mérlegen

Tizenötezerrel több eladót keresnek

Európában. Az EURES európa szerte összesen 63 ezer állást hirdet eladóknak. És ez sokkal több, mint egy-két évvel ezelőtt. Európában ráadásul a legkeresettebb foglalkozás az eladó.

Az EURES, az Európai Foglalkoztatási Mobilitási Szolgálat állásportálján megszaporodtak az elmúlt időszakban a boltos álláshirdetések. Itt azok a kereskedők, boltok, áruházak keresnek munkaerőt, akik az országhatáraikon túlról is fogadnák az eladókat, pénztárosokat, vagy éppen az árufeltöltőket.

Az uniós portálon meghirdetett álláshelyek száma 2,5 millió, ezen belül a boltokban, különféle áruhelyeken több mint hetvenezer embert keresnek, az eladók mellett például pénztárosokat, vagy éppen piaci árusokat is. Ez éppen a fele a magyar bolti kiskereskedelemben dolgozó fizikai alkalmazottak létszámának, tehát minden második eladó akár szedhetné is a sátorfáját és kereshetne magának új álláshelyet idegenben is (mint ahogyan egy jó páran már feltehetően megtették ezt eddig is, de az is igaz, hogy mindenki - több oknál fogva - nem tud, vagy nem akar felkerekedni).

Hangsúlyozni kell tehát, hogy ez nem az összes üres álláshely, de azért így is tekintélyes szám kerekedik ki belőle. Ez azt is mutatja, hogy a munkaerőhiány az uniós országok jelentős körét nyomasztja és a kereskedelem sem kivétel. Sőt.

És számok egyre nagyobbak. 2015-ben  36 ezer eladót kerestek az európai kereskedők, 2016-ban pedig már 48 ezret. Ehhez képest igencsak tekintélyes növekedés a jelenlegi 63 ezres mutató, a 2015. évinél háromnegyedével nagyobb.

Az öt legtöbb eladó munkakört hirdető ország a következő:

  Németország Egyesült Királyság Franciaország Ausztria Belgium összes
eladó 33.873 5.165 4.937 4.223 2.738  63.438
pénztáros   2.274  77  604  1.012  6  4.917
 utcai, piaci árusok  204  82  .  45  3.979  4.742
Európai Foglalkoztatási Szolgálat, 2017. augusztus 10., összes: valamennyi ország adata

A listavezető Németország, ahol 36 ezer boltos álláshelyet hirdetnek jelenleg. Az eladók munkalehetőségeit nézve 2015-ben 20 ezer alatt volt ez a szám, 2016-ban pedig 23 ezer. Ez ugrott meg tízezerrel egy év alatt.

Persze, kelet-európai boltosok is hirdetnek álláslehetőségeket a portálon, ha nem is sokat. Az öt legnagyobb kelet-európai hirdető ország, akik nyilván a térségre jellemző kisebb bérezési lehetőségek miatt visszafogottabbak, a következők:

  Lengyelország CsehKözársaság Magyarország Románia  Bulgária
eladó 2.400 2.152 376 328 211
 pénztáros  359  138  22  85  39
 utcai, piaci árus  12  40  14  1  18
Európai Foglalkoztatási Szolgálat, 2017. augusztus 10.

Feltehetően ezek az álláshirdető boltosok inkább egymásra és délebbre, keletebbre kacsintgatnak.

Hát igen, a fizetés. Véletlenszerűen kiválasztva néhány boltos eladónak kínált fizetést, Ausztriát nézve például 1.460 eurós, vagy 1.546 eurós összegekkel lehet találkozni rögvest a lista eleje táján, ami 450 ezer forint feletti bérezést sejtet. Ez több, mint itthon.

Az EURES szerint egyébként Európában a tíz legkeresettebb szakma közül a bolti eladó van a toppon, de a top10-ből a pincérek sem hiányoznak. A sorrend következő: beosztott bolti eladó, mezőgazdasági és iparigép-szerelők és -karbantartók, kamion- és teherautósofőrök, ápolók, máshová nem sorolható képesítést nem igénylő ipari foglalkozásúak, készletnyilvántartók, felszolgálók, fémmegmunkálógép-beállítók és -üzemeltetők, kereskedelmi értékesítők, gépjárműszerelők és -karbantartók. Németországban, de Magyarországon is az eladók a listavezetők, az itt meghirdetett álláslehetőségeket nézve.

Hát igen, és itthon

A blokkk.com már többször rámutatott arra, hogy a betöltetlen álláshelyeket jelző KSH mutató tekintélyes mértékben megugrott 2017 elején: 

2016 I.
2016 II.
2016 III.
2016 IV.
2017 I.
3.819 4.608 4.844 4.125 5.465
KSH, üres álláshelyek száma, negyedéves adatok,
4 főnél többet foglalkoztatók

És a cégek háza táján is nehezebb helyzet rajzolódik ki, bár a honlapok álláshirdetései nem mutatják hajszál pontosan a létszámigényeket. Több esetben csak pozíciókat adnak meg, de közben egy hirdetett pozíció révén több áruházban is keresnek alkalmazottat (például az Auchan biztonsági őr, diszpécser pozícióra 10 áruházat is megjelöl), de azért némi jelzésértékük lehet (ha ezeknek mégsem, akkor végső soron a pénztárak előtti soroknak igen). És hát akad, ahol a honlap jelzi pontosan a meghirdetett álláslehetőségek számát, például az Aldinál. Így volt ez a Lidl-nél is régebben, de ott most már bogarászni és összeadogatni kell, ha az összesenre kíváncsi a nézelődő. A Tesconál a meghirdetett álláshelyeket tekintve javuló kép rajzolódik ki, de könnyen lehet, hogy a korábban ott már demonstráció is tartott szakszervezeteknek esetleg más a véleményük:

  2016 2017
Aldi 206 263
Auchan 119 151
Lidl 281 295
Spar 160 176
Tesco 450 300
Áruházak honlapjai,
ott hirdetett álláslehetőségek, pozíciók

(blokkk.com, 2017. augusztus 11.)

 

Csúcson az üres álláshelyek

Ennyit ért az minimálbér emelése? Továbbra is keresik az eladókat a boltok: soha ennyi üres álláshely nem volt a kereskedelemben, de a nemzetgazdaságban sem. 2017 elején harmadával nőtt az üres álláshelyek száma a kereskedelemben. A foglalkoztatottak száma közben csökkent: nyelnek a kisboltok? ₪₪₪

2017 elején tovább nőtt a betöltetlen álláshelyek száma a kereskedelemben, megközelítette az öt és fél ezret. De nem csak a pultok mögött, hanem a gazdaság egészében is csúcsra járt az üres állások számát jelző mutató, túllépve a 43 ezres szintet. Úgy tűnik ezekből az adatokból, hogy a minimálbér emelése, ami azoknak, akik kapták, nagyon jól jött, a munkaerőhiány szekerét nem sokat fékezte.

A blokkk.com már korábban rámutatott arra, hogy a minimálbérek kötelező emelése olyan átlagos bérszintet jelentett a fizikai dolgozók körében 2017 elején a nemzetgazdaságban, melyet - az átlagot tekintve - már 2016 decemberében elértek a cégek, mivel a munkaerőhiány miatt már a korábbi hónapokban, év közben jelentős béremelésekre kényszerültek. Különbségek persze mindig vannak, főleg a kisvállalkozások küszködnek sokat a bérekkel. A kereskedelemben is akadnak jókora különbözőségek, hiszen a bolti kiskereskedelemben azért rá kellett tenni még egy lapáttal a decemberi bérekre a minimálbér emelése miatt év elején. A multik is jobban bírták a bérgyűrődést, a nagykereskedelemben sem kellett januárban tovább pumpálni a decemberi hó végi borítékot:

 

2016 december 2017 január 2017 március
nemzetgazdaság 195 194 209
kiskereskedelem 172 183 185
nagykereskedelem 196 194 200
KSH, érték ezer forint, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete,
legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások

Na de az üres álláshelyek száma: nőtt tovább, nem is keveset

2016 végén úgy tűnt, fékeződik a munkaerőhiány, mivel az utolsó negyedév adatai szerint csökkent az üres álláshelyek száma. De 2017 eleje további emelkedést hozott ezekben az adatokban, ráadásul rekordszintet. A kereskedelemben is, a nemzetgazdaság egészében is. A kereskedelemben harmadával ugrott meg a betöltetlen álláshelyek száma 2017 elején 2016 végéhez képest:

2015 I.
2015 II.
2015 III.
2015 IV.
2016 I.
2016 II.
2016 III.
2016
IV.
2017
I.
2.945 3.260 3.725 3.161 3.819 4.608 4.844 4.125 5.465
KSH, üres álláshelyek száma, negyedéves adatok,
4 főnél többet foglalkoztatók

Nyilván nem abban a boltban keresnek munkaerőt, ahol a minimálbért is alig tudják kifizetni. Nem lehet kizárni azt sem persze, hogy a multi áruházak magasabb bérei elcsábítják a dolgozót a rosszabbul fizető kisebb boltokból, és így ott is van egy kevéske létszámhiány. Ami tény, hogy a vállalkozások közötti munkaerőmozgás (hivatalos nevén a fluktuáció) nagy, az irányban pedig nincs sok találgatni való, aki teheti, több pénzért odébbáll. A határ sem jelent akadályt.

Az üres álláshelyek száma 2013-ban ugrott meg, ezt követően folyamatos volt az emelkedés, így egyre több munkáskezet kerestek a boltok, áruházak. A létszám ugyan bővült, de úgy tűnik, ez kevés volt. Az alkalmazottak száma a KSH módszertana szerint a négy főnél nagyobb vállalkozásokat, tehát a nagyobbakat jelenti. A létszám igazibb mutatója azonban nem ez, hanem a foglalkoztatottak száma, amiben mindenki benne van, a legkisebb boltok alkalmazottai is.

A létszámadatok viszont arra is rávilágítanak, hogy a nagyobb boltok - nyilván nagyobb bérrel - az átlagot nézve tudták a létszámot emelni, főleg 2016-ban, egyebek mellett a vasárnapi újranyitást követően (hiába, hosszabb nyitvatartáshoz több ember kell), de 2017 elején is. A foglalkoztatottak száma viszont csökkent 2017 elején, ami minden bizonnyal a kisboltok újabb térvesztésének lehet a jele:

  2013 2014 2015 2016 2017
betöltetlen álláshelyek 1.533 2.275 3.273 4.349 5.465
alkalmazottak száma 328 332 342 356 364
foglalkoztatottak száma 529 548 539 544 535
KSH, érték: ezer, teljes kereskedelem (bolti, nagy-, és járműkereskedelem együtt),
foglalkoztatottak: teljes létszám, alkalmazottak száma: 4 főnél nagyobb vállalkozások,
betöltetlen álláshelyek: éves átlag, 2017: első negyedév

 

(blokkk.com, 2017. június 13.)

 

Fikarcnyit sem enyhült a munkaerőhiány a boltokban

Nem nőtt a foglalkoztatás a boltokban, hiába emelték az eladók bérét 9%-kal és hiába nyúlt meg a nyitvatartási idő a vasárnappal. A kereskedelemben a munkaerőhiány öt év alatt közel az ötszörösére ugrott.

A Központi Statisztikai Hivatal kétféle mutatóval méri a munkaerőpiacon a létszámot. Az egyik a foglalkoztatottak száma, amiben az összes alkalmazott, egyéni vállalkozó, munkát végző tulajdonos, segítő családtag benne van, mindenki, aki legalább egy órát dolgozott a mérési időszakban. Ez a legfontosabb létszámmutató, hiszen ebben minden boltban ügyködő foglalkoztatott benne van. A másik mutató a négy főnél nagyobb vállalkozásoknál méri az alkalmazottak létszámát. Ez nyilván egy kisebb foglalkoztatotti körre kiterjedő adat.

Nos, a KSH legfrissebb adatai szerint az égvilágon semmit sem enyhült a munkaerőhiány a bolti kiskereskedelemben, hiszen a legfontosabb foglalkoztatási mutató szerint egy  fikarcnyit sem nőtt a létszám 2016-ban az előző esztendőhöz képest, miközben a betöltetlen álláshelyek száma szépen gyarapodott. A vasárnapi nyitás is azért nagyobb létszámot igényelt volna, de hát az ágazat egészének szintjén ennek nincs nyoma:

foglalkoztatottak száma 2012 2013 2014 2015 2016
kiskereskedelem 355 348 361 369 368
betöltetlen álláshelyek száma* 1.037 1.385 1.958 3.161 4.844
KSH, érték: ezer fő, */: teljes kereskedelem (nagy-, és járműkereskedelem is),
negyedik negyedévek adatai, 2016-ban harmadik negyedév

 

Hozzátartozik persze a képhez az is, hogy 2016. első félévében több mint kétezer bolt végleg bezárt, (második félévi adat csak később lesz), de hát ezek kisboltok voltak, így nem sok lendületet kaphatott innen a létszám.

A korábbi években a foglalkoztatás szintje részben a kiskereskedelmi forgalom növekedésének, részben pedig - 2014-ben és 2015-ben - az online kasszák bevezetésének hatására emelkedett (az online kassza nem csak a nyugtaadást, hanem a bejelentett foglalkoztatást is felfelé nyomta).

A nagyobb boltokban nőtt, de nagyon keveset a létszám

A négy főnél nagyobb boltokban csekély mértékben emelkedett a létszám 2016-ban, de hát ennek a növekedési üteme 3% alatt maradt. A fizikai dolgozóknál rosszabb a helyzet, mivel ott a növekedési ütem a 2%-hoz esik közelebb, nem a három százalékhoz.

Első pillantásra furcsa módon a részmunkaidős eladók, pénztárosok, árufeltöltők száma csökkent az elmúlt időszakban, pedig a nagyáruházak keresik őket. Világszerte is megfigyelhető, hogy a hullámzó látogatottságú szolgáltatói területeken jelentős a részmunkaidős foglalkoztatás. Feltehetően a közepes és kisebb boltokban az alkalmazottaknak állt a zászló és kevesebb pénzért bizonyára nem szívesen részmunkaidőztek, ráadásul megtehették, hogy a munkaerőhiány közepette többet alkudozzanak a foglalkoztatásukról. A legtöbb bért fizető diszkontok azért még arra is ügyelnek, hogy náluk hat óra alatt is sokat lehessen keresni.

Az alkalmazotti létszám végül a következők szerint változott az elmúlt időszakban:

alkalmazottak száma 2012 2013 2014 2015 2016
kiskereskedelem 179 179 183 187 192
ebből fizikai dolgozó 125 128 134 136 139
részmunkaidős 35 38 39 37 34
KSH, létszám: négy főnél nagyobb vállalkozások, érték: ezer fő,

Ennyi pénzért boltban dolgozni?

Ennyire futja, alighanem, hiszen a bért valamiből ki is kell fizetni, mégpedig a bevételből.

2016-ban a bolti fizikai dolgozók (eladók, pénztárosok, árufeltöltők) havi bruttó átlagkeresete éves szinten 161 ezer forint volt, a 2015 évi 148 ezer forinttal szemben. Ez 9%-os emelkedés, éppen kétszerese a kiskereskedelmi forgalom növekedési ütemének ugyanebben az időszakban. Többet mutat azonban az, hogy 2016 utolsó negyedévében már 172 ezer forint volt a havi bruttó átlagkereset, az év eleji 154 ezer forinttal szemben, tehát év közben folyamatos volt a bérek emelése.

2017-ben a minimálbérek kötelező - nem is akármilyen mértékű - emelése minden bizonnyal megdobja a béreket, de az árakat is némileg és előreláthatóan lesznek boltbezárások is. A munkaerőhiány talán kevésbé lesz feszítő erejű, de még jó darabig kínozni fogja - nem csak - a boltokat. Ausztriában, Németországban három-négyszeres bért is fizetnek az eladóknak. Persze, nem akar mindenki ajtóstól rohanni a határnak, de további béremelés nélkül nehéz túlélni a munkaerőhiányt. Még jó néhány esztendeig.

(blokkk.com, 2017. február 22.)

 

A boltokból 18 ezer eladó, pénztáros hiányzik - most

A minimálbér emelés azért majd lejjebb nyomja a létszámhiányt, de továbbra is keresettek lesznek a munkáskezek a boltokban. Harmadával nőtt három év alatt a túlórák száma, ami azért súlyos munkaerőhiányt jelez.

A KSH kimutatása szerint az üres álláshelyek száma a teljes kereskedelemben (amiben a bolti kiskereskedelem, a járműkereskedelem és a vállalkozókat kiszolgáló nagykereskedelem is benne van) négyezer-nyolcszáz felett volt 2016-ban. A Nemzetgazdasági Minisztérium 6-7 ezer fős létszámhiánnyal számol a kereskedelemben.  A gazdaságkutatók jóval nagyobb arányú munkaerőhiányt jeleznek. A blokkk.com mérése a bolti, áruházi kiskereskedelemre irányul, részben elemezve a legfrissebb adatokat, részben természetesen megkérdezve a szakembereket is.

A nagy áruházláncok kivétel nélkül folyamatosan keresnek bolti dolgozókat, hiába kínálják a kiskereskedelem átlagkeresetének másfél-kétszeresét. A kisebb boltoknál a "rögtön jövök" táblák megszaporodása két dolgot mutathat: vagy azt, hogy több eladó kellene, vagy pedig azt, hogy pénz hiányában már nem is tudnak újabb alkalmazottat felvenni, marad az az egy, vagy éppen már a tulaj, vagy a családtagok állnak a pult mögött.

A boltok munkaerőhiánya 2014-től ugrott meg, ezt a KSH adatai pontosan jelzik, mivel a kereskedelemben betöltetlen álláshelyek száma a háromszorosára nőtt. A boltosok az utóbbi három esztendőt jelölik meg, amikor már egyre többek számára vált lehetetlenné a létszám teljes feltöltése.

Létszám, munkaórák, túlórák - és amit a vásárló lát

A bolti kiskereskedelemben a 2014-2016. közötti három esztendőben az értékesítés évről-évre 5-5% körüli mértékben emelkedett. A foglalkoztatottak száma 2014-ben 361 ezer fő volt, ami 2016-ra (az első három negyedév átlaga alapján) 370 ezerre nőtt.

(A KSH kétféle létszámadatot mér: a foglalkoztatottak számában mindenki benne van, aki valamilyen tevékenységet végez, akár alkalmazottként, vagy tulajdonosként, vállalkozóként, vagy éppen segítő családtagként, az alkalmazotti létszám viszont csak a négy főnél nagyobb vállalkozások adatait tartalmazza. Nyilvánvaló, hogy a foglalkoztatottak száma ad teljesebb képet a munkaerőpiaci helyzetről, de mindkét adatkör elemzésére szükség van.)

A teljesített munkaórák száma a létszámnövekedéshez hasonlóan emelkedett a vizsgált időszakban. 2014-ben 310 millió munkaórát dolgoztak a bolti kiskereskedelemben, ami 2016-ban túlléphette a 320 millió órát (végleges éves adat még nincs 2016-ról).

Brutális mértékben megugrott ugyanakkor a túlóraszám. 2014-előtt ez általában 4 millió óra alatt mozgott, 2016-ban viszont bőven elérhette ennek a másfélszeresét is. A különbség másfél millió túlóra, közel 40%-os növekedés.

Túlórával persze csak kis részét lehet pótolni a hiányzó munkaerőnek. A vásárló a munkaerőhiányból a hosszú sorokat látja a pénztárak előtt és bizony észreveszi, hogy a polcokon időnként hiányzik a kedvenc portékája. De nem csak a kereskedők munkaerőhiánya okoz gondot a boltban, hanem a beszállítóké is, hiszen előfordul, hogy nem érkezik meg időben a gyártótól megrendelt áru.

A munkaerőhiány felmérésekor figyelembe kell venni azt is, hogy az elmúlt években folyamatosan csökkent a boltok száma. A teljesség kedvéért: tíz évvel ezelőtt 28 ezerrel több helyre lehetett menni vásárolni, mint ma, amikor már 140 ezer alá csúszott a boltok, áruházak száma. 2016. első felében kétezer-háromszáz volt a boltszám csökkenés. Ehhez persze az is hozzátartozik, hogy a kisboltok mennek tönkre évről-évre, a nagyáruházak közben gyarapodnak. Ez azt is jelenti, hogy ugyanakkora árutömeget kevesebb alkalmazottal mozgat meg, értékesít a nagyobb alapterületű, korszerűen felszerelt és szervezett értékesítőhely.

18 ezer eladó hiányzik - most, az eladókeringő viszont kifacsarja a számokat

A munkaerőhiány számításánál két fontos kérdést célszerű figyelembe venni, amire nem minden kutatás terjed ki és így nagyobb arányú munkaerőkeresletet festenek. Az egyik az, hogy viszonylag nagyarányú a bolti eladók, pénztárosok, árufeltöltők vándorlása egyik boltból a másikba. Ez a bolt szintjén, ahonnan éppen elment az alkalmazott, hiányt jelent persze, de ha egy másik boltba áll tovább, máris enyhíti a létszámgondot. Néhány ezer forintért már mozdulnak az eladók, közben persze időt szánnak az álláshely megválasztására is. Van persze olyan, aki végleg lelép, vagy külföldre, vagy másik ágazatba, miattuk szakad be létszám előreláthatóan még egy jó darabig.

A másik kérdés, ami árnyalja a munkaerőhiányról festhető képet, hogy sok boltos - elsősorban a kisebbek - végleg ráállnak arra, hogy kevesebb emberrel kell dolgozniuk. A munkaerőhiány egyfajta termelékenységjavítást is kikényszerít, főleg a kisboltosoknál, például ráálltak a részmunkaidős alkalmazásra (lehet a dolgozók egy részét így is alkalmazni), vagy átvették a nagyáruházak több feladatot végző gyakorlatát. És jó néhány esetben jött már eddig is a tulajdonos, segítő családtag a pult mögé, nyilván a kisboltokban.

A blokkk.com mérése szerint végül a boltokból, áruházakból 2017. elején 18 ezer eladó, pénztáros, árufeltöltő, vagy valamilyen más fizikai munkát végző alkalmazott hiányzik. A felmérés a munkaerőhiány arányára, súlyára irányult, kiszűrve lehetőség szerint a már említett torzító hatásokat. A munkaerőhiány belső megoszlását nem is lehet már tisztán mérni, hiszen sok boltban - nagyban és kicsiben egyaránt - többféle munkafeladatot is el kell látni, egyszer a pénztárban ülni, ha pedig rövidebb a sor, lehet szaladni árut feltölteni, vagy éppen takarítani.

A minimálbér emelés visszafoghatja majd a munkaerőhiány növekedését, de azért rövidülhet a nyitva tartás is

A minimálbér emelésének az alkalmazottak nyilván örülnek, de a boltosoknak azt ki is kell fizetniük valamiből. Ez sajnos nem mindenkinek fog maradéktalanul sikerülni. A magasabb bérek, melyeket a munkaerőhiány is hajt, némileg enyhíthetik a munkaerőhiányt, annak növekedési ütemét visszafoghatják, de hát eltüntetni nem fogják.

A boltosoknak, főleg a kisebbeknek olyan eszközökhöz is hozzá kell majd nyúlniuk, mint például az éjszakai, vagy a vasárnapi nyitva tartás. Lehet, hogy nem csak kevesebb eladó, hanem kevesebb hosszabb ideig nyitva tartó bolt várja majd a vásárlókat.

(blokkk.com, 2017. január 12.)

 

Tovább nőtt az üres álláshelyek száma a kereskedelemben, pedig közben kétezer-háromszáz bolt bezárt

2016 harmadik negyedévében tovább nőtt a munkaerőhiány a kereskedelemben, egy év alatt közel 30%-kal. A munkanélküli kereskedők felét közben már felszívta az ágazat. Nem csak a minimálbér fog emelkedni 2017-ben, hanem a boltbezárások száma is, de a munkaerőhiány így sem fog megszűnni rövid időn belül.

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb jelzése szerint 2016. harmadik negyedévében a kereskedelemben semmit sem enyhült a munkaerőhiány, hiszen tovább nőtt a betöltetlen álláshelyek száma. Kövér a növekedés üteme az előző év azonos időszakához képest, hiszen megközelíti a 30%-ot. A négyezer-nyolcszáz üres álláshely 4%-os növekedést takar az előző, második negyedévhez képest.

Nemzetgazdasági szinten is tovább romlott a munkaerőpiac helyzete:  a versenyszféra legalább 5 főt foglalkoztató szervezeteinél 2016. első negyedévében 36 ezer, a második negyedévben 39 ezer, a legfrissebb adatok szerint pedig a harmadik negyedévben 41 ezer üres álláshely volt.

A kereskedelemben az üres álláshelyek számának növekedése 2013. óta folyamatos. 2013-ban még csak 1.400-1.700 között hullámzott a betöltetlen álláshelyek száma a kereskedelemben (a bolti kiskereskedelmet, a nagykereskedelmet és a járműkereskedelmet együtt nézve), ami több volt a 2012-es esztendőben mért adatsornál, 2014-ben azonban már felkúszott két és félezerre is. 2015. a megugrás esztendeje volt az üres álláshelyek mutatóját nézve, hiszen nem csak túllépte a háromezres határt, hanem a harmadik negyedévben 3.725-re dobbantott a mérőszám. 2016-ban még több munkaerőt kerestek:

2015 I.
2015 II.
2015 III.
2015 IV.
2016 I.
2016 II.
2016 III.
2.945 3.260 3.725 3.161 3.819 4.608 4.800*
KSH, üres álláshelyek száma, negyedéves adatok, 4 főnél többet foglalkoztatók
*/: Statisztikai Tükör, 2016. december 9.

 Év közben 11%-kal emelték a bolti eladók bérét, de ez sem segített a munkaerőhiányon (persze, ez csak az átlag, hiszen van olyan kereskedő, aki ennél sokkal többet, más pedig sokkal kevesebbet, vagy éppen semmit sem adott). 2016. első félévében kétezer-háromszázzal csökkent a boltok, közel kétezerrel pedig a kiskereskedelmi vállalkozások száma, de úgy tűnik, ez semmit sem segített a munkaerőhiányon.

A kereskedelem közben szépen fogyasztja a munkanélkülieket: 2016. harmadik negyedévére 24 ezerre csökkent azoknak a munkanélkülieknek a száma, akiknek utolsó munkahelyük a kereskedelem volt. Ez a mutató 2013. első felében (és az azt megelőző időszakban) 50 ezer felett mozgott.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat októberi mérlege szerint a nemzetgazdaságban rosszabb a helyzet, mint amit a KSH adatai mutatnak, hiszen a nyilvántartott álláskeresők száma nála 93 ezer fő volt.

2017: a kötelező minimálbér megrostálja a boltokat, de a munkaerőhiány marad

2016. első félévében a boltok számának csökkenése nyomán a bezárt üzletekből elbocsájtott alkalmazottak nem javítottak a statisztika szerint a kereskedelem munkaerőpiaci helyzetén (természetesen az elbocsájtottak mehettek más boltba dolgozni, csak éppen onnan is elszivároghattak mások, így a mérleg nem javult). 2017-ben előreláthatóan a minimálbérek kötelező emelése nyomán folytatódik a boltbezárás, hiszen azt sokan nem fogják bírni. Jelenleg persze ennek aránya, nagyságrendje nehezen lenne becsülhető, de annyi megkockáztatható, hogy több bolt fog bezárni, mint 2016-ban (a 2016. második félévi adatok még nem ismertek). Ez több ezer boltot jelent a kicsik közül, mivel náluk a legalacsonyabbak a bérek.

A boltosoknak nemzetgazdaságon belül más ágazatokból nem lesz nagy esélyük munkaerőt toborozni, mivel szinte mindenütt hiány van munkáskézből, ráadásul a kereskedelem a nemzetgazdaság átlaga alatt fizet még mindig. A külföldi munkalehetőség továbbra is sokkal csábítóbb annak, aki teheti és sokkal több pénzt akar keresni, három-négyszeres a bérkülönbség a kinti boltosok javára.

A legnagyobb gond az, hogy korlátlanul nem lehet bért emelni, hiszen azt valamiből ki is kell fizetni, egészen pontosan a bolt bevételéből. Az 2016-ban 5%-kal nőtt, lényegesen nagyobb bővülésre 2017-ben egyenlőre nincs kilátás. Az élelmiszerfogyasztás 2016-ban is az 5%-os átlag alatti ütemben bővült, több nem fér a hűtőbe, televízióból, mobiltelefonból, vagy éppen mosógépből sem lehet minden nap venni egyet. Figyelemmel pedig arra, hogy mind a béreket, mint a bolti kiskereskedelmet a főváros húzza, nehéznek ígérkezik 2017. munkaerő piaca a kereskedelemben. Közben pedig itt a karácsony.

(blokkk.com, 2016. december 12.)

 

Szépen híznak az üres álláshelyek

A boltokban, áruházakban és a nagykereskedésekben változatlan létszám mellett ötödével több állást kínálnak, hiába az eladók néhol háromszázezret is elérő fizuja. Másfélszeresére ugrott a túlóra. A több szabad vasárnap több eladót igényelne, ami nincs: jöhet az ingyenes hálózsák juttatás?

A KSH friss adatai szerint tovább nőtt az üres álláshelyek száma a kereskedelemben 2016. második negyedévében. Az év első három hónapjához képest a betöltetlen munkahelyek száma 789 darabbal emelkedett, ami 20%-os megugrás három hónap alatt a 4 főnél többet foglalkoztató kereskedelmi vállalkozásoknál, ez pedig nem kevés aggodalomra ad okot.

Az üres álláshelyek számának növekedése 2013. óta folyamatos. 2013-ban még csak 1.400-1.700 között hullámzott a betöltetlen álláshelyek száma a kereskedelemben, ami persze több volt a 2012-es esztendőben mért adatsornál, 2014-ben azonban már felkúszott két és félezerre is. 2015. a megugrás esztendeje volt az üres álláshelyek mutatóját nézve, hiszen nem csak túllépte a háromezres határt, hanem a harmadik negyedévben 3.725-re ugrott fel a mérőszám. 2016-ban még több munkaerőt kerestek a boltok, áruházak:

2015 I. 2015 II. 2015 III. 2015 IV. 2016 I. 2016 II.
2.945 3.260 3.725 3.161 3.819 4.608
KSH, üres álláshelyek száma, negyedéves adatok,
4 főnél többet foglalkoztatók

 A KSH adatainál a valóság feltehetően sokkal ridegebb. A kiskereskedelmi értékesítőhelyek számából kiindulva, mely 141 ezer, úgy tűnhet, hogy nem is olyan vészes a helyzet. Azt feltételezve, hogy egy boltban legfeljebb egy betöltetlen álláshely lehet, akkor több mint 135 ezer boltban minden a legnagyobb rendben, a 4.608 üres álláshely mellett. Az Aldi és a Lidl a csúcsgázsijaik mellett is azonban százszámra hirdetik az állásokat, ami azért azt jelzi, a KSH adatainál vészesebb a munkaerőhiány. Feltehetően azt azonban pontosan mutatják a Hivatal számai, hogy 2012-höz képest háromszorosára nőtt a betöltetlen álláshelyek aránya.

Jött a túlóra rekord: a több szabad vasárnap már nem fér bele

Sok választása nincs a boltosoknak, azokkal kell dolgozniuk,, akik reggelente bejönnek az áruházba. Meg is ugrott a túlóraszám 2016-ban, hiszen első negyedévben még csak egymillió felett mozgott a kiskereskedelemben a KSH adatai szerint, második negyedévben viszont már 1,4 millió óra felett járt a mutató. 2015. karácsonyi időszakát nem számítva ennyit boltosoknak túlórázniuk még nem kellett.

Ha több szabad vasárnapot kellene majd adni, több ember kellene a boltba. Az alkalmazotti létszám 2016. egyes hónapjait nézve semmit sem változott, 192-193 ezer fő volt a kiskereskedelemben, tehát nincs új munkaerő a munkaerőpiacon. A jelenlegi egynél több kötelező szabad vasárnap előírása azt jelentené, hogy azoknak kellene még többet dolgozni, akik jelenleg is a pultok és a pénztárak mögött állnak, vagy le lehet húzni a redőnyt. Lehetne persze a boltban is aludni az egyszerűség kedvéért, de félő, hogy akkor még jobban nőne a munkaerőhiány. Lassan elérkezik a kereskedelem oda, hogy már csak a vásárlók tudnának a pult mögé állni. A pénztárkezelést biztosan szívesen el is vállalnák, mindez azonban nem is olyan nagy túlzás, hiszen a diszkontosodott önkiszolgálás és az önkiszolgáló pénztár ebbe az irányba mutat.

Máshol sem rózsásabb a helyzet: a vállalkozások már 39 ezer embert keresnek

2016. első negyedévében 36 ezer üres álláshelyet tartott nyilván a KSH a vállalkozások körében, a versenyszférában. Úgy tűnik, tovább romlott a helyzet, hiszen második negyedévben már 38.883 betöltetlen munkahelyet számolt össze a KSH, ami 8%-os növekedés egy negyedév alatt. Egy évvel korábban még csak 28 ezer betöltetlen álláshely volt a versenyszférában, így a növekedés tízezer, harmadával több ember kellene a cégeknek.

(blokkk.com, 2016. szeptember 13.)

 

33 áruházlánc több mint kétezer eladót keres

És akkor még hol vannak a többiek. A nagyáruházak honlapjaikon is eladót, pénztárost keresnek, de ennél sokkal nagyobb a munkaerőhiány. A szünidős diákok sokat húznak. A vasárnapi nyitás is rátett egy lapáttal a munkaerőhiányra.

A Központi Statisztikai Hivatal 2016. első negyedévéről szóló kimutatása szerint a kereskedelemben közel négyezer betöltetlen álláshely van. A KSH információi szerint 141 ezer kiskereskedelmi értékesítőhely tevékenykedik jelenleg, 96 ezer vállalkozás tulajdonában. Ehhez, vagy éppen az alkalmazottak számához képest nem is tűnik olyan soknak a betöltetlen álláshelyek száma (a kiskereskedelemben, az áruházakban, boltokban közel 200 ezer alkalmazott dolgozik a 4 főnél többet foglalkoztató kereskedésekben). Kevés olyan kereskedelmi vállalkozás van ugyanakkor, amelyik ne panaszkodna a munkaerő gondokról.

A blokkk.com véletlenszerűen kiválasztott 33 áruházláncot, persze a nagyobbak közül és megnézte, hogy honlapjaikon hány betöltetlen állást hirdetnek. Nos, több mint kétezret, csak ők. A nagy hazai láncok (CBA, COOP, REÁL) honlapjain kevés nyoma van, vagy egyáltalán nincs a munkaerő keresésének, de a többiek is sok más csatornán is kutatnak.

A vizsgált áruházak honlapjain régebbi keltű hirdetések is fellelhetők, de hát lehet, hogy egy munkahelyet keresgélőnek éppen azok közül tetszik meg valamelyik. Kivétel nélkül minden szakmában keresnek eladót, pénztárost, árufeltöltőt, de például megszaporodott a betöltetlen takarító állások hirdetése is.

A különböző álláshirdető portálokon is több száz kereskedelmi munkahelyet kínálnak, természetesen a hirdetési újságokban úgyszintén.

Az április vasárnapi nyitás, valamint a nyári szezon nyilván megdobta a munkaerőhiányt a boltokban az elmúlt hónapokban, de hát korábban is sokat panaszkodtak a boltosok. Feltehetően a KSH becsült adatainál jócskán nagyobb a boltok, áruházak munkaerőhiánya.

Bizonyára nem véletlen, hogy a legtöbb munkahelyet a legnagyobb áruházak kínálják honlapjaikon, ebben is élenjár a Tesco. A valós, igazi munkaerő hiány azonban ennél jóval nagyobb. Az áruházak még a bejárati ajtóban és hangosbemondóikon is hirdetik munkahelyeiket, de pontos számokról nem beszélnek.

A nagyáruházak honlapjain talált álláshirdetések végül a következők voltak (azzal, hogy számos esetben csak pozíciót, lehetőséget hirdettek, de a pontos létszámigény ebből még nem derül ki). Egy biztos: a meghirdetett helyek számánál sokkal nagyobb a munkaerőhiány.

  üres álláshely boltszám     üres álláshely boltszám
Tesco 450 208   Obi 53 29
Lidl 281 164   Praktiker 36 19
Aldi 206 110   Bauhaus 12 3
Spar 160 392        
Penny 130 200   Yisk 19 71
Auchan 119 19   Ikea 16 3
Rossmann 37 184   Kika 11 3
dm 29 256        
Müller 7 36   One Euro Market 32 47
        Pepco 18 49
Euronics 53 63        
extreme digital 16 13   Libri 13 45
Media Markt 15 22   Líra 3 66
             
Decathlon 53 18   Office Depot

5

9

Hervis 22         27   Pirex 2 14
Intersport 8         14        
        Metro 55

         13

Premier Outlet 48 82        
h&m 29 36        
Takko 13 57        
Deichmann 32 41        
Griff 6 7        
Háda 9 76        
c&a 4 37        
Forrás: céghonlapok

(blokkk.com, 2016. július 19.)

 

A hiperek vásárló hangja menedzsert és kóstoltatót keresnek

A hipermarketeknél két hónap alatt megugrott a munkaerő hiány, de a többiek is keresgélnek. Jó, de hová tűntek a régiek? Németország az eladók paradicsoma. Ma.

A Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi adatai szerint 2015. júliusában 187 ezer alkalmazott dolgozott a bolti, áruházi kiskereskedelemben (a 4 főnél nagyobb vállalkozásoknál). A 250 főnél nagyobb vállalkozások 77 ezer, az ezer főnél nagyobbak pedig mindezeken belül 40 ezer főt alkalmaznak. A kisebb keresetű fizikaiak száma összesen 137 ezer fő.

Az üres álláshelyek száma ugyancsak a KSH adatai szerint 3.255 (második negyedév), ami az elmúlt másfél évben megkétszereződött, tehát a munkaerő piaci helyzet romlását jelzi. Hasonló kép rajzolódik ki abból, hogy a nyilvántartott munkanélküliek közül 34 ezer fő utolsó munkahelye a kereskedelem volt, de ez a mutató az elmúlt 2-3 évben 20 ezer fővel lett kisebb. Tehát több az üres munkahely, ugyanakkor csökkent a nyilvántartott munkanélküliek között a korábban a kereskedelemben dolgozók száma.

Az előbbi adatok azonban mást is mutatnak, mégpedig azt, hogy hiába keresnek 3-4 ezer eladót, azokat a munkanélküli szakmabeliek nem tudják pótolni, mivel csak egyes keresett szakmákban van munkaerőhiány, például hiánycikk a hentes, a pék, a cukrász, általában a szakképzett eladó. A fluktuáció, az alkalmazottak vándorlása cégről-cégre a nagyobb fizetés reményében nagy, ráadásul úgy tűnik, vannak, akik válogatósabbak a munkahelykeresésben.

Áruházi eladóvadászat: a hipermarketeket az ág is húzza

Az Auchan belecsapott a lecsóba a 10%-os béremelésével, amihez hozzá kell tenni, hogy csak az alkalmazottak egy részét érinti és az erre tervezett 1,2 milliárd forint nem éri el a cég bérköltségének 10%-át. Látható ugyanakkor a blokkk.com korábbi kutakodásaiból, hogy az Auchan bérszintje számos áruházláncénál magasabb volt eddig is, tehát csábító lehetett sok eladó számára a magasabb bér, de hát még sem tudott minden álláshelyet betölteni, sőt. Lehet, hogy nem minden eladónak tetszik a hipermarketben végezhető munka? Ráadásul a hipereket az ág is húzza, hiszen a piaci versenyben árbevételük nem nőtt az elmúlt években, mivel a diszkontok alaposan rájuk vertek.

Nos, néhány - véletlenszerűen kiválasztott - áruháznál alaposan megugrott a munkaerőhiány két hónap alatt, aminek mértéke természetesen viszonylagos, hiszen sokkal több betölthető pozíciót hirdetnek (a pozíció nem minden esetben azonos a felvehető létszámmal, mivel előfordulhat, hogy több alkalmazottat is felvehetnek egy áruházban meghirdetett pozícióra):

 

Tesco

Auchan

Spar

Lidl

Penny

Aldi

Praktiker

Meda M.

Ikea

C&A

augusztus 11.

305

103

91

264

120

206

47

20

9

2

október 15

419

125

86

248

95

178

50

11

8

7

változás

+ 114

+ 22

- 5

- 16

- 25

- 18

+ 3

- 9

- 1

+ 5

forrás: vállalkozások honlapja, pozíciók, melyek nem azonosak a felvehetők létszámával (egy pozícióra több fő is felvehető)

A bérkülönbségek jó nagyok a kereskedelemben, erre is már rámutatott a blokkk.com, ehhez képest érdekes, hogy a legjobban fizető Aldi, vagy Lidl előkelő helyet foglal el a munkaerő keresésben. Természetesen előfordulhat, hogy egy kereskedő új áruházat is nyit, ami megdobhatja a munkaerő igényeit.

Béremelést mindenáron?

A vállalkozások versenyképessége mindenképpen megsínyli a munkaerőhiányt. Ma az rontja a versenyképességet, hogy a hiányzó munkaerő miatt romlik a termelékenység, lassabban halad a munka. Nyilvánvaló, hogy ilyen bérek mellett nem lesz több munkaerő. A béremelés viszont egy ésszerű határon túl már rontja a versenyképességet, hiszen a bér része a költségeknek és így az árnak is. Az aránytalanul magas árat visszadobja a piac.

A menekültek megoldják?

Németországban, persze. De hát ha a menekültek megrohanják a nyugat-európai munkaerő piacot és feltehetően egyik elhelyezkedési célpontjuk a kereskedelem lesz, erős versenyt támasztanak majd a kalandozó kelet-európai munkaerőnek.

Az EU foglalkoztatási szolgálata jelenleg 1 millió 800 ezer állást hirdet a nyugat-európai országokban, ebből 36 ezer eladó. Pénztárost 2.500-at, árufeltöltőt a nyugat-európai kereskedők, több mint kétezret keresnek. Kóstoltatóra nincs igény.

A legnagyobb munkaerő felvevő Németország, ahol eladóból, pénztárosból, árufeltöltőből több mint húszezret keresnek. Ma.

(blokkk.com, 2015. október 15.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.