mérlegen

Ennyi pénze van a boltosnak: a nyugta negyede

A kereskedő pénze az úgynevezett árrés, ami az árubeszerzés és a befizetett áfa után a zsebében marad. Ez a boltos bevételnek csak a negyede. A többi az bizony másé.

A boltos kereskedőnek ugyanúgy számolnia kell a működésének költségeivel, mint bármely más vállalkozásnak. Ki kell fizetnie az áruháza építésének az árát, vagy a bolt bérletének a díját, a villanyáram, a fűtés, a takarítás számláit is. A bért is a saját zsebéből fizeti.

A kereskedő pénze az árrés, ami a bevételéből a beszerzett és a polcra rakott portékák árának, továbbá az áfa elszámolása után megmarad. Természetesen az elmúlt években a forgalom emelkedésével együtt nőtt az árrés tömege is, hiszen ha több fogy valamiből, akkor több pénz is maradhat a boltosok pénztárában, továbbá a zsebében (nem mindegy, hogy 10, vagy 100 darab zsemlét ad el).

Az elmúlt években szépen gyarapodott a boltosok bevétele, legalábbis az átlagot tekintve, hiszen akadt olyan boltos, akinek le kellett húznia a redőnyt, de a boltos világ a verseny révén mindig is ilyen volt.

A kereskedő árrését a statisztikában az úgynevezett kibocsátás fedi le (ami több a megtermelt ágazati GDP-nél), ebben minden költség és  - ha van, akkor - az eredmény is benne van. A boltos kereskedelem kibocsátása - árrése - is szépen gyarapodott, az összegét tekintve a forgalom bővüléséhez igazodva.

A nemzetgazdaság összes kibocsátásához mérve egyébként 3,5% a boltos kiskereskedelem részesedése, a hozzájárulása a GDP-hez pedig 4-5% között mozog (a teljes kereskedelemé, a gépjármű- és a nagykereskedelemét is hozzáadva az utóbbi mutató 10% körüli).

A boltosnak csak a bevétel negyede marad a zsebében

Végül is az olvasható ki az adatokból, hogy az elmúlt öt esztendőben a boltos kiskereskedelem, amellett, hogy a lakossági fogyasztás legnagyobb szelete, súlyának megfelelően húzta a gazdaságot is, saját, a zsebében maradó pénzének aránya a kiskereskedelmi forgalomhoz mérve nagyságrendjét tekintve nem változott. (2013-ban még 2% alatt volt a boltos forgalom volumenének növekedése, ezt követően ugrott 5-6% környékére, 2017-ben pedig kereken 5% volt.)

De hát az is világosan látszik, hogy a boltok pénztáraiban hagyott pénz nagyobb része - háromnegyede - nem a kereskedőé, mivel a bevételen osztoznia kell a beszállítókkal, termelőkkel, iparosokkal, ráadásul az állammal is, aki a különféle adók, legnagyobbrészt az áfa révén nem kevés hasznot húz a piacból:

árrés (kibocsátás) 2013 2014 2015 2016 2017
2.051 2.223 2.333 2.484 2.710
boltos bevétel 8.514 8.949 9.278 9.667 10.426
arány 24% 25% 25% 26% 26%*
KSH, érték: milliárd forint, boltos bevétel: kiskereskedelmi forgalom

Az árrés alakulásában számos tényező játszik szerepet. Jelenleg a legfontosabb, hogy a bérköltségek a bevételnél sokkal nagyobb ütemű emelkedése egyre több pénzt vesz el a kereskedőktől. De az arányokat tekintve számít az áfakulcs csökkentés is például, vagy az import termékek esetében a nemzetközi piacok árai, vagy éppen a fogyasztás átrendeződése, például az iparcikknek az élelmiszereknél gyorsabb ütemű értékesítése is.

(blokkk.com, 2018. május 11.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.