butikpórázon₪vásárlóktere

Panaszkönyv: mától csak üres lapokkal

Sok boltos nem tudja: ma lép hatályba az a szabály, hogy a vásárló nem láthatja a régebbi beírásokat a panaszkönyvben, hivatalosan vásárlók könyvében. A beírásokat tartalmazó lapokat el kellett távolítani. Nem volt könnyű, olló is kellett hozzá. Négy évtizedes törvényes múltja van a vásárlók könyvének. A boltosok szerint nem nagyon használják a vásárlók. És ha egyébként minden panaszról jegyzőkönyvet kell felvenni, akkor minek a kettő, hiszen a panaszkönyv most jegyzőkönyvnyire fogyatkozott. Vettünk kettőt, mit tudunk kezdeni vele. És nincs írott szabály, hogy melyik lapot kell odaadni a vásárlónak, vagy kell-e tollat tartani mellette. 

Két boltos beszélget. - Te, figyelj már, nálad is járt az a Kovács? Hozzánk minden reggel bejön, egyből elkéri a vásárlók könyvét és beleír valamit. És nem vásárol semmit, körül se néz. Nem győzöm a válaszolgatást. - Hmmm... Hát próbálkozott már nálam is, de én elhajtottam. Mondtam neki, ha még egyszer beleír valamit, akkor kirakom a facebookra, hogy idejár papírt koptatni. Azóta nem jön. - De miért csinálja? - Neked válaszolni kell minden beírásra. Ő meg bélyeget gyűjt, amit leáztat a postai borítékról.

Lehetne majd dolguk az ellenőrzésre kijelölt járási hivataloknak, ha rászánják magukat április 26-tól. Ezen a napon lép hatályba ugyanis az a törvénymódosítás, mely alapján a különböző szolgáltatóhelyeken, boltokban, vagy például vendéglőkben, vagy éppen a fodrásznál a vásárlók már nem láthatják a korábbi bejegyzéseket. Számvetésünk szerint több mint 200 ezer boltos, vagy más szolgáltatóhelyen kötelező a vásárlók könyvének kihelyezése. (A statisztika a boltok, vendéglátóhelyek, szálláshelyek számát rögzíti, de például egyes szolgáltatóhelyekét, például fodrászatokét már nem, igaz, utóbbiak vannak sokkal kevesebben.)

A fogyasztóvédelmet irányító szaktárca (az Innovációs és Technológiai Minisztérium) közzé is tette felhívását, hogy nem kötelező új vásárlók könyvét venni a régi helyett, elégséges a régi bejegyzéseket tartalmazó oldalak eltávolítása. Ez igaz, de azért nem is olyan egyszerű feladat. Egy biztos, olló nélkül sok helyen nehezen megy.

Boltosok: nem sokan használják a vásárlók könyvét

Megkérdeztünk boltosokat, hogyan készülnek a változásra. Többségük tőlünk tudta meg, hogy lesz változás, ez egyébként máskor is így szokott lenni, de csak legyintettek egyet, hiszen szerintük a vásárlók egyre kevesebbet bíbelődnek a vásárlók könyvével. 2019-es keltű bejegyzésre nem sokan emlékeztek röpke körkérdésünk során. Ja, persze, kíváncsiságból belelapoztunk több vásárlók könyvébe és ez igaz, ez évi bejegyzéssel csak elvétve találkoztunk.

Nem is tudni egyébként, hogyan ragadt itt a vásárlók könyvének az intézménye a mai napig, amit nagyon sok évvel ezelőtt még panaszkönyvnek hívtak. Van, aki ma is így keresi.

A múltról annyit, hogy a jelenleg hatályos, 2005-ben született kereskedelmi törvény szinte szó szerint vette át a vele leváltott 1978 évi belkereskedelmi törvény szövegét, ami önmagában nem baj (1978 előtt pedig nem volt törvényi szintű szabályozása a boltos kereskedelemnek, a 2005-ös jogváltás volt a második új törvényalkotási menet, de ez már kertöri). Például szó szerint egyezik a régi szöveggel az, hogy "az üzletekben jól látható és könnyen hozzáférhető helyen" kell a vásárlók könyvét elhelyezni, de az is, hogy "a vásárlót e jogának gyakorlásában megakadályozni vagy befolyásolni tilos". Hiába, a fogyasztóvédelem örök műfaj, ha pedig vannak turpiskodásra hajlamos vállalkozók, akkor minek változtatni.

De hát amit a boltosok leginkább furcsállottak, az az, hogy ha el kell tüntetniük a régi bejegyezéseket a beíró, vagy csak kíváncsiskodó vásárlók elől (van, aki elkéri és csak lapozgat benne), akkor már sok értelme  végképp nincs is az egésznek. A panaszügyintézésre vonatkozó fogyasztóvédelmi előírások szerint ugyanis gyakorlatilag, a lényeget tekintve ugyanúgy kell eljárniuk a  boltosoknak, szolgáltatóknak, mint a vásárlók könyvébe beleírt bejegyzések esetében, azaz 30 napon belül meg kell válaszolni a vásárló panaszát. Érdemben persze. És a kettő között most már semmi a különbség. Az üres papírt mindkét esetben a boltos adja.

Nincs szabály arra, melyik oldal a vásárlóé és hogy tollat is kell adni neki

Köszönjük, ha valaki megtalálja az erre vonatkozó jogszabályi részt, nekünk nem sikerült. Persze, a jogban létezik olyan is, ami csak következik a leírtakból, majd most rá lehet erősíteni. És vannak megszokások is, esetleg régebbi előírásokból. Egyébként a vásárlók könyvében a sorszámozott oldalakból kettő egyforma, ugyanazzal a sorszámmal és az eredeti marad a boltosnál, a másolatot viheti a vásárló haza, a szokásjog alapján.

És tollat is látni a legtöbb helyen a vásárlók könyve mellett, ami egyébként - udvariasan fogalmazva - fogyó eszköz is. Volt persze olyan boltosunk is, aki hirtelenjében nem találta a vásárlók könyvét, se papír, se toll, de azt mondta, nála még nem panaszkodott senki és már nem emlékszik, hova is tette. Mondtuk neki, mindegy hova, csak lássa a vásárló.

Vásároltunk két darab vásárlók könyvét - de mit csináljunk a kitépett lapokkal

Biztos, ami biztos, kipróbáltuk, hogyan lehet a vásárlók könyvéből a régi bejegyzéseket tartalmazó oldalakat kitépni. A boltosok is kíváncsiak voltak rá és volt, akinek szerencséje volt, mert a nyomtatványgyártó mindkét oldalt kitéphetővé tette (perforálta). De volt olyan is, ahol csak a második oldal volt perforálva, így ezekben volt némi keveredés, melyiket is adták oda a vásárlónak (mi most nem áruljuk el).

És volt olyan is szép számmal, ahol a szokásjog alapján az első oldal volt perforálva, azt oda is adták a vásárlónak.

De a neheze: a második csak ollóval jön ki (már ha van szépérzéke a boltosnak).

Amit mi kaptunk néhány napja a boltban, új vásárlók könyve nyomtatványt, abból az egyikben mindkét lapot, a másikban viszont csak az egyiket lehetett kitépni a perforáció segítségével. Így aki új vásárlók könyvét vesz, figyeljen oda, milyet talál, vagy vegyen egy ollót is mellé, ha az első oldal a perforált, de azt meg akarja tartani magának, s szokásjog alapján.

És akkor a hitelesítés: most már minek

Rend a lelke mindennek és a vásárlók könyvét, ami sorszámozott kell legyen, kétszer 25 oldalas általában, hitelesíteni kell a jegyzővel, mint kereskedelmi hatósággal. Az ok kitalálható, nehogy valaki a bejegyzést eldugja, elfelejtse és ne válaszoljon rá az előírt 30 napon belül.

És ennek az is a lényege, hogy a bejegyzések eredeti oldalai maradjanak a piros-fehér-zöld nemzeti színű zsinórral átfűzött, a fedlapokon elől-hátul lepecsételt füzetecskékben.

Jó, de a bejegyzéseket most már el kell távolítani (azt mondja a szakminisztérium is), de akkor minek a bejegyzésekkel egyre fogyó üres lapok hitelesítése, hiszen a lényeg éppen a bejegyzések őrzése és eltüntetésének megakadályozása lenne.

Hogy mi marad az utolsó bejegyzés után: két átfűzött fedlap és az oldalak csonkjai. Zsinórral átfűzve, lepecsételve.

Jogszabály mustra a panaszkodásról és a vásárlók könyvéről

Az 1997. évi CLV. törvény fogyasztóvédelemről azt mondja, hogy a fogyasztó panaszát szóban vagy írásban közölheti a vállalkozással. És itt nem esik szó a vásárlók könyvéről. A szóbeli panaszt azonnal meg kell vizsgálni, és szükség szerint orvosolni kell. Ha pedig a fogyasztó a panasz kezelésével nem ért egyet, vagy a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a vállalkozás a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról haladéktalanul köteles jegyzőkönyvet felvenni, és annak egy másolati példányát személyesen közölt szóbeli panasz esetén helyben a fogyasztónak átadni.

A telefonon vagy egyéb elektronikus hírközlési szolgáltatás felhasználásával közölt szóbeli panasz esetén a fogyasztónak legkésőbb az előírt érdemi válasszal egyidejűleg meg kell küldeni a jegyzőkönyvet. Tehát az elektronikus úton közölt panaszról is kötelező jegyzőkönyvet felvenni, sőt, egyedi azonosítószámmal kell ellátni. Na, ezt ellenőrizze valaki, de egyébként a boltosok tudják, hogy a legrosszabb reklám a panaszos vásárló. És ott vannak a közösségi oldalak is, ha valaki nagyon dühös. Ettől egyébként sokkal jobban félnek a boltosok, mint a vásárlók könyvétől. De hát mesélni mindenki tud valamiről.

A panaszról felvett jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az alábbiakat:

a) a fogyasztó neve, lakcíme,

b) a panasz előterjesztésének helye, ideje, módja,

c) a fogyasztó panaszának részletes leírása, a fogyasztó által bemutatott iratok, dokumentumok és egyéb bizonyítékok jegyzéke,

d) a vállalkozás nyilatkozata a fogyasztó panaszával kapcsolatos álláspontjáról, amennyiben a panasz azonnali kivizsgálása lehetséges,

e) a jegyzőkönyvet felvevő személy és – telefonon vagy egyéb elektronikus hírközlési szolgáltatás felhasználásával közölt szóbeli panasz kivételével – a fogyasztó aláírása,

f) a jegyzőkönyv felvételének helye, ideje,

g) telefonon vagy egyéb elektronikus hírközlési szolgáltatás felhasználásával közölt szóbeli panasz esetén a panasz egyedi azonosítószáma.

És a lényeg

Az írásbeli panaszt a vállalkozás a beérkezését követően harminc napon belül köteles írásban érdemben megválaszolni. A panaszt elutasító álláspontját a vállalkozás indokolni köteles. A vállalkozás a panaszról felvett jegyzőkönyvet és a válasz másolati példányát öt évig köteles megőrizni. A panasz elutasítása esetén a vállalkozás köteles a fogyasztót írásban tájékoztatni arról, hogy panaszával – annak jellege szerint – mely hatóság vagy békéltető testület eljárását kezdeményezheti. 

A kereskedelmi törvény ma azt írja elő, hogy az üzletekben jól látható és könnyen hozzáférhető helyen a kereskedelmi hatóságnál hitelesített, folyamatosan számozott oldalú vásárlók könyvét kell elhelyezni. A vásárlók a vásárlók könyvébe bejegyezhetik az üzlet működésével, továbbá az ott folytatott kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos panaszaikat és javaslataikat. A vásárlót e jogának gyakorlásában megakadályozni vagy befolyásolni tilos. (Csak érdekességképpen az 1978-as szöveg: Az üzletekben jól látható és könnyen hozzáférhető helyen vásárlók könyvét kell elhelyezni. A vásárlók abba jegyezhetik be az üzlet munkájával kapcsolatos panaszaikat, közérdekű bejelentéseiket és javaslataikat. A vásárlót e jogának gyakorlásában megakadályozni vagy befolyásolni tilos. A bejegyzést érdemben meg kell vizsgálni és az intézkedésről a vásárlót tájékoztatni kell.)

És az április 26-tól belépő új szabályrész: más vásárlók bejegyzéseit a személyes adatok megismerése lehetőségének kizárása céljából a vásárlók könyvéből a kereskedő a bejegyzést követően haladéktalanul eltávolítja és az oldalt, azt elzártan – a folyamatos sorszámozás rendjének megfelelően – megőrzi.
 
A 210/2009 számú kormányrendelet is szabályoz néhány adminisztratív jellegű kérdést, de ezek technikai jellegűek.
 
A mi fontos még, hogy a kereskedelmi tevékenység ellenőrzésére jogosult hatóságok két évre visszamenőleg vizsgálhatják a vásárlók könyvébe tett bejegyzéseket, valamint az írásbeli vásárlói panaszra adott válasz másodpéldányát.

És úgy egyébként a 2009. évi LXXVI. törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól is rendelkezik a panaszügyintézés feltételeiről.

A frizurára is lehet panasz.

(blokkk.com, 2019. április 26.)

 

Panaszkönyv: vége a puskázásnak

Ja igen, nem panaszkönyv, hanem vásárlók könyve. De hát az elnevezéstől függetlenül a vásárlók egy része szeret lapozgatni a vásárlók könyvében, miközben beleír valamit. Lehet persze olvasgatni benne durva dolgokat is, de a vicces bejegyzés sem ritka. Nos, a lapozgatásnak hamarosan vége, a bejegyzéseket tartalmazó lapokat pedig ki kell majd tépni, vagy vágni belőle.

Az Országgyűlés előtt már ott fekszik az a friss törvényjavaslat, mely egy sor törvényt igazít hozzá az uniós adatvédelmi előírásokhoz (ez az a GDPR, a személyes adatok védelmének követelményrendszere). Hát nem állítjuk, hogy a vásárlók könyve egy fajsúlyos kérdés lenne, de végül hosszú évtizedek óta része a kereskedelmi, fogyasztóvédelmi jognak. Nem csak a 2005-ben született, jelenleg is hatályos kereskedelmi törvény, hanem elődje, az 1978 évi I. számú, a belkereskedelemről szóló törvény is előírta, hogy lennie kell. De panaszkönyv volt már régebben is.

A két törvény szövege kísértetiesen hasonló, de hát ami jó, vagy annak tűnik, azon minek is változtatni: az üzletekben jól látható és könnyen hozzáférhető helyen vásárlók könyvét kell elhelyezni. A vásárlók abba jegyezhetik be az üzlet munkájával kapcsolatos panaszaikat, közérdekű bejelentéseiket és javaslataikat. A vásárlót e jogának gyakorlásában megakadályozni vagy befolyásolni tilos. A bejegyzést érdemben meg kell vizsgálni és az intézkedésről a vásárlót tájékoztatni kell. Ez volt a régi joganyagban és a mai is nagyon hasonlít erre.

És nyilván vannak vásárlók, akik számára érdekes olvasmány lehet a vásárlók könyve, hiszen szoktak is benne visszalapozgatni, ráadásul van, aki korábbi bejegyzésekhez hozzáír, vagy éppen rajzol valamit.

Adatvédelmi szigor a panaszkönyvben

Az uniós jog tiltja, hogy egy vállalkozásnál - a boltos is az - az odajutó személyes adatokat, most éppen a vásárlók bejegyzéseit, pontosabban hogy ki is írt bele, mi a lakcíme, elérhetősége, azt más idegen, akinek semmi köze hozzá, lássa.

Meg is született a törvénymódosítási javaslat, így a vásárlók könyvéről szóló passzus (a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 5. §-a) előreláthatóan a következő (4a) bekezdéssel egészül ki, idézzük: "más vásárlók által a vásárlók könyvébe bejegyzett személyes adatok megismerése lehetőségének kizárása céljából a vásárlók könyvéből a kereskedő a bejegyzést követően haladéktalanul eltávolítja a .... panaszt vagy javaslatot tartalmazó oldalt, azt elzártan – a folyamatos sorszámozás rendjének megfelelően – megőrzi és a hatóság felszólítására rendelkezésre bocsátja.”

Magyarra fordítva a vásárlók könyvének bejegyzéseit nem lehet benne hagyni, így azokat a lapokat, amire írt a vásárló, azt ki kell tépni, vagy vágni és az előírt ideig tárolni. Mivel a bejegyzésekre köteles a boltos, vagy más szolgáltató, például vendéglős, meghatározott időn belül válaszolni és ezt a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrizheti is.

És ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, az elfogadás kért időpontja március. Jön majd a nagy tépkedés időszaka.

De úgy egyébként kinek kell a vásárlók könyve

Nincs arról statisztika, hány bejegyzés is születik a vásárlók könyvében egy-egy esztendőben, de azt azért megkockáztatjuk, hogy a közösségi oldalak jócskán lepipálják már. És boltosok mondták, hogy a közösségi oldalak nagyon meg tudnak tépni egy szolgáltatót, ha valamiért nem tetszik a vásárlóknak. Vásárlók könyve bejegyzések viszont nem nagyon keringenek a neten és nincsenek hírek arról sem, miket írnak bele a vásárlók. Persze egy okos boltos erre is figyel, és nem fog rossz reklámot csinálni magának.

A vásárlók könyvének száma a szolgáltatóhelyek száma alapján 200 ezer felett mozoghat. Ezekhez kell majd a közeljövőben hozzányúlni valamilyen módon. Tehát több mint 200 ezer füzetecskét kell majd átlapozni, kitépni, vágni a bejegyzéseket és a jövőben árgus szemekkel figyelni, mikor ír bele a vásárló.

A vásárlók könyvét a kereskedelmi hatóságnak (a jegyzőnek) hitelesítenie kell, ami - nem véletlenül - folyamatosan számozott oldalú (hát bizony régen, de nagyon, előfordult, hogy "véletlenül" kiszakadt belőle egy-egy oldal). A vásárlók a vásárlók könyvébe bejegyezhetik panaszaikat és javaslataikat, de azért a törvény kimondja azt is, ezeknek a bejegyzéseknek a szolgáltatóhely tevékenységéhez kell kapcsolódniuk. A kereskedelmi hatóság feltünteti a vásárlók könyve megnyitásának időpontját is. És azért az egy érdekes történet is lehet, amikor a boltos a hitelesített vásárlók könyvéből kitépdesi a bejegyzéseket tartalmazó lapokat.

A kereskedelmi tevékenység ellenőrzésére jogosult hatóságok két évre visszamenőleg vizsgálhatják a vásárlók könyvébe írt bejegyzéseket, valamint az írásbeli vásárlói panaszra adott válasz másodpéldányát. Ugyanis 30 napon belül a bejegyzésekre válaszolni is kell, írásban és érdemben.

A fogyasztóvédők csípik is nagyon a vásárlók könyvét, valamiért görcsösen ragaszkodnak hozzá. Ez azért érdekes álláspont, mert a fogyasztóvédelmi szabályok még azt is előírják, hogy a szóbeli panaszt (amihez nem kell se papír, se ceruza) azonnal meg kell vizsgálni és válaszolni, orvosolni kell. Ezzel persze így túl egyszerű lenne lerázni a vásárlót, tehát - helyesen - úgy folytatódik a szabály, hogy vita esetén az elintézetlen szóbeli panaszról is jegyzőkönyvet kell felvenni.

És a techvilágra is figyelemmel, a telefonon, elektronikusan tett panaszokat is nyilván kell tartani. Tehát e-mailben is lehet panaszkodni, és arra is kell válaszolnia a boltosnak.

De hát ha minden panaszt jegyzőkönyvbe kell foglalni amúgy is, akkor minek a vásárlók könyve, kérdezzük ismét.

(blokkk.com, 2019. február 13.)

 

El kell dugni a vásárlók könyvébe írtakat

GDPR második fejezet: ki kellene dobni a vásárlók könyvét? Ma 200 ezer helyen kötelező. Új kell majd, vagy elég kitépdesni a bejegyzések másolatát? És minek is egyáltalán ez a régről itt ragadt intézmény, amikor minden panaszról jegyzőkönyvet kell felvenni, ami persze egy másik papír?

A rendszerváltás előtti időszakról ragadt meg a vásárlók könyve, amibe irkálhat a vásárló, bármit, panaszt, dicséretet egyaránt. Nincs arról statisztika, hány bejegyzés is születik a vásárlók könyvében egy-egy esztendőben, de azt azért megkockáztatjuk, hogy a közösségi oldalak jócskán lepipálják már. És állítólag a közösségi oldalak nagyon meg tudnak tépni egy boltost, ha valamiért nem teszik a vásárlóknak.

Azt sem tudjuk, mióta kötelező a vásárlók könyvét a különböző szolgáltatóhelyeken kirakni (nem csak a boltban, hanem például vendéglőkben, szálláshelyeken is, megköszönjük, ha valaki tudja és elárulja: annyit tudunk, hogy 1978 óta van külön törvénye a boltoknak, persze az 1978-as első törvény már nem hatályos, 2005-ben sikerült lecserélni a maira).

A vásárlók könyvének száma a szolgáltatóhelyek száma alapján 200 ezer körül mozoghat. Ezekhez kell majd a közeljövőben hozzányúlni valamilyen módon. Tehát 200 ezer füzetecskét kell majd átlapozni, vagy esetleg kidobni.

De miért is: már megint a GDPR

Van az a GDPR, az uniós adatvédelmi szabályok csokra, aminek lényege, hogyan kell a vállalkozásoknak a hozzájuk jutó személyes adatokat kezelniük. A lényeg az, oly módon, hogy azt más idegen személy ne lássa. Az uniós rendeletről 2016-ban döntöttek, és 2018 május 25-től kell alkalmazni nálunk is. A kormány most kidolgozta azokat az ágazati törvénymódosítási javaslatokat (a kormány honlapján olvasható frissen), melyeket be kell léptetni a GDPR megfelelő alkalmazása érdekében.

A salátatörvény tervezete - mert sok területet érint - a vásárlók könyvének szabályait tartalmazó kereskedelmi törvény módosítását is előkészíti. Ezt azzal indokolja, hogy a vásárlók könyvének a már bejegyzést tartalmazó részeinek az adatvédelmi kötelezettségeknek megfelelő kezelése szükséges. Ez magyarra fordítva azt jelenti, hogy a vásárló, amikor bejegyzést ír a vásárlók könyvébe, nem láthatja, ki és mit írt be előtte.

Hát bizony, ebbe az adatkezelési körbe tartozik a vásárlók könyve, mivel ma nagyon is olyan, hogy nagyon is látni a korábbi bejegyzéseket, ha a vásárló kezébe nyomják, hogy írjon bele ő is. Csak lapozgatnia kell benne, persze visszafelé.

A vásárlók könyvének szabályai: kis dolognak tűnik, de hát elég bonyolultra sikeredett

Ahhoz, hogy kitaláljuk, mit is lehet tenni, kell vetni néhány pillantást a jelenlegi szabályokra. Vannak bőven, ahhoz képest, hogy csak egy füzetecskéről van szó.

A kereskedelmi törvény, amit majd módosítani kell, azt mondja ki, hogy az üzletekben jól látható és könnyen hozzáférhető helyen kell elhelyezni a vásárlók könyvét. Ezt azért nem lógatják ki a boltosok szabadon, mert előfordult már, hogy eltűnt rejtélyes módon, vagy például a kedves vásárló csemetéje, amíg a szülei vásároltak, rajzolgatott benne (könnyen ment, mert tollat is kell adni mellé).

A vásárlók könyvét a kereskedelmi hatóságnak (a jegyzőnek) hitelesítenie kell, ami - nem véletlenül - folyamatosan számozott oldalú (hát bizony régen, de nagyon, előfordult, hogy "véletlenül kiszakadt" belőle egy-egy oldal). A vásárlók a vásárlók könyvébe bejegyezhetik panaszaikat és javaslataikat, de azért a törvény kimondja azt is, ezeknek a bejegyzéseknek a szolgáltatóhely tevékenységéhez kell kapcsolódniuk. Tehát a játszótéri hintára nem itt kell panaszkodni és recepteket sem itt kell csere-berélni. A vásárlót e jogának gyakorlásában megakadályozni, vagy befolyásolni tilos (ez sem véletlen, volt már olyan, persze ez is nagyon régen, hogy "ha beír kedveském valamit, akkor többet nem szolgálom ki").

A kereskedelmi hatóság feltünteti a vásárlók könyve megnyitásának időpontját is.

Ezzel még nincs vége a szabályoknak, mert a vonatkozó kormányrendelet előírja azt is, hogy a vásárlók könyveként nyomdai úton előállított, legalább tíz A/4-es vagy A/5-ös méretű lapot tartalmazó nyomtatvány alkalmazható. És a vásárlók könyve tartalmazza a kereskedő nevét, címét és székhelyét, valamint cégjegyzékszámát, továbbá az egyéni vállalkozó nyilvántartási számát is.

És a legfontosabb, mivel a vásárlók könyve nem a szolgáltató szórakoztatását szolgálja, hogy a kereskedelmi tevékenység ellenőrzésére jogosult hatóságok két évre visszamenőleg vizsgálhatják a vásárlók könyvébe tett bejegyzéseket, valamint az írásbeli vásárlói panaszra adott válasz másodpéldányát. Ugyanis 30 napon belül a bejegyzésekre válaszolni is kell, írásban és érdemben.

Megoldások: kell egyáltalán?

Az biztos, hogy a vásárlók könyvébe írt bejegyzéseket el kell dugni. Tehát a vásárló a törvénymódosítást követően nem kaphat a kezébe olyat, amiben látni lehet a korábbi bejegyzéseket. És lesz rá 15 nap, mivel a jelenlegi tervek szerint az új szabályok a kihirdetést követő 15. napon lépnének hatályba. Hát akkor próbálkozzunk (jó ötleteket szívesen fogadunk):

- új típusú vásárlók könyve kell, amiből a bejegyzések másolatait a boltos kitépi és persze elteszi, így lehet nyomtatni újakat, de ehhez 15 nap azért majd kevés lesz,

- engedik a jelenlegi vásárlók könyvének megtartását, de a régi bejegyzések másolatait ki kell szedni valahogyan belőle, és nyilván a jövőbeni bejegyzésmásolatok sem maradhatnak benne: ezt persze óvatosan kell csinálni, egyszerűen tépdesni nem lehet a lapokat (nem erre készültek), de egy olló is megteszi (a kormány most nagyon ráhajtott a környezetvédelemre, tehát ez egy kézenfekvő megoldás is lehet, és majd a betelt vásárlók könyvét válthatja egy újabb típusú),

- félbe is lehet hajtani a bejegyzésmásolatokat, ami kicsit pepecselős, de a célnak megfelel, viszont figyelni kell a vásárlót az új bejegyzés készítés közben, hogy ne leselkedjen a korábbiakban (összetűzni, ragasztani az ellenőrzések miatt nem lehet).

De minek is kell a vásárlók könyve? Hiszen a panaszokról egyébként is kötelező jegyzőkönyvet felvenni

A fogyasztóvédők csípik is nagyon a bevásárlók könyvét, valamiért ragaszkodnak hozzá. Ez ezért érdekes álláspont, mert a fogyasztóvédelmi szabályok még azt is előírják, hogy a szóbeli panaszt (amihez nem kell se papír, se ceruza) azonnal meg kell vizsgálni és válaszolni, orvosolni kell. Ezzel persze így túl egyszerű lenne lerázni a vásárlót, tehát - helyesen - úgy folytatódik a szabály, hogy vita esetén az elintézetlen szóbeli panaszról jegyzőkönyvet kell felvenni.

Természetesen az írásbeli panaszról is jegyzőkönyvet kell felvenni, ráadásul írásban, másként jegyzőkönyv nem képzelhető el, és érdemben meg kell válaszolni 30 napon belül (mint a vásárlók könyvének bejegyzéseit).

És a techvilágot is figyelve, a telefonon, elektronikusan tett panaszokat is nyilván kell tartani. Tehát e-mailben is lehet panaszkodni. és arra is kell válaszolnia a boltosnak.

De hát ha minden panaszt jegyzőkönyvbe kell foglalni amúgy is, akkor minek a vásárlók könyve?

(blokkk.com, 2018. október 2.)

 

GDPR első napja: 7,6 milliárd euró

A GDPR bevezetésének napján 7,6 milliárd euróra perlik a Facebookot és a Google-t.

Az új uniós adatvédelmi rendelet, ismertebb nevén a GDPR május 25-én lett aktív, és már a hatályba lépésének első napján a Facebookot 3,9 milliárd, a Google-t pedig 3,7 milliárd euróra büntetné egy osztrák aktivista, aki feljelentette a cégeket az Uniónál, írja az Index a Verge nyomán.

Max Schrems, személyes adatok védelméért küzdő aktivista régóta kritizálja a cégeket, amiért rengeteg személyes adatot gyűjtenek a felhasználóikról. Most már a jogszabályi környezet is adott ahhoz, hogy feljelentse őket.A GDPR lényege, hogy a felhasználóikról csak úgy gyűjthetnek adatokat a cégek, ha a gyűjtést meg tudják indokolni, és a felhasználó egyértelműen, aktívan beleegyezik az adatai tárolásába. Ezzel akarnak véget vetni annak, hogy a különböző oldalakon a háttérben rengeteg kis cookie gyűjtsön mindenféle információt az internetezők szokásairól.(Index, 2018. május 25.)

 

A Google-t már nyúzzák, törölje az adatomat

2,4 millió kérést kapott a Google, hogy töröljön adatot. 

A Google 2,4 millió európai cégtől és magánszemélytől kapott eddig kérést, hogy "felejtsék el" az adataikat, kínos fotóikat, vagy a lakcímüket, vagyis hogy a Google keresőben ne lehessen megtalálni ezeket - áll a keresőóriás éves transzparenciajelentésében, számol be a Portfolio.

A legtöbben a szokásos szenzitív információk - fotók, lakcímek, videók - eltüntetését kérvényezik a Google-től, ugyanakkor 41 ezer közszereplő, és 34 ezer politikus élt az adatok elfeledtetéshez való jogával.
Ezt a jogot 2014 májusa óta biztosítja az EU az uniós állampolgároknak, ilyen joga például az Egyesült Államokban élőknek nincs. Európában a nem pontos, szenzitív, irreleváns, vagy káros tartalmakat töröltetni lehet a keresőmotorokkal.

2014 óta 2,4 millió kérés érkezett a Google-höz, 2,1 millió kérést dolgoztak fel, ezek 43 százalékát, durván 900 ezer kérést teljesítettek. 

Külön iparág alakult az ilyen kérések jogi kezelésére, a kérelmek kb. 15 százalékát, 360 ezer kérelmet például 1000 megbízott cég (ügyvédi iroda, PR-cég) nyújtott be az érintettek nevében.

Az EU általános adatvédelmi rendelete, a GDPR május 25-én lép életbe, mely további jogokat ad az állampolgároknak az adataik felett, és jelentős bírságokat helyez kilátásba, ha az adatokat kezelők elveszítik vagy nem előírásnak megfelelően használják az adatokat.

(Portfolio, CNBC, 2018. február 28.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.