iparos₪piac

A francia LVMH megveszi az amerikai Tiffanyt

Így lett az Louis Vuitton anyacége a luxusszektor egyeduralkodója. 

Hatalmas hír volt a globális luxusiparban, amikor kiderült, a francia LVMH megveszi a legendás amerikai ékszerüzletet, a Tiffanyt, írja az Origo. A több mint 16 milliárd dolláros üzlet azonban csak egy állomása annak a folyamatnak, melynek során az LVMH, Bernard Arnault irányítása alatt a világ vezető luxusipari óriásává vált.

A luxusbirodalom ágai a pezsgőtől Rihanna divatmárkájáig terjednek. Az LVMH csúcsra futtatásával pedig Arnault ma a világ egyik legelismertebb üzletemberének számít.

A párizsi székhelyű LVMH konglomerátumot 1987-ben alapították, a rövidítés mögött pedig eredetileg a Louis Vuitton divatmárka, a Moët & Chandon pezsgőgyár és a Henessy konyak állt. A vállalat 2018-ban világszerte közel 150 ezer embert foglalkoztatott, és az egész holding olyan márkákat tömörít (sok más mellett), mint a Dior, a Fendi, a Marc Jacobs, a Bulgari, a Dom Pérignon, a Belmond luxushotel-lánc, vagy a Rihanna nevével fémjelzett Fenty.

A legutóbbi nagy húzás az volt, hogy az LVMH-hoz kerül a legendás amerikai ékszervállalat, a Tiffany. A 16,2 milliárd dolláros üzlettel pedig a francia óriás nemcsak a globális ékszerpiac élére lépett, de még inkább megerősítette az uralmát a világ luxustermékeinek szektorában – írja az Asia Times elemzése.

FORRÁS: IMAGINECHINA/HE LILI - IMAGINECHINA/HE LILI

Közben kiszervezték a Kenzo luxusmárka alá tartozó ruhák gyártását Lengyelországba, ami így érezhető elbocsátásokkal is járt.

2014-ben nyílt a Louis Vuitton Foundation futurisztikus épülete a nyugat-párizsi Bois de Boulogne erdőben. Arnault soha nem hozta nyilvánosságra, mekkora volt az épület pontos költsége (a beszámolók 143 millió euróról szóltak), de 2017-ben egy francia magazin azt írta, az egész projekt végleges ára elérte a 780 millió eurót.

Bernard Arnault egyébként a Bloomberg listája alapján a világ harmadik leggazdagabb embere, 104 milliárd dolláros vagyonnal, és 2019-es vagyongyarapodása több mint 35 milliárdos volt. Rajta kívül csak az őt megelőző két ember, Bill Gates (111 milliárd), illetve Jeff Bezos (113 milliárd) rendelkezik 100 milliárd dollár fölötti nettó vagyonnal.

A mára legendássá vált Arnault az 1980-as években került a luxusipar közelébe, amikor fölvásárolta a súlyosan eladósodott Boussac textilcéget. A teljes átszervezés keretében a vállalatnál csak néhány tevékenységet tartottak meg. Ezek közé tartozott a Christian Dior divatház fenntartása is.

(Origo, 2019. november 29.)

 

Zöldségre kap hitelt a Prada

Spéci kedvezmény a hitelre - örülhet a divatmamut.

A Prada luxuscég egy francia óriásbanktól kapott "zöld hitelt", írja a Napi.hu. A kitűzött fenntarthatósági célok elérésének függvényében olcsóbb lesz a kölcsön.

A Prada olasz divatház az első luxusmárka, amely különböző fenntarthatósági célokhoz kötött hitelt vett fel. Az 50 millió eurós - azaz közel 17 milliárd forintos - ötéves futamidejű hitelt az egyik legnagyobb francia bankcsoport, a Crédit Agricole Group adja.

A hitel azért spéci, mert a kamata évente csökkenhet, amennyiben a luxuscég eléri a bank által kiválasztott fenntarthatósági célokat. Például, ha az üzletek környezetbarátak lesznek, azaz arany vagy platina fo kozatú LEED tanúsítványt szereznek, ha az alkalmazottak képzéseket teljesítenek vagy a műszál helyett átállnak a Re-Nylon használatára - írja a Vogue divatmagazin üzleti oldala.

Bár a luxusiparban ez az első ilyen kezdeményezés, a Vogue Business az Environmental Finance adatait idézve arról is ír, hogy a fenntarthatósági célokhoz kapcsolt hitelek piaca nagyobbra nőtt egy év alatt: 2017-ben 5 milliárd, míg 2018-ra már 40 milliárd dollárnál tartott.

A hitel csak egy a Prada idén bejelentett környezetbarát kezdeményezései közül: a vállalat májusban jelentette be, hogy nem használ többet szőrmét a kollekcióiban. Idén indult el a pradás Re-Nylon program: hat táska készült speciális, környezetbarát (Econyl) fonalból, amely óceáni műanyag- és textilszál-hulladékból, halászhálókból áll. A társaság ígérete szerint a termékekben használt összes Re-Nylonra cseréli.

(Napi.hu, 2019. november 16.)

 

A luxus Chanel hozta a formáját

Továbbra sem eladó a piacvezető divatcég, a Chanel.

Emelkedő bevétel mellett nagyobb nyereséget termelt 2018-ban a Chanel francia luxusipari vállalat, amelynek vezetői újra megerősítették, hogy a divatcég nem eladó, független maradm, írja az Origo.

A párizsi székhelyű, a Wertheimer család tulajdonában álló divatház közölte, hogy bevételei tavaly 12,5 százalékkal 11,12 milliárd euróra, adózás utáni nyeresége pedig 16,4 százalékkal 2,2 milliárd euróra emelkedett.

A Chanel minden piacon növelni tudta értékesítését: az ázsiai-csendes-óceáni térségben 19,9 százalékkal, Európában 7,8 százalékkal, az amerikai régióban pedig 7,4 százalékkal nőttek. Alkalmazottainak száma szerte a világon meghaladta a 25 ezret 2018 végén, egy évtized alatt majdnem duplájára nőtt.

A számok azt mutatják, hogy a Chanel bevételei alapján a világ legnagyobb luxusmárkái közé tartozik, lekörözve olyan riválisokat, mint a Gucci, és fej fej mellett halad a Louis Vuittonnal.

Bemutatták Karl Lagerfeld utolsó kollekcióját FORRÁS: GETTY IMAGES/2019 YANSHAN ZHANG

A Coco Chanel által 1910-ben alapított vállalat fennállása óta először tavaly tette közzé pénzügyi eredményeit, amivel felszította azokat a piaci spekulációkat, hogy tulajdonosai mégis eladni készülnek a vállalatot.

Philippe Blondiaux pénzügyi igazgató újra megismételte, hogy nem eladó a vállalat, és nem tervezik, hogy tőzsdére viszik. A Chanelnek függetlennek kell maradnia, hogy szabadon dönthessen, és akár az árral szemben haladhasson, mint például az egzotikus állatbőrök használatának feladása vagy az árak harmonizálása" – mondta.

A Chanel folyamatos sikerei és francia vetélytársai, az LVMH, a Kering és a Hermes növekedése – piaci tőkeértékük ugrásszerűen emelkedett jó teljesítményük nyomán – tovább táplálta azokat a találgatásokat, hogy akár 40-50 milliárd eurót is érhet a Chanel.

Az LVMH vezetői június elején egy zárt ajtók mögött tartott beszélgetésen elemzőknek azt mondták, hogy a Chanel értéke közelebb lehet a 100 milliárd euróhoz.

Az LVMH a világ legnagyobb luxusipari csoportja, amely tavaly 46,8 milliárd eurós bevétel mellett 6,4 milliárd euró profitot termelt. Elemzők az LVMH-t, mint lehetséges vevőt tartották számon, de az LVMH attól tart, hogy a Chanel túl nagy falat lenne számára.

(Origo, 2019. június 18.)

 

Prada: szőrme? Az nem

Újabb luxusmárka száműzi a szőrmét.

Az iparág több másik meghatározó szereplőjének példáját követve a Prada olasz divatház is száműzi kínálatából az állati szőrmét, írja a Napi.hu, több híradás, így az MTI nyomán.

Az elmúlt néhány évben az olyan meghatározó divatházak is hátat fordítottak a szőrmének, mint a Versace, a Gucci és a Burberry.

A Prada, a Miu Miu, a Church's és a Car Shoes márkákat magába foglaló Prada-csoport ezzel csatlakozott a Fur Free Alliance (Szőrmementes Szövetség) nevű csoportosuláshoz, amely az állatok jogaiért és az állati szőrme divatiparbeli helyettesítéséért küzd.

A luxus divatház szerdai Twitter-bejegyzése szerint az állati szőrme használatának tilalma a 2020-as tavaszi-nyári női kollekciótól lép érvénybe, de a még raktáron lévő szőrmés termékek értékesítését folytatják.

(Napi.hu, 2019. május 23.)

 

 

Ezt nagyon megszívta a Dolce & Gabbana

Egyre nagyobb bajban a Dolce & Gabbana. Nem kellett volna a kínai hölgyeket vérig sérteni.

Az olasz Dolce & Gabbana divatház a mai napig issza annak a botrányos 2018-as novemberi videónak a levét, amellyel sikerült alaposan megsértenie a kínai hölgyeket, és rajtuk keresztül az ázsiai ország teljes társadalmát, írja az Origo. Azóta a márka presztízse a mélybe süllyedt, aminek máris rendkívül negatív gazdasági hatásai vannak a cég számára. Ki tudja, hol érhet véget a mélyrepülés.

A márka az eset óta minden jelentős divat - vagy ahhoz is köthető - eseményről hiányzott, a hollywoodi Oscar-díj átadásról ugyanúgy, mint a párizsi és milánói divatbemutatókról. Pedig a divatcégek számára rendkívül fontos a téli szezon, hiszen ekkor mutatják be a tavaszi-nyári kollekcióikat - hangsúlyozza a Bloomberg elemző írása.Egyetlen nagy név maradt ki csupán az elmúlt időszak nagy csillogásából: a Dolce & Gabbana.

A versenytársak, a Gucci, a Louis Vuitton vagy a Versace az elmúlt hetekben rendre megrendezték látványos divatshow-ikat.

Botrányból nincs hiány

Az ikonikus olasz márka még mindig szenved annak a balul sikerült videónak az utóhatásaitól, amellyel mélyen megsértette a kínai nőket. De még ennél is nagyobb bajt zúdítottak a fejükre az egyik társalapító, Stefano Gabbana derogáló kommentjei, amelyeket a rövidfilmhez fűzött.

Hatalmas felháborodás kerekedett az ügyből, aminek hatására Kínában jó ideje bojkottálják a divatház termékeinek árusítását.A nagy online áruházak, köztük az Alibaba, kínai oldalain beszüntette a márka forgalmazását, emellett a külföldi érdekeltségű, luxusmárkákat árusító áruházláncok is száműzték a D&G termékeit a polcaikról. A Vogue China pedig még a cég hirdetéseit sem hajlandó leközölni.

A Dolce & Gabbanával szembeni ellenérzés azonban messze nem áll meg Kína határainál.

Az olyan, az egész világon mindenütt kiemelt figyelemmel kísért és felbecsülhetetlen marketingértékkel bíró eseményeken, mint a Golden Globe és az Oscar-díjátadó ünnepségek, amelyeken világhírű színésznők, köztük Sarah Jessica Parker vagy Scarlett Johansson, tavaly még büszkén pózoltak az olasz divatház kreációiban, az idén már más márkákat viseltek. Érthető módon nem szeretnék, hogy a D&G-vel - amely alaposan megsértett egy egész országot – bármilyen vonatkozásban is kapcsolatba hozzák őket.

Kínában adják el egyébként a luxuskategóriájú ruházati termékek közel egyharmadát, és a szektor növekedésének kétharmadát a kínai vásárlóknak köszönheti.Ha az ügy hullámai nem csitulnak el belátható időn belül, és a Dolce & Gabbana erről a kulcsfontosságú piacról végleg kiesik, az már a cég puszta létét is veszélyeztetheti.

Nagyon beszóltak a kínai nőknek

A Stefano Gabbana és Domenico Dolce által 1985-ben alapított divatcég mindettől függetlenül korábban sem ment a szomszédba, ha botránykeltésről volt szó. 2015-ben egy olasz magazinban például nyíltan kritizálták a homoszexuális párokat. Ebből az ügyből is jó nagy kalamajka keveredett, de még ez is teljesen eltörpül a mostani botrány mellett.

Itt már politikai állásfoglalásról van szó, amit az emberek nem fognak egyhamar elfelejteni– vélekedik Leaf Greener, a közismert stylist és divattanácsadó.

A botrányt azok a videók idézték elő, amelyeket a Dolce & Gabbana a tavaly novemberi sanghaji bemutatója előtt posztolt a közösségi oldalakon.A bejátszásokban egy kínai modell szerepelt, aki hihetetlenül ügyetlen módon próbált pizzát és más olasz ételeket a tradicionális kínai evőpálcikával elfogyasztani. A képkockák tartalma felett még szemet hunyhatott volna a magát találva érző kínai társadalom, Stefano Gabbana kínai nőket sértő megjegyzései azonban alaposan kiverték a biztosítékot, és akkora lavinát indítottak el a közösségi médiában, hogy a tervezett sanghaji divatbemutatót az ellenséges hangulat miatt le kellett fújni. 

Három hónap telt el az események óta, és a környezetemben azóta sem látok senkit, aki D&G márkájú ruhát viselne– mondja az esettel kapcsolatban Bryanboy, ismert Fülöp-szigeteki influencer és divatblogger.

Lassan mindenki lelécelt

Korábban egyébként a Burberry, a Gucci és a Prada is piacra dobott már olyan termékeket, amelyek széles körben ellenérzést váltottak ki, mert túl durvának vagy kulturálisan érzéketlennek bizonyultak, ám ezek a márkák gyorsan reagáltak a történésekre, és igyekeztek mindenféle félreértést azonnal eloszlatni.

A Dolce & Gabbana ebben jókora lemaradásban van. Igaz, még a szerencse is elpártolt mellőlük, ugyanis az ominózus novemberi napokban meghekkelték az Instagram-profijukat, ezért jó darabig nem is tudták onnan eltávolítani a sértő videókat.

A botrány egyre kavarog tovább, hiszen a divatház februári milánói bemutatójáról ezúttal tüntetően távol maradt például az a Stevie Wonder és Monica Bellucci is, akik korábban rendre megtisztelték jelenlétükkel ezeket a rendezvényeket.De hiányzott a nézőtérről számtalan topmodell, blogger és stylist is, akiknek a követői bázisa ma már elengedhetetlen ahhoz, hogy megteremtődjön egy-egy új ruhakollekció vásárlói bázisa. A közösségi médiában megjelenő posztok és írások száma ennek következtében a korábbinak a tizedére esett vissza.

Nem kellett volna

Mindez rendkívüli fejtörést és nem kevés gondot okozhat egy divatház számára, hiszen az influencereknek napjainkban mind nagyobb hatásuk van, és egyre inkább elvárják, hogy például a ruházati márkák az ő, illetve követőik életstílusát és értékrendjét tükrözzék.Kínában a divatmárkák vásárlói manapság egyre büszkébbek arra, hogy az ország a prosperitás időszakát éli, ezért a divatmárkák kommunikációjának is ezt az érzést kell tükröznie, vagy legalábbis nem szabad szembe menniük a „kínai álommal".

Az internetes kommentelők egyre inkább múlt időben beszélnek a Dolce & Gabbanáról, sokuk számára a cég már nem létezik.

Régen volt egyébként példa a divatszakmában ekkora botrányra. Ez verte fel a legnagyobb port a Dior 2012-ben kirobbant kétes ügye óta, amikor a francia divatház vezető tervezője nyílt antiszemita kijelentéseket tett, amiért azonnal elbocsátották az állásából, és ezzel a probléma rövid időn belül megoldódott.

Most azonban nem ilyen egyszerű a helyzet, mert Stefano Gabbana a cég egyik névadója és felerészben tulajdonosa.Nagy kérdés, hogy fognak kijönni az olaszok ebből a botrányból: hamarosan már valóban csak múlt időben írhatjuk majd le a cég nevét, vagy sikerül felülkerekedniük ezen a nehéz időszakon.

(Origo, 2019. március 8.)

 

Michael Kors: övé a Versace

Megszerzi a Versace olasz divatházat az amerikai Michael Kors. És most már a részletek is ismertek.

2,2 milliárd dollárt, vagyis több mint 605 milliárd forintért vásárolja meg a Michael Kors amerikai divatcég a Versace márkát birtokló céget – írja az Index a Bloomberg nyomán. 

A Michael Kors tervei között szerepel, hogy a jelenlegi 200-ról 300-ra növeljék a Versace üzleteinek számát világszerte, és hogy az éves forgalmat 2 milliárd dollár fölé tornázzák. Az új tulajdonosnak az is célja, hogy a cipők és kiegészítők nagyobb hangsúlyt kapjanak a Versace kollekcióiban: el akarják érni, hogy összes értékesítésén belül 35 százalékról 60 százalékra javulna az arányuk.

Az amerikai cég azt is bejelentette, hogy átnevezi magát Capri Holdings Ltd.-re, mivel már több luxusmárkát is magába foglal a cég (tavaly például megvették a Jimmy Choo cipőmárkát). Az új, több márkát magába olvasztó vállalat 8 milliárd dolláros összesített árbevételt céloz meg. Közben a társaság fő riválisa, a Tapestry Inc. sem tétlenkedik felvásárlások terén, ők 2,4 milliárd dollárt fizettek tavaly a Kate Spade nevű táskamárkáért.  

A Versace márkát Gianni Versace 1978-ban Milánóban alapította. Az olasz divatdiktátor 1997-es meggyilkolása után húga, Donatella vette át a divatház kreatív irányítását. Az eladás után a család a Capri Holding tulajdonosává is válik, a megállapodás szerint ugyanis a vételárból 150 millió dollárt részvények formájában kapnak meg. 

Eladják az ikonikus olasz divatházat, olasz lapértesülések szerint az amerikai ruházati csoport, a Michael Kors vásárolja meg a Versacet, írja a Portfolio. Az ügylet legalább 2 milliárd dollárra értékeli a Versacet. 

Olasz lapértesülések alapján küszöbön áll az olasz divatház, a Versace eladása, a BBC szerint az amerikai ruházati csoport, a Michael Kors a vevő. Az ügylet legalább 2 milliárd dollárra értékeli a Versacet.

A társaság 80 százalékos tulajdonosa a Versace család, míg a cégben négy évvel korábban 20 százalékos részesedést szerzett a világ egyik legnagyobb magántőke társasága, a Blackstone. A hírek szerint a Blackstone kiszállna a cégből, a Michael Kors pedig megszerzi az irányítást a társaság felett, míg lapértesülések szerint a Versace család is megtarthat valamennyit a részesedéséből.

A Corriere della Sera szerint a társaság alelnöke és művészeti vezetője, Donatella Versace szeptember 25-re hívta össze a társaság alkalmazottait, ahol vélhetően bejelentik majd a tranzakciót.

Nagyot emelkedett 2018-ban a Michael Kors tőzsdei árfolyama. Bár a Michael Kors árfolyama 2016-ban gyakorlatilag oldalazott csupán, a 2017-es év első felének lejtmenete után a papír ismét emelkedni kezdett, és a Michael Kors árfolyama 2017 júliusi, 35 dolláros mélypontjáról egészen 73 dollárig emelkedett, ami 108 százalékos emelkedést jelent. A társaság részvényei 2018-ban 14 százalékkal kerültek feljebb.

(Index, 2018. szeptember 25., Portfolio, 2018. szeptember 24.)

 

A svájci órát és ékszert is az ázsiaiak húzzák

Az ázsiai vásárlók pörgették fel a Cartiert.

A svájci központú Richemont cég birtokolja többek között a Cartier luxus óra és ékszermárkát is, aminek az eladásai kimagaslóak voltak az elmúlt öt hónapban: 2018 augusztus 31-ig tíz százalékot emelkedett, írja az Origo.

A svájci órák kereslete csökkent az elmúlt időszakban, és a befektetők attól tartanak, a kínaiak luxus iránti igénye is elért a tetőpontjához, az az újabb visszaesések várhatóak.

Ugyanakkor az ázsiai, valamint az amerikai kereslete megnövelte a Cartier termékek eladását. Hongkong, Makaó, és Dél-Korea eladásai kétszámjegyű növekedést hoztak, miközben Kínában is jól ment az értékesítés – nyilatkozta a cég.

A világ második legnagyobb luxuscikkeket értékesítő csoportja a genfi éves közgyűlése előtt tette közzé az eredményeket.

A Richemont szeptember 10-én nevezte ki új vezérigazgatóját, Jerome Lambertet. A cég nemrég felvásárolta a Yoox Net-a-Porter (YNAP), valamint a Watchfinder.co.uk online eladási platformokat, ez pedig 25 százalékos növekedést hozott a piacon.

(Origo, 2018. szeptember 10.)

 

Szorgoskodik a Hermes

Jó üzlet még a luxus.

A Hermés francia luxusmárka bevétele 11 százalékkal nőtt 2018 első fél évében, írja a Napi.hu.

A párizsi székhelyű divatcég július 20-án azt közölte, hogy a január-júniusi időszakban a bevétele, az árfolyamváltozásokat figyelembe véve, 2,853 milliárd euróra nőtt az egy évvel korábbi 2,713 milliárd euróról, ami 5,2 százalékos növekedés.

A Hermés franciaországi eladásai - árfolyamhatások figyelembe vétele nélkül - 8,2 százalékkal, 390 millió euróra nőttek, Európa többi részén együttesen 5,3 százalékkal, 500 millió euróra emelkedtek - írta az MTI.

Az eladások Japánban 6,8 százalékkal, az ázsiai és csendes-óceáni térségben pedig - Japánt leszámítva - 14,9 százalékkal nőttek.

A bőrtermékek és lószerszámok eladása 8 százalékkal nőtt a fél évben. Ez a termékcsoport adta a Hermés teljes eladásainak csaknem a felét. A konfekció és kiegészítők eladásából származó bevétel 16,7 százalékkal, a parfümeladás 14,9 százalékkal bővült.

(Napi.hu, 2018. július 20.)

 

Pompázik a francia luxusiparos

Louis Vuitton és társai nagyon mennek.

A francia luxusipari cég, az LVHM adatai szerint az árbevétele 30 milliárd eurót tett ki 2017 első kilenc hónapjában, ami az előző év azonos időszakához képest 14 százalékos emelkedést jelent, írja a Napi.hu, az MTI tudósítása nyomán.

A harmadik negyedévben 10 milliárd euró volt az LVMH bevétele, ami 12 százalékos növekedést jelent. Elemzők csak 9 százalékot vártak. Az LVMH ugyanakkor jelezte, hogy a bizonytalan geopolitikai és devizapiaci helyzetben továbbra is óvatos marad, folytatja az innovációra, valamint a legígéretesebb piacokon a célzott földrajzi terjeszkedésre összpontosító stratégiáját.

Az LVMH márkák tucatjait, a Louis Vuitton táskák mellett például a TAG Heuer karóra-, a Dior parfüm- és a Dom Pérignon pezsgőmárkát egyesíti.

A párizsi tőzsdén október elején jegyzett árfolyam alig maradt el a májusban elért 239,65 eurós történelmi rekordárfolyamtól. Az LVMH magával húzta a másik két nagy francia luxusipari céget, így a Kering-csoportot és a Hermest is a tőzsdén.

Az LVMH-részvények az év eleje óta nagyjából 30 százalékkal drágultak, ami jóval meghaladja a hatszáz legnagyobb európai vállalat teljesítményét tükröző páneurópai index, a Stoxx 600 fogyasztási cikkeket gyártó cégeket tömörítő mutatójának 11 százalékos emelkedését.

(Napi.hu, 2017. október 10.)

 

 

 

Michael Kors: már az is jó, ha csak kisebbet esik

Az amerikai luxuscikkeket gyártó divatkonszern a vártnál kisebb árbevétel- és nyereségcsökkenésről számolt be a 2017 júliusában zárult negyedévben.

Ezek szerint lehetett volna nagyobb is a visszaesés. Az 1981-ben alapított amerikai cég azt közölte, hogy a negyedévben bevételei éves szinten 3,6 százalékkal, 952 millió dollárra estek vissza, miközben az elemzők előzetesen nagyobb csökkenést és 919 millió dollár bevételt vártak, írja a Világgazdaság.

A piac vártnál jobb alakulásához 67 új üzlet nyitása és az ázsiai, különösen a kínai kereslet erősödése járult hozzá.

A cég eredménye éves szinten 15 százalékkal, 125 millió dollárra, részvényenként 80 centre csökkent, az elemzők azonban ennél kedvezőtlenebb, 62 centes részvényenkénti eredményre számítottak.

Azonban ezután a cég a gyors észak-amerikai terjeszkedésre helyezte fókuszát, táskái egyre inkább köznapinak tűntek a divatra különösen figyelő női vásárlók körében, ez pedig csökkenő eladásokat eredményezett.A vártnál kisebb mértékű negyedéves csökkenés ellenére a cégnek továbbra is az eladások visszaesésével kell szembesülnie: a Michael Kors táskái a korábbi években rendkívül nagy népszerűségnek örvendtek, a cég 2014-ig kétszámjegyű növekedést produkált, különösen a 300 dollárnál drágább táskái sikereinek köszönhetően.

A Michael Kors a negyedéves eredmények ismeretében javított a 2018-as pénzügyi év értékesítési előrejelzésén, így a korábbi 4,2 milliárdos bevétel helyett immár 4,3 milliárd dollárral számolnak.

A piacok kedvezően fogadták a vártnál kedvezőbb negyedéves adatokat, a Michael Kors részvényárfolyama a New York-i értéktőzsdén az 2017-es év legmagasabb árfolyamát érte el.

Július végén jelentették be egyébként, hogy a Michael Kors 896 millió fontért felvásárolja a világhírű, luxuskategóriás cipőket és kiegészítőket gyártó londoni központú, 1996 óta működő Jimmy Choo-t.

(Világgazdaság, 2017. augusztus 8.)

 

Az Armanit is húzza hamis pompa

Csökkent a luxus ruházati termékeket forgalmazó olasz Armani cég forgalma.

 A kedvezőtlen eredmények miatt az Armani folytatja a cég átalakítását és kínálatát három fő márka, a Giorgio Armani, az Emporio Armani és az AX alá csoportosítja, tudósít a HVG a milánói központú olasz luxusipari cég eredményeiről és terveiről.

Az Armani eladásai 2017-ben 5 százalékkal, 2,5 milliárd euróra csökkentek. A 83 éves divattervező, Giorgio Armani, a cég vezetője ugyanakkor arról is beszámolt, hogy az 1975-ben alapított cég adózott eredménye 2016-ban 271 millió euró volt az előző évi 241 millió euró után.

Az Armani Olaszország első számú divatipari cége. A rivális Prada az utóbbi időben forgalomcsökkenéssel küzd. A luxusipari konszerneknek jelentős károkat okoz a szürkepiaci árusítás és az olcsó hamisítványok megjelenése. Számos vásárló vesz világszerte hamisított luxuscikkeket, a vásárlások közel egyharmada pedig online shoppingolás.

Egyébként az LVMH, a Louis Vuitton márka tulajdonosa az egyik olyan luxusipari konszern, amelynél külön osztály foglalkozik a cég szellemi tulajdonjogainak védelmével. Már 2010-ben több mint 30 ezer hamisítási eljárást indítottak, ami világszerte több ezer hamis termék lefoglalását és bűnügyi hálózatok leleplezését eredményezte.

(HVG, 2017. július 26.)

 

Egymást falják luxusék

Megvette a Jimmy Choo-t a Michael Kors.

Talán a legismertebb luxus cipőmárkát, a Jimmy Choo-t – aminek kreálmányait híreséggek és méltóságok is előszeretettel viselik – vette meg a szintén luxusipari cég, a táskáiról ismert Michael Kors, számol be a fejleményekről az Origo.

A Vuittoné lett a Dior

Teljes egészében. A legendás divatcéget az Arnault birodalomhoz csatolták.

Teljesen bekebelezi a Christian Dior luxusipari holdingot a francia LVMH Moet Hennessy Louis Vuitton (LVMH). A Bernard Arnault multimilliárdos és családja irányítása alatt álló LVMH 12 milliárd eurót is hajlandó fizetni a Dior még nem náluk lévő 26 százalékos részvénypakettjéért, tudósít a fejleményekről a Világgazdaság. Ezenfelül további 6,5 milliárd eurót adnak a Dior Couture-ért, az anyacéghez laza szálakkal kötődő divatruházati üzletágért. Az LVMH-nak a divatcégben már eddig is többségi részesedése volt.

A luxusipar piacvezetőjének tartott LVMH-nak a vétellel az a célja, hogy egy kézbe vegye az egész céget, átláthatóvá tegye a működést, bővítse divatruházati és bőráru-portfólióját, továbbá a teljes beolvasztással növelje profittermelő képességét, jelezte Bernard Arnault, aki rokonaival közösen 47 százalékot birtokol az LVMH-ban.

Egy Dior-részvényért 172 eurót és 0,192 darab Hermes-részvényt kínál az LVMH, ami 260 eurós ajánlatot jelent. A Dior részvényesei élhetnek ezzel az ajánlattal, vagy kikérhetik a vételárat Hermes-részvényben, vagy készpénzben. Az LVMH még 2014-ben tárazott be a Hermes részvényeiből, de a felvásárlási kísérlete akkor végül kudarcba fulladt.

Az LVMH-nál biztosra veszik ajánlatuk sikerét, s az ügylet zárását 2017 második félévére tervezik, mivel versenyjogi aggályok aligha merülhetnek fel. Egyébként a cserealapként felkínált Hermes árfolyama a rivális megerősödése miatt esett a tőzsdén, miközben a Vuittoné erősödött.

(Világgazdaság, 2017. április 26.)

 

 

 

Nem kell az ékszer

Leépít a Swarovski.

Az üveg- és ékszergyártással, valamint csiszolással foglalkozó osztrák Swarovski kétszáz dolgozójától válik meg a tiroli Wattensben működő üzemében, a kristályalkatrészek előállításának és értékesítésének területén. A kristályalkatrészek üzletágát a megváltozott piaci körülmények miatt átalakítják, a tervek szerint a jövőben leginkább a szolgáltatásokra, a termék- és az üzletfejlesztésre összpontosítanak.

A Swarovski a wattensi telephelyét a legfontosabb termelési és fejlesztési központtá akarja tenni, ezért a következő három évben több mint 90 millió eurós beruházást terveznek. A wattensi gyárban készül az összes kristály és ékszer, valamint itt található a Swarovski dizájn és innovációs központja is. A tiroli központban 2007. végén 6700-an dolgoztak, 2015. októberében 4800 főt foglalkoztatnak. Legutóbb 2014. év végén küldtek el 200 dolgozót, ők jellemzően a termelés területen végezték munkájukat. A kristálycsiszolókat előállító Tyrolit és az optikai műszereket gyártó Swarovski Optik cégeket magában foglaló Swarovski-csoport 2014-es forgalma 1,6 százalékkal meghaladva az előző évit, 3 milliárd eurót tett ki. A kristály üzletág 2,3 milliárd euró, a Tyrolit 600, a Swarovski Optik pedig 120 millió euró forgalmat hozott 2014-ben.

2015. szeptemberében a vajdasági Szabadkán adta át a Swarovski azt a bővített gyárcsarnokot, amely 380 dolgozót foglalkoztat és 2016. közepéig további 170 munkahelyet ad majd. Az 1895-ben alapított cégnek a világ 170 országában több mint 2500 üzlete van, és 30 ezer embert foglalkoztat.

(Magyar Nemzet, 2015. október 14.)

 

Azért még csipkedik a luxust

A francia Hermes csak csillogott-villogott 2014-ben.

Jó évet zárt a méregdrága táskáiról ismert francia Hermès luxuscég 2014-ben, bár 2015-ben már kisebb növekedést várnak. A luxuspiaci környezet nem volt kedvező 2014-ben, mégis kétszámjegyű növekedést könyvelhetett el a cég. A kínai piac lassulása mindenkinek fáj, de a Hermès a legfelső kategóriás luxuscikkek piacán tudott még kapaszkodni.

Az elmúlt időszakban lehetett olyat hallani,hogy a "túlzottan" népszerűvé váló márkanevek (így a Louis Vuitton, Gucci) már veszítik el korábbi vásárlóikat. Az Hermès ezzel szemben mindig is csak egy szűkebb vásárlóközönséget célzott meg, éppen a csúcson. Erre persze más is gondolt, így az LVMH-nál is átszabták Louis Vuitton márkájuk piacának célterületét, még árat emeltek is, ami a legutóbbi eredményekben már látszik is. Hasonlóan tett a Gucci is, amely márka egyébként a Kering céghez tartozik.

Az Hermès gyakorlatilag minden térségben nőtt v, nem is akárhogyan, Amerikában 15, Japánban 13, míg  más ázsiai régiókban szintén 13 százalékkal, annak ellenére, hogy a lassuló kínai kereslet is visszahúzta. Európában viszont egyszámjegyű volt a növekedés (7%), dz ez jónak számított az elmúlt évek tükrében.

A profit 9%-kal nőtt, míg üzemi eredményhányada csökkent az Hermès-nek, a 2013-as 32,4 százalékról 31,5 százalékra, de még így is ebben a mutatóban vezető a legnagyobb luxuscégek között. 2015-ben kisebb növekedésre számít a cég, 8% körüli mértékben.

(Investor.hu, 2015. március 25.)

 

Na, már az ékszer sem a régi

A Tiffany, a legnagyobb ékszeres a földbe harapott.

Jobbat vártak, de a várakozásoktól elmaradó eredményeket ért el 2014. harmadik negyedévében a Tiffany. A világ egyik legnagyobb ékszerforgalmazójának nettó profitja egy év alatt 60 százalékkal, 38,3 millió dollárra esett vissza. A részvényenkénti nyereség (EPS) 76 centre csökkent, egy centtel elmaradva az elemzők várakozásától.

A Tiffany árbevétele 959 millió dollár volt 2014. harmadik negyedévében, a várt: 968 millió dollár helyett. A cég profitja részben a japán piac gyengébb kereslete miatt esett vissza jelentős mértékben. A szigetországban az áfaemelés és a gazdasági visszaesés rontotta az értékesítéseket, ami miatt 6 százalékkal esett vissza az üzletek forgalma éves alapon.

Az ékszergyártó az eredmények ismeretében visszavett az ezévi előrejelzésből, így csak kisebb ütemű árbevétel-növekedésre számít erre az évre. A 2014. évi évi profitvárakozásokat viszont fenntartotta a cég, így 4,2-4,3 dolláros EPS-sel számol.  A Tiffany a versenytársakhoz hasonlóan a nemzetközi piacokon tapasztalható gazdasági lassulással és a geopolitikai feszültségekkel viaskodik az ékszerpiacon. A cég erőteljesebb marketing-kampánnyal és új üzletek nyitásával szándékozik fenntartani a növekedését.

(Investor.hu, 2014. november 25.)

 

A luxus csúcsok nem kopnak

A francia luxus töretlen.

A több millió forintos Birkin bőrtáskákat is gyártó francia Hermès profitja nőtt 2013-ban, elsősorban amiatt, hogy magas nyereséghányadú termékeket tudott értékesíteni.

A cég üzemi eredménye közel kilenc százalékkal növekedett, egy év alatt 1,2 milliárd euróra, ami megfelelt az elemzői várakozásoknak. Emellett üzemi eredményhányada is emelkedett (32%), ami azt mutatja, hogy a céget nem érinti a luxusiparban látható lassulás. Termékeivel inkább legvagyonosabb vásárlóréteget célozta meg, ahol magasabb profit érhető el.

A luxuscégek elsősorban a nagyon fontos piacnak számító Kína lassulása miatt szenvednek, ugyanis az ázsiai luxusszektor lényegesen alacsonyabb növekedést mutat, mint a korábbi időszakban. Az Hermès-hez hasonló startégiát próbál megvalósítani egyébként a Louis Vuitton anyacége, az LVMH is.

Az Hermès egyébként 900 embert vett fel 2013. során, 2014-ben pedig azt tervezi, hogy két egységet is létesít Franciaországban. Az Hermès annak is köszönheti eredményeit, hogy a magas kereslet ellenére korlátok között tartotta üzlethelyiségeinek számát, sőt, bizonyos termékeknél várólistát vezetett, ezzel is fenntartva termékei luxuspresztizsét.

A Japánon kívüli ázsiai térségben 16 százalékos árbevétel növekedést ért el a cég, míg Amerikában 14 százalékost, Európában pedig 12 százalékost.

(Investor.hu, 2014. március 20.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.