butik₪pórázon

Firtatják a Media Markt tescos boltjait

Kérdéses a közös üzletek kialakítása. 

Már a nyolcadik üzletét is megnyitotta 2019-ben a Media Markt áruházlánc a Tesco hipermarketein belül, miközben úgy tűnik, az előírások alapján a multinacionális partnerek nem járták végig az üzletnyitáshoz szükséges hatósági engedélyeztetési folyamat minden állomását — írja a Magyar Nemzet. A Media Markt azt közölte: szakértőik álláspontja szerint nem volt szükség rendeltetésmódosítási engedélyre az új boltok kialakításához, holott erről jogszabály rendelkezik. Hatósági körökben jelenleg még vizsgálják az ügyet, írja a lap.

– A Tesco áruházakban kialakított shop-in-shop üzleteink kapcsán a Tescóval mint az ingatlanok tulajdonosával vállalatunk folyamatos kapcsolatban van. Szakértőink álláspontja szerint a szóban forgó shop-in-shop rendszerű értékesítési terek kialakításához nem volt szükség rendeltetésmódosítási engedélyre – közölte megkeresésre a Media Markt műszaki cikkeket értékesítő áruházlánc.

Emlékezetes, februári közigazgatási források szerint a ­Tesco és a Media Markt összefonódása során – amelynek keretében országosan kilenc Tesco hipermarket belső eladóterében értékesítés és raktározás céljából 400 négyzetméternél nagyobb területeket adnak bérbe a Media Marktnak – nem került a plázabizottság elé az üzletek átalakításának terve, holott arról a tavaly szigorított plázatörvény egyértelműen rendelkezik.

Eszerint már nem csupán az új, 400 négyzetméternél nagyobb bruttó alapterületű kereskedelmi építmények felépítéséhez van szükség szigorú engedélyeztetésre, hanem az olyan áruház-átalakításokhoz is, amelyekhez egyébként nem szükséges külön építési engedély – korábban ugyanis ez volt a kiskapu a cégek számára a piaci terjeszkedéshez.

A szigorítás óta ha módosul egy nagyáruház vagy bevásárlóközpont alaprajzi elrendezése, akkor az illetékes jegyzőn keresztül az építésügyi szakhatóságként eljáró Hajdú-Bihar megyei kormányhivatalhoz kell fordulni a plázatörvény alóli felmentés érdekében.

Ez azonban a két multicég a Gazdasági Versenyhivatal által januárban engedélyezett összefonódása során máig nem történt meg, miközben már országosan nyolc Tesco eladóterén belül nyílt úgynevezett „shop-in-shop”, azaz bolt a boltban elrendezésű Media Markt üzlet.

Ezeket a műszaki áruházlánc önálló hatáskörben, saját árukészlettel és alkalmazottakkal, a cégre jellemző piros-fekete-fehér színvilágú árusítóhellyel, ügyfélszolgálattal, raktárral és saját pénztárral működtet bérlőként, függetlenül a bérbeadó Tescótól.

A Tesco áruházlánc korábban azt közölte a Magyar Nemzettel, hogy a boltok nyitásához minden szükséges engedéllyel rendelkeznek az üzleti partnerek.

A Media Markt válaszából azonban kiderül: annak ellenére, hogy áruházanként 700-800 négyzetméternyi, a hipermarketből lecsípett területről van szó, azért nem került a plázabizottság elé a tervezett kilenc átalakítás ügye, mert a cégek nem folyamodtak úgynevezett rendeltetésmódosítási engedélyért az illetékes jegyzőhöz, aki az eljárás során továbbíthatta volna a terveket a plázastop alól felmentést adó testülethez.

A nyilvánosan is elérhető adatok szerint a Media Markt Retail Cooperation Kereskedelmi Kft. jogszerűen, előzetesen megkapta az önkormányzati engedélyt az új helyeken tervezett bolti tevékenységre, azonban a plázatörvény szerint a kereskedelmi rendeltetésű építmény, vagyis a hipermarket jogszabályban meghatározott átalakításakor szükséges külön eljárást már nem kezdeményezték.

Ennek során az illetékes jegyzőnél kell a kereskedelmi építmény rendeltetésének változásához szükséges hozzájárulást igényelni. Annak kapcsán, hogy mi minden tartozik a rendeltetésmódosító eljárás hatáskörébe, jellemzően sok a bizonytalanság a kereskedők körében.

Az építészeti és a plázatörvény alapján azonban az egyértelmű, hogy ha egy nagyáruház alaprajza és mérete átalakítással módosul, ott tervek alapján végzett építészeti tevékenység történik.

Ez esetben a plázabizottság felmentése is szükséges az általános építészeti korlátozás alól, a Tescók esetén ráadásul egyértelmű térelválasztás, vagyis elhatárolás történt az új Media Markt üzlet és a kapcsolódó raktár kialakítása érdekében.

(Magyar Nemzet, 2019. május 8.)

 

Ráncfelvarrták a plázastoppot: sorfalat állni azért lehet

Nehogy a plázákban, piacokon ügyködő kisboltok is beleessenek a szórásba. De ez nem szigorítás. Tévedés, hogy bizottság dönt, az csak javasol. És nagyon nem mindegy, hogy engedélyköteles, vagy nem egy építési tevékenység, ezért van már rendeltetésmódosítási eljárás is. És borulhatna a Tesco-Media Markt bérlet? Legfeljebb sátrat húznak.

2012 óta létezik plázastop Magyarországon, amit már többször megváltoztatott a kormány. 2012-2014 között a 300, ezt követően pedig a 400 négyzetméternél nagyobb boltokra, plázákra irányult a korlátozás. 

2012-2014 között a szakminiszter döntött a felmentésekről, egy kormányközi szakmai bizottság javaslata alapján. Nyilván a bizottságnak megvolt a maga súlya a döntés előkészítésben, de hivatalos döntési jogosítványa nem volt. Az eljárás pedig annyi volt, hogy az építési engedély kérelmeket a 300 négyzetméternél nagyobb kereskedelmi létesítmények esetében a területileg illetékes eljáró hatóság, a jegyző megküldte a szakminiszternek.

2015-től változott az eljárás rendje - ki lehet találni, hogy a brüsszeli bürokratáknak nem tetszett valami - és azóta nem a szakminiszter dönt, de nem is az említett bizottság. A bizottság ugyan megmaradt, de egyrészt most már másnak ad véleményt, másrészt továbbra sincs hivatalos döntési joga. A lényeg, hogy 400 négyzetméternél nagyobb kereskedelmi létesítményt építeni, átalakítani csak úgy lehet azóta, ha az illetékes építésügyi hatóság, a jegyző égisze alatt szakhatósági állásfoglalást kér a Hajdú-Bihar Megyei kormányhivataltól, még a döntése előtt. A sokat emlegetett bizottság pedig, mely államigazgatási képviselőkből áll továbbra is, még mindig csak javaslatot ad a Kormányhivatalnak, amit persze nyilván illik mérlegelni, mint ahogyan régebben is. És az is egyértelmű, hogy egy ilyen bizottságnak továbbra is megvan a maga súlya. A Kormányhivatal pedig tehát egy szakhatósági állásfoglalást ad a jegyzőnek.

Nem mindegy: engedélyköteles, vagy nem engedélyköteles építési tevékenység

2018 augusztusától ismét változott a plázastop. Az eljárás rendje nem módosult, a bizottságosdi maradt úgy, ahogy van, de kibővült az engedélyezés köre, az építési tevékenységek milyenségét nézve.

Az építési engedélyezésnek két ága-boga van. Vannak építési tevékenységek, melyek engedélykötelesek, és vannak olyanok, amelyek nem. A plázastop engedélyezési eljárás korábban - 2018 augusztusa előtt - csak az engedélyköteles építési tevékenységekre terjedt ki. Ez érthető, hiszen a keretet adó joganyag is azt szabályozta, persze teljes körben, miként lehet - leegyszerűsítve - építkezni, mikor kell engedély és mikor nem. Ez azonban azt is jelentette, hogy ha egy boltot nem engedélyköteles építési tevékenységek során alakítottak ki, építettek át, akkor nem kellett semmiféle építésügyi hatósági eljárást előtte lefolytatni.

2018 augusztusától viszont kiegészült a plázastop azzal, hogy kizárólag a 400 négyzetméternél nagyobb kereskedelmi létesítmények esetében kiterjesztették az engedélyezési eljárást a nem engedélyköteles építési tevékenységekre is. Ezt nevezik rendeltetésmódosítási eljárásnak. Ennek a lényege, hogy ma már teljesen mindegy, engedélyköteles, vagy nem egy építési tevékenység, kell hozzá építésügyi hatósági hozzájárulás a kereskedelmi létesítmények esetében és be kell járni a már említett jogi utat. De a bizottságnak továbbra sincs döntési jogosítványa.

A rendeltetésmódosítási eljárás azokat a nem engedélyköteles építési tevékenységeket érinti, melyek során egy pláza, vagy bolt alaprajza, vagy homlokzata módosulhat. Mást nem, legalábbis a jelenlegi jogértelmezés szerint. Tehát egy plázában egy boltot nem lehet megnagyobbítani úgy, hogy a régi gipszkartonos, vagy mozgatható falat kiszedik és beraknak egy újat, kicsit arrébb, hiába nem engedélyköteles az építési tevékenység.

Zavar a zűrben: a plázás kisboltok is belecsúsztak a plázastopba

A gondot az okozta ugyanakkor, hogy a 2018-as módosítás során a rendeltetésmódosítás engedélyezésének bevezetésével a plázastop hatálya alá becsúsztak a plázák, piacok kisboltjai is. A jogszabály ugyanis a rendeltetésmódosítási eljárás során a kereskedelmi létesítmény fogalmát használta, így egy plázás 400 négyzetméternél kisebb kisbolt esetében is le kell folytatni a rendeltetésmódosítási eljárást, ha a tervezett átalakítás bármilyen építési tevékenységgel járt (mert része volt egy nagyobb kereskedelmi létesítménynek, ami már nagyobb volt 400 négyzetméternél). De a jogalkotónak ez nem volt célja.

A jelenlegi módosítása így a kormányrendeletnek arra irányul, hogy a plázák, vagy például a piacok 400 négyzetméternél kisebb kisboltjaira ne terjedjen ki a korlátozás. Ennyi, tehát egy helyes döntés született. És ez nyilván nem szigorítás.

Tesco-Media Markt: shop in shop - sátrazni miért ne lehetne?

A Tesco bérbe adott árusító területet a Media Marktnak. Van ilyen, hiszen a CBA, vagy még mások is adnak bérbe. A GVH jóvá is hagyta az ügyletet, és nyilván a jegyzőnél az üzletindításhoz szükséges bejelentések megtétele és minden más - nem építési - szakhatósági eljárás rendben folyik.

Többször felvetődött ugyanakkor, hogy ehhez az ügylethez a plázastop bizottságnak is köze lenne. Nos, a plázastop jogszabály puszta szövegéből az következik, hogy csak akkor, ha valamilyen építési tevékenység során alakítják ki a Media Markt árusító területeit. Lehet-e ilyen? Persze, megoldható így is.

Önmagában például polcok beállítása, vagy a pénztárgép, pultok elhelyezése egy Tesco áruházon a pénztársoron belül nyilván nem építési, vagy rendeltetésmódosítási engedélyköteles eljárás. Könnyen el lehet képzelni, hogy elhatárolható így is egy terület. Ha pedig építési tevékenység nem folyik, akkor a boltosnak nem kell építési, vagy rendeltetésmódosítási engedélyt kérnie. Ugyanakkor nagyon oda kell figyelni arra, hogy az építési szabályok szerint mi is minősül építési tevékenységnek.

Az árusító terület elválasztása a Tesco és a Media Markt között feltehetően - ha nagyon akarják - megoldható építési tevékenység nélkül is, némi túlzással akár csinos hölgyek sorfala is jelölheti az üzlet széleit. Ha így járnak el, akkor ügyük nem juthat el a már emlegetett bizottsághoz.

A plázastop szabályok építési tevékenységekre vonatkoznak, mivel olyan joganyagban vannak. Lehet persze egy olyan megközelítés is, hogy mit is jelenthet egy kereskedelmi építmény építési, vagy rendeltetésmódosítási engedélyhez nem kötött átalakítása. De hát ebben az esetben ha egy polcot arrébb tol bárhol bármelyik boltos, rohanhatna a hatósághoz engedélyért. De az is számíthat, milyen céllal is tologatják a polcokat.

És hát hiába, úgy egyébként nagy a konkurenciaharc is.

A plázastoppon persze lehet vitatkozni, hogy jó, vagy nem jó. A kisboltok védelmének céljával nyilván felesleges kötözködni, ez az érem egyik oldala. Ehhez az is hozzátartozik, hogy évente több ezer kisboltos zár be végleg. A másik a kereskedelmi hálózat kiegyensúlyozott építgetésének követelménye, ami viszont a vásárló érdeke is. Meg a nemzetgazdaságé, hogy versenyképes legyen ez a terület is. Lehet keresgélni az egyensúlyt. Most itt tartunk. 

(blokkk.com, 2019. február 26.)

 

Plázastop keringő: te kapsz, te nem kapsz

7 pecsét alatt őrzött lista: ezek az üzletláncok építkezhetnek Magyarországon.

Bő egy éves jogi huzavona után tett eleget a Pénzcentrum közérdekű adatigénylési kérelmének a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal. Mutatjuk, ki kapott felmentést a Plázastop néven elhíresült törvény alól, illetve kinek tiltották meg a fejlesztést a 2015. szeptember 24. és 2017. március 31. közötti időszakban, írja a Pénzcentrum, Nagy Bálint összeállítása.

Újabb bő egy éves jogi huzavona után végre eleget tett a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal (HBMK) a Pénzcentrum Plázastop néven elhíresült törvény (lásd alább keretes írásunkat) alóli felmentési kérelmekkel, illetve azokhoz kapcsolódó szakhatósági állásfoglalásokkal kapcsolatos, ismételt közérdekű adatigénylési kérelmének. Az ügy pikantériája, amely egyben kiváló látlelet a magyar jogrendszer működéséről, hogy ezt a kört ugyan már egyszer lejátszottuk a hivatallal, ők mégis újra megtagadták folytatólagos adatokra irányuló kérésünket.

A Kúria ítéletével a kezünkben már bátrabban fordultunk 2017. április 4-én újra a Kormányhivatalhoz, folytatólagos adatokat kérve, meglepetésünkre azonban a HBMK május elején újra elutasította az igénylést. A Korábbi jogi ügymenet tapasztalataira támaszkodva még 2017 júniusában indítottunk keresetet, amelyet első fokon és másodfokon is helyben hagyott a bíróság, és kötelezték az alperest az adatigénylés teljesítésére. Ennek - kisebb elektronikus levelezésben felmerült malőrt követően - néhány nappal ezelőtt eleget is tett a Kormányhivatal.

Mi is az a plázastop?

A Plázastop néven elhíresült törvény az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi törvény módosítása. A törvénymódosítás lényege rendkívül egyszerű volt: megtiltották Magyarországon a 300 nm-nél nagyobb alapterületű kereskedelmi létesítmények (üzlet és bevásárlóközpont) építését, ill. 300 nm-nél nagyobb területűre való bővítését. A 2012 januárjától hatályos módosítás eredetileg 2014. december 31-én került volna kivezetésre, a parlament végül - az uniós kötelezettségszegési eljárás ellenére - mégis a moratórium meghosszabbításáról döntött. Az 2015-től hatályos új Plázastop-törvényben ugyanakkor könnyítést jelentett, hogy az eredetileg 300 nm-es határt kitolták 400 nm-re. Továbbá, ahogy az eredeti törvényben, úgy az új szabályozásban is hagytak egy kiskaput: 2014-ig a kereskedelemért felelős miniszter adhatott felmentést a törvény alól; 2015-től pedig a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal vezetője jár el országos illetékességgel a felmentésért folyamodók ügyében.

18 hónap mérlege: 54 igen, 11 nem

Jöjjenek a tények. Folytatólagos adatigénylési kérelmünkben a 2015. szeptember 24. napja és 2017. március 31. napja közötti időszakot jelöltük meg, amely alatt a Kormányhivatal 65 kérelemből 54 esetben hozzájárult, 11 esetben pedig megtagadta a Plázastop-törvény alóli felmentési kérelmeket. Ha regionális bontásban nézzük a kérelmeket, akkor jól látható, hogy a legtöbben Budapesten (18), illetve Pest megyében (16) folyamodtak hozzájárulásért, míg négy megyében - Csongrád, Fejér, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Somogy - nem volt próbálkozás sem.

A Pénzcentrum birtokában lévő szakhatósági állásfoglalásokat lapozgatva pedig már az is feltűnik, hogy a jelzett időszakban főként már meglévő építmények bővítésére, felújítására vagy profilváltásával kapcsolatban nyújtottak be kérelmeket a hivatalhoz. Az ismertebb nevek közül ilyen például a GABLINI Vagyonkezelő Zrt., amely budaörsi autószalonjának, és szervizének bővítésére kapott hozzájárulást, vagy a Budathlon Kft., amelynek a győri Decathlon áruház bővítésére beadott kérelmét utasították el.

Az állásfoglalásokat böngészve viszont az is egyértelmű, hogy bővítés, felújítás vagy profilváltás kapcsán nem voltak tiltólistán a legismertebb hazai üzletláncok. A Lidl például ugyanúgy megkapta két budapesti (X. és XXII. kerület) boltjának átalakítására az engedélyt, mint például a COOP-okat üzemeltető UNIÓ COOP Zrt. De, ha már plázastop néven futott be a köztudatba a törvény, akkor azt is érdemes megjegyezni, hogy a MOM Park bevásárlóközpont - azaz pláza - komolyabb belső átalakítása sem szúrta a szemét a hatóságnak; 4 különböző engedélyköteles munkálatra is áldásukat adták.

Na persze akadtak komolyabb új építésű beruházási kérelmek is a 2015. szeptember 24. és 2017. március 31. közötti időszakban. A hozzájárulást kapott kérelmek közül érdemes kiemelni például az IKEA Lakberendezési Kft.; az UNIO COOP Zrt., vagy épp a CBA-kat üzemeltető vállalkozások (CBA Kereskedelmi Kft.; C.B.A. MAGYAR Kft.) kérelmeit. A svéd bútoróriás esetében a soroksári áruházról van szó, míg a COOP Kisgyőrben, a CBA pedig Kistarcsán és a főváros XVI. kerületében építhet(ett) új élelmiszer áruházat.

Ezzel szemben a LIDL Magyarország Bt - hiába kapott engedélyt több átalakításra is - két új beruházását (Tata és Budapest XIII. kerülete) is visszadobta a hatóság. A szakhatósági állásfoglalások szerint az egyik fő gond ezekkel például az volt, hogy a "napi fogyasztási cikkek forgalmazása napi szinten számottevő vásárlói forgalmat, így jelentős gépjárműforgalom-növekedést generál, ami az érintett területen a levegő minőségének romlását okozza és növekvő zajterheléssel jár." Közérdekű adatigénylésünkből viszont az is kiderült, hogy a szóban forgó időszakban a többi ismert élelmiszer- és más multi nem állt sorba pofonért; nincs nyoma ugyanis beadványnak például se az ALDI, se a SPAR, se más lánc részéről.

Nagyon úgy tűnik azonban, hogy egy beruházásával ügyesen sakkozott a Lidl. Régóta cikkezik a sajtó ugyanis a budai Lidl-plázáról, és most már a kérelmekből is egyértelmű, hogy kinek is sikerült helyettük zöld lámpát kapni a fejlesztésre. A szakhatósági állásfoglalások között ugyanis feltűnik, hogy a 1027 Budapest, Csalogány utca 43. szám alatti, vegyes funkciójú ingatlanfejlesztés keretében megvalósuló, 1960 négyzetméteres élelmiszer áruházra az OTP Ingatlan Zrt. adta be a kérelmet. A bírálók pedig megállapították, hogy a "kereskedelmi építmény működésének hátrányos következményei a létesítésétől várható előnyöket nem haladják meg."

Érdekesség továbbá, hogy 4 magánszemély beruházási terve is szabad utat kapott a hivataltól. Koncz Benő terménykereskedő épületet álmodott Ceglédre; Erdélyi Gyula egy 39 lakást és 9 üzletet számláló fejlesztésre kapott hozzájárulást; de Mekis János békéscsabai használtruha üzlete; és a Hudák Miklós nevéhez köthető meglévő üzletház átalakítása, és bővítése is zöld lámpát kapott. Megtagadták ugyanakkor az építkezést Budapest Főváros XIII. Kerület Önkormányzatától. A Dr. Tóth József vezette testület szolgáltatóházat nyitott volna a Klapka utca 17-19. szám alatt, de a szakhatóság szerint

A kialakítani tervezett üzletek végleges profiljának ismerete hiányában nem jelezhető pontosan előre a komplexum által várhatóan generált vásárlói és beszállítói forgalom, de a Bizottság forgalomnövekedéssel számol, amelyből eredő negatív hatások kezelésére a megvalósítás környezetében lévő úthálózat képességét aggályosnak találja. (...) Ugyancsak aggályosnak tartja a létesítés és a működés során, valamint a forgalomnövekedés következtében várható környezeti- és zajterhelésből származó kedvezőtlen élettani hatásokat. (...) Budapest XIII. kerülete kereskedelmileg nem ellátatlan, - írják többek között a szakhatósági állásfoglalásban.

(Pénzcentrum, 2018. július 19., Nagy Bálint írása)

 

Plázastop: még egyet szorítanak a multikon

Megcsavarják a plázastoppot. Nehezebb lesz megkerülni.

Újabb szabállyal szigorítaná a kormány a multik terjeszkedését a kiskereskedelmi szektorban. A plázastop miatt ma lényegesen nehezebb új üzleteket nyitni, mint a 2012-ben bevezetett törvényt megelőzően, így az elmúlt években a legegyszerűbb megoldás egy bővülő üzlet számára az volt, ha megvásárolt egy eladó sorba került másik üzletet és azt a saját profiljára alakította. Ez változhat most meg az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény módosításával, írja a Portfolio. 

Bár a plázastop fékező ereje egyértelmű, mostanra bebizonyosodott, hogy ez nem képes megállítani a külföldi élelmiszerhálózatok terjeszkedését. A mostani törvényjavaslat azonban jelentősen megnehezítheti a folyamatot, és akadályozhatja a multik további terjeszkedését.

Valamit fogott azért eddig

Perlaki Szabolcs ügyvéd, az OPL ingatlanüzletágért felelős partnere szerint az építési törvény plázastop szabályait módosító törvényjavaslat egy újfajta engedélyezési eljárást vezethet be az építési engedélyhez nem kötött olyan átalakítások esetére, melyek eredményeként kiskereskedelmi egység jön létre (például raktárból élelmiszerbolt), vagy egy meglévő kiskereskedelmi egységet átalakítanak profilváltás miatt (például cipőboltból élelmiszerbolt lesz).

A 2019-es költségvetés megalapozásáról szóló, benyújtott törvénytervezet szerint a rendeltetésmódosítási engedélyt akkor kell beszerezni, ha 400 négyzetméter, vagy az azt meghaladó bruttó alapterületű építmény rendeltetésének kereskedelmi rendeltetésre változtatnák, vagy kereskedelmi rendeltetésű építményt jogszabályban meghatározottak szerint átalakítanának.

2015. január 1-jétől a 400 négyzetméternél nagyobb alapterületű üzletek és bevásárlóközpontok építése, bővítése, vagy átalakítása építési engedélyezési eljárásában kellett a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal vezetőjének, mint szakhatóságnak a hozzájárulását beszerezni, aki a plázastop bizottság előzetes véleménye alapján döntött. Ez a szabályozás tehát csak az építési engedélyköteles építések és átalakítások esetében tette szükségessé a plázaengedély beszerzését üzlet nyitása esetén. Az átalakítás, rendeltetés-megváltoztatás ugyanakkor főszabály szerint nem igényelt építési engedélyt, kivéve zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetében, ha az átalakítás a csatlakozó építmény alapozását, vagy tartószerkezetét érintette. Az esetek többsége azonban nem ilyen volt, így a meglévő ingatlanban az üzletnyitáshoz nem volt szükség plázastop engedélyre. 

A mostani tervezet ezt a helyzetet (hézagot) kívánja megszüntetni azzal, hogy gyakorlatilag minden olyan átalakítást engedélykötelessé tenne, melynek eredményeként új kiskereskedelmi egység jönne létre. Bár az átalakítás fogalmát a jövőben egy végrehajtásai rendelet fogja meghatározni, valószínű, hogy ha az egyik üzletláncot egy másik üzletlánc váltja az adott helyszínen, az is engedélyköteles átalakításnak fog minősülni - tette hozzá a szakértő.

Izzadhatnak a multik

A dolog lényege az, hogy ma részben ki lehet játszani a plázastoppot különböző módszerekkel. Látni, hogy a diszkontok rengeteg boltot nyitottak az elmúlt időszakban. Egy meglévő boltot átalakítani pedig már nem nagy bűvészet, és most itt akarnak szigorítani - fejtette ki a Portfolio-nak egy szakértő. Szerinte teljesen nem tudják megtiltani a terjeszkedést, de megnehezíteni lehet, és most ezzel próbálkozhatnak. Az még homályos, hogy a szabályozás mennyire lesz kemény, de az biztos, hogy autószerelő-műhelyből nem lehet kiskereskedelmi üzlet rendeltetésmódosítási engedély nélkül. Az viszont még kérdéses, hogy egy hasonló rendeltetés esetén mi lehet a válasz.

Ha túlságosan megnehezítik, szigorítják a szabályzást, és kifejezetten a multik ellen szól, fékezve a terjeszkedésüket, akkor az beleütközhet az uniós jogba is. Brüsszel azt nézi, hogy a törvény mikor diszkriminatív, és ha így gondolják, akkor eljárást indíthatnak ellenünk. Ha túlhúzzák a nadrágszíjat, akkor most erre lehet esély. Brüsszel eddig nem tiltotta a plázastopot, de ez most aggályos is lehet

(Portfolio, 2018. június 20.)

 

Plázastop van, felmentés van

A felmentést kapott plázaépítések alapterülete 425 négyzetmétertől 65 ezer négyzetméterig tart, de feltehetően ezek nem az élelmiszeres diszkontok jóváhagyott kérelmei. 

Az elmúlt közel két és fél évben mintegy száz beruházás kapott felmentést a plázastop, azaz a 400 négyzetmétert meghaladó alapterületű kereskedelmi egység építésének tilalma alól. Akadt egy 65 ezer négyzetméteres létesítmény is a kedvezményezettek között, túlsúlyban van a főváros, számol be a Világgazdaság.

A hozzájáruló szakhatósági állásfoglalást kapó beruházások döntő többségének alapterülete 425 és 2.000 négyzetméter közötti – tájékoztatta a plázastop alóli felmentések kapcsán a Világgazdaságot a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte, hogy a debreceni hivatal 2015. február 1. és 2017. április 24. között 98 esetben adott ki támogató, 29 esetben pedig elutasító állásfoglalást 400 négyzetméternél nagyobb bruttó alapterületű kereskedelmi egység építésére.

A 98 pozitív elbíráláson belül Budapesten 27 kereskedelmi ingatlanberuházás kapott zöld utat, de Cegléd (7), Nyíregyháza (7), Debrecen (5) és Győr (4) is az élmezőnyben van, a kiadott hozzájárulásokat városonként listázva. A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal arról is beszámolt, hogy az ügyben érintett legkisebb alapterületű kereskedelmi létesítmény 425, a legnagyobb pedig 65.625 négyzetméteres. A hivatal ismertetése szerint az érintett projektek között vannak új építésűek, kibővített meglévő épületek, alapterület-növeléssel nem járó belső átalakítások, de olyan üzletek is, amelyek egy nagyobb, nem kereskedelmi célú beruházás részeként épülnek vagy épültek meg.

A beruházók kilétét a debreceni székhelyű kormányhivatal szerint nem tekinti közérdekű adatnak, így megismerésükre nincs lehetőség. A hivatalos szerv indoklása szerint a pozitív elbírálás minden esetben annak köszönhető, hogy a létesítés helye szerinti településre és annak vonzáskörzetére összességében pozitív hatást gyakorol a projekt, környezeti, infrastrukturális, településrendezési és településfejlesztési szempontból egyaránt.

A 65 ezer négyzetméteres alapterület valóban gigaberuházást feltételez, éppen ekkora a Futureal-csoport fejlesztése, a Budapest ONE Business Park, amelyet már 2016-ban az év tervezett kereskedelmi projektje díjjal ismertek el. A kivitelező 2018 végéig át is adná az épületegyüttest Budapest nyugati kapujánál, a XI. kerületi Őrmezőn. Az irodapark az Etele térre tervezett 53 ezer négyzetméteres bevásárló- és szolgáltatóközponthoz, valamint a kelenföldi pályaudvarnál a közlekedési csomóponthoz szorosan kapcsolódó területen helyezkedik el. De a kormányhivatal által jelzett 65 ezer négyzetméteres alapterületnek megfelelhet akár a HB Reavis 136 ezer négyzetméteres Agora Budapest projektjének kereskedelmi tartalma is a XIII. kerületben, a Váci út és a Róbert Károly körút közötti területen. Az új városközpontnak szánt fejlesztést több lépcsőben adhatják át 2018 és 2023 között.

A 2017 június közepén nyitó soroksári IKEA is a kereskedelmi ingatlanok csúcskategóriájába soroható, igaz, a maga 34 ezer négyzetméterével jóval kisebb területen helyezkedik el. Az elmúlt másfél évben kétezer ember vett részt az IKEA-áruház építkezésében, amely közel 17 milliárd forintos beruházásból épül. A plázastop az élelmiszer-kiskereskedelemre is hatással van: az eladásra, valamint a kiadásra kínált ingatlanok terén különösen aktív volt a közelmúltban a Lidl és az Aldi. Előbbi 22 beépítetlen területet, továbbá egy-egy kereskedelmi és lakóingatlant értékesítene, emellett hat beépítetlen telket és üzlethelyiséget adna bérbe. Eközben az Aldi hét ingatlant hirdet eladásra, egyet kiadásra. Emellett azonban áruházak kialakításához keres is 10 ezer négyzetméternél nagyobb telkeket, elsősorban 15 ezer lakost meghaladó településeken.

(Világgazdaság, 2017. május 12.)

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.