iparospiac₪próbafülke

Sietősebbre fogta a svájci óra

Többet tudnak eladni belőle. Hongkongban és Kínában nagyon kapkodják a svájci órát.

A svájci óraexport 2018 januárjában már a kilencedik egymást követő hónapban nőtt, írja az MTI.

A svájci óraipari szövetség azt közölte, hogy a januári kivitel értéke 1,6 milliárd frank volt, ami 12,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

Januárban éves összevetésben 21 százalékkal, 242 millió frankra nőtt a Hongkongba és 44 százalékkal, 177 millió frankra emelkedett a Kínába irányuló svájci órakivitel.

A svájci óraexport 2018 januárjában ugyan 2 százalékkal, 163 millió frankra csökkent az Egyesült Államokba, de 4,6 százalékkal, 92 millió frankra emelkedett a Nagy-Britanniába, 13 százalékkal, 89 millió frankra nőtt a Japánba és 4 százalékkal, 84 millió frankkal a Németországba szállított órák értéke.

Két válságév után 2017-ben lábra kapott a svájci óraipar, az export 2,7 százalékkal, 20 milliárd frankra emelkedett, elsősorban az ázsiai kereslet bővülése nyomán.

A szövetség hasonló növekedésre számít 2018-ban is.

(MTI, 2018. február 20.)

 

Jöhet a használtóra bolt luxusban

Egy híres svájci óragyártó, az Audemars Piguet ráébredt arra, hogy szinte teljesen kimarad a használt órák piacából, akárcsak a többi gyártó.

A cég vezérigazgatója a genfi óraszalonon tartott érzelmes beszédet, mert szerinte vissza kell szerezni a piacot azoktól, akik most hasznot húznak abból. A cég óráit korunk leghíresebb sportolói viselik, írja részletes beszámolójában az Origo.

A „svájci óra” kifejezés egyébként garancia a felső kategóriás minőségre. A leghíresebb márkákat mindenki ismeri, azonban van egy piacrész, amitől a gyártók eddig ódzkodtak. A használt órák piaca eddig az aukciós házak és az internetes webáruházak kiváltsága volt, azonban az Audemars Piguet úgy döntött, hogy nyit egy boltot a használt óráknak is.

A márkának olyan híres sportolók a nagykövetei, mint Lionel Messi, LeBron James, Novak Djokovic, de régebben Michael Schumacher is az Audemars Piguet óráit hordta.

A Royal Oak Lionel Messi limitált szériás (100 darab készült belőle)
Fotó: AFP/ Fabrice Coffrini

Az üzletben azért is lát fantáziát a gyártó, mert így jobban nyomon követheti órái életútját, ráadásul új bevételi forrásra is szert tehet. A Bloomberg szerint a használt órák piaca 10-20-szor nagyobb, mint az új óráké, és a haszon jelentős részét az aukciós házak, független óraárusok és internetes oldalak (eBay, Amazon) fölözik le.

 

A svájci óracégek mostani profitja erősen elmarad a várakozásoktól. 2017-ben három százalék volt a növekedés, míg ez az érték tíz éve még két számjegyű volt. Ez többek között az okosórák elterjedése és a jó minőségű hamisítványok miatt alakult így.

Audemars Piguet óraszerkezet, fotó: AFP/ Richard Juillart

Az Audemars Piguet, amely évente 40 ezer órát gyárt, reméli, hogy más márkák is csatlakoznak a kezdeményezéshez. A svájci márka egyelőre egy üzletet nyit a genfi Kempinski Hotelben, de tervbe van véve egy japán és egy amerikai bolt is.

A használtóra piaca más márkák számára is vonzó, iparági értesülések szerint az LVHM konzorcium szintén gondolkodik a lépésen. A céghez tartozik a TAG Heuer, a Hublot és a Zenith is.

Novak Djokovic is a márka nagykövete, fotó: AFP/2012 Getty Images/Larry Bussaca

Az igazgató szerint nem lenne szabad hagyni, hogy olyanoknál landoljon a profit, akiknek amúgy semmi köze az adott márkához.Elhangzott még a kiállításon, hogy az új és a használt órákat külön üzletekben árulnák, hiszen más vevőkör tartozik a két kategóriához.

Érdemes megemlíteni, hogy az Amazonon a hitelesített és használt Audemars Piguet órák ára 2.995 dollártól közel 200 ezer dollárig terjed, míg az új modellek 12-15 ezer dollárnál kezdődnek.

(Origo, 2018. január 19.)

 

Luxus lett a felhúzós óra

Hiába forog minden a digitalizáció körül, az órák piaca visszafelé jár. ₪₪₪

A mechanikus órák több évtized után tértek vissza, úgy, hogy mára a luxus és az elegancia jelképeivé váltak, írja az Origo.

George Daniels a hetvenes években megalkotta a két tárcsás mechanikus órákat, találmányát a kvarcórák térnyerése ösztönözte. „Be akarta bizonyítani, hogy a mechanikus órák is vannak olyan jók, mint digitális társaik, sőt, sokkal jobbak, mivel nincs szükség a működésükhöz elemre” – nyilatkozta Norma Buchanan, az American Time magazin újságírója, aki még 1999-ben készített interjút Daniels-el. Ennek ellenére a mechanikus órák kora ekkor leáldozott, és egy teljes iparág vélte úgy, hogy nincs már jövője – kivéve Danielst.

Philippe Patek karóra Forrás: Monaco Legend Auctions

1978-ban Osvaldo Patrizzi, a Galerie d'Horlogerie Ancienne társalapítója lett figyelmes arra, hogy aukciós házának vevői előszeretettel vásárolnak régi, mechanikus zseb-, és karórákat. Az első ilyen aukción egy Patek Philippe óra több mint 6 ezer svájci frankért kelt el, míg a második aukción szintén egy Patek Philippe döntött rekordot, 18 ezer svájci frankért.

 

A mechanikus órák iránti keresletre pedig felfigyeltek az olyan, nagy múltú aukciós házak is, mint a Christie's vagy a Sotheby's.

Egy évvel később, a Patek Philippe is nagy lépésre szánta el magát: a cég fennállásának 150. évfordulójára ugyanis nem népszerű kvarcórát terveztek készíteni, hanem egy igazi régi vágású mechanikus karórát – a tervezési cél pedig az volt, hogy felülmúlják a cég Graves nevű 1932-es termékét, amely a világ legösszetettebb karórájának számított.

Egy évvel később debütált a Patek Philippe órája, a Called Calibre 89, aminek sikerült túlszárnyalnia az 1932-ben megalkotott remeket. Ez a különleges darab 3,17 millió dolláros áron kelt el a cég saját aukcióján, aminek összbevétele 15,2 millió dollár volt.

Az 1980-as évekre a kvarcórák kereslete csökkent, míg a mechanikus órák eladása magasra szökött, a kor öt órakészítő vállalkozásának révén – Patek Philippe, Rolex, Cartier, Vacheron Constantin, és Audemars Piguet. De a mechanikus órák reneszánsza az évtized közepén jött el igazán, hála az olaszországi órakedvelőknek. Majd 1987-ben napvilágot látott az első magazin, amit már kifejezetten az óráknak szenteltek. 1988-ban a svájci órakészítők 17 százalékos növekedést könyvelhettek el.

A Called Calibre 89 sikere új irányzatot indított el az órák piacán, amely a mechanikus szerkezet bonyolultságával hívta fel magára a figyelmet. 1991-ben az IWC megalkotta a legösszetettebb óráját, és 150 ezer dollárért kínálta.Hónapokkal később már 350 vevő jelentkezett a különlegességre, annak ellenére, hogy akár hét évet is várniuk kellett az elkészültére. Egy évvel később a Blackpain is kijött a maga bonyolult óraművével, amiből évente csupán öt készült, és 600 ezer dollárért lehet hozzájutni, de szinte azonnal elfogyott már elővételben.

Patek Philippe Calibre 89 

A 21. században a mechanikus órák, és az ezeket gyártó vállalkozások virágkorukat élik. 2000-ben a mechanikus órák a teljes iparág 48 százalékát tették ki – majdnem annyit, mint a kvarcórák –, és évente 2,5 millió darab kelt el belőlük.

2016-ban a svájci óraexport 27 százaléka (majdnem hét millió darab) mechanikus óra volt.

(Origo, 2018. január 8., Fotó : AFP/Fabrice Coffrini)

 

Felfordul az órapiac

A svájci luxusórákat lenyomhatja az okosóra piac.

Látszólag minden változatlan, a reptereken lehet bámulni a gyönyörű svájci órareklámokat, viszont a felszín alatt az elmúlt években észrevétlenül fordult egy nagyot az óraipar világa. Mára már a mechanikus óragyártásban is kiemelkednek a japánok az eddig uralkodó svájci óra-óriások mellett. A high tec ma már fontosabb, mint a régi vágású luxus, ráadásul az Y-generációhoz is más hangon is kell szólni, még óraügyben is, összegzi az órapiaci fordulatot a Figyelő.

A svájci óragyártók piaci részesedése a világban 50%, értékben mérve, de a legyártott órák darabszámát nézve mindösszesen 2,3%. A svájci órák értékbeni részesedése azonban folyamatosan csökken, így az alpesi ország óragyártása hamarosan elvesztheti vezető szerepét. Az éves szinten 20 milliárd dolláros exporttal bíró svájci óraipar 2016. elején jutott óriási gödörbe. Az elmúlt évhez képest 2016. januártól-júniusig már 11%-os csökkenést szenvedtek el, ami ráadásul hónapról hónapra gyorsul. Még nagyobb baj, hogy a csökkenés minden ár-kategóriában, minden fejlettebb régióban és minden típusú óránál kimutatható. A legnagyobb svájci gyártó, a Swatch csoport profitja 2016. első felében több mint 50%-al zuhant, értékesítése pedig 11%-al esett 2015. hasonló időszakához képest.

Óratöri
A svájci óraipar az első pofont 1969-ben kapta, amikor a SEIKO kijött a világ első kvarcórájával. Először még úgy tartották Helvétiában, hogy ennek nem lesz hatása és a mechanikus órák felsőbbrendűsége megingathatatlan. Ezt követően azonban nagyot zuhant a cég forgalma, ráadásul a SEIKO időközben a mechanikus óragyártásban is erősítette piacát és luxus kollekciójának egy modellje, a Grand Seiko HI-BEAT 36000 GMT például 2014-ben már az óragyártók Oscar-ját is elvitte.

A svájci luxusórák csillogó világa, hírességei már kevésbé vonzóak az interneten felnőtt generációk számára, igaz, nekik viszont kevesebb pénzük van, mint egykoron szüleiknek volt luxuscikkekre, de hosszabb távon ők a piac, csak bennük lehet gondolkodni.

2010. és 2014. között a Deloitte elemzése szerint 310 USD-ről 730-ra nőtt a svájci órák átlagos export ára. Noha ezzel bevételben a svájci órák még tartani tudták piaci helyzetüket, azonban a darabszámot nézve az európai piacokon is visszaszorulóban van az értékesítésük. Eddig megtehették, hogy áraikat a kínai kereslethez igazították, ma azonban új szelek fújnak Kínában is, vége a tízezer dolláros megaajándékok korszakának, a korrupció elleni fellépés jegyében. A svájci frank folyamatos erősödése is gyengítette a svájci óragyártókat. Az ázsiai kiskereskedőknek hatalmas eladatlan készleteik vannak svájci órákból.

Az európai vevők hiába voltak évtizedekig svájci óravásárlók, később már nem tudtak, vagy nem akartak a megdrágult szeretett óráikból vásárolni. Rátaláltak a már technikailag is élvonalbeli SEIKO-ra és más márkákra, amelyek alacsonyabb áron, ráadásul tükrözve a kézimunka és technológia kiválóságát, berobbantak a világ élvonalába.

A svájci gyártók ráadásul semmi önmérsékletet nem mutatnak az árak tekintetében, a Tag Heuer kivételével tartják magas áraikat. A világ óragyártásának ranglistáján azonban hirtelen a második helyre kapaszkodott az Apple. A ROLEX ugyan még világelső, de ki tudja meddig. A korábban lebecsült okosórák elterjedése nem a svájci óraipart gazdagítja. A Tag Heuer itt is jó példát mutat, 1.500 dolláros okosórájával húszezer darab órával nagyobb a kereslet, mint a cég éves okosóra kapacitása.

Itt az okosórák világa
Lassan minden óragyártó a negyedik generációs okosóráját készíti, de még 2015-ben is csak az alpesi óra-óriások negyede érezte fenyegetésnek ezt a piacot magukra nézve. Az okosóra kategóriában ugyan nem a ROLEX a versenytárs, de a vásárlói döntésben mérlegelnek, hagyományos, vagy okosórát vegyenek. A fiatalok nagy részének pedig csak az a fontos, hogy egy óra mutassa az időt. Ez középtávon további visszaesést hozhat a svájci órásoknak.

Egyes hagyományos, minőségi óragyártók elkezdtek az amerikai piac felé fordulni, a Jaeger Le-Coultre például hat márkaüzletet nyitott, míg mások az online értékesítést kezdték látványosabban fejleszteni. Az USA, Japán és Svájc órapiaca konzervatív a Deloitte szerint, míg a kínai, az olasz és a francia vásárlók már sokkal jobban hajlanak az okosórák felé, így a nagy a szerepük a helyi sajátosságokhoz igazodó termék- és marketing stratégiáknak.

A svájci óragyártók legnagyobb előnye korábban ismertségükben és márkaerejükben volt. A japán órákat ugyanakkor alacsonyabb szinteken reklámozták, mint a valós értékük. Szakmai körökben ma már közbeszéd része a SEIKO technológiai vezető szerepe a mechanikus kézműves órák piacán, innentől kezdve pedig a piaci siker sokban függ a marketingtől. Erős márkaépítéssel a japán órák látványos térhódítása tovább folytatódhat, akik az Apple-el együtt 5-10 év múlva átvehetik a vezető szerepet a svájci gyártóktól. De nem zárható ki egy sokkal kiegyenlítettebb verseny sem.

(Figyelő, 2016. november 28.)

 

Lassan jár a svájci óra

Kevesebb fogy a luxusmutatókból.

2016 májusában is csökkent a svájci óraexport, amivel majdnem egy teljes éve megállás nélküli a piac visszaesése. A nehézségeket elsősorban az európai és az ázsiai kereslet gyengülése okozza.

A svájci óraszállítások májusban 10 százalékkal 1,6 millió svájci frankra estek. Az export ezzel az elmúlt 11 hónapban folyamatosan csökkent, ráadásul márciusban és áprilisban még kétszámjegyű volt a visszaesés mértéke.

Az európai kereslet lassulása elsősorban arra vezethető vissza, hogy a brüsszeli és párizsi támadások következtében kevesebb turista érkezik a kontinensre. Emellett pedig a kínai turisták is kevesebb európai terméket vásárolnak, az azokra kivetett adók miatt.

Az elemzők szerint 2016. rosszabb év lesz, mint a 2015-ös. A svájci órakészítők napjainkban is küzdenek azzal, hogy 2016-ban eddig csökkent a kereslet Svájc legfontosabb piacain. Az LVMH Moet Hennessy Louis Vuitton tulajdonában lévő Hubloth és Zenith például úgy döntöttek, nem nyitnak újabb boltokat Hongkongban, egy olyan piacon, amely ha kell, boltokat zár be.

Leginkább azon órák szenvedtek az elmúlt hónapban, melyek nagykereskedelmi ára 200 és 500 frank között mozgott. Ezeket követték a legalább 3 ezer frank értékű órák, mindkét csoport értékesítése kétszámjegyű csökkenést mutatott.

(Investor.hu, 2016. június 21.)

 

Luxusóra járatok

Késnek a svájci órák.

Az elmúlt 2015-ös esztendő nem volt valami fényes a svájci óragyártók számára, és a kilátások alapján a 2016-os év sem lesz sokkal jobb. Az alpesi ország nagyágyúi ugyanis egyetértenek abban, hogy az ázsiai luxuspiac pangása és a novemberi párizsi terrortámadások, valamint az Apple Watch versenye az idei évnek is odavághat. 2016. nagyon nehéz év lesz a HYT luxusóra gyártó szerint is. A párizsi terrortámadások óta például a francia fővárosban egyetlen egy órát sem adtak el. Ennek egyik oka, hogy a sokat vásárló kínai turisták száma ugyanis erőteljesen megcsappant.

A svájci óraexport 3,3 százalékkal 21,5 milliárd svájci frankra csökkent 2015-ben, ami Svájci Óraipari Szövetség adatai szerint az első visszaesés 2009. óta.

A kínai kereslet és a hongkongi luxuspiac gyengeségei mellett kemény zökkenőként hatott, hogy 2015. elején a svájci jegybank feloldotta a frank árfolyamkorlátját, aminek következtében a deviza megtáltosodott az euróval szemben, felpörgetve ezzel a gyártási költségeket az órakészítők számára. A részvénypiac gyenge teljesítménye szintén megváltoztatta a fogyasztói szokásokat, mely nyomán a gazdagok is kevesebb órát vesznek, a Parmigiani Fleurier szerint, melynek órái egyébként átlagosan 30 ezer frankba kerülnek.

Más tényezőket mérlegelve, az orosz gazdaság lassulása például oda vezetett, hogy a 170 éves Ulysse Nardin óragyártó leépítésekbe kezdett, emellett a Cartier órák gyártója, a Cie Financiere Richemont harmadik negyedéves eladásai 4 százalékkal csökkentek 2015-ben.

Nyomulnak azért a svájci órások
A svácji órások persze új fogásokat keresnek a piacon. Az 1828-ban alapított H. Moser & Cie például egyre nagyobb figyelmet szentel az Egyesült Államoknak, mivel az Hongkong után a második legnagyobb exportpiaca. A Moser pedig egy érdekes húzással az Apple Watch hullámát is igyekszik meglovagolni, és megcsinálta az okosóra mechanikus mását, Swiss Alp Watch néven, persze a technológiai alkalmazások nélkül. Nos, a technológia mellett még egy jelentős eltérés is található a két termék között, mégpedig azt, hogy az okosórák piacán a termékek 99 százaléka 500 dollár alatt van, ami a luxusóráknál értelmezhetetlen árkategória. A trend azonban akár életképes is lehet, mivel a TAG Heuer például piacra dobta a saját, 1500 dolláros okosóráját Connected Watch néven.

(Investor.hu, 2016. január 30.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.