butikpórázon₪vásárlóktere

Nyitány: az Alza Black Friday reklámja a GVH előtt

Valótlan árkedvezményt ígérhetett az egyik webáruház, de ez még csak a gyanú. Vizsgálódik a GVH. 

A Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti eljárást indított a webáruházat üzemeltető Alza.hu Kft.-vel szemben, mert úgy véli, hogy a vállalkozás Black Friday akciója megsérthette a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmát, írja az Origó.

A vállalkozás akciója népszerűsítésére alkalmazott képi és szöveges üzenetei azt a benyomást kelthették a fogyasztókban, hogy kiemelkedő mértékű, akár 80 százalékos kedvezményre tehetnek szert a „Black Friday” idején a vásárlással.

A hatóság azonban valószínűsíti, hogy az akcióban részt vevő termékek csupán egy szűk köre volt elérhető 80 százalék feletti kedvezménnyel, és a kimagasló árleszállítás nem a hirdetésekben kiemelt termékeket érintette.

Továbbá gyanítható, hogy a vállalkozás ugyanilyen elnevezéssel az év folyamán többször is folytathatott kampányokat, amelyekre szintén kiterjed a GVH vizsgálata.

Az akció, különösen a jelentős megtakarítás ígérete erőteljesen befolyásolja a fogyasztói döntéseket, és ez a hatás fokozottan érvényesül a karácsony előtti időszakban.

Fontos azonban, hogy a vásárlók ilyenkor is körültekintően járjanak el. A GVH korábban több alkalommal szabott ki versenyfelügyeleti bírságot a fogyasztókat megtévesztő „Black Friday”, valamint az adventi hétvégi akciók miatt. A hivatal emellett tájékoztatót is közzétett, amelyben összegezte a lényegesebb tudnivalókat, amelyekre a fogyasztóknak érdemes tekintettel lenniük az internetes vásárlások alkalmával.

A versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy a vállalkozás a feltételezett jogsértést elkövette. Az eljárás a tények tisztázására és ezen keresztül a feltételezett jogsértés bizonyítására irányul. Az eljárás lefolytatására biztosított időtartam három hónap, amely indokolt esetben két alkalommal, egyenként legfeljebb két hónappal meghosszabbítható.

(Origo, 2018. november 7.)

 

Fekete péntek: az "akár"-ért bírságot nyomott a GVH

Az Extreme Digital 2015-ös  fekete péntekes reklámja, az "akár" szócska miatt. 20 milliós a bírságszámla.

A Gazdasági Versenyhivatal döntése szerint az Extreme Digital tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott 2015-ös Black Friday kampányában. A jogsértésért 20 millió forint bírságot szabott ki a GVH.

A GVH az Extreme Digital 2015 november 20. napjára (Black Firday) hirdetett akciójának népszerűsítését vizsgálta. Az Extreme Digital kommunikációs kampányában azt ígérte a fogyasztóknak – például a „Több száz termék vár rád csak egy napon át akár 70% kedvezménnyel!” – szlogennel, hogy az akcióban nagymértékű kedvezménnyel érhetők el termékei. A promócióval kapcsolatos reklámok, tájékoztatások televízióban, tv-interjúban, rádióban, újsághirdetésben, hírlevélben, blogposztokon, bannereken, PR cikkekben jelentek meg. A reklámok értékelésekor a GVH kiemelt figyelemmel volt a kampány célzott jellegére (nagy nézettségű televíziós csatornák, nagy hallgatottságú rádiók, nagy látogatottságú honlapok, illetve hírportálokon, ár-összehasonlító weboldalakon látható bannerek), tárgyára (rendkívül kedvezményes vásárlási lehetőség), valamint időszakára (a világszerte ismert Black Friday akciós nap). 

Mindezekkel ugyanis hatékonyan lehetett felkelteni a fogyasztók figyelmét, és így lehetővé vált a forgalom jelentős növelése. A GVH megállapította, hogy az Extreme Digital tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott, mert reklámjaiban megjelölt kedvezmény kizárólag olyan termékeknél volt elérhető, amelyek sem átlagáruk, sem pedig a jellegük alapján nem tekinthetők tipikus termékeknek, továbbá a kínált termékek mindössze kevesebb, mint 1%-a volt elérhető a reklámjaiban megjelölt „akár 70%-os kedvezménnyel”, illetve jóval kevesebb, mint 10%-a „akár féláron”.

Az "akár" szóhasználat megtévesztő is lehet

A GVH gyakorlata értelmében az „akár" állítások megtévesztők, ha a promócióban elérhető termékek nem tekinthetők a vállalkozásban forgalmazott, vagy a reklámban megjelölt termékkörben tipikus termékeknek, és az „akár” állítással érintett termékkör reálisan nem elérhető, azaz nem éri el a termékkínálat 10%-át.

A GVH a bírság kiszabásakor a kommunikációs eszközök költségeire alapozott. A GVH súlyosító körülményként értékelte, hogy a vizsgált kereskedelmi gyakorlat a fogyasztók széles körét érte el, erőteljes üzenetet közvetített, tekintettel az üzenet egyszerűségére, egyértelműségére, hangsúlyosságára és fogyasztói árra vonatkozó jellegére, eredményeként pedig az Extreme Digital megrendeléseinek száma – és így bevétele is – jelentősen nőtt. 

A GVH enyhítő körülményként értékelte, hogy a vállalkozás a jogsértés elkövetésekor kis- és középvállalkozásnak minősült.

(GVH, 2017. november 16.)

 

A GVH piszkálja a booking.com-ot

A szállásadók árainak összehangolása a gyanú. 2014-ben már vizsgálódott a GVH, de akkor nem marasztalta el a booking.comot. 

A GVH versenyfelügyeleti eljárást indított a Booking.com Hungary Kft. ellen, tudósított a fejleményekről az MTI.

Versenyfelügyeleti eljárását indított 2017. március 7-én a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a Booking.com Hungary Kft. és a Booking.com International B.V. ellen, ráadásul ezzel egyidejűleg kizárólag a magyar cégnél előzetes értesítés nélküli helyszíni vizsgálatot is tartott a hivatal.

A versenyhivatal azt észlelte, hogy a szállásközvetítőként működő Booking.com Hungary Kft. olyan e-maileket és hírleveleket küldött a Booking.com-on érvényes szolgáltatói regisztrációval rendelkező a magyarországi szálláshelyeknek 2016-tól folyamatosan, amelyek valószínűsíthetően alkalmasak lehettek arra, hogy a regisztrált szállásadók összehangolják szolgáltatásaik árazását.

A GVH álláspontja szerint ez a magatartás valószínűsíthetően megsérti a versenytörvény és az Európai Unió működéséről szóló versenykorlátozó megállapodás tilalmára vonatkozó rendelkezéseit. A versenyfelügyeleti eljárás megindítása azonban nem egyenlő azzal, hogy a vállalkozások a jogsértést elkövették, a vizsgálat az eljárási tények tisztázására és ezen keresztül a feltételezett jogsértés elkövetésének bizonyítására irányul.

A booking.com 2014-ban már találkozott a GVH-val. A Hivatal akkor azt találta gyanúsnak, hogy a booking.com a "garantált legjobb ár" reklámot használja, de végül nem bizonyosodott be a fogyasztók megtévesztésére irányuló szándék.

(MTI, 2017. március 23.)

 

90 milliós bírságot csapott a GVH a Vodafonra

Nem osztott meg minden részletet reklámfilmjében a cég a vásárlókkal. 

A Gazdasági Versenyhivatal 90 millió forintra bírságolta a Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zrt.-t, mert jogsértő volt a Vodafone Family tavalyi reklámfilmje, tudósít az Origo a hatóság eljárásáról.

A GVH úgy ítélte meg, hogy a 2015. november 2. és december 23. között látható Négy előfizetés csak 6.880 forint havonta szlogennel futó tévéreklámok és a Tesco áruházakban bemutatott filmek lényeges feltételeket és kötöttségeket hallgattak el a Vodafone Family kedvező csomagdíjának igénybevételéről.

A közlemény szerint a cég a reklámokban egyebek mellett nem tette egyértelművé a négy emberre kiterjedő ajánlat feltételeit,
így azt, hogy két felnőtt és két, 6 és 18 év közötti gyerek veheti igénybe a hirdetett csomagot, a két felnőtt számlás előfizetésének meghatározott csomagját, valamint a speciális fizetési konstrukciót.

A GVH döntésében kifejtette, hogy a fogyasztók előtt ugyan ismert lehet a különböző ajánlatok összetettsége és a lehetséges variációk sokasága, azonban éppen ez a sokszínűség nehezítheti meg az átgondolt döntést: ha ugyanis egy reklámban valamely lényeges és kedvező termékjellemzőt - adott esetben egy akciós árat - kiemelnek, akkor megtévesztő, ha közben elhallgatják az adott ajánlat további lényeges, az igénybevételt korlátozó feltételeit, annak ellenére, hogy az adott reklámeszköz keretei megengednék a kiegészítő információ közzétételét.

A GVH a bírság kiszabásakor a reklámköltség összegét vette alapul. A versenyhivatal súlyosító körülményként értékelte többek között, hogy a jogsértő gyakorlat hosszabb ideig tartott és a reklám jelentős számú fogyasztót ért el.

A ugyanakkor GVH enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy a vállalkozás olyan kutatási eredményeket nyújtott be, amelyeket a hivatal Versenytanácsa a jogsértés megállapításához is felhasznált, valamint, hogy az érintett reklámok jelentős része csupán image-tartalmú, így alapvetően a fogyasztói bizalom megerősítését és az általános érdeklődés felkeltését célozták.

(Origo, 2016. december 6.)