butikpórázon₪vásárlóktere

Ajándék csere-bere: azt hiszed, mindig olyan könnyű?

 Azért belehúzhatsz a jóba is, de cifra csere-bere esetek is vannak. Elöljáróban azért nem árt tudni, hogy a legfontosabb csere-bere kellék a nyugta, ami viszont el is kallódhat. Nos, némi vásárlói furfang azért belefér a csere-berébe is. 

Az ajándékok csere-beréje látszatra könnyű, működik is, de azért megvannak a maga buktatói is. Most nem arról van szó, amikor szamárfüles a könyv, sáros a cipő, félig üres a parfümös üvegecske, kopott a rúzs, vagy éppen italfoltos a visszavitt asztalterítő, hiszen ezek eleve vesztes próbálkozások. Webről sincs szó, mivel ott a jog 14 napnyi elállási lehetőséget ír elő, amit nem kell indokolni.

Más, sorjában. A kiinduló pont, hogy nem teszik, kettőt kaptam, rossz a mérete, egyebek, tehát igazi csere-bere a szándék, azaz visszaviszem a boltba a fa alatt fellelt portékát, mert valamiért nem akarom megtartani. Persze, akadhat gond ilyenkor is. 

1) nincs meg a nyugta: vannak azért nyugtapótló megoldások

Ez komoly buktató lehet, hiszen a nyugta a legfontosabb csere-bere kellék. De azért érdemes kísérletezni valamilyen nyugtapótló megoldással. Az ajándék mellé amúgy sem illik odatenni a nyugtát, de a tapasztalt ajándékozó nem dobja el, hanem megőrzi, és a gyertyagyújtást követő csomagbontogatás közepette megkísérli felmérni a megajándékozott meglepetésének, örömének hullámait. De az is lehet, hogy az ajándékozó csak később szerez tudomást az esetleges csalódásról, ami már mindegy, ha csere-berére adják a fejüket.

Ha végül elkallódott a vásárlást igazoló nyugta, azért egy bankkártyás fizetés bizonylat másolata meggyőzheti a boltost, hogy ott vették az ajándékot, főleg, ha ő is tudja, hogy árusított olyasfélét. A kereskedő sajátmárkás terméke sem okozhat nagy meglepetést a boltos számára.

De akad mentsvár más is, hiszen ha az ajándék ruhafélén ott fityeg az a néhány papírcetli, amelyek némi információt adnak a termékről, a pénztárnál arról olvasták be a termékazonosító kódot, sőt, az ár is fel van tüntetve rajta, esetleg a bolt neve, könnyebb lehet a megoldás. A sorozatszámmal, gyártási számmal rendelkező műszaki cikkeknél sem reménytelen a csere-bere a nyugta nélkül. Jól jöhet egy, a boltban lepecsételt jótállási jegy is, ha az még nem veszett el.

A többi a boltos jóindulatán múlik, de azért azt fogadjuk el, hogy a nyugta, vagy a vásárlás tényét bármi módon igazoló papírfecni nem árt a csere-beréhez. Sőt.

2) elveszett a számla: pótolható

Jó néhány vásárló számlát kér a vásárláskor. Ez, ha elvész, könnyen pótolható, hiszen a bolt nyilvántartásában visszakereshető. Időigényes és ezért a sorban állókat bosszantó művelet, de gondoljanak a hátrébb állók arra, hogy utána ők következnek.

3) nincs meg, szakadt, sérült a csomagolás: is-is

Természetes, hogy a megajándékozott örömének első hullámában kibontja az ajándékot, így bizony nem ritka a csere-berében a csomagolóanyag hiánya, vagy sérülése. A boltos, ha visszavesz egy ajándékot, azt azért szeretné újra eladni (ezért sem lehet használt, annak már sokkal kisebb az értéke), amit megkönnyít a sértetlen csomagolás. A gyári zárt csomagolás célja egyébként a termék épségének, minőségének megóvása, tehát nem felesleges kellék, hiányának szóvá tétele a boltos részéről nem kibúvó, hanem a következő vásárló érdekének a védelme is.

A boltos egyes esetekben el tud tekinteni a hiányzó, vagy sérült csomagolástól, sok termékféleség, például ruházati holmi, még eladható nélküle is. A higiéniai jellegű árucikkeknél (egy részük eleve nem is cserélhető), vagy a szállításra kényes, könnyen sérülő, karcolódó árucikkeknél azonban ez már nem lehetséges.

Egyes esetekben az ajándék cserélésekor a csomagolás áthelyezhető a visszavitt termékre, ez is lehet megoldás. De el lehet fogadni a gyári csomagolás helyett egy bolti csomagolást is.

4) Egyes kiegészítő kellékek, tartozékok hiányoznak: így nem fog menni

Elkallódni bármi elkallódhat, de a boltos számára a csere-beréhez minden kellék szükséges, amit vásárláskor elvitt a vásárló. A kellékhiány (például a ruhához tartozó öv, a társasjáték dobókockája, a mobilhoz tartozó fülhallgató, az étkészlet teáskannájának a fedele) buktatja a csere-berét, hiszen nem sok olyan vásárló akad, aki később megveszi a hiányos cuccot.

5) eltűnt a vásárlói tájékoztatást tartalmazó cédulácska, vagy a használati-kezelési útmutató, esetleg a jótállási jegy

Ezek egy részét tudja pótolni a boltos. Például a ruházati holmin fityegő cédula hiánya ugyan a későbbi eladáskor megnehezítheti az árucikk kezelését, ha kézzel írnak egy újabbat (például a vonalkód gépi leolvasása helyett jöhet a kódszámok egyenkénti bepötyögése a pénztárgépbe), de nem pótolhatatlan, főleg, ha van mire cserélni.

A használati-kezelési útmutatók, termékleírások is pótolhatok sok esetben, akár egy fénymásolással is, a lényeg, hogy ezt minden vásárlónak minden vásárláskor meg kell kapnia. A jótállási jegy, ha jótállásos terméket kel csere-berélni, úgyszintén pótolható, a régi pedig már idejét múlja egy csere-berét követően, hiszen ha majd később másik vásárló veszi meg a visszavitt portékát, újra indul a jótállási idő számlálása.

6) kettőt kaptam, az egyiket ki kell cserélni, de melyiket, mire és hogyan

Az első kérdések egyike, hogy ha egy ajándékból kettőt kaptam, melyiket vigyem vissza. Hát ha egyszerűsíteni szeretném az életem és gyorsítani a csere-berét, akkor azt, amelyiknek megvan a nyugtája és sértetlen a csomagolása.

Kérdés lehet az is, vigyem-e magammal mindkettőt megmutatni a boltosnak, hogy igaz a hír, kettőt kaptam, sajnáljon meg, de nagyon. Ez végül felesleges, hiszen a sorban mögöttem állótól is kölcsön kérhetem ugyanazt a portékát pár pillanatra mutogatni (van ám vásárlói szolidaritás, ha össze kell fogni a boltossal szemben), a boltost pedig, ha segíteni akar, nem érdekli a miért.

Sokkal nagyobb a valószínűsége, hogy a két egyforma ajándékot az ajándékozók két különböző boltban vették, eltérő árakon (hiába, árverseny is van a piacon). Kérdés az is, hogy az olcsóbbat, vagy a drágábbat vigyem vissza.

A vásárlónak, a megajándékozottnak ilyenkor boltos fejjel kell gondolkodnia, persze fordított előjellel. Célszerű az olcsóbbat megtartani, hiszen ugyanazért a portékáért valakinek a zsebéből kisebb volt a ráfordítás, ami átvándorolt a megajándékozott zsebébe. A drágább portékárt viszont több is nyerhető, ha szemfüles a csereberés megajándékozott. A két ajándékot kaptam című történetben ugyanis vagy levásárolható a termék ára, vagy sok-sok jóindulattal visszaadhatja a boltos a vételárat (inkább az előbbi a jellemző, hiszen azért az is segítség, de nem okoz bevételkiesést a boltosnak).

7) nincs másik szín, jó méret, elfogyott: követelhetem vissza a vételárat?

A csere-bere nem kötelező, jogszabály (a webvásárlás 14 napját nem számítva) nem írja elő. Így a mikéntje a vásárló és a boltos alkujának eredménye. Könnyen előfordulhat, hogy nem talál a megajándékozott neki tetsző új portékát a boltban az ünnepek után. A vételár visszafizetését nem követelheti a vásárló, az csak egy végső lehetőség, de a boltos szándékától függ (van boltos, amelyik megteszi, de nem ez a jellemző és nem is várható el kötelező jelleggel, főleg, ha van más gyógyír is).

Megfelelő csereportéka hiányában gyakori, hogy a boltos levásárlási lehetőséget, vásárlási utalványt kínál fel. Ez egyáltalán nem lebecsülhető segítség, hiszen a vásárló megszabadul a fölös portékától és majd ha talál kedvére valót, megveszi azt. Ezzel mindenki jól is járhat.

8) akciósan vették az ajándékot, teljes áru vásárlási utalvány jár-e a csere-berében

A vásárló persze furfangos, szemfüles, ami egyáltalán nem baj. Alkudozzon a boltossal, de a jó az, ha mindketten elégedettek. Az akciósan vett ajándék (van ilyen is) a vásárló számára az igazi árhoz képest egy kisebb ráfordítást, kiadást jelentett. Kérdés, hogy milyen alapon várná el, hogy a valós kiadásánál nagyobb értéket kapjon vissza a csere-bere során.

Éppen ezért a kereskedő megteheti, hogy ha a puszta cserelehetőség hiányában vásárlási utalványt ad egy leárazott csere-berés termék után, az olyan értékű legyen, mint amennyit a vásárló fizetett érte: amennyit fizetett érte, annyit költhet később is.

8) leárazták az ünnepek után: na akkor most mi van, kettőt is kaphatok belőle?

Megint csak a vásárló szemfülessége a kérdés. Az előbbi fordítottja sem ritka, hiszen az ünnepet követően egyes boltokban megindul az akciózás. Hát bizony előfordult, hogy a vásárló visszavitte csere-berére a korábban teljes áron vett ajándékot és egy vásárlási utalvány birtokában rögvest fele áron tudott bevásárolni. Akár kettőt is belőle, persze, nem egyformát. Ezért is szabhatja meg a boltos, hiszen a csere-bere csak egy segítség lehetősége, ha bajba jutott a vásárló, hogy ha utalványt ad, akkor akciós árut nem vehet érte (ez nyilván nem tetszik a fogyasztóvédőknek, de hát a csere-bere nem kötelező, ha nagyon rosszul jár a boltos, ki is szállhat belőle).

Vigyázat, az ajándék utalvány egy másik történet, azért azt vásárol a vásárló, amit akar.

9) semmi sem kötelező, de minden lehetséges

Az ünnepek utáni hosszú sorok azért az bizonyítják, működik az ajándékok csere-beréje, de nem árt odafigyelni néhány apróságra. Lehet alkudozni is, a boltos világ már csak ilyen.

(blokkk.com, 2017. december 27.)

 

Ajándékvásárlás: az utolsó három nap bánata, öröme

Ha sok a késés a weben vett ajándék kiszállításában, el lehet állni átvétel előtt is és gyorsan mást venni. Mi az a tartós adathordozó? Előnye is lehet az utolsó napok ajándékvásárlásának.

Weben vásárolni jó, ezt egyértelműen igazolják a webértékesítés felfutásának számai. A webáruházak az ajándéknak szánt portéka döntő részét ki is szállítják időben, vagy némi - általában előre jelzett - késéssel. De hát a nyomasztó munkaerőhiány a kiszállítást sem kíméli, mindegy, hogy a webáruház saját maga, vagy futárszolgálatokkal, postával szerződve juttatja el a weben vásárolt portékát.

Sajnos, esetenként akad olyan vásárló, aki már régebben rendelt, viszont az ígért, szerződés szerinti határidőre nem jött meg az ajándék, és most nagyon rágja a körmét, megérkezik-e vasárnapig az egy vagy több, a kisebb vagy nagyobb csomagocskája. Nos, ha a késés már nagyon hosszú (a hosszúság mércéjére nincs recept), a webáruház telefonos ügyfélszolgálata nem érhető el, elektronikus levélre pedig nem válaszolnak, érdemes mérlegelni az elállás lehetőségét.

A vásárlók többségének fejében általában ott van a 14 napos elállási jog lehetősége, de ezt úgy értelmezik, hogy az áru átvételét követően kezdődik ez az időszak, tehát ha vissza akarom küldeni a megvásárolt portékát, ennyi időm van vásárlóként az indoklás nélküli elállásra. Igen, de a jog ennél több lehetőséget ad a vásárló kezébe.

Elállási jog: a megrendelés és az átvétel között is vissza lehet lépni

Az erre vonatkozó kormányrendelet (45/2014. számmal, a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól) nem csak azt mondja ki, hogy a vásárló a weben rendelt termék átvételének napjától számított 14 napon belül élhet az elállás jogával.

A jogszabály ugyanis a következő bekezdésben (jogbarátoknak: 20.§, előbb (2), majd (3) bekezdés) egy nagyon fontos további feltételt is szab, mégpedig kimondja azt is, hogy a vásárló az elállási jogát a szerződés megkötésének (ez általában a megrendelés) napja és a termék átvételének napja közötti időszakban is gyakorolhatja. Tehát, ha ez az időszak még alaposan meg is nyúlik a kiszállítás elhúzódása miatt, érdemes lehet mérlegelni ezt a lehetőséget is.

Az elállási nyilatkozat követelményeiről annyit mond a jogszabály, hogy egyértelműnek kell lennie (a lustábbak részére még egy minta is van a jogszabály mellékletében). A webáruház is felkínálhatja honlapján egy elektronikus megoldással az elállási jogot, de ebben az esetben haladéktalanul vissza is kell igazolnia a nyilatkozat beérkezését. Tartós adathordozón az előírás szerint, de mi is az a tartós adathordozó:  olyan eszköz, amely lehetővé teszi az adatoknak a tartós tárolását. Szerencsére ez nem csak papír, USB kulcs, CD-ROM, DVD, memória kártya, vagy például a számítógép merevlemeze lehet, hanem az elektronikus levél, egyszerűbben szólva az e-mail is, csak el kell tárolni, tehát az ügylet lezárásáig nem szerencsés kitörölni az elküldött és a kapott elektronikus leveleket. Sőt, minden más jogvita, kérdés, panasz esetében célszerű az e-mailt megőrizni.

Az elállást persze mindenképpen be kell jelenteni, hiszen enélkül nem működik a dolog.

Előfordult már olyan eset, hogy a webáruház arra hivatkozott, ő bizony átadta a kiszállításra szánt portékát a futárszolgálatnak és így nem tehet semmiről. Nos, ehhez a vásárlónak semmi köze, nem számít, hogy a webáruház átadta a terméket a futárszolgálatnak, a vásárlóval szemben a webáruház felel. Hasonló eset egyébként, amikor a boltban reklamál a vásárló és a szervízbe küldik, miközben a bolt, ha odafordul a vásárló a panaszával, köteles kezelni a kifogást, a szervízzel már a boltnak kell felvennie a kapcsolatot és a hibás termék oda-, és visszaszállításáról gondoskodnia.

A webáruházak egyébként sok esetben megadják a lehetőséget a megrendelés útjának figyelemmel kísérésére, meg lehet keresni a futárszolgálatot, sőt, a futárszolgálat jelzést is adhat az érkezés várható időpontjáról, de hát ez csak egy kényelmi szolgáltatás és nem mentség a késésre. Az sem mentség, ha a webáruház előre jelzi, hogy késhet a kiszállítás a szokásostól, ettől még nyugodt szívvel elállhat a vásárló.

Nem mindegy, hogyan fizettél

Elállás esetében a már előre kifizetett pénz visszajár, a kiszállítási költséggel együtt. Jobban jár elállás esetében az, aki csak a helyszínen, vagy átvételi ponton vállalta az ellenérték kifizetését, hiszen ilyenkor nem kell csinálnia semmit, az elállás tényének bejelentésén túl. Ha előre fizetett, akkor viszont a webáruháznak 14 napja van arra, hogy visszaadja a pénzt, de a 14 nap az elállás bejelentésének tudomásszerzésétől számít. Így ha valaki postán feladott levélben jelentette be az elállást, akkor a levél átvételétől kezdődik a 14 nap.

Az elállási szabály szerint, ha a vásárló már átvette a portékát, a bejelentéstől számított 14 nap áll rendelkezésre a visszajuttatásra. A visszaküldés költsége ugyanakkor már a vásárló pénztárcáját apaszthatja, kivéve, ha a webáruház előzetesen vállalta a visszaszállítást. Így bizony, ha a vásárló a 14. napon jelenti be az elállást és csak az ezt követő újabb 14. napon érkezik vissza a portéka a webáruházhoz, vagy a webáruház amúgy is csak az utolsó pillanatban fizet, akkor 28 nap is lehet a visszafizetésből.

A webáruház ugyanakkor addig nem köteles fizetni, amíg vissza nem kapja a termékét, vagy a vásárló nem igazolja egyértelműen a visszaküldés tényét (visszafelé is késhet a posta).

Jól is lehet járni az utolsó három napban

Egyes boltok az ünnep előtti utolsó pillanatokban már akciót hirdetnek. Rá szeretnének tenni még egy lapáttal a tumultusra, hadd csörögjön hangosabban a kassza, vagy ami nem fogyott az előzetes tervek szerint, azt piacra dobják, némi árengedménnyel. Az akcióvadász vásárlók számolnak is ezzel, persze kockázat van, hiszen nem biztos, hogy azt értékeli le a boltos, amit a szemfülességre utazó fogyasztó már korábban kinézett magának.

Egy másik jó az utolsó pillanatban. A jótállásos, nagyobb részt a tízezer forintnál drágább műszaki cikkek, vagy például bútorok körében létezik a három napos cserejog: a vásárlástól (üzembe helyezéstől) számított három munkanapon belül érvényesíthet csereigényt meghibásodás esetében a vásárló, tehát nem kell azonnal szervízbe küldeni javítgatásra a terméket.

Nos, ez az utolsó napokban azt jelenti, hogy aki például szombaton, vagy vasárnap vásárol kötelező jótállásos terméket, az december 27-én, ha elromlott, nem működik rendeltetésszerűen az ajándék, kérheti a cseréjét. (Itt is akadhat némi vita persze, hiszen a rendelet három munkanapot mond, olyan boltos pedig volt már, aki a heti pihenőnapokat, a szombatot és a vasárnapot beleszámolta a munkanapok közé, hiszen ő dolgozott akkor, a vásárló viszont ezen meglepődött, mivel ő nem.)

(blokkk.com, 2017. december 22.)

 

Karácsonyi módi: ki, kinek, mit, mennyiből is

A magyarok több mint három negyede költ karácsonyi ajándékra, 95%-a állít karácsonyfát, de csak 60%-a költ rá, az ötöde pedig amiatt aggódik, az ajándék nem tetszik majd a megajándékozottnak.

A Cofidis, a PayPal, a Budapest Bank és a K&H karácsonyi ajándékozást összegző felméréseiről számol be a Portfolio. Az ajándéközön számolgatásában a legfontosabb szokások következők:

Kell-e ajándékot adni

  • A magyarok több mint 93 százaléka vallja, hogy nem az ajándék értéke a fontos karácsonykor.
  • Kétharmadukat már az is jó érzéssel tölti el, hogy a karácsony előtti hetekben az üzletekben is minden az ünnepről szól.
  • Az ajándékvásárlás minden ötödik ember szerint nagyon stresszes, amiért a többség a zsúfolt üzleteket okolja, de akad, aki egész egyszerűen nem szeret vásárolni (23%).
  • A legtöbben (85%) saját bevallásuk szerint nagy figyelmet fordítanak az ajándékok kiválasztására.
  • 10-ből 9 magyart ért már kellemetlenség a karácsonyi ajándékvásárlás során. Ezzel is összefügghet, hogy 22% amiatt aggódik, hogy az ajándék nem tetszik majd a megajándékozottnak.
  • 17% tartósan idegeskedik a megfelelő ajándékok beszerzése miatt, 28% pedig amiatt, hogy az utolsó pillanatban talál rá a tökéletes meglepetésre.
Nekifutás
  • A fővárosban élők, az idősebbek és a nők akár már két-három hónappal az ünnepek előtt is szívesen elkezdenek készülődni.
  • A 19-29 éves fiatalok közül idén többen kezdték el korán az ajándékok beszerzését: 26 százalék már novemberben vagy azelőtt nekiállt, szemben a korábbi évekkel, amikor a november előtti vásárolni kezdők aránya alig több, mint 10 százalékos volt.
  • A korai ajándékvásárlás leginkább a nőkre és a 26-29 évesekre, valamint a nyugat-magyarországi térségben élőkre jellemző a fiatalok közül.
  • A fiatalok közül a legtöbben (35%) azonban még mindig december elejére hagyják az ajándékok beszerzését, az utolsó pillanatban, a karácsony előtti napokban, 14% bonyolítja le a vásárlást.
  • Minden második ajándékozó fejében már nagyjából körvonalazódik a terv, mielőtt célba veszi az üzleteket, sőt, minden ötödik konkrét elképzeléssel vág neki a beszerzésnek.
  • Akad persze olyan is, aki a teljes spontaneitásra szavaz a válogatás során, és olyan is, aki csak az utolsó héten kezd el készülődni - mindkét magatartás inkább a férfiakra jellemző.
  • Az elsöprő többség az ajándékot meglepetésnek szánja: alig 3% százalék kérdezi meg szeretteit, hogy mit szeretnének kapni.
  • Tudatosan igyekszünk elkerülni a túlzott mértékű ajándékvásárlást (84%) és hogy ne kerüljön kidobásra étel (82%).
Pénztárcanyitogatás
  • A magyarok 2017-ben átlagosan 52 590 forintot szánnak karácsonyi ajándékokra, ez szinte teljesen megegyezik a korábbi 52 672 forintos átlaggal.
  • Egy személynek átlagosan 9 525 forintot szánunk.
  • Egy másik eredmény szerint karácsonyi ajándékra 41 300 forintot szánunk (ebben a számban is csak az ajándékozók vannak benne). 2017-ben valamivel magasabb összeget szánnak a meglepetésekre a magyarok: tavaly ez 31 500 forint volt.
  • 28% fél attól, hogy többet költ majd ajándékokra, mint amit előre eltervezett.
  • A 19-29 éves fiatalok átlagosan 27 ezer forintot költenek a karácsonyi ajándékokra, ez 2014-hez képest 35 százalékkal magasabb összeget jelent, tavalyhoz képest 12,5% a növekedés.
  • A fiatalok 71 százaléka 10-49 ezer forintból oldja meg a vásárlást. Ugyanakkor 7 százalékos azoknak az aránya, akik kevesebb, mint 5 ezer forintból tudnak ajándékokat venni, 2 százalékuk pedig azt mondta, hogy ilyenkor 100 ezer forint feletti összeg is elmegy.
  • A fiatalok több mint fele egyébként idén is ugyanakkora összeget szán az ajándékokra, mint tavaly, 24 százalékuk többet, 22 százalékuk pedig kevesebbet tervez költeni, mint az előző évben.
És mi lesz a meglepetés
  • 2016-hoz képest a legkedveltebb ajándék-kategóriák idén sem változtak: még mindig a ruházati cikkek és kiegészítők (49%), szépségápolási termékek (46%), játékok és könyvek (37-37%) azok, amikkel a legszívesebben lepjük meg családunkat, barátainkat.
  • Ami némiképp eltér korábbihoz képest: kevesebben vásárolunk márkás ételt, italt (2017: 33% vs. 2016: 42%), de többen adunk háztartási gépet és bútort, berendezést (2017: 9% vs. 2016: 6% és 2017: 6% vs. 2016: 3%).
  • A legnépszerűbb ajándékok továbbra is a ruhanemű, a könyv és az illatszer, valamint gyermekek és unokák számára a játék. A csemetéknek gyakran adunk készpénzt is.
  • A távolabbi ismerősök - rokonok, barátok, munkatársak - esetében az édességet is a top három között említették a válaszadók, és ebben a körben gyakori a saját kezűleg készített ajándék is, amelyre az ajándékozók egyötödének esik a választása.
A KSH tavaly decemberi adatai azt is megmutatják, mire mennyit költünk átlagosan az összes decemberi vásárlás során. Beszédes az ábra:

És honnan a pénz

  • Tízből négyen már az ünnepek előtt félretesznek a karácsonyi vásárlásra, hárman az aktuális fizetésükből, egy kicsit kevesebben pedig (29%) általános tartalékaikból finanszírozzák az ajándékokat.
  • Egy másik eredmény szerint elsősorban az aktuális havi jövedelem (64%) és kifejezetten erre szánt megtakarítások (41%) lesznek a vásárlások fedezetei.
  • 2017-ben többen vannak, akik a nem erre a célra félretett pénzhez is hozzá akarnak nyúlni (2017: 19%, 2016: 12%), valamint azok száma is emelkedett, akik hitelkártyával terveznek fizetni (2017: 4%, 2016: 1%)

 Kinek adunk ajándékot

  • A legtöbben partnerüknek, gyermeküknek és szüleiknek kedveskednek karácsonyi ajándékkal.
  • A nők átlagosan majdnem 8, a férfiak viszont alig 6 embernek adnak ajándékot.
  • A fiatalok negyede 8-10 embernek vásárol ennyi pénzből, 22-22 százalék pedig 4-5 és 6-7 embert lep meg a karácsonyi időszakban.
  • Mindössze 8 százalékos azon fiatalok aránya, akik teljesen kimaradnak az ünnepi ajándékozásból, 92 százalék valamilyen meglepetéssel készül szeretteinek.
Melyik boltba megyünk vásárolni
  • A vásárlásaink fő helyszínei továbbra is a bevásárlóközpontok (62%), hiper- és szupermarketek (48%), a szaküzletek (47%) és a magyar webshopok (42%). Annyi eltérés mutatkozik, hogy a plázákban idén még többen terveznek bevásárolni, mint tavaly (55%).
  • A webshopokban vásárlók aránya összességében jelentősen nem változott, de külön-külön nőtt a magyar (2017: 42% vs. 2016: 34%) és a külföldi webshopban (2017: 23% vs. 2016: 13%) ajándékot beszerzők aránya, vagyis idén várhatan többen lesznek, akik mindkét platformot használni fogják.
  • Egy másik eredmény, hogy a legtöbben a webáruházakban (63%) és a bevásárlóközpontokban, plázákban (62%) szerzik be a kiszemelt meglepetést, miközben a tavalyi 25%-ról 18%-ra csökkent azoknak az aránya, akik karácsonyi vásárban, utcai árusoknál terveznek ajándékot venni.
  • A webáruházak népszerűsége nem meglepő, hiszen tízből nyolcan vásároltak már interneten, négyen pedig rendszeres online vásárlók.
  • A magyar válaszadók 66%-a gondolja úgy, hogy az online vásárlással sokkal kellemesebb élmény az ajándékvadászat. Az internetes vásárlás számos további előnyét is kiemelték, mint például a zsúfolt üzletek elkerülésének lehetősége (87%), az időmegtakarítás (80%) és a külföldről történő vásárlás a legjobb árakon (67%).

Bankó, vagy bankkártya

  • Az ajándékvásárlók kétharmada még készpénzzel fizet online és személyes vásárlás esetén is, ám növekszik az érintésmentes funkcióval ellátott bankkártyát használók aránya (25% a tavalyi 20% után).
  • A hitelkártya használata inkább a férfiakra jellemző, és a többségük úgy látja, a felhasznált összeget határidőre vissza tudja majd fizetni.
  • Aki hitelkártyával fizet, jellemzően 74 ezer forintnyi összeget használ a hitelkeretéből, amely sokkal több, mint a tavalyi közel 50 ezer forint.
  • A neten vásárlók több mint fele (53%) még utánvéttel fizet, ám saját bevallásuk szerint leginkább megszokásból.
  • 2017-ben a korábbi 25 százalék helyett már a válaszadók 33 százaléka adja meg bankkártya adatait az interneten azért, mert az adott webáruház megfelelő tanúsítványokkal rendelkezik, ami azt is mutathatja, hogy egyre tudatosabbak a fogyasztók.
  • Érdekesség továbbá, hogy a válaszadók kétharmada karácsonyra csak hazai webáruházból vásárol, külföldiből nem.

Lesz-e karácsonyfa minden otthonban

  • Az emberek 60 százaléka tervez karácsonyfát venni, de csak 5 százalék válaszolta, hogy nem állít idén karácsonyfát (a különbséget a saját kezű fakivágások és a megmaradt műfenyők indokolhatják).
  • A válaszadók nagyjából fele 4-8 ezer forint közötti összeget szán rá, átlagosan 6 ezer forintot tervezünk rá költeni.
  • Vágott vagy gyökeres igazi fát kilencszer annyian (55%) választanak, mint műfenyőt (6%), azonban a lakosság közel egyharmada (27%) már meglévő műfenyőjét fogja feldíszíteni az ünnepekre.
  • A műfenyő választásának hátterében egyfelől környezetvédelmi megfontolások állnak, amelyek a válaszok megoszlása alapján a kor előre haladtával egyre fontosabbnak tűnnek. Szerepet játszanak az anyagi szempontok is - a műfenyő olcsóbb az igazinál, és csak egyszer kell megvenni -, méghozzá elsősorban a fiataloknál.
  • A karácsonyfa-vásárlás nem csupán a férfiak privilégiuma: bár a megkérdezett családok 46 százalékában a család férfi tagja vásárolja meg a fát, szinte ugyanennyien (43%) közösen veszik meg.
Adunk másnak is
  • Igen, kifejezetten karácsonyi jótékonykodásban a lakosság több mint fele (57%) tervez részt venni.
  • Egy év távlatában a korábbi tettek és idei tervek alapján a tárgyi vagy természetbeni jótékonykodást választók többen vannak (61%), mint akik pénzbeli jótékonykodásra nyitottak (54%), az önkéntes munka pedig igen keveseknél jöhet szóba (8%).

(Portfolio.hu, 2017. december 20.)

 

Utolsó hét: mit vásárolunk a legtöbbet karácsonyra

és mire ügyeljünk, ha az utolsó pillanatban szaladunk a boltba vásárolni. Az ünnepek utáni csere-berére sem árt készülni.

Decemberben alaposan megugrik a boltos költekezés, hiszen van mikulás, karácsony és szilveszter, így a több ünnepi asztalra valók és az ajándékok alaposan felhúzzák a vásárlások mérlegét. A hagyományok szerint a bronz, ezüst és az arany hétvégék az év legerősebb költekezési szakaszai. De 2017-ben rettenetesen erős volt a novemberi fekete péntek akciós sorozat is, ami azért már korábban, a szokásos nagy karácsonyi bevásárló roham előtt megtépázta némileg a pénztárcákat, sokan már akkor megvették az ajándéknak valót, nagyobb részt valamelyik webáruházban. A webkereskedelem súlya azonban az ajándékozási cikkek körében még nem olyan nagy, hogy felborítsa a hagyományos boltosok mérlegét, így a legtöbb ajándékot azért még a régi boltban és decemberben veszik meg a családok.

Miből vásárolunk sokat decemberben

Év közben sok oka van annak, hogyan változik a boltokban a költekezés. A január és a február például ugyan a leárazások időszaka, de a két legkevesebb bevételt hozó hónapja az évnek. Ekkor nagyobb részt csak a szokásosra megy a pénz. Márciusban, vagy áprilisban jön a húsvét, ezzel együtt a jobb idő, nagyot ugrik az élelmiszerek vásárlása, de jobban fogynak a szabadidős holmik, kertészeti cikkek, vagy éppen a sportszerek is. Nyáron pedig például a diákhad többet eszik otthon a menza helyett, jönnek-mennek a turisták, akik azért a boltokba is betérnek, a kánikulában fogy az ital, a strandholmi, a napvédő, a strandlabda, szeptemberben iskolakezdés, évszakonként pedig jöhet a ruhaváltás, de hosszasan lehetne még sorolni más okokat is, melyek időről-időre nyomják, tolják a kereskedők mérlegét.

A boltos költekezés csúcsa egyértelműen a december. Az élelmiszerboltokban a sorokat a karácsonyi nagybevásárlás eleve alaposan megnyújtja (a munkaerőhiány már csak erre tesz rá egy lapáttal), de azért dob egyet-egyet az élelmiszeresek mérlegén a mikulás és a szilveszter is. Az iparcikkek körében az ajándékozás ránt jó nagyot a költekezés szekerén. Az éves KSH statisztikájából a csúcsra járatott decemberi költekezés egyértelműen kitűnik. 2016 januárjában 644 milliárd forint, decemberében pedig 1.000 milliárd forint volt a pénztárakban hagyott pénz értéke:

Az elmúlt évek irányzata hasonló, így a 2016-os esztendő is képet alkot erről és előre is vetíthető a 2017-es év végi költekezés mérlege is, ami további emelkedést hoz a korábbiakhoz képest.

A legtöbb pénz az élelmiszer boltokban, nagyáruházakban marad a pénztárakban, a decemberi megugrás is tekintélyes, 100 milliárd forint körüli:

 
élelmiszer bolt, áruház
november
374
december
471
KSH, érték: milliárd forint, élelmiszerbolt: hipermarket, szupermarket, diszkont, kisboltok együtt

Az ajándékok vásárlásáról a bolttípusonkénti összegzésnél többet mond, vajon mennyit költenek a családok a jellemző ajándékozási cikkek körében, a részletesebb, bár negyedéves adatok alapján. A változásokban nem csak az játszik szerepet, hogy már novemberben megkezdődik a ajándékvásárlás, hanem más okok is, például egyes műszaki újdonságok karácsony előttire időzített megjelenése, vagy éppen a szokásos őszi, vagy éppen téli ruhavásárlás.

Az év végi költekezés megugrásának zöme azért általában a decemberhez kötődik. Figyelemmel azonban a már jelzett év közbeni egyedi, szezonális és egyéb hatásokra, a december erejét leginkább a csendesebb év elejéhez mért változása fejezi ki. A KSH részletesebb negyedéves adatai ugyanakkor magukban foglalják a novemberi időszakot is, ahol azért növekedésnek indult az ajándékvásárlás. Az iparcikkeken belül a webköltekezés aránya egyébként az iparcikk vásárlások 10%-át közelítette eddig. Nő ugyan a különféle iparcikkek online vásárlása, de még így sem meghatározó a súlya a hagyományos boltos vásárláshoz képest.

Az év eleji és végi költekezés különbségei (első és utolsó negyedévek):

Előbb nyitvatartás, de jön majd a csere-bere

És az utolsó pillanatokban sem árt figyelni a nyitvatartásra is. December 24 egy vasárnap, ami heti pihenőnap, de a kereskedelmi törvény alapján legkésőbb 14 órakor be kell zárniuk a boltoknak (kevés kivétel van, például a benzinkút). A vasárnapi nyitvatartás lehetőségével azonban nem él minden bolt, így lesz, aki zárva lesz ezen a napon, a kép meglehetősen vegyesnek ígérkezik.

Egyes boltosok - nem tilos - erre a december 24-i napra ütemezték az arany vasárnapot. Nyilván ők is csak 14 óráig lehetnek nyitva.

Minden nyitvatartással kapcsolatos változást fel kell tüntetni a vásárlók számára, ez egy fontos szabály (ami egyébként a boltosnak is érdeke).

Az ünnepek, a december 25-26-i zárvatartást követő napokban újabb kígyózó sorok lesznek az áruházakban. Megindul egyes helyeken a leárazás, bár a nagyobb hullám januárban várható.

És megindul a csere-bere is, a nem tetsző, rossz méretű, kétszer kapott ajándékok cseréje. Jogszabály erre nem kötelezi a kereskedőt, a webáruházak 14 napos elállási jogát kivéve, de a gyakorlat az, hogy cserélnek a kereskedők, ha van mire.

Azért vannak ennek íratlan szabályai, így célszerű eleve olyan helyen vásárolni, ahol nyugtát is adnak, azt pedig nem árt őrizni (nem kell átadni az ajándékkal együtt, csak figyelni kell, mekkora az öröm az átadást követően). A portékának természetesen hibátlannak kell lennie, a szamárfüles könyv, letaposott cipő, a leejtett és emiatt sérült mobiltelefon nem nyerő a csere-berében.

Teljesen más kérdés a minőségi reklamációk intézése, ahol a jótállással érintett termékek körében szükséges a jótállási jegy (tehát jó, ha adnak a boltban), de ezen túl létezik a minden termékre érvényes szavatossági jog is, amikor feltételezhető, hogy egy zokni, vagy fakanál már az eladás pillanatában hibás volt (kivétel a fogyaszthatósági, minőségmegőrzési idővel rendelkező élelmiszer, vegyiáru). Javítás, csere, árleszállítás, végső soron a vételár visszatérítése a jogorvoslati lehetőségek, amelyekben figyelemmel kell lenni arra is, hogy ne jelentsen aránytalan terhet a szolgáltatónak. Persze, végső soron a vásárlót kár nem érheti.

(blokkk.com, 2017. december 18.)

 

Kibontsuk-e előre a meglepetésnek szánt ajándékot?

vagy ne. Ciki, de ott a háromnapos cseregarancia. Az akciós áru ára pedig az akciós ár, még az akció után is.

A vásárlók többsége igyekszik mielőbb megvenni a karácsonyi meglepetésnek szánt ajándékot. Persze akad, aki az utolsó pillanatra hagyja, de a végeredmény ugyanaz, december 24-én irány a karácsonyfa. Gyertyagyújtás, csillagszórás, utána ajándékbontogatás. És a meglepetésből némi keserűség is lehet.

A könnyebbik eset, ha rossz a méret, nem tetszik a szín, vagy éppen kettő lett belőle, ilyenkor jön az ünnepek utáni csere-bere. Ennek kialakult a maga rituáléja, amit mutatnak majd az ünnepek előttihez hasonló sorok a boltokban, a vevőszolgálatokon. Jogszabály nem kötelezi a kereskedőt a cserére a hagyományos boltokban, de a gyakorlat az, hogy a nyugtát is felmutató vásárlónak kicserélik, főleg, ha van mire. A webáruházban más a helyzet, mert ott kötelező 14 napon belül cserélni, aminek okát nem is köteles a vásárló megindokolni.

Jó, de mi van akkor, ha hibás az ajándék. Szakadt, lyukas, karcos, nem indul be, hiányzik belőle valamilyen alkatrész, lehetne hosszasan sorolni a nem várt meglepetéseket. Hát igen, ezt jó lenne elkerülni, de hogyan.

A vásárlót egyébként majdnem minden fogyasztási cikk esetében megilleti a szavatosság joga, ha az már a vásárláskor hibás volt. (Kivétel általában a fogyaszthatósági, minőségmegőrzési határidős termékkör.) Ennek alapján a vásárlást követően két évig lehet reklamálni, még egy zokniért is. A bizonyítás persze már bonyolultabb kérdés (fél évig a kereskedő, utána a vásárló a hunyó abban, kinek is kell bizonyítania állítását vita esetén).

A jótállásos (garanciális) termékeknél legalább egy évig (ennyit mond a törvény) kötelező a javítás, vagy ha ez nem megy, a csere, esetleg árleszállítás, vagy éppen - ha már minden kötél szakad - a vételár visszatérítése. De van itt más is.  

Akkor most bontsunk, vagy ne bontsunk?

Óvatosan, de érdemes. Nyilván ügyelni kell a csomagolásra, de csak azért, ha kiderül, hogy nincs baj, ne tűnjön fel a megajándékozottnak, hogy itt már valaki piszkálta az ő ajándékát. A csomagolás sértetlenségének egyébként semmi köze a minőségi reklamáció jogosságához.

A lényeg az, hogy létezik egy jogszabály (a 151/2003. számú kormányrendelet), mely szerint ha a vásárló a vásárlást, vagy az üzembehelyezést követő három munkanapon belül jelzi a termék meghibásodását, akkor a kereskedő köteles azt kicserélni, ha a hiba a rendeltetésszerű használatot akadályozza. De ez nem minden termékre igaz, kizárólag azokra a tartós fogyasztási cikkekre, melyekre kötelező az egy év jótállás (más szóval garancia). Ide tartoznak például a tízezer forintnál drágább műszaki cikkek, egyes gyerekgondozási cikkek, optikai cikkek, óra, ékszer, hangszer, bútorok, sporteszközök, vagy éppen a szőrmeruházat (nemes, vagy félnemes szőrmés bőrből). A jogszabály 28 terméktételt sorol fel, a 29. azok alkatrészei, ha értéke tízezer forintnál több.

Hát igen, aki sokkal korábban vásárol december 24 előtt, az már nem tud élni a jogban előírt csereigénnyel. 2017-ben a naptár ugyan megnyújtotta ezt az időszakot, hiszen az ajándékbontás napja vasárnap, így a hét utolsó két napján is szabad a vásár (azok nem munkanapok), a három munkanap számlálása előtte kezdődik, de elképzelni is nehéz, mi lenne, ha mindenki ekkor vásárolna jótállásos ajándékot. A "három munkanapon belül" ebben az esetben csak a csütörtököt és a pénteket jelentheti, hiszen ott van a "belül" szócska, legkésőbb a harmadik munkanapon reklamálni kell.

Tehát az ajándékvásárlást követő három munkanapon belül a jótállásos termékek esetében mindenképpen érdemes belenézni a csomagba, mit is vettünk. De a többinél sem árt még az ajándékosztás előtt.

Akciós árut nem cserélünk?

Sokan vásároltak akciós árut a jó hosszúra nyúlt novemberi fekete péntek akciósorozatban. A szavatossági, jótállási jogok semmit sem csorbulnak a leárazás miatt (kivéve, ha a kereskedő egy minőségi ok miatt áraz le valamit, de akkor a leárazás okát előre közölni kell a vásárlóval, aki emiatt a hiba miatt már nem reklamálhat).

A csere-bere itt is alku kérdése, általában igyekeznek is segíteni a kereskedők.

Na de az akciós ár!

A furfangos ötletekben nem fukarkodnak egyes vásárlók. Előfordult már, hogy megvették a leárazott terméket féláron, később pedig, az akciós időszakot követően mentek vissza csere-berélni, csak éppen nem az akciós árral számoltak, hanem a magasabbal, amiről leárazott a kereskedő. A sima cserével nincs is gond, ha rossz a méret, vagy nem tetszik a szín. De mi van akkor, ha nem megy a csere-bere és a vásárló a jussát kéri vissza?

Nos, első pillantásra ez egy kétirányú utca, de hát ha a vásárló kifizetett egy összeget egy akciós termékért, akkor csak a ténylegesen kifizetett vételár illetheti őt meg, ha bármit is követel vissza, bármilyen kár, vagy egyéb címen. Tehát ha a vásárló nem csere-berélni akar, hanem például teljesen más árucikkre levásárolni a visszavitt féláras portékát, hát akkor bizony azzal kellene számolnia, amennyit első körben kifizetett. Volt már vita emiatt a boltban, nem is könnyű eset ez.

(blokkk.com, 2017. december 10.)

 

Ünnepi nyitvatartás: két aranyvasárnap is lesz

Kopott volna a bronz, ezüst és aranyhétvégék reklámvarázsa? 2017-ben december 24 vasárnapra esik, így megoszlanak a kereskedők, ki mikor hivatkozik a nyitvatartásban az aranyvasárnapra: december 17-én, vagy 24-én. És jelenteni kell az önkormányzatnak minden változást.

Most jobban kell figyelni a boltok ünnepi nyitvatartását. Nem mindenki kapkodja el a készülődést a bronz, ezüst és arany hétvégék címén, hiába, ennyi fekete péntek után mindenki fáradt még egy kicsit bevásárlásban, a vásárlók és a kereskedők is. A nyitvatartás éles fegyvere a kereskedőknek különben, hiszen reklámértéke van és ha hosszabb, kényelmet is kínál.

A bronz, ezüst, arany hétvégék jelentősége az volt régen, már jóval a kilencvenes évek előtt is, hogy ezen a napon szinte minden bolt kinyitott, hiszen akkor még nem volt szokás a vasárnapi nyitvatartás. A kilencvenes évek vasárnapi nyitáshullámában pedig az egyébként zárva tartók is kinyitottak, bár azért mindenki nem, de a többség igen. Eddig is ez volt a szokás. Jogszabály erről semmit sem mond, a karácsonyi nyitvatartásról is csak annyit, hogy december 24-én legkésőbb 14 órakor be kell zárni, 25-én és 26-án is kötelező a redőnylehúzás, kevés kivétellel (például benzinkút, vagy az alkalmazott nélkül, tulajdonossal a pult mögött dolgozó kisboltok).

Az arany vasárnap a hagyományok alapján a decemberi ünnepi bevásárlás csúcsa. Bár könnyen lehet, hogy a fekete péntek egyes áruházakban már lekörözte az arany vasárnapot és a 2017-es novemberi fekete péntekes dömping valószínűleg valamit koptatott a fényből.

Ki ekkor, ki akkor aranyvasárnapozik

Az Árkád Budapest december 24-ét tüntette ki az aranyvasárnapi minősítéssel, de hát csak 14 óráig lehet nyitva. Nála viszont így a bronzvasárnap december 10-én lesz. A Praktiker is így hirdeti meg ünnepi hétvégéit, azzal, hogy Advent első vasárnapjaként december 3-át is besorolják az ünnepi nyitvatartásba, de aranyvasárnap, december 24-én viszont nem nyitnak ki (egyes nagyáruházak is, kisboltok is sokan ezen a félnapon korábban sem vették szokásba a nyitvatartást, tehát a barkácsáruháznál ez nem újdonság).

A Mammut Bevásárlóközpont már december 3-án elstartol a bronzvasárnappal, így aranyvasárnap december 17-re esik nála. Vannak még jónéhányan, akik december 17-ét választották aranyvasárnapnak.

A Hegyvidék Bevásárlóközpont azonban például csak Advent szerint sorolja fel a vasárnapokat, nem jelöli ráadásként a bronz, ezüst, arany hétvégéket az ünnepi nyitvatartásában. A Kika is hasonló módon adja a vásárlók tudtára ünnepi nyitvatartását.

A Premier Outlet már csak az ünnepi nyitvatartást jelöl meg, nem tesz különbséget bronz, ezüst, vagy arany színezetek szerint. 

A hipereknél december első napján a honlapon nem volt nyom a fényesebben csillogó hétvégékről, egy röpke áttekintés erején belül. Úgy tűnik, a WestEnd sem kapkodja el a dolgot.

A BKK a fővárosiak közlekedésének segítésére megjelöl bronz, ezüst, arany vasárnapokat, nála a sor december 3-án indul, 17-én zárul.

Lesz hosszabb nyitvatartás, de azért ünnepi zárvatartás is

A hagyományoknak megfelelően a boltok jelentős része a decemberi hétköznapokon is hosszabb nyitvatartással várja a vásárlókat. De például az Ikea hagyományosan, a Penny Market viszont első alkalommal nem nyit ki december 24-én, a már említett Praktiker mellett.

Vegyes képet mutatnak a piacok, hiszen lesz amelyik kinyit 24-én délelőtt, lesz, aki nem. A boltoknál is hasonló a körkép, sok kisbolt sem húzza fel a redőnyt ilyenkor, de az élelmiszerboltok várják a vásárlókat. A piacok nyitvatartása ezen a délelőttön vegyes, lesz amelyik kinyit, lesz amelyik nem.

A december 24-én nyitvatartók nem egységesek abban, hogy 14 órakor zárjanak, lesz, aki előbb lehúzza a redőnyt.

Webáruházaknál ilyen gond nincs, a rendelés gombot éjjel-nappal bármikor lehet nyomogatni az ünnepek alatt is. A kiszállítás már egy másik kérdés. A blokkk.com véleménye szerint december 24-én 14 óra után is házhoz lehet juttatni egy szállítmányt, hiszen a futárszolgálatnál nincs nyitvatartás, ők általában nem kereskednek, csak szállítanak.

Változik a nyitvatartás, jelenteni kell

Szabály az is, hogy a nyitvatartás minden változását ki kell írni a boltokban, sőt, be is kell jelenteni az önkormányzatoknak. Előre. Bár a 210/2009. számú kormányrendelet kicsit furcsán fogalmaz: "a nyitva tartási idő változását az azt megelőző nyolc napon belül köteles bejelenteni a jegyzőnek" a boltos.

(blokkk.com, 2017. december 1.)

 

A netezők veszik az ajándékot szépen

Karácsonyi ajándékra 35 ezer forint. Ez derül ki az Árukereső.hu internetezők ajándékozási terveit vizsgáló felméréséből. Számít a kereskedő is.

A karácsony közeledtével sokkal nyitottabbak a vásárlók az online vásárlásra, számol be a Világgazdaság. A virtuális polcok előnyeit kihasználva szeretnének sok ötletet merítve gyorsabban végezni és persze jól járni. Döntéseikben egyre több segítséget nyújtanak mások leírt értékelései, véleménye és a tesztek. A kiválasztott ajándékokra pedig átlagosan 35 ezer forintot szánnak, ami 14 százalékkal több, mint korábban. 

Az internetezők 2017 karácsonyán átlagosan legalább 5-6 főt szeretnének megajándékozni. A válaszadók 87 százaléka elsősorban a legközelebbi családtagoknak (gyerekek, szülők, testvérek) tervez ajándékot vásárolni, amire átlagosan 7 ezer forintot szán. A legkevesebbet idén is a munkatársakra szánják, itt az ajándék átlagos értéke 2.600 Ft körül alakul.

A webet böngészve az internetezők a vásárlások előtt alaposan tájékozódnak, jellemzően több webáruház kínálatában is szétnéznek. Az ajándékok utáni vadászatban a vásárlást tervezők kétharmada legalább 3 internetes forrásra fog támaszkodni a felmérés szerint.

Karácsonykor átlagosan 35 ezer forintot fognak költeni az internetezők szeretteik megajándékozására. A tavalyihoz képest csaknem 14 százalékkal magasabb keret jól jelzi a karácsonyi szezon súlyát, valamint az utóbbi időszakban tapasztalható bérnövekedés hatását.

A korábbi évekhez hasonlóan 2017-ben is a ruházati cikkek, játékok, könyvek és a kozmetikumok számítanak a legnépszerűbb ajándékötleteknek. Természetesen a nagyobb értékű műszaki cikkek, mint például a TV-k, vagy okostelefonok, tabletek esetében is kiemelt forgalomra számíthatnak a kereskedők, ezek a termékkörök azonban sokak számára még mindig komoly anyagi korlátot jelentenek.

Az internetrévén ma már szállást, vagy épp az esti vacsora színhelyét is előszeretettel választhatják ki a böngészők, mások értékeléseit is olvasva, nem csoda tehát, hogy ez a fajta vásárlói magatartás a hétköznapi vásárlásokban is megjelent. A tájékozódás során az ár mellett szempont a termék értékeléseinek áttekintése (94 százalék), valamint a kiszemelt kereskedő megítélése (91 százalék) is.

Az Árukereső.hu kutatásában az internetezők 85 százaléka első helyen az online vásárlás mellett tette le a voksát (blokkk.com: ez nem véletlen, mert az oldalt ők használják feltehetően vaskos arányban).

A magas arány ellenére azonban az online vásárlás nem fogja tudni teljes egészében kiváltani az offline üzletek szerepét: bevásárlóközpontokban, plázákban minden második és egyéb boltokban, szaküzletekben minden harmadik internetező fogja azért tölteni az idejét, hogy szeretteinek karácsonyi ajándékokat vásároljon. A széles kínálat azt is hozza magával, hogy az ünnepek előtt nagyobb figyelmet szentelnek a vásárlók a hagyományos, offline áruházak akciós, hirdetési újságjainak hiszen az ajándékok kiválasztásának ez a módja adja a netes böngészések után a legtöbb ötletet. Az internetezők 41 százaléka biztosan figyelemmel fogja kísérni az üzletek nyomtatott kiadványait.

(Világgazdaság, 2017. november 15.)

 

Mennyire is kell kapkodni a webes ajándékvásárlással

A karácsonyi ajándék csere-beréje a webáruházban más, mint a hagyományos boltban. A webes elállási jog némi korlátot is szab annak, mikor érdemes az ajándékot megvenni a világhálón, de hát közben ott a posta. Persze, van, aki hosszabb elállási jogot, vagy éppen egyéves cserét is kínál.

A várható karácsonyi ajándéközön arra kellene, hogy késztesse a webes vásárlókat, siessenek a rendelésekkel és az áruátvételt se halogassák az utolsó pillanatig. De hát nem is olyan egyszerű a döntés.

Már két hónap sincs karácsonyig, közben napról napra szaporodnak a karácsonyi ajándék reklámok, ráadásul - részben az ünnepek miatt - már novemberben záporoznak a webes akciós napok. Például november elején már ott virított a Red Friday (már ilyen is van), a végén jön a Black Friday, közben pedig a szinglik napja (ez az Alibaba bulija, de hát a leleményes magyar vásárlók mindenhol turkálnak szerte a világ webáruházaiban). És általában a nagyobb akcióra jön a viszontválasz a versenytársaktól, így a webes vásárló csak kapkodja a fejét.

Egy évvel ezelőtt karácsonykor a webáruházakban vásárlók egy rész pórul járt, mivel csak késve jutott el a címzettekhez a megrendelt ajándék egy része. A posta és a szállító szolgáltatók nem bírták a rohamot, részben a munkaerő hiánya, részben a nem várt tömegű szállítási torlódások miatt, de valószínűleg maguk a webáruházak sem vétlenek a csúszásban. A vásárlók kedvét azonban ez azért nem szegte igazán, hiszen 2017 eddig eltelt időszakában 20% feletti ütemben bővült a magyar webvásárlás. De mi lesz most?

Vásárolj előbb - bejöhet ez is

A posta ugyan bizakodó, de hát azért nyilatkozataikat övezi némi bizonytalanság is. Még az adóhatóság is besegített, hiszen felhívták a figyelmet arra, hogy a távoli, az öreg kontinens határain túlról rendelt áruféleségek szállítási ideje több hónap is lehet, így ha nagy a szállítások torlódása az ünnepek előtt, akkor bizony még a webes vásárlás értékhatárától függően előírt vám- és áfafizetés rendezése is rátehet egy lapáttal erre.

Vásárolj előbb, ezt könnyű rávágni a megoldást kereső kedves vásárlók vigasztalására. És adódik is az első intelem, minél közelebbről. Hiába fonja körbe a földkerekséget a web, a rendelés ugyanannyi ideig tart, pár kattintás az egész, de a szállítás már nem egészen. Tehát célszerű minél közelebbi szállítási távolságot kínáló webáruházat választani. Ez sem bombabiztos recept persze, hiszen ha a postára az ünnepek előtt néhány nappal érkezik meg egy ajándékot rejtő csomag, teljesen mindegy, hogy előtte hány napot, vagy hónapot utazott, ha már az ajtón sem tudják nagyon bevinni a szállítmányok tömege miatt. Tehát úgy lenne a legcélszerűbb vásárolni, hogy a szállítás távolságától függetlenül már jóval az ünnepek előtt át lehessen venni az időben megrendelt portékát. De hát ez túl szép lenne.

A vásárló egyébként két kérdést mérlegel általában a karácsonyi ajándékvásárlás előtt, ha már sejti, mit is akar megvásárolni. Az egyik az ár, minden járulékos költséggel együtt (szállítás, ami egyes webáruházaknál ingyenes is lehet, uniós viszonylaton kívül az áfa, a vám), ami bizony távoli webáruházat is rendkívül csábossá tud tenni. A másik karácsonyi ajándékozási kérdés, mi van akkor, ha nem tetszik, rossz a méret, vagy éppen a kiválasztott ajándékféle már a harmadik a fa alatt ugyanabból.

Hát igen, felszökhet jó nagyra a karácsonyt követő csere-bere láz a webáruházakban is

A webáruház vaskos előnye a hagyományos boltos vásárlással szemben, hogy a vásárlást, a megrendelt portéka átvételét követő 14 napon belül indoklás nélkül el lehet állni a vásárlástól, amit jogszabály ír elő, így nincs kibúvó. Ez egy uniós szintű előírás, amit a magyar jog is egyértelműen rögzít. Ez azt jelenti pusztán a jog oldaláról, hogy a csere-bere miatt úgy lenne érdemes megrendelni a karácsonyi ajándékot, hogy az átvételt és az ünnepi ajándékátadást követően beleférjen a 14 napos indoklás nélküli elállás. Tehát december 10 utánra lenne célszerű ütemeztetni a kiszállítást, az átvételt pusztán ennek alapján. Hát valószínűleg sokkal nagyobb tumultus lenne a szállító szolgáltatóknál, ha minden webes vásárló így tenne.

Szerencsére - vagy éppen a vásárlók kegyeit is kereső piaci verseny nyomán - azért akad más megoldás is. A webáruházak egy része ugyanis rátesz egy lapáttal az elállási jogra, így az előírt 14 nap helyett hosszabb időszakot kínál. Így érdemes néhány percet áldozni a webes válogatásban erre is.

Bevállalják

A GKI Digital Kft. közzétette a 10 legnagyobb hazai online áruház rangsorát (Extreme Digital, eMAG, MediaMarkt, MALL.hu, TESCO, iPon, AQUA Electromax, 220volt, Libri Bookline, Tchibo), hozzájuk kötődik a webes vásárlások nagyobb része. Nyilván az ő körükben érdemes első körben megnézni, hogy az elállás idejében ki vállal többet a kötelező 14 napnál. 

A 14 napot követő időszak elállási feltételeit egyébként a kereskedő már szabadon formálhatja, de a joggal nem ütközhet. A vásárlónak azonban itt is óvatosnak kell lennie. Megtévesztőnek tűnhet első pillantásra például a 30 nap cseregarancia hirdetése. Ez nem befolyásolhatja ugyanis a 14 napos elállási jogot, de ez nem mindig derül ki első pillantásra a webáruházak honlapjairól. 

Előfordul olyan webáruház is, amelyik indoklást kér az elállásról, pedig a lényege pontosan az, hogy nem kell magyarázkodni (önként persze lehet válaszolni, de erre fel kell hívni a figyelmet). Óvatosnak kell lenni azért is, mert nem biztos, hogy a webáruház minden termékére vonatkozik a 14 napnál hosszabb, önként felajánlott elállási jog, és más feltételek is lehetnek eltérőek.

Ráadásul időközben még jöhet új ajánlat reklám gyanánt, tehát érdemes kutakodni.

A legnagyobb 10 webáruház mellett véletlenszerűen megnéztünk néhány portált, mit kínál az elállásra. A csúcstartó az Ikea, aki 365 napos cserejogot ajánl, de ez alatt az egy év alatt vissza is fizeti az árat, ha a vásárló végleg meggondolja magát.

A Media Markt 60 napos elállási lehetőséget kínál. Az eMAG 30 napot ajánl, de a kötelező 14 napon túli bejelentés esetében a szállítási költséget már nem téríti vissza. 

A Mall ugyan 65 nap cserelehetőséget kínál (a 14 napos jogszabályi elállást nem érintve), viszont a cseretermék árát le kell vásárolni egy éven belül, pénzt vissza később már nem adnak. Hasonló az Aqua Electromax ajánlata, mely 30 nap cseregaranciát ad, ami további 16 nap gondolkodási időt is jelent.

Az eDigital, a Tesco, az iPon, a 220volt, a Libri Bookline 14 napot kínál, nem többet, mint ami a jogszabályban benn van (most).

A toppon kívül is akadnak, akik a 14 napnál hosszabb elállási jogot kínálnak, például (véletlenszerűen kiválasztva) a Butlers (30 banki napot), vagy a Conrad, a H&M és a Mountex, egyaránt 30 nappal. A Decathlon is 30 napnál tart, de hűségkártyával az elállási idő már 90 nap. A Bauhaus 28 napot mond. A Hervisnél a 14 nap elállási jogot 14 nap visszaviteli jog követi (díjmentesen visszaadhatja az üzletben a vásárló).

Főnyeremény: egy év, de nem biztos, hogy ez az igazi

Meg egy kis büntetés a webáruháznak. A jogszabályok szerint ugyanis ha egy webáruház nem tünteti fel honlapján az elállásra vonatkozó szabályokat, akkor 14 nap helyett egy éve van a vásárlónak meggondolnia magát (ha a vállalkozás a meghatározott tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget, a meghatározott elállási határidő tizenkét hónappal meghosszabbodik).

Ha viszont a webes vállalkozás a tizenkét hónapon belül megadta a fogyasztónak a meghatározott tájékoztatást, az elállásra, vagy a felmondásra nyitva álló határidő a tájékoztatás közlésétől számított tizennegyedik napon jár le.

Persze, ennek érvényesítése macerás is lehet, mivel - tételezzük fel a szebbiket - a webáruház, ha feledékeny volt, akkor bizonyára hajlik majd valamiféle egyezségre, de a turpisság sem zárható ki. Minden esetre felkészülve előfordulhat, hogy a fogyasztóvédelmi hatósághoz, vagy békéltető testülethez kell fordulni (egyébként minden más vitás esetben is), de hát ez időigényes is, főleg karácsony után, amikor mégis csak valamikor mielőbb oda kellene adni az igazi ajándékot.

És persze lehet könyörögni is

A hagyományos boltoknál bevett gyakorlat a csere-bere, általában az ünnepeket követő egy-két hétig, jogszabályi előírás nélkül is megy. Nincs statisztika arról, hány bolt csinálja meg ezt, de úgy tűnik, csaknem mindenki. A webáruháznál is lehet természetesen a 14 napos elállási jog lejártát követően alkudozni, kicserélik-e, vagy visszaveszik-e a fölös ajándékot, de ezt e-mailen, telefonos ügyfélszolgálatokon, vagy személyesen átvevőpontokon lehet kezdeményezni. És persze webáruház is cserél karácsony után fölös ajándékot a 14 napos elállási időn túl, csak éppen nehézkesebb az ügyintézés.

(blokkk.com, 2017. november 6.)

 

Dec'24 munkaszünet: volt már boltos főpróba

December 24-e 2017-ben vasárnapra esik, ami heti pihenőnap. A boltosok tétje, ha december 24-e munkaszüneti nap lenne: nem nyithatnak ki. De ehhez vajon mit szólnak a nők? 2018-ban és 2019-ben a naptár a munkaszünetet istápolná, nem is kicsit.

Két kereskedő beszélget. - Hallottad, december 24-e munkaszüneti nap lesz. - Ja, lesz valami népszavazás? - Á, majd eldöntik előre a nagyokosok. Tetszene az embereknek nem dolgozni még egy napot, minek akkor savazni a dolgot?! - Hogy? - Hát, figyu! Ezek úgy elibe mennek majd, mint a vasárnapi boltzáras népszavazásnak. De legalább nem kell kinyitnunk, nincs is emberem már. - Ja, az jó, akkor nálam sem kell a nagyinak beülnie a pénztárba, sütheti a bejglijét, nekem meg egy félnapnyival kisebb lesz a veszteségem. Te és a szilveszter, az nem jön? ...

A háromnapos zárvatartás főpróbája már megvolt

Nem nehéz kitalálni: a munkaszüneti nap nagyon is népszerű. Feltehetően kormányzati berkekben már komolyabban latolgatják, mit is érdemes kezdeni egy december 24-i munkaszüneti nappal. Csak találgatni lehet, hogy milyen eredménnyel és kinek a konyhájára és mit hozhatna egy esetleges népszavazás, egy azonban nagyon is valószínű: lenne támogató szavazat, nem kevés.

A boltosvilág és a bevásárlást igazából kézben tartó nők számára a tét, hogy kinyithatnak-e az üzletek, áruházak, piacok december 24-én. A vásárlóknak sem olyan egyszerű kérdés ez, hiszen azért a karácsonyi ünnepi bevásárlás nem egyszerű feladat, 25-én és 26-án zárva vannak a boltok, ez bővebb magyarázatot nem is nagyon igényel. De ha december 24-én sem nyithatnának ki a boltok, mivel a jelenlegi szabályok szerint munkaszüneti napon ezt nem tehetik meg (kevés kivételtől eltekintve), akkor bizony az ünnepi étkek és ajándékok vásárlása közepette három nap zárvatartással kell számolniuk.

Hát igen, volt már ilyen, pontosan a vasárnapi boltzár időszakában. A 2015 márciusának közepén indított hétvégi redőnyzár sűrűjében december 24-én, csütörtökön ugyan 12 óráig nyitva lehettek a boltok, de hát december 25-e és 26-a pénteki és szombati napra esett. Ezt követte a boltzáras vasárnap, így három napig a vásárló nyugodtan otthon felejthette a pénztárcáját, ha kirakatokat akart nézegetni.

2016. április 11-én Rogán Antal miniszter úgy fogalmazott, hogy "fontosak az elemzések, fontosak a vélemények, de a legfontosabb mégiscsak az, hogyan gondolkodnak erről (blokkk.com: mármint a vasárnapi boltzárról) az emberek". Hozzátette: "hat évvel ezelőtt arra kaptunk mandátumot, hogy az emberekkel együtt kormányozzunk". És a hab a tortán: nem sikerült meggyőzni a nőket, hogy ez az intézkedés az ő szempontjukból is sikeres. Jó, hát volt akkor valami másik népszavazás féleség is, de a lényegen ez nem sokat változtat: tud nagyon is rugalmas lenni a kormány, népszerű lépéssel lepje meg a nőket, vagy minek menjen szembe vele.

A mérleg serpenyőjében így azért ott van egyrészt, hogy jó dolog december 24-én nem dolgozni és bíbelődni a munkanapcserékkel, szabadságolásokkal, csúsztatásokkal (utóbbi ugyebár kétféleképpen is értelmezhető), másrészt pedig kibírja-e bolt nélkül három napig a vásárló. A vasárnapi boltzár tapasztalatai szerint nem mindenki, de egyszerre mindenki kedvében járni nem egyszerű mutatvány.

Munkaszüneti nap csere-bere:
2018 pazar karácsony lesz, öt napig amúgy sem kell dolgozni

A munka törvénykönyve felsorolja a munkaszüneti napokat, amikor a boltok (nagyon kevés kivételt nem számítva) nem nyithatnak ki. Ez 11 nap lenne, de csak lenne (január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25–26.). De nem ez a végállomás, mert a munkaszüneti napi szabályokat kell alkalmazni húsvét és pünkösd vasárnapjain is. Így összesen 13 nap van, amikor nem nyithatnak ki a boltok (ha pedig a munkaszüneti nap vasárnapra esik, akkor ő az erősebb, mert ekkor a hét utolsó napján is a munkaszüneti napi szabályokat kell alkalmazni).

De hát ez túl egyszerű lenne így, mert ott vannak a munkanapcserék is, továbbá a december 24-e ledolgozása. Rendeletileg. Ez sem közömbös egy döntés mérlegelésében.

Az egyik szabály az, hogy ha a munkaszüneti nap keddre, vagy csütörtökre esik, akkor a heti pihenőnapok (szombat, vasárnap) közé eső hétfőt és pénteket a nemzetgazdasági miniszter rendeletében meghatározott másik, egy szombati (máshova nem nagyon lehet bepréselni) napon le kell dolgozni. Így jönnek össze a hosszú hétvégék, 2016-ban volt ilyen, de a naptár jóvoltából és a hosszúhétvége rajongók bánatára 2017-ben nem.

2018 viszont mindenképpen pazar esztendő lesz, mivel december 24-e hétfőre esik, amit december 1-én kell ledolgozni, utána két nap "pihi", így az ünnepek után csak csütörtökön és pénteken kell dolgozni. De hát a három napos karácsony előtt éppen hétvége lesz, ami annyi, mint összesen öt nap munkaszünet a többségnek, a jelenlegi szabályok szerint.

Ha a szabályok addig változnak és december 24-e munkaszüneti nap lesz (így nem is kellene előtte ledolgozni), a boltok nem nyithatnának ki. Viszont lenne előtte egy hétvége bevásárlásra, így akár viszonylag nyugodtabb indítás is lehetne, persze, azért a nőket nem ártana megkérdezni róla. 

A naptár 2019-ben is a munkaszüneti napiak pártjára állt, hiszen december 24-e keddi napra esik, így a közbeeső hétfő a szokásos munkanap csere-berével heti pihenőnap lehet, így már három nap maradna bevásárlásra (a hétvégével együtt), tehát még több idő lenne az ünnepek előtt bevásárolni. 2020 december 24-e csütörtökje pedig nagyon messze van, szakszervezeti aktivisták és politikusok nem nagyon szoktak ilyen messzire előre tekinteni, ha egy kis népszerűségre vágynak. 

De a december 24-e sem ússza meg munkavégzéssel. Legutóbb 2015-ben esett így a naptár, - vasárnapi boltzár ide, vasárnapi boltzár oda - amikor december 24-e csütörtöki napra esett, így bizony ezt heti pihenőnappá varázsolta rendeletében a nemzetgazdasági miniszter és előtte, december 12-én, egy szombati napon le is kellett dolgozni. 2016 könnyebb eset volt, mert december 24-e szombatra esett, így a csere-bere elmaradt.

És 2017 december 24-e vasárnapja sem kíván semmiféle abajgatást, hiszen a többség amúgy sem dolgozik, az egy szem szombat pedig elég soványka az ünnepi nagybevásárláshoz. Ráadásul a nagypéntek már belopakodott ebben az esztendőben a munkaszüneti napok közé, egy második új pedig azért már valamelyest beleszámítana a termelő cégek teljesítményébe.

És egyébként miért ne maradhatna a szabály, hogy december 24-én valameddig - jelenleg 14 óráig - nyitva lehetnek a boltok?

(blokkk.com, 2017. október 8.)

 

Sok a meló karácsonykor a boltban

A KDFSZ szerint nem engedik decemberi szabadságra dolgozóikat az áruházláncok.

Hát ez nem újdonság. Régen is alaposan megugrott a túlórázás decemberben. A szakszervezet nem engedné a vasárnapi túlórát, két szabad vasárnapot adna, és állami eszközzel szabályozná a létszámot nagyáruházakban. Kár, hogy nincs, akit fel is lehetne ehhez venni.

A december az év végi ünnepek miatt a boltok, áruházak legerősebb hónapja, szerte a világban mindenütt, ahol a karácsony az ajándékozás szokásával fonódik össze. A Központi Statisztikai Hivatal adataiból kiolvasható, hogy Magyarország sem kivétel, olyannyira nem, hogy például 2015-ben a bő kilenc ezer milliárdos éves kiskereskedelmi forgalomból 954 milliárd forint jutott decemberre, de úgy, hogy az év elején még csak 600 milliárd forint felett járt a mutató, ami kisebb-nagyobb hullámvölgyekkel tarkítva emelkedett év közben és érte el csúcspontját a legvégén. Sok bolt számára a talpon maradás tétje a december.

Jókora roham zúdul a boltokra decemberben, de hát éppen ezért nem is engednek ebben az időszakban szabadságra senkit. Ez viszont nem újdonság, így volt tavaly, tavalyelőtt is. Sőt, már a rendszerváltás előtt sem volt divat decemberben szabadságra menni az áruházakban, olyannyira felpörgött már akkor is a karácsonyi ajándékvásárlás. Talán az sem véletlen, hogy a bronz, ezüst és az arany hétvégék divatja is jócskán visszanyúlik a kilencvenes éveket megelőző időszakra. Ezekben az években egyébként karácsony táján a kereskedelmi cégek irodista dolgozóit is a pultok mögé vezényelték (ekkor még meglehetősen merev volt a munkaerő piac, ezért ez volt e legegyszerűbb megoldás több munkáskezet keríteni).

Sok a meló a boltban karácsonykor, kell mindenki

A KSH néhány adata pontosan rávilágít arra, miért is nem lehet szabadságra engedni senkit sem a karácsonyi ünnepek előtti hetekben. A legfájóbb pont a túlóra, főleg ilyen munkaerőhiányos időkben, de régen is bele kellett húzniuk év végén a bolti eladóknak. Ezt egyértelműen alátámasztják a KSH adatai, amelyeknél azt célszerű vizsgálni, hogy novemberhez képest mennyire ugrik meg a túlóráztatás decemberre (igaz, novemberben már szedelődzködnek a boltosok, ki kell pakolni az ajándékoknak valót, az már része az ünnepi hajszának):

2008 2009 ... 2013 2014 2015
nov. dec. nov. dec. nov. dec. nov. dec. nov. dec.
422 516 349 449 359 569 394 612 475 665
KSH, érték: ezer munkaóra  
 
Így volt ez a visszaeső piaci időszakokban is (2009-2012. között, amikor nem nőtt a kiskereskedelem). Természetesen a túlóraszámokban nem csak az év végi ünnepi roham játszik szerepet, hanem például éppen a munkaerő hiánya is.

A kiskereskedelemben teljesített munkaórákban is látszik a karácsonyi roham, hiszen például 2015. decemberében a boltokban ledolgozott összes munkaóra 27 millió óra fölé ugrott, ami egymillióval több a novemberinél. 2014-ben is hasonló kép rajzolódott ki (ebben a két esztendőben 5-6%-kal nőtt a decemberi költekezés a megelőző évekhez képest), bár a két időszak között éles különbséget jelentett a vasárnapi boltzár (2015-ben novemberben zárva voltak vasárnap a boltok, 2014-ben aki akart, kinyithatott). A korábbi években, amikor általában visszaesés jellemezte a kiskereskedelmet, nem nőtt decemberben a teljesített összes munkaórák száma.

Az alkalmazotti létszámadatok már nem árulnak el sokat a karácsonyi rohamokról (ezek a négy főnél nagyobb kereskedések adatai), bár az egyértelmű, hogy általában decemberben a legnagyobb a létszám a boltokban, de a nyári hónapokban sem sokkal kevesebb (amikor az üdülőhelyeken, strandokon néhány hónapra kinyitnak az üzletek).

Mindehhez hozzátartozik, hogy az elmúlt három évben év végére, novemberre, decemberre, vastagabbak lesznek a borítékok. 2015-ben az első negyedéves 183 ezer forintos átlagról novemberre-decemberre a havi bruttó átlagkeresetek 200 ezer forint közelébe kúsztak fel. Igaz, az elmúlt időszak béremeléseiben tetemes szerepe volt a munkaerőhiánynak.

A munka törvénykönyvében egyébként nem csak az van benne, hogy a munkáltató hét munkanap szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni, hanem az is, miszerint a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek, vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szabadság kiadásának időpontját módosíthatja. Lehet mérlegelni.

Teljes napi munkaidő esetén egyébként naptári évenként kétszázötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el. A KDFSZ a vasárnapi munkavégzést 8 órában korlátozná és a jelenlegi havi egy helyett két szabad vasárnapot íratna elő. Na, ez tenne csak jót a év végi ünnepeknek, amikor bronz, ezüst és arany hétvégén az is kinyit vasárnaponként, aki az év többi részében ezt nem teszi. Az ő létszámuk a vasárnapi zárva tartáshoz igazodik.

A havi két szabad vasárnap is a létszám emelését igényelné. Nem azzal van a baj, hogy az alkalmazottaknak jobb legyen, hanem hogy nincsenek elegen. A béremelésnek pedig határt szab az, milyen árat fogad el a vásárló, ha emelni kell.

Csak ezt ne

Indokoltnak tartaná a szakszervezet, hogy a jövőben állami eszközökkel szabályozzák például a megfelelő számú szakképzett munkaerőt a nagy tömegeket kiszolgáló üzletekben. Ehhez rögvest hozzá kell tenni, hogy a bolti munkaerő egy része számára nincs kötelező szakképesítés előírva: így például a pénztáros, a zöldség-gyümölcs eladó, vagy éppen az árufeltöltő számára nincs ilyen kötelezettség. Természetesen azért ismernie kell a feladatát, a boltosok igyekeznek is megtanítani a tennivalókat. (A könyvárusnak, vagy a ruházati eladónak sem kell kötelező szakképesítés, persze a tudás és a gyakorlat mindenütt előny.)

Korábban már felvetődött egy javaslat, hogy a nagyáruházak 70 négyzetméterenként számolva legalább egy eladót legyenek kötelesek alkalmazni. Ez bizony a jelenlegi létszám drasztikus emelését tette volna szükségessé. A javaslat íróasztalfiókba jutott, de hát kár lenne kihúzni és leporolni. A KSH adatai szerint ugyanis hiába a megannyi álláshirdetés, 2016-ban az év elejéhez képest nem nőtt az alkalmazottak létszáma. A legjobban fizető nagyáruházaknál, a diszkontoknál bevallásuk szerint a 300 ezer forintot közelítő eladói fizetések mellett már kezelhető a munkaerő hiánya, de nincs olyan élelmiszerkereskedelmi nagyvállalkozás, aki ne keresne folyamatosan munkaerőt. A nincsre lehetetlen válasz a létszámemelés kötelező előírása, hiszen nem találni elég embert ma sem. Nagyobb létszám előírása esetében sem lesz több, ráadásul azért egy boltos csak ki tudja számolni, hány emberre van szüksége. Rég volt már kötelező munkaerőgazdálkodás.

(blokkk.com, 2016. október 26., frissítve)

 

Hát nem zuhogott a hiteleső karácsonykor

Esett azért, de óvatosak voltak a családok a hitelfelvétellel, a nagyobb megugrás pedig 2014 végén volt.

A Magyar Nemzeti Bank közzétette a háztartások részére nyújtott hitelek részletes adatait 2015. utolsó negyedévéről, ami így magában foglalja a karácsonyi ajándékozásra szánt kölcsönöket is. Számos hír látott napvilágot december tájékán arról, hogy hiteleső zuhog az ajándékozási piacon, de hát az MNB adatai némileg árnyaltabb képet mutatnak.

A kitekintés azokra a hitelfajtákra irányul, melyek felvétele nagyobbrészt a családok áruvásárlását segítheti. Célszerű azonban azt is megnézni, vajon összességében hogyan alakult a családok hitelfelvétele az elmúlt időszakban. Nos, a háztartások teljes hitelfelvétele alaposan megugrott, aminek értéke 2014. utolsó negyedévében 247 milliárd forint volt, egy évvel korábban viszont csak 197 milliárd forint, ami 25%-os növekedést jelent. Éves szinten már csak a 20%-os szintet közelítette meg a hitelfolyósítás növekedési üteme, de ez is kiugró mértéknek értékelhető.

Árnyaltabb a kép a fogyasztási célú hitelek terén. Ide tartozik a személyi hitel, a folyószámla hitel, az áruhitel, továbbá a szabad felhasználású jelzáloghitel. Az MNB adatai szerint 2015. utolsó negyedévében összesen 117 milliárd forintnyi fogyasztási hitelt vettek fel a családok, egy évvel korábban pedig 104 milliárdot. A növekedés 12%, ami nem kevés, de alaposan elmarad a teljes hitelállomány utolsó negyedévi bővülési ütemétől.

Az előbbiekből kiindulva kitűnik, hogy a teljes családi hitelállományt nézve a lakáshitelezés ugrott nagyot, ez húzta fel a hitelfolyósítás mérlegét.

A szabad felhasználású jelzáloghitel is természetesen a fogyasztás céljait szolgálja, de jellegénél fogva a nagyobb súlycsoportba tartozik, célszerű azonban erre is egy pillantást vetni. A szabad felhasználású jelzálog hitelfelvétel önmagában szépen gyarapodott 2015. utolsó negyedévében, hiszen 9,4 milliárd forintról 15,6 milliárd forintra nőtt a folyósítás értéke, de hát 2011. utolsó negyedévében ez még 42 milliárd forint volt (a forintalapú hitelfelvétel).

Karácsonyi hitelmix: nem kell hasra esni

A jellemzőnek tekinthető karácsonyi hitelfajtákat összegezve (személyi, folyószámla, áruhitel) 2015. utolsó negyedévében 6,6% volt a hitelfolyósítás növekedésének üteme, ami elmarad a bolti, áruházi kiskereskedelmen belül a különféle iparcikkek forgalmának 7,7%-os bővülési ütemétől (a fogyasztási hitelekből feltételezhetően elsősorban különféle iparcikkféleségeket vásárolnak a családok, a nagyobb értékű szolgáltatások, például utazások mellett).

A 6,3 milliárd forintnyi növekmény értéke egyáltalán nem tekinthető túlzottnak, hiszen 2015. utolsó negyedévében 1.000 milliárd forint volt az iparcikk vásárlások értéke. A pontosság kedvéért pedig: az iparcikk vásárlások 80 milliárd forinttal nőttek 2015. utolsó negyedévében az előző időszakhoz képest.

A nagyobb megugrás a személyi, áruvásárlásra fordítható hitelfelvételben egyébként egy évvel korábban, 2014. utolsó negyedévében volt, 15%-os növekedési ütemmel. Ebben az időszakban 8%-kal nőtt a kiskereskedelemben az iparcikkek vásárlása.

Az MNB részletes adatai a következők:

hitelfolyósítás, utolsó negyedév 2015 2014 2013 2012
személyi 32,4 28,5 20,3 19,3
folyószámla 59,2 56,9 53,9 53,2
áruhitel 9,5 9,4 7,9 7,6
együtt 101,1 94,8 82,1 80,1
MNB, tárgynegyedévi hitelfolyósítás, érték: milliárd forint

Összességében ez a 100 milliárd forintnyi fogyasztási célú hitelfelvétel, valamint ennek növekedése - bár nyilván sokaknak nagy segítség év vége felé, karácsony táján - szerényebb szelete a családok költekezésének annál, mint amit a reklámok és egyes híradások sugalltak. Zivatar nem volt, de azért esett a hiteleső.

(blokkk.com, 2016. március 1.)

 

Dehogy karácsonyozunk hitelre!

Az MNB óv a meggondolatlan hitelfelvételtől. Igaza van. A jegybank adatai mutatják is, hogy megugrott a háztartások hitelfelvétele. A bökkenő csak az, hogy a növekmény döntő része lakáscélú hitel felvétele, a fogyasztási célú, áruvásárlásra fordítható hitelek állománya viszont nem sokat nőtt. Eddig.

Számos híradásban olvasni arról, hogy az áruházak nem csak vásárlókkal, hanem hitelfelvételre buzdító hirdetésekkel is dugig vannak. Az MNB fel is hívta a vásárlók figyelmét az óvatosságra, hiszen a hitelt vissza is kell fizetni és már előfordult, hogy ez nem mindenkinek sikerült. A fogyasztási hiteleknek ráadásul szép kis csokra van, lehet is miből válogatni: személyi kölcsönökből, folyószámlahitelekből, hitelkártyákból, áruhitelekből és a gépjárműhitelből.

Az áruhitel pokoli drága, de nem is kell belőle sokkal több

Hiába 1,35% a jegybanki alapkamat, a fogyasztási kölcsönök teljes hiteldíj mutatója, amibe igazából kerül, az bizony az MNB tájékoztatása szerint elérheti a 40%-ot is. A hitelt a bank adja, így a hitel felvételével járó költségeket az ő zsebébe fizeti vissza a vásárló. Természetesen a hitel árában az is benne van, hogy nyújtása kockázatos, hiszen mindig akad olyan adós, aki nem tudja a végén visszafizetni. Így, amikor az adós törleszt, annak a hitelét is fizeti, aki felhagyott tartozása visszafizetésével. A hiteles vásárlásnál egyébként az áruház csak az árcédulán feltüntetett árat kapja meg, így is, úgy is, akár hitelre, akár hitel nélkül adja a portékát.

Az MNB felhívása pontosan bemutatja, hogy egy 100 ezer forintos termékért 22%-os kamat és a hozzá kapcsolódó más hitelköltségekért egy év alatt akár 14 ezer forintot, három év törlesztés alatt pedig több mint 40 ezer forintot is fizethet a vásárló, az áruházi áron felül. Ennek a tetemes különbségnek lehet is foganatja, mivel nő ugyan a hitelfelvétel, de nem úgy: az eddigi adatok szerint nem biztos, hogy az áruházak mellett a bankokat is ugyanúgy tömegesen lerohanják a vásárlók egy kis ajándékvásárlási kölcsönért.

A lakáshitelezés ugrott meg, nem az áruhitelezés

Sok-sok évvel ezelőtt úgy tűnt, a vásárlók elsősorban azt nézik, mennyi törlesztő részletet bírnak kifizetni egy-egy hónapban, azt már kevésbé, hogy ez a törlesztés teljes futamideje alatt mennyibe is fog végül kerülni. A jelenlegi adatok arra utalnak, hogy az áru-, vagy szolgáltatások vásárlásánál nem vesztették el teljesen a fejüket a vásárlók.

Az MNB adatsora szerint a háztartásoknak 2015. harmadik negyedévében 45 milliárd forinttal több hitelt folyósítottak a bankok, mint a második negyedévben, a hitelnyújtás értéke ebben a három hónapban elérte a 255 milliárd forintot. Az előző év azonos időszakához képest is hasonló arányú a 2015. harmadik negyedévi hitelfelvétel növekedése. 2015. első három negyedévében 85 milliárddal nőtt a hitelfelvétel.

A háztartások 2015. harmadik negyedévi hitelfelvétele azonban döntő részben a lakáshitelek növekvő mértékű nyújtása miatt ugrott meg, ahol piaci kamatozású hitelből 90 milliárddal többet vettek fel a családok ebben a három hónapban, mint az előző év azonos időszakában (nyilván volt olyan terület, ahol pedig kevesebb hitel fogyott, mint régebben).

Karácsony előtt azokat a hiteleket célszerű vizsgálni, amiből ajándékot lehet venni. Nos, itt nagy növekedés nem volt 2015-ben, hiszen az első három negyedévben felvett fogyasztási célú hitelek összege 320 milliárd forint volt, 8 milliárd forinttal több, mint egy évvel ezelőtt. 

Az MNB igazsága persze nem vitatható abban, hogy fel kell hívni a figyelmet a hitelfelvétel kockázataira. Ettől függetlenül viszont az eddigi hitelnyújtási adatok alapján egyáltalán nem biztos, hogy a hiteles vásárlások jelentősebb mértékben megdobják a karácsonyi forgalmat. Természetesen a fordítottja sem zárható ki, de az eddigi adatok nem mutatják a nagy fordulat előzetes jeleit.

(blokkk.com, 2015. december 10.)

 

Majdnem úgy karácsonyozunk, mint 10 évvel ezelőtt

A decemberi költekezést nézve. A korábbi évek visszaesését a fekete péntekek sem tudják ledolgozni, de már nem sok hiányzik hozzá. 2006-ban egy csipetnyit többet költekeztünk, ha összehasonlítjuk azzal, mi várható 2015 decemberében.

Rég volt már, de sok-sok évvel ezelőtt 2006-ig bezárólag nőtt a bolti, áruházi költekezés Magyarországon.

Ezt követően volt megszorítás, volt válság, vissza is esett a családok költekezése a boltokban, áruházakban, a piac pedig csak 2013-ban kezdett nőni (még 2012-ben is visszaesett kiskereskedelem a KSH kimutatása szerint az előző évhez képest).

Volt infláció is, mely lehúzta a pénztárcában lapuló, az elkölthető pénz valós értékét, részben ezért látni azt, hogy a decemberi költekezés értéke ugyan nőtt, de a megvásárolt árumennyiség már nem minden esztendőben.

A grafikus összegzés azt mutatja, hogy a 2015-ben várható decemberi költekezés révén megvásárolható árumennyiség (statisztikus szaknyelven: volumen) még mindig nem éri el a 2006. évi szintet.

Az igazság kedvéért hozzá kell fűzni az értékeléshez, hogy a 2006-ig növekvő fogyasztói piacot jókora erővel nyomta felfelé a családok hiteles vásárlása is, leginkább a devizahitelek költekezési hozadéka, amiről végül kiderült, hogy a vártnál sokkal nagyobb ára volt.

A családi költekezés decemberi kosara még mindig laposabb, mint korábban

A KSH adatai egyértelműek, de az is tény, hogy 2013-tól rohamlépésben nő a kiskereskedelmi piac, a 4-6 százalékos növekedés tekintélyesnek számít. Szerepe van ebben az online pénztárgép rendszer piactisztító hatásának is, de hát éppen ezért indult el az online kassza.

  2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015*
kiskereskedelem 765 783 767 757 782 824 832 873 907 960
változás/előző év 100 96,5 97,4 93,5 98,8 100,5 96,6 104 106,2 105,9
változás/2006.
100
96,5
94
87,9
86,8
87,3
84,3
87,7
93,1
98,6
KSH, teljes kiskereskedelem üzemanyaggal együtt, érték: milliárd forint,
változás: százalék, */: várható, eddigi növekedéssel számolva,
A tisztánlátás érdekében meg kell jegyezni, hogy mind az élelmiszer, mind az iparcikk vásárlás az előbbi átlagnál nagyobb mértékben maradt el az évtizeddel ezelőtti költekezéstől. Ennek oka, hogy a jelenlegi növekedési szakaszban, 2013-tól az üzemanyag árcsökkenése éppen az üzemanyag vásárlást dobta meg leginkább, az a kiskereskedelem leggyorsabban növekvő szelete, de hát azt nem is esszük, nem is isszuk és nem is nagyon ajándékozzuk karácsonyra, így most inkább a karácsony legfontosabb kellékeivel foglalatoskodunk.

Ünnepi étek

Az decemberi enni-innivaló vásárlást a mikulás, a karácsony és a szilveszter is felfelé húzza. Az élelmiszer piac, akár nő, akár csökken a fogyasztás, lassabban és kisebb ütemben mozog az átlagnál, hiszen a háziasszonyok a kötelező kiadások mellett erre ügyelnek a leginkább. Ingadozása így kisebb mértékű.

  2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015*
élelmiszer               323 343 354 355 359 379 396 419 428 445
változás/előző év 100 98 98,5 96,2 97,4 100,3 97,2 104,2 103 103,7
változás/2006.
100
98
96,6
92,9
90,5
90,7
88,2
91,9
94,6
98,1
KSH, teljes kiskereskedelem, üzemanyaggal együtt, érték: milliárd forint,
változás: százalék, naptárhatástól tisztított index, */: várható, eddigi növekedéssel számolva
De hát a mérleg bizony itt is némi elmaradást mutat, viszont minden remény meg van arra, hogy 2017-ben túllépje a piac az évtizeddel ezelőtti mértéket.

Kell az a fekete péntek

A különféle iparcikkek vásárlása döcögősebb tempót követ. A részletesebb KSH adatokból azért kiderül, hogy a nagyobb értékű bútor, műszaki cikk, lakás felszerelési piac csak lassan erősödik, itt a régről elmaradt vásárlások terén akad bőven pótolni való.

  2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015*
iparcikk 360 348 335 309 319 331 323 334 361 390
változás/előző év 100 94,3 94,4 88,1 101,6 102,7 95,4 103,5 108,4 107,6
változás/2006. 100 94,3 89,2 78,4 79,7 81,8 78,1 80,8 87,6 94,2
KSH, teljes kiskereskedelem, üzemanyaggal együtt, érték: milliárd forint,
változás: százalék, naptárhatástól tisztított index, */: várható, eddigi növekedéssel számolva

Igen, szép ünnep a karácsony, ráadásul a pult mindkét oldaláról, akár innen, akár onnan lehet nézni. Távoli földrészektől kezdve sok-sok országban a háziasszonyok és kereskedők egyaránt számolgatják, mire futja majd. Hát mi itt tartunk.

(blokkk.com, 2015. november 25.)

 

A leárazásnak lelke van, szeretjük is érte nagyon!

A karácsony nem csak költekezésben, de leárazásban is gazdag, nyerünk is vele néhány sovány milliárd forintot.

Úgy tűnik, 2014 karácsonya jó bolt volt a kereskedőknek, legalábbis többüknek. Ez azonban kevés. Bármilyen jó is az üzletmenet, verseny is van, még több bevétel is kellene, így leárazás, a vásárlócsalogatás legkíméletlenebb eszköze mindig volt, van és lesz is. Legalábbis a közeljövőben biztosan. De mi értelme van lemondani a vélt (hiszen az áru még nem kelt el) bevétel egy részéről? Nos, semmi másról nincs szó, mint egy olyan reklám bevetéséről, mely a vásárló legérzékenyebb pontját bökdösi, a pénztárcáját.

Reklám nélkül egyébként nincs bolt, amióta kereskedés létezik a földkerekségen. Az áru kipakolása is a reklám része, még ha tankönyv nem is létezett akkor, amikor már ügyeltek arra, hogy a legegyszerűbb módón felhívják a figyelmet a kínált áruféleségre. Az áru helyének a polcon értéke is van, ma ezt úgy hívják, hogy polcpénz. Mindig is a legfeltűnőbb helyre helyezték a kereskedők azt, amit leginkább el szerettek volna adni, nyilván jó áron, legyen szó a piacon a földre terített ponyváról, a szatócsbolt pultjáról, vagy a hipermarket polcrengetegéről. Számtalan eszköze él a reklámnak, közülük a király a leárazás.

A piacolás létezése óta velejárója az alku, amire persze ma is van lehetőség, ha nem is túl sok helyen. A leárazás meghirdetésével a kereskedő kínál alkut a vásárlónak, elébe menvén a válogatásban.

A karácsonyi időszak nem csak a költekezésben, hanem a leárazásban, kiárusításban (az elterjedtebb, de szerintünk nem túl szimpatikus kifejezéssel, az akciózásban) is a leggazdagabb időszaka az évnek. Az első hullám a Black Friday, a fekete péntek, az Egyesült Államokból átgyűrűző szokás (ott a hálaadás napját, november negyedik csütörtökét követő péntek a kitüntetett nap). Az amerikai (mellettük elsősorban a kanadai és az angol) kereskedők alapos munkát végeznek ezen a napon, mivel jókora leárazással csinálnak reklámot maguknak, gyakran 70-80-90 százaléknyi árengedményekkel. Az áruházakban ilyenkor a szó szoros értelmében háborús állapotok uralkodnak, a vásárlók tömeges ostroma nyomán. A magyar kereskedők éppen hogy csak csipegetnek ebből a fajta reklámból, kevesebben és kisebb engedményekkel hirdetve magukat.

A karácsonyi leárazások második hulláma a december 24-ét megelőző néhány napra esik. A kereskedő már látja, hol tart üzletmenete, így sokan próbálkoznak lendíteni azon akár az utolsó órákban is. A leárazásnak két célja van, egyrészt becsalogatni a vásárlót, hadd nőjön így is a bevétel, ha meg közben mást is vesz, mint ami olcsóbb lett hirtelenjében, az csak haszon, másrészt ki lehet söpörni a fölös készletet. Több kereskedő a legegyszerűbb módon készletkisöprésnek is nevezi kiárusítását. Ez velejárója a kereskedésnek, hiszen nem lehet előre darabra pontosan megmondani, miből mennyi fogy, készlet pedig kell, különben nem megy be a vásárló az üzletbe. Így mindenütt a világon az áruházak időnként kisöprik a fölös készletet, mivel mással, mint egy jó kis leárazással.

A két ünnep közötti néhány napon jöhet a leárazás harmadik hulláma. Rá lehet dobni a bevételre egy csipetnyit, amúgy is jön a vásárló csereberélni, meg reklamálni, a fölös meg hadd fogyjon.

Az év legkisebb forgalmú időszaka az eleje, nem véletlenül, hiszen karácsony táján alaposan kiköltekezett, aki tehette, a boltosnak meg van bőven fölös készlete, így kézenfekvő, hogy a december belenyúlik az őt követő januárba, legalábbis a leárazásokat tekintve, ami így már a negyedik hullám. Fel lehet dobni némileg vele az év elejét, ha a hideg, vagy a hóvihar meg nem tépázza időnként a vásárlók vásárlási kedvét.

A vásárló persze rafinált, nevezhetjük tudatosnak is, így már jó előre várja a leárazást. Az akcióvadászok előre kinézik, mit szeretnének olcsóbban majd megszerezni, pénzt is tesznek rá félre, utána pedig megveszik azt, amit éppen kapnak, hiszen könnyen lehet, hogy a kinézett holmi elfogyott. Hiába, kockázat nélkül nincs üzlet.

De vajon mennyit is keres a vásárló a leárazásokon? Ezt megbecsülni is nehéz, hiszen semmiféle szabály nincs arra, hogy a kereskedő mit, mikor és milyen mértékben árazzon le, így összesítés sem készül róla. A Központi Statisztikai Hivatal adataiból azonban némi halvány következtetés levonható. A kiindulópont, hogy elsősorban műszaki cikkekből, lakásfelszerelési termékekből, ruházati féleségekből a leggyakoribb és legszembetűnőbb a leárazás, de végül is kevés áruház van, ahol legkésőbb január elején ne hirdetnének valamit olcsóbban. A leárazások kirakatban, reklámújságokban hirdetett mértéke önmagában, messziről szemlélve megtévesztő, hiszen nem mindent adnak 50, 60, 70, vagy éppen 80 százalék kedvezménnyel, mivel vagy egy-egy meghatározott termékhez kötik a leárazást, vagy ott díszeleg - persze csak apró betűkkel - az "akár", vagy "-ig" szócska. Találni természetesen olyan árusítóhelyet is, ahol egységesen minden olcsóbb, de hát legfeljebb csak néhány napig.

Nos, a KSH adatai között először a fogyasztói árváltozást célszerű megvizsgálni, azt nézve, hogy az egyes januári hónapokban a megelőző decemberihez képest hogyan változnak az árak (igaz, ez egy átlagos árszint, de hát végül ez sejtethet valamit, amiben az is benne van, aminek nem változik az ára, meg természetesen sok más egyéb ok is). Az eredmény azt mutatja, hogy az elmúlt öt évben a januári hónapokban a ruházati termékeknél 3-4%-kal csökkent az átlagos árszint, a különböző tartós fogyasztási cikkeknél viszont lényegében nem változott, itt a mozgás legfeljebb néhány tized százalék ide, vagy oda (fel, vagy le). Ez arra enged következtetni, hogy a karácsonyt követő januári leárazások súlya a ruházati termékeknél van olyan nagy, ami már lefelé húzza az árszintet, a különféle iparcikkeknél viszont ez már nem figyelhető meg. Jó, jöhet egy következő lépés, mekkorák is a januári forgalmak ezekből a termékcsoportokból. A ruházati cikkek forgalma a KSH adatai szerint 26-28 milliárd forint, a bútor, műszaki, számítástechnikai cikkek értékesítése pedig 100 milliárd forint körül mozgott az elmúlt évek januárjaiban.

A KSH rideg számaiból az következik, hogy a sok leárazást hirdető tábla nyomán összességében legfeljebb néhány milliárd forintot lehet megtakarítani a karácsonyt követő leárazásokban. Összességében. Természetesen az a vásárló, aki akcióvadászként januárban csak leárazott ruházati terméket, vagy iparcikket vásárol, az jól jár, de fogy azért más is. A többiek a teljes árat fizetik. Egy képzelt példával megvilágítva, ha egy ruházati üzlet minden termékét 50% engedménnyel kínálja december utolsó napjaiban, de előtte nem, vagy csak alig adott árengedményt, ott a decemberi átlagos árszint nem 50%-kal, hanem annál jóval kisebb mértékben csökkent (a nehézségeket fokozva a pontos számításról el kellene mondani, hogy az akciós és nem akciós forgalmakat súlyozni is kellene ilyenkor, de ezt most ünnepek táján hagyjuk).

A tények közé tartozik, hogy árengedményből megélni nem lehet, hiszen az engedményes körben ugrik az úgynevezett árrés legalább egy része, de számos esetben több is (ugyebár, nem kereskedőknek szólva, az árrés az eladási ár és a beszerzési ár különbsége, a forgalmi adót nem nézve, és ebből a különbségből kell a kereskedőnek minden saját költségét fedeznie, például az üzlethelyiség bérleti díját, az alkalmazottak fizetését, a fűtést, hűtést, világítást, ráadásul az átlagos árrés 20-30% körül mozog, van persze kisebb is, nagyobb is).

Sokat nyom a latban az időjárás, bármilyen furcsán is hangzik ez elsőre, télen is, nyáron is, hiszen a leárazás nem csak a karácsonyhoz kötődik. A hideg januárban jobban fogynak a téli holmik, de nehezebben mozdul ki a vásárló, főleg ha havazik, vagy nagyon fagy. Az éppen esedékes adóváltozások is alaposabb méricskélésre késztetik az áruházakat, de ugyanígy az esetleges devizaárfolyam változások, melyek a külföldről származó termékek árát téríthetik el valamilyen irányban, vagy éppen a vásárlók költekezési kereteit befolyásoló más tényezők, ilyen lehet az üzemanyagár módosulása, de minden más, ami pénzt hoz, vagy visz. A kereskedőnek nem csak azt kell néznie, hogy mindenáron kisöpörje a fölös készletét, hanem ügyelnie kell a többi remélt bevételre is, így nem egyszerű eldönteni a leárazás mértékét.

Kevesebb elkölteni való pénz esetében jobban meg kell mozgatni a vásárló fantáziáját, nagyobb leárazás kell, máskülönben kevesebb is elég. Hiába, a leárazásnak is van lelke, csak ki kell ismerni.

(blokkk.com, 2014. december 29.)

 

úúúú, már megint mit kaptam?!
Karácsonyi másnaposság: csere-bere, reklamáció. Meg máskor is.

A fekete pénteket már el is felejtettük, a nagybevásárlás karácsony este előtti utolsó sorállását a 14 órás zárás előtt letudtuk, az ajándékbontogatás izgalmait is kihevertük, ezek után jöhet az újabb erőpróba, hiszen az ünnepi redőnyzár után újabb idegtépő roham indul az áruházakban. Nem árt sokadszorra is átismételni a leckét, hiszen vannak feledékeny vásárlók és - ne szépítsük - feledékeny kereskedők is.

Jó, csere-bere. Jönnek persze a kígyózó sorok
Ki kell cserélni, ami elromlott, vagy kettőt kaptunk belőle, vagy nagy a mérete, vagy csak éppen nem tetszik, mert pöttyös az bizony rémálom, miközben a csíkos a vágyálom. Lehet. Jogszabály nem kötelezi a kereskedőt, de inkább cserél, nehogy legközelebb ne nála vásároljon a vásárló. Egyes áruházak a karácsonyi ajándékláztól függetlenül bármikor kicserélik a megvásárolt árucikket, hiszen miért is ne, de a nagy csere-bere roham a karácsony utáni napok eseménysorozata az áruházakban, előreláthatóan jó hosszú sorokkal. Határideje így természetesen nincs, de ajánlatos legkésőbb január első napjaiban visszatántorogni a vásárlás csatamezejére (kivéve, ahol eleve határidőt szabnak erre, hiszen erről a kereskedő dönthet).

A csere-bere aranyszabályai közé tartozik, hogy ajánlatos nyugtával a zsebben visszamenni az áruházban, igazolva, hogy onnan származik a nem tetsző árucikk. Mással is igazolható a vásárlás, például bankszámla kivonattal, ha kártyás vásárlás volt és elveszett a nyugta. A terméknek persze sértetlennek kell lennie, hiszen a gyerek rágta játék, a szamárfüles könyv, a szilveszterkor széttáncolt báli cipő, a gyűrött nyakkendő nem biztos, hogy az ajándékbontogatás utáni pillanatok nem-tetszésének tanúbizonysága, laz is ehet, hogy csak ráunt valaki a már szétnyúzott társasjátékra. Nos, az áruház nem kölcsönző és a használt cikknek már nem ugyanaz az értéke, mint az épnek, így nem csoda, ha a halászléfoltos asztalterítő nem juthat vissza az áruházi polcra.

Na, ez is pont most romlott el! Jöhet a minőségi reklamáció!

Mese nincs, a reklamáció szabályai karácsony után sem mások, mint különben. Legfontosabb aranyszabályainak csokra következik. Két megjegyzés elöljáróban: ha valami elromlik, elszakad, elszíneződik, nem köteles a vásárló ép csomagolással visszavinni az áruházba, a csomagolás megléte nem feltétele a reklamációnak.

Ráadásul ennyivel nem ússza meg a kereskedő, hiszen akad még olyan bolt, ahol virít a felirat, mely szerint akciós árut nem cserélnek. Nos, leértékelt árura is ugyanúgy vonatkoznak a reklamációs szabályok, mint másra, kivéve, ha a leárazás oka éppen egy minőségi hiba, de másik probléma miatt már vissza lehet vinni az áruházba.

Szavatosság, a keserű pirula 2 év

A vásárlót megilleti a szavatosság joga, erre figyelnek oda azonban a pult mindkét oldalán a legkevesebben. A szavatosság azt jelenti, hogy a terméknek a vásárlás pillanatában hibátlannak kell lennie, ha viszont később kiderül, hogy hibát rejtett az árucikk, lehet reklamálni. A lényeg pedig az, hogy a szavatosság időtartama két (!) esztendő. A tények közé tartozik, hogy a két éves időszakon belül az első hat hónapban a kereskedő dolga bebizonyítani az igazát, ha kételkedik abban, hogy a vásárláskor már hibás terméket adott el. A következő másfél évben viszont a kereskedő kétkedése esetében a vásárló dolga a bizonyítás, ami viszont sokszor nehézkes számára és inkább legyint egyet és lenyeli a békát.

Végül is akár egy zoknit is vissza lehet vinni az áruházba a vásárlást követő két éven belül bármikor, ha az a gyanú, hogy a vásárláskor már hibás volt

Kivétel a kétéves szavatosság alól az az árucikk, melynek fogyaszthatósági, vagy minőségmegőrzési ideje van, persze értelemszerűen ezeken az időszakokon belül lehet reklamálni.

Jogorvoslati lehetőségei az áruháznak a javítás, csere, leárazás, vagy a vételár visszatérítése, ha más mód nincs a panasz megoldására.

Jótállás, ami kötelező a nyugta nélkül is

Meghatározott termékekre, elsősorban műszaki cikkekre, egyes tartós jellegű iparcikkekre kötelező legalább egy év jótállást adni a vásárlónak. Ez azt jelenti, ha a megvásárolt termék egy éven belül meghibásodik, a használata pedig rendeltetésszerű volt, tehát a lapostévét nem használták másra, csak televíziózásra, akkor azt meg kell javíttatni. A javítás meghiúsulása esetén cserélni kell, vagy jöhet az árleszállítás, vagy éppen a vételár visszatérítése, ugyanúgy, mint a szavatosság esetében.

A jótállási rendelet előírja, hogy a vásárlást követő három munkanapon belül a meghibásodott terméket köteles a kereskedő visszacserélni, tehát tilos ebben az esetben javításra küldeni a szakszervizbe.

A meghibásodott terméket vissza lehet vinni az áruházba is, nem kell szervizbe bandukolni mindenáron. A nagyobb súlyú, házhoz szállított termékek esetében a javítószolgálat a helyszínen próbálja meg a javítást, vagy elszállítja azt a javítóműhelybe.

A jótállásra kijelölt termékek megvásárlása esetében kötelező az előírt tartalmú jótállási jegy átadása a vásárlónak. Az úgynevezett "blokkgarancia" a kereskedő találmánya, nem éppen jogszerű megoldás ebben a viszonylatban.

Jónéhány kereskedő külön is felhívja a vásárló figyelmét arra, hogy a jótállás érvényesítésének feltétele a nyugat megléte is. Nos, ez tévedés, ha a jótállási jegy szabályosan lett kitöltve, az bőven elég. Sőt, ha a jótállási jegy elvész, a nyugtával is érvényesíthető a reklamációs igény, de bármilyen hitelt érdemlő módón igazolhatja a vásárló a vásárlás tényét.

Internetes vásárlás

A minőségi reklamáció szabályai azonosak a téglából épített áruházéval, egy különbség azonban akad: a webáruház 14 napon belül köteles az áruház visszavételére akkor is, ha a vásárló egyszerűen csak meggondolta magát. Ebben az esetben a vásárláskor felmerült szállítási költség is visszajár a vételár mellett, ugyancsak 14 napon belül. Az elállás feltételeiről is tájékoztatni kell a vásárlót.

Ja, és hogyan tovább, ha vita van?

Mindent mérlegre téve fontos az is, hogy a kereskedő a szabályoktól elérően a vásárló javára bármikor dönthet, de a vita sem ritka a vásárló és az áruház között.

A vásárló és a kereskedő veszekedése esetén a legfontosabb, hogy kötelező a jegyzőkönyv felvétele, minden lényeges körülmény, legfőképpen a felek álláspontjának rögzítésével. A vásárlók könyve nem helyettesíti a jegyzőkönyvet!

A vásárló panaszt tehet a fogyasztóvédelmi felügyelőségeknél, melyek a területi kormányhivatalok keretei között tevékenykednek. Fordulhat békéltető testülethez is, mindezek elérhetőségét az áruházak kötelesek feltüntetni.

És ha külföldön vásároltam?

Az Európai Unió tagországainak kereskedőivel szemben könnyebb eljárni. Létezik egy úgynevezett Európai Fogyasztói Központ hálózat az uniós országok között. Ez ugyan nem joghatóság, hanem egyfajta békéltető, közvetítő szerepet játszik a határokon átnyúló panaszok intézésében a vásárló és a más országbeli kereskedő között. A magyar Európai Fogyasztói Központ a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság keretei között tevékenykedik.

Európán kívülről vásárolt árucikkek esetében az áruház készségén múlik, hogy a távoli magyar vásárló milyen fogyasztói jogot tud érvényesíteni, de végül is a reklamáció intézésének van egy reklámértéke is, így nem teljesen reménytelen eset, van rá példa. A hazai jogszabályok ebben a viszonylatban már nem érvényesek.

Ezek után egy marad csak hátra: jó csere-berét, veszekedésmentes panaszintézést kívánunk!

(blokkk.com, 2014. december 27.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.