étek₪áruda

Már itt röpköd a madárinfluenza

Európa több országa után hazánkat is elérte a madárinfluenza. 

A fertőzést január 12-én este egy Komárom-Esztergom megyei pulykatelepen azonosították a laborvizsgálatok, írja a Magyar Nemzet. A betegség legutóbb 2016-ban volt jelen Magyarországon, néhány hónap alatt óriási pusztítást hagyott maga mögött. Annak érdekében, hogy 2020-ban a baromfiágazatban minél kisebb kár érje a gazdaságokat, a szerencse mellett maximális járványvédelmi fegyelemre van szükség az állattartók részéről.

Bekövetkezett így az, amitől az elmúlt hetekben leginkább tartottak a hazai baromfitartók: itthon is megjelent a madárinfluenza-vírus. A kór ismét felütötte a fejét múlt év végén Nagy-Britanniá­ban, ezt követően Lengyelországból érkezett jelentés a fertőzésről, majd a napokban egy szlovák telepen is igazolták a vírus jelenlétét.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) már korábban arra figyelmeztette a hazai gazdaságokat, hogy igyekezzenek betartani a járványvédelmi előírásokat és gondoskodjanak arról, hogy állataik ne érintkezhessenek vadon élő szárnyasokkal.

A madárinfluen­za terjesztéséért ugyanis elsősorban a vándorló madarak tehetők felelőssé. Úgy tűnik azonban, hogy minden igyekezet ellenére betört a kór hazánkba. A Nébih tegnapi közleménye szerint a hatóság szakemberei egy Komárom-Esztergom megyei nagy létszámú pulykát tartó gazdaságban mutatták ki a madárinfluenza-vírus jelenlétét.

A betegségre utaló első jel az volt, hogy az állományban több állat is elpusztult, és a madárinfluenzára jellemző egyéb tünetek is megmutatkoztak a szárnyasokon. A Nébih laboratóriumi vizsgálatai végül vasárnap este erősítették meg a gyanút. Az érintett telepen azonnal elrendelték a szárnyasok leölését, az országos főállatorvos pedig az ország teljes területén betiltotta a baromfik szabadon tartását.

A fertőzés terjedésének megakadályozása érdekében az Ács melletti pulykatelepen összesen 53.500 szárnyast kellett leölni, az elpusztult állatok után a gazdaság állami kártalanításra számíthat. A szakemberek a gazdaság körüli három kilométer sugarú védőkörzetben és tíz kilométer sugarú megfigyelési körzetben minden baromfitartó gazdaságot felkeresnek, szükség esetén mintát vesznek.

A fertőzés terjedésének megakadályozása érdekében szállítási korlátozások is érvénybe lépnek. A most kimutatott H5N8 vírus először 2014 elején, Ázsiában okozott járványt a baromfiállományokban, majd 2014 novemberében megjelent Európában is. Fontos, hogy a fertőzésnek ez a válfaja emberi megbetegedést máig nem okozott Európában. A Nébih szerint a vásárlóknak sem kell tartaniuk a baromfitermékek fogyasztásától, a szárnyashús és a készítmények is biztonságosak.

A magyarországi szakembereknek utoljára 2016–2017-ben kellett megküzdeniük a betegséggel. A most kimutatott vírustörzs nagyon hasonló ahhoz, ami 2016-ban jelen volt hazánkban.

A járvány 2017 tavaszáig tartott, néhány hónap alatt óriási pusztítást végzett az országban. A vírus miatt 2,66 millió szárnyast kellett megsemmisíteniük a hatóságoknak. Az így keletkezett kár mértéke eléri a 11 milliárd forintot, ehhez adódik hozzá az állategészségügyi szerveknél jelentkező kétmilliárd forintos költség. Bár a megbetegedés a baromfiágazat valamennyi területét érintette, a legnagyobb kár a víziszárnyast tartó gazdaságokat érte.

Annak érdekében, hogy 2020-ban megelőzzék a 2016-oshoz hasonló kárt, a Baromfi Terméktanács (BTT) minden állattartótól maximális fegyelmet vár el a járványvédelmi intézkedések betartásában. A legfontosabb ezek közül, hogy az állatokat a vadon élő madaraktól védett, teljesen fedett, lehetőleg oldalról is zárt helyen kell etetni és itatni.

A takarmányt szintén zárt, fedett helyen kell tartani, és a tárolás során biztosítani kell, hogy ahhoz idegen fajú állat ne férjen hozzá. Az alom tárolását szintén úgy kell megoldani, hogy elkerülhető legyen a vadmadarakkal történő érintkezés, lehetőleg fedett, zárt helyen vagy fóliával letakarva.

A terméktanács szerint súlyos szankciókra számíthatnak azok a termelők, akik nem teljesítik a járványvédelmi feltételeket. A mulasztó termelők kizárják magukat az állami kártalanítási rendszerből, és a BTT is jogi lépéseket tervez velük szemben. A renitens gazdálkodókat pedig akár a terméktanácsból is kizárhatják.

(Magyar Nemzet, 2020. január 14.)

 

Lopakodik körülöttünk a madárinfluenza

65 ezer csirkét ölnek le madárinfluenza miatt Lengyelországban.

Emberre nem veszélyes, de a szárnyasoknál gyorsan terjedő madárinfluenza típus jelent meg Lengyelországban: a kelet-lengyelországi területen, majd pedig az ország nyugati részében is, ahol emiatt elrendelték 65 ezer csirke leölését, írja az Index.

A magas patogenitású madárinfluenza H5N8 törzsének jelenlétét pénteken a nyugat-lengyelországi Ostrów Wielkopolski városhoz közeli egyik csirketelepen mutatták ki, kedden pedig a kelet-lengyelországi Lublin környékén, három pulykatelepen, veszélyeztetve a mintegy 50 ezres térségbeli szárnyasállományt, írja az MTI. A kijelölt 7 kilométeres védőkörzetekben biológiai védelmi intézkedéseket alkalmaznak.

Az Ostrów Wielkopolskiban, valamint a Poznan vajdasági központban pénteken ülésező válságstábok arra hívták fel a gazdákat, hogy nagyobb járványt megelőzendő, haladéktalanul jelentsék a fertőzés esetleg újabb eseteit.

A lengyel állategészségügyi felügyelőség szerint a fertőzést feltehetőleg vándormadarak okozták, amelyek migrációja a megszokottnál melegebb tavaly őszi és tél eleji hónapokban intenzívebb, mint más években. Lengyelországban legutóbb 2016-2017-ben mutatták ki a madárinfluenza H5N8 törzsét.

December végén a Nébih is figyelmeztetett arra, hogy szórványosan továbbra is előfordult 2019-ben a magas betegségokozó képességű madárinfluenza házi és vadon élő madaraknál Európa több országában.

(Index, 2020. január 3.)

 

A boltos is vigyázzon, mit mond a tojásról

A kiskereskedelem felelőssége is, hogy a fogyasztóit hitelesen informálja.

A kiskereskedelem felelőssége is, hogy a fogyasztóit megfelelő módon és hitelesen informálja és megvédje a dezinformációktól – mondta az agrártárca mezőgazdaságért felelős államtitkára a 18. Tojás Világnapi konferencián, október 11-én, írja a Magyar Nemzet az MTI nyomán.

A szakmai konferencián, amelyet a Baromfi Termék Tanács és a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége (BTT-MTTSz) szervezett, Feldman Zsolt arról a felelősségről is beszélt, hogy a tudomány eredményei alapján a társadalom megismerhesse, mi jó az állatoknak, melyik tartási módnak a legkisebb az ökológiai lábnyoma, vagy melyik hordozza a legkisebb egészségügyi kockázatot. Feldman Zsolt ezzel arra utalt, hogy egyes áruházláncok bejelentették: 2025-től nem árulnak ketreces tartásból származó tojást, a tojásszövetség azonban az EU-konform ketreces tartás alacsony ökológiai lábnyomát emeli ki.

A szakma komoly eredményének nevezte Feldman Zsolt, hogy mára a tojás számít az egyik legegészségesebb fehérje-beviteli forrásnak, és ezt, mint mondta különböző egészségügyi műhelyekkel együttműködve lehetett elérni. A tojáságazat mintegy 60 milliárd forintos kibocsátási értéke a teljes állattenyésztési ágazat 6,3 százaléka a Magyarországon megtermelt csaknem 2,5 milliárd tojással. Feldman Zsolt elmondta, hogy az elmúlt években az ágazat folyamatosan növelte versenyképességét, nőtt a termelékenysége, amit az egy tojótyúkra kivetített 2018-as 233-as darabszám jól mutat.

Hozzátette, hogy 2016-ban elindította a kormány az étkezési tojástermeléshez kapcsolódó állatjóléti programot, és az idén ezen a jogcímen a tojótyúk-tartók számára a már kifizetett 1,5 milliárd forintot még októberben kiegészíti a kormány 140 millió forinttal.

Szép Imre a BTT-MTTSz újonnan megválasztott elnöke elmondta, hogy a magyar tyúktartók 85 százalékát érintené hátrányosan néhány magyar áruházlánc döntése arról, hogy 2025-től nem forgalmazna ketreces tartásból származó tojást. Hozzátette, meg kell szüntetni az áruházláncokban kialakult, a tartási módokat megkülönböztető diszkriminációt. A szövetség álláspontja, hogy a tartási módok megférnek egymás mellett, és arra is felhívta a figyelmet, hogy ma már modernizált ketrecekben tartják a tyúkokat, ezzel szemben az áruházláncok döntésüket még a korábbi, korszerűtlen ketrecekkel reklámozzák.

Győrffy Balázs a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke arról beszélt, hogy sok olcsó import érkezik Magyarországra, emellett az áruházláncok gyakran indokolatlan akciókat indítanak, ezzel is csökkentve az ágazat jövedelmezőségét. A kamara ezután is ki fog állni a tagjaiért az áruházláncokkal szemben – szögezte le. „Tudatni fogjuk a fogyasztókkal, hogy amit sok esetben művelnek az áruházláncok az gazemberség, és amit állítanak, az pedig sokszor csak részben igaz” – mondta az agrárkamara elnöke.

(Magyar Nemzet, 2019. október 11.)

 

Dinnye, tej, trappista után tojás

Veszélybe kerülhet a tojástermelés.

Újabb fronton indítottak támadást a multik a magyar termelők ellen, írja a Magyar Nemzet. Ahogy arról a Magyar Nemzet korábban elsőként beszámolt, a ketreces tojótyúktartás kérdésében nehezen közelednek az álláspontok. Egyes áruházláncok ugyanis amellett, hogy igyekeznek mind lejjebb vinni az árakat, szeretnék kiszorítani kínálatukból a ketreces tojásokat. A technológiaváltás óriási összegeket emésztene fel, ami a tojás árában is jelentkezne, ráadásul az ágazati szereplők szerint indokolatlan is lenne.

Tárgyalóasztalhoz hívják az áruházláncokat a hazai tojástermelők, az elmúlt időszakban ugyanis több olyan probléma is napirendre került, amely veszélybe sodorhatja az ágazat szereplőinek működését. Szép Imre, a Tojásszövetség újonnan megválasztott elnöke lapunknak elmondta: számos esetben előfordult, hogy az üzletláncok indokolatlan akciót hirdettek, ezzel pedig rendre sikerült letörniük a felvásárlási árakat. Az M-es méretű dobozos tojás darabja például tartósan negyven forint körül volt, pár héttel ezelőtt azonban az egyik áruházlánc 25 forintos akciós árat hirdetett.

– Természetes, hogy vannak eltérések, egy-egy termék ára nem azonos minden boltban, ebben az esetben azonban nem egy-két százalékos volt az eltérés mértéke. A szóban forgó üzletlánc több mint 37 százalékkal kínálta alacsonyabb áron a terméket – mutatott rá a szakember. Ezt az áresést a piaci folyamatok semmiképp nem indokolták, ugyanis sem a hazai, sem az uniós piacon nincs túlkínálat tojásból.

– A 25 forintos darabonkénti ár ráadásul olyan alacsony felvásárlási szintet feltételez, amely mélyen az önköltség alatt van. Ilyen olcsón itthon nem lehet tojást előállítani – szögezte le Szép Imre. Az elnök szerint a közeljövőben szeretnének egyeztetni valamennyi hazai kiskereskedelmi szereplővel annak érdekében, hogy elfogadható konszenzus alakuljon ki a tojás áráról, a mostanihoz hasonló kilengések pedig ne forduljanak elő.

Az árazás azonban nem az egyetlen vitapont, amiről egyeztetni kellene. Mint már korábban megírtuk, egyes üzletláncok nemrég támadást indítottak a ketreces tartás ellen. Szép Imre szerint ezen áruházak részben anyacégeik nyomására próbálják kiiktatni kínálatukból a ketreces tartásból származó tojást, Németországban és az Egyesült Királyságban ugyanis az alternatív technológiák az elterjedtebbek.

Az elnök ugyanakkor emlékeztetett rá, hogy az európai uniós jogszabályok változása nyomán jelentősen átalakult a ketreces tartás. A szigorú előírásokat az állatjóléti szempontok figyelembevételével alkották meg, ennek alapján itthon és az EU többi tagállamában is lecserélték a korábban használt ketreceket a gazdálkodók. Mindez nem elhanyagolható költséget jelentett, a szövetség becslései alapján csak Magyarországon 44-48 millió euróra rúgott a beruházások összege. Az uniós jogszabályalkotás folyamatában az állatvédők is részt vettek, jóváhagyásukkal született meg az új metódus.

– Nem lehet öt-tíz évente szemléletet váltani egy olyan ágazatban, ahol a beruházások hosszú távon térülnek meg. Ha a magyar gazdálkodókat újabb technológiaváltásra kényszerítik, az egész ágazat jövője kerülhet veszélybe, és uniós szinten is nagy kiesést jelenthet, ha leáll a ketreces termelés – jegyezte meg. Majd hozzátette: semmi sem bizonyítja, hogy állategészségügyi szempontból káros lenne ez a tartástechnológia, sőt számos előnnyel jár. Amellett, hogy a legköltséghatékonyabb metódus, a ketreces tartásból származó tojás a legkevésbé szennyezett, tehát a humánegészségügyi szempontok is mellette szólnak.

– A ketreces tyúktartás környezetkímélő, e technológiának a legkisebb az ökológiai lábnyoma, valamint az ammóniakibocsátás is a ketreces tartásban a legalacsonyabb – mondta a szakember.

Itthon és a visegrádi országokban is a ketreces tartás a legelterjedtebb, ezért a hazai ágazati szereplők a nemzetközi fórumokon a V4-ek segítségére is számítanak, emellett az olasz, a spanyol és a francia tojástermelők támogatásában is bíznak, hiszen ott is többségben van ez a technológia. Szép Imre a lakosság korrekt tájékoztatását ítéli a legfontosabb lépésnek, így az elmúlt évek fogyasztásösztönző lépései után – amelyek sikerre vezettek – a tartási módok megismertetése érdekében is kampányt indítanának. A szövetség továbbá az üzletláncoktól is azt várja, hogy ne csak egyetlen kiragadott momentummal, hanem átfogó szakmai érvelésekkel biztassák a fogyasztókat az alternatív forrásból származó tojás fogyasztására.

(Magyar Nemzet, 2019. szeptember 26.)

 

Ketrec nélkül nagyon drága lesz a tojás

Szegénységet hoz a ketrecmozgalom.

Jelentős árdrágulást, munkahelyek elvesztését, csökkenő élelmiszer-termelést, és ezek hatására szociális krízist, valamint a klímakatasztrófa vártnál is gyorsabb bekövetkezését eredményezné az End the Cage Age (Véget Vetni a Ketreckorszaknak) nevű nemzetközi állatvédő mozgalom azzal, hogy hadat üzent a ketreces állattartásnak, írja a Magyar Nemzet. A kereskedelmi láncokra gyakorolt nyomással könnyen megkerülhető a bürokratikus uniós döntéshozatal, az üzletek pedig nem tudnak vagy nem akarnak fellépni a zsarolással szemben. Ennek első elszenvedője lehet a tojáságazat. A mozgalom mögött radikális elvek vagy gazdasági lobbiérdekek húzódhatnak.

Az állatvédők nyomásgyakorlása állhat a nemzetközi kereskedelmi láncok döntése mögött, amellyel 2025-től már csak alternatív tyúktartási technológiákkal termelt tojást értékesítenének, ketreceset nem. Ahogy lapunk arról korábban beszámolt, a Tesco hivatalos közlésében állatjóléti, fenntarthatósági okokkal indokolta a döntést. A tojáságazat szereplőit tömörítő szövetség szerint ugyanakkor a lépés jelentős terhet róna az ágazatra, amely éppen csak kiheverte a 2012-ben kötelezővé tett ketreccseréket, ráadásul a tojáshoz jóval drágábban juthatnának hozzá a vásárlók is. Habár a hazai Tesco közleménye nem részletezi, a lánc Nagy-Britanniában korábban egyértelműen világossá tette: a nemzetközi End the Cage Age nevű mozgalom hatására döntött a ketreces tartásból származó tojások mellőzéséről, de igaz ez a többi nemzetközi láncra is.

A ketreces tartás korának végét hirdető mozgalom – a nemzetközi szervezetek által finanszírozott klímamozgalomhoz hasonlóan – szintén egy kislány, a 14 éves Lucy Gavaghan arcával kelt életre. A mozgalom magyarul is elérhető felhívása szerint európai uniós polgári kezdeményezést indítottak, céljuk pedig egymillió aláírás összegyűjtése, hogy a döntéshozók érdemben is foglalkozzanak a kérdéssel. Nemcsak a tyúkketreceket, hanem a haszonállatok ketrecben tartását tiltanák be. A felhívás szerint nemcsak környezetvédelmi, de politikai és mezőgazdasági szervezetek is dolgoznak azért, hogy a ketrecekben tartott állatok „rendkívüli szenvedése” ellen fellépjenek.

Az állattartók egyetértenek abban, hogy a mozgalom jelentős károkat okoz Európa mezőgazdasági termelésében. Az állattenyésztők lapunk megkeresésére minden területről arról számoltak be, a ketrecek elhagyása, tehát az extenzív termelés jelentősen megdrágítaná az olyan alapanyagokat, mint a máj, a nyúlhús vagy a baromfitermékek.

A Baromfi Terméktanács a Magyar Nemzetet arról tájékoztatta, nemzetközi felmérések igazolják a káros következményeket. A szövetség a berlini Humboldt Egyetem tanulmányára hivatkozva azt hangsúlyozza, az állatvédők mozgalmának sikere esetén akár húsz százalékkal is csökkenhetne az Európai Unió csirke- és pulykahústermelése. Ez már rövid távon a feldolgozóüzemek egy részének bezárását eredményezné, aminek következtében a munkanélküliség nőne, tehát a jelentősen megugró élelmiszerárakkal a folyamat súlyos szociális problémákat is okozna.

A kutatás arra is kitér, hogy a fenntarthatósággal kapcsolatban is súlyos aggályokat vetne fel a szabadtartás, mivel jelentősen nőne a víz- és energiafelhasználás, a talajterhelés, valamint a károsanyag-kibocsátás.

A radikális állatvédők ráadásul az uniós döntéshozatalt megkerülve, a kereskedelem szereplőire helyezett nyomásgyakorlással próbálnak célt érni, így a láncoknak is sok kellemetlenséget okoznak. Ennek oka, hogy az uniós döntéshozatal lassú és bürokratikus, a termelők között pedig sok a kis szereplő. A nagykereskedelmi láncok pedig az aktivisták nyomásgyakorlása miatt nem forgalmazzák a termékeket, ezzel ártva a termelőknek – mondták a Magyar Nemzetnek név nélkül nyilatkozó ágazati szereplők. Ha a láncok nem engednek, jelentős károkozással szembesülhetnek, ennek egyik fontos eszköze a hitelrontás és a médiakampányok.

(Magyar Nemzet, 2019. május 22.)

 

Tojással támadnak a boltosok

Beindult a húsvéti akciós tojásvásár. A nagyláncok akciós újságjaikban kínálják a tojást, az árak 26-30 forint környékén mozognak. Olcsóbb a tojás, mint egy éve. Egyébként nem mindegy még az sem, hogy a kilós egységárat milyen méretben írja ki a boltos, a darabár mellett.

Sonka, csokoládé, tojás, a húsvéti ünnep nélkülözhetetlen étkei. Egy évben két és fél milliárd darab tojást megeszünk, a legtöbbet húsvét tájékán. És húsvétkor drágulni is szokott a tojás a megelőző hónapokhoz képest, mivel megugrik a kereslet, és ilyenkor pedig az ára is. Hiába, a piac már csak ilyen. De 2019-ben olcsóbb a tojás, mint egy évvel korábban.

De hát az sem mindegy, milyen tojást veszünk. A tojásnak van mérete és egységára is, nem is akármilyen, mindkettőt kötelező feltüntetni, az egységárat ráadásul kilóban számolva is.

A vásárlók első pillantásra azt nézik, egy darab mennyibe kerül, de el lehet merülni a méret okozta árkülönbözőségekben is. A lehetséges S, M, L, XL méretek mellett pedig már nem mindegy, hogy kilóban számolva mennyi is az egységára a tojásnak. Mert lehet, hogy a legkisebb méretű tojás darabára a legkisebb, de kilóban számolva az egységárát már nem biztos az olcsóság. 

Néhány évvel ezelőtt éppen az váltott ki vitát, hogy a darabár és a kilós egységár nagyot ütközött a számolgatás frontján. A termelők szerint a darabára alapján legolcsóbb, de méretét nézve a legkisebb S méretű tojás egységára kilóra átszámítva már nem is a legolcsóbb, a nagyobb méretű (M, L, XL) tojások kilós egységára kisebb is lehet az S méretűnél. Így jött a szabály (2012-ben), hogy az étkezési tojások kilogrammra vetített egységárát kötelező feltüntetni.

De hát ez kevés volt, mivel akadtak boltosok, akik a darabárat jó nagy, míg a kilós egységárat aprócska számokkal tüntették fel, amivel nem is bíbelődött sokat a vásárló. De hát megint léptek a termelők, így újabb szabálymódosítás jött, és ma már az egységárak kiírásában a darabáras és a kilós számok betűmérete nem térhet el jelentősen egymástól. Tehát a vásárlónak nem lehet gondja azzal, hogy az aprócskább számokat, a kilós egységárat nem látja, csak nagyítóval. 

És az akciós árak a következők mostanság, a reklámújságok szövegét és adatait követve. Aki kerekített az egységárban, azt kerekítve, aki nem, azét kerekítés nélkül tüntettük fel, ahogyan a vásárló látja:

Auchan 30.- ft 899.- 1.249.- -28%
M-L méret,
30 db, 
475,66-565,41
ft/kg
04.10-04.20
Lidl 28.- ft 275.- 399.- -31%
M méret,
10 db
519
ft/kg
04.17-04.24
Penny 27,5 ft/db 275.- 399.- -31%
M méret,
10 db
519
ft/kg
53
g/db
04.08-04.24
Spar 28.-ft 279.- . .
M méret,
10 db
526
ft/kg
04.11-04.20
Tesco 26,63 ft/db 799.- . .
S méret,
30 db
619,37
ft/kg
04.06-04.20
Boltláncok weboldalai,

A tojáskínálat hozzávetőleg ötöde lehet import. A vásárló onnan tudja, ha magyar tojást vásárol, hogy a HU jel a tojáshéjon fel van tüntetve.

A tojáspiacot is mozgathatják sajátos, egyedi hatások, ilyen volt például a madárinfluenza 2016-17-ben. Ritkult is a tojóállomány, ezt követően kevesebb lett a tojás, ami fel is nyomta az árakat, ez látszik a 2018-as adatsoron.

Az Agrárgazdasági Kutató összegzése szerint az uniós piacon az étkezési tojás átlagára 126 euró/100 kilogramm volt 2019 februárjában, 17 százalékkal csökkent egy év alatt. Magyarországon az étkezési tojás (M+L) csomagolóhelyi értékesítési ára 24,99 forint/darab volt 2019 februárjában, 18 százalékkal múlta alul a 2018. februári átlagárat. Magyarországon az étkezési tojás (M+L) csomagolóhelyi ára 2018 februárjában 30,51 forint/darab volt egy évvel korábban. Mindez látszik is a statisztika boltos árain:

tojás átlagára 10 darab 2015 2016 2017 2018 2019
január 389 387 367 546 408
február 390 385 359 495 407
március 391 385 363 462 403
április 388 374 362 437 .
KSH, étkezési tojás fogyasztói átlagár

(blokkk.com, 2019. április 17.)

 

Madárinfluenza: 3,2 millió baromfi

Ennyi baromfit kellett megsemmisíteni a vész miatt.

A madárinfluenza Magyarországon eddig 233 állattartó telepet fertőzött meg, ami miatt 3,2 millió baromfit kellett kényszerből leölni és megsemmisíteni, mondta Bognár Lajos országos főállatorvos a madárinfluenza hatásairól tartott szakmai fórumon, a Világgazdaság beszámolója szerint.

A főállatorvos a tájékoztatás szerint a vadmadarak révén terjesztett vírus emberre nem veszélyes. A becslések szerint eddig mintegy 7 milliárd forint közvetlen kárt okozott a baromfiágazatnak, amelyből a kormány több mint 3 milliárd forintot már megtérített.

Zsigó Róbert, a Földművelésügyi Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára a fórumon kiemelte, hogy a madárinfluenza járvány sújtotta magyar baromfitartók számára a kormányzat megadja a szükséges támogatást az ágazat mielőbbi talpra állításához. Ehhez kártalanítási pénzügyi keret, jövedelempótló és munkahelymegőrző támogatás áll rendelkezésre.

Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnök-igazgatója az országos főállatorvos intézkedésével egyetértve felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar baromfiágazat a krízishelyzetből csak fokozott állami szerepvállalással tud kilábalni. A hazai baromfiipar az elmúlt évtizedekben töretlen fejlődést mutatott, a vállalkozások döntően magyar kézben vannak, az ágazat éves szinten 500 milliárd forint termelési értéket állít elő.

(Világgazdaság, 2017. március 1.)

 

Terjed a madárinfluenza

Tizenöt országban korlátozták eddig a magyar baromfi vásárlását.

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben, derül ki az Origo tudósításából. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) legfrissebb információi szerint az Európai Unión belüli helyekre valamennyi korlátozás alá nem vont magyar területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani. Az unión kívüli, azaz harmadik országok exporttilalmat vezettek be, közülük elsőként Japán függesztette fel a magyar élő baromfi és baromfitermékek exportját. A szigetország azonban csak az október 23-a után előállított termékek bevitelét utasítja vissza.

Teljes korlátozást vezetett be Izrael, Hongkong, Tajvan, Dél-Korea, Jordánia, azonban Mexikó csak Békés megyére terjesztette ki a korlátozást. A Dél-Afrikai Köztársaság az október 11. után gyártott termékekre, Szingapúr az október 12. után előállítottakra vezette be a tiltást, Kanada és Ukrajna az érintett megyékből, Szerbia a kitörés 50 kilométeres körzetén belül eső létesítményekből tiltotta meg az exportot. Regionális tiltást vezetett be Francia Polinézia, Szaúd-Arábia, és az Egyesült Arab Emirátusok.

Magyarországon a megbetegedések 4 megyét érintenek, amelyből Bács-Kiskun megyében 7 településen, Békés, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyében 1-1 településen mutatták ki a madárinfluenza vírusát.

Az elmúlt napokban több európai országból, Németországból, Romániából és Hollandiából jelentettek újabb madárinfluenza kitöréseket. Több mint 300 ezer csirke és kacsa levágását kezdték el Japán középső részének Niigata prefektúrájában, miután egy baromfitelepen kimutatták a madárinfluenza vírusának egy rendkívül fertőző változatát.

A madárinfluenza továbbterjedésének megakadályozása érdekében megfigyelési körzetet jelölt ki a megyei főállatorvos Bács-Kiskun megyében. Közleménye szerint a megfigyelési körzet a Kecskemét, Ágasegyháza, Izsák, Páhi, Kiskőrös, Kecel, Imrehegy, Kiskunhalas, Zsana, valamint a megyehatár és az M5-ös autópálya Kecskemétig tartó szakaszával határolt és védőkörzetté nem nyilvánított területre terjed ki.

Lényegében mindkét, a megfigyelési és a védő körzet korlátozó intézkedéseket tartalmaz az állatok, emberek és járművek mozgásában, de a védőkörzetben a baromfik és termékeik mozgásának korlátozása szigorúbb, mint a megfigyelési körzetben. A hatóság mindkét esetben számba veszi a baromfitartó gazdaságokat, de a védőkörzetben klinikai vizsgálatot is végeznek és gyanú alapján mintát vesznek.

(Origo, 2016. november 30.)

 

Több milliárdos veszteség néz ki a madárinfluenza nyomán

Dél-Afrika, Hong-Kong, Izrael és Japán nem kér magyar baromfit. Az Unióba lehet szállítani, kivéve a korlátozás alá vont területről. Terjed.

Az eddigi számítások szerint hárommilliárd forintos kárt okozhat a hazai baromfiágazatnak, ha Japánhoz hasonlóan több Európai Unión kívüli ország is importtilalmat vezet be a magyar baromfitermékekre. A nagyobb magyar baromfi felvásárlónak számító országok máris sorra mondják le a rendeléseket, a november elején felfedezett madárinfluenza miatt, számol be a fejleményekről a Magyar Idők.

A szakemberek szerint járványtól nem kell tartani, de az Európai Unión kívüli országokba irányuló export vélhetően alaposan megcsappan majd. Japán már jelentette be, hogy betiltja egyes magyar baromfitermékek importját, mellette pedig Dél-Korea, Dél-Afrika és a többi unión kívüli nagyobb magyar baromfivásárlók is hasonlóan járnak el. A Magyar Broilerszövetség információi szerint miután Magyarország bejelentette az európai uniós állat-egészségügyi rendszeren keresztül a madárinfluenza tényét, a nagyobb magyar baromfi-felvásárlónak számító országok vásárló cégei sorra mondják le a rendeléseket.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal november 3-án jelentette be, hogy egy Békés megyei pulykafarmon madárinfluenza vírus jelenlétét mutatták ki a vizsgálatok. A vírus elterjedésének megakadályozása érdekében kilencezer pulykát, a tótkomlósi gazdaság teljes állományát leölik az állategészségügyi szolgálat szakemberei. A teljes állomány értéke megközelítheti a húszmillió forintot. A Földművelésügyi Minisztérium szerint a gazdaság állami kártalanításra számíthat.

Az uniós kereskedők, mivel oda a járvánnyal nem érintett területekről lehet szállítani, lenyomják majd az árakat, tudva, hogy a magyar gazdák kényszerhelyzetbe kerültek. Ennél azonban sokkal nagyobb kára származhat a teljes hazai baromfiágazatnak az uniós viszonylatokon kívüli exportpiacok ideiglenes elvesztése miatt, ami hozzávetőlegesen hárommilliárd forintos veszteséget jelenthet majd a vágó-feldolgozó üzemeknek. A szakszövetség szerint a legnagyobb baj az, hogy a madárinfluenzával érintett telepen az állomány felszámolását és az újrafertőtlenítést követő hat hónapig az importtilalommal érintett országokba nem lehet magyar baromfit szállítani. Ráadásul már azokat a tételeket sem veszik át az érintett országok, amelyek a fertőzés bejelentését megelőző 21 napban indultak el Magyarországról.

Japánba, Dél-Koreába, Dél-Afrikába és Kanadába is folyamat a magyar az export, így a következő napokban több száz tonna baromfit irányítanak vissza a feldolgozókhoz. A visszaszállítás díját pedig a hazai vállalkozásoknak kell állniuk. A logisztikai költségek mellett az áru tárolása és újracsomagolása is komoly költségekkel jár. Egy terméket, amit egy japán, vagy dél-koreai piacra készítettek, az adott ország nyelvén címkézve és csomagolva, nem lehet eladni az uniós piacon. Ezért a visszaérkezett és a hűtőházakba betárolt árut újra kell csomagolni.

Ezt követően új értékesítési helyet kell találni a visszaszállított termékeknek, de azoknak is a következő hat hónapban, amit az importtilalommal érintett célországba szántak a feldolgozók. A szóban forgó áru élelmiszer-biztonsági és minőségi szempontból is kifogástalan, de ennek ellenére az uniós kereskedők biztosan lenyomják majd az árakat, hiszen tudják, hogy a magyar termelők kényszerhelyzetbe jutottak, a termelőknek és feldolgozóknak pedig szabadulniuk kell a készletektől. Így azt a baromfit, aminek a kilóját Japánban ezer forintért lehetett volna eladni, jó, ha 800 forintért sikerül értékesíteni a szaktanács várakozásai szerint.

(Magyar Idők, 2016. november 7.)

 

Madárinfluenza: a baromfiexport egy része leállt

Dél-Afrika, Hong-Kong, Izrael és Japán nem kér magyar baromfit. Az Unióba lehet szállítani, kivéve a korlátozás alá vont területről.

A Békés megyei madárinfluenza kitörés miatt több EU-n kívüli, úgynevezett harmadik ország is megtiltotta az érintett megyéből, vagy Magyarországról az élőbaromfi és különböző baromfi termékek megvásárlását, ezzel korlátozva a magyar exportot.

A NÉBIH ismételten felhívta az állattartók figyelmét az általános járványvédelmi intézkedések betartásának fontosságára. Az általános előírásokat az országos főállatorvos határozata értelmében a baromfiállományok fedett helyen etetésével, itatásával és a takarmány zárt tárolásával kell kiegészíteni. Ez az intézkedés az egész országra kiterjed.

2016. november 4-én - a szaknyelven szólva - magas patogenitású madárinfluenza vírus jelenlétét igazolta a NÉBIH laboratóriuma egy Békés megyei, nagy létszámú pulykát tartó gazdaságban. Az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) bejelentését követően több EU-n kívüli ország jelezte, hogy ideiglenesen megtiltja a Magyarországról, vagy csak az érintett megyéből az élő baromfi és különböző baromfi termékek kiszállítását. Jelenleg a Dél-Afrikai Köztársaság, Hong-Kong, Izrael és Japán vezetett be korlátozásokat élőbaromfira, keltetőtojásra, illetve baromfihúsra és -húskészítményekre.

A járványügyi helyzet függvényében a korlátozások változhatnak, enyhülhetnek is, ezért a NÉBIH javasolta, hogy az érintett vállalkozások a szállítások előtt tájékozódjanak a legfrissebb helyzetről a hivatal folyamatosan frissülő weboldalán.

Az Európai Unión belülre valamennyi, korlátozás (védő- vagy megfigyelési körzet) alá nem vont területről lehet baromfit és baromfitermékeket is kiszállítani.

A betegség terjedésének megakadályozása érdekében kulcsfontosságú, hogy az állattartók szigorúan betartsák az általános járványvédelmi szabályokat és jelezzék az állatorvosuknak vagy az állategészségügyi hatóságnak, ha állataikon bármilyen tünetet észlelnek.

(NÉBIH, 2016. november 7.)

 

Kevés a magyar tojás

Egy darabig még kell az import tojás.

A magyar tojástermelés nő, a tojás kereslete viszont csökken, ám a Baromfi Termék Tanács szerint a hazai termelés így is kevés, ezért az ország importra szorul, számol be a piaci helyzetről a Napi.hu.

A Baromfi Termék Tanács információi szerint Magyarországon a 2015. évihez képest 10 százalékkal, mintegy 100 millió darabbal nőtt a nagyüzemi tojástermelés. Magyarországon 2016-ban várhatóan 2,1 milliárd étkezési tojást fogyasztanak el, amiből 600-800 millió darabot a háztájikból származik. Ezen túlmenően évente 200-400, más adatok szerint 500-700 millió tojás érkezik külföldről, aminek legalább 25-30 százaléka ellenőrizetlen módon, feketén, vagy legalábbis szürkén jut a magyar piacra. A tojásfogyasztás ugyanakkor csökken az országban, mert átalakultak a fogyasztói szokások.

A tojás önköltségi ára 17 forint 50 fillér, és a felvásárlók is ezen az áron veszik át a termelőktől, a fogyasztói ár ugyanakkor hosszú ideje független az önköltségtől és a felvásárlási áraktól, darabonként 35-40 forint körüli. A 2017. évi általános forgalmi adó csökkentése várhatóan növeli majd a tojásfogyasztást Magyarországon, a termelés pedig legalább további 10 százalékkal nő majd a várakozások szerint.

A magyar tojástermelők éves érbevétele mintegy 20 milliárd forint, a célkitűzés pedig az a Terméktanács szerint, hogy Magyarország ismét önellátó legyen étkezési tojásból, mint évekkel ezelőtt.

(Napi.hu, 2016. október 19.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.