butikpórázon₪vásárlóktere

170 webáruház fennakadt a rostán, de hogyan

A fogyasztóvédelem meglehetősen szűken méri a tájékoztatást a hatósági ellenőrzésekről. Megpróbáljuk kihámozni azt a keveset, amit lehet. De a webáruházak vásárlói számára legfontosabb fogyasztóvédelmi vétségeiről nincs információ. Csak íróasztal mögül ellenőriznek? Nem tudjuk.

A korábbi években a fogyasztóvédelmi hatóság részletes tájékoztatást adott az ellenőrzések tapasztalatairól. A vásárlóktól nyilván nem várható el, hogy ezeket minden vásárlás előtt részlétesen áttanulmányozzák, de a sajtóbeli híradásokban, vagy  a civil fogyasztóvédelmi szervezetek felhívásaiban azért a legfontosabbak előbb-utóbb megjelentek és mindenki - vásárló, szolgáltató egyaránt - okulhatott belőle. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság beolvasztásával a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumba azonban ezek a tájékoztatások a 2017-es esztendőben már meglehetősen soványra sikeredtek, csupán rövid összefoglalók jelennek meg a szaktárca honlapján. Természetesen nem a rövidséggel van a baj, hanem a szűkszavúsággal. És mintha a legfontosabbakkal nem is foglalkozna a hatóság, vagy ha igen, akkor hallgat róla.

A webáruházak ötöde súlyos hibát követ el, de mit is

A fogyasztóvédelem hivatalos tájékoztatása szerint 2017-ben több mint 800 webáruházat ellenőriztek. Összefoglaló jelentés egyébként a webáruházak ellenőrzéséről utoljára a 2015-ös esztendőről készült, a 2016-os összefoglalóra feltehetően már nem maradt idő a hatósági átszervezés közepette (a járási hivatalokhoz helyezték át a fogyasztóvédelmi ügyintézés jelentős részét). 2017-ről sem jelent meg eddig még egy rövid összefoglaló sem, pedig állítólag egyik kiemelt területe volt a fogyasztóvédelmi ellenőrzéseknek a webkereskedelem.

Némi tapasztalat azért összegezhető így is. Az egyik legfontosabb, hogy az ellenőrzött webáruházak ötöde követ el súlyos hibát a jelenlegi jogszabályi keretek alapján. A bejegyzésünk készítéséig a fogyasztóvédelem honlapján 170 olyan webáruházat tüntettek fel, melyek a vonatkozó (453/2016. számú) kormányrendelet  alapján súlyos hibát követtek el.

A kormányrendelet szerint súlyos hiba az, amikor például a webáruház a szerződéskötést megelőzően nem tájékoztatja a vásárlót az előírt adatokról, vagy felróható magatartása miatt a fogyasztó a jogszabályban meghatározott elállási jogával nem tudott élni. De ide tartozik az is, ha tisztességtelen általános szerződési feltételt alkalmazott, amit bíróság is megállapított. A tájékoztatási hiányosságok közé tartozik például (a teljesség igénye nélkül), ha egy webáruház elhallgatja a nevét, székhelyét, postai címét, telefonszámát, telefaxát, elektronikus levelezési címét, ahová a fogyasztó a panaszait címezheti, a teljesítés, így különösen a fizetés, a fuvarozás és a teljesítési határidő feltételeit, a panaszkezelés módját. De kötelező az elállási nyilatkozatminta feltüntetése is a webáruház honlapján, és tájékoztatást kell adni a kellékszavatosság és a termékszavatosság, vagy éppen a jótállás feltételeiről is.

Nos, úgy tűnik, ezeket a tájékoztatási kötelezettségeket szigorúan ellenőrzi is a fogyasztóvédelem, hiszen tájékoztatása szerint a súlyosan vétő webáruházak mindegyike hibázott a vásárlók tájékoztatásában. Való igaz az is, hogy jelentős részük - röpke számvetésünk alapján a 170-ből 104 - már ki is javította a hibát, amit a fogyasztóvédelem kiemelt - szép zöld színű - szövegezéssel fel is tüntet a honlapján.

A vétkezők túlnyomó része kisebb vállalkozás, multinak nyomát alig lelni közöttük (7 darab volt).

És a jogszabályok alapján, aki feljut a súlyos hibát vétő webáruházak listájára, két évig ott is marad (a fogyasztóvédelem meg is adja ennek tól-ig dátumát). A nyilvánossággal egyébként nincs is baj, van annak visszatartó ereje, bár ha a hatóság is igazolja - szép zöld betűkkel - a hiba kijavítását, az akár egy jó bizonyítvánnyal is felér, ami azért érdekes, mert a vétkező webáruházak honlapjára egy kattintással át lehet ugrani. De ha már a hatóság is igazolja, hogy hibátlan, akkor lehet, hogy érdemes is.

Jó, de mi van akkor, ha nem jön meg a rendelés, késik, nem az van benne, vagy más az ára

A vásárló nem jogász, tehát minden információ hasznos lehet számára. Nyilván bosszantó, ha egy webáruház nem, vagy nehezen érhető el, de hát akad belőlük bőven. Így ha úgy érzi a vásárló, hogy elakad a tájékozódásban, legfeljebb egy-két kattintással továbblép egy másik webáruházba.

Kérdés ugyanakkor, hogy a vásárlót mi bosszantja leginkább. Gyaníthatóan nem feltétlenül csak a tájékoztatás hiánya, bár nyilván az is, főleg, ha reklamálni akar, és nem sikerül. Ebből kiindulva azért eléggé íróasztalhoz kötöttnek tűnnek az ellenőrzések, bár azt nem szabad eltagadni, hogy a tájékoztatási kötelezettségek betartása is fontos.

De a vásárlót más is érdekli. Így például mi van akkor, ha nem tud élni a 14 napos elállási jogával. A fogyasztóvédelem egy ilyen esettel találkozott ellenőrzései során. Megtévesztő tájékoztatást négy webáruház adott. Egy akadt, aki nem adott jótállási jegyet, a következtetéseket pedig az olvasókra bízzuk, vajon mi lehet még.

Az internetet böngészve ugyanis, hiszen ha már web, érdemes ott is körülnézni panaszügyben, például a közösségi oldalakon, akad más jellegű panasz bőven. Elég csak a késedelmes szállításokra gondolni (amiről ugyan sokszor nem a webáruház tehet, de hát mit érdekli ez a vásárlót a csillagszóró meggyújtásakor). De előfordul az is, hogy mást hoz a postás, mint amit rendelt a vásárló, és a csere, vagy az elállás a nem kért holmitól akadozik jócskán. Vagy a számlán a honlapon feltüntetett ártól eltérő, az előre kifizetettnél kisebb összeg szerepel. Vagy éppen fordítva, az utánvétes fizetéskor az ár más nagyobb a korábban nézettnél. És az elállási jog gyakorlásával is esetenként azért akad gond (bár olyan példa is van, amikor a vásárló megdicséri a webáruházat a gyors ügyintézésért és pénz visszafizetésért). A jótállás intézése is azért akadályokba ütközik, néha, vagy többször, a meghibásodást követő utánjárás nehézségeiről sokat lehet hallani (amikor a webáruház és a szerviz pingpongozik a vásárlóval). 

Úgy tűnik, próbavásárlásból már kevesebbre futja a fogyasztóvédelemnél. Egészen pontosan erről nincs semmilyen információ. Pedig a vásárló nagyobb bajai ott lehetnek, ahol közvetlenül a pénze forog kockán.

(blokkk.com, 2018. február 9.)

 

Látványos eredmény, ha a webáruházak 88%-a továbbra is hibázik?

A fogyasztóvédők szerint látványos eredményeket hoztak az e-kereskedelem fogyasztóvédelmi ellenőrzései. Közben a lényeg nem javult itt semmit, továbbra is ugyanúgy hibáznak a webáruházak.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2017 október 30-i közleménye szerint látványos eredményt hoztak az e-kereskedelemben végzett fogyasztóvédelmi ellenőrzések. A közlemény szerint 54 százalékról 14 százalékra esett vissza a fogyasztóvédelmi jogsértést ismételten elkövető webáruházak aránya 2017-ben. A jelentős javulás az elektronikus kereskedelem fogyasztóvédelmi ellenőrzéseit szigorító, 2016 decemberében az Országgyűlésben elfogadott törvénymódosításnak köszönhető, a szaktárca szerint.

Az említett törvénymódosítás lényege egyébként az, hogy a kis- és középvállalkozás webáruházak első alkalommal elkövetett jogsértése esetén továbbra sincs bírság, de az ismételt ellenőrzés során ugyanolyan hiba miatt 200 ezertől 2 millió forintig terjedő büntetést szabhat ki a fogyasztóvédelmi hatóság. A 2017 elejétől élő új szabály fonák oldala, hogy más értékesítési csatornák esetében a fogyasztóvédelmi bírság legkisebb összege 15 ezer forint. A különbség tizenháromszoros, a 200 ezer forintos minimumbírság kizárólag az e-kereskedelemben létezik.

És a lényeg

Tény, hogy a webáruházak - döntő részben a kkv-k - rengeteg adminisztrációs, tájékoztatási hibát követnek el, a korábbi években is ez volt a jellemző. De hát ezeknek a hibáknak a jelentős része csekély súllyal bír, hiszen nem veszélyeztetik a vásárló egészségét, biztonságát, vagy éppen más valós érdekeit. Ezt az is alátámasztja, hogy a súlyosan vétő webáruházak aránya - erről már nem szól a közlemény - sokkal kisebb, 20% körül van. A kormányzati értékelés bökkenője csupán az, hogy az ellenőrzéseken valamilyen hibával lefülelt webáruházak 88%-os aránya - az utolsó nyilvános adat szerint ennyi volt 2015-ben - nem változott, ezt a szaktárca közvetve el is ismeri.

És ez a gyakorlatban a vásárló oldaláról azt jelenti, hogy ha weben vásárol, egy fikarcnyit sem változott 2017-ben annak a valószínűsége, hogy hibás webáruházba ütközik. Hiszen ha a fogyasztóvédelmi ellenőrökkel ez változatlanul 88%-os arányban fordult elő 2017-ben - ők mondják - akkor a vásárló veszélyeztetettsége semmit sem javult.

Tehát az égvilágon semmit sem ért a bírságszigorítás, hiszen a webáruházak ugyanannyit hibáznak, mint korábban, még ha javítgatják is az első ellenőrzést követően. A vásárlót pedig nyilván az érdekli elsősorban, pontosan az, mennyi az esélye annak, hogy ha vásárol, hibás webáruházba botlik. Nos, első körben ugyanannyi, mint régebben.

És hány webáruházat büntetett meg a fogyasztóvédelmi hatóság

Az NFM szerint az ismételten fülön csípett webáruházak közül - tehát akiket másodszor is, ismételten ellenőriztek - a korábbi években tapasztalt 54 százalékhoz képest mindössze 14 százalékuknál volt szükség bírság kiszabására, amely látványos fejlődést jelent. Szerintük.

Nos, a nyilvános adatok szerint 2012-2015 között, négy esztendő alatt összesen 22 webáruházat bírságolt meg a hatóság, 2015-ben például mindössze hármat. A 2017 évi ellenőrzésekről szóló közleményből viszont nem derült ki, hogy hány webáruházat ellenőrzött ismételten a hatóság, így az sem, hányszor szabtak ki 200 ezer forint legkisebb bírságot. Az említett 14% akár azt is jelentheti, hogy darabszámban az előző, 2016 évinél több webáruházat bírságoltak meg, de akkor - egy másik oldalról közelítve - hol itt a javulás

És milyen vétségekért. Ennek az adatnak a hiánya értékelhetetlenné teszi a tájékoztatást, súlytalanná a minősítést. Természetesen, ha ismertté válnak megfelelő újabb adatok a webáruházak ellenőrzéséről, akkor lehet majd pontosabban értékelni.

Súlyos bírságot csak súlyos vétség után

Hiába a suvickolás, ha az ellenőrzött webáruházak 88%-a hibázik továbbra is, akkor a bírságszigorítás lényegi eredményt nem hozott. Ezen az értékelésen sem segít, hogy az ismételten ellenőrzöttek körében kisebb volt a hibaarány, hiszen a vásárló esélyeit a jó webáruházra ez nem nagyon javítja.

Ha ilyen rémisztő a helyzet, de a bírságemelés semmit sem változtatott ezen, akkor inkább más irányú megoldáson kellene törni a fejet. Az adóhatóság például már kitalálta az úgynevezett támogató eljárást, aminek lényege, hogy a vállalkozással együtt javítják ki a hibát. És ez nem ellenőrzés, bár jegyzőkönyv felvételével zárul. És működik.

A szokásos 15 ezer forintnál nagyobb legkisebb bírságot pedig csak a súlyosan vétkező webáruházak esetében lenne célszerű egyáltalán mérlegelés tárgyává tenni. Ennek oka az, hogy ismételt ellenőrzéskor, ha a feltárt hibát már korábban is elkövette a webáruház, akkor annak bármilyen csekély a súlya, a bírságkiszabás 200 ezer forintnál indul. És ez azért messze nincs arányban az általános 15 ezer forintos alsó bírsághatárral, főleg, ha ugyanolyan hibáról van szó.

Nem okozna nagy nehézséget egy magasabb bírsághatár rányomása a kizárólag súlyos hibát vétő webáruházakra. Ennek oka rém egyszerű, hiszen a súlyosan vétő webáruházakat amúgy is köteles közzétennie az NFM-nek, ez ugyancsak egy 2017-től élő új szabály (a súlyos hibákat egy kormányrendelet határozza meg). A súlyosan vétő webáruházak száma egyébként 100 körül van jelenleg, az NFM fogyasztóvédelmi oldalán található összegzés szerint. Ez viszont azt is jelenti, hogy az ellenőrzött webáruházaknak ugyan 88%-át elkapják valamilyen szabálytalansággal, de közülük csak 20% az, aki súlyosan vét a szabályok ellen (a súlyosan vétők természetesen az ellenőrzöttek köréből kerülnek ki). És ez azért már mást sejtet, mint egy puszta 88%-os arányszám a vétkezőkről. Ráadásul a súlyosan vétkezők nagy része is kijavítja a hibáit, egyébként zömében kis- és középvállalkozások (multi alig akad egy-kettő közöttük).

A súlyosan vétő webáruházak számát, arányát. mivel a nyilvánosságra hozatal új, 2017-től élő szabály, nincs esély összehasonlítani a korábbi évekkel, méricskélve a változásokat. A lista a szaktárca honlapján egyébként úgy olvasható, hogy a vétkezők honlapja ugyaninnen el is érhető. Csak hab a tortán, hogy ha valaki kijavította a hibáit, amire garancia maga a hatóság, az oda is van írva, így itt található hibátlan webáruház is (ha a hatósági ellenőrzés alapos volt). Kapnak egy kétéves reklámot is a vétkezők, mivel ennyi ideig kell őrizni a listán lévőket. Nem rossz kárpótlás.

Szűkszavú mérleg

A közlemény egyébként röviden kitér arra, hogy az NFM internet laboratóriuma és a fogyasztóvédelmi hatóság 2017-ben együttesen több mint félezer webáruházat vizsgált. Ebből azért az már kiszámolható, hogy 440 felett járt a vétkező webáruházak száma, a jelzett 88%-os hibaarány mellett.

Az e-kereskedelmi vállalkozások részéről tipikus hiányosságnak tekinthető a 14 napos elálláshoz kötődő részletes tájékoztatás elmaradása. Sok esetben az elállási jog gyakorlását többletfeltételekhez, például eredeti, bontatlan csomagolás meglétéhez kötik. Problémák merülnek fel az elérhetőségi adatok közlésével is, ami azért fontos, mert itt láthatja a vásárló, hogy hazai webáruháztól rendel-e, ugyanis csupán a magyar nyelvű honlap és a „.hu” végződés nem garantálja ezt.

Vannak már vizsgálati jelentések, csak éppen a webáruházaké hiányzik

A korábbi években az akkor még önálló Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság alapos, tárgyszerű jelentéseket tett közzé vizsgálatairól. Nyilván a megbírságoltak körében nem ezek bírságrésze lehetett a legnépszerűbb olvasmány, de el kell ismerni, tanulságos és szakmai oldalról hasznos képet rajzoltak ezek a jelentések a fogyasztóvédelmi ellenőrzések tapasztalatairól.

Nos, végül az NFM is nekiveselkedett és nemrégiben közzétett egy sor 2017. évi fogyasztóvédelmi vizsgálati jelentést, összesen 13 szakterületről. Ezek azonban nem olyan részletes beszámolók, mint a korábbiak, hanem csak rövid összefoglalók - olyannyira, hogy nem is jelentésnek, hanem összefoglalónak hívják ezeket, így 1-2 oldalas olvasmányokról van csak szó. Egyes területeken ez kiegészül táblázatokkal, mellékletekkel, de nem kell félni attól, hogy sok időt vesz el ezek átfutása. A rövidség persze önmagában nem hiba, de a részletek is fontosak.

A 2017. évi webkereskedelmi ellenőrzésekről nem tett közzé összefoglalót az NFM - eddig.

(blokkk.com, 2017. október 31.)

 

Digitális jólét: jön a tizenháromszoros bírság

Az Országgyűlés december 13-án megszavazta, hogy az ismételt jogsértés esetében a legkisebb fogyasztóvédelmi bírság 200 ezer forint lehet a webáruházakban, miközben más boltokban az alsó határ csak 15 ezer forint. Az ötletet a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara adta.

Az Országgyűlés december 13-án olyan döntést hozott, hogy ha egy webáruház ismételten hibát követ el, akkor a fogyasztóvédelmi bírság legkisebb összege 200 ezer forint lesz, miközben ez jelenleg minden más esetben csak 15 ezer forint. A tizenháromszoros bírsághatár emelés csak a webáruházakat érinti.

Az már bebizonyosodott, hogy a valóban magas hibaarány adminisztratív vétség, ráadásul olyan csekély súlyúak, melyek tartalmukat nézve semmilyen módon nem veszélyeztetik a vásárlók egészségét, testi épségét, biztonságát, vagy éppen pénzügyi érdekeit. Például ha hiányzik egy weblapról, hogy a szerződéskötés nyelve magyar, az különösebb bajt nem okoz. Nem véletlen, hogy bírságot csak elvétve szab ki a fogyasztóvédelmi hatóság.

Meg kell jegyezni, hogy azok a valóban súlyos cselekmények, melyek hamisítást, adócsalást jelentenek, nem a fogyasztóvédelmi, hanem az adóhatóság és a rendőrség hatáskörébe tartoznak.

A legnagyobb probléma a friss döntésben az, hogy szigorúbb fellépés a jelenlegi bírságolási rend alapján is elérhető, hiszen a fogyasztóvédelmi bírság alsó határa valóban csak egy alsó határ, ki lehet szabni magasabb bírságot annak megemelése nélkül is. Ez csak elhatározás kérdése, a kormány javaslatára az országgyűlési döntés azonban más irányt vett.

A bírságok átlagos összege sem túl magas, ami megint csak a vétségek csekélyebb súlyára utal. A legfontosabb pedig az, hogy az arányokat nézve a webáruházakat sem bírságolják nagyobb mértékben, mint a többi boltost:

e-kereskedelem ellenőrzése 2012 2013 2014 2015
ellenőrzött webáruház 165 185 162 169
kifogásolt webáruház 116 129 130 148
kifogásolási arány 70% 70% 80% 88%
határozatok száma (kötelezésre és bírságra együtt) 77 88 95 113
bírságolt webáruházak száma 2 11 6 3
bírságok összege együtt (forint) 80.000.- 470.000.- 735.000.- 275.000.-
átlagos bírság (forint) 40.000.- 42.727.- 122.500.- 91.667.-

Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság

A Kamara bedobta magát

Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága november 24-i ülésén - nem kétséges, alaposan - megvitatta a javaslatot. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára a vita során elmondta, hogy "a javaslat maga a bírság összegére vonatkozóan szintén egy érdekképviseleti szervezettől, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarától érkezett". A bizottság ülésének jegyzőkönyve szerint azonban hozzátette, hogy "a kormánynak továbbra sem célja és továbbra sem lesz célja az, hogy bírsággal sújtsa a vállalkozásokat".

A kérdés mindössze annyi ezek után, hogy akkor miért kellett megemelni a bírsághatárt a kormány kezdeményezésére, ráadásul az NFM első javaslata kizárólag a kis- és középvállalkozások esetében nyomta volna meg a bírságrendet (a kormány honlapján az egyeztetések első körében közzétett tárcajavaslat szerint). A maguk módján szépítettek második körben, így egységesen minden webáruházra rátolva a kétszázezres bírságlécet, amit a fogyasztóvédelmi ellenőröknek előbb-utóbb át kell ugraniuk.

Mit tesz majd egy kis webáruház, ha megbírságolják 200 ezer forintra? Bezár. És mit tesz az a kis boltos, aki webáruház nyitásán töri a fejét? Nem nyitja ki. És nem érti, akkor miért olyan fontos is a digitalizáció. Persze, a hibákat ki kell javítani, de nem ezzel az eszközzel.

(blokkk.com, 2016. december 14.)

 

Digitális jólét: jön az Amazon, miközben a magyar webáruházakat elkergetik a tizenháromszoros bírságemeléssel

A legkisebb fogyasztóvédelmi bírság 200 ezer forint lehet a webáruházakban, miközben más boltokban az alsó határ csak 15 ezer forint. Ezek után olcsóbb lesz a határon túlra pakolni a szervert, így ezrével menekülnek majd el a kis webáruházak.

Az amerikai Amazon, a világ legnagyobb webáruháza bejelentette, hogy ezentúl a magyar vásárlók megrendeléseit házhoz is szállítja. Bizonyára megéri neki, ami azt jelenti, hogy sok magyar vásárló a távoli webáruházból vásárol. Közben pörög a magyar digitális jólét programja, csak éppen rossz irányt vett az e-kereskedelem szabályozásával.

Az Országgyűlés döntéselőkészítésének utolsó szakaszában van az a fogyasztóvédelmi törvény szigorítását célzó javaslat, mely elfogadása esetén a webáruházak, internetes szolgáltatók második alkalommal hibázva 200 ezer forintnál kisebb bírsággal nem úszhatnák meg az ellenőrzést, bármilyen csekélység is a vétség, ha a fogyasztóvédelmi ellenőr bírság kiszabását tartja szükségesnek. Ez azért rémisztő, mivel a fogyasztóvédelmi törvény jelenleg minden boltfélére egységesen azt rögzíti, hogy a fogyasztóvédelmi bírság legkisebb összege 15 ezer forint. A különbség tizenháromszoros. Egy kisvállalkozás életében pedig 200 ezer forint nagy pénz.

A fogyasztóvédelmi igazgatás (mely helyettes államtitkárságként a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium része) eredeti javaslata még úgy szólt a kormány honlapján közzétett tervezet szerint, hogy a jelenleg általános 15 ezer forintos alsó bírsághatár csak a kis- és középvállalkozások esetében ugrott volna 200 ezer forintra, ha a weben kereskednek. De hát arra már némi noszogatás után rájöttek a fogyasztóvédők, milyen pikáns helyzet lenne, amikor egy kkv 200 ezer, egy nagy webáruház meg csak 15 ezer forintos bírsággal számolhat a kisebb szabálytalanságok esetében (nyilván az alsó bírsághatárt a kisebb szabálytalanságok esetében veszik elő a fogyasztóvédelmi ellenőrök). Így az igazgatás a számára legegyszerűbb megoldást választotta, mégpedig azt, hogy akkor minden webkereskedő esetében 200 ezer forintnál kezdődjön a bírságolás.

(A második alkalom azért fontos kitétel, mivel a kis- és középvállalkozások egy általános szabály szerint, ha az ellenőrző hatóság első alkalommal talál hibát, - a legsúlyosabb eseteket leszámítva - nem büntethetők.)

Pedig sokkal ésszerűbb eljárás lett volna még egyszer figyelmesen elolvasni a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság ellenőrzési jelentéseit, melyek csak a felületes olvasók számára lehetnek olyannyira aggasztóak, hogy tizenháromszoros bírságszigor kellene. Ezek a jelentések valóban úgy indítanak, hogy a webáruházak az átlagosnál többet hibáznak. Az ellenőrzési beszámolók alaposabb elemzése azonban már egy sokkal árnyaltabb képet mutat a webáruházak szabálykövetéséről és egyáltalán nem támaszt alá egy ilyen durva bírságszigort, amit minél kisebb egy webáruház, annál inkább megszívhat, ráadásul a kormány digitális jólét elnevezésű programjának szellemiségével merőben ellentétes. Pontosan azokat a kisvállalkozásokat veszélyezteti, akiket segíteni kellene beépülni a digitális világba. De hát majd legfeljebb a határon túlra pakolják a webáruházukat a kicsik, hiszen a digitális világ egyik előnye éppen az, hogy a határok már nem sokat számítanak, szabad a vásár.

A fogyasztóvédelmi igazgatás az államigazgatás berkein belül arra hivatkozik, hogy 2015-ben az ellenőrzött webáruházak 88%-a hibázott, szemben a 2014. évi 80%-kal, döntő részben pedig a kis- és középvállalkozások (ezért is szólt az első javaslat arról, hogy kizárólag a kis- és középvállalkozások bírságolása szigorodjon). Ebben az esetben pedig - szerintük - a legokosabb megoldás a bírságok emelése. Sajnálatos ugyanakkor, hogy az NFH jelentéséből az is egyértelműen kiderül, miszerint a feltárt hibák döntő része olyan adminisztrációs hiányosság, ami semmilyen módon nem sérti a vásárló pénztárcáját, vagy biztonságát, de jogait sem.

Csupán a statisztikát nyomja fel például, amikor a webáruházak számottevő része elmulasztotta honlapján feltüntetni, hogy a szerződéskötés nyelve magyar, amiről pedig bizonyára előbb-utóbb könnyen meggyőződhet a vásárló. Ezen az ellenőrzöttek negyede bukott el 2015-ben. Felesleges is egyébként ilyen kötelezettséget előírni, elégséges lenne csak azt, amikor más nyelven is van erre mód. Bőven akad más hasonló apró-cseprő adminisztrációs hiányosság is, ami persze hiba, de nem ok az elvakult bírságszigorra.

Dicséret is akad: a fogyasztóvédők évente betűpontossággal ismételgetik

Az NFH jelentése betűpontossággal ismétli meg 2013-ban, 2014-ben és 2015-ben is azt, amikor a webáruházak szépen tudtak javítani az ellenőrök szerint: "a próbavásárlások tapasztalatai alapján megfigyelhető ugyanakkor, hogy a szolgáltatók egyre nagyobb része nemcsak tisztában van a kötelezettségeivel, de el is ismeri az internetes vásárlások esetében a fogyasztók számára többletjogot jelentő elállási jog gyakorlásának lehetőségét, amely alapján megtéríti a fogyasztó által kifizetett összegeket, ha a megrendelt termékek visszaküldésére kerül sor". Az elismerés szófűzére három év alatt egy betűnyit sem változott, egyébként a webszabályok egyik legfontosabb tételére utal, a 14 napos elállási jogra, amit lám-lám javuló formában betartanak a webáruházak.

Eleve nem is apró szépséghibája a fogyasztóvédelmi igazgatás hozzáállásának egyébként, hogy a fogyasztóvédelmi törvény a bírságolás rendjéről szólva meghatározza az arányosság követelményét, ami azt jelenti, hogy az elkövetett vétség súlyához kell igazítani a bírságolást: egyszerűen fogalmazva kis hibáért kisebb, nagy hibáért nagyobb bírság jár, így a törvényben meghatározott alsó bírsághatár csak az alja az ellenőrzés pénzben mérhető elmarasztalási lehetőségeinek. Ennek tükrében sem indokolt a legkisebb bírság megemelése, hiszen e nélkül is kiszabható 200 ezer forint bírság, persze, csak ha indokolt.

A legfontosabb mutatója a fogyasztóvédelemnek a bírság: ilyet alig kaptak a webáruházak

Az alaposság nyomdokain érdemes több esztendő fogyasztóvédelmi jelentéseit végigbogarászni a tisztább képalkotás érdekében. 2012-től az NFH honlapján meg is találhatók az elektronikus kereskedelem ellenőrzéséről szóló részletes éves jelentések. Ezek egyértelműen azt mutatják, hogy a legsúlyosabb vétségeket elkövető webáruházak száma kevés volt, sőt, az elmúlt két esztendőben a puszta számokat nézve sokat javultak az e-kereskedők. A fogyasztóvédők szemüvegét letörölve például 2014-ben 45%-os, 2015-ben pedig 50%-os volt a javulás, ennyivel csökkent a megbírságolt webáruházak száma.

De azért van itt más is, ami szemet szúrhatott volna a fogyasztóvédelem állami igazgatásának. A kifogásolt webáruházak számánál jóval kisebb azok száma, akikkel szemben végül valamilyen határozatot is hoztak a fogyasztóvédelmi ellenőrök. 2015-ben például a kifogásolt 148 áruházból csak 113 kapott kötelezésről, vagy bírságról szóló határozatot, a többiről nyilván az ellenőrzés során kiderült, hogy erre már nincs is szükség (a fogyasztóvédelmi törvény megengedi, hogy a vállalkozás megállapodjon az ellenőrző hatósággal a hiba kijavításáról, az apróbb hibákat pedig már az ellenőrzés során ki is javították).

A bírságok átlagos összege sem túl magas, ami megint csak a vétségek csekélyebb súlyára utal. A legfontosabb pedig az, hogy az arányokat nézve a webáruházakat sem bírságolják nagyobb mértékben, mint a többi boltost:

e-kereskedelem ellenőrzése 2012 2013 2014 2015
ellenőrzött webáruház 165 185 162 169
kifogásolt webáruház 116 129 130 148
kifogásolási arány 70% 70% 80% 88%
határozatok száma (kötelezésre és bírságra együtt) 77 88 95 113
bírságolt webáruházak száma 2 11 6 3
bírságok összege együtt 80.000.- 470.000.- 735.000.- 275.000.-
         

Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság

Fordítva kellett volna

Nem véletlen egyébként a fogyasztóvédelem sietsége. A kormány még 2015. végén határozatot hozott a digitális jólét programjáról, az internetről és a digitális fejlesztésekről szóló nemzeti konzultációt követően. Ez a program helyes célokat határoz meg és nem is hiányoznak belőle az e-kereskedelemmel kapcsolatos feladatok. Természetesen része a programnak az is, hogy a webkereskedelem szabálytalanságait vissza kell szorítani, legfőképpen azért, mert nem csak a fogyasztóvédelem, hanem például az adózás előírásait sem tartja meg mindenki. A feladatok arra a célra épültek, hogy erősödjön a hazai elektronikus kereskedelem hatékonysága és szabálykövető működése, így felül kellett vizsgálni 2016. első felében a következőket:

- az internetes kereskedelemben elkövetett csalásokkal kapcsolatos nyomozások gyakorlata

- a fogyasztóvédelmi intézményrendszer működését és bírságolási gyakorlatát az e-kereskedelem területén

- lehetővé kell tenni az internetes kereskedelem és az online fizetési megoldások körében a fogyasztókkal szemben súlyos jogsértést elkövető e-kereskedelmi vállalkozások megnevezését

- felül kell vizsgálni az elektronikus kereskedelem szabályozását.

Nos, a legfontosabb és legelső a kormányhatározatban utolsóként megnevezett feladat. Ennek eredményéről nem tudni semmit: ha az lenne mindössze, hogy a bírsághatárt meg kell emelni, az bizony elég szegényes megoldás lenne.

Senki se csodálkozzon azon, ha a jövőben kedvenc webáruháza távolabbi tájról jelentkezik be. Mindenkinek olcsóbb, mint a 200 ezer forintos bírság.

(blokkk.com, frissítve: 2016. november 18.)

 

Talányos fogyasztóvédelem

Sok a hibás webkereskedő, de jóval kevesebb az ellenőrzést lezáró határozat: a különbségről nem beszél a fogyasztóvédelmi hatóság, de így alaposan megszívathatják a webáruházakat. 35 webáruház köddé vált?

Az elmúlt napokban több híradás is taglalta, hogy az elektronikus kereskedelemben kirívóan magas a fogyasztóvédelmi hatóság beszámolói szerint a feltárt hibák aránya, ezért a kormány szigorításra készülhet. A fogyasztóvédelmet gondozó szaktárca javaslata, mely a kormány honlapján is olvasható, arra irányul, hogy a fogyasztóvédelmi bírság alsó határa a kizárólag webkereskedők esetében az egyébként jelenleg általános 15 ezer forintos mértékkel szemben 200 ezer forint lehetne (amikor másodszor hibázik és akad fenn az ellenőrök szűrőjén az e-áruház). Ez nyilván eleve sok, egy kisvállalkozást tönkre is tehet (persze, majd külföldről is folytathatja), de kérdés, vajon a fogyasztóvédelem ellenőrzési tapasztalatai valóban alátámasztanak-e egy ilyen drákói szigort.

Akkor most mit is mondanak a fogyasztóvédelmi hatóság jelentései?

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi hatóság beszámolói oly módon összegzik a webáruházak ellenőrzési tapasztalatait, hogy 2014-ben 80%, 2015-ben pedig 88% volt a kifogásolási arány, tehát az ellenőrzött webáruházak esetében a nagy többség hibázott.

Igen ám, de a vizsgálat összegzése során már arról számol be a hatóság, hogy határozatot sokkal kisebb arányban hoztak, ráadásul bírságkiszabásra - ami a legsúlyosabb eseteket jelenti - elenyésző hányadban volt szükség. A bírságok mellett az összes többi határozat csak kötelezte az áruházat a hiba kijavítására. Bezárni egyetlen webáruházat sem kellett.

A 2014-15. évi elektronikus áruházak ellenőrzési eredményei végül a következők:

ellenőrzött webáruház kifogásolt webáruház határozatok száma bírságolt webáruház
2014 2015 2014 2015 2014 2015 2014 2015
162 169 130 148 95 113 6 3

Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság

 

Az átlagos bírságösszeg 100 ezer forint körül mozgott mindkét esztendőben.

Ezek szerint volt olyan webáruház, akinél hibát talált a fogyasztóvédelem, de határozatot nem hozott, bírságot nem szabott ki, a statisztikát azonban szépen gyarapítja: 2014-ben 35, 2015-ben pedig pontosan ugyanennyi (ami nyilván véletlen egybeesés).

A hibákról egyébként annyit: sok mindent kötelező feltüntetni a webáruház honlapján, ezek egy része viszont - ha lemarad - nem nagyon sérti a fogyasztó érdekeit, a persze a jog előírja (például a tárhely szolgáltató adatainak hiánya).

Mi történhetett?

A fogyasztóvédelmi törvény (egészen pontosan az 1997. évi CLV. törvény 47.§-a, valamint 47/C.§-a) meghatározza, hogy a hibázó vállalkozással szemben milyen módon léphet fel az ellenőrző hatóság. Így elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, megtilthatja annak folytatását, határidő kitűzésével a hiba megszüntetésére kötelezhet, meg is tilthatja egy termék forgalmazását, de be is zárhatja a boltot, a fogyasztók veszélyeztetésének mértékétől függően. Nem hiányzik a fogyasztóvédelem fegyvertárából a bírság sem. A fogyasztóvédelmi hatóság, ha bírság kiszabásáról dönt, annak összege jelenleg nem lehet kisebb 15 ezer forintnál, bármely vállalkozás esetében, akár a weben, akár a sarki boltban kereskedik, a vállalkozás mérete sem számít (van felső határa a bírságnak, ott már igen). Kis- és középvállalkozást első alkalommal - a legsúlyosabb vétségeket leszámítva - nem lehet bírságolni.

A fogyasztóvédelmi törvény azonban kimond még egy lehetőséget: a hatóság a jogsértés megszüntetése érdekében határozathozatal helyett hatósági szerződést köthet azzal a vétkező céggel, amelyik vállalja, hogy felhagy a jogsértő magatartással, és a hatósági szerződésben meghatározott módon kijavítja a hibát.

Nos, a hatóság jelentései nem említik, de feltehetően a hibák egy részét vagy még az ellenőrzés lezárta előtt kijavították, vagy hatósági szerződést kötöttek a céggel és végül nem hoztak határozatot. Egyértelmű tény azonban, hogy nem kevés a különbség a hibásnak minősített áruházak és a végén határozattal lezárt ellenőrzések között. Mindehhez hozzátéve azt, hogy a feltárt hibák tetemes része nem sérti a vásárlók érdekeit, nem sok ok marad a bírságszigorításra.

(blokkk.com, 2016. október 19.)

 

Nagyobb bírságot kaphatnak a kkv-k a multiknál

Szépen nő a webes forgalom, jöhet a bírságszigor. A bökkenő csak az, hogy a webkereskedő kkv-k bírsága nagyobb lehet a multikénál.

A kormány a honlapjának tanúsága szerint szigorítani szándékozik a fogyasztóvédelmi törvényt oly módon, hogy alaposan megemelné a webáruházak vétsége esetén kiszabható bírságokat. A javaslatot a Nemzeti és Fejlesztési Minisztérium dolgozta ki. A magyar webáruházak forgalma a KSH összesítése szerint az elmúlt öt esztendőben évről-évre 40% körüli mértékben bővült, kivéve 2015-ben, amikor megbicsaklott a korábbi ütem és "csak" harmadával ugrott meg a piac (a KSH a bolti, áruházi kiskereskedelemnek megfelelő árukört méri, amiben a különféle webes szolgáltatások már nincsenek benne). A webáruházak áruértékesítése 2015-ben túllépte a 230 milliárd forintos határt.

Hibák persze vannak, de felesleges adminisztrációs kötelem is akad

A webáruházak szabályozásának két súlyponti eleme van. Az egyik szabályozási kör a vásárlók tájékoztatására vonatkozik, ami érthető is, hiszen az árut nem lehet megtapogatni, ki-, vagy felpróbálni és az eladót sem lehet élőszóban faggatni, így minden fogyasztóvédelmi információt meg kell adni a webáruház honlapján. A webszabályok másik ága, hogy a vásárló, ha csak egyszerűen meggondolja magát a vásárlást követően - és természetesen a megvett portéka hibátlan -, 14 napon belül visszaadhatja a már kifizetett árucikket, persze, a vételár visszajár ebben az esetben. A termékbiztonsággal, minőségi követelményekkel, szavatossággal, jótállással kapcsolatos szabályokban nincs különbség a webáruház és a hagyományos bolti vásárlás között.

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság 2015. évi vizsgálati jelentése szerint a vétségek számát nézve valóban sok hibát találtak az ellenőrök a webáruházak ténykedésében, hiszen 169 ellenőrzött e-kereskedő közül 148 hibázott. Vannak visszaesők is, mivel az ellenőrzött webkereskedők közül 32 már egyszer fennakadt az ellenőrzés szűrőjén, közülük pedig 22 ismét megbukott a fogyasztóvédelem vizsgáján. A próbavásárlások során 42 vásárlásból 37 esetben hibáztak a webáruházak.

A kormány a webbírságolás szigorításában pontosan ezekre az ellenőrzési tapasztalatokra hivatkozik. A számok önmagukban valóban sokat mutatnak, de azért figyelembe kellett volna venni azt is, hogy a feltárt hibák jelentős része kisebb súlyú, a vásárlók érdekeit igazából nem veszélyeztető tájékoztatási hiányosság. A vásárlónak persze nyilván fáj, ha egy áruház nem adja meg az e-mail elérhetőségét, ilyen egyébként kettő akadt az ellenőrzések során, így nehezebben tud reklamálni, sétálhat a postára. Bár akadt 13 olyan webkereskedő is, aki a székhelyét, telephelyét titkolta honlapján. Súlyosabb hibának számít az is, ha a 14 napos elállási joga sérül a vásárlónak, akár a tájékoztatás hiányossága miatt.

De hát vannak például olyan egyszerűbb hiányosságok, ahol a webjog is felesleges kötelmeket ír elő. Így az ellenőrzöttek negyede azon bukott el, hogy hiába tüntetnek fel mindent ékes magyar nyelven a honlapon, külön meg kell adni a szerződéskötés lehetséges nyelvét is, akkor is, ha az csak magyar. Egyszerűbb lenne annyit mondani a szabályrendben, hogy a szerződéskötés nyelve a magyar, amit persze önmagában teljesen felesleges feltüntetni a honlapon. Elég lenne a kötelmek között azt jelezni, ha valamely webáruház idegen nyelven is felkínálja a szerződéskötés lehetőségét. De akadt 56 olyan webáruház is, akik azt nem tüntették fel, hogy a megrendelt árut ki is kell fizetni, miközben nem feltételezhető, hogy ingyen adtak volna bármit is. Ezek a hibák inkább csak a statisztika mutatóit nyomták fel, nem pedig a vásárlók vérnyomását.

Nagyobb lesz a kis- és középvállalkozások bírsága, mint a multiké

A fogyasztóvédelmi törvény (egészen pontosan az 1997. évi CLV. törvény 47.§-a, valamint 47/C.§-a) meghatározza, hogy a hibázó vállalkozással szemben milyen módon léphet fel az ellenőrző hatóság. Így elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, megtilthatja annak folytatását, a hiba megszüntetésére kötelezhet, meg is tilthatja egy termék forgalmazását, de be is zárhatja a boltot, a fogyasztók veszélyeztetésének mértékétől függően.

Nem hiányzik a fogyasztóvédelem fegyvertárából a bírság sem. A fogyasztóvédelmi hatóság, ha bírság kiszabásáról dönt a hatóság, annak összege jelenleg nem lehet kisebb 15 ezer forintnál, bármely vállalkozás esetében. A fogyasztóvédelmi törvény ugyanakkor meghatározza a bírságok felső határát, kétféle módon. Egyrészt létezik egy 5%-os árbevételi korlát (a bírság összege nem lépheti túl a vállalkozás nettó árbevételének 5%-át). A másik bírsághatár összegszerűen is megköti az ellenőrző hatóság kezét, de eltérő módon a kkv-k és a nagyvállalkozások esetében.

A kis- vagy középvállalkozás esetében a felső határ 500 ezer forint. A vásárlók széles körének egészségét, biztonságát veszélyeztető, vagy súlyos vagyoni hátrányt okozó esetekben azonban már magasabb a felső határ, mégpedig 2 millió forint. Első esetben azonban csak figyelmeztetheti, kötelezheti a hibák kijavítására az ellenőrző hatóság a vétkező kkv-kat, bírság csak a második szabályszegés feltárásakor jöhet.  Meghatározott súlyos esetekben egyébként kötelező a fogyasztóvédelmi bírság kiszabása (például fiatalkorúak kiszolgálása esetében alkohollal, vagy dohánytermékkel).

A nagyvállalkozások nagyobb bírságot kaphatnak, esetükben a felső határ 500 millió forint (az 5%-os árbevételi korlát mellett), de a súlyos ügyekben már 2 milliárd forint is kiszabható.

A készülő új javaslat szerint az elektronikus kereskedelmi szolgáltatást nyújtó kis- és középvállalkozás második alkalommal előforduló jogsértése esetében a bírság összege 200 ezer forinttól 2 millió forintig, a fogyasztók széles körének testi épségét, egészségét sértő, vagy veszélyeztető, továbbá a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén
legfeljebb 5 millió forintig terjedhetne. Az 5%-os árbevételi határ elmaradna a javaslat szerint.

Ez azt jelentené, hogy a másodszor hibázó webkereskedők (az első figyelmeztetés, kötelezés után) nem 15 ezer forint, hanem legalább 200 ezer forint bírsággal számolhatnának, a felső határ pedig 500 ezer forintról 2 millió forintra ugrana. A legsúlyosabb esetekben pedig a bírság felső határa 2 millió forint helyett 5 millió forint lenne.

Értelme? Semmi

A szabály nyilván nem vonatkozna azokra a határon túli webáruházakra, ahonnan azért szép számmal vásárolgatnak a magyar állampolgárok, akár Kínából is. A jelenlegi 15 ezer forintos alsó határ pedig nem zárja ki a magasabb bírság kiszabását, persze az arányosság követelményét be kell tartani, amit a fogyasztóvédelmi törvény is előír. Így a 200 ezer forintos alsó határ előírásának semmi értelme. Könnyen előfordulhatna a javaslat elfogadása esetében, hogy hasonló, vagy éppen azonos, de kisebb súlyú vétség esetében a kkv megkapja a maga 200 ezer forintos bírságát, miközben a nagyáruház megúszhatja 15 ezer forinttal.

A felső bírsághatárok emelése az 5%-os limit eltörlésével együtt könnyen nagy bajba sodorhat egy kkv webkereskedőt. Ráadásul semmi haszna megkülönböztetni a kkv webkereskedőt a kkv kereskedőtől. Ebben az esetben is előfordulhat, hogy hasonló súlyú vétség tetemes bírságkülönbözettel jár.

(blokkk.com, 2016. október 5.)

 

Titkolóznak a webáruházak

Nem javítottak a webáruházak, 169-ből 148 hibázott, de megúszták sok figyelmeztetéssel és három bírsággal, 275 ezer forinttal. A fogyasztóvédelmi ellenőrzések szerint a webáruházak még mindig nem mondják meg a vásárlónak, amit kell.

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság 169 webáruházat ellenőrzött, a karácsonyi bevásárló roham közepe táján nyilvánosságra hozott jelentése szerint. A májustól október közepéig végzett ellenőrzések legfontosabb tapasztalata, hogy a webáruházak nem csapják be a vásárlókat, a feltüntetett árakon adják el portékáikat, de a jogszabályokban előírt tájékoztatási kötelezettségeiknek csak sok-sok kisebb, vagy éppen nagyobb hiányossággal tesznek eleget. Az ellenőrzött 169 webáruházból 148 valamilyen hibát vétett. Az ellenőrzöttek közül 35 webáruház "visszaeső" volt, tehát korábbi ellenőrzéseken már megbukott, közülük 22 ismét elcsúszott valamilyen szabálytalansággal a vizsgálaton.

Összességében a webáruházak nem javultak a korábbi ellenőrzésekhez képest, a patikamérleg szerint a hibaarányt tekintve néhány százalékot rontottak is. Az ellenőrzött 20 budapesti webáruház mindegyike hibázott, ugyanígy Szabolcs-Szatmár-Bereg, valamint Vas megyékben. A legjobbak a csongrádiak voltak, ahol 15 webáruházból 4 hibátlannak bizonyult, de hát az ellenőrzöttek háromnegyede már itt sem tündökölt.

Természetesen volt próbavásárlás is (gyaníthatóan nem az NFH, vagy az ellenőrzést végző kormányhivatalok nevében), amikor a 42 vásárlásból 37 esetben "bevásároltak" az ellenőrök, ennyi webáruház hibázott.

Neve: nincs

A leggyakoribb hiba a tájékoztatási kötelezettségek megszegése volt. Akadt egy olyan webáruház, mely a nevét nem árulta el, 13 elektronikus kereskedő pedig a székhelyét, telephelyét titkolta a vásárlók elől. Hiába webáruház, kettő mégis úgy gondolta, e-mail címét nem adja a vásárló tudtára, így vagy elfelejtették ezt feltüntetni, vagy úgy gondolták, levelezzen a vásárló azzal, akivel akar, csak velük ne.

Találd ki, mit kell csinálni

Az ellenőrzött webáruházak közül szép számmal, összesen 16 olyan akadt fenn a rostán, amelyik úgy gondolta, felesleges a vásárlót tájékoztatni a szerződéskötés menetéről, további 7 pedig hiányos információkat adott meg. Szép számmal akadt  egyéb hiba is a szerződéskötésre vonatkozó tájékoztatási kötelezettségek terén, ahol persze a jog is furfangos időnként. Így például az ellenőrzöttek negyede azon bukott el, hogy hiába tüntetnek fel mindent ékes magyar nyelven a honlapon, külön meg kell adni a szerződéskötés lehetséges nyelvét is, akkor is, ha az csak magyar.

Nem árt tudni, hogy fizetni is kell

A webkereskedelem is már csak ilyen, nem adják ingyen az árut, de ez kevés, így tájékoztatni is kell a vásárlót arról, hogy ha rendel, szerződést köt, akkor a megvásárolt árut ki is kell fizetnie. Nos, 56 webáruház úgy gondolta, hogy ez természetes, és nem is adott ilyen tartalmú tájékoztatást a vásárlónak, pedig ez is kötelező.

Az árfeltüntetés már megszokott baja a kereskedőknek, nem is kell webáruháznak lenni ehhez. Nos, akadt árfeltüntetési hiba bőven a webáruházaknál is, 31 esetben hibáztak valamilyen módon: 5 webáruház nem a bruttó árat tüntette fel, az áfás részt pedig vagy lefelejtették, vagy máshol helyezték el. 9 webshop a fizetés módjáról felejtett el előzetes információt adni. Akadt 4 olyan webáruház is, ahol a szállítási költség maradt titokban.

Panaszkodni lehet, de hol is?

Sok titok övezi a webáruházak honlapjai alapján a panaszkezelés módját, kihez is lehet fordulni, ha a vásárló úgy véli, becsapták: 45 webáruház úgy gondolta, felesleges erről informálni a vásárlót, 37 pedig a szavatosságról, jótállásról feledkezett meg.

Ne tudd meg: elállhatsz! És semmi közöd hozzá, hogy miért

A webes vásárló legfontosabb fogyasztóvédelmi joga, hogy - a téglából, fából, vagy bármiből is épített boltoktól, vagy éppen piactól eltérőn - a vásárlást követő 14 napon belül meggondolhatja magát és elállhat a vásárlástól. A webáruház ilyenkor köteles visszatéríteni az áru árát, a szállítási költséggel együtt. Az elállás szállítási költsége viszont már a vásárlót terheli. Döntő az is, hogy a vásárló nem köteles megindokolni az elállás okát, de természetesen a portékának hibátlannak kell lennie.

Nos, 10 webáruház az elállás jogáról semmiféle információt nem adott, 31 e-kereskedő elfelejtkezett arról, hogy a vásárlónak nem kell indokolnia semmit ilyen esetben, 68 esetben pedig a 14 napos határidő maradt le (utóbbi esetben egyébként az elállási idő 365 nap lesz, ha pedig a kereskedő pótolja a hiányt, akkor onnan indul a 14 nap). 30 webáruház azt felejtette el megadni, hogy a 14 napot az áru átvételének időpontjától kell számolni (és nem a megrendeléstől). Meggondolhatja magát a vásárló az áru megrendelését követően akkor is, amikor még azt nem kapta meg: erről 102 webáruház felejtkezett meg információt adni.

Írást is kell ám adni!

A vásárlót maradandó formában, így például papíron, vagy valamilyen elektronikus adathordozón is tájékoztatni kell mindarról, amit a jog előír. Ezt a tájékoztatást legkésőbb szállításkor át kell adni a vásárlónak, de hát a próbavásárlások során 12 e-áruház ezt elmulasztotta. Jótállási jegyet 8 áruház nem adott, 9 darab pedig hiányos, hibás volt, a 22 megrendelt garanciális termék esetében.

(blokkk.com, 2015. december 17., forrás: NFH)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.