étek₪áruda

Titok a Nutella titka

32 milliárdnyira hízott a Ferrero csoport. Ma már övéké a például Kellogg's és a Nestlé édességüzletága is.

A Nutella milliárdosa, Giovanni Ferrero egy 32 milliárd dolláros üzleti birodalmat hozott létre a csokoládékból és cukorkákból, írja az Origo. A híres mogyórókrémet még 1964-ben keverte ki Giovanni apja, Michele Ferrero, és a krém hatalmas olaszországi népszerűségének köszönhetően egy multimilliárd dolláros üzleti vállalkozás lett belőle.

A céget 1946-ban alapította Pietro Ferrero, aki az olaszországi Alba városában nyitott csokoládéboltot, amelynek legkeresettebb terméke a supercrema volt. Ezt egy kényszermegoldás szülte, mert a háborús időszakban a csokoládéhiányt úgy kívánták pótolni, hogy mogyorókrémmel vegyítették a kakaót – ez volt tulajdonképpen a Nutella elődje.

Illusztráció FORRÁS: SHUTTERSTOCK.COM

A Ferrero Csoporthoz egyébként ma már olyan ismert márkák tartoznak, mint a Ferrero Rocher, a Tic Tac vagy a Kinder csokoládé. A több mint hetvenéves cég mára már a világ második legnagyobb édesipari társasága, és 11,9 milliárd dollár értékben adott el édességeket a 2018 augusztusával zárult pénzügyi évben.

A cég jelenlegi vezérigazgatója, Giovanni a Nutella feltalálójának legkisebb fia, aki a pennsylvaniai Lebanon Valley College-ban tanult marketinget, majd a családi cégben a Tic Tac márka irányításával bízták meg Belgiumban.Giovanni, és testvére Pietro 1997-ben vették át a cég vezetését,mint társ-vezérigazgatók, és egészen Pietro haláláig, 2011-ig közösen vitték a Ferrero Csoportot. 2015-ben, apjuk, vagyis a Nutella feltalálójának halála után, az ügyvezető elnöki pozíció Giovannihoz került, a vállalatot pedig Luxemburgból irányította.

A Ferrero Csoport 2015-től aztán agresszív nemzetközi terjeszkedésbe kezdett

Abban az évben felvásárolták 170 millió dollárért a patinás brit csokoládé-készítő Thorntont. 2018-ban pedig a Nestlé amerikai édességüzletágát vették át 2,8 milliárd dollárért. 2019-ben sem tétlenkedtek, hiszen hozzájuk került végül a reggelizőpelyhek egyik húzó brandje, a Kellogg's édesipari vállalat is. A Giovanni által kezdeményezett felvásárlások éles ellentétben álltak apja üzleti elképzeléseivel, amely kizárólag a házon belül márkák építésére összpontosított.

Az akvizícióknak köszönhetően - 2020 elején - a vállalatcsoport értéke 32 milliárd dollárra növekedett, 2019 januárjához képest ez 43,1 százalékos növekedést jelent. Giovanni Ferrero személyes vagyonát pedig 23 milliárd dollárra taksálja a Bloomberg milliárdos indexe, ezzel ő a 27. leggazdagabb ember a világon.

A Ferrero Csoport „a világ egyik legtitokzatosabb vállalata" - állítja a Guardian című brit lap újságírója.

Még 2011-ben, a cég történetében első alkalommal engedélyeztek egy gyárlátogatást újságíróknak az albai üzemben. A Ferrero Csoport korábban éppen az ipari kémkedés megakadályozása érdekében megtiltotta a gyárlátogatásokat, mondván a Nutella készítéséhez egy titkos családi receptet használnak. A brit újságíró szerint az üzemben látott biztonsági intézkedések vetekedtek az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA központjában alkalmazott szigorú biztonsági szabályokkal.

(Origo, 2020. január 12.)

 

Letámadta a svájci csoki imádóit a Szamos

Elindult a csokokoládé háború: Szamos Marcipán - Lindt.

A marcipánspecialista Szamos új piacra tört be: táblás csokijaival a svájci Lindttel kel versenyre, írja a Napi.hu. A magyar csokigyártó rajtja jól sikerült, 100 ezer táblát adott el egy hónap alatt.

A magyar édességpiac egyik nagyágyúja, a Szamos Marcipán Kft. megjelent - a jellemzően 100 grammos - táblás csokoládék piacán, ahol meglehetősen komoly a verseny.

A legalsó, 200-400 forintos árkategóriában olyan gyártók vannak, mint a Milka vagy a Nestlé, a 600-800 forintos ligában többek között a szintén magyar Stühmer termékei szerepelnek, az 1.000 forintos szegmensben pedig a világ számos országában régóta jelenlévő svájci multi, a Lindt az egyik főszereplő - az utóbbi részpiacon jelent meg most a Szamos.

Táblás támadás

Megkérdeztük Kelényi Ádámot, az édességkészítésbe az 1930-as években belevágó Szamos Marcipán pénzügyekért felelős igazgatóját, hogy miért csak most léptek be a táblás csokoládék piacára. "Az elmúlt évtizedekben a marcipános termékek, bonbonok voltak fókuszban, az utóbbi időben pedig a cukrászdahálózat fejlesztése. A táblás csokik piacára a belépést régóta terveztük, ez egy nagy dobás a cég életében" - válaszolta az igazgató lapunknak.

Alapos tervezés előzte meg a Szamos lépését. Ahhoz, hogy októberben megjelenhessen táblás csokoládékkal a magyar piacon, a cégnek egy 100 millió forintos beruházást kellett saját forrásból megvalósítania. Kelényi Ádám elmondta: "Vettünk egy tábláscsokoládé-gyártó gépet és csomagológépet az pilisvörösvári üzembe. Emellett meg fel kellett kutatni és beszerezni az alapanyagot, amely Belgiumból érkezik. Továbbá piackutatást is végzett a cég. Utóbbiból az derült ki, hogy van kereslet a prémium kategóriás, 1.000 forint körüli áron kapható táblás csokoládék iránt.

Ízben a süti mintás csoki a nyerő

A kutatás eredményei szerint a Szamos törzsvásárlói szívesen viszontlátják táblás formában a különböző süteményeknél - például az Eszterházy tortánál vagy a Dobos tortánál - megismert ízeket. Arra is választ adott a kutatás, hogy azok a vevők, akik eddig nem ismerték a Szamos marcipános édességeit és süteményeit, azok is nyitottak lennének a táblás csokoládéinkra" - tette hozzá Kelényi Ádám. A táblás csokoládék között megjelent az Isler ízű is, mégpedig azért, mert ez a Szamos süteményágazatának kulcsterméke, amelyből félmillió darabot adnak el évente.

A piac jól fogadta az új termékét, erről Kelényi Ádám annyit mondott: "az alapvetően konzervatív becslésünket bőven felülteljesítettük. Október óta a tervezettnek a dupláját adtuk el táblás csokikból, ez 100 ezer darabos mennyiségnek felel meg".

Kapaszkodik a Szamos a Lindt mellé

A társaság az októberi piacra lépés után a következő időszakban az "országos listázottságot" szeretné elérni, ez azt jelenti, hogy minél több helyen szeretnék elérhetővé tenni a termékeket, például a Tesco, az Auchan és a Spar polcain, valamint a benzinkutakon. "Valahol a Lindt termékeinek közelében, hiszen azok jelentik a legfőbb konkurenciát" - mondta Kelényi Ádám.

A Napi.hu érdeklődésére azt is elmondta, hogy a cég 2019-ben felülteljesíti a terveket. A cukrászda- és kiskereskedelmi hálózat árbevétele a bruttó 3 milliárd forintot meghaladja, ami 10 százalékos többletet jelent 2018-hoz képest. A pilisvörösvári üzemet működtető cég pedig 4 milliárd forintos árbevételre számít, ami 3 százalékos, a terveknek megfelelő emelkedést jelent. Kelényi Ádám a jövő évi célkitűzésekről még nem adott információt, mondván, a 2020-as üzleti év még tervezés alatt van.

(Napi.hu, 2019. december 7.)

 

Tíz milliárdnál is többet édességre

Ennyi pénzt fogunk 2019 decemberében édességre költeni.

A szezonális édességek forgalma 2-3 százalékos bővüléssel, 10 milliárd forint felett lehet decemberben, az éves édességforgalom pedig a 2018-as 250 milliárd forintos rekord után 2019-ben közelíthet a 260 milliárd forint felé - mondta a Magyar Édességgyártók Szövetségének (MÉSZ) elnöke egy konferencián, írja az Origo. Zsigó Róbert, az Agrárminisztérium (AM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára előadásában rámutatott: a magyar édességgyártásban több mint 200 vállalat közel 5 ezer embert foglalkoztat.

FORRÁS: ORIGO

A szezonális édességek mennyisége stagnál, az árbevétel növekedése annak az eredménye, hogy a minőség irányába mozdul el a piac.

A legnépszerűbb szezonális édesség a csokoládémikulás és a szaloncukor, becslései szerint előbbiből közel 700 tonnás mennyiség mellett 4 milliárd forint feletti árbevétel várható, utóbbiból 3.500 tonna mellett a forgalom 6,5 milliárd forint lehet.

A szövetség elnöke elmondta, hogy a magyar háztartások általában egy kilogramm szaloncukrot vesznek, és a vásárlók több mint fele a zselés szaloncukrot választja. Egy kilogramm szaloncukor már 799 forinttól is kapható, a prémium kategóriájúak ára dobozonként elérheti a 3.000 forintot, de kilogrammonként akár a 10 ezer forintos árat is. A csokoládés adventi kalendáriumokból évente 350 ezret értékesítenek. A szezonális termékek közel felét a hipermarketekben szerzi be a lakosság.

Zsigó Róbert, az Agrárminisztérium (AM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára előadásában kiemelte, hogy a magyar édességgyártásban több mint 200 vállalat közel 5 ezer embert foglalkoztat. 

Kitért arra is, hogy 2010 óta az élelmiszeripar jövedelmezősége és eredményessége is jelentősen bővült: az elmúlt 9 évben az ágazat teljes árbevétele 2.800 milliárdról, közel 4 ezer milliárd forintra, mintegy 50 százalékkal nőtt. Az ezzel párhuzamosan emelkedő beruházási kedv a növekvő támogatásoknak is köszönhető.

Míg a korábbi támogatási időszakokban nem jutott forrás az élelmiszeriparnak, addig 2014-től több mint 300 milliárd forint áramlott az ágazatba, részben hazai, részben uniós forrásból.

A nemzetgazdaság első féléves külkereskedelmi többletének több mint a felét az agrárium adta, ami jól jelzi az ágazat helyét a gazdaságban. Az államtitkár szerint az unió új, 2021-2027-es költségvetési időszakában is prioritást kell, hogy kapjon az innovatív élelmiszeripari fejlesztések támogatása,emellett a magasabb hozzáadott értékű termékek előállítását is fontosnak tartják a robotizáció, digitalizáció eszközeinek felhasználásával. Továbbá kiemelten kezelendő a fogyasztói tudatosság fokozása, a környezetterhelés mérséklése, valamint a munkaerő, a szakképzés helyzetének a változó igényekhez történő rugalmas alkalmazkodása is.

(Origo, 2019. december 5.)

 

Áll a Nutella

Leállt a világ legnagyobb Nutella-gyára.

A világ teljes nutellamennyiségének negyedét megtermelő normandiai Nutella-gyárban ideiglenesen leállt a termelés, írja az Index, a The Local francia kiadása nyomán. Probléma volt ugyanis a termékek egyik összetevőjének minőségével, bár azt nem lehet tudni, hogy pontosan melyikkel, és hogy mi a gond.

A francia gyár olasz tulajdonosa, a Ferrero február 20-án közölte, hogy "elővigyázatosságból" döntöttek a termelés leállítása mellett, de azt is megjegyezték, hogy a fogyasztóknak nem érdemes izgulniuk a Nutella vagy más Ferrero-termékek minősége miatt, mert azokat nem érinti az a hiba, ami miatt leállították a termelést.

"Egyelőre annyit mondhatunk, hogy a boltokban lévő termékeinket nem érinti a döntésünk, és a partnereink ellátásában nem lesz fennakadás" - nyilatkozta a Ferrero francia leányvállalata. A francia gyárban a termelést a minőségellenőrök szokásos vizsgálatát követen állították le, ugyanis a Nutellában és a Kinder Buenóban is megtalálható egyik hozzávalóval nem volt minden rendben. A vizsgálat elvileg már a hét végére lezárul, és ez követően derül majd ki, hogy mikor indul újra a termelés.

(Index, 2019. február 21.)

 

A világ legnagyobb csokigyártói

Nemrég jött ki egy kutatás, amely szerint a magyarok 86%-a rendszeresen nassol, 52% heti néhány alkalommal, 34% viszont naponta többször.

És jön a karácsony. De kik is a legnagyobb édességipari vállalatok a világon, hány embert foglalkoztatnak és milyen márkák kapcsolódnak hozzájuk, ennek járt utána a Portfolio.

1.Mars Wrigley Confectionary, nettó értékesítés: 35 milliárd dollár

A Mars székhelye az USA-ban van, de világszerte 80 országban van jelen. A magyarok számára sok márkájuk ismert lehet, hiszen ők gyártják többek között a Snickerst, a Bountyt, a Twixet, a Marsot, a Milky Wayt, az Orbitot, de egyébként hozzájuk tartozik az Uncle Ben's vagy a Pedigree márka is. 

Ismerd meg a világ öt legnagyobb csokigyártóját!

Forrás: AFP/Jeff Pachoud

2. Ferrero Group, nettó értékesítés: 13 milliárd dollár

A Ferrerónak Luxemburgban és Olaszországban is van székhelye, világszerte 23 gyáruk és 91 cégük van, közel 35 ezer dolgozóval. Minden bizonnyal a gyerekek és felnőttek másik nagy kedvenc édességgyártója, miután ők forgalmazzák a Nutellát, a Kinder csokik széles választékát, a Ferrero Rochert, a Raffaellot vagy éppen a Tic Tacot. 

Ismerd meg a világ öt legnagyobb csokigyártóját!

Forrás: AFP/Ole Spata

3. Mondelez International, nettó bevétel: 11,6 milliárd dollár

A Modelez központja az USA-ban van, de világszerte mintegy 150 gyára működik és több mint 80 ezer embert foglalkoztat. Olyan ismert márkák tartoznak ide, minden a Cadbury, a BelVita, az Oreo, a Tuc vagy a Toblerone. 

Ismerd meg a világ öt legnagyobb csokigyártóját!

Forrás: AFP/Leon Neal

4. Meiji Co., nettó bevétel: 9,5 milliárd dollár

A japán cég jelentős bevétellel bír, miközben mindössze 7 gyára működik és közel 11 ezer embert foglalkoztat. A cég édességmárkái leginkább Japánban ismertek, az ottani piacon értékesítés alapján a legnagyobb édességipari cégnek számít. 

Ismerd meg a világ öt legnagyobb csokigyártóját!

Forrás: Shutterstock

5. Nestle SA, 8,8 milliárd dollár

A Nestlének Svájcban van a központja, de világszerte 400 feletti telephellyel bír a cég és közel 330 ezer embert foglalkoztat. Olyan ismert márkák vannak a Nestlénél, mint a KitKat, a Smarties vagy a Nestle Aero. 

Ismerd meg a világ öt legnagyobb csokigyártóját!

Forrás: Shutterstock

(Portfolio, 2018. november 18.)

 

Keserű is lehet a csokoládé

Ára. Most szakadékban, de majd jön a drágulás. Svájcban is kevesebb csokit esznek.

A világ legnagyobb kakaótermelője Elefántcsontpart. A kakaóbab tonnánkénti ára 2017 április második felében gyakorlatilag beszakadt és immáron 2007 szeptembere óta nem látott mélypontra zuhant. A Bloomberg hírügynökség felmérése szerint az év végére azonban fordulat jöhet. A kakaó egyébként már hosszú ideje okoz komoly fejfájást a termelőknek, mivel 2017-ben 15 százalékkal, előtte pedig több mint 40 százalékkal esett az ára, írja az Investor.hu.

Az ár szakadása mögött jelentős részben a világ legnagyobb kitermelőjének számító Elefántcsontpart megnövekedett kínálata áll, amely ezzel egy időben a csokoládé árát is lenyomta. A következő időszakban azonban bekövetkezhet a fordulat a kakaó piacán, ahogy a vásárlók elkezdik fölszívni az olcsó készleteket, ráadásul a keresletet mérő kakaóbabőrlés is nő. Az elmúlt időszak árzuhanása pedig arra kényszerítheti a termelőket, hogy visszafogják a beruházásaikat, csökkentve ezzel a kínálatot.

John Stephenson, a Stephenson & Co. Capital Management vezetőjének meglátása szerint a jövőben nagyobb kereslet mutatkozhat a kakaó piacán, aminek következtében az árak lendületesen fölpattanhatnak. A Bloomberg összegyűjtött kilenc prognózist, ezek szerint a kakaóbab tonnánkénti ára 2017 végére elérheti a 2.350 dollárt is, amely 30 százalékos emelkedést jelentene a mostani árhoz képest.

A kakaóbabőrlés a 2017. szeptember 30-ig tartó 12 hónapos időszakban elérheti a 4,2 millió tonnát, az International Cocoa Organization (ICCO) szerint. Ez lenne a második legmagasabb adat, mióta a mérést 1960-ban elkezdték.

Ezzel párhuzamosan a csokoládéeladások 2016-ban rekordszintet értek el, ahogy elérték a 98 milliárd dolláros értéket, világszinten. Ez ráadásul úgy jött össze, hogy éves alapon kevesebbet is adtak el, 0,2 százalékkal, 6,9 millió tonnányit. Az Euromonitor International szerint 2021-re a mennyiség elérheti a 7,3 millió tonnát, 110 milliárd dolláros értékesítés mellett.

Csokipiaci módi

A kereslet várhatóan bővülni fog, az ICCO prognózisa szerint azonban a kínálat továbbra is igen magas szinten marad. A többlet 2017-ben 264 ezer tonna lehet, ami hatéves csúcsnak felelne meg. Egyes elemzők azonban még ennél is magasabb, 300 ezer tonnás kínálati többlettel számolnak.

A csokoládépiac teljes képéhez ezzel együtt hozzátartozik, hogy a közelmúltban csökkenő irányzat is látszott a fogyasztásban, ahogy egyre többen választanak egészségesebb nassolási formákat, így olyan országokban, mint Nagy-Britannia, Németország, Ausztria vagy Oroszország, amelyek ma még a legnagyobb egy főre eső keresletet adják. Mi több, még a csokoládéjáról híres Svájcban is látni erre utaló jeleket.

Mindeközben a világ legnagyobb kitermelőjének számító Elefántcsontpart egyszerre küzd jelentős politikai és gazdasági problémákkal, részben éppen az ország GDP-jének 40 százalékát adó kakaó hatásai miatt. A rekordmértékű termés mellett ugyanis az elmúlt időszakban a felhasználható készletek – főként minőségi problémák miatt – erősen korlátozottak voltak. Ez pedig csak tovább mélyíti az egyébként is meglévő gondokat, amelyek egyike az volt, hogy a kormány 2017. márciusában 36 százalékkal vágta vissza a kakaóiparban dolgozók bérét. A döntés csak fokozza annak kockázatát, hogy elégedetlenségi hullám indul a csökkenő bevételektől szenvedő termelők között, további bizonytalanságokat okozva ezzel a nyugat-afrikai ország gazdaságában.

Az elefántcsontparti kormány egyébként nemrégiben közölte, hogy a kakaó árának beszakadása miatt 10 százalékkal (ez nagyjából 320 millió dollárnak felel meg) fogja vissza az állami beruházások költségvetését. A döntés azért is jelentős, mert Ouattara elnök korábban komoly infrastrukturális fejlesztéseket ígért az országban. A régió politikai és gazdasági stabilitása kulcskérdés a kakaópiacon, mivel ez a térség adja a világ termelésének nagyjából 70 százalékát.

Mindezek fényében nem véletlen tehát, hogy a felvásárlók igyekeznek lecsapni a kakaókészletekre, amíg az árak nem indulnak emelkedésnek. Ezt erősíti, hogy Ázsiában 2017 az első három hónapjában 20 százalékkal nőtt a kakaóbabőrlés. Ugyanebben az időszakban Európában 1 százalékkal, míg Észak-Amerikában 1 százalékkal bővült a kakaóbab-feldolgozás.

(Investor.hu, 2017. április 22.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.