élelmiszeráruda₪fogadó

Subway: rágós falat

A legnagyobb étteremlánc a legnagyobb bajban. 12%-ot le kell adni.

A Subway a világ legnagyobb étteremlánca a maga 44 ezer boltjával, az Egyesült Államokban pedig több helyszínen üzemel, mint a McDonald's és a Starbucks együttesen. Az 50 éven át tartó sikerszéria 2014-ben szakadt meg, amikor is zuhanni kezdtek az eladások. Abban az évben ők teljesítettek a legrosszabbul az USA 25 legnépszerűbb étteremlánca közül és összesen 400 millió dollárral kevesebb eladást produkáltak, mint egy évvel korábban.

Hízott szépen régen, de ma már nem olyan

A Subway az elmúlt néhány évtizedben verhetetlen volt az Egyesül Államokban, hiszen egy egészségesebb alternatívát kínált a gyorséttermek rajongóinak és az alacsony áraikkal a konkurencia sem tudott versenyre kelni. A Subway sokáig piacvezető volt, de az utóbbi években több rivális is megjelent a piacon, mint a Chipotle és a Firehouse Sub, amelyek frissebb, egészségesebb ételeket kínálnak az embereknek és árban is ott vannak a Subway mellett.

A tengerentúlon megváltozott az, hogy az amerikai fogyasztók szerint mi vonzó és egészséges, így a korábbi lelkes vásárlók rájöttek, hogy a szendvicsezőnél vannak jobb helyek is. Darren Tristano, a Technomic piackutató vezérigazgatója arról beszélt, hogy a Subway összekapcsolása a frissességgel, mára gyakorlatilag kikopott a vásárlók fejéből, mert a friss szó jelentése is teljesen átalakult az elmúlt évtizedben.

illusztráció FORRÁS: AFP/2015 GETTY IMAGES/JOE RAEDLE

Ma már sok ember megteheti, hogy kicsit többet költ jó minőségű ételekre. Tristano hozzátette, hogy a Subway terjeszkedési stratégiája is csődöt mondott. A cég egy időben olyan sok üzletet nyitott, hogy azok gyakorlatilag egymástól vitték el a vásárlókat. A cég problémáinak nagy része viszont nemcsak náluk jelentkezik, hanem az olyan óriásoknál is, mint a McDonald's.

Kicsi egy Subway

Viszont a Subway sokkal nagyobb kihívások előtt áll, mint versenytársai. Míg egy átlagos Subway étterem évente 422 ezer dolláros eladást tud felmutatni, addig egy McDonald's 2,6 millió dolláros bevételt termel éves szinten.

Az első Subway még 1965 nyarán nyílt meg Pete's Super Submarine néven, Bridgeportban. A 17 éves Fred DeLuca Peter Buck-tól kért kölcsön ezer dollárt, azért, hogy nyithasson egy szendvicsezőt és összegyűjthet annyi pénzt, hogy kifizesse az orvosi egyetemet. Buck és DeLuca éveken át próbálkoztak, majd 1974-ben úgy döntöttek, hogy átnevezik az üzletet Subway-ra. A következő évtizedben elindult a terjeszkedés és úgy tűnt, hogy lassan nem lesz olyan utca, vagy bevásárlóközpont, ahol ne lenne Subway szendvicsező.

illusztráció FORRÁS: SHUTTERSTOCK

2013-ra a Subway már átlagosan 50 üzletet nyitott hetente, jelenleg percenként 2.800 szendvicset értékesítenek. Reklámokra is komoly összegeket költenek, többet mint Amerika egyik legnagyobb sörgyártója, a Budweiser. 2013-ban például félmilliárd dolláros volt a Subway reklámköltése és olyan népszerű sorozatokban is feltűntek, mint a Hawaii Five-O.

Ment, de nem mindenkinek

Az egyik legnagyobb áttörést Larry Fieldman hozta, aki 1977-ben nyitotta meg az első Subway franchise-t Washingtonban, majd megalakította a Subway Development céget és további 1.500 éttermet nyitott. Fieldman, a "szendvicsek titkára" a mai napig az egyik legsikeresebb Subway franchise üzemeltető.

A sikerhez hozzátartozik, hogy egy Subway franchise megnyitása összesen 116 ezer dollárba kerül, ez pedig tizede annak, mint amennyibe egy McDonald's étterem nyitása kerül.

Azonban nem minden franchise partner boldog és ezt jól mutatja az is, hogy sokan próbálnak kiszállni az egykor jóval jövedelmezőbb szendvicseladásból. Az Egyesült Államokban ma már egy autó áráért hozzá lehet jutni Subway étteremhez.

illusztráció FORRÁS: AFP/2015 GETTY IMAGES/JOE RAEDLE

A csökkenő bevételek miatt az alkalmazottakat is nehéz megfizetni, a franchise éttermeken pedig folyamatos a nyomás, hogy kitermeljék a szükséges mennyiségű bevételt és nyereségesek maradjanak. Ezt a helyzetet nehezíti az is, hogy a heti bevétel 12 százalékát le kell adni a Subwaynek, függetlenül attól, hogy mennyire jó vagy rossz hetet zártak.

A legenda, amely szerint a Subway egészséges étel, rengeteget segített az étteremláncnak az évek alatt, annak ellenére is, hogy az egyik szendvicsükben kétszer annyi kalória van, mint a Big Macben. Jarad Fogle története, aki állítólag Subway szendvicsek segítségével fogyott le, pedig tovább táplálta a mítoszt. Azonban a kezdeti előny mára már eltűnt, mert más étteremláncok is elkezdtek több egészséges ételt árulni, ráadásul a Chipotle, a Wendy's és a McDonald's ma már sokkal jobbak a marketingben. A megváltozott trendek, a riválisok erősödése és az egészséges és friss szavak értelmezésének fokozatos átalakulása vezetett oda, hogy a Subway ma már inkább csak az életben maradásért küzd.

(Origo, 2018. június 9.)

 

Így lett McDonald’s a McDonald’s

A McDonald's 1940-ben kezdte meg világhódító útját a testvérpár, Richard és Maurice McDonald szárnyai alatt. Ma már minden másodpercben 75 darab hamburgert adnak el.

A gyorsétteremlánc a világ legtöbb országában jelen van, és az egyik legnépszerűbb hamburgerezőnek számít. Megváltoztatta az egész világ étkezési szokásait, és modernizálta a gyorséttermek működését, írja az Origo, Balogh Tamás Márk összeállításában.

Dic és Mac, polgári nevükön Richard és Maurice McDonald 1940-ben nyitották meg első éttermüket Pasadénában, Kalifornia államban. Egészen 1948-ig próbálkoztak eredeti ötletük megvalósításával, ám akkor végül rájöttek, hogy az alapelképzelésük hibás volt. Egy olyan megoldással kellett előrukkolniuk, amelynek révén gyorsabban tudják elkészíteni az ételeket, hogy ne kelljen sokat várni a vendégnek.

A történetnek azonban van egy harmadik szereplője is, aki nélkül a McDonald's valószínűleg már nem is létezne. Ray Kroc 1917-ben 15 évesen csatlakozott a Vöröskereszthez, ráadásul úgy, hogy hazudott a koráról azért, hogy harcolhasson a világháborúban. Mire azonban a kiképzése befejeződött, a háború véget ért. A csalódott Kroc ezután zongoristaként, papírpohárárusként és turmixgépeladóként is kipróbálta magát, mielőtt 1954-ben belépett a McDonald's életébe.

Ebben az évben éppen egy San Bernardinó-i étterembe vitte útja, ahol hat darab turmixgépet adott el. Itt ismerte meg a hamburgerező tulajdonosait, Richard és Maurice McDonaldot, akik 1954-ben már túl voltak első sikereiken. Kroc megdöbbenve figyelte, hogy az étterem mennyire jól és hatékonyan működik. A menü nem volt túl nagy, csak néhány dolgot kínáltak, köztük hamburgereket, sült krumplit és üdítőitalokat. Éppen a kicsi választék miatt az étterem sokkal nagyobb mennyiségű ételt tudott elkészíteni, viszonylag rövid idő alatt.

Szerencséjére a testvérpár éppen egy új franchise ügyintézőt keresett, így gyorsan szerződtették Krocot, aki hamarosan 228 új McDonald's éttermet nyitott országszerte. Az új kisvendéglőket főleg a középosztály és a családok kedvelt környékein nyitotta meg. A gyerekek megnyerésére már akkor különösen nagy hangsúlyt fektetett a McDonald's, ezért hozták létre a vállalat kabalafiguráját, Ronald McDonaldot.

McDonald's, Phoenix, 1953 FORRÁS: FLICKR

1958-ra a McDonald's eladta a 100 milliomodik hamburgerét, 1960-ra pedig a gyorsétteremlánc már 56 millió dolláros bevételt termelt évente.

Kroc azonban nem volt megelégedve, hiszen ő csupán a bevétel egy kicsiny részét kapta meg, ezért megkérdezte a testvéreket, hogy mennyiért lennének hajlandóak eladni a teljes franchise hálózatot és a McDonald's brandet. Mac és Dic 2,7 millió dolláros árat szabtak, azzal a feltétellel, hogy az eredeti McDonald's étterem továbbra is az övék marad. Krocnak nem volt ennyi pénze, ezért rengeteg embertől kért kölcsön.

Kroc dühös volt, hogy nem kapta meg az eredeti McDonald's éttermet, ezért ügy döntött nyit egy újat éppen a régivel szemben. Emiatt a testvérpárnak át kellett nevezniük saját helyüket, és hamarosan a rolót is le kellett húzniuk. Kroc egészen odáig ment, hogy a McDonald's alapítójának kiáltotta ki magát, a cég pedig minden évben a "Founder's Day" , vagyis az Alapító Napjával ünnepelte meg az üzletembert.

A McDonald testvéreknek egészen 1991-ig kellett várniuk arra, hogy megkapják az őket megillető elismerést. Persze Kroc ezt ismét támadásként élte meg, és az 1992-ben megjelent "Grinding it Out: The Making of McDonald's" című önéletrajzi könyvében az egyik olyan éttermet nevezte a valaha volt első McDonald's-nak, amit ő nyitott. Dick McDonald a Wall Street Journalnak egy évvel korábban azt nyilatkozta, hogy egészen a franchise eladásáig szó sem volt arról, hogy Kroc alapító lenne. Hozzátette, hogyha meghallották volna ezt, Kroc még mindig turmixgépeket árulna.

A siker titkai

Az egyik fogása a sikernek egyébként az állandóság. Ha a világ bármelyik részén fogyasztunk Big Macet, azt ugyanúgy készítik. Szintén a McDonald's volt az első, amely infralámpával tartotta melegen a sült krumplit, így mindig előre tudtak készíteni adagokat.

A konyha is teljesen másképpen funkcionált, mint egy átlagos étteremben. A gyorsaság és a precizitás volt a legfontosabb, ezért még egy tesztkonyhát is felépítettek, ahol kikísérletezték, hogy milyen elosztásban készülnek el leggyorsabban az ételek. A tányérokat és az üvegpoharakat is mellőzte a cég, így a mosogatás és a takarítás is sokkal egyszerűbb volt, kevesebb embert igényelt.

1975-ben, amikor az amerikai katonák néhány államban nem szállhattak ki az autójukból, ha egyenruhát viseltek, a McDonald's azonnal lépett, és kialakították az első Drive-Thru ablakokat, ahol a kocsiból is meg lehetett rendelni az ételeket. A menü is folyamatosan fejlődött, így létrejött a McMuffin, a Big Mac, a Filet-o-Fish, a meleg almás pite és a gyermekek kedvence, a Happy Meal. A menüben mindenki talál magának olyan ételt, amelyet szívesen fogyaszt, és a reggeli bevezetése pedig újabb hatalmas sikereket hozott a cégnek. 

A McDonald's jelenleg 35 ezer éteremmel rendelkezik világszerte, és 1,8 millió alkalmazottja van. Minden másodpercben 75 darab hamburgert adnak el, és naponta 70 millió vendéget szolgálnak ki, ez pedig több, mint Franciaország teljes lakossága.

Ami kimaradt

  • Az eredeti McDonald's menü 15 centbe került.
  • Az eBayen egyszer 8100 dollárért adtak el egy chicken nuggetset.
  • A McDonalds's több játékot értékesít a Happy Meallel, mint a Hasbro és a Mattel együtt.
  • Donald Gorsky 1972 óta minden nap evett egy Big Macet.
  • Az éttermet 1982 és 1992 között 700-szor perelték be azért, mert valaki megégette magát a forró kávéval. Egy hölgynek 3 millió dollárt ítélt a bíróság.
  • Jay Leno és Pink is a McDonald's-ban kezdték pályafutásukat.

(Origo, 2018. május 24., Balogh Tamás Márk írása)

 

Robot szakácsot fogadott a Michelin csillagos séf

Robotok főznek a Michelin-csillagos séf éttermében. Bostonban a Spyce.

A Flippy, a hamburgerforgató robot után egy Michelin-csillagos séf nagyon messze merészkedett: az MIT mérnökeinek segítségével minden embert kiváltott újonnan megnyílt éttermének konyhájában. Úgy tűnik, hogy a dolog működik, a vendégek pedig élvezik a látványt, összegez az Origoban Vaffler Dávid.

Előbb Flippyről

Kaliforniában, Pasadenában található Caliburger gyorsétterembe már korábban megérkezett Flippy, a robot. Azaz egészen pontosan egy földhöz erősített robotikus kar, akinek a feladata az lett volna, hogy a grillre helyezett hamburgerhúst forgassa. Ehhez a karon a spatuláján kívül hagyományos és hőkamerás megfigyelést alkalmazott,  így pontosan tudta, hogy az adott hamburgerhús mikor készült el. Mellé odatettek azért egy időzítőt is, hogy az emberi alkalmazottak tudják, mikor kell rátenni a húsra a sajtot, hogy az megolvadjon, és mikor kezdjék el összekészíteni a többi alapanyagot.

Flippy egészen okosan tudott működni: képes volt spatulát váltani a nyers és a kész hús között, hogy elkerülje a fertőzésveszélyt, le tudta kaparni a grillre ragadt maradványokat, sőt az általa használt eszközöket még el is tudta mosogatni, miközben sült a hús. Mindezek ellenére egy nap után fel kellett függeszteni szegényke tevékenységét, méghozzá egyszerű indok miatt: hiába tudott óránként 150 hamburgerhúst megsütni, ez közel sem volt elég akkor, amikor a robotnak híre ment és a kíváncsi vásárlók megrohamozták az éttermet.

Az étterem tulajdonosának gyorsan vissza kellett állítani az embereit munkába, holott ugyebár Flippy eleve pont a hatékonysága miatt került oda. Na, meg persze azért, mert neki nem kell fizetést adni, sem adózni utána, és még munkahelyi sérülések sem nagyon érhetik, az például nem nagyon hatja meg, ha megégeti magát a grillnél. De persze nem égeti meg, mert egy robot és pontosan tudja, mit csinál.

Jó kaja, csak ember ne nyúljon hozzá

Az igény ezzel együtt nyilvánvaló: az egyszerű, mechanikus feladatok esetében az emberi munkaerőt lecserélni robotokra, és úgy tűnik, ebben lépett most egy nagyot előre a Spyce néven megnyitott étterem. A Michelin-csillagos séf, Daniel Boulud Boston belvárosában hozta létre azt a  vendéglátó egységet, aminek konyháján ugyanis kizárólag robotok készítik el az ételt.

Az ötlet a Massachusetts Institute of Technology (MIT) húsz robotikus mérnökétől ered, akik hamar partnerre találtak Boulud személyében. Mint mérnökök, alapvetően nem úgy jár az agyuk, mint egy szakácsnak: szerintük egy igazán jó étel alapvetően előállítható tudományos alapon, hiszen minden összetevő optimális mennyisége meghatározható.Ha pedig így van, és onnantól kezdve már „csak” össze kell rakni a kaját, akkor tulajdonképpen miért ne végezhetnék el ez a folyamatot gépek?

Persze, ekkor már jóval többről van szó, mint Flippy esetében, aki csak egy rendkívül egyszerű részfeladatot végzett el. Itt ténylegesen teljes ételek elkészítéséről beszélhetünk, igaz, nem feltétlenül egy Michelin-csillagos séftől elvárható formátumban: a Spyce inkább a gyorsan megfőzhető, ízletes egytálételekre szakosodott.

A folyamat úgy néz ki, hogy a konyhán emberi szakácsok helyett alapvetően hét darab gépesített wok áll egymás mellett. Amikor a vásárló leadja a rendelését, egy automatizált rendszer kihozza a szükséges alapanyagokat a hűtőből, összerakja a kívánt méretű porciókat, majd a megfelelő sorrendben és megfelelő időben elkezdi beadagolni azokat a wokba, ahol pedig ugyebár megsül az étel. Ha elkészült, akkor a wok előredönti magát, beletöltve ezzel a táplálékot a tányérba. Az automatika ezután forró vízzel kiöblíti az edényt, és jöhet a következő rendelés.

Az étteremben nagy hangsúlyt fektettek az élményre és az újszerűségre, úgyhogy ezt az egészet nem rejtik el valahova hátra, a konyhába, hanem a folyamat a vendégek szeme előtt zajlik, akik az első beszámolók alapján nagyon élvezik a dolgot. Ráadásul már maga a rendelés folyamata sem hagyományos: tableteken állíthatjuk össze a kívánt ételünket az elérhető alapanyagokból különböző témák (például thai, vagy mediterrán) köré építkezve, ami mellett rögtön az is láthatóvá válik, hogy mennyi kalória bevitelét fogja jelenteni. Ezt követően a vendég neve megjelenik egy kijelzőn egy wok felett, amelyikben az étele készül.

Kajáldába is jöhet a robot

Ma már egyértelmű, hogy a közeli jövőben számos munkahelyet szüntethet meg a robotika, és a Spyce-hoz hasonlóan tisztán látható az is, hogy ebben a vendéglátóipar is komolyan érintett lesz. Különböző elemzések szerint egy étteremben körülbelül a munkák 73%-a lenne hatékonyan kiváltható automatizációval, vagyis nagyjából az összes előre tervezhető, ismétlődő munka: az ételek elkészítése, a koszos tányérok összegyűjtése, a takarítás, vagy az italok kitöltése.

Alapvetően azért terjedhet majd lassabban a robotizáció a vendéglátásban, mert ebben az iparágban a munkákat végző munkavállalók bére már eleve elég alacsony, így jelenleg még nem feltétlenül éri meg őket kiváltani technológiával. Ez azonban az automatizáció és a robotizáció terjedésével, olcsóbbá válásával minden bizonnyal meg fog változni.

Ezzel együtt azt Boulud séf is hangsúlyozza, hogy még a Spyce esetében sem volt céljuk, hogy teljesen kiváltsanak minden embert. Alkalmaznak embereket pincérszerű pozícióban, aki segít a rendelések összeállításánál, és persze beszélget a betérőkkel. A gépekkel elkészített ételeken is egy ember végzi el az utolsó simításokat (például a díszítést), és magukat az alapanyagokat is emberek készítik elő éjszakánként a robotok számára.

Végső soron a Spyce tulajdonosai szerint az éttermük azért nagyon hatékony, mert a gépek is és az emberek is azt a feladatot végzik, amiben a legjobbak. Arról viszont már nem voltak hajlandóak nyilatkozni, hogy kemény dollárokban ez a hatékonyság pontosan hogyan jelentkezik.

(Origo, 2018. május 21., Vaffler Dániel írása)

 

Ment jól a McDonald’s

Nagy forgalom és nagy profit is volt.

A McDonald's amerikai gyorsétteremlánc a vártnál nagy forgalomról és emelkedő profitról számolt be 2018. első negyedéve alapján - írta a Napi.hu az MTI nyomán.

A cég az április 30-i New York-i tőzsde nyitása előtt azt közölte, hogy forgalma összehasonlítható alapon számolva 2,9 százalékkal nőtt az Egyesült Államokban, miközben összes - nemzetközi - forgalma eközben  5,5 százalékkal bővült a március végével záródott három hónapban. Ez jócskán felülmúlta a szakértői várakozások átlagában szerepelt 3,6 százalékos növekedést.

A lánc adózás utáni eredménye 1,4 milliárd dollár, részvényenként 1,72 dollár lett az egy évvel korábbi 1,2 milliárd dollár, részvényenként 1,47 dollár után.

A McDonald's tényleges bevétele a negyedévben 9 százalékkal, 5,7 milliárd dollárról 5,1 milliárd dollárra csökkent ugyan, de így is nagyobb lett valamivel a várt 5 milliárd dollárnál.

(Napi.hu, 2018. április 30.)

 

Kínai faloda: itt már nincs pincér

És eddig nagyon bejött, Hangcsouban.

Kiszolgáló személyzet nélküli éttermet nyitott egy híres kínai étteremlánc a kelet-kínai Csöcsiang tartomány fővárosában, Hangcsouban, írja az MTI nyomán az Index. A 97 éves múltra visszatekintő Vufangcsaj elsősorban levelekbe tekert ragadós rizsgombócairól híres.

9fc115b7-4dd6-4cd2-a69e-a315fea51721

A cég az Alibaba kínai internetes kiskereskedelmi portálon működtetett, Koupej nevű szolgáltatással együttműködve indította el az első kiszolgáló személyzet nélküli éttermét. A vendégek sorban állás nélkül, önkiszolgáló gépeknél, vagy az okostelefonjukkal egy kódot beolvasva tudják megrendelni az ételeket, amelyeket azután ételszekrényekből tudnak átvenni.

A 24 órás nyitvatartással működő étteremben nagyjából három percet kell várni egy-egy fogásra és a vendégek napi ajánlatok közül is válogathatnak. Ez pedig úgy néz ki, hogy bejött a helyieknek, az étterem forgalma ugyanis 40 százalékkal nőtt az elmúlt hónapban. A bérköltség ezzel szemben csökkent –mondta Vang Sujing, az étterem vezetője, hozzátéve, hogy a személyzet létszáma a korábbi 13-ról hatra csökkent.

(Index, 2018. március 10.)

 

A legfinomabb Subway falat Magyarország

Magyarországon megy a legjobban a szendvicsező. 

Száz országból Magyarországon teljesített a legjobban a Subway  2017-ben – írja a szendvicsezős gyorsétteremláncról az Index. A hálózatnak legalább száz országban 43 ezer üzlete van, ezek közül viszont a 9 magyar étteremben nőtt legjobban a cég forgalma.

A magyar szendvicsezőkben 9 százalékkal több volt a vendég és 18 százalékkal növekedett a forgalom, ezzel párhuzamosan pedig az élelmiszerek ára átlagosan 6 százalékkal csökkent, mindez pedig hozzájárult ahhoz, hogy jól zárja a cég a pénzügyi évét. 

Azért nem volt mindig rózsás a helyzet a Subway háza táján: a közleményük szerint "apró nehézségekkel" indult az év, ugyanis "a közelmúltban néhány franchise partnerünkkel, éttermeik nem megfelelő színvonalú működtetése miatt meg kellett szakítanunk az együttműködést." Viszont már keresnek új partnereket. 

Vitte a McDonald's-ot a McPick 2

Hatalmas nyereség csökkenő amerikai forgalom mellett, de jöttek a Quarter Pounders, Signature Sriracha, a McPick 2.

A McDonald's amerikai gyorsétteremlánc a vártnál jobb eredményeket ért el az Egyesült Államokban a 2017 szeptemberének végén zárult negyedévben, döntően az üdítőital népszerűsítésnek, az új szendvicsek és az új menü, a McPick 2 sikerének köszönhetően, írja az MTI nyomán a Napi.hu.

Az amerikai cég azt közölte, hogy adózott eredménye 1,9 milliárd dollár volt ebben a három hónapban, a korábbi 1,3 milliárd dollárral szemben. Ez részvényenként pedig 2,3 dollár, az előző év azonos időszakában elért 1,5 dollár után.

A McDonald's összforgalma éves szinten 10 százalékkal, 5,8 milliárd dollárra csökkent. Az elemzők nagyjából ennyivel is számoltak.

Az amerikai piacon a McDonald's összehasonlítható alapon számított eladásai, a korábbi év azonos időszakához képest, a 3,4 százalékos emelkedést váró elemzői előrejelzéseket felülmúlva, 4,1 százalékkal nőttek.

A cég persze igyekezett megfordítani a forgalom csökkenését az Egyesült Államokban működő éttermeiben, ahonnan profitja nagy része származik. Új hamburgereket (Quarter Pounders, Signature Sriracha) vett fel a választékba, új menüsort vezetett be, az öt dollárért kapható McPick 2-vel, az üdítőitalokat mérettől függetlenül 1 dollárért, míg a McCaféban kapható italokat, például a kávét és a smoothie-kat, 2 dollárért adta.

A Forbes legértékesebb márkákat rangsoroló (Most Valuable Brands) 100-as listáján az Apple, a Google, a Microsoft, a Facebook, a Coca-Cola, az Amazon, a Disney és a Toyota után kilencedik helyre jutott 2017-ben a McDonald's 40 milliárd dollár márkaértékkel, éves szinten 3 százalék növekedés után.

A piacok kedvezően fogadták a negyedéves eredményeket, a cég részvénye az eredmények közzétételét követően emelkedett a New York-i értéktőzsdén.

(Napi.hu, 2017. október 24.)

 

Nekimegy a Nagy Falnak a McDonalds

A McDonalds a következő öt évben kétezer új üzletet akar nyitni Kínában.

A McDonalds 2.500-ról 4.500-ra akarja növelni üzletei számát Kínában, ráadásul évente két számjegyű árbevétel-növekedést tervez a világ legnépesebb országában, írja a Napi.hu.

Az amerikai központú gyorsétterem-hálózat azt is bejelentette, hogy főként a kisebb kínai városokban akar terjeszkedni.

A McDonald's-nak világszerte 37 ezer étterme van, ebből 14 ezer az Egyesült Államokban. 

Az amerikai üzletmenet lanyhulása miatt több gyorsétterem-társaság fordult Kína felé, a Starbucks például azt tervezi, hogy 2021-ig 5.000 kávézót nyit Kínában. Nem mindenki boldogul azonban, ezért a Yum!Brands, a KFC és a Pizza Hut tulajdonosa külön társaságba szervezte ki 7.500 kínai üzletét, miután nem tudott gátat vetni az értékesítés csökkenésének.

Kína kell a Starbucksnak

Mert az a legnagyobb piac. Meg is kétszerezi üzletei számát. 

A Starbucks tovább terjeszkedne Kínában, mivel a ma a világ második legnagyobb gazdasága hamarosan a világ legnagyobb piaca lehet számukra, ráadásul az amerikai óriásnak kedveznek az ország változó fogyasztásai szokásai is, számol be az Origo.

A Starbucks 2021-ig megduplázná üzleteinek számát Kínában, írja a Business Insider. Ráadásul 2016-ban a cég vezérigazgatója, Howard Schultz azt hangsúlyozta, hogy idővel Kína lehagyja az Egyesült Államokat, és a világ legnagyobb piacának fog számítani, mindazok közül, melyeken a társaság jelen van.

Az elemzők úgy számolnak, hogy a 2017 első negyedév végére feltételezett 2.542 Starbucks üzlethez képest a Starbucks öt éven belül megduplázhatja jelenlétét a világ második legnagyobb gazdaságában. Ez legalább 500 új üzletet jelentene évenként.

A Starbucks terveinek alapját a kínai kávéfogyasztási szokások megváltozása adja. A kávéfogyasztás ugyanis az elmúlt néhány évben háromszorosára nőtt az országban, a Starbucks pedig éppen ezt szeretné kihasználni. A kínai ráadásul vásárlók egyre nagyobb kedvvel isszák a Starbucks termékeit.

A kínai kávéfogyasztók 78 százaléka legalább minden második héten vásárolt kávézóban kávét az elmúlt 12 hónapban, szemben az USA-ban mért 61 százalékkal. Nem elhanyagolható emellett az sem, hogy a Starbucks a versenytársaihoz képest már is így nagy súllyal van jelen Kínában, mi több, a Starbucks rendelkezik a leghűségesebb fogyasztói bázissal is az országban.

A UBS kutatása szerint a Starbucks fogyasztóinak 50 százaléka mondta azt, hogy keresne egy másik Starbucksot, amennyiben a szokásos üzlete bezárna. A versenytársak fogyasztóinak körében ez az arány csupán nagyjából 30-35 százalékos volt.

Az elemzők becslése szerint a Starbucks tervei megvalósíthatók, hogy a társaság a következő öt évben háromszorosára bővítheti bevételét és működési eredményét Kínában.

(Origo, 2017. március 17.)

 

Olaszba rándul a Starbucks

Milánóban nyitja első üzletét 2017-ben. Közben Kínában is nyújtózkodik.

Az amerikai Starbucks kávéházóriás nagy húzására szánta el magát és 2017. elején megnyitja az első üzletét Olaszországban. Ezzel a kávéházi kultúra egyik legfontosabb szentélyében vetné meg a lábát. A Starbucks a tervek szerint 2017. elején megnyitja az első üzletét Milánóban olasz partnerével, a Percassival. A tervek szerint a későbbiekben fokozatosan terjeszkedne a Starbucks szerte Olaszországban.

Nagy kérdés, hogy az olaszok vajon mennyire lesznek majd vevők a Starbucks sajátos kávéira, de a cég sikert is arathat a piacon, különösen a turisták körében, például az ingyen Wi-Fi segítségével is.

Az olasz kávézók egyik sajátossága, hogy gyakran extra díjat számolnak fel az ülőhelyekért az állóhelyekkel szemben. A Starbucksnál ilyen nincs, sőt, azt is megteheti, hogy hosszabb ideig tart majd nyitva, mint a hagyományos, családi kézben lévő olasz kávézók.

Az Euromonitor számai szerint az olasz kávépiac 2015-ben éves alapon 2 százalékkal 1,7 milliárd eurósra (1,9 milliárd dollárra) bővült. 2015. és 2020. között az összesített kiskereskedelmi volumentől azonban már csak 1 százalékos éves növekedést várnak. Az olasz piacnak egyébként már van egy nagy szereplője, a Lavazza, amely 37 százalékos részesedéssel bír.

Az amerikai kávéházi kiskereskedelem a Statista számításai szerint 2015-ben 31 milliárd dolláros bevételt könyvelhetett el, de hát a nagyjából 62 millió lakosú Olaszországgal szemben az USA-ban mintegy 321 millióan élnek.

A Starbucks a 2015. végén zárult első pénzügyi negyedévében (ők így számolnak) az európai, közel-keleti és afrikai (EMEA) üzletek csupán 1 százalékos bevétel-növekedést értek el, szemben az amerikai földrészek 9 százalékos bővülésével.

A Starbucks egyszer már sikertelenül próbált meg betörni egy telített piacra, amikor 2013-ban nyitott üzleteket Vietnámban. Vietnám rengeteg olcsó, kisebb kávézóval és saját, előkelőbb láncokkal is rendelkezik, így nehéz helyzetbe jutott a Starbucks.

A Starbucks lendületes kínai terjeszkedésbe is belekezdett, ahol a cég 2015-ben mintegy 500 üzletet tervez nyitni.

A Starbucks 2015-ben 5,4 milliárd dolláros bevétel mellett részvényenkénti 46 centes nyereséget ért el, ami éves alapon 12, valamint 29 százalékos visszaesést jelent. A profit mértéke ugyan meghaladta az elemzői várakozásokat, a bevételi oldal azonban elmaradt a várttól.

(Investor.hu, 2016. március 1.)