kirakatles₪plázarítus

Appenin: három Aldi boltot ad

Az Appeninn Holding a boltos világban lépeget. Beruház, fejleszt, épít bolthelyiségeket. És bérlőkkel is számol.

A 18 Spar üzlet megvásárlása után az Appeninn Holding bejelentette, hogy 513 millió forintos vételáron megvásárolt Miskolcon egy kereskedelmi fejlesztésre alkalmas ingatlant, írja a Világgazdaság.

A miskolci üzleten túl az Appeninn szerződést kötött további két ingatlanra Egerben és Biatorbágyon. A három ingatlannal kapcsolatban a cég hosszú távú bérleti szerződésekről tárgyal az Aldival. A jelenleg különböző fázisban lévő tranzakciók során az országban számos, saját beruházásban megvalósuló zöldmezős ingatlanfejlesztésekre, valamint meglévő ingatlanok átalakítására kerülhet sor az elkövetkező öt évben. Az Appeninn Holding kiemelkedő hozamra számít az ügyletekből, amelyeket részben saját erőből, részben pedig bankhitelből fedez.

Az ügyletek közül a miskolci, felépítménnyel bíró ingatlan mintegy félmilliárd forintos vételárát az Appeninn Holding már kifizette. Itt az ALDI saját beruházásban építi át az ingatlant, majd bérbe veszi az Appeninn projektcégétől. Emellett várhatóan további zöldmezős beruházásokra is sor kerül, az Appeninn szerződést kötött két vidéki ingatlanra. Az Egerben és Biatorbágyon található ingatlanokon a társaság saját kivitelezésben épít áruházat hosszú távú bérbeadási céllal. Az elkövetkező öt évben megvalósuló tranzakciók értéke egyenként 3-5 millió euró között mozog és az előzetes kalkulációk alapján kiemelkedően magas, fizetett bérleti díj szerinti hozamot jelentenek majd.

Az Appeninn a közelmúltban tette közzé növekedési stratégiáját, amelynek egyik jelentős eleme kiskereskedelmi ingatlanok fejlesztése Magyarországon és a közép-kelet-európai régióban. A most bejelentett ügylet szerves része ennek a fejlesztési stratégiának.

(Világgazdaság, 2018. augusztus 8.)

 

Magyar láncok: a fittség ára a fogyókúra

A CBA, a COOP és a Reál Hungária bolthálózata háromszázzal csökkent 2017-ben. Az élelmiszeres piac 6%-os folyóáras átlagos növekedését egyikük sem érte el. De nehezebb is nekik, fogyókúra nélkül pedig nem is bírják.

A május 31-i határidőt követően megjelentek a 2017-es esztendő boltos beszámolói is, és ezekkel együtt a különféle értékelések, mérlegek is. Az egyik hagyományos, egyébként a legátfogóbb boltos rangsor a Trade Magazin összeállításában nem csak az élelmiszerboltok forgalmát, hanem az egyes láncok botjainak számát is bemutatja. Ez fontos információ, hiszen nem közömbös az értékelésekben, hány bolttal is ügyködik egy-egy lánc. Persze, egyebek mellett az is számít, milyen nagyok a boltok, hiszen például az Auchan 19 nagy alapterületű hipermarkettel nagyobb forgalmat csinál, mint a Penny kétszáznál több diszkonttal. És a kisbolt-nagybolt versenyképességének különbözősége éppen a legnagyobb gondja a magyar láncoknak.

Kíméletlen a nyomás: a legtöbb nyűg a kisboltokkal jár

De hát az alaposságnak megvan a maga folyománya is, főleg, ha a 2017-es mutatókat összehasonlítjuk az előző évivel, vajon mi is változott. Elöljáróban azonban meg kell jegyezni, hogy a kisbolt jár a legtöbb munkával és a legnagyobb költségekkel. Sok településre kell egy-egy kisboltba kevés árut eljuttatni, ami például irdatlan fuvarköltséget jelent, egy-egy darab, kilónyi, vagy liternyi élelmiszerféleségre számolva, szemben a nagyobb alapterületű hálózatokkal. és a szervezeti elaprózottság további hátrányokat is okoz, például több boltvezető, vagy éppen pénztár kell ugyanakkora forgalomhoz egy kisebb alapterületű boltokból álló bolthálózatban.

De hát a vásárló nagyon szigorú, válogat is sokat. A boltok között is. Az eredmény pedig az, hogy miközben 2017-ben az élelmiszeres boltok forgalma - folyó áron, tehát a pénztárban hagyott pénzzel számolva - 6%-kal nőtt, a Coop-nál 4%-kal, a Reál Hungáriánál 2%-kal és a CBA-nal 1%-kal emelkedett. A három lánc egyébként ezerötszáz milliárdot visz a 4.800 milliárdos élelmiszerbolti piacból, ami 30% feletti részesedést jelent. De hát a multik gyorsabban nőttek, ami viszont némi újabb arányvesztést jelent.

CBA, Coop, Reál: háromszáz bolttal kevesebb

A láncok, amikor a boltjaikról beszélnek, igyekeznek minél szélesebb hatókört bemutatni. Ez nem véletlen, hiszen például a közös beszerzésben a beszerzési ár ettől nagyon is függ, a toplista pedig, ha pontos, akkor egy fontos üzenet a beszállítóknak is.

Fontos az is a magyar láncoknál, hogy mindenütt vannak franchise partnerek, vagy a lánchoz szorosan kötődő tagok és olyanok is, akik csak lazábban, például pusztán egyszerű árubeszerzéssel kapcsolódnak oda, de többel nem (egyszerűbben: csak vásárolnak a láncok nagykereskedéseiben, kisebb, nagyobb gyakorisággal).

Az előbbiek alapján például a CBA-nál ezer körül, a Coopnál két és félezer körül mozog a láncokhoz szorosabban kötődő boltok száma. A Reálnál - itt inkább csak a bolt alapterülete alapján lehet sorolni - a nagyobbak száma félezer alatt mozog. Bökkenő a tisztánlátásban, hogy a Coop a korábbi években nem adta meg a lánchoz szorosan nem tartozó boltjainak számát, így nála csak az "összesen" alapján lehet figyelemmel kísérni a változásokat, de ők kijelentették, hogy zártak be boltokat 2017-ben. A 2017-es rangsorhoz a CBA és a Coop adott adatokat, a Reálé viszont becsült adatok. Hát, ilyen is van.

Mindent egybevetve, már amiről van információ, végül az rajzolódik ki, hogy a magyar élelmiszeres láncoknál a hozzájuk szorosabban, vagy lazábban kötődők körében 2017-ben háromszázzal csökkent a boltok száma. Ez a boltszámban 3%-os csökkenés. Ebben volt boltbezárás is, de az is lehet, hogy ha egy bolt kiszorult a láncok köréből, még nem biztos, hogy be is zárt. Összességében egyébként a teljes magyar boltos élelmiszer kiskereskedelemben ezerrel csökkent a boltszám 2017-ben: aki nem szedte össze magát, ami sokszor lehetetlen, az bármennyit koplalt is, végleg tönkrement.

A magyar láncok körében a boltmustra végeredménye a következő: 

magyar láncok boltjai 2016 2017 változás
CBA 2.177 2.086  - 91
Príma, Cent, CBA 1.031  995  - 36
Cél, Partner 1.146 1.091  - 55
Coop 5.012 4.910 - 102 
lánchoz tartozó
 .
2.563
lánchoz nem tartozó  . 2.347
Reál 2.185 2.049  - 136
Reál Élelmiszer 570  490  - 80
Reál Pont 1.615 1.559 - 56 
Összesen 9.374   9.045 - 329
KSH, Trade Magazin,

(blokkk.com, 2018. június 3.)

 

Azért van, aki nyit boltot

2017-ben négyezerrel csökkent a boltok száma. De nem csak bezárnak, hanem nyílnak is boltok. A legnagyobb élelmiszeres láncok 2-3 év alatt több mint 100 boltot nyitottak. Igaz, ennek nagyobb fele franchise, de van benne új is szép számmal. Van, amiben a Spar lepipálta a diszkontokat.

A boltos világ harctere a bolt, az üzlethelyiség (persze, a weben csak jelképesen). Folyamatosan forgolódik a bolthelyiségek piaca is, van, aki bezár, van, aki nyit. Egyenlőre sokkal több bolt zár be, mint amennyi kinyitott.

És persze egymás között is cserélgetik a boltosok a bolthelyiségeket. Nem Baldauf úr volt az első, aki bolthelyiséget adott át (ő bérbe) nagyáruháznak, még ha az multi is. A CBA-nál maradva például a fővárosi Pasaréti ternél 2015 előtt egy CBA bolt volt, ma már Aldi. De fordítva is pörgött a bolthelyiség piac, hiszen 2012-ben a CBA és a Coop vette át a Match és a Profi üzleteit. A Cora-t akkor elhalászta az Auchan. És bizony Coop bolt helyén is nyílt multi nagyáruház.

A bevásárlóközpontokban is megy az adok-kapok, folyamatosan cserélődnek a bérlők. Ez is üzlet. És arra is van példa, amikor a verseny megkövetelte ésszerűség jegyében alapterületet szűkít a nagyáruház, aminek egy részét bérbe adja más boltosnak. Ezt teszi a Tesco, de másik példát kiragadva Budaörsön az Aldi egy Praktiker áruházban választott le magának egy boltnyi helyet. És nem csak az élelmiszerpiacon folyik a bolthelyiség háború, hiszen iparcikkes boltok is jönnek, mennek, zárnak, nyitnak. Van már harmadik Ikea áruház például, vagy éppen a Media Markt lopakodott be a Tescoba, ahol ott a H&M, vagy jön a CCC is, és sorban áll a Reno, vagy a Decathlon (ő is nyitott a közelmúltban új üzletet). És kivonult már korábban a Marks&Spencer.

A leghevesebb boltos csata az élelmiszerpiacon robbant ki

Nem véletlen. A Coop lánc a közelmúltban úgy fogalmazott, hogy a nagyobb alapterületű bolthelyiségek irányában mozdul el (de az is kiolvasható a cégcsoport közleményéből, hogy kisebb boltokat ugyanakkor bezárt). Az sem véletlen, hogy a kereskedelempolitika összehangolásáért felelős volt miniszteri biztos éles szavakkal illette az Auchannak, a Lidlnek és a Sparnak üzlethelyiségeket bérbeadó CBA-sokat. Ketten is vannak CBA-s bérbeadók, de mint utaltunk rá, nem ez volt az első eset a boltra hazai és multi boltos között. A dolog pikantériája pedig az, hogy azért a volt biztosnak is van igazsága, persze nem feltétlenül a kritika élében, az már politika (hiszen coopos boltok is vándoroltak már más nagyáruházhoz, például Aldihoz), hanem a kicsik támogatásának szükségességében, mint célban.

És akkor ott van még a plaza-stop is, de hát a bolt az bolt. A web ráadásul az élelmiszeráruházak csatájának újabb színtere, ahol meg fognak jelenni még újabb szereplők is. A benzinkút is hadszíntér, de ez nem az Auchan és az Aldi összecsapásával kezdődött, az pedig mellékszál, hogy a Tesco innen már korábban kivonult, hanem a vasárnap boltzárral 2015 tájékán, amikor a Spar vitte a boltjait a benzinkutas shoppokba.

Jó, de mi is történt a legnagyobbaknál

Nyitogattak boltokat, szorgalmasan. Az tény, hogy a pláza-stop miatt ez most sokkal nehezebb, és a sarki fűszeres ennek csak örül. Az elmúlt 2-3 év boltnyitási eseményeit próbáltuk kibogozni, már amennyire ez lehetséges, mivel azért vannak homályos pontok is egy-egy lánc életében.

A hiperek lassabban mozogtak, az Auchan indította meg szupermarket hálózatát, de még az elején jár. A Tesco csak fittebbé igyekezett válni a kisebb alapterületekkel, hiába, a diszkontok erre őt is rákényszerítették. 

A Spar nagyot hasított a franchise rendszerével, aminek azért nem csak üzleti, hanem reklámértéke is van, hiszen a vásárló sokkal többször botlik az utcán Sparos feliratú boltba.

És a diszkontok. Lassan, de építkeztek folyamatosan, régi boltosok helyére is belépve. A diszkontok száma 43-mal nőtt, a legnagyobb élelmiszerboltok száma pedig összesen 45-tel, amiből kiolvasható az is, hogy zömmel a diszkont cégcsoport hálózata bővült. Franchise tagokkal együtt pedig 117 a boltszám növekedés ebben a körben, tehát így nézve a Spar lepipálta a diszkontokat:

  Aldi Auchan Lidl Penny Spar Tesco
boltszám ma
132
21
170
212
379 (+147)
206
boltszám
2015
107
19
164
200
381 (+75)
208
változás + 25 + 2 + 6 + 12 + 2 (+72) - 2
blokkk.com gyűjtés, Trade Magazin, Spar: zárójelben a franchise boltok

(blokkk.com, 2018. május 31.)

 

A boltbezárás tartja a lelket a boltos világban?

Az elmúlt években ötödével nőtt a boltos forgalom, miközben húszezerrel csökkent a boltok száma, a foglalkoztatottak száma viszont nem változott. Az MKIK szerint van munkaerőforrás a boltbezárásban is, közben pedig az agrárminiszter boltokat venne. Folyik a főzőcskézés a konyhában.

Az Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a Portfolio-nak nyilatkozva sok más kérdés mellett rávilágított arra, hogy a magyar gazdaság legnagyobb gondja a munkaerőhiány, ami - tesszük hozzá mi - nagyon is igaz a boltos világra is. A munkaerőhiány orvoslásának egyik forrása az MKIK elnök megítélése szerint ugyanakkor a mikrovállalkozók egy szűk köre lehet, akik "egyik napról a másikra élnek", és a közterheket is nehezen tudják fizetni. Van ilyen a kereskedelemben is, tesszük hozzá megint.

A boltos kereskedelemben a statisztika szerint az elmúlt öt esztendőben összesen több mint 20 ezerrel csökkent a kiskereskedelmi értékesítőhelyek száma. Ez a legszűkebben mérve is legalább 20 ezer embert jelent, akiknek megszűnt a foglalkoztatási lehetősége a boltokban. A tönkremenetel utolsó pillanatában általában már csak egy-egy ember marad a boltban, hiszen a létszámmal is spórolni kell.

A tönkrement boltok vállalkozóinak, dolgozóinak nyomon követése nyilván nehéz, hiszen arról nincs nyilvános adat, hogy vajon egy-egy bezárt bolt emberei merre veszik útjukat a foglalkoztatás világában, hiszen maradhatnak a szakterületen belül, vagy szedhetik a sátorfájukat és vándorolhatnak másik ágazatba, vagy éppen külföldre is. Az összesített végeredmény azonban már ismert, ez pedig a foglalkoztatottak száma, ami összességében - nagyságrendjét tekintve - nem változott semmit az elmúlt években, 2018 elején 367 ezer fő volt. Ez viszont azt jelenti, hogy a boltbezárás révén szabaddá váló legalább 20 ezer foglalkoztatott nyomán (amibe a vállalkozó és az alkalmazott is beleszámít) a létszám nem nőtt. És persze, lehetne nagyobb is a baj.

Lényeges kérdés ugyanakkor a létszám oldaláról is, hogy a boltos világ is átrendeződik, a nagyobb alapterületű egységek súlya és a webkereskedelem is. Ezekben azonban a korszerű technológia, műszaki berendezés, logisztika ugyanakkora forgalomhoz már nem igényel  ugyanannyi embert, mint a kisebb bolt. Pontosan ebben rejtőzik a versenyelőnye (a kedvezőbb beszerzési ár mellett), tehát egy az egyben nincs is szükség feltétlenül ugyanannyi munkáskézre. De a növekvő hálózatok és a bővülő piac nyomán azért folyamatosan keresik a friss munkaerőt ők is.

A végeredmény tehát, hogy a bezárt boltok legalább 20 ezer embere valahol nagyon kellett a munkaerő piacnak, de a munkaerőhiányt nem enyhítette. Nélkülük persze lehetett volna nagyobb is a baj a munkaerőpiacon.

CBA, COOP: ők is kisebb pályán játszanak

A legnagyobb hazai láncoknál is van boltszám csökkenés.

A legnagyobb hazai láncok közül a CBA három ágon fut. A hagyományosnak számító CBA franchise rendszer boltjai mellett a Príma áruházak láncolata és a webshopja is ott van. A hagyományos CBA boltok száma csökkent valamelyest az elmúlt években, de Príma áruházból is kevesebb van. Néhányat bérbe adtak a Lidlnek, az Auchannak és a Sparnak, a honlapjukon nyilvántartott a Príma boltok száma pedig 120. Korábban viszont ez több volt (a Trade Magazin rangsora szerint 2015-ben 140).

A COOP lánc pedig legutóbb, május 23-i közgyűlése nyomán arról adott hírt, hogy  a munkaerőhiány, a kistelepülések korösszetétele és jövedelmi viszonyai kihívást jelentenek ma és a jövőben is. Ezzel összefüggésben a boltösszetétel jelenlegi trendje a hálózaton belül a nagyobb méretű üzletek felé tolódik el, emellett az élelmiszer-kereskedelem egészét érintő kistelepülési nehézségek az üzletek számának kismértékű csökkenését hozta. Tehát boltokat kellett bezárniuk a kistelepüléseken, nem csak egyes hétköznapokon, hanem végleg.

A diszkontok, a Spar, vagy az Auchan közben folyamatosan fejlesztik hálózatukat.

Főzőcskézés

Időközben Nagy István agrárminiszter úgy nyilatkozott, hogy az agrártárca révén ösztönzött integrációk működésének eredményeként előbb a feldolgozók, húszéves távlatban pedig már a kiskereskedelmi láncok is termelői tulajdonban lesznek.

Kérdés persze, hogy melyik láncra, vagy csoportra gondolt. És húsz év nagy idő, így az is kérdés, hogy a boltos világ merre mozdul a földkerekség fejlett térségein. A magyar boltos világ eddig ezeket az irányokat követte, ami persze nem volt kötelező. De hát végső soron a vásárló döntött arról, hogy hol és hogyan szeretne vásárolni. Ez a rend viszont nem sokat változhat a jövőben. Persze, nem a tulajdonos kiléte számít a vásárló szemében, hanem az, mit és milyen körülmények között kínál a boltjában a vállalkozó. És mennyiért.

(blokkk.com, 2018. május 28.)

 

Kitört a bolthelyiség háború

A pláza kótya-vetye mellett sorozatban robbannak a petárdák az üzlethelyiség piacon. A bolthelyiség piac nagyon pörög, az elmúlt hónapokban 40 nagyobb bolthelyiség tulajdonosa, vagy bérlője csere-berélődött. Maradt még Spar boltja az Erste-nek, de izgulhat más is. Az Aldi a CBA nyomdokaiban nyomul nagyon.  

A boltos piacot nem tudta megforgatni a politika, ráadásul fakult valamelyest a pláza-stop is, melynek célja a multi élelmiszerláncok terjeszkedésének a megállítása volt. Rögvest meg is kell jegyezni, hogy a kisboltosok, akiknek körében az elmúlt évtizedben 30 ezerrel csökkent a boltszám, ezt azért nagyon nem bánják. De akadnak kerülőutak.

Az üzlethelyiség piac viszont nagyokat pörög, ezen keresztül pedig tovább formálódik a boltos kótya-vetye új dizájnja. Hiába, a piac nagy úr, még ha nem is tetszik mindenkinek, de a helyiségbérleteken keresztül lehet terjeszkedni.

Zsíros falat, vagy zsíroskenyér

A plázákat, vagy az üzlethelyiségeket ugyanúgy lehet adni-venni, mint a kiflit, vagy a zoknit. Az árak persze különbözőek, az ügyletek összetettsége is. A magyar boltos forgalom már ötödik éve folyamatosan bővül, így a fogyasztói piac oldaláról jó üzletnek kínálkozik a bolthelyiség is. De azzal is kell számolni, hogy előbb-utóbb majd jönnek a hullámvölgyek is. A piac már csak ilyen.

Az üzlethelyiségeket forgató tulajdonosok azzal számolnak, ugyanúgy mint bármely más termék, szolgáltatás esetében, hogy jó üzlet-e megvenni, vagy nem a helyiséget. És hosszabb, sokéves távlatban méricskélnek, egyrészt az ingatlan értékének várható piaci fel-, vagy leértékelődésével, mennyit ér majd néhány év múlva, amin lehet nyerni és bukni, másrészt ott van a bérleti díj. Ez lehet zsíros falat, vagy zsíroskenyér, ami úgyszintén piacmenet kérdése.

Bolthelyiség bérlet: arany kalitka, vagy kaloda?

Nincs statisztika arról, hogy a magyar boltos világban milyen a saját tulajdonú, vagy a bérlemények aránya, sem darabban, sem négyzetméterben. A tét összesen 17 millió négyzetméter és több mint 130 ezer bolt lenne, a vendéglátókról, vagy egyéb szolgáltatókról nem beszélve. De hát az üzlet az üzlet, így feltehetően a kisebb alapterületű boltok kiesnek a nagy bolthelyiség adok-kapokból, így feltételezhetően mintegy 15-20 ezer üzlethelyiség foroghat nagyobb érdeklődés közepette az ingatlanpiacon (beleértve a plázák boltjait is).

A plázáknál egyértelműbb a kép, a tulajdonos, aki általában nem kereskedő, bérbe adja a bolthelyiséget, itt körülbelül tízezer üzlet mozog, hiszen folyamatos a bérlőcsere. A plázáknál maradva, csak példaként említve, a közelmúltban tulajdonoscsere volt az Eurocenternél, a Family Centernél, a Praktiker áruháznál Szombathelyen, de gazdát cserélt a Pólus, a Campona és az Aréna Pláza is. Nagy is a sürgés-forgás a plázák bérlői között. És nem kell nagyon messzire menni, hogy egy plázás bolt esetében mit jelent a bérleti díj (amit a pláza tulajdonosa szed, a bérlő boltos pedig fizet a bevételeiből), hiszen például a vasárnapi boltzár 2015-2016-os időszakában késhegyig menő vita robbant ki a rövidebb nyitvatartás miatt. 

A nagy üzletláncok részben saját tulajdonú, részben bérelt bolthelyiségben ügyködnek. A helyiségbérletek lehetséges súlyára éppen a közelmúlt bolthelyiség adás-vételének felfutása világított rá. És ehhez hozzákapcsolódik, hogy a pláza-stop éppen a helyiségbérlet piacon keresztül hagyott szabadon egy ösvényt, ahol lehet lopakodni előre.

CBA, Appeninn, Atrium: van itt rejtély is

Nagy kérdés, hogy a pusztán boltpiaci megfontolások mellett vajon más irányú piacszerzési szándék meghúzódik-e az üzlethelyiségek kótya-vetyéje mögött. A bolthelyiség bérbeadója olyan tulajdonos, mint bármely más, aki bármivel számolgathat egy jobb üzlet reményében, még - kizárólag a példa kedvéért - akár azzal is, hogy a frissiben továbbdobja a megvásárolt ingatlant. Vagy valamikor később.

A CBA-s bérbeadások egyszerűbbnek tűnnek (a Lidl 7, az Auchan egy boltbérlet után perkálnak a korábban a pláza-stop lelkes pumpálójának számító CBA-nak).

Az Erste és az Appeninn bolthelyiségek boltja már jobban elgondolkodtathatja a piacot. A 18 üzlethelyiség elpasszolása 4,5 milliárd forintért már adhat okot találgatásra, de abban semmi kivetnivaló nincs, ha valaki akár boltos helyiségpiacot, vagy - akár később erre építve - boltos piacot építene.

Az Erste Befektési Alapnak egyébként legutóbbi nyilvános (2016-os) éves beszámolója szerint több mint 30 kereskedelmi ingatlanából 24 bérlője a Spar, az Erste Euro Ingatlan Befektetési Alap több mint 50 kereskedelmi ingatlanából pedig ugyancsak 24 (bár egyes esetekben nem állapítható meg hajszál pontosan a bérleti helyzet, lehet utánaszámolni). De végül úgy tűnik, hogy a 48 Spar bérlős Erste tulajdonból annak harmadát vitte az Appeninn. Hogy minek, az majd előbb-utóbb kiderül.

Rejtélyes az Atrium ingatlanbefektető kivonulása. Egy ok miatt a boltos piac oldaláról, mégpedig azért, mert eladott 13 darab üzlethelyiséget (meg mást is), ahol a bérlő a Penny Market. A rejtély oka, hogy nem tudni egyenlőre, ki  az üzlethelyiségek vevője.

Javában zajlik a bolthelyiség keringő

Vándorolnak a boltosok boltról boltra. Érthető, ha döntő részben a pláza-stop miatt a multi áruházak körében a leghevesebb a felkérés és a lekérés. Néhány példa.

Az Auchan nemrégiben nyílt szekszárdi áruháza ugyancsak bérlet, a már említett budapesti CBA-s bolt mellett. De van hiper, aki bérbe is ad egyre nagyobb területet, például néhány Tesco áruházban megjelent a Media Markt, a hipereknél hagyományos üzletsoros felállás mellett.

Az Aldi, akinek jelenleg 128 üzlete van, nemrégiben beházasodott a budaörsi Praktikerbe, a barkácsáruház egy darabját  bérelve. Az elmúlt években rátenyerelt több Coop boltra is, például Balatonfüreden, Szántódon, Balatonalmádiban (Pólus-Coop boltok helyén). De belenyúlt a CBA-ba is már korábban, így Budapesten a Pasaréti téren, valamint a Csepel és a Szeged plázákban, de van boltja a Vásárcsarnokban is. Legutóbb a Debrecen Plázában nyitott, de tegyük hozzá, hogy ezek bérelhető üzlethelyiségek voltak, ahol nem a CBA-val, hanem a plázákkal boltolt. Az egyik közelmúltbeli üzletnyitás is, a budapesti Kondorosi út 7. alatt, egy korábbi CBA bolt helyéhez kötődik.

CBA bolt volt a budapest Váci út 201. szám alatt is, ahol most már a Lidl fogadja a vásárlókat.

A Penny az elmúlt egy-két év laza távlatában többek között a budapesti Lehel csarnokban is színre lépett, a Garay téri piacra viszont már korábban betört. A Spar is harapott már korábban a CBA-ból, amikor a Savaria Plázába vonult be, még vagy két esztendővel ezelőtt. A Spar egyébként a franchise-ban nyomul nagyon, 24 Spar partner és 38 Spar market üzletével. A vasárnapi boltzár idején a benzinkutakat nyomta meg a Spar Expressz boltjaival, amiből van vagy két tucatnyi. És jó néhány bevásárlóközpontban ott van bérlőként, a hagyományai révén.

Azért van kockázat is

Úgy tűnik, lesz itt mozgás még bőven és a piaci birkózás egyik korábbiaknál nagyobb terepe az üzlethelyiség lesz a boltos világban. Ugyanakkor korábban már voltak tapasztalatai annak, ha bérleti díjat kell fizetni, az azért vitára is adhat okot, ha esetleg változik a piacmenet, vagy ha váltani kíván - bármilyen irányban - a bérbeadó.

(blokkk.com, 2018. február 16.)

 

Szorgosan nyitogatják a boltokat a diszkontok

A Lidl és az Aldi is karácsony előtt nyitogatja az új boltokat.

A Lidl a főváros XIII. kerületében, az Aldi pedig a XX. kerületben nyitott új boltot, írja a Napi.hu. A Lidl közben egyezkedett több, a CBA-hoz tartozó üzlet átvételéről, eközben bővítette a hálózatát az új egységgel. A legújabb Lidl üzlet a XIII. kerületi Victor Hugo utcában kapott helyet.

A versenytársak is persze ott vannak a környéken, az üzlettől egy sarokra van már egy Aldi, de konkurens lehet többek között a Lehel piaci Penny is. A Lidl-höz hasonlóan egyébként az Aldi is lépett, a XX. kerületi Székelyhíd utcában nyitott új boltot december közepe táján, majd Sátoraljaújhely egy másik új egység helye.

A három boltlánc - Aldi, Lidl, Penny - közül a Penny áll a legjobban, több mint 200 üzlete van országszerte. A Lidlnek több mint 170 egysége van, az Aldi 110 felett jár. Az Aldi egyébként be is jelentette, hogy közép- és hosszú távon további üzletekkel számol, egy 200-250 üzletből álló hálózat kialakítását tűzték ki célul.

(Napi.hu, 2017. december 18.)

 

Most egy Coop boltra tenyerelt rá az Aldi

A Polus Coop gyengén muzsikált, már harmadik boltját adja el az Aldinak: úgy tűnik, nem mindegyik hazai vállalkozás tud nagyáruházat üzemeltetni. Balatonalmádi csatatér lesz: a Pennyre rányit az Aldi.

Az Aldi november 10-én Balatonalmádiban nyitja meg 115. áruházát. Az Aldi a 2008. évi magyar indulását követően 2011-ben már 75 áruházánál tartott a láncépítésben. Hiába van 2012. óta plázastop (két szakaszban, az első 2014. végéig tartott, a második 2015. elején indult némileg átkozmetikázva, jelenleg is tart), az Aldi 2014. decemberében már a 100. áruházánál tartott, most novemberben pedig a 115. boltját nyitja meg.

A multi láncok, akik ellen a plázastop igazából megszületett, elég csavaros észjárással kerülgetik az áruházépítési akadályokat. A plázastop kezdeti időszakában egyszerűen átépítettek egy teljesen más szereppel felruházott helyiséget, például bankfiókot, mozit. A jogalkotó sem volt persze rest utánajárni a dolognak, így rövid idő után az építési tilalmat megtoldotta az átalakítási tilalommal, sőt, erre még rátett egy lapáttal és az élelmiszerboltok parkolóhely szabályait is megszigorította (egyebek mellett az önkormányzatoknál már nem lehet pénzzel megváltani a kötelező parkolóhely építést).

Ja, akkor majd boltot veszünk

Furfangban nincs hiány, így az elmúlt időszakban a diszkontláncok megcélozták a bevásárlóközpontokat, valamint a piacokat, és mivel a vásárlók kedvelik őket, kevés ellenállásba ütköztek a terjeszkedésnek ezen a terepén. Az Aldi mellett a Penny is választott ilyen ösvényt a hálózatbővítéshez.

De hát ez kevés, hiszen a piac feszes tempót diktál, így megkezdődött a nehezebb sorsra jutott hazai áruházak felvásárlása is. Ez a másik legtisztább terepe a plázastop kikerülésének, amihez persze nem csekély mértékben hozzájárult egyes hazai boltosok döcögős üzletmenete.

Az Aldi már több CBA bolt helyén ott van, így Budapesten a Pasaréti téren, valamint a Csepel és a Szeged plázákban, de van boltja a Vásárcsarnokban is.

A Polus Coop, a Coop lánc egyik zászlóshajója a balatonalmádi áruházával már a harmadik hadállását adja el az Aldinak

Az önkormányzatok kimutatásai szerint a Polus Coop már két boltját eladta az Aldinak, 2016-ban Balatonfüreden és Szántódon meg is nyitotta helyükön új áruházait (az önkormányzati boltnyilvántartásokban persze felelhetők pontatlanságok).

A Polus Coop piaci helyzete beszámolói szerint folyamatosan romlott az elmúlt években. A Polus Coop a Coop üzletlánc nyolc nagykereskedelmi központjának egyike, cégközpontjával Ajkán. A mérlegbeszámolók szerint árbevétele az elmúlt években csendben olvadozott. 2015-ben 12,4 milliárdos árbevételt könyvelhetett el, ez azonban 2012-ben még 16,9 milliárd forint volt. Ez azt jelenti, hogy árbevételének negyedét bukta a Polus Coop az elmúlt években. 2011-ben még nyereséges volt a cég, de 2012-ben már nem. A veszteséghullám folytatódott 2013-ban és 2014-ben is. 2015-ben már újra eredményes volt a cég gazdálkodása, de ennek ára volt. Az éves beszámoló szerint 2015-ben tizenegy telephelyen fejezték be gazdasági tevékenységüket (év közben 47 kiskereskedelmi üzletet működtetett a cég).

A Polus Coop egyébként 2012. előtt a CBA lánchoz tartozott, ekkor pártolt át a Coop csoporthoz. De hát a nagyáruházhoz nagy lánc, komoly logisztika és erős beszerzés kell, ami a diszkontoknál nemzetközi szinten szervezett. Úgy tűnik, ettől sok hazai boltos messze áll.

És indulhat a Penny-Aldi csata

A Polus Coop balatonalmádi áruháza a több ezer négyzetméteres Tempo üzletközpont legnagyobb boltja. A 71-es út mellett helyezkedik el, tehát jól elérhető. De hát a Penny áruháza ugyanezen az útvonalon van, csak éppen a város központjában. A két áruház közötti távolság egyébként nem nagy, főleg nem autóval, de biciklivel is csak pár perc. Örülhet a vásárló, diszkontból jó lesz a választék, de a többi élelmiszerbolt kapaszkodhat rendesen.

(blokkk.com, 2016. november 7.)

 

Rálépett az Aldi a CBA tyúkszemére

A diszkont láncok gyarapodtak, a hazaiak töpörödtek a vasárnapi boltzár időszakában is. Az Aldi több CBA bolt helyébe lépett. Szigorúak a vásárlók.

Nem véletlen, hogy záporoznak a kereskedelmet szabályozni szándékozó ötletek. Tapossák egymást az áruházak szerte a világban, ez a piaci verseny. Jó ez a vásárlónak, hiszen ő dönt a boltválasztásról, végső soron pedig az áruházak sorsáról, de nem kedvez annak, aki alulmarad a megmérettetésben.

A diszkontok szerte a világban a legszaporább iparosai a bolti, áruházi kiskereskedelemnek. Magyarországon is a boltos kiskereskedelem leggyorsabban bővülő csatornája a diszkontpiac. Az elmúlt években is nőtt a diszkontok piaci részesedése az élelmiszer kiskereskedelemben, ráadásul a hálózatuk is fokozatosan továbbépült. Ismeretes ráadásul, hogy 2012-től az úgynevezett pláza-stop alapján 2014. végéig a 300 négyzetméternél, 2015-től a 400 négyzetméternél nagyobb áruházak építése tilos, persze azért felmentés adható. A pláza-stopról köztudott, hogy a nemzetközi élelmiszer áruházak, ezen belül pedig elsősorban a diszkontok gyors röptéjét hivatott fékezni, de mások közül azért többen is kaptak végül építési engedélyt. A diszkontok építkezését lefékezte ugyan a pláza-stop, de terjeszkedésüket megállítani nem tudta. Nem véletlen, hogy némelyikük működő élelmiszer áruházat vett át, vagy más lánc helyett már ő bérel üzlethelyiséget bevásárlóközpontban.

A külhoni élelmiszer áruházak a pláza-stop ellenére nem is olyan lassan ugyan, de folyamatosan terjeszkednek. Az Auchan 2012-ben meglévő 13 hipermarketje mellé felvásárolta a Cora 7 nagyáruházát, a Spar a Tesco mellett megjelent a benzinkutak shopjaiban, emellett pedig százas nagyságrendben építi ki franchise rendszerét. Egyedül a Tesco kényszerült fogyókúrára. A diszkontok minden résbe benyomulnak, a korlátozások ellenére (pedig még a parkolóhely építési kötelezettséget is megszigorították, egyebek mellett megtiltva az önkormányzatoknál a megváltási lehetőséget) folyamatosan hizlalják hálózatukat. A hazai láncok közül egyébként a CBA és a Coop bevásárolt a Magyarországról kivonult Match és Profi üzletekből (2012-ben a CBA 48, a Coop 62 profi és Match üzletet vett meg).

Olvadozik az élelmiszer boltok hálózata

A Központi Statisztikai Hivatal kimutatása szerint 2015. végén közel nyolcezerrel kevesebb kiskereskedelmi értékesítőhely volt, mint 2013. végén (149 ezerről 141 ezerre esett a számuk). Ezen belül viszont az élelmiszer boltok hálózata csak kisebb mértékben zsugorodott. Számuk 2015. végén 42.271 volt, 1.376 darabbal kevesebb, mint 2013. végén (tíz évvel ezelőtt 48 ezer volt a számuk, ami lassú, de folyamatos csökkenést jelent hosszabb távon).

Az előbbiekhez képest a három külhoni diszkont esetében más kép rajzolódik ki. A diszkontok 2013-2015. között együtt 26 új árusítóhelyre tettek szert. A hazai láncok viszont nem lógtak ki a sorból, hálózataik száma félezer darab üzlettel (505-tel) csökkent:

külhoni diszkontláncok 2015 2013 hazai élelmiszer láncok 2015 2013
Aldi 107 93 CBA 2.267 2.538
Lidl 164 159 COOP 5.260 5.480
Penny 200 193 Reál Hungária 2.300 2.314
együtt 471 445 együtt 9.827 10.332
Trade Magazin, láncok üzleteinek száma,

A 2014-15. évi időszak a külhoni áruházakat korlátozó különböző szabályok mellett az online kassza bevezetésének és a vasárnapi boltzár indításának az időszaka volt.

Rálépett az Aldi a CBA tyúkszemére

Érdemes néhány példát kiragadni arról, amikor éppen a legnagyobb hazai üzletláncok helyén jelent meg a külhoni diszkont. Az okok sokrétűek, de a lényeg hasonló minden esetben: a hazai láncnak nem volt gazdaságos az áruházának működtetése.

Hozzátartozik a képhez, hogy a diszkontok szigorú rendje arra irányul, hogy egy kiflit, egy liter tejet, vagy egy kiló lisztet a legkisebb költséggel tudjanak eladni a vásárlónak, persze a legalacsonyabb, legkedvezőbb áron. Ehhez a szupermarketnél, vagy a hipermarketnél szűkebb választék, raklapos árukihelyezés, kevés eladó tartozik, az áru mozgatása pedig óramű pontossággal megtervezett. A pénztárnál is ügyelnek arra, hogy a vásárló mielőbb túljusson a pénztárcája megcsapolásán (a pénztárosok keze villámgyorsan jár a rövidebb sorban állás érdekében).

Néhány árusítóhelyre az elmúlt időszakban végül rátenyereltek rá a diszkontok, közülük az eddig megismertek a következők:

Csepel Pláza, Budapest
1211 Budapest II. Rákóczi Ferenc út 154 -170.
A CBA Cent 2016. áprilisában bezárt, az Aldi 2016. augusztusában kinyitott.
Balatonfüred
Petőfi Sándor utca 80.
Az Aldi 2016. júniusában nyitott, a Pólus Coop Delta ABC helyén (itt sem egyértelmű az önkormányzati kimutatás).
Szeged Pláza
Kossuth L. sugárút 119.
A CBA cent 2016. januárjában bezárt, az Aldi 2016. májusában nyitott.
Szántód
Május 1. utca 10.
A Pólus-Coop 2016. februárjában végleg bezárt, az Aldi 2016. júniusában kinyitott.
Budapest IV. Óceánárok u. 3-5.
Bonyolultabb történet, mivel az önkormányzat kimutatásai a házszámokat illetően nem egyértelműek. Több üzlet is megfordult az Óceánárok utca elején, volt itt CBA és Profi diszkont is. 2016. áprilisában az Aldi nyitott itt üzletet (de egy helyet a Rossmann is elfoglalt a környéken).
Budapest, II. Pasaréti tér
A CBA 2015. nyarán bezárt, az Aldi 2015. decemberében kinyitott.
Savaria Plaza
Szombathely, Körmendi út 52.
Itt a Spar nyit boltot, 2016. szeptemberében, a CBA 2015. december bezárt.
Budapest XIII. Lehel Csarnok
1134 Budapest, Váci út 9-15.
Döntetlenre áll a Lehel csarnok. Korábban a CBA Lehel Csarnok indította itt a boltját, de időközben, 2016-ban megjelent a Penny Market is.
Pécs Plaza, Sopron Plaza
2015. decemberében a CBA mindkét helyen bezárt, még nyitott, jön-e és kicsoda a helyére. A Debrecen Plaza CBA üzlete 2014. nyarán zárt be, helyén kaszinó nyílt.

(blokkk.com, 2016. augusztus 16.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.