web₪zseb

Rátekertek a német vásárlók a webre

Úgy vásárolnak a németek az interneten, mintha nem lenne holnap. 

Újabb csúcsra emelkedett és megközelítette a 100 milliárd eurót az internetes és a csomagküldő kiskereskedelem forgalma Németországban 2019-ben a terület szakmai szövetségének (BEVH) kimutatása szerint, írja a Portfolio.

A németországi fogyasztók 94 milliárd euró értékben adtak le megrendeléseket árucikkekre és szolgáltatásokra az internetes áruházakban és a csomagküldő szolgáltatóknál 2019-ben, ami 9,9 százalékos növekedés az egy évvel korábbi 85,5 milliárd euróhoz képest.

A leginkább meghatározó trend a mobil eszközök térnyerése, az okostelefonnal vagy táblagéppel leadott rendelések aránya első alkalommal haladta meg az egyharmadot, 33,5 százalékos volt 2019-ben.

Ugyancsak jellemző a gyakran rendelő vásárlók arányának növekedése, 2019-ben már 33,2 százalékot tettek ki a hetente egynél több rendelést leadó vásárlók, szemben az egy évvel korábbi 26,9 százalékkal - áll a BEVH (Bundesverband E-Commerce und Versandhandel Deutschland e.V.) összeállításában.

A németek leginkább elektronikai cikkeket vásárolnak az interneten és a csomagküldő szolgáltatóknál, ebben a terméktípusban 25,8 milliárd euró volt a forgalom, ami 11,5 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest. A második helyen a ruházati cikkek állnak 18,7 milliárd euróval, 11,4 százalékos növekedéssel. A harmadik a lakberendezési cikkek és háztartási gépek kategóriája 10,9 milliárd euróval, kiemelkedő, 13,5 százalékos növekedéssel. Ennél is nagyobb mértékben, 14,1 százalékkal emelkedett az élelmiszerek forgalma, amely azonban még így is viszonylag alacsony, 4,9 milliárd eurós volt Németországban 2019-ben.

A BEHV várakozása szerint 2020 is rekordév lesz, a forgalom meghaladhatja a 100 milliárd eurót, ami nagyságrendi növekedés az öt évvel korábbi, 2015-ös 65,3 milliárd euróhoz képest.

A kiskereskedelmi ágazat egészének legfőbb szakmai szervezete, a német kereskedelmi szövetség (Handelsverband Deutschland - HDE) előzetes becslése szerint az országos kiskereskedelmi üzlethálózat, valamint az internetes és a csomagküldő kiskereskedelem forgalma együtt 535,5 milliárd euró volt 2019-ben, ami 2 százalékos növekedés az előző évi 525 milliárd euróhoz képest. Ez a BEVH adatai alapján azt jelenti, hogy az online kiskereskedelem továbbra is jóval gyorsabban növekszik, mint az ágazat egésze, és részaránya közelít a 20 százalékhoz.

(Portfolio, 2020. január 21.)

 

Indiában gyúr a JioMart

Ázsia leggazdagabb embere borsot törhet Jeff Bezos orra alá.

Ázsia leggazdagabb embere beszállt az online kiskereskedelembe, új vállalata, a JioMart az Amazon nagy vetélytársává válhat Indiában, írja az Index a BBC nyomán. 

Az indiai Mukesh Ambaninak, aki 18 ezer milliárd forintnyi vagyonával a világ tizedik leggazdagabb embere, már van egy hatalmas telekommunikációs cége Indiában, ennek ügyfélkörét használná az új vállalkozásához is.

A JioMart jelenleg mintegy 50 ezer élelmiszerüzlettel áll kapcsolatban, ezek kínálatából ígér „gyors és ingyenes" kiszállítást. A cégnek az Amazon mellett a Walmart tulajdonában lévő Flipkart is vetélytársa lehet az indiai piacon, ahol még gyerekcipőben jár az online kereskedelem, de a jelenlegi 870 millió dolláros éves forgalom elemzők szerint 14 milliárd fölé nőhet 2023-ra.

A JioMart amerikai riválisai komoly veszteségeket szenvedtek 2019-ben Indiában, miután az indiai kormány új törvényeket vezetett be, amelyek korlátozzák a külföldi tulajdonban lévő online kiskereskedőket abban, hogy saját leányvállalataik termékeit értékesítsék. A szigorítások bevezetése után az Amazonnak sok olyan terméket kellett eltávolítania a kínálatából, amit olyan cég árult, amelyben az Amazon is tulajdonos.

(Index, 2020. január 2.)

 

Tolja rendesen az okosmobil a webet

Közel fele a netes vásárlásoknak okostelefonos. Kelet-Európában ez csak 25%.

A webáruházak, de a márkagyártók sem hagyhatják figyelmen kívül az okosmobilt, mivel ezen keresztül zajlik az e-kereskedelem egyre nagyobb része, állapította meg a hirdetési piacot elemző Criteo a mobil kereskedelemről készített 2016. első félévi tapasztalatait összegző jelentésében.

Az Origo tudósítása rámutat arra, hogy tovább nőtt a mobileszközök használata és azok a kiskereskedelmi vállalkozások, amelyek felismerik ennek a lehetőségeit, több sikerre számíthatnak a a vásárlók elcsábításában.

A jövőben tovább nő az interneten böngészők és vásárlók száma, ezen belül pedig egyre több tranzakciót rögzítenek mobileszközön. 2016. első fél évében a világ legnagyobb kiskereskedelmi vállalkozásainak mobil eladásai 17 százalékkal nőttek az egy évvel korábbihoz képest, így arányuk jelenleg 46 százalék az összes e-kereskedelmi tranzakción belül. Kelet-Közép-Európában a piacvezető kiskereskedelmi cégek mobil részesedése 25 százalék. Japánban és az Egyesült Királyságban már nagyobb értékesítési forgalom zajlik mobileszközökön, mint asztali gépeken. A mobil csatorna kiskereskedelmi tranzakciókon belüli részesedése Brazíliában, Ausztráliában és Franciaországban nőtt a legjobban.

Az okostelefon, mint kedvenc vásárlási eszköz szerepét tovább erősíti a tranzakciók lebonyolítását egyszerűsítő megoldások továbbfejlesztése, mint például az ujjlenyomat-felismerés. A mobilbarát kiskereskedői weboldalak számának bővülésével a mobil tranzakciók száma is nő.

2016. első félévében először fordult elő, hogy a mobil alkalmazásokban magasabb volt a rendelési érték, mint az asztali gépes és a mobil internetes csatornán (tehát nem a rendelések száma, hanem a mobilon megrendelt áruk értéke).

Az okostelefon-központú vásárlóközönség eléréséhez a kiskereskedelmi cégeknek érdemes az alkalmazáson belüli vásárlást és a mobil internetet is lefedő, mobilközpontú marketingstratégiát kidolgozniuk.

2016. első félévében minden világszerte jelentős piacon a mobil tranzakciók többsége okostelefonon zajlott. A jelentés rangsort állított fel a mobil csatorna kiskereskedelmi tranzakciókon belüli részesedése alapján, amiben a legtöbb mobilbarát webhellyel rendelkező országok (Japán, Egyesült Királyság és Dél-Korea) lettek az éllovasok.

A legnagyobb kiskereskedelmi cégek ötletes, könnyen kezelhető és hasznos vásárlási alkalmazásokat fejlesztettek annak érdekében, hogy a fogyasztók gördülékenyen hajthassanak végre tranzakciókat mobileszközön is. Az olyan jellemzők, mint az elhelyezés a kezdőképernyőn, az azonnali betöltés, az offline tartalom, a személyre szabás és könnyebb hozzáférés vonzóbbá teszi a vásárlási élményt a fogyasztók számára.

Magyarországon minden ötödik e-kereskedelmi vásárlás már jelenleg is mobil eszközön zajlik, okostelefonon vagy tableten. Magyarországon ugyanúgy az m-kereskedelem növekedése várható az elkövetkező években, ahogyan Németországban is történt az elmúlt néhány évben. Az okostelefonok már jelenleg is az m-kereskedelem fontos eszközei, ráadásul szerepük az egész e-kereskedelmi területen tovább nő. Az e-kereskedelmi vállalkozások számára döntő, hogy tovább építsék a mobil üzletágakat.

(Origo, 2016. október 14.)

 

A kínaiak a fellegeket rángatják

Jön a média, internet, reklám, fejlett technológia új óriása, a Tencent, az Apple még toronymagasan első, az Amazon már sehol, a Facebook már közel.

Nem árt megtanulni az új feltörekvő kínai techóriások neveit és alaposabban elmélyedni a tőzsdetanban. A média, internet, reklám és fejlett technológiai befektetésekre összpontosító Tencent részvényének árfolyama 5,3 százalékkal emelkedett április 12-én, a hongkongi tőzsdén. A papír így kialakult 170,50 hongkongi dolláros (22 dollár) árfolyama 205 milliárd dollárra emelte a vállalat piaci kapitalizációját. Magyarul a sok szám után: ennyi volt ezen a napon a piaci értéke, amit a részvények értékének és darabszámának szorzata adott.

Összehasonlításképpen az Amazon.com piaci értéke jelenleg 178 milliárd körül mozog, a többi nagy technológia (nem csak internetalapú) óriás közül még az Oracle (190 milliárd dollár) és az IBM (161 milliárd dollár) versenyez vele. A legnagyobb magyar cégek értéke ezeknél némileg kisebb: az OTP és a MOL piaci kapitalizációja jelenleg 5,5 - 6 milliárd dollár körül mozog.

A Tencent részvényének árfolyama az év eleje óta 52 százalékkal emelkedett. Tőkeértéke ennek köszönhetően már megközelíti a világ legnagyobb online kereskedő portálja, a kínai Alibaba Group Holding 210 milliárd dolláros értékét, de a Facebook 230 milliárd dolláros tőkeértékétől sincs messze. Az Alibaba részvényei tavaly szeptemberben mutatkoztak be az amerikai tőzsdén, minden idők legnagyobb tőzsdei befektetetésének (szaknyelven IPO-jának) keretében, 2014. november közepén elérve a 120 dolláros csúcsot, viszont áprilisra egészen 85 dollárig mélyült az árfolyam (év eleje óta 19 százalékot estek a részvények), hiába, a tőzsde már csak ilyen.

(Investor.hu, 2015. április 13.)

 

A kínai vásárlók alaposan rátekertek a webáruházakra

A kínai e-kereskedelem bedarálja a világot. 

Az Alibaba.com a világ legnagyobb internetes portálja, ahol bárki vásárolhat a földkerekség bármely térségéből (ahol persze van web). De most a kínai e-kereskedelemről.

A kínai e-kereskedelmi kutatóközpont (CECRC) frissen közzétett adatai szerint az interneten lebonyolított kereskedelmi tranzakciók értéke tavaly a 13,4 ezer milliárd jüant (2,1 ezer milliárd dollár) is meghaladta. Ez minden idők rekordjának számít a kelet-ázsiai országban, az előző évhez képest pedig az ágazat 31 százalékos növekedését mutatja. Az e-vásárlások nagy részét a vállalatok közti adásvétel tette ki, ennek értéke 10 ezer milliárd jüan körül alakult, s amely 22 százalékos bővülés a 2013-as adatokkal összehasonlítva.

A lakossági eladások értéke 2,8 ezer milliárd jüan, több mint 440 milliárd dollár volt, ám e területen az átlagnál is nagyobb, több mint 50 százalékos volt a növekedés 2014-ben. (Ez a 440 milliárd dollár több mint 12 ezer milliárd forint, a magyar kiskereskedelem értéke 2014-ben megközelítette a 9 ezer milliárd forintot, persze, a kínaiak többen vannak.( Ez a kínai internetezők, mobilinternetet használók, valamint az e-boltok számának emelkedéséhez köthető.

Az okostelefonokon leadott rendelések értéke két és félszeresére nőtt 2014-ben, így már 928 milliárd jüant tett ki. A növekedést a mobiltelefonokon lehetséges fizetési lehetőségek bővülése is fűti, így ma már a legnépszerűbb, az SMS helyét is váltó WeChat programon és más közösségi médiaoldalak használatával is másodpercek alatt fizethetnek a vásárlók, amelyhez adott esetben még bankkártyára sincs szükségük.

Az ágazat a munkaerőpiacon is meghatározó: Kínában 2,5 millió munkahely közvetlenül, 18 millió pedig közvetetten kapcsolódik az e-kereskedelemhez. Az elektronikus adásvételt a kínai kormány is ösztönzi: április elején jelentette be, hogy az ágazat növekedése érdekében könnyíti az adminisztrációs terheket, a külföldi állampolgárokra vonatkozó korlátokat, a fogyasztók érdekében pedig javítani fogja például a fizetés biztonságát és fellép az interneten forgalmazott hamis árucikkek ellen.

A kínai webkereskedelem a szakértők szerint a jövőben is erős növekedést mutat majd: az iReserach kutatóintézet 2018-ra a forgalom megduplázódását, 4 ezer milliárd dolláros forgalmat vetít előre, a KPMG szerint pedig a kínai piac az évtized végére nagyobb lesz, mint az Egyesült Államoké, Franciaországé, Németországé, Nagy-Britanniáé és Japáné együttvéve.

(MTI, 2015. április 9.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.