kirakat₪láz

A hazait otthon főzöd

Ennyit járnak étterembe a magyarok. 

2019-ben egy éttermi étkezésre átlagosan 2.900 forintot szánnak a magyar vendégek fejenként, írja a Portfolio az MTI nyomán. A hely kiválasztása előtt 72 százalékuk az interneten is tájékozódik, 60 százalékuk azonban ismerősei ajánlását tartja döntőnek.

A Bónusz Brigád és a GKI Digital felmérése szerint, a magyarok kedvence a hazai ízvilág, de ha étterembe mennek, akkor többnyire más nemzetek ételeit választják, és a tipikusan hazai ételeket jellemzően inkább otthon készítik el.

Az adatokból kiderül az is, 2018-hoz képest átlagosan nagyjából 5-10 százalékkal, 2017-hez képest pedig mintegy 15 százalékkal költenek többet az emberek éttermi szolgáltatásra fejenként.

Az interneten keresztüli foglalások alapján a burgerezők állnak a népszerűségi lista élén, főként a fiatalok foglalásai miatt. Az egyik legnépszerűbb helyen például a burgereket, salátákat és italokat egy, az asztalba épített számítógép segítségével lehet közvetlenül a konyhától megrendelni.

A válaszadók 87 százaléka a hagyományos, 34 százalékuk a gyorséttermeket látogatja, míg a kifőzdébe minden ötödik válaszadó tér be.

A reprezentatív statisztikák szerint a magyar felnőttek mintegy 40 százaléka félévente, majdnem 15 százaléka pedig havonta jár étterembe.

(Portfolio, 2019. november 30.)

 

Tesznek a márkára a fiatalok

Mindegy, ha bóvli, csak olcsó legyen.

A megkérdezett magyar fiatalok kevesebb mint fele vásárolt hamisított terméket az elmúlt egy évben, de egyharmaduk ezt egy vagy több alkalommal is megtette, írja a Világgazdaság. Világosan látszik, hogy az árnak domináns szerepe van a döntéseikben, több mint 90 százalékuk megvenné az eredeti terméket, ha az olcsóbb lenne, derült ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és a TÁRKI közös kutatásából.

A Strand Fesztivál látogatóival készített 2019-es felmérés a hamis termékekkel kapcsolatos attitűdöket és ismereteket térképezte fel. Az eredmények alapján a válaszolók több mint fele (55,2 százalék) nem vásárolt hamisított terméket az elmúlt egy évben, de egyharmaduk (33,5 százalék) ezt egy vagy több alkalommal is megtette, közülük kétharmad arányban (67,8 százalék) vannak a többször vásárlók. Az elmúlt évek tendenciáit figyelembe véve az sem okoz különösebb meglepetést, hogy a fogyasztók több mint kétharmada (68,1 százalék) idén leginkább online felületen keresztül szerezte be a hamis termékeket, míg a vásárlók egyötöde (20,3 százalék) a boltok, áruházak polcairól vette meg a hamis, vagy illegálisan forgalmazott árucikkeket.

A korábbi évekhez hasonlóan az idei felmérésből is egyértelműen az látszik, hogy az árnak domináns szerepe van a vásárlásban.

A hamis terméket fogyasztók több mint egyharmadának döntését (37,7 százalék) – a minőségtől függetlenül – egyedül a termék ára befolyásolja. Az ő körükben a válaszadók 93 százaléka azt állította, hogy amennyiben az eredeti termék nem lenne sokkal drágább, akkor azt vásárolta volna meg.

Érdemes ugyanakkor azt is figyelembe venni, hogy a hamis, valamint ellenőrizetlen forrásból származó termékek megvásárlásától elriasztó legfőbb tényezőt azok rossz minősége jelenti: a nem vásárlók 71,2 százaléka, a vásárlók közel 60 százaléka jelölte meg ezt a válaszlehetőséget. A második legerősebb visszatartó erő a vásárlók között a termék egészségre való ártalmassága, a nem vásárlók körében pedig a garancia, illetve jótállás elvesztése.

A 2019-es és a korábbi eredményeket összevetve nem történt jelentős változás a visszatartó tényezők tekintetében. Optimizmusra adhat okot, hogy a fiatalok túlnyomó többsége alapvetően tisztában van a hamis, valamint az ellenőrizetlen forrásból származó termékek gyengébb minőségével, ezért különösen fontos, hogy minél erőteljesebben felhívjuk a figyelmet az ezzel járó egészségügyi és anyagi kockázatokra – hangsúlyozta dr. Németh Mónika, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület titkára.

A HENT és a TÁRKI közös kutatása arra is kíváncsi volt, hogy a hamis, illetve illegális kereskedelem kapcsán a válaszadók kit tartanak igazán károsultnak: a válaszadók 59 százaléka az eredeti termék gyártóit vagy szerzőit, közel 30 százaléka pedig a fogyasztókat tartja leginkább a hamisítás kárvallottjainak. Érdemes megemlíteni, hogy a válaszadók minden évben az eredeti termék előállítóját, másodsorban pedig a fogyasztót tartják a hamisítás legnagyobb károsultjának, míg az egyéb gazdasági és társadalmi károknak jellemzően nem tulajdonítanak nagy jelentőséget.

Fotó: Julian Stratenschulte/dpa

A felmérés a fiatalok étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos attitűdjeire is rákérdezett: a válaszadók több mint háromnegyede (76,5%) tisztában van azzal, hogy az étrend-kiegészítők a hagyományos étrend kiegészítését szolgálják (pl. vitaminokkal, ásványi anyagokkal), ami közel tíz százalékpontos emelkedést jelent a tavalyi eredményhez képest. A kutatásból az is kiderül, hogy válaszadók több mint fele (54,4 százalék) már szedett életében legalább egyszer étrend-kiegészítőt, ami a tavalyi 47 százalékhoz viszonyítva kézzelfogható emelkedést mutat.

Ez a javuló tendencia azt bizonyítja, hogy a fiatalok körében emelkedik a fogyasztói tudatosság, ami az egészséges életvitel szempontjából sem mellékes, ugyanakkor továbbra is fontosnak tartjuk a tájékozottságuk növelését – emelte ki Horányi Tamás, a Magyarországi Étrend-kiegészítő Gyártók és Forgalmazók Egyesületének (MÉKISZ) alelnöke.

A demográfiai változókat is figyelembe véve azt látjuk, hogy a nők nagyobb arányban (59,4 százalék) válaszoltak igennel arra a kérdésre, hogy fogyasztottak-e étrend-kiegészítőt az elmúlt évben, mint a férfiak (49 százalék). Érdekes továbbá az is, hogy általában az életkor, valamint az iskolai végzettség előrehaladtával párhuzamosan az étrend-kiegészítőt fogyasztók aránya is emelkedik. Az előbbi, demográfiai kategóriánál ráadásul egy emelkedő tendenciáról beszélhetünk az elmúlt évben: a 18-22 évesek 46,7 százaléka, a 23-30 évesek 60 százaléka, míg a 31 évesnél idősebb korcsoport 65,4 százaléka szedett már életében legalább egyszer étrend-kiegészítőt. Ez a legfiatalabbaknál több mint 15, az utánuk levőnél 8, míg az idősebbeknél 2 százalékpontos emelkedést jelent 2018 óta.

A különböző iskolai végzettségűek vizsgálatakor az látható, hogy legnagyobb arányban idén is az egyetemi, vagy főiskolai végzettséggel rendelkezők azok, akik szedtek már étrend-kiegészítőt (62,7 százalék), ami egyébként két százalékpontos emelkedést jelent 2018-hoz képest. A középfokú vagy alapfokú végzettséggel rendelkezőknél az ilyen terméket szedők aránya alacsonyabb: 51 százalék és 39 százalék.

Az előbbi korcsoportnál ez 18 pontos ugrást, utóbbinál viszont közel hatpontos csökkenést jelent tavalyhoz viszonyítva.

(Napi.hu, 2019. október 16.)

 

Plázám, plázám, mond meg nékem

Nem csak üzletközpont a pláza.

A növekvő online vásárlások ellenére virágzik a hazai plázapiac, írja a Világgazdaság. A menő bevásárlóközpontok a kiskereskedelem paradigmaváltását is túlélik, mert már nem csak a hagyományos boltokra és kereskedelemre fókuszálnak. Épülnek ugyan új plázák, ám a következő időszakban a kereskedelmi ingatlanpiacot a régi egységek felújítása tematizálja.

Az online kiskereskedelem Nyugat-Európában már több mint egy évtizede tör előre a hagyományos kiskereskedelem rovására. A megszerzett tapasztalatokkal az utóbbi néhány évben Európa keleti felében is jelentős sikereket ér el, és hónapról hónapra alakítja át a hagyományos piacot. Annyira erőteljes a hatása, hogy mostanra könnyebb olyan fogyasztót találni, aki rendszeresen rendel webes áruházból, mint olyat, aki még nem.

A hagyományos kereskedelem is felült az online vonatra, szinte mindegyik láncnak van olyan webes felülete, amely termékböngészésre és házhozszállításos megrendelésre is alkalmas.

Ennek a szemléletnek a terjedése révén a vevők legnagyobb része otthon az online felületek átpörgetésével kezdi a háztartási beszerzéseit, és vagy megrendeli a terméket, vagy célirányosan köt ki a hagyományos üzlet megfelelő polcánál. Az úgynevezett impulzusvásárlásra is alakultak már oldalak, speciális, személyre szabott ajánlatokkal bombázva a vásárlókat.

A kiskereskedelem ma már nem létezhet online értékesítési felület nélkül, ugyanakkor a hagyományos piaci technikák a reneszánszukat élik – főként a nagy alapterületű bevásárlóközpontokban, kiváltképp a plázákban.

A titok nyitja, hogy a plázák, mallok, bevásárlóközpontok mostanra közel sem csak a bolti eladásra koncentrálnak.

Sőt, a szolgáltatásokra (éttermi, szabadidős, szórakoztató) sokkal jobban odafigyelnek. Egyre menőbb és magasabb minőségű éttermi vagy szabadidős tevékenységet kínáló szolgáltatókat hoznak házon belülre, ezek pedig mágnesként vonzzák azt a közönséget, amelyet a pláza megcélzott. Mások pedig – látva a sok vásárlót – divatból keresik fel ezeket az üzleteket.

Fotó: Futureal

Egy évtizede, a pénzügyi válság előtt a kiskereskedelmi piac arról beszélt, hogy (nemcsak a fővárosban, máshol is) túl sok a nagy alapterületű pláza. Debrecenben például az egyik ilyen egység fenntartása okafogyottá vált – mostanáig.

Az átalakuló kiskereskedelmi szokások ellenére több városban, például Budapesten is, igény mutatkozik újabb bevásárlóközpontokra, de sokkal inkább a meglévők fejlesztésére, modernizálására. Ezért a következő egy-két évben több vidéki nagyvárosban is megújulhatnak a már meglévő egységek, a fővárosban pedig több projekt is élessé válik. Újbudán például már épül az Etele Plaza, Óbudán pedig tervezik egynek az építését, valamint a dél-budai Tétényben működő Campona fejlesztési tervei is napirenden vannak.

A miértre a válasz nagyon egyszerű: a plázák és bevásárlóközpontok sok esetben szolgáltató központokká váltak.

Olyan csomópontokká, ahol a vásárlás mellett sokféle szabadidős tevékenységre, szórakozásra is lehetőség van, és amelyek baráti találkozók helyszínei is lehetnek. Kényelmes parkolást, könnyű megközelítést kínálnak, és bármekkora az alapterületük, ahhoz mindig elég kicsik, hogy könnyen bejárhatók legyenek. Jól érzékelhető, ha a területükön történik valami új, időtöltésre alkalmas dolog. A Campona fejlesztési terveit a beruházó a jövő üzletközpont-koncepciójának tekinti – ahogy a többi fejlesztő is a sajátját. Hatalmas parkot, belső közösségi tereket és jóval több szabadidős szolgáltatást kínálnak. A hangsúlyeltolódás tehát tetten érhető. A fejlesztők már nem csupán az üzletek betelepítésében látják a lehetőséget. Innen már egyenes út vezet az olyan plázákhoz, amelyek egyben kulturális teret is kínálnak, és teljesen újraírják a nagy alapterületű ingatlankomplexumok funkcióját.

Még az is elképzelhető, hogy a fejlesztők egyszer csak visszatérnek a plázák egykori vásárlóbarát koncepciójához: hogy ne kelljen a legfontosabb dolgokért bejárni a teljes teret.

A fejlesztők vélhetően nem szeretnének még egyszer abba a hibába esni, hogy túlértékelik az elképzeléseiket. A jövő plázakoncepciója olyan köztes megoldás, amely stagnáló vagy visszaeső kiskereskedelem mellett is képes tartani a profitelvárásokat. Ezt pedig a kiskereskedelemtől távol eső – akár kulturális – szolgáltatásokkal érhetik el.

(Világgazdaság, 2019. június 1.)

 

Pláza? Az igen!

A bevásárlóközpontok látogatása továbbra is fontos szerepet játszik a mindennapjainkban.

A GfK tanulmányának legfontosabb megállapításai szerint a budapesti plázalátogatók többsége hetente-kéthetente egyszer látogat meg egy bevásárlóközpontot, amíg ez vidéken inkább havonta egyszeri-kétszeri alkalmat jelent, írja a Világgazdaság.

A plázalátogatók legnagyobb része 15 és 30 perc közötti utazási időt tart elfogadhatónak egy számukra megfelelő bevásárlóközpont megközelítésére – a budapestiek valamivel kevesebbet, a vidéken élők valamivel többet –; az utat pedig Budapesten elsősorban tömegközlekedéssel, illetve autóval vagy gyalogosan teszik meg, míg vidéken a többség inkább autóval jár a bevásárlóközpontokba.

A vásárlók demográfiai megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy a magyarországi átlaghoz képest kissé több köztük a nő, mint a férfi, és a 30 év alatti korosztályok erősen felülreprezentáltak; de azért az idősebbek is képviseltetik magukat a bevásárlóközpontokban nem is elhanyagolható arányban – vagyis elmondható, hogy minden demográfiai csoport látogat több-kevesebb rendszerességgel bevásárlóközpontokat, ha számukra elérhető távolságban adott ilyen lehetőség.

Fotó: VG / Vémi Zoltán

Azonban látogatási, plázahasználati szokásaik, az, hogy mit keresnek a bevásárlóközpontokban, és mi a fontos számukra, nagyban eltér az egyes célcsoportok esetében.

Mindenki másként csinálja

A magyarországi bevásárlóközpontok többsége viszonylag szűk vonzáskörzetet szolgál ki, helyi jellegű funkciókat lát el:

országos jelentőségű, széles vonzáskörzettel, messzire nyúló vásárlói körrel rendelkező plázából kevés van, és ezek is Budapesten találhatóak.

Bár a bevásárlóközpontokról sok általánosan érvényes megállapítás tehető, a tanulmányból az is kiderül, hogy az egyes bevásárlóközpontok karaktere, a hozzájuk kötődő látogatási gyakoriságok, látogatási szokások sok esetben nagyon eltérőek lehetnek – ilyen értelemben minden bevásárlóközpont egyedi.

A látogatások célját tekintve általánosságban a legfontosabb a ruházati cikkek, cipők és divatkiegészítők vásárlása, mind a fővárosiak, mind pedig a vidékiek körében.

Egy átlagos látogatás hossza tipikusan egy és másfél óra között alakul: e tekintetben összességében kevés különbség van a budapesti és vidéki plázalátogatók között, ám a plázában eltöltött idő egyéntől, látogatási céltól, illetve az adott bevásárlóközpont jellegétől függően nagy változatosságot mutat.

Nyomul az online tér is

A bevásárlóközpontok kínálatáról, akcióiról, rendezvényeiről elsősorban a helyszínen tájékozódnak a látogatók. A további információforrások között túlnyomó többségben vannak az online felületek: köztük is legjelentősebb a Facebook, de viszonylag sokan követik a bevásárlóközpontok hírleveleit is; vidéken emellett még a postaládába dobott szórólapok is fontos szerepet játszanak.

Az online csatorna a kommunikáción túlmenően azért is kiemelt figyelmet érdemel, mert a plázalátogatók összes költéseit tekintve bizonyos termékcsoportok és szolgáltatások esetén már versenyre kel az offline üzletekkel.

„A bevásárlóközpontok számára egyre fontosabb célcsoportot jelentenek az autós látogatók, akik jelentősen, akár két és félszer nagyobb összegeket költenek el egy-egy plázalátogatás alkalmával, mint az átlag. És habár a fiatalok általánosságban felülreprezentáltak a plázák látogatóközönségében, a középkorúak szintén a bevásárlóközpontok stabil bázisát alkotják rendszeres, magas összegű költéseikkel” – mondta el a kutatás kapcsán Kui János, a GfK geomarketing területének vezetője.

(Világgazdaság, 2019. március 21.)

 

Vásárlási módi: a hazait is nyomja az ár

Amikor ennivalót veszünk, akkor is az ár többet számít, mint a hazai származás.

A vásárlók csaknem háromnegyede vásárol élelmiszert az ár alapján, és csak alig több, mint fele tekinti elsődlegesnek a minőséget – derül ki a Médiaunió Alapítvány megbízásából az Ipsos által elvégzett vásárlói felmérésből, írja a Világgazdaság. A Magyar élelmiszer-kutatás címen publikált anyag szerint a vidékiek átlag felett, 80 százalékban árérzékenyek, a budapestiek körében 60 százalékos a vásárlást befolyásoló tényezők közül az ár.

A megkérdezettek 95 százaléka azt állította, hogy szívesen vesz magyar élelmiszert, a gyakorlatban azonban csak körülbelül minden harmadik vevőről mondható el, hogy meg is teszi.

Hazai terméket a vásárlók legnagyobb arányban zöldségből, gyümölcsből vásárolnak, a nagy többség a hús, a felvágott, valamint a tej, tejtermék és tojás kategóriában választ hazait, a többi termékkörben már bőven 50 százalék alá csúszik a magyar terméket választók köre.

A hazai minden előtt! elnevezésű társadalmi célú kampány nyomán, ezer fő megkérdezésével készült reprezentatív kutatásba bevontak válaszaiból kiderült, hogy a fogyasztók szerint a magyar élelmiszerek ízletesek, régre nyúlnak a hagyományaik, jó minőségűek, és az eredetük megbízható.

A kutatás rávilágított azonban arra is, hogy bár a válaszadók mindössze egyötöde nézi meg a termék származási helyét, egyharmaduk állítja, hogy kifejezetten törekszik hazai termékek választására. Majdnem ugyanennyien egyáltalán nem tartják fontosnak a termék eredetét, noha a helyi termék frissebb, mert kevesebbet utazik, míg a polcokra ér, s a szállításakor még a környezetterhelés is kisebb, vagyis hazai élelmiszer vásárlásával környezettudatosak is vagyunk.

(Világgazdaság, 2018. augusztus 24.)

 

Hipsztervilág: a top'10 legmenőbb városuk

A hipszter az amerikai jampec mintájára a huszas, harmincas fiatal, aki szörnyű cuccokat hord, borzalmas zenéket hallgat, vegánt eszik: sehova sem akarnak tartozni, amivel eggyé is válnak. És persze költekeznek.

A MoveHub imét összeállította a leg hipszterbarátabb városok listáját, az International Hipster Indexet. Összesen 446 várost hasonlítottak össze a hipszter szubkultúra igényeit szem előtt tartva.

A hipszter kultúra hazánkban is egyre népszerűbb. és egyre több követője akad, akik rendszerint városi fiatalok, és ők egy összetett ízlésvilágot alkotnak, viselkedésük és öltözködésük pedig távol áll az ismert divatirányzatoktól.

A szubkultúra tagjai rendszeres látogatói a vegán éttermeknek, kávézóknak, tetováló szalonoknak, az újjáéledő borbély szalonoknak, valamint a vintage üzleteknek és a lemezboltoknak – és éppen ezek elterjedését vizsgálta a MoveHub kutatása a rangsor felállításához, és ennek alapján osztották ki a pontszámokat.

10, Spokane, Washington állam, Amerikai Egyesült Államok

A több mint 200 ezer lakossal rendelkező városban több mint kétszáz kávéház található, valamint rengeteg park és múzeum is. Spokane ezzel 6,69 pontot szerzett a tízből.

9, Helsinki, Finnország

A finn fővárosi előkelő helyét a sok kávéháznak (80 darab jut 100 ezer emberre), valamint a vintage butikoknak (42 darab jut 100 ezer emberre) köszönheti. Valamint a Helsinki Kávé Fesztivál a legrangosabb a skadináv régióban, és ezt több ezer hipszter keresi fel évente. Mindezzel együtt a finn főváros 6,7 pontot szerzett az International Hipster Index ben.

8, Orlando, Florida állam, USA

Egy kevésbé nyilvánvaló választás a hipszter szubkultúra tagjai körében, de a Walt Disney Worldnek otthont adó város bőséges kínálattal rendelkezik vegetáriánus üzletekből és tetováló szalonokból,ezzel pedig 6,82 pontot gyűjtött össze.

7, Miami, Florida állam, USA

Florida állam másodszor szerepel a listában, ezúttal az állam délkeleti részén fekvő Miamival, amely 2008-ban elnyerte az Amerika legtisztább városa címet is.Miami a tökéletes hely a bevásárlásokra, mivel 215 áruházzal rendelkezik, vagyis minden 47,4 lakosra jut egy,ezzel pedig egy századponttal előzte meg Orlandót.

6, Fort Lauderdale, Florida állam, USA

A napfényes államban található a legtöbb hipszterek által kedvelt város, ráadásul Fort Lauderdale az egyik legnépszerűbb tavaszi pihenőhely, különösen a fiataloknak. A város rendkívül sok kávéházzal rendelkezik: 78,8 lakosra jut egy, ezzel pedig 6,85 pontot szerzett magának.

5, Lisszabon, Portugália

Portugália fővárosa egyben a legnépesebb városa is az országnak, és az egyike annak a két európai városnak, ami szerepel az International Hipster Index ben. A rendkívül sok vintage butikkal rendelkező – 78 üzlet jut 100 ezer emberre – város emellett még lenyűgöző vegán jelenléttel is büszkélkedhet, amivel 6,94 pontot gyűjtött össze.

4, Seattle, Washington állam, USA

Nemcsak Florida állam szerepel többször a listán, hanem Washington is, amely ezúttal az északnyugati régió legnagyobb városával került fel a listára. Seattle ráadásul otthont ad az Amazon irodakomplexumának, ahol igazi esőerdő is található. A város emellett igazi paradicsom a kávé rajongók számára: 808 kávézó található a 600 ezer fős városban, amivel kereken hét pontot gyűjtött össze a tízből.

3, Salt Lake City, Utah állam, USA

Az International Hipster Index harmadik helyén, 7,85 ponttal Utah állam városa áll, ami a világ egyik tetováló fellegvára is: 100 ezerből 24 ezer embernek van tetoválása a városban, valamint minden év márciusában itt tartják a Nemzetközi Tetováló Kiállítást is.

2, Portland, Oregon állam, USA

A dobogó második helyére Portland városa került 8,16 ponttal, ami különösen népszerű a vegán étkezést kedvelők körében, mivel 18 vegán-barát étterem jut 100 ezer lakosra, valamint itt található az első vegánoknak kialakított bevásárlóközpont is.

1, Brighton, Egyesült Királyság

A hipszterek fellegvára azonban egy európai város, méghozzá Brighton. A dél-angliai város a legfontosabb tényezők között vezetett a MoveHub szerint: vegán éttermek, kávézók, valamint lemezboltok igazi sokasága várja a hipsztereket.

Kilenc lemezbolt jut 100 ezer lakosonként, valamint a kávézók sűrűsége is igen kiemelkedő, 125 jut 100 ezer emberre, és van egy igen lenyűgöző vegán étterem-hálózata is, amely 37 éttermet foglal magába.

(Origo, 2018. április 14.)

 

Nyomul a Z generáció: kell a hangulat is

Z generáció. iGeneráció. A digitális tér mindennapjainak új urai. Saját cégüket tolják, vagy félévente váltanak.

A digitális világban és a közösségi médián nevelkedett Z generáció – vagy más néven az iGeneráció - legidősebb tagjai most érnek húszas éveik elejére, vagyis hamarosan elhagyják az iskolapadot, megjelennek a munkaerőpiacon és elkezdenek pénzt keresni, ha még eddig nem tették. A Z generáció tagjai már most megkezdték az ezredfordulósok leváltását, akik közül a legidősebbek már a harmincon is túl vannak, néhányuk már cégtulajdonos vagy sikeres középvezető. Hamarosan viszont a Z szokásai és nézetei fogják formálni a munkaerőpiacot, írja az Origo. 

A 39-53 év közötti X generáció a második legnagyobb megcélzott közönség, őket követi az Y generáció, azaz a 6-23 évesek.

A Z generáció tagjai úgy nőttek fel, hogy életükben meghatározó szerepet töltött be a közösségi média. Megfigyelhették, ahogy néhány internetes sztár hatalmas sikereket ér el, ezért pontosan tudják, hogy a modern világban meghatározó szerepe van a digitális térnek. A közösségi oldalak, mint a Facebook, átalakították a Z generáció világlátását és hatással vannak arra is, ahogy ezek a fiatalok fogják fogják majd a maguk szájíze szerint formálni a dolgokat.

Ez a generáció már nagyon fiatalon megtanulta menedzselni és építeni saját brandjétés ez egy olyan tulajdonság, ami az idősebbek többségében a mai napig nincs meg és nehezen tanulható, ha valaki nem így szocializálódott. Egy Instagram profil, vagy egy YouTube csatorna felépítése és üzemeltetése, megtöltése érdekes és minőségi tartalmakkal, óriási előnyt és tapasztalatokat nyújt számukra, amit később fel tudnak majd használni az élet különböző területein.

Egy korábbi cikkben éppen Nagy Vivien, az ország egyik legsikeresebb influencere beszélt az Origónak a tapasztalatairól. A cégek egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a digitális reklámpiacra, azon belül is a közösségi felületeken, ahol sokszor népszerű felhasználókkal, véleményvezérekkel közösen jelennek meg. Vivien fiatal kora ellenére olyan cégekkel dolgozott már együtt, mint a Chanel, vagy a Tezenis és ez is jól mutatja, hogy ha valaki képes sikeresen felépíteni saját brandjét - azaz önmagát -, akkor annak meg is lesz a gyümölcse.

A saját brand kiépítésének fontosságáról és a közösségi médiában való jelenlétről Rácz Barbara stylist is beszélt, aki nem mellesleg a Petőfi Rádió honlapján hivatalos blogot is vezet a divatvilággal kapcsolatban. (www.petofilive.hu/barbiblogja). Ő arról mesélt az Origónak, hogy rengeteg olyan kezdő magyar tervezőt ismert meg a közösségi média révén, akik készülő, vagy már kész kollekciójukról posztoltak. Hozzáteszi viszont, hogy pusztán a közösségi médiából nehéz megélni, nem fog senki bekopogtatni az ajtón, hogy befizeti a számlákat, csak mert valakinek sok követője van. A sikeres közösségi profil inkább csak egy nagyon erős névjegykártya, vagy egy ugródeszka a mai világban.

Dan Miller, a 19 éves londoni közgazdaságtan hallgató hasonló véleményen van. Egyetemi tanulmányai mellett már saját cége is van, a Young Professionals UK. A célja az, hogy 2022-re 5 millió fiatal britet tudjanak megszólítani. Miller elmondta, hogy szeretné, ha cége lenne a következő LinkedIn, csak ebben az esetben nem a felnőttekre, hanem a diákokra építene az oldal.

A céget egy ösztöndíj segítségével alapította két éve és 2017-ben már sikerült 45 ezer fontot keresnie, valamint egy 50 ezer fontos befektetést is bebiztosított. Miller jelenleg tíz alkalmazottat foglalkoztat az Egyesült Királyságban található három irodában és olyan cégekkl dolgozik együtt, mint a Rolls-Royce, a L'Oreal, a KPMG, vagy a Barclays.

A YouTube sztárok sikerei is jó példa arra, hogy sokak számára már nem a hagyományos értelembe vett munka lesz a megfelelő, hanem a mikrovállalkozások irányába fognak elindulni. A legnépszerűbb videómegosztó portál tele van olyan sikeres fiatalokkal, akikre több millióan kíváncsiak, miközben elkészítik sminkjüket, dobozokat nyitnak ki, vagy videojátékokkal játszanak. Amit sokan nem értenek, hogy ez is egy munka, hiszen sok idő elmegy a tartalom kitalálásával, összeállításával, videóvágással, sőt a pénzügyekre is komoly hangsúlyt kell fektetni és legtöbb esetben mindezt egyedül kell lebonyolítani.

Ezen felül pedig egyre kevésbé vonzóak a fiatalok számára a hagyományos munkahelyek és a robotolás a multiknál. Sokan nem szeretnének egész nap egy irodában ülni és javarészt ugyanazokat a feladatokat ellátni évekig, éppen ezért figyelhető meg a Z és az Y generáció körében az egyre gyakoribbá váló "job hopping", azaz a munkahely váltás akár féléves rendszerességgel.

A Z generáció tagjai várhatóan még inkább keresni fogják a kihívásokat és a kreatív munkákat és sokan már nem fognak megelégedni egy sima irodai állással, az önmegvalósítás és a munkájuk iránti szenvedély lassan azonos szinten áll majd a jó fizetés fontosságával. Ugyanakkor a cégek sem jutalmazzák már úgy a lojalitást, mint tették azt néhány évtizede. Mára majdnem teljesen megszűnt az időközönkénti fizetésemelés: akik munkát váltanak a húszas éveik közepén, azok átlagosan 15 százalékkal keresnek többet, mint az előző munkahelyükön, ezért sokszor ez tűnik a jobb megoldásnak, mintsem várni a fizetésemelésre.

A fiatal munkavállalókat leginkább a monotonitás és a kihívások hiánya lombozza le és ezek együttesen kiégéshez is vezethetnek.Vannak olyanok, akik már alig néhány hónap elteltével ki nem állhatják munkájukat, mert azt vontatottnak, unalmasnak tartják. A gyakori váltás hátterében az is állhat, hogy az új munkahely a kezdeti időszakban friss kihívásokat és feladatokat ígér számukra.

A British Telecommunications, a Z generáció munkavállalásáról és fizetési igényeiről szóló tanulmányából más érdekességek is kiderülnek a fiatalok és a fiatal felnőttek igényeiről. A felmérés azt is vizsgálta, hogy a Z generáció általában milyen követelményeket támaszt a munkáltatókkal szemben. A munkahely választásnál a legfontosabb tényező egyértelműen a jó fizetés és a juttatások, ezt követi a biztos munkahely, de a harmadik helyen már egy korosztályi újdonságot találunk: a munkahelyi hangulatot.

Jean Twenge, a San Diego State University pszichológia professzora és az iGen című könyv szerzője arra hívja fel a figyelmet, hogy nagy hiba a Z generációra vállalkozóként tekinteni, hiszen nem szeretnek kockáztatni. A University of Michigan 2015-ben elkészített tanulmánya szerint az amerikai középiskolások 55 százaléka mondta azt, hogy hajlandó lenne rendszeresen túlórázni, ez pedig az utóbbi 24 év legmagasabb aránya. Csökkent azoknak a száma is, akik saját vállalkozásukban szeretnének sikereket elérni. Míg 1984-ben ez az arány 50 százalék volt, addig 2016-ban már csupán 37 százalék.

Twenge hozzáteszi, hogy a kockázatvállalás a válság éveiben felnőtté vált generációra jellemző.Az ezredfordulósok is szívesen vállaltak kockázatot, hiszen jó gazdasági kilátásokkal számolhattak, így nem féltek a bukástól, úgy gondolát az életben és a munkában minden simán fog menni. Az iGeneráció, viszont nem kerget hiú ábrándokat, tisztába vannak a jelenlegi gazdasági helyzettel, ezért nem is szeretik kockáztatni amijük van.

A technológiához való kötődés is sokkal erősebb náluk, mint az elődeiknél. A mobiltelefon függőségszerű használata odáig vezetett, hogy Jason Dorsey, a Center for Generational Kinetics elnöke külön felhívja a munkáltatók figyelmét arra, ha egy állásra nem lehet mobiltelefonon keresztül jelentkezni, akkor el is felejthetik ezt a korosztályt.

Dan Miller korábban már említett alkalmazása is nagyon hasonlít egy közösségi média oldalra. A felhasználók videós önéletrajzot tölthetnek fel, valamint a jövőben élő chaten is lehet majd beszélgetni az olyan vállalatok idősebb munkatársaival, ahová a felhasználó be szeretné adni jelentkezését. Dorsey is ennek a digitalizációnak a fontosságáról beszél. Elmondása szerint a Z generáció a Youtube-on nőtt fel és kiemelten fontos számukra a vizualitás, mint a képek és a videók, ezért nekik az fekszik a legjobban, ha az állásra jelentkezés is így zajlik.

Néhány kulturális változást is hozhatnak majd a fiatalok, de Mark Zuckerberg és Evan Spiegel sikereinek ellenére, a Z generáció inkább praktikus és kockázatkerülő lesz.

Nem akarnak óriási diákhitel tartozásokat felhalmozni, sőt egyetemre sem fognak menni, ha nincs olyan szak, amelyik valóban érdekelné őket. Emellett elvárják majd a cégektől, hogy azonos módon bánjanak velük, és nem félnek majd elmondani véleményüket az interneten.

Cary Cooper, a University of Manchester pszichológia professzora szerint a Z generáció mentalitása a „kinyitom a számat és megváltoztatom, ami nem tetszik”, de pontosan tudják azt is, hogy milyen reakciókat válthatnak ki beszólalásaikkal és posztjaikkal, hiszen ebben nőttek fel. Nagy változás lesz az is, hogy míg az idősebbek a mesterséges intelligencia megjelenésére és a robotizáció elterjedésére fenyegetésként tekintenek, addig a fiatalok a lehetőséget és segítséget látják benne.

(Origo, 2018. március 3., Balogh Tamás Márk írása)

 

Y és Z generáció: legkönnyebben befolyásolható

A vásárlási döntésekben az Y és a Z generáció a legkönnyebben befolyásolható.

Legalább is ezek a korosztályok hajlamosak leginkább a hirtelen döntésből fakadó, így átgondolatlan vásárlásokra – ez derül ki az Antall József Tudásközpont (AJTK) Suschool ismeretterjesztő fórumán ismertetett reprezentatív kutatás adataiból, írja a Világgazdaság.

Az idősebb generációkat kevésbé teszi boldoggá a vásárlás, és akkor is inkább a használati cikkek beszerzését jelölik meg örömforrásként, míg a fiatalabbak gyakrabban érzik boldognak magukat a vásárlás hatására. Náluk leginkább ruházati cikkek és élelmiszerek szerepelnek a listán – ez derül ki az Antall József Tudásközpont (AJTK) Suschool ismeretterjesztő fórumán ismertetett reprezentatív kutatás adataiból.

Eszerint a 15 év alattiak csaknem 40 százalékát, a 15–20 éveseknek pedig a negyedét teszi minden alkalommal boldoggá egy új termék vásárlása. A felmérésből kiderült, hogy minél idősebb valaki, annál kevésbé jellemző rá ez a magatartás: a 20 és 30 évesek között már csak minden ötödik, a 30 és 50 év közöttieknél pedig csak minden tizedik válaszadó tartozik ebbe a körbe. Ötven év felett pedig csupán 8 százalék nyilatkozott így.

Éppen ezért az impulzív - hirtelen, átgondolatlan - vásárlás is a fiatalabbakra jellemző: a 15 év alattiak kétharmada, a 15–20 évesek 70 százalékával előfordul, hogy hirtelen felindulásból, „mert megérdemlem” alapon vásárol. A 20 és 30 közötti válaszadóknak a harmada, a 30–50 éveseknek 15, az 50 felettieknek pedig már csak 4 százaléka válaszolt így – áll a felmérésben.

„Az Y és a Z generációknál a vásárlás a másoknak való megfelelést, az elfogadás iránti vágyat is jelenti, sokszor a médiában alkotott ideálokat igyekeznek követni, olyan példaképeket, akik a valóságban gyakorlatilag nem is léteznek” – mondta Fetter Barbara, a BME PhD-hallgatója, fenntartható fogyasztás-kutató, a 2000 fő megkérdezésén alapuló reprezentatív kutatás készítője.

A szakember szerint egy-egy termék megvásárlásának motivációi közül az, hogy „mások is felfigyeljenek rám”, szintén a legfiatalabbakra jellemző: 15 év alatt 39, 15 és 30 év között pedig 30 százalék válaszolt úgy, hogy előfordult már vele ilyen, míg 30 felett már csak 16, 50 felett pedig 9 százalék sorolta magát ebbe a kategóriába.

A kutatás szerint a jövedelem növekedésével egyre kevésbé jelent boldogságot a vásárlás, egyre fontosabbá válnak más örömforrások, ugyanakkor jellemzőbbé válnak a nem tervezett bevásárlások, a felesleges termékek beszerzése, és egyre nő a lejárt szavatosság miatt kidobott élelmiszerek mennyisége. A megfelelési vágy, mint vásárlási motiváció azonban az alacsonyabb keresetűekre jellemző, mint ahogy az új termék miatti boldogságérzés is kevésbé meghatározó a jómódúbbak körében.

„Az alacsonyabb keresetűeket leginkább az élelmiszerek megvásárlása tölti el boldogsággal, míg a több pénzzel gazdálkodók a ruházati cikkekről, használati tárgyakról nyilatkoztak így. Földrajzi bontásban a budapestiekre inkább jellemző az impulzív vásárlás, a fővárosban fontosabb a sikeres karrier jelentette boldogságérzés, mint vidéken, ahol inkább a vásárlás tölti be ezt a motivációs szerepet” – tette hozzá Varsányi Cecília, az AJTK Fenntartható Fejlődés Irodájának vezetője.

A felmérés végül rámutatott, a nagyobb városban élőket kevésbé teszi boldoggá egy-egy új termék megvásárlása, mint a kisebb városban élőket, továbbá míg vidéken az élelmiszervásárlás jelent nagyobb örömöt, a nagyobb városokban inkább a ruházati cikkek és használati tárgyak.

(Világgazdaság, 2017. november 27.)

 

A netezők veszik az ajándékot szépen

Karácsonyi ajándékra 35 ezer forint. Ez derül ki az Árukereső.hu internetezők ajándékozási terveit vizsgáló felméréséből. Számít a kereskedő is.

A karácsony közeledtével sokkal nyitottabbak a vásárlók az online vásárlásra, számol be a Világgazdaság. A virtuális polcok előnyeit kihasználva szeretnének sok ötletet merítve gyorsabban végezni és persze jól járni. Döntéseikben egyre több segítséget nyújtanak mások leírt értékelései, véleménye és a tesztek. A kiválasztott ajándékokra pedig átlagosan 35 ezer forintot szánnak, ami 14 százalékkal több, mint korábban. 

Az internetezők 2017 karácsonyán átlagosan legalább 5-6 főt szeretnének megajándékozni. A válaszadók 87 százaléka elsősorban a legközelebbi családtagoknak (gyerekek, szülők, testvérek) tervez ajándékot vásárolni, amire átlagosan 7 ezer forintot szán. A legkevesebbet idén is a munkatársakra szánják, itt az ajándék átlagos értéke 2.600 Ft körül alakul.

A webet böngészve az internetezők a vásárlások előtt alaposan tájékozódnak, jellemzően több webáruház kínálatában is szétnéznek. Az ajándékok utáni vadászatban a vásárlást tervezők kétharmada legalább 3 internetes forrásra fog támaszkodni a felmérés szerint.

Karácsonykor átlagosan 35 ezer forintot fognak költeni az internetezők szeretteik megajándékozására. A tavalyihoz képest csaknem 14 százalékkal magasabb keret jól jelzi a karácsonyi szezon súlyát, valamint az utóbbi időszakban tapasztalható bérnövekedés hatását.

A korábbi évekhez hasonlóan 2017-ben is a ruházati cikkek, játékok, könyvek és a kozmetikumok számítanak a legnépszerűbb ajándékötleteknek. Természetesen a nagyobb értékű műszaki cikkek, mint például a TV-k, vagy okostelefonok, tabletek esetében is kiemelt forgalomra számíthatnak a kereskedők, ezek a termékkörök azonban sokak számára még mindig komoly anyagi korlátot jelentenek.

Az internetrévén ma már szállást, vagy épp az esti vacsora színhelyét is előszeretettel választhatják ki a böngészők, mások értékeléseit is olvasva, nem csoda tehát, hogy ez a fajta vásárlói magatartás a hétköznapi vásárlásokban is megjelent. A tájékozódás során az ár mellett szempont a termék értékeléseinek áttekintése (94 százalék), valamint a kiszemelt kereskedő megítélése (91 százalék) is.

Az Árukereső.hu kutatásában az internetezők 85 százaléka első helyen az online vásárlás mellett tette le a voksát (blokkk.com: ez nem véletlen, mert az oldalt ők használják feltehetően vaskos arányban).

A magas arány ellenére azonban az online vásárlás nem fogja tudni teljes egészében kiváltani az offline üzletek szerepét: bevásárlóközpontokban, plázákban minden második és egyéb boltokban, szaküzletekben minden harmadik internetező fogja azért tölteni az idejét, hogy szeretteinek karácsonyi ajándékokat vásároljon. A széles kínálat azt is hozza magával, hogy az ünnepek előtt nagyobb figyelmet szentelnek a vásárlók a hagyományos, offline áruházak akciós, hirdetési újságjainak hiszen az ajándékok kiválasztásának ez a módja adja a netes böngészések után a legtöbb ötletet. Az internetezők 41 százaléka biztosan figyelemmel fogja kísérni az üzletek nyomtatott kiadványait.

(Világgazdaság, 2017. november 15.)

 

Z generáció: nem kell neki sör

A Z generáció is formálja a világot.

Nem isznak sok sört, nem mennek gyorsétterembe, nem használnak szappant, nem vesznek lakást - ez a Z generáció, összegez az Origo.

Sör

A fiatalok nagy része ma már nem sört iszik elsősorban, ha bulizni megy. A fogyasztási szokások megváltozása Amerikában oda vezetett, hogy a Goldman Sachs idén két nagy sörgyárat is leminősített. Az ezredforduló környékén született Z generáció inkább a trendi italokat és alkoholmárkákat kedveli. A hagyományos nagy sörmárkák szép lassan kimennek a divatból. Az iparágon belül is nagy verseny kezd kibontakozni a világmárkák és a különleges kézműves italok között.

Étteremláncok

Az új generáció már nem szeret gyorséttermekben ücsörögni. A sok új étkezési lehetőségnek köszönhetően - ilyen például a street food - már nem is kell nekik. Rengeteg olyan cég jelent meg, amelyek kifejezetten őket célozzák meg, és éppen ezért a hagyományos, régi étteremláncok a tinik számára érdektelenek. A házhozszállítás mellett sok fiatal választja a főzést, mert ez még mindig a legolcsóbb és gyakran a legegészségesebb megoldás. Emellett több olyan startup is megjelent, amelyek személyre szabható napi étkezést kínálnak ügyfeleiknek.

Gabonapelyhek és müzlik

Egészen érdekes oka van annak, hogy a Z generáció miért fogyaszt sokkal kevesebb müzlit reggelire. A megkérdezett fiatalok 40 százaléka azért nem eszik gabonapelyheket, mert takarítani kell utána. Az elmúlt 15 évben 30 százalékkal esett vissza a müzlik eladása, mert egyre többen választanak olyan ételt, amely menet közben is elfogyasztható, vagy pedig egyáltalán nem reggeliznek.

Saját ingatlan

A mai világban általános tendencia, hogy a házasság, saját lakás vásárlása és a gyerekvállalás egyre inkább kitolódik. A Z generáció szereti az albérletet, nem tartja fontosnak, hogy saját ingatlana legyen, és nem is ez áll vágyai toplistájának élén. Természetesen ez később változhat, de a kitolódott életesemények miatt erről még nincs adat.

Joghurtok

A Nielsen adatai szerint csökken a kereslet a joghurtok iránt is. A legnagyobb vesztes a piacon belül a light joghurt, amely 2016 óta 8,5 százalékot zuhant. Zsinórban negyedik éve esik a joghurtok eladása. Ennek egyik oka, hogy az ezredfordulós generáció a proteinben gazdag, laktató, természetes ételek felé nyit, és kevésbé érdekli őket az alacsony zsír- és kalóriatartalmú ételek. Egy nyertese mégis van a dolognak: a görög joghurt.

Hagyományos szappan

A Z generáció nem rajong a hagyományos szappanért. Mi több, a megkérdezett fiatalok 60 százaléka szerint a felülete tele van bacilussal. Még ha ennek nem is sok az igazságtartalma, a gondolkodásmód teljes mértékben érthető és elfogadható. A folyékony szappan tisztább, gyorsabb és nem csúszik ki a kézből.

Gyémántok

Mivel egyre kevesebb fiatal házasodik meg, ezért nem meglepő, hogy nem ez a korosztály költi a legtöbbet gyémántvásárlásra. Ez a generáció már másként áll a házasság és a pénz kérdéséhez. A fontossági sorrendet nem a drága gyűrű vezeti, de ha mégis vesznek, akkor inkább más drágakövet választanak hozzá. Számukra elfogadott, hogy a kapcsolatot inkább egyenrangú felek viszonyaként élik meg. A sztereotípiák, mint a dolgozó férfi és az otthon ülő feleség, kezdenek eltűnni, és ezzel a drága eljegyzési gyűrű is végérvényesen a múlté lehet.

Bankok

Bankba menni leginkább a 2000-es években volt jellemző. Már egyik Z növendék sem ül be a bankfiókba, hacsak nem muszáj. Ügyeiket online vagy telefonon intézik, akárcsak a pénzügyi megbízásokat. Az ezredfordulós fiatalok 75 százaléka havonta egyszer, vagy egyszer sem megy be bankjába. A jövőben lehet, hogy ez lesz az általános, és mindenki otthonról tudja majd intézni pénzügyeit.

Olaj

A környezetszennyezés és a benzines autó nem trendi. Az egyre környezettudatosabb generációnak már nemcsak az számít, hogy mennyi lóerő dübörög alatta, hanem az is, hogy a természetet mennyire károsítja, mennyit fogyaszt stb. Az elektromos autók egyre vonzóbbak számukra, és néhány évtized múlva valószínűleg teljesen átveszik az uralmat. Az ezredfordulósok viszont magától az ipartól is próbálnak elzárkózni. A megkérdezettek 14 százaléka sosem szeretne az olajiparban dolgozni, és úgy gondolják, hogy az ágazat hamarosan leáldozik.

Hagyományos ruhaboltok és a világmárkák

A pénzügyi tudatosságukba nem fér bele, hogy több tízezer forintért vegyenek maguknak pólókat. A többség inkább kevésbé ismert márkájú ruhákat szeret vásárolni magának. Pénzüket pedig a boltok helyett inkább online áruházakban költik el. A fiatalok viszont sokkal többet költenek utazásra, étkezésre, szórakozásra és ez is lehet az egyik oka annak, hogy a drága, márkás ruhák már nem férnek bele a pénzügyi keretükbe.

(Origo, 2017. augusztus 22.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.