butikpórázon₪vásárlóktere

Átrázott a C-vitaminos reklám

Kérdés: valóban forradalmi áttörésről van-e szó a C-vitamin felszívódásában. 

A Gazdasági Versenyhivatal megállapította, hogy a Novonex Kft. tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott a „Novo C plus" elnevezésű étrend-kiegészítő népszerűsítésekor, írja az Origo.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) vizsgálata feltárta, hogy a vállalkozás az európai közösségi jog által nem engedélyezett állításokat használt reklámjaiban C-vitamin készítménye egészségre gyakorolt hatására vonatkozóan (például „a liposzómális technológia lehetővé teszi a C-vitamin kiváló hasznosulását a szervezetben", vagy „forradalmi áttörés a C-vitamin felszívódásában").

A cég emellett szerkesztői tartalomnak álcázott reklámokat jelentetett meg több lapban (pl. a Kiskegyed, a Blikk Nők és a Páciens magazinban).

A hatóság a jogsértő magatartások miatt összesen több mint 31 millió forint versenyfelügyeleti bírság megfizetésére kötelezte a vállalkozást, valamint a burkolt reklámok kiadóit.

(Origo, 2019. május 27.)

 

Az elemgyártók nem bízták a versenyre

10 éven át összejátszott három nagy elemgyártó a magyar vásárlók kárára.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) megállapította, hogy az Energizer, a Duracell és a Varta elemek korábbi gyártói 10 éven keresztül jogsértő magatartást tanúsítottak, amikor egyeztettek a forgalmazott hordozható elemek és akkumulátorok hulladékkezelési díjának áthárításáról a vevőikre, írja az Index. 

A versenyhivatali vizsgálat feltárta, 2005-ben az érintett elemgyártók megállapodtak arról, hogy az akkoriban bevezetett hulladékkezelési díjat mindannyian egységesen, külön  költségelemként hárítják át a vevőikre. Az áthárítás teljes egészében és egymással egyeztetve zajlott, így a gyártók kizárták a versenyt egymás között e költségelem vonatkozásában. A bírság alapját is ez a hulladékkezelési díj képezte, mivel az eljárásban azt már nem állapították meg, hogy a gyártók az elemek eladási árait rögzítették volna.

A kiszabható bírságot jelentősen csökkentette a versenyhatóság a gyártók együttműködésének köszönhetően, az Energizer elemek gyártója és a Duracell elemek korábbi gyártója, a Procter&Gamble engedékenységi kérelmet terjesztett elő, elismerve a jogsértést és becsatolva az azt alátámasztó bizonyítékokat. A Versenyhatóság ezért elengedte az Energizerre kiróható bírságot, a Procter&Gamble bírságát pedig a felére csökkentette.

(Index, 2019. április 18.)

 

Elmeszelve a H&M

Nem szállította a megrendelt cuccokat a H&M. Egy évig a honlapján kell tartania az elmarasztaló ítélet szövegét.

Közérdekű pert indított a H&M Hen­nes & Mauritz Ruházati Kiskereskedelmi Kft. ellen a Fogyasztóvédelmi Egyesüle­tek Országos Szövetsége (­FEOSZ), írja a Magyar Idők. A szervezet amiatt folyamodott jogorvoslatért, hogy a cég 2016-ban tömegesen visszautasított és nem teljesített webshopos megrendeléseket.

Az eset alapja, amiért a vásárlók panaszt tettek, hogy H&M által üzemeltetett www2.hm.com/hu internetcímen fellelhető webshopban 2016. augusztus 18-án felvett és visszaigazolt rendeléseknek a H&M csak egy részét teljesítette.

A bíróság jogerős ítéletében megállapította, hogy jogsértés történt, mivel a cég ezen a napon nem küldte el, vagyis nem szolgáltatta a megrendelt és visszaigazolt termékeket a vásárlók egy részének, akiknek pedig a megrendelést követően előzetesen az ajánlattal megegyező visszaigazolást küldött.

Tény, hogy nagyon kedvező áron szerepeltek a termékek. Több vásárló a megrendelés előtt még rá is kérdezett a cég facebookos oldalán, hogy ­megfelelőek-e az árak, amire igenlő választ kaptak.

Ennek ellenére később a cég olyan megrendeléseket nem teljesített, ahol megtörtént a megfelelő tartalmú visszaigazolás küldése, amelynek tartalma megegyezett a megrendelés tartalmával. Ezzel létrejött a szerződés, így a H&M köteles lett volna a szerződésben foglaltak teljesítésére – fejtette ki a fogyasztóvédelmi szervezet.

A bíróság kötelezte a céget, hogy weboldalán a saját költségén tegye közzé a jogerős döntés megállapításait, továbbá arra is, hogy ennek egy évig láthatónak kell lennie a honlapon. Emellett a FEOSZ közleményének is a virtuális ruhabolt oldalán kell szerepelnie egy évig.

(Magyar Idők, 2018. április 9.)

 

A UPC 100 milliónál is nagyobb bírságot kapott

A hatóság szerint elkapkodta a szolgáltatásnyújtást, nem volt hozzá engedélye. Ráadásul nem ez volt az első esete.

Engedély nélküli szolgáltatásnyújtás miatt a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2017 december 28-án ismét bírsággal sújtotta a UPC Magyarország Telekommunikációs Kft.-t.

A fokozatosság és az arányosság elvét is figyelembe véve a 121 millió forintos bírságot a hatóság úgy állapította meg, hogy az a jogsértéssel elért vagyoni előnyt jóval meghaladja. Így a szankció jelzi a piaci szereplőknek, hogy nem éri meg tudatosan eltérni a hírközlési előírásoktól.

Az NMHH a Cegléden megépült hírközlési – internetes, kábeltelevíziós, telefonos – hálózat jogsértő használatbavétele miatt állapította meg a jogsértést. A UPC két évvel ezelőtt, 2015. szeptember 2-án – az újonnan épülő hálózata teljes elkészültét meg sem várva, a kivitelezés 27. napján – annak ellenére kezdte meg a szolgáltatás nyújtását, majd folytatta több mint két éven keresztül, hogy nem tette meg az ehhez szükséges bejelentést. A szolgáltató bejelentési kötelezettségének csak a hatóság felszólítására tett eleget, majd a bejelentés hiányosságait olyan késedelmesen pótolta, hogy azt az NMHH csak 2017. szeptember 28-án vehette nyilvántartásba.

A szolgáltató magatartása közben alkalmas volt arra, hogy új ügyfeleket szerezzen és kössön magához akár hűségidővel úgy, hogy a piaci versenytársakkal szemben számottevő és jogosulatlan előnyhöz jutott. Eközben az előfizetők érdekei is sérültek.

A szolgáltató jogsértő magatartása nem az első eset, hiszen a UPC Jászberényben szintén jogosulatlanul megkezdett elektronikus hírközlési szolgáltatásnyújtása (kábeltévé-szolgáltatás) miatt kiszabott 30 millió forintos bírsága a 2017 április 7-én hozott bírósági ítélettel emelkedett jogerőre. Az NMHH az újabb bírság mértékének megállapításánál súlyosbító körülményként vette figyelembe, hogy a szolgáltató a jászberényi ügy ismeretében már bizonyos lehetett benne, miszerint Cegléden is jogsértően jár el, ennek ellenére szeptemberig tudatosan tovább folytatta a gyakorlatát.

Az NMHH határozata még nem jogerős: a UPC-nek a közléstől számított 15 napon belül van lehetősége a fellebbezésre.

(Világgazdaság, 2018. január 10.)

 

Kapott a Media Markt egy 10 milliós bírságot a GVH-tól

A Gazdasági Versenyhivatal jogsértőnek ítélte a Media Markt 2015-ös  karácsonyi bronz hétvégi reklámakcióját. A jogsértésért 10 millió forint bírságot szabott ki.

A GVH a Media Markt 2015. december 5-ére és 6-ára hirdetett akciójának felhívásait vizsgálta, többek között a következő szlogent: „Bronzhétvégén most minden húszezer forint feletti vásárlás esetén tízezer forintonként ezer forintot visszaadunk Media Markt ajándékkártyán!”

A cég a reklámokat rádióban, bannereken és eladáshelyi reklámeszközökön tette közzé. A GVH a reklámok értékelésekor kiemelt figyelemmel volt arra, hogy olyan célzott kampányról volt szó, amely csatornáit (nagy hallgatottságú rádió, nagy látogatottságú honlapok, webáruházban látható bannerek), tárgyát (műszaki cikkekre adott – minimum 2.000 forintos kedvezmény) és időszakát (az adventi, illetve a „Black Friday” utáni időszak) tekintve különösen alkalmas a fogyasztói figyelem hatékony felkeltésére, így a forgalom jelentős növelésére.

A GVH megállapította, hogy a Media Markt tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott, mert a rádióreklámjaiban megtévesztő tájékoztatást nyújtott a promóció részleteiről, a hirdetettekkel ellentétben ugyanis az akció nem minden 20.000 forint feletti vásárlásra vonatkozott. A bannerjein elhallgatta az akció korlátait, például azt, hogy szórólapos termékre, vagy webáruházas vásárláskor nem volt érvényes az akció.

A GVH a bírság kiszabásakor a jogsértéssel érintett bevételekből indult ki, mert úgy ítélte meg, hogy ez a tényező megfelelő viszonyítási alapként szolgált, ez tükrözte legpontosabban a hibás kereskedelmi gyakorlat lehetséges hatását.

A GVH enyhítő körülményként értékelte a vállalkozás javító szándékú törekvéseit, amelyek ugyan nincsenek közvetlen összefüggésben a vizsgált kereskedelmi gyakorlattal, de jelentős fogyasztóbarát intézkedéseknek minősülnek, és a jogsértő kereskedelmi gyakorlat megelőzését segítik.

A GVH gyakorlata értelmében a kifejezetten „minden” vásárlásra, termékre ígért akciók, kedvezmények megtévesztők, ha a reklám valójában nem terjed ki ezek mindegyikére, azaz, a kedvezmény elérhetősége korlátozott, a reklámban szereplő ígérettel ellentétben. A GVH az eljárást megszüntette az eladáshelyi reklámokkal kapcsolatban.

(GVH, 2017. augusztus 29.)

 

A Pick megfogta az árat, őt meg a GVH

Nem engedte az alacsony árakat. Bírság lett belőle, 44 millió.

Jogsértő volt a Pick árazási gyakorlata, ezért bírságolt a GVH az akciós időszakban jogellenesen meghatározott fix- és minimálárak miatt. A Gazdasági Versenyhivatal döntése szerint a Pick Szeged Szalámigyár és Húsüzem Zrt. minimális továbbeladási árakat határozott meg a húskészítményeinek értékesítésekor, a tőle vásárlók részére, 2009. januárja és 2014. decembere között. A jogsértésért 44.000.000 forint bírságot szabott ki a GVH.

A GVH az akciós megállapodások és egyéb közvetlen bizonyítékok alapján megállapította, hogy a Pick meghatározta az egyes kereskedelmi partnerek számára (nagy-, valamint kiskereskedők részére), hogy az egyes akciós időszakokban mennyi lehet a termékei fix, valamint minimális nagy- és kiskereskedelmi ára.

A Pick a javasolt fogyasztói árat ki is tudta kényszeríteni, mert kilistázással, vagy más szankcióval fenyegette partnereit, bár ezeket a gyakorlatban nem alkalmazta.

A Pick és a kereskedelmi ügyfelei (nagy-, és kiskereskedők) a termelési-értékesítési lánc különböző szintjein elhelyezkedő vállalkozások, a közöttük létrejött megállapodások úgynevezett vertikális megállapodásnak minősülnek. A vertikális megállapodás olyan egyezség, összehangolt magatartás, amely a termelési, vagy értékesítési lánc különböző szintjein tevékenykedő vállalkozások között jön létre, és amely azokra a feltételekre vonatkozik, amelyek mellett egyes áruknak, vagy szolgáltatásoknak a vásárlása, értékesítése vagy viszonteladása történik.

A GVH az üggyel kapcsolatban kiemelte, hogy sérti a versenyjogot, ha egy gyártó a termékeinek fogyasztói árát meghatározza, a kereskedelmi partnerei akcióiban pedig más paraméterekhez (átadási árhoz, szállított mennyiséghez) köti. A GVH vizsgálata feltárta, hogy a megállapodások célja a verseny korlátozása volt, amit alátámasztott a felek motiváltsága is. A Pick abban volt érdekelt, hogy márkájának imázsát a versenytársakénál magasabb fogyasztói árakban is megjelenítse. A kereskedelmi partnerei pedig abban voltak érdekeltek, hogy ne legyenek olyan viszonteladók, amelyek az adott Pick-terméket náluk olcsóbban árusíthatják.

A GVH a kiszabott bírság alapösszegének megállapításához az egyes akciókat érintő megállapodásokból származó árbevételt vette figyelembe, de csak azt vette számításba, amikor egyértelműen kiderült a fogyasztói ár minimális szintjének kétoldalú, közös meghatározása.

A GVH a bírság nagyságának meghatározásánál - többek között - súlyosító körülményeket is figyelembe vett, így elsősorban azt, hogy a nagy- és a kiskereskedelmi ár rögzítése súlyos jogsértésnek minősül. A Pick piacvezető szerepe miatt jogellenes magatartás hatott a piacon működő többi vállalkozásra. A GVH enyhítő körülményként értékelte, hogy a Pick javasolt árait nem minden esetben alkalmazták. A Pick teljes körűen elismerte a jogsértést.

A GVH nem talált hibát a Pick húskészítményeinek nem akciós áralkalmazásában, ott jogellenes megállapodás nem történt.

(GVH, 2016. augusztus 2.)

 

Gyógyszerkartell: átárazták a betegeket

Kartelleztek a gyógyszer nagykereskedők. A GVH 2,5 milliárd forint bírságot szabott ki.

Jogsértést követett el három gyógyszer-nagykereskedő - két tanácsadó vállalkozás - közreműködésével. A gyógyszer nagykereskedők átrázták a közbeszerzési pályázat kiíróit, mert áraikat egyeztették ajánlataik benyújtása előtt, és felosztották a piacot egymás között. A jogsértésért közel 2,5 milliárd forint bírságot szabott ki a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), a Magyar Nemzet tudósítása szerint.

Évente ötmilliárd forint értékben írt ki gyorsított meghívásos közbeszerzési eljárást a Fővárosi Önkormányzathoz tartozó tizenkét kórház számára a Budapesti Egészségközpont Zrt., még 2011. novemberében. A gyógyszerek és infúziós oldatok szállítására irányuló pályázatban külső szakértőként vett részt a jelenleg végelszámolás alatt álló PharmAudit Kft., amely tulajdonképpen a kiírásra jelentkező gyógyszernagykerek összejátszását szervezte meg a Mezadin Piackutató és Marketing-kommunikációs Kft. közreműködésével.

A most megbüntetett gyógyszernagykerek – az Euromedic-Pharma Gyógyszernagykereskedelmi Zrt., a Hungaropharma Zrt.és a Teva Gyógyszergyár Zrt. – a pályázati kiírás módosítását közösen érték el úgy, hogy annak feltételeit csak ők teljesíthessék, emiatt pedig a keretmegállapodásos közbeszerzési eljáráson csak ők tudtak indulni. A GVH azért csapott le, mert bizonyítható volt, hogy a kiírást a nagykerek érdekei szerint csinálták meg.

A feltárt háttér-megállapodás tulajdonképpen azt eredményezte, hogy a kartelltagok a többi potenciális pályázót, így más gyógyszergyárakat távol tudták tartani a tendertől, a PharmAudit Kft. koordinálásával pedig fel tudták osztani egymás között a tizenkét fővárosi kórház számára kiírt pályázatban meghatározott 919 hatóanyagot annak érdekében, hogy mindannyian az általuk megfelelőnek tartott arányban legyenek a tender nyertesei.

A versenyhivatal úgy ítélte meg, hogy a három gyógyszernagyker, valamint a két tanácsadó vállalat a gazdasági verseny korlátozásával komplex és folyamatos jogsértést követett el a közbeszerzésen, hiszen eleve befolyásolták a közbeszerzési kiírást, az ajánlati áraikat egymásra tekintettel határozták meg még ajánlatuk benyújtása előtt. Mindezért a három gyógyszernagyker egyenként csaknem 800 millió forintos, a Medazin 66 milliós, a végelszámolás alatt álló PharmAudit pedig 12 ezer forintos büntetést kapott.

A versenyfelügyeleti eljárás azt követően indult, hogy a versenyhivatal 2013. tavaszán előzetes értesítés nélkül, rajtaütésszerűen tartott helyszíni vizsgálatot a kartelltagok székhelyén és telephelyén. A hatóság az ekkor birtokba vett okiratokat használta fel bizonyítékként, amit tanúvallomásokkal – köztük védett tanúkéval –, mobiltelefon-cellainformációkkal és egyéb dokumentumokkal egészített ki. Az árrögzítés és a piacfelosztás, a közbeszerzési kartellek a legsúlyosabb versenyjogsértésnek minősülnek egyébként.

Kérdés persze a blokkk.com szerint, mit csináltak a pályázat kiírói, hiszen nem világos, hogy lehetett a kiírás feltételeit befolyásolni. Nem szólnak híradások arról, hogy ezt vizsgálta-e valaki.

(Magyar Nemzet, 2015. szeptember 15.)

 

Odavágott megint egyet a GVH az Auchannak

Egy milliárd után aprópénz az 56 millió forint bírság, mert csalfa volt az ár-összehasonlító reklámja. 

A Gazdasági Versenyhivatal jogsértőnek ítélte meg az Auchan Magyarország Kft. több ár-összehasonlításokat tartalmazó reklámját, mert azok nem tárgyilagosan tüntették fel az árkülönbségeket. Az áruházakban kihelyezett összehasonlításokkal az Auchan tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot is folytatott, mert megsértette a szakmai gondosság követelményét. A jogsértés elkövetéséért 56 millió forint bírságot szabott ki a GVH.

A GVH szerint több hibát is vétett az Auchan, így megsértette az ellenőrizhetőség, valamint a tárgyilagos összehasonlítás követelményét, 2012. júniusától 2014. júniusáig az egyes Auchan áruházakban kihelyezett különböző, saját és versenytársi blokkokat, továbbá az árelőnyöket megjelenítő ár-összehasonlító reklámtábláival. Az összehasonlított két termékkosár ugyanis egyebek között eltérő darabszámú terméket tartalmazott, az összehasonlított termékek nem voltak igazolhatóan azonosak, a kosárban pedig az egyik termék akciós, míg a másik alapáras volt.

Az áruház nem dolgozta ki sem az ár-összehasonlításra vonatkozó stratégiáját, sem az ellenőrzési, vagy igazolási mechanizmusokat az áruházakban kihelyezett ár-összehasonlító reklámok közzétételekor, valamint nem tartotta be a saját maga rendszerét sem a kihelyezett tábláival, így sérült a szakmai gondosság követelménye.

Megsértette az Auchan a tárgyilagos összehasonlítás követelményét a 2013. novemberétől 2014. júliusáig közzétett ár-, valamint árszínvonal-összehasonlítást tartalmazó televíziós és rádiós reklámjaiban is, mert a fogyasztók nem kaptak objektív képet az árszínvonalak különbségéről („a termékkosár a felmért Tescokban X%-kal, az Intersparokban Y%-kal került többe, mint az Auchanban” üzenetekkel) az összehasonlításokat megalapozó felmérések aggályos módszertana miatt.

A GVH a bírság kiszabásakor az összehasonlító bevásárlókosár megjelenítése, valamint a tévé- és rádióreklámok költségeire alapozott. Súlyosító körülményként értékelte többek között, hogy a jogsértő kereskedelmi gyakorlat hosszú ideig tartott, a kiterjedt kommunikáció széles fogyasztói kört ért el. Enyhítő körülményként vette figyelembe a GVH, hogy az Auchan feltárta a hiányosságok egy részét nyilatkozataiban, egyes nyilatkozatai hátrányára szóltak, valamint az Auchan igyekezett javítani a hibákon a vizsgált időszakban kialakított belső rendszerével. A reklámok egyébként alkalmasak lehettek árverseny generálására az érintett piacon, a reklámokkal szemben támasztott kifogások ellenére.

(GVH, 2015. május 22.)
 

A GVH buzgólkodik: kiküldik az Auchant az óráról?

Nem aprópénz az egymilliárdos bírság, a Spar ugyanezért 2012-ben 50 milliót kapott.

Bizonyára véletlen egybeesés, hogy az Országgyűlés Gazdasági bizottsága március 24-én vitatja meg a Gazdasági Versenyhivatal jelentését korábbi tevékenységéről. Egy nappal korábban röppent fel a hír, hogy a GVH megbírságolta az Auchan hipermarket láncot, aki egyébként két évvel ezelőtt elhalászta ki tudja kinek az orra elől a Cora áruházait, amit 2011. végén jelentettek be, az adásvétel pedig 2012-ben meg is történt. De hát bizonyára az is véletlen, hogy a GVH 2012-ben kezdte vizsgálni az Auchan piaci magatartását. A GVH mindenesetre megkönnyítette az országgyűlési beszámolóinak elfogadását, ami természetesen a véletlen műve, ráadásul gyarlóság ilyet feltételezni.

A GVH döntése szerint az Auchan megsértette a kereskedelmi törvényt, mert utólagos árkedvezmény-támogatás címén, egyoldalúan díjat számított fel beszállítóinak, azért, hogy termékeik bekerülhessenek az Auchan árukészletébe. A GVH vizsgálata szerint az Auchan 2006. június 1. és 2014. december 31. között, tehát nyolc és fél év alatt a nem élelmiszer jellegű termékek beszállítóinak mintegy háromnegyedétől egyedi, százalékos mértékű, forgalomtól független, az átvett teljes nettó áruértékre vetített utólagos árkedvezmény-támogatási díjat kért azért, hogy az érintett vállalkozás bekerülhessen vagy bennmaradhasson az Auchan árukészletében. A GVH azonban nem azonosított olyan szolgáltatást, amelynek ellentételezésére szolgálhatott volna az utólagos árkedvezmény-támogatás, annak semmiféle teljesítményösztönző funkciója nem volt, tehát az gyakorlatilag - elnevezésétől eltérően - díjként működött.

De hát mit is mond a kereskedelmi törvény? A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 7.§ (3) bekezdése alapján a jelentős piaci erő eleve fennáll a beszállítóval szemben, ha az adott cég, cégcsoport, vagy beszerzési szövetség vállalkozásainak nettó árbevétele meghaladja a 100 milliárd forintot. A 7.§ (4) bekezdése szerint akkor is fennáll a kereskedő jelentős piaci ereje, ha a piac sajátosságai, valamint tevékenysége alapján a kereskedő a beszállítóval szemben egyoldalúan előnyös alkuhelyzetben van.

Igaz ugyanakkor, hogy önmagában a jelentős piaci erő még egyáltalán nem vétség, a bajok akkor kezdődnek, ha a kereskedő ezzel visszaél. Visszaélésnek minősül egyebek mellett a beszállítóval szemben indokolatlan üzleti feltételek előírása, különösen a legkedvezőbb feltételek alkalmazásának kikötése, ennek visszamenőleges érvényesítése, annak előírása, hogy azonos időszakra adott termékre csak az adott kereskedőnek biztosítson akciót, valamint a kereskedő védjegyével vagy márkanevén árusított termék gyártásának előírása a beszállító számára a beszállító bármely termékének forgalmazása érdekében. Tilos a különféle, különösen a kereskedő beszállítóinak listájára, vagy árukészletébe való bekerülésért, vagy más, a beszállító által nem igényelt szolgáltatásokért fizetendő díjak egyoldalú felszámítása a beszállítónak. Ezekben az esetekben elsősorban az egyoldalú feltételek előírása minősül vétségnek, továbbá az, amikor a beszállító nem kap a pénzéért ellenszolgáltatást.

Csak érdekességképpen, ha már a GVH nyilvánosságra hozta, érdemes egy pillantást vetni azokra, akik esetében az eljáró versenytanács 2014. szeptember 10-én végzésével engedélyezte az Auchan Magyarország Kft. számára, hogy meghatalmazott ügyvédje útján betekintsen egyes beszállítók iratanyagába (azonban az így megismert iratok tartalmát nem tárhatja fel az ügyfelének): Akzo Nobel Coatings Zrt., Basys Magyarország Kft., BSH Háztartási Készülék Kereskedelmi Kft., Colgate-Palmolive Magyarország Kft., Evolution Kft., GlaxoSmithKline Gyógyszer- és Egészségvédelmi Termékek Kft., HERBÁRIA Gyógynövényfeldolgozó és Kereskedelmi Zrt., Johnson & Johnson Kft., Lapker Zrt., Magyar Telekom Nyrt., Naturprodukt Ipari-Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Orion Elektronikai Kft., Philips Magyarország Kft., Samsung Electronics Magyar Zrt., SCA Hygiene Products Kft., S.C. Johnson Kft., Söke Hungária Kft., VAJDA-PAPÍR Kft., akik persze csak egy részét jelentik a beszállítóknak.

Az Auchan persze nem hagyja annyiban, az 1.061.300.000 forint bírság kivetésével szemben bírósághoz fordul. Szabott már ki a GVH egyébként milliárdos bírságokat, a legnagyobb vétségek pedig kartell ügyek voltak, tehát több vállalkozás osztozott rajta.

(GVH, 2015. március 23.)