élelmiszeráruda₪fogadó

Kevés halat eszünk

Sereghajtók vagyunk halfogyasztásban. 

Az éves hazai halfogyasztás harmadát a karácsonyi ünnepek alatt fogyasztják el a magyarok. Bár az elmúlt években növekedett a kereslet, még így is az európai lista utolsó harmadában vagyunk, írja a Népszava.

Évente egy magyar állampolgár átlagosan 6-6,5 kiló édesvízi és tengeri halat, rákot, kagylót, egyéb tenger gyümölcseit fogyaszt, de ebből mindössze 1-1,6 kiló a hazai tógazdaságokból származó hal – említette a Népszavának Németh István, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet elnöke.

Hiába kétszereződött meg a halfogyasztás az elmúlt időszakban, még így is a sereghajtók közé számítunk a 18-22 kilós európai átlaghoz mérve. A 29 ezer hektárnyi halastó termelése 25-26 ezer tonna, de ebből csak 15-16 ezer tonnát fogyasztunk el éves szinten, a többi a termelés folyamatosságához szükséges. Az exportra az időjárástól függően 1500-3000 tonna megy. A legfőbb célország Németország, Románia és Lengyelország. A hazai kereslettel szemben, leginkább a busát és az amurt, illetve az értékes élő ragadozókat – csukát, süllőt - kedvelik a külföldi vevők.

Nemcsak azért kellene több hazai halat enni, mert például a hekket, több ezer kilométerről szállítják Magyarországra a Csendes-óceánból, hanem azért is, mert a tengeri halakban az emberi tevékenység, az óceánok, tengerek szennyezettsége miatt egyre több nehézfém és egyéb, a szervezetre káros anyag halmozódik fel. Köszönhetően a szigorú élelmiszerbiztonságnak, valamint a jó minőségű édesvizeinknek, ez itt nem jelent problémát. A hazai gazdaságokban nevelt halakban egy-két szennyező anyag található, a gramm milliomodrészénél is kisebb mennyiségben – tette hozzá a szervezet elnöke.

Azokban az országokban, ahol a miénknél jóval magasabb a halfogyasztás mennyisége, például Japánban, Portugáliában, Franciaországban és sok más országban, a férfiak átlagéletkora 5-7 évvel magasabb magyar kortársaikénál – jegyezte meg Lévai Ferenc, az Aranyponty Zrt. vezérigazgatója, a szervezet szóvivője.  A szakember úgy vélte, ha a gyógyszerekre költött összegek 10 százalékát hal vásárlásra fordítanánk, 20 százalékkal kevesebbet kellene költenünk gyógyszerekre. Nem veszített népszerűségéből a ponty, a karácsonykor értékesített halak mintegy 65-70 százalékát teszi ki ez a pikkelyes. A fennmaradó nagyjából egyharmadon osztozik az egyik legegészségesebb halhúsnak tartott és növekvő keresletnek örvendő busa, az európai szürkeharcsa, illetve az afrikai harcsa, a fogas-süllő, a pisztráng, amur, keszeg, kárász és elenyésző mennyiségben a különböző tokfélék.  A szakemberek szerint folyamatosan növekszik a feldolgozott termékek kereslete.

Népszava / Vajda József

A Lehel téri, az újpesti piacon, valamint a Vámházkörúti Nagycsarnokban a ponty szelet kilója 2.050-2.200, a filé 2.100-2.300 forint, a harcsa szelet 4.500-6.000, a filé 5.000-6.200 forint, fogas filé 4.900-7.500 forint, a pisztráng 2.200-2.450 forint. A busa szelet és filé nagyjából a 700-1.100 forintos sávban mozog. A felkeresett piacok közül csak a Lehel tériben kínáltak tokfélét, a hazai vizekben is őshonos kecsege kilójáért 3.900 Forintot kértek.

A Hold utcai piac halárudájában csak a pisztráng képviselte az édes vízi halakat, s egy kiló 3.300 forintba került. A jégágyon viszont 5.590 Forintért tőkehal és 9.900 forintért sashími tonhalat is vehetnek az ínyencek. Legtöbben a ponty- és a busaszeletet vásárolják, de egyre keresettebb a szürkeharcsa és növekszik az érdeklődés a pisztráng iránt is – közölte az újpesti piacon a Duna-Muhari Bt. árusa. Az árak alakulását befolyásolja, hogy a kereskedők honnan szerzik be a halat és milyen erős az alkupozíciójuk, tette hozzá. Idén januárban ugyan az édesvízi halakat terhelő 27 százalékos áfát 5 százalékra csökkentette a kormány, ám az árak csak rövid ideig mérséklődtek.

A Népszava munkatársa négy budapesti piacon járva azt tapasztalta, hogy alig több mint három héttel a karácsony előtt, az árak már ismét elérték az áfacsökkentés előtti szintet. A szakemberek hangsúlyozták, ha nem lett volna az áfacsökkentés, jóval magasabbak lennének az árak, már csak a költségek emelkedése miatt is. A gázolaj 2018-ban 30 százalékkal drágult. A súlyadószabály változása miatt 25 százalékkal kevesebb halat szállíthatnak a termelők a piacra, mert a halakat vízben kell fuvarozni, így a „göngyöleg” súlyát is meg kell fizetnie a tógazdának. A munkabérek is növekedtek, átlagosan 10 százalékkal. Mindehhez jött a vízdíj újbóli bevezetése, ami idén 80-100 millió forintos többletkiadást jelent az ágazatnak, de ez 2020-ban már elérheti a 300 millió  forintot.

Holott éppen a halgazdaságok hagyják a legkisebb ökológiai lábnyomot az állattenyésztő ágazatok közül. Míg egy kiló marhahús előállításához 1 000 liter vizet használnak fel és a hígtrágyát kezelni kell, addig a halgazdaságok csak használják a vizet, majd visszaadják a halastavak vizét befogadó vízrendszernek. Ellentétben a legtöbb haszonállattal, a halak, például a pontyok 3 év alatt érik el azt a méretet, amikor piacra kerülhetnek. Márpedig a takarmány ebben az évben 10-12 százalékkal drágult.

Igaz, ennek volt egy kedvező hatása is. Az aszály miatt ugyan kevesebb a halmennyiség, de jó a minőség, mert nem volt túlzott takarmányozás, így szép, „sportos pontyok” jelentek meg a piacokon – mondta Lévai Ferenc. Ráadásul meghosszabbodott a tenyészidő és egy kiló ponty tömegének előállításában megnövekedett a természetes táplálék, a plankton rákok és egyéb halfalatok aránya. Két évtizede már szeptemberben leállt a halak növekedése, és megkezdődtek az őszi tógazdaságokban a lehalászások, most még november utolsó hetében is plusz 10 Celsius fokos vízben fejlődtek a karácsonyra szánt halak.

(Népszava, 2018. december 3., Bihari Tamás írása)

 

Halak ára: lubickol, mint hal a vízben

Csökkent az áfakulcs, csökkent az ára, több halat eszünk, de nincs elég hal, megy is fel az ára.

Beigazolódott az áruházláncok év eleji várakozása, hogy 15-20 százalékkal bővül a haleladásból származó forgalom, miután januárban 27-ről 5 százalékra csökkent az étkezési hal áfája, írja a Világgazdaság. Az időjárás és a forint gyengülése is hozzájárult ahhoz, hogy az üzletláncok számára tarthatatlan­ná vált az étkezési halak áfacsökkentése után ígért 17-22 százalékos árleszállítás. Az adóváltozásból származó 17 százalékos árelőnyt azonban nem tudták hosszú távon átadni a fogyasztóknak, holott több piaci szereplő még 22 százalékos árleszállítást ígért. Az év közbeni dráguláshoz a ponty esetében például a termelők nehézségei, a tengeri halaknál pedig a forint gyengülése is hozzájárult – derül ki a Világgazdaság körképéből, amely a SPAR-tól, a CBA-tól, a Lidltől, az Auchantól és az Alditól kapott tájékoztatáson alapul.

A friss halak között a ponty és a lazac a legnépszerűbb. A tavaly még kilogrammonként 2.300-2.400 forintba kerülő pontyszeletek ára a forgalmi adó mérséklődése után az év elején 1.900-2.000 forint is volt, míg a lazacfiléé átlagosan 7.000-ről 5.800 forintra csökkent. Ma viszont a legtöbb esetben a két érték közé esnek a kilogrammonkénti árak, inkább a múlt év végihez közelítve. Igaz, áruházakban ugyanúgy kínálnak 2.400 forintos pontyszeletet, mint 5.000 forintos lazacfilét, így tehát van, ahol utóbbi most is olcsóbb, mint januárban.

Bolti átlagban a pisztráng 2.000, a harcsafilé 2.500, a farkassügér pedig 3.500 forintba kerül.

A keresletnövekedés miatt nőttek az árak, de a termelés nem bővült eléggé – hangsúlyozta lapnak Maczelka Márk, a SPAR kommunikációs vezetője.

Az Aldi sajtóosztályán viszont azt emelték ki, hogy január eleje óta a haltermelők csak akkor emeltek az átadási áron, amikor a nyersanyagár változása indokolta. Egyes áfacsökkentésben érintett halak forgalma több mint 80 százalékkal nőtt 2017 azonos időszakához képest. A CBA kommunikációs igazgatója, Fodor Attila 5-10 százalékos bővülést jelzett, kihangsúlyozva, hogy mivel egyre nyitottabbak a fogyasztók, a korábbinál kétszer több halfajtát kínálnak.

Az Auchan halértékesítése az év eleje óta csaknem 20 százalékkal nőtt, amit számos akció is segített – közölte a Világgazdasággal Adorján Abigél, a társaság kommunikációs menedzsere.

Ám a halfogyasztás szezonalitása az áfacsökkentés ellenére is megmaradt. Például az édesvízi halak szezonja továbbra is szeptemberben kezdődik, ekkor érhető el számos halfajta jelentős mennyiségben. Az évközi drágulás kapcsán Adorján Abigél rámutatott, hogy a tengeri halak árát az euró árfolyama is befolyásolja, a ponty pedig részben azért drágult, mert az esős időjárás megnehezítette a halászatot. Nyáron a halak eltérő táplálkozása okozhat súlycsökkenést, ami szintén befolyásolja a feldolgozott termékek árát.

A Lidl is sokkal több halat adott el, mint tavaly. Tőzsér Judit, a cég kommunikációs vezetője elmondta, hogy a polcaikon lévő haltermékek ára átlagosan 4 százalékkal nőtt az év közbeni termelői árváltozások miatt. A halvásárlás 30-40 százaléka a karácsonyi időszakra esik, de ez az arány valamelyest csökkenhet a kereslet évközi növekedésével.

(Világgazdaság, 2018. augusztus 31.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.