élelmiszeráruda₪fogadó

Felnyomta a magyar árukat a Lidl

Három év alatt 45 százalékkal növelte hazai beszállítóinak számát a Lidl. 

 2016-os elindítása óta közel félezer kis- és középvállalat összesen 719 képviselője vett részt a diszkontlánc „Lidl Beszállítói Akadémia" elnevezésű rendezvénysorozatán, írta az Origo az áruházlánc közleménye nyomán. Ez a német hátterű diszkontlánc és a magyar vállalkozások közötti sikeres és tartós együttműködésre mutat rá.

A Lidl Beszállítói Akadémia indulása óta összesen tíz rendezvény volt, ahol egy-egy adott iparág aktualitásait az adott piacot a legjobban ismerő szakértő előadók vázolták fel. Ezeken az eseményeken a hazai termelők és beszállítók a szakmai szervezetek képviselőinek segítségével pontos képet kaphattak az egyes területek helyzetéről, a fejlődési lehetőségekről, valamint közvetlenül egyeztethettek a vállalat munkatársaival, hogy miként válhatnak az áruházlánc beszállítóivá.

Az áruházlánc célja egy olyan fórum megteremtése volt, ahol a résztvevők kötetlenebb formában tájékozódhatnak lehetőségeikről, információkat kaphatnak a saját termékükre jellemző piaci trendekről, jogszabályi háttérről, helyben megvitathatják a felmerült kérdéseket.

Illusztráció FORRÁS: AFP/NURPHOTO/ALEXANDER POHL

2018-ban egy-egy alkalommal a bio és a prémium élelmiszerek tematikájában tartottak előadásokat. Az elmúlt években a szépségápolási, a zöldség-gyümölcs és csomagolt magvas termékek, a tisztítószerek, valamint a friss húsok köré szerveződtek az előadások.

A rendezvényeken három év alatt közel 500 beszállító, potenciális partner vett részt, melynek eredményeként további termékekkel bővülhetett a Lidl áruházakban a hazai áruk köre.

A Beszállítói Akadémia sorozat a „Lidl a magyar beszállítókért" programjához kapcsolódik, amelynek célja, hogy növelje az áruházlánc termékei körében a magyar áruk arányát, és támogassa a hazai termelők itthoni, valamint a nemzetközi jelenlétét. A program nyomán mára több mint 2.500 hazai termék közül válogathatnak a vásárlók, a magyar áruk pedig jelentős, közel 60 százalékos arányban vannak jelen az áruházlánc polcain.

(Origo, 2018. november 27.)

 

Olcsó zöldség a Lidltől - de milyen is

Túl jó ahhoz, hogy kidobjuk: a Lidl túlérett, valamint sérült zöldségeket és gyümölcsöket árul 5 kilogrammos papírdobozokba csomagolva 1,50 fontért nagy-britanniai üzleteiben.

A kezdeményezéstől a diszkontlánc a hulladék csökkenését várja, ugyanakkor olcsón szeretne ilyen értékcsökkent termékeket kínálni vásárlóinak, írja az Origo.

A dobozok értékcsökkent, vagyis egy kicsit túlérett vagy olyan zöldségeket-gyümölcsöket rejtenek, amelyeken van valamilyen kisebb sérülés. Ezek a termékek a Lidl 122 üzletében kaphatók Nagy-Britannia-szerte. A megmaradt készleteket jótékonysági célokra fordítják.Mindezt a társaság „Túl jó ahhoz, hogy kidobjuk!" szlogennel futó kampánya részeként teszik.Miután a vásárlók nem válogathatnak a dobozok, illetve azok tartalma között, az üzletlánc garantálja, hogy csak fogyasztásra tökéletesen alkalmas zöldségeket és gyümölcsöket kínál ebben a formában eladásra.

A cég brit érdekeltségének vezérigazgatója, Christian Hartnagel az Independentnek kiemelte, hogy mivel az áruházaikban keletkező hulladék tekintélyes részét a frissáruk teszik ki, ezért izgatottan várják, mennyire lesz sikeres mostani kezdeményezésük.

Az akció annak a vállalásnak a jegyében fogant, amelynek keretében a diszkonthálózat 2020-ra minden üzletében 25 százalékkal szeretné csökkenteni az élelmiszerhulladékot.

A kiskereskedelmi lánc nemrégiben bejelentette, hogy ez a mutatószám jelenleg üzletenként 13,3 százaléknál jár. Az élelmiszeripar és -kereskedelem egyébként évi 10 millió tonna élelmiszerből származó hulladék keletkezéséért felelős.

A Lidl nem az első üzletlánc Nagy-Britanniában, amely diszkontáron árusít nem teljesen friss, de fogyasztásra még tökéletesen alkalmas zöldséget és gyümölcsöt vásárlóinak. Az Asda korábban például olyan mennyiséget kínált belőlük 3,50 fontért, ami egy négytagú családnak egy hétig elég volt. De a Tesco és a Morrisons is szervezett már hasonló akciókat.

(Origo, 2018. augusztus 6.)

 

Lakásban utazik a Lidl

Londonban csak így tud újabb boltokat nyitni.

Több mint 3.000 lakás és egy iskola felépítését tervezi a Lidl Londonban annak érdekében, hogy további üzleteket nyithasson a brit fővárosban. A német kiskereskedelmi hálózat 2008 óta foglalkozik lakásépítésekkel, de eddig összesen 335 lakást épített csak fel. A jövőben a lakásfejlesztés mellett irodák, hotelek és diákszállások építését is tervezi a cég - írja a Portfolio a The Guardian nyomán.

Az új lakások és az iskola építése segíthet meggyőzni a döntéshozókat, hogy engedélyezzék a kitűzött 50 további Lidl üzlet megnyitását. A Lidl egyébként nem az egyetlen áruházlánc, ami lakásépítésekbe kezd. A Tesco szintén több száz lakást épített már fel London délkeleti és délnyugati részén, a Sainsbury pedig Vauxhall közelében vett részt 700 lakás felépítésében.

A növekvő költségek és a lassuló értékesítés miatt a kiskereskedelmi láncok egyre inkább törekszenek a birtokolt helyekből származó jövedelem növelésére. A bolt feletti lakások, vagy egyéb fejlesztett ingatlanok bérbeadása segíthet abban, hogy az üzletlánc a jövőben is nyereséges maradjon. A most induló londoni lakásprojekt várhatóan 2019-ben évben készülhet el. 

(Portfolio, 2018. július 30.)

 

Megy, de nagyokat nyel a Lidl

Német piac, amerikai piac, digitalizáció: botladozik is a Lidl.

Csökkenő piaci részesedés Németországban, elhibázott terjeszkedési stratégia az USA-ban, félbemaradt digitális projektek, írja a Világgazdaság, a Manager Magazin nyomán. A Lidl és a Kaufland – a konszern másik cége – most az új lendületen munkálkodik.

A világszerte több mint tízezer Lidl és Kaufland üzlet, valamint a csaknem 400 ezer alkalmazott vezetője, Klaus Gehrig a Lidl amerikai piacra lépését szűkebb körben csak „páratlan katasztrófaként” aposztrofálja. Valóban: hozzá nem értő terjeszkedési csapat, eltúlzott méretű, drága fenntartású üzletek rossz helyrajzi eloszlásban, s mindezek felett kiábrándító forgalmak jellemezték a tengerentúli terjeszkedést. A Schwarz-csoport sikerhez szokott vezérének hatalmas fiaskó, hogy a milliárdos költségű amerikai piacnyitás röpke 9 hónap után máris elhibázottnak tekinthető. A 2015/16-os üzleti évben a Lidl még 9,5 százalékos növekedést könyvelhetett el, nagyobbat, mint bármely más versenytársa. A költségek azonban a forgalomnál is gyorsabb emelkedést mutattak, így most már csak 5-6 százalékos növekedés várható.

2017 elején Gehrig bekeményített: menesztette a Lidl vezérigazgatóját, Sven Seidelt, akit korábban még az utódjaként is el tudott volna képzelni. A digitális üzletágat radikálisan visszafogta, és a Kaufland boltjaiban számos cikket újból belistáztatott, dacára annak, hogy korábban éppen ő követelte a szortiment jelentős redukálását. Újból előtérbe kell helyeznünk a Lidl olyan erősségeit, amelyek sikeressé tették – fogalmazott Gehrig. Vagyis: költséges kísérletezések, üvegpaloták építése és a szortiment bővítése helyett a fióküzletek erősítésére és egyes tevékenységi körök visszafogására kell koncentrálni.

A hátraarc a személyzeti politikában is visszatükröződik: Sven Seidel menesztése óta a cégnél csaknem havonta váltják egymást a menedzserek, a Kaufland teljes németországi vezetése kicserélődött. A tapasztalt kereskedelmi vezetők helyére gyakran 20-as éveikben járó fiatalok lépnek. A konszernfőnök cseppet sem zavartatja magát amiatt, hogy akár saját döntéseit is képes megváltoztatni: „Ha felismerünk egy hibát, azt ki kell javítani. Nagy előny, hogy a Schwarz-csoport nincs jegyezve a tőzsdén, így független a részvényesek aktuális hangulatától.” A cégalapító, Dieter Schwarz ugyanis még 1999-ben alapítványokba vitte a két céget, magának csak egy minimális részesedést tartott meg. Rendszeresen bejár az irodába, tájékozódik az aktuális számok felől, és minden nagyobb volumenű tervhez hozzászól. Az utolsó szó azonban mindig Gehrigé, akiben Schwarz immár négy évtizede feltétel nélkül bízik. A 2017/18-as évben a Schwarz-csoport 105 milliárd eurós bruttó forgalmat ért el. A korábbinál lassabb növekedés miatt Gehrig nem a menedzsmentjét, hanem saját magát okolja, hiszen minden döntést ő hagy jóvá.

Félrecsúszott az amerikai piacnyitás

Klaus Gehrig 2014 elején úgy érezte, készen áll arra, hogy – első alkalommal – betörjön egy Európán kívüli országba. A feladatra az akkor 40 éves és rendkívül törekvő Sven Seidelt szemelte ki. Az amerikai egyesült államokbeli versenytársak azonnal reagáltak: a Walmart szupermarket-óriás érezhetően csökkentette árait, a 41 éve jelen lévő Aldi Süd pedig 2022-ig további üzletnyitásokat irányzott elő. Seidel válaszképpen Daniel Marasch USA-ért felelős vezetőségi taggal – aki mellesleg Gehrig egyik távoli rokona – 2018 helyett egy évvel előbbre hozta a piacra lépés dátumát. Ezután minden félresiklott. A konkurencia két topmenedzsert is elcsábított, még mielőtt egyetlen Lidl üzlet megnyitott volna. A rossz tapasztalatok után Marasch Brendan Proctor ír vezetőt nevezte ki amerikai helytartónak.

Valószínűleg ez volt az első elhibázott lépés: az ír férfinak fogalma sem volt az amerikai piacról, és a csapata sem volt tisztában a helyi szokásokkal. A helyszínek kiválasztása sem volt sikeres: a piackutató csapatok beérték azzal a tényezővel, hogy a telek egy viszonylag forgalmas utcában helyezkedjen el, figyelmen kívül hagyva a környék vásárlási potenciálját. Kétezer négyzetméteres alapterületükkel az amerikai Lidl-paloták túlságosan nagyok és költségesek, szemben például az Aldi feleakkora üzleteivel.

Fotó: Shutterstock

Kaufland: ott is vannak kacskaringók

Az 1968-ban alapított Kaufland üzletlánc 21,6 milliárd euróval a cégcsoport bevételeinek mintegy negyedét adja. Hároméves stagnálás után, 2015-ben Gehrig megvált a korábbi vezetőtől és Patrick Kaudewitzet léptette elő a Kaufland élére, aki gyökeres változásokat ígért, elsősorban a választék tekintetében. A partnerektől származó hirdetési bevételek gyors növekedését remélve Kaudewitz egyre bővítette a kínálatot, anélkül, hogy a törzsvásárlók pontos igényeit ismerte volna. Mivel ez nem vált be, egy évvel később a szortiment 20 százalékos csökkentését irányozta elő, így azonban újabb fogyasztói csoportokat veszített el. 2017-ben aztán a korábban kiszórt termékek jó részét újból belistázták, a huzavona azonban sem a forgalomra, sem a személyzeti politikára nem volt jó hatással. A Kaufland most Ausztráliában próbál szerencsét, ami – tekintve a piac telítettségét – nem lesz sokkal könnyebb feladat, mint a Lidl amerikai piacra lépése.

Amerikában közben

Amikor 2017 júniusában megnyitott az első üzlet, a vevők kíváncsian elárasztották a boltokat – az eufória azonban nem tartott sokáig, az Aldi és a Walmart könnyedén visszacsábította vásárlóit. A Lidl pompás üzletei nem nyújtották a diszkontáruház érzetét a vevőknek, még a verhetetlenül alacsony áraik ellenére sem, a szortiment kialakításakor pedig figyelmen kívül hagyták az amerikai étkezési szokásokat.

Alapvető dolgokról is megfeledkeztek a menedzserek: mivel az államokban gyakoriak a hurrikánok és hóviharok okozta áramkimaradások, minden üzemben alapfelszerelésnek számítanak a generátorok, amelyek biztosítják a folyamatos energiaellátást. A Lidl üzleteiből ezek hiányoztak – így gyakran maradtak a boltok világítás, hűtés és pénztárgépek nélkül.

A Sven Seidel sietségnek logisztikai vonalon is súlyos ára volt: a tervezett három raktárból az első üzletnyitáskor még csak egy üzemelt, a teherautóknak így esetenként több száz kilométert kellett megtenniük, hogy ellássák a keleti part üzleteit – nem ritkán a szavatossági idő, vagy az akciós időszak lejárta után. 2017 év elején azután egyértelművé vált Seidel veresége: Gehrig őt is, majd nem sokkal később Marascht is elbocsátotta, egyedül Proctort hagyta meg pozíciójában. Az új Lidl-vezérigazgató, Jesper Hojer, valamint Marasch utódja, Michael Aranda most keményen dolgozik az újrakezdésen: lényegesen szerényebb küllemű és méretű üzleteiket generátorokkal látják el, és a terjeszkedés tempóját is visszafogják. Szakértők szerint az sem kizárt, hogy Gehrig végül visszavonulót fúj az USA-ban, főképp, ha az eredetileg kalkulált 2 milliárd euró nem lesz elég a beruházásokra és a kezdeti veszteségek fedezésére.

Pénzszórás is volt

Amikor 2014 márciusában Sven Seidel átvette hivatalát a Lidl élén, feladata egyértelmű volt: a döntési folyamatok lerövidítése, a komplexitás csökkentése és a hatékonyság növelése. Az újraszervezés szakértőjének számító Seidel azonban más dolgokat tartott szem előtt: soha nem látott növekedést akart produkálni, és mindezt olyan gyorsan, ahogyan a konkurenciának sem sikerült. A pénz nem számított – Seidel az Aldiét messze túlszárnyaló hirdetési büdzsével a létező összes reklámcsatornát kihasználta, beleértve a közösségi média felületeit is (Facebook, Twitter, Instagram). A cég különböző kézilabda- és kerékpárcsapatokat is szponzorál.

Fotó: LIDL USA

A választék folyamatos bővítése a boltok alapterületének növelésével járt együtt. Seidel üzletkoncepciójában csalogató bejáratok, széles közlekedők, vevőtoalett és pelenkázóasztal is szerepeltek. Összességében közel 7 milliárd euróba került a 10.200 Lidl üzlet modernizálása és kibővítése.

A legtöbb országban ténylegesen nőtt az üzletenkénti forgalom, a költségek ugyanakkor az egekbe szöktek, s a legfontosabb kereskedelmi mutató, az egységnyi területre jutó termelékenység – így az eredmény is – csökkent.

Seidel kirúgását követően Gehrig hangot adott dühének: a Lidl szabályos palotákat épített, amelyeknek a forgalma „nincs arányban a ráfordításokkal”. A felduzzasztott központ sem nyerte el a konszernfőnök tetszését – decentralizálás helyett Seidel itt ezer új munkahelyet hozott létre. „Most mindent leállítunk” – mondja Gehrig. Újból a saját márkákra akar koncentrálni, és bizonyos áruterületeket (például bioélelmiszerek) erősíteni. Mindezt levezényelni Jesper Hojer feladata lesz, aki korábban a Schwarz-csoportnál beszerzési igazgatóként tevékenykedett.

Hojer igen erős versenyhelyzetben találta magát: az Aldi Süd és Nord eurómilliárdokat költenek boltfejlesztésre és a termékkínálat minőségének javítására. Jobb ötlete nem lévén, Hojer a riválisok utánzásával igyekszik az újbóli fellendülést elősegíteni: 2017 szeptemberében Heidi Klum nevével fémjelzett kollekciót dobtak piacra, éppúgy, ahogyan korábban az Aldi Süd Anastacia, vagy Jette Joop termékeivel kampányolt. Az akció azonban nem volt sikeres: Klum bőrdzseki-, körömcipő- és flitteresruha-kollekciójának körülbelül a 60 százalékát tudták csak eladni.

Az online se ment

Gehrig a modern digitális világban „kevéssé járatos” – finoman szólva. Legújabb iPhone X készülékét kizárólag telefonálásra és SMS-küldésre használja, az interneten még soha nem szörfölt, sőt, felesége távollétében inkább szállodába költözik, mert a riasztóberendezés kezelése is túl komplikált számára. Vezetőinek ugyanakkor megengedte, hogy online területen kísérletezzenek: a korábbi Lidl-vezér, Sven Seidel ezerfős digitális osztályt hozott létre és Lidl Express néven egy Click & Collect átvevőpontos modellt is kifejlesztett. Menesztése miatt ezek a gyűjtőpontok végül meg sem nyitottak, s az egészből nem maradt más, csak egy online shop mintegy 25 ezer termékkel. Gehrig terve, hogy a digitális kínálatot nemzetközi vonalon terjessze ki, bizonyosan nem lesz könnyű: a Lidl-rendszer olyannyira gyenge, hogy a vevők gyakran egy hetet várnak a rendelésükre. A Kauflandnál 2017 decemberében Gehrig teljesen leállította a Patrick Kaudewitz vezetése alatt kiépített internetes értékesítési rendszert – a pénzt szívesebben költi az üzletek modernizálására.

Személyi kérdések is vannak

2017-ben  Gehrig egy négyfős vezetői grémiumot állított fel, melyben Hojer és Kaudewitz mellett két, a Lidlnek fontos szolgáltatásokat végző cég vezetője foglal helyet. A négy vezérnek – bár mindennapi ügyekben kell döntéseket hozniuk – csak tanácsadói funkciója van. A végső szó a mindenható Schwarz–Gehrig duóé. Kockázatosnak tűnik két olyan kulcsfigurára hagyatkozni, akik közül pillanatnyilag egyik sem pótolható. A két mágnás most vállvetve az újrakezdésen dolgozik. Könnyen lehet, hogy ez lesz az utolsó, közösen vívott csatájuk.

(Világgazdaság, Manager Magazin, 2018. május 20.)

 

Borban jó, konyakban balhés a Lidl

A magyar borokat nagyon dobja a Lidl, de a francia konyakkal befürdött.

A Lidl Magyarország 2017-ben közel 15 millió palack magyar bort értékesített, mintegy 20 százalékkal többet az előző évinél – mondta Nepp Zoltán, a Lidl Magyarország Kereskedelmi Bt. beszerzési ügyvezetője, írja a HVG.

Az eladás bővülése közel azonos volt a belföldi és az európai piacon, 5 milliárd forint értékben 7,9 millió palackot adtak el Magyarországon és 7 millió palackot exportáltak. A Lidl Magyarország 9,7 millió euró (mintegy 3 milliárd forint) értékű borexportja 10 százaléka a teljes magyar bor- és mustexportnak.

Nepp Zoltán tájékoztatása szerint külföldön a Királyleányka, a Tokaji Furmint és a Szürkebarát volt a legnagyobb palackszámban értékesített magyar bor 2017-ben. A 2018-as Lidl Wine Expo Hungary-re mintegy 1.200 tételből 366 féle bort állítottak ki. A 2018-ban ötödik alkalommal megrendezett bormustrára – amelynek célja a magyar borok Európán belüli népszerűsítése – 120 borászatból érkeztek borok.

A program eredményeként már 320 magyar szállító mintegy 2.500 terméke található meg a cég termékpalettáján, azok 19 ország Lidl áruházainak polcain jelennek meg – jegyezte meg Nepp Zoltán. Hozzáfűzte: az idei Lidl magyar borexpón 10 európai ország – köztük Németország, Írország, Nagy-Britannia, Lengyelország, Románia, Horvátország – képviselői ismerkedhettek a kínálattal.

De hát közben Franciaországban

Több franciaországi Lidl üzletben potom húsz euróért árulják a világ legismertebb konyakjait. A termelők tiltakoznak, az áruházlánc hárít, írja a HVG.

 A XO Extra Old verzióról van szó, amelynek alapára hétdecis üvegben minimum 100 euró lenne. Ráadásul mind a három legendás francia márkának, tehát a Hennessynek, a Martellnek és a Remy Martellnek is van XO Extra Old változata, ezek a konyak műfajban a csúcsot jelentik. És most félliteres palackjaikat potom húsz euróért vesztegetik. Ez arculcsapása egy világhírű szakmának, a francia konyaktermelésnek, ami nem is mesterség, hanem inkább művészet. Ezzel az érveléssel Alexandre Imbert, az Appellation d’Origine Controlée, vagyis a szigorú francia szabályozás alatt álló konyaktermelők szövetségének elnöke állt elő. De nincs könnyű helyzetben, hiszen a jelenlegi szabályok szerint a húszeurós konyak nem sért semmilyen törvényt- írja a Le Figaro.

A Lidl vezérkara arra hivatkozik, hogy a most piacra dobott készleteket régen szerezték be és a beszerzési költség és a vásárlóknak kínált ár között nincs lényegi különbség. Persze a történet nem a francia konyakról, hanem a nagy láncok olykor tényleg elképesztő, tömegfogyasztási cikkekre érvényesített árcsökkentési akcióiról szól.

Pár hete a Nutella hetven százalékos árcsökkentése tömegverekedéseket provokált a francia Intermarché áruházaiban, de hasonló agresszív árcsökkentést más termékek esetében is tapasztalhattak a francia fogyasztók. A francia versenyhivatal egyébként azóta már megállította az ultra agresszív árcsökkentést. A konyak esetében persze másról van szó. Az árcsökkentés csak kb. ötven százalékos. És itt vélhetően az a helyzet, hogy miközben a francia konyak a világban a leginkább exportált tömény ital, amelynek fő fogyasztói az amerikaiak és a kínaiak, a legendás ital a saját hazájában visszaszorulóban van. Miközben a whisky eladás rekordokat dönt a gallok földjén.

Az alacsony francia konyakfogyasztás egyik oka a magas ár. Erre jöttek rá a szupermarketek. De azért a francia konyaktermelőket nem kell félteni, bevételeik túlnyomó része az exportból származik és talán még részesednek is a Lidl agresszív árcsökkentéséből is. Amit persze meg kell támadni a márka és a becsület védelmében.

(HVG, 2018. március 6., 7.)

 

A lengyel Lidlnél minden hét lengyel

És ott is feltolják a béreket.

A lengyelországi Lidl hírül adta, hogy 2018 márciusától felemeli dolgozói bérét a 2017-eshez képest 9,3 százalékkal - tudósított a Business Insider Polska nyomán a Lidl. A bérek szintje a bolt elhelyezkedésétől és a megélhetési költségektől függ.

A Lidl dolgozói márciustól bruttó 2.800-3.550 zlotyt (210-250 ezer forint) kapnak az alkalmazás kezdetekor. Egy év munkaviszony után a munkaadó garantálja a bér emelkedését bruttó 2.950-3.750-ig, két év után pedig 3.150-4.050 zlotyig - közölte a cég. Jelezték azt is, hogy a nő és férfi dolgozók fizetése ugyanabban a munkakörben egyenlő.

A cég dicsekszik az olyan juttatásokkal, mint az ingyenes orvosi ellátás, az ünnepi ajándékcsomagok, az alkalmi bónuszok vagy a diákoknak szóló adományok. A Lidl Polska alkalmazásában 15 ezer ember dolgozik.

Nem közvetlenül, de nemrégiben a kormányfő, Mateusz Morawiecki a Lidlt is kritizálta, azt hangoztatva, hogy a nagy hálózatok nem szerveznek lengyel heteket. Válaszul a Lidl vezetősége jelezte, hogy élelmiszer-termékeik 70 százaléka lengyel termelőktől származik, így nyugodtan állíthatják, hogy a Lidl üzleteiben minden hét "lengyel hét".

(Napi.hu, 2018. február 22.)

 

Beragadt a startnál a Lidl valahol Amerikában

A tervezettnél sokkal kevesebb boltot tudott nyitni.

Több hibás döntés miatt nem sikerült az amerikai indulás a Lidlnek. A verseny óriási, ami nem meglepő, hiszen évi 800 milliárd dolláros piacról van szó, írja  Napi.hu.

Egyelőre nem hozta a terveket a Lidl egyik legnagyobb vállalkozása, az amerikai piacra lépés. Lényegében ezt ismerte be a Lidl tulajdonosa, a Schwarz-csoport vezetője, Klaus Gehrig a német Manager Magazinnak adott nyilatkozatában, amelyről több amerikai hírportál is beszámolt.

Gehrig egyenesen azt mondta: ha az ember felismeri a hibát, korrigálnia kell - ezzel utalva arra, az üzletlánc változtat stratégiáján, hogy eredményt érhessen el az amerikai piacon. A Lidl 2017-ben már száz boltot szeretett volna az Egyesült Államokban, de egyelőre ennek kevesebb mint a fele, 47 egység jött össze. A terjeszkedésért felelős csapat - Gehrig megítélése szerint - gyakran rosszul választotta ki a telephelyeket. Ráadásul túl nagy és túl drága boltokat építettek.

2017 februárjában a Washington Post számolt be a német boltlánc amerikai terveiről. A Lidl akkor annyira új volt és ismeretlen az amerikai piacon, hogy az amerikai lap külön kiemelte azt is, hogyan kell ejteni a nevét. Ez pedig nem más, mint a "lee-duhl". A Washington Post már akkor azt írta, hogy a Lidlnek nem lesz könnyű dolga, hiszen a hagyományos kiskereskedelmi szektor már most is szenved az Egyesült Államokban, mivel olyan vetélytársakkal kell szembenéznie, mint az online bevásárlás vagy éppen a drogériák egyre növekvő kínálata.

Ott a Walmart, az Amazon, no meg az Aldi is

A Financial Times 2017 októberi cikkében foglalkozott azzal, hogy az amerikai piac komoly kihívást jelent a Lidl mellett a másik német diszkontláncnak, az Aldinak is. Éles a harc ugyanis a hagyományos áruházakkal, például a Walmarttal, valamint az online kiskereskedelmi nagyágyúval, az Amazonnal, amely nemrég vásárolta fel a Whole Foodsot. Dollárcentenként faragják le a termékek árát, hogy elszipkázzák egymás elöl a vevőket.

Az amerikai piacon folyó éles verseny nem meglepő, hiszen évi 800 milliárd dollár értékű (ez a magyar GDP ötszöröse) amerikai élelmiszerpiacról van szó. A német diszkontok pedig azzal igyekeznek hódítani, hogy mindenki másnál olcsóbban kínálják az áruikat.

A Lidl és az Aldi abban bízik, hogy megismételhetik azt a sikert, amelyet alacsony árak mellett áttekinthető kínálatot nyújtó diszkontmodelljükkel a kontinentális Európában és Nagy-Britanniában elértek. Klaus Gehrig mostani nyilatkozata alapján ehhez azonban a Lidlnek változtatnia kell az eddigi módszerein.

(Napi.hu, 2018. január 29.)

 

Készül a Lidl amerikai haditerve

Több száz boltot nyitnak, nagyon olcsó árakkal. Árháború lesz, a javából.

Hamarosan piacra lép az Egyesült Államokban a Lidl, amely csak 2017-ben 80, a következő években pedig akár több mint 300 üzletet nyithat az USA-ban. Az élelmiszerek akár 50 százalékkal is olcsóbbak lehetnek, mint amennyibe a jellemzően amerikai versenytársaknál kerülnek, ezzel alaposan átrendezheti a német lánc az amerikai élelmiszerpiacot, összegez a Portfolio.

A német diszkontlánc 2017 nyarán nyithatja meg első üzleteit az Egyesült Államokban. Brendan Proctor a Lidl amerikai vezérigazgatója szerint most optimális belépni az amerikai piacra, mivel biztosak az üzleti modellben és gyorsan képesek alkalmazkodni a piaci körülményekhez.

A Lidl a világméretű szereplő, amely 27 országban 10.000 üzletettel van jelen és már Nagy-Britanniában is megjelent, ahol alaposan felforgatta a kiskereskedelmi piacot, így kiélezettebb versenyhelyzetet teremtett, piaci részesedést szereztek a nagy versenytársaktól, a Tescótól és a Wal-Mart helyi üzletláncától az ASDA-tól is.

A német diszkontlánc Észak-Karolinában, Dél-Karolinában és Virginiában nyithatja meg az első 20 üzletét 2017. június 15-én, a tervek szerint még az első évben további 80 üzletet nyithatnak, ezzel összesen közel 5.000 munkahelyet teremthet a német cég. A várakozások szerint 2020-ig közel 330 áruházat üzemeltethet a Lidl az USA-ban. Az első 100 bolt teljesen új, a Lidl tulajdonában lévő ingatlanban nyílik meg, az áruházak viszonylag kicsik, közel 1.900 négyzetméter alapterületűek lesznek, az értékesített termékek közel 90 százaléka saját márkás termék lesz.

(Portfolio, 2017. május 18.)

 

Lidl: jön Amerika

Amerikában nyit boltokat a Lidl. Hűtött sör és ingyen rágcsa lesz a csalogató, de kaszát is kínálnak majd. A Lidl név kiejtését még magyarázni kell: "lee-duhl". Az Aldi már ott van.

A német kiskereskedelmi lánc több mint egy éve készül arra, hogy betör az Egyesült Államok piacára, tudósít a Napi.hu a The Washington Post beszámolója alapján. A Lidl annyira új az USA piacán, hogy az újság külön kiemeli azt is, miként kell ejteni a nevét. Ez pedig nem más, mint a "lee-duhl".

A Lidl 2015 őszén ismertette hosszú távú stratégiáját, amely az amerikai piacra lépés mellett célul tűzte ki azt, hogy öt éven belül 100 milliárd euróra növekedjen a Lidl-csoport bevétele. Klaus Gehrig, a társaság elnöke akkor azt mondta, a Lidl a célul kitűzött bevétel elérése érdekében több országban, például az Egyesült Államokban is terjeszkedni fog. Gehrig már akkor jelezte, hogy az amerikai piacra lépés drága és az amerikai lakosság igényeinek megfelelő termékpalettával kell elindulni.A lépés fontosságát jól jelzi, hogy a multi boltláncok számára az egyik legnagyobb piacot az amerikai jelenti, ám ott rettenetesen erős a verseny. Az amerikai piacról indult a világ legnagyobb boltlánca, a Walmart, amelynek éves forgalma - a tavaly január végén zárult üzleti évben - 478 milliárd dollár volt, ami közel 140 ezer milliárd forint.

A Lidl jelenleg mintegy 10 ezer boltot üzemeltet 27 országban. Magyarországon egyébként 2004-ben jelent meg a cég, azóta már 164 áruháza, három logisztikai központja található az országban.

A Lidlnek nem lesz könnyű dolga, hiszen a kiskereskedelmi szektor sokat küszködik az Egyesült Államokban, mivel olyan új vetélytársakkal kell szembenéznie, mint az online bevásárlás, vagy éppen a drogériák egyre növekvő kínálata.

A korábbi tervek 2018-as amerikai indulásról szóltak, most úgy tűnik, hogy előrehozzák ezt a dátumot. Az első lépésként 20 boltot terveznek nyitni Virginiában, Észak- és Dél-Karolinában, majd 12 hónapon belül legalább 100 üzlettel fednék le a keleti partot, ahol a nagy vetélytárs Aldinak már van 1.600 boltja.

Az USA-ra egyébként új taktikával is készül a Lidl: az első, úgymond prototípus boltjuk például közel kétezer négyzetméteres lesz, ami 35 százalékkal nagyobb, mint a legnagyobb európai egységük. A cég amerikai vezetője szerint szükség volt erre a váltásra, ha meg akarnak maradni a piacon. Az új vásárlókat pedig például hűtött sörökkel és a pékpultnál ingyen kóstolóval is várják, ezzel is alkalmazkodva a helyi vásárlókhoz.

Az üzletek kialakításában igyekeznek minél egyszerűbben elrendezni a boltokban kínálható termékeket. A Lidl üzleteinél törekedni fognak az egyszerűségre, így például arra, hogy csak hat folyosó legyen, mindent könnyen meg lehessen találni. Az árudömping ellen pedig a jól bevált módszerrel, a saját - olcsó - termékekkel veszik fel a harcot, de az amerikai vásárló igényeihez igazodva fúrót, jóganadrágot, vagy kaszát is kínálnak a polcokon.

(Napi.hu, 2017. február 16.)

 

Szépen siklik a magyar Lidl

Neki még a felügyeleti díj se fog úgy fájni?

Jót nőtt a német tulajdonú áruházlánc magyarországi eredménye 2014-ben, ami elsősorban az árbevétel növekedésére vezethető vissza. No persze a Lidl is rákényszerült a stréberkedésre, így két éve új programot indított, mely támogatja a hazai kistermelőket. De hogy ez mit hoz, vagy mit visz a költséggazdálkodásban, azt nem tudni, azt viszont igen, hogy könnyű kijelenteni, miszerint ez is kedvezően hathat majd a cég jövőbeli eredményességére. Hát ennyi púder is belefér.

A Lidl 2004-ben jelent meg Magyarországon, amikor első logisztikai központját és 12 üzletét megnyitotta. Ma már országszerte 163 áruháza, 3 logisztikai központja (Székesfehérvár, Hejőkürt, Szigetszentmiklós)van, ahol több mint 3500 alkalmazott dolgozik.

Az áruházlánc Magyarországon 2014-ben 261,5 milliárd forint árbevételt ért el (melynek egy csekély hányada export), ami közel 15 százalékkal magasabb, mint a megelőző évben. A forgalombővülés fő oka, hogy a Lidl tavaly is több új áruházat nyitott.

Az árbevétel emelkedése nyomán az üzemi eredmény is nőtt, 7 milliárdról 8 milliárd forintra, ami közel 20 százalékos emelkedés. A személyi jellegű ráfordítások 13 százalékkal 16 milliárd, az anyagjellegű ráfordítások pedig 15 százalékkal 225 milliárd forintra emelkedtek tavaly.

A Lidl 2014-ben 145 millió forintnyi társasági adót fizetett. A 8 milliárd forint 2014-es adózott eredmény közel négyszer annyi lett, mint 2013-ban. Ez részben a pénzügyi műveletek bevételeinek emelkedésének, részben pedig a ráfordítások csökkenésének eredménye. A Lidl 2013-ban is nyereséges volt, előtte nem.

(Portfolio.hu, 2015. május 29.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.