butikpórázon₪vásárlóktere

GVH: gyanús az eMAG Black Friday akciója

Újabb cég Black Friday-akciója miatt indult versenyfelügyeleti eljárás. 

A Gazdasági Versenyhivatal most az eMAG webáruház legutóbbi Black Friday akciója miatt indított vizsgálatot, amely feltételezhetően a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmába ütközött.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenyfelügyeleti eljárást indított a webáruházat üzemeltető S.C. Dante International S.A. ellen, mert valószínűsíti, hogy a vállalkozás nem megfelelően alakította ki és ellenőrizte 2018. novemberi Black Friday akciója feltételeit, árazását, valamint kedvezményrendszerét. A hatóság feltételezi továbbá, hogy a cég tévesen mérte fel a szükséges készletmennyiséget – a várható érdeklődés nagyságához képest. A vállalkozás az akció idején tanúsított magatartásával megsérthette a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmát, hiszen nem tartotta szem előtt a szakmai gondosság követelményét.

Az áruház saját becslése szerint az eMAG weboldala a Black Friday napján 2,7 millió egyedi látogatóval rendelkezett, a rendelések összértéke pedig 6,8 milliárd forintot tett ki. A fogyasztói döntéshozatal feltételezett torzítása így olyan széles körben valósulhatott meg, amely hatással lehetett a versenyfolyamatokra is.

A GVH az elmúlt időszakban kiemelt figyelmet fordított a digitális és adatalapú gazdasághoz köthető tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra, ennek keretében jelenleg is egyre szorosabban monitorozza az online piactereken és kommunikációs csatornákon megjelenő tartalmakat.

A versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy a vállalkozás a feltételezett jogsértést elkövette. Az eljárás a tények tisztázására és ezen keresztül a feltételezett jogsértés bizonyítására irányul. Az eljárás lefolytatásának időtartama három hónap, amely indokolt esetben két alkalommal, egyenként legfeljebb két hónappal meghosszabbítható.

(GVH, 2019. január 10.)

 

Nyitány: az Alza Black Friday reklámja a GVH előtt

Valótlan árkedvezményt ígérhetett az egyik webáruház, de ez még csak a gyanú. Vizsgálódik a GVH.

A Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti eljárást indított a webáruházat üzemeltető Alza.hu Kft.-vel szemben, mert úgy véli, hogy a vállalkozás Black Friday akciója megsérthette a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmát, írja az Origó.

A vállalkozás akciója népszerűsítésére alkalmazott képi és szöveges üzenetei azt a benyomást kelthették a fogyasztókban, hogy kiemelkedő mértékű, akár 80 százalékos kedvezményre tehetnek szert a „Black Friday” idején a vásárlással.

A hatóság azonban valószínűsíti, hogy az akcióban részt vevő termékek csupán egy szűk köre volt elérhető 80 százalék feletti kedvezménnyel, és a kimagasló árleszállítás nem a hirdetésekben kiemelt termékeket érintette.

Továbbá gyanítható, hogy a vállalkozás ugyanilyen elnevezéssel az év folyamán többször is folytathatott kampányokat, amelyekre szintén kiterjed a GVH vizsgálata.

Az akció, különösen a jelentős megtakarítás ígérete erőteljesen befolyásolja a fogyasztói döntéseket, és ez a hatás fokozottan érvényesül a karácsony előtti időszakban.

Fontos azonban, hogy a vásárlók ilyenkor is körültekintően járjanak el. A GVH korábban több alkalommal szabott ki versenyfelügyeleti bírságot a fogyasztókat megtévesztő „Black Friday”, valamint az adventi hétvégi akciók miatt. A hivatal emellett tájékoztatót is közzétett, amelyben összegezte a lényegesebb tudnivalókat, amelyekre a fogyasztóknak érdemes tekintettel lenniük az internetes vásárlások alkalmával.

A versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy a vállalkozás a feltételezett jogsértést elkövette. Az eljárás a tények tisztázására és ezen keresztül a feltételezett jogsértés bizonyítására irányul. Az eljárás lefolytatására biztosított időtartam három hónap, amely indokolt esetben két alkalommal, egyenként legfeljebb két hónappal meghosszabbítható.

(Origo, 2018. november 7.)

 

GVH a Telekomnál és a Telenornál

Hát ez nem feltöltő kártyás adategyeztetés volt. 

A Gazdasági Versenyhivatal előzetes értesítés nélküli helyszíni vizsgálatot tartott a Magyar Telekom Nyrt. és a Telenor Magyarország Zrt. székhelyein 2018. január 24-én. A két cég az MTI-vel közölte, hogy együttműködnek a hatósággal, álláspontjuk szerint pedig nem sértettek jogszabályt.

A GVH közleménye szerint versenyfelügyeleti eljárásban a két cég között létrejött, a szélessávú szolgáltatások nyújtását szlgáló hálózataikat és frekvenciáikat érintő együttműködést vizsgálja. A hivatal gyanúja szerint a Telekom és a Telenor egyeztetéseket folytatott a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóságnál 2014-ben kiírt és lefolytatott versenyeztetési eljárás (árverés, pályázat) kapcsán, amely szélessávú szolgáltatásokhoz kapcsolódó frekvenciahasználati jogosultságok megszerzésére irányult. 

Az egyeztetések a pályázattal érintett piac előzetes felosztására, valamint a pályázati feltételekre adott ajánlataik összehangolására irányulhattak. Magatartásukkal valószínűsíthetően megsértették a versenytörvény és az Európai Unió működéséről szóló szerződés versenykorlátozó megállapodás tilalmára vonatkozó rendelkezéseit, közölte a GVH. Az eljárás lefolytatását a közérdek védelme teszi szükségessé, figyelemmel a vállalkozások piaci szerepére, a nyújtott szolgáltatások jellegére, az érintett előfizetők jelentős számára és a feltételezett jogsértés súlyára. Az előzetes bejelentés nélküli helyszíni vizsgálat lehetőségét a versenytörvény biztosítja a GVH számára, a helyszíni szemléhez a törvény értelmében előzetes bírósági jóváhagyás szükséges.

A versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy a vállalkozások a jogsértést elkövették. Az eljárás a tények tisztázására, és ezen keresztül a feltételezett jogsértés elkövetésének bizonyítására irányul. Az eljárás lefolytatására biztosított időtartam a törvény szerint 6 hónap, amely - az ügy bonyolultságától függően - két alkalommal, 6-6 hónappal meghosszabbítható - írja közleményében a hivatal.

Mi mást is?

A Telenor Magyarország közleménye szerint elkötelezett a tiszta verseny és a tisztességes vállalati működés iránt, ezért mindenben együttműködik a hatósággal és segíti a GVH munkáját. A teljes transzparencia jegyében a Telenor Magyarország anyacége is közleményt adott ki a vizsgálat tényéről és tárgyáról, hogy tájékoztassa a részvényeseket, de a folyamatban lévő jogi eljárást a vizsgálat lezárultáig nem kívánták bővebben kommentálni.

A Magyar Telekom is azt emelte ki reagálásában, hogy mindenben együttműködött és együttműködik a hatósággal. A Magyar Telekom mindenkor, így a múltban is a hatályos jogszabályok betartásával jár és járt el, így nem folytatott egyeztetést versenytárssal a 2014-es frekvenciapályázattal összefüggésben - hangsúlyozza a cég. Közleményükben emlékeztettek arra: a 800 MHz-es frekvenciasávra vonatkozó frekvencia-haszonbérleti szerződést a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően, még az együttműködés megkezdése előtt jóváhagyta. Emellett a Magyar Telekom és partnere a hálózatmegosztási megállapodásról a Gazdasági Versenyhivatalt, jóval a megállapodás aláírása és az együttműködés megkezdése előtt tájékoztatta, és ezt követően is folyamatosan, mindenben támogatta a GVH munkáját. dézik korábbi közleményüket, amely szerint a Telekom a szélessávú (4G) mobilinternet szolgáltatás vidéki régiókban történő javítása érdekében kötött megállapodást a 800 MHz-es frekvenciamegosztásról és közös 4G hálózatfejlesztésről és -üzemeltetéséről. 

A hálózatmegosztás elmúlt közel három évében az előfizetők a lefedettség folyamatos bővülését tapasztalhatták a 4G/LTE hálózaton. A 2014-es frekvenciapályázat sikere a Digitális Magyarország megvalósításának meghatározó állomása volt. A 4G lefedettség bővülésének köszönhetően újabb lehetőségek nyíltak meg az ügyfelek előtt, valamint javult és javul a vállalkozások és az ország versenyképessége - áll a Telekom közleményében.

(MTI, 2018. január 26.)

 

Fekete péntek: az "akár"-ért bírságot nyomott a GVH

Az Extreme Digital 2015-ös  fekete péntekes reklámja, az "akár" szócska miatt. 20 milliós a bírságszámla.

A Gazdasági Versenyhivatal döntése szerint az Extreme Digital tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott 2015-ös Black Friday kampányában. A jogsértésért 20 millió forint bírságot szabott ki a GVH.

A GVH az Extreme Digital 2015 november 20. napjára (Black Firday) hirdetett akciójának népszerűsítését vizsgálta. Az Extreme Digital kommunikációs kampányában azt ígérte a fogyasztóknak – például a „Több száz termék vár rád csak egy napon át akár 70% kedvezménnyel!” – szlogennel, hogy az akcióban nagymértékű kedvezménnyel érhetők el termékei. A promócióval kapcsolatos reklámok, tájékoztatások televízióban, tv-interjúban, rádióban, újsághirdetésben, hírlevélben, blogposztokon, bannereken, PR cikkekben jelentek meg. A reklámok értékelésekor a GVH kiemelt figyelemmel volt a kampány célzott jellegére (nagy nézettségű televíziós csatornák, nagy hallgatottságú rádiók, nagy látogatottságú honlapok, illetve hírportálokon, ár-összehasonlító weboldalakon látható bannerek), tárgyára (rendkívül kedvezményes vásárlási lehetőség), valamint időszakára (a világszerte ismert Black Friday akciós nap). 

Mindezekkel ugyanis hatékonyan lehetett felkelteni a fogyasztók figyelmét, és így lehetővé vált a forgalom jelentős növelése. A GVH megállapította, hogy az Extreme Digital tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott, mert reklámjaiban megjelölt kedvezmény kizárólag olyan termékeknél volt elérhető, amelyek sem átlagáruk, sem pedig a jellegük alapján nem tekinthetők tipikus termékeknek, továbbá a kínált termékek mindössze kevesebb, mint 1%-a volt elérhető a reklámjaiban megjelölt „akár 70%-os kedvezménnyel”, illetve jóval kevesebb, mint 10%-a „akár féláron”.

Az "akár" szóhasználat megtévesztő is lehet

A GVH gyakorlata értelmében az „akár" állítások megtévesztők, ha a promócióban elérhető termékek nem tekinthetők a vállalkozásban forgalmazott, vagy a reklámban megjelölt termékkörben tipikus termékeknek, és az „akár” állítással érintett termékkör reálisan nem elérhető, azaz nem éri el a termékkínálat 10%-át.

A GVH a bírság kiszabásakor a kommunikációs eszközök költségeire alapozott. A GVH súlyosító körülményként értékelte, hogy a vizsgált kereskedelmi gyakorlat a fogyasztók széles körét érte el, erőteljes üzenetet közvetített, tekintettel az üzenet egyszerűségére, egyértelműségére, hangsúlyosságára és fogyasztói árra vonatkozó jellegére, eredményeként pedig az Extreme Digital megrendeléseinek száma – és így bevétele is – jelentősen nőtt. 

A GVH enyhítő körülményként értékelte, hogy a vállalkozás a jogsértés elkövetésekor kis- és középvállalkozásnak minősült.

(GVH, 2017. november 16.)

 

A GVH piszkálja a booking.com-ot

A szállásadók árainak összehangolása a gyanú. 2014-ben már vizsgálódott a GVH, de akkor nem marasztalta el a booking.comot. 

A GVH versenyfelügyeleti eljárást indított a Booking.com Hungary Kft. ellen, tudósított a fejleményekről az MTI.

Versenyfelügyeleti eljárását indított 2017. március 7-én a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a Booking.com Hungary Kft. és a Booking.com International B.V. ellen, ráadásul ezzel egyidejűleg kizárólag a magyar cégnél előzetes értesítés nélküli helyszíni vizsgálatot is tartott a hivatal.

A versenyhivatal azt észlelte, hogy a szállásközvetítőként működő Booking.com Hungary Kft. olyan e-maileket és hírleveleket küldött a Booking.com-on érvényes szolgáltatói regisztrációval rendelkező a magyarországi szálláshelyeknek 2016-tól folyamatosan, amelyek valószínűsíthetően alkalmasak lehettek arra, hogy a regisztrált szállásadók összehangolják szolgáltatásaik árazását.

A GVH álláspontja szerint ez a magatartás valószínűsíthetően megsérti a versenytörvény és az Európai Unió működéséről szóló versenykorlátozó megállapodás tilalmára vonatkozó rendelkezéseit. A versenyfelügyeleti eljárás megindítása azonban nem egyenlő azzal, hogy a vállalkozások a jogsértést elkövették, a vizsgálat az eljárási tények tisztázására és ezen keresztül a feltételezett jogsértés elkövetésének bizonyítására irányul.

A booking.com 2014-ban már találkozott a GVH-val. A Hivatal akkor azt találta gyanúsnak, hogy a booking.com a "garantált legjobb ár" reklámot használja, de végül nem bizonyosodott be a fogyasztók megtévesztésére irányuló szándék.

(MTI, 2017. március 23.)

 

Árat rögzítettek, piacot osztottak az ingatlanközvetítők

A legnagyobb ingatlanközvetítők kijátszották a versenyszabályokat, 75 milliós bírságot kaptak. 

A Gazdasági Versenyhivatal vizsgálata szerint a Duna House Holding Nyrt. (DHH) és az Otthon Centrum Holding Kft. (OCH), valamint a Duna House Franchise Szolgáltató Kft. (DHF) továbbá az Otthon Centrum Franchising Tanácsadó Kft. (OCF) összehangolta árpolitikáját, egyúttal bizalmas, üzleti információkat osztott meg egymással, ami sérti a piaci verseny szabadságát.

A GVH jogsértőnek találta azt, ahogyan a DHF és az OCH a franchise hálózatok tagjainál a megbízási díjakat meghatározták, továbbá a franchise partnerek működési területén kialakított korlátozásokat. A különböző jogsértésekért összesen 75 millió 680 ezer forint bírságot szabott ki a GVH a vállalkozásokkal szemben. A GVH közleménye szerint a sikeres egyezségi eljárás után csökkentett bírságot szabott ki.

A GVH vizsgálata feltárta, hogy a két hálózat egyeztetéseket folytatott 2013. áprilisa és 2014. júniusa között a kizárólagos megbízásállományok megosztásáról, ezzel más versenytársak rovására növelve a két hálózat bevételeit, erősítve piaci pozícióikat.

Összehangolták az együttműködéssel érintett területeken alkalmazott százalékos és fix összegű megbízási díjakat (megbízási, vagy kötési jutalékot), továbbá a vevőoldali értékesítőt megillető jutalékot, meghatározva annak minimum százalékát és összegét, valamint az adható kedvezmény mértékét. Egyes érzékeny üzleti információkat - így a DHF és az OCF egyes értékesítési folyamatait, valamint megbízásállományát érintő egyes adatokat - megosztottak.

A GVH döntésében megállapította még, hogy a DHF és ingatlanközvetítői hálózatának tagjai közötti, valamint az OCH és az ő ingatlanközvetítői hálózatának tagjai közötti szerződések meggátolták (vagy tiltással, vagy szankciók alkalmazásával) a franchise partnerek szabad árképzését, és megtiltották a megbízásfelvételt más franchise partnerek területén, a DHF esetében 2003. és 2015., az OCH esetében pedig 2004. és 2015. között.

A GVH értékelte azt is, hogy az eljárás alá vont vállalkozások piaci részesedése jelenleg meghatározó az érintett piacon, bár a jogsértések kezdetén alacsonyabb piaci részesedéssel rendelkeztek.

A GVH eljárásában nyilatkozattételre hívta a vállalkozásokat, hogy részt kívánnak-e venni egyezségi kísérletben az eljárás gyors és eredményes befejezése érdekében. Ez után a vállalkozások egyezségi nyilatkozatokat nyújtottak be, amelyekben egyebek mellett önkéntesen elismerték a jogsértés elkövetését, így a GVH a velük szemben alkalmazott bírságot - a versenytörvény új, tavaly december 16-ától hatályos rendelkezései értelmében - 30%-kal csökkentette.

Az egyezségi eljárás lényege, hogy a versenyhatóság 10-30%-kal csökkenti a bírság összegét, ha az eljárás alá vont vállalkozás elismeri az általa elkövetett jogsértést az elé tárt bizonyítékok alapján, továbbá lemond részletesebb iratbetekintési, nyilatkozattételi, tárgyalás tartására irányuló és bírósági jogorvoslati jogáról, hozzájárulva az eljárások gyorsabb és kevesebb erőforrást igénylő lezárásához. Az egyezségi eljárás nemcsak a hatóság, hanem a vállalkozások számára is jelentős költségmegtakarítást eredményezhet.

(GVH, 2017. január 10.)

 

90 milliós bírságot csapott a GVH a Vodafonra

Nem osztott meg minden részletet reklámfilmjében a cég a vásárlókkal. 

A Gazdasági Versenyhivatal 90 millió forintra bírságolta a Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zrt.-t, mert jogsértő volt a Vodafone Family tavalyi reklámfilmje, tudósít az Origo a hatóság eljárásáról.

A GVH úgy ítélte meg, hogy a 2015. november 2. és december 23. között látható Négy előfizetés csak 6.880 forint havonta szlogennel futó tévéreklámok és a Tesco áruházakban bemutatott filmek lényeges feltételeket és kötöttségeket hallgattak el a Vodafone Family kedvező csomagdíjának igénybevételéről.

A közlemény szerint a cég a reklámokban egyebek mellett nem tette egyértelművé a négy emberre kiterjedő ajánlat feltételeit,
így azt, hogy két felnőtt és két, 6 és 18 év közötti gyerek veheti igénybe a hirdetett csomagot, a két felnőtt számlás előfizetésének meghatározott csomagját, valamint a speciális fizetési konstrukciót.

A GVH döntésében kifejtette, hogy a fogyasztók előtt ugyan ismert lehet a különböző ajánlatok összetettsége és a lehetséges variációk sokasága, azonban éppen ez a sokszínűség nehezítheti meg az átgondolt döntést: ha ugyanis egy reklámban valamely lényeges és kedvező termékjellemzőt - adott esetben egy akciós árat - kiemelnek, akkor megtévesztő, ha közben elhallgatják az adott ajánlat további lényeges, az igénybevételt korlátozó feltételeit, annak ellenére, hogy az adott reklámeszköz keretei megengednék a kiegészítő információ közzétételét.

A GVH a bírság kiszabásakor a reklámköltség összegét vette alapul. A versenyhivatal súlyosító körülményként értékelte többek között, hogy a jogsértő gyakorlat hosszabb ideig tartott és a reklám jelentős számú fogyasztót ért el.

A ugyanakkor GVH enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy a vállalkozás olyan kutatási eredményeket nyújtott be, amelyeket a hivatal Versenytanácsa a jogsértés megállapításához is felhasznált, valamint, hogy az érintett reklámok jelentős része csupán image-tartalmú, így alapvetően a fogyasztói bizalom megerősítését és az általános érdeklődés felkeltését célozták.

(Origo, 2016. december 6.)