kirakatles₪plázarítus

Plázastop keringő: te kapsz, te nem kapsz

7 pecsét alatt őrzött lista: ezek az üzletláncok építkezhetnek Magyarországon. 

Bő egy éves jogi huzavona után tett eleget a Pénzcentrum közérdekű adatigénylési kérelmének a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal. Mutatjuk, ki kapott felmentést a Plázastop néven elhíresült törvény alól, illetve kinek tiltották meg a fejlesztést a 2015. szeptember 24. és 2017. március 31. közötti időszakban, írja a Pénzcentrum, Nagy Bálint összeállítása.

Újabb bő egy éves jogi huzavona után végre eleget tett a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal (HBMK) a Pénzcentrum Plázastop néven elhíresült törvény (lásd alább keretes írásunkat) alóli felmentési kérelmekkel, illetve azokhoz kapcsolódó szakhatósági állásfoglalásokkal kapcsolatos, ismételt közérdekű adatigénylési kérelmének. Az ügy pikantériája, amely egyben kiváló látlelet a magyar jogrendszer működéséről, hogy ezt a kört ugyan már egyszer lejátszottuk a hivatallal, ők mégis újra megtagadták folytatólagos adatokra irányuló kérésünket.

A Kúria ítéletével a kezünkben már bátrabban fordultunk 2017. április 4-én újra a Kormányhivatalhoz, folytatólagos adatokat kérve, meglepetésünkre azonban a HBMK május elején újra elutasította az igénylést. A Korábbi jogi ügymenet tapasztalataira támaszkodva még 2017 júniusában indítottunk keresetet, amelyet első fokon és másodfokon is helyben hagyott a bíróság, és kötelezték az alperest az adatigénylés teljesítésére. Ennek - kisebb elektronikus levelezésben felmerült malőrt követően - néhány nappal ezelőtt eleget is tett a Kormányhivatal.

Mi is az a plázastop?

A Plázastop néven elhíresült törvény az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi törvény módosítása. A törvénymódosítás lényege rendkívül egyszerű volt: megtiltották Magyarországon a 300 nm-nél nagyobb alapterületű kereskedelmi létesítmények (üzlet és bevásárlóközpont) építését, ill. 300 nm-nél nagyobb területűre való bővítését. A 2012 januárjától hatályos módosítás eredetileg 2014. december 31-én került volna kivezetésre, a parlament végül - az uniós kötelezettségszegési eljárás ellenére - mégis a moratórium meghosszabbításáról döntött. Az 2015-től hatályos új Plázastop-törvényben ugyanakkor könnyítést jelentett, hogy az eredetileg 300 nm-es határt kitolták 400 nm-re. Továbbá, ahogy az eredeti törvényben, úgy az új szabályozásban is hagytak egy kiskaput: 2014-ig a kereskedelemért felelős miniszter adhatott felmentést a törvény alól; 2015-től pedig a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal vezetője jár el országos illetékességgel a felmentésért folyamodók ügyében.

18 hónap mérlege: 54 igen, 11 nem

Jöjjenek a tények. Folytatólagos adatigénylési kérelmünkben a 2015. szeptember 24. napja és 2017. március 31. napja közötti időszakot jelöltük meg, amely alatt a Kormányhivatal 65 kérelemből 54 esetben hozzájárult, 11 esetben pedig megtagadta a Plázastop-törvény alóli felmentési kérelmeket. Ha regionális bontásban nézzük a kérelmeket, akkor jól látható, hogy a legtöbben Budapesten (18), illetve Pest megyében (16) folyamodtak hozzájárulásért, míg négy megyében - Csongrád, Fejér, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Somogy - nem volt próbálkozás sem.

A Pénzcentrum birtokában lévő szakhatósági állásfoglalásokat lapozgatva pedig már az is feltűnik, hogy a jelzett időszakban főként már meglévő építmények bővítésére, felújítására vagy profilváltásával kapcsolatban nyújtottak be kérelmeket a hivatalhoz. Az ismertebb nevek közül ilyen például a GABLINI Vagyonkezelő Zrt., amely budaörsi autószalonjának, és szervizének bővítésére kapott hozzájárulást, vagy a Budathlon Kft., amelynek a győri Decathlon áruház bővítésére beadott kérelmét utasították el.

Az állásfoglalásokat böngészve viszont az is egyértelmű, hogy bővítés, felújítás vagy profilváltás kapcsán nem voltak tiltólistán a legismertebb hazai üzletláncok. A Lidl például ugyanúgy megkapta két budapesti (X. és XXII. kerület) boltjának átalakítására az engedélyt, mint például a COOP-okat üzemeltető UNIÓ COOP Zrt. De, ha már plázastop néven futott be a köztudatba a törvény, akkor azt is érdemes megjegyezni, hogy a MOM Park bevásárlóközpont - azaz pláza - komolyabb belső átalakítása sem szúrta a szemét a hatóságnak; 4 különböző engedélyköteles munkálatra is áldásukat adták.

Na persze akadtak komolyabb új építésű beruházási kérelmek is a 2015. szeptember 24. és 2017. március 31. közötti időszakban. A hozzájárulást kapott kérelmek közül érdemes kiemelni például az IKEA Lakberendezési Kft.; az UNIO COOP Zrt., vagy épp a CBA-kat üzemeltető vállalkozások (CBA Kereskedelmi Kft.; C.B.A. MAGYAR Kft.) kérelmeit. A svéd bútoróriás esetében a soroksári áruházról van szó, míg a COOP Kisgyőrben, a CBA pedig Kistarcsán és a főváros XVI. kerületében építhet(ett) új élelmiszer áruházat.

Ezzel szemben a LIDL Magyarország Bt - hiába kapott engedélyt több átalakításra is - két új beruházását (Tata és Budapest XIII. kerülete) is visszadobta a hatóság. A szakhatósági állásfoglalások szerint az egyik fő gond ezekkel például az volt, hogy a "napi fogyasztási cikkek forgalmazása napi szinten számottevő vásárlói forgalmat, így jelentős gépjárműforgalom-növekedést generál, ami az érintett területen a levegő minőségének romlását okozza és növekvő zajterheléssel jár." Közérdekű adatigénylésünkből viszont az is kiderült, hogy a szóban forgó időszakban a többi ismert élelmiszer- és más multi nem állt sorba pofonért; nincs nyoma ugyanis beadványnak például se az ALDI, se a SPAR, se más lánc részéről.

Nagyon úgy tűnik azonban, hogy egy beruházásával ügyesen sakkozott a Lidl. Régóta cikkezik a sajtó ugyanis a budai Lidl-plázáról, és most már a kérelmekből is egyértelmű, hogy kinek is sikerült helyettük zöld lámpát kapni a fejlesztésre. A szakhatósági állásfoglalások között ugyanis feltűnik, hogy a 1027 Budapest, Csalogány utca 43. szám alatti, vegyes funkciójú ingatlanfejlesztés keretében megvalósuló, 1960 négyzetméteres élelmiszer áruházra az OTP Ingatlan Zrt. adta be a kérelmet. A bírálók pedig megállapították, hogy a "kereskedelmi építmény működésének hátrányos következményei a létesítésétől várható előnyöket nem haladják meg."

Érdekesség továbbá, hogy 4 magánszemély beruházási terve is szabad utat kapott a hivataltól. Koncz Benő terménykereskedő épületet álmodott Ceglédre; Erdélyi Gyula egy 39 lakást és 9 üzletet számláló fejlesztésre kapott hozzájárulást; de Mekis János békéscsabai használtruha üzlete; és a Hudák Miklós nevéhez köthető meglévő üzletház átalakítása, és bővítése is zöld lámpát kapott. Megtagadták ugyanakkor az építkezést Budapest Főváros XIII. Kerület Önkormányzatától. A Dr. Tóth József vezette testület szolgáltatóházat nyitott volna a Klapka utca 17-19. szám alatt, de a szakhatóság szerint

A kialakítani tervezett üzletek végleges profiljának ismerete hiányában nem jelezhető pontosan előre a komplexum által várhatóan generált vásárlói és beszállítói forgalom, de a Bizottság forgalomnövekedéssel számol, amelyből eredő negatív hatások kezelésére a megvalósítás környezetében lévő úthálózat képességét aggályosnak találja. (...) Ugyancsak aggályosnak tartja a létesítés és a működés során, valamint a forgalomnövekedés következtében várható környezeti- és zajterhelésből származó kedvezőtlen élettani hatásokat. (...) Budapest XIII. kerülete kereskedelmileg nem ellátatlan, - írják többek között a szakhatósági állásfoglalásban.

(Pénzcentrum, 2018. július 19., Nagy Bálint írása)

 

Plázastop van, felmentés van

A felmentést kapott plázaépítések alapterülete 425 négyzetmétertől 65 ezer négyzetméterig tart, de feltehetően ezek nem az élelmiszeres diszkontok jóváhagyott kérelmei. 

Az elmúlt közel két és fél évben mintegy száz beruházás kapott felmentést a plázastop, azaz a 400 négyzetmétert meghaladó alapterületű kereskedelmi egység építésének tilalma alól. Akadt egy 65 ezer négyzetméteres létesítmény is a kedvezményezettek között, túlsúlyban van a főváros, számol be a Világgazdaság.

A hozzájáruló szakhatósági állásfoglalást kapó beruházások döntő többségének alapterülete 425 és 2.000 négyzetméter közötti – tájékoztatta a plázastop alóli felmentések kapcsán a Világgazdaságot a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte, hogy a debreceni hivatal 2015. február 1. és 2017. április 24. között 98 esetben adott ki támogató, 29 esetben pedig elutasító állásfoglalást 400 négyzetméternél nagyobb bruttó alapterületű kereskedelmi egység építésére.

A 98 pozitív elbíráláson belül Budapesten 27 kereskedelmi ingatlanberuházás kapott zöld utat, de Cegléd (7), Nyíregyháza (7), Debrecen (5) és Győr (4) is az élmezőnyben van, a kiadott hozzájárulásokat városonként listázva. A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal arról is beszámolt, hogy az ügyben érintett legkisebb alapterületű kereskedelmi létesítmény 425, a legnagyobb pedig 65.625 négyzetméteres. A hivatal ismertetése szerint az érintett projektek között vannak új építésűek, kibővített meglévő épületek, alapterület-növeléssel nem járó belső átalakítások, de olyan üzletek is, amelyek egy nagyobb, nem kereskedelmi célú beruházás részeként épülnek vagy épültek meg.

A beruházók kilétét a debreceni székhelyű kormányhivatal szerint nem tekinti közérdekű adatnak, így megismerésükre nincs lehetőség. A hivatalos szerv indoklása szerint a pozitív elbírálás minden esetben annak köszönhető, hogy a létesítés helye szerinti településre és annak vonzáskörzetére összességében pozitív hatást gyakorol a projekt, környezeti, infrastrukturális, településrendezési és településfejlesztési szempontból egyaránt.

A 65 ezer négyzetméteres alapterület valóban gigaberuházást feltételez, éppen ekkora a Futureal-csoport fejlesztése, a Budapest ONE Business Park, amelyet már 2016-ban az év tervezett kereskedelmi projektje díjjal ismertek el. A kivitelező 2018 végéig át is adná az épületegyüttest Budapest nyugati kapujánál, a XI. kerületi Őrmezőn. Az irodapark az Etele térre tervezett 53 ezer négyzetméteres bevásárló- és szolgáltatóközponthoz, valamint a kelenföldi pályaudvarnál a közlekedési csomóponthoz szorosan kapcsolódó területen helyezkedik el. De a kormányhivatal által jelzett 65 ezer négyzetméteres alapterületnek megfelelhet akár a HB Reavis 136 ezer négyzetméteres Agora Budapest projektjének kereskedelmi tartalma is a XIII. kerületben, a Váci út és a Róbert Károly körút közötti területen. Az új városközpontnak szánt fejlesztést több lépcsőben adhatják át 2018 és 2023 között.

A 2017 június közepén nyitó soroksári IKEA is a kereskedelmi ingatlanok csúcskategóriájába soroható, igaz, a maga 34 ezer négyzetméterével jóval kisebb területen helyezkedik el. Az elmúlt másfél évben kétezer ember vett részt az IKEA-áruház építkezésében, amely közel 17 milliárd forintos beruházásból épül. A plázastop az élelmiszer-kiskereskedelemre is hatással van: az eladásra, valamint a kiadásra kínált ingatlanok terén különösen aktív volt a közelmúltban a Lidl és az Aldi. Előbbi 22 beépítetlen területet, továbbá egy-egy kereskedelmi és lakóingatlant értékesítene, emellett hat beépítetlen telket és üzlethelyiséget adna bérbe. Eközben az Aldi hét ingatlant hirdet eladásra, egyet kiadásra. Emellett azonban áruházak kialakításához keres is 10 ezer négyzetméternél nagyobb telkeket, elsősorban 15 ezer lakost meghaladó településeken.

(Világgazdaság, 2017. május 12.)

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.