kirakatles₪plázarítus

Maradt a párnacihában a pénz

Nőtt a készpénzállomány, nem abból vettél állampapír pluszt. 

 

Némileg mérséklődött 2019 júniusában a bankrendszer gyorsan készpénzzé tehető állománya, a forgalomban lévő forintbankjegyek mennyisége azonban tovább gyarapodott, írja a Magyar Nemzet. A június 3-tól jegyezhető Magyar Állampapír Plusz egy hónap alatt több mint 1.100 milliárd forintra duzzadt állománya tehát nem a párnacihából előrántott készpénznek köszönhető. A jegyzések során jelentős szerep jutott a rosszabbul kamatozó állampapírok visszaváltásából származó összegeknek.

Júniusban mérséklődött a bankrendszer forintlikviditása, vagyis csökkent a szektor gyorsan készpénzzé tehető állománya – áll a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kiadott, a 2019. júniusi előzetes adatok alapján készült statisztikai mérlegében. Ez a folyamat főként az egynapos hitelintézeti betétek mérséklődésében tükröződik, amelyek esetében minimális kamat mellett, ám a számla vezetéséhez kapcsolódó kiadásokkal és a húszezer forint feletti tranzakciónál az illeték vállalásával – azaz ráfizetéssel – tartották az ügyfelek a hitelintézetekben a pénzüket. Ezzel párhuzamosan az egyéb betétek átlagállománya az egynaposok csökkenésénél kisebb mértékben növekedett.

Júniusban 32,2 milliárd forinttal hízott a forgalomban lévő bankjegyek mennyisége Fotó: Bach Máté

A forgalomban lévő készpénz átlagállománya ugyanakkor tovább nőtt az esztendő első nyári hónapjában, ami arra utal, hogy továbbra sem hagynak fel a háztartások és a vállalkozások a párnacihába rejtett forintok gyűjtésével. Június végén megközelítőleg 6.213 milliárd forintnyi készpénzállományt regisztráltak a magyar gazdaságban, ami az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva 9,8 százalékos növekedést mutat. Az idei június folyamán, az MNB statisztikái szerint, 32,2 milliárd forinttal hízott a forgalomban lévő bankók mennyisége, annak ellenére, hogy ugyanebben a hónapban indult be a hazai lakosság rohama a Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) jegyzéséért. Ebben a növekményben azonban a háztartások aránya – a részletes adatok híján egyelőre csak becsülhetően – a korábbi időszakok statisztikái alapján általában a teljes összeg nyolcvan százalékát teszi ki.

A június 3-tól jegyezhető MÁP+ szuperkötvény egy hónap alatt mintegy 1.100 milliárd forintra duzzadt állománya tehát nem a párnacihából előrántott készpénznek köszönhető. A jegyzések során jelentős szerep jutott a rosszabbul kamatozó állampapírok visszaváltásából származó összegeknek. Piaci becslések szerint a MÁP+ jegyzések esetében hozzávetőleg ugyanakkora rész származik befektetési alapokból, mint frissen beruházott forintokból, amelyek együtt a teljes állomány nagyjából egyötödét adják.

(Magyar Nemzet, 2019. július 12.)

 

Porsche szerelem száguldás: Magyar Állampapír Plusz

Magyar Állampapír Plusz néven június 3-tól jegyezhető az új lakossági állampapír.

Magyar Állampapír Plusz (MÁP Plusz) néven 2019. június 3-tól jegyezhető a legújabb, minden eddiginél kedvezőbb hozamot biztosító lakossági állampapír – jelentette be Varga Mihály.

A családok támogatásával a lakosság megtakarítási hajlandóságát ösztönzi az új konstrukció, amely rendkívül könnyen elérhető, rugalmas és adómentes – tette hozzá a pénzügyminiszter.

A Magyar Állampapír Plusz után kifizetett kamat a magyar családok, a lakosság jövedelmét növeli és a hazai gazdaságot erősíti. Az új termék bevezetésével még kiegyensúlyozottabbá válik az államadósság finanszírozása is, hiszen a lakosság az állam szempontjából megbízható befektető. A belföldi finanszírozás növekvő arányát a hitelminősítők is kedvezően ítélik meg, ezt már a februári felminősítések alkalmával is kiemelten pozitív tényezőként vették figyelembe - emelte ki Varga Mihály.

A Magyar Állampapír Plusz kiemelkedő hozamot biztosít: fél év után 3,5, egy év után 4 százalék kamatot fizet, majd évente 50 bázisponttal növekszik a kamat, vagyis az ötödik év végén eléri a 6 százalékot – mondta Varga Mihály megemlítve, hogy egymillió forintos befektetés esetén öt év alatt 270 ezer forintos hozam írható jóvá, amely adómentes jövedelem. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kamat teljes összege a családoknál, a lakosságnál marad, hiszen még személyi jövedelemadót sem kell utána fizetni – magyarázta a pénzügyminiszter.

A MÁP Plusz jegyzése nagyon egyszerű lesz, csupán egyetlen számla szükséges hozzá, lehetőség nyílik online-jegyzésre, és elérhető lesz a Magyar Államkincstár és a Magyar Posta kirendeltségein, a lakástakarék-hálózaton keresztül, valamint várhatóan a kereskedelmi bankok fiókjaiban is.

(kormany.hu, 2019. május 24.)

 

Új személyi kölcsön: online intézheted

Új, teljesen online személyi kölcsön jelent meg Magyarországon. Nem kell fiókba menned.

Igényléstől folyósításig online intézhető, nem ügyfeleknek is elérhető személyi kölcsönt dob a piacra a K&H, írja a Portfolio.

A pénzintézet úgy látja, a személyi kölcsönök növekedésének jelentős potenciálja van Magyarországon, ami a gazdaság növekedéséhez is hozzájárulhat.

Martin Jarolim, a K&H lakossági üzletágvezetője a személyi kölcsönök magyarországi piacáról beszélt sajtótájékoztatójukon.

Hazánkban a háztartások más EU-s tagállamokkal összehasonlítva alacsony adóssággal rendelkeznek, még a régióhoz képest is alacsony ez az érték, hiszen a GDP-arányos háztartási adósság a cseh, lengyel és szlovák gazdaságokban 30% körül van, Magyarországon ez az érték inkább 15% körüli. Jarolim szerint ez teret jelent a személyi kölcsönök növekedésének, mivel úgy gondolja, a háztartások adósságának növekedése a GDP növekedésével is jár, mivel ez katalizálja a fogyasztást.

Magyarországon a magas foglalkoztatottság, emelkedő reálbérek és gazdasági fejlődés Jarolim szerint egy olyan puffert képez a háztartásokban, amelynek köszönhetően többen tudnak kölcsönt felvenni. Az alacsony kamatok is segítik ezt a piacot.

A K&H részesedése az új folyósítású személyi kölcsönök piacán 6,6%, 2018-ban januártól szeptemberig 22,15 milliárd forintnyi személyi kölcsönt helyeztek ki, ami a tavalyihoz képest 17%-os növekedés. Ebben az időszakban 24%-át a személyi kölcsönöknek online igényelték.

Meglévő K&H ügyfeleknek egy személyi kölcsön 2 napon belül folyósításra kerül, nem K&H ügyfeleknek 4 nap. Ideális esetben ezt az időt 30 percre akarják csökkenteni. 

A magyar személyi kölcsönöket főleg lakásfelújításra, autóvásárlásra és hitelkiváltásra veszik fel, átlagosan 1,2 millió forintot igényelnek ás 51 hónapos átlag futamidőre. A legtöbb igénylés (kb. 40%) vidéki városokból származik.

Bár az igénylések online zajlanak, a folyósítás még nem, most viszont end-to-end online igényelhető személyi kölcsönt vezetnek be a magyar piacra. Az új terméknél szinte mindenről egy automatizált rendszer dönt, csak az ügyfélazonosítást végzi ember.

Fónai Imre, a K&H digitális vezetője szerint erős digitális forradalom van Magyarországon a pénzügyi szektorban. 2013 körül felébredtek a bankok és jelentős digitális fejlődés kezdődött. Az új termékkel a digitalizáció iránti növekvő igényt akarja a K&H kiszolgálni. A hiteligénylést egy online felület segítségével lehet megcsinálni, fix kamatozású hiteleket vehetünk fel, nem csak K&H ügyfelek számára érhető el. Az ügyfélazonosítás is végezhető online.

A Portfolio kérdésére Martin Jarolim elmondta, hogy az online személyi kölcsön ugyanazokkal a kamatfeltételekkel igényelhető, mint ami a fiókban elérhető: ez 12,99%-os éves kamatot jelent, de ehhez 2 százalékpontos kedvezményt is kaphat az ügyfél, ha a bankhoz érkezteti jövedelmét.

(Portfolio, 2018. november 29.)

 

Fogyasztási hitel: sokaknak kevés a nagy béremelés

Több személyi kölcsönt vettek fel a családok.

Összesen 128 milliárd forintnyi új fogyasztási hitelről kötöttek szerződéseket a háztartások 2018 első negyedévében, ez közel másfélszerese az egy évvel korábbi mennyiségnek. A bővülés egyértelműen a személyi kölcsönökre vezethető vissza, írja a Világgazdaság.

Nagyon jól indult az év a háztartások fogyasztási hitelei szempontjából: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint az első negyedévben összesen 128 milliárd forintnyi új szerződést kötöttek a pénzügyi szolgáltatók, ez 47 százalékos emelkedés 2017 azonos időszakához képest.

A csaknem másfélszeres bővülés az új kihelyezéseknél egyértelműen a személyi kölcsönöknek köszönhető: ezekből mindössze három hónap leforgása alatt 91,34 milliárd forintnyi fogyott, ami 55,6 százalékos emelkedés a megelőző év első három hónapjához viszonyítva.

Az áruvásárlási és egyéb hiteleknél az új szerződések duplázódását mutatja a jegybanki statisztika, ám a kihelyezések így is 13 milliárd forint alatt maradtak. A járműhiteleknél – a változó kamatozású vagy legfeljebb egyéves kamatperiódusú kölcsönöket figyelembe véve – 13 százalékos volt a növekedés egy év alatt. A szabad felhasználású jelzáloghiteleknél viszont változatlanul nem talál magára a piac: ezekből mindössze 13 milliárd forint értékben vettek fel január és március között a háztartások, ami 3 százalékos növekedés az egy évvel korábbi mennyiséghez képest.

Mindezek alapján a személyi kölcsönök súlya tovább emelkedett az új fogyasztási hitel kihelyezéseken belül: míg 2017 az első három hónapban a torta 67 százalékát, addig idén már 71 százalékát adták.

A látványosan növekvő új kihelyezések ellenére a fogyasztási hitelek állománya 3 százalékkal zsugorodott a 2018 márciusáig tartó egy év alatt, és 2.344 milliárd forintot tett ki.

(Világgazdaság, 2018. május 10.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.