butikpórázon₪vásárlóktere

Szabadságra mész?

A főnök téríti a meghiúsult pihenést. 

  

Sok munkavállaló májusban már tervezi a nyári vakációt, ezért érdemes odafigyelni a szabadságolás szabályozására, írja a Magyar Nemzet. A fizetett szabadnapok száma az életkorral és a gyermekek számával változik. A szabadságról előre szólni kell a főnöknek, aki nem rendelheti be csak úgy a távol lévő munkatársat.

Nemcsak a munkahelyi vezetővel, de egymással is egyeztetniük kell a munkavállalóknak a nyári szabadságokról. A dolgozók már tervezik a nyári vakáció időpontját, azonban sokan nem tudják, milyen szabályozás vonatkozik a fizetett pihenőnapok kivételére.

Az alapszabadság mértéke egy naptári évben húsz nap, amely különböző szempontok alapján pótszabadsággal egészülhet ki – derül ki a Taylor Wessing Budapest ügyvédi iroda jogi szakértőinek összeállításából. Az alapszabadságon felüli napok száma az életkortól, a 16. életévét be nem töltött gyermekek számától, illetve a munkavégzés jellegétől is függ. Példaként említik: egy 32 éves, kétgyermekes családanyának huszonhét nap szabadság jár, mert a 31. életévüket betöltöttek három, a kétgyermekes szülők pedig négy nap pótszabadságra jogosultak.

A szakértők arra is figyelmeztetnek: tévedés, hogy a szabadságot „kiveszi” a munkavállaló, mivel ezeket a napokat valójában a munkáltató adja ki. A munka törvénykönyve vonatkozó fejezete szerint a szabadság kiadása előtt a munkavállalót ugyanakkor meg kell hallgatni, és a szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell. A munkavállaló évente hét munkanap szabadsággal rendelkezhet szabadon, amelyet legfeljebb két részletben vehet ki. Erre vonatkozó igényét tizenöt nappal korábban köteles bejelenteni a felettesének, ám ettől a szabálytól közös megegyezés alapján eltérhetnek. Jellem­zően próbaidő alatt, vagyis a munkaviszony első három hónapjában a munkavállaló nem rendelkezhet szabadon a szünnapjaival.

Az ügyvédi iroda kiemelte: a szabadságot úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Ettől azonban a munkáltató és a munkavállaló megállapodása eltérhet. Fontos, hogy a szabadságról nem hívhat vissza csak úgy senkit a felettese. A szabályozás szerint csupán kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működést közvetlenül és súlyosan érintő okokra hivatkozva lehet a szabadság kiadásának már egyeztetett időpontját módosítani vagy a már megkezdett pihenésről visszahívni a munkavállalót. Ha a munkavállalót visszahívják külföldi szabadságáról, a munkáltató köteles lesz megtéríteni az idő előtti hazatérés költségeit. A szabadság megszakításakor a hazautazással és a munkával töltött idő nem számít bele a szabadság időtartamába. Fontos, hogy a fenti szabályok akkor is alkalmazandók, ha a munkavállaló nem utazott el, hanem a lakóhelyén tartózkodik.

(Magyar Nemzet, 2019. május 26.)

 

Szörfözés: majd csak engedéllyel, és ez is GDPR

A GDPR, az uniós adatvédelmi rend miatt változik a munkahelyi számítógépek használatának szabályozása is. Így egy friss törvényjavaslat alapján a munka törvénykönyve módosul majd, és tilos lesz a munkáltatótól a munkavégzésre adott számítógép magáncélú használata. Így nem lesz adatkezelési probléma. Sem, tesszük hozzá. Ja igen, és mi lesz a munkáltatótól kapott okostelefonokkal?

A munka törvénykönyve jelenleg csak a távmunka esetében szabályozza közvetlenül a munkáltatótól munkavégzésre kapott számítógép használatát. Így a munkáltató előírhatja, hogy a tőle kapott számítástechnikai eszközt a távmunkás munkavállaló kizárólag a munkavégzéséhez használhatja. Ezt a korlátozást ellenőrizheti is a munkáltató, de ugyanakkor azt is rögzíti a munkajog, hogy a munkavégzés ellenőrzése során a munkáltató már nem tekinthet bele a munkavállalónak a munkavégzéshez használt számítástechnikai eszközön tárolt, de nem a munkaviszonnyal összefüggő adataiba, tehát a magánéletébe.

Az Országgyűléshez nemrégiben benyújtott, az uniós adatvédelmi rend 2018-as bevezetése miatt szükséges törvénymódosítások természetesen érintik a munka törvénykönyvét is, aminek egyik fejezete ma is szabályozza a munkaviszony keretein belül a személyiségi jogok védelmét. Nos, itt lesz némi felfordulás a törvényjavaslat alapján, mivel ennek a fejezetnek lesz része a munkáltatótól kapott számítógépek használatának rendje is, de most már nem csak a távmunka esetében.

Hanem minden esetben, amikor a munkáltató számítógépet ad a munkavégzéshez.

Ne lógj annyit a neten

Az azért egyértelmű, hogy a munkahelyen dolgozni kell, de hát tudott dolog, hogy időnként némi lazítás azért előfordulhat, és aminek egyik színtere a világháló azoknál, akik számítógépes munkát végeznek. És nem csak a facebook, hanem például az e-mail is.

Nos, a törvényjavaslat most már általános jelleggel írányozza elő, hogy a munkavállaló a munkáltatótól a munkavégzéshez kapott számítástechnikai eszközt - eltérő megállapodás hiányában - kizárólag a munkaviszony teljesítése érdekében használhatja. 

A munkáltató ellenőrzése során a munkaviszony teljesítéséhez használt számítástechnikai eszközön persze csak a munkaviszonnyal összefüggő adatokba tekinthet bele. De - egy kis csavar is jön - munkaviszonnyal összefüggő adatnak minősül az előbbi korlátozás betartásának ellenőrzéséhez szükséges adat is. 

És - leegyszerűsítve - az indoklás lényege, hogy a munkavállaló magánéletét a munkáltató egyébként sem ellenőrizheti, de hogy egyáltalán ne legyen adatkezelési gond, a munkaadó munkavégzéshez adott számítógépének a magáncélú használatát megtiltanák. Így - tesszük hozzá - elvileg magáncélú adat nem is juthat a munkáltató munkavégzésre adott számítógépére, így ott nincs is mit kezelni.

A hivatalos indoklás szövege egyébként: "A munkáltató által biztosított számítástechnikai eszközökkel összefüggésben a hatályos rendelkezésekhez képest a változás abban mutatkozik meg, hogy a magánélet ellenőrzésének kizárása helyett a hangsúly arra kerül, hogy a munkavállaló a rendelkezésére bocsátott számítástechnikai eszközt kizárólag a munkaviszony teljesítése érdekében használhatja, mivel az Alaptörvényből és a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényből is levezethető a munkáltató azon kötelezettsége, hogy a magánélet nem ellenőrizhető. Tehát a munkáltató az átadott számítástechnikai eszközön tárolt adatba az ellenőrzés során addig tekinthet be, ameddig el nem tudja dönteni, hogy az adat magáncélú adat-e". Mondja a jogalkotó.

Autó, mobiltelefon: azért lehet itt más is - és mi lesz az okostelefonokkal

Vigasztalásul azért elmerengtünk azon, hogy számos vállalkozás ad autót, vagy éppen mobiltelefont - főleg okost - munkavállalóinak. És engedélyezi azok magáncélú használatát. Oldalunk szakterületén maradva például a Lidl a boltvezetőknek adott személygépkocsi magáncélú használatának minden költségét vállalja is. Így előfordulhat, hogy egy munkáltató meghatározott feltételekkel engedi majd a magáncélú számítógép használatot, akár munkaidőben is, erre a törvényjavaslat előreláthatóan adhat is majd lehetőséget. És miért is ne, például pihenőidőben, hiszen a mindennapokban már mélyen gyökerezik a számítógép, az internet használata, és ha például a MOL munkavállalói négylábú ugatós kedvenceiket bevihetik az irodába, ami azért némi törődést is igényel a munkaidő során, miért ne lehetne pár perc szörfözéssel, vagy mailezéssel újabb erőt meríteni a további munkához.

Hát igen, és mi lesz a munkavállalóknak munkavégzésre adott okostelefonokkal.

(blokkk.com, 2019. február 16.)

 

Drága mulatság a túlóra: olcsóbb lehet felvenni valakit

De nincs kit. Minden boltos eladóra vadászik: a kirakatokban kétféle felirat látható: vegyél ajándékot és gyere hozzánk dolgozni, egy ünnepi és egy eladókereső. Már egymás elől is nehéz elszipkázni az eladókat, így kényszerű kényszer a túlóra. Ami 2018-ban nő is szépen. De annak ára másfélszerese a bérnek, 2018-ban 10 milliárdba is fájhat. Érthető: mindenkinek bajos a 400 óra.

Senki sem örül annak, ha túlóráztatni kell. A boltos eladó is szívesebben lelép időben, ha vége a munkaidejének és a boltos vállalkozó sem szívesen fizet másfélszeres pénzt a túlórák után (vagy 50% pótlék jár a rendkívüli munkavégzésnek nevezett túlóráért, vagy pihenőidő, de hát pont az a baj, hogy sokkal több munkáskézre lenne szükség a boltban, így a túlóra helyett pihenőidő kiadására kevés helyen futja, időben persze). És a mérleg egyik serpenyőjén ott van, hogy akad olyan boltos dolgozó, aki eleve azzal számol, hogy túlórával megemelheti a keresetét, jól jön az a pénz is.

Túlórában a vállalkozások nem egyformák. Van olyan vállalkozás, ahol több, van ahol pedig kevesebb a túlóra, van akinek bőven elég a jelenlegi 250-300 órás keret, de akad olyan is, aki túlnyúlna ezen. Már ha az alkalmazottja faképnél nem hagyja, hiszen amikor munkaerőhiány van, óvatosan kell bánni a túlórával. Ráadásul akkor ott van még a szakszervezet is, aki teszi a dolgát.

És megint nőtt a túlóraszám a boltokban

Rémisztő és dermesztő a munkaerőhiány mindenütt. Eladó, pénztáros, árufeltöltő hiányában nem megy a bolt, de hiába a 15%-os béremelés a bolti fizikai dolgozók körében, nem nőtt a létszám 2018-ban. A túlóraszám viszont igen, az első három negyedéves adatok szerint 2018-ban ismét:

túlóraszám
január-szeptember,
millió óra
2014 2015 2016 2017 2018
3 3,4 4 3,5 3,8
KSH, január-szeptember közötti időszakok, négy főnél nagyobb vállalkozások

Túlóráztat itt mindenki, a nagyobb boltos vállalkozások többet, de ők azok, ahol több a bér is:

túlóra - létszám
összes boltos

3,8 millió óra

144 ezer fő

50 főnél kisebb

0,7 millió óra

65 ezer fő
50-250 főig 0,3 millió óra 16 ezer fő
250 fő felett

2,8 millió óra

63 ezer fő
KSH, négy főnél nagyobb vállalkozások

Könnyen megkétszereződhet a túlóráztatás költsége a boltokban

2017-ben valamelyest fékeződött a a túlóraszám a boltokban, amiben szerepet játszhatott, hogy jelentősen kellett emelni a minimálbéreket és tovább nyomta a munkaerőpiacot a munkaerőhiány, ami vitte a pénzt a vállalkozásoknál. De hát a munkaerőhiány erős maradt továbbra is, így nem maradt sok választásuk a boltos (és sok más) vállalkozásoknak, jobban bele kellett nyúlni a zsebekbe és bevállalni a nagyobb túlóráztatást. Az árut valahogyan ki kell rakni a polcra, a pénztárban valahogyan fizetnie kell a vásárlónak.

A túlóraköltségek persze szépen emelkedtek, nem csak a túlóraszám emelkedése, hanem a bérek megugrása miatt is. A túlóraköltség becslésében a fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresetét vettük figyelembe, hiszen ők túlóráznak feltehetően a legtöbbet a boltokban, így most már közel kétszeresét kell erre fordítaniuk a boltos vállalkozásoknak az öt évvel korábbihoz képest:

boltos óraszámok 2014 2015 2016 2017 2018*
túlóra (millió óra) 4,4 4,9 5,7 5,3 5,7
eladók havi bruttó átlagkeresete (ezer forint) 143 148 161 191 216
túlóra költsége
(milliárd forint, járulékkal)
5 5,8 7,3 7,7 9,2
KSH, érték: millió óra, négy főnél nagyobb vállalkozások, */: várható

Rabszolgasorsok: a keserű pirulát is le kell nyelni, csak gyógyítson is

Érthető a szakszervezetek felháborodása, ez a dolguk. De hát azt nem lehet mondani, hogy akkor tessék még több bért adni, hogy legyen több munkáskéz, hiszen munkabért is ki kell fizetni valamiből, sok választása pedig nincs a vállalkozásoknak a bevételen kívül. A 400 órás keretet pedig nyilván nem használná ki minden vállalkozás, ahogyan a 250-300 órás túlórakeretet sem töltik ki sokan.

Nyilván senkinek sem érdeke, hogy egy bolt eladó, vagy pénztáros hiányában ne tudjon kinyitni, vagy ha kinyit, ne tudja kiszolgálni a vásárlót. A rugalmasabb munkaidő gazdálkodásra szükség van. Olyan lehetőséget célszerű adni a szakszervezeteknek, hogy ahol a jelenlegi 250-300 órás keretnél több túlórára van szükség, ott legyen lehetőségük az indokolatlan túlmunka ellen fellépni a cégvezetésnél. Ma is van ilyen, a 250 óra túlóra felett (300 óráig) a szakszervezet kollektív egyezsége szükséges. A szakszervezet is tudja, még ha nem is mondja, hogy egyes esetekben nincs más választás a túlórán kívül. Keserű pirula mindenkinek.

Nyilvánvaló az is persze, hogy a túlórakeret emelése nem gyógyír a munkaerőhiány enyhítésére, de egyes területeken egyes esetekben segíthet a túlélésben.

(blokkk.com, 2018. november 28.)

 

Jön a 400 órás túlóra keret

A szakszervezet tiltakozik, pedig csak ott lehet majd ennyi, ahol a dolgozó önként vállalja. És lesz más is, mert kevés a munkaerő.

A munkaidő-szervezéssel és a munkaerő-kölcsönzés minimális kölcsönzési díjával összefüggő egyes törvények módosításáról nyújtottak be törvényjavaslatot Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf kormánypárti képviselők kormánypárti képviselők az Országgyűlésnek, írta a Portfolio.

Módosulhat a munka törvénykönyvében a munkanap, a hét, mint időszak, a munkaidőkeret meghatározása is. A munkaidőkeret tartama például, ha ezt objektív, vagy műszaki vagy munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolják, kollektív szerződés rendelkezése szerint harminchat hónap is lehetne (pontosan 3 évnyi).

A törvényjavaslat nem rejtegeti a valódi célját, vagyis, hogy a munkaerőhiánnyal sújtott vállalatokat a munkaidő-szervezéssel segítse. Az indoklásban ugyanis ez szerepel: a törvény célja - a teljesítendő munkaidő és az üzemidő jobb összehangolása által - a munkavállalók védelme, a változó gazdasági környezetben munkahelyük megtartásának, folyamatos és egyenletes bérkereseti lehetőségüknek biztosítása, és ezzel párhuzamosan a munkáltatók számára a termelés kiszámíthatóvá és tervezhetővé tétele, valamint a megfelelő munkaerő folyamatosan biztosítása.

A parlament előtt fekvő tervek szerint 2019. január elsejétől életbe lépő módosítás lényeges elemei: 

  • Az indoklás szerint a legfeljebb 12 hónapos munkaidőkeret korlátai szűknek bizonyulnak. Ezért a keretet három évre bővítenék, ezen belül a munkáltató szabadon beoszthatja a munkaidőt. A módosított jogszabály hároméves időszakra teszi lehetővé a felhasznált és fel nem használt munkaórák beosztására vonatkozó, hosszabb munkaidőkeret kialakítását. Továbbra is figyelemmel kell lenni arra, hogy 12 hónap átlagában a heti munkaidő a rendkívüli munkavégzést is beleszámítva nem haladhatja meg a 48 órát.
  • Emellett a javaslat megemeli az egy évben elrendelhető rendkívüli munkaidő maximális mértékét évi 400 órára, a jelenleg érvényben lévő 250 óráról (ahol van vállalati kollektív szerződés, ott 300 óráról).

A szakszervezetnek nagyon nem tetszik

A Magyar Szakszervezeti Szövetség szerint ismét egyéni képviselői indítvánnyal akarja módosítani a Fidesz a munka törvénykönyvét. Így elkerülhetik az érdemi egyeztetést, és gyorsan át lehet vinni az országgyűlésen az előterjesztést. Emlékeztetnek: erre már tavaly tavasszal is kísérletet tettek, mert három évre emelték volna a munkaidőkeret elszámolását. A kormány akkor visszavonult, és a szakszervezetek nyomására a parlament nem tárgyalt a javaslatról. Most azonban a friss törvénymódosító indítvány nagyjából ugyanezt hozná vissza. Ez az időkeret egyébként 2010 előtt két hónap volt, néhány esztendeje pedig egy évre emelték.

A szakszervezet szerint amennyiben a javaslatot az Országgyűlés elfogadná, az azt is jelentené, hogy a dolgozók jelentős részét a munkaadók szinte tetszésük szerint kötelezhetnék túlmunkára. Alapesetben a heti két pihenőnap bármely napra eshetne, az egyenlőtlen munkaidő-beosztás, például a több műszakos munkarendben foglalkoztatottak esetén pedig havonta egy munkaszüneti nappal kellene beérniük az embereknek. Ez oda vezetne, hogy az érintetteket négy hétig reggeltől estig munkára kötelezhetnék.

A munkaidőkeret három évre emelése pedig azzal járna, hogy a munkáltatóknak ennyi idő állna rendelkezésére ahhoz, hogy az alkalmazottakkal elszámoljanak, s fizessék ki a túlmunka díját, valamint adjanak cserében szabadnapokat. Ezzel előfordulhat, hogy valakit akár két és fél évig túlórára köteleznek, s majd utána kapja meg az ellentételezést.

(Portfolio, 2018. november 21.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.