butik₪pórázon

GDPR: 58 bírság nálunk

Adatvédelem: egyre több a bírság, de még mindig kevés a felkészült szervezet. 

Meghaladta a 140 millió forintot a Magyarországon működő cégekre kiszabott GDPR (Európai általános adatvédelmi rendelet) bírságok együttes összege, írja a Magyar Nemzet. Leggyakrabban a személyes adatok kezelésére vonatkozó elvet sértik meg a vállalatok, amiért az elmúlt mintegy másfél évben már 58 alkalommal büntetett a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH). A legtöbb szervezet a mai napig késik a GDPR megfeleléshez szükséges IT-fejlesztések befejezésével, amivel további bírságokat kockáztatnak – olvasható az EY közleményében.

Esetenként átlagosan 2,5 millió forint értékben, eddig összesen 58 alkalommal szabott ki bírságot hazai cégekre a NAIH 2018 májusa óta az általános adatvédelmi rendelet megsértésért.

Európában az eddigi legnagyobb, több mint 66 milliárd forintos bírságot a British Airways könyvelhette el, de szintén több tízmilliárdot kellett fizetnie a GDPR megsértése miatt a nemzetközi szállodaláncnak, a Marriott Internationalnek.

– A számokból egyértelműen látszik, hogy véget ért a türelmi időszak. Míg 2018-ban mindössze 151 millió forint bírságot szabtak ki az európai adatvédelmi hatóságok, a tavalyi évben már a 130 milliárd forintot is meghaladta ez az összeg – hangsúlyozta Zala Mihály, az EY információbiztonsággal foglalkozó vezetője.

Leggyakrabban a személyes adatok kezelésére vonatkozó elvek megsértése miatt bírságolnak a hatóságok. Európában ezért 79 esetben szabtak ki büntetést a felettes szervek. Szintén gyakran vétenek a cégek az adatkezelés jogszerűsége (68 eset) és az adatkezelés biztonsága ellen (48 eset).

– A rendelet bevezetésekor a legtöbb cég megtette az alapvető intézkedéseket a megfelelés érdekében. Adatkezelési nyilvántartást vezetett be, elvégezte a szükséges hatásvizsgálatokat vagy oktatta például a dolgozóit. Ezt követően azonban sokan fellélegeztek, és továbbra is késnek a szükséges IT-fejlesztésekkel – emelte ki Zala Mihály.

A szakember szerint ez azért okoz jelentős kockázatot, mert a kiberbűnözők folyamatosan keresik azokat az elavult szoftvereket, amin keresztül könnyen és gyorsan lophatnak tömegesen személyes adatot. Egy sikeres támadás pedig, mint ahogy arra már hazai példát is láthattunk, nagyon gyorsan vezethet több tíz vagy akár százmillió forintos bírsághoz is.

(Magyar Nemzet, 2020. február 4.)

 

GDPR első napja: 7,6 milliárd euró

A GDPR bevezetésének napján 7,6 milliárd euróra perlik a Facebookot és a Google-t.

Az új uniós adatvédelmi rendelet, ismertebb nevén a GDPR május 25-én lett aktív, és már a hatályba lépésének első napján a Facebookot 3,9 milliárd, a Google-t pedig 3,7 milliárd euróra büntetné egy osztrák aktivista, aki feljelentette a cégeket az Uniónál, írja az Index a Verge nyomán.

Max Schrems, személyes adatok védelméért küzdő aktivista régóta kritizálja a cégeket, amiért rengeteg személyes adatot gyűjtenek a felhasználóikról. Most már a jogszabályi környezet is adott ahhoz, hogy feljelentse őket.A GDPR lényege, hogy a felhasználóikról csak úgy gyűjthetnek adatokat a cégek, ha a gyűjtést meg tudják indokolni, és a felhasználó egyértelműen, aktívan beleegyezik az adatai tárolásába. Ezzel akarnak véget vetni annak, hogy a különböző oldalakon a háttérben rengeteg kis cookie gyűjtsön mindenféle információt az internetezők szokásairól.

(Index, 2018. május 25.)

 

A Google-t már nyúzzák, törölje az adatomat

2,4 millió kérést kapott a Google, hogy töröljön adatot. 

A Google 2,4 millió európai cégtől és magánszemélytől kapott eddig kérést, hogy "felejtsék el" az adataikat, kínos fotóikat, vagy a lakcímüket, vagyis hogy a Google keresőben ne lehessen megtalálni ezeket - áll a keresőóriás éves transzparenciajelentésében, számol be a Portfolio.

A legtöbben a szokásos szenzitív információk - fotók, lakcímek, videók - eltüntetését kérvényezik a Google-től, ugyanakkor 41 ezer közszereplő, és 34 ezer politikus élt az adatok elfeledtetéshez való jogával.
Ezt a jogot 2014 májusa óta biztosítja az EU az uniós állampolgároknak, ilyen joga például az Egyesült Államokban élőknek nincs. Európában a nem pontos, szenzitív, irreleváns, vagy káros tartalmakat töröltetni lehet a keresőmotorokkal.

2014 óta 2,4 millió kérés érkezett a Google-höz, 2,1 millió kérést dolgoztak fel, ezek 43 százalékát, durván 900 ezer kérést teljesítettek. 

Külön iparág alakult az ilyen kérések jogi kezelésére, a kérelmek kb. 15 százalékát, 360 ezer kérelmet például 1.000 megbízott cég (ügyvédi iroda, PR-cég) nyújtott be az érintettek nevében.

Az EU általános adatvédelmi rendelete, a GDPR május 25-én lép életbe, mely további jogokat ad az állampolgároknak az adataik felett, és jelentős bírságokat helyez kilátásba, ha az adatokat kezelők elveszítik vagy nem előírásnak megfelelően használják az adatokat.

(Portfolio, CNBC, 2018. február 28.)

 

Lefotózhatod a boltban az árat

Lengyelben. Pedig az áruházak nem szerették ezt.

A vásárlók panaszainak helyt adva a lengyel fogyasztóvédelem világossá tette, hogy álláspontja szerint bárki, bármilyen árat lefotózhat a boltokban, írja a Napi.hu. A kereskedelmi láncok viszont úgy gondolták, megtilthatják ezt az embereknek.

Reagálva a vevők panaszaira és a média beszámolóira, a lengyel fogyasztóvédelem leszögezte, hogy álláspontja szerint mindenkinek joga van lefényképezni a termékeket, akár abból a célból is, hogy összehasonlíthassák az árakat - adta hírül a gazeta.pl.

 A fogyasztóvédelem 25 nagy kereskedelmi láncolattól kért felvilágosítást arról, miért tiltották meg a boltokban a vásárlóknak az áruk lefényképezését. Az ár gyakran a legalapvetőbb tényező, ami a vásárlókat döntésre kényszeríti, hol is vegyék meg a kívánt terméket. Ráadásul a vonalkódban vagy az árak mellett gyakran olyan információk is vannak, amelyek a vevőknek fontosak, például az áru összetételére.

A Gazeta Wyborcza 2017 decemberében megírta, hogy a kereskedelmi láncok 70 százaléka nem engedte a fényképezést, vagy a kód beszkennelését telefonnal. A fogyasztóvédelmi hivatal figyelmeztetett arra, hogy ez a gyakorlat lehetetlenné teszi a vásárlóknak az árak összehasonlítását, ami ellentétes az erre vonatkozó jogszabályokkal.

(Napi.hu, 2018. február 25.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.