butikpórázon₪vásárlóktere

Össze-vissza diktálnak a webáruházak

Webáruházakat vizsgált az ügyészség, mindegyikkel gond volt. 

A Pest Megyei Főügyészség a fogyasztók jogainak védelme érdekében 16 webáruháznál vizsgálta meg a szerződési feltételeket, és mindegyiknél talált valamilyen törvénysértő kikötést, írja az Index.

Például a cégek belefoglalták a szerződésekbe, hogy a webáruház bármikor egyoldalúan módosíthatja a már megkötött szerződést, így akár a fizetendő összeget vagy a szállítási határidőt is.

A jogszabályok szerint internetes vásárlás után a megrendelő az átvételtől számított 14 napon belül indok nélkül elállhat a vásárlástól, és visszaküldheti a terméket, amely esetén az általa korábban kifizetett vételár és postaköltség visszajár. Ehhez képest a szerződési feltételekben rövidebb elállási határidőt írtak elő a webáruházakban, és jogsértő módon kikötötték azt is, hogy csak sértetlen csomagolás esetén küldhető vissza a termék.

Olyan is volt, ahol a pénz visszafizetésére jóval későbbi határidőt engedett magának a webáruház, mint amire a törvények kötelezik.

A közlemény szerint az ügyészség olyan webáruházak szerződési feltételeit ellenőrizte, amelyek keresett termékeket, például műszaki cikkeket, háztartási eszközöket, vagy gépjármű alkatrészeket forgalmaznak. A Pest Megyei Főügyészség jelezte a problémákat az érintett vállalkozásoknak, és felszólította ezeket a hatályos törvények betartására.

(Index, 2019. július 8.)

 

Pontosan 600 a lógos webáruházak száma

A súlyosan vétő webáruházak listáján pontosan 600 hibázó webáruház számlálható össze. Ennyi még nem volt a listán. Közülük 134 áruház nem javít, pedig kellene. Van webes próbavásárlás is. Hibacsúcs: szállítás, elállás, jótállás.

Az eddigi hibacsúcs 2019 április 2-án volt, akkor a számláló 580 súlyosan vétő webáruházat jelzett, tehát vagy a fogyasztóvédelmi ellenőrök, vagy a vétkező webáruházak húztak bele azóta. Egyébként a fogyasztóvédelmet irányító szaktárca, az ITM külön pénzt ad a webes próbavásárlásokra (másfél millió forintot, de ez forog persze), az ellenőrzés menetét pedig részletesen szabályozza utasításában, amit egy központi "labor", tehát egy külön egység végez. A fülön csípett webáruházat pedig átadja az eljáró járási hivatalnak.

A büntetés - a súlyosan vétkező webáruház nyilvánosságra hozatala és a kifüggesztés - persze nem tart örökké, két évig kötelező feltüntetni őket a fogyasztóvédelem kormányzati honlapján. Az első jogerősen elmarasztalt webáruházakat 2017 márciusában rakták fel a listára, de akiknél lejárt a két év, azokat ki is húztak onnan 2019-ben. Őket már nem lehet keresni a listán, számolgatásunk szerint ezek száma 30 darab környékén jár.

2017 januárjától kötelező a fogyasztóvédelemnek a honlapján feltüntetnie a súlyosan vétő webáruházakat. Az erre vonatkozó (453/2016. számú) kormányrendelet  alapján súlyos hiba egy webáruház tevékenységében, amikor például a szerződéskötést megelőzően nem tájékoztatja a vásárlót az előírt adatokról, vagy a vásárlás pontos feltételeiről. És nyilván súlyos vétség az is például, ha a vásárló a webáruház hibája miatt az őt megillető 14 napos elállási jogával nem tud élni. A tájékoztatási hiányosságok közé tartozik például (a teljesség igénye nélkül), ha egy webáruház elhallgatja a nevét, székhelyét, postai címét, telefonszámát, telefaxát, elektronikus levelezési címét, ahová a fogyasztó a panaszait címezheti, a teljesítés, így a fizetés, a fuvarozás és a teljesítési határidő feltételeit, a panaszkezelés módját. De kötelező az elállási nyilatkozatminta feltüntetése is a webáruház honlapján, és tájékoztatást kell adni a kellékszavatosság és a termékszavatosság, vagy éppen a jótállás feltételeiről is.

Beletúrtunk a hibazsákba: a többség többször hibázik

A fogyasztóvédelem honlapján az elkövetett legsúlyosabb vétségekre rá lehet kérdezni. De azt is lehet firtatni, hogy a webáruház vajon pótolta-e a hiányosságokat és végrehajtotta-e az úgy egyébként kötelező erejű hatósági határozatot. A legszebb, hogy a 600 elmarasztalt webáruházból 134 ezt a mai napig még nem tette meg. Kérdés, hogy miért és mit tesz ezek után az ellenőrző hatóság, egyebek mellett azért is, mivel ha ismételten elkövet egy webáruház egy hibát, 200 ezer forintnál indul a büntetés.

Fogyasztóvédelmi bírságot egyébként 28 esetben szabtak ki.

A hibacsúcsot a szállítással, elállással és jótállással kapcsolatos problémák jelentik, ennek minősül, ha például a webáruház nem ad meg szállítási határidőt, vagy nem vagy nem megfelelő tájékoztatást ad az elállási jogról, szavatosságról, jótállásról. És ez a webkereskedelem egyik legérzékenyebb kérdésköre. Egy webáruháznál persze több hibát is feltárhat egy-egy ellenőrzés, így a hibaszámokat nem célszerű összeadni.

Elérhetőséggel kapcsolatos tájékoztatási hiányosságnak minősül, ha például a webáruház elérhetetlen vagy nem válaszol, vagy a vállalkozás neve vagy címe nincs feltüntetve a honlapon.

A fogyasztóvédelem újabban kiemeli a "csodát ígérő" termékekkel" kapcsolatos megtévesztést, nyilván nem véletlenül. Így például ha olyan termékek árusítása során követett el jogsértést a webáruház, amelyek rövid idő alatt jelentős javulást ígérnek (például fogyasztószerek, izomnövelők, gyors nyelvtanulást ígérő termékek), az ide tartozik.

A fogyasztóvédelem honlapján 2019-es vizsgálati jelentést, vagy összefoglalót nem találtunk (úgy egyébként több ellenőrző hatóság készít éves beszámolót, olyat, amit nyilvánosságra is hoz, ezekből is lehet okulni), 2018-ast kettőt leltünk, az elektronikus kereskedelemről viszont 2017-es tájékoztatás az utolsó). Így hát marad a táblázatunk:

szállítással, elállással, jótállással kapcsolatos hiba 583
elérhetőséggel kapcsolatos hiba 503
"csodát ígérő" termékekkel kapcsolatos hiba 40
megbírságolt webáruház 28
utólag pótolta a hiányosságokat, a határozatot teljesítette 466
Forrás: ITM fogyasztóvédelem, 2019. június 26.

(blokkk.com, 2019. június 26.)

 

A 600-as határt ostromolják a jogsértő webáruházak

A fogyasztóvédelem a szabály 2017-es bevezetése óta eddig 598 súlyos hibát vétő webáruházat ért utol.  Márciusban, aki kitöltötte kétéves büntetését, azt már kihúzták a vétkezők listájából. És nem minden megbüntetett webáruház javítja ki a hibáit a nyilvántartás szerint, pedig kellene. A bírságolt áruházaknál még mindig rosszul számol a honlap, de rájöttünk a hibára. A tintával spórol a fogyasztóvédelmi hatóság.

2017 januárjától kötelező a fogyasztóvédelemnek a honlapján feltüntetnie a súlyosan vétő webáruházakat. Az erre vonatkozó (453/2016. számú) kormányrendelet  alapján súlyos hiba egy webáruház tevékenységében, amikor például a szerződéskötést megelőzően nem tájékoztatja a vásárlót az előírt adatokról, vagy a vásárlás pontos feltételeiről. És nyilván súlyos vétség az is például, ha a vásárló a webáruház hibája miatt az őt megillető 14 napos elállási jogával nem tud élni. A tájékoztatási hiányosságok közé tartozik például (a teljesség igénye nélkül), ha egy webáruház elhallgatja a nevét, székhelyét, postai címét, telefonszámát, telefaxát, elektronikus levelezési címét, ahová a fogyasztó a panaszait címezheti, a teljesítés, így a fizetés, a fuvarozás és a teljesítési határidő feltételeit, a panaszkezelés módját. De kötelező az elállási nyilatkozatminta feltüntetése is a webáruház honlapján, és tájékoztatást kell adni a kellékszavatosság és a termékszavatosság, vagy éppen a jótállás feltételeiről is.

Van, aki már kitöltötte a kétéves listázást

Gyarapodott is az elmúlt két esztendőben a vétkezők listája, a számláló jelenleg 580 áruházat jelez. De vannak, akiket már leszedtek a listáról, számolgatásunk szerint 18 webáruház már letöltötte a kiszabott listázási időt, ami a jogszabály szerint két év, eddig kell kifüggeszteni a súlyosan vétő webáruházat. Az első jogerősen elmarasztalt webáruházakat 2017 márciusában rakták fel a listára, akiket az elmúlt hónapban ki is húztak onnan. Őket már nem lehet keresni.

De lehet hibalajstromot csinálni azokból, akik megtalálhatók a vétkezők listáján, némi lekérdezést ugyanis enged a fogyasztóvédelem. Így a 2019 április eleji helyzet alapján a hibastatisztika a következő, azzal, hogy egy fülön csípett webáruház többféle hibát is elkövet a tapasztalatok szerint, tehát a hibaszám több az áruházszámnál:

elérhetőséggel kapcsolatos hiányosság 492
szállítással, elállással, jótállással kapcsolatos problémák 478
"csodát ígérő" termékekkel kapcsolatos megtévesztés 40
bírság 25
fogyasztovedelem.kormany.hu, 2019. április 2.

Súlyos hibát javítani nem kötelező?

Érdekfeszítő fejezet a fogyasztóvédelem honlapján, hogy rá lehet kérdezni arra is, vajon a fülön csípett webáruház utólag pótolta-e a hiányosságait. Erre ugyanis kötelezi a fogyasztóvédelmi hatóság a határozatában, nagy baj lenne, ha nem így lenne.

Hát bizony jelenleg az 580 webáruházból csak 440 pótolta a hiányosságait a fogyasztóvédelem weboldalának kimutatása szerint. És másik oldalról feltéve a kérdést - ami nem nehéz, mert vagy az igen, vagy a nem gombot kell nyomni - 140 webáruház még nem tett eleget a hatóság kötelezésének.

Ez azért is érdekes, mert a hibajavítást elmulasztók között van olyan, akinek két évvel ezelőtt - 2017 áprilisának elején - vált jogerőssé a büntetése. Így vagy kijavította a hibáját, csak nem értesítette a hatóságot, bár kellett volna, vagy csak a hatóság nem vezette ezt át nyilvántartásában, vagy nem javított semmit, bár kötelezték rá.

És az csak hab a tortán, ha valakit köteleznek a hibajavításra, akkor arra miért lehet egyáltalán rákérdezni. Nulla eredmények kellene kijönnie.

Számolni nem tud a honlap, de rájöttünk a hibára

Rá lehet kérdezni a fogyasztóvédelem honlapján arra, hogy hány webáruház kapott bírságot is amellett, hogy kötelezték a hibák kijavítására. Jelenleg 40 ilyen akadt.

De rá lehet kérdezni arra is, hogy hányan nem kaptak bírságot. Nos, ez egy egyszerű kivonás lenne még egy honlap számára is, de a fogyasztóvédelemnek ez nem nagyon megy. Jelenleg erre a lekérdezésre egy 492-es számot dob ki. Így első pillantásra nem tudni, hogy ha 580 webáruházból 40-et megbüntetnek, akkor 540 helyett miért jön ki 492.

Ezt már korábban is felvetettük, és tippünk szerint ez azért van, mert ilyenkor az elérhetőséggel kapcsolatos hiányosságok számát dobja ki a gép, így volt ez a legutóbbi összegzésünkkor is. Talán ki lehetne javítani, hiszen egy egyszerű fejszámolással is ellenőrizhető a helyes működés.

Több tinta kellene

A fogyasztóvédelmi hatóság 2017-ben 20 vizsgálati összefoglalót tett közzé. Ezek hasznosak, mert az ellenőrzések eredményeit azért érdemes mérlegelnie mindenkinek, akár vásárló, akár vállalkozás, akár megbüntették, akár nem. Nyilván a vásárlók nem bogarásszák naponta a fogyasztóvédelem honlapját, de hát vannak civil szervezetek is, akik ha kell, hírt tudnak adni arról, amire érdemes a vásárlónak figyelnie.

De hát 2018-as keltezésű összefoglaló már csak kettő van.

És még egy apróság, amihez a fogyasztóvédelemnek már nincs köze: nincs nyilvános statisztika arról, hány webáruház létezik Magyarországon, így nincs mihez viszonyítani a bemutatott számokat. Becslések léteznek, de hát ezek elég nagy szóródást mutatnak.

(blokkk.com, 2019. április 2.)

 

Kétéves a weblista szabály

Szorgosan kergeti a fogyasztóvédelem a webáruházakat. Kétéves az a szabály, hogy nyilvánosságra kell hozni a súlyosan vétő webáruházakat. 2017-2018 időszakában 544 webáruház akadt fenn a rostán. De vannak egy másik listán is elmarasztalt webáruházak.

2017 januárjától kötelező a fogyasztóvédelemnek honlapján feltüntetnie a súlyosan vétő webáruházakat. Az erre vonatkozó (453/2016. számú) kormányrendelet  alapján súlyos hiba az egy webáruház tevékenységében, amikor például a szerződéskötést megelőzően nem tájékoztatja a vásárlót az előírt adatokról, vagy felróható magatartása miatt a fogyasztó a jogszabályban meghatározott elállási jogával nem tudott élni. De ide tartozik az is, ha tisztességtelen általános szerződési feltételt alkalmazott, amit bíróság is megállapított. A tájékoztatási hiányosságok közé tartozik például (a teljesség igénye nélkül), ha egy webáruház elhallgatja a nevét, székhelyét, postai címét, telefonszámát, telefaxát, elektronikus levelezési címét, ahová a fogyasztó a panaszait címezheti, a teljesítés, így különösen a fizetés, a fuvarozás és a teljesítési határidő feltételeit, a panaszkezelés módját. De kötelező az elállási nyilatkozatminta feltüntetése is a webáruház honlapján, és tájékoztatást kell adni a kellékszavatosság és a termékszavatosság, vagy éppen a jótállás feltételeiről is.

A szigort az indokolta, hogy a korábbi évek tapasztalatai alapján az ellenőrzött webáruházak 80-90%-a fennakadt a rostán, igaz, döntő részben valamilyen tájékoztatási hiányossággal.

Az ellenőrzést végző hivatalok ügyködése nyomán 2017 eleje óta hónapról-hónapra gyarapodott is a súlyosan vétő webáruházak száma, ráadásul úgy, hogy 2018-ban a lista tanúsága szerint szorgosabban sertepertéltek a fogyasztóvédelmi ellenőrök a webáruházak körül, mint az előző esztendőben.

Az első vétkező listás, jogerős határozatban elmarasztalt webáruházat 2017 március 7-én tették fel a fogyasztóvédelem honlapjára, ő a  biobolt-webáruhazponthu, két évig ott is marad, ennyit ír elő a jogszabály. A kétéves időszakot tekintve az utolsót 2018 december 28-án, ő a hellosmartponthu. Egyébként január 10-én, a bejegyzés összeállításakor már 556 a súlyosan vétkező és jogerősen elmarasztalt webáruházak száma, így a szilveszteri pezsgőt követően rögvest folytatódott a listázás már január 2-án. 2019 első listás webáruháza az artrovexponteu.

A 2019 január eleji helyzet alapján a hibalajstrom a következő (azzal, hogy egy fülön csípett webáruház többféle hibát is elkövet a tapasztalatok szerint):

elérhetőséggel kapcsolatos hiányosság 478
szállítással, elállással, jótállással kapcsolatos problémák 463
"csodát ígérő" termékekkel kapcsolatos megtévesztés 37
bírság 21
fogyasztovedelem.kormany.hu, 2019. január 10.

Az ellenőrzött webáruházak száma másfélezer mozog. A webáruházak számáról pontos nyilvános adat nincs, számuk tízezer körülire becsülhető. (Sok bolt hagyományosan és a weben is ügyködik, ezért is nehéz a becslés.)

A bírságok is szállingóznak, azzal, hogy az ismételt jogsértést elkövető webáruház esetében a fogyasztóvédelmi bírság alsó határa 200 ezer forint (a fogyasztóvédelem más területein csak 15 ezer forint, emiatt volt is vita, persze nem azért, hogy a nagyobb, hanem hogy a kisebb összeg legyen hatályos a webáruházakra is).  A kkv webáruházakat első alkalommal csak kötelezik a hiba kijavítására (ez általános szabály), de második alkalommal jöhet a pénzbírság. És bármilyen csekély a hiba súlya, az nem lehet kisebb az említett 200 ezer forintnál.

Nos, a megbírságolt webáruházak száma eddig 21, erre rá lehet keresni a fogyasztóvédelem honlapján. Kár ugyanakkor az, hogy ha az ellenkezőjét keressük, hányan nem kaptak bírságot, akkor 463 jelenik meg a számlálón, márpedig a két számot összeadva csak 484 jön ki, miközben a listán összesen 556 webáruház szerepel. Nem tudjuk, van-e olyan, aki a bírságot kapott - nem kapott besoroláson kívül esik, hiszen jogerős határozatokról van szó.

Létezik a fogyasztóvédelemnek egy másik nyilvános listája, ahol a legutóbbi féléves időszakban hozott összes jogerős határozatot fel kell tüntetni. Nos, itt akad webáruház több is, többször is. Az eMAG, vagy például az Extreme Digital is megtalálható ezen a listán.

(blokkk.com, 2019. január 10.)

 

Black Friday előzetes: félezer jogsértő webáruház

A fogyasztóvédelem is hozzátette a magáét a Black Fraiday-hoz. A Black Friday napjáig már félezer súlyosan jogsértő webáruházat fogott, az utolsó húszat egy nappal előtte dobta fel a nyilvános listájára. ami így már 514 vétkező webáruháznál jár. Kár viszont, hogy a honlap számlálója egy kicsit pontatlan, mert nem tud kivonni. A nagy fogások pedig máshol vannak. A legnagyobbakat kapták el a legtöbbször. Szállingóznak a bírságok is.

Az ellenőrzést végző hivataloknak 2017 eleje óta kötelező nyilvánosságra hozniuk a súlyosan vétő webáruházakat a fogyasztóvédelem honlapján. Hónapról-hónapra gyarapodott is a számuk, ráadásul úgy, hogy 2018-ban a lista szerint szorgosabban sertepertélnek az ellenőrök a webáruházak körül.

Az első vétkező listás, jogerős határozatban elmarasztalt webáruházat 2017 márciusának elején tették fel a fogyasztóvédelem honlapjára, két évig ott is marad, ennyit ír elő a jogszabály. A nagyobb ellenőrzési hullám 2018-ban söpört végig a webáruházak tájékán a lista tanúsága szerint is, mivel a vétkezők háromnegyedét ebben az esztendőben  tették fel. Akik döntő többsége a hibáit ki is javította időközben, ezt is jelzi a lista szép zöld színű felirattal.

De hát kik is vannak a listán: a nagy fogások máshol vannak

Először a legnagyobb webáruházakat néztük meg, vajon szerepelnek-e a súlyosan vétő webáruházak listáján. A legnagyobb webáruházak  közül csak néhányat találtunk a listán (például eMAG, Fashiondays, Decathlon, Rossman, Praktiker). De a nagyobb fogásokat nem is itt kell keresni.

Létezik ugyanis a fogyasztóvédelemnek egy másik nyilvános listája, ahol a legutóbbi féléves időszakban hozott összes jogerős határozatot fel kell tüntetni. Nos, itt akad azért már a nagyágyúnak számító webáruházak közül több is, többször is. A keresésénél persze vigyázni kell, mert egyes esetekben az áruház honlapjának a neve eltérhet a cégnévtől. Táblázatba is foglaltuk, és - nyilván ez most véletlen - pont a két legnagyobb toplistás webáruház kapta a legtöbb elmarasztalást:

vállalkozás  
Extreme Digital   8
eMAG, Fashiondays S. C.Dante International 5
Forrás: fogyasztovedelem.kormany.hu

Soha nem késő odafigyelni: elérhetőség, szállítási határidő, ár

Az elkaszált 514 webáruház közül 446 az egyik legfontosabbat, az elérhetőségét tüntette fel pontatlanul, vagy hiányosan. Pedig nem csak Black Friday idején fontos, hogy a csaló, kamu webáruházak egyik trükkje a hamis, nem létező elérhetőség feltüntetése, a pofátlanabbja ráadásul semmit sem ad meg. Vásárlás előtt ezt kell először ellenőrizni, ha valami pedig nem áll össze, kár kísérletezni, mert utólag lehetetlen reklamálni, jöjjön inkább a válogatásban a következő webáruház. Az elérhetőség ellenőrzésében ugyan kicsit macerás, de a legcélravezetőbb megnézni a webáruház általános szerződési feltételeit is. Itt kell lennie a legpontosabb adatnak arról, kivel is állunk szemben a weben.

Szállítással, jótállással, elállással kapcsolatos probléma is akad bőven, ilyen webáruház 432 akadt fenn a rostán (sajnos, a vétkező webáruházak mindegyike több hibát is elkövet, tehát ugyanaz több szűrésben is felbukkan). Most különösen a szállítási határidő megadása a fontos, ha pedig ez hiányzik, az már legalább gyanús, jobb továbblépni (hiszen ha valaki nem ígér semmit, attól utólag nehézkes lehet bevasalni az esetleg elmaradt szállítást).

Az ellenőrzések tapasztalatai is azt mutatják, hogy a vásárlás végleges eldöntése előtt, ha még nem tette meg a vásárló, mindenképpen meg kell nézni más webáruházak kínálatát is, főleg az árak miatt. Ilyenkor könnyen kiderülhet, hogy a megadott akciós ár máshol már nem akciós, tehát az elsőként kiszemelt webáruház kamuzott, nem is változtatta meg a régi árat, hanem csak melléírt egy nagyobbat, mintha leárazás lenne.

Szállingóznak a bírságok is, csak az a számtan ne lenne: számolásban bizonytalan a fogyasztóvédelem

A bírságok is szállingóznak, azzal, hogy a kis- és középvállalkozó webáruházakat első alkalommal csak kötelezik a hiba kijavítására, de csak második alkalommal jöhet a pénzbírság. Nos, a megbírságolt webáruházak száma 19, erre rá lehet keresni a fogyasztóvédelem honlapján. Kár ugyanakkor az, hogy ha az ellenkezőjét keressük, hányan nem kaptak bírságot, akkor 423 jelenik meg a számlálón, márpedig a két számot összeadva csak 442 jön ki, miközben a listán összesen 514 webáruház szerepel. Nem tudjuk, van-e olyan, aki a bírságot kapott - nem kapott besoroláson kívül esik, hiszen jogerős határozatokról van szó.

A fogyasztóvédelem beszámolója szerint az elmúlt évek fogyasztóvédelmi ellenőrzései 54-ről 15 százalékra szorították vissza az e-kereskedelemben tapasztalt jogsértések arányát. Nem vitatható, mennek is az ellenőrzések. Csak az a számtan, megint. A 2017 évi jelentés szerint ugyanis az ismételt jogsértések aránya a korábbi években tapasztalt 54 %-ról 24 %-ra esett vissza. Tehát a legutóbb, 2018-ban említett 54%-os arány az ismételt ellenőrzéseket jelenti. Egy évvel ezelőtt ugyanis még azt írta a fogyasztóvédelem, hogy az első körben végzett ellenőrzések kifogásolási aránya jelentős mértékben nem változott a korábbi évekhez viszonyítva (2015-ben 88%, 2017-ben 86% a kifogásolási arány). Kérdés, hogy 2018-ban az első körös ellenőrzések tapasztalata hogyan alakult.

(blokkk.com, 2018. november 23.)

 

Már 400 webáruház a súlyosan vétők listáján

Belehúzott a fogyasztóvédelem: kémcsövet is bevetnek a webáruházak ellenőrzésekor? Szállingóznak a bírságok is.  A nagyágyúk máshol vannak. Az emag-ot hétszer is elkaszálták. És hogy mire jó ez az egész? Úgy egyébként nem sokat tudni a fogyasztóvédelemről: lustálkodnának?

2017 eleje óta kötelező nyilvánosságra hozni a súlyosan vétő webáruházakat a fogyasztóvédelem honlapján. Gyarapodik is a számuk, ezek szerint pedig sokat sertepertélnek az ellenőrök a webáruházak körül. A blokkk.com 2018 február 9-én 170 súlyosan vétő webáruházat talált a lajstromban, júliusban pedig már 300 felett járt a számuk. Most pontosan 400, így előreláthatóan szépen fog hízni a lista a jövőben, amin a vétkezők két évig vannak rajta.

Csak emlékeztetőül, az elmúlt években a fogyasztóvédelem az ellenőrzött webáruházak 80-90%-ánál talált hibát, igaz, ezek döntő része tájékoztatási hiányosság volt. Végez persze próbavásárlásokat is a fogyasztóvédelem a webáruházaknál, de az ellenőrzések nagy része a vásárlók tájékoztatására előírt információk meglétére irányul. A súlyosnak számító hibákat külön rendelet határozza meg.

A legtöbb hibázó webáruház a szállítással, elállással, jótállással kapcsolatos előírásokat szegi meg. De az elérhetőségek feltüntetése is nehézkes lehet sokak számára. És persze a hibázó többség nem egy, hanem több előírást is megszeg, ezért a hibaszám jóval nagyobb a fülön csípett webáruházak számánál.

A fogyasztóvédelem rászállt a "csodát ígérő" webáruházakra a közelmúltban, és most már külön lekérdezhető  csokorba gyűjti ezeket, ha hibáznak. És 17 webáruházat meg is bírságoltak (a kkv-kat csak ismételt esetben lehet, de akkor - egyébként nem éppen szerencsés módon - 200 ezer forint a bírság alsó határa, a vétség súlyától függetlenül):

szállítással, elállással, jótállással kapcsolatos problémák 382
elérhetőséggel kapcsolatos hiányosság 356
"csodát ígérő" termékekkel kapcsolatos megtévesztés 17
bírság 17
fogyasztovedelem.kormany.hu

Van itt minden: IT labor, próbavásárlás

Az elmarasztalt webáruházak esetében hozott határozatok teljes szövege is nyilvános. Ebből kiderül az is, hogy a fogyasztóvédelem - mely az elmúlt években minisztériumról-minisztériumra vándorolt, az elsőfokú hatóságok pedig a kormányhivatalokból a járásokhoz kerültek (maradt azért feladat a kormányhivataloknál is) - a webáruházak tájékoztatással kapcsolatos ellenőrzéseinek egy részét egy IT laborban végezte. Ez persze nem baj, ráadásul dolgoztak azért a hivatalok munkatársai is az ellenőrzésekben, hiszen például próbavásárlást ma még nem lehet robotokkal végeztetni (majd egyszer). De futnak a próbavásárlások is szép számmal, tehát a hibát kerülni szándékozó webáruháznak oda kell figyelnie. Főleg a vásárlók kedvéért.

Azt nem tudjuk, hogy a határozatokban említett IT labor ma működik-e, mivel még a régebbi minisztériumi elnevezésekre hivatkoznak a határozatok, de a lényegen ez nem változtat. Az IT laborban pedig nyilván informatikai módszerek bevetésével ellenőrzik a webáruházakat (bár régebben volt saját kémcsöves laboratóriuma is a fogyasztóvédelemnek).

De van itt más is: a web nagyágyúit máshol kell keresni

A súlyosan vétő webáruházakat külön listázza a fogyasztóvédelem a honlapján. De a fogyasztóvédelemnek van egy másik feladata is, nyilvánosságra hozni valamennyi féléven belül hozott jogerős határozatát, függetlenül, hogy a szolgáltató hagyományos bolt, vagy nem. Nos, itt is akad webáruház, akit elmarasztaltak. Sőt.

A súlyosan vétők között azért találni néhány nagyáruházat (például Rossmann, Praktiker, Decathlon, Tchibo, emag), de a legnagyobbakat a másik listában is meg lehet lelni.

A legérdekesebb az emag esete. Más néven SC Dante International SA. A súlyosan vétő webáruházak között egyszer szerepel az emag név. Ha viszont a Dante névre keresünk, kétszer is előbukkan a román tulajdonos, egyszer a fashiondays, egyszer pedig az emag (megint).

De ha nem lusta a vásárló, akkor megnézheti a fogyasztóvédelem összes féléven belül hozott határozatait is. Itt viszont már a S.C. Dante International S.A. (székhely: Románia, Bukarest, Virtutii utca 148. szám. 6. kerület) hétszer szerepel. Ez már azért más.

A legnagyobb hazai webáruház, az Extreme Digital nyolcszor bukik ki a jogerős határozatok listájából, ha rákeresünk a nevére. A határozatok zöme - úgy tűnik - egyértelműen a cég webkereskedelmére irányul.

Nem találkoztunk néhány toplistás webáruház nevével, de ez most nem a reklám helye, és ha bárkit megneveznénk közülük, a többi okkal reklamálhatna, hogy őt miért nem.

Mire jó ez az egész? Lustálkodna a fogyasztóvédelem?

Nehéz azzal vitatkozni, hogy a nyilvánosságnak nagy a visszatartó ereje, a közösségi oldalak világában különösen. A bírságnál is nagyobb lehet, persze csak akkor, ha a nyilvános információt megtekinti a kedves vásárló, vagy valamilyen módon eljut hozzá az információ. Lehet is vitatkozni azon, hogy a közösségi oldalaknak, vagy a fogyasztóvédelem hivatalos weboldalának van nagyobb elrettentő ereje.

Nincs nyilvános adat arról, hogy a fogyasztovedelem.kormany.hu weboldalt hányan látogatják a blokkk.com csapatán kívül, de feltehetően legalább a szakmabeliek igen. A keresésnél cégre és egyes, már említett hibacsoportokra lehet keresni. Így ha a szorgos és tudatos vásárló kinéz egy webáruházat és hallott valaha az életben a fogyasztóvédelem weboldaláról, a legfontosabbat ki lehet keresni, a megcélzott webáruház nevét. Más kérdés, hogy ezek az elmarasztalt áruházak - a többség - nagyon gyorsan kijavítják a hibát, ezt pedig - sportszerűen - fel is tünteti a fogyasztóvédelem, szép zöld - tehát feltűnő - szövegezéssel. Na, akkor most mihez kezdjen a vásárló azzal, hogy a webáruház egyszer ugyan hibázott, de most már hibátlan. Jó kérdés.

És el lehet olvasni a határozatokat is. Hát ezt már nyilván nem teszi meg sok vásárló, de ez nem is várható el tőlük. A versenytársak azért feltehetően belelapoznak, hiszen számukra ez tanulságos is lehet.

Na, de ami hiányzik azért. A fogyasztóvédelem a korábbi években (még az önálló Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság időszakában, ami 2017-től beolvadt az államigazgatás minisztériumi szervezetébe, a másodfok pedig a Pest Megyei Kormányhivatalnál landolt) részletes jelentéseket tett közzé vizsgálatairól. Ezek ügyesen összegezték a tapasztalatokat, persze mindenki talált benne gyorsan lapozható oldalakat is. 2017-ről már csak rövid összefoglalók jelentek meg, de például éves összefoglaló már nem jutott a nyilvánosság színe elé. 2018-ről pedig eddig semmi sem jelent meg a fogyasztóvédelem honlapján a végzett ellenőrzésekről. Korábban pedig a beszámolókban foglalt hírek, információk sokfelé eljutottak.

Például az adóhatóság, az élelmiszerbiztonság, vagy a Versenyhivatal azért be-beszámol ügyködéséről. Nyilván, akit elmarasztalnak, az legalább a nyilvánosságot bánja, de van tanulság bőven. És röpködnek is a hírek, ami a legfontosabb.

(blokkk.com, 2018. szeptember 29.)

 

Háromszáz felett a súlyos hibát vétő webáruházak száma

Lehet már részletesebben is keresni a súlyosan vétő webáruházak között a fogyasztóvédelem honlapján. Némi hiba is becsúszik még azért. Új csapásirány: kergetik a csodatévőket.

Továbbra sem a bőség kosara a fogyasztóvédelem honlapja, már ami az információk tömegét illeti, de azért lehet és érdemes is benne turkálni, akad hasznos információ így is. Bár nem valószínű, hogy a vásárlók közül túl sokan tisztában lennének azzal, hogy a fogyasztóvédelem most már az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz tartozik, de feltehetően őket nem is ez izgatja, hanem az, hogy rend legyen a szolgáltatóhelyeken. Még szerencse, de bizonyára hasznos is, hogy a hosszú éveken keresztül használt "nfh.hu" elérhetőség még mindig működik (2017 előtt még volt Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, ami ma már a szakminisztérium része) , hiszen a "fogyasztovedelem.kormany" bepötyögése hosszadalmasabb és feltehetően annyira azért még mindig nem eléggé közismert. De hát működik a dolog, mármint a fogyasztóvédelem weboldala és ez a legfontosabb.

Webáruházi kaptató némi kacskaringóval körítve

Az összeállítás szerkesztésekor a jogsértő webáruházak száma a fogyasztóvédelem sorolása alapján 310 volt, tehát túllépte a háromszázas határt, 2017 eleje óta. A fogyasztóvédelem honlapján március második felében ugrott kétszáz fölé a súlyos hibát vétő webáruházak száma. A fogyasztóvédelmi törvény alapján 2017-től kötelező nyilvánosan megnevezni a súlyosan vétő webáruházakat a fogyasztóvédelmi kormányzat honlapján, ennek nyomán a jogerős elmarasztalásokról első alkalommal az előző év márciusában lehetett hírt szerezni. A súlyos hibákat egy kormányrendelet sorolja fel (453/2016. számon). Pontos nyilvános adat nincs arról, hány fogyasztási cikket, szolgáltatást kínáló webáruház ügyködik jelenleg, becslésünk szerint tízezer felett mozoghat a számuk. Így 3 százalékuk akadt fenn az ellenőrzés rostáján, a súlyos hibákat tekintve. Ennél persze sokkal több webáruházat kap rajta valamilyen vétségen a fogyasztóvédelem, csak a többiek hibája nem annyira súlyos, hogy nyilvánosságra is hozzák. Korábban az ellenőrzött webáruházak között a hibázók aránya 80-90% között mozgott (ebbe kisebb, nagyobb vétség egyaránt beleszámított, de főleg a tájékoztatással kapcsolatos hiányosságokat tártak fel az ellenőrök).

De van itt más is. A vétkező webáruházak egy része nem a jogsértő webáruházak listáján található, hanem egy másik lajstromban. A fogyasztóvédelem feladata nyilvánosságra hozni az összes jogerős határozatát, melyeket fél éven belül hozott. Nos, van olyan webáruház, mely itt is, ott is megtalálható, ilyen a közismert nevén az emag. Ebben azért annyi turpisság van, hogy az emag név csak a honlap neve, a vállalkozásé pedig SC Dante International (egy bukaresti székhelyű vállalkozás). De hát ha a vásárló tudatos és az emag nevet üti be a fogyasztóvédelem honlapjának keresőjébe a súlyosan hibázó webáruházak között, akkor az bizony csak egyszer ugrik ki, így nem is lóg ki a sorból. Ha viszont a jogerős határozatok között az SC Dante International névre keresünk, akkor már hétszer jön elő, mindegyik esetben némi bírsággal megtoldva.

Hasonló cipőben sántikál egyébként az Extreme Digital is.

A vétkező webáruházak döntő többsége a hibát gyorsan kijavítja, hiszen erre kötelezi őket a fogyasztóvédelmi hatóság. Ezt fel is tüntetik a honlapon. Feltüntetik azt is, mettől-meddig lesz a listán a webáruház, a jogszabály kétéves időszakot ír elő.

Lehet turkálni a hibákban, de a honlap hibás is

Újdonság a fogyasztóvédelem honlapján, hogy míg korábban csak a vállalkozás nevére lehetett rákeresni, most már szélesebb a keresési lehetőségek köre. Rá lehet kérdezni, mely webáruházak hibáztak az elérhetőséggel összefüggésben előírt szabályokban. Ilyen most 270 akadt, a súlyosan vétők 87%-a. De lehet keresgélni olyan kérdésben is, vajon hány webáruház vétett a szállítással, elállással, jótállással kapcsolatos tájékoztatásban. Itt most 257 az állás, ami a hibázók 83%-a.

Az előbbiek persze azt is jelentik, hogy számos webáruház mindkét kérdéskörben súlyosan vét az előírások ellen.

És a feltárt hiányosságok zöme tájékoztatással, információnyújtással kapcsolatos, így azt már nem tudni, hogy például hány webes próbavásárlást végeztek a fogyasztóvédelmi ellenőrök. A webáruház előnye egyébként, hogy próbavásárlást is lehet íróasztal mellől végezni, nemcsak a honlap információtartalmát lehet az irodában ülve ellenőrizni. Pontosabban, a webáruházak tájékoztatási kötelezettségeit, a honlap szabályosságát egy IT labor ellenőrzi a minisztérium égisze alatt, az eredményeket pedig megküldik az eljáró járási fogyasztóvédelmi hatóságnak, a határozathozatal már az ő feladata.

Rá lehet kérdezni, hogy hány esetben szabott ki bírságot a fogyasztóvédelem. Nos, itt 3 webáruház akadt fenn a szűrőn, közülük a Decathlon és a Rossmann 200-200 ezer forint bírságot kapott. A sportcityeger.hu (SPORTIVO NOUVO KFT.) is kibukott a keresésben, de a határozatot megnézve csak kötelezést írtak elő számára, bírságot nem kapott. Talán ki kellene húzni innen.

Korábban a vétkező webáruházak honlapját úgy tüntette fel a hatóság, hogy onnan arra át is lehetett ugrani. Ez már a későbbiekben megszűnt, tehát a listára legutóbb feltöltött webáruházaknál már nincs erre lehetőség, ha esetleg kíváncsiskodni akar a vásárló, de a régebben szereplőknél ez még működik.

A legfontosabb egyébként egy termékkör szerint keresés lenne, mert a vásárló számára ez nyújtana ez legtöbbet. Be lehet ütni persze a honlap keresőjébe, hogy ruházat, de ez csak akkor ugrik ki, ha például a webáruház nevében is szerepel a szó.

Rászállt a fogyasztóvédelem a csodákat ígérő webáruházakra

Jól tette, itt szörnyű átvágások is akadnak. A fogyasztóvédelem szerint az utóbbi időszakban ellepték a világhálót az olyan termékek és szolgáltatások reklámjai, amelyek „csodát” ígérnek. Betegség esetén nagyon rövid idő alatt az egészségi állapot jelentős javulását ígéri,k például "visszanyeri a hallását 4 hét alatt”, vagy amennyiben nincs egészségügyi probléma, akkor az egészségmegőrzést szolgálják, például „jobb lesz a közérzete, ha e terméket használja”. Ezen túl nagyon rövid idő alatt új ismeretek elsajátítását ígérik például „10 nap alatt megtanul angolul. A vásárlói bizalom erősítése érdekében a termékeknek hangzatos neveket adnak, a cégek legtöbbször magukat nyugat-európaiaknak, amerikaiaknak adják ki.

Nos, a fogyasztóvédelem honlapján már lehet keresni ilyen hibát vétő webáruházra, az első már meg is van, a fogyasztokapszula.hu (Canadian Farmaceuticals SLR, Romániából). Most kötelezést írt elő a hatóság tájékoztatási kérdésekben, bírságot, vagy termék letiltását nem. Így a csodahatás ereje, ami a vásárló számára a legfontosabb, csak vásárlás után derül ki. Ha kiderül.

(blokkk.com, 2018. július 13.)

 

Hétszer kapta el az eMAG webáruházat a fogyasztóvédelem

Fél éven belül ennyi jogerős határozatot hoztak az eMAG webáruházzal szemben. Nyilvánosságra is hozzák ezeket, csak éppen nehéz megtalálni a határozatokat. A súlyosan jogsértő webáruházak száma jelenleg 287.

A fogyasztóvédelem honlapján eddig 287 súlyosan sértő webáruház szerepel, ezeket kötelező nyilvánosságra hozni és két évig a listán tartani.

A vétkes webáruházak közül a listavezető eddigi szemlélődésünk alapján az eMAG, fél éven belül hét jogerős elmarasztaló fogyasztóvédelmi határozatot gyűjtött össze, de az egyébként árbevételben webpiac vezető Extreme Digital is háromszor fennakadt a rostán (háromszor 150 ezer forint bírsággal).

A keresgélést viszont, ha a kedves vásárló nekiveselkedne, megnehezíti, hogy egyes vétkező webáruházak a súlyosan vétők külön listáján nincsenek rajta, sem az eMAG, sem az Extreme Digital. Az ő eseteiket egy másik rubrikában, a jogerős határozatok között kell keresni, mert ott találhatók meg. Ez azért nem egyszerű eset első nekifutásra, a tájékozódást illetően. 

A webtoplistákon a piaci részt nézve előkelő helyet foglalt el a korábbi években az eMAG webáruház, dobogós volt. A webáruház román székhellyel ügyködik, az árusításhoz magyar nyelvű honlapja ugyan van, de mindent kintről irányítanak (ez persze sok más webáruháznál is előfordul). A cég neve SC Dante International SA (Bukarest, Virtutii sugárút 148.), a vásárlók azonban csak az eMAG nevet ismerik ( ha csak el nem olvassák a szerződési feltételeket).

Létezik ugyan egy Dante International Kft., de hát ez a magyar székhelyű cég a cégnyilvántartás szerint világháló portál szolgáltatást végez főtevékenységként, mellette egyebek mellett logisztikai szolgáltatást is csinálhat. 2017-ben 2,3 milliárd forint árbevételt könyvelhetett el beszámolója szerint. A Dante International a dél-afrikai Naspers befektetőcsoporthoz kapcsolódik. A korábbi webtoplisták szerint az eMAG magyar viszonylatú értékesítése 20 milliárd forint körül mozoghat, tehát nem kevés.

Apróbetűk

A vásárlók számára az eMAG-tól vásárolva a szerződő fél a román székhelyű vállalkozás, így a vásárlás ugyanolyan, mintha az Alibabától, vagy az Amazontól vásárolna valaki, hozzátéve, hogy az eMAG az említett világcégekkel szemben uniós székhelyű vállalkozás.

A fogyasztóvédelem sokat szorgoskodik ezek szerint az eMAG körül, talál is kifogásolni valót. Minderre csak azért célszerű rávilágítani, mert nem csak a vásárló ügyintézése lehet esetenként bonyolultabb, ha vitába keveredik a webáruházzal, hanem úgy tűnik, a fogyasztóvédelemnek is több a dolga.

A féléven belül jogerőre emelkedett, az eMAG-gal szemben hozott fogyasztóvédelmi határozatok egyébként a következők (a fogyasztóvédelem honlapján feltüntetett sorrendben):

határozat száma jogerő kelte bírság kifogásolt tevékenység
PE/002/371-2/2018.
2018.04.03.
100.000.-
rendelkezett a kifogásolt termékkel, de azt nem bocsátotta a fogyasztók részére a feltüntetett áron
2018.05.25.
100.000.-
forgalmazott termékekhez nem minden esetben biztosított magyar nyelvű használati útmutatót,
2018.03.07.
50.000.-
termék adatlapján 1200W-os teljesítményt tüntetett fel, a tényleges 800W-os teljesítmény helyett
2018.02.19.
200.000.-
a www.fashiondays.hu internetes oldalon nem, vagy nem megfelelően tájékoztatta a vásárlókat a szolgáltató beazonosíthatóságáról, a szerződéskötés feltételeiről, a szerződéskötés technikai feltételeiről, a szerződés tárgyáról és teljesítéséről, valamint a fogyasztót megillető elállási jogról
2018.03.14.
100.000.-
a szerződések teljesítésével kapcsolatos, a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény rendelkezéseit sértő megtévesztő tájékoztatást adott
2018.02.02.
100.000.-
a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 29. § (8) és (11) bekezdéseit sértette
2018.02.05.
100.000.-
a fogyasztói minőségi kifogásokat szabálytalanul intézte
Forrás: fogyasztóvédelem kormányzati honlapja

(blokkk.com, 2018. június 21.)

 

 

 

Jogsértő webáruház: nem is fontos a hibajavítás?

Kétszáz felett a súlyosan jogsértő webáruházak listája. Mit ér ez a közösségi oldalak világában? Lehet olyan, aki nem javítja ki a hibáját, pedig a hatóság kötelezi rá? Okult is persze a fogyasztóvédelem. És mit keres ott a (.)aszacuccok.hu? És egy kis bírságlibikóka.

A fogyasztóvédelem honlapján kétszáz fölé ugrott a súlyos hibát vétő webáruházak száma (a bejegyzés készítésekor 203 tételből állt a lista a honlap számlálója szerint). Egy év telt el azóta, hogy a vétkező webáruházak listája éledezni kezdett. A fogyasztóvédelmi törvény alapján 2017-től kötelező nyilvánosan megnevezni a súlyosan vétő webáruházakat a fogyasztóvédelmi kormányzat honlapján, ennek nyomán a jogerős elmarasztalásokról első alkalommal az előző év márciusában lehetett hírt szerezni. A súlyos hibákat egy kormányrendelet sorolja fel (453/2016. számon). Ez azt jelenti, hogy egy év alatt kétszáz webáruház akadt fenn a fogyasztóvédelmi ellenőrök rostáján.

Első körös hibaarány: 88%, ez bizony nem változott

A fogyasztóvédelmi hatóság beszámolójában, igaz, csak a vége felé, elismeri, hogy az első körben végzett ellenőrzések kifogásolási aránya (amikor a fogyasztóvédelmi ellenőr olyan webáruház honlapjára toppan be, ahol korábban még nem járt) gyakorlatilag semmit nem változott a korábbi évekhez viszonyítva. Ellenőrzéseik során 2015-ben 88%, 2017-ben pedig 86% volt a kifogásolási arány, amikor bármilyen apró, vagy éppen súlyos hibát találtak. A vásárló számára ez első pillantásra azt jelenti, hogy ugyanolyan esélyekkel is találkozhatott az elmúlt időszakban hibás webáruházzal, mint korábban, így ebben a viszonylatban javulásról nem lehet beszélni. (Tegyük hozzá, hogy a fogyasztóvédelmi ellenőrök azért sejtik, tudják, hová érdemes nyúlni ellenőrzéskor. Így nem arról van szó, hogy az összes webáruház több mint négyötöde hibázik, hanem csak arról, miszerint egy jelentős, de pontosan nem számszerűsíthető arányú részük vét a szabályok ellen és ezek súlya nem nagyon változott eddig.)

Kétségtelen tény ugyanakkor, hogy az ismételt ellenőrzéseknél a korábbi 50% feletti hibaarány kedvező módon a felére esett vissza, amiben feltehetően volt hatása annak, hogy az ismételt ellenőrzéseknél a fogyasztóvédelmi bírság alsó határát 2017-től 15 ezer forintról 200 ezer forintra emelték és erre az ellenőrök nyilván felhívták a vétkezők figyelmét. De hát így is maradt még 25 százaléknyi hibás webáruház ott, amikor ismételten ellenőriztek.

Egyharmad nem javít, pedig kötelezik rá?

A fogyasztóvédelem a honlapján sok webáruháznál feltünteti ékes zöld felirattal, hogy a webáruház, a vállalkozás utólag pótolta a hiányosságokat, a határozatban foglaltakat teljesítette. Ez derék dolog, a bökkenő csak az, hogy a bejegyzés készítésekor a webáruházak egyharmadánál ez a tájékoztatás hiányzott.

Ezt két dolgot jelenthet, egyrészt azt, hogy a súlyosan vétkező webáruház a hibáját nem javította ki. Ez azért lenne súlyos ügy, mivel még az elsők között, tehát az egy évvel a listára tolt webáruházak között is akad olyan, aki a hivatalos tájékoztatás alapján a hibáját a hatóság felszólítása ellenére nem javította ki. És ha másnak nem, a hatóságnak ezt azért ki kellett volna már szúrnia. Vagy lenne olyan webáruház, aki egy ismételt ellenőrzéskor megkapja a kétszázezres bírságát és nem javítja ki a hibát? Azért ekkor is lépnie kellene a hatóságnak.

Hát igen, a másik lehetőség, hogy a hibát időközben kijavította a vállalkozás, de a fogyasztóvédelem ezt már nem minden esetben tüntette fel a honlapján. A véleményalkotást az olvasókra bízzuk.

Visszaszorulóban az ingyen reklám

Okult is a fogyasztóvédelem, de még van hova fejlődni. Már korábban szóvá tettük, mivel olvasóink meg is lepődtek rajta, hogy a súlyosan vétő webáruházak elérhetőségét is feltüntették a fogyasztóvédelem honlapján, oly módon, hogy onnan egy kattintással el lehetett jutni a vétkes webáruház honlapjára. És ha még a webáruház megkapta a hibáját kijavította című minősítését, a vásárlónak - némi túlzással - ez garanciát jelentett arra, hogy oda nyugodtan mehet vásárolni. Mivel két évig kell a listán tartani a webáruházat, ez még reklámnak sem lehet rossz.

De időközben változott a kép, mivel most már csak a listán szereplő webáruházak egy részére lehet átugrani a feltüntetett elérhetőségről egy kattintással. Kipróbáltuk, vannak még ilyenek is.

Mit keres itt a (.)aszacuccok.hu?

Bízunk olvasóink találékonyságában a vétkes webáruház nevét tekintve, de hát arra is felhívta figyelmünket egy olvasó, hogy léteznek feltűnő nevű webáruházak az elmarasztaltak listáján. Érdekes kérdés lehet ez, hiszen a médiában szigorúan szabályozzák a trágár, obszcén kifejezések tilalmát, inkább csak fütyülni, sípolni lehet helyette.

Az üzletelnevezések szabályai egyébként csak annyit mondanak, hogy az úgynevezett vezérszón kívül (ami a bolt, webáruház saját, a többiektől megkülönböztető neve) csak magyar kifejezéseket lehet használni. Kérdés, hogy a fiatalkorúak védelmének kérdése miért nem vetődik fel most, hiszen például - igaz, sok évvel ezelőtt - a "hülye" kifejezésre felkapta a fejét a fogyasztóvédelem és vaskos bírsággal próbálta jobb belátásra bírni az áruházat. Volt is vita, mennyiben káros a "hülye" kifejezés használata a reklámban a fiatalkorúak számára. Most nagy a csend, végül szűken mérve a minősítést, jogszabályt nem sért az említett honlap elnevezése, de van, akinek szúrja a szemét. Hát majd ezt is mindenki eldönti magában, miközben a fogyasztóvédelmi kormányzat honlapján azért ott sorakozik a név. Kifogás eddig semmi.

És a közösségi oldalak: lepipálják?

A vásárló nem mismásol, ha kiszúrja, hogy sérelem éri, nem fogja vissza magát. Ez látszik is azokon a honlapokon, ahol szabad a vásárlók véleménynyilvánítása (hát igen, ez cégenként változó vegyértékű), tanulságosak is ezek. És itt nincs szabály, mi a súlyos hiba, mi nem, a vásárlónak minden hiba súlyos, ha őt bármilyen sérelem éri. Az áruházak egy része nagyon is odafigyel ezekre a bejegyzésekre.

De azért el kell ismerni, a hatósági nyilvántartásoknak is van visszatartó erejük, persze nem azért, mert a háziasszonyok nagy tömege vásárlás előtt ezeket böngészi. Szivároghatnak ki azonban innen is hírek, ennek módja már a kormányzati kommunikáció és a civil szervezetek fegyvertárába tartozik. Ezért is fontos, hogy súlyának megfelelő legyen egy ilyen lista, különben a kutya sem figyel rá, bárki is bármit mond róla.

Bírságlibikóka: nagy a csend és nem találni a webáruházakat

Korábban a fogyasztóvédelmi hatóság részletesen beszámolt arról, hogyan, mennyi bírságot szabott ki. Nyilván a vásárlók ezeket kevesellték, a megbírságoltak sokallták. Ma nem tudni, hány webáruház kapott az ismételt ellenőrzés nyomán legalább 200 ezer forint bírságot (a bírság az alsó határnál lehet több). Bár a fogyasztóvédelem nyilvánosságra hozza jogerős határozatait, az összeset, bármilyen ügyben is hozta meg, azok között elég időigényes a webáruházak keresgélése.

Persze, nem lustálkodtunk, az elmarasztalt webáruházak listájáról kiválasztottunk egy webáruházat és a működtető vállalkozás neve alapján megpróbáltuk a honlap keresőjével megtalálni a jogerős fogyasztóvédelmi határozatok között. Nem találtuk.

Megpróbáltuk még egyszer, az sem sikerült, pedig a jogerős határozatok között lehet cégnévre keresni.

Visszatérve a 200 ezres alsó bírsághatárra, szakértők ma is arra hívják fel a figyelmet, hogy a vétkező webáruházak csaknem egésze kis- és középvállalkozás, így továbbra sincs értelme a 200 ezres alsó bírsághatárnak ebben a rendben, hiszen bármilyen csekély súlyú hiba véletlen ismétlése esetén is potyoghat a 200 ezres bírság.

Például ha egy webáruház nem tünteti fel a tárhely szolgáltatóját, vagy éppen a faxszámát, arról nem lehet azt állítani, hogy igazából sérti a vásárlók valós érdekeit (elég csak arra utalni, hogy vajon hány vásárló használ fax készüléket). De hiba az is, ha a webáruház nem ad tájékoztatást a szerződéskötés nyelveiről - a szép magyar nyelvű honlapján. Mennyivel egyszerűbb lenne csak annyit mondani, hogy ha a magyartól eltérő nyelven is lehet nála szerződni, azt tüntesse fel, ha már ez olyan fontos, akkor, amikor egyébként sok milliárd forint folyik ki a határokon túli webáruházakba. És a magyar webáruházak honlapjai magyar nyelvűek.

Csak csendben jegyezzük meg, hogy elégséges lenne - pontosan a kisvállalkozások érdekében - egy magasabb alsó bírsághatár kizárólag a valóban súlyos hibák esetében, vélekednek olvasóink. Ma már látni, hogy évi 800 fogyasztóvédelmi ellenőrzés mellett az ellenőrzöttek ötöde követ el súlyos hibát. És más hatóságok mintha már nem annyira a bírságolásra hajtanának, sokkal inkább a vállalkozások segítésére.

A kormányrendelet szerint egyébként súlyos hiba az, amikor például a webáruház a szerződéskötést megelőzően nem tájékoztatja a vásárlót az előírt adatokról, vagy felróható magatartása miatt a fogyasztó a jogszabályban meghatározott elállási jogával nem tudott élni. De ide tartozik az is, ha tisztességtelen általános szerződési feltételt alkalmazott, amit bíróság is megállapított. A tájékoztatási hiányosságok közé tartozik például (a teljesség igénye nélkül), ha egy webáruház elhallgatja a nevét, székhelyét, postai címét, telefonszámát, telefaxát, elektronikus levelezési címét, ahová a fogyasztó a panaszait címezheti, a teljesítés, így különösen a fizetés, a fuvarozás és a teljesítési határidő feltételeit, a panaszkezelés módját. De kötelező az elállási nyilatkozatminta feltüntetése is a webáruház honlapján, és tájékoztatást kell adni a kellékszavatosság és a termékszavatosság, vagy éppen a jótállás feltételeiről is.

(blokkk.com, 2018. március 23.)

 

170 webáruház fennakadt a rostán, de hogyan

A fogyasztóvédelem meglehetősen szűken méri a tájékoztatást a hatósági ellenőrzésekről. Megpróbáljuk kihámozni azt a keveset, amit lehet. De a webáruházak vásárlói számára legfontosabb fogyasztóvédelmi vétségeiről nincs információ. Csak íróasztal mögül ellenőriznek? Nem tudjuk.

A korábbi években a fogyasztóvédelmi hatóság részletes tájékoztatást adott az ellenőrzések tapasztalatairól. A vásárlóktól nyilván nem várható el, hogy ezeket minden vásárlás előtt részlétesen áttanulmányozzák, de a sajtóbeli híradásokban, vagy  a civil fogyasztóvédelmi szervezetek felhívásaiban azért a legfontosabbak előbb-utóbb megjelentek és mindenki - vásárló, szolgáltató egyaránt - okulhatott belőle. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság beolvasztásával a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumba azonban ezek a tájékoztatások a 2017-es esztendőben már meglehetősen soványra sikeredtek, csupán rövid összefoglalók jelennek meg a szaktárca honlapján. Természetesen nem a rövidséggel van a baj, hanem a szűkszavúsággal. És mintha a legfontosabbakkal nem is foglalkozna a hatóság, vagy ha igen, akkor hallgat róla.

A webáruházak ötöde súlyos hibát követ el, de mit is

A fogyasztóvédelem hivatalos tájékoztatása szerint 2017-ben több mint 800 webáruházat ellenőriztek. Összefoglaló jelentés egyébként a webáruházak ellenőrzéséről utoljára a 2015-ös esztendőről készült, a 2016-os összefoglalóra feltehetően már nem maradt idő a hatósági átszervezés közepette (a járási hivatalokhoz helyezték át a fogyasztóvédelmi ügyintézés jelentős részét). 2017-ről sem jelent meg eddig még egy rövid összefoglaló sem, pedig állítólag egyik kiemelt területe volt a fogyasztóvédelmi ellenőrzéseknek a webkereskedelem.

Némi tapasztalat azért összegezhető így is. Az egyik legfontosabb, hogy az ellenőrzött webáruházak ötöde követ el súlyos hibát a jelenlegi jogszabályi keretek alapján. A bejegyzésünk készítéséig a fogyasztóvédelem honlapján 170 olyan webáruházat tüntettek fel, melyek a vonatkozó (453/2016. számú) kormányrendelet  alapján súlyos hibát követtek el.

A kormányrendelet szerint súlyos hiba az, amikor például a webáruház a szerződéskötést megelőzően nem tájékoztatja a vásárlót az előírt adatokról, vagy felróható magatartása miatt a fogyasztó a jogszabályban meghatározott elállási jogával nem tudott élni. De ide tartozik az is, ha tisztességtelen általános szerződési feltételt alkalmazott, amit bíróság is megállapított. A tájékoztatási hiányosságok közé tartozik például (a teljesség igénye nélkül), ha egy webáruház elhallgatja a nevét, székhelyét, postai címét, telefonszámát, telefaxát, elektronikus levelezési címét, ahová a fogyasztó a panaszait címezheti, a teljesítés, így különösen a fizetés, a fuvarozás és a teljesítési határidő feltételeit, a panaszkezelés módját. De kötelező az elállási nyilatkozatminta feltüntetése is a webáruház honlapján, és tájékoztatást kell adni a kellékszavatosság és a termékszavatosság, vagy éppen a jótállás feltételeiről is.

Nos, úgy tűnik, ezeket a tájékoztatási kötelezettségeket szigorúan ellenőrzi is a fogyasztóvédelem, hiszen tájékoztatása szerint a súlyosan vétő webáruházak mindegyike hibázott a vásárlók tájékoztatásában. Való igaz az is, hogy jelentős részük - röpke számvetésünk alapján a 170-ből 104 - már ki is javította a hibát, amit a fogyasztóvédelem kiemelt - szép zöld színű - szövegezéssel fel is tüntet a honlapján.

A vétkezők túlnyomó része kisebb vállalkozás, multinak nyomát alig lelni közöttük (7 darab volt).

És a jogszabályok alapján, aki feljut a súlyos hibát vétő webáruházak listájára, két évig ott is marad (a fogyasztóvédelem meg is adja ennek tól-ig dátumát). A nyilvánossággal egyébként nincs is baj, van annak visszatartó ereje, bár ha a hatóság is igazolja - szép zöld betűkkel - a hiba kijavítását, az akár egy jó bizonyítvánnyal is felér, ami azért érdekes, mert a vétkező webáruházak honlapjára egy kattintással át lehet ugrani. De ha már a hatóság is igazolja, hogy hibátlan, akkor lehet, hogy érdemes is.

Jó, de mi van akkor, ha nem jön meg a rendelés, késik, nem az van benne, vagy más az ára

A vásárló nem jogász, tehát minden információ hasznos lehet számára. Nyilván bosszantó, ha egy webáruház nem, vagy nehezen érhető el, de hát akad belőlük bőven. Így ha úgy érzi a vásárló, hogy elakad a tájékozódásban, legfeljebb egy-két kattintással továbblép egy másik webáruházba.

Kérdés ugyanakkor, hogy a vásárlót mi bosszantja leginkább. Gyaníthatóan nem feltétlenül csak a tájékoztatás hiánya, bár nyilván az is, főleg, ha reklamálni akar, és nem sikerül. Ebből kiindulva azért eléggé íróasztalhoz kötöttnek tűnnek az ellenőrzések, bár azt nem szabad eltagadni, hogy a tájékoztatási kötelezettségek betartása is fontos.

De a vásárlót más is érdekli. Így például mi van akkor, ha nem tud élni a 14 napos elállási jogával. A fogyasztóvédelem egy ilyen esettel találkozott ellenőrzései során. Megtévesztő tájékoztatást négy webáruház adott. Egy akadt, aki nem adott jótállási jegyet, a következtetéseket pedig az olvasókra bízzuk, vajon mi lehet még.

Az internetet böngészve ugyanis, hiszen ha már web, érdemes ott is körülnézni panaszügyben, például a közösségi oldalakon, akad más jellegű panasz bőven. Elég csak a késedelmes szállításokra gondolni (amiről ugyan sokszor nem a webáruház tehet, de hát mit érdekli ez a vásárlót a csillagszóró meggyújtásakor). De előfordul az is, hogy mást hoz a postás, mint amit rendelt a vásárló, és a csere, vagy az elállás a nem kért holmitól akadozik jócskán. Vagy a számlán a honlapon feltüntetett ártól eltérő, az előre kifizetettnél kisebb összeg szerepel. Vagy éppen fordítva, az utánvétes fizetéskor az ár más nagyobb a korábban nézettnél. És az elállási jog gyakorlásával is esetenként azért akad gond (bár olyan példa is van, amikor a vásárló megdicséri a webáruházat a gyors ügyintézésért és pénz visszafizetésért). A jótállás intézése is azért akadályokba ütközik, néha, vagy többször, a meghibásodást követő utánjárás nehézségeiről sokat lehet hallani (amikor a webáruház és a szerviz pingpongozik a vásárlóval). 

Úgy tűnik, próbavásárlásból már kevesebbre futja a fogyasztóvédelemnél. Egészen pontosan erről nincs semmilyen információ. Pedig a vásárló nagyobb bajai ott lehetnek, ahol közvetlenül a pénze forog kockán.

(blokkk.com, 2018. február 9.)

 

Mall.hu: kérdések azért vannak

El lehet-e állni bezárt átvételi pontok mellett. Mennyit jelent a késedelmes visszafizetés. És miért hallgatnak a fogyasztóvédők. 

2017 november 14-én indította az adóhatóság azt a nagyszabású eljárását az érintett vállalkozások telephelyein, melyben egy 4,5 milliárd forint értékű adócsalás a gyanú. A NAV sajtótájékoztatása szerint az akció célja, hogy felszámoljanak egy webáruház alá szervezett, cégláncolatokat működtető bűnszervezetet, amely 4,5 milliárd forint adót igényelt vissza jogtalanul. Az akció során, melyben több százan vettek részt, mintegy 1,5 milliárd forint értékű vagyont foglaltak le és zároltak, tájékoztatta a NAV az MTI-t.

A Mall.hu internetes áruház, amelynek telephelyét szintén ellenőrizték, közölte: valótlan az az állítás, hogy büntetőügyben érintettek. A Mall.hu honlapja jelenleg (november 17., reggeli órákban) elérhető,  működik. Egy tájékoztató felirat azonban árulkodik a történtekről, mégpedig az, mely szerint "Tájékoztatjuk, hogy budapesti átvételi pontjaink technikai okok miatt jelenleg nem elérhetőek".

Az MTI tudósítása szerint, mivel a hatóságok a cég raktárkészletét is vizsgálták, a késésben érintett vásárlókat értesítették és folyamatosan fogadják az új megrendeléseket, amelyeket a vállalatcsoport központi, csehországi raktárából teljesítenek, házhoz szállítással, a személyes átvételre azonban egyelőre nincs lehetőség. A cég sajtótájékoztatása szerint a fennakadások nem érintik a garanciához és elálláshoz kapcsolódó jogokat, a vételárat és a szállítási költséget visszafizetik, ha a késedelem miatt a vevő eláll a vásárlástól, de a visszautalás a szokásosnál tovább tarthat.

A Mall.hu 2016 évi magyarországi árbevétele 11,6 milliárd forint volt 2016-ban. Figyelemmel az év végi forgalom nagyobb súlyára, az év végéig hátralévő időszakban több milliárd forint árbevételre számíthatott még korábban az üzleti tervei készítése során a cég (az évközi árbevétel időbeli megoszlásáról nincs nyilvános adat).

A vásárlók számára azért óhatatlanul felvetődik néhány kérdés.

Elállás  

A jog szerinti, indoklás nélküli 14 napos elállási jog már a rendelést követően él, tehát akkor is, ha az áru kiszállítása, vagy átvétele még nem történt meg. A 14 nap egyébként az áru átvételétől ketyeg.

A rendelés törlése, ha még nem fizetett a vásárló, csak leadta a rendelését, egyszerű bármely internetes áruház esetében, csak törölni kell a vásárlást. Ha már előre fizetett a vásárló, de még nem érkezett meg az áru, akkor is hasonló az eljárás, de ebben az esetben a kifizetett pénzt (a termék árát és a szállítási költséget, ha az nem ingyenes), egy elállási nyilatkozat keretében vissza kell kérnie (a minimális követelmény, hogy ez egyértelmű legyen és elégséges elektronikus úton megküldeni, bár ilyen súlyú esetben célszerűbb postai, tértivevényes úton ezt megtenni, ha később valamilyen jogvita támadna, ez hatékonyabb mód). 

Az utánvétes rendelés visszamondása is viszonylag egyszerű az áruátvétel előtt, hiszen fizetés még nem történt.

De ami nehezebb feladvány lehet: visszajuttatni a lemondott árut

Megtörtént a fizetés és az áruátvétel, de így is ott a 14 napos elállási lehetőség. A Mall.hu a honlapján közzétett általános üzleti feltételek szerint háromféle módot kínál a termékek visszajuttatására:

- elküldeni szabvány postai levélként az Internet Mall Kft. székhelyének címére (1139 Budapest, Váci út 99.),

- a postai szabvány levélként nem feladható termékeket a futárszolgálattal csomagként feladva az Internet Mall Hungary Kft. 1225 Budapest Campona utca 1., DC2 szám alatti telephelyének címre küldeni,

- személyesen visszavinni az adott terméket kiadó Pick Up Pontra.

Kérdés, hogy ha a budapesti telephelyek nem elérhetők, akkor az előbbi visszajuttatási módok hogyan működnek.

Nehezen működhet a 65 napos visszavásárlási garancia és a minőségi reklamáció

A cég tájékoztatása szerint a 14 napos elállási jogon túl 65 napos visszavásárlást vállal (ebbe az esetben utalványt ad, ami egy éven belül levásárolható). Ennek feltétele, hogy a vásárló a terméket a vásárlónak el kell eljuttatnia a Pick Up Pontok valamelyikébe. A cég a honlapján két budapesti átvételi pontot jelöl meg, de aztis, hogy ezek most nem elérhetők.

Hát ha ezek nem elérhetők, akkor ez nehezen mehet. Más tájékoztatás hirtelenjében nem akadt a cég honlapján.

Hasonló kérdés vetődik fel a minőségi reklamációk intézésében. A vásárló általában választhat, hogy maga viszi szervizbe a meghibásodott terméket, de vissza is vihet a boltba, ilyenkor a kereskedő intézi a továbbiakat.

A Mall.hu úgy tájékoztatja a vásárlót, hogy a vevő a kellékszavatossági joga érvényesítése esetében köteles a terméket a Pick Up Pontok valamelyikére visszajuttatni (a számla másolatával és a hiba leírásával együtt).

Nos, ez sem biztos, hogy zökkenőmentesen megy. 

A vásárlók reklamációjának kezelése sem egyszerű ezek után. Például a vevő a termék hibájának fennállását a a cég kérésére személyesen, a Pick Up Pontok egyikén köteles bizonyítani. Ez sem egyszerű feladvány.

Az már csak hab a tortán, hogy a vásárlók könyve csak az átvételi pontokon elérhető.

Kérdés az is, hogy a csehországi szállítások mellett megkapnak-e a vásárlók minden szükséges magyar nyelvű tájékoztatást.

A vásárló nem tehet a történtekről, így ha eláll, a jogban előírt 14 napos visszafizetési határidőt a szolgáltatónak tartania kell. A "szokásoshoz" képest késhet, de ezt a 14 napot már nem lépheti túl.

És a fogyasztóvédők eddig hallgattak.

(blokkk.com, 2017. november 17.)

 

Látványos eredmény, ha a webáruházak 88%-a továbbra is hibázik?

A fogyasztóvédők szerint látványos eredményeket hoztak az e-kereskedelem fogyasztóvédelmi ellenőrzései. Közben a lényeg nem javult itt semmit, továbbra is ugyanúgy hibáznak a webáruházak.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2017 október 30-i közleménye szerint látványos eredményt hoztak az e-kereskedelemben végzett fogyasztóvédelmi ellenőrzések. A közlemény szerint 54 százalékról 14 százalékra esett vissza a fogyasztóvédelmi jogsértést ismételten elkövető webáruházak aránya 2017-ben. A jelentős javulás az elektronikus kereskedelem fogyasztóvédelmi ellenőrzéseit szigorító, 2016 decemberében az Országgyűlésben elfogadott törvénymódosításnak köszönhető, a szaktárca szerint.

Az említett törvénymódosítás lényege egyébként az, hogy a kis- és középvállalkozás webáruházak első alkalommal elkövetett jogsértése esetén továbbra sincs bírság, de az ismételt ellenőrzés során ugyanolyan hiba miatt 200 ezertől 2 millió forintig terjedő büntetést szabhat ki a fogyasztóvédelmi hatóság. A 2017 elejétől élő új szabály fonák oldala, hogy más értékesítési csatornák esetében a fogyasztóvédelmi bírság legkisebb összege 15 ezer forint. A különbség tizenháromszoros, a 200 ezer forintos minimumbírság kizárólag az e-kereskedelemben létezik.

És a lényeg

Tény, hogy a webáruházak - döntő részben a kkv-k - rengeteg adminisztrációs, tájékoztatási hibát követnek el, a korábbi években is ez volt a jellemző. De hát ezeknek a hibáknak a jelentős része csekély súllyal bír, hiszen nem veszélyeztetik a vásárló egészségét, biztonságát, vagy éppen más valós érdekeit. Ezt az is alátámasztja, hogy a súlyosan vétő webáruházak aránya - erről már nem szól a közlemény - sokkal kisebb, 20% körül van. A kormányzati értékelés bökkenője csupán az, hogy az ellenőrzéseken valamilyen hibával lefülelt webáruházak 88%-os aránya - az utolsó nyilvános adat szerint ennyi volt 2015-ben - nem változott, ezt a szaktárca közvetve el is ismeri.

És ez a gyakorlatban a vásárló oldaláról azt jelenti, hogy ha weben vásárol, egy fikarcnyit sem változott 2017-ben annak a valószínűsége, hogy hibás webáruházba ütközik. Hiszen ha a fogyasztóvédelmi ellenőrökkel ez változatlanul 88%-os arányban fordult elő 2017-ben - ők mondják - akkor a vásárló veszélyeztetettsége semmit sem javult.

Tehát az égvilágon semmit sem ért a bírságszigorítás, hiszen a webáruházak ugyanannyit hibáznak, mint korábban, még ha javítgatják is az első ellenőrzést követően. A vásárlót pedig nyilván az érdekli elsősorban, pontosan az, mennyi az esélye annak, hogy ha vásárol, hibás webáruházba botlik. Nos, első körben ugyanannyi, mint régebben.

És hány webáruházat büntetett meg a fogyasztóvédelmi hatóság

Az NFM szerint az ismételten fülön csípett webáruházak közül - tehát akiket másodszor is, ismételten ellenőriztek - a korábbi években tapasztalt 54 százalékhoz képest mindössze 14 százalékuknál volt szükség bírság kiszabására, amely látványos fejlődést jelent. Szerintük.

Nos, a nyilvános adatok szerint 2012-2015 között, négy esztendő alatt összesen 22 webáruházat bírságolt meg a hatóság, 2015-ben például mindössze hármat. A 2017 évi ellenőrzésekről szóló közleményből viszont nem derült ki, hogy hány webáruházat ellenőrzött ismételten a hatóság, így az sem, hányszor szabtak ki 200 ezer forint legkisebb bírságot. Az említett 14% akár azt is jelentheti, hogy darabszámban az előző, 2016 évinél több webáruházat bírságoltak meg, de akkor - egy másik oldalról közelítve - hol itt a javulás

És milyen vétségekért. Ennek az adatnak a hiánya értékelhetetlenné teszi a tájékoztatást, súlytalanná a minősítést. Természetesen, ha ismertté válnak megfelelő újabb adatok a webáruházak ellenőrzéséről, akkor lehet majd pontosabban értékelni.

Súlyos bírságot csak súlyos vétség után

Hiába a suvickolás, ha az ellenőrzött webáruházak 88%-a hibázik továbbra is, akkor a bírságszigorítás lényegi eredményt nem hozott. Ezen az értékelésen sem segít, hogy az ismételten ellenőrzöttek körében kisebb volt a hibaarány, hiszen a vásárló esélyeit a jó webáruházra ez nem nagyon javítja.

Ha ilyen rémisztő a helyzet, de a bírságemelés semmit sem változtatott ezen, akkor inkább más irányú megoldáson kellene törni a fejet. Az adóhatóság például már kitalálta az úgynevezett támogató eljárást, aminek lényege, hogy a vállalkozással együtt javítják ki a hibát. És ez nem ellenőrzés, bár jegyzőkönyv felvételével zárul. És működik.

A szokásos 15 ezer forintnál nagyobb legkisebb bírságot pedig csak a súlyosan vétkező webáruházak esetében lenne célszerű egyáltalán mérlegelés tárgyává tenni. Ennek oka az, hogy ismételt ellenőrzéskor, ha a feltárt hibát már korábban is elkövette a webáruház, akkor annak bármilyen csekély a súlya, a bírságkiszabás 200 ezer forintnál indul. És ez azért messze nincs arányban az általános 15 ezer forintos alsó bírsághatárral, főleg, ha ugyanolyan hibáról van szó.

Nem okozna nagy nehézséget egy magasabb bírsághatár rányomása a kizárólag súlyos hibát vétő webáruházakra. Ennek oka rém egyszerű, hiszen a súlyosan vétő webáruházakat amúgy is köteles közzétennie az NFM-nek, ez ugyancsak egy 2017-től élő új szabály (a súlyos hibákat egy kormányrendelet határozza meg). A súlyosan vétő webáruházak száma egyébként 100 körül van jelenleg, az NFM fogyasztóvédelmi oldalán található összegzés szerint. Ez viszont azt is jelenti, hogy az ellenőrzött webáruházaknak ugyan 88%-át elkapják valamilyen szabálytalansággal, de közülük csak 20% az, aki súlyosan vét a szabályok ellen (a súlyosan vétők természetesen az ellenőrzöttek köréből kerülnek ki). És ez azért már mást sejtet, mint egy puszta 88%-os arányszám a vétkezőkről. Ráadásul a súlyosan vétkezők nagy része is kijavítja a hibáit, egyébként zömében kis- és középvállalkozások (multi alig akad egy-kettő közöttük).

A súlyosan vétő webáruházak számát, arányát. mivel a nyilvánosságra hozatal új, 2017-től élő szabály, nincs esély összehasonlítani a korábbi évekkel, méricskélve a változásokat. A lista a szaktárca honlapján egyébként úgy olvasható, hogy a vétkezők honlapja ugyaninnen el is érhető. Csak hab a tortán, hogy ha valaki kijavította a hibáit, amire garancia maga a hatóság, az oda is van írva, így itt található hibátlan webáruház is (ha a hatósági ellenőrzés alapos volt). Kapnak egy kétéves reklámot is a vétkezők, mivel ennyi ideig kell őrizni a listán lévőket. Nem rossz kárpótlás.

Szűkszavú mérleg

A közlemény egyébként röviden kitér arra, hogy az NFM internet laboratóriuma és a fogyasztóvédelmi hatóság 2017-ben együttesen több mint félezer webáruházat vizsgált. Ebből azért az már kiszámolható, hogy 440 felett járt a vétkező webáruházak száma, a jelzett 88%-os hibaarány mellett.

Az e-kereskedelmi vállalkozások részéről tipikus hiányosságnak tekinthető a 14 napos elálláshoz kötődő részletes tájékoztatás elmaradása. Sok esetben az elállási jog gyakorlását többletfeltételekhez, például eredeti, bontatlan csomagolás meglétéhez kötik. Problémák merülnek fel az elérhetőségi adatok közlésével is, ami azért fontos, mert itt láthatja a vásárló, hogy hazai webáruháztól rendel-e, ugyanis csupán a magyar nyelvű honlap és a „.hu” végződés nem garantálja ezt.

Vannak már vizsgálati jelentések, csak éppen a webáruházaké hiányzik

A korábbi években az akkor még önálló Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság alapos, tárgyszerű jelentéseket tett közzé vizsgálatairól. Nyilván a megbírságoltak körében nem ezek bírságrésze lehetett a legnépszerűbb olvasmány, de el kell ismerni, tanulságos és szakmai oldalról hasznos képet rajzoltak ezek a jelentések a fogyasztóvédelmi ellenőrzések tapasztalatairól.

Nos, végül az NFM is nekiveselkedett és nemrégiben közzétett egy sor 2017. évi fogyasztóvédelmi vizsgálati jelentést, összesen 13 szakterületről. Ezek azonban nem olyan részletes beszámolók, mint a korábbiak, hanem csak rövid összefoglalók - olyannyira, hogy nem is jelentésnek, hanem összefoglalónak hívják ezeket, így 1-2 oldalas olvasmányokról van csak szó. Egyes területeken ez kiegészül táblázatokkal, mellékletekkel, de nem kell félni attól, hogy sok időt vesz el ezek átfutása. A rövidség persze önmagában nem hiba, de a részletek is fontosak.

A 2017. évi webkereskedelmi ellenőrzésekről nem tett közzé összefoglalót az NFM - eddig.

(blokkk.com, 2017. október 31.)

 

Kap egy kis reklámot is a súlyosan jogsértő webáruház

A hatóságtól persze, és ingyen. Két évig. Jelenleg 34 súlyosan vétkező webáruház van a hatóság honlapján.

A fogyasztóvédelem 2017-től hatályos előírásai szerint a súlyosan szabálysértő webáruházakat külön is fel kell tüntetni a hatóság honlapján. A céllal nincs is baj, hiszen a nyilvánosság elrettentő ereje sok-sok bírságot felülír. De hát az élet sokszor felülírhat korábban józannak ígérkező receptet is. Előreláthatóan lehet majd vitatkozni azzal, hogy vajon mennyit segít a vásárlón az új szabály, de azon is, lehetnek-e vadhajtásai is a kötelemnek. A vitával nincs is baj, az csak segítheti a tisztánlátást.

Csak egy kattintás az egész, a garancia pedig maga a hatóság

A galibát az okozhatja, hogy a súlyos hibát vétő webáruház esetében a honlapjának elérhetőségét is fel kell tüntetni - most már nem az időközben beolvasztott Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, hanem a feladatait átvevő - Nemzeti Fejlesztési Minisztérium honlapján. Egyszerűbben fogalmazva, a kíváncsiskodók a minisztérium honlapjáról közvetlenül megnyithatják az elmarasztalt webáruház honlapját is.

Nos, a nagyon tudatos vásárló két dolgot bizonyára tudhat. Az egyik, hogy sok az elsősorban adminisztratív, tájékoztatási hibákat elkövető webáruház. A másik viszont az, de ehhez már nagyon tudatosnak kell lenni, hogy a fülön csípett webáruháznak általában 30 napon belül ki kell javítania a hibát és azt jelentenie kell a hatóságnak. Így viszont két dolog biztos. Az egyik, hogy a hatóság láthatja, ha akarja, ismételten le is ellenőrizheti, kijavították-e a hibát. Még fel sem kell kerekedniük, mint egy hagyományos bolt esetében, hanem csak rá kell pillantani a számítógép monitorjára az íróasztalon.

Hát igen, a másik pedig az, hogy ezt követően szinte biztos, hogy az ellenőrzött webáruház már hibátlan, feltételezve, hogy a hatóság jól végezte a dolgát. De hát aki a hatóság honlapját nézi, az nyilván hisz neki. Így a kétéves feltüntetési időszak zömében ezek a korábban vétkező webáruházak már jó eséllyel hibátlanok (kivéve, ha jogszabályváltozás van időközben és ezt nem követnék, de hát ők már legalább megtapasztalták, milyen az, amikor a hatóság ellenőriz).

Tehát a vétkező webáruház egy-két hónap után nagyon is megbízható webáruház lehet, amire biztos garancia az ellenőrző hatóság eljárása. És ismerve a kedves vásárlót, ha kevésbé tudatos, és mégis rátéved a hatóság honlapjára, akkor is elsősorban egy jó kis akció érdekli, az pedig könnyen előfordulhat, hogy belebotlik egybe. A blokkk.com talált ilyet.

De mit is kell csinálni

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. számú törvény előírja, hogy a fogyasztóvédelemért felelős minisztérium honlapján közzé kell tenni az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásban súlyos jogsértést elkövető webáruházak legfontosabb adatait (elmarasztalhat a fogyasztóvédelmi hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal vagy a bíróság), és persze magát a jogerős döntést.

Az adatok egy része a beazonosítást segíti a tájékozódásban, mi is történt. Nyilvánosságra kell hozni a közzététel jogcímét, a jogerő beálltát, az eljáró hatóság, vagy bíróság megnevezését, az ügy számát és tárgyát. De természetesen nem maradhat ki a jogsértő vállalkozás neve, székhelye, a nyilvántartási száma, vagy cégjegyzékszáma és az adószáma sem.

Fontos az is, hogy a vállalkozás az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásban milyen nevet használ, hiszen a hagyományos boltoknál is eltérhet az üzlet és a vállalkozás, vagy a vállalkozó neve.

És esetünkben a legfontosabb, hogy a hatóság feltünteti az elmarasztalt vállalkozás honlapjának a címét is. Így a végletekig kíváncsi vásárló a hatóság honlapjáról egy kattintással eléri a vétkes webáruház honlapját. Ráadásul a hatóság pontosan feltünteti a közzététel napját és a honlapról törlés várható időpontját. A közzétételt pedig nem lehet nagyon halogatni, mivel a fogyasztóvédelemért felelős miniszter a közigazgatási, vagy a bírósági döntés kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles azt megtenni.

A súlyos esetek

A 453/2016. számú kormányrendelet felsorolja, melyek azok a súlyos esetek, amelyek elkövetőit közzé kell tenni:

- a szerződéskötést megelőzően nem tájékoztatja a fogyasztót a vállalkozás meghatározott adatairól (ezt egy másik kormányrendelet sorolja fel, de végül egy vállalkozás legfontosabb adatairól van szó, amivel azonosítani lehet őt),

- felróható magatartása miatt a fogyasztó a jogszabályban meghatározott elállási jogával nem tudott élni (ami 14 nap)

- tisztességtelen szerződési feltételt alkalmazott, amennyiben ezt bíróság megállapította,

mindezt 2017 január elejétől.

Az eddig elmarasztalt és nyilvánosságra hozott 34 webáruház ilyen hibákat követett el és az ellenőrző hatóság kötelezte is őket ezek kijavítására. Pénzbírságot közülük ezekben az esetekben egyik webáruház sem kapott, ha pontosak voltunk.

Ott a 200 ezres bírság, de hol a hatóság beszámolója

Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatást nyújtó vállalkozás ismételten megállapított jogsértése esetén a bírság összege 200 ezer forinttól indul. A fogyasztóvédelmi bírság legkisebb összege egyébként 15 ezer forint, a különbség tizenháromszoros 2017-től. Ez azért elég nagy fenyegetettség ahhoz, hogy egy webáruház kijavítsa a hibát, hiszen a 34 webáruház esetében is látszik, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság első alkalommal csak figyelmeztet és a kijavításra kötelez. A kis- és középvállalkozásokat - a legsúlyosabb eseteket nem számítva - tilos is első alkalommal a hatóságoknak megbüntetniük (itt most nem a webáruházak súlyos hibáiról van szó, hanem például az egészséget veszélyeztető vétségekről).

Hát igen, 200 ezer forintért nem érdemes sokat kockáztatni, egyszerűbb kijavítani a webáruház hibáját.

Egyébként akit a közzététel zavar, csinálhat magának új webáruházat, ráadásul hibátlant.

Az NFH, amíg létezett, minden évben közzétette beszámolóit ellenőrzéseiről, így a webáruházakéról is. 2016-ban azonban ez már elmaradt, rejtély ennek oka. De a korábbi évek ellenőrzései azért összegezhetők. Ami tény, hogy valóban nagy volt a hibaarány, de ezek túlnyomó többségében a vásárlónak semmiféle kárt nem okozó, tájékoztatással kapcsolatos hiányosságok voltak. Nyilván a fogyasztóvédők ezt másként látják: 

e-kereskedelem ellenőrzése 2012 2013 2014 2015
ellenőrzött webáruház 165 185 162 169
kifogásolt webáruház 116 129 130 148
kifogásolási arány 70% 70% 80% 88%
határozatok száma (kötelezés és bírság együtt) 77 88 95 113
bírságolt webáruházak száma 2 11 6 3
bírságok összege együtt (forint) 80.000.- 470.000.- 735.000.- 275.000.-
átlagos bírság (forint) 40.000.- 42.727.- 122.500.- 91.667.-
Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság

(blokkk.com, 2017. július 12.)

 

 

 

Talányos fogyasztóvédelem

Sok a hibás webkereskedő, de jóval kevesebb az ellenőrzést lezáró határozat: a különbségről nem beszél a fogyasztóvédelmi hatóság, de így alaposan megszívathatják a webáruházakat. 35 webáruház köddé vált?

Az elmúlt napokban több híradás is taglalta, hogy az elektronikus kereskedelemben kirívóan magas a fogyasztóvédelmi hatóság beszámolói szerint a feltárt hibák aránya, ezért a kormány szigorításra készülhet. A fogyasztóvédelmet gondozó szaktárca javaslata, mely a kormány honlapján is olvasható, arra irányul, hogy a fogyasztóvédelmi bírság alsó határa a kizárólag webkereskedők esetében az egyébként jelenleg általános 15 ezer forintos mértékkel szemben 200 ezer forint lehetne (amikor másodszor hibázik és akad fenn az ellenőrök szűrőjén az e-áruház). Ez nyilván eleve sok, egy kisvállalkozást tönkre is tehet (persze, majd külföldről is folytathatja), de kérdés, vajon a fogyasztóvédelem ellenőrzési tapasztalatai valóban alátámasztanak-e egy ilyen drákói szigort.

Akkor most mit is mondanak a fogyasztóvédelmi hatóság jelentései?

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi hatóság beszámolói oly módon összegzik a webáruházak ellenőrzési tapasztalatait, hogy 2014-ben 80%, 2015-ben pedig 88% volt a kifogásolási arány, tehát az ellenőrzött webáruházak esetében a nagy többség hibázott.

Igen ám, de a vizsgálat összegzése során már arról számol be a hatóság, hogy határozatot sokkal kisebb arányban hoztak, ráadásul bírságkiszabásra - ami a legsúlyosabb eseteket jelenti - elenyésző hányadban volt szükség. A bírságok mellett az összes többi határozat csak kötelezte az áruházat a hiba kijavítására. Bezárni egyetlen webáruházat sem kellett.

A 2014-15. évi elektronikus áruházak ellenőrzési eredményei végül a következők:

ellenőrzött webáruház kifogásolt webáruház határozatok száma bírságolt webáruház
2014 2015 2014 2015 2014 2015 2014 2015
162 169 130 148 95 113 6 3
Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság

 

Az átlagos bírságösszeg 100 ezer forint körül mozgott mindkét esztendőben.

Ezek szerint volt olyan webáruház, akinél hibát talált a fogyasztóvédelem, de határozatot nem hozott, bírságot nem szabott ki, a statisztikát azonban szépen gyarapítja: 2014-ben 35, 2015-ben pedig pontosan ugyanennyi (ami nyilván véletlen egybeesés).

A hibákról egyébként annyit: sok mindent kötelező feltüntetni a webáruház honlapján, ezek egy része viszont - ha lemarad - nem nagyon sérti a fogyasztó érdekeit, a persze a jog előírja (például a tárhely szolgáltató adatainak hiánya).

Mi történhetett?

A fogyasztóvédelmi törvény (egészen pontosan az 1997. évi CLV. törvény 47.§-a, valamint 47/C.§-a) meghatározza, hogy a hibázó vállalkozással szemben milyen módon léphet fel az ellenőrző hatóság. Így elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, megtilthatja annak folytatását, határidő kitűzésével a hiba megszüntetésére kötelezhet, meg is tilthatja egy termék forgalmazását, de be is zárhatja a boltot, a fogyasztók veszélyeztetésének mértékétől függően. Nem hiányzik a fogyasztóvédelem fegyvertárából a bírság sem. A fogyasztóvédelmi hatóság, ha bírság kiszabásáról dönt, annak összege jelenleg nem lehet kisebb 15 ezer forintnál, bármely vállalkozás esetében, akár a weben, akár a sarki boltban kereskedik, a vállalkozás mérete sem számít (van felső határa a bírságnak, ott már igen). Kis- és középvállalkozást első alkalommal - a legsúlyosabb vétségeket leszámítva - nem lehet bírságolni.

A fogyasztóvédelmi törvény azonban kimond még egy lehetőséget: a hatóság a jogsértés megszüntetése érdekében határozathozatal helyett hatósági szerződést köthet azzal a vétkező céggel, amelyik vállalja, hogy felhagy a jogsértő magatartással, és a hatósági szerződésben meghatározott módon kijavítja a hibát.

Nos, a hatóság jelentései nem említik, de feltehetően a hibák egy részét vagy még az ellenőrzés lezárta előtt kijavították, vagy hatósági szerződést kötöttek a céggel és végül nem hoztak határozatot. Egyértelmű tény azonban, hogy nem kevés a különbség a hibásnak minősített áruházak és a végén határozattal lezárt ellenőrzések között. Mindehhez hozzátéve azt, hogy a feltárt hibák tetemes része nem sérti a vásárlók érdekeit, nem sok ok marad a bírságszigorításra.

(blokkk.com, 2016. október 19.)

 

Nagyobb bírságot kaphatnak a kkv-k a multiknál

Szépen nő a webes forgalom, jöhet a bírságszigor. A bökkenő csak az, hogy a webkereskedő kkv-k bírsága nagyobb lehet a multikénál.

A kormány a honlapjának tanúsága szerint szigorítani szándékozik a fogyasztóvédelmi törvényt oly módon, hogy alaposan megemelné a webáruházak vétsége esetén kiszabható bírságokat. A javaslatot a Nemzeti és Fejlesztési Minisztérium dolgozta ki. A magyar webáruházak forgalma a KSH összesítése szerint az elmúlt öt esztendőben évről-évre 40% körüli mértékben bővült, kivéve 2015-ben, amikor megbicsaklott a korábbi ütem és "csak" harmadával ugrott meg a piac (a KSH a bolti, áruházi kiskereskedelemnek megfelelő árukört méri, amiben a különféle webes szolgáltatások már nincsenek benne). A webáruházak áruértékesítése 2015-ben túllépte a 230 milliárd forintos határt.

Hibák persze vannak, de felesleges adminisztrációs kötelem is akad

A webáruházak szabályozásának két súlyponti eleme van. Az egyik szabályozási kör a vásárlók tájékoztatására vonatkozik, ami érthető is, hiszen az árut nem lehet megtapogatni, ki-, vagy felpróbálni és az eladót sem lehet élőszóban faggatni, így minden fogyasztóvédelmi információt meg kell adni a webáruház honlapján. A webszabályok másik ága, hogy a vásárló, ha csak egyszerűen meggondolja magát a vásárlást követően - és természetesen a megvett portéka hibátlan -, 14 napon belül visszaadhatja a már kifizetett árucikket, persze, a vételár visszajár ebben az esetben. A termékbiztonsággal, minőségi követelményekkel, szavatossággal, jótállással kapcsolatos szabályokban nincs különbség a webáruház és a hagyományos bolti vásárlás között.

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság 2015. évi vizsgálati jelentése szerint a vétségek számát nézve valóban sok hibát találtak az ellenőrök a webáruházak ténykedésében, hiszen 169 ellenőrzött e-kereskedő közül 148 hibázott. Vannak visszaesők is, mivel az ellenőrzött webkereskedők közül 32 már egyszer fennakadt az ellenőrzés szűrőjén, közülük pedig 22 ismét megbukott a fogyasztóvédelem vizsgáján. A próbavásárlások során 42 vásárlásból 37 esetben hibáztak a webáruházak.

A kormány a webbírságolás szigorításában pontosan ezekre az ellenőrzési tapasztalatokra hivatkozik. A számok önmagukban valóban sokat mutatnak, de azért figyelembe kellett volna venni azt is, hogy a feltárt hibák jelentős része kisebb súlyú, a vásárlók érdekeit igazából nem veszélyeztető tájékoztatási hiányosság. A vásárlónak persze nyilván fáj, ha egy áruház nem adja meg az e-mail elérhetőségét, ilyen egyébként kettő akadt az ellenőrzések során, így nehezebben tud reklamálni, sétálhat a postára. Bár akadt 13 olyan webkereskedő is, aki a székhelyét, telephelyét titkolta honlapján. Súlyosabb hibának számít az is, ha a 14 napos elállási joga sérül a vásárlónak, akár a tájékoztatás hiányossága miatt.

De hát vannak például olyan egyszerűbb hiányosságok, ahol a webjog is felesleges kötelmeket ír elő. Így az ellenőrzöttek negyede azon bukott el, hogy hiába tüntetnek fel mindent ékes magyar nyelven a honlapon, külön meg kell adni a szerződéskötés lehetséges nyelvét is, akkor is, ha az csak magyar. Egyszerűbb lenne annyit mondani a szabályrendben, hogy a szerződéskötés nyelve a magyar, amit persze önmagában teljesen felesleges feltüntetni a honlapon. Elég lenne a kötelmek között azt jelezni, ha valamely webáruház idegen nyelven is felkínálja a szerződéskötés lehetőségét. De akadt 56 olyan webáruház is, akik azt nem tüntették fel, hogy a megrendelt árut ki is kell fizetni, miközben nem feltételezhető, hogy ingyen adtak volna bármit is. Ezek a hibák inkább csak a statisztika mutatóit nyomták fel, nem pedig a vásárlók vérnyomását.

Nagyobb lesz a kis- és középvállalkozások bírsága, mint a multiké

A fogyasztóvédelmi törvény (egészen pontosan az 1997. évi CLV. törvény 47.§-a, valamint 47/C.§-a) meghatározza, hogy a hibázó vállalkozással szemben milyen módon léphet fel az ellenőrző hatóság. Így elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, megtilthatja annak folytatását, a hiba megszüntetésére kötelezhet, meg is tilthatja egy termék forgalmazását, de be is zárhatja a boltot, a fogyasztók veszélyeztetésének mértékétől függően.

Nem hiányzik a fogyasztóvédelem fegyvertárából a bírság sem. A fogyasztóvédelmi hatóság, ha bírság kiszabásáról dönt a hatóság, annak összege jelenleg nem lehet kisebb 15 ezer forintnál, bármely vállalkozás esetében. A fogyasztóvédelmi törvény ugyanakkor meghatározza a bírságok felső határát, kétféle módon. Egyrészt létezik egy 5%-os árbevételi korlát (a bírság összege nem lépheti túl a vállalkozás nettó árbevételének 5%-át). A másik bírsághatár összegszerűen is megköti az ellenőrző hatóság kezét, de eltérő módon a kkv-k és a nagyvállalkozások esetében.

A kis- vagy középvállalkozás esetében a felső határ 500 ezer forint. A vásárlók széles körének egészségét, biztonságát veszélyeztető, vagy súlyos vagyoni hátrányt okozó esetekben azonban már magasabb a felső határ, mégpedig 2 millió forint. Első esetben azonban csak figyelmeztetheti, kötelezheti a hibák kijavítására az ellenőrző hatóság a vétkező kkv-kat, bírság csak a második szabályszegés feltárásakor jöhet.  Meghatározott súlyos esetekben egyébként kötelező a fogyasztóvédelmi bírság kiszabása (például fiatalkorúak kiszolgálása esetében alkohollal, vagy dohánytermékkel).

A nagyvállalkozások nagyobb bírságot kaphatnak, esetükben a felső határ 500 millió forint (az 5%-os árbevételi korlát mellett), de a súlyos ügyekben már 2 milliárd forint is kiszabható.

A készülő új javaslat szerint az elektronikus kereskedelmi szolgáltatást nyújtó kis- és középvállalkozás második alkalommal előforduló jogsértése esetében a bírság összege 200 ezer forinttól 2 millió forintig, a fogyasztók széles körének testi épségét, egészségét sértő, vagy veszélyeztető, továbbá a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén
legfeljebb 5 millió forintig terjedhetne. Az 5%-os árbevételi határ elmaradna a javaslat szerint.

Ez azt jelentené, hogy a másodszor hibázó webkereskedők (az első figyelmeztetés, kötelezés után) nem 15 ezer forint, hanem legalább 200 ezer forint bírsággal számolhatnának, a felső határ pedig 500 ezer forintról 2 millió forintra ugrana. A legsúlyosabb esetekben pedig a bírság felső határa 2 millió forint helyett 5 millió forint lenne.

Értelme? Semmi

A szabály nyilván nem vonatkozna azokra a határon túli webáruházakra, ahonnan azért szép számmal vásárolgatnak a magyar állampolgárok, akár Kínából is. A jelenlegi 15 ezer forintos alsó határ pedig nem zárja ki a magasabb bírság kiszabását, persze az arányosság követelményét be kell tartani, amit a fogyasztóvédelmi törvény is előír. Így a 200 ezer forintos alsó határ előírásának semmi értelme. Könnyen előfordulhatna a javaslat elfogadása esetében, hogy hasonló, vagy éppen azonos, de kisebb súlyú vétség esetében a kkv megkapja a maga 200 ezer forintos bírságát, miközben a nagyáruház megúszhatja 15 ezer forinttal.

A felső bírsághatárok emelése az 5%-os limit eltörlésével együtt könnyen nagy bajba sodorhat egy kkv webkereskedőt. Ráadásul semmi haszna megkülönböztetni a kkv webkereskedőt a kkv kereskedőtől. Ebben az esetben is előfordulhat, hogy hasonló súlyú vétség tetemes bírságkülönbözettel jár.

(blokkk.com, 2016. október 5.)

 

Titkolóznak a webáruházak

Nem javítottak a webáruházak, 169-ből 148 hibázott, de megúszták sok figyelmeztetéssel és három bírsággal, 275 ezer forinttal. A fogyasztóvédelmi ellenőrzések szerint a webáruházak még mindig nem mondják meg a vásárlónak, amit kell.

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság 169 webáruházat ellenőrzött, a karácsonyi bevásárló roham közepe táján nyilvánosságra hozott jelentése szerint. A májustól október közepéig végzett ellenőrzések legfontosabb tapasztalata, hogy a webáruházak nem csapják be a vásárlókat, a feltüntetett árakon adják el portékáikat, de a jogszabályokban előírt tájékoztatási kötelezettségeiknek csak sok-sok kisebb, vagy éppen nagyobb hiányossággal tesznek eleget. Az ellenőrzött 169 webáruházból 148 valamilyen hibát vétett. Az ellenőrzöttek közül 35 webáruház "visszaeső" volt, tehát korábbi ellenőrzéseken már megbukott, közülük 22 ismét elcsúszott valamilyen szabálytalansággal a vizsgálaton.

Összességében a webáruházak nem javultak a korábbi ellenőrzésekhez képest, a patikamérleg szerint a hibaarányt tekintve néhány százalékot rontottak is. Az ellenőrzött 20 budapesti webáruház mindegyike hibázott, ugyanígy Szabolcs-Szatmár-Bereg, valamint Vas megyékben. A legjobbak a csongrádiak voltak, ahol 15 webáruházból 4 hibátlannak bizonyult, de hát az ellenőrzöttek háromnegyede már itt sem tündökölt.

Természetesen volt próbavásárlás is (gyaníthatóan nem az NFH, vagy az ellenőrzést végző kormányhivatalok nevében), amikor a 42 vásárlásból 37 esetben "bevásároltak" az ellenőrök, ennyi webáruház hibázott.

Neve: nincs

A leggyakoribb hiba a tájékoztatási kötelezettségek megszegése volt. Akadt egy olyan webáruház, mely a nevét nem árulta el, 13 elektronikus kereskedő pedig a székhelyét, telephelyét titkolta a vásárlók elől. Hiába webáruház, kettő mégis úgy gondolta, e-mail címét nem adja a vásárló tudtára, így vagy elfelejtették ezt feltüntetni, vagy úgy gondolták, levelezzen a vásárló azzal, akivel akar, csak velük ne.

Találd ki, mit kell csinálni

Az ellenőrzött webáruházak közül szép számmal, összesen 16 olyan akadt fenn a rostán, amelyik úgy gondolta, felesleges a vásárlót tájékoztatni a szerződéskötés menetéről, további 7 pedig hiányos információkat adott meg. Szép számmal akadt  egyéb hiba is a szerződéskötésre vonatkozó tájékoztatási kötelezettségek terén, ahol persze a jog is furfangos időnként. Így például az ellenőrzöttek negyede azon bukott el, hogy hiába tüntetnek fel mindent ékes magyar nyelven a honlapon, külön meg kell adni a szerződéskötés lehetséges nyelvét is, akkor is, ha az csak magyar.

Nem árt tudni, hogy fizetni is kell

A webkereskedelem is már csak ilyen, nem adják ingyen az árut, de ez kevés, így tájékoztatni is kell a vásárlót arról, hogy ha rendel, szerződést köt, akkor a megvásárolt árut ki is kell fizetnie. Nos, 56 webáruház úgy gondolta, hogy ez természetes, és nem is adott ilyen tartalmú tájékoztatást a vásárlónak, pedig ez is kötelező.

Az árfeltüntetés már megszokott baja a kereskedőknek, nem is kell webáruháznak lenni ehhez. Nos, akadt árfeltüntetési hiba bőven a webáruházaknál is, 31 esetben hibáztak valamilyen módon: 5 webáruház nem a bruttó árat tüntette fel, az áfás részt pedig vagy lefelejtették, vagy máshol helyezték el. 9 webshop a fizetés módjáról felejtett el előzetes információt adni. Akadt 4 olyan webáruház is, ahol a szállítási költség maradt titokban.

Panaszkodni lehet, de hol is?

Sok titok övezi a webáruházak honlapjai alapján a panaszkezelés módját, kihez is lehet fordulni, ha a vásárló úgy véli, becsapták: 45 webáruház úgy gondolta, felesleges erről informálni a vásárlót, 37 pedig a szavatosságról, jótállásról feledkezett meg.

Ne tudd meg: elállhatsz! És semmi közöd hozzá, hogy miért

A webes vásárló legfontosabb fogyasztóvédelmi joga, hogy - a téglából, fából, vagy bármiből is épített boltoktól, vagy éppen piactól eltérőn - a vásárlást követő 14 napon belül meggondolhatja magát és elállhat a vásárlástól. A webáruház ilyenkor köteles visszatéríteni az áru árát, a szállítási költséggel együtt. Az elállás szállítási költsége viszont már a vásárlót terheli. Döntő az is, hogy a vásárló nem köteles megindokolni az elállás okát, de természetesen a portékának hibátlannak kell lennie.

Nos, 10 webáruház az elállás jogáról semmiféle információt nem adott, 31 e-kereskedő elfelejtkezett arról, hogy a vásárlónak nem kell indokolnia semmit ilyen esetben, 68 esetben pedig a 14 napos határidő maradt le (utóbbi esetben egyébként az elállási idő 365 nap lesz, ha pedig a kereskedő pótolja a hiányt, akkor onnan indul a 14 nap). 30 webáruház azt felejtette el megadni, hogy a 14 napot az áru átvételének időpontjától kell számolni (és nem a megrendeléstől). Meggondolhatja magát a vásárló az áru megrendelését követően akkor is, amikor még azt nem kapta meg: erről 102 webáruház felejtkezett meg információt adni.

Írást is kell ám adni!

A vásárlót maradandó formában, így például papíron, vagy valamilyen elektronikus adathordozón is tájékoztatni kell mindarról, amit a jog előír. Ezt a tájékoztatást legkésőbb szállításkor át kell adni a vásárlónak, de hát a próbavásárlások során 12 e-áruház ezt elmulasztotta. Jótállási jegyet 8 áruház nem adott, 9 darab pedig hiányos, hibás volt, a 22 megrendelt garanciális termék esetében.

(blokkk.com, 2015. december 17., forrás: NFH)

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.