kirakatles₪plázarítus

Közösségi oldalban legjobb Magyarország

Az Európai Unióban az internetezők közül a legtöbben Magyarországon használnak közösségi oldalakat. Neten bankolni viszont nem szeretnek a magyarok.

Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat 2016-os adatai szerint átlagosan az internetet használó 16-74 évesek 63 százaléka volt jelen valamilyen közösségi hálózaton, számol be az MTI a felmérés eredményeiről.

A tagországok rangsorát Magyarország vezeti, ahol 83 százalék volt ez az arány, majd Málta (82 százalék), Belgium (80 százalék), Ciprus (79 százalék), Dánia (77 százalék) következnek. A rangsor végén Franciaország áll, ahol mindössze 47 százalék volt a jelenlét valamilyen közösségi hálózaton 2016-ban, Szlovéniában 51 százalék, Csehországban 55 százalék, Németországban 56 százalék, Ausztriában 58 százalék, míg Lengyelországban 60 százalék volt a mutató.

A fiatalok (16-24 éves korcsoport) között az unióban a legnagyobb arányban (97 százalék) Belgiumban, Magyarországon és Dániában használták a közösségi oldalakat, a legkisebb arányban (77 százalék) Franciaországban, míg az uniós átlag 88 százalék volt.

Az idősebbek közötti közösségi hálózati aktivitás az unióban átlagosan 32 százalék volt, és majdnem minden uniós tagállamban 50 százalék alatt maradt, kivéve Belgiumban (56 százalék), Magyarországon (55 százalék), Máltán (51 százalék) és Portugáliában (50 százalék).

Az internethasználók 16-74 éves korcsoportjában a tagállamok közül Litvániában olvastak a legnagyobb, 93 százalékos arányban online híreket, ugyanez a ráta Horvátországban 91 százalék, Észtországban és Luxemburgban 89 százalék, Magyarországon pedig 88 százalék volt. Legkisebb, 49 százalékos arányban Írországban olvastak az internetezők online híreket, Franciaországban 56 százalék, Olaszországban 60 százalék, Romániában pedig 63 százalék volt az internetes hírolvasók aránya.

Zenehallgatásra a legnagyobb arányban (69 százalék) Svédországban használták a 16-74 évesek a világhálót. Finnországban a felhasználók 68 százaléka, Máltán 65 százaléka, Észtországban 64 százaléka, Dániában 62 százaléka, Magyarországon pedig 61 százaléka hallgatott zenét online 2016-ban. Horvátországban ugyanakkor ugyanez az arány mindössze 28 százalék volt.

Internetes banki ügyintézésre legmagasabb arányban (92 százalék) Finnországban használták a világhálót. Dániában és Hollandiában az internethasználók 91 százaléka, Észtországban 90 százaléka, Svédországban pedig 89 százalék intézte a világhálón keresztül banki ügyeit. Ebben a rangsorban Magyarország a 22. helyre került 44 százalékkal.

Az internetes banki ügyintézés sereghajtói az EU-ban Bulgária (7 százalék), Románia (8 százalék), Görögország (28 százalék), Ciprus (37 százalék), Portugália (41 százalék) és Olaszország (42 százalék).

Információkeresésre a legmagasabb arányban (92 százalék) Németországban használták a világhálót, de magas volt az arány Horvátországban, Finnországban és Hollandiában (egyaránt 91 százalék) és Csehországban (90 százalék) is. Magyarország a rangsor 9. helyén állt a 80 százalékos uniós átlagot meghaladó 88 százalékkal. Legkisebb arányban Olaszországban (50 százalék), Romániában (59 százalék) és Bulgáriában (65 százalék) használták az internetezők információkeresésre az internetet 2016-ban.

(MTI, 2017. július 13.)

 

Így jön ki a webboltból a vásárló

A vásárlók több mint fele vásárolt már a neten világszerte. A bolt is kapaszkodik, de a web is megy a boltba. 

Mind inkább elmosódik a hagyományos és az online vásárlások közötti határ, azok pedig, akik korábban már vásároltak tartós terméket, vagy szolgáltatást az interneten, jellemzően hajlamosabbak még több pénzt elkölteni a világhálón. Többek között ez derül ki a Nielsen felméréséből, mely világszerte vizsgálta az e-kereskedelem változásait, összegez a Világgazdaság.

A felmérés egyik legfontosabb megállapítása, hogy a válaszadók 58 százaléka vásárolt már a neten 2016-ban. Ez egy százalékos emelkedés a 2015-ös évhez képest.

A bolt is kapaszkodik, de a web is megy a boltba

A netes vásárlások térhódításával együtt azonban a hagyományos boltokban használatos, vásárlásösztönző internetes technológiák népszerűsége is emelkedik, így a fogyasztók nyitottak az online és mobil kuponok felhasználására, és hűségprogram alkalmazások letöltésére is.

A vásárlási szokások átalakulásának eredményeként a hagyományos kereskedők fokozatosan erősítik online jelenlétüket, míg az eddig kizárólag virtuálisan működő webáruházak hagyományos árusító egységeket is nyitnak.

Ki mit vesz a webáruházban

Európában vezet az utazások online foglalása 67 százalékkal, így a válaszadók döntő többsége inkább az interneten, a válaszadók negyede pedig váltakozva, online és utazási irodán keresztül is foglalja le nyaralásait, és csupán 7 százalékuk ragaszkodik az utazási irodához.

A magyaroknál ez a szám kiugróan magas: száz vásárlóból 78 online foglalja le jegyeit és a szállását. Dobogós helyen végeznek Európa szinten a videojátékokkal kapcsolatos termékek. Magyarországon ezzel szemben a harmadik helyen az étel házhozszállítás végzett: ezt a magyar vásárlók közel fele (49 százalék) veszi meg az interneten keresztül.

Ki hol válogat

Divatáru vásárlásakor a fogyasztók körében az adott bolt honlapja (43 százalék) és maga az üzlet (39 százalék) bizonyul a legfontosabb információforrásnak Európában, fogyasztói elektronika esetén ez az arány 43 százalék és 38 százalék. Szépség- és testápolási termékeknél messze a hagyományos bolti tájékozódás vezet 37 százalékkal, míg az ismerősök ajánlására a vásárlók 24 százaléka hallgat.

Frissáru vásárlása esetén jóval óvatosabbak vagyunk Európában: a válaszadók 42 százaléka a boltokból tájékozódik, és ezzel toronymagasan elhúz a szájmarketing mellett (20 százalék). A magyar vásárlók hozzáállása is hasonlóan körültekintő, ugyanakkor ők odafigyelnek a szórólapokon kapott információkra is (32 százalék ).

(blokkk.com, 2017. február 9.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.