mérlegen

Háromszáz felett a súlyos hibát vétő webáruházak száma

Lehet már részletesebben is keresni a súlyosan vétő webáruházak között a fogyasztóvédelem honlapján. Némi hiba is becsúszik még azért. Új csapásirány: kergetik a csodatévőket.

Továbbra sem a bőség kosara a fogyasztóvédelem honlapja, már ami az információk tömegét illeti, de azért lehet és érdemes is benne turkálni, akad hasznos információ így is. Bár nem valószínű, hogy a vásárlók közül túl sokan tisztában lennének azzal, hogy a fogyasztóvédelem most már az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz tartozik, de feltehetően őket nem is ez izgatja, hanem az, hogy rend legyen a szolgáltatóhelyeken. Még szerencse, de bizonyára hasznos is, hogy a hosszú éveken keresztül használt "nfh.hu" elérhetőség még mindig működik (2017 előtt még volt Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, ami ma már a szakminisztérium része) , hiszen a "fogyasztovedelem.kormany" bepötyögése hosszadalmasabb és feltehetően annyira azért még mindig nem eléggé közismert. De hát működik a dolog, mármint a fogyasztóvédelem weboldala és ez a legfontosabb.

Webáruházi kaptató némi kacskaringóval körítve

Az összeállítás szerkesztésekor a jogsértő webáruházak száma a fogyasztóvédelem sorolása alapján 310 volt, tehát túllépte a háromszázas határt, 2017 eleje óta. A fogyasztóvédelem honlapján március második felében ugrott kétszáz fölé a súlyos hibát vétő webáruházak száma. A fogyasztóvédelmi törvény alapján 2017-től kötelező nyilvánosan megnevezni a súlyosan vétő webáruházakat a fogyasztóvédelmi kormányzat honlapján, ennek nyomán a jogerős elmarasztalásokról első alkalommal az előző év márciusában lehetett hírt szerezni. A súlyos hibákat egy kormányrendelet sorolja fel (453/2016. számon). Pontos nyilvános adat nincs arról, hány fogyasztási cikket, szolgáltatást kínáló webáruház ügyködik jelenleg, becslésünk szerint tízezer felett mozoghat a számuk. Így 3 százalékuk akadt fenn az ellenőrzés rostáján, a súlyos hibákat tekintve. Ennél persze sokkal több webáruházat kap rajta valamilyen vétségen a fogyasztóvédelem, csak a többiek hibája nem annyira súlyos, hogy nyilvánosságra is hozzák. Korábban az ellenőrzött webáruházak között a hibázók aránya 80-90% között mozgott (ebbe kisebb, nagyobb vétség egyaránt beleszámított, de főleg a tájékoztatással kapcsolatos hiányosságokat tártak fel az ellenőrök).

De van itt más is. A vétkező webáruházak egy része nem a jogsértő webáruházak listáján található, hanem egy másik lajstromban. A fogyasztóvédelem feladata nyilvánosságra hozni az összes jogerős határozatát, melyeket fél éven belül hozott. Nos, van olyan webáruház, mely itt is, ott is megtalálható, ilyen a közismert nevén az emag. Ebben azért annyi turpisság van, hogy az emag név csak a honlap neve, a vállalkozásé pedig SC Dante International (egy bukaresti székhelyű vállalkozás). De hát ha a vásárló tudatos és az emag nevet üti be a fogyasztóvédelem honlapjának keresőjébe a súlyosan hibázó webáruházak között, akkor az bizony csak egyszer ugrik ki, így nem is lóg ki a sorból. Ha viszont a jogerős határozatok között az SC Dante International névre keresünk, akkor már hétszer jön elő, mindegyik esetben némi bírsággal megtoldva.

Hasonló cipőben sántikál egyébként az Extreme Digital is.

A vétkező webáruházak döntő többsége a hibát gyorsan kijavítja, hiszen erre kötelezi őket a fogyasztóvédelmi hatóság. Ezt fel is tüntetik a honlapon. Feltüntetik azt is, mettől-meddig lesz a listán a webáruház, a jogszabály kétéves időszakot ír elő.

Lehet turkálni a hibákban, de a honlap hibás is

Újdonság a fogyasztóvédelem honlapján, hogy míg korábban csak a vállalkozás nevére lehetett rákeresni, most már szélesebb a keresési lehetőségek köre. Rá lehet kérdezni, mely webáruházak hibáztak az elérhetőséggel összefüggésben előírt szabályokban. Ilyen most 270 akadt, a súlyosan vétők 87%-a. De lehet keresgélni olyan kérdésben is, vajon hány webáruház vétett a szállítással, elállással, jótállással kapcsolatos tájékoztatásban. Itt most 257 az állás, ami a hibázók 83%-a.

Az előbbiek persze azt is jelentik, hogy számos webáruház mindkét kérdéskörben súlyosan vét az előírások ellen.

És a feltárt hiányosságok zöme tájékoztatással, információnyújtással kapcsolatos, így azt már nem tudni, hogy például hány webes próbavásárlást végeztek a fogyasztóvédelmi ellenőrök. A webáruház előnye egyébként, hogy próbavásárlást is lehet íróasztal mellől végezni, nemcsak a honlap információtartalmát lehet az irodában ülve ellenőrizni. Pontosabban, a webáruházak tájékoztatási kötelezettségeit, a honlap szabályosságát egy IT labor ellenőrzi a minisztérium égisze alatt, az eredményeket pedig megküldik az eljáró járási fogyasztóvédelmi hatóságnak, a határozathozatal már az ő feladata.

Rá lehet kérdezni, hogy hány esetben szabott ki bírságot a fogyasztóvédelem. Nos, itt 3 webáruház akadt fenn a szűrőn, közülük a Decathlon és a Rossmann 200-200 ezer forint bírságot kapott. A sportcityeger.hu (SPORTIVO NOUVO KFT.) is kibukott a keresésben, de a határozatot megnézve csak kötelezést írtak elő számára, bírságot nem kapott. Talán ki kellene húzni innen.

Korábban a vétkező webáruházak honlapját úgy tüntette fel a hatóság, hogy onnan arra át is lehetett ugrani. Ez már a későbbiekben megszűnt, tehát a listára legutóbb feltöltött webáruházaknál már nincs erre lehetőség, ha esetleg kíváncsiskodni akar a vásárló, de a régebben szereplőknél ez még működik.

A legfontosabb egyébként egy termékkör szerint keresés lenne, mert a vásárló számára ez nyújtana ez legtöbbet. Be lehet ütni persze a honlap keresőjébe, hogy ruházat, de ez csak akkor ugrik ki, ha például a webáruház nevében is szerepel a szó.

Rászállt a fogyasztóvédelem a csodákat ígérő webáruházakra

Jól tette, itt szörnyű átvágások is akadnak. A fogyasztóvédelem szerint az utóbbi időszakban ellepték a világhálót az olyan termékek és szolgáltatások reklámjai, amelyek „csodát” ígérnek. Betegség esetén nagyon rövid idő alatt az egészségi állapot jelentős javulását ígéri,k például "visszanyeri a hallását 4 hét alatt”, vagy amennyiben nincs egészségügyi probléma, akkor az egészségmegőrzést szolgálják, például „jobb lesz a közérzete, ha e terméket használja”. Ezen túl nagyon rövid idő alatt új ismeretek elsajátítását ígérik például „10 nap alatt megtanul angolul. A vásárlói bizalom erősítése érdekében a termékeknek hangzatos neveket adnak, a cégek legtöbbször magukat nyugat-európaiaknak, amerikaiaknak adják ki.

Nos, a fogyasztóvédelem honlapján már lehet keresni ilyen hibát vétő webáruházra, az első már meg is van, a fogyasztokapszula.hu (Canadian Farmaceuticals SLR, Romániából). Most kötelezést írt elő a hatóság tájékoztatási kérdésekben, bírságot, vagy termék letiltását nem. Így a csodahatás ereje, ami a vásárló számára a legfontosabb, csak vásárlás után derül ki. Ha kiderül.

(blokkk.com, 2018. július 13.)

 

Hétszer kapta el az eMAG webáruházat a fogyasztóvédelem

Fél éven belül ennyi jogerős határozatot hoztak az eMAG webáruházzal szemben. Nyilvánosságra is hozzák ezeket, csak éppen nehéz megtalálni a határozatokat. A súlyosan jogsértő webáruházak száma jelenleg 287.

A fogyasztóvédelem honlapján eddig 287 súlyosan sértő webáruház szerepel, ezeket kötelező nyilvánosságra hozni és két évig a listán tartani.

A vétkes webáruházak közül a listavezető eddigi szemlélődésünk alapján az eMAG, fél éven belül hét jogerős elmarasztaló fogyasztóvédelmi határozatot gyűjtött össze, de az egyébként árbevételben webpiac vezető Extreme Digital is háromszor fennakadt a rostán (háromszor 150 ezer forint bírsággal).

A keresgélést viszont, ha a kedves vásárló nekiveselkedne, megnehezíti, hogy egyes vétkező webáruházak a súlyosan vétők külön listáján nincsenek rajta, sem az eMAG, sem az Extreme Digital. Az ő eseteiket egy másik rubrikában, a jogerős határozatok között kell keresni, mert ott találhatók meg. Ez azért nem egyszerű eset első nekifutásra, a tájékozódást illetően. 

A webtoplistákon a piaci részt nézve előkelő helyet foglalt el a korábbi években az eMAG webáruház, dobogós volt. A webáruház román székhellyel ügyködik, az árusításhoz magyar nyelvű honlapja ugyan van, de mindent kintről irányítanak (ez persze sok más webáruháznál is előfordul). A cég neve SC Dante International SA (Bukarest, Virtutii sugárút 148.), a vásárlók azonban csak az eMAG nevet ismerik ( ha csak el nem olvassák a szerződési feltételeket).

Létezik ugyan egy Dante International Kft., de hát ez a magyar székhelyű cég a cégnyilvántartás szerint világháló portál szolgáltatást végez főtevékenységként, mellette egyebek mellett logisztikai szolgáltatást is csinálhat. 2017-ben 2,3 milliárd forint árbevételt könyvelhetett el beszámolója szerint. A Dante International a dél-afrikai Naspers befektetőcsoporthoz kapcsolódik. A korábbi webtoplisták szerint az eMAG magyar viszonylatú értékesítése 20 milliárd forint körül mozoghat, tehát nem kevés.

Apróbetűk

A vásárlók számára az eMAG-tól vásárolva a szerződő fél a román székhelyű vállalkozás, így a vásárlás ugyanolyan, mintha az Alibabától, vagy az Amazontól vásárolna valaki, hozzátéve, hogy az eMAG az említett világcégekkel szemben uniós székhelyű vállalkozás.

A fogyasztóvédelem sokat szorgoskodik ezek szerint az eMAG körül, talál is kifogásolni valót. Minderre csak azért célszerű rávilágítani, mert nem csak a vásárló ügyintézése lehet esetenként bonyolultabb, ha vitába keveredik a webáruházzal, hanem úgy tűnik, a fogyasztóvédelemnek is több a dolga.

A féléven belül jogerőre emelkedett, az eMAG-gal szemben hozott fogyasztóvédelmi határozatok egyébként a következők (a fogyasztóvédelem honlapján feltüntetett sorrendben):

határozat száma jogerő kelte bírság kifogásolt tevékenység
PE/002/371-2/2018. 2018.04.03. 100.000.- rendelkezett a kifogásolt termékkel, de azt nem bocsátotta a fogyasztók részére a feltüntetett áron
2018.05.25. 100.000.- forgalmazott termékekhez nem minden esetben biztosított magyar nyelvű használati útmutatót,
2018.03.07. 50.000.- termék adatlapján 1200W-os teljesítményt tüntetett fel, a tényleges 800W-os teljesítmény helyett
2018.02.19. 200.000.- a www.fashiondays.hu internetes oldalon nem, vagy nem megfelelően tájékoztatta a vásárlókat a szolgáltató beazonosíthatóságáról, a szerződéskötés feltételeiről, a szerződéskötés technikai feltételeiről, a szerződés tárgyáról és teljesítéséről, valamint a fogyasztót megillető elállási jogról
2018.03.14. 100.000.- a szerződések teljesítésével kapcsolatos, a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény rendelkezéseit sértő megtévesztő tájékoztatást adott
2018.02.02. 100.000.- a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 29. § (8) és (11) bekezdéseit sértette
2018.02.05. 100.000.- a fogyasztói minőségi kifogásokat szabálytalanul intézte
Forrás: fogyasztóvédelem kormányzati honlapja

(blokkk.com, 2018. június 21.)

 

Szigort kérnek, mert szabálytalankodnak a webáruházak

Németországban. A Rossmann, a Drogerie Markt és a Douglas szigorúbb ellenőrzést kér. Az internetes kereskedőkre, mert szerintük azok nem tartják be a szabályokat.

Három nagy német áruházlánc közös levélben fordult az állami szervekhez, hogy lépjenek: miközben ők aprólékosan betartják a fogyasztóvédelmi és egészségügyi előírásokat, az internetes kereskedőket senki sem ellenőrzi - írja a Napi.hu a privátbankár.hu nyomán.

Három németországi, kozmetikai cikkeket forgalmazó áruházlánc, a Rossmann, a DM (Drogerie Markt) és a Douglas nagyobb ellenőrzést követel az internetes áruházak - például az Amazon vagy az eBay felületén eladott cikkek - esetében. Ezeknek rendszerint nem is Európában van a székhelye és olyan termékeket adnak el, amelyeket Németországban nem is lenne szabad forgalomba hozni.

A három cég közös levélben fordult a német szövetségi kancellári hivatalhoz és a fogyasztóvédelemért és élelmiszer-biztonságért felelős minisztériumhoz - a DPA hírügynökség szerint.

Eszerint a külföldi eladóknak nem kell semmiféle következménytől tartaniuk, ha rossz árut forgalmaznak, az internetes áruházak pedig, arra hivatkozva, hogy csak közvetítők, minden felelősséget elhárítanak. Közben pedig a hagyományos kiskereskedelemben a legkisebb üzletet is a legnagyobb szigorral ellenőrzik. Ez komoly versenyhátrányt jelent a szóban forgó cégek számára.

A levélírók azt követelik, hogy az internetes platformok üzemeltetőit is tegyék felelőssé, akkor is, ha csak közvetítő szerepet vállalnak - hiszen ők is jelentős jutalékot vágnak zsebre. A Heise.de szerint azt is sérelmezik, hogy sok esetben hiányoznak a megfelelő használati utasítások, vagy az összetevők listája, ami az allergiásoknak fontos. Megvizsgáltak 24-et az Amazon 100 legnépszerűbb kozmetikai terméke közül, és csak kettő felelt meg a jogszabályoknak.

(Napi.hu, 2018. június 7.)

 

Jogsértő webáruház: nem is fontos a hibajavítás?

Kétszáz felett a súlyosan jogsértő webáruházak listája. Mit ér ez a közösségi oldalak világában? Lehet olyan, aki nem javítja ki a hibáját, pedig a hatóság kötelezi rá? Okult is persze a fogyasztóvédelem. És mit keres ott a (.)aszacuccok.hu? És egy kis bírságlibikóka.

A fogyasztóvédelem honlapján kétszáz fölé ugrott a súlyos hibát vétő webáruházak száma (a bejegyzés készítésekor 203 tételből állt a lista a honlap számlálója szerint). Egy év telt el azóta, hogy a vétkező webáruházak listája éledezni kezdett. A fogyasztóvédelmi törvény alapján 2017-től kötelező nyilvánosan megnevezni a súlyosan vétő webáruházakat a fogyasztóvédelmi kormányzat honlapján, ennek nyomán a jogerős elmarasztalásokról első alkalommal az előző év márciusában lehetett hírt szerezni. A súlyos hibákat egy kormányrendelet sorolja fel (453/2016. számon). Ez azt jelenti, hogy egy év alatt kétszáz webáruház akadt fenn a fogyasztóvédelmi ellenőrök rostáján.

Első körös hibaarány: 88%, ez bizony nem változott

A fogyasztóvédelmi hatóság beszámolójában, igaz, csak a vége felé, elismeri, hogy az első körben végzett ellenőrzések kifogásolási aránya (amikor a fogyasztóvédelmi ellenőr olyan webáruház honlapjára toppan be, ahol korábban még nem járt) gyakorlatilag semmit nem változott a korábbi évekhez viszonyítva. Ellenőrzéseik során 2015-ben 88%, 2017-ben pedig 86% volt a kifogásolási arány, amikor bármilyen apró, vagy éppen súlyos hibát találtak. A vásárló számára ez első pillantásra azt jelenti, hogy ugyanolyan esélyekkel is találkozhatott az elmúlt időszakban hibás webáruházzal, mint korábban, így ebben a viszonylatban javulásról nem lehet beszélni. (Tegyük hozzá, hogy a fogyasztóvédelmi ellenőrök azért sejtik, tudják, hová érdemes nyúlni ellenőrzéskor. Így nem arról van szó, hogy az összes webáruház több mint négyötöde hibázik, hanem csak arról, miszerint egy jelentős, de pontosan nem számszerűsíthető arányú részük vét a szabályok ellen és ezek súlya nem nagyon változott eddig.)

Kétségtelen tény ugyanakkor, hogy az ismételt ellenőrzéseknél a korábbi 50% feletti hibaarány kedvező módon a felére esett vissza, amiben feltehetően volt hatása annak, hogy az ismételt ellenőrzéseknél a fogyasztóvédelmi bírság alsó határát 2017-től 15 ezer forintról 200 ezer forintra emelték és erre az ellenőrök nyilván felhívták a vétkezők figyelmét. De hát így is maradt még 25 százaléknyi hibás webáruház ott, amikor ismételten ellenőriztek.

Egyharmad nem javít, pedig kötelezik rá?

A fogyasztóvédelem a honlapján sok webáruháznál feltünteti ékes zöld felirattal, hogy a webáruház, a vállalkozás utólag pótolta a hiányosságokat, a határozatban foglaltakat teljesítette. Ez derék dolog, a bökkenő csak az, hogy a bejegyzés készítésekor a webáruházak egyharmadánál ez a tájékoztatás hiányzott.

Ezt két dolgot jelenthet, egyrészt azt, hogy a súlyosan vétkező webáruház a hibáját nem javította ki. Ez azért lenne súlyos ügy, mivel még az elsők között, tehát az egy évvel a listára tolt webáruházak között is akad olyan, aki a hivatalos tájékoztatás alapján a hibáját a hatóság felszólítása ellenére nem javította ki. És ha másnak nem, a hatóságnak ezt azért ki kellett volna már szúrnia. Vagy lenne olyan webáruház, aki egy ismételt ellenőrzéskor megkapja a kétszázezres bírságát és nem javítja ki a hibát? Azért ekkor is lépnie kellene a hatóságnak.

Hát igen, a másik lehetőség, hogy a hibát időközben kijavította a vállalkozás, de a fogyasztóvédelem ezt már nem minden esetben tüntette fel a honlapján. A véleményalkotást az olvasókra bízzuk.

Visszaszorulóban az ingyen reklám

Okult is a fogyasztóvédelem, de még van hova fejlődni. Már korábban szóvá tettük, mivel olvasóink meg is lepődtek rajta, hogy a súlyosan vétő webáruházak elérhetőségét is feltüntették a fogyasztóvédelem honlapján, oly módon, hogy onnan egy kattintással el lehetett jutni a vétkes webáruház honlapjára. És ha még a webáruház megkapta a hibáját kijavította című minősítését, a vásárlónak - némi túlzással - ez garanciát jelentett arra, hogy oda nyugodtan mehet vásárolni. Mivel két évig kell a listán tartani a webáruházat, ez még reklámnak sem lehet rossz.

De időközben változott a kép, mivel most már csak a listán szereplő webáruházak egy részére lehet átugrani a feltüntetett elérhetőségről egy kattintással. Kipróbáltuk, vannak még ilyenek is.

Mit keres itt a (.)aszacuccok.hu?

Bízunk olvasóink találékonyságában a vétkes webáruház nevét tekintve, de hát arra is felhívta figyelmünket egy olvasó, hogy léteznek feltűnő nevű webáruházak az elmarasztaltak listáján. Érdekes kérdés lehet ez, hiszen a médiában szigorúan szabályozzák a trágár, obszcén kifejezések tilalmát, inkább csak fütyülni, sípolni lehet helyette.

Az üzletelnevezések szabályai egyébként csak annyit mondanak, hogy az úgynevezett vezérszón kívül (ami a bolt, webáruház saját, a többiektől megkülönböztető neve) csak magyar kifejezéseket lehet használni. Kérdés, hogy a fiatalkorúak védelmének kérdése miért nem vetődik fel most, hiszen például - igaz, sok évvel ezelőtt - a "hülye" kifejezésre felkapta a fejét a fogyasztóvédelem és vaskos bírsággal próbálta jobb belátásra bírni az áruházat. Volt is vita, mennyiben káros a "hülye" kifejezés használata a reklámban a fiatalkorúak számára. Most nagy a csend, végül szűken mérve a minősítést, jogszabályt nem sért az említett honlap elnevezése, de van, akinek szúrja a szemét. Hát majd ezt is mindenki eldönti magában, miközben a fogyasztóvédelmi kormányzat honlapján azért ott sorakozik a név. Kifogás eddig semmi.

És a közösségi oldalak: lepipálják?

A vásárló nem mismásol, ha kiszúrja, hogy sérelem éri, nem fogja vissza magát. Ez látszik is azokon a honlapokon, ahol szabad a vásárlók véleménynyilvánítása (hát igen, ez cégenként változó vegyértékű), tanulságosak is ezek. És itt nincs szabály, mi a súlyos hiba, mi nem, a vásárlónak minden hiba súlyos, ha őt bármilyen sérelem éri. Az áruházak egy része nagyon is odafigyel ezekre a bejegyzésekre.

De azért el kell ismerni, a hatósági nyilvántartásoknak is van visszatartó erejük, persze nem azért, mert a háziasszonyok nagy tömege vásárlás előtt ezeket böngészi. Szivároghatnak ki azonban innen is hírek, ennek módja már a kormányzati kommunikáció és a civil szervezetek fegyvertárába tartozik. Ezért is fontos, hogy súlyának megfelelő legyen egy ilyen lista, különben a kutya sem figyel rá, bárki is bármit mond róla.

Bírságlibikóka: nagy a csend és nem találni a webáruházakat

Korábban a fogyasztóvédelmi hatóság részletesen beszámolt arról, hogyan, mennyi bírságot szabott ki. Nyilván a vásárlók ezeket kevesellték, a megbírságoltak sokallták. Ma nem tudni, hány webáruház kapott az ismételt ellenőrzés nyomán legalább 200 ezer forint bírságot (a bírság az alsó határnál lehet több). Bár a fogyasztóvédelem nyilvánosságra hozza jogerős határozatait, az összeset, bármilyen ügyben is hozta meg, azok között elég időigényes a webáruházak keresgélése.

Persze, nem lustálkodtunk, az elmarasztalt webáruházak listájáról kiválasztottunk egy webáruházat és a működtető vállalkozás neve alapján megpróbáltuk a honlap keresőjével megtalálni a jogerős fogyasztóvédelmi határozatok között. Nem találtuk.

Megpróbáltuk még egyszer, az sem sikerült, pedig a jogerős határozatok között lehet cégnévre keresni.

Visszatérve a 200 ezres alsó bírsághatárra, szakértők ma is arra hívják fel a figyelmet, hogy a vétkező webáruházak csaknem egésze kis- és középvállalkozás, így továbbra sincs értelme a 200 ezres alsó bírsághatárnak ebben a rendben, hiszen bármilyen csekély súlyú hiba véletlen ismétlése esetén is potyoghat a 200 ezres bírság.

Például ha egy webáruház nem tünteti fel a tárhely szolgáltatóját, vagy éppen a faxszámát, arról nem lehet azt állítani, hogy igazából sérti a vásárlók valós érdekeit (elég csak arra utalni, hogy vajon hány vásárló használ fax készüléket). De hiba az is, ha a webáruház nem ad tájékoztatást a szerződéskötés nyelveiről - a szép magyar nyelvű honlapján. Mennyivel egyszerűbb lenne csak annyit mondani, hogy ha a magyartól eltérő nyelven is lehet nála szerződni, azt tüntesse fel, ha már ez olyan fontos, akkor, amikor egyébként sok milliárd forint folyik ki a határokon túli webáruházakba. És a magyar webáruházak honlapjai magyar nyelvűek.

Csak csendben jegyezzük meg, hogy elégséges lenne - pontosan a kisvállalkozások érdekében - egy magasabb alsó bírsághatár kizárólag a valóban súlyos hibák esetében, vélekednek olvasóink. Ma már látni, hogy évi 800 fogyasztóvédelmi ellenőrzés mellett az ellenőrzöttek ötöde követ el súlyos hibát. És más hatóságok mintha már nem annyira a bírságolásra hajtanának, sokkal inkább a vállalkozások segítésére.

A kormányrendelet szerint egyébként súlyos hiba az, amikor például a webáruház a szerződéskötést megelőzően nem tájékoztatja a vásárlót az előírt adatokról, vagy felróható magatartása miatt a fogyasztó a jogszabályban meghatározott elállási jogával nem tudott élni. De ide tartozik az is, ha tisztességtelen általános szerződési feltételt alkalmazott, amit bíróság is megállapított. A tájékoztatási hiányosságok közé tartozik például (a teljesség igénye nélkül), ha egy webáruház elhallgatja a nevét, székhelyét, postai címét, telefonszámát, telefaxát, elektronikus levelezési címét, ahová a fogyasztó a panaszait címezheti, a teljesítés, így különösen a fizetés, a fuvarozás és a teljesítési határidő feltételeit, a panaszkezelés módját. De kötelező az elállási nyilatkozatminta feltüntetése is a webáruház honlapján, és tájékoztatást kell adni a kellékszavatosság és a termékszavatosság, vagy éppen a jótállás feltételeiről is.

(blokkk.com, 2018. március 23.)

 

170 webáruház fennakadt a rostán, de hogyan

A fogyasztóvédelem meglehetősen szűken méri a tájékoztatást a hatósági ellenőrzésekről. Megpróbáljuk kihámozni azt a keveset, amit lehet. De a webáruházak vásárlói számára legfontosabb fogyasztóvédelmi vétségeiről nincs információ. Csak íróasztal mögül ellenőriznek? Nem tudjuk.

A korábbi években a fogyasztóvédelmi hatóság részletes tájékoztatást adott az ellenőrzések tapasztalatairól. A vásárlóktól nyilván nem várható el, hogy ezeket minden vásárlás előtt részlétesen áttanulmányozzák, de a sajtóbeli híradásokban, vagy  a civil fogyasztóvédelmi szervezetek felhívásaiban azért a legfontosabbak előbb-utóbb megjelentek és mindenki - vásárló, szolgáltató egyaránt - okulhatott belőle. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság beolvasztásával a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumba azonban ezek a tájékoztatások a 2017-es esztendőben már meglehetősen soványra sikeredtek, csupán rövid összefoglalók jelennek meg a szaktárca honlapján. Természetesen nem a rövidséggel van a baj, hanem a szűkszavúsággal. És mintha a legfontosabbakkal nem is foglalkozna a hatóság, vagy ha igen, akkor hallgat róla.

A webáruházak ötöde súlyos hibát követ el, de mit is

A fogyasztóvédelem hivatalos tájékoztatása szerint 2017-ben több mint 800 webáruházat ellenőriztek. Összefoglaló jelentés egyébként a webáruházak ellenőrzéséről utoljára a 2015-ös esztendőről készült, a 2016-os összefoglalóra feltehetően már nem maradt idő a hatósági átszervezés közepette (a járási hivatalokhoz helyezték át a fogyasztóvédelmi ügyintézés jelentős részét). 2017-ről sem jelent meg eddig még egy rövid összefoglaló sem, pedig állítólag egyik kiemelt területe volt a fogyasztóvédelmi ellenőrzéseknek a webkereskedelem.

Némi tapasztalat azért összegezhető így is. Az egyik legfontosabb, hogy az ellenőrzött webáruházak ötöde követ el súlyos hibát a jelenlegi jogszabályi keretek alapján. A bejegyzésünk készítéséig a fogyasztóvédelem honlapján 170 olyan webáruházat tüntettek fel, melyek a vonatkozó (453/2016. számú) kormányrendelet  alapján súlyos hibát követtek el.

A kormányrendelet szerint súlyos hiba az, amikor például a webáruház a szerződéskötést megelőzően nem tájékoztatja a vásárlót az előírt adatokról, vagy felróható magatartása miatt a fogyasztó a jogszabályban meghatározott elállási jogával nem tudott élni. De ide tartozik az is, ha tisztességtelen általános szerződési feltételt alkalmazott, amit bíróság is megállapított. A tájékoztatási hiányosságok közé tartozik például (a teljesség igénye nélkül), ha egy webáruház elhallgatja a nevét, székhelyét, postai címét, telefonszámát, telefaxát, elektronikus levelezési címét, ahová a fogyasztó a panaszait címezheti, a teljesítés, így különösen a fizetés, a fuvarozás és a teljesítési határidő feltételeit, a panaszkezelés módját. De kötelező az elállási nyilatkozatminta feltüntetése is a webáruház honlapján, és tájékoztatást kell adni a kellékszavatosság és a termékszavatosság, vagy éppen a jótállás feltételeiről is.

Nos, úgy tűnik, ezeket a tájékoztatási kötelezettségeket szigorúan ellenőrzi is a fogyasztóvédelem, hiszen tájékoztatása szerint a súlyosan vétő webáruházak mindegyike hibázott a vásárlók tájékoztatásában. Való igaz az is, hogy jelentős részük - röpke számvetésünk alapján a 170-ből 104 - már ki is javította a hibát, amit a fogyasztóvédelem kiemelt - szép zöld színű - szövegezéssel fel is tüntet a honlapján.

A vétkezők túlnyomó része kisebb vállalkozás, multinak nyomát alig lelni közöttük (7 darab volt).

És a jogszabályok alapján, aki feljut a súlyos hibát vétő webáruházak listájára, két évig ott is marad (a fogyasztóvédelem meg is adja ennek tól-ig dátumát). A nyilvánossággal egyébként nincs is baj, van annak visszatartó ereje, bár ha a hatóság is igazolja - szép zöld betűkkel - a hiba kijavítását, az akár egy jó bizonyítvánnyal is felér, ami azért érdekes, mert a vétkező webáruházak honlapjára egy kattintással át lehet ugrani. De ha már a hatóság is igazolja, hogy hibátlan, akkor lehet, hogy érdemes is.

Jó, de mi van akkor, ha nem jön meg a rendelés, késik, nem az van benne, vagy más az ára

A vásárló nem jogász, tehát minden információ hasznos lehet számára. Nyilván bosszantó, ha egy webáruház nem, vagy nehezen érhető el, de hát akad belőlük bőven. Így ha úgy érzi a vásárló, hogy elakad a tájékozódásban, legfeljebb egy-két kattintással továbblép egy másik webáruházba.

Kérdés ugyanakkor, hogy a vásárlót mi bosszantja leginkább. Gyaníthatóan nem feltétlenül csak a tájékoztatás hiánya, bár nyilván az is, főleg, ha reklamálni akar, és nem sikerül. Ebből kiindulva azért eléggé íróasztalhoz kötöttnek tűnnek az ellenőrzések, bár azt nem szabad eltagadni, hogy a tájékoztatási kötelezettségek betartása is fontos.

De a vásárlót más is érdekli. Így például mi van akkor, ha nem tud élni a 14 napos elállási jogával. A fogyasztóvédelem egy ilyen esettel találkozott ellenőrzései során. Megtévesztő tájékoztatást négy webáruház adott. Egy akadt, aki nem adott jótállási jegyet, a következtetéseket pedig az olvasókra bízzuk, vajon mi lehet még.

Az internetet böngészve ugyanis, hiszen ha már web, érdemes ott is körülnézni panaszügyben, például a közösségi oldalakon, akad más jellegű panasz bőven. Elég csak a késedelmes szállításokra gondolni (amiről ugyan sokszor nem a webáruház tehet, de hát mit érdekli ez a vásárlót a csillagszóró meggyújtásakor). De előfordul az is, hogy mást hoz a postás, mint amit rendelt a vásárló, és a csere, vagy az elállás a nem kért holmitól akadozik jócskán. Vagy a számlán a honlapon feltüntetett ártól eltérő, az előre kifizetettnél kisebb összeg szerepel. Vagy éppen fordítva, az utánvétes fizetéskor az ár más nagyobb a korábban nézettnél. És az elállási jog gyakorlásával is esetenként azért akad gond (bár olyan példa is van, amikor a vásárló megdicséri a webáruházat a gyors ügyintézésért és pénz visszafizetésért). A jótállás intézése is azért akadályokba ütközik, néha, vagy többször, a meghibásodást követő utánjárás nehézségeiről sokat lehet hallani (amikor a webáruház és a szerviz pingpongozik a vásárlóval). 

Úgy tűnik, próbavásárlásból már kevesebbre futja a fogyasztóvédelemnél. Egészen pontosan erről nincs semmilyen információ. Pedig a vásárló nagyobb bajai ott lehetnek, ahol közvetlenül a pénze forog kockán.

(blokkk.com, 2018. február 9.)

 

Mall.hu: kérdések azért vannak

El lehet-e állni bezárt átvételi pontok mellett. Mennyit jelent a késedelmes visszafizetés. És miért hallgatnak a fogyasztóvédők. 

2017 november 14-én indította az adóhatóság azt a nagyszabású eljárását az érintett vállalkozások telephelyein, melyben egy 4,5 milliárd forint értékű adócsalás a gyanú. A NAV sajtótájékoztatása szerint az akció célja, hogy felszámoljanak egy webáruház alá szervezett, cégláncolatokat működtető bűnszervezetet, amely 4,5 milliárd forint adót igényelt vissza jogtalanul. Az akció során, melyben több százan vettek részt, mintegy 1,5 milliárd forint értékű vagyont foglaltak le és zároltak, tájékoztatta a NAV az MTI-t.

A Mall.hu internetes áruház, amelynek telephelyét szintén ellenőrizték, közölte: valótlan az az állítás, hogy büntetőügyben érintettek. A Mall.hu honlapja jelenleg (november 17., reggeli órákban) elérhető,  működik. Egy tájékoztató felirat azonban árulkodik a történtekről, mégpedig az, mely szerint "Tájékoztatjuk, hogy budapesti átvételi pontjaink technikai okok miatt jelenleg nem elérhetőek".

Az MTI tudósítása szerint, mivel a hatóságok a cég raktárkészletét is vizsgálták, a késésben érintett vásárlókat értesítették és folyamatosan fogadják az új megrendeléseket, amelyeket a vállalatcsoport központi, csehországi raktárából teljesítenek, házhoz szállítással, a személyes átvételre azonban egyelőre nincs lehetőség. A cég sajtótájékoztatása szerint a fennakadások nem érintik a garanciához és elálláshoz kapcsolódó jogokat, a vételárat és a szállítási költséget visszafizetik, ha a késedelem miatt a vevő eláll a vásárlástól, de a visszautalás a szokásosnál tovább tarthat.

A Mall.hu 2016 évi magyarországi árbevétele 11,6 milliárd forint volt 2016-ban. Figyelemmel az év végi forgalom nagyobb súlyára, az év végéig hátralévő időszakban több milliárd forint árbevételre számíthatott még korábban az üzleti tervei készítése során a cég (az évközi árbevétel időbeli megoszlásáról nincs nyilvános adat).

A vásárlók számára azért óhatatlanul felvetődik néhány kérdés.

Elállás  

A jog szerinti, indoklás nélküli 14 napos elállási jog már a rendelést követően él, tehát akkor is, ha az áru kiszállítása, vagy átvétele még nem történt meg. A 14 nap egyébként az áru átvételétől ketyeg.

A rendelés törlése, ha még nem fizetett a vásárló, csak leadta a rendelését, egyszerű bármely internetes áruház esetében, csak törölni kell a vásárlást. Ha már előre fizetett a vásárló, de még nem érkezett meg az áru, akkor is hasonló az eljárás, de ebben az esetben a kifizetett pénzt (a termék árát és a szállítási költséget, ha az nem ingyenes), egy elállási nyilatkozat keretében vissza kell kérnie (a minimális követelmény, hogy ez egyértelmű legyen és elégséges elektronikus úton megküldeni, bár ilyen súlyú esetben célszerűbb postai, tértivevényes úton ezt megtenni, ha később valamilyen jogvita támadna, ez hatékonyabb mód). 

Az utánvétes rendelés visszamondása is viszonylag egyszerű az áruátvétel előtt, hiszen fizetés még nem történt.

De ami nehezebb feladvány lehet: visszajuttatni a lemondott árut

Megtörtént a fizetés és az áruátvétel, de így is ott a 14 napos elállási lehetőség. A Mall.hu a honlapján közzétett általános üzleti feltételek szerint háromféle módot kínál a termékek visszajuttatására:

- elküldeni szabvány postai levélként az Internet Mall Kft. székhelyének címére (1139 Budapest, Váci út 99.),

- a postai szabvány levélként nem feladható termékeket a futárszolgálattal csomagként feladva az Internet Mall Hungary Kft. 1225 Budapest Campona utca 1., DC2 szám alatti telephelyének címre küldeni,

- személyesen visszavinni az adott terméket kiadó Pick Up Pontra.

Kérdés, hogy ha a budapesti telephelyek nem elérhetők, akkor az előbbi visszajuttatási módok hogyan működnek.

Nehezen működhet a 65 napos visszavásárlási garancia és a minőségi reklamáció

A cég tájékoztatása szerint a 14 napos elállási jogon túl 65 napos visszavásárlást vállal (ebbe az esetben utalványt ad, ami egy éven belül levásárolható). Ennek feltétele, hogy a vásárló a terméket a vásárlónak el kell eljuttatnia a Pick Up Pontok valamelyikébe. A cég a honlapján két budapesti átvételi pontot jelöl meg, de aztis, hogy ezek most nem elérhetők.

Hát ha ezek nem elérhetők, akkor ez nehezen mehet. Más tájékoztatás hirtelenjében nem akadt a cég honlapján.

Hasonló kérdés vetődik fel a minőségi reklamációk intézésében. A vásárló általában választhat, hogy maga viszi szervizbe a meghibásodott terméket, de vissza is vihet a boltba, ilyenkor a kereskedő intézi a továbbiakat.

A Mall.hu úgy tájékoztatja a vásárlót, hogy a vevő a kellékszavatossági joga érvényesítése esetében köteles a terméket a Pick Up Pontok valamelyikére visszajuttatni (a számla másolatával és a hiba leírásával együtt).

Nos, ez sem biztos, hogy zökkenőmentesen megy. 

A vásárlók reklamációjának kezelése sem egyszerű ezek után. Például a vevő a termék hibájának fennállását a a cég kérésére személyesen, a Pick Up Pontok egyikén köteles bizonyítani. Ez sem egyszerű feladvány.

Az már csak hab a tortán, hogy a vásárlók könyve csak az átvételi pontokon elérhető.

Kérdés az is, hogy a csehországi szállítások mellett megkapnak-e a vásárlók minden szükséges magyar nyelvű tájékoztatást.

A vásárló nem tehet a történtekről, így ha eláll, a jogban előírt 14 napos visszafizetési határidőt a szolgáltatónak tartania kell. A "szokásoshoz" képest késhet, de ezt a 14 napotmár nem lépheti túl.

És a fogyasztóvédők eddig hallgattak.

(blokkk.com, 2017. november 17.)

 

Látványos eredmény, ha a webáruházak 88%-a továbbra is hibázik?

A fogyasztóvédők szerint látványos eredményeket hoztak az e-kereskedelem fogyasztóvédelmi ellenőrzései. Közben a lényeg nem javult itt semmit, továbbra is ugyanúgy hibáznak a webáruházak.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2017 október 30-i közleménye szerint látványos eredményt hoztak az e-kereskedelemben végzett fogyasztóvédelmi ellenőrzések. A közlemény szerint 54 százalékról 14 százalékra esett vissza a fogyasztóvédelmi jogsértést ismételten elkövető webáruházak aránya 2017-ben. A jelentős javulás az elektronikus kereskedelem fogyasztóvédelmi ellenőrzéseit szigorító, 2016 decemberében az Országgyűlésben elfogadott törvénymódosításnak köszönhető, a szaktárca szerint.

Az említett törvénymódosítás lényege egyébként az, hogy a kis- és középvállalkozás webáruházak első alkalommal elkövetett jogsértése esetén továbbra sincs bírság, de az ismételt ellenőrzés során ugyanolyan hiba miatt 200 ezertől 2 millió forintig terjedő büntetést szabhat ki a fogyasztóvédelmi hatóság. A 2017 elejétől élő új szabály fonák oldala, hogy más értékesítési csatornák esetében a fogyasztóvédelmi bírság legkisebb összege 15 ezer forint. A különbség tizenháromszoros, a 200 ezer forintos minimumbírság kizárólag az e-kereskedelemben létezik.

És a lényeg

Tény, hogy a webáruházak - döntő részben a kkv-k - rengeteg adminisztrációs, tájékoztatási hibát követnek el, a korábbi években is ez volt a jellemző. De hát ezeknek a hibáknak a jelentős része csekély súllyal bír, hiszen nem veszélyeztetik a vásárló egészségét, biztonságát, vagy éppen más valós érdekeit. Ezt az is alátámasztja, hogy a súlyosan vétő webáruházak aránya - erről már nem szól a közlemény - sokkal kisebb, 20% körül van. A kormányzati értékelés bökkenője csupán az, hogy az ellenőrzéseken valamilyen hibával lefülelt webáruházak 88%-os aránya - az utolsó nyilvános adat szerint ennyi volt 2015-ben - nem változott, ezt a szaktárca közvetve el is ismeri.

És ez a gyakorlatban a vásárló oldaláról azt jelenti, hogy ha weben vásárol, egy fikarcnyit sem változott 2017-ben annak a valószínűsége, hogy hibás webáruházba ütközik. Hiszen ha a fogyasztóvédelmi ellenőrökkel ez változatlanul 88%-os arányban fordult elő 2017-ben - ők mondják - akkor a vásárló veszélyeztetettsége semmit sem javult.

Tehát az égvilágon semmit sem ért a bírságszigorítás, hiszen a webáruházak ugyanannyit hibáznak, mint korábban, még ha javítgatják is az első ellenőrzést követően. A vásárlót pedig nyilván az érdekli elsősorban, pontosan az, mennyi az esélye annak, hogy ha vásárol, hibás webáruházba botlik. Nos, első körben ugyanannyi, mint régebben.

És hány webáruházat büntetett meg a fogyasztóvédelmi hatóság

Az NFM szerint az ismételten fülön csípett webáruházak közül - tehát akiket másodszor is, ismételten ellenőriztek - a korábbi években tapasztalt 54 százalékhoz képest mindössze 14 százalékuknál volt szükség bírság kiszabására, amely látványos fejlődést jelent. Szerintük.

Nos, a nyilvános adatok szerint 2012-2015 között, négy esztendő alatt összesen 22 webáruházat bírságolt meg a hatóság, 2015-ben például mindössze hármat. A 2017 évi ellenőrzésekről szóló közleményből viszont nem derült ki, hogy hány webáruházat ellenőrzött ismételten a hatóság, így az sem, hányszor szabtak ki 200 ezer forint legkisebb bírságot. Az említett 14% akár azt is jelentheti, hogy darabszámban az előző, 2016 évinél több webáruházat bírságoltak meg, de akkor - egy másik oldalról közelítve - hol itt a javulás

És milyen vétségekért. Ennek az adatnak a hiánya értékelhetetlenné teszi a tájékoztatást, súlytalanná a minősítést. Természetesen, ha ismertté válnak megfelelő újabb adatok a webáruházak ellenőrzéséről, akkor lehet majd pontosabban értékelni.

Súlyos bírságot csak súlyos vétség után

Hiába a suvickolás, ha az ellenőrzött webáruházak 88%-a hibázik továbbra is, akkor a bírságszigorítás lényegi eredményt nem hozott. Ezen az értékelésen sem segít, hogy az ismételten ellenőrzöttek körében kisebb volt a hibaarány, hiszen a vásárló esélyeit a jó webáruházra ez nem nagyon javítja.

Ha ilyen rémisztő a helyzet, de a bírságemelés semmit sem változtatott ezen, akkor inkább más irányú megoldáson kellene törni a fejet. Az adóhatóság például már kitalálta az úgynevezett támogató eljárást, aminek lényege, hogy a vállalkozással együtt javítják ki a hibát. És ez nem ellenőrzés, bár jegyzőkönyv felvételével zárul. És működik.

A szokásos 15 ezer forintnál nagyobb legkisebb bírságot pedig csak a súlyosan vétkező webáruházak esetében lenne célszerű egyáltalán mérlegelés tárgyává tenni. Ennek oka az, hogy ismételt ellenőrzéskor, ha a feltárt hibát már korábban is elkövette a webáruház, akkor annak bármilyen csekély a súlya, a bírságkiszabás 200 ezer forintnál indul. És ez azért messze nincs arányban az általános 15 ezer forintos alsó bírsághatárral, főleg, ha ugyanolyan hibáról van szó.

Nem okozna nagy nehézséget egy magasabb bírsághatár rányomása a kizárólag súlyos hibát vétő webáruházakra. Ennek oka rém egyszerű, hiszen a súlyosan vétő webáruházakat amúgy is köteles közzétennie az NFM-nek, ez ugyancsak egy 2017-től élő új szabály (a súlyos hibákat egy kormányrendelet határozza meg). A súlyosan vétő webáruházak száma egyébként 100 körül van jelenleg, az NFM fogyasztóvédelmi oldalán található összegzés szerint. Ez viszont azt is jelenti, hogy az ellenőrzött webáruházaknak ugyan 88%-át elkapják valamilyen szabálytalansággal, de közülük csak 20% az, aki súlyosan vét a szabályok ellen (a súlyosan vétők természetesen az ellenőrzöttek köréből kerülnek ki). És ez azért már mást sejtet, mint egy puszta 88%-os arányszám a vétkezőkről. Ráadásul a súlyosan vétkezők nagy része is kijavítja a hibáit, egyébként zömében kis- és középvállalkozások (multi alig akad egy-kettő közöttük).

A súlyosan vétő webáruházak számát, arányát. mivel a nyilvánosságra hozatal új, 2017-től élő szabály, nincs esély összehasonlítani a korábbi évekkel, méricskélve a változásokat. A lista a szaktárca honlapján egyébként úgy olvasható, hogy a vétkezők honlapja ugyaninnen el is érhető. Csak hab a tortán, hogy ha valaki kijavította a hibáit, amire garancia maga a hatóság, az oda is van írva, így itt található hibátlan webáruház is (ha a hatósági ellenőrzés alapos volt). Kapnak egy kétéves reklámot is a vétkezők, mivel ennyi ideig kell őrizni a listán lévőket. Nem rossz kárpótlás.

Szűkszavú mérleg

A közlemény egyébként röviden kitér arra, hogy az NFM internet laboratóriuma és a fogyasztóvédelmi hatóság 2017-ben együttesen több mint félezer webáruházat vizsgált. Ebből azért az már kiszámolható, hogy 440 felett járt a vétkező webáruházak száma, a jelzett 88%-os hibaarány mellett.

Az e-kereskedelmi vállalkozások részéről tipikus hiányosságnak tekinthető a 14 napos elálláshoz kötődő részletes tájékoztatás elmaradása. Sok esetben az elállási jog gyakorlását többletfeltételekhez, például eredeti, bontatlan csomagolás meglétéhez kötik. Problémák merülnek fel az elérhetőségi adatok közlésével is, ami azért fontos, mert itt láthatja a vásárló, hogy hazai webáruháztól rendel-e, ugyanis csupán a magyar nyelvű honlap és a „.hu” végződés nem garantálja ezt.

Vannak már vizsgálati jelentések, csak éppen a webáruházaké hiányzik

A korábbi években az akkor még önálló Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság alapos, tárgyszerű jelentéseket tett közzé vizsgálatairól. Nyilván a megbírságoltak körében nem ezek bírságrésze lehetett a legnépszerűbb olvasmány, de el kell ismerni, tanulságos és szakmai oldalról hasznos képet rajzoltak ezek a jelentések a fogyasztóvédelmi ellenőrzések tapasztalatairól.

Nos, végül az NFM is nekiveselkedett és nemrégiben közzétett egy sor 2017. évi fogyasztóvédelmi vizsgálati jelentést, összesen 13 szakterületről. Ezek azonban nem olyan részletes beszámolók, mint a korábbiak, hanem csak rövid összefoglalók - olyannyira, hogy nem is jelentésnek, hanem összefoglalónak hívják ezeket, így 1-2 oldalas olvasmányokról van csak szó. Egyes területeken ez kiegészül táblázatokkal, mellékletekkel, de nem kell félni attól, hogy sok időt vesz el ezek átfutása. A rövidség persze önmagában nem hiba, de a részletek is fontosak.

A 2017. évi webkereskedelmi ellenőrzésekről nem tett közzé összefoglalót az NFM - eddig.

(blokkk.com, 2017. október 31.)

 

Webvásárlás szabályok és buktatók

A legfontosabb webszabály: a 14 nap elállási jog az egész Unióban érvényes. Vámot, áfát is kell fizetni a webes vásárlás után egy értékhatáron túl az Unión kívüli vásárlásnál. 

 

Az adóhatóság legfrissebb, 2017. októberi tájékoztatása alapján az internetes vásárlásoknál a következőkre kell elsősorban ügyelni.

Tájékozódás, megrendelés

 

Mielőtt interneten rendel árut, a vevőnek fontos tájékozódnia a vonatkozó adó- és vám jogszabályokról, az esetlegesen fizetendő vámokról és egyéb közterhekről. Internetes vásárlás esetén érdemes utánajárni, hogy az árut melyik országból szállítják, hiszen elképzelhető, hogy egy, az Európai Unió valamely tagállamából rendelt áru gyártási, raktározási helye Európai Unión kívüli ország, így az árut az Európai Unióba történő belépéskor vámeljárás alá kell vonni. Ez vám- és adófizetési kötelezettséget vonhat maga után, továbbá a postai szolgáltató egyéb adminisztrációs díjat számolhat fel.

Ha Európai Unión kívüli országból rendelünk terméket, akkor az adott weboldalról való rendelés leadásával és az áru ellenértékének és egyéb költségek (expressz szállítás költsége, csomagolás stb.) megfizetésével a rendelési folyamat még nem zárul le, bizonyos közterhek (vám, áfa) és a szállítmányozó részére egyéb adminisztrációs költségek (postai szolgáltató által felszámolandó vámügyintézési díj) megfizetésének kötelezettsége is felmerülhet.A kisebb értékű áruk vám- és áfamentesek, azonban a vámmentességi értékhatárok eltérnek egymástól abban az esetben, ha a küldeményt ajándékba kapjuk, illetve ha azt interneten vásároljuk. Ha EU-n kívüli magánszemély küld ajándékot magyar magánszemélynek, úgy 45 euró értékig nem kell vámot és adót fizetni. Az interneten megrendelt áruk 22 euró értékig - amely a vonatkozó jogszabály (Áfa törvény) alapján mindenkor 6000 forint - vámmentesek, e fölött azonban adói kell fizetni. Ha a termék értéke nem haladja meg a 22 eurót, akkor a termék árának (és az esetleges szállítási költségének) megfizetésén felül további költségek (adó, vámkezelési költség) nem merülnek fel. 

Vásárolt áru 

Magánszemélyek közötti ajándék küldemény 

Érték 

Vám 

ÁFA 

Érték 

Vám 

ÁFA 

≤ 22 EUR 

-

-

≤ 45 EUR 

-

-

22 - 150 EUR 

-

27%

45 - 700 EUR 

2,5%

27%

150 EUR - 

tarifális vámtétel

27%

700 EUR - 

tarifális vámtétel

27%

 

Vámeljárás elvégzése

 A vámkezelés akkor végezhető el, ha

  • a beérkezett áru egyértelműen meghatározható (pontos árumegnevezés),

  • ismert az áru valós értéke,

  • a címzett azonosítható.

Ha a fenti adatok rendelkezésre állnak, a posta megindíthatja a vámeljárás kérelmezését. Az Igazgatóság az indítvány benyújtása után azt megvizsgálja, és dönt annak elfogadásáról, illetve elutasításáról (ez a gyakorlatban 30 percen belül megtörténik). A vámeljárás lezárása után a küldeményt kiszállítják a címzett lakhelye szerint illetékes területi postahivatalba. A postahivatal értesíti az ügyfelet a csomag érkezéséről és tájékoztatja az esetlegesen fizetendő vám és nem közösségi adók és díjak összegéről, az esetleges postai adminisztrációs díjakról, melyek helyszíni megfizetése után átadja a csomagot.

A megrendelés után a címzett nem minden esetben rendelkezik pontos információval arról, hogy a feladó az áru fuvarlevelén milyen adatokat tüntet fel. A vámkiszabás alapja az áru vámértéke, így annak helyességét a vámhatóság fokozottan ellenőrzi. Az ellenőrzések tapasztalatai alapján az Igazgatóság megállapította, hogy a feladók a fuvarlevélen sok esetben nem a valóságnak megfelelő adatokat (például helytelen árumegnevezést, nem valós értéket) tüntetnek fel, ami a további ellenőrzések és okmánybekérések miatt növeli az áru kiszállítási idejét. Az előzőek miatt a rendeléskor érdemes felvenni a kapcsolatot az eladóval azért, hogy a valós érték és árumegnevezés kerüljön a fuvarokmányra. A küldemény megrendelése után a vámkezeléshez szükséges adatokat, okmányokat (megrendelés, számla, átutalási bizonylat) a ragszámra történő hivatkozással javasolt megküldeni a posta részére, így a rendelt termék vámkezelését, kiszállítását meggyorsíthatjuk, és esetenként az adminisztrációs költségeken is spórolhatunk.

Az általános árumegnevezés (például „ajándék”, „ruhanemű”, „élelmiszer”, „játék”) alapján a vámkezelés nem végezhető el, ezért fontos a pontos árumegnevezés feltüntetése már a fuvarlevélen, CN23 okmányon is (például „mobiltelefon”, „táblagép”, „műanyag játékvonat”, „távirányítós játékhelikopter”, „pamut póló”).

Az Igazgatóság a küldemény vámkezelésére tett indítványt csak abban az esetben fogadja el, ha a küldeményben lévő áru értékét a valóságnak megfelelően (az aktuális piaci ár) állapították meg. Ha a bejelentett áru értékével kapcsolatban kétség merül fel, a valós áruérték megállapítására az áru vásárlását igazoló számla, átutalási megbízás, megrendelés stb. benyújtását is kérheti az Igazgatóság. A szükséges okmányokat a posta kéri be az ügyfelektől, ilyenkor az áru kiszállítása hosszabb időt vesz igénybe.

Mennyit is kell fizetni a küldemény után?

Minden egyes termék besorolható egy konkrét, egyedi vámtételt tartalmazó úgynevezett vámtarifaszám alá, aminek segítségével kiszámítható az adott termék után fizetendő közteher összege. Megjegyezzük, hogy a számítástechnikai termékek jelentős részéhez 0 százalékos vámtétel tartozik, azonban a 27%-os általános forgalmi adót az ilyen esetekben is meg kell fizetni. A közteher fizetésének alapja az áru fuvarköltséggel növelt értéke (vámérték).

Amennyiben vámot is kell fizetni az adott csomag után, az általános forgalmi adó alapja a termék vámértékének vámmal növelt összege. Az egyes termékek vámtarifaszámának és a hozzájuk tartozó vámtételek ismeretében egyszerűen kiszámolható, hogy az Európai Unió területén kívülről olcsóbban megvásárolni szándékozott termékekhez valóban olcsóbban jutunk-e hozzá a közterhek megfizetése után.

Esetenként plusz költségként felmerülhet még a posta által felszámított adminisztrációs (vámügyintézéssel kapcsolatos) díj, melynek összegéről a posta aktuális díjszabásából lehet tájékozódni.Néhány példa a postaforgalomban népszerű termékre és az utánuk fizetendő közterhekre (konkrét terméktípus, érték és vámtarifaszám – ez a konkrét áru tulajdonságainak függvényében változhat):

Árumegnevezés

Eladási ár

Érvényes

árfolyam

(2017.05.)*

Érték

(Ft)

Fuvarköltség

(Ft)

Vámtarifaszám

Vámtétel

(%)

Vám

(Ft)**

ÁFA

(Ft)

mobiltelefon

160 EUR

313,11

50.098,-

4.000,-

8517120000

0%

0

14.606,-

tablet

240 EUR

313,11

75.146,-

5.000,-

8471490000

0%

0

21.639,-

mp4 lejátszó

152 EUR

313,11

47.593,-

4.000,-

8521900090

12,2%

6.300,-

15.629,-

navigáció GPS

287 EUR

313,11

89.863,-

5.500,-

8526912000

0%

0

25.748,-

okos óra

225 EUR

313,11

70.450,-

5.000,-

8517620000

0%

0

20.372,-

táplálék kiegészítő

165 EUR

313,11

51.663,-

4.000,-

2106909260

12,8%

7.100,-

16.953,-

férfi ing pamutból

52 EUR

313,11

16.282,-

3.000,-

6205200090

12%

0,-***

5.831,-

sportcipő

175 EUR

313,11

54.794,-

4.000,-

6403190000

8%

4700,-

17.143,-

*jogszabályban meghatározott árfolyam 
**100 forintra kerekítve a jogszabályi előírásnak megfelelően 
***az áru értéke 150 euró alatt van, ezért vámmentesTehát a fenti táblázatból vett példa alapján egy magyar címzett Kínából rendel 2 mp4 lejátszót személyes használatra. A lejátszó értéke egyenként 152 euró, a szállítási költség összesen 4000 forint.

  • A köztartozás mértékének alapja tehát:
    • 152 EUR * 2 db * 313,11 + 4 000 = 99 185 Ft
  • A termékhez tartozó vámtétel 12,2%, tehát a vám összege:
    • 99 185 * 12,2% = 12 100 Ft
  • Az áfa alapja az áru értéke a fuvarköltséggel együtt, a vám összegével növelve:
    • 99 185 + 12 100 = 111 285 Ft
  • Az áfa mértéke 27%, azaz
    • 111 285 * 27% = 30 047 Ft
  • A számítások alapján a fizetendő közteher összege:
    • 12 100 + 30 047 = 42 147 Ft
  • + A vámkezeléshez kapcsolódó postai adminisztrációs díj

A fizetési kötelezettség pontos megállapításához hasznos információk találhatók a Nemzeti Adó- és Vámhivatal internetes oldalán. A tapasztalatok szerint a vámeljárásokkor a leggyakrabban jelentkező probléma a hiányos, pontatlan árumegnevezés, valamint a nem valós érték megjelölése – az eladó által kitöltött – fuvarlevélen.

Pontos adatok nélkül a vámeljárást nem lehet elvégezni. Az áru pontos meghatározására az Igazgatóság áruvizsgálatot is tarthat, ami történhet röntgen berendezéssel vagy a csomag felbontásával (ilyenkor a postai alkalmazott mutatja be a vámtisztviselőnek az árut).

Fontos, hogy a behozott áruk továbbértékesítése esetén – jogszabályban meghatározottak alapján – adófizetési kötelezettség keletkezhet, amelyet a következő évi személyi jövedelemadó-bevallásban szerepeltetni kell.

Korlátozások és tilalmak

Harmadik országból (vagyis az Európai Unió tagállamain kívüli országból) történő rendelés előtt érdemes meggyőződni arról, hogy a termék behozatalához szükséges-e engedély, igazolás, vagy az adott termék nem tartozik-e tiltó és korlátozó rendelkezések hatálya alá (egyes termékek, például kábítószerek, védett növények, állatok, illetve az ezekből készült áruk, vagy kulturális javak, haditechnikai termékek, fegyverek stb. vámkezeléséhez engedély vagy egyéb igazolás bemutatására van szükség). A vámhatóság hatáskörébe tartozik a jogszabálysértések felderítése és visszaszorítása is. A vámhatóság tapasztalata azt mutatja, hogy a vásárlók az internetes rendelések alkalmával sok esetben nem veszik figyelembe a különböző tiltó és korlátozó rendelkezéseket.

Különösen figyelni kell gyógyszer, fogyasztószer, potencianövelő szer, növényvédő szer megrendelésekor, mivel ezek behozatala engedélyhez kötött, és előfordulhat, hogy hamis, vagy egészségre káros terméket vásárolnak.

A termékek rendelésekor arra is figyelni kell, hogy az áru valóban eredeti-e. A vámeljáráskor a pénzügyőrök az áru eredetiségét is vizsgálják. Ha felmerül a gyanú, hogy a behozni kívánt termék (például kozmetikum, ruhanemű, sportcipő, karóra, szoftver stb.) feltehetően szellemi tulajdonjogot sért, a vámhatóság visszatartja az árut, és ha bebizonyosodik, hogy az valóban hamis, akkor megsemmisítik.

Mikor érkezik meg a csomag?

A megrendelés után az árut a kereskedő átadja szállításra a postai szolgáltatónak, aki azonosítószámmal, úgynevezett ragszámmal látja el a küldeményt. Postai ragszám alapján a vámhatóság nem tud keresni, mivel az ehhez szükséges valamennyi információval kizárólag a posta rendelkezik.

A www.posta.hu oldalon nyomkövető rendszer működik, ahol az ott leírt feltételek megléte esetében, ragszám alapján lekérdezhető a küldemények aktuális állapota. 
Ha további kérdése merül fel beérkezett küldeményével vagy a vámkezeléssel kapcsolatban (például küldemény kiszállításának időpontja; fizetendő vám, áfa; sérülten érkezett a küldemény), az alábbi elérhetőségeken érdeklődhet:

  • Posta központi ügyfélszolgálata: 333-7777;
  • Posta Vámügynöksége: 297-2321; 297-2322; 297-2323; 297-2324 telefonszámokon;
  • vagy a postavamugynokseg@posta.hu; postaimport@posta.hu e-mail címeken.

(NAV, 2017. október 12.)

 

Digitális jólét: jön a tizenháromszoros bírság

Az Országgyűlés december 13-án megszavazta, hogy az ismételt jogsértés esetében a legkisebb fogyasztóvédelmi bírság 200 ezer forint lehet a webáruházakban, miközben más boltokban az alsó határ csak 15 ezer forint. Az ötletet a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara adta.

Az Országgyűlés december 13-án olyan döntést hozott, hogy ha egy webáruház ismételten hibát követ el, akkor a fogyasztóvédelmi bírság legkisebb összege 200 ezer forint lesz, miközben ez jelenleg minden más esetben csak 15 ezer forint. A tizenháromszoros bírsághatár emelés csak a webáruházakat érinti.

Az már bebizonyosodott, hogy a valóban magas hibaarány adminisztratív vétség, ráadásul olyan csekély súlyúak, melyek tartalmukat nézve semmilyen módon nem veszélyeztetik a vásárlók egészségét, testi épségét, biztonságát, vagy éppen pénzügyi érdekeit. Például ha hiányzik egy weblapról, hogy a szerződéskötés nyelve magyar, az különösebb bajt nem okoz. Nem véletlen, hogy bírságot csak elvétve szab ki a fogyasztóvédelmi hatóság.

Meg kell jegyezni, hogy azok a valóban súlyos cselekmények, melyek hamisítást, adócsalást jelentenek, nem a fogyasztóvédelmi, hanem az adóhatóság és a rendőrség hatáskörébe tartoznak.

A legnagyobb probléma a friss döntésben az, hogy szigorúbb fellépés a jelenlegi bírságolási rend alapján is elérhető, hiszen a fogyasztóvédelmi bírság alsó határa valóban csak egy alsó határ, ki lehet szabni magasabb bírságot annak megemelése nélkül is. Ez csak elhatározás kérdése, a kormány javaslatára az országgyűlési döntés azonban más irányt vett.

A bírságok átlagos összege sem túl magas, ami megint csak a vétségek csekélyebb súlyára utal. A legfontosabb pedig az, hogy az arányokat nézve a webáruházakat sem bírságolják nagyobb mértékben, mint a többi boltost:

e-kereskedelem ellenőrzése 2012 2013 2014 2015
ellenőrzött webáruház 165 185 162 169
kifogásolt webáruház 116 129 130 148
kifogásolási arány 70% 70% 80% 88%
határozatok száma (kötelezésre és bírságra együtt) 77 88 95 113
bírságolt webáruházak száma 2 11 6 3
bírságok összege együtt (forint) 80.000.- 470.000.- 735.000.- 275.000.-
átlagos bírság (forint) 40.000.- 42.727.- 122.500.- 91.667.-

Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság

A Kamara bedobta magát

Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága november 24-i ülésén - nem kétséges, alaposan - megvitatta a javaslatot. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára a vita során elmondta, hogy "a javaslat maga a bírság összegére vonatkozóan szintén egy érdekképviseleti szervezettől, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarától érkezett". A bizottság ülésének jegyzőkönyve szerint azonban hozzátette, hogy "a kormánynak továbbra sem célja és továbbra sem lesz célja az, hogy bírsággal sújtsa a vállalkozásokat".

A kérdés mindössze annyi ezek után, hogy akkor miért kellett megemelni a bírsághatárt a kormány kezdeményezésére, ráadásul az NFM első javaslata kizárólag a kis- és középvállalkozások esetében nyomta volna meg a bírságrendet (a kormány honlapján az egyeztetések első körében közzétett tárcajavaslat szerint). A maguk módján szépítettek második körben, így egységesen minden webáruházra rátolva a kétszázezres bírságlécet, amit a fogyasztóvédelmi ellenőröknek előbb-utóbb át kell ugraniuk.

Mit tesz majd egy kis webáruház, ha megbírságolják 200 ezer forintra? Bezár. És mit tesz az a kis boltos, aki webáruház nyitásán töri a fejét? Nem nyitja ki. És nem érti, akkor miért olyan fontos is a digitalizáció. Persze, a hibákat ki kell javítani, de nem ezzel az eszközzel.

(blokkk.com, 2016. december 14.)

 

Digitális jólét: jön az Amazon, miközben a magyar webáruházakat elkergetik a tizenháromszoros bírságemeléssel

A legkisebb fogyasztóvédelmi bírság 200 ezer forint lehet a webáruházakban, miközben más boltokban az alsó határ csak 15 ezer forint. Ezek után olcsóbb lesz a határon túlra pakolni a szervert, így ezrével menekülnek majd el a kis webáruházak.

Az amerikai Amazon, a világ legnagyobb webáruháza bejelentette, hogy ezentúl a magyar vásárlók megrendeléseit házhoz is szállítja. Bizonyára megéri neki, ami azt jelenti, hogy sok magyar vásárló a távoli webáruházból vásárol. Közben pörög a magyar digitális jólét programja, csak éppen rossz irányt vett az e-kereskedelem szabályozásával.

Az Országgyűlés döntéselőkészítésének utolsó szakaszában van az a fogyasztóvédelmi törvény szigorítását célzó javaslat, mely elfogadása esetén a webáruházak, internetes szolgáltatók második alkalommal hibázva 200 ezer forintnál kisebb bírsággal nem úszhatnák meg az ellenőrzést, bármilyen csekélység is a vétség, ha a fogyasztóvédelmi ellenőr bírság kiszabását tartja szükségesnek. Ez azért rémisztő, mivel a fogyasztóvédelmi törvény jelenleg minden boltfélére egységesen azt rögzíti, hogy a fogyasztóvédelmi bírság legkisebb összege 15 ezer forint. A különbség tizenháromszoros. Egy kisvállalkozás életében pedig 200 ezer forint nagy pénz.

A fogyasztóvédelmi igazgatás (mely helyettes államtitkárságként a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium része) eredeti javaslata még úgy szólt a kormány honlapján közzétett tervezet szerint, hogy a jelenleg általános 15 ezer forintos alsó bírsághatár csak a kis- és középvállalkozások esetében ugrott volna 200 ezer forintra, ha a weben kereskednek. De hát arra már némi noszogatás után rájöttek a fogyasztóvédők, milyen pikáns helyzet lenne, amikor egy kkv 200 ezer, egy nagy webáruház meg csak 15 ezer forintos bírsággal számolhat a kisebb szabálytalanságok esetében (nyilván az alsó bírsághatárt a kisebb szabálytalanságok esetében veszik elő a fogyasztóvédelmi ellenőrök). Így az igazgatás a számára legegyszerűbb megoldást választotta, mégpedig azt, hogy akkor minden webkereskedő esetében 200 ezer forintnál kezdődjön a bírságolás.

(A második alkalom azért fontos kitétel, mivel a kis- és középvállalkozások egy általános szabály szerint, ha az ellenőrző hatóság első alkalommal talál hibát, - a legsúlyosabb eseteket leszámítva - nem büntethetők.)

Pedig sokkal ésszerűbb eljárás lett volna még egyszer figyelmesen elolvasni a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság ellenőrzési jelentéseit, melyek csak a felületes olvasók számára lehetnek olyannyira aggasztóak, hogy tizenháromszoros bírságszigor kellene. Ezek a jelentések valóban úgy indítanak, hogy a webáruházak az átlagosnál többet hibáznak. Az ellenőrzési beszámolók alaposabb elemzése azonban már egy sokkal árnyaltabb képet mutat a webáruházak szabálykövetéséről és egyáltalán nem támaszt alá egy ilyen durva bírságszigort, amit minél kisebb egy webáruház, annál inkább megszívhat, ráadásul a kormány digitális jólét elnevezésű programjának szellemiségével merőben ellentétes. Pontosan azokat a kisvállalkozásokat veszélyezteti, akiket segíteni kellene beépülni a digitális világba. De hát majd legfeljebb a határon túlra pakolják a webáruházukat a kicsik, hiszen a digitális világ egyik előnye éppen az, hogy a határok már nem sokat számítanak, szabad a vásár.

A fogyasztóvédelmi igazgatás az államigazgatás berkein belül arra hivatkozik, hogy 2015-ben az ellenőrzött webáruházak 88%-a hibázott, szemben a 2014. évi 80%-kal, döntő részben pedig a kis- és középvállalkozások (ezért is szólt az első javaslat arról, hogy kizárólag a kis- és középvállalkozások bírságolása szigorodjon). Ebben az esetben pedig - szerintük - a legokosabb megoldás a bírságok emelése. Sajnálatos ugyanakkor, hogy az NFH jelentéséből az is egyértelműen kiderül, miszerint a feltárt hibák döntő része olyan adminisztrációs hiányosság, ami semmilyen módon nem sérti a vásárló pénztárcáját, vagy biztonságát, de jogait sem.

Csupán a statisztikát nyomja fel például, amikor a webáruházak számottevő része elmulasztotta honlapján feltüntetni, hogy a szerződéskötés nyelve magyar, amiről pedig bizonyára előbb-utóbb könnyen meggyőződhet a vásárló. Ezen az ellenőrzöttek negyede bukott el 2015-ben. Felesleges is egyébként ilyen kötelezettséget előírni, elégséges lenne csak azt, amikor más nyelven is van erre mód. Bőven akad más hasonló apró-cseprő adminisztrációs hiányosság is, ami persze hiba, de nem ok az elvakult bírságszigorra.

Dicséret is akad: a fogyasztóvédők évente betűpontossággal ismételgetik

Az NFH jelentése betűpontossággal ismétli meg 2013-ban, 2014-ben és 2015-ben is azt, amikor a webáruházak szépen tudtak javítani az ellenőrök szerint: "a próbavásárlások tapasztalatai alapján megfigyelhető ugyanakkor, hogy a szolgáltatók egyre nagyobb része nemcsak tisztában van a kötelezettségeivel, de el is ismeri az internetes vásárlások esetében a fogyasztók számára többletjogot jelentő elállási jog gyakorlásának lehetőségét, amely alapján megtéríti a fogyasztó által kifizetett összegeket, ha a megrendelt termékek visszaküldésére kerül sor". Az elismerés szófűzére három év alatt egy betűnyit sem változott, egyébként a webszabályok egyik legfontosabb tételére utal, a 14 napos elállási jogra, amit lám-lám javuló formában betartanak a webáruházak.

Eleve nem is apró szépséghibája a fogyasztóvédelmi igazgatás hozzáállásának egyébként, hogy a fogyasztóvédelmi törvény a bírságolás rendjéről szólva meghatározza az arányosság követelményét, ami azt jelenti, hogy az elkövetett vétség súlyához kell igazítani a bírságolást: egyszerűen fogalmazva kis hibáért kisebb, nagy hibáért nagyobb bírság jár, így a törvényben meghatározott alsó bírsághatár csak az alja az ellenőrzés pénzben mérhető elmarasztalási lehetőségeinek. Ennek tükrében sem indokolt a legkisebb bírság megemelése, hiszen e nélkül is kiszabható 200 ezer forint bírság, persze, csak ha indokolt.

A legfontosabb mutatója a fogyasztóvédelemnek a bírság: ilyet alig kaptak a webáruházak

Az alaposság nyomdokain érdemes több esztendő fogyasztóvédelmi jelentéseit végigbogarászni a tisztább képalkotás érdekében. 2012-től az NFH honlapján meg is találhatók az elektronikus kereskedelem ellenőrzéséről szóló részletes éves jelentések. Ezek egyértelműen azt mutatják, hogy a legsúlyosabb vétségeket elkövető webáruházak száma kevés volt, sőt, az elmúlt két esztendőben a puszta számokat nézve sokat javultak az e-kereskedők. A fogyasztóvédők szemüvegét letörölve például 2014-ben 45%-os, 2015-ben pedig 50%-os volt a javulás, ennyivel csökkent a megbírságolt webáruházak száma.

De azért van itt más is, ami szemet szúrhatott volna a fogyasztóvédelem állami igazgatásának. A kifogásolt webáruházak számánál jóval kisebb azok száma, akikkel szemben végül valamilyen határozatot is hoztak a fogyasztóvédelmi ellenőrök. 2015-ben például a kifogásolt 148 áruházból csak 113 kapott kötelezésről, vagy bírságról szóló határozatot, a többiről nyilván az ellenőrzés során kiderült, hogy erre már nincs is szükség (a fogyasztóvédelmi törvény megengedi, hogy a vállalkozás megállapodjon az ellenőrző hatósággal a hiba kijavításáról, az apróbb hibákat pedig már az ellenőrzés során ki is javították).

A bírságok átlagos összege sem túl magas, ami megint csak a vétségek csekélyebb súlyára utal. A legfontosabb pedig az, hogy az arányokat nézve a webáruházakat sem bírságolják nagyobb mértékben, mint a többi boltost:

e-kereskedelem ellenőrzése 2012 2013 2014 2015
ellenőrzött webáruház 165 185 162 169
kifogásolt webáruház 116 129 130 148
kifogásolási arány 70% 70% 80% 88%
határozatok száma (kötelezésre és bírságra együtt) 77 88 95 113
bírságolt webáruházak száma 2 11 6 3
bírságok összege együtt 80.000.- 470.000.- 735.000.- 275.000.-
         

Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság

Fordítva kellett volna

Nem véletlen egyébként a fogyasztóvédelem sietsége. A kormány még 2015. végén határozatot hozott a digitális jólét programjáról, az internetről és a digitális fejlesztésekről szóló nemzeti konzultációt követően. Ez a program helyes célokat határoz meg és nem is hiányoznak belőle az e-kereskedelemmel kapcsolatos feladatok. Természetesen része a programnak az is, hogy a webkereskedelem szabálytalanságait vissza kell szorítani, legfőképpen azért, mert nem csak a fogyasztóvédelem, hanem például az adózás előírásait sem tartja meg mindenki. A feladatok arra a célra épültek, hogy erősödjön a hazai elektronikus kereskedelem hatékonysága és szabálykövető működése, így felül kellett vizsgálni 2016. első felében a következőket:

- az internetes kereskedelemben elkövetett csalásokkal kapcsolatos nyomozások gyakorlata

- a fogyasztóvédelmi intézményrendszer működését és bírságolási gyakorlatát az e-kereskedelem területén

- lehetővé kell tenni az internetes kereskedelem és az online fizetési megoldások körében a fogyasztókkal szemben súlyos jogsértést elkövető e-kereskedelmi vállalkozások megnevezését

- felül kell vizsgálni az elektronikus kereskedelem szabályozását.

Nos, a legfontosabb és legelső a kormányhatározatban utolsóként megnevezett feladat. Ennek eredményéről nem tudni semmit: ha az lenne mindössze, hogy a bírsághatárt meg kell emelni, az bizony elég szegényes megoldás lenne.

Senki se csodálkozzon azon, ha a jövőben kedvenc webáruháza távolabbi tájról jelentkezik be. Mindenkinek olcsóbb, mint a 200 ezer forintos bírság.

(blokkk.com, frissítve: 2016. november 18.)

 

Talányos fogyasztóvédelem

Sok a hibás webkereskedő, de jóval kevesebb az ellenőrzést lezáró határozat: a különbségről nem beszél a fogyasztóvédelmi hatóság, de így alaposan megszívathatják a webáruházakat. 35 webáruház köddé vált?

Az elmúlt napokban több híradás is taglalta, hogy az elektronikus kereskedelemben kirívóan magas a fogyasztóvédelmi hatóság beszámolói szerint a feltárt hibák aránya, ezért a kormány szigorításra készülhet. A fogyasztóvédelmet gondozó szaktárca javaslata, mely a kormány honlapján is olvasható, arra irányul, hogy a fogyasztóvédelmi bírság alsó határa a kizárólag webkereskedők esetében az egyébként jelenleg általános 15 ezer forintos mértékkel szemben 200 ezer forint lehetne (amikor másodszor hibázik és akad fenn az ellenőrök szűrőjén az e-áruház). Ez nyilván eleve sok, egy kisvállalkozást tönkre is tehet (persze, majd külföldről is folytathatja), de kérdés, vajon a fogyasztóvédelem ellenőrzési tapasztalatai valóban alátámasztanak-e egy ilyen drákói szigort.

Akkor most mit is mondanak a fogyasztóvédelmi hatóság jelentései?

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi hatóság beszámolói oly módon összegzik a webáruházak ellenőrzési tapasztalatait, hogy 2014-ben 80%, 2015-ben pedig 88% volt a kifogásolási arány, tehát az ellenőrzött webáruházak esetében a nagy többség hibázott.

Igen ám, de a vizsgálat összegzése során már arról számol be a hatóság, hogy határozatot sokkal kisebb arányban hoztak, ráadásul bírságkiszabásra - ami a legsúlyosabb eseteket jelenti - elenyésző hányadban volt szükség. A bírságok mellett az összes többi határozat csak kötelezte az áruházat a hiba kijavítására. Bezárni egyetlen webáruházat sem kellett.

A 2014-15. évi elektronikus áruházak ellenőrzési eredményei végül a következők:

ellenőrzött webáruház kifogásolt webáruház határozatok száma bírságolt webáruház
2014 2015 2014 2015 2014 2015 2014 2015
162 169 130 148 95 113 6 3

Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság

 

Az átlagos bírságösszeg 100 ezer forint körül mozgott mindkét esztendőben.

Ezek szerint volt olyan webáruház, akinél hibát talált a fogyasztóvédelem, de határozatot nem hozott, bírságot nem szabott ki, a statisztikát azonban szépen gyarapítja: 2014-ben 35, 2015-ben pedig pontosan ugyanennyi (ami nyilván véletlen egybeesés).

A hibákról egyébként annyit: sok mindent kötelező feltüntetni a webáruház honlapján, ezek egy része viszont - ha lemarad - nem nagyon sérti a fogyasztó érdekeit, a persze a jog előírja (például a tárhely szolgáltató adatainak hiánya).

Mi történhetett?

A fogyasztóvédelmi törvény (egészen pontosan az 1997. évi CLV. törvény 47.§-a, valamint 47/C.§-a) meghatározza, hogy a hibázó vállalkozással szemben milyen módon léphet fel az ellenőrző hatóság. Így elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, megtilthatja annak folytatását, határidő kitűzésével a hiba megszüntetésére kötelezhet, meg is tilthatja egy termék forgalmazását, de be is zárhatja a boltot, a fogyasztók veszélyeztetésének mértékétől függően. Nem hiányzik a fogyasztóvédelem fegyvertárából a bírság sem. A fogyasztóvédelmi hatóság, ha bírság kiszabásáról dönt, annak összege jelenleg nem lehet kisebb 15 ezer forintnál, bármely vállalkozás esetében, akár a weben, akár a sarki boltban kereskedik, a vállalkozás mérete sem számít (van felső határa a bírságnak, ott már igen). Kis- és középvállalkozást első alkalommal - a legsúlyosabb vétségeket leszámítva - nem lehet bírságolni.

A fogyasztóvédelmi törvény azonban kimond még egy lehetőséget: a hatóság a jogsértés megszüntetése érdekében határozathozatal helyett hatósági szerződést köthet azzal a vétkező céggel, amelyik vállalja, hogy felhagy a jogsértő magatartással, és a hatósági szerződésben meghatározott módon kijavítja a hibát.

Nos, a hatóság jelentései nem említik, de feltehetően a hibák egy részét vagy még az ellenőrzés lezárta előtt kijavították, vagy hatósági szerződést kötöttek a céggel és végül nem hoztak határozatot. Egyértelmű tény azonban, hogy nem kevés a különbség a hibásnak minősített áruházak és a végén határozattal lezárt ellenőrzések között. Mindehhez hozzátéve azt, hogy a feltárt hibák tetemes része nem sérti a vásárlók érdekeit, nem sok ok marad a bírságszigorításra.

(blokkk.com, 2016. október 19.)

 

Nagyobb bírságot kaphatnak a kkv-k a multiknál

Szépen nő a webes forgalom, jöhet a bírságszigor. A bökkenő csak az, hogy a webkereskedő kkv-k bírsága nagyobb lehet a multikénál.

A kormány a honlapjának tanúsága szerint szigorítani szándékozik a fogyasztóvédelmi törvényt oly módon, hogy alaposan megemelné a webáruházak vétsége esetén kiszabható bírságokat. A javaslatot a Nemzeti és Fejlesztési Minisztérium dolgozta ki. A magyar webáruházak forgalma a KSH összesítése szerint az elmúlt öt esztendőben évről-évre 40% körüli mértékben bővült, kivéve 2015-ben, amikor megbicsaklott a korábbi ütem és "csak" harmadával ugrott meg a piac (a KSH a bolti, áruházi kiskereskedelemnek megfelelő árukört méri, amiben a különféle webes szolgáltatások már nincsenek benne). A webáruházak áruértékesítése 2015-ben túllépte a 230 milliárd forintos határt.

Hibák persze vannak, de felesleges adminisztrációs kötelem is akad

A webáruházak szabályozásának két súlyponti eleme van. Az egyik szabályozási kör a vásárlók tájékoztatására vonatkozik, ami érthető is, hiszen az árut nem lehet megtapogatni, ki-, vagy felpróbálni és az eladót sem lehet élőszóban faggatni, így minden fogyasztóvédelmi információt meg kell adni a webáruház honlapján. A webszabályok másik ága, hogy a vásárló, ha csak egyszerűen meggondolja magát a vásárlást követően - és természetesen a megvett portéka hibátlan -, 14 napon belül visszaadhatja a már kifizetett árucikket, persze, a vételár visszajár ebben az esetben. A termékbiztonsággal, minőségi követelményekkel, szavatossággal, jótállással kapcsolatos szabályokban nincs különbség a webáruház és a hagyományos bolti vásárlás között.

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság 2015. évi vizsgálati jelentése szerint a vétségek számát nézve valóban sok hibát találtak az ellenőrök a webáruházak ténykedésében, hiszen 169 ellenőrzött e-kereskedő közül 148 hibázott. Vannak visszaesők is, mivel az ellenőrzött webkereskedők közül 32 már egyszer fennakadt az ellenőrzés szűrőjén, közülük pedig 22 ismét megbukott a fogyasztóvédelem vizsgáján. A próbavásárlások során 42 vásárlásból 37 esetben hibáztak a webáruházak.

A kormány a webbírságolás szigorításában pontosan ezekre az ellenőrzési tapasztalatokra hivatkozik. A számok önmagukban valóban sokat mutatnak, de azért figyelembe kellett volna venni azt is, hogy a feltárt hibák jelentős része kisebb súlyú, a vásárlók érdekeit igazából nem veszélyeztető tájékoztatási hiányosság. A vásárlónak persze nyilván fáj, ha egy áruház nem adja meg az e-mail elérhetőségét, ilyen egyébként kettő akadt az ellenőrzések során, így nehezebben tud reklamálni, sétálhat a postára. Bár akadt 13 olyan webkereskedő is, aki a székhelyét, telephelyét titkolta honlapján. Súlyosabb hibának számít az is, ha a 14 napos elállási joga sérül a vásárlónak, akár a tájékoztatás hiányossága miatt.

De hát vannak például olyan egyszerűbb hiányosságok, ahol a webjog is felesleges kötelmeket ír elő. Így az ellenőrzöttek negyede azon bukott el, hogy hiába tüntetnek fel mindent ékes magyar nyelven a honlapon, külön meg kell adni a szerződéskötés lehetséges nyelvét is, akkor is, ha az csak magyar. Egyszerűbb lenne annyit mondani a szabályrendben, hogy a szerződéskötés nyelve a magyar, amit persze önmagában teljesen felesleges feltüntetni a honlapon. Elég lenne a kötelmek között azt jelezni, ha valamely webáruház idegen nyelven is felkínálja a szerződéskötés lehetőségét. De akadt 56 olyan webáruház is, akik azt nem tüntették fel, hogy a megrendelt árut ki is kell fizetni, miközben nem feltételezhető, hogy ingyen adtak volna bármit is. Ezek a hibák inkább csak a statisztika mutatóit nyomták fel, nem pedig a vásárlók vérnyomását.

Nagyobb lesz a kis- és középvállalkozások bírsága, mint a multiké

A fogyasztóvédelmi törvény (egészen pontosan az 1997. évi CLV. törvény 47.§-a, valamint 47/C.§-a) meghatározza, hogy a hibázó vállalkozással szemben milyen módon léphet fel az ellenőrző hatóság. Így elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, megtilthatja annak folytatását, a hiba megszüntetésére kötelezhet, meg is tilthatja egy termék forgalmazását, de be is zárhatja a boltot, a fogyasztók veszélyeztetésének mértékétől függően.

Nem hiányzik a fogyasztóvédelem fegyvertárából a bírság sem. A fogyasztóvédelmi hatóság, ha bírság kiszabásáról dönt a hatóság, annak összege jelenleg nem lehet kisebb 15 ezer forintnál, bármely vállalkozás esetében. A fogyasztóvédelmi törvény ugyanakkor meghatározza a bírságok felső határát, kétféle módon. Egyrészt létezik egy 5%-os árbevételi korlát (a bírság összege nem lépheti túl a vállalkozás nettó árbevételének 5%-át). A másik bírsághatár összegszerűen is megköti az ellenőrző hatóság kezét, de eltérő módon a kkv-k és a nagyvállalkozások esetében.

A kis- vagy középvállalkozás esetében a felső határ 500 ezer forint. A vásárlók széles körének egészségét, biztonságát veszélyeztető, vagy súlyos vagyoni hátrányt okozó esetekben azonban már magasabb a felső határ, mégpedig 2 millió forint. Első esetben azonban csak figyelmeztetheti, kötelezheti a hibák kijavítására az ellenőrző hatóság a vétkező kkv-kat, bírság csak a második szabályszegés feltárásakor jöhet.  Meghatározott súlyos esetekben egyébként kötelező a fogyasztóvédelmi bírság kiszabása (például fiatalkorúak kiszolgálása esetében alkohollal, vagy dohánytermékkel).

A nagyvállalkozások nagyobb bírságot kaphatnak, esetükben a felső határ 500 millió forint (az 5%-os árbevételi korlát mellett), de a súlyos ügyekben már 2 milliárd forint is kiszabható.

A készülő új javaslat szerint az elektronikus kereskedelmi szolgáltatást nyújtó kis- és középvállalkozás második alkalommal előforduló jogsértése esetében a bírság összege 200 ezer forinttól 2 millió forintig, a fogyasztók széles körének testi épségét, egészségét sértő, vagy veszélyeztető, továbbá a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén
legfeljebb 5 millió forintig terjedhetne. Az 5%-os árbevételi határ elmaradna a javaslat szerint.

Ez azt jelentené, hogy a másodszor hibázó webkereskedők (az első figyelmeztetés, kötelezés után) nem 15 ezer forint, hanem legalább 200 ezer forint bírsággal számolhatnának, a felső határ pedig 500 ezer forintról 2 millió forintra ugrana. A legsúlyosabb esetekben pedig a bírság felső határa 2 millió forint helyett 5 millió forint lenne.

Értelme? Semmi

A szabály nyilván nem vonatkozna azokra a határon túli webáruházakra, ahonnan azért szép számmal vásárolgatnak a magyar állampolgárok, akár Kínából is. A jelenlegi 15 ezer forintos alsó határ pedig nem zárja ki a magasabb bírság kiszabását, persze az arányosság követelményét be kell tartani, amit a fogyasztóvédelmi törvény is előír. Így a 200 ezer forintos alsó határ előírásának semmi értelme. Könnyen előfordulhatna a javaslat elfogadása esetében, hogy hasonló, vagy éppen azonos, de kisebb súlyú vétség esetében a kkv megkapja a maga 200 ezer forintos bírságát, miközben a nagyáruház megúszhatja 15 ezer forinttal.

A felső bírsághatárok emelése az 5%-os limit eltörlésével együtt könnyen nagy bajba sodorhat egy kkv webkereskedőt. Ráadásul semmi haszna megkülönböztetni a kkv webkereskedőt a kkv kereskedőtől. Ebben az esetben is előfordulhat, hogy hasonló súlyú vétség tetemes bírságkülönbözettel jár.

(blokkk.com, 2016. október 5.)

 

Titkolóznak a webáruházak

Nem javítottak a webáruházak, 169-ből 148 hibázott, de megúszták sok figyelmeztetéssel és három bírsággal, 275 ezer forinttal. A fogyasztóvédelmi ellenőrzések szerint a webáruházak még mindig nem mondják meg a vásárlónak, amit kell.

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság 169 webáruházat ellenőrzött, a karácsonyi bevásárló roham közepe táján nyilvánosságra hozott jelentése szerint. A májustól október közepéig végzett ellenőrzések legfontosabb tapasztalata, hogy a webáruházak nem csapják be a vásárlókat, a feltüntetett árakon adják el portékáikat, de a jogszabályokban előírt tájékoztatási kötelezettségeiknek csak sok-sok kisebb, vagy éppen nagyobb hiányossággal tesznek eleget. Az ellenőrzött 169 webáruházból 148 valamilyen hibát vétett. Az ellenőrzöttek közül 35 webáruház "visszaeső" volt, tehát korábbi ellenőrzéseken már megbukott, közülük 22 ismét elcsúszott valamilyen szabálytalansággal a vizsgálaton.

Összességében a webáruházak nem javultak a korábbi ellenőrzésekhez képest, a patikamérleg szerint a hibaarányt tekintve néhány százalékot rontottak is. Az ellenőrzött 20 budapesti webáruház mindegyike hibázott, ugyanígy Szabolcs-Szatmár-Bereg, valamint Vas megyékben. A legjobbak a csongrádiak voltak, ahol 15 webáruházból 4 hibátlannak bizonyult, de hát az ellenőrzöttek háromnegyede már itt sem tündökölt.

Természetesen volt próbavásárlás is (gyaníthatóan nem az NFH, vagy az ellenőrzést végző kormányhivatalok nevében), amikor a 42 vásárlásból 37 esetben "bevásároltak" az ellenőrök, ennyi webáruház hibázott.

Neve: nincs

A leggyakoribb hiba a tájékoztatási kötelezettségek megszegése volt. Akadt egy olyan webáruház, mely a nevét nem árulta el, 13 elektronikus kereskedő pedig a székhelyét, telephelyét titkolta a vásárlók elől. Hiába webáruház, kettő mégis úgy gondolta, e-mail címét nem adja a vásárló tudtára, így vagy elfelejtették ezt feltüntetni, vagy úgy gondolták, levelezzen a vásárló azzal, akivel akar, csak velük ne.

Találd ki, mit kell csinálni

Az ellenőrzött webáruházak közül szép számmal, összesen 16 olyan akadt fenn a rostán, amelyik úgy gondolta, felesleges a vásárlót tájékoztatni a szerződéskötés menetéről, további 7 pedig hiányos információkat adott meg. Szép számmal akadt  egyéb hiba is a szerződéskötésre vonatkozó tájékoztatási kötelezettségek terén, ahol persze a jog is furfangos időnként. Így például az ellenőrzöttek negyede azon bukott el, hogy hiába tüntetnek fel mindent ékes magyar nyelven a honlapon, külön meg kell adni a szerződéskötés lehetséges nyelvét is, akkor is, ha az csak magyar.

Nem árt tudni, hogy fizetni is kell

A webkereskedelem is már csak ilyen, nem adják ingyen az árut, de ez kevés, így tájékoztatni is kell a vásárlót arról, hogy ha rendel, szerződést köt, akkor a megvásárolt árut ki is kell fizetnie. Nos, 56 webáruház úgy gondolta, hogy ez természetes, és nem is adott ilyen tartalmú tájékoztatást a vásárlónak, pedig ez is kötelező.

Az árfeltüntetés már megszokott baja a kereskedőknek, nem is kell webáruháznak lenni ehhez. Nos, akadt árfeltüntetési hiba bőven a webáruházaknál is, 31 esetben hibáztak valamilyen módon: 5 webáruház nem a bruttó árat tüntette fel, az áfás részt pedig vagy lefelejtették, vagy máshol helyezték el. 9 webshop a fizetés módjáról felejtett el előzetes információt adni. Akadt 4 olyan webáruház is, ahol a szállítási költség maradt titokban.

Panaszkodni lehet, de hol is?

Sok titok övezi a webáruházak honlapjai alapján a panaszkezelés módját, kihez is lehet fordulni, ha a vásárló úgy véli, becsapták: 45 webáruház úgy gondolta, felesleges erről informálni a vásárlót, 37 pedig a szavatosságról, jótállásról feledkezett meg.

Ne tudd meg: elállhatsz! És semmi közöd hozzá, hogy miért

A webes vásárló legfontosabb fogyasztóvédelmi joga, hogy - a téglából, fából, vagy bármiből is épített boltoktól, vagy éppen piactól eltérőn - a vásárlást követő 14 napon belül meggondolhatja magát és elállhat a vásárlástól. A webáruház ilyenkor köteles visszatéríteni az áru árát, a szállítási költséggel együtt. Az elállás szállítási költsége viszont már a vásárlót terheli. Döntő az is, hogy a vásárló nem köteles megindokolni az elállás okát, de természetesen a portékának hibátlannak kell lennie.

Nos, 10 webáruház az elállás jogáról semmiféle információt nem adott, 31 e-kereskedő elfelejtkezett arról, hogy a vásárlónak nem kell indokolnia semmit ilyen esetben, 68 esetben pedig a 14 napos határidő maradt le (utóbbi esetben egyébként az elállási idő 365 nap lesz, ha pedig a kereskedő pótolja a hiányt, akkor onnan indul a 14 nap). 30 webáruház azt felejtette el megadni, hogy a 14 napot az áru átvételének időpontjától kell számolni (és nem a megrendeléstől). Meggondolhatja magát a vásárló az áru megrendelését követően akkor is, amikor még azt nem kapta meg: erről 102 webáruház felejtkezett meg információt adni.

Írást is kell ám adni!

A vásárlót maradandó formában, így például papíron, vagy valamilyen elektronikus adathordozón is tájékoztatni kell mindarról, amit a jog előír. Ezt a tájékoztatást legkésőbb szállításkor át kell adni a vásárlónak, de hát a próbavásárlások során 12 e-áruház ezt elmulasztotta. Jótállási jegyet 8 áruház nem adott, 9 darab pedig hiányos, hibás volt, a 22 megrendelt garanciális termék esetében.

(blokkk.com, 2015. december 17., forrás: NFH)

 

 

És néhány kérdés egy kicsit részletesebben

A webáruházban nem lehet az árut megtapogatni, megkóstolni, felpróbálni, kipróbálni, ezért is találták ki az elállás jogát, ami a legfontosabb eltérés a bolti, áruházi vásárlás fogyasztóvédelmi szabályaitól. Na, de hogyan is?

Az elállás joga: légy szemfüles, mert karácsonykor nem is olyan egyszerű ez

A jogszabály szerint bármit vásárolsz a weben (egyébként úgy általában üzleten kívül a szaknyelv szerint, tehát például otthon a házaló kereskedőtől), 14 napon belül köteles a kereskedő visszavenni, ha a vásárló csak egyszerűen meggondolta magát. Vigyázni kell a számolással, hiszen 14 naptári napról van szó, nem pedig munkanapról. Van különbség, legalább 4 napnyi a 14 napban, amibe általában 4 hétvégi pihenőnap is beleesik.

Karácsonykor rosszabb a helyzet, hiszen a szombati, vasárnapi pihenőnapok mellé bejönnek a december 25-i és 26-i munkaszüneti napok, ha pedig valaki december 23-án veszi át az ajándékot, még a január elsejét is bukja, tehát a 14 naptári napból nem sok munkanap marad személyes ügyintézésre. Természetesen a webáruház honlapja szünet nélkül éjjel-nappal üzemel, így bármikor lehet jelezni az elállás szándékát, csak éppen lebonyolítani, a személyes kapcsolatot felvenni az elállást intéző munkatársakkal körülményesebb.

Elállás: van itt más is, légy szemfüles, ráadásul egy évet is nyerhetsz

A jog szerint pórul jár az, aki túl korán veszi meg a karácsonyi ajándékot a webárházban, hiszen ha azt 14 napnál korábban teszi meg december 24-e, az ajándékok átadása előtt, akkor bizony már csak a webáruház jóindulatán múlik, visszaveszi-e a portékát, levásároltatja, vagy közli, hogy bocs, de ennyi volt. Vigasztalásul annyit, a szokás az, hogy azért visszaveszik, ha nem tetszik, sőt sok webáruház eleve hosszabb visszavásárlási időszakot kínál, ez is a verseny része.

Természetesen elálláskor az ajándéknak sértetlennek kell lennie, így a megunt gyerekjátékkal, vagy a szilveszterkor eltáncolt báli ruhával, főleg ha pezsgőfoltos is, nem érdemes kísérletezni, a szamárfüles könyvvel se nagyon.

Van ugyanakkor még egy fontos szabály az elállásról: a webáruházak számára előírás, hogy mennyi mindent kell feltüntetniük a honlapjukon a vásárló tájékoztatása érdekében. Ebben bizony az is benne van, hogy ha elmulasztja az elállási jogra vonatkozó tájékoztatás megadását, akkor az elállási jog 12 hónappal meghosszabbodik, tehát 379 nap lesz. A webáruház bűnbánata, az elmulasztott tájékoztatás pótlása esetében viszont a 14 napos elállást attól az időponttól kell számolni, amikor azt, pótolva a hiányosságot, közzéteszik. Így a webes vásárlót nagy baj nem érheti, az elállás jogát mindenképpen gyakorolhatja.

A szavatosság, jótállás joga teljesen független kérdés az elállási jogtól, azok a szabályok a webáruház esetében ugyanazok, mint a boltok, áruházak esetében.

Ha nem itthon, de az Unióban vetted

Az elállás joga, a 14 napos határidő az egész Európai Unióban egységesen érvényes, így teljesen mindegy, hogy melyik tagország webáruháza adta el az ajándékot.

Panaszt is egységes szervezetben lehet intézni, ha a határon túl, de az Unión belül vásárolt a vásárló. Ebben az Európai Fogyasztói Központ segíthet, melynek minden tagországban van egy szervezeti egysége. Magyarországon a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság keretében működik a központ.

Békéltetni is lehet az Unió határain belül, ennek kijelölt hazai szervezete a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő békéltető testület. 2016-tól már online is lehet békéltetős panaszokat intézni a külföldi webáruházból vett portéka esetében, az Unió határain belül.

Add vissza a pénzem!

A visszafizetést ugyanolyan fizetési módon kell teljesíteni, mint ahogy a vételár kiegyenlítése történt, legkésőbb az elállás tudomásulvételét követő 14 napon belül. Természetesen az árut vissza is kell adni előtte.

A szállítási költséget vásárláskor sok esetben az áruház magára vállalja. Elállás esetén, ha mégis fizetni kellett a vásárláskor a fuvarért, a legkevésbé költséges, szokásos fuvarozási mód ára is visszajár a vásárlónak. Az elállást követő visszaszállítás költsége viszont a vásárlót terheli, kivéve, ha ezt a webáruház előzetesen vállalta.

Márkavarázs

A karácsony nem csak a vásárlóknak karácsony, hanem ünnep a termékhamisítóknak is. Nehéz felismerni az ügyesen összetákolt hamisítványokat, melyek legbiztosabb értékesítési csatornája - a hamisítók oldaláról nézve - a webáruház. Nem árt odafigyelni erre is.

Tilalomfa

A könnyen romló élelmiszerek behozatalának az Unió területére külön, szigorú szabályai vannak. Tűzijáték, petárda behozatala eleve tilos.  A dohánytermékek és az alkohol unión belüli szállítása bizonyos korlátozásokhoz kötött. Gyógyszer, fogyasztószer, potencianövelőszer behozatala engedélyhez kötött. Álkulcs, boxer, vagy éppen elektromos sokkoló sem vásárolható csak úgy a weben (meg máshol sem).

A potencianövelő árusítást is ellenőrzik

Magyarországon a gyógyszerhamisítványok csak az internet közvetítésével juthatnak el a lakossághoz. Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet szigorúan ellenőrzi, hogy a hirdetett  vérnyomás-csökkentők, potencianövelők, a daganatellenes és táplálkozás-kiegészítő szerek megfelelnek-e a szabályoknak.

Az OGYÉI 2015. január 1-jétől olyan hatásköröket kapott, amellyel fel tud lépni a hamis és nem engedélyezett gyógyszerek forgalmazása ellen. A hatályos jogszabályok értelmében a hatóság ideiglenesen hozzáférhetetlenné is teheti a hamis vagy nem engedélyezett gyógyszereket forgalmazó weboldalakat. Az OGYÉI a hamis és engedély nélküli gyógyszereket forgalmazó weboldalak mellett rendszeresen frissített listát publikál azokról a hamis és nem engedélyezett készítményekről is, amelyekkel piacfelügyeleti tevékenysége során találkozik.

Az OGYÉI 2015-ben eddig 31 weblapot zárolt. Hát igen, de aki előtte vásárolt ezekről... A rendőrség és a NAV is szép számmal foglal lehamis, tiltott gyógyszereket.

Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet a hamis, jogszabályoknak nem megfelelő étrendkiegészítőket kutatja fel. Jelenleg az OÉTI honlapja nyolc veszélyes potencianövelő gyógyszerhatóanyagot tartalmazó étrend-kiegészítő megvásárlásától óvja a lakosságot. A potencianövelésre szánt étrendkiegészítőket be kell jelenteni az OÉTI-nél, de a testtömeg csökkentésre szánt étrendkiegészítőket is.

(blokkkcom, 2015. december 7., forrás: NAV, NFH, OGYÉI)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.