mérlegen

El kell dugni a vásárlók könyvébe írtakat

GDPR második fejezet: ki kellene dobni a vásárlók könyvét? Ma 200 ezer helyen kötelező. Új kell majd, vagy elég kitépdesni a bejegyzések másolatát? És minek is egyáltalán ez a régről itt ragadt intézmény, amikor minden panaszról jegyzőkönyvet kell felvenni, ami persze egy másik papír? 

Két boltos beszélget. - Te, figyelj már, nálad is járt az a Kovács? Hozzánk minden reggel bejön, egyből elkéri a vásárlók könyvét és beleír valamit. Nem vásárol az semmit, körül se néz. Nem győzöm a válaszolgatást. - Hmmm... Hát próbálkozott már nálam is, de én elhajtottam. Mondtam neki, ha még egyszer beleír valamit, akkor kirakom a facebookra. Azóta nem jön. - De miért csinálja? - Bélyeget gyűjt. 

A rendszerváltás előtti időszakról ragadt meg a vásárlók könyve, amibe irkálhat a vásárló, bármit, panaszt, dicséretet egyaránt. Nincs arról statisztika, hány bejegyzés is születik a vásárlók könyvében egy-egy esztendőben, de azt azért megkockáztatjuk, hogy a közösségi oldalak jócskán lepipálják már. És állítólag a közösségi oldalak nagyon meg tudnak tépni egy boltost, ha valamiért nem teszik a vásárlóknak.

Azt sem tudjuk, mióta kötelező a vásárlók könyvét a különböző szolgáltatóhelyeken kirakni (nem csak a boltban, hanem például vendéglőkben, szálláshelyeken is, megköszönjük, ha valaki tudja és elárulja: annyit tudunk, hogy 1978 óta van külön törvénye a boltoknak, persze az 1978-as első törvény már nem hatályos, 2005-ben sikerült lecserélni a maira).

A vásárlók könyvének száma a szolgáltatóhelyek száma alapján 200 ezer körül mozoghat. Ezekhez kell majd a közeljövőben hozzányúlni valamilyen módon. Tehát 200 ezer füzetecskét kell majd átlapozni, vagy esetleg kidobni.

De miért is: már megint a GDPR

Van az a GDPR, az uniós adatvédelmi szabályok csokra, aminek lényege, hogyan kell a vállalkozásoknak a hozzájuk jutó személyes adatokat kezelniük. A lényeg az, oly módon, hogy azt más idegen személy ne lássa. Az uniós rendeletről 2016-ban döntöttek, és 2018 május 25-től kell alkalmazni nálunk is. A kormány most kidolgozta azokat az ágazati törvénymódosítási javaslatokat (a kormány honlapján olvasható frissen), melyeket be kell léptetni a GDPR megfelelő alkalmazása érdekében.

A salátatörvény tervezete - mert sok területet érint - a vásárlók könyvének szabályait tartalmazó kereskedelmi törvény módosítását is előkészíti. Ezt azzal indokolja, hogy a vásárlók könyvének a már bejegyzést tartalmazó részeinek az adatvédelmi kötelezettségeknek megfelelő kezelése szükséges. Ez magyarra fordítva azt jelenti, hogy a vásárló, amikor bejegyzést ír a vásárlók könyvébe, nem láthatja, ki és mit írt be előtte.

Hát bizony, ebbe az adatkezelési körbe tartozik a vásárlók könyve, mivel ma nagyon is olyan, hogy nagyon is látni a korábbi bejegyzéseket, ha a vásárló kezébe nyomják, hogy írjon bele ő is. Csak lapozgatnia kell benne, persze visszafelé.

A vásárlók könyvének szabályai: kis dolognak tűnik, de hát elég bonyolultra sikeredett

Ahhoz, hogy kitaláljuk, mit is lehet tenni, kell vetni néhány pillantást a jelenlegi szabályokra. Vannak bőven, ahhoz képest, hogy csak egy füzetecskéről van szó.

A kereskedelmi törvény, amit majd módosítani kell, azt mondja ki, hogy az üzletekben jól látható és könnyen hozzáférhető helyen kell elhelyezni a vásárlók könyvét. Ezt azért nem lógatják ki a boltosok szabadon, mert előfordult már, hogy eltűnt rejtélyes módon, vagy például a kedves vásárló csemetéje, amíg a szülei vásároltak, rajzolgatott benne (könnyen ment, mert tollat is kell adni mellé).

A vásárlók könyvét a kereskedelmi hatóságnak (a jegyzőnek) hitelesítenie kell, ami - nem véletlenül - folyamatosan számozott oldalú (hát bizony régen, de nagyon, előfordult, hogy "véletlenül kiszakadt" belőle egy-egy oldal). A vásárlók a vásárlók könyvébe bejegyezhetik panaszaikat és javaslataikat, de azért a törvény kimondja azt is, ezeknek a bejegyzéseknek a szolgáltatóhely tevékenységéhez kell kapcsolódniuk. Tehát a játszótéri hintára nem itt kell panaszkodni és recepteket sem itt kell csere-berélni. A vásárlót e jogának gyakorlásában megakadályozni, vagy befolyásolni tilos (ez sem véletlen, volt már olyan, persze ez is nagyon régen, hogy "ha beír kedveském valamit, akkor többet nem szolgálom ki").

A kereskedelmi hatóság feltünteti a vásárlók könyve megnyitásának időpontját is.

Ezzel még nincs vége a szabályoknak, mert a vonatkozó kormányrendelet előírja azt is, hogy a vásárlók könyveként nyomdai úton előállított, legalább tíz A/4-es vagy A/5-ös méretű lapot tartalmazó nyomtatvány alkalmazható. És a vásárlók könyve tartalmazza a kereskedő nevét, címét és székhelyét, valamint cégjegyzékszámát, továbbá az egyéni vállalkozó nyilvántartási számát is.

És a legfontosabb, mivel a vásárlók könyve nem a szolgáltató szórakoztatását szolgálja, hogy a kereskedelmi tevékenység ellenőrzésére jogosult hatóságok két évre visszamenőleg vizsgálhatják a vásárlók könyvébe tett bejegyzéseket, valamint az írásbeli vásárlói panaszra adott válasz másodpéldányát. Ugyanis 30 napon belül a bejegyzésekre válaszolni is kell, írásban és érdemben.

Megoldások: kell egyáltalán?

Az biztos, hogy a vásárlók könyvébe írt bejegyzéseket el kell dugni. Tehát a vásárló a törvénymódosítást követően nem kaphat a kezébe olyat, amiben látni lehet a korábbi bejegyzéseket. És lesz rá 15 nap, mivel a jelenlegi tervek szerint az új szabályok a kihirdetést követő 15. napon lépnének hatályba. Hát akkor próbálkozzunk (jó ötleteket szívesen fogadunk):

- új típusú vásárlók könyve kell, amiből a bejegyzések másolatait a boltos kitépi és persze elteszi, így lehet nyomtatni újakat, de ehhez 15 nap azért majd kevés lesz,

- engedik a jelenlegi vásárlók könyvének megtartását, de a régi bejegyzések másolatait ki kell szedni valahogyan belőle, és nyilván a jövőbeni bejegyzésmásolatok sem maradhatnak benne: ezt persze óvatosan kell csinálni, egyszerűen tépdesni nem lehet a lapokat (nem erre készültek), de egy olló is megteszi (a kormány most nagyon ráhajtott a környezetvédelemre, tehát ez egy kézenfekvő megoldás is lehet, és majd a betelt vásárlók könyvét válthatja egy újabb típusú),

- félbe is lehet hajtani a bejegyzésmásolatokat, ami kicsit pepecselős, de a célnak megfelel, viszont figyelni kell a vásárlót az új bejegyzés készítés közben, hogy ne leselkedjen a korábbiakban (összetűzni, ragasztani az ellenőrzések miatt nem lehet).

De minek is kell a vásárlók könyve? Hiszen a panaszokról egyébként is kötelező jegyzőkönyvet felvenni

A fogyasztóvédők csípik is nagyon a bevásárlók könyvét, valamiért ragaszkodnak hozzá. Ez ezért érdekes álláspont, mert a fogyasztóvédelmi szabályok még azt is előírják, hogy a szóbeli panaszt (amihez nem kell se papír, se ceruza) azonnal meg kell vizsgálni és válaszolni, orvosolni kell. Ezzel persze így túl egyszerű lenne lerázni a vásárlót, tehát - helyesen - úgy folytatódik a szabály, hogy vita esetén az elintézetlen szóbeli panaszról jegyzőkönyvet kell felvenni.

Természetesen az írásbeli panaszról is jegyzőkönyvet kell felvenni, ráadásul írásban, másként jegyzőkönyv nem képzelhető el, és érdemben meg kell válaszolni 30 napon belül (mint a vásárlók könyvének bejegyzéseit).

És a techvilágot is figyelve, a telefonon, elektronikusan tett panaszokat is nyilván kell tartani. Tehát e-mailben is lehet panaszkodni. és arra is kell válaszolnia a boltosnak.

De hát ha minden panaszt jegyzőkönyvbe kell foglalni amúgy is, akkor minek a vásárlók könyve?

(blokkk.com, 2018. október 2.)

 

GDPR első napja: 7,6 milliárd euró

A GDPR bevezetésének napján 7,6 milliárd euróra perlik a Facebookot és a Google-t.

Az új uniós adatvédelmi rendelet, ismertebb nevén a GDPR május 25-én lett aktív, és már a hatályba lépésének első napján a Facebookot 3,9 milliárd, a Google-t pedig 3,7 milliárd euróra büntetné egy osztrák aktivista, aki feljelentette a cégeket az Uniónál, írja az Index a Verge nyomán.

Max Schrems, személyes adatok védelméért küzdő aktivista régóta kritizálja a cégeket, amiért rengeteg személyes adatot gyűjtenek a felhasználóikról. Most már a jogszabályi környezet is adott ahhoz, hogy feljelentse őket.

 

A GDPR lényege, hogy a felhasználóikról csak úgy gyűjthetnek adatokat a cégek, ha a gyűjtést meg tudják indokolni, és a felhasználó egyértelműen, aktívan beleegyezik az adatai tárolásába. Ezzel akarnak véget vetni annak, hogy a különböző oldalakon a háttérben rengeteg kis cookie gyűjtsön mindenféle információt az internetezők szokásairól.

(Index, 2018. május 25.)

 

A Google-t már nyúzzák, törölje az adatomat

2,4 millió kérést kapott a Google, hogy töröljön adatot. 

A Google 2,4 millió európai cégtől és magánszemélytől kapott eddig kérést, hogy "felejtsék el" az adataikat, kínos fotóikat, vagy a lakcímüket, vagyis hogy a Google keresőben ne lehessen megtalálni ezeket - áll a keresőóriás éves transzparenciajelentésében, számol be a Portfolio.

A legtöbben a szokásos szenzitív információk - fotók, lakcímek, videók - eltüntetését kérvényezik a Google-től, ugyanakkor 41 ezer közszereplő, és 34 ezer politikus élt az adatok elfeledtetéshez való jogával.

Ezt a jogot 2014 májusa óta biztosítja az EU az uniós állampolgároknak, ilyen joga például az Egyesült Államokban élőknek nincs. Európában a nem pontos, szenzitív, irreleváns, vagy káros tartalmakat töröltetni lehet a keresőmotorokkal.
2014 óta 2,4 millió kérés érkezett a Google-höz, 2,1 millió kérést dolgoztak fel, ezek 43 százalékát, durván 900 ezer kérést teljesítettek.

Külön iparág alakult az ilyen kérések jogi kezelésére, a kérelmek kb. 15 százalékát, 360 ezer kérelmet például 1000 megbízott cég (ügyvédi iroda, PR-cég) nyújtott be az érintettek nevében.

Az EU általános adatvédelmi rendelete, a GDPR május 25-én lép életbe, mely további jogokat ad az állampolgároknak az adataik felett, és jelentős bírságokat helyez kilátásba, ha az adatokat kezelők elveszítik vagy nem előírásnak megfelelően használják az adatokat.

(Portfolio, CNBC, 2018. február 28.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.