élelmiszeráruda₪fogadó

Nem a bolt húzza fel a zöldségárat

Igazságtalan egy hónap áradataival pálcát törni a kereskedők fölött, ráadásul nem is téve mindent a mérlegre. A májusi mezőgazdasági termelői és a júliusi fogyasztói áradatok összevetése nem szerencsés húzás. És van a sorban egy sötét ló, a felvásárló, akiről semmit sem tudni.

Azt írták a lapok, hogy 2019-ben "a magasabb minőségű termékek iránti kereslet felfutása okozza, hogy az elmúlt évinél magasabb zöldségárakkal találkoznak a fogyasztók". Továbbá "azonos időszakot tekintve ... inkább a kereskedelmi üzletpolitikák okozzák ezt a jelentős különbséget", tesszük hozzá: ami a mezőgazdasági termelői árak és a fogyasztói árak növekedési ütemei között van.

Ez magyar fordításban azt is jelentheti, hogy a boltosok, amennyire elviseli a vásárló, annyira emelik a zöldségárakat. És ehhez a 2019 májusi termelői, valamint a júliusi fogyasztói árak lennének a példák. 

Ez így nem igaz

A jólét időszaka 2017-től datálódik, ha a havi bruttó átlagkereset növekedését nézzük, ami 10%-nál nagyobb ütemben emelkedik már harmadik esztendeje.

A statisztika sok mindent mutat, de a jobb minőséget zöldség-gyümölcs fronton nehéz kiolvasni belőle. Ráadásul a mezőgazdasági felvásárlási árak nyilván csak a magyar mezőgazdasági termelők árait mutatják, az importét már nem. A magyar termelő termékeiből viszont a boltok mellett bőven jut az élelmiszeriparnak is, vagy például a vendéglátásnak. És az élelmiszeripar felé sem sima az út, gondoljunk csak a korábbi alma felvásárlásra, most pedig éppen a szilva nem kell a pálinkafőzőknek.

És akkor még van, ami exportra jut.

A bolti fogyasztói árakban pedig ott van az import is, gondoljunk csak például az egész évben kapható citromra, vagy déligyümölcsökre, vagy a téli időszakra, amikor zöldségből is az import uralja az eladóteret, összességében sem elhanyagolható arányban.

Már csak az előbbiek miatt is kockázatos vállalkozás a magyar mezőgazdasági árak és a boltos fogyasztói árak puszta összevetése.

A sötét ló: a felvásárló

A mezőgazdasági termények számottevő - de pontosan nem tudjuk, mekkora - részét nem közvetlenül a gazdáktól veszik a boltosok, hanem nagybani nagykereskedőktől, felvásárlóktól. Nos, erről nem sok árakra vonatkozó adat áll rendelkezésre, sőt a nyilvános statisztikában semmi, pedig nagyon nem mindegy, hogy ebben a körben hogyan alakulnak az árak.

A múltkoriban egyébként éppen az Agrárkamara találta fején a szöget, amikor a dinnyeakciózás kapcsán azt mondta, hogy a felvásárlók érdeke a termelői ár leszorítása aki egyébként a dinnyetermelő és a boltos között áll. Hogy ők olcsóbban tudják felvásárolni a dinnyét, - meg persze minden mást, tesszük hozzá -, és valamilyen, a hivatalos statisztikában nem látható áron továbbadni azt, például a boltosoknak.

És azért akkor az árvetés: nem igaz az csak úgy

De hát meg lehet azért nézni a mezőgazdasági termelői árakat, csak éppen az előbbiekre is gondolni kell. És célszerű több, hosszabb időszakot is vizslatni.

A friss zöldségek piacán az éves árszintek változásában nem volt lényeges különbség 2017-ben és 2018-ban, egyik évben a termelők, másikban a boltosok nyomták jobban az árakat. Sem az éves, sem a júliusi ütemkülönbségek nem olyan nagyok.

2019-ben azonban mezőgazdasági felvásárlási ár a hivatalos statisztikában csak májusról van, az újságban említett fogyasztói ár viszont júliusi. és úgy lett tálalva, mintha a mezőgazdasági termelői ár is nyár közepi lenne.

De hát ha lesz is majd különbség, azért érdemes megnézni az év elejétől számított mutatókat is, ami sokkal kiegyenlítettebb pályát mutat.

Júliusban pedig májushoz képest eddig lefelé mentek a felvásárlási árak, de ha később kiderül, hogy júliusban nem így volt, akkor javítunk. (A nagybani piac árait most nem firtatnánk, amit többen, például az Agrárgazdasági kutató is használ, mert ott nem tudni, milyen széles körű a megfigyelés és a már említett felvásárlási árak szerepe is homályos.)

De hát év elejétől nézve a zöldségárakat, ha már nézzük, gyakorlatilag nincs is nagyságrendjét tekintve lényeges árszint különbség:

friss zöldség 2017 2018 2019
éves július éves július évközi legutóbbi havi
termelői ár -0,3% +0,7% +15,9% +11,7% +32,7% január-május +16,7% május
fogyasztói ár +2,6% +4,5% +14,9% +13,3% +34,4% január-július*
+31%
július
KSH, árak növekedési üteme előző év azonos időszakához képest, érték: százalék, */: becsült

A gyümölcs is egészséges

Megnéztük a gyümölcsárakat is. De hát itt is csak hullámhegyek és hullámvölgyek váltakozását látni az árakban, amihez tegyük hozzá, mindig akad egy-két sajátos helyzetű termékkör, ami akár egyik, akár másik irányba is billentheti a mérleget:

friss hazai és déligyümölcs 2017 2018 2019
éves július éves július évközi legutóbbi havi
termelői ár  +19,5% +23,1%  -13,7% -18,3% -19% január-május -14,1% május
fogyasztói ár +4,6% +6,7% +6,8% +4,3% -3,2% január-július* -1,8% július
KSH, árak növekedési üteme előző évhez képest, érték: százalék, */: becsült

És krumpliban sem jobb a helyzet, már ami a hullámzást illeti:

burgonya 2017 2018 2019
éves július éves július évközi legutóbbi havi
termelői ár -7,5% -19,1% +17,2% +45%
+106,2%
január-május
+76%
május
fogyasztói ár -4,5% -10,3% +14,8% +4,3%
+64,1%
január-július*
+61,1%
július
KSH, árak növekedési üteme előző év azonos időszakához képest, érték: százalék, */: becsült

(blokkk.com, 2019. augusztus 12.)

 

De  hát a vásárlót sem lehet bármilyen árral megetetni

Szép kis karácsony elé nézhetünk? Már minden termelő feltette a kezét, hogy árat kell emelni. Persze a vásárló úgyis észreveszi. Kell-e ennél rosszabb reklám? Drágult is számos élelmiszerféleség az elmúlt hónapokban és még nincs vége. Na de annyira? A "nincs több" persze nagy úr az agráriumban. És közben új leosztás megy az élelmiszerpiacon: változik az élelmiszerkosarunk is. ₪₪₪

Az alapvető élelmiszerek - pékáru, tej, sertéshús, baromfihús - körében sorra szólalnak fel a termelők, feldolgozók, hogy árat kell emelni. Az okok részben azonosak, hiszen az időjárás, a hőség, a drágább takarmány, az energiaárak, a bérköltség emelkedése sok termelőt megizzasztott már eddig is, de például a sertéspestis, vagy a szalmonella fertőzés miatt kisebb dél-amerikai csirkehús import nyomán a kínálat kisebb, ami persze rögtön a termelői árak emeléséhez vezet. Az agrárpiac kíméletlenül lecsap mindenre, a "nincs több" nagy úr.

A boltosok kapkodhatják is a fejüket, hiszen nem csak a beszállítók, hanem a vásárlók is nyomják őket, persze ellenkező irányból. A vásárló nagyon is megnézi az árcédulát, és ha valami nagyon megdrágul hirtelenjében, könnyen előfordul, hogy abból bizony kevesebbet vesz.

Az élelmiszerboltokban az elmúlt három esztendő közül 2015-ben és 2016-ban 1% alatt mozgott az áremelkedés átlagos mértéke. Volt persze példa 10% körüli drágulásra, 2015-ben a zöldség-gyümölcs esetében. 2016-ban a a cukor ötödével, a burgonya negyedével drágult az előző évhez képest. És fordítva, például a tejtermékek ára ebben a két évben 5-6%-kal lett kisebb a boltos árcédulákon, de a sertéshús is olcsóbb lett, 14%-kal, az áfakulcs csökkentés nyomán.

2017-ben azonban már feljebb kúsztak az árak, hiszen 2,8% volt a drágulás átlagos üteme. A sertéshús 10%-kal drágult, a vaj is majdnem ennyivel, miközben a baromfihús 16%-kal lett olcsóbb (ekkor csökkent az áfakulcsa).

És akkor itt van 2018

2018 augusztusában 4,1% volt az élelmiszerek átlagos áremelkedése a boltokban, tehát tovább kúsztak felfelé az árak. De különbségek most is voltak, sőt. A friss zöldség közel 30%-kal, a burgonya negyedével drágult, igen, a "nincs több" miatt, de kétszámjegyű áremelkedés más területen eddig nem volt. A száraztészta, a vaj és a tojás ára emelkedett még jelentősebb mértékben, 9,5%-kal, 8,4%-kal és 7,5%-kal. A sertéshús ára még csökkent is egy keveset, a baromfié, tej, valamint a pékáruké 3-5% között emelkedett.

Tehát 2018-ban már vastagabban fogott a boltosok ceruzája, egyszerűen azért, mert ők is drágábban tudták csak megvásárolni a polcokra való élelmiszerféleségeket. Hogy miért is? A mezőgazdaság egyes termelői árai nagyot ugrottak 2018 nyarára. A júliusi statisztika szerint a gabonafélék, valamint a zöldségek ára 10% feletti mértékben, a burgonyáé 45%-kal emelkedett. A gyümölcsök mezőgazdasági termelői ára viszont ötödével kisebb lett az előző évihez képest (persze, ez is csak átlag), az állati termékek átlagos árszintje viszont 4%-kal csökkent. A képhez azonban hozzátartozik, hogy egyes költségek drágulása, vagy a "nincs több" csak az őszi hónapokban ugrik be.

Úgy tűnik jelenleg, hogy nyilván lesz további áremelkedés egyes élelmiszerféleségeknél, de a feldolgozott alapvető élelmiszerféleségek esetében az őszi hónapokban nehéz lesz a boltosokon átverni olyan áremelést, hogy az árcédula kétszámjegyű megugrást mutasson. Egyrészt a boltokban eltérőek az árak (adottságaik, üzletpolitikájuk miatt), ami éles versenyt jelent és a boltos is onnan fog árut beszerezni, ahol olcsóbban hozzájut. Másrészt a jelenlegi felszólalások az élelmiszeriparosok részéről kísértetiesen hasonlítanak az elmúlt évekhez, amikor végül a termelők részéről beharangozottnál kisebb lett az ármozgás.

Vannak persze mindig is és minden viszonylatban kivételek. Egyes mezőgazdasági termelői körök valóban kiélezett helyzetben vannak, például a tejtermelő gazdák, ahol a feldolgozók is szorongatják őket. Itt majd a pillanatnyi piaci helyzet mellett azért hosszabb távra is előre kell tekinteni.

És egyébként félreérthető az a megfogalmazás, hogy az áfakulcs csökkentés nem segített: még drágább lenne az, ahol most 5% az áfa. És feketézés sincs annyi, ami mindenkinek jó.

Az árak is mozgatják az élelmiszerpiacot persze, ami sokkal drágább, abból kevesebb fogy, akkor is, ha vaskosabb a vásárló pénztárcája. De át is alakulnak az élelmiszer vásárlások. Például fut fel a webes élelmiszerbolt.

2018 júliusában, a nagy hőségben például lassult az élelmiszer vásárlások növekedésének üteme, 2% alá csúszott, feltehetően elsősorban az időjárás miatt nem volt kedvük annyit sorban állni a vásárlóknak, de azért az első hét hónap még mindig 4%-os emelkedést mutat. Az elmúlt években azért változott az élelmiszerkosár is.

Élelmiszerkosarunk: azért rendezkedik a vásárló

Az elmúlt esztendőkben folyamatosan nőtt a boltos kiskereskedelmi forgalom, azon belül a legnagyobb szeletet jelentő élelmiszerboltos értékesítés is. Az élelmiszerek vásárlásában a családok arra törekednek, hogy a legfontosabbakat mindig megvegyék, akkor is ha laposabb a pénztárca. A több pénz persze hizlalja a családok élelmiszer költekezését is, de az azért az átlag alatti ütemben növekedett, mert a kilengések itt mindig kisebbek, akár felfelé, akár lefelé megy a piac. A rideg statisztika a következő képet mutatja:

  2013 2014 2015 2016 2017 2018
kiskereskedelem 101,8 105,2 105,8 104,8 105,3 106,7
élelmiszerboltok 102,5 104,8 104 103 102,9 104
KSH, változás előző évhez képest, előző év: 100%, 2018: 1-7. hó

Érthető, hogy ha vaskosabb a család pénztárcája, a szabadabban költhető több pénzből több megy el iparcikkféleségekre, amit mutat az élelmiszer, valamint iparcikk vásárlások növekedési ütemének különbsége: 

Természetesen az előbbi miatt is változott a boltos költekezés szerkezete is. Az élelmiszerboltok forgalmát - a dohánytermékeket már nem számítva, azok eladása ma már a trafikok dolga - az iparcikkes boltok értékesítésével összevetve kirajzolódik az új leosztás, azaz átrendeződés. Kizárólag ezt a két boltcsoportot nézve kitűnik, hogy míg 2013-ban az élelmiszerboltok részesedése 54% volt ebben a körben, addig 2017-ben már csak 51%. És a költekezés növekménye az iparcikkes vásárlásokban másfélszerese volt az élelmiszerbolti eladásoknak. Ennek alapján feltételezhető, hogy nagyon rövid időn belül többet fognak költeni a vásárlók a különböző iparcikkes boltokban, mint az élelmiszer üzletekben. De hát ez nem is csoda, hiszen a gazdaságilag fejlettebb térségekben azért az élelmiszer vásárlások súlya mérsékeltebb:

  2013 2014 2015 2016 2017 2017/2013
élelmiszerboltok 3.543 3.646 3.808 3.951 4.181 + 638
iparcikkes boltok 2.985 3.138 3.377 3.633 3.979 + 994
összesen 6.528 6.784 7.185 7.584 8.160 + 1.632
KSH, érték: milliárd forint, élelmiszer boltok árbevétele

Az elmúlt három esztendőben a hat legnagyobb boltos lánc (bevételük sorrendjében: Tesco, Spar, Lidl, Auchan, Penny, Aldi) 14%-kal növelte együttes forgalmát (a bruttó árbevétel alapján számolva), miközben a teljes élelmiszerboltos piac 2015-2017 között 10%-kal nőtt. Ez azzal is járt, hogy a nagyboltok súlya 51%-ról 53%-ra emelkedett, a statisztika alapján.

(blokkk.com, 2018. szeptember 25.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.