mérlegen

Falusi kisbolt 0.2: de hát kinyitott ma is

Két vélemény: mentsük, vagy hagyjuk magára a falusi boltot. A legforróbb a boltos levegő az ezer lakosnál kisebb falvakban. A kétezer főnél kisebb településekből sokféle van, az átlagos boltszám 5,5 falvanként. Elvétve, de már 130-140 fős falvakban is akadhat egy bolt. Tarka a boltos térkép.

Az elmúlt napokban két vélemény ütközött a falusi kisboltokról. Az egyik szerint a kétezer főnél kisebb lélekszámú falvakban kapjanak támogatást az államtól az élelmiszerboltok, elsősorban az ott dolgozók bére utáni járulék csökkentésével, másrészt a boltok fejlesztésének támogatásával. És erre elég lenne évi 12-14 milliárd forint. 

A másik vélemény szerint az életképtelen falusi kisboltot nincs értelme megmenteni állami támogatással, inkább más módon célszerű az ott élők életkörülményeit javítani. Persze, tesszük hozzá, ki döntse el, melyik falusi kisbolt életképtelen. Ugyanis ma is sokan kinyitnak, de hogy holnap mi lesz, azt sokan nem tudják.

Bármelyik irányban is törjük a fejünket, nem árt közben számolni is, mi, merre mennyi. Alapvető kérdés, hogy kisbolt és kisbolt, ráadásul falu és falu között is lehet, és van is különbség, bőven. Az viszont nem kérdés, hogy a legnehezebb helyzetbe jutott kisboltokat célszerű lehet támogatni, az viszont már izgalmas feladvány, hol húzódjanak a határvonalak. Egy támogatási lehetőség ugyanis akkor ér valamit, ha hosszabb távon is segít megőrizni a boltot. Ehhez viszont nem csak adókedvezmény szükséges, hanem némi fejlesztés támogatás is. És fejlődési lehetőség, irány, a maguk kis közegében is.

Átlagos boltszám a kétezer főnél kisebb falvakban: 5,5

Első nekifutásra azt is gondolhatnánk, hogy a kétezer főnél kisebb falvakban rettenetesen kicsi az egy falura jutó boltszám átlaga, hiszen ha támogatni kellene őket, akkor olyan nagyon sok nem lehet. Persze a sok, vagy kevés viszonyítás kérdése is, a falusi boltos bevásárlási lehetőség kérdésében pedig elsősorban az az első, van-e egyáltalán bolt a faluban.

Nos, az átlagot tekintve van bolt, egy településre ennyi jut, még válogatni is lehet egy-egy nagyobb faluhelyen:

 
2005
2010
2015
2019
kétezer lakosnál kisebb boltos település 2.305 2.261 2.208 2.135
boltszám 16.715 12.900 12.155 11.752
átlagos boltszám 7,3 5,7 5,5 5,5
KSH, 2010-től új módszertan az adatgyűjtésben

Kisbolt térkép: hol van bolt, hol nincs bolt

Az első a körben az ezer lakosnál kisebb településeket jártuk körbe. Az ezer fős, vagy annál kisebb településeken 761 ezer ember él (állandó lakós). A teljes településszám (bolttal és bolt nélkül együtt) 1.746. Ebből ki is számolható az átlagos lakosságszám, ami 436 fő. Gyanítható, hogy ez alatt a legnehezebb a boltosok sora.

Megpróbáltuk kitapogatni a statisztikákban, hol az a lakosságszám határ, ahol még van bolt. Magyarország legkisebb települése egyébként Iborfia, 8 állandó lakossal Zalában. Száz, vagy annál kevesebb lakosú település 136 van. A statisztika szerint 284 település a bolt nélküli, hát sorba raktuk az összeset lakosságszám szerint és megnéztük, melyik foglalja el a 285. helyet és ott van-e bolt. Ez a Vas megyei Nagykölked, 162 lakossal. És ez bizony boltos település, a statisztika szerint.

És még próbálkoztunk tovább is. Például a Nagykölkednél némileg kisebb, 135 lakosú Háromhuta is boltos település a statisztika szerint. De vannak 200 lakos feletti falvak is bolt nélkül.

Első körben a legkisebb boltos településekből ragadtunk ki példákat, megnézve, hogy a 200 főnél kisebb falvakban akad-e fenn bolt a statisztikák hálójában. A válasz igen, de hát természetesen például a kisfüzesi Sugár ABC alig néhány négyzetméternyi kis boltocska:

település lélekszám település lélekszám
Kisfüzes Heves
132
Háromhuta
Borsod
135
Velény
Baranya
138
Bakonygyirót Győr-Moson
156
Lápafő Tolna
158
Rápolt Szabolcs
 161
Nagykölked
Vas
162
Kozárd Nógrád
170
Apácatorna
Veszprém
 170
Gihardancsháza
Hajdú
180
Forrás: KSH (boltszám), BM Nyilvántartó (lakosságszám), 

Tovább haladtunk, szélesítve a kört és a 200-500 lakosú falvak háza táján is körülnéztünk. Itt már több boltot is jelzett a statisztika néhány településen. 3-4 boltos falvakra 350 lélekszám környékén bukkantunk egy kevésre, de a többség, sok település itt is csak 1-2 boltos:

település lélekszám boltszám település lélekszám boltszám
Bátor
Heves
365
4
Sajógalgóc Borsod
365
4
Pusztaottlaka Békés
370
4
Csehimindszent Vas
379
3
Pusztaszemes Somogy
387
4
Tiszainoka
Jász-Nagykun
409
4
Kisvejke
Tolna
419
4
Nagylengyel Zala
 474
6
Fülesd
Szabolcs
483
5
Nógrádmarcal
Nógrád
484
3
Forrás: KSH, BM Nyilvántartó

500 lakos az az alsó határ, mely felett már nagyobb számban találni háromnál több boltot is a falvakban. Néhány kiragadott példa erre:

település lélekszám boltszám település lélekszám boltszám
Jákfalva
Borsod
510
3
Körösújfalu
Békés
512
3
Kisszekeres
Szabolcs
545
7
Dunatetétlen
Bács-Kiskun
555
5
Hunya
Békés 
621
8
Felsőnána
Tolna
637
3
Vezseny
Jász-Nagykun
672
5
Garabonc
Zala
700
5
Csikéria Bács-Kiskun
808
5
Magyarbóly
Baranya
936
8
Forrás: KSH, BM Nyilvántartó

Sokat számít egy-egy falu életében egy nagyobb település közelsége, a turisztikai lehetőségek (még a legkisebbeknél is), a közlekedési viszonyok. És ezek a boltok kis alapterületűek, jócskán 300 négyzetméter alatt. Kérdés így, hogy például milyen nagy lehet egy üzemeltetési határ alsó szintje.

Ezer-kétezer fős falvakban már több a bolt

Ebben a körben pedig az ezer-kétezer fős lélekszámú falvakat jártuk körbe, milyen lehet ezeken a településeken a bolthelyzet. Több a bolt egy-egy faluban, ami persze nem jelent rögvest azt, hogy sokkal könnyebb lenne a helyzetük, mint a kisebb falvakban.

Az ezer-kétezer fős falvak száma 619 és 877 ezer lakosuk van (állandó lakos). Itt minden faluban van bolt. És ahol többen laknak, ott könnyebb - de nem könnyű - a boltokat eltartani:

  ezer főnél kisebb ezer-kétezer fős
falvak száma 1.746 619
lakosságszám 761 ezer 877 ezer fő
átlagos lélekszám 436 fő 1.417
Nyilvántartó

És folytatva a kört, néhány település bolthelyzete a következő, azzal, hogy itt is akadnak  egy-két boltos falvak is, a lélekszám növekedésével pedig nincs minden faluban azzal egyenes arányban több bolt. Tarka a boltos térkép:

település lélekszám boltszám település lélekszám boltszám
Cered
Nógrád
1.061
4
Pély
Heves
1.473
11
Varbó
Borsod
1.101
4
Sarkadkeresztúr
Békés
1.508
14
Hencida
Hajdú-Bihar
1.215
6
Bak
Zala
1.623
20
Soltszentimre
Bács-Kiskun
1.316
19
Tömörkény
Csongrád
1.724
15
Vitnyéd
Győr-Sopron
1.400
13
Csór
Fejér
1.901
7
Forrás: KSH, BM Nyilvántartó

És akkor a kétezer főnél kisebb falvak boltszámtanja

A vásárlási szokásokról most csak annyit, hogy Budapesten is csökkent a boltszám, nagyjából annyival, mint a kétezer főnél kisebb falvakban. És a népességszámban nincs is olyan nagy különbség a kettő között a nagyságrendet tekintve, abban viszont van, hogy a fővárosban sok a munkába odajáró és az odautazó, például a turista, aki a boltba is bemegy. És a fővárosban ha bezár egy kisbolt, van mellette másik, hiszen itt a boltszám eleve bő kétszerese az előbbi körnek.

De hát az eredmény az, hogy a kétezer lakosnál kisebb falvakban eltűnt a boltok 30%-a másfél évtized alatt:

 
2005
2010
2015
2019
2019/2005
kétezer lakosnál kisebb boltos település 2.305 2.261 2.208 2.135 -170
boltszám 16.715 12.900 12.155 11.752 -4.963
budapesti boltszám 32.414  33.396   32.405  27.794 -4.620
KSH, 2010-től új módszertan az adatgyűjtésben

Keserves: bolt nélkül

A keserves kiinduló pont egyébként az, hogy az elmúlt másfél évtizedben folyamatosan nőtt a bolt nélküli falvak száma, számuk ötszöröse a múltbélinek. És hát ennek a fordítottja az, hogy a boltos települések száma 216-tal csökkent. És így történt mindez a legutóbbi pillanatokban is:

  2005 2018 2019
település 3.145 3.155 3.155
boltos 3.087 2.876 2.871
bolt nélkül 58 279 284
KSH, 2010-től új módszertan az adatgyűjtésben

A döntő ok, hogy a falusi kisbolt vásárlói kevesebben lettek és kevesebbet költöttek, ráadásul több miért is van. A falvak elnéptelenedtek, elsősorban a közeli munkalehetőségek hiánya miatt, ami húzta lefelé a többit is.

És akik maradtak a kisfalvakban, és eljárnak munkába, de hát akkor miért ne vásárolnának be egy másik boltban. És például ha eladó is csak drágábban (az is pénz) és egyre kevesebb akad, akkor hogyan nyisson ki reggelente a kisbolt.

A nyitvatartásnak van más oldala is. A falusi kisboltok egy része délelőtt bezár egy időre, de lehet, hogy délután már kis sem nyit, ehhez pedig nagyon nehéz eladót találni. Persze lehet ezt részmunkaidőként is kezelni, de nem könnyű.

Egyébként 2005 óta a boltok közel negyede tűnt el:

boltos világ 2005 2010 2015 2019 2019/2005
boltszám 166.738 151.911 141.133 128.046 - 38.692
ebből
élelmiszer 48.622 43.517 42.271 38.510 10.112
iparcikk 106.835 97.337 88.800 79.875 - 26.960
üzemanyag 2.152 2.180 2.146 2.063 - 89
jármű, alkatrész 9.129 8.877 7.916 7.598 - 1.531
KSH, december 31., 2019: június 30.

(blokkk.com, 2020. január 20.)

 

Kisboltos létszámügyek: 30 ezerrel kevesebb

30 ezerrel kevesebb alkalmazott van ma a kisboltokban, mint 2015-ben. A bérversenyben is nehezebb a soruk. 2020-ra 126 ezres bérollóval fordulnak.

Öt esztendő alatt - 2015-től 2019-ig - a legkisebb boltokban foglalkoztatott alkalmazottak létszáma 30 ezer fővel csökkent. Eközben  133-ről 120 ezerre csökkent a boltok száma (az élelmiszer és iparcikk boltokat nézve), ami egyik oka az alkalmazotti kör leépülésének. A másik ok, hogy a kisebbek, akik még maradtak, nehezen bírják a bérversenyt. Így nekik különösen nem mindegy, mennyi is lesz 2020-ban a kötelező minimálbér.

A statisztika egyik oldalról összegzi a foglalkoztatási adatokat, amiben minden munkát végző alkalmazott, vállalkozó, szövetkezeti tag, vagy éppen segítő családtag is benne van. Egy másik módszertan alapján a négy főnél többet foglalkoztató vállalkozásokat is felméri. Az eltérő módszertanok ellenére azért összevezethető a két adatsor és ki is rajzolódik egy irányzat.

A foglalkoztatottak száma csökkent a boltos világban, szemben a nemzetgazdaság egészével, miközben évről-évre 5-6%-kal bővül a kiskereskedelmi piac. Ezen belül - vállalkozásnagyságtól függetlenül - csökkent az alkalmazottak száma is, akik munkaviszonyban ügyködnek a boltokban.

A négy főnél nagyobb boltos körben ugyanakkor nem figyelhető meg a létszám csökkenése, sőt, némi létszám emelkedés mutatkozik, így az összlétszám esésének oka az, hogy a kisboltosok alkalmazottainak száma csökken (ahol legfeljebb négy fő az alkalmazottak száma).

Ez a létszámcsökkenés öt esztendő alatt 30 ezerre duzzadt, boltjaik mellett ennyi alkalmazottat vesztettek a legkisebb boltosok. Nem véletlen a sok "rögtön jövök" táblácska sem sok boltbejáratnál, ott akkor már csak egy alkalmazott dolgozik.

A legnehezebb a kistelepülések kisboltjainak, ahol a legkisebb a boltos vállalkozások mozgástere. Ez pedig már több, mint boltos kérdés.

Az adatokból az is kiolvasható, hogy az összes alkalmazott száma 11 ezer fővel csökkent a jelzett időszakban. Ezzel együtt a négy főnél többet foglalkoztató boltos körben  19 ezer fővel emelkedett az alkalmazotti létszám:

boltos világ
2015
2016
2017
2018
2019. 
III. negyedév
foglalkoztatott, összes 369 368 368 361 348
ebből alkalmazott 316 314 319 315 305
alkalmazott
4 főnél nagyobb vállalkozásnál
193 199 202 210 212
alkalmazott kisboltosnál
(1-4 főt foglalkoztatóknál)
123 115 117 105 93
KSH, foglalkoztatottak és alkalmazottak száma, érték: ezer fő,
alkalmazott négy főnél nagyobb vállalkozásnál: átlagos állományi létszám
éves adatok, 2019: harmadik negyedév, eltérő módszertanok az egyes
időszakokban és csoportokban

Az egyéni, önálló vállalkozók az előbbiekhez képest tartották magukat, boltjaik száma csak kisebb mértékben csökkent az öt év alatt, 45 ezerről 42 ezerre.

Bérollók: 126 ezerig nyílnak

És természetesen a budapesti boltok között is akad bérkülönbség, tehát a boltos eladó, ha veszi a kalapját, talál másik jobban fizető boltot, az olló 126 ezer forint. És érdekes módon a legrosszabbul fizető budapesti zöldséges boltban ugyanannyit lehet keresni, mint a legvékonyabb borítékot adó Nógrád megyei pékárus boltban. Úgy látszik, a bérek alján nincs akkora különbség, hanem a tető az, ami sok helyen feljebb van:

budapesti boltok
keresetek
2019 2019/2018
 
élelmiszer vegyes 302.783 +21,5%
bútorbolt 269.571 +11,9%
iparcikk vegyes 280.023 +16%
 
pékáru bolt 203.820 +7.4%
húsbolt 192.513 +9,2%
zöldséges bolt 176.416 +16%
KSH, érték: ezer forint, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete, teljes munkaidősök, legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, 2019: szeptember

Nógrád megyében roppant kicsi a szakmai bérolló, az előbbiekhez képest mindössze 27 ezer forint. Feltehetően azért, mert egy-egy kisebb térségben már több tekintetben hasonlóak a gazdálkodási keretek és körülmények. És a bérnövekedés üteme is kisebb, el sem éri az ajánlott 8%-os szintet 2019-ben, sőt, a pékárus eladók keresete még csökkent is (egy picit):

Nógrád megyei boltok
keresetek
2019 2019/2018
 
iparcikk vegyes 203.123 +6%
bútorbolt 199.585 +6,5%
élelmiszer vegyes 197.267 +7,3%
 
húsbolt 190.129 +7,4%
zöldséges bolt 186.125 +3,1%
pékáru bolt 176.497 -0,4%
KSH, érték: ezer forint, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete, teljes munkaidősök, legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, 2019: szeptember

(blokkk.com, 2019. december 20.)

 

Boltos vallomások: behúzzák a nyereséget

Kivétel a Reál: nincs üzemi eredménye, ami van, az mínusz. Némi pénzrátéttel, kapott pénzből tornázzák nyereségesre a mérleget. A többi magyar nagylánc, a CBA és a Coop nyereséges üzemi eredményben és adózott eredményeik is vannak is.

Két boltos beszélget. - Na, milyen évet zártál? - Hát ha én azt tudnám! - Na ne! Azt meg hogy? - Hát úgy, hogy a könyvelőm elkészítette a mérlegemet, de egy akkora mínusz volt benne, mint egy boltajtó. - Hol? - Hát a fizetésemben.

A boltos toplisták alkudozásain (igen, ilyen is van, ki hányadik legyen a sorban) túllépve annak jártunk utána, milyen nyereséggel dolgoznak a boltosok, hiszen a kormány már alig győzi számolgatni, hányadik hónapja nő töretlenül a bolti kiskereskedelem. Annál nagyobb baj persze ne legyen, mint ha egyszer eltévesztenék a hónapok számolgatását.

A több pénz viszont az sejteti, hogy nagyobb nyereség is dukál mellé. Ráadásul egy vállalkozás, bármilyen is, nyilván azért ügyködik, hogy több pénze legyen, mint amennyit ráfordít a boltra. De hát ez a recept nem mindenkinél működik, hiszen 2018-ban is több mint háromezer bolt bezárt, nyilván azért, mert nem tudtak több pénz kitermelni a bevételeikből, mint amennyi minden költségük volt.

Veszteségszabály: már más a nóta

Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény módosítása nyomán 2019-től már más a veszteségszabály. A brüsszeli bürokraták ármánykodása nyomán meg kellett szüntetni a kötelező boltbezárás rémével fenyegető regulát (azt, ami szerint a kizárólag a 15 milliárd forintnál nagyobb árbevételű áruházláncoknál, ha két egymást követő esztendőben nem hoztak eredményt, be kellett volna zárni a boltot).

A kormány végül - nincs mit szépítgetni, egy sportszerű -új szabályt hozott, mert nyilván nem akart letenni erről a fegyverről. Ennek lényege, hogy kötelező adóellenőrzést folytatni annál a gazdasági társaságnál, amelynek két egymást követő üzleti évben elért nettó árbevétele mindkét üzleti évben külön-külön eléri a 60 milliárd forintot és az adózott eredménye mindkét üzleti évben nulla vagy negatív. És ez nem csak a boltosokra, hanem minden magyar gazdálkodóra vonatkozik. Az adóhatóság pedig egyébként is ellenőrizhet bárkit, így csak a célkeresztek száma gyarapodott.

A nagyláncok közül mindenki megugrotta a lécet, de a Reálnál ez csak némi pénzrátéttel sikerült

A legnagyobb multi áruházláncok - a veszteségszabálytól függetlenül, hiszen az csak most indult - hozták a kötelezőt. A 2018-as mérleget közzétevők, az Aldi, a Penny és a Spar üzemi eredménye és adózás utáni eredménye egyaránt pozitív volt, így az új szabály szerinti lécet 2019-ben megugrották. Az Auchan, a Lidl és a Tesco üzleti fordulónapja nem december 31, hanem későbbi, így esetükben várni kell egy kicsit a mérlegbeszámolókra, de az eddigi sajtó- és egyéb hírek szerint aggodalomra nincs ok az eredményességet nézve (azért persze nyilván minden cég mérlegében akadhat olyan költségmegugrás, vagy bevételhullámzás, amire oda kell figyelni, de az összesenben hozták a kötelezőt).

A legnagyobb magyar láncok rendszere sajátos, hiszen önálló vállalkozások tömörülése mindegyik, többféle csatornában mozogva. Így mindegyik tagjuk külön készít mérleget, egyébként pedig a toplistás összesített értékesítésükbe mindent beletolnak, például a nagykereskedelmi értékesítésüket is, vagy éppen a lánchoz csak lazábban tartozó boltosokat is. Ezzel egyébként önmagában nincs is baj, főleg, ha elárulnák pontosan, hogy a mennyiből mennyi a mennyi (például az összforgalmukból mennyi a nagykereskedés), ugyanis a rangsor, az összehasonlítás csak így áll meg a lábán.

Na de a pénz

Véletlenszerűen válogattuk ki a nagy magyar láncok közül a nagyobbakat. Nem titkoljuk, a valamilyen módon egy-egy láncban vezető szerepet játszó csoporttagokat igyekeztünk megcélozni. Ezek sajátossága, hogy többféle tevékenységet is végeznek, például a boltoskodás mellett nagykereskednek is, vagy például a CBA szépen húzza az online áruházát. Hát akkor lássuk a magyar láncokat.

Néztük az úgynevezett üzemi eredményt is. Ez végül is egy vállalkozás egyik legfontosabb fokmérője, ami mutatja, hogy tevékenysége az üzletmenethez szükséges ráfordítások és az értékesítés bevétele mellett eredményes-e. A pénzügyi műveletek eredményei ebben nincsenek benne. Tehát ez a puszta adok-kapok a boltban.

CBA

A CBA-nál egyébként a Prímának külön honlapja van, a webáruházát pedig a Budaconsum, a Vörösvár, a Krupp és Társa és a M.Á.K.'99 viszi. Azt hallottuk ügyesen. A legnagyobb nagykereskedőjük a szegedi Hansa Kontakt Szegedről, ez látszik is a számokon, a CBA Kereskedelmi Kft Alsónémediben már mást csinál.

A legnagyobb CBA-sok hozták a formájukat, de nyilván mindegyik magyar lánctag más nagyságrendekkel dolgozik, mint a multik. Ezért nem is hasonlítjuk most őket ebben össze. A górcső alá vett csoporttagok egy kivétellel nagyobb bevételt könyvelhettek el 2018-ban, mint egy évvel korábban, kereskedésük üzemi eredménye pedig kivétel nélkül pozitív volt és volt adózás utáni eredményük is.

Coop

A Coop láncnál hét regionális nagykereskedelmi központ is ügyködik, de ők is boltoskodnak valamennyit, ilyen például a Mecsek Füszért (a régi nagy füszértek közül ő megkapaszkodott szépen). Itt nagyobb a szórás a csoporttag áfészek között, a legnagyobbak bevétele 30 milliárd környékén mozog (Unió Coop és Coop Szolnok).

A vizsgált cooposok árbevétele mindegyiknek emelkedett 2018-ban, üzemi eredményük pozitív és adózott eredményük is volt.

Reál

Hát igen, a Reál némileg kilóg a sorból. A csoportközpont Reál Hungária ugyan nyereséges volt, üzemi szinten és az adózott eredményt nézve egyaránt. A vizsgált Reál-tagok viszont mind negatív üzemi eredményt tudtak csak elkönyvelni 2018-ban, de 2017-ben is. Tehát a puszta bolti adok-kapok veszteséges volt.

A véletlenül - éppen a Reál Hungária tulajdonosi körét jelentő - kiválasztott reálos tagok (gondoltuk, ők a legnagyobbak) kereskedései így csak azzal tudtak adózást utáni eredményt kimutatni, hogy - egy kis számvitel - pénzügyi bevételekkel javították fel a mérleget, ami nagyobbrészt a kapott osztalék, részesedés, vagy például részesedésekből származó bevétel.

Tehát a puszta boltos kereskedésük - megveszem a beszállítómtól, majd eladom a kedves vásárlómnak - önmagában veszteséges üzlet volt.

A magyar láncok értékeléséhez hozzá kell tenni ugyanakkor azt is, hogy a kisboltosokat tömörítik, bár mindegyiknek van nagyáruháza is. A Coop sok kistelepülésen van ott, a Reál pedig 100 négyzetméternél kisebb boltokat is befogad, ami költségekben, ráfordításokban sok költségtöbbletet jelent, a nagyláncokkal szemben.

A mérlegsorok végül a következők voltak 2018-ban:

CBA árbevétel üzemi eredmény adózott eredmény
2017 2018 2017 2018 2017 2018
Krupp és Társa 21,3 22,2 1,2 1,3 1,2 1,2
Vörösvár 14,8 16,3 0,5 0,5 0,5 0,5
Halmschláger 9,4 9,7 0,1 0,2 0,2 0,2
Budaconsum 9 11,2 0,2 0,4 0,2 0,4
CBA L és F 8,5 8,8 0,6 0,8 0,7 1
CBA-Remiz-Ker '99 3,2 3,1 0,01 0,01 0,01 0,01
Hansa Kontakt 47 51 2 2,2 1,9 2,2
Elektronikus Beszámoló Portál, érték: milliárd forint

 

COOP árbevétel üzemi eredmény adózott eredmény
2017 2018 2017 2018 2017 2018
Unió Coop 30,3 32 1,1 1 1 1
Coop Szolnok 27,1 28,9 0,4 0,2 0,5 0,2
Co-op Star 19,3 23,9 0,8 0,6 0,6 0,5
Univer Coop 11,7 12,5 0,2 0,3 0,2 0,3
Nyír-Zem 19,2 20,3 0,5 0,7 0,9 0,8
Coop Szeged 7,8 8,6 0,1 0,1 0,1 0,1
Mcsek Füszért 44,7 46,6 0,2 0,3 0,2 0,4
Elektronikus Beszámoló Portál

 

Reál árbevétel üzemi eredmény adózott eredmény
2017 2018 2017 2018 2017 2018
Kelet-Alfi-Ker 20,4 21,5 -0,02 -0,2 0,3 0,3
Alaszka 10,8 11 -0,3 -0,3 0,3 0,2
"Z+D" 16,3 14,1 -0,3 -0,2 -0,03 -0,1
Kisalföld Füszért 5,6 5,6 -0,2 -0,2 0,3 -0,03
Élésker 8,8 8,9 -0,03 -0,1 0,3 0,2
Alföld-Szeged 3,6 3,4 -0,3 -0,2 0,1 0,01
Reál Hungária 14,3 14,6 1,1 0,6 1,1 0,5
Elektronikus Beszámoló Portál

(blokkk.com, 2019. június 11.)

 

 

 

Magyar boltok tusványosi nagyítóban: lemaradásban ők is

A pénzügyminiszter és az innovációs miniszter is elégedetlen a magyar vállalkozások teljesítményével, holland példára utalva. De hát nem kell ehhez Hollandiába menni. Itthon a boltok között több mint kétszeres az egy főre jutó árbevétel különbsége.

Egy holland munkás kétszer annyi értéket állít elő, mint egy magyar, itt hatékonysági problémák vannak. A legfontosabb feladata a kormánynak, hogy a magyar vállalkozások többet állítsanak elő, nagyobb hatékonysággal.   A vállalkozói szektorban a számok és a mindennapi tapasztalatok alapján is jókora elmaradásban vannak a magyarok. Varga Mihály és Palkovics László miniszterek beszéltek erről egyebek mellett Tusványoson, az Index tudósítása szerint.

Az elmúlt időszak magyar gazdasági teljesítményét legnagyobb súllyal a fogyasztás bővülése pumpálta felfelé. A keresetek növekedése kétszámjegyű, költekeznek is a családok szépen, ami persze felfelé húzza a GDP-t is. A felületes szemlélők azonban már nem gondolnak arra, nem pusztán arról van szó, hogy a boltosnál szépen csörög a kassza, azért a kereskedőnek is van munkája és ráfordítása, költsége is bőven. A polcra való árut meg kell venni a termelőtől, gyártótól, ami a legnagyobb ráfordítás a boltban. Ki kell fizetni a bért is, az a boltokban is szépen emelkedett eddig, sokkal gyorsabban, mint az árbevétel, és minden más működési költséget is. És az áfával is el kell számolni, a nagyobbrészt 27%-os kulcs szépen hoz a költségvetés konyhájára is. Egyébként ez is versenyképességi tényező.

A nyugtát bogarászva a boltban hagyott pénznek mindössze a negyede a kereskedőé az átlagot tekintve, a többi a már említett módon a beszállítóké és az államé. 2017-ben a 10.426 milliárd forintnyi kiskereskedelmi forgalomból 2.710 forintja maradt a boltosnak kifizetni a különféle költségeit, ráfordításait.

Bolt és bolt nem egyforma

A legutóbbi statisztikai adatok szerint a boltok száma 132 ezer. Ebből 71 ezer olyan, ahol ez az egy szem bolt a vállalkozóé, ennyi az egy boltból álló vállalkozások száma a kiskereskedelemben. Már ebből is kitűnik, hogy a túlnyomó többség kisvállalkozás. A nagyobb láncok közül, akik húsz boltnál többel ügyködnek, 138 a számuk, 11 ezer bolttal. Ebben a körben nem csak multi, hanem nagyobb hazai láncok is benne vannak. A külföldi tulajdonú boltok száma egyébként 10 ezer körül mozog, de köztük is vannak kisebbek.

A versenyképesség oldaláról nagyok a különbségek a boltos világban. Elöljáróban azért meg kell jegyezni, hogy a boltos kiskereskedelem sajátossága szerte a világban, hogy mindenütt fellelhetők egymás mellett a kisebb és nagyobb boltok, az arányok persze országonként eltérőek. És a kisbolt mindenütt eleve hátránnyal indul, persze nem mindegy, hogy ez mekkora.

A magyar boltos világ gondja, hogy bár a kormány próbálta egyes adminisztratív korlátozásokkal fékezni a nagy láncok terjeszkedését, önmagában ez semmit sem segített javítani a kisboltok versenyképességét. Pedig ez nagyon rájuk férne, hiszen a digitalizáció előnyeit most nem is mérlegelve (a pénzügyminiszter szerint sokuknak még honlapja sincs) már az is sokat számít, hogy a meglévő, de sajnálatos módon sokszor elavult eszközeiket milyen költségekkel tudják működtetni (például hűtőberendezés, szállítóeszköz), vagy például van-e pénzük vonzóbbá tenni egy kirakatot.

És a bérköltségeket sem bírják sokan, ezért is látni sok "rögtön jövök" táblát a kisboltokban, ami annak a mutatója, hogy ott már csak egy eladó dolgozik (vagy maga a tulajdonos). A boltmegszűnések száma pedig nem csak arra utal, hogy elaprózott a magyar bolthálózat, hanem arra is, hogy versenyképességben gyengék a kicsik, évente több ezer bolt zár be végleg (az elmúlt öt esztendőben 16 ezer).

Tehát lenne mit javítani a kisboltok versenyképességén, pénzt adva például a technikai fejlesztésekre (és igaza van a pénzügyminiszternek, bár apróságnak tűnik, de sok esetben még egy ügyes honlap is segítség lehet), de az adókedvezmény is rájuk férne. A kata, kiva nem kereskedelemre szabott, a már említett nagy beszerzési költségarány mellett, de egy kisboltos átalányadózás sokaknak segítség lenne, az eddiginél nagyobb járulékcsökkentésről, több kivételről nem is beszélve (még mindig jobb, ha valaki kevesebb járulékot fizet, mint ha semmit, mert be kell zárnia).

A legjobban a boltos kereskedők versenyképességbeli különbségeit az egy főre jutó árbevétel mutatja. A blokkk.com gyűjtésében az élelmiszer kereskedők körében ráadásul az általában jobban teljesítő magyar láncok vállalkozásai szerepelnek példaként, ami egyúttal azt is jelenti, hogy a különbségek ennél nagyobbak. És vannak különbségek a magyar láncokon belül is. A legjobban teljesítő magyar CBA-s Krupp és Társa valamint az Aldi között több mint kétszeres a különbség:

    
árbevétel
(milliárd forint)
létszám 
(fő) 
forgalom
egy főre (millió forint)
CBA                                      
Krupp és Társa 21,3 773 28
Vörösvár 14,8 582 25
Halmschláger 9,4 406 23
CBA-Remiz-Ker 3,2 127 25
+Dick Ker  1,6 79 20
COOP      
Unió Coop 30,3 1.663 18
Szolnok-Coop 27,1 1.429 19
Coop Star  19,3 895  22
Univer Coop 11,7 504 23
Móri Áfész 0,4 25 16
Reál Hungária           
Élésker  8,8 426 21
Kisalföld  5,6 301 19
Szilvási és Társa 4 247 16
FE-ZO  3,7 141 26
G'Roby Buda  1 41 26
multi láncok
Aldi  170 2.561  66
Penny Market 212 3.408 62
Spar  478 12.814  37
Elektronikus Beszámoló Portál, forgalom: nettó, milliárd forint, létszám: összes foglalkoztatott, egy főre jutó forgalom: millió forint, bérköltség: egyéb kifizetés és járulék nélkül
A multi láncok közül eddig az Aldi, a Penny és a Spar tette közzé 2017-es beszámolóját, a többiek (Auchan, Lidl, Tesco) pénzügyi fordulónapja nem december 31., hanem későbbi.

(blokkk.com, 2018 július 27.)

 

Boltos bérharc: a kicsik nyögik majd a legnagyobbat

Van már 2019-es költségvetési javaslat, megszólaltak szakszervezetek is. Az egy főre jutó bérköltség és árbevétel is jelzi, hogy a kis bolt nagy bajban van, 2019-ben pedig nagyobb béremelést nem bír el. Az Aldi egyébként a részmunkaidejével is a legtöbb bért adja. A részmunkaidő ellen ágálni nem szerencsés, a nyugdíjasok imádni fogják.  A nagyobb magyar boltosok azért tudnak nyújtózkodni a bérekben is.

A 2019-es költségvetés tervezete 4,1%-os gazdasági növekedés mellett a családi költekezés 4,8%-os emelkedésével számol. A családi költekezés azért fog gyorsabban nőni a gazdaság teljesítményénél, mert továbbra is nyomni fogja a gazdaságot a munkaerőhiány, így a béreket, kereseteket előreláthatóan közel 10%-kal, a gazdaság teljesítményénél nagyobb ütemben kell emelni 2019-ben is. Ez persze csak az átlag lehet majd.

Kérdéses jelenleg ugyanakkor, hogy a kisvállalkozások számára súlyos terhet jelentő eddigi minimálbér emeléseket milyen további ütem követheti 2019-ben.

Bizonytalanságok egyébként azért vannak, hiszen a költségvetés tervezete egy nyugodtabb külgazdasági környezettel (forint árfolyammal és világpiac kőolajárral) számol, miközben a jelek azért mást mutatnak jelenleg.

Boltos bérbajok

Az elmúlt három esztendőben a boltos világnak is követnie kellett a béremelési hullámokat, különben szétszéledtek volna a bolti dolgozók. Jókora különbségek alakultak ki ugyanakkor a nagyobb teljesítményre képes nagyáruházak és a kisboltok között. Az egy főre jutó árbevételben a legnagyobb magyar láncok nem tudtak a 30 millió forint/fő határ fölé menni (vigyázat, ez csak a kiskereskedelemre vonatkozik, a nagykereskedelemben, a viszonteladókat kiszolgálóknál más határvonalak rajzolódtak ki). A multik viszont felette mozognak, de ott is nagy a szórás, ami a bolt jellegétől is függ, hiszen ahol van csemegepultos kiszolgálás például, ott érthető okok miatt több munkaerő kell ugyanakkora forgalomhoz. 

És a boltláncok teljesítménye meghatározza a bérfizetési lehetőségeket. Az egy főre jutó bérköltséget is több tényező befolyásolja, például a fizikai dolgozók aránya, az egyes boltos munkafolyamatok jellege (például van, aki weben is kereskedik a boltja mellett, vagy kisebb arányban ugyan, de nagykereskedik is valamennyit).

És a részmunkaidővel semmi baj, szerte a világban a kereskedelemben ez egy bevett módszer. A dolgozók egy része igényli is ezt, hiszen tanulás, vagy család mellett ez kapóra is jöhet. Főleg, ha részmunkaidőben is sokat lehet keresni. A négy főnél nagyobb boltok körében egyébként a 145 ezer fő fizikai dolgozóból 34 ezer fő a részmunkaidős, tehát messze nem csak a diszkontok alkalmazzák ezt a foglalkoztatási formát. És mivel mindenki, részmunkaidős és nem részmunkaidős boltos is szép számmal hirdet állást, lehet válogatni.

Ráadásul éppen most ágálni a részmunkaidő ellen nem túl szerencsés: a nyugdíjas foglalkoztatás ösztönzése, ami nagyon is helyes lépés, pont a nyugdíjasok körében lehet a legvonzóbb, főleg azért, mert így marad idő például az unokákra is.

Végül az a kép rajzolódik ki, hogy bérben is vannak tehát különbségek jócskán, azzal, hogy a nagyobb magyar boltosok nem szakadtak le. A Reál az egyetlen, ahol a véletlenszerűen kiragadott kiskereskedőknél az átlagkereset nem tudott 200 ezer forint fölé menni, de itt vannak a legkisebb boltok, akiknek a legszűkebb a mozgásterük.

Mindez pedig a nagy munkaerőhiány közepette azt jelzi, hogy a bérversenyt - ami egy költségnövekedés - nem fogja bírni minden boltos, hiszen aki nem tud több bért fizetni, attól egy idő után elpártolhat a dolgozója, új meg aligha fog odamenni:

    
árbevétel
(milliárd forint)
létszám (fő) 
forgalom
egy főre 
(millió forint)
bérköltség 
(milliárd forint)
bérköltség egy főre/hó 
(ezer forint)
CBA                                      
Krupp és Társa 21,3 773 28 2,1 231
Vörösvár 14,8 582 25 1,4 203
Halmschláger 9,4 406 23 0,8 162
CBA-Remiz-Ker 3,2 127 25 0,2 153
+Dick Ker  1,6 79 20 0,2 178
COOP      
Unió Coop 30,3 1.663 18 3,9 196
Szolnok-Coop 27,1 1.429 19 3,4 201
Coop Star  19,3 895  22 2,3 215
Univer Coop 11,7 504 23 1,3 218
Móri Áfész 0,4 25 16 0,1 230
Reál Hungária           
Élésker  8,8 426 21 1 195
Kisalföld  5,6 301 19 0,7 188
Szilvási és Társa 4 247 16 0,4 139
FE-ZO  3,7 141 26 0,3 188
G'Roby Buda  1 41 26 0,1 162
multi láncok
Aldi  170 2.561  66 10,6 345
Spar  478 12.814  37 38,7 251
Elektronikus Beszámoló Portál, forgalom: nettó, milliárd forint, létszám: összes foglalkoztatott, egy főre jutó forgalom: millió forint, bérköltség: egyéb kifizetés és járulék nélkül

A multi láncok közül eddig az Aldi és a Spar tette közzé 2017-es beszámolóját, a Penny még nem, a többiek (Auchan, Lidl, Tesco) pénzügyi fordulónapja nem december 31., hanem későbbi.

(blokkk.com, 2018. június 19.)

 

Magyar láncok: versenyképességben nagy a hátrány

Versenyképességben tetemes a magyar boltláncok hátránya. Az egy főre jutó árbevételt nézve két-háromszoros a lemaradás, ezért is csökken a kisboltok száma. A céges üzleti beszámolók olyat is elárulnak, amit a rangsorok nem. A végeredmény: versenyképességben kicsik még a nagyok is. Ráadás: nem is tudni, mennyi a magyar láncok forgalma.

Nagy gond a kisbolt, hiszen 2017-ben a teljes bolti kiskereskedelemben négyezerrel, az elmúlt öt esztendőben több mint húszezerrel csökkent a számuk, ami jelenleg 125 ezer (élelmiszer, iparcikk és benzinkút együtt). Ezen belül az élelmiszerboltok száma 2017-ben ezerrel, öt év alatt pedig közel négyezerrel esett vissza, 40 ezer alá csúszva. És a három nagy magyar láncnál (CBA, COOP, Reál Hungária) is háromszázzal kevesebb bolt van.

Mennyi is a magyar láncok piaca?

A Coop láncnál a 2017-es rangsor összeállításakor (Trade Magazin) most derült ki első alkalommal pontosan, hogy a 4.910 hozzásorolt boltból 2.347 "nem Coop kisbolt". Eddig ilyen megoszlást nem jelzett a toplistákban a Coop (ő adja meg az adatokat), így viszont felvetődik a kérdés, hogy a "csoportszintű árbevétel", a 2017-ről jelzett 604 milliárd forint hogyan is oszlik meg: csak a 2.563 a közös rendszerhez tartozó Coop bolté, vagy a többieké is. Versenyképességi oldalról ez nagyon nem mindegy.

De hát a CBA-nál is feltehető hasonló kérdés, hiszen a több mint kétezer boltból ezer felett mozog a CBA Cél, Partner boltok száma, akik nem tagjai a franchise rendszernek. A CBA 508 milliárd forintos forgalmában így akkor mi van benne? Csak kiragadott példa, hogy a CBA Prímája már külön honlapon érhető el, ami jelzésértéknél feltehetően több. 

A Reál egy lazább tömörülés, nem franchise, így áttekinthetőbbek az egyébként a toplistában csak becsült adatok. De ott is megoszlanak valamennyire a boltok, feltehetően a közös beszerzés a gyártóktól már jóval kisebb körre szűkül.

A versenyképesség egyik mércéje: az egy főre jutó árbevétel

Már korábban is rávilágítottunk arra, hogy az egyik versenyképességi mutató, az egy főre (foglalkoztatottra) jutó forgalom alapján hatalmas a különbség a magyar és a multi boltláncok között. A döntő ok az, hogy a multi láncok nem elaprózottak, egységes a beszerzési és a logisztikai rendszerük, nagyobb a boltok alapterülete, mindez jelentős költségmegtakarítási tényező. Kisebb beszerzési árat tudnak elérni a beszállítóknál (még a Józsefvárosi piacon is a "sok" az olcsóbb), és mivel minden egyes darab termék kiszállítása a boltba egységes rendszerben zajlik, mindez sok megtakarítást hoz a konyhára.

A pontosság kedvéért az egy főre jutó árbevétel összehasonlításában nem a különféle ranglistákat vettük alapul, hanem a magyar láncok láncszemeinek - a társulások tagvállalkozásainak - hivatalos üzleti beszámolóit. Ebből rögvest kiderül, hogy a láncok nagyobb boltos tagjai (akik kizárólag, vagy nagyobb részt a lakosságot szolgálják ki a boltba, viszont nagykereskedelmet, más vállalkozás kiszolgálását legfeljebb kisebb súllyal végeznek) éves árbevételben alig érik el a 30 milliárdos határt. Mi most két ilyen coopos vállalkozást találtunk (vigyázat, nettó árbevétel alapján), a jellemző a 10-20 milliárd forint körüli forgalomnagyság. Persze, megnéztünk kisebb lánctagokat is.

A többé-kevésbé véletlenszerűen kiválasztott magyar boltos vállalkozások nagysága - hazai viszonylatban ők a legnagyobbak - is nagy elaprózottságra utal. Ez is nehezíti például a boltra szállítás szervezését, hiszen egy láncon belül más az igénye egy 30 milliárdos, vagy egy néhány százmilliós boltcsoportnak. Tehát jelentősek a láncokon belül a szervezeti különbségek is.

Önmagában ráadásul a nagyobb alapterület még nem elégséges gyógyír, ha a logisztikai háttér, az árubeszerzés és az informatikai hálózat szakadozott.

Végül a legfontosabb, hogy az egy főre eső árbevételben minden magyar tagvállalkozás 30 millió forint alatt mozog, első pillantásra a CBA hozza a legtöbbet, de hát a multiktól azért messze vannak. A Coop inkább a 20 millió forint egy főre jutó árbevétel körül szóródik, a Reálnál pedig akad 15-16 millió forint körüli is. Megint vigyázat: ilyen lehet másnál is!

Eddig egyébként csak a listában feltüntetett Aldi és Spar 2017-es üzleti beszámolója érhető el, ezért most a többi multival nem foglalkoztunk. A korábbi, a 2016-os mutatók alapján ott is nagy a szóródás és nem is az Aldi volt a legjobb, hanem a Lidl.

Az összehasonlításban ugyanakkor figyelembe kell venni a bolt, az áruház jellegét is, hiszen a szupermarket eleve munkaerőigényesebb (van benne csemegepult és szélesebb a választék, mint egy diszkontban), de hát a vásárlót sok esetben csak az ár érdekli.

Vannak tehát különbségek jócskán:

     árbevétel létszám/ezer fő  forgalom/egy főre
2017 2016 2017 2016 2017 2016
CBA                                      
Krupp és Társa 21,3 20 773 805 28 25
Vörösvár 14,8 14,4 582 612 25 24
Halmschláger 9,4 9,3 406 421 23 23
CBA-Remiz 3,2 3,2 127 141 25  23
Dick Ker  1,6 1,5 79 77 20 19
COOP      
Unió Coop 30,3 28,5 1.663 1.590 18 18
Szolnok-Coop 27,1 25,2 1.429 1.411 19  18
Coop Star  19,3 17,7 895 895  22 19
Univer Coop 11,7 11,3 504 515 23 22
Móri Áfész 0,4 0,4 25 26 16 15
Reál Hungária           
Élésker  8,8 9 426 427 21 21
Kisalföld  5,6 5,5 301 294 19 19
Szilvási és Társa 3,8 4 247 238 15 17
FE-ZO  3,7 3,8 141 146 26 26
G'Roby  1 1,3 41 50 26 26
multi láncok
Aldi   170 134 2.561 2.144  66  63
Spar   478 438 12.814 12.705  37  34
Elektronikus Beszámoló Portál, forgalom: nettó, milliárd forint, létszám: összes foglalkoztatott, egy főre jutó forgalom: millió forint

De miért is: nagyon elaprózott a hálózat

Okkal vetődik fel, vajon miért maradnak le a magyar boltok, miért is csökken folyamatosan a boltok száma, főleg akkor, amikor bővül a forgalom.

Az okokat nézve az első az éles piaci verseny. A nagy multi áruházláncok az elmúlt évtizedekben folyamatosan építették ki hálózatukat, most éppen a diszkontok erősítenek folyamatosan, korábban a hipermarketek építkeztek sokat. És persze az ő körükben is voltak vesztesek, hiszen 2012 tájékán a Profi, Match, Cora csoport ki is vonult a magyar piacról. Áruházaik ide is (CBA-hoz, Coop-hoz), oda is (Auchanhoz) vándoroltak. De versenyképességben a már jelzett teljeskörű szervezettség miatt eleve nagy az előnyük.

A magyar láncok erejükhöz mérten próbáltak felzárkózni, folyamatosan fejlesztették saját hálózatukat, a boltok egy részének lemorzsolódása ellenére is. A CBA például a kilencvenes évek elején a "semmiből" nőtt ki. Az utóbbi években valamennyien a nagyobb alapterület irányában próbáltak nagyobbat nyitni, nem véletlenül. A Príma, a Szuper, a Prémium boltkategóriák jelzik is  ezt. Akadnak jól teljesítő boltok is, a már említett sajátosságokat is figyelembe véve. De úgy tűnik, mindez  láncszinten még mindig kevés.

(blokkk.com, 2018. június 6.)

 

Magyar láncok: a fittség ára a fogyókúra

A CBA, a COOP és a Reál Hungária bolthálózata háromszázzal csökkent 2017-ben. Az élelmiszeres piac 6%-os folyóáras átlagos növekedését egyikük sem érte el. De nehezebb is nekik, fogyókúra nélkül pedig nem is bírják.

A május 31-i határidőt követően megjelentek a 2017-es esztendő boltos beszámolói is, és ezekkel együtt a különféle értékelések, mérlegek is. Az egyik hagyományos, egyébként a legátfogóbb boltos rangsor a Trade Magazin összeállításában nem csak az élelmiszerboltok forgalmát, hanem az egyes láncok botjainak számát is bemutatja. Ez fontos információ, hiszen nem közömbös az értékelésekben, hány bolttal is ügyködik egy-egy lánc. Persze, egyebek mellett az is számít, milyen nagyok a boltok, hiszen például az Auchan 19 nagy alapterületű hipermarkettel nagyobb forgalmat csinál, mint a Penny kétszáznál több diszkonttal. És a kisbolt-nagybolt versenyképességének különbözősége éppen a legnagyobb gondja a magyar láncoknak.

Kíméletlen a nyomás: a legtöbb nyűg a kisboltokkal jár

De hát az alaposságnak megvan a maga folyománya is, főleg, ha a 2017-es mutatókat összehasonlítjuk az előző évivel, vajon mi is változott. Elöljáróban azonban meg kell jegyezni, hogy a kisbolt jár a legtöbb munkával és a legnagyobb költségekkel. Sok településre kell egy-egy kisboltba kevés árut eljuttatni, ami például irdatlan fuvarköltséget jelent, egy-egy darab, kilónyi, vagy liternyi élelmiszerféleségre számolva, szemben a nagyobb alapterületű hálózatokkal. és a szervezeti elaprózottság további hátrányokat is okoz, például több boltvezető, vagy éppen pénztár kell ugyanakkora forgalomhoz egy kisebb alapterületű boltokból álló bolthálózatban.

De hát a vásárló nagyon szigorú, válogat is sokat. A boltok között is. Az eredmény pedig az, hogy miközben 2017-ben az élelmiszeres boltok forgalma - folyó áron, tehát a pénztárban hagyott pénzzel számolva - 6%-kal nőtt, a Coop-nál 4%-kal, a Reál Hungáriánál 2%-kal és a CBA-nal 1%-kal emelkedett. A három lánc egyébként ezerötszáz milliárdot visz a 4.800 milliárdos élelmiszerbolti piacból, ami 30% feletti részesedést jelent. De hát a multik gyorsabban nőttek, ami viszont némi újabb arányvesztést jelent.

CBA, Coop, Reál: háromszáz bolttal kevesebb

A láncok, amikor a boltjaikról beszélnek, igyekeznek minél szélesebb hatókört bemutatni. Ez nem véletlen, hiszen például a közös beszerzésben a beszerzési ár ettől nagyon is függ, a toplista pedig, ha pontos, akkor egy fontos üzenet a beszállítóknak is.

Fontos az is a magyar láncoknál, hogy mindenütt vannak franchise partnerek, vagy a lánchoz szorosan kötődő tagok és olyanok is, akik csak lazábban, például pusztán egyszerű árubeszerzéssel kapcsolódnak oda, de többel nem (egyszerűbben: csak vásárolnak a láncok nagykereskedéseiben, kisebb, nagyobb gyakorisággal).

Az előbbiek alapján például a CBA-nál ezer körül, a Coopnál két és félezer körül mozog a láncokhoz szorosabban kötődő boltok száma. A Reálnál - itt inkább csak a bolt alapterülete alapján lehet sorolni - a nagyobbak száma félezer alatt mozog. Bökkenő a tisztánlátásban, hogy a Coop a korábbi években nem adta meg a lánchoz szorosan nem tartozó boltjainak számát, így nála csak az "összesen" alapján lehet figyelemmel kísérni a változásokat, de ők kijelentették, hogy zártak be boltokat 2017-ben. A 2017-es rangsorhoz a CBA és a Coop adott adatokat, a Reálé viszont becsült adatok. Hát, ilyen is van.

Mindent egybevetve, már amiről van információ, végül az rajzolódik ki, hogy a magyar élelmiszeres láncoknál a hozzájuk szorosabban, vagy lazábban kötődők körében 2017-ben háromszázzal csökkent a boltok száma. Ez a boltszámban 3%-os csökkenés. Ebben volt boltbezárás is, de az is lehet, hogy ha egy bolt kiszorult a láncok köréből, még nem biztos, hogy be is zárt. Összességében egyébként a teljes magyar boltos élelmiszer kiskereskedelemben ezerrel csökkent a boltszám 2017-ben: aki nem szedte össze magát, ami sokszor lehetetlen, az bármennyit koplalt is, végleg tönkrement.

A magyar láncok körében a boltmustra végeredménye a következő: 

magyar láncok boltjai 2016 2017 változás
CBA 2.177 2.086  - 91
Príma, Cent, CBA 1.031  995  - 36
Cél, Partner 1.146 1.091  - 55
Coop 5.012 4.910 - 102 
lánchoz tartozó
 .
2.563
lánchoz nem tartozó  . 2.347
Reál 2.185 2.049  - 136
Reál Élelmiszer 570  490  - 80
Reál Pont 1.615 1.559 - 56 
Összesen 9.374   9.045 - 329
KSH, Trade Magazin,

(blokkk.com, 2018. június 3.)

 

 

 

A boltbezárás tartja a lelket a boltos világban?

Az elmúlt években ötödével nőtt a boltos forgalom, miközben húszezerrel csökkent a boltok száma, a foglalkoztatottak száma viszont nem változott. Az MKIK szerint van munkaerőforrás a boltbezárásban is, közben pedig az agrárminiszter boltokat venne. Folyik a főzőcskézés a konyhában.

Az Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a Portfolio-nak nyilatkozva sok más kérdés mellett rávilágított arra, hogy a magyar gazdaság legnagyobb gondja a munkaerőhiány, ami - tesszük hozzá mi - nagyon is igaz a boltos világra is. A munkaerőhiány orvoslásának egyik forrása az MKIK elnök megítélése szerint ugyanakkor a mikrovállalkozók egy szűk köre lehet, akik "egyik napról a másikra élnek", és a közterheket is nehezen tudják fizetni. Van ilyen a kereskedelemben is, tesszük hozzá megint.

A boltos kereskedelemben a statisztika szerint az elmúlt öt esztendőben összesen több mint 20 ezerrel csökkent a kiskereskedelmi értékesítőhelyek száma. Ez a legszűkebben mérve is legalább 20 ezer embert jelent, akiknek megszűnt a foglalkoztatási lehetősége a boltokban. A tönkremenetel utolsó pillanatában általában már csak egy-egy ember marad a boltban, hiszen a létszámmal is spórolni kell.

A tönkrement boltok vállalkozóinak, dolgozóinak nyomon követése nyilván nehéz, hiszen arról nincs nyilvános adat, hogy vajon egy-egy bezárt bolt emberei merre veszik útjukat a foglalkoztatás világában, hiszen maradhatnak a szakterületen belül, vagy szedhetik a sátorfájukat és vándorolhatnak másik ágazatba, vagy éppen külföldre is. Az összesített végeredmény azonban már ismert, ez pedig a foglalkoztatottak száma, ami összességében - nagyságrendjét tekintve - nem változott semmit az elmúlt években, 2018 elején 367 ezer fő volt. Ez viszont azt jelenti, hogy a boltbezárás révén szabaddá váló legalább 20 ezer foglalkoztatott nyomán (amibe a vállalkozó és az alkalmazott is beleszámít) a létszám nem nőtt. És persze, lehetne nagyobb is a baj.

Lényeges kérdés ugyanakkor a létszám oldaláról is, hogy a boltos világ is átrendeződik, a nagyobb alapterületű egységek súlya és a webkereskedelem is. Ezekben azonban a korszerű technológia, műszaki berendezés, logisztika ugyanakkora forgalomhoz már nem igényel  ugyanannyi embert, mint a kisebb bolt. Pontosan ebben rejtőzik a versenyelőnye (a kedvezőbb beszerzési ár mellett), tehát egy az egyben nincs is szükség feltétlenül ugyanannyi munkáskézre. De a növekvő hálózatok és a bővülő piac nyomán azért folyamatosan keresik a friss munkaerőt ők is.

A végeredmény tehát, hogy a bezárt boltok legalább 20 ezer embere valahol nagyon kellett a munkaerő piacnak, de a munkaerőhiányt nem enyhítette. Nélkülük persze lehetett volna nagyobb is a baj a munkaerőpiacon.

CBA, COOP: ők is kisebb pályán játszanak

A legnagyobb hazai láncoknál is van boltszám csökkenés.

A legnagyobb hazai láncok közül a CBA három ágon fut. A hagyományosnak számító CBA franchise rendszer boltjai mellett a Príma áruházak láncolata és a webshopja is ott van. A hagyományos CBA boltok száma csökkent valamelyest az elmúlt években, de Príma áruházból is kevesebb van. Néhányat bérbe adtak a Lidlnek, az Auchannak és a Sparnak, a honlapjukon nyilvántartott a Príma boltok száma pedig 120. Korábban viszont ez több volt (a Trade Magazin rangsora szerint 2015-ben 140).

A COOP lánc pedig legutóbb, május 23-i közgyűlése nyomán arról adott hírt, hogy  a munkaerőhiány, a kistelepülések korösszetétele és jövedelmi viszonyai kihívást jelentenek ma és a jövőben is. Ezzel összefüggésben a boltösszetétel jelenlegi trendje a hálózaton belül a nagyobb méretű üzletek felé tolódik el, emellett az élelmiszer-kereskedelem egészét érintő kistelepülési nehézségek az üzletek számának kismértékű csökkenését hozta. Tehát boltokat kellett bezárniuk a kistelepüléseken, nem csak egyes hétköznapokon, hanem végleg.

A diszkontok, a Spar, vagy az Auchan közben folyamatosan fejlesztik hálózatukat.

Főzőcskézés

Időközben Nagy István agrárminiszter úgy nyilatkozott, hogy az agrártárca révén ösztönzött integrációk működésének eredményeként előbb a feldolgozók, húszéves távlatban pedig már a kiskereskedelmi láncok is termelői tulajdonban lesznek.

Kérdés persze, hogy melyik láncra, vagy csoportra gondolt. És húsz év nagy idő, így az is kérdés, hogy a boltos világ merre mozdul a földkerekség fejlett térségein. A magyar boltos világ eddig ezeket az irányokat követte, ami persze nem volt kötelező. De hát végső soron a vásárló döntött arról, hogy hol és hogyan szeretne vásárolni. Ez a rend viszont nem sokat változhat a jövőben. Persze, nem a tulajdonos kiléte számít a vásárló szemében, hanem az, mit és milyen körülmények között kínál a boltjában a vállalkozó. És mennyiért.

(blokkk.com, 2018. május 28.)

 

A magyar láncok is csak nyöszörögnek

A CBA-nak csökkent, a COOP-nak és a Reálnak alig nőtt a bevétele az elmúlt öt évben, de a 20% körüli fél évtizedes élelmiszer áremelkedést is mérlegre téve mennyiségben - kilóban, literben, darabban - számolva kivétel nélkül kevesebb árut értékesítenek, mint régebben.

A legnagyobb magyar üzletláncok az élelmiszerkereskedelemben ügyködnek. A top3 a CBA, a COOP és a REÁL. A CBA 1992-ben alakult, 2001-ben már a nemzetközi porondra is kilépett. A COOP a régi áfészes idők terméke, a REÁL pedig 2001-ben szerveződött. Elöljáróban meg kell jegyezni, hiba lenne elvitatni azt a teljesítményt, amely ezeknek a láncoknak a felépítéséhez és működtetéséhez kötődik. De hát a piac az piac, ahol az eredmény is számít, sőt.

Sok változást éltek meg a magyar láncok, így kiválások, felvásárlások is tarkították tömörüléseiket az elmúlt években, a nagyobb tulajdonosok pedig időnként belecsipkedtek a kisebbekbe, a saját hálózatukon belül is. A legnagyobb fogás talán az lehetett, amikor a COOP 62, a CBA pedig 48 Match és Profi üzletet vett meg 2012-ben, melyek egy 50-60 milliárdos piacot fedtek le. A legpikánsabb pedig, hogy a CBA Príma boltjai nemrégiben elhagyták az abc első három betűjét az üzletek felirataiból.

A döcögős tempónak persze a fő oka a piaci környezet, mivel az élelmiszer piac egyrészt nehezen mozdul (bármilyen irányban is), másrészt Magyarországon is éles a verseny a nemzetközi áruházláncokkal, elsősorban a diszkontokkal szemben. Úgy tűnik, a 2012-től élő pláza-stop, vagy a korábbi étkezési utalványháború nem sokat hozott a hazai láncok konyhájára, de az sem zárható ki, hogy lehetett volna rosszabb is.

Valamennyi hazai láncra jellemző, hogy a holdudvar jelentős része , vagy éppen zöme kis alapterületű üzlet, melyek üzemeltetése mindenütt a világon drágább a költségeket tekintve, ami jelentős hátrány. Jellemző ugyanakkor az is, hogy mindannyian bátran kanalaznak a nagyok tányérjából, így a beszállítóktól ugyanúgy elkérik a különféle áruházi reklámok, szolgáltatások sokmilliós díjait, mint a multi láncok (persze, a reklámnak nem csak díja, hanem költsége is van, ezt azért hozzá kell tenni). A beszerzési árakat is lefaragják a nagyság okán, ami a piacon természetes is, így jut előny nekik is. Mindegyik hazai láncnak vannak saját márkás termékei is, ami ugyancsak a jobb üzlet egyik mellékvágánya.

A rideg számokat tekintve a CBA-nak 10%-kal esett öt év alatt a forgalma, ezzel együtt pedig negyedével megcsappant az üzleteinek száma (ami akár egy tisztulás is lehet a versenyképesség javítása irányában). A COOP udvariasan hozza évről-évre a maga számait, de a falujárók látják, milyen sok a régi áfész üzletekben a kínai bolt. A REÁL számlájára is elkönyvelhető egy minimum, de mindez édeskevés, ha az élelmiszerek fél évtizednyi drágulását is hozzátesszük a mérleghez, ami bizony ötödével kisebb eredményt jelent mennyiségben (szaknyelven: volumenben), valamennyi piaci szereplő számára:

  2010. 2014. változás
  bevétel boltszám bevétel boltszám bevétel boltszám
CBA 555 3.072 505 2.289 - 50 - 783
COOP 510 5.250 560 5.370 + 50 + 120
REÁL 360 2.320 379 2.300 + 19 - 20
együtt 1.425 10.642 1.444 9.959 + 19 - 683
Trade Magazin, bevétel: milliárd forint, boltszám: darab

Trade Magazin, bevétel: milliárd forint, boltszám: darab

(blokkk.com, 2015. augusztus 21.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.