kirakatles₪plázarítus

Ezt nem találnád ki! Újabb csúcson a micsoda is?

az üres, betöltetlen álláshelyek száma. Soha nem nőtt ennyivel és ennyire, négy év alatt négyszeres a megugrás. Ezért hosszabbak is a sorok a boltban. De van rosszabb is. És Németországban még mindig nagyon keresik a bolti eladókat, most éppen 36 ezret.

A legfrissebb adatok szerint 2017 harmadik negyedévében újabb rekordszintre kúszott fel a az üres álláshelyek száma a magyar gazdaságban, a versenyszférát - a vállalkozásokat - tekintve. Ez már fél évtizede így megy, ami azt is jelzi, hogy nehéz ezt orvosolni. A kereskedelemben ezernyolcszáz fővel mászott egy magasabb lépcsőfokra a mutató az előző évihez képest, bő harmadával. Négy esztendő alatt négyszeres a megugrás.

Az elmúlt három esztendőben a kereskedelem egészében (amiben a nagykereskedelem, gépjárműkereskedelem és a bolti kiskereskedelem is benne van), amikor szépen gyarapodott a forgalom, a foglalkoztatottak száma ugyan hullámzott, de a 2014 évi 548 ezer főhöz képest nagyságrendjét tekintve nem változott, hiszen 2016-ban ez a mutató 544 ezer fő volt. A béremelések a létszám őrzéséhez voltak elégségesek.

Rögtön jövök, ebédszünet

A legnagyobb gondban a boltos kereskedők vannak, ahol a foglalkoztatottak száma ugyan valamelyest mozdult, de hát ez azért kevés, különösen az üres álláshelyek mutatóinak tükrében (2014-ben 361 ezeren, 2016-ban 368 ezren dolgoztak a boltokban, de hát ez mindössze soványka 2%-os emelkedés).

2017-ben az első három negyedévben egyébként jó nagy hullámokat vetett a foglalkoztatottak száma, mind a kereskedelemben, mind ezen belül a boltok körében, de az első három negyedév átlaga lényeges elmozdulást már nem mutat. Itt majd az éves mutató ad később pontosabb eligazítást (volt egy nagy esés, majd egy nagy nyári megugrás, utóbbi feltehetően a diákmunka meglódulása miatt).

Egy kicsit részletesebben nézve az adatokat egyébként kitűnik az is, hogy évről-évre egyre nagyobb mértékű az üres álláshelyek számának növekedése.  Négy év alatt pedig négyszeres a megugrás:

  2013 2014 2015 2016 2017 2017/2016 2017/2013
üres hely 1.644 2.525 3.725 4.844 6.660  137%  405%
 változás  .  + 881  + 1.200  + 1.119 + 1.816  .
KSH, üres álláshelyek: darab, kereskedelem, harmadik negyedév

Igaz, közben három év alatt tízezerrel csökkent a boltok száma, de a kereskedők így is szünet nélkül keresik a munkaerőt. Bizonyára azért, mert több kellene. A kisboltok sem kivételek, hiszen ők a bérversenyben hátrányban vannak. Új jelenség körükben, hogy a "rögtön jövök" táblák mellett megjelent az "ebédszünet" felírat a bezárt ajtókon, a lehúzott rács mögött.  A decemberi karácsonyi forgalomban is.

A legnagyobb multi áruházak honlapjainak tanúsága szerint közben ugyanúgy keresik a munkaerőt, mint korábban. Vagy még jobban. 

A szakszervezet pedig egy kicsit összekaphatná magát, hiszen a béreket a munkaerőhiány magától is nyomja felfelé. A versenyszférában a havi bruttó átlagkereset a 2013. évi 239 ezer forintról 304 ezer forintra nőtt, negyedével lett több. A kereskedelemben 214 ezer forintról 269 ezer forintra emelkedtek a keresetek, ami ugyanakkora ütem (harmadik negyedéves adatok). És - tiszteletben tartva az alkalmazottak sok tekintetben jogos igényeit, de hát ezek kezelése körükben már a szakszervezeti vezetők feladata - messze nem a Tesco, vagy a Metro fizet a legrosszabbul, de hát a szakszervezet is oda megy dörömbölni, ahol nagyobb zajt tud csinálni. A kis bolt neki is csak kis bolt, pedig ott kellene a nagyobb segítség (persze, nem a sztrájk, de a multik bérének felfelé tologatása minden fillér erejéig a kicsik hátrányát növeli, ha ott nem történik semmi).

A kereskedelem a jobbak közé tartozik

A nemzetgazdaság egészét nyomja a munkaerő hiánya. És van olyan mutató, lényeges, amiben a kereskedelem a jobbak közé tartozik. De előbb arról, hogy a cégek körében, a versenyszférában is egyre gyorsuló ütemben nőnek az üres álláshelyek, nem is kicsit:

  2013 2014 2015 2016 2017 2017/2016 2017/2013
 üres helyek 16.461 23.074  30.273  41.415  53.589 129%   326%
 változás  . + 6.613  + 7.199  + 11.142  + 12.174
KSH, üres álláshelyek: darab, versenyszféra, harmadik negyedév

És az üres álláshelyek arányát nézve azt lehet látni, hogy messze nem a kereskedelemben a legnagyobb a gond:

1.  2. 3. 4. 5.  6.  
info-kommunikáció  feldolgozóipar építőipar
szálloda, vendéglátás
kereskedelem
szállítás, raktározás
versenyszféra
3,3  3%  2,7  2,5  1,7  1,7  2,5
KSH, üres álláshelyek aránya: százalék, versenyszféra, 2017. harmadik negyedév

De van itt más is: pontosabban, ott, nyugatabbra

A munkaerő hiánya nem magyar találmány, egész Európa nyög alatta, ki jobban, ki kevésbé. Kelet-Európa óriási bér- és versenyképességi hátrányban szenved. Megy is a munkaerő nyugatabbra.

Az EURES, az Európai Foglalkoztatási Szolgálat 2,6 millió állást hirdet az Unió tagországaiban, a legtöbbet Németországban, 0,8 milliót (és itt nem kötelező hirdetni, tehát a valós igény ennél feltehetően több).  Keresnek eladókat is szép számban, a legtöbb beosztott bolti eladót Németországban, de máshol is, leginkább a következő országokban:

  bolti eladók
Németország 35.999
Franciaország 5.273
Ausztria 3.614
Belgium 3.070
Egyesült Királyság 2.831
EURES, érték: fő

Pénztárosból is jócskán négyezer fölött van a meghirdetett álláshelyek száma (az eladók táblázatbeli adatain túl). De keresnek telefonos, multimédiás ügynököt is, mintegy háromezer főt, vagy félezer házaló ügynököt. A legmeglepőbb adat, hogy ötezer utcai árust is keresnek, a legtöbbet, a javát Belgiumban, négyezernél is többet.

Nem véletlen, hogy itthon hiánycikk a hentes, a pék és a cukrász az áruházakban is. Az élelmiszeriparban ötezer péket, cukrászt, négyezer hentest keresnek a nyugat-európai cégek.

És egy kicsit a más kertjét is bogarászva, felszolgálóból, pultosból több mint húszezer, szakácsból több mint 18 ezer, fodrászból, kozmetikusból több mint tízezer a meghirdetett álláshelyek száma. Kicsit messzebbre kalandozva falazó kőművesből hatezer hiányzik, de társalkodóból, komornyikból is félezer fő.

Megoldás? A sztrájkfenyegetés ebben a munkaerő környezetben - tiszteletben tartva az alkalmazottak elkeseredettségét sok ok miatt is - mégsem a legdiplomatikusabb fegyver. Sok más választás nincs, mint az eddigi munkaerőpiaci szabályozási ösztönzők gyorsabb és nagyobb súlyú továbbépítése. Önmagukban jók ezek, például a járulékcsökkentésen sokat vitatkozni nem lehet, csak éppen kevésnek bizonyultak eddig.

(blokkk.com, 2017. december 11.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.