élelmiszeráruda₪fogadó

Ketrec nélkül nagyon drága lesz a tojás

Szegénységet hoz a ketrecmozgalom. 

Jelentős árdrágulást, munkahelyek elvesztését, csökkenő élelmiszer-termelést, és ezek hatására szociális krízist, valamint a klímakatasztrófa vártnál is gyorsabb bekövetkezését eredményezné az End the Cage Age (Véget Vetni a Ketreckorszaknak) nevű nemzetközi állatvédő mozgalom azzal, hogy hadat üzent a ketreces állattartásnak, írja a Magyar Nemzet. A kereskedelmi láncokra gyakorolt nyomással könnyen megkerülhető a bürokratikus uniós döntéshozatal, az üzletek pedig nem tudnak vagy nem akarnak fellépni a zsarolással szemben. Ennek első elszenvedője lehet a tojáságazat. A mozgalom mögött radikális elvek vagy gazdasági lobbiérdekek húzódhatnak.

Az állatvédők nyomásgyakorlása állhat a nemzetközi kereskedelmi láncok döntése mögött, amellyel 2025-től már csak alternatív tyúktartási technológiákkal termelt tojást értékesítenének, ketreceset nem. Ahogy lapunk arról korábban beszámolt, a Tesco hivatalos közlésében állatjóléti, fenntarthatósági okokkal indokolta a döntést. A tojáságazat szereplőit tömörítő szövetség szerint ugyanakkor a lépés jelentős terhet róna az ágazatra, amely éppen csak kiheverte a 2012-ben kötelezővé tett ketreccseréket, ráadásul a tojáshoz jóval drágábban juthatnának hozzá a vásárlók is. Habár a hazai Tesco közleménye nem részletezi, a lánc Nagy-Britanniában korábban egyértelműen világossá tette: a nemzetközi End the Cage Age nevű mozgalom hatására döntött a ketreces tartásból származó tojások mellőzéséről, de igaz ez a többi nemzetközi láncra is.

A ketreces tartás korának végét hirdető mozgalom – a nemzetközi szervezetek által finanszírozott klímamozgalomhoz hasonlóan – szintén egy kislány, a 14 éves Lucy Gavaghan arcával kelt életre. A mozgalom magyarul is elérhető felhívása szerint európai uniós polgári kezdeményezést indítottak, céljuk pedig egymillió aláírás összegyűjtése, hogy a döntéshozók érdemben is foglalkozzanak a kérdéssel. Nemcsak a tyúkketreceket, hanem a haszonállatok ketrecben tartását tiltanák be. A felhívás szerint nemcsak környezetvédelmi, de politikai és mezőgazdasági szervezetek is dolgoznak azért, hogy a ketrecekben tartott állatok „rendkívüli szenvedése” ellen fellépjenek.

Az állattartók egyetértenek abban, hogy a mozgalom jelentős károkat okoz Európa mezőgazdasági termelésében. Az állattenyésztők lapunk megkeresésére minden területről arról számoltak be, a ketrecek elhagyása, tehát az extenzív termelés jelentősen megdrágítaná az olyan alapanyagokat, mint a máj, a nyúlhús vagy a baromfitermékek.

A Baromfi Terméktanács a Magyar Nemzetet arról tájékoztatta, nemzetközi felmérések igazolják a káros következményeket. A szövetség a berlini Humboldt Egyetem tanulmányára hivatkozva azt hangsúlyozza, az állatvédők mozgalmának sikere esetén akár húsz százalékkal is csökkenhetne az Európai Unió csirke- és pulykahústermelése. Ez már rövid távon a feldolgozóüzemek egy részének bezárását eredményezné, aminek következtében a munkanélküliség nőne, tehát a jelentősen megugró élelmiszerárakkal a folyamat súlyos szociális problémákat is okozna.

Fotó: Katona Vanda

A kutatás arra is kitér, hogy a fenntarthatósággal kapcsolatban is súlyos aggályokat vetne fel a szabadtartás, mivel jelentősen nőne a víz- és energiafelhasználás, a talajterhelés, valamint a károsanyag-kibocsátás.

A radikális állatvédők ráadásul az uniós döntéshozatalt megkerülve, a kereskedelem szereplőire helyezett nyomásgyakorlással próbálnak célt érni, így a láncoknak is sok kellemetlenséget okoznak. Ennek oka, hogy az uniós döntéshozatal lassú és bürokratikus, a termelők között pedig sok a kis szereplő. A nagykereskedelmi láncok pedig az aktivisták nyomásgyakorlása miatt nem forgalmazzák a termékeket, ezzel ártva a termelőknek – mondták a Magyar Nemzetnek név nélkül nyilatkozó ágazati szereplők. Ha a láncok nem engednek, jelentős károkozással szembesülhetnek, ennek egyik fontos eszköze a hitelrontás és a médiakampányok.

(Magyar Nemzet, 2019. május 22.)

 

Tojással támadnak a boltosok

Beindult a húsvéti akciós tojásvásár. A nagyláncok akciós újságjaikban kínálják a tojást, az árak 26-30 forint környékén mozognak. Olcsóbb a tojás, mint egy éve. Egyébként nem mindegy még az sem, hogy a kilós egységárat milyen méretben írja ki a boltos, a darabár mellett.

Sonka, csokoládé, tojás, a húsvéti ünnep nélkülözhetetlen étkei. Egy évben két és fél milliárd darab tojást megeszünk, a legtöbbet húsvét tájékán. És húsvétkor drágulni is szokott a tojás a megelőző hónapokhoz képest, mivel megugrik a kereslet, és ilyenkor pedig az ára is. Hiába, a piac már csak ilyen. De 2019-ben olcsóbb a tojás, mint egy évvel korábban.

De hát az sem mindegy, milyen tojást veszünk. A tojásnak van mérete és egységára is, nem is akármilyen, mindkettőt kötelező feltüntetni, az egységárat ráadásul kilóban számolva is.

A vásárlók első pillantásra azt nézik, egy darab mennyibe kerül, de el lehet merülni a méret okozta árkülönbözőségekben is. A lehetséges S, M, L, XL méretek mellett pedig már nem mindegy, hogy kilóban számolva mennyi is az egységára a tojásnak. Mert lehet, hogy a legkisebb méretű tojás darabára a legkisebb, de kilóban számolva az egységárát már nem biztos az olcsóság. 

Néhány évvel ezelőtt éppen az váltott ki vitát, hogy a darabár és a kilós egységár nagyot ütközött a számolgatás frontján. A termelők szerint a darabára alapján legolcsóbb, de méretét nézve a legkisebb S méretű tojás egységára kilóra átszámítva már nem is a legolcsóbb, a nagyobb méretű (M, L, XL) tojások kilós egységára kisebb is lehet az S méretűnél. Így jött a szabály (2012-ben), hogy az étkezési tojások kilogrammra vetített egységárát kötelező feltüntetni.

De hát ez kevés volt, mivel akadtak boltosok, akik a darabárat jó nagy, míg a kilós egységárat aprócska számokkal tüntették fel, amivel nem is bíbelődött sokat a vásárló. De hát megint léptek a termelők, így újabb szabálymódosítás jött, és ma már az egységárak kiírásában a darabáras és a kilós számok betűmérete nem térhet el jelentősen egymástól. Tehát a vásárlónak nem lehet gondja azzal, hogy az aprócskább számokat, a kilós egységárat nem látja, csak nagyítóval. 

És az akciós árak a következők mostanság, a reklámújságok szövegét és adatait követve. Aki kerekített az egységárban, azt kerekítve, aki nem, azét kerekítés nélkül tüntettük fel, ahogyan a vásárló látja:

Auchan 30.- ft 899.- 1.249.- -28%
M-L méret,
30 db, 
475,66-565,41 ft/kg
04.10-04.20
Lidl 28.- ft 275.- 399.- -31% M méret, 10 db
519 ft/kg
04.17-04.24
Penny 27,5 ft/db 275.- 399.- -31% M méret, 10 db
519 ft/kg
53 g/db
04.08-04.24
Spar 28.-ft 279.- . . M méret, 10 db
526 ft/kg
04.11-04.20
Tesco 26,63 ft/db 799.- . . S méret, 30 db
619,37 ft/kg
04.06-04.20
Boltláncok weboldalai,

A tojáskínálat hozzávetőleg ötöde lehet import. A vásárló onnan tudja, ha magyar tojást vásárol, hogy a HU jel a tojáshéjon fel van tüntetve.

A tojáspiacot is mozgathatják sajátos, egyedi hatások, ilyen volt például a madárinfluenza 2016-17-ben. Ritkult is a tojóállomány, ezt követően kevesebb lett a tojás, ami fel is nyomta az árakat, ez látszik a 2018-as adatsoron.

Az Agrárgazdasági Kutató összegzése szerint az uniós piacon az étkezési tojás átlagára 126 euró/100 kilogramm volt 2019 februárjában, 17 százalékkal csökkent egy év alatt. Magyarországon az étkezési tojás (M+L) csomagolóhelyi értékesítési ára 24,99 forint/darab volt 2019 februárjában, 18 százalékkal múlta alul a 2018. februári átlagárat. Magyarországon az étkezési tojás (M+L) csomagolóhelyi ára 2018 februárjában 30,51 forint/darab volt egy évvel korábban. Mindez látszik is a statisztika boltos árain:

tojás átlagára 10 darab 2015 2016 2017 2018 2019
január 389 387 367 546 408
február 390 385 359 495 407
március 391 385 363 462 403
április 388 374 362 437 .
KSH, étkezési tojás fogyasztói átlagár

(blokkk.com, 2019. április 17.)

 

Kevés a magyar tojás

Egy darabig még kell az import tojás.

A magyar tojástermelés nő, a tojás kereslete viszont csökken, ám a Baromfi Termék Tanács szerint a hazai termelés így is kevés, ezért az ország importra szorul, számol be a piaci helyzetről a Napi.hu.

A Baromfi Termék Tanács információi szerint Magyarországon a 2015. évihez képest 10 százalékkal, mintegy 100 millió darabbal nőtt a nagyüzemi tojástermelés. Magyarországon 2016-ban várhatóan 2,1 milliárd étkezési tojást fogyasztanak el, amiből 600-800 millió darabot a háztájikból származik. Ezen túlmenően évente 200-400, más adatok szerint 500-700 millió tojás érkezik külföldről, aminek legalább 25-30 százaléka ellenőrizetlen módon, feketén, vagy legalábbis szürkén jut a magyar piacra. A tojásfogyasztás ugyanakkor csökken az országban, mert átalakultak a fogyasztói szokások.

A tojás önköltségi ára 17 forint 50 fillér, és a felvásárlók is ezen az áron veszik át a termelőktől, a fogyasztói ár ugyanakkor hosszú ideje független az önköltségtől és a felvásárlási áraktól, darabonként 35-40 forint körüli. A 2017. évi általános forgalmi adó csökkentése várhatóan növeli majd a tojásfogyasztást Magyarországon, a termelés pedig legalább további 10 százalékkal nő majd a várakozások szerint.

A magyar tojástermelők éves érbevétele mintegy 20 milliárd forint, a célkitűzés pedig az a Terméktanács szerint, hogy Magyarország ismét önellátó legyen étkezési tojásból, mint évekkel ezelőtt.

(Napi.hu, 2016. október 19.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.