élelmiszeráruda₪fogadó

A kánikulában megugrott a vendéglátózás és a pincérhiány

2017 júliusában 100 milliárd forint fölé kúszott a vendéglők forgalma, ami havi csúcsot jelentett, de a mérleg nem billent nagyot. A munkaerőhiány több mint másfélszeresére emelkedett egy év alatt. A 240 ezres szakminimálbérről nincs hír.

2017 első hét hónapja igencsak döcögősre sikeredett a vendéglátóhelyek számára, hiszen a héthavi mérleg épp hogy csak elérte az egy évvel korábbi szintet. Az év eleji hónapokban visszaesett a vendéglőzés, viszont a nagy meleg beköszöntével, már júniusban is szépen gyarapodott a vendéglők bevétele, közel 5%-kal. Júliusban pedig már 7%-os növekedést könyvelhettek el a fizető pincérek.

Pincér, szakács: csak a fakanál végét találja el már valaki

Nem volt persze könnyű dolguk a vendéglőknek, hiszen a kánikulában dermesztő munkaerő hiánnyal kellett megküzdeniük. A vendéglősök egy részének - nem tudni, milyen széles - köréből indított 240 ezer forintos szakminimálbér előkészületeiről nincs is friss hír, amit feltehetően a kisebb vendéglátósok egyáltalán nem bánnak (bizonyára tarthat még vita szakmai berkekben a javaslatról).

A vendéglátóhelyeken a dolgozók létszáma nőtt ugyan valamelyest egy év alatt, a béreket viszont nagyon is emelni kellett, a minimálbér és a munkaerőhiány miatt egyaránt. A vendéglátásban már korábban is az átlagosnál sokkal nagyobb súlyú volt a munkaerőhiány, ráadásul ez az arány több mint másfélszeresére nőtt egy év alatt. Hiába emelkedett a fizikai dolgozók bére csaknem ötödével, nincs elég szakács, cukrász, pincér. A munkaerőhiánnyal persze nincsenek egyedül a vendéglősök:

  teljes létszám ebből fizikaiak havi kereset fizikaiak  keresete üres álláshelyek
2016 66 58 145 133 1,8%
2017 70 60 170 158 2,9%
változás 106% 103% 117% 119% .
KSH, július havi adatok, létszám: ezer fő, havi bruttó átlagkereset: ezer forint, négy főnél nagyobb vállalkozások, üres álláshelyek aránya: szállodákkal együtt

Hát igen, tény, hogy a vendéglátóhelyeken jóval átlag alattiak voltak korábban is a fizetések. De akkor egyébként azt nem látni tisztán, hogy miképpen lehetne ezekből 240 ezer forintos szakminimálbért csinálni 2018-ra a már kialkudott 180 ezer forinttal szemben (miközben 2017-ben a szakképzettséget előíró munkakörökben, például a pincér, szakács, cukrász esetében ez 161 ezer forint). Igaz, a vendéglősöknek van egy olyan szabályuk is, hogy egy műszakban a szakképzettséget igénylő munkakörökben elég egy fő megfelelő bizonyítvánnyal rendelkező dolgozó jelenléte (tehát ha egy műszakban például öten végeznek szakács feladatokat, akkor közülük egynek a szakképesítése is elégséges feltétel az üzletvitelhez a jogszabályok szerint, a többinek már nem kötelező). De hát végül azt nem tudni, pontosan mely munkakörök betöltői kaphatnának 240 ezer forintos szakminimálbért, ha lenne erről egyezség.

Kellett nagyon a pénz

A vendéglátásban 27%-ról 18%-ra csökkent az áfakulcs 2017-ben. Ennek nincs nyoma az étlapokon feltüntetett árakban, azok nem csökkentek, bár akadt, aki ezt hiányolta, ugyanakkor a politikusok sem ágálnak nap mint nap azért, hogy a vendéglőbe járók kapják csak meg ennek a hasznát (bezzeg a multi áruházaknál nem egészen így szokott lenni). Ezt a pénzt bizony a vendéglátósok visszaforgatták az üzletbe, persze, előre meg is mondták, hogy különben nem bírnák el a minimálbér emelését.

És a vendéglátóhelyek statisztikái azt mutatják, hogy bizony nagyon is csak döcögött a szekerük 2017 első félévében. Igaz, júliusban havi rekord dőlt meg azzal, hogy ebben a hónapban első alkalommal 100 milliárd forint fölé ugrott a vendéglátóhelyek bevétele, nőtt is a korábbiakhoz képest. Növekedés azonban az eltelt héthónapos időszakban - együtt nézve - alig volt:

  január február március április május június július január-július
kereskedelmi 95 93 100 99 101 105 107 101
munkahelyi 106 102 123 101 113 98 103 107
vendéglátás együttesen 96 94 103 100 103 104 107 101
KSH, változatlan áras index, előző év: 100%

A  vendéglátóhelyek éves árbevétele 2016-ban már túllépte az ezer milliárd forintos értékhatárt. Nagyobb része, közel 900 milliárd forint a kereskedelmi vendéglátás forgalma volt, miközben a munkahelyi vendéglátók valamivel 100 milliárd forint feletti bevételt könyvelhettek el. Ez az arány nem változott 2017-ben, annak ellenére sem, hogy a munkahelyi vendéglátás szépen nőtt, bár előtte 2016-ban több mint 10%-kal esett a piaca. De hát a súlya kevés ahhoz, hogy nagyobbat lendítsen a vendéglátás egészének mutatóján.

Tehát még mindig a gödörben van a vendéglátásnak ez a szelete, a munkahelyi vendéglátás.  Ebben feltehetően szerepet játszott a cafetéria rendszer átalakítása is, mivel egyebek mellett az Erzsébet utalványok adózásának drágítása más súlyokat adott a béren kívüli és más juttatásoknak. Bár a munkaerőhiány közepette a munkaadóknak óvatosan kell bánniuk bármilyen megvonással, de ha például szabadon elkölthető készpénzt kap a dolgozó, nem biztos, hogy sokat tiltakozik.

(blokkk.com, 2017. október 1.)

 

Vendéglő vendéglős szemmel: nem úgy van az az áfa

A vendéglősök másként látják: trendibb lett.

Egy szakmabeli vendéglátós olvasónk sérelmezte a blokkk.com-nak azt a beállítását, mintha ők egyszerűen lenyelték volna az áfát, az árak pedig ezért nem csökkentek. A blokkk.com számára ugyanakkor nagyon fontos, hogy ha más olvasata is van egy kérdésnek, vagy egyszerűen más az igazság, mint hittük, akkor arról is hírt adjon, a szakmabeliek véleményére pedig kiemelt figyelmet fordít. Hát, íme az egyik, ami azért fontos, mert belülről árnyaltabb és izgalmasabb a kép. A rideg statisztikai adatok messze nem fejezik ki egy szakmai kérdés valamennyi oldalát, sőt.

A kiinduló pont természetesen nem változott, 2017 első félévében nem tudott nőni a vendéglátós forgalom, a június hónapot nem számítva.

És az ehhez kapcsolódó fontos kérdések egyike, hogy 27%-ról 18%-ra csökkent az áfa (ahol - leegyszerűsítve a sokat vitatott módját az áfacsökkentésnek - helyben főznek és asztal, szék mellett ott is fogyasztanak, tehát nem minden vendéglátóhelyen, a munkahelyi vendéglátásban pedig egyáltalán nem).

Nincs vita abban, hogy az áfacsökkentés pénzt hagyott a vendéglátásban, ugyanúgy, mint bármelyik más hasonló szakterületen, kérdés viszont, hogy mi lett a sorsa ennek a pénznek.

Más volt az elvárás a vendéglátásban

A blokkk.com úgy fogalmazott, hogy a politikusok, döntéshozók elvárása az volt az áfacsökkentésben, hogy a vásárló, a fogyasztó járjon jól, ami azt jelenti, hogy csökkenjenek a kisebb kulcs belépésekor az árak.

Szakmabeli olvasónk viszont más állásponton van. Vendéglátós szakmai körökben, fórumokon, amelyeken ő részt vett és a kormányzati álláspontot ismertették, nem hangzott el, hogy az áfakulcs csökkentését a fogyasztói áraknak is követniük kell. A szakma felé ráadásul az az elvárás fogalmazódott meg, hogy az ÁFA csökkentésből eredő megtakarítást a bérek emelésére és felújításra kell fordítani. Nem csak a minimálbér emelése rótt nagy terhet a vendéglátósokra ráadásul, hanem a beszerzéseikben a boltos kereskedelemben a drágulás is (a kiskereskedelemben bekövetkezett ÁFA kulcs csökkentés viszont jelentős beszerzési ár emelést hozott a vendéglátásnak, amikor beszereznek, azaz a kiskereskedelemben az ÁFA kulcsból származó megtakarítást rátették eladási árakra, így az emelést a vendéglő, mint áfát már nem tudta visszaigényelni: így a vendéglőknek ezeknél a termékeknél jelentős beszerzési áremelést kellett elfogadni).

Szakmabeli olvasónk szerint sok helyen (nem elégben, teszi hozzá) sokat javult a minőség, trendien főznek, tálalnak. A csillagos szállodákban pedig visszafejlődik, csökkent a vendéglátás. A külföldiek szívesen kimennek kisebb helyekre és a szállodákban ma már nincsen 2-3 étterem, mint 30 évvel ezelőtt volt.

Azzal kellene már most foglalkozni véleménye szerint, hogy a 2018-ra tervezett közgazdasági változásokkal (például a vendéglátás áfája 5% lesz, de ott van a 4% idegenforgalmi hozzájárulás, jöhet a 240 ezer forintra tervezett minimálbér, stb) egy étterem jobb, vagy rosszabb helyzetbe fog kerülni.

A blokkk.com ehhez csak annyit tesz hozzá, hogy a boltos kiskereskedelemben is volt az áfacsökkentésnek olyan ága, ahol nem, vagy nem a számított mértékben csökkentek a fogyasztói árak, így a friss tej esetében a folyamatosan visszaemelkedő felvásárlási árak, vagy a tojás esetében a baromfi influenza miatt, számonkérésnek pedig nem is volt helye. A sertéshús is drágult a felvásárlási árak emelkedése miatt az elmúlt időszakban. És a lényeg: az többször elhangzott, hogy ha az áfakulcs csökkentése után ha változnak a költségviszonyok, drágul a működés, akkor bizony emelkedhet a fogyasztói ár. De az még így is kisebb lehet, mint egy magasabb áfakulcs mellett.

Természetesen az ítéletalkotás a vásárló, a fogyasztó dolga, aki viszont sohasem elégedett, éppen ezért csak hasznos lehet közzétenni minél több szakmai véleményt, segíteni az eligazodást.

(blokkk.com, 2017. augusztus 25.)

 

Sanyarú félév a vendéglőben, pedig a kisebb áfát is lenyelhette

A vendéglők a kisebb áfával sem tudtak több étket eladni, a munkahelyi vendéglátás viszont, ahol nem volt áfacsökkentés, kapaszkodott egyet kifelé a gödörből. Megrázó minimálbér és bulinegyed. ₪₪₪

2017 elejétől 27%-ról 18%-ra csökkent a vendéglátás jelentősebb részében az áfa (bár az értelmezéssel, hogy helyben kell készíteni, elfogyasztani, asztal mellett széken ülve, sok volt a baj), ennek ellenére nem tudtak több enni-innivalót rátukmálni a vendégekre. Az éttermi árak pedig emelkedtek is. A munkahelyi vendéglátás viszont nőtt, ahol egyébként maradt a 27%-os áfakulcs.

A vendéglátás teljes piaca 2016-ban túllépte az ezer milliárd forintot, ami a boltos élelmiszer vásárlásoknak mintegy 30%-a, tehát van súlya (így együtt számolva több mint négyezer milliárd forint megy el a családi költekezésben enni-innivalókra). Vendéglátóhelyből eközben több van, mint élelmiszerboltból, mivel előbbiek száma 52 ezer, utóbbiaké viszont csak 41 ezer.

A bankjegyeket számolgatva a bevétel nőtt ugyan a vendéglátóhelyeken, de majd mint kiderül, ez bizony csak az áremelkedés gyümölcse volt az elmúlt hónapokban (hát igen, a boltosoktól azért időnként, főleg induláskor számon kérik, hogy mennyi áfát nyelnek le, ha csökken a kulcs, ami viszont a vendéglátósok esetében elmaradt: igaz, ők meg is mondták előre, hogy kell az a pénz nekik):

vendéglátás 2016 2017 változás
kereskedelmi  421 431 + 10
munkahelyi 56 63 + 7
összesen 477 494 + 17
KSH, első félév, érték: milliárd forint

Igen, de a pincéreknek, bár nagyon kevesen vannak nagyon kevés pénzért, nem kellett többet cipekedniük, amikor felszolgálták az ételt, italt a vendégeknek, hiszen a vendéglők mennyiségben (változatlan áron) mért értékesítése 2017 első félévében összességében nem változott a korábbiakhoz képest.

Érdekes módon a munkahelyi vendéglátás forgalma bővült jelentősebb mértékben, de ehhez azért hozzátartozik, hogy 2016-ban több mint 10%-kal visszaesett, tehát volt honnan kikapaszkodni. A vendéglőknek viszont június volt az első jó hónapjuk, ami annyiban hasonló a boltos kereskedelemhez, hogy ott is a félév vége, a május-június volt az erős, ami felfele húzta a mérleget. Úgy tűnik, hogy a családok a 10% feletti béremelések révén kapott vastagabb borítékokba csak a félév vége felé kezdtek mélyebben beletúrni bevásárlás, vagy éppen vendéglőzés előtt:

vendéglátás január február március április május június félév
kereskedelmi 94,7 93,1 100,3 99,5 101,3 104,6 99,4
munkahelyi 106,5 102,5 123,3 101 112,6 98,5 107,5
összesen 96,3 94,5 103,1 99,7 102,6 104 100,3
KSH, 2017, változás, előző év azonos időszakához képest, kiigazítatlan volumenindex

Az előbbiekből kiszámolható, hogy 3% felett drágult a vendéglőzés 2017 első félévében.

Megrázó minimálbér és bulinegyed

A vendéglősök sokat panaszkodtak a múlt év vége felé, hogy számukra szinte elviselhetetlen teher a minimálbérek emelése (persze nem csak ők és nem csak nekik). A vendéglátás egyik sajátossága, hogy sok a kisvállalkozás, akikről köztudott, hogy szűkre szabott a mozgásterük pénzügyekben, ráadásul munkaerő- és munkaigényes szakterület (a boltos csak odaadja a húst, hadd bíbelődjön vele a háziasszony otthon, a vendéglős meg is süti és fel is szolgálja).

  létszám kereset
2016 2017 2016 2017
éttermi vendéglátás 41 42 136 162
italszolgáltatás 3 3 135 153
nemzetgazdaság . . 180 210
KSH, négy főnél nagyobb vállalkozások,
időszak: június, fizikai dolgozók, létszám: ezer fő, havi bruttó átlagkereset: ezer forint

A vendéglátásban a statisztika szerint korábban is jóval a nemzetgazdaság átlaga alatt mozgott a fizikai dolgozók fizetése, ez pedig 2017-ben nem változott, sőt, az olló nőtt is néhány ezer forinttal. Figyelembe kell venni azt is, hogy a 160 ezer forintos szakmai minimálbér itt is csak a szakképzett szakács, cukrász, pincér részére kötelező, a többieknek nem. Ráadásul a vendéglátásban van egy olyan szabály is, hogy a szakképzettséget igénylő területeken egy műszakban elég egy fő szakképzett szakács, cukrász, vagy pincér, a többieknek elég, ha csak tudnak, papír nem kötelező hozzá.

Az átlag mögött ráadásul vannak különbségek. Sok a részmunkaidő is, hiszen a vendéglők igazán rá vannak szorulva a rugalmas nyitvatartásra és munkaszervezésre.

És a vendéglátásban is van ügyeskedés. Az is nagyon fontos, hiszen máshol is. Nem véletlen, hogy a 240 ezer forintos minimálbér felvetése mögött a külföldre csábult munkaerő pótlása mellett egy másik oka a feketézés visszaszorítása is. A gondot csak az okozza, hogy sok kisvállalkozásnak sehogy sincs több pénze bérre, így 2018 sem lesz könnyű menet, amikor tovább emelkednek a kötelező minimálbérek. De munkaerőhiány is van, azt pedig a jelenlegi bérekkel leküzdeni nem lehet. Nehéz feladvány mindenkinek. Az államnak még mélyebben kell a zsebébe nyúlnia.

(blokkk.com, 2017. augusztus 24.)

 

A vendéglősök az áfacsökkentésből pótolhatják a pincérek, szakácsok bérét

Se pénzük, se ember különben.  Áfában 100 milliárd, bérben 100 ezer forint is lehet a tét.

2018 januárjától a kötelező 180 ezer forintos szakmunkás bérminimumhoz képest több mint 240 ezer forinthoz is juthatnak a szállodaiparban és a vendéglátásban foglalkoztatott munkavállalók, tudósít róla a Magyar Idők.

Bezzeg a boltokban, áruházakban nagyítóval nézik, mi az áfacsökkentés sorsa (a sertés, baromfi, tojás, friss tej árakat), csökkentek-e az árak a bevezetést követően. A vendéglátásban viszont eddig nem sokat kutakodtak abban, hogy 2017-ben a vendéglős árak nem csökkentek, hanem emelkedtek a kisebb áfa mellet. Májusban 4,6% volt az áremelkedés éves viszonylatban, de igaz, hogy az áfacsökkentés csak a helyben készített ételekre, italokra igaz, ráadásul csak helyben fogyasztva, asztalnál, széken ülve. Az áfacsökkentett körben 7%-kal kellett volna az áraknak kisebbnek tűnniük az étlapon, de ennek nem sok nyoma van. Azt persze el kell ismerni, nem könnyű vendéglátózni, emelkedtek a költségek is, legfőképpen pedig a minimálbér nyúzta meg az éttermeket is.

A pontosság kedvéért ehhez hozzá kell tenni, hogy a minimálbér emelésének tekintetében a decemberi árakhoz is mérni kell a változásokat (hiszen decemberről januárra kellett hirtelenjében sokat emelni), de hát így sem túl rózsás a kép, hiszen májusban már 2,4% volt az árnövekedés (januárban még csak 0,4%) ebben az időtávban.

A 240 ezer forintos szakmunkás bérminimumot előirányzó ágazati kollektív szerződést az ősszel írhatják alá, számolt be erről is a Magyar Idők. A 2015-ben érvényes bruttó 122 ezer forint szakmunkás alapbér kétszerese körül tervezett 2018 évi összeggel orvosolnák a munkaerőhiány problémáját a turizmusban. A kormány hozhat döntést a szociális partnerek párbeszédfórumán megkötött kollektív szerződés kötelező kiterjesztéséről is az egész ágazat számára, ezt a párbeszédbizottság kezdeményezni is fogja. A blokkk.com kérdése viszont csak az, hogy mi lesz azokkal, akik ezt nem tudják kifizetni, például vajon az áfacsökkentésből kiszorult munkahelyi vendéglátók, vagy büfék dolgozóinak miből adnak majd több bért.

Bértérkép: 100 ezer forint is lehet a tét a minimálbérekben

A vendéglátásban egyébként a jogszabály szerint ugyan kell szakképesítés egyes meghatározott tevékenységek végzéséhez, az étel-, italkészítéshez, a kiszolgáláshoz, de nem mindenkinek: a pincér, szakács, a cukrász esetében belecsúszott egy kiegészítés is a jogrendbe, mégpedig az, hogy "az üzemelés teljes időtartama alatt jelen kell lennie egy szakképesítéssel rendelkező, azonnali intézkedésre feljogosított, felelős személynek". Ez valami olyasfélét jelent így, hogy kell egy szakképzett pincér, vagy szakács a műszakban, a többieknek pedig, akik ugyanúgy főznek, vagy felszolgálnak, már nem kötelező a bizonyítvány. Így jó kérdés, hogy vajon kik kapnak majd magasabb minimálbért, csak akiknek papírjuk is van, vagy az is, akit csak betanítottak főzni, vagy felszolgálni. 100 ezer forint lesz a különbség 2018-ban a sima minimálbér és az előirányzott 240 ezer forintos ágazati minimálbér között:

  2016 2017 2018
minimálbér 111.000 127.500 138.000
garantált bérminimum 129.000 161.000 180.500
Magyar Közlöny, NAV
 
De miből is futná erre

Döcögős a vendéglátás pályája 2017-ben. Visszaeséssel indult az esztendő, majd a kora tavaszi hónapokban éppen csak elérte az előző évi szintet. Az áfacsökkentés első lépcsője pedig megvolt, 27-ről 18%-ra, de nem az árak csökkentek, hanem a pénzszűke vájta lyukakat tömködték be a vendéglősök, amire nagy szükség is volt, hiszen a minimálbér emelése alaposan megtornáztatta a kasszákat itt is.

A vendéglátás 2017 éves eddig eltelt időszakának mérlege egyébként azt mutatja, hogy 2017 január-április hónapokban 300 milliárd forintot könyvelhettek el a vendéglátóhelyek, ami közel annyi, mint egy évvel korábban (volumenben, változatlan áron). Az árbevételt az áremelkedés nyomta feljebb. (A vendéglátóhelyi adatokban a szálláshely szolgáltatók éttermei is benne vannak.)

A szállodaipar kisebb piac, a szállásdíj bevételek ugyanebben az időszakban 38 milliárd forintot értek el. Igaz viszont, hogy ötödével nőttek az előző év első harmadához képest.

De hát végül mindent a bevételből kell kifizetni. Az ágazati bérmegállapodás jó megoldás egyébként, csak hát a részleteken sok múlik, ki és mennyit is kap belőle. És mennyi pénz van rá.

Van pénz az áfacsökkentésben, kérdés, ki dughatja zsebre a 100 milliárdot

A vendéglátósok - a szállodák éttermeivel együtt - nem jártak rosszul az áfacsökkentéssel, ami persze minden áfacsökkentett területre igaz. 2017-ben 18% lett a forgalmi adó kulcsa, 2018-ban pedig 5% lesz. A kereskedelmi vendéglátás forgalma éves szinten 900 milliárd forint körül mozog (a munkahelyi vendéglátást nem számítva, mivel ott nem csökkentették az áfakulcsot). Ennek azonban csak mintegy háromnegyede az ételforgalom, ráadásul az áfakulcs csökkentés - finoman fogalmazva - összetettségét is figyelembe véve 600-650 milliárd forintra becsülhető az adócsökkentéssel érintett szelete a piacnak (vagy ki tudja). Ebből kiindulva 2017-ben egy 40-45 milliárdot hozhatott a vendéglátósok konyhájára az áfakulcs csökkentése. 2018-ban további 65-70 milliárddal megfejelhetik a vendéglősök a pénzüket, ha továbbra sem csökkentenek árat.

Ez szűken mérve is 100 milliárd forint legalább, az előbbi számítások nyomán, így a vendéglátósok két esztendő alatt ennyire tenyerelhetnek rá az adócsökkentés nyomán.

Bérköltségek a vendéglátásban

A KSH munkaerő piaci adatai szerint, melyek csak a négy főnél nagyobb vállalkozásokat összegzik, 2016-ban a vendéglátás a fizikai dolgozók bérköltsége 55 milliárd forintot közelített meg. 2017 első negyedévében negyedével ugrottak meg a bérköltségek az előző év azonos időszakához képest, de 2016 utolsó negyedévéhez mérve már csak 10% a növekmény (mivel év közben folyamatosan emelkedtek a bérek, tehát decemberben magasabbak voltak a fizetések, mint januárban). Ebből egy biztos, mégpedig az, hogy 2017-ben jelentős bérkiadásra kényszerültek a vendéglátósok. A szálláshelyszolgáltatásban megközelítette a 30 milliárd forintot a fizikai dolgozók bérköltsége 2016-ban, ami szintén nagyot ugrott 2017 elején.

Végül azért az kirajzolódik az előbbi adatokból, hogy ha a négy főnél többet foglalkoztató vendéglátósoknál és szálláshely szolgáltatóknál a fizikai dolgozók bérköltsége 2017-ben túllépi a 100 milliárd forintot, 2018-ban pedig tovább nő ez az átlag (amiben a szakmai és a többi kisebb minimálbéres fizikai dolgozó is benne van), akkor azért az áfakulcs csökkentés 100 milliárd forintja nem rossz pénz. De legalább nem megy rossz helyre, ha a dolgozók kapnak belőle nagyobb bért.

A vendéglátásban, szálláshelyszolgáltatásban a foglalkoztatottak számát tekintve 200 ezren dolgoznak (ebben a mutatóban mindenki benne van, az alkalmazottak, szellemi és fizikai dolgozók, segítő családtagok, vállalkozók egyaránt).

A vendéglátás foglalkoztatási mutatói a következők 2017-ben:

 
vendéglátás
szálláshelyszolgáltatás
 
2016 április
2017 április
változás
2017/2016 
2016 április
2017 április
 változás
2017/2016 
 
fizikai dolgozók száma
40
41
+ 1
15 
 15
ebből részmunkaidős
15
18
+ 3
 2
0
havi bruttó átlagkeresetük
132
164
+ 32
 157
 193
 + 36
KSH, létszám: ezer fő, kereset: ezer forint, 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások körében

A vendéglátás az egyik legrosszabbul fizetett területe volt a nemzetgazdaságnak az elmúlt években. Kérdés, mennyire sikerül előrébb tolni. És a járulékcsökkentés nem is lett még beszámítva, bár ott van még a 4%-os turisztikai hozzájárulás is.

(blokkk.com, 2017. július 18., frissítve: július 19.)

 

Javaslat lenne

2018 januárjától az országosan kötelező 180 ezer forintos szakmunkás-bérminimumhoz képest több tízezer forinttal magasabb garantált alapjövedelemhez, akár több mint 240 ezer forinthoz juthatnak a szállodaiparban és a vendéglátásban foglalkoztatott munkavállalók.

Az erről szóló ágazati kollektív szerződést az ősszel írhatják alá – tudta meg a Magyar Idők. A 2015-ben érvényes bruttó 122 ezer forint szakmunkás alapbér kétszerese körül tervezett jövő évi összeggel orvosolnák a munkaerőhiány problémáját a turizmusban. 

A két évvel ezelőtt érvényes garantált bérminimum kétszeresét, vagyis több mint bruttó 240 ezer forintot is hazavihetnek 2018 januárjától a vendéglátóiparban és a szálláshely-szolgáltatásban foglalkoztatott szakképzett munkavállalók – értesült lapunk a munkaadók és a munkavállalók szervezeteinek érdekegyeztető fórumaként működő Turizmus-vendéglátás Ágazati Párbeszéd Bizottság (ÁPB) társelnökétől. Hülvely ­István elmondta: a szóban forgó összeg a tárgyalások jelen állása szerint jelentősen meghaladja majd a kormány által a versenypiacon kötelezően előírt, bruttó 180 ezer forintos garantált bérminimumot.

– Erre azért van szükség, mert az egyik legfeszítőbb tényező ma a munkaerőpiaci helyzet, aminek a megoldása a következő húsz évben a legnagyobb kihívások közé tartozik a magyar gazdaság számára. A turizmusban sem találkoztunk még ilyen méretű munkaerőhiánnyal, amelynek orvoslását markáns szemléletváltással kell kezdeni – mondta a munka­adói oldalt képviselő ÁPB-társelnök, aki a Turisztikai és Vendéglátó Munka­adók Országos Szövetségének (VIMOSZ) alelnöke is. – Egy olyan ágazati kollektív szerződésen dolgozunk, amely a jövő évtől a legmagasabb bérminimumot biztosítja a szűkebb értelemben vett statisztikai ágazatban, azaz az szj-számok szerint besorolt vendéglátó- és a szálláshely-szolgáltatások területén – mondta.

Ismertette, a munkaadói oldal tervezett vállalása szerint a januári országos emelés mellé úgynevezett garantált bérkiegészítést rögzítenének az ágazati kollektív szerződésben. A foglalkoztatottak javára szóló, tízezrekben jelentkező nettókereset-emelkedésről szóló megállapodás mindenkire érvényes lesz, aki a kétoldalú bizottságban képviselteti magát, illetve aki önként csatlakozik. – A kormány hozhat döntést a szociális partnerek párbeszédfórumán megkötött kollektív szerződés kötelező kiterjesztéséről az egész ágazat számára, ezt a párbeszédbizottság kezdeményezni is fogja – mondta a vezető. Felidézte, jelenleg is van érvényes kollektív ágazati szerződés a turizmusban, amelyet még 2001-ben akkori gazdasági miniszterként Matolcsy György terjesztett ki a teljes szektorra, ezt újítanák meg a jövő évtől.
Kiemelte: a jelentős fizetésemelés nem csupán az újonnan érkező szakmunkásokat érintené. Így például a területen alkalmazott bérpiramis szerint az, aki már teremfőnökként dolgozik, a következő évben arányosan többet kell kapjon, mint az új kollégák vagy a szakképzettséget nem igénylő munkakörökben foglalkoztatottak.

Nem fair a feketézés

Hülvely István szerint a jövedelmek kifehérítését célzó, drasztikus ágazati béremelés azért is lesz fontos versenyképességi tényező, mert rövid időn belül helyzetbe hozza a tisztességes adófizető cégeket a turizmusban köztudottan széles spektrumú szürkezóna szereplőivel szemben.
– Habár a munkaerőpiac a nyitott határoknak köszönhetően az elmúlt évtizedek során alaposan átalakult, Magyarország számára mégis új jelenség, hogy az egyes ágazatokban nincs elegendő munkaerő. Mivel a nyugat-európai gazdaságokhoz képest a hatékonyság szempontjából van még hová fejlődnünk, ezt a munkaerő-kihasználtság tekintetében is figyelembe kell venni – fogalmazott.

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) ügyvezető elnökségének tagjaként vázolta: a hazai szálláspiac, de főként a vendéglátóipar erősen a szürkegazdságban mozog, ami a munkaerőpiacot nem jó irányba tereli. Mint mondta, manapság azoknak a munkaadóknak, akik feketén foglalkoztatnak, attól lesz hatékony a vállalkozásuk, hogy nem fizetnek közterheket, ezáltal versenyelőnyben vannak azokkal szemben, akik adóznak.
– Ez így nem fair. Ugyanis biztos, hogy a munka­vállaló oda vándorol, ahol több pénzt kap, és az tud nagyobb fizetést adni, aki hatékonyabban gazdálkodik. A piac viszont úgy működne korrekten, ha csak az adófizetés melletti hatékonyságot mérhetnénk össze, nem lenne szürke- és feketegazdaság. De előbb-utóbb kényszer lesz a szemléletváltás – vélekedett Hülvely István.

A szállodaszövetségnél úgy látják, itt az ideje, hogy fehéredjen a stratégiai ágazat, mert hiába bővül a tiszta piac és javulnak a turisztikai eredményeink, ezzel párhuzamosan nőne a szürke- és feketezóna is, azonban annak kiszolgálására nem áll rendelkezésre kellő számú munkaerő.
– Az nem megy tovább, hogy miközben mintegy 30 százalékkal több munka­vállalóra lenne szükségünk, adóelkerüléssel is versenyben lehet maradni. Ez torzítja a nemzetgazdaság teljesítményét, ezért a kormányzat részéről felesleges luxus megengedni a szürkefoglalkoztatást – mondta. Szavai szerint mára nagyon felértékelődött a termeléshez szükséges élőmunka, ezért nem engedhető meg, hogy bárki is adófizetés nélkül élvezzen előnyöket, mivel a tisztességes körben is van igény az alkalmazottakra. Ezért azt kérik a kormánytól, hogy intézkedéseivel segítse a fehéredést célzó folyamatot a helyes úton.

Magas a kiviteli vám

Úgy fogalmazott, az ágazati kollektív szerződéssel vállalt bérekkel a fehéren működő cégek versenyképesebbek lennének a sötétszürkékkel szemben, ami a mostani munkaerőhelyzetben létkérdéssé vált. A szálloda- és vendéglátóipar jelentős része ezt vallja, ezért az MSZÉSZ több javaslatot dolgozott ki, amelyeket a Magyar Turisztikai Ügynökség elé terjesztettek.

– Alapvetően az a szándék, hogy a szürke szereplők nagyobb terhelésével és a tisztes adófizetők számára biztosított könnyítésekkel egyenlőbbé váljanak a versenyfeltételek, így fejlődhet tovább a jelentős beruházások előtt álló nemzetgazdasági terület. Miként januártól a vendéglátás áfája öt százalékra csökken, az éttermi tevékenységhez számos esetben szorosan kapcsolódó szálláshely-szolgáltatásnál is az egységesített, 5 százalékos forgalmi adót tartjuk optimálisnak 2018-tól. Az egyik oldalról ugyanis fontos, hogy olyan mértékű legyen az áfakulcs, amit nyugodt szívvel be lehet ütni a pénztárgépbe, azonban nem akarunk a költségvetésnek sem kárt okozni. Emellé, akárcsak a vendéglátósok, januártól a szállásadók is vállalnák az állami fejlesztésekre szánt, 4 százalékos központi turisztikai hozzájárulás megfizetését. Így a garantált béremeléssel és más, szakmai szempontból is indokolt javaslatainkkal együtt az áfacsökkentés a büdzsének nullszaldós eredményt hozhatna – vázolta.

Utóbbi kapcsán Hülvely azt is hangsúlyozta, a szállodaipar az egyetlen olyan terület, ahol az árbevétel több mint kétharmada devizában érkezik, miközben az egyetlen olyan exportágazat, ahol a külföldi vevőnek az itthoni áfával együtt kell eladni a szolgáltatásokat. Ráadásul egy jegybanki felmérés szerint egy hazánkban megforduló turista itt-tartózkodása idején átlagosan a szállodai szobára fordított összeg négyszeresét költi el más kereskedőknél, vagyis komoly bevételi forrása a gazdaságnak. – A szállodaipar az egyetlen olyan ágazat, ahol az áfa kiviteli vámként, külső versenyképességi tényezőként viselkedik, ezért nagyon fontos annak régiós viszonylatban is meghatározó mértéke – hívta fel a figyelmet.

Hitelképessé váló pincérek

Hülvely István hangsúlyozta, hogy a munkavállalók szempontjából is nyertes helyzetet teremtene a tervezett garanciavállalás, aminek következtében ráadásul a zsebbe fizetést is nagymértékben visszaszorítanák. Szavai szerint az országos átlagnál vállaltan magasabb, bejelentett és adózott, vagyis tisztuló alapjövedelmek újra vonzóvá tennék az ágazatot az elvándorolt munkaerő számára. – A szabályosan foglalkoztatottak például könnyebben jutnak majd hitelekhez, a bankok az általunk tervezett jóval több mint 200 ezer forintos bruttó minimummal már szóba állnak velük egy nagyobb kölcsön kedvéért is – jegyezte meg. Így az érintett munkavállalók a kifehérített fizetésükkel, illetve magasabb költéseikkel még szélesebb körben jelenhetnek meg a fogyasztói piacon, ami a költségvetés számára a bérjárulékokon túl további bevételeket hozna.
A szakember arról is szót ejtett, hogy az idegenforgalomban munkát vállalók megélhetése évtizedek óta nagyban függ a feketén kapott borravalótól, amely általában nagyon magas összegeket ad hozzá a havi fizetéshez.

– Ez a vendégek és a vendéglősök által is alkalmazott bérkiegészítő elem jelentős forrása a feketézésnek, amit az általános szervizdíj kiterjesztésével lehetne láthatóvá tenni. A szervizdíj önmagában egy kedvező adózási formát takar, ráadásul legális bevételként jelenik meg a vendéglátóhelyen, ami után áfát, kisebb közterhet fizet az üzemeltető, majd a nettó összeget kötelezően osztják szét a dolgozók között – fejtette ki. Megjegyezte: a közvélekedésben kevésbé ismert, hogy évtizedek óta a borravaló után is adót kellene fizetni valamennyi területen, csak kevesen vallják azt be. Példaként említette, hogy egy korábbi évben az adóhivatal nyilvántar­tása szerint mindössze 113 polgár ismerte el az államnak, hogy az esztendő során borravalót is kapott a munkájáért.

– Ehhez képest a díj vállalása valóban adótehernek tűnhet, hiszen kifehérítésről szól, de még mindig olcsóbb megoldás, mint a normál bérkifizetés. Ezzel együtt a szervizdíj kérdése indokolatlanul került előtérbe, csupán az egyik elképzelés a szakmai javaslataink közül. Főként a garantált béremeléssel, illetve a többletjárulékok vállalásával komoly lépést tennénk a sötétszürke foglalkoztatás visszaszorításának irányába, miközben javulnának a tisztuló piac versenyfeltételei és nőnének az állami adóbevételek – összegezte Hülvely István.

(Magyar Idők, 2017. július 17.)

 

Hiába kisebb az áfa a vendéglőben, csak beletúrtak a zsebekbe

A kisebb áfával csak botladoznak a  vendéglők, a munkahelyi vendéglátás pedig, ahol nem volt áfacsökkentés, az megy. A pincérek a legrosszabbul fizetettek közé tartoznak. El is mennek. ₪₪₪

2017-től már csak 18% a vendéglátás áfája, bár nem minden esetben. Sikerült olyan szabályozást kialakítani, amikor egyes esetekben 18%, más esetben változatlanul 27% a vendéglátás áfája. Példa erre a munkahelyi vendéglátás, ahol maradt a nagyobb kulcs. Az úgynevezett kereskedelmi vendéglátásban is lehet botladozni az áfaelőírások között, például ha nem helyben fogyasztja a kedves vendég az elemózsiáját, asztalhoz leülve, akkor kisebb, ha ugyanazt elviszi, akkor nagyobb az áfa. Egy állóbüfé is kiesik a kedvezményezettek köréből, mivel ott nem lehet leülni és nincs kiszolgálás sem. De hogy még nehezebb legyen a feladvány, az önkiszolgáló étteremben már nem kell felszolgálás a kisebb áfakulcsért cserébe.

A kisebb áfának még mindig nincs nyoma az étlapon, sőt

De azért a vendéglátók nagyobbrészt a kisebb áfakulcs mellett könyvelhetik el bevételeiket. Ennek nyomán korábban valamivel jobb kilátásokat lehetett előrevetíteni 2017-re, de hát ez sem olyan egyszerű kérdés. A pincérek, vendéglátósok béréről köztudott, hogy a legalacsonyabbak közé tartozik és a kíméletlen munkaerőhiány sújtja őket is. Ezért már néhányuk előre jelezte, hogy ő bizony a kisebb áfakulcs nyomán nem fog árat csökkenteni, mivel a minimálbér emelését kell kifizetnie, amire egyébként nincs pénzük a vendéglősöknek. Érdekes módon egyébként a politikusok nem nagyon szólaltak meg a vendéglátás áfájáról oly módon, hogy elvárják ennek továbbadását a vendéglőbe betérő kedves vendégnek (ahogyan azt az élelmiszeres kereskedőktől a húsfélék, tej és a tojás áfakulcsának csökkentésekor elvárták és számon is kérték).

A KSH adatai szerint a vendéglősök bele is túrtak a vendégek zsebébe. A 2017-re 127%-ról 118%-ra csökkentett áfakulcs nyomán egy olyan fogás esetében, ami megfelel az áfaelőírásoknak, 7% lenne a fogyasztói ár különbsége, önmagában ennyivel kellene csökkennie az étlapon az árnak. A vendéglátás egészében is legalább némi árcsökkenés volt várható előzetesen az áfakulcs mérséklése miatt. De hát eddig nem ez történt, sőt. 2017 májusában az éttermi étkezés árai semmit sem csökkentek az előző évihez képest, sokkal inkább emelkedtek, nem is keveset, 4,6%-kal. Az igazság kedvéért ehhez hozzá kell tenni, hogy a minimálbér emelésének tekintetében a decemberi árakhoz is mérni kell a változásokat (hiszen decemberről januárra kellett hirtelenjében sokat emelni), de hát így sem túl rózsás a kép, hiszen májusban már 2,4% volt az árnövekedés (januárban még csak 0,4%) ebben az időtávban.

A munkahelyi étkeztetésben is emelkedtek az árak egyébként, hasonló mértékben (itt a KSH az előfizetéses menük ármozgását méri).

Baj hátán baj: csökkent a vendéglátós bevétel

Nem könnyű vendéglátósnak lenni, ezt azért el kell ismerni, ráadásul úgy tűnik, hogy a vendégek nagyon is a fogukhoz verik a garast. 2017 első négy hónapjában a kereskedelmi vendéglátás - ahol volt áfakulcs csökkenés - nem tudott növekedni. A vendéglátás mérlegét, bár csekélyebb a súlya, éppen a munkahelyi vendéglátás húzta fel, bár ehhez rögvest hozzá kell tenni, hogy a vendéglátózásnak ez az ága 2016-ban több mint 10%-ot esett, tehát volt honnan feltápászkodni.

Feltehetően a cafetéria új rendje is hatott a vendéglátás piacára. A Szép-kártya rendje ugyan nem változott, de az Erzsébet utalványok adózása nehezebb lett, ráadásul belépett a készpénzes cafetéria is. Pontosan az Erzsébet utalványok felhasználásáról, amit kiskereskedelmi boltban és vendéglátóhelyeken egyaránt be lehet váltani (a tavalyról megmaradtak ez év végéig felhasználhatók és persze több adóval terhelve ma is adható), nincs ezévi adat a KSH kimutatásaiban. Sejthető azonban, hogy kevesebbet adnak a cégek az alkalmazottaknak, pontosan a minimálbér alaposan megnövekedett terhei miatt,

A húsvéti ünnepi időszakon is túllépett a vendéglátás, ami számára is általában többet hoz a konyhára. A turizmus mutatói is kedvezőek, tehát a piac téblábolásának okai a hazai vendégek kedvtelésének eddigi lanyhulásában kereshetők. Az év nagyobbik fele persze még hátra van, így változhat az eddigi kép, főleg a jó idő és a nyaralási időszak nyomán, ami nyomhatja felfelé a vendéglátás mérlegét.

A vendéglátás 2017 éves eddig eltelt időszakának mérlege egyébként a következő:

vendéglátós bevétel január február március április együtt
kereskedelmi 58 58 69 76 260
változás 95 93 100 100 97
munkahelyi 10 11 12 10 43
változás 107 103 123 101 108
együtt 68 68 81 86 303
változás 96 95 103 100 99
KSH, érték: milliárd forint, változás: előző év 100

Nagyon rosszul keresnek a pincérek

Itthon. Továbbra is. Az elmúlt években rendre a vendéglátás volt az egyik legrosszabbul fizető terület a nemzetgazdaságban. Most sem túl rózsás a helyzet, hiszen a fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete a a nemzetgazdaságban a cégek körében 2017 áprilisában 222 ezer forint volt, a vendéglátásban pedig csak 164 ezer forint. A Tesconál ennyiért már tüntetést is szerveznek a szakszervezetek.

A statisztika adatait persze árnyalja, hogy ez csak az átlag, ezen belül a szakképzettek nyilván többet vihetnek haza hó végén. A vendéglátásban magas a részmunkaidősök aránya is, 40% körül mozog. És a vállalkozó, aki dolgozik a vendéglőjében, de nem alkalmazott, annak a pénze sincs benne az adatban.

A vendéglátás foglalkoztatási mutatói a következők 2017-ben:

  2016 április 2016 december 2017 január 2017 április
változás 
2017/2016 április
fizikai dolgozók száma
40
39
42
41
+ 1
ebből részmunkaidős
15
15
19
18
+ 3
havi bruttó átlagkereset 132 141 158 164 + 32
KSH, létszám: ezer fő, kereset: ezer forint, 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások körében

A KSH adatai szerint egyébként a korábbi években kevesebben dolgoztak a vendéglátásban, tehát a létszám azért nőtt, 30-40 ezer fős nagyságrend között mozgott.

A külföldön dolgozó szakácsok, pincérek, mosogatók számáról nincs statisztikai adat, de a vendéglősök és a külföldön turistáskodók szerint nincsenek kevesen. Más kérdés, hogy ez a KSH adataiból nem olvasható ki.

(blokkk.com, 2017. július 3.)

 

Vendéglátás: fordítva sült el az áfa

A kisebb áfakulcs mellett csökkent, a nagyobb mellett nőtt a forgalom. A vendéglősök végül benyelték az áfakulcs csökkentést. A pincérek bére a földet súrolja, még mindig jócskán elmarad az átlagtól.

2017-től a vendéglátás áfája 27%-ról 18%-ra csökkent, kivéve a munkahelyi vendéglátás forgalmi adóját. Az alacsonyabb vendéglátóhelyi áfakulcsnak bonyolultra sikeredett a feltételrendszere (helyben kell készülnie az ételnek, alkoholmentes italnak, helyben kell fogyasztani, ráadásul szék és asztal is kell hozzá, tehát egy büfében állva bekapni a falnivalót, az már nem adózik kedvezményesen). Így mégis arra lehetett számítani, hogy a vendéglátás forgalmán azért lendíthet valamit az áfakulcs csökkentés, miközben a továbbra is nagyobb kulccsal adózó munkahelyi vendéglátás hátránya miatt olvadozni fog.

Januári vendéglátós mérleg: fordult egyet a világ

Nos, a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint pont fordítva indult az év, mint ahogy azt várni lehetett.

A vendéglátásban két ágon fut az étel-, italfogyasztás. Az úgynevezett kereskedelmi vendéglátóhelyek adják a forgalom nagyobb részét, mintegy 85%-át, a kisebbik szelet pedig a munkahelyi vendéglátás, ami érthető is. A vendéglátóhelyek száma 50 ezer felett mozog, ebből mindössze hatezer a munkahelyi étkezőhelyek száma.

2017 januárjában a kereskedelmi vendéglátás forgalma a kisebb áfakulcs ellenére nem nőtt, ellenkezőleg, 2%-kal csökkent az előző év elejihez képest (értéke most 58 milliárd forint volt). A munkahelyi vendéglátás ezzel szemben megugrott, itt a bevételek 12%-kal nőttek januárban (túllépték a 10 milliárd forintot), pedig korábban, 2016-ban - nem is kis mértékben - visszaesett itt a forgalom.

Pedig a kereskedelmi szálláshelyek vendéglátós bevételei - melyek részei a vendéglátás teljes mérlegének - 7%-kal nőttek 2017 januárjában. (2016-ban a szálláshelyek vendéglátós bevétele 81 milliárd forint volt, ami ugyan csak 10%-ot közelítő arány a kereskedelmi vendéglátáson belül, de ez legalább nem húzta vissza a mérleget.)

Feltehetően a nagy hideg is elvette a kedvet a vendéglátózástól, hiszen kinek van kedve a jeges utakon csúszkálni, a SZÉP-kártya, a munkahelyeken még decemberben kiszórt Erzsébet utalvány pedig valószínűleg nagyobb arányban vándorolt a munkahelyi étkezdékbe (a munkahelyre a hidegben is be kellett menni).

De azért árat is emeltek a vendéglősök, hiszen áraik az előző év elejihez képest 3,7%-kal nőttek 2017 elejére, és igaz, csak néhány tizeddel, de 2016 decemberéhez képest is feljebb nyomták az áraikat. Hasonló mértékben emelkedtek a munkahelyi étkeztetés ára is egyébként.

Végül is az eredmény az, hogy a vendéglátósok benyelték az áfacsökkentés hozadékát, hiába lett kisebb az adó, az árak még emelkedtek is. A puszta számszak szerint az áfa csökkentése 27%-ról 18%-ra 7%-os árcsökkenést jelenthet, ha más körülmények nem változnak. Hát változtak.

A vendéglátás elmúlt évekbeli mérlege egyébként a következő:

vendéglátós mérleg 2012 2013 2014 2015 2016
kereskedelmi 629 655 693 796 892
változás 100,3 100,8 103,2 111,8 109,1
munkahelyi 101 99 113 121 109
változás 97,1 94,3 112,5 104,3 87,3
együtt 730 754 806 917 1001
változás 99,8 99,9 104,4 110,8 106,2
KSH, érték: milliárd forint, változás: előző év 100


Feltehetően az online kassza itt is nyomott egyet a  mérlegen 2014-ben és 2015-ben.

Pincérbérek: a földet súrolják

Hát igen, a munkaerőhiány azért nyomta felfelé az éttermi dolgozók bérét is 2016-ban év közben, hiszen a fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete a januári 131 ezer forintról decemberre egy tízezressel megemelkedett, 141 ezer forint volt. Ez a nemzetgazdasági átlagnál jóval alacsonyabb szint, amire januárban rá kellett tenni egy lapáttal, így meg is emelkedett, 159 ezer forint lett belőle. A nemzetgazdasági átlag 2017 januárjában a fizikai dolgozók körében 194 ezer forint volt, tehát a vendéglátás még mindig jócskán alulfizetett. (A vendéglátós fizikai dolgozók bérében természetesen nem csak a pincérek, szakácsok vannak benne, hanem a mosogatók, takarítók is, tehát a mutatók az átlagot jelentik.)

Sok vendéglátós mondta egyébként 2016 vége tájékán, hogy zavarosak is a vendéglátás áfacsökkentési szabályai, meg különben is, jó lesz majd annak hozadéka a minimálbérre. Bizonyára lett ilyen is.

(blokkk.com, 2017. március 24.)

 

Éheztünk a munkahelyen

Se Erzsébet utalvány, se kisebb áfa nem lesz. Majd otthonról visszük az elemózsiát. Nőtt ugyan a vendéglátóhelyek bevétele, de a munkahelyi vendéglátás forgalma alaposan megcsappant 2016-ban. Az áfa-kulcs csökkentése majd okoz némi felfordulást: sok munkahelyi étkezde bezárhat.

2016 első három negyedévében a vendéglátóhelyek forgalma 751 milliárd forint volt. Ez ugyan összességében több volt az egy évvel korábbinál 85 milliárd forinttal, de ezen belül a munkahelyi vendéglátás nagyobb bevételkiesést volt kénytelen elkönyvelni. A munkahelyi vendéglátás súlya szerény volt mindig is a vendéglátás egészén belül, aránya valamivel 10% felett mozgott az elmúlt időszakban. Így ugyan a vendéglátás egészének mérlegét ugyan visszahúzta 2016-ban, de ezzel együtt is összességében többet költöttek a családok a különböző vendéglátóhelyeken. Ezzel ugyanakkor előreláthatóan nem ért véget a munkahelyi vendéglátás vesszőfutása, hiszen 2017-től a vendéglátás áfakulcsa ugyan csökken 27%-ról 18%-ra, ezt követően 2018-ban pedig 5%-ra, de ebből  a jóból a munkahelyi vendéglátás kimarad. Lehet, hogy pont fordítva kellett volna.

A nagy munkahelyi étkezdés lakmározás lecsengőben

De hát a munkahelyi vendéglátástól már most elmehetett az ott étkező alkalmazottak egy részének a kedve, mivel az egy évvel korábbi időszak 87 milliárd forintos forgalma 79 milliárd forintra esett vissza 2016. első kilenc hónapjában, ami majdnem 10%-os veszteség. Az elmúlt évekre visszatekintve 2014. és 2015. hozott fellendülést a munkahelyi étkezés világában. A munkahelyi étkezdék száma lényegesen nem változott bő fél évtized alatt, tehát mindvégig reménykedtek a kedvező fordulatban ezek a vállalkozások:

  2011 2012 2013 2014 201. 2016*
munkahelyi vendéglátóhelyek száma 5.604 5.565 5.456 5.406 5.475 5.517
árbevétele (milliárd forint) 97 101 98 113 121 79
változás (százalék) 86,4 97,1 94,3 112,5 104,6 87,4

KSH, változás: előző évhez képest változatlan áron, 2016: január-szeptember

 

A vendéglátás összességében egyébként jó éveket zárt nemrégiben, hiszen az elmúlt két esztendőben és 2016-ban is szépen gyarapodott a bevétele. Igaz, ebben vastagon benne lehetett az online kassza is (hiszen a KSH a tiszta forgalmat méri), valamint 2015-ben feltehetően némileg a vasárnapi boltzár is.

A vendéglátás elmúlt évekbeli mérlege egyébként a következő:

vendéglátás 2011 2012 2013 2014 2015 2016*
bevétel 695 730 754 806 918 751
növekedés 95,8 99,8 99,9 104,4 110,7 108

KSH, érték: milliárd forint, növekedés: előző év 100%, 2016: január-szeptember

Éhezünk majd a munkahelyen?

A munkahelyi vendéglátás kimarad az áfakulcs csökkentéséből, így versenyképessége gyengülni fog a jövőben. Baj a bajban, hogy az Erzsébet utalvány a gyakorlatban előreláthatóan el fog sorvadni, a százezer forint cafetéria pénz pedig feltehetően sokkal több helyre megy majd el, mint eddig a különböző kedvezményes utalványok.

A munkahelyi vendéglátók nagy bajban vannak, hiszen a vendégek, bárhova is térnek be, összehasonlítják az árakat. Ráadásul áfakulcs csökkentés idején igen csak keresik az árcsökkenést. Nos, a munkahelyi vendéglátásban ilyet nem fognak találni. A munkahelyi vendéglátóknak azonban keresniük kellene a menekülési útvonalat, amiből nem sok látszik jelenleg. A kiindulópont az áfakulcs csökkentés rendje, amiből a munkahelyi vendéglátás kimaradt, de kérdés, hogy át tudnak-e lavírozni a másik oldalra.

Az áfakulcs csökkentésre vonatkozó döntés nyomán az adóhatóság ki is adta az állásfoglalását a vendéglátóhelyek besorolásáról, hiszen nem minden esetben lehet automatikusan érvényesíteni az alacsonyabb adót. Az adóhatóság persze abból főz, amit a jogalkotók beleaprítottak a szabályokba. A legfontosabb feltétel, hogy a vendéglátás szolgáltatás jellege két irányban is érvényesüljön: az ételek, italok helyben készítése mellett a felszolgálás is része a követelményeknek, asztal és szék mellett. Az önkiszolgáló éttermek kedvezményezettek lehetnek azonban akkor, ha ugyan felszolgálást nem kap a vendég, de le lehet ülni egy asztalhoz és helyben elfogyasztani a megvásárolt elemózsiát.

El is lehet vinni a vendéglátóhelyről az ennivalót, de akkor megcsappan a szolgáltatás súlya és már nem lép be az alacsonyabb áfakulcs lehetősége.

Nem lehet kisebb áfakulcsot elszámolni a büfékben, pecsenyézőkben, lángossütőkben, ott, ahol nincs lehetőség helyben, asztaloknál ülve fogyasztani.

Mit tehet ilyen helyzetben a munkahelyi vendéglátós: áttörhetné a falakat és nyitott vendéglátóhellyé sorolhatná át az étkezőhelyet (tehát bárki beteheti a lábát, ha vendéglőzni akar, nem csak az ott dolgozók). Ennek persze sok munkahelyi étkezdében fizikai akadályai vannak. Kuncsoroghat kedvezményesebb bérleti díjért is a helyet adó vállalkozásnál, de hát ott felehetően éppen a minimálbér emelés terheit számolgatják, így az esély erre kevés. Így sok munkahelyi étkezde bezárhat a jövőben.

(blokkk.com, 2016. december 9.)

 

A kassza és a boltzár is benne volt a levesben

Jól bevendéglőztünk 2015-ben. A pincérek még mindig rosszul keresnek. Itthon.

A Központi Statisztikai Hivatal felmérése szerint 2015-ben megugrott a vendéglátás bevétele. A decemberi bevétel 80 milliárd forint volt, 11%-kal több, mint egy évvel korábban. Az év egyes hónapjait nézve a legtöbbet nyáron költenek a vendéglőbe járók, a legtöbb pénzt, 96 milliárd forintot augusztusban hagyták ott, nyilván a turizmus lendített nagyot a mérlegen 2015-ben is.

Az elmúlt éveket nézve a vendéglátós költekezés 2014-ben kezdett növekedni, ebben feltehetően szerepet játszhatott az online pénztárgép rendszer bevezetése is, ami éppen erre az időszakra esett. A 2015. évi jókora bővülési ütemhez némi lökést adhatott a vasárnapi boltzár is.

A munkahelyi vendéglátás, melynek részesedése a vendéglőzésben megközelíti a 15%-ot, a 2014. előtti években még lefelé csúszott, de utána a vendéglátásnak ez az ága is belelendült.

A vendéglátás elmúlt évekbeli mérlege a következő:

vendéglátás 2011 2012 2013 2014 2015
bevétel 695 730 754 806 918
növekedés 95,8 99,8 99,9 104,4 110,9
KSH, érték: milliárd forint, növekedés: előző év 100

Bolt és vendéglő

Az élelmiszerfogyasztás tetemes része a bolti vásárlás. A bolti élelmiszervásárlás értéke 3.000 milliárd forint felett mozog éves szinten, ehhez lehet mérni a vendéglátózás 900 milliárd forintnyi értékét. (Az élelmiszerboltok bevétele persze nagyobb az említett 3.000 milliárd forint körüli értéknél, mivel élelmiszereken, italféleségeken, kávén kívül más napi fogyasztási cikkeket, például háztartási vegyiárut is értékesítenek.)

Az élelmiszerboltok összes bevétele 2015-ben 3,4%-kal nőtt, ami jócskán elmarad mind a teljes kiskereskedelem bővülésétől (5,5%), mind a vendéglátástól. Ez utalhat arra, hogy a vasárnapi boltzár is szerepet játszhatott a vendéglátás jókora növekedésében 2015-ben.

Megy ez pincér nélkül is?

2015 januárjában a vendéglátásban - a négy főnél több alkalmazottat foglalkoztatóknál - 54 ezer fő fizikai munkát végző dolgozott, decemberben is ugyanennyi. Nyáron nőtt valamelyest ez a létszám, de csak 2 ezer fővel. A korábbi években 48-50 ezer fő körül mozgott ez a létszám.

A létszámhoz hozzátartozik, hogy a vendéglátóhelyek száma 2015. derekán 53 ezer volt, amiből az következik, hogy jelentős lehet a kisebb létszámmal dolgozó vendéglők száma (erről nincs külön adat), mivel a legkisebb, 1-4 fős vendéglátók alkalmazottainak száma nincs benne az adatkörben.

Számos híradás adott információt arról, hogy a vendéglátásban súlyos pincérhiány van, ugyanúgy kevés a szakember, mint a nemzetgazdaság sok más területén. A keresetek 2015. évi változása jelzi azt, hogy a vendéglősök azért olyan nagyon nem erőltették meg magukat, hogy több bérrel orvosolják a munkaerőhiányt, hiszen a versenyszférában a fizikai alkalmazottak bruttó átlagkeresete 196 ezer forint volt decemberben, 23 ezer forinttal több, mint januárban. Ehhez képest a vendéglősök 2015. évi keresetváltozása a következő képet mutatja: 

vendéglátás fizikai alkalmazottainak keresete január december
havi bruttó átlagkereset 122.363 124.975
havi átlagos munkajövedelem 131.432 137.108
KSH, 2015., érték: forint

(blokkk.com, 2016. március 2.)

 

Pincér nélkül is vendéglőzünk

10% felett a vendéglátás növekedése. Itt is dolgozik az online kassza.

A Központi Statisztikai Hivatal beszámolója szerint 2015. novemberében 76 milliárd forintot költöttünk el a vendéglátóhelyeken. Ez 9 milliárd forinttal több, mint egy évvel korábban, a fogyasztás mennyiségét (adagot, litert, darabot) nézve 10%-os a növekedés mértéke.

Meglesz a 900 milliárd forint

2015. január-novemberi időszakában közel 840 milliárd forint volt a vendéglős költekezés mértéke, ami azt vetíti előre, hogy az éves mérleg 900 milliárd forint felett lesz (decemberi adat csak egy hónap múlva várható). A növekedés mértéke éves szinten is 10% felett várható, a novemberi adatok ezt az irányzatot erősítik.

2015. első felében még 10% alatt volt a vendéglátós forgalom bővülésének üteme, amit egy nagy (17-20%-os) nyári ugrás követett, az ezt követő hónapokban pedig 10% felett ragadt a növekedési mutató. Ez összefügghet azzal is, hogy az online pénztárgép rendszer 2014. évi kiépítésének üteme is hasonló volt, mint a vendéglátás forgalomváltozása. (A bolti, áruházi értékesítés mellett a vendéglők és a szálláshelyek is benne vannak az online rendszerben.)

Pincérhiány?

Mondják, hogy van, de ez a béreken nem látszik. A KSH adatai szerint a vendéglátós fizikai dolgozók átlagkeresete 2015. februárjában 120 ezer forint volt (a kiskereskedelem átlaga 144 ezer forint volt ekkor, a nemzetgazdasági 158 ezer forint), ami novemberre 128 ezer forintra ment fel. 2014-ben is 120 ezer forint volt a vendéglátós fizikai dolgozók átlagkeresete. Mindez arra utal, hogy valamilyen módon túlélik a vendéglátósok a sokat emlegetett pincérhiányt (tudjuk, munkaerőhiány van már mindenütt). De előfordulhat olyan eset is, amikor a több nyugtaadás mellett több alkalmazottat is bejelentenek, mint máshol is az sejthető. Így a pincérhiány nyilván valós probléma, nem is kicsit.

A létszám pedig így nőtt is 2015-ben

2014-ben 58 ezer alkalmazott dolgozott a vendéglátásban a KSH adatai szerint, 2015. novemberében pedig 62 ezer fő. A fizikai dolgozók száma 54 ezer (pincér, szakács, mosogató), ami hasonló arányban nőtt, mint a teljes létszám.

A vendéglátóhelyek száma olvadozik, igaz, csak kisebb mértékben. 2014-ben 56 ezer hely közül lehetett válogatni, ez a szám 2015. derekára 53 ezerre fogyott. A vendéglátás is alaposan átalakult az elmúlt időszakban, hiszen jócskán elharapóztak a gyorséttermek és megjelent a vendéglátás "Ubere" is, a lakásétterem.

(blokkk.com, 2016. január 27.)

 

Ősszel kevesebbet vendéglőztünk

Szeptemberben esett a vendéglők forgalma a legmelegebb nyári hónapokhoz képest. Hiába, vége lett a nyaralásnak, a turisták hazamentek, az iskola pedig elkezdődött. A vendéglőkben is működik az online kassza.

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint szeptemberben kevesebbet vendéglőztek a magyar és a külföldi vendégek. A szeptemberi vendéglátó forgalom értéke 83 milliárd forint volt, az augusztusi 96 milliárd forint bevételnél 13 milliárd forinttal kevesebb. Ez az elmúlt években is így volt, hiszen szabadságon, hétvégi kiruccanáskor könnyebb rászánnia magát a családnak egy kis vendéglőzésre, mint amikor dologidő, vagy éppen iskola van.

Az előző, 2014. évi szeptemberit viszont jócskán túllépte az ez évi őszeleji vendéglátás, feltehetően ebben az online kasszának is volt némi szerepe, ugyanúgy, mint a bolti, áruházi kereskedelemben. A 83 milliárd forint szeptemberi vendéglátós bevétel az egy évinél 12 milliárd forinttal volt több, ami 15%-os növekedést jelent éves szinten. Senkinek sem kell a pénztárcájához kapnia, sokkal inkább a nyugtákat kell megnézni, már ha meg is van még, vagy egyáltalán adtak a vendéglőben.

A szeptemberi vendéglátó forgalom sajátossága, hogy ekkor megugrik a munkahelyi vendéglátás, 2015. első őszi hónapjában ez az augusztusi 6 és félmilliárd forint körüli bevételnek közel a kétszerese lett, 12 milliárd forint. Ennek a gyerekek iskolai étkeztetése is része.

A vendéglátás 2015-ben lendült neki igazából, a korábbi esztendők döcögős forgalmát követően, amiben a nyugtaadás is feltehetően nagyobb súlyú löketet jelenthetett (mivel a KSH, ugyanúgy, mint a bolti, áruházi kiskereskedelemben, a tiszta, nyugtaadással kísért forgalmat méri).

A részletes ősz eleji vendéglátós adatok a következők:

  2015 2014 2013 2012
szeptember 83 71 67 66
változás/előző év 114,5 103,4 98,7 99,0
január-szeptember 678 597 565 552
változás/előző év 110,8 103,1 98,9 100,2
KSH, érték: milliárd forint, változás: százalék

(blokkk.com, 2015. november 23.)

 

Pincér nélkül is tömtük a pocakunkat nyáron

Augusztusban közel 100 milliárd ment el a vendéglőkben a KSH adatai szerint. Nyáron három hónap alatt több mint 260 milliárd. A hőségben sokat ettek, ittak a vendégek, de hát azért ebben az online kassza is benne van. A borravaló az viszont nincs az adatokban. A létszám pedig nőtt, hiába a pincérhiány.

A nagy nyári melegben, júniusban, júliusban és augusztusban átlagosan bő 15%-kal ugrott meg a vendéglősök bevétele a Központi Statisztikai Hivatal mérése szerint. Csúcson pörgött a július után az augusztus is, soha ennyi pénz nem maradt a vendéglátósoknál a hivatalos statisztikák szerint.

Vagy csak több nyugtát kaptunk. A KSH legfrissebb adatai szerint jócskán megugrott a vendéglátók forgalma júliusban. A növekedés mértéke az előző évi júliushoz képest 17% volt, ami tekintélyt parancsoló mérték (júniusban 12%-kal, júliusban pedig 20%-kal nőtt a forgalom az előző évhez képest). Az augusztusi vendéglátós bevétel értéke 96 milliárd forint volt, ez az adat pedig az elmúlt évek legnagyobbika, így úgy tűnik, az éttermek a pincérhiány ellenére is ki tudták szolgálni a betérő vendégeket.

Az elmúlt évek augusztusi vendéglátós adatai a következők:

vendéglátás 2015 2014 2013 2012
augusztusi bevétel 96 80 75 73
változás 117,2 101,2 99,2 104,7
KSH, bevétel: milliárd forint,
változás: előző év augusztushoz képest

A teljes nyári időszakot nézve három hónap alatt - júniustól augusztusig - 267 milliárdot könyvelhettek el a vendéglátósok. Az évkezdettől mérve közel 600 milliárd forint volt a vendéglátóhelyek bevétele (nyolc hónap alatt), ennek az időszaknak a növekedési üteme 10%, mivel az év téli, tavaszi hónapjaiban még sokkal kisebb mértékben kapaszkodott felfelé a piac.

A nagy nyári ugrás feltehetően összefügg a nagyobb nyaralási, pihenési kedvvel, valamint a hőséggel is, hiszen kinek van kedve ilyenkor a boltban sorban állni, vasárnap pedig alig lehet ilyet csinálni. De ne feledjük az online pénztárgép rendszert sem, mivel a KSH a nyugtaadással kísért tiszta forgalmat méri. Feltehetően ennek igencsak számottevő mértékű szerepe volt a forgalomemelkedésben a vendéglátásban is.

Jöttek az ápolónők?

Erről nincs adat, arról sincs, mennyi a pincérek száma, az alkalmazottak számáról viszont van. 2015-ben többen dolgoztak a vendéglátásban a nyári hónapokban, mint egy évvel korábban. Így feltehetően itt is a legjobbakból van hiány, ugyanúgy, mint a nemzetgazdaság sok más területén, hiszen az összlétszám nőtt.

A KSH adatai szerint 2015. júniusában, júliusában és augusztusában is 64-65 ezren dolgoztak a vendéglátásban alkalmazottként (a négy főnél nagyobb vállalkozásoknál). Ez bizony 10%-kal több, mint egy évvel korábban.

Ha...

A blokk.com már rámutatott arra, hogy a kiskereskedelmi, a vendéglátó és a szálláshely szolgáltatás KSH adatai 2015. első hét hónapjában 1.200 milliárd forinttal nagyobbak az online pénztárgép rendszerben mért adatoknál. Így lehet, hogy az előbbi adatok csalódást okoznak azoknak, akik nem is költöttek olyan sokkal többet nyáron a vendéglátóhelyeken. Vigasz csak annyi, hogy az online kasszának éppen az a célja, hogy nyugtát is adjanak az ügyeskedők, emellett pedig pontos adatok is vannak a bevételekről. Kár, hogy nem tudni, pontosan melyek is ezek.

(blokkk.com, 2015. október 27.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.