kirakat₪láz

Fény utcai piac: eltűnnek az árusok

Drága és huzatos – bajban a Fény utcai piac. 

Az interneten és lakossági fórumokon is gyűjti a helyiek véleményét a II. kerületi önkormányzat arról, hogy mi legyen a Fény utcai piac sorsa. Történetének legrosszabb időszakát éli a csarnok, az őstermelők, a kereskedők és a vevők is elpártoltak. Balla Györgyi írása.

A helyi termelői piacok száma 2012 és 2019 között a két és félszeresére, 117-ről 298-ra emelkedett, a vidékfejlesztési programban 279 pályázó több mint hatmilliárd forintot kapott – büszkélkedett az agrárminiszter a napokban Nagykőrösön. Nagy István két nappal azután állt a nyilvánosság elé, hogy a fővárosban, Budán megkongatták a vészharangot, a lapok címoldalon hozták: nagy bajban van a Fény utcai piac.

Fotó: Máté Péter

Hiába az igyekezet, hogy a helyi kistermelők saját termékeiket tudják árusítani, ezen a piacon az üzlethelyiségek kihasználatlanok, az őstermelők és a vásárlók is elpártoltak. Ez az a hely, ahol 2019 májusában még Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is politizált, itt írta alá az ajánlóívet a Fidesznek az európai parlamenti választásra – akkor derülhetett ki a nagyobb nyilvánosság számára is, hogy a csarnok a kerületi önkormányzat tulajdonában van.

Ez azonban nem feltétlenül áldás a kerület számára: a Fény utcai piac forgalma a harmadával esett vissza 2015 óta, jelenleg 13 üzlethelyiség üres. Ez abból az előterjesztésből derült ki, amelyet a II. kerületi polgármester, Őrsi Gergely tett, még január 23-án. Azt írta, a Fény Utcai Piac és Kereskedelmi Központra nehezedő környezeti hatások (giga-építkezések) az elmúlt 5 évben jelentős vásárlói létszámvisszaesést eredményeztek. További negatív hatás, hogy a Fény Utcai Piac Kft. bérlői, az üzlethelyiségek üzemeltetői nem találnak megfelelő alkalmazottat, nincs eladó a munkaerőpiacon, ezért az egyes üzlethelyiségek üzemeltetése ellehetetlenül.

Fotó: Máté Péter

A polgármester azt is kiszámolta, hogy egy üres üzlethelyiség havonta 300 ezer forint, tizenhárom pedig havi 3,9 milliós veszteséget okoz az üzemeltetőnek, azaz a Fény Utcai Piac Beruházó, Szervező és Üzemeltető Kft.-nek, a száz százalékban önkormányzati társaságnak.

A cég elérhető mérlegei szerint 2014 és 2018 között stabil, nagyjából 500 millió forintos volt a bevétel, az adózott eredmény pedig ebben az időszakban 65 és 80 millió forint között mozgott. 2017-ben és 2018-ban ez az összeg 30 millióra csökkent, a 2019-es évet pedig veszteséggel zárta a cég. A polgármester szerint, ha semmi sem változik, idén akár 44 millió forint is lehet a mínusz.

Megnéztük, mi az oka annak, hogy elfogytak a boltosok, a termelők és a vásárlók is a több mint húsz éve működő, a kerület tulajdonában lévő Fény utcai piacon, és hasonló sors vár-e más budapesti piacokra is.

Nyomás alatt a piac

Nagy a jövés-menés, a hentesnél és a lángossütőnél hosszú a sor igazán. Péntek dél van, közel a hétvége. „Jó minőségű az áru, csak drága” – mondja az egyik vevő, aki másfél éve jár ide vásárolni, szerinte ma több a bezárt üzlet, mint másfél éve volt.

Eladó, kiadó, üzlethelyiség bérbe adó – sorra lógnak a táblák a lehúzott rolókon. Az egyik bezárt üzlet szomszédos eladóját hiába kérdezem, mióta üres a mellette lévő helyiség, nem emlékszik. „Több mint egy éve, az biztos” – bólogat, azt mondja, ne higgyem, hogy olyan egyszerű boltot nyitni, nemcsak itt, máshol is döglődik a piac, tönkreteszik a multik.

A Fény utcai piac helyzetét nemcsak az nehezíti meg, hogy szomszédjában van a Mammut, amely elszívja a vásárlókat, hanem az is, hogy a környéken hatalmas építkezések zajlanak, nehéz a parkolás, szállítóknak, vevőknek egyaránt.

A Modern Háziasszonyok Boltja 1972 óta, már a felújítás előtt is működött a Fény utcában, abban a csarnokban, amelyet még 1953-ban nyitottak meg. A tulajdonos savanyúságot, száraztésztát, lekvárt, tisztított zöldségeket árul azóta is. A hvg.hu-nak azt meséli, a kisteherautók fél, a nagyobbak egy órát várakozhatnak ingyen az alagsori parkolóban, „úgy volt, hogy mi is beállhatunk, de azóta se lett a parkoló a piacé”.

A boltosoknak most éves bérletet kell venniük a bevásárlóközpont parkolójában, ha autóval szeretnének megállni. A kereskedő, aki több mint negyven éve áll a pult mögött, azt mondja, csak azért tart még ki, mert kialakult vevőköre van, és nem zárja ki, hogy az unokái egyszer átveszik tőle a boltot. Korábban volt egy másik üzlete is, itt, a földszinten, de évekkel ezelőtt eladta, azóta sem nyitott ki az új tulajdonos, nem tudja, miért.

Miért, miért? A fejétől bűzlik a hal – feleli neki egy arra járó vásárló.

A második emeleten, hátul, három bolt is kiadó egymás mellett. Az egyik hajdanán zöldséges volt, a másik kettőben húst árultak. „Nincs, akit felvegyen az ember” – indokolja a szomszéd zöldséges, miért maradt egyedül. A munkaerőhiányon kívül sokan panaszkodnak még arra, hogy magas a bérleti díj. „Itt is volt már minden mellettem, egy évig sem bírták, nyáron nagy a pangás, nincs miből kigazdálkodni a bérleti díjat, a rezsit, az alkalmazott fizetését” – panaszolja az egyik halas.

Úgy tudni, ezen a részen próbálkozott az önkormányzat, hogy bérlőket találjon, kedvezményeket is ajánlott, de nem sok sikerrel, néhány hónapnál tovább senki sem maradt.

Árulhassanak bármit

Az önkormányzat szerint az sem tesz jót a forgalomnak, hogy jelenleg profilkötöttség van érvényben, ez azt jelenti, hogy nem lehet akármit árulni az üzlethelyiségekben. A képviselőtestület legutóbbi ülésén úgy határozott, hogy a Fény Utcai Piac Beruházó, Szervező és Üzemeltető Korlátolt Felelősségű Társaság gazdasági helyzetének ismeretében szükségesnek tartja a profilkötöttség feloldását és az őstermelői asztalok helyzetének rendezését.

Utóbbi azt jelentené, hogy 

az őstermelői asztalokon vállalkozói igazolvánnyal is lehessen asztalt bérelni,
az ún. őstermelői piac státuszt át kell nevezni „asztali elárusító piacra”,
az asztalokon ne csak élelmiszert lehessen árusítani, hanem például konyhafelszereléseket, ruházati cikkeket, háztartási, vegyipari termékeket is.

Az erről szóló részletes tervet az önkormányzati cégnek legkésőbb február 24-ig kell előterjesztenie. 2007-ben már tárgyaltak a profilkötöttségről, de akkor a testület elutasította annak feloldását.

Ottjártunkkor tucatnál is több volt a szabad asztal. Megkérdeztük az árusokat, mit szólnak a nagyobb szabadsághoz, azt felelték, „príma”, tőlük ugyan árulhatnak itt bármit, csak végre áruljanak.

A közeli üzlet ajtajára még 2017 végén a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) tett lakatot, az üzlet kereskedelmi tevékenységét felfüggesztette, majd az intézkedést másnap feloldotta. Az ok: szabálytalanságokat találtak a raktárban és a tárolóhelyiségben, több mint 3,2 tonna árut, kolbászt, szalonnát, hónapok óta lejárt szalámikat és kacsamelleket foglaltak le. Azóta sem nyithatott ki újra. „Ez volt a legjobb felvágottas, csirkés üzletük is volt, de az is bezárt, ezért olyan rohadt hosszú a sor most a hentesnél” – magyarázza. Kollárék jöjjenek vissza – hangzott el azon a lakossági fórumon is, amelyet a piac megújítására, az üzlethelyiségek betöltésére szervezett az önkormányzat.

Pénteken délután valamivel több mint egy tucat ember jött el, és mondta el a véleményét, mi legyen a piaccal. A következő ötletek hangzottak el:

az őstermelők csökkentsék az árakat, ne éljenek vissza azzal, hogy van, aki meg tudja fizetni a horribilis árakat,
feldolgozott termékek, például gyalult tök vagy vágott zöldbab ne legyen az asztalokon, az rontaná a már meglévő üzletek forgalmát,
lehessen árulni vállalkozói igazolvánnyal is, ne kelljen őstermelőnek lenni,
a földszinti részből hétvégén legyen agóra bábelőadással, gyerekmegőrzővel, bolhapiaccal, kézműves vásárral, felléphetnek amatőr zenekarok, utcai muzsikusok, iskolai énekkarok,
az üres üzletekben nyissanak adományboltot.

Az önkormányzat az interneten is szavazást indított a hasznosításról. A polgármester, akinek személyes élménye, hogy gyerekként ide járt játék katonát venni, maga is meglepődött, hogy eddig a legtöbben azt kifogásolták, hogy huzatos a piac, kérték, csináljanak ezzel végre valamit.

Őrsi Gergely a hvg.hu-nak azt mondta, ennek megoldására korábban már készültek tervek, ezeket most leporolták. A polgármester bízik abban, hogy az önkormányzat és a piacüzemeltetőség saját hatáskörben képes lesz a Fény utcai piacot megújítani, nem lesz szükség az állam segítségére. Elképzelhetőnek tartják, hogy a piac vasárnap is nyitva lesz, önkormányzati ügyfélszolgálati irodát nyitnak, vagy gyerekprogramokat szerveznek.

Őrsi Gergely szerint „ez egy hosszú folyamat lesz”. Hangsúlyozta, hogy „nincsen tragédia, nincsen krízisben a piac”, azt szeretnék, ha a tendencia megfordulna, és minél többen járnának ide. Ami a bérleti díjat illeti, a polgármester azt mondta, meg kell nézni, hogy a többi piachoz képest itt milyenek a bérleti díjak, ez hogyan hat adott esetben az árszínvonalra, ami a vásárlókat érinti. Hozzátette: ha magasak a bérleti díjak, az árszínvonal is magasabb, az nyilván távol tartja az embereket. Ha ez jön ki, akkor el kell gondolkozni, hogy változtatni kell.

Máshol bezzeg

Budapesten a Fővárosi Önkormányzat csarnok és piac igazgatóságának oldalára feltöltött lista szerint a kilenc fővárosi piacon összesen ötvennyolc helyiség üres. Ezek a Bosnyák téri, a Fehérvári úti, a Flórián téri, a Kórház utcai, a Liget téri, a Nagykőrösi úti, a Nagysándor József utcai, a Rákóczi téri és a Vámház körúti vásárcsarnokok.)

A Lehel Csarnok – hasonlóan a Fény Utcaihoz – önkormányzati tulajdonban van. Megkeresésünkre Szabó Tamás, a XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt. központi ügyfélszolgálati vezetője azt írta, hogy a Lehelen az üzletek mindössze 10 százaléka van általában forgásban, „mindig van olyan kereskedő, aki visszaadja az üzlethelyiséget és mindig vannak új bérlők is a piacon”. Üzemeltetőként a maximális kihasználtságra törekednek, ezért az üres üzlethelyiségeket folyamatosan hirdetik, és a klasszikus kereskedelmi funkciókon túl például posta, ügyfélszolgálat és szupermarketek is vannak a pesti csarnokban. A Lehel nyereséges, éves szinten jelentős, több százmillió forintos befizetője a XIII. kerületi önkormányzatnak. A 3-as metró felújítását itt is megérezték, de még így is éves szinten milliós nagyságrendben fordulnak meg a vevők, sokan éppen a Fény utcából jönnek.

Az én vevőim azt mondják, télen hideg, nyáron meleg, inkább bemennek a Lehelre vásárolni – erősíti meg az egyik árus a Fény utcában, szerinte több lenne a vásárló, ha fedett lenne a csarnok. „Karácsony előtt eljönnek egyszer, utána viszont már nem jönnek vissza, mert hideg van és huzat” – mondja egy másik.

A nyolcadik kerületi Teleki téri piacot öt éve újították fel, az önkormányzat csaknem félmilliárd forintot költött rá. Megkeresésünkre Unger Roland, a Józsefvárosi Gazdálkodási Központ Zrt. piacvezetője azt közölte, hogy a Teleki téren

egyetlen üres üzlethelyiség sincs,
az őstermelők létszáma is változatlan,
évente átlagosan mindössze két-három üzletnél történik bérlőváltás.

Az óbudai önkormányzat sajátos üzleti modellt alkalmazott az évről évre 10 millió forintos veszteséget felhalmozó Kolosy téri piacon. A csarnok üzemeltetését 2018-ban tíz évre Tiborcz István barátjának és üzlettársának cége, a Redwood Holding Kft. kapta meg. Erdei Bálint, az Elios volt társtulajdonosa a pályázaton indult projektcéget, a Kapu a promenádhoz Kft.-t mindössze két nappal a márciusra tervezett eredményhirdetés előtt hozta össze. A tenderre öt pályázat érkezett, ebből Gerendai Károlyé tűnt esélyesnek, aki kézműves sörcsarnokot tervezett kialakítani, a Redwood is gasztropiaccá alakítja át a piacot, amely azonban – ellentétben a Hold utcai létesítménnyel – egy üzemeltető kezében működik, ha a felújítás után megnyílik.

(HVG, 2020. február 4., Balla Györgyi írása)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.