butik₪pórázon

Főnök, hát megint zsebbe?!

Hiába a munkaerőhiány, egyre több ember dolgozik feketén. 

Emelkedett a feketefoglalkoztatás aránya a meghatározó gazdasági ágazatokban, írja a Népszava. Az építőiparban minden harmadik dolgozó bejelentés nélkül dolgozik.

A főnök tudta nélkül, a megbeszéltnél korábban állt munkába a dolgozó, azért nem volt idő bejelenteni – a „nem értem el a könyvelőmet” típusú magyarázatok mellett újabban ilyen kifogásokkal is próbálkoznak a munkaügyi ellenőrzések során feketefoglalkoztatáson kapott építőipari cégek. A vállalkozások gyakran hivatkoznak adminisztrációs hibára, valamint a könyvelő mulasztására is. Szintén sűrűn előforduló érvelés, hogy az érintett dolgozó csak próbamunkán van – akár hetekig is –, és csak akkor jelentik majd be, ha megfelelt.

A próbaidő azonban a munkaviszony része, a dolgozókat ezen időszak alatt is be kell jelenteni – figyelmeztet a Pénzügyminisztérium foglalkoztatásfelügyleti főosztályának a 2019 első félév munkaügyi ellenőrzéseinek eredményeit összefoglaló jelentése. Az elmúlt években a munkáltatói járulékterhek folyamatos csökkenése nemhogy visszavetette volna a feketefoglalkoztatás, a meghatározó gazdasági ágazatokban még nőtt is a bejelentés nélküli foglalkoztatás aránya - olvasható ki a jelentésből. (Ez nem meglepő, hiszen még a csökkentésekkel együtt is Magyarországon az egyik legnagyobb a béreket sújtó adóteher Európában).

A szakszervezetek által régóta kifogásolt ellenőrzési kapacitások szűkülését jól mutatja, hogy az idei első félévben ismét kevesebb munkavállalóhoz jutottak el az ellenőrök. 2018-ban január 1. és június 30. között még 41 ezer, 2019 első félévében már csak alig több mint 37 ezer dolgozó foglalkoztatását ellenőrizték. Pedig a jelentésekből évről évre kiderül, hogy minden második dolgozót valamilyen munkaügyi jogsértés ér, és ezek közül a leggyakoribb a feketefoglalkoztatás. Ez utóbbi most a vizsgált munkavállalók csaknem 14 százalékát érintette, miközben 2018-ban még 11,5 százalék volt az arány.

A 2019-es egyébként az elmúlt 9 évben tapasztalt legmagasabb arány.  A jelentés megfogalmazói azonban úgy vélik: az ellenőrzések hatékonyságának növekedése miatt derült fény több jogsértésre. „Az ellenőrzéssel érintett munkavállalók, valamint a feketefoglalkoztatással érintett munkavállalók száma közötti olló szűkülése” azt jelezi, hogy „a munkaügyi ellenőrzések jelentős többsége olyan munkahelyekre irányul, ahol ténylegesen megsértik a munkavállalók jogait” - fogalmaznak.

Eközben a nehezen megközelíthető munkahelyeken - különösen az építőipar és a vagyonvédelem területén - a munkáltatók bíznak az ellenőrzések elmaradásában, és sokszor tudatosan nem jelentik be a munkavállalókat. A bejelentés nélküli foglalkoztatás esetében a jogsértések jelentős hányadát tudatosan, csalási és adóelkerülési szándékkal követik el. A cél a versenyelőny, valamint az extraprofit elérése – állapítja meg a jelentés.

Az ellenőrzések elmaradásában joggal bízhatnak is a cégek, hiszen a munkaügyi ellenőrök létszámát, és ebből következően az ellenőrzések gyakoriságát az utóbbi években olyan mértékben lecsökkentette a kormány, hogy ha most ellenőriznek egy céget, akkor az legközelebb 83 év múlva kerülne ismét sorra. Ezt számolták ki legalábbis a szakszervezetek, amelyek régóta szorgalmazzák is a munkaügyi ellenőrzések erősítését.

A feketemunka elleni célzott fellépés hangsúlyos eleme a Munkástanácsok Országos Szövetsége és a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége közös, a munkaerőhiány kezelésére kidolgozott csomagjának is. A két szervezet szerint ezen a téren hatékonyabban és célzottabban kell fellépni, az ellenőrzésekbe pedig az érintett ágazati szövetségeket és szakszervezeteket is be kell vonni, különben nem is kerülnek az ellenőrök látóterébe a fekete és szürke zónában mozgó cégek.

Márpedig a feketefoglalkoztatásban éppen azok az ágazatok járnak élen, ahol a leginkább panaszkodnak a munkaerőhiányra. Minden harmadik feketén foglalkoztatott munkavállaló az építőiparban dolgozik. Némi javulás ugyan mutatkozik itt, de az ágazatban a dolgozók majdnem a harmadát még mindig nem jelentik be.

Az építőiparban az ellenőrzés sem egyszerű, az alvállalkozói láncolatok sokasága miatt komoly kihívás a foglalkoztató kilétének megállapítása is. A megrendelőt, fővállalkozót általában nem érdekli, hogy a munkaterületen dolgozók kinek az alkalmazásában állnak, és bejelentették-e őket. A láncolatban a sor végén állnak a nehezebb, fizikai munkákat végző vállalkozások, amelyek „rá vannak kényszerülve” a szabálytalan foglalkoztatásra, mivel a sor végére érve már kevés pénz jut az elvégzendő munkáért – számol be a jelentés az ellenőrzések tapasztalatairól.

A szintén komoly munkaerőhiánnyal küzdő kereskedelemben az összes feketén foglalkoztatott 8 százaléka dolgozik, az ágazaton belül 8-ról 10 százalékra emelkedett a be nem jelentett dolgozók aránya. Ez pedig 2011 óta a legmagasabb arány a kereskedelem területén.

A feketefoglalkoztatásból még mindig 9 százalékot kihasító vendéglátásban viszont megállt a feketefoglalkoztatás elmúlt években tapasztalt folyamatos növekedése. Igaz, így sem jelentik be a dolgozók 13 százalékát. A munkaadók itt gyakran azzal védekeznek: fiatal, huszonéves fiatalokat vesznek fel, akik munkamorálja gyakran igen gyenge lábakon áll. Sokszor hiába ígérik meg, hogy jönnek másnap dolgozni, még csak nem is jelzik, hogy nem így lesz. Ilyenkor beugróst kell keríteni, és a kavarodásban elmarad a bejelentés.      

Listázzák a feketéztetőket

Közzétette honlapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal azoknak a cégeknek és vállalkozóknak a listáját, amelyek esetében végleges és végrehajtható közigazgatási vagy bírósági határozat állapította meg, hogy nem tettek eleget a munkaviszony létesítésével összefüggő bejelentési kötelezettségüknek.

A legújabb listán összesen 4.862 név olvasható: ők, ha nem követik el ismét a jogsértést, két év múlva kerülnek le a listáról.   

Van már uniós munkaügyi hatóság is

Megkezdte munkáját október 16-án Pozsonyban az Európai Munkaügyi Hatóság, amely főként álláslehetőségekkel, letelepedéssel, munkavégzéssel kapcsolatosan nyújt majd tájékoztatást, közvetít a  több országot érintő jogvitákban, támogatja a tagállami hatóságok közötti együttműködést és a fellépést a szociális, munkaügyi szabályokkal való visszaélések ellen, továbbá segíti az EU-n belüli méltányos munkaerő-mobilitást. 

A munkaügyi és szociális biztonsági szabályok érvényesítése továbbra is nemzeti hatáskör marad.

Az ügynökség létrehozásának gondolatát két éve vetette fel Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. A szervezetről szóló tervezetet 2018 végén a magyar kormány – a svédekkel együtt –  nem támogatta, mondván: a magyar munkavállalók és munkáltatók érdekét sértené, ha egy uniós intézmény a helyi sajátosságok ismerete nélkül a nemzeti hatásköröket felülbírálva  intézkedne.

(Népszava, 2019. október 18., Varga Dóra írása)

 

Nem tudtál szabira menni?

Nyári szabadságok: nem éri meg korlátozni a dolgozókat.

A munkaerőhiány miatt a vállalatoknak a korábbinál nagyobb figyelmet kell szentelniük a szabadságok tervezésére, már most célszerű felmérni, melyik munkavállalójuk hol tart az éves szabadságkeretének felhasználásában, és a nyári időszakban célszerű legalább az időarányos szabadságot kiadniuk - írja a Napi.hu, a Trenkwalder munkaerő-kölcsönzéssel és -közvetítéssel foglalkozó cég közleménye és az MTI nyomán. 

A közleményben emlékeztetnek: ha a munkáltató nem adja ki az adott évre járó szabadságot, jogszabályt sért, ugyanis a Munka törvénykönyve (Mt.) szerint csupán az életkor alapján járó (az életkortól függően 1-10 nap) pótszabadság vihető át - külön megállapodás alapján - az adott évet követő 12 hónapra.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy főként azoknak a kisebb vállalkozásoknak jelent nagyobb terhet az időarányos szabadság kiadása, amelyek az alacsonyabb létszám miatt nehezebben képesek megoldani a szabadságon lévő dolgozók helyettesítését. A munkaerőhiány miatt a nagyobb vállalatok számára is problémát okozhatnak az év utolsó hónapjaiban "bent ragadt" szabadságok, különösen olyan területeken, mint a kereskedelem, vagy a szállítmányozás, amelyeknek csúcsszezonja éppen az év végi időszakra esik.

A munkavállalók többsége hagyományosan a nyári szabadságot preferálja, a tervezés során célszerű nem csupán az időarányosan elmaradt szabadnapok pótlásáról, hanem lehetőség szerint az éves szabadságkeret minél nagyobb mértékű csökkentéséről is intézkedni nyáron - mutatnak rá.

A szabadság időpontjának meghatározásában a jogszabály a munkáltató számára biztosít nagyobb mozgásteret, ugyanis a munkavállaló a szabadságkeretéből mindössze 7 munkanapról rendelkezhet szabadon. Ugyanakkor mindkét fél érdeke, hogy a többi szabadnapot is mindkét fél igényeit figyelembe véve adják ki.

A rugalmasságot korlátozó szabály, hogy a szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell, a munkavállalónak a szabadságra vonatkozó igényét szintén legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie.

Ha a munkavállaló az év során valamilyen okból mégsem tudta felhasználni a neki járó szabadságot, annak kiadását a munkaviszony tartama alatt később is követelheti. A szabadság pénzben ekkor sem váltható meg, arra csupán a munkaviszony megszűnésekor van lehetőség - derül még ki a közleményből.

(Napi.hu, 2019. július 6.)

 

Szabadságra mész?

A főnök téríti a meghiúsult pihenést.

Sok munkavállaló májusban már tervezi a nyári vakációt, ezért érdemes odafigyelni a szabadságolás szabályozására, írja a Magyar Nemzet. A fizetett szabadnapok száma az életkorral és a gyermekek számával változik. A szabadságról előre szólni kell a főnöknek, aki nem rendelheti be csak úgy a távol lévő munkatársat.

Nemcsak a munkahelyi vezetővel, de egymással is egyeztetniük kell a munkavállalóknak a nyári szabadságokról. A dolgozók már tervezik a nyári vakáció időpontját, azonban sokan nem tudják, milyen szabályozás vonatkozik a fizetett pihenőnapok kivételére.

Az alapszabadság mértéke egy naptári évben húsz nap, amely különböző szempontok alapján pótszabadsággal egészülhet ki – derül ki a Taylor Wessing Budapest ügyvédi iroda jogi szakértőinek összeállításából. Az alapszabadságon felüli napok száma az életkortól, a 16. életévét be nem töltött gyermekek számától, illetve a munkavégzés jellegétől is függ. Példaként említik: egy 32 éves, kétgyermekes családanyának huszonhét nap szabadság jár, mert a 31. életévüket betöltöttek három, a kétgyermekes szülők pedig négy nap pótszabadságra jogosultak.

A szakértők arra is figyelmeztetnek: tévedés, hogy a szabadságot „kiveszi” a munkavállaló, mivel ezeket a napokat valójában a munkáltató adja ki. A munka törvénykönyve vonatkozó fejezete szerint a szabadság kiadása előtt a munkavállalót ugyanakkor meg kell hallgatni, és a szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell. A munkavállaló évente hét munkanap szabadsággal rendelkezhet szabadon, amelyet legfeljebb két részletben vehet ki. Erre vonatkozó igényét tizenöt nappal korábban köteles bejelenteni a felettesének, ám ettől a szabálytól közös megegyezés alapján eltérhetnek. Jellem­zően próbaidő alatt, vagyis a munkaviszony első három hónapjában a munkavállaló nem rendelkezhet szabadon a szünnapjaival.

Az ügyvédi iroda kiemelte: a szabadságot úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Ettől azonban a munkáltató és a munkavállaló megállapodása eltérhet. Fontos, hogy a szabadságról nem hívhat vissza csak úgy senkit a felettese. A szabályozás szerint csupán kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működést közvetlenül és súlyosan érintő okokra hivatkozva lehet a szabadság kiadásának már egyeztetett időpontját módosítani vagy a már megkezdett pihenésről visszahívni a munkavállalót. Ha a munkavállalót visszahívják külföldi szabadságáról, a munkáltató köteles lesz megtéríteni az idő előtti hazatérés költségeit. A szabadság megszakításakor a hazautazással és a munkával töltött idő nem számít bele a szabadság időtartamába. Fontos, hogy a fenti szabályok akkor is alkalmazandók, ha a munkavállaló nem utazott el, hanem a lakóhelyén tartózkodik.

(Magyar Nemzet, 2019. május 26.)

 

Szörfözés: majd csak engedéllyel, és ez is GDPR

A GDPR, az uniós adatvédelmi rend miatt változik a munkahelyi számítógépek használatának szabályozása is. Így egy friss törvényjavaslat alapján a munka törvénykönyve módosul majd, és tilos lesz a munkáltatótól a munkavégzésre adott számítógép magáncélú használata. Így nem lesz adatkezelési probléma. Sem, tesszük hozzá. Ja igen, és mi lesz a munkáltatótól kapott okostelefonokkal?

A munka törvénykönyve jelenleg csak a távmunka esetében szabályozza közvetlenül a munkáltatótól munkavégzésre kapott számítógép használatát. Így a munkáltató előírhatja, hogy a tőle kapott számítástechnikai eszközt a távmunkás munkavállaló kizárólag a munkavégzéséhez használhatja. Ezt a korlátozást ellenőrizheti is a munkáltató, de ugyanakkor azt is rögzíti a munkajog, hogy a munkavégzés ellenőrzése során a munkáltató már nem tekinthet bele a munkavállalónak a munkavégzéshez használt számítástechnikai eszközön tárolt, de nem a munkaviszonnyal összefüggő adataiba, tehát a magánéletébe.

Az Országgyűléshez nemrégiben benyújtott, az uniós adatvédelmi rend 2018-as bevezetése miatt szükséges törvénymódosítások természetesen érintik a munka törvénykönyvét is, aminek egyik fejezete ma is szabályozza a munkaviszony keretein belül a személyiségi jogok védelmét. Nos, itt lesz némi felfordulás a törvényjavaslat alapján, mivel ennek a fejezetnek lesz része a munkáltatótól kapott számítógépek használatának rendje is, de most már nem csak a távmunka esetében.

Hanem minden esetben, amikor a munkáltató számítógépet ad a munkavégzéshez.

Ne lógj annyit a neten

Az azért egyértelmű, hogy a munkahelyen dolgozni kell, de hát tudott dolog, hogy időnként némi lazítás azért előfordulhat, és aminek egyik színtere a világháló azoknál, akik számítógépes munkát végeznek. És nem csak a facebook, hanem például az e-mail is.

Nos, a törvényjavaslat most már általános jelleggel írányozza elő, hogy a munkavállaló a munkáltatótól a munkavégzéshez kapott számítástechnikai eszközt - eltérő megállapodás hiányában - kizárólag a munkaviszony teljesítése érdekében használhatja. 

A munkáltató ellenőrzése során a munkaviszony teljesítéséhez használt számítástechnikai eszközön persze csak a munkaviszonnyal összefüggő adatokba tekinthet bele. De - egy kis csavar is jön - munkaviszonnyal összefüggő adatnak minősül az előbbi korlátozás betartásának ellenőrzéséhez szükséges adat is. 

És - leegyszerűsítve - az indoklás lényege, hogy a munkavállaló magánéletét a munkáltató egyébként sem ellenőrizheti, de hogy egyáltalán ne legyen adatkezelési gond, a munkaadó munkavégzéshez adott számítógépének a magáncélú használatát megtiltanák. Így - tesszük hozzá - elvileg magáncélú adat nem is juthat a munkáltató munkavégzésre adott számítógépére, így ott nincs is mit kezelni.

A hivatalos indoklás szövege egyébként: "A munkáltató által biztosított számítástechnikai eszközökkel összefüggésben a hatályos rendelkezésekhez képest a változás abban mutatkozik meg, hogy a magánélet ellenőrzésének kizárása helyett a hangsúly arra kerül, hogy a munkavállaló a rendelkezésére bocsátott számítástechnikai eszközt kizárólag a munkaviszony teljesítése érdekében használhatja, mivel az Alaptörvényből és a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényből is levezethető a munkáltató azon kötelezettsége, hogy a magánélet nem ellenőrizhető. Tehát a munkáltató az átadott számítástechnikai eszközön tárolt adatba az ellenőrzés során addig tekinthet be, ameddig el nem tudja dönteni, hogy az adat magáncélú adat-e". Mondja a jogalkotó.

Autó, mobiltelefon: azért lehet itt más is - és mi lesz az okostelefonokkal

Vigasztalásul azért elmerengtünk azon, hogy számos vállalkozás ad autót, vagy éppen mobiltelefont - főleg okost - munkavállalóinak. És engedélyezi azok magáncélú használatát. Oldalunk szakterületén maradva például a Lidl a boltvezetőknek adott személygépkocsi magáncélú használatának minden költségét vállalja is. Így előfordulhat, hogy egy munkáltató meghatározott feltételekkel engedi majd a magáncélú számítógép használatot, akár munkaidőben is, erre a törvényjavaslat előreláthatóan adhat is majd lehetőséget. És miért is ne, például pihenőidőben, hiszen a mindennapokban már mélyen gyökerezik a számítógép, az internet használata, és ha például a MOL munkavállalói négylábú ugatós kedvenceiket bevihetik az irodába, ami azért némi törődést is igényel a munkaidő során, miért ne lehetne pár perc szörfözéssel, vagy mailezéssel újabb erőt meríteni a további munkához.

Hát igen, és mi lesz a munkavállalóknak munkavégzésre adott okostelefonokkal.

(blokkk.com, 2019. február 16.)

 

Drága mulatság a túlóra: olcsóbb lehet felvenni valakit

De nincs kit. Minden boltos eladóra vadászik: a kirakatokban kétféle felirat látható: vegyél ajándékot és gyere hozzánk dolgozni, egy ünnepi és egy eladókereső. Már egymás elől is nehéz elszipkázni az eladókat, így kényszerű kényszer a túlóra. Ami 2018-ban nő is szépen. De annak ára másfélszerese a bérnek, 2018-ban 10 milliárdba is fájhat. Érthető: mindenkinek bajos a 400 óra.

Senki sem örül annak, ha túlóráztatni kell. A boltos eladó is szívesebben lelép időben, ha vége a munkaidejének és a boltos vállalkozó sem szívesen fizet másfélszeres pénzt a túlórák után (vagy 50% pótlék jár a rendkívüli munkavégzésnek nevezett túlóráért, vagy pihenőidő, de hát pont az a baj, hogy sokkal több munkáskézre lenne szükség a boltban, így a túlóra helyett pihenőidő kiadására kevés helyen futja, időben persze). És a mérleg egyik serpenyőjén ott van, hogy akad olyan boltos dolgozó, aki eleve azzal számol, hogy túlórával megemelheti a keresetét, jól jön az a pénz is.

Túlórában a vállalkozások nem egyformák. Van olyan vállalkozás, ahol több, van ahol pedig kevesebb a túlóra, van akinek bőven elég a jelenlegi 250-300 órás keret, de akad olyan is, aki túlnyúlna ezen. Már ha az alkalmazottja faképnél nem hagyja, hiszen amikor munkaerőhiány van, óvatosan kell bánni a túlórával. Ráadásul akkor ott van még a szakszervezet is, aki teszi a dolgát.

És megint nőtt a túlóraszám a boltokban

Rémisztő és dermesztő a munkaerőhiány mindenütt. Eladó, pénztáros, árufeltöltő hiányában nem megy a bolt, de hiába a 15%-os béremelés a bolti fizikai dolgozók körében, nem nőtt a létszám 2018-ban. A túlóraszám viszont igen, az első három negyedéves adatok szerint 2018-ban ismét:

túlóraszám
január-szeptember,
millió óra
2014 2015 2016 2017 2018
3 3,4 4 3,5 3,8
KSH, január-szeptember közötti időszakok, négy főnél nagyobb vállalkozások

Túlóráztat itt mindenki, a nagyobb boltos vállalkozások többet, de ők azok, ahol több a bér is:

túlóra - létszám
összes boltos

3,8 millió óra

144 ezer fő

50 főnél kisebb

0,7 millió óra

65 ezer fő
50-250 főig 0,3 millió óra 16 ezer fő
250 fő felett

2,8 millió óra

63 ezer fő
KSH, négy főnél nagyobb vállalkozások

Könnyen megkétszereződhet a túlóráztatás költsége a boltokban

2017-ben valamelyest fékeződött a a túlóraszám a boltokban, amiben szerepet játszhatott, hogy jelentősen kellett emelni a minimálbéreket és tovább nyomta a munkaerőpiacot a munkaerőhiány, ami vitte a pénzt a vállalkozásoknál. De hát a munkaerőhiány erős maradt továbbra is, így nem maradt sok választásuk a boltos (és sok más) vállalkozásoknak, jobban bele kellett nyúlni a zsebekbe és bevállalni a nagyobb túlóráztatást. Az árut valahogyan ki kell rakni a polcra, a pénztárban valahogyan fizetnie kell a vásárlónak.

A túlóraköltségek persze szépen emelkedtek, nem csak a túlóraszám emelkedése, hanem a bérek megugrása miatt is. A túlóraköltség becslésében a fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresetét vettük figyelembe, hiszen ők túlóráznak feltehetően a legtöbbet a boltokban, így most már közel kétszeresét kell erre fordítaniuk a boltos vállalkozásoknak az öt évvel korábbihoz képest:

boltos óraszámok 2014 2015 2016 2017 2018*
túlóra (millió óra) 4,4 4,9 5,7 5,3 5,7
eladók havi bruttó átlagkeresete (ezer forint) 143 148 161 191 216
túlóra költsége
(milliárd forint, járulékkal)
5 5,8 7,3 7,7 9,2
KSH, érték: millió óra, négy főnél nagyobb vállalkozások, */: várható

Rabszolgasorsok: a keserű pirulát is le kell nyelni, csak gyógyítson is

Érthető a szakszervezetek felháborodása, ez a dolguk. De hát azt nem lehet mondani, hogy akkor tessék még több bért adni, hogy legyen több munkáskéz, hiszen munkabért is ki kell fizetni valamiből, sok választása pedig nincs a vállalkozásoknak a bevételen kívül. A 400 órás keretet pedig nyilván nem használná ki minden vállalkozás, ahogyan a 250-300 órás túlórakeretet sem töltik ki sokan.

Nyilván senkinek sem érdeke, hogy egy bolt eladó, vagy pénztáros hiányában ne tudjon kinyitni, vagy ha kinyit, ne tudja kiszolgálni a vásárlót. A rugalmasabb munkaidő gazdálkodásra szükség van. Olyan lehetőséget célszerű adni a szakszervezeteknek, hogy ahol a jelenlegi 250-300 órás keretnél több túlórára van szükség, ott legyen lehetőségük az indokolatlan túlmunka ellen fellépni a cégvezetésnél. Ma is van ilyen, a 250 óra túlóra felett (300 óráig) a szakszervezet kollektív egyezsége szükséges. A szakszervezet is tudja, még ha nem is mondja, hogy egyes esetekben nincs más választás a túlórán kívül. Keserű pirula mindenkinek.

Nyilvánvaló az is persze, hogy a túlórakeret emelése nem gyógyír a munkaerőhiány enyhítésére, de egyes területeken egyes esetekben segíthet a túlélésben.

(blokkk.com, 2018. november 28.)

 

Jön a 400 órás túlóra keret

A szakszervezet tiltakozik, pedig csak ott lehet majd ennyi, ahol a dolgozó önként vállalja. És lesz más is, mert kevés a munkaerő.

A munkaidő-szervezéssel és a munkaerő-kölcsönzés minimális kölcsönzési díjával összefüggő egyes törvények módosításáról nyújtottak be törvényjavaslatot Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf kormánypárti képviselők kormánypárti képviselők az Országgyűlésnek, írta a Portfolio.

Módosulhat a munka törvénykönyvében a munkanap, a hét, mint időszak, a munkaidőkeret meghatározása is. A munkaidőkeret tartama például, ha ezt objektív, vagy műszaki vagy munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolják, kollektív szerződés rendelkezése szerint harminchat hónap is lehetne (pontosan 3 évnyi).

A törvényjavaslat nem rejtegeti a valódi célját, vagyis, hogy a munkaerőhiánnyal sújtott vállalatokat a munkaidő-szervezéssel segítse. Az indoklásban ugyanis ez szerepel: a törvény célja - a teljesítendő munkaidő és az üzemidő jobb összehangolása által - a munkavállalók védelme, a változó gazdasági környezetben munkahelyük megtartásának, folyamatos és egyenletes bérkereseti lehetőségüknek biztosítása, és ezzel párhuzamosan a munkáltatók számára a termelés kiszámíthatóvá és tervezhetővé tétele, valamint a megfelelő munkaerő folyamatosan biztosítása.

A parlament előtt fekvő tervek szerint 2019. január elsejétől életbe lépő módosítás lényeges elemei: 

Az indoklás szerint a legfeljebb 12 hónapos munkaidőkeret korlátai szűknek bizonyulnak. Ezért a keretet három évre bővítenék, ezen belül a munkáltató szabadon beoszthatja a munkaidőt. A módosított jogszabály hároméves időszakra teszi lehetővé a felhasznált és fel nem használt munkaórák beosztására vonatkozó, hosszabb munkaidőkeret kialakítását. Továbbra is figyelemmel kell lenni arra, hogy 12 hónap átlagában a heti munkaidő a rendkívüli munkavégzést is beleszámítva nem haladhatja meg a 48 órát.

Emellett a javaslat megemeli az egy évben elrendelhető rendkívüli munkaidő maximális mértékét évi 400 órára, a jelenleg érvényben lévő 250 óráról (ahol van vállalati kollektív szerződés, ott 300 óráról).

A szakszervezetnek nagyon nem tetszik

A Magyar Szakszervezeti Szövetség szerint ismét egyéni képviselői indítvánnyal akarja módosítani a Fidesz a munka törvénykönyvét. Így elkerülhetik az érdemi egyeztetést, és gyorsan át lehet vinni az országgyűlésen az előterjesztést. Emlékeztetnek: erre már tavaly tavasszal is kísérletet tettek, mert három évre emelték volna a munkaidőkeret elszámolását. A kormány akkor visszavonult, és a szakszervezetek nyomására a parlament nem tárgyalt a javaslatról. Most azonban a friss törvénymódosító indítvány nagyjából ugyanezt hozná vissza. Ez az időkeret egyébként 2010 előtt két hónap volt, néhány esztendeje pedig egy évre emelték.

A szakszervezet szerint amennyiben a javaslatot az Országgyűlés elfogadná, az azt is jelentené, hogy a dolgozók jelentős részét a munkaadók szinte tetszésük szerint kötelezhetnék túlmunkára. Alapesetben a heti két pihenőnap bármely napra eshetne, az egyenlőtlen munkaidő-beosztás, például a több műszakos munkarendben foglalkoztatottak esetén pedig havonta egy munkaszüneti nappal kellene beérniük az embereknek. Ez oda vezetne, hogy az érintetteket négy hétig reggeltől estig munkára kötelezhetnék.

A munkaidőkeret három évre emelése pedig azzal járna, hogy a munkáltatóknak ennyi idő állna rendelkezésére ahhoz, hogy az alkalmazottakkal elszámoljanak, s fizessék ki a túlmunka díját, valamint adjanak cserében szabadnapokat. Ezzel előfordulhat, hogy valakit akár két és fél évig túlórára köteleznek, s majd utána kapja meg az ellentételezést.

(Portfolio, 2018. november 21.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.