butik₪pórázon

Próbavásárlásokkal is nyomták a boltokat

Ritkábban trükköznek a boltosok. 

Javult az év végi szezonban alkalmi vagy állandó jelleggel kereskedő vállalkozások jogkövető magatartása az előző év adventi időszakában tapasztalt mértékhez képest, erre utalnak a 2019 novemberétől december végéig lebonyolított fogyasztóvédelmi ellenőrzés-sorozat tapasztalatai, írja a Magyar Nemzet.

Cseresnyés Péter, az innovációs tárca államtitkára a Magyar Nemzetnek elmondta, hogy az ajándékbeszerző körutakon a legtöbb esetben a vevők pénztárcája volt a tét, a próbavásárlások során ugyanis az ellenőrök a le­g­gyakrabban jellemző hiányosságokat, megtévesztő gyakorlatokat találtak az árak feltüntetése vagy a végösszeg kiszámítása kapcsán.

– A kormány révén fogyasztóvédelmi szempontból kiemelten kezelt ünnepi időszakban 2019. november közepétől december végéig országosan 1.202 üzletet ellenőrzött a fogyasztóvédelmi hatóság. Ezek közül 345 esetben állapítottak meg jogsértést, a kifogásolási arány így 29 százalék volt. Tapasztalataink szerint a 2018-as eredményekhez képest javult a vállalkozások jogkövető magatartása az elmúlt ünnepi időszakban – közölte a Magyar Nemzettel Cseresnyés Péter. Az Innová­ciós és Technológiai Minisztérium kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára elmondta, hogy a szezonális ellenőrzések során kiemelten ügyeltek a fogyasztók pénztárcájára, mivel ráadásul a legtöbb probléma a kereskedőknél az eladási ár, a kötelező egységár és az akciós ár feltüntetésével volt.

Márpedig ez az egyik tipikus terület, ahol lehetőség van a vevő megkárosítására, megtévesztésére a szabálytalan árfeltüntetéssel, áralkalmazással, ezért az ilyen típusú visszaélések felderítésére külön figyelmet fordítottak a tárca szakemberei. – A cél minden esetben az, hogy a fogyasztó pontos tájékoztatást kapjon a termék áráról, továbbá a megkárosítások kiszűrése kapcsán az, hogy a vásárló azt az árat fizesse, amit az akciós újságban vagy a polccímkén feltüntettek – részletezte Cseresnyés Péter. Mint mondta, az akciós ajánlatok valóságtartalmának ellenőrzésekor megvizsgálják a kedvezményes csomagok tartalmát és a hatóság szankcionálja azt, ha fiktív árkedvezményekkel vagy megtévesztő tájékoztatással találkozik. A tapasztalatok szerint így hatékonyan visszaszorítható a vásárlók megtévesztése.

Az államtitkár hangsúlyozta: egész évben, az ünnepek előtt pedig különösen kiemelt szándék a magyar családok és vásárlók védelme. Ezért a hatóság 2019-ben is már novembertől fokozottan ellenőrizte az ünnepi időszak szimbolikus termékeit, mint például a csokoládémikulásokat, a bejgliket, a szaloncukrokat, a karácsonyi-szilveszteri dekorációkat, a virsliket, a karácsonyi izzókat, fényfüzéreket, továbbá folyamatosan vizsgálták az üzletek, adventi-szilveszteri vásárok, kitelepülések kereskedőinek működését, valamint a webáruházakat.

Az országos ellenőrzések során olyan üzlettípusokra koncentráltak, ahonnan a fogyasztók az év végi időszakban a legtöbbet vásárolnak, tehát elsősorban az adventi, a karácsonyi és a szilveszteri vásárok, kitelepülések, hús-hentesáru üzletek, továbbá a piacok, valamint a széles vásárlói tömegeket vonzó nagyáruházláncok, a hiper- és szupermarketek, bevásárlóközpontok adtak terepet a vizsgálatokhoz.

– Az egyik legjellemzőbb ellenőrzési mód évek óta a próbavásárlás, amelyből a fogyasztóvédelmi hatóság munkatársai az adott időszakban 1.383-at végeztek el különféle üzletekben – ismertette az ITM államtitkára. – A próbavásárlások során a megállapított, jellemzően többletszámolásból adódó 341 jogsértő eset azt mutatja, hogy a cégek negyedénél találtak kifogást tavaly év végén, ami a megelőző karácsonyi időszakhoz képest ugyancsak csökkenést jelent. – A hatóság összesen 13,8 millió forint értékű fogyasztóvédelmi bírság kiszabását tartotta indokoltnak – szögezte le az ellenőrzés-sorozat összegzésekor.

(Magyar Nemzet, 2020. január 13.)

 

Leárazni csak szépen

Vége a trükközésnek az akciós árakkal, az uniós szigor nyomán. Majd.

Az Európai Parlament jelentősen szigorította az árkedvezmények feltüntetésére vonatkozó szabályozást, számol be arról a DLA Piper szakmai blogja. Ez hatással lehet a jövőbeni árakciók kommunikálására, minden valószínűség szerint Magyarországon is, írja az Origo.

Az Európai Bizottság a tavalyi év során elindított egy folyamatot a fogyasztóvédelem területén, melynek a „New Deal for Consumer" nevet adták, és az EU fogyasztóvédelmi szabályainak a modernizálását, valamint a szabályok hatékony kikényszeríthetőségét tűzték ki célul, különös tekintettel az online értékesítésekre.

E szabályozási csomag keretében fogadott el az Európai Parlament 2019. november 27-én egy irányelvet („Directive on better enforcement and modernisation of EU consumer protection"), mely többek között, módosította a fogyasztók számára kínált termékek árának feltüntetésével kapcsolatos fogyasztóvédelemről szóló 1998-as irányelvet (98/6/EK irányelv).

A módosítással bekerült egy új rendelkezés, mely kimondja, hogy árengedmény esetén az eredeti árnak – melyből a fogyasztó kapja a kedvezményt – az akciót megelőző 30 nap legalacsonyabb árának kell lennie.

Abban az esetben, ha a termék rövidebb ideje van a piacon, mint 30 nap, a tagállamok hozhatnak olyan rendelkezést, mely alapján rövidebb időszak az irányadó.

Fontos kiemelni, hogy ezek csak a fogyasztók felé értékesített termékekre vonatkoznak, vagyis a szolgáltatásokra nem.

A magyar jogszabályok és a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) joggyakorlata szerint eddig is komoly büntetésekre számíthatott a vállalkozás, ha azt kommunikálta a fogyasztó felé, hogy kedvezményesen vásárolhatja meg a terméket, közben valójában nem valósult meg az ígért árkedvezmény, azonban jelenleg nincs konkrét szabály arra vonatkozóan, hogy mit kell kiindulási árnak tekinteni.

Illusztráció FORRÁS: SHUTTERSTOCK

A kereskedelmi gyakorlat szerint, a vállalkozások maguk meghatároznak egy időszakot annak függvényében, hogy az akciós újságjaik, kereskedelmi gyakorlatuk általában milyen időszakot ölel fel.

Ebből kifolyólag általában az adott akciós időszakot megelőző 2, 3 vagy 4 hetes időszakokban alkalmazott eladási árat vesznek figyelembe viszonyítási alapként a százalékos kedvezmény meghatározása során.

Ez a gyakorlat azonban nem fog megfelelni az új szabályozásnak, hisz az egyértelműen kimondja, hogy a legalacsonyabb árpontot kell figyelembe venni, ráadásul az időszakot is meghatározza 30 napban.

Azonban, miután ez az irányelv átültetésre kerül a magyar jogrendszerbe, súlyos büntetésekre számíthatnak azok a vállalkozások, akik ugyan valós, a kedvezményt megelőző árhoz viszonyítják az akciós árat, azonban a megelőző 30 napban volt olyan időszak, hogy annak a terméknek alacsonyabb volt az ára.Nem számít, ha csak pár óráig volt olyan alacsony az ár, amennyiben az volt a legalacsonyabb, abból kell számítani a ténylegesen fogyasztóknak nyújtott kedvezmény mértékét.

A promóciós, illetve különleges szezonális akciók utáni időszakban ez a szabályozás kiemelt vizsgálati területet jelenthet a GVH számára, hisz könnyen előfordulhat, hogy a promóciós időszak után újra magasabb áron kínálja a vállalkozás a terméket, majd pár hét múlva ismét árkedvezményt ad rá, azonban nem a promóciós árhoz viszonyítják az akciós árat.Amennyiben nem telt el 30 nap a kettő között, jogsértő lesz ez a cselekmény, hisz nem valósul meg árkedvezmény a 30 napban fellelhető legalacsonyabb árhoz képest.

Mivel irányelvben történt a szabályozás, aminek nincs közvetlen hatálya, a rendelkezések átültetése a magyar jogrendszerbe még szükséges, vagyis ez alapján egyelőre még nem lehet jogsértést megállapítani, azonban a vállalkozásoknak már most el kell kezdeni az előzetes megfelelési intézkedéseket. Hiszen miután megtörtént az átültetés, minden termékértékesítő – elsődleges és másodlagos forgalmazó kiskereskedő – köteles lesz ennek megfelelően eljárni.

(Origo, 2019. december 13.)

 

Kergeti a simlis boltokat a fogyasztóvédelem

November közepén kezdődtek és december végéig tartanak a karácsonyi ellenőrzések.

A fogyasztók anyagi és termékbiztonságát egyaránt érintik a fogyasztóvédelmi ellenőrzések, mondta Keszthelyi Nikoletta, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkára, írja az Origo az MTI nyomán.

A fogyasztóvédelmi ellenőrzésen december 9-éig 835 üzletet ellenőriztek, a jogsértések aránya 34 százalék volt, 830 próbavásárlás végeztek, 28 százalékot tett ki a kifogásolási arány, országosan pedig 8 millió forint bírságot szabtak ki.

A helyettes államtitkár hangsúlyozta: a karácsonyi fogyasztóvédelmi ellenőrzések célja a családok védelme, a nyugodt ünnepi készülődés feltételeinek megteremtése. Hozzátette, hogy a fogyasztóvédelmet nemcsak a magyar családoknak, hanem a karácsonyi vásárokat jelentős számban felkereső külföldi vendégnek is megadják, hozzájárulva ezzel az országimázs növeléséhez.

Az üzletek és adventi vásárok ellenőrzésekor nézik az ár feltüntetését, a mérőeszközök hitelességét, a nyugtaadást, a panaszügyintézésről szóló tájékoztatást. Tipikus hiba, hogy belemérik a csomagolóanyagot is a termék tömegébe. Előfordult, hogy a terméket magasabb áron értékesítették a meghirdetett akciós árnál.

A fényfüzérek termékbiztonságát az üzletekben és a vámosokkal együttműködve a határokon is ellenőrzik. A vizsgált, 64 típusú fényfüzérből 8 féle volt biztonságos, a többit levetették a polcokról,megközelítően 150 ezer veszélyes fényfüzért vontak ki a kereskedelemből, vagy már eleve nem engedték az országba behozni.

Az online kereskedelem egyre népszerűbb értékesítési csatorna. 2017 óta 2.300 webáruházat ellenőriztek, ezer próbavásárlást végeztek a fogyasztóvédők. A webáruházak jogsértései a korábbi évek átlagos 54 százalékához képest 2019-ben 17 százalékra csökkent.

A helyettes államtitkár felhívta a figyelmet, www.jogsertowebaruhazak.kormany.hu címen elérhető adatbázisra, amely a jogsértést elkövetett webáruházak adatait tartalmazza.

Domokos Péter, a Budapest Főváros Kormányhivatala igazgatója elmondta, hogy a fővárosban a karácsonyi fogyasztóvédelmi akció során 52 egységet ellenőriztek eddig, 37 egység esetében nem éltek kifogással a fogyasztóvédők, 9 esetben a helyszínen pótoltatták a hiányosságokat, 6 esetben indítottak eljárást.

(Origo, 2019. december 11.)

 

Takarít a Black Friday után a fogyasztóvédelem

Lesznek eljárások a Black Friday után.

Már indult fogyasztóvédelmi eljárás a novemberi ellenőrzések alapján, a webáruházak megtévesztő hirdetései miatt, emellett az árképzésnél is előfordultak hiá­nyosságok, írja a Magyar Nemzet. A tárca szakemberei a próbavásárlások során is tapasztaltak késéseket a vállalt szállítási határidőkhöz képest – mondta a Magyar Nemzetnek Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára a november végén lezajlott black friday akciós kampány tapasztalatai kapcsán.

A hazai webkereskedelem legnagyobb eseménye az év során a legtöbb megrendelést hozza az internetes áruházaknak. A black friday az iparági becslések szerint idén minden korábbinál forgalmasabb volt, a felmérések pedig előzetesen több mint 1,2 millió magyar internetező köréből várták az aktivitást.

A Magyar Nemzetnek az Innová­ciós és Technológiai Minisztérium (ITM) értékelte frissen az elmúlt napok, hetek webkereskedelmi tapasztalatait, a fogyasztóvédelemhez érkezett vásárlói jelzések és a szaktárca által irányított fokozott ellenőrzések alapján, amelyeket hetek óta a piaci próbavásárlásokon és az ITM IT-laboratóriumában bonyolítanak a szakemberek.

Cseresnyés Péter kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár elmondta, hogy a magyar vásárlók részéről a legtöbb panasz amiatt a jellemző gyakorlat miatt érkezett, hogy a készleten lévőnek jelzett termék valójában nem vagy csak sokkal később volt elérhető egyes internetes kereskedőknél. A fogyasztók főként azt sérelmezték, hogy az internetes áruházak emiatt gyakran nem tudják betartani az előzetesen ígért szállítási időt, és különösen nehezükre esik ez az olyan forgalmas, kiemelt időszakban, mint a black friday.

– Az ellenőrzések során tetten ért cégek fogyasztóvédelmi eljárásra számíthatnak – közölte az államtitkár. Hangsúlyozta: az elmúlt három évben a szaktárca irányításával több mint 2.300 webáruházat ellenőriztek a hazai piacon, ezer próbavásárlást hajtottak végre, így jelentősen sikerült visszaszorítani az ismételt jogsértések arányát.

Az ellenőrök a 2019-es fekete péntek kampányban leginkább a becsalogató hirdetések, az árképzés, a szállítás és a termékek rendelkezésre állása kapcsán találtak visszás helyzeteket. A hirdetéseknél például előfordult, hogy a weboldalon lévő banner ingyenes házhoz szállítással kecsegtetett, azonban kattintás után kiderült a próbavásárlást végző szakemberek számára, hogy a térítésmentes lehetőséget csak 25 ezer forintos vásárlás fölött biztosítják. 

– Ez megtévesztő reklámnak minősül, a kereskedő fogyasztóvédelmi hatósági eljárásra számíthat – mondta Cseresnyés Péter.

Az államtitkár úgy folytatta: arra is volt példa, hogy egy-egy internetes bolt azt hangsúlyozta a hirdetésében, hogy csak egyetlen napon biztosítja a fekete pénteki kedvezményt, ám később újra meg újra, majdnem minden novemberi pénteken ugyanerre hivatkozva kínált akciós termékeket – az ilyen esetekben is hatósági intézkedés várható.

Az árképzés kapcsán már szinte megszokott jelenség, hogy a cégek a kereskedelmi forgalomban megszokott átlagárat tüntetik fel kimagaslóan kedvezményes vételárként. – Érdemes ár-összehasonlító oldalakon utánanézni a termék tényleges árának, mielőtt bedőlünk az efféle trükköknek – jegyezte meg Cseresnyés.

A nagyon feltűnő, akár 80 százalékos általános akciót hirdető webáruházakban megesett, hogy a rendkívüli mértékű kedvezmény mind­össze egy-két termékre volt érvényes, amelyek miatt ráadásul tűvé kell tenni az egész honlapot, mert jól megbújnak a számos más, teljes árú termék között. Akadnak olyan internetes üzletek is, amelyek a weboldaluk korábbi felépítését teljesen átalakították a black friday idejére, a termékek nagy részét lecserélték – így nehezítve meg az összehasonlítást a korábbi tényleges árakkal. – A minisztérium IT-laborja időben felkészült a hasonló próbálkozásokra, már az ellenőrzés kezdetén, a kedvezményes időszak előtt lementette a vizsgált weblapokat – tette hozzá az államtitkár.

A tapasztalatok szerint ebben az évben is előfordult, hogy csak bizonyos termékcsoportokat akcióztak le vagy a cégek feltételhez kötötték a kedvezményt. Erre a legjellemzőbb példa az volt, amikor csak meghatározott összegű, például 15 ezer forint fölötti vásárlás esetén adtak 15-20-30 százalékos kedvezményt. A szakemberek találkoztak olyan esettel is, hogy egy web­áruház csupán a saját applikációban kínálta a meghirdetett, 70 százalékos kedvezményt, az online boltban viszont már nem biztosították azt.

– A szállítás kapcsán az árucikkek elérhetőségével is akadtak gondok. Előfordult olyan ígéret, hogy 48 órán belül vállalják a szállítást, azonban a próbavásárláson pénteken feladott rendelés a rákövetkező keddre sem érkezett meg, emiatt hatósági eljárást indítottunk – fogalmazott Cseresnyés Péter.

– Nem csupán az IT-labor gyakori ellenőrzési tapasztalata, hanem a hatósághoz érkezett panaszok kilencven százaléka is azzal kapcsolatos, hogy a terméket valótlanul jelölik meg készleten lévőnek, a megrendelés után ugyanis kiderül: legkorábban három hét vagy három hónap múlva tudják szállítani. Ez megtévesztésnek számít, mert a fogyasztó döntését alapvetően befolyásolta, hogy az adott árucikket azonnal elérhetőnek látta, miközben ha tudta volna, hogy mégsem az, máshonnan vásárolt volna – fűzte hozzá a szaktárca képviselője.

Az államtitkár tanácsa szerint a legfontosabb a körültekintés. Célszerű például a vásárlási folyamatot képernyőfotóval lementeni, hasznos lehet a termék kicsomagolását videóra venni. Felhívta a figyelmet: internetes rendelésnél a vevőknek érdemes előzetesen ellenőriz­niük a webáruház elérhetősé­geit, ha kizárólag egyoldalú kommunikációra alkalmas e-mail-címet vagy űrlapot találnak, inkább nézzenek másik kereskedő után.

A fizetési lehetőségeknél pedig minden esetben javasolt az utánvétet választani, hogy a már megkapott termék birtokában, állapotának ismeretében költsünk rá. Fontos észben tartanunk azt is, hogy az online vásárolt termékekre 14 napos elállás vonatkozik, addig indoklás nélkül visszaküldhetjük az árucikket, és még a szállítási költséget sem kell megtérítenünk a vállalkozó számára.

(Magyar Nemzet, 2019. december 2.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.