butikpórázon₪vásárlóktere

Vásárlási módi: a hazait is nyomja az ár

Amikor ennivalót veszünk, akkor is az ár többet számít, mint a hazai származás. 

A vásárlók csaknem háromnegyede vásárol élelmiszert az ár alapján, és csak alig több, mint fele tekinti elsődlegesnek a minőséget – derül ki a Médiaunió Alapítvány megbízásából az Ipsos által elvégzett vásárlói felmérésből, írja a Világgazdaság. A Magyar élelmiszer-kutatás címen publikált anyag szerint a vidékiek átlag felett, 80 százalékban árérzékenyek, a budapestiek körében 60 százalékos a vásárlást befolyásoló tényezők közül az ár.

A megkérdezettek 95 százaléka azt állította, hogy szívesen vesz magyar élelmiszert, a gyakorlatban azonban csak körülbelül minden harmadik vevőről mondható el, hogy meg is teszi.

Hazai terméket a vásárlók legnagyobb arányban zöldségből, gyümölcsből vásárolnak, a nagy többség a hús, a felvágott, valamint a tej, tejtermék és tojás kategóriában választ hazait, a többi termékkörben már bőven 50 százalék alá csúszik a magyar terméket választók köre.

A hazai minden előtt! elnevezésű társadalmi célú kampány nyomán, ezer fő megkérdezésével készült reprezentatív kutatásba bevontak válaszaiból kiderült, hogy a fogyasztók szerint a magyar élelmiszerek ízletesek, régre nyúlnak a hagyományaik, jó minőségűek, és az eredetük megbízható.

A kutatás rávilágított azonban arra is, hogy bár a válaszadók mindössze egyötöde nézi meg a termék származási helyét, egyharmaduk állítja, hogy kifejezetten törekszik hazai termékek választására. Majdnem ugyanennyien egyáltalán nem tartják fontosnak a termék eredetét, noha a helyi termék frissebb, mert kevesebbet utazik, míg a polcokra ér, s a szállításakor még a környezetterhelés is kisebb, vagyis hazai élelmiszer vásárlásával környezettudatosak is vagyunk.

(Világgazdaság, 2018. augusztus 24.)

 

Nyáron többet tömjük a hasunkat

A nyári hónapokban megugrik az élelmiszerboltok és a vendéglők forgalma is. A vendéglők nyáron csúcsra járnak. A turisták a pénzük negyedét a hasukra költik a nyári melegben. ₪₪₪

Ha nyár, akkor számos indíttatás miatt megváltoznak a vásárlási szokások, a sarki fűszeresnél és a vendéglőben egyaránt, ráadásul többet is költünk enni-, innivalókra. A ludas a meleg. A szokatlan hőség ugyanakkor mindenre még rátesz egy lapáttal, a 2018-as kánikula pedig a korábbiaknál erősebbnek és kitartóbbnak ígérkezik. Fagyi, üdítő, sör, napolaj, fürdőruha, szalmakalap, gumimatrac, ventilátor, klíma: viszik, mint a cukrot.

Másként vásárolunk

Az élelmiszerboltok forgalma nagyot ugrik a nyári hónapokban. Ennek hátterében egyebek között az húzódik meg, hogy az iskolaszünet miatt a gyerekek többet esznek otthon, a hozzávalókat pedig a boltban veszik meg a háziasszonyok. Például a nyaralás, strandolás, telekre járás közben bátrabban költekezik a család, szerencsére mostanság van is miből, hiszen a havi bruttó átlagkeresetek a tavaszi hónapokban 330-340 ezer forint körül hullámoztak, a növekedés 10% felett volt.

Feltehetően akadtak olyanok, akik a forintgyengülés nyomán a hazai, vagy rövidebb külföldi nyaralás mellett döntöttek, így többet költöttek, költekeznek itthon. A hozzánk látogató turisták ugyanakkor több forintot kaptak a valutaváltáskor, így többet is vásárolhatnak ezen a nyáron az élelmiszerboltokban is.

A bevásárlóturizmus mérlege is felénk mutat, hiszen kevésbé éri meg felkerekedni és a határ másik oldalán bóklászni a boltokban. Ez viszont fordított előjellel is igaz, a határmenti élelmiszerboltokban megugrik a napi bevásárlások forgalma is, főleg a szlovák viszonylatra jellemző ez a hullámzás, most éppen felénk. Ráadásul úgy tűnik, egy jó darabig a szlovák bevásárlóturistáknak és a magyar boltosoknak áll a zászló a 320 forint felett mozgó euró árfolyam mellett.

A Magyarországra látogató turisták egyébként 2017-ben a nyári hónapokban közel 500 milliárd forintot költöttek, minden kiadást beszámítva, ezen belül bő 50 milliárd forintjuk élelmiszerre, italra ment el. Vendéglőben további 70 milliárd forint körüli összeget hagytak a meleg napokban, így a nálunk nyaraló külföldi turisták pénzük negyedét a hasukra költik.

Sarki fűszeresek, vendéglők nyári mérlege

Az élelmiszervásárlás napi rutin a családoknál, bár hosszabb távra is visszatekintve az elmúlt években egyre nagyobb teret hódítottak a nagybevásárlások, köszönhetően a szaporodó nagyáruházaknak és főleg napjainkban a webvásárlásoknak is. De azért kevés olyan család lehet, ahonnan ne térne be valaki szinte naponta az élelmiszerboltba, legalább egy elfeledett, vagy kifogyott ásványvízért a melegben, vagy egy sörért a meccsnézéshez.

A hőségben persze igyekeznek ritkítani a boltba járást a vásárlók, hiszen kinek van kedve cipekedni, vagy a felforrósodott autóval gurulni a tömött bevásárlószatyrokkal. Inkább a hűvösebb reggelre és estére tolódnak a hosszabb sorok a pénztáraknál, hiszen munkaerőhiány egész nap van.

Jó néhányan - főleg nyaraláskor, vagy strandoláskor - többet szánnak vendéglőzésre, amiben a forró lángos is benne van. Feltehetően a leghosszabb sorok a nyári hőségben már hosszú ideje a lángossütők előtt kígyóznak a strandokon, üdülőhelyeken, hiába, ami olcsó, az örökké menő (persze csak viszonylag, hiszen a lángos ára is folyamatosan emelkedik, bár a választéka is színesedik). És a fagyizóknál sem sajnálják az időt a sorállásra a hűs finomságra vágyók. És a csapolt sör is a sorállás egyik célpontja nyáridőben. De aminek a vásárlása halogatható, azt halogatják is a vásárlók, ami majd nagyobbrészt az iparcikkboltok mérlegéből fog kitűnni. Nem véletlen a sok nyári akciós tábla.

Szépen pörögnek ilyenkor az Erzsébet utalványok (utoljára előreláthatóan ilyen tömegben, bár a kormány eddig furfangos módon életben tartotta a piacának legalább egy részét) és a Szép-kártyák is, ahol a vendéglátás zsebe viszi el a kártyaforgalom 70%-át. Legnagyobb részét nyilván nyáron. Majd az utalványpénzek a Szép-kártya zsebbe vándorolnak.

A három nyári hónap (június, július, augusztus) forgalma az éves élelmiszer költés   negyede (a leggyengébb év eleje és a csúcsra futó december között), szeptemberben vissza is esik némileg a forgalom. A nyári megugrás értéke 20-25 milliárd forint között mozgott az elmúlt években (májushoz képest augusztusra ennyivel futott fel a havi bevétele az élelmiszerboltoknak).

A vendéglátásban a nyári július és az augusztus az év legerősebb hónapjai, a december ezektől elmarad. 2017-ben ebben a két hónapban túllépte a 100-100 milliárdot a vendéglősök havi bevétele, decemberben viszont már csak 82 milliárdot könyvelhettek el.

A boltosok és a vendéglősök nem csak a meleg miatt izzadhatnak nyáron:

nyári forgalom 2014 2015 2016 2017
élelmiszerbolt 836 876 903 961
vendéglő 201 246 264 290
összesen 1.037 1.122 1.167 1.251
KSH, érték: milliárd forint, nyári forgalom: június, július, augusztus együtt, élelmiszerbolt: élelmiszer jellegű vegyes, vendéglő: kereskedelmi vendéglátás

(blokkk.com, 2018. augusztus 2.)

 

Hőségriadó a bevásárlókosárban

Vásárlópukkasztó hőség: hűtési lánc, hűtők hőmérséklete, tárolási hőmérséklet a polcon, fogyaszthatósági, minőségmegőrzési időpontok. Fagyi, üdítő, sör, napolaj, fürdőruha, ventilátor, klíma, gumimatrac: viszik, mint a cukrot. Másként vásárolunk.

Harminc fok felett megváltoznak a vásárlási szokások. Aki tehet, menekül a vízpartra, a hűvösebbre. Aki a strandon hűsöl, az nyilván kevesebb időt tölt bevásárlással, nem is kevéssel. Aki otthon próbál menedéket keresni a meleg elől, az sem mozdul ki szívesen a tűző napra bevásárlószatyorral a kezében. Így eleve kevesebbet vásárolunk, amit lehet, annak a beszerzését elhalasztjuk.

A vásárlások időpontja a reggeli és az esti órákra tolódik.

A vásárló azon is törheti a fejét, hova menjen bevásárolni. A nagyáruház, bevásárlóközpont általában messzebb van, igaz, ott mindenütt megy a hűtés, de addig el is kell jutni a felforrósodott és csak lassabban hűlő autóval. A nyitott parkolókban pedig felforrósodik az autó, nem egy nagy élmény a bevásárlás után beleülni. A kisbolt közel van és sok kisboltos beszereltette a klímát, így egy kisebb bevásárlásra már ott is van. 

Persze, a nyári étkek, innivalók sokkal jobban fogynak, fagyiból, jégkrémből, ásványvízből, üdítőből, sörből, napolajból, gumimatracból, fürdőruhából, ventilátorból és klímából is sokkal több fogy. A klímaszerelők persze már rég foglaltak. Nyári akciós tábla is van bőven, persze ami ilyenkor jobban fogy, nem abból adja a boltos a legnagyobb engedményt.

A vásárlópukkasztó hőségben jobban kell figyelni, de mire is

Kezdjük a hűtőpultnál, hiszen a legkényesebb kérdés a hűtést igénylő élelmiszerek tárolási hőmérséklete. Az első, hogy nézzünk a lábunk elé. Víztócsa esetén ne is közelítsünk a hűtőpult felé, mert ott valami baj van. De az sem túl biztató, ha a hűtő alján látunk vizet állni.

Hőmérőt nyilván nem visz magával a vásárló, de tapintással azért érezhető, hogy a tejfölös doboz hőmérséklete alacsonyabb-e a boltinál, legalább valamennyire hűvösebbnek kell lennie. Az nem mentség, hogy nemrégiben rakták a hűtőbe, hiszen ha közben felmelegedett a tejfölös doboz, az azt jelenti, hogy hosszabb ideig nem tették a helyére a hűtőbe, szakszerűbben fogalmazva akadozott a hűtési lánc, vagy éppen megszakadt. A boltosnak is ellenőriznie kell egyébként, hogy a szállító hogyan adja át a hűtésre ítélt élelmiszerféleségeket. Árulkodó jel továbbá, ha a például vaj megpuhult a hűtőben. Ott nem nagyon megy a hűtés.

A fagyasztóban kerülni kell a jégkristályos csomagolást. A mirelit zacskóban a darabos, vagy darabolt zöldség, burgonya összeragadhat, ha megszakad a hűtési lánc, például sokáig nem rakták a fagyasztóba, ott állt az eladótérben, majd hirtelenjében mégis bepakolták, vagy éppen rossz volt a fagyasztó, olvadozni kezdett. Egybe is fagyott az egész. Visszafagyasztani otthon is tilos, a hűtési lánc pedig hazáig tart, tehát otthon sem szerencsés hagyni olvadni a mirelit árut, ha nem főzzük, sütjük meg azonnal. Egyébként pedig otthon is ügyelni kell a helyes tárolásra, ami hűtőben volt a boltban, azt otthon is oda kell tenni. És nem árt a hűtőszekrény hőmérséklet szabályzójára figyelni, azért van.

Az élelmiszerek többségén feltüntetik, hogy hűvös helyen kell tárolni, ami általában 25 fokos felső határt jelent. Ha nagy a meleg a boltban is, vagy a napon felejtették áruátvétel közben, az ha maradandó károsodást nem is, de némi mellékízt okozhat. A puha csokoládé sem szerencsés választás.

Gyakran látni, hogy a zöldség-, gyümölcsféleségeket vízpermettel frissítik a boltban, a raktárban, hogy ne száradjon, fonnyadjon olyan gyorsan. Azért a friss az jobb, amit még nem kell locsolgatni.

És a szokásosnál jobban kell figyelni a fogyaszthatósági, minőségmegőrzési határidőkre.

A különféle vegyiáruk sem szeretik a hőséget. A kozmetikumok közül például a rúzs is ilyen.

Hazafelé igyekezni kell, akár autóval, akár gyalog mentünk bevásárolni. Autóban élelmiszert hagyni nem igazi választás.

És azért például ruhát sem könnyű ilyenkor mindig vásárolni, hiszen a próbafülkében akár fel is forrósodhat a levegő. De hát egy próbát megér, ha nem izzad a kedves vásárló.

Ja igen, minderre a boltosnak is ügyelnie kell.

(blokkk.com, 2018. július 28.)

 

Boltos világ: mi az, hogy kánikula?

Hőségben szaporodnak a boltos feladatok. Két kereskedő beszélget.

- Jön a forróság. Annyi nekünk. Eddig se száguldott a mi boltunk. És kánikulában kevesebbet vásárolnak az emberek. Most majd aztán tényleg mindenki a diszkontba megy, mert ott van légkondi.

- Tudod, a diszkontig el is kell menni, mi meg itt vagyunk a közelben. De tegyél be egy ventilátort. Mint a rendelőben, ahova a nagyfőnök jár. 

- Ventilátort? Azt már nem bírja a villanyóra. Ha sokáig megy a mélyhűtő, már az is levágja. Marad nekem a huzat, amikor a busz elmegy a bolt előtt. Szerencsére a raktár felől tudok szellőztetni egy kicsit.

- Gyenge a villanyórád? Hát néha húzd ki az online kasszát a konnektorból, legalább hasznod is lesz.

- Látom, neked már most meleged van, korán reggel. Kihúzhatom, de most már itt az online számla, azt meg nem tudom kihúzni, mert nem nálam van a konnektor, hanem a nagykernél, meg a könyvelőnél. Na de látom, kiírtad az ajtóra, hogy árulsz hűtött sört meg üdítőt. Jobban megy?

- Viszik, mint a cukrot. Korábban is nyitok, meg egyébként is a melegben reggel meg este jönnek sokan. Tele is pakoltam vele a hűtőt, mert mást nálam úgyse nagyon vesznek. Főleg a sör megy nagyon, mióta a szomszédban építkeznek. A mélyhűtőben meg főleg csak fagyi van. 

- Azt láttam, meg a víztócsát is alatta. Elromlott?

- Nem törölte fel a Bözsi? Na, már letolni sem tudom, mert odébbállna. Folyton a markát tartja különben is. Hát az van, hogy ha nagyon alacsonyra állítom a hűtőhőmérsékletet, akkor azt már nem bírja sokáig. Ne tudd meg, a hűtőszerelő csak októberre vállal munkát, de előleget kér a rendelésfelvételkor. De hát a fagyit úgyis megeszik azonnal, az a pár fok plusz meg nem számít. 

- Szerinted. De ha jönnek ellenőrizni? Tudod, hűtési lánc, hűtő hőmérséklet ellenőrzése, meg egyebek! És ha fagyasztott zöldséget vesz valaki?

- Tőlem? Meg különben is, azt most visszahívták, attól meg mindenki lenyugszik, hogy betartom, mert nálam nem látni fagyasztott zöldséget. Tudod, bizalmat is kell kelteni a vásárlóban, nekem kapóra jött ez a dolog. A friss zöldséget jobban viszik azóta, csak spriccelgetni kell, hogy frissebbnek tűnjön. A szupermarketben is így csinálják. Na de ha láttad volna a Józsit a szomszéd boltban! Húsklopfolóval próbálta a felolvadt és utána egy darabban visszafagyott zöldborsót széttördelni, de csak a zacskóig jutott, ami azonnal kiszakadt, utána kidobhatta az egészet. Hőmérő meg van a mélyhűtőmben, ne aggódj! Csak a csokoládéval nem tudok mit kezdeni, az olvadozik, ha itt a kánikula. Nem írhatom ki, hogy krémcsokoládé!

- Ne is mond! És még jól meg is nyomogatják a vásárlók a csokoládét, hogy puha-e a melegtől! Én most csak keménydobozos csokoládét árulok. Figyelj, jól látom, napolajat is árulsz?

- Csak egy pár darabot raktam ki, bepróbáljuk, mert van, aki strand előtt ugrik be. Tavaly is eladtam néhány darabot. A sör, üdítő meg az ásványvíz megy rendesen nálad is, nem?

- Szerencsére abból csipegetnek, viszik a strandra meg a telekre. Csak akkor van baj, ha nem fér el mind a raktárban meg a boltban, mert a hátsó udvaron percek alatt felforrósodnak a műanyag palackok, de bent csak lassan hűlnek vissza. A foci vb alatt nagyon ment a bolt belőlük, félidőben hozzám jött mindenki feltankolni, a legtöbben akkor, amikor a horvátok játszottak. De remélem, majd abból a turulból (szerkesztő: 2Rule-ból) én is fogok sokat árulni.

- De hát az csak ruha!

- Csak? Én azt hittem, lesz belőle üdítő meg sör is.

- Figyelj csak, még az is lehet.

(blokkk.com, 2018. július 25.)

 

A nyári akció és a gyenge forint háborúja

A vásárló nem hagyja magát. A nyár meglepetése: akciókkal fogytak a televíziók a foci vb előtt. És júniusban nem volt feltűnő nyoma a forintgyengülésnek az árcédulákon. A döntő az alapanyagok, termelői árak nemzetközi mozgása. 

Az euró-forint árfolyam már április vége felé gyanúsan kezdett mozogni, óvatosan kúszott a 312-313 forintos szint környékére.  Május 14-én átlépte a 315 forintos határt, utána is folyamatosan gyengült. Június 11-én következett a 320 forint, 21-től pedig a 325 forint környéke. Az MNB napi jegyzése szerint július 2-án volt a leggyengébb a forint, 330 forintos árfolyamával, ezt követően visszaerősödött a 320-325 forintos sávba. Mindez úgy történt, hogy 2018 korábbi hónapjaiban, és 2014-17 között az éves átlagot nézve 310 forint körül szóródott az euró-forint árfolyama.

Az eddigi árfolyammozgás forintban számolva egy vastag tízessel drágította az eurót, egyébként 3% körüli gyengülést jelent. Az import fogyasztási cikkek, a gyártáshoz szükséges alapanyagok, gépek ennyivel drágulhatnak, ami persze felfelé nyomhatja az inflációt. De a júniusi inflációs adatokban ennek szinte alig van nyoma. És a vásárló, aki mindig a legolcsóbb beszerzési lehetőséget keresi, a boltok között pedig verseny van, nincsenek is "egyenárak", sohasem hagyja magát. Ezért nem is lehet egy az egyben drágítani, sakkozni kell a beszerzésben és az árcédulák között is a boltosoknak.

A forint gyengülési hulláma éppen arra a nagyon kényes időszakra esett, amikor a boltosok készülődnek és a legbátrabbak bele is vágnak a nagy nyári leárazásba. És mivel a nagy nyári leárazások elsősorban a ruházati cikkekre, őket követően pedig a nyári sportszerekre, játékokra és a szinte örökké akciózó műszaki termékekre terjednek ki, a forint gyengülése alaposan megtornáztatta a kereskedőket, hiszen a hagyományos akciós termékek döntő része import. Ezért pedig valahol valakinek valamilyen devizában kell elszámolnia.

Júniusi árcédula mustra

Kérdés persze, hogy a gyenge forint beszerzést drágító hatása mikor látszik a bolti árcédulákon. Nos, a beszerzésekről korábban döntenek a boltosok, a szerződéseket előbb kötik, de a megvásárolt árucikkek kifizetése csak később következik. Az árfolyamkockázat lehetőségét pedig figyelembe veszik az üzleti tárgyalásokon, a gyengébb forint árát pedig valahol valaki megfizeti, a legvégén pedig, ha sikerül felszámolni, a vásárló állja a számlát.

Most a legfontosabb kérdés pedig az, hogy mi látszik ebből a júniusi inflációs adatokban. Itt persze nem az előző évhez kell viszonyítani a boltos árak változását, hiszen abban több ok is szerepet játszhat, például a termelői árak változása, főleg az élelmiszereknél, hanem azt célszerű mustrálni, vajon a júniusi árak a májusihoz képest hogyan módosultak.

Az előbbiek nyomán a boltos világ és a vásárló számára az árfolyamhatások viszonylatában a legfontosabb, hogy 2018 júniusában májushoz képest 0,3% volt a drágulás. Ez látszatra nem sok, de itt a tizedeknek is súlya van, a vásárlónak pedig minden fillér számít. Az élelmiszerek, élvezeti cikkek áremelkedése 0,1% volt májusban az előző hónaphoz képest, de nem ez a nyári leárazások terepe.

Ruházat: nincs nyom

A legnagyobb akciós ruházati cikkeknél májushoz képest júniusban 0,2%-kal csökkent az átlagos árszint. Ezen belül persze volt némi mozgolódás az átlag körül, például a férfi lábbelik ára 0,6%-kal emelkedett, de ezzel szemben a női felsőruházat 0,5%-kal csökkent.

És ami nagyon fontos, hogy a korábbi években ennél - persze tizedekben számolva - rosszabb volt a helyzet, hiszen 2017-ben júniusában májushoz képest semmit sem változott a ruházati termékek átlagos árszintje. Sőt, 2014-ig visszatekintve 2018 májusa volt a legjobb hónap ebben a viszonylatban, mivel a korábbi években "ekkora" árszint csökkenés - 0,2% - nem volt (legfeljebb 0,1%).

Tartós fogyasztási cikkek, sportszer, játék: semmi, de a tv akciósan ment

A tartós fogyasztási cikkeknél sem rosszabb a helyzet, mivel 2018 júniusában 0,1%-kal csökkent az árszint májushoz képest, ami hasonló a korábbi évek mozgásához (ezen az áruterületen volt ugyan 0,2%-os árszint csökkenés is régebben, de volt olyan esztendő is, amikor nem változott, tehát 2018 összességében nem volt rosszabb a korábbi átlagnál).

Klíma, új autó, kerékpár, ezek drágultak júniusban a legjobban májushoz képest. A klíma sok magyarázatot nem igényel, nyilván a vásárlók nagy nyári hőségre számítottak, ilyenkor megrohanják a klímásokat. A jármű árfolyamérzékeny, kicentizett az ára. A kerékpárnak pedig szezonja van, ilyenkor azért felfelé mozoghat az ár. Majd ősszel olcsóbb lesz. Az áremelkedés azonban ezekben a termékkörökben is visszafogottabbnak tűnik, hiszen 0,4-0,5% volt (ami azért nem semmi, hiszen egy 5 milliós autónál 250 ezer forint, egy 25 ezer forintos kerékpárnál pedig egy ezres).

És akkor tessék megkapaszkodni, foci vb ide, foci vb oda, a televíziók árszintje csökkent a tartós cikkek körében a legnagyobb mértékben, 2,9%-kal 2018 júniusában májushoz képest. Úgy tűnik, a foci vb tv vásárlási lázát alaposan felnyomhatták az akciók, hiszen júniusban már rúgták a bőrt Oroszországban. És a korábbi években ugyan folyamatos volt a televíziók árszintjének a csúszása lefelé, de régebben  júniusban ekkorát azért nem csökkentek az árak.

A sportszer-, játék árak is estek júniusban májushoz képest, nem is kicsit, 3,3%-kal. Ez is rekord, bár 2014 júniusában hasonló kép rajzolódott ki, 3,1%-os árszint csúszással.

A KSH adatai szerint egyébként a júniusi infláció 3,1% volt, de ez az egy évvel korábbi árakhoz mért változás. Az első félévi árindex 2,3% volt, a júniusi éves viszonylatú drágulásban pedig az üzemanyagok és a dohányáruk áremelkedése volt a ludas a KSH értékelése szerint. Az MNB éves inflációs célja 3%.

Mit tehet a boltos a nagy akciózásért

Akció nélkül nem bolt a bolt, még ha kicsi is. Így megindult a nagy ársakkozás.

Elsősorban a beszállítóval alkudozik a boltos, neki se mindegy, miként fogy a portékája. Keres más beszállítót is, hátha az olcsóbban szállít.

Megpróbálja szűkíteni az akciós termékek körét, persze csak óvatosan. Az akciós tábla mérete nem változhat, de a vásárló jó ha tudja, az "-ig", az "akár" szócskák súlya növekedhet a jövőben.

Később is indítható az akció, de ez a versenytársak ütemezésétől és a tipikus nyári holmik esetében az időjárástól is függ.

És az sem közömbös a boltosnak, hogy a magyar vásárlónak kevésbé éri meg külföldre rándulni pusztán bevásárolni, a külföldiek számára viszont jobban megéri a magyar boltban vásárolni. Még szerencse, hogy a nagy turistaszezon indulásakor gyengült ekkorát a forint.

A készletkisöprés egyébként futhatna ugyanúgy, mint régen, hiszen azokat a portékákat, amelyek nem mennek, korábban vette és fizette ki a boltos. De hát az akcióban lemond a bevétel egy részéről és be is kell szereznie az új árut, így még erre is ügyelnie kell, jobban, mint máskor.

Egy biztos, többet kell számolgatni, hegyezni a ceruzát a boltban. Nem könnyű feladvány a nyári akciózás sem.

Banán, kávé

És ami nagyon fontos, akciózástól függetlenül. A boltos legnagyobb költsége a beszerzési ár, ami a teljes bevételének átlagosan 75%-a (a teljes boltos árukört, élelmiszereket, iparcikkeket együtt nézve). Ez a döntő az árakban, az élelmiszerek esetében az alapanyagok világpiaci ármozgása. Ehhez képest csekély a súlya egy 3%-os árfolyam gyengülésnek. Persze, itt is minden fillér számít.

(blokkk.com, 2018. július 10.)

 

Hidegben vásárolni? Jaj, csak azt ne!

Lefagynak a vásárlók és a vásárlások is. Menjél csak szépen, fiacskám, te, de kesztyűt vigyél! A kisbolt közel van, a téli holmik leárazása csúszik, a jégeralsó jól fogy.

Hidegben nem szívesen mozdul ki a vásárló, de ha már igen, kétszer is meggondolja, hol és mit vegyen. És ki is menjen akkor most? Autóval a közelbe menni nem érdemes, mert át sem melegszik a motor. Gyalogolni? A kisbolt közel van, de ott sokat, nagybevásárolni nehezebb. Buszon, villamoson cipekedni, hát, az sem olyan kényelmes, főleg, ha a fagy miatt lassabban jön, vagy nem is, mert ő is lefagyott.

A téli időjárás is szerepet játszik abban, hogy a január és a február a családi költekezés mércéjét nézve az év leggyengébb időszaka, ekkor fogy a legkevesebb nyugta a boltokban (ahol adnak, persze). És ha nagyon hideg van, akkor nem csak a naptár kurtítja a havi vásárlás mérlegét, hanem a fagy is. Most lesz belőle néhány nap, érdemes is egy-két dologra odafigyelni.

A vásárlás nem marad el, csak más lesz: ritkább és kevesebb

A háziasszonyok tudják a mikéntjét, ezért amit lehetett, már előre megvették. Most megpróbálják kihúzni, ameddig lehet, ahol pedig nem okoz gondot, ott elhalasztják a vásárlást. De hát így is akad bőven, amiért le kell szaladni a boltba. De melyikbe is? Bármelyiket is választjuk, ha már gyalog megyünk, nem árt a kesztyű, mert valamivel könnyebb a cipekedés hazafelé.

Kézenfekvő, hogy a sarki fűszeres van a legközelebb, így ezekben a fagyos napokban valamelyest megugrik a forgalmuk a szokásoshoz képest. A hagyományos zöldséges boltoké is, mert a piacon ugyanolyan hideg van, mint az utcán. És a friss zöldség, gyümölcs nem szereti a fagyot, ezért az árusoknak egyébként nagyon vigyázniuk kell a tárolásra, előtte a szállításra, ugyanígy már a nagybanin is alaposan szét kell nézni, nehogy eleve fagyott árut szerezzenek be.

A boltosoknak alaposan körül kell nézniük a saját házuk tájékán, mit felejtettek a szabadban. És az sem szerencsés, ha már a boltba szállításkor megfagy az eladásra szánt, fagyra érzékeny portéka.

Ők nagyon nem szeretik a fagyos időjárást, de a rúzs sem

Enni kell, tehát az élelmiszerek vásárlására, ha le is faragják a bevásárlólistát a háziasszonyok, azért a fagyos időben is időt kell szakítani. De nem mindegy, hogy mennyit, mert ha elhúzódik, sokáig marad az ennivaló a bevásárlószatyorban, vagy éppen a kocsi csomagtartójában a szabadban, az károsíthatja is az élelmiszert. Egyszerűbben szólva megfagy és már nem ehető, nem ízletes, hiába olvad ki később. Gondoljunk csak a fagyott burgonya sötétlilás foltjaira.

Különösen érzékeny a friss zöldség, gyümölcs, főleg, ha nyersen akarjuk megenni, így például az alma, banán, saláta, kínai kel, paradicsom, vagy éppen a burgonya. A tejtermékek is kényesek a fagyra, így maga a tej is, de a fagyasztott tejföl, joghurt, tojás sem tartozik felengedés után az ízletesen fogyasztható élelmiszerek csoportjába. A friss áruk java része nem kedveli a fagyot. De például a csokoládé sem. 

Érthető ezek után, hogy a hosszabban eltartható élelmiszerek jobban fogynak a hideg időjárás közepette. A fagyos időjárásban az élelmiszerek víztartalmára nem árt odafigyelni, így például a párizsi könnyebben megfagyhat.

A fagyási sérülések egyébként egyes esetekben látszanak is, az elszíneződés és az állományváltozás nyomán, tehát nem árt szemfülesnek lenni, ha valami gyanús, nem érdemes a kosárba tenni.

A különféle vegyiáruk, kozmetikumok, például a rúzs érzékenyek a fagyra. Nyilván rövidebb fagyos időt kibírnak, de a hosszabb hideg már ártalmas is lehet.

Hideg van, egy kis melegedő nem árt, de a sörre, borra vigyázni kell

Nehezebben mozdul ki a család a hidegben, több a tévézés, vagy éppen a netezés otthon. És ilyenkor jobban fogy az alkohol is, hiszen vannak, akik úgy vélekednek, nem árt egy kis eféle melegedő. Főleg kimozdulás előtt, vagy után. Ennek valós egészségügyi hatása persze nem egészen így van, de hát a vásárlók hiedelme sok bástyát és söröskorsót ledöntött már, elég a nyári kánikula megugró sörfogyasztására gondolni.

Egy magas alkoholtartalmú italt általában nem is tud megfagyasztani a hideg, tehát attól nem kell félni, hogy hazafelé menet baj érné. A 40% körüli alkoholtartalom már csak nagyon alacsony hőmérsékleten fagy meg, annyi szerencsére nem lesz (valahol mínusz 60°C-nál hűvösebben). Hát igen, ilyen a vodka, vagy a pálinka. 

A sör azonban a maga egyszámjegyű százalékéval, vagy a bor például 12-15%-os alkoholtartalommal viszont már le tud fagyni, ráadásul a fagy szétrepesztheti az üveget is. Ezekből óvatosan a bevásárlásnál.

Téli ruha: csúszik a leárazás, de a hősugárzó még fogy

A fagyos időben, bármit is mutat a naptár, a ruhaboltban jobban fogy a meleg holmi, például a jégeralsó is. Ez viszont azt is jelenti, hogy a téli holmik szokásos év eleji, jó néhány boltosnál februárra tervezett, vagy még akkor is tartó leárazása csúszik egy keveset, hadd fogyjon a régi áron. De az a boltos, aki már belevágott a téli holmik leárazásába, kisebb engedményt, vagy szűkebb termékkört kínál, hiszen ilyenkor is keresik a vásárlók a meleg holmit.             

Sok magyarázatot nem igényel, hogy a fűtéskiegészítő holmik, hősugárzók, villanymelegítők, vagy éppen a meleg takarók jobban fogynak. Az ablakpárna is kelendőbb. És akad olyan is, aki utolsó pillanatban most szigeteli le az ajtó-, ablakrést, a barkácsáruházban vett szigetelőcsíkokkal.

Az építőanyagok persze nem fogynak lázas ütemben. 

És van, akinek most adja meg magát az autóaksija, ezeket is megrostálja a hideg. De a fagyálló hűtőfolyadék, vagy szélvédő, vagy a jégoldó is jobban fogy.

A műszaki cikk vásárlásnál arra érdemes ügyelni, hogy hazaérve nem szerencsés azonnal bekapcsolni, érdemes várni vele egy órácskát.

(blokkk.com, 2018. február 25.)

 

Forróság a boltban: hűtővel a bevásárlótáskában? Fogy a fagyi

A meleg a boltosokat is megtépázza. Bolt helyett inkább strand. Csúcsjáraton a hűtők is. Sok élelmiszert hűvösben kell tárolni. Vagy kellene. Fagyi, ásványvíz: nagyon megy.

Rántotta hazafelé a tűző napon? Majdnem. Az már szerencsére szinte unalomig ismert, hogy az élelmiszerek tárolási hőmérséklete döntő fontosságú az ennivalók minőségének őrzésében, főleg ilyen hőségben, mint ami a július, augusztus fordulójának tájékán beköszöntött. Dőlnek a hőségrekordok, de a boltosok, vendéglősök és a vásárlók is nehezebben bírják tartani a szokásos tempót.

Bolt helyett inkább strand

A fagyos téli időjáráshoz hasonlóan a nyári forróság is eltéríti a szokásos rendjüktől a vásárlókat. Persze rekordszinteken fogynak a nyári holmik, a fürdőruhák, naptejek, ásványvizek, üdítők, sörök, gumimatracok, a klímák, ventilátorok és a hűtőgépek is, melyek egyébként ilyenkor szebb számban fel is adják a szolgálatot, főleg a korosabbak. Mesterember nem igen akad, aki gyorsan megjavítaná, tehát irány a bolt (ott meg eladó nincs elég).

Mindez azonban azt is jelenti, hogy a hőségben más nemigen fogy. A vásárló csak annyit vásárol, amennyi feltétlenül kell, a többit halogatja. Elsétálgat persze a hűtött plázákban, de utána nem szívesen cipekedik feleslegesen. Napközben bizony nem kevés forgalomvisszaesésről panaszkodik sok boltos. A vásárlók főleg reggel és este vásárolnak, közben pedig előnyben részesítik a légkondis boltokat, persze, kicsiből is akad ilyen több. De hát majd jön a júliusi és az augusztusi mérleg, abból derül ki pontosan, mennyit is jelent ez a forróság a vásárlók mérlegében.

Fagyi, ásványvíz: nagyon megy

 Az MTI tudósítása szerint a hőhullám miatt ezekben a napokban soha nem látott mennyiség fogy ásványvizekből. Fodor Attila, a CBA Kereskedelmi Kft. kommunikációs igazgatója az MTI megkeresésére elmondta, hogy a CBA-üzletek jelentős részében akár négyszer annyi ásványvizet is vesznek a fogyasztók, mint egy átlagos nyári napon, de az áruházlánc minden boltjában minimum megduplázódott a forgalom Kiemelte, vannak gyártók, amelyek nem tudják a megrendelt mennyiségű ásványvizet a megrendelt időre leszállítani, ilyet korábban nem tapasztaltak. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy jelentős készleteik vannak, ezért a szállítások csúszását a vásárlók nem érzékelik majd, nem lesznek ellátási nehézségek. A CBA tapasztalatai szerint jégkrémekből 70 százalékkal fogy több a rendkívüli hőségben egy átlagos nyári nap forgalmához képest. A szénsavas üdítőknél 35 százalékos az emelkedés, a söröknél pedig 40 százalékos, ezek iránt a termékek iránt legnagyobb a kereslet.

A Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. tájékoztatása szerint a nyári hónapokban átlagosan 60 százalékkal vesznek több ásványvizet a vásárlók, mint szeptember és május között. Az üzletlánc tapasztalatai szerint ezen a nyáron több víz fogy, eddig 16 százalékos a növekedés a tavalyi nyárhoz képest. A hőség miatt naponta csaknem 50 százalékkal nőtt az ásványvíz értékesítése a Spar üzleteiben egy átlagos nyári naphoz viszonyítva. A jégkrémek szezonja májustól augusztus végéig tart, erre az időszakra összpontosul a forgalom 75-90 százaléka. Az időjárás jelentősen befolyásolja az eladási számokat, extrém hőségben akár 20-30 százalékkal is megnőhet a forgalom egy kevésbé meleg naphoz képest. Nyáron sörökből és ciderekből 20-30 százalékkal értékesít többet a Spar a téli időszakhoz képest.

A Tesco-Globál Áruházak Zrt. arról tájékoztatott, hogy a nyári hónapokban átlagosan 15 százalékkal több ásványvíz fogy a Tesco áruházakban, mint az év többi részében, a jégkrémes pultok forgalma pedig tízszeresére nő. Az áruházlánc tapasztalatai szerint a szénsavmentes ásványvíz sokkal népszerűbb, mint a szénsavas, emellett egyre többen keresik az ízesített ásványvizeket is. A jégkrémek között a legkedveltebb íz a csokoládé, a vanília és az eper, a vásárlók leginkább a családi kiszerelést veszik, a pálcikás jégkrémek forgalma viszont visszaesett az utóbbi években. A Tesco áruházaiban a sörök forgalma a hőségben 25 százalékkal emelkedik egy átlagos nyári naphoz képest. Idén nagyon népszerűek az alkoholmentes radlerek, és általában jellemző a söröknél, hogy a vevők egyre jobban keresik a minőségibb termékeket.

Az Auchan Magyarország Kft. áruházaiban a jégkrémek forgalma öt-hatszorosára nő egy-egy kiemelkedően forró napon, napi sörforgalmuk átlagosan harmadával növekszik, ásványvízforgalmuk pedig akár duplájára is emelkedhet egy átlagos hőmérsékletű naphoz képest. Az áruházlánc szerint a hőségben a pálcikás és tölcséres jégkrémek, valamint az ízesített sörök különösen kedveltek, a fagylaltok között a csokis, mogyorós, vaníliás, brownie-s és erdei gyümölcsös termékek a legnépszerűbbek, zárult az MTI körképe.

Élelmiszervásárlás: hűteni, de nagyon és mindig

A gyártók, szállítók, boltos tudják, hogy a hűtési láncot mindig is tartani kell, tehát ami fagyasztást, hűtést igényel, azt folyamatosan hidegen is kell tartani, az előírt hőmérsékleteken. A hűtési lánc úgy lett kialakítva, hogy azt a néhány perces pakolászást is kibírja a hűtésre, vagy fagyasztásra ítélt élelmiszer, amíg kipakolják a szállító járműből, vagy a boltban a raktárból a polcra rakják. És persze folyamatosan ellenőrizni kell a hűtési hőmérsékletet.

Jó, de mi van utána, amikor a vásárló telepakolja a kosarát.

A vásárlónak eleve szemfülesnek kell lennie (a fogyasztóvédők szakzsargonával: tudatosnak). A minőségmegőrzési, fogyaszthatósági határidőket jobban kell figyelni, hiszen ha kevesebb fogy a boltban, könnyen becsúszhat egy lejáratközeli, vagy éppen egy azon már túlhaladott vétel. Gyanús lehet a hűtő körüli, vagy a hűtőpolcok alján terjeszkedő víztócsa, vagy éppen a zacskóban összeragadt mirelitáru.

A NÉBIH a napokban - helyesen persze - felhívta a figyelmet arra, hogy a vásárlók ne hagyjanak kisgyereket, vagy állatot a szabadon, tűző napsütésben parkoló autókban. Hát, élelmiszert sem szerencsés ilyen melegben két bevásárlás közben, vagy vásárlás után az autóban hagyni hosszabb ideig. A legcélszerűbb mielőbb hazavinni. De ha már felengedett a fagyasztott élelmiszer, jobb megfőzni, megsütni, mint visszafagyasztani. Így egy hosszabb út esetében nem az elejére, hanem a végére célszerű ütemezni a bevásárlást. A boltban kapható hűtőszatyrok csak árnyalatnyi gyógyírt jelentenek a minőségmegőrzésben.

Kevesebb figyelmet fordítanak a vásárlók arra, hogy az élelmiszerek jelentős részénél, amelyeket egyébként nem kell hűtve árusítani, a gyártó a csomagoláson feltünteti, milyen hőmérsékleten őrzi meg minőségét a kínált étek. Az élelmiszerek minősége egyébként hosszabb, vagy rövidebb idő alatt, de folyamatosan gyengül, ezért is fontos a tárolási hőmérséklet. A gyártók számára előírás ennek feltüntetése, ha az szükséges.

A friss gyümölcs és zöldség is jól tárolható hűtőszekrényben, amellyel megnyújtható az eltarthatóságuk, de többek között kivétel a banán, az ananász, vagy például a hagyma és burgonya, mert esetükben  célszerűbb a  hűvösebb helyen tárolás (az ideális 8-10 °C lenne, ami persze sok lakásban a hűtőn kívül elképzelhetetlen ilyen nyári forróságban). Tehát a forróság sokat ront az élelmiszerek eltarthatóságán. 

Egy külföldi kutatás szerint egyébként a hűtőszekrény hőmérsékletének helyes beállítására (0-5°C között) nagyon sok háztartásban nem fordítanak kellő figyelmet, pedig a megfelelő hőmérsékleten tárolt élelmiszerek tovább őrzik frissességüket.  A brit felmérés szerint a háztartási hűtőszekrények  légterének közel 70%-a az elvárt hőmérséklet feletti, emiatt a bennük tárolt élelmiszerek gyorsabban megromlanak.

De nem csak hűtő számít. A csomagolt élelmiszerek, például konzervek felbontást követően a helyes tárolás növelheti az eltarthatósági időt. A felbontás után erre nagyon kell figyelni, különben ki lehet majd dobni az ehetetlenné vált elemózsiát.

Egyébként, ha már süt, főz valaki ebben a forróságban, az elkészített ételeket sem szabad huzamosabb ideig szobahőmérsékleten tárolni, két-három óra után a langyos hőmérséklete már veszélyes lehet. A melegebb szobahőmérséklet még inkább. A biztonságot növeli a szakértők szerint, ha elfogyasztása előtt a tárolt ételeket alaposan felhevítik.

És hogy ami a boltban nincs ugyan a hűtőben, ott is ügyelni kell a vásárlást követően otthon a tárolási hőmérsékletre: 

(blokkk.com, 2017. augusztus 3., frissítve: MTI, 2017. augusztus 4.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.