iparospiac₪próbafülke

Villog a luxusipar

Ázsiában nagyon tolják a luxust. 

GettyImages-508076732Montblanc, Cartier, Montegrappa, Alfred Dunhill,  Chloe, Lancel vagy épp Giampiero Bodino - több mint 20 bejáratott luxusmárka tartozik a háttérben a Financiere Richemont csoporthoz, írja az Index.

A 2017-es első üzleti félévük pedig parádésan sikerült,  majdnem megduplázta a nyereségét a világ második legnagyobb luxusipari cégcsoportja. A Financiere Richemont csoport 5,6 milliárd eurós  (nagyjából 1.700 milliárd forint) bevétel mellett 974 millió euró (300 milliárd forintos) nyereséget termelt a 2017 szeptember 30-án lezárult üzleti félévben. 

Főleg az ékszereik mentek nagyon, az ebből befolyó bevétel 15 százalékkal, 3,2 milliárd euróra emelkedett. De az órák is felfutottak, itt a bevétel 6 százalékkal, 1,5 milliárd euróra nőtt. 

Területileg főleg Ázsiában adtak el rengeteg drága holmit. Pontosan 25 százalékkal emelkedtek az eladásaik az ázsiai-csendes-óceáni térség országaiban. Észak- és Dél-Amerikában 10 százalékkal, Japánban 7 százalékkal, Európában, a Közel-Keleten és Afrikában pedig 3-3 százalékkal nőtt a bevételük.

(Index, 2017. november 10., fotó: Bloomberg/Getty Images Hungary)

 

Pompázik a francia luxusiparos

Louis Vuitton és társai nagyon mennek.

A francia luxusipari cég, az LVHM adatai szerint az árbevétele 30 milliárd eurót tett ki 2017 első kilenc hónapjában, ami az előző év azonos időszakához képest 14 százalékos emelkedést jelent, írja a Napi.hu, az MTI tudósítása nyomán.

A harmadik negyedévben 10 milliárd euró volt az LVMH bevétele, ami 12 százalékos növekedést jelent. Elemzők csak 9 százalékot vártak. Az LVMH ugyanakkor jelezte, hogy a bizonytalan geopolitikai és devizapiaci helyzetben továbbra is óvatos marad, folytatja az innovációra, valamint a legígéretesebb piacokon a célzott földrajzi terjeszkedésre összpontosító stratégiáját.

Az LVMH márkák tucatjait, a Louis Vuitton táskák mellett például a TAG Heuer karóra-, a Dior parfüm- és a Dom Pérignon pezsgőmárkát egyesíti.

A párizsi tőzsdén október elején jegyzett árfolyam alig maradt el a májusban elért 239,65 eurós történelmi rekordárfolyamtól. Az LVMH magával húzta a másik két nagy francia luxusipari céget, így a Kering-csoportot és a Hermest is a tőzsdén.

Az LVMH-részvények az év eleje óta nagyjából 30 százalékkal drágultak, ami jóval meghaladja a hatszáz legnagyobb európai vállalat teljesítményét tükröző páneurópai index, a Stoxx 600 fogyasztási cikkeket gyártó cégeket tömörítő mutatójának 11 százalékos emelkedését.

(Napi.hu, 2017. október 10.)

 

Nagyokat nyög az olasz luxusipar

Legtöbbet a Prada. Nyomják a luxust is a weben. 

Az olasz kézben lévő luxusmárkák lassan lábalnak ki a válságból, írja a Világgazdaság. Nem kapták el a fonalat az olasz luxusipar kiválóságai, s francia riválisaikkal ellentétben nem tudtak profitálni a márkás divatcikkek keresletbővüléséből. A Prada, a Salvatore Ferragamo és a Tod’s egyaránt két számjegyű árfolyamcsökkenést szenvedett az elmúlt fél évben, ahogy zsugorodott a nyereségük.

A tőzsdén kívüli Giorgio Armani forgalma 2016-ban 5 százalékkal esett vissza, amire a cég választéka átfazonírozásával és szűkítésével reagált. Érdekesség, hogy a francia Kering és LVMH luxuscégek portfóliójához tartozó olasz márkák, mint a Gucci és a Fendi, erőre kaptak, s a kulcsfontosságú kínai piacon egyre nagyobb szeletet hasítanak ki maguknak.

Különösen a Prada szenvedése volt látványos. A cég 2011-es tőzsdei bevezetése sikersztorinak ígérkezett, ám azóta 35 százalékkal zuhant az árfolyama. Patrizio Bertelli vezérigazgató elemzők előtt vázolta fel a kilábalási stratégiát. Sok meglepő nincs benne, az eddig elhanyagolt területeken lépnek előre, azon az ösvényen, amelyet a versenytársak már kitapostak előttük. Növelik a digitális kommunikációra fordított keretet, bővítik az online megvásárolható termékek körét, és fejlesztik az internetes áruházaikat a legfontosabb piacaikon, kiemelten Kínában. Emellett követik a trendet, és több szabadidőcipőt tesznek a kínálatukba.

A Bloombergnek nyilatkozó elemzők szerint a Prada baja mélyebben gyökerezik, azt a digitális stratégia megalkotása önmagában nem oldja meg. És nem is a Miuccia Prada fődizájner – a vezérigazgató felesége – kollekcióinak minőségével van a baj, hanem inkább a szűkösségükkel és azzal, hogy keményen túlárazzák a portékájukat.

A Gucci és a Fendi táskái jóval olcsóbbak, mint a Prada 750 eurótól induló darabjai. Egy nejlon sporttáskáért egyre kevesebben hajlandók ennyit fizetni, még ha az a patinás luxusmárka címkéjét viseli is. Az elemzők többsége szerint a stratégiaváltás bejöhet.

A francia kézben lévő olasz luxusmárkák közül sem mindegyik jeleskedik, utóbbiakat a menedzsment megpróbálja újrapozicionálni. Ez a sorsa a Keringhez tartozó Bottega Veneta bőrdíszmű- és parfümgyártónak, amely több hónapos hallgatás után lépett színre. A Brioni szabászatával azonban nem jutottak előbbre, ennek az eladásai mélyponton vannak – ismerte el közleményében a Kering. Az HSBC elemzője, Antoine Belge szerint nem arról van szó, hogy a francia hátterű luxusmárkák jobbak lennének az olaszokénál, hanem az a gond, hogy a menedzselésük nem rugalmas, nem reagálnak gyorsan és megfelelően a piac igényeinek változására. Különösen az egy-két márkát futtató cégek mozdulnak lassan és körülményesen, a tucatnyi márkát tömörítő csoportok reakcióideje viszont rövidebb, igaz, anyagi lehetőségeik is jobbak, mint a kisebb versenytársaké.

(Világgazdaság, 2017. szeptember 28., fotó: AFP)

 

Az Armanit is húzza hamis pompa

Csökkent a luxus ruházati termékeket forgalmazó olasz Armani cég forgalma.

 A kedvezőtlen eredmények miatt az Armani folytatja a cég átalakítását és kínálatát három fő márka, a Giorgio Armani, az Emporio Armani és az AX alá csoportosítja, tudósít a HVG a milánói központú olasz luxusipari cég eredményeiről és terveiről.

Az Armani eladásai 2017-ben 5 százalékkal, 2,5 milliárd euróra csökkentek. A 83 éves divattervező, Giorgio Armani, a cég vezetője ugyanakkor arról is beszámolt, hogy az 1975-ben alapított cég adózott eredménye 2016-ban 271 millió euró volt az előző évi 241 millió euró után.

Az Armani Olaszország első számú divatipari cége. A rivális Prada az utóbbi időben forgalomcsökkenéssel küzd. A luxusipari konszerneknek jelentős károkat okoz a szürkepiaci árusítás és az olcsó hamisítványok megjelenése. Számos vásárló vesz világszerte hamisított luxuscikkeket, a vásárlások közel egyharmada pedig online shoppingolás.

Egyébként az LVMH, a Louis Vuitton márka tulajdonosa az egyik olyan luxusipari konszern, amelynél külön osztály foglalkozik a cég szellemi tulajdonjogainak védelmével. Már 2010-ben több mint 30 ezer hamisítási eljárást indítottak, ami világszerte több ezer hamis termék lefoglalását és bűnügyi hálózatok leleplezését eredményezte.

(HVG, 2017. július 26.)

 

Egyre menőbb a használt luxuscucc

A használt luxuscikk is drága. Egyre több a használt luxuscikket kínáló weboldal. ₪₪₪

Egyre nagyobb a népszerűsége a használt luxustermékek piacának. Az elmúlt 4-5 évben ugyanis elindult egy változás, melynek nyomán megváltozott a vásárlóknak a luxuscikkekről alkotott elképzelése, nyilatkozta a Business Insidernek Alexis Clarbour, a luxuskiegészítők szállításával foglalkozó egyik weboldal igazgatója, az Origo beszámolója szerint.

A vásárlóik most már alaposabban előre tekintenek, és vásárlás közben azon is elgondolkodnak, mekkora értéke lesz a megvett terméknek később, esetleg akkor, ha szeretnék tovább értékesíteni azt. Ez persze nem az olcsóság keresését jelenti.

Ebben az esetben is a kimondottan a luxus iránt érdeklődőkről van szó, amit az is mutat, hogy például az ezen a honlapon kínált termékek átlagára 2.200 dollár, a legnépszerűbb márka pedig a Hermés.

Egyre többen keresik például a hitelességet igazoló papírokkal rendelkező karórákat is. Ez ugyanis pénzügyileg sokkal előnyösebb és okosabb vásárlásnak számít sokak számára, mondta az ilyen órák forgalmazásában utazó Crown&Caliber weboldal alapítója, Hamilton Powell.

A változás egyik legfontosabb oldala, hogy az interneten szinte minden információ beszerezhető a vétel előtt, amit az újraértékesítő weboldalak is kihasználnak. A luxuscikkek iránt érdeklődők tehát pontosan tisztában lehetnek az értékekkel, így egyre kisebb szerepet kapnak a divatos boltok és azok eladói. Mindezzel együtt jár a vásárlók sajátos lelkesedése is a különleges termékek iránt. Erre kiváló példa az edzőcipők piaca, amely alapvetően igen messze áll a luxustól. Ennek ellenére egyes modellek akár a luxuscikkek árait is megüthetik a fanatikus vásárlók körében az újraértékesítésben utazó weboldalakon.

A hamisítás veszélye is kisebb a használt cuccokat kínáló weboldalakon. A Portero, vagy a Crown&Caliber csak garantáltan eredeti termékeket árusítanak, amelyek ráadásul a lehető legjobb állapotban vannak.

Egyre népszerűbb az online ékszer- és karórapiac is. Várható, hogy a luxuscikkek más területein is nő majd az online vásárlás népszerűsége. A Crown&Caliber forgalma 2016-ban 70 százalékkal bővültek.

A luxust kínáló weboldalak mellett szól, hogy a boltokban gyakran csak a legújabb modelleket lehet kapni, ezzel szemben viszont a régi termékeket is árusító oldalakon olyan klasszikus ritkaságokat is el lehet érni, melyeknek egyre nagyobb a vonzereje a vásárlók szemében.

(Origo, 2017. február 13.)

 

Nem kapkodják a luxust a turisták

Kevesebbet luxuscikket vásárolnak Európában a turisták. Az angol luxuscégeknek jó a Brexit.

Egyre kevesebbet vásárolnak a turisták Európában luxuscikkekből. 2016. nyara gyenge számokat hozott a luxuspiacnak, aminek oka egyebek mellett  a kínai turisták vásárlási szokásainak változása, de a brexit is kedvezőtlenül hatott.

A turisták 2016. júliusában 14 százalékkal költöttek kevesebbet luxuscikkekre az öreg kontinensen, mint tavaly
júliusban, a Global Blue összegyűjtött adataiból. Ez a visszaesés az egész turisztikai ágazatra nézve is súlyos feszültség forrása, miközben a luxusszektor bevételeinek mintegy harmadát a turizmus adja világszerte. Az európai luxuscikkek esetében ez még jelentősebb, itt a bevételek fele a turistáktól származik.

Mindent összevetve alapvetően négy olyan tényező határozható meg, amely alapvetően hozzájárult ahhoz, hogy a turisták kevesebbet költöttek 2016. nyarán. Veszélyes a világ a turisták szemében: a franciaországi terrorcselekmények igencsak visszavetették az országba érkező turisták számát, különösen, hogy Franciaországot korábban elég biztonságos célállomásként tartották számon. Ez pedig jelentős csapást mért az olyan cégekre, mint a Louis Vuitton, vagy a Chanel, melyek termékei keresettek a turisták körében.

Nem fogy a luxus Európában, különösen Franciaországban, ahol 2016. júliusában 24 százalékkal csökkentek a turisták költései, ami elsősorban a terrortámadások turisztikai következményeinek hatása.

Drágul is Európa a turisták számára, mivel az euró kitartóan erősödik, a devizahatás pedig rányomhatja a bélyegét az értékesítésre. A Brexit az angolok számára jelentett gondot.

Visszafogottak a kínai turisták is. A luxuscikkeket vásárló kínai turisták különösen fontosak a luxuspiac számára. Ők viszont most sokkal kevesebbet költenek. Az egyik oka a kevesebb költésnek a jüan mintegy 8 százalékos leértékelődése idén az euróval szemben. Az egyre szigorodó kínai importkorlátozások is visszafogják a kínai turisták költekezését. A kínai szigorítások mögött egyébként az áll, hogy a nyugati luxuscikkeket gyakran használják megvesztegetésre.

A brexit-hatás különlegessége, hogy az egyetlen terület, ahol a turisták többet költenek, az Nagy-Britannia. Itt ugyanis
a fontban számolt vásárlások 6 százalékkal bővültek júliusban, amiben szerepet játszott az angol deviza gyengülése is az EU-tagságról szóló népszavazást követően. Az olyan brit luxusmárkák, mint a Burberry, vagy a Mulberry, emellett azzal is jól járnak, hogy a szigetország ma a legolcsóbb hely az adó visszatérítések után.

(Investor.hu, 2016. augusztus 20.)

 

Nem kell az ékszer

Leépít a Swarovski.

Az üveg- és ékszergyártással, valamint csiszolással foglalkozó osztrák Swarovski kétszáz dolgozójától válik meg a tiroli Wattensben működő üzemében, a kristályalkatrészek előállításának és értékesítésének területén. A kristályalkatrészek üzletágát a megváltozott piaci körülmények miatt átalakítják, a tervek szerint a jövőben leginkább a szolgáltatásokra, a termék- és az üzletfejlesztésre összpontosítanak.

A Swarovski a wattensi telephelyét a legfontosabb termelési és fejlesztési központtá akarja tenni, ezért a következő három évben több mint 90 millió eurós beruházást terveznek. A wattensi gyárban készül az összes kristály és ékszer, valamint itt található a Swarovski dizájn és innovációs központja is. A tiroli központban 2007. végén 6700-an dolgoztak, 2015. októberében 4800 főt foglalkoztatnak. Legutóbb 2014. év végén küldtek el 200 dolgozót, ők jellemzően a termelés területen végezték munkájukat. A kristálycsiszolókat előállító Tyrolit és az optikai műszereket gyártó Swarovski Optik cégeket magában foglaló Swarovski-csoport 2014-es forgalma 1,6 százalékkal meghaladva az előző évit, 3 milliárd eurót tett ki. A kristály üzletág 2,3 milliárd euró, a Tyrolit 600, a Swarovski Optik pedig 120 millió euró forgalmat hozott 2014-ben.

2015. szeptemberében a vajdasági Szabadkán adta át a Swarovski azt a bővített gyárcsarnokot, amely 380 dolgozót foglalkoztat és 2016. közepéig további 170 munkahelyet ad majd. Az 1895-ben alapított cégnek a világ 170 országában több mint 2500 üzlete van, és 30 ezer embert foglalkoztat.

(Magyar Nemzet, 2015. október 14.)

 

Azért még csipkedik a luxust

A francia Hermes csak csillogott-villogott 2014-ben.

Jó évet zárt a méregdrága táskáiról ismert francia Hermès luxuscég 2014-ben, bár 2015-ben már kisebb növekedést várnak. A luxuspiaci környezet nem volt kedvező 2014-ben, mégis kétszámjegyű növekedést könyvelhetett el a cég. A kínai piac lassulása mindenkinek fáj, de a Hermès a legfelső kategóriás luxuscikkek piacán tudott még kapaszkodni.

Az elmúlt időszakban lehetett olyat hallani,hogy a "túlzottan" népszerűvé váló márkanevek (így a Louis Vuitton, Gucci) már veszítik el korábbi vásárlóikat. Az Hermès ezzel szemben mindig is csak egy szűkebb vásárlóközönséget célzott meg, éppen a csúcson. Erre persze más is gondolt, így az LVMH-nál is átszabták Louis Vuitton márkájuk piacának célterületét, még árat emeltek is, ami a legutóbbi eredményekben már látszik is. Hasonlóan tett a Gucci is, amely márka egyébként a Kering céghez tartozik.

Az Hermès gyakorlatilag minden térségben nőtt v, nem is akárhogyan, Amerikában 15, Japánban 13, míg  más ázsiai régiókban szintén 13 százalékkal, annak ellenére, hogy a lassuló kínai kereslet is visszahúzta. Európában viszont egyszámjegyű volt a növekedés (7%), dz ez jónak számított az elmúlt évek tükrében.

A profit 9%-kal nőtt, míg üzemi eredményhányada csökkent az Hermès-nek, a 2013-as 32,4 százalékról 31,5 százalékra, de még így is ebben a mutatóban vezető a legnagyobb luxuscégek között. 2015-ben kisebb növekedésre számít a cég, 8% körüli mértékben.
(Investor.hu, 2015. március 25.)

 

Na, már az ékszer sem a régi

A Tiffany, a legnagyobb ékszeres a földbe harapott.

Jobbat vártak, de a várakozásoktól elmaradó eredményeket ért el 2014. harmadik negyedévében a Tiffany. A világ egyik legnagyobb ékszerforgalmazójának nettó profitja egy év alatt 60 százalékkal, 38,3 millió dollárra esett vissza. A részvényenkénti nyereség (EPS) 76 centre csökkent, egy centtel elmaradva az elemzők várakozásától.

A Tiffany árbevétele 959 millió dollár volt 2014. harmadik negyedévében, a várt: 968 millió dollár helyett. A cég profitja részben a japán piac gyengébb kereslete miatt esett vissza jelentős mértékben. A szigetországban az áfaemelés és a gazdasági visszaesés rontotta az értékesítéseket, ami miatt 6 százalékkal esett vissza az üzletek forgalma éves alapon.

Az ékszergyártó az eredmények ismeretében visszavett az ezévi előrejelzésből, így csak kisebb ütemű árbevétel-növekedésre számít erre az évre. A 2014. évi évi profitvárakozásokat viszont fenntartotta a cég, így 4,2-4,3 dolláros EPS-sel számol.  A Tiffany a versenytársakhoz hasonlóan a nemzetközi piacokon tapasztalható gazdasági lassulással és a geopolitikai feszültségekkel viaskodik az ékszerpiacon. A cég erőteljesebb marketing-kampánnyal és új üzletek nyitásával szándékozik fenntartani a növekedését.

(Investor.hu, 2014. november 25.)

 

A luxus csúcsok nem kopnak

A francia luxus töretlen.

A több millió forintos Birkin bőrtáskákat is gyártó francia Hermès profitja nőtt 2013-ban, elsősorban amiatt, hogy magas nyereséghányadú termékeket tudott értékesíteni.

A cég üzemi eredménye közel kilenc százalékkal növekedett, egy év alatt 1,2 milliárd euróra, ami megfelelt az elemzői várakozásoknak. Emellett üzemi eredményhányada is emelkedett (32%), ami azt mutatja, hogy a céget nem érinti a luxusiparban látható lassulás. Termékeivel inkább legvagyonosabb vásárlóréteget célozta meg, ahol magasabb profit érhető el.

A luxuscégek elsősorban a nagyon fontos piacnak számító Kína lassulása miatt szenvednek, ugyanis az ázsiai luxusszektor lényegesen alacsonyabb növekedést mutat, mint a korábbi időszakban. Az Hermès-hez hasonló startégiát próbál megvalósítani egyébként a Louis Vuitton anyacége, az LVMH is.

Az Hermès egyébként 900 embert vett fel 2013. során, 2014-ben pedig azt tervezi, hogy két egységet is létesít Franciaországban. Az Hermès annak is köszönheti eredményeit, hogy a magas kereslet ellenére korlátok között tartotta üzlethelyiségeinek számát, sőt, bizonyos termékeknél várólistát vezetett, ezzel is fenntartva termékei luxuspresztizsét.

A Japánon kívüli ázsiai térségben 16 százalékos árbevétel növekedést ért el a cég, míg Amerikában 14 százalékost, Európában pedig 12 százalékost.

(Investor.hu, 2014. március 20.)

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.