butikpórázon₪vásárlóktere

Összekacsintott a BMW, a Daimler és a VW

Európai Bizottság: csaknem tíz éven át összejátszott a BMW, a Daimler és a Volkswagen. 

Sajtóhírek szerint a BMW kaphatja a legsúlyosabb bírságot, írja a Népszava.

Három nagy német autógyártó, a BMW, a Daimler és a Volkswagen megsértette a közösségi trösztellenes szabályokat azzal, hogy közel tíz éven keresztül korlátozták a versenyt a kevésbé szennyező technológiák kifejlesztése terén – ismertette előzetes vizsgálatainak megállapításait április 5-én az Európai Bizottság.

Hivatalos kifogásközlésében a brüsszeli testület azzal vádolta meg a három vállalatot, hogy 2006 és 2014 között összejátszottak annak érdekében, hogy korlátozzák a károsanyag-tisztító technológiák fejlesztését és alkalmazását az Európában piacra kerülő új benzines és dízelautókban. A bizottság a dízeljárművek esetében elsősorban az SCR-katalizátor és a kipufogógáz tisztítását szolgáló AdBlue adalékanyag alkalmazása, a benzinmotorok esetében pedig a szilárdrészecske-kibocsátást mérséklő részecskeszűrők használata terén való feltételezett összejátszást sérelmezte.

Ennek eredményeként az európai fogyasztók nem juthattak hozzá a legjobb elérhető technológiával felszerelt autókhoz, jelentette ki Margrethe Vestager uniós versenyjogi biztos.

Hozzátette, hogy számos módon együttműködhetnek a cégek termékeik minőségének javítása érdekében. 

Az EU versenyszabályai azonban nem engedélyezik, hogy ennek pont az ellenkezője valósuljon meg, és azért játsszanak össze, hogy kiküszöböljék a minőségbeli versenyt. Tartunk tőle, hogy ebben az esetben éppen ez történt, – jelentette ki.

Az előzetes vizsgálat eredményét közel két évvel azután tették közzé, hogy a bizottság szakértői előre be nem jelentett vizsgálatokat folytattak le a gyártóknál. A sajtóközlemény szerint az összejátszásról az „ötök köre”, azaz az öt vezető német autógyártó, az Audi, a BMW, a Daimler, a Porsche és a Volkswagen egyeztetései keretében állapodtak meg.

A vállalatoknak reagálniuk kell az Európai Bizottság kifogásaira, az eljárás végén pedig – amennyiben megállapítják a jogsértést – kemény pénzbírságokat szabhat ki rájuk az uniós versenyhatóságként eljáró testület. Ennek összege az adott cég éves bevételének akár a 10 százalékát is elérheti. Sajtóhírek szerint a legsúlyosabb bírságot a BMW kaphatja, miután a Daimler önként jelezte 2014-ben az összejátszást, és a Volkswagen is együttműködik 2016 óta a hatóságokkal az ügyben.

(Népszava, 2019. április 5.)
 

Turkálhat a zsebében megint a Google

Újabb óriásbírságot szabott ki Brüsszel a Google-ra.

Ezúttal az online hirdetések piacán talált problémákat az Európai Bizottság, írja a HVG.

Másfél milliárd eurós (több mint 470 milliárd forintos) bírságot szabott ki az Európai Bizottság a versenyszabályok megsértése miatt a Google-ra – jelentette be Margrethe Vestager, a brüsszeli testület illetékes tagja. A bizottság értékelése szerint a Google visszaélt helyzetével az online hirdetés piacán azzal, hogy számos korlátozó záradékot foglalt bele a különböző weboldalakkal megkötött szerződéseibe, amelyek megakadályozták ezeken az oldalakon a rivális cégek hirdetőinek megjelentetését. Ez a gyakorlat több mint tíz évig tartott – emelte ki a politikus.

Olyan weboldalakról van szó, amelyeknél a beépített kereső a Google motorjával fut. A találatok megjelenítésekor nem csak egyszerű találatok, de Google AdSense releváns hirdetései is megjelennek, ezáltal a keresőmotor egyúttal a hirdetést közvetítő platformmá vált, amelynek piaci részesedése 2006 és 2016 között 70 százalék fölé nőtt Európában. A szerződésekbe 2006-ban beépített kizárólagosság azt jelentette, hogy a weboldalak más keresők (például a Microsoft) felől érkező hirdetéseket nem jeleníthettek meg a találatok között. 2009 után ez úgy változott, hogy a Google kizárólagosság helyett jobb pozíciót várt el, más találatok megjelenítése előtt azonban az írásos hozzájárulására volt szüksége a weboldalaknak, ez a gyakorlat a piaci forgalom több mint a felét befolyásolta – állapította meg a bizottság.

Az egészen pontosan 1,5 milliárd eurós bírság a Google 2018-as bevételének 1,3 százaléka.

Nem ez az első versenyjogi bírság, amelyet Vestager kiszabott a Google-ra az elmúlt években. 2017 júniusában 2,4 milliárdos büntetést szabott ki amiatt, mert a cég előnyösebb feltételekkel jelenítette meg saját árösszehasonlító rendszerét. 2018 júliusában ezt egy még nagyobb, 4,34 milliárdos bírság követte amiatt, hogy az Android mobileszközökön a Google keresője kapott kizárólagosan helyet.

(HVG, 2019. március 20.)

 

Gépjárműalkatrészt gyártókat kaszált el Brüsszel

Gigantikus bírságot kaptak autóipari beszállítók. Kartelleztek.

Az Európai Bizottság március 5-én összesen közel 370 millió euró bírságot szabott ki amiatt, hogy autóbiztonsági alkatrészeket beszállító vállalkozások éveken keresztül kartelleztek egymással, írja az Origo. Ez az eljárás csak a jéghegy csúcsa: a Bizottság az elmúlt öt évben több mint két milliárd euró bírsággal sújtott gépjárműalkatrészt beszállító cégeket a fogyasztók megkárosítása miatt.

A versenyhatóságok mindig is kiemelt figyelmet szenteltek az autóiparnak. Ennek újabb példája a Bizottság most zárult kartelleljárása is, amelyben a hatóság megállapította, hogy három, a BMW- és Volkswagen-csoportnak biztonsági öveket, légzsákokat és kormánykerekeket beszállító vállalkozás éveken keresztül kartellezett egymással - írja Origóhoz eljuttatott közleményében a Deloitte.

A megbírságolt társaságok rendszeres kapcsolatot tartottak egymással: irodáikban, éttermekben vagy szállodákban találkoztak és személyesen vagy telefonon és e-mailen üzletileg érzékeny információkat cseréltek és összehangolták a magatartásukat annak érdekében, hogy nagyobb profittal tudják értékesíteni a termékeiket.A Bizottság szerint a jogsértés jelentős kárt okozhatott az európai fogyasztóknak, mert tízből minden harmadik autót a kartellel megkárosított BMW- és Volkswagen-csoport értékesít.

A mostani ügy csak az egyik láncszeme azoknak a kartelleljárásoknak, amelyeket a Bizottság az utóbbi években indított gépjárműalkatrész gyártókkal szemben. A fékektől a légkondicionálón át a lámpákig, autóalkatrészek sokaságáról derült ki, hogy a versenyárnál sokkal magasabb áron kerülnek az autógyártó cégekhez a beszállítók összebeszélése miatt. Ez jelentős kárt okozhat a fogyasztóknak, akik gépjárműeiket így valószínűleg csak magasabb áron tudják megvásárolni.

(Origo, 2019. március 7.)

 

Összeakciózták magukat a francia áruházak

Romániában. Ott sem szeretik az adókerülgetőket.

Több romániai multinacionális üzletlánc rögzítette az élelmiszeripari termékek árát – állapította meg a bukaresti versenyhivatal. Az árkartellezés miatt csaknem tizenkilencmillió eurós bírságot róttak ki az érintett vállalatokra. A megbüntetett cégek listájának élén az Auchan Romania SA áll, a francia tulajdonú üzletláncot nyolcmillió euróra bírságolták. A Carrefour és a Hypermarche (Cora) romániai leányvállalatai sem úszták meg többmilliós büntetés nélkül.

Az erdélyi Krónika című napilap beszámolója szerint az ellenőrzések során arra derült fény, hogy a román, valamint a nemzetközi versenyszabályokat is megszegték az érintett vállalatok, amikor az üzletláncok, valamint beszállítóik rögzítették a polcokon megjelenő értékesítési árat a kiskereskedelmi üzletláncoknál alkalmazott akciók esetére. A versenyhivatal megállapította: bizonyos esetekben a polcárat nem a kereslet-kínálat függvényében határozták meg, hanem a beszállító az üzletlánccal közösen megállapított egy fix vagy minimális árat, amelyen a fogyasztóknak el lehet adni az adott terméket. Ez a gyakorlat magasabb árat eredményezett a fogyasztónak.

Az érintett üzletláncok és a beszállítók rögzítették az akciós termékek árát
Fotó: 123RF

Január elején domináns piaci helyzetével való visszaélés miatt tizennégy millió eurónak megfelelő lejre büntette a versenytanács az Orange telekommunikációs vállalatot, amely az ügyfelek száma szerint Románia legnagyobb mobilszolgáltatójának számít.

A francia vállalatot a versenytanács azért bírságolta meg, mert 2011 és 2015 között megakadályozta az emelt díjas SMS-szolgáltatásokat biztosító Simplus Investet, hogy hozzáférjen az Orange-hálózathoz.

Eugen Teodorovici pénzügyminiszter az év elején jelentette be, hogy idén elsősorban a nagy adófizetőkre és a multinacionális cégekre összpontosít az adóhatóság, amelynek oda kell figyelnie azokra a vállalatokra, amelyek különböző módszerekkel próbálják csökkenteni az állami adókat.

A tárcavezető úgy vélte, azokat a multikat, amelyek jövedelmük nagy részét külföldre irányozzák, a Romániából kivitt összegek függvényében is meg kellene adóztatni. Liviu Dragnea, a kormányzó Szociáldemokrata Párt elnöke még tavaly arról beszélt: kormányzati intézkedésekkel kell rákényszeríteni a multinacionális vállalatokat arra, hogy a Romániában megtermelt profit után helyben adózzanak, ne adóparadicsomokban vagy a származási országukban.

(Magyar Idők, 2019. február 3.)

 

Mastercard: megvágták a brüsszeli bürokraták

Félmilliárd eurós büntetést kapott a Mastercard.

A Mastercard azért kapott büntetést az Európai Uniótól, mert korlátozta a bankok közötti versenyt. Az Európai Bizottság szerint a Mastercard tevékenysége ártott a vásárlóknak és a kereskedőknek is, írja az Origo.

Az Európai Bizottság szerint a Mastercard megakadályozta a kereskedőket abban, hogy bankjuknál kedvezőbb pénzügyi feltételekben állapodjanak meg. A Bizottság közölte azt is, hogy a Mastercard 2015 előtt arra kényszerítette a kereskedőket, hogy egy adott országban előre meghatározott díjakat fizessenek, még akkor is, ha annál olcsóbb feltételeket is lehetett volna találni.

Margrethe Vestager, Európai Versenyjogi biztos elmondta, hogy a Mastercard mesterségesen emelte a kártyás fizetés költségeit, ezzel pedig a vásárlóknak és a kereskedőknek is ártottak.

Amikor egy vásárló az üzletben bankkártyával fizet, akkor az üzletért felelős bank díjat fizet a kártyatulajdonos bankjának. A kereskedő bankja ezután az üzletre hárítja a költségeket, így végső soron nőnek az árak a vevő számára is.

Ezt nevezzük interchange díjnak, 2015 előtt pedig Európa-szerte nagy különbségek voltak ennek a díjnak a mértékében,a Mastercard akkori szabályai viszont kimondták, hogy a kártyás fizetéseket elfogadó bankok a saját országukban megállapított díjakat alkalmazzák. Ez magasabb árakhoz vezetett, mind a kereskedők mind pedig a vevők részéről, emellett pedig korlátozta az országok közötti versenyt és mesterségesen szegmentálta a piacot.

(Origo, 2019. január 22.)

 

Nem győzi bukszáját nyitogatni a Google

Újabb bírságot kapott a brüsszeli bürokratáktól a Google. 4,3 milliárd eurónyit.

Rekordösszegű, 4,3 milliárd eurós (1.400 milliárd forintos) büntetést szabott ki a Google-ra 2018 július 18-án az Európai Bizottság, amiért az amerikai internetes gigacég visszaélt erőfölényével az Android operációs rendszert használó okostelefonokon és tableteken, írja az Index.

A Bizottság szerint a Google megsértette az uniós versenyszabályozást azzal, hogy előírta a telefongyártóknak, csak akkor kerülhet az androidos készülékeikre a hivatalos Google Play alkalmazásbolt, ha egyúttal a Google keresőjét teszik alapértelmezetté, és csak az ő appjait telepítik előre (amúgy maga az Android bárki számára felhasználható, nyílt és ingyenes platform, így akár azt is megtehetnék a gyártók, hogy a Google alkalmazásainak telepítése nélkül használnák fel).

A GOOGLE MÁR BEJELENTETTE, HOGY FELLEBBEZNI FOG A BIZOTTSÁG DÖNTÉSE ELLEN.

A cég azt írja: „Az Android több választási lehetőséget teremtett mindenki számára, nem kevesebbet. Az erős verseny klasszikus sajátosságai közé tartozik az élénk ökoszisztéma, a gyors innováció és a csökkenő árak. Fellebbezni fogunk a Bizottság döntése ellen.” A Google vezérigazgatója, Sundar Pichai pedig egy blogposztban tiltakozik a döntés ellen, amelyben azt írja, hogy az Android és a Google nem leszűkítette, hanem pont ellenkezőleg bővítette a választási lehetőségeket. Az Android szerinte szuper program, a Google pedig milyen szuper cég, amelyet az Európai Bizottság alapvetően félreért. 

 A Google most már évente kapja a nagyobbnál nagyobb büntetéseket az Európai Bizottságtól: 2017-ben 2,4 milliárd euróra bírságolta a Google-t egy másik ügyben, amiért a cég visszaélt a keresőszolgáltatások piacán fölényével úgy, hogy közvetlenül a keresések találati oldalán megjelenő, tehát további kattintás nélkül látható, kiemelt ajánlatokon keresztül a saját, vagy a preferált termékeket részesíthette előnyben, a versenytársakét pedig hátrébb sorolta a találatok között.

Az európai uniós szabályok értelmében a trösztellenes bírság összege az érintett cég éves árbevételének 10 százalékát is elérheti. A Google anyacégének, az Alphabetnek a 2017-es bevétele 111 milliárd dollár volt, ez alapján pedig a mostani rekordbüntetés egyesek szerint akár még visszafogottnak is mondható. A Google-nél viszont valószínűleg nem ezt gondolják.

Szakértők szerint az ügy tovább fokozhatja a feszültséget az Egyesült Államok és az Európai Unió között a bizottságot vezető Jean-Claude Juncker és Donald Trump amerikai elnök találkozója előtt. 

(Index, 2018. július 18.)

 

Hazaviszi pénzecskéjét az Apple

Trump a tenyerét dörzsölheti, más meg a szemét. Az Apple 38 milliárd dollár adót fizet.

Az Apple 2018. január 18-án számos nagyszabású tervet jelentett be, köztük azt, hogy hazautalja külföldön tartott nyereségének jelentős részét, kihasználva azt a lehetőséget, hogy az amerikai kormány kedvezményes adózással serkenti erre a cégeket.

Az Apple azt közölte, hogy a külföldön parkoltatott 252 milliárd dollár nyeresége egy jelentős részének hazautalásával 38 milliárd dollár adót fizet be az államkasszába, írja az MTI.

A cég ezen felül bejelentette azt is, hogy 30 milliárd dollárt fektet be az amerikai gazdaságba a 2018-ban, a következő öt évben pedig több mint 350 milliárd dollárt ruház be odahaza. Ennek egy részét részvény-visszavásárlásra és az osztalék növelésére költi.

Persze, akadnak kétkedők is. A The Wall Street Journal olyan szakértői véleményeket idézett, amelyek szerint az Apple külföldön parkoló pénzének egy tetemes része, mintegy 200 milliárd dollár hosszú távra van befektetve és igencsak kétséges, hozzá akar-e ehhez nyúlni.

Az Apple azt ígéri továbbá, hogy 20 ezer új munkahelyet teremt. A cég alkalmazásában jelenleg 84 ezren vannak az Egyesült Államokban és 132 ezren világszerte.

Elemzők egy része kételkedik abban, hogy az Apple csaknem a negyedével növelné alkalmazottai létszámát az Egyesült Államokban. Szerintük inkább arról van szó, hogy az Apple beleszámítja többek között azokat is, akik részt vesznek az Apple ugyancsak most bejelentett új, második technológiai központjának az építésében és üzemeltetésében. A központ pontos helyszínét valamikor 2018-ban hozzák nyilvánosságra.

(MTI, 2018. január 18.)

 

A Google nem imádja az adófizetést

Kerüli is, amennyire bírja. Milliárdnyit nyer, euróban.

Több milliárd dollárnyi adót spórolt meg magának a Google 2016-ban is egy adójogi kiskaput kihasználva - írja a Bloomberg nyomán az Index.

A vonatkozó holland dokumentumok szerint 2016-ban 15,9 milliárd eurót (4,9 billió forintot) mozgatott át egy bermudai fiókcégen, és ezzel milliárd eurós nagyságrendű adó befizetését kerülte el. A Google-t birtokló Alphabet kétféle trükköt használ, az egyik "dupla ír", a másik "holland szendvics" néven ismert a nemzetközi adóelkerülő-zsargonban. A módszerek lényege, hogy a cég egy írországi leányvállalatától egy alkalmazottak nélküli holland társasághoz viszi át a bevételét, majd egy bermudai postafiókcéghez, ami szintén Írországban van bejegyezve. 

A Google egyre több pénzzel hajtja végre a fenti műveletet, a Holland Kereskedelmi Kamara adatai szerint 2016-ban 7 százalékkal több bevételt mozgattak át a struktúrán, mint egy évvel korábban. 

A bevételeiket rejtegető nagy techcégeket már egy ideje próbálják szorongatni az Európai Unió és az USA hatóságai, egyelőre kevés sikerrel, és ez Magyarországnak is sok pénzben kifejezhető károkat okoz. 

(Index, 2018. január 3.)

 

A Facebook új közösségi szolgáltatása: adófizetés

Benyögte a Facebook: adót fog fizetni. És nem Írországban, hanem ott, ahol ügyködik.

2017. december 12-én bejelentette a Facebook, hogy a jövőben helyben, a tevékenysége szerinti országokban fogja könyvelni reklámbevételeit, írja az Index, a Bloomberg nyomán. A cég eddig Írországban jelentette le a bevételeit, és így az ottani alacsony adószinten fizette be a közterheket.

A Facebook 2018-tól kezdi meg az átállást a "helyi értékesítési struktúrára", és a tervek szerint 2019 első feléig végeznek az új rendszer kiépítésével. David Wehner, a cég pénzügyi vezetője a Facebook honlapján jelentette be a döntést.

A változtatás nem azért jött, mert az óriáscégnek hirtelen bűntudata lett, és elkezdte zavarni az adóoptimalizálás, hanem mert előbb-utóbb mindenképp változtatniuk kellett volna a jelenlegi rendszeren. Az Európai Bizottság a tervek szerint márciusban terjeszti elő azt a törvénytervezetet, amely az unió különböző országaiban működő, de csak Írországban adózó cégek trükközését akadályozná meg.

A Facebook egyes becslések szerint a magyar reklámpiac bevételeinek nagyjából a nyolcadát is összeszedheti, miközben ez után nem igazán fizetnek adót, írta egy korábbi cikkében az Index.

A magyar kormány azért nekiment a Facebooknak és a Google-nek

A magyar kormány 2016-ban új adótörvényt fogadott el, hogy megadóztassa a globális óriáscégek reklámbevételeit. A törvénymódosítás egy új kategóriát is bevezetett, a "vélelmezett adót". Ezzel azokat a cégeket is tízmilliókra bírságolhatják, amelyek nem regisztrálnak a magyar reklámadó alanyai közé.

A NAV épp a napokban tette fel a legnagyobb adótartozók listájára a Facebookot és a Google-t. Azt nem tudni, hogy mennyi adóval tartozik papíron a magyar államnak a Facebook, de biztosan több mint százmillióval.

(Index, 2017. december 12.,)

 

A Google nem akar bírságot fizetni

A Google rekord méretű bírságot kapott az uniótól, mert az Európai Bizottság szerint a saját termékeit előrébb rangsorolta a keresőjében.

A Google nem törődött bele a büntetésbe, a jogi háború pedig évekig eltarthat, írja az Origo. Minden idők legnagyobb bírságát szabta ki az Európai Bizottság, amely 2,4 milliárd euróra büntette meg a Google anyavállalatát, az Alphabetet, írja az Origo.

A Google azért kapott rekord nagyságú bírságot, mert vétett a közösség trösztellenes szabályai ellen. Az unió azt derítette ki egy hétéves vizsgálat során, hogy a világ legértékesebb cége saját szolgáltatásait előrébb rangsorolta a keresőben, mint a riválisokét.

Ugyan a vállalat könyveléseiben megjelent a bírság, és ez jelentősen visszavetette a második negyedéves eredményét a Google-nek, a cég most úgy döntött, hogy fellebbez a döntés ellen. A fellebbezést az EU Bíróságára nyújtotta be a cég, aminek köszönhetően várhatóan másodfokon évekig el fog húzódni a végleges döntés – írja a Financial Times.

A lap megemlíti, hogy egy Microsoft elleni per négy évig húzódott. A bírságot mindenesetre a fellebbezés ellenére meg kell fizesse a cég, de azt egy elkülönített számlán kell tartja az unió a jogerős ítélet megszületéséig.

A fellebbezést ugyanakkor a Google nem kommentálta, míg az Európai Bizottság szóvivője, azt mondta, hogy minden szükséges bizonyítékuk megvan arra, hogy alátámasszák bírságuk jogosságát.

Nem ez az egyetlen folyamatban lévő vizsgálat a Google ellen, így gond lehet az is, hogy a kereső túl szoros kapcsolatot ápol az Androiddal, és már gyárilag telepítve vannak bizonyos applikációk az okostelefonokra. Figyelik az AdSense reklámszolgáltatás működését is, ahol állítólag nem jelenhettek meg olyan cégek hirdetései, amelyek rivális keresőhöz köthetőek.

(Origo, 2017. szeptember 12.)

 

Reklámba tolta a felhasználók adatait a Facebook

A spanyol adatvédelmi hatóság 1,2 millió euróra büntette a Facebookot.

A Facebook a felhasználói adatokat engedély nélkül reklámcélra használta fel, írja a Világgazdaság. A spanyol hatóság fennállása óta ez a legnagyobb összegű bírság, amelyet egyetlen eljárásban kiszabott.

A spanyol adatvédelmi hatóság (AEPD) szerint a közösségi oldal „súlyos és nagyon súlyos módon” több rendben is megsértette a spanyol adatvédelmi törvényt, a felhasználókról különleges adatokat, vagyis ideológiai, vallási hovatartozásra, nemi orientációra, személyes ízlésre, valamint internetes keresési szokásokra vonatkozó információkat gyűjtött. Az AEPD indoklásában kifejtette, hogy a Facebook minderről nem tájékoztatta megfelelően a felhasználókat, akiknek ehhez nem szerezte meg az „egyértelmű, konkrét és tájékozott” beleegyezését sem. 

Az adatvédelmi hatóság hangsúlyozza, a cég felhasználói adatokra vonatkozó tájékoztatása „általános és kevéssé világos” kifejezéseket tartalmaz, és a felhasználókat védtelenül hagyja, mert egy átlagos technológiai ismeretekkel rendelkező személy számára nem derült belőle, hogy mi történik az adataival.

A hatóság rámutatott: a cookie-k használatával az adatgyűjtés nemcsak a Facebookon történik, hanem más oldalakon is, amelyeken elérhető a Facebook „Tetszik” gombja. Ráadásul ezeken keresztül olyan személyek böngészési szokásairól is információt szereznek, akik nem tagjai a közösségi oldalnak. Az AEPD kifogásolta azt is, hogy a törölt Facebook-felhasználók adatait 17 hónapig megőrzi a cég. Spanyolország, hasonlóan Franciaországhoz, Belgiumhoz, Németországhoz és Hollandiához, azután indított adatvédelmi eljárást a közösségi oldallal szemben, hogy 2015 áprilisában a leuveni egyetem vizsgálata kiderítette: nem regisztrált személyek internetes tevékenységét is nyomon követi a Facebook. A spanyol adatvédelmi hatóság fennállása óta ez a legnagyobb összegű bírság, amelyet egyetlen eljárásban kiszabott. A Fecebooknak 21 millió felhasználója van Spanyolországban.

(Világgazdaság, 2017. szeptember 11.)
 

13 milliárd eurót kell megfizetnie az Apple-nek

Az ír kormány korábban nem, de most igen. Behajtja.

Behajtja az ír kormány az Apple 13 milliárd eurós adótartozását. Az ír kabinet az amerikai óriáscéggel közösen állít fel egy alapot, az összeget itt kell letétbe helyezni, tudósít a HVG a dublini pénzügyminisztérium közleményéről (amelyet egyébként a Bloomberg idéz.

A négyezer milliárd forintnyi (a magyar költségvetés negyedének megfelelő) hátralék megfizetését az Európai Bizottság rendelte el 2016 augusztusában, arra hivatkozva, hogy az ír kormány túlságosan előnyös adózási feltételeket biztosított az Apple számára. Az összeget azonban nem Brüsszel szedi be, arra csupán kötelezni tudja a helyi, ez esetben az ír adóhivatalt. A dublini kormány nem lelkesedett az ötletért attól tartva, hogy az amerikai óriáscég távozik az országból. Így az adó behajtására kitűzött 2017 januári határidőt sem tartották.

„A folyamat megkezdése fontos mérföldkő, és az Apple, az Európai Bizottság és Írország között hónapok óta tartó intenzív tárgyalások eredménye” - közölte a dublini pénzügyminisztérium.

(HVG, 2017. július 22.)

 

Techóriások: több száz milliárd dollár kápé zsebben

Több száz milliárd dollárt készpénzt parkoltatnak az amerikai techcégek külföldön. Nem adnak az adóhatóságnak. Apple, Microsoft, Google.

És ez a gyakorlat a jövőben sem fog változni, amennyiben nem sikerül megegyeznie a Kongresszusnak a kormányzattal, írja az Origo. A Moody's most közzétett jelentése szerint a három legnagyobb technológiai óriáscég – az Apple, a Microsoft, és a Google – összesen mintegy 464 milliárd dollárnyi készpénzt birtokol. Ez 120 ezer milliárd forint: annyi, mint négy évnyi magyar GDP.

Az Apple egymaga majdnem 250 milliárd dollár készpénzzel rendelkezik, az évekig tartó óriási nyeresége, és néhány jelentősebb felvásárlás nyomán – ez elég pénz ahhoz, hogy akár háromszor is megvegye a Netflixet.

A nagy amerikai cégek 1.840 milliárd dollárt vittek ki készpénzben. Körülbelül 1.300 milliárd dollárt, vagyis a teljes összeg 70 százalékát tartják a tengerentúlon, ahol már nem lát rá az amerikai adóhatóság. Az Apple, a Microsoft, a Cisco, az Oracle, valamint a Google tulajdonosa, az Alphabet készpénzeik 88 százalékát tartják külföldön. A Moody's véleménye szerint a külföldi készpénzparkoltatás pontosan tükrözi a negatív hatását annak, hogy a megtermelt profitot hazahozva magas kulccsal adóztatnák meg az Egyesült Államokban.

A Trump-kormányzat egyszeri adóamnesztiát ajánlott, hogy ösztönözze a cégeket a készpénz hazahozatalára. De a pénzek nem mozdultak meg.

A sok készpénz egyébként azt mutatja, hogy mennyivel egészségesebb lett a működésük a gazdasági válság óta a techóriásoknak. A cégek azonban nem nagyon akarják ezt a pénzt a gazdaság a fellendítésére szánni, vagyis ez a pénzmennyiség nem megy munkahely teremtésre, sem bővítésre, sem fejlesztésre.

A Wall Street abban reménykedik, hogy a Kongresszus összefog a kormányzattal, és ösztönöznék majd a cégeket, hogy a tengerentúli készpénzüket visszahozzák az Egyesült Államokba. Az adókedvezmény támogatói azzal érvelnek, hogy a pénzek hazahozatalával fellélegezhet az amerikai gazdaság, és elindulhatnak a befektetések. A kritikusok szerint azonban ez nem így lenne, mert a cégek inkább a részvényesek osztalékára, valamint készletvásárlásokra fogják inkább fordítani az összeget.

Az átfogó adóreform rendkívül komplikált lenne, tekintettel a számtalan egymással versengő érdekre. Egyes elemzők szerint éppen ezért egyre kevésbé lehetséges a Trump elnök és a Kongresszus közötti egyszeri adóreform megállapodás. Így a készpénzt felhalmozó cégek továbbra is külföldön parkoltatják profitjukat.

(Origo, 2017. július 21.)

 

Ezt most megúszta a Google

A párizsi közigazgatási bíróság szerint a Google nem tartozik 1,1 milliárd eurós bírsággal Franciaországban.

A Google-nak így nem kell kifizetnie az 1,1 milliárd eurós bírságot, ami a 2017 júniusban kiszabott, az Európai Bizottság trösztellenes 2,42 milliárd eurós bírságával már igen komoly büntetés lett volna.

A Google-nak sikerült megnyernie a pert, amelyben a francia állam a keresőóriást azzal vádolta, hogy kihasználta az adózási kiskapukat, ám a bírósági ítélet szerint nem követett el semmi törvénybe ütközőt.

A Google sértett törvényt azzal, hogy kikerülte a francia adórendszert, és az országon kívül, Írországban intézte értékesítéseit. A párizsi közigazgatási bírság ítélete szerint azonban a Google európai írországi központja nem kötelezhető adózásra úgy, mintha állandó bázis lenne Franciaországban.

Az ezzel párhuzamos büntetőügyben a francia ügyészek 2016 májusában – több hónapos előkészület után – betörtek a Google anyacége, az Alphabet Inc. párizsi irodájába, hogy bizonyítékokat szerezzenek. A folyamatban lévő vizsgálat célja, hogy ellenőrizze a Google Írországi egységét, vajon állandó telephellyel rendelkezik-e Franciaországban, és vajon a cég Franciaországból származó bevételét nem jelentette-e le máshová tartozóként.

A Google győzelme a legjobbkor jött, mivel Franciaország újonnan megválasztott elnöke, Emmanuel Macron megfogadta, hogy országát startup nemzetté változtatja. Ígéretet is tett, hogy 2017 júniusától egy 10 milliárd eurós alappal segítik az innovációk finanszírozását. Hetekkel később, a francia milliárdos Xavier Niel felajánlott egy inkubátor házat a leendő technológiai cégek számára Párizsban, hogy a főváros méltó vetélytársa lehessen a Szilicium-völgy cégeinek.

Kontinens szerte alkalmazza a Google az adózás csökkentésére bevett technikákat, például egy 14 éve húzódó vitában nemrég sikerült egy 306 millió eurós megállapodásra jutnia az olasz hatóságokkal.

A párizsi bírák úgy döntöttek, hogy a Google Irelandnek nem ugyanazok az adóztatási feltételei, mintha állandó telephellyel rendelkezne Franciaországban, mivel a Google France nem rendelkezik ehhez elegendő önállósággal. A bíróság szerint ezt bizonyította az a tény, hogy a Google France alkalmazottai nem fogadhattak el online hirdetési kérelmet a helyi ügyfelektől, mivel minden megrendeléshez szükséges volt az ír telephely jóváhagyására.

A döntés előtt a párizsi közigazgatási bíróság egyik tanácsadója már kiadott egy nem kötelező érvényű közleményt, amely azt sugallta, hogy a társaságot a jogszabály hiányosságai miatt részben fel kell menteni.

A mostani döntés jókor jött a cégnek, mivel június hónapban 2,4 milliárd eurós trösztellenes bírsággal sújtotta az Európai Bizottság az online keresésben erőfölénnyel visszaélés miatt. A bírság egy hétéves vizsgálatot zárt le, amelyben Brüsszel úgy döntött, hogy a Google visszaélt online keresési monopóliumával, amikor jogtalanul előnyhöz juttassa saját bevásárló szolgáltatását.

(Origo, 2017. július 13.)

 

Megcsapták görögben a Heinekent

Rekord összegű, 26,7 millió eurós bírságra büntették a Heineken görögországi leányvállalatát.

Az Athenian Brewery, a holland Heineken söripari konszern 98,8 százalékban tulajdonolt görögországi leányvállalata ellen 2004-ben indult versenyhivatali vizsgálat a görög cég állítólagos jogsértő magatartása miatt, írja a Világgazdaság.

2015-ben a vizsgálat eredményeképpen az Athenian Breweryt Görögországban rekord összegű, 31,5 millió euróra büntette a görög versenyhivatal a versenyjog megsértései miatt.

A görög versenyhivatal szerint az Athenian Brewery visszaélt piaci erőfölényével, amikor támogatásért cserében kizárólagos szerződéseket kötött hotelekkel, éttermekkel és kávézókkal csapolt sör forgalmazására, a kiskereskedelmi boltoknak támogatást adott azért, hogy a polcaik egy meghatározott részén csak az ő termékeit forgalmazzák. A kiskereskedelmi láncokat ráadásul utólagos árkedvezményekkel és támogatásokkal arra ösztönözte azért, hogy az ő termékeit értékesítse, utólagos és egyéb támogatásokkal pedig pénzügyileg támogatta a sört forgalmazó nagykereskedőket abban, hogy az ő termékeit nagyobb mennyiségben és arányban forgalmazzák.

Ezzel az Athenian Brewery akadályozta a piaci versenytársakat a piacra jutásban. Különösen akadályozta a kis görög kézműves sörfőző cégeket piacaik elérésében.

A görög versenyhivatal döntését a Heineken bíróságon megtámadta, Athén közigazgatási fellebbviteli bírósága azonban a múlt héten helybenhagyta a versenyhatóság döntését, és fenntartotta az ítéletet.

A bírság összegét a 2015-ben meghatározott 31,5 millió euróról 26,7 millió euróra csökkentették ugyan, azonban ez még mindig rekordnak számít Görögországban.

Görögországban a sörpiacot két nemzetközi ágazati cég uralja: a holland Heinekenhez egyebek között az Alfa és Amstel márkák, a dán Carlsberghez pedig például a Mythos és a Fix márkák tartoznak. A Heineken és a Carlsberg a görög sörpiac 85 százalékát tartja kézben, a maradék 15 százalékon osztoznak a görög sörgyártók, az Euractiv hírportál értesülései szerint.

John-Paul Schuirink, a Heineken kommunikációjáért felelős vezetője az Euractivnak nyilatkozva elmondta: a holland cég tisztában van Athén közigazgatási fellebbviteli bíróságának döntésével, az Athenian Brewery jelenleg a döntést és a következő lépések megtételét vizsgálja.

(Világgazdaság, 2017. július 11.)

 

2,4 milliárd euró bírság, kapta a Google

De ezzel még nincs is vége. Rekordösszegű, mintegy 2,4 milliárd eurós bírságot szabott ki az Európai Bizottság a Google amerikai internetes óriáscégre az uniós trösztellenes szabályok megsértése miatt.

A Google visszaélt a keresőszolgáltatások piacán élvezett fölényével azzal, hogy saját ár-összehasonlító szolgáltatásait előrébb, a versenytársakét pedig hátrébb sorolta a találatok között, közölte Margrethe Vestager uniós versenyjogi biztos, az MTI tudósítása szerint.

A cég ezzel megsértette az EU trösztellenes szabályait, magatartásával lehetetlenné tette, hogy versenytársai egyenlő feltételekkel vegyenek részt a piaci versenyben. Ami pedig a legfontosabb, hogy az európai fogyasztókat megfosztotta a valódi választás lehetőségétől és az innováció előnyeitől. A Google ezt a gyakorlatot folytatta az Európai Gazdasági Térség mindegyik olyan országaiban, ahol piacra lépett ár-összehasonlító szolgáltatásával. Rámutattak: a Google Shopping forgalma az Egyesült Királyságban 45-szörösére nőtt, Németországban 35-szörösére a visszaélés kezdete óta, a riválisoké viszont jelentősen csökkent, az Egyesült Királyságban 85, Németországban 92 százalékkal.

Kiemelték, hogy a Google megakadályozta az érdemeken alapuló versenyt azzal, hogy a sajátjától eltérően kezelte a versenytársak szolgáltatását.

A társaságnak 90 napon belül fel kell hagynia a jogsértő magatartással, máskülönben kényszerítő bírságot kell fizetnie, amely elérheti a Google anyavállalata, az Alphabet átlagos napi globális forgalmának 5 százalékát.

Kent Walker, a Google alelnöke később bejelentette, hogy fontolóra veszik a fellebbezés lehetőségét a bírság ellen, mert nem értenek egyet a brüsszeli testület döntésével, amely lezárta a még 2010-ben indított vizsgálatot. A vállalatnak hatvan napja van rá, hogy fellebbezést nyújtson be.

Az uniós szabályozás értelmében a trösztellenes bírság összege az érintett cég éves árbevételének a 10 százalékát is elérheti. Az Alphabet tavalyi bevétele 90,3 milliárd dollár (80,6 milliárd euró) volt, tehát a büntetés egyesek szerint akár még visszafogottnak is mondható.

Sajtóhírek szerint a bírság ugyan nem dönti romba az Alphabetet, de azért érezhető lesz a társaságnak. Hasonló ügyben az uniós versenyhatóság eddigi legnagyobb büntetését az Intel mikroprocesszor-gyártó cég kapta, melyet 1,06 milliárd euróra bírságoltak 2009-ben.

Az Európai Bizottság két másik, jelenleg vizsgálati szakaszban lévő ügyben is arra az előzetes következtetésre jutott, hogy a Google visszaélt erőfölényével: az Android operációs rendszer és az AdSense hirdetési platform esetében.

(MTI, 2017. június 27.)

 

Nagyot kapott a Facebook

Az EU 110 millió dollárt mért ki. Félrevezették a felhasználókat.

Extra bírságot, 110 millió eurós büntetést szabott ki az Európai Unió versenyügyi hatósága a Facebookra, mert a közösségi portál félrevezette a felhasználóit a WhatsApp 2014-es felvásárlása során, tudósít az Index.

Az volt a gond, hogy a Facebook összevetette a felhasználói fiókjait a WhatsApp felhasználói fiókjaival. A két cég 2014-es összeolvadásának felülvizsgálatakor azt mondta a Facebook, hogy ez nem fog megtörténni, de ez félrevezető volt. Már akkor is megvoltak a technikai feltételei ennek az adategyeztetésnek, és a Facebook dolgozói ezt pontosan tudták.

A Facebook közölte, hogy nem volt szándékos a dolog. Az Európai Bizottság a közösségi portál akkori pénzügyi forgalmának 1 százalékát is kiszabhatta volna bírságként, ami nagyjából 276 millió dolláros büntetés lett volna, de értékelték a Facebook igyekezetét az együttműködésre, és hogy elismerte a cég a tettét.

Ettől az ügytől teljesen független a Facebook adatvédelmével kapcsolatos uniós vizsgálat, most csak a WhatsApp felvásárlását zárták le ezzel a csinos kis büntetési tétellel.

(Index, 2017. április 18.) 

 

Kellene a Facebook és a Google meg a többiek adópénze

Amit nem fizetnek meg Magyarországon sem, inkább az adóban olcsóbb Írországban tejelnek.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter arról beszélt, hogy uniós összefogással kellene behajtani az adót a nagy techmultiktól. Közben a magyar kormány 2016 tavaszán pont azért szigorította a reklámadót szabályozó törvényt, hogy keményebben le tudjanak csapni például a Google-re és a Facebookra. Ezek alapján arra lehet következtetni, hogy nem túl jó a helyzet, ráadásul az adóhatóság nem hajlandó elárulni, hogy mennyi adót szedtek be 2015-ben a Facebooktól és a társaiktól. 

Pedig fontos lenne tudni, hogy ezek a multik mennyi pénzzel károsítják meg a magyar költségvetést. Az új adótörvény lehetőséget ad a magyar államnak, hogy megbírságolja a techmultikat a reklámadó befizetésének elmulasztása esetén, de ennek pontos hatása azért még kérdéses. Sőt, egyes vélemények szerint valójában eddig is lett volna lehetősége az államnak büntetnie a cégeket.

Márpedig a Google és a Facebook egyes becslések szerint a magyar reklámpiac bevételeinek nagyjából a nyolcadát is összeszedheti, miközben közhelyszámba megy, hogy ez után nem igazán fizetnek adót.

Na, akkor fizess te is, Facebook

Varga javaslata alapján az uniós megoldás az lenne, hogy a bankok és egyéb pénzügyi szolgáltatók visszatartanának minden regisztrált digitális vállalatnak irányuló kifizetésből egy bizonyos százalékot, és azt továbbutalnák a saját adóhatóságuknak. A levont összeg mintegy fedezetként szolgálna a meg nem fizetett adó után, tehát az állam gyakorlatilag megsápolná az érintett cégekhez tartó kifizetéseket.

Multit adóztatni nehéz

Már a reklámadó bevezetésekor tudni lehetett, hogy a multik megadóztatása nem lesz egyszerű. Emiatt hozták létre azt a szabályt, hogy nem csak a reklám közzétevőjének (például a Facebooknak, Google-nek, Indexnek), hanem a megrendelőnek is kötelező megfizetni az 5,3 százalékos adót, ha nem rendelkezik a reklámközzétevők nyilatkozatával, amiben azok elismerik, hogy nekik reklámadót kell fizetniük.

A 2015. évi módosítás után már ez alól kivételt jelentett az, ha a reklámozó lejelenti az adóhatóságnál, hogy például ennyi és ennyi forint értékben vett reklámot az Facebookon, de a Facebook nem adott erről nyilatkozatot. A Facebook és a Google ugyanis elvileg kötelezően nyilatkozatot kell adjon a cégeknek arról, hogy náluk jelent meg a reklám.

Ennek elmaradása 2015 nyárig adófizetési kötelezettséget jelentett a hirdetőknek, közben viszont ezek a cégek nem tudták megtenni, hogy faképnél hagyják a techmultikat, hiszen a magyar piacon ezek viszonylag jó reklámfelületeteknek számítanak.
A 2015-ben Magyarországon a Magyar Reklámszövetség felmérése alapján az összes reklámköltés nagysága 194 milliárd forint volt, ami egyébként csaknem három százalékos növekedést jelent a 2014-es 189 milliárd forinthoz képest. Ezen belül az interneten megjelenő reklámok nagyjából a piac negyedét tették ki, összesen 56 milliárd forintba kerültek a hirdetőknek.

Az elmúlt években a netes hirdetések esetén a nagyszereplők, mint a Facebook és a Google eléggé megerősödtek: amíg 2008-ban még a piac összes forgalmának csak a 17 százalékát bonyolították, ez az arány 2015-re 50 százalékra nőtt. 

A reklámpiac szabályozásában 2014-ben elindult változások, különösen a reklámadó, 2015-ben éreztették először a hatásukat. Ugyanakkor miközben a digitális piac összességében jól megy – amit az is mutat, hogy a 2014-hez képest 2015-re csaknem 15 százalékkal nőtt ennek a részpiacnak a forgalma – a magyar reklámpiaci szereplőknek egyre nehezebb a helyzete. És ha a trendek nem változnak, a reklámok egyre nagyobb részben jutnak az internetre a régebben megszokott fórumok helyett.

(Index, 2016. szeptember 21.)

 

Japánban is kapott egyet az Apple

A japán adóhivatal 12 milliárd jent (104 millió eurót) vágott a nyakába. ₪₪₪

Európában már megbüntették az Írországban kapott adókedvezmények miatt az Apple-t, ezután Japánban is büntetést kapott az adóhatóságtól az amerikai techóriás, írja az Index.

Japán sajtóbeszámolók szerint az Apple leányvállalata, az iTunes K. K. kénytelen volt 12 milliárd jent (104 millió eurót) befizetni a japán adóhivatal számlájára, mert a revizorok megállapították, hogy 2012. és 2014. között szabálytalanul utalt át 60 milliárd jent egy írországi vállalatnak. Ez az összeg az iTunes szoftvereladásaiból származó haszon volt, és azt a szerzői jogokat birtokló írországi cég kapta meg. A japán adóellenőrök szerint az iTunes K.K. a bevételek után nem adózott. A japán adóhivatal nem reagált a hírügynökségek megkeresésére, ahogy az Apple Japan sem.

Az Európai Bizottság augusztus végén tiltott állami támogatásnak minősítette az Apple-nek nyújtott írországi adókedvezményeket, és ezért mintegy 13 milliárd euró (körülbelül 4 ezer milliárd forint) megfizetésére kötelezte az amerikai óriáscéget. Írország és az Apple is megfellebbezte azt a döntést.

(Index, 2016. szeptember 16.)

 

Ezt megszívhatja az Apple

Brüsszel megvágta 13 milliárd euróra. Fellebbezés lesz.

Az uniós szabályok értelmében tiltott állami támogatásnak minősülnek az adókedvezmények, amelyeket Írország nyújtott az Apple-nek, az amerikai informatikai óriáscégnek. Ezért akár 13 milliárd eurót (körülbelül 4 ezer milliárd forintot) kell visszafizetnie az ír államnak, erről döntött az Európai Bizottság (EB).

A nemzetközi sajtóban megjelent cikkek szerint ez a Brüsszel által valaha kiszabott legnagyobb adózási büntetés.

Írország és az Apple is jelezte, hogy fellebbezni fog a döntés ellen. Ebben az esetben az ügy az Európai Unió Bírósága elé jut, ahol vélhetően még évekig tartó jogi csatákra lehet számítani.

Az uniós versenyhatóságként eljáró bizottság 2014. nyarán indított vizsgálatot annak megállapítására, hogy a nagyvállalat és az ír adóhatóság közötti megállapodás sérti-e a szabad versenyt. Az eljárás nyomán a többi techmogul törheti a fejét, meddig célszerű elmenni az adórések kihasználásában.

(Népszabadság, 2016. augusztus 30.)

 

Szórja a pénzt a Google

Adófizetés helyett alkudozik.

Párizs 1,6 milliárd eurót, vagyis forintra átszámolva 498 milliárdot követel a Google-tól. A gazdasági minisztérium szerint a techcég az elmúlt években egymilliárd euró adót került el Franciaországban, a maradék 0,6 milliárdot késedelmi kamatként számolta fel az adóhatóság.

A francia gazdasági minisztérium már két éve próbál behajtani a techcégtől egymilliárd eurót, úgy számolják ugyanis, hogy a Google ennyi adót került el az elmúlt években a Franciaországban szerzett nyeresége után. Ehhez a francia adóhatóság most hozzácsapott még 0,6 milliárd euró késedelmi kamatot.

A Google Franciaországban kevesebb, mint évi 200 millió euró bevételt vall be, az országból származó többi bevételét más országokban számolja el, ahol alacsonyabbak az adókulcsok.

London megegyezett a Google-lal még 2016. januárjában, így kifizet 130 millió font (5,2 milliárd forint) elmaradt adót a 2005. és 2015. közti 10 évre. Az Independent hírportál becslése szerint a Google-nak több mint 800 millió font adót kellett volna befizetnie London kasszájába az Egyesült Királyságból származó bevételei után.

A britek kiakadtak viszont végül nagyon kiakadtak. Az Egyesült Királyságban az verte ki a biztosítékot, amikor kiderült, hogy a Google Olaszországgal sokkal kedvezőbb megállapodást kötött. A Google ugyanis 227 millió euró (70 milliárd forint) elmaradt adót fizet Rómának.

(Origo, 2016. február 25.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.