butik₪pórázon

A Coop pénzt látna a kormánytól

Többmilliárdos támogatást adna a kormány a magyar üzletláncoknak. 

A kormányzat eltökélt szándéka, hogy pénzügyi segítséget nyújtson a kistelepüléseken működő élelmiszerboltoknak, amelyek közül sok még működési költségeit is alig bírja kitermelni, írja a Napi.hu. K. Kiss Gergely írása.

Egy minisztériumokon átívelő szakértői gárda már hónapok óta intenzíven dolgozik azon, hogy az uniós szabályoknak maradéktalanul megfelelő támogatási formát alakítson ki - tudta meg lapunk Zs. Szőke Zoltántól, az ÁFEOSZ-COOP Szövetség elnökétől.

Összhangban a kistelepülések fejlesztését és népességmegtartó erejét segíteni igyekvő programokkal - Magyar falu program, falusi csok - 2019-ben az Orbán-kabinet a 2 ezer fő alatti lélekszámú települések boltjainak megmentését is napirendre tűzte. A kiskereskedelmi üzlethálózat leépülése évtizedes tendencia: a KSH adatai szerint a 2005-ös csúcshoz képest 2019-re 39 ezer bolt, vagyis az üzletek negyede zárt be Magyarországon, amelyből több mint 10 ezer volt élelmiszerbolt. Csak 2019 első félévében 1.174 egységgel csökkent az üzletek száma, ezen belül csaknem félezer élelmiszerboltra került lakat.

Az üzletbezárások a legsúlyosabb mértékben a kistelepüléseket érintették, ahol rendszerint igen gyenge a vásárlóerő és a boltokban nagyon alacsony a forgalom. Még a magánvállalkozókhoz képest kedvezőbb helyzetben lévő magyar tulajdonosi hátterű üzletláncok - Coop, CBA, Reál - is kénytelenek voltak százával felszámolni falusi üzleteiket az elmúlt években, vagy számos esetben rövidített nyitvatartást alkalmaztak. A statisztika alapján a bolt nélküli települések száma a 2005-ös 58-ról 2019-ben már 284-re nőtt.

Jó lenne nem bezárni

A Coop-csoport 2.500 boltjából körülbelül ezer olyan egység van, amely kétezer fő alatti lélekszámú településen üzemel. E helységekben további 2 ezer bolt működik, amely nem a Coop érdekkörébe tartozik. A helyzet igazán ott kritikus, ahol a népesség jócskán a kétezres határérték alatt van, a kis falvakban komoly gondot jelent e boltok gazdaságos üzemeltetése. A 2016-ban megkötött hatéves bérmegállapodás eredményeként 2020-ra már csaknem 70 százalékkal nőtt a minimálbér és a garantált bérminimum - ezek kitermelése jelenti a kisboltok számára a legnagyobb gondot. Az ilyen egységeket jellemzően csak veszteségesen lehet működtetni - magyarázta lZs. Szőke Zoltán.

Mintegy 2.400 olyan település van az országban, ahol kétezer fő alatti a lélekszám, e helységekben összesen 1,5 millió ember él. A gondot az ő mindennapi élelmiszer-ellátásuk jelentheti, ez az, ami a kormányt is tettekre ösztökélte, nem pedig az a szándék, hogy megtámogassa a magyar üzletláncok profitját - fogalmazott az elnök.

Orbán Viktor is csinálná

A kisboltok megsegítését a szakmai szervezetek abban a formában kérték, hogy a bérek és azok járulékai fedezetét egészítse ki a kormány. Ebben a fő akadály, hogy az EU tagállamaira érvényes szabályok tiltják azt, hogy egy adott nemzetgazdasági ágazatot vagy valamilyen tevékenységet az állam - akár a költségvetési források terhére - támogasson. Ilyen esetekben rögtön eljárásokat indíthatnak ellene, mondván, hogy ezek az ágazatok jogosulatlan piaci előnyhöz jutnak a többihez képest. Miközben a kistelepülések boltjai esetében éppen a piaci hátrány kiegyenlítéséről lenne szó, vagyis az állami mentőöv az eredményesség szintjén a nulla körüli állapotba tudná feltornászni őket - érvelt az ÁFEOSZ-elnök.

Szavai szerint a multinacionális kereskedelmi vállalatok érdekképviseletei is támogatják ezt a javaslatot. Azok ugyanis nem akarnak az érintett kistelepüléseken üzleteket nyitni és egyáltalán nem zavarná őket, hogy az ott boltokat üzemeltetők - akár a CBA-hoz, akár a Reálhoz, vagy akár egyik lánchoz sem tartozó üzletek - támogatást kapnának. A szövetség célja, hogy mindegyiknek ugyanazokat a támogatási feltételeket biztosítsa a kormány, függetlenül attól, hogy a bolt kinek a tulajdonában van. Elsősorban azok a boltok kénytelenek bezárni, amelyek egyik franchise-hálózathoz sem tartoznak.

Azt is szeretnék elérni, hogy létrejöjjön egy pályázati alap, amelyből a boltok modernizációs támogatást szerezhetnek - ezáltal egyrészt küllemben és fölszereltségében is javíthassák őket, másrészt energiahatékonysági beruházásokat indíthassanak.

Zs.Szőke szerint azt nem kérték, hogy a modernizációs költségek teljes fedezetét adja oda az állam, mindössze annyit, hogy - minimum 50 százalékos önerő biztosítása mellett - csak a teljes összeg másik felére lehessen pályázni. Ez azt is jelentené, hogy kizárnák az olyan cégeket, amelyek ebből szeretnének "meggazdagodni" vagy túlélni.

Az ÁFEOSZ-COOP Szövetség számításai szerint, az összes 2 ezer fő alatti településen működő érintett üzlet támogatási igénye évente nem jelentene többet 12-14 milliárd forintnál.

A szövetség először 2017-ben írt levelet Orbán Viktor kormányfőnek az ügyben. Az egyeztetések tavaly március óta gyorsultak fel. A miniszterelnök Gyopáros Alpárt, a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztost bízta meg azzal, hogy a témában konzultációkat kezdeményezzen. Kijelöltek egy munkacsoportot is, amelyben a Gazdasági Kabinetben érdekelt minisztériumok államtitkárai dolgoznak, és az érdekképviseletekkel közösen azon törik a fejüket, hogy miként lehetne olyan támogatási módszert kidolgozni, amely a boltoknak is megfelelő és amelybe az Európai Unió sem tudna belekötni.

Zs. Szőke úgy látja: széleskörű és rendkívül intenzív szakértői háttérmunka zajlik, Gyopáros csapata mellett az Igazságügyi Minisztérium és az ITM emberei is dolgoznak a módszer kidolgozásán. az egyeztetésekre pedig Parragh Lászlót, az MKIK elnökét is rendszeresen meghívják.

A csoportban jogászok hada foglalkozik azzal, hogy más EU-s országokban ugyanilyen jellegű problémák esetén miként tudtak korrekt, az előírásoknak megfelelő állami segítséget nyújtani. Erre Franciaországtól kezdve Svédországon át volt már példa és az Európai Bíróság is foglalkozott hasonló ügyekkel. Sok szempont áll mérlegelés alatt, s volt olyan verzió, amelyet munkacsoport már elvetett, de 2020-ban remélhetőleg megszületik a megoldás - fogalmazott az ÁFEOSZ-elnök.

A Coop terve

A Coop 2019-es közgyűlésén három lépcsős, differenciált támogatási javaslatot hirdettek meg: e szerint a 700 fős, vagy kisebb lélekszámú településeknél a mindenkori szakmai bérminimumra  40 százalékos bér- és járuléktámogatást. a 700-1500 lélekszám közötti településeknél 30 százalékos, az 1500-2000 fős településeknél 20 százalékos bér- és járuléktámogatást kértek a kormánytól.
A szövetség továbbra is egy effajta szisztémát támogatna, ám az korántsem biztos, hogy ilyen formán valósul majd meg a bonyolult jogi egyeztetés lezárása után.

Nincs pénz

A Coop-csoport 2018-ban mintegy 4 százalékos növekedéssel 627 milliárd forintos árbevételt ért el 2018-ban, ezzel megőrizte piaci pozícióját, vagyis a Tesco Globál Zrt. után továbbra is a második legnagyobb magyar kereskedelmi lánc. Zs. Szőke Zoltán becslései szerint 2019-es bevételnövekedés 6 százalék körül alakult csoportszinten, így a forgalom 660-680 milliárd forintot tehetett ki. A teljes hálózat több mint 30 ezer embert foglalkoztat.

Ugyanakkor csoportszinten az árbevétel arányos nyereség 1 százalék körül van. A nagyobb tagvállalatoknál - amelyek 20-40 milliárdos forgalmat produkálnak - akár 2-3 százalékos árbevétel-arányos nyereség is megjelenhet. A kisebb cégeknél viszont komoly akadályokba ütközik a profittermelés. A két működési formát összevetve jön ki az 1 százalékos átlagos csoportszintű haszonkulcs mértéke.

(Napi.hu, 2020. január 8.)

 

Ezermilliárdokat adtak a Széchenyi-kártyával

Sikertermékké vált a Széchenyi-kártya.

Nemcsak gazdaságstratégiailag fontos termék, hanem az államnak megtérülő vállalkozástámogatási eszköz a Széchenyi-kártya, írja a Magyar Nemzet.

A kis- és középvállalkozásokat kedvező feltételű és rövid átfutási idővel igényelhető hitelekkel finanszírozó Széchenyi-kártya programban számításuk szerint 2018-ban 21 ezer igénylés részeként kihelyezett több mint 260 milliárd forint hitel négy-ötmilliárd forintjába került az államnak a kamattámogatás és a kezességi díj részbeni átvállalása, valamint az alacsony bedőlési arány miatt – nyilatkozta Krisán László, a programot működtető Kavosz Zrt. vezérigazgatója a távirati irodának - 

Ugyanakkor a finanszírozás felhasználásával a vállalkozások 60-75 milliárd forint adót és járulékot fizettek be a költségvetésnek.

A Kavosz Zrt. célja az online lehetőségek bevezetése, hogy a vállalkozók új generációjának is vonzóvá tegye a Széchenyi-kártyát. Az elektronikus igénylés lehetősége mellett csökkentenék az igényléshez szükséges dokumentumok számát.

Az első Széchenyi-kártyát 2002-ben adták át, és már akkor látszott az államilag támogatott, kedvezményes feltételrendszerű, akár tárgyi biztosíték nélküli folyószámlahitel egyedisége a kkv-k finanszírozásában. Krisán László szerint az elmúlt években a konstrukció sikertermék lett. A zrt. adatai szerint a 2002. évi indulás óta a programba benyújtott négyszázezer igénylésből mintegy háromszázezret már át is adtak 2.350 milliárd forint hitelkerettel.

(Magyar Nemzet, 2019. október 21.)

 

Dézsából önti a pénzt az MNB a kkv-kra

A Magyar Nemzet Bank 2019 elején elindítja a Növekedési Hitelprogram új konstrukcióját NHP fix néven.

A program eddigi három szakasza hozzájárult a hitelezési fordulat bekövetkezéséhez, és a gazdasági növekedésre is jelentős hatást gyakorolt. Az új konstrukcióval az MNB elsősorban a kkv-hitelezés szerkezetére kíván hatást gyakorolni, célja a hosszú lejáratú és rögzített kamatozású hitelek részarányának növelése. Az NHP fix a korábbi szakaszoknál célzottabb, a finanszírozható hitelcélok köre szűkül.  

A Növekedési Hitelprogram (NHP) eddigi három szakasza keretében közel 40 ezer vállalkozás jutott finanszírozáshoz több mint 2.800 milliárd forint összegben. A program hozzájárult a hitelezési fordulat bekövetkezéséhez: a korábban tapasztalt csökkenő trend megállását követően a kkv-hitelállomány 2015-től növekedést mutat, amelynek dinamikája a legfrissebb adatok szerint eléri az évi 14 százalékot. A program nemcsak a kkv-hitelállomány mennyiségére gyakorolt jelentős hatást, de kedvező irányban befolyásolta a hitelállomány szerkezetét is, köszönhetően a hosszú, akár 10 éves futamidőre elérhető fix, alacsony kamatozású hiteleknek. Az MNB becslései alapján a program gazdasági növekedésre gyakorolt hatása 2013–2017 között 2–2,5 százalék között lehetett egy olyan alternatív pályához képest, amelyben az NHP hiányában csak lassabban állt volna helyre a hitelezés (a hitelösszeomláshoz mint alternatív pályához viszonyítva pedig akár a 6 százalékot is elérhette).

A vállalati hitelezés volumene jelenleg megfelelő, de szerkezete nem elég egészséges. A hosszú lejáratú hitelek aránya nemzetközi összehasonlításban alacsony, és a fix kamatozású hitelek aránya is alulmúlja a fejlettebb országokban jellemzőt. Az NHP idejében teret nyertek a hosszú futamidejű, fix kamatozású hitelek, a program kivezetését követően azonban ezek részesedése visszaesett. Piaci alapon jelenleg nem jönnek létre széles körben hosszú lejáratú, fix és kedvező kamatozású hitelek, a vállalkozások érdemi része nem tudja kihasználni hosszú távra a jelenlegi kedvező kamatszintet.

Az MNB ezért 2019 elején elindítja a Növekedési Hitelprogram Fix (NHP fix) elnevezésű konstrukciót, 1.000 milliárd forintos keretösszeggel. Az új konstrukció a legfontosabb paraméterei és a lebonyolítás módja tekintetében meg fog egyezni az NHP korábbi szakaszaival. Így az MNB 0 százalékos kamat mellett biztosít a hitelintézeteknek refinanszírozási forrást, amelyet azok maximum 2,5 százalékos kamatmarzs mellett hitelezhetnek tovább kkv-knak. A program likviditási szempontból semleges, mert az NHP fix keretében folyósított hitelvolumenből fakadó többletlikviditás alapkamaton sterilizálásra kerül (a preferenciális betéti eszközzel).

Az NHP fix a program korábbi szakaszainál célzottabb. A harmadik szakaszhoz hasonlóan ezúttal is csak beruházási célra nyújthatók hitelek (ideértve a pénzügyi lízinget is), azonban csak forintban, 3 évnél hosszabb futamidőre, és szűkül a felhasználás köre is. Annak érdekében, hogy az NHP fix minél nagyobb arányban eredményezze a vállalkozások korszerűbbé, versenyképesebbé válásához szükséges beruházások megvalósítását, még erősebben érvényesül az az elv, hogy a vásárolt eszköznek (ingatlan esetén ideértve annak építését is) a vállalkozás saját üzleti tevékenységét kell szolgálnia, így a bérbeadási célból történő vásárlás/építés – kevés kivételtől eltekintve – nem finanszírozható a program keretében.

(MNB, 2018. november 30.)

 

Számlázz.hu: szuper mindenese lesz a kkv-knak

Hamarosan létrehoz a Számlázz.hu egy olyan online rendszert, melyen keresztül egy tető alatt számlázhatnak, tranzaktálhatnak, könyvelhetnek és üzemelthethetnek bérszámfejtési rendszert a magyar kkv-k.

Váradi János, a Számlázz.hu stratégiai fejlesztési igazgatója ismertette az újdonságokat a Portfolio konferenciáján: 

úgy véli, partneri szövetségeken lehet igazi sikereket elérni, nem egy adott cégnek kell mindent csinálnia, ha más szolgáltató jobban meg tudja csinálni, érdemes integrálni, céges ökoszisztémákat létrehozni.

Ahogy a hasitasik eltűntek, a számlatömbök is el fognak tűnni.

130.000 kkv van online.

Márciustól megnyílik az OpenAPI a bankoknál, így a Számlázz.hu és más online számlázók közvetlenül csatlakozni tud majd a rendszerükre.

Jövőre lép a piacra az Emporium nevű szolgáltatásával a Számlázz.hu, ezzel a bankok el tudják érni tömegével a kkv-kat, hatékonyan.

A Számlázz.hu célja, hogy platformjuk a kkv-knak megkerülhetetlen legyen. Egy olyan platformot honzának létre, ahol egy tető alatt sok szolgáltatás elérhető a számlázás mellett: például elektronikus fizetési rendszereket, felhő alapú könyvelési szoftvert, bérszámfejtő rendszert, HR-rendszert is kínálnak mellé. Mindenre, amire szükség van egy kkv életében, elérhető lesz a Számlázz.hu rendszerén keresztül.

(Portfolio.hu, 2018. november 15.)

 

Kkv-k: már nem csípik annyira a Facebookot

A kkv-k nem bíznak a Facebookban, mégis költenek rá.

Tíz év alatt megtízszereződött a kis- és közepes cégeknél használt marketing eszközök száma, írja az Origo. Még mindig a Facebook dominál a kkv-k eszköztárában, de érezhetően romlik a megítélése: csökken a hatékonysága, nem tartják hitelesnek és nem bíznak benne – mondta Wolf Gábor kisvállalati marketing szakértő a 10. Marketing Expón.

Több mint tíz éve, amikor első alkalommal készített el a Marketing Commando kutatást a kkv-k hirdetési megoldásairól, 11 eszköz közül választhattak a kkv-k, ma pedig már több mint száz közül. A tíz leggyakrabban használt marketingeszközből öt ugyanakkor még mindig a kék óriáshoz köthető.

Nem meglepő tehát, hogy a listát idén is a Facebook céges oldal vezeti (64 százalék), a második leggyakrabban használt eszköz a honlap (50 százalék), amit a Facebook hirdetés (47 százalék), majd negyedikként az ajánlás (45 százalék) követ. Erősödött a blog használatának a népszerűsége (37 százalék), négy helyet javítva, ez az ötödik leggyakrabban használt eszköz.

Először került 10 közé az Instagram (33 százalék). 2017-ben a 15. helyről a hetedik helyre ugrott, köszönhetően a platformot birtokló Facebook munkálkodásának. A GoogleAds évek óta bebetonozta magát a tízes listán és stabilan őrzi a pozícióját. A keresőoptimalizálás ugyanakkor évről-évre veszít a népszerűségéből, idén a tizedik helyre volt már csak elég a 29 százalékos arány.

A legnépszerűbb kkv marketingeszközök 2018-ban:

  1. Facebook céges oldal
  2. Saját honlap
  3. Facebook hirdetés
  4. Ajánlás
  5. Blog, saját honlapon ↑+4
  6. Facebook poszt kiemelés ↓-1
  7. Instagram oldal ↑+8
  8. GoogleAds
  9. Facebook csoport
  10. Keresőoptimalizálás ↓-3

Ha a hatékonyság szempontjából vizsgáljuk a marketing eszközöket, a Facebook már nem szerepel olyan jól. Csak a Facebook hirdetés került a tíz leghatékonyabbnak értékelt eszköz közé ötödikként, míg egy évvel ezelőtt a harmadik volt. A Facebook céges oldal ma a 16., de 2017-ben még az ötödik leghatékonyabb eszköz volt. A Facebook üdvöskéje az Instagram oldal, de hatékonyság szerint csak a 20.

A leghatékonyabb marketing eszköz a válaszadók szerint továbbra is az ajánlás. Talán nem véletlen: ma a bizalom a legnagyobb érték.

A válaszadók 59 százaléka bízik a Google-ben mint hirdetési eszközben, míg a Facebookban 48 százalék. Még beszédesebb, hogy mint információ forrást a Google-t a válaszadók 57 százaléka tartja hitelesnek, míg a Facebookot 19 százalék. Bár ez semmit sem jelent abból a szempontból, hogy az egyik egy kereső, a másik pedig egy közösségi platform.

A Facebook népszerűsége ennek ellenére vitathatatlan, és ez annak köszönhető, hogy míg a Facebook hirdetéseket a kkv-k maguk is be tudják állítani egyszerűen, addig a GoogleAds kezeléséhez a többségnek szakember kell. A Facebook hirdetést a válaszadók 82 százaléka végzi házon belül, míg a GoogleAds kezelését 64.

Akkora a választék marketing eszközökből, hogy egy kisvállalkozás vezetője, vagy marketingese egyre nehezebben látja át. Ebben a helyzetben sokan választják a divatos és kényelmes, saját maguk erejével üzemeltethető marketing eszközöket a hatékony megoldások helyett. Wolf Gábor szerint azonban hiba sok időt és pénzt fecsérelni ezekre. Egy kkv számára 3-4 bevált, hatékony eszköz alkalmazása javasolt, ami mellett lehet 1-2 divatos, kockázatosabb eszközzel kísérletezni.

(Origo, 2018. október 27.)

 

Indul a kisboltos SkyCred törzsvásárló rendszer

A SkyCred a kis- és középvállalkozásokat, az akár egy, vagy csak néhány boltot üzemeltető kiskereskedőket célozza meg.

SkyCred néven új, integrált törzsvásárlói rendszer indul Magyarországon, nyilatkozta a Világgazdaságnak a szolgáltatást fejlesztő cég ügyvezetője. Miskolczi József közölte: a SkyCred létrehozásával elsősorban a kis- és középvállalkozásként működő, akár egy, vagy csak néhány boltot üzemeltető kiskereskedőket célozták meg, akik ki szeretnék használni a törzsvásárlói rendszerek nyújtotta lehetőségeket, ám méretüknél fogva nincs esélyük arra, hogy akár saját rendszert fejlesszenek, akár valamelyik ismert, nagy hűségprogramhoz csatlakozzanak.

Miskolczi József elmondta: a rendszert – részben külső szakemberek bevonásával – több évig fejlesztették, a finanszírozást pedig részben saját, részben pályázati forrásból oldották meg. A Sky­Cred működése egyszerű: a hűségrendszer elindításakor a kereskedő megkapja a kártyaolvasó terminált és a kártyákat – utóbbiak érintőkártyák –, és a szerződéskötést követően használható is a rendszer. A működés közben keletkező adatokat felhőalapú tárhelyen őrzik, és folyamatosan hozzáférhetők.

A csatlakozó kereskedőknek számos előnyük származik a hűségprogram használatából: megismerhetik vásárlói körüket, felmérhetik vásárlási szokásaikat, statisztikákat készíthetnek, és – nem utolsósorban – számos csatornán közvetlenül elérhetik azokat a vevőket, akikkel kapcsolatban állnak. A vevők számára pedig a rendszerhez csatlakozó bármely boltban bármikor levásárolható hűségpont a legfontosabb előny, emelte ki az ügyvezető.

Miskolczi József tájékoztatása szerint a rendszert az október közepi Marketing Expón mutatják be szélesebb körnek, és az első szerződések megkötését követően el is indulhat a szolgáltatás. A középtávú terv az, hogy országszerte több ezer elfogadóhely csatlakozzon a programhoz: ez az ügyvezető szerint reális cél, hiszen a hazai kiskereskedelmi forgalom jelentős hányada a kisebb kereskedelmi egységekhez kötődik Magyarországon.

(Világgazdaság, 2017. október 16.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.