butikpórázon₪vásárlóktere

Elmeszelve a H&M

Nem szállította a megrendelt cuccokat a H&M. Egy évig a honlapján kell tartania az elmarasztaló ítélet szövegét. 

Közérdekű pert indított a H&M Hen­nes & Mauritz Ruházati Kiskereskedelmi Kft. ellen a Fogyasztóvédelmi Egyesüle­tek Országos Szövetsége (­FEOSZ), írja a Magyar Idők. A szervezet amiatt folyamodott jogorvoslatért, hogy a cég 2016-ban tömegesen visszautasított és nem teljesített webshopos megrendeléseket.

Az eset alapja, amiért a vásárlók panaszt tettek, hogy H&M által üzemeltetett www2.hm.com/hu internetcímen fellelhető webshopban 2016. augusztus 18-án felvett és visszaigazolt rendeléseknek a H&M csak egy részét teljesítette.

A bíróság jogerős ítéletében megállapította, hogy jogsértés történt, mivel a cég ezen a napon nem küldte el, vagyis nem szolgáltatta a megrendelt és visszaigazolt termékeket a vásárlók egy részének, akiknek pedig a megrendelést követően előzetesen az ajánlattal megegyező visszaigazolást küldött.

Tény, hogy nagyon kedvező áron szerepeltek a termékek. Több vásárló a megrendelés előtt még rá is kérdezett a cég facebookos oldalán, hogy ­megfelelőek-e az árak, amire igenlő választ kaptak.

Ennek ellenére később a cég olyan megrendeléseket nem teljesített, ahol megtörtént a megfelelő tartalmú visszaigazolás küldése, amelynek tartalma megegyezett a megrendelés tartalmával. Ezzel létrejött a szerződés, így a H&M köteles lett volna a szerződésben foglaltak teljesítésére – fejtette ki a fogyasztóvédelmi szervezet.

A bíróság kötelezte a céget, hogy weboldalán a saját költségén tegye közzé a jogerős döntés megállapításait, továbbá arra is, hogy ennek egy évig láthatónak kell lennie a honlapon. Emellett a FEOSZ közleményének is a virtuális ruhabolt oldalán kell szerepelnie egy évig.

(Magyar Idők, 2018. április 9.)

 

A UPC 100 milliónál is nagyobb bírságot kapott

A hatóság szerint elkapkodta a szolgáltatásnyújtást, nem volt hozzá engedélye. Ráadásul nem ez volt az első esete.

Engedély nélküli szolgáltatásnyújtás miatt a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2017 december 28-án ismét bírsággal sújtotta a UPC Magyarország Telekommunikációs Kft.-t.

A fokozatosság és az arányosság elvét is figyelembe véve a 121 millió forintos bírságot a hatóság úgy állapította meg, hogy az a jogsértéssel elért vagyoni előnyt jóval meghaladja. Így a szankció jelzi a piaci szereplőknek, hogy nem éri meg tudatosan eltérni a hírközlési előírásoktól.

Az NMHH a Cegléden megépült hírközlési – internetes, kábeltelevíziós, telefonos – hálózat jogsértő használatbavétele miatt állapította meg a jogsértést. A UPC két évvel ezelőtt, 2015. szeptember 2-án – az újonnan épülő hálózata teljes elkészültét meg sem várva, a kivitelezés 27. napján – annak ellenére kezdte meg a szolgáltatás nyújtását, majd folytatta több mint két éven keresztül, hogy nem tette meg az ehhez szükséges bejelentést. A szolgáltató bejelentési kötelezettségének csak a hatóság felszólítására tett eleget, majd a bejelentés hiányosságait olyan késedelmesen pótolta, hogy azt az NMHH csak 2017. szeptember 28-án vehette nyilvántartásba.

A szolgáltató magatartása közben alkalmas volt arra, hogy új ügyfeleket szerezzen és kössön magához akár hűségidővel úgy, hogy a piaci versenytársakkal szemben számottevő és jogosulatlan előnyhöz jutott. Eközben az előfizetők érdekei is sérültek.

A szolgáltató jogsértő magatartása nem az első eset, hiszen a UPC Jászberényben szintén jogosulatlanul megkezdett elektronikus hírközlési szolgáltatásnyújtása (kábeltévé-szolgáltatás) miatt kiszabott 30 millió forintos bírsága a 2017 április 7-én hozott bírósági ítélettel emelkedett jogerőre. Az NMHH az újabb bírság mértékének megállapításánál súlyosbító körülményként vette figyelembe, hogy a szolgáltató a jászberényi ügy ismeretében már bizonyos lehetett benne, miszerint Cegléden is jogsértően jár el, ennek ellenére szeptemberig tudatosan tovább folytatta a gyakorlatát.

Az NMHH határozata még nem jogerős: a UPC-nek a közléstől számított 15 napon belül van lehetősége a fellebbezésre.

(Világgazdaság, 2018. január 10.)

 

Kapott a Media Markt egy 10 milliós bírságot a GVH-tól

A Gazdasági Versenyhivatal jogsértőnek ítélte a Media Markt 2015-ös  karácsonyi bronz hétvégi reklámakcióját. A jogsértésért 10 millió forint bírságot szabott ki.

A GVH a Media Markt 2015. december 5-ére és 6-ára hirdetett akciójának felhívásait vizsgálta, többek között a következő szlogent: „Bronzhétvégén most minden húszezer forint feletti vásárlás esetén tízezer forintonként ezer forintot visszaadunk Media Markt ajándékkártyán!”

A cég a reklámokat rádióban, bannereken és eladáshelyi reklámeszközökön tette közzé. A GVH a reklámok értékelésekor kiemelt figyelemmel volt arra, hogy olyan célzott kampányról volt szó, amely csatornáit (nagy hallgatottságú rádió, nagy látogatottságú honlapok, webáruházban látható bannerek), tárgyát (műszaki cikkekre adott – minimum 2.000 forintos kedvezmény) és időszakát (az adventi, illetve a „Black Friday” utáni időszak) tekintve különösen alkalmas a fogyasztói figyelem hatékony felkeltésére, így a forgalom jelentős növelésére.

A GVH megállapította, hogy a Media Markt tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott, mert a rádióreklámjaiban megtévesztő tájékoztatást nyújtott a promóció részleteiről, a hirdetettekkel ellentétben ugyanis az akció nem minden 20.000 forint feletti vásárlásra vonatkozott. A bannerjein elhallgatta az akció korlátait, például azt, hogy szórólapos termékre, vagy webáruházas vásárláskor nem volt érvényes az akció.

A GVH a bírság kiszabásakor a jogsértéssel érintett bevételekből indult ki, mert úgy ítélte meg, hogy ez a tényező megfelelő viszonyítási alapként szolgált, ez tükrözte legpontosabban a hibás kereskedelmi gyakorlat lehetséges hatását.

A GVH enyhítő körülményként értékelte a vállalkozás javító szándékú törekvéseit, amelyek ugyan nincsenek közvetlen összefüggésben a vizsgált kereskedelmi gyakorlattal, de jelentős fogyasztóbarát intézkedéseknek minősülnek, és a jogsértő kereskedelmi gyakorlat megelőzését segítik.

A GVH gyakorlata értelmében a kifejezetten „minden” vásárlásra, termékre ígért akciók, kedvezmények megtévesztők, ha a reklám valójában nem terjed ki ezek mindegyikére, azaz, a kedvezmény elérhetősége korlátozott, a reklámban szereplő ígérettel ellentétben. A GVH az eljárást megszüntette az eladáshelyi reklámokkal kapcsolatban.

(GVH, 2017. augusztus 29.)

 

Odavágott megint egyet a GVH az Auchannak

Egy milliárd után aprópénz az 56 millió forint bírság, mert csalfa volt az ár-összehasonlító reklámja. 

A Gazdasági Versenyhivatal jogsértőnek ítélte meg az Auchan Magyarország Kft. több ár-összehasonlításokat tartalmazó reklámját, mert azok nem tárgyilagosan tüntették fel az árkülönbségeket. Az áruházakban kihelyezett összehasonlításokkal az Auchan tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot is folytatott, mert megsértette a szakmai gondosság követelményét. A jogsértés elkövetéséért 56 millió forint bírságot szabott ki a GVH.

A GVH szerint több hibát is vétett az Auchan, így megsértette az ellenőrizhetőség, valamint a tárgyilagos összehasonlítás követelményét, 2012. júniusától 2014. júniusáig az egyes Auchan áruházakban kihelyezett különböző, saját és versenytársi blokkokat, továbbá az árelőnyöket megjelenítő ár-összehasonlító reklámtábláival. Az összehasonlított két termékkosár ugyanis egyebek között eltérő darabszámú terméket tartalmazott, az összehasonlított termékek nem voltak igazolhatóan azonosak, a kosárban pedig az egyik termék akciós, míg a másik alapáras volt.

Az áruház nem dolgozta ki sem az ár-összehasonlításra vonatkozó stratégiáját, sem az ellenőrzési, vagy igazolási mechanizmusokat az áruházakban kihelyezett ár-összehasonlító reklámok közzétételekor, valamint nem tartotta be a saját maga rendszerét sem a kihelyezett tábláival, így sérült a szakmai gondosság követelménye.

Megsértette az Auchan a tárgyilagos összehasonlítás követelményét a 2013. novemberétől 2014. júliusáig közzétett ár-, valamint árszínvonal-összehasonlítást tartalmazó televíziós és rádiós reklámjaiban is, mert a fogyasztók nem kaptak objektív képet az árszínvonalak különbségéről („a termékkosár a felmért Tescokban X%-kal, az Intersparokban Y%-kal került többe, mint az Auchanban” üzenetekkel) az összehasonlításokat megalapozó felmérések aggályos módszertana miatt.

A GVH a bírság kiszabásakor az összehasonlító bevásárlókosár megjelenítése, valamint a tévé- és rádióreklámok költségeire alapozott. Súlyosító körülményként értékelte többek között, hogy a jogsértő kereskedelmi gyakorlat hosszú ideig tartott, a kiterjedt kommunikáció széles fogyasztói kört ért el. Enyhítő körülményként vette figyelembe a GVH, hogy az Auchan feltárta a hiányosságok egy részét nyilatkozataiban, egyes nyilatkozatai hátrányára szóltak, valamint az Auchan igyekezett javítani a hibákon a vizsgált időszakban kialakított belső rendszerével. A reklámok egyébként alkalmasak lehettek árverseny generálására az érintett piacon, a reklámokkal szemben támasztott kifogások ellenére.

(GVH, 2015. május 22.)
 

A GVH buzgólkodik: kiküldik az Auchant az óráról?

Nem aprópénz az egymilliárdos bírság, a Spar ugyanezért 2012-ben 50 milliót kapott.

Bizonyára véletlen egybeesés, hogy az Országgyűlés Gazdasági bizottsága március 24-én vitatja meg a Gazdasági Versenyhivatal jelentését korábbi tevékenységéről. Egy nappal korábban röppent fel a hír, hogy a GVH megbírságolta az Auchan hipermarket láncot, aki egyébként két évvel ezelőtt elhalászta ki tudja kinek az orra elől a Cora áruházait, amit 2011. végén jelentettek be, az adásvétel pedig 2012-ben meg is történt. De hát bizonyára az is véletlen, hogy a GVH 2012-ben kezdte vizsgálni az Auchan piaci magatartását. A GVH mindenesetre megkönnyítette az országgyűlési beszámolóinak elfogadását, ami természetesen a véletlen műve, ráadásul gyarlóság ilyet feltételezni.

A GVH döntése szerint az Auchan megsértette a kereskedelmi törvényt, mert utólagos árkedvezmény-támogatás címén, egyoldalúan díjat számított fel beszállítóinak, azért, hogy termékeik bekerülhessenek az Auchan árukészletébe. A GVH vizsgálata szerint az Auchan 2006. június 1. és 2014. december 31. között, tehát nyolc és fél év alatt a nem élelmiszer jellegű termékek beszállítóinak mintegy háromnegyedétől egyedi, százalékos mértékű, forgalomtól független, az átvett teljes nettó áruértékre vetített utólagos árkedvezmény-támogatási díjat kért azért, hogy az érintett vállalkozás bekerülhessen vagy bennmaradhasson az Auchan árukészletében. A GVH azonban nem azonosított olyan szolgáltatást, amelynek ellentételezésére szolgálhatott volna az utólagos árkedvezmény-támogatás, annak semmiféle teljesítményösztönző funkciója nem volt, tehát az gyakorlatilag - elnevezésétől eltérően - díjként működött.

De hát mit is mond a kereskedelmi törvény? A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 7.§ (3) bekezdése alapján a jelentős piaci erő eleve fennáll a beszállítóval szemben, ha az adott cég, cégcsoport, vagy beszerzési szövetség vállalkozásainak nettó árbevétele meghaladja a 100 milliárd forintot. A 7.§ (4) bekezdése szerint akkor is fennáll a kereskedő jelentős piaci ereje, ha a piac sajátosságai, valamint tevékenysége alapján a kereskedő a beszállítóval szemben egyoldalúan előnyös alkuhelyzetben van.

Igaz ugyanakkor, hogy önmagában a jelentős piaci erő még egyáltalán nem vétség, a bajok akkor kezdődnek, ha a kereskedő ezzel visszaél. Visszaélésnek minősül egyebek mellett a beszállítóval szemben indokolatlan üzleti feltételek előírása, különösen a legkedvezőbb feltételek alkalmazásának kikötése, ennek visszamenőleges érvényesítése, annak előírása, hogy azonos időszakra adott termékre csak az adott kereskedőnek biztosítson akciót, valamint a kereskedő védjegyével vagy márkanevén árusított termék gyártásának előírása a beszállító számára a beszállító bármely termékének forgalmazása érdekében. Tilos a különféle, különösen a kereskedő beszállítóinak listájára, vagy árukészletébe való bekerülésért, vagy más, a beszállító által nem igényelt szolgáltatásokért fizetendő díjak egyoldalú felszámítása a beszállítónak. Ezekben az esetekben elsősorban az egyoldalú feltételek előírása minősül vétségnek, továbbá az, amikor a beszállító nem kap a pénzéért ellenszolgáltatást.

Csak érdekességképpen, ha már a GVH nyilvánosságra hozta, érdemes egy pillantást vetni azokra, akik esetében az eljáró versenytanács 2014. szeptember 10-én végzésével engedélyezte az Auchan Magyarország Kft. számára, hogy meghatalmazott ügyvédje útján betekintsen egyes beszállítók iratanyagába (azonban az így megismert iratok tartalmát nem tárhatja fel az ügyfelének): Akzo Nobel Coatings Zrt., Basys Magyarország Kft., BSH Háztartási Készülék Kereskedelmi Kft., Colgate-Palmolive Magyarország Kft., Evolution Kft., GlaxoSmithKline Gyógyszer- és Egészségvédelmi Termékek Kft., HERBÁRIA Gyógynövényfeldolgozó és Kereskedelmi Zrt., Johnson & Johnson Kft., Lapker Zrt., Magyar Telekom Nyrt., Naturprodukt Ipari-Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Orion Elektronikai Kft., Philips Magyarország Kft., Samsung Electronics Magyar Zrt., SCA Hygiene Products Kft., S.C. Johnson Kft., Söke Hungária Kft., VAJDA-PAPÍR Kft., akik persze csak egy részét jelentik a beszállítóknak.

Az Auchan persze nem hagyja annyiban, az 1.061.300.000 forint bírság kivetésével szemben bírósághoz fordul. Szabott már ki a GVH egyébként milliárdos bírságokat, a legnagyobb vétségek pedig kartell ügyek voltak, tehát több vállalkozás osztozott rajta.

(GVH, 2015. március 23.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.