mérlegen

Panaszkönyv: vége a puskázásnak

Ja igen, nem panaszkönyv, hanem vásárlók könyve. De hát az elnevezéstől függetlenül a vásárlók egy része szeret lapozgatni a vásárlók könyvében, miközben beleír valamit. Lehet persze olvasgatni benne durva dolgokat is, de a vicces bejegyzés sem ritka. Nos, a lapozgatásnak hamarosan vége, a bejegyzéseket tartalmazó lapokat pedig ki kell majd tépni, vagy vágni belőle. 

Két boltos beszélget. - Te, figyelj már, nálad is járt az a Kovács? Hozzánk minden reggel bejön, egyből elkéri a vásárlók könyvét és beleír valamit. Nem vásárol az semmit, körül se néz. Nem győzöm a válaszolgatást. - Hmmm... Hát próbálkozott már nálam is, de én elhajtottam. Mondtam neki, ha még egyszer beleír valamit, akkor kirakom a facebookra, hogy idejár papírt koptatni. Azóta nem jön. - De miért csinálja? - Neked válaszolni kell minden beírásra. Ő meg bélyeget gyűjt, amit leáztat a postai borítékról. 

Az Országgyűlés előtt már ott fekszik az a friss törvényjavaslat, mely egy sor törvényt igazít hozzá az uniós adatvédelmi előírásokhoz (ez az a GDPR, a személyes adatok védelmének követelményrendszere). Hát nem állítjuk, hogy a vásárlók könyve egy fajsúlyos kérdés lenne, de végül hosszú évtizedek óta része a kereskedelmi, fogyasztóvédelmi jognak. Nem csak a 2005-ben született, jelenleg is hatályos kereskedelmi törvény, hanem elődje, az 1978 évi I. számú, a belkereskedelemről szóló törvény is előírta, hogy lennie kell. De panaszkönyv volt már régebben is.

A két törvény szövege kísértetiesen hasonló, de hát ami jó, vagy annak tűnik, azon minek is változtatni: az üzletekben jól látható és könnyen hozzáférhető helyen vásárlók könyvét kell elhelyezni. A vásárlók abba jegyezhetik be az üzlet munkájával kapcsolatos panaszaikat, közérdekű bejelentéseiket és javaslataikat. A vásárlót e jogának gyakorlásában megakadályozni vagy befolyásolni tilos. A bejegyzést érdemben meg kell vizsgálni és az intézkedésről a vásárlót tájékoztatni kell. Ez volt a régi joganyagban és a mai is nagyon hasonlít erre.

És nyilván vannak vásárlók, akik számára érdekes olvasmány lehet a vásárlók könyve, hiszen szoktak is benne visszalapozgatni, ráadásul van, aki korábbi bejegyzésekhez hozzáír, vagy éppen rajzol valamit.

Adatvédelmi szigor a panaszkönyvben

Az uniós jog tiltja, hogy egy vállalkozásnál - a boltos is az - az odajutó személyes adatokat, most éppen a vásárlók bejegyzéseit, pontosabban hogy ki is írt bele, mi a lakcíme, elérhetősége, azt más idegen, akinek semmi köze hozzá, lássa.

Meg is született a törvénymódosítási javaslat, így a vásárlók könyvéről szóló passzus (a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 5. §-a) előreláthatóan a következő (4a) bekezdéssel egészül ki, idézzük: "más vásárlók által a vásárlók könyvébe bejegyzett személyes adatok megismerése lehetőségének kizárása céljából a vásárlók könyvéből a kereskedő a bejegyzést követően haladéktalanul eltávolítja a .... panaszt vagy javaslatot tartalmazó oldalt, azt elzártan – a folyamatos sorszámozás rendjének megfelelően – megőrzi és a hatóság felszólítására rendelkezésre bocsátja.”

Magyarra fordítva a vásárlók könyvének bejegyzéseit nem lehet benne hagyni, így azokat a lapokat, amire írt a vásárló, azt ki kell tépni, vagy vágni és az előírt ideig tárolni. Mivel a bejegyzésekre köteles a boltos, vagy más szolgáltató, például vendéglős, meghatározott időn belül válaszolni és ezt a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrizheti is.

És ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, az elfogadás kért időpontja március. Jön majd a nagy tépkedés időszaka.

De úgy egyébként kinek kell a vásárlók könyve

Nincs arról statisztika, hány bejegyzés is születik a vásárlók könyvében egy-egy esztendőben, de azt azért megkockáztatjuk, hogy a közösségi oldalak jócskán lepipálják már. És boltosok mondták, hogy a közösségi oldalak nagyon meg tudnak tépni egy szolgáltatót, ha valamiért nem tetszik a vásárlóknak. Vásárlók könyve bejegyzések viszont nem nagyon keringenek a neten és nincsenek hírek arról sem, miket írnak bele a vásárlók. Persze egy okos boltos erre is figyel, és nem fog rossz reklámot csinálni magának.

A vásárlók könyvének száma a szolgáltatóhelyek száma alapján 200 ezer felett mozoghat. Ezekhez kell majd a közeljövőben hozzányúlni valamilyen módon. Tehát több mint 200 ezer füzetecskét kell majd átlapozni, kitépni, vágni a bejegyzéseket és a jövőben árgus szemekkel figyelni, mikor ír bele a vásárló.

A vásárlók könyvét a kereskedelmi hatóságnak (a jegyzőnek) hitelesítenie kell, ami - nem véletlenül - folyamatosan számozott oldalú (hát bizony régen, de nagyon, előfordult, hogy "véletlenül" kiszakadt belőle egy-egy oldal). A vásárlók a vásárlók könyvébe bejegyezhetik panaszaikat és javaslataikat, de azért a törvény kimondja azt is, ezeknek a bejegyzéseknek a szolgáltatóhely tevékenységéhez kell kapcsolódniuk. A kereskedelmi hatóság feltünteti a vásárlók könyve megnyitásának időpontját is. És azért az egy érdekes történet is lehet, amikor a boltos a hitelesített vásárlók könyvéből kitépdesi a bejegyzéseket tartalmazó lapokat.

A kereskedelmi tevékenység ellenőrzésére jogosult hatóságok két évre visszamenőleg vizsgálhatják a vásárlók könyvébe írt bejegyzéseket, valamint az írásbeli vásárlói panaszra adott válasz másodpéldányát. Ugyanis 30 napon belül a bejegyzésekre válaszolni is kell, írásban és érdemben.

A fogyasztóvédők csípik is nagyon a vásárlók könyvét, valamiért görcsösen ragaszkodnak hozzá. Ez azért érdekes álláspont, mert a fogyasztóvédelmi szabályok még azt is előírják, hogy a szóbeli panaszt (amihez nem kell se papír, se ceruza) azonnal meg kell vizsgálni és válaszolni, orvosolni kell. Ezzel persze így túl egyszerű lenne lerázni a vásárlót, tehát - helyesen - úgy folytatódik a szabály, hogy vita esetén az elintézetlen szóbeli panaszról is jegyzőkönyvet kell felvenni.

És a techvilágra is figyelemmel, a telefonon, elektronikusan tett panaszokat is nyilván kell tartani. Tehát e-mailben is lehet panaszkodni, és arra is kell válaszolnia a boltosnak.

De hát ha minden panaszt jegyzőkönyvbe kell foglalni amúgy is, akkor minek a vásárlók könyve, kérdezzük ismét.

(blokkk.com, 2019. február 13.)

 

El kell dugni a vásárlók könyvébe írtakat

GDPR második fejezet: ki kellene dobni a vásárlók könyvét? Ma 200 ezer helyen kötelező. Új kell majd, vagy elég kitépdesni a bejegyzések másolatát? És minek is egyáltalán ez a régről itt ragadt intézmény, amikor minden panaszról jegyzőkönyvet kell felvenni, ami persze egy másik papír?

A rendszerváltás előtti időszakról ragadt meg a vásárlók könyve, amibe irkálhat a vásárló, bármit, panaszt, dicséretet egyaránt. Nincs arról statisztika, hány bejegyzés is születik a vásárlók könyvében egy-egy esztendőben, de azt azért megkockáztatjuk, hogy a közösségi oldalak jócskán lepipálják már. És állítólag a közösségi oldalak nagyon meg tudnak tépni egy boltost, ha valamiért nem teszik a vásárlóknak.

Azt sem tudjuk, mióta kötelező a vásárlók könyvét a különböző szolgáltatóhelyeken kirakni (nem csak a boltban, hanem például vendéglőkben, szálláshelyeken is, megköszönjük, ha valaki tudja és elárulja: annyit tudunk, hogy 1978 óta van külön törvénye a boltoknak, persze az 1978-as első törvény már nem hatályos, 2005-ben sikerült lecserélni a maira).

A vásárlók könyvének száma a szolgáltatóhelyek száma alapján 200 ezer körül mozoghat. Ezekhez kell majd a közeljövőben hozzányúlni valamilyen módon. Tehát 200 ezer füzetecskét kell majd átlapozni, vagy esetleg kidobni.

De miért is: már megint a GDPR

Van az a GDPR, az uniós adatvédelmi szabályok csokra, aminek lényege, hogyan kell a vállalkozásoknak a hozzájuk jutó személyes adatokat kezelniük. A lényeg az, oly módon, hogy azt más idegen személy ne lássa. Az uniós rendeletről 2016-ban döntöttek, és 2018 május 25-től kell alkalmazni nálunk is. A kormány most kidolgozta azokat az ágazati törvénymódosítási javaslatokat (a kormány honlapján olvasható frissen), melyeket be kell léptetni a GDPR megfelelő alkalmazása érdekében.

A salátatörvény tervezete - mert sok területet érint - a vásárlók könyvének szabályait tartalmazó kereskedelmi törvény módosítását is előkészíti. Ezt azzal indokolja, hogy a vásárlók könyvének a már bejegyzést tartalmazó részeinek az adatvédelmi kötelezettségeknek megfelelő kezelése szükséges. Ez magyarra fordítva azt jelenti, hogy a vásárló, amikor bejegyzést ír a vásárlók könyvébe, nem láthatja, ki és mit írt be előtte.

Hát bizony, ebbe az adatkezelési körbe tartozik a vásárlók könyve, mivel ma nagyon is olyan, hogy nagyon is látni a korábbi bejegyzéseket, ha a vásárló kezébe nyomják, hogy írjon bele ő is. Csak lapozgatnia kell benne, persze visszafelé.

A vásárlók könyvének szabályai: kis dolognak tűnik, de hát elég bonyolultra sikeredett

Ahhoz, hogy kitaláljuk, mit is lehet tenni, kell vetni néhány pillantást a jelenlegi szabályokra. Vannak bőven, ahhoz képest, hogy csak egy füzetecskéről van szó.

A kereskedelmi törvény, amit majd módosítani kell, azt mondja ki, hogy az üzletekben jól látható és könnyen hozzáférhető helyen kell elhelyezni a vásárlók könyvét. Ezt azért nem lógatják ki a boltosok szabadon, mert előfordult már, hogy eltűnt rejtélyes módon, vagy például a kedves vásárló csemetéje, amíg a szülei vásároltak, rajzolgatott benne (könnyen ment, mert tollat is kell adni mellé).

A vásárlók könyvét a kereskedelmi hatóságnak (a jegyzőnek) hitelesítenie kell, ami - nem véletlenül - folyamatosan számozott oldalú (hát bizony régen, de nagyon, előfordult, hogy "véletlenül kiszakadt" belőle egy-egy oldal). A vásárlók a vásárlók könyvébe bejegyezhetik panaszaikat és javaslataikat, de azért a törvény kimondja azt is, ezeknek a bejegyzéseknek a szolgáltatóhely tevékenységéhez kell kapcsolódniuk. Tehát a játszótéri hintára nem itt kell panaszkodni és recepteket sem itt kell csere-berélni. A vásárlót e jogának gyakorlásában megakadályozni, vagy befolyásolni tilos (ez sem véletlen, volt már olyan, persze ez is nagyon régen, hogy "ha beír kedveském valamit, akkor többet nem szolgálom ki").

A kereskedelmi hatóság feltünteti a vásárlók könyve megnyitásának időpontját is.

Ezzel még nincs vége a szabályoknak, mert a vonatkozó kormányrendelet előírja azt is, hogy a vásárlók könyveként nyomdai úton előállított, legalább tíz A/4-es vagy A/5-ös méretű lapot tartalmazó nyomtatvány alkalmazható. És a vásárlók könyve tartalmazza a kereskedő nevét, címét és székhelyét, valamint cégjegyzékszámát, továbbá az egyéni vállalkozó nyilvántartási számát is.

És a legfontosabb, mivel a vásárlók könyve nem a szolgáltató szórakoztatását szolgálja, hogy a kereskedelmi tevékenység ellenőrzésére jogosult hatóságok két évre visszamenőleg vizsgálhatják a vásárlók könyvébe tett bejegyzéseket, valamint az írásbeli vásárlói panaszra adott válasz másodpéldányát. Ugyanis 30 napon belül a bejegyzésekre válaszolni is kell, írásban és érdemben.

Megoldások: kell egyáltalán?

Az biztos, hogy a vásárlók könyvébe írt bejegyzéseket el kell dugni. Tehát a vásárló a törvénymódosítást követően nem kaphat a kezébe olyat, amiben látni lehet a korábbi bejegyzéseket. És lesz rá 15 nap, mivel a jelenlegi tervek szerint az új szabályok a kihirdetést követő 15. napon lépnének hatályba. Hát akkor próbálkozzunk (jó ötleteket szívesen fogadunk):

- új típusú vásárlók könyve kell, amiből a bejegyzések másolatait a boltos kitépi és persze elteszi, így lehet nyomtatni újakat, de ehhez 15 nap azért majd kevés lesz,

- engedik a jelenlegi vásárlók könyvének megtartását, de a régi bejegyzések másolatait ki kell szedni valahogyan belőle, és nyilván a jövőbeni bejegyzésmásolatok sem maradhatnak benne: ezt persze óvatosan kell csinálni, egyszerűen tépdesni nem lehet a lapokat (nem erre készültek), de egy olló is megteszi (a kormány most nagyon ráhajtott a környezetvédelemre, tehát ez egy kézenfekvő megoldás is lehet, és majd a betelt vásárlók könyvét válthatja egy újabb típusú),

- félbe is lehet hajtani a bejegyzésmásolatokat, ami kicsit pepecselős, de a célnak megfelel, viszont figyelni kell a vásárlót az új bejegyzés készítés közben, hogy ne leselkedjen a korábbiakban (összetűzni, ragasztani az ellenőrzések miatt nem lehet).

De minek is kell a vásárlók könyve? Hiszen a panaszokról egyébként is kötelező jegyzőkönyvet felvenni

A fogyasztóvédők csípik is nagyon a bevásárlók könyvét, valamiért ragaszkodnak hozzá. Ez ezért érdekes álláspont, mert a fogyasztóvédelmi szabályok még azt is előírják, hogy a szóbeli panaszt (amihez nem kell se papír, se ceruza) azonnal meg kell vizsgálni és válaszolni, orvosolni kell. Ezzel persze így túl egyszerű lenne lerázni a vásárlót, tehát - helyesen - úgy folytatódik a szabály, hogy vita esetén az elintézetlen szóbeli panaszról jegyzőkönyvet kell felvenni.

Természetesen az írásbeli panaszról is jegyzőkönyvet kell felvenni, ráadásul írásban, másként jegyzőkönyv nem képzelhető el, és érdemben meg kell válaszolni 30 napon belül (mint a vásárlók könyvének bejegyzéseit).

És a techvilágot is figyelve, a telefonon, elektronikusan tett panaszokat is nyilván kell tartani. Tehát e-mailben is lehet panaszkodni. és arra is kell válaszolnia a boltosnak.

De hát ha minden panaszt jegyzőkönyvbe kell foglalni amúgy is, akkor minek a vásárlók könyve?

(blokkk.com, 2018. október 2.)

 

GDPR első napja: 7,6 milliárd euró

A GDPR bevezetésének napján 7,6 milliárd euróra perlik a Facebookot és a Google-t.

Az új uniós adatvédelmi rendelet, ismertebb nevén a GDPR május 25-én lett aktív, és már a hatályba lépésének első napján a Facebookot 3,9 milliárd, a Google-t pedig 3,7 milliárd euróra büntetné egy osztrák aktivista, aki feljelentette a cégeket az Uniónál, írja az Index a Verge nyomán.

Max Schrems, személyes adatok védelméért küzdő aktivista régóta kritizálja a cégeket, amiért rengeteg személyes adatot gyűjtenek a felhasználóikról. Most már a jogszabályi környezet is adott ahhoz, hogy feljelentse őket.A GDPR lényege, hogy a felhasználóikról csak úgy gyűjthetnek adatokat a cégek, ha a gyűjtést meg tudják indokolni, és a felhasználó egyértelműen, aktívan beleegyezik az adatai tárolásába. Ezzel akarnak véget vetni annak, hogy a különböző oldalakon a háttérben rengeteg kis cookie gyűjtsön mindenféle információt az internetezők szokásairól.(Index, 2018. május 25.)

 

A Google-t már nyúzzák, törölje az adatomat

2,4 millió kérést kapott a Google, hogy töröljön adatot. 

A Google 2,4 millió európai cégtől és magánszemélytől kapott eddig kérést, hogy "felejtsék el" az adataikat, kínos fotóikat, vagy a lakcímüket, vagyis hogy a Google keresőben ne lehessen megtalálni ezeket - áll a keresőóriás éves transzparenciajelentésében, számol be a Portfolio.

A legtöbben a szokásos szenzitív információk - fotók, lakcímek, videók - eltüntetését kérvényezik a Google-től, ugyanakkor 41 ezer közszereplő, és 34 ezer politikus élt az adatok elfeledtetéshez való jogával.
Ezt a jogot 2014 májusa óta biztosítja az EU az uniós állampolgároknak, ilyen joga például az Egyesült Államokban élőknek nincs. Európában a nem pontos, szenzitív, irreleváns, vagy káros tartalmakat töröltetni lehet a keresőmotorokkal.

2014 óta 2,4 millió kérés érkezett a Google-höz, 2,1 millió kérést dolgoztak fel, ezek 43 százalékát, durván 900 ezer kérést teljesítettek. 

Külön iparág alakult az ilyen kérések jogi kezelésére, a kérelmek kb. 15 százalékát, 360 ezer kérelmet például 1000 megbízott cég (ügyvédi iroda, PR-cég) nyújtott be az érintettek nevében.

Az EU általános adatvédelmi rendelete, a GDPR május 25-én lép életbe, mely további jogokat ad az állampolgároknak az adataik felett, és jelentős bírságokat helyez kilátásba, ha az adatokat kezelők elveszítik vagy nem előírásnak megfelelően használják az adatokat.

(Portfolio, CNBC, 2018. február 28.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.