mérlegen

De hát a vásárlót sem lehet bármilyen árral megetetni

Szép kis karácsony elé nézhetünk? Már minden termelő feltette a kezét, hogy árat kell emelni. Persze a vásárló úgyis észreveszi. Kell-e ennél rosszabb reklám? Drágult is számos élelmiszerféleség az elmúlt hónapokban és még nincs vége. Na de annyira? A "nincs több" persze nagy úr az agráriumban. És közben új leosztás megy az élelmiszerpiacon: változik az élelmiszerkosarunk is.

Az alapvető élelmiszerek - pékáru, tej, sertéshús, baromfihús - körében sorra szólalnak fel a termelők, feldolgozók, hogy árat kell emelni. Az okok részben azonosak, hiszen az időjárás, a hőség, a drágább takarmány, az energiaárak, a bérköltség emelkedése sok termelőt megizzasztott már eddig is, de például a sertéspestis, vagy a szalmonella fertőzés miatt kisebb dél-amerikai csirkehús import nyomán a kínálat kisebb, ami persze rögtön a termelői árak emeléséhez vezet. Az agrárpiac kíméletlenül lecsap mindenre, a "nincs több" nagy úr.

A boltosok kapkodhatják is a fejüket, hiszen nem csak a beszállítók, hanem a vásárlók is nyomják őket, persze ellenkező irányból. A vásárló nagyon is megnézi az árcédulát, és ha valami nagyon megdrágul hirtelenjében, könnyen előfordul, hogy abból bizony kevesebbet vesz.

Az élelmiszerboltokban az elmúlt három esztendő közül 2015-ben és 2016-ban 1% alatt mozgott az áremelkedés átlagos mértéke. Volt persze példa 10% körüli drágulásra, 2015-ben a zöldség-gyümölcs esetében. 2016-ban a a cukor ötödével, a burgonya negyedével drágult az előző évhez képest. És fordítva, például a tejtermékek ára ebben a két évben 5-6%-kal lett kisebb a boltos árcédulákon, de a sertéshús is olcsóbb lett, 14%-kal, az áfakulcs csökkentés nyomán.

2017-ben azonban már feljebb kúsztak az árak, hiszen 2,8% volt a drágulás átlagos üteme. A sertéshús 10%-kal drágult, a vaj is majdnem ennyivel, miközben a baromfihús 16%-kal lett olcsóbb (ekkor csökkent az áfakulcsa).

És akkor itt van 2018

2018 augusztusában 4,1% volt az élelmiszerek átlagos áremelkedése a boltokban, tehát tovább kúsztak felfelé az árak. De különbségek most is voltak, sőt. A friss zöldség közel 30%-kal, a burgonya negyedével drágult, igen, a "nincs több" miatt, de kétszámjegyű áremelkedés más területen eddig nem volt. A száraztészta, a vaj és a tojás ára emelkedett még jelentősebb mértékben, 9,5%-kal, 8,4%-kal és 7,5%-kal. A sertéshús ára még csökkent is egy keveset, a baromfié, tej, valamint a pékáruké 3-5% között emelkedett.

Tehát 2018-ban már vastagabban fogott a boltosok ceruzája, egyszerűen azért, mert ők is drágábban tudták csak megvásárolni a polcokra való élelmiszerféleségeket. Hogy miért is? A mezőgazdaság egyes termelői árai nagyot ugrottak 2018 nyarára. A júliusi statisztika szerint a gabonafélék, valamint a zöldségek ára 10% feletti mértékben, a burgonyáé 45%-kal emelkedett. A gyümölcsök mezőgazdasági termelői ára viszont ötödével kisebb lett az előző évihez képest (persze, ez is csak átlag), az állati termékek átlagos árszintje viszont 4%-kal csökkent. A képhez azonban hozzátartozik, hogy egyes költségek drágulása, vagy a "nincs több" csak az őszi hónapokban ugrik be.

Úgy tűnik jelenleg, hogy nyilván lesz további áremelkedés egyes élelmiszerféleségeknél, de a feldolgozott alapvető élelmiszerféleségek esetében az őszi hónapokban nehéz lesz a boltosokon átverni olyan áremelést, hogy az árcédula kétszámjegyű megugrást mutasson. Egyrészt a boltokban eltérőek az árak (adottságaik, üzletpolitikájuk miatt), ami éles versenyt jelent és a boltos is onnan fog árut beszerezni, ahol olcsóbban hozzájut. Másrészt a jelenlegi felszólalások az élelmiszeriparosok részéről kísértetiesen hasonlítanak az elmúlt évekhez, amikor végül a termelők részéről beharangozottnál kisebb lett az ármozgás.

Vannak persze mindig is és minden viszonylatban kivételek. Egyes mezőgazdasági termelői körök valóban kiélezett helyzetben vannak, például a tejtermelő gazdák, ahol a feldolgozók is szorongatják őket. Itt majd a pillanatnyi piaci helyzet mellett azért hosszabb távra is előre kell tekinteni.

És egyébként félreérthető az a megfogalmazás, hogy az áfakulcs csökkentés nem segített: még drágább lenne az, ahol most 5% az áfa. És feketézés sincs annyi, ami mindenkinek jó.

Az árak is mozgatják az élelmiszerpiacot persze, ami sokkal drágább, abból kevesebb fogy, akkor is, ha vaskosabb a vásárló pénztárcája. De át is alakulnak az élelmiszer vásárlások. Például fut fel a webes élelmiszerbolt.

2018 júliusában, a nagy hőségben például lassult az élelmiszer vásárlások növekedésének üteme, 2% alá csúszott, feltehetően elsősorban az időjárás miatt nem volt kedvük annyit sorban állni a vásárlóknak, de azért az első hét hónap még mindig 4%-os emelkedést mutat. Az elmúlt években azért változott az élelmiszerkosár is.

Élelmiszerkosarunk: azért rendezkedik a vásárló

Az elmúlt esztendőkben folyamatosan nőtt a boltos kiskereskedelmi forgalom, azon belül a legnagyobb szeletet jelentő élelmiszerboltos értékesítés is. Az élelmiszerek vásárlásában a családok arra törekednek, hogy a legfontosabbakat mindig megvegyék, akkor is ha laposabb a pénztárca. A több pénz persze hizlalja a családok élelmiszer költekezését is, de az azért az átlag alatti ütemben növekedett, mert a kilengések itt mindig kisebbek, akár felfelé, akár lefelé megy a piac. A rideg statisztika a következő képet mutatja:

  2013 2014 2015 2016 2017 2018
kiskereskedelem 101,8 105,2 105,8 104,8 105,3 106,7
élelmiszerboltok 102,5 104,8 104 103 102,9 104
KSH, változás előző évhez képest, előző év: 100%, 2018: 1-7. hó

Érthető, hogy ha vaskosabb a család pénztárcája, a szabadabban költhető több pénzből több megy el iparcikkféleségekre, amit mutat az élelmiszer, valamint iparcikk vásárlások növekedési ütemének különbsége: 

Természetesen az előbbi miatt is változott a boltos költekezés szerkezete is. Az élelmiszerboltok forgalmát - a dohánytermékeket már nem számítva, azok eladása ma már a trafikok dolga - az iparcikkes boltok értékesítésével összevetve kirajzolódik az új leosztás, azaz átrendeződés. Kizárólag ezt a két boltcsoportot nézve kitűnik, hogy míg 2013-ban az élelmiszerboltok részesedése 54% volt ebben a körben, addig 2017-ben már csak 51%. És a költekezés növekménye az iparcikkes vásárlásokban másfélszerese volt az élelmiszerbolti eladásoknak. Ennek alapján feltételezhető, hogy nagyon rövid időn belül többet fognak költeni a vásárlók a különböző iparcikkes boltokban, mint az élelmiszer üzletekben. De hát ez nem is csoda, hiszen a gazdaságilag fejlettebb térségekben azért az élelmiszer vásárlások súlya mérsékeltebb:

  2013 2014 2015 2016 2017 2017/2013
élelmiszerboltok 3.543 3.646 3.808 3.951 4.181 + 638
iparcikkes boltok 2.985 3.138 3.377 3.633 3.979 + 994
összesen 6.528 6.784 7.185 7.584 8.160 + 1.632
KSH, érték: milliárd forint, élelmiszer boltok árbevétele

Az elmúlt három esztendőben a hat legnagyobb boltos lánc (bevételük sorrendjében: Tesco, Spar, Lidl, Auchan, Penny, Aldi) 14%-kal növelte együttes forgalmát (a bruttó árbevétel alapján számolva), miközben a teljes élelmiszerboltos piac 2015-2017 között 10%-kal nőtt. Ez azzal is járt, hogy a nagyboltok súlya 51%-ról 53%-ra emelkedett, a statisztika alapján.

(blokkk.com, 2018. szeptember 25.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.