butikpórázon₪vásárlóktere

Nem győzi bukszáját nyitogatni a Google

 Újabb bírságot kapott a brüsszeli bürokratáktól a Google. 4,3 milliárd eurónyit. 

Rekordösszegű, 4,3 milliárd eurós (1.400 milliárd forintos) büntetést szabott ki a Google-ra 2018 július 18-án az Európai Bizottság, amiért az amerikai internetes gigacég visszaélt erőfölényével az Android operációs rendszert használó okostelefonokon és tableteken, írja az Index.

A Bizottság szerint a Google megsértette az uniós versenyszabályozást azzal, hogy előírta a telefongyártóknak, csak akkor kerülhet az androidos készülékeikre a hivatalos Google Play alkalmazásbolt, ha egyúttal a Google keresőjét teszik alapértelmezetté, és csak az ő appjait telepítik előre (amúgy maga az Android bárki számára felhasználható, nyílt és ingyenes platform, így akár azt is megtehetnék a gyártók, hogy a Google alkalmazásainak telepítése nélkül használnák fel).

A GOOGLE MÁR BEJELENTETTE, HOGY FELLEBBEZNI FOG A BIZOTTSÁG DÖNTÉSE ELLEN.

A cég azt írja: „Az Android több választási lehetőséget teremtett mindenki számára, nem kevesebbet. Az erős verseny klasszikus sajátosságai közé tartozik az élénk ökoszisztéma, a gyors innováció és a csökkenő árak. Fellebbezni fogunk a Bizottság döntése ellen.” A Google vezérigazgatója, Sundar Pichai pedig egy blogposztban tiltakozik a döntés ellen, amelyben azt írja, hogy az Android és a Google nem leszűkítette, hanem pont ellenkezőleg bővítette a választási lehetőségeket. Az Android szerinte szuper program, a Google pedig milyen szuper cég, amelyet az Európai Bizottság alapvetően félreért. 

 A Google most már évente kapja a nagyobbnál nagyobb büntetéseket az Európai Bizottságtól: 2017-ben 2,4 milliárd euróra bírságolta a Google-t egy másik ügyben, amiért a cég visszaélt a keresőszolgáltatások piacán fölényével úgy, hogy közvetlenül a keresések találati oldalán megjelenő, tehát további kattintás nélkül látható, kiemelt ajánlatokon keresztül a saját, vagy a preferált termékeket részesíthette előnyben, a versenytársakét pedig hátrébb sorolta a találatok között.
 

Az európai uniós szabályok értelmében a trösztellenes bírság összege az érintett cég éves árbevételének 10 százalékát is elérheti. A Google anyacégének, az Alphabetnek a 2017-es bevétele 111 milliárd dollár volt, ez alapján pedig a mostani rekordbüntetés egyesek szerint akár még visszafogottnak is mondható. A Google-nél viszont valószínűleg nem ezt gondolják.

Szakértők szerint az ügy tovább fokozhatja a feszültséget az Egyesült Államok és az Európai Unió között a bizottságot vezető Jean-Claude Juncker és Donald Trump amerikai elnök találkozója előtt. 

(Index, 2018. július 18.)

 

Hazaviszi pénzecskéjét az Apple

Trump a tenyerét dörzsölheti, más meg a szemét. Az Apple 38 milliárd dollár adót fizet.

Az Apple 2018. január 18-án számos nagyszabású tervet jelentett be, köztük azt, hogy hazautalja külföldön tartott nyereségének jelentős részét, kihasználva azt a lehetőséget, hogy az amerikai kormány kedvezményes adózással serkenti erre a cégeket.

Az Apple azt közölte, hogy a külföldön parkoltatott 252 milliárd dollár nyeresége egy jelentős részének hazautalásával 38 milliárd dollár adót fizet be az államkasszába, írja az MTI.

A cég ezen felül bejelentette azt is, hogy 30 milliárd dollárt fektet be az amerikai gazdaságba a 2018-ban, a következő öt évben pedig több mint 350 milliárd dollárt ruház be odahaza. Ennek egy részét részvény-visszavásárlásra és az osztalék növelésére költi.

Persze, akadnak kétkedők is. A The Wall Street Journal olyan szakértői véleményeket idézett, amelyek szerint az Apple külföldön parkoló pénzének egy tetemes része, mintegy 200 milliárd dollár hosszú távra van befektetve és igencsak kétséges, hozzá akar-e ehhez nyúlni.

Az Apple azt ígéri továbbá, hogy 20 ezer új munkahelyet teremt. A cég alkalmazásában jelenleg 84 ezren vannak az Egyesült Államokban és 132 ezren világszerte.

Elemzők egy része kételkedik abban, hogy az Apple csaknem a negyedével növelné alkalmazottai létszámát az Egyesült Államokban. Szerintük inkább arról van szó, hogy az Apple beleszámítja többek között azokat is, akik részt vesznek az Apple ugyancsak most bejelentett új, második technológiai központjának az építésében és üzemeltetésében. A központ pontos helyszínét valamikor 2018-ban hozzák nyilvánosságra.

(MTI, 2018. január 18.)

 

A Google nem imádja az adófizetést

Kerüli is, amennyire bírja. Milliárdnyit nyer, euróban.

Több milliárd dollárnyi adót spórolt meg magának a Google 2016-ban is egy adójogi kiskaput kihasználva - írja a Bloomberg nyomán az Index.

A vonatkozó holland dokumentumok szerint 2016-ban 15,9 milliárd eurót (4,9 billió forintot) mozgatott át egy bermudai fiókcégen, és ezzel milliárd eurós nagyságrendű adó befizetését kerülte el. A Google-t birtokló Alphabet kétféle trükköt használ, az egyik "dupla ír", a másik "holland szendvics" néven ismert a nemzetközi adóelkerülő-zsargonban. A módszerek lényege, hogy a cég egy írországi leányvállalatától egy alkalmazottak nélküli holland társasághoz viszi át a bevételét, majd egy bermudai postafiókcéghez, ami szintén Írországban van bejegyezve. 

A Google egyre több pénzzel hajtja végre a fenti műveletet, a Holland Kereskedelmi Kamara adatai szerint 2016-ban 7 százalékkal több bevételt mozgattak át a struktúrán, mint egy évvel korábban. 

A bevételeiket rejtegető nagy techcégeket már egy ideje próbálják szorongatni az Európai Unió és az USA hatóságai, egyelőre kevés sikerrel, és ez Magyarországnak is sok pénzben kifejezhető károkat okoz. 

(Index, 2018. január 3.)

 

A Facebook új közösségi szolgáltatása: adófizetés

Benyögte a Facebook: adót fog fizetni. És nem Írországban, hanem ott, ahol ügyködik.

2017. december 12-én bejelentette a Facebook, hogy a jövőben helyben, a tevékenysége szerinti országokban fogja könyvelni reklámbevételeit, írja az Index, a Bloomberg nyomán. A cég eddig Írországban jelentette le a bevételeit, és így az ottani alacsony adószinten fizette be a közterheket.

A Facebook 2018-tól kezdi meg az átállást a "helyi értékesítési struktúrára", és a tervek szerint 2019 első feléig végeznek az új rendszer kiépítésével. David Wehner, a cég pénzügyi vezetője a Facebook honlapján jelentette be a döntést.

A változtatás nem azért jött, mert az óriáscégnek hirtelen bűntudata lett, és elkezdte zavarni az adóoptimalizálás, hanem mert előbb-utóbb mindenképp változtatniuk kellett volna a jelenlegi rendszeren. Az Európai Bizottság a tervek szerint márciusban terjeszti elő azt a törvénytervezetet, amely az unió különböző országaiban működő, de csak Írországban adózó cégek trükközését akadályozná meg.

A Facebook egyes becslések szerint a magyar reklámpiac bevételeinek nagyjából a nyolcadát is összeszedheti, miközben ez után nem igazán fizetnek adót, írta egy korábbi cikkében az Index.

A magyar kormány azért nekiment a Facebooknak és a Google-nek

A magyar kormány 2016-ban új adótörvényt fogadott el, hogy megadóztassa a globális óriáscégek reklámbevételeit. A törvénymódosítás egy új kategóriát is bevezetett, a "vélelmezett adót". Ezzel azokat a cégeket is tízmilliókra bírságolhatják, amelyek nem regisztrálnak a magyar reklámadó alanyai közé.

A NAV épp a napokban tette fel a legnagyobb adótartozók listájára a Facebookot és a Google-t. Azt nem tudni, hogy mennyi adóval tartozik papíron a magyar államnak a Facebook, de biztosan több mint százmillióval.

(Index, 2017. december 12.,)

 

A Google nem akar bírságot fizetni

A Google rekord méretű bírságot kapott az uniótól, mert az Európai Bizottság szerint a saját termékeit előrébb rangsorolta a keresőjében.

A Google nem törődött bele a büntetésbe, a jogi háború pedig évekig eltarthat, írja az Origo. Minden idők legnagyobb bírságát szabta ki az Európai Bizottság, amely 2,4 milliárd euróra büntette meg a Google anyavállalatát, az Alphabetet, írja az Origo.

A Google azért kapott rekord nagyságú bírságot, mert vétett a közösség trösztellenes szabályai ellen. Az unió azt derítette ki egy hétéves vizsgálat során, hogy a világ legértékesebb cége saját szolgáltatásait előrébb rangsorolta a keresőben, mint a riválisokét.

Ugyan a vállalat könyveléseiben megjelent a bírság, és ez jelentősen visszavetette a második negyedéves eredményét a Google-nek, a cég most úgy döntött, hogy fellebbez a döntés ellen. A fellebbezést az EU Bíróságára nyújtotta be a cég, aminek köszönhetően várhatóan másodfokon évekig el fog húzódni a végleges döntés – írja a Financial Times.

A lap megemlíti, hogy egy Microsoft elleni per négy évig húzódott. A bírságot mindenesetre a fellebbezés ellenére meg kell fizesse a cég, de azt egy elkülönített számlán kell tartja az unió a jogerős ítélet megszületéséig.

A fellebbezést ugyanakkor a Google nem kommentálta, míg az Európai Bizottság szóvivője, azt mondta, hogy minden szükséges bizonyítékuk megvan arra, hogy alátámasszák bírságuk jogosságát.

Nem ez az egyetlen folyamatban lévő vizsgálat a Google ellen, így gond lehet az is, hogy a kereső túl szoros kapcsolatot ápol az Androiddal, és már gyárilag telepítve vannak bizonyos applikációk az okostelefonokra. Figyelik az AdSense reklámszolgáltatás működését is, ahol állítólag nem jelenhettek meg olyan cégek hirdetései, amelyek rivális keresőhöz köthetőek.

(Origo, 2017. szeptember 12.)

 

Reklámba tolta a felhasználók adatait a Facebook

A spanyol adatvédelmi hatóság 1,2 millió euróra büntette a Facebookot.

A Facebook a felhasználói adatokat engedély nélkül reklámcélra használta fel, írja a Világgazdaság. A spanyol hatóság fennállása óta ez a legnagyobb összegű bírság, amelyet egyetlen eljárásban kiszabott.

A spanyol adatvédelmi hatóság (AEPD) szerint a közösségi oldal „súlyos és nagyon súlyos módon” több rendben is megsértette a spanyol adatvédelmi törvényt, a felhasználókról különleges adatokat, vagyis ideológiai, vallási hovatartozásra, nemi orientációra, személyes ízlésre, valamint internetes keresési szokásokra vonatkozó információkat gyűjtött. Az AEPD indoklásában kifejtette, hogy a Facebook minderről nem tájékoztatta megfelelően a felhasználókat, akiknek ehhez nem szerezte meg az „egyértelmű, konkrét és tájékozott” beleegyezését sem. 

Az adatvédelmi hatóság hangsúlyozza, a cég felhasználói adatokra vonatkozó tájékoztatása „általános és kevéssé világos” kifejezéseket tartalmaz, és a felhasználókat védtelenül hagyja, mert egy átlagos technológiai ismeretekkel rendelkező személy számára nem derült belőle, hogy mi történik az adataival.

A hatóság rámutatott: a cookie-k használatával az adatgyűjtés nemcsak a Facebookon történik, hanem más oldalakon is, amelyeken elérhető a Facebook „Tetszik” gombja. Ráadásul ezeken keresztül olyan személyek böngészési szokásairól is információt szereznek, akik nem tagjai a közösségi oldalnak. Az AEPD kifogásolta azt is, hogy a törölt Facebook-felhasználók adatait 17 hónapig megőrzi a cég. Spanyolország, hasonlóan Franciaországhoz, Belgiumhoz, Németországhoz és Hollandiához, azután indított adatvédelmi eljárást a közösségi oldallal szemben, hogy 2015 áprilisában a leuveni egyetem vizsgálata kiderítette: nem regisztrált személyek internetes tevékenységét is nyomon követi a Facebook. A spanyol adatvédelmi hatóság fennállása óta ez a legnagyobb összegű bírság, amelyet egyetlen eljárásban kiszabott. A Fecebooknak 21 millió felhasználója van Spanyolországban.

(Világgazdaság, 2017. szeptember 11.)
 

13 milliárd eurót kell megfizetnie az Apple-nek

Az ír kormány korábban nem, de most igen. Behajtja.

Behajtja az ír kormány az Apple 13 milliárd eurós adótartozását. Az ír kabinet az amerikai óriáscéggel közösen állít fel egy alapot, az összeget itt kell letétbe helyezni, tudósít a HVG a dublini pénzügyminisztérium közleményéről (amelyet egyébként a Bloomberg idéz.

A négyezer milliárd forintnyi (a magyar költségvetés negyedének megfelelő) hátralék megfizetését az Európai Bizottság rendelte el 2016 augusztusában, arra hivatkozva, hogy az ír kormány túlságosan előnyös adózási feltételeket biztosított az Apple számára. Az összeget azonban nem Brüsszel szedi be, arra csupán kötelezni tudja a helyi, ez esetben az ír adóhivatalt. A dublini kormány nem lelkesedett az ötletért attól tartva, hogy az amerikai óriáscég távozik az országból. Így az adó behajtására kitűzött 2017 januári határidőt sem tartották.

„A folyamat megkezdése fontos mérföldkő, és az Apple, az Európai Bizottság és Írország között hónapok óta tartó intenzív tárgyalások eredménye” - közölte a dublini pénzügyminisztérium.

(HVG, 2017. július 22.)

 

Ezt most megúszta a Google

A párizsi közigazgatási bíróság szerint a Google nem tartozik 1,1 milliárd eurós bírsággal Franciaországban.

A Google-nak így nem kell kifizetnie az 1,1 milliárd eurós bírságot, ami a 2017 júniusban kiszabott, az Európai Bizottság trösztellenes 2,42 milliárd eurós bírságával már igen komoly büntetés lett volna.

A Google-nak sikerült megnyernie a pert, amelyben a francia állam a keresőóriást azzal vádolta, hogy kihasználta az adózási kiskapukat, ám a bírósági ítélet szerint nem követett el semmi törvénybe ütközőt.

A Google sértett törvényt azzal, hogy kikerülte a francia adórendszert, és az országon kívül, Írországban intézte értékesítéseit. A párizsi közigazgatási bírság ítélete szerint azonban a Google európai írországi központja nem kötelezhető adózásra úgy, mintha állandó bázis lenne Franciaországban.

Az ezzel párhuzamos büntetőügyben a francia ügyészek 2016 májusában – több hónapos előkészület után – betörtek a Google anyacége, az Alphabet Inc. párizsi irodájába, hogy bizonyítékokat szerezzenek. A folyamatban lévő vizsgálat célja, hogy ellenőrizze a Google Írországi egységét, vajon állandó telephellyel rendelkezik-e Franciaországban, és vajon a cég Franciaországból származó bevételét nem jelentette-e le máshová tartozóként.

A Google győzelme a legjobbkor jött, mivel Franciaország újonnan megválasztott elnöke, Emmanuel Macron megfogadta, hogy országát startup nemzetté változtatja. Ígéretet is tett, hogy 2017 júniusától egy 10 milliárd eurós alappal segítik az innovációk finanszírozását. Hetekkel később, a francia milliárdos Xavier Niel felajánlott egy inkubátor házat a leendő technológiai cégek számára Párizsban, hogy a főváros méltó vetélytársa lehessen a Szilicium-völgy cégeinek.

Kontinens szerte alkalmazza a Google az adózás csökkentésére bevett technikákat, például egy 14 éve húzódó vitában nemrég sikerült egy 306 millió eurós megállapodásra jutnia az olasz hatóságokkal.

A párizsi bírák úgy döntöttek, hogy a Google Irelandnek nem ugyanazok az adóztatási feltételei, mintha állandó telephellyel rendelkezne Franciaországban, mivel a Google France nem rendelkezik ehhez elegendő önállósággal. A bíróság szerint ezt bizonyította az a tény, hogy a Google France alkalmazottai nem fogadhattak el online hirdetési kérelmet a helyi ügyfelektől, mivel minden megrendeléshez szükséges volt az ír telephely jóváhagyására.

A döntés előtt a párizsi közigazgatási bíróság egyik tanácsadója már kiadott egy nem kötelező érvényű közleményt, amely azt sugallta, hogy a társaságot a jogszabály hiányosságai miatt részben fel kell menteni.

A mostani döntés jókor jött a cégnek, mivel június hónapban 2,4 milliárd eurós trösztellenes bírsággal sújtotta az Európai Bizottság az online keresésben erőfölénnyel visszaélés miatt. A bírság egy hétéves vizsgálatot zárt le, amelyben Brüsszel úgy döntött, hogy a Google visszaélt online keresési monopóliumával, amikor jogtalanul előnyhöz juttassa saját bevásárló szolgáltatását.

(Origo, 2017. július 13.)

 

2,4 milliárd euró bírság, kapta a Google

De ezzel még nincs is vége. Rekordösszegű, mintegy 2,4 milliárd eurós bírságot szabott ki az Európai Bizottság a Google amerikai internetes óriáscégre az uniós trösztellenes szabályok megsértése miatt.

A Google visszaélt a keresőszolgáltatások piacán élvezett fölényével azzal, hogy saját ár-összehasonlító szolgáltatásait előrébb, a versenytársakét pedig hátrébb sorolta a találatok között, közölte Margrethe Vestager uniós versenyjogi biztos, az MTI tudósítása szerint.

A cég ezzel megsértette az EU trösztellenes szabályait, magatartásával lehetetlenné tette, hogy versenytársai egyenlő feltételekkel vegyenek részt a piaci versenyben. Ami pedig a legfontosabb, hogy az európai fogyasztókat megfosztotta a valódi választás lehetőségétől és az innováció előnyeitől. A Google ezt a gyakorlatot folytatta az Európai Gazdasági Térség mindegyik olyan országaiban, ahol piacra lépett ár-összehasonlító szolgáltatásával. Rámutattak: a Google Shopping forgalma az Egyesült Királyságban 45-szörösére nőtt, Németországban 35-szörösére a visszaélés kezdete óta, a riválisoké viszont jelentősen csökkent, az Egyesült Királyságban 85, Németországban 92 százalékkal.

Kiemelték, hogy a Google megakadályozta az érdemeken alapuló versenyt azzal, hogy a sajátjától eltérően kezelte a versenytársak szolgáltatását.

A társaságnak 90 napon belül fel kell hagynia a jogsértő magatartással, máskülönben kényszerítő bírságot kell fizetnie, amely elérheti a Google anyavállalata, az Alphabet átlagos napi globális forgalmának 5 százalékát.

Kent Walker, a Google alelnöke később bejelentette, hogy fontolóra veszik a fellebbezés lehetőségét a bírság ellen, mert nem értenek egyet a brüsszeli testület döntésével, amely lezárta a még 2010-ben indított vizsgálatot. A vállalatnak hatvan napja van rá, hogy fellebbezést nyújtson be.

Az uniós szabályozás értelmében a trösztellenes bírság összege az érintett cég éves árbevételének a 10 százalékát is elérheti. Az Alphabet tavalyi bevétele 90,3 milliárd dollár (80,6 milliárd euró) volt, tehát a büntetés egyesek szerint akár még visszafogottnak is mondható.

Sajtóhírek szerint a bírság ugyan nem dönti romba az Alphabetet, de azért érezhető lesz a társaságnak. Hasonló ügyben az uniós versenyhatóság eddigi legnagyobb büntetését az Intel mikroprocesszor-gyártó cég kapta, melyet 1,06 milliárd euróra bírságoltak 2009-ben.

Az Európai Bizottság két másik, jelenleg vizsgálati szakaszban lévő ügyben is arra az előzetes következtetésre jutott, hogy a Google visszaélt erőfölényével: az Android operációs rendszer és az AdSense hirdetési platform esetében.

(MTI, 2017. június 27.)

 

Nagyot kapott a Facebook

Az EU 110 millió dollárt mért ki. Félrevezették a felhasználókat.

Extra bírságot, 110 millió eurós büntetést szabott ki az Európai Unió versenyügyi hatósága a Facebookra, mert a közösségi portál félrevezette a felhasználóit a WhatsApp 2014-es felvásárlása során, tudósít az Index.

Az volt a gond, hogy a Facebook összevetette a felhasználói fiókjait a WhatsApp felhasználói fiókjaival. A két cég 2014-es összeolvadásának felülvizsgálatakor azt mondta a Facebook, hogy ez nem fog megtörténni, de ez félrevezető volt. Már akkor is megvoltak a technikai feltételei ennek az adategyeztetésnek, és a Facebook dolgozói ezt pontosan tudták.

A Facebook közölte, hogy nem volt szándékos a dolog. Az Európai Bizottság a közösségi portál akkori pénzügyi forgalmának 1 százalékát is kiszabhatta volna bírságként, ami nagyjából 276 millió dolláros büntetés lett volna, de értékelték a Facebook igyekezetét az együttműködésre, és hogy elismerte a cég a tettét.

Ettől az ügytől teljesen független a Facebook adatvédelmével kapcsolatos uniós vizsgálat, most csak a WhatsApp felvásárlását zárták le ezzel a csinos kis büntetési tétellel.

(Index, 2017. április 18.) 

 

Japánban is kapott egyet az Apple

A japán adóhivatal 12 milliárd jent (104 millió eurót) vágott a nyakába. ₪₪₪

Európában már megbüntették az Írországban kapott adókedvezmények miatt az Apple-t, ezután Japánban is büntetést kapott az adóhatóságtól az amerikai techóriás, írja az Index.

Japán sajtóbeszámolók szerint az Apple leányvállalata, az iTunes K. K. kénytelen volt 12 milliárd jent (104 millió eurót) befizetni a japán adóhivatal számlájára, mert a revizorok megállapították, hogy 2012. és 2014. között szabálytalanul utalt át 60 milliárd jent egy írországi vállalatnak. Ez az összeg az iTunes szoftvereladásaiból származó haszon volt, és azt a szerzői jogokat birtokló írországi cég kapta meg. A japán adóellenőrök szerint az iTunes K.K. a bevételek után nem adózott. A japán adóhivatal nem reagált a hírügynökségek megkeresésére, ahogy az Apple Japan sem.

Az Európai Bizottság augusztus végén tiltott állami támogatásnak minősítette az Apple-nek nyújtott írországi adókedvezményeket, és ezért mintegy 13 milliárd euró (körülbelül 4 ezer milliárd forint) megfizetésére kötelezte az amerikai óriáscéget. Írország és az Apple is megfellebbezte azt a döntést.

(Index, 2016. szeptember 16.)

 

Ezt megszívhatja az Apple

Brüsszel megvágta 13 milliárd euróra. Fellebbezés lesz.

Az uniós szabályok értelmében tiltott állami támogatásnak minősülnek az adókedvezmények, amelyeket Írország nyújtott az Apple-nek, az amerikai informatikai óriáscégnek. Ezért akár 13 milliárd eurót (körülbelül 4 ezer milliárd forintot) kell visszafizetnie az ír államnak, erről döntött az Európai Bizottság (EB).

A nemzetközi sajtóban megjelent cikkek szerint ez a Brüsszel által valaha kiszabott legnagyobb adózási büntetés.

Írország és az Apple is jelezte, hogy fellebbezni fog a döntés ellen. Ebben az esetben az ügy az Európai Unió Bírósága elé jut, ahol vélhetően még évekig tartó jogi csatákra lehet számítani.

Az uniós versenyhatóságként eljáró bizottság 2014. nyarán indított vizsgálatot annak megállapítására, hogy a nagyvállalat és az ír adóhatóság közötti megállapodás sérti-e a szabad versenyt. Az eljárás nyomán a többi techmogul törheti a fejét, meddig célszerű elmenni az adórések kihasználásában.

(Népszabadság, 2016. augusztus 30.)

 

Szórja a pénzt a Google

Adófizetés helyett alkudozik.

Párizs 1,6 milliárd eurót, vagyis forintra átszámolva 498 milliárdot követel a Google-tól. A gazdasági minisztérium szerint a techcég az elmúlt években egymilliárd euró adót került el Franciaországban, a maradék 0,6 milliárdot késedelmi kamatként számolta fel az adóhatóság.

A francia gazdasági minisztérium már két éve próbál behajtani a techcégtől egymilliárd eurót, úgy számolják ugyanis, hogy a Google ennyi adót került el az elmúlt években a Franciaországban szerzett nyeresége után. Ehhez a francia adóhatóság most hozzácsapott még 0,6 milliárd euró késedelmi kamatot.

A Google Franciaországban kevesebb, mint évi 200 millió euró bevételt vall be, az országból származó többi bevételét más országokban számolja el, ahol alacsonyabbak az adókulcsok.

London megegyezett a Google-lal még 2016. januárjában, így kifizet 130 millió font (5,2 milliárd forint) elmaradt adót a 2005. és 2015. közti 10 évre. Az Independent hírportál becslése szerint a Google-nak több mint 800 millió font adót kellett volna befizetnie London kasszájába az Egyesült Királyságból származó bevételei után.

A britek kiakadtak viszont végül nagyon kiakadtak. Az Egyesült Királyságban az verte ki a biztosítékot, amikor kiderült, hogy a Google Olaszországgal sokkal kedvezőbb megállapodást kötött. A Google ugyanis 227 millió euró (70 milliárd forint) elmaradt adót fizet Rómának.

(Origo, 2016. február 25.)

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.