élelmiszeráruda₪fogadó

Feketézéssel fűszerezzük a pálinkát

Szürkezónában pálinkázunk. 

 

Hiába jelképes az az összeg, amelyet a magáncélú pálinkafőzésnél kell megfizetni az adóhatóságnak, az adatok mégis arról árulkodnak, sokan a literenként mindössze hétszáz forintos költség alól is kibújnak. A lapunk által megkérdezett szakértő szerint a jelenség — ellenőrzés hiányában — a tisztességes adófizetőket hozza hátrányos helyzetbe, írja a Magyar Nemzet.

A Pálinka Nemzeti Tanács becslése szerint az ország háromnegyede adóelkerüléssel főzi a házi pálinkát. A szakma szerint ugyanis életszerűtlen, hogy az adóhatóság adatai szerint a nyilvántartott lepárlókészülékeknek mindössze harmadát használták legalább egy liter pálinka előállítására a tulajdonosok.

A regisztrált, 23.662 darab otthoni pálinkafőző berendezésből ugyanis – papíron – 6.918 berendezést használtak 2018-ban. Ez azt jelenti, hogy a magáncélra főzött pálinka után annak ellenére kerülik el az érintettek a kötelezettség megfizetését, hogy annak összege literenként mindössze hétszáz forint. Amennyiben legalább egy liter párlatot készít valaki, s utána befizeti az adót, már szerepel az adóhatósági nyilvántartásban. Az adóhatóság adatai szerint egyébként tavaly többen főztek pálinkát magáncélra, mint 2017-ben.

Birkás István, a Birkás Pálinka Kft. ügyvezetője a Magyar Nemzet megkeresésére kiemelte, az adatok nyugtalanítják a párlatkészítő szakmát. A magánfőzők adóelkerülése miatt nincs meg a megfelelő egyensúly, ugyanis hátrányba kerülnek a tisztességes adófizetők, ráadásul nem csak az egyébként jelképesnek mondható literenkénti kötelezettség alóli kibújás jellemző. A szakértő szerint az éves mennyiségi korlátnál sokan vélhetően jóval nagyobb mennyiséget is előállítanak. A tisztességtelen gyakorlatokat ráadásul szinte lehetetlen kiszűrni a megfelelő ellenőrzés hiánya miatt. Emellett sokan – szabálytalanul – nemcsak magáncélra főznek otthonukban, de párlatukat értékesítik is, azok minősége pedig sokszor nem megfelelő. Ugyanakkor a népegészségügyi termékadót annak ellenére kell csak a kereskedelmi célra főzött párlatoknál kifizetni, hogy az egészségre gyakorolt hatásuk semmivel sem rosszabb a magánfőzött párlatokénál – figyelmeztetett Birkás István.

A jelenlegi szabályozást 2016-ban vezette be a kormány az Európai Unió nyomására. A magáncélra vásárolt főzőberendezéseket a helyi önkormányzatnál regisztrálni kell. Ha az egyébként drága berendezést használják is, literenként hétszáz forintért papíralapú vagy elektronikus párlatadójegyet kell vásárolni, ezzel letudva a közteherfizetési kötelezettséget. Évente legfeljebb 86 liter, 50 fokos pálinkát főzhetünk otthon, tehát a teljes kötelezettség az állam felé nem lépheti át a 60 200 forintot.

A pálinkatanács az anomáliákkal kapcsolatban példaként érzékeltette: míg Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 420 lepárlókészüléket jegyeztek be tavaly, s összesen 1.700 berendezést tart számon az adóhatóság, addig párlatadójegyet mindössze 230 esetben vásároltak, és csak 3.489 litert főztek otthoni, magáncélú fogyasztásra.

Az utóbbi évek baleseteit is figyelembe véve minden magáncélú lepárlóberendezés tulajdonosát fokozott óvatosságra inti a tanács, emellett javasolják, hogy a főzőberendezések vásárlása, illetve a párlatok elkészítése előtt mindenki tájékozódjon a magánfőzéssel kapcsolatos jogszabályokról és a jó gyártási gyakorlatról.

(Magyar Nemzet, 2019. február 24.)

 

1 Csepp Pálinka, Brill Jázminszőlő-pálinka, Bolyhos Ágyas

A legjobb pálinkafőzde és a legjobb pálinkák 2018-ban.

Az Országos Pálinka- és Törkölypálinka-verseny eredményeit június 28-án hirdette ki a Pálinka Nemzeti Tanács: 5 különdíjat, 62 arany-, 107 ezüst- és 91 bronzminősítést osztottak ki. Sőt, kiválasztották a legeredményesebb pálinkafőzdét is, írja az Origo.

A versenyre 2018-ban 48 pálinkaház 309 tétellel nevezett, amelyből 25 szakértő bírálata alapján választották ki a legjobbat.

A legeredményesebb pálinkafőzde díját 2018-ban három főzdének ítélte oda a Pálinka Nemzeti Tanács: az első helyezett az 1 Csepp Pálinka, a második a Brill Pálinkaház, a harmadik Zimek Pálinka Manufaktúra lett. 

A legjobb pálinka díját a Brill Pálinkaház Jázminszőlő-pálinkája nyerte el.

Magyarország legjobb 10.000 palack feletti pálinkája pedig a Bolyhos Ágyas szilvapálinka.

Illatában a kellemesen muskotályos, zöldfűszeres, virágos és rózsaolajos jegyek egymást szépen kiegészítve bájosságot kölcsönöznek neki. Ízében is nagyon telt, kirobbanóan virágos és fűszeres jegyek uralkodnak, gyümölcsös frissességgel, kis magolajossággal kiegészülve – jellemezte a győztes jázmin szőlőpálinkát a Pálinka Nemzeti Tanács elnöke, Mihályi László.

A tavaszi virágos rét és egy érett szőlőfürt emlékeit juttatja eszünkbe. A szájat teljesen betölti, harmonikus, hosszan távozó és igazán komplex termék.

A Brill Pálinkaház már harmadszor nyerte el az év legjobb pálinkája díjat – 2011-ben egy Irsai Olivér szőlő-, 2013-ban pedig egy birskörte pálinkával érdemelték ki a rangos elismerést.

A Jázmin szőlő a Pécsi Kutató Intézet új nemesítése, amellyel 2016-ban kezdett foglalkozni, kísérleti jelleggel. Tolna megyei – borvidéki – pálinkafőzdeként kötelességünk a legjobb szőlő alapú párlatok minél gazdagabb kínálatát felmutatni, ezért ezt a fajtát sem hagyhattuk figyelmen kívül – mondta el Krizl Edit, a Brill Pálinkaház egyik tulajdonosa. Az eredmény önmagáért beszél, ezért biztosak vagyunk benne, hogy mint borban, mint pálinkában nagy jövő áll a jázmin szőlő előtt.

A tanács hagyományosan 2018-ban is életműdíjjal jutalmazta a pálinkaszakma három olyan szereplőjét, aki munkásságával hozzájárult a szakma felemelkedéséhez és sikereihez. 2018-ban Dr. Oroszné Dr. Prekop Erzsébet (Prekop Pálinkafőzde), Bolyhos László (Bolyhos Pálinka) és Békési Zoltán (Békési Pálinkafőzde) érdemelte ki ezt a kitüntetést.

(Origo, 2018. június 29.)

 

Szorgosan rotyogtak a pálinkafőző üstök

Több pálinkát főztünk otthon. A szeszfőzdék száma csökkent.

Nagy keletje volt 2017-ben a házi pálinkának. A szeszfőzdék 8,8 millió liter, ötvenszázalékos pálinkának megfelelő párlatot készítettek, miközben sokan úgy döntöttek, inkább otthon, saját üsttel maguk állítják elő a szeszt. Az otthoni pálinkakészítők 2017-ben 85 millió forint közterhet róttak le, tízmillióval többet, mint egy évvel korábban, írja a Magyar Idők.

Nem pihentek 2017-ben az ország szeszfőzdéiben: az elmúlt esztendőben megközelítőleg 8,8 millió liter, ötvenfokos pálinkának megfelelő italt készítettek a szakemberek a megrendelők cefréjéből. A mennyiség arról árulkodik, hogy élénkül a kereslet a házi pálinka iránt, a 2017-es adat ugyanis, ha kevéssel is, de meghaladja az egy évvel korábbi értéket. Érdekes jelenség, hogy az elmúlt években folyamatosan változott a szeszfőzdék száma. Bizonyos időszakokban majdnem hatszáz egység működött az országban, mára azonban némi visszaesés tapasztalható: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatai szerint 2018 feb­ruár közepén 568 helyen készítettek párlatot a magánszemélyek gyümölcséből.

Bár az országban rendszeresen legalább félezer főzde kínálta szakszerű szolgáltatását az utóbbi időben, mégis egyre többen döntöttek úgy, hogy inkább otthon, maguk állítják elő a párlatot. Egy ideje a polgároknak be kell jelenteniük, ha főzőberendezést vásárolnak, a folyamat így könnyen nyomon követhető. A NAV önkormányzati adatokat tartalmazó kimutatása szerint tavaly több mint kétezer készüléket vettek nyilvántartásba a helyhatóságok, ezekkel együtt pedig 2015 óta összesen 21 ezer üstről érkezett bejelentés.

– Fontos, hogy 2016 januárja óta úgynevezett párlatadójegyet kell vásárolniuk azoknak, akik otthon főznének pálinkát – mondta a Magyar Időknek a gyakorlati tudnivalók kapcsán a NAV jövedéki ügyekkel foglalkozó szóvivője. Leopold Róbert pénzügyőr őrnagy hozzátette: az egy liter előállítását lehetővé tevő jegyért hétszáz forintot kell fizetni. Az első évben, vagyis 2016-ban 106 ezer jegyet váltottak az érintettek, ami 75 millió forintos bevételt hozott az államkasszának. 2017-ben emelkedtek a számok, az elmúlt év 120 ezer párlatadójegye nyomán nagyjából 85 millió forint érkezhetett a közkasszához.

A mögöttünk hagyott esztendőben egyébként a legtöbb ilyen szelvényt Pest, Békés és Fejér megyében vették meg a főzni vágyók, a legkevesebb pedig Nógrádban, Vasban és Budapesten fogyott el. – A jegyet a párlat előállítása előtt kell beszerezni – hívta fel a figyelmet az őrnagy.

Leopold Róbert kitért arra is, hogy immár nem a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, hanem az önkormányzatok ellenőrzik az otthoni pálinkafőzés szabályainak megtartását, ennek keretei közt a főzőberendezés vásárlásáról is a helyhatóságot kell tájékoztatni. – Az ugyanakkor továbbra is az állami adóhatóság feladata, hogy megakadályozza olyan párlatok forgalomba kerülését, amelyeket otthon készítettek – mondta a szóvivő, majd aláhúzta: a házi főzésű pálinka csak saját használatra szolgálhat. A pénzügyőrök emiatt a piacokon és a vendéglátóhelyeken is rendszeresen razziáznak, de figyelemmel kísérik az újságokban, vagy az interneten megjelenő hirdetéseket is.

(Magyar idők, 2018. február 20.)

 

Az otthon főzhető cefre illata a legfinomabb

Az elmúlt két és fél évben húszezer otthoni üstöt jelentettek be a cefrefőzést maguk vállaló pálinkarajongók az önkormányzatoknál. Otthon főzni csak otthonra szabad.

Több mint nyolcmillió liter ötvenfokos pálinkát főzettek 2016-ban a gazdák és a gyümölcstermesztők az ország szeszfőzdéiben, írja a Magyar Idők. Bár majdnem hatszáz főzde várta az érdeklődőket, mégis egyre többen döntenek úgy, hogy maguk készítik el a pálinkájukat. 

Nem szenvednek hiányt pálinkából a rajongók, mostanában esztendőnként több millió liter párlatot állítanak, vagy állíttatnak elő a hazai gyümölcstermesztők. Van, aki hivatásos szeszfőzőhöz viszi el a cefrét, mások inkább otthon készítik el a tömény italt.

A Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV) Magyar Időknek adott nyilatkozata szerint az elmúlt években 500-600 volt a bérfőzdék száma, 2017 nyár végén pedig nagyjából 570 működött az országban. Az egységek tavaly több mint 8 millió liter, ötvenfokos pálinkának megfelelő mennyiségű párlatot főztek a hozzájuk fordulók cefréjéből. 2017-ben fél év alatt 1,2 millió liter italt adtak ki a főzdék. A pálinkafőzés dandárja minden évben az őszi időszakra esik, az éves érték a félévinek bizonyára most is a többszöröse lesz majd.

– A szeszfőzdék forgalmát sok tényező befolyásolhatja, az egyik legfontosabb természetesen a gyümölcsfák hozama – nyilatkozta a Magyar Időknek Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyik szeszfőzdéjének tulajdonosa. A vállalkozó elmondta: 2017-ben a környéken elfagyott a szilva nagy része, ahogy almából sincs sok. Utóbbi gyümölcsnek ráadásul igencsak felment az ára, már a léalmáért is jól fizetnek, így a többség aligha pálinkát készít az almájából.

– A főzdék forgalmát erősen befolyásolja a fizetőképes kereslet nagysága is – tette hozzá a tulajdonos, majd arról beszélt: volt idő, amikor adómentesen lehetett főzetni bizonyos mennyiséget, de az utóbbi években újra kell szeszadót fizetni. Jelenleg a közteherrel együtt 1.600 forint körül mozog egy liter pálinka kifőzésének ára, ez az összeg pedig egyeseknek már sok lehet.

Talán ez is lehet a magyarázata annak, hogy egyre többen döntenek úgy: inkább otthon, maguk állítják elő a párlatot. Egy ideje a magánszemélyeknek be kell jelenteniük, ha főzőberendezést vásárolnak, a folyamat alakulása így könnyen nyomon követhető. Az adóhatóság önkormányzati adatokat tartalmazó kimutatása szerint 2017-ben hat hónap alatt csaknem 1.100 készülékről érkezett jelzés a helyhatóságokhoz, ezzel az elmúlt két és fél évben megközelítőleg húszezer üstöt regisztráltak az országban. Pest, Fejér és Baranya megyében például jócskán túllépi az országos átlagot a helyi bejelentések száma.

– Fontos mindemellett, hogy 2016 januárja óta úgynevezett párlatadójegyet kell vásárolniuk azoknak, akik otthon szeretnének pálinkát főzni – mondta az adóhivatal jövedéki ügyekkel foglalkozó szóvivője. Az egy liter előállítását lehetővé tevő jegyért hétszáz forintot kell fizetni. A 2017 első fél évében a főzni vágyók majdnem harmincháromezer jegyet váltottak ki, ami után a közkasszába nagyjából 23 millió forint folyhatott be. 2016-ban 106 ezer jegy talált gazdára, az állami bevétel pedig 75 millió forint körül mozoghatott. – A jegyet a párlat előállítása előtt kell beszerezni – hívta fel a figyelmet a szóvivő.

Leopold Róbert szóvivő kitért arra is, hogy immár nem a NAV, hanem az önkormányzatok ellenőrzik az otthoni pálinkafőzés szabályainak betartását. – Az ugyanakkor továbbra is az állami adóhatóság feladata, hogy megakadályozza olyan párlatok kereskedelmi forgalomba jutását, amelyeket otthon készítettek – mondta a szóvivő, majd aláhúzta: a házi főzésű pálinka csak saját fogyasztásra szolgálhat. A pénzügyőrök emiatt a piacokon és a vendéglátóhelyeken is rendszeresen razziáznak, de figyelemmel kísérik az újságokban, vagy az interneten megjelenő hirdetéseket is.

(Magyar Idők, 2017. szeptember 19.)

 

Forrong a pálinkapiac

Éledezik az otthoni pálinkafőzés, bár fizetni is kell érte.

Véget ért a pálinkafőzésben a visszaesés Magyarországon, erre következtet összegzésében a Magyar Idők a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) legújabb adataiból. A statisztika szerint a korábbi idők csökkenése után ugyanis 2016.ban nőtt a kereslet, nem is keveset.

2016. január eleje és június vége között 1,8 millió liter ötvenfokos pálinkának megfelelő mennyiségű párlatot adtak az ország szeszfőzdéi, ez majdnem a duplája a 2015. első felében rögzített egymillió liternek. A pálinkafőzés dandárja azonban az őszi-téli időszakra esik, tehát erős pálinkapiacra lehet számítani.

A szeszfőzdék forgalmát sok tényező befolyásolja, de az egyik legfontosabb az ár. 2015-ben, miután uniós nyomásra megszűnt a pálinkafőzés adómentessége, igencsak megcsappant a kereslet. Sokakat elriasztott, hogy míg korábban csak a főzés árát kellett leróniuk - literenként nagyjából hétszáz forintot -, 2015-ben a már a szeszadóval is számolni kellett. Egy liter pálinka kifőzése így hozzávetőleg 1.500 forintba került. A szeszfőzdék vásárlóinak egy része azonban azóta visszatért, pedig adót továbbra is fizetni kell.

Sokat számít a pálinkaárban a termés mennyisége és minősége is, mindennek alapján pedig az átvételi ár. 2016-ban például sokan készítettek cefrét meggyből, aminek az volt az oka, hogy a termelők nemigen tudták eladni a gyümölcsöt a felvásárlóknak. Hamarosan a szilva kerül az üstökbe, amit később az alma vált majd fel. A főzdések tapasztalata szerint fordítva semmiképpen sem mehet, az alma íze, zamata ugyanis akkor is megérződik a szilvapálinkán, ha főzés előtt alaposan kitisztították a berendezést.

A pálinkapiaci fordulatot más tényezők is jelzik, értékel tovább a Magyar Idők. Az egyik például az, hogy egyre több helyen főzethetik ki cefréjüket a gyümölcstermesztők, ugyanis több vállalkozás nyitott főzdét. A bérfőzést végző egységek száma két éve még 550 körül volt, mára viszont hatszáz közelébe emelkedett. Sokan persze ennek ellenére úgy döntenek, hogy inkább maguk készítik el odahaza a tömény italt.

A házi pálinkafőzés terjedésére onnan lehet következtetni, hogy egy ideje be kell jelenteni, ha valaki főzőberendezést vásárol otthonra. Az adóhatóság önkormányzati adatokat tartalmazó kimutatása szerint 2016-ban közel 3.500 készülékről érkezett jelzés a helyhatóságokhoz, 2015 eleje óta már több mint tizenhatezer üst került be a nyilvántartásokba.

Fizetni kell

2016 januárja óta úgynevezett párlatadójegyet kell vásárolniuk azoknak, akik otthon főznének pálinkát. Az egy liter pálinka előállítását lehetővé tevő jegyért hétszáz forintot kell fizetni. Az év első felében a hatóság kimutatása szerint  az otthon pálinkát főzni vágyók majdnem huszonötezer jegyet váltottak ki, ezek révén 17 millió forint bevétel érkezett az államkasszához. A jegyet a párlat előállítása előtt kell beszerezni. Jelenleg már nem a NAV, hanem az önkormányzatok ellenőrzik az otthoni pálinkafőzés szabályainak betartását.

Az adóhatóság ugyanakkor arra törekszik, hogy megakadályozza olyan párlatok kereskedelmi forgalomba hozatalát, amelyeket otthon készítettek, ugyanis a házi főzésű pálinka csak saját használatra szolgálhat. A pénzügyőrök emiatt a piacokon és a vendéglátóhelyeken is rendszeresen razziáznak, de figyelemmel kísérik az újságokban és az interneten megjelenő hirdetéseket is.

A pálinkafőzés emelkedő mutatói rávilágítanak, hogy az otthoni főzés sokaknak fontos. 2010-ben a kormány éppen a hagyományok életben tartása miatt határozott úgy, hogy az adószabályok átalakításakor adómentességet ad az otthoni italkészítésnek. A pálinka-szabadságharcként is emlegetett folyamat a következő évben vette kezdetét, az unió ugyanis kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen arra hivatkozva, hogy a mentességet adó jövedéki adórendelkezések nem feleltek meg az EU előírásainak. A kormány kitartott elképzelése mellett, így az ügy az Európai Bíróságig is eljutott, a luxembourgi ítélet azonban nem a magyar félnek adott igazat.

A szabályokon végül a magyar törvényhozásnak változtatnia kellett. A legfontosabb, hogy a házi pálinkafőzést nem kellett megtiltani, így továbbra is készíthet bármelyik magyar gyümölcstermesztő magánszemély az otthonában párlatot. Sikerült azt a könnyítést is elérni, hogy ehhez a magyar gazdáknak ne kelljen adóraktári engedélyt kérniük és nyilvántartást vezetniük, hanem elégséges a már említett párlatadójegyet megvásárolni a pálinkafőzés előtt.

(Magyar Idők, 2016. október 13.)

 

A jó pálinka otthon készül

Kevesebb fogy a boltban.

Kisebb a piac, de több a kereskedelmi pálinkafőzde Magyarországon, mint egy évtizede. A házi pálinkafőzés miatt a minőségi ital fogyasztása harmadával, termelése pedig háromnegyedével zuhant le néhány év alatt. A pálinkaágazat a hazai kiesést exporttal próbálja pótolni, a Világgazdaság elemzése szerint.

A hazai pálinkapiacon a kétezres évek elején 20-30 komolyabb kereskedelmi főzdét és palackozót lehetett találni, mára a minőségi pálinkát előállító kisebb-nagyobb cégek száma a 120-at is meghaladja. A magyar pálinkaágazat azonban évek óta komoly problémákkal küzd. A jó minőségű kereskedelmi pálinkák fogyasztása 2010., vagyis a házi főzés legalizálása óta mintegy harmadával esett vissza. A csökkenő kereslet, valamint 2014. évi gyenge gyümölcstermés miatt a pálinkagyártók a korábban felhalmozott készleteiket veszik elő, új termékek főzésébe nem tudnak belevágni. A márkás, palackozott, minőségi pálinkákat előállító, zömmel családi cégek termelése negyedére esett vissza 2010. óta.

Előbb a válság, majd a házi pálinkafőzés engedélyezése és elterjedése fogta vissza a jó minőségű kereskedelmi pálinkák forgalmát a pálinkafőzdék szerint. Baj a bajban, hogy a céges reprezentatív ajándékok a jogszabályok változása miatt már jóval többe kerülnek, ami a céges vásárlásokat gyakorlatilag lenullázta. A színvonalas kereskedelmi pálinkák vásárlása manapság leginkább az ajándékozási szezonban jellemző, karácsonyra, szilveszterre, esetleg húsvétra vesznek és ajándékoznak a vásárlók pálinkát. A házi pálinkafőzés azért is nyomja a kereskedelmi piacot, mivel a vásárlók körében gyakori az a vélemény, hogy kizárólag az otthon főzött pálinka jó.

A magyar főzdék jelenleg az exportban kereshetnek kiutat, így Szlovákiában Romániában, vagy éppen az Egyesült Királyságban, Írországban, Belgiumban és Németországban, valamint Kanadában is próbálnak új piacokat találni. A pálinka exportjának bővítése ugyanakkor lassú folyamat, hiszen a külföldön sokfelé ismeretlen, vagy sok esetben félreismert italt csak jelentős marketinggel lehet bevezetni új piacokra.

A korlátozott mennyiségű házi pálinkafőzés engedélyezése nyomán az Európai Bizottság még 2013. februárjában határozott úgy, hogy a luxembourgi uniós bíróság elé idézi Magyarországot a házi pálinkafőzés jövedékiadó-mentessége miatt. Brüsszel azért indított kötelezettségszegési eljárást ebben az ügyben, mert a testület szerint Magyarország a házi párlatkészítésre nem alkalmazhatott volna adómentességet. Az unióban központilag szabályozzák az alkoholtartalmú italok jövedéki adóját, hogy megelőzzék a közösség belső piacán a verseny torzulását. Az Európai Unió Bírósága 2014. áprilisi ítéletében azt állapította meg, hogy Magyarország nem teljesítette az alkoholtartalmú italok jövedéki adójára vonatkozó uniós jogszabályokból eredő kötelezettségeit. A kormány válaszul egy meglehetősen kedvező átalányadózást vezetett be, ám az otthoni főzés továbbra is legális Magyarországon.

Jelenleg az okoz problémát a pálinkafőzdéknek, hogy a kajszibarack virágait a késő tavaszi fagy helyenként károsította, később pedig a csendes, áztató esők helyett jött viharok tizedelték meg a termést. A pálinkafőzés egyik legfontosabb alapanyagából ezért 2015-ben némileg kisebb mennyiség áll rendelkezésre, ami meglátszik az árakon is: a kereskedelmi főzdék kénytelenek magasabb áron átvenni a termést a gazdáktól. Az árak 10-20 százalékkal is meghaladják az átlagot, igaz, minőségtől függően meglehetősen nagy a szórás. A főzdék számára fontos egyéb gyümölcsök javarészt még ezután érnek be. A szilva érése csak a korai fajtáknál tart, augusztusban és szeptemberben következik. A termelők és a főzdék egyaránt jó közepes termést remélnek, igaz, az időjárás még keresztülhúzhatja a számításaikat. Később az alma és a körte érésével folytatódik a pálinkafőzdéknek is fontos gyümölcsszezon, egyelőre ezeknél is jó termést várnak az ágazati szereplők.

(Világgazdaság, 2015. augusztus 1.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.