mérlegen

Hány éves a porszívód?

Szépen hízik a boltos vásárlás, immáron 2013 második fele óta. De ami drága, ott még azért van lemaradás. Bútor, mosógép, televízió, laptop, autó: még kapaszkodni kell.

Érdekes módon a blokkk.com körkérdése nyomán nem sokan tudták kapásból rávágni, hány éves is a porszívójuk, pedig a férfi nem képviselőit nem is kérdeztük erről, az otthoni takarítás irányítása nem az ő felségterületük (a mobiljukról, vagy az autójukról persze többet tudnak). De a hölgykoszorú többsége is elbizonytalanodott, legalább egy pillanatra. Nem is feszegettük sokáig.

Költekezünk, költekezünk, de...

A családok fogyasztási célú költekezése 2017-ben becslésünk szerint túllépte a 18 ezer milliárd forintot (egy évvel korábban, 2016-ban a háztartások fogyasztási célú kiadása 17 ezer milliárd forint volt), ennyit költöttünk a boltban és a különböző szolgáltatásokra, például a vendéglőben, vagy éppen utazásra. Egy évtizeddel ezelőtt ez az érték 14 ezer milliárd forint volt, tehát a pénztárakban kifizetett összeget mérve közel 30%-kal nőtt tíz év alatt, de úgy, hogy közben volt egy, a háziasszonyok pénztárcáját is alaposan megtépázó válság.

A családi költekezés legnagyobb szelete a boltos vásárlás, ez 2017-ben túllépte a tízezer milliárdos határt. 2013 második félévétől mérve folyamatos a boltos vásárlások növekedése. A kormány hónapokban is számolja a növekedés időtartamát, ami számtanilag kicsit bonyolultabb a matekot nem kedvelők számára, de látszatra nagyobbat szól, mint években összegezni a fellendülés időszakát, de hát mi most a rúd könnyebbik végét fogtuk meg. A kiegyensúlyozott tájékoztatás érdekében azonban idézzük a hivatalos értékelés számszaki részét is, tehát a legutóbbi, 2017 novemberéről szóló beszámoló alapján már 53. hónapja nő a kiskereskedelmi forgalom.

Ez önmagában persze szép, de azt is tudni kell, hogy a háztartások fogyasztását, egészen pontosan az egy főre jutó fogyasztást nemzetközi összehasonlításban nézve Magyarországnak csak a sor vége felé jut hely. Az Európai Unióban mindössze három ország van, ahol az egy főre jutó fogyasztás kevesebb, mint Magyarországon. Elölről számolva a huszonötödikek, hátulról a negyedikek vagyunk. Ezek szerint sokat költünk, de úgy látszik, nem eleget.

Tartós javakra költjük a legkevesebbet

A költekezést, mint a tortát, vagy a párizsit, többféleképpen lehet szeletelni, így például bolttípusok szerint (mennyit költünk az élelmiszer, vagy a ruházati boltban), vagy például a vásárolt javak tartóssága alapján. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a boltból hazacipelt portéka vajon mennyi ideig használható és mennyire drága. És mivel ez a családi költekezés legnehezebb, egyben a leglátványosabb terepe, hiszen itt kell egy-egy darabért a legtöbbet gürcölni és kifizetni - bár kinek mi, hiszen vannak olyanok, akiknek a napi betevőre, vagy az iskolai tornacipőre való sem jön könnyen össze - a família apraja-nagyja azért ezekért a holmikért izgul a legtöbbet. Hát most ezt járjuk körbe.

Elöljáróban célszerű tisztázni a játékszabályokat, amelyeket néha még kormányzati berkekben is kevernek. A hivatalos nemzetközi besorolás szerint vásárolhatunk tartós (például bútor), féltartós (például ruházat), vagy nem tartós terméket (például élelmiszer), továbbá megfizethetünk valamilyen szolgáltatást is (például cipőjavítás). De hát ezekből nyilván nem egyformán vásárolgatunk, van, amiből többet, van amiből kevesebbet, kinek mihez van kedve és legfőképpen mire futja. Csak példaként, ezeknek a költekezési csatornáknak a megoszlása a legutóbbi statisztikai adatok szerint a következő volt:

  tartós féltartós nem tartós szolgáltatás összesen
érték 873 1.040 5.669 6.228 13.809
megoszlás 6% 8% 41% 45% 100%
KSH, 2017 első három negyedév, érték: milliárd forint

Ez azért azt jelenti, hogy a kiadás összegét, vagy ezen keresztül a puszta arányokat tekintve a legkevesebbet költjük a drágább tartós javakra.

Ami tartós, az drága és lassabban fogy a boltban

Nem lehet nehéz feladvány, hogy a tartós, az egy évnél hosszabb ideig használható és drágább háztartási javak vásárlása nehézkesebben mozog az átlagnál. 2007-ig nőtt a piacuk, amiben egyebek mellett szerepet játszott a családok különböző fajta hitelfelvételének megugrása, nem csekély súllyal a devizaalapú kölcsönök, gondoljunk csak például az autópiacra, vagy a szabadfelhasználású jelzáloghitelekre.

De hát jött a válság, negyven százalékot zuhant is a tartós termékek vásárlása. Nyilván itt fogták meg először a pénzt a háziasszonyok, amikor jött a baj. 2011-től azonban folyamatosan bővült a piac, de 2017-ben összességében még mindig elmaradt a korábbi csúcstól a vásárlások értéke, egy bő 15% még mindig hiányzik belőle:

 

 

 

 

 

 

 

Tehát 2017-ben még mindig kevesebbet költöttek a családok tartós javakra, mint egy évtizeddel korábban.

De miből is mennyit: bútor, tartós elektromos háztartási gép, híradástechnika, számítógép, autó

Nem könnyű lajstromot faragni, ezért a bútorpiaccal kezdjük. Nehezen tudnánk bútor nélkül élni. Enni leülünk az asztal köré, ha csak nem rohanunk nagyon, aludni is kell valamin, és a ruhákat sem árt valahová bepakolni. A bútorpiac a 2007-es csúcsot követően 2013-ig esett, nem is keveset, vagy 40%-ot. Ezt követően szép fokozatosan tért csak magához. 2017-ben becslésünk szerint megközelítette az évtizeddel ezelőtti szintet, amiben feltehetően jelentős szerepet játszott a pénztárcák vastagodása mellett a lakásépítés támogatása is. Bár az új lakások építésének java még csak az alapozásnál, vagy a falhúzásnál tart, de folyamatosan élénkül a lakáspiac és a bútorvásárlás korábban is kötődött az otthonteremtéshez. És itt nyilván nagyobb a háziasszonyok szava is, egynémely tartós cikkvásárlással szemben:

 

A bútorpiac az ígéretes területek közé tartozik, amit jelez, hogy az Ikea, a Yisk és a Kika mellé belépett a piacra nemrégiben a Möbelix a multiáruházak sorába, viszik is a piac tetemes részét.

A tartós elektromos háztartási gépek vásárlásában is a háziasszonyok szava lehet az erősebb, de hát igazán, ki is szeret a férfiak közül porszívózni, ha meg nem, akkor nekik mindegy, hogy milyen is az.

De kell, ahogyan szükség van hűtőre (férfiak: csak a sörnek legyen benne hely), mosógépre (a sportcipőt ne tedd bele, hiába írja a kezelési útmutató, hogy mosható benne) és egy sor más holmira is. Nos, ez a piac nagy lendületet vett az elmúlt három esztendőben, sőt, üde kivételként jócskán túl is lépi az évtizeddel ezelőtti szintet, pedig ez is nagyot, 35%-ot zuhant 2009 tájékán. A növekedésben azért lehetett némi szerepe a kormány akciózásának is, amikor az energiatakarékosság jegyében pénzt ad a hűtő, vagy éppen a mosógép vásárlásához (hogy a porszívó miért maradt ki, azt nem tudjuk, de gyaníthatóan ebben a kérdésben férfiak döntöttek):

 

A híradástechnikai cikkek terepe első pillantásra már inkább a férfiaké, bár a televíziót az egész család nézheti, de ki a kedvenc sorozatát, ki pedig a focit (állítólag inkább a külhonit, pedig egyes csatornák nagyon nyomják a magyar labdakergetést) keresgéli a programkapcsoló nyomogatása közben. Ez a piac 40%-nál is többet esett, a mélypontot pedig 2011-ben érte el. Kilábalni azonban még nem tudott a gödörből, néhány százalék híján az ötöde még hiányzik a korábbi csúcshoz mérve. Ezek után tűnhet úgy is, hogy a tartós cikkek költekezésében a háziasszonyok szava a súlyosabb, hiszen ami nekik fontos, bútor, elektromos háztartási gép, ott fellendült a piac, ami inkább esetleg a férfiaknak, ott még kell egy kis lábadozás:

Előbbi állításunkat csak megerősíteni látszik az informatikai piac, a többiekéhez hasonló 40%-os zuhanásával, mivel az évtizeddel ezelőtti szinthez itt is hiányzik egy bő 20%-os darab. Persze, a közösségi oldalakat a hölgyek is látogatják, ez pedig nem megy számítógép nélkül, de úgy tűnik, hogy nekik azért a porszívó a fontosabb:

Na, és az autó. Ez olyan büszkesége a családnak, amit mindenki lát, de azt is, hogy a magyar autópark rettenetesen öreg és a használt autó sokkal jobban fogy az újnál. A darabszámokat nézve.

Forintban, fillérben számolva kétharmadát, a legnagyobbat bukta az új autópiac a korábbi években, nem sok híján harmadára esett vissza, a mélypont 2011-ben volt. És ehhez képest a fele körül mozog az új autós költekezés értéke a korábbinak. Az autómobilizáció gyenge tere a magyar fogyasztásnak, nemzetközi összehasonlításban is, ha pedig ehhez hozzátesszük, hogy az autóvásárlások nagyobb része céges beszerzés, akkor akár lehangolónak is minősíthetjük az autópiacot.

A statisztika a használt autópiac autókereskedéseinek az adatait összegzi, ott van még a magán csere-bere és a magánimport is. Ennek tükrében az adatsor csalóka némileg, hiszen 2017-ben 150 ezer körüli darabszámban hoztak be a határon túlról használt autót, főleg olcsót és öreget. De végül is a kereskedések adatsora a következő: 

 

Eredményhirdetés

Kérdés, hogy végül mennyit is változott akkor az előbbiek nyomán a háztartások felszereltsége. Kiragadva néhány olyan példát, ahol nagyobb súlyú a módosulás, vagy minőségi változás is tükröződik, a következő kép rajzolódik ki:

Tartós fogyasztási cikkek 2010 2017
hűtő- és fagyasztógép (egyben) 42 63
mosógép 100 97
ebből automata, félautomata 82 85
mosogatógép 10 18
televízió, színes 137 153
ebből plazma, LCD-televízió 12 73
digitális fényképezőgép 32 33
asztali számítógép (PC) 49 43
hordozható számítógép (laptop) 19 51
kézi számítógép (netbook, tablet) 14 17
mobiltelefon 169 186
saját okostelefon . 72
személygépkocsi 54 63
KSH, 100 háztartásra jutó darab

(blokkk.com, 2018. február 1.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.