Samsung: egymillió már okés

A világ legnagyobb e-kereskedelmi vállalata, az Amazon február 25-én nyitotta meg Seattle-ben az Amazon Go Grocery-t. Ugyan korábban is üzemeltek már a vállalat kassza nélküli boltokat, azonban azok sokkal kisebbek.

Az első kasza nélküli boltot még 2018 januárjában nyitotta meg az Amazon, azonban a mostani négyszer nagyobb, mint elődje volt. Korábban főleg az irodai dolgozókra fókuszáltak az üzletekkel, most viszont inkább a környéken lakó helybélieket célozzák.

Az Amazon a tervek szerint a kassza nélküli rendszerrel felveheti a versenyt az olyan vállalatokkal, mint a Kroger vagy az Albersons, amelyek továbbra is vezetik az Egyesült Államok piacát.

A kassza nélküli boltok lényege, hogy a belépéskor az Amazon alkalmazását kell beolvasni, majd ezután meg is kezdődhet a vásárlás. A polcokról levett termékeket kamerák és érzékelők követik, így a vásárlás végeztével csak ki kell sétálni a boltból és a rendszer a költött összeget ráterheli a bankkártyára.

Illusztráció FORRÁS: GETTY IMAGES/DAVID RYDER

A mostani nagyobb üzletnél ez a technológia komoly kihívást jelentett, hiszen sokkal több termék van a kínálatban, köztük olyan partnerek termékei is, mint a Whole Foods, de emellett péksüteményeket, friss húsokat és tengeri halakat is kínálnak. Az Amazon arra is felkészítette a rendszert, hogy kezelni tudja, amikor a vásárlók csak válogatnak a gyümölcsök között, de azt nem teszik be a kosárukba.

Azt a vállalat továbbra sem árulja el, hogy mennyit spórol azon, hogy nem kell kasszásokat fizetni, akiket drága kamera és érzékelőrendszerre cseréltek. Ugyan kasszások nem lesznek, de az Amazon elmondta, hogy néhány tucat asszisztenst így is alkalmazni fognak, akik segítenek a vásárlóknak és feltöltik a készleteket.

(Origo, 2020. február 25.)

Amazon: sok lesz a duma

Új, beszéddel irányítható termékekkel rukkol elő az Amazon.

Az Amazon bejelentett számos új terméket, amelyeket az Alexa hangasszisztensével és a Fire TV szoftverrel láttak el. A 2018-ban bemutatott Fire TV Cube új verzóját a cég, míg számos másik terméket további gyártók készítették el – írja az Origo az CNBC nyomán.

Az e-kereskedelmi óriás kibővíti partnerségét és a Fire TV szoftverrel kapcsolatban számos olyan vállalattal fog össze, amelyek Németországban, Ausztriában és az Egyesült Királyságban árulják majd a termékeket.

A Fire TV Cube új verziója kétszer gyorsabb teljesítményre képes, mint elődje, amit tavaly júliusban mutattak be. A termék lehetővé teszi, hogy a tévét, és az ahhoz kapcsolódó elektronikai eszközöket hangvezérléssel irányítsa a vásárló. Hangvezérléssel lehet irányítani, hogy milyen műsor induljon el a tévén, lejjebb vagy feljebb vegye a hangerőt, vagy átkapcsoljon egy másik csatornára.

Nyolcszor többen használjuk a hangvezérlést a Fire TV-nél, mint más eszközöknél"– nyilatkozta Sandeep Gupta, a Fire TV termékfejlesztési alelnöke.

Az új modell 119,99 dollárba (35 ezer forint) kerülaz USA-ban, és mostantól megvehető Németországban, az Egyesült Királyságban és Japánban is.

Amazon Fire Tv Cube FORRÁS: AMAZON

Az Amazon számos olyan terméket jelentett be, amelyek használják a cég Fire TV, illetve Amazon Alexa szoftvereit.Az Anker – amely a világ egyik vezető töltéstechnikai vállalata – legújabb Nebula hangtechnikai fejlesztése például már támogatja a Fire TV hangvezérelését.

Az Amazon partneri megállapodást kötött a Dixons Carphone telekommunikációs vállalattal, a MediaMarktSaturn saját márkájával, az IMTRON-nal, valamint a Grundig német elektronikai céggel is.

(Origo, 2019. szeptember 6.)

Amazon Prime: nyáron Black Friday

A Black Friday-nál is nagyobb felfordulás lehet.

2019-ben július 15-re és 16-ra esett az amerikai Amazon Prime nap, vagyis az éves leárazás, amely már annyira népszerű, hogy vetekszik a fekete pénteki valamint, a Cyber Monday leárazásokkal is – írja az Origo a Business Insider nyomán.

Szakértők szerint a 2019-es ajánlatok ráadásul jobbak, mint a korábbi leértékelések.

Sőt, a Prime Day-en már 2018-ban az ajánlatok 70 százaléka jobbnak bizonyult, mint a fekete péntekiek.

Illusztráció FORRÁS: AFP/JIM WATSON

Az értékesítés szintén növekszik: az Amazon előrejelzése szerint idén 5,8 milliárd dollár értékben értékesítenek ezen a két napon világszerte – míg 2018-ban a becslések szerint ez az érték 3,9 milliárd dollár volt.

A Profitero felméréséből kiderül, hogy az amerikai Prime előfizetők 76 százaléka vásárol az idei leárazási napokon, tavaly a számuk 63 százalék volt, ráadásul 56 százalékuk idén többet tervez költeni, mint tavaly.

"A Prime Day már nemcsak egy Amazon ünnep, ugyanis a kutatások szerint mintegy 250 kiskereskedő is a forgalom átalakítására készül ebben a két napban"– nyilatkozta Taylor Schreiner, az Adobe Digital Insights vezető elemzője.

A Walmart, a Target és a Best Buy is a fekete péntekihez hasonló ajánlatokkal rukkol elő július közepén. Ráadásul a Prime Day alkalmával a kiskereskedők eladásai is felpörögnek: 2019-ben 79 százalékos növekedést várnak, szemben a tavalyi 60 százalékkal.

(Origo, 2019. július 15.)

Nem bírt a Kínai webbel az Amazon

Ezen elvérzett Kínában az Amazon.

Bezárja kínai székhelyű online boltjait az Amazon, mivel nem tud versenyezni a helyi e-kereskedelem két óriásával, az AliBabával és a JD.com-mal, írja az Index, a Reuters nyomán.

Az Amazon szóvivője április 18-án jelentette be, hogy megszüntetik a piactér szolgáltatásukat a régióban, és többé nem lehet árulni az Amazon.cn címen. A céghez közeli források szerint az Amazon már régóta készült a lépésre.

A cég globális szolgáltatásán keresztül továbbra is lesz lehetőségük a külföldi kereskedőknek Kínában árusítani, csak az országon belül szűnik meg a szolgáltatás. A helyi szolgáltatás megszüntetése nem fog sokaknak fejfájást okozni, ugyanis 2018-ban a helyi e-kereskedelem 82 százalékát a két nagy kínai alapítású rivális, a JD és az AliBaba bonyolította. Ker Cseng, egy kínai e-kereskedelemi tanácsadó cég marketing szakértője szerint az Amazon nem tudott felmutatni semmi olyat, ami vonzóbbá tette volna az országban a helyi alternatíváknál.

(Index, 2019. április 18.)

Megint boltot nyit az Amazon

Az Amazon új élelmiszerboltokat nyit.

Több tucat élelmiszerbolt nyitását tervezi az Amazon, ezzel is szélesítve az élelmiszerpiacon belüli üzletágát - írja a Portfolio, a The Wall Street Journal nyomán. Az élelmiszerboltok a nagyobb amerikai városokban jelenhetnek meg először.

A lapnak nyilatkozó egyik forrás szerint az első élelmiszerboltot az Amazon Los Angelesben nyitná meg, még az idén, de csőben van már két másik üzlethelyiség lefoglalása is, amelyeket jövőre nyitna meg a társaság.

A források szerint az új boltok elkülönülnek majd a cég Whole Foods Market márkájától, de azt még nem lehet tudni, hogy az Amazon nevét viselik-e majd. Minden esetre a piaci pletykák szerint a cég San Franciscóban, Seattle-ben, Chicagóban, Washingtonban és Philadelphiában is tervez élelmiszerboltot nyitni.

Az Amazonnak egyébként több, Amazon Go nevű boltja is van az USA-ban, amelyek azért lehetnek érdekesek, mivel készpénzmentes boltokról van szó, a kijáratnál automatikusan megterhelik a vásárló hitelkártyáját a magához vett árucikkek ellenértékével.

(Portfolio, 2019. március 1.)

Nem bír magával az Amazon

Mindene nőtt az Amazonnak.

Rekordszintre emelkedett az elektronikus kereskedelemmel foglalkozó amerikai Amazon cég nyeresége és forgalma a 2018 utolsó negyedévében, írja a Világgazdaság.

A cég adózott eredménye 3 milliárd dollárra, részvényenként 6 dollárra ugrott a 2018 december végével záródott három hónapban az egy évvel korábbi 1,9 milliárd dollárról, a részvényenként 3,7 dollárról.

Az Amazon negyedéves bevétele 19,7 százalékkal, 72,4 milliárd dollárra nőtt.

Szakértők szerényebb, 5,65 dolláros részvényarányos eredményre és kisebb, 71,9 milliárd dolláros forgalomra számítottak.

Az Amazon 2018-ban 20,1 dollár részvényarányos eredményt ért el a 2017. évi 6,2 dollár után, miközben a bevétele 177,9 milliárd dollárról 232,9 milliárd dollárra emelkedett.

Az Amazon 2019 első negyedévére 56-60 milliárd dollár forgalomra számít, ami kisebb az elemzői várakozások átlagában szereplő 60,8 milliárd dollárnál.

(Világgazdaság, 2019. február 1.)

Most éppen moziban kever az Amazon

Filmszínházláncot is vesz az Amazon. És nyomulna a biztosításpiacon is.

Az e-kereskedelmen túllépve számos új szolgáltatással próbál piacot hódítani az Amazon, írja a Világgazdaság. Amerikában moziláncot vesznek, Angliában a biztosítási piacot célozták meg.

Új területeken próbálkozik az Amazon, amely a saját film- és sorozatgyártó üzletágához mozihálózatot is vásárolna. Az Egyesült Államok legnagyobb, független és külföldi alkotásokat vetítő hálózatát, a Landmark Theaterst szemelték ki maguknak. A több mint félszáz mozikomplexumban 268 vásznon filmeket vetítő Landmark tulajdonosainak nem sürgős az eladás, főként ha azt nézzük, hogy az internet világát filmekkel elárasztó Netflix is a kérők között szerepel a Bloomberg értesülései szerint.

Az Amazon azzal, hogy 2017-ben 13,7 milliárd dollárért megvette a Whole Foods élelmiszer-kiskereskedelmi hálózatot, gyökeret eresztett a fizikai világban is.

Az annak idején online könyváruházként induló cég húsz egységből álló könyvesbolthálózatot is kialakított mára, s most a mozizáshoz kapott kedvet, hogy legyen olyan közösségi tere, ahol az általa gyártott és megvásárolt filmeket be tudja mutatni. A Landmark filmszínházai a luxuskategóriát képviselik, központi fekvésűek, és éttermek, kávézók is csatlakoznak hozzájuk. Egy bökkenő azért még akad: a filmipar vertikális terjeszkedését tiltó 70 éves Paramount-törvényt kell eltörölni, amely eddig a verseny jegyében megtiltotta, hogy filmstúdiók saját mozikat üzemeltessenek. Washington azonban a hónap elején jelezte, hogy kész nyugdíjazni ezt a jogszabályt.

Az Amazon a brit biztosítási piacra is szemet vetett, és saját ár-összehasonlító portál indítását tervezi. A cég már javában tárgyal a biztosítótársaságokkal termékeik terjesztéséről, ami aggodalommal tölti el a piacon jelen lévő nagy közvetítőket. Az Amazon beköltözik a brit otthonokba, s ha kedvező csomagot tud kínálni, akkor a biztosítási piac erőviszonyait is gyökeresen át tudja alakítani – írja a The Guardian. A cég a kiterjesztett gyártói garanciabiztosítás, az Amazon Protect révén már jelen van a brit otthonokban is, és felhasználói oldalról logikus lépés lehet, ha a ház és a vagyontárgyak védelmét is rá bízzák. A siker persze nincs garantálva: a Google például az Egyesült Államokban és a briteknél 2016-ban elindította a pénzügyi szolgáltatásokat összehasonlító portálját, ám egy év múltán a gyér látogatottságra hivatkozva már be is zárta őket.

Európában a szigorú szabályozás és a magas tőkekövetelmények miatt az e-kereskedelmi cégek megfontoltan bővítik kínálatukat pénzügyi szolgáltatásokkal, de egy biztosítási portál üzemeltetése túl nagy kockázatot nem hordoz.

Noha Jeff Bezos Amazon-vezér és Donald Trump elnök közismerten nem esznek egymás tenyeréből, de a kínaiak elleni fellépés összehozta őket. Az amerikai e-kereskedelmi cégek nyomására a külügyminisztérium azt tervezi, hogy megfizetteti a külföldi postavállalatokkal az interneten, döntően a Távol-Keletről rendelt kisebb küldemények kézbesítésének teljes költségét, hogy az ne terhelje az adófizetők pénzéből fenntartott U. S. Postal Service-t. Az olcsóbb kézbesítés miatt versenyelőnyben van a külföldi konkurencia, ami mind Washington, mind az amerikai online boltok szerint fenntarthatatlan. A kormányzat a hazai és a küldő ország vámszerveit a küldemények fokozottabb ellenőrzésére is felszólítja, hogy a csempészetet közös fellépéssel visszaszorítsák.

(Világgazdaság, 2018. augusztus 29.)

Amazon Go: araszolgat tovább

Se eladó, se pénztáros, mégis bolt.

2018 júliusában hónapban jelentették be, hogy ősszel megnyílik az amerikai cég második eladómentes boltja, ám a megnyitót inkább előrehozták. Hasonló, eladó- és kasszamentes üzletek megnyitása várható Los Angelesben, San Franciscóban és Chicagóban is.

Az első üzlettől eltérően ez a bolt kisebb, nincs benne konyha, és nem árul szeszesitalokat sem.

Irodai dolgozók számára állították össze a kínálatot,így elsősorban olyan termékek kaphatóak, mint a kész pékáru, az előrecsomagolt ételek, vagy az Amazon saját ételcsaládja, a Blue Apron.

Ráadásul az üzlet csak hétköznap tart nyitva, reggel héttől este hét óráig várja a vásárlókat.

2018 januárjában nyitotta meg az első boltját az Amazon Go, ahol a vásárlóknak elég bejelentkezni egy telefonos applikációval, és máris nyomon követi a többkamerás rendszer a vásárlásokat, majd kiszámlázza, és kártyájukról levonja azokat a termékeket, amik a kosárba kerültek, így nem kell a pénztárnál bajlódni, csupán kisétálni.

(Origo, 2018. augusztus 28.)

Nagyon behúzta az Amazon

Hónapok kérdése is lehet és az Amazoné lesz az amerikai e-kereskedelem fele. Közel 260 milliárd. Dollár persze.

Megdöbbentő tanulmányt közölt az amerikai eMarketer. Eszerint az Amazon 2018 végére 49 százalékra növelheti a 2017-es 44 százalékos részesedését az amerikai netes kereskedelemben, írja az Index. Összehasonlításképpen: a második eBay-nek 7 százaléka sem lesz.

Harminc százalékkal nőhet a piacvezető amerikai e-kereskedő, az Amazon amerikai forgalma 2018-ban - számolt be a CNBC az eMarketer piackutató cég tanulmányáról. Pedig a cég már most sem kicsi. Ha azonban a jelenlegi 44 százalékos amerikai tortaszelet valóban 49 százalékra emelkedik, akkor az amúgy már globálisan értékesítő cég csak az Egyesült Államokban 258 milliárd dolláros árbevételt érhet el.

A többiek viszont nem bírják ezt a növekedési ütemet. Az eMarketer szerint a várható 2018 végi piaci részesedések szerint a 49 százalékos részesedéssel vezető Amazon után éles a szakadék, az eBay 6,6 százalékkal, az Apple 3,9 százalékkal ért fel még a dobogóra.

Jelentősebb online értékesítő még az elsősorban fizikai üzleteiről ismert kiskereskedelmi lánc, a Walmart 3,7 százalékkal. A lista további cégei így a Home Depot, a Best Buy, a QVC csoport, a Macy, a Costco és a Wayfair itthon már kevésbé ismertek, és részesedésük már csak éppen 1 százalék feletti.

Miközben az egykori indulás miatt ma is sokan internetes könyvkereskedőként ismerik az Amazont, valójában a zene, videó, könyv üzletág már csak a bevételeinek a 12 százalékáét adja.

SOKKAL MEGHATÁROZÓBB A SZÁMÍTÓGÉPEK ÉS MÁS ELEKTRONIKAI CIKKEK ELADÁSA, AMELY AZ ÉRTÉKESÍTÉS MINTEGY 25,5 SZÁZALÉKÁT TESZI KI és gyorsan fejlődik a ruházati cikkek és kiegészítők eladása is, amely várhatóan 2018-ban 15 százalékot ad a cég forgalmából.

(Index, 2018. július 14., fotó: Simon Dawson/Bloomberg / Getty Images Hungary)

Nem estek hasra az Amazontól a német vásárlók

Az online élelmiszer vásárlások nem ugrottak meg olyan nagyon Németországban, pedig azt várták.

2017-ben indította el élelmiszer házhozszállítási szolgáltatását Németországban az Amazon. A német kereskedők ekkor, 2017 májusában attól tartottak, hogy ez forradalmasítja az élelmiszer-kereskedelmet, és érezhető visszaesést eredményez a hagyományos üzleteik forgalmában. Ez azonban nem következett be.

A GfK felmérése szerint ugyan növekedett az online rendelt élelmiszerek forgalma, a bővülés azonban elmaradt az e-kereskedelem többi szegmensének növekedési ütemétől. Az NTV írása szerint gyümölcsből, húsból, vagy éppen fogkrémből 16 százalékkal nagyobb értékben rendeltek 2018 első negyedévében az előző év hasonló időszakához képest a német vásárlók a neten. Ez a szám azonban eltörpül például az Amazon könyvkereskedelmi üzletágától, ahol ugyanebben az időszakban több mint 100 százalékkal növekedett a forgalom. (blokkk.com: az a 16% nem kevés.)

Az, hogy az Amazonnak nem jött be az élelmiszer házhosszállítás, jól mutatja, hogy az egész német e-kereskedelemben a forgalom kevesebb mint két százaléka származik a napi fogyasztási cikkekből (FMCG).

A GfK szerint az online élelmiszeráruházak célközönsége a városi lakosság. Nekik azonban sokkal egyszerűbb leugrani a környék valamelyik kis boltjába. Életszerűtlen, hogy valaki hazamegy a munkából, majd leül a számítógép elé és átpörgeti a webáruházak élelmiszerlistáját. Ezt követően vár négy órát, hogy kiszállítsák az árut, és közben nem mehet el otthonról. A GfK felmérése szerint a többség inkább leugrik a sarki boltba és néhány perc alatt elvégzi a bevásárlást.

Az Amazon most még nem szállít vidékre, mivel a nagy távolságok miatt nem éri meg a kiszállítás. Nagy kérdés, hogy mit hoz a jövő. A Nielsen 2017 év végén azt jósolta, hogy az élelmiszerek online forgalma öt éven belül túlszárnyalhatja a hagyományos bolti kereskedelmet. Annak ellenére optimista a piackutató cég, hogy az internetes költések mértékét tekintve az FMCG termékek online forgalma még mindig hagyományosan elmarad az olyan kategóriák mögött, mint az elektronikai eszközök, könyvek, vagy az utazás.

A teljes FMCG szektor kiskereskedelmi eladásának növekedése jelenleg csak évi négy százalék körül mozog világszinten, miközben az e-kereskedelem éves növekedési üteme ebben a szektorban 20 százalék. Élelmiszert ugyanakkor továbbra sem vásárolnak szívesen a neten az emberek, mert sokan kételkednek az áruk frissességében. Emellett a fogyasztók részéről erős az aggály, hogy az online vásárolt termékek minősége nem olyan, mint a boltban kaphatóké.

Nincs lehetőség az árut megfogni, megszagolni, vagy egyszerűen csak ránézni, hogy mennyire friss a gyümölcs, vagy a hús. Míg a neten rendelt műszaki és egyéb cikkeket átvételi pontokra irányíthatják, vagy a munkahelyük címére küldetik ki, az élelmiszert otthonra rendelik a vevők. A rendelést követően pedig nem hagyhatják el a lakást, hiszen a kiszállítási idő kettő-négy óra között mozog, vagyis amíg megérkezik a szállítmány, otthon kell maradniuk.

(G7, 2018. május 25.)

Most a földön támad az Amazon

Az Amazon a felvásárolt Whole Foods áruházaiban brutális akciókat és hűségprogramot hirdetett meg.

Ez tovább élesítheti az Egyesült Államokban a versenyt az FMCG (Fast Moving Consumer Goods) piacon, írja a Világgazdaság.

Durva nyomulásba kezdett az amerikai élelmiszeriparban az Amazon, miután a felvásárolt Whole Foods május 17-én bejelentette hűségprogramját. Az elektronikus kereskedelemben érdekelt gigacég még 2017-ben 13,7 milliárd dollárt (mintegy 3.500 milliárd forint) fizetett azért, hogy a Whole Foodson keresztül betegye a lábát az Amerikai Egyesült Államok élelmiszer-kiskereskedelmi piacára.

A versenytársak rögtön azzal számoltak, hogy a tranzakció további rivalizást hoz majd a már eleve is brutális élelmiszeripari árversenyben, mert az Amazon az online kiskereskedelemben mutatott agresszív térhódítását folytathatja a számára új ágazatban is. Az Amazon ugyanis már eddig is bebizonyította, nem riad vissza attól, hogy a piaci részesedés szélesítése érdekében alacsonyabb árakat vezessen be, ezzel önként lemondva a profitja egy részéről.

Ez a várakozás igazolódott be tegnap, amikor a Whole Foods több száz termékre vonatkozó 10 százalékos akciót hirdetett meg az Amazon Prime előfizetői között. Ezenkívül bizonyos feltételek mellett a házhoz szállítás is ingyenes lesz ennél az ügyfélkörnél. A hűségprogram Floridában indul el, de nyárra országosan is kiterjesztenék.

Az Amazon új stratégiája a szakértők szerint erős turbulenciát okoz majd a 800 milliárd dollárra taksált amerikai élelmiszeriparban.

A lépés főképp a szektort eddig uraló két óriásnak, a Wal-Martnak és a Krogernek fájhat, de az amerikai üzleteiket is fejlesztő német diszkontláncok – mint az Aldi és a Lidl – sem örülhetnek Jeff Bezos Amazon-főnök diktálta terjeszkedésnek. A most bejelentett akciók mintegy 8 millió vásárlót érhetnek el.

A Whole Foods 463 üzlettel rendelkezik az Egyesült Államokban, ez körülbelül 1 százalékos piaci részesedést hoz számára a kiskereskedelemben. Innen nézve nincs miért izgulniuk a nagyoknak, csakhogy az Amazon felvásárlása óta a Whole Foods növekedési pályára állt.

(Világgazdaság, 2018. május 17.)

Nem cuccol már Magyarországra ingyen az Amazon

Feltehetően nincs akkora forgalom, hogy megérje. Vagy éppen fordítva: beetetés megtörtént, lehet pumpolni a kedves vásárlót.

Még 2016 novemberében röppent fel a hír, hogy végre Magyarországra is ingyen szállít az Amazon a német, ".de" végződésű oldaláról, ha 39 euró feletti összegben rendelünk, írja az Index. Magyarország mellett Szlovákiából, Csehországból, Dániából és Finnországból is hasonló feltételekkel lehetett rendelni.

Egészen eddig, ugyanis mindenféle bejelentés nélkül az Amazon eltávolította a listáról Magyarországot és Szlovákiát, a többi ország viszont még ott van a felsorolásban a szállítás részleteit taglaló oldalukon. A rendeléseknél hiába jelzik ki bizonyos termékek, hogy ingyenesen házhoz szállítják őket, a vásárlásnál rátesznek egy minimum 3,99 eurós szállítási költséget. Hogy egész pontosan mióta nem lehet, azt nem tudni.

Az Amazon.de oldalról a már említett országok mellett még ide szállítanak ingyen: Németország, Ausztria, Svájc, Belgium, Liechtensetein, Luxembourg, Hollandia, Svédország, Lengyelország.

(Index, 2018. április 27.)

Kétszeres nyereséget zsebelt be az Amazon

Megduplázta negyedéves nyereségét az elektronikus kiskereskedelemmel foglalkozó Amazon. ₪₪₪

És erős eredményeket jósolt a következő negyedévre is, írja a Világgazdaság, az MTI nyomán.

A seattle-i központú cég nettó árbevétele éves összehasonlításban 43 százalékkal, 51 milliárd dollárra nőtt, 2018 első negyedévében. A nettó nyereség 1,6 milliárd dollárt tett ki, ami több mint kétszerese az egy évvel korábbi 724 millió dollárnak. Az egy részvényre jutó nyereség 3,27 dollárra nőtt, míg egy évvel korábban 1,48 dollárra rúgott. Elemzők 50 milliárd dolláros forgalom mellett 1,26 dolláros részvényenkénti nyereségre számítottak.

A cég vezetése arra számít, hogy a második negyedév is erős lesz, így 51-54 milliárd dolláros bevétel mellett 1,1-1,9 milliárd dollár lehet a működési eredménye.

2017 második negyedévében az Amazon nettó árbevétele 38 milliárd dollár volt, működési eredménye pedig 628 millió dollárt tett ki.

A New York-i tőzsde zárása után a közzétett gyorsjelentést díjazták a befektetők, azonnal 7 százalékos pluszba ugrott az árfolyam az elektronikus kereskedésben.

(Világgazdaság, 2018. április 27.)

Trump nyakon vágta az Amazont

Veszített is 53 milliárd dollárt értékéből.

Donald Trump nekiment az Amazonnak, nagyon meg szeretné adóztatni az internetes óriást, írja az Index a Bloomberg.com nyomán. Ennek hatására a cég 53 milliárd dollárt veszített az értékéből.

A probléma lényege az, hogy az Amazon a nagysága és az online jelenléte miatt elég jól el tudja dugni a befolyó pénzeket. Eközben pedig egyre inkább dominánssá válik a piacon, amit a hagyományos bolthálózatokkal működő kiskereskedelmi vállalatok szívnak meg. Utóbbiak ráadásul rendesen adóznak, bevétel nélkül pedig embereket kell elküldeniük, vagyis a gondjaik gazdasági és politikai szempontból is rossz Trumpnak.

Egyelőre nem tudni, az elnök hogyan viszi véghez a tervét, az azonban beszédes, hogy egy puszta fenyegetőzés 7,4 százalékkal csökkentette az Amazon részvényeinek az árát, vagyis a cég értéke 53 milliárd dollárral csökkent szerdán.

(Index, 2018. március 28.)

Amazon Go: se munkaerő, se munkaerőhiány

Ebben a boltban se eladó, se pénztáros. Csak menj be és gyere ki, közben persze vásárolj.

Öt évvel ezelőtt kezdtek el egy projekt keretében azon ötletelni az Amazonnál, hogyan lehetne felszámolni a sorban állást az üzletekben. A cégnél ugyanis arra jutottak, hogy a hagyományos, fizikai térben zajló bevásárlást úgysem lehet teljesen visszaszorítani majd, és míg a hétköznapi bevásárlás élményeit jelentős részben sikerült mára javítani, a sorbaállást még mindenki utálja, írja a 444.hu.

Ebből a projektből nőtt ki az Amazon Go, olyan üzletek, melyekben a vásárlókat több száz kamera követi. Közben egy algoritmus folyamatosan minden mozdulatukat elemzi és értékeli, majd ez alapján állítja össze távozásukkor a számlát. A lényeg, hogy a vásárló bemegy a boltba, kedvére vásárolgat, majd kisétál, eddig azonban az algoritmus pontosan tudni fogja, hogy mit vett benn és ki is számlázza azt.

A boltokat 2016 decembere óta tesztelik, és 2018. január 22-től megy az első élesben. Az első ilyen üzlet az Amazon főhadiszállásának földszintjén, Seattle városában lesz. A hirdetési kampány már megindult, a fő üzenet pedig, hogy a vevő innen egyszerűen csak kisétálhat, nem kell sorba állni, vagy a fizetéssel bajlódni.

Hajdanán sokáig úgy nézett ki, hogy mára a világ egyik legnagyobb kereskedelmi cégév váló Amazon csak a könyvesbolt piacra akar betörni offline boltokkal, de az utóbbi időben komoly változások történtek e téren: 2017-ben például felvásárolták 13,7 milliárd dollárért a Whole Foods láncot, nagyon komoly hagyományos infrastruktúra szert téve így az Egyesült Államokban.

Az első Amazon Go bolt elvileg már 2017 tavaszán megnyílt volna, de végül nem voltak elégedettek a teszteredményekkel, ami jelzi azt is, hogy meglehetősen bonyolult technológiát kell alkalmazni egy kassza nélküli bolthoz.

A technológia kulcsa egy gépi tanulásos algoritmus, ami képes a több száz kamerával felvett anyagból szinkronizálni, hogy melyik vevő miket vásárol. Ami az igazán nagy kihívás, hogy a rendszer nem hibázhat, hiszen ez alapján születik majd meg a fizetendő számla. Sokat számít az is, hogy hányan vannak egy boltban: képzeljünk egy tömött szupermarketet, ahol a vásárlók tömege sorra emel le meg tesz vissza dolgokat a polcokról. Ezt hiba nélkül feldolgozni komoly technológiai kihívás. A fejlesztők úgy érzik, mostanra sikerült belőni eléggé a technológiát ahhoz, hogy megnyithassák az üzletet.

Azt egyelőre nem tudni, hogy az Amazon mikor fog további Go üzleteket nyitni, most a seattle-i üzlet működését akarják megfigyelni.

Az amerikai kiskereskedelmi szektor más szereplői is hasonló projekteken dolgoznak, a Kroger például szintén 2018-ban nyithatja meg első kassza nélküli boltjait. De zajlik ilyen kísérletezés a Walmart több üzletében is: a vásárlók 100 üzletben hamarosan okostelefonnal vásárolhatnak már a boltban, bent kifizetve mindent, kifelé menet pedig csak majd a telefonjukon lévő igazolást kell bemutatniuk a megmaradt alkalmazottak egyikének.

(444.hu, 2018. január 21.)

Nagyot tenyerelt az Amazon és Jeff Bezos

Jeff Bezos Amazon tulajdonos a világ leggazdagabbja. Az Amazon öles léptekkel nyomul, 5 milliárd darab terméket adott el 2017-ben.

A világ leggazdagabb embereként zárta a 2017-es évet Jeff Bezos, az Amazon tulajdonosa. Most kiderült az is, hogy milyen őrült mennyiségű rendelés érkezik csak az Amazon Prime szolgáltatáson keresztül. A legnépszerűbb termékek között van egy igen meglepő is, írja az Origo.

Az Amazon 2017-ben folytatta a világ online piacának meghódítását, óriási méreteket ölt térnyerése.

Kiderült egyebek mellett, hogy az Amazon Prime szolgáltatáson keresztül az Amazon

- 5 milliárd terméket értékesített,

- 100 millió terméket vitt ki ingyen, valamint

- az USA irányítószámainak kétharmadára szállított legalább egy terméket.

Pontosan mennyi előfizetője van az Amazon Prime-nak, azt üzleti titokként kezeli a cég, de ipari becslések szerint 90 millióan lehetnek – írja a Quartz.

A siker meglátszik a cég részvényein is, ugyanis egy év alatta 753 dolláros árfolyamról az Amazon-részvények 1.190 dollárra emelkedtek.Ez 58 százalékos növekedés. Mondani sem kell, hogy ez igencsak jótékony hatással van az igazgató, Jeff Bezos vagyonára, aki a Forbes listája szerint a világ leggazdagabb embereként zárta 2017-et.

A cég közölte azt is, hogy a legnépszerűbb termékeik: a Fire Stick (tévéokosító kütyü), az Echo Dot, a kábelek és a banán. Emellett az Amazon Prime videón összesen 17 millió ember nézett NFL-meccseket csütörtökönként, de népszerűek voltak a cég saját márkás ruhái is. Óriási bevételt jelentett továbbá, hogy 5 millióan rendeltek játékot a Twitch nevű videójáték-streamelő szolgáltatáson keresztül.

Az Amazon nem fogja vissza magát 2018-ban sem, és a cég azzal számol, hogy még több márka és szolgáltató csatlakozik a hálózathoz.

(Origo, 2018. január 3., fotó: AFP/Philiooe Huguen)

Nekiesett az Amazon a Google-nak

A Google és az Amazon összeveszett a YouTube-on.

A Google és az Amazon harca új szintre lépett és ennek az ügyfelek lehetnek a legnagyobb vesztesei. A vitát az váltotta ki, hogy a két cég nem tudott megállapodni az egyik legnépszerűbb oldal, a Youtube közös használatának a feltételeiben. A Google tulajdonában álló videómegosztó portál eddig elérhető volt a Google Home, valamint az Amazon Echo berendezésein is, de ez most változik, számol be a fejleményekről az Origo.

A Google és az Amazon közötti tárgyalások nem zökkenőmentesek. A két cég ugyanis nem tudott dűlőre jutni abban, hogy milyen feltételek mellett használhatják egymás szolgáltatásait a Google Home, valamint az Amazon Echo berendezéseken.

A vita már odáig fajult, hogy a Google nemes egyszerűséggel megzsarolta az Amazont, hogy ha nem teszik elérhetővé és használhatóvá az Echo berendezésükön a Chromecastot és más Google szolgáltatást, akkor blokkolni fogják az Amazon révén forgalmazott készülékeken a Youtube hozzáférést.

És úgy tűnik, nem beszélt a levegőbe a Google, mert a jövőben nem lesz többet elérhető az Amazon platformjain a Youtube videómegosztó oldal.

Az Amazon szerint a Google nem túl elegáns módszert alkalmaz, amikor elérhetetlenné teszi a riválisainak a cég tulajdonában lévő népszerű honlapokat. A Fire TV újév napján veszíti el a hozzáférését az oldalhoz, az Echo Showról pedig már blokkolták a Youtube-ot.

Mi micsoda is akkor

A Fire TV az Amazonnál gyártott digitális médialejátszó, mely a televízióhoz csatlakoztatva különböző internetes szolgáltatásokat tesz elérhetővé és streamelhetővé. A Google Chromecast hasonló elven működik. Mindkét platformon rengeteg alkalmazás érhető el (Netflix, Youtube, Hulu, Twitch, Spotify), azonban a Google és az Amazon most elkezdték levenni a saját tulajdonukban lévő applikációkat a vetélytárs felületéről.

A Google Home és az Amazon Echo olyan okoshangfalak, amelyek beépített mikrofon segítségével a felhasználó utasításait hajtják végre. Elindítják az alkalmazásokat, bekapcsolják a televíziót, dalokat tudnak lejásztani, valamint híreket felolvasni, de szinkronizálhatóak a lakásban található többi okoseszközzel is. A cégek könnyen megnehezíthetik egymás életét, ha nem teszik kompatibilissé a legnépszerűbb berendezéseiket ezekkel az eszközökkel.

Mindkét cég egyébként nagy erőkkel nyomul az okoskészülékek piacán. A Google Chromecast-nak jelenleg 37 millió felhasználója van, az Amazon Fire TV-nek pedig 36 millió.

A Google számára azonban óriási előny, hogy saját anyavállalata, vagyis az Alphabet tulajdonában van a Youtube, amely a videónézők 95 százalékát az oldalán tudhatja az eMarketer adatai szerint, de hozzáteszik, hogy az emberek többsége egynél több videómegosztót használ a hétköznapokban.

2017-ben már egyszer egymásnak feszült a két cég a Youtube miat. Akkor a Google azzal vádolta az Amazont, hogy az alkalmazás rosszul működik az Echo TV felületen és gyenge minőséget nyújt a felhasználóknak. Ez még szeptemberben történt, majd a Google letiltotta a Youtube alkalmazást, de böngészőről (Google Chromecast, forrás: AFP/Justin Sullivan)

még mindig megtekinthető volt az oldal. Most viszont ezt az opciót is letiltja a keresőcég.

A két társaság az online kereskedelemben is nagy versenytársai egymásnak. Az eMarketer szerint az Amazon uralja az amerikai online kereskedelem majdnem felét, 44 százalékos piaci részesedéssel, és ezért komoly veszélynek vannak kitéve a Google termékei. Egy példa a durva megoldásokra: a Youtube vita nyomán az Amazon például egyszerűen abbahagyta a Googlenál gyártott Nest forgalmazását, amely az otthoni okoskészülékek szinkronizálását segíti elsősorban.

(Origo, 2017. december 6.)

Kegyetlen árharccal nyitott az Amazon

De nem a weben: 30-40 százalékkal csökkentette az élelmiszerek árát a frissen vett boltjaiban.

Az Amazon, a világ legnagyobb webáruháza, miután hivatalosan is átvette a tulajdonába került élelmiszerlánc, a Whole Foods Market irányítását, 30-40%-kal csökkentette az élelmiszerek árát, írja az Index.

A Whole Foods 13,7 milliárdos felvásárlása elég komolyan felforgatta a 800 milliárdos amerikai piacot, és a leárazás a Bloomberg szerint arra utal, hogy az Amazon komolyan veszi a versenytársai megszorongatására vonatkozó tervét. Az agresszív árcsökkentés azért is kíméletlen piaci húzás, mert a Whole Foods eddig alapvetően drágább árukkal volt jelen a piacon.

Az Amazonnak kemény versenyre kell készülnie, ugyanis az egyik legnagyobb versenytársa, a Wal-Mart az elmúlt időszakban több milliárd dollárt költött a termékpalettájának bővítésére és árcsökkentésre. Szintén sokat költöttek az előrendelt vásárlás kialakítására, aminek az a lényege, hogy a boltban már csak a kívánt termékekért kell menni, helyben nem kell foglalkozni a válogatással. A fejlesztések a cég eredményein is látszanak, az eladásaik az elmúlt negyedévben ötéves rekordot döntöttek.

Közben viszont a Costco is komoly konkurenciát jelenthet, ami a Whole Foodsnál 30 százalékkal olcsóbban ad egy csomó organikus terméket.

Mezei csapást mér az Amazon

Az Amazon, a világ legnagyobb online áruháza hagyományos boltokat nyit. Élelmiszerben és könyvben tapos.

Az Amazon nemcsak a könyv, hanem az élelmiszer kiskereskedelemben is beteszi a lábát az offline piacra, írja az Index. A jelenség hátterében egyszerűen az áll, hogy az Amazon az online tudást és eszközöket átülteti a hagyományos boltba.

Kevés hír rázza úgy meg a piacokat, mint az Amazon bejelentése, amely szerint 13 milliárd dollárért megvásárolja a Whole Foods nevű amerikai élelmiszer láncot, és 2017 őszétől saját márkás off-line könyesbolt hálózatot is indít Amazon Books néven. Egyébként 2017 augusztus közepe táján 16 milliárd dollár kötvény kibocsájtását indította el az Amazon, de 47 milliárdot jegyeztek a befektetők.

A piacon közepes méretűnek tekinthető lánc tulajdonosváltása a tőzsdén több százalékpontos esésbe kergette az amerikai élelmiszerpiac olyan gigászait, mint a WallMart, vagy a Target, és néhány órára a világ leggazdagabb emberévé tette Jeff Bezost, az Amazon alapítóját, elnökét, és 17 százalékos tulajdonosát.

Az Amazon annak ellenére szárnyal, hogy árbevétele ugyan dinamikusan nőtt, de eredménye és profittermelő képessége jelentősen (a legutóbbi negyedévben például 77 százalékkal) csökkent az elmúlt évekhez képest. Tény az, hogy amikor az Amazon beteszi a lábát a fizikai piacra, olyan váratlan húzás, amelyre korábban senki nem gondolt.

A világ kiskereskedelmi piacán a legszembeötlőbb változás, hogy az utóbbi időben mindenki az online térnyeréséről beszél, és azt találgatja, hogy ki és milyen eszközökkel tud meghatározó szerephez jutni itt. A KPMG becslése szerint Amerikában 2017-ben 8.500 kiskereskedelmi egység (bolt, szuper-, avagy hipermarket) zár be végleg az online kereskedelem térnyerése miatt. Aki marad, az jobbára azon töri a fejét, hogy milyen online megoldásokat honosítson meg az üzleteiben annak érdekében, hogy maga is sikerrel kapaszkodjon fel az online vonatra.

A megoldások tárháza végtelen, de nagyon sok a kudarcos kísérlet, és nemcsak Amerikában, de Európában is. Az egyik irány a fizetési rendszerek egyszerűsítése, és a pénztárak körüli sorban állás megszüntetése, hiszen ez a fogyasztók egyik legnagyobb problémája. A Wallmart saját mobilfizetési megoldással kísérletezik, és erre van már példa a hazai piacon is.

A másik fő csapásirány az online rendelés, és a csomagok házhoz szállítása, vagy átadása a boltban, valamilyen erre szakosodott hálózaton keresztül. Ebben idehaza a Tesco játszik úttörő szerepet, de ma már beállt mögé az Auchan is, egyelőre mindketten veszteségesen. A veszteséget mindkét cég tudatosan vállalja, annak érdekében, hogy megtartsák piacvezető szerepüket a jövőben is. Azt azonban biztosan tudják, hogy a kiszállítás csak akkor válhat nyereségessé, ha hatalmas beruházással létrehoznak egy olyan teljesen robotizált logisztikai központot, ahol a megrendelt csomagokat emberi közreműködés nélkül állítják össze, ahogy történik az Amazon telephelyén.

Nemcsak a magyar kiskereskedelmi láncok esetében veszteséges azonban az online piacra történő betörés, számos kudarcot látni a fejlett országokban is. Ennek alapvető oka, hogy a hagyományos szereplők nem a teljes rendszerük átalakításán dolgoznak, hanem kísérletezgetnek: egy-egy szegmensben, árucsoportban, vagy kisebb földrajzi egységben térnek át az online kereskedelemre, vagy kiegészítő tevékenységként kezelik azt. Nem is nagyon tehetnek mást: logisztikai rendszerük, beszállítói hálózatuk, informatikai rendszereik, és forgalmuk is a hagyományos rendszereken alapul. Ilyen körülmények között a vezetés ragaszkodik ahhoz, amihez ért, és amiből a bevétel zöme is származik, azaz a hagyományos kereskedelemhez, és ebből a pozícióból szemléli az online világot is.

Kergetni kell a vásárlót a kegyeiért

Ma már mást vár el a vásárló, mint régen. A vásárló azt akarja, hogy néhány gombnyomással mindent elintézhessen, akár a visszaküldést is, úgy, hogy a küldésről szóló értesítéssel egy időben elindul felé a nagyobb, kisebb, avagy egyszerűen csak kényelmesebb cipő, legrosszabb esetben a cipő ellenértéke.

A hagyományos kereskedelem nem érti, hogy mire van szüksége, és hogyan is képzeli a vásárlást az interneten szocializálódott generáció, azaz az 1985 után születettek tábora, holott hamarosan ők lesznek a legfontosabb vevőcsoport a világon. Éppen ezért nem csoda, hogy az egész offline szektor attól retteg, hogy az Amazon a Whole Foods-zal most tényleg megmutatja, hogy hogyan lehet megteremteni az átjárást a két csatorna között vásárlóbarát módon, és ezzel tetemes versenyelőnyre tehet szert.

Az Amazon tranzakciója láttán azonban nemcsak az offline nagyágyúi érzik magukon a nyomást, hanem az olyan online óriások is, mint a Facebook, a Google, az Apple, vagy az Alibaba. Ezek a cégek folyamatosan arra törekednek, hogy olyan vonzó, szolgáltatásokkal teli felületet hozzanak létre, amelyről a felhasználónak nem kell kilépnie ahhoz, hogy elvégezze bevásárlásait és egyéb ügyeit. Egy ilyen felület aranyat ér, hiszen hihetetlenül sok tranzakció fut át rajta, amiért pici, de tömegében összességében nagyon nagy díjat számolhatnak fel a kereskedőknek és szolgáltatóknak, és amiben a keletkezett adattömeg hasznosításával soha nem látott marketing eszközhöz juthatnak.

Nagy felfordulás jön a hagyományos boltban

Ebben a versenyben pillanatnyilag talán az Alibaba jár legelöl a Wechattel, ami rengeteg szolgáltatást és a hozzájuk kapcsolódó appokat is integrálja. Nehéz eldöntetni, hogy mi áll a WeChat sikere mögött, ez, vagy a Kínában nagyon népszerű Hold to Talk (lényegében Walkie Talkie) szolgáltatás. Az azonban biztos, hogy a programtól a Facebook is tart, és ezért fejleszti a Messenger 2.0-t.

De mire lehet képes az Amazon egy élelmiszer kiskereskedelmi lánc megvásárlásával, amitől mindenki megijed? Nem tudni még pontosan, de bizonyos irányok azért sejthetők. Az már látható, hogy mit gondol az Amazon a bolti vásárlásról. Bemegyünk, telepakoljuk a táskánkat cuccokkal, aztán megállás nélkül kisétálunk, a bolt pedig levonja a számlánkról az áruk ellenértékét. Ezt az teszi lehetővé, hogy a boltba lépés pillanatában tudják, kik vagyunk, és folyamatosan követik, hogy mit teszünk a kosarunkba.

A vásárlás azonban korántsem olyan egyszerű. A vásárló adott esetben nem egyedül lép a boltba, hanem egy baráttal, vagy néhány gyerekekkel. Bizonyos termékeket elveszünk, majd később lerakunk, visszaviszünk, nem annyit veszünk, amennyit eredetileg akartunk, és akkor a kosárba mindenfélét bepakoló, kivevő gyerekekről még nem is beszéltünk. Ezeknek a folyamatoknak a követése sok fejlesztést igényel még, de nyilván nem lehetetlen. A kérdés az, mit lehet vele nyerni? Vajon visszatérnek, vagy legalább megmaradnak a vevők egyhagyományos áruháznál, ha ilyen tulajdonságokkal rendelkezik?

A felvázolt intelligens rendszert nyilván számos egyéb fogyasztóbarát tulajdonsággal lehet felruházni. Lézer irányítja a figyelmet arra, amit rendszeresen szoktunk vásárolni, hang figyelmeztet a nagyobb kiszerelésen elérhető kedvezményre, sőt esetleg eleve kedvezményes ár jelenik meg egy olyan terméken, amely előtt elhaladunk. Még így sem biztos a siker, de egy ilyen helyen tett önkéntelen mozdulataink, hezitálásaink, vagy éppen határozott érdektelenségünk olyan információkat adhatnak egy intelligens rendszernek, amelyeket más formában kitűnően hasznosítani tud.

Az Amazon szárnyalása mindezek fényében leginkább annak szól, hogy a cég határozott lépésekkel megy előre egy egyébként több tekintetben elbizonytalanodott szolgáltatói világban. Úgy néz ki, tudja, mit kíván tenni ott, ahol mindenki keresi a víziókat, próbálja meghatározni, mi az a technológia, és mi az a vásárlóélmény, amit a vásárlók örömmel használnának, és ami a legjobban kielégíti az igényeiket, ugyanakkor nemcsak az irdatlan fejlesztési költséget, de a cég növekedésének lehetőségét is magában hordozza.

(Index, 2017. augusztus 4., frissítés: Origo, 2017. augusztus 18.)

Az Amazon 25%-ot dobott rá

Továbbra is elképesztő ütemben nő a világ legnagyobb online kiskereskedelmi cége. De vannak költségei is.

Az Amazon bevétele 2017 második negyedévében 25 százalékkal 38 milliárd dollárra emelkedett, ezen belül az előfizetéses szolgáltatásokból (pl. Amazon Prime) származó bevételek 51 százalékkal 2,2 milliárd dollárra bővültek, írja a Portfolio. Az Amazon bevételeinek közel 60 százaléka Észak-Amerikából származik, 30 százalék pedig más viszonylatokból, a fennmaradó 10 százalék pedig már a különféle webes szolgáltatásokból.

Az eredménysoron azonban már nem ennyire rózsás a kép, az úgynevezett operatív profit 51 százalékkal 628 millió dollárra, a nettó profit pedig 77 százalékkal 197 millió dollárra zuhant. A profit meredek esését részben az magyarázza, hogy a cég továbbra is elképesztő összeget költ arra, hogy új piacokra törjön be. A negyedévben a működési költségek 28 százalékkal 37 milliárd dollárra ugrottak.

A harmadik negyedévre a cég azzal számol, hogy a bevételek 20-28 százalékkal 39-42 milliárd dollár közötti értékre emelkedhetnek, az operatív profit tág határok között a 400 millió dolláros veszteség és a 300 millió dollár nyereség között lehet, miközben egy évvel korábban 575 millió dollár volt az operatív profit.

A befektetők nem örültek annak, hogy az Amazon profitja jóval alacsonyabb lett, mint az előrejelzések, ráadásul a cég a harmadik negyedévre is jóval alacsonyabb profitot jelzett előre, mint az elemzők.

A piaczárást követő kereskedésben 3 százalékot esett is az Amazon árfolyama, ami egyébként azt is jelentette, hogy újra Bill Gates a világ leggazdagabb embere, Jeff Bezos, az Amazon vezérigazgatója pedig csak néhány óráig vezette a világ leggazdagabb embereinek a listáját.

(Portfolio, 2017. július 28.)

Visszafelé pörög az Amazon

Könyv után bútort és háztartási gépeket árul majd az Amazon. Hagyományos boltban.

Az Amazon azt fontolgatja, hogy bútorokat, lakberendezési termékeket és háztartási gépeket fog árulni, olyanokat, amelyeket korábban az internetről rendeltek a vásárlók. Az Amazon azonban hagyományos üzletet tervez nyitni, ha igazak a New York Times értesülései, számolt be a Napi.hu az elképzelésekről.

Az üzletekben természetesen a maguk fizikai valóságában lehetne megtekinteni a termékeket, azonban ráadásként vagy a kiterjesztett valóság, vagy a virtuális valóság módszerével arra is lehetőség nyílna, hogy a vásárlók megnézzék, hogyan mutatna a választott áru az otthonukban.

Az Amazon kiterjeszti csápjait a hagyományos boltok irányába, hiszen könyvesboltjai mellett olyan élelmiszerüzletekkel (Amazon Go) is kísérletezik, ahol a vevőnek nem kell sorban állnia a pénztárnál, hanem egyszerűen csak kisétál, és a vásárolt termékek ára levonódik számlájáról.

(Napi.hu, 2017. április 1.)

Drónnal is szállít az Amazon

Az Amazon tv-vel és pattogatott kukoricával kezdte. Google és a Domino's is rákezdett.

Elindította nagyon várt drónos kiszállítási programját az Amazon, bár a hatósági engedélyek nehezen szerezhetők meg, A kísérlet időtartama alatt napközben, megfelelő időjárás mellett teljesítenek drón segítségével megrendeléseket 30 perces idővel, többletköltség felszámítása nélkül, írja a Napi.hu.

Jelenleg ugyan mindössze két brit fogyasztó vesz részt a kísérletben, de az Amazon közölte, hogy britanniai üzeme közelében a következő hónapokban több tucat, majd több száz vásárló számára ajánlják fel a drónos kiszállítást.

Az első drónos szállítás december elején volt, ekkor egy Amazon Fire TV-t és egy csomag pattogatott kukoricát szállítottak ki Cambridge-ben. Az "order" gomb megnyomását követően 13 percre volt szüksége az Amazonnak a kézbesítéshez.

Néhány hónappal ezelőtt a Google az USA-ban Chipotle burritókat, a Domino's pedig Új-Zélandon pizzákat szállított ki drón alkalmazásával.

Az USA-ban egyelőre nem teszik lehetővé a jogszabályok a drónos rendszeres kiszállítást, az Amazon Nagy-Britanniában is csak a brit kormánnyal kötött külön megállapodás alapján végzi a kísérletét.

(Napi.hu, 2016. december 18.)

Nem kell bele eladó

Az Amazon Go eladó, pénztáros nélkül árul. Csak technika van a boltban, meg persze áru.

Nincsenek sorok. Nincsenek kasszák. Nincsenek eladók. A vevők csak leveszik az árut a pultról és indulhatnak is haza. Ez a kiskereskedelmi piac legújabb újítása a kiskereskedelmi piac legnagyobb újítójától, az Amazontól, számol be a 444.hu.

Az Amazon szülővárosában, Seattle-ben nyitotta meg első, 180 négyzetméteres, Amazon Go névre keresztelt önkiszolgáló boltját, ahol a humán munkaerő helyett kamerák és szenzorok dolgoznak.

A boltba belépve csak be kell jelentkeznie a vásárlónak, a boltból kilépve pedig a gépek azonosítják a megvásárolt termékeket, és levonják a pénzt a bankszámláról.

A kényelemnek persze ára lesz, mert ha a módszer sikeres, akkor álláshelyek szűnhetnek meg, de a technika nem kevés pénzbe kerülhet majd. Az álláshelyek megszűnésének persze vannak következményei.

Az Amazon Go egyelőre még béta üzemmódban van, vagyis csak szűk körben tesztelik. Most még csak az Amazon alkalmazottai vásárolhatnak itt, de a tervek szerint a 2017. elején a nagyközönség előtt is megnyitják.

(444.hu, 2016. december 5.)

Ingyen is szállít az Amazon

Magyarországra is. De csak akkor, ha 32 eurónál nagyobb a vásárlás.

A szállításért akkor nem kell fizetni, ha a vásárolt termékek értéke meghaladja a 39 eurót (12 ezer forintot). Ezt a www.amazon.de oldalon leadott rendeléseknél ajánlja a cég (az Amazon német viszonylatú oldala).

Az ingyenes szállítás az értékhatár mellett nem vonatkozik minden termékre: ha a vásárló olyan harmadik féltől rendel, amely nem az Amazon központjaiban tároltatja a termékeit, továbbra is fizetnie kell a postázásért.

A termékek árához a rendszer a német áfát számítja hozzá. A Magyarországról indított vásárlásoknál az áfa értékét a rendelési folyamat végén mutatja meg az oldal.

A cég nemcsak Magyarország esetében tette ingyenessé a szállítást, november közepétől a cseheknek, a dánoknak, a svédeknek, a finneknek és a szlovákoknak sem kell fizetniük ezért. Bizonyára így is megéri az Amazonnak, a világ legnagyobb webáruházának, Amerikában.

(HVG, 2016. november 16.)

Online zenél az Amazon

Hangvezérléssel is hívható a kedvenc dal.

Elindította saját online zenei szolgáltatását az Amazon, az Amazon Music Unlimited szolgáltatást. A társaság egy egyedi ajánlattal az okosotthonok központi vezérlőegységeként is használható Echót is népszerűsíti. A megoldás az Amazon Prime-tagok számára havonta 7,99 dollárba, egész évre pedig 79 dollárba kerül, másoknak havonta 9,99 dollárt kell fizetniük. A Prime-tagoknak kínált ár egyébként lényegesen kedvezőbb, mint a riválisok ajánlatai, számol be a fejleményekről a Világgazdaság.

Az Amazon ugyanakkor egyáltalán nincs könnyű helyzetben, mivel kissé későn döntött úgy, hogy megjelenik a folyamatos online kapcsolattal elérhető (streaming) zeneszolgáltatások piacán. Itt olyan riválisokkal kell felvennie a küzdelmet, mint a Spotify, a jóval tízmillió fölött felhasználót gyűjtő Apple Music, vagy a Google Play Music. Az Amazon tájékoztatása szerint a kínálatban több tízmillió zeneszám szerepel, megállapodtak a legnagyobb lemezkiadókkal, valamint számos kisebb zeneipari céggel is.

A megoldás asztali és hordozható számítógépeken is használható, de mobilalkalmazást is fejlesztettek hozzá, így okostelefonon és táblagépen is hallgathatják a zenéket az előfizetők. Emellett saját ajánlórendszere van, ami felhívja a felhasználók figyelmét az újdonságokra, és automatikusan, vagy akár egyénileg is össze lehet állítani lejátszási listákat.

Az Amazon, hogy sikerrel vehesse fel a versenyt az online zenepiac meghatározó szereplőivel, egy speciális ajánlattal is előállt. A társaság ugyanis a hanggal vezérelhető Echo készülékkel rendelkezők számára jelentős kedvezménnyel, mindössze 3,99 dollárért kínálja a szolgáltatást. A Music Unlimitedet persze integrálták az Echóval, valamint az Amazon Alexa nevű, mesterséges intelligenciára épülő digitális asszisztensével, így az előfizetők hangvezérléssel is előhívhatják az aktuális hangulatukhoz leginkább passzoló zenéket. Az Apple egyébként a legjobb példa arra, hogy a digitális zeneszolgáltatás és egy eszköz összekapcsolása mennyire sikeres lehet, a társaság az iTunesszal és az iPoddal alkalmazta ezt a modellt.

(Világgazdaság, 2016. október 14.)

Féláron ad mobilt az Amazon

Cserébe nyomja rajta a reklámot. Már a záróképernyőn is.

Az Amazon kitalálta, hogyan éri meg fél áron telefont eladni. Így akciós áron vehetnek telefont az Amazontól azok a Prime-előfizetők, akiket nem zavar, hogy már a záróképernyőn reklámokat mutogat nekik az operációs rendszer. Az Amazon egyelőre két telefontípust kínál ebben a konstrukcióban, az egyiket fél áron.

A külső alkalmazások világában egyébként már teljesen elterjedt, hogy azért kell külön fizetni, ha a felhasználó nem akar reklámokat látni.

Az Amazon Prime szolgáltatásának előfizetőinek az árengedményért cserébe el kell viselniük, hogy az Amazon magába az operációs rendszerbe épít bele reklámokat. Ezen kívül azt is, hogy az Amazon előre felpakolja a telefonokra a saját alkalmazásait, de ez ma már bevett gyakorlat.

A személyre szabott hirdetések egész pontosan a záróképernyőn (a lock screenen) jelennek meg. Bizonyos hirdetések alkalmanként a záróképernyő háttérképét cserélik le, mások az értesítések közt jelennek meg, a tulajdonos saját értesítései alatt. Ez a konstrukció nem újdonság, nagyon sok ingyenes külső alkalmazásban jelennek meg reklámok, amiktől jellemzően a teljes, vagy a pro változat megvásárlásával lehet megszabadulni. Azonban az Amazon az első cég, amelyik teljes telefont ad olcsóbban reklámhelyért cserébe. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a konstrukció mikor lesz elérhető az Egyesült Államokon kívül.

Az Amazon jelenleg két telefont kínál felreklámosítva. A BLU R1 HD gyengébbik verzióját (1 gigabájt RAM, 8 gigabájt belső tárhely, négymagos, 1 gigahertzes processzor) 100 dollár helyett 50-ért adja (ez körülbelül 15 ezer forintnak felel meg).
Ugyanennek erősebb változatát (2 gigabájt RAM, 16 gigabájt belső tárhely) reklámokkal 60 dollárért (17 ezer forintért) lehet megvenni.

A negyedik generációs Moto G gyengébbik változatát (2 gigabájt RAM, 16 gigabájt belső tárhely, nyolcmagos, 1,5 gigahertzes processzor) 200 dollár helyett 150-ért (43 ezer forintért) kínálja a cég.. Ugyanennek erősebb változatát (32 gigabájt belső tárhellyel) reklámokkal együtt 180 dollárért (51 ezer forintért) el lehet vinni.

A telefonokon az Android operációs rendszer legfrissebb, Marshmallow kódnevű inkarnációja fut, és kártyafüggetlenek.

(Origo, 2016. június 30.)

Saját márkában úszik az Amazon

Megnyomja a saját márkás kínálatát.

Jelentős mértékben növelné saját márkás termékekből álló kínálatát az Amazon. A világ egyik legnagyobb e-kereskedelmi cége rövidesen megkezdheti az új árucikkek forgalmazását.

Lapinformációk szerint egyebek között tartós élelmiszerek, tisztítószerek, bébiételek és babaápolási termékek jelenhetnek meg a saját márkás kínálatban. A Happy Belly márka részeként például mogyorót, fűszereket, teát hoznak majd forgalomba, míg a Wickedly Prime brand révén pedig rágcsálnivalókat.

A kiszivárgott tervek szerint az új termékek kezdetben csak a Prime szolgáltatásra előfizetők részére lesznek elérhetők, de becslések szerint ez is mintegy ötvenmillió fogyasztót jelent. Az Amazon egyébként forgalmaz már saját márkás termékeket, már évek óta árul a Pinzon brand alatt törülközőket és ágyneműket, Elements néven pedig csecsemőknek szánt törlőkendőket. A közelmúltban a divat területén is megjelent a társaság saját márkás termékekkel, például a Lark&Ro ruhákkal.

(Világgazdaság, 2016. május 19.)

Kergetné a YouTube-ot az Amazon Prime

Az online videopiac új versenytársa bárkinek engedi a videofeltöltést.

Megszorongatná a Youtube-ot és áformálná az online videopiacot az Amazon Prime. Az Amazon bárki számára lehetővé tette videók feltöltését a Video Direct nevű platformjára. Így alaposan átformálhatja az online videopiacot az Amazon újítása, amelynek keretében a cég platformján keresztül bárki értékesítheti videós tartalmait. Az Amazon Video Direct (AVD) nevű szolgáltatás lényegében arra kínál lehetőséget a profi és amatőr tartalomgyártóknak, hogy újabb forrásból szerezzenek bevételt.

Az AVD-program keretében a tartalmak tulajdonosai több üzleti modell közül választhatnak. Dönthetnek úgy, hogy teljesen ingyen teszik elérhetővé a videókat és csak a hirdetési bevételből kapnak részesedést, de választhatják azt a megoldást is, hogy egy-egy anyagot megvásárlásra, vagy csak megtekintésre kínálnak fel. További opció, hogy az Amazon Prime előfizetős tartalmai között árulják a felhasználók a videóikat, de dönthetnek úgy is, hogy egy teljesen külön előfizetéssel próbálkoznak.

A modell lényege, hogy már az együttműködés elején pénzhez juthatnak a tartalomtulajdonosok, ráadásul az Amazon a partnerek számának növelése érdekében havonta egymillió dollárt oszt szét a száz legnépszerűbb videót feltöltő között. A társaság platformját választók abban bízhatnak, hogy az e-kereskedő weboldalát márciusban csak az Egyesült Államokból 165 millió felhasználó kereste fel. Igaz, asztali számítógépről egyelőre csak nagyon kevesen, 3 milliónyian nézték az Amazon platformjain keresztül elérhető videókat. Az Amazon már meglévő videós szolgáltatásait főként mobileszközökről érik el és a Prime nevű megoldásának már több tízmillió előfizetője van.

A partnerek, ha az AVD szolgáltatáson belül az előfizetős modellben adják közzé tartalmaikat, az Egyesült Államokban egyórányi megtekintés után 15 dollárcentet, míg a többi piacon 6 dollárcentet kapnak. A konstrukció egyelőre csak ott érhető el, ahol a Prime szolgáltatás is, így az Egyesült Államok mellett Németországban, Ausztriában, az Egyesült Királyságban és Japánban.

A videók mellett elhelyezett hirdetésekből származó bevétel 55 százalékát kapják meg a tartalomtulajdonosok, amely egyébként megegyezik az YouTube-nál alkalmazott jutalékkal. Az Amazon hatalmas cég, komoly erőforrásokkal, de azért kérdéses, hogy mennyire lesz érdemi hatással az online videopiacra. A YouTube mellett már a Facebook és a fiatalok körében egyre népszerűbb közösségi felületek, mint az Instagram és a Snapchat is egyre nagyobb figyelmet fordítanak a videós tartalmakra.

(Világgazdaság, 2016. május 13.)

Röpcsizik az Amazon

Drónok után maga talicskázik. 20 darab Boeinggel.

Repülőgépeket lízingel az Amazon és elindítja a saját légi csomagszállító szolgáltatását, így kevésbé függhet majd a piac olyan nagy szereplőitől, mint a FedEx, vagy a UPS és csökkentheti a költségeit. Az internetes kiskereskedelmi cég 20 darab Boeing 767-es lízingeléséről írt alá megállapodást.

Így saját légi csomagküldő hálózat kiépítésébe fog az Amazon. Most az internetes kiskereskedelmi cég az olyan szolgáltatókra hagyatkozik, mint a FedEx, vagy a UPS, de a célja, hogy csökkentse függését tőlük, ezzel költségeket takarítson meg, gyorsítsa a csomagküldést és kivédje a késéseket.

Az Amazon tavaly 11,5 milliárd dollárt költött arra, hogy a rajta keresztül rendelt csomagokat eljuttassa a vásárlókhoz. Az Amazon első körben 20 darab Boeing 767-es repülőgépet lízingel az Air Transport Services Group nevű lízingcégtől. A megállapodás részeként az Amazonnak lehetősége lesz arra is, hogy a következő öt évben felvásárolja a lízingcég részvényeinek 19,9 százalékát, részvényenként 9,73 dolláros árfolyamon.

Az első repülőgép április elsején kezdi el szállítani az Amazon csomagjait. Elemzők szerint már régóta van róla szó, hogy saját flottát építene ki az Amazon, de ez nem jelent túl nagy veszélyt a csomagküldő szolgáltatások piacának nagy szereplőire. Ennek ellenére a FedEx és a UPS árfolyama is esett kismértékben a hírre a bejelentést követően az amerikai tőzsdén. A UPS egy 240 gépből álló flottával szállítja a csomagokat szerte a világban, míg a FedEx 370 gépből álló repülőgépparkkal rendelkezik.

Az Amazon drónokkal is kísérletezik a házhozszállításban, de egyelőre még szabályozási kérdések miatt nem tud elterjedni a drónos házhozszállítás.

(Portfolio, 2016. március 10.)

Boltba megy az Amazon?

Igazi könyvesboltot nyit. Jó éve volt 2015.

Hagyományos könyvesboltokat akar nyitni az Amazon.com, sajtóértesülések szerint. A világ könyvpiacát két évtized alatt alaposan átalakító online óriás 300-400 saját boltot tervez.

Hasonló példa, amikor az online értékesítés felől induló Bonobos divatház, vagy a szemüvegeket áruló Warby Parker már megnyitotta első fizikai üzleteit, sőt maga az Amazon is üzemeltet tavaly november óta egy olyan boltot Seattle-ben, ahol a saját eszközei, például a Kindle könyvolvasó, vagy a Fire tablet, valamint set top box mellett nyomtatott könyveket is árul, ugyanannyiért, mint online áruházában (ez általában alacsonyabb árat jelent a boltinál).

Az online kereskedők hagyományos üzletei speciális raktárként, városi kiszállítási centrumként is szolgálnak. Az Amazon is megjelent már korábban amerikai outlet áruházakban, például a Zippos nevű cipőboltokkal. Egy százas nagyságrendű hálózat kiépítése azonban évekig tart, még akkor is, ha végül azt a célt szolgálják majd, amelyet az utóbbi időben egyre inkább maguk a régifajta könyvesboltok is: legyen hol átlapozni azt a kiadványt, amelyet aztán majd online (vagyis olcsóbban) megvásárolnak. Az elmúlt években számos könyvesbolthálózat adta fel Amerikában, éppen az online óriás terjeszkedése miatt, de a legnagyobb, az USA 50 államában 640 könyváruházzal jelen levő Barnes & Noble még tartja magát.

(Világgazdaság, 2015. február 4.)

Rátett egy lapáttal az Amazon

Korábban ez szokatlan volt. Nyereséget könyvelt el a világ legnagyobb netes áruháza 2015. második negyedévében. Az Amazon értékesebb a Walmartnál.

Az Amazon 2015. második negyedéves eredménye sokkal jobb lett az előrejelzéseknél, mivel a várt részvényenként 13 centes veszteséggel szemben 19 centes profitról számolt be a társaság. A teljesítményt elsősorban az Amazon Web Services szolgáltató ágazata húzta fel, ahol 81 százalékos bevétel növekedést és több, mint az ötszörösére ugró üzemi eredményt könyvelhettek el az Investor.hu összegzése szerint.

A Web Services csak 8 százalékát adja az árbevételeknek, ezzel szemben a negyedéves nettó profitja nagyobb volt az internetes áruház veszteségénél. A cég felhőalapú internetes szolgáltatásokat nyújt vállalkozásoknak, akiknek így nem kell méregdrága számítógépparkot üzemeltetni adattárolási céllal, hanem ezt az internet segítségével az Amazon gépein teheti meg. Úgy tűnik, ez egy bomba üzlet az Amazonnak is.

Felvetődött egyébként az is felmerült, hogy idővel leválasztják és külön cégbe szervezik a Web Services szolgáltatást, mivel a hagyományos internetes áruház továbbra is mérsékelt ütemű profitbővülést hoz csak.

Az Amazon egyébként főként az amerikai piacon növelte árbevételét és profitját, ahol egyre több logisztikai központot épít annak érdekében, hogy a megrendelt árukat a lehető leggyorsabban tudják leszállítani a vásárlóknak.

A jó eredmények a cég piaci értékét is jelentősen megdobták, jelenleg már 252 millárd az Amazon értéke (ez Magyarország éves GDP-jének durván kétszerese). Az Amazon egyre rangosabb helyet követel magának piaci értéke alapján a tőzsdecégek rangsorában, ahol most lépett előre a 11. helyre. Olyan cégbirodalmak vannak most előtte, mint a Facebook (270 milliárd), a General Electric (263 milliárd), vagy a JP Morgan (255 milliárd) nagybank. Az e-kereskedelmi óriás Amazon piaci értéke már nagyobb, mint az USA-ban mamuttá nőtt, klasszikus hipermarketeket üzemeltető hálózaté, a Walmarté.

(Investor.hu, 2015. augusztus 7.)

Tollasodott egyet az Amazon

Van már profit is, nem is olyan rossz.

A várt 18 cent körüli egy részvényre jutó profitnál sokkal többet, 45 centet ért el az Amazon 2014. negyedik negyedévében, szemben az elmúlt negyedévekkel, amikor pont a fordítottja történt. A bevétel ugyan csekély mértékben elmaradt a várttól, de a profitéhség legyűrte a fanyalgókat. A január végi bejelentéskor javult is az Amazon tőzsdei árfolyama is.

A puszta számok mögött ugyanakkor az húzódik meg, hogy az Amazon profitja a közel 30 milliárd dolláros bevételéhez képest eleve szinte a semmivel határos, a tőzsdei várakozások viszont nagyok.

(Investor.hu, 2015. január 30.)

Esett az Amazon

Se elég bevétel, se eredmény.

Nem sikerült jól az Amazon.com harmadik negyedéve 2014-ben, a cég a vártnál kisebb forgalmat és nagyobb veszteséget ért el. Az árbevétel 20,6 milliárd dolláros értékével az előző év azonos időszakához képest 20 százalékkal nőtt, de ez a várt számoktól 200 millió dollárral elmaradt.

A negyedik negyedéves időszakra csak 27-30 milliárd dollár körül alakulhat az árbevétel. Az elemzők többet vártak eddig, 30,8 milliárd dollárt az év végi időszakban.

Az Amazon 437 millió dolláros nettó veszteséget könyvelhetett el a harmadik negyedévben, ami egy évvel ezelőtt csak 41 millió dollár volt. Az EPS ezzel 99 centtel esett vissza, ami az elemzők előrejelzésénél 79 centtel kisebb. Az Amazon teljesítményében szerepet játszik, hogy a különböző felvásárlások, továbbá fejlesztések leszorítják a nyereséget is. A Fire Phone (az Amazon első saját gyártású okostelefonja) nem hozta a várt üzleti eredményt.

A gyorsjelentés közzétételét követően az Amazon részvények árfolyam (október 24-én) 8-ot esett vissza 285-286 dolláros szintek közé. Ezzel éves mélypontra esett vissza az árfolyam, az év eleji 400 dollárhoz képest.

(Investor.hu, 2014. október 24.)

Most meg videózik az Amazon

Egymilliárd dollárért megveszi a Twitch videóplatformot.

Az Amazon 970 millió dollár készpénzért megvásárolja a Twitch nevű videóplatformot. A Twitch specialitása, hogy videójátékot játszó emberek (év elején nagyjából egymillióan) osztják meg rajta, ahogy játszanak, és ezt kommentálják. Ezt pedig naponta sok millióan követik, havi szinten 45-50 millió látogató fordul meg a Twitchen. A Twitch más statisztikák alapján is a legnagyobb videós platformok közé nőtt pár év alatt. Az Amazon ajánlata szinte változatlan napi ügymenetet és függetlenséget kínált a cégnek.

Az Amazon nagyságrendjeihez képest az egymilliárd dollár nem tűnik túlságosan nagynak, hiszen negyedévente mintegy 20 milliárd dolláros bevételt könyvel el, és csak fejlesztésekre elkölt éves szinten 8 milliárd dollárt. A Twitchet ráadásul nem is adták nagyon rossz áron egymilliárd dollárért. A cég számottevő bevételt – legalábbis ami az Amazonnak számottevő – feltehetően nem termel, de ez nem jelenti, hogy ne tudna lényegesen hozzájárulni később a bevétel és profittermeléshez.

A Twitch alapítói vállalkozásukat eredetileg Justin.tv néven indították, és itt a felhasználók ugyan megoszthattak videófolyamokat, de saját videókat nem tölthettek fel. A cég csak később, 2011-ben nyitotta meg a saját videók feltöltési lehetőségét, mely nyomán csak az első hónapban több mint 8 millió látogatót vonzott az oldal. A Twitch hamar gyűjtőhelyévé vált a játékvideóknak és élő közvetítéseknek. Ezzel az élő videózásban nagy sikereket elérő, magyar gyökerekkel is bíró Ustreamet, vagy éppen a Google Youtube-ját is megelőzte, sőt, 2014. februárjában az eredeti szolgáltatást be is zárta, a nevét Twitch Interactive-re változtatta az eredeti Justin.tv-ről. A Twitch közvetlenül elérhető a Microsoft Xbox platformján, de más játékkonzolokon is.

Az amerikai élő internetes videóközvetítések több mint 43 százalékát adja a Twitch az adatforgalmat tekintve. A csúcs adatforgalmak alapján a Twitch a negyedik legnagyobb internetes platform a Netflix, Apple és Google után az Egyesült Államokban. A Twitch felhasználóinak 58 százaléka hetente legalább 20 órát tölt a platformon, azaz naponta átlagosan majdnem 3 órát. Az átlagos felhasználó is 106 percet tölt naponta videók nézésével a Twitchen. A felhasználók 76 százaléka a hirdetői szemmel kiemelten fontos 18-49 éves kategóriába esik, jelentős részük ráadásul szinte alig fogyaszt „tradicionális” elektronikus médiát, így például nincs tévéjük sem.

A Twitch felvásárlása az Amazon eddigi legnagyobb akvizíciója. Az Amazon számára azért fontos a saját videók feltöltését, valamint a saját élő közvetítést lehetővé tévő Twitch, hiszen erre hasonlító szolgáltatása nincs. Az Amazon Prime Video nevű szolgáltatását, amin keresztül az előfizetők online nézhetnek tévésorozatokat, műsorokat, kiegészítheti a Twitch játékos közönsége, amelyik ráadásul rendkívül potens célcsoport lehet az Amazon egyéb szolgáltatásainak, termékeinek is.

A korábbi hírek arról szóltak, hogy a Google veszi meg nagyjából ennyiért a céget, szó esett a Yahoo ajánlatról is. Korábbi értesülések szerint a Yahoo megpróbált felépíteni egy hasonló szolgáltatást házon belül, emellett ugyanígy megpróbálta megvásárolni a Daily Motion nevű videós platformot is, és érdeklődik a IAC tulajdonában álló Vimeo iránt is. Eközben jól menő Youtube sztárokat próbál átcsábítani a saját videós platformjára.

A Youtube a legsikeresebb videómegosztóként uralja a piac egy bizonyos szegmensét. Az élő közvetítések terén ugyanakkor még nem sikerült akkora lépéseket tennie, mint akár a Ustreamnek, vagy éppen a Twitchnek, ráadásul a videojátékos szegmensben sem akkora fajsúlyú szereplő, mint utóbbi.

A hasonló startupokat profit és bevétel hiányában az egy felhasználóra vetített érték vagy vételár alapján lehet értékelni. A közösségi média korában egy-egy platform értékét a hálózati hatásban rejlő potenciál határozza meg. Minél többen használnak egy platformot, annál nagyobb tömegeket tud később magához vonzani, és annál nehezebb hasonló szolgáltatásokkal kritikus tömeget elérni. Erre a legjobb példa maga a Facebook, ami talán a legértékesebb felhasználóbázissal bír, éppen annak mérete miatt.

Nem egyszerű ugyanakkor a felhasználó definícióját sem értelmezni. Egyes szolgáltatások a havi látogatók számát mérik (függetlenül attól, hogy regisztráltak-e vagy sem), míg mások a havonta legalább egyszer belépő regisztráltakat, megint mások pedig az összes regisztrált fiók számát mérik. A Twitch a számára leginkább kedvező mutató teszi közzé. Az átlagos látogató a Twitchen rendkívül elkötelezett, hosszú órákat tölt a platformon.

(Investor.hu, 2014. augusztus 26.)

Az Amazon nem hagy fel a zaklatással

Az internetes monstrum új célpontjai Sanghaj és India.

Folytatja kínai terjeszkedését az Amazon internetes kereskedelmi portál, belép a sanghaji szabadkereskedelmi övezetbe, ahol jóval kedvezőbb feltételek mellett működhet. Az Amazon egy új logisztikai központot és raktárakat is létrehoz Sanghajban. A kínai internetes kereskedést jelenleg az Alibaba uralja, mely várhatóan szeptemberben lép tőzsdére.

A sanghaji szabadkereskedelmi zóna 2013-ban nyitott meg, közel 30 ezer négyzetkilométeres körzetet foglal magába. A zóna tagjai számára a kereskedelmi szabályok kedvezőbbek és a vám is kisebb mértékű, emellett több milliós piacot is el tudnak érni. Számos külföldi cég lépett már be, vagy tervezi a csatlakozást. A zóna a kínai vállalatok számára is nagy előny, a jelen lévő külföldi cégeken keresztül számukra is megnyílnak a nemzetközi piacok.

Az Amazon kétmilliárd dollárt fektet be Indiában. Indiában is hatalmas lehetőséget lát az Amazon. Váleménye szerin t amennyiben az indiai piac továbbra is hasonló ütemben fejlődik, ez lehet az az ország, ahol az Amazon a leggyorsabban elérheti az egymilliárd dolláros forgalmat. A cég egy évvel ezelőtt vetette meg a lábát az indiai piacon, az amerikai vállalat több cég, mintegy 17 millió különböző árucikkét hirdeti. A cég közvetlenül nem értékesíthet termékeket Indiában, mivel az ország törvényei tiltják a közvetlen külföldi tőkebefektetést kiskereskedelmi cégekben. Az Amazon indiai kiskereskedőknek teszi lehetővé, hogy honlapját és logisztikai szolgáltatásait igénybe véve értékesítsenek.

Az indiai online kereskedelemben érezhető kiélezett versenyt jelzi, hogy India legnagyobb internetes kereskedelmi portálja, a Flipkart is bejelentette, egymilliárd dollárral növeli tőkéjét. A céget az Amazon két korábbi munkatársa alapította. Saját adatai szerint 22 millió regisztrált felhasználóval rendelkezik, és havonta ötmillió szállítást végez. A jelenleg 13 milliárd dolláros forgalmat bonyolító piac további szereplői a Snapdeal, a Jabong és az eBay.

(Napi Gazdaság, 2014. augusztus 22.)

Az Amazon fazon

Bevétel van, eredmény nincs?

Az Amazon.com 1994-ben online könyvesboltként kezdte működését, mára pedig a világ legnagyobb internetes kereskedelmi cégévé nőtte ki magát. Az Amazon.com jelenleg DVD-ket, CD-ket, letölthető videókat és zenéket, szoftvereket, videójátékokat, elektronikai cikkeket, bútorokat, élelmiszereket, játékokat és ékszereket értékesít. Saját márkás készülékeket, például e-könyvolvasót, táblagépet és telefont forgalmaz is, valamint a cloud computing szolgáltatásokban is tevékenykedik. Legnagyobb versenytársa az eBay.

Az Amazon belépve egy-egy országba globális hálózatának és a szállítási akcióknak köszönhetően könnyen magához csalogatja a vásárlókat. A teljes kiskereskedelmi forgalom pár százalékát teszik ki az internetes értékesítések még az olyan fejlett országokban is, mint az Egyesült Államok. Az Amazon egyre nagyobb piaci részesedést ér el, nem csak a hazai piacán, de külföldön is. Új versenytársak emelkednek ki ugyanakkor, például a kínai Alibaba.

Az okostelefonok és a táblagépek térhódítása a vásárlási szokásokat is megváltoztatja. Az e-kereskedelemtől az m-kereskedelem felé halad a világ, egyre többen intézik a vásárlásaikat mobil készülékeken. Ez áll az mögött, hogy az Amazon ennyire fontosnak tartja a saját márkás okostelefon és táblagép értékesítését. A vásárlóit minél szélesebb területen magához akarja láncolni és ebben a Kinlde Fire és a Fire Phone segítségére lehet.

Táblagépét olyan áron értékesíti, amivel elemzői számítások szerint lehetetlen nyereséget elérni. Az Amazon célja értékesítései támogatása ezzel is, különösen a médiatartalmak és a streaming szolgáltatások eladásaiban.

A Google-hoz hasonlóan az Amazonnál is középpontban van az innováció. Nemrégiben az Amazon robotokat kezdett alkalmazna raktáraiban, valamint drónokat fejleszt, amelyek a cég reményei szerint a jövőben elvégezhetik a kiszállítást. Jelenleg a raktárterületek bővítése és a kutatás-fejlesztési költségek viszik el a profit nagy részét.

Az alacsony profit marzs mellett keletkező nyereséget rendszerint visszaforgatják a cégbe, akár k+f, akár raktárbővítési beruházások révén. A kiskereskedelmi szektor egyébként egy hagyományosan alacsony marginnal működő üzletág. Az Amazonnak ráadásul negyedévente százmillió dolláros költséget okoz a szállítási díjak elengedése, amivel magához akarja csábítani a vevőket. A jövőre nézve újabb kockázatot jelent, hogy a kínai e-kereskedelmi óriás, az Alibaba már az Egyesült Államokba is betörne, ami érzékenyen érintheti az Amazont, de az eBay-t is.

(Portfolio.hu, 2014. augusztus 4.)

Kelet felé lépked az Amazon

Prága mellett létesít lerakatot a világ legnagyobb netes áruháza.

Tovább terjeszkedik Kelet-Közép-Európában az Amazon.com. A világ egyik legnagyobb elektronikus kereskedelemmel foglalkozó áruháza ezúttal Prága mellett létesít lerakatot, de piaci hírek szerint hamarosan Magyarországra is beléphetnek. Hamarosan újabb elosztó központot létesít Csehországban az Amazon.com, a Prágától 7 kilométerre fekvő, Dobroviz faluban húzzák fel a legújabb Kelet-Közép-európai lerakatot.

A csehországi nyitás egyértelműen a régiós terjeszkedés újabb lépésének tekinthető. 2012-ben Pozsony mellett hozták létre az első kelet-közép-európai központot. Az amerikai vállalat a szlovákon kívül a cseh és a lengyel piacokat is kiszemelte magának, egyes piaci hírek szerint a horvát, a román és természetesen a magyar piacokat is.

A társaság agresszív terjeszkedése - főként egy esetleges magyarországi nyitás esetén - sok hazai szolgáltatónak is kellemetlenséget okozhat. Piaci értesülések szerint különösen a hazai műszaki áruházak, valamint a könyvkereskedelem, ezen belül is az elektronikus könyvek piacán élezheti ki a versenyt az amerikai óriás régiós, magyarországi terjeszkedése. Ugyanakkor azok a helyi szereplők, amelyek könyvkiadással is foglalkoznak, még előnyben vannak. Számukra a legnehezebb versenyterep a Kindle e-könyv olvasó lehet, mely ár-érték arányban az egyik legjobbnak számít.

A legnagyobb harc azonban kétség kívül a műszaki termékek piacán bontakozhat ki, a globális beszerzési csatornák árelőnye ugyanis egyértelmű. Ezzel az árelőnnyel a hazai műszaki áruházak - legyenek azok hagyományos boltok, vagy online felületek - csak nagyon nehezen lesznek képesek felvenni a versenyt. Bár az impulzusvásárlások továbbra is a hagyományos áruházak kiváltsága lehet, ugyanakkor a strukturális átalakulás hosszabb távon elkerülhetetlen. Ennek gyorsasága azonban már nagymértékben függ az Amazon terjeszkedési ütemétől, ezen belül a felhasználható marketing büdzsé mértékétől is.

(Index, 2014. február 17.)

illusztráció FORRÁS: AFP/GETTY IMAGES/JUSTIN SULLIVAN

2020-ban a 2019-es 700 milliárd feletti vásárlásokról 900 milliárd forint környékére léphetnek a webáruházak. Tíz év alatt hússzoros a növekedés. Van még tere a webáruházaknak, hiszen nemzetközi összevetésben sokkal kevesebben vásárolunk webáruházból, mint az uniós átlag. Van, akik között utolsók vagyunk. Egyébként a nagyobb jövedelműek és a fiatalok jobban nyomják a webvásárlást.

A webáruházi költekezés eddigi 30% feletti növekedési üteménél azért óvatosabban, kisebb megugrással számolva a webköltekezés értéke 2020-ban elérheti és túl is lépheti a 900 milliárd forintot. Ezzel 2010-2020 között hússzorosára ugrik a webáruházi költekezés. A családi jövedelmek továbbra is jelentős ütemben fognak emelkedni, a digitalizáció pedig megadja a további teches hátterét is.

De hát netes vásárlásban van mit pótolni

2018-ban az uniós lakosság 60, míg a hazai lakosság 41%-a vásárolt magáncélból az interneten. A tagállamok közül Dánia (84%) és az Egyesült Királyság (83%) lakosai a legaktívabb internetes vásárlók. Magyarország a rangsor 21. helyén foglalt helyet Litvánia (43%) után és Portugália (37%) előtt (a statisztikusok nemrégiben tették közzé a 2018-as adatokat, és feltehetően lényeges elmozdulás nem volt azóta a kiemelt irányzatokban).

2018-ban a visegrádi országokban a 12 hónapon belül interneten vásárlók aránya 50% volt, 10 százalékponttal elmaradva a közösségi átlagtól. A V4-ek között Csehország és Szlovákia volt a rangsor élén egyaránt 59%-kal, őket követte Lengyelország 48%-kal, míg hazánk a negyedik helyen állt a maga 41%-ával. Ez annyi, mint közöttük az utolsó.

A hazai lakosság körében előbbiekkel együtt egyre népszerűbb az interneten keresztüli vásárlás. 2018-ban az utolsó vásárlás időpontja szerint az éven belüli internetezők 52%-a vásárolt a felvételt megelőző egy éven belül online, arányuk 2017-hez képest 3,2, míg 2010-hez képest 24 százalékponttal emelkedett. 2018-ban az éven belüli vásárlók között a férfiak képviselték a magasabb, 53%-os részarányt. Az éven belüli online vásárlók 70%-a 3 hónapon belül rendelt az interneten. A gyakori vásárlók döntő hányada (45%) 1–2 alkalommal, további 37%-a 3–5 alkalommal rendelt a világhálón keresztül.

2018-ban a rendelt termékek típusa szerint a vásárlók a legnagyobb arányban (17%) ruházati és sportfelszereléseket, szórakoztató elektronikai (13%) és háztartási eszközöket (11%) rendeltek online. A hazai internetes vásárlók szolgáltatásokra irányuló megrendeléseiből a jegyvásárlás (színház, sportesemény) 9,9%-ot, a szállásfoglaláshoz (üdülés) és egyéb utazási előkészületekhez kapcsolódó szolgáltatások együtt 14%-ot tettek ki. A legkisebb arányban távoktatási anyagokat (1,4%) és gyógyszereket (1,7%) rendeltek.

2020: 900 milliárd webköltekezés

Most éppen azzal lehet számolni 2020-ra előre tekintve, hogy a webáruházi piac (a bolti kiskereskedelemnek megfelelő árukörben, élelmiszerekből, iparcikkekből) elérheti és túl is lépheti a 900 milliárd forintos határt, az eddig mutatott képhez képest azért visszafogottabb növekedési ütem mellett:

	2010	2015	2018	2019 előzetes	2020 várható
webáruházak	46	235	543	715-725	890-900
boltos kisker	7.479	9.016	11.227	12.220-12.230	13.100-13.120
részesedés	0,6%	2,6%	4,8%	5,8-5,9%	6,8-6,9%
KSH, érték: milliárd forint, boltos kisker: teljes bolti kiskereskedelem értéke

Net az van hozzá

A statisztika adatai azt mutatják, hogy a magyarországi háztartások 83%-a rendelkezett internet-hozzáféréssel. Az Európai Unió tagországaiban az internettel rendelkező háztartások aránya átlagosan 89%.

Az EU lakosságának átlagosan 85%-a tartozik a gyakori internethasználók körébe, míg a Magyarországon a 16–74 éves lakosság körében a gyakori (3 hónapon belüli) internetezők aránya 76% volt. Jelentősen meghaladja az EU átlagát a lakosság közösségi háló használata, valamint a videóhívások indítása.

2018 végén országosan ezer lakosra összesen 1017 internet-előfizetés jutott (mobilinternettel együtt), 37-tel több, mint egy évvel korábban. Mobilinternet nélkül a helyhez kötött előfizetések száma 318-at tett ki. Az ezer lakosra jutó helyhez kötött internet-előfizetések száma 2018 végén Budapesten volt a legtöbb (434), Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legkevesebb (182).

A háztartások havi nettó jövedelmének nagysága szoros összefüggésben áll a rendelkezésükre álló szélessávú internetkapcsolattal. 2018-ban növekedett az internettel rendelkező háztartások száma, ezen belül nagyobb mértékben bővült a legmagasabb jövedelmi csoportba tartozóké.

2018-ban a világháló eléréséhez mobiltelefont használók aránya 58, míg a hordozható számítógépeké 35% volt. Mindkét eszközcsoport esetében az átlagot jóval nagyobb arányban meghaladta a három legfiatalabb korosztály eszközhasználati aránya, különösen a 16–24 éveseké volt magas (86 és 49%).

2018-ban a gyakori internethasználatban jelentős, 15 százalékpontos területi különbség tapasztalható a legmagasabb és a legalacsonyabb aránnyal – Budapest (85%) és Dél-Alföld (70%) – rendelkező régiók között. 2018-ban a tényleges internetezők 90%-a napi rendszerességgel csatlakozott a világhálóra. Ezt jelentős mértékben meghaladja a 16–24 éves fiatalok és a 25–34 évesek aránya (98, illetve 96%), számukra az internet mindennapos használata gyakorlatilag már a napi rutin részévé vált.

(blokkk.com, 2019. január 6.)

700 milliárd forint felett lesznek a webáruházak

Aminek tizedét viheti az eMAG-Extreme Digital páros. Együtt fognak alsógatyát és mobiltelót árulni. Egyébként nem tudnak fékezni a magyar webáruházak, harmadával ugrik meg 2019-ben is a webköltekezés, a 710 milliárd webforint a boltos pénzek 6%-a. És rágcsálják a hagyományos boltokat is a webáruházak. A gyenge forint a bevásárlóturistákodással szemben a webre terelheti a vásárlót.

A friss hír, hogy a Gazdasági Versenyhivatal engedélyezte a két legnagyobb webáruház, az eMAG és az Extreme Digital összefonódását, akik egy közös új céget akarnak csinálni. A két webes cég forgalma 70-80 milliárd forint körül mozoghat, ami azt jelenti, hogy a 700 milliárdnál valamivel nagyobb magyar webpiac (a boltos kiskereskedelem árukörét, az élelmiszereket és a különféle iparcikkeket nézve) tizedét vihetik. A többiek - Media Markt, Alza, Tesco, Euronics, Mall, Praktiker, Auchan - jócskán elmaradnak így az új párostól a különféle webes toplistákon.

Szépen tolják a vásárlók a pénzt a webáruházakba

Egy évtizeddel ezelőtt még 1% alatt mozgott a webáruházi vásárlás aránya a boltos kiskereskedelmi (élelmiszeres, iparcikkes) költekezés egészén belül. 2019-ben súlya már 6% környékén lesz előreláthatóan, a növekedés üteme pedig 30% felett lehet valamivel. Ez egyáltalán nem szokatlan - egyes vélekedésekkel szemben -, hiszen a statisztika szerint 2011-től nézve az éves növekedés tempóját, kivétel nélkül 30-40% közötti megugrást mutatott a mérleg. Korábban persze mindig lehetett számolni azzal, hogy majd azért fékeződik a webvásárlások növekedési üteme, de ebből eddig nem lett semmi.

A háttérben több ok is fellelhető a kiugró tempó magyarázatára. Világszerte jelentős a webáruházi növekedés, az amerikai piacon az elemzők szerint emiatt zárnak be tömegével a hagyományos boltok. Ott van persze a kínai piac is, ahol úgyszintén fergeteges a tempó. És ha a vásárló látja, mi történik odaát, akkor itthon is megkeresi azt. Sőt, kintről is vásárol, de az már más ország pénztárcája és statisztikája.

Magyarországon is nyilván döntő okként az húzódik meg a háttérben, hogy a vásárlók egyre jobban kedvelik ezt a fajta kényelmet, a mit a web nyújt, a digitalizáció a családi pénztárcákat és a háziasszonyok észjárását sem kíméli. Folyamatosan lépnek új szereplők a hazai piacra is, például 2019-ben kezdett a Spar, a Tesco például folyamatosan bővíti a saját kiszállítás körét, az eMAG pedig 2019 áprilisától már a magyar statisztika része (az itt bejegyzett áruházának fizet közvetlenül a magyar vásárló, korábban viszont a román bejegyzésű cégnek). És feltehetően azért nő is a weben vásárlók száma, bár egyes elemzések éppen ennek a korlátaira mutatnak rá.

Az összegzésnél ügyelni kell arra is, hogy vannak olyan webáruházak, akik ugyan magyar nyelvű honlapokkal ostromolják a magyar vásárlókat, de a vásárlóval szerződő webáruház már egy külföldi bejegyzésű cég, oda is fizetünk, ha nála vásárolunk és mindez már nem gyarapítja a magyar statisztikát (és költségvetést). Ilyen például a Fashion Days, ami egy román székhelyű társaság, éppenséggel a S.C. DANTE INTERNATIONAL S.A. tulajdona, aki úgy egyébként az eMAG tulajdonosa is. Vagy az About You, ahol a vásárló közvetlenül egy német áruházzal köt szerződést, ha onnan rendel, hamburgi székhellyel.

Sok minden mozgatja a webáruházakat, így utóbb könnyen kiderülhet az is, hogy a webáruházak ugyan zömében import termékeket kínálnak, az élelmiszerek súlya pedig még szerényebb, de a gyengébb forint árfolyam is terel ide vásárlókat. Bevásárlóturistáskodni egyre kevésbé éri meg, a webáruházak közötti verseny viszont lefelé szorítja az árakat. És a kereskedésnek vannak olyan működési költségei, melyek ha itt rakódnak egy import termékre, akkor azért az kedvezőbb árat jelenthet a vásárlónak.

Rágcsálja is a webáruház a hagyományos boltot

Egyre jobban. A webáruház 30% feletti növekedési üteme azt is jelenti, hogy a hagyományos boltos kör 6% körüli tempója mellett bizony piacot is rabol. A webáruházas cégeknél kétféle működési rend alakult ki. Az egyik az önálló webáruház, ahol nincs mellette cégen belül hagyományos bolt, ilyen például az eMAG (ma még), vagy a Mall. De sok nagylánc a hagyományos boltja mellett saját webáruházban is kínálja portékáját, például az élelmiszeresek közül a Spar, az Auchan, vagy a Tesco, de ilyen a Media Markt és az Extreme Digital is. A kettős csatornának sok előnye van, főleg az - más mellett -, hogy ha már menne, akkor inkább cégen belül vándoroljon a vásárló a hagyományos boltból a netre.

2019-ben a várható 710 milliárdos webforgalom 174 milliárd forinttal növekedhet az előző évhez képest. A teljes hagyományos boltos kör 1.091 milliárd forinttal, a blokkk.com előrejelzése szerint. Így a webnövekedés a teljes boltos piac bővülésnek 15%-át adhatja. És hasonlóképpen volt ez a korábbi években is.

De hát ennek a növekménynek tetemes részét (amit nehéz számszerűen körülhatárolni, mert egyidejűleg több oka is van) a hagyományos bolttól veszi el. Emiatt azonban nem szabad berzenkedni, hiszen a boltos világban a sorozatos fejlődés révén mindig voltak az átlagnál gyorsabban növekvő értékesítési csatornák. Ilyen volt a kilencvenes évek második felétől a bevásárlóközpont építési hullám, a hipermarketek térnyerése, vagy a diszkontok megugrása. A vásárló mindig vándorol, az éppen hagyományosnak számító boltosok bánatára.

Nincs nyilvános összegzés arról, hány webáruház létezik Magyarországon hazai cégbejegyzéssel, de becslésünk szerint számuk tízezer felett mozoghat. És meglepően sok kisboltos adta már fejét webkereskedésre, piaci tapasztalatok szerint. Hát a növekedés tempóját nézve most éppen ők járnak jobban.

Végül azzal lehet számolni 2019-ben, hogy a webáruházi piac túllépi a 700 milliárd forintos határt, az eddig mutatott kép alapján. És a fekete péntek, a karácsony csak majd következik:

	2015	2016	2017	2018	2019 várható
webáruházak	235	308	408	536	710
boltos kisker	9.016	9.402	10.203	11.209	12.300
részesedés	2,6%	3,3%	4%	4,8%	5,8%
KSH, érték: milliárd forint

(blokkk.com, 2019. október 17.)

Webáruházak: a statisztika tréfája a nagy növekedés

2019 első negyedévében 25%-kal, a második negyedévében 35%-kal nőtt a magyar bejegyzésű webáruházak forgalma a statisztika szerint. De igazából nem vásároltunk ennyivel többet a második negyedévben, pusztán annyi történt, hogy az eMAG áprilistól magyar bejegyzésű portál lett és a magyar statisztika is jegyzi. Korábban ugyanis román volt, oda is fizettél, ha nála vásároltál.

Szépen húznak a magyar piacon a webáruházak már évek óta, 2018-ban 532 milliárd forintot mutatott a mérleg a magyar bejegyzésű webáruházak körében, amit a statisztika jegyez. Ez 31,8%-os növekedés volt, a tizedesnyi pontosság pedig azért érdekes, mert egy évvel korábban, 2017-ben is pontosan ennyit számolt a statisztika. És korábban is hasonló nagyságrendű volt a száguldás sebessége.

2019-re némi lassulást vártak az elemzők a növekedés ütemében, ami az első negyedévre igaznak is bizonyult, hiszen a webpiac bővülése már "csak" 25% volt. Mondjuk, erre sem lehet sok panasz.

És akkor magyar földre lépett az eMAG - a statisztikában

2019 második negyedévében azonban kilőtt a mutató és erre a három hónapra 35%-os megugrást jelzett. (Így persze az első félév is javult egyet magasugrásban, 30%-ra.)

A megoldást abban kell keresni, hogy az Extreme Digital és az eMAG bejelentette, hogy összefonják webes ügyködésüket, az eMAG így (hivatalos nevén egyébként Dante Intarnational) irányításszerzést szerez az ED felett. (Jelenleg a GVH jóváhagyását várják. Az összeolvadás részletei nem ismertek, mit fésülnek össze, esetleg új néven futnak tovább, vagy más technikát dobnak be). És ehhez lépett is egy olyat az eMAG, ami megdobta a magyar statisztika mutatóját.

Közben ugyanis az eMAG a cégközlöny és honlapjának Általános Szerződési Feltételei szerint váltott. Már korábban működött ugyan egy magyar bejegyzésű kft-je, de annak fő tevékenysége világháló portál szolgáltatás volt. Nos, ezt - a főtevékenységet - áprilistól lecserélte csomagküldő-internetes kereskedelemre (ez a hivatalos besorolása a webáruházak ügyködésének).

Tehát kedves magyar vásárló, régebben egy román bejegyzésű eMAG-tól vásároltál, ami nem sokban különbözött attól, mint amikor a kínai Alibabától, vagy az amerikai Amazontól rendeltél. 2019 áprilisától azonban egy hazai leánycégétől vásárolsz, és itthon fizetsz az eMAG-nak. És a statisztika is így számol ettől az időponttól, áprilistól, hiszen csak a magyar bejegyzésű webáruházak forgalmát összegzi.

Az eMAG éves magyar viszonylatú forgalma nagyságrendjét nézve 40 milliárd forint körülire becsülhető, ami 2019-ben emelkedhet. A második negyedévben a magyar elszámolási rendbe beszámított forgalma valamivel 10 milliárd forint feletti nagyságrendű lehetett, némi növekedéssel körítve.

És ez nagyjából pontosan annyi, amennyivel a magyar statisztikában mért webáruházi forgalom nem 25%-kal, hanem 35%-kal emelkedett 2019. második negyedévében. Ha pontos volt a statisztika.

Persze, van itt azért más is, felfordulásban

Forrong a magyar webvilág mások miatt is. Belépett a Spar is a webpiacra, ami az elején nyilván csak araszolgatás (más is így kezdte), de miért ne növekedhetne ugyanúgy, mint a többi élelmiszeres webáruház.

A Tesco ugyan növelte saját házhoz szállításának körét, egyre több megyében rendelhető tőle habzsolni való, ugyanakkor elektromos készülék, híradástechnikai piacát átadta a Media Marktnak, a weben is. A Media Markt ezzel ugyan nyert egy piacot, de hát ez - focinyelven - csak egy passz volt, majd később derül ki, mennyit gömbölyödött a labda.

Az első félév 30%-os megugrása nyomán egyébként erősen megközelítheti 2019-ben a magyar webáruházi forgalom a 700 milliárdos határt.

(blokkk.com, 2019. augusztus 4.)

Nagy felfordulás és közel 700 milliárd várható a weben

Egy évtized alatt már tizenötszörös a webáruházak növekedése. 2019-ben megközelítheti a magyar webáruházi piac a 700 milliárd forintot is. Az eMAG, a Tesco, a Spar és a Media Markt a web nagy szekértolói, de vannak még sötét lovak. A web részesedése a boltos költekezésben 7%-ot közelít.

2019 első öt hónapjában közel 30%-kal ugrott meg a családi költekezés a webáruházakban. Ez nagyobb növekedési ütem volt a vártnál, bár 2011-2014 között 40%, 2015-2018 között pedig 30% körül mozgott a webáruházak terpeszkedése, viszont 2019-re több elemző már kisebb léptékű emelkedést vetített előre. Hát könnyen lehet, hogy nem lesz igazunk.

2019 az első két webes hónapjával még csak 20% körüli növekedéssel indult, de az ütem a következő hónapokban 30% fölé szökött. Májusban nem is kicsit.

Na de miért is: tettestársak is vannak - eMAG, Tesco, Spar, Media Markt

Volt ráadásul némi felfordulás az elmúlt hónapokban a magyar webpiacon.

A számolgatások szerint a piacvezető eMAG webáruház most már a magyar statisztika részese. Eddig nem volt az, hiszen 2019 előtt a román webáruházzal úgy szerződtek a magyar vásárlók - ha nem is tudtak róla -, hogy közvetlenül a román cégnek fizettek, külhoni bankszámlára, mint ha az Amazontól, vagy az Alibabától vásároltak volna. Mivel az eMAG és az Extreme Digital közös cég lesz, várják is a versenyhatóság jóváhagyását, az eMAG átdobta Magyarországra a webáruházát, az már itt ügyködik. Ez a magyar statisztikában egy 35-40 milliárd forint körüli többletet jelent, ami a növekedés ütemét is megdobja 2019-ben (legalább 5-6%-kal, hiszen 2018-ban ez a piacrész nem volt benne).

A Tesco sem maradhat ki a sorból, ha valami felfordulás van. Egyik oldalról teljes elektromos-elektronikai üzletágát átdobta a Media Marktnak, nem csak nyolc hipermarketjébe engedte be, hanem webforgalmából is kihagyta a műszaki cikkeket. Ugyanakkor megyéről-megyére lépked a saját házhoz szállításában, ami szépen fial a webkonyháján.

A Media Markt pedig a weben is jól járhat a tescos üzletág átvételével, persze csak akkor, ha a vásárló is így akarja.

Megindult a Spar is nemrégiben webáruházával, ő sem marad kis játékos a piacon, ugyanakkor ott a többi szégyenlős webáruház is, akik nem beszélnek webes forgalmukról, vagy csak alig (dm, Rossmann, Praktiker, CBA, Euronics, hosszú a sor). Érdekesek is a webes toplisták, ahol nincs forgalmi érték, csak sorrend.

És a vásárló

A vásárló nem tud leszállnia webáruházról, a nemzetközi tapasztalatok is ezt mutatják. A legfiatalabbak már beleszülettek, a közösségi oldalak a mindennapok része, Trump már Twitter nélkül meg sem tud szólalni, a Facebook pedig a legjobb panaszkönyv a világon.

A magyar vásárló pedig nagyot hasít a weben, hiszen az elmúlt évtizedben tizenötszörösére nőtt a webáruházak forgalma Magyarországon a hivatalos statisztika szerint. Vannak becslések, hogy még akár ugyanennyit elkölthetünk más országok webáruházaiban, vagy éppen sokkal kevesebbet, de mégis sokat, aminek persze lehetetlen utána számolgatni. Maradjunk is itthon inkább.

2019-ben óvatos becsléssel számolva 25-30% között lehet a webáruházak növekedése. A második félévben itt is mérséklődhet a bővülés üteme, hiszen a családi költségvetések változásai nyomán a költekezés irányai is módosulhatnak előreláthatóan, a weben is. De erős marad a webpiac, részesedése pedig tovább növekedhet, az üzemanyagokat nem számolva 7%-át is elérheti a hagyományos boltos piacnak:

	2010	2015	2016	2017	2018	2019**
webáruházak	46	235	308	408	532	665-690
boltok*	6.206	7.541	7.964	8.563	9.308	10.050
részesedés	0,7%	3,1%	3,9%	4,8%	5,7%	6,6%-6,9%
KSH, érték: milliárd forint, /: kiskereskedelem üzemanyag nélkül, */: várható

(blokkk.com, 2019. július 10.)

A GVH dönt a webtopról

Az eMAG és az Extreme Digital, két webtoppos webáruház, benyújtották a GVH-hoz egyesülési kérelmüket. Az eMAG lesz a főnök, a többségi tulajdonos. Az új cég nevét még nem tudjuk. Borulnak az erőviszonyok a műszaki piacon: a Media Markt marad piacvezető, de az eMAG-ED páros megelőzheti az Euronicsot. A weben az új páros lesz a topon.

Már a GVH előtt van az a bejelentés, mely alapján az eMAG magyarországi leányvállalata, hivatalos nevén Dante International Kft, rajta keresztül a Dante International S.A. irányítást kíván szerezni az Extreme Digital Zrt felett. Az új csoportosulás nevét meg hivatalosan nem tudni, több lehetőség is elképzelhető.

A Magyarországon bejegyzett Dante International Kft jelenleg egyébként nem kereskedik, főtevékenysége világháló-portál szolgáltatás. A magyar vásárlók az eMAG magyar nyelvű portálján közvetlenül egy román székhelyű cégtől vásárolnak, neki is fizetnek, tehát a pénz a határon túl landol egyből (aki az Alibabától, vagy az Amazontól vásárol, van ilyen, az ugyanígy működik). De végül az eljegyzést már korábban bejelentették, most pedig a versenyhatóság valamilyen döntése következik és nyilván változik a működési rend is.

Az E-Digital azonban csak kisebbségi tulajdonos lesz az új cégben, ezt a GVH-hoz benyújtott kérelem is jelzi. A tevékenységének, jogosítványainak átformálódása pedig részleteiben még nem ismert, sajtóhírekből csak annyi, hogy a jelenlegi tulajdonos ügyvezetők maradnak. És azt sem tudni hivatalosan, változik-e a kínált termékkör, hiszen az eMAG például ruházati termékeket is árul, meg sok minden mást, miközben az E-Digital fő profilja a műszaki vonal. Bár például macskaeledelt, vagy éppen zsírégetőt is kínál.

Volt már ilyen vele egyébként korábban is, hiszen régebben is frigyre lépett Dél-afrikai tulajdonossal az E-Digital, a Steinhoff Internationallal, de 2018-ban szakítottak. Hát most jön a másik Dél-afrikai, a Naspers, az eMAG tulajdonosa, aki még Bulgáriában, Lengyelországban és Romániában van jelen webáruházaival. Ő azért egy legalább kicsit multi.

Nagyobb lesz a tolongás a műszaki piac topján

A Media Markt toronymagasan vezeti a magyar műszaki cikk piacot. Eddig a tisztán magyar tulajdonú Euronics (a veszprémi székhelyű Vöröskő Kft) volt a második a dobogón, de az eMAG-E-Digital páros be is előzheti őt:

műszaki piac nagyjai	2017	2018
Media Markt	146	173
Euronics	66	74**
Extreme Digital	43*	47
eMAG	26***	32***
top'4 összesen	281	326
Elektronikus Beszámoló Portál, érték: milliárd forint, bruttóra átszámolva, bevétel: hagyományos, web és export együtt, legutóbbi beszámolók, fordulónapok: MM szeptember 30., ED 2017-ben október 1-től, de előtte december 31., így 2017 közlésük alapján korrigált adat (), Euronics: Vöröskő Kft, 2018-as adata: sajtóinformáció, fordulónapja: december 31.. eMAG: Romániában bejegyzett, **/: magyar forgalom becsült adata, ami nem része a magyar statisztikának

A különféle műszaki cikkek piaca 2018-ban 700 milliárd forint körül mozgott, amiben a legkülönfélébb elektromos és elektronikai háztartási holmik vannak benne, a mobiltelefontól kezdve a televízión, vagy éppen a mosógépen át a hajsütővasig minden, amit otthon a konnektorba beledugunk valamiért. És ez a piac egy év alatt ötödével hízott, ami éppenséggel csak kevésnek nem nevezhető. 2015-ben pedig még csak 500 milliárdnál tartottunk, a hagyományos boltokat és a webet együtt számolva.

És a weben: elhúz az új páros

A webáruházi rangsorban eddig az E-Digital állt a csúcson, bár 2018-ban a Media Markt a kizárólag magyar webpiaci értékesítést nézve akár meg is előzhette, a blokkk.com becslése szerint. A Media Markt webforgalma nyilvános, az Extreme Digital esetében a belföldi értékesítésből a hagyományos és a web eladások megoszlását titkolja a cég.

Az eMAG-Extreme Digital frigy nyomán a webpiacon az új cég piacvezető lesz. Így a felhőben ő, a földön a Media Markt áll majd a csúcson.

(blokkk.com, 2019. március 27.)

Meglépte a Media Markt az Extreme Digitalt

A webáruházak hazai értékesítését nézve a Media Markt utolérhette az eddigi listavezető Extreme Digitalt, a belföldi webáruházi értékesítést nézve. De vannak sötét lovak is a mezőnyben.

Az Extreme Digital után a Media Markt webáruháza, az MS E-Commerce is közzétette legfrissebb éves beszámolóját. Az összehasonlítást megkönnyíti, hogy mindkét vállalkozás beszámolója a 2017 október 1- 2018 szeptember 30 közötti időszakról szól (az üzleti időszakok eltérőek lehetnek, nem kell egybeesniük a naptári évfordulóval). Megnehezíti ugyanakkor az összehasonlítást, hogy az Extreme Digital a hagyományos (offline) és a webáruházi forgalmát nem választja szét, összesítve közli. Az MS E-Commerce viszont a Media Markt önálló webáruházas, így könnyen kiolvasható beszámolójából a webáruházi forgalma a magyarországi Media Markt csoportnak.

Összevetésünkben most a hazai webáruházi forgalmat vizsgáljuk, a belföldi webértékesítést. Az Extreme Digitalnak ugyanakkor jelentős a az export bevétele is webáruházából, de módszertanunk nyomán igyekszünk minél tisztább vizet önteni a pohárba, így most ezt nem mérlegeljük. (Így például nem foglalkozunk az eMAG értékesítésével sem, mivel ott minden pénz kifolyik a határon túlra, a magyar vásárlók egy külföldi webáruháznak fizetnek közvetlenül, ugyanúgy majdnem, mintha a kínai Alibaba honlapjáról rendelnének).

Ádáz küzdelem a dobogó legfelső fokáért: felfutott a Media Markt

Többféle toplista is napvilágot látott már a webáruházakról. Az Extreme Digital hosszú évek óta piacvezető, akinek ugyanakkor az adottságai mások, mint a többségé, mivel hazai tulajdonú, például az Euronicshoz hasonlóan. Ők nem tudnak a külföldi tulajdonos zsebében kotorászni például pénzért. De hát a piaci versenyben az eredmény a fontos, de azért a körülményeket sem haszontalan mérlegelni.

A korábbi topértékelések szoros versenyt jelentettek az Extreme Digital és a Media Markt webáruházi értékesítése között. Hát ha eddig szoros volt a verseny, de a Media Markt nagyobbat lépett, akkor fordult a kocka.

A Media Markt sokkal nagyobb ütemben bővítette webforgalmát, mint az Extreme Digital, hiszen 2014-2018 között több mint nyolcszorosára emelkedett webáruházának bevétele, tiszta belföldi webforgalma, és 2018-ban 2017-hez képest is 30%-ot ugrott:

MS E-commerce	2014	2015	2016	2017	2018	2018/2014
belföldi értékesítés	3	7	12	20	26	+ 23 md.ft
növekedés	.	+ 22%	+ 71%	+ 67%	+ 30%	867%
Forrás: Elektronikus Beszámoló Portál, érték: milliárd forint, kerekített adatok, növekedés: %, előző évhez képest, üzleti év: október 1-szeptember 30., belföldi értékesítés: nettó

A Media Markt utolérte az Extreme Digitalt - becslésünk szerint

Az Extreme Digital beszámoló adatai együtt tartalmazzák a hagyományos (offline) boltjainak értékesítését webáruházi forgalmával. Korábban is megbecsültük ebből a hazai (belföldi) webértékesítését, most is ezt tesszük, persze csak óvatosan. Az Extreme Digital adatsora a következő:

ED	2014	2015	2016	2017	2018	2018/2014
belföldi értékesítés	18	22	26	.	31	+ 13
növekedés	.	+ 22%	+ 18%	.	.	172%
Forrás: Elektronikus Beszámoló Portál, érték: milliárd forint, kerekített adatok, növekedés: %, előző évhez képest, 2018-as üzleti év: 2017 október 1-2018 szeptember 30., 2016-os üzleti év: január 1-december 31., 2017: január 1-szeptember 30., belföldi értékesítés: nettó

Nos, ha az Extreme Digital hagyományos forgalma eléri a teljes forgalmának a 15-20%-át, akkor a Media Markt beérte őt a belföldi webáruházi piacon. Az Extreme Digital 16 hagyományos bolttal tevékenykedik, így becslésünk szerint ezek forgalma sem lehet jelentéktelen. Feltételezve egy hangyányi Media Markt előnyt, akkor az Extreme Digital boltjai napi egymillió forintnyi nagyságrendű forgalmat hoznának, ami 3-4 jobb mobiltelefon eladását jelentheti a pult mögül (hagyományos módon offline), vagy egy extra színes tévét, de hozhatnánk példának néhány nagyobb hűtőt, vagy éppen jobb mosógépet is. Ez pedig könnyen előfordulhat.

Vannak még sötét lovak

Élbolyban tolong a Tesco is, aki éppen 2018-ban lépett nagyot a kiszállítási hálózatának bővítésében. És semmit sem tudni az Euronics webforgalmáról. Így a webáruházak versenye hozhat még meglepetéseket akár a közeljövőben is. Ide tartozik az Alza is, akinél ugyan csak a forgalom egy része landol magyar földön, másik része az eMAG-hoz hasonlóan folyik kifelé. És akkor van még például Rossmann, dm is a piacon. Csendben. Nagyon szégyenlősek a webáruházak, ha a forgalmukról kell vallaniuk.

(blokkk.com, 2019. február 28.

Szalad az E-Digital, de a Media Markt beelőzhette

A többi webáruház pedig a nyomukban. Könnyen változhat a webáruházak toplistája a 2018-as mérlegek nyomán, hiszen nem az eddigi piacvezető Extreme-Digital nő a legnagyobb ütemben.

Az Extreme Digital (ED) friss beszámolója szerint legutóbbi teljes üzleti évében összesen 37 md forint árbevételt könyvelhetett el értékesítési tevékenysége nyomán (nettóban, tehát áfa nélkül kimutatva). Ebből közel 31 milliárd forint volt belföldi, 6,5 milliárd forint körüli pedig az export értékesítés értéke. Ez azt is jelenti más megközelítésben, hogy az ED értékesítésének ötöde a határokon túlra irányult. Fordítva ugyanezt, vagy majdnem ugyanezt csinálja Magyarországon az eMAG és az Alza is. Így az ED igazán ügyes a határon túli webértékesítésben is.

Nehéz az E-Digital mérlege

Nehéz az ED 2018-as teljesítményét a korábbi, 2017 évivel összehasonlítani. Az ED ugyanis 2017-ben szeptember végén zárta le üzleti évét, mivel a korábbitól eltérő üzleti fordulónapra állt át, december 31 helyett szeptember 30-ra. Így a 2018-as mérlegében feltüntetett korábbi 2017-es üzleti éve tört üzleti év lett, csak az első három negyedévet foglalja össze (2017 január 1 - szeptember 30 között). Ezért az éves összehasonlítást torzítaná a két legutóbbi esztendő beszámolóinak puszta összevetése, így majd régebbi időszakokat veszünk elő (ezt a gondot természetesen az ED is jelezte beszámolójában).

Szokásunkhoz híven most is csak a webáruházak a belföldi értékesítést vizslatjuk. A magyar webkereskedelemben eddig piacvezető volt az ED, de nagy a tolongás mögötte, így bármi előfordulhat a jövőben, akár rövid időn belül is. De hát az esélylatolgatások előtt nézzük csak az ED 2018-as számait (melyek a 2017 október 1 - 2018 szeptember 30 közötti időszakra vonatkoznak, tehát az üzleti év java 2018-ra esik, ezért nevezzük 2018-as esztendőnek). És azért csinálunk némi összevetést a korábbi évekkel, kihagyva a 2017-es töredék esztendőt. Megjegyezzük viszont azt, hogy az ED beszámolójában 8-9%-os éves növekedésről tesz említést 2018-ban azzal, hogy egy számításában kiigazította az összehasonlítás alapját jelentő csonka 2017-es esztendőt, megtoldva a 2016 utolsó negyedévével (bár nekünk meg nagyobb növekedési ütem jött ki ebből).

Végül vizsgálódásunk arra irányul, hogy az elmúlt ötéves időszak teljes éveinek adatai alapján mennyit nőtt az ED a hazai piacon. És a cégvezetés egy korábbi nyilatkozata alapján belföldi értékesítésük zöme webáruházi árusítás, ami nélkül nehezen is lennének piacvezetők a webpiacon (egyébként 16 hagyományos boltja van, ebből 7 a fővárosban). Az öt esztendő során felmutatott 72%-os növekedés pedig végül hatalmas tempó, de:

ED	2014	2015	2016	2017	2018	2018/2014
belföldi értékesítés	18	22	26	.	31	+ 13
növekedés	+ 18%	+ 22%	+ 18%	.	.	+ 72%
Forrás: Elektronikus Beszámoló Portál, érték: milliárd forint, kerekített adatok, növekedés: %, előző évhez képest, 2018-as üzleti év: 2017 október 1-2018 szeptember 30., 2016-os üzleti év: január 1-december 31., 2017: január 1-szeptember 30., belföldi értékesítés most nettó

Meg kell jegyezni azt is, hogy az ED igazi magyar tulajdon ismét, némi kacskaringó után (Kelemen Gyula és Várkonyi Balázs, az ED Group Vagyonkezelő Kft-n keresztül a tulajdonosok). A társaság tulajdonosa volt még a beszámolási időszak kezdetén a Genesis Investments Alpha GmbH, előtte 2015-ben szerzett benne részesedést a Steinhoff csoport. De a cég magyar tulajdonként indult 2001-ben.

Exportban azért is mondható, hogy sokat jeleskedik az ED, hiszen 7 uniós tagállamban árusít saját webáruházából, ottani adóregisztrációkkal. És nagykereskedelmi tevékenységet is épít a weben (B2B), tehát más boltokat, áruházakat is kiszolgál.

De hát ott vannak a többiek: a Media Markt nagyon az ED sarkában liheg, sőt

A webáruházak toplistájának második helyezettje a blokkk.com sorolása alapján a Media Markt. A Media Markt önálló webáruházat üzemeltet, MS E-Commerce néven. Ennek beszámolóadatai nyilvánosak, üzleti éve ugyanakkor fordul, mint az ED-é. De hát még nem tették közzé a 2018-as beszámolójukat, viszont a korábbiakból is le lehet vonni azt a következtetést, hogy a weben gyorsabban nőnek, mint az ED.

A Media Markt webáruháza 2014-ben még csak 3 milliárd forint árbevételnél tartott, ez is nettóban van természetesen (ilyenek a beszámolók), de a 2017-es üzleti évre (ami nálunk 2016 október 1 - 2017 szeptember 30) már 20 milliárdra tornázta fel magát. Ez négy esztendő alatt hat-hétszeres növekedés, ami azt jelzi, hogy a Media Markt sokkal fürgébb növekedésben, mint az ED. Igaz, tegyük hozzá, mások az adottságai, más a háttere, mint az ED-é. De könnyen előfordulhatott, hogy piacvezető lett a Media Markt a 2018-as eredményei nyomán.

A többiek is tartogathatnak meglepetést. Az ugyancsak magyar tulajdonú Euronics sem árul el semmit webáruházi forgalmáról, de legalább a top közelében lehet. A Tesco is nagyot léphetett előre, ő lehet az év másik nagy meglepetése, hiszen folyamatosan építi saját országos kiszállítási hálózatát. Kár, hogy eredményekben gazdagok, nyilvános adatokban pedig csórók, vagy szégyenlősek a webáruházak, mert nem árulnak el semmit üzleti eredményeikről.

És 2018-ban a webpiac már 500 milliárd felett zárt

A legfrissebb statisztika alapján már látszik, hogy 2018-ban 500 milliárd forint fölé kúszott a webáruházak kiskereskedelmi forgalma (élelmiszerekből, iparcikkekből). A súlya is ugrott a boltos kiskereskedelemben, 5% környékén jár. És 2018-ban 25% körül, 2010-18 között pedig több mint tízszeres volt a növekedés.

(blokkk.com, 2019. február 12.)

500 milliárd fölé lőttek a webáruházak

A legfrissebb statisztika alapján már látszik, hogy 2018-ban 500 milliárd forint fölé kúszott a webáruházak kiskereskedelmi forgalma (élelmiszerekből, iparcikkekből). A súlya is ugrott a boltos kiskereskedelemben, 5% környékén jár. És 2010-18 között több mint tízszeres volt a növekedés. Árengedményt többet adtak a webáruházak 2018-ban . Rangsorban is volt felfordulás, könnyen lehet, hogy már a Media Markt a legnagyobb webáruház.

2018-ban is kiugró évet zártak a magyar webáruházak, hiszen a webköltekezés túllépte az 500 milliárdos értéket (a hagyományos boltos árukörben, élelmiszerekből és különféle iparcikkekből számolva). A növekedés üteme is finoman szólva tekintélyes, hiszen azt jelzi, hogy negyedével többet kellett cipekedniük a futároknak, vagy éppen a vásárlóknak az átvevő pontoktól hazafelé. A boltos kiskereskedelem egésze 2018-ban 6%-kal nőtt (változatlan áron, volumenben nézve).

A legfrissebb statisztika ugyan még csak novembernél tart, de az 500 milliárd túllépése egyértelműen kiolvasható az eddigi adatokból is. A webvilágban nagyon rossznak számító 10% körüli decemberi növekedéssel is már elérhető lenne az 500 milliárd, de ennél nagyon nagy valószínűséggel többet hozott a december a webáruházak konyhájára, hiszen a megelőző tizenegy hónapban negyedével ugrott meg a forgalom. Így újabb kiugrást lehet elkönyvelni 2018-ról:

webvásárlás	2015	2016	2017	2018
érték	235	308	408	előrejelzés	január-november	ennyi lett
érték	235	308	408	495-500	444	505
változás folyó áron	+ 32%	+ 31%	+ 32%	+ 25%*	24%	+ 24%
KSH, érték: milliárd forint, változás: egy évvel korábbi időszakhoz képest folyó áron, */: korábbi kisebb bázishoz képest

A képhez hozzátartozik, hogy a KSH időközben kétszer is pontosította a 2017-es adatokat, a korábbi 393, majd 401 milliárd forint volt, a legfrissebb pedig 408 milliárd forint (a statisztika így dolgozik, az előzetes adatokat többször ellenőrzik és utánaszámolnak, a blokkk.com becslése pedig a korábbi kisebb bázisadatokra épült).

Az elmúlt évekhez képest ugyan lassult a webáruházi vásárlások növekedési üteme, de sok panaszra így sem lehet okuk a webáruházaknak.

Azért a tízszeres növekedés sem rossz

Pontosabban majdnem tizenegyszeres. A webáruházak piaca 2010-2018 között tizenegyszeresére nőtt. Emelkedett persze a részarányuk a hagyományos boltos kiskereskedelmen belül (most nem nézve az üzemanyagokat, hiszen azt nem lehet a weben venni, akkor meg kihagyható az összehasonlításból).

A webpiac részaránya 0,7%-ról 5% fölé nőtt a jelzett időszakban. A növekedés pedig nem áll meg a következő esztendőkben sem, bár üteme előreláthatóan tovább mérséklődik, de még egy jó darabig kétszámjegyű marad.

És mivel sokkal gyorsabban nőnek, mint a hagyományos boltok, bizony százmilliárdokban lehet csak számolni, amit onnan elvesznek. Meg egymástól. De így van ez világszerte:

	2010	2014	2015	2016	2017	2018*	2020*
webáruház	46	178	235	308	408	505	700-710
hagyományos**	6.206	7.319	7.746	8.174	8.825	9.575	11.200
részarány	0,7%	2,4%	3%	3,8%	4,6%	5,3%	6,3%
KSH, /: várható, */: hagyományos boltos kiskereskedelem, csak élelmiszer és iparcikk, üzemanyag nélkül, érték: milliárd forint, web előrejelzés: 2019-ben +20%, 2020-ban +15%

Volt meglepetés bőven - új piacvezető is jöhet

A webáruházak szégyenlősek, nem árulják el legfontosabb piaci adataikat. De hát amelyik önálló, annak a mérlegadatai ismertek, így ez segíthet a rangsorok megfejtésében és forgalmi adatokra fordításában.

Nem lehet kizárni, hogy az eddigi piacvezető Extreme Digital a magyar webpiacon a hazai értékesítést nézve a második helyre szorul, a Media Markt ugyanis nagyon gyorsan tört előre az elmúlt időszakban. Meglepetést okozhat a Tesco is, aki rohamléptekben építi ki saját országos kiszállító hálózatát. A 2018-ban magyar piacra lépett Alza is nőhet nagyot, bár magyar forgalma nagyobb részét nem nálunk könyveli el. Az eMAG is hasonló cipőben sántikál, a nála elköltött magyar forintok az utolsó fillérig a határon túl Bukarestben kötnek ki.

Nem tudni semmit a nyilvános adatok alapján az Euronics webforgalmáról sem, de becslésünk szerint ő is az élbolyban tanyázik. hasonlóképpen a statisztika hiányát tekintve sötét ló az Auchan, a Rossmann és a dm is, pedig tőlük is sokat vásárolnak a neten. A Mall tízmilliárd feletti forgalmával marad az élbolyban.

2019-ben erősödni fog az élelmiszeres webpiac és előreláthatóan belép a Spar is, ami tovább élezi a versenyt.

Nem véletlen, hogy a statisztikából az is kiolvasható, hogy a webáruházak 2018-ban több árengedményt adtak, mint korábban - kivéve a Black Friday novemberi időszakát. Ez azt jelenti, hogy a webes akcióverseny egész évben tart.

A webes vásárlóknak lassan már minden nap fekete péntek lesz.

(blokkk.com, 2019. január 29.)

Black Friday: volt nagy bum-bum, de hasra esni nem kell

A korábbi hónapok növekedési ütemének környékén mozogtak a webáruházak novemberben. Pedig Black Friday nap és reklám volt bőven és sokan nagyobb ugrást vártak. És 2018 novemberében nem adtak több engedményt a webáruházak, mint korábban. Egyébként 2017-ben sem. És meg is lesz az éves 500 milliárd a webkisker piacon. Legalább.

Soha ennyi Black Friday nap és fekete péntekes reklám nem volt, mint 2018 novemberében. Nőtt is persze a webáruházak bevétele, de nagyon hasra esni azért nem kell. Igazából a statisztika is megtréfálta az előrejelzéseket.

2018 eddig megismert időszakában - januártól novemberig - 26%-kal nőtt a webáruházak forgalma (ez változatlan áras, volumen növekedés). Ezt a növekedési ütemet mutatja a statisztika novemberben is, így pusztán ezt a mutatót nézve nem volt megugrás a Fekete Péntek hónapjában, a sok Black Friday nem hozott nagyobb léptékű megugrást a szokásosnál.

Nem is nagyon lehetett várni többet - mi nem vártunk nagyobb növekedési ütemet -, hiszen az árengedmény lemondást jelent a bevétel egy részről, és úgy tűnik, az ésszerű - vagy ki tudja milyen - határt már elérték a webáruházak. Akad a legnagyobbak között is több veszteséges, akik még az eredményük rovására is mindent bedobnak a piacszerzés érdekében.

Az árbevétel, a családok költekezésének értéke viszont a vártnál nagyobb lett, 60 milliárd forinttal szemben 63 milliárd forint. Itt persze megtréfálta a statisztika az előrejelzőket, mivel időközben - a szokásos menetrendnek megfelelően - pontosították a 2017-es webáruházi adatokat, azokat a korábban számítottnál nagyobb értékben határozva meg nemrégiben (az előrejelzések készülte után). Így a növekedési ütem egy nagyobb értékű friss 2017 novemberi statisztikai alapra épült rá. Hát ilyen a statisztika, ezt hozta a konyhára:

webpiac	ezt vártuk		ez lett
november	+ 25% mennyiségben	58-60 md.ft	+ 26% mennyiségben	63 md.ft
KSH, érték: %, előző év azonos időszakához képest változatlan áron, tehát mennyiségben, volumenben, valamint milliárd forint

Black Friday árengedmények: nem kaptál többet, mint korábban

A fekete péntekes reklámok azt sugallták novemberben, hogy sokkal több engedményt szórnak a vásárlók nyakába a webáruházak, mint korábban. Kaptak persze rendesen akciós árut, de hát mint az előbbiekből kitűnt, ez nem tornázta feljebb a webáruházi költekezés növekedési ütemét, mint amennyi az éves átlag.

A rideg statisztika pedig azt mutatja, hogy ha az eladott árumennyiség és a folyóáras árbevétel növekedési ütemeit egymás mellé tesszük, akkor bizony ott nincs különbség 2018 novemberét nézve. Tehát ugyanannyival nőtt az eladott árumennyiség, mint a folyóáras árbevétel, így az átlagos árszintben nem volt változás a korábbi esztendőhöz képest. Ez azt mutatja, hogy akcióban, leárazásban nem engedtek többet, az átlagot tekintve nagyobb százalékos arányokat a webáruházak, mint korábban. Így volt ez egyébként 2017-ben is. A korábbi esztendőkben volt eltérés, 2015-ben az akciós árszint csökkent, 2016-ban pedig emelkedett:

	2015	2016	2017	2018
webes árbevétel	25	36	50	63
volumen növekedés	28%	39%	39%	26%
folyóáras növekedés	25%	44%	39%	26%
KSH, érték: milliárd forint, webáruházak novemberi forgalma, 2017: KSH friss pontosított adatai*/: korábbi előrejelzés

Meg is lesz az éves 500 milliárd

A hagyományos bolti kiskereskedelem áruköreit (élelmiszer, különféle iparcikk) nézve korábban 500 milliárd forintos éves bevétellel számoltunk 2018-ra. Január-november között a webáruházak árbevétele 444 milliárd forint volt. Ez azt jelenti, hogy ha a decemberi statisztika legalább 56 milliárd forint webköltekezést fog mutatni, akkor összejön az 500 milliárd. Ehhez a 2017-es 51 miliárdos forgalomnak kellett volna 10%-kal nőnie, ez azért csak összejön a statisztikában.

(blokkk.com, 2019. január 25.)

A Black Friday ára: nyelik a veszteséget a webáruházak

A sok Black Friday, az év minden napjára jutó akciózás egyre jobban felpörgő versenyéből kiszállni nem lehet, aminek következménye, hogy a nagy webáruházak vagy eleve veszteségesek, vagy folyamatosan romlik az eredményük. A rakétasebességgel növekvő webpiacon mindenki jó helyet akar foglalni magának, aminek az ára nem számít. A vásárló persze jól jár a kifogott akciós vásárlásával, de a számlát végül ő állja. Ki is tekeredett a Black Friday. És nem ez a kereskedelem ünnepe.

Azt már tudni lehet, hogy 2018 Black Friday felhozatala minden korábbit felülmúlt - reklámban. Már annyi volt, annyira felpörgött, és még van belőle november vége táján is, hogy a webárházak nehezen bírják a leárazások tempóját. Akció akció hátán a weben, hiszen követni kell a versenytársat. Így hiába hozták néhányan előre egy héttel, vagy hirdették meg akár egész novemberre a Black Friday-t, a többiek nem voltak restek valamilyen nagyobb súlyú ellenakciót, vagy éppen két Black Friday-t is hirdetni.

Kapkodhatta is a fejét a vásárló, hiszen jutott a Black Friday-ből, vagy őrült napokból, hetekből (mert ez volt a leggyakoribb ellensláger) minden napra. De hát ezzel egyébként az eredeti küldetésétől - egy napnyi akciózással felhívni a karácsonyi vásárlásra - eltérve más ösvényekre tévelygett a magyar Black Friday. De hát mindez nem tilos, az oka pedig az, hogy a viharos gyorsasággal terebélyesedő magyar webpiacon most van helyfoglalás időszaka, akinek pedig nem foglal magának teret, az később lejjebb, vagy kijjebb szorulhat.

Ez így első pillantásra nagyon szép, de adódik a kérdés, miből is futja ennyi akcióra. Vagy futja-e egyáltalán, hiszen a webáruházak amikor akciós engedményt adnak a vásárlónak, le is mondanak bevételük egy részéről.

Több az akció: romlanak is az eredmények

A vállalkozások mérleg-, eredménybeszámolóinak tengernyi adatából az üzemi, üzleti tevékenység eredménye az, ami a legpontosabban mutatja egy webáruház kereskedésének pénzügyi eredményét, így ennek jártunk utána néhány nagyobb webáruház esetében (ebben a mutatóban a pénzügyi műveletek eredménye nincs benne).

Van egy kis bibi egyébként, mert a webáruházak szégyenlősek és nem dicsekszenek pontos adatokkal piacmenetükről. De hát van olyan, amelyik önálló és van törvényes beszámolója. Így azokat a webáruházakat vizsgáltuk a legnagyobbak közül, melyek tevékenysége kizárólag, vagy jelentős, döntő súllyal az elektronikus kereskedés.

És akkor íme az eredmények, veszteségekkel, vagy csökkenő plusszokkal. Nagyon, de nagyon erős az akciós verseny ezek szerint is:

üzleti adok-kapok eredménye	2014	2015	2016	2017	fordulónap
E-Digital	880	647	189	- 275*	2017-től szeptember 30.
Media Markt MS E-Commerce	- 687	- 268	+ 26	- 102	szeptember 30.
Internet Mall Hungary	- 1.027	- 1.704	- 1.589	- 2.001	március 31.
Euronics	+ 1.172	+ 946	+ 515	+ 172	december 31.
Otto	- 815	- 1.883	- 857	- 511	február 28.
Forrás: Elektronikus Beszámoló Portál, legutóbbi beszámolók, érték: millió forint, */: 1-9 hó

Nem minden webáruház közlékeny, hogy miből is él tengernyi akciója mellett

A magyar webáruházak rettenetesen szégyenlősek, hiszen semmiféle adatot nem adnak közre arról, milyen nagy a forgalmuk, bármikor is. Jönnek-mennek például különféle toplisták, ahol nem mondanak semmit: ez azért eléggé mosolyogtató tud lenni, hiszen pontosan a lényeg hiányzik belőlük, az az összeg, árbevétel egy-egy webáruház esetében, amivel valamilyen helyet elfoglalnak a rangsorban. (A blokkk.com azért próbál kivételt tenni, mivel jól, vagy rosszul, de megbecsüljük az egyes webáruházak bevételét.)

A Black Friday alkalmával is nagyon óvatosak a webáruházak, hiszen egy-két kivételtől eltekintve abban is versengenek, hogy ne mondjanak semmi fontosat. Elpottyantanak persze egy-két különösebben nem túl lényeges adatot, ami igazából a reklámon kívül nem sokra jó, és kész.

Az eddig napvilágot látott Black Friday információk is nagyon soványak. Például a piacvezető E-Digital annyit mondott, hogy a Black Friday akciókban másfél milliárd forint engedményt ad a vásárlóknak. Számszerűségekről, az egyébként egy héttel korábbi Black Friday akciókról annyit árult el a cég, hogy három nap alatt 15 ezer csomagot indított el a raktáraiból a megrendelőkhöz és az átvevőpontokra. Ez első pillantásra 15 ezer vásárlást sejtet. De feltehetően nem ennyi volt a vásárlások száma, hiszen a szállítási feltételei alapján később is indíthatott kiszállítást. És még azt tudni, hogy hatezer-hatszáz forinttal többet költöttek náluk a vásárlók, átlagosan.

Az eMAG már többet mondott előzetesként, 6,4 milliárd forintos forgalmat vetített előre, 3 milliárd forintnyi engedménnyel a Black Friday alkalmával. Ez már azért többet sejtet, hiszen átlag egyharmadnyi árengedményt jelenthet, az eMAG teljes novemberi kasszáját nézve. Az összesent még nem tudni persze az ő esetében sem, de lehet, hogy hamarosan elárulják.

Nagy a titkolózás úgy összességében

Három csoportja ügyködik a webáruházaknak Magyarországon. Az első, akik önálló vállalkozás keretében csinálják és kizárólag a weben értékesítenek. Ilyen a legnagyobbak közül a már említett Media Markt webáruháza, az M. S. E-Commerce, továbbá a Mall.hu. Vannak, akik vegyesen csinálják a webet és a hagyományos boltot egy cégen belül, ilyen például az E-Digital, a Tesco, a dm, a Rossmann, a Decathlon, egy sor ruházati áruház, vagy az Euronics (a nagyláncok többsége). Nem nehéz kitalálni, hogy webforgalmukról semmit sem közölnek, kevés kivétellel (kivétel például a Praktiker, a Libri, a Tschibo, akiknél elcsíphető információ vagy a sajtóban, vagy beszámolójukban).

És van néhány webáruház, akik külhoni székhellyel és onnan átnyúló irányítással ügyködnek. Nagy rejtvény az Alza.hu és az eMAG, akik cseh, valamint román hátterű webáruházak, a szerződési feltételek szerint is velük, egy olyan külföldi féllel köt üzletet a webes vásárlójuk, akinek nincs, vagy csak nagyon kicsi a magyar székhelyű ügyintézője.

Az eMAG esetében a kedves vásárló egy román céggel úgy áll kapcsolatban, hogy a magyar nyelvű weboldalt román székhelyű gazdasági társaság üzemelteti. Tehát a ".hu" végződés csak reklám. Egyébként az eMAG tulajdonosi köré az árukereső (arukereso.hu) oldal is.

Az Alza akkor könyvel nálunk, ha a hazai raktárból szállít. De hát az Alza.hu 2017-ben 219 millió forint árbevételt mutatott ki magyar viszonylatban, ami azért érdekes, mert a GKI Digital toplistáját és a létező nyilvános mérlegadatokat összevetve az Alza.hu 10 milliárdos webáruháznak számít a magyar piacon, tehát nem nálunk csörög a kassza. Az eMAG a toplisták alapján 20 milliárdos webáruház magyar viszonylatban, ami persze odaát bevétel.

És van olyan is ebben a körben, mint például az azsiacenter.com, magyar nyelvű honlappal, londoni székhellyel, tehát a ".hu" helyett ".com"-mal operál.

És azért: nem abból él a webáruház, hogy minden alkalommal átvág

Elöljáróban megjegyezzük, hogy igen tudjuk, vannak csaló, kamu webáruházak. És ezekről lehet és kell is jókat írni, hiszen a nyilvánosság a legkeményebb rendcsináló a piacon is.

De hát próbálja meg egyszer valaki összeszámolni, hányszor csapják be a vásárlót és hányszor nem. Azért az utóbbi szám sokkal, de sokkal nagyobb lehet az elsőnél, bár ilyen számítást végezni nem lehet, ráadásul azon nincs vita, hogy átverésből egy is sok. Ha nem így lenne egyébként, akkor azért nem nőne olyan brutálisan világszerte a webpiac. Nálunk sem.

A webvásárlónak ellenőrizne egyébként nagyon könnyű. Kiválaszt valamit, amit majdnem ingyen adnak, hiszen ez a legszebb. De hát nem sok idő, amíg ugyanazt a portékát meg lehet nézni egy másik webáruházban, hogy ott mi mennyi ugyanabból.

És az akciós pénz - miből is él a webáruház

Ugyanis a lényeg végül valahol ott kereshető, hogy egy-egy üzleti év zártával összességében eredményes-e a webáruház, mennyire bírja az egész éves akciózást. Ha igen, bírja, akkor az azt jelenti, hogy az árengedményeket az üzleti tervébe beépítette és összességében olyan árakat tervezett és állított be, akciósakat és nem akciósakat együtt, hogy azért a végén ne fizessen rá. Tehát volt, amit olcsóbban adott, de ezeket az árengedményeket beépítette a nem akciós árakba. Nincs ebben semmi különös, így működik a bolt. És persze az akciók árát így végül a vásárlók fizették meg, amikor nem akciós terméket vásároltak.

Aki veszteséges, az pedig előbb-utóbb valamiből kénytelen pótolni a veszteséget. Túl sok lehetőség nincs, leginkább a vásárló lehet az, akinek előbb-utóbb mélyebben kell a zsebébe nyúlnia, ha már magához édesgette a webáruház. Majd egyszer vissza is kell fogni az akciókat, vagy a tulajdonos a zsebébe nyúl (például a hagyományos boltjából tesz át pénzt pótolni a veszteséget), hát vagy csődbe megy a webáruház.

És a kereskedelem ünnepe: hát nem a Black Friday

Csak illúzió ne legyen, az akció is csak egy reklám, felhívás táncra, a Black Friday esetében a karácsonyi vásárlásra. Nagy bajban lenne egy webáruház, ha csak akciós termékeket vásárolnának tőle. Gyorsan be kellene zárnia. De kedvcsinálónak remek dolog is lehet az akció, ha szép emlékeket hagy a vásárló kobakjában, és például Black Friday után, vagy bármikor visszamegy vásárolni - a szokásos, rendes, engedmény nélküli áron.

És azért furcsa lenne, ha egy mélyen akciós, kitekeredett, az átvágásoktól is hangos nap lenne a kereskedelem ünnepe. Inkább egy másik.

(blokkk.com, 2018. november 26.)

500 milliárdot nyalogat a webpiac

A legfrissebb előrejelzésünk szerint 2010-2020 között tizenötszörösére nő a magyar webáruházi piac. Közben egyre durvább az akciós webháború. 2018-ban nagyon közel juthatnak a webáruházak az 500 milliárdos határhoz. Mi a webet faljuk, a web pedig a hagyományos boltokat: százmilliárdokat vesz el.

Zabáljuk a webet, a web pedig jókat falatozik a hagyományos boltból

Minden statisztika azt mutatja, hogy évek óta egyre falánkabban habzsolják a vásárlók a webáruházakat. A növekedés üteme ugyan zsugorodik, de ez csak az ütem, és nyilván senki sem panaszkodik a webáruházak közül arra, hogy például 2018 első nyolc hónapjában negyedével ugrott meg a forgalom a korábbiakhoz képest. És az elmúlt években ennél csak nagyobb volt a növekedés üteme.

Így nagyon jók az éves kilátások is a webköltekezésben, egy blokkk.com friss, de szokás szerint azért óvatos előrejelzése alapján:

webvásárlás	2015	2016	2017	2018
érték	235	308	397	495-500
változás folyó áron	+ 32%	+ 31%	+ 29%	+ 25%
KSH, érték: milliárd forint, változás: egy évvel korábbi időszakhoz képest

És hízni fog hosszabb távon is a magyar webköltekezés, súlya, részaránya ennek megfelelően tovább fog nőni a kiskereskedelmen belül (csak az élelmiszeres és az iparcikkes vásárlásokat nézve), a blokkk.com további előrejelzése alapján.

A folyamatos akcióháborúkkal együtt új piaci szereplők léptek színre, nagyok (például az Alza, a dm, az OBI), de a porondon lévők is folyamatosan terjeszkednek, például rohamléptekkel nyomul a kiszállításban a Tesco. Szaporodnak az átvevőpontok is, ezek népszerűek, mert nem kell a vekkert beállítani, mikor jön a futár, ha egyáltalán megjön. Feltehetően nem véletlen, hogy például a Madia Markt bevonul egy sor Tesco áruházba, ezzel is rágyúr átvevőpontban.

Terjeszkedni fog tovább az Auchan, ehhez brutális logisztikai központot épített, jön a Spar és még ki tudja, ki. A megcsavart plázastop is a web irányába tolja a nagyáruházakat, de különben is, a vásárlók imádják a webet, ezt jelzik a számok is.

A webáruházak 2010-2020 között tizenötszörösükre nőnek, részarányuk pedig 1%-ról legalább 5-6%-ra emelkedik. És mivel sokkal gyorsabban nőnek, mint a hagyományos boltok, bizony százmilliárdokban lehet csak számolni, amit onnan elvesznek. De így van ez világszerte:

	2010	2014	2015	2016	2017	2018*	2020*
webáruház	46	178	235	308	401	495-500	700-710
hagyományos**	6.206	7.319	7.746	8.174	8.815	9.700	11.300
részarány	0,7%	2,5%	3,1%	3,9%	4,7%	5,1%	6,2%
KSH, /: előrejelzés, */: hagyományos csak élelmiszer, iparcikk kiskereskedelem, üzemanyag nélkül, érték: milliárd forint

(blokkk.com, 2018. október 19.)

Öldöklő árverseny a weben: durvább lett az akcióháború

Aki nem lép egyszerre: sokkal több az akció a webáruházakban, a statisztika is mutatja. A száguldó webpiacon most akar mindenki jobb helyet foglalni magának, két kézzel szórják is az akciókat. A Media Markt, az Alza és a Tesco felforgatták a webpiacot. És még csak jön a fekete péntek.

2018 első félévében 211 milliárd forint volt a webáruházakban a költekezés mértéke a statisztika szerint, a boltos kiskereskedelemnek megfelelő élelmiszerek és iparcikkek körében (az a másik adat, ami a napokban látott napvilágot, mely szerint 180 milliárd volt, arról nem tudni, miért annyi). Mennyiségben (szaknyelven volumenben, darabban, kilóban, tehát az árváltozások kiszűrésével) negyedével ugrott meg a webes vásárlás ebben a hat hónapban. De hogyan is?

Ehhez sokkal több akciót kellett tolni

A vásárlók imádják az akciókat, nem véletlen, hiszen mindenki elsősorban az árat nézi, no meg a pénztárcája vastagságát. Nem véletlen, hogy a hagyományos boltok nyomtatott szórólapjait akciós újságnak hívják, tele is nyomják leárazásokkal, amennyire csak a nyomdafesték bírja.

A webáruháznál persze nem nyomtatgatnak akciós újságokat, jó arra a honlap, tele is vannak vele. A brutális áruválaszték - elbírja a web - egyre durvább akcióháborúval párosul.

A boltos világra mindig is az volt a jellemző, hogy az új értékesítési csatornák sokkal gyorsabban fejlődtek a többinél, így volt ez a nagy bevásárlóközpont építési hullámnál (kilencvenes évek közepétől mintegy évtizeden keresztül), a hipermarketek piacra lépésekor, vagy éppen a hagyományos boltok körében a diszkontok piacépítésével, és persze nem csak nálunk, hanem szerte a világban. Most éppen a weben akarnak jobb helyet foglalni maguknak az online áruházak, nem véletlenül, máshol is persze, elég csak az amerikai Amazonra, vagy a kínai Alibabára gondolni, ahonnan szinte naponta röpködnek az újítások.

És a hazai határokat nem kíméli az online törtetés, hiszen a magyar webpiacon is több olyan nagyágyú ontja az akciós kínálatát, akiknek nincs is hagyományos boltjuk itt. Ilyen például a mall.hu, vagy az alza.hu, de egyes lajstromokban idesorolják az egyébként román működtetésű emag.hu-t is, a magyar nyelvű honlapjával. A cseh alza.hu egyébként nagyot robbantott 2017-ben, hiszen 10 milliárd feletti forgalmat hozott össze első magyar piaci évében.

De hát a Media Markt webáruháza megkétszerezte 2017-ben forgalmát, ami előrelépésben hasonló nagyságrendet jelentett az alza.hu helyfoglalójához. És ott vannak a hipermarketek webáruházai is, az Auchané és a Tescoé, akik ugyan titkolják szemérmesen webforgalmukat, de könnyen megtippelhető, hogy szép szeletett hasítanak ki maguknak. A Tesco 10 milliárd felett jár jócskán, tehát a weben is nagyágyúnak számít, de az Auchan sem lehet nagy lemaradásban az élbolytól.

Ja, hogy ennek ára is van

A websors az áruválaszték mellett az akciókon áll vagy bukik. Akció nélkül nem is nézné meg sok vásárló a webáruház honlapját, így a leárazás az íratlan szabályok szerint kötelező kellék.

A statisztikából kiolvasható, hogy az elmúlt két esztendőben, 2016-ban és 2017-ben a webforgalom értéke folyó árakon összehasonlítva jobban emelkedett, mint a kiigazítatlan, árváltozásoktól megtisztított volumenindex. Tehát volt egy szolid, 1% körüli átlagos árszint emelkedés. Hát persze, dúlt az akcióháború akkor is, de mindig jöttek a drágább újdonságok, műszaki ketyerék, szezonindító divatcuccok is, nagyobb árakon.

2018 első félévében azonban fordult a kocka. A webáruházak egy része nagyobb akciósebességre kapcsolt. Ezt mutatja, hogy miközben folyó áron mérve 21%-kal nőtt a webvásárlás értéke, ugyanez változatlan áron már 24%-kal emelkedett. És ez a 3% árszint esés nem kevés, gondoljunk csak arra, hogy a fordítottja esetében, 3%-os inflációnál mennyire szívják a fogukat a kedves vásárlók.

Ez a statisztika játékszabályai szerint azt jelenti, hogy az eladott árumennyiség jobban nőtt, mint a bevétel, ami csak a korábbinál alacsonyabb átlagos árszinten lehetséges. Tehát több és nagyobb volt az akciózás, egyébként 2015-ben is:

webvásárlás	2015	2016	2017	2018
érték	235	308	397	211
változás folyó áron	+ 32%	+ 31%	+ 29%	+ 21%
változás változatlan áron	+ 33%	+ 30%	+ 28%	+ 24%
KSH, érték: milliárd forint, változás: egy évvel korábbi időszakhoz képest, folyóáras és kiigazítatlan volumenindex, 2018: első félév

(blokkk.com, 2018. augusztus 31.)

Szégyenlős webáruházak: hipernyi választékkal nyomulnak

A web lekörözi a diszkontokat gyorsaságban. A legnagyobb webáruházak titkolják bevételüket, miközben többjük mérlegadata nyilvános. Előszedtük megint. Az Alza.hu 10 milliárddal robbant be. A legnagyobbak titka: a brutális áruválaszték és az akcióháború. És mikor nyitnak webáruházat a diszkontok?

A korábbi években nagyokat habzsoló hipermarketek lelassultak, a diszkontok pedig felgyorsultak, a hagyományos boltok körében ez a legmarkánsabb változás. A boltos világ egészét nézve viszont az élre kívánkozik, hogy a webkereskedelem brutális ütemben bővül. Egymás mellé téve az elmúlt öt esztendő változásait, nincs is sok csodálkozni való, az adatok egyértelműek. Miközben a hiperek együtt számolva ötödével, a diszkontok már kétharmadával növelték piacukat, a webáruházak ugyanakkor háromszorosára hizlalták bevételeiket. Változtak is a piaci súlyok is:

	2013		2017		változás
	árbevétel	kisker részarány	árbevétel	kisker részarány	árbevétel	növekedés üteme
hipermarketek (Auchan, Tesco)	980	12%	1.172	11%	+ 192	+ 20%
diszkontok (Aldi, Lidl, Penny)	557	7%	918	9%	+ 361	+ 65%
webáruházak	127	1%	393	4%	+ 266	301%
érték: milliárd forint, bruttó árbevétel, részarány: kiskereskedelemből, KSH, Trade Magazin,

Nem véletlen, hogy az Auchan és a Tesco is egyrészt diszkontosodik több tekintetben (például már évekkel ezelőtt leszerelték toronymagas polcaik tetejét az eladótérben, így kisebb a kirakott árkészlet, megnyomták a saját márkákat), másrészt elindították jó érzékkel webáruházaikat. Hiába, a vásárlók szokásaihoz alkalmazkodni kell, a fiatalabb korosztályok nagyobbrészt egyébként is webfalók, másrészt nincs mindig sok kedvük és idejük sokat bíbelődni a bevásárlással.

Hízik a web, de itt is a nagyok a legnagyobbak

Meg is jelennek különféle toplisták, legutóbb a GKI Digital vont érdekes mérleget. De hát sajnálatos módon az ő top'10-es rangsorából is hiányzik az egyes webáruházak bevétele, ami egyszerűen azért van, mert titkolják (tehát erről nem a rangsor összeállítója tehet). Ez a rangsor a következő: E-Digital, eMag, Media Markt, Tesco, 220volt, iPon, Mall.hu, Alza.hu, Aqua, Libri Bookline. Ehhez meg kell jegyezni, hogy az eMag egy román székhelyű vállalkozás, tehát némileg idegen a magyar toplistától (ezen az alapon az Alibaba, vagy az Amazon is feltüntethető lenne, onnan is vásárolnak magyar vásárlók, de ez nem kötözködés, csupán együttgondolkodás).

A magyar webvilág legérdekesebb fejleménye az Alza.hu berobbanása, a 13 milliárd forintos 2017-es árbevétele ezt jelzi is. Cseh vállalkozás, akinél a hazai leánycégétől és a cseh anyacégtől is lehet közvetlenül rendelni és szállíttatni. Egyébként a Mall.hu is magyar leánycéggel működik.

De a pénz. A rangsor szereplőinek egy része nyilvános mérlegbeszámolóiban közzéteszi bevételének értékét. Pusztán tájékozódásképpen ezek közül néhányat összeszedtünk ismét, ami azért jelzi a magyar webpiac legnagyobbjainak és a kisebbeknek a piaci nagyságrendjét (ez most nem teljes körű és most nem is rangsor):

webáruház	bevétel
Media Markt	25
Alza.hu	13
Mall.hu	12
...
Praktiker	4
Decathlon	3
Tchibo	3
Jysk	2
2017. évi bruttó bevétel, érték milliárd forint, */: becsült adat

A blokkk.com korábban például az e-digital hazai webbevételét 29 milliárd forintra, a Tescoét 12 milliárd forintra becsülte és úgy vélte, a piacvezető e-digitalnak nagyon is a nyakára mászhatott a Media Markt (az e-digital üzleti éve szeptember 30-án fordul, így még nincs friss mérlegadat, a Media Markt háza tájékán akadt 2017-ről).

Rózsás kilátások

Brutális választék, és akcióháború, a webáruházak honlapjai erről tanúskodnak, ilyen az Alza.hu is, ma ez a sikerük és a törtetésük titka. A legnagyobbak a műszaki cikkek, játékok, ruházati termékek rendkívül széles skáláját kínálják, sok-sok árengedménnyel. És a hiperek webáruházai az élelmiszerpiacon mennek - feltehetően - nagyot, ahol nemsokára indulhat az újabb nagyágyú, a Spar is (be is jelentette).

Érdekes módon a diszkontok nem webeznek - jelenleg. De könnyen lehet, hogy meggondolják magukat, hiszen a boltépítésnek is lehetnek korlátai, ráadásul a webszámok nagyon is kecsegtető növekedési pályát kínálnak.

A magyar webpiac kilátásai pedig kedvezőek. Talán az sem véletlen, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter szakított időt arra, hogy betérjen az Amazonhoz, a világ legnagyobb webkereskedőjéhez és később felrója a kisvállalkozásoknak, úgy általában, hogy sokuknak még honlapja sincs (egyébként igaza volt, mindegy, hogy hol mondta):

	2013	2014	2015	2016	2017	2018*	2020*
webáruház	127	178	235	308	393	490	700
hagyományos	6.815	7.141	7.511	7.866	8.393	8.900	10.200
részarány	1,9%	2,5%	3,1%	3,9%	4,7%	5,5%	7%
KSH, , hagyományos: élelmiszer, iparcikk kiskereskedelem, 2018: január-február, érték: milliárd forint

(blokkk.com, 2018. augusztus 16.)

A weben már lement a fekete péntek

De lehet, hogy a karácsony is. Nem a naptárt és a hőmérőt, hanem a webáruházak forgalmát nézve. Nyomják is a reklámot ezerrel a webáruházak. A hőség is a webkereskedelmet tolja: okostelefonnal a strandon is be lehet vásárolni. A vártnál többet költünk 2018-ban a webáruházakban.

2018 első öt hónapjában 173 milliárd forintot költöttek a vásárlók a magyar webáruházakban. Egy évvel korábban 144 milliárd forint ment el a weben ugyanebben az időszakban (most is csak a bolti kiskereskedelemnek megfelelő árukört, az élelmiszer és iparcikk webvásárlást nézve). 2018 eddig megismert egyes hónapjaiban mindegyikben nagyobb bevételt könyvelhettek el a webáruházak, mint egy évvel korábban.

A weben eladott árumennyiséget tekintve - a kiigazítatlan volumenindexet - 20% felett volt az első öt hónap átlagos növekedési üteme, ezen belül áprilisban és májusban is 25%-os volt a megugrás, az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest.

2018 júniusában is erős hónapot, összességében pedig erős félévet zárt a bolti kiskereskedelem, így okkal feltételezhető, hogy ebből a web sem maradt ki (a júniusi webadat még nem ismert). Ez azt is jelenti, hogy a májusi 40 milliárdos webáruházi forgalom júniusra legalább 48-50 milliárd forintra hízik (20-25%-os növekedés kimutatása nagy bizonyossággal várható, hiszen az egész boltos szekér jobban szalad, mint a korábbi években). Ez a webes forgalomnagyság viszont már túllépi a 2017-es novemberi, a fekete pénteki akciókkal amúgy is alaposan felnyomott értékesítést. Az pedig már csak apróság, hogy a piac a korábbi decemberi forgalom környékén is mozoghatott júniusban (a weben a fekete péntekes akciósorozat nyomán kiegyenlítettebb a két utolsó hónap forgalma, hiszen a vásárlók egy része előrehozza decemberről novemberre).

De hát most nagyon meleg van - még jó, hogy a webáruháznak nincs zárvatartása

Pontosabban: ki sem nyit, be sem zár, hiszen rendelni bármikor lehet. A webáruházak is tudják, hogy a hőségben megváltoznak a bevásárlási szokások. Aki tud, az persze menekül a strandra, vízpartra, hűsölni, amennyire lehet, hiszen lassan a vízben sincs már hely. És aki otthon marad, mert nem akar kimozdulni, esetleg eljár munkába, az is spórol a boltba járással a hőségben, inkább reggel, vagy este megy, aminek pedig halasztható a vásárlása, az eltolja későbbre.

Az evésen, iváson sokat halogatni nem lehet, de hát a vízben sem lehet egész nap ácsorogni, a gumimatracon is nagy a forróság, a fürdésen, evésen, iváson kívül valami mást is kell csinálni a strandon is. Meg is lehet nézni, ott is kapkodják elő a törülköző alá dugott okostelefonokat két fürdőzés között a strandolók és kényelmesebb így rendelni valamit, mint esetleg egy izzasztó túra keretében elkullogni a boltba. Lehet rendelni kiszállítást, vagy az összekészített pakkért strand után elmenni az átvevőpontra akkor, amikor kényelmes.

A korábbi években némi megtorpanás megfigyelhető a webáruházak nyári - júliusi-augusztusi - forgalmában. Könnyen lehet, hogy ez most 2018-ban elmarad, az előbbiekkel is összefüggésben. A webáruházak ontják is a nyárideji reklámjaikat, nyilván ráéreztek erre a lehetőségre is.

Ragyogó napsütés és webkilátások

Szépen gyarapodott a magyar webpiac az elmúlt esztendőkben és úgy tűnik, hogy a korábban vártnál csak lassabban enged a tempóból. A korábbi esztendők 30-40%-os növekedési üteme némileg ugyan 30% alá csúszott 2016-ban és 2017-ben, de 2018 eddig megismert időszakában is 20% felett van a havi átlag. Hullámok persze vannak bőven a webkereskedelemben is, hiszen például 2017-ben az éves 27%-os növekedési tempó mellett májusban 49%-os volt a megugrás az előző év májusához képest, de a többi hónap kiegyensúlyozott irányzatot mutatott.

A várható erősebb növekedési tempót támasztja alá az is, hogy megszaporodott az utóbbi időben a nagy láncok webáruházainak a száma. 2018-ban indított például a dm, az Ikea, nagyobb tempóra kapcsolt az Auchan és a Tesco is (szélesítve a kiszállítás hatókörét és bővítve az átvevőpontok számát), a kisebb webáruházaknak pedig se szeri, se száma. Az már csak apróság, hogy nincs hivatalos statisztika a fogyasztóknak árusító webáruházakról, számuk egyébként tízezer felettire becsülhető.

Így még egy visszafogottabb előrejelzés alapján is szépen nő majd a webpiac 2018-ban, sőt, nem zárható ki, hogy megközelíti, vagy éppen túl is lépi az 500 milliárd forintot (a bolti kiskereskedelemnek megfelelő áruterületeken, de vigyázat, sokféle előrejelzés létezik, van olyan is, amelyik bátran elengedi magát és sokkal többet mond):

webkisker	2013	2014	2015	2016	2017	2018*
értéke milliárd forint	127	178	235	308	393	470-490
növekedés	39%	42%	33%	27%	27%	20-25%
KSH, érték: milliárd forint, változás: előző év: 100, kiigazítatlan volumenindex, 2018: előrejelzés

A szigorított plázastop egyébként, amit éppen most szavazott meg az Országgyűlés, a web irányába tolhatja a hálózatfejlesztéseket.

A webáruházak egyébként egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a kereskedelemből, de mi ezt másként számoljuk. Részesedésük méricskélésében nem a teljes kiskereskedelmi forgalomhoz illesztjük a webáruházakat, ami nem lenne a legigazságosabb számolgatás, hiszen olyan termékek is benne vannak a teljes kiskereskedelemben, amit a weben nem árusítanak, például az üzemanyag. Így a részesedés számításában az üzemanyagokat nem vettük figyelembe, hiszen az nem része a webnek, hanem csak a hagyományos élelmiszer és iparcikk vásárlást.

A webáruházi súly végül elképesztő ütemben emelkedik, hiszen 2013-ban a 2% körüli aránya, 2018-ban pedig 5% fölé emelkedik előreláthatóan, 2-3 esztendő alatt pedig tovább hízik:

	2013	2014	2015	2016	2017	2018*	2020*
webáruház	127	178	235	308	393	490	700
hagyományos	6.815	7.141	7.511	7.866	8.393	8.900	10.200
részarány	1,9%	2,5%	3,1%	3,9%	4,7%	5,5%	7%
KSH, , hagyományos: élelmiszer, iparcikk kiskereskedelem, 2018: január-február, érték: milliárd forint

(blokkk.com, 2018. augusztus 8.)

Webáruház: a saját boltját is rágcsálja?

Varga miniszter belekóstolt egy vizit erejéig az Amazonba, a világ legnagyobb webáruházába. Egyébként van, amiben lepipáljuk az Amazont. De hát a szigorított plázastop is a webáruházak irányába terelheti a fejlesztéseket. És a web mellett a saját hagyományos bolt is próbatétel: átvevőpontokká idomulnak a hagyományos boltok?

Varga Mihály pénzügyminiszter ellátogatott az Amazonhoz a közelmúltban és megállapította, hogy az online kereskedelem fejlesztésében még komoly lehetőségek rejlenek, ami az üzletág felfutásához és a fogyasztás bővüléséhez is érdemben hozzájárul. Igaza van, tehát érdemes ezzel alaposabban is számolni, van is mivel.

És hogy Varga miniszternek milyen igaza van, arról elöljáróban egy adat. A magyar webforgalom zöme különféle iparcikk, az élelmiszerek súlya még nagyon csekély (lesz persze több majd ez is). Így ha azt nézzük, hogy a hagyományos iparcikk forgalom az elmúlt öt esztendőben ezer milliárd forinttal, harmadával nőtt, akkor bizony az is hozzátartozik a képhez, hogy ennek a növekménynek a negyedét, háromszoros növekedés mellett, a webáruházak adták.

Az Amazon földkerekség legnagyobb webáruházas cége, vezetője toronymagasan a világ leggazdagabb embere, amerikai, forgalma pedig a 2015 évi 107 milliárd dollárról 178 milliárd dollárra nőtt 2017-ben. A legnagyobb ütemben az amerikai vásárlók ugrottak neki az Amazonnak, 2015-ben és 2016-ban negyedével, majd 2017-ben harmadával többet költöttek nála, és a jövőt nézve ez még messze nem a végállomás. Az Amazon forgalmának egyharmada ráadásul más országokhoz kötődik, de a növekedés üteme ebben a viszonylatban is 20% felett volt ebben a három esztendőben. És itt van Európában is.

De hát pusztán a növekedés ütemét nézve a magyar web tartja a lépést az Amazonnal, hiszen a kétharmad körüli növekedési tempót hozták a magyar webáruházak is az elmúlt három évben. Sőt, azt is lehet nézni, hogy 2009-ben az Amazon netforgalma 25 milliárd dollár volt, ami tíz év alatt együtt számolva hétszeresére nőtt, miközben a magyar webáruházak tízszeres megugrást könyvelhettek el az elmúlt évtizedben. Hát igen, de azért a piacnagyságban akad némi különbözőség, hiszen az Amazon éves árbevétele 50 ezer milliárd forint körül mozgott 2017-ben, ami a magyar kiskereskedelmi forgalom ötszöröse.

A világ legnagyobb forgalmú webáruházas oldala egyébként nem az Amazoné, hanem az Alibaba Group kínai vállalkozásé, de ott sok cég kínálja portékáját. Kicsiben, hogy legyen ebben is összehasonlítás, például a magyar nyelvű oldallal nálunk is futó emag-nál is van ilyen lehetőség, ezért is homályos a cég igazi árbevételének pontos nagysága (román bejegyzésű cégről van szó).

A jövőben is száguldani fog a magyar web és zárnak majd be régi boltok

Szépen gyarapodott a magyar webpiac az elmúlt esztendőkben és úgy tűnik, csak lassan enged a tempóból. A korábbi esztendők 30-40%-os növekedési üteme némileg ugyan 30% alá csúszott 2016-ban és 2017-ben, de 2018 eddig megismert időszakában is 20% felett van a havi átlag. És hol van még a webáruházak legaranyosabb napja, a fekete péntek. Így a visszafogottabb előrejelzés alapján is szépen nő majd a webpiac (a bolti kiskereskedelemnek megfelelő áruterületeken) 2018-ban:

webkisker	2009	2010	2011	2012	2013	2014	2015	2016	2017	2018*
értéke milliárd forint	40	46	65	92	127	178	235	308	393	470
növekedés	15%	16%	40%	37%	39%	42%	33%	27%	27%	20%
KSH, érték: milliárd forint, változás: előző év: 100, kiigazítatlan volumenindex, 2018: előrejelzés

A webáruházak egyébként egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a kereskedelemből, de mi ezt másként számoljuk, mint a pénzügyminiszter. Részesedésük méricskélésében nem a teljes kiskereskedelmi forgalomhoz illesztjük a webáruházakat, ami nem lenne a legigazságosabb számolgatás, hiszen olyan termékek is benne vannak a teljes kiskereskedelemben, amit a weben nem árusítanak, például az üzemanyag. Így a részesedés számításában az üzemanyagokat nem vettük figyelembe, hiszen az nem része a webnek, hanem csak a hagyományos élelmiszer és iparcikk vásárlást.

A webáruházi súly végül elképesztő ütemben emelkedik, hiszen 2013-ban a 2% körüli aránya 2018-ban 5% fölé emelkedik előreláthatóan, 2-3 esztendő alatt pedig újabb egy-két százalékkal hízik:

	2013	2014	2015	2016	2017	2018*	2020*
webáruház	127	178	235	308	393	470	680
hagyományos	6.815	7.141	7.511	7.866	8.393	8.900	10.200
részarány	1,9%	2,5%	3,1%	3,9%	4,7%	5,3%	6,7%
KSH, hagyományos: élelmiszer, iparcikk kiskereskedelem, 2018: január-február, érték: milliárd forint

A webkereskedelem növekedésében azzal számoltunk, hogy a következő években is 20% körül nőhet a webkereskedelem. Az iparcikkes webáruházak körében fékeződhet ugyan a növekedés üteme, de az élelmiszeresek (Auchan, CBA, Tesco, valamint a napcikkes dm) nemrégiben vágtak bele egy nagyobb ütemű terjeszkedésbe és még jön a Spar is.

Ráadásul a szigorított plázastop, amit éppen most szavazott meg az Országgyűlés, a web irányába tolhatja a hálózatfejlesztéseket. Ennek egyébként az lenne a célja, hogy védje a hagyományos kisboltokat, ami nem vitatható szándék. De ha egy kisbolt nem tud fejleszteni, mert nincs rá pénze, akkor a plázastop csak konzerválja a gyengeségét. És tönkre is mehet.

A saját farkincáját is rágcsálja a webáruház?

A legnagyobb magyar webáruházak a hagyományos boltos vállalkozáshoz kötődve ügyködnek, kivétel alig van (a topból csak a Mall). Persze, a webes és a hagyományos értékesítés súlyában nagy a szórás, hiszen egy Extreme Digital esetében a web húz nagyobbat, míg a Media Markt áruházainak forgalma azért még sokkal nagyobb a webértékesítésénél.

Kérdés ugyanakkor, hogy mekkorát fordul a kocka a jövőben, hiszen a vásárló számos esetben a kényelem miatt választja ugyanannál az áruháznál a webes vásárlást. Ez viszont azt jelenti, hogy a boltos cég webáruháza a hagyományos boltjától is elvesz piacot. Ez persze fillérre pontosan nem számolható ki, de számos jelzés erre utal.

Másik oldalról persze szembe kell nézni azzal, hogy a vásárlók egyre jobban kedvelik a netet, őket pedig ki kell szolgálni úgy, ahogy nekik jobban tetszik, különben máshoz mennek.

Amerikában egyébként rengeteg hagyományos bolt, vagy éppen nagy bevásárlóközpont ment tönkre az online vásárlások rohamos ütemű terjedése miatt. És a világjelenségek előbb-utóbb kopogtatnak nálunk is. Ez persze nem egyik napról a másikra történik, ráadásul a vásárló is sokszínű. Nem is arról van szó, hogy a hagyományos bolt mind bezárhat, csupán a súlyuk a webáruházak terjeszkedése nyomán is csökkenni fog és ez alól a webes cég saját boltja sem lesz kivétel.

De elindult egy másik folyamat is, egyre gyorsuló tempóban. A webvásárlás lényege, hogy a rendelést követően hazaszállítják a megrendelt portékát. Igen ám, de ehhez valakinek otthon is kell lennie a kiszállítás időpontjában, ami például munka mellett napközben nem mindig oldható meg, sőt. És a futárok sem tudnak csak a munkaidőn kívüli időpontokhoz igazodni nagy tömegben. Éppen ezért népszerű és terjed egyre szélesebb körben az átvevőpontok hálózata, ami sok esetben a webáruház mellett a cég saját hagyományos boltja. Ez kényelmes a vásárlónak, hiszen előre leadja a megrendelést és igaz, hogy be kell ugrania érte az áruházba, de nem kell már bíbelődnie a válogatással, fejtöréssel, hogy mit is vegyen, hanem csak át kell vennie és kifizetnie a rendelést. És akkor megy, amikor ráér, tehát sok előnye van az átvevőpontos rendszernek. Majd lehet számolgatni, mennyi áru fogy így. Lesz mit.

És lehet fényezni az átvevőpont táblákat.

(blokkk.com, 2018. július 19.)

Webtop: a Media Markt az Extreme Digital torkát szorongatja

Egyre több webáruház elárulja, mennyi is a webforgalma. A lényeget nem mondó toplisták kora lejáróban? A Media Markt a közeljövőben le is lökheti a webtrónról az Extreme Digitalt. A nagy webáruházak harmadát viszik a teljes webkiskernek.

Elöljáróban meg kell jegyezni, nem a webáruházak toplistájának összeállítója a hibás abban, hogy egyes, egyébként nagyra becsült webáruházak nem hajlandók elárulni, mennyi volt az árbevételük. Megjelenik a topweb évről-évre, de nincs ott, kinek mekkora a forgalma. De azért változik a világ és beszámolójában egyre több webáruház kerek-perec megmondja, mennyi is a webes bevétele. Egyes esetekben pedig könnyen, vagy nehezen, de meg is becsülhető. És van, akinél teljes s sötétség a nyilvános adataiban.

Nos, a blokkk.com már a 2016-os esztendő webáruházainak eredményeit is megkísérelte belőni, mennyi is volt az annyi, most pedig következik a 2017-es esztendő, amennyire lehet, a hazai webköltekezésre összpontosítva. Természetesen mint mindenen, ezen is kell majd pontosítani.

Elöljáróban megjegyezzük, hogy most nem foglalkozunk az eMag webáruházzal. Igaz, hogy fennen hirdeti a magyar jelenlétét, de a cég székhelye Romániában van, üzletszabályzata szerint közvetlenül neki fizet a vásárló, tehát nem egy Magyarországon adózó leánycégének (egyébként ő a S. C. Dante International S.A, román székhellyel, dél-afrikai érdekeltség egyébként, egy magyar nyelvű honlappal, de utána végállomás). Ezen az alapon bármely más külföldi webáruházat is vizslathatnánk, akár az Alibabát, vagy az Amazont is. Fashion Days: hasonló a helyzet.

A KSH adatai szerint egyébként 2017-ben megközelítette a 400 milliárd forintot a hagyományos boltos kiskereskedelemnek megfelelő termékek (élelmiszerek, iparcikkek) körében a webes vásárlások értéke. (Ebben a különféle szolgáltatások, például pizzarendelés, vagy repülőjegy vásárlása nincs benne). A növekedés 27%-os volt.

A Media Markt az Extreme Digital torkát szorongatja

Egyre jobban. Az elmúlt években az Extreme Digital volt a piacvezető webáruház Magyarországon. Most úgy tűnik, a Media Markt nagyon rámászott. Webforgalma 67%-kal nőtt 2017-ben, az ED eddig viszont nem mutatkozott túl közlékenynek 2017-es üzletmenetéről. A kérdés az, hogy a Media Markt 25 milliárdos bruttó webforgalmához képest az ED mennyit tud felmutatni 2017-ről (fordulónap váltás miatt 2017-ről csak szeptember 30-ig van beszámolója az ED-nak, tehát túl sok nem bogarászható ki a beszámolójából). Előreláthatóan még maradt a csúcson az ED, ennyi azért kikövetkeztethető beszámolójából, de nagyon megközelíthette a Media Markt. (Az ED-nál egyébként az exportot most nem nézzük, nála az különben jelentős súlyú, 2016-ban árbevétele közel negyedét adta.)

A nagyobb webáruházak közül végül az ED és a Tesco forgalma becsült adat. A legkisebbek pedig egyszerűen azért jutottak a felsorolásba, mivel pontosan megadták webforgalmukat. A tucatnyi webáruház együttes hazai bruttó forgalma 120 milliárd forint, ami 30%-a a teljes magyar boltos webkereskedelemnek:

webáruház	bevétel
e-Digital	29*
Media Markt	25
iPon	12
Mall.hu	12
Tesco	12*
Aqua Electrit	9
Libri	5
220Volt	5
Praktiker	4
Decathlon	3
Tchibo	3
Jysk	2
2017. évi bruttó bevétel, érték milliárd forint, */: becsült adat

És a titkolózók

Az élelmiszeres webáruházak semmit nem fecsegnek a forgalmukról (Auchan, CBA, a Tesco sem könnyű eset egyébként), a G'Roby súlya viszont csekélyebb. Az Euronics, a Rossman, vagy például a H&M bizonyára jelentősebb bevételre tesz szert a weben, más nagyobb iparcikkes boltosláncokkal együtt, de nem árulkodnak magukról semmit.

(blokkk.com, 2018. június 20.)

Akciógyilkos költségverseny a webáruházak között

Nagyokat nyögnek a webáruházak is: gyenge forint, drága üzemanyag, pokoli magas munkaerő költségek. Jön az átvevőpontok diadala. A fekete péntek nem marad el.

Hiába száguld a webkereskedelem, a webáruházakat sem hagyja hidegen a gyenge forint, a drága üzemanyag és a pokoli magas munkaerőköltség. De hát a webáruház azért webáruház, mert sok előnye is van a hagyományos boltokkal szemben, így ugyan a költségek megugrottak az utóbbi időszakban, de ez nem jelenti azt, hogy az árakban, a szolgáltatási díjakban automatikusan és a költségnövekedésekkel azonos mértékekben drágulna a webkínálat és a kapcsolódó szolgáltatások, például a kiszállítások díja.

A webáruházak az olcsóbbságukkal, a kényelmükkel hódítanak, és persze a sok-sok, szinte folyamatos akciózással. Nos, könnyen lehet, hogy fékezésre kényszerülnek, az eddigi száguldás pedig lassulni fog. Az előnyeit a hagyományos boltokkal szemben azonban a többség azonban tartani fogja.

Webáruházi látlelet

A webáruházak tevékenységében több eltérő működési elem is fellelhető, melyek a költségeket nem kis mértékben befolyásolhatják.

Kiszállítás

Az egyik lényeges működési kérdés, hogy saját flottával és alkalmazottal, vagy futárszolgálattal szállít-e házhoz a webáruház. Az előbbi elsősorban az élelmiszeres webáruházakra jellemző (G'Roby, CBA, Auchan, Tesco). Ők rugalmasabban tudják kezelni a magasabb üzemanyagok miatti költségnövekedést, hiszen például más csatornájukra is tudnak költséget terhelni.

A futárszolgálatot igénybe vevő webáruházaknak nehezebb a helyzetük, hiszen a futárszolgálatoknak a szállítás a fő tevékenységük, így az üzemanyagköltségek és a béremelések nagyobb súlyú költségemelkedést okoztak már eddig is. Így a webáruház üzletpolitikájának is függvénye, hogy a házhozszállítási díjak hogyan változzanak, hiszen ezt is mérlegeli a vásárló a webáruházak közötti válogatásban. Szembe kell nézni azzal, hogy az ingyenes kiszállítások aránya mérséklődni fog, főleg a kisebb értékű vásárlásoknál (ingyen persze semmi sincs, legfeljebb a webáruház és a futárszolgálat ügyeskedik egy kört a költségek csoportosításában: az ingyenesnek nevezett kiszállítás költségét azért valamelyik félnek be kell vállalnia, az pedig más kérdés, hogy a reklám kedvéért mi hova jut).

A futárszolgálatoknak sem érdekük a piacvesztés, márpedig ők veszíthetnek nagyobbat. A webáruház ugyanis tud váltani, például megszaporítja az átvevőpontok számát.

Gyenge forint

A gyenge forint - úgy tűnik, ez egy darabig még így lesz - drágítja a webáruházak kínálatát, hiszen zömében import termékeket árulnak, a hazai kínálatban erősebb élelmiszerek webkereskedelmének még csekély a súlya.

Így egyrészt a beszerzésekben kell ügyesen lavírozniuk a webáruházaknak, és itt azért mindig is van mozgástér. Ez persze nem jelenthet elmozdulást a gagyi irányába, mert az többszörösen visszaüt. De a hagyományos boltokkal együtt működő webáruházaknak is van előnyük, hiszen például a nagyobb közös beszerzés mellett kedvezőbb beszerzési árat lehet elérni.

És nem szabad megfeledkezni arról az apróságról sem, hogy ami a webáruházban a gyenge forint miatt drágul, az a hagyományos boltban is, tehát ebben a viszonylatban a webáruház előnye megmarad.

Drága munkaerő

A munkaerő mindenkinek drágább lett a munkaerőpiacon, így leegyszerűsítve hasonló a helyzet, mint a gyenge forinttal összefüggésben említettek. Ugyanakkor a webáruház egyik előnye a fajlagosan kisebb munkaerőigény (tehát egy színes televízió eladásához nála kisebb a munkaerő ráfordítás).

Ráadásul ismét előbújik az a kérdés is, hogy vajon hagyományos bolttal együtt tevékenykedik-e a webáruház, hiszen akkor munkaszervezési megoldásokkal is lehet költségeket csökkenteni. Itt például előny lehet, ha a weben rendelt áru összekészítése a hagyományos boltokat is kiszolgáló logisztikai központban történik, vagy éppen egy áruház terében.

Jöhet az átvevőpontok diadala - és a kisebb akciós hullámok

Hát igen, ami drága, az drága, és ha több a költség, lehet, hogy reklámra kevesebb futja. Bár reklám, akció nélkül nem tud megélni egy webáruház, tehát a fekete péntek nyilván nem marad el. De az akcióvadász vásárlóknak többet kell botorkálniuk a weben egy jó leárazásért, amiből azért lesz bőven a jövőben is.

Megszaporodnak majd előreláthatóan az átvevőpontok. Rövidebb kiszállítási útvonal, kevesebb ember kell hozzá. És bizonyos megközelítésben ez a vásárlónak is jobb - ma is népszerűek az átvevőpontok -, hiszen nem kell szabadságot kivennie és otthon rostokolva az órát lesnie. Ezzel szemben akkor veszi át a megvásárolt portékát az átvevőponton, amikor neki az a legjobb.

És megint költségelőnyben vannak a hagyományos boltokkal egy vállalkozásban tevékenykedő webáruházak. Némi újabb szervezéssel sok költség megtakarítható, például ha a bolt webátvevőpontként is ügyködik. És még az is lehet, hogy vásárol valamit ráadásként a vásárló a webrendelés átvétele közben. Ha már úgyis arra jár. (A tudomány ezt omnichanelnek nevezi egyébként, amikor a webáruház és a hagyományos bolt tevékenysége szorosan összefonódik.)

Kilátások: kisebb tempó

2018-ban a webkereskedelem azért tovább száguld, de némileg mérsékeltebb ütemben, az eddigi 25% körüli növekedésnél.

Értéke túllépheti a 450 milliárd forintos értéket, egy óvatos becslés alapján is:

webkisker	2006	2010	2011	2012	2013	2014	2015	2016	2017	2018*
értéke milliárd forint	30	46	65	92	127	178	235	308	393	450-470
növekedés	15%	16%	40%	37%	39%	42%	33%	27%	27%	15-20%
KSH, érték: milliárd forint, változás: előző év: 100, kiigazítatlan volumenindex, 2018: előrejelzés

A webáruházak egyébként egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a kereskedelemből. Részesedésük elképesztő ütemben emelkedik, hiszen 2013-ban a 2% körüli súlya 2018-ban 5% fölé emelkedik előreláthatóan, 2-3 esztendő alatt pedig újabb egy-két százalékkal hízik.

Nem egyértelmű egyébként, hogy egyes előrejelzések milyen módszertan alapján számolnak már 2017-ről is 500 milliárdnál jóval nagyobb értékű webkereskedelemmel a kiskereskedelemnek megfelelő árukörben. De hát minél több a kereskedők bevétele, a vásárlók költekezése, annál jobb.

(blokkk.com, 2018. június 13.)

Egymást falják az élelmiszeres webáruházak

Itt már vége a lehet-e két dekával több, vagy kevesebb című történetnek. Eddig nem nagyon merészkedtek a fővárostól messzebbre az élelmiszeres webáruházak. 300 ezer alatt nem nagyon akad kiszállító munkatárs. Van, aki egy forintot is elkér, más a csomagtartóba is bepakol. A logisztika darálni fog.

Négy nagy élelmiszeres áruház kínálja portékáját a weben is, abc sorrendben az Auchan, a CBA, a G'Roby és a Tesco. Persze akadnak még kisebbek is, de ők a piacvezetők. Pontos adat nincs arról, hogy a közel 400 milliárdos webvásárlásból (amiben a hagyományos boltos kiskereskedelem élelmiszer és iparcikk vásárlásai vannak benne, a különféle szolgáltatások, például pizzavásárlás már nem) mennyi is az online élelmiszer csemegézés, de jelenleg még nem lehet túl sok.

Viszont ez a ma még kevés gyorsan és szépen fog gyarapodni. A blokkk.com becslése szerint a mai élelmiszeres webpiac messze lehet még az 1%-os részesedéstől, fél százalék körül mozoghat, ami 20-25 milliárd forintot jelenthet, de ebben nem csak a négy nagyobb, hanem a kisebb webáruházak élelmiszereladásai is benne vannak. (Az iparcikkes netes vásárlások részaránya egyébként 10% körül mozog ugyan az árukör teljes értékéhez képest, de hát itt többen és régebben vannak a piacon, a feltételek pedig sokban különböznek, például a romlandó élelmiszer kiszállítását nehéz lenne rábízni egy biciklis futárra).

A jövőben az élelmiszeres webpiac növekedni fog, hiszen erre irányul több fejlesztés is, ráadásul új szereplő, például a Spar is bármelyik pillanatban beléphet az online piacra. A diszkontok még lapítanak, de a Coop, vagy a Reál sem vágott bele.

Nemzetközi viszonylatokban 1-2%-os részarány jellemző jó néhány országban, de a napicikkek egészét nézve (tehát a kenyér mellett a szappant is, cégek körében pedig a Rossmann-t, vagy dm-et is). Nagy-Britanniában, Franciaországban, Kínában így már 5% feletti az online piac részesedése. Magyarországon a következő 3-5 esztendőben legalább két-háromszoros növekedés várható, figyelemmel egyebek mellett arra, hogy komoly logisztikai fejlesztések is lesznek, hiszen a legnagyobb láncok a jelenlegi főváros környéki határt nagyon is túl akarják lépni.

A logisztika és az átvevőpontok háborúja

Nyilván nem igényel sok magyarázatot, hogy a webes élelmiszer értékesítésben is ugyanolyan ádáz piaci csata dúl már ma is, mint a hagyományos boltos világban.

Persze, nem könnyű élelmiszert a weben árulni, egy honlap kevés hozzá, mivel komoly logisztika - raktár, szállítókapacitás - is szükséges hozzá. Olyannyira, hogy a jövőben ez lesz a vízválasztó, tehát aki tud majd fejleszteni, az fogja tudni ugrásszerűen növelni forgalmát. Nyilvánvaló, hogy az országos láncok előnyben lesznek, de ez azért még önmagában kevés. Döntő lesz az, hogy legyen honnan gyorsan szállítani, mivel az élelmiszer hosszabb zötyögést nem bír ki, az ára sem engedi meg. A vásárló nyilván nem akar többet fizetni a webes rendelés után, mintha elbaktatna a boltba.

A vásárlónak jó, hogy nem kell sorban állni. Nem kell annyit cipekedni, ha házhoz szállítást rendel. Nem kell bíbelődnie a válogatással, ha hazaviszik neki a kiválasztott ennivalót, vagy átvevőponton veszi át az online rendelt finomságokat. És nem szórja el a pénzt felesleges, nem tervezett vásárlásra (a boltosok nagy bánatára).

És itt már nincs olyan, hogy lehet-e 2 dekával több, vagy kevesebb, hiszen például a párizsi gyári csomagolásban rendelhető, tehát olyan súlyban, amit a boltos már nem szeletelhet tovább. Egy élménnyel kevesebb.

Előreláthatóan azok fognak tudni nagyobb piacot nyerni az élelmiszerek webpiacán, akik a kiszállítás mellett az átvevőpontok hálózatát is erősíteni tudják. Ennek legkézenfekvőbb módja a már meglévő áruház bevonása a rendszerbe, de ez sincs ingyen, kevés kirakni az átvevőpont táblát. Hely, készlet és ember is kell hozzá.

És akkor ki hol tart

G'Roby, az első

A G'Roby vágott bele legkorábban a webes élelmiszerárusításba (öt hagyományos boltja mellett), nem is akármikor, még 2000-ben (telefonon pedig 1999-től lehet rendelni tőle). A webárusítás a G'Roby Netshop Kft keretében folyik. Létezik nála személyes átvétel is, a XVIII. kerületben, ami azért kicsit messze esik a városközponttól, így nem biztos, hogy sokak számára elérhető. Lehet nála készpénzzel és utalvánnyal is fizetni, ami nem mindenkire jellemző.

A kiszállítás egyébként 790-990 forint, Pest megyében már felszökik az ár 1.600 forintra, értéktől függően, de 50 ezer forint felett már ingyenes. Csomagpontokra is kiszállít hűtést nem igénylő élelmiszert, például csomagautomatához, vagy éppen Coop üzletbe is. Érdekes, hogy a G'Roby a Reál csoport tagja, de ebben már nem szövetkeztek (eddig).

Príma, vagy CBA

Príma, vagy CBA? A CBA weblapjáról elérhető az online.prima.hu oldal, prima.hu Webáruház néven (csak kitérő: a prima.hu, a Príma áruházak weboldala már nem, legalábbis mi nem találtuk meg innen). És elérhető a prima.hu weboldalról is (kitérő ismét: ahonnan nem találtunk utat a cba.hu weboldalra). Meg persze önállóan is elérhető, az online.prima.hu, ahol élelmiszerek, különféle napicikkek vásárolhatók. A Príma webáruház 2013-ban indult.

A szervezkedés már egy kicsit bonyolultabb, de ebből a vásárló csak akkor lát valamit, ha elolvassa az általános szállítási feltételeket. Ebből kiderül, hogy a honlapot az Online Príma Hungary Kft kezeli, de az eladó már más, öt prímás CBA vállalkozás: Budaconsum, Vörösvár, Krupp és Társa és a M.Á.K'99 kft-k (Budapest, Budaörs és Vác székhelyekkel). Szépen fel is osztották a terepet egymás között, egyes fővárosi kerületekben (II., III.) még irányítószám szerint is. Végül a CBA-s - vagy Príma - webcégek a főváros mellett egy sor Pest megyei településre is vállalnak kiszállítást. Saját autóflottával. És mindegyik Príma webcégnek saját ügyfélszolgálata van, ami azért első pillantásra meg is nehezítheti a vásárló dolgát, hiszen kellhet némi keresgélés is. Fizetni itt is lehet készpénzzel, bankkártyával egyaránt.

A szállítási költség Budapesten belül csak 399 Ft-tól, míg Budapest agglomerációjába is mindössze 699 Ft-tól érhető el. Budapestre a kiszállítás díja 0 Ft, ha a kosárérték eléri a 19 990 Ft-ot, vidékre pedig, ha a kosárérték eléri a 24 990 Ft-ot.

Személyes átvételi lehetőségnek nem találtuk nyomát.

Tesco, aki a csomagtartóba is bepakol

A Tesco is 2013-ban indította webáruházát. Nála már nem csak hétköznap 20 óráig és szombaton 14 óráig van kiszállítás, hanem késő este 22 óráig, szombaton is. Egyébként vasárnap senki sem szállít ki. Fizetni csak bankkártyával lehet, biztonsági okokra hivatkozva.

A kiszállítás díjai idősávtól függően 299,- Ft és 999,- Ft között alakulnak. De áruházi átvételkor a Tesco 150,- forint költséget is felszámít. Ezért (is) cserébe az előkészített termékeket egyenesen a csomagtartóba is beleteszik. Jelenleg nyolc kiszolgálóáruháza van (négy Budapesten, mellette Budaörs, Szeged, Székesfehérvár és Győr), ami pontosan rávilágít az országos hálózat, valamint a hagyományos és a webes boltok összekapcsolásának sok-sok, főleg pénzbeli előnyére.

És a Tesco álláshirdetéseiből kiderül, hogy 300 ezer forint alatt nehéz lehet a kiszállítást végző online munkatársra lelni a mai munkaerő piacon. És az is, hogy most éppen Székesfehérváron keres munkatársat, tehát elsőként lépte túl a főváros környékét.

Auchan, ahol egy forint a...

Az Auchan 2016-ban indította webáruházát. Jelenleg hasonló földrajzi körben szállít házhoz, mint a CBA, de hát már épít egy 90 ezer négyzetméter körüli új logisztikai központot, van országos, nagy alapterületű hálózata, tehát ugrani fog. Az online.auchan.hu vásárlásnál fizetés csak bankkártyával bankkártyával lehet. Személyes átvétel jelenleg három áruházában van (Soroksár, Újhegy és Budakalász). És ugyanolyan idősávban szállít ki, mint a Tesco, tehát hétköznap tovább és szombat délután is.

A szállítási költség 1 forinttól indul, 699 forintig tart. Egy forint akkor, ha a vásárlás értéke 40 ezer forintnál több. Ez az egy forint feltehetően a reklám helye, mert erre jobban felkapja a vásárló a fejét, mint az ingyenes jelzőre. A személyes átvételnek is van ára, 149 forint, de itt is belép a 40 ezer forintnál nagyobb vásárlás esetén az 1 forint felszámítása.

(blokkk.com, 2018. május 9.)

Még sokat fognak hízni a webáruházak

Továbbra is sokkal gyorsabban fognak bővülni, mint a hagyományos boltok, részarányuk néhány éven belül 6%, értékesítésük 600 milliárd felett lesz. A webáruházak szorosabbra fonják az online és a hagyományos boltot: a legcsalafintább megoldás a bolti átvevőpont. A vásárlók pedig egyre okosabbak - digitálisabbak - lesznek, a papíros bevásárlólistát pedig leváltja az okostelefon.

Egyre több háziasszony szakít a hagyománnyal és már nem firkál sebtiben papíroson bevásárló listát, hiszen sokkal egyszerűbb elküldeni sms-ben, vagy egy okostelefonba beírni, mit is keres a boltban. És az okostelefon még sok másra is jó, akár a bevásárlás közben, akár előtte, akár utána. Például, ha nem teszik a polcon lévő portéka a hagyományos boltban, ott helyben azonnal körül lehet nézni a neten és rendelni belőle egy másikat egy webáruházban. Száguld is a webkereskedelem és ez így is lesz még jó hosszú ideig.

Öt esztendő - két és félszeres növekedés a webkereskedelemben

2018 első két hónapjában 21%-kal, ötödével nőtt a webáruházak értékesítése, miközben a kiskereskedelem egésze 7%-kal bővült, tehát háromszor gyorsabban tekert az online üzletága a vásárlásoknak. Ezek a növekedési ütemek persze kisebbek lesznek majd az év hátralévő időszakában, de megadták a lendületet. És mivel a bérek növekedése továbbra is magas lesz, a vásárlásokban sem lesz lemaradás.

Az elmúlt hosszabb időszakot nézve három szakasz különíthető el a webkereskedelem növekedésében. 2006-2010. között még visszafogottabbak voltak a számok, ezt követően azonban már évente 40% körüli mértékben emelkedett a webköltekezés, a hagyományos boltok élelmiszer és iparcikk termékkörét nézve (tehát a különféle szolgáltatásokat, például a repülőjegy vásárlást már nem számolva). Ez a száguldás az elmúlt két esztendőben mérséklődött, persze az a 27% nem piskóta, 2018-ban pedig további visszafogottság várható, de csak a növekedési ütemet nézve.És azért a következő néhány belátható esztendőben várható 10% feletti bővülés azért nem rossz.

A hagyományos nagyáruházak mind ott vannak a weben is. Most éppen az élelmiszer webkereskedelme fog felfutni gyorsabb tempóban, ahol az Auchan, a CBA, a G'Roby (ő volt az első webes élelmiszerkereskedő Magyarországon), a Tesco már ott vannak, de például folyamatosan bővítik a kiszállítás földrajzi körét. Napi cikkekben még ott a Rossmann és a dm, és bármikor jöhet a Spar is. A diszkontok egyenlőre lapítanak.

2018-ban a webkereskedelem értéke túllépheti a 450 milliárd forintos értéket, egy óvatos becslés alapján is:

webkisker	2006	2010	2011	2012	2013	2014	2015	2016	2017	2018
értéke milliárd forint	30	46	65	92	127	178	235	308	393	450*
növekedés	15%	16%	40%	37%	39%	42%	33%	27%	27%	15%*
KSH, érték: milliárd forint, változás: előző év: 100, kiigazítatlan volumenindex, 2018: előrejelzés

Nagyokat szökellnek a webáruházak a jövőben is

A webáruházak egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a kereskedelemből. Részesedésük elképesztő ütemben emelkedik, hiszen 2013-ban a 2% körüli súlya 2018-ban 5% fölé emelkedik előreláthatóan, 2-3 esztendő múlva pedig újabb egy százalékkal hízik:

	2013	2014	2015	2016	2017	2018	2020
webáruház	127	178	235	308	393	450	620
hagyományos	6.815	7.141	7.511	7.866	8.393	8.900	10.200
részarány	1,9%	2,5%	3,1%	3,9%	4,7%	5,1%	6,1%
KSH, , hagyományos: élelmiszer, iparcikk kiskereskedelem, 2018: január-február

A részesedés számításában az üzemanyagokat nem vettük figyelembe, hiszen az nem része a webnek, hanem csak a hagyományos élelmiszer és iparcikk vásárlást. A webkereskedelem növekedésében azzal számoltunk, hogy a következő években 10-15% közé fékeződik a bővülés üteme.

Összefonódik a webáruház és a hagyományos bolt: van itt csalafintaság is

A nagy webkereskedők többségének hagyományos boltja is van. Nyilvánvaló, hogy a beszerzéstől kezdve számos mozzanata a működésnek egyszerűbb és olcsóbb, ha közös. Sőt, a marketing, a reklám is okosabban célba talál, ha összehúzzák a szálakat. A digitalizáció is sok közös megoldást kikényszerít még a jövőben, de legfőképpen a vásárló.

Az egyik legkézenfekvőbb ága a web és a hagyományos boltok közösködésének az átvevőpontok hálózata. Kézenfekvő megoldás erre a saját hagyományos bolthálózat felhasználása, ahol úgy is ott az eladó, a raktár, a vevőszolgálat, tehát mindenkinek kényelmesebb, a webes áruháznak pedig olcsóbb így ügyködnie. Az átvevőpontban van még egy csalafintaság, hiszen nem kell a webáruháznak bíbelődnie a kiszállítással, ami nem kevés pénz, a vásárlónak pedig otthon lesnie a futárszolgálatot.

A vásárló egyre okosabb lesz, ő is digitalizálódik. A neten tájékozódik, a közösségi oldalon szitkozódik, de onnan szerez be fontos információkat és kiszúrja, ha az áruház moderálja a hozzászólásokat, főleg akkor, ha a saját esetleg éppen lesújtó véleményét, amit beír, nem találja meg a sorban. És viszi mindenhová magával az okostelefonját, amit egyre többet és több dologra használ, vásárlás közben is.

(blokkk.com, 2018. április 24.)

Dehogy él válságot az online kereskedelem

Megdrágult a reklám és a piacra lépés? De hát közben brutálisat ugrottak a bevételek. ₪₪₪

Egyes marketing szakértői vélekedés szerint szinte havonta emelkednek az online reklámköltségek, míg néhány éve minimális összeget kellett hirdetésekre fordítani. Ez a drasztikus változás jelentős áremelkedést okozhat, és egyre nehezebb a piacra lépés is. A legnagyobb problémát a hirdetési költségek drasztikus növekedése okozza, olvasható, mivel az elmúlt évben nagyjából tízszeres drágulást lehetett tapasztalni az online hirdetésekben. A Facebook havonta emel az árain. Ez nagy kihívás az online kereskedelemnek, hiszen sok webáruház az ingyenes elérésekre alapozott, minimális volt a reklámköltségük, ennek következtében az áraikba sem kellett ezt beépíteniük, olcsóbban adhatták a termékeiket.

És ki lehet jelenteni, olvasható tovább, hogy válságot él az online kereskedelem. Az online nagy lehetőségei korábban pont abból adódtak, hogy nagyon olcsón lehetett piacra lépni.

blokkk.com: a válságnak semmi jele

Röpke körkérdésünk nyomán kapott válaszok is megerősítenek abban, hogy nincs jele válságnak az online kereskedelemben, tehát az előbbiekkel szemben van más vélemény is.

Nyilván nem vitatható, hogy a hirdetési, marketing költségek megdrágultak az elmúlt években, tehát az ár feljebb ment. De hát léteznek azért más költségek is, ráadásul más környezeti hatások is, melyek meghatározzák a webkereskedők helyzetét és kilátásait. És ott vannak a bevételek is, amiből a webáruház a költségeit kifizeti.

A magyar webkereskedelmet nézve hiába drágult a reklám, az elmúlt tíz évben tízszeresére nőtt a webáruházak bevétele. A digitális reklámpiac bővülése ugyanebben az időszakban "csak" ötszörös volt. Nyilván a webkereskedelem jelenlegi bővülési üteme lassulni fog, ez törvényszerű, de 3-5 évig még mindig kétszámjegyű lesz, de legalább jelentősen nagyobb a hagyományos boltokénál.

Törvényszerű az is, hogy belső szerkezete is változik a webkereskedelemnek. Az egyik belső folyamat, hogy megindult az élelmiszer árusítás is ezen a csatornán az elmúlt néhány esztendőben (hajdanán a G'Roby indított, néhány éve a CBA, Tesco, Auchan, de jön a Spar is, az egyéb napicikkesek közülpedig ott van már a Rossmann, de most indított a dm). Itt jelentős felfutás várható.

Másik markáns iránya a webkereskedelemnek, hogy a forgalom nagyját a nagyok viszik. A kisebb webáruházak egy része kiszorul, de ez a hagyományos boltoknál is jellemző, a webkereskedelemben is várható volt, hacsak nem szakosodnak valamilyen egyedi területre, sajátos arculattal.

És a legfontosabb kérdés a változások előrejelzésében, hogy a webáruházak nagyágyúi a hagyományos boltjaik mellett viszik a webet. A két üzletágat sok működési elemben össze is fonják. Ennek az egyik leglátványosabb, látható vonala az átvevőpontok hálózata, ami éppen a saját bolt. A másik, hogy közös felületeken fut a reklám, például természetes, hogy az áruház honlapján a hagyományos boltjának a reklámja is fut a webáruház elérhetősége mellett. Ezek, és a logisztika gyors fejlődése költségcsökkentő tényezők például.

Világviszonylatban is megfigyelhető ráadásul, hogy például az amerikai Amazon éppen hagyományos boltokat nyitogat, a világ legnagyobb online portálja, az Alibaba is boltot vásárol, másik oldalról pedig a Walmartnál, a világ legnagyobb kiskereskedőjénél folyamatosan hízik a webkereskedelem. Tehát a legnagyobbaknál is összefonódik a hagyományos és a webkereskedés.

A digitalizáció is a webet erősíti, hiszen mindent egyre jobban átsző, a vásárlók otthonát is. Megkerülhetetlen és éppen a webkereskedelem irányába tereli a fogyasztót, hiszen egyre természetesebb a digitális eszközök használata a mindennapi életben.

A webáruháznál persze vannak más költségek is, mint mindenütt. A legnagyobb működési költség a beszerzési ár, annak az ára, amit elad. Ebben is a nagyok vannak előnyben, tehát ez viszont megint abba az irányba mutat, hogy teret veszíthetnek a kicsik. De hogy legyen még mit mérlegelni, a hagyományos kisbolt számára éppen egy webáruház nyitása jelenthet erősítést a talpon maradásban.

Tehát nem érdemes a webkereskedelem felett vészharangot kongatni. A jövő a további növekedés, és összefonódás a hagyományos üzletágakkal.

És a Facebook? Jó nagy bajban van, finoman is fogalmazva, és valamit tennie kell puszta léte érdekében. Nem lehet kizárni, hogy éppen a reklámszolgáltatás lesz az egyik, amin keresztül lépni fog. Ez csak feltételezés persze.

(blokkk.com, 2018. április 6.)

Hiába, szemérmesek a webáruházak, de…

A webtoplistából nem derül ki, mekkora egy-egy webáruházak forgalma. De hát közelítő nagyságrendet lehet becsülni, ráadásul némelyik adat az éves beszámolókból is kiolvasható.

Úttörő szerepre vállalkozott a GKI Digital, amikor nekiállt összeállítani a legnagyobb magyar webáruházak listáját, néhány esztendővel ezelőtt. A webtoplista alapján, melyet az év dereka táján tesznek közzé, azonban ott marad a kérdés, hogy vajon az egyes webáruházak milyen forgalmat is értek el egy-egy esztendőben. Valamiért titkolóznak. Év vége felé pedig ez érdekes is lehet, hiszen itt nő a leggyorsabban a vásárlás.

A felületesen szemlélődőknek oda kell figyelniük egy másik kérdésre is. A különféle toplistáknál általában az a szokás, hogy az elnevezésben megjelölt évszám pontosan annak az évnek a teljesítményét is tartalmazza. De itt most az elnevezés ugyan mutat egy évszámot, például legutóbb "e-toplista 2017", de a feltüntetett évszámtól némileg eltérően az előző év adatait összegzik a készítők. Tehát a 2017-es jelölésű listán szereplő cégek a 2016 évi forgalmi adataik alapján lettek rangsorolva. Így az esztendő megjelölése a listacímben nem a toplistás cégek teljesítésének időszaka, hanem a közzététel ideje. Ez persze nem baj.

Vannak nyilvános webáruházi adatok is

A kérdés így most az, vajon belőhető-e, becsülhető-e, hogy az egyes top webáruházaknak mennyi a forgalmuk. A toplistában helyet foglalók szemérmesen hallgatnak, de azért lehet következtetni legalább a bevételük nagyságrendjére. Megkönnyíti ezt, hogy egyeseknek a mérlegbeszámolójukból tisztán kiolvashatók a számok. Figyelni kell ugyanakkor arra is, hogy a toplistás webáruházak egy része egyidejűleg többféle tevékenységet folytat, például vannak hagyományos boltjai, vagy nagykereskedik is. Van, ahol a hagyományos áruház mellett egy külön cégen keresztül fut a web. Exportálnak is többen, így most a belföldi értékesítésre összpontosít az elemzés.

Rendelkezik a webértékesítésről elkülönített nyilvános beszámolóadatokkal például a Mall.hu, a Media Markt,a Libri, a Tchibo. Néhány további webáruháznál különféle nyilatkozatok alapján az derül ki, hogy ez teszi ki a döntő részét az értékesítésnek.

Három webáruház esetében nehéz a becslés. Az Extreme Digital képviselője egy korábbi nyilatkozatban arra utalt, hogy nagyságrendjét tekintve a cég forgalmának mintegy 10%-a köthető a hagyományos boltokhoz. Ebből kiindulva azonban megbecsülhető az online forgalma.

Az eMAG esetében a kiindulópont a 2014-es esztendő, mert akkor a toplista szerint a Mall.hu és az eMAG osztozott a 2. és 3. helyen. Ebből az következik, hogy forgalmuk azonos lehetett (ha lett volna érdemi eltérés, akkor elvileg nem kellett volna osztozniuk a helyen, hanem kialakítható lett volna valamilyen sorrend a holtverseny helyett). Így viszont a Mall.hu beszámolójából következik, hogy az eMAG forgalma is 6,2 milliárd forint körül lehetett. Sajtóinformációk szerint az eMAG 2015-ben több mint 50%-kal bővítette értékesítését, ami így már 9,5 milliárd forint felett is mozoghatott. De jött utána 2016, amikor még nagyobb ütemű növekedést könyvelhetett el az eMAG, ami már legalább 16 milliárd forint körüli bevételt jelenthetett ebben az évben.

Kérdés persze adódik így is. Az eMAG esetében honlapjának része a Marketplace, ahol már más cégek is kínálják termékeiket. Ez a kínai Alibaba modelljére hasonlít, persze csak miniben, ahol a cég a portált kínálja fel az ott értékesítő kereskedőknek. De némileg hasonló a Bónusz Brigád helyzete is, aki más vállalkozások szolgáltatásait kínálja saját honlapján, így ezek bevétele már nem az övé, csak a web- és egyéb szolgáltatási díj. Azt már nem tudni, hogy ezek a portálon átfutó bevételek benne vannak-e a cégek toplistás vallomásaiban.

A Tesco pedig egyszerűen beszorult két helyezett közé, ahol 2016-ban már erősen leszűkíthető a webforgalma.

Végül a blokkk.com becslése és a beszámolókból kibányászott adatok szerint nagyságrendjét tekintve a következőképpen festhet a legnagyobb webáruházak árbevétele a legutóbbi két, általában a 2015-ös és a 2016-os - üzleti év alapján, a nettó (tehát áfa nélküli) bevételt tekintve:

2015		2016
Extreme Digital	20	Extreme Digital	22
eMAG	10	eMAG	16
Mall.hu	8	Media Markt 12,1	12
Media Markt (MS E-Commerce Kft.)	7	Mall.hu	9
Tesco	5-6	Tesco	8
Libri Bookline	4	iPon	7
iPon 6,4	6	Aqua Electronic	7
Aqua Electronic 5,5 (Aqua Optima Kft)	6	220volt	4
Bónusz Brigád (Skoopy)	1	Libri Bookline	4
Tchibo	2,2	Tchibo	2
Rangsor: GKI Digital Kft, beszámoló adatok: nettó árbevétel, milliárd forint

Természetesen a becsült adatokhoz tehető észrevétel, fűzhető hozzá kifogás. Például hogyan lehetséges, hogy a Bónusz Brigád 2015-ben a beszámolója adatai szerint kisebb árbevételt könyvelt el, mint a Tchibo, de mégis megelőzi őt a sorban. A blokkk.com ezeket közzéteszi, és ahol szükséges, ott pontosít. Ez azért is fontos, mivel a GKI Digital összegzése szerint a top10 webforgalma azért nagyobb annál, mint amilyen összeget az előbbi becsült adatok képeznek.

És persze akadhatnak hiányzók is a listáról, például a barkácspiacról, vagy esetleg éppen a játékkereskedelemből.

(blokkk.com, 2017. december 4.)

Karácsonyi webláz: most sem hozza ágyba a postás az ajándékot

De ezt lehet tudni és egy éve is lehetett tudni előre. A webes vásárlás tíz év alatt a tízszeresére nőtt, de a szédítő tempó várható volt. Nem lehet azt mondani, hogy váratlan volt a megugrás, és ez is oka volt a szállításokban a késlekedéseknek. Most még nagyobb roham lesz, de nem váratlanul. A posta már legalább sejti.

Két webáruházas kereskedő beszélget. - Ajjaj, szerintem most is csúszni fog a posta. Lesz reklamáció bőven. Tavaly te mit csináltál? - Hát új reklámot. Kiírtam, hogy aki nem kapja meg karácsonyig időben a rendelését, csak késve, az tegye el az ajándékot, jó lesz az egy év múlva is, a csere-berét pedig akkor is bevállalom. - Aha, szóval arra bazíroztál, hogy a számlát nem őrizgeti senki egy évig? Igaz, még egyszer én sem tudom eladni jó áron, amit a késés miatt az ünnepek után visszahoznak, vagy át sem vesznek. Na jó, de ők akkor most nem vásárolnak újabb ajándékot. - Dehogynem! Szerinted most majd minden időben odaér? És jövőre is lesz karácsony!

Egy évvel korábban volt némi kalamajka karácsony táján, hiszen a posta, a futárszolgálatok és a webáruházak nem győzték a webrendelések kiszállítását. Így aki késve kapta meg a kiválasztott portékát, már nem tudta időben a fa alá tenni a meglepetést.

Volt némi magyarázkodás a szolgáltatók részéről, mely során elhangzott az is, hogy nem lehetett előre látni, mekkora roham várható a webáruházakban. Jelenleg is olvasható olyan értékelés, hogy nem várt nagyságúra nőtt a forgalom. Pedig az elmúlt évek adatai pontosan arra mutatnak rá, hogy valóban elképesztő ütemben, többszörösen a boltos kiskereskedelem átlaga felett száguld ugyan a webköltekezés, de ettől még előre jelezhető a várható forgalom. Sőt.

A munkaerő hiánya egy másik kérdés lenne, ami miatt nagyokat nyög az egész gazdaság. De most maradjon a nagyító alatt csak önmagában a webpiac.

Nagyot nőtt a webvásárlás, de ez már nagyon-nagyon régóta így van

A családok webköltekezésének két ága-boga van. Az egyik a hagyományos bolti kiskereskedelemnek megfelelő árukörben az élelmiszerek és a különféle iparcikkek vásárlása, a másik pedig a szolgáltatások csomagja, például repülőjegy vásárlás, szállásfoglalás, mozijegy vétel, vagy éppen az online pizzarendelés. A karácsonyi ajándékoknak az a része, amit valahogyan haza kell juttatni, és a maga valóságában oda kell tenni - persze szépen becsomagolva - a fenyőfa alá, zömében az iparcikkféleségek köréből jut a webes rendelések listájára.

Szépen feltornázta magát a webkereskedelem az elmúlt években, ez jól jellemzi népszerűségét, ráadásul növekedési üteme az elmúlt öt esztendőben alaposan megugrott. 2011-től már 40% körüli éves növekedési ütemeket mértek a statisztikusok, ami ugyan 2016-ban 30% alá csúszott, de még így is hatalmas tempó volt, amiért túl sokan nem panaszkodtak a webáruházak közül:

webkisker	2006	2007	2008	2009	2010	2011	2012	2013	2014	2015	2016
vásárlás értéke milliárd forint	30	36	36	40	46	65	92	127	178	235	301
éves növekedés százalék	115	119	99	109	116	140	137	139	142	133	127
KSH, érték: milliárd forint, változás: előző év: 100, kiigazítatlan volumen

És ha azt nézzük, hogy az elmúlt évtizedben a növekedés üteme az megvásárolt áruféleségek mennyiségét - szaknyelven volumenét - tekintve hogyan emelkedett, egyértelmű kép rajzolódik ki, amiből többféle következtetés is levonható, olyan azonban nehezen, hogy egy évvel ezelőtt - 2016 karácsonya előtt - megtorpanhatott volna a webvásárlók rohama:

Tehát lehetett látni előre, mi várható a webpiacon. A 2016. évi növekedési ütem sem volt kevés, de nagyságrendjében nem tért el sokban a korábbi fél évtized tempójától.

És akkor a karácsony

Ott, ahol a karácsonyi ünnepek ajándékozással fonódnak össze, nagyon is megugrik az év végi költekezés. Ráadásul a kereskedők is rátesznek erre egy lapáttal, már novemberben tekerik az akciókat. Például november elején már ott virított a Red Friday (már ilyen is van), a közepén és a végén jön a Black Friday, hiába, kettő is van belőle, közben pedig ott volt a szinglik napja (ez az Alibaba bulija, de hát a leleményes magyar vásárlók mindenhol turkálnak szerte a világ webáruházaiban, ráadásul a Valentin nap, vagy éppen a fekete péntek is így kezdte). És általában a nagyobb akcióra jön a viszontválasz a versenytársaktól, így a webes vásárló csak kapkodja a fejét, már novemberben is.

Csodák nincsenek a webáruházakban sem, így nem kell sokat csóválni a fejet azért, mert decemberben alaposan megugrik a forgalom. Éppen ezért is nehéz azt mondani, hogy egy évvel ezelőtt nem lehetett számítani akkora rohamra, mint amekkora volt. Lehetett, hiszen korábban is évről-évre ugyanúgy terebélyesedett a karácsonyi webvásárlók ajándékhajhászó özöne.

Az év végi, a decemberi webvásárlások növekedését nézve az látható, hogy az elmúlt négy esztendőben a december havi forgalom emelkedésének üteme három alkalommal még kisebb is volt az éves változásnál (tehát az év korábbi időszakában erősebb volt a webforgalom). Az egy szem kivételt jelentő 2014-ben sem lehet jelentős nagyságrendi különbözőségről beszélni, tehát a webgyarapodás ecemberi százalékos mércéje többségében kisebb értékű rovátkát mutatott. Így ebben a viszonylatban váratlan 2016. évi megugrásról nehéz beszélni:

	2013	2014	2015	2016
december százalék	134	157	118	122
teljes év százalék	139	142	133	127
KSH, érték: százalék, kiigazítatlan volumenindex, megelőző év azonos időszakához képest

De hát a futárszolgálatok nem százalékban mérik a teherautóra pakolt ajándéktömeget, a vásárlók is inkább az árcédulákat és vásárlás után a számlákat böngészik. Az egyes évek decemberi forgalmát, azok növekményeit nézve sem lenne könnyű feladat bármelyikre ráfogni, hogy meglepetésbomba lett volna:

Sorjában nézve az elmúlt esztendőket 9, 4, majd 7 milliárd forinttal nőtt a decemberi webköltekezés.

És mi várható 2017 karácsonyán?

Újabb növekedés, 20% körül. Ez azért ütemében már kisebb, mint eddig, összegében viszont - hiába, a százalékokat évről-évre nagyobb értékre kell rádobni - hasonló, mint 2016-ban volt. Lesz vele gond, de nem a váratlansága, hanem a munkaerő hiánya miatt.

A postán, a futárszolgálatoknál, a webáruházaknál nagy a sürgés-forgás. Mit lehet tenni, ha nincs ember, mert a kiszállítási zűrök döntő oka ez, a vásárló pedig nem csipkedi magát annyira, hogy a korábban leadott rendelésekkel zökkenőmentes legyen a csomagok útja. A webvásárlásnak ugyanakkor van egy ága, ahol még a szállítás és az átvétel nem aprózódik el, így viszonylag könnyebben kezelhető, ez pedig az átvételi pontok hálózata. Érdemesebb úgy rendelni, hogy a vásárló egy átvételi ponton kapja meg az ajándéknak valót (ez lehet sokféle, de a leggyakoribb egy hagyományos áruház, akinek van). Igaz, ezzel a webvásárlás diszkrét bája, mely szerint akár az ágyba hozzák az ajándékot, halványodik, de legalább nagyobb az esély, hogy időben ott lehet a fa alatt.

(blokkk.com, 2017. november 12.)

Webvásárlás: most már futár sincs

Baj van a futárcégeknél is, nincs, aki szaladjon, tekerjen.

Az online vásárlás hazánkban is évről évre egyre népszerűbb. 2017-ben egy átlagos online vásárló már 11 alkalommal intézte vásárlását webáruházon keresztül. A szektor 18 százalékos növekedése messze meghaladja a hagyományos kiskereskedelem bővülési ütemét, ami természetesen a csomagszámok emelkedésében is látszik. A gyors fejlődés nyomán a logisztikai folyamatok szervezése is egyre nagyobb kihívást jelent, miközben az ünnepi szezon még csak most fog elindulni. Tovább súlyosbítja a helyzetet a futárcégeket is elérő, fokozott munkaerőhiány, ismerteti a Világgazdaság a GKI Digital iparági jelentését.

A GKI Digital friss elemzése szerint a futárcégek 2016-ban több mint 17 millió rendelés kézbesítésében működtek közre és ez a szám 2017-ben is várhatóan 18-20 százalékkal fog emelkedni.

Bár hazánkban is egyre népszerűbbek a logisztikai cégek szervezésében üzemeltetett átadópontok, a csomagok jelentős része – mintegy 12 millió – 2016-ban is egyenesen a címzetthez jutott.

A futárcégek számára hagyományosan az ünnepi szezon számít a legfontosabb és egyben legnehezebb időszaknak. Az éves csomagszámaik 30-40 százalékát a karácsonyt megelőző 2-3 hónapban kézbesítik. Ezt az időszakot az elmúlt 3 évben tovább szűkítette – gyakorlatilag mindössze 3-4 hétre – az e-kereskedők révén hazánkban is elterjesztett Black Friday (Fekete Péntek).

Miközben a Black Friday iránti érdeklődés 2017-ben is óriásinak ígérkezik, ezúttal más problémával is szembe kell néznie a szakterületnek: az egész országban tapasztalható munkaerőhiány ugyanis már többek közt az online kiskereskedelmet kiszolgáló logisztikában is felütötte fejét, így raktári munkást és futárt is nehéz találni.

Ráadásul az elmúlt hónapokban a munkaerő minősége is sokat romlott. A jelentkezők kevésbé képzettek és gyakorlottak, betanításuk ezért időigényes és költséges, ezt követően pedig nehéz őket megtartani, amit tovább tetéz a minimálbérek emelése. A rengeteg betöltetlen pozíció nem csak a fővárost érinti, már a vidéki telephelyekre is nehéz megfelelő embert találni.

Egyre több futár dönt úgy, hogy feladva itthoni állását, inkább a környező – a hazainál sokkal jobb feltételeket nyújtó – országokba megy dolgozni. A helyzet komolyságát jelzi, hogy már nem csak a sofőrök, de az őket közvetlenül foglalkoztató, a helyi csomagkezelésért felelős logisztikai alvállalkozók is sok esetben inkább külföldön, jellemzően Ausztriában keresnek jobb lehetőségeket.

(Világgazdaság, 2017. szeptember 20.)

Nem túl beszédesek a webáruházak

Egyedül a G'Rroby mond adatot az online élelmiszer értékesítéséről, az Auchan, a CBA és a Tesco nagyokat lapít.

Van olyan élelmiszer-kereskedelmi lánc, ahol a webes értékesítés már eléri a teljes forgalom negyedét, az online kosárérték pedig egyes helyeken 25–40 ezer forint, ami háromszorosa a hagyományos bolti bevásárlások összegének, írja a Világgazdaság.

Az online élelmiszer kiskereskedelmi piacon az Auchan, a CBA, a GRobyl és a Tesco versenyez. Valamennyien arra számítanak, hogy ez a csatorna dinamikusan bővülhet a következő években, ezzel pedig egyre nagyobb bevételi forrássá válhat a hagyományos bolti értékesítés mellett. Az Auchan webértékesítésében a vásárlói kosár összetétele nem tér el a hagyományos áruházakban tapasztalttól, hasonló arányban található benne tartós élelmiszer, friss áru, mirelit és háztartási termék. A vásárlások összegében viszont jelentős az eltérés: míg a hipermarketek kosárértéke 7 ezer forintot tesz ki, addig az online a 20-21 ezer forintot is eléri.

A GRobynál a cégcsoport teljes forgalmának közel negyede online értékesítés, a következő három évben pedig további 5-10 százalékos növekedést terveznek. Ennél nagyobbat azért nem lépnének előre, mert az online áruház mellett a hagyományos bolthálózat fejlesztése is cél. Nagy Sándor, a társaság ügyvezetője elmondta, hogy az öt legnépszerűbb online vásárolt termék náluk a tartós tej, az ásványvíz, a kávé, az üdítő és a háztartási papíráru. A lakossági rendelések kétharmada tartalmaz friss árut (pék- és csemegeáru, hús vagy zöldség-gyümölcs), az arány folyamatosan nő. A GRoby szupermarketekben az 1–4 ezer forintos napi vásárlások jellemzők, addig az online áruház főként a kétheti, vagy havi nagybevásárlásoknak ad teret, akár 25–40 ezer forint értékben is. A következő két-három évben épp a napi online bevásárlás felé terelnék az embereket.

Várhatóan öt-tíz év múlva már a most külföldön tapasztalt részarányok jellemzik a magyarországi piacot Fodor Attila, a CBA kommunikációs igazgatója szerint, vagyis az online értékesítés a teljes forgalom 8-15 százalékát képviselheti. Náluk is többszöröse a Príma üzletekben tapasztalt átlagos vásárlásoknak a webáruház kosárértéke.

A Tesco 20 ezer élelmiszert, vegyi árut és háztartási cikket kínál a weben. A Tesco promóciókkal is igyekszik ösztönözni a netes vásárlást, így például dupla Clubcard-pontokat kínál.

A GKI Digital Kft. közzétette a 10 legnagyobb hazai online áruház rangsorát. Hiányzik azonban az egyes webáruházak forgalma külön-külön. Együtt 110 milliárd forint, de hát ez soványka információ egy rangsor esetében, ami egyébként a következő: Extreme Digital, eMAG, MediaMarkt, MALL.hu, TESCO, iPon, AQUA electromax, 220volt, Libri Bookline, Tchibo.

(Világgazdaság, 2017. szeptember 7., GKI Digital Kft, 2017. június 16.)

Így jön ki a webboltból a vásárló

A vásárlók több mint fele vásárolt már a neten világszerte. A bolt is kapaszkodik, de a web is megy a boltba.

Mind inkább elmosódik a hagyományos és az online vásárlások közötti határ, azok pedig, akik korábban már vásároltak tartós terméket, vagy szolgáltatást az interneten, jellemzően hajlamosabbak még több pénzt elkölteni a világhálón. Többek között ez derül ki a Nielsen felméréséből, mely világszerte vizsgálta az e-kereskedelem változásait, összegez a Világgazdaság.

A felmérés egyik legfontosabb megállapítása, hogy a válaszadók 58 százaléka vásárolt már a neten 2016-ban. Ez egy százalékos emelkedés a 2015-ös évhez képest.

A bolt is kapaszkodik, de a web is megy a boltba

A netes vásárlások térhódításával együtt azonban a hagyományos boltokban használatos, vásárlásösztönző internetes technológiák népszerűsége is emelkedik, így a fogyasztók nyitottak az online és mobil kuponok felhasználására, és hűségprogram alkalmazások letöltésére is.

A vásárlási szokások átalakulásának eredményeként a hagyományos kereskedők fokozatosan erősítik online jelenlétüket, míg az eddig kizárólag virtuálisan működő webáruházak hagyományos árusító egységeket is nyitnak.

Ki mit vesz a webáruházban

Európában vezet az utazások online foglalása 67 százalékkal, így a válaszadók döntő többsége inkább az interneten, a válaszadók negyede pedig váltakozva, online és utazási irodán keresztül is foglalja le nyaralásait, és csupán 7 százalékuk ragaszkodik az utazási irodához.

A magyaroknál ez a szám kiugróan magas: száz vásárlóból 78 online foglalja le jegyeit és a szállását. Dobogós helyen végeznek Európa szinten a videojátékokkal kapcsolatos termékek. Magyarországon ezzel szemben a harmadik helyen az étel házhozszállítás végzett: ezt a magyar vásárlók közel fele (49 százalék) veszi meg az interneten keresztül.

Ki hol válogat

Divatáru vásárlásakor a fogyasztók körében az adott bolt honlapja (43 százalék) és maga az üzlet (39 százalék) bizonyul a legfontosabb információforrásnak Európában, fogyasztói elektronika esetén ez az arány 43 százalék és 38 százalék. Szépség- és testápolási termékeknél messze a hagyományos bolti tájékozódás vezet 37 százalékkal, míg az ismerősök ajánlására a vásárlók 24 százaléka hallgat.

Frissáru vásárlása esetén jóval óvatosabbak vagyunk Európában: a válaszadók 42 százaléka a boltokból tájékozódik, és ezzel toronymagasan elhúz a szájmarketing mellett (20 százalék). A magyar vásárlók hozzáállása is hasonlóan körültekintő, ugyanakkor ők odafigyelnek a szórólapokon kapott információkra is (32 százalék ).

(Világgazdaság, 2017. február 9.)

Tíz év alatt tízszeresére nőtt a webkiskereskedelem

A plázák is így kezdték, de itt nincs pláza-stop. 2016-ban elérheti a 300 milliárdos forgalmat a webkisker. Fél évtized múlva ennek a kétszerese is lehet, igencsak szerényen számolva. A Facebook az új vásárlók könyve.

A webkereskedelem, vagy más néven az e-kereskedelem, amikor a fotel kényelméből is lehet vásárolni, igencsak szerteágazó, hiszen a boltokban megszokott portékákon kívül sok-sok szolgáltatás is megrendelhető ezen az értékesítő csatornán, így például repülőjegy, szálloda, mozijegy, vagy éppen pizza. A - nevezzük így - webkiskereskedelem a boltokban, áruházakban megvásárolható termékkört öleli fel, így az élelmiszerféleségeket, a különféle ruházati, műszaki és számos egyébiparcikket foglalja magában. A Központi Statisztikai Hivatal ezt az értékesítési ágat méri, a családok költekezésének egyébként is ez a termékskála a legnagyobb szelete, így most ezt a kört célszerű mérlegre tenni.

Egy évtized - tízszeres ugrás, na de utána...

Az elmúlt évtizedet nézve szerénynek tűnő értékről indult a webkiskereskedelem növekedése. Súlya is csekély volt, hiszen részaránya a kiskereskedelem egészéhez mérve (az üzemanyag vásárlást nem számítva) mindössze fél százalék volt. 2015-re sokat változott ez a kép, hiszen alaposan meghízott a webáruházak bevétele, aminek meg is lett az eredménye, hiszen súlya elérte a 3%-t. Az első, felületes pillantást követően erre a mértékre legyinteni is lehet egyet, de figyelemmel arra, hogy a boltos iparcikkvásárlások áruterületei ennél az értéknél kisebbek, nem célszerű elsiklani felette (a boltokban bútorra, lábbelire, testápolási cikkekre, elektromos háztartási gépekre, vagy éppen sport- és játékszerre kevesebbet költenek a családok).

Az elmúlt hónapok 30%-ot megközelítő növekedési üteme alapján 2016-ban elérheti a 300 milliárd forintot is a webkiskereskedelem értéke, aminek csúcsa a karácsonyi ajándékvásárlás időszaka lesz.

Fél évtized alatt, a jelenleginél sokkal szerényebb, évi 15%-os növekedési ütemmel számolva, a webkiskereskedelem jelenlegi értéke bőven megkétszereződhet, sokkal nagyobb súlyt adva a jelenlegi szerepének a családi költekezésben. Az internet világában felnőtt generációk fogékonysága az újszerű vásárlási szokások iránt, valamint a techvilág elképesztő gyorsaságú fejlődése azonban még újabb meglepetéseket is hozhat a bevásárlási szokásokban, elég itt csak az okostelefonok elmúlt években mutatott robbanásszerű terjedésére gondolni. A fiatalok ma már nem a boltban, hanem a Facebookon beszélik meg ügyes-bajos dolgaikat, ami rányomja a bélyegét a vásárlási szokásaikra is, így a közösségi portál a vásárlók könyvének szerepét is átvette (a régi nevén panaszkönyvnek nevezett, ma már eléggé idejétmúlt intézménynek a nyomdokait rombolva).

A KSH adatai szerint a webkiskereskedelemnek a válság gyakorlatilag semmit sem ártott, ez is jól jellemzi népszerűségét, ráadásul növekedési üteme az elmúlt öt esztendőben alaposan megugrott:

webkisker	2006	2007	2008	2009	2010	2011	2012	2013	2014	2015	2016*
vásárlás értéke	29,7	35,7	35,8	39,6	46,0	65,4	91,9	127,3	177,8	233	300
változás	115	119	99	109	116	140	137	139	142	132	129**
KSH, érték: milliárd forint, változás: előző év: 100, kiigazítatlan volumenindex, /: előrejelzés, */: KSH 2016. I-VII. havi növekedési üteme

A következő években az a növekedési ütem mérséklődni fog, de 4-5 éves távlatban is kétszámjegyű marad.

A legnagyobb hazai áruházak rányitottak a webre, de az Alibaba, vagy az Amazon nagyon messze van

Az élelmiszer boltosok körében az első fecske a G'Roby volt, aki a webkereskedelemre adta a fejét. A CBA és a Tesco csak a közelmúltban nyitott, az Auchan a közeljövőben élesít, majd jön a Spar is. Ez éles váltást hoz majd az élelmiszervásárlásokban.

Az iparcikk áruházak huzamosabb ideje ott lógnak a weben, ez ma már szinte természetes is. Nem csak a Media Markt, vagy az E-Digital, hanem például a Praktiker, a Deichmann, vagy éppen a Decathlon is kínálja áruházai mellett a világhálón is a vásárolni valót.

A világ viszont még gyorsabban pörög. A földkerekség legnagyobb áruportálja természetesen kínai, az Alibaba, ahol bármely kereskedő bérelhet helyet magának, az így itt átmenő webforgalom értéke ma már több mint 500 milliárd dollár évente. A legnagyobb önálló webáruház az amerikai Amazon, 100 milliárd dolláros árbevétellel.

A magyar vásárló persze vásárol külhoni webáruházakból is. A 14 napos elállási lehetőség uniós szabály, de ha távolabbról érkezik a megrendelt áru, már nincs ilyen előírás. Az Uniós kívüli vásárlásoknál ráadásul belép az áfa- és vámfizetési kötelezettség is, de sokan számolnak azzal, hogy így is megéri.

A vám és áfa-fizetési kötelezettségek az Unió határain kívüli webes vásárlás esetében a következők:

érték (euró)	vám	áfa
0-22	-	-
22-150	-	27%
150 felett	vámtarifa szerint	27%
NAV, évente előre meghatározott árfolyamon kell számolni,

A 22-150 euró közé eső értékű küldemények esetében azonban a vámmentesség nem alkalmazható a következő termékkörökre: alkoholtartalmú termékek, parfümök és kölnivizek, továbbá dohány, vagy dohánytermékek.

(blokkk.com, 2016. október 7.)

Kiszorítja a stelázsit a web a spájzból

Imádjuk a Facebookot és kíméletlenül nyomul a webáruház itthon is: nagyobb hullámokat vet, mint a kilencvenes években indult bevásárlóközpont építés. Szépen hízik az élelmiszerek webes piaca is. Ebbe nem tud beletenyerelni a szabályozás, hiszen a számítógép éjjel-nappal bekapcsolható és pláza sem kell hozzá. És külföldről is lehet rendelni.

Internethasználatban nem is olyan rossz a magyar család a KSH legfrissebb beszámolója szerint, hiszen a 78%-os uniós átlagtól mindössze 2% az elmaradás. Dánia vezet, Románia sereghajtó ebben az összehasonlításban. 2014-ben a honi háztartások 73%-a rendelkezett internetkapcsolattal (az uniós átlag 81%, a két szélső pont Luxemburg és Bulgária).

Az internetező magyar háztartások 30%-a mobilkapcsolatot használ. Az okosmobil gőzerővel húzza előre az egész netes világot, a földkerekség egészén.

E-kereskedelem, a megfékezhetetlen

A webáruházak már hosszabb ideje rakétasebességgel nőnek szerte a világban, de Magyarországon is. A webáruházi költekezés a KSH kiskereskedelmi összegzése szerint (ami csak a termékvásárlásra terjed ki, a különféle neten elérhető szolgáltatások nincsenek benne) így nőtt az elmúlt időszakban:

	2011	2012	2013	2014	2015*
értékben	65	92	127	175	92
változás	140	137	139	140	125
részesedés	1,0	1,4	1,8	2,4	2,6
KSH, érték: milliárd forint, változás: %, előző évhez, részesedés: %, kiskereskedelemből (üzemanyagot nem számítva), */: első félév

A 2015. első félévi megbicsaklás oka az első negyedév korábbiakhoz képest gyatra teljesítménye (persze az a 19% csak a 30-40%-os növekedési ütemekhez képest kevés).

Az előbbiekben bemutatott gyors növekedés ellenére azért az uniós átlag jóval nagyobb a hazainál az interneten vásárlók arányát nézve, hiszen a közösségben ez 50%, nálunk viszont csak 33% (tehát a népesség ilyen aránya vásárolt a neten). A hazai részarány azonban nagyobb ütemben nőtt 2014-ben az egy évvel korábbi szinthez képest, mint az uniós átlag (a magyar szint 4%-kal, az uniós 3%-kal bővült), így valamelyest csökkent a netes piac elmaradása. A hazai netes piacon a nők és férfiak hasonló arányban tüsténkednek, 50-50% körüli mértékben.

Az Egyesült Királyságban 80%-ot közelített 2014-ben az internetes vásárlók arányának mutatója, a legalacsonyabb pedig Romániában volt, 10%-os mértékkel.

Mit szeretünk a weben venni?

Az interneten rendelt termékek, szolgáltatások közül 2014-ben kiemelkedett a ruházat, kiegészítő sportfelszerelések (17%), a háztartási eszközök (10%), a szórakoztató elektronikai termékek (10%), a könyv, magazin, újság (8,4%) vásárlása. A különféle szolgáltatások közül kedvelik a netezők a szállásfoglalást (üdülést) (9,5%), valamint a jegyvásárlást (9,1%) részaránya.

A KSH felmérése szerint az internetes vásárlásokból kisebb arányban (legfeljebb 5%-kal) részesedtek az olyan áruk, vagy szolgáltatások, amelyek megvétele esetén a vevők különösen igényelhetik a szakképzett eladót (például részvény, biztosítási kötvények, egyéb pénzügyi szolgáltatások, a távoktatási anyagok, a videojáték-szoftverek vásárlása).

Előbbi értékeléshez tegyük hozzá, hogy az egész webáruház így indult: alacsony volt az értéke és az aránya is, pontosan arra hivatkozva, hogy azért kell az eladó személyes jelenléte. Nos, ehhez képest alaposan megugrott a e-kereskedelem és így lesz ez előreláthatón sok már áru- és szolgáltatásterületen is.

A részletes megoszlása a webköltekezésnek a következő:

Áru, szolgáltatás	2012	2013	2014
Élelmiszer	2,7	3,7	3,9
Háztartási eszköz	9,0	9,5	10,2
Gyógyszerek	2,6	2,6	2,5
Filmek, zenék	4,4	4,5	3,6
Könyv, magazin, újság	13,5	12,1	8,4
Távoktatási anyagok	2,1	2,0	2,5
Ruházat, kiegészítő, sportfelszerelés	13,2	15,3	16,5
Videojáték-szoftverek és új, javított verziók	2,7	2,7	2,9
Egyéb számítógépes szoftver és új, javított verziói	2,9	3,3	-
Számítógépes hardver	3,2	3,3	4,0
Szórakoztató elektronika	4,6	4,2	9,5
Telekommunikációs szolgáltatások	4,7	4,2	5,0
Részvényvásárlás, biztosítási kötvények és egyéb pénzügyi szolgáltatások	1,9	1,0	1,2
Szállásfoglalás (üdülés)	9,6	9,8	9,5
Egyéb utazási előkészületekhez kapcsolódó rendelések	6,6	5,6	5,7
Jegyvásárlás (színház, sportesemény)	9,6	9,4	9,1
Egyéb nem említett	6,5	7,0	5,4
Összesen	100,0	100,0	100,0
KSH

Imádjuk a Facebookot

2014-ben a magyar lakosság 60%-a használta valamilyen módon a közösségi médiát (egyebek mellett felhasználói profilkészítésre, üzenetposztolásra a Facebook, a Twitter és más közösségi oldalakon). A hazai közösségi oldalhasználat arány egy év alatt 4%-kal nőtt. Az uniós átlag 2014-ben 46% volt és egy év alatt csak 3%-kal nőtt.

Mind az internethasználatban, mind a közösségi oldalak bűvölésében számít a pénz, az iskolázottság és a lakhely: a gazdagabbak, a magasabb iskolai végzettségűek és a legnépesebb térségben, a fővárosban és környékén élők a legbuzgóbbak.

A fellegek túl magasan vannak

A felhő alapú szolgáltatásokban még alacsonyabbak a különböző mutatók, de hát ez egy frissebb iparága a netezésnek. A tárhely használat uniós átlaga 21% a népesség körében, a magyar arány ettől jócskán elmarad, mindössze 12%. Pénzért már nagyvonalúbb a magyar család, hiszen a felhő alapú tárhelyet használók 14%-a fizetett a szolgáltatásért, viszont itt az uniós átlag csak 11%. A KSH felmérésből úgy tűnik, hogy a magyar internethasználók többsége egyenlőre megelégszik a saját eszközparkjával, ott tárolja információs kincsesládikóját és nem mászik a fellegekre.

Hozzátartozik a képhez, hogy a digitális írástudás szintje meglehetősen alacsony itthon. Az egyszerűbb számítógépes, internetes műveleteket az uniós átlagnál valamivel jobban ismeri a magyar felhasználó, de a bonyolultabb, összetett műveletekben már közel 20% a tudásbeli elmaradás.

(blokkk.com, 2015. november 19.)

Webáruház: az elmúlt évek legkisebb növekedési ütemét hozta 2015 első féléve

A gyengébb első negyedév után a másodikban javított ugyan a webpiac, de az elmúlt évek szokásos növekedését így sem hozta. Ennek így sokkal kevesebb köze van a vasárnapi boltzárhoz, mint azt egyes elemzők állítják. De nyugi, hiszen az a webviszonylatban gyenge első félév még mindig rakétasebesség más eladási csatornákhoz képes. Ezt nem tudja elgáncsolni a kormány, pedig ez sem a kisvállalkozások bulija. A 27% áfa mellett pedig még a kínai Alibaba, vagy az amerikai Amazon is lehet nyerő.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2015 második negyedévében önmagában nézve nagyot, az első negyedévinél jobbat ugrott a webes vásárlás, amiből azt a következtetést lehetett első pillantásra levonni, hogy a vasárnapi boltzár miatt tódultak a vásárlók a számítógépeik, okostelefonjaik billentyűi elé (a KSH az áruvásárlást méri a kiskereskedelmi adatsorban, a különféle szolgáltatások, például a pizza vásárlás rendelését már nem). Az elmúlt évek adatait is hozzátéve az ideihez azonban borúsabb kép rajzolódik ki.

Kisebb növekedésre kapcsolt a webvásárlás

A webvásárlás növekedési üteme minden korábbi mutatónál kisebb volt 2015. első félévében, így az elmúlt évek 40% körüli növekedési üteme megtört, a 25%-os mértéke pedig alapos visszaesést mutat az emelkedés meredekségét nézve. Na persze ez is jókora ugrás, csak éppen messze nem annyi, mint régen.

Egy másik oldalt mérlegelve, 2014. második negyedévében 2013. azonos hónapjaihoz mérve 12 milliárd forint volt a webköltekezés növekedése (28 milliárdról 40 milliárdra nőtt). Ez a 12 milliárd forint különbség 2015. második negyedévében már nem emelkedett, (tehát 2015. második negyedévében 2014. azonos hónapjaihoz mérve ugyanakkora volt az értékben mért bővülés, mint egy évvel korábban), pedig régebben ez a rés is folyamatosan tágult.

A webáruházi költekezés a KSH szerint így nőtt az elmúlt időszakban:

	2011	2012	2013	2014.	2015
	2011	2012	2013	2014.	I.*	II.*
értékben	65	92	127	175	40	52
változás	140	137	139	140	119	131
részesedés	1,0	1,4	1,8	2,4	2,4	2,8
KSH, érték: milliárd forint, változás: %, előző évhez, részesedés: %, kiskereskedelemből (üzemanyagot nem számítva), */: negyedév

Második félévben természetesen feljebb tornázhatja magát a webköltekezés, hiszen valóban sokan számítottak arra, hogy a vasárnapi boltzár megnyomja az internetes vásárlásokat, de hát eddig nem ez történt - vagy csak alig.

Így is a jövő a webáruházé - bevásárlóközpont lepipálva

A magyar webáruház növekedése minden más áruterületet lepipál, értéke pedig már ma közel annyi, mint amennyit például az illatszerüzletekben költekeznek a vásárlók, vagy éppen közel kétszerese a könyv, újság, papíráru boltokénál. A bevásárlóközpontok kilencvenes években látott növekedési üteménél fejlődése gyorsabb, így a nemzetközi tapasztalatokkal együtt nézve bőséges az esélye annak, hogy a közeljövőben is nagyot robban ez a piac. Főleg azért is, mert van plázastop, van vasárnapi boltzár és van 27% áfa. Nem véletlen az sem, hogy a webes vásárlók egy része külföldi áruházból vásárol, ami persze nincs benne a KSH statisztikájában.

(blokkk.com, 2015. szeptember 6.)

A magyar webáruház megugrott, a turkáló lemaradt

A magyar vásárló nem restelkedik gyorsan váltani. Ne lepődjön meg senki, ha a webes vásárlásokat a vasárnapi boltzár is megnyomja.

A magyar vásárló nagyon is szemfüles. Évtizedekkel ezelőtt felkerekedett, elhozta a határon túlról a kedvére valót, legyen az akár egy hűtőkészülék a Trabant tetején, vagy éppen egy öregecske, rozsdás, de nagyon olcsó négykerekű. A KGST piacokat felváltó kínai piacok, boltok is nagyot hasítottak a vásárlók pénztárcájából. Rohant ezután az új bevásárlóközpontba, diszkontba, hipermarketbe is. Egy évtizeddel ezelőtt a KSH adatai szerint közel 30 milliárd forintot költött el a turkálókban a vásárló, miközben a neten ennél kevesebbet, a használt cikk költekezésre fordított pénzének négyötödét.

Napjaink törtető értékesítési csatornája a webáruház, az e-kereskedelem világszerte, így nem véletlen, hogy Magyarországon is nagyot fordult a mérleg. 2014-ben a webes vásárlás már túllépte a 200 milliárd forintot, ami az áruházi költekezés 3%-a (ami nem kevés, közel egy fél ruházati piac értéke). A turkálók ebben az évtizedben csak aprókat lépdeltek előre, de így is közel 40 milliárd forintja a vásárlónak ott folyik ki a keze közül. Használt autó fronton nincs változás, ma többet vásárolnak belőle, mint új autóból.

Nemzetközi összehasonlításban is szépen cseperedik a magyar webes költekezés. Az Eurostat adatai szerint egy évtized alatt az öreg kontinensen 15%-ról 40% fölé nőtt azoknak a vásárlóknak az aránya, akik a mérést megelőző három hónapban az e-kereskedelemben vásároltak. Magyarországon ez az arány a tízszeresére nőtt, 20%-ra, ami megegyezik a hazai e-kereskedelem bevételeinek bővülésével. Tíz évvel ezelőtt Bulgária, Görögország, Litvánia és Macedónia mutatói csak egy százalékot mutattak, miközben Norvégiában és Németországban 30% körül mozgott ez az arány.

Az Európai Unióban megkétszereződött azok aránya, akik vásárlás előtt információszerzése használják az internetet, ma már a vásárlók közel kétharmada él ezzel a lehetőséggel. Magyarországon háromszoros az ugrás, egy hajszállal megelőzve az uniós átlagot, a vásárlók kétharmada már a neten válogat. Tíz évvel ezelőtt Románia kullogott a sor végén, 5%-os aránnyal, a sort Izland vezette 70% körüli aránnyal. Ma Izland, Dánia, Svédország, Norvégia vásárlói 80-90%-os arányban turkálnak a neten, amiben bizonyára az időjárási viszonyok is szerepet játszanak.

Magyarországon az otthoni internet hozzáféréssel rendelkező családok arány 75%, ötszöröse a tíz évvel ezelőttinek és alig marad ez az uniós átlagtól.

Több magyar nagyáruház jelentette be az elmúlt időszakban, hogy a netre lép, egy részük pedig természetesen már ott is van. Kevés információ áll rendelkezésre arról, hogy a vasárnapi boltzár következtében mennyire változtak a webes költekezések március közepét követően, de nem túlzás azt a következtetést levonni, hogy még többen fognak a neten vásárolni, természetesen nem csak vasárnap. A nagyáruházak szombati vásárlótömege is erre ösztönzi a háziasszonyokat, az elmúlt évtizedek tapasztalatai pedig arra utalnak, hogy nem engednek a jóból és a kényelemből.

A kormány hiába foglalt úgy állást, hogy szerinte nem lehet vasárnap bármiféle házhozszállítást végezni (az online rendelések mellett azt sem teheti meg a vásárló, hogy az áruházban kiválasztott bútor házhozszállítását vasárnapra kérje), ami a jogszabályokból le sem vezethető álláspont, a webes költekezés nőni fog a vasárnapi boltzár következtében is. Meg egyébként is, hiszen az elmúlt négy évben évről évre 35-40% között volt a bővülés üteme a KSH adatai szerint. Fájó pont az is, hogy a külföldi web-áruházak egy határig az ottani alacsonyabb áfa-kulcs előnyeit is kihasználhatják a nagykalapjukban pedig mindenképpen adóelőnyben vannak a magyar áruházakkal szemben (hiszen ha az uniós szabályok szerint már a 27%-os áfát fizetik, a más viszonylatú, alacsonyabb áfa-kulcsos értékesítéssel együtt összességében kisebb az adóterhelésük).

Ja, igen, a webáruházak ugyanakkora forgalom mellett tizedannyi alkalmazottal dolgoznak.

(blokkk.com, 2015. április 16.)

Nagyot szakított a magyar webpiac 2014-ben

Egyre többet maszatolunk a webáruházakban.

2014-ben 230 milliárd forint körül mozgott a magyar online kereskedelmi forgalom a GKI Digital felmérése szerint, ami 13 százalékos bővülés az egy évvel korábbihoz képest. A KSH adatai szerint 35%volt a növekedés, mintegy 170 milliárd forint webes bevételt takarva 2014-ben. A két adatsor közötti különbség oka, hogy a GKI a szolgáltatások szélesebb körét is méri, míg a KSH csak az áruházi termékvásárlást.

A GKI mérése szerint a hat legnagyobb áruterületeken - ami közel áll a KSH termékkörhöz - az e-kereskedelmi szektor 2014-ben 14 százalékkal nőtt tavaly, 152 milliárd forintos bevételt értek el az e területeken tevékenykedő webáruházak. A hat áruterületen - műszaki cikk; számítástechnika; szépség-egészség; otthon, kert; játék és kultúra; ruházat, sport, divat-kiegészítők - összesen 13 millió alkalommal vásároltak 2014-ben a magyarok, ez kétmilliós növekedést jelentett az előző évvel összevetve.

A GKI Digital és az Árukereső.hu közös felmérése szerint a kiemelt hat áruterület közül a műszaki cikkek forgalma volt a legnagyobb 214-ben, 42 milliárd forint értékben. Számítástechnikai eszközökre 32 milliárd forintot költöttek a hazai vásárlók a webáruházakban, míg játékra és kultúrára 30 milliárd forintot. A leggyorsabban fejlődő áruterületek ugyanakkor a szépségápolás, egészségmegőrzés, valamint a ruházat, sport, divat cikkek voltak, ahol 15-20% körüli volt a növekedés egy év alatt.

A GKI 2015-ben 14-15 százalékos növekedésre számít a magyar online kiskereskedelemben.

A hazai webáruházak szerint a forgalmat leginkább az ünnepi időszakok befolyásolják. A szezonális hatások, továbbá a sportesemények is nagy mértékben hozzájárulnak a piac változásaihoz. Az ünnepi időszak hatását jól érzékelteti, hogy a hat kiemelt áruterület a negyedik negyedévben 56 milliárd forint bevételt hozott a webáruházaknak, ami a teljes éves forgalom 37 százaléka volt. A nagy üzletláncok megjelenése az interneten a kezdeti szakaszban elsősorban a bizalom erősítésében érezteti hatását, mely nyomán olyanok is vásárolnak a világhálón, akik korábban nem tették. 2015-ben újabb nagy áruházak megjelenése várható (H&M, Auchan).

A hazai internetes vásárlók egyre tudatosabban hozzák meg döntéseiket. Az Árukereső.hu, az árösszehasonlító szolgáltatást nyújtó cég árbevétele 2014-ben 40 százalékkal nőtt 2013-hoz képest, míg az oldalon regisztrált forgalom 30 százalékkal bővült.

Az online vásárlók egy-egy alkalommal lényegesen többet költenek, mint a hagyományos üzleteket felkeresők. Az internetes kiskereskedelemben 2014-ben 8.400 forint volt az átlagos kosárérték, míg a hagyományos áruházakban 2.500 forint.

Az online forgalom a teljes magyarországi kiskereskedelem mintegy 3,5 százalékát teszi ki a GKI adatai szerint (a KSH kimutatása értelemszerűen valamivel kisebb). A hat legnagyobb áruterület esetében már jóval magasabb, hat százalék ez az arány. A számítástechnikai eszközök esetében pedig kiugróan magas, 32 százalékos az online csatorna részesedése, de jóval az átlag fölötti, 11 százalékos részt hasítottak ki a műszaki cikkeket értékesítő webáruházak is.

(Világgazdaság, 2015. március 11.)

A családok átlagosan 47 ezer forintot költenek karácsonyi ajándékokra.

A családok átlagosan 47 ezer forintot költenek karácsonyi ajándékokra. ₪₪₪

És ennek felét online, írja a Napi.hu az MTI nyomán a Vatera friss felméréséről.

A vaterás vásárlók egyre tudatosabban választják ki a meglepetéseket, a kutatásban résztvevők kétharmada november végére már mindent beszerez, 36 százalékuk ezt december elejére vagy utolsó pillanatra hagyják. A Vatera kutatásában résztvevő felhasználók közel 50 ezer forintot költenek ajándékokra karácsonykor.

A válaszadók fele 20-50 ezer forintot tervez kifizetni, a kitöltők majdnem ötöde (18 százalék) pedig 50 és 100 ezer forint közötti összeget szán a meglepetésekre. Elenyésző, mindössze minden huszadik ember költ még ennél is többet. Általában jellemző, hogy a tavalyihoz hasonló összeggel számolnak a megkérdezettek az ünnepekkor. Az online piactér két évvel ezelőtti kutatása is ezeket az eredményeket hozta, hát annak ellenére, hogy az árak évről évre emelkednek, az ajándékokra szánt összeg állandósulni látszik.

Az online piactéren átlagosan 20 százalékkal nőtt a forgalom a karácsony előtti 3 hónapban az év többi részéhez képest 2017-ben és 2018-ban, a tranzakciók darabszáma tekintetében pedig 10 százalékos volt a növekedés ugyanezen időszakban. Bár azt várnánk az ünnepi időszaktól, hogy ajándékok után kutatva az új termékek eladása kiugróan megnő az online piactéren, ehhez képest 2017-ben 2 százalékkal, 2018-ban csupán 1 százalékkal emelkedett az év többi részének átlagához képest. Így a karácsonyi szezonban a kosarakba került termékek kétharmada használt (2017-ben 64 százalék, 2018-ban 66 százalék) volt.

Ez nem is olyan meglepő, hiszen a fogyasztói árak emelkedése mellett ugyanazt az összeget kell beosztani ajándékokra, és a használt, ám hibátlan árucikkek ára jelentősen alacsonyabb. Mi több, igazán különleges kincsekre is bukkanhatunk. Mindemellett ez a tendencia alátámasztja a mai trendeket is, miszerint igyekszünk tudatos, minimalista életvitelt követni, így akár használt termékeket is ajándékozunk.

A válaszadók háromnegyede vesz valamilyen szépségápolási terméket ajándékba. A felmérésben résztvevők 69 százaléka könyvet is ajándékoz, 60 százalékuknak pedig gyerekjáték, legó is kerül a virtuális vagy bolti kosarába. A top 5 ajándéktípusba az elektronikai cikkek kerültek még be, a válaszadók 59 százaléka tervezi, hogy ajándékoz kütyüt idén. A kutatás arra is kitért, hogy a vásárláskor milyen szempontokat vesznek figyelembe a felhasználók. A válaszadók többsége összehasonlítja a hasonló termékek ár-érték arányát.

(Napi.hu, 2019. november 19.)

Fogy a kupon is

Kuponokra 13 milliárd forintot költünk. Piacvezető: Bónusz Brigád.

A cég az indulása utáni első teljes évben, 2011-ben 1 milliárd forint forgalmat ért el, 2014-ben 2,7 milliárd forintot, míg idén várhatóan több mint 4 milliárd forint lesz a forgalma, ami azt jelenti, hogy az egész kuponos piac forgalmának több mint a harmadát bonyolítják majd.

A cég elmondása szerint az elmúlt évek során változott a vásárlóik összetétele, kezdetben kizárólag a 25-49 évesek látogatták az oldalt, később a fiatalabbak (18-24 évesek) és az idősebbek (50 év felettiek) is felfedezték maguknak.

AZ INDULÁS KÖRNYÉKÉN 50-90 SZÁZALÉKOS KEDVEZMÉNYEK VOLTAK, MERT A VÁLSÁG UTÁN A FELHASZNÁLÓK INKÁBB AZT NÉZTÉK, MENNYIT SPÓROLHATNAK. MA MÁR A 60 SZÁZALÉKNÁL NAGYOBB KEDVEZMÉNY ELIJESZTI A VÁSÁRLÓKAT, ÉS JOBBAN FIGYELNEK A MINŐSÉGRE

– tájékoztatott a cég. Az évek során a legtöbb weboldal szakosodott, nagyjából egy tucat cég viszont egyszerre kínál termékeket, utazást és szolgáltatásokat. Mára nagyjából 40 cég van jelen a kuponos piacon.

A GKI Digital adatai szerint 3,5 millió magyar életében legalább egyszer már vásárolt az interneten, ebből 1,8 millióan már regisztráltak valamely kuponos oldalon is (de nem feltétlenül vásároltak ott). A Bónusz Brigádon 2010 óta 1,5 millióan regisztráltak és 600 ezren vásároltak is.

A Bónusz Brigádnál jellemző, hogy minél idősebb valaki, annál többet költ. A 18-24 évesek átlagosan 5.500 forintért vesznek szolgáltatást, valamint 3.900 forintért terméket, és 32 ezer forintért utazási lehetőséget. A 25-49 évesek ugyanerre 6.400 forintot, 5.400 forintot és 36 ezer forintot, az 50-64 évesek sorrendben már 6.900 forintot, 6.400 és 40 ezer forintot költenek, a 65 év felettiek pedig átlagosan 6.200 forintért vesznek szolgáltatást, 5.800 forintért terméket, és több mint 42 ezer forintért utazást.

(Index, 2018. augusztus 6.)

Csípik a Vaterát a vásárlók

A Vatera-vásárlókat főként a strandruházat, a kerti bútorok és a medencék vonzzák.

De jól pörögnek a grillezés és a sátorozás kellékei is, mutatja be a Vatera elemzését a Világgazdaság. A klímák és a hűtők kereslete valamivel visszafogottabb, ezekből a nagyobb beruházást jelentő termékekből pedig inkább a használtat viszik, amelyek a jobb ár-érték arányt kínálnak.

A nyári termékek között az eladott darabszámok tekintetében toronymagasan vezet a strandruházat és -kiegészítő, melyekből egy hónap alatt közel 3.500 darab fogyott az online piactéren. Fürdőruhára, strandpapucsra, egyéb strandruházatra, valamint napszemüvegre átlagosan 1.910 forintot szántak idén júniusban a felhasználók. A különböző kerti bútorokból, kert- és teraszdekorációkból, székpárnákból, mécsesekből, lampionokból 681 darab talált gazdára, átlagosan 18.810 forint értékben.

A képzeletbeli dobogó harmadik helyét pedig nem meglepő módon a medencék foglalták el. A májusi adatokhoz viszonyítva az eladások száma csupán egy hónap alatt közel a négyszeresére nőtt (150-ről 553 darabra), emellett az eladások összértéke is a háromszorosára növekedett (2,3 millió forintról 7 millió forintra).

2016 júliusa óta a legtöbb nyári slágerterméket, 7.348 darabot a fővárosban vásárolták, összesen több mint 52 millió forint értékben. A vidéki települések között Szeged áll az élen, 423 megvásárolt termékkel, együttesen több mint 3 millió forintért. Az első ötbe került még Érd, Székesfehérvár, Pécs és Debrecen, ezekben a városokban szintén 2,4–2,9 millió forint körül alakult a napi forgalom.

(Világgazdaság, 2017. július 24.)

Persze csak 52-48 arányban, de így mégiscsak a főnök az eMAG. Be is ültek egymás vezetőségeibe, mindketten, oda-vissza alapon. 2019-ben még külön ünnepelnek, de az Extreme Digital rövidebb pórázra fogta a Black Friday-át, mivel a vásárlóknak ígért engedményét a 2018-as másfél milliárdról egy milliárdra lefaragta. És jegyzett tőkéjét is levitte, még a nyáron, az eMAG pedig emelte a sajátját.

Az eMAG - Extreme Digital frigyben a GVH a döntésében úgy fogalmaz, hogy engedélyezi az irányításszerzést a Dante International kft részére, ő a magyar bejegyzésű leányvállalata a román bejegyzésű új tulajdonosnak. Sok részlet még mindig nem csak nem ismert, hanem nem is dőlt még el, a sajtónyilatkozatok erre engednek következtetni, például az is, hogy lesz-e új, egyesített webáruház. De van, ami már megtörtént.

Külön ünnepelnek, mint a politikusok, az ED pedig spórol

Az eMAG-gal egyesülő Extreme Digital november 15-én tartja a Black Friday-t. Úgy látszik, ez a hagyomány egyenlőre nem tört meg a EDigitalnál, ő a korábbi esztendőkben mindig beelőzte a többieket egy héttel. Most kettővel is, hiszen a többség november 29-re időzítette a maga Black Friday-át. Hát ezt nem hangolták össze, pusztán a naptárt lapozgatva.

Az EDigital sajtóhírek szerint összesen 1 milliárd forint kedvezményt ad a vásárlóknak a Black Firday alkalmával, ennyit nyerhetnek a vásárlók az árengedményekkel 2019-ben. Hát igen, de egy évvel korábban úgy harangozta be a Black Friday-t, hogy az elérhető akciós termékeken összességében mintegy másfélmilliárd forintot spórolhatnak a vásárlók az eredeti listaárukhoz képest. Ez harmadával kevesebb pénz.

Az eMAG semmit sem árult el a saját Black Friday-áról, a legnagyobb versenytárs Media Markt sem fecseg, aminek az oka egyszerű, addig is nyomni kell az akciókat, mivel a webáruházak körében minden nap szinte kötelező a leárazás, különben a versenytárshoz pártol a vásárlója. Az idő előtti hír rontja a Black Friday előtti időszak üzletmenetét, márpedig bevétel addig is kell. Az eMAG egyébként utólag bevallotta, hogy 2018-ban összesen 6,8 milliárd forint értékben könyvelhetett el megrendeléseket a Black Friday alkalmával.

De hát azért gyorsan beültek egymás vezetőségeibe, oda-vissza alapon

A legfrissebb céghírek szerint az Extreme Digital eddig három tagú vezetése (a képviseletre jogosultak köreí) október végén kibővült, Várkonyi Balázs, Kelemen Gyula és Várkonyi Tamás mellé odaül ezentúl Iulian-Gabriel Stanciu, valamint Tudor-Lucian Manea is, igazgatósági tagként.

És természetesen a részvényesek köre is kiegészül, biztos, ami biztos, mivel az ED Group Vagyonkezelő Kft mellé lépett a Dante International kft. Az ED Group az EDigital kizárólagos részvényese - volt eddig. Az ED Groupban most nincs változás, ott Várkonyiék voltak és maradtak, a jelenlegi állás szerint.

Hát igen, de az eMAG-ot birtokló Dante International kft köreiben is voltak változások. A cégjegyzékben Tudor-Lucian Manea és Catalin Dit eddigi ügyvezetők "törlés alatt" megjegyzéssel szerepelnek, Lacza Gábor István változatlanul ügyvezető, és bejutott az igazgatóságba Iulian-Gabriel Stanciu, Tudor-Lucian Manea, továbbá Várkonyi Balázs, valamint Kelemen Gyula is.

A tulajdonosi körbe a bukaresti Dante International S.A. mellé jutott az ED Group, persze a többségi irányítás a román bejegyzésű cégnél maradt.

Na és egy kis pénzforgás a jegyzett tőkékben

Az EDigital még áprilisban döntött úgy, hogy a társaság alaptőkéjét leszállítja. Az alaptőke leszállítás mértéke 4,6 milliárd forint volt a céghírek szerint. Ezután a társaság alaptőkéje 208 millió forint maradt. A régi részvényeket bevonták és újakra cserélték. Az alaptőke leszállítás indoka a cégközlöny szerint tőkekivonás.

De hát az új főtulaj is lépett és eddigi jegyzett 10,04 millió forintos tőkéjét megemelte 20 millió forintra. Ettől persze lehet még pénzük több is.

(blokkk.com, 2019. november 8.)

Nyitott az About You, csak nem nekünk

Ez bizony egy hamburgi cég, oda is fizetsz. Nem a magyar statisztikát fogja hizlalni. Van olyan, hogy csak a honlap nyelve magyar, az eMAG is így kezdte. Egyébként 700 milliárdot közelíthet a webáruházi piac 2019-ben.

A frissen a magyar webáruházas piacon felbukkant About One azért nem lépett túl nagyot. Mindössze egy magyar nyelvű honlappal rukkolt elő, úgy egyébként az eMAG is így indított korábban. Német, osztrák, belga, svájci, holland, lengyel, cseh, román és szlovák piacokon hirdeti magát, egyébként hamburgi bejegyzésű cég.

De hát az eredmény az, hogy magyar nyelvű webes versenytársat kapott a H&M és a C&A, a két legnagyobb ruhás lánc, hiszen mindkettőnek van webáruháza is. Így most már többet lehet turkálni a weben is.

Az About You a magyar adóhatóság nyilvántartásában már szerepel, de a cégnyilvántartásban magyar bejegyzésnek eddig nem leltük nyomát. Szállítási ügyeit a GLS végzi, olyannyira, hogy az elállási jogukkal élő vásárlóknak az Alsónémediben található GLS logisztikai központba kell visszaszállíttatni a portékát.

Így a magyar statisztika ettől a piacra lépéstől nem fog többet mutatni.

Alza, Fashion Days: van itt más is

A vásárlók nem nagyon szoktak általános szállítási feltételeket olvasni, legfeljebb akkor, ha bajba kerültek. A cseh Alza is a fiatalabb szereplője a magyar webpiacnak. De hát kétféle szerződési feltétele van, az egyik, amikor magyar raktárából szállít, ilyenkor a magyar leányvállalata az eladó. De ha a cseh raktárból adja a portékáját, akkor egy másik ÁSZF lép be, nem a magyar leányvállalata a szerződő fél.

Az eMAG 2019 áprilisától a magyar bejegyzésű leányvállalata révén ügyködik, dobja is a statisztikát. De hát ruhás webáruháza a román cégnek, a Fashion Days maradt kinti bejegyzésű, persze ő is magyar nyelvű honlappal.

Ezekben az esetekben egyébként úgynevezett határon átnyúló szolgáltatásról van szó, ahol a fogyasztói vitarendezési szabályok is mások.

Meglehet a közel 700 milliárd 2019-ben

Titkolóznak ugyan a magyar webáruházak, mekkora is a forgalmuk, de az első félév szépen alakult a KSH adatai szerint, 30% volt a növekedés, amiben persze csak a magyar bejegyzésű webáruházak vannak benne.

2019-ben óvatos becsléssel számolva 25-30% között lehet a webáruházak növekedése. A második félévben itt is mérséklődhet a bővülés üteme egy keveset, így volt ez az előző években is. És a családi költségvetések változásai nyomán a költekezés irányai is módosulhatnak akár a weben is. De erős marad a webpiac, részesedése pedig tovább növekedhet, az üzemanyagokat nem számolva 7%-át is elérheti a hagyományos boltos piacnak:

	2017	2018	2019**
webáruházak	408	532	665-690
boltok*	8.563	9.308	10.050
részesedés	4,8%	5,7%	6,6%-6,9%
KSH, érték: milliárd forint, /: kiskereskedelem üzemanyag nélkül, */: várható

(blokkk.com, 2019. szeptember 9.)

Áprilistól a magyar eMAG szedi a pénzt

Előtte a román eMAG bukaresti kasszájába kellett fizetniük a magyar vásárlóknak, ha a weben az eMAG honlapjáról vásároltak. Ezzel - bármilyen furcsa is - az eMAG április elsején belépett a magyar webpiacra. Mert eddig olyan volt a pénzügyi elszámolást nézve, mint a kínai Alibaba, vagy az amerikai Amazon, ha hiszed, ha nem. És mi lesz az új név például, ha lesz egyáltalán, amikor az eMAG és az Extreme Digital összeolvad?

A GVH már vizslatja az eMAG és az Extreme Digital frigyét, hiszen a hatósági kérelmet már március 25-én benyújtották a versenyhatósághoz. De hát közben azért szorgos a készülődés is a felek részéről, ráadásul nem is aprócska kérdések is felvetődnek, ami a vásárlókat nagyon is izgathatja.

És nem is olyanok, hogy ki mit nyer a két előreláthatóan összeolvadó vállalkozásból, vagy mi lesz a hatósági döntés, hiszen ha a műszaki cikk piacon toronymagasan vezető, annak jelenleg is negyedét vivő Media Markt összeköthette sorsát 10 Tesco áruházzal, amikor a hiperes cég sem kisvállalkozás, akkor az 500 milliárd feletti webpiacon egy 15% körüli súlyú összeolvadás sem akaszthatja ki nagyon a versenyhatóságot. Másokkal szemben mi azt mondjuk, van webpiac, ami persze több ponton összefonódhat a hagyományos bolttal.

A magyar piac viszont jól járhat azzal, hogy most már a magyar határokon belül számolgathatja a magyar vásárlók pénzét az eMAG. Eddig ugyanis nem nálunk dörzsölgette a tenyerét az üzleti esztendők végeztével, a különböző toplistákon pedig vagy feltüntették az eMAG-, vagy nem (például mi nem vettük figyelembe a rangsorban, mivel nem itthon szedte a vásárlók pénzét).

Eddig az eMAG

A kedves magyar vásárlók közül bizonyára nem mindenkinek tűnt fel korábban, hogy a magyar nyelvű eMAG honlap mögött egy román bejegyzésű cég állt, és közvetlenül velük állt szerződéses kapcsolatban, aki erről a honlapról választott valamilyen portékát. A neve pedig hivatalosan SC Dante International SA, román székhellyel.

A magyar leánycége az eMAG-nak, a budapesti bejegyzésű Dante International Kft csak a postás volt, hivatalosan a levelezési címe a román eMAG-nak és a magyar nyelvű honlapot kezelte, főtevékenységeként.

Ez azt jelentette, hogy az eMAG magyar nyelvű honlapját ugyan a román székhelyű tulajdonos magyar bejegyzésű leánycége kezelte, a Dante International Kft, de április előtt ő ennél sokkal többet nem is végzett (logisztikai és más kiegészítő feladatai voltak azért, de hát egy webáruház ügyködésének a súlyát az értékesítés adja, és nem az, hogy ő a postázási cím).

Az eMAG a román pénztárcája helyett magyar kasszát nyitott

Az eMAG honlapján feltünteti, hogy április elejétől megváltoztatta a vásárlókkal szembeni szerződéses feltételeit. De ezzel sokkal többről van szó.

Ettől kezdve ugyanis a budapesti székhelyű Dante Intarnational Kft a honlapról vásárlók szerződő fele, tehát nem a román cég. Ki is próbáltuk, leadtunk egy rendelést és a számla már a magyar leánycégtől jött, magyar bankszámlaszámmal (a versenytársak megnyugtatására: igazságosak leszünk és elállunk a vásárlástól).

A régi szerződéses rend persze nincs már fenn az eMAG honlapján, mi nem találtuk meg, ami azért bibis egy kicsit, hiszen ha valaki március utolsó napján vásárolt, akkor ezt a korábbi szerződési feltételek szerint tette. Lehet, hogy elolvasná. Kérdés, hogy akkor most egyebek mellett, hogy ki a hunyó, ha valami vita kerekedik, a román, vagy a magyar Dante International, mennyiben jogutódja egyáltalán.

Bajban lehetne a fogyasztóvédelem is, hiszen az eMAG-nak van hatósági elmarasztalása, ez nyilvános, mert a jogszabály így rendelkezik. De egy kicsit a hatóság is összekeveri a dolgokat, mert egyik esetben a román székhelyet, másik esetben a magyar levelezési címet tünteti fel, de hát ez már csak apróság. Nyilván a hatóság azzal szemben lép fel, aki az elkövetés pillanatában lebukott.

Változott is a magyar eMAG főtevékenysége

Megnéztük az elektronikus cégjegyzéket is, de ott a bejegyzés készítésekor csak a március 31-i állapot szerepelt, abban viszont kereskedésnek nyoma még nem volt a magyar leánycég tevékenységi körében. De nincs ok izgalomra, a március 28-i cégközlöny már tartalmazza a főtevékenység változását, ami korábban - ahogyan írtuk - világháló-portál szolgáltatás volt, április elejétől viszont csomagküldő-internetes kiskereskedelem.

Ez persze mást is jelent majd. A magyar webáruházak nagyon szégyenlősek, persze nem reklámban, hanem a forgalmi adataik közlésében. A toplisták egy részében csak a sorrend van feltüntetve, de az elért piaci forgalom már nem. Mi azért mindig megpróbálkoztunk egy becsléssel, ami vagy tetszik az érintetteknek, vagy nem. Volt már reklamáció, persze nem az adat bevallásával. A mostani próbálkozásunk, ők fognak összeolvadni (az ED 2017-es hivatalos mérlegadata csonka időszakra vonatkozik, ezért ott is becsülni kellett):

a webpiac nagyjai	2017	2018
Extreme Digital	43*	47
eMAG	26*	32*
érték: milliárd forint, */: becsült adatok

Kivételek egyébként az önálló webáruházak, így például a Media Markt, vagy a Mall (és azok, akik beszámolóikban külön feltüntetik a webforgalmukat). De hát ezek után elérhető lesz az eMAG magyar piaci forgalmának adata is, egy darabig legalább, a többit viszont nem tudni.

Egyébként az Extreme Digital is titkolja, mennyi a magyar webforgalma (nem választja külön a bolti értékesítésétől beszámolójában). Hogy az összeolvadás után adatügyben mi lesz, még azt sem nem tudni.

Hogy hívják majd az új webáruházat

Ha lesz egyáltalán új. A sajtónyilatkozatok azt sejtetik, összeolvad a ED és az eMAG, de hivatalosan csak annyi tudható, hogy az eMAG 52%-ban irányítást szerez az Extreme Digitalban. Az irányításszerzés mögött pedig bármi lehet, elvileg.

De hát úgy egyébként a többségi tulajdonos egy dél-afrikai multi lesz, ne szépítsük, hiszen a Naspers az eMAG tulajdonosa. A magyar ügyvezetők maradnak.

A vásárlók számára az izgalmas az lesz, honnan is tudnak majd vásárolni, milyen cégnevet kell bepötyögni kereséskor. Maradnak-e külön a régi áruházi honlapok, vagy lesz-egy közös. A vásárló persze a legtöbbször termékre keres, de ha van tapasztalata, akkor webáruházra is. A weben is vannak törzsvásárlók. Így lehet 1, vagy 2, vagy akár 3 honlap is, de ezek csak elvi, jogi lehetőségek.

És mit is vásárolhatunk majd

Az eMAG egy szélesebb termékkörrel mozog a piacon, az Extreme Digital elsősorban a műszaki cikkekre összpontosít, üzleti hagyományai alapján. Kérdés, hogy milyen termékkörrel rukkolnak elő az összeolvadás, vagy hivatalosan az irányításszerzés után.

És az úgyszintén az eMAG tulajdonában lévő Fashion Days-ről nem is beszélünk, a híradások nem is említik, ott ma minden román tulajdonban van, a magyar vásárlók pénze is egyből a határon túl köt ki, ha innen vásárolnak. De hát ez csak annyit jelent, hogy lehet tagolgatni a webáruházakat termékkörök szerint is, egy tulajdonosi körön belül.

Lehet találgatni, mi lesz.

Egy biztos: az eMAG eddigi román viszonylatba vitt pénze első körben a magyar piacon köt ki és a magyar beszámolási rend része lesz.

(blokkk.com, 2019. április 4.)

Megbukott a jövő automata boltja Brüsszelben.

Megbukott a jövő automata boltja Brüsszelben. ₪₪₪

A Carrefour kiskereskedelmi mamut Brüsszelben próbálta ki az automata boltot. Nem jött be, írja a Napi.hu.

A boltláncok világszerte jönnek elő újabb megoldásokkal, amelyekkel gépesítik, automatizálják az eladást.

Ezek közé sorolhatóak az évek óta Magyarországon is elérhető önkiszolgáló kasszák, vagy a nemzetközi szinten terjedő automata boltok. Az újdonságokra azonban nem mindenhol van igény. A világ legnagyobb boltláncai közé tartozó francia Carrefour a belga fővárosban jött rá erre.

Az eredeti ötlet az volt, hogy legyen egy állandóan nyitva tartó automata élelmiszerbolt Brüsszel belvárosában. Interaktív érintőképernyő segítségével helyben, vagy online több mint 400 termékből választhattak a vevők, a robotok összeszedték azokat. Majd kártyás fizetés után az automata kiadó nyílásából lehetett elvenni a csomagot.

Körülbelül úgy nézet ki a dolog, mint egy szimpla kávéautomatás vásárlás. A napi árufeltöltést és a friss pékáruk elkészítését továbbra is alkalmazottaikra bízták volna a Carrefournál, minden mást automatizáltak - idézi az Echo belga lapot az ISN Magazine kiskereskedelmi szaklap.

Technikai és logisztikai okokból mégsem válik valóra a Carrefour több hónapig tesztelt új koncepciója A francia óriást ugyanis nem győzte meg a tesztüzem: a cég szerint ez a fajta vásárlási lehetőség nem eléggé vonzó a vásárlók számára, így Belgiumban biztosan nem lesz egyenlőre Carrefour automata bolt.

Az Auchan is csinálja

A Carrefour egyik riválisa, az Auchan hasonló automata boltok megnyitásába kezdett az elmúlt években. Az Auchan Minute névre keresztelt egységek kis alapterületű üzletek: 18 négyzetméteres konténerek.

A vásárlók a boltban összeszedik a termékeket, ezt mobilon feljegyzik és azzal fizetnek a végén. Emellett a telefonon segítséget is kérhetnek az auchanos ügyfélszolgálattól. Kínában már több mint 700 ilyen boltja van az Auchannak, Európában azonban még nem volt ilyen üzlete, az idén tervezi, hogy Franciaországban is kipróbálja.

A Napi.hu szerkesztőségi blogja, a Buksza még 2018-ban megkérdezte az Auchant, hogy tervezi-e az Minute-ek bevezetését a magyar piacra. A boltlánc akkor annyit közölt: "A Minute-eket ígéretesnek tartja az Auchan, a vállalat csoportszinten folyamatosan tanulmányozza a terjeszkedési lehetőségeket. Megvizsgálják az adott piacokat és az országonként eltérő vásárlói igények és elvárások alapján döntenek az esetleges bevezetésről."

(Napi.hu, 2019. augusztus 24.)

Hús: automatából

Nyers hús, persze. Tonnaszámra megy.

Az étel- és italautomatákból eddig javarészt olyan termékeket lehetett vásárolni, amelyek helyben fogyaszthatóak, mint a csokik, üdítőitalok és szendvicsek. Egy amerikai cég – a The Applestone Meat – azonban újragondolta a koncepciót, és piacra dobta a világ első nyershús-automatáját, írja az Origo.

Joshua Applestone, a The Applestone Meat alapítója nem édességekkel és rágcsálnivalókkal tölti fel az ételautomatáit, hanem nyers hússal. Eddig összesen négyet helyezett el belőlük Stone Ridge-ben, New York államban. Az automaták különböző féle húsokkal vannak feltöltve, köztük sertés, csirke, bárány, de még a darált húsoknak és virsliknek is dedikált egy automatát.

Az ötlet annyira bejött, hogy Applestone év végén Hudsonban is elhelyez hét húsautomatát, jövő év elején pedig újabb tizet telepít Scarsdale-be, majd 2019 végén Manhattanben kíván terjeszkedni.

A húsautomata nagy előnye, hogy a nap bármely időszakában használható, és Applestone szerint ez a siker kulcsa, hiszen a mai világban mindenki rohan, az emberek pedig már nem csak a klasszikusnak mondható idősávokban dolgoznak. Aki pedig szeretne otthon készíteni egy jó steaket, és ezt éppen aznap este találja ki, annak eddig nem volt erre sok lehetősége.

Azonban sokak elsőre nem szívesen vásárolnának út menti automatából egy több ezer forintos hússzeletet, de Applestone szerint a minőség és frissesség mindig garantált. Mielőtt elindította mostani vállalkozását, egy sikeres hentesboltot üzemeltetett Brooklynban, Fleishers Craft Butchery néven.

Amikor megnyitotta az Applestone Meatet, az elején csak a helyi farmereknek segített feldolgozni az állatokat, és egyáltalán nem értékesített húst. Azonban a helyiek ismerték a Fleishers miatt, és sokan érdeklődnek nála, hogy vennének tőle a nála feldolgozott húsokból. Emiatt döntött a cég átalakítása mellett.

Kezdetben összesen ketten dolgoztak az Applestone-nál, ezért folyamatosan azon ötleteltek, hogy miként tehetik hatékonyabbá a vállalkozás működését. Hamarosan rájöttek, hogy a környéken nagyon kevés éjjel-nappali bolt van. Majd következett az ötlet, hogy húsautomatákat kellene telepíteni a városban, hiszen bármikor lehet belőle vásárolni, és az üzemeltetése sem okoz komolyabb nehézséget.

Applestone vett néhány teljesen átlagos ételautomatát, majd kicsit átalakította őket. A vásárlók, megnyomva a gombot, akár meg is fordíthatják a kiszemelt árut az üvegdobozban, hogy jobban szemügyre tudják venni, és akár bankkártyával is fizethetnek, majd pedig kivehetik a kifizetett húst.

Persze, időközben sokat fejlődött a cég. 2019-re elkészülnek az első, saját fejlesztésű automatáik is, amelyek már ezerféle árucikket – különböző méretű és fajtájú húskészítményt – tudnak tárolni egyszerre.

A Stone Ridge-ben kihelyezett automaták hozzák a cég bevételének 70 százalékát, és akkora a kereslet a húsok iránt, hogy naponta többször is fel kell tölteni az automatákat. Applestone becslései szerint a Stone Ridge-i automatákból hetente 1.360 kilogramm húst vásárolnak.

(Origo, 2018. augusztus 24.)

Bolt: pénztár nincs, online helyben

A cseh Alza új boltjában helyben lehet online rendelni, összekészítik, és lehet cipekedni hazafelé.

Közel 200 ezer euróból, mintegy 62 millió forintból létesített az Alza éjjel-nappal nyitva tartó, pénztárosok nélküli, önkiszolgáló üzletet Prágában, írja a Napi.hu. A működtetési költsége kevesebb mint a fele a hagyományos üzleteknek - közölte az internetes kereskedelemmel foglalkozó cég magyarországi képviselete az MTI-vel.

Tájékoztatásuk szerint az üzlet az egyedi beruházása révén naponta több mint ezer vásárlót tud kiszolgálni 40 olyan szekrénnyel, amely több 100 különböző méretű termékkiadó fiókkal rendelkezik.

A Flora metróállomás melletti boltban a vásárlók a fogadó helyiségben lévő számítógépen adhatják le rendeléseiket, a termékeket pedig kártyás, vagy online fizetést követően vehetik át abból a fiókból, amelyhez egy üvegajtón átlépve különböző színű LED égők kísérik.

A rendelés leadásához, valamint a termék részleteiről a boltban elhelyezett számítógépeken videóterminálon keresztül, a termékszegmens szakértőjétől lehet segítséget kérni.

Amennyiben a cseh fővárosban, ahol további két ilyen üzlet nyitását is tervezik, a projekt sikeres lesz, az Alza az új típusú üzletét más országokban - elsősorban ahol leányvállalatai találhatók, így Magyarországon - is megnyitják majd.

A cseh Alza január 31-én közzétett legfrissebb eredményei szerint 2017-ben több mint 820 millió eurós bevételt ért el, ami 21 százalékkal magasabb az előző évhez képest.

(Napi.hu, 2018. február 17.)

Dobogóra akar mászni a webes Alza

Az Alza webáruház önkiszolgáló csomagmegőrzőket telepít Magyarországon.

Csehország és Szlovákia után Magyarországon is önkiszolgáló csomagmegőrzőket telepít a cseh Alza webáruház, a megrendelt áru gyorsabb átadása érdekében.

Négy AlzaBoxot már elindított, január végén az ötödik is a helyére jut, Budapest után pedig az ország több pontján folytatódik a logisztikai fejlesztés. A szolgáltatás ingyenes, minden egyes bokszban 74 fiók van, ezekhez az év 365 napján hozzá lehet férni. A megrendelést közvetlenül kártyával lehet fizetni, az ügyfélnek pedig négy napja van a megrendelt termék átvételére. A már működő átvételi pontjait Penny Market üzletek mellett alakította ki a társaság, mégpedig Kőbányán, a Pesti úton, Pesterzsébeten és Csepelen.

Ez a lépés része lehet annak a 2017 októberében bejelentett tervnek, hogy egy éven belül a magyar piac három legnagyobb webáruháza közé jusson az Alza. A közép-európai e-kereskedelemben meghatározó társaság 2014 óta van jelen Magyarországon, ahol 2018-ban már 14-15 milliárd forintos bevételt tervez.

Összehasonlításképpen: a tíz legnagyobb webáruház éves szinten mintegy 110 milliárd forintot hasít ki magának a hazai online kereskedelemből. Még 2017 őszén új bemutatótermet is nyitott az Alza, ahol egyrészt elérhetővé válik a vásárlás utáni azonnali kiszállítás a raktárkészletről, másrészt a látogatók megismerkedhetnek a legújabb játékkonzolokkal, és az amatőr YouTube-felhasználók kipróbálhatják a professzionális műsorkészítési lehetőséget kínáló stúdiót is.

A prágai központú e-kereskedő cég 2016-ban hatmillió rendeléssel 644 millió eurós árbevételt ért el, 1.100 alkalmazottja van, az Európai Unió mind a 28 országában elérhető. Kínálatában 160 ezer termék található, a cégnél még az autógyártás jövője, a Tesla is megrendelhető online. A cég felmérése szerint a vásárlói átlagéletkora 30 év, 77 százalékuk férfi.

(Világgazdaság, 2018. január 24.)

Berepülnek a raktárakba. Aeriu: és nem kell hozzá senki.

Berepülnek a raktárakba. Aeriu: és nem kell hozzá senki. ₪₪₪

Az online kereskedelem óriási növekedése mellett hamarosan fenntarthatatlanná válik a leltározás hagyományos formája, írja a Világgazdaság. Az Aeriu magyar startup egy olyan drónos megoldást dolgozott ki, amellyel ötször gyorsabb a leltározás, emellett pontosabb és biztonságosabb.

Három, nagyvállalatnál dolgozó ismerős egy sör mellett eldöntötte, saját vállalkozásba kezd. Az Aeriu jelenlegi csapatában vannak, akik már tíz éve ismerik egymást, és többen logisztikai folyamatoptimalizálással, ipari automatizálással és gyártással is foglalkoztak korábbi munkáik során. A trendet látták: a drónipar igen gyorsan fejlődik, egyre több területen használható, és a következő években meghatározó technológia lesz.

Kiváló nagyvállalatoknál fejlesztettük magunkat, de szerettünk volna saját vállalkozást, és valami újat alkotni. A területet gyorsan megtaláltuk, vettünk egy drónt, amely a mai csúcstechnológiához képest játék volt, de jól lehetett vele tesztelni, és nagyon hamar ipari környezetben gyűjthettünk tapasztalatot a fejlesztéseinkhez – mondta a Manager Magazinnak Ellenrieder Gergely, az Aeriu ügyvezetője. A startup alapítói azt is látták, hogy a logisztika, azon belül is a leltározás egy standardizált, még mindig manuális munkán alapuló folyamat, amelyre az online kereskedelem fejlődése egyre nagyobb súlyt pakol. Már az elején egyértelmű volt az Aeriu küldetése: korszerű technológiával megreformálni a leltározást.

A termékfejlesztés két éve indult, és 15 vállalatnál tudtak információkat gyűjteni arról, miben rejlik a leltározás problémájának lényege. Látták, hogy a cégek nehezen találnak dolgozót a raktárakba, monoton a munkavégzés, és olyan tradicionális módszereket használnak, hogy targoncára szerelt kosárban esetenként öt-nyolc méter magasba is felemelik a leltározót, aki kézi, azután a vonalkód-leolvasóval manuálisan vagy éppen papíralapon végzi el a feladatát. Mivel azonban felemelt kosárral tilos mozognia a targoncának, így kezelőjének nagyjából kétméterenként fel-le kell emelgetnie a kosarat, tehát legalább két emberre volt szükség a munka elvégzéséhez. Amellett, hogy ez a folyamat rettentően lassú, sok pontatlanság, hiba is becsúszhat, sőt gyakran még balesetveszélyes is lehet.

A magyar startup megalkotott egy drónokra írt szoftvert, így leltározásnál egy drónpilóta és egy a beltéri repülésre alkalmas eszköz a beépített kamerájával gyűjti az adatokat. Ezeket a fényképeket azután rögzíti egy rendszerben, majd az automatikus felhőbe kerülő feltöltés után a szoftver feltölti a fotókon szereplő adatokat is, és Excel-exporttal bármilyen céges rendszerbe beilleszti. Ennek köszönhetően ötször gyorsabb lehet a raktározás, 99,6 százalékos a pontosság, és lényegesen biztonságosabb, mint targoncával emelgetni az embereket.

A startup ügyvezetője elmondta, a kezdeti időkben nagyon nehéz volt meggyőzni a cégek képviselőit, hogy a drónok nem veszélyesek, szűk beltéri területeken is képesek elvégezni a feladatokat, ott, ahol nincs GPS-jel.

A meggyőzés érdekében átfogó elemzést végeztek, amelyben összehasonlították a hagyományos leltározást a drónos megoldással, és minden eredmény azt mutatta, hogy az utóbbinak sokkal alacsonyabb a kockázata. Továbbá arra is fény derült, hogy mivel kép készül az áruról, az is látszik, milyen a raklapok állapota, mert azok elhasználódása, minőségi hibái akár balesetet is okozhatnak. A szoftverbe ezenkívül egy gépi tanulásos modellt is beépítettek, így idővel a felhalmozott adatok felhasználásával a rendszer önmagában képes jelezni, ha egy-egy raklap potenciális veszélyforrássá vált, vagy nem felel meg az előírásoknak. Ez az egyik pluszértéke a rendszernek.

Drónokkal ötször gyorsabb lehet a raktározás, 99,6 százalékos pontosság érhető el, és sokkal biztonságosabb, mint a hagyományos készletrögzítés.

Az újítást az is indokolja, hogy egyre nagyobb a nyomás a logisztikán, hiszen online vásárlás során néhány kattintás után minden ezen a folyamaton múlik. Az e-kereskedelem azonban olyan tempóban fejlődik és bővül, hogy ha nem változnak a tradicionális logisztikai módszerek, fenntarthatatlanná válik. Ezt már a nagyvállalatok is felismerték, és keresik a gyors, hatékony és olcsóbb megoldásokat. Nem az Aeriu az egyetlen a piacon, azonban a globális versenytársak száma nem haladja meg a tízet, a kelet-közép-európai régióban pedig egyedülálló.

A versenytársainkkal szemben nagy előnyünk, hogy mi nem gyártunk drónokat. A hardverfejlesztés ugyanis nagyon költséges dolog, meg kell oldani az eszközök karbantartását, javítását, a szükséges alkatrészek cseréjét. Mi a piacról választottunk nagyon jó, bejáratott drónokat, így minden azokkal kapcsolatos ügyletet a gyártó lát el, így minden energiánkat a szoftver fejlesztésére fordíthatjuk – mondta az ügyvezető. Hozzátette, szintén nagy előny, hogy a magyar startup képviselőinek a helyszínen sem kell lenniük, mert távoli eléréssel tudják telepíteni a szoftvert, és ez az áraikban is megmutatkozik. További plusznak tartják, hogy optikai megoldással dolgoznak, amellyel több információt tudnak adni, mint azok, aki szkennert szerelnek a drónokra.

Az Aeriu hivatalosan tavaly nyáron indult, az azt megelőző másfél évben csak a terméket fejlesztették. A Design Terminal 2017 szeptemberében beválogatta a startupot a mentorprogramjába, így az alapítók segítséget kaptak az üzleti modell és a pénzügyi háttér tervezéséhez, azóta pedig szervezetfejlesztéssel segítik a céget. Az Aeriu csapatának 2018 októbere jelentett nagy fordulópontot, százezer euró tőkebefektetést kaptak, és megkötötték az első szerződést, így az IKEA soroksári áruházában már a magyar startup termékével leltároznak.

A közeljövőben több magyarországi vállalatnál is szeretnék bevezetni terméküket, emellett céljuk a régiós terjeszkedés is. Bevezetési és havi díjjal dolgoznak, tehát nem megvenni kell a szolgáltatást, hanem előfizetni rá, ez a megoldás egyre elterjedtebb, és az invesztorok is ezt preferálják.

Jelenleg a második körös befektetés előtt állnak, a tervek szerint még e hónapban másfél millió eurót vonnak be a vállalkozásba. Ebből az összegből további termékfejlesztést terveznek, valamint egy sales csapat felállítását, és ötfős létszámukat tizenhétre bővítenék. A V4-országok piaca után Észak-Európát és Nagy-Britanniát célozzák meg, harmadik terjeszkedési hullámukban pedig az Egyesült Államokat és Kanadát is szeretnék meghódítani. Meghívást kaptak a berlini magyar nagykövetségre, ahol a közeljövőben az Audi, a Bosch, a Continental és a Daimler magas beosztású képviselői előtt mutathatják be terméküket. A drónos leltározás jövőjét abban látják, hogy emberi beavatkozás nélkül, teljesen automatizáltan működjön a rendszer.

(Világgazdaság, 2019. május 12.)

HotspotSystem.com: Grönlandtól Dél-Szudánig nyomja

Grönlandtól Dél-Szudánig ad netet egy kis magyar cég.

Százötven különböző országból van árbevétele a HotspotSystem.com magyar IT-cégnek, ami szinte biztosan hazai rekord, írja az Index, Brückner Gergely összeállításában. A netes jogosultságok kiosztásával és egyedi díjbeszedéssel foglalkozó társaság dolgozik grönlandi iskolának, dél-szudáni internetoperátornak, de ő szolgálja ki a világ legnagyobb nagykövetségét, az Egyesült Államok bagdadi képviseletét is.

Viszonylag egyszerű a HotspotSystem.com üzleti modellje. Annak a kávéháznak, szállodának, kempingnek, mosodának vagy akár nagykövetségnek, amely ingyenes vagy fizetős internethasználati jogosultságokat szeretne kiosztani, nem kell ezzel bíbelődnie, rábízhatja a magyar cégre. A szerződéskötés után akár mindössze 60 dolláros beruházással telepíthető egy router és egy antenna, majd a budapesti cég képes távmenedzselni a wifit.

Nem mindenhol alap a wifi

A kis magyar kkv jogosultságokat oszt ki, bevételeket szed, amelyeket aztán a jutalékai levonása után átutal a partnerének. Bár egyre több helyen ingyen van az internet, nagyon sokan nyújtanak még fizetős wifiszolgáltatást. Elsősorban olyan egzotikus helyeken, ahol nincs megfelelő internetkapcsolat, vagy csak nagyon költséges, műholdas megoldásokkal lehet eljuttatni a netet.

Például egzotikus turistaparadicsomokba, szigetekre, állandóan úton lévő buszokra, de még hadihajóra is. Ebből a felsorolásból már rögtön érthető a sok különböző forgalomgeneráló ország.

Irakban is például

Ügyfél a világ legnagyobb és legdrágábban üzemeltetett nagykövetsége is, az Egyesült Államok bagdadi képviselete, valamint a hozzá tartozó intézmények például Bászrában.

A bagdadi amerikai nagykövetség messze a világ legnagyobb nagykövetsége. Van olyan ország (a Vatikán), amelyik kisebb, mint a bagdadi nagykövetség alapterülete. A rendkívül szigorú biztonsági előírásokkal védett objektumban egy kisvárosnyi ember, több ezer dolgozó él, és amikor tíz éve megépült, az építkezés is 750 millió dollárba került. Meglepő módon a második legnagyobb a 2005-ben felhúzott örmény, amely az iraki misszió előtt még a világ legnagyobb területű külképviselete volt. A harmadik legnagyobb pedig Kínában található. Miközben a jereváni egy kies, országút melletti területen épült, a pekingi egy, a város közepén található nagy szigetszerű tömb.

A teljes bagdadi amerikai populációt nemcsak a munkaállomásokon, de a lakásaikban is kiszolgáló szélessávú internet nagyon drága, így a követség díjat szed a net magánhasználatáért. Ezt menedzseli a magyar cég rendszere.

Az amerikai munkavállalók különböző fizetős csomagokat választhatnak, majd a bankkártyás mikrofizetéseik Budapestre futnak be. Aki nem fizet, az a követséghez tartozó lakóépületekben kizárható a HotspotSystem rendszeréből, mert utána a követség már csak a munkához szükséges internetkapcsolatot biztosítja.

Globális elterjedés

De hogy indult ez az egész? Két fiatal magyar üzletember, Faludi Olivér és Kosárszky Roland 2007-ben egy másik informatikai cégük mellett fedezték fel a piaci rést. Külön vállalkozást hoztak létre a szolgáltatásra, és egymásnak azt mondták, hogy az ingyenes net globális elterjedéséig még biztosan van öt évük, addig érdemes szolgáltatniuk. Azóta még kétszer így ítélték meg, ráadásként pedig kidolgoztak szolgáltatásokat az ingyenes wifi üzemeltetésére is.

A cég forgalma egyelőre folyamatosan csak nő. 2016-ban 150 milliós árbevétel mellett 50 millió forint volt az adózás előtti eredmény, 2017-ben az előzetes adatok alapján 200 millió forint lesz a forgalom. A céget itthon nyolc-tíz ember segíti a munkájával, de vannak külföldi viszonteladók is. A költségek legnagyobb eleme a szolgáltatás nemzetközi hirdetése, terjesztése és a fejlesztés. Ma már egy erősebb hónapban 6000 különböző felhasználási helyről, mintegy ötmillió alkalommal lépnek be a végfelhasználók a rendszerbe.

Tarifák persze vannak

Díjcsomag sokféle van. A legkisebb ügyfelek akár ingyenes szolgáltatást is igénybe vehetnek, ennek reklámértéke van, jó esetben szájról, szájra jár a portál neve. Azok számára is van olcsó fix áras csomag, akik nem kérnek pénzt a végfelhasználóktól a wifiért.

Számukra azért lehet mégis értékes a menedzselt, például facebookos belépéshez kötött net, mert így kapcsolatba tudnak lépni a vendégeikkel. Kérdéseket lehet feltenni a netezőknek („hol hallott a kávézónkról?”), esetleg később marketingüzenetet lehet eljuttatni hozzájuk, információt lehet gyűjteni róluk.

Van az ügyfelek között grönlandi iskola, panamai búvárklub, azerbajdzsáni tévészolgáltató, több kikötő, de érdekes módon például a Skavsta svéd nemzetközi reptér még ma is fizetős netet szolgáltat. Sok, a világ legeldugottabb szigetein működő kemping, kávéház. Van olyan amerikai busztársaság, amely minden általa üzemeltetett buszon a magyar cég segítségével ad wifit.

A Contiki nevű globális utazási iroda pedig országokon átívelő buszos utazásokat szervez. Minden országban több internetszolgáltatóval is szerződik, hogy minél jobb legyen a lefedettsége, ez a cég is a HotspotSystem.com segítségével számol el az utasaival.

Nehézségek: vannak olyanok is

Minden üzletnek vannak természetesen kockázatai és nehézségei. A magyar társaság életében a nagyon sok kicsi, de eltérő pénznemben jelentkező befizetés menedzselése, könyvelése komplikált. A pénznemek sokasága mellett az eltérő üzleti kultúrák is kihívást jelentenek. Hiába az egységesített díjszabás, egy nigériai ügyfél nehezen érti meg, hogy nem lehet az árból alkudni, ahogy sokszor az elképesztő akcentusú angolok megértése is lehetetlen feladat. Ilyenkor egymásnak adogatjuk át a telefont – meséli Faludi Olivér.

Ugyanakkor az nagy előny, hogy érdemi nemfizetési kockázat vagy behajtási feladat nincsen az ügyfelekkel, mert mindenki előre fizet. Magyarországról csak a forgalom 5 százaléka származik. De az egész unióból is csupán 20 százalék.

Ma már a távoli belépések 80 százalék mobileszközökről érkezik. Az uniós felhasználók bizonyára nagy örömmel fogadták a roamingszabályok egységesítését, a magyar cég üzletének azonban ez nem kedvezett, hiszen ha olcsóbb a mobilnet, kevesebben keresik a wifit. Faludi Olivér szerint ugyanakkor éppen az uniós forgalom alacsony aránya miatt a kiesés nem jelentős, és mivel a külföldön mobilozók nem forgalmazhatnak ugyanannyi adatot, mint itthon, így sokan továbbra is keresik a wifimegoldásokat.

(Index, 2018. április 30., Brückner Gergely írása)

A magyar Balabit start up elkelt

100 millió dollárért.

Felvásárolta a luxemburgi bejegyzésű, de magyar érdekeltségű Balabit cégcsoportot a One Identity, az amerikai Quest nevű cég IT biztonsággal foglalkozó leányvállalata, jelentette be a Balabit IT Kft. alapító ügyvezető igazgatója.

Györkő Zoltán közölte: a tranzakció részletei, így a vételár sem nyilvános. Az üzlet további technológiai és piaci fejlődés előtt nyit utat a Balabitnak, amelyhez magyarországi, németországi és az egyesült államokbeli cégek tartoznak.

A Balabit nagyvállalkozások számára fejleszt IT-biztonsági megoldásokat, amelyek saját területükön technológiai vezető szerepet töltenek be a nemzetközi piacon. A cégcsoport bevétele 95 százalékban külföldi értékesítésből származik - tette hozzá az ügyvezető igazgató. A Balabit ügyfélkörébe többek között multinacionális cégek, bankok és államigazgatási szervezetek tartoznak.

Györkő Zoltán az MTI-nek elmondta: a Balabit konszolidált árbevétele a 2016/2017-es üzleti évben ( július 1-től a következő év június 30-ig) mintegy 20 millió euró, valamivel több mint 6 milliárd forint volt, mintegy 20 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Az idei üzleti évben 25-30 százalékos növekedésre számítanak. A várakozásokat megalapozzák a piacbővítési folyamatok.

A csoport ugyan veszteséges volt, miután 2014-től kockázati tőkefinanszírozást - 8 millió dollárt, mintegy 1,8 milliárd forintot - vettek igénybe. A tervek szerint a 2018/2019-as üzleti évet nullszaldóval zárhatják.

Az ügyvezető kiemelte, hogy nem gazdasági kényszer miatt értékesítették a Balabitet, hanem a fejelődési lehetőségek miatt. A Balabit alapítói számára a következő egy évben opcionálisan még fennáll a kivásárlás helyetti részvényessé válás lehetősége. A dolgozókat ugyanakkor a tranzakció gyakorlatilag nem érinti.

(MTI, 2018. január 19.)

A Balabit kiszúr mindent

Jöhet a hacker, persze, azért inkább ne jöjjön.

A szaporodó kibertámadások keményen megdolgoztatják a rendszergazdákat, akiknek pillanatok alatt kell kritikus döntéseket hozniuk, azt mérlegelve, hogy vajon a szolgáltatások leállítása okoz majd nagyobb kárt, vagy pedig az, ha hagyják tovább futni a rendszereket, és ezzel teret adhatnak a zsarolóvírusok további terjedésének. Éppen a Petya legutóbbi óriási támadása előtt tartott sajtórendezvényt a magyar Balabit, amely a zsarolóvírusok támadása utáni „postmortem” elemzésekben tudja segíteni a vállalatokat, hogy láthatóvá váljanak az incidensek során tett ballépések, és ezekből tanulni tudjanak.

A Balabit három éve 1,8 milliárd forintos tőkeemelést hajtott végre, ezt követően azonban teljesen eltűnt a radarképünkről, mert – őszintén bevallva – a céges IT-rendszerek monitorozása nem a világ legszexibb témája, és ők is inkább a nemzetközi ismertségük kiépítésére fókuszáltak. A Balabit által kifejlesztett eszközök arra jók, hogy a cégeknél (túl sok) hozzáférést kapó dolgozók tevékenységét figyelemmel tudják követni.

Belülről is lehet fúrni

A cégek szervereit néha belülről is megtámadják, például bekattant adminok törlik az adatokat, vagy csak megpróbálnak ellopni és eladni kényes információkat. Alig pár hete történt, hogy egy holland webszolgáltató kirúgott adminja bosszúból minden ügyféladatot törölt, és egy napra megbénította a cég működését.

A kívülről támadó kiberbűnözők is hasonló módszerekkel dolgoznak, annyi különbséggel, hogy akár heteken, vagy hónapokon át készítik elő a támadást, és amikor beüt a baj, akkor már rég megszerezték a szükséges hozzáféréseket. Ezt azonban a Balabit eszköze simán leleplezi. A hálózati forgalmat monitorozzák, amely a cég szerverei és az ehhez hozzáférő dolgozók közt zajlik, és kiszűrik a gyanús jeleket. Az elemzés többrétegű, és van köztük pár izgalmas megoldás, mint például a viselkedés elemzése, amivel pillanatok alatt rájönnek, ha egy adminisztrátor felhasználónevét és jelszavát valaki más használja.

Hogy miért van erre szükség? Azért, mert az erős jelszó csak a védelem első vonala, ezt viszont simán ellophatják a kiberbűnözők vagy idegen államok pénzelt kiberkatonái. Általában ez egy kibertámadás első lépése – fejtette ki Krasznay Csaba, a Balabit szakértője. Ezt követően megkeresik a hálózaton a jelszavakat tároló adatbázisokat, a hatékony támadáshoz ugyanis minél magasabb szintű, a lehető legtöbb joggal rendelkező felhasználói hozzáférést érdemes megszerezni (ezt a módszert használta a Petya vírus új variánsa is). Ha megvan egy admin belépési adata, azzal a támadó elvileg bármit megtehet.

Na, ennél a résznél jön be a képbe a Balabit, ők ugyanis a belépés után elvégzett tevékenységeket ellenőrzik. Rögtön kiszúrják, ha valaki olyan dolgokhoz próbál hozzáférni, vagy olyan parancsokat ad ki, olyan appokat indít el, amiket a mindennapi munkája során nem szokott. Ezt természetesen minden cég magának finomhangolhatja, hogy ritkán legyen hamis riasztás, ugyanakkor a legkisebb gyanús lépésnek is nyoma legyen. A viselkedés is árulkodó, figyelni tudják többek közt a gombok lenyomása közt eltelő időt, az egérmozgatás dinamikáját, irányát – és a rendszer rögtön jelez, ha valami nem stimmel. A felhasználó dönti el, hogy milyen cselekedetek indukáljanak riasztást, és mikor kell a gyanús kapcsolatot automatikusan megszakítani.

Ezt a fajta védelmet a Fortune Top 100-as listájának negyede a Balabittől veszi meg

A védelmi funkciókon túl egészen meglepő járulékos hasznai lehetnek egy ilyen elemzőrendszernek. Egy cégnél például arra jöttek rá, hogy a szervereiken körülbelül húszezer interakcióból ötezret szkriptek hajtanak végre, mert az alkalmazottak rájöttek, hogy tök fölösleges kézzel begépelni bizonyos parancsokat.

Ez egyáltalán nem káros dolog, ugyanakkor a cég vezetősége ennek hála rájött, hogy a robotok és szkriptek gépies munkája helyett valami értelmesebb, kreatívabb feladatot is adhat az alkalmazottaknak.

Mint a bemutatókból kiderült, a Balabit rendszerének egyik előnye, hogy nem szöveges naplófájlokat kell végigbogarászni, mert a speciális algoritmusaik segítségével az adatokból videófájlokat (audit trail) állítanak össze, így az ellenőrzések során az jelenik meg, ami a vészjelzést kiváltó fiók használata közben a monitoron volt látható. (Magyarán nem a képernyőképet rögzítik, aminek óriási tárolási igénye lenne, hanem a képernyőképet reprodukálják.) Egy banknál így sikerült percek alatt kideríteni, hogy az admin hol szúrta el, és melyik parancs miatt állt le az egész ATM-hálózat.

De volt olyan hazai eset is, amikor az audit trail felvétele bizonyította a rendszergazda ártatlanságát egy adatkiszivárgási ügyben

A Balabit a három éve végrehajtott 1,8 milliárd forintos tőkeemelésből a nemzetközi terjeszkedését erősítette – tudta meg az Index meg Györkő Zoltán ügyvezető igazgatótól. Kialakítottak egy globális menedzsmentet, nagy tapasztalattal rendelkező, külföldi vezetőkkel, és 2015-ben elindították a New York-i központjukat. Ennek meg is lett az eredménye, az Egyesült Államokból származó eladások már az összárbevétel 20 százalékát teszi ki, ami azelőtt csak 10 százalék volt.

A cég most 240-250 fős, és továbbra is hazánkban van a fejlesztés. Az itthoni bővülést némiképp gátolja, hogy nehéz jó szakembert találni, és a Balabithez nehéz bekerülni. „Nagyon erős a szűrő, mert ez nem egy Java-app, itt a kerneltől a szkriptekig mindent ismerni kell” – mondta Györkő Zoltán. Az elemzőeszköz piacra dobásával ugyanakkor sikerült bebizonyítani, hogy jó adattudósképzés van Magyarországon, erős a matematikai háttér.

A Balabit továbbra is a dinamikusan fejlődő cégek közé tartozik, évente több mint 30 százalékos árbevétel növekedést ér el, de például az USA-ban 2016-ban dupláztak. A tőkeinjekció megszerzése előtt a Balabit profitábilis volt, jelenleg azonban mínuszban van, mert elkezdtek költeni a márkanév kiépítésébe. Györkő szerint 2018-ban már cash-flow pozitívak lesznek, és utána már profitelvárás van. Közben előkészítenek egy újabb, a korábbinál is nagyobb befektetési kört, lehetőleg amerikai alappal, ez várhatóan 2018-ban valósul meg.

A Szallas.hu bekebelezi kis fővárosi versenytársát.

A Szallas.hu bekebelezi kis fővárosi versenytársát. ₪₪₪

A piacvezető miskolci szállásközvetítő megveszi az Utazok.hu-t, írja a Népszava.

Az OTP Csoporthoz tartozó Szallas.hu Kft. megvásárolja PK Travel Kft. szállásközvetítési és értékesítési üzletágát, az utazásszervezőként működő Utazok.hu irodát, valamint az üzletághoz kötődő egyes honlapokat – tette közzé a Gazdasági Versenyhivatal.

Az ügyletben a Szallas.hu-hoz tartozó Szállás és Utazás Kft., a másik oldalon pedig az Utazok.hu Kft., a PK Travel Kft. és a D-Card Marketing Kft. vesz részt. Az Opten cégadatbázisának tanúsága szerint utóbbi három társaság áttételes tulajdonosa Szennay András és Zoltán, valamint Tóth Gergely. Alapvetően mindkét oldalrendszer szállásközvetítések jutalékaiból üzemel.

Az Utazok.hu-ra és a kedvezményes közösségi vásárlásra építő, saját piacán az egyik legnagyobbnak nevezett Maiutazas.hu-ra honlapjuk szerint összesen több mint 650 ezren regisztráltak és évente 7,5 millió látogatót számoltak össze. 2006-ban a balatoni térségre összpontosító Balatonrooms.com-ot, 2007-ben a Hungaryrooms.com-ot, 2011-ben a Maiutazas.hu-t és - a Hungaryrooms.com utódjaként - az Utazok.hu-t, 2013 novemberében pedig az ajándékcsomagokat kínáló PihiPakk.hu-t indították el.

Az Utazok.hu weboldalon több mint 2.600 szálláshely kínálata böngészhető – írják. Az Opten adatai szerint a három érintett cég együtt 2017-ben közel kétmilliárdos forgalmat és mintegy százmilliós nyereséget mutatott fel. A magát piacvezetőnek nevező, alapítása óta Miskolcról irányított Szallas.hu weboldala több mint 192 ezer elérhető célpontról, havi átlag 5,5 millió egyedi látogatóról, illetve 2016-ra több mint 3,4 millió lefoglalt vendégéjszakáról számol be.

Az évtizedes múltra visszatekintő portálrendszert – a zászlóshajónak tekintett szallas.hu mellett a szallasguru.hu-t és a konferenciahotelek.hu-t - négy éve vásárolta meg a Centrál Médiacsoporttól, valamint Varga Zoltán és Dorcsinecz József alapítóktól az OTP-hez tartozó, de az állami Eximbank pénzét is forgató Portfolion Regionális Magántőke Alap 70, valawmint az OTP 30 százalékban. (Utóbbi csomag ma az OTP Digitális Magántőkealapé.) A Szallas.hu Kft. 2017-ben 3,4 milliárdos forgalom mellett háromszázmilliós nyereséget ért el.

(Népszava, 2019. április 7.)

Többet netszállásoztunk

Nőtt a Szállás.hu.

2017-ben 31 százalékkal, 3,4 milliárd forintra nőtt a Szállás.hu online szállásfoglaló oldal árbevétele az előző évhez képest - közölte a cég az MTI-vel. A belföldi turizmus 2018-ban 7-10 százalékot nőhet az előrejelzésük szerint.

A Szállás.hu révén közvetített forgalom elérte a 23,5 milliárd forintot, míg 2016-ban 16 milliárd forintot tett ki. A cég 2017-ben 882 ezer vendégéjszakát adott el, külföldről származó árbevételét pedig közel 50 százalékkal növelte. A külpiaci növekedésben jelentős szerepet játszott terjeszkedésük is - közölte Szigetvári József ügyvezető. 2017-ben a dolgozóik létszámát 20 százalékkal növelték, már 110 embert foglalkoztatnak.

Az oldalon foglalható szálláshelyek száma elérte a 257 ezret, ami közel 20 százalékos bővülés 2016-hoz viszonyítva. Az adataik szerint minden negyedik internetező az oldalon választja ki belföldi úti célját, és több mint 700 ezer vendégértékelés található már az oldalon, ahol közel 10 ezer magyarországi szálláshely foglalható azonnali visszaigazolással.

A Szállas.hu csoport 2014-ben első, 2015-ben pedig a harmadik helyen végzett a Deloitte Fast 50 - a régió leggyorsabban fejlődő technológiai vállalkozásainak - versenyében.

(MTI, 2018. február 22.)

Lengyelből vásárolt a Szállás.hu

Ővé a Spanie.pl. ₪₪₪

A lengyel online szálláspiac egyik legrégebbi szereplőjét, a Spanie.pl csoportot vásárolta fel a magyar Szállás.hu, a két cég egyesülése 2018 szeptemberre valósul meg, írja az MTI.

Sziebig Péter, a Szállás.hu csoport lengyelországi képviseletének vezetője az MTI érdeklődésére közölte, hogy az integrációt követően az évi mintegy ötmillió látogatóval rendelkező lengyel oldal Nocleg.pl (Szállás.pl) néven fog működni, ami a magyar online szállásközvetítő cég jelenleg is használt márkaneve Lengyelországban.

A Spanie.pl felvásárlását saját tőkéből finanszírozta a cég, a tranzakció értéke üzleti titok. A lengyel cég eredményei nem nyilvánosak, az árbevétele évi néhány százmillió forint. A döntést a lengyel piac dinamikus növekedésével indokolta, hozzátéve, hogy a magyarországi beutazó forgalom is élénkülhet a felvásárlás hatására. A felvásárolt cég a lengyel online szálláspiac meghatározó szereplője közel 52 ezer elérhető szálláshellyel, ami lefedi az ottani kínálatot.

A Szállás.hu tervei szerint tovább erősíti jelenlétét a már külképviselettel rendelkező országokban, így Romániában, Horvátországban, Szlovákiában, Szlovéniában és Ausztriában.

A Szállás.hu közvetített forgalma 2017-ben 23,5 milliárd forint volt, míg 2016-ban 16 milliárd forintot tett ki. A csoporthoz tartozó online utazási oldalak a szallas.hu (és annak nyelvi változatai) mellett a szallasguru.hu, a nemaradjle.hu, a csakutazas.hu valamint a konferenciahotelek.hu céges utazási oldal.

(MTI, 2018. január 31.)

Van közte webáruház is, de a híroldalak vezetnek.

Van közte webáruház is, de a híroldalak vezetnek. ₪₪₪

Nem csak legális, de legalábbis a szürke zónában mozgó oldalak is megtalálhatóak a magyarok legkedveltebb oldalai között, írja a Világgazdaság, az ite.hu összeállítása nyomán.

Egyetlen nap alatt 30 millió alkalommal nézik meg a 100 legnézettebb magyar weboldalt. A lista élén a hírportálok állnak, de egy torrentoldal is felfért a TOP10-be.

A portál második alkalommal készítette el a 100 legnézettebb hazai weboldal listáját. A listát az Index, az Origo és a Startlap vezeti. Ez a három oldal, amelyik naponta 1 milliónál is több látogatást regisztrál átlagosan.

A vezető oldalak jellemzően magazinok és hírportálok, de egy-egy blogoldal, vagy e-mailszolgáltató is felfért a listára, továbbá az egyik legnépszerűbb hazai torrentoldal és a gyakorikerdesek.hu oldal is. A hirdetőoldalak közül a jofogas.hu, a hasznaltauto.hu és az ingatlan.com vezeti a listát. A receptoldalak esetén a három vezető márka a Nosalty, a Mindmegette és a Receptneked. A meteorológiai oldalaknál az Időkép után a Köpönyeg és a met.hu következik.

A listán szép számmal vannak jelen az oktatási oldalak, a Sulinet mellett egyetemek weboldalai, sorrendben az ELTE, a BME és a Debreceni Egyetem található meg a élmezőnyben. A négy évvel ezelőtti felméréshez hasonlóan a nagy bankok oldalai és a telefontársaságok is felfértek a 100-as listára.

Nem csak legális, de legalábbis a szürke zónában mozgó oldalak is nagy számban megtalálhatóak a magyarok legkedveltebb oldalai között. A két nagy torrentoldal mellett négy online filmeket kínáló weboldal is felfért a listára.

A négy évvel ezelőtti felméréshez képest korosodik a lista: 2014-ben a weboldalak átlagéletkora alig volt több, mint tíz év, most már a 13 évhez közelít a listán szereplő weboldalak életkora – magyarázzák a lista összeállítói.

A 2014-es felméréshez képest 44 új weboldal került fel a toplistára és ennyi is tűnt el. Új oldalak a listán például a nagy webáruházak, az Emag, vagy az Edigital, ami jól mutatja a vásárlói szokások megváltozását és az e-kereskedelem térhódítását.

(Világgazdaság, 2018. október 19.)

Rekordszintű negyedéves eredményekről számolt be a Lenovo

A mobilfotózás csúcsán trónolna a Xiaomi Mi 10 Pro.

A mobilfotózás csúcsán trónolna a Xiaomi Mi 10 Pro. ₪₪₪

A DxOMark szerint a Mi 10 Pro a legjobb okostelefon, ha kameráról van szó, írja az Origo.

A Xiaomi nemrég végre hivatalosan is bemutatta a Mi 10-es csúcsmobiljait, amelyek több szempontból is nagyszerűnek ígérkeznek. A Mi 10 Pro például kamerában is igen lenyűgözőnek tűnik. És meg sem kell várnunk a teszteket, a DxOMark ugyanis már előre elvégezte ezeket, és kijelentette: a Huawei Mate 30 Pro 5G-t is felülmúlva a Xiaomi Mi 10 Pro lett a legjobb okostelefon a mobilfotózás világában.

Forrás: Xiaomi

A 108 megapixeles fő kamera f/1.69-es rekeszértékkel dolgozik, 8P-s lencsékkel, optikai és elektronikai képstabilizálással, 25 megapixeles fotókat készítve. Ehhez társul egy 12 megapixeles kamera a portréfotókhoz 2x-es optikai zoommal, de van egy 8 megapixeles, 10x-es hibrid zoomot ígérő is. A negyedik kamera egy 20 megapixeles, ultraszéles megoldás.

A fő szenzor képei hasonlóan a Mi Note 10 fotóihoz, de jobb részleteket kínálnak, élesebb széleket, és kevés fény mellett is szebbek. A dinamikatartomány és a HDR szintén fejlődött, bel- és kültéren egyaránt. 5x-ös zoom mellett pedig nincs panasz a részletekre.

Az éjszakai móddal is elégedett volna a DxOMark, a részletek, zaj és dinamikatartomány tekintetében egyaránt, illetve a fehéregyensúly és az autofókusz is remek volt. Hasonló dicséreteket kapott az ultraszéles kamera is.

Van gyenge pont? Az ultraszéles kamera HDR-ben és éjszakai módban nem volt valami erős, és a Mi 10 Pro általánosságban is néha nyomott színeket produkál, a riválisokhoz képest pedig a fő kamera nehezebben fókuszál. A videózás terén pedig a dinamikatartománnyal és a kevés fény melletti teljesítménnyel voltak gondok.

(Origo, 2020. február 15.)

Döccent a Xiaomi

A vártnál kevésbé nőtt a Xiaomi profitja. Nem ment olyan jól a mobil.

A Xiaomi kínai mobilgyártó profitja az elemzői várakozásoknál kisebb ütemben nőtt 2019 harmadik negyedévében, írja a Világgazdaság. Az eredményt rontotta, hogy csökkent a mobiltelefonok eladásából származó bevétel.

Fotó: AFP

A szeptember végével záródott három hónapban az eladott készülékei alapján a világ negyedik legnagyobb mobilgyártója azt közölte, hogy az adózott eredménye 2,53 milliárd jüanra (360 millió dollár, 1 jüan=43,44 forint) emelkedett az egy évvel korábbi 2,48 milliárd jüanról. Szakértők nagyobb, 2,58 milliárd jüan profitra számítottak.

A cég bevétele 5,5 százalékkal, 53,7 milliárd jüanra nőtt, felülmúlta az elemzői várakozások átlagában szerepelt 53,3 milliárd jüant.

A harmadik negyedévi bevételnövekedés a legkisebb volt a cég eddigi történetében.

A 2010-ben alapított Xiaomi bevétele az okostelefonok eladásából 7,8 százalékkal, 32,3 milliárd jüanra csökkent a harmadik negyedévben.

Az internethez kapcsolódó berendezések értékesítése 44,4 százalékkal, 15,6 milliárd jüanra nőtt, az internetes szolgáltatások értékesítéséből származó bevétel pedig 12,3 százalékkal, 5,3 milliárd jüanra emelkedett a harmadik negyedévben.

(Világgazdaság, 2019. november 27.)

Xiaomi Mi Mix Alpha: na, ezt forgathatod

Szenzációs csúcsmobilt készített a Xiaomi. 858 ezer forint.

Majdnem teljesen körbefut az érintőkijelző a 108 MP-es kamerájú készüléken, írja az Origo.

Az elmúlt években elsősorban a kínai gyártók igyekeztek egyedi és különleges modellekkel gazdagítani az androidos telefonok egyhangú felhozatalát, a dupla kijelzős Nubia után most a Xiaomi jelentett be egy rendkívüli terméket. A Mi Mix Alpha az elmúlt évek talán leglátványosabb csúcsmobilja: az érintőkijelzője a hátlapjának egyik széléről indul, majd megszakítás nélkül végigfut az egész mobilon a hátlapon lévő függőleges blokkig, amelyben a kamerák kaptak helyet.

A készülék test-képernyő arányát 180 százalékosnak mondják a Xiaomi marketingesei, a megjelenítőt pedig zafírüveg védi a sérülésektől. A mobil oldalai érintésérzékenyek, azonban elvileg csak értesítésekkel kapcsolatos műveletek végezhetőek rajtuk, és persze a készülék próbálja megakadályozni a nem szándékos érintésekből fakadó kellemetlenségeket.

Előlapi kamera nincs a telefonon, helyette a hátlapi kamerákkal lehet szelfizni, ilyenkor a kamera képe a kijelző hátlapi részén látható. Ha épp nem a kamera képét kell mutatnia, akkor a kijelző hátlapi része vagy inaktív, vagy a telefon hasznos információkat próbál mutogatni rajta.

A kameráknál tartva a Xiaomi Mi Mix Alpha a világ első 108 megapixeles képalkotóval szerelt mobilja, bár a pixelek egyesítése miatt ténylegesen csak 27 megapixeles képek készíthetőek vele. Az elsődleges képalkotó egység mellett egy 20 MP-es széles látószögű, továbbá egy 12 MP-es telefotó kamera kandikál ki a hátlapból.

Egyelőre nem világos, hogy a Xiaomi Mi Mix Alpha kapható lesz-e Kínán kívül, a gyártó hazájában decemberben kerül majd piacra, limitált példányszámban. Árát tekintve pedig még a Galaxy Foldnál is drágább lesz: 19.999 jüant, azaz 858 ezer forintot kér majd érte a Xiaomi.

Megszívta a Xiaomi

Nemrégiben még a kínai Apple-nek nevezték, most viszont lejtőn a Xiaomi.

A kínai Xiaominak néhány éve fényes jövőt jósoltak, a szakértők pedig a kínai Apple-nek nevezték. Azóta viszont az okostelefon-gyártó megindult a lejtőn és már 40 százalékot vesztett értékéből, írja az Origo.

A 2010-ben alapított vállalat azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy hihetetlen ütemben volt képes növelni piaci részesedését egy olyan szektorban, ahol a Huawei, a Samsung és az Apple komoly vetélytársnak számítanak.A Xiaomi minőségi okostelefonokat kínált elérhető áron.

A vállalat tavaly júliusban vonult tőzsdére és akkor még 54 milliárd dollárra becsülték az okostelefon-gyártó értékét. Azóta viszont a Xiaomi 40 százalékot veszített értékéből, részvényeinek árfolyama pedig rekord alacsony szinten van és már 25 százalékot esett csak az idén.

Összességében az árfolyamcsúcshoz képest jelenleg 50 százalékos mínuszban vannak a Xiaomi értékpapírjai és csak egyszer emelkedtek a tőzsdei bevezetés óta.

A gyenge teljesítmény egyik oka, hogy a globális kereslet az okostelefonok iránt csökken. Egyre kevesebben váltanak a legújabb modellekre, a meglévő telefonokat pedig sokkal tovább használják az emberek, mint korábban. Mindemellett a kínai gazdaság is lassult, ez pedig komoly hatással van a Xiaomira, hiszen a cég bevételének 70 százalékát Kínában szedi össze.

(Origo, 2019. január 23.)

Csúszik lefelé a Xiaomi: veszteséges

Közben részvénykibocsátásra készül.

Folytatódik a negatív széria napjaink harmadik legnagyobb okostelefon gyártójánál, a Xiaominál, amely 2017-hez hasonlóan eddig 2018-ban is jelentős veszteséget halmozott fel. A cég eközben rekordnagyságú részvénykibocsátásra készül, s kérdés, hogy a lefelé tartó spirált hogyan fogják értékelni a befektetők, írja az Origo.

A kínai okostelefon-gyártó, a Xiaomi 2018 első negyedévében hétmilliárd jüanos (kb. egymilliárd dollár) veszteséget termelt. A bejelentés nem sokkal a cég rekordnagyságú részvénykibocsátása előtt született.

A CNBC beszámolt arról, hogy a nyereséges 2016-os év után 2017-ben a társaság meglehetősen sikertelenül gazdálkodott, hiszen összességében csaknem 44 milliárd jüanos passzívumot volt kénytelen elkönyvelni. Igaz, az okostelefon-üzletágból származó bevétele 65 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.

A negatív fordulat a Xiaomi életében azért különösen érdekes, mert az elmúlt négy év legnagyobb részvénykibocsátására készül a kínai tech-cégek közül. Ennek révén körülbelül egymilliárd dollárnyi forrásra szeretne szert tenni, ami körülbelül százmilliárd dollárra értékelné a társaságot, megduplázva ezzel az eddigi cégértéket.

Az IDC szerint 2014-ben a Xiaomi a világ harmadik legnagyobb okostelefon-gyártója volt a Samsung és az Apple mögött, megelőzve a Lenovót és az LG-t. Ugyanebben az évben a Xiaomi a legnagyobb okostelefon-gyártó lett a kínai piacon.

(Origo, 2018. június 11.)

A Xiaomi nagyon menne Amerikába

2018 végére tervezi a Xiaomi a belépést az Egyesült Államok piacára.

Már 2018 végén megjelenhetnek az Egyesült Államokban a Xiaomi okostelefonjai – többek között erről beszélt a társaság vezérigazgatója, Lei Jun a The Wall Street Journalnak, írja a Világgazdaság. Mindig is szerepelt a terveik között az amerikai terjeszkedés, ugyanakkor az is előfordulhat, hogy mindez csak 2019-re valósul majd meg.

A társaság elsődleges részvénykibocsátásra (IPO) is készül, ez is segítheti a készülékeik hivatalos forgalmazásának megkezdését az Egyesült Államokban. A kínai alapítású cég várhatóan 2018 második felében megy tőzsdére, az IPO értékét nagyjából százmilliárd dollárosra becsülik. Ez mindenképpen figyelemre méltó, de a teljesítményük értékét tovább növeli, hogy mindezt amerikai piaci jelenlét nélkül érték el.

A 2010-ben alapított társaság kezdetben kizárólag a kínai piacra összpontosított, és speciális értékesítési modelljének, valamint az olcsóságuk ellenére meglepően nagy tudású készülékeinek köszönhetően villámgyorsan növelte értékesítését. Az IDC adatai szerint 2014-ben már a harmadik legnagyobb gyártó volt az okostelefonok piacán, igaz, ezt követően veszített pozíciójából az olyan, feltörekvő, szintén kínai riválisok ellenében, mint a Huawei, az OPPO, valamint a Vivo.

Sőt 2016-ban még csökkent is a forgalma. A 2017-es év ismét sikereket hozott, az IDC elemzése szerint ekkor már az ötödik legnagyobb gyártó volt a cég, és majdnem megduplázta eladásait.

A Xiaomi ma már Kína mellett számos ázsiai országban, Afrikában és Európa egyes államaiban is értékesíti a telefonjait. Az egyik legdinamikusabban fejlődő piacon, Indiában a közelmúltban a Samsungot megelőzve az első helyre ugrott a gyártók rangsorában.

(Világgazdaság, 2018. március 8.)

A Xiaomi a tőzsdére húz

Xiaomi 50 milliárddal megy a tőzsdére. A mobilosoknak India is jó piac.

Egyre népszerűbb a világon, különösen Ázsiában a Xiaomi márkájú okostelefon. A cégnek annyira jól megy, hogy várhatóan 2018-ban tőzsdére mennek, írja az Origo. Az IPO, a bevezetés mértéke akár 50 milliárd dollár is lehet.

A Bloomberg arról számolt be, hogy a nyilvános részvénykibocsátás értéke 50 milliárd dollár lehet, és a hongkongi tőzsdén történhet meg. A pekingi cég felvette a kapcsolatot több bankkal is, hogy megcélozza a tőzsdére lépést. A Xiaomi rendkívül dinamikusan növekszik. 2010-ben alapították, azonban 2012-ben gondoltak egy nagyot, és azzal a stratégiával húzott nagyot, hogy elkezdték kizárólag online értékesíteni a telefonjait. Így árban alá tudott menni a riválisoknak.

Az online értékesítés hatalmas előnye, hogy így kimaradnak a kis- és nagykereskedők az értékesítési láncból, akik szintén ráteszik egy-egy termékre a maguk hasznát. Ráadásul a cég saját boltokat sem nyitott, amivel megspórolt egy csomó bérleti díjat, nem kellett berendezésekre költenie, és kevesebb alkalmazott is el tudta látni a napi teendőket - írja a Quartz. Akkor ez nagy újdonságnak számított, és előrevetítette az online boltok előretörését.

A Xiaomi stratégiája rávilágított egy fontos kérdésre. A XXI. században már nem vágynak a vásárlók arra, hogy egy boltban maguk próbálják ki a terméket.

A vállalat sikerének másik kulcsa az árrés meghatározásában rejlett. Míg a legnagyobb mobilgyártók tisztességes haszonkulccsal értékesítik a telefonjaikat, addig a Xiaomi kisebb haszonkulcsa – és ezzel az olcsósága miatt – rengeteg vevőt csalogatott magához.

A modell sikere nyomán hamarosan megjelentek a vetélytársak is a kínai piacon. Az Oppo és a Vivo feltűnése miatt a Xiaomi értékesítési számai elmaradtak a várttól 2015-ben. A konkurencia miatt a Xiaomi rákényszerült az offline értékesítésre is, még akkor is, ha továbbra is az online értékesítés a cég fő profilja. 2016-ra már 220 üzlete (Mi Home) volt Kínában, ahol az okostelefonok mellett más technikai eszközöket is árusítanak.

A döntés bejött, az IDC felmérése szerint a 2017-es harmadik negyedév végére a Xiaomi piaci részesedése öt százalékkal nőtt a korábbihoz képest.

A Xiaomi Indiában is betört a piacra, az első Mi Home, amely Bengalaruban nyílt, már a nyitónapon – bármennyire is hihetetlen – de 74 millió dolláros forgalmat hozott a South Chine Morning Post szerint. A Xiaomi hosszútávú terveiben az szerepel, hogy 2019-ig további 200 üzletet nyit Indiában.

(Origo, 2017. december 7., Fotó: Xiaomi, Getty Images Bloomberg/ Origo)

Mindenre rátenne a Xiaomi

Elindul a világ meghódítására a kínai mobilóriás, a Xiaomi.

Mintegy kétezer új üzlet nyitását tervezi világszerte a következő három évben a kínai mobilpiaci óriás, a Xiaomi, írja a Portfolio, a CNBC tudósítása nyomán. Ezek felét Kínán kívül nyitja meg a külföldi terjeszkedés jegyében. Öt éven belül nagy szereplő akar lenni a világpiacon és majdnem minden országban jelen lesz, ígéri a cég.

A Xiaomi olcsó, de nagy tudású okostelefonokkal tört be a mobilpiacra és pár év alatt a világ legnagyobb mobilgyártói közé emelkedett fel. Tartja az egy nap leforgása alatt legtöbb eladott készülék Guinness-rekordját: egyszer összesen 2,1 millió darab készüléket értékesített egyetlen nap alatt.

Azóta bővítette termékkínálatát, okoskarkötőkkel, légtisztítókkal és egy technológiai óriáscéggé nőtte ki magát. Piacvezető szeretne lenni az "Internet of things" készülékekben, mindennel összekapcsolná az okostelefonokat, a televízióktól kezdve a kávégépekig.

Például el kell képzelni el egy olyan lámpát, ami lekapcsol, ha mély álomba zuhansz, vagy egy rizsfőzőt, ami elindul, mielőtt hazaérsz.

Már a világ 40 országában jelen van, termékeit online értékesíti közvetlenül a vásárlóknak, vagy partnereken keresztül. 2017-ben a külföldi terjeszkedés nevében olyan országokba lépett be, mint Oroszország, az Egyesült Arab Emírségek, vagy Egyiptom. Indiában és Indonéziában helyi gyártás is van, jövőre pedig Délkelet-Ázsia, valamint Kelet-Európa lesz a cél. Bár az olcsó telefonokkal a fejlődő piacok jelentik a célközönséget, nyugat-európai országokba is be akar törni a Xiaomi.

(Portfolio, 2017. július 1.)

A mobil piac ördöge a kínai Xiaomi

2014-ben már 12 milliárd dollár volt a bevétele, 66 millió darabot adott el.

2014-ben 12 milliárd dollár árbevételt számolhatott el a kínai Xiaomi, miközben 2013-ban még csak 5 milliárd dollárnál tartott. Az eladott telefonok száma 2012-ben 7 millió darab, 2013-ban 19 millió, ezt követően 2014-ben már 66 millió darab volt, ami három év alatt közel tízszeres növekedés.

A Xiaomi üzleti modelljét nagy részben az olcsó eladási árak jelentik, amivel így tud egyre növekvő piaci részesedést szerezni. A 2014 szeptember 30-án zárult negyedévben már csak a Samsung, és az Apple előzte meg őt.

A Xiaomi egyébként 100 millió darab okostelefon eladással számol 2015-re, amivel megerősítheti harmadik helyét a mobil piacon. A második helyezett Apple-t vélhetően nem érik majd utol egyhamar, mivel az amerikai vállalat a legutóbbi 12 hónapos időszakban 170 millió darab telefont adott el, ez a szám pedig feltehetően tovább nő majd 2015-ben is. A Xiaomi piaci értéke 45 milliárd dollár lehet, egyenlőre viszont nem tőzsdei cég a társaság, az esetleges bevezetés sincs napirenden.

(Investor.hu, 2015. január 5.)

Xiaomi az új mobil csillag lenyomta a Samsungot

Ma még csak Kínában az első, de máshol is nyomul rendesen.

A mindössze négy évvel ezelőtt alapított Xiaomi 2014. második negyedévében megháromszorozta kínai okostelefon-eladásait, ezzel a világ legnépesebb országában megelőzte a globális piacvezető dél-koreai Samsungot.

A Xiaomi 15 millió mobilt értékesített az áprilistól júniusig tartó időszakban, s ezzel részesedése a kínai piacon 14 százalékra nőtt, a Canalys piackutató jelentése szerint. A Samsungnak 13,2 millió darabos forgalmával 12 százalékos a részesedése, így 2011 záró negyedéve óta tartó piacvezetése megtört. (A dél-koreaiak őrzik világelső helyüket, 26 százalékkal - ma még.)

A kínai mobil piacon harmadik lett ebben a negyedévben a Lenovo 13 millió darabbal. Az Apple eladásai a China Mobile-lal tavaly év végén kötött egyezség nyomán nőttek, a 6,8 millió eladott iPhone 6 százalékos piaci részesedést jelent.

A kínai gyártók közül is kiemelkedik a Xiaomi, amely 2013. első félévében még csupán 7 millió mobilt adott el, míg 2014-ben eddig már 26 millió darabot. A cég piaci értéke ennek megfelelően négyszeresére, tízmilliárd dollár körülire nőtt egy év alatt. A cég 2015-ben százmillió okostelefon értékesítését tűzte ki célul.

A fő piac Kína - a termékek 97 százaléka itt talált gazdára -, de a feltörekvő országokban is vgyorsan terjeszkedik a Xiaomi: Indiában július végé jelentek meg, úgy, hogy az Mi3-s modelljükre a nyitást követő öt másodpercen belül húszezer megrendelést adtak le. Brazíl, oroszországi, törökországi, mexikói és indonéziai megjelenésük is előkészület alatt áll. A Xiaomi gyors piacszerzését nagyban segíti agresszív árpolitikája, s az internetes értékesítéssel a költségeit is alacsonyan tudja tartani. Honlapján számos letölthető szolgáltatást is kínál felhasználói számára.

A kínai piacon a legjobb tízbe a Samsung mellett csupán az Apple tudott beférni. A Lenovo, a ZTE és a Huawei neve ismert már az európai piacokon is, de hamarosan újabb gyártók megjelenésével is számolni kell, így a Yulong, a BBK, az OPPO és a K-Touch. Kínában, a világ legnagyobb mobilpiacán a második negyedévben 108,5 millió készüléket adtak el, ez a teljes, 292 milliós globális forgalom 37 százalékát teszi ki.

Az okostelefonok iránti kereslet egyébként nem csak Kínában nő, a teljes piacon 23 százalékos bővülést mutatott ki a Canalys. A Samsung piaci fölénye 32-ről 26 százalékra mérséklődött, de ez még így is több mint a kétszerese a mögötte 12 százalékos részesedéssel következő Apple-ének. Az átrendeződés nyomán a harmadik helyért már a Huawei (7 százalék) és a Lenovo-Xiaomi páros (5-5 százalék) verseng, amelyből rövid távon a Lenovo kerülhet ki győztesként (ő a globális tizedik, a Motorola mobilgyártó egységének megvásárlásával pedig 8 százalék fölé tornászhatja részesedését).

(Népszabadság, 2014. augusztus 5.)

Okosak a kínai okostelefonok

Kapkodják a Xiaomi okostelefonjait.

Kiderült, hogy melyek voltak 2014. február legnépszerűbb okostelefonjai az értékesítések volumenét tekintve, a Counterpoint Technology Research közzétette havi jelentését. A kínai mobilgyártó, a Xiaomi két készüléke is bekerült a top 10-es listára, a cég története során először. A Redrice és az Mi3 elnevezésű okostelefonok a hetedik, valamint a tizedik helyet foglalták el februárban.

A két telefon a csúcskategóriás készülékekkel veszi fel a versenyt, az Mi3 például 5 collos, full HD-kijelzővel rendelkezik, 2 GB RAM-mal és egy 13 MP kamerával. Az őszi piacra dobáskor kezdetben kevesebb mint másfél perc alatt elérte a 100 ezer darabos értékesítést a telefon.

A Xiaomi elsődleges piaca Kína, ami mostanra a világ legnagyobb okostelefon-piacává nőtte ki magát. Nemrég megkezdte Szingapúrban is az értékesítést a cég. Az olcsóság a társaság sikereinek kulcsa, az Mi3 készülék ára például 330 dollár, kevesebb mint a fele a legnagyobb tárhellyel rendelkező iPhone 5C-nek. Pedig az Apple kifejezetten a fejlődő piacokat célozta meg az olcsóbb okostelefonnal.

A Xiaomi 11 millió darab okostelefont adott el 2014 első negyedévében és erre az évre 60 millió darabos eladást tervez.

A 2014-es prognózisát pont most módosította felfelé a cég, korábban ugyanis 40 millió darabos értékesítést várt. 2015-ben már 100 millió darabos eladást célzott meg. Az IDC várakozási szerint idén 1,2 milliárd okostelefont adhatnak el a világban, így a Xiaomi 5% körüli piaci részesedésre tehetne szert.

A világ legnépszerűbb okostelefonja 2014. februárjában is az iPhone 5S volt, már a hatodik hónapja sorozatban, amióta piacra dobta az Apple a legújabb csúcstelefonját. A második helyet az olcsóbb iPhone 5C foglalta el, míg a harmadik helyért a Samsung Galaxy S4 és a Galaxy Note 3 készülék versengett.

Az elmúlt hónapok nem szolgáltak túl nagy változatossággal a márkák tekintetében, a trend oedig, hogy a kínai gyártók előretörnek. Ez annak az eredménye, hogy a hardver és a szoftver tömegcikké vált, az egyes készülékek nagyon hasonlóak lettek tudásban, ezen a téren nehéz differenciálni. Miután a kínai gyártók okostelefonjai vonzóbb árszintet kínálnak, a fogyasztók inkább azokat választják a nagy nevek helyett.

(Portfolio.hu, 2014. április 3.)

Három kamerával érkezett az iPhone 11 Pro.

Három kamerával érkezett az iPhone 11 Pro. ₪₪₪

Az Apple szeptember 10-én bemutatta az idei iPhone kollekcióját, írja az Index. Gyorsabbak, tovább bírják aksiról, és a kihangsúlyozottan profiknak szánt Pro verziókban lett egy harmadik kamera a hátlapon.

Az Apple 2019-es telefonjai közül az 5,8 colos kijelzővel felszerelt iPhone 11 Pro és a 6,5 colos iPhone 11 Pro Max a két csúcsmodell, ezeken került három kamera a hátlapra. A harmadik az iPhone 11, mindenféle extra jelző nélkül, ez lép az Apple legnépszerűbb tavalyi mobilja, az iPhone XR helyébe.

Az iPhone 11 ára 289.990 forintnál kezdődik. Az iPhone 11 ára 289.990 forintnál kezdődik.Fotó: Justin Sullivan / Getty Images Hungary

Ahogy Phil Schiller marketinges alelnök és Tim Cook vezérigazgató hangsúlyozták, az új 11 Pro sorozat készült mindazoknak, akik dolgoznak is a telefonjukkal, és éppen emiatt a lehető legjobb technológiákat igénylik. A profi kamerák miatt elsősorban a kreatív munkásokra gondoltak, bár az akkuidő is igen meggyőző, az pedig mindenkinek jól jöhet.

AZ IPHONE 11 PRO NÉGY ÓRÁVAL TOVÁBB BÍRJA, MINT AZ IPHONE XS.

Ebben nagy szerepe van az Apple A13 Bionic rendszercsipnek, amely nemcsak az eddigi leggyorsabb az Apple kínálatában, de elég komolyan optimalizálták az energiafogyasztását is. A játékokat bemutató videókon a teljesítmény meggyőző volt, az élettartam majd kiderül a teszteken.

A Pro modellek OLED kijelzőjének a frissítése is mindenkinek hasznos, hiszen 1.200 nites fényerővel már nem lehet gond a tűző napsütésben kibogarászni az üzenetek szövegét. Ha már ilyen jól sikerült ez a kijelző, az Apple nevet is adott neki:

EZ A SUPER RETINA XDR.

Meglepő név, miután a júniusban frissített Mac Pro számítógép kijelzője a Pro Display XDR nevet kapta. Sajnos a sima iPhone 11 nem ennyire menő, azon csak mezei lcd van, mint a korábbi olcsóbb modelleken.

063 1173639375

Fotó: Justin Sullivan / Getty Images Hungary

A fényerővel a kamera oldalán sem lehet gond, a plusz egy lencse mellett a szoftver is frissült, és van már olyan éjszakai mód, amilyen az Android táborában több mint egy éve megtalálható, például a Huawei mobiljain, és az idehaza nem forgalmazott Google Pixeleken. A magasabb fényérzékenység az iPhone 11-en automatikusan bekapcsol, nem kell külön éjszakai fotós módra váltani.

Érdekesség az iPhone 11-es fotózásról, hogy amikor exponálunk, akkor valójában kilenc kép készül. Négy rövid záridejű fotó még azelőtt rögzítésre kerül, hogy rányomnánk az exponáló gombra, négy rövid készül utána, egy hosszú záridejű pedig akkor, amikor az ujjunk a gombot éri. A telefon algoritmusai ezekből rakják össze a lehető legjobb eredményt.

A három lencse: telefotós, széleslátószögű, szuperszéles látószögű

A három lencse: telefotós, széleslátószögű, szuperszéles látószögűFotó: Justin Sullivan / Getty Images Hungary

Ezt tudja a három lencse:

12 MP széleslátószögű, f/1.8, 26 mm, 6 részes, optikai stabilizátor, fókuszpixelek

12 MP telefotós, f/2.0, 52 mm, 6 részből áll, optikai stabilizátor, fókuszpixelek

12 MP szuperszéles (120 fok) látószögű, f/2.4, 13 mm, öt részből álló lencse

Szokatlan, de az iPhone 11 kameráinak a tudását a legjobban a Filmic Pro nevű videós app mutatta meg, amely párhuzamosan két kamerával tud felvételt készíteni. Ez elég nagy szó, bár arról nem volt szó, hogy milyen felbontásban. Az iPhone 11 mindegyik kamerája 4K felbontású felvételt tud készíteni 60 fps-sel.

A kezdőárak így alakulnak, a legkisebb tárhellyel:

iPhone 11 – 700 dollár

iPhone 11 Pro – 1000 dollár

iPhone 11 Pro Max – 1100 dollár

Ami forintra konvertálva már így néz ki:

iPhone 11 – 290 ezer forint

iPhone 11 Pro – 400 ezer forint

iPhone 11 Pro Max – 440 ezer forint

(Index, 2019. szeptember 10.)

Kapaszkodik Kínában az Apple

Árcsökkentésekre készülhet az Apple.

További árcsökkentések jöhetnek Kínában: az Apple a meglévő felhasználói elvesztésétől tart, írja az Origo.

Egy ideje már ismert, hogy a magas áraknak, a helyi riválisoknak, a kereskedelmi háborúnak és a Huawei-ügynek köszönhetően Kínában igen erősen megkopott az Apple és az iPhone készülékek népszerűsége. Sokkal Indiában sem jobb a helyzet, ott 2018-ban éves szinten 50 százalékkal zuhant az iPhone-ok iránti kereslet.

A kínai helyzetet az Apple nemrég az új iPhone készülékek árainak a csökkentésével próbálta meg javítani. A Wedbush Securities jelentése szerint ez azonban még csak a kezdet.

Az Apple-nél Kínában állítólag életbe lépett a vörös kód. Vagyis az Apple nem a csökkenő iPhone-eladásokból származó árbevétel miatt retteg, hanem amiatt, hogy a jelenlegi felhasználóit is elveszíti.

Az Apple nagyban függ a meglévő felhasználóktól, elvégre csak rájuk építheti a szolgáltatásait, amelyből folyamatosan egyre több pénzt akar keresni. Ezek a fogyasztók elvileg nagyobb eséllyel költenek az Apple rendszereiben és vásárolnak újabb Apple terméket. A felhasználók megtartása érdekében az iPhone XR vételára még tovább csökkenhet Kínában.

A jelentés szerint egyébként az Apple streamingben is erősítene: állítólag még a Lionsgate vagy a Sony Pictures felvásárlását is fontolgatja az óriás.

(Origo, 2019. január 17.)

Rávágtak az Apple-re Németországban

Betiltották több iPhone-modell forgalmazását Németországban.

Megtiltotta több iPhone okostelefon modell németországi forgalmazását a müncheni tartományi bíróság, arra hivatkozva, hogy a gyártó amerikai Apple megsértette volt partnere, a Qualcomm egyik szabadalmát, írja az Origo. A tiltás azonnal életbe lépett, mert a szintén amerikai Qualcomm letétbe helyezte a bíróság által megkövetelt 1,3 milliárd eurós biztosítékot.

Az értékpapírokból álló pénzügyi biztosítékra azért kötelezték a Qualcommot, hogy fedezhető legyen az Apple esetleges vesztesége abban az esetben, ha az eljárásból végül mégsem a Qualcomm, hanem az Apple kerül ki győztesen.

Az Apple előre jelezte, hogy fellebbez az ítélet ellen. A müncheni bírósági döntése a Qualcomm első nagy sikere az Apple ellen több országban, köztük az Egyesült Államokban és Kínában indított eljárások sorában.

A tiltás a 7, a 7plus, a 8, a 8plus és az X jelzésű iPhone modellekre vonatkozik.

A döntés értelmezéséről újabb jogi vita kezdődhet, mert az Apple szerint csak a társaság márkaboltjaiban, vagyis mindössze 15 németországi üzletben nem szabad ilyen készülékeket értékesíteni, a Qualcomm szerint viszont a tiltás a lehető legszélesebb körű, a mobilszolgáltatókra és valamennyi kiskereskedőre is kiterjed.

A hordozható és okoseszközökben használatos processzorok fejlesztésére és gyártására szakosodott Qualcomm és az Apple a szabadalmak felhasználása után járó jogdíjak miatt került konfliktusba. Az Apple szerint a Qualcomm indokolatlanul magas díjat követelt bizonyos szabadalmai alkalmazásáért. A társaság ezért 2017 közepe óta nem is fizet egykori partnerének. A Qualcomm szerint az Apple ezzel megsérti több szabadalmát. A müncheni perbeli szabadalom egy olyan eljárásról szól, amellyel szabályozni lehet a telefon processzorának áramfogyasztását, és így lassabban merül le a készülék akkumulátora.

(Origo, 2019. január 4.)

Megy az Apple Amerikába

Egy kicsit vissza. Texasban húzza fel legújabb központját az Apple.

Az Apple nemrég jelentette be, hogy legújabb központját Texas állam fővárosában, Austinban húzzák fel, a beruházás körülbelül egymilliárd dollárba fog kerülni, írja az Origo.

A cégnek már van egy központja a városban, ahol mintegy 6 ezren dolgoznak, a fejlesztés befejezése után pedig az állam legnagyobb munkáltatójává válnak.

Az Intel szintén a városban található, ráadásul az államban számos technológiai nagyvállalat – a Dell, az Amazon, a Facebook, és a Google – képviselteti magát.

Rengeteg számítástechnikai szakértő van Texasban, és az állam igazi melegágya az adatközpontoknak"– nyilatkozta Chris Green független technológiai elemző a BBC-nek.

Az új központ – amely fél négyzetkilométeren fekszik majd – 5 ezer új alkalmazottal indul majd, de ezt a létszámot később kibővítik 15 ezer főre.

A cég tájékoztatása szerint további helyszíneket keresnek a következő három évben, hogy folytassák a bővítést. A lehetséges területek között van Seattle, San Diego, valamint Culver City. Még januárban jelezte az Apple, hogy 2023-ig több mint 20 ezer új amerikai munkahelyet fog teremteni.

(Origo, 2018. december 16.)

Nem viszik úgy azért az iPhone XS-t

Egy neves elemző szerint az iPhone XS Max eladásai 4:1 arányban múlják felül az iPhone XS iránti keresletet.

Azt eddig is tudtuk, hogy az Apple igazi sikerét ezúttal az „olcsóbb" iPhone XR jelenti majd, Ming-Chi Kuo azonban nemrég azt is megszellőztette, hogy az iPhone XS még a vártnál is rosszabbul szerepel.

A neves elemző most újabb információkkal szolgált az Apple új luxuskészülékeiről.

Az iPhone XS rossz szereplése ellenére Kuo továbbra is arra számít, hogy 2018 hátralévő hónapjai során 75-80 millió új iPhone talál gazdára.

Ez az iPhone XS Max remek szereplésének lesz köszönhető (többek között). Az iPhone XS Max eladásai jelenleg 4:1 arányban múlják felül az iPhone XS iránti keresletet. Állítólag az asztroszürke és az arany modellek mennek igazán, az ezüst nem annyira. A legnépszerűbb a 256 GB-os változat.

Mindennek a hatására jelentősen emelkedhet az iPhone-ok átlagára is, Kuo szerint akár 800 dollár környékére is felkúszhat. Az iPhone XR is segít majd ebben, ráadásul nem valószínű, hogy aki új iPhone-t venne, az 50 dollárral kevesebbért beérné egy régi iPhone 8 Plusszal.

(Origo, 2018. szeptember 25.)

Drága iPhone sok pénzt hoz

Persze drágán kevesebb fogyott a vártnál. Darabszámban a Huawei beelőzte.

A vártnál kevesebb iPhone-t adott el az Apple 2018 második negyedévében, de a vevők sokkal többet költöttek el nála, így a cégnek sikerült felülmúlni a Wall Street üzleti elemzőinek a várakozását, írja az Index.

Egyre erősödik az Apple szolgáltatási üzletága is, az App Store, az Apple Music és az Apple Pay teljesítménye összesen 31 százalékot nőtt. Tim Cook vezérigazgató szerint ezek a szolgáltatások 2020-ban már 14 milliárd dolláros bevételt hozhatnak.

Az Apple bevétele a második negyedévben 17 százalékkal, 53 milliárd dollárra nőtt, a nyeresége pedig 11,5 milliárd volt, ami 2017 azonos időszakához képest 32 százalékos javulást jelent.

A 2001 októberében még csak 6 milliárd dollárt érő társaság egyre közelebb van ahhoz, hogy a piaci kapitalizációja elérje az ezermilliárd dollárt. Ilyen magas átlagárakkal és ekkora nyereséggel kevésbé aggasztó, hogy az eladott telefonok darabszámában már csak harmadik az Apple, a Huawei ugyanis átvette tőle a második helyet.

(Index, 2018. augusztus 1.)

iPhone 6: hajlik, mint a nád

Annyira azért nem, de egy kicsit igen. És ezt tudta az Apple.

Az Apple saját tesztjei kimutatták, hogy az iPhone 6-os sorozat sokkal könnyebben elhajlik, mint a iPhone 5S-ek - ez derült ki a Moterboard által megszerzett bírósági iratokból. Az érintett készülékek a teljesen hétköznapi használat során elhajlottak, ami az érintőkijelzőt is működésképtelenné tette. Ez robbantotta ki a bendgate néven elhíresült botrányt, ami már rég lecsendesedett, de a gyártó ellen indított csoportos per máig tart.

Mint a bíróságnak benyújtott iratokból kiderült, az iPhone 6-nak 3,3-szor nagyobb esélye volt arra, hogy elhajoljon a készülék váza, mint az iPhone 5s-nek, míg a nagyobb méretű iPhone 6 Plus esetében a szorzó 7,2-szeres.

Bár az Apple nyilvánosan azt mondta, hogy nincs semmilyen tervezési problémája az iPhone 6 telefonoknak, másfél évvel a készülékek piacra kerülése után, teljes titokban áttervezték és megerősítették a készülék alaplapját.

A telefonok annyira könnyen hajlottak, hogy egy telefonokat szerelő szakember olyanokat javasolt a felhasználóknak, ne ejtsék le az iPhone 6-ot, ne tegyenek rá túlságosan szoros védőtokot, és egyáltalán ne tegyék zsebre. Ez viszont távol áll a telefonok életszerű használatától.

Mivel az iPhone 6 lett az Apple legtöbbet eladott készüléke, a problémával elég sokan találkoztak, ezért indult csoportos per a cég ellen.

(Index, 2018. május 25.)

iPhone: ez most nem csúcs

Kevesebb iPhone-t adhat el az Apple, mint amire az elemzők számítottak.

A Goldman Sachs a korábbinál jósolt mennyiségnél kevesebb iPhone-eladást becsül 2018 első két negyedévére, írja a 24.hu. A befektetési bank közölte, hogy a március végén záruló negyedévre érvényes előző becslését 1,7 millióval, a június végén záruló negyedévre vonatkozóan pedig 3,2 millióval csökkenti.

Ez azt jelenti, hogy az első negyedévre összesen 53 millió darab, míg a következőre 40 millió eladott almás mobilt adhatnak el a cupertinóiak. A 2018-as pénzügyi év alatt összesen szerintük 217 millió darab telefon fog elkelni.

Bevétel terén 2018-ra 2,4 százalékkal, míg 2019-re 2,7 százalékkal alacsonyabb összeget várnak.

Az Apple tavaly adta ki az iPhone X-et, ami az eddigi legdrágább almás mobil 999 dolláros kezdőárával, a Wall Street pedig erős keresletet várt, ami a jelentések szerint nem is annyira erős. A Nikkei januárban azt írta, hogy a cég vissza is vágott a gyártásból, sőt még azelőtt leállíthatják azt, hogy a mobil megérné első születésnapját.

(24.hu, 2018. március 29.)

Hazaviszi pénzecskéjét az Apple

Trump a tenyerét dörzsölheti, más meg a szemét. Az Apple 38 milliárd dollár adót fizet.

Az Apple 2018. január 18-án számos nagyszabású tervet jelentett be, köztük azt, hogy hazautalja külföldön tartott nyereségének jelentős részét, kihasználva azt a lehetőséget, hogy az amerikai kormány kedvezményes adózással serkenti erre a cégeket.

Az Apple azt közölte, hogy a külföldön parkoltatott 252 milliárd dollár nyeresége egy jelentős részének hazautalásával 38 milliárd dollár adót fizet be az államkasszába, írja az MTI.

A cég ezen felül bejelentette azt is, hogy 30 milliárd dollárt fektet be az amerikai gazdaságba a 2018-ban, a következő öt évben pedig több mint 350 milliárd dollárt ruház be odahaza. Ennek egy részét részvény-visszavásárlásra és az osztalék növelésére költi.

Persze, akadnak kétkedők is. A The Wall Street Journal olyan szakértői véleményeket idézett, amelyek szerint az Apple külföldön parkoló pénzének egy tetemes része, mintegy 200 milliárd dollár hosszú távra van befektetve és igencsak kétséges, hozzá akar-e ehhez nyúlni.

Az Apple azt ígéri továbbá, hogy 20 ezer új munkahelyet teremt. A cég alkalmazásában jelenleg 84 ezren vannak az Egyesült Államokban és 132 ezren világszerte.

Elemzők egy része kételkedik abban, hogy az Apple csaknem a negyedével növelné alkalmazottai létszámát az Egyesült Államokban. Szerintük inkább arról van szó, hogy az Apple beleszámítja többek között azokat is, akik részt vesznek az Apple ugyancsak most bejelentett új, második technológiai központjának az építésében és üzemeltetésében. A központ pontos helyszínét valamikor 2018-ban hozzák nyilvánosságra.

(MTI, 2018. január 18.)

Nem megy jól az új iPhone

Nem hozza a várt formát az iPhone X.

A régebbi iPhone-ok szándékos lelassítása miatt pereket is indítottak az Apple ellen. Az új csúcsmodell, az iPhone X eladási statisztikái pedig gyengébbek a vártnál, írj a Világgazdaság.

A cég egyelőre hivatalos forgalmi adatokat nem közölt az X-ről. Mindezt azonban megtette helyette a CIRP piackutató, amely felmérésében azt állítja, hogy a jubileumi modellből kevesebb fogyott, mint a szeptemberben bemutatott 8-asból és 8 Plusból együtt. Utóbbiak, a 8-as család az eladások 40 százalékát adták (23-17 százalékos megoszlásban), míg az X-hez 30 százaléknyi értékesítés kapcsolódik.

Az összevethetőség érdekében az X forgalmazását követő harminc napot vizsgálta a CIRP, amely azt is megállapította, hogy a korábbi, 7-es és 7 Plus változat még mindig jól, 20 százalék felett fogy, noha mindkettő bőven több mint egy éve szerepel a kínálatban. A CIRP elemzői megjegyzik, hogy nehéz eldönteni, milyen fogadtatásban részesültek az új készülékek, mivel az Apple még sosem dobott piacra két hónapon belül három modellt, ráadásul az X esetében az első hónap gyártási nehézségei is hátráltathatták a kiszállításokat.

A piackutató szerint a fogyasztók annyira azért nincsenek elragadtatva az X tudásától, hogy ne érnék be egy csaknem hasonló tudású, de jóval pénztárcakímélőbb iPhone modellel. Ám 2018 február elején mindenre fény derül: az Apple akkor közli első negyedéves gyorsjelentését, amelyben a részletes forgalmi statisztikák is helyet kapnak.

(Világgazdaság, 2017. december 28.)

Húz az Apple, mennek az új iPone-ok

Sorbanállás az iPhone X-ért. Fogy az iPhone 8 is.

Az Apple szaküzleteinél valós, a részvénykereskedőknél virtuális sorok alakultak ki november 3-án: az előbbieknél az ezerdolláros jubileumi iPhone X debütálása, az utóbbiaknál a világ legértékesebb tőzsdecégének legfrissebb negyedéves jelentése tüzelte a lelkesedést, írja a Világgazdaság.

A cégvezetés megnyugtatta a kedélyeket: a hatalmas érdeklődés miatt villámgyorsan apadó telefonkészletek feltöltésével nem lesz gond, a cég kezelni tudja az ilyenkor szokásos beszállítói problémákat. Olyannyira, hogy a szeptemberben rajtoló 8-as sorozatra és a novembertől megvásárolható iPhone X-re alapozott karácsonyi szezon rekordnagyságú, 84-87 milliárd dollár közötti bevétellel kecsegtet.

Az X iránti keresletet Tim Cook vezérigazgató „nagyon, nagyon erősnek” írta le, számokat nem említett, mert a cég a 7-es széria piacra dobása óta lélektani okokból eltekint az első hét vége adatainak közlésétől, a kereslet és a kínálat arányának téves megítélése ugyanis kedvezőtlenül hatna a részvényárfolyamra. Eddig a rekordot az iPhone 6s és 6s Plus 2015-ös első hétvégéje tartja, ezekből akkor 13 millió darabnál is több fogyott. Cook most is mindenkit arra biztatott, hogy vagy korán verjen sátrat valamelyik Apple Store előtt, vagy online intézze a vásárlását, és akkor a legnagyobb európai piacokon és Japánban öt-hat hetes várakozás után garantáltan hozzájuthat a készülékhez, de ez az idő folyamatosan csökkenni fog – ígérik.

Észak-Amerikában gyorsabb a kiszolgálás, csak három-négy hetet kell kibírni. A csúcsmodellnél némileg szerényebb tudású, ám már 689 dolláros belépő ártól elvihető 8 és 8 Plus is nagyon jól fogy, azaz alaptalanok voltak azok a félelmek, hogy sokan inkább megvárják az X megjelenését.

Ami a jövőt illeti, az Apple-nél három dologban bízhatnak. Egyrészt a kínai és indiai középosztály szélesedésében és vásárlóerejének növekedésében, másrészt a szoftverértékesítésekből és a szolgáltatásokból származó bevétel gyors felfutásában, harmadrészt pedig a Donald Trump-féle küszöbönálló adóreformban, amelynek egyik nyertese épp az Apple lehet. A cég döntően külföldi adóparadicsomokban parkoltatott készpénzállománya november elején 269 milliárd dollár volt, a legutóbbi negyedévben 7,4 milliárd dollárral bővült a „készlet”, amelyet a vélhetően rendkívül kedvező, 12 százalékos adókulcs alkalmazásával akár haza is vihet az Apple. A nem készpénzben tartott eszközök hazavitele után csak 5 százalékot kellene fizetniük – írja a CNBC.

A szeptemberrel zárult negyedév minden várakozást felülmúlt: a forgalom az egy évvel korábbihoz képest 12 százalékkal 52,6 milliárd, az adózott eredmény ugyanilyen aránnyal 10,7 milliárd dollárra bővült. Az iPhone eladások darabszámot tekintve 3, értékben pedig 2 százalékkal haladták meg a korábbi időszak adatát. A tízéves jubileumát ünneplő okostelefonból 46,7 millió darab fogyott 28,8 milliárd dollár összértékben, azaz a cég bevételeinek 55 százaléka ebből származott.

(Világgazdaság, 2017. november 6.)

Szánalmas kezdés is lehet: iPhone X

Könnyen lehet, hogy nem lesz elég iPhone X a kezdésre.

Az Apple azt tervezi, hogy húszmillió iPhone X-et szállít az üzletekbe a megjelenés november eleji napjára. Bár ez sem tűnik kevésnek, ez csak feleannyi, mint amennyit Ming Csi Kuo, a KGI Securities munkatársa jósolt 2017-re – pedig az ő előrejelzései általában megbízhatók, írja az Index.

Az információt a japán Nikkei tette közzé, de nem árulták el, hogy ki volt az informátoruk. A hír közlése után az Apple-részvények árfolyama 1 százalékkal csökkent a frankfurti tőzsdén.

A Nikkei úgy értesült, hogy az Apple-nek nehézségei vannak a telefon egyes alkatrészeivel, amik az arcfelismerést végzik. A hírek szerint az Apple már más beszállítókkal is felvette a kapcsolatot, hogy minél gyorsabban gyártsák le a kérdéses alkatrészeket.

Jön egy kevés szülinapos iPhone 8 és az Apple mozi

Valószínűleg csak néhány millió új iPhone 8 jut majd az üzletekbe induláskor, pedig sokkal több kellene. Jön az arcfelismerő és az OLED kijelző? És mozizik is az Apple.

Egyre valószínűbbnek tűnik, hogy az elmúlt évek hagyományaihoz hűen szeptember elején mutatja be legújabb telefonját az Apple, írja a Világgazdaság. Ennek megfelelően szinte naponta érkeznek az újabb információk arról, hogy mire lehet majd számítani.

A Forbes magazin a héten egy meglehetősen kellemetlen hírről számolt be: a BlueFin Research Partners elemzésére hivatkozva azt írta, hogy valószínűleg csak néhány millió iPhone 8 jut majd az üzletekbe az első hónapban, vagyis előfordulhat, hogy hiány lesz belőle. Később persze majd javul a helyzet, a beszámoló szerint ugyanis a december végén záruló negyedévben 44 milliót gyártanának az új modellből, ennek túlnyomó többségét valószínűleg sikerül is eladni.

A következő időszakra már csökkenő érdeklődéssel számolnak az Apple-nél, de 2018 első felében is negyedévente mintegy 30 millió iPhone 8 készülhet.

Felismeri az arcot?

A Forbes a várható darabszámok mellett egy másik izgalmas kérdést is boncolgatott, az ujjlenyomat-olvasás kapcsán közölt érdekes elképzelést. Ezzel kapcsolatban korábban már több verzió is napvilágot látott. Az eddigi hírek szerint az új Apple telefon arcfelismerő képességgel is rendelkezik majd, és többen úgy vélik, hogy emiatt az ujjlenyomat alapján történő azonosítást kihagyja a cég. Az előlapról ugyanis eltűnik a Home gomb, ami egy potenciális megoldás lett volna erre a feladatra, és a PhoneBox július végén arról számolt be, hogy az egyik legnagyobb távol-keleti tartozékgyártó olyan tokot készített az új iPhone-hoz, amelyen hátul sincs kihagyva hely ujjlenyomat-olvasónak. Ebből arra következtettek, hogy az Apple a már szabadalmaztatott technológiájára építve a képernyőbe integrálta az ujjlenyomat-olvasót. A Forbes szakírója szerint könnyen elképzelhető, hogy ez az azonosítási mód kimarad az új modellből.

Igaz, egy jóval trükkösebb verziót is vázolt a szakértő, mely szerint az opció adott lesz, csak nem a piacra dobáskor, hanem később, szoftveresen aktiválja az Apple. A nagy kérdés, hogy hol lenne a szenzor, ami kell az ujjlenyomat vizsgálatához. A Forbes szerint erre akár az érdekes módon alaposan megnövelt méretű bekapcsológomb is alkalmas lehet.

Az biztos, hogy az Apple igyekszik nagy dobással előállni, hiszen idén tízéves az első, mai értelemben okostelefonnak számító készülék, az iPhone. Az új modellnél először alkalmaz majd OLED-kijelzőt az amerikai cég, ráadásul a keretek elvékonyításának köszönhetően jókora, 5,7 hüvelykes képernyőt kapnak majd a felhasználók. Emellett az eddigi hírek szerint lesz szupergyors, vezeték nélküli töltési lehetőség, egymás alatt elhelyezett két hátoldali kamera, és eddig úgy tudni, hogy csak 128 és 256 gigabyte-os tárhellyel készült modellek kerülnek piacra.

Mozizik is az Apple

A tévékészülékeket és okostelefonokat is gyártó Apple amerikai óriáscég bejelentette: jövőre körülbelül egymilliárd dollárt szán műsorgyártásra. A The Wall Street Journal elemzése szerint ezzel a bejelentéssel az Apple jelezte, hogy belép a filmiparba, és a hollywodi mozi egyik nagy vetélytársává kíván válni. Az Apple műsorgyártásra szánt költségvetése fele annak, mint amit a Time Warner cég leányvállalata, a prémium mozicsatornákat működtető HBO 2016-ban költött tartalomszolgáltatásra.

A tervek szerint az Apple egyedül 2018-ban tíz showműsort gyárt, vagy vásárol majd. Eddie Cue alelnök az HBO Trónok harca c�

web₪zseb

Samsung: egymillió már okés

Mennek az élelmiszeres webáruházak

Vatera: ott is veszünk ajándékot

Az Alibaba nagyon behúzta

Ölbe vette az eMAG az EDigitalt

Megdobta a Gmail a postát

Nem tudják megállítani az Airbnb-t

Rendelhető a Huawei hajtogatós mobilja

Spotify: hol is laksz

Van már Pro iPhoneból is

A belgák nem csípik az automata boltot

Jön az új csúcs Vivo

web₪zseb

Van viaskodás a futárok között

Lesz itt még más is