kirakatles₪plázarítus

Nyári vásár: hőségriadó a bevásárlókosárban is

Tombol a hőség, amikor a bolt és a strand összecsapásában a víz a győztes. A hőségben sokkal jobban kell nyomni az akciókat, hiszen kinek is van kedve kimozdulni otthonról, vagy a strand helyett cipekedni egyet. Meg is kezdődött a nyári akcióháború a boltokban. És nem árt nyitott szemmel nézelődni, ha dögös akcióra utazol: vannak szabályok is.

Két vásárló beszélget: - Te, hogy ez a falatka póló milyen olcsó! 70%-kal letolták az árát! - Gondolod? - Én a múlt héten vettem pont ilyet pont ennyiért, csak éppen akció nélkül. - Hát azt meg hogy? - Hát nyisd ki a szemed máskor jobban! 

Két boltos beszélget. - Mit adsz hetven százalékkal olcsóbban? - Ebben a kánikulában? Bármit, csak lépjen már be valaki az ajtón!

Egy vásárló és egy boltos beszélget. - Bogaram, a polcon ez ezer forint volt, most meg ezeregyszázat mond itt a pénztárban. - Jaj, hát amíg ide tetszett érni, pont akkor változott az ára. Éppen most szólt a főnök! - Akkor kérem vissza a pénzem, annyiért nem kell! - Na jó, vigye ezerért.

Július már nem az első hőhullámmal indít 2019-ben, sorozatban dőlnek a meleg rekordok. Így aki nagy strandrajongó, az már beszerezte az újabb nyári holmijait. A hőségben ráadásul nagyot fordulnak a vásárlási szokások is, a kánikulában csak a legszükségesebbekért megy be a boltba a vásárló. A boltosnak nem sok választása marad, ha bevételt akar a forró napokon is, gyorsabban kell tolnia az akciókat.

A 2019-es nyári vásár első hullámai már végigsöpörtek a boltokon, sokan belevágtak a szokásosnál korábban. És július elején sem engedi őket leállni a hőség az akciózásban, legalább némi bevétel legyen.

Mindent portékáját persze nem tudja leárazni a boltos, de kiválasztja a vásárlót előreláthatóan legjobban csalogató cikkeket és azoknak húzza lejjebb az árát. És bízik abban, hogy az ügyes reklám nyomán mást is vásárol a vásárló.

Elsősorban a ruházati boltok az akciózás terepei, de más iparcikk féleségekből is a leárazás tartja életben a boltot a nyári hőhullámok idején. A vásárló haszna tízmilliárd forint körüli nagyságrendre becsülhető, hiszen igaz, hogy egy-egy cikk ára lehet 70%-kal is kisebb a leárazás előttinél, de sok minden más ára közben nem változik. Az átlagos árszint a ruházati cikkek körében, vagy a nyáron is kelendő akciókkal dúsított iparcikkek körében csak néhány százalékkal csúszik lejjebb a korábbi hónapokénál (a júliusi akciós hónap árszintjét a júniusihoz célszerű mérni, persze manapság akciók az év minden napján vannak.)

Az akciózásnak, a leárazásnak vannak írott és íratlan szabályai is, tehát van mire figyelni, ha valaki vásárlóként akciós árut keres, vagy boltosként akciót hirdet.

Az akcióban az akciós ár a fontos, nem kell hozzá zsebszámológép

A kereskedő egyébként azt és olyan mértékben áraz le, amit és ahogyan akar, persze az előírások megtartása mellett (van kevés kivétel, például az élelmiszereknél tilos a beszerzési ár alatti értékesítés).

Az akció az árengedményről szól. A jogszabályok előírják, hogy a boltos, a szolgáltató köteles azt az árat feltüntetni, amit végül a pénztárban ki kell fizetni. Tehát egy áthúzott régi ár és mellette egy leárazást jelző százalékos mérték kevés, a vásárlónak tudnia kell a pontos árat is.

A boltosok gyakorlata azért az, hogy feltüntetik a régi árat is, persze áthúzva, és a leárazás százalékos mértékét is. Így reklám a reklám. És amelyik vásárló nem rest, persze utánaszámolhat a boltosnak, pontos-e az akciós számvetés.

Ugyanannak a portékának - akciótól függetlenül is - ugyanabban a pillanatban nem lehet többféle ára. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a reklámban, reklámújságban, bolti reklámfeliraton, a polcon az árcímkén, a kifüggesztett árjegyzéken, vagy magán a terméken, végül pedig a nyugtán ugyanannak a végső eladási árnak kell lennie. És a lényeg: bármilyen eltérés esetén a vásárló csak a legkisebb árat köteles kifizetni.

És akkor ott a nyugta. Bizony néha előfordult már, hogy az akciós áru a polcon még olcsó volt, de a pénztárnál már nem annyira, vagy egyáltalán nem. A pénztáros széttárja a kezét és arra hivatkozik, hogy az informatikai rendszere még nem lett átállítva. Ez lehet, csak éppen a vásárlónak ehhez semmi köze. Vissza kell kapnia az árkülönbözetet.

Más kérdés természetesen az, ha egy reklámban pontosan megjelöli a boltos a leárazás kezdetének az időpontját.

Igen, létezik az akcióban is az egységár. Erre nagyon érdemes odafigyelni, mert az akciónál ezt is át kell írni, tehát az egységárra is igaznak kell lennie a meghirdetett engedménynek (egységára annak van, amiből például több darab van egy megbonthatatlan csomagolásban, vagy ki kell mérni, vagy különböző súlyú, vagy űrtartalmú kiszerelésben árulják).

Az egységár fontos akkor is, amikor ott vannak az egyet fizet, kettőt kap, vagy +10% ingyen jelölésű reklámakciók is. Itt különösen izgalmas az egy darab, vagy a 100% ára, van mit mivel összevetni.

Van vásárló, aki az akcióban kapkod, micsoda bomba vétel, de ilyenkor is aranyszabály, hogy érdemes több boltot is megnézni, a net, vagy az összegyűjtött akciós újság erre remek lehetőség, erre érdemes időt szánni.

Hát azt meg ki tudja elolvasni, a kuponra meg figyelj oda

A reklámokban az "akár", "-ig" szócskákra sem árt odafigyelni, egyszerűen azért, mert az már nem virít úgy messziről, mint a leárazás mértékét jelző szám. Tehát messziről tűnhet úgy is, hogy minden akárhány százalékkal olcsóbb, miközben nem minden, de az már kisebb betűkkel íródott ki. A vásárlók persze rutinosak, és tudják ezt, de a nagy rohanásban már nem biztos, hogy mindig odanézünk.

És a különböző kuponfeltételekre sem árt odafigyelni, mi, mikor, milyen feltételekkel vásárolható le.

A boltos megteheti, hogy kiköti, több kedvezmény egyidejűleg nem vehető igénybe (tehát egy kedvezményre jogosító kupon bármilyen akciós áru megvásárlására már nem használható fel). Ez nem jogellenes, ha a vásárló előre tájékozódhat erről.

Gyakoriak a különböző időszakhoz kötött kuponos levásárlási lehetőségek. Itt az időszak végére érdemes odafigyelni, amit persze meg is kell jelölnie a boltosnak, szolgáltatónak, de élni is csak addig lehet vele.

Gáz: szaladok, de nyitáskor már nincs

Csalóka is lehet a csalogató reklám. A legnagyobb csalódás, ha az akció első napján már nyitáskor sincs ott a hőn áhított árucikk a boltban. Vagy nagyon is hamar elkapkodják. A boltosnak viszont előzetesen számolnia kell, hogy a meghirdetett árengedmény milyen forgalmat vonzhat és megfelelő árukészlettel erre fel is kell készülnie. Ha előre látható, hogy a meghirdetett akcióhoz kevés lesz a készlet, vagy a beszerzés pótlásának lehetősége, az hiba. De ne mindig a boltost szidjuk, előfordul, hogy a gyártó, szállító késik valami miatt. Erről persze illik tájékoztatni a vásárlót is.

Előfordulhatnak persze őrült akciók, amikor nem várt ütemben pillanatok alatt viszik a nyilván alaposan leárazott cikkeket, de hát ez már a hatóság dolga lehet, vajon mit lehetett ebből előre sejteni. Azért a vásárló is tud váratlant produkálni.

Sok boltos odabiggyeszti, hogy az akció a készlet erejéig tart. De a készletnek illik valameddig kitartania.

A web egy kicsit más

Más a web, ott bizony másodpercek alatt is elfogyhat bármi, ez ellen nincs gyógyír. De a webáruháznak is számolnia kell azzal, mi várható, ha árengedményt hirdet. Célszerű pontosan behatárolnia és elárulnia az akció kereteit, ami persze a vásárló számára is támpontokat jelenthet és így senkit sem ér csalódás.

Némi mentsvár a készlet erejéig című történet a weben is, vagy éppen az akcióra jelölt termék darabszámának a megadása, ilyenkor a vásárló is már előre számolhat azzal, hogy a meghirdetett akciós áru hamar elfogyhat.

Fontos, hogy a 14 napos kötelező elállási jogot nem érinti az árleszállítás.

Csere-bere lehet akció idején is

Ebben az esetben nagyon fontos, hogy korábban mit vállalt a boltos. A csere-bere nem kötelező, de ha korábban valamit vállalt, akkor azt csinálnia kell. De azt kikötheti, hogy a csere-berében akciós termék esetében csak az akciós ár értéke vásárolható le később, persze ezt nem árt előre kell közölni.

De hát jól is járhat a vásárló, ha korábban egy csere-bere során kapott vásárlási utalványt akcióban vált be.

Nem szerencsés akciók

Nem szerencsés a vásárlót arra biztatni, hogy gyorsan döntsön, különben lemarad az akcióról, miközben ez nem igaz, mert például van belőle készleten bőven.

A végkiárusításnak is lehet némi hamis kicsengése, így becsapva érezheti a vásárló magát, ha a bolt később nem zár be, vígan ügyködik tovább.

Az akciós jelölésnek egyértelműnek kell lennie, az árcédulának kapcsolódnia kell a termékhez, nem célszerű az akciós táblát, vagy az árcédulát egy kupac nem leárazott cucc közepére tenni.

Hát igen, a legdurvább, ha már a kirakatban ott van az akcióra utaló reklámfelirat, akkor jó, ha a boltban található leárazott termék is.

És a régi árak. Azért a boltosok tudják, ezzel nem érdemes trükközni a közösségi oldalak világába, de azért néha becsúszik egy-egy ilyen is. Egyszerű trükknek tűnik az akció előtti napokban feljebb nyomni az árat, vagy egy fal magasabb árat kiírni, abból számolva a dögös akciós árat. Számít a vásárló szemfülessége is ilyentájt, de hát nem lehet minden régebbi árat figyelni, fejben tartani. Ha viszont az akció időszaka után a vásárló azzal szembesül, hogy annyi a portéka rendes ára, mint amennyiért ő korábban akciósan vette, akkor bizony be lett csapva. Jöhet a békéltető testület, vagy a hatóság. És azért a közösségi oldalak világában ez azért kockázatos akció.

Jótállás, szavatosság: nem marad el

És az akciós termékekre ugyanúgy igazak a szavatossági, jótállási szabályok, mint egyébként (kivéve, ha a leárazás oka egy hiba, amiről persze előre kell tudnia a vásárlónak és majd eldönti, hogy kell-e neki a karcos, vagy hiányos valami, viszont az előre jelzett hiba miatt már nem reklamálhat később).

Éppen ezért az akciós áru nyugtáját sem szabad eldobni.

(blokkk.com, 2019. július 1.)

 
Tombol a hőség és a vásárló
Hőségriadó a bevásárlókosárban. Vásárlópukkasztó hőség kezdődött: hűtési lánc, hűtők hőmérséklete, tárolási hőmérséklet a polcon, fogyaszthatósági, minőségmegőrzési időpontok. Másként vásárolunk, ráadásul vigyázni is kell az élelmiszerekre. Fagyi, üdítő, sör, napolaj, fürdőruha, ventilátor, klíma, gumimatrac: viszik, mint a cukrot.

Harminc fok környékén megváltoznak a vásárlási szokások. Aki teheti, menekül a vízpartra, a hűvösebbre. Aki a strandon hűsöl, az nyilván kevesebb időt tölt bevásárlással, nem is kevéssel, a bolti pénztár helyet a lángososnál áll sorba. Aki otthon próbál menedéket keresni a meleg elől, az sem mozdul ki szívesen a tűző napra bevásárlószatyorral a kezében. Így valamennyivel eleve kevesebbet vásárolunk ezeken a forró napokon, amit lehet, annak a beszerzését elhalasztjuk.

A bevásárlás nélkül persze nehéz meglenni, éppen ezért a vásárok időpontja jelentős részben a reggeli és az esti órákra tolódik. Akkor még-már hűvösebb van.

A vásárló azon is törheti a fejét, hova menjen bevásárolni. A nagyáruház, bevásárlóközpont általában messzebb van, igaz, ott mindenütt megy a hűtés, de addig el is kell jutni a felforrósodott és csak lassabban hűlő autóval. A nyitott parkolókban pedig felforrósodik az autó, nem egy nagy élmény a bevásárlás után beleülni. A kisbolt viszont közel van és sok kisboltos be is szereltette a klímát, így egy kisebb bevásárlásra akár kényelmesebb is lehet, az utazgatást is mérlegre téve. 

Persze, ilyenkor a nyári étkek, innivalók, cuccok, ketyerék sokkal jobban fogynak, így fagyiból, jégkrémből, ásványvízből, üdítőből, sörből, napolajból, gumimatracból, fürdőruhából, ventilátorból és klímából is sokkal több megy el. A klímaszerelők persze már rég foglaltak. Nyári akciós tábla is van bőven, persze ami ilyenkor jobban fogy, nem abból adja a boltos a legnagyobb engedményt.

A vásárlópukkasztó hőségben jobban kell figyelni, de mire is

Kezdjük a hűtőpultnál, hiszen a legkényesebb kérdés a hűtést igénylő élelmiszerek tárolási hőmérséklete. Az első, hogy nézzünk a lábunk elé. Víztócsa esetén ne is közelítsünk a hűtőpult felé, mert ott valami baj van. De az sem túl biztató, ha a hűtő alján látunk vizet állni.

Hőmérőt nyilván nem visz magával a vásárló, de tapintással azért érezhető, hogy a tejfölös doboz hőmérséklete alacsonyabb-e a boltinál, legalább valamennyire hűvösebbnek kell lennie. Az nem mentség, hogy nemrégiben rakták a hűtőbe, hiszen ha közben felmelegedett a tejfölös doboz, az azt jelenti, hogy hosszabb ideig nem tették a helyére a hűtőbe, szakszerűbben fogalmazva akadozott a hűtési lánc, vagy éppen megszakadt. A boltosnak is ellenőriznie kell egyébként, hogy a szállító hogyan adja át a hűtésre ítélt élelmiszerféleségeket. Árulkodó jel továbbá, ha a például vaj megpuhult a hűtőben. Ott nem nagyon megy a hűtés.

A fagyasztóban kerülni kell a jégkristályos csomagolást. A mirelit zacskóban a darabos, vagy darabolt zöldség, burgonya összeragadhat, ha megszakad a hűtési lánc, például sokáig nem rakták a fagyasztóba, ott állt az eladótérben, majd hirtelenjében mégis bepakolták, vagy éppen rossz volt a fagyasztó, olvadozni kezdett. Egybe is fagyott az egész. Visszafagyasztani otthon is tilos, a hűtési lánc pedig hazáig tart, tehát otthon sem szerencsés hagyni olvadni a mirelit árut, ha nem főzzük, sütjük meg azonnal. Egyébként pedig otthon is ügyelni kell a helyes tárolásra, ami hűtőben volt a boltban, azt otthon is oda kell tenni. És nem árt a hűtőszekrény hőmérséklet szabályzójára figyelni, azért van.

Az élelmiszerek többségén feltüntetik, hogy hűvös helyen kell tárolni, ami általában 25 fokos felső határt jelent. Ha nagy a meleg a boltban is, vagy a napon felejtették áruátvétel közben, az ha maradandó károsodást nem is, de némi mellékízt okozhat. A puha csokoládé sem szerencsés választás.

Gyakran látni, hogy a zöldség-, gyümölcsféleségeket vízpermettel frissítik a boltban, a raktárban, hogy ne száradjon, fonnyadjon olyan gyorsan. Azért a friss az jobb, amit még nem kell locsolgatni.

És a szokásosnál jobban kell figyelni a fogyaszthatósági, minőségmegőrzési határidőkre.

Egyes vegyiáruk sem szeretik a hőséget. A kozmetikumok közül például a rúzs is ilyen.

Hazafelé igyekezni kell, akár autóval, akár gyalog mentünk bevásárolni. Autóban élelmiszert hagyni nem igazi választás, amíg beugrunk valahová, hiszen akár meg is főhet benne bármi, ha felforrósodik.

És azért például ruhát sem könnyű ilyenkor mindig vásárolni, hiszen a próbafülkében akár fel is forrósodhat a levegő. De hát egy próbát megér, ha nem izzad a kedves vásárló.

Ja igen, minderre a boltosnak is ügyelnie kell. És a hosszabb sor miatt ne a boltost, vagy a lángosost szidd. Nekik is melegük van.

(blokkk.com, 2019. június 11.)

 

Plázám, plázám, mond meg nékem

Nem csak üzletközpont a pláza.

A növekvő online vásárlások ellenére virágzik a hazai plázapiac, írja a Világgazdaság. A menő bevásárlóközpontok a kiskereskedelem paradigmaváltását is túlélik, mert már nem csak a hagyományos boltokra és kereskedelemre fókuszálnak. Épülnek ugyan új plázák, ám a következő időszakban a kereskedelmi ingatlanpiacot a régi egységek felújítása tematizálja.

Az online kiskereskedelem Nyugat-Európában már több mint egy évtizede tör előre a hagyományos kiskereskedelem rovására. A megszerzett tapasztalatokkal az utóbbi néhány évben Európa keleti felében is jelentős sikereket ér el, és hónapról hónapra alakítja át a hagyományos piacot. Annyira erőteljes a hatása, hogy mostanra könnyebb olyan fogyasztót találni, aki rendszeresen rendel webes áruházból, mint olyat, aki még nem.

A hagyományos kereskedelem is felült az online vonatra, szinte mindegyik láncnak van olyan webes felülete, amely termékböngészésre és házhozszállításos megrendelésre is alkalmas.

Ennek a szemléletnek a terjedése révén a vevők legnagyobb része otthon az online felületek átpörgetésével kezdi a háztartási beszerzéseit, és vagy megrendeli a terméket, vagy célirányosan köt ki a hagyományos üzlet megfelelő polcánál. Az úgynevezett impulzusvásárlásra is alakultak már oldalak, speciális, személyre szabott ajánlatokkal bombázva a vásárlókat.

A kiskereskedelem ma már nem létezhet online értékesítési felület nélkül, ugyanakkor a hagyományos piaci technikák a reneszánszukat élik – főként a nagy alapterületű bevásárlóközpontokban, kiváltképp a plázákban.

A titok nyitja, hogy a plázák, mallok, bevásárlóközpontok mostanra közel sem csak a bolti eladásra koncentrálnak.

Sőt, a szolgáltatásokra (éttermi, szabadidős, szórakoztató) sokkal jobban odafigyelnek. Egyre menőbb és magasabb minőségű éttermi vagy szabadidős tevékenységet kínáló szolgáltatókat hoznak házon belülre, ezek pedig mágnesként vonzzák azt a közönséget, amelyet a pláza megcélzott. Mások pedig – látva a sok vásárlót – divatból keresik fel ezeket az üzleteket.

Fotó: Futureal

Egy évtizede, a pénzügyi válság előtt a kiskereskedelmi piac arról beszélt, hogy (nemcsak a fővárosban, máshol is) túl sok a nagy alapterületű pláza. Debrecenben például az egyik ilyen egység fenntartása okafogyottá vált – mostanáig.

Az átalakuló kiskereskedelmi szokások ellenére több városban, például Budapesten is, igény mutatkozik újabb bevásárlóközpontokra, de sokkal inkább a meglévők fejlesztésére, modernizálására. Ezért a következő egy-két évben több vidéki nagyvárosban is megújulhatnak a már meglévő egységek, a fővárosban pedig több projekt is élessé válik. Újbudán például már épül az Etele Plaza, Óbudán pedig tervezik egynek az építését, valamint a dél-budai Tétényben működő Campona fejlesztési tervei is napirenden vannak.

A miértre a válasz nagyon egyszerű: a plázák és bevásárlóközpontok sok esetben szolgáltató központokká váltak.

Olyan csomópontokká, ahol a vásárlás mellett sokféle szabadidős tevékenységre, szórakozásra is lehetőség van, és amelyek baráti találkozók helyszínei is lehetnek. Kényelmes parkolást, könnyű megközelítést kínálnak, és bármekkora az alapterületük, ahhoz mindig elég kicsik, hogy könnyen bejárhatók legyenek. Jól érzékelhető, ha a területükön történik valami új, időtöltésre alkalmas dolog. A Campona fejlesztési terveit a beruházó a jövő üzletközpont-koncepciójának tekinti – ahogy a többi fejlesztő is a sajátját. Hatalmas parkot, belső közösségi tereket és jóval több szabadidős szolgáltatást kínálnak. A hangsúlyeltolódás tehát tetten érhető. A fejlesztők már nem csupán az üzletek betelepítésében látják a lehetőséget. Innen már egyenes út vezet az olyan plázákhoz, amelyek egyben kulturális teret is kínálnak, és teljesen újraírják a nagy alapterületű ingatlankomplexumok funkcióját.

Még az is elképzelhető, hogy a fejlesztők egyszer csak visszatérnek a plázák egykori vásárlóbarát koncepciójához: hogy ne kelljen a legfontosabb dolgokért bejárni a teljes teret.

A fejlesztők vélhetően nem szeretnének még egyszer abba a hibába esni, hogy túlértékelik az elképzeléseiket. A jövő plázakoncepciója olyan köztes megoldás, amely stagnáló vagy visszaeső kiskereskedelem mellett is képes tartani a profitelvárásokat. Ezt pedig a kiskereskedelemtől távol eső – akár kulturális – szolgáltatásokkal érhetik el.

(Világgazdaság, 2019. június 1.)

 

Pénztárosom, te drága! Kilóg minden

Kb, vagy ki tudja, de legalább 200 ezer pénztáros lesi a pénztárcánkat és minket. A bolt lelke a pénztáros, hiszen nála tesz pontot a vásárló a vásárlás végére. Nála fizet. De a boltban a vásárlónak is a pénztáros a lelke, hiszen ő mindent tud róla. Közben átalakult a pénztárosi munkakör is, de egy nem változott: a nyugta, ha kapsz, mindent elárul. Aranyat érő adatbánya a pénztár. Ja, és a mögötted sorban álló vásárló is mindent lát. Meg te is mindent látsz, amikor előtted fizetnek. ₪₪₪

Két pénztáros beszélget. - Nézd, az a vörös, aki ott pakol ki a kosarából a sarokban és tegnap még szőke volt, eddig mindig kék zokniban jött vásárolni, ma viszont sárgában. - Jé, tényleg. Én viszont azon csodálkoztam az előbb, amikor fizetett, hogy eddig mindig otthagyta a nyugtát, újabban viszont elveszi és hosszasan nézegeti. - Az nem jó. Vagy másik bolton töri a fejét, vagy rosszul számoltál neki. - Én-e? Hát nem neked mondta a múltkor, hogy eggyel több kiflit ütöttél be neki? - Miket beszélsz?! Te, aki mindig azt mondod, hogy nincs apród visszaadni, váltani kell, és amelyik vásárló legyint és elszalad, annak nem adsz vissza! Az apró meg közben kifolyik a pénztárfiókodból!

A boltos világban a legfontosabb szereplő a pénztáros, hiszen a vásárlás végén ott dől el minden. Igaz, a nyugtaadást követően még lehet ugyan reklamálni, de a pénz már a kasszában csörög. És a pénztáros talptól fejbúbig mindent lát, persze a bevásárlókosárral, vagy a bevásárlókocsival együtt. Kell is figyelni a boltban, mit kedvel a vásárló, hiszen ebből él a boltos, kutat is szorgalmasan. Van aki maga, van aki piackutatóval lesi a vásárlót, kisbolt, nagybolt egyaránt.

El sem tudod képzelni, mi minden kiderül rólad, amikor vásárolsz.

Persze a személyes adatokkal nem lehet össze-vissza dobálózni, de amikor belépsz a boltba, a titkok függönye felgördül és a titkok tárháza kitárul, akár akarod, akár nem. És a sok-sok, csaknem mérhetetlen adathalmaz feldolgozásának ki is alakult a digitális iparága, a "big data". Hát most sokkal kevesebbről lesz szó, csupán a pénztárosvilágról, de ott is minden pillanatban hullanak az információk. Belepillantunk.

Legalább 170 ezer pénztáros van a boltokban

Nem könnyű számba venni, hány pénztáros is lesi utolsó mozdulatainkat a boltban, no persze meg a pénzünket. A boltos kiskereskedelmi egységek száma 130 ezer és nyilván mindegyikbe kell legalább egy pénztáros. De van, ahol több is van, minél nagyobb a bolt, annál inkább. És akkor ott van még a két műszak is, amikor egy pénztárba két ember is kell napjában. És igen, a boltok többsége nem öt, hanem hat napot tart nyitva, a legnagyobbak és a kicsik egy része pedig vasárnap is fogadja a vásárlókat, így van mit morzsolgatni számolás közben. Ráadásul ha ehhez hozzászámítjuk, hogy a régi, a vásárló nélküli üresjáratok könyöklős tempójával szemben ma már a pénztárosok túlnyomó többsége mindent csinál, takarít is, árut is feltölt, pult mögé is beáll, ha beállhat, akkor bizony kusza világuk van. De többen is vannak, akik kasszáznak, legalább valamikor.

A bolti dolgozók munkája alaposan átalakult, ahogyan a boltok, a különböző értékesítési csatornák többsége is. Nem csak a digitalizáció formálja a boltos világot is, hanem a bolti dolgozók tevékenysége is újraformálódott, aminek persze sohasem lesz vég. És így sok boltban ma már mindentudó a bolti dolgozó, vége annak, hogy valaki lecövekel a bolt egyik szegletében, egy darab munkaköri feladattal és ha van munkája, ha nincs, onnan el nem mozdul. Ahol éppen szükség van rá, oda kell baktatnia, hiszen a boltos forgalom állandóan hullámzik és a kemény versenyben nem engedhető meg az üresjárat. Vita persze van ebből, főleg, amikor a munkaerőhiány miatt a boltból is hiányzik a munkáskéz, így munkaszervezés nélkül nem ússza meg már egy boltos sem a boltos életét.

Persze, vannak boltok, ahol megmaradt a pénztáros munkakör, de azért tegyük hozzá, ott van azért részmunkaidő is. Van áruház, aki keres ugyan pénztárost, de csak részmunkaidőre. És a legkisebb boltokban, ahol már csak egy szem alkalmazott van a boltban, neki kell a pénztárt is kezelnie. A kisvállalkozó is, aki maga áll a pult mögött, nem hagyhatja ki a vásárlások végén a pénztárgépet. Tehát igyekeztünk mindenki számba venni, aki a pénztárgép tájékára téved.

Végül mindent mérlegre dobva, a pénztárakban, vagy a pénztárakban is ügyködők száma eléri a 200 ezret, ennyi szempár lesheti utolsó mozdulatainkat a boltban a vásárlás legvégén. A 360 ezer összes boltos foglalkoztatottból.

És kik ők

A jog szerint a pénztárosi munkakörhöz nem szükséges szakmai végzettség. Volt, aki berzenkedett ennek hiánya miatt, hiszen korábban kellett hozzá bizonyítvány. Ma, akinek gyakorlata sincs, azt megtanítja a bolt. Olyannyira, hogy például az Auchan álláshirdetéseiben pénztáros host, hostess munkakörében csak előny a szakirányú végzettség. A Lidl is hasonló cipőben sántikál, azzal, hogy nála a középfokú szakirányú végzettség és élelmiszer-kereskedelmi gyakorlat az előny. Hasonló húrokat pendít meg a Spar is, hiszen annyit mond, hogy előny, de nem feltétel, ha a kereskedelem területén tapasztalatot szereztél, a végzettségről viszont már nem esik szó az eladó, pénztáros munkakör ajánlásában.

Az Aldi egy szót sem veszteget álláshirdetésében a szükséges, vagy elvárt végzettségre, ő eladó megnevezéssel keres bolti munkavégzésre munkatársat, akinek az árufeltöltés, takarítás és helyben sütés mellett feladata a kasszázás is.

A Penny már szigorúbbnak tűnik az álláshirdetések megszövegezésében, mert határozottan úgy fogalmaz, hogy a bolti mindenes munkatárs profilja az élelmiszer-kereskedelmi végzettség. De hogy a végén ki jelentkezik és kit vesznek fel, abban olyan nagy különbség nem lehet a mai munkaerőpiacon.

A Tesco legalább becsületesen nevén nevezi a dolgokat, mivel nála a pénztáros munkakörben a "mit várunk Öntől" kérdés után a válasz azzal kezdődik, hogy "általános iskolai bizonyítvány".

És hogy a magyar láncok se maradjanak ki. A CBA is keres mindentudó bolti munkatársat, akinek egyebek mellett feladata a pénztárgép kezelés ugyanúgy, mint az árukihelyezés (magyarra fordítva árufeltöltés) és a vásárlók tájékoztatása kiszolgálása is. Hiába, a verseny nem ismer kíméletet, aki nem lép, lemarad. Ez a kis apróság is jelzi, hogy a magyar lánc hogyan tud ügyesen lépést tartani a piacon. Hatékonyságban is, hiszen a nagyobb CBA láncok egy főre jutó forgalomban a hasonló körben mozgó multiktól csak annyiban maradnak le, amennyire a piacnagyság miatt teljesen érthető.

Az egyik Coop lánc már szigorúbb, ő eladó-pénztáros munkakörbe gyakorlattal és szakképzettséggel rendelkező munkatársat keres. Igaz, a Coop boltok, ha szabad így fogalmazni, a leghagyományosabbak, ők vannak legnagyobb számban kistelepüléseken, így nem ússzák meg egyszerűen sem az eladóvadászatot, sem a szakképesítési követelményt egy élelmiszerboltban, ha szeletelve is ad párizsit. Próbálná meg faluhelyen valaki másként, Persze jó sokba kerül ez, nem véletlen, hogy más már másként csinálja.

A Reál Hungária eladó-csemegepultos-kasszás munkakörbe keres munkatársat (így együtt). Számára "ideális jelentkező" az, aki gyakorlattal és szakképezettséggel is rendelkezik. De legalább megpróbálják.

Tegyük hozzá mindehhez, hogy a jog szerint a puszta pénztárosi munkakörhöz, ahogyan már említettük, nem szükséges, de ha valaki élelmiszer eladói munkát végez, ott kell szakirányú végzettség. Ha a bolt a két munkakört keveri valamilyen módon, akkor beléphet a szakképzettségi követelmény. Persze, az számít a végén, mit is kell csinálni, hiszen az árufeltöltés, takarítás és a kasszázás nem eladói tevékenység.

De hát kell-e több? A modern pénztárgépek még a visszajárót is kiszámolják, a termékvonalkód lehúzására és a pénzszámlálásra, no meg a bankkártya kezelésére azért oda kell figyelni. Az önkiszolgáló pénztárak mellett pedig nehéz erre igent mondani.

És higgyétek el, amilyen sorok vannak manapság a boltban, nem könnyű meló ez sem. Ráadásul nem csak a pénzt kell számolgatni és a nyugtát tépdesni, hanem pontosan a nagyobb modern pénztáraknál át is kell emelni az árut a pénztárgép egyik oldaláról a másikra. A pénztárosnak. Próbáld ki egyszer.

És mit lát belőlünk a pénztáros, a boltos

A nyugta mindent elárul a vásárlóról, főleg, ha megkapja. Rögvest tegyük hozzá, hogy az online kasszák és az online számlák világában nehéz a nyugtaadást megkerülni. Az önkiszolgáló kassza pedig kérlelhetetlen ebben a műfajban. És hát a pénztáros kénytelen kinyitni a szemét, a száját és a fülét, hiszen ő az utolsó pont a boltban a vásárlás folyamatában, a pénztárban. És ahol kiírják, hogy a pénztártól távozás után reklamációt nem fogadunk el, az csak a visszajáró számlálására vonatkozhat, hiszen az igaz, később lehetetlen bebizonyítani, mennyi fillér mozgott bármelyik irányban is. tehát a visszajárót akkor számold meg, amikor a tenyeredbe nyomják.

És akkor csak példaszerűen sorolunk néhány hétköznapi dolgot, mi mindenről árulkodsz, amikor vásárolsz a boltban. És ez nem a piackutatók szempontrendszere, hanem a hétköznapoké. Tehetsz hozzá, ha akarsz, beleírjuk.

Pénztárcád belseje

mennyit is költesz, hivatalosan szólva mennyi is a kosárértéked
mennyivel költesz kevesebbet hónap végén, mint elején
elteszed-e a nyugtát
megszámolod-e a visszajárót
mindig nagy címletű bankjeggyel fizetsz, vagy kiszámolod az aprót
bankkártyával, hitelkártyával fizetsz-e,
kedvezménykártyáid vannak-e
kuponos vásárlásod van-e

Vásárlási módid

hogy mit is vásárolsz, persze
mennyire utazol az akciókra, kezedben szorongatod-e az akciós újságot
mindenből a legolcsóbbat veszed
ha megkérdezik, lehet-e két dekával több a tíz deka párizsi, mit válaszolsz (tizet kértem, mit képzelsz, vagy megadóan legyintesz egyet, hiszen amúgy is dupla csomagolópapír van a mérlegre dobva)
a bevásárló reklámtáskád, ha magaddal viszed, melyik boltból való (van ilyen, meg nem is egyforma nagyok és erősek)
fiú létedre veszel-e női dezodort, vagy fordítva, hiszen akkor nem vagy szingli (olyan nagyon)
gyerekholmit vásárolsz-e
ünnepek tájékán veszel-e tojást, sonkát, csokit, szaloncukrot
mákot veszel, vagy kész bejglit
kedvenc italod, kozmetikumod, az nyílt titok
mennyi ruhát viszel be egyszerre a próbafülkébe és a végén mennyit vásárolsz meg
beállsz-e az önkiszolgáló kasszához, bízva abban, hogy akkor az előbbiek akkor titokban maradnak.

És te is, téged is

Ja, és az egyik vásárló látja, mit vásárol a másik. A sorállás közben mindenki látja az előző vásárlót, a legapróbb részletekig. Te is, téged is. Nincs vip pénztár.

(blokkk.com, 2019. május 2.)

 

Pláza? Az igen!

A bevásárlóközpontok látogatása továbbra is fontos szerepet játszik a mindennapjainkban.

A GfK tanulmányának legfontosabb megállapításai szerint a budapesti plázalátogatók többsége hetente-kéthetente egyszer látogat meg egy bevásárlóközpontot, amíg ez vidéken inkább havonta egyszeri-kétszeri alkalmat jelent, írja a Világgazdaság.

A plázalátogatók legnagyobb része 15 és 30 perc közötti utazási időt tart elfogadhatónak egy számukra megfelelő bevásárlóközpont megközelítésére – a budapestiek valamivel kevesebbet, a vidéken élők valamivel többet –; az utat pedig Budapesten elsősorban tömegközlekedéssel, illetve autóval vagy gyalogosan teszik meg, míg vidéken a többség inkább autóval jár a bevásárlóközpontokba.

A vásárlók demográfiai megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy a magyarországi átlaghoz képest kissé több köztük a nő, mint a férfi, és a 30 év alatti korosztályok erősen felülreprezentáltak; de azért az idősebbek is képviseltetik magukat a bevásárlóközpontokban nem is elhanyagolható arányban – vagyis elmondható, hogy minden demográfiai csoport látogat több-kevesebb rendszerességgel bevásárlóközpontokat, ha számukra elérhető távolságban adott ilyen lehetőség.

Fotó: VG / Vémi Zoltán

Azonban látogatási, plázahasználati szokásaik, az, hogy mit keresnek a bevásárlóközpontokban, és mi a fontos számukra, nagyban eltér az egyes célcsoportok esetében.

Mindenki másként csinálja

A magyarországi bevásárlóközpontok többsége viszonylag szűk vonzáskörzetet szolgál ki, helyi jellegű funkciókat lát el:

országos jelentőségű, széles vonzáskörzettel, messzire nyúló vásárlói körrel rendelkező plázából kevés van, és ezek is Budapesten találhatóak.

Bár a bevásárlóközpontokról sok általánosan érvényes megállapítás tehető, a tanulmányból az is kiderül, hogy az egyes bevásárlóközpontok karaktere, a hozzájuk kötődő látogatási gyakoriságok, látogatási szokások sok esetben nagyon eltérőek lehetnek – ilyen értelemben minden bevásárlóközpont egyedi.

A látogatások célját tekintve általánosságban a legfontosabb a ruházati cikkek, cipők és divatkiegészítők vásárlása, mind a fővárosiak, mind pedig a vidékiek körében.

Egy átlagos látogatás hossza tipikusan egy és másfél óra között alakul: e tekintetben összességében kevés különbség van a budapesti és vidéki plázalátogatók között, ám a plázában eltöltött idő egyéntől, látogatási céltól, illetve az adott bevásárlóközpont jellegétől függően nagy változatosságot mutat.

Nyomul az online tér is

A bevásárlóközpontok kínálatáról, akcióiról, rendezvényeiről elsősorban a helyszínen tájékozódnak a látogatók. A további információforrások között túlnyomó többségben vannak az online felületek: köztük is legjelentősebb a Facebook, de viszonylag sokan követik a bevásárlóközpontok hírleveleit is; vidéken emellett még a postaládába dobott szórólapok is fontos szerepet játszanak.

Az online csatorna a kommunikáción túlmenően azért is kiemelt figyelmet érdemel, mert a plázalátogatók összes költéseit tekintve bizonyos termékcsoportok és szolgáltatások esetén már versenyre kel az offline üzletekkel.

„A bevásárlóközpontok számára egyre fontosabb célcsoportot jelentenek az autós látogatók, akik jelentősen, akár két és félszer nagyobb összegeket költenek el egy-egy plázalátogatás alkalmával, mint az átlag. És habár a fiatalok általánosságban felülreprezentáltak a plázák látogatóközönségében, a középkorúak szintén a bevásárlóközpontok stabil bázisát alkotják rendszeres, magas összegű költéseikkel” – mondta el a kutatás kapcsán Kui János, a GfK geomarketing területének vezetője.

(Világgazdaság, 2019. március 21.)

 

A bevásárlóközpont népszerűbb a webnél

Karácsonykor. A magyarok többsége nem száll el a karácsonyi költekezésben.

Továbbra is népszerűbb egy bevásárlóközpontban tolongani, mint az online vásárlás, írja a Világgazdaság. Egy felmérés szerint a megkérdezettek több mint a fele nem tervezi, hogy többet költ, mint tavaly.

Bár a legtöbben nem terveznek többet költeni karácsonyi ajándékra, mint tavaly, a bevásárlás így is megterheli a pénztárcát. A megkérdezettek többsége átlagosan 10-50 ezer forintot költ karácsonyi ajándékra, és a bevásárlóközpontban tolongani továbbra is népszerűbb, mint az online vásárlás – derült ki a Jófogás online kutatásából.

Az oldal több mint 10 ezer internetezőt kérdezett meg karácsonyi vásárlási szokásairól. A felmérés szerint a felhasználók legnagyobb része, 38 százaléka, több, mint hat szerettét lepi meg.

A megkérdezettek többsége (40 százaléka) igyekszik 50 ezer forint alatt letudni az ajándékvásárlást,de vannak szép számmal olyanok is (18 százalék), akik 5-10 ezer forintot tudnak (vagy akarnak) e célra fordítani.

A válaszadók negyede 50-100 ezer forint között költ, 100-200 ezer között 8, 2-300 ezer között 3, míg 3-400 ezer forint közötti összeget 4 százalék engedhet meg magának.

Elenyésző számmal ugyan (2 százalék), de akad olyan is, aki 400 ezer forintnál többet szán szeretteire.

Érdekesség, hogy a kitöltők több mint fele (52 százalék) nem tervezi, hogy többet költ, mint tavaly, viszont több mint egy tizedük (13 százalék) magasabb összeggel számol, míg 35 százalékuk egyelőre nem tudott erről nyilatkozni.

Használt cikket a megkérdezettek 36 százaléka adna ajándékba, a Jófogás szerint ez azért örömteli, mert azt mutatja, hogy sok az olyan tudatos vásárló, aki a pénztárcája mellett a környezetvédelemre is gondol. Az oldal felhasználói 2017-ben a 200 000 tonna szén-dioxidtól óvták meg a Földet azzal, hogy másodkézből vásároltak – közli a portál.

(Világgazdaság, 2018. november 16.)

 

Boltos Facebook világ: Ne vegyetek tőlük semmit!!!!

A Facebookon is kergetik a vásárlókat a boltosok. Ők persze be is szólnak rendesen, de frissnek kell lenni ezt észrevenni. A megosztás ellen azonban nincs kozmetika. Legalább fél országnyi kedvelést találni a nagyáruházak Facebook oldalain. A nagyáruházak nyomják is a közösségi oldalakat, szinte kivétel nélkül. Nyilván nem véletlenül csinálják ezt a boltosok. És gyaníthatóan a vásárlók sem. De hát ebben is ketté szakadt a boltos világ.

A bolt is egyfajta találkahely, persze teljesen más felépítménnyel, mint a techvilág. A boltban is lehet cseverészni, de ahhoz el is kell menni oda. De a fecsegéshez, híradáshoz közösségi oldalból elég néhány, míg boltból rengeteg kell. A techvilág pedig egyre jobban rátenyerel a boltos világra is, messze nem is csak a webkereskedelmen keresztül. A techőrület nyomán pedig ketté is szakadt a magyar boltos világ: van aki bírja, van aki nem.

A legnagyobb közösségi oldal a botosok körében is a Facebook, ahol ezerrel nyomják a reklámot is, nyilván ez fő cél, megnyerni a vásárlót. És persze megpróbálnak a reklámok mellett, vagy inkább azokkal összefonva olyan kérdéseket felvetni, ami jobban felkelti a vásárlók figyelmét a szokásos reklámnál. Ilyen mostanában az élelmiszerboltosok körében a sütés, főzés, amikor szakácsok, főzésbe belecsapó hírességek próbálják meg felkelteni a figyelmet, na mire is, hát a főznivaló alapanyagokra, amiket rögvest meg is lehet venni a boltban.

Persze, a vásárló sem rest, lájkol is szorgalmasan, hiszen a főzésről fecserészni jó dolog a háziasszonyok körében. De a fő csapásirány a reklám, amit azért mindennél jobban szeret a vásárló, nyilván ezzel is lehet lájkokat gyűjtögetni. Mert az is egy jó reklám, hányan is kedvelik, követik egy áruház közösségi oldalát.

Lehetetlen megfejteni persze, hogy hányan kedvelnek több áruházat is egyszerre, nyilván vannak ilyen vásárlók is szép számmal. De végül az kerekedik ki rövid szemlélődést követően, hogy nagyon is élénk csevegés indult meg a boltosok Facebook oldalain, ahol azért a boltosok diktálják a tempót. Szélsebesen, szinte folyamatosan tolják a reklámokat, végül a receptháború is ide tartozik.

És persze panaszkönyvként is ragyogóan működik a Facebook, bár itt azért a boltosok igyekeznek takargatni a takargatni valót. Hogy mennyire, azt ítéljék meg az olvasók, vásárlók. A bejegyzések megosztása ellen azonban már nincs gyógyír.

Mi mindenesetre összeszedtünk egy csokorra való bejegyzést a vásárlóktól, amiből persze általánosítani nem általánosítunk, de találkoztunk már hasonlókkal. A jövőben pedig a vásárlók könyvében már nem lehet lapozgatni a korábbi bejegyzéseket, az új uniós adatvédelmi szabályok miatt. Jó kérdés, hogy mi lesz a Facebook oldalain, hiszen gyakorlatilag nagyon is hasonló a tartalom. Íme, egy csokor.

Ilyen hülye reklámokat talán még én is kitudnák találni

- Könyörgöm, engedjék meg, hogy mi döntsük el, hogy melyik hozzászólást akarjuk látni! Ez így nem tetszik.

- Drága, nem igazán frissek az áruk, volt,amikor" illatosnak "nem nevezhető húst vettem.

- Érdekelne, hogy van pofájuk kirakni a gondolára azt a tartós tejet, melynek másnap lejár a szavatossága?

- Tegnap vettünk 4 csomag szeletelt mozzarellát. Ma reggel szendvicset csináltam volna a gyereknek de 3 penészes volt. Lejárati idő 11 nap múlva.

- Drága, nem igazán frissek az áruk, volt,amikor" illatosnak "nem nevezhető húst vettem.

- Vérlázító, hogy az ember heteket várjon a hűtőjére ami ki van fizetve!!! Mégis hogy gondolják ezt??? Eddig szerettünk itt vásárolni, mostantól meggondolandó.

- Ma 14-16 óraig volt egy rendelesem! fél 5-től óránként (3 órán át) hívtam az ügyfélszolgálatot! ... állítólag a sofőr nem tudott leparkolni! ... Soha többet nem rendelek Önöktől!

- Azért a 9.000 ft-os 6-9 hós kabátot erős jóindulattal nevezném pénztárcakímélőnek!

- Többször tapasztaltam, hogy az akciós katalógusban megjelent, és a polcokon feltüntetett ártól eltérően, a különféle termékek ára, drágábban kerül elszámolásra a nyugtán.

- És azt tudtátok hogy a gömbölyű kenyérnek négy csücske van? És az mind az enyém!

- Keserű a burgonya. Vasárnap vettem. Kuka!

- Szóljatok a fotósnak, hogy legközelebb seperje le a morzsát. Ugyanazok a morzsák vannak a két képen!

- Hatalmas sor állt mind a kemény 5 pénztárnál. Kb. 25 percembe telt, hogy fizethessek...

- Az én szegény párom, éhen halt volna ettől a kecsketáptól.

- Nagyon szedjétek össze magatokat itt ..., mert rövidesen nyit a konkurencia, és gyorsan át fogunk pártolni , ha messzebb is van. Nem elég, hogy a ... drága, de ma, egy sima hétköznap délelőttön, kígyózó sorok álltak a pénztáraknál, mert a 12 pénztárból 4 működött.

- Úgy látom, mindig van lejjebb, kedves, Antireklám! Primitív és bugyuta!

- Lesz még valamikor kecsketej? Vagy egyszeri dolog volt? Már vagy 8 üzletben voltam de egyikben sem találtam. Ráadásul a legtöbb eladónak fogalma sem volt róla miről beszélek.

- Ebben így nektek mi a haszon?! Miért nem tudtok egy érdeklődésnek megfelelő darabszámot garantálni? Nem 500 vásárló lenne, hanem jóval-jóval több!

- Nem kaptam ajándékot, tegnap vásároltam 4e Ft felett...ilyenkor mi van?

- Pénztáros azt mondta, hogy csak akkor ajánlja fel a kedvezményt a kassza, amikor épp úgy tartja kedve.

- Én sem tudok bejelentkezni sehogy napok Óta!!! Így hogyan játsszon az ember???

- Ne vegyetek tőlük semmit!!!! Sérült termékeket visznek ki és nem adják vissza a pénzeteket!!!!!

- A ... üzletben vásároltam egy mosogatógépet. Akciós volt, de mégis teljes áron próbálták eladni nekem.

És a Facebook oldalakon talált kedvelések száma a kiválasztott nagyboltos vállalkozásoknál:

Spar 822
Tesco 782
Lidl 791
Coop 469
Aldi 370
Rossmann 293
dm 255
Media Markt 222
Euronics 186
Penny 145
Parktiker 96
E-Digital 119
RS Bútor 52
CBA 42
Reál Hungária 19
Forrás: áruházak facebook oldalai, 2018. október 21.

Az Auchan 3,1 millió, H&M 36 millió, az Ikea 27 millió lájkot tüntet fel. De ezek nyilván több országbeli kedvelések.

(blokkk.com, 2018. október 21.)

 

Vásárlási módi: a hazait is nyomja az ár

Amikor ennivalót veszünk, akkor is az ár többet számít, mint a hazai származás.

A vásárlók csaknem háromnegyede vásárol élelmiszert az ár alapján, és csak alig több, mint fele tekinti elsődlegesnek a minőséget – derül ki a Médiaunió Alapítvány megbízásából az Ipsos által elvégzett vásárlói felmérésből, írja a Világgazdaság. A Magyar élelmiszer-kutatás címen publikált anyag szerint a vidékiek átlag felett, 80 százalékban árérzékenyek, a budapestiek körében 60 százalékos a vásárlást befolyásoló tényezők közül az ár.

A megkérdezettek 95 százaléka azt állította, hogy szívesen vesz magyar élelmiszert, a gyakorlatban azonban csak körülbelül minden harmadik vevőről mondható el, hogy meg is teszi.

Hazai terméket a vásárlók legnagyobb arányban zöldségből, gyümölcsből vásárolnak, a nagy többség a hús, a felvágott, valamint a tej, tejtermék és tojás kategóriában választ hazait, a többi termékkörben már bőven 50 százalék alá csúszik a magyar terméket választók köre.

A hazai minden előtt! elnevezésű társadalmi célú kampány nyomán, ezer fő megkérdezésével készült reprezentatív kutatásba bevontak válaszaiból kiderült, hogy a fogyasztók szerint a magyar élelmiszerek ízletesek, régre nyúlnak a hagyományaik, jó minőségűek, és az eredetük megbízható.

A kutatás rávilágított azonban arra is, hogy bár a válaszadók mindössze egyötöde nézi meg a termék származási helyét, egyharmaduk állítja, hogy kifejezetten törekszik hazai termékek választására. Majdnem ugyanennyien egyáltalán nem tartják fontosnak a termék eredetét, noha a helyi termék frissebb, mert kevesebbet utazik, míg a polcokra ér, s a szállításakor még a környezetterhelés is kisebb, vagyis hazai élelmiszer vásárlásával környezettudatosak is vagyunk.

(Világgazdaság, 2018. augusztus 24.)

 

Hőség: durvul az akcióháború

A hőségben jobban kell tolni az akciókat, hiszen kinek is van kedve kimozdulni otthonról, vagy otthagyni a strandot és vásárlás után cipekedni egyet. Folyik is a nyári akcióháború a boltokban. Nyisd ki a szemed, ha akcióra utazol: akadnak keserű pirulák is. Nyugtával kell dicsérni az akciót is. 

Két vásárló beszélget: - Nézd, milyen cuki ez a falatka póló! Ebben a hőségben pont jól jön! És jól leárazták, kerestem is rajta hetven százalékot! - Én csak harmincat. - Hát az meg hogy? - Hát úgy, hogy én nem vettem meg. És a pénzem kifelé menet a boltból ugyanannyi, mint amikor bejöttem, nem úgy, mint neked.

Két boltos beszélget. - De megnyomtad az akciót! Mit adsz hetven százalékkal olcsóbban? Tiszta bukta ennyi engedményt adni! - Nyugi, nem olyan vészes. Én is akciósan veszem a nagyáruházban. - És a számla a beszerzésről? - Van. Kicsit régi ugyan, de megteszi még egy darabig, egy-két alkalommal. De látom, nálad az "egyet fizetsz, kettőt kapsz" megy. Az sem lehet olcsó neked. - Hát, izé, tudod az úgy van, hogy az ingyent imádják a vásárlók. De hát igazából féláron kapja mindkettőt. És hát sokan itt felejtik a nyugtát, tudod....

Az akciózásnak, a leárazásnak vannak írott és íratlan szabályai is, tehát van mire figyelni, ha valaki vásárlóként akciós árut keres, vagy boltosként akciót hirdet.

Árháború - jöhet a zsebszámológép

Az akció az árengedményről szól, nyilván ez a kulcskérdés. Így a legfontosabb, hogy a vásárló megtudja, mennyit is nyer vele. A jogszabályok előírják, hogy a boltos, szolgáltató köteles azt az árat feltüntetni, amit végül a pénztárban ki kell fizetni. De hát egy akciónál ez így kevés lenne, ezért a boltosok gyakorlata, hogy feltüntetik a régi árat is, persze áthúzva, és a leárazás százalékos mértékét is. És amelyik vásárló nem rest, utánaszámolhat a boltosnak, pontos-e az akciós számvetés.

Ugyanannak a portékának - akciótól függetlenül is - ugyanabban a pillanatban nem lehet többféle ára. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a reklámban, reklámújságban, bolti reklámfeliraton, a polcon az árcímkén, a kifüggesztett árjegyzéken, vagy magán a terméken ugyanannak a végső eladási árnak kell lennie. És a lényeg: bármilyen eltérés esetén a vásárló csak a legkisebb árat köteles kifizetni.

És akkor ott a nyugta. Bizony előfordult már, hogy az akciós áru a polcon még olcsó volt, de a pénztárnál már nem annyira, vagy egyáltalán nem. A boltos széttárja a kezét és arra hivatkozik, hogy az informatikai rendszere még nem lett átállítva. Ez lehet, csak éppen a vásárlónak ehhez semmi köze. Vissza kell kapnia az árkülönbözetet.

Nincs értelme a boltosnak már az akció kezdete előtt feltüntetnie a polcokon az új árakat, bár tudott dolog, kevés a munkaerő, nehéz jól beosztani a feladatokat. Ez megtévesztő lehet, hiszen a vásárló azt hiheti, hogy már olcsóbban lehet megvenni a leárazott terméket. És ha már ki van írva egy kisebb ár, akkor az előbbiek miatt az már él. Más kérdés természetesen az, ha egy reklámban pontosan megjelöli a boltos a leárazás kezdetének az időpontját.

Igen, létezik az akcióban is az egységár. Erre nagyon érdemes odafigyelni, mert az akciónál ezt is át kell írni, tehát az egységárra is igaznak kell lennie a meghirdetett engedménynek (egységára annak van, amiből például több darab van egy megbonthatatlan csomagolásban, vagy ki kell mérni, vagy különböző súlyú, vagy űrtartalmú kiszerelésben árulják).

Az egységár fontos akkor is, amikor ott vannak az egyet fizet, kettőt kap, vagy +10% ingyen jelölésű reklámakciók is. Itt különösen izgalmas az egy darab, vagy a 100% ára, van mit mivel összevetni.

Van, aki az akcióban kapkod, micsoda bomba vétel, de ilyenkor is aranyszabály, hogy érdemes több boltot is megnézni, a net, vagy az összegyűjtött akciós újság erre remek lehetőség, erre érdemes időt szánni.

Jöhet a nagyító is

A reklámokban az "akár", "-ig" szócskákra sem árt odafigyelni, egyszerűen azért, mert ez nem virít úgy messziről, mint a leárazás mértékét jelző szám. Tehát messziről tűnhet úgy is, hogy minden akárhány százalékkal olcsóbb, miközben nem minden, de az már kisebb betűkkel íródott ki. A vásárlók persze rutinosak, és tudják ezt, de a nagy rohanásban már nem biztos, hogy mindig odanézünk.

A kereskedő egyébként azt és olyan mértékben áraz le, amit és ahogyan akar, persze az előírások megtartása mellett.

És a különböző kuponfeltételekre sem árt odafigyelni, mikor, milyen feltételekkel vásárolhatók le. A boltos megteheti, hogy kiköti, több kedvezmény egyidejűleg nem vehető igénybe (tehát egy kedvezményre jogosító kupon bármilyen akciós áru megvásárlására már nem használható fel). Ez nem jogellenes, ha a vásárló előre tájékozódhat erről.

Gyakoriak a különböző időszakhoz kötött kuponos levásárlási lehetőségek. Itt az időszak végére érdemes odafigyelni, amit persze meg is kell jelölnie a boltosnak, szolgáltatónak, de élni is csak addig lehet vele.

Célszerű megnézni azokat az akciókat, amikor ajándékot, vagy nagyobb kiszerelést ajánl a boltos, vagy éppen a bolton keresztül a gyártó. Érdemes utánanézni, hogy ajándék nélkül mennyi az ár, vagy az egységár.

Szaladok, de nyitáskor nincs

Csalóka is lehet a csalogató reklám. A legnagyobb csalódás, ha az akció első napján már nyitáskor sincs ott a hőn áhított árucikk a boltban. Vagy nagyon is hamar elkapkodják. A boltosnak viszont előzetesen számolnia kell, hogy a meghirdetett árengedmény milyen forgalmat vonzhat és megfelelő árukészlettel erre fel is kell készülnie. Ha előre látható, hogy a meghirdetett akcióhoz kevés lesz a készlet, vagy a beszerzés pótlásának lehetősége, az hiba. De ne mindig a boltost szidjuk, előfordul, hogy a gyártó, szállító késik valami miatt. Erről persze illik tájékoztatni a vásárlót is.

Előfordulhatnak persze őrült akciók, amikor nem várt ütemben pillanatok alatt viszik a nyilván alaposan leárazott cikkeket, de hát ez már a hatóság dolga lehet, vajon mit lehetett előre sejteni mindebből. Azért a vásárló is tud váratlant produkálni.

Sok boltos odabiggyeszti, hogy az akció a készlet erejéig tart. Hát ezért nagyon gyenge nem lehet.

A web egy kicsit más

Más a web, ott bizony másodpercek alatt is elfogyhat bármi, ilyen a net, ez ellen nincs gyógyír. De a webáruháznak is számolnia kell azzal, mi várható, ha árengedményt hirdet. Célszerű pontosan behatárolnia az akció kereteit, ami persze a vásárló számára is támpontokat jelenthet és így senkit sem ér csalódás.

Némi mentsvár a készlet erejéig című történet a weben is, vagy éppen az akcióra jelölt termék darabszámának a megadása, ilyenkor a vásárló is már előre számolhat azzal, hogy a meghirdetett akciós áru hamar elfogyhat.

Fontos, hogy a 14 napos kötelező elállási jogot nem érinti az árleszállítás.

Csere-bere akció idején

Hát igen, a csere-bere és az akciózás hullámai összecsaphatnak. Szép történet például, amikor a vásárló visszabaktat a boltba a csere-berére szánt portékával, amit még az akció előtt vett és most akciós cuccokból szeretné levásárolni annak árát.

Ebben az esetben nagyon fontos, hogy korábban mit vállalt a boltos. A csere-bere nem kötelező, de ha korábban vállalta, akkor csinálnia kell. De azt kikötheti, hogy a nem akciós termék esetében akciósat már nem ad, persze előre.

De hát jól is járhat a vásárló, ha korábban egy csere-bere során kapott vásárlási utalványt akcióban vált be.

Nem szerencsés akciók

Nem szerencsés a vásárlót arra biztatni, hogy gyorsan döntsön, különben lemarad az akcióról, miközben ez nem igaz, mert például van belőle készleten bőven és a boltos hosszabb akciós időszakkal számolt eleve.

A végkiárusításnak is lehet némi hamis kicsengése, így becsapva érezheti a vásárló magát, ha a bolt később nem zár be, vígan ügyködik tovább.

Az akciós árut nem szerencsés követhetetlen módon a polcra helyezni, összemosva a nem leárazott cikkekkel. Az akciós jelölésnek egyértelműnek kell lennie, az árcédulának kapcsolódnia kell a termékhez, nem célszerű az akciós táblát, vagy az árcédulát mindenáron egy kupac leárazott és nem leárazott cucc közepére tenni.

Hát igen, a legdurvább, ha már a kirakatban ott van az akcióra utaló reklámfelirat, akkor jó, ha a boltban található leárazott termék is.

És a régi árak. Egyszerű trükknek tűnik az akció előtti napokban feljebb nyomni az árat, vagy egy fal magasabb árat kiírni, abból számolva a dögös akciós árat. Számít a vásárló szemfülessége is ilyentájt, de hát nem lehet minden régebbi árat fejben tartani. Ha viszont az akció időszaka után a vásárló azzal szembesül, hogy annyi a portéka rendes ára, mint amennyiért ő korábban akciósan vette, akkor bizony be lett csapva. Jöhet a békéltető testület, vagy a hatóság. És azért a közösségi oldalak világában ez azért kockázatos akció.

Jótállás, szavatosság: nem marad el

És az akciós termékekre ugyanúgy igazak a szavatossági, jótállási szabályok, mint egyébként (kivéve, ha a leárazás oka egy hiba, amiről persze előre kell tudnia a vásárlónak és majd eldönti, hogy kell-e neki a karcos, vagy hiányos valami, viszont az előre jelzett hiba miatt már nem reklamálhat később).

Éppen ezért az akciós áru nyugtáját sem szabad eldobni.

Egy kis összefoglaló

Megtévesztő az a boltos gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz.

Nem hallgatható el a vásárló döntéséhez szükséges fontos információ, azt nem lehet elrejteni, nem lehet homályos, érthetetlen, félreérthető.

A vásárló számára minden, a fogyasztói árhoz kapcsolódó költséget meg kell előre adni, még a vásárlásra vonatkozó döntése előtt, ilyen például a fuvardíj, szállítási, vagy postaköltség. Az „ingyenes”, „díjtalan”, „térítésmentes” vagy hasonló jelzők esetében a vásárlóra nem hárítható költség.

(blokkk.com, 2018. augusztus 5.)

 

Nyáron többet tömjük a hasunkat

A nyári hónapokban megugrik az élelmiszerboltok és a vendéglők forgalma is. A vendéglők nyáron csúcsra járnak. A turisták a pénzük negyedét a hasukra költik a nyári melegben. ₪₪₪

Ha nyár, akkor számos indíttatás miatt megváltoznak a vásárlási szokások, a sarki fűszeresnél és a vendéglőben egyaránt, ráadásul többet is költünk enni-, innivalókra. A ludas a meleg. A szokatlan hőség ugyanakkor mindenre még rátesz egy lapáttal, a 2018-as kánikula pedig a korábbiaknál erősebbnek és kitartóbbnak ígérkezik. Fagyi, üdítő, sör, napolaj, fürdőruha, szalmakalap, gumimatrac, ventilátor, klíma: viszik, mint a cukrot.

Másként vásárolunk

Az élelmiszerboltok forgalma nagyot ugrik a nyári hónapokban. Ennek hátterében egyebek között az húzódik meg, hogy az iskolaszünet miatt a gyerekek többet esznek otthon, a hozzávalókat pedig a boltban veszik meg a háziasszonyok. Például a nyaralás, strandolás, telekre járás közben bátrabban költekezik a család, szerencsére mostanság van is miből, hiszen a havi bruttó átlagkeresetek a tavaszi hónapokban 330-340 ezer forint körül hullámoztak, a növekedés 10% felett volt.

Feltehetően akadtak olyanok, akik a forintgyengülés nyomán a hazai, vagy rövidebb külföldi nyaralás mellett döntöttek, így többet költöttek, költekeznek itthon. A hozzánk látogató turisták ugyanakkor több forintot kaptak a valutaváltáskor, így többet is vásárolhatnak ezen a nyáron az élelmiszerboltokban is.

A bevásárlóturizmus mérlege is felénk mutat, hiszen kevésbé éri meg felkerekedni és a határ másik oldalán bóklászni a boltokban. Ez viszont fordított előjellel is igaz, a határmenti élelmiszerboltokban megugrik a napi bevásárlások forgalma is, főleg a szlovák viszonylatra jellemző ez a hullámzás, most éppen felénk. Ráadásul úgy tűnik, egy jó darabig a szlovák bevásárlóturistáknak és a magyar boltosoknak áll a zászló a 320 forint felett mozgó euró árfolyam mellett.

A Magyarországra látogató turisták egyébként 2017-ben a nyári hónapokban közel 500 milliárd forintot költöttek, minden kiadást beszámítva, ezen belül bő 50 milliárd forintjuk élelmiszerre, italra ment el. Vendéglőben további 70 milliárd forint körüli összeget hagytak a meleg napokban, így a nálunk nyaraló külföldi turisták pénzük negyedét a hasukra költik.

Sarki fűszeresek, vendéglők nyári mérlege

Az élelmiszervásárlás napi rutin a családoknál, bár hosszabb távra is visszatekintve az elmúlt években egyre nagyobb teret hódítottak a nagybevásárlások, köszönhetően a szaporodó nagyáruházaknak és főleg napjainkban a webvásárlásoknak is. De azért kevés olyan család lehet, ahonnan ne térne be valaki szinte naponta az élelmiszerboltba, legalább egy elfeledett, vagy kifogyott ásványvízért a melegben, vagy egy sörért a meccsnézéshez.

A hőségben persze igyekeznek ritkítani a boltba járást a vásárlók, hiszen kinek van kedve cipekedni, vagy a felforrósodott autóval gurulni a tömött bevásárlószatyrokkal. Inkább a hűvösebb reggelre és estére tolódnak a hosszabb sorok a pénztáraknál, hiszen munkaerőhiány egész nap van.

Jó néhányan - főleg nyaraláskor, vagy strandoláskor - többet szánnak vendéglőzésre, amiben a forró lángos is benne van. Feltehetően a leghosszabb sorok a nyári hőségben már hosszú ideje a lángossütők előtt kígyóznak a strandokon, üdülőhelyeken, hiába, ami olcsó, az örökké menő (persze csak viszonylag, hiszen a lángos ára is folyamatosan emelkedik, bár a választéka is színesedik). És a fagyizóknál sem sajnálják az időt a sorállásra a hűs finomságra vágyók. És a csapolt sör is a sorállás egyik célpontja nyáridőben. De aminek a vásárlása halogatható, azt halogatják is a vásárlók, ami majd nagyobbrészt az iparcikkboltok mérlegéből fog kitűnni. Nem véletlen a sok nyári akciós tábla.

Szépen pörögnek ilyenkor az Erzsébet utalványok (utoljára előreláthatóan ilyen tömegben, bár a kormány eddig furfangos módon életben tartotta a piacának legalább egy részét) és a Szép-kártyák is, ahol a vendéglátás zsebe viszi el a kártyaforgalom 70%-át. Legnagyobb részét nyilván nyáron. Majd az utalványpénzek a Szép-kártya zsebbe vándorolnak.

A három nyári hónap (június, július, augusztus) forgalma az éves élelmiszer költés   negyede (a leggyengébb év eleje és a csúcsra futó december között), szeptemberben vissza is esik némileg a forgalom. A nyári megugrás értéke 20-25 milliárd forint között mozgott az elmúlt években (májushoz képest augusztusra ennyivel futott fel a havi bevétele az élelmiszerboltoknak).

A vendéglátásban a nyári július és az augusztus az év legerősebb hónapjai, a december ezektől elmarad. 2017-ben ebben a két hónapban túllépte a 100-100 milliárdot a vendéglősök havi bevétele, decemberben viszont már csak 82 milliárdot könyvelhettek el.

A boltosok és a vendéglősök nem csak a meleg miatt izzadhatnak nyáron:

nyári forgalom 2014 2015 2016 2017
élelmiszerbolt 836 876 903 961
vendéglő 201 246 264 290
összesen 1.037 1.122 1.167 1.251
KSH, érték: milliárd forint, nyári forgalom: június, július, augusztus együtt, élelmiszerbolt: élelmiszer jellegű vegyes, vendéglő: kereskedelmi vendéglátás

(blokkk.com, 2018. augusztus 2.)

 

Hőség a bevásárlókosárban

Vásárlópukkasztó hőség: hűtési lánc, hűtők hőmérséklete, tárolási hőmérséklet a polcon, fogyaszthatósági, minőségmegőrzési időpontok. Fagyi, üdítő, sör, napolaj, fürdőruha, ventilátor, klíma, gumimatrac: viszik, mint a cukrot. Másként vásárolunk.

Harminc fok felett megváltoznak a vásárlási szokások. Aki tehet, menekül a vízpartra, a hűvösebbre. Aki a strandon hűsöl, az nyilván kevesebb időt tölt bevásárlással, nem is kevéssel. Aki otthon próbál menedéket keresni a meleg elől, az sem mozdul ki szívesen a tűző napra bevásárlószatyorral a kezében. Így eleve kevesebbet vásárolunk, amit lehet, annak a beszerzését elhalasztjuk.

A vásárlások időpontja a reggeli és az esti órákra tolódik.

A vásárló azon is törheti a fejét, hova menjen bevásárolni. A nagyáruház, bevásárlóközpont általában messzebb van, igaz, ott mindenütt megy a hűtés, de addig el is kell jutni a felforrósodott és csak lassabban hűlő autóval. A nyitott parkolókban pedig felforrósodik az autó, nem egy nagy élmény a bevásárlás után beleülni. A kisbolt közel van és sok kisboltos beszereltette a klímát, így egy kisebb bevásárlásra már ott is van. 

Persze, a nyári étkek, innivalók sokkal jobban fogynak, fagyiból, jégkrémből, ásványvízből, üdítőből, sörből, napolajból, gumimatracból, fürdőruhából, ventilátorból és klímából is sokkal több fogy. A klímaszerelők persze már rég foglaltak. Nyári akciós tábla is van bőven, persze ami ilyenkor jobban fogy, nem abból adja a boltos a legnagyobb engedményt.

A vásárlópukkasztó hőségben jobban kell figyelni, de mire is

Kezdjük a hűtőpultnál, hiszen a legkényesebb kérdés a hűtést igénylő élelmiszerek tárolási hőmérséklete. Az első, hogy nézzünk a lábunk elé. Víztócsa esetén ne is közelítsünk a hűtőpult felé, mert ott valami baj van. De az sem túl biztató, ha a hűtő alján látunk vizet állni.

Hőmérőt nyilván nem visz magával a vásárló, de tapintással azért érezhető, hogy a tejfölös doboz hőmérséklete alacsonyabb-e a boltinál, legalább valamennyire hűvösebbnek kell lennie. Az nem mentség, hogy nemrégiben rakták a hűtőbe, hiszen ha közben felmelegedett a tejfölös doboz, az azt jelenti, hogy hosszabb ideig nem tették a helyére a hűtőbe, szakszerűbben fogalmazva akadozott a hűtési lánc, vagy éppen megszakadt. A boltosnak is ellenőriznie kell egyébként, hogy a szállító hogyan adja át a hűtésre ítélt élelmiszerféleségeket. Árulkodó jel továbbá, ha a például vaj megpuhult a hűtőben. Ott nem nagyon megy a hűtés.

A fagyasztóban kerülni kell a jégkristályos csomagolást. A mirelit zacskóban a darabos, vagy darabolt zöldség, burgonya összeragadhat, ha megszakad a hűtési lánc, például sokáig nem rakták a fagyasztóba, ott állt az eladótérben, majd hirtelenjében mégis bepakolták, vagy éppen rossz volt a fagyasztó, olvadozni kezdett. Egybe is fagyott az egész. Visszafagyasztani otthon is tilos, a hűtési lánc pedig hazáig tart, tehát otthon sem szerencsés hagyni olvadni a mirelit árut, ha nem főzzük, sütjük meg azonnal. Egyébként pedig otthon is ügyelni kell a helyes tárolásra, ami hűtőben volt a boltban, azt otthon is oda kell tenni. És nem árt a hűtőszekrény hőmérséklet szabályzójára figyelni, azért van.

Az élelmiszerek többségén feltüntetik, hogy hűvös helyen kell tárolni, ami általában 25 fokos felső határt jelent. Ha nagy a meleg a boltban is, vagy a napon felejtették áruátvétel közben, az ha maradandó károsodást nem is, de némi mellékízt okozhat. A puha csokoládé sem szerencsés választás.

Gyakran látni, hogy a zöldség-, gyümölcsféleségeket vízpermettel frissítik a boltban, a raktárban, hogy ne száradjon, fonnyadjon olyan gyorsan. Azért a friss az jobb, amit még nem kell locsolgatni.

És a szokásosnál jobban kell figyelni a fogyaszthatósági, minőségmegőrzési határidőkre.

A különféle vegyiáruk sem szeretik a hőséget. A kozmetikumok közül például a rúzs is ilyen.

Hazafelé igyekezni kell, akár autóval, akár gyalog mentünk bevásárolni. Autóban élelmiszert hagyni nem igazi választás.

És azért például ruhát sem könnyű ilyenkor mindig vásárolni, hiszen a próbafülkében akár fel is forrósodhat a levegő. De hát egy próbát megér, ha nem izzad a kedves vásárló.

Ja igen, minderre a boltosnak is ügyelnie kell.

(blokkk.com, 2018. július 28.)

 

Boltos világ: mi az, hogy kánikula?

Hőségben szaporodnak a boltos feladatok. Két kereskedő beszélget.

- Jön a forróság. Annyi nekünk. Eddig se száguldott a mi boltunk. És kánikulában kevesebbet vásárolnak az emberek. Most majd aztán tényleg mindenki a diszkontba megy, mert ott van légkondi.

- Tudod, a diszkontig el is kell menni, mi meg itt vagyunk a közelben. De tegyél be egy ventilátort. Mint a rendelőben, ahova a nagyfőnök jár. 

- Ventilátort? Azt már nem bírja a villanyóra. Ha sokáig megy a mélyhűtő, már az is levágja. Marad nekem a huzat, amikor a busz elmegy a bolt előtt. Szerencsére a raktár felől tudok szellőztetni egy kicsit.

- Gyenge a villanyórád? Hát néha húzd ki az online kasszát a konnektorból, legalább hasznod is lesz.

- Látom, neked már most meleged van, korán reggel. Kihúzhatom, de most már itt az online számla, azt meg nem tudom kihúzni, mert nem nálam van a konnektor, hanem a nagykernél, meg a könyvelőnél. Na de látom, kiírtad az ajtóra, hogy árulsz hűtött sört meg üdítőt. Jobban megy?

- Viszik, mint a cukrot. Korábban is nyitok, meg egyébként is a melegben reggel meg este jönnek sokan. Tele is pakoltam vele a hűtőt, mert mást nálam úgyse nagyon vesznek. Főleg a sör megy nagyon, mióta a szomszédban építkeznek. A mélyhűtőben meg főleg csak fagyi van. 

- Azt láttam, meg a víztócsát is alatta. Elromlott?

- Nem törölte fel a Bözsi? Na, már letolni sem tudom, mert odébbállna. Folyton a markát tartja különben is. Hát az van, hogy ha nagyon alacsonyra állítom a hűtőhőmérsékletet, akkor azt már nem bírja sokáig. Ne tudd meg, a hűtőszerelő csak októberre vállal munkát, de előleget kér a rendelésfelvételkor. De hát a fagyit úgyis megeszik azonnal, az a pár fok plusz meg nem számít. 

- Szerinted. De ha jönnek ellenőrizni? Tudod, hűtési lánc, hűtő hőmérséklet ellenőrzése, meg egyebek! És ha fagyasztott zöldséget vesz valaki?

- Tőlem? Meg különben is, azt most visszahívták, attól meg mindenki lenyugszik, hogy betartom, mert nálam nem látni fagyasztott zöldséget. Tudod, bizalmat is kell kelteni a vásárlóban, nekem kapóra jött ez a dolog. A friss zöldséget jobban viszik azóta, csak spriccelgetni kell, hogy frissebbnek tűnjön. A szupermarketben is így csinálják. Na de ha láttad volna a Józsit a szomszéd boltban! Húsklopfolóval próbálta a felolvadt és utána egy darabban visszafagyott zöldborsót széttördelni, de csak a zacskóig jutott, ami azonnal kiszakadt, utána kidobhatta az egészet. Hőmérő meg van a mélyhűtőmben, ne aggódj! Csak a csokoládéval nem tudok mit kezdeni, az olvadozik, ha itt a kánikula. Nem írhatom ki, hogy krémcsokoládé!

- Ne is mond! És még jól meg is nyomogatják a vásárlók a csokoládét, hogy puha-e a melegtől! Én most csak keménydobozos csokoládét árulok. Figyelj, jól látom, napolajat is árulsz?

- Csak egy pár darabot raktam ki, bepróbáljuk, mert van, aki strand előtt ugrik be. Tavaly is eladtam néhány darabot. A sör, üdítő meg az ásványvíz megy rendesen nálad is, nem?

- Szerencsére abból csipegetnek, viszik a strandra meg a telekre. Csak akkor van baj, ha nem fér el mind a raktárban meg a boltban, mert a hátsó udvaron percek alatt felforrósodnak a műanyag palackok, de bent csak lassan hűlnek vissza. A foci vb alatt nagyon ment a bolt belőlük, félidőben hozzám jött mindenki feltankolni, a legtöbben akkor, amikor a horvátok játszottak. De remélem, majd abból a turulból (szerkesztő: 2Rule-ból) én is fogok sokat árulni.

- De hát az csak ruha!

- Csak? Én azt hittem, lesz belőle üdítő meg sör is.

- Figyelj csak, még az is lehet.

(blokkk.com, 2018. július 25.)

 

A nyári akció és a gyenge forint háborúja

A vásárló nem hagyja magát. A nyár meglepetése: akciókkal fogytak a televíziók a foci vb előtt. És júniusban nem volt feltűnő nyoma a forintgyengülésnek az árcédulákon. A döntő az alapanyagok, termelői árak nemzetközi mozgása. 

Az euró-forint árfolyam már április vége felé gyanúsan kezdett mozogni, óvatosan kúszott a 312-313 forintos szint környékére.  Május 14-én átlépte a 315 forintos határt, utána is folyamatosan gyengült. Június 11-én következett a 320 forint, 21-től pedig a 325 forint környéke. Az MNB napi jegyzése szerint július 2-án volt a leggyengébb a forint, 330 forintos árfolyamával, ezt követően visszaerősödött a 320-325 forintos sávba. Mindez úgy történt, hogy 2018 korábbi hónapjaiban, és 2014-17 között az éves átlagot nézve 310 forint körül szóródott az euró-forint árfolyama.

Az eddigi árfolyammozgás forintban számolva egy vastag tízessel drágította az eurót, egyébként 3% körüli gyengülést jelent. Az import fogyasztási cikkek, a gyártáshoz szükséges alapanyagok, gépek ennyivel drágulhatnak, ami persze felfelé nyomhatja az inflációt. De a júniusi inflációs adatokban ennek szinte alig van nyoma. És a vásárló, aki mindig a legolcsóbb beszerzési lehetőséget keresi, a boltok között pedig verseny van, nincsenek is "egyenárak", sohasem hagyja magát. Ezért nem is lehet egy az egyben drágítani, sakkozni kell a beszerzésben és az árcédulák között is a boltosoknak.

A forint gyengülési hulláma éppen arra a nagyon kényes időszakra esett, amikor a boltosok készülődnek és a legbátrabbak bele is vágnak a nagy nyári leárazásba. És mivel a nagy nyári leárazások elsősorban a ruházati cikkekre, őket követően pedig a nyári sportszerekre, játékokra és a szinte örökké akciózó műszaki termékekre terjednek ki, a forint gyengülése alaposan megtornáztatta a kereskedőket, hiszen a hagyományos akciós termékek döntő része import. Ezért pedig valahol valakinek valamilyen devizában kell elszámolnia.

Júniusi árcédula mustra

Kérdés persze, hogy a gyenge forint beszerzést drágító hatása mikor látszik a bolti árcédulákon. Nos, a beszerzésekről korábban döntenek a boltosok, a szerződéseket előbb kötik, de a megvásárolt árucikkek kifizetése csak később következik. Az árfolyamkockázat lehetőségét pedig figyelembe veszik az üzleti tárgyalásokon, a gyengébb forint árát pedig valahol valaki megfizeti, a legvégén pedig, ha sikerül felszámolni, a vásárló állja a számlát.

Most a legfontosabb kérdés pedig az, hogy mi látszik ebből a júniusi inflációs adatokban. Itt persze nem az előző évhez kell viszonyítani a boltos árak változását, hiszen abban több ok is szerepet játszhat, például a termelői árak változása, főleg az élelmiszereknél, hanem azt célszerű mustrálni, vajon a júniusi árak a májusihoz képest hogyan módosultak.

Az előbbiek nyomán a boltos világ és a vásárló számára az árfolyamhatások viszonylatában a legfontosabb, hogy 2018 júniusában májushoz képest 0,3% volt a drágulás. Ez látszatra nem sok, de itt a tizedeknek is súlya van, a vásárlónak pedig minden fillér számít. Az élelmiszerek, élvezeti cikkek áremelkedése 0,1% volt májusban az előző hónaphoz képest, de nem ez a nyári leárazások terepe.

Ruházat: nincs nyom

A legnagyobb akciós ruházati cikkeknél májushoz képest júniusban 0,2%-kal csökkent az átlagos árszint. Ezen belül persze volt némi mozgolódás az átlag körül, például a férfi lábbelik ára 0,6%-kal emelkedett, de ezzel szemben a női felsőruházat 0,5%-kal csökkent.

És ami nagyon fontos, hogy a korábbi években ennél - persze tizedekben számolva - rosszabb volt a helyzet, hiszen 2017-ben júniusában májushoz képest semmit sem változott a ruházati termékek átlagos árszintje. Sőt, 2014-ig visszatekintve 2018 májusa volt a legjobb hónap ebben a viszonylatban, mivel a korábbi években "ekkora" árszint csökkenés - 0,2% - nem volt (legfeljebb 0,1%).

Tartós fogyasztási cikkek, sportszer, játék: semmi, de a tv akciósan ment

A tartós fogyasztási cikkeknél sem rosszabb a helyzet, mivel 2018 júniusában 0,1%-kal csökkent az árszint májushoz képest, ami hasonló a korábbi évek mozgásához (ezen az áruterületen volt ugyan 0,2%-os árszint csökkenés is régebben, de volt olyan esztendő is, amikor nem változott, tehát 2018 összességében nem volt rosszabb a korábbi átlagnál).

Klíma, új autó, kerékpár, ezek drágultak júniusban a legjobban májushoz képest. A klíma sok magyarázatot nem igényel, nyilván a vásárlók nagy nyári hőségre számítottak, ilyenkor megrohanják a klímásokat. A jármű árfolyamérzékeny, kicentizett az ára. A kerékpárnak pedig szezonja van, ilyenkor azért felfelé mozoghat az ár. Majd ősszel olcsóbb lesz. Az áremelkedés azonban ezekben a termékkörökben is visszafogottabbnak tűnik, hiszen 0,4-0,5% volt (ami azért nem semmi, hiszen egy 5 milliós autónál 250 ezer forint, egy 25 ezer forintos kerékpárnál pedig egy ezres).

És akkor tessék megkapaszkodni, foci vb ide, foci vb oda, a televíziók árszintje csökkent a tartós cikkek körében a legnagyobb mértékben, 2,9%-kal 2018 júniusában májushoz képest. Úgy tűnik, a foci vb tv vásárlási lázát alaposan felnyomhatták az akciók, hiszen júniusban már rúgták a bőrt Oroszországban. És a korábbi években ugyan folyamatos volt a televíziók árszintjének a csúszása lefelé, de régebben  júniusban ekkorát azért nem csökkentek az árak.

A sportszer-, játék árak is estek júniusban májushoz képest, nem is kicsit, 3,3%-kal. Ez is rekord, bár 2014 júniusában hasonló kép rajzolódott ki, 3,1%-os árszint csúszással.

A KSH adatai szerint egyébként a júniusi infláció 3,1% volt, de ez az egy évvel korábbi árakhoz mért változás. Az első félévi árindex 2,3% volt, a júniusi éves viszonylatú drágulásban pedig az üzemanyagok és a dohányáruk áremelkedése volt a ludas a KSH értékelése szerint. Az MNB éves inflációs célja 3%.

Mit tehet a boltos a nagy akciózásért

Akció nélkül nem bolt a bolt, még ha kicsi is. Így megindult a nagy ársakkozás.

Elsősorban a beszállítóval alkudozik a boltos, neki se mindegy, miként fogy a portékája. Keres más beszállítót is, hátha az olcsóbban szállít.

Megpróbálja szűkíteni az akciós termékek körét, persze csak óvatosan. Az akciós tábla mérete nem változhat, de a vásárló jó ha tudja, az "-ig", az "akár" szócskák súlya növekedhet a jövőben.

Később is indítható az akció, de ez a versenytársak ütemezésétől és a tipikus nyári holmik esetében az időjárástól is függ.

És az sem közömbös a boltosnak, hogy a magyar vásárlónak kevésbé éri meg külföldre rándulni pusztán bevásárolni, a külföldiek számára viszont jobban megéri a magyar boltban vásárolni. Még szerencse, hogy a nagy turistaszezon indulásakor gyengült ekkorát a forint.

A készletkisöprés egyébként futhatna ugyanúgy, mint régen, hiszen azokat a portékákat, amelyek nem mennek, korábban vette és fizette ki a boltos. De hát az akcióban lemond a bevétel egy részéről és be is kell szereznie az új árut, így még erre is ügyelnie kell, jobban, mint máskor.

Egy biztos, többet kell számolgatni, hegyezni a ceruzát a boltban. Nem könnyű feladvány a nyári akciózás sem.

Banán, kávé

És ami nagyon fontos, akciózástól függetlenül. A boltos legnagyobb költsége a beszerzési ár, ami a teljes bevételének átlagosan 75%-a (a teljes boltos árukört, élelmiszereket, iparcikkeket együtt nézve). Ez a döntő az árakban, az élelmiszerek esetében az alapanyagok világpiaci ármozgása. Ehhez képest csekély a súlya egy 3%-os árfolyam gyengülésnek. Persze, itt is minden fillér számít.

(blokkk.com, 2018. július 10.)

 

Hidegben vásárolni? Jaj, csak azt ne!

Lefagynak a vásárlók és a vásárlások is. Menjél csak szépen, fiacskám, te, de kesztyűt vigyél! A kisbolt közel van, a téli holmik leárazása csúszik, a jégeralsó jól fogy.

Hidegben nem szívesen mozdul ki a vásárló, de ha már igen, kétszer is meggondolja, hol és mit vegyen. És ki is menjen akkor most? Autóval a közelbe menni nem érdemes, mert át sem melegszik a motor. Gyalogolni? A kisbolt közel van, de ott sokat, nagybevásárolni nehezebb. Buszon, villamoson cipekedni, hát, az sem olyan kényelmes, főleg, ha a fagy miatt lassabban jön, vagy nem is, mert ő is lefagyott.

A téli időjárás is szerepet játszik abban, hogy a január és a február a családi költekezés mércéjét nézve az év leggyengébb időszaka, ekkor fogy a legkevesebb nyugta a boltokban (ahol adnak, persze). És ha nagyon hideg van, akkor nem csak a naptár kurtítja a havi vásárlás mérlegét, hanem a fagy is. Most lesz belőle néhány nap, érdemes is egy-két dologra odafigyelni.

A vásárlás nem marad el, csak más lesz: ritkább és kevesebb

A háziasszonyok tudják a mikéntjét, ezért amit lehetett, már előre megvették. Most megpróbálják kihúzni, ameddig lehet, ahol pedig nem okoz gondot, ott elhalasztják a vásárlást. De hát így is akad bőven, amiért le kell szaladni a boltba. De melyikbe is? Bármelyiket is választjuk, ha már gyalog megyünk, nem árt a kesztyű, mert valamivel könnyebb a cipekedés hazafelé.

Kézenfekvő, hogy a sarki fűszeres van a legközelebb, így ezekben a fagyos napokban valamelyest megugrik a forgalmuk a szokásoshoz képest. A hagyományos zöldséges boltoké is, mert a piacon ugyanolyan hideg van, mint az utcán. És a friss zöldség, gyümölcs nem szereti a fagyot, ezért az árusoknak egyébként nagyon vigyázniuk kell a tárolásra, előtte a szállításra, ugyanígy már a nagybanin is alaposan szét kell nézni, nehogy eleve fagyott árut szerezzenek be.

A boltosoknak alaposan körül kell nézniük a saját házuk tájékán, mit felejtettek a szabadban. És az sem szerencsés, ha már a boltba szállításkor megfagy az eladásra szánt, fagyra érzékeny portéka.

Ők nagyon nem szeretik a fagyos időjárást, de a rúzs sem

Enni kell, tehát az élelmiszerek vásárlására, ha le is faragják a bevásárlólistát a háziasszonyok, azért a fagyos időben is időt kell szakítani. De nem mindegy, hogy mennyit, mert ha elhúzódik, sokáig marad az ennivaló a bevásárlószatyorban, vagy éppen a kocsi csomagtartójában a szabadban, az károsíthatja is az élelmiszert. Egyszerűbben szólva megfagy és már nem ehető, nem ízletes, hiába olvad ki később. Gondoljunk csak a fagyott burgonya sötétlilás foltjaira.

Különösen érzékeny a friss zöldség, gyümölcs, főleg, ha nyersen akarjuk megenni, így például az alma, banán, saláta, kínai kel, paradicsom, vagy éppen a burgonya. A tejtermékek is kényesek a fagyra, így maga a tej is, de a fagyasztott tejföl, joghurt, tojás sem tartozik felengedés után az ízletesen fogyasztható élelmiszerek csoportjába. A friss áruk java része nem kedveli a fagyot. De például a csokoládé sem. 

Érthető ezek után, hogy a hosszabban eltartható élelmiszerek jobban fogynak a hideg időjárás közepette. A fagyos időjárásban az élelmiszerek víztartalmára nem árt odafigyelni, így például a párizsi könnyebben megfagyhat.

A fagyási sérülések egyébként egyes esetekben látszanak is, az elszíneződés és az állományváltozás nyomán, tehát nem árt szemfülesnek lenni, ha valami gyanús, nem érdemes a kosárba tenni.

A különféle vegyiáruk, kozmetikumok, például a rúzs érzékenyek a fagyra. Nyilván rövidebb fagyos időt kibírnak, de a hosszabb hideg már ártalmas is lehet.

Hideg van, egy kis melegedő nem árt, de a sörre, borra vigyázni kell

Nehezebben mozdul ki a család a hidegben, több a tévézés, vagy éppen a netezés otthon. És ilyenkor jobban fogy az alkohol is, hiszen vannak, akik úgy vélekednek, nem árt egy kis eféle melegedő. Főleg kimozdulás előtt, vagy után. Ennek valós egészségügyi hatása persze nem egészen így van, de hát a vásárlók hiedelme sok bástyát és söröskorsót ledöntött már, elég a nyári kánikula megugró sörfogyasztására gondolni.

Egy magas alkoholtartalmú italt általában nem is tud megfagyasztani a hideg, tehát attól nem kell félni, hogy hazafelé menet baj érné. A 40% körüli alkoholtartalom már csak nagyon alacsony hőmérsékleten fagy meg, annyi szerencsére nem lesz (valahol mínusz 60°C-nál hűvösebben). Hát igen, ilyen a vodka, vagy a pálinka. 

A sör azonban a maga egyszámjegyű százalékéval, vagy a bor például 12-15%-os alkoholtartalommal viszont már le tud fagyni, ráadásul a fagy szétrepesztheti az üveget is. Ezekből óvatosan a bevásárlásnál.

Téli ruha: csúszik a leárazás, de a hősugárzó még fogy

A fagyos időben, bármit is mutat a naptár, a ruhaboltban jobban fogy a meleg holmi, például a jégeralsó is. Ez viszont azt is jelenti, hogy a téli holmik szokásos év eleji, jó néhány boltosnál februárra tervezett, vagy még akkor is tartó leárazása csúszik egy keveset, hadd fogyjon a régi áron. De az a boltos, aki már belevágott a téli holmik leárazásába, kisebb engedményt, vagy szűkebb termékkört kínál, hiszen ilyenkor is keresik a vásárlók a meleg holmit.             

Sok magyarázatot nem igényel, hogy a fűtéskiegészítő holmik, hősugárzók, villanymelegítők, vagy éppen a meleg takarók jobban fogynak. Az ablakpárna is kelendőbb. És akad olyan is, aki utolsó pillanatban most szigeteli le az ajtó-, ablakrést, a barkácsáruházban vett szigetelőcsíkokkal.

Az építőanyagok persze nem fogynak lázas ütemben. 

És van, akinek most adja meg magát az autóaksija, ezeket is megrostálja a hideg. De a fagyálló hűtőfolyadék, vagy szélvédő, vagy a jégoldó is jobban fogy.

A műszaki cikk vásárlásnál arra érdemes ügyelni, hogy hazaérve nem szerencsés azonnal bekapcsolni, érdemes várni vele egy órácskát.

(blokkk.com, 2018. február 25.)

 

Ezért száguldok a boltba január elején

Sok az ok, amiért érdemes január elején elmenni a boltba. Három legyet is lehet ütni egy csapásra. Akciós szabályok: nagyon figyelj oda!

Ünnepek után is lehet tolongás a boltban, persze ez már kisebb, mint a karácsonyi bevásárlóroham. A január és a február az év két legkisebb forgalmú hónapja, ekkor költjük a legkevesebbet a boltban. De azért vásárolunk, hiszen a mindennapok dolgait meg kell venni, ráadásul azért akad más is. 2017 januárjában 700 milliárd forintot hagytak a vásárlók a boltokban, februárban valamelyest kevesebbet, de rövidebb is a hónap 3 nappal, a kereskedelemben ez is számít. A 2017-es decemberi költekezés 1.050-1.060 milliárd forint körülire becsülhető, de hát akkor rekordnyit költöttünk az ünnepekre. Majd hasonló lesz a húsvéti megugrás is  a boltos költekezésben például.

Amiért száguldok a boltba

- Megindult a nagy leárazási hullám. Bár egyes boltok már a karácsonyt követő napokban, még a múlt évben belevágtak a vásárlócsalogató leárazásba, az igazi nagy akciók januárban indulnak. Ki kell söpörni a fölös készletet és be kell csalogatni a vásárlót.

- Karácsony előtt félretetettem egy pár cuki csizmát, most megnézem, hátha szerencsém lesz és leárazták, akkor viszont meg is veszem.

- Csökkent az áfája a halnak és a - szaknyelven - sertés vágási mellékterméknek (például a köröm és láb csülök nélkül), valamint a sertés belsőségnek (például nyelv, máj, velő), mindkettőnél 27%-ról 5%-ra. Ez azt jelenti, hogy a december végi bolti árnak 17%-kal kell csökkennie január első napjaiban, az induláskor (később több dolog is befolyásolhatja az árakat, a döntő a termelői árak mozgása, így volt ez a többi élelmiszer áfacsökkentésekor és utána). Természetesen az egyes élelmiszerboltokban korábban is eltértek ezeknek az élelmiszerféleségeknek az árai, így az összehasonlítást ugyanabban a boltban célszerű végezni. Később persze  lesznek átfogó áradatok is arról, miként startolt a kisebb áfakulcs. Így azért már egyre terebélyesebb az 5%os áfa kulcsos kör az élelmiszereknél (2016-tól indult a darabolt sertés, 2017-től a baromfi, friss tej, tojás). Hát most jöhet a hal és a sertés köröm, vagy éppen sertésmáj mustra.

- Érdemes lehet egyébként megkísérelni három legyet ütni egy csapásra: a vásárlás előtt beülni egy vendéglőbe, ott most ugyanis a helyben készült ételek és alkoholmentes italok áfája 18%-ról úgyszintén 5%-ra csökkent. Közben pedig előkapni az okostelefont és körülnézni a neten, mi hol olcsóbb, ami eleve jó bolt, mivel az internet áfája is csökkent, pontosan olyan mértékben, mint a vendéglátásban, 18%-ról 5%-ra. És utána jöhetnek az akciók.

- El lehet sütni a karácsonyra kapott ajándékutalványokat, ráadásul egy jó kis akciót megcsípve, jól is lehet vele járni, nem is kicsit.

- Maradt még érvényes vásárlási kuponom, most izgulhatok, hogy más kedvezménnyel összevonható-e, amit régebben kaptam.

- Lemaradtam egy kicsit a csere-berével, de azért néhány napig még érdemes kísérletezni január elején, ha - az íratlan főszabályok szerint - megvan a nyugta és sértetlen az ajándék.

- Ez az év is jól kezdődik: elromlott, nem indul, nem működik, nem kapcsol be. Jöhet a jótállás, de minden termékre létezik szavatosság is, két esztendő (ha a vásárlás pillanatában már hibás volt a termék, kivéve a minőségmegőrzési, fogyaszthatósági határidővel rendelkező cikkeket).

- Maradt még Erzsébet utalványom, minek tartogassam. Ráadásul a nagyi megkért, ha élelmiszert vásárolok, fizessek már az övével, ő ugyanis nem költ többet egy ezresnél, így beválthatom neki, bespájzolni meg nem szeret, mert nem tudja előre, másnap váratlanul mire kellhet hirtelenjében pénz. A nagypapa utalványa egyszerűbb eset, mert ő csak sört venne belőle, olcsót persze, viszont szépen beosztja, hogy sokáig kitartson, havonta egy ezres a keret (mert a boltos utalványból nem tud visszaadni). És szereti mielőbb, hónap elején letudni a beszerzést, nehogy a nagyi később kitaláljon valami mást a sör helyett. Hónap elején mindig könnyebb a nagypapa helyzete sörügyben.

- Intézem az elállást, mivel a weben rendelt ajándék késve, csak a két ünnep között érkezett, de hát ugye nekem kell visszajuttatnom a portékát a feladó webáruháznak. Hát most a változatosság kedvéért a postán állok sorba, a csomagfeladók között.

- Meg kell néznem Béla bácsi kisboltját a sarkon, mi lesz az új nyitvatartása, mivel az éjszakai alkalmazottját, a Kareszt már nem tudja fizetni (kisboltnak nagy az új minimálbér). Ez nagy baj, mert késő este ezek után nem lesz olyan, hogy csak leugrok a sarki boltba gyufáért, miközben a krimóba is beugrok egy sört legurítani a haverokkal meccs után. Bár amilyen meccsek nálunk vannak, lehet, hogy nem is baj, a Kareszt meg nem kell sajnálni, válogathat az álláshirdetések között.

- Beszaladok a cipészhez a két hónapja leadott talpalni valóért (a javítási díjat persze előre kellett fizetni), remélem, kinyit, és kész is lesz, ha nem, irány a cipőbolt.

- Szilveszterkor majdnem teljesen elfogyott a wc-papír és a papírzsebkendő is, így ezzel kellene kezdenem a boltozást, sőt, ezeket külön haza is kell gyorsan vinnem, így kétszer is rohanhatok boltba.

- Ha már boltba megyek, veszek féláron két doboz szaloncukrot jövő karácsonyra, persze a minőségmegőrzési időt megnézem, eláll-e addig: inkább álljon nálam féláron, mint a boltos raktárában egész áron, ráadásul jobb befektetés, mint bankba tenni a pénzem, főleg, ha egy év múlva még drágább is lesz a szaloncukor.

- Ha pedig autóval megyek bevásárolni, nem kell lóhalálában előre megvennem a pályamatricát, lesz rá egy órám a sztrádára hajtás után.

És a jó hír: a gyerek kapott ugyan két egyforma mesekönyvet karácsonyra, de hát összefirkálta mind a kettőt, így viszont legalább ezzel nem kell vesződnöm.

Helyette viszont - ha már úgyis annyit kell rohangálnom -, megnézem, hogy a Lidl-nek átpasszolt CBA-s boltok nyitva vannak-e még, hátha ott is lesz valamilyen extra búcsúakció.

És eközben más pénztárca táncoltató akciók

Akció akció hátán, már január első napjaiban, gondolnánk. De azért vannak áruházak, akik azzal számolnak, hogy a vásárlók január legelején még a sebeiket és a pénztárcájukat nyalogatják, így visszafogottabbnak tűnnek a vártnál, de azért akció nélkül nincs akciós újság. A blokkk.com csak a legfeltűnőbb vásárlócsalogató reklámokat vizslatja.

Várná a vásárló a halreklámokat, hiszen csökkent az áfája, de nem minden élelmiszeráruház kezdte el nyomatni rögtön január elején, hogy leviszi az árát. A sertésmájról, meg egyebekről nem is beszélve. Több áruház honlapján pedig ott villognak még a karácsonyi, újévi reklámok is, melyek persze már kifutottak, de azért még foglalják a helyet és gyorsabb továbblapozásra is biztatnak (vagy némi sajnálkozásra, ha korábban lemaradtunk volna valamiről).

Némi szemezgetés.

Az Aldi január első munkanapján indította masszázshenger akcióját, bizonyára tudja, hogy az ünnepek után minden mennyiségben kell a pihenés. De két nap múlva lesz majd olcsóbb inhalátor is. A szokásos akciós ritmusa nem változott, így várni kell egy kicsit az újabb leárazásokra.

Az Auchan megcélozta az Erzsébet utalványokat január elejétől, feltehetően elsősorban a december végén jutalmazott nyugdíjas tábort, hiszen ötezer forint utalványköltésért cserébe ad egy 500 forintos kupont. Ezt február végéig lehet levásárolni, hiába, itt is tudják, év elején nehezebb megtáncoltatni a pénztárcákat. Az Auchan egyébként egyes autópálya matricák árait is levásárlásra kínálja már régebben, de hát áruházai zömében autós bevásárló központok.

A Lidl is kivárja a szokásos január 4-i akciós fordulónapját, de tudja, minden forint számít ilyenkor, ezért a 200 forintos akciójával indítja az évet és az első akciós újságját, ami azt jelenti, hogy többfélét pontosan 200 forintért ad. Ezzel a régi százforintos és az one euro market közé lavírozott. De azért ad valamit január első munkanapján is olcsóbban, egy kis földimogyoró féleséget.

A Pennynél a Fradi meccsekre nyerhető jegyek akciója tűnt némi felületes szemlélődés után az egyik legfrissebb reklámnak, a január 2-i kora reggeli órákban, olyannyira, hogy a meccseket is felsorolták. Megy persze a kuponos akciója is, itt elég 2.500 forintért vásárolni egy ötszáz forintos kuponért, de szigorú a beváltás ritmusa, és beváltáskor már 3.500 forintot kell legalább elkölteni.

A Spar január 1-től indította új Supershop pontgyűjtő akcióját, bár az év első napján a boltok zárva voltak (legfeljebb regisztrálni lehetett ezen a napon a honlapon, de pontot gyűjteni például csak néhány benzinkutas shoppos boltban). Egyébként az akciós újságja a haláfával indítja az évet, de van első oldalas akciós fagyasztott zöldborsó reklámja is.

A Tesco lakástakarításra buzdít első oldalán, bizonyára sejt valamit a szilveszteri bulik utáni állapotokról. De az akciós toalettpapír is előre furakodott nála.

A MediaMarkt jelenleg az első reklámhelyen a kiállítási és utolsó darabokat nyomja olcsóbban. Az Euronics készletkisöprés címén akciózik. Az Extreme Digitalnál figyelni kell az akció lejártára, napokban kell számolni.

A legnagyobb akciós hullám a ruházati boltokban indult, már a két ünnep között (és akadt, aki karácsony előtt is bedobott egy leárazást). Van mire figyelni, itt is.

Mire figyelj az akciózásnál

Elsősorban az árra. Él az a szabály, ha egy terméket - véletlenül - többféle áron hirdet a boltos, például más az ár az akciós újságban és a polcon, a vásárló pedig ezt észreveszi, akkor a legkisebbet kell csak kifizetnie. A nyugtát is érdemes figyelni, vajon az akciós árat számolta-e a gép (hát igen, az év első napjaiban előfordulhatnak informatikai ütközések is).

A reklámokban az "akár", "-ig" szócskákra sem árt odafigyelni azért, mert ebben a körben ez nagyon is gyakori. Tehát messziről tűnhet úgy is, hogy minden akárhány százalékkal olcsóbb, közben nem, de az már kisebb betűkkel íródott ki, és a nagy rohanásban már nem biztos, hogy odanézünk. És a különböző kuponfeltételekre sem árt odafigyelni, mikor, milyen feltételekkel vásárolhatók le.

A boltos kikötheti, hogy egy termék megvásárlásakor csak egy kedvezményt vesz figyelembe, de itt is belép az örök szabály: a vásárlót mindenről előre kell tájékoztatni, nem a pénztárnál, vagy távozás után kell kiderülnie egyes játékszabályoknak.

És az akciós termékekre ugyanúgy igazak a szavatossági, jótállási szabályok, mint egyébként (kivéve, ha a leárazás oka egy hiba, amiről persze előre kell tudnia a vásárlónak és majd eldönti, hogy kell-e neki a karcos, vagy hiányos valami, viszont az előre jelzett hiba miatt már nem reklamálhat később).

(blokkk.com, 2018. január 2.)

 

Forróság a boltban: hűtővel a bevásárlótáskában? Fogy a fagyi

A meleg a boltosokat is megtépázza. Bolt helyett inkább strand. Csúcsjáraton a hűtők is. Sok élelmiszert hűvösben kell tárolni. Vagy kellene. Fagyi, ásványvíz: nagyon megy.

Rántotta hazafelé a tűző napon? Majdnem. Az már szerencsére szinte unalomig ismert, hogy az élelmiszerek tárolási hőmérséklete döntő fontosságú az ennivalók minőségének őrzésében, főleg ilyen hőségben, mint ami a július, augusztus fordulójának tájékán beköszöntött. Dőlnek a hőségrekordok, de a boltosok, vendéglősök és a vásárlók is nehezebben bírják tartani a szokásos tempót.

Bolt helyett inkább strand

A fagyos téli időjáráshoz hasonlóan a nyári forróság is eltéríti a szokásos rendjüktől a vásárlókat. Persze rekordszinteken fogynak a nyári holmik, a fürdőruhák, naptejek, ásványvizek, üdítők, sörök, gumimatracok, a klímák, ventilátorok és a hűtőgépek is, melyek egyébként ilyenkor szebb számban fel is adják a szolgálatot, főleg a korosabbak. Mesterember nem igen akad, aki gyorsan megjavítaná, tehát irány a bolt (ott meg eladó nincs elég).

Mindez azonban azt is jelenti, hogy a hőségben más nemigen fogy. A vásárló csak annyit vásárol, amennyi feltétlenül kell, a többit halogatja. Elsétálgat persze a hűtött plázákban, de utána nem szívesen cipekedik feleslegesen. Napközben bizony nem kevés forgalomvisszaesésről panaszkodik sok boltos. A vásárlók főleg reggel és este vásárolnak, közben pedig előnyben részesítik a légkondis boltokat, persze, kicsiből is akad ilyen több. De hát majd jön a júliusi és az augusztusi mérleg, abból derül ki pontosan, mennyit is jelent ez a forróság a vásárlók mérlegében.

Fagyi, ásványvíz: nagyon megy

 Az MTI tudósítása szerint a hőhullám miatt ezekben a napokban soha nem látott mennyiség fogy ásványvizekből. Fodor Attila, a CBA Kereskedelmi Kft. kommunikációs igazgatója az MTI megkeresésére elmondta, hogy a CBA-üzletek jelentős részében akár négyszer annyi ásványvizet is vesznek a fogyasztók, mint egy átlagos nyári napon, de az áruházlánc minden boltjában minimum megduplázódott a forgalom Kiemelte, vannak gyártók, amelyek nem tudják a megrendelt mennyiségű ásványvizet a megrendelt időre leszállítani, ilyet korábban nem tapasztaltak. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy jelentős készleteik vannak, ezért a szállítások csúszását a vásárlók nem érzékelik majd, nem lesznek ellátási nehézségek. A CBA tapasztalatai szerint jégkrémekből 70 százalékkal fogy több a rendkívüli hőségben egy átlagos nyári nap forgalmához képest. A szénsavas üdítőknél 35 százalékos az emelkedés, a söröknél pedig 40 százalékos, ezek iránt a termékek iránt legnagyobb a kereslet.

A Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. tájékoztatása szerint a nyári hónapokban átlagosan 60 százalékkal vesznek több ásványvizet a vásárlók, mint szeptember és május között. Az üzletlánc tapasztalatai szerint ezen a nyáron több víz fogy, eddig 16 százalékos a növekedés a tavalyi nyárhoz képest. A hőség miatt naponta csaknem 50 százalékkal nőtt az ásványvíz értékesítése a Spar üzleteiben egy átlagos nyári naphoz viszonyítva. A jégkrémek szezonja májustól augusztus végéig tart, erre az időszakra összpontosul a forgalom 75-90 százaléka. Az időjárás jelentősen befolyásolja az eladási számokat, extrém hőségben akár 20-30 százalékkal is megnőhet a forgalom egy kevésbé meleg naphoz képest. Nyáron sörökből és ciderekből 20-30 százalékkal értékesít többet a Spar a téli időszakhoz képest.

A Tesco-Globál Áruházak Zrt. arról tájékoztatott, hogy a nyári hónapokban átlagosan 15 százalékkal több ásványvíz fogy a Tesco áruházakban, mint az év többi részében, a jégkrémes pultok forgalma pedig tízszeresére nő. Az áruházlánc tapasztalatai szerint a szénsavmentes ásványvíz sokkal népszerűbb, mint a szénsavas, emellett egyre többen keresik az ízesített ásványvizeket is. A jégkrémek között a legkedveltebb íz a csokoládé, a vanília és az eper, a vásárlók leginkább a családi kiszerelést veszik, a pálcikás jégkrémek forgalma viszont visszaesett az utóbbi években. A Tesco áruházaiban a sörök forgalma a hőségben 25 százalékkal emelkedik egy átlagos nyári naphoz képest. Idén nagyon népszerűek az alkoholmentes radlerek, és általában jellemző a söröknél, hogy a vevők egyre jobban keresik a minőségibb termékeket.

Az Auchan Magyarország Kft. áruházaiban a jégkrémek forgalma öt-hatszorosára nő egy-egy kiemelkedően forró napon, napi sörforgalmuk átlagosan harmadával növekszik, ásványvízforgalmuk pedig akár duplájára is emelkedhet egy átlagos hőmérsékletű naphoz képest. Az áruházlánc szerint a hőségben a pálcikás és tölcséres jégkrémek, valamint az ízesített sörök különösen kedveltek, a fagylaltok között a csokis, mogyorós, vaníliás, brownie-s és erdei gyümölcsös termékek a legnépszerűbbek, zárult az MTI körképe.

Élelmiszervásárlás: hűteni, de nagyon és mindig

A gyártók, szállítók, boltos tudják, hogy a hűtési láncot mindig is tartani kell, tehát ami fagyasztást, hűtést igényel, azt folyamatosan hidegen is kell tartani, az előírt hőmérsékleteken. A hűtési lánc úgy lett kialakítva, hogy azt a néhány perces pakolászást is kibírja a hűtésre, vagy fagyasztásra ítélt élelmiszer, amíg kipakolják a szállító járműből, vagy a boltban a raktárból a polcra rakják. És persze folyamatosan ellenőrizni kell a hűtési hőmérsékletet.

Jó, de mi van utána, amikor a vásárló telepakolja a kosarát.

A vásárlónak eleve szemfülesnek kell lennie (a fogyasztóvédők szakzsargonával: tudatosnak). A minőségmegőrzési, fogyaszthatósági határidőket jobban kell figyelni, hiszen ha kevesebb fogy a boltban, könnyen becsúszhat egy lejáratközeli, vagy éppen egy azon már túlhaladott vétel. Gyanús lehet a hűtő körüli, vagy a hűtőpolcok alján terjeszkedő víztócsa, vagy éppen a zacskóban összeragadt mirelitáru.

A NÉBIH a napokban - helyesen persze - felhívta a figyelmet arra, hogy a vásárlók ne hagyjanak kisgyereket, vagy állatot a szabadon, tűző napsütésben parkoló autókban. Hát, élelmiszert sem szerencsés ilyen melegben két bevásárlás közben, vagy vásárlás után az autóban hagyni hosszabb ideig. A legcélszerűbb mielőbb hazavinni. De ha már felengedett a fagyasztott élelmiszer, jobb megfőzni, megsütni, mint visszafagyasztani. Így egy hosszabb út esetében nem az elejére, hanem a végére célszerű ütemezni a bevásárlást. A boltban kapható hűtőszatyrok csak árnyalatnyi gyógyírt jelentenek a minőségmegőrzésben.

Kevesebb figyelmet fordítanak a vásárlók arra, hogy az élelmiszerek jelentős részénél, amelyeket egyébként nem kell hűtve árusítani, a gyártó a csomagoláson feltünteti, milyen hőmérsékleten őrzi meg minőségét a kínált étek. Az élelmiszerek minősége egyébként hosszabb, vagy rövidebb idő alatt, de folyamatosan gyengül, ezért is fontos a tárolási hőmérséklet. A gyártók számára előírás ennek feltüntetése, ha az szükséges.

A friss gyümölcs és zöldség is jól tárolható hűtőszekrényben, amellyel megnyújtható az eltarthatóságuk, de többek között kivétel a banán, az ananász, vagy például a hagyma és burgonya, mert esetükben  célszerűbb a  hűvösebb helyen tárolás (az ideális 8-10 °C lenne, ami persze sok lakásban a hűtőn kívül elképzelhetetlen ilyen nyári forróságban). Tehát a forróság sokat ront az élelmiszerek eltarthatóságán. 

Egy külföldi kutatás szerint egyébként a hűtőszekrény hőmérsékletének helyes beállítására (0-5°C között) nagyon sok háztartásban nem fordítanak kellő figyelmet, pedig a megfelelő hőmérsékleten tárolt élelmiszerek tovább őrzik frissességüket.  A brit felmérés szerint a háztartási hűtőszekrények  légterének közel 70%-a az elvárt hőmérséklet feletti, emiatt a bennük tárolt élelmiszerek gyorsabban megromlanak.

De nem csak hűtő számít. A csomagolt élelmiszerek, például konzervek felbontást követően a helyes tárolás növelheti az eltarthatósági időt. A felbontás után erre nagyon kell figyelni, különben ki lehet majd dobni az ehetetlenné vált elemózsiát.

Egyébként, ha már süt, főz valaki ebben a forróságban, az elkészített ételeket sem szabad huzamosabb ideig szobahőmérsékleten tárolni, két-három óra után a langyos hőmérséklete már veszélyes lehet. A melegebb szobahőmérséklet még inkább. A biztonságot növeli a szakértők szerint, ha elfogyasztása előtt a tárolt ételeket alaposan felhevítik.

És hogy ami a boltban nincs ugyan a hűtőben, ott is ügyelni kell a vásárlást követően otthon a tárolási hőmérsékletre: 

(blokkk.com, 2017. augusztus 3., frissítve: MTI, 2017. augusztus 4.)

 

Ez várt a boltban január elején

Olcsóbb a baromfi, a tojás, a friss tej, az éttermi szolgáltatás és az internet, de nem sokáig. A cigiárat az adóhatóság közli, jön majd a bespájzolás. Indul a tizenháromszoros webáruház bírság. Több helyen lesz online kassza. Megszűnt a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság.

Január eleje a változások ideje, lesz belőle a boltokban is. A legfontosabb újesztendei átalakulások a következők.

Áfa: ma olcsóbb, holnap már nem biztos

A baromfi és a tojás 17%-kal olcsóbb, mint múlt év végén, a 27%-ról 5%-ra csökkenő áfakulcs nyomán. A piaci verseny nem tűri a lazsálást, ha árat lehet csökkenteni, hiszen a vásárló, ha nem találja meg a beígért áresést a boltban, továbbáll. A magyar baromfipiacot alaposan megtépázta a baromfi influenza, az export egy része beragadt, így nem fér hozzá kétség, hogy olcsóbb árak várják a vásárlókat a boltban. Később persze, ha a baromfiinfluenza enyhül, a felvásárlási ár minden bizonnyal majd emelkedik, ami fel fogja nyomni a baromfi bolti árát is.

A tojás árak már a húsvéti ünnepek táján meglódulhatnak, ez az elmúlt években is így történt. A vásárló persze még így is jól jár, hiszen áfakulcs csökkentés hiányában még magasabb árral találkozna a boltban.

A friss tej ára 11%-kal kisebb, mint néhány nappal ezelőtt. A kisebb áresés oka, hogy a tejtermékek áfája csak 18% volt 2016-ban. A bolti ár azonban könnyen emelkedhet a következő hónapokban, hiszen az alapanyag nyers tej mezőgazdasági felvásárlási ára már emelkedett az elmúlt hónapokban, így a bolti ár is. A tejtermelők nyerstej piaca még mindig veszteséges, folytatódhat az áremelkedés, amiben a nemzetközi ármozgás a döntő, ez pedig később a boltban a friss tej árcédulákon is látszani fog.

Az éttermi áfa 27%-ról 18%-ra csökken, így itt 7%-os árcsökkenést kell keresni. A munkahelyi étkeztetés kiesett az áfakulcs csökkentésből, de a többi vendéglátóhely áfája sem csökken minden esetben. A legfontosabb feltétel, hogy az étel, ital (persze, csak az alkoholmentes) helyben készüljön, felszolgálják, a vendég asztal mellett, széken ülve helyben meg is egye, igya. Az önkiszolgáló étterem is belefért a sorba, de le kell ülni és helyben fogyasztani. Elvitel, házhozszállítás esetében, valamint felszolgálás, asztal, szék hiányában nincs áfacsökkentés, így a pecsenyesütő, lángossütő, büfé árai nem változnak.

A napok múlásával azonban az áfakulcs csökkenés győzelmi mámora elszállhat, hiszen a minimálbér emelés és a  munkaerőhiány bérnyomási kényszere megcsapolhatja az adókulcs esés nyereségét, persze nem csak a boltban, hanem a termelőknél és az élelmiszer feldolgozóknál, vendéglősöknél egyaránt.

Cigaretta: jön a bespájzolás

A dohánytermékek árát az adóhatóság határozza meg és teszi közzé honlapján. Változtatni legfeljebb hetente kétszer lehet, hétfő és csütörtök az új árak belépésének lehetséges időpontjai. Igen ám, de az új árakat a megelőző munkanapon 12 órakor - ez hétfői árváltozás esetében előtte pénteket, csütörtöki árváltozás esetében előtte szerdát jelent -  közzé kell tennie az adóhatóságnak a honlapján. Így a szemfüles vásárlóknak lesz idejük bespájzolniuk áremelés előtt, ami a benzinkutakon már kialakult rend. A cigaretták esetében persze sokkal ritkább lesz az árváltozás, de lesz, mivel a magyar dohánytermék adó még mindig kisebbek az uniós előírásnál, amit meg kell emelni.

Fontos változás az is, hogy az adójegyet zárjegy váltja április elsejétől, az árakat pedig ezeken már nem tüntetheti fel a gyártó, a készleten lévő adójegyek azonban még kifuthatnak. A fogyasztói árat persze a trafikosnak fel kell tüntetnie a dohányboltban.

Több helyen adnak majd nyugtát online kasszával

Nem kell meglepődni, ha a kedvenc szolgáltató a korábbi némi-nemű feledékenységét leküzdve nyugtát ad majd. Ennek oka, hogy a boltok, vendéglátóhelyek és a szálláshelyek után több szolgáltató is köteles lesz online pénztárgépet használni, aminek egyenes következménye lesz a szorgosabb nyugtaadás.

Online kassza adja a nyugtát a gépjárműjavítónál, a gépjárműalkatrész boltban, a motorkerékpár- és alkatrész kereskedőnél, javítónál, a pénzváltónál, a plasztikai sebésznél, a testedzőnél (a konditeremben), a tánctermi, diszkó szolgáltatónál, a ruha-, textil tisztítóban, a fizikai közérzetet javító szolgáltatónál (szauna, szolárium, masszázs szalon) és a személyszállító taxiban.

Tizenháromszoros a webáruház bírság

A fogyasztóvédelmi törvény hatalmas szigort vezetett be a webáruházaknál. Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások esetében az ismételten megállapított jogsértése esetén a bírság összege 200 ezer forinttól indul. A fogyasztóvédelmi bírság alsó határa egyébként jelenleg is 15 ezer forint, ez emelkedett kizárólag a webáruházak esetében a tizenháromszorosára.

Ennek a szigorításnak egyébként semmi köze a karácsonyi ajándékvásárlások késedelmeihez, mivel a döntést már jóval korábban előkészítették. Az ok a kis webáruházak adminisztrációs hibáinak valóban túlzott aránya (2015-ben az ellenőrzött webáruházak 88%-a hibázott a vásárlók tájékoztatásában), az viszont más kérdés, hogy a bírsághatár emelése nélkül is lehetett volna szigorítani, több és nagyobb bírságot kiszabni, hiszen a hivatkozott esztendőben mindössze három webáruházat bírságolt meg az adóhatóság, tehát súlyos hiba alig volt.

Erzsébet utalvány

A 2016-ban kibocsájtott Erzsébet utalványok 2017. végéig felhasználhatók. 2017-ben ugyanakkor előreláthatóan kevesebb utalványt fognak majd adni a munkáltatók, hiszen egyrészt megszűnt a kedvezményes adózás, másrészt a minimálbérek emelése alaposan kifacsarja a cégek munkaerő költségvetését.

Ne keresd: megszűnt a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság

Panaszkodni természetesen lehet továbbra is. Az NFH általános jogutódja a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a másodfokú ügyekben pedig országos illetékességgel a Pest Megyei Kormányhivatal jár el.

Panaszügyeikkel a fogyasztók már nem fordulhatnak a fővárosi, megyei kormányhivatalokhoz. A kormányhivatalokat a járási hivatalok váltják, így 197 járásban jelenik meg fogyasztóvédelmi elsőfokú hatósági feladatkör, a fogyasztók panaszaikkal elsősorban a területileg illetékes járási hivatalokhoz fordulhatnak.

Az előbbiek alapján 197 járási hivatalhoz fordulhat a fogyasztó a panaszával, ha nem a békéltető testületeket választja.

Élelmiszerbiztonság: nagyobb rendet tart a NÉBIH, a kolbász és a kenyér pedig ízletesebb lesz

A NÉBIH, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal marad, de nagyobb szigort ígér. Az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatalok első fokon hozott döntései esetében másodfokon a megyei kormányhivatal jár el.

A Magyar Élelmiszerkönyv előírásai a húsfélék és a pékáruk esetében sokat szigorodtak, már a tavalyi esztendőben, de az élelmiszeripari cégek egy év türelmi időt kaptak az átállásra. Elsősorban a meghatározó - az ízt is adó - alapanyagokra vonatkozó követelmények szigorodtak, megemelve ezek minimális tartalmát. Változott az is, hogy most már a nyers sonka, parasztsonka, parasztlapocka, angolszalonna sótartalma legfeljebb hat százalékot érhet el. A sótartalmat júliustól további egy százalékkal kell csökkenteni, a főtt sonkák esetében legfeljebb 3,5% lehet a megengedett arány.

A pékáruk esetében a hasonló szabályok már decemberben életbe léptek, de itt is van türelmi idő az átállásra, fél év.

(blokkk.com, 2017. január 2.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.