iparospiac₪próbafülke

A luxus Chanel hozta a formáját

Továbbra sem eladó a piacvezető divatcég, a Chanel. 

Emelkedő bevétel mellett nagyobb nyereséget termelt 2018-ban a Chanel francia luxusipari vállalat, amelynek vezetői újra megerősítették, hogy a divatcég nem eladó, független maradm, írja az Origo.

A párizsi székhelyű, a Wertheimer család tulajdonában álló divatház közölte, hogy bevételei tavaly 12,5 százalékkal 11,12 milliárd euróra, adózás utáni nyeresége pedig 16,4 százalékkal 2,2 milliárd euróra emelkedett.

A Chanel minden piacon növelni tudta értékesítését: az ázsiai-csendes-óceáni térségben 19,9 százalékkal, Európában 7,8 százalékkal, az amerikai régióban pedig 7,4 százalékkal nőttek. Alkalmazottainak száma szerte a világon meghaladta a 25 ezret 2018 végén, egy évtized alatt majdnem duplájára nőtt.

A számok azt mutatják, hogy a Chanel bevételei alapján a világ legnagyobb luxusmárkái közé tartozik, lekörözve olyan riválisokat, mint a Gucci, és fej fej mellett halad a Louis Vuittonnal.

Bemutatták Karl Lagerfeld utolsó kollekcióját FORRÁS: GETTY IMAGES/2019 YANSHAN ZHANG

A Coco Chanel által 1910-ben alapított vállalat fennállása óta először tavaly tette közzé pénzügyi eredményeit, amivel felszította azokat a piaci spekulációkat, hogy tulajdonosai mégis eladni készülnek a vállalatot.

Philippe Blondiaux pénzügyi igazgató újra megismételte, hogy nem eladó a vállalat, és nem tervezik, hogy tőzsdére viszik. A Chanelnek függetlennek kell maradnia, hogy szabadon dönthessen, és akár az árral szemben haladhasson, mint például az egzotikus állatbőrök használatának feladása vagy az árak harmonizálása" – mondta.

A Chanel folyamatos sikerei és francia vetélytársai, az LVMH, a Kering és a Hermes növekedése – piaci tőkeértékük ugrásszerűen emelkedett jó teljesítményük nyomán – tovább táplálta azokat a találgatásokat, hogy akár 40-50 milliárd eurót is érhet a Chanel.

Az LVMH vezetői június elején egy zárt ajtók mögött tartott beszélgetésen elemzőknek azt mondták, hogy a Chanel értéke közelebb lehet a 100 milliárd euróhoz.

Az LVMH a világ legnagyobb luxusipari csoportja, amely tavaly 46,8 milliárd eurós bevétel mellett 6,4 milliárd euró profitot termelt. Elemzők az LVMH-t, mint lehetséges vevőt tartották számon, de az LVMH attól tart, hogy a Chanel túl nagy falat lenne számára.

(Origo, 2019. június 18.)

 

Prada: szőrme? Az nem

Újabb luxusmárka száműzi a szőrmét.

Az iparág több másik meghatározó szereplőjének példáját követve a Prada olasz divatház is száműzi kínálatából az állati szőrmét, írja a Napi.hu, több híradás, így az MTI nyomán.

Az elmúlt néhány évben az olyan meghatározó divatházak is hátat fordítottak a szőrmének, mint a Versace, a Gucci és a Burberry.

A Prada, a Miu Miu, a Church's és a Car Shoes márkákat magába foglaló Prada-csoport ezzel csatlakozott a Fur Free Alliance (Szőrmementes Szövetség) nevű csoportosuláshoz, amely az állatok jogaiért és az állati szőrme divatiparbeli helyettesítéséért küzd.

A luxus divatház szerdai Twitter-bejegyzése szerint az állati szőrme használatának tilalma a 2020-as tavaszi-nyári női kollekciótól lép érvénybe, de a még raktáron lévő szőrmés termékek értékesítését folytatják.

(Napi.hu, 2019. május 23.)

 

Az olaszok húzzák a luxust

Az olasz luxus dominálja a prémiumdivatot.

A Gucci a legkeresettebb már­ka a tehetős online vá­sárlók körében, de a Balenciaga, a Versace és egy felső kategóriás sneaker brand is felkerült arra a listára, amelyet az egyik legnagyobb brit árukereső oldal állított össze a legnépszerűbb divatmárkákról, írja a Világgazdaság.

Hódít a luxus a divatmárkák világában: a londoni központú Lyst áru-összehasonlító site nemrégiben tette közzé szokásos, negyedévente elkészített összeállítását a divatmárkák népszerűségéről. A Lyst Index legutóbbi adatai a 2018-as év utolsó negyedévére vonatkoznak, és nem tartalmaznak nagy meglepetést abból a szempontból, hogy a tíz legnépszerűbb márka között jócskán találhatunk olasz neveket, általánosságban pedig elmondható, hogy a luxusmárkák dominálják a rangsort – olvasható a Business Insider cikkében.

Az eredmény egybecseng az NDP Group közelmúltban kiadott elemzésével, amelyből kiderül: a dollárban számolt eladások a luxusmárkák körében 50 százalékkal nőttek az utóbbi években az Egyesült Államokban, a ruházati termékek és a lábbelik esetében volt a leginkább megfigyelhető a növekedés.

Az NDP elemzője szerint ez jól mutatja, hogy a luxusmárkák piaca növekedésben van, új márkák követelnek figyelmet maguknak, és az online eladási tér egyre nagyobb szeletet hasít ki az értékesítésekből.

Az online térben aktív a Lyst cég is, amely negyedévente megjelenő indexét a vásárlói szokások alapján határozza meg. Havi több mint 50 millió vevő keresési és vásárlási szokásait elemzi, figyelembe véve a Google-kereséseket és a közösségi médiabeli említést is.

Ennek alapján a lista élén a Gucci áll: 2018 végére került vissza az előkelő első helyre, bár a korábbi időszakokban is szerepelt az első tízben, rendszerint az elsők között.

A mostani helyezés sikerét a Business Insider annak tulajdonítja, hogy a márka kreatív igazgatója, Alessandro Michele igen érzékeny a fiatalok igényeire, színes, élénk színek és formák dominálják a kreációkat, ráadásul a fiatalok szempontjai között még az is szerepel, hogy az Instagramon jól mutassanak a ruhák. Október és december között több mint hatmillióan kerestek rá Gucci termékekre a Lysten. A Forbes magazin 2018-as listáján egyébként a Gucci a 36. legértékesebb márka volt a világon 14,9 milliárd dolláros (4200 milliárd forint) márkaértékkel.

A Lyst Index második helyén a 2012-ben alapított Off-White áll, amely a tehetős fiatalok körében hódit prémiumkategóriás sneakereivel – alapítója egyébként Virgil Abloh, aki a Louis Vuitton férfiaknak szóló részlegének művészeti igazgatója.

Dobogós helyet ért el a keresések alapján egy spanyol márka is. A Balenciaga neve akkor került be a köztudatba, amikor tavaly decemberben Michelle Obama könyvének egy New York-i dedikálásán egy 400 dolláros combközépig érő, ezüstszínű Balenciaga csizmát viselt. A márkát egyébként 1918-ban alapította Spanyolországban Cristóbal Balenciaga, a vállalat központja ma Párizsban van. Ruhái, cipői és táskái szokatlan anyagaikról és merész vonalvezetésükről ismertek.

A Fendi olasz divatcég is felkerült a listára, a római divatházat Adele Casagrande és Edoardo Fendi alapította 1925-ben, és ami egykor kis családi manufaktúraként működött, mára a divatvilág egyik meghatározó szereplője lett.

Újabb divatóriás Itáliából a listán: a Versace is igen népszerűnek bizonyult az online vásárlók körében.

Az olasz márkát tavaly vásárolta meg a Michael Kors 2,12 milliárd dollárért, a vállalat ma Capri Holdings néven működik. A társaság tervei szerint a Versace bevételét a mostani 808 millió dollárról 2 millárd dollárra kívánja növelni, ezért tovább bővítik a bolthálózatot is.

A milánói székhelyű, Hugo Boss csoporthoz tartozó Valentino is a top tízben van, a listát pedig egy brit cég zárja: a Burberry termékei annak ellenére voltak igencsak kelendők, hogy a márka kisebbfajta válságot élt át az utóbbi években. Új menedzsmenttel igyekeztek megküzdeni a kínai kereslet csökkenése és a globális gazdaság lassulása miatti nehezebb helyzettel.

(Világgazdaság, 2019. április 14.)

 

Ezt nagyon megszívta a Dolce & Gabbana

Egyre nagyobb bajban a Dolce & Gabbana. Nem kellett volna a kínai hölgyeket vérig sérteni.

Az olasz Dolce & Gabbana divatház a mai napig issza annak a botrányos 2018-as novemberi videónak a levét, amellyel sikerült alaposan megsértenie a kínai hölgyeket, és rajtuk keresztül az ázsiai ország teljes társadalmát, írja az Origo. Azóta a márka presztízse a mélybe süllyedt, aminek máris rendkívül negatív gazdasági hatásai vannak a cég számára. Ki tudja, hol érhet véget a mélyrepülés.

A márka az eset óta minden jelentős divat - vagy ahhoz is köthető - eseményről hiányzott, a hollywoodi Oscar-díj átadásról ugyanúgy, mint a párizsi és milánói divatbemutatókról. Pedig a divatcégek számára rendkívül fontos a téli szezon, hiszen ekkor mutatják be a tavaszi-nyári kollekcióikat - hangsúlyozza a Bloomberg elemző írása.Egyetlen nagy név maradt ki csupán az elmúlt időszak nagy csillogásából: a Dolce & Gabbana.

A versenytársak, a Gucci, a Louis Vuitton vagy a Versace az elmúlt hetekben rendre megrendezték látványos divatshow-ikat.

Botrányból nincs hiány

Az ikonikus olasz márka még mindig szenved annak a balul sikerült videónak az utóhatásaitól, amellyel mélyen megsértette a kínai nőket. De még ennél is nagyobb bajt zúdítottak a fejükre az egyik társalapító, Stefano Gabbana derogáló kommentjei, amelyeket a rövidfilmhez fűzött.

Hatalmas felháborodás kerekedett az ügyből, aminek hatására Kínában jó ideje bojkottálják a divatház termékeinek árusítását.A nagy online áruházak, köztük az Alibaba, kínai oldalain beszüntette a márka forgalmazását, emellett a külföldi érdekeltségű, luxusmárkákat árusító áruházláncok is száműzték a D&G termékeit a polcaikról. A Vogue China pedig még a cég hirdetéseit sem hajlandó leközölni.

A Dolce & Gabbanával szembeni ellenérzés azonban messze nem áll meg Kína határainál.

Az olyan, az egész világon mindenütt kiemelt figyelemmel kísért és felbecsülhetetlen marketingértékkel bíró eseményeken, mint a Golden Globe és az Oscar-díjátadó ünnepségek, amelyeken világhírű színésznők, köztük Sarah Jessica Parker vagy Scarlett Johansson, tavaly még büszkén pózoltak az olasz divatház kreációiban, az idén már más márkákat viseltek. Érthető módon nem szeretnék, hogy a D&G-vel - amely alaposan megsértett egy egész országot – bármilyen vonatkozásban is kapcsolatba hozzák őket.

Kínában adják el egyébként a luxuskategóriájú ruházati termékek közel egyharmadát, és a szektor növekedésének kétharmadát a kínai vásárlóknak köszönheti.Ha az ügy hullámai nem csitulnak el belátható időn belül, és a Dolce & Gabbana erről a kulcsfontosságú piacról végleg kiesik, az már a cég puszta létét is veszélyeztetheti.

Nagyon beszóltak a kínai nőknek

A Stefano Gabbana és Domenico Dolce által 1985-ben alapított divatcég mindettől függetlenül korábban sem ment a szomszédba, ha botránykeltésről volt szó. 2015-ben egy olasz magazinban például nyíltan kritizálták a homoszexuális párokat. Ebből az ügyből is jó nagy kalamajka keveredett, de még ez is teljesen eltörpül a mostani botrány mellett.

Itt már politikai állásfoglalásról van szó, amit az emberek nem fognak egyhamar elfelejteni– vélekedik Leaf Greener, a közismert stylist és divattanácsadó.

A botrányt azok a videók idézték elő, amelyeket a Dolce & Gabbana a tavaly novemberi sanghaji bemutatója előtt posztolt a közösségi oldalakon.A bejátszásokban egy kínai modell szerepelt, aki hihetetlenül ügyetlen módon próbált pizzát és más olasz ételeket a tradicionális kínai evőpálcikával elfogyasztani. A képkockák tartalma felett még szemet hunyhatott volna a magát találva érző kínai társadalom, Stefano Gabbana kínai nőket sértő megjegyzései azonban alaposan kiverték a biztosítékot, és akkora lavinát indítottak el a közösségi médiában, hogy a tervezett sanghaji divatbemutatót az ellenséges hangulat miatt le kellett fújni. 

Három hónap telt el az események óta, és a környezetemben azóta sem látok senkit, aki D&G márkájú ruhát viselne– mondja az esettel kapcsolatban Bryanboy, ismert Fülöp-szigeteki influencer és divatblogger.

Lassan mindenki lelécelt

Korábban egyébként a Burberry, a Gucci és a Prada is piacra dobott már olyan termékeket, amelyek széles körben ellenérzést váltottak ki, mert túl durvának vagy kulturálisan érzéketlennek bizonyultak, ám ezek a márkák gyorsan reagáltak a történésekre, és igyekeztek mindenféle félreértést azonnal eloszlatni.

A Dolce & Gabbana ebben jókora lemaradásban van. Igaz, még a szerencse is elpártolt mellőlük, ugyanis az ominózus novemberi napokban meghekkelték az Instagram-profijukat, ezért jó darabig nem is tudták onnan eltávolítani a sértő videókat.

A botrány egyre kavarog tovább, hiszen a divatház februári milánói bemutatójáról ezúttal tüntetően távol maradt például az a Stevie Wonder és Monica Bellucci is, akik korábban rendre megtisztelték jelenlétükkel ezeket a rendezvényeket.De hiányzott a nézőtérről számtalan topmodell, blogger és stylist is, akiknek a követői bázisa ma már elengedhetetlen ahhoz, hogy megteremtődjön egy-egy új ruhakollekció vásárlói bázisa. A közösségi médiában megjelenő posztok és írások száma ennek következtében a korábbinak a tizedére esett vissza.

Nem kellett volna

Mindez rendkívüli fejtörést és nem kevés gondot okozhat egy divatház számára, hiszen az influencereknek napjainkban mind nagyobb hatásuk van, és egyre inkább elvárják, hogy például a ruházati márkák az ő, illetve követőik életstílusát és értékrendjét tükrözzék.Kínában a divatmárkák vásárlói manapság egyre büszkébbek arra, hogy az ország a prosperitás időszakát éli, ezért a divatmárkák kommunikációjának is ezt az érzést kell tükröznie, vagy legalábbis nem szabad szembe menniük a „kínai álommal".

Az internetes kommentelők egyre inkább múlt időben beszélnek a Dolce & Gabbanáról, sokuk számára a cég már nem létezik.

Régen volt egyébként példa a divatszakmában ekkora botrányra. Ez verte fel a legnagyobb port a Dior 2012-ben kirobbant kétes ügye óta, amikor a francia divatház vezető tervezője nyílt antiszemita kijelentéseket tett, amiért azonnal elbocsátották az állásából, és ezzel a probléma rövid időn belül megoldódott.

Most azonban nem ilyen egyszerű a helyzet, mert Stefano Gabbana a cég egyik névadója és felerészben tulajdonosa.Nagy kérdés, hogy fognak kijönni az olaszok ebből a botrányból: hamarosan már valóban csak múlt időben írhatjuk majd le a cég nevét, vagy sikerül felülkerekedniük ezen a nehéz időszakon.

(Origo, 2019. március 8.)

 

Fékezhet a kínai luxus

Veszélyben a világ luxusmárkái a kínai lassulás miatt.

Félhetnek az európai luxusmárkák, miután nyilvánosságra került, hogy a vártnál kevesebb iPhone fogyott Kínában 2018 utolsó negyedében a lassuló gazdasági növekedés nyomán, írja az Index. A nagy táska- és óragyártók attól tartanak, hogy őket is eléri a vásárlási kedv hanyatlása – a CNN írása szerint. Az aggasztó jelek hatására a Vuittont, a Guccit és a Swatch-ot tulajdonló cégek is veszítettek piaci értékükből.

2018 első felében még nem éreztette hatását a lassuló gazdaság, a kínaiak továbbra is szívesen vásároltak prémiumkategóriás termékeket. A nagy európai divatházak azonban még nem adták közre az év második felére beszámolóikat, és a befektetők rossz eredményektől tartanak, sokak szerint joggal. A piaci szereplők attól tartanak, ha nem fogytak az iPhone-ok, akkor feltehetően a többi termék mutatói is rosszabbak lesznek.

Már konkrét jelei is vannak a csökkenésnek. A svájci óragyártók szövetsége arról számolt be, hogy a Kínában eladott órák száma jelentősen visszaesett novemberben. Egyes elemzők szerint már nem az a kérdés, hogy lesz-e visszaesés, hanem az, hogy milyen mértékű.

Az európai luxusmárkák az utóbbi években egyre jobban függésbe kerültek a kínai piactól. A világ luxuscikk-forgalmának harmadáért Kína felelős, ez éves szinten 7 milliárd amerikai dollárt, azaz  1980 milliárd forint forgalmat jelent. Előrejelzések szerint 2025-re a kínai vásárlók vehetik a világ luxustermékeinek akár felét is.

Egyszer már válságba kerültek a luxusmárkák a kínai piacon, amikor 2012-ben egy átfogó korrupciós botrányt követően a Kínai Kommunista Párt megtiltotta a tagoknak, hogy luxuscikkeket hordjanak. Azonban most a problémát nem egy tiltás jelenti, hanem a gyengülő gazdaság. Évek szárnyalása után most nehézségekkel néz szembe a kínai gazdaság, gyengül az ipar, az ingatlanpiac, és az Egyesül Államokkal vívott gazdasági párbaj is nehézséget jelent az országnak.

(Index, 2019. január 4.)

 

A kínaiak nagyon falják a luxus cuccokat

Vég nélkül veszik a kínaiak a luxusruhákat az interneten.

A luxusmárkák egyre inkább rámásznak a kínai netes vásárlókra, sőt, 2025-ig a divatipar értékesítésének a fele így talál majd gazdára, írja az Origo. Az olyan személyes használati tárgyaknak számító luxuscikkek, mint például kézitáskák vagy órák globális értékesítése 6 százalékkal növekedett 2018-ban, hasonlóan a 2017-es évhez. Az Altagamma jelentése szerint ez 260 milliárd eurós forgalmat jelent.

A Business of Fashion elemzése alapján, bár ez a hat százalékos növekedés három vagy öt százalékra fog csökkenni, ugyanakkor hiába az amerikai-kínai kereskedelmi háború, a kínai fogyasztók továbbra is az egyik legnagyobb vásárlók a luxusiparban.

A kínai internetes vásárlók jelenleg a luxusipar forgalmának 33 százalékát adják, azonban 2025-re várhatóan a vásárlók 46 százaléka kerül majd ki ázsiai országokból.

Ráadásul Kínában akár 80 százalékkal is többe kerülhetnek a luxuscikkek, mint Európában. Ez a körülmény további javítja az impozáns forgalmi adatokat.

Az ázsiai vásárlók igazi hajtóerőnek bizonyulnak az olyan ismert márkáknál, mint a Louis Vuitton vagy Christian Dior. Az egyik leggyorsabban növekvő márka azonban a Gucci: a kínai vásárlók 45 százaléka vásárolta az olasz márka termékeit, állítja a brand-et birtokló Kering.

Az online forgalombűvölés oka, hogy további üzletnyitások helyett a divatmárkák inkább az olyan kínai e-kereskedelmi óriásokkal kötnek partneri kapcsolatot, mint az Alibaba vagy a JD.com. Eközben a fiatalabb vásárlók arra kényszerítik a márkákat, hogy több pénzt költsenek a közösségi média marketingjükre.

A millenniumi generáció a globális divatipar mozgatórugója, és 2025-re várhatóan a bevételek több mint felét (55 százalék) ez a generáció adja majd.

(Origo, 2018. november 19.)

 

Michael Kors: övé a Versace

Megszerzi a Versace olasz divatházat az amerikai Michael Kors. És most már a részletek is ismertek.

2,2 milliárd dollárt, vagyis több mint 605 milliárd forintért vásárolja meg a Michael Kors amerikai divatcég a Versace márkát birtokló céget – írja az Index a Bloomberg nyomán. 

A Michael Kors tervei között szerepel, hogy a jelenlegi 200-ról 300-ra növeljék a Versace üzleteinek számát világszerte, és hogy az éves forgalmat 2 milliárd dollár fölé tornázzák. Az új tulajdonosnak az is célja, hogy a cipők és kiegészítők nagyobb hangsúlyt kapjanak a Versace kollekcióiban: el akarják érni, hogy összes értékesítésén belül 35 százalékról 60 százalékra javulna az arányuk.

Az amerikai cég azt is bejelentette, hogy átnevezi magát Capri Holdings Ltd.-re, mivel már több luxusmárkát is magába foglal a cég (tavaly például megvették a Jimmy Choo cipőmárkát). Az új, több márkát magába olvasztó vállalat 8 milliárd dolláros összesített árbevételt céloz meg. Közben a társaság fő riválisa, a Tapestry Inc. sem tétlenkedik felvásárlások terén, ők 2,4 milliárd dollárt fizettek tavaly a Kate Spade nevű táskamárkáért.  

A Versace márkát Gianni Versace 1978-ban Milánóban alapította. Az olasz divatdiktátor 1997-es meggyilkolása után húga, Donatella vette át a divatház kreatív irányítását. Az eladás után a család a Capri Holding tulajdonosává is válik, a megállapodás szerint ugyanis a vételárból 150 millió dollárt részvények formájában kapnak meg. 

Eladják az ikonikus olasz divatházat, olasz lapértesülések szerint az amerikai ruházati csoport, a Michael Kors vásárolja meg a Versacet, írja a Portfolio. Az ügylet legalább 2 milliárd dollárra értékeli a Versacet. 

Olasz lapértesülések alapján küszöbön áll az olasz divatház, a Versace eladása, a BBC szerint az amerikai ruházati csoport, a Michael Kors a vevő. Az ügylet legalább 2 milliárd dollárra értékeli a Versacet.

A társaság 80 százalékos tulajdonosa a Versace család, míg a cégben négy évvel korábban 20 százalékos részesedést szerzett a világ egyik legnagyobb magántőke társasága, a Blackstone. A hírek szerint a Blackstone kiszállna a cégből, a Michael Kors pedig megszerzi az irányítást a társaság felett, míg lapértesülések szerint a Versace család is megtarthat valamennyit a részesedéséből.

A Corriere della Sera szerint a társaság alelnöke és művészeti vezetője, Donatella Versace szeptember 25-re hívta össze a társaság alkalmazottait, ahol vélhetően bejelentik majd a tranzakciót.

Nagyot emelkedett 2018-ban a Michael Kors tőzsdei árfolyama. Bár a Michael Kors árfolyama 2016-ban gyakorlatilag oldalazott csupán, a 2017-es év első felének lejtmenete után a papír ismét emelkedni kezdett, és a Michael Kors árfolyama 2017 júliusi, 35 dolláros mélypontjáról egészen 73 dollárig emelkedett, ami 108 százalékos emelkedést jelent. A társaság részvényei 2018-ban 14 százalékkal kerültek feljebb.

(Index, 2018. szeptember 25., Portfolio, 2018. szeptember 24.)

 

A svájci órát és ékszert is az ázsiaiak húzzák

Az ázsiai vásárlók pörgették fel a Cartiert.

A svájci központú Richemont cég birtokolja többek között a Cartier luxus óra és ékszermárkát is, aminek az eladásai kimagaslóak voltak az elmúlt öt hónapban: 2018 augusztus 31-ig tíz százalékot emelkedett, írja az Origo.

A svájci órák kereslete csökkent az elmúlt időszakban, és a befektetők attól tartanak, a kínaiak luxus iránti igénye is elért a tetőpontjához, az az újabb visszaesések várhatóak.

Ugyanakkor az ázsiai, valamint az amerikai kereslete megnövelte a Cartier termékek eladását. Hongkong, Makaó, és Dél-Korea eladásai kétszámjegyű növekedést hoztak, miközben Kínában is jól ment az értékesítés – nyilatkozta a cég.

A világ második legnagyobb luxuscikkeket értékesítő csoportja a genfi éves közgyűlése előtt tette közzé az eredményeket.

A Richemont szeptember 10-én nevezte ki új vezérigazgatóját, Jerome Lambertet. A cég nemrég felvásárolta a Yoox Net-a-Porter (YNAP), valamint a Watchfinder.co.uk online eladási platformokat, ez pedig 25 százalékos növekedést hozott a piacon.

(Origo, 2018. szeptember 10.)

 

Szorgoskodik a Hermes

Jó üzlet még a luxus.

A Hermés francia luxusmárka bevétele 11 százalékkal nőtt 2018 első fél évében, írja a Napi.hu.

A párizsi székhelyű divatcég július 20-án azt közölte, hogy a január-júniusi időszakban a bevétele, az árfolyamváltozásokat figyelembe véve, 2,853 milliárd euróra nőtt az egy évvel korábbi 2,713 milliárd euróról, ami 5,2 százalékos növekedés.

A Hermés franciaországi eladásai - árfolyamhatások figyelembe vétele nélkül - 8,2 százalékkal, 390 millió euróra nőttek, Európa többi részén együttesen 5,3 százalékkal, 500 millió euróra emelkedtek - írta az MTI.

Az eladások Japánban 6,8 százalékkal, az ázsiai és csendes-óceáni térségben pedig - Japánt leszámítva - 14,9 százalékkal nőttek.

A bőrtermékek és lószerszámok eladása 8 százalékkal nőtt a fél évben. Ez a termékcsoport adta a Hermés teljes eladásainak csaknem a felét. A konfekció és kiegészítők eladásából származó bevétel 16,7 százalékkal, a parfümeladás 14,9 százalékkal bővült.

(Napi.hu, 2018. július 20.)

 

Villog a luxusipar

Ázsiában nagyon tolják a luxust.

Montblanc, Cartier, Montegrappa, Alfred Dunhill,  Chloe, Lancel vagy épp Giampiero Bodino - több mint 20 bejáratott luxusmárka tartozik a háttérben a Financiere Richemont csoporthoz, írja az Index.

A 2017-es első üzleti félévük pedig parádésan sikerült,  majdnem megduplázta a nyereségét a világ második legnagyobb luxusipari cégcsoportja. A Financiere Richemont csoport 5,6 milliárd eurós  (nagyjából 1.700 milliárd forint) bevétel mellett 974 millió euró (300 milliárd forintos) nyereséget termelt a 2017 szeptember 30-án lezárult üzleti félévben. 

Főleg az ékszereik mentek nagyon, az ebből befolyó bevétel 15 százalékkal, 3,2 milliárd euróra emelkedett. De az órák is felfutottak, itt a bevétel 6 százalékkal, 1,5 milliárd euróra nőtt. 

Területileg főleg Ázsiában adtak el rengeteg drága holmit. Pontosan 25 százalékkal emelkedtek az eladásaik az ázsiai-csendes-óceáni térség országaiban. Észak- és Dél-Amerikában 10 százalékkal, Japánban 7 százalékkal, Európában, a Közel-Keleten és Afrikában pedig 3-3 százalékkal nőtt a bevételük.

(Index, 2017. november 10.)

 

Pompázik a francia luxusiparos

Louis Vuitton és társai nagyon mennek.

A francia luxusipari cég, az LVHM adatai szerint az árbevétele 30 milliárd eurót tett ki 2017 első kilenc hónapjában, ami az előző év azonos időszakához képest 14 százalékos emelkedést jelent, írja a Napi.hu, az MTI tudósítása nyomán.

A harmadik negyedévben 10 milliárd euró volt az LVMH bevétele, ami 12 százalékos növekedést jelent. Elemzők csak 9 százalékot vártak. Az LVMH ugyanakkor jelezte, hogy a bizonytalan geopolitikai és devizapiaci helyzetben továbbra is óvatos marad, folytatja az innovációra, valamint a legígéretesebb piacokon a célzott földrajzi terjeszkedésre összpontosító stratégiáját.

Az LVMH márkák tucatjait, a Louis Vuitton táskák mellett például a TAG Heuer karóra-, a Dior parfüm- és a Dom Pérignon pezsgőmárkát egyesíti.

A párizsi tőzsdén október elején jegyzett árfolyam alig maradt el a májusban elért 239,65 eurós történelmi rekordárfolyamtól. Az LVMH magával húzta a másik két nagy francia luxusipari céget, így a Kering-csoportot és a Hermest is a tőzsdén.

Az LVMH-részvények az év eleje óta nagyjából 30 százalékkal drágultak, ami jóval meghaladja a hatszáz legnagyobb európai vállalat teljesítményét tükröző páneurópai index, a Stoxx 600 fogyasztási cikkeket gyártó cégeket tömörítő mutatójának 11 százalékos emelkedését.

(Napi.hu, 2017. október 10.)

 

Nagyokat nyög az olasz luxusipar

Legtöbbet a Prada. Nyomják a luxust is a weben. 

Az olasz kézben lévő luxusmárkák lassan lábalnak ki a válságból, írja a Világgazdaság. Nem kapták el a fonalat az olasz luxusipar kiválóságai, s francia riválisaikkal ellentétben nem tudtak profitálni a márkás divatcikkek keresletbővüléséből. A Prada, a Salvatore Ferragamo és a Tod’s egyaránt két számjegyű árfolyamcsökkenést szenvedett az elmúlt fél évben, ahogy zsugorodott a nyereségük.

A tőzsdén kívüli Giorgio Armani forgalma 2016-ban 5 százalékkal esett vissza, amire a cég választéka átfazonírozásával és szűkítésével reagált. Érdekesség, hogy a francia Kering és LVMH luxuscégek portfóliójához tartozó olasz márkák, mint a Gucci és a Fendi, erőre kaptak, s a kulcsfontosságú kínai piacon egyre nagyobb szeletet hasítanak ki maguknak.

Különösen a Prada szenvedése volt látványos. A cég 2011-es tőzsdei bevezetése sikersztorinak ígérkezett, ám azóta 35 százalékkal zuhant az árfolyama. Patrizio Bertelli vezérigazgató elemzők előtt vázolta fel a kilábalási stratégiát. Sok meglepő nincs benne, az eddig elhanyagolt területeken lépnek előre, azon az ösvényen, amelyet a versenytársak már kitapostak előttük. Növelik a digitális kommunikációra fordított keretet, bővítik az online megvásárolható termékek körét, és fejlesztik az internetes áruházaikat a legfontosabb piacaikon, kiemelten Kínában. Emellett követik a trendet, és több szabadidőcipőt tesznek a kínálatukba.

A Bloombergnek nyilatkozó elemzők szerint a Prada baja mélyebben gyökerezik, azt a digitális stratégia megalkotása önmagában nem oldja meg. És nem is a Miuccia Prada fődizájner – a vezérigazgató felesége – kollekcióinak minőségével van a baj, hanem inkább a szűkösségükkel és azzal, hogy keményen túlárazzák a portékájukat.

A Gucci és a Fendi táskái jóval olcsóbbak, mint a Prada 750 eurótól induló darabjai. Egy nejlon sporttáskáért egyre kevesebben hajlandók ennyit fizetni, még ha az a patinás luxusmárka címkéjét viseli is. Az elemzők többsége szerint a stratégiaváltás bejöhet.

A francia kézben lévő olasz luxusmárkák közül sem mindegyik jeleskedik, utóbbiakat a menedzsment megpróbálja újrapozicionálni. Ez a sorsa a Keringhez tartozó Bottega Veneta bőrdíszmű- és parfümgyártónak, amely több hónapos hallgatás után lépett színre. A Brioni szabászatával azonban nem jutottak előbbre, ennek az eladásai mélyponton vannak – ismerte el közleményében a Kering. Az HSBC elemzője, Antoine Belge szerint nem arról van szó, hogy a francia hátterű luxusmárkák jobbak lennének az olaszokénál, hanem az a gond, hogy a menedzselésük nem rugalmas, nem reagálnak gyorsan és megfelelően a piac igényeinek változására. Különösen az egy-két márkát futtató cégek mozdulnak lassan és körülményesen, a tucatnyi márkát tömörítő csoportok reakcióideje viszont rövidebb, igaz, anyagi lehetőségeik is jobbak, mint a kisebb versenytársaké.

(Világgazdaság, 2017. szeptember 28.)

 

Michael Kors: már az is jó, ha csak kisebbet esik

Az amerikai luxuscikkeket gyártó divatkonszern a vártnál kisebb árbevétel- és nyereségcsökkenésről számolt be a 2017 júliusában zárult negyedévben.

Ezek szerint lehetett volna nagyobb is a visszaesés. Az 1981-ben alapított amerikai cég azt közölte, hogy a negyedévben bevételei éves szinten 3,6 százalékkal, 952 millió dollárra estek vissza, miközben az elemzők előzetesen nagyobb csökkenést és 919 millió dollár bevételt vártak, írja a Világgazdaság.

A piac vártnál jobb alakulásához 67 új üzlet nyitása és az ázsiai, különösen a kínai kereslet erősödése járult hozzá.

A cég eredménye éves szinten 15 százalékkal, 125 millió dollárra, részvényenként 80 centre csökkent, az elemzők azonban ennél kedvezőtlenebb, 62 centes részvényenkénti eredményre számítottak.

Azonban ezután a cég a gyors észak-amerikai terjeszkedésre helyezte fókuszát, táskái egyre inkább köznapinak tűntek a divatra különösen figyelő női vásárlók körében, ez pedig csökkenő eladásokat eredményezett.A vártnál kisebb mértékű negyedéves csökkenés ellenére a cégnek továbbra is az eladások visszaesésével kell szembesülnie: a Michael Kors táskái a korábbi években rendkívül nagy népszerűségnek örvendtek, a cég 2014-ig kétszámjegyű növekedést produkált, különösen a 300 dollárnál drágább táskái sikereinek köszönhetően.

A Michael Kors a negyedéves eredmények ismeretében javított a 2018-as pénzügyi év értékesítési előrejelzésén, így a korábbi 4,2 milliárdos bevétel helyett immár 4,3 milliárd dollárral számolnak.

A piacok kedvezően fogadták a vártnál kedvezőbb negyedéves adatokat, a Michael Kors részvényárfolyama a New York-i értéktőzsdén az 2017-es év legmagasabb árfolyamát érte el.

Július végén jelentették be egyébként, hogy a Michael Kors 896 millió fontért felvásárolja a világhírű, luxuskategóriás cipőket és kiegészítőket gyártó londoni központú, 1996 óta működő Jimmy Choo-t.

(Világgazdaság, 2017. augusztus 8.)

 

Az Armanit is húzza hamis pompa

Csökkent a luxus ruházati termékeket forgalmazó olasz Armani cég forgalma.

 A kedvezőtlen eredmények miatt az Armani folytatja a cég átalakítását és kínálatát három fő márka, a Giorgio Armani, az Emporio Armani és az AX alá csoportosítja, tudósít a HVG a milánói központú olasz luxusipari cég eredményeiről és terveiről.

Az Armani eladásai 2017-ben 5 százalékkal, 2,5 milliárd euróra csökkentek. A 83 éves divattervező, Giorgio Armani, a cég vezetője ugyanakkor arról is beszámolt, hogy az 1975-ben alapított cég adózott eredménye 2016-ban 271 millió euró volt az előző évi 241 millió euró után.

Az Armani Olaszország első számú divatipari cége. A rivális Prada az utóbbi időben forgalomcsökkenéssel küzd. A luxusipari konszerneknek jelentős károkat okoz a szürkepiaci árusítás és az olcsó hamisítványok megjelenése. Számos vásárló vesz világszerte hamisított luxuscikkeket, a vásárlások közel egyharmada pedig online shoppingolás.

Egyébként az LVMH, a Louis Vuitton márka tulajdonosa az egyik olyan luxusipari konszern, amelynél külön osztály foglalkozik a cég szellemi tulajdonjogainak védelmével. Már 2010-ben több mint 30 ezer hamisítási eljárást indítottak, ami világszerte több ezer hamis termék lefoglalását és bűnügyi hálózatok leleplezését eredményezte.

(HVG, 2017. július 26.)

 

Egymást falják luxusék

Megvette a Jimmy Choo-t a Michael Kors.

Talán a legismertebb luxus cipőmárkát, a Jimmy Choo-t – aminek kreálmányait híreséggek és méltóságok is előszeretettel viselik – vette meg a szintén luxusipari cég, a táskáiról ismert Michael Kors, számol be a fejleményekről az Origo.

A Jimmy Choo márka az 1990-es évek végén kezdett felemelkedni, amikor olyan hírességek kezdték viselték a lábukon, mint Diana hercegnő, vagy a Szex és New York sorozat főszereplője, Carrie Bradshaw. A márka cipőit az egész világon lehet kapni, legyen az London, Párizs, New York vagy éppen Tokió. 

Jimmy Choo egy ikonikus luxusmárka, ami összetéveszthetetlen lábbeliket, kézitáskákat és egyéb kiegészítőket kínál, nyilatkozta Michael Kors, tiszteletbeli elnök és kreatív vezető.

A Jimmy Choo-ba eddig háromszor invesztáltak magántőke-befektetők, mielőtt 2011-ben felvásárolta volna a JAB Holding több mint 500 millió fontért. A JAB – ami a Reinmann család érdekeltségébe tartozik – 2014-ben eladta a cég kisebb részét, de megtartott 68 százalékot, vagyis maradt többségi tulajdonos. A Jimmy Choo 2014-ben ment tőzsdére Londonban, 140 pennys árral. A részvények július 24-i záróára 195 penny volt.

Az üzlettel kiegyensúlyozottab, de koncentráltabb is lett a luxusipar, ugyanis még az év elején a Kors riválisa, a Coach megvette a Kate Spade &Co divatcéget. További hír a luxus világából, hogy teljesen bekebelezi a Christian Dior luxusipari holdingot a francia LVMH Moet Hennessy Louis Vuitton (LVMH).

(Origo, 2017. július 25.)

 

A Vuittoné lett a Dior

Teljes egészében. A legendás divatcéget az Arnault birodalomhoz csatolták.

Teljesen bekebelezi a Christian Dior luxusipari holdingot a francia LVMH Moet Hennessy Louis Vuitton (LVMH). A Bernard Arnault multimilliárdos és családja irányítása alatt álló LVMH 12 milliárd eurót is hajlandó fizetni a Dior még nem náluk lévő 26 százalékos részvénypakettjéért, tudósít a fejleményekről a Világgazdaság. Ezenfelül további 6,5 milliárd eurót adnak a Dior Couture-ért, az anyacéghez laza szálakkal kötődő divatruházati üzletágért. Az LVMH-nak a divatcégben már eddig is többségi részesedése volt.

A luxusipar piacvezetőjének tartott LVMH-nak a vétellel az a célja, hogy egy kézbe vegye az egész céget, átláthatóvá tegye a működést, bővítse divatruházati és bőráru-portfólióját, továbbá a teljes beolvasztással növelje profittermelő képességét, jelezte Bernard Arnault, aki rokonaival közösen 47 százalékot birtokol az LVMH-ban.

Egy Dior-részvényért 172 eurót és 0,192 darab Hermes-részvényt kínál az LVMH, ami 260 eurós ajánlatot jelent. A Dior részvényesei élhetnek ezzel az ajánlattal, vagy kikérhetik a vételárat Hermes-részvényben, vagy készpénzben. Az LVMH még 2014-ben tárazott be a Hermes részvényeiből, de a felvásárlási kísérlete akkor végül kudarcba fulladt.

Az LVMH-nál biztosra veszik ajánlatuk sikerét, s az ügylet zárását 2017 második félévére tervezik, mivel versenyjogi aggályok aligha merülhetnek fel. Egyébként a cserealapként felkínált Hermes árfolyama a rivális megerősödése miatt esett a tőzsdén, miközben a Vuittoné erősödött.

(Világgazdaság, 2017. április 26.)

 

Egyre menőbb a használt luxuscucc

A használt luxuscikk is drága. Egyre több a használt luxuscikket kínáló weboldal.

Egyre nagyobb a népszerűsége a használt luxustermékek piacának. Az elmúlt 4-5 évben ugyanis elindult egy változás, melynek nyomán megváltozott a vásárlóknak a luxuscikkekről alkotott elképzelése, nyilatkozta a Business Insidernek Alexis Clarbour, a luxuskiegészítők szállításával foglalkozó egyik weboldal igazgatója, az Origo beszámolója szerint.

A vásárlóik most már alaposabban előre tekintenek, és vásárlás közben azon is elgondolkodnak, mekkora értéke lesz a megvett terméknek később, esetleg akkor, ha szeretnék tovább értékesíteni azt. Ez persze nem az olcsóság keresését jelenti.

Ebben az esetben is a kimondottan a luxus iránt érdeklődőkről van szó, amit az is mutat, hogy például az ezen a honlapon kínált termékek átlagára 2.200 dollár, a legnépszerűbb márka pedig a Hermés.

Egyre többen keresik például a hitelességet igazoló papírokkal rendelkező karórákat is. Ez ugyanis pénzügyileg sokkal előnyösebb és okosabb vásárlásnak számít sokak számára, mondta az ilyen órák forgalmazásában utazó Crown&Caliber weboldal alapítója, Hamilton Powell.

A változás egyik legfontosabb oldala, hogy az interneten szinte minden információ beszerezhető a vétel előtt, amit az újraértékesítő weboldalak is kihasználnak. A luxuscikkek iránt érdeklődők tehát pontosan tisztában lehetnek az értékekkel, így egyre kisebb szerepet kapnak a divatos boltok és azok eladói. Mindezzel együtt jár a vásárlók sajátos lelkesedése is a különleges termékek iránt. Erre kiváló példa az edzőcipők piaca, amely alapvetően igen messze áll a luxustól. Ennek ellenére egyes modellek akár a luxuscikkek árait is megüthetik a fanatikus vásárlók körében az újraértékesítésben utazó weboldalakon.

A hamisítás veszélye is kisebb a használt cuccokat kínáló weboldalakon. A Portero, vagy a Crown&Caliber csak garantáltan eredeti termékeket árusítanak, amelyek ráadásul a lehető legjobb állapotban vannak.

Egyre népszerűbb az online ékszer- és karórapiac is. Várható, hogy a luxuscikkek más területein is nő majd az online vásárlás népszerűsége. A Crown&Caliber forgalma 2016-ban 70 százalékkal bővültek.

A luxust kínáló weboldalak mellett szól, hogy a boltokban gyakran csak a legújabb modelleket lehet kapni, ezzel szemben viszont a régi termékeket is árusító oldalakon olyan klasszikus ritkaságokat is el lehet érni, melyeknek egyre nagyobb a vonzereje a vásárlók szemében.

(Origo, 2017. február 13.)

 

Nem kapkodják a luxust a turisták

Kevesebbet luxuscikket vásárolnak Európában a turisták. Az angol luxuscégeknek jó a Brexit.

Egyre kevesebbet vásárolnak a turisták Európában luxuscikkekből. 2016. nyara gyenge számokat hozott a luxuspiacnak, aminek oka egyebek mellett  a kínai turisták vásárlási szokásainak változása, de a brexit is kedvezőtlenül hatott.

A turisták 2016. júliusában 14 százalékkal költöttek kevesebbet luxuscikkekre az öreg kontinensen, mint tavaly
júliusban, a Global Blue összegyűjtött adataiból. Ez a visszaesés az egész turisztikai ágazatra nézve is súlyos feszültség forrása, miközben a luxusszektor bevételeinek mintegy harmadát a turizmus adja világszerte. Az európai luxuscikkek esetében ez még jelentősebb, itt a bevételek fele a turistáktól származik.

Mindent összevetve alapvetően négy olyan tényező határozható meg, amely alapvetően hozzájárult ahhoz, hogy a turisták kevesebbet költöttek 2016. nyarán. Veszélyes a világ a turisták szemében: a franciaországi terrorcselekmények igencsak visszavetették az országba érkező turisták számát, különösen, hogy Franciaországot korábban elég biztonságos célállomásként tartották számon. Ez pedig jelentős csapást mért az olyan cégekre, mint a Louis Vuitton, vagy a Chanel, melyek termékei keresettek a turisták körében.

Nem fogy a luxus Európában, különösen Franciaországban, ahol 2016. júliusában 24 százalékkal csökkentek a turisták költései, ami elsősorban a terrortámadások turisztikai következményeinek hatása.

Drágul is Európa a turisták számára, mivel az euró kitartóan erősödik, a devizahatás pedig rányomhatja a bélyegét az értékesítésre. A Brexit az angolok számára jelentett gondot.

Visszafogottak a kínai turisták is. A luxuscikkeket vásárló kínai turisták különösen fontosak a luxuspiac számára. Ők viszont most sokkal kevesebbet költenek. Az egyik oka a kevesebb költésnek a jüan mintegy 8 százalékos leértékelődése idén az euróval szemben. Az egyre szigorodó kínai importkorlátozások is visszafogják a kínai turisták költekezését. A kínai szigorítások mögött egyébként az áll, hogy a nyugati luxuscikkeket gyakran használják megvesztegetésre.

A brexit-hatás különlegessége, hogy az egyetlen terület, ahol a turisták többet költenek, az Nagy-Britannia. Itt ugyanis
a fontban számolt vásárlások 6 százalékkal bővültek júliusban, amiben szerepet játszott az angol deviza gyengülése is az EU-tagságról szóló népszavazást követően. Az olyan brit luxusmárkák, mint a Burberry, vagy a Mulberry, emellett azzal is jól járnak, hogy a szigetország ma a legolcsóbb hely az adó visszatérítések után.

(Investor.hu, 2016. augusztus 20.)

 

Nem kell az ékszer

Leépít a Swarovski.

Az üveg- és ékszergyártással, valamint csiszolással foglalkozó osztrák Swarovski kétszáz dolgozójától válik meg a tiroli Wattensben működő üzemében, a kristályalkatrészek előállításának és értékesítésének területén. A kristályalkatrészek üzletágát a megváltozott piaci körülmények miatt átalakítják, a tervek szerint a jövőben leginkább a szolgáltatásokra, a termék- és az üzletfejlesztésre összpontosítanak.

A Swarovski a wattensi telephelyét a legfontosabb termelési és fejlesztési központtá akarja tenni, ezért a következő három évben több mint 90 millió eurós beruházást terveznek. A wattensi gyárban készül az összes kristály és ékszer, valamint itt található a Swarovski dizájn és innovációs központja is. A tiroli központban 2007. végén 6700-an dolgoztak, 2015. októberében 4800 főt foglalkoztatnak. Legutóbb 2014. év végén küldtek el 200 dolgozót, ők jellemzően a termelés területen végezték munkájukat. A kristálycsiszolókat előállító Tyrolit és az optikai műszereket gyártó Swarovski Optik cégeket magában foglaló Swarovski-csoport 2014-es forgalma 1,6 százalékkal meghaladva az előző évit, 3 milliárd eurót tett ki. A kristály üzletág 2,3 milliárd euró, a Tyrolit 600, a Swarovski Optik pedig 120 millió euró forgalmat hozott 2014-ben.

2015. szeptemberében a vajdasági Szabadkán adta át a Swarovski azt a bővített gyárcsarnokot, amely 380 dolgozót foglalkoztat és 2016. közepéig további 170 munkahelyet ad majd. Az 1895-ben alapított cégnek a világ 170 országában több mint 2500 üzlete van, és 30 ezer embert foglalkoztat.

(Magyar Nemzet, 2015. október 14.)

 

Azért még csipkedik a luxust

A francia Hermes csak csillogott-villogott 2014-ben.

Jó évet zárt a méregdrága táskáiról ismert francia Hermès luxuscég 2014-ben, bár 2015-ben már kisebb növekedést várnak. A luxuspiaci környezet nem volt kedvező 2014-ben, mégis kétszámjegyű növekedést könyvelhetett el a cég. A kínai piac lassulása mindenkinek fáj, de a Hermès a legfelső kategóriás luxuscikkek piacán tudott még kapaszkodni.

Az elmúlt időszakban lehetett olyat hallani,hogy a "túlzottan" népszerűvé váló márkanevek (így a Louis Vuitton, Gucci) már veszítik el korábbi vásárlóikat. Az Hermès ezzel szemben mindig is csak egy szűkebb vásárlóközönséget célzott meg, éppen a csúcson. Erre persze más is gondolt, így az LVMH-nál is átszabták Louis Vuitton márkájuk piacának célterületét, még árat emeltek is, ami a legutóbbi eredményekben már látszik is. Hasonlóan tett a Gucci is, amely márka egyébként a Kering céghez tartozik.

Az Hermès gyakorlatilag minden térségben nőtt v, nem is akárhogyan, Amerikában 15, Japánban 13, míg  más ázsiai régiókban szintén 13 százalékkal, annak ellenére, hogy a lassuló kínai kereslet is visszahúzta. Európában viszont egyszámjegyű volt a növekedés (7%), dz ez jónak számított az elmúlt évek tükrében.

A profit 9%-kal nőtt, míg üzemi eredményhányada csökkent az Hermès-nek, a 2013-as 32,4 százalékról 31,5 százalékra, de még így is ebben a mutatóban vezető a legnagyobb luxuscégek között. 2015-ben kisebb növekedésre számít a cég, 8% körüli mértékben.

(Investor.hu, 2015. március 25.)

 

Na, már az ékszer sem a régi

A Tiffany, a legnagyobb ékszeres a földbe harapott.

Jobbat vártak, de a várakozásoktól elmaradó eredményeket ért el 2014. harmadik negyedévében a Tiffany. A világ egyik legnagyobb ékszerforgalmazójának nettó profitja egy év alatt 60 százalékkal, 38,3 millió dollárra esett vissza. A részvényenkénti nyereség (EPS) 76 centre csökkent, egy centtel elmaradva az elemzők várakozásától.

A Tiffany árbevétele 959 millió dollár volt 2014. harmadik negyedévében, a várt: 968 millió dollár helyett. A cég profitja részben a japán piac gyengébb kereslete miatt esett vissza jelentős mértékben. A szigetországban az áfaemelés és a gazdasági visszaesés rontotta az értékesítéseket, ami miatt 6 százalékkal esett vissza az üzletek forgalma éves alapon.

Az ékszergyártó az eredmények ismeretében visszavett az ezévi előrejelzésből, így csak kisebb ütemű árbevétel-növekedésre számít erre az évre. A 2014. évi évi profitvárakozásokat viszont fenntartotta a cég, így 4,2-4,3 dolláros EPS-sel számol.  A Tiffany a versenytársakhoz hasonlóan a nemzetközi piacokon tapasztalható gazdasági lassulással és a geopolitikai feszültségekkel viaskodik az ékszerpiacon. A cég erőteljesebb marketing-kampánnyal és új üzletek nyitásával szándékozik fenntartani a növekedését.

(Investor.hu, 2014. november 25.)

 

A luxus csúcsok nem kopnak

A francia luxus töretlen.

A több millió forintos Birkin bőrtáskákat is gyártó francia Hermès profitja nőtt 2013-ban, elsősorban amiatt, hogy magas nyereséghányadú termékeket tudott értékesíteni.

A cég üzemi eredménye közel kilenc százalékkal növekedett, egy év alatt 1,2 milliárd euróra, ami megfelelt az elemzői várakozásoknak. Emellett üzemi eredményhányada is emelkedett (32%), ami azt mutatja, hogy a céget nem érinti a luxusiparban látható lassulás. Termékeivel inkább legvagyonosabb vásárlóréteget célozta meg, ahol magasabb profit érhető el.

A luxuscégek elsősorban a nagyon fontos piacnak számító Kína lassulása miatt szenvednek, ugyanis az ázsiai luxusszektor lényegesen alacsonyabb növekedést mutat, mint a korábbi időszakban. Az Hermès-hez hasonló startégiát próbál megvalósítani egyébként a Louis Vuitton anyacége, az LVMH is.

Az Hermès egyébként 900 embert vett fel 2013. során, 2014-ben pedig azt tervezi, hogy két egységet is létesít Franciaországban. Az Hermès annak is köszönheti eredményeit, hogy a magas kereslet ellenére korlátok között tartotta üzlethelyiségeinek számát, sőt, bizonyos termékeknél várólistát vezetett, ezzel is fenntartva termékei luxuspresztizsét.

A Japánon kívüli ázsiai térségben 16 százalékos árbevétel növekedést ért el a cég, míg Amerikában 14 százalékost, Európában pedig 12 százalékost.

(Investor.hu, 2014. március 20.)