élelmiszeráruda₪fogadó

Az otthon főzhető cefre illata a legfinomabb

Az elmúlt két és fél évben húszezer otthoni üstöt jelentettek be a cefrefőzést maguk vállaló pálinkarajongók az önkormányzatoknál. Otthon főzni csak otthonra szabad.

Több mint nyolcmillió liter ötvenfokos pálinkát főzettek 2016-ban a gazdák és a gyümölcstermesztők az ország szeszfőzdéiben, írja a Magyar Idők. Bár majdnem hatszáz főzde várta az érdeklődőket, mégis egyre többen döntenek úgy, hogy maguk készítik el a pálinkájukat. 

Nem szenvednek hiányt pálinkából a rajongók, mostanában esztendőnként több millió liter párlatot állítanak, vagy állíttatnak elő a hazai gyümölcstermesztők. Van, aki hivatásos szeszfőzőhöz viszi el a cefrét, mások inkább otthon készítik el a tömény italt.

A Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV) Magyar Időknek adott nyilatkozata szerint az elmúlt években 500-600 volt a bérfőzdék száma, 2017 nyár végén pedig nagyjából 570 működött az országban. Az egységek tavaly több mint 8 millió liter, ötvenfokos pálinkának megfelelő mennyiségű párlatot főztek a hozzájuk fordulók cefréjéből. 2017-ben fél év alatt 1,2 millió liter italt adtak ki a főzdék. A pálinkafőzés dandárja minden évben az őszi időszakra esik, az éves érték a félévinek bizonyára most is a többszöröse lesz majd.

– A szeszfőzdék forgalmát sok tényező befolyásolhatja, az egyik legfontosabb természetesen a gyümölcsfák hozama – nyilatkozta a Magyar Időknek Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyik szeszfőzdéjének tulajdonosa. A vállalkozó elmondta: 2017-ben a környéken elfagyott a szilva nagy része, ahogy almából sincs sok. Utóbbi gyümölcsnek ráadásul igencsak felment az ára, már a léalmáért is jól fizetnek, így a többség aligha pálinkát készít az almájából.

– A főzdék forgalmát erősen befolyásolja a fizetőképes kereslet nagysága is – tette hozzá a tulajdonos, majd arról beszélt: volt idő, amikor adómentesen lehetett főzetni bizonyos mennyiséget, de az utóbbi években újra kell szeszadót fizetni. Jelenleg a közteherrel együtt 1.600 forint körül mozog egy liter pálinka kifőzésének ára, ez az összeg pedig egyeseknek már sok lehet.

Talán ez is lehet a magyarázata annak, hogy egyre többen döntenek úgy: inkább otthon, maguk állítják elő a párlatot. Egy ideje a magánszemélyeknek be kell jelenteniük, ha főzőberendezést vásárolnak, a folyamat alakulása így könnyen nyomon követhető. Az adóhatóság önkormányzati adatokat tartalmazó kimutatása szerint 2017-ben hat hónap alatt csaknem 1.100 készülékről érkezett jelzés a helyhatóságokhoz, ezzel az elmúlt két és fél évben megközelítőleg húszezer üstöt regisztráltak az országban. Pest, Fejér és Baranya megyében például jócskán túllépi az országos átlagot a helyi bejelentések száma.

– Fontos mindemellett, hogy 2016 januárja óta úgynevezett párlatadójegyet kell vásárolniuk azoknak, akik otthon szeretnének pálinkát főzni – mondta az adóhivatal jövedéki ügyekkel foglalkozó szóvivője. Az egy liter előállítását lehetővé tevő jegyért hétszáz forintot kell fizetni. A 2017 első fél évében a főzni vágyók majdnem harmincháromezer jegyet váltottak ki, ami után a közkasszába nagyjából 23 millió forint folyhatott be. 2016-ban 106 ezer jegy talált gazdára, az állami bevétel pedig 75 millió forint körül mozoghatott. – A jegyet a párlat előállítása előtt kell beszerezni – hívta fel a figyelmet a szóvivő.

Leopold Róbert szóvivő kitért arra is, hogy immár nem a NAV, hanem az önkormányzatok ellenőrzik az otthoni pálinkafőzés szabályainak betartását. – Az ugyanakkor továbbra is az állami adóhatóság feladata, hogy megakadályozza olyan párlatok kereskedelmi forgalomba jutását, amelyeket otthon készítettek – mondta a szóvivő, majd aláhúzta: a házi főzésű pálinka csak saját fogyasztásra szolgálhat. A pénzügyőrök emiatt a piacokon és a vendéglátóhelyeken is rendszeresen razziáznak, de figyelemmel kísérik az újságokban, vagy az interneten megjelenő hirdetéseket is.

(Magyar Idők, 2017. szeptember 19., fotó: MTI, Varga György, Magyar Idők)

 

Forrong a pálinkapiac

Éledezik az otthoni pálinkafőzés, bár fizetni is kell érte. ₪₪₪

Véget ért a pálinkafőzésben a visszaesés Magyarországon, erre következtet összegzésében a Magyar Idők a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) legújabb adataiból. A statisztika szerint a korábbi idők csökkenése után ugyanis 2016.ban nőtt a kereslet, nem is keveset.

2016. január eleje és június vége között 1,8 millió liter ötvenfokos pálinkának megfelelő mennyiségű párlatot adtak az ország szeszfőzdéi, ez majdnem a duplája a 2015. első felében rögzített egymillió liternek. A pálinkafőzés dandárja azonban az őszi-téli időszakra esik, tehát erős pálinkapiacra lehet számítani.

A szeszfőzdék forgalmát sok tényező befolyásolja, de az egyik legfontosabb az ár. 2015-ben, miután uniós nyomásra megszűnt a pálinkafőzés adómentessége, igencsak megcsappant a kereslet. Sokakat elriasztott, hogy míg korábban csak a főzés árát kellett leróniuk - literenként nagyjából hétszáz forintot -, 2015-ben a már a szeszadóval is számolni kellett. Egy liter pálinka kifőzése így hozzávetőleg 1.500 forintba került. A szeszfőzdék vásárlóinak egy része azonban azóta visszatért, pedig adót továbbra is fizetni kell.

Sokat számít a pálinkaárban a termés mennyisége és minősége is, mindennek alapján pedig az átvételi ár. 2016-ban például sokan készítettek cefrét meggyből, aminek az volt az oka, hogy a termelők nemigen tudták eladni a gyümölcsöt a felvásárlóknak. Hamarosan a szilva kerül az üstökbe, amit később az alma vált majd fel. A főzdések tapasztalata szerint fordítva semmiképpen sem mehet, az alma íze, zamata ugyanis akkor is megérződik a szilvapálinkán, ha főzés előtt alaposan kitisztították a berendezést.

A pálinkapiaci fordulatot más tényezők is jelzik, értékel tovább a Magyar Idők. Az egyik például az, hogy egyre több helyen főzethetik ki cefréjüket a gyümölcstermesztők, ugyanis több vállalkozás nyitott főzdét. A bérfőzést végző egységek száma két éve még 550 körül volt, mára viszont hatszáz közelébe emelkedett. Sokan persze ennek ellenére úgy döntenek, hogy inkább maguk készítik el odahaza a tömény italt.

A házi pálinkafőzés terjedésére onnan lehet következtetni, hogy egy ideje be kell jelenteni, ha valaki főzőberendezést vásárol otthonra. Az adóhatóság önkormányzati adatokat tartalmazó kimutatása szerint 2016-ban közel 3.500 készülékről érkezett jelzés a helyhatóságokhoz, 2015 eleje óta már több mint tizenhatezer üst került be a nyilvántartásokba.

Fizetni kell

2016 januárja óta úgynevezett párlatadójegyet kell vásárolniuk azoknak, akik otthon főznének pálinkát. Az egy liter pálinka előállítását lehetővé tevő jegyért hétszáz forintot kell fizetni. Az év első felében a hatóság kimutatása szerint  az otthon pálinkát főzni vágyók majdnem huszonötezer jegyet váltottak ki, ezek révén 17 millió forint bevétel érkezett az államkasszához. A jegyet a párlat előállítása előtt kell beszerezni. Jelenleg már nem a NAV, hanem az önkormányzatok ellenőrzik az otthoni pálinkafőzés szabályainak betartását.

Az adóhatóság ugyanakkor arra törekszik, hogy megakadályozza olyan párlatok kereskedelmi forgalomba hozatalát, amelyeket otthon készítettek, ugyanis a házi főzésű pálinka csak saját használatra szolgálhat. A pénzügyőrök emiatt a piacokon és a vendéglátóhelyeken is rendszeresen razziáznak, de figyelemmel kísérik az újságokban és az interneten megjelenő hirdetéseket is.

A pálinkafőzés emelkedő mutatói rávilágítanak, hogy az otthoni főzés sokaknak fontos. 2010-ben a kormány éppen a hagyományok életben tartása miatt határozott úgy, hogy az adószabályok átalakításakor adómentességet ad az otthoni italkészítésnek. A pálinka-szabadságharcként is emlegetett folyamat a következő évben vette kezdetét, az unió ugyanis kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen arra hivatkozva, hogy a mentességet adó jövedéki adórendelkezések nem feleltek meg az EU előírásainak. A kormány kitartott elképzelése mellett, így az ügy az Európai Bíróságig is eljutott, a luxembourgi ítélet azonban nem a magyar félnek adott igazat.

A szabályokon végül a magyar törvényhozásnak változtatnia kellett. A legfontosabb, hogy a házi pálinkafőzést nem kellett megtiltani, így továbbra is készíthet bármelyik magyar gyümölcstermesztő magánszemély az otthonában párlatot. Sikerült azt a könnyítést is elérni, hogy ehhez a magyar gazdáknak ne kelljen adóraktári engedélyt kérniük és nyilvántartást vezetniük, hanem elégséges a már említett párlatadójegyet megvásárolni a pálinkafőzés előtt.

(Magyar Idők, 2016. október 13.)

 

A jó pálinka otthon készül

Kevesebb fogy a boltban.

Kisebb a piac, de több a kereskedelmi pálinkafőzde Magyarországon, mint egy évtizede. A házi pálinkafőzés miatt a minőségi ital fogyasztása harmadával, termelése pedig háromnegyedével zuhant le néhány év alatt. A pálinkaágazat a hazai kiesést exporttal próbálja pótolni, a Világgazdaság elemzése szerint.

A hazai pálinkapiacon a kétezres évek elején 20-30 komolyabb kereskedelmi főzdét és palackozót lehetett találni, mára a minőségi pálinkát előállító kisebb-nagyobb cégek száma a 120-at is meghaladja. A magyar pálinkaágazat azonban évek óta komoly problémákkal küzd. A jó minőségű kereskedelmi pálinkák fogyasztása 2010., vagyis a házi főzés legalizálása óta mintegy harmadával esett vissza. A csökkenő kereslet, valamint 2014. évi gyenge gyümölcstermés miatt a pálinkagyártók a korábban felhalmozott készleteiket veszik elő, új termékek főzésébe nem tudnak belevágni. A márkás, palackozott, minőségi pálinkákat előállító, zömmel családi cégek termelése negyedére esett vissza 2010. óta.

Előbb a válság, majd a házi pálinkafőzés engedélyezése és elterjedése fogta vissza a jó minőségű kereskedelmi pálinkák forgalmát a pálinkafőzdék szerint. Baj a bajban, hogy a céges reprezentatív ajándékok a jogszabályok változása miatt már jóval többe kerülnek, ami a céges vásárlásokat gyakorlatilag lenullázta. A színvonalas kereskedelmi pálinkák vásárlása manapság leginkább az ajándékozási szezonban jellemző, karácsonyra, szilveszterre, esetleg húsvétra vesznek és ajándékoznak a vásárlók pálinkát. A házi pálinkafőzés azért is nyomja a kereskedelmi piacot, mivel a vásárlók körében gyakori az a vélemény, hogy kizárólag az otthon főzött pálinka jó.

A magyar főzdék jelenleg az exportban kereshetnek kiutat, így Szlovákiában Romániában, vagy éppen az Egyesült Királyságban, Írországban, Belgiumban és Németországban, valamint Kanadában is próbálnak új piacokat találni. A pálinka exportjának bővítése ugyanakkor lassú folyamat, hiszen a külföldön sokfelé ismeretlen, vagy sok esetben félreismert italt csak jelentős marketinggel lehet bevezetni új piacokra.

A korlátozott mennyiségű házi pálinkafőzés engedélyezése nyomán az Európai Bizottság még 2013. februárjában határozott úgy, hogy a luxembourgi uniós bíróság elé idézi Magyarországot a házi pálinkafőzés jövedékiadó-mentessége miatt. Brüsszel azért indított kötelezettségszegési eljárást ebben az ügyben, mert a testület szerint Magyarország a házi párlatkészítésre nem alkalmazhatott volna adómentességet. Az unióban központilag szabályozzák az alkoholtartalmú italok jövedéki adóját, hogy megelőzzék a közösség belső piacán a verseny torzulását. Az Európai Unió Bírósága 2014. áprilisi ítéletében azt állapította meg, hogy Magyarország nem teljesítette az alkoholtartalmú italok jövedéki adójára vonatkozó uniós jogszabályokból eredő kötelezettségeit. A kormány válaszul egy meglehetősen kedvező átalányadózást vezetett be, ám az otthoni főzés továbbra is legális Magyarországon.

Jelenleg az okoz problémát a pálinkafőzdéknek, hogy a kajszibarack virágait a késő tavaszi fagy helyenként károsította, később pedig a csendes, áztató esők helyett jött viharok tizedelték meg a termést. A pálinkafőzés egyik legfontosabb alapanyagából ezért 2015-ben némileg kisebb mennyiség áll rendelkezésre, ami meglátszik az árakon is: a kereskedelmi főzdék kénytelenek magasabb áron átvenni a termést a gazdáktól. Az árak 10-20 százalékkal is meghaladják az átlagot, igaz, minőségtől függően meglehetősen nagy a szórás. A főzdék számára fontos egyéb gyümölcsök javarészt még ezután érnek be. A szilva érése csak a korai fajtáknál tart, augusztusban és szeptemberben következik. A termelők és a főzdék egyaránt jó közepes termést remélnek, igaz, az időjárás még keresztülhúzhatja a számításaikat. Később az alma és a körte érésével folytatódik a pálinkafőzdéknek is fontos gyümölcsszezon, egyelőre ezeknél is jó termést várnak az ágazati szereplők.

(Világgazdaság, 2015. augusztus 1.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.