kirakatles₪plázarítus

Nagyon viszi a pénzt a bér a boltban

Egyre többet kell kifizetniük a boltosoknak a béremelésre. 2014-ben még megúszták 20 milliárdból, 2017-ben a többlet 70 milliárd felett lesz. Okosabb alulról tolni, mint sztrájkkal felülről rángatni. Hiánycikk: mikor állnak ki a szakszervezetek a legkisebb keresetű bolti dolgozók mellett.

Szépen dolgozott az elmúlt években a munkaerőhiány a boltos kiskereskedelemben is. Emelni kellett a bért, aminek persze korlátja is van, hiszen ez ugyanolyan költség, mint bármelyik más, a bevételből kell kifizetni. 2013-tól - azóta nő folyamatosan a boti kiskereskedelem, a 2017-ben várható forgalmat is beleszámítva - öt esztendő alatt együttvéve 20% a boltos kiskereskedelem árbevételének (tehát nem a volumennek, mennyiségnek) növekedése. Ehhez képest a bérköltségek ennek a kétszeresével drágultak, 40-45%-kal öt év alatt.

A 2017-es 5 százaléknyi járulékcsökkentés (27% helyett csak 22%-ot kell fizetni) 25 milliárd forint megtakarítást hozott a boltosok konyhájára a négy főnél többet foglalkoztatók körében. Nagyon is jól jött, de ez azért kevés. A boltos kiskereskedelemben a 190 ezer fő körüli létszám 2017-ben nem változott, pedig több eladóra lenne szükség. Több bérre - főleg a kicsiknél - már nem futja. Mindez azt is jelenti, hogy végeredményben a bolti kiskereskedelemben összességében sem leépülés, de létszámbővülés sem volt, növekvő munkaerőhiány viszont igen.

Feltehetően azonban sok kisbolt bezárt végleg 2017-ben is, hiszen első félévben 23 ezer fővel csökkent kiskereskedelemben a foglalkoztatottak száma (amiben a vállalkozók, segítő családtagok mellett már a legkisebb boltok alkalmazottai is benne vannak).

Okosabb a kormány a szakszervezeteknél

Sokan mondják és igaz is, hogy Magyarországon a legkisebb keresetek rettenetesen alacsonyak, mindenhez képest. Így nehéz fogást találni a minimálbérek emelésén, egy kivétellel: a kisvállalkozások egy részénél ez az utolsó csepp a pohárban, ebben az esztendőben is több ezer kisbolt fogja lehúzni a redőnyt. Ebben persze a kíméletlen piaci verseny is ludas. Éppen ezért rájuk fért volna némi célzott állami támogatás, egyrészt a fejlesztésekhez. Mert tőlük is elvárja a vásárló a kellemesebb vásárlási környezetet és nem mindegy, hogy mennyire elavult felszereléssel, például hűtővel, mérleggel, szállítóeszközzel dolgoznak, ami ráadásul költségtényező is. A másik apró ok a munkaerő megtartása. A munkaügyi ellenőrzések a kereskedelemben az ellenőrzött körben  közel 10%-os feketézést mértek. Ehhez persze rögvest hozzá kell tenni, hogy ez nem általánosítható adat, több ok miatt sem, de súlyos (a munkaügyi ellenőrök egyébként azért legalább sejtik, milyen irányba kell menniük, ha jogsértést keresnek).

Feszült esztendő lesz 2018, amikor tovább nő a minimálbér, ami alulról tolja a kereseteket. Ez kétségtelenül jó a legkisebb keresetűeknek és önmagában nem is rossz irány ezzel az eszközzel felfelé nyomni a legkisebb kereseteket. A szakszervezetek sztrájknyomása a multiknál és az egyébként a legtöbb bért fizető multi áruházak szapulása legkedvezőbb esetben is csak tovább élezi a bérversenyt a kisebbek rovására. A legjobban fizető élelmiszeres multi áruházaknál 250-300 ezer forintos sávban mozog a bolti dolgozók kereseti lehetősége, amitől egyébként most már alig marad el a Tesco, sőt, multikörben nem is utolsó jelenleg, miközben például a Coop boltok 160-170 ezer forintokat kínálnak.

Azért az egy jó kérdés, hogy a KDFSZ és a KASZ, a két boltos szakszervezet mikor áll már ki a legkisebb keresetű kisboltos alkalmazottak mellett is.

A bolti kiskereskedelem bérköltsége - mindent mérlegre téve - szépen hízik:

bolti kiskereskedelem bérköltsége 2013 2014 2015 2016 2017* 2017/2013
bértömeg 358 374 394 444 520 145
bérköltség járulékokkal együtt 455 475 500 564 635 140
bérköltség növekménye előző évhez képest . 20 25 + 64 + 71 .
KSH, milliárd forint, bruttó kereset és egyéb munkajövedelem, négy főnél nagyobb vállalkozás
*/: első félév alapján becsült adat, 2017/2013: százalék
 Elég eladó csak aranyárban

Lenne, de arra meg nincs pénz. A vásárló ugyanis kifordulna abból a boltból, amelyik egyik pillanatról a másikra még jobban megdobná a béreket - meg az árakat, mert anélkül nem menne. Lehetne persze azt mondani, hogy ha mindenki emel, akkor nem tud mit csinálni a vásárló, de egy apróság miatt ez sem igaz. Vannak ugyanis a már említett bérkülönbségek, ráadásul egyéb költségkülönbségek is, a még magasabb árak mellett pedig még szemfülesebb igyekezne lenni a vásárló és ki lehet találni, hová menne vásárolni még többet.

A boltokban 140 ezer fő körüli az eladóhad létszáma (a négy főnél nagyobb boltok körében, tehát a legkisebbek nélkül). 2017-ben a boltos kiskereskedelem teljes bérköltségének 58%-a jut a fizikai dolgozóknak, ebben az arányban nincs érdemi változás a korábbi évekhez képest (nyilván a szellemi munkát végzők körében is van munkaerőhiány, sőt, tehát ott is jobban kellett emelni a béreket).

A fizikai munkát végző bolti dolgozók bérköltsége is alaposan megugrott az elmúlt esztendőkben, öt év alatt pedig több mint 100 milliárddal emelkedett:

bolti dolgozók bérköltsége 2013 2014 2015 2016 2017* 2017/2013
bértömeg 199 216 228 257 300 147
bérköltség járulékokkal együtt 253 275 290 326 366 141
KSH, milliárd forint, fizikai dolgozók bruttó keresete és egyéb munkajövedelme,
négy főnél nagyobb vállalkozás, */: első félév alapján becsült adat, 2017/2013: százalék
 (blokkk.com, 2017. szeptember 21.)

 

Kíméletlenül röpködnek százmilliárdok bérre a boltban

Kíméletlen év lesz 2017 a boltok bérgazdálkodásában: már 600 milliárd forintnál is több lehet a bérköltség. Ez közel 50 milliárddal több az előző évinél. Az 5%-os járulékcsökkentéssel 25 milliárdot takarítottak meg a boltosok, de hát a számla azért sokkal nagyobb, kétszeres volt. Az eladók bérköltsége öt év alatt a másfélszeresére nőtt.

2013 volt az elmúlt évtized első olyan esztendeje, amikor nőtt a bolti kiskereskedelem (előtte 2007-től 2012-ig nem tudott bővülni), számolja is a kormány az időszakot hónapnyi pontossággal. Ezt követően szépen gyarapodott a boltok bevétele, az átlagot tekintve mindenképpen, hiszen a növekedés üteme  négy év alatt - 2013-2016 között - együttesen számolva megközelítette a 20%-ot. De hát nem csak a forgalom nőtt, hanem a munkaerőhiány is, ami az egész nemzetgazdaságban alaposan felpumpálta a béreket, természetesen a bolti kiskereskedelemben is. Így nem véletlen, hogy a bérre fordított költségek - a bértömeg - 2013-2016 között negyedével emelkedtek, amit természetesen a szerencsére azért növekvő bevételekből kellett a kereskedőknek kifizetniük.

2017 kíméletlen év lesz a bérgazdálkodásban

A munkaerőhiány nyomása valamelyest enyhült 2017 elejére a legkülönbözőbb jelzések szerint, de még egyáltalán nem szűnt meg, így 2017-ben nem csak a minimálbér emelése, hanem a munkaerő vadászat miatt is tovább kellett emelni a béreket. A Központi Statisztikai Hivatal év eleji adataiból előrevetítve az látszik, hogy a boltokban ez további jelentős terhet jelent majd.

2016-ban közel 450 milliárd forintot költöttek bérekre a kereskedők (járulékokkal együtt ez már 560 milliárd forint felett járt). A a januári-februári béradatok alapján már egyértelmű, hogy erre alaposan rá kellett tenni még 2017-ben. Pusztán a február havi adatok között is jókora a különbség, hiszen 2017 második havában a boltok bérköltsége 42 milliárd forint volt, egy évvel korábban viszont még csak 35 milliárd forint.

2017-ben a bolti kiskereskedelem bérköltsége a legóvatosabb becslés mellett is legalább 500 milliárd forint lehet, ami közel 50 milliárddal több, mint egy évvel korábban. 2013-hoz mérve 40%-os a bértömeg emelkedése. A 2017-től beléptetett 5%-os vállalkozói járulékcsökkentés 25 milliárd forintot hagyott a kereskedők zsebében, de a bérköltség emelkedésének a számlája ennek a kétszerese volt:

bolti bérköltség 2013 2014 2015 2016 2017* 2017/2013
bértömeg 358 374 394 444 500 1,40
bérköltség járulékokkal együtt 455 475 500 564 610 1,34
KSH, milliárd forint, bruttó kereset és egyéb munkajövedelem, négy főnél nagyobb vállalkozás
*/: február alapján becsült adat, 2017/2013: százalék

Eladók bére: nagyobbat kellett rajta lökni

A pénztárak előtt türelmesen, vagy türelmetlenül sorban álló vásárlók számára sovány vigasz, hogy nincs elegendő munkaerő, eladó, pénztáros, árufeltöltő a boltban. A bérük azért szépen emelkedett az elmúlt években, főleg az elmúlt két esztendőben, de hát úgy tűnik, ez még mindig kevés, hiszen a Lajtán túl ennek a háromszorosát is meg lehet keresni. De hát a munkaerő piac is kíméletlen, hiszen a legnagyobb emelést a bértömeget tekintve éppen 2017-ben kellett kiszenvedniük a boltosoknak, amiben a kötelező minimálbér is azért szerepet játszott, a munkaerőhiány mellett (a blokkk.com már korábban kiszámolta, hogy a munkaerőhiány kétszer erősebb nyomást jelentett 2017 elején a kiskereskedelem bérnövekedésében, mint a kötelező minimálbér emelése):

bolti eladók bérköltsége 2013 2014 2015 2016 2017* 2017/2013
bértömeg 197 214 226 255 292 1,48
bérköltség járulékokkal együtt 250 272 287 324 356 1,42
KSH, milliárd forint, fizikai dolgozók bruttó keresete és egyéb munkajövedelme,
négy főnél nagyobb vállalkozás, */: február alapján becsült adat, 2017/2013: százalék

 

Hát igen, a fizikai dolgozók bére a kiskereskedelem átlagánál jobban nőtt 2013-2017 között.

(blokkk.com, 2017. május 11.)

 

Bérköltség a boltban: nem ez volt az év bulija

A boltosoknak. Négy év alatt 100 milliárdjuk bánja már. Az eladó persze mást gondol. 2016-ban volt 40%-os bérmegugrás is. Decemberben az italárusok húztak az élre, Bözsi az illatszerboltban már csak a negyedik. A halárusok és a hentesek bérét kicsontozták, ők az örök utolsók, ráadásul az ő keresetük alig emelkedett 2016-ban.

2016-ban a bolti kiskereskedelemben foglalkoztatottak körében semmit sem változott a létszám az előző évhez képest, hiába emelték a fizikai dolgozók bérét közel 10%-kal. Ezen belül a nagyobb boltokban, ahol a vállalkozás négy főnél több alkalmazottat foglalkoztatott, néhány ezer fővel ugyan többen dolgoztak 2016-ban, mint korábban, de hát a munkaerőhiányon ez sem segített. Munkaerőhiány volt 2016-ban, béremelés volt 2016-ban, a létszámnövekedés viszont elmaradt. Összességében.

De hát mennyibe is fájt mindez?

Az elmúlt években a bolti kiskereskedelem bérköltsége folyamatosan emelkedett. A munkaerőhiány pontosan azokban az években erősödött fel, sok területen már közel a kezelhetetlen szintig, amikor a bolti kiskereskedelem forgalma - árbevétele - lendületet vett és növekedésre váltott. Ez az elmúlt négy esztendőt jelentette.

A boltosok - a négy főnél nagyobb foglalkoztatók - 444 milliárd forintot költöttek bérekre, ami a járulékteherrel együtt több mint 560 milliárd forint volt. Így a kiskereskedelem bérköltsége több mint 60 milliárd forinttal emelkedtek 2016-ban az előző évhez képest. Ez bizony 10% feletti növekedés, miközben a kiskereskedelmi forgalom csak 4,5%-kal bővült.

Az elmúlt négy esztendőben, amikor folyamatosan nőtt ugyan a kiskereskedelmi forgalom, de ezzel együtt a munkaerőhiány is, bő 100 milliárd forinttal, negyedével lettek nagyobbak a bérköltségek a kiskereskedelemben:

bolti bérköltség 2013 2014 2015 2016 2013/2015
bértömeg 358 374 394 444 + 86
bérköltség járulékokkal együtt 455 475 500 564 + 109
KSH, érték: milliárd forint, bruttó kereset és egyéb munkajövedelem költsége

(blokkk.com, 2017 március 6.)

 

Drága buli a munkaerőhiány a boltban

A bérköltség az egekben. De hiába, a létszám nem nő, pedig sokan keresnek eladót. Ennyire futja. Így hát veszettül nyomják a túlórát a boltosok. A kis boltok nagy bajban lesznek, már eddig is ezrével bukták el a munkaerőhiányt.

2016. első kilenc hónapjában 326 milliárd forintot költöttek bérre a boltosok, ami a fizetésekre rakodó járulékokkal megfejelve 414 milliárd forintot jelent. Ez bizony jócskán több, mint 2015. azonos időszakában, akkor a teljes bérköltség - járulékokkal együtt - 368 milliárd forint volt. A különbség 46 milliárd forint, ami 12%-os többletkiadást jelent, ennyivel emelkedtek a boltokban a fizetések háromnegyed év alatt. A kiskereskedelmi forgalom közben ehhez képest csak 5%-kal emelkedett, a létszám pedig sehogy, sőt, némileg olvadozott is év közben.

A bérköltségek mérlege 2016. első kilenc hónapjában a következő volt:

bolti bérköltség 2016 2015 2016/2015
keresettömeg 326 290 + 36 + 12%
bérköltség járulékokkal együtt 414 368 + 46 + 12%
KSH, milliárd forint, január-szeptember időszaka, bolti kiskereskedelem

 

Az elmúlt években is folyamatosan emelkedett a bérköltség a boltokban, 2015-ben elérte az 500 milliárd forintot. De hát a 2012-es esztendőhöz mérve három év alatt együttesen a növekedés százalékos ütemét, az éppen csak túllépi a 2016. évit, tehát a legutóbbi háromnegyed évben már közel annyit löktek a béreken a boltosok, amennyit korábban három év alatt együttesen:

bolti bérköltség 2012 2013 2014 2015 2015/2012
keresettömeg 348 358 374 394 + 46 + 13%
bérköltség járulékokkal együtt 442 455 475 500 + 58 + 13%
KSH, milliárd forint, bruttó kereset és egyéb munkajövedelem

Nincs elég eladó, így marad a túlóráztatás

Sok választásuk nem maradt a boltosoknak, ezért megnyomták a túlóráztatást. Sikerült is a harmadik negyedévek tekintetében rekordot állítani, nem is kicsit. A korábbi években nem emelkedett másfél millió óra fölé a harmadik negyedéves túlóráztatás, 2015-höz képest pedig közel negyedével nőtt a túlmunka:

bolti túlóra 2012 2013 2014 2015 2016
összes teljesített munkaóra 74.769 75.765 77.359 78.272 82.191
munkaórákból túlóra 1.034 921 1.180 1.238 1.523
KSH, harmadik negyedéves időszakok, ezer óra

 

Sőt, a 2016-os esztendőben a harmadik negyedévi túlóraszám megközelítette az előző év utolsó negyedévének túlmunka értékét, amiben a karácsonyi tumultus is benne volt.

Minimálbér: ebből is látszik, hogy nem fogja kibírni mindenki

A boltosok szívesen vennének fel több eladót, de sok helyen nincs is jelentkező, vagy kevesli a felkínált bért. De hát a bért ki is kell fizetni valamiből, az pedig nem más, mint a bevétel. Jelenleg az átlagot tekintve ennyire futja, amihez hozzá kell tenni, hogy a multiknál az átlag felett fizetik az eladókat. Túlzás azonban azt állítani, hogy a minimálbér emelésnél - a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint - "csak a multik igényeit vette figyelembe a kormány és ők, akik a magyar munkavállalók 60 százalékát foglalkoztatják, nem tudnak ennyit kitermelni". Igaz, hogy a kisboltosok jelentős része nem fogja tudni kitermelni a minimálbér emelést, de hát nem valószínű, hogy a kormány a multik "igényeit" vette volna figyelembe. Inkább a valóban keveset kereső dolgozókét, ha már igényről lehet beszélni. Más kérdés, hogy a kormány a kisvállalkozásoknál elszámolta magát, és nyilván - ilyen a politika - választásokra készül.

Az eddigi tapasztalatok viszont kétségtelenül alátámasztják, hogy a kisboltosok körében nagy a baj. Úgy tűnik, a munkaerőhiány sok boltost elvéreztetett már eddig is, hiszen 2016. első felében csökkent a kiskereskedelmi értékesítőhelyek száma, kétezer-négyszáz darabbal. A kisboltosoknál kétezer-hétszáz volt a boltszám csökkenés, ami úgy lehetséges, hogy a nagyobb láncok közben bővítették hálózatukat.

(blokkk.com, 2016. november 30.)

 

"rögtön jövök"

Egyre drágább a munkaerő a boltokban. A tehetősebbek bért emelnek,  a többiek pedig egyre gyakrabban rakják ki a "rögtön jövök" táblát: már csak egy eladójuk maradt. 500 milliárd forint felett a boltosok bérköltsége.

Az elmúlt években nem csak a boltok bevétele nőtt szépen, hanem a munkaerőhiány is.  A munkaerőhiány pedig ütemesen húzza felfelé a béreket a boltokban, áruházakban. A munkaerő hiányát nem csak a megszaporodott álláshirdetések jelzik, hanem az üres álláshelyek számának félelmetes növekedése is.

Sok választásuk nem maradt a boltosoknak, bért kellett emelniük. Ezt persze a bevételből kell kifizetni, ennek ellenére a kiskereskedelem átlagát nézve 2016. augusztusában a fizikai dolgozók - eladók, pénztárosok, árufeltöltők - átlagos havi bruttó bére 161 ezer forint fölé kúszott, egy év alatt közel 15 ezer forinttal, 10%-kal nőtt.

De hát nem mindenki tud úgy bért emelni, hogy beteljen a létszám. Szembetűnő főleg a kisebb boltoknál a "rögtön jövök" táblák szaporodás, főleg délidőben: itt már csak egy eladóra futja.

Mennyit is kóstál mindez

A boltosok gazdálkodása az úgynevezett árrésre épül. A bevétel legnagyobb tétele az eladott áru beszerzésének értéke, tehát amit a termelőnek kifizet a kereskedő a polcokra kirakott áruért, ami 70-80% körül szóródik, áruféleségtől és a bolt típusától függően. Ezt, valamint az áfát leszámítva marad az árrés, ebből kell a különböző költségeket, egyebek mellett a bért is kifizetni. Így a nagyságrendjét tekintve a kilenc ezer milliárd forint feletti éves kiskereskedelmi árbevételből az árrés éppen túllépi a kétezer milliárd forintot. Ebből kell bért fizetni, de természetesen hozzájönnek még a cégeket terhelő járulékok is. Egyes béren kívüli juttatások pedig tovább emelik a boltosok bérköltségeit.

A KSH adatai szerint a kiskereskedelemben kifizetett bértömeg a következők szerint változott az elmúlt években:

  2012 2013 2014 2015
keresettömeg 348 358 374 394
bérköltség járulékokkal együtt 442 455 475 500
KSH, milliárd forint, bruttó kereset és egyéb munkajövedelem

 

Ez a növekedési ütem a kiskereskedelmi forgalom emelkedéséhez igazodott az elmúlt években. 2016-ban azonban már az 5% forgalomnövekedéssel szemben ennek kétszerese volt a bérnövekedés üteme. A boltokban, áruházakban ugyanakkor a létszám 2016. januárjához képest nem változott (192 ezer fő volt), hiába nyomták felfelé hónapról hónapra a béreket a boltosok. Ennyire futotta.

Az üres álláshelyek számának növekedése 2013. óta folyamatos. 2013-ban még csak 1.400-1.700 között hullámzott a betöltetlen álláshelyek száma a kereskedelemben, ami persze több volt a 2012-es esztendőben mért adatsornál, 2014-ben azonban már felkúszott két és félezerre is. 2015. a megugrás esztendeje volt az üres álláshelyek mutatóját nézve, hiszen nem csak túllépte a háromezres határt, hanem a harmadik negyedévben 3.725-re ugrott fel a mérőszám. 2016-ban még több munkaerőt kerestek a boltok, áruházak a KSH szerint:

2015 I 2015 II 2015 III 2015 IV 2016 I 2016 II
2.945 3.260 3.725 3.161 3.819 4.608
 KSH, üres álláshelyek száma a kereskedelemben,
 negyedéves adatok, 4 főnél többet foglalkoztatók

(blokkk.com, 2016. november 9.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.