Skip to content

blokkk.com

HÍRKIRAKATTMUSTRA●MÉRLEGEN, AMI VÁSÁRLÁS blokkk.com
web₪zseb
blokkk.com

2019. december 07. szombat

Kategória: web₪zseb

web₪zseb

Spotify: hol is laksz
Kemény ellenőrzésbe kezd a zeneszolgáltató Spotify. 
Tovább
Van már Pro iPhoneból is
Három kamerával érkezett az iPhone 11 Pro. 
Tovább
Amazon: sok lesz a duma
Új, beszéddel irányítható termékekkel rukkol elő az Amazon. 
Tovább
Okoskodik a Puma
A Puma is belép az okosórák piacára. 
Tovább
A belgák nem csípik az automata boltot
Megbukott a jövő automata boltja Brüsszelben. 
Tovább
Jön az új csúcs Vivo
5G-s lesz a Vivo látványos csúcsmobilja. 
Tovább
Kína és USA lehúzza az okostelo piacot
Tovább zsugorodott az okostelefonok globális piaca. 
Tovább
Galaxy Note 10, Plus: többet tudnak
Megérkezett a Samsung Galaxy Note 10 és Note 10 Plus, a dél-koreai gyártó legkülönlegesebb telefonjai. 
Tovább
A weben is van verseny
Szorongatott helyzetben vannak a magyar webáruházak üzemeltetői. 
Tovább
Bicajos pörgés a vendéglős étekszállításban
A Netpincér hosszú évek után komoly versenytársat kapott. 
Tovább
Youtube előtt turkálhatsz a zsebedben
Megérkezett a fizetős Youtube Magyarországra is. 
Tovább
Drón nyomhatja a leltárt
Berepülnek a raktárakba. Aeriu: és nem kell hozzá senki.
Tovább

Bejegyzés navigáció

navigate_beforeElőző 1 2 3 4 Következőnavigate_next

háló₪hon

Mennek az élelmiszeres webáruházak

Bátrabban rendelünk élelmiszert online. 

Bátrabban rendelünk élelmiszert online. ₪₪₪

Öt élelmiszer-kiskereskedelmi lánc verseng az interneten, közülük az a szereplő lehet a következő évek nyertese, amelyik a legszűkebb idősávval vállal házhoz szállítást.

Az online bevásárlások átlagos kosárértéke legalább a két-háromszorosa az átlagos áruházi vásárlások összegének, egyes láncoknál viszont akár hat-nyolcszoros is lehet a különbség – derült ki a Világgazdaság körképéből. Míg az Auchan két-háromszoros, a Tesco négy-ötszörös differenciáról számolt be, a CBA Prímánál az összehasonlítás kapcsán arra hívták fel a figyelmet, hogy a hagyományos üzletek kosárértéke az üzletek mérete, elhelyezkedése szerint nagy szóródást mutat.

A legnagyobb eltérés a GRobynál van, ahol az átlagos online kosárérték 30–32 ezer forint, szemben a hagyományos bolti 2–4 ezer forinttal.

A SPAR-nál rávilágítottak, hogy sok a hasonlóság az online és offline kosarak összetételében: top kategóriás a sör, az ásványvíz, a tej, a friss zöldség és gyümölcs, a baba- és higiéniai, illetve a fagyasztott termék, de érdemben nő a friss áru részaránya is.

A Tesco arról számolt be, hogy az év végi kosárméret-emelkedés novembertől érzékelhető, de decemberben, az utolsó három héten lesz a legnagyobb. A vásárlók egyre tudatosabbak, kihasználják a három hétre előre foglalás lehetőségét, amelyet még a kiszállítást megelőző este is módosíthatnak.

A hipermarketnél kiemelték, hogy

a Tesco 2013-ban Budapesten elsőként indította be házhoz szállítási szolgáltatását. Hat év alatt a lánc több mint húszmillió rendelést, 150 millió termék 500 ezer címre történő kiszállítását és csaknem 10 millió megtett kilométert teljesített.

(Világgazdaság, 2019. november 26.)

 

Egyke lesz az eMAG és az Extreme Digital

Összebútorozhat az Emag és az Extreme Digital.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) jóváhagyta a magyar Extreme Digital Zrt. és a dél-afrikai Naspers-csoporthoz tartozó eMAG magyarországi leányvállalatának egyesülését - írja a Napi.hu.

A GVH jóváhagyása után a magyarországi e-kereskedelmi piac két vezető szereplője összeolvad. A célkitűzésük még az, hogy egy új, budapesti központú vállalatot hoznak létre. Ez nem csak Magyarország legnagyobb online kereskedője, de az egész közép-európai régió egyik meghatározó szereplője lehet az e-kereskedelmi piacon.

A közös vállalatban az Extreme Digital alapítói, Várkonyi Balázs és Kelemen Gyula továbbra is vezető tisztségeket töltenek be. A tulajdon rész pedig úgy oszlik meg, hogy előbbi cég 48 százalékos, az eMAG pedig 52 százalékos részesedést birtokol majd, a tranzakció várhatóan november végén zárulhat le.

"Azáltal, hogy az Extreme Digital egyesíti  erőit az eMAG-gal, tovább optimalizálhatja a tevékenységét, és vásárlói számára kedvezőbb árakat, és jobb minőségű szolgáltatásokat kínálhat. Vásárlóink már az idén novemberi Black Friday-en is érzékelni fogják majd a fúzió által biztosított első előnyöket" - mondta el Várkonyi Balázs, az Extreme Digital alapító-ügyvezetője.

Az Extreme Digital a hazai kiskereskedelem meghatározó szereplője: online és offline csatornákon évente több mint 1 millió rendelést szolgál ki. Az Extreme Digital hibrid üzleti modelljében az internetes és a klasszikus bolti vásárlás nem különül el egymástól: a vásárlóknak a webshopban kiválasztott terméket a 17 magyarországi üzlet bármelyikében megvásárolhatják.

A romániai székhelyű, de a dél-afrikai Naspers befektető csoporthoz tartozó eMAG a román piac egyik legnagyobb és a magyar online kereskedelem kiemelkedő szereplője. A vállalat logisztikai hálózatának és innovatív üzleti információs rendszerének köszönhetően jelentős növekedési potenciállal rendelkezik. Forgalmának jelentős részét a Marketplace szolgáltatása adja, amelyen keresztül kisvállalkozók értékesíthetik saját termékeiket.

(Napi.hu, 2019. október 17.)

 

Hasít az eMAG Marketplace

Nagyot lép előre az eMag. Olyan egy kicsit, mint az Alibaba.

Sikeresen működik az eMag Marketplace: ötmilliárd forintos forgalomnövekedésre számít 2019-ben a szolgáltató, miközben már 4.300 eladó közel 1,7 millió termékét lehet megvásárolni, írja a Napi.hu.

Ötmilliárd forintos forgalomnövekedésre számít 2019-ben Magyarország legnagyobb online piactere, az eMag Marketplace, ami egyben a platform 5 éves hazai történetének legkiemelkedőbb eredményét jelenti. A Romániában, Lengyelországban és Bulgáriában is elérhető rendszer mára 4.300 eladó közel 1,7 millió termékét kínálja Magyarországon, így az eMag.hu-n jelenleg értékesített termékek majdnem fele a Marketplace-ről származik - írja közleményében az e-kereskedelmi cég, amely komolyan számol a plaftormm2019-ben ősztől elindítja az "Account Health" programot, a futárcégek integrációját és az eMag Akadémiát.

A kkv-k és eladók nemcsak itthon, de a régióban is értékesítenek: megközelítőleg 400 magyar szereplő értékesíti termékeit Romániában, Bulgáriában és Lengyelországban is. A felületen megvásárolt áruk száma közel kétszeresére emelkedett a 2018-as évhez képest, így összesen közel 2 millió termék cserélt gazdát a piactéren.

"Havonta megközelítőleg 350 új partnert regisztrálunk, biztosítva nekik a szükséges tudást, eszközöket és képzési programokat, hogy olyan üzleti vállalkozásokat építsenek, amelyek a helyi közösségeket építik. Becslések szerint mintegy 4.000 munkahely jött létre a Marketplace ökoszisztéma körül." - jelentette Papp Máté, az eMAG.hu Marketplace menedzsere.

Az elmúlt három évben az eMag több mint 12 millió eurót fektetett be a Marketplace platformjába és a technológia hátterének fejlesztésébe. Ilyen fejlesztés az "Account Health" program, ami az eladók által kínált termékek állapotának ellenőrzésével a jobb minőség elérését szolgálja. A másik fejlesztés a futárcégek integrálása a Marketplace felületébe. Így az eladók leszerződött, kipróbált futárcégekkel dolgozhatnak, gyorsabb termékkiszállítást biztosítva a vevőknek.

Emellett elindítják az eMag Akadémiát, ahol közel 100 videóból és 130 cikkből tanulhatják ki a piactér működését a partnerek.

(Napi.hu, 2019. szeptember 26.)

 

Nyújtózkodik a weben a Tesco

Online. Már Kecskeméten is házhoz jön a Tesco.

Októbertől indul Kecskeméten és környékén a Tesco házhozszállítás, írja a Napi.hu. Az áruházlánc 25 új embert állít be a körülbelül 215 ezer lakos kiszolgálása érdekében. Így a házhozszállítási szolgáltatás országosan már több mint 1,6 millió háztartás számára elérhető. 

A Tesco online vásárlás október elején Kecskemétre, Ballószögre, Helvéciára, Nagykőrösre, Kiskunfélegyházára, Ceglédre, illetve Nyársapátra is megérkezik - adta hírül a cég.

Így Budapest, Szeged, Győr, Veszprém, Székesfehérvár, Debrecen és Pécs régióival együtt októbertől országosan összesen már 129 településen vehető igénybe a szolgáltatás.

A vásárlók kétórás idősávok kiválasztásával, akár három hétre előre is leadhatják rendelésüket a közel 20 ezerféle, a kecskeméti áruházban elérhető termékekre, amelyek kiszállítását reggel 8 és este 10 óra között kérhetik.

A brit tulajdonú cég 2013-ban Budapesten indította el házhozszállítási szolgáltatását. Azóta az áruházlánc több mint 20 millió rendelést, 150 millió terméket, 500 ezer címre történő kiszállítást, és csaknem 10 millió megtett kilométert teljesített.

(Napi.hu, 2019. szeptember 11.)

 

A Spar is beindult a weben

Ha a vevő nem megy a boltba...

A háztartások több mint harmada legalább egyszer rendelt már élelmiszert a netről: erre mostantól még többeknek lesz lehetősége, írja Népszava.

Elsősorban a 25-49 éves korosztályt célozza a Spar hétfőn megnyitott online shopja, ahonnan 499-999 forintért cserében kétórás idősávokban kérhetnek házhoz szállítást a vevők. A  webshopban az üzletlánc mind a 18 ezer árucikke a boltival azonos áron szerezhető be. Minderről Szalay Zsolt, a Spar ügyvezető igazgatója számolt be szerdán, amikor az élelmiszerlánc pesterzsébeti üzletében bemutatták a sajtónak az új online értékesítési csatorna működését.  

Az online élelmiszer-vásárlás esetében nem hagyományos értelemben vett webshopokról van szó. A szolgáltatást leginkább úgy lehet jellemezni, mintha ismerősünket kérnénk meg: vásároljon be helyettünk a közeli boltban. Az élelmiszerek házhoz szállítása ugyanis nem egy központi raktárból történik - hiszen gyorsan romló árucikkekről van szó -, hanem a vevőhöz legközelebb eső boltból válogatják össze a megrendelt termékeket az üzlet munkatársai. Szalay Zsolt rámutatott: az online élelmiszer-kereskedelem komplexebb szolgáltatás, mint a hagyományos webshopoké, mivel egy rendelés során adott esetben akár három különböző hőfokot – normál tárolást, hűtést és mélyhűtést – is végig biztosítani kell a kiszállítás során.

A Spar a pesterzsébeti, a diósdi és a szentendrei hipermarketeiből szállít, 20 erre a célra forgalomba állított kisteherautóval és saját sofőrökkel a főváros teljes területére és 49 Budapest-környéki településre. A cég úgy számol: összesen mintegy 800 ezer háztartást tudnak elérni a webshoppal. Janó Dávid, a Spar e-kereskedelmi vezetője érdeklődésünkre azt mondta: az év végig mintegy 56 ezer megrendelésre számítanak, egy átlagos vásárló alkalmanként 15 ezer forint értékben költ majd, a forgalom pedig a kezdeti időkben egy Interspar áruház forgalmával lesz egyenértékű.

A Spar egyébként már csaknem egy éve teszteli az élelmiszerek házhoz szállítását egy szűkebb vevői körben: ebbe bevonták többek között az irodai kollégákat, majd a törzsvásárlókat is. A visszajelzések alapján az online élelmiszervásárlás lehetőségével 80 százalékban a nők élnek, a virtuális kosarakba pedig leginkább az olyan nehéz termékek kerülnek, mint az ásványvíz. Ugyanakkor kelendőek a pékáruk is; a kis- és nagybevásárlás egyaránt jellemző volt – számolt be a tapasztalatokról Janó Dávid.

Hozzátette: az érdeklődés egyre növekszik a friss termékek iránt is, a hústermékek vásárlását a cég például nagy felbontású fotókkal igyekszik segíteni. Az online vásárlás iránti bizalmatlanság egyik fő oka ugyanis, hogy a vevők nem tudják saját szemükkel megvizsgálni a megvásárolni kívánt termékeket.  

A Spar ezzel már három országban – Magyarországon kívül Szlovéniában és Ausztriában – kínálja online is termékeit. A hazai online élelmiszer-kereskedelem az utóbbi években egyre dinamikusabban nő. A tavaly már a nettó 425 milliárd forintos éves forgalommal rekordokat döntögető online kiskereskedelmen belül az úgynevezett FMCG-piac nőtt a legerőteljesebben (Fast Moving Consumer Goods, azaz napi fogyasztási cikkek: ide tartoznak az élelmiszerek, a tisztító- és tisztálkodási szerek, baba-mama termékek).

Ez a szektor 2018-ban 21 százalékos bővüléssel nettó 41 milliárdos forgalmat ért el. Persze ennek az is oka, hogy e piac gyakorlatilag a nulláról indult az elmúlt években. Más, netről rendelt termékekhez képest a fogyasztási cikkek esetében ugyanakkor nagyobb a visszatérő vásárlók aránya és a vásárlás gyakorisága is: havi egy alkalom helyett kéthetente adnak le a vevők rendelést. Az élelmiszerek és a vegyiáruk hamar elfogynak ugyanis, míg például egy televíziót évekig sem kell lecserélni. 

Szakértők szerint persze az igazi nagy lökést egy olyan hálózat adná meg az online élelmiszer-kereskedelemnek, amely a napi, impulzív – ezért sokkal költekezőbb - vásárlói igényeket is ki tudná elégíteni. Erre a jelenlegi infrastruktúra azonban nem igazán alkalmas, már csak azért sem, mert a láncok legkorábban is csak másnapra vállalnak kiszállítást.

Jelenleg így a neten élelmiszert vásárlók nem napi bevásárlásra használják az online lehetőségeket: inkább a hagyományos nagybevásárláskor a kosárba kerülő termékeket rendeli meg egy meglehetősen tudatos vásárlói réteg A Sparral együtt most ötre bővült azon nagy élelmiszerláncok száma, amelyeknél online is be lehet vásárolni. A terület úttörője – és sokáig egyetlen szereplője - Magyarországon a G-Roby volt a 2000-es években, pár éve viszont a Tesco, majd a CBA Prima és az Auchan is indított ilyen szolgáltatást. Szakértők szerint az online irányába történő nyitás egyfajta előrefutás is volt a hipermarket-láncok részéről.

Ezek az üzletek az utóbbi időben ugyanis nem csak egymással versenyeznek, hanem a diszkontokkal is.  A városokon belül, a vevőkhöz közel működő diszkontáruházak vevőcsalogató akcióikkal ugyanis már jókora falatot hasítanak ki a vásárlói tortából, a vevők pedig egyre kevésbé hajlandóak kiutazni a város szélén lévő hipermarketekbe. Ha pedig a vevő nem megy el a bolthoz, kénytelen a bolt elmenni a vevőhöz.

A vidéken élő vevők jelentős részéhez ugyanakkor egyelőre nem tudnak eljutni.  Jelenleg csupán a Tesco szállít házhoz néhány nagyobb vidéki városban is, a többiek Budapesten és az agglomerációban vállalják ezt. A GKI Digital adatai szerint a Tesco szolgáltatása 103, az Auchané 69, az Prímáé 50, a G-Robyé pedig 35 településen érhető el. Ennek oka, hogy a friss élelmiszerek házhoz-szállítása rendkívül precíz és éppen ezért drága logisztikát igényel. (A Spar például 960 millió forintot költött most az informatikai fejlesztésekre és a kiszolgáló áruházak átalakítására. A beruházás 98 új munkahelyet is teremtett: 45 sofőr szállít ki, munkájukat 6 vevőszolgálatos és 33 komissiózó munkatárs segíti, a központban 14 dolgozó szervezi és irányítja a munkát.) A vevők azonban mindezért tulajdonképpen bagatell összeget fizetnek az ezer forint körüli - olykor akár 0 forintos - házhoz szállítási díjjal, az online szolgáltatás így valójában inkább a vevők megtartását célozza.   

Jelenleg egyébként a mintegy 4 millió háztartás 37 százaléka legalább egyszer vásárolt már FMCG-terméket a weben. Az arány 2017-ben 23, 2016-ban pedig 22 százalék volt. Vagyis évről évre emelkedik azok aránya, akik internetről rendelnek élelmiszert és vegyi árut. Ők jellemzően a 30-40-es éveikben járnak, magasabb iskolai végzettségük van, és többnyire nők.

(Népszava, 2019. május 8., Varga Dóra összeállítása, fotó: Népszava/ Tóth Gergő)

 

Hasított egyet az Alza

12 milliárd forintot felett az Alza magyar piaci forgalma.

Az előzetes eredmények szerint az Alza.cz részvénytársaság 2018. évi nettó forgalma elérte a 25 milliárd cseh korona (972 millió EUR) értéket, ami az előző évhez viszonyítva 19,3% növekedést jelent, írja a Világgazdaság.

2017. évhez képest 30%-kal több, összesen 10,3 millió megrendelést teljesített az e-kereskedő vállalat a rekordévben. Az év legerősebb napján, 2018. december 17-én a cég 240 millió cseh korona értékű forgalmat bonyolított le és 108 648 darab megrendelést kezelt összes értékesítési piacán.

„2018-ban az Alza magyarországi forgalma meghaladta a 12 milliárd forintot, ami az előző évhez képest 129 százalékos növekedést jelent.

A legforgalmasabb időszakban napi közel 5 ezer megrendelést teljesítettünk.

Fotó: Alza

A legkelendőbb termékek a kávéfőzők, a játékkonzolok, a mobiltelefonok és a televíziók. A vásárlók a terméket 14 napon belül indoklás nélkül visszaküldhetik, vagy visszahozhatják az értékesítési pontra – a múlt évben felgyorsítottuk a reklamációs ügyintézést, a problémás esetek nagy részét 24 órán belül oldottuk meg az Alza Showroomban – mondta Jaromír Řánek, az Alza.cz üzletfejlesztési igazgatója.

(Világgazdaság, 2019. április 14.)

 

Az eMAG-nak nagyon ment a Black Friday

6,8 milliárdos forgalmat csinált a black fridayen az eMag.

2,7 MILLIÓ FELHASZNÁLÓ VOLT AZ OLDALON, 6,8 MILLIÁRD FORINT ÉRTÉKBEN VÁSÁROLTAK AZ EMAG-ON, számolt be az Index a cég közleménye alapján.

Az eMAG összesen 2,7 millió látogatót regisztrált a Magyarországon megrendezett Black Friday-en, melyek 65%-a mobilról érkezett Jelentős volt a növekedés az eMAG Marketplace partnereinek, ami az eladások 27%-át eredményezte.

Azt írják, ez volt az ötödik black friday alkalom, és ez a 6,8 milliárdos forgalom 19%-kal több, mint a tavalyi eredmény. A 2,7 millió felhasználó pedig 40%-os növekedés a tavalyihoz képest. Az pedig, hogy a megrendelések 65%-a érkezett mobilról, az 8%-os növekedés a tavalyihoz képest. A kártyás fizetést pedig 40 000 magyarországi vásárló választotta.

A LÁTOGATÓK ÖSSZESEN 253.859 TERMÉKET RENDELTEK AZ OLDALRÓL, 27 SZÁZALÉKBAN A MARKETPLACE-RŐL.

Catalin Dit, az eMAG magyarországi ügyvezető igazgatója szerint „az eMAG a magyar e-kereskedelem legdinamikusabban fejlődő szereplőjévé nőtte ki magát. Az idei Black Friday igazolta a fogyasztók eMAG-ba vetett bizalmát és az online piac térnyerését, a rekordmennyiségű kártyás vásárlás, mobilforgalom és Marketplace megrendelések formájában. Az eMAG Black Friday-en több, mint 1.300 eladóhoz érkeztek megrendelések, ami rávilágít arra, hogy a fogyasztók élvezik az online kereskedelem kínálta előnyöket: a termékek sokszínűségét és a vásárlás átláthatóságát”.

A közleményben összeszedtek néhány érdekesebb adatot is:

A legerősebb perc: habár a magyar vásárlók nagy számban rendeltek termékeket az egész nap folyamán, a csúcspont 07:16-kor érkezett el, amikor egyszerre 1047 árucikket rendeltek az oldalról
A legdrágább értékesített autó: BMW 318d Limousine 4 ajtós, 5 üléses (150 LE) személygépkocsi, 8 sebességfokozat, Limousine karosszéria, Alpesi fehér szín (11 456 920 Ft)
A legmagasabb értékű rendelés összege: 2.341.639 Ft.A legtöbb termékből álló rendelés 39 árucikket foglalt magába, köztük számos elektronikai és háztartási árucikket, ami egy állandó trend volt vásárlóink körében – az eMAG felhasználói különös érdeklődést mutattak kisebb nagyobb háztartási gépek, tévék, laptopok, okostelefonok és deco ajánlatok iránt.

(Index, 2018. november 27.)

 

Black Friday: kivégezték a Media Markot a vásárlók

Lehalt a MediaMarkt webshopja, olyan sokan nézték. Frissítés: újraindult.

Frissítés: este 20 óra után 20 perccel újraindult a Media Markt webáruháza, amely azóta is zavartalanul fogadja a Black Friday vásárlókat - közölte a cég a Napi.hu-val.

A korábbi híradás arról szólt, hogy átmenetileg nem működik a MediaMarkt webshopja, túlterhelték a vásárlók a szervereket. A cég azt közölte az Index-szel, hogy a webáruházukon keresztül beérkezett hatalmas mennyiségű megrendelés feldolgozásához néhány órára a türelmet kell kérniük. Ebben az átmeneti időszakban a webáruház működését szüneteltetik, annak érdekében, hogy a vásárlók zavartalan kiszolgálását folytatni tudják.

Azt írják, időt és lehetőséget fognak biztosítani vásárlóiknak a kedvezményes vásárlás folytatására az egész hétvégén. Néhány óra múlva újra lehet majd rendelni - írták november 23-án este hat órakor.

(Index, Napi.hu, 2018. november 23.)

 

Black Friday: tekertek a kereskedők

Két számjegyű forgalmi várakozásokkal és harsány reklámokban beharangozott merész árengedményekkel készültek a kereskedők és számos szolgáltató a november 23-ra meghirdetett fekete péntekre.

A vásárlási kedv az egész éves bőséges fogyasztás után várhatóan igen élénk lesz, és kitart az ünnepekig, olvasható a Magyar Időkben Thurzó Katalin összeállításában. A november 23-i – és számos helyen egész hétvégén zajló – akciós rohamra megerősített infrastruktúrával, külön digitális fejlesztésekkel és remélhetőleg elegendő mennyiségű készletekkel készültek a webkereskedők. A családok vastagabb pénztárcájáért versengő boltok, de már a bankok, az utazási irodák, a vendéglátóhelyek, a fitnesztermek, az autószalonok, a mobilszolgáltatók, és mások mellett például a biztosítók is kedvezményes napokat tartottak a hónap során.

Nagyívű előrejelzésekkel az átlagosnál várhatóan magasabb lakossági költekezésről, korábbi fogyasztási adatok tekintélyes százalékairól jelent meg több felmérés a héten a mára meghirdetett black friday, vagyis fekete péntek kereskedelmi kampány kapcsán. 2018-ban Magyarországon minden korábbinál meghatározóbbá vált ez a vásárlócsalogató marketingmódszer, amikor a kereskedők számos népszerű termék árát jelentősen, 30–60 százalékkal lejjebb viszik, hogy az alacsonyabb árak a meghirdetett napon bőséges forgalmat hozzanak.

A black friday egyébként Amerikában csupán egyetlen napig tartó őrületet jelent a boltokban: a hálaadást követő pénteket nevezik így, a napot a karácsonyi bevásárlási szezon kezdeteként tartva számon. Itthon a fekete péntekből a kereskedelem szinte egyetlen szereplője sem marad ki, sőt melléjük a szolgáltatószektor is felsorakozott.

Már tavaly is jelentős tömegeket mozgatott meg az akció: a CIB Bank kiszámolta, hogy a 2017-es fekete pénteken 66 százalékkal költöttek többet a bankkártyás ügyfeleik, mint egy átlagos novemberi hétköznapon. Az átlagos kosárértéken is meglátszott a kampány hatása: a kártyás fizetések alapján a tavalyi akció legnagyobb nyertesei a szórakoztató elektronikai cikkeket árusító kereskedők és az utazási irodák voltak, de sokkal többen vásároltak ékszert és repülőjegyet is, mint más napokon.

A műszaki termékek boltjaiban közel húszezer forint volt a többletkiadás tavaly ezen a napon, amiből arra következtettek a szakemberek, hogy sokan a fekete péntekre időzítették a nagyobb értékű berendezések megvásárlását. Kedvezményes turisztikai ajánlatokra a bank ügyfelei a napi átlagos költés mintegy négy és félszeresét fordították.

2018-ban a fekete péntek akciót hazánkban meghonosító Extreme Digital áruház már a múlt héten lebonyolította az akciót. Ezzel kapcsolatban friss adataik azt mutatják, hogy 2018-ban tavalyhoz képest közel hétezer forinttal többet költöttek az online vásárlóik. 2017-hez képest az átlagos kosárérték nettó 6.614 forinttal volt magasabb az egy héttel ezelőtti kampányban, ám a webáruház látogatói nem álltak le: az elmúlt napokban folytatódott az élénkebb forgalmazás a kereskedőnél.

Az örök slágernek számító műszaki cikkek mellett rengeteg tisztítószert, mosó- és mosogatókapszulát rendeltek, emellett a játékgépek fogytak el a leghamarabb, illetve a középkategóriás okostelefonok. A tévék közül a black fridayen a prémium típusokra utaztak a magyarok, továbbá rengetegen vettek szárítógépet, kapszulás kávégépet.

A kiadások fedezetére kézenfekvő megoldás a személyi kölcsön, ráadásul ezek ma már sokkal olcsóbban elérhetők, mint évekkel ezelőtt. Ugyanúgy, ahogy például egy tévénél vagy más nagy értékű terméknél érdemes körülnézni, hol a legolcsóbb ugyanaz a készülék, a személyi hitelek esetében is nagy különbségek vannak – hívta fel a figyelmet tegnap a BankRáció.hu.

Felmérésük szerint a november közepén jellemző ajánlatok szerint az ötéves futamidejű, ötszázezer forintos személyi kölcsönök közül a legjobb lehetőség havonta kevesebb mint tízezer forintból törleszthető, az ügyfélnek pedig 600 ezer forintnál kevesebbet kell visszafizetnie a banknak.

Ezzel szemben a legdrágább személyi kölcsönöknél több mint 800 ezer forint lehet a végösszeg, ezért érdemes átgondolni, melyik ajánlatot választják a vásárlók. Jó tudni, hogy a BankRáció.hu adatai szerint a 1,5 millió forintos – szintén ötéves futamidejű – személyi kölcsönök esetében a legjobbak havi törlesztése 30 ezer forintból kijön, öt év során pedig kevesebb mint 1,8 millió forintot „kér” vissza a bank.

Trencsán Erika, a BankRáció.hu hitelszakértője szerint a személyi kölcsönök ma már az egyik leggyorsabban igényelhető konstrukciók közé tartoznak, a pozitív hitelbírálat esetén akár pár óra alatt folyósítják a bankok a kért összeget. A szakember felhívta a figyelmet, hogy a legkedvezőbb konstrukciókat, azaz a legalacsonyabb havi törlesztést sok esetben feltételekhez, például meghatározott jövedelemhez vagy már meglévő bankszámlához köthetik a pénzintézetek.

– Minden hitelfelvétel előtt alaposan mérlegelni kell, hogy belefér-e a havi kiadásokba a törlesztés. Bár vannak a túlzott eladósodás megakadályozására fékek a rendszerben, egy-egy család maximum a nettó jövedelmének 50 százalékát fordíthatja kölcsönök visszafizetésére. Habár inkább a nettó jövedelemhez mérten mérsékeltebben, maximum 30-35 százalékig szabad eladósodni, így megmarad a pénzügyi mozgásterünk – hangsúlyozta a szakértő.

A korábban már „feketepéntekező” és az akcióra idén is visszatérni vágyó vásárlók jellemzően a 30 év alattiak, a magasabb jövedelműek, illetve a gyermeket nevelők közül kerülnek ki – állapítja meg a friss Cofidis-hitelmonitor.

Eszerint a teljes lakosság 40 százaléka vásárolt már valaha a black fridayen. Idén közel ugyanennyien valószínűsítik, hogy élni fognak az akcióval, viszont akadnak, akik eleve kihagyják a fekete pénteket. Bár a lakosság közel fele egyetért azzal, hogy a black friday-jel sok pénzt lehet megspórolni, a kampány mégsem örvend osztatlan népszerűségnek: a magyarok több mint a fele szerint a kereskedők számos esetben megtévesztik a vásárlókat, felesleges kiadásokra ösztönözve őket.

A legtöbben arra panaszkodnak, hogy a korábbi akciózásokkor a kampány lejárta előtt elfogyott a kedvezményes árú cikk, emellett sokan vannak, akik a korábbi években csak később jöttek rá: az akció után máshol olcsóbb lett volna a termék, esetleg a boltos előzetesen felárazta az árut, illetve lecsúsztak a kedvezményről, mire a megrendelésüket leadták.

Akadnak kifejezetten erre az időszakra létrehozott hamis webáruházak is, amelyek hihetetlen ajánlatokkal kecsegtetnek. Solymos Ákos, a Quadron szakértője szerint ha gyanúsan olcsó hirdetést látunk, bizonyosodjunk meg a kereskedő megbízhatóságáról. Az ilyen oldalak kinézete nagyon egyszerű, a domainnevet pedig általában pár hete vagy hónapja jegyezték be – ezt a www.who.is oldalon ellenőrizhetjük.

A valós üzletek törekednek az átláthatóságra, a hamis webáruházakban azonban akár regisztráció nélkül is lehet vásárolni. Szintén óvatosságra int, ha minden kapcsolati és egyéb adatot elrejtenek az érdeklődők elől. A hamis áruházak gyakran elkérik a kártyaadatain-kat is, majd azonnal levonják a vásárlás összegét, sok esetben pedig a megadott kártyaadatokat el is adják az internetes feketepiacon.

(Magyar Idők, 2018. november 23., Thurzó Katalin összeállítása)

 

Az Extreme Digitalnak bejött

A Black Friday első hulláma. De ő sem bír leállni utána. Pedig többet költöttek nála az első hullámos Black Friday péntekén.

Többet költöttek az Extreme Digitalnál a múlt pénteki akciók során a vásárlók és nőtt a bankkártyás online fizetések aránya is, írta a Napi.hu

2018-ban átlagosan mintegy 7 ezer forinttal többet költöttek a november 16-i akciós napon az Extreme Digitalnál az online vásárlók - derül ki a cég Napi.hu-nak elküldött összesítéséből. A társaság a Black Friday kapcsán csak a növekedés mértékét árulta el, azt nem, hogy pontosan mennyit költött átlagosan egy-egy vásárló.

Az összesítés szerint vásárlók 53 százaléka kérte valamelyik üzletbe a kiválasztott terméket, ez valamivel meghaladja a tavalyi 48 százalékos arányt. A rendelések 16 százalékánál a vásárlók online bankkártyás fizetést választották, ez csaknem két százalékpontos növekedést jelent a múlt évhez képest. Az is látszik ebből, hogy sokan inkább a helyszíni átvételkor fizetnek.

A cég Black Friday-ét követő napokban a magyar internetezők jóval aktívabban vásárolnak, mint 2017-ben: így az előzetes becslések alapján november utolsó két hetében az Extreme Digital nagyobb forgalmat bonyolít majd, mint 2017-ben - mondta Várkonyi Balázs, a Napi.hu-nak. Míg négy-öt éve a fekete péntek egynapos akciót jelentett, az utóbbi két évben már olyan sok időpontban és időtartammal rendeztek akciókat a magyarországi kereskedők, hogy a hazai vásárlók úgy tartják: november közepétől a hónap végéig folyamatosan fekete péntek zajlik. Ez a trend pedig önmagát generálja, kereskedőként sem lehet kívül hagyni, hiszen a vásárlók elvárják a folyamatos akciókat - tette hozzá Várkonyi.

A cégnél idén is a műszaki cikkek voltak a slágerek, de nagy volt a kereslet a tisztítószerek, mosó-, és mosogatókapszulák iránt is.

Az elektronikai cikkek közül a PlayStation 4 és Xbox One játékgépek fogytak el a leghamarabb, illetve a zömében Huawei és Samsung gyártmányú, középkategóriás androidos -okostelefonokra volt igény. A tévék közül a prémium, 43-55 colos képátlójú típusokat vásárolták leginkább és az idén már OLED-tévéket is nagyobb számban rendeltek.

(Napi.hu, 2018. november 22.)

 

Teríti webáruházát a Tesco

Újabb területeken szállít házhoz a Tesco.

Már többek között Debrecenben és Nyíregyházán is házhoz szállít a Tesco, írja a Napi.hu.

Folytatja az online terjeszkedést a Tesco. 2018 szeptemberétől újabb városokban, Debrecenben, Nyíregyházán, Hajdúszoboszlón és Hajdúböszörményben lehet otthonra megrendelni a boltlánc termékeit.

A házhoz szállítás díja 700-1.200 forint között mozog időponttól függően. Pénteken, szombaton és vasárnap a délelőtti órákra rendelt szállításért kell a legtöbbet fizetni, legalábbis az október első hetére ezek az árak voltak érvényesek.

A Tesco azzal igyekszik népszerűsíteni a szolgáltatást, hogy 2019 februárig az 5.000 forintnál drágább megrendeléseknél 1.500 forint kedvezményt ad, ez pedig kicsit több, mint a házhoz szállítás díja.

A cég évekkel ezelőtt először a budapesti kerületekben tette elérhetővé az online boltját házhoz szállítással, vidéken többek között Győrben, Szegeden és Székesfehérváron is elérhető volt. Most pedig a kelet-magyarországi nagyvárosokkal bővült a kör.

(Napi.hu, 2018. október 3.)

 

Fecserészik a webáruházáról a Tesco

Születésnapos. Nagyra nőtt öt év alatt, de a webforgalmának értékéről lapít. A legkisebb rendelés 5 darab Túró Rudi volt. Kivitték.

A Tesco az online bevásárlás szolgáltatása keretében öt év alatt 20 millió rendelést kézbesített, összesen több mint 500 ezer címre - írja a Napi.hu.

A születésnapi összesítés szerint a cég kézbesítői a fél évtized alatt mintegy 10 millió kilométert tettek meg autóikkal, mely során több mint 150 millió terméket szállítottak házhoz. Ez azt jelenti, hogy naponta átlagosan 1650 rendelést teljesít az áruházlánc, amely nagyságrendileg 100 tonna terméknek felel meg.

A kosarak tartalma alapján a legtöbb kiszállított termék a víz és pékáru kategóriából került ki, az 5 év legnépszerűbb terméke pedig az ásványvíz, a tej, a kristálycukor, a lédig banán és a kígyóuborka volt. A legkisebb rendelés csupán 5 darab Túró Rudiból állt, míg a legnagyobb értéke körülbelül 400 ezer forint volt.

A szolgáltatás 2013-ban indult Budapesten, majd Szegeden, 2015-ben Győrben, 2016-ban Székesfehérváron, majd 2017-ben Veszprémben is bevezették a szolgáltatást. Az idei nyári szezonban Siófokon is elérhető a házhozszállítás, így a vásárlók összesen már több mint 103 településen intézhetik online a bevásárlást.

A brit tulajdonú cég növekvő vásárlói igényeknek megfelelően alakította kézbesítési rendszerét is: 2013-ban még csupán 15, mostanra már közel 110 autóval teljesíti a megrendeléseket hétfőtől szombatig 8 és 22 között.

A Tesco adatai szerint az online házhozszállítást 85 százalékban nők veszik igénybe, a korosztályok közül pedig a 24-45 év közöttiek aránya a legmagasabb. Rendeléskor a felhasználók több mint 60 százaléka a ClubCardot is használja. A túlnyomórészt webshopon keresztül válogatnak a vásárlók, az okostelefonokra letölthető applikációt 10-12 százalék használja.

(Napi.hu, 2018. június 13.)

 

Nőtt egyet az eMAG

Megdobta a forgalmát az eMAG.

Az eMAG az áprilistól március végéig tartó 2017-2018-as pénzügyi évben jelentősen növelte forgalmát, az átlagos kosárérték 22 százalékkal 23.500 forintra emelkedett az előző év azonos időszakához képest, írja a Napi.hu az MTI nyomán.

Az eMag webáruházat látogatók száma ez idő alatt 37 százalékkal, a vásárlók száma 21 százalékkal, a rendeléseké 16 százalékkal emelkedett. A GKI Digital 2018 március-áprilisában végzett felmérése szerint az eMAG vásárlók átlagosan 13 alkalommal vásároltak online az elmúlt évben, 17 százalékkal többször, mint egy átlagos online vásárló. Az online vásárlók 39 százaléka az eMAG-on is vásárolt legalább egyszer.

A vásárlások számának növekedésében kiemelkedően jó hónap volt a július, amikor az egy évvel korábbiakhoz képest 49 százalékkal több vásárló rendelt az eMAG webáruházából.

Az eMAG bevételeinek jelentős részét továbbra is három termékkategória - a TV, a nagy háztartási gépek és fehéráruk, valamint a mobiltelefonok - értékesítése képezi, ezek együttesen a webáruház forgalmának 55 százalékát adták a 2018 márciusában lezárt pénzügyi évben.

A legjelentősebb növekedést a cipő, a női ruházati termékek, a gumiabroncs és felni, a táska és kiegészítők, valamint a férfi ruházati termékek kategóriái érték el.

Az eMAG a dél-afrikai hátterű Naspers csoport tagjaként a régió egyik legnagyobb online kereskedőjének számít, több mint 8.500 márkát és több mint másfél millió terméket kínál Magyarországon. A 15 éve alapított eMAG meghatározó szerepet tölt be az online kereskedelemben, Magyarországon, Bulgáriában, Lengyelországban, valamint Romániában összesen 3.800 alkalmazottat foglalkoztatva.

(Napi.hu, 2018. május 7.)

 

Az eMAG nekidurálja magát

Megdobja a logisztikai központját és a karácsonyi létszámot is. Három műszakban csomagolják az ajándékokat.

Összesen 3 millió eurót költött az üllői raktárának bővítésére és fejlesztésére idén az eMAG – írja a Világgazdaság. Az új futószalagos rendszer növeli a termelékenységet és gyorsítja a raktári munkát. A 21 ezer négyzetméteres logisztikai központ jelenleg a termékek 70 százalékát tárolja, de a tervek szerint ez egy éven belül 90 százalékra nő majd.

Az eMAG felkészült a 2017-es Black Friday akcióra és az azt követő karácsonyi rohamra. A november 24-én induló ünnepi szezonban rekordok dőlhetnek, ezért az online kereskedelemben piacvezető eMAG raktárában három műszakban, folyamatos üzemben állítja össze a csomagokat, hogy azok időben megérkezzenek a vásárlókhoz. A hónapok óta tartó felkészülés csúcspontjaként a raktárban dolgozók létszámát 90-ről 150-re bővítették.

Az eMAG üllői logisztikai központja, amit a cég két évvel ezelőtt nyitott meg, mostanra 21 ezer négyzetméteresre bővült. A 15 méteres belmagassággal rendelkező logisztikai központ rohamtempóban fejlődik, jelenleg 20 ezer különböző termék található meg itt, de a Black Friday napjáig folyamatos a betárolás. Így a termékek száma a 600 ezer darabot is túllépi majd.

Az cég azt is bejelentette, hogy logisztikai partnereinek számát a korábbi négyről ötre emelte, így 2017-ben már az MPL, a HDT, a DPD, a Trans-o-flex és a Sprinter is szállít házhoz csomagokat.

(Világgazdaság, 2017. november 17.)

 

Rányitott az Answear

A magyar piacra. Márkadömping az új webáruházban. 

Új online multibrand áruház érkezett a magyar piacra november elején. A lengyel Answear a régióban már 130 millió ember számára kínál lehetőséget az online vásárlásra.

A 2011-ben alapított lengyel Answear.com hazájában elsőként nyitott multibrand online áruházat. A cég a meggyőző hazai sikerek után az elmúlt két évben a nemzetközi terjeszkedést tűzte ki célul. 2014. óta Csehországban, Szlovákiában, Romániában és Ukrajnában lépett piacra, 2016. szeptemberében pedig a teljes értékesítésének már 52 százaléka a külföldi piacokhoz kötődött. 

Az Answear.hu oldalon ruházati féleségenként több száz termék érhető el, a szállítási idő 2 nap és 10 ezer forint felett ingyenes. A termékek 30 napig küldhetőek vissza, minden darabra pedig 2 év minőségi garanciát vállal a cég.

A webáruház több mint 200 világmárkát forgalmaz, női, férfi- és gyermekruházati cikkeket, cipőket és kiegészítőket. A legnagyobb brandek mellett - Vero Moda, Adidas, Nike, New Balance, Levi's, Lee, Wrangler, Guess Jeans, Tommy Hilfiger, Valentino, DKNY - új lengyel tervezők márkái, például az Answear Rebelé is elérhető az oldalon.

(Origo, 2016. november 10.)

Vatera: ott is veszünk ajándékot

A családok átlagosan 47 ezer forintot költenek karácsonyi ajándékokra. 

A családok átlagosan 47 ezer forintot költenek karácsonyi ajándékokra. ₪₪₪

És ennek felét online, írja a Napi.hu az MTI nyomán a Vatera friss felméréséről.

A vaterás vásárlók egyre tudatosabban választják ki a meglepetéseket, a kutatásban résztvevők kétharmada november végére már mindent beszerez, 36 százalékuk ezt december elejére vagy utolsó pillanatra hagyják. A Vatera kutatásában résztvevő felhasználók közel 50 ezer forintot költenek ajándékokra karácsonykor.

A válaszadók fele 20-50 ezer forintot tervez kifizetni, a kitöltők majdnem ötöde (18 százalék) pedig 50 és 100 ezer forint közötti összeget szán a meglepetésekre. Elenyésző, mindössze minden huszadik ember költ még ennél is többet. Általában jellemző, hogy a tavalyihoz hasonló összeggel számolnak a megkérdezettek az ünnepekkor. Az online piactér két évvel ezelőtti kutatása is ezeket az eredményeket hozta, hát annak ellenére, hogy az árak évről évre emelkednek, az ajándékokra szánt összeg állandósulni látszik.

Az online piactéren átlagosan 20 százalékkal nőtt a forgalom a karácsony előtti 3 hónapban az év többi részéhez képest 2017-ben és 2018-ban, a tranzakciók darabszáma tekintetében pedig 10 százalékos volt a növekedés ugyanezen időszakban. Bár azt várnánk az ünnepi időszaktól, hogy ajándékok után kutatva az új termékek eladása kiugróan megnő az online piactéren, ehhez képest 2017-ben 2 százalékkal, 2018-ban csupán 1 százalékkal emelkedett az év többi részének átlagához képest. Így a karácsonyi szezonban a kosarakba került termékek kétharmada használt (2017-ben 64 százalék, 2018-ban 66 százalék) volt.

Ez nem is olyan meglepő, hiszen a fogyasztói árak emelkedése mellett ugyanazt az összeget kell beosztani ajándékokra, és a használt, ám hibátlan árucikkek ára jelentősen alacsonyabb. Mi több, igazán különleges kincsekre is bukkanhatunk. Mindemellett ez a tendencia alátámasztja a mai trendeket is, miszerint igyekszünk tudatos, minimalista életvitelt követni, így akár használt termékeket is ajándékozunk.

A válaszadók háromnegyede vesz valamilyen szépségápolási terméket ajándékba. A felmérésben résztvevők 69 százaléka könyvet is ajándékoz, 60 százalékuknak pedig gyerekjáték, legó is kerül a virtuális vagy bolti kosarába. A top 5 ajándéktípusba az elektronikai cikkek kerültek még be, a válaszadók 59 százaléka tervezi, hogy ajándékoz kütyüt idén. A kutatás arra is kitért, hogy a vásárláskor milyen szempontokat vesznek figyelembe a felhasználók. A válaszadók többsége összehasonlítja a hasonló termékek ár-érték arányát.

(Napi.hu, 2019. november 19.)

 

Fogy a kupon is

Kuponokra 13 milliárd forintot költünk. Piacvezető: Bónusz Brigád.

A teljes online bónuszos-kuponos piac közvetített forgalma év végére elérheti a 13 milliárd forintot a Bónusz Brigád becslése alapján – írja az Index az MTI nyomán.

A cég az indulása utáni első teljes évben, 2011-ben 1 milliárd forint forgalmat ért el, 2014-ben 2,7 milliárd forintot, míg idén várhatóan több mint 4 milliárd forint lesz a forgalma, ami azt jelenti, hogy az egész kuponos piac forgalmának több mint a harmadát bonyolítják majd.

A cég elmondása szerint az elmúlt évek során változott a vásárlóik összetétele, kezdetben kizárólag a 25-49 évesek látogatták az oldalt, később a fiatalabbak (18-24 évesek) és az idősebbek (50 év felettiek) is felfedezték maguknak.

AZ INDULÁS KÖRNYÉKÉN 50-90 SZÁZALÉKOS KEDVEZMÉNYEK VOLTAK, MERT A VÁLSÁG UTÁN A FELHASZNÁLÓK INKÁBB AZT NÉZTÉK, MENNYIT SPÓROLHATNAK. MA MÁR A 60 SZÁZALÉKNÁL NAGYOBB KEDVEZMÉNY ELIJESZTI A VÁSÁRLÓKAT, ÉS JOBBAN FIGYELNEK A MINŐSÉGRE

– tájékoztatott a cég.  Az évek során a legtöbb weboldal szakosodott, nagyjából egy tucat cég viszont egyszerre kínál termékeket, utazást és szolgáltatásokat. Mára nagyjából 40 cég van jelen a kuponos piacon.

A GKI Digital adatai szerint 3,5 millió magyar életében legalább egyszer már vásárolt az interneten, ebből 1,8 millióan már regisztráltak valamely kuponos oldalon is (de nem feltétlenül vásároltak ott). A Bónusz Brigádon 2010 óta 1,5 millióan regisztráltak és 600 ezren vásároltak is.

A Bónusz Brigádnál jellemző, hogy minél idősebb valaki, annál többet költ. A 18-24 évesek átlagosan 5.500 forintért vesznek szolgáltatást, valamint 3.900 forintért terméket, és 32 ezer forintért utazási lehetőséget. A 25-49 évesek ugyanerre 6.400 forintot, 5.400 forintot és 36 ezer forintot, az 50-64 évesek sorrendben már 6.900 forintot, 6.400 és 40 ezer forintot költenek, a 65 év felettiek pedig átlagosan 6.200 forintért vesznek szolgáltatást, 5.800 forintért terméket, és több mint 42 ezer forintért utazást.

(Index, 2018. augusztus 6.)

 

Csípik a Vaterát a vásárlók

A Vatera-vásárlókat főként a strandruházat, a kerti bútorok és a medencék vonzzák.

Vatera.hu piactér, aukció - egyszerű, gyors online vásárlás és eladás - olcsó laptop, mobiltelefon, játékDe jól pörögnek a grillezés és a sátorozás kellékei is, mutatja be  a Vatera elemzését a Világgazdaság. A klímák és a hűtők kereslete valamivel visszafogottabb, ezekből a nagyobb beruházást jelentő termékekből pedig inkább a használtat viszik, amelyek a jobb ár-érték arányt kínálnak.

A nyári termékek között az eladott darabszámok tekintetében toronymagasan vezet a strandruházat és -kiegészítő, melyekből egy hónap alatt közel 3.500 darab fogyott az online piactéren. Fürdőruhára, strandpapucsra, egyéb strandruházatra, valamint napszemüvegre átlagosan 1.910 forintot szántak idén júniusban a felhasználók. A különböző kerti bútorokból, kert- és teraszdekorációkból, székpárnákból, mécsesekből, lampionokból 681 darab talált gazdára, átlagosan 18.810 forint értékben.

A képzeletbeli dobogó harmadik helyét pedig nem meglepő módon a medencék foglalták el. A májusi adatokhoz viszonyítva az eladások száma csupán egy hónap alatt közel a négyszeresére nőtt (150-ről 553 darabra), emellett az eladások összértéke is a háromszorosára növekedett (2,3 millió forintról 7 millió forintra).

2016 júliusa óta a legtöbb nyári slágerterméket, 7.348 darabot a fővárosban vásárolták, összesen több mint 52 millió forint értékben. A vidéki települések között Szeged áll az élen, 423 megvásárolt termékkel, együttesen több mint 3 millió forintért. Az első ötbe került még Érd, Székesfehérvár, Pécs és Debrecen, ezekben a városokban szintén 2,4–2,9 millió forint körül alakult a napi forgalom.

(Világgazdaság, 2017. július 24.)

Az Alibaba nagyon behúzta

A szinglik napját. 

A szinglik napját. ₪₪₪

Háromezermilliárd forintnyi áru cserélt gazdát egy óra alatt a kínai fekete pénteken, írja az Index.

2019-ben is rekordforgalmat bonyolított az online kereskedelemre szakosodott kínai nagyvállalat, az Alibaba, a "szinglik napján", a CNBC szerint. A 2019-es szinglik napján az Alibaba különféle platformjain értékesített termékek bruttó összértéke ELÉRTE A 38 MILLIÁRD DOLLÁRT, AZAZ A 11 746 MILLIÁRD FORINTOT.

Ez majdnem 26 százalékos növekedést jelent 2018-hoz képest. A szinglik napja egy, a fekete péntekhez hasonló, huszonnégy órán át tartó leárazási esemény, amikor akciókkal próbálják vásárlásra sarkallni a fogyasztókat.

A virtuális eseményt 11. alkalommal rendezték meg. Celebekkel megtámogatott élő videókkal gondoskodtak arról, hogy a lehető legnagyobb felhajtást sikerüljön keríteni a szinglinap köré. A live streamben, azaz netes élő adásban bejelentkező hírességek fontos részét képzik a kínai e-kereskedelemnek. Idén Kim Kardashian is beszállt a szingli napba, élő adásban jelentette be, hogy elérhető lesz az egyik saját parfümje az Alibaba egyik online boltjában, a Tmallon.

Az Alibabának nehéz körülmények között sikerült rekordot döntenie az idén, ugyanis a lassuló kínai gazdasággal és az egyre erősödő belföldi konkurenciával is meg kellett küzdenie a cégnek. 

AZ IDEI TELJES FORGALOM KÖZEL HARMADA AZ ELSŐ ÓRÁBAN BONYOLÓDOTT LE, A MÁSODIK ÓRÁBAN PEDIG MÁR MEGHALADTA A KORÁBBI ÉV REKORDÖSSZEGéT IS.

Nem okozott gondot az Egyesült Államokkal húzódó kereskedelmi háború sem, jól fogytak az amerikai termékek is, főleg az ékszerek és a divatáru volt népszerű.   Az Alibaba egyébként nemrég nyitotta meg az elektronikus polcait az amerikai kereskedők előtt. 

(Index, 2019. november 11.)

 

Jack Ma lelépett az Alibaba éléről

Már korábban bejelentette, hogy távozik Jack Ma, a leggazdagabb kínai.

A legnagyobb kínai internetes kiskereskedelmi vállalat, az Alibaba társalapító elnöke, Jack Ma szeptember 10-én távozik a vállalat éléről, írja a Világgazdaság.

A cég arcaként ismert Jack Ma egy évvel ezelőtt, 2018 szeptemberében, 54. születésnapján beszélt először visszavonulási terveiről, hogy jótékonysági és oktatási tevékenységére összpontosítsa erejét. A bejelentés hírére az Alibaba részvényeinek ára csaknem 4 százalékkal esett a New York-i tőzsdén, és csak két nappal később kapaszkodott vissza korábbi értékére, ami jól érzékelhető jele annak, hogy mennyire összeforrt Jack Ma személye az általa alapított vállalattal. A kínai vállalati kultúrában ráadásul kifejezetten szokatlannak számít, hogy az alapítók ilyen fiatalon visszavonuljanak.

Ma fokozatosan vonul ki az Alibaba-csoport vezetéséből, egy hosszú távú terv keretében, mivel megítélése szerint a vállalat vezetésének viszonylag fiatalnak kell lennie, és távozásának nem szabad hatást gyakorolnia a cég tevékenységére. A cég társalapítója a soron következő, 2020-ban esedékes részvényesi közgyűlésig megtartja helyét az igazgató tanácsban, ezt követően pedig élete végéig tagja marad az Alibaba Partnership nevű, 38 fős vezetői testületnek, amely az igazgatói tanács tagjainak többségét kinevezi.

Utódja az elnöki poszton az új generációt képviselő, 47 éves Daniel Csang lesz, aki 2015 óta a vállalat vezérigazgatójaként dolgozik.

Csang olyan időszakban veszi át az Alibabát a cégalapítótól, amikor az internetes kereskedelem piaca jelentős mértékben lelassult. A kínai statisztikai hivatal adatai szerint az ország internetes kereskedelmi forgalma 2019 első felében csupán 17,8 százalékkal nőtt, szemben a tavalyi év azonos időszakában mért 32,4 százalékos bővüléssel.

Megfigyelők szerint a vállalatnak új területeket kell találnia a növekedésre.

A múlt héten a cég 2,7 milliárd dollár összértékű beruházást jelentett be, amelynek keretében egy luxustermékek forgalmazásával, valamint egy zenei streaming szolgáltatóval együttműködve nyit új irányok felé.

Az Alibaba emellett az Ant Financial nevű pénzügyi leányvállalatán keresztül Kína két legelterjedtebb mobiltelefonos fizetés szolgáltatójának egyike, felhő üzletága pedig kevesebb mint egy évtized alatt a világ harmadik legnagyobbjává nőtte ki magát. A vállalat ráadásul a múlt hónapban bemutatta saját fejlesztésű processzorát, és egyre komolyabb erőfeszítéseket tesz a mesterséges intelligencia területén is.

Jack Ma Fotó: AFP

Jack Ma, eredeti kínai nevén Ma Jün 17 társával együtt 1999-ben alapította az Alibabát egy, a kelet-kínai Hangcsou városában lévő kis lakásban, melyben több lakótársával együtt élt. A technológiai szakképzettséggel nem rendelkező volt angoltanár két évtized alatt a világ egyik legismertebb és Kína egyik legtekintélyesebb vállalatává fejlesztette a céget, melynek piaci értéke jelenleg közel 460 milliárd dollár, és több mint 100 ezer embert foglalkoztat.

A Forbes magazin 38,4 milliárd dollárra becsüli Jack Ma vagyonát, mellyel Kína leggazdagabb emberének számít.

Az Alibaba társalapítója, aki egyszer úgy nyilatkozott, hogy életében akkor volt a legboldogabb, amikor havi 12 dollárt (3.600 forint) keresett angoltanárként, az elmúlt év során egyre nagyobb hangsúlyt fektetett jótékonysági tevékenységére: fákat ültetett a Góbi-sivatagban, hogy felhívja a figyelmet az elsivatagosodás elleni küzdelemre, az Alibaba nevében 145 millió dollárral támogatta a kínai női futballt, és különféle nemzetközi konferenciákon szólalt fel a többi közt a nők társadalmi szerepének megerősítése, valamint a technológia jó felhasználása mellett.

Jack Ma távozása alkalmából a 80 ezer férőhelyes hangcsoui olimpiai sportcentrumban a 20 éves Alibaba sztárfellépőkkel színesített zenés produkciókkal búcsúzik a karizmatikus cégelnöktől.

(Világgazdaság, 2019. szeptember 10.)

 

Alibaba: na, ennek Trump örülni fog

Az Alibaba megnyílik az amerikai kereskedők előtt.

Hiába zajlik változó intenzitással a kereskedelmi háború az USA és Kína között, az üzlet az üzlet – ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a kínai internetes kereskedőóriás Alibaba bejelentése nyomán megnyitja kapuit az amerikai cégek előtt, írja az Index. Mostantól ők is használhatják az üzleti platformját, amely cégek közti kereskedelem bonyolítására szolgál – a BBC híradása szerint. 

A lépéssel megnyílik a lehetőség az amerikai vállalatok számára, hogy eladóként hozzáférjenek az Alibaba több mint 10 millió, 190 különböző ország közt megoszló céges ügyfeléhez. Korábban az amerikaiak főként kínai kis- és középvállalkozások áruit vásárolhatták a felületen, de fordított irányban nem működött a viszony. Az Alibaba szempontjából pedig a nyitás elengedhetetlen ahhoz, hogy versenyképessé váljon például az Amazonnal. 

A lépést július 23-án jelentették be, de nem teljesen előzmény nélküli, 2019 márciusában ugyanis az Alibaba már megállapodott egy stratégiai együttműködésről az irodaszereket forgalmazó Office Depot nevű amerikai céggel.

(Index, 2019. július 24.)

 

Rányit a kereskedőkre az AliExpress

Bármilyen nemzetiségű kereskedő árusíthat az Alibaba AliExpress oldalán.

Kína egyik legnagyobb technológiai vállalata, az Alibaba csoport változtat leggyorsabban növekvő üzletága, az online kiskereskedelmi piacteret működtető AliExpress üzleti modelljén - írja a Napi.hu az MTI nyomán.

Kínán kívül más országok kiskereskedői előtt is megnyitja felületét azzal a nem titkolt céllal, hogy idővel az Amazon igazi vetélytársává válhat - derült ki abból a nyilatkozatból, amelyet Trudy Dai, az Alibaba nagykereskedelemért felelős igazgatója adott a Financial Times-nak.

A 2010-ben alapított AliExpress a külföldi vásárlókra koncentrál, és korábban csak kínai vállalatoknak nyújtott biztonságos felületet ahhoz, hogy termékeiket egyéni felhasználóknak értékesítsék a világ több mint 150 országában.

Az eladók függetlenek, az AliExpress csak a felületet biztosítja, és az amerikai Amazonhoz hasonlóan szinte bármit meg lehet rajta vásárolni.

Az üzleti modell megváltoztatásának köszönhetően 2019-től kezdve más országok kiskereskedői is kínálhatják portékájukat az AliExpress platformján szerte a világon. Elsőként négy ország, Oroszország, Törökország, Olaszország és Spanyolország kis- és középvállalkozásainak képviselői regisztrálhattak és kezdhették meg termékeik értékesítését. Az év hátralévő részében további országok csatlakozhatnak hozzájuk.

Az AliExpress bevételei a 2018-as üzleti évben 94 százalékkal emelkedtek, amivel a leggyorsabban növekvő részlegek közé tartozott.

(Napi.hu, 2019. május 8.)

 

Az Alibaba mindent vinne

Az Alibaba 2 milliárd aktív ügyfélre számít 2036-ra.

Az Alibaba, a legnagyobb kínai internetes kereskedelmi portál azzal számol, hogy aktív ügyfeleinek számát 2 milliárdra növeli 2036-ra a június végi 576 millióról – idézte a cég egyik illetékesét a China Daily kínai napilap.

A cég elnöke, Jack Ma (eredeti nevén Ma Jün) 17 társával együtt 1999-ben alapította meg az Alibabát. A technológiai szakképzettséggel nem rendelkező volt angoltanár Jack Ma két évtized alatt a világ egyik legismertebb és Kína egyik legtekintélyesebb vállalatává fejlesztette az Alibabát.

A Forbes magazinhoz hasonló profilú lap, a sanghaji Hurun Report 39 milliárd dollárra becsüli Jack Ma vagyonát, ami egy év alatt 35 százalékkal nőtt és ezzel Kína leggazdagabb emberévé vált.

Az 54 éves Jack Ma szeptemberben jelentette be, hogy egy év múlva átadja a stafétabotot az új generációt képviselő Daniel Csangnak, az igazgatótanácsi tagságától pedig 2020-ban válik meg. Ezt azzal indokolta, hogy a vállalat vezetésének viszonylag fiatalnak kell lennie, és távozásának nem szabad hatást gyakorolnia a cég tevékenységére, ezért visszavonulása fokozatos lesz.

Az Alibaba Group cégcsoport saját online fizetési rendszerrel (Alipay) és több online piactérrel (Alibaba, AliExpress, Tmall Taobao) rendelkezik, van továbbá felhőszolgáltatási technológia (Alibaba Cloud) és mesterséges intelligencia alapú rendszerek fejlesztésével (AI Labs) foglalkozó cége is.

(Világgazdaság, 2018. december 20.)

 

Alibaba szinglik napja mindent vitt

Újra brutális vásárlási őrület volt a szinglik napja.

Új eladási rekordokat döntött meg az Alibaba online bolthálózat a szinglik napján, írja az Index a BBC nyomán. A kínai cégnél 85 másodperc alatt költöttek el egymilliárd dollárt, egyetlen óra alatt pedig 10 milliárdot. És ekkor még hátravolt 23 további óra. A nap végére 30,8 milliárd dollárt hagyott az Alibabánál a világ. Ez 27 százalékkal volt magasabb a tavalyi költésnél.

A Szinglik napját az Alibaba a nyugati Valentin nap ellentéteként indította be 2009-ben. Az eseményt gála előzi meg. 2018-ban Mariah Carey, a cipővásárlási témát feldolgozó Cirque du Soleil és egy Beyonce-hasonmás lépett fel.

Az esemény évek óta rekordokat döntöget. A Bloomberg szerint a költések már meghaladják a Black Friday és a Cyber Monday összesített bevételét. Az eredetileg a kínai piacon indított akciót tavaly bővítették ki az Egyesült Államokra és Nagy-Britanniára.

Az Alibabának dinamikus fejlődése közepette nehézségekkel is szembe kell néznie. A piacon megjelentek a versenytársak, és az amerikai-kínai kereskedelmi háború sem tesz jót a kynai cégnek. Az Alibaba vezetője egyébként a leggazdagabb Kínai. Jack Ma vagyona egy év alatt 35 százalékkal, 39,1 milliárd dollárra nőtt. Az 54 éves vállalatalapító az elmúlt négy évben másodszor került a kínai lista élére. Jack Ma egyébként szeptemberben távozott a kínai mammutvállalat éléről. Az igazgatóságnak a tagja marad, de jótékonykodással akar foglalkozni a jövőben.

(Index, 2018. november 11.)

 

Jack Ma lelép az Alibaba éléről

Távozik az Alibaba éléről Kína egyik leggazdagabb embere. Frissítés: az Alibaba  új elnöke a cég mostani vezérigazgatója, Daniel Zhang lesz.

Kína egyik leggazdagabb embere, Jack Ma 2018 szeptember 10-én távozik az Alibaba kínai mammutvállalat éléről, írta meg az Index a New York Times nyomán. Az igazgatóságnak a tagja marad, de jótékonykodással akar foglalkozni a jövőben.

Ma társalapítója volt 1999-ben az Alibabának, amiből a világ egyik legnagyobb internetes cégét építette fel. Az online vásárlás mellett filmkészítéssel is foglalkoznak.

A New York Timesnak adott interjúban Ma azt mondta, hogy a visszavonulása nem egy korszak végét, hanem egy másik kezdetét jelenti majd: elsősorban az oktatással akar foglalkozni.

A Bloomberg TV-nek a héten azt mondta, hogy Bill Gates nyomdokaiban akar járni. Azt mondta, hogy soha nem lehet olyan gazdag, mint a Microsoft-alapító, viszont előbb vonulhat vissza a cége éléről.

Ma eredetileg angolt tanított egy egyetemen, mielőtt a barátaival együtt belevágtak az Alibaba felépítésébe. Az 54 születésnapját hétfőn ünneplő Ma személyes vagyonát 40 milliárd dollárosra becsülik, amivel ő a harmadik leggazdagabb ember Kínában.

(Index, 2018. szeptember 8.)

 

Alibaba: azért ugrott egyet

Fele profit, 61%-os bevételnövekedés. Volt, aki jobbat várt.

Az Alibaba kínai internetes kiskereskedelmi portál profitja jelentősen, csaknem a felével esett egy egyszeri tétel miatt, a bevétele ugyanakkor 61 százalékkal nőtt a 2018 június végével záródott pénzügyi első negyedévben, írja az Origo.

Az Alibaba Group Holding Ltd. adózott eredménye 7,6 milliárd jüanra (1 jüan=40,79 forint) esett a június 30-án záródott három hónapban az egy évvel korábbi 14 milliárd jüanról. Az adat elsősorban a cég dolgozóinak kifizetett egyszeri, 11,8 milliárd jüan kompenzáció miatt lett gyengébb.

Az egyszeri tételek nélküli részvényarányos adózott eredmény 8,04 jüanra emelkedett az egy évvel korábbi 7,98 jüanról.

A cég bevétele ugyan 61 százalékkal, 81 milliárd jüanra (11,8 milliárd dollár) nőtt a negyedévben. Szakértők jobb adatra, 81,4 milliárd jüanra számítottak.

Kínában 576 millióra emelkedett az Alibaba internetes értékesítési platformján az aktív ügyfelek száma a negyedévben az egy évvel korábbi 552 millióról.

(Origo, 2018. augusztus 24.)

 

Az Alibaba leboltolt a Disney-vel

Betör a kínai streaming piacra a Disney.

A kínai e-kereskedelem óriása, az Alibaba, megegyezett a Disney-film és sorozatepizódjainak streameléséről, írja a Világgazdaság. Az együttműködés révén a Disney-nek összejöhet az áttörés a kínai piacon, amelyet a helyi hatóságok 2016-ban egy alkalommal már meghiúsítottak.

A két cég megállapodása értelmében több mint ezer Disney-film és sorozatepizód juthat el a kínai közönséghez az Alibaba Youku nevű streaming platformján keresztül – írja a Reuters. A Disney-nek nem ez az első kísérlete a kínai piacon, 2016-ban szintén az Alibabával együttműködve hozták létre a DisneyLife nevű online felületet tartalmaik megosztására, ám a kínai hatóságok máig tisztázatlan okokból kevesebb mint öt hónappal később leállították az oldalt.

A Youku 580 millió készüléken elérhető Kínában és napi 1,2 milliárd megtekintéssel üzemel az Alibaba híroldala, az Alizila szerint. A Warner Bros., a Paramount, a Fox, az NBCUniversal és a Sony Pictures Television is hasonló megállapodással rendelkezik az Alibabával az oldal tájékoztatása alapján.

(Világgazdaság, 2018. február 12.)

 

A Sun Art lenyomná a Walmartot az Alibaba pénzével

Sorban álltak a befektetők azért, hogy odaadják a pénzüket az Alibabának beszállni a Sun Art hiperláncba. Volt túljegyzés, rendesen.

Hat és félszeres túljegyzés mellett keltek el az Alibaba 2017 utolsó negyedében kibocsátott kötvényei. A cég hétmilliárd dollárt kíván bevonni, hogy betársulhasson a Sun Art kiskereskedelmi hálózatba. A cél: lekörözni a WalMartot, írja a Világgazdaság.

Ölre is mentek a befektetők az Alibaba frissen kibocsátott dollárkötvé­nyeiért: a kínai e-kereskedelmi óriás 7 milliárd dollár értékben kínált adósságpapírjaira összesen 46 milliárd dollárnyi ajánlat érkezett. A Bloomberg adatbázisa szerint az Alibaba ezzel elhódította az ázsiai vállalati kötvénypiac 2017. évi trófeáját, ami a legnagyobb tőkebevonást jelenti. Három éve volt a cégnek már egy 8 milliárd dolláros kibocsátása is. A második helyen most a China Evergrande Group áll, amely 6,6 milliárd dollárt sepert be kötvényeiért azok 2017 júniusi kibocsátásakor.

Az Alibaba 5,5, 10, 20, 30 és 40 éves lejáratú kötvényeket dobott a piacra azzal a nem titkolt szándékkal, hogy forrást teremtsen legutóbbi ügyletéhez, a Sun Art kiskereskedelmi hálózatba történő betársulásához.

A legnagyobb kínai hipermarketlánc azt az ambiciózus célt tűzte ki maga elé, hogy túlszárnyalja a jelenlegi világelsőt, az amerikai WalMartot. Az Alibaba 2,9 milliárd dollárt fordított Sun Art részvények vásárlására 2017 november elején.

A leghosszabb, 40 éves futamidejű kötvényből egymilliárd dollárnyit értékesítettek 4,4 százalékos hozam mellett, ez 158 bázisponttal haladja meg a hasonló lejáratú kínai államkötvény hozamát. Eredetileg a különbözetet 180 bázispontosra várták. A 30 éves, 4,2 százalékos hozamot ígérő kötvény esetében a különbözet 138 bázispontról 130-ra csökkent a kereskedés szerdai megindulását követően. Az Alibaba a 40 éves futamidővel csúcsot állított fel a céges kötvénykibocsátók körében, ilyen hosszú időre még egy cég sem szerzett pénzt az ázsiai kötvénypiacról.

Az ázsiai kötvénypiac egyébként igencsak pezseg, hiszen az eddigi dollárban kibocsátott kötvénymennyiség 300 milliárdos összértéke önmagában új rekordnak számít, amelyet könnyen túl is szárnyalhatnak, mivel az 500 milliárd dolláros piaci értékű cégek klubjába a múlt héten felvett Tencent is kedvet kapott a forrásbevonásnak ehhez a formájához.

Steve Wang, a CITIC Securities hongkongi elemzője az Alibaba kibocsátását úgy értékelte a Bloombergnek, hogy az e-kereskedelmi óriás valamennyi lejárat esetében új benchmarkot állított fel, amely iránytűként szolgál mind a befektetők, mind a kibocsátásra készülő cégek számára, főleg a technológiai szektorban.

(Világgazdaság, 2017. december 1.)

 

Az Alibaba a Walmartot is kergeti

A Walmart nyomdokaiban tapos az Alibaba: hipermarketláncba szállt be. Kínaiba persze.

Közel hárommilliárd dollárt, azaz 786 milliárd forintot szán az Alibaba-csoport arra, hogy legyőzze a Wal-Martot, írta meg a Bloomberg tudósítása nyomán a HVG. A cég ennyiből vásárolta be magát Kína legnagyobb hipermarketláncába, a Sun Art Retail Groupba. Ez a csoport 400 hipermarketet üzemeltet, Kínában például az Auchan is az övék.

Az elemzők szerint az Alibaba nagy kockázatot vállalt, amikor az online kereskedelemben elért sikerek után után egyre több hipermarketet is próbálnak átvenni, de ha bejönnek a számításaik, hatalmasat nyerhetnek.

A kínai kiskereskedelemben évente 500 milliárd dollárnak megfelelő pénz forog, ennek a 15 százalékát már az online kereskedelemben költik el a vásárlók, de a nagyobb üzlet – főleg vidéken – még mindig a hipermarketekben van.

 (HVG, 2017. november 20.)
 

Tomboltak a szinglik napján: 3 perc alatt másfél milliárd dollár

Az Alibaba webáruházában a szinglik napján három perc alatt többet költöttek a kínai vásárlók, mint a magyarok egy év alatt a weben.

Kínában november 11-én van a szinglik napja, amely a világ legnagyobb online vásárlási napjává nőtte ki magát. A vásárlási őrület 2017-ben olyan szintre hágott, hogy alig három perc alatt az Alibaba webáruházban a vásárlások értéke elérje 10 milliárd jüant, azaz 1,5 milliárd dollárt. November 11. a szinglik napja - ezt kínai egyetemisták találták ki még a  kilencvenes években, amolyan anti-Valentin napként. Az ötlet azonban Kínában egészen elképesztő vásárlási őrületté vált azóta. Erre a lehetőségre az Alibaba, a világ legnagyobb kínai webáruháza is ráugrott.A szinglik napja mára a világ legnagyobb online vásárlási murijává vált. A kínai e-kereskelemi cég közlése szerint a 2017-es szinglik napján mindössze 3 perc kellett ahhoz, hogy a vásárlások értéke elérje a 10 milliárd jüant (1,5 milliárd dollárt) és kevesebb mint hat perc alatt közel duplájára, 19 milliárd jüanra nőtt a forgalom. Ez így már meghaladja a 2012-es év egész napos szinglik napi forgalmát.

A kínaiaknál a szinglik napja már egy olyan 24 órás vásárlási őrületté vált, ami az USA fekete pénteki (Black Friday) és kiber hétfői (Cyber Monday) eladásait együttvéve is felülmúlja.

Az Alibaba 2016-ban 18 milliárd dollárnyi terméket adott el az online áruházában a szinglik napján. A cég társalapítója és alelnöke, Joseph Tsai az eseményt úgy jellemezte, hogy "a szinglik napján a vásárlás sport, szórakozás".

Az Alibaba részvényeinek értéke a 2016-os év hasonló időszakához képest több mint duplájára emelkedtek, a cég piaci értéke pedig 475 milliárd dollár körül mozog.

(Napi.hu, 2017. november 11.)

 

Alibaba szinglik napja nagy buli, mindent visz

November 11 a szinglik napja, ami 2016-ban már lekörözte a fekete pénteket. Az első órában 5 milliárd dollár. Alibaba hozta és viszi és a webes piac nagyját vele. Negyedéves forgalma 61%-kal nőtt.

Jack Ma, az Alibaba vezére híres meghökkentő ötleteiről, hatalmas céges rendezvényeiről és kicsit őrült stílusáról, írja az Origo. A szinglik napjából pedig sikerült akkor eseményt csinálnia alig néhány év leforgása alatt, hogy 2016-ban már a Black Fridayt is megelőzte, és ezzel jelenleg a november 11-i ünnep a világ legforgalmasabb online vásárlási eseménye.

Mindemellett a cég legutóbbi negyedéves jelentéséből kiderül az is, hogy remek üzleti érzékkel áldotta meg a sors. A kínai online kereskedelem trónján ülő Alibaba remek negyedévet zárt, és minden várakozást felülmúlva 61 százalékkal nőtt a cég bevétele az egy évvel korábbihoz képest. Az Alibaba már nem csak online él és virul, hanem hagyományos üzletként és szupermarket formájában is megjelentek a piacon.

A cég weboldalára havonta 549 millió ember látogat

Az Alibaba módosította a 2017-es előrejelzését is a sikerek nyomán. A korábbi 45-49 százalékos növekedés helyett most már 49-53 százalékot prognosztizálnak. Az Alibaba számára viszont még csak most érkezik az év legfontosabb napja, tehát nem elképzelhetetlen, hogy ezek a számok tovább fognak javulni.

2016-ban minden rekordját megdöntötte az online webáruház a szinglik napjára keresztelt november 11-i eladások révén. Néhány év alatt egy jelentéktelen ünnepből sikerült megalkotniuk egész Ázsia, sőt, az egész világ legjelentősebb online kereskedelmi napját.

A 2016-os szinglik napján csak az első órában 5 milliárd dollárt kaszált az Alibaba. Ezzel 30 percet javítottak az egy évvel korábbi adatokon, amikor még 90 percre volt szükség a szám eléréséhez. A nap végére 18 milliárd dolláros bevétellel zártak. 

Alibaba buli is van

A szinglik napján. A november 11-i ünnepség minden bizonnyal idén is új rekordokat fog felállítani. Az Alibaba az utóbbi napokban jelentette be a cég éves rendezvényének teljes programját. A 2017-ben közel négyórásra tervezett gálát az előző évben 400 millióan követték a tévék képernyőin keresztül, és idén is az Emmy-díjas David Hill fogja rendezni.

Jack Ma régóta szeretne egy újfajta arculatot alkotni a cége számára, és ötvözni a szórakoztatást a fogyasztással. A szinglik napja promóciója mellett a rendezvény célja, hogy ezt az arculatot erősítése. A tervek szerint az Alibaba a jövőben nem csak egy online áruház szeretne lenni. Versenybe akarnak szállni a szórakoztatóiparban, de még a közösségi médiában is. 

Jack Ma víziója szerint az Alibaba a legnagyobb cég lesz a világon, és jelen lesz az emberek életének minden egyes terében. 

A szinglik napjának értékét jelzi, hogy 2016-ban összesen 200 ország vásárlói vettek részt az egynapos online eseményen. A nemzetközi tranzakciók száma is 60 százalékot emelkedett 2015-höz képest, így lassan már nemcsak Kínában, hanem az egész világon kiemelt súlyú lesz november 11.

Az utóbbi évben több elemzés is azt saccolta, hogy a 2017-es szinglik napja átlépheti a 20 milliárd dolláros bevételt. Az Alibaba pedig a hazai piac mellett egyre nagyobb súlyt ad a külföldi vásárlók bevonzásra. Várhatóan több mint 140 ezer cég 15 millió terméke lesz akciósan elérhető az Alibaba weboldalán.

Kemény verseny lesz 

Az Alibaba viszi a sokak számára csak 11.11-ként ismert esemény vásárlásaik 71 százalékát, de 2017-ben megérkeznek a nagyobb riválisok is a versenybe. A jd.com és a Tencent is beerősít, ezért komoly küzdelemre lehet majd számítani Kína online kereskedői között. 

A JD vitte a 2016-os vásárlások 20 százalékát, viszont 2017-ben erős szövetséget fog alkotni az amerikai WallMart üzletlánccal és a kínai Tencenttel.

A Tencent a kínai közösségi média császára. Ők a 900 millió felhasználóval rendelkező WeChat nevű üzenetküldős applikáció üzemeltetői. Ez rengeteg adat, aminek segítségével még több ember elérésére lesz képes a JD, a WallMart pedig 400 kínai üzletével nyomja a piacot.

A szakértők szerint a megerősödött JD 2017-ben kiharaphat egy nagyobb szeletet is, de az Alibaba sem nézi tétlenül a versenytársak szövetségét. 2017-ben egy divatbemutató keretében láthatják és próbálhatják ki a vásárlók a cég új See Now Buy Now rendszerét.

A bemutatóra olyan nagy divatmárkákat hívtak meg, mint az Ralph Lauren, Estee Lauder és a Furla. A műsort élőben lehet követni a felhasználók mobilján, ha pedig megtetszik valami, csak rá kell kattintani a képernyőre, és máris bejut a kosárba az éppen felvonultatott ruhadarab.

(Origo, Balogh Tamás Márk, 2017. november 4.)

 

Megszórja a világot raktárral az Alibaba

100 milliárd jüan, közel 4 ezer milliárd forint megy raktárra.

Brutális tengerentúli terjeszkedésre készül a kínai e-kereskedelmi óriás, az Alibaba, a cég frissen bejelentett beruházási tervei szerint, amelyekről a Reuters nyomán az Index írt. Az Alibaba 100 milliárd jüant (kb. 3,9 ezer milliárd forintot) költ a következő öt év folyamán logisztikai hálózatának bővítésére és technológiai fejlesztésére.

A keretből 5,3 milliárd jüant a Cainiao Smart Logistics Network nevű, a legnagyobb kínai logisztikai cégeket tömörítő üzleti szövetségbe fektetnek, amelyben így az Alibaba 51 százalékos tulajdonos lesz és új helyeket kap az igazgatóságban. A tőkeinjekcióval a napi 57 millió kiszállítást bonyolító Cainiao 20 milliárd dolláros üzletté nő.

A hálózatfejlesztésbe öntött hatalmas összeg egyszerre jelzi az agresszív tengerentúli terjeszkedés, és a kínai belső piaci erősítés szándékát az Alibaba részéről. Az újonnan bejelentett közvetlen értékesítési csatornáik közt ott van a Fülöp-szigetek, Indonézia és Thaiföld is, amelyeket a dél-kelet-ázsiai, Lazarda Group nevű logisztikai cégbe fektetett 2 milliárd dollárral hoznak létre.

Az Alibaba terjeszkedése az idén év elején felröppent hírek szerint akár Magyarországot is érintheti. A  versenyben Horvátország a legnagyobb ellenfele Magyarországnak. Szóba került még Szerbia, sőt Bulgária is, de például Szerbiával szemben az előzőkben említett két ország nagy előnye fekvése mellett többek között az uniós tagság is. Horvátország legnagyobb ütőkártyája a tárgyalások során az lehet, hogy Zadar különösen jó infrastrukturális adottságokkal rendelkezik: központi elhelyezkedés, repülőtér, a vasúti, a közúti, a tengeri megközelíthetőség lehetősége és magas színvonala. A kormány a Crno elnevezésű gazdasági zónában egy négyszáz hektáros területet tudna felajánlani az Alibabának.

(Index, 2017. szeptember 26.)

 

Alibaba: kp? bankkártya? á, dehogy, csak egy mosoly

Az Alibabához tartozó Alipay egy új arcfelismerő technológia segítségével  azonosítja a vásárlót. Most csak a KFC éttermeiben. Kínában persze.

Az Alibabához tartozó Ant Financial, vagy más néven Alipay a KFC gyorsétterem lánccal együttműködve a kelet-kínai Hangcsou-ban bevezette a „mosollyal fizess" szolgáltatást, írja az Origo. 

A szolgáltatás lehetővé teszi az ügyfelek számára, hogy a kifizetést egyszerűen a mosolyukkal jelezzék, miután megrendelésük az étterem önkiszolgáló részének monitorján megjelenik. A 3D kamera ezután beolvassa az ügyfelek arcát, hogy ellenőrizze személyazonosságukat. A biztonság növelése érdekében további telefonszám ellenőrzési lehetőség áll rendelkezésre.

A technológia az Alipay alkalmazásban regisztrált felhasználók számára érhető el, amit az Alibaba alapítója, Jack Ma hozott létre az online fizetés meggyorsításához. A Yum China magában foglalja a KFC-t, a Pizza Hutot, valamint a Taco Bellt is, összesen több mint 7.600 éttermet üzemeltet szerte az országban.

A bevezetés összhangban áll a Yum China azokkal a terveivel, hogy bevonzza a fiatalabb vásárlóka az ügyfelei közé.

 Joey Wat, a Yum kínai elnöke elmondta a Reuters-nek, hogy olyan fiatal fogyasztók bevonzására törekszik, akik szívesen fogadnak új ízeket és technológiai újításokat.
(Origo, 2017. szeptember 5.)
 

Alibaba: nagyot ment

A világ legnagyobb netáruháza, az Alibaba portáljának forgalma tovább nőtt 2017 második negyedévében.

Az elemzők várakozásait felülmúló mértékben bővült az Alibaba online kereskedelmi portál forgalma 2017 második negyedévében, írja a Világgazdaság. Az Alibaba Group Holding Ltd. bevétele 56 százalékkal, 50 milliárd jüanra (1 jüan = 38,84 forint), vagyis 7,5 milliárd dollárra emelkedett a második negyedévben. A Reuters által megkérdezett elemezők alacsonyabb, 47,7 milliárd jüan forgalommal számoltak.

Az online értékesítésből származó bevétel aránya a teljes bevételen belül 86 százalékra nőtt az egy évvel korábbi 73 százalékról. A részvényesekre jutó negyedéves nyereség közel a duplájára emelkedett, 2,2 milliárd dollár, részvényenként 83 cent volt.

A Fliggy kínálja a Marriott szobáit az Alibaba portálján

Az Alibaba 2017 augusztusának közepe táján együttműködést kötött a Marriott szállodalánccal, amely az Alibaba teljes kínai ügyfélbázisa számára elérhetővé tette a Marriott tulajdonában lévő szállodaláncok szolgáltatásait.

A Marriott és a kínai Alibaba közös céget hozott létre szállodai szolgáltatások értékesítésére, a Fliggy révén. A kínai turisták a Fliggy portálján rendelhetik meg egyebek között a JW Marriott, a Ritz-Carlton, a Renaissance, vagy az Autograph Collection szolgáltatásait és az Alipay, az Alibaba online fizetési rendszerével egyenlíthetik ki a számlát. (Világgazdaság, 2017. augusztus 17., Napi.hu, 2017. augusztus 7.) 

 

Összebútoroz az Alibaba és a Bailian

A legnagyobb áruházi webportál és a legnagyobb kínai boltlánc. Az Alibaba a hagyományos boltokba lép. 

Lassul az online értékesítések bővülési üteme, ezért az Alibaba nagyobb részesedést próbál szerezni a hagyományos kiskereskedelmi piacon. A két cég kezdetben a beszerzéseit, a logisztikai folyamatait és pénzügyi technikáit hangolja össze, az eredményesebb működés érdekében, írja a Világgazdaság.

Az online és az offline áruházak közti kapcsolatot big data módszerekkel akarják kiépíteni (ami a nagytömegű adatelemzésre épül). A Bailian integrálja az Alipay fizetési rendszert a saját, meglévő tagsági programjába.

A Bailian 25 tartomány kétszáz városában összesen 4.700 üzlettel van jelen. Ezek között szupermarketek, kis boltok és gyógyszertárak is vannak. Ez a hálózat több mint kétszer akkora, mint a Suning, az Intime és a Sanjiang hálózatai együttvéve.

Sem az Alibaba, sem a Bailian nem árulta el, hogy az együttműködésben pontosan hány üzlet vesz majd részt, de lesznek olyan egységek, amelyeket közös dizájn alapján alakítanak át.

A kínai e-kereskedelmi piac átlagos éves növekedése a Bain & Company tanácsadócég szerint 18 százalék lesz 2020-ig, az elmúlt négy év 35 százalékos átlagát követően. A kínai kereskedelemből a hagyományos kiskereskedelem 84 százalékot tesz ki a Bain szerint.

(Világgazdaság, 2017. február 21.)

 

A singlinap lenyomta a Fekete Pénteket

4 perc 54 másodperc alatt egy milliárdért vásároltak a kínaiak.

2016-ban ismét rekordot döntött Kínában a szinglinapi vásárlási roham, az Alibaba webáruház ugyanis már délután fél négyre nagyobb bevételt könyvelt el, mint a 2015. évi vásárlási lázban. 2015-ben egy nap alatt 91 milliárd jüan (mai árfolyamon 3.800 milliárd forint) értékű árut szórt szét az Alibaba, 2016-ban viszont ennél jóval nagyobb lesz a végső szám, összegzi az Index.

A szinglinapi akciót minden évben november 11-én tartják Kínában, és nagyobb felhajtás kíséri az akciós napot, mint az amerikai év végi leárazási roham csúcspontjának számító fekete pénteket, amikor is jellemzően már szinte verekednek is a leárazott elektronikai cikkekért országszerte a vásárlók.

Kínában 2016. november 4-én 4 perc 54 másodperc alatt érték el az 1 milliárd dollárnak megfelelő eladási értéket, estére pedig már 15 milliárd fölött tartottak a szinglinapon. Amerikában az egész fekete pénteken 4,5 milliárd dollárnyi áruféleséget vittek el a vásárlók 2015-ben.

Az Alibaba mindenesetre 2016-ban is próbálta tüzelni a vásárlási őrületet, így négy órás élő tévés showműsort is rendeztek, ahol fellépett többek között Scarlett Johanson, David Beckham, Kobe Bryant és a OneRepublic is.

A singlinap nagyon jó betekintés ad az Alibaba, de általában véve a kínai online és offline fogyasztói piac helyzetébe. Így kitűnt egyebek mellett, hogy az eladások növekedési üteme 2016-ban már csökkent, ami a kínai gazdaság lassulásának lenyomata.

(Index, 2016. november 11.)

 

Őrült verseny a netáruházban

Tarol az Alibaba és az Amazon.

A kínai Alibaba és az amerikai Amazon a világ két legnagyobb gazdaságának két legnagyobb e-kereskedelmi vállalkozása.

A kínai Alibaba egyik különlegessége, hogy nem igazán mozgatja meg a kínai gazdaság lassulása. 2016. első negyedévében közel 40 százalékos bevétel növekedést könyvelhetett el, lenyomva az elemzői várakozásokat. A részvénypiacon azonban papírjai 0,7 százalékot gyengültek az elmúlt 12 hónapban. Ezzel szemben az amerikai Amazon részvényei elképesztő közel 60%-os emelkedést mutattak egy év alatt.

A két nagy cég működését összehasonlítva van egy jelentős különbség a modellek között. Az 1995-ben alapított Amazon bevételének nagyjából háromnegyedét ugyanis az elektronika és az áruk értékesítése adja, míg 23 százalék digitális médiatartalmak szállításából származik.

Az Alibaba számos kereskedelmi weboldalt működtet, különböző fogyasztói köröket megcélozva. Ezeken az oldalakon összesen 423 millió aktív vásárlót mozgat meg, amivel 80 százalékos a részesedésük a teljes kínai e-kereskedelmi piacon. Az Amazon ezzel szemben egy sokkal több szereplővel működő amerikai környezetben csupán 30 százalékos részesedéssel bír a hazai piacon.

Fontos különbség a két cég üzleti modellje között, hogy míg az Amazon elsősorban termékek árusításából él, az Alibaba viszont a hirdetésekből. A kínai cég legnagyobb oldala, a Taobao például egy díjmentes piactér, amely összeköti az eladókat a vevőkkel. A bevétel pedig onnan származik, hogy a vállalat reklámokat értékesít a választott oldalak és a keresési eredmények alapján.

Az Alibaba legutóbbi növekedését mindenekelőtt a mobil alapú kiskereskedelmi forgalom bővülése hozta, amely az elmúlt negyedévben 2 milliárd dollárt tett ki, 150 százalékos emelkedést jelentve. A teljes képhez hozzátartozik, hogy
a kínai gazdaság lassulása és az Alibaba szárnyalása csak látszólag ellentmondásos. A a kiskereskedelmi cégek a hagyományos csatornákon szűkülő kereslettel néznek szembe, ugyanakkor egyre többen fordulnak közülük az Alibaba platformjához, hogy szélesebb fogyasztói kört érjenek el Kínában és az országon kívül.

Az Alibaba nyereségesnek tűnik, mégis szembe kell néznie az új kínai gazdasági modell akadályaival, így pedig már új vásárlókat is nehezebb találniuk. Az Amazon a 2015-ös pénzügyi évben közel 600 millió dolláros nyereséget könyvelhetett el, de hát sokáig veszteséges volt.

A részvények nézve az elmúlt 12 hónapban az Amazon egyértelműen jobb volt az Alibaba papírjainál. Az Amazon sikerét nagyban a 2016. április végén közzétett első negyedéves jelentésének köszönheti.

(Investor.hu, 2016. május 7.)

 

Mobilozik is az Alibaba

Beszáll a harmadik legnagyobb kínai okostelefon gyártóba, a Meizu-ba.

Csaknem 600 millió dollárral szállt be egy kínai okostelefon-gyártó startupba az e-kereskedelmi óriás, az Alibaba. Az Alibaba célja, hogy elterjessze a saját ökoszisztémáját, amihez a mobil a legújabb eszköz.

Az internetes kereskedelem legnagyobbjának számító kínai Alibaba most az okostelefon-üzletet célozta meg. Az Alibaba egy startupba, a Meizu Technology nevű cégbe fekte be, a mobil stratégiája erősítése érdekében. Az Alibaba az e-kereskedelem, a mobil internet, az adatelemzés és a fizetési szolgáltatások területén járul hozzá az együttműködéshez, míg a Meizu erőssége az okostelefon-operációs rendszer, a piaci stratégia és az értékesítés.

A Meizu MX4 okostelefonja egyébként a középkategóriában a legjobban értékesített készülék volt 2014-ben, amit a Xiaomi M4 okostelefonja követett. Összességében a Meizu a kínai okostelefon-piacon a Lenovot és a Huaweit követi. 2015. januárjában 1,5 millió okostelefont értékesített, ami 50%-os növekedést jelent az előző év azonos hónapjához képest.

(Portfolio.hu, 2015. február 9.)

 

Az Alibaba portálján 40% növekedés is kevés

A piac még ennél is többet várt, hiába.

A kínai internetes kereskedelmi portált üzemeltető Alibaba Group Holding bevétele 40 százalékkal nőtt 2014. utolsó negyedévében. Az elemzők azonban némileg csalódottak, ők ugyanis még ennél is többet vártak.

Az Alibaba tájékoztatása szerint bevétele 2014. utolsó negyedévében elérte a 4,2 milliárd dollárt, de hát a piac ennél többre, 4,4 milliárd dollárra számított. Az Alibaba részvényárfolyama emiatt a január végi bejelentést követően csökkent  is New Yorkban a tőzsdén kívüli forgalomban. Az Alibaba nyeresége 2014. negyedik negyedévében 28 százalékkal csökkent éves szinten, 964 millió dollárra esett, a részvényenkénti nyereség 37 cent lett. A korrigált részvényenkénti nyereség azonban már nőtt, 13 százalékkal, részvényenként 81 centre.

Az Alibaba oldalain egyre nagyobb az telefonos vásárlások súlya, 2014. végén a megrendelések 42 százalékát már valamilyen okostelefonról, vagy táblagépről indították. Ez az arány 2014. harmadik negyedévében 36 százalék volt, de egy évvel korábban, 2013. negyedik negyedévében csak 20 százalék. A mobileszközöket aktívan használó ügyfelek száma az Alibaba portálján egy év alatt megkétszereződött, 265 millióra nőtt 136 millióról.

Az Alibaba számára ugyanakkor gondot okozhat még, hogy Kínában január végén vitába keveredett egy kormányzati ellenőrzési szervvel, amely hamis áruk forgalmazásával gyanúsítja az oldalt. Az Alibaba elismerte, hogy működési rendszere nem zárja ki teljes mértékben a hamis termékeket (az Alibaba portálján a legkülönbözőbb kereskedelmi cégek árusíthatnak), így fel is lép a hamisítványok terjedése ellen. Bírálta a cég viszont a kínai hatóságokat vizsgálati módszereik miatt.

(Figyelő, 2015. január 29.)
 

Csajozik az Alibaba

A kínai szinglik sokan vannak, így sokat vásárolhatnak, ilyen egyszerű. Singli napi hajrá Alibabáéknál.

A kínai szinglik 230-250 millióan lehetnek, lehet utánaszámolni, az Alibaba nyilván megpróbálta. A legnagyobb kínai online kereskedelmi portál november 11-én nekiesik a szingliknek, szívdöglesztő akciókkal, a 11/11-es jelképes számmal jellemzett szinglinapon, amely feltehetően az amerikai Valentin-naphoz hasonló társadalmi eseménynek számít a keleti országban.

Az Alibabának a New York-i tőzsdére lépés után már nemcsak a nagy tulajdonosok, hanem az összes részvényes üzleti érdekeit is szem előtt kell tartania, amikor nekidurálja magát a kínai szinglik ünnepére. Az Alibaba nem bíz semmit a véletlenre, így már négy héttel november 11. előtt megkezdi bombázni a vásárlókat hatalmas engedményekkel. Ez egy piackutatás is, amikor a vásárlók a termékért kisebb előleget tesznek le azzal, hogy november 11-én fizetik ki a maradékot. A rámenősebb szinglik azonban kivárják a nagy napot, amikor az Alibaba kiskereskedelmi portáljain, a Tmallon és a Taobaón a kereskedők még lejjebb mennek az áraikkal.

Az Alibaba – hasonlóan a eBayhez – csak a területet adja a kereskedőknek, összehozva őket vevőikkel. Éppen ezért fejlődési kilátásait a felületén folyó áruforgalom nagyságán keresztül ítélik meg, ami a márciussal véget ért pénzügyi évben 274 milliárd dollárt volt, ezzel az eBay és az amerikai Amazon együttes forgalmát is magasan veri. Feltehetően a kínai szingli napi nagybevásárlás feltehetően alaposan veri a hálaadás napját követő fekete péntek és a rá következő, az internetes vásárlás napjaként meghirdetett cyberhétfő amerikai bevásárlási tébolyát.

Az Alibaba 2009-ben szállt be a szinglinapi üzletbe, ma már a gyűszűtől a legmodernebb hajlított képernyős óriástévéig mindent, ami nem tiltott, be lehet szerezni nála. A cég a bruttó forgalmi adatait közli, azt titokként kezeli, hogy mekkora ezen belül a ki nem fizetett megrendelések és a visszaküldött termékek aránya. Az Oppenheimer & Co. befektetési tanácsadó cég iparági adatai szerint ez az elektronikai cikkeknél egy számjegyű, de a méretfüggő cikkeknél, így a ruháknál akár a húsz százalékot is megközelítheti ez.

A Marketwatch szerint a szinglinap lesz az Alibaba első komoly megmérettetése. A cég árfolyama november első felében már 114 dollárnál is járt, ami nincs messze a jegyzéskori 68 dolláros értéknél. A szingli nap hozhat még a befektetők konyhájára.

(Népszabadság, 2014. november 11.)

 

Minek ide negyven rabló

Jók az Alibaba eredményei.

Tőzsdei futása óta először tett közzé eredményeket az Alibaba, 2014. harmadik negyedévéről. Nagy részben a felhasználók számának növekedésének hatására az árbevétel 16,8 milliárd jüanra nőtt, ami a várt 16 milliárd jüannál több. Az áruforgalom emelkedett a harmadik negyedévben, több mint 555 milliárd jüant tett ki, éves alapon pedig 50 százalékos növekedési ütemet ért el az Alibaba. Az egy részvényre jutó profit 2,8 jüant tett ki (kb 46 dollárcent), ami nagyobb az elemzők 2,74 jüanos előrejelzésénél.

Az aktív felhasználók száma 307 millió főre emelkedett az egy évvel korábbi 202 millióról. Ebből az aktív mobilfelhasználók száma 217 millió főt tett ki, ami több mint kétszerese az egy évvel ezelőtti 91 milliós értéknek.

A nyereséghányadok csökkenést mutattak, ami miatt romolhatnak a jövőbeli növekedési kilátások.

(Investor.hu, 2014. november 4.)

 

Alibaba, a tőzsde réme

A legnagyobb tőzsdei bevezetés a világ legnagyobb netes piacterétől.

Minden idők legnagyobb értékű tőzsdei bevezetése lehet a pénzügyi világban a kínai Alibaba szeptember 19-i belépése a részvények világába. A kínai Alibaba meglehetősen sokoldalú, de elsősorban internetes cég. A kínai cég egyszerre foglalkozik elektronikus és csekély mértékben hagyományos kereskedelemmel, online fizetési és keresési megoldásokkal, valamint különböző alkalmazások fejlesztésével. A kínai cég ötvözi az Amazon.com, a Google, az eBay tevékenységeit. Az Alibaba 2013-ban közel 250 milliárd dollárnyi forgalmat bonyolított le, míg az amerikai Amazon.com 100 milliárd dollárt. Az Alibaba az Amazonnal ellentétben viszont nem ad el közvetlenül termékeket, bevételeit hirdetésekből szerzi, valamint abból, hogy különböző szolgáltatásokat kínál a piactereit használó kereskedőknek.

Az Alibaba akár 25 milliárd dolláros részvénykibocsájtást is végrehajthat. A tőzsdei bevezetés után 160 milliárd dollár körül is alakulhat a cég piaci értéke. A kínai Alibaba tőzsdére lépése keretében eladható részvények összértéke akár a 25 milliárd dollárt is elérheti, ami több, mint a Visa 19,7 milliárd dolláros eddigi amerikai rekordja, valamint a világviszonylatban eddig legnagyobb 22,1 milliárd dolláros Agricultural Bank of China tőzsdei bevezetése. A részvény eladási sáv teteje a tervek szerint 68 dollár, ezzel a világ egyik legértékesebb cégévé válhat, alig lemaradva a Facebook tőzsdei értékétől, de túllépné az egyik legfőbb versenytársnak számító Amazon.com piaci kapitalizációját.

Az Amazon papírjait a világ legnagyobb tőzsdéjére vezetik be, a New-York-ira, "BABA” ticker alatt. 320 millió amerikai letéti jegyet (ADR) bocsát ki a cég, további 48 millióra pedig opciós jog áll fenn. Egy ADR egy törzsrészvényt testesít meg. A cégben 22,4 százalékos részesedéssel bíró Yahoo! adja el a legtöbb ADR-t (121,7 millió db), de az Alibaba új papírokat is bocsát majd ki (123 millió darab + 26 millió darabra opció).

Az Alibaba legfontosabb platformjai közé tartozik a Taobao, ahol a fogyasztók egymással közvetlenül érintkezve adhatják-vehetik termékeiket. Elsősorban a hirdetési bevételekből termel nyereséget. A Tmall-on a különböző cégek hirdethetik termékeiket a fogyasztók számára. Nem hirdetési bevételekből, hanem az egyes eladókra felszámított éves díjakból szedi bevételeit. Az Alipay fizetési megoldásokat kínáló oldal, leginkább a PayPalhoz hasonlítható. Kínában a nem banki online tranzakciók több mint felét az AliPay rendszerein keresztül bonyolítják le. Az Alibaba csoportról ugyanakkor részben leválasztották, a jövőben a teljes csoport csak az Alipay 37,5 százalékos profitjára lesz majd jogosult. Az eTao az internetes kereskedést támogató keresési rendszer, aminek célja az interneten elérhető különböző termékek minél könnyebb összehasonlítása.

Az Alibaba árbevételének éves növekedési üteme lassul, de továbbra is 50 százalék közelében mozog. Ennek túlnyomó része, több mint 80 százaléka származik Kínából, ami a legutóbbi 12 hónapban 8 milliárd dollárt tett ki, 6,2-es dollár/jüan árfolyammal számolva. Az árbevétel feltehetően a következő években is nagyobb ütemben fog bővülni, miután az Alibaba kereskedési platformjain lebonyolított összforgalom egyre nagyobb méreteket ölt. 2014-ben a második negyedévvel záródó egy évben 295 milliárd jüan volt a teljes forgalom, ami a kínai online kereskedelemnek közel 80 százalékát jelentette. Az éves bruttó forgalom növekedési üteme 45 százalék volt, ám ez feltehetően lassulni fog majd a jövőben, ahogy a kínai piac egészének növekedési üteme is mérséklődik.

Támogatja a forgalom növekedését az is, hogy egyre többen használják az Alibaba platformjait a kínai online kereskedelem növekedésével párhuzamosan. A növekedési ütem gyorsul a felhasználók, továbbá vásárlók számát tekintve. Idővel a piac növekedésének egésze, a bevételek alapjául szolgáló bázis bővülési üteme lassulni fog. A mobilos fizetések további növekedési lehetőséget jelentenek az Alibaba számára, ahogyan az okostelefonos alkalmazás is növekszik. A forgalom egyre nagyobb mértékben származik mobiltelefonokról, ami a második negyedév végével záródó 12 hónapban már több mint 70 milliárd dollárt ért el. A második negyedévben a forgalom 33 százalékát, míg az árbevételnek közel 20 százalékát adták a mobilos vásárlások.

Kialakult az elmúlt időszakban egyébként egyfajta felvásárlási háború a kínai internetes óriások között, amiben az Alibaba mellett még főleg a Tencent Holdings és a Baidu van jelen. Szinte mindenre kiterjedő szolgáltatásokat próbálnak kialakítani ezek a cégek, így az online kereskedelemben is versenyt támasztanak az Alibaba számára.

Az Alibaba nyeresége évek óta stabil. A második negyedév végével záródó 12 hónapos periódusban 4,9 milliárd dollár nyereséget ért el, 85 százalékkal többet, mint a megelőző egy évben.

2017-re 700 milliárd dollár körül alakulhat a kínai online kereskedelem nagysága a piackutatások alapján, ami éves átlagban 20-25 százalékos növekedést jelentene. Az Alibaba jelenleg 80 százalékos piaci részesedése feltehetően csökkeni fog, forgalma 15-20 százalékkal nőhet évente Kínában. Igaz, közben elindulhat a nemzetközi terjeszkedés.

Az Alibaba egyszer már 2007-ben belépett a honkongi tőzsdére, ahonnan 2012-ben kivezették, a pénzügyi válság nyomán vészesen leesett részvényárfolyam miatt.

(Investor.hu, 2014. szeptember 18.)

 

Árulkodik az Alibaba

A tőzsdei bevezetés előtt teríteni kellett a lapokat.

A kínai Alibaba tőzsdére lépése előtt benyújtotta a felügyelethez a szükséges dokumentumokat, amiben pontos adatok vannak. A legfontosabbak a következők.

Az Alibaba forgalma 2013-ban 248 milliárd dollár volt. Ez meghaladja a Forrester Research korábbi elemzését, valamint az amerikai Amazon.com 100 milliárdos forgalmát is. Összesen 231 millióan használták 2013-ban az Alibaba szolgáltatását, ami 14 százalékos növekedést jelent éves alapon. Mobilról már 136 millióan használják az internetes kereskedelmi óriás alkalmazásait, ezen belül 37 milliárd dollárnyi mobilos vásárlást bonyolítottak le a felhasználók.

A mobilos vásárlások aránya folyamatosan növekszik, 2013 végén már az árbevétel 19,7 százaléka jött erről a platformról. A földrajzi megoszlás szempontjából továbbra is Kína a legnagyobb piaca, 2013. negyedik negyedévében közel 90 százaléka származott innen az árbevételnek. Ez egyrészt nagy növekedési lehetőséget jelenthet a nemzetközi piacokon, másfelől viszont sebezhetővé teszi a kínai versenytársakkal szemben.

(Forrás: Investor.hu, 2014. május 7.)

 

Nagyot dob az Alibaba

Az Alibaba, a kínai óriás 2013. negyedik negyedévében az árbevételét 66 százalékkal növelte éves szinten.

Korábban az elemzők attól tartottak, az árbevétel növekedési üteme egyre inkább lassulni fog. A nyereségesség egyik mértéke, a bruttó fedezeti hányad tovább emelkedett, 77 százalékra, ami az Alibaba pénzügyi információi szerint a legerősebb negyedéves jelenti a cégnél.

A nettó nyereség szintje szintén kedvezően alakult, miután az egy évvel korábbi 642 millió dollárral szemben ezúttal már 1,35 milliárdos nyereséget ért el a kínai internetes csoport. Ez 110 százalékos növekedési ütemet jelent, ráadásul a nettó margin is képes volt az előző negyedévekben mutatott 45 százalékos szinten maradni.

Az Alibaba értéke az előbbiek alapján a korábban számolt 153 milliárd dollárnál is többet érhet. Ezt támasztja alá a 2013-ban elért 3,55 milliárd dolláros nyereség.

Előbbre jár a Yahoo, mivel már 2014. első negyedéves eredményei is ismertek (és az Alibaba 24%-os tulajdonosa). A Yahoo bevételeinek csökkenése megállt, végül is a negyedévben 2 százalékos növekedés volt, éves alapon. A display hirdetésekhez kapcsolódó bevételek 2, míg a keresésekhez kapcsolt hirdetési bevételek 9 százalékot ugrottak. Főleg a display hirdetésekből származó bevételek teljesítménye erős. A display hirdetési bevételek jó teljesítményében annak lehet főbb szerepe, hogy egyre több hirdetést tud eladni a Yahoo, miközben a fizetett kattintások száma csak egyre lassabb növekedési ütemre képes. Ezt némileg ellensúlyozza, hogy a kattintások ára folyamatosan emelkedik, de a display hirdetések eladási ára is emelkedő pályán mozog.

A költségek ugyanakkor tovább emelkedtek a Yahoo-nál, az operatív kiadások 16 százalékot emelkedtek éves alapon, és 1,1 milliárd dollárt tettek ki a negyedévben. A bruttó margin 70 százalék felett maradt, így a költségek megugrása főleg a marketing és értékesítési költségek, valamint a K+F költségek megugrásának köszönhető.

A Jahoo a második negyedévre 1,1 milliárd dolláros bevételt vár.

(Investor.hu, 2014. április 16.)

 

Az Alibaba bevásárol

A kínai óriás 692 millió dollárért vásárolja meg az Intime Retail csoport 35 százalékos részesedését.

Az Alibaba a tranzakció keretében egy 9,9 százalékos csomagot egyből megszerez, míg a többi, 25 százalékos részesedést átváltható kötvényekben jegyzi le a vállalat.

Ezzel folytatódik a Tencent Holdings, a Baidu, és az Alibaba közötti versenyfutás a kínai vásárlókért. A három nagy cég elsősorban az okostelefonos vásárlásokra próbál ráerősíteni, mivel a növekvő telefonos terjeszkedés miatt egyre többen vásárolnak Kínában ezeken a csatornákon keresztül.

Nem ez az Alibaba első felvásárlása a közel múltból, tavaly májusban 1,13 milliárdot fizetett az AutoNavi Holdings 28 százalékos részesedéséért, ami mobilos térképeket fejleszt, és az Alibaba áruházas forgalmánál lehet a vállalat segítségére. Emellett a március elején a ChinaVision-ban is 60 százalékos részesedést szerzett, közel 800 millió dollárért.

Az Alibaba több fronton terjeszkedik, az e-kereskedelemben, szórakoztató multimédiában, különböző mobilos alkalmazásokban.

(Investor.hu, 2014. március 31.)

 

Alibaba: irány a new yorki tőzsde

Március közepén bejelentette a tőzsdére lépést az internetes kínai cég.

Az eddigi információk szerint az Alibaba már felkért több nagy befektetési bankot a tőzsdére lépés előkészítésére. Elemzők szerint 125 és 200 milliárd dollár közötti összeget érhet a cég. Az Alibaba 12 százaléknyi részvénypakkot bocsáthat eladásra, ami nagyjából 18 milliárd dolláros IPO-t jelentene (153 milliárd dolláros cégértékkel számolva). Ez nagyobb lenne, mint a General Motors 2010-es újbóli tőzsdére menetele, és közvetlen a Visa 2008-as elsődleges kibocsátása mögé sorolná az IPO-t. A Facebook 2012. májusában 16 milliárd dollárért adott el részvényeket.

Az Alibabának rengeteg divíziója van, többek között az eBay-hez hasonló piacterei, mikrohitelezéssel foglalkozó üzletága, valamint mobil alkalmazásokat és játékokat fejlesztő részlege is. A cég nyújt emellett elektronikus fizetési szolgáltatást is (Alipay), amely hasonló a PayPalhoz. 2013-ban elindított egy pénzpiaci alapot is, a Yu’e Bao-t.

Elemzők szerint az Alibaba online piacterein 2013-ban 240 milliárd dollár értékű áru forgott. Az amerikai Amazon forgalma ugyanekkor nagyjából 100 milliárd dollár volt.

A kínai e-kereskedelmi piac bizonyos mércék alapján már most nagyobb, mint az USA-é, ráadásul az Alibabának két fő piactere is van, a Taobao és a Tmall. A Taobao-n nem kell fizetni azért, hogy kereskedni lehessen az oldalon, ehelyett a szereplők a hirdetési lehetőségekért, valamint más szolgáltatásokért fizetnek az Alibabának. A Taobao-n elsősorban kisebb szereplők kereskednek, míg a Tmall-on olyan nagyobb nevek is megtalálhatóak, mint a Nike, a Gap, vagy az Apple. Ezen a piactéren a megjelenésért már fizetni kell egy éves díjat az Alibabának, valamint jutalékot minden egyes tranzakció után.

Az Alibaba nem köteles közzétenni pénzügyi jelentéseit, így a Yahoo negyedéves jelentéséből lehet megtudni adatokat az Alibabáról, mivel a kínai vállalatban a Yahoo-nak 24 százalékos részesedése van. Az Alibaba 51 százalékkal növelte (1,78 milliárd dollárra) a 2013. szeptember végéig tartó üzleti negyedévében a bevételeit az egy évvel korábbi szinthez képest, míg profitja 12 százalékkal, 792 millió dollárra bővült. Az Amazon ugyanebben a negyedévben 41 millió dolláros veszteséget termelt 17,1 milliárdos árbevételből.
(Investor.hu, 2014. március 17.)

 

Netes vásárfia: Kína lesz a legnagyobb

2013-ban tovább nőttek az internetes vásárlások Kínában, amelyek egyébként az összes kereskedelem 7 százalékát közelítik.

Töretlenül nő a kínaiak internetes költése: a kelet-ázsiai ország lakosai 2013-ban többet vásároltak a korábbinál a világhálón. Az internetes trendeket vizsgáló pekingi iResearch tanácsadócég adatai szerint 2013. során minden korábbi rekordot megdöntve 1,85 ezer milliárd jüant (68 ezer milliárd forintot) tett ki az online kereskedelem értéke Kínában. Ez 42 százalékos növekedés, meghaladja az elmúlt fél évtized átlagos 30 százalékos bővülési ütemét, lassulás ugyanakkor az éves bázison 66 százalékos 2012. évi erősödés után.

Az iResearch jelentésében úgy fogalmaz: a lassulás oka az, hogy a kínai e-kereskedelmi piac új fázisba lépett, és a fejlődés után az érés szakasza indult el. Előrejelzésük szerint a piac a következő években egyre szélesedik, 2017-re például a fogyasztási cikkek felét az interneten vásárolják majd, a kereskedelem értéke pedig immár a négyezer milliárd jüant (150 ezer milliárd forint) is meghaladja majd.

A legnagyobb e-kereskedelmi szereplő, az Alibaba jelentése szerint a kínaiak évről évre mennyiségben és értékben is egyre többet költenek a világhálón. Legaktívabbak a dél-kínai Kuangtung, a kelet-kínai Sanghaj és Csöcsiang tartomány, valamint a főváros lakói. Az átlagos éves költés az idén a 10 ezer jüant (370 ezer forint) is meghaladta, de számos olyan térség is akad - elsősorban a legfejlettebb kelet-kínai régióban -, ahol több mint egymillió jüant (37 millió forint) is elköltöttek az online térben.

A legnagyobb városok mellett jellemzően nagy mértékben nőnek a vidéki kisvárosokból érkező megrendelések, ezek a térségek a világhálóra kapcsolódással ígéretes bővülési lehetőséget jelentenek a cégeknek, amelyek sokszor kifejezetten ehhez alakítják vállalati stratégiájukat.

A piac bővülését a netezők táborának további erősödése is előrevetíti. A kínai internet információs központ (CNNIC) adatai szerint a kelet-ázsiai ország internetezőinek száma a 618 milliót is meghaladta december végével bezáróan, fél év alatt csaknem 5 százalékot bővült.

(Világgazdaság, 2014. január 20.)

Ölbe vette az eMAG az EDigitalt

Persze csak 52-48 arányban, de így mégiscsak a főnök az eMAG. Be is ültek egymás vezetőségeibe, mindketten, oda-vissza alapon. 2019-ben még külön ünnepelnek, de az Extreme Digital rövidebb pórázra fogta a Black Friday-át, mivel a vásárlóknak ígért engedményét a 2018-as másfél milliárdról egy milliárdra lefaragta. És jegyzett tőkéjét is levitte, még a nyáron, az eMAG pedig emelte a sajátját.

Persze csak 52-48 arányban, de így mégiscsak a főnök az eMAG. Be is ültek egymás vezetőségeibe, mindketten, oda-vissza alapon. 2019-ben még külön ünnepelnek, de az Extreme Digital rövidebb pórázra fogta a Black Friday-át, mivel a vásárlóknak ígért engedményét a 2018-as másfél milliárdról egy milliárdra lefaragta. És jegyzett tőkéjét is levitte, még a nyáron, az eMAG pedig emelte a sajátját. ₪₪₪

Az eMAG - Extreme Digital frigyben a GVH a döntésében úgy fogalmaz, hogy engedélyezi az irányításszerzést a Dante International kft részére, ő a magyar bejegyzésű leányvállalata a román bejegyzésű új tulajdonosnak. Sok részlet még mindig nem csak nem ismert, hanem nem is dőlt még el, a sajtónyilatkozatok erre engednek következtetni, például az is, hogy lesz-e új, egyesített webáruház. De van, ami már megtörtént.

Külön ünnepelnek, mint a politikusok, az ED pedig spórol

Az eMAG-gal egyesülő Extreme Digital november 15-én tartja a Black Friday-t. Úgy látszik, ez a hagyomány egyenlőre nem tört meg a EDigitalnál, ő a korábbi esztendőkben mindig beelőzte a többieket egy héttel. Most kettővel is, hiszen a többség november 29-re időzítette a maga Black Friday-át. Hát ezt nem hangolták össze, pusztán a naptárt lapozgatva.

Az EDigital sajtóhírek szerint összesen 1 milliárd forint kedvezményt ad a vásárlóknak a Black Firday alkalmával, ennyit nyerhetnek a vásárlók az árengedményekkel 2019-ben. Hát igen, de egy évvel korábban úgy harangozta be a Black Friday-t, hogy az elérhető akciós termékeken összességében mintegy másfélmilliárd forintot spórolhatnak a vásárlók az eredeti listaárukhoz képest. Ez harmadával kevesebb pénz.

Az eMAG semmit sem árult el a saját Black Friday-áról, a legnagyobb versenytárs Media Markt sem fecseg, aminek az oka egyszerű, addig is nyomni kell az akciókat, mivel a webáruházak körében minden nap szinte kötelező a leárazás, különben a versenytárshoz pártol a vásárlója. Az idő előtti hír rontja a Black Friday előtti időszak üzletmenetét, márpedig bevétel addig is kell. Az eMAG egyébként utólag bevallotta, hogy 2018-ban összesen 6,8 milliárd forint értékben könyvelhetett el megrendeléseket a Black Friday alkalmával.

De hát azért gyorsan beültek egymás vezetőségeibe, oda-vissza alapon

A legfrissebb céghírek szerint az Extreme Digital eddig három tagú vezetése (a képviseletre jogosultak köreí) október végén kibővült, Várkonyi Balázs, Kelemen Gyula és Várkonyi Tamás mellé odaül ezentúl Iulian-Gabriel Stanciu, valamint Tudor-Lucian Manea is, igazgatósági tagként.

És természetesen a részvényesek köre is kiegészül, biztos, ami biztos, mivel az ED Group Vagyonkezelő Kft mellé lépett a Dante International kft. Az ED Group az EDigital kizárólagos részvényese - volt eddig. Az ED Groupban most nincs változás, ott Várkonyiék voltak és maradtak, a jelenlegi állás szerint.

Hát igen, de az eMAG-ot birtokló Dante International kft köreiben is voltak változások. A cégjegyzékben Tudor-Lucian Manea és Catalin Dit eddigi ügyvezetők "törlés alatt" megjegyzéssel szerepelnek, Lacza Gábor István változatlanul ügyvezető, és bejutott az igazgatóságba Iulian-Gabriel Stanciu, Tudor-Lucian Manea, továbbá Várkonyi Balázs, valamint Kelemen Gyula is.

A tulajdonosi körbe a bukaresti Dante International S.A. mellé jutott az ED Group, persze a többségi irányítás a román bejegyzésű cégnél maradt.

Na és egy kis pénzforgás a jegyzett tőkékben

Az EDigital még áprilisban döntött úgy, hogy a társaság alaptőkéjét leszállítja. Az alaptőke leszállítás mértéke 4,6 milliárd forint volt a céghírek szerint. Ezután a társaság alaptőkéje 208 millió forint maradt. A régi részvényeket bevonták és újakra cserélték. Az alaptőke leszállítás indoka a cégközlöny szerint tőkekivonás.

De hát az új főtulaj is lépett és eddigi jegyzett 10,04 millió forintos tőkéjét megemelte 20 millió forintra. Ettől persze lehet még pénzük több is.

(blokkk.com, 2019. november 8.)

 

 

Nyitott az About You, csak nem nekünk

Ez bizony egy hamburgi cég, oda is fizetsz. Nem a magyar statisztikát fogja hizlalni. Van olyan, hogy csak a honlap nyelve magyar, az eMAG is így kezdte. Egyébként 700 milliárdot közelíthet a webáruházi piac 2019-ben.

A frissen a magyar webáruházas piacon felbukkant About One azért nem lépett túl nagyot. Mindössze egy magyar nyelvű honlappal rukkolt elő, úgy egyébként az eMAG is így indított korábban. Német, osztrák, belga, svájci, holland, lengyel, cseh, román és szlovák piacokon hirdeti magát, egyébként hamburgi bejegyzésű cég.

De hát az eredmény az, hogy magyar nyelvű webes versenytársat kapott a H&M és a C&A, a két legnagyobb ruhás lánc, hiszen mindkettőnek van webáruháza is. Így most már többet lehet turkálni a weben is.

Az About You a magyar adóhatóság nyilvántartásában már szerepel, de a cégnyilvántartásban magyar bejegyzésnek eddig nem leltük nyomát. Szállítási ügyeit a GLS végzi, olyannyira, hogy az elállási jogukkal élő vásárlóknak az Alsónémediben található GLS logisztikai központba kell visszaszállíttatni  a portékát.

Így a magyar statisztika ettől a piacra lépéstől nem fog többet mutatni.

Alza, Fashion Days: van itt más is

A vásárlók nem nagyon szoktak általános szállítási feltételeket olvasni, legfeljebb akkor, ha bajba kerültek. A cseh Alza is a fiatalabb szereplője a magyar webpiacnak. De hát kétféle szerződési feltétele van, az egyik, amikor magyar raktárából szállít, ilyenkor a magyar leányvállalata az eladó. De ha a cseh raktárból adja a portékáját, akkor egy másik ÁSZF lép be, nem a magyar leányvállalata a szerződő fél.

Az eMAG 2019 áprilisától a magyar bejegyzésű leányvállalata révén ügyködik, dobja is a statisztikát. De hát ruhás webáruháza a román cégnek, a Fashion Days maradt kinti bejegyzésű, persze ő is magyar nyelvű honlappal.

Ezekben az esetekben egyébként úgynevezett határon átnyúló szolgáltatásról van szó, ahol a fogyasztói vitarendezési szabályok is mások.

Meglehet a közel 700 milliárd 2019-ben

Titkolóznak ugyan a magyar webáruházak, mekkora is a forgalmuk, de az első félév szépen alakult a KSH adatai szerint, 30% volt a növekedés, amiben persze csak a magyar bejegyzésű webáruházak vannak benne.

2019-ben óvatos becsléssel számolva 25-30% között lehet a webáruházak növekedése. A második félévben itt is mérséklődhet a bővülés üteme egy keveset, így volt ez az előző években is. És a családi költségvetések változásai nyomán a költekezés irányai is módosulhatnak akár a weben is. De erős marad a webpiac, részesedése pedig tovább növekedhet, az üzemanyagokat nem számolva 7%-át is elérheti a hagyományos boltos piacnak:

  2017 2018 2019**
webáruházak 408 532 665-690
boltok* 8.563 9.308 10.050
részesedés 4,8% 5,7% 6,6%-6,9%
KSH, érték: milliárd forint, */: kiskereskedelem üzemanyag nélkül, **/: várható

(blokkk.com, 2019. szeptember 9.)

 

Áprilistól a magyar eMAG szedi a pénzt

Előtte a román eMAG bukaresti kasszájába kellett fizetniük a magyar vásárlóknak, ha a weben az eMAG honlapjáról vásároltak. Ezzel - bármilyen furcsa is - az eMAG április elsején belépett a magyar webpiacra. Mert eddig olyan volt a pénzügyi elszámolást nézve, mint a kínai Alibaba, vagy az amerikai Amazon, ha hiszed, ha nem. És mi lesz az új név például, ha lesz egyáltalán, amikor az eMAG és az Extreme Digital összeolvad?

A GVH már vizslatja az eMAG és az Extreme Digital frigyét, hiszen a hatósági kérelmet már március 25-én benyújtották a versenyhatósághoz. De hát közben azért szorgos a készülődés is a felek részéről, ráadásul nem is aprócska kérdések is felvetődnek, ami a vásárlókat nagyon is izgathatja.

És nem is olyanok, hogy ki mit nyer a két előreláthatóan összeolvadó vállalkozásból, vagy mi lesz a hatósági döntés, hiszen ha a műszaki cikk piacon toronymagasan vezető, annak jelenleg is negyedét vivő Media Markt összeköthette sorsát 10 Tesco áruházzal, amikor a hiperes cég sem kisvállalkozás, akkor az 500 milliárd feletti webpiacon egy 15% körüli súlyú összeolvadás sem akaszthatja ki nagyon a versenyhatóságot. Másokkal szemben mi azt mondjuk, van webpiac, ami persze több ponton összefonódhat a hagyományos bolttal.

A magyar piac viszont jól járhat azzal, hogy most már a magyar határokon belül számolgathatja a magyar vásárlók pénzét az eMAG. Eddig ugyanis nem nálunk dörzsölgette a tenyerét az üzleti esztendők végeztével, a különböző toplistákon pedig vagy feltüntették az eMAG-, vagy nem (például mi nem vettük figyelembe a rangsorban, mivel nem itthon szedte a vásárlók pénzét).

Eddig az eMAG

A kedves magyar vásárlók közül bizonyára nem mindenkinek tűnt fel korábban, hogy a magyar nyelvű eMAG honlap mögött egy román bejegyzésű cég állt, és közvetlenül velük állt szerződéses kapcsolatban, aki erről a honlapról választott valamilyen portékát. A neve pedig hivatalosan SC Dante International SA, román székhellyel.

A magyar leánycége az eMAG-nak, a budapesti bejegyzésű Dante International Kft csak a postás volt, hivatalosan a levelezési címe a román eMAG-nak és a magyar nyelvű honlapot kezelte, főtevékenységeként.

Ez azt jelentette, hogy az eMAG magyar nyelvű honlapját ugyan a román székhelyű tulajdonos magyar bejegyzésű leánycége kezelte, a Dante International Kft, de április előtt ő ennél sokkal többet nem is végzett (logisztikai és más kiegészítő feladatai voltak azért, de hát egy webáruház ügyködésének a súlyát az értékesítés adja, és nem az, hogy ő a postázási cím).

Az eMAG a román pénztárcája helyett magyar kasszát nyitott

Az eMAG honlapján feltünteti, hogy április elejétől megváltoztatta a vásárlókkal szembeni szerződéses feltételeit. De ezzel sokkal többről van szó.

Ettől kezdve ugyanis a budapesti székhelyű Dante Intarnational Kft a honlapról vásárlók szerződő fele, tehát nem a román cég. Ki is próbáltuk, leadtunk egy rendelést és a számla már a magyar leánycégtől jött, magyar bankszámlaszámmal (a versenytársak megnyugtatására: igazságosak leszünk és elállunk a vásárlástól). 

A régi szerződéses rend persze nincs már fenn az eMAG honlapján, mi nem találtuk meg, ami azért bibis egy kicsit, hiszen ha valaki március utolsó napján vásárolt, akkor ezt a korábbi szerződési feltételek szerint tette. Lehet, hogy elolvasná. Kérdés, hogy akkor most egyebek mellett, hogy ki a hunyó, ha valami vita kerekedik, a román, vagy a magyar Dante International, mennyiben jogutódja egyáltalán.

Bajban lehetne a fogyasztóvédelem is, hiszen az eMAG-nak van hatósági elmarasztalása, ez nyilvános, mert a jogszabály így rendelkezik. De egy kicsit a hatóság is összekeveri a dolgokat, mert egyik esetben a román székhelyet, másik esetben a magyar levelezési címet tünteti fel, de hát ez már csak apróság. Nyilván a hatóság azzal szemben lép fel, aki az elkövetés pillanatában lebukott.

Változott is a magyar eMAG főtevékenysége

Megnéztük az elektronikus cégjegyzéket is, de ott a bejegyzés készítésekor csak a március 31-i állapot szerepelt, abban viszont kereskedésnek nyoma még nem volt a magyar leánycég tevékenységi körében. De nincs ok izgalomra, a március 28-i cégközlöny már tartalmazza a főtevékenység változását, ami korábban - ahogyan írtuk - világháló-portál szolgáltatás volt, április elejétől viszont csomagküldő-internetes kiskereskedelem.

Ez persze mást is jelent majd. A magyar webáruházak nagyon szégyenlősek, persze nem reklámban, hanem a forgalmi adataik közlésében. A toplisták egy részében csak a sorrend van feltüntetve, de az elért piaci forgalom már nem. Mi azért mindig megpróbálkoztunk egy becsléssel, ami vagy tetszik az érintetteknek, vagy nem. Volt már reklamáció, persze nem az adat bevallásával. A mostani próbálkozásunk, ők fognak összeolvadni (az ED 2017-es hivatalos mérlegadata csonka időszakra vonatkozik, ezért ott is becsülni kellett):

a webpiac nagyjai
2017
2018
Extreme Digital
43*
47
eMAG
26*
32*
érték: milliárd forint, */: becsült adatok

Kivételek egyébként az önálló webáruházak, így például a Media Markt, vagy a Mall (és azok, akik beszámolóikban külön feltüntetik a webforgalmukat). De hát ezek után elérhető lesz az eMAG magyar piaci forgalmának adata is, egy darabig legalább, a többit viszont nem tudni.

Egyébként az Extreme Digital is titkolja, mennyi a magyar webforgalma (nem választja külön a bolti értékesítésétől beszámolójában). Hogy az összeolvadás után adatügyben mi lesz, még azt sem nem tudni.

Hogy hívják majd az új webáruházat

Ha lesz egyáltalán új. A sajtónyilatkozatok azt sejtetik, összeolvad a ED és az eMAG, de hivatalosan csak annyi tudható, hogy az eMAG 52%-ban irányítást szerez az Extreme Digitalban. Az irányításszerzés mögött pedig bármi lehet, elvileg.

De hát úgy egyébként a többségi tulajdonos egy dél-afrikai multi lesz, ne szépítsük, hiszen a Naspers az eMAG tulajdonosa. A magyar ügyvezetők maradnak.

A vásárlók számára az izgalmas az lesz, honnan is tudnak majd vásárolni, milyen cégnevet kell bepötyögni kereséskor. Maradnak-e külön a régi áruházi honlapok, vagy lesz-egy közös. A vásárló persze a legtöbbször termékre keres, de ha van tapasztalata, akkor webáruházra is. A weben is vannak törzsvásárlók. Így lehet 1, vagy 2, vagy akár 3 honlap is, de ezek csak elvi, jogi lehetőségek.

És mit is vásárolhatunk majd

Az eMAG egy szélesebb termékkörrel mozog a piacon, az Extreme Digital elsősorban a műszaki cikkekre összpontosít, üzleti hagyományai alapján. Kérdés, hogy milyen termékkörrel rukkolnak elő az összeolvadás, vagy hivatalosan az irányításszerzés után.

És az úgyszintén az eMAG tulajdonában lévő Fashion Days-ről nem is beszélünk, a híradások nem is említik, ott ma minden román tulajdonban van, a magyar vásárlók pénze is egyből a határon túl köt ki, ha innen vásárolnak. De hát ez csak annyit jelent, hogy lehet tagolgatni a webáruházakat termékkörök szerint is, egy tulajdonosi körön belül.

Lehet találgatni, mi lesz.

Egy biztos: az eMAG eddigi román viszonylatba vitt pénze első körben a magyar piacon köt ki és a magyar beszámolási rend része lesz.

(blokkk.com, 2019. április 4.)

 

 

700 milliárd forint felett lesznek a webáruházak

Aminek tizedét viheti az eMAG-Extreme Digital páros. Együtt fognak alsógatyát és mobiltelót árulni. Egyébként nem tudnak fékezni a magyar webáruházak, harmadával ugrik meg 2019-ben is a webköltekezés, a 710 milliárd webforint a boltos pénzek 6%-a. És rágcsálják a hagyományos boltokat is a webáruházak. A gyenge forint a bevásárlóturistákodással szemben a webre terelheti a vásárlót.

Aminek tizedét viheti az eMAG-Extreme Digital páros. Együtt fognak alsógatyát és mobiltelót árulni. Egyébként nem tudnak fékezni a magyar webáruházak, harmadával ugrik meg 2019-ben is a webköltekezés, a 710 milliárd webforint a boltos pénzek 6%-a. És rágcsálják a hagyományos boltokat is a webáruházak. A gyenge forint a bevásárlóturistákodással szemben a webre terelheti a vásárlót. ₪₪₪

A friss hír, hogy a Gazdasági Versenyhivatal engedélyezte a két legnagyobb webáruház, az eMAG és az Extreme Digital összefonódását, akik egy közös új céget akarnak csinálni. A két webes cég forgalma 70-80 milliárd forint körül mozoghat, ami azt jelenti, hogy a 700 milliárdnál valamivel nagyobb magyar webpiac (a boltos kiskereskedelem árukörét, az élelmiszereket és a különféle iparcikkeket nézve) tizedét vihetik. A többiek - Media Markt, Alza, Tesco, Euronics, Mall, Praktiker, Auchan - jócskán elmaradnak így az új párostól a különféle webes toplistákon.

Szépen tolják a vásárlók a pénzt a webáruházakba

Egy évtizeddel ezelőtt még 1% alatt mozgott a webáruházi vásárlás aránya a boltos kiskereskedelmi (élelmiszeres, iparcikkes) költekezés egészén belül. 2019-ben súlya már 6% környékén lesz előreláthatóan, a növekedés üteme pedig 30% felett lehet valamivel. Ez egyáltalán nem szokatlan - egyes vélekedésekkel szemben -, hiszen  a statisztika szerint 2011-től nézve az éves növekedés tempóját, kivétel nélkül 30-40% közötti megugrást mutatott a mérleg. Korábban persze mindig lehetett számolni azzal, hogy majd azért fékeződik a webvásárlások növekedési üteme, de ebből eddig nem lett semmi.

A háttérben több ok is fellelhető a kiugró tempó magyarázatára. Világszerte jelentős a webáruházi növekedés, az amerikai piacon az elemzők szerint emiatt zárnak be tömegével a hagyományos boltok. Ott van persze a kínai piac is, ahol úgyszintén fergeteges a tempó. És ha a vásárló látja, mi történik odaát, akkor itthon is megkeresi azt. Sőt, kintről is vásárol, de az már más ország pénztárcája és statisztikája.

Magyarországon is nyilván döntő okként az húzódik meg a háttérben, hogy a vásárlók egyre jobban kedvelik ezt a fajta kényelmet, a mit a web nyújt, a digitalizáció a családi pénztárcákat és a háziasszonyok észjárását sem kíméli. Folyamatosan lépnek új szereplők a hazai piacra is, például 2019-ben kezdett a Spar, a Tesco például folyamatosan bővíti a saját kiszállítás körét, az eMAG pedig 2019 áprilisától már a magyar statisztika része (az itt bejegyzett áruházának fizet közvetlenül a magyar vásárló, korábban viszont a román bejegyzésű cégnek). És feltehetően azért nő is a weben vásárlók száma, bár egyes elemzések éppen ennek a korlátaira mutatnak rá.

Az összegzésnél ügyelni kell arra is, hogy vannak olyan webáruházak, akik ugyan magyar nyelvű honlapokkal ostromolják a magyar vásárlókat, de a vásárlóval szerződő webáruház már egy külföldi bejegyzésű cég, oda is fizetünk, ha nála vásárolunk és mindez már nem gyarapítja a magyar statisztikát (és költségvetést). Ilyen például a Fashion Days, ami egy román székhelyű társaság, éppenséggel a S.C. DANTE INTERNATIONAL S.A. tulajdona, aki úgy egyébként az eMAG tulajdonosa is. Vagy az About You, ahol a vásárló közvetlenül egy német áruházzal köt szerződést, ha onnan rendel, hamburgi székhellyel.

Sok minden mozgatja a webáruházakat, így utóbb könnyen kiderülhet az is, hogy a webáruházak ugyan zömében import termékeket kínálnak, az élelmiszerek súlya pedig még szerényebb, de a gyengébb forint árfolyam is terel ide vásárlókat. Bevásárlóturistáskodni egyre kevésbé éri meg, a webáruházak közötti verseny viszont lefelé szorítja az árakat. És a kereskedésnek vannak olyan működési költségei, melyek ha itt rakódnak egy import termékre, akkor azért az kedvezőbb árat jelenthet a vásárlónak.

Rágcsálja is a webáruház a hagyományos boltot

Egyre jobban. A webáruház 30% feletti növekedési üteme azt is jelenti, hogy a hagyományos boltos kör 6% körüli tempója mellett bizony piacot is rabol. A webáruházas cégeknél kétféle működési rend alakult ki. Az egyik az önálló webáruház, ahol nincs mellette cégen belül hagyományos bolt, ilyen például az eMAG (ma még), vagy a Mall. De sok nagylánc a hagyományos boltja mellett saját webáruházban is kínálja portékáját, például az élelmiszeresek közül a Spar, az Auchan, vagy a Tesco, de ilyen a Media Markt és az Extreme Digital is. A kettős csatornának sok előnye van, főleg az - más mellett -, hogy ha már menne, akkor inkább cégen belül vándoroljon a vásárló a hagyományos boltból a netre.

2019-ben a várható 710 milliárdos webforgalom 174 milliárd forinttal növekedhet az előző évhez képest. A teljes hagyományos boltos kör 1.091 milliárd forinttal, a blokkk.com előrejelzése szerint. Így a webnövekedés a teljes boltos piac bővülésnek 15%-át adhatja. És hasonlóképpen volt ez a korábbi években is.

De hát ennek a növekménynek tetemes részét (amit nehéz számszerűen körülhatárolni, mert egyidejűleg több oka is van) a hagyományos bolttól veszi el. Emiatt azonban nem szabad berzenkedni, hiszen a boltos világban a sorozatos fejlődés révén mindig voltak az átlagnál gyorsabban növekvő értékesítési csatornák. Ilyen volt a kilencvenes évek második felétől a bevásárlóközpont építési hullám, a hipermarketek térnyerése, vagy a diszkontok megugrása. A vásárló mindig vándorol, az éppen hagyományosnak számító boltosok bánatára.

Nincs nyilvános összegzés arról, hány webáruház létezik Magyarországon hazai cégbejegyzéssel, de becslésünk szerint számuk tízezer felett mozoghat. És meglepően sok kisboltos adta már fejét webkereskedésre, piaci tapasztalatok szerint. Hát a növekedés tempóját nézve most éppen ők járnak jobban.

Végül azzal lehet számolni 2019-ben, hogy a webáruházi piac túllépi a 700 milliárd forintos határt, az eddig mutatott kép alapján. És a fekete péntek, a karácsony csak majd következik:

  2015 2016 2017 2018
2019
várható
webáruházak 235 308 408 536 710
boltos kisker 9.016 9.402 10.203 11.209 12.300
részesedés 2,6% 3,3% 4% 4,8% 5,8%
KSH, érték: milliárd forint

(blokkk.com, 2019. október 17.)

 

Webáruházak: a statisztika tréfája a nagy növekedés

2019 első negyedévében 25%-kal, a második negyedévében 35%-kal nőtt a magyar bejegyzésű webáruházak forgalma a statisztika szerint. De igazából nem vásároltunk ennyivel többet a második negyedévben, pusztán annyi történt, hogy az eMAG áprilistól magyar bejegyzésű portál lett és a magyar statisztika is jegyzi. Korábban ugyanis román volt, oda is fizettél, ha nála vásároltál.

Szépen húznak a magyar piacon a webáruházak már évek óta, 2018-ban 532 milliárd forintot mutatott a mérleg a magyar bejegyzésű webáruházak körében, amit a statisztika jegyez. Ez 31,8%-os növekedés volt, a tizedesnyi pontosság pedig azért érdekes, mert egy évvel korábban, 2017-ben is pontosan ennyit számolt a statisztika. És korábban is hasonló nagyságrendű volt a száguldás sebessége.

2019-re némi lassulást vártak az elemzők a növekedés ütemében, ami az első negyedévre igaznak is bizonyult, hiszen a webpiac bővülése már "csak" 25% volt. Mondjuk, erre sem lehet sok panasz.

És akkor magyar földre lépett az eMAG - a statisztikában

2019 második negyedévében azonban kilőtt a mutató és erre a három hónapra 35%-os megugrást jelzett. (Így persze az első félév is javult egyet magasugrásban, 30%-ra.)

A megoldást abban kell keresni, hogy az Extreme Digital és az eMAG bejelentette, hogy összefonják webes ügyködésüket, az eMAG így (hivatalos nevén egyébként Dante Intarnational) irányításszerzést szerez az ED felett. (Jelenleg a GVH jóváhagyását várják. Az összeolvadás részletei nem ismertek, mit fésülnek össze, esetleg új néven futnak tovább, vagy más technikát dobnak be). És ehhez lépett is egy olyat az eMAG, ami megdobta a magyar statisztika mutatóját.

Közben ugyanis az eMAG a cégközlöny és honlapjának Általános Szerződési Feltételei szerint váltott. Már korábban működött ugyan egy magyar bejegyzésű kft-je, de annak fő tevékenysége világháló portál szolgáltatás volt. Nos, ezt - a főtevékenységet - áprilistól lecserélte csomagküldő-internetes kereskedelemre (ez a hivatalos besorolása a webáruházak ügyködésének).

Tehát kedves magyar vásárló, régebben egy román bejegyzésű eMAG-tól vásároltál, ami nem sokban különbözött attól, mint amikor a kínai Alibabától, vagy az amerikai Amazontól rendeltél. 2019 áprilisától azonban egy hazai leánycégétől vásárolsz, és itthon fizetsz az eMAG-nak. És a statisztika is így számol ettől az időponttól, áprilistól, hiszen csak a magyar bejegyzésű webáruházak forgalmát összegzi.

Az eMAG éves magyar viszonylatú forgalma nagyságrendjét nézve 40 milliárd forint körülire becsülhető, ami 2019-ben emelkedhet. A második negyedévben a magyar elszámolási rendbe beszámított forgalma valamivel 10 milliárd forint feletti nagyságrendű lehetett, némi növekedéssel körítve.

És ez nagyjából pontosan annyi, amennyivel a magyar statisztikában mért webáruházi forgalom nem 25%-kal, hanem 35%-kal emelkedett 2019. második negyedévében. Ha pontos volt a statisztika.

Persze, van itt azért más is, felfordulásban

Forrong a magyar webvilág mások miatt is. Belépett a Spar is a webpiacra, ami az elején nyilván csak araszolgatás (más is így kezdte), de miért ne növekedhetne ugyanúgy, mint a többi élelmiszeres webáruház.

A Tesco ugyan növelte saját házhoz szállításának körét, egyre több megyében rendelhető tőle habzsolni való, ugyanakkor elektromos készülék, híradástechnikai piacát átadta a Media Marktnak, a weben is. A Media Markt ezzel ugyan nyert egy piacot, de hát ez - focinyelven - csak egy passz volt, majd később derül ki, mennyit gömbölyödött a labda.

Az első félév 30%-os megugrása nyomán egyébként erősen megközelítheti 2019-ben a magyar webáruházi forgalom a 700 milliárdos határt.

(blokkk.com, 2019. augusztus 4.)

 

Nagy felfordulás és közel 700 milliárd várható a weben

Egy évtized alatt már tizenötszörös a webáruházak növekedése. 2019-ben megközelítheti a magyar webáruházi piac a 700 milliárd forintot is. Az eMAG, a Tesco, a Spar és a  Media Markt a web nagy szekértolói, de vannak még sötét lovak. A web részesedése a boltos költekezésben 7%-ot közelít.

2019 első öt hónapjában közel 30%-kal ugrott meg a családi költekezés a webáruházakban. Ez nagyobb növekedési ütem volt a vártnál, bár 2011-2014 között 40%, 2015-2018 között pedig 30% körül mozgott a webáruházak terpeszkedése, viszont 2019-re több elemző már kisebb léptékű emelkedést vetített előre. Hát könnyen lehet, hogy nem lesz igazunk.

2019 az első két webes hónapjával még csak 20% körüli növekedéssel indult, de az ütem a következő hónapokban 30% fölé szökött. Májusban nem is kicsit.

Na de miért is: tettestársak is vannak - eMAG, Tesco, Spar, Media Markt

Volt ráadásul némi felfordulás az elmúlt hónapokban a magyar webpiacon.

A számolgatások szerint a piacvezető eMAG webáruház most már a magyar statisztika részese. Eddig nem volt az, hiszen 2019 előtt a román webáruházzal úgy szerződtek a magyar vásárlók - ha nem is tudtak róla -, hogy közvetlenül a román cégnek fizettek, külhoni bankszámlára, mint ha az Amazontól, vagy az Alibabától vásároltak volna. Mivel az eMAG és az Extreme Digital közös cég lesz, várják is a versenyhatóság jóváhagyását, az eMAG átdobta Magyarországra a webáruházát, az már itt ügyködik. Ez a magyar statisztikában egy 35-40 milliárd forint körüli többletet jelent, ami a növekedés ütemét is megdobja 2019-ben (legalább 5-6%-kal, hiszen 2018-ban ez a piacrész nem volt benne).

A Tesco sem maradhat ki a sorból, ha valami felfordulás van. Egyik oldalról teljes elektromos-elektronikai üzletágát átdobta a Media Marktnak, nem csak nyolc hipermarketjébe engedte be, hanem webforgalmából is kihagyta a műszaki cikkeket. Ugyanakkor megyéről-megyére lépked a saját házhoz szállításában, ami szépen fial a webkonyháján.

A Media Markt pedig a weben is jól járhat a tescos üzletág átvételével, persze csak akkor, ha a vásárló is így akarja.

Megindult a Spar is nemrégiben webáruházával, ő sem marad kis játékos a piacon, ugyanakkor ott a többi szégyenlős webáruház is, akik nem beszélnek webes forgalmukról, vagy csak alig (dm, Rossmann, Praktiker, CBA, Euronics, hosszú a sor). Érdekesek is a webes toplisták, ahol nincs forgalmi érték, csak sorrend.

És a vásárló

A vásárló nem tud leszállnia webáruházról, a nemzetközi tapasztalatok is ezt mutatják. A legfiatalabbak már beleszülettek, a közösségi oldalak a mindennapok része, Trump már Twitter nélkül meg sem tud szólalni, a Facebook pedig a legjobb panaszkönyv a világon.

A magyar vásárló pedig nagyot hasít a weben, hiszen az elmúlt évtizedben tizenötszörösére nőtt a webáruházak forgalma Magyarországon a hivatalos statisztika szerint. Vannak becslések, hogy még akár ugyanennyit elkölthetünk más országok webáruházaiban, vagy éppen sokkal kevesebbet, de mégis sokat, aminek persze lehetetlen utána számolgatni. Maradjunk is itthon inkább.

2019-ben óvatos becsléssel számolva 25-30% között lehet a webáruházak növekedése. A második félévben itt is mérséklődhet a bővülés üteme, hiszen a családi költségvetések változásai nyomán a költekezés irányai is módosulhatnak előreláthatóan, a weben is. De erős marad a webpiac, részesedése pedig tovább növekedhet, az üzemanyagokat nem számolva 7%-át is elérheti a hagyományos boltos piacnak:

  2010 2015 2016 2017 2018 2019**
webáruházak 46 235 308 408 532 665-690
boltok* 6.206 7.541 7.964 8.563 9.308 10.050
részesedés 0,7% 3,1% 3,9% 4,8% 5,7% 6,6%-6,9%
KSH, érték: milliárd forint, */: kiskereskedelem üzemanyag nélkül, **/: várható

(blokkk.com, 2019. július 10.)

 

A GVH dönt a webtopról

Az eMAG és az Extreme Digital, két webtoppos webáruház, benyújtották a GVH-hoz egyesülési kérelmüket. Az eMAG lesz a főnök, a többségi tulajdonos. Az új cég nevét még nem tudjuk. Borulnak az erőviszonyok a műszaki piacon: a Media Markt marad piacvezető, de az eMAG-ED páros megelőzheti az Euronicsot. A weben az új páros lesz a topon.

Már a GVH előtt van az a bejelentés, mely alapján az eMAG magyarországi leányvállalata, hivatalos nevén Dante International Kft, rajta keresztül a Dante International S.A. irányítást kíván szerezni az Extreme Digital Zrt felett. Az új csoportosulás nevét meg hivatalosan nem tudni, több lehetőség is elképzelhető.

A Magyarországon bejegyzett Dante International Kft jelenleg egyébként nem kereskedik, főtevékenysége világháló-portál szolgáltatás. A magyar vásárlók az eMAG magyar nyelvű portálján közvetlenül egy román székhelyű cégtől vásárolnak, neki is fizetnek, tehát a pénz a határon túl landol egyből (aki az Alibabától, vagy az Amazontól vásárol, van ilyen, az ugyanígy működik). De végül az eljegyzést már korábban bejelentették, most pedig a versenyhatóság valamilyen döntése következik és nyilván változik a működési rend is. 

Az E-Digital azonban csak kisebbségi tulajdonos lesz az új cégben, ezt a GVH-hoz benyújtott kérelem is jelzi. A tevékenységének, jogosítványainak átformálódása pedig részleteiben még nem ismert, sajtóhírekből csak annyi, hogy a jelenlegi tulajdonos ügyvezetők maradnak. És azt sem tudni hivatalosan, változik-e a kínált termékkör, hiszen az eMAG például ruházati termékeket is árul, meg sok minden mást, miközben az E-Digital fő profilja a műszaki vonal. Bár például macskaeledelt, vagy éppen zsírégetőt is kínál.

Volt már ilyen vele egyébként korábban is, hiszen régebben is frigyre lépett Dél-afrikai tulajdonossal az E-Digital, a Steinhoff Internationallal, de 2018-ban szakítottak. Hát most jön a másik Dél-afrikai, a Naspers, az eMAG tulajdonosa, aki még Bulgáriában, Lengyelországban és Romániában van jelen webáruházaival. Ő azért egy legalább kicsit multi.

Nagyobb lesz a tolongás a műszaki piac topján

A Media Markt toronymagasan vezeti a magyar műszaki cikk piacot. Eddig a tisztán magyar tulajdonú Euronics (a veszprémi székhelyű Vöröskő Kft) volt a második a dobogón, de az eMAG-E-Digital páros be is előzheti őt:

műszaki piac nagyjai 2017 2018
Media Markt 146 173
Euronics

66

74**
Extreme Digital 43* 47
eMAG 26*** 32***
top'4 összesen 281 326
Elektronikus Beszámoló Portál, érték: milliárd forint, bruttóra átszámolva, bevétel: hagyományos, web és export együtt, legutóbbi beszámolók, fordulónapok: MM szeptember 30., ED 2017-ben október 1-től, de előtte december 31., így 2017 közlésük alapján korrigált adat (*), Euronics: Vöröskő Kft, 2018-as adata: sajtóinformáció, fordulónapja: december 31.. eMAG: Romániában bejegyzett, ***/: magyar forgalom becsült adata, ami nem része a magyar statisztikának

A különféle műszaki cikkek piaca 2018-ban 700 milliárd forint körül mozgott, amiben a legkülönfélébb elektromos és elektronikai háztartási holmik vannak benne, a mobiltelefontól kezdve a televízión, vagy éppen a mosógépen át a hajsütővasig minden, amit otthon a konnektorba beledugunk valamiért. És ez a piac egy év alatt ötödével hízott, ami éppenséggel csak kevésnek nem nevezhető. 2015-ben pedig még csak 500 milliárdnál tartottunk, a hagyományos boltokat és a webet együtt számolva.

És a weben: elhúz az új páros

A webáruházi rangsorban eddig az E-Digital állt a csúcson, bár 2018-ban a Media Markt a kizárólag magyar webpiaci értékesítést nézve akár meg is előzhette, a blokkk.com becslése szerint. A Media Markt webforgalma nyilvános, az Extreme Digital esetében a belföldi értékesítésből a hagyományos és a web eladások megoszlását titkolja a cég.

Az eMAG-Extreme Digital frigy nyomán a webpiacon az új cég piacvezető lesz. Így a felhőben ő, a földön a Media Markt áll majd a csúcson.

(blokkk.com, 2019. március 27.)

 

Meglépte a Media Markt az Extreme Digitalt

A webáruházak hazai értékesítését nézve a Media Markt utolérhette az eddigi listavezető Extreme Digitalt, a belföldi webáruházi értékesítést nézve. De vannak sötét lovak is a mezőnyben.

Az Extreme Digital után a Media Markt webáruháza, az MS E-Commerce is közzétette legfrissebb éves beszámolóját. Az összehasonlítást megkönnyíti, hogy mindkét vállalkozás beszámolója a 2017 október 1- 2018 szeptember 30 közötti időszakról szól (az üzleti időszakok eltérőek lehetnek, nem kell egybeesniük a naptári évfordulóval). Megnehezíti ugyanakkor az összehasonlítást, hogy az Extreme Digital a hagyományos (offline) és a webáruházi forgalmát nem választja szét, összesítve közli. Az MS E-Commerce viszont a Media Markt önálló webáruházas, így könnyen kiolvasható beszámolójából a webáruházi forgalma a magyarországi Media Markt csoportnak.

Összevetésünkben most a hazai webáruházi forgalmat vizsgáljuk, a belföldi webértékesítést. Az Extreme Digitalnak ugyanakkor jelentős a az export bevétele is webáruházából, de módszertanunk nyomán igyekszünk minél tisztább vizet önteni a pohárba, így most ezt nem mérlegeljük. (Így például nem foglalkozunk az eMAG értékesítésével sem, mivel ott minden pénz kifolyik a határon túlra, a magyar vásárlók egy külföldi webáruháznak fizetnek közvetlenül, ugyanúgy majdnem, mintha a kínai Alibaba honlapjáról rendelnének).

Ádáz küzdelem a dobogó legfelső fokáért: felfutott a Media Markt

Többféle toplista is napvilágot látott már a webáruházakról. Az Extreme Digital hosszú évek óta piacvezető, akinek ugyanakkor az adottságai mások, mint a többségé, mivel hazai tulajdonú, például az Euronicshoz hasonlóan. Ők nem tudnak a külföldi tulajdonos zsebében kotorászni például pénzért. De hát a piaci versenyben az eredmény a fontos, de azért a körülményeket sem haszontalan mérlegelni.

A korábbi topértékelések szoros versenyt jelentettek az Extreme Digital és a Media Markt webáruházi értékesítése között. Hát ha eddig szoros volt a verseny, de a Media Markt nagyobbat lépett, akkor fordult a kocka.

A Media Markt sokkal nagyobb ütemben bővítette webforgalmát, mint az Extreme Digital, hiszen 2014-2018 között több mint nyolcszorosára emelkedett webáruházának bevétele, tiszta belföldi webforgalma, és 2018-ban 2017-hez képest is 30%-ot ugrott:

MS
E-commerce
2014 2015 2016 2017 2018 2018/2014
belföldi értékesítés 3 7 12 20 26 + 23 md.ft
növekedés  . + 22% + 71% + 67% + 30% 867%
Forrás: Elektronikus Beszámoló Portál, érték: milliárd forint, kerekített adatok, növekedés: %, előző évhez képest, üzleti év: október 1-szeptember 30., belföldi értékesítés: nettó

A Media Markt utolérte az Extreme Digitalt - becslésünk szerint

Az Extreme Digital beszámoló adatai együtt tartalmazzák a hagyományos (offline) boltjainak értékesítését webáruházi forgalmával. Korábban is megbecsültük ebből a hazai (belföldi) webértékesítését, most is ezt tesszük, persze csak óvatosan. Az Extreme Digital adatsora a következő:

ED 2014 2015 2016 2017 2018 2018/2014
belföldi értékesítés 18 22 26 . 31 + 13
növekedés . + 22% + 18% . . 172%
Forrás: Elektronikus Beszámoló Portál, érték: milliárd forint, kerekített adatok, növekedés: %, előző évhez képest, 2018-as üzleti év: 2017 október 1-2018 szeptember 30., 2016-os üzleti év: január 1-december 31., 2017: január 1-szeptember 30., belföldi értékesítés: nettó

Nos, ha az Extreme Digital hagyományos forgalma eléri a teljes forgalmának a 15-20%-át, akkor a Media Markt beérte őt a belföldi webáruházi piacon. Az Extreme Digital 16 hagyományos bolttal tevékenykedik, így becslésünk szerint ezek forgalma sem lehet jelentéktelen. Feltételezve egy hangyányi Media Markt előnyt, akkor az Extreme Digital boltjai napi egymillió forintnyi nagyságrendű forgalmat hoznának, ami 3-4 jobb mobiltelefon eladását jelentheti a pult mögül (hagyományos módon offline), vagy egy extra színes tévét, de hozhatnánk példának néhány nagyobb hűtőt, vagy éppen jobb mosógépet is. Ez pedig könnyen előfordulhat.

Vannak még sötét lovak

Élbolyban tolong a Tesco is, aki éppen 2018-ban lépett nagyot a kiszállítási hálózatának bővítésében. És semmit sem tudni az Euronics webforgalmáról. Így a webáruházak versenye hozhat még meglepetéseket akár a közeljövőben is. Ide tartozik az Alza is, akinél ugyan csak a forgalom egy része landol magyar földön, másik része az eMAG-hoz hasonlóan folyik kifelé. És akkor van még például Rossmann, dm is a piacon. Csendben. Nagyon szégyenlősek a webáruházak, ha a forgalmukról kell vallaniuk.

(blokkk.com, 2019. február 28.

 

Szalad az E-Digital, de a Media Markt beelőzhette

A többi webáruház pedig a nyomukban. Könnyen változhat a webáruházak toplistája a 2018-as mérlegek nyomán, hiszen nem az eddigi piacvezető Extreme-Digital nő a legnagyobb ütemben. ₪₪₪

Az Extreme Digital (ED) friss beszámolója szerint legutóbbi teljes üzleti évében összesen 37 md forint árbevételt könyvelhetett el értékesítési tevékenysége nyomán (nettóban, tehát áfa nélkül kimutatva). Ebből közel 31 milliárd forint volt belföldi, 6,5 milliárd forint körüli pedig az export értékesítés értéke. Ez azt is jelenti más megközelítésben, hogy az ED értékesítésének ötöde a határokon túlra irányult. Fordítva ugyanezt, vagy majdnem ugyanezt csinálja Magyarországon az eMAG és az Alza is. Így az ED igazán ügyes a határon túli webértékesítésben is.

Nehéz az E-Digital mérlege

Nehéz az ED 2018-as teljesítményét a korábbi, 2017 évivel összehasonlítani. Az ED ugyanis 2017-ben szeptember végén zárta le üzleti évét, mivel a korábbitól eltérő üzleti fordulónapra állt át, december 31 helyett szeptember 30-ra. Így a 2018-as mérlegében feltüntetett korábbi 2017-es üzleti éve tört üzleti év lett, csak az első három negyedévet foglalja össze (2017 január 1 - szeptember 30 között). Ezért az éves összehasonlítást torzítaná a két legutóbbi esztendő beszámolóinak puszta összevetése, így majd régebbi időszakokat veszünk elő (ezt a gondot természetesen az ED is jelezte beszámolójában).

Szokásunkhoz híven most is csak a webáruházak a belföldi értékesítést vizslatjuk. A magyar webkereskedelemben eddig piacvezető volt az ED, de nagy a tolongás mögötte, így bármi előfordulhat a jövőben, akár rövid időn belül is. De hát az esélylatolgatások előtt nézzük csak az ED 2018-as számait (melyek a 2017 október 1 - 2018 szeptember 30 közötti időszakra vonatkoznak, tehát az üzleti év java 2018-ra esik, ezért nevezzük 2018-as esztendőnek). És azért csinálunk némi összevetést a korábbi évekkel, kihagyva a 2017-es töredék esztendőt. Megjegyezzük viszont azt, hogy az ED beszámolójában 8-9%-os éves növekedésről tesz említést 2018-ban azzal, hogy egy számításában kiigazította az összehasonlítás alapját jelentő csonka 2017-es esztendőt, megtoldva a 2016 utolsó negyedévével (bár nekünk meg nagyobb növekedési ütem jött ki ebből).

Végül vizsgálódásunk arra irányul, hogy az elmúlt ötéves időszak teljes éveinek adatai alapján mennyit nőtt az ED a hazai piacon. És a cégvezetés egy korábbi nyilatkozata alapján belföldi értékesítésük zöme webáruházi árusítás, ami nélkül nehezen is lennének piacvezetők a webpiacon (egyébként 16 hagyományos boltja van, ebből 7 a fővárosban). Az öt esztendő során felmutatott 72%-os növekedés pedig végül hatalmas tempó, de:

ED 2014 2015 2016 2017 2018 2018/2014
belföldi értékesítés 18 22 26 . 31 + 13
növekedés + 18% + 22% + 18% . . + 72%
Forrás: Elektronikus Beszámoló Portál, érték: milliárd forint, kerekített adatok, növekedés: %, előző évhez képest, 2018-as üzleti év: 2017 október 1-2018 szeptember 30., 2016-os üzleti év: január 1-december 31., 2017: január 1-szeptember 30., belföldi értékesítés most nettó

Meg kell jegyezni azt is, hogy az ED igazi magyar tulajdon ismét, némi kacskaringó után (Kelemen Gyula és Várkonyi Balázs, az ED Group Vagyonkezelő Kft-n keresztül a tulajdonosok). A társaság tulajdonosa volt még a beszámolási időszak kezdetén a Genesis Investments Alpha GmbH, előtte 2015-ben szerzett benne részesedést a Steinhoff csoport. De a cég magyar tulajdonként indult 2001-ben.

Exportban azért is mondható, hogy sokat jeleskedik az ED, hiszen 7 uniós tagállamban árusít saját webáruházából, ottani adóregisztrációkkal. És nagykereskedelmi tevékenységet is épít a weben (B2B), tehát más boltokat, áruházakat is kiszolgál.

De hát ott vannak a többiek: a Media Markt nagyon az ED sarkában liheg, sőt

A webáruházak toplistájának második helyezettje a blokkk.com sorolása alapján a Media Markt. A Media Markt önálló webáruházat üzemeltet, MS E-Commerce néven. Ennek beszámolóadatai nyilvánosak, üzleti éve ugyanakkor fordul, mint az ED-é. De hát még nem tették közzé a 2018-as beszámolójukat, viszont a korábbiakból is le lehet vonni azt a következtetést, hogy a weben gyorsabban nőnek, mint az ED.

A Media Markt webáruháza 2014-ben még csak 3 milliárd forint árbevételnél tartott, ez is nettóban van természetesen (ilyenek a beszámolók), de a 2017-es üzleti évre (ami nálunk 2016 október 1 - 2017 szeptember 30) már 20 milliárdra tornázta fel magát. Ez négy esztendő alatt hat-hétszeres növekedés, ami azt jelzi, hogy a Media Markt sokkal fürgébb növekedésben, mint az ED. Igaz, tegyük hozzá, mások az adottságai, más a háttere, mint az ED-é. De könnyen előfordulhatott, hogy piacvezető lett a Media Markt a 2018-as eredményei nyomán.

A többiek is tartogathatnak meglepetést. Az ugyancsak magyar tulajdonú Euronics sem árul el semmit webáruházi forgalmáról, de legalább a top közelében lehet. A Tesco is nagyot léphetett előre, ő lehet az év másik nagy meglepetése, hiszen folyamatosan építi saját országos kiszállítási hálózatát. Kár, hogy eredményekben gazdagok, nyilvános adatokban pedig csórók, vagy szégyenlősek a webáruházak, mert nem árulnak el semmit üzleti eredményeikről.

És 2018-ban a webpiac már 500 milliárd felett zárt

A legfrissebb statisztika alapján már látszik, hogy 2018-ban 500 milliárd forint fölé kúszott a webáruházak kiskereskedelmi forgalma (élelmiszerekből, iparcikkekből). A súlya is ugrott a boltos kiskereskedelemben, 5% környékén jár. És 2018-ban 25% körül, 2010-18 között pedig több mint tízszeres volt a növekedés. 

(blokkk.com, 2019. február 12.)

 

500 milliárd fölé lőttek a webáruházak

A legfrissebb statisztika alapján már látszik, hogy 2018-ban 500 milliárd forint fölé kúszott a webáruházak kiskereskedelmi forgalma (élelmiszerekből, iparcikkekből). A súlya is ugrott a boltos kiskereskedelemben, 5% környékén jár. És 2010-18 között több mint tízszeres volt a növekedés. Árengedményt többet adtak a webáruházak 2018-ban . Rangsorban is volt felfordulás, könnyen lehet, hogy már a Media Markt a legnagyobb webáruház.

2018-ban is kiugró évet zártak a magyar webáruházak, hiszen a webköltekezés túllépte az 500 milliárdos értéket (a hagyományos boltos árukörben, élelmiszerekből és különféle iparcikkekből számolva). A növekedés üteme is finoman szólva tekintélyes, hiszen azt jelzi, hogy negyedével többet kellett cipekedniük a futároknak, vagy éppen a vásárlóknak az átvevő pontoktól hazafelé. A boltos kiskereskedelem egésze 2018-ban 6%-kal nőtt (változatlan áron, volumenben nézve).

A legfrissebb statisztika ugyan még csak novembernél tart, de az 500 milliárd túllépése egyértelműen kiolvasható az eddigi adatokból is. A webvilágban nagyon rossznak számító 10% körüli decemberi növekedéssel is már elérhető lenne az 500 milliárd, de ennél nagyon nagy valószínűséggel többet hozott a december a webáruházak konyhájára, hiszen a megelőző tizenegy hónapban negyedével ugrott meg a forgalom. Így újabb kiugrást lehet elkönyvelni 2018-ról:

webvásárlás
2015
2016
2017
2018
érték
235
308
408
előrejelzés
január-november ennyi lett
495-500
444
505
változás
folyó áron
+ 32%
+ 31%
+ 32%
+ 25%*
24%
+ 24%
KSH, érték: milliárd forint, változás: egy évvel korábbi időszakhoz képest folyó áron, */: korábbi kisebb bázishoz képest

A képhez hozzátartozik, hogy a KSH időközben kétszer is pontosította a 2017-es adatokat, a korábbi 393, majd 401 milliárd forint volt, a legfrissebb pedig 408 milliárd forint (a statisztika így dolgozik, az előzetes adatokat többször ellenőrzik és utánaszámolnak, a blokkk.com becslése pedig a korábbi kisebb bázisadatokra épült).

Az elmúlt évekhez képest ugyan lassult a webáruházi vásárlások növekedési üteme, de sok panaszra így sem lehet okuk a webáruházaknak.

Azért a tízszeres növekedés sem rossz

Pontosabban majdnem tizenegyszeres. A webáruházak piaca 2010-2018 között tizenegyszeresére nőtt. Emelkedett persze a részarányuk a hagyományos boltos kiskereskedelmen belül (most nem nézve az üzemanyagokat, hiszen azt nem lehet a weben venni, akkor meg kihagyható az összehasonlításból).

A webpiac részaránya 0,7%-ról 5% fölé nőtt a jelzett időszakban. A növekedés pedig nem áll meg a következő esztendőkben sem, bár üteme előreláthatóan tovább mérséklődik, de még egy jó darabig kétszámjegyű marad.

És mivel sokkal gyorsabban nőnek, mint a hagyományos boltok, bizony százmilliárdokban lehet csak számolni, amit onnan elvesznek. Meg egymástól. De így van ez világszerte:

  2010 2014 2015 2016 2017 2018* 2020*
webáruház 46 178 235 308 408 505 700-710
hagyományos** 6.206 7.319 7.746 8.174 8.825 9.575 11.200
részarány 0,7% 2,4% 3% 3,8% 4,6% 5,3% 6,3%
KSH, */: várható, **/: hagyományos boltos kiskereskedelem, csak élelmiszer és iparcikk, üzemanyag nélkül, érték: milliárd forint, web előrejelzés: 2019-ben +20%, 2020-ban +15%

Volt meglepetés bőven - új piacvezető is jöhet

A webáruházak szégyenlősek, nem árulják el legfontosabb piaci adataikat. De hát amelyik önálló, annak a mérlegadatai ismertek, így ez segíthet a rangsorok megfejtésében és forgalmi adatokra fordításában.

Nem lehet kizárni, hogy az eddigi piacvezető Extreme Digital a magyar webpiacon a hazai értékesítést nézve a második helyre szorul, a Media Markt ugyanis nagyon gyorsan tört előre az elmúlt időszakban. Meglepetést okozhat a Tesco is, aki rohamléptekben építi ki saját országos kiszállító hálózatát. A 2018-ban magyar piacra lépett Alza is nőhet nagyot, bár magyar forgalma nagyobb részét nem nálunk könyveli el. Az eMAG is hasonló cipőben sántikál, a nála elköltött magyar forintok az utolsó fillérig a határon túl Bukarestben kötnek ki.

Nem tudni semmit a nyilvános adatok alapján az Euronics webforgalmáról sem, de becslésünk szerint ő is az élbolyban tanyázik. hasonlóképpen a statisztika hiányát tekintve sötét ló az Auchan, a Rossmann és a dm is, pedig tőlük is sokat vásárolnak a neten. A Mall tízmilliárd feletti forgalmával marad az élbolyban.

2019-ben erősödni fog az élelmiszeres webpiac és előreláthatóan belép a Spar is, ami tovább élezi a versenyt.

Nem véletlen, hogy a statisztikából az is kiolvasható, hogy a webáruházak 2018-ban több árengedményt adtak, mint korábban - kivéve a Black Friday novemberi időszakát. Ez azt jelenti, hogy a webes akcióverseny egész évben tart.

A webes vásárlóknak lassan már minden nap fekete péntek lesz.

(blokkk.com, 2019. január 29.)

 

Black Friday: volt nagy bum-bum, de hasra esni nem kell

A korábbi hónapok növekedési ütemének környékén mozogtak a webáruházak novemberben. Pedig Black Friday nap és reklám volt bőven és sokan nagyobb ugrást vártak. És 2018 novemberében nem adtak több engedményt a webáruházak, mint korábban. Egyébként 2017-ben sem. És meg is lesz az éves 500 milliárd a webkisker piacon. Legalább.

Soha ennyi Black Friday nap és fekete péntekes reklám nem volt, mint 2018 novemberében. Nőtt is persze a webáruházak bevétele, de nagyon hasra esni azért nem kell. Igazából a statisztika is megtréfálta az előrejelzéseket.

2018 eddig megismert időszakában - januártól novemberig - 26%-kal nőtt a webáruházak forgalma (ez változatlan áras, volumen növekedés). Ezt a növekedési ütemet mutatja a statisztika novemberben is, így pusztán ezt a mutatót nézve nem volt megugrás a Fekete Péntek hónapjában, a sok Black Friday nem hozott nagyobb léptékű megugrást a szokásosnál.

Nem is nagyon lehetett várni többet - mi nem vártunk nagyobb növekedési ütemet -, hiszen az árengedmény lemondást jelent a bevétel egy részről, és úgy tűnik, az ésszerű - vagy ki tudja milyen - határt már elérték a webáruházak. Akad a legnagyobbak között is több veszteséges, akik még az eredményük rovására is mindent bedobnak a piacszerzés érdekében.

Az árbevétel, a családok költekezésének értéke viszont a vártnál nagyobb lett, 60 milliárd forinttal szemben 63 milliárd forint. Itt persze megtréfálta a statisztika az előrejelzőket, mivel időközben - a szokásos menetrendnek megfelelően - pontosították a 2017-es webáruházi adatokat, azokat a korábban számítottnál nagyobb értékben határozva meg nemrégiben (az előrejelzések készülte után). Így a növekedési ütem egy nagyobb értékű friss 2017 novemberi statisztikai alapra épült rá. Hát ilyen a statisztika, ezt hozta a konyhára:

webpiac ezt vártuk ez lett
november
+ 25%
mennyiségben
58-60 md.ft
+ 26%
mennyiségben
63
md.ft
KSH, érték: %, előző év azonos időszakához képest változatlan áron, tehát mennyiségben, volumenben, valamint milliárd forint

Black Friday árengedmények: nem kaptál többet, mint korábban

A fekete péntekes reklámok azt sugallták novemberben, hogy sokkal több engedményt szórnak a vásárlók nyakába a webáruházak, mint korábban. Kaptak persze rendesen akciós árut, de hát mint az előbbiekből kitűnt, ez nem tornázta feljebb a webáruházi költekezés növekedési ütemét, mint amennyi az éves átlag.

A rideg statisztika pedig azt mutatja, hogy ha az eladott árumennyiség és a folyóáras árbevétel növekedési ütemeit egymás mellé tesszük, akkor bizony ott nincs különbség 2018 novemberét nézve. Tehát ugyanannyival nőtt az eladott árumennyiség, mint a folyóáras árbevétel, így az átlagos árszintben nem volt változás a korábbi esztendőhöz képest. Ez azt mutatja, hogy akcióban, leárazásban nem engedtek többet, az átlagot tekintve nagyobb százalékos arányokat a webáruházak, mint korábban. Így volt ez egyébként 2017-ben is. A korábbi esztendőkben volt eltérés, 2015-ben az akciós árszint csökkent, 2016-ban pedig emelkedett:

 
2015 2016 2017 2018
webes árbevétel 25 36 50 63
volumen növekedés 28% 39% 39% 26%
folyóáras növekedés 25% 44% 39% 26%
KSH, érték: milliárd forint, webáruházak novemberi forgalma,
2017: KSH friss pontosított adatai*/: korábbi előrejelzés

Meg is lesz az éves 500 milliárd

A hagyományos bolti kiskereskedelem áruköreit (élelmiszer, különféle iparcikk) nézve korábban 500 milliárd forintos éves bevétellel számoltunk 2018-ra. Január-november között a webáruházak árbevétele 444 milliárd forint volt. Ez azt jelenti, hogy ha a decemberi statisztika legalább 56 milliárd forint webköltekezést fog mutatni, akkor összejön az 500 milliárd. Ehhez a 2017-es 51 miliárdos forgalomnak kellett volna 10%-kal nőnie, ez azért csak összejön a statisztikában.

(blokkk.com, 2019. január 25.)

 

A Black Friday ára: nyelik a veszteséget a webáruházak

A sok Black Friday, az év minden napjára jutó akciózás egyre jobban felpörgő versenyéből kiszállni nem lehet, aminek következménye, hogy a nagy webáruházak vagy eleve veszteségesek, vagy folyamatosan romlik az eredményük. A rakétasebességgel növekvő webpiacon mindenki jó helyet akar foglalni magának, aminek az ára nem számít. A vásárló persze jól jár a kifogott akciós vásárlásával, de a számlát végül ő állja. Ki is tekeredett a Black Friday. És nem ez a kereskedelem ünnepe.

Azt már tudni lehet, hogy 2018 Black Friday felhozatala minden korábbit felülmúlt - reklámban. Már annyi volt, annyira felpörgött, és még van belőle november vége táján is, hogy a webárházak nehezen bírják a leárazások tempóját. Akció akció hátán a weben, hiszen követni kell a versenytársat. Így hiába hozták néhányan előre egy héttel, vagy hirdették meg akár egész novemberre a Black Friday-t, a többiek nem voltak restek valamilyen nagyobb súlyú ellenakciót, vagy éppen két Black Friday-t is hirdetni.

Kapkodhatta is a fejét a vásárló, hiszen jutott a Black Friday-ből, vagy őrült napokból, hetekből (mert ez volt a leggyakoribb ellensláger) minden napra. De hát ezzel egyébként az eredeti küldetésétől - egy napnyi akciózással felhívni a karácsonyi vásárlásra - eltérve más ösvényekre tévelygett a magyar Black Friday. De hát mindez nem tilos, az oka pedig az, hogy a viharos gyorsasággal terebélyesedő magyar webpiacon most van helyfoglalás időszaka, akinek pedig nem foglal magának teret, az később lejjebb, vagy kijjebb szorulhat.

Ez így első pillantásra nagyon szép, de adódik a kérdés, miből is futja ennyi akcióra. Vagy futja-e egyáltalán, hiszen a webáruházak amikor akciós engedményt adnak a vásárlónak, le is mondanak bevételük egy részéről.

Több az akció: romlanak is az eredmények

A vállalkozások mérleg-, eredménybeszámolóinak tengernyi adatából az üzemi, üzleti tevékenység eredménye az, ami a legpontosabban mutatja egy webáruház kereskedésének pénzügyi eredményét, így ennek jártunk utána néhány nagyobb webáruház esetében (ebben a mutatóban a pénzügyi műveletek eredménye nincs benne). 

Van egy kis bibi egyébként, mert a webáruházak szégyenlősek és nem dicsekszenek pontos adatokkal piacmenetükről. De hát van olyan, amelyik önálló és van törvényes beszámolója. Így azokat a webáruházakat vizsgáltuk a legnagyobbak közül, melyek tevékenysége kizárólag, vagy jelentős, döntő súllyal az elektronikus kereskedés.

És akkor íme az eredmények, veszteségekkel, vagy csökkenő plusszokkal. Nagyon, de nagyon erős az akciós verseny ezek szerint is:

üzleti adok-kapok eredménye 2014 2015 2016 2017 fordulónap
E-Digital
880
647
189
- 275*
2017-től szeptember 30.
Media Markt
MS E-Commerce
- 687
- 268
+ 26
- 102
szeptember 30.
Internet Mall Hungary
- 1.027
- 1.704
- 1.589
- 2.001
március 31.
Euronics
+ 1.172
+ 946
+ 515
+ 172
december 31.
Otto
- 815
- 1.883
- 857
- 511
február 28.
Forrás: Elektronikus Beszámoló Portál, legutóbbi beszámolók, érték: millió forint, */: 1-9 hó

Nem minden webáruház közlékeny, hogy miből is él tengernyi akciója mellett

A magyar webáruházak rettenetesen szégyenlősek, hiszen semmiféle adatot nem adnak közre arról, milyen nagy a forgalmuk, bármikor is. Jönnek-mennek például különféle toplisták, ahol nem mondanak semmit: ez azért eléggé  mosolyogtató tud lenni, hiszen pontosan a lényeg hiányzik belőlük, az az összeg, árbevétel egy-egy webáruház esetében, amivel valamilyen helyet elfoglalnak a rangsorban. (A blokkk.com azért próbál kivételt tenni, mivel jól, vagy rosszul, de megbecsüljük az egyes webáruházak bevételét.)

A Black Friday alkalmával is nagyon óvatosak a webáruházak, hiszen egy-két kivételtől eltekintve abban is versengenek, hogy ne mondjanak semmi fontosat. Elpottyantanak persze egy-két különösebben nem túl lényeges adatot, ami igazából a reklámon kívül nem sokra jó, és kész.

Az eddig napvilágot látott Black Friday információk is nagyon soványak. Például a piacvezető E-Digital annyit mondott, hogy a Black Friday akciókban másfél milliárd forint engedményt ad a vásárlóknak. Számszerűségekről, az egyébként egy héttel korábbi Black Friday akciókról annyit árult el a cég, hogy három nap alatt 15 ezer csomagot indított el a raktáraiból a megrendelőkhöz és az átvevőpontokra. Ez első pillantásra 15 ezer vásárlást sejtet. De feltehetően nem ennyi volt a vásárlások száma, hiszen a szállítási feltételei alapján később is indíthatott kiszállítást. És még azt tudni, hogy hatezer-hatszáz forinttal többet költöttek náluk a vásárlók, átlagosan. 

Az eMAG már többet mondott előzetesként, 6,4 milliárd forintos forgalmat vetített előre, 3 milliárd forintnyi engedménnyel a Black Friday alkalmával. Ez már azért többet sejtet, hiszen átlag egyharmadnyi árengedményt jelenthet, az eMAG teljes novemberi kasszáját nézve. Az összesent még nem tudni persze az ő esetében sem, de lehet, hogy hamarosan elárulják.

Nagy a titkolózás úgy összességében

Három csoportja ügyködik a webáruházaknak Magyarországon. Az első, akik önálló vállalkozás keretében csinálják és kizárólag a weben értékesítenek. Ilyen a legnagyobbak közül a már említett Media Markt webáruháza, az M. S. E-Commerce, továbbá a Mall.hu. Vannak, akik vegyesen csinálják a webet és a hagyományos boltot egy cégen belül, ilyen például az E-Digital, a Tesco, a dm, a Rossmann, a Decathlon, egy sor ruházati áruház, vagy az Euronics (a nagyláncok többsége). Nem nehéz kitalálni, hogy webforgalmukról semmit sem közölnek, kevés kivétellel (kivétel például a Praktiker, a Libri, a Tschibo, akiknél elcsíphető információ vagy a sajtóban, vagy beszámolójukban).

És van néhány webáruház, akik külhoni székhellyel és onnan átnyúló irányítással ügyködnek. Nagy rejtvény az Alza.hu és az eMAG, akik cseh, valamint román hátterű webáruházak, a szerződési feltételek szerint is velük, egy olyan külföldi féllel köt üzletet a webes vásárlójuk, akinek nincs, vagy csak nagyon kicsi a magyar székhelyű ügyintézője.

Az eMAG esetében a kedves vásárló egy román céggel úgy áll kapcsolatban, hogy a magyar nyelvű weboldalt román székhelyű gazdasági társaság üzemelteti. Tehát a ".hu" végződés csak reklám. Egyébként az eMAG tulajdonosi köré az árukereső (arukereso.hu) oldal is.

Az Alza akkor könyvel nálunk, ha a hazai raktárból szállít. De hát az Alza.hu 2017-ben 219 millió forint árbevételt mutatott ki magyar viszonylatban, ami azért érdekes, mert a GKI Digital toplistáját és a létező nyilvános mérlegadatokat összevetve az Alza.hu 10 milliárdos webáruháznak számít a magyar piacon, tehát nem nálunk csörög a kassza. Az eMAG a toplisták alapján 20 milliárdos webáruház magyar viszonylatban, ami persze odaát bevétel.

És van olyan is ebben a körben, mint például az azsiacenter.com, magyar nyelvű honlappal, londoni székhellyel, tehát a ".hu" helyett ".com"-mal operál.

És azért: nem abból él a webáruház, hogy minden alkalommal átvág

Elöljáróban megjegyezzük, hogy igen tudjuk, vannak csaló, kamu webáruházak. És ezekről lehet és kell is jókat írni, hiszen a nyilvánosság a legkeményebb rendcsináló a piacon is.

De hát próbálja meg egyszer valaki összeszámolni, hányszor csapják be a vásárlót és hányszor nem. Azért az utóbbi szám sokkal, de sokkal nagyobb lehet az elsőnél, bár ilyen számítást végezni nem lehet, ráadásul azon nincs vita, hogy átverésből egy is sok. Ha nem így lenne egyébként, akkor azért nem nőne olyan brutálisan világszerte a webpiac. Nálunk sem.

A webvásárlónak ellenőrizne egyébként nagyon könnyű. Kiválaszt valamit, amit majdnem ingyen adnak, hiszen ez a legszebb. De hát nem sok idő, amíg ugyanazt a portékát meg lehet nézni egy másik webáruházban, hogy ott mi mennyi ugyanabból.

És az akciós pénz - miből is él a webáruház

Ugyanis a lényeg végül valahol ott kereshető, hogy egy-egy üzleti év zártával összességében eredményes-e a webáruház, mennyire bírja az egész éves akciózást. Ha igen, bírja, akkor az azt jelenti, hogy az árengedményeket az üzleti tervébe beépítette és összességében olyan árakat tervezett és állított be, akciósakat és nem akciósakat együtt, hogy azért a végén ne fizessen rá. Tehát volt, amit olcsóbban adott, de ezeket az árengedményeket beépítette a nem akciós árakba. Nincs ebben semmi különös, így működik a bolt. És persze az akciók árát így végül a vásárlók fizették meg, amikor nem akciós terméket vásároltak.

Aki veszteséges, az pedig előbb-utóbb valamiből kénytelen pótolni a veszteséget. Túl sok lehetőség nincs, leginkább a vásárló lehet az, akinek előbb-utóbb mélyebben kell a zsebébe nyúlnia, ha már magához édesgette a webáruház. Majd egyszer vissza is kell fogni az akciókat, vagy a tulajdonos a zsebébe nyúl (például a hagyományos boltjából tesz át pénzt pótolni a veszteséget), hát vagy csődbe megy a webáruház.

És a kereskedelem ünnepe: hát nem a Black Friday

Csak illúzió ne legyen, az akció is csak egy reklám, felhívás táncra, a Black Friday esetében a karácsonyi vásárlásra. Nagy bajban lenne egy webáruház, ha csak akciós termékeket vásárolnának tőle. Gyorsan be kellene zárnia. De kedvcsinálónak remek dolog is lehet az akció, ha szép emlékeket hagy a vásárló kobakjában, és például Black Friday után, vagy bármikor visszamegy vásárolni - a szokásos, rendes, engedmény nélküli áron.

És azért furcsa lenne, ha egy mélyen akciós, kitekeredett, az átvágásoktól is hangos nap lenne a kereskedelem ünnepe. Inkább egy másik.

(blokkk.com, 2018. november 26.)

 

500 milliárdot nyalogat a webpiac

A legfrissebb előrejelzésünk szerint 2010-2020 között tizenötszörösére nő a magyar webáruházi piac. Közben egyre durvább az akciós webháború. 2018-ban nagyon közel juthatnak a webáruházak az 500 milliárdos határhoz. Mi a webet faljuk, a web pedig a hagyományos boltokat: százmilliárdokat vesz el.

Zabáljuk a webet, a web pedig jókat falatozik a hagyományos boltból

Minden statisztika azt mutatja, hogy évek óta egyre falánkabban habzsolják a vásárlók a webáruházakat. A növekedés üteme ugyan zsugorodik, de ez csak az ütem, és nyilván senki sem panaszkodik a webáruházak közül arra, hogy például 2018 első nyolc hónapjában negyedével ugrott meg a forgalom a korábbiakhoz képest. És az elmúlt években ennél csak nagyobb volt a növekedés üteme. 

Így nagyon jók az éves kilátások is a webköltekezésben, egy blokkk.com friss, de szokás szerint azért óvatos előrejelzése alapján:

webvásárlás
2015
2016
2017
2018
érték
235
308
397
495-500
változás folyó áron
+ 32%
+ 31%
+ 29%
+ 25%
KSH, érték: milliárd forint, változás: egy évvel korábbi időszakhoz képest

És hízni fog hosszabb távon is a magyar webköltekezés, súlya, részaránya ennek megfelelően tovább fog nőni a kiskereskedelmen belül (csak az élelmiszeres és az iparcikkes vásárlásokat nézve), a blokkk.com további előrejelzése alapján.

A folyamatos akcióháborúkkal együtt új piaci szereplők léptek színre, nagyok (például az Alza, a dm, az OBI), de a porondon lévők is folyamatosan terjeszkednek, például rohamléptekkel nyomul a kiszállításban a Tesco. Szaporodnak az átvevőpontok is, ezek népszerűek, mert nem kell a vekkert beállítani, mikor jön a futár, ha egyáltalán megjön. Feltehetően nem véletlen, hogy például a Madia Markt bevonul egy sor Tesco áruházba, ezzel is rágyúr átvevőpontban.

Terjeszkedni fog tovább az Auchan, ehhez brutális logisztikai központot épített, jön a Spar és még ki tudja, ki. A megcsavart plázastop is a web irányába tolja a nagyáruházakat, de különben is, a vásárlók imádják a webet, ezt jelzik a számok is.

A webáruházak 2010-2020 között tizenötszörösükre nőnek, részarányuk pedig 1%-ról legalább 5-6%-ra emelkedik. És mivel sokkal gyorsabban nőnek, mint a hagyományos boltok, bizony százmilliárdokban lehet csak számolni, amit onnan elvesznek. De így van ez világszerte:

  2010 2014 2015 2016 2017 2018* 2020*
webáruház 46 178 235 308 401 495-500 700-710
hagyományos** 6.206 7.319 7.746 8.174 8.815 9.700 11.300
részarány 0,7% 2,5% 3,1% 3,9% 4,7% 5,1% 6,2%
KSH, */: előrejelzés, **/: hagyományos csak élelmiszer, iparcikk kiskereskedelem, üzemanyag nélkül, érték: milliárd forint

(blokkk.com, 2018. október 19.)

 

Öldöklő árverseny a weben: durvább lett az akcióháború

Aki nem lép egyszerre: sokkal több az akció a webáruházakban, a statisztika is mutatja. A száguldó webpiacon most akar mindenki jobb helyet foglalni magának, két kézzel szórják is az akciókat. A Media Markt, az Alza és a Tesco felforgatták a webpiacot. És még csak jön a fekete péntek.

2018 első félévében 211 milliárd forint volt a webáruházakban a költekezés mértéke a statisztika szerint, a boltos kiskereskedelemnek megfelelő élelmiszerek és iparcikkek körében (az a másik adat, ami a napokban látott napvilágot, mely szerint 180 milliárd volt, arról nem tudni, miért annyi). Mennyiségben (szaknyelven volumenben, darabban, kilóban, tehát az árváltozások kiszűrésével) negyedével ugrott meg a webes vásárlás ebben a hat hónapban. De hogyan is?

Ehhez sokkal több akciót kellett tolni

A vásárlók imádják az akciókat, nem véletlen, hiszen mindenki elsősorban az árat nézi, no meg a pénztárcája vastagságát. Nem véletlen, hogy a hagyományos boltok nyomtatott szórólapjait akciós újságnak hívják, tele is nyomják leárazásokkal, amennyire csak a nyomdafesték bírja.

A webáruháznál persze nem nyomtatgatnak akciós újságokat, jó arra a honlap, tele is vannak vele. A brutális áruválaszték - elbírja a web - egyre durvább akcióháborúval párosul.

A boltos  világra mindig is az volt a jellemző, hogy az új értékesítési csatornák sokkal gyorsabban fejlődtek a többinél, így volt ez a nagy bevásárlóközpont építési hullámnál (kilencvenes évek közepétől mintegy évtizeden keresztül), a hipermarketek piacra lépésekor, vagy éppen a hagyományos boltok körében a diszkontok piacépítésével, és persze nem csak nálunk, hanem szerte a világban. Most éppen a weben akarnak jobb helyet foglalni maguknak az online áruházak, nem véletlenül, máshol is persze, elég csak az amerikai Amazonra, vagy a kínai Alibabára gondolni, ahonnan szinte naponta röpködnek az újítások.

És a hazai határokat nem kíméli az online törtetés, hiszen a magyar webpiacon is több olyan nagyágyú ontja az akciós kínálatát, akiknek nincs is hagyományos boltjuk itt. Ilyen például a mall.hu, vagy az alza.hu, de egyes lajstromokban idesorolják az egyébként román működtetésű emag.hu-t is, a magyar nyelvű honlapjával. A cseh alza.hu egyébként nagyot robbantott 2017-ben, hiszen 10 milliárd feletti forgalmat hozott össze első magyar piaci évében.

De hát a Media Markt webáruháza megkétszerezte 2017-ben forgalmát, ami előrelépésben hasonló nagyságrendet jelentett az alza.hu helyfoglalójához. És ott vannak a hipermarketek webáruházai is, az Auchané és a Tescoé, akik ugyan titkolják szemérmesen webforgalmukat, de könnyen megtippelhető, hogy szép szeletett hasítanak ki maguknak. A Tesco 10 milliárd felett jár jócskán, tehát a weben is nagyágyúnak számít, de az Auchan sem lehet nagy lemaradásban az élbolytól.

Ja, hogy ennek ára is van

A websors az áruválaszték mellett az akciókon áll vagy bukik. Akció nélkül nem is nézné meg sok vásárló a webáruház honlapját, így a leárazás az íratlan szabályok szerint kötelező kellék.

A statisztikából kiolvasható, hogy az elmúlt két esztendőben, 2016-ban és 2017-ben a webforgalom értéke folyó árakon összehasonlítva jobban emelkedett, mint a kiigazítatlan, árváltozásoktól megtisztított volumenindex. Tehát volt egy szolid, 1% körüli átlagos árszint emelkedés. Hát persze, dúlt az akcióháború akkor is, de mindig jöttek a drágább újdonságok, műszaki ketyerék, szezonindító divatcuccok is, nagyobb árakon.

2018 első félévében azonban fordult a kocka. A webáruházak egy része nagyobb akciósebességre kapcsolt. Ezt mutatja, hogy miközben folyó áron mérve 21%-kal nőtt a webvásárlás értéke, ugyanez változatlan áron már 24%-kal emelkedett. És ez a 3% árszint esés nem kevés, gondoljunk csak arra, hogy a fordítottja esetében, 3%-os inflációnál mennyire szívják a fogukat a kedves vásárlók.

Ez a statisztika játékszabályai szerint azt jelenti, hogy az eladott árumennyiség jobban nőtt, mint a bevétel, ami csak a korábbinál alacsonyabb átlagos árszinten lehetséges. Tehát több és nagyobb volt az akciózás, egyébként 2015-ben is:

webvásárlás 2015 2016 2017 2018
érték 235 308 397 211
változás folyó áron + 32% + 31% + 29% + 21%
változás változatlan áron + 33% + 30% + 28% + 24%
KSH, érték: milliárd forint, változás: egy évvel korábbi időszakhoz képest, folyóáras és kiigazítatlan volumenindex, 2018: első félév

(blokkk.com, 2018. augusztus 31.)

 

Szégyenlős webáruházak: hipernyi választékkal nyomulnak

A web lekörözi a diszkontokat gyorsaságban. A legnagyobb webáruházak titkolják bevételüket, miközben többjük mérlegadata nyilvános. Előszedtük megint. Az Alza.hu 10 milliárddal robbant be. A legnagyobbak titka: a brutális áruválaszték és az akcióháború. És mikor nyitnak webáruházat a diszkontok?

A korábbi években nagyokat habzsoló hipermarketek lelassultak, a diszkontok pedig felgyorsultak, a hagyományos boltok körében ez a legmarkánsabb változás. A boltos világ egészét nézve viszont az élre kívánkozik, hogy a webkereskedelem brutális ütemben bővül. Egymás mellé téve az elmúlt öt esztendő változásait, nincs is sok csodálkozni való, az adatok egyértelműek. Miközben a hiperek együtt számolva ötödével, a diszkontok már kétharmadával növelték piacukat, a webáruházak ugyanakkor háromszorosára hizlalták bevételeiket. Változtak is a piaci súlyok is:

  2013 2017 változás
árbevétel kisker részarány árbevétel kisker részarány árbevétel növekedés üteme
hipermarketek (Auchan, Tesco) 980 12% 1.172 11% + 192 + 20%
diszkontok (Aldi, Lidl, Penny) 557 7% 918  9% + 361 + 65%
webáruházak 127 1% 393 4% + 266 301%
érték: milliárd forint, bruttó árbevétel, részarány: kiskereskedelemből, KSH, Trade Magazin,

Nem véletlen, hogy az Auchan és a Tesco is egyrészt diszkontosodik több tekintetben (például már évekkel ezelőtt leszerelték toronymagas polcaik tetejét az eladótérben, így kisebb a kirakott árkészlet, megnyomták a saját márkákat), másrészt elindították jó érzékkel webáruházaikat. Hiába, a vásárlók szokásaihoz alkalmazkodni kell, a fiatalabb korosztályok nagyobbrészt egyébként is webfalók, másrészt nincs mindig sok kedvük és idejük sokat bíbelődni a bevásárlással.

Hízik a web, de itt is a nagyok a legnagyobbak

Meg is jelennek különféle toplisták, legutóbb a GKI Digital vont érdekes mérleget. De hát sajnálatos módon az ő top'10-es rangsorából is hiányzik az egyes webáruházak bevétele, ami egyszerűen azért van, mert titkolják (tehát erről nem a rangsor összeállítója tehet). Ez a rangsor a következő: E-Digital, eMag, Media Markt, Tesco, 220volt, iPon, Mall.hu, Alza.hu, Aqua, Libri Bookline. Ehhez meg kell jegyezni, hogy az eMag egy román székhelyű vállalkozás, tehát némileg idegen a magyar toplistától (ezen az alapon az Alibaba, vagy az Amazon is feltüntethető lenne, onnan is vásárolnak magyar vásárlók, de ez nem kötözködés, csupán együttgondolkodás).

A magyar webvilág legérdekesebb fejleménye az Alza.hu berobbanása, a 13 milliárd forintos 2017-es árbevétele ezt jelzi is. Cseh vállalkozás, akinél a hazai leánycégétől és a cseh anyacégtől is lehet közvetlenül rendelni és szállíttatni. Egyébként a Mall.hu is magyar leánycéggel működik.

De a pénz. A rangsor szereplőinek egy része nyilvános mérlegbeszámolóiban közzéteszi bevételének értékét. Pusztán tájékozódásképpen ezek közül néhányat összeszedtünk ismét, ami azért jelzi a magyar webpiac legnagyobbjainak és a kisebbeknek a piaci nagyságrendjét (ez most nem teljes körű és most nem is rangsor):

webáruház bevétel
Media Markt 25
Alza.hu 13
Mall.hu 12
...  
Praktiker 4
Decathlon 3
Tchibo 3
Jysk 2
2017. évi bruttó bevétel, érték milliárd forint, */: becsült adat

A blokkk.com korábban például az e-digital hazai webbevételét 29 milliárd forintra, a Tescoét 12 milliárd forintra becsülte és úgy vélte, a piacvezető e-digitalnak nagyon is a nyakára mászhatott a Media Markt (az e-digital üzleti éve szeptember 30-án fordul, így még nincs friss mérlegadat, a Media Markt háza tájékán akadt 2017-ről).

Rózsás kilátások

Brutális választék, és akcióháború, a webáruházak honlapjai erről tanúskodnak, ilyen az Alza.hu is, ma ez a sikerük és a törtetésük titka. A legnagyobbak a műszaki cikkek, játékok, ruházati termékek rendkívül széles skáláját kínálják, sok-sok árengedménnyel. És a hiperek webáruházai az élelmiszerpiacon mennek - feltehetően - nagyot, ahol nemsokára indulhat az újabb nagyágyú, a Spar is (be is jelentette).

Érdekes módon a diszkontok nem webeznek - jelenleg. De könnyen lehet, hogy meggondolják magukat, hiszen a boltépítésnek is lehetnek korlátai, ráadásul a webszámok nagyon is kecsegtető növekedési pályát kínálnak.

A magyar webpiac kilátásai pedig kedvezőek. Talán az sem véletlen, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter szakított időt arra, hogy betérjen az Amazonhoz, a világ legnagyobb webkereskedőjéhez és később felrója a kisvállalkozásoknak, úgy általában, hogy sokuknak még honlapja sincs (egyébként igaza volt, mindegy, hogy hol mondta):

  2013 2014 2015 2016 2017 2018* 2020*
webáruház 127 178 235 308 393 490 700
hagyományos 6.815 7.141 7.511 7.866 8.393 8.900 10.200
részarány 1,9% 2,5% 3,1% 3,9% 4,7% 5,5% 7%
KSH, , hagyományos: élelmiszer, iparcikk kiskereskedelem,
2018: január-február, érték: milliárd forint

(blokkk.com, 2018. augusztus 16.)

 

A weben már lement a fekete péntek

De lehet, hogy a karácsony is. Nem a naptárt és a hőmérőt, hanem a webáruházak forgalmát nézve. Nyomják is a reklámot ezerrel a webáruházak. A hőség is a webkereskedelmet tolja: okostelefonnal a strandon is be lehet vásárolni. A vártnál többet költünk 2018-ban a webáruházakban.

2018 első öt hónapjában 173 milliárd forintot költöttek a vásárlók a magyar webáruházakban. Egy évvel korábban 144 milliárd forint ment el a weben ugyanebben az időszakban (most is csak a bolti kiskereskedelemnek megfelelő árukört, az élelmiszer és iparcikk webvásárlást nézve). 2018 eddig megismert egyes hónapjaiban mindegyikben nagyobb bevételt könyvelhettek el a webáruházak, mint egy évvel korábban.

A weben eladott árumennyiséget tekintve - a kiigazítatlan volumenindexet - 20% felett volt az első öt hónap átlagos növekedési üteme, ezen belül áprilisban és májusban is 25%-os volt a megugrás, az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest.

2018 júniusában is erős hónapot, összességében pedig erős félévet zárt a bolti kiskereskedelem, így okkal feltételezhető, hogy ebből a web sem maradt ki (a júniusi webadat még nem ismert). Ez azt is jelenti, hogy a májusi 40 milliárdos webáruházi forgalom júniusra legalább 48-50 milliárd forintra hízik (20-25%-os növekedés kimutatása nagy bizonyossággal várható, hiszen az egész boltos szekér jobban szalad, mint a korábbi években). Ez a webes forgalomnagyság viszont már túllépi a 2017-es novemberi, a fekete pénteki akciókkal amúgy is alaposan felnyomott értékesítést. Az pedig már csak apróság, hogy a piac a korábbi decemberi forgalom környékén is mozoghatott júniusban (a weben a fekete péntekes akciósorozat nyomán kiegyenlítettebb a két utolsó hónap forgalma, hiszen a vásárlók egy része előrehozza decemberről novemberre).

De hát most nagyon meleg van - még jó, hogy a webáruháznak nincs zárvatartása

Pontosabban: ki sem nyit, be sem zár, hiszen rendelni bármikor lehet. A webáruházak is tudják, hogy a hőségben megváltoznak a bevásárlási szokások. Aki tud, az persze menekül a strandra, vízpartra, hűsölni, amennyire lehet, hiszen lassan a vízben sincs már hely. És aki otthon marad, mert nem akar kimozdulni, esetleg eljár munkába, az is spórol a boltba járással a hőségben, inkább reggel, vagy este megy, aminek pedig halasztható a vásárlása, az eltolja későbbre.

Az evésen, iváson sokat halogatni nem lehet, de hát a vízben sem lehet egész nap ácsorogni, a gumimatracon is nagy a forróság, a fürdésen, evésen, iváson kívül valami mást is kell csinálni a strandon is. Meg is lehet nézni, ott is kapkodják elő a törülköző alá dugott okostelefonokat két fürdőzés között a strandolók és kényelmesebb így rendelni valamit, mint esetleg egy izzasztó túra keretében elkullogni a boltba. Lehet rendelni kiszállítást, vagy az összekészített pakkért strand után elmenni az átvevőpontra akkor, amikor kényelmes.

A korábbi években némi megtorpanás megfigyelhető a webáruházak nyári - júliusi-augusztusi - forgalmában. Könnyen lehet, hogy ez most 2018-ban elmarad, az előbbiekkel is összefüggésben. A webáruházak ontják is a nyárideji reklámjaikat, nyilván ráéreztek erre a lehetőségre is.

Ragyogó napsütés és webkilátások

Szépen gyarapodott a magyar webpiac az elmúlt esztendőkben és úgy tűnik, hogy a korábban vártnál csak lassabban enged a tempóból. A korábbi esztendők 30-40%-os növekedési üteme némileg ugyan 30% alá csúszott 2016-ban és 2017-ben, de 2018 eddig megismert időszakában is 20% felett van a havi átlag. Hullámok persze vannak bőven a webkereskedelemben is, hiszen például 2017-ben az éves 27%-os növekedési tempó mellett májusban 49%-os volt a megugrás az előző év májusához képest, de a többi hónap kiegyensúlyozott irányzatot mutatott.

A várható erősebb növekedési tempót támasztja alá az is, hogy megszaporodott az utóbbi időben a nagy láncok webáruházainak a száma. 2018-ban indított például a dm, az Ikea, nagyobb tempóra kapcsolt az Auchan és a Tesco is (szélesítve a kiszállítás hatókörét és bővítve az átvevőpontok számát), a kisebb webáruházaknak pedig se szeri, se száma. Az már csak apróság, hogy nincs hivatalos statisztika a fogyasztóknak árusító webáruházakról, számuk egyébként tízezer felettire becsülhető.

Így még egy visszafogottabb előrejelzés alapján is szépen nő majd a webpiac 2018-ban, sőt, nem zárható ki, hogy megközelíti, vagy éppen túl is lépi az 500 milliárd forintot (a bolti kiskereskedelemnek megfelelő áruterületeken, de vigyázat, sokféle előrejelzés létezik, van olyan is, amelyik bátran elengedi magát és sokkal többet mond):

webkisker 2013 2014 2015 2016 2017 2018*
értéke
milliárd forint
127
178
235
308
393
470-490
növekedés
39%
42%
33%
27%
27%
20-25%
KSH, érték: milliárd forint, változás: előző év: 100, kiigazítatlan volumenindex, 2018: előrejelzés

A szigorított plázastop egyébként, amit éppen most szavazott meg az Országgyűlés, a web irányába tolhatja a hálózatfejlesztéseket.

A webáruházak egyébként egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a kereskedelemből, de mi ezt másként számoljuk. Részesedésük méricskélésében nem a teljes kiskereskedelmi forgalomhoz illesztjük a webáruházakat, ami nem lenne a legigazságosabb számolgatás, hiszen olyan termékek is benne vannak a teljes kiskereskedelemben, amit a weben nem árusítanak, például az üzemanyag. Így a részesedés számításában az üzemanyagokat nem vettük figyelembe, hiszen az nem része a webnek, hanem csak a hagyományos élelmiszer és iparcikk vásárlást.

A webáruházi súly végül elképesztő ütemben emelkedik, hiszen 2013-ban a 2% körüli aránya, 2018-ban pedig 5% fölé emelkedik előreláthatóan, 2-3 esztendő alatt pedig tovább hízik:

  2013 2014 2015 2016 2017 2018* 2020*
webáruház 127 178 235 308 393 490 700
hagyományos 6.815 7.141 7.511 7.866 8.393 8.900 10.200
részarány 1,9% 2,5% 3,1% 3,9% 4,7% 5,5% 7%
KSH, , hagyományos: élelmiszer, iparcikk kiskereskedelem,
2018: január-február, érték: milliárd forint

(blokkk.com, 2018. augusztus 8.)

 

Webáruház: a saját boltját is rágcsálja?

Varga miniszter belekóstolt egy vizit erejéig az Amazonba, a világ legnagyobb webáruházába. Egyébként van, amiben lepipáljuk az Amazont. De hát a szigorított plázastop is a webáruházak irányába terelheti a fejlesztéseket. És a web mellett a saját hagyományos bolt is próbatétel: átvevőpontokká idomulnak a hagyományos boltok?

Varga Mihály pénzügyminiszter ellátogatott az Amazonhoz a közelmúltban és megállapította, hogy az online kereskedelem fejlesztésében még komoly lehetőségek rejlenek, ami az üzletág felfutásához és a fogyasztás bővüléséhez is érdemben hozzájárul. Igaza van, tehát érdemes ezzel alaposabban is számolni, van is mivel.

És hogy Varga miniszternek milyen igaza van, arról elöljáróban egy adat. A magyar webforgalom zöme különféle iparcikk, az élelmiszerek súlya még nagyon csekély (lesz persze több majd ez is). Így ha azt nézzük, hogy a hagyományos iparcikk forgalom az elmúlt öt esztendőben ezer milliárd forinttal, harmadával nőtt, akkor bizony az is hozzátartozik a képhez, hogy ennek a növekménynek a negyedét, háromszoros növekedés mellett, a webáruházak adták.

Az Amazon földkerekség legnagyobb webáruházas cége, vezetője toronymagasan a világ leggazdagabb embere, amerikai, forgalma pedig a 2015 évi 107 milliárd dollárról 178 milliárd dollárra nőtt 2017-ben. A legnagyobb ütemben az amerikai vásárlók ugrottak neki az Amazonnak, 2015-ben és 2016-ban negyedével, majd 2017-ben harmadával többet költöttek nála, és a jövőt nézve ez még messze nem a végállomás. Az Amazon forgalmának egyharmada ráadásul más országokhoz kötődik, de a növekedés üteme ebben a viszonylatban is 20% felett volt ebben a három esztendőben. És itt van Európában is.

De hát pusztán a növekedés ütemét nézve a magyar web tartja a lépést az Amazonnal, hiszen a kétharmad körüli növekedési tempót hozták a magyar webáruházak is az elmúlt három évben. Sőt, azt is lehet nézni, hogy 2009-ben az Amazon netforgalma 25 milliárd dollár volt, ami tíz év alatt együtt számolva hétszeresére nőtt, miközben a magyar webáruházak tízszeres megugrást könyvelhettek el az elmúlt évtizedben. Hát igen, de azért a piacnagyságban akad némi különbözőség, hiszen az Amazon éves árbevétele 50 ezer milliárd forint körül mozgott 2017-ben, ami a magyar kiskereskedelmi forgalom ötszöröse.

A világ legnagyobb forgalmú webáruházas oldala egyébként nem az Amazoné, hanem az Alibaba Group kínai vállalkozásé, de ott sok cég kínálja portékáját. Kicsiben, hogy legyen ebben is összehasonlítás, például a magyar nyelvű oldallal nálunk is futó emag-nál is van ilyen lehetőség, ezért is homályos a cég igazi árbevételének pontos nagysága (román bejegyzésű cégről van szó).

A jövőben is száguldani fog a magyar web és zárnak majd be régi boltok

Szépen gyarapodott a magyar webpiac az elmúlt esztendőkben és úgy tűnik, csak lassan enged a tempóból. A korábbi esztendők 30-40%-os növekedési üteme némileg ugyan 30% alá csúszott 2016-ban és 2017-ben, de 2018 eddig megismert időszakában is 20% felett van a havi átlag. És hol van még a webáruházak legaranyosabb napja, a fekete péntek. Így a visszafogottabb előrejelzés alapján is szépen nő majd a webpiac (a bolti kiskereskedelemnek megfelelő áruterületeken) 2018-ban:

webkisker 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018*
értéke
milliárd forint
40
46
65
92
127
178
235
308
393
470
növekedés
15%
16%
40%
37%
39%
42%
33%
27%
27%
20%
KSH, érték: milliárd forint, változás: előző év: 100, kiigazítatlan volumenindex, 2018: előrejelzés

A webáruházak egyébként egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a kereskedelemből, de mi ezt másként számoljuk, mint a pénzügyminiszter. Részesedésük méricskélésében nem a teljes kiskereskedelmi forgalomhoz illesztjük a webáruházakat, ami nem lenne a legigazságosabb számolgatás, hiszen olyan termékek is benne vannak a teljes kiskereskedelemben, amit a weben nem árusítanak, például az üzemanyag. Így a részesedés számításában az üzemanyagokat nem vettük figyelembe, hiszen az nem része a webnek, hanem csak a hagyományos élelmiszer és iparcikk vásárlást.

A webáruházi súly végül elképesztő ütemben emelkedik, hiszen 2013-ban a 2% körüli aránya 2018-ban 5% fölé emelkedik előreláthatóan, 2-3 esztendő alatt pedig újabb egy-két százalékkal hízik:

  2013 2014 2015 2016 2017 2018* 2020*
webáruház 127 178 235 308 393 470 680
hagyományos 6.815 7.141 7.511 7.866 8.393 8.900 10.200
részarány 1,9% 2,5% 3,1% 3,9% 4,7% 5,3% 6,7%
KSH, hagyományos: élelmiszer, iparcikk kiskereskedelem,
2018: január-február, érték: milliárd forint

A webkereskedelem növekedésében azzal számoltunk, hogy a következő években is 20% körül nőhet a webkereskedelem. Az iparcikkes webáruházak körében fékeződhet ugyan a növekedés üteme, de az élelmiszeresek (Auchan, CBA, Tesco, valamint a napcikkes dm) nemrégiben vágtak bele egy nagyobb ütemű terjeszkedésbe és még jön a Spar is.

Ráadásul a szigorított plázastop, amit éppen most szavazott meg az Országgyűlés, a web irányába tolhatja a hálózatfejlesztéseket. Ennek egyébként az lenne a célja, hogy védje a hagyományos kisboltokat, ami nem vitatható szándék. De ha egy kisbolt nem tud fejleszteni, mert nincs rá pénze, akkor a plázastop csak konzerválja a gyengeségét. És tönkre is mehet.

A saját farkincáját is rágcsálja a webáruház?

A legnagyobb magyar webáruházak a hagyományos boltos vállalkozáshoz kötődve ügyködnek, kivétel alig van (a topból csak a Mall). Persze, a webes és a hagyományos értékesítés súlyában nagy a szórás, hiszen egy Extreme Digital esetében a web húz nagyobbat, míg a Media Markt áruházainak forgalma azért még sokkal nagyobb a webértékesítésénél.

Kérdés ugyanakkor, hogy mekkorát fordul a kocka a jövőben, hiszen a vásárló számos esetben a kényelem miatt választja ugyanannál az áruháznál a webes vásárlást. Ez viszont azt jelenti, hogy a boltos cég webáruháza a hagyományos boltjától is elvesz piacot. Ez persze fillérre pontosan nem számolható ki, de számos jelzés erre utal.

Másik oldalról persze szembe kell nézni azzal, hogy a vásárlók egyre jobban kedvelik a netet, őket pedig ki kell szolgálni úgy, ahogy nekik jobban tetszik, különben máshoz mennek.

Amerikában egyébként rengeteg hagyományos bolt, vagy éppen nagy bevásárlóközpont ment tönkre az online vásárlások rohamos ütemű terjedése miatt. És a világjelenségek előbb-utóbb kopogtatnak nálunk is. Ez persze nem egyik napról a másikra történik, ráadásul a vásárló is sokszínű. Nem is arról van szó, hogy a hagyományos bolt mind bezárhat, csupán a súlyuk a webáruházak terjeszkedése nyomán is csökkenni fog és ez alól a webes cég saját boltja sem lesz kivétel.

De elindult egy másik folyamat is, egyre gyorsuló tempóban. A webvásárlás lényege, hogy a rendelést követően hazaszállítják a megrendelt portékát. Igen ám, de ehhez valakinek otthon is kell lennie a kiszállítás időpontjában, ami például munka mellett napközben nem mindig oldható meg, sőt. És a futárok sem tudnak csak a munkaidőn kívüli időpontokhoz igazodni nagy tömegben. Éppen ezért népszerű és terjed egyre szélesebb körben az átvevőpontok hálózata, ami sok esetben a webáruház mellett a cég saját hagyományos boltja. Ez kényelmes a vásárlónak, hiszen előre leadja a megrendelést és igaz, hogy be kell ugrania érte az áruházba, de nem kell már bíbelődnie a válogatással, fejtöréssel, hogy mit is vegyen, hanem csak át kell vennie és kifizetnie a rendelést. És akkor megy, amikor ráér, tehát sok előnye van az átvevőpontos rendszernek. Majd lehet számolgatni, mennyi áru fogy így. Lesz mit.

És lehet fényezni az átvevőpont táblákat.

(blokkk.com, 2018. július 19.)

 

Webtop: a Media Markt az Extreme Digital torkát szorongatja

Egyre több webáruház elárulja, mennyi is a webforgalma. A lényeget nem mondó toplisták kora lejáróban? A Media Markt a közeljövőben le is lökheti a webtrónról az Extreme Digitalt. A nagy webáruházak harmadát viszik a teljes webkiskernek.

Elöljáróban meg kell jegyezni, nem a webáruházak toplistájának összeállítója a hibás abban, hogy egyes, egyébként nagyra becsült webáruházak nem hajlandók elárulni, mennyi volt az árbevételük. Megjelenik a topweb évről-évre, de nincs ott, kinek mekkora a forgalma. De azért változik a világ és beszámolójában egyre több webáruház kerek-perec megmondja, mennyi is a webes bevétele. Egyes esetekben pedig könnyen, vagy nehezen, de meg is becsülhető. És van, akinél teljes s sötétség a nyilvános adataiban.

Nos, a blokkk.com már a 2016-os esztendő webáruházainak eredményeit is megkísérelte belőni, mennyi is volt az annyi, most pedig következik a 2017-es esztendő, amennyire lehet, a hazai webköltekezésre összpontosítva. Természetesen mint mindenen, ezen is kell majd pontosítani.

Elöljáróban megjegyezzük, hogy most nem foglalkozunk az eMag webáruházzal. Igaz, hogy fennen hirdeti a magyar jelenlétét, de a cég székhelye Romániában van, üzletszabályzata szerint közvetlenül neki fizet a vásárló, tehát nem egy Magyarországon adózó leánycégének (egyébként ő a S. C. Dante International S.A, román székhellyel, dél-afrikai érdekeltség egyébként, egy magyar nyelvű honlappal, de utána végállomás). Ezen az alapon bármely más külföldi webáruházat is vizslathatnánk, akár az Alibabát, vagy az Amazont is. Fashion Days: hasonló a helyzet.

A KSH adatai szerint egyébként 2017-ben megközelítette a 400 milliárd forintot a hagyományos boltos kiskereskedelemnek megfelelő termékek (élelmiszerek, iparcikkek) körében a webes vásárlások értéke. (Ebben a különféle szolgáltatások, például pizzarendelés, vagy repülőjegy vásárlása nincs benne). A növekedés 27%-os volt.

A Media Markt az Extreme Digital torkát szorongatja

Egyre jobban. Az elmúlt években az Extreme Digital volt a piacvezető webáruház Magyarországon. Most úgy tűnik, a Media Markt nagyon rámászott. Webforgalma 67%-kal nőtt 2017-ben, az ED eddig viszont nem mutatkozott túl közlékenynek 2017-es üzletmenetéről. A kérdés az, hogy a Media Markt 25 milliárdos bruttó webforgalmához képest az ED mennyit tud felmutatni 2017-ről (fordulónap váltás miatt 2017-ről csak szeptember 30-ig van beszámolója az ED-nak, tehát túl sok nem bogarászható ki a beszámolójából). Előreláthatóan még maradt a csúcson az ED, ennyi azért kikövetkeztethető beszámolójából, de nagyon megközelíthette a Media Markt. (Az ED-nál egyébként az exportot most nem nézzük, nála az különben jelentős súlyú, 2016-ban árbevétele közel negyedét adta.)

A nagyobb webáruházak közül végül az ED és a Tesco forgalma becsült adat. A legkisebbek pedig egyszerűen azért jutottak a felsorolásba, mivel pontosan megadták webforgalmukat. A tucatnyi webáruház együttes hazai bruttó forgalma 120 milliárd forint, ami 30%-a a teljes magyar boltos webkereskedelemnek:

webáruház bevétel
e-Digital 29* 
Media Markt 25
iPon 12
Mall.hu 12
Tesco 12*
Aqua Electrit 9
Libri 5
220Volt 5
Praktiker 4
Decathlon 3
Tchibo 3
Jysk 2
2017. évi bruttó bevétel, érték milliárd forint, */: becsült adat

És a titkolózók

Az élelmiszeres webáruházak semmit nem fecsegnek a forgalmukról (Auchan, CBA, a Tesco sem könnyű eset egyébként), a G'Roby súlya viszont csekélyebb. Az Euronics, a Rossman, vagy például a H&M bizonyára jelentősebb bevételre tesz szert a weben, más nagyobb iparcikkes boltosláncokkal együtt, de nem árulkodnak magukról semmit.

(blokkk.com, 2018. június 20.)

 

Akciógyilkos költségverseny a webáruházak között

Nagyokat nyögnek a webáruházak is: gyenge forint, drága üzemanyag, pokoli magas munkaerő költségek. Jön az átvevőpontok diadala. A fekete péntek nem marad el.

Hiába száguld a webkereskedelem, a webáruházakat sem hagyja hidegen a gyenge forint, a drága üzemanyag és a pokoli magas munkaerőköltség. De hát a webáruház azért webáruház, mert sok előnye is van a hagyományos boltokkal szemben, így ugyan a költségek megugrottak az utóbbi időszakban, de ez nem jelenti azt, hogy az árakban, a szolgáltatási díjakban automatikusan és a költségnövekedésekkel azonos mértékekben drágulna a webkínálat és a kapcsolódó szolgáltatások, például a kiszállítások díja.

A webáruházak az olcsóbbságukkal, a kényelmükkel hódítanak, és persze a sok-sok, szinte folyamatos akciózással. Nos, könnyen lehet, hogy fékezésre kényszerülnek, az eddigi száguldás pedig lassulni fog. Az előnyeit a hagyományos boltokkal szemben azonban a többség azonban tartani fogja.

Webáruházi látlelet

A webáruházak tevékenységében több eltérő működési elem is fellelhető, melyek a költségeket nem kis mértékben befolyásolhatják.

Kiszállítás

Az egyik lényeges működési kérdés, hogy saját flottával és alkalmazottal, vagy futárszolgálattal szállít-e házhoz a webáruház. Az előbbi elsősorban az élelmiszeres webáruházakra jellemző (G'Roby, CBA, Auchan, Tesco). Ők rugalmasabban tudják kezelni a magasabb üzemanyagok miatti költségnövekedést, hiszen például más csatornájukra is tudnak költséget terhelni.

A futárszolgálatot igénybe vevő webáruházaknak nehezebb a helyzetük, hiszen a futárszolgálatoknak a szállítás a fő tevékenységük, így az üzemanyagköltségek és a béremelések nagyobb súlyú költségemelkedést okoztak már eddig is. Így a webáruház üzletpolitikájának is függvénye, hogy a házhozszállítási díjak hogyan változzanak, hiszen ezt is mérlegeli a vásárló a webáruházak közötti válogatásban. Szembe kell nézni azzal, hogy az ingyenes kiszállítások aránya mérséklődni fog, főleg a kisebb értékű vásárlásoknál (ingyen persze semmi sincs, legfeljebb a webáruház és a futárszolgálat ügyeskedik egy kört a költségek csoportosításában: az ingyenesnek nevezett kiszállítás költségét azért valamelyik félnek be kell vállalnia, az pedig más kérdés, hogy a reklám kedvéért mi hova jut).

A futárszolgálatoknak sem érdekük a piacvesztés, márpedig ők veszíthetnek nagyobbat. A webáruház ugyanis tud váltani, például megszaporítja az átvevőpontok számát.

Gyenge forint

A gyenge forint - úgy tűnik, ez egy darabig még így lesz - drágítja a webáruházak kínálatát, hiszen zömében import termékeket árulnak, a hazai kínálatban erősebb élelmiszerek webkereskedelmének még csekély a súlya.

Így egyrészt a beszerzésekben kell ügyesen lavírozniuk a webáruházaknak, és itt azért mindig is van mozgástér. Ez persze nem jelenthet elmozdulást a gagyi irányába, mert az többszörösen visszaüt. De a hagyományos boltokkal együtt működő webáruházaknak is van előnyük, hiszen például a nagyobb közös beszerzés mellett kedvezőbb beszerzési árat lehet elérni.

És nem szabad megfeledkezni arról az apróságról sem, hogy ami a webáruházban a gyenge forint miatt drágul, az a hagyományos boltban is, tehát ebben a viszonylatban a webáruház előnye megmarad.

Drága munkaerő

A munkaerő mindenkinek drágább lett a munkaerőpiacon, így leegyszerűsítve hasonló a helyzet, mint a gyenge forinttal összefüggésben említettek. Ugyanakkor a webáruház egyik előnye a fajlagosan kisebb munkaerőigény (tehát egy színes televízió eladásához nála kisebb a munkaerő ráfordítás).

Ráadásul ismét előbújik az a kérdés is, hogy vajon hagyományos bolttal együtt tevékenykedik-e a webáruház, hiszen akkor munkaszervezési megoldásokkal is lehet költségeket csökkenteni. Itt például előny lehet, ha a weben rendelt áru összekészítése a hagyományos boltokat is kiszolgáló logisztikai központban történik, vagy éppen egy áruház terében.

Jöhet az átvevőpontok diadala - és a kisebb akciós hullámok 

Hát igen, ami drága, az drága, és ha több a költség, lehet, hogy reklámra kevesebb futja. Bár reklám, akció nélkül nem tud megélni egy webáruház, tehát a fekete péntek nyilván nem marad el. De az akcióvadász vásárlóknak többet kell botorkálniuk a weben egy jó leárazásért, amiből azért lesz bőven a jövőben is.

Megszaporodnak majd előreláthatóan az átvevőpontok. Rövidebb kiszállítási útvonal, kevesebb ember kell hozzá. És bizonyos megközelítésben ez a vásárlónak is jobb - ma is népszerűek az átvevőpontok -, hiszen nem kell szabadságot kivennie és otthon rostokolva az órát lesnie. Ezzel szemben akkor veszi át a megvásárolt portékát az átvevőponton, amikor neki az a legjobb.

És megint költségelőnyben vannak a hagyományos boltokkal egy vállalkozásban tevékenykedő webáruházak. Némi újabb szervezéssel sok költség megtakarítható, például ha a bolt webátvevőpontként is ügyködik. És még az is lehet, hogy vásárol valamit ráadásként a vásárló a webrendelés átvétele közben. Ha már úgyis arra jár. (A tudomány ezt omnichanelnek nevezi egyébként, amikor a webáruház és a hagyományos bolt tevékenysége szorosan összefonódik.)

Kilátások: kisebb tempó

2018-ban a webkereskedelem azért tovább száguld, de némileg mérsékeltebb ütemben, az eddigi 25% körüli növekedésnél.

Értéke túllépheti a 450 milliárd forintos értéket, egy óvatos becslés alapján is:

webkisker 2006 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018*
értéke
milliárd forint
30
46
65
92
127
178
235
308
393
450-470
növekedés
15%
16%
40%
37%
39%
42%
33%
27%
27%
15-20%
KSH, érték: milliárd forint, változás: előző év: 100, kiigazítatlan volumenindex, 2018: előrejelzés

A webáruházak egyébként egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a kereskedelemből. Részesedésük elképesztő ütemben emelkedik, hiszen 2013-ban a 2% körüli súlya 2018-ban 5% fölé emelkedik előreláthatóan, 2-3 esztendő alatt pedig újabb egy-két százalékkal hízik.

Nem egyértelmű egyébként, hogy egyes előrejelzések milyen módszertan alapján számolnak már 2017-ről is 500 milliárdnál jóval nagyobb értékű webkereskedelemmel a kiskereskedelemnek megfelelő árukörben. De hát minél több a kereskedők bevétele, a vásárlók költekezése, annál jobb.

(blokkk.com, 2018. június 13.)

 

Egymást falják az élelmiszeres webáruházak

Itt már vége a lehet-e két dekával több, vagy kevesebb című történetnek. Eddig nem nagyon merészkedtek a fővárostól messzebbre az élelmiszeres webáruházak. 300 ezer alatt nem nagyon akad kiszállító munkatárs. Van, aki egy forintot is elkér, más a csomagtartóba is bepakol. A logisztika darálni fog.

Négy nagy élelmiszeres áruház kínálja portékáját a weben is,  abc sorrendben az Auchan, a CBA, a G'Roby és a Tesco. Persze akadnak még kisebbek is, de ők a piacvezetők. Pontos adat nincs arról, hogy a közel 400 milliárdos webvásárlásból (amiben a hagyományos boltos kiskereskedelem élelmiszer és iparcikk vásárlásai vannak benne, a különféle szolgáltatások, például pizzavásárlás már nem) mennyi is az online élelmiszer csemegézés, de jelenleg még nem lehet túl sok.

Viszont ez a ma még kevés gyorsan és szépen fog gyarapodni. A blokkk.com becslése szerint a mai élelmiszeres webpiac messze lehet még az 1%-os részesedéstől, fél százalék körül mozoghat, ami 20-25 milliárd forintot jelenthet, de ebben nem csak a négy nagyobb, hanem a kisebb webáruházak élelmiszereladásai is benne vannak. (Az iparcikkes netes vásárlások részaránya egyébként 10% körül mozog ugyan az árukör teljes értékéhez képest, de hát itt többen és régebben vannak a piacon, a feltételek pedig sokban különböznek, például a romlandó élelmiszer kiszállítását nehéz lenne rábízni egy biciklis futárra). 

A jövőben az élelmiszeres webpiac növekedni fog, hiszen erre irányul több fejlesztés is, ráadásul új szereplő, például a Spar is bármelyik pillanatban beléphet az online piacra. A diszkontok még lapítanak, de a Coop, vagy a Reál sem vágott bele.

Nemzetközi viszonylatokban 1-2%-os részarány jellemző jó néhány országban, de a napicikkek egészét nézve (tehát a kenyér mellett a szappant is, cégek körében pedig a Rossmann-t, vagy dm-et is). Nagy-Britanniában, Franciaországban, Kínában így már 5% feletti az online piac részesedése. Magyarországon a következő 3-5 esztendőben legalább két-háromszoros növekedés várható, figyelemmel egyebek mellett arra, hogy komoly logisztikai fejlesztések is lesznek, hiszen a legnagyobb láncok a jelenlegi főváros környéki határt nagyon is túl akarják lépni.

A logisztika és az átvevőpontok háborúja

Nyilván nem igényel sok magyarázatot, hogy a webes élelmiszer értékesítésben is ugyanolyan ádáz piaci csata dúl már ma is, mint a hagyományos boltos világban.

Persze, nem könnyű élelmiszert a weben árulni, egy honlap kevés hozzá, mivel komoly logisztika - raktár, szállítókapacitás - is szükséges hozzá. Olyannyira, hogy a jövőben ez lesz a vízválasztó, tehát aki tud majd fejleszteni, az fogja tudni ugrásszerűen növelni forgalmát. Nyilvánvaló, hogy az országos láncok előnyben lesznek, de ez azért még önmagában kevés. Döntő lesz az, hogy legyen honnan gyorsan szállítani, mivel az élelmiszer hosszabb zötyögést nem bír ki, az ára sem engedi meg. A vásárló nyilván nem akar többet fizetni a webes rendelés után, mintha elbaktatna a boltba.

A vásárlónak jó, hogy nem kell sorban állni. Nem kell annyit cipekedni, ha házhoz szállítást rendel. Nem kell bíbelődnie a válogatással, ha hazaviszik neki a kiválasztott ennivalót, vagy átvevőponton veszi át az online rendelt finomságokat. És nem szórja el a pénzt felesleges, nem tervezett vásárlásra (a boltosok nagy bánatára).

És itt már nincs olyan, hogy lehet-e 2 dekával több, vagy kevesebb, hiszen például a párizsi gyári csomagolásban rendelhető, tehát olyan súlyban, amit a boltos már nem szeletelhet tovább. Egy élménnyel kevesebb.

Előreláthatóan azok fognak tudni nagyobb piacot nyerni az élelmiszerek webpiacán, akik a kiszállítás mellett az átvevőpontok hálózatát is erősíteni tudják. Ennek legkézenfekvőbb módja a már meglévő áruház bevonása a rendszerbe, de ez sincs ingyen, kevés kirakni az átvevőpont táblát. Hely, készlet és ember is kell hozzá.

És akkor ki hol tart

G'Roby, az első

A G'Roby vágott bele legkorábban a webes élelmiszerárusításba (öt hagyományos boltja mellett), nem is akármikor, még 2000-ben (telefonon pedig 1999-től lehet rendelni tőle). A webárusítás a G'Roby Netshop Kft keretében folyik. Létezik nála személyes átvétel is, a XVIII. kerületben, ami azért kicsit messze esik a városközponttól, így nem biztos, hogy sokak számára elérhető. Lehet nála készpénzzel és utalvánnyal is fizetni, ami nem mindenkire jellemző. 

A kiszállítás egyébként 790-990 forint, Pest megyében már felszökik az ár 1.600 forintra, értéktől függően, de 50 ezer forint felett már ingyenes. Csomagpontokra is kiszállít hűtést nem igénylő élelmiszert, például csomagautomatához, vagy éppen Coop üzletbe is. Érdekes, hogy a G'Roby a Reál csoport tagja, de ebben már nem szövetkeztek (eddig).

Príma, vagy CBA

Príma, vagy CBA? A CBA weblapjáról elérhető az online.prima.hu  oldal, prima.hu Webáruház néven (csak kitérő: a prima.hu, a Príma áruházak weboldala már nem, legalábbis mi nem találtuk meg innen).  És elérhető a prima.hu weboldalról is (kitérő ismét: ahonnan nem találtunk utat a cba.hu weboldalra). Meg persze önállóan is elérhető, az online.prima.hu, ahol élelmiszerek, különféle napicikkek vásárolhatók. A Príma webáruház 2013-ban indult.

A szervezkedés már egy kicsit bonyolultabb, de ebből a vásárló csak akkor lát valamit, ha elolvassa az általános szállítási feltételeket. Ebből kiderül, hogy a honlapot az Online Príma Hungary Kft kezeli, de az eladó már más, öt prímás CBA vállalkozás: Budaconsum, Vörösvár, Krupp és Társa és a M.Á.K'99 kft-k (Budapest, Budaörs és Vác székhelyekkel). Szépen fel is osztották a terepet egymás között, egyes fővárosi kerületekben (II., III.) még irányítószám szerint is. Végül a CBA-s - vagy Príma - webcégek a főváros mellett egy sor Pest megyei településre is vállalnak kiszállítást. Saját autóflottával. És mindegyik Príma webcégnek saját ügyfélszolgálata van, ami azért első pillantásra meg is nehezítheti a vásárló dolgát, hiszen kellhet némi keresgélés is. Fizetni itt is lehet készpénzzel, bankkártyával egyaránt.

A szállítási költség Budapesten belül csak 399 Ft-tól, míg Budapest agglomerációjába is mindössze 699 Ft-tól érhető el. Budapestre a kiszállítás díja 0 Ft, ha a kosárérték eléri a 19 990 Ft-ot, vidékre pedig, ha a kosárérték eléri a 24 990 Ft-ot.

Személyes átvételi lehetőségnek nem találtuk nyomát.

Tesco, aki a csomagtartóba is bepakol

A Tesco is 2013-ban indította webáruházát. Nála már nem csak hétköznap 20 óráig és szombaton 14 óráig van kiszállítás, hanem késő este 22 óráig, szombaton is. Egyébként vasárnap senki sem szállít ki. Fizetni csak bankkártyával lehet, biztonsági okokra hivatkozva.

A kiszállítás díjai idősávtól függően 299,- Ft és 999,- Ft között alakulnak. De áruházi átvételkor a Tesco 150,- forint költséget is felszámít. Ezért (is) cserébe az előkészített termékeket egyenesen a csomagtartóba is beleteszik. Jelenleg nyolc kiszolgálóáruháza van (négy Budapesten, mellette Budaörs, Szeged, Székesfehérvár és Győr), ami pontosan rávilágít az országos hálózat, valamint a hagyományos és a webes boltok összekapcsolásának sok-sok, főleg pénzbeli előnyére.

És a Tesco álláshirdetéseiből kiderül, hogy 300 ezer forint alatt nehéz lehet a kiszállítást végző online munkatársra lelni a mai munkaerő piacon. És az is, hogy most éppen Székesfehérváron keres munkatársat, tehát elsőként lépte túl a főváros környékét.

Auchan, ahol egy forint a...

Az Auchan 2016-ban indította webáruházát. Jelenleg hasonló földrajzi körben szállít házhoz, mint a CBA, de hát már épít egy 90 ezer négyzetméter körüli új logisztikai központot, van országos, nagy alapterületű hálózata, tehát ugrani fog. Az online.auchan.hu vásárlásnál fizetés csak bankkártyával bankkártyával lehet. Személyes átvétel jelenleg három áruházában van (Soroksár, Újhegy és Budakalász). És ugyanolyan idősávban szállít ki, mint a Tesco, tehát hétköznap tovább és szombat délután is.

A szállítási költség 1 forinttól indul, 699 forintig tart. Egy forint akkor, ha a vásárlás értéke 40 ezer forintnál több. Ez az egy forint feltehetően a reklám helye, mert erre jobban felkapja a vásárló a fejét, mint az ingyenes jelzőre. A személyes átvételnek is van ára, 149 forint, de itt is belép a 40 ezer forintnál nagyobb vásárlás esetén az 1 forint felszámítása.

(blokkk.com, 2018. május 9.)

 

Még sokat fognak hízni a webáruházak

Továbbra is sokkal gyorsabban fognak bővülni, mint a hagyományos boltok, részarányuk néhány éven belül 6%, értékesítésük 600 milliárd  felett lesz. A webáruházak szorosabbra fonják az online és a hagyományos boltot: a legcsalafintább megoldás a bolti átvevőpont. A vásárlók pedig egyre okosabbak - digitálisabbak - lesznek, a papíros bevásárlólistát pedig leváltja az okostelefon.

Egyre több háziasszony szakít a hagyománnyal és már nem firkál sebtiben papíroson bevásárló listát, hiszen sokkal egyszerűbb elküldeni sms-ben, vagy egy okostelefonba beírni, mit is keres a boltban. És az okostelefon még sok másra is jó, akár a bevásárlás közben, akár előtte, akár utána. Például, ha nem teszik a polcon lévő portéka a hagyományos boltban, ott helyben azonnal körül lehet nézni a neten és rendelni belőle egy másikat egy webáruházban. Száguld is a webkereskedelem és ez így is lesz még jó hosszú ideig.

Öt esztendő - két és félszeres növekedés a webkereskedelemben

2018 első két hónapjában 21%-kal, ötödével nőtt a webáruházak értékesítése, miközben a kiskereskedelem egésze 7%-kal bővült, tehát háromszor gyorsabban tekert az online üzletága a vásárlásoknak. Ezek a növekedési ütemek persze kisebbek lesznek majd az év hátralévő időszakában, de megadták a lendületet. És mivel a bérek növekedése továbbra is magas lesz, a vásárlásokban sem lesz lemaradás.

Az elmúlt hosszabb időszakot nézve három szakasz különíthető el a webkereskedelem növekedésében. 2006-2010. között még visszafogottabbak voltak a számok, ezt követően azonban már évente 40% körüli mértékben emelkedett a webköltekezés, a hagyományos boltok élelmiszer és iparcikk termékkörét nézve (tehát a különféle szolgáltatásokat, például a repülőjegy vásárlást már nem számolva). Ez a száguldás az elmúlt két esztendőben mérséklődött, persze az a 27% nem piskóta, 2018-ban pedig további visszafogottság várható, de csak a növekedési ütemet nézve.És azért a következő néhány belátható esztendőben várható 10% feletti bővülés azért nem rossz.

A hagyományos nagyáruházak mind ott vannak a weben is. Most éppen az élelmiszer webkereskedelme fog felfutni gyorsabb tempóban, ahol az Auchan, a CBA, a G'Roby (ő volt az első webes élelmiszerkereskedő Magyarországon), a Tesco már ott vannak, de például folyamatosan bővítik a kiszállítás földrajzi körét. Napi cikkekben még ott a Rossmann és a dm, és bármikor jöhet a Spar is. A diszkontok egyenlőre lapítanak.  

2018-ban a webkereskedelem értéke túllépheti a 450 milliárd forintos értéket, egy óvatos becslés alapján is:

webkisker 2006 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018
értéke
milliárd forint
30
46
65
92
127
178
235
308
393
450*
növekedés
15%
16%
40%
37%
39%
42%
33%
27%
27%
15%*
KSH, érték: milliárd forint, változás: előző év: 100, kiigazítatlan volumenindex, 2018: előrejelzés

Nagyokat szökellnek a webáruházak a jövőben is

A webáruházak egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a kereskedelemből. Részesedésük elképesztő ütemben emelkedik, hiszen 2013-ban a 2% körüli súlya 2018-ban 5% fölé emelkedik előreláthatóan, 2-3 esztendő múlva pedig újabb egy százalékkal hízik:

  2013 2014 2015 2016 2017 2018 2020
webáruház 127 178 235 308 393 450 620
hagyományos 6.815 7.141 7.511 7.866 8.393 8.900 10.200
részarány 1,9% 2,5% 3,1% 3,9% 4,7% 5,1% 6,1%
KSH, , hagyományos: élelmiszer, iparcikk kiskereskedelem,
2018: január-február

A részesedés számításában az üzemanyagokat nem vettük figyelembe, hiszen az nem része a webnek, hanem csak a hagyományos élelmiszer és iparcikk vásárlást. A webkereskedelem növekedésében azzal számoltunk, hogy a következő években 10-15% közé fékeződik a bővülés üteme.

Összefonódik a webáruház és a hagyományos bolt: van itt csalafintaság is

A nagy webkereskedők többségének hagyományos boltja is van. Nyilvánvaló, hogy a beszerzéstől kezdve számos mozzanata a működésnek egyszerűbb és olcsóbb, ha közös. Sőt, a marketing, a reklám is okosabban célba talál, ha összehúzzák a szálakat. A digitalizáció is sok közös megoldást kikényszerít még a jövőben, de legfőképpen a vásárló.

Az egyik legkézenfekvőbb ága a web és a hagyományos boltok közösködésének az átvevőpontok hálózata. Kézenfekvő megoldás erre a saját hagyományos bolthálózat felhasználása, ahol úgy is ott az eladó, a raktár, a vevőszolgálat, tehát mindenkinek kényelmesebb, a webes áruháznak pedig olcsóbb így ügyködnie. Az átvevőpontban van még egy csalafintaság, hiszen nem kell a webáruháznak bíbelődnie a kiszállítással, ami nem kevés pénz, a vásárlónak pedig otthon lesnie a futárszolgálatot.

A vásárló egyre okosabb lesz, ő is digitalizálódik. A neten tájékozódik, a közösségi oldalon szitkozódik, de onnan szerez be fontos információkat és kiszúrja, ha az áruház moderálja a hozzászólásokat, főleg akkor, ha a saját esetleg éppen lesújtó véleményét, amit beír, nem találja meg a sorban. És viszi mindenhová magával az okostelefonját, amit egyre többet és több dologra használ, vásárlás közben is.

(blokkk.com, 2018. április 24.)

 

Dehogy él válságot az online kereskedelem

Megdrágult a reklám és a piacra lépés? De hát közben brutálisat ugrottak a bevételek. ₪₪₪

Egyes marketing szakértői vélekedés szerint szinte havonta emelkednek az online reklámköltségek, míg néhány éve minimális összeget kellett hirdetésekre fordítani. Ez a drasztikus változás jelentős áremelkedést okozhat, és egyre nehezebb a piacra lépés is. A legnagyobb problémát a hirdetési költségek drasztikus növekedése okozza, olvasható, mivel az elmúlt évben nagyjából tízszeres drágulást lehetett tapasztalni az online hirdetésekben. A Facebook havonta emel az árain. Ez nagy kihívás az online kereskedelemnek, hiszen sok webáruház az ingyenes elérésekre alapozott, minimális volt a reklámköltségük, ennek következtében az áraikba sem kellett ezt beépíteniük, olcsóbban adhatták a termékeiket.
 
És ki lehet jelenteni, olvasható tovább, hogy válságot él az online kereskedelem. Az online nagy lehetőségei korábban pont abból adódtak, hogy nagyon olcsón lehetett piacra lépni.

blokkk.com: a válságnak semmi jele

Röpke körkérdésünk nyomán kapott válaszok is megerősítenek abban, hogy nincs jele válságnak az online kereskedelemben, tehát az előbbiekkel szemben van más vélemény is.

Nyilván nem vitatható, hogy a hirdetési, marketing költségek megdrágultak az elmúlt években, tehát az ár feljebb ment. De hát léteznek azért más költségek is, ráadásul más környezeti hatások is, melyek meghatározzák a webkereskedők helyzetét és kilátásait. És ott vannak a bevételek is, amiből a webáruház a költségeit kifizeti.

A magyar webkereskedelmet nézve hiába drágult a reklám, az elmúlt tíz évben tízszeresére nőtt a webáruházak bevétele. A digitális reklámpiac bővülése ugyanebben az időszakban "csak" ötszörös volt. Nyilván a webkereskedelem jelenlegi bővülési üteme lassulni fog, ez törvényszerű, de 3-5 évig még mindig kétszámjegyű lesz, de legalább jelentősen nagyobb a hagyományos boltokénál.

Törvényszerű az is, hogy belső szerkezete is változik a webkereskedelemnek. Az egyik belső folyamat, hogy megindult az élelmiszer árusítás is ezen a csatornán az elmúlt néhány esztendőben (hajdanán a G'Roby indított, néhány éve a CBA, Tesco, Auchan, de jön a Spar is, az egyéb napicikkesek közülpedig ott van már a Rossmann, de most indított a dm). Itt jelentős felfutás várható.

Másik markáns iránya a webkereskedelemnek, hogy a forgalom nagyját a nagyok viszik. A kisebb webáruházak egy része kiszorul, de ez a hagyományos boltoknál is jellemző, a webkereskedelemben is várható volt, hacsak nem szakosodnak valamilyen egyedi területre, sajátos arculattal.

És a legfontosabb kérdés a változások előrejelzésében, hogy a webáruházak nagyágyúi a hagyományos boltjaik mellett viszik a webet. A két üzletágat sok működési elemben össze is fonják. Ennek az egyik leglátványosabb, látható vonala az átvevőpontok hálózata, ami éppen a saját bolt. A másik, hogy közös felületeken fut a reklám, például természetes, hogy az áruház honlapján a hagyományos boltjának a reklámja is fut a webáruház elérhetősége mellett. Ezek, és a logisztika gyors fejlődése költségcsökkentő tényezők például.

Világviszonylatban is megfigyelhető ráadásul, hogy például az amerikai Amazon éppen hagyományos boltokat nyitogat, a világ legnagyobb online portálja, az Alibaba is boltot vásárol, másik oldalról pedig a Walmartnál, a világ legnagyobb kiskereskedőjénél folyamatosan hízik a webkereskedelem. Tehát a legnagyobbaknál is összefonódik a hagyományos és a webkereskedés.

A digitalizáció is a webet erősíti, hiszen mindent egyre jobban átsző, a vásárlók otthonát is. Megkerülhetetlen és éppen a webkereskedelem irányába tereli a fogyasztót, hiszen egyre természetesebb a digitális eszközök használata a mindennapi életben.

A webáruháznál persze vannak más költségek is, mint mindenütt. A legnagyobb működési költség a beszerzési ár, annak az ára, amit elad. Ebben is a nagyok vannak előnyben, tehát ez viszont megint abba az irányba mutat, hogy teret veszíthetnek a kicsik. De hogy legyen még mit mérlegelni, a hagyományos kisbolt számára éppen egy webáruház nyitása jelenthet erősítést a talpon maradásban.

Tehát nem érdemes a webkereskedelem felett vészharangot kongatni. A jövő a további növekedés, és összefonódás a hagyományos üzletágakkal.

És a Facebook? Jó nagy bajban van, finoman is fogalmazva, és valamit tennie kell puszta léte érdekében. Nem lehet kizárni, hogy éppen a reklámszolgáltatás lesz az egyik, amin keresztül lépni fog. Ez csak feltételezés persze.

(blokkk.com, 2018. április 6.)

 

Hiába, szemérmesek a webáruházak, de…

A webtoplistából nem derül ki, mekkora egy-egy webáruházak forgalma. De hát közelítő nagyságrendet lehet becsülni, ráadásul némelyik adat az éves beszámolókból is kiolvasható. 

Úttörő szerepre vállalkozott a GKI Digital, amikor nekiállt összeállítani a legnagyobb magyar webáruházak listáját, néhány esztendővel ezelőtt. A webtoplista alapján, melyet az év dereka táján tesznek közzé, azonban ott marad a kérdés, hogy vajon az egyes webáruházak milyen forgalmat is értek el egy-egy esztendőben. Valamiért titkolóznak. Év vége felé pedig ez érdekes is lehet, hiszen itt nő a leggyorsabban a vásárlás.

A felületesen szemlélődőknek oda kell figyelniük egy másik kérdésre is. A különféle toplistáknál általában az a szokás, hogy az elnevezésben megjelölt évszám pontosan annak az évnek a teljesítményét is tartalmazza. De itt most az elnevezés ugyan mutat egy évszámot, például legutóbb "e-toplista 2017", de a feltüntetett évszámtól némileg eltérően az előző év adatait összegzik a készítők. Tehát a 2017-es jelölésű listán szereplő cégek a 2016 évi forgalmi adataik alapján lettek rangsorolva. Így az esztendő megjelölése a listacímben nem a toplistás cégek teljesítésének időszaka, hanem a közzététel ideje. Ez persze nem baj.

Vannak nyilvános webáruházi adatok is

A kérdés így most az, vajon belőhető-e, becsülhető-e, hogy az egyes top webáruházaknak mennyi a forgalmuk. A toplistában helyet foglalók szemérmesen hallgatnak, de azért lehet következtetni legalább a bevételük nagyságrendjére. Megkönnyíti ezt, hogy egyeseknek a mérlegbeszámolójukból tisztán kiolvashatók a számok. Figyelni kell ugyanakkor arra is, hogy a toplistás webáruházak egy része egyidejűleg többféle tevékenységet folytat, például vannak hagyományos boltjai, vagy nagykereskedik is. Van, ahol a hagyományos áruház mellett egy külön cégen keresztül fut a web. Exportálnak is többen, így most a belföldi értékesítésre összpontosít az elemzés.

Rendelkezik a webértékesítésről elkülönített nyilvános beszámolóadatokkal például a Mall.hu, a Media Markt,a  Libri, a Tchibo. Néhány további webáruháznál különféle nyilatkozatok alapján az derül ki, hogy ez teszi ki a döntő részét az értékesítésnek.

Három webáruház esetében nehéz a becslés. Az Extreme Digital képviselője egy korábbi nyilatkozatban arra utalt, hogy nagyságrendjét tekintve a cég forgalmának mintegy 10%-a köthető a hagyományos boltokhoz. Ebből kiindulva azonban megbecsülhető az online forgalma.

Az eMAG esetében a kiindulópont a 2014-es esztendő, mert akkor a toplista szerint a Mall.hu és az eMAG osztozott a 2. és  3. helyen. Ebből az következik, hogy forgalmuk azonos lehetett (ha lett volna érdemi eltérés, akkor elvileg nem kellett volna osztozniuk a helyen, hanem kialakítható lett volna valamilyen sorrend a holtverseny helyett). Így viszont a Mall.hu beszámolójából következik, hogy az eMAG forgalma is 6,2 milliárd forint körül lehetett. Sajtóinformációk szerint az eMAG 2015-ben több mint 50%-kal bővítette értékesítését, ami így már 9,5 milliárd forint felett is mozoghatott. De jött utána 2016, amikor még nagyobb ütemű növekedést könyvelhetett el az eMAG, ami már legalább 16 milliárd forint körüli bevételt jelenthetett ebben az évben.

Kérdés persze adódik így is. Az eMAG esetében honlapjának része a Marketplace, ahol már más cégek is kínálják termékeiket. Ez a kínai Alibaba modelljére hasonlít, persze csak miniben, ahol a cég a portált kínálja fel az ott értékesítő kereskedőknek. De némileg hasonló a Bónusz Brigád helyzete is, aki más vállalkozások szolgáltatásait kínálja saját honlapján, így ezek bevétele már nem az övé, csak a web- és egyéb szolgáltatási díj. Azt már nem tudni, hogy ezek a portálon átfutó bevételek benne vannak-e a cégek toplistás vallomásaiban.

A Tesco pedig egyszerűen beszorult két helyezett közé, ahol 2016-ban már erősen leszűkíthető a webforgalma.

Végül a blokkk.com becslése és a beszámolókból kibányászott adatok szerint nagyságrendjét tekintve a következőképpen festhet a legnagyobb webáruházak árbevétele a legutóbbi két, általában a 2015-ös és a 2016-os - üzleti év alapján, a nettó (tehát áfa nélküli) bevételt tekintve:

2015
2016
Extreme Digital 
20
Extreme Digital 
22
eMAG 
10
eMAG
16
Mall.hu 
8
Media Markt 12,1
12
Media Markt
(MS E-Commerce Kft.)
7
Mall.hu
9
Tesco
5-6
Tesco
8
Libri Bookline
4
iPon
7
iPon 6,4
6
Aqua Electronic 
7
Aqua Electronic 5,5 (Aqua Optima Kft)
6
220volt
4
Bónusz Brigád (Skoopy)
1
Libri Bookline
4
Tchibo 2,2 Tchibo 2
Rangsor: GKI Digital Kft, beszámoló adatok: nettó árbevétel, milliárd forint

Természetesen a becsült adatokhoz tehető észrevétel, fűzhető hozzá kifogás. Például hogyan lehetséges, hogy a Bónusz Brigád 2015-ben a beszámolója adatai szerint kisebb árbevételt könyvelt el, mint a Tchibo, de mégis megelőzi őt a sorban. A blokkk.com ezeket közzéteszi, és ahol szükséges, ott pontosít. Ez azért is fontos, mivel a GKI Digital összegzése szerint a top10 webforgalma azért nagyobb annál, mint amilyen összeget az előbbi becsült adatok képeznek.

És persze akadhatnak hiányzók is a listáról, például a barkácspiacról, vagy esetleg éppen a játékkereskedelemből.

(blokkk.com, 2017. december 4.)

 

Karácsonyi webláz: most sem hozza ágyba a postás az ajándékot

De ezt lehet tudni és egy éve is lehetett tudni előre. A webes vásárlás tíz év alatt a tízszeresére nőtt, de a szédítő tempó várható volt. Nem lehet azt mondani, hogy váratlan volt a megugrás, és ez is oka volt a szállításokban a késlekedéseknek. Most még nagyobb roham lesz, de nem váratlanul. A posta már legalább sejti.

Két webáruházas kereskedő beszélget. - Ajjaj, szerintem most is csúszni fog a posta. Lesz reklamáció bőven. Tavaly te mit csináltál? - Hát új reklámot. Kiírtam, hogy aki nem kapja meg karácsonyig időben a rendelését, csak késve, az tegye el az ajándékot, jó lesz az egy év múlva is, a csere-berét pedig akkor is bevállalom. - Aha, szóval arra bazíroztál, hogy a számlát nem őrizgeti senki egy évig? Igaz, még egyszer én sem tudom eladni jó áron, amit a késés miatt az ünnepek után visszahoznak, vagy át sem vesznek. Na jó, de ők akkor most nem vásárolnak újabb ajándékot. - Dehogynem! Szerinted most majd minden időben odaér? És jövőre is lesz karácsony! 

Egy évvel korábban volt némi kalamajka karácsony táján, hiszen a posta, a futárszolgálatok és a webáruházak nem győzték a webrendelések kiszállítását. Így aki késve kapta meg a kiválasztott portékát, már nem tudta időben a fa alá tenni a meglepetést.

Volt némi magyarázkodás a szolgáltatók részéről, mely során elhangzott az is, hogy nem lehetett előre látni, mekkora roham várható a webáruházakban. Jelenleg is olvasható olyan értékelés, hogy nem várt nagyságúra nőtt a forgalom. Pedig az elmúlt évek adatai pontosan arra mutatnak rá, hogy valóban elképesztő ütemben, többszörösen a boltos kiskereskedelem átlaga felett száguld ugyan a webköltekezés, de ettől még előre jelezhető a várható forgalom. Sőt.

A munkaerő hiánya egy másik kérdés lenne, ami miatt nagyokat nyög az egész gazdaság. De most maradjon a nagyító alatt csak önmagában a webpiac.

Nagyot nőtt a webvásárlás, de ez már nagyon-nagyon régóta így van

A családok webköltekezésének két ága-boga van. Az egyik a hagyományos bolti kiskereskedelemnek megfelelő árukörben az élelmiszerek és a különféle iparcikkek vásárlása, a másik pedig a szolgáltatások csomagja, például repülőjegy vásárlás, szállásfoglalás, mozijegy vétel, vagy éppen az online pizzarendelés. A karácsonyi ajándékoknak az a része, amit valahogyan haza kell juttatni, és a maga valóságában oda kell tenni - persze szépen becsomagolva - a fenyőfa alá, zömében az iparcikkféleségek köréből jut a webes rendelések listájára.

Szépen feltornázta magát a webkereskedelem az elmúlt években, ez jól jellemzi népszerűségét, ráadásul növekedési üteme az elmúlt öt esztendőben alaposan megugrott. 2011-től már 40% körüli éves növekedési ütemeket mértek a statisztikusok, ami ugyan 2016-ban 30% alá csúszott, de még így is hatalmas tempó volt, amiért túl sokan nem panaszkodtak a webáruházak közül:

webkisker 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016
vásárlás értéke
milliárd forint
30
36
36
40
46
65
92
127
178
235
301
éves növekedés
százalék
115
119
99
109
116
140
137
139
142
133
127
KSH, érték: milliárd forint, változás: előző év: 100, kiigazítatlan volumen

És ha azt nézzük, hogy az elmúlt évtizedben a növekedés üteme az megvásárolt áruféleségek mennyiségét - szaknyelven volumenét - tekintve hogyan emelkedett, egyértelmű kép rajzolódik ki, amiből többféle következtetés is levonható, olyan azonban nehezen, hogy egy évvel ezelőtt - 2016 karácsonya előtt - megtorpanhatott volna a webvásárlók rohama:

Tehát lehetett látni előre, mi várható a webpiacon. A 2016. évi növekedési ütem sem volt kevés, de nagyságrendjében nem tért el sokban a korábbi fél évtized tempójától.

És akkor a karácsony

Ott, ahol a karácsonyi ünnepek ajándékozással fonódnak össze, nagyon is megugrik az év végi költekezés. Ráadásul a kereskedők is rátesznek erre egy lapáttal, már novemberben tekerik az akciókat. Például november elején már ott virított a Red Friday (már ilyen is van), a közepén és a végén jön a Black Friday, hiába, kettő is van belőle, közben pedig ott volt a szinglik napja (ez az Alibaba bulija, de hát a leleményes magyar vásárlók mindenhol turkálnak szerte a világ webáruházaiban, ráadásul a Valentin nap, vagy éppen a fekete péntek is így kezdte). És általában a nagyobb akcióra jön a viszontválasz a versenytársaktól, így a webes vásárló csak kapkodja a fejét, már novemberben is.

Csodák nincsenek a webáruházakban sem, így nem kell sokat csóválni a fejet azért, mert decemberben alaposan megugrik a forgalom. Éppen ezért is nehéz azt mondani, hogy egy évvel ezelőtt nem lehetett számítani akkora rohamra, mint amekkora volt. Lehetett, hiszen korábban is évről-évre ugyanúgy terebélyesedett a karácsonyi webvásárlók ajándékhajhászó özöne.

Az év végi, a decemberi webvásárlások növekedését nézve az látható, hogy az elmúlt négy esztendőben a december havi forgalom emelkedésének üteme három alkalommal még kisebb is volt az éves változásnál (tehát az év korábbi időszakában erősebb volt a webforgalom). Az egy szem kivételt jelentő 2014-ben sem lehet jelentős nagyságrendi különbözőségről beszélni, tehát a webgyarapodás ecemberi százalékos mércéje többségében kisebb értékű rovátkát mutatott. Így ebben a viszonylatban váratlan 2016. évi megugrásról nehéz beszélni:

  2013 2014 2015 2016
december
százalék
134
157
118
122
teljes év
százalék
139
142
133
127
KSH, érték: százalék, kiigazítatlan volumenindex, megelőző év azonos időszakához képest

De hát a futárszolgálatok nem százalékban mérik a teherautóra pakolt ajándéktömeget, a vásárlók is inkább az árcédulákat és vásárlás után a számlákat böngészik. Az egyes évek decemberi forgalmát, azok növekményeit nézve sem lenne könnyű feladat bármelyikre ráfogni, hogy meglepetésbomba lett volna:

Sorjában nézve az elmúlt esztendőket 9, 4, majd 7 milliárd forinttal nőtt a decemberi webköltekezés.

És mi várható 2017 karácsonyán? 

Újabb növekedés, 20% körül. Ez azért ütemében már kisebb, mint eddig, összegében viszont - hiába, a százalékokat évről-évre nagyobb értékre kell rádobni - hasonló, mint 2016-ban  volt. Lesz vele gond, de nem a váratlansága, hanem a munkaerő hiánya miatt.

A postán, a futárszolgálatoknál, a webáruházaknál nagy a sürgés-forgás. Mit lehet tenni, ha nincs ember, mert a kiszállítási zűrök döntő oka ez, a vásárló pedig nem csipkedi magát annyira, hogy a korábban leadott rendelésekkel zökkenőmentes legyen a csomagok útja. A webvásárlásnak ugyanakkor van egy ága, ahol még a szállítás és az átvétel nem aprózódik el, így viszonylag könnyebben kezelhető, ez pedig az átvételi pontok hálózata. Érdemesebb úgy rendelni, hogy a vásárló egy átvételi ponton kapja meg az ajándéknak valót (ez lehet sokféle, de a leggyakoribb egy hagyományos áruház, akinek van). Igaz, ezzel a webvásárlás diszkrét bája, mely szerint akár az ágyba hozzák az ajándékot, halványodik, de legalább nagyobb az esély, hogy időben ott lehet a fa alatt.

(blokkk.com, 2017. november 12.)

 

Webvásárlás: most már futár sincs

Baj van a futárcégeknél is, nincs, aki szaladjon, tekerjen.

Az online vásárlás hazánkban is évről évre egyre népszerűbb. 2017-ben egy átlagos online vásárló már 11 alkalommal intézte vásárlását webáruházon keresztül. A szektor 18 százalékos növekedése messze meghaladja a hagyományos kiskereskedelem bővülési ütemét, ami természetesen a csomagszámok emelkedésében is látszik. A gyors fejlődés nyomán a logisztikai folyamatok szervezése is egyre nagyobb kihívást jelent, miközben az ünnepi szezon még csak most fog elindulni. Tovább súlyosbítja a helyzetet a futárcégeket is elérő, fokozott munkaerőhiány, ismerteti a Világgazdaság a GKI Digital iparági jelentését.

A GKI Digital friss elemzése szerint a futárcégek 2016-ban több mint 17 millió rendelés kézbesítésében működtek közre és ez a szám 2017-ben is várhatóan 18-20 százalékkal fog emelkedni.

Bár hazánkban is egyre népszerűbbek a logisztikai cégek szervezésében üzemeltetett átadópontok, a csomagok jelentős része – mintegy 12 millió – 2016-ban is egyenesen a címzetthez jutott.

A futárcégek számára hagyományosan az ünnepi szezon számít a legfontosabb és egyben legnehezebb időszaknak. Az éves csomagszámaik 30-40 százalékát a karácsonyt megelőző 2-3 hónapban kézbesítik. Ezt az időszakot az elmúlt 3 évben tovább szűkítette – gyakorlatilag mindössze 3-4 hétre – az e-kereskedők révén hazánkban is elterjesztett Black Friday (Fekete Péntek). 
Miközben a Black Friday iránti érdeklődés 2017-ben is óriásinak ígérkezik, ezúttal más problémával is szembe kell néznie a szakterületnek: az egész országban tapasztalható munkaerőhiány ugyanis már többek közt az online kiskereskedelmet kiszolgáló logisztikában is felütötte fejét, így raktári munkást és futárt is nehéz találni.
Ráadásul az elmúlt hónapokban a munkaerő minősége is sokat romlott. A jelentkezők kevésbé képzettek és gyakorlottak, betanításuk ezért időigényes és költséges, ezt követően pedig nehéz őket megtartani, amit tovább tetéz a minimálbérek emelése. A rengeteg betöltetlen pozíció nem csak a fővárost érinti, már a vidéki telephelyekre is nehéz megfelelő embert találni.

Egyre több futár dönt úgy, hogy feladva itthoni állását, inkább a környező – a hazainál sokkal jobb feltételeket nyújtó – országokba megy dolgozni. A helyzet komolyságát jelzi, hogy már nem csak a sofőrök, de az őket közvetlenül foglalkoztató, a helyi csomagkezelésért felelős logisztikai alvállalkozók is sok esetben inkább külföldön, jellemzően Ausztriában keresnek jobb lehetőségeket.

(Világgazdaság, 2017. szeptember 20.)

 

Nem túl beszédesek a webáruházak

Egyedül a G'Rroby mond adatot az online élelmiszer értékesítéséről, az Auchan, a CBA és a Tesco nagyokat lapít.

Van olyan élelmiszer-kereskedelmi lánc, ahol a webes értékesítés már eléri a teljes forgalom negyedét, az online kosárérték pedig egyes helyeken 25–40 ezer forint, ami háromszorosa a hagyományos bolti bevásárlások összegének, írja a Világgazdaság.

Az online élelmiszer kiskereskedelmi piacon az Auchan, a CBA, a GRobyl és a Tesco versenyez. Valamennyien arra számítanak, hogy ez a csatorna dinamikusan bővülhet a következő években, ezzel pedig egyre nagyobb bevételi forrássá válhat a hagyományos bolti értékesítés mellett. Az Auchan webértékesítésében a vásárlói kosár összetétele nem tér el a hagyományos áruházakban tapasztalttól, hasonló arányban található benne tartós élelmiszer, friss áru, mirelit és háztartási termék. A vásárlások összegében viszont jelentős az eltérés: míg a hipermarketek kosárértéke 7 ezer forintot tesz ki, addig az online a 20-21 ezer forintot is eléri.

A GRobynál a cégcsoport teljes forgalmának közel negyede online értékesítés, a következő három évben pedig további 5-10 százalékos növekedést terveznek. Ennél nagyobbat azért nem lépnének előre, mert az online áruház mellett a hagyományos bolthálózat fejlesztése is cél. Nagy Sándor, a társaság ügyvezetője elmondta, hogy az öt legnépszerűbb online vásárolt termék náluk a tartós tej, az ásványvíz, a kávé, az üdítő és a háztartási papíráru. A lakossági rendelések kétharmada tartalmaz friss árut (pék- és csemegeáru, hús vagy zöldség-gyümölcs), az arány folyamatosan nő. A GRoby szupermarketekben az 1–4 ezer forintos napi vásárlások jellemzők, addig az online áruház főként a kétheti, vagy havi nagybevásárlásoknak ad teret, akár 25–40 ezer forint értékben is. A következő két-három évben épp a napi online bevásárlás felé terelnék az embereket.

Várhatóan öt-tíz év múlva már a most külföldön tapasztalt részarányok jellemzik a magyarországi piacot Fodor Attila, a CBA kommunikációs igazgatója szerint, vagyis az online értékesítés a teljes forgalom 8-15 százalékát képviselheti. Náluk is többszöröse a Príma üzletekben tapasztalt átlagos vásárlásoknak a webáruház kosárértéke.

A Tesco 20 ezer élelmiszert, vegyi árut és háztartási cikket kínál a weben. A Tesco promóciókkal is igyekszik ösztönözni a netes vásárlást, így például dupla Clubcard-pontokat kínál.

Top'10: szégyenlős webáruházak

A GKI Digital Kft. közzétette a 10 legnagyobb hazai online áruház rangsorát. Hiányzik azonban az egyes webáruházak forgalma külön-külön. Együtt 110 milliárd forint, de hát ez soványka információ egy rangsor esetében, ami egyébként a következő: Extreme Digital, eMAG, MediaMarkt, MALL.hu, TESCO, iPon, AQUA electromax, 220volt, Libri Bookline, Tchibo.

(Világgazdaság, 2017. szeptember 7., GKI Digital Kft, 2017. június 16.) 

 

Így jön ki a webboltból a vásárló

A vásárlók több mint fele vásárolt már a neten világszerte. A bolt is kapaszkodik, de a web is megy a boltba. 

Mind inkább elmosódik a hagyományos és az online vásárlások közötti határ, azok pedig, akik korábban már vásároltak tartós terméket, vagy szolgáltatást az interneten, jellemzően hajlamosabbak még több pénzt elkölteni a világhálón. Többek között ez derül ki a Nielsen felméréséből, mely világszerte vizsgálta az e-kereskedelem változásait, összegez a Világgazdaság.

A felmérés egyik legfontosabb megállapítása, hogy a válaszadók 58 százaléka vásárolt már a neten 2016-ban. Ez egy százalékos emelkedés a 2015-ös évhez képest.

A bolt is kapaszkodik, de a web is megy a boltba

A netes vásárlások térhódításával együtt azonban a hagyományos boltokban használatos, vásárlásösztönző internetes technológiák népszerűsége is emelkedik, így a fogyasztók nyitottak az online és mobil kuponok felhasználására, és hűségprogram alkalmazások letöltésére is.

A vásárlási szokások átalakulásának eredményeként a hagyományos kereskedők fokozatosan erősítik online jelenlétüket, míg az eddig kizárólag virtuálisan működő webáruházak hagyományos árusító egységeket is nyitnak.

Ki mit vesz a webáruházban

Európában vezet az utazások online foglalása 67 százalékkal, így a válaszadók döntő többsége inkább az interneten, a válaszadók negyede pedig váltakozva, online és utazási irodán keresztül is foglalja le nyaralásait, és csupán 7 százalékuk ragaszkodik az utazási irodához.

A magyaroknál ez a szám kiugróan magas: száz vásárlóból 78 online foglalja le jegyeit és a szállását. Dobogós helyen végeznek Európa szinten a videojátékokkal kapcsolatos termékek. Magyarországon ezzel szemben a harmadik helyen az étel házhozszállítás végzett: ezt a magyar vásárlók közel fele (49 százalék) veszi meg az interneten keresztül.

Ki hol válogat

Divatáru vásárlásakor a fogyasztók körében az adott bolt honlapja (43 százalék) és maga az üzlet (39 százalék) bizonyul a legfontosabb információforrásnak Európában, fogyasztói elektronika esetén ez az arány 43 százalék és 38 százalék. Szépség- és testápolási termékeknél messze a hagyományos bolti tájékozódás vezet 37 százalékkal, míg az ismerősök ajánlására a vásárlók 24 százaléka hallgat.

Frissáru vásárlása esetén jóval óvatosabbak vagyunk Európában: a válaszadók 42 százaléka a boltokból tájékozódik, és ezzel toronymagasan elhúz a szájmarketing mellett (20 százalék). A magyar vásárlók hozzáállása is hasonlóan körültekintő, ugyanakkor ők odafigyelnek a szórólapokon kapott információkra is (32 százalék ).

(Világgazdaság, 2017. február 9.)

 

Tíz év alatt tízszeresére nőtt a webkiskereskedelem

A plázák is így kezdték, de itt nincs pláza-stop. 2016-ban elérheti a 300 milliárdos forgalmat a webkisker. Fél évtized múlva ennek a kétszerese is lehet, igencsak szerényen számolva. A Facebook az új vásárlók könyve.

A webkereskedelem, vagy más néven az e-kereskedelem, amikor a fotel kényelméből is lehet vásárolni, igencsak szerteágazó, hiszen a boltokban megszokott portékákon kívül sok-sok szolgáltatás is megrendelhető ezen az értékesítő csatornán, így például repülőjegy, szálloda, mozijegy, vagy éppen pizza. A - nevezzük így - webkiskereskedelem a boltokban, áruházakban megvásárolható termékkört öleli fel, így az élelmiszerféleségeket, a különféle ruházati, műszaki és számos egyébiparcikket foglalja magában. A Központi Statisztikai Hivatal ezt az értékesítési ágat méri, a családok költekezésének egyébként is ez a termékskála a legnagyobb szelete, így most ezt a kört célszerű mérlegre tenni.

Egy évtized - tízszeres ugrás, na de utána...

Az elmúlt évtizedet nézve szerénynek tűnő értékről indult a webkiskereskedelem növekedése. Súlya is csekély volt, hiszen részaránya a kiskereskedelem egészéhez mérve (az üzemanyag vásárlást nem számítva) mindössze fél százalék volt. 2015-re sokat változott ez a kép, hiszen alaposan meghízott a webáruházak bevétele, aminek meg is lett az eredménye, hiszen súlya elérte a 3%-t. Az első, felületes pillantást követően erre a mértékre legyinteni is lehet egyet, de figyelemmel arra, hogy a boltos iparcikkvásárlások áruterületei ennél az értéknél kisebbek, nem célszerű elsiklani felette (a boltokban bútorra, lábbelire, testápolási cikkekre, elektromos háztartási gépekre, vagy éppen sport- és játékszerre kevesebbet költenek a családok).  

Az elmúlt hónapok 30%-ot megközelítő növekedési üteme alapján 2016-ban elérheti a 300 milliárd forintot is a webkiskereskedelem értéke, aminek csúcsa a karácsonyi ajándékvásárlás időszaka lesz.

Fél évtized alatt, a jelenleginél sokkal szerényebb, évi 15%-os növekedési ütemmel számolva, a webkiskereskedelem jelenlegi értéke bőven megkétszereződhet, sokkal nagyobb súlyt adva a jelenlegi szerepének a családi költekezésben. Az internet világában felnőtt generációk fogékonysága az újszerű vásárlási szokások iránt, valamint a techvilág elképesztő gyorsaságú fejlődése azonban még újabb meglepetéseket is hozhat a bevásárlási szokásokban, elég itt csak az okostelefonok elmúlt években mutatott robbanásszerű terjedésére gondolni. A fiatalok ma már nem a boltban, hanem a Facebookon beszélik meg ügyes-bajos dolgaikat, ami rányomja a bélyegét a vásárlási szokásaikra is, így a közösségi portál a vásárlók könyvének szerepét is átvette (a régi nevén panaszkönyvnek nevezett, ma már eléggé idejétmúlt intézménynek a nyomdokait rombolva).

A KSH adatai szerint a webkiskereskedelemnek a válság gyakorlatilag semmit sem ártott, ez is jól jellemzi népszerűségét, ráadásul növekedési üteme az elmúlt öt esztendőben alaposan megugrott:

webkisker 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016*
vásárlás értéke 29,7 35,7 35,8 39,6 46,0 65,4 91,9 127,3 177,8 233 300
változás 115 119 99 109 116 140 137 139 142 132 129**
KSH, érték: milliárd forint, változás: előző év: 100, kiigazítatlan volumenindex,
*/: előrejelzés, **/: KSH 2016. I-VII. havi növekedési üteme

A következő években az a növekedési ütem mérséklődni fog, de 4-5 éves távlatban is kétszámjegyű marad.

A legnagyobb hazai áruházak rányitottak a webre, de az Alibaba, vagy az Amazon nagyon messze van

Az élelmiszer boltosok körében az első fecske a G'Roby volt, aki a webkereskedelemre adta a fejét. A CBA és a Tesco csak a közelmúltban nyitott, az Auchan a közeljövőben élesít, majd jön a Spar is. Ez éles váltást hoz majd az élelmiszervásárlásokban.

Az iparcikk áruházak huzamosabb ideje ott lógnak a weben, ez ma már szinte természetes is. Nem csak a Media Markt, vagy az E-Digital, hanem például a Praktiker, a Deichmann, vagy éppen a Decathlon is kínálja áruházai mellett a világhálón is a vásárolni valót.

A világ viszont még gyorsabban pörög. A földkerekség legnagyobb áruportálja természetesen kínai, az Alibaba, ahol bármely kereskedő bérelhet helyet magának, az így itt átmenő webforgalom értéke ma már több mint 500 milliárd dollár évente. A legnagyobb önálló webáruház az amerikai Amazon, 100 milliárd dolláros árbevétellel.

A magyar vásárló persze vásárol külhoni webáruházakból is. A 14 napos elállási lehetőség uniós szabály, de ha távolabbról érkezik a megrendelt áru, már nincs ilyen előírás. Az Uniós kívüli vásárlásoknál ráadásul belép az áfa- és vámfizetési kötelezettség is, de sokan számolnak azzal, hogy így is megéri.

A vám és áfa-fizetési kötelezettségek az Unió határain kívüli webes vásárlás esetében a következők:

érték (euró)
vám
áfa
0-22
-
-
22-150
-
27%
150 felett
vámtarifa szerint
27%
NAV, évente előre meghatározott árfolyamon kell számolni,

A 22-150 euró közé eső értékű küldemények esetében azonban a vámmentesség nem alkalmazható a következő termékkörökre: alkoholtartalmú termékek, parfümök és kölnivizek, továbbá dohány, vagy dohánytermékek.

(blokkk.com, 2016. október 7.)

 

Kiszorítja a stelázsit a web a spájzból

Imádjuk a Facebookot és kíméletlenül nyomul a webáruház itthon is: nagyobb hullámokat vet, mint a kilencvenes években indult bevásárlóközpont építés. Szépen hízik az élelmiszerek webes piaca is. Ebbe nem tud beletenyerelni a szabályozás, hiszen a számítógép éjjel-nappal bekapcsolható és pláza sem kell hozzá. És külföldről is lehet rendelni.

Internethasználatban nem is olyan rossz a magyar család a KSH legfrissebb beszámolója szerint, hiszen a 78%-os uniós átlagtól mindössze 2% az elmaradás. Dánia vezet, Románia sereghajtó ebben az összehasonlításban. 2014-ben a honi háztartások 73%-a rendelkezett internetkapcsolattal (az uniós átlag 81%, a két szélső pont Luxemburg és Bulgária).

Az internetező magyar háztartások 30%-a mobilkapcsolatot használ. Az okosmobil gőzerővel húzza előre az egész netes világot, a földkerekség egészén.

E-kereskedelem, a megfékezhetetlen

A webáruházak már hosszabb ideje rakétasebességgel nőnek szerte a világban, de Magyarországon is. A webáruházi költekezés a KSH kiskereskedelmi összegzése szerint (ami csak a termékvásárlásra terjed ki, a különféle neten elérhető szolgáltatások nincsenek benne) így nőtt az elmúlt időszakban:

  2011 2012 2013 2014 2015*
értékben 65 92 127 175 92
változás 140 137 139 140 125
részesedés 1,0 1,4 1,8 2,4 2,6
KSH, érték: milliárd forint, változás: %, előző évhez, részesedés: %, kiskereskedelemből (üzemanyagot nem számítva), */: első félév
 

A 2015. első félévi megbicsaklás oka az első negyedév korábbiakhoz képest gyatra teljesítménye (persze az a 19% csak a 30-40%-os növekedési ütemekhez képest kevés).

Az előbbiekben bemutatott gyors növekedés ellenére azért az uniós átlag jóval nagyobb a hazainál az interneten vásárlók arányát nézve, hiszen a közösségben ez 50%, nálunk viszont csak 33% (tehát a népesség ilyen aránya vásárolt a neten). A hazai részarány azonban nagyobb ütemben nőtt 2014-ben az egy évvel korábbi szinthez képest, mint az uniós átlag (a magyar szint 4%-kal, az uniós 3%-kal bővült), így valamelyest csökkent a netes piac elmaradása. A hazai netes piacon a nők és férfiak hasonló arányban tüsténkednek, 50-50% körüli mértékben.

Az Egyesült Királyságban 80%-ot közelített 2014-ben az internetes vásárlók arányának mutatója, a legalacsonyabb pedig Romániában volt, 10%-os mértékkel.

Mit szeretünk a weben venni?

Az interneten rendelt termékek, szolgáltatások közül 2014-ben kiemelkedett a ruházat, kiegészítő sportfelszerelések (17%), a háztartási eszközök (10%), a szórakoztató elektronikai termékek (10%), a könyv, magazin, újság (8,4%) vásárlása. A különféle szolgáltatások közül kedvelik a netezők a szállásfoglalást (üdülést) (9,5%), valamint a jegyvásárlást (9,1%) részaránya.

A KSH felmérése szerint az internetes vásárlásokból  kisebb arányban (legfeljebb 5%-kal) részesedtek az olyan áruk, vagy szolgáltatások, amelyek megvétele esetén a vevők különösen igényelhetik a szakképzett eladót (például részvény, biztosítási kötvények, egyéb pénzügyi szolgáltatások, a távoktatási anyagok, a videojáték-szoftverek vásárlása).

Előbbi értékeléshez tegyük hozzá, hogy az egész webáruház így indult: alacsony volt az értéke és az aránya is, pontosan arra hivatkozva, hogy azért kell az eladó személyes jelenléte. Nos, ehhez képest alaposan megugrott a e-kereskedelem és így lesz ez előreláthatón sok már áru- és szolgáltatásterületen is.

A részletes megoszlása a webköltekezésnek a következő:

Áru, szolgáltatás 2012 2013 2014
Élelmiszer 2,7 3,7 3,9
Háztartási eszköz 9,0 9,5 10,2
Gyógyszerek 2,6 2,6 2,5
Filmek, zenék 4,4 4,5 3,6
Könyv, magazin, újság 13,5 12,1 8,4
Távoktatási anyagok 2,1 2,0 2,5
Ruházat, kiegészítő, sportfelszerelés 13,2 15,3 16,5
Videojáték-szoftverek és új, javított verziók 2,7 2,7 2,9
Egyéb számítógépes szoftver és új, javított verziói 2,9 3,3 -
Számítógépes hardver 3,2 3,3 4,0
Szórakoztató elektronika 4,6 4,2 9,5
Telekommunikációs szolgáltatások 4,7 4,2 5,0
Részvényvásárlás, biztosítási kötvények és egyéb pénzügyi szolgáltatások 1,9 1,0 1,2
Szállásfoglalás (üdülés) 9,6 9,8 9,5
Egyéb utazási előkészületekhez kapcsolódó rendelések  6,6 5,6 5,7
Jegyvásárlás (színház, sportesemény) 9,6 9,4 9,1
Egyéb nem említett 6,5 7,0 5,4
Összesen 100,0 100,0 100,0
KSH

Imádjuk a Facebookot

2014-ben a magyar lakosság 60%-a használta valamilyen módon a közösségi médiát (egyebek mellett felhasználói profilkészítésre, üzenetposztolásra a Facebook, a Twitter és más közösségi oldalakon). A hazai közösségi oldalhasználat arány egy év alatt 4%-kal nőtt. Az uniós átlag 2014-ben 46% volt és egy év alatt csak 3%-kal nőtt.

Mind az internethasználatban, mind a közösségi oldalak bűvölésében számít a pénz, az iskolázottság és a lakhely: a gazdagabbak, a magasabb iskolai végzettségűek és a legnépesebb térségben, a fővárosban és környékén élők a legbuzgóbbak.

A fellegek túl magasan vannak

A felhő alapú szolgáltatásokban még alacsonyabbak a különböző mutatók, de hát ez egy frissebb iparága a netezésnek. A tárhely használat uniós átlaga 21% a népesség körében, a magyar arány ettől jócskán elmarad, mindössze 12%. Pénzért már nagyvonalúbb a magyar család, hiszen a felhő alapú tárhelyet használók 14%-a fizetett a szolgáltatásért, viszont itt az uniós átlag csak 11%. A KSH felmérésből úgy tűnik, hogy a magyar internethasználók többsége egyenlőre megelégszik a saját eszközparkjával, ott tárolja információs kincsesládikóját és nem mászik a fellegekre.

Hozzátartozik a képhez, hogy a digitális írástudás szintje meglehetősen alacsony itthon. Az egyszerűbb számítógépes, internetes műveleteket az uniós átlagnál valamivel jobban ismeri a magyar felhasználó, de a bonyolultabb, összetett műveletekben már közel 20% a tudásbeli elmaradás.

(blokkk.com, 2015. november 19.)

 

Webáruház: az elmúlt évek legkisebb növekedési ütemét hozta 2015 első féléve

A gyengébb első negyedév után a másodikban javított ugyan a webpiac, de az elmúlt évek szokásos növekedését így sem hozta. Ennek így sokkal kevesebb köze van a vasárnapi boltzárhoz, mint azt egyes elemzők állítják. De nyugi, hiszen az a webviszonylatban gyenge első félév még mindig rakétasebesség más eladási csatornákhoz képes. Ezt nem tudja elgáncsolni a kormány, pedig ez sem a kisvállalkozások bulija. A 27% áfa mellett pedig még a kínai Alibaba, vagy az amerikai Amazon is lehet nyerő.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2015 második negyedévében önmagában nézve nagyot, az első negyedévinél jobbat ugrott a webes vásárlás, amiből azt a következtetést lehetett első pillantásra levonni, hogy a vasárnapi boltzár miatt tódultak a vásárlók a számítógépeik, okostelefonjaik billentyűi elé (a KSH az áruvásárlást méri a kiskereskedelmi adatsorban, a különféle szolgáltatások, például a pizza vásárlás rendelését már nem). Az elmúlt évek adatait is hozzátéve az ideihez azonban borúsabb kép rajzolódik ki.

Kisebb növekedésre kapcsolt a webvásárlás

A webvásárlás növekedési üteme minden korábbi mutatónál kisebb volt 2015. első félévében, így az elmúlt évek 40% körüli növekedési üteme megtört, a 25%-os mértéke pedig alapos visszaesést mutat az emelkedés meredekségét nézve. Na persze ez is jókora ugrás, csak éppen messze nem annyi, mint régen.

Egy másik oldalt mérlegelve, 2014. második negyedévében 2013. azonos hónapjaihoz mérve 12 milliárd forint volt a webköltekezés növekedése (28 milliárdról 40 milliárdra nőtt). Ez a 12 milliárd forint különbség 2015. második negyedévében már nem emelkedett, (tehát 2015. második negyedévében 2014. azonos hónapjaihoz mérve ugyanakkora volt az értékben mért bővülés, mint egy évvel korábban), pedig régebben ez a rés is folyamatosan tágult.

A webáruházi költekezés a KSH szerint így nőtt az elmúlt időszakban:

  2011 2012 2013 2014. 2015
I.* II.*
értékben 65 92 127 175 40 52
változás 140 137 139 140 119 131
részesedés 1,0 1,4 1,8 2,4 2,4 2,8
KSH, érték: milliárd forint, változás: %, előző évhez, részesedés: %, kiskereskedelemből (üzemanyagot nem számítva), */: negyedév

Második félévben természetesen feljebb tornázhatja magát a webköltekezés, hiszen valóban sokan számítottak arra, hogy a vasárnapi boltzár megnyomja az internetes vásárlásokat, de hát eddig nem ez történt - vagy csak alig.

Így is a jövő a webáruházé - bevásárlóközpont lepipálva

A magyar webáruház növekedése minden más áruterületet lepipál, értéke pedig már ma közel annyi, mint amennyit például az illatszerüzletekben költekeznek a vásárlók, vagy éppen közel kétszerese a könyv, újság, papíráru boltokénál. A bevásárlóközpontok kilencvenes években látott növekedési üteménél fejlődése gyorsabb, így a nemzetközi tapasztalatokkal együtt nézve bőséges az esélye annak, hogy a közeljövőben is nagyot robban ez a piac. Főleg azért is, mert van plázastop, van vasárnapi boltzár és van 27% áfa. Nem véletlen az sem, hogy a webes vásárlók egy része külföldi áruházból vásárol, ami persze nincs benne a KSH statisztikájában.

(blokkk.com, 2015. szeptember 6.)

 

A magyar webáruház megugrott, a turkáló lemaradt

A magyar vásárló nem restelkedik gyorsan váltani. Ne lepődjön meg senki, ha a webes vásárlásokat a vasárnapi boltzár is megnyomja.

A magyar vásárló nagyon is szemfüles. Évtizedekkel ezelőtt felkerekedett, elhozta a határon túlról a kedvére valót, legyen az akár egy hűtőkészülék a Trabant tetején, vagy éppen egy öregecske, rozsdás, de nagyon olcsó négykerekű. A KGST piacokat felváltó kínai piacok, boltok is nagyot hasítottak a vásárlók pénztárcájából. Rohant ezután az új bevásárlóközpontba, diszkontba, hipermarketbe is. Egy évtizeddel ezelőtt a KSH adatai szerint közel 30 milliárd forintot költött el a turkálókban a vásárló, miközben a neten ennél kevesebbet, a használt cikk költekezésre fordított pénzének négyötödét.

Napjaink törtető értékesítési csatornája a webáruház, az e-kereskedelem világszerte, így nem véletlen, hogy Magyarországon is nagyot fordult a mérleg. 2014-ben a webes vásárlás már túllépte a 200 milliárd forintot, ami az áruházi költekezés 3%-a (ami nem kevés, közel egy fél ruházati piac értéke). A turkálók ebben az évtizedben csak aprókat lépdeltek előre, de így is közel 40 milliárd forintja a vásárlónak ott folyik ki a keze közül. Használt autó fronton nincs változás, ma többet vásárolnak belőle, mint új autóból.

Nemzetközi összehasonlításban is szépen cseperedik a magyar webes költekezés. Az Eurostat adatai szerint egy évtized alatt az öreg kontinensen 15%-ról 40% fölé nőtt azoknak a vásárlóknak az aránya, akik a mérést megelőző három hónapban az e-kereskedelemben vásároltak. Magyarországon ez az arány a tízszeresére nőtt, 20%-ra, ami megegyezik a hazai e-kereskedelem bevételeinek bővülésével. Tíz évvel ezelőtt Bulgária, Görögország, Litvánia és Macedónia mutatói csak egy százalékot mutattak, miközben Norvégiában és Németországban 30% körül mozgott ez az arány.

Az Európai Unióban megkétszereződött azok aránya, akik vásárlás előtt információszerzése használják az internetet, ma már a vásárlók közel kétharmada él ezzel a lehetőséggel. Magyarországon háromszoros az ugrás, egy hajszállal megelőzve az uniós átlagot, a vásárlók kétharmada már a neten válogat. Tíz évvel ezelőtt Románia kullogott a sor végén, 5%-os aránnyal, a sort Izland vezette 70% körüli aránnyal. Ma Izland, Dánia, Svédország, Norvégia vásárlói 80-90%-os arányban turkálnak a neten, amiben bizonyára az időjárási viszonyok is szerepet játszanak.

Magyarországon az otthoni internet hozzáféréssel rendelkező családok arány 75%, ötszöröse a tíz évvel ezelőttinek és alig marad ez az uniós átlagtól.

Több magyar nagyáruház jelentette be az elmúlt időszakban, hogy a netre lép, egy részük pedig természetesen már ott is van. Kevés információ áll rendelkezésre arról, hogy a vasárnapi boltzár következtében mennyire változtak a webes költekezések március közepét követően, de nem túlzás azt a következtetést levonni, hogy még többen fognak a neten vásárolni, természetesen nem csak vasárnap. A nagyáruházak szombati vásárlótömege is erre ösztönzi a háziasszonyokat, az elmúlt évtizedek tapasztalatai pedig arra utalnak, hogy nem engednek a jóból és a kényelemből.

A kormány hiába foglalt úgy állást, hogy szerinte nem lehet vasárnap bármiféle házhozszállítást végezni (az online rendelések mellett azt sem teheti meg a vásárló, hogy az áruházban kiválasztott bútor házhozszállítását vasárnapra kérje), ami a jogszabályokból le sem vezethető álláspont, a webes költekezés nőni fog a vasárnapi boltzár következtében is. Meg egyébként is, hiszen az elmúlt négy évben évről évre 35-40% között volt a bővülés üteme a KSH adatai szerint. Fájó pont az is, hogy a külföldi web-áruházak egy határig az ottani alacsonyabb áfa-kulcs előnyeit is kihasználhatják a nagykalapjukban pedig mindenképpen adóelőnyben vannak a magyar áruházakkal szemben (hiszen ha az uniós szabályok szerint már a 27%-os áfát fizetik, a más viszonylatú, alacsonyabb áfa-kulcsos értékesítéssel együtt összességében kisebb az adóterhelésük).

Ja, igen, a webáruházak ugyanakkora forgalom mellett tizedannyi alkalmazottal dolgoznak.

(blokkk.com, 2015. április 16.)

 

Nagyot szakított a magyar webpiac 2014-ben

Egyre többet maszatolunk a webáruházakban.

2014-ben 230 milliárd forint körül mozgott a magyar online kereskedelmi forgalom a GKI Digital felmérése szerint, ami 13 százalékos bővülés az egy évvel korábbihoz képest. A KSH adatai szerint 35%volt a növekedés, mintegy 170 milliárd forint webes bevételt takarva 2014-ben. A két adatsor közötti különbség oka, hogy a GKI a szolgáltatások szélesebb körét is méri, míg a KSH csak az áruházi termékvásárlást.

A GKI mérése szerint a hat legnagyobb áruterületeken - ami közel áll a KSH termékkörhöz - az e-kereskedelmi szektor 2014-ben 14 százalékkal nőtt tavaly, 152 milliárd forintos bevételt értek el az e területeken tevékenykedő webáruházak. A hat áruterületen - műszaki cikk; számítástechnika; szépség-egészség; otthon, kert; játék és kultúra; ruházat, sport, divat-kiegészítők - összesen 13 millió alkalommal vásároltak 2014-ben a magyarok, ez kétmilliós növekedést jelentett az előző évvel összevetve.

A GKI Digital és az Árukereső.hu közös felmérése szerint a kiemelt hat áruterület közül a műszaki cikkek forgalma volt a legnagyobb 214-ben, 42 milliárd forint értékben. Számítástechnikai eszközökre 32 milliárd forintot költöttek a hazai vásárlók a webáruházakban, míg játékra és kultúrára 30 milliárd forintot. A leggyorsabban fejlődő áruterületek ugyanakkor a szépségápolás, egészségmegőrzés, valamint a ruházat, sport, divat cikkek voltak, ahol 15-20% körüli volt a növekedés egy év alatt.

A GKI 2015-ben 14-15 százalékos növekedésre számít a magyar online kiskereskedelemben.

A hazai webáruházak szerint a forgalmat leginkább az ünnepi időszakok befolyásolják. A szezonális hatások, továbbá a sportesemények is nagy mértékben hozzájárulnak a piac változásaihoz. Az ünnepi időszak hatását jól érzékelteti, hogy a hat kiemelt áruterület a negyedik negyedévben 56 milliárd forint bevételt hozott a webáruházaknak, ami a teljes éves forgalom 37 százaléka volt. A nagy üzletláncok megjelenése az interneten a kezdeti szakaszban elsősorban a bizalom erősítésében érezteti hatását, mely nyomán olyanok is vásárolnak a világhálón, akik korábban nem tették. 2015-ben újabb nagy áruházak megjelenése várható (H&M, Auchan).

A hazai internetes vásárlók egyre tudatosabban hozzák meg döntéseiket. Az Árukereső.hu, az árösszehasonlító szolgáltatást nyújtó cég árbevétele 2014-ben 40 százalékkal nőtt 2013-hoz képest, míg az oldalon regisztrált forgalom 30 százalékkal bővült.

Az online vásárlók egy-egy alkalommal lényegesen többet költenek, mint a hagyományos üzleteket felkeresők. Az internetes kiskereskedelemben 2014-ben 8.400 forint volt az átlagos kosárérték, míg a hagyományos áruházakban 2.500 forint.

Az online forgalom a teljes magyarországi kiskereskedelem mintegy 3,5 százalékát teszi ki a GKI adatai szerint (a KSH kimutatása értelemszerűen valamivel kisebb). A hat legnagyobb áruterület esetében már jóval magasabb, hat százalék ez az arány. A számítástechnikai eszközök esetében pedig kiugróan magas, 32 százalékos az online csatorna részesedése, de jóval az átlag fölötti, 11 százalékos részt hasítottak ki a műszaki cikkeket értékesítő webáruházak is.

(Világgazdaság, 2015. március 11.)

Amazon: sok lesz a duma

Új, beszéddel irányítható termékekkel rukkol elő az Amazon. 

Új, beszéddel irányítható termékekkel rukkol elő az Amazon. ₪₪₪

Az Amazon bejelentett számos új terméket, amelyeket az Alexa hangasszisztensével és a Fire TV szoftverrel láttak el. A 2018-ban bemutatott Fire TV Cube új verzóját a cég, míg számos másik terméket további gyártók készítették el – írja az Origo az CNBC nyomán.

Az e-kereskedelmi óriás kibővíti partnerségét és a Fire TV szoftverrel kapcsolatban számos olyan vállalattal fog össze, amelyek Németországban, Ausztriában és az Egyesült Királyságban árulják majd a termékeket.

A Fire TV Cube új verziója kétszer gyorsabb teljesítményre képes, mint elődje, amit tavaly júliusban mutattak be. A termék lehetővé teszi, hogy a tévét, és az ahhoz kapcsolódó elektronikai eszközöket hangvezérléssel irányítsa a vásárló. Hangvezérléssel lehet irányítani, hogy milyen műsor induljon el a tévén, lejjebb vagy feljebb vegye a hangerőt, vagy átkapcsoljon egy másik csatornára.

Nyolcszor többen használjuk a hangvezérlést a Fire TV-nél, mint más eszközöknél"– nyilatkozta Sandeep Gupta, a Fire TV termékfejlesztési alelnöke.

Az új modell 119,99 dollárba (35 ezer forint) kerülaz USA-ban, és mostantól megvehető Németországban, az Egyesült Királyságban és Japánban is.

Amazon Fire Tv Cube FORRÁS: AMAZON

Az Amazon számos olyan terméket jelentett be, amelyek használják a cég Fire TV, illetve Amazon Alexa szoftvereit.Az Anker – amely a világ egyik vezető töltéstechnikai vállalata – legújabb Nebula hangtechnikai fejlesztése például már támogatja a Fire TV hangvezérelését. 

Az Amazon partneri megállapodást kötött a Dixons Carphone telekommunikációs vállalattal, a MediaMarktSaturn saját márkájával, az IMTRON-nal, valamint a Grundig német elektronikai céggel is.

(Origo, 2019. szeptember 6.)

 

Amazon Prime: nyáron Black Friday

A Black Friday-nál is nagyobb felfordulás lehet.

2019-ben július 15-re és 16-ra esett az amerikai Amazon Prime nap, vagyis az éves leárazás, amely már annyira népszerű, hogy vetekszik a fekete pénteki valamint, a Cyber Monday leárazásokkal is – írja az Origo a Business Insider nyomán.

Szakértők szerint a 2019-es ajánlatok ráadásul jobbak, mint a korábbi leértékelések.

Sőt, a Prime Day-en már 2018-ban az ajánlatok 70 százaléka jobbnak bizonyult, mint a fekete péntekiek.

Illusztráció FORRÁS: AFP/JIM WATSON

Az értékesítés szintén növekszik: az Amazon előrejelzése szerint idén 5,8 milliárd dollár értékben értékesítenek ezen a két napon világszerte – míg 2018-ban a becslések szerint ez az érték 3,9 milliárd dollár volt.

A Profitero felméréséből kiderül, hogy az amerikai Prime előfizetők 76 százaléka vásárol az idei leárazási napokon, tavaly a számuk 63 százalék volt, ráadásul 56 százalékuk idén többet tervez költeni, mint tavaly.

"A Prime Day már nemcsak egy Amazon ünnep, ugyanis a kutatások szerint mintegy 250 kiskereskedő is a forgalom átalakítására készül ebben a két napban"– nyilatkozta Taylor Schreiner, az Adobe Digital Insights vezető elemzője.

A Walmart, a Target és a Best Buy is a fekete péntekihez hasonló ajánlatokkal rukkol elő július közepén. Ráadásul a Prime Day alkalmával a kiskereskedők eladásai is felpörögnek: 2019-ben 79 százalékos növekedést várnak, szemben a tavalyi 60 százalékkal.

(Origo, 2019. július 15.)

 

Nem bírt a Kínai webbel az Amazon

Ezen elvérzett Kínában az Amazon.

Bezárja kínai székhelyű online boltjait az Amazon, mivel nem tud versenyezni a helyi e-kereskedelem két óriásával, az AliBabával és a JD.com-mal, írja az Index, a Reuters nyomán. 

Az Amazon szóvivője április 18-án  jelentette be, hogy megszüntetik a piactér szolgáltatásukat a régióban, és többé nem lehet árulni az Amazon.cn címen. A céghez közeli források szerint az Amazon már régóta készült a lépésre.

A cég globális szolgáltatásán keresztül továbbra is lesz lehetőségük a külföldi kereskedőknek Kínában árusítani, csak az országon belül szűnik meg a szolgáltatás. A helyi szolgáltatás megszüntetése nem fog sokaknak fejfájást okozni, ugyanis 2018-ban a helyi e-kereskedelem 82 százalékát a két nagy kínai alapítású rivális, a JD és az AliBaba bonyolította. Ker Cseng, egy kínai e-kereskedelemi tanácsadó cég marketing szakértője szerint az Amazon nem tudott felmutatni semmi olyat, ami vonzóbbá tette volna az országban a helyi alternatíváknál.

(Index, 2019. április 18.)

 

Megint boltot nyit az Amazon

Az Amazon új élelmiszerboltokat nyit.

Több tucat élelmiszerbolt nyitását tervezi az Amazon, ezzel is szélesítve az élelmiszerpiacon belüli üzletágát - írja a Portfolio, a The Wall Street Journal nyomán. Az élelmiszerboltok a nagyobb amerikai városokban jelenhetnek meg először.

A lapnak nyilatkozó egyik forrás szerint az első élelmiszerboltot az Amazon Los Angelesben nyitná meg, még az idén, de csőben van már két másik üzlethelyiség lefoglalása is, amelyeket jövőre nyitna meg a társaság.

A források szerint az új boltok elkülönülnek majd a cég Whole Foods Market márkájától, de azt még nem lehet tudni, hogy az Amazon nevét viselik-e majd. Minden esetre a piaci pletykák szerint a cég San Franciscóban, Seattle-ben, Chicagóban, Washingtonban és Philadelphiában is tervez élelmiszerboltot nyitni.

Az Amazonnak egyébként több, Amazon Go nevű boltja is van az USA-ban, amelyek azért lehetnek érdekesek, mivel készpénzmentes boltokról van szó, a kijáratnál automatikusan megterhelik a vásárló hitelkártyáját a magához vett árucikkek ellenértékével.

(Portfolio, 2019. március 1.)

 

Nem bír magával az Amazon

Mindene nőtt az Amazonnak. 

Rekordszintre emelkedett az elektronikus kereskedelemmel foglalkozó amerikai Amazon cég nyeresége és forgalma a 2018 utolsó negyedévében, írja a Világgazdaság.

A cég adózott eredménye 3 milliárd dollárra, részvényenként 6 dollárra ugrott a 2018 december végével záródott három hónapban az egy évvel korábbi 1,9 milliárd dollárról, a részvényenként 3,7 dollárról.

Az Amazon negyedéves bevétele 19,7 százalékkal, 72,4 milliárd dollárra nőtt.

Szakértők szerényebb, 5,65 dolláros részvényarányos eredményre és kisebb, 71,9 milliárd dolláros forgalomra számítottak.

Az Amazon 2018-ban 20,1 dollár részvényarányos eredményt ért el a 2017. évi 6,2 dollár után, miközben a bevétele 177,9 milliárd dollárról 232,9 milliárd dollárra emelkedett.

Az Amazon 2019 első negyedévére 56-60 milliárd dollár forgalomra számít, ami kisebb az elemzői várakozások átlagában szereplő 60,8 milliárd dollárnál.

(Világgazdaság, 2019. február 1.)

 

Most éppen moziban kever az Amazon

Filmszínházláncot is vesz az Amazon. És nyomulna a biztosításpiacon is.

Az e-kereskedelmen túllépve számos új szolgáltatással próbál piacot hódítani az Amazon, írja a Világgazdaság. Amerikában moziláncot vesznek, Angliában a biztosítási piacot célozták meg.

Új területeken próbálkozik az Amazon, amely a saját film- és sorozatgyártó üzletágához mozihálózatot is vásárolna. Az Egyesült Államok legnagyobb, független és külföldi alkotásokat vetítő hálózatát, a Landmark Theaterst szemelték ki maguknak. A több mint félszáz mozikomplexumban 268 vásznon filmeket vetítő Landmark tulajdonosainak nem sürgős az eladás, főként ha azt nézzük, hogy az internet világát filmekkel elárasztó Netflix is a kérők között szerepel a Bloomberg értesülései szerint.

Az Amazon azzal, hogy 2017-ben 13,7 milliárd dollárért megvette a Whole Foods élelmiszer-kiskereskedelmi hálózatot, gyökeret eresztett a fizikai világban is.

Az annak idején online könyváruházként induló cég húsz egységből álló könyvesbolthálózatot is kialakított mára, s most a mozizáshoz kapott kedvet, hogy legyen olyan közösségi tere, ahol az általa gyártott és megvásárolt filmeket be tudja mutatni. A Landmark filmszínházai a luxuskategóriát képviselik, központi fekvésűek, és éttermek, kávézók is csatlakoznak hozzájuk. Egy bökkenő azért még akad: a filmipar vertikális terjeszkedését tiltó 70 éves Paramount-törvényt kell eltörölni, amely eddig a verseny jegyében megtiltotta, hogy filmstúdiók saját mozikat üzemeltessenek. Washington azonban a hónap elején jelezte, hogy kész nyugdíjazni ezt a jogszabályt.

Az Amazon a brit biztosítási piacra is szemet vetett, és saját ár-összehasonlító portál indítását tervezi. A cég már javában tárgyal a biztosítótársaságokkal termékeik terjesztéséről, ami aggodalommal tölti el a piacon jelen lévő nagy közvetítőket. Az Amazon beköltözik a brit otthonokba, s ha kedvező csomagot tud kínálni, akkor a biztosítási piac erőviszonyait is gyökeresen át tudja alakítani – írja a The Guardian. A cég a kiterjesztett gyártói garanciabiztosítás, az Amazon Protect révén már jelen van a brit otthonokban is, és felhasználói oldalról logikus lépés lehet, ha a ház és a vagyontárgyak védelmét is rá bízzák. A siker persze nincs garantálva: a Google például az Egyesült Államokban és a briteknél 2016-ban elindította a pénzügyi szolgáltatásokat összehasonlító portálját, ám egy év múltán a gyér látogatottságra hivatkozva már be is zárta őket.

Eu­rópában a szigorú szabályozás és a magas tőkekövetelmények miatt az e-kereskedelmi cégek megfontoltan bővítik kínálatukat pénzügyi szolgáltatásokkal, de egy biztosítási portál üzemeltetése túl nagy kockázatot nem hordoz.

Noha Jeff Bezos Amazon-vezér és Donald Trump elnök közismerten nem esznek egymás tenyeréből, de a kínaiak elleni fellépés összehozta őket. Az amerikai e-kereskedelmi cégek nyomására a külügyminisztérium azt tervezi, hogy megfizetteti a külföldi postavállalatokkal az interneten, döntően a Távol-Keletről rendelt kisebb küldemények kézbesítésének teljes költségét, hogy az ne terhelje az adófizetők pénzéből fenntartott U. S. Postal Service-t. Az olcsóbb kézbesítés miatt versenyelőnyben van a külföldi konkurencia, ami mind Washington, mind az amerikai online boltok szerint fenntarthatatlan. A kormányzat a hazai és a küldő ország vámszerveit a küldemények fokozottabb ellenőrzésére is felszólítja, hogy a csempészetet közös fellépéssel visszaszorítsák.

(Világgazdaság, 2018. augusztus 29.)

 

Amazon Go: araszolgat tovább

Se eladó, se pénztáros, mégis bolt.

2018 júliusában hónapban jelentették be, hogy ősszel megnyílik az amerikai cég második eladómentes boltja, ám a megnyitót inkább előrehozták. Hasonló, eladó- és kasszamentes üzletek megnyitása várható Los Angelesben, San Franciscóban és Chicagóban is.

Az első üzlettől eltérően ez a bolt kisebb, nincs benne konyha, és nem árul szeszesitalokat sem.

Irodai dolgozók számára állították össze a kínálatot,így elsősorban olyan termékek kaphatóak, mint a kész pékáru, az előrecsomagolt ételek, vagy az Amazon saját ételcsaládja, a Blue Apron.

Ráadásul az üzlet csak hétköznap tart nyitva, reggel héttől este hét óráig várja a vásárlókat.

2018 januárjában nyitotta meg az első boltját az Amazon Go, ahol a vásárlóknak elég bejelentkezni egy telefonos applikációval, és máris nyomon követi a többkamerás rendszer a vásárlásokat, majd kiszámlázza, és kártyájukról levonja azokat a termékeket, amik a kosárba kerültek, így nem kell a pénztárnál bajlódni, csupán kisétálni.

(Origo, 2018. augusztus 28.)

 

Nagyon behúzta az Amazon

Hónapok kérdése is lehet és az Amazoné lesz az amerikai e-kereskedelem fele. Közel 260 milliárd. Dollár persze.

Megdöbbentő tanulmányt közölt az amerikai eMarketer. Eszerint az Amazon 2018 végére 49 százalékra növelheti a 2017-es 44 százalékos részesedését az amerikai netes kereskedelemben, írja az Index. Összehasonlításképpen: a második eBay-nek 7 százaléka sem lesz.

Harminc százalékkal nőhet a piacvezető amerikai e-kereskedő, az Amazon  amerikai forgalma 2018-ban - számolt be a CNBC az eMarketer piackutató cég tanulmányáról. Pedig a cég már most sem kicsi. Ha azonban a jelenlegi 44 százalékos amerikai tortaszelet valóban 49 százalékra emelkedik, akkor az amúgy már globálisan értékesítő cég csak az Egyesült Államokban 258 milliárd dolláros árbevételt érhet el.

A többiek viszont nem bírják ezt a növekedési ütemet. Az eMarketer szerint a várható 2018 végi piaci részesedések szerint a 49 százalékos részesedéssel vezető Amazon után éles a szakadék, az eBay 6,6 százalékkal, az Apple 3,9 százalékkal ért fel még a dobogóra.

Jelentősebb online értékesítő még az elsősorban fizikai üzleteiről ismert kiskereskedelmi lánc, a Walmart 3,7 százalékkal. A lista további cégei így a Home Depot, a Best Buy, a QVC csoport, a Macy, a Costco és a Wayfair itthon már kevésbé ismertek, és részesedésük már csak éppen 1 százalék feletti.

Miközben az egykori indulás miatt ma is sokan internetes könyvkereskedőként ismerik az Amazont, valójában a zene, videó, könyv üzletág már csak a bevételeinek a 12 százalékáét adja.

SOKKAL MEGHATÁROZÓBB A SZÁMÍTÓGÉPEK ÉS MÁS ELEKTRONIKAI CIKKEK ELADÁSA, AMELY AZ ÉRTÉKESÍTÉS MINTEGY 25,5 SZÁZALÉKÁT TESZI KI és gyorsan fejlődik a ruházati cikkek és kiegészítők eladása is, amely várhatóan 2018-ban 15 százalékot ad a cég forgalmából.

(Index, 2018. július 14., fotó: Simon Dawson/Bloomberg / Getty Images Hungary)

 

Nem estek hasra az Amazontól a német vásárlók

Az online élelmiszer vásárlások nem ugrottak meg olyan nagyon Németországban, pedig azt várták.

2017-ben indította el élelmiszer házhozszállítási szolgáltatását Németországban az Amazon. A német kereskedők ekkor, 2017 májusában attól tartottak, hogy ez forradalmasítja az élelmiszer-kereskedelmet, és érezhető visszaesést eredményez a hagyományos üzleteik forgalmában. Ez azonban nem következett be.

A GfK felmérése szerint ugyan növekedett az online rendelt élelmiszerek forgalma, a bővülés azonban elmaradt az e-kereskedelem többi szegmensének növekedési ütemétől. Az NTV írása szerint gyümölcsből, húsból, vagy éppen fogkrémből 16 százalékkal nagyobb értékben rendeltek 2018 első negyedévében az előző év hasonló időszakához képest a német vásárlók a neten. Ez a szám azonban eltörpül például az Amazon könyvkereskedelmi üzletágától, ahol ugyanebben az időszakban több mint 100 százalékkal növekedett a forgalom. (blokkk.com: az a 16% nem kevés.)

Az, hogy az Amazonnak nem jött be az élelmiszer házhosszállítás, jól mutatja, hogy az egész német e-kereskedelemben a forgalom kevesebb mint két százaléka származik a napi fogyasztási cikkekből (FMCG).

A GfK szerint az online élelmiszeráruházak célközönsége a városi lakosság. Nekik azonban sokkal egyszerűbb leugrani a környék valamelyik kis boltjába. Életszerűtlen, hogy valaki hazamegy a munkából, majd leül a számítógép elé és átpörgeti a webáruházak élelmiszerlistáját. Ezt követően vár négy órát, hogy kiszállítsák az árut, és közben nem mehet el otthonról. A GfK felmérése szerint a többség inkább leugrik a sarki boltba és néhány perc alatt elvégzi a bevásárlást.

Az Amazon most még nem szállít vidékre, mivel a nagy távolságok miatt nem éri meg a kiszállítás. Nagy kérdés, hogy mit hoz a jövő. A Nielsen 2017 év végén azt jósolta, hogy az élelmiszerek online forgalma öt éven belül túlszárnyalhatja a hagyományos bolti kereskedelmet. Annak ellenére optimista a piackutató cég, hogy az internetes költések mértékét tekintve az FMCG termékek online forgalma még mindig hagyományosan elmarad az olyan kategóriák mögött, mint az elektronikai eszközök, könyvek, vagy az utazás.

A teljes FMCG szektor kiskereskedelmi eladásának növekedése jelenleg csak évi négy százalék körül mozog világszinten, miközben az e-kereskedelem éves növekedési üteme ebben a szektorban 20 százalék. Élelmiszert ugyanakkor továbbra sem vásárolnak szívesen a neten az emberek, mert sokan kételkednek az áruk frissességében. Emellett a fogyasztók részéről erős az aggály, hogy az online vásárolt termékek minősége nem olyan, mint a boltban kaphatóké.

Nincs lehetőség az árut megfogni, megszagolni, vagy egyszerűen csak ránézni, hogy mennyire friss a gyümölcs, vagy a hús. Míg a neten rendelt műszaki és egyéb cikkeket átvételi pontokra irányíthatják, vagy a munkahelyük címére küldetik ki, az élelmiszert otthonra rendelik a vevők. A rendelést követően pedig nem hagyhatják el a lakást, hiszen a kiszállítási idő kettő-négy óra között mozog, vagyis amíg megérkezik a szállítmány, otthon kell maradniuk.

(G7, 2018. május 25.)

 

Most a földön támad az Amazon

Az Amazon a felvásárolt Whole Foods áruházaiban brutális akciókat és hűségprogramot hirdetett meg.

Ez tovább élesítheti az Egyesült Államokban a versenyt az FMCG (Fast Moving Consumer Goods) piacon, írja a Világgazdaság.

Durva nyomulásba kezdett az amerikai élelmiszeriparban az Amazon, miután a felvásárolt Whole Foods május 17-én bejelentette hűségprogramját. Az elektronikus kereskedelemben érdekelt gigacég még 2017-ben 13,7 milliárd dollárt (mintegy 3.500 milliárd forint) fizetett azért, hogy a Whole Foodson keresztül betegye a lábát az Amerikai Egyesült Államok élelmiszer-kiskereskedelmi piacára.

A versenytársak rögtön azzal számoltak, hogy a tranzakció további rivalizást hoz majd a már eleve is brutális élelmiszeripari árversenyben, mert az Amazon az online kiskereskedelemben mutatott agresszív térhódítását folytathatja a számára új ágazatban is. Az Amazon ugyanis már eddig is bebizonyította, nem riad vissza attól, hogy a piaci részesedés szélesítése érdekében alacsonyabb árakat vezessen be, ezzel önként lemondva a profitja egy részéről.

Ez a várakozás igazolódott be tegnap, amikor a Whole Foods több száz termékre vonatkozó 10 százalékos akciót hirdetett meg az Amazon Prime előfizetői között. Ezenkívül bizonyos feltételek mellett a házhoz szállítás is ingyenes lesz ennél az ügyfélkörnél. A hűségprogram Floridában indul el, de nyárra országosan is kiterjesztenék.

Az Amazon új stratégiája a szakértők szerint erős turbulenciát okoz majd a 800 milliárd dollárra taksált amerikai élelmiszeriparban.

A lépés főképp a szektort eddig uraló két óriásnak, a Wal-Martnak és a Krogernek fájhat, de az amerikai üzleteiket is fejlesztő német diszkontláncok – mint az Aldi és a Lidl – sem örülhetnek Jeff Bezos Amazon-főnök diktálta terjeszkedésnek. A most bejelentett akciók mintegy 8 millió vásárlót érhetnek el.

A Whole Foods 463 üzlettel rendelkezik az Egyesült Államokban, ez körülbelül 1 százalékos piaci részesedést hoz számára a kiskereskedelemben. Innen nézve nincs miért izgulniuk a nagyoknak, csakhogy az Amazon felvásárlása óta a Whole Foods növekedési pályára állt.

(Világgazdaság, 2018. május 17.)

 

Nem cuccol már Magyarországra ingyen az Amazon

Feltehetően nincs akkora forgalom, hogy megérje. Vagy éppen fordítva: beetetés megtörtént, lehet pumpolni a kedves vásárlót.

Még 2016 novemberében röppent fel a hír, hogy végre Magyarországra is ingyen szállít az Amazon a német, ".de" végződésű oldaláról, ha 39 euró feletti összegben rendelünk, írja az Index. Magyarország mellett Szlovákiából, Csehországból, Dániából és Finnországból is hasonló feltételekkel lehetett rendelni. 

Egészen eddig, ugyanis mindenféle bejelentés nélkül az Amazon eltávolította a listáról Magyarországot és Szlovákiát, a többi ország viszont még ott van a felsorolásban a szállítás részleteit taglaló oldalukon. A rendeléseknél hiába jelzik ki bizonyos termékek, hogy ingyenesen házhoz szállítják őket, a vásárlásnál rátesznek egy minimum 3,99 eurós szállítási költséget. Hogy egész pontosan mióta nem lehet, azt nem tudni.

Az Amazon.de oldalról a már említett országok mellett még ide szállítanak ingyen: Németország, Ausztria, Svájc, Belgium, Liechtensetein, Luxembourg, Hollandia, Svédország, Lengyelország.

(Index, 2018. április 27.)

 

Kétszeres nyereséget zsebelt be az Amazon

Megduplázta negyedéves nyereségét az elektronikus kiskereskedelemmel foglalkozó Amazon. ₪₪₪

És erős eredményeket jósolt a következő negyedévre is, írja a Világgazdaság, az MTI nyomán.

A seattle-i központú cég nettó árbevétele éves összehasonlításban 43 százalékkal, 51 milliárd dollárra nőtt, 2018 első negyedévében. A nettó nyereség 1,6 milliárd dollárt tett ki, ami több mint kétszerese az egy évvel korábbi 724 millió dollárnak. Az egy részvényre jutó nyereség 3,27 dollárra nőtt, míg egy évvel korábban 1,48 dollárra rúgott. Elemzők 50 milliárd dolláros forgalom mellett 1,26 dolláros részvényenkénti nyereségre számítottak.

A cég vezetése arra számít, hogy a második negyedév is erős lesz, így 51-54 milliárd dolláros bevétel mellett 1,1-1,9 milliárd dollár lehet a működési eredménye.

2017 második negyedévében az Amazon nettó árbevétele 38 milliárd dollár volt, működési eredménye pedig 628 millió dollárt tett ki.

A New York-i tőzsde zárása után a közzétett gyorsjelentést díjazták a befektetők, azonnal 7 százalékos pluszba ugrott az árfolyam az elektronikus kereskedésben.

(Világgazdaság, 2018. április 27.)

 

Trump nyakon vágta az Amazont

Veszített is 53 milliárd dollárt értékéből.

Donald Trump nekiment az Amazonnak, nagyon meg szeretné adóztatni az internetes óriást, írja az Index a Bloomberg.com nyomán. Ennek hatására a cég 53 milliárd dollárt veszített az értékéből.

A probléma lényege az, hogy az Amazon a nagysága és az online jelenléte miatt elég jól el tudja dugni a befolyó pénzeket. Eközben pedig egyre inkább dominánssá válik a piacon, amit a hagyományos bolthálózatokkal működő kiskereskedelmi vállalatok szívnak meg. Utóbbiak ráadásul rendesen adóznak, bevétel nélkül pedig embereket kell elküldeniük, vagyis a gondjaik gazdasági és politikai szempontból is rossz Trumpnak.

Egyelőre nem tudni, az elnök hogyan viszi véghez a tervét, az azonban beszédes, hogy egy puszta fenyegetőzés 7,4 százalékkal csökkentette az Amazon részvényeinek az árát, vagyis a cég értéke 53 milliárd dollárral csökkent szerdán.

(Index, 2018. március 28.)

 

Amazon Go: se munkaerő, se munkaerőhiány

Ebben a boltban se eladó, se pénztáros. Csak menj be és gyere ki, közben persze vásárolj.

Öt évvel ezelőtt kezdtek el egy projekt keretében azon ötletelni az Amazonnál, hogyan lehetne felszámolni a sorban állást az üzletekben. A cégnél ugyanis arra jutottak, hogy a hagyományos, fizikai térben zajló bevásárlást úgysem lehet teljesen visszaszorítani majd, és míg a hétköznapi bevásárlás élményeit jelentős részben sikerült mára javítani, a sorbaállást még mindenki utálja, írja a 444.hu.

Ebből a projektből nőtt ki az Amazon Go, olyan üzletek, melyekben a vásárlókat több száz kamera követi. Közben egy algoritmus folyamatosan minden mozdulatukat elemzi és értékeli, majd ez alapján állítja össze távozásukkor a számlát. A lényeg, hogy a vásárló bemegy a boltba, kedvére vásárolgat, majd kisétál, eddig azonban az algoritmus pontosan tudni fogja, hogy mit vett benn és ki is számlázza azt.

A boltokat 2016 decembere óta tesztelik, és 2018. január 22-től megy az első élesben. Az első ilyen üzlet az Amazon főhadiszállásának földszintjén, Seattle városában lesz. A hirdetési kampány már megindult, a fő üzenet pedig, hogy a vevő innen egyszerűen csak kisétálhat, nem kell sorba állni, vagy a fizetéssel bajlódni. 

Hajdanán sokáig úgy nézett ki, hogy mára a világ egyik legnagyobb kereskedelmi cégév váló Amazon csak a könyvesbolt piacra akar betörni offline boltokkal, de az utóbbi időben komoly változások történtek e téren: 2017-ben például felvásárolták 13,7 milliárd dollárért a Whole Foods láncot, nagyon komoly hagyományos infrastruktúra szert téve így az Egyesült Államokban. 

Az első Amazon Go bolt elvileg már 2017 tavaszán megnyílt volna, de végül nem voltak elégedettek a teszteredményekkel, ami jelzi azt is, hogy meglehetősen bonyolult technológiát kell alkalmazni egy kassza nélküli bolthoz. 

A technológia kulcsa egy gépi tanulásos algoritmus, ami képes a több száz kamerával felvett anyagból szinkronizálni, hogy melyik vevő miket vásárol. Ami az igazán nagy kihívás, hogy a rendszer nem hibázhat, hiszen ez alapján születik majd meg a fizetendő számla. Sokat számít az is, hogy hányan vannak egy boltban: képzeljünk egy tömött szupermarketet, ahol a vásárlók tömege sorra emel le meg tesz vissza dolgokat a polcokról. Ezt hiba nélkül feldolgozni komoly technológiai kihívás. A fejlesztők úgy érzik, mostanra sikerült belőni eléggé a technológiát ahhoz, hogy megnyithassák az üzletet. 

Azt egyelőre nem tudni, hogy az Amazon mikor fog további Go üzleteket nyitni, most a seattle-i üzlet működését akarják megfigyelni. 

Az amerikai kiskereskedelmi szektor más szereplői is hasonló projekteken dolgoznak, a Kroger például szintén 2018-ban nyithatja meg első kassza nélküli boltjait. De zajlik ilyen kísérletezés a Walmart több üzletében is: a vásárlók 100 üzletben hamarosan okostelefonnal vásárolhatnak már a boltban, bent kifizetve mindent, kifelé menet pedig csak majd a telefonjukon lévő igazolást kell bemutatniuk a megmaradt alkalmazottak egyikének.

(444.hu, 2018. január 21.)

 

Nagyot tenyerelt az Amazon és Jeff Bezos

Jeff Bezos Amazon tulajdonos a világ leggazdagabbja. Az Amazon öles léptekkel nyomul, 5 milliárd darab terméket adott el 2017-ben.

A világ leggazdagabb embereként zárta a 2017-es évet Jeff Bezos, az Amazon tulajdonosa. Most kiderült az is, hogy milyen őrült mennyiségű rendelés érkezik csak az Amazon Prime szolgáltatáson keresztül. A legnépszerűbb termékek között van egy igen meglepő is, írja az Origo.

Az Amazon 2017-ben folytatta a világ online piacának meghódítását, óriási méreteket ölt térnyerése.

Kiderült egyebek mellett, hogy az Amazon Prime szolgáltatáson keresztül az Amazon

- 5 milliárd terméket értékesített,

- 100 millió terméket vitt ki ingyen, valamint

- az USA irányítószámainak kétharmadára szállított legalább egy terméket.

Pontosan mennyi előfizetője van az Amazon Prime-nak, azt üzleti titokként kezeli a cég, de ipari becslések szerint 90 millióan lehetnek – írja a Quartz.

A siker meglátszik a cég részvényein is, ugyanis egy év alatta 753 dolláros árfolyamról az Amazon-részvények 1.190 dollárra emelkedtek.Ez 58 százalékos növekedés. Mondani sem kell, hogy ez igencsak jótékony hatással van az igazgató, Jeff Bezos vagyonára, aki a Forbes listája szerint a világ leggazdagabb embereként zárta 2017-et.

A cég közölte azt is, hogy a legnépszerűbb termékeik: a Fire Stick (tévéokosító kütyü), az Echo Dot, a kábelek és a banán. Emellett az Amazon Prime videón összesen 17 millió ember nézett NFL-meccseket csütörtökönként, de népszerűek voltak a cég saját márkás ruhái is. Óriási bevételt jelentett továbbá, hogy 5 millióan rendeltek játékot a Twitch nevű videójáték-streamelő szolgáltatáson keresztül.

Az Amazon nem fogja vissza magát 2018-ban sem, és a cég azzal számol, hogy még több márka és szolgáltató csatlakozik a hálózathoz.

(Origo, 2018. január 3., fotó: AFP/Philiooe Huguen)

 

Nekiesett az Amazon a Google-nak

A Google és az Amazon összeveszett a YouTube-on.

A Google és az Amazon harca új szintre lépett és ennek az ügyfelek lehetnek a legnagyobb vesztesei. A vitát az váltotta ki, hogy a két cég nem tudott megállapodni az egyik legnépszerűbb oldal, a Youtube közös használatának a feltételeiben. A Google tulajdonában álló videómegosztó portál eddig elérhető volt a Google Home, valamint az Amazon Echo berendezésein is, de ez most változik, számol be a fejleményekről az Origo.

A Google és az Amazon közötti tárgyalások nem zökkenőmentesek. A két cég ugyanis nem tudott dűlőre jutni abban, hogy milyen feltételek mellett használhatják egymás szolgáltatásait a Google Home, valamint az Amazon Echo berendezéseken.

A vita már odáig fajult, hogy a Google nemes egyszerűséggel megzsarolta az Amazont, hogy ha nem teszik elérhetővé és használhatóvá az Echo berendezésükön a Chromecastot és más Google szolgáltatást, akkor blokkolni fogják az Amazon révén forgalmazott készülékeken a Youtube hozzáférést.

És úgy tűnik, nem beszélt a levegőbe a Google, mert a jövőben nem lesz többet elérhető az Amazon platformjain a Youtube videómegosztó oldal.

Az Amazon szerint a Google nem túl elegáns módszert alkalmaz, amikor elérhetetlenné teszi a riválisainak a cég tulajdonában lévő népszerű honlapokat. A Fire TV újév napján veszíti el a hozzáférését az oldalhoz, az Echo Showról pedig már blokkolták a Youtube-ot.

Mi micsoda is akkor

A Fire TV az Amazonnál gyártott digitális médialejátszó, mely a televízióhoz csatlakoztatva különböző internetes szolgáltatásokat tesz elérhetővé és streamelhetővé. A Google Chromecast hasonló elven működik. Mindkét platformon rengeteg alkalmazás érhető el (Netflix, Youtube, Hulu, Twitch, Spotify), azonban a Google és az Amazon most elkezdték levenni a saját tulajdonukban lévő applikációkat a vetélytárs felületéről.

A Google Home és az Amazon Echo olyan okoshangfalak, amelyek beépített mikrofon segítségével a felhasználó utasításait hajtják végre. Elindítják az alkalmazásokat, bekapcsolják a televíziót, dalokat tudnak lejásztani, valamint híreket felolvasni, de szinkronizálhatóak a lakásban található többi okoseszközzel is. A cégek könnyen megnehezíthetik egymás életét, ha nem teszik kompatibilissé a legnépszerűbb berendezéseiket ezekkel az eszközökkel.

Mindkét cég egyébként nagy erőkkel nyomul az okoskészülékek piacán. A Google Chromecast-nak jelenleg 37 millió felhasználója van, az Amazon Fire TV-nek pedig 36 millió.

A Google számára azonban óriási előny, hogy saját anyavállalata, vagyis az Alphabet tulajdonában van a Youtube, amely a videónézők 95 százalékát az oldalán tudhatja az eMarketer adatai szerint, de hozzáteszik, hogy az emberek többsége egynél több videómegosztót használ a hétköznapokban.

2017-ben már egyszer egymásnak feszült a két cég a Youtube miat. Akkor a Google azzal vádolta az Amazont, hogy az alkalmazás rosszul működik az Echo TV felületen és gyenge minőséget nyújt a felhasználóknak. Ez még szeptemberben történt, majd a Google letiltotta a Youtube alkalmazást, de böngészőről (Google Chromecast, forrás: AFP/Justin Sullivan)

még mindig megtekinthető volt az oldal. Most viszont ezt az opciót is letiltja a keresőcég.

A két társaság az online kereskedelemben is nagy versenytársai egymásnak. Az eMarketer szerint az Amazon uralja az amerikai online kereskedelem majdnem felét, 44 százalékos piaci részesedéssel, és ezért komoly veszélynek vannak kitéve a Google termékei. Egy példa a durva megoldásokra: a Youtube vita nyomán az Amazon például egyszerűen abbahagyta a Googlenál gyártott Nest forgalmazását, amely az otthoni okoskészülékek szinkronizálását segíti elsősorban.

(Origo, 2017. december 6.)

 

Kegyetlen árharccal nyitott az Amazon

De nem a weben: 30-40 százalékkal csökkentette az élelmiszerek árát a frissen vett boltjaiban.

Az Amazon, a világ legnagyobb webáruháza, miután hivatalosan is átvette a tulajdonába került élelmiszerlánc, a Whole Foods Market irányítását, 30-40%-kal csökkentette az élelmiszerek árát, írja az Index.

A Whole Foods 13,7 milliárdos felvásárlása elég komolyan felforgatta a 800 milliárdos amerikai piacot, és a leárazás a Bloomberg szerint arra utal, hogy az Amazon komolyan veszi a versenytársai megszorongatására vonatkozó tervét. Az agresszív árcsökkentés azért is kíméletlen piaci húzás, mert a Whole Foods eddig alapvetően drágább árukkal volt jelen a piacon.

Az Amazonnak kemény versenyre kell készülnie, ugyanis az egyik legnagyobb versenytársa, a Wal-Mart az elmúlt időszakban több milliárd dollárt költött a termékpalettájának bővítésére és árcsökkentésre. Szintén sokat költöttek az előrendelt vásárlás kialakítására, aminek az a lényege, hogy a boltban már csak a kívánt termékekért kell menni, helyben nem kell foglalkozni a válogatással. A fejlesztések a cég eredményein is látszanak, az eladásaik az elmúlt negyedévben ötéves rekordot döntöttek.

Közben viszont a Costco is komoly konkurenciát jelenthet, ami a Whole Foodsnál 30 százalékkal olcsóbban ad egy csomó organikus terméket.

 (Index, 2017. augusztus 29.)
 

Mezei csapást mér az Amazon

Az Amazon, a világ legnagyobb online áruháza hagyományos boltokat nyit. Élelmiszerben és könyvben tapos.

Az Amazon nemcsak a könyv, hanem az élelmiszer kiskereskedelemben is beteszi a lábát az offline piacra, írja az Index. A jelenség hátterében egyszerűen az áll, hogy az Amazon az online tudást és eszközöket átülteti a hagyományos boltba.

Kevés hír rázza úgy meg a piacokat, mint az Amazon bejelentése, amely szerint 13 milliárd dollárért megvásárolja a Whole Foods nevű amerikai élelmiszer láncot, és 2017 őszétől saját márkás off-line könyesbolt hálózatot is indít Amazon Books néven. Egyébként 2017 augusztus közepe táján 16 milliárd dollár kötvény kibocsájtását indította el az Amazon, de 47 milliárdot jegyeztek a befektetők.

A piacon közepes méretűnek tekinthető lánc tulajdonosváltása a tőzsdén több százalékpontos esésbe kergette az amerikai élelmiszerpiac olyan gigászait, mint a WallMart, vagy a Target, és néhány órára a világ leggazdagabb emberévé tette Jeff Bezost, az Amazon alapítóját, elnökét, és 17 százalékos tulajdonosát.

Az Amazon annak ellenére szárnyal, hogy árbevétele ugyan dinamikusan nőtt, de eredménye és profittermelő képessége jelentősen (a legutóbbi negyedévben például 77 százalékkal) csökkent az elmúlt évekhez képest. Tény az, hogy amikor az Amazon beteszi a lábát a fizikai piacra, olyan váratlan húzás, amelyre korábban senki nem gondolt.

A világ kiskereskedelmi piacán a legszembeötlőbb változás, hogy az utóbbi időben mindenki az online térnyeréséről beszél, és azt találgatja, hogy ki és milyen eszközökkel tud meghatározó szerephez jutni itt. A KPMG becslése szerint Amerikában 2017-ben 8.500 kiskereskedelmi egység (bolt, szuper-, avagy hipermarket) zár be végleg az online kereskedelem térnyerése miatt. Aki marad, az jobbára azon töri a fejét, hogy milyen online megoldásokat honosítson meg az üzleteiben annak érdekében, hogy maga is sikerrel kapaszkodjon fel az online vonatra.

A megoldások tárháza végtelen, de nagyon sok a kudarcos kísérlet, és nemcsak Amerikában, de Európában is. Az egyik irány a fizetési rendszerek egyszerűsítése, és a pénztárak körüli sorban állás megszüntetése, hiszen ez a fogyasztók egyik legnagyobb problémája. A Wallmart saját mobilfizetési megoldással kísérletezik, és erre van már példa a hazai piacon is.

A másik fő csapásirány az online rendelés, és a csomagok házhoz szállítása, vagy átadása a boltban, valamilyen erre szakosodott hálózaton keresztül. Ebben idehaza a Tesco játszik úttörő szerepet, de ma már beállt mögé az Auchan is, egyelőre mindketten veszteségesen. A veszteséget mindkét cég tudatosan vállalja, annak érdekében, hogy megtartsák piacvezető szerepüket a jövőben is. Azt azonban biztosan tudják, hogy a kiszállítás csak akkor válhat nyereségessé, ha hatalmas beruházással létrehoznak egy olyan teljesen robotizált logisztikai központot, ahol a megrendelt csomagokat emberi közreműködés nélkül állítják össze, ahogy történik az Amazon telephelyén.

Nemcsak a magyar kiskereskedelmi láncok esetében veszteséges azonban az online piacra történő betörés, számos kudarcot látni a fejlett országokban is. Ennek alapvető oka, hogy a hagyományos szereplők nem a teljes rendszerük átalakításán dolgoznak, hanem kísérletezgetnek: egy-egy szegmensben, árucsoportban, vagy kisebb földrajzi egységben térnek át az online kereskedelemre, vagy kiegészítő tevékenységként kezelik azt. Nem is nagyon tehetnek mást: logisztikai rendszerük, beszállítói hálózatuk, informatikai rendszereik, és forgalmuk is a hagyományos rendszereken alapul. Ilyen körülmények között a vezetés ragaszkodik ahhoz, amihez ért, és amiből a bevétel zöme is származik, azaz a hagyományos kereskedelemhez, és ebből a pozícióból szemléli az online világot is.

Kergetni kell a vásárlót a kegyeiért

Ma már mást vár el a vásárló, mint régen. A vásárló azt akarja, hogy néhány gombnyomással mindent elintézhessen, akár a visszaküldést is, úgy, hogy a küldésről szóló értesítéssel egy időben elindul felé a nagyobb, kisebb, avagy egyszerűen csak kényelmesebb cipő, legrosszabb esetben a cipő ellenértéke. 

A hagyományos kereskedelem nem érti, hogy mire van szüksége, és hogyan is képzeli a vásárlást az interneten szocializálódott generáció, azaz az 1985 után születettek tábora, holott hamarosan ők lesznek a legfontosabb vevőcsoport a világon. Éppen ezért nem csoda, hogy az egész offline szektor attól retteg, hogy az Amazon a Whole Foods-zal most tényleg megmutatja, hogy hogyan lehet megteremteni az átjárást a két csatorna között vásárlóbarát módon, és ezzel tetemes versenyelőnyre tehet szert.

Az Amazon tranzakciója láttán azonban nemcsak az offline nagyágyúi érzik magukon a nyomást, hanem az olyan online óriások is, mint a Facebook, a Google, az Apple, vagy az Alibaba. Ezek a cégek folyamatosan arra törekednek, hogy olyan vonzó, szolgáltatásokkal teli felületet hozzanak létre, amelyről a felhasználónak nem kell kilépnie ahhoz, hogy elvégezze bevásárlásait és egyéb ügyeit. Egy ilyen felület aranyat ér, hiszen hihetetlenül sok tranzakció fut át rajta, amiért pici, de tömegében összességében nagyon nagy díjat számolhatnak fel a kereskedőknek és szolgáltatóknak, és amiben a keletkezett adattömeg hasznosításával soha nem látott marketing eszközhöz juthatnak.

Nagy felfordulás jön a hagyományos boltban

Ebben a versenyben pillanatnyilag talán az Alibaba jár legelöl a Wechattel, ami rengeteg szolgáltatást és a hozzájuk kapcsolódó appokat is integrálja. Nehéz eldöntetni, hogy mi áll a WeChat sikere mögött, ez, vagy a Kínában nagyon népszerű Hold to Talk (lényegében Walkie Talkie) szolgáltatás. Az azonban biztos, hogy a programtól a Facebook is tart, és ezért fejleszti a Messenger 2.0-t.

De mire lehet képes az Amazon egy élelmiszer kiskereskedelmi lánc megvásárlásával, amitől mindenki megijed? Nem tudni még pontosan, de bizonyos irányok azért sejthetők. Az már látható, hogy mit gondol az Amazon a bolti vásárlásról. Bemegyünk, telepakoljuk a táskánkat cuccokkal, aztán megállás nélkül kisétálunk, a bolt pedig levonja a számlánkról az áruk ellenértékét. Ezt az teszi lehetővé, hogy a boltba lépés pillanatában tudják, kik vagyunk, és folyamatosan követik, hogy mit teszünk a kosarunkba.

A vásárlás azonban korántsem olyan egyszerű. A vásárló adott esetben nem egyedül lép a boltba, hanem egy baráttal, vagy néhány gyerekekkel. Bizonyos termékeket elveszünk, majd később lerakunk, visszaviszünk, nem annyit veszünk, amennyit eredetileg akartunk, és akkor a kosárba mindenfélét bepakoló, kivevő gyerekekről még nem is beszéltünk. Ezeknek a folyamatoknak a követése sok fejlesztést igényel még, de nyilván nem lehetetlen. A kérdés az, mit lehet vele nyerni? Vajon visszatérnek, vagy legalább megmaradnak a vevők egyhagyományos áruháznál, ha ilyen tulajdonságokkal rendelkezik?

A felvázolt intelligens rendszert nyilván számos egyéb fogyasztóbarát tulajdonsággal lehet felruházni. Lézer irányítja a figyelmet arra, amit rendszeresen szoktunk vásárolni, hang figyelmeztet a nagyobb kiszerelésen elérhető kedvezményre, sőt esetleg eleve kedvezményes ár jelenik meg egy olyan terméken, amely előtt elhaladunk. Még így sem biztos a siker, de egy ilyen helyen tett önkéntelen mozdulataink, hezitálásaink, vagy éppen határozott érdektelenségünk olyan információkat adhatnak egy intelligens rendszernek, amelyeket más formában kitűnően hasznosítani tud.

Az Amazon szárnyalása mindezek fényében leginkább annak szól, hogy a cég határozott lépésekkel megy előre egy egyébként több tekintetben elbizonytalanodott szolgáltatói világban. Úgy néz ki, tudja, mit kíván tenni ott, ahol mindenki keresi a víziókat, próbálja meghatározni, mi az a technológia, és mi az a vásárlóélmény, amit a vásárlók örömmel használnának, és ami a legjobban kielégíti az igényeiket, ugyanakkor nemcsak az irdatlan fejlesztési költséget, de a cég növekedésének lehetőségét is magában hordozza.

(Index, 2017. augusztus 4., frissítés: Origo, 2017. augusztus 18.)

 

Az Amazon 25%-ot dobott rá

Továbbra is elképesztő ütemben nő a világ legnagyobb online kiskereskedelmi cége. De vannak költségei is.

Az Amazon bevétele 2017 második negyedévében 25 százalékkal 38 milliárd dollárra emelkedett, ezen belül az előfizetéses szolgáltatásokból (pl. Amazon Prime) származó bevételek 51 százalékkal 2,2 milliárd dollárra bővültek, írja a Portfolio. Az Amazon bevételeinek közel 60 százaléka Észak-Amerikából származik, 30 százalék pedig más viszonylatokból, a fennmaradó 10 százalék pedig már a különféle webes szolgáltatásokból.

Az eredménysoron azonban már nem ennyire rózsás a kép, az úgynevezett operatív profit 51 százalékkal 628 millió dollárra, a nettó profit pedig 77 százalékkal 197 millió dollárra zuhant. A profit meredek esését részben az magyarázza, hogy a cég továbbra is elképesztő összeget költ arra, hogy új piacokra törjön be. A negyedévben a működési költségek 28 százalékkal 37 milliárd dollárra ugrottak.

A harmadik negyedévre a cég azzal számol, hogy a bevételek 20-28 százalékkal 39-42 milliárd dollár közötti értékre emelkedhetnek, az operatív profit tág határok között a 400 millió dolláros veszteség és a 300 millió dollár nyereség között lehet, miközben egy évvel korábban 575 millió dollár volt az operatív profit.

A befektetők nem örültek annak, hogy az Amazon profitja jóval alacsonyabb lett, mint az előrejelzések, ráadásul a cég a harmadik negyedévre is jóval alacsonyabb profitot jelzett előre, mint az elemzők.

A piaczárást követő kereskedésben 3 százalékot esett is az Amazon árfolyama, ami egyébként azt is jelentette, hogy újra Bill Gates a világ leggazdagabb embere, Jeff Bezos, az Amazon vezérigazgatója pedig csak néhány óráig vezette a világ leggazdagabb embereinek a listáját. 

(Portfolio, 2017. július 28.)

 

Visszafelé pörög az Amazon

Könyv után bútort és háztartási gépeket árul majd az Amazon. Hagyományos boltban.

Az Amazon azt fontolgatja, hogy bútorokat, lakberendezési termékeket és háztartási gépeket fog árulni, olyanokat, amelyeket korábban az internetről rendeltek a vásárlók. Az Amazon azonban hagyományos üzletet tervez nyitni, ha igazak a New York Times értesülései, számolt be a Napi.hu az elképzelésekről.

Az üzletekben természetesen a maguk fizikai valóságában lehetne megtekinteni a termékeket, azonban ráadásként vagy a kiterjesztett valóság, vagy a virtuális valóság módszerével arra is lehetőség nyílna, hogy a vásárlók megnézzék, hogyan mutatna a választott áru az otthonukban.

Az Amazon kiterjeszti csápjait a hagyományos boltok irányába, hiszen könyvesboltjai mellett olyan élelmiszerüzletekkel (Amazon Go) is kísérletezik, ahol a vevőnek nem kell sorban állnia a pénztárnál, hanem egyszerűen csak kisétál, és a vásárolt termékek ára levonódik számlájáról.

(Napi.hu, 2017. április 1.)

 

Drónnal is szállít az Amazon

Az Amazon tv-vel és pattogatott kukoricával kezdte. Google és a Domino's is rákezdett.

Elindította nagyon várt drónos kiszállítási programját az Amazon, bár a hatósági engedélyek nehezen szerezhetők meg, A kísérlet időtartama alatt napközben, megfelelő időjárás mellett teljesítenek drón segítségével megrendeléseket 30 perces idővel, többletköltség felszámítása nélkül, írja a Napi.hu.

Jelenleg ugyan mindössze két brit fogyasztó vesz részt a kísérletben, de az Amazon közölte, hogy britanniai üzeme közelében a következő hónapokban több tucat, majd több száz vásárló számára ajánlják fel a drónos kiszállítást.

Az első drónos szállítás december elején volt, ekkor egy Amazon Fire TV-t és egy csomag pattogatott kukoricát szállítottak ki Cambridge-ben. Az "order" gomb megnyomását követően 13 percre volt szüksége az Amazonnak a kézbesítéshez.

Néhány hónappal ezelőtt a Google az USA-ban Chipotle burritókat, a Domino's pedig Új-Zélandon pizzákat szállított ki drón alkalmazásával.

Az USA-ban egyelőre nem teszik lehetővé a jogszabályok a drónos rendszeres kiszállítást, az Amazon Nagy-Britanniában is csak a brit kormánnyal kötött külön megállapodás alapján végzi a kísérletét.

(Napi.hu, 2016. december 18.)

 

Nem kell bele eladó

Az Amazon Go eladó, pénztáros nélkül árul. Csak technika van a boltban, meg persze áru.

Nincsenek sorok. Nincsenek kasszák. Nincsenek eladók. A vevők csak leveszik az árut a pultról és indulhatnak is haza. Ez a kiskereskedelmi piac legújabb újítása a kiskereskedelmi piac legnagyobb újítójától, az Amazontól, számol be a 444.hu.

Az Amazon szülővárosában, Seattle-ben nyitotta meg első, 180 négyzetméteres, Amazon Go névre keresztelt önkiszolgáló boltját, ahol a humán munkaerő helyett kamerák és szenzorok dolgoznak.

A boltba belépve csak be kell jelentkeznie a vásárlónak, a boltból kilépve pedig a gépek azonosítják a megvásárolt termékeket, és levonják a pénzt a bankszámláról.

A kényelemnek persze ára lesz, mert ha a módszer sikeres, akkor álláshelyek szűnhetnek meg, de a technika nem kevés pénzbe kerülhet majd. Az álláshelyek megszűnésének persze vannak következményei.

Az Amazon Go egyelőre még béta üzemmódban van, vagyis csak szűk körben tesztelik. Most még csak az Amazon alkalmazottai vásárolhatnak itt, de a tervek szerint a 2017. elején a nagyközönség előtt is megnyitják.

(444.hu, 2016. december 5.)

 

Ingyen is szállít az Amazon

Magyarországra is. De csak akkor, ha 32 eurónál nagyobb a vásárlás.

A szállításért akkor nem kell fizetni, ha a vásárolt termékek értéke meghaladja a 39 eurót (12 ezer forintot). Ezt a www.amazon.de oldalon leadott rendeléseknél ajánlja a cég (az Amazon német viszonylatú oldala).

Az ingyenes szállítás az értékhatár mellett nem vonatkozik minden termékre: ha a vásárló olyan harmadik féltől rendel, amely nem az Amazon központjaiban tároltatja a termékeit, továbbra is fizetnie kell a postázásért.

A termékek árához a rendszer a német áfát számítja hozzá. A Magyarországról indított vásárlásoknál az áfa értékét a rendelési folyamat végén mutatja meg az oldal.

A cég nemcsak Magyarország esetében tette ingyenessé a szállítást, november közepétől a cseheknek, a dánoknak, a svédeknek, a finneknek és a szlovákoknak sem kell fizetniük ezért. Bizonyára így is megéri az Amazonnak, a világ legnagyobb webáruházának, Amerikában.

(HVG, 2016. november 16.)

 

Online zenél az Amazon

Hangvezérléssel is hívható a kedvenc dal.

Elindította saját online zenei szolgáltatását az Amazon, az Amazon Music Unlimited szolgáltatást. A társaság egy egyedi ajánlattal az okosotthonok központi vezérlőegységeként is használható Echót is népszerűsíti.  A megoldás az Amazon Prime-tagok számára havonta 7,99 dollárba, egész évre pedig 79 dollárba kerül, másoknak havonta 9,99 dollárt kell fizetniük. A Prime-tagoknak kínált ár egyébként lényegesen kedvezőbb, mint a riválisok ajánlatai, számol be a fejleményekről a Világgazdaság.

Az Amazon ugyanakkor egyáltalán nincs könnyű helyzetben, mivel kissé későn döntött úgy, hogy megjelenik a folyamatos online kapcsolattal elérhető (streaming) zeneszolgáltatások piacán. Itt olyan riválisokkal kell felvennie a küzdelmet, mint a Spotify, a jóval tízmillió fölött felhasználót gyűjtő Apple Music, vagy a Google Play Music. Az Amazon tájékoztatása szerint a kínálatban több tízmillió zeneszám szerepel, megállapodtak a legnagyobb lemezkiadókkal, valamint számos kisebb zeneipari céggel is.

A megoldás asztali és hordozható számítógépeken is használható, de mobilalkalmazást is fejlesztettek hozzá, így okostelefonon és táblagépen is hallgathatják a zenéket az előfizetők. Emellett saját ajánlórendszere van, ami felhívja a felhasználók figyelmét az újdonságokra, és automatikusan, vagy akár egyénileg is össze lehet állítani lejátszási listákat.

Az Amazon, hogy sikerrel vehesse fel a versenyt az online zenepiac meghatározó szereplőivel, egy speciális ajánlattal is előállt. A társaság ugyanis a hanggal vezérelhető Echo készülékkel rendelkezők számára jelentős kedvezménnyel, mindössze 3,99 dollárért kínálja a szolgáltatást. A Music Unlimitedet persze integrálták az Echóval, valamint az Amazon Alexa nevű, mesterséges intelligenciára épülő digitális asszisztensével, így az előfizetők hangvezérléssel is előhívhatják az aktuális hangulatukhoz leginkább passzoló zenéket. Az Apple egyébként a legjobb példa arra, hogy a digitális zeneszolgáltatás és egy eszköz összekapcsolása mennyire sikeres lehet, a társaság az iTunesszal és az iPoddal alkalmazta ezt a modellt.

(Világgazdaság, 2016. október 14.)

 

Féláron ad mobilt az Amazon

Cserébe nyomja rajta a reklámot. Már a záróképernyőn is.

Az Amazon kitalálta, hogyan éri meg fél áron telefont eladni. Így akciós áron vehetnek telefont az Amazontól azok a Prime-előfizetők, akiket nem zavar, hogy már a záróképernyőn reklámokat mutogat nekik az operációs rendszer. Az Amazon egyelőre két telefontípust kínál ebben a konstrukcióban, az egyiket fél áron.

A külső alkalmazások világában egyébként már teljesen elterjedt, hogy azért kell külön fizetni, ha a felhasználó nem akar reklámokat látni.

Az Amazon Prime szolgáltatásának előfizetőinek az árengedményért cserébe el kell viselniük, hogy az Amazon magába az operációs rendszerbe épít bele reklámokat. Ezen kívül azt is, hogy az Amazon előre felpakolja a telefonokra a saját alkalmazásait, de ez ma már bevett gyakorlat.

A személyre szabott hirdetések egész pontosan a záróképernyőn (a lock screenen) jelennek meg. Bizonyos hirdetések alkalmanként a záróképernyő háttérképét cserélik le, mások az értesítések közt jelennek meg, a tulajdonos saját értesítései alatt. Ez a konstrukció nem újdonság, nagyon sok ingyenes külső alkalmazásban jelennek meg reklámok, amiktől jellemzően a teljes, vagy a pro változat megvásárlásával lehet megszabadulni. Azonban az Amazon az első cég, amelyik teljes telefont ad olcsóbban reklámhelyért cserébe. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a konstrukció mikor lesz elérhető az Egyesült Államokon kívül.

Az Amazon jelenleg két telefont kínál felreklámosítva. A BLU R1 HD gyengébbik verzióját (1 gigabájt RAM, 8 gigabájt belső tárhely, négymagos, 1 gigahertzes processzor) 100 dollár helyett 50-ért adja (ez körülbelül 15 ezer forintnak felel meg).
Ugyanennek erősebb változatát (2 gigabájt RAM, 16 gigabájt belső tárhely) reklámokkal 60 dollárért (17 ezer forintért) lehet megvenni.

A negyedik generációs Moto G gyengébbik változatát (2 gigabájt RAM, 16 gigabájt belső tárhely, nyolcmagos, 1,5 gigahertzes processzor) 200 dollár helyett 150-ért (43 ezer forintért) kínálja a cég.. Ugyanennek erősebb változatát (32 gigabájt belső tárhellyel) reklámokkal együtt 180 dollárért (51 ezer forintért) el lehet vinni.

A telefonokon az Android operációs rendszer legfrissebb, Marshmallow kódnevű inkarnációja fut, és kártyafüggetlenek.

(Origo, 2016. június 30.)

 

Saját márkában úszik az Amazon

Megnyomja a saját márkás kínálatát.

Jelentős mértékben növelné saját márkás termékekből álló kínálatát az Amazon. A világ egyik legnagyobb e-kereskedelmi cége rövidesen megkezdheti az új árucikkek forgalmazását.

Lapinformációk szerint egyebek között tartós élelmiszerek, tisztítószerek, bébiételek és babaápolási termékek jelenhetnek meg a saját márkás kínálatban. A Happy Belly márka részeként például mogyorót, fűszereket, teát hoznak majd forgalomba, míg a Wickedly Prime brand révén pedig rágcsálnivalókat.

A kiszivárgott tervek szerint az új termékek kezdetben csak a Prime szolgáltatásra előfizetők részére lesznek elérhetők, de becslések szerint ez is mintegy ötvenmillió fogyasztót jelent. Az Amazon egyébként forgalmaz már saját márkás termékeket, már évek óta árul a Pinzon brand alatt törülközőket és ágyneműket, Elements néven pedig csecsemőknek szánt törlőkendőket. A közelmúltban a divat területén is megjelent a társaság saját márkás termékekkel, például a Lark&Ro ruhákkal.

(Világgazdaság, 2016. május 19.)

 

Kergetné a YouTube-ot az Amazon Prime

Az online videopiac új versenytársa bárkinek engedi a videofeltöltést.

Megszorongatná a Youtube-ot és áformálná az online videopiacot az Amazon Prime. Az Amazon bárki számára lehetővé tette videók feltöltését a Video Direct nevű platformjára. Így alaposan átformálhatja az online videopiacot az Amazon újítása, amelynek keretében a cég platformján keresztül bárki értékesítheti videós tartalmait. Az Amazon Video Direct (AVD) nevű szolgáltatás lényegében arra kínál lehetőséget a profi és amatőr tartalomgyártóknak, hogy újabb forrásból szerezzenek bevételt.

Az AVD-program keretében a tartalmak tulajdonosai több üzleti modell közül választhatnak. Dönthetnek úgy, hogy teljesen ingyen teszik elérhetővé a videókat és csak a hirdetési bevételből kapnak részesedést, de választhatják azt a megoldást is, hogy egy-egy anyagot megvásárlásra, vagy csak megtekintésre kínálnak fel. További opció, hogy az Amazon Prime előfizetős tartalmai között árulják a felhasználók a videóikat, de dönthetnek úgy is, hogy egy teljesen külön előfizetéssel próbálkoznak.

A modell lényege, hogy már az együttműködés elején pénzhez juthatnak a tartalomtulajdonosok, ráadásul az Amazon a partnerek számának növelése érdekében havonta egymillió dollárt oszt szét a száz legnépszerűbb videót feltöltő között. A társaság platformját választók abban bízhatnak, hogy az e-kereskedő weboldalát márciusban csak az Egyesült Államokból 165 millió felhasználó kereste fel. Igaz, asztali számítógépről egyelőre csak nagyon kevesen, 3 milliónyian nézték az Amazon platformjain keresztül elérhető videókat. Az Amazon már meglévő videós szolgáltatásait főként mobileszközökről érik el és a Prime nevű megoldásának már több tízmillió előfizetője van.

A partnerek, ha az AVD szolgáltatáson belül az előfizetős modellben adják közzé tartalmaikat, az Egyesült Államokban egyórányi megtekintés után 15 dollárcentet, míg a többi piacon 6 dollárcentet kapnak. A konstrukció egyelőre csak ott érhető el, ahol a Prime szolgáltatás is, így az Egyesült Államok mellett Németországban, Ausztriában, az Egyesült Királyságban és Japánban.

A videók mellett elhelyezett hirdetésekből származó bevétel 55 százalékát kapják meg a tartalomtulajdonosok, amely egyébként megegyezik az YouTube-nál alkalmazott jutalékkal. Az Amazon hatalmas cég, komoly erőforrásokkal, de azért kérdéses, hogy mennyire lesz érdemi hatással az online videopiacra. A YouTube mellett már a Facebook és a fiatalok körében egyre népszerűbb közösségi felületek, mint az Instagram és a Snapchat is egyre nagyobb figyelmet fordítanak a videós tartalmakra.

(Világgazdaság, 2016. május 13.)

 

Röpcsizik az Amazon

Drónok után maga talicskázik. 20 darab Boeinggel.

Repülőgépeket lízingel az Amazon és elindítja a saját légi csomagszállító szolgáltatását, így kevésbé függhet majd a piac olyan nagy szereplőitől, mint a FedEx, vagy a UPS és csökkentheti a költségeit. Az internetes kiskereskedelmi cég 20 darab Boeing 767-es lízingeléséről írt alá megállapodást.

Így saját légi csomagküldő hálózat kiépítésébe fog az Amazon. Most az internetes kiskereskedelmi cég az olyan szolgáltatókra hagyatkozik, mint a FedEx, vagy a UPS, de a célja, hogy csökkentse függését tőlük, ezzel költségeket takarítson meg, gyorsítsa a csomagküldést és kivédje a késéseket.

Az Amazon tavaly 11,5 milliárd dollárt költött arra, hogy a rajta keresztül rendelt csomagokat eljuttassa a vásárlókhoz. Az Amazon első körben 20 darab Boeing 767-es repülőgépet lízingel az Air Transport Services Group nevű lízingcégtől. A megállapodás részeként az Amazonnak lehetősége lesz arra is, hogy a következő öt évben felvásárolja a lízingcég részvényeinek 19,9 százalékát, részvényenként 9,73 dolláros árfolyamon.

Az első repülőgép április elsején kezdi el szállítani az Amazon csomagjait. Elemzők szerint már régóta van róla szó, hogy saját flottát építene ki az Amazon, de ez nem jelent túl nagy veszélyt a csomagküldő szolgáltatások piacának nagy szereplőire. Ennek ellenére a FedEx és a UPS árfolyama is esett kismértékben a hírre a bejelentést követően az amerikai tőzsdén. A UPS egy 240 gépből álló flottával szállítja a csomagokat szerte a világban, míg a FedEx 370 gépből álló repülőgépparkkal rendelkezik.

Az Amazon drónokkal is kísérletezik a házhozszállításban, de egyelőre még szabályozási kérdések miatt nem tud elterjedni a drónos házhozszállítás.

(Portfolio, 2016. március 10.)

 

Boltba megy az Amazon?

Igazi könyvesboltot nyit. Jó éve volt 2015.

Hagyományos könyvesboltokat akar nyitni az Amazon.com, sajtóértesülések szerint. A világ könyvpiacát két évtized alatt alaposan átalakító online óriás 300-400 saját boltot tervez.

Hasonló példa, amikor az online értékesítés felől induló Bonobos divatház, vagy a szemüvegeket áruló Warby Parker már megnyitotta első fizikai üzleteit, sőt maga az Amazon is üzemeltet tavaly november óta egy olyan boltot Seattle-ben, ahol a saját eszközei, például a Kindle könyvolvasó, vagy a Fire tablet, valamint set top box mellett nyomtatott könyveket is árul, ugyanannyiért, mint online áruházában (ez általában alacsonyabb árat jelent a boltinál).

Az online kereskedők hagyományos üzletei speciális raktárként, városi kiszállítási centrumként is szolgálnak. Az Amazon is megjelent már korábban amerikai outlet áruházakban, például a Zippos nevű cipőboltokkal. Egy százas nagyságrendű hálózat kiépítése azonban évekig tart, még akkor is, ha végül azt a célt szolgálják majd, amelyet az utóbbi időben egyre inkább maguk a régifajta könyvesboltok is: legyen hol átlapozni azt a kiadványt, amelyet aztán majd online (vagyis olcsóbban) megvásárolnak. Az elmúlt években számos könyvesbolthálózat adta fel Amerikában, éppen az online óriás terjeszkedése miatt, de a legnagyobb, az USA 50 államában 640 könyváruházzal jelen levő Barnes & Noble még tartja magát.

(Világgazdaság, 2015. február 4.)

 

Rátett egy lapáttal az Amazon

Korábban ez szokatlan volt. Nyereséget könyvelt el a világ legnagyobb netes áruháza 2015. második negyedévében. Az Amazon értékesebb a Walmartnál.

Az Amazon 2015.  második negyedéves eredménye sokkal jobb lett az előrejelzéseknél, mivel a várt részvényenként 13 centes veszteséggel szemben 19 centes profitról számolt be a társaság. A teljesítményt elsősorban az Amazon Web Services szolgáltató ágazata húzta fel, ahol 81 százalékos bevétel növekedést és több, mint az ötszörösére ugró üzemi eredményt könyvelhettek el az Investor.hu összegzése szerint.

A Web Services csak 8 százalékát adja az árbevételeknek, ezzel szemben a negyedéves nettó profitja nagyobb volt az internetes áruház veszteségénél. A cég felhőalapú internetes szolgáltatásokat nyújt vállalkozásoknak, akiknek így nem kell méregdrága számítógépparkot üzemeltetni adattárolási céllal, hanem ezt az internet segítségével az Amazon gépein teheti meg. Úgy tűnik, ez egy bomba üzlet az Amazonnak is.

Felvetődött egyébként az is felmerült, hogy idővel leválasztják és külön cégbe szervezik a Web Services szolgáltatást, mivel a hagyományos internetes áruház továbbra is mérsékelt ütemű profitbővülést hoz csak.

Az Amazon egyébként főként az amerikai piacon növelte árbevételét és profitját, ahol egyre több logisztikai központot épít annak érdekében, hogy a megrendelt árukat a lehető leggyorsabban tudják leszállítani a vásárlóknak.

A jó eredmények a cég piaci értékét is jelentősen megdobták, jelenleg már 252 millárd az Amazon értéke (ez Magyarország éves GDP-jének durván kétszerese). Az Amazon egyre rangosabb helyet követel magának piaci értéke alapján a tőzsdecégek rangsorában, ahol most lépett előre a 11. helyre. Olyan cégbirodalmak vannak most előtte, mint a Facebook (270 milliárd), a General Electric (263 milliárd), vagy a JP Morgan (255 milliárd) nagybank. Az e-kereskedelmi óriás Amazon piaci értéke már nagyobb, mint az USA-ban mamuttá nőtt, klasszikus hipermarketeket üzemeltető hálózaté, a Walmarté.

(Investor.hu, 2015. augusztus 7.)

 

Tollasodott egyet az Amazon

Van már profit is, nem is olyan rossz.

A várt 18 cent körüli egy részvényre jutó profitnál sokkal többet, 45 centet ért el az Amazon 2014. negyedik negyedévében, szemben az elmúlt negyedévekkel, amikor pont a fordítottja történt. A bevétel ugyan csekély mértékben elmaradt a várttól, de a profitéhség legyűrte a fanyalgókat. A január végi bejelentéskor javult is az Amazon tőzsdei árfolyama is.

A puszta számok mögött ugyanakkor az húzódik meg, hogy az Amazon profitja a közel 30 milliárd dolláros bevételéhez képest eleve szinte a semmivel határos, a tőzsdei várakozások viszont nagyok.

(Investor.hu, 2015. január 30.)

 

Esett az Amazon

Se elég bevétel, se eredmény.

Nem sikerült jól az Amazon.com harmadik negyedéve 2014-ben, a cég a vártnál kisebb forgalmat és nagyobb veszteséget ért el. Az árbevétel 20,6 milliárd dolláros értékével az előző év azonos időszakához képest 20 százalékkal nőtt, de ez a várt számoktól 200 millió dollárral elmaradt.

A negyedik negyedéves időszakra csak 27-30 milliárd dollár körül alakulhat az árbevétel. Az elemzők többet vártak eddig, 30,8 milliárd dollárt az év végi időszakban.

Az Amazon 437 millió dolláros nettó veszteséget könyvelhetett el a harmadik negyedévben, ami egy évvel ezelőtt csak 41 millió dollár  volt. Az EPS ezzel 99 centtel esett vissza, ami az elemzők előrejelzésénél 79 centtel kisebb. Az Amazon teljesítményében szerepet játszik, hogy a különböző felvásárlások, továbbá fejlesztések leszorítják a nyereséget is. A Fire Phone (az Amazon első saját gyártású okostelefonja) nem hozta a várt üzleti eredményt.

A gyorsjelentés közzétételét követően az Amazon részvények árfolyam (október 24-én) 8-ot esett vissza 285-286 dolláros szintek közé. Ezzel éves mélypontra esett vissza az árfolyam, az év eleji 400 dollárhoz képest.

(Investor.hu, 2014. október 24.)

 

Most meg videózik az Amazon

Egymilliárd dollárért megveszi a Twitch  videóplatformot.

Az Amazon 970 millió dollár készpénzért megvásárolja a Twitch nevű videóplatformot. A Twitch specialitása, hogy videójátékot játszó emberek (év elején nagyjából egymillióan) osztják meg rajta, ahogy játszanak, és ezt kommentálják. Ezt pedig naponta sok millióan követik, havi szinten 45-50 millió látogató fordul meg a Twitchen. A Twitch más statisztikák alapján is a legnagyobb videós platformok közé nőtt pár év alatt. Az Amazon ajánlata szinte változatlan napi ügymenetet és függetlenséget kínált a cégnek.

Az Amazon nagyságrendjeihez képest az egymilliárd dollár nem tűnik túlságosan nagynak, hiszen negyedévente mintegy 20 milliárd dolláros bevételt könyvel el, és csak fejlesztésekre elkölt éves szinten 8 milliárd dollárt. A Twitchet ráadásul nem is adták nagyon rossz áron egymilliárd dollárért. A cég számottevő bevételt – legalábbis ami az Amazonnak számottevő – feltehetően nem termel, de ez nem jelenti, hogy ne tudna lényegesen hozzájárulni később a bevétel és profittermeléshez.

A Twitch alapítói vállalkozásukat eredetileg Justin.tv néven indították, és itt a felhasználók ugyan megoszthattak videófolyamokat, de saját videókat nem tölthettek fel. A cég csak később, 2011-ben nyitotta meg a saját videók feltöltési lehetőségét, mely nyomán csak az első hónapban több mint 8 millió látogatót vonzott az oldal. A Twitch hamar gyűjtőhelyévé vált a játékvideóknak és élő közvetítéseknek. Ezzel az élő videózásban nagy sikereket elérő, magyar gyökerekkel is bíró Ustreamet, vagy éppen a Google Youtube-ját is megelőzte, sőt, 2014. februárjában az eredeti szolgáltatást be is zárta, a nevét Twitch Interactive-re változtatta az eredeti Justin.tv-ről. A Twitch közvetlenül elérhető a Microsoft Xbox platformján, de más játékkonzolokon is.

Az amerikai élő internetes videóközvetítések több mint 43 százalékát adja a Twitch az adatforgalmat tekintve. A csúcs adatforgalmak alapján a Twitch a negyedik legnagyobb internetes platform a Netflix, Apple és Google után az Egyesült Államokban. A Twitch felhasználóinak 58 százaléka hetente legalább 20 órát tölt a platformon, azaz naponta átlagosan majdnem 3 órát. Az átlagos felhasználó is 106 percet tölt naponta videók nézésével a Twitchen. A felhasználók 76 százaléka a hirdetői szemmel kiemelten fontos 18-49 éves kategóriába esik, jelentős részük ráadásul szinte alig fogyaszt „tradicionális” elektronikus médiát, így például nincs tévéjük sem.

A Twitch felvásárlása az Amazon eddigi legnagyobb akvizíciója. Az Amazon számára azért fontos a saját videók feltöltését, valamint a saját élő közvetítést lehetővé tévő Twitch, hiszen erre hasonlító szolgáltatása nincs. Az Amazon Prime Video nevű szolgáltatását, amin keresztül az előfizetők online nézhetnek tévésorozatokat, műsorokat, kiegészítheti a Twitch játékos közönsége, amelyik ráadásul rendkívül potens célcsoport lehet az Amazon egyéb szolgáltatásainak, termékeinek is.

A korábbi hírek arról szóltak, hogy a Google veszi meg nagyjából ennyiért a céget, szó esett a Yahoo ajánlatról is. Korábbi értesülések szerint a Yahoo megpróbált felépíteni egy hasonló szolgáltatást házon belül, emellett ugyanígy megpróbálta megvásárolni a Daily Motion nevű videós platformot is, és érdeklődik a IAC tulajdonában álló Vimeo iránt is. Eközben jól menő Youtube sztárokat próbál átcsábítani a saját videós platformjára.

A Youtube a legsikeresebb videómegosztóként uralja a piac egy bizonyos szegmensét. Az élő közvetítések terén ugyanakkor még nem sikerült akkora lépéseket tennie, mint akár a Ustreamnek, vagy éppen a Twitchnek, ráadásul a videojátékos szegmensben sem akkora fajsúlyú szereplő, mint utóbbi.

A hasonló startupokat profit és bevétel hiányában az egy felhasználóra vetített érték vagy vételár alapján lehet értékelni. A közösségi média korában egy-egy platform értékét a hálózati hatásban rejlő potenciál határozza meg. Minél többen használnak egy platformot, annál nagyobb tömegeket tud később magához vonzani, és annál nehezebb hasonló szolgáltatásokkal kritikus tömeget elérni. Erre a legjobb példa maga a Facebook, ami talán a legértékesebb felhasználóbázissal bír, éppen annak mérete miatt.

Nem egyszerű ugyanakkor a felhasználó definícióját sem értelmezni. Egyes szolgáltatások a havi látogatók számát mérik (függetlenül attól, hogy regisztráltak-e vagy sem), míg mások a havonta legalább egyszer belépő regisztráltakat, megint mások pedig az összes regisztrált fiók számát mérik. A Twitch a számára leginkább kedvező mutató teszi közzé. Az átlagos látogató a Twitchen rendkívül elkötelezett, hosszú órákat tölt a platformon.

(Investor.hu, 2014. augusztus 26.)

 

Az Amazon nem hagy fel a zaklatással

Az internetes monstrum új célpontjai Sanghaj és India.

Folytatja kínai terjeszkedését az Amazon internetes kereskedelmi portál, belép a sanghaji szabadkereskedelmi övezetbe, ahol jóval kedvezőbb feltételek mellett működhet. Az Amazon egy új logisztikai központot és raktárakat is létrehoz Sanghajban. A kínai internetes kereskedést jelenleg az Alibaba uralja, mely várhatóan szeptemberben lép tőzsdére.

A sanghaji szabadkereskedelmi zóna 2013-ban nyitott meg, közel 30 ezer négyzetkilométeres körzetet foglal magába. A zóna tagjai számára a kereskedelmi szabályok kedvezőbbek és a vám is kisebb mértékű, emellett több milliós piacot is el tudnak érni. Számos külföldi cég lépett már be, vagy tervezi a csatlakozást. A zóna a kínai vállalatok számára is nagy előny, a jelen lévő külföldi cégeken keresztül számukra is megnyílnak a nemzetközi piacok.

Az Amazon kétmilliárd dollárt fektet be Indiában. Indiában is hatalmas lehetőséget lát az Amazon. Váleménye szerin t amennyiben az indiai piac továbbra is hasonló ütemben fejlődik, ez lehet az az ország, ahol az Amazon a leggyorsabban elérheti az egymilliárd dolláros forgalmat. A cég egy évvel ezelőtt vetette meg a lábát az indiai piacon, az amerikai vállalat több cég, mintegy 17 millió különböző árucikkét hirdeti. A cég közvetlenül nem értékesíthet termékeket Indiában, mivel az ország törvényei tiltják a közvetlen külföldi tőkebefektetést kiskereskedelmi cégekben. Az Amazon indiai kiskereskedőknek teszi lehetővé, hogy honlapját és logisztikai szolgáltatásait igénybe véve értékesítsenek.

Az indiai online kereskedelemben érezhető kiélezett versenyt jelzi, hogy India legnagyobb internetes kereskedelmi portálja, a Flipkart is bejelentette, egymilliárd dollárral növeli tőkéjét. A céget az Amazon két korábbi munkatársa alapította. Saját adatai szerint 22 millió regisztrált felhasználóval rendelkezik, és havonta ötmillió szállítást végez. A jelenleg 13 milliárd dolláros forgalmat bonyolító piac további szereplői a Snapdeal, a Jabong és az eBay.

(Napi Gazdaság, 2014. augusztus 22.)

 

Az Amazon fazon

Bevétel van, eredmény nincs?

Az Amazon.com 1994-ben  online könyvesboltként kezdte működését, mára pedig a világ legnagyobb internetes kereskedelmi cégévé nőtte ki magát. Az Amazon.com jelenleg DVD-ket, CD-ket, letölthető videókat és zenéket, szoftvereket, videójátékokat, elektronikai cikkeket, bútorokat, élelmiszereket, játékokat és ékszereket értékesít. Saját márkás készülékeket, például e-könyvolvasót, táblagépet és telefont forgalmaz is, valamint a cloud computing szolgáltatásokban is tevékenykedik. Legnagyobb versenytársa az eBay.

Az Amazon belépve egy-egy országba globális hálózatának és a szállítási akcióknak köszönhetően könnyen magához csalogatja a vásárlókat. A teljes kiskereskedelmi forgalom pár százalékát teszik ki az internetes értékesítések még az olyan fejlett országokban is, mint az Egyesült Államok. Az Amazon egyre nagyobb piaci részesedést ér el, nem csak a hazai piacán, de külföldön is. Új versenytársak emelkednek ki ugyanakkor, például a kínai Alibaba.

Az okostelefonok és a táblagépek térhódítása a vásárlási szokásokat is megváltoztatja. Az e-kereskedelemtől az m-kereskedelem felé halad a világ, egyre többen intézik a vásárlásaikat mobil készülékeken. Ez áll az mögött, hogy az Amazon ennyire fontosnak tartja a saját márkás okostelefon és táblagép értékesítését. A vásárlóit minél szélesebb területen magához akarja láncolni és ebben a Kinlde Fire és a Fire Phone segítségére lehet.

Táblagépét olyan áron értékesíti, amivel elemzői számítások szerint lehetetlen nyereséget elérni. Az Amazon célja értékesítései támogatása ezzel is, különösen a médiatartalmak és a streaming szolgáltatások eladásaiban.

A Google-hoz hasonlóan az Amazonnál is középpontban van az innováció. Nemrégiben az Amazon robotokat kezdett alkalmazna raktáraiban, valamint drónokat fejleszt, amelyek a cég reményei szerint a jövőben elvégezhetik a kiszállítást. Jelenleg a raktárterületek bővítése és a kutatás-fejlesztési költségek viszik el a profit nagy részét.

Az alacsony profit marzs mellett keletkező nyereséget rendszerint visszaforgatják a cégbe, akár k+f, akár raktárbővítési beruházások révén. A kiskereskedelmi szektor egyébként egy hagyományosan alacsony marginnal működő üzletág. Az Amazonnak ráadásul negyedévente százmillió dolláros költséget okoz a szállítási díjak elengedése, amivel magához akarja csábítani a vevőket. A jövőre nézve újabb kockázatot jelent, hogy a kínai e-kereskedelmi óriás, az Alibaba már az Egyesült Államokba is betörne, ami érzékenyen érintheti az Amazont, de az eBay-t is.

(Portfolio.hu, 2014. augusztus 4.)

 

Kelet felé lépked az Amazon

Prága mellett létesít lerakatot a világ legnagyobb netes áruháza.

Tovább terjeszkedik Kelet-Közép-Európában az Amazon.com. A világ egyik legnagyobb elektronikus kereskedelemmel foglalkozó áruháza ezúttal Prága mellett létesít lerakatot, de piaci hírek szerint hamarosan Magyarországra is beléphetnek. Hamarosan újabb elosztó központot létesít Csehországban az Amazon.com, a Prágától 7 kilométerre fekvő, Dobroviz faluban húzzák fel a legújabb Kelet-Közép-európai lerakatot.

A csehországi nyitás egyértelműen a régiós terjeszkedés újabb lépésének tekinthető. 2012-ben Pozsony mellett hozták létre az első kelet-közép-európai központot. Az amerikai vállalat a szlovákon kívül a cseh és a lengyel piacokat is kiszemelte magának, egyes piaci hírek szerint a horvát, a román és természetesen a magyar piacokat is.

A társaság agresszív terjeszkedése - főként egy esetleges magyarországi nyitás esetén - sok hazai szolgáltatónak is kellemetlenséget okozhat. Piaci értesülések szerint különösen a hazai műszaki áruházak, valamint a könyvkereskedelem, ezen belül is az elektronikus könyvek piacán élezheti ki a versenyt az amerikai óriás régiós, magyarországi terjeszkedése. Ugyanakkor azok a helyi szereplők, amelyek könyvkiadással is foglalkoznak, még előnyben vannak. Számukra a legnehezebb versenyterep a Kindle e-könyv olvasó lehet, mely ár-érték arányban az egyik legjobbnak számít.

A legnagyobb harc azonban kétség kívül a műszaki termékek piacán bontakozhat ki, a globális beszerzési csatornák árelőnye ugyanis egyértelmű. Ezzel az árelőnnyel a hazai műszaki áruházak - legyenek azok hagyományos boltok, vagy online felületek - csak nagyon nehezen lesznek képesek felvenni a versenyt. Bár az impulzusvásárlások továbbra is a hagyományos áruházak kiváltsága lehet, ugyanakkor a strukturális átalakulás hosszabb távon elkerülhetetlen. Ennek gyorsasága azonban már nagymértékben függ az Amazon terjeszkedési ütemétől, ezen belül a felhasználható marketing büdzsé mértékétől is.

(Index, 2014. február 17.)

 

A belgák nem csípik az automata boltot

Megbukott a jövő automata boltja Brüsszelben. 

Megbukott a jövő automata boltja Brüsszelben. ₪₪₪

A Carrefour kiskereskedelmi mamut Brüsszelben próbálta ki az automata boltot. Nem jött be, írja a Napi.hu.

A boltláncok világszerte jönnek elő újabb megoldásokkal, amelyekkel gépesítik, automatizálják az eladást.

Ezek közé sorolhatóak az évek óta Magyarországon is elérhető önkiszolgáló kasszák, vagy a nemzetközi szinten terjedő automata boltok. Az újdonságokra azonban nem mindenhol van igény.  A világ legnagyobb boltláncai közé tartozó francia Carrefour a belga fővárosban jött rá erre.

Az eredeti ötlet az volt, hogy legyen egy állandóan nyitva tartó automata élelmiszerbolt Brüsszel belvárosában. Interaktív érintőképernyő segítségével helyben, vagy online több mint 400 termékből választhattak a vevők, a robotok összeszedték azokat. Majd kártyás fizetés után az automata kiadó nyílásából lehetett elvenni a csomagot.

Körülbelül úgy nézet ki a dolog, mint egy szimpla kávéautomatás vásárlás. A napi árufeltöltést és a friss pékáruk elkészítését továbbra is alkalmazottaikra bízták volna a Carrefournál, minden mást automatizáltak - idézi az Echo belga lapot az ISN Magazine kiskereskedelmi szaklap.

Technikai és logisztikai okokból mégsem válik valóra a Carrefour több hónapig tesztelt új koncepciója  A francia óriást ugyanis nem győzte meg a tesztüzem: a cég szerint ez a fajta vásárlási lehetőség nem eléggé vonzó a vásárlók számára, így Belgiumban biztosan nem lesz egyenlőre Carrefour automata bolt.

Az Auchan is csinálja

A Carrefour egyik riválisa, az Auchan hasonló automata boltok megnyitásába kezdett az elmúlt években. Az Auchan Minute névre keresztelt egységek kis alapterületű üzletek: 18 négyzetméteres konténerek.

A vásárlók a boltban összeszedik a termékeket, ezt mobilon feljegyzik és azzal fizetnek a végén. Emellett a telefonon segítséget is kérhetnek az auchanos ügyfélszolgálattól. Kínában már több mint 700 ilyen boltja van az Auchannak, Európában azonban még nem volt ilyen üzlete, az idén tervezi, hogy Franciaországban is kipróbálja.

A Napi.hu szerkesztőségi blogja, a Buksza még 2018-ban megkérdezte az Auchant, hogy tervezi-e az Minute-ek bevezetését a magyar piacra. A boltlánc akkor annyit közölt: "A Minute-eket ígéretesnek tartja az Auchan, a vállalat csoportszinten folyamatosan tanulmányozza a terjeszkedési lehetőségeket. Megvizsgálják az adott piacokat és az országonként eltérő vásárlói igények és elvárások alapján döntenek az esetleges bevezetésről."

(Napi.hu, 2019. augusztus 24.)

 

Hús: automatából

Nyers hús, persze. Tonnaszámra megy.

Az étel- és italautomatákból eddig javarészt olyan termékeket lehetett vásárolni, amelyek helyben fogyaszthatóak, mint a csokik, üdítőitalok és szendvicsek. Egy amerikai cég – a The Applestone Meat – azonban újragondolta a koncepciót, és piacra dobta a világ első nyershús-automatáját, írja az Origo.

Joshua Applestone, a The Applestone Meat alapítója nem édességekkel és rágcsálnivalókkal tölti fel az ételautomatáit, hanem nyers hússal. Eddig összesen négyet helyezett el belőlük Stone Ridge-ben, New York államban. Az automaták különböző féle húsokkal vannak feltöltve, köztük sertés, csirke, bárány, de még a darált húsoknak és virsliknek is dedikált egy automatát.

Az ötlet annyira bejött, hogy Applestone év végén Hudsonban is elhelyez hét húsautomatát, jövő év elején pedig újabb tizet telepít Scarsdale-be, majd 2019 végén Manhattanben kíván terjeszkedni.

A húsautomata nagy előnye, hogy a nap bármely időszakában használható, és Applestone szerint ez a siker kulcsa, hiszen a mai világban mindenki rohan, az emberek pedig már nem csak a klasszikusnak mondható idősávokban dolgoznak. Aki pedig szeretne otthon készíteni egy jó steaket, és ezt éppen aznap este találja ki, annak eddig nem volt erre sok lehetősége.

Azonban sokak elsőre nem szívesen vásárolnának út menti automatából egy több ezer forintos hússzeletet, de Applestone szerint a minőség és frissesség mindig garantált. Mielőtt elindította mostani vállalkozását, egy sikeres hentesboltot üzemeltetett Brooklynban, Fleishers Craft Butchery néven.

Amikor megnyitotta az Applestone Meatet, az elején csak a helyi farmereknek segített feldolgozni az állatokat, és egyáltalán nem értékesített húst. Azonban a helyiek ismerték a Fleishers miatt, és sokan érdeklődnek nála, hogy vennének tőle a nála feldolgozott húsokból. Emiatt döntött a cég átalakítása mellett.

Kezdetben összesen ketten dolgoztak az Applestone-nál, ezért folyamatosan azon ötleteltek, hogy miként tehetik hatékonyabbá a vállalkozás működését. Hamarosan rájöttek, hogy a környéken nagyon kevés éjjel-nappali bolt van. Majd következett az ötlet, hogy húsautomatákat kellene telepíteni a városban, hiszen bármikor lehet belőle vásárolni, és az üzemeltetése sem okoz komolyabb nehézséget.

Applestone vett néhány teljesen átlagos ételautomatát, majd kicsit átalakította őket. A vásárlók, megnyomva a gombot, akár meg is fordíthatják a kiszemelt árut az üvegdobozban, hogy jobban szemügyre tudják venni, és akár bankkártyával is fizethetnek, majd pedig kivehetik a kifizetett húst.

Persze, időközben sokat fejlődött a cég. 2019-re elkészülnek az első, saját fejlesztésű automatáik is, amelyek már ezerféle árucikket – különböző méretű és fajtájú húskészítményt – tudnak tárolni egyszerre.

A Stone Ridge-ben kihelyezett automaták hozzák a cég bevételének 70 százalékát, és akkora a kereslet a húsok iránt, hogy naponta többször is fel kell tölteni az automatákat. Applestone becslései szerint a Stone Ridge-i automatákból hetente 1.360 kilogramm húst vásárolnak.

(Origo, 2018. augusztus 24.)

 

Bolt: pénztár nincs, online helyben

A cseh Alza új boltjában helyben lehet online rendelni, összekészítik, és lehet cipekedni hazafelé.

Közel 200 ezer euróból, mintegy 62 millió forintból létesített az Alza éjjel-nappal nyitva tartó, pénztárosok nélküli, önkiszolgáló üzletet Prágában, írja a Napi.hu. A működtetési költsége kevesebb mint a fele a hagyományos üzleteknek - közölte az internetes kereskedelemmel foglalkozó cég magyarországi képviselete az MTI-vel.

Tájékoztatásuk szerint az üzlet az egyedi beruházása révén naponta több mint ezer vásárlót tud kiszolgálni 40 olyan szekrénnyel, amely több 100 különböző méretű termékkiadó fiókkal rendelkezik.
A Flora metróállomás melletti boltban a vásárlók a fogadó helyiségben lévő számítógépen adhatják le rendeléseiket, a termékeket pedig kártyás, vagy online fizetést követően vehetik át abból a fiókból, amelyhez egy üvegajtón átlépve különböző színű LED égők kísérik.

A rendelés leadásához, valamint a termék részleteiről a boltban elhelyezett számítógépeken videóterminálon keresztül, a termékszegmens szakértőjétől lehet segítséget kérni.

Amennyiben a cseh fővárosban, ahol további két ilyen üzlet nyitását is tervezik, a projekt sikeres lesz, az Alza az új típusú üzletét más országokban - elsősorban ahol leányvállalatai találhatók, így Magyarországon - is megnyitják majd.

A cseh Alza január 31-én közzétett legfrissebb eredményei szerint 2017-ben több mint 820 millió eurós bevételt ért el, ami 21 százalékkal magasabb az előző évhez képest.

(Napi.hu, 2018. február 17.)

 

Dobogóra akar mászni a webes Alza

Az Alza webáruház önkiszolgáló csomagmegőrzőket telepít Magyarországon.

Csehország és Szlovákia után Magyarországon is önkiszolgáló csomagmegőrzőket telepít a cseh Alza webáruház, a megrendelt áru gyorsabb átadása érdekében. 

Négy AlzaBoxot már elindított, január végén az ötödik is a helyére jut, Budapest után pedig az ország több pontján folytatódik a logisztikai fejlesztés. A szolgáltatás ingyenes, minden egyes bokszban 74 fiók van, ezekhez az év 365 napján hozzá lehet férni. A megrendelést közvetlenül kártyával lehet fizetni, az ügyfélnek pedig négy napja van a megrendelt termék átvételére. A már működő átvételi pontjait Penny Market üzletek mellett alakította ki a társaság, mégpedig Kőbányán, a Pesti úton, Pesterzsébeten és Csepelen.

Ez a lépés része lehet annak a 2017 októberében bejelentett terv­nek, hogy egy éven belül a magyar piac három legnagyobb webáruháza közé jusson az Alza. A közép-európai e-kereskedelemben meghatározó társaság 2014 óta van jelen Magyarországon, ahol 2018-ban már 14-15 milliárd forintos bevételt tervez.

Összehasonlításképpen: a tíz legnagyobb webáruház éves szinten mintegy 110 milliárd forintot hasít ki magának a hazai online kereskedelemből. Még 2017 őszén új bemutatótermet is nyitott az Alza, ahol egyrészt elérhetővé válik a vásárlás utáni azonnali kiszállítás a raktárkészletről, másrészt a látogatók megismerkedhetnek a legújabb játékkonzolokkal, és az amatőr YouTube-felhasználók kipróbálhatják a professzionális műsorkészítési lehetőséget kínáló stúdiót is.

A prágai központú e-kereskedő cég 2016-ban hatmillió rendeléssel 644 millió eurós árbevételt ért el, 1.100 alkalmazottja van, az Európai Unió mind a 28 országában elérhető. Kínálatában 160 ezer termék található, a cégnél még az autógyártás jövője, a Tesla is megrendelhető online. A cég felmérése szerint a vásárlói átlagéletkora 30 év, 77 százalékuk férfi.

(Világgazdaság, 2018. január 24.)

A weben is van verseny

Szorongatott helyzetben vannak a magyar webáruházak üzemeltetői. 

Szorongatott helyzetben vannak a magyar webáruházak üzemeltetői. ₪₪₪

A lendületesen gyorsuló eladásokat produkáló internetes kereskedelemben egyre nagyobb kihívás a hazai web­áruházaknak a magyar vásárlók megnyerése, írja a Magyar Nemzet. A lakosság legnagyobb része ugyanis alapvetően árérzékeny, ezért az utóbbi időben számottevően megnőtt az importtermékek aránya a magyar fogyasztói kosarakban: több terméktípus ugyanis az itteninél olcsóbban megszerezhető külföldi tulajdonú webáruházakból.

2018-ban 3,1 millióan, azaz minden második online vásárló rendelt külföldi webáruházakban, bruttó 400-420 milliárd forint értékben, amely összeg legnagyobb része az online világkereskedelmi szereplőkhöz áramlik – jelezte lapunknak küldött elemzésében a Smart Commerce Consulting üzleti tanácsadó iroda. Kifejtették: a külföldi vásárlások elsődleges szempontja az ár. A világ legnagyobb kereskedői a magyar kereskedőknél általában jelentősen kedvezőbb áron kínálnak bizonyos termékeket, ráadásul egyre többen szállítanak Magyarországra.

Emiatt átrendeződés figyelhető meg az e-piacon, az árverseny fokozódásával a nagy webáruházak nyernek, amelyek tőkeerősek.

– Ezért egyre nagyobb e-kereskedelmi szereplők jönnek létre, hogy fel tudják venni a versenyt a külföldi szereplőkkel – mint pél­dául az eMAG és az Extreme Digital folyamatban lévő egyesülésével születő, európai viszonylatban is számottevő új vállalat – emelték ki. Iparági becslések szerint jelenleg a magyarországi internetes kereskedelem forgalmának kilencven százalékát a nagy cégek bonyolítják, amelyek a piaci szereplők tíz százalékát teszik ki, de a közepes méretű internetes áruházakban is hasonló koncentrálódás figyelhető meg.

Egyre több nagy nemzetközi kereskedő szállít hazánkba
Fotó: Bach Máté

Ezzel együtt a tanácsadó cég úgy véli, bőven jut még hely a hazai e-kereskedelmi piacon a közepes és a kisebb szereplőknek is, hiszen a teljes magyarországi kiskereskedelmi forgalomnak még csak hét százaléka zajlik online színtéren, miközben a felnőtt internetezők 91 százaléka már aktív internetes vásárló, tehát a kereslet masszív. Ehhez azonban specializálódni kell, olyan rést kell találni a piacon, ahol egyedi értékelőnyöket tud teremteni a vállalkozás. – Minél jobban megérti egy cég a vásárlóit, és minél többet tesz azért, hogy a vásárlónak mindent megadjon, annál nagyobb az esélye a sikerre – állapították meg.

A GKI Digital évente rangsorolja a magyarországi webáruházakat az értékesítési forgalmuk alapján. Eszerint 2018-ban az online vásárlók az eMAG webáruházában költötték a legtöbb pénzt, második helyre az Extreme Digital került, míg a harmadik helyen a Media Markt végzett. Az eNET Internetkutató Kft. azt számolta ki, hogy öt év alatt két és félszeresére nőtt a hazai online kiskereskedelmi piac. Míg 2014-ben csupán 273 milliárd forint volt a web­áruházak belföldi online nettó forgalma, az eladások a múlt évben már elérték a 669 milliárd forintot.

(Magyar Nemzet, 2019. július 11.)

 

Kaja a sarki fűszeres helyett a webről

Bevásárolnak és cipekednek helyettünk az élelmiszeres webesek. Lehetetlen azonban azonnal kiszállítani, mondják.

 

Újabb áruházlánc lép az online élelmiszervásárlás piacára: az új szolgáltatását február óta egy szűkebb vásárlói rétegen tesztelő Spar május 6-án élesben is elindította „webshopját”, írja a Népszava. A házhozszállítás Budapest teljes területén és 49 főváros-közeli településen érhető el. Ezzel immár ötre bővült azon nagy élelmiszerláncok száma, amelyeknél online is be lehet vásárolni, a megrendelt árut pedig a futár a konyhapultig szállítja ki.

A terület úttörője – és sokáig egyetlen szereplője - Magyarországon a G-Roby volt a 2000-es években, pár éve viszont a Tesco, majd a CBA Prima és az Auchan is indított ilyen szolgáltatást. 2018-ban a két országos hiperlánc között már éles verseny folyt e téren is.

Kérdés: az új szereplő piacra lépése most tovább osztja-e a „vásárlói tortát”, vagy inkább növeli annak méretét, az online élelmiszervásárlás ugyanis még mindig nem túl elterjedt hazánkban. Madar Norbert, a GKI Digital vezető tanácsadója szerint utóbbi forgatókönyv a valószínűbb, és kínálat bővülése további vásárlókat vonz majd be az élelmiszer-webáruházakba. Az élelmiszerkereskedelem esetében persze nem hagyományos webshopokról van szó, hiszen többnyire nem egy központi raktárból történik a kiszállítás, hanem az adott vásárlóhoz legközelebb eső üzletből.

A szolgáltatást leginkább úgy kell elképzelni, mintha valakit leküldenénk magunk helyett a boltba, hogy vegye meg nekünk azokat az élelmiszereket, amiket az akciós újságból kinéztünk – fogalmazott Madar Norbert. Éppen emiatt fordulhat elő időnként, hogy az interneten „kosárba tett” terméket a futár mégsem tudja kiszállítani. Hiszen, ahogyan az akciós újságban kinézett termék, úgy az interneten megrendelt áru is lehet éppen hiánycikk az adott boltban: az internetes oldalon e gyorsan fogyó árukészletet nem lehet percre pontosan dokumentálni. (Ezekre a helyzetekre találták ki a „helyettesítő termék” fogalmát: a bolt ilyenkor felkínál egy másik, a megrendelthez hasonló árut – gyakran előfordul, hogy sajátmárkás terméket igyekeznek ilyenkor propagálni. Ezt azonban a vásárló nem köteles elfogadni.)

Jelenleg csupán a Tesco szállít házhoz néhány nagyobb vidéki városban is, a többiek Budapesten és az agglomerációban vállalják ezt. A GKI adatai szerint a Tesco szolgáltatása 103, az Auchané 69, az Prímáé 50, a G-Robyé pedig 35 településen érhető el. Vagyis az eldugott zsákfalvakban élőknek az online élelmiszervásárlás továbbra sem jelent segítséget, és ez rövid időn belül várhatóan nem is változik. Az élelmiszerek – más, a neten többnyire vásárolt cikkekkel ellentétben - ugyanis gyorsan romlanak, ezért is szállítanak saját autóval és személyzettel, a legközelebb eső boltból a láncok.

A házhoz szállítást pedig különböző – nullától pár ezer forintig terjedő – díjszabással, 2-3 órás idősávokra kérhetik a vásárlók. E logisztikának azonban komoly költségvonzata van, ezért nehéz a teljes országban kiépíteni egy hálózatot – magyarázza Madar Norbert. A 2018-ban már a nettó 425 milliárd forintos éves forgalommal rekordokat döntögető online kiskereskedelemnek ezzel együtt új lendületet adhat az FMCG-piac (Fast Moving Consumer Goods, azaz napi fogyasztási cikkek: ide tartoznak az élelmiszerek, a tisztító- és tisztálkodási szerek, baba-mama termékek).

Ez a szektor nőtt tavaly a legdinamikusabban: a 21 százalékos bővüléssel nettó 41 milliárdos forgalmat ért el. Persze ennek az is oka, hogy e piac gyakorlatilag a nulláról indult az elmúlt években. Más, netről rendelt termékekhez képest a fogyasztási cikkek esetében ráadásul nagyobb a visszatérő vásárlók aránya és a vásárlás gyakorisága is: havi egy alkalom helyett kéthetente adnak le a vevők rendelést. Az élelmiszerek és a vegyiáruk hamar elfogynak ugyanis, míg például egy televíziót évekig sem kell lecserélni.

Az igazi nagy lökést azonban egy olyan hálózat adná meg az online élelmiszer-kereskedelemnek, amely a napi, impulzív – ezért sokkal költekezőbb - vásárlói igényeket is ki tudná elégíteni. Erre a jelenlegi infrastruktúra azonban nem igazán alkalmas, már csak azért nem, mert a láncok legkorábban is csak másnapra vállalnak kiszállítást. Jelenleg így a neten élelmiszert vásárlók nem napi bevásárlásra használják az online lehetőségeket: inkább a hagyományos nagybevásárláskor a kosárba kerülő termékeket rendeli meg egy meglehetősen tudatos vásárlói réteg – mutat rá Madar Norbert.

A házhozszállítás a nehezen mozgó, idősebb emberek, illetve kisgyerekes anyák számára is vonzó, hiszen megkímélik magukat a cipekedéstől. A leggyakrabban ezért olyan nehéz élelmiszereket rendelnek a weben, mint a karton ásványvíz vagy tej, a liszt és a cukor. Az élelmiszer webshopok visszatérő vásárlói között nagy arányban találni irodákat is: a titkárnők itt rendelik meg az adott hónapra szükséges ásványvíz- és kávé-ellátmányt, a sós és édes ropogtatni valókat, valamint a papír- és vegyi árut is.

Jelenleg a mintegy 4 millió háztartás 37 százaléka legalább egyszer vásárolt már FMCG-terméket a weben. Az arány 2017-ben 23, 2016-ban pedig 22 százalék volt. Évről évre emelkedik tehát azok aránya, akik internetről rendelnek élelmiszert és vegyi árut – tudtuk meg Bakonyi-Kovács Krisztinától, a Gfk háztartáspanel osztályának senior tanácsadójától. Jellemzően a 30-40-es éveikben járó, magasabb iskolai végzettségűek rendelnek, és több a vásárló között a nő, mint a férfi.

A netes élelmiszervásárlás egy tudatosabb viselkedést, előre gondolkodást is jelent, a kosárba zömmel a nagybevásárláskor szokásos termékek kerülnek. Feltehetőleg emiatt az internetes FMCG-vásárlások esetében a kosárérték is a duplája – 5.981 forint – annak, mint amennyit egy hagyományos boltban erre alkalmanként elkölt egy átlagos vásárló. A teljes FMCG-költések mindössze 1,2 százaléka történik mégis interneten keresztül, és még aki neten is vásárol, az is a csupán 3,1 százalékban költ online a napi fogyasztási cikkekre.

A piac tehát bővül ugyan, de nem látványosan – mondja Bakonyi-Kovács Krisztina, aki szerint ennek az az oka, hogy a vásárlási gyakoriság nem tudott emelkedni az elmúlt években. Sőt: tavaly átlagosan 4,1 alkalommal rendeltek FMCG-terméket neten, holott 2017-ben még 4,9, 2016-ban pedig 5,6 alkalommal. Az online csatornákon keresztüli élelmiszerrendelés tehát egyelőre nem vált szokásává a háztartásoknak, egyre többen inkább csak kipróbálják. Ennek egyrészt a földrajzi korlátok, másrészt a szűkebb termékkínálat lehet az oka, valamint az, hogy a gyors, impulzív élelmiszer-vásárlásra még korántsem nem adottak a neten a lehetőségek – véli a szakértő, hozzátéve: a környező országokban is hasonló a helyzet. Úgy vélte azonban: a kínálati oldal erősödése a keresleti oldalt is bátorítani fogja majd.

(Népszava, 2019. május 7.)

 

GKI Digital: most éppen ennyi volt a web

Nőtt 2018 első felében, nagyobb a kosárérték, jöhetnek az influenszerek reklámozni ide is.

2018 első félévében az online kiskereskedelmi forgalom megközelítette a 180 milliárd forintot, ami csaknem 25 milliárd forinttal (17 százalékkal) több, mint 2017 hasonló időszakában, írja a Világgazdaság, a GKI Digital tájékoztatója nyomán.

Az online kiskereskedelem növekedésének jelenlegi legfontosabb motorja az átlagos vásárlási érték folyamatos emelkedése, ami 2018 nyarán már átlépte a 11 ezer forintos értéket. Ugyanakkor, a vásárlások száma a piac egészének növekedési dinamikájánál lassabban bővül (mindössze 13 százalékos volt 2018 első 6 hónapjában).

A magyar lakosság – a gazdasági fellendüléssel összhangban – már a webáruházakban is egyre nagyobb értékben költ termékekre, de a rendelések gyakoriságára ez a vásárlói kedv egyelőre még kevésbé hat ki.

Az egy főre jutó éves online rendelésszám jelenleg 12 online vásárlás/év, az éves átlagos költés pedig megközelíti a 130 ezer forintot. Összehasonlításképp ez utóbbi érték a cseh piacon, egy vásárlóra vetítve meghaladja a 230 ezer forintnak megfelelő cseh koronát, miközben ott a rendelésszám is magasabb a magyar átlagnál.

A növekedési lehetőségeket kereső e-kereskedőknek ezért érdemes a nagy értékű termékek mellett a gyorsa(bba)n forgó, napi fogyasztási cikkek irányába is nyitni. Ezekkel ugyanis drasztikusan növelhető a rendelési állomány, a magas kosárérték megtartása mellett.A műszaki szektor továbbra is a legnagyobb forgalmi súllyal bíró terület, melyet a korábban visszatartott, vagy több éves életciklussal rendelkező, jellemzően nagy értékű termékek vásárlása eredményez. A termékek magas életciklusából fakadó alacsony vásárlási intenzitás ugyanakkor a bővülés legnagyobb korlátja is egyben.

Az útkeresést és a felemás kereskedői hangulatot tükrözi a GKI Digital és az Árukereső online kiskereskedelmi indexe is, amely 2018 harmadik negyedévében, 2016-hoz hasonlóan kismértékben csökkent, miközben a tavalyi a harmadik negyedévre még pozitívabb hangulat volt a jellemző.

Kell a reklám: ingyenes szállítás, vagy árakció

Ilyen piaci környezetben, limitált vásárlói bázis mellett a marketing eszközök hatékony használatán is legalább annyi múlik, mint a megfelelő összetételű termékpalettán.

Fotó: GKI Digital

Miközben a webáruházak által alkalmazott akciók közül egyértelműen az ingyenes szállításhoz, valamint az árkedvezményekhez kötött promóciók a legnépszerűbbek, addig a két megoldás között komoly eltérés tapasztalható: míg a szállítási kedvezmény elsősorban a rendelések számát képes hatékonyan növelni (a vásárlókat a kisebb értékű rendelések felé terelve), addig a jól tervezett árkedvezmények magasabb kosárértéket eredményeznek, hiszen drágább termék esetében nagyobb nominális megtakarítás érhető el a fogyasztó számára.

Érdekesség, hogy a két promóció típus alkalmazása sokszor az e-kereskedők szemszögéből hasonló költségekkel jár. Míg az ingyenes szállítással rendszerint 1.000-1.300 forint kedvezmény érhető el, addig a leárazások során nyújtott átlagosan csaknem 12 százalékos kedvezmény az első félévre jellemző közel 11 ezer forintos kosárérték mellett hozzávetőleg 1.200-1.300 forint megtakarítást eredményezhetnek. Természetesen a különböző szektorok esetében nagy eltérések figyelhetők meg ebben, de összességében a kereskedők igyekeznek optimalizálni a különböző promóció típusok során felmerülő költségeket.

Marketing, de milyen

Egyre több megoldás közül választhatnak azok a kereskedők, akik meglévő, vagy leendő vásárlókkal szeretnének kommunikálni. Az egyik legjelentősebb kérdés talán az, hogy az online, vagy az offline marketing eszközök az ideálisabbak számukra.

Bár a kérdésre nincs egyértelmű válasz, jelenleg az offline marketing eszközök használata továbbra is csak a legnagyobb e-kereskedők kiváltsága, melyet elsősorban a magas költségek, valamint a megfelelő kapcsolatrendszer és a kisebb webshopokra jellemző belső (szaktudást igénylő) erőforrás hiánya magyaráz leginkább. Összességében a webáruházak mindössze 1/3-a él az offline marketing nyújtotta lehetőségekkel.

Az online marketing eszköztárából a kereskedők által leginkább használt megoldásnak továbbra is az ár-összehasonlító oldalak számítanak. Ezt követi a keresőoptimalizálás (SEO), a Google Adwords/AdSense hirdetés, a Facebook hirdetés és a hírlevél küldés. Miközben a három leggyakrabban használt megoldás egyben a legjobb ár/érték arányt is jelenti a kereskedők szerint, addig a mennyiségi és elérési alapon sokkal szélesebb lehetőségeket kínáló, alacsony költséget jelentő hírlevél küldés továbbra is második fénykorát éli.

A saját ügyfelek elérésének a lehetősége, a testreszabhatóság, a könnyű kezelhetőség mind olyan pozitív jellemzői a hírleveleknek, melyet még a GDPR okozta adatvédelmi nehézségek sem tudtak lerontani.

Jöhet az influencer ide is

Már a hazai e-kereskedők is felismerték, hogy a vásárlók megtartásában és a legfiatalabb rétegek megszólításában egyre nagyobb szerephez jut a vásárló érdeklődését, információ-igényét kiszolgáló, a figyelmét lekötő tartalommarketing.

A magyar piacon érdekelt webáruházak több mint fele (56 százalék) már most is alkalmazza valamilyen módon ezeket az eszközöket, melyek közül a leggyakoribb a saját blog. Kisebb-nagyobb rendszerességgel frissülő rövid tartalmakat a kereskedők 25 százaléka publikál saját oldalán.

A saját tartalom gyártása azonban sokszor idő- és erőforrás igényes.

A tartalommarketing egyik legújabb eleme, az infuencer marketing erre a problémára ad célzott és hatékony megoldást. Lényege, hogy a webáruház szolgáltatásait és konkrét termékeit egy fiatal – a saját közönségére véleményformáló hatással bíró – blogger (vagy vlogger) mutatja be életszerű, valós körülmények között. Egy jól kitalált promóció amellett, hogy csökkenti a tartalomgyártáshoz szükséges erőforrások mértékét, így nem hat direkt reklámnak és a más eszközzel nehezen elérhető/megszólítható Z generációs vásárlókat is hatékonyan el lehet vele érni. Ez a marketing eszköz ugyanakkor még gyerekcipőben jár Magyarországon, így az együttműködések keretei, finanszírozási formái is kiforratlanok.

(Világgazdaság, 2018. augusztus 30.)

 

Webtop megint: E-Digital - Media Markt párharc

Újabb webtop: a GKI Digital 2018-ban negyedik alkalommal állította össze a hazai online kiskereskedelem 10 legnagyobb szereplőjének rangsorát. A lista élére ezúttal is az Extreme Digital jutott.

A GKI Digital 2015 óta készít nyilvános rangsort a magyar piac legnagyobb online kiskereskedőiről. A végleges sorrend alapját a GKI Digital forgalmi modellezése adta. A becsléseket ez alkalommal is pontosította a kutatócég a lakossági vásárlási szokásokat vizsgáló felmérések eredményeivel, valamint kereskedői riportok tényadataival.Az első 10 kereskedő adja a teljes forgalom 37%-át

A toplista szereplői a tavalyi év során együttesen mintegy nettó 135 milliárd forint forgalmat realizáltak online értékesítésből.

Ezzel 2017-ben a TOP10 szereplő már a hazai online kiskereskedelmi forgalom 37%-áért felelt, melyhez összesen több mint 5,5 millió sikeres tranzakció (rendelés) társult.

2017-ben a 10 legnagyobb webáruház ismét növelni tudta piaci súlyát: forgalmuk 26%-os növekedési üteme csaknem 44%-kal haladta meg a tavalyi évre jellemző átlagos piaci bővülést, igaz a bevételnövekedés mértékének tekintetében jelentős eltérések alakultak ki a szereplők között.

Az élen álló hármas – Extreme Digital, eMAG, MediaMarkt – között a lista négy éves történetének legszorosabb eredménye született.

A dobogósok mögött pedig egyre komolyabb szakadék kezd kialakulni. Bár a középmezőny szintén nagyon erős, a 4. helyen záró Tesco Online és a 10. helyre került LibriBookline között többszörös különbség figyelhető meg a bevételek tekintetében.

Új szereplő is akad

Az első 10-ben elfoglalt hely egyáltalán nem jelent kényelmes piaci pozíciót. A listán szereplő cégek többsége egymás közvetlen versenytársaként már eddig is komoly harcot vívott a vásárlókért és a média felületekért. A toplistás mezőny azonban 2017-ben új kihívót is kapott az Alza.hu személyében. Csehország piacvezető webáruháza mindössze alig 4 hónap érdemi magyar jelenléttel is felért a lista 8. helyére.

A toplista szereplőinek többsége növekedését a magas kosárértékű műszaki termékekre alapozza. Ezek a kereskedők azonban azzal a jelenséggel küzdenek, hogy a kínálatuk nagy része többéves életciklussal rendelkező cikkekből áll, ezért a vásárlók gyakrabb visszacsábítására már kevesebb eszközt tudnak bevetni, mint más termékek vonatkozásában. Jól jelzi ezt a jelenséget az is, hogy a 10 legnagyobb online kiskereskedő teljesített rendeléseinek száma mindössze 8%-kal tudott emelkedni 2017-ben.

Élénkül az online FMCG piac

Ezzel szemben a gyorsan mozgó napi fogyasztási cikkek internetes értékesítésében még hatalmas kiaknázatlan potenciál van. Ugyan az első tízbe most még csak a Tesco Online fért be, ez a jövőben könnyen változhat. Az ország legnagyobb kiskereskedője ugyanis a saját szektorában egyre erősebb konkurenciával néz szembe. Az online FMCG szegmensen belül régi motorosnak számító G’Roby-t az Auchan Online már működésének első teljes évében megelőzte, és ezzel felért a Tesco mögötti második helyre, komoly kihívás elé állítva a piacvezetőt. Ráadásul a hipermarket-láncok mögött a háztartási cikkek és drogériai termékek területén is erősödik a verseny. Ebben a szegmensben a német Rossmann egyre nagyobb szeletet hasít ki az online FMCG tortából, de idén tavasszal ő is közvetlen konkurenciával került szembe, mivel elindult a DM is a saját webáruházával. A jelenlegi trendek tükrében tehát ez a – most még “gyerekcipőben járó” – piac egyre inkább a tőkeerős multik játéktere lesz, ez pedig hatással lehet majd az e-TOPLISTA mezőnyére is.

A toplista

1. A lista 1. helyére negyedik alkalommal is az Extreme Digital került. Ezzel továbbra is az újra magyar kézben lévő, online háttérből induló cég Magyarország legnagyobb forgalmú e-kereskedője.

2. A dobogó 2. fokát 2016 és 2017 után ismét az eMAG foglalja el. Ráadásul a román webpláza évről évre egyre közelebb kerül a piacvezető Extreme Digital-hoz.

3. A képzeletbeli dobogó 3. helyét ezúttal is a Media Markt online áruháza birtokolja. Ezzel a nagy hazai múltra visszatekintő műszaki áruházlánc továbbra is az ország legnagyobb, offline háttérből induló e-kereskedelmi szereplője.

4. Egy helyet javítva, 4. helyen zárt a TESCO online áruháza. A piacvezető online FMCG szereplő annak ellenére tudott javítani helyezésén, hogy a területén is egyre élesebb verseny van kialakulóban.

5. A tavalyi újonc 220 volt idén 3 helyet javítva az 5. helyet szerezte meg a listán.

6. Az ország legnagyobb számítástechnikai webshopjaként megőrizte 6. helyét az Ipon.

7. A tavalyi ünnepi szezonban komoly nehézségekkel küzdő Mall.hu három helyet csúszva a 7. helyen zárta a 2017-es évet.

8. A 8. helyre a magyar vásárlók számára még új szereplőnek számító Alza.hu került. A cseh piac legismertebb és legnagyobb e-kereskedője nálunk csak 2017 őszén kezdett aktív marketingbe, ez mégis elég volt ahhoz, hogy az éves összesítésben az előkelő nyolcadik helyre érkezzen. Ezzel a növekedési ütemmel a jövőben egyértelmű kihívója lehet akár a dobogós szereplőknek is.

9. Két fokot lecsúszva, 9. helyen végzett az Aqua Electromax. Eredményével továbbra is a legnagyobb, 90-es évek végén alapított magyar webáruház a listán.

10. A 2018-as TOPLISTA utolsó, 10. nevesített helyére a Libri-Bookline került. Bár az ország „kultúráért felelős” webshopja idén ismét hátrébb került a forgalmi rangsorban, az online vásárlók továbbra is náluk vásároltak a legtöbbször 2017-ben.

(GKI Digital, 2018. augusztus 15.)

 

Webkereskedelem az eNetnél: sok

Az eNet szerint 2017-ben nettó 545 milliárd forint volt a magyar webkereskedelem értéke. A KSH szerint bruttó 400 milliárd.

A blokkk.com mindössze az adatkavalkádra hívja fel a figyelmet elöljáróban. De hát az eNet ezt mérte, lássuk hát részleteiben.

545 milliárd forint: ennyi volt 2017-ben a magyar online kiskereskedelem nettó forgalma az eNet szerint. Ezzel először szárnyalta túl az 500 milliárd forintos lélektani határt. 10 év alatt, 46 milliárd forintról 545 milliárd forintra, több mint tízszeresére nőtt a hazai internetes kiskereskedelem. Május 31-el bezárólag a webáruházak is közzétették éves beszámolójukat a 2017. évről (blokkk.com: csak nem mindegyik).

2017-ben jelentős növekedést könyvelhetett el az online kiskereskedelmi piac, 27%-kal nőtt az interneten keresztüli értékesítés forgalma a megelőző évhez képest. A hagyományos kereskedelemből is egyre nagyobb szeletet hasít ki: 2017-ben már a teljes kiskereskedelem 6,2%-a online vásárlással történt. Ez azt jelenti, hogy három év alatt több mint másfélszeresére nőtt a kiskereskedelmen belüli aránya. Ha online vásárlásról van szó, verhetetlennek tűnnek a számítástechnika, szórakoztató elektronika, ruházat és sportruházat, játék és ajándék kategóriába tartozó termékek. Évek óta ezek a termékkategóriák érik el ugyanis a legnagyobb online forgalmat. Az ötödik legnagyobb online forgalmat elérő kategória ezúttal a lakberendezés lett, ezzel hátrébb szorítva a korábban TOP 5-ben szereplő háztartási gépeket és fehérárut.

A futárok szállítják ki a csomagok összértékének legnagyobb részét

Továbbra is a futárszolgálatos kiszállítást és a készpénzes utánvétes fizetési módot nyújtják a webáruházak a vásárlóiknak a legnagyobb arányban. A megrendelések összértékének 73%-át a futárszolgálatok és a webáruházak saját futárai kézbesítették 2017-ben. A csomagok kifizetése pedig többségében (még mindig) utánvéttel történt: a megrendelések összértékének 47%-át készpénzben – noha ez a fizetési mód a legkevésbé biztonságos, ha online vásárlásról van szó; 10%-át bankkártyával fizették a futároknak.

Egyre többen vásárolnak online külföldről

Mind az online vásárlók száma, mind a vásárlási gyakoriság folyamatos növekedést mutat az elmúlt években. 2015 óta 900 000 fővel bővült az interneten vásárlók száma idehaza, ebből csak az elmúlt egy évben 300 000 fővel. A magyar online vásárlók azonban nem csak a hazai webáruházakat kedvelik. Még figyelemreméltóbb, hogy a külföldi webáruházak kínálata és csábító árai egyre több online vásárlót csalogatnak sikerrel. 2015 óta 1,5 millió főről 2,7 millió főre nőtt a külföldről is vásárlók száma Magyarországon, ebből csak az elmúlt egy évben fél millió fővel gyarapodott ez a tábor. Ennek okán az eNET először becsülte meg, hogy vajon milyen értékben vásárolhattak magyar internetezők külföldi webáruházakból összesen egy év alatt.

2017-ben a magyar online vásárlók hozzávetőlegesen 400 milliárd forint forgalmat generálhattak külföldi webáruházakban, ami megközelíti a 2016. évi teljes hazai online kiskereskedelem forgalmát (427 milliárd forintot). Így az interneten összesen közel 1.000 milliárd forintot költöttek el a magyar online vásárlók csak a 2017-es évben. És habár ez nem mind a hazai e-kereskedőknél csapódott le, őket is – sőt az egész magyar gazdaságot – nagymértékben érinti.

Kihívásokkal teli év vége

Az eNET 2018 januárjában készült kutatásában tett várakozások, miszerint a november-decemberi forgalom arányában csökkenés várható, beigazolódni látszik. Jóllehet a teljes e-kiskereskedelmi forgalom szépen bővült, az utolsó két hónap aránya elmaradt az egyel korábbi évitől. Míg 2016-ban a megrendelések értékének 31%-át adta a november-decemberi forgalom – vagyis a Black Friday és a karácsony –, 2017-ben az év vége a teljes évi forgalom 27%-át tette ki.

Az eNET előrejelzése alapján a következő években is az eddig megszokott gyorsnak tekinthető növekedési trendek fogják jellemezni itthon az e-kiskereskedelmet, és öt év múlva a hazai internetes kiskereskedelem akár két-két és félszeresére nőhet, meghaladva ezzel az 1.000 milliárdos belföldi forgalmat.

(eNET Internetkutató, 2018. június 5.)

 

GKI Digital: lassul a hazai webkisker növekedése

De azért megy majd. A GKI Digital elemzése szerint ott a plafon a magyar web felett. Adatkezelés: baj is lehet belőle.

A hagyományos kiskereskedelemhez képest továbbra is háromszoros sebességgel bővül a hazai online értékesítés, a szektor 2017-ben átlépte a 360 milliárd forintos forgalmat, szögezi le a GKI Digital. A bővülés mértéke jelzi, az ágazat továbbra is dinamikusan fejlődik, ugyanakkor a korábbi években tapasztalt, évről-évre gyorsuló növekedési ütem megtorpanni látszik, immár második éve 18% körül alakul. Mindez azt jelenti, hogy az egyes boltok és termékkategóriák szintjén korábban is tapasztalt növekedési plafon 2017-ben már az egész online kiskereskedelemben érezteti hatását.

Nő az online szerepe

A kiskereskedelem egésze 2017-ben is „csak” hozzávetőleg 6%-kal bővült, addig az online piac csaknem 18%-kal tudta növelni bevételeit és ezzel már a teljes magyar kiskereskedelmi forgalom 4,3%-a származik internetes értékesítésből a Digital számításai szerint.

A piac egészére jellemző, lassuló növekedés ellenére a magyar piacon működő webáruházak 83%-a eredményesebb évet zárt 2017-ben, mint egy évvel korábban. Ebben nagy szerep jutott a karácsony előtti egy hónap kiemelkedő teljesítményének. Az utolsó negyedéves dömping ugyanis a Black Friday akciók hatására egyre inkább már csak az ünnepek előtti, szűk 4-5 hetes időszakra koncentrálódik. Az akcióban részt vevő boltok magas aránya (62%) és a minden korábbinál nagyobb méreteket öltő marketing verseny olyan várakozásokat keltett a lakosságban, mely egyértelműen az októberi-novemberi vásárlások visszatartását eredményezte. Kijelenthető tehát, hogy a Black Friday hazánkban is elfoglalta a tengerentúl már rég óta birtokolt helyét: kereskedelmi szempontból nálunk is ez a nap jelenti a karácsonyi vásárlási szezon kezdetét.

Jól jelzi a Black Friday piacalakító hatását, hogy a teljes negyedik negyedéves online költés több mint ötöde – közel nettó 27 milliárd forint – ezen az egy napon realizálódott, számításuk szerint.

Miközben az egész éves, összesített online kiskereskedelmi forgalom 35%-át adta az utolsó negyedév. 2017-ben a Black Friday akciós napot a legtöbb (e-)kereskedő november 24-én tartotta.

Online Kiskereskedelem Infografika

Sokat vártak a boltosok 

A Black Friday kapcsán a vásárlókban megjelenő „eufória” a kereskedőket is arra sarkallta, hogy ne maradjanak ki. Ennek köszönhetően 2017-ben minden korábbinál nagyobb – 62%-os – részvétel volt.

Az online kiskereskedelmet jellemző koncentráltság miatt, ezen a napon is leginkább a legnagyobb webáruházak voltak képesek igazán érvényesülni. Ők tudták a lehető legnagyobb akciós választékot, megfelelő raktárkészlettel és látványos – TV-re, rádióra és óriásplakátokra is támaszkodó – marketingkampánnyal párosítani.

Ez az aránytalan piaci környezet azt eredményezte, hogy a kisebb szereplők a fekete péntekre már inkább kényszerként tekintenek, mintsem valós, forgalom növelő eszközként. Esetükben a korábbi évekre jellemző piacszerzés után a 2017-es Black Friday már sokkal inkább a piacvesztés minimalizálásáról szólt, vagyis az év közben szerzett vásárlói bázist igyekeztek ezen a napon is „helyben tartani” és az ő igényeiket (választék, készlet, árazás és kiszállítás terén) a lehető legjobban kiszolgálni. A nagyok árnyékában és a „reklámzajban” tehát eltűntek a kisebb e-kereskedők, amit az is jól mutat, hogy összeségében a boltok alig 28%-a számára hozott az előzetesen vártnál jobb eredményt ez a nap, miközben 30% esetében kifejezetten alulteljesített a korábbi évek alapján kialakított várakozásokhoz képest.

Már 3 millió aktív online vásárló van az országban

A 2017-es online kiskereskedelmi bővülést már nagyobb mértékben magyarázta a vásárlási gyakoriság (11,2/év) növekedése, mint az online vásárlói bázis (~3 millió fő, +6,9%) bővülése.

A trendek szintjén már látható folyamat a 2018-as évben is jellemezni fogja a piacot, azaz a fejlődést a vásárlási intenzitás határozza majd igazán meg.

Az online vásárlói csoportok

Csakazértis az ár

A Black Friday megmutatta az online áruházak számára, hogy a kommunikációval erősen megtámogatott akciós napok akár jelentős mértékben is képesek változtatni a piaci viszonyokon. Ennek hatására a 2017-es évet egyértelműen a nagy szereplők egymást érő, egymásra licitáló, különböző fantázianevek mögé rejtett nagymértékű leárazásai határozták meg. Bár a második félévben ennek némileg csökkent az intenzitása, az egész évre jellemző folyamat komoly hatással bírt az online kiskereskedelem szereplőire: egyrészt tovább növelte az ilyen akciók szervezésére képes nagyok méretét, másrészt pont az akciók finanszírozásához szükséges tőkével nem rendelkező kisebbek számára okoz egyre nagyobb versenyhátrányt.

A legrosszabbul a közepes méretű szereplők jártak, akik képesek ugyan felvenni a versenyt megfelelő termékpalettával és folyamatos akciókkal, viszont ezt csak a profitrátájuk nagyobb mértékű beáldozásával tudják elérni. Ezt pedig sokszor csak a szolgáltatás-fejlesztés rovására tudják fenntartani. Az erős árverseny 2018-ban is az online szektor jellemzője marad, hiszen a tavalyi év is bebizonyította, hogy ezzel lehet a legnagyobb mértékben piacot szerezni és egyben növelni az online vásárlási gyakoriságot. Ez utóbbi pedig a legfontosabb kulcs a növekedéshez.

A kicsik többet is turkálhatnak

Ugyanakkor az online vásárlás a kisebb, befektetői háttérrel nem rendelkező kereskedőknek se reménytelen terep. A webnek köszönhetően a rétegtermékek kereslete és kínálata is virágzik. Az új belépők és szerényebb háttérrel rendelkező kereskedők számára az egyik legkézenfekvőbb növekedési lehetőség a szakosodásban, specializálódásban rejlik. A háttértudást és szakértelmet igénylő kategóriák – mint a szaniter, bútor, építőanyag, autó-motor, sportszer vagy akár a kreatív hobbi – esetén az áruház-választás során az online vásárlók is keresik a többlet információkat, így ezeknél a termékeknél sokszor nem elég csak listázni a kínálatot. Gyors és látványos forgalombővülést lehet elérni a tartalommarketing megfelelő használatával. Ráadásul a tesztek, termékbemutatók, blogok, videók jóval elérhetőbb eszközök, mint a TV reklámok vagy óriásplakátok.

Bár az erős árverseny következtében egyre jobban nyílik az olló a kicsik és nagyok között, pozitív hatása is van az online szereplőkre, hiszen a folyamatos „veszélyként” megjelenő, más országban már komoly háttérrel bíró külföldi kereskedők magyarországi megjelenése így sokkal nagyobb belépési korlátokhoz van kötve. Ezek ellenére a tavalyi évben is volt olyan meghatározó külföldi kereskedő, aki belépett a magyar piacra, aki akár a piaci erőviszonyok formálására is képes lehet a következő években.

Kell a marketing

Bár alapjaiban véve a marketing és az árverseny határozza meg legnagyobb mértékben a piacot, nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a vásárlói elvárások már nem csak az árhoz kötődnek.

A folyamatos leértékelések hatására az ár már nem, mint választási preferencia jelenik meg a vásárlók részéről, sokkal inkább, mint alapvető elvárás.

Mivel a lehetséges online vásárlási helyszínek első körös szűrőjén már csak azok az áruházak jutnak át, akik kedvező ajánlattal érik el a fogyasztókat, a tényleges választási szempontokat egyre inkább a szolgáltatási minőség, a szervezettség és a kapcsolt szolgáltatások (fizetési lehetőségek, átvételi lehetőségek, raktárkészlet stb.) fogják meghatározni.

A magyar vásárlók szereti maga hazavinni

Egyre erősebben jelenik meg a személyes átvételi lehetőség iránti igény is a fogyasztói preferenciák között. Ezt bizonyítja az is, hogy a teljes online kiskereskedelmi forgalom közel 80%-a ilyen kereskedésekben realizálódik.

Ezt a trendet a tisztán online kereskedő áruházak is kezdik felismerni, így egyre nagyobb arányban nyitnak hagyományos üzletet vagy átvételi pontot. Az offline jelenlét egyébként már nem feltétlenül a teljes értékű kereskedelmi egység üzemeltetését jelenti, egyre gyakoribb példa hazánkban saját átadópont (angol nevén pickup point) üzemeltetése is. Ezeknek az üzleteknek az a sajátossága, hogy nem rendelkeznek saját árukészlettel, csupán a webre érkező rendelések kiszolgálásával foglalkoznak. Előnye ennek a modellnek, hogy nem igényel nagy üzlethelységet és az átvételi folyamat is nagyon gyors. Ugyanakkor – bármennyire is csábító az ilyen egységek megjelenése, kirakata – az utcáról betérő vásárlót nem, vagy csak korlátozott módon képesek kiszolgálni. Emellett, az átadópontokban nem mindig biztosított a szakképzett eladói háttér sem.

Logisztika: baj is van azért

Logisztikai szempontból a 2017-es év komoly változásokat eredményezett. Az év első pár hónapja után érezhetően csökkent az ingyenes kiszállítást korlátlanul kínáló boltok száma, miközben a második félévben a szektort is erősen megviselte a gazdaság többi ágazatában is jellemző munkaerőhiány, ami az online kereskedelemben leginkább a raktárlogisztikában és a futárkapacitás terén éreztette hatását. A munkaerőhiányt ellensúlyozni próbáló bérnyomás viszont komoly nehézségek elé állította a logisztikai cégeket, hiszen miközben egyik oldalon a webáruházak a szolgáltatások folyamatos fejlesztését (időkapu, futár elérhetőségének kiadása, kártyás fizetési lehetőség, részletesebb csomagkövetés stb.) várták tőlük, addig a logisztikai cégek a megnövekedett költségeiket 2017-ben még nem tudták érdemben átterhelni se a kereskedőkre, se a vevőkre.

Ez nem is csoda, hiszen kereskedői oldalon épp azzal a problémával küzdöttek, hogy a korlátlanul ingyenes kiszállítás megszüntetése mellett elkerüljék a jelentősebb vásárló-vesztést. Ennek a mindkét oldalon nehéz helyzetnek az eredményeképp az év utolsó részében általános jelenséggé vált a reális lehetőségek és feltételek kommunikálása a kiszállítás kapcsán (átfutási idő, díjak stb.). A piac érettségének köszönhető az, hogy a vásárlók elfogadták ezt a megváltozott helyzetet és amellett, hogy nem ragaszkodnak az irreális kiszállítási határidőkhöz, a viszonylag egységesen megvalósuló áremeléseket is elfogadták.

A fentiek eredményeképp a 2017-es ünnepi időszak logisztikai problémái jóval elmaradtak az egy évvel korábban tapasztaltakénál és 10-ből 9 kereskedő összességében elégedett volt a kiszállítást végző partnere(i) karácsonyi teljesítményével. A logisztikai szektor tehát munkaerő szempontjából nehéz, de az ünnepi szezon tekintetében sikeres évet tudhat maga mögött. Az idei évre várható áremelések pedig további levegőhöz juttatják majd az érintett cégeket, ismét teret adva a fejlesztéseknek.

Ott árulj, ahol kevesebb a webbolt

A 2018-as év tekintetében az online kiskereskedelem szereplőinek a korábbiaknál részletesebb adatokra lesz szüksége ahhoz, hogy javítani tudják marketingtevékenységük hatékonyságát, ezáltal pedig érdemben növeljék a visszatérő vásárlók arányát, azok vásárlási intenzitását.

Az online kiskereskedelem területi megoszlása

Már nem elég pusztán termékkategória szintjén megtervezni azt, hogy mely akciók lesznek a leghatékonyabbak, figyelembe kell venni az erős területi különbségeket is. Mivel a mostani, 3 millió fős aktív online vásárlói sokaság mérete a GKI Digital várakozásai szerint év végéig legfeljebb 5-7%-kal fog bővülni, figyelembe kell venni, hogy ezen vásárlói bázis miként oszlik meg területi alapon. Az alacsonyabb jövedelmű megyékben teljesen más vásárlói preferenciákkal, szokásokkal találkozhatunk, mint Pest megyében és Budapesten. Miközben utóbbi régióban él az online vásárlók csaknem 40%-a, itt realizálódik az online kiskereskedelmi forgalom több mint fele. Ennek tükrében kifejezetten fontossá válhat, hogy olyan régióban versenyezzenek a boltok:

  • ahol bár magasabb az átlagos költés, gyakrabban rendelnek a vásárlók, viszont így sokkal erősebb „zajban kell érvényesülniük”,
  • vagy pedig a központi régiótól távolabbi megyékben, lokális marketinggel érjék el azokat, akik körében megfelelő ajánlatokkal sokkal nagyobb fokú lojalitást tudnának kiváltani.

2018 során tehát a növekedés egyik kulcsa a vidékért folytatott verseny sikeressége lesz, mely során egyrészt a kevésbé intenzív vásárlók aktivizálása, másrészt a területileg feltárt gyengeségek azonosítása és azok megszűntetése lesz a legfőbb eszköz.

Szeretjük készpénzt

A fizetési lehetőségek széles palettája 2017-ben már szervesen hozzátartozott a vásárlók megnyeréséért folytatott küzdelem eszköztárához. Jól jelzi ezt a trendet, hogy a boltok tavaly év végén már átlagosan 4 féle fizetési megoldást tettek elérhetővé. A fejlesztések egyik iránya – köszönhetően a kormányzati programoknak is – egyértelműen az online bankkártyás fizetések területe volt. Ez a 2018-as évben sem fog változni, hiszen a webáruházak 57%-a biztosan tervezi a fizetési megoldások körének bővítését. Ezen belül pedig egyértelműen az online kártyás fizetési lehetőség bevezetését tervezők aránya a legnagyobb (41%). A fejlesztések ellenére azonban az online vásárlások során továbbra is a készpénzes fizetés a meghatározó, hiszen akár a boltban, akár átvevőhelyen, akár futárnál, összességében az online vásárlások 58%-a még mindig így kerül kifizetésre. A készpénz szerepe, bár csekély mértékben csökkent, továbbra is erősen meghatározó és ez várhatóan nem is fog változni a következő években.

GDPR: az adatkezeléssel baj is lehet

Miközben egyik oldalon a minél több, elsősorban vásárlói adat iránti igény jelenik meg, vagy legalábbis kell, hogy megjelenjen, addig a 2018 nyarán – az Európai Unió GDPR irányelve alapján – életbelépő új adatvédelmi szabályozás ezt nagymértékben megnehezíti. Az új szabályoknak való megfelelés elsősorban a közepes, kisebb boltok számára fog komoly nehézséget jelenteni, hiszen arányaiban őket nagyobb teherként érinti a szükséges szervezeti, valamint informatikai fejlesztési kötelezettség. Az irányelvhez kapcsolódó rendelet megjelenéséig azonban relatív kevés konkrétumot tudhatnak a webáruházak, így az év első negyedévében sokkal fontosabb a tájékozódás, magának a problémának a megismerése, mintsem a konkrét intézkedésekre való felkészülés. Az új szabályozás által megjelenő legfontosabb változások:

  • a felhasználói adatok tulajdonosa már nem a webáruház lesz, hanem maga a felhasználó;
  • ebből kifolyólag a korábbiaknál nagyobb teret kell engedni a vásárlóknak arra vonatkozóan, hogy meghatározzák az adataik lehetséges felhasználási területeit;
  • a korábbiaknál sokkal nagyobb mértékű adminisztrációt kell biztosítani, kiépíteni a személyes adatokhoz való hozzáférés tekintetében;
  • garantálni kell a felhasználói adatok IT-biztonságát;
  • és ami a legfontosabb, minden korábbinál nagyobb mértékű és összegű büntetési tételek fogják érinteni a szabályokat be nem tartó cégeket.

Bár az elmúlt hónapokban szinte minden felületről a GDPR által okozott félelmekről és kihívásokról hallani, fontos ugyanakkor szem előtt tartani, hogy az EU-n belül a magyarországi adatvédelmi szabályozás az egyik legszigorúbb. Mindez azt jelenti, hogy azoknak, akik a mai szabályozásnak teljes mértékben megfelelnek, sokkal kevesebb teendője lesz, mint amire a híradások alapján a kereskedőknek számítania kell.

(GKI Digital, 2018. február 21.)

Bicajos pörgés a vendéglős étekszállításban

A Netpincér hosszú évek után komoly versenytársat kapott. 

A Netpincér hosszú évek után komoly versenytársat kapott. ₪₪₪

A Netpincér gyakorlatilag 1999-as indulása óta egyeduralkodó a magyar ételrendelési piacon, írja az Index. Stubnya Bence összeállítása.

Bár számos kihívója volt, egyik sem tudott fogást találni a 2016 óta a német Delivery Hero tulajdonában lévő platformon. Egy éve viszont megjelent a finn Wolt, a Netpincér pedig pont ekkor dobta piacra a Go nevű alkalmazását. Az elmúlt év tapasztalatai alapján a piacon úgy látják, hogy a Wolt komoly kihívója lehet a Netpincérnek, aminek az éttermek mellett a futárok is örülhetnek, miközben a fogyasztók elkezdtek hozzászokni ahhoz, hogy fizetni kell azért, hogy másfél óra helyett fél óra alatt jöjjön ki a pizza.

Mostanában nehéz úgy végigmenni Budapesten, hogy ne lássunk jellegzetes piros netpincéres vagy kék woltos ételkiszállító táskás biciklis vagy motoros futárokat, ráadásul az elmúlt nagyjából egy évben, a finn Wolt és a német székhelyű Delivery Hero tulajdonában lévő Netpincér Go nevű szolgáltatásának megjelenése óta szinte töretlenül nő a futárok száma a fővárosban.

Aki szokott ételt rendelni, annak az is feltűnhetett, hogy drágult és gyorsult az ételkiszállítás ebben az egy évben, ráadásul nem sokkal a két alkalmazás megjelenése előtt eltűnt másik két – országosan három – újonnan piacra dobott alkalmazás is a piacról. A Wolt és Netpincér Go annyiban más, mint a korábbiak, hogy fix futárbázist, ügyfélszolgálatot és a pluszrendelések mellett marketingszolgáltatást is nyújt az éttermeknek, és úgy néz ki, hogy alapjaiban változtatta meg a budapesti ételrendelési piacot.

Megkerestük a Woltot, a Netpincért, éttermekkel és futárokkal beszéltünk, hogy megtudjuk, mi változott a fővárosi ételkiszállításban az elmúlt nagyjából egy évben. Röviden összefoglalva:

A 2017 őszén indult három új kajarendelő alkalmazás (Sendee, Ridroll, Fleetyou) közül egyik sem maradt meg a piacon, nem tudtak versenyképes alternatívát nyújtani a Netpincérrel szemben.

Ami még mindig domináns, de a Wolt komoly konkurenciát jelenthet számára.

A Netpincér Go és a Wolt alkalmazásainak megjelenése egy drágább, de jobb és gyorsabb szolgáltatást jelent az éttermeknek és a fogyasztóknak is. Sok olyan étterem szállít házhoz, ami saját futárokkal nem tudta kigazdálkodni ezt a szolgáltatást.

A Netpincér dominanciájának kikezdése a futároknak is jó hír, mert az elmúlt egy évben a jó futárokért nagy volt a verseny, ráadásul sok olyan egyetemista is futárkodik, aki alkalmazás nélkül korábban nem mert volna belevágni.

A munkaerőhiány és a nagyobb verseny miatt a bérek is nőttek, az alkalmazásoknál katával dolgoznak a futárok, ami piacfehéredést jelent, mert az iparág korábban a szürke- és a feketezóna között ingadozott.

Más is eltaknyolt

Ha ez bejön, nem hoz többé kihűlt pizzát a futár – ezzel a címmel írt cikket az Index 2017 őszén a Netpincér három új kihívójáról. Hát, nem jött be, az okostelefonos alkalmazással operáló futárszolgálatások közül már egyik sem elérhető.

A három cég alapítói közül csak az egyiket sikerült elérni, aki név nélkül annyit árult el, hogy nagyjából egyszerre – még a Wolt és a Netpincér Go 2018. májusi indulása előtt – hagyta abba a három első szereplő. A kudarc okairól azt mondta: nagyon kiszámíthatatlan volt, hogy mikor állnak rendelkezésre futárok, és hogy nem gondolja, hogy azért nem jártak sikerrel, mert a többekkel egyszerre indultak, a baj inkább az volt, hogy nem voltak elég tőkeerősek ahhoz, hogy pénzügyileg fenntarthatóvá tegyék a működésüket.

Budapesti éttermek menedzsereitől, valamint az új piaci szereplőktől is hasonló okokat hallottunk, amikor arról kérdeztük őket, hogy mi lehetett a kudarc oka. Tajta Ákos, a Wolt general managere azt mondta, nem véletlen, hogy a Wolt platform mellett futárokat is biztosít, és szerinte az is nagyon nagy munka, hogy az alkalmazásban olyan IT-rendszer működjön, ami megfelelően optimalizálja a futárok útját a városban. Az egyik étteremmenedzser a futárhiány mellett még azt is megemlítette, hogy a becsődölt szolgáltatások ahhoz képes drágák voltak, amit nyújtani tudtak.  

Patai Zoltán, a Netpincér ügyvezetője ehhez még annyit tett hozzá, hogy nem tudja, pontosan mi ment félre ezeknél a cégeknél, de az biztos, hogy ez egy globális szinten nézve is nehéz piac, és nagyon sok technológiai háttértudás és tőke szükséges ahhoz, hogy egy cég nyereséges legyen. A Wolt és a Netpincér pedig más országokban már bevált technológiát kapott az anyacégektől, így nem kellett külön az alkalmazás lefejlesztésére is költeniük.

A RIDROLL, A SENDEE ÉS A FLEETYOU ESETE EGYÉBKÉT INKÁBB SZABÁLY EZEN A PIACON, MINT KIVÉTEL.

A Netpincér gyakorlatilag indulása óta egyeduralkodó, és számos kihívója volt, de senki nem tudott mellette megmaradni hosszabb távon. A Netpincért Perger Péter és Csontos Zoltán alapította a Közgáz kollégiumában 1999-ben. A cég gyorsan piacvezetővé vált, és miután a magyar piacra 2013 márciusában belépő berlini Foodpanda sem tudott mit kezdeni vele, 2014 végén végül felvásárolta a magyar céget. Ahhoz, hogy ez a beruházás megtérüljön, 7-ről 15 százalékra emelték az Netpincéren keresztül rendelt ételek után járó éttermek által fizetendő jutalékot, amiből óriási zúgolódás lett az éttermek között. Az Index is beszámolt arról, hogy sok étterem hagyta el a platformot, hogy új platformokhoz csatlakozzanak, amiknek viszont végül szintén nem sikerült megszorongatniuk a céget.

Még a GVH is

A Gazdasági Versenyhivatal 2015-ben versenyfelügyeleti eljárást indított, amiben végül nem állapított meg jogsértést, és nem bírságolta meg a céget, de az eljárás során a versenytársakat is megkérdezték piacról: ők a Netpincér részesedését az online ételrendelési szolgáltatásokon belül 70-90 százalék körülire becsülték, és második szereplőnek jellemzően a Pizza.hu portált tekintették, 5-10 százalék körüli részesedéssel. A többi piaci szereplő részesedését 1-5 százalék körülire tették. A Pizza.hu-t azóta egyébként felvásárolta a Netpincér.

„Rengeteg próbálkozás volt, amivel a Netpincér monopóliumát akarták megtörni, de ezeknél leginkább annyiban merült ki a stratégia, hogy megpróbáltak árban alámenni a piacvezetőnek. Persze ezek eleve halva született ötletek voltak” – mesélte Tóth Szabolcs, az Attaboy general managere, aki szerint a Netpincér a konkurencia rossz stratégiája mellett azért is tudott a mai napig domináns szereplő maradni, mert az internetes szocializáció úgy alakult a budapestiek körében, hogy mindenki a Netpincérhez szokott hozzá.

Sok próbálkozó keresett meg minket, és nálunk is felmerült az ötlet, hogy csinálunk egy ilyen portált, de erre végül nem is került sor, mert arra jutottunk, hogy önmagában nincs értelme egy újabb szereplő megjelenésének, ennél több kell - mondta.

2016-ban a német Foodpandát a világ egyik legnagyobb online ételrendelő hálózata, a szintén német, tőzsdén jegyzett Delivery Hero vette meg, így került a Netpincér is ehhez a céghez. A Delivery Hero megjelenése abból a szempontból is komoly változást jelentett a magyar cég életében, hogy a cégnek sok tapasztalata volt több országban is erről a piacról, amit a leányvállalatokkal is megosztott. Többek között a Netpincér Góhoz szükséges technológiát is az anyacégtől kapta a Netpincér.

Érdekes azonban, hogy a Go piacra dobásával egészen 2018 májusáig vártak, és bár a Wolt indulását pár nappal megelőzték, az időzítés miatt felmerül a gyanú, hogy az addig kvázi monopolhelyzetben lévő Netpincér csak a Wolt megjelenésének hatására indította be Magyarországon a Gót. 

Erre a Netpincér ügyvezetőjénél is rákérdeztünk. Patai azt mondta, „kíváncsi lenne, hogy ki mit mond arra, hogy kinek jutott előbb eszébe a logisztikai szolgáltatás piacra dobása”, de szerinte a Netpincér a konkurencia megjelenése ellenére is előállt volna a szolgáltatásával. „A Delivery Hero részéről van egy növekedési elvárás a Netpincérrel szemben, és a Netpincéren belül is megmaradt az az elv, hogy jó rendelési élményt kell nyújtani a fogyasztónak. A Delivery Hero más piacokon látta ebben a növekedési potenciált, új éttermeket lehet bevonni így a rendelési piacra, így a Delivery Hero és a Netpincér törekvései egybeestek ebből a szempontól" - mesélte az indulásról.

2019 elején egyébként menedzsmentváltás is volt a Netpincérben, Patai Zoltán ekkor lett ügyvezető. Az elődje egyszerre volt magyarországi és régiós ügyvezető is, de Patai elmondása alapján annyi munka volt a magyar piaccal, hogy szükség volt egy emberre, aki kifejezetten csak a magyarországi operációért felel. Ez egyébként szintén arra utalhat, hogy a Netpincér is komoly versenytársként tekint a Woltra.

Ezt beszélgetőpartnereink is megerősítették, ugyanis szinte mindenki egyetértett abban, hogy

A WOLT AZ ELSŐ OLYAN KONKURENCIÁJA A NETPINCÉRNEK, AMI VALÓDI KIHÍVÁST JELENTHET, MERT EZ AZ ELSŐ PIACI SZEREPLŐ, AMI MIND A FOGYASZTÓNAK, MIND A FUTÁROKNAK, MIND PEDIG AZ ÉTTERMEKNEK OLYAN HOZZÁADOTT ÉRTÉKET TUD NYÚJTANI, AMI MIATT MEGÉRI ELGONDOLKODNI A VÁLTÁSON.

Gyorsult és drágult a kiszállítás

A Netpincérre a kis magyar cégek tehát eddig nem jelentettek igazi veszélyt, de Tajta Ákos, a Wolt general managere és Erős Levente, a Wolt operations managere szerint a 42 városban és 16 országban jelen lévő, 50-60 IT-fejlesztővel operáló finn multi felkavarta az állóvizet a magyar piacon.

A sima Netpincérhez képest a Wolt és Netpincér Go újítása is az volt, hogy nemcsak listázzák az éttermeket, amiknek a kiszállítását saját futárok oldják meg, hanem az alkalmazást használó futárok viszik ki az ételt, a városban éttermek és kiszállítási címek között ingázva. Mindez jelentősen lerövidíti az utakat, ugyanis amíg egy étterem futára általában az étteremből indulva egyszerre maximum 2-3 címre visz ki ételt, egy gós vagy woltos futár a kiszállításai címhez legközelebb eső étteremben veszi fel az újabb kiszállítandó ételt.

A megrendeléstől kezdve jelenleg átlagosan 35 perc alatt szállítja ki az ételt a Wolt, ami azt jelenti, hogy az étel nem tölt a futártáskában 10-15 percnél többet – mondta Tajta, aki szerint az utóbbi egy évben Budapesten érezhetően gyorsult az ételkiszállítás. Ezt Patai is megerősítette, ő azt mondta, hogy év eleje óta a futárok létszámának növekedése miatt folyamatosan javult az átlagos kiszállítási idő, ami jelenleg a Netpincér Gónál 30 perc körül alakul.

A Netpincér Go alkalmazás alapvetően a Wolthoz hasonlóan működik, a rendszer ugyanúgy algoritmusok alapján optimalizálja a futárok úti célját, és a felhasználó számára ugyanúgy nyomon követhető, hogy hol és mi történik éppen a rendelt étellel. A Netpincér Go kínálatában jelenleg 350-400 éterem érhető el, az ételrendelési szolgáltatás Budapesten fixen 490, vidéken 290 forintba kerül (ugyanez a költség a Woltnál 499 és 799 forint között alakul étteremtől függően).

A KISZÁLLÍTÁSI DÍJAT EDDIG IS BEÉPÍTETTÉK AZ ÉTTERMEK, ÉS AZZAL, HOGY A GO ÉS A WOLT IS DRÁGÁBB AZ EDDIGI ÁTLAGOS KISZÁLLÍTÁSI DÍJAKNÁL, TAJTA SZERINT CSAK TRANSZPARENSEBBÉ VÁLT A RENDSZER.

Azt Patai is elismeri, hogy összességében drágult a kiszállítás, de szerinte egyértelműen látszik, hogy a 30 perces átlagidő megér ennyi pénzt az embereknek, és szerinte mára már elkülönül, hogy kik választják a Netpincér felületén belül a lassabb, de olcsóbb kiszállítást, és kik a Gót és a fizetős kiszállítást fenntartó éttermeket, amik gyorsabbak. 

A Go kínálata is folyamatosan bővül, Budapesten a külső kerületek felé terjeszkednek, Patai elmondása alapján nemrég jelentek meg Csepelen, Zuglóban és Kőbányán is, de lassan már az agglomerációba is eljutnak. Budapesten kívül pedig Székesfehérváron, Pécsen, Szegeden, Debrecenben és március óta Győrben is elérhető a Go szolgáltatása is.

A Woltnak jelenleg nagyjából 100 ezer felhasználója van Budapesten, az alkalmazásban 230 étterem érhető el. Még nem fedték le teljesen Budapesten, ugyanakkor Tajta elmondta, a külső kerületekben is folyamatosan bővítenek, és nemrég Pécsen is elérhetővé tették a szolgáltatásukat.

Szemes Gábor, a Hummusbar general managere azt mondta, azt is el tudja képzeni, hogy a Wolt egészen az agglomerációig terjeszkedjen. Megemlítette, hogy a III. kerületi Graphisoft Parkban van egy éttermük, amivel már korábban le akartak szerződni a Wolttal, de pár hónapja még arra hivatkozva mondtak nemet, hogy nincs elég partnerük a környéken, viszont pont nemrég jelentették be, hogy már azon a környéken is elérhető lesz a szolgáltatásuk. 

Nem minden étterem bírja

A Patai szerint az éttermek az alapján döntik el, hogy a Woltot vagy a Netpincért veszik igénybe, hogy az adott cég tud-e egyszerű és jól működő szolgáltatást nyújtani,, milyen extrát tud nyújtani ezen felül. Példaként azt említette meg, hogy a Netpincérnek a központi fejlesztőcsapat mellett vannak helyi fejlesztői is, és Patai szerint fontos, hogy így előbb tudnak reagálni az éttermek és a fogyasztók igényeire, mintha a központra kéne várni a fejlesztésekkel. A hosszú távú tervekről azt mondta, hogy tervezik, hogy az ételkiszállításon túllépve általánosabb logisztikai szolgáltatássá fejlesszék a Gót.

A Wolt vezetői arról számoltak be, hogy egészen különböző úton jutottak el a partnereik odáig, hogy az ő szolgáltatásukat válasszák: voltak, akik korábban a Netpincéren voltak, de már csak Wolton vannak, vannak akik még mindig fenn vannak "sima" Netpincéren, de már Wolton is, és sok olyan étterem is van a kínálatukban, ahol korábban úgy ítélték meg, hogy saját kiszállítást nem tudnának kigazdálkodni, de a woltos kiszállítást bevállalták.

Arra a kérdésre, hogy miben tartja jobbnak a Woltot a versenytársaknál, Tajta azt mondta, azt gondolják, hogy ő logisztikai hátterük a legerősebb jelenleg a piacon. Nálunk a futárok több címet tudnak egységnyi idő alatt kivinni, mert az alkalmazás nagyon hatékonyan optimalizálja a futárok útját a címek és az éttermek között - mondta Tajta, aki szerint a gyorsaságon kívül az is javítja a szolgáltatás minőségét, hogy a vevő az alkalmazáson keresztül valós időben tudja nyomon követni, hogy éppen hol jár az étel, amit rendelt. A komoly IT-háttér azt is lehetővé teszi, hogy az éttermek a kifejezetten nekik fejlesztett alkalmazás rendelési adatai alapján fejlesszék az üzletüket.

A Woltnál a visszajelzésekre is nagy hangsúlyt fektetnek: az ügyfélszolgálatból például egy percen belül ígérnek választ az éttermeknek, és Tajta szerint az is javítja a szolgáltatásuk minőségét, hogy folyamatosan látják, hogy a futárok merre járnak, a vevők pedig jelezhetik, hogy mennyire voltak elégedettek az étellel és a kiszállítással.

A futárok nagyjából egyenlő arányban dolgoznak motorral, biciklivel és autóval. "A rendszer hegyre nem küld biciklist, az autóst pedig például annyira küldi a belvárosba, ahol nehéz parkolni, és azt is tudja, hogy hol van dugó vagy útlezárás, mindezt teljesen automatizáltan" - mondta erről Erős Levente, aki szerint az éttermi futárkodáshoz képest a Woltnál azért tudnak jobban keresni a futárok, mert az algoritmikus úttervezés miatt egységnyi idő alatt több címet tudnak útba ejteni, ami több címpénzt is jelent.

Jó kis diákmeló

A Woltnál arról számoltak be, hogy az éttermeknél dolgozó futárok közül eleinte sokan szkeptikusak voltak, de akik átjöttek, jól dolgoznak, és a pénzzel is elégedettek.

A korábban futárként dolgozók mellett azonban sok új futár is megjelent a piacon. "Nyár előtt indultunk, és számítottunk rá, hogy az egyetemisták jó munkaerők lesznek, és ez így is lett" - mondta Erős, aki szerint az alkalmazás segítségével futártapasztalat nélkül is bele lehet vágni a futárkodásba, ha valaki valamennyire ismeri már a várost.

Erős szerint a futárok esetében nemcsak a fizetések nőttek a Netpincér Go és a Wolt megjelenésével, hanem a

FOGLALKOZTATÁSI SZEMPONTBÓL ERŐSEN SZÜRKE ÉS FEKETE ZÓNA KÖZÖTT INGADOZÓ IPARÁG SOKAT FEHÉREDETT AZÁLTAL, HOGY AZ ALKALMAZÁSSAL DOLGOZÓ FUTÁROK A KISADÓZÓ VÁLLALKOZÁSOK TÉTELES ADÓJÁT (KATA) FIZETIK.

Patai azt mondta, a Go menedzselésének az egyik legnagyobb kihívása annak biztosítása, hogy mindig megfelelő számú futár álljon rendelkezésre. A Netpincér appban a futárok előre tudják megadni, hogy mely műszakokban akarnak dolgozni, a rendszer pedig a korábbi rendelési adatok alapján adja meg, hogy egy adott műszakot összesen hány futár tud felvenni. A futárok itt is KATA-s vállalkozóként kötnek szerződést a céggel, de ha egyszerre túl sokkal állnak szerződésben az azért rossz, mert nincs elég munkája a futároknak, ha kevéssel, akkor viszont lassul a kiszállítás.

Patai szerint a munkaerőhiány ellenére egyelőre nem jelent problémát, hogy elég futárt találjanak, amihez hozzájárul, hogy a 900 forintos órabér és az 500 forintos címpénz nem számít rossz fizetésnek. A futárkodás reklámozása és annak biztosítása, hogy a felvételi folyamat után minél többen döntsenek a futárkodás mellett, sok energiát visz el, de Patai szerint ebben is sokat segít, hogy a nemzetközi központból kapnak segítséget arra vonatkozóan, hogy milyen megoldások működnek a legjobban. Magyarországon a futárokat például kedvezményes biztosítás kötésének, és telefonos flottába való belépés lehetőségével próbálják a céghez csábítani.

A fizetések egyébként hasonlóak a Woltnál és a Netpincérnél, a nyilvános Facebook-csoportokban közzétett hirdetésekben annyi a különbség, hogy a Gónál magasabb az alapdíj és alacsonyabb a címpénz, a Woltnál pedig fordítva. Összességében a Netpincér valamivel magasabb béreket kínál a Woltnál, de az összehasonlítást nehezíti, hogy a futárok teljesítményétől is sok függ.

Az egyik cég - korábban a Hajtás Pajtásnál dolgozó - biciklis futára azt mesélte az Indexnek, hogy a munka előnye, hogy saját maga tudja beosztani az idejét, és a fizetésével is elégedett, emellett pedig említette még, hogy az is jobb, hogy rövidebb utakat kell megtennie egyszerre, így kevésbé monoton a munka.

A KATA-s megoldásról azt mondta, ebben van egy rizikó, de egyelőre neki így jobban megéri a futárkodás, de az alkalmazotti státuszhoz képest az is rosszabb, hogy a Hajtás Pajtásnál például külön fizettek amortizációs költséget, most viszont a rendes fizetéséből kell kigazdálkodnia, ha cserélni, vagy javítani kell valamit a biciklijén. A vállalkozói létben az is nehezebb, hogy ha például télen fázik, akkor nincs egy központi hely, ahova be lehet menni melegedni, saját magának kell megoldania ezt.

Futárok elmondása alapján Wolt és a Netpincér óriási csatát vívott a futárokért, több tízezer forintos egyszeri jutalmat ígértek a céghez igazoló futároknak, de olyat is hallottunk, hogy az egyik cég toborzási eseménye idején a ház előtt állt a másik cég embere és szórólapokat osztogatott az épületet elhagyó érdeklődőknek, amin a másik cég ajánlatát mutatták be. Azt is hallottuk, hogy a hagyományos csomagszállításban utazó Hajtás Pajtástól is szívtak el munkaerőt, ezért erre rá is kérdeztünk a cég ügyvezetőjénél, Kürti Gábornál.

Ő azt mondta, érzékelték a Wolt és a Netpincér Go indulását, és volt is béremelés a Hajtás Pajtásnál, de szerinte alapvetően eltér a két műfaj, a csomagszállításnál hosszabb utak vannak, a munkaidő is kötöttebb, náluk jóval többen dolgoznak teljes állásban. Kürti szerint egyébként biciklis futárból nincs akkora hiány, mint autós vagy motoros futárból, és ehhez az is hozzájárulhat, hogy a két új cég sok egyetemistát vonzott be.

Nyugi

A saját futárok alkalmazása komoly szervezési feladat egy étterem menedzsmentjének, ez az egyik dolog, ami miatt éttermeknek megérheti ez a szolgáltatás.

"A napot azzal kell kezdeni, hogy meg bizonyosodni róla, hogy beért-e az összes futár. Ha beért, és túl kevés a rendelés, akkor a futárok zúgolódnak, ha viszont nincs elég futár, akkor az a menedzsmentnek stressz, mert bevételtől esik el az étterem" - mondta Tóth Szabolcs, az Attaboy general managere.

A címdíjak elmaradását pedig a fix díj emelésével kell ellensúlyoznia az étteremnek. Ez egy olyan probléma volt, ami miatt sok étterem nem tudta kigazdálkodni a kiszállítást. Szemes szerint erre jelentett megoldást a a Netpincér Go és a Wolt, amik bár nem olcsók, de kiküszöbölik azt a problémát, hogy az éttermeknek nincs a nap minden időszakában szükségük futárra. 

"Kapok egy rendelést, és összesen annyit tudok, hogy mi a vevő keresztneve, az egyetlen feladatom pedig az, hogy annyi idő alatt elkészítsem az ételt, amennyit előzetesen vállaltam. Nem kell számolgatni, hogy kiszállítással együtt mennyi idő, mire eljut a vevőhöz az étel, ráadásul a fogyasztóval is a Wolt tartja a kapcsolatot, így nem csak állandó futárt, diszpécserből pedig kevesebbet kell alkalmazni. Emellett a saját webshop fenntartásán, fejlesztését is lehet spórolni és Tóth szerint az is fontos, hogy a Wolt reklámozza is az éttermeket, azaz marketingszolgáltatást is nyújt a kiszállítás mellett" - mondta Tóth.

A Hummusbar general manegere szerint is könnyebb dolga van az elmúlt egy évben az éttermeknek a kiszállítással. Szemes azt mondta, hogy mikor saját futárokat alkalmaztak, gyakran gond volt a megfelelő emberek kiválasztásával: "egy étteremben vagy a felszolgáló vagy a futár találkozik utoljára a vendéggel, ezért ha a futár késik, vagy nem megfelelő stílusban kommunikál a vendéggel, az az étterem megítélését is rontja".

"Akár 5-10 ezer forintos különbségek is adódhatnak ugyanazon a helyen dolgozó futárok kiszállításból megkeresett pénzében, attól függően, hogy mennyire udvarias a viselkedésük, vagy milyen a megjelenésük" – mondta erről Tóth, aki szerint a Woltnál szinte biztosra vehető, hogy nem fogunk belefutni olyan konfrontációkba, melyekről biztosan mindannyian hallottunk már. A Nettólottóval készített felmérésünk szerint egyébként a futárok jellemzően 240-350 között visznek haza havonta, aki 12 órázik meg hétvégéket is elvisz, pedig akár ennél is többet. 

A Hummusbar első körben három hónapos próbaidőben egyezett meg a Wolttal, de közben még a Netpincérrel is tárgyaltak. Szemes erről azt mesélte, hogy érezhetően együttműködőbb lett a Netpincér addig elég kemény tárgyalási stílusa, miután a Wolt megjelent a piacon.

5K8A4660
Fotó: Németh Sz. Péter

Az Attaboy jelenleg egyszerre van fenn a Wolton, és a Netpincéren is elérhető a saját futáros kiszállítása, valamint a saját holnapjukon is lehet rendelni, aminek az az oka, hogy az étteremnek relatíve magas átlagos rendelésszáma van. Tóth azt mondta, még nem biztos abban, hogy ha esetleg csak a Wolton lenne elérhető a házhozszállításuk, akkor nem veszítene rendeléseket. Azt is megjegyezte, hogy a Wolton keresztül olyan fogyasztókat érnek el, akik eddig nem ettek náluk, és el tudja képzelni, hogy teljesen átálljanak a Woltra, bár azt is elmondta, hogy még a Netpincér Go ajánlatát is meg akarja hallgatni.

"Persze a szolgáltatás a fogyasztónak és az étteremnek sem olcsó, de szerintem az utóbbi időben egyre többen vannak, akik rájöttek, hogy ha rendes kiszállítást akarnak, akkor annak költsége van, amit nem lehet megspórolni. A 400-500 forintos kiszállítási díjak egyből nem tűnnek olyan soknak, ha belegondolunk abba, hogy sokszor már a csomagolás párszáz forintos költség, és én úgy látom, már megjelent egy olyan fogyasztói réteg, akik hajlandóak ennyi pénzt kifizetni azért, hogy másfél óra helyett fél óra alatt jöjjön ki az étel, ne legyen hideg és legyen normális a kiszolgálás" - mondta Tóth.

Szemes arra is számít, hogy az éttermek közül is többen választják majd saját futár helyett a futáralkalmazásos megoldást,

UGYANIS SZERINTE EGY ILYEN IT-FEJLESZTÉSSEL, AMIT A CÍMEK EGYMÁSRA VALÓ FELFŰZHETŐSÉGE JELENT, AZ ÉTTERMEK NEM TUDJÁK FELVENNI A VERSENYT.

Szemes azt is elmondta, hogy a Hummusbar átlagos kiszállítási ideje a Wolttal lerövidült, de általánosságban is érezhető, hogy a két szereplő megjelenése óta gyorsult a kiszállítás a fővárosban. Eleinte nem hitte, hogy a hozzáadott értéke lesz annak, hogy a Woltnál követni lehet, hogy épp hol van a futár, de az eddigi visszajelzések alapján az ételrendelők szeretik ezt a funkciót. Hosszabb távon ugyanakkor Szemes a kiszállítási díjak csökkenésére számít: "minél több ügyfele lesz a két cégnek, annál lejjebb tudnak majd menni az árakkal. Mi jelenleg százalékos díjat fizetünk, és örülnénk neki, ha idővel le tudnánk majd ülni, és újra tudnánk tárgyalni ennek a mértékét" - mondta.

(Index, 2019. június 13., Subnya Bence írása)

 

Nagyon megy a kajarendelés a neten

Kétszer annyi alkalommal rendelünk ennivalót a neten, mint egy évvel korábban.

Elérhetővé vált a Netpincér kínálata a Simple alkalmazásban, így az app közel 600 ezer felhasználója mostantól ezernél is több étterem közül választhat, írja a Világgazdaság. A statisztikák alapján az ételrendelés dinamikusan bővül, 2018 első félévében – 2017 azonos időszakához viszonyítva – körülbelül kétszer annyi tranzakciót regisztrált az OTP Mobil.

A Netpincér kínálata, a népszerű ételrendelős szolgáltatás teljes portfóliója elérhetővé vált az OTP Mobil appjában a Simple alkalmazáson keresztül. Ezzel a Simple by OTP közel 600 ezer felhasználója több száz új étterem és rengeteg ételtípus közül válogathat, miközben a területi lefedettség is bővült.

A lépést az is indokolta, hogy az alkalmazásban elérhető, további szolgáltatások mellett az ételrendelés is folyamatosan és dinamikusan bővül. Az adatok alapján elmondható, hogy 2018 első félévében

  • több mint 86.000 adag főételt,
  • több mint 6.900 adag köretet
  • és több mint 27.000 adag feltétet rendeltek,

mindez azt jelenti, hogy valamennyi területen duplázódtak a számok 2017 azonos időszakához viszonyítva. Emellett a teljes időszakra vetített tranzakciószám is közel kétszer annyi volt, mint 2017-ben.

Fotó: NetPincér

Az online ételrendelés egyébként a Nielsen adatai alapján is egyre népszerűbb Magyarországon. A hazai lakosság 49 százaléka használ valamilyen online platformot arra, hogy ebédjét, vacsoráját házhoz szállíttassa. Az interneten történő ételrendelés a harmadik legnépszerűbb online tranzakciós tevékenység hazánkban.

A pizza az nagyon bejön

Ahogy tavaly, idén is toronymagasan a pizza vezeti a képzeletbeli listát. A rendelések adatait vizsgálva kiderült ugyanis, hogy 2018 első félévében a Simple alkalmazást használók több mint 27  ezer alkalommal rendeltek úgy, hogy a kosárban legalább egy pizza is szerepelt. Ez már csak azért is különleges, mivel 2017-ben egész évben, összesen fizettek több mint 37 ezer alkalommal pizzát is tartalmazó rendelésért. A Netpincér adatai is alátámasztják az olasz étel egyeduralkodását, adataik szerint az országban online leadott ételrendeléseknek 55 százalékában hoz pizzát a futár.

Az alkalmazás használói körében a második legnépszerűbb étel a hamburger, ezt az ételt tartalmazó tranzakcióból több mint 4.300 darab futott át az OTP Mobil rendszerein 2018 első félévében.

(Világgazdaság, 2018. szeptember 17.)
 
 

Kávé is online: Starbucks Kínában

A Starbucks megnyitja az első online kávéházait Kínában.

A Starbucks és az Alibaba Csoport stratégiai partnerségi megállapodást kötött, melynek célja a kínai kávézási szolgáltatások és a kávézási élmény átformálása, írja a Világgazdaság. 

A partnerség egyik célja egy újítás, a világon az első virtuális Starbucks üzlet létrehozása Kínában. Ennek a digitális területen folyó együttműködésnek a keretében az Alibaba kifejleszt egy online kezelőközpontot, a Starbucks termékeit ezzel már online is megvásárolhatják a kínai fogyasztók.

Fotó: AFP

A Starbucks fokozatosan integrálja majd Starbucks Rewards (SR) törzsvásárlói platformját is a központi rendszerbe, hogy a fogyasztási szokásokról felgyűlő tapasztalatok alapján személyre szabott kínálatot nyújthasson vásárlóinak.

A Starbucks és az Alibaba tervei szerint az Ele.me „on-demand” (igény szerint használható) platformja segítségével kísérleti házhozszállítási szolgáltatást indítanak el Pekingben és Shanghaiban 2018 szeptemberében, és 2018 végéig a házhozszállítási programot 30 városra és több mint 2.000 kávézóra terjesztik ki.

A Hema szupermarketekben a Starbucks és a Hema felállítanak egy kifejezetten a Starbucks megrendelések teljesítésére tervezett egységet, melynek révén bővülnek a Starbucks termékek házhozszállítási lehetőségei.

(Világgazdaság, 2018. augusztus 6.)

 

Házhoz is visz a McDonald's

Elvégre otthon is meg lehet enni a hamburgert. És ki sem kell mozdulni érte.

A McDonald's a sikeres próbaidőszakot követően immár házhoz szállítást is vállal, amitől komoly bevételnövekedést várnak a cégnél, írja az Origo.

A McDonald's nem egészen két éve 200 floridai gyorséttermében kezdte meg a házhoz szállítás tesztelését 2017 elején. Most pedig bejelentették, hogy a sikeres próbaidőszak után teljes üzemben beindították a szolgáltatást a világ 60 országában 12 ezer – ezen belül az Egyesült Államokban 5 ezer – helyen. A szállítás elvégzésére az UberEatsszel kötöttek szerződést. Az új szolgáltatás jelentős lépés a gyorsétteremlánc életében, és alapvetően átalakítja eddigi stratégiáját. Az elmúlt években egyébként is felgyorsult az élet a McDonald'snál: többek között új technológiai megoldások bevezetésével igyekeztek modernizálni éttermeiket. 

Ha fel tudják futtatni a házhoz szállítást, az sokat hozhat a konyhára, hiszen egy ilyen megrendelés összege átlagosan másfél-kétszerese egy éttermi fogyasztásénak. A kiszállítás révén több megrendelést teljesíthetnek például késő éjszakai időpontokban, amire az eddigi tapasztalatok szerint jelentős igény mutatkozik.

FORRÁS: AFP/JEFF HAYNES

Lucy Brady, a társaság szenior alelnöke ugyanakkor a Business Insidernek hangsúlyozta: nem arról van szó, hogy csak a házhozszállítási profilt fejlesztenék, hanem azt szeretnék, ha ezzel párhuzamosan a hagyományos, éttermi fogyasztásra alapozó üzletág is fejlődne, a kettő egymást erősítené.

A legnagyobb kihívás most mindenesetre az jelenti számukra, hogy megfelelő hírverést csináljanak a fogyasztók körében annak, hogy immár házhoz is szállítják ételeiket.

(Origo, 2018. július 21.)

 

Jött a Wolt

Finn ételrendelő app jött Budapestre. Van ügyfélszolgálat és 30 perc a kiszállítás. ₪₪₪

Már Budapesten is elérhető a Finnországból indult ételrendelő szolgáltatás, a Wolt, írja az Index. Kezdetben Pesten, a körúttal határolt területen indul a kiszállítás, az első héten közel 20 étteremmel. Az éttermek száma és a kiszállítási terület folyamatosan növekedni fog az igényeknek megfelelően a terv szerint - derül ki a Wolt közleményéből.

A Wolt elérhető számítógépről és okostelefonról is, alkalmazás formájában. Finnországban a kezdetekkor kevesebb mint egy év alatt 130 ezer felhasználó és 500 étterem csatlakozott a Wolthoz. Miki Kuusi ügyvezető és társalapító 2016-ban, 26 évesen felkerült a Forbes magazin 30 sikeres fiatal 30 alatt listájára tech kategóriában, egy másik társalapító Elias Aalto pedig Apple Design Award díjban részesült.

Kuusi szerint Budapest kitűnően alkalmas a terjeszkedésre, azt várják, hogy olyan éttermek is elkezdenek majd kiszállítani, amik eddig csak helyben szolgálták ki a vendégeiket. Kuusi állítása azért is érdekes, mert fél éven belül a Wolt az ötödik hasonló alkalmazás, ami megjelentik a budapesti piacon.

Lesz ügyfélszolgálat is

A felület fejlesztése Finnországból valósul meg, viszont a helyi marketing, az itteni éttermekkel a kapcsolattartás és a futárok irányítása mind-mind a magyar csapat feladata. Szintén helyben működik majd egy ügyfélszolgálat, akik az appon keresztül nyitvatartási időben élő chat kapcsolaton keresztül segítik a felhasználókat, az éttermeket és a futárokat is. A felhasználó megrendelése után rögtön láthatja, milyen járművel és mennyi idő alatt fogja a futár kiszállítani a rendelését. Ez után minden lépést valós időben követhet végig az applikáció által küldött értesítéseken keresztül vagy oda belépve, és még az is látható a térképen, hol jár éppen a futár.

A Wolt futárai a kiszállítást vegyesen biciklivel, robogóval és autóval is végzik. Helyszíntől függően választja ki a rendszer, melyik rendelés teljesítésére épp milyen jármű a leginkább alkalmas. Ennek az algoritmus-vezérelt kiszállítási rendszernek köszönhető, hogy az átlagos szállítási idő 30 perc körül mozog. A kiszállítási díj az étteremtől való távolság függvénye, 499 Ft-os alapdíjról indul.

A Wolt mögött több nagy nevű befektető is áll. Köztük van például a Skype-alapító Niklas Zennström, aki ügyvezetőként a nulláról 300 millió felhasználóig futtatta fel a videóhívást nyújtó szolgáltatást. Ugyancsak a befektetők táborát erősítik a Nokia elnökségi tagjai Risto Siilasmaa és Ilkka Paananen.

(Index, 2018. május 29.)

 

A NetPincér a legjobb falatokat is hazaviszi

A NetPincér a legjobb éttermekből is szállít harapnivalót. A leggyorsabb futár viheti.

Magyarország legnagyobb online ételrendelő szolgáltatója elindította a NetPincérGO rendszert, így mostantól olyan egyedi választékot kínáló, kiemelkedő minőségű éttermektől is rendelhetünk, amelyek eddig nem végeztek házhoz szállítást. A NetPincérGO saját futáraival teszi elérhetővé az ételrendelési piacról eddig hiányzó különleges kínálatot, első körben Budapesten – írja a Világgazdaság.

A több mint 800 éttermi partnerrel működő NetPincér új szolgáltatása példa nélküli a régióban. Segítségével olyan éttermek válnak elérhetővé online, amelyeknél korábban elképzelhetetlen volt a házhoz szállítás, hiszen ahhoz, hogy kifogástalan minőségben érkezzen az étel, komoly beruházással profi futárszolgálatot kell kiépíteni.

A NetPincér mostantól saját futárszolgálatával teszi lehetővé ezen éttermek számára, hogy fogásaikat online rendelhessék házhoz a fogyasztók.

Az elérhető kínálat így nem csak a partner éttermek számával növekszik, de megjelenik a prémium szintű gasztronómia, és a különleges vagy egyedi igényeknek, valamint az egészséges étrend híveinek is megfelel majd. A NetPincérGO partnerek a megszokott felületeken, külön jelöléssel jelennek meg a választható éttermek között.

A csatlakozó éttermekben közös a minőségi ételkínálat, és hogy kizárólag a NetPincér rendszerén keresztül lehet tőlük rendelni. Cserébe az új partnerek megkapják a kiforrott rendelési rendszert.

A NetPincérGO lényege viszont, hogy akiszállítás terhét is átvállalja új, saját futárrendszerével. Az egységes öltözékű ételkiszállítók, profi felszereléssel viszik házhoz a NetPincérGO éttermi partnerek fogásait.

A NetPincérGO futárok toborzása folyamatos. Számukra nem csak a megjelenés – ruházat, táska – lesz új, hanem a foglalkoztatás módja is. A shared economy rendszerben az éttermekhez érkező rendelések egy külön a futároknak készült alkalmazásban jelennek meg. A rendelést mindig az a futár viszi ki, aki a leggyorsabban tudja azt teljesíteni. A futárok vállalkozóként dolgoznak majd, így munkaidejüket maguk határozzák meg, díjazásuk a kiszállítások alapján történik, így másodállásban, vagy tanulmányaik mellett is, rugalmasan vállalhatják a feladatot: a munkateher és a megszerezhető jövedelem is tervezhetővé válik a számukra.

A NetPincérGO megjelenésével további újdonságok várhatók a szolgáltatásban. A nemrég megújult online felület és okostelefonos alkalmazás hamarosan lehetővé teszi a rendelések követését is. Így a fogyasztók nem csak a futár becsült érkezési idejét látják, de hamarosan a rendelés leadásától kezdve figyelhetik, hogy éppen hol tart az ételek elkészítése és kiszállítása.

(Világgazdaság, 2018. május 8.)

 

Kajarendelés: appok őrjöngése

Meg a megrendelőé, amikor órákat kell várni. De van verseny és jó étvágy is.

Idegesíti, hogy hideg a pizza, ráadásul gyakran a futár sem a legkedvesebb? Nos, erre keresi a választ az Index, Stubnya Bence írása. Ezzel többen is voltak így mostanában, sőt olyanok is akadtak, akik emiatt cégalapításba kezdtek. Ráadásul nem is egy társaság vállalkozna a kiszállítási átlagidő lefaragására, hanem rögtön három, így heteken belül már három különféle alkalmazáson keresztül lehet majd futárkodni és étteremként futárt alkalmazni Budapesten. Az appos megoldás a kajafutárok piacán túl a teljes kiszállítási piacot felforgathatja, de ehhez először el kell dőlnie, hogy mit kezd egymással a három cég, ami közül kettő a piacon kívül már a bíróságon is egymásnak feszült.

Az Index óbudai szerkesztőségébe viszonylag gyakran rendelünk ebédet, vacsorát, ám az utóbbi időben már szinte alig van olyan hely, amit szeretünk is, és korábban nem késett botrányosan sokat – a városközpontból a két és fél órás kiszállítás nem ritka, de volt már három óra felett is a kiszállítási idő. Az ilyen csúszásoknál rendre megfogadjuk, hogy az adott helyről nem rendelünk többet, de végül ezek az elhatározások általában csak addig tartanak, amíg rájövünk, hogy már sehonnan nem tudnánk rendelni, és ilyenkor kezdődik minden elölről.

Úgy tűnik, ez nem csak Óbudán jelent problémát, ugyanis a közelmúltban három cég is belevágott a vállalkozásba, hogy a futárpiacot átalakítva lefaragja a kiszállítási átlagidőt.

Ha Budapesten egy óra alatt hoznak ki egy ételt, akkor már nem is csodálkozol, pedig ennél gyorsabban is megoldható lenne a kiszállítás, nekünk az a célunk, hogy ez megvalósuljon – mesélte Szőke Gergő, a Sendee operatív vezetője arról, hogy miért kezdtek ételfutár-közvetítő alkalmazás fejlesztésébe nagyjából egy évvel ezelőtt. Szőke az Uber marketingmenedzsereként dolgozott korábban, így került be a Sendee csapatába.

De nem csak a Sendee alapítóinak jutott eszébe, hogy van hova fejlődnie a budapesti ételszállítási piacnak: Lakatos Tamásnak akkor jött az ötlet, amikor az egyik kedvenc pesti étterméből szeretett volna rendelni, de nem tudott. Egy másfél órás autóút során a fejlesztőként dolgozó nagybátyjával, Szalay Zsolttal ki is találták az alkalmazás és az üzleti modell részleteit, és szintén nagyjából egy évvel ezelőtt el is kezdődött a fejlesztés, aminek a Ridroll nevű alkalmazás lett az eredménye.

Sendee, Ridroll, Fleeetyou

Már a Sendee és a Ridroll is letölthető és működik, így könnyen lehet, hogy már olyan futár hozza ki a fővárosban rendelt ételt, aki az egyik alkalmazást használja. Október elején ugyanakkor egy harmadik alkalmazás is versenybe száll a budapesti piacon: a pécsi Rátkai Tamás és Balog-Farkas Dávid szintén a lassú kiszállítást megunva kezdtek bele a FleetYou nevű futárapp kifejlesztésébe, így az a helyzet állt elő, hogy egymástól függetlenül három cég is nagyon hasonló ötlettel lép piacra rövid időn belül.

Az eddigi tapasztalatok alapján az látszik, hogy van igény a szolgáltatásra, az viszont már egyáltalán nem egyértelmű, hogy az időzítés miatt a győztes mindent visz elve fog érvényesülni, vagy a három cég szépen elfér majd egymás mellett majd a piacon.

Van viaskodás a futárok között

Bár a cégek hangsúlyozzák, hogy őket nem zavarja a konkurencia, és kizárólag a saját stratégiájukra összpontosítanak, a Ridroll és a Sendee között van egy olyan konfliktus, amit már konkrétan jogi útra tereltek a felek.

A konfliktus azzal kezdődött, hogy augusztus elején a Sendee egyik alapítója – aki ekkor még egy étteremnek dolgozott külsős tanácsadóként – és a Ridroll értékesítési vezetője találkozott. A Ridroll értékesítési vezetője a Hummusbar képviselőinek mutatta be az ötletet, ami alapján a Ridrollt tervezték. A Ridroll álláspontja szerint itt még egy szóbeli üzletkötés is megtörtént, de aztán napokkal később a Sendee indulásáról egy olyan közlemény jelent meg, amiben ők az értékesítési vezetőjük szavajárását vélték felfedezni.

A Sendee fotóin láttak egy embert, aki a Humusbart képviselte a tárgyaláson, és ekkor jöttek rá, hogy a Sendee alapítói és a Hummusbar tulajdonosi köre között átfedés van. A Ridroll ezért jogi lépéseket tett, mert szerintük a találkozó során jogtalanul megismerték a működésüket.

Azt nem árulták el, hogy pontosan mivel gyanúsítják a Sendeet. A Sendee azt elismeri, hogy a találkozón ott volt az egyik alapítójuk is, és hogy ott nem jelezte, hogy hasonló projekten dolgozik, de a cég álláspontja szerint a találkozón nem derült ki semmi konkrétum, sem üzleti tervet, sem alkalmazást nem mutattak, kizárólag egy ötletről beszéltek, semmilyen írásos anyagot nem mutattak vagy adtak át a Ridrollosok. A Sendeet ekkor már egy éve fejlesztették, indulásra készen állt, a közleményt már napokkal korábban véglegesítették, és mivel úgy értékelték, hogy a Ridroll üzleti szempontból értékelhetetlen stádiumban van, megszakították a kapcsolatot a cég képviselőjével. Az ügyet a Sendee is jogi úton akarja rendezni, konkrétan jó hírnév megsértése miatt tesznek jogi lépéseket.

Gyepálják egymást rendesen máshol is

Elméletileg az utóbbi helyzet is megvalósulhat, legalábbis van rá nemzetközi példa: az USA-ban sok városban van jelen a piac két nagy szereplője, a Grubhub, valamint az Uber futáralkalmazása, az UberEats is. A cégek nálunk is fel vannak készülve a versenyre, és alapvetően arra számítanak, hogy mindegyikük tud valami olyat mutatni a többiekhez képest, ami sikeressé teszi majd az alkalmazásukat. Ezek az appok alapvetően mind elég hasonlóan működnek: egy algoritmus segítségével a rendszer felajánlja az alkalmazást használó éttermek megrendeléseit a földrajzilag éppen legközelebb tartózkodó regisztrált futároknak, akik egy kattintással elfogadhatják a felkérést, és már mehetnek is az étterembe a kiszállítandó ételért.

Ez a rendszer a cégek szerint az éttermeknek azért jó, mert jelenleg az ételkiszállításban a nap különböző szakaszaiban nagy a különbség abban, hogy mekkora a kereslet a szolgáltatásra. Ebéd- és vacsoraidőben van három-három óra nagyjából, amikor rengeteg a munka, de a maradék időben alig van tennivaló, és emiatt gyakran elég rossz gyakorlatok alakultak ki.

„Hallottunk olyat, hogy futárok pizzásdobozt hajtogatnak vagy árut pakolnak, amikor épp nincs elég rendelés, és ez nem minden futárnak tetszik” – mesélte Szőke Gergő, aki azt is elárulta, hogy a Sendee jelenleg alapvetően inkább a belső budapesti kerületek éttermei számára közvetít futásokat. „Belvárosi területekről terjeszkedünk kifelé, ha például egy pesterzsébeti cég jelentkezik, akkor egyelőre még a türelmüket kérjük, és elmondjuk, hogy amint lesz akkora futárbázis, ami folyamatosan és teljes mértékben lefedi a belső kerületeket, akkor tudunk majd kifelé terjeszkedni” – mondta, azt is megemlítve, hogy eddig 37,5 perc átlagos kiszállítási idejük, ami jó eredménynek számít.

Lakatos Tamás is arról számolt be, hogy eddig elégedettek az átlagidejükkel, és úgy tűnik, hogy az éttermek is elégedettek a szolgáltatásaikkal, amire főleg a déli és esti csúcsidőben van nagy szükség. Az alkalmazások nagy előnye ugyanis az éttermek szempontjából, hogy a fix alapdíj és kilométerdíj miatt arányosan ugyanannyiba kerül 5, 20 vagy akár 200 fuvar is, így jelenleg számos étterem használja az appokat arra, hogy a fix futárok mellett csúcsidőben megerősítsék a kapacitásaikat, de olyan étterem is van már, ami csak az alkalmazást használja.

A potenciális felhasználók között Lakatos konkrétan annak az étteremnek a példáját is felhozta, ami miatt az egész ötlet megszületett a fejében: amikor ott arról érdeklődött, hogy miért nem szállítanak házhoz, azt mondták, hogy annyira megégették magukat a futárhelyzettel, hogy soha többet nem is próbálkoznak kiszállítással.

Balog-Farkas Dávid, a Fleetyou egyik alapítója arról mesélt, hogy a felkészülési időben nagyon sok interjút készítettek éttermekkel, és ezek alapján három csoportot különítettek el. Voltak azok az éttermek, ahol azért nem volt kiszállítás, mert túlságosan kockázatos lett volna pénzügyileg belevágni. Volt egy csoport, amely csak csúcsidőben küzdött futárhiánnyal; és voltak a nagy láncok, amelyek akár negyven-ötven futárt is alkalmaztak egyszerre, de ők is nyitottak voltak az együttműködésre.

A Ridroll-alapító Lakatos Tamás azt mondta, ők a futárok megválogatásával akarnak kitűnni a mezőnyből, ugyanis a saját tapasztalata az volt, hogy a futárok gyakran nem voltak túl kedvesek az ügyfelekkel. Mi úgy gondolkodunk erről az egészről, hogy ez az egész olyan, mintha a futár az étterem pincére lenne, aki nem az étteremben, hanem a megrendelő otthonában szolgálja fel az ételt – mondta Lakatos, és azt is hozzátette, hogy ezért ők nagyon erősen szűrik, hogy ki futárkodhat az alkalmazásukkal, és a kiválasztás után kollégaként kezelik a futárokat.

Ezenkívül megemlítette: szerinte az is erősségük, hogy a többiekhez képest egy olyan költséghatékony szolgáltatást nyújtanak, ahol az éttermeknek nem ráfizetés a szolgáltatást használni, hanem akár kedvezőbb is azt igénybe venni mint saját futárt tartani. „Az eddigi tapasztalatok alapján azoknál az éttermeknél, ahol teljes mértékében mi szállítjuk a rendeléseket, napi szinten több ezer forintot tudnak velünk spórolni, és a többiekkel ellentétben nem fordulhat elő az, hogy a szállítás ára több legyen, mint ami a rendelt étel blokkon szereplő ára” – mondta.

Verseny, az igen

Az árakról az derül ki, hogy az éttermeknek 3 kilométeres átlagutakkal számolva tényleg a Ridroll szolgáltatása lehet a legolcsóbb (a számolásokban benne van az áfa és a jutalékok is). Az eltérő árazás miatt ugyanakkor a FleetYou-nál és a Sendeenél még úgy is jobban lehet keresni, hogy a Ridroll a futároktól nem, csak az éttermektől szed jutalékot (bár Lakatos Tamás elárulta, hogy hamarosan emelni terveznek a futárok díjain, így egy 3 kilométeres út esetén már 645 forintot kereshetnek a futárok az alkalmazással). Mindezek alapján egy érdekes ügy lehet majd, hogy a piacon az lesz-e majd sikeresebb, aki az éttermeknek akar tetszeni az olcsóságával, vagy az, aki a futároknak jelent majd jobb választást.

A futároknak a rugalmasság tetszik a legjobban. Lakatos azt is megemlítette, hogy a Ridroll alkalmazása egy futár esetében egyszerre csak egy étterem rendeléseit fűzi láncba, és egyszerre egy futár csak négy kiszállítást vállalhat, ami Lakatos szerint a többi alkalmazással szemben biztosítékot nyújt a nagy késések ellen, illetve hogy az étel melegen érkezzenek meg.

Arra a felvetésre, hogy ekkora munkaerőhiány mellett nem kockázatos vállalkozás-e futártoborzásba kezdeni, a cégek egyöntetűen azt mondták: egyelőre nem okoz nekik problémát, hogy új embereket találjanak. Ennek többek között az is az oka, hogy a cégek vállaltan olyanokat is szeretnének bevonni a futárkodásba, akik eddig nem foglalkoztak ilyesmivel.

A munkavállalók hátteréről a legrészletesebben a Fleetyou-s Balog-Farkas Dávid mesélt: ők 2016 szeptemberében kezdték a teszteket, és ekkor már kialakult egy nagyjából 200 fős futárbázisuk.

A jelentkezők nagy része, nagyjából 40 százaléka még tanul, 30 százalék főállás mellett végezné a futárkodást, a maradék 30 százalék pedig már dolgozott futárként

- mondta Balog-Farkas, de a többi cégnél is hasonlóan nagy arányban vannak azok, akik nem dolgoztak korábban futárként. Mindhárom alkalmazást lehet autóval, biciklivel és motorral is használni, bár arról egyelőre nem sok konkrétumot árultak el a cégek, hogy milyen arányban regisztráltak a különféle járművekkel a futárok. Balog-Farkas Dávid viszont megemlítette, hogy már biciklis futárszolgálatok is jelezték, hogy érdeklődnek az alkalmazást iránt.

Többen is említették, hogy jelentkeztek hozzájuk olyan futárok, akik nemrég tértek haza Londonból, valamint az USA-ból. A cégek egybehangzóan a rugalmasságot emlegették, amikor arról kérdeztük őket, hogy mit tudnak arról, hogy a futárok miért őket választják a fix éttermi állásokkal szemben. Szőke Gergő egy pszichológusdiplomával jelentkező futár példáját említette: ő az egyik első jelentkező volt a Sendeenél, aki egy hónapig futárkodott, aztán egy multinacionális cégnél helyezkedett el. Azért választotta ezt a munkát, mert az álláskeresés sok idejét emésztette fel, de emellett szeretett volna megélni is valamiből, és a Sendeevel úgy jutott pénzhet, hogy közben maga oszthatta be az idejét.

Az Uber hibájából is tanulva a cégek jogilag egyértelmű és átlátható megoldások mellett engedik csak a futárkodást az alkalmazás segítségével. A cégek szerződéses viszonyban állnak a futárokkal, akik egyéni vállalkozók. Jelentkezéskor megnézik a leendő futár erkölcsi bizonyítványát, illetve ha a jelentkező motorral vagy autóval tervez futárkodni, akkor a jármű papírjait is.

A rendszerbe csak adószámmal lehet bekerülni: jellemzően katás adószámmal csinálják a futárok, de ez alapesetben havi 50 ezer forint fix adó (egyetemisták esetében 25 ezer forint), amiben a tb és mindenféle járulék már benne van, de ha céges adószámot hoznak, azzal is lehet regisztrálni. A cégek azt is megemlítették, hogy munkavállalói oldalon a rendszer átláthatósága nagy előny lehet, ugyanis jelenleg a budapesti futárpiac adózási szempontból eléggé szürkezónának tekinthető, az appok elterjedése viszont fehérítő hatással lehet a piacra.

Lesz itt még más is

Az újonnan induló cégeknek tehát egyelőre a budapesti piacon kell majd helyt állniuk, ugyanakkor minden cégnek vannak már hosszabb távú tervei is, amik más piacokat is jelentősen felforgathatnak. „Az Amazon-alapító Jeff Bezos is könyvekkel kezdte, de neki volt egy olyan elképzelése, hogy a neten a minden boltját akarja megcsinálni” – mondta Szőke Gergő, aki szerint komoly potenciált jelent az alkalmazásban, hogy ha megvan a futárbázis, akkor onnantól kezdve ételen kívül más fajta kiszállításban is lehet gondolkodni.

„Ha például egy szerződést akar elküldeni az ember, gyakran megváratják, de más futárszolgáltatásoknál is gyakori, hogy a sürgős küldeményt nem megfelelő prioritással kezelik”. Szőke szerint így azért is fontos, hogy elkezdjenek más piacokban is gondolkodni, mert akkor a rendelések esetében a kiugrásokat ki lehet simítani, így 

De nem csak a Sendee gondolkodik ilyesmiben: a Ridrollnál és a Fleetyou-nál is látják a potenciált a többi kiszállítási piacban. Ezenkívül azt is emlegették, hogy vidéki városokban is nagy érdeklődést tapasztaltak az éttermek részéről, másrészt pedig hosszabb távon a nemzetközi terjeszkedést sem zárták ki. Ehhez azonban először el kell dőlnie, hogy a három hasonló profilú cég meg tud-e maradni együtt a piacon.

A cégek egyelőre optimisták, és nem a konkurenciával foglalkoznak, hanem az saját házuk táján igyekeznek mindent rendbe rakni. „A futároktól senki nem vár kizárólagosságot, ezért ha én futár lennék, felraknám a telefonomra mindhárom alkalmazást, és aztán azt választanám, amelyiken a legtöbb megrendelés van. Szerintem az éttermek is ugyanúgy ki fogják próbálni az összes appot, és eldöntik majd, hogy melyik tetszik nekik a legjobban” – mondta Balog-Farkas Dávid.

(2017. október 6., Stubnya Bence írása)

Drón nyomhatja a leltárt

Berepülnek a raktárakba. Aeriu: és nem kell hozzá senki.

Berepülnek a raktárakba. Aeriu: és nem kell hozzá senki. ₪₪₪

Az online kereskedelem óriási növekedése mellett hamarosan fenntarthatatlanná válik a leltározás hagyományos formája, írja a Világgazdaság. Az Aeriu magyar startup egy olyan drónos megoldást dolgozott ki, amellyel ötször gyorsabb a leltározás, emellett pontosabb és biztonságosabb.

Három, nagyvállalatnál dolgozó ismerős egy sör mellett eldöntötte, saját vállalkozásba kezd. Az Aeriu jelenlegi csapatában vannak, akik már tíz éve ismerik egymást, és többen logisztikai folyamatoptimalizálással, ipari automatizálással és gyártással is foglalkoztak korábbi munkáik során. A trendet látták: a drónipar igen gyorsan fejlődik, egyre több területen használható, és a következő években meghatározó technológia lesz.

Kiváló nagyvállalatoknál fejlesztettük magunkat, de szerettünk volna saját vállalkozást, és valami újat alkotni. A területet gyorsan megtaláltuk, vettünk egy drónt, amely a mai csúcstechnológiához képest játék volt, de jól lehetett vele tesztelni, és nagyon hamar ipari környezetben gyűjthettünk tapasztalatot a fejlesztéseinkhez – mondta a Manager Magazinnak Ellenrieder Gergely, az Aeriu ügyvezetője. A startup alapítói azt is látták, hogy a logisztika, azon belül is a leltározás egy standardizált, még mindig manuális munkán alapuló folyamat, amelyre az online kereskedelem fejlődése egyre nagyobb súlyt pakol. Már az elején egyértelmű volt az Aeriu küldetése: korszerű technológiával megreformálni a leltározást.

A termékfejlesztés két éve indult, és 15 vállalatnál tudtak információkat gyűjteni arról, miben rejlik a leltározás problémájának lényege. Látták, hogy a cégek nehezen találnak dolgozót a raktárakba, monoton a munkavégzés, és olyan tradicionális módszereket használnak, hogy targoncára szerelt kosárban esetenként öt-nyolc méter magasba is felemelik a leltározót, aki kézi, azután a vonalkód-leolvasóval manuálisan vagy éppen papíralapon végzi el a feladatát. Mivel azonban felemelt kosárral tilos mozognia a targoncának, így kezelőjének nagyjából kétméterenként fel-le kell emelgetnie a kosarat, tehát legalább két emberre volt szükség a munka elvégzéséhez. Amellett, hogy ez a folyamat rettentően lassú, sok pontatlanság, hiba is becsúszhat, sőt gyakran még balesetveszélyes is lehet.

A magyar startup megalkotott egy drónokra írt szoftvert, így leltározásnál egy drónpilóta és egy a beltéri repülésre alkalmas eszköz a beépített kamerájával gyűjti az adatokat. Ezeket a fényképeket azután rögzíti egy rendszerben, majd az automatikus felhőbe kerülő feltöltés után a szoftver feltölti a fotókon szereplő adatokat is, és Excel-exporttal bármilyen céges rendszerbe beilleszti. Ennek köszönhetően ötször gyorsabb lehet a raktározás, 99,6 százalékos a pontosság, és lényegesen biztonságosabb, mint targoncával emelgetni az embereket.

A startup ügyvezetője elmondta, a kezdeti időkben nagyon nehéz volt meggyőzni a cégek képviselőit, hogy a drónok nem veszélyesek, szűk beltéri területeken is képesek elvégezni a feladatokat, ott, ahol nincs GPS-jel.

A meggyőzés érdekében átfogó elemzést végeztek, amelyben összehasonlították a hagyományos leltározást a drónos megoldással, és minden eredmény azt mutatta, hogy az utóbbinak sokkal alacsonyabb a kockázata. Továbbá arra is fény derült, hogy mivel kép készül az áruról, az is látszik, milyen a raklapok állapota, mert azok elhasználódása, minőségi hibái akár balesetet is okozhatnak. A szoftverbe ezenkívül egy gépi tanulásos modellt is beépítettek, így idővel a felhalmozott adatok felhasználásával a rendszer önmagában képes jelezni, ha egy-egy raklap potenciális veszélyforrássá vált, vagy nem felel meg az előírásoknak. Ez az egyik pluszértéke a rendszernek.

Drónokkal ötször gyorsabb lehet a raktározás, 99,6 százalékos pontosság érhető el, és sokkal biztonságosabb, mint a hagyományos készletrögzítés.

Az újítást az is indokolja, hogy egyre nagyobb a nyomás a logisztikán, hiszen online vásárlás során néhány kattintás után minden ezen a folyamaton múlik. Az e-kereskedelem azonban olyan tempóban fejlődik és bővül, hogy ha nem változnak a tradicionális logisztikai módszerek, fenntarthatatlanná válik. Ezt már a nagyvállalatok is felismerték, és keresik a gyors, hatékony és olcsóbb megoldásokat. Nem az Aeriu az egyetlen a piacon, azonban a globális versenytársak száma nem haladja meg a tízet, a kelet-közép-európai régióban pedig egyedülálló.

A versenytársainkkal szemben nagy előnyünk, hogy mi nem gyártunk drónokat. A hardverfejlesztés ugyanis nagyon költséges dolog, meg kell oldani az eszközök karbantartását, javítását, a szükséges alkatrészek cseréjét. Mi a piacról választottunk nagyon jó, bejáratott drónokat, így minden azokkal kapcsolatos ügyletet a gyártó lát el, így minden energiánkat a szoftver fejlesztésére fordíthatjuk – mondta az ügyvezető. Hozzátette, szintén nagy előny, hogy a magyar startup képviselőinek a helyszínen sem kell lenniük, mert távoli eléréssel tudják telepíteni a szoftvert, és ez az áraikban is megmutatkozik. További plusznak tartják, hogy optikai megoldással dolgoznak, amellyel több információt tudnak adni, mint azok, aki szkennert szerelnek a drónokra.

Az Aeriu hivatalosan tavaly nyáron indult, az azt megelőző másfél évben csak a terméket fejlesztették. A Design Terminal 2017 szeptemberében beválogatta a startupot a mentorprogramjába, így az alapítók segítséget kaptak az üzleti modell és a pénzügyi háttér tervezéséhez, azóta pedig szervezetfejlesztéssel segítik a céget. Az Aeriu csapatának 2018 októbere jelentett nagy fordulópontot, százezer euró tőkebefektetést kaptak, és megkötötték az első szerződést, így az IKEA soroksári áruházában már a magyar startup termékével leltároznak.

A közeljövőben több magyarországi vállalatnál is szeretnék bevezetni terméküket, emellett céljuk a régiós terjeszkedés is. Bevezetési és havi díjjal dolgoznak, tehát nem megvenni kell a szolgáltatást, hanem előfizetni rá, ez a megoldás egyre elterjedtebb, és az invesztorok is ezt preferálják.

Jelenleg a második körös befektetés előtt állnak, a tervek szerint még e hónapban másfél millió eurót vonnak be a vállalkozásba. Ebből az összegből további termékfejlesztést terveznek, valamint egy sales csapat felállítását, és ötfős létszámukat tizenhétre bővítenék. A V4-országok piaca után Észak-Európát és Nagy-Britanniát célozzák meg, harmadik terjeszkedési hullámukban pedig az Egyesült Államokat és Kanadát is szeretnék meghódítani. Meghívást kaptak a berlini magyar nagykövetségre, ahol a közeljövőben az Audi, a Bosch, a Continental és a Daimler magas beosztású képviselői előtt mutathatják be terméküket. A drónos leltározás jövőjét abban látják, hogy emberi beavatkozás nélkül, teljesen automatizáltan működjön a rendszer.

(Világgazdaság, 2019. május 12.)

 

A magyar Balabit start up elkelt

100 millió dollárért.

Felvásárolta a luxemburgi bejegyzésű, de magyar érdekeltségű Balabit cégcsoportot a One Identity, az amerikai Quest nevű cég IT biztonsággal foglalkozó leányvállalata, jelentette be a Balabit IT Kft. alapító ügyvezető igazgatója.

Györkő Zoltán közölte: a tranzakció részletei, így a vételár sem nyilvános. Az üzlet további technológiai és piaci fejlődés előtt nyit utat a Balabitnak, amelyhez magyarországi, németországi és az egyesült államokbeli cégek tartoznak.

A Balabit nagyvállalkozások számára fejleszt IT-biztonsági megoldásokat, amelyek saját területükön technológiai vezető szerepet töltenek be a nemzetközi piacon. A cégcsoport bevétele 95 százalékban külföldi értékesítésből származik - tette hozzá az ügyvezető igazgató. A Balabit ügyfélkörébe többek között multinacionális cégek, bankok és államigazgatási szervezetek tartoznak. 

Györkő Zoltán az MTI-nek elmondta: a Balabit konszolidált árbevétele a 2016/2017-es üzleti évben ( július 1-től a következő év június 30-ig) mintegy 20 millió euró, valamivel több mint 6 milliárd forint volt, mintegy 20 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Az idei üzleti évben 25-30 százalékos növekedésre számítanak. A várakozásokat megalapozzák a piacbővítési folyamatok.

A csoport ugyan veszteséges volt, miután 2014-től kockázati tőkefinanszírozást - 8 millió dollárt, mintegy 1,8 milliárd forintot - vettek igénybe. A tervek szerint a 2018/2019-as üzleti évet nullszaldóval zárhatják. 

Az ügyvezető kiemelte, hogy nem gazdasági kényszer miatt értékesítették a Balabitet, hanem a fejelődési lehetőségek miatt. A Balabit alapítói számára a következő egy évben opcionálisan még fennáll a kivásárlás helyetti részvényessé válás lehetősége. A dolgozókat ugyanakkor a tranzakció gyakorlatilag nem érinti.

(MTI, 2018. január 19.)

 

A Balabit kiszúr mindent

Jöhet a hacker, persze, azért inkább ne jöjjön.

A szaporodó kibertámadások keményen megdolgoztatják a rendszergazdákat, akiknek pillanatok alatt kell kritikus döntéseket hozniuk, azt mérlegelve, hogy vajon a szolgáltatások leállítása okoz majd nagyobb kárt, vagy pedig az, ha hagyják tovább futni a rendszereket, és ezzel teret adhatnak a zsarolóvírusok további terjedésének. Éppen a Petya legutóbbi óriási támadása előtt tartott sajtórendezvényt a magyar Balabit, amely a zsarolóvírusok támadása utáni „postmortem” elemzésekben tudja segíteni a vállalatokat, hogy láthatóvá váljanak az incidensek során tett ballépések, és ezekből tanulni tudjanak.

A Balabit három éve 1,8 milliárd forintos tőkeemelést hajtott végre, ezt követően azonban teljesen eltűnt a radarképünkről, mert – őszintén bevallva – a céges IT-rendszerek monitorozása nem a világ legszexibb témája, és ők is inkább a nemzetközi ismertségük kiépítésére fókuszáltak. A Balabit által kifejlesztett eszközök arra jók, hogy a cégeknél (túl sok) hozzáférést kapó dolgozók tevékenységét figyelemmel tudják követni.

Belülről is lehet fúrni

A cégek szervereit néha belülről is megtámadják, például bekattant adminok törlik az adatokat, vagy csak megpróbálnak ellopni és eladni kényes információkat. Alig pár hete történt, hogy egy holland webszolgáltató kirúgott adminja bosszúból minden ügyféladatot törölt, és egy napra megbénította a cég működését.

A kívülről támadó kiberbűnözők is hasonló módszerekkel dolgoznak, annyi különbséggel, hogy akár heteken, vagy hónapokon át készítik elő a támadást, és amikor beüt a baj, akkor már rég megszerezték a szükséges hozzáféréseket. Ezt azonban a Balabit eszköze simán leleplezi. A hálózati forgalmat monitorozzák, amely a cég szerverei és az ehhez hozzáférő dolgozók közt zajlik, és kiszűrik a gyanús jeleket. Az elemzés többrétegű, és van köztük pár izgalmas megoldás, mint például a viselkedés elemzése, amivel pillanatok alatt rájönnek, ha egy adminisztrátor felhasználónevét és jelszavát valaki más használja.

Hogy miért van erre szükség? Azért, mert az erős jelszó csak a védelem első vonala, ezt viszont simán ellophatják a kiberbűnözők vagy idegen államok pénzelt kiberkatonái. Általában ez egy kibertámadás első lépése – fejtette ki Krasznay Csaba, a Balabit szakértője. Ezt követően megkeresik a hálózaton a jelszavakat tároló adatbázisokat, a hatékony támadáshoz ugyanis minél magasabb szintű, a lehető legtöbb joggal rendelkező felhasználói hozzáférést érdemes megszerezni (ezt a módszert használta a Petya vírus új variánsa is). Ha megvan egy admin belépési adata, azzal a támadó elvileg bármit megtehet.

Na, ennél a résznél jön be a képbe a Balabit, ők ugyanis a belépés után elvégzett tevékenységeket ellenőrzik. Rögtön kiszúrják, ha valaki olyan dolgokhoz próbál hozzáférni, vagy olyan parancsokat ad ki, olyan appokat indít el, amiket a mindennapi munkája során nem szokott. Ezt természetesen minden cég magának finomhangolhatja, hogy ritkán legyen hamis riasztás, ugyanakkor a legkisebb gyanús lépésnek is nyoma legyen. A viselkedés is árulkodó, figyelni tudják többek közt a gombok lenyomása közt eltelő időt, az egérmozgatás dinamikáját, irányát – és a rendszer rögtön jelez, ha valami nem stimmel. A felhasználó dönti el, hogy milyen cselekedetek indukáljanak riasztást, és mikor kell a gyanús kapcsolatot automatikusan megszakítani.

Ezt a fajta védelmet a Fortune Top 100-as listájának negyede a Balabittől veszi meg

A védelmi funkciókon túl egészen meglepő járulékos hasznai lehetnek egy ilyen elemzőrendszernek. Egy cégnél például arra jöttek rá, hogy a szervereiken körülbelül húszezer interakcióból ötezret szkriptek hajtanak végre, mert az alkalmazottak rájöttek, hogy tök fölösleges kézzel begépelni bizonyos parancsokat.

Ez egyáltalán nem káros dolog, ugyanakkor a cég vezetősége ennek hála rájött, hogy a robotok és szkriptek gépies munkája helyett valami értelmesebb, kreatívabb feladatot is adhat az alkalmazottaknak.

Mint a bemutatókból kiderült, a Balabit rendszerének egyik előnye, hogy nem szöveges naplófájlokat kell végigbogarászni, mert a speciális algoritmusaik segítségével az adatokból videófájlokat (audit trail) állítanak össze, így az ellenőrzések során az jelenik meg, ami a vészjelzést kiváltó fiók használata közben a monitoron volt látható. (Magyarán nem a képernyőképet rögzítik, aminek óriási tárolási igénye lenne, hanem a képernyőképet reprodukálják.) Egy banknál így sikerült percek alatt kideríteni, hogy az admin hol szúrta el, és melyik parancs miatt állt le az egész ATM-hálózat.

De volt olyan hazai eset is, amikor az audit trail felvétele bizonyította a rendszergazda ártatlanságát egy adatkiszivárgási ügyben

A Balabit a három éve végrehajtott 1,8 milliárd forintos tőkeemelésből a nemzetközi terjeszkedését erősítette – tudta meg az Index meg Györkő Zoltán ügyvezető igazgatótól. Kialakítottak egy globális menedzsmentet, nagy tapasztalattal rendelkező, külföldi vezetőkkel, és 2015-ben elindították a New York-i központjukat. Ennek meg is lett az eredménye, az Egyesült Államokból származó eladások már az összárbevétel 20 százalékát teszi ki, ami azelőtt csak 10 százalék volt.

A cég most 240-250 fős, és továbbra is hazánkban van a fejlesztés. Az itthoni bővülést némiképp gátolja, hogy nehéz jó szakembert találni, és a Balabithez nehéz bekerülni. „Nagyon erős a szűrő, mert ez nem egy Java-app, itt a kerneltől a szkriptekig mindent ismerni kell” – mondta Györkő Zoltán. Az elemzőeszköz piacra dobásával ugyanakkor sikerült bebizonyítani, hogy jó adattudósképzés van Magyarországon, erős a matematikai háttér. 

A Balabit továbbra is a dinamikusan fejlődő cégek közé tartozik, évente több mint 30 százalékos árbevétel növekedést ér el, de például az USA-ban 2016-ban dupláztak. A tőkeinjekció megszerzése előtt a Balabit profitábilis volt, jelenleg azonban mínuszban van, mert elkezdtek költeni a márkanév kiépítésébe. Györkő szerint 2018-ban már cash-flow pozitívak lesznek, és utána már profitelvárás van. Közben előkészítenek egy újabb, a korábbinál is nagyobb befektetési kört, lehetőleg amerikai alappal, ez várhatóan 2018-ban valósul meg.

(Index, 2017. július 11., Tóth Balázs írása)

Megint nyelt egyet a Szallas.hu

A Szallas.hu bekebelezi kis fővárosi versenytársát. 

A Szallas.hu bekebelezi kis fővárosi versenytársát. ₪₪₪

A piacvezető miskolci szállásközvetítő megveszi az Utazok.hu-t, írja a Népszava.

Az OTP Csoporthoz tartozó Szallas.hu Kft. megvásárolja PK Travel Kft. szállásközvetítési és értékesítési üzletágát, az utazásszervezőként működő Utazok.hu irodát, valamint az üzletághoz kötődő egyes honlapokat – tette közzé a Gazdasági Versenyhivatal.

Az ügyletben a Szallas.hu-hoz tartozó Szállás és Utazás Kft., a másik oldalon pedig az Utazok.hu Kft., a PK Travel Kft. és a D-Card Marketing Kft. vesz részt. Az Opten cégadatbázisának tanúsága szerint utóbbi három társaság áttételes tulajdonosa Szennay András és Zoltán, valamint Tóth Gergely. Alapvetően mindkét oldalrendszer szállásközvetítések jutalékaiból üzemel.

Az Utazok.hu-ra és a kedvezményes közösségi vásárlásra építő, saját piacán az egyik legnagyobbnak nevezett Maiutazas.hu-ra honlapjuk szerint összesen több mint 650 ezren regisztráltak és évente 7,5 millió látogatót számoltak össze. 2006-ban a balatoni térségre összpontosító Balatonrooms.com-ot, 2007-ben a Hungaryrooms.com-ot, 2011-ben a Maiutazas.hu-t és - a Hungaryrooms.com utódjaként - az Utazok.hu-t, 2013 novemberében pedig az ajándékcsomagokat kínáló PihiPakk.hu-t indították el.

Az Utazok.hu weboldalon több mint 2.600 szálláshely kínálata böngészhető – írják. Az Opten adatai szerint a három érintett cég együtt 2017-ben közel kétmilliárdos forgalmat és mintegy százmilliós nyereséget mutatott fel. A magát piacvezetőnek nevező, alapítása óta Miskolcról irányított Szallas.hu weboldala több mint 192 ezer elérhető célpontról, havi átlag 5,5 millió egyedi látogatóról, illetve 2016-ra több mint 3,4 millió lefoglalt vendégéjszakáról számol be.

Az évtizedes múltra visszatekintő portálrendszert – a zászlóshajónak tekintett szallas.hu mellett a szallasguru.hu-t és a konferenciahotelek.hu-t - négy éve vásárolta meg a Centrál Médiacsoporttól, valamint Varga Zoltán és Dorcsinecz József alapítóktól az OTP-hez tartozó, de az állami Eximbank pénzét is forgató Portfolion Regionális Magántőke Alap 70, valawmint az OTP 30 százalékban. (Utóbbi csomag ma az OTP Digitális Magántőkealapé.) A Szallas.hu Kft. 2017-ben 3,4 milliárdos forgalom mellett háromszázmilliós nyereséget ért el.

(Népszava, 2019. április 7.)

 

Többet netszállásoztunk

Nőtt a Szállás.hu.

2017-ben 31 százalékkal, 3,4 milliárd forintra nőtt a Szállás.hu online szállásfoglaló oldal árbevétele az előző évhez képest - közölte a cég az MTI-vel. A belföldi turizmus 2018-ban 7-10 százalékot nőhet az előrejelzésük szerint.

A Szállás.hu révén közvetített forgalom elérte a 23,5 milliárd forintot, míg 2016-ban 16 milliárd forintot tett ki. A cég 2017-ben 882 ezer vendégéjszakát adott el, külföldről származó árbevételét pedig közel 50 százalékkal növelte. A külpiaci növekedésben jelentős szerepet játszott terjeszkedésük is - közölte Szigetvári József ügyvezető. 2017-ben a dolgozóik létszámát 20 százalékkal növelték, már 110 embert foglalkoztatnak.

Az oldalon foglalható szálláshelyek száma elérte a 257 ezret, ami közel 20 százalékos bővülés 2016-hoz viszonyítva. Az adataik szerint minden negyedik internetező az oldalon választja ki belföldi úti célját, és több mint 700 ezer vendégértékelés található már az oldalon, ahol közel 10 ezer magyarországi szálláshely foglalható azonnali visszaigazolással.

A Szállas.hu csoport 2014-ben első, 2015-ben pedig a harmadik helyen végzett a Deloitte Fast 50 - a régió leggyorsabban fejlődő technológiai vállalkozásainak - versenyében.

(MTI, 2018. február 22.)

 

Lengyelből vásárolt a Szállás.hu

Ővé a Spanie.pl. ₪₪₪

A lengyel online szálláspiac egyik legrégebbi szereplőjét, a Spanie.pl csoportot vásárolta fel a magyar Szállás.hu, a két cég egyesülése 2018 szeptemberre valósul meg, írja az MTI.

Sziebig Péter, a Szállás.hu csoport lengyelországi képviseletének vezetője az MTI érdeklődésére közölte, hogy az integrációt követően az évi mintegy ötmillió látogatóval rendelkező lengyel oldal Nocleg.pl (Szállás.pl) néven fog működni, ami a magyar online szállásközvetítő cég jelenleg is használt márkaneve Lengyelországban.

A Spanie.pl felvásárlását saját tőkéből finanszírozta a cég, a tranzakció értéke üzleti titok. A lengyel cég eredményei nem nyilvánosak, az árbevétele évi néhány százmillió forint. A döntést a lengyel piac dinamikus növekedésével indokolta, hozzátéve, hogy a magyarországi beutazó forgalom is élénkülhet a felvásárlás hatására. A felvásárolt cég a lengyel online szálláspiac meghatározó szereplője közel 52 ezer elérhető szálláshellyel, ami lefedi az ottani kínálatot.

A Szállás.hu tervei szerint tovább erősíti jelenlétét a már külképviselettel rendelkező országokban, így Romániában, Horvátországban, Szlovákiában, Szlovéniában és Ausztriában.

A Szállás.hu közvetített forgalma 2017-ben 23,5 milliárd forint volt, míg 2016-ban 16 milliárd forintot tett ki. A csoporthoz tartozó online utazási oldalak a szallas.hu (és annak nyelvi változatai) mellett a szallasguru.hu, a nemaradjle.hu, a csakutazas.hu valamint a konferenciahotelek.hu céges utazási oldal.

(MTI, 2018. január 31.)

Target: aznap megkaphatod a rendelésed

Az amerikai Target webáruház megkezdte az aznapi kiszállítást. 

Az amerikai Target webáruház megkezdte az aznapi kiszállítást. ₪₪₪

A Target nevű amerikai áruházlánc még tavaly vásárolta meg a Shiptet, amely a csomagok kézbesítésére szakosodott cég, így 2019-től várhatóan még aznap megkapják a vásárlók a megrendelt csomagjaikat, írja az Origo.

A Shipt közleményben reagált a hírekre és meg is erősítették, hogy jövőre már aznap megkapják a csomagokat a Targetből rendelő ügyfelek. Hozzátették, hogy minden nagyobb kategóriából lehet termékeket rendelni, korlátozások nem lesznek.

illusztráció FORRÁS: AFP/GETTY IMAGES/JUSTIN SULLIVAN

A Shipt munkatársai a csomagokat összekészítés után átveszik a Targettől, majd akár egy órán belül el is juttatják azokat a megrendelőhöz.

A Shipt már elérhető 200 üzletben és 46 államban országszerte, de arról pontosan nem számolt be a vállalat, hogy mely városokba vannak jelen.

A mostani bejelentés jelzi, hogy egyre élesebb a verseny az Amazon, a Walmart és a Target között, győztesen pedig az kerülhet ki, aki rövidebb idő alatt képes leszállítani a rendeléseket.

A Shipt éves díja ráadásul csak 99 dollár, amely 20 dollárral olcsóbb, mint az Amazon Prime. Ugyanakkor a Prime tagok filmeket nézhetnek, zenéket hallgathatnak és olcsóbban juthatnak hozzá termékek sokaságához.

(Origo, 2018. december 19.)

 

A Wish áruház a Facebook hátán kapaszkodik

A Wish a világ hatodik legnagyobb online boltja lett - négy év alatt.

Ha egy hirdetés akkora őrültségnek tűnik, hogy az emberek direkt mutogatják egymásnak, és találgatják, mi lehet az, amit el akar adni, és miért, az a reklám működik. Ezt a trükköt élezte a végtelenségig, és szabta rá a Facebook milliárdos felhasználói táborára a Wish, így nőtt négy év alatt a nulláról a világ egyik legnagyobb online boltjává, írja az Index.

Az utóbbi pár hónapban boldog-boldogtalannak elözönlötték a hírfolyamát a Wish bizarr reklámjai, emögött pedig jóval több áll, mint hogy rengeteg pénzt (a pletykák szerint 100 millió dollárt) dobott be a cég a karácsonyi szezonra Facebook-hirdetésekre. A dolog működik: a 2013-ban indult Wish ma a világ hatodik legnagyobb online boltjának számít, a piaci értéke 8 milliárd dollár körül van, és egészen komolyan gondolják, hogy pár éven belül felérnek a dobogóra az Alibaba és az Amazon mellé. A 2017-es karácsonyi szezonban pedig már magyarul is beszélt a bolt, és így rajtunk is átcsapott a reklámcunami. 

De kik ők és hogyan

A Wish tipikus nemzetközi startup: amerikai cég, amit egy lengyel és egy kínai alapított, akik együtt jártak egyetemre Kanadában. Peter Szulczewski a Google-nél, Danny Zhang a Yahoo-nál tett egy kört, mielőtt az online hirdetésben és keresőoptimalizálásban szerzett tapasztalatukra közös céget építettek volna. Eleinte egy olyan szolgáltatáson dolgoztak, ami kiadóknak segít relevánsabb (= jobban kattintott = többet fizető) hirdetéseket elhelyezni az oldalaikon, a látogatóik viselkedését algoritmusokkal elemezve. 

Ez a biznisz nem száguldott igazán, ezért mellékágként belefogtak az appfejlesztésbe: egy olyan okostelefonos alkalmazást raktak össze, ahová az emberek online boltok kínálatából tölthettek fel és oszthattak meg másokkal jópofa ajándékötleteket, vagy éppen leárazott termékeket. (A Wish név is innen származik: kívánság, úgy is, mint kívánságlista, hogy mit szeretnék megvenni, vagy ajándékba megkapni.) Az üzleti modell itt az lett volna, hogy a Wishen keresztül indított vásárlásokból a cég jutalékot kap - de ez sem robbantotta fel az internetet. 

A két, hamvába holt üzlet nyomán viszont Szulczewskiék egészen egyedülálló tudásbázist építettek fel arról, hogy az emberek mire kattintanak szívesen, és milyen dolgokat szeretnek, főként impulzusvásárlás révén megvenni online, okostelefonról. Erre a tudásra építették fel végül a szintén Wish nevű mobilra optimalizált online áruházat, nagyjából a következő hozzávalókkal:- az okostelefonján böngészgető, unatkozó nyugati vásárló,- a termékeit fillérekért adó kínai gyár,-  az algoritmus, ami összeköti a kettőt, és leveszi a sápot az árból.

Na, ez azért más

Ez persze még nem a bölcsek köve, tucatnyi online bolt működik, és működött már akkor is ezen az elven (bár az okostelefon, mint fő platform azért akkoriban még nem volt ennyire triviális ötlet). A nagy trükk az volt, amikor 2015 februárjában a Facebook bevezette a dinamikus hirdetéseket. Ez azt jelenti, hogy egy webes áruháznak nem kell konkrétan megmondania, hogy mit akar hirdetni, hanem feltölt a Facebook rendszerébe kismillió terméket, akár a teljes kínálatát, és az mindenkinek személyre szabottan olyan cuccot reklámoz majd abból (a megfelelő vásárlási linkekkel természetesen), amiről úgy gondolja, hogy érdekelheti a böngészőt. A Wish-nek ekkorra már évek óta tanítgatott algoritmusa és óriási adatbázisa volt az emberek klikkelési és vásárlási szokásairól. 

Rájöttek arra, hogy ugyanaz a clickbait-jelenség, ami a tartalom terjedését felgyorsítja a közösségi médiában, a reklámokkal is ugyanezt teszi. Ehhez már csak az kellett, hogy a Wish óriási pénzekkel tolja meg a hirdetési kampányát (állítólag a karácsonyi időszakban a legtöbbet költő reklámozónak számít az egész Facebookon).

El is jutott a Wish addig, amit ma látunk: bizarr, fura, meghökkentő, értelmetlen, vicces, groteszk, sokkoló - és leginkább ez mind egyszerre - termékek hirdetései, amikre ugyanúgy kattint az ember, mintha egy vicces 9gag- vagy Boredpanda-posztot sodort volna elé a Facebook algoritmusa. Annál is inkább, mert formailag alig-alig különbözik a Facebook appban egy igazi poszt és egy hirdetés. Onnantól pedig, hogy valaki kattintott, jöhet a szokásos kínaibolt-recept: változó minőségű, iszonyúan olcsó cuccok, nagyon hosszú, de legalább ingyenes kiszállítással. “Valójában senki nem vesz műanyag nyelvet a Wishen. Viszont ha egy kerti slagot vagy egy kabátot reklámoznánk, arra senki nem kattintana át a boltba” – magyarázza Szulczewski a trükköt.

Csak a hirdetést kell megtekerni

Igen, műanyag nyelv, egy dollárért. Ilyen szinten kell érteni azt, hogy bizarr és sokkoló. Kisállat-fehérnemű, hasra csatolható gyerekvécé, macska-szemfedő, terhességi teszttel kombinált pendrive, telefontartós szotyitál, vizespalackba való kamu-iPhone - a legviccesebb Wish-hirdetések gyűjtésével foglalkozó Twitter- és Facebook-oldalak, blogbejegyzések  és Buzzfeed-toplisták szépen gyarapodnak. Ezek az egész jelenséget erősítik, és fújják tovább a reklámlufit. Az emberek pedig kíváncsiságból kattintanak, és ha már ott vannak, és látják, hogy jé, okosóra 15 dollárért, hát ez nagyon is megéri, megveszem. És ha már megvettem, körülnézek, akad-e valami más érdekes is.

Hát ez nagyon bejött

Mindez olyan szinten bejött a Wish-nek, hogy az Amazon és az Alibaba már 2015 végén 10 milliárd dolláros felvásárlási ajánlattal környékezte meg a céget, de elhajtották őket. És az igazán durva facebookos sikersztori csak 2017-ben, azon belül is a karácsonyi szezonban indult be. A Wish alkalmazása stabilan ott van az androidos és iOS-es letöltési toplistákon, olyan appok mellett, mint az Instagram vagy a Messenger.

Szulczewski azt mondja, napi 3 millió vásárlót szolgálnak ki, vagyis hát kötik össze a megfelelő kínai gyártóval. Mivel az adásvétel így egyetlen közvetítőn keresztül zajlik a gyár és a vásárló között, a teljes kereskedelmi lánc árrését kiváltja a Wish egyszeri, 15 százalékos jutaléka minden egyes eladott termékből. Ami még lejjebb is megy, ha az algoritmus úgy látja, hogy valamit érdemes egy kicsit megakciózni, ilyenkor az árat a saját jutalékának terhére csökkenti a Wish.

A többiről pedig már gondoskodik a Facebook algoritmusa, aminek az egyetlen célja olyan tartalmakat tenni a felhasználók elé, amikkel azok sok időt és kattintást töltenek. A Wish bizarr reklámjait imádja ez az algoritmus, és adagolja is mindenkinek, akik csak egyszer rákattintottak, vagy akár csak megálltak a görgetés közben megdöbbenni azon, hogy ki az az állat, aki a macskájának egész fejet betakaró fekete álarcot vesz.Hoppá, érdeklődés! - kiált fel ilyenkor a Facebook algoritmusa, és megjegyzi, hogy itt érdemes ilyen őrültségeket megjeleníteni. És ha nekünk igen, akkor valószínűleg a facebookos ismerőseinknek is, hiszen az ember hasonló érdeklődésű barátokkal szokta körülvenni magát. Ez pedig egyenesen vezet a napi 3 millió vásárlóhoz, a 8 milliárd dolláros értékeléshez, és olyan ultranehézsúlyú befektetők érdeklődéséhez és tőkeinjekcióihoz, mint Jurij Milner, vagy Peter Thiel.

Az persze jó kérdés, hogy ez a modell mennyire fog működni, mennyire veszik át mások is a reklám-clickbait trükkjét. Elvégre a Facebook - elvileg - kézzel-lábbal küzd a sokkhatással, vagy kamuval operáló kattintásvadászat ellen, és ha ez nagyon elharapódzik a hirdetők között, valószínűleg ott is kigyomlálja, vagy szabályozza majd a nagyon szélsőséges eseteket.Mindenesetre a Wish már elérte, amit akart, bevezette magát a piacra és sok millió ember telefonjára, és valószínűleg a facebookos rásegítés nélkül is megtartaná a vásárlóit. Facebookkal együtt (sőt, mostanában Instagramon is egyre intenzívebben nyomulnak) viszont a határ a csillagos ég. Ez esetükben az évi ezer milliárd dolláros forgalmat jelent, amiről Szulczewski azt mondja, valószínűleg elsőként az Alibaba éri majd el. Másodiknak vagy az Amazon, vagy ők, attól függően, hogy ki és milyen gyorsan nyer az indiai piacon.

(Index, 2017. december 27.)

Van 100 legolvasottabb weboldal

Van közte webáruház is, de a híroldalak vezetnek. 

Van közte webáruház is, de a híroldalak vezetnek. ₪₪₪

Nem csak legális, de legalábbis a szürke zónában mozgó oldalak is megtalálhatóak a magyarok legkedveltebb oldalai között, írja a Világgazdaság, az ite.hu összeállítása nyomán.

Egyetlen nap alatt 30 millió alkalommal nézik meg a 100 legnézettebb magyar weboldalt. A lista élén a hírportálok állnak, de egy torrentoldal is felfért a TOP10-be.

A portál második alkalommal készítette el a 100 legnézettebb hazai weboldal listáját. A listát az Index, az Origo és a Startlap vezeti. Ez a három oldal, amelyik naponta 1 milliónál is több látogatást regisztrál átlagosan. 

A vezető oldalak jellemzően magazinok és hírportálok, de egy-egy blogoldal, vagy e-mailszolgáltató is felfért a listára, továbbá az egyik legnépszerűbb hazai torrentoldal és a gyakorikerdesek.hu oldal is. A hirdetőoldalak közül a jofogas.hu, a hasznaltauto.hu és az ingatlan.com vezeti a listát. A receptoldalak esetén a három vezető márka a Nosalty, a Mindmegette és a Receptneked. A meteorológiai oldalaknál az Időkép után a Köpönyeg és a met.hu következik.

A listán szép számmal vannak jelen az oktatási oldalak, a Sulinet mellett egyetemek weboldalai, sorrendben az ELTE, a BME és a Debreceni Egyetem található meg a élmezőnyben. A négy évvel ezelőtti felméréshez hasonlóan a nagy bankok oldalai és a telefontársaságok is felfértek a 100-as listára.

Nem csak legális, de legalábbis a szürke zónában mozgó oldalak is nagy számban megtalálhatóak a magyarok legkedveltebb oldalai között. A két nagy torrentoldal mellett négy online filmeket kínáló weboldal is felfért a listára.

A négy évvel ezelőtti felméréshez képest korosodik a lista: 2014-ben a weboldalak átlagéletkora alig volt több, mint tíz év, most már a 13 évhez közelít a listán szereplő weboldalak életkora – magyarázzák a lista összeállítói.

A 2014-es felméréshez képest 44 új weboldal került fel a toplistára és ennyi is tűnt el. Új oldalak a listán például a nagy webáruházak, az Emag, vagy az Edigital, ami jól mutatja a vásárlói szokások megváltozását és az e-kereskedelem térhódítását.

(Világgazdaság, 2018. október 19.)

Árjáték a weben: mindig más az ára

Ugrálnak az árak a webáruházakban: napszaktól, vagy éppen a vásárló sejthető pénztárcájától függően. Például ócska számítógépről rendelve olcsóbb a portéka. 

Ugrálnak az árak a webáruházakban: napszaktól, vagy éppen a vásárló sejthető pénztárcájától függően. Például ócska számítógépről rendelve olcsóbb a portéka. ₪₪₪

Az autógumi délelőtt 30 százalékkal drágább, mint este? Műszaki cikkeket este háromnegyed hét után lehet kedvezőbb áron megrendelni, a nadrág ára pedig megmagyarázhatatlanul ugrál 80 és 200 euró között. Amit az internetes boltok vásárlói (főképp a magyarországinál nagyobb piacokon) régóta tapasztalnak, azt legutóbb a brandenburgi fogyasztóvédelem erősítette meg: egyre inkább lutri jellegű, hogy mikor mennyit kell fizetni valamiért, írja a Világgazdaság. A német tartományban a szakértők öt héten át több mint ezer termék árát figyelték 16 webshopban, és amit ezek után bizonyossággal tudnak állítani, az az, hogy az árak alakulása teljesen bizonytalan. 

Följegyezték például, hogy egy nadrág ára a Zalandónál 129 euróról indult, fokozatosan lement 79-re, majd felugrott 200-ra. A Mediamarktnál akadt okostelefon, amelynek a legalacsonyabb és legmagasabb ára között 220 euró volt a különbség. Láttak olyan kereskedőt, akinél szinte óránként ugráltak az árak. A megfigyelt termékek több mint egyharmadának nem volt állandó ára, bár sok esetben csekély volt az ingadozás.

Ahhoz hasonlít ez az árképzés, amit a szakirodalom dinamikus (egyszerűen szólva: mozgó) árazásként ismer, és amelyre a való világban leginkább a benzinkutaknál lehet felfigyelni. Ott a forgalmasabb időkben köztudottan drágább a benzin, többnapos ünnepek előtt pedig pláne emelnek. Az internetes boltoknál azonban a német fogyasztóvédők nem bukkantak ehhez hasonlóan kiszámítható logikára. Mindegyik kereskedő maga dolgoztatja ki és gondosan titokban tartja, milyen alapon ugráltatják az árakat a webshopokba épített algoritmusok. 

Az efféle árazás nem előzmények nélküli. A hagyományos – piaci, sőt bazári – kereskedelemben megszokott volt, hogy a boltos vagy a kofa nem írta ki az árakat, hanem akkora összeget mondott be, amekkorát a vásárlóból kinézett az öltözete, a beszéde alapján. Az elmúlt évszázadban, a nagyáruházak és a szabott árak korában visszaszorult az efféle ügyeskedés.

© Fortepan

Illetve csak megváltozott. A szakirodalom diszkriminatív árazásként emlegeti azt, ahogyan a kereskedők a fizetőképesebb kuncsaftból magasabb árat húznak ki, miközben alacsonyabb árakkal kötik magukhoz a kevésbé tehetős vásárlókat is. Csak arra kell ügyelni, hogy aki többet fizet, az ne vegye észre (például mert más néven, más körítéssel árulnak valamit) vagy ne kifogásolhassa (például a diák- és nyugdíjas-kedvezmények esetében, vagy amikor a pékség a zárás előtti órában olcsóbban adja a maradék árut). Ez ugyanolyan köztudott dolog, mint hogy szerényebb környékeken olcsóbban lehet vásárolni – a tehetősebbek meg úgyse utaznak oda a pár fillérnyi különbség miatt. 

A webboltok esetében a technika sokkal rafináltabban folytatja ezt a módszert. A német fogyasztóvédők tapasztalata a nadrágokkal és a gumiabroncsokkal jelzi, hogy ez az internetes árképzés már nem a repülőjegyeknél régóta tapasztalt játék. Az utasszállítók kihasználtságánál ugyanis másról is szó van: azért is játszani kell az árakkal, mert ha a keddi helyet nem adják el bármilyen áron, szerdán már senki sem veszi meg. De az okostelefont vagy a fejfájás-csillapítót másnap is el lehet adni. Apropó, gyógyszer: a felmérés azt mutatta, hogy még az sem biztos, hogy valamelyik bolt egy adott időben olcsóbb vagy drágább. Egyes internetes patikák ugyanazon a napon bizonyos gyógyszerek árát emelték, másokét csökkentették, megint csak a fogyasztóvédők által követhetetlen logika alapján. 

A számítástechnikailag befolyásolt árak történetében az Amazon volt az első, amelyet rajtakaptak. A 2000-es esetre azóta is hivatkoznak: egy szemfüles vevő észrevette, hogy ha másodszor tér vissza a piactérre, akkor már drágábban kínálják ugyanazt a dvd-t, mert látják, hogy fontos neki a dolog. Ha viszont kicsit babrál a számítógépén (törli a böngészési előzményeket), és az Amazon azt hiszi, hogy új vevőről van szó, akkor megint visszaugrik az alacsonyabb ár. Az Amazon akkor azt mondta, hogy „véletlenszerű árazási kísérletről“ volt szó. De ez már akkor sem tűnt valószínűnek. Az Amazon praktikái ma már annyira nyilvánvalóak, hogy üzletet lehet alapítani rájuk: vannak árfigyelő portálok (például a CamelCamelCamel.com), amelyek az ingadozások közepette jelzik a tudatosabb vásárlóknak az Amazon legnagyobb árcsökkentéseit.

© AFP / Ali Balikci

A diszkriminatív árazást taglaló közgazdászok mindeddig pusztán elméleti lehetőségként írták a tankönyvekbe a módszernek azt a legtökéletesebb formáját, hogy minden egyes vevőnek más árat adjanak meg: olyat, amely a legjobban megközelíti azt a maximumot, amit pont az a vevő hajlandó fizetni a cuccért. De az internet túllépett ezen, és az elméletből gyakorlat lett – vagy legalábbis lehet hamarosan. 

A valóban személyre szabott árak alkalmazásáról megbízható adatok egyelőre nincsenek. De hogy miképpen működhet, azt sejteni lehet. Nem véletlenül kaptak engedélyt 2014-ben az amerikai légitársaságok a közlekedési minisztériumtól ahhoz, hogy sok személyes adatot gyűjtsenek be ügyfeleikről. Nem nehéz elképzelni, hogy – a járatok kihasználtságától függetlenül is – magasabb jegyárat fog látni az, akinek az irányítószáma tehetősebb környékre utal, és aki hamarosan a férje születésnapját ünnepli. 

Az amerikai Orbitz utazásközvetítő oldalt pár éve kapták rajta azon, hogy magasabb árakat jelez a Mac számítógépről bejelentkezőknek, mert felmérte, hogy a drága Apple termékek vásárlói akár 30 százalékkal többet is hajlandóak fizetni egy hotelszobáért. A Staples webáruházról pedig az derült ki, hogy aszerint árazta termékeit, hogy ha valamelyik felhasználó elég távol lakik a konkurencia (valóságos) boltjaitól, akkor többet lehet kérni tőle, mert nem fog máshol vásárolni. A sok más trükk miatt is vitatott Uber taxiszolgáltató viselkedésgazdászai (ilyen szakértő is létezik) megállapították, hogy ha a fuvart rendelő ügyfél mobiljában lemerülés előtt áll az akku, akkor sürgősebb a dolga és többet lehet kérni tőle. Az Uber tagadta, hogy ezt a felismerést a gyakorlatban is alkalmazzák – de jogos a feltételezés, hogy a viselkedésgazdászok nem pusztán elméleti kutatásokat végeznek az Uber pénzén.

© MTI / Szigetváry Zsolt

A webáruházak trükkjeit nem könnyű kicselezni. Már csak azért sem, mert elvben a visszatérő kuncsaftot törzsvásárlói kedvezménnyel is kényeztethetik, de legombolhatnak róla többet is azon az alapon, hogy úgyis ragaszkodik a bolthoz. Sajnos az utóbbi eshetőség valószínűbb. Akinek van kedve és ideje ellenőrizni az árképzést, megteheti, hogy új vásárlónak álcázza magát. Ehhez elég lehet, ha bekapcsolja a privát böngészést (amely nem pusztán a pornónézés palástolására alkalmas), és így jelentkezik be ugyanabba az áruházba. Meglehet, vevőcsalogatóbb árral fog találkozni, mint akkor, amikor a böngészési előzmények elárulják, hogy kitartóan érdeklődik a termék vagy szolgáltatás iránt – de, nyilván ritkábban, az is lehet, hogy elesik valamilyen személyre szabott kedvezménytől. Ugyanilyen alapon szokták tanácsolni, hogy érdemes más böngészőt használni vásárláshoz, mint a mindennapi internetezéshez, továbbá azt is, hogy vásárlás előtt érdemes törölni a böngészőből a sütiket.

Ilyesmivel persze a weben vásárlók többsége nem bajlódik. Az ő érdekükben is szólt augusztusban egy brit fogyasztóvédő szervezet, a Citizens Advice: legalább a közműszolgáltatóknak és a telefontársaságoknak hatóságilag meg kellene tiltani, hogy az ügyfelek személyes adatai, fogyasztási és böngészési szokásai alapján állapítsanak meg egyedi árakat. A fogyasztóvédők elővigyázatosságból szóltak. Egy általuk megrendelt felmérés szerint a személyre szabott árazás még nem általános. A nagyon részletes adatok gyűjtése sokba kerül, és egyelőre nem érdemes ebbe beruházni. Már csak azért sem, mert a fogyasztók nem szeretik az efféle megkülönböztetést. De ami késik, nem múlik. A Citizens Advice szerint az energiaszolgáltatók és a telefontársaságok a személyes árazás úttörői lehetnek, mert sokat tudnak ügyfeleik szokásairól, és már most is bonyolult tarifacsomagokat alkalmaznak. 

Magyar webáruházakban egyelőre aligha működik személyre szabott árazás – véli G. Karácsony Gergely, a Széchenyi István Egyetem docense, akinek szakterülete az új technológiák szabályozása. Az ok ezúttal is az: nagyobb forgalomra van szükség ahhoz, hogy az egyeseknél (illetve sokaknál) megemelt árrés fedezze az algoritmusok fejlesztésével, finomhangolásával kapcsolatos költségeket. Ha azonban elterjed majd a személyre szabott internetes árazás, akkor a szakértő szerint tájékozott fogyasztókra lesz szükség, mert szabályozással nemigen lehet kezelni a dolgot. Még EU-szintű felügyelet is nehezen találhatna fogást azon, ha az Amazon vagy az Alibaba nagyban játszani kezdene a magyar vásárlók pénztárcájával.

(HVG, 2018. szeptember 5., Bedő Iván írása)

Viszik az appokat, mint a cukrot

Már 34 milliárd dollárt költött 2018-ban a világ appokra. 

Már 34 milliárd dollárt költött 2018-ban a világ appokra. ₪₪₪

2018 első félévében 30 százalékkal több pénzt költöttek a felhasználók applikációra, mint 2017-ben. Eddig az alkalmazások globálisan 34,4 milliárd dollár árbevételt hoztak 2018-ban, írja a Napi.hu.

A 2018 első 6 hónapja alatt befolyt 34,4 milliárd dollár több mint 65 százaléka az App Store-on keresztül jött. Az eladások 22,6 milliárdot tettek ki, míg 2017-ben ez a szám 17,8 milliárd dollár volt. Az Apple 27 százalékos növekedésével szemben azonban a Google boltja még jobban teljesített - írja a PC World.

A Google Play Áruház növekedése a maga 30 százalékával felülmúlta az Apple bővülését, de a 11,8 milliárd dolláros bevétele még mindig eltörpül a riválishoz képest. A legkelendőbbek a játékok: 26,6 milliárd dollárt hoztak össze. A legnépszerűbb a Tencent Honor of Kings játéka volt. A játékokat leszámítva a Netflix termelte a legtöbb bevételt, majd a Tinder és a Tencent Video.

(Napi.hu, 2018. július 18.)

 

App Store: nagyot húzott

Az online bolt, amely megbolondította a telefonhasználókat. Ma is hozza a pénzt rendesen.

Tíz évvel ezelőtt az Apple megalkotta digitális piacterét az alkalmazásainak, ezzel megnyitva az utat a szoftverfejlesztők és a tehetséges programozók előtt, eleveníti fel az Origo. Az App Store révén a felhasználók a számukra legmegfelelőbb alkalmazásokat tölthették le telefonjukra. Az Apple újítása milliárdok életét változtatta meg, hatása pedig ma is érezhető.

Az App Store bemutatása után varázsütésre megugrott a telefonokra készített alkalmazások száma. Ugyan sok pozitívuma is volt a dolognak, de a negatív élettani hatásokat is meg kell említeni. A tömérdek lehetőség miatt néha már annyira elvonja az okostelefon a figyelmet, hogy szinte fel sem nézünk a képernyőről.

Az App Store nélkül ugyanakkor nem jöhettek volna létre az olyan, mára milliós felhasználószámmal rendelkező applikációk, mint a Snapchat vagy az Instagram. Ráadásul az utóbbi a kezdetekben kifejezetten az Apple-felhasználókat célozta meg, Androidra csak később vált elérhetővé.

Jelenleg már több mint 2 millió alkalmazást kínálnak az Apple-felhasználóknak.

Az App Store megjelenésekor, tíz évvel ezelőtt, még közel sem volt ekkora a piac. A telefonok nem voltak még igazán okosak, és túl sok testreszabási opciója sem volt a felhasználónak. Még maga az iPhone is a kezdeteknél tartott, az Apple akkoriban még csak 6 millió darabot adott el belőle.

De megjelent az App Store, és minden megváltozott. Először csak 500 program volt elérhető, de ez akkora újdonságnak számított, hogy az online piactér bemutatását követő héten az emberek 10 milliószor töltöttek le alkalmazásokat, a legtöbbször játékokat.

Az Apple vetélytársai, a Google, az Amazon és a Microsoft hamarosan előálltak saját piacterükkel. Együttesen ezek a vállalatok 7 millió alkalmazást kínálnak a felhasználóiknak, miközben az Apple mára már túl van az egymilliárd eladott iPhone készüléken. 

Az alkalmazáscunami új gazdasági lehetőségeket is teremtett. Dollár milliárdok áramlottak be a telefonos applikációkat gyártó startupokba, az Uber, a Snapchat, a Spotify és az Angry Birds csak néhány azok közül, amelyek óriási bevételeket termeltek a készítőknek. A szoftverfejlesztők keresettebbek lettek, mint valaha.

Az Apple számára a legnagyobb sikereket az „ingyenes” alkalmazások hozták, amelyek hirdetések, mikrotranzakciók és előfizetések révén hoztak bevételt. Persze a cég nem panaszkodhat a fizetős applikációk miatt sem, hiszen mindkét esetben akár 30 százalékos részesedést is szerezhettek.

Illusztráció FORRÁS: AFP/IMAGINECHINA/GAN JUN

Nem is meglepő, hogy az App Store a leggyorsabban növekvő része az Apple-nek. A cég különböző szolgáltatásaival együtt évente 33 milliárd dollár bevételt hoz.

Az Apple ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt évtizedben 100 milliárd dollárt fizetett ki fejlesztőknek.

A Statista szerint az alkalmazásokból befolyt globális bevétel 2020-ra elérheti a 189 milliárd dollárt. A 2017-es év legnagyobb durranása – a Pokemon GO – például 2 milliárd dolláros bevételt hozott.

(Origo, 2018. július 10., BALOGH TAMÁS MÁRK írása)

HotspotSystem.com: Grönlandtól Dél-Szudánig nyomja

Grönlandtól Dél-Szudánig ad netet egy kis magyar cég. 

Grönlandtól Dél-Szudánig ad netet egy kis magyar cég. ₪₪₪

Százötven különböző országból van árbevétele a HotspotSystem.com magyar IT-cégnek, ami szinte biztosan hazai rekord, írja az Index, Brückner Gergely összeállításában. A netes jogosultságok kiosztásával és egyedi díjbeszedéssel foglalkozó társaság dolgozik grönlandi iskolának, dél-szudáni internetoperátornak, de ő szolgálja ki a világ legnagyobb nagykövetségét, az Egyesült Államok bagdadi képviseletét is.

Viszonylag egyszerű a HotspotSystem.com üzleti modellje. Annak a kávéháznak, szállodának, kempingnek, mosodának vagy akár nagykövetségnek, amely ingyenes vagy fizetős internethasználati jogosultságokat szeretne kiosztani, nem kell ezzel bíbelődnie, rábízhatja a magyar cégre. A szerződéskötés után akár mindössze 60 dolláros beruházással telepíthető egy router és egy antenna, majd a budapesti cég képes távmenedzselni a wifit.

Image uploaded from iOS (7)

A Hotspotsystem vezetői,  Faludi Olivér és Kosárszky Roland, - fotó: Huszti István,Index

Nem mindenhol alap a wifi

A kis magyar kkv jogosultságokat oszt ki, bevételeket szed, amelyeket aztán a jutalékai levonása után átutal a partnerének. Bár egyre több helyen ingyen van az internet, nagyon sokan nyújtanak még fizetős wifiszolgáltatást. Elsősorban olyan egzotikus helyeken, ahol nincs megfelelő internetkapcsolat, vagy csak nagyon költséges, műholdas megoldásokkal lehet eljuttatni a netet.

Például egzotikus turistaparadicsomokba, szigetekre, állandóan úton lévő buszokra, de még hadihajóra is. Ebből a felsorolásból már rögtön érthető a sok különböző forgalomgeneráló ország.

Irakban is például

Ügyfél a világ legnagyobb és legdrágábban üzemeltetett nagykövetsége is, az Egyesült Államok bagdadi képviselete, valamint a hozzá tartozó intézmények például Bászrában.

Az Egyesült Államok nagykövetsége Bagdadban
Az Egyesült Államok nagykövetsége Bagdadban
Fotó: diplomacy.state.gov

A világ legnagyobb nagykövetségei

A bagdadi amerikai nagykövetség messze a világ legnagyobb nagykövetsége. Van olyan ország (a Vatikán), amelyik kisebb, mint a bagdadi nagykövetség alapterülete. A rendkívül szigorú biztonsági előírásokkal védett objektumban egy kisvárosnyi ember, több ezer dolgozó él, és amikor tíz éve megépült, az építkezés is 750 millió dollárba került. Meglepő módon a második legnagyobb a 2005-ben felhúzott örmény, amely az iraki misszió előtt még a világ legnagyobb területű külképviselete volt. A harmadik legnagyobb pedig Kínában található. Miközben a jereváni egy kies, országút melletti területen épült, a pekingi egy, a város közepén található nagy szigetszerű tömb.

A teljes bagdadi amerikai populációt nemcsak a munkaállomásokon, de a lakásaikban is kiszolgáló szélessávú internet nagyon drága, így a követség díjat szed a net magánhasználatáért. Ezt menedzseli a magyar cég rendszere.

Az amerikai munkavállalók különböző fizetős csomagokat választhatnak, majd a bankkártyás mikrofizetéseik Budapestre futnak be. Aki nem fizet, az a követséghez tartozó lakóépületekben kizárható a HotspotSystem rendszeréből, mert utána a követség már csak a munkához szükséges internetkapcsolatot biztosítja.

Globális elterjedés

De hogy indult ez az egész? Két fiatal magyar üzletember, Faludi Olivér és Kosárszky Roland 2007-ben egy másik informatikai cégük mellett fedezték fel a piaci rést. Külön vállalkozást hoztak létre a szolgáltatásra, és egymásnak azt mondták, hogy az ingyenes net globális elterjedéséig még biztosan van öt évük, addig érdemes szolgáltatniuk. Azóta még kétszer így ítélték meg, ráadásként pedig kidolgoztak szolgáltatásokat az ingyenes wifi üzemeltetésére is.

A cég forgalma egyelőre folyamatosan csak nő. 2016-ban 150 milliós árbevétel mellett 50 millió forint volt az adózás előtti eredmény, 2017-ben az előzetes adatok alapján 200 millió forint lesz a forgalom. A céget itthon nyolc-tíz ember segíti a munkájával, de vannak külföldi viszonteladók is. A költségek legnagyobb eleme a szolgáltatás nemzetközi hirdetése, terjesztése és a fejlesztés. Ma már egy erősebb hónapban 6000 különböző felhasználási helyről, mintegy ötmillió alkalommal lépnek be a végfelhasználók a rendszerbe.

Tarifák persze vannak

Díjcsomag sokféle van. A legkisebb ügyfelek akár ingyenes szolgáltatást is igénybe vehetnek, ennek reklámértéke van, jó esetben szájról, szájra jár a portál neve. Azok számára is van olcsó fix áras csomag, akik nem kérnek pénzt a végfelhasználóktól a wifiért.

Számukra azért lehet mégis értékes a menedzselt, például facebookos belépéshez kötött net, mert így kapcsolatba tudnak lépni a vendégeikkel. Kérdéseket lehet feltenni a netezőknek („hol hallott a kávézónkról?”), esetleg később marketingüzenetet lehet eljuttatni hozzájuk, információt lehet gyűjteni róluk.

A cég Voucher-nyomtatói
A cég Voucher-nyomtatói
Fotó: Huszti István, Index

Van az ügyfelek között grönlandi iskola, panamai búvárklub, azerbajdzsáni tévészolgáltató, több kikötő, de érdekes módon például a Skavsta svéd nemzetközi reptér még ma is fizetős netet szolgáltat. Sok, a világ legeldugottabb szigetein működő kemping, kávéház. Van olyan amerikai busztársaság, amely minden általa üzemeltetett buszon a magyar cég segítségével ad wifit.

A Contiki nevű globális utazási iroda pedig országokon átívelő buszos utazásokat szervez. Minden országban több internetszolgáltatóval is szerződik, hogy minél jobb legyen a lefedettsége, ez a cég is a HotspotSystem.com segítségével számol el az utasaival.

Nehézségek: vannak olyanok is

Minden üzletnek vannak természetesen kockázatai és nehézségei. A magyar társaság életében a nagyon sok kicsi, de eltérő pénznemben jelentkező befizetés menedzselése, könyvelése komplikált. A pénznemek sokasága mellett az eltérő üzleti kultúrák is kihívást jelentenek. Hiába az egységesített díjszabás, egy nigériai ügyfél nehezen érti meg, hogy nem lehet az árból alkudni, ahogy sokszor az elképesztő akcentusú angolok megértése is lehetetlen feladat. Ilyenkor egymásnak adogatjuk át a telefont – meséli Faludi Olivér.

Ugyanakkor az nagy előny, hogy érdemi nemfizetési kockázat vagy behajtási feladat nincsen az ügyfelekkel, mert mindenki előre fizet. Magyarországról csak a forgalom 5 százaléka származik. De az egész unióból is csupán 20 százalék.

Ma már a távoli belépések 80 százalék mobileszközökről érkezik. Az uniós felhasználók bizonyára nagy örömmel fogadták a roamingszabályok egységesítését, a magyar cég üzletének azonban ez nem kedvezett, hiszen ha olcsóbb a mobilnet, kevesebben keresik a wifit. Faludi Olivér szerint ugyanakkor éppen az uniós forgalom alacsony aránya miatt a kiesés nem jelentős, és mivel a külföldön mobilozók nem forgalmazhatnak ugyanannyi adatot, mint itthon, így sokan továbbra is keresik a wifimegoldásokat.

(Index, 2018. április 30., Brückner Gergely írása)

e₪cuccok

Döccent a Xiaomi

A vártnál kevésbé nőtt a Xiaomi profitja. Nem ment olyan jól a mobil.

A vártnál kevésbé nőtt a Xiaomi profitja. Nem ment olyan jól a mobil. ₪₪₪

A Xiaomi kínai mobilgyártó profitja az elemzői várakozásoknál kisebb ütemben nőtt 2019 harmadik negyedévében, írja a Világgazdaság. Az eredményt rontotta, hogy csökkent a mobiltelefonok eladásából származó bevétel.

Fotó: AFP

A szeptember végével záródott három hónapban az eladott készülékei alapján a világ negyedik legnagyobb mobilgyártója azt közölte, hogy az adózott eredménye 2,53 milliárd jüanra (360 millió dollár, 1 jüan=43,44 forint) emelkedett az egy évvel korábbi 2,48 milliárd jüanról. Szakértők nagyobb, 2,58 milliárd jüan profitra számítottak.

A cég bevétele 5,5 százalékkal, 53,7 milliárd jüanra nőtt, felülmúlta az elemzői várakozások átlagában szerepelt 53,3 milliárd jüant.

A harmadik negyedévi bevételnövekedés a legkisebb volt a cég eddigi történetében.

A 2010-ben alapított Xiaomi bevétele az okostelefonok eladásából 7,8 százalékkal, 32,3 milliárd jüanra csökkent a harmadik negyedévben.

Az internethez kapcsolódó berendezések értékesítése 44,4 százalékkal, 15,6 milliárd jüanra nőtt, az internetes szolgáltatások értékesítéséből származó bevétel pedig 12,3 százalékkal, 5,3 milliárd jüanra emelkedett a harmadik negyedévben.

(Világgazdaság, 2019. november 27.)

 

Xiaomi Mi Mix Alpha: na, ezt forgathatod

Szenzációs csúcsmobilt készített a Xiaomi. 858 ezer forint.

Majdnem teljesen körbefut az érintőkijelző a 108 MP-es kamerájú készüléken, írja az Origo.

Az elmúlt években elsősorban a kínai gyártók igyekeztek egyedi és különleges modellekkel gazdagítani az androidos telefonok egyhangú felhozatalát, a dupla kijelzős Nubia után most a Xiaomi jelentett be egy rendkívüli terméket. A Mi Mix Alpha az elmúlt évek talán leglátványosabb csúcsmobilja: az érintőkijelzője a hátlapjának egyik széléről indul, majd megszakítás nélkül végigfut az egész mobilon a hátlapon lévő függőleges blokkig, amelyben a kamerák kaptak helyet.

Xiaomi Mi Mix Alpha FORRÁS: XIAOMI

A készülék test-képernyő arányát 180 százalékosnak mondják a Xiaomi marketingesei, a megjelenítőt pedig zafírüveg védi a sérülésektől. A mobil oldalai érintésérzékenyek, azonban elvileg csak értesítésekkel kapcsolatos műveletek végezhetőek rajtuk, és persze a készülék próbálja megakadályozni a nem szándékos érintésekből fakadó kellemetlenségeket.

Előlapi kamera nincs a telefonon, helyette a hátlapi kamerákkal lehet szelfizni, ilyenkor a kamera képe a kijelző hátlapi részén látható. Ha épp nem a kamera képét kell mutatnia, akkor a kijelző hátlapi része vagy inaktív, vagy a telefon hasznos információkat próbál mutogatni rajta.

Xiaomi Mi Mix Alpha FORRÁS: XIAOMI

A kameráknál tartva a Xiaomi Mi Mix Alpha a világ első 108 megapixeles képalkotóval szerelt mobilja, bár a pixelek egyesítése miatt ténylegesen csak 27 megapixeles képek készíthetőek vele. Az elsődleges képalkotó egység mellett egy 20 MP-es széles látószögű, továbbá egy 12 MP-es telefotó kamera kandikál ki a hátlapból.

A telefon további érdekesebb specifikációi közül kiemelhető a Qualcomm Snapdragon 855+ lapkakészlet, az 5G-kompatibilitás, a 12 GB memória, az 512 GB háttértár, továbbá 40 wattos gyorstöltést is támogató, 4050 milliamperes akku.

Egyelőre nem világos, hogy a Xiaomi Mi Mix Alpha kapható lesz-e Kínán kívül, a gyártó hazájában decemberben kerül majd piacra, limitált példányszámban. Árát tekintve pedig még a Galaxy Foldnál is drágább lesz: 19.999 jüant, azaz 858 ezer forintot kér majd érte a Xiaomi.

(Origo, 2019. szeptember 24.)

 

Megszívta a Xiaomi

Nemrégiben még a kínai Apple-nek nevezték, most viszont lejtőn a Xiaomi.

A kínai Xiaominak néhány éve fényes jövőt jósoltak, a szakértők pedig a kínai Apple-nek nevezték. Azóta viszont az okostelefon-gyártó megindult a lejtőn és már 40 százalékot vesztett értékéből, írja az Origo.

A 2010-ben alapított vállalat azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy hihetetlen ütemben volt képes növelni piaci részesedését egy olyan szektorban, ahol a Huawei, a Samsung és az Apple komoly vetélytársnak számítanak.A Xiaomi minőségi okostelefonokat kínált elérhető áron.

A vállalat tavaly júliusban vonult tőzsdére és akkor még 54 milliárd dollárra becsülték az okostelefon-gyártó értékét. Azóta viszont a Xiaomi 40 százalékot veszített értékéből, részvényeinek árfolyama pedig rekord alacsony szinten van és már 25 százalékot esett csak az idén.

Összességében az árfolyamcsúcshoz képest jelenleg 50 százalékos mínuszban vannak a Xiaomi értékpapírjai és csak egyszer emelkedtek a tőzsdei bevezetés óta.

A gyenge teljesítmény egyik oka, hogy a globális kereslet az okostelefonok iránt csökken. Egyre kevesebben váltanak a legújabb modellekre, a meglévő telefonokat pedig sokkal tovább használják az emberek, mint korábban. Mindemellett a kínai gazdaság is lassult, ez pedig komoly hatással van a Xiaomira, hiszen a cég bevételének 70 százalékát Kínában szedi össze.

(Origo, 2019. január 23.)

 

Csúszik lefelé a Xiaomi: veszteséges

Közben részvénykibocsátásra készül.

Folytatódik a negatív széria napjaink harmadik legnagyobb okostelefon gyártójánál, a Xiaominál, amely 2017-hez hasonlóan eddig 2018-ban is jelentős veszteséget halmozott fel. A cég eközben rekordnagyságú részvénykibocsátásra készül, s kérdés, hogy a lefelé tartó spirált hogyan fogják értékelni a befektetők, írja az Origo.

A kínai okostelefon-gyártó, a Xiaomi 2018 első negyedévében hétmilliárd jüanos (kb. egymilliárd dollár) veszteséget termelt. A bejelentés nem sokkal a cég rekordnagyságú részvénykibocsátása előtt született.

A CNBC beszámolt arról, hogy a nyereséges 2016-os év után 2017-ben a társaság meglehetősen sikertelenül gazdálkodott, hiszen összességében csaknem 44 milliárd jüanos passzívumot volt kénytelen elkönyvelni. Igaz, az okostelefon-üzletágból származó bevétele 65 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.

A negatív fordulat a Xiaomi életében azért különösen érdekes, mert az elmúlt négy év legnagyobb részvénykibocsátására készül a kínai tech-cégek közül. Ennek révén körülbelül egymilliárd dollárnyi forrásra szeretne szert tenni, ami körülbelül százmilliárd dollárra értékelné a társaságot, megduplázva ezzel az eddigi cégértéket.

Az IDC szerint 2014-ben a Xiaomi a világ harmadik legnagyobb okostelefon-gyártója volt a Samsung és az Apple mögött, megelőzve a Lenovót és az LG-t. Ugyanebben az évben a Xiaomi a legnagyobb okostelefon-gyártó lett a kínai piacon.

(Origo, 2018. június 11.)

 

A Xiaomi nagyon menne Amerikába

2018 végére tervezi a Xiaomi a belépést az Egyesült Államok piacára.

Már 2018 végén megjelenhetnek az Egyesült Államokban a Xiaomi okostelefonjai – többek között erről beszélt a társaság vezérigazgatója, Lei Jun a The Wall Street Journalnak, írja a Világgazdaság. Mindig is szerepelt a terveik között az amerikai terjeszkedés, ugyanakkor az is előfordulhat, hogy mindez csak 2019-re valósul majd meg.

A társaság elsődleges részvénykibocsátásra (IPO) is készül, ez is segítheti a készülékeik hivatalos forgalmazásának megkezdését az Egyesült Államokban. A kínai alapítású cég várhatóan 2018 második felében megy tőzsdére, az IPO értékét nagyjából százmilliárd dollárosra becsülik. Ez mindenképpen figyelemre méltó, de a teljesítményük értékét tovább növeli, hogy mindezt amerikai piaci jelenlét nélkül érték el.

A 2010-ben alapított társaság kezdetben kizárólag a kínai piacra összpontosított, és speciális értékesítési modelljének, valamint az olcsóságuk ellenére meglepően nagy tudású készülékeinek köszönhetően villámgyorsan növelte értékesítését. Az IDC adatai szerint 2014-ben már a harmadik legnagyobb gyártó volt az okostelefonok piacán, igaz, ezt követően veszített pozíciójából az olyan, feltörekvő, szintén kínai riválisok ellenében, mint a Huawei, az OPPO, valamint a Vivo.

Sőt 2016-ban még csökkent is a forgalma. A 2017-es év ismét sikereket hozott, az IDC elemzése szerint ekkor már az ötödik legnagyobb gyártó volt a cég, és majdnem megduplázta eladásait.

A Xiaomi ma már Kína mellett számos ázsiai országban, Afrikában és Európa egyes államaiban is értékesíti a telefonjait. Az egyik legdinamikusabban fejlődő piacon, Indiában a közelmúltban a Samsungot megelőzve az első helyre ugrott a gyártók rangsorában.

(Világgazdaság, 2018. március 8.)

 

A Xiaomi a tőzsdére húz

Xiaomi 50 milliárddal megy a tőzsdére. A mobilosoknak India is jó piac.

Egyre népszerűbb a világon, különösen Ázsiában a Xiaomi márkájú okostelefon. A cégnek annyira jól megy, hogy várhatóan 2018-ban tőzsdére mennek, írja az Origo. Az IPO, a bevezetés mértéke akár 50 milliárd dollár is lehet.

A Bloomberg arról számolt be, hogy a nyilvános részvénykibocsátás értéke 50 milliárd dollár lehet, és a hongkongi tőzsdén történhet meg. A pekingi cég felvette a kapcsolatot több bankkal is, hogy megcélozza a tőzsdére lépést. A Xiaomi rendkívül dinamikusan növekszik. 2010-ben alapították, azonban 2012-ben gondoltak egy nagyot, és azzal a stratégiával húzott nagyot, hogy elkezdték kizárólag online értékesíteni a telefonjait. Így árban alá tudott menni a riválisoknak.

Az online értékesítés hatalmas előnye, hogy így kimaradnak a kis- és nagykereskedők az értékesítési láncból, akik szintén ráteszik egy-egy termékre a maguk hasznát. Ráadásul a cég saját boltokat sem nyitott, amivel megspórolt egy csomó bérleti díjat, nem kellett berendezésekre költenie, és kevesebb alkalmazott is el tudta látni a napi teendőket - írja a Quartz. Akkor ez nagy újdonságnak számított, és előrevetítette az online boltok előretörését.

A Xiaomi stratégiája rávilágított egy fontos kérdésre. A XXI. században már nem vágynak a vásárlók arra, hogy egy boltban maguk próbálják ki a terméket.

A vállalat sikerének másik kulcsa az árrés meghatározásában rejlett. Míg a legnagyobb mobilgyártók tisztességes haszonkulccsal értékesítik a telefonjaikat, addig a Xiaomi kisebb haszonkulcsa – és ezzel az olcsósága miatt – rengeteg vevőt csalogatott magához.

A modell sikere nyomán hamarosan megjelentek a vetélytársak is a kínai piacon. Az Oppo és a Vivo feltűnése miatt a Xiaomi értékesítési számai elmaradtak a várttól 2015-ben. A konkurencia miatt a Xiaomi rákényszerült az offline értékesítésre is, még akkor is, ha továbbra is az online értékesítés a cég fő profilja. 2016-ra már 220 üzlete (Mi Home) volt Kínában, ahol az okostelefonok mellett más technikai eszközöket is árusítanak.

A döntés bejött, az IDC felmérése szerint a 2017-es harmadik negyedév végére a Xiaomi piaci részesedése öt százalékkal nőtt a korábbihoz képest. 

A Xiaomi Indiában is betört a piacra, az első Mi Home, amely Bengalaruban nyílt, már a nyitónapon – bármennyire is hihetetlen – de 74 millió dolláros forgalmat hozott a South Chine Morning Post szerint. A Xiaomi hosszútávú terveiben az szerepel, hogy 2019-ig további 200 üzletet nyit Indiában.

(Origo, 2017. december 7., Fotó: Xiaomi, Getty Images Bloomberg/ Origo)

 

Mindenre rátenne a Xiaomi

Elindul a világ meghódítására a kínai mobilóriás, a Xiaomi.

Mintegy kétezer új üzlet nyitását tervezi világszerte a következő három évben a kínai mobilpiaci óriás, a Xiaomi, írja a Portfolio, a CNBC tudósítása nyomán. Ezek felét Kínán kívül nyitja meg a külföldi terjeszkedés jegyében. Öt éven belül nagy szereplő akar lenni a világpiacon és majdnem minden országban jelen lesz, ígéri a cég.   

 Elindul a világ meghódítására a kínai mobilóriásA Xiaomi olcsó, de nagy tudású okostelefonokkal tört be a mobilpiacra és pár év alatt a világ legnagyobb mobilgyártói közé emelkedett fel. Tartja az egy nap leforgása alatt legtöbb eladott készülék Guinness-rekordját: egyszer összesen 2,1 millió darab készüléket értékesített egyetlen nap alatt.

Azóta bővítette termékkínálatát, okoskarkötőkkel, légtisztítókkal és egy technológiai óriáscéggé nőtte ki magát. Piacvezető szeretne lenni az "Internet of things" készülékekben, mindennel összekapcsolná az okostelefonokat, a televízióktól kezdve a kávégépekig.

Például el kell képzelni el egy olyan lámpát, ami lekapcsol, ha mély álomba zuhansz, vagy egy rizsfőzőt, ami elindul, mielőtt hazaérsz.

Már a világ 40 országában jelen van, termékeit online értékesíti közvetlenül a vásárlóknak, vagy partnereken keresztül. 2017-ben a külföldi terjeszkedés nevében olyan országokba lépett be, mint Oroszország, az Egyesült Arab Emírségek, vagy Egyiptom. Indiában és Indonéziában helyi gyártás is van, jövőre pedig Délkelet-Ázsia, valamint Kelet-Európa lesz a cél. Bár az olcsó telefonokkal a fejlődő piacok jelentik a célközönséget, nyugat-európai országokba is be akar törni a Xiaomi. 

(Portfolio, 2017. július 1.)

 

A mobil piac ördöge a kínai Xiaomi

2014-ben már 12 milliárd dollár volt a bevétele, 66 millió darabot adott el.

2014-ben 12 milliárd dollár árbevételt számolhatott el a kínai Xiaomi, miközben 2013-ban még csak 5 milliárd dollárnál tartott. Az eladott telefonok száma 2012-ben 7 millió darab, 2013-ban 19 millió, ezt követően 2014-ben már 66 millió darab volt, ami három év alatt közel tízszeres növekedés.

A Xiaomi üzleti modelljét nagy részben az olcsó eladási árak jelentik, amivel így tud egyre növekvő piaci részesedést szerezni. A 2014 szeptember 30-án zárult negyedévben már csak a Samsung, és az Apple előzte meg őt.

A Xiaomi egyébként 100 millió darab okostelefon eladással számol 2015-re, amivel megerősítheti harmadik helyét a mobil piacon. A második helyezett Apple-t vélhetően nem érik majd utol egyhamar, mivel az amerikai vállalat a legutóbbi 12 hónapos időszakban 170 millió darab telefont adott el, ez a szám pedig feltehetően tovább nő majd 2015-ben is. A Xiaomi piaci értéke 45 milliárd dollár lehet, egyenlőre viszont nem tőzsdei cég a társaság, az esetleges bevezetés sincs napirenden.

(Investor.hu, 2015. január 5.)

 

Xiaomi az új mobil csillag lenyomta a Samsungot

Ma még csak Kínában az első, de máshol is nyomul rendesen.

A mindössze négy évvel ezelőtt alapított Xiaomi 2014. második negyedévében megháromszorozta kínai okostelefon-eladásait, ezzel a világ legnépesebb országában megelőzte a globális piacvezető dél-koreai Samsungot.

A Xiaomi 15 millió mobilt értékesített az áprilistól júniusig tartó időszakban, s ezzel részesedése a kínai piacon 14 százalékra nőtt, a Canalys piackutató jelentése szerint. A Samsungnak 13,2 millió darabos forgalmával 12 százalékos a részesedése, így 2011 záró negyedéve óta tartó piacvezetése megtört. (A dél-koreaiak őrzik világelső helyüket, 26 százalékkal - ma még.)

A kínai mobil piacon harmadik lett ebben a negyedévben a Lenovo 13 millió darabbal. Az Apple eladásai a China Mobile-lal tavaly év végén kötött egyezség nyomán nőttek, a 6,8 millió eladott iPhone 6 százalékos piaci részesedést jelent.

A kínai gyártók közül is kiemelkedik a Xiaomi, amely 2013. első félévében még csupán 7 millió mobilt adott el, míg 2014-ben eddig már 26 millió darabot. A cég piaci értéke ennek megfelelően négyszeresére, tízmilliárd dollár körülire nőtt egy év alatt. A cég 2015-ben százmillió okostelefon értékesítését tűzte ki célul.

A fő piac Kína - a termékek 97 százaléka itt talált gazdára -, de a feltörekvő országokban is vgyorsan terjeszkedik a Xiaomi: Indiában július  végé jelentek meg, úgy, hogy az Mi3-s modelljükre a nyitást követő öt másodpercen belül húszezer megrendelést adtak le. Brazíl, oroszországi, törökországi, mexikói és indonéziai megjelenésük is előkészület alatt áll. A Xiaomi gyors piacszerzését nagyban segíti agresszív árpolitikája, s az internetes értékesítéssel a költségeit is alacsonyan tudja tartani. Honlapján számos letölthető szolgáltatást is kínál felhasználói számára. 

A kínai piacon a legjobb tízbe a Samsung mellett csupán az Apple tudott beférni. A Lenovo, a ZTE és a Huawei neve ismert már az európai piacokon is, de hamarosan újabb gyártók megjelenésével is számolni kell, így a Yulong, a BBK, az OPPO és a K-Touch. Kínában, a világ legnagyobb mobilpiacán a második negyedévben 108,5 millió készüléket adtak el, ez a teljes, 292 milliós globális forgalom 37 százalékát teszi ki.

Az okostelefonok iránti kereslet egyébként nem csak Kínában nő, a teljes piacon 23 százalékos bővülést mutatott ki a Canalys. A Samsung piaci fölénye 32-ről 26 százalékra mérséklődött, de ez még így is több mint a kétszerese a mögötte 12 százalékos részesedéssel következő Apple-ének. Az átrendeződés nyomán a harmadik helyért már a Huawei (7 százalék) és a Lenovo-Xiaomi páros (5-5 százalék) verseng, amelyből rövid távon a Lenovo kerülhet ki győztesként (ő a globális tizedik, a Motorola mobilgyártó egységének megvásárlásával pedig 8 százalék fölé tornászhatja részesedését).

(Népszabadság, 2014. augusztus 5.)

 

Okosak a kínai okostelefonok

Kapkodják a Xiaomi okostelefonjait.

Kiderült, hogy melyek voltak 2014. február legnépszerűbb okostelefonjai az értékesítések volumenét tekintve, a Counterpoint Technology Research közzétette havi jelentését. A kínai mobilgyártó, a Xiaomi két készüléke is bekerült a top 10-es listára, a cég története során először. A Redrice és az Mi3 elnevezésű okostelefonok a hetedik, valamint a tizedik helyet foglalták el februárban.

A két telefon a csúcskategóriás készülékekkel veszi fel a versenyt, az Mi3 például 5 collos, full HD-kijelzővel rendelkezik, 2 GB RAM-mal és egy 13 MP kamerával. Az őszi piacra dobáskor kezdetben kevesebb mint másfél perc alatt elérte a 100 ezer darabos értékesítést a telefon. 

A Xiaomi elsődleges piaca Kína, ami mostanra a világ legnagyobb okostelefon-piacává nőtte ki magát. Nemrég megkezdte Szingapúrban is az értékesítést a cég. Az olcsóság a társaság sikereinek kulcsa, az Mi3 készülék ára például 330 dollár, kevesebb mint a fele a legnagyobb tárhellyel rendelkező iPhone 5C-nek. Pedig az Apple kifejezetten a fejlődő piacokat célozta meg az olcsóbb okostelefonnal.

A Xiaomi 11 millió darab okostelefont adott el 2014 első negyedévében és erre az évre 60 millió darabos eladást tervez.

A 2014-es prognózisát pont most módosította felfelé a cég, korábban ugyanis 40 millió darabos értékesítést várt. 2015-ben már 100 millió darabos eladást célzott meg. Az IDC várakozási szerint idén 1,2 milliárd okostelefont adhatnak el a világban, így a Xiaomi 5% körüli piaci részesedésre tehetne szert.

A világ legnépszerűbb okostelefonja 2014. februárjában is az iPhone 5S volt, már a hatodik hónapja sorozatban, amióta piacra dobta az Apple a legújabb csúcstelefonját. A második helyet az olcsóbb iPhone 5C foglalta el, míg a harmadik helyért a Samsung Galaxy S4 és a Galaxy Note 3 készülék versengett. 

Az elmúlt hónapok nem szolgáltak túl nagy változatossággal a márkák tekintetében, a trend oedig, hogy a kínai gyártók előretörnek. Ez annak az eredménye, hogy a hardver és a szoftver tömegcikké vált, az egyes készülékek nagyon hasonlóak lettek tudásban, ezen a téren nehéz differenciálni. Miután a kínai gyártók okostelefonjai vonzóbb árszintet kínálnak, a fogyasztók inkább azokat választják a nagy nevek helyett.

(Portfolio.hu, 2014. április 3.)

Rendelhető a Huawei hajtogatós mobilja

Már rendelhető, november közepétől pedig a boltokban lesz a Huawei összehajtható kijelzős csúcsmobilja. 

Már rendelhető, november közepétől pedig a boltokban lesz a Huawei összehajtható kijelzős csúcsmobilja. ₪₪₪

Megkezdi Huawei Mate X nevű, összehajtható kijelzős, 5G-s okostelefonjának értékesítését a Huawei, írja a Portfolio. Az új okostelefon mintegy 400 dollárral többe fog kerülni, mint a Samsung versenytárs terméke, a Galaxy Fold. 

Első körben a kínai előrendeléseket fogadja a társaság, a termék globális elérhetőségéről egyelőre nincs információ -számolt be ma androidauthority.com.

Általános forgalomba november 15-én helyezik a telefont, akkorra az előrendelők kézhez kapják új készüléküket. A 8GB-os RAM-mal, 512 GB-os belső tárhellyel és 5G-kapcsolattal rendelkező Mate X variáció értékesítését 16.999 jüanos, vagyis mintegy 2.406 dolláros árfekvéssel kezdik meg. Utóbbi mintegy 400 dollárral haladja meg a Samsung Galaxy Fold árát.

Friss hír az is, hogy a Huawei idei okostelefon-értékesítései túllépték a 200 millió darabos álomhatárt.

(Portfolio, 2019. október 23.)

 

Huawei: Trump sürgetésére

Elkészült a Huawei saját operációs rendszere. 

Saját, néhány héttel ezelőtti nyilatkozatára cáfolt rá a Huawei, amikor a napokban bejelentette: olyan operációs rendszert fejlesztett, amellyel egyebek mellett az okostelefonjait is működtetni tervezi, írja a Magyar Nemzet. 

A kínai informatikai és távközlési eszközöket gyártó vállalat képviselői korábban úgy nyilatkoztak, hogy a cégnek nincsen olyan operá­ciós rendszere, amellyel kiválthatná az Androidot, csak egy ipari felhasználásra szánt rendszert fejlesztett ki. Mára világossá vált, hogy létezik a ­Huawei-fejlesztésű operációs rendszer.

A Harmonyt egy saját rendezésű konferencián jelentették be. A Huawei azt követően gyorsította fel saját operációs rendszerének fejlesztését, hogy májusban az amerikai kereskedelmi minisztérium feltette 68 leányvállalatával együtt arra a feketelistára, amelyen az Egyesült Államok nemzetbiztonságára vagy külpolitikai érdekeire potenciális veszélyt jelentő cégek szerepelnek – idézte fel a távirati iroda.

A rendelkezés megtiltja amerikai vállalatok számára alkatrészek, berendezések és szolgáltatások eladását a Huaweinek. A cég álláspontja most az, hogy továbbra is kitartana az Android mellett, hogy ezzel segítse az alkalmazásfejlesztők munkáját, de ha a szankciók miatt elesne a Google operációs rendszerétől, bármikor kész átállni a Harmonyra. 

Az operációs rendszer számos eszközt képes kiszolgálni, így az okostelefonok mellett tévéket, notebookokat, okosórákat és egyéb kiegészítőket is. A Kínában Hongmeng néven forgalomba kerülő rendszer elsőként okos­órákhoz, okosképernyőkhöz, járművekbe épített rendszerekhez és okoshangszórókhoz lesz elérhető – áll a cég közleményében.

A Harmonyról azt ígérik, hogy az alulteljesítés kihívásait egy úgynevezett determinisztikus késleltetési motorral (DLE) és nagy teljesítményű folyamatok közötti kommunikációval kezeli. A DLE előre meghatározza az egyes feladatok végrehajtásának prioritásait és az ütemezési határidőket. A rendszer a rendelkezésre álló erőforrásokat a magasabb prioritású feladatok elvégzésére fordítja, ezáltal pedig nagyjából huszonöt százalékkal csökken az alkalmazások válaszideje.

(Magyar Nemzet, 2019. augusztus 12.)

 

A Huawei is hajlítgat

A Huawei is bemutatta hajlítható okostelefonját.

A barcelonai Mobile World Congress (MWC) kiállításon a Huawei bemutatta első hajlítható okostelefonját, a Mate X-et, írja a Világgazdaság.

A gyártó mobiltelefonként és tabletként is használható készülékét a világ leggyorsabb 5G chipkészletével, a Balong 5000-rel, valamint a különleges zsanéroknak köszönhetően hajlítható OLED FullView kijelzővel szerelte fel. A kiállításon az okostelefon mellett a Huawei bemutatta új, 5G hálózattal kompatibilis beltéri egységét, a Huawei 5G CPE Pro-t is.

A hajlítható kijelzőnek köszönhetően a készülék kamerarendszere elő- és hátlapi kameraként egyaránt használható. Az 5G-s Mate X ultravékony, 5,4 mm-es fémteste egy nagy kapacitású, 4500 mAh akkumulátort rejt, amely támogatja az 55W Huawei Supercharge gyorstöltési technológiát, és biztosítja a készülék extrém gyors újratöltését. A készülék 30 perc leforgása alatt képes elérni a 85 százalékos töltöttséget is.

A Huawei első hajlítható okostelefonja mindemellett egy kétfunkciós bekapcsológombot is kapott, amely gondoskodik a Mate X biztonságos üzembe helyezéséről a beépített ujjlenyomatolvasónak köszönhetően. A felhasználó egy érintéssel bekapcsolhatja az okoskészülékét és ezzel egyidőben elvégezheti a biometrikus azonosítást is.A Huawei Mate X készülék Kozmikus kék színben, 2019 nyarán érkezik a boltok polcaira. A The Wall Street Journal információi szerint a készülék piaci ára körülbelül 2.600 amerikai dollár lesz.

(Világgazdaság, 2019. február 24.)

 

Tarolhat a Huawei az új mobiljaival

Huawi Mate Pro 20: mindent visz. 

A kínai gyártó 2018-ban is követi a megszokott menetrendet, ahogy megérkeztünk az ősz kellős közepébe, úgy landoltak a hagyományosan a Mate-széria csúcskészülékei is, a Mate 20 Prónál nehezen találunk jobb csúcskészüléket a piacon jelenleg, írja az Origo, Szász Tamás összeállításában.

Ami a külsőségeket illeti: a Huawei Mate 20 Pro nagyjából úgy néz ki szemből, amilyenekké a csúcstelefonok váltak az androidos mezőnyben az iPhone X tavalyi megjelenése után. Széltől szélig tartó kijelző, a tetején a bevágással, angolosan notch-csal. Esetünkben rengeteg szenzort tartalmaz a kis sziget, tehát nem csak az előlapi kamera miatt haraptak ki helyet neki, ugyanis egy továbbfejlesztett 3D arcfelismeréssel is fel lehet oldani a készüléket, ami a hivatalos infók szerint 30 százalékkal gyorsabb, mint eddig, és akkor is felismer, ha a mintavételt követően szakállat növesztünk, vagy a fejünkre húzunk egy csinos kis kalapot.

A sima Mate 20-nál ezek a szenzorok nincsenek, csak egy előlapi kamera, így a szenzorsziget is kevésbé zavaró, már akit ez zavar. Az ujjlenyomat-leolvasó lemaradt az előlapról és a hátlapról is a Mate 20 Pro esetében, ugyanis a kijelzőbe építették,minden bizonnyal ez az első olyan, magyar fogyasztók számára széles körben ismert és könnyen elérhető készülék, ahol ezt sikerült megoldani, A kamera a felhasználó arcának ezer pontját képes beolvasni mindössze 600 ms alatt. A Mate 20 6,53 hüvelykes LCD (felbontás: 2,244 x 1,080), a Mate 20 Pro pedig 6,39 hüvelykes OLED (felbontás: 3,120 x 1,440) kijelzőt kapott, előbbinél a hátlapon van az ujjlenyomat-leolvasó. Az ujjlenyomat-felismerés rövid tesztünk alapján pontosan működik, a 3D arcfelismerés szintén.

A telefonokat a Huawei új chipje, a Kirin 980 hajtja, a chipkészlet nyolcmagos processzora a tavalyi Kirin 970-hez képest 20 százalékkal erősebb és 40 százalékkal hatékonyabb teljesítményt nyújt. A Mate 20-ból 4 és 6 gigabájtnyi memóriával felszerelt verzió is létezik, a tippünk szerint Magyarországra az előbbi érkezik majd, a Pro verzió ugyanis 6 gigabájttal jön. A tárhely 128 gigabájt lesz, amit egy újfajta nanomemóriával egészíthetünk majd ki, viszont hogy ez milyen gyorsan terjed majd el, azt egyelőre nem tudjuk megtippelni.

Huawei Mate 20 Pro FORRÁS: ORIGO

A hátlap már kifejezetten egyedi, ugyanis egy fém keretben egy vakut és három kameraszenzort is találunk mindkét telefonon, vagyis a tavaszi P20 Pro után ismét tripla hátlapi kamerával érkeznek a Huawei új zászlóshajói.A Mate 20 esetében 16MP-es ultra széles látószögű, 12MP-es RGB és 8MP-es teleobjektív, míg a Mate 20 Pro-nál 40 MP-es RGB, 20 MP-es ultra széles látószögű és a 8MP-es teleobjektív lencserendszernyújt megoldást a makró fotózás problémáira is: a készülékek az ígéret szerint tűéles képeket készítenek még akkor is, ha az adott tárgy nagyon közel van – akár 2,5 cm-re – a kamerához.

A Mate 20 és Mate 20 Pro kameráival emellett ultra széles látószögű fotókat is készíthetünk. Emellett a mesterséges intelligencia használatával a mozgásban lévő tárgyak és alanyok útját kiszámítva képesek leszünk arra (pontosabban a kamera), hogy éles maradjon az alany a fotón, például ha valaki ugrál, akkor is normális fotó készül róla. Az új zászlóshajó termékeknél a nagy mélységélességű képek (Bokeh-hatás) készítését szintén mesterséges intelligencia támogatja. Az úgynevezett „MI Mester" funkciónak köszönhetően a Mate 20 Pro minden eddiginél több, 1500 helyzetet és több mint 5000 tárgyat képes felismerni, 25 különböző kategóriában és ezeknek megfelelően választja ki a legoptimálisabb kamera beállításokat. Felismeri az előttünk lévő ételeket, és kijelzi, hogy mennyi kalóriát fogunk elfogyasztani, de akár egy múzeumban sétálva is súghat a kamera az előttünk lévő festményről.

Fejlődik a videó funkció is, a felhasználók igény szerint szerkeszthetik a mozgóképek fényerejét, telítettségét és színárnyalatait, és módosítható és átszínezhető a videók háttere, emellett a londoni bemutatón azt is prezentálták egy plüsspandával, hogy a kiterjesztett valóság is a mindennapjaink része lehet:a játékot a kamerával körbeszkennelték gyakorlatilag, a figura pedig ezután a kijelzőn életre kelt, integetett a színpadon a cég vezére, Richard Yu mellett. Lehet művészkedni, ahogy csak bírjuk.

Művészet szinte a telefonok aksija is, a Mate 20 4000 mAh-s, a Pro 4200 mAh-s teleppel érkezik, emellett Mate 20 Pro akár a 40W-os extrém gyorstöltést is támogatja, amely 30 perc alatt 70 százalékos töltöttséget biztosít. A készülék továbbá lehetővé teszi a vezeték nélküli töltést is, amely 30 perc alatt akár 30 százalékkal növeli az akkumulátor energiáját a hivatalos közlemény szerint. Nagy újítás még, hogy a Pro maga is töltőként funkcionálhat, vezeték nélküli töltést támogató eszközt tudunk vele tölteni. Vagyis, ha egy barátunk éppen bajban van, ami a töltöttséget illeti, kisegíthetjük, amíg nem jut töltőhöz.

A Mate 20 és a Mate 20 Pro között a különbségek utóbbi javára tulajdonképpen a 3D arcfelismerés, a vezeték nélküli töltés (és visszatöltés) az IP68-as víz- és porállóság és az OLED kijelző. A Mate 20-on viszont egészen picit a kijelző tetején lévő betüremkedés. Úgy tudjuk, hogy nagyjából 230 és 330 ezer forintos áron jelennek meg a készülékek Magyarországon hamarosan.

(Origo, 2018. október 17.)

 

Csúcsra törtet a Huawei

Jön a Mate 9, 256 gigabyte tárhellyel, 20 megapixeles kamerával.

A Huawei 2018-ra a világ második legnagyobb okostelefon-gyártója, egy korábbi nyilatkozat szerint pedig öt év alatt piacvezető lenne. Az elmúlt időszakban olyan ütemben növelték az értékesítést, hogy elérhetőnek is tűnik ez a célkitűzés, összegzi a Világgazdaság. 2015-ben már több, mint százmillió okosmobilt adtak el, 2016-ben pedig 140 millió a célkitűzés.

A Samsung Galaxy Note 7 bukása ráadásul a Huawei malmára hajtja a vizet, hiszen jön az új csúcskészülékük, a Mate 9 előtt. A nyilvánosságra hozta legújabb csipkészlete, a Kirin 960 paramétereit, így várható, hogy ezt építenék be az új Mate telefonba.

Az eddig napvilágot látott információk szerint a Mate 9 5,9 hüvelykes, Full HD-kijelzőt kap majd, vagyis az okostelefonok és táblagépek közötti kategóriába, a phabletek közé sorolható. A 8 magos processzort 4 vagy 6 gigabyte RAM egészítheti ki és lesz olyan modell, amely a mobiloknál egészen meglepő méretű, 256 gigabyte-os tárhelyet kaphat. Ez azért is érdekes, mert androidos okostelefonnál még nincs ilyen tárolási kapacitás. Az iPhone-ok közül is csak a legújabb 7-es széria eszközei tudnak ennyit.

Fényképezésben is a csúcsot ostromolja a Huawei. A hátoldali kamera a 20 megapixeles lehet, a szelfik készítésében pedig vagy egy 8, vagy egy 12 megapixeles kamera segíti a felhasználókat. A telefon a legújabb Android operációs rendszert, a Nougatot kapja. A Mate 9 ára 480 és 700 dollár között alakulhat. Szakértők szerint a kínait társaság új modellje alkalmas lehet a Galaxy Note 7 után maradt űr kitöltésére. Valószínűleg a Huaweinél is ezzel számolnak, így igyekeznek mielőbb piacra dobni az eszközt.

A Huawei 2016. második negyedévében a harmadik legnagyobb okostelefon-gyártó volt a világon, piaci részesedése az IDC adatai szerint 9,4 százalék volt. A második helyet elfoglaló Apple 11,8, míg a piacvezető Samsung 22,4 százalékos részesedéssel ügyködött a 2016. április–júniusi időszakban.

(Világgazdaság, 2016. október 21.)

 

A Huawei lenyomná a mobilpiacot

A Huawei öt év alatt világelső akar lenni a mobilos piacon.

Az Apple és a Samsung megelőzésével és 25 százalék feletti piaci részesedés megszerzésével öt év alatt világelső lenne a Huawei az okostelefon piacon, ez hangzott el a Wall Street Journal és a f.ounders Hongkongban rendezett "Converge" technológiai konferenciáján.

A sencseni Huawei a svéd Ericsson mellett egyike a világ legnagyobb mobil távközlési berendezés gyártóinak, de az elmúlt pár évben gyors ütemben növelte piaci súlyát az okostelefonok gyártásában is. Piaci részesedésben rohamosan csökken a lemaradása a Samsung és az Apple mögött.

2016 első negyedévében a Gartner piackutató adatai szerint a Huawei közel 60 százalékkal növelte az eladásait, míg a Samsung értékesítése nem változott, az Apple piaca pedig 14 százalékkal csökken. A Huawei piaci részesedése így 8,3 százalékra emelkedett a Samsung 23 és az Apple 15 százaléka mögött.

A Huawei nem csak az eladási számok, de a minőségi mutatók terén is erősít. Termékei egyre növekvő hányadát teszik ki a prémium kategóriás készülékek, növekedését elsősorban erre építi.

A Huawei milliárdokat fordít technológiai fejlesztésekre annak érdekében, hogy felvehesse a versenyt a Samsung és az Apple termékeivel a nemzetközi piacokon. 2015-ben a Huawei 9 milliárd dollárt fordított kutatás-fejlesztésre, többet az Apple 8 milliárd dollárjánál, de kevesebbet a Samsung 12 milliárd dolláros fejlesztési költségvetésénél.

(HVG, 2016. június 3.)

Van már Pro iPhoneból is

Három kamerával érkezett az iPhone 11 Pro. 

Három kamerával érkezett az iPhone 11 Pro. ₪₪₪

Az Apple szeptember 10-én bemutatta az idei iPhone kollekcióját, írja az Index. Gyorsabbak, tovább bírják aksiról, és a kihangsúlyozottan profiknak szánt Pro verziókban lett egy harmadik kamera a hátlapon.

Az Apple 2019-es telefonjai közül az 5,8 colos kijelzővel felszerelt iPhone 11 Pro és a 6,5 colos iPhone 11 Pro Max a két csúcsmodell, ezeken került három kamera a hátlapra. A harmadik az iPhone 11, mindenféle extra jelző nélkül, ez lép az Apple legnépszerűbb tavalyi mobilja, az iPhone XR helyébe.

Az iPhone 11 ára 289.990 forintnál kezdődik.Az iPhone 11 ára 289.990 forintnál kezdődik.Fotó: Justin Sullivan / Getty Images Hungary

Ahogy Phil Schiller marketinges alelnök és Tim Cook vezérigazgató hangsúlyozták, az új 11 Pro sorozat készült mindazoknak, akik dolgoznak is a telefonjukkal, és éppen emiatt a lehető legjobb technológiákat igénylik. A profi kamerák miatt elsősorban a kreatív munkásokra gondoltak, bár az akkuidő is igen meggyőző, az pedig mindenkinek jól jöhet.

AZ IPHONE 11 PRO NÉGY ÓRÁVAL TOVÁBB BÍRJA, MINT AZ IPHONE XS.

Ebben nagy szerepe van az Apple A13 Bionic rendszercsipnek, amely nemcsak az eddigi leggyorsabb az Apple kínálatában, de elég komolyan optimalizálták az energiafogyasztását is. A játékokat bemutató videókon a teljesítmény meggyőző volt, az élettartam majd kiderül a teszteken.

A Pro modellek OLED kijelzőjének a frissítése is mindenkinek hasznos, hiszen 1.200 nites fényerővel már nem lehet gond a tűző napsütésben kibogarászni az üzenetek szövegét. Ha már ilyen jól sikerült ez a kijelző, az Apple nevet is adott neki: 

EZ A SUPER RETINA XDR.

Meglepő név, miután a júniusban frissített Mac Pro számítógép kijelzője a Pro Display XDR nevet kapta. Sajnos a sima iPhone 11 nem ennyire menő, azon csak mezei lcd van, mint a korábbi olcsóbb modelleken.

063 1173639375

Fotó: Justin Sullivan / Getty Images Hungary

A fényerővel a kamera oldalán sem lehet gond, a plusz egy lencse mellett a szoftver is frissült, és van már olyan éjszakai mód, amilyen az Android táborában több mint egy éve megtalálható, például a Huawei mobiljain, és az idehaza nem forgalmazott Google Pixeleken. A magasabb fényérzékenység az iPhone 11-en automatikusan bekapcsol, nem kell külön éjszakai fotós módra váltani.

Érdekesség az iPhone 11-es fotózásról, hogy amikor exponálunk, akkor valójában kilenc kép készül. Négy rövid záridejű fotó még azelőtt rögzítésre kerül, hogy rányomnánk az exponáló gombra, négy rövid készül utána, egy hosszú záridejű pedig akkor, amikor az ujjunk a gombot éri. A telefon algoritmusai ezekből rakják össze a lehető legjobb eredményt.

A három lencse: telefotós, széleslátószögű, szuperszéles látószögű

A három lencse: telefotós, széleslátószögű, szuperszéles látószögűFotó: Justin Sullivan / Getty Images Hungary

Ezt tudja a három lencse:

12 MP széleslátószögű, f/1.8, 26 mm, 6 részes, optikai stabilizátor, fókuszpixelek
12 MP telefotós, f/2.0, 52 mm, 6 részből áll, optikai stabilizátor, fókuszpixelek
12 MP szuperszéles (120 fok) látószögű,  f/2.4, 13 mm, öt részből álló lencse

Szokatlan, de az iPhone 11 kameráinak a tudását a legjobban a Filmic Pro nevű videós app mutatta meg, amely párhuzamosan két kamerával tud felvételt készíteni. Ez elég nagy szó, bár arról nem volt szó, hogy milyen felbontásban. Az iPhone 11 mindegyik kamerája 4K felbontású felvételt tud készíteni 60 fps-sel.

A kezdőárak így alakulnak, a legkisebb tárhellyel:

  • iPhone 11 – 700 dollár
  • iPhone 11 Pro – 1000 dollár
  • iPhone 11 Pro Max – 1100 dollár

Ami forintra konvertálva már így néz ki:

iPhone 11 – 290 ezer forint
iPhone 11 Pro – 400 ezer forint
iPhone 11 Pro Max – 440 ezer forint

(Index, 2019. szeptember 10.)

 

Kapaszkodik Kínában az Apple

Árcsökkentésekre készülhet az Apple.

További árcsökkentések jöhetnek Kínában: az Apple a meglévő felhasználói elvesztésétől tart, írja az Origo.

Egy ideje már ismert, hogy a magas áraknak, a helyi riválisoknak, a kereskedelmi háborúnak és a Huawei-ügynek köszönhetően Kínában igen erősen megkopott az Apple és az iPhone készülékek népszerűsége. Sokkal Indiában sem jobb a helyzet, ott 2018-ban éves szinten 50 százalékkal zuhant az iPhone-ok iránti kereslet.

A kínai helyzetet az Apple nemrég az új iPhone készülékek árainak a csökkentésével próbálta meg javítani. A Wedbush Securities jelentése szerint ez azonban még csak a kezdet.

Az Apple-nél Kínában állítólag életbe lépett a vörös kód. Vagyis az Apple nem a csökkenő iPhone-eladásokból származó árbevétel miatt retteg, hanem amiatt, hogy a jelenlegi felhasználóit is elveszíti.

Az Apple nagyban függ a meglévő felhasználóktól, elvégre csak rájuk építheti a szolgáltatásait, amelyből folyamatosan egyre több pénzt akar keresni. Ezek a fogyasztók elvileg nagyobb eséllyel költenek az Apple rendszereiben és vásárolnak újabb Apple terméket. A felhasználók megtartása érdekében az iPhone XR vételára még tovább csökkenhet Kínában.

A jelentés szerint egyébként az Apple streamingben is erősítene: állítólag még a Lionsgate vagy a Sony Pictures felvásárlását is fontolgatja az óriás.

(Origo, 2019. január 17.)

 

Rávágtak az Apple-re Németországban

Betiltották több iPhone-modell forgalmazását Németországban.

Megtiltotta több iPhone okostelefon modell németországi forgalmazását a müncheni tartományi bíróság, arra hivatkozva, hogy a gyártó amerikai Apple megsértette volt partnere, a Qualcomm egyik szabadalmát, írja az Origo. A tiltás azonnal életbe lépett, mert a szintén amerikai Qualcomm letétbe helyezte a bíróság által megkövetelt 1,3 milliárd eurós biztosítékot.

Az értékpapírokból álló pénzügyi biztosítékra azért kötelezték a Qualcommot, hogy fedezhető legyen az Apple esetleges vesztesége abban az esetben, ha az eljárásból végül mégsem a Qualcomm, hanem az Apple kerül ki győztesen.

Az Apple előre jelezte, hogy fellebbez az ítélet ellen. A müncheni bírósági döntése a Qualcomm első nagy sikere az Apple ellen több országban, köztük az Egyesült Államokban és Kínában indított eljárások sorában.

A tiltás a 7, a 7plus, a 8, a 8plus és az X jelzésű iPhone modellekre vonatkozik.

A döntés értelmezéséről újabb jogi vita kezdődhet, mert az Apple szerint csak a társaság márkaboltjaiban, vagyis mindössze 15 németországi üzletben nem szabad ilyen készülékeket értékesíteni, a Qualcomm szerint viszont a tiltás a lehető legszélesebb körű, a mobilszolgáltatókra és valamennyi kiskereskedőre is kiterjed.

A hordozható és okoseszközökben használatos processzorok fejlesztésére és gyártására szakosodott Qualcomm és az Apple a szabadalmak felhasználása után járó jogdíjak miatt került konfliktusba. Az Apple szerint a Qualcomm indokolatlanul magas díjat követelt bizonyos szabadalmai alkalmazásáért. A társaság ezért 2017 közepe óta nem is fizet egykori partnerének. A Qualcomm szerint az Apple ezzel megsérti több szabadalmát. A müncheni perbeli szabadalom egy olyan eljárásról szól, amellyel szabályozni lehet a telefon processzorának áramfogyasztását, és így lassabban merül le a készülék akkumulátora.

(Origo, 2019. január 4.)

 

Megy az Apple Amerikába

Egy kicsit vissza. Texasban húzza fel legújabb központját az Apple.

Az Apple nemrég jelentette be, hogy legújabb központját Texas állam fővárosában, Austinban húzzák fel, a beruházás körülbelül egymilliárd dollárba fog kerülni, írja az Origo.

A cégnek már van egy központja a városban, ahol mintegy 6 ezren dolgoznak, a fejlesztés befejezése után pedig az állam legnagyobb munkáltatójává válnak.

Az Intel szintén a városban található, ráadásul az államban számos technológiai nagyvállalat – a Dell, az Amazon, a Facebook, és a Google – képviselteti magát.

Rengeteg számítástechnikai szakértő van Texasban, és az állam igazi melegágya az adatközpontoknak"– nyilatkozta Chris Green független technológiai elemző a BBC-nek.

Az új központ – amely fél négyzetkilométeren fekszik majd – 5 ezer új alkalmazottal indul majd, de ezt a létszámot később kibővítik 15 ezer főre.

A cég tájékoztatása szerint további helyszíneket keresnek a következő három évben, hogy folytassák a bővítést. A lehetséges területek között van Seattle, San Diego, valamint Culver City. Még januárban jelezte az Apple, hogy 2023-ig több mint 20 ezer új amerikai munkahelyet fog teremteni.

(Origo, 2018. december 16.)

 

Nem viszik úgy azért az iPhone XS-t

Egy neves elemző szerint az iPhone XS Max eladásai 4:1 arányban múlják felül az iPhone XS iránti keresletet.

Azt eddig is tudtuk, hogy az Apple igazi sikerét ezúttal az „olcsóbb" iPhone XR jelenti majd, Ming-Chi Kuo azonban nemrég azt is megszellőztette, hogy az iPhone XS még a vártnál is rosszabbul szerepel.

A neves elemző most újabb információkkal szolgált az Apple új luxuskészülékeiről.

Az iPhone XS rossz szereplése ellenére Kuo továbbra is arra számít, hogy 2018 hátralévő hónapjai során 75-80 millió új iPhone talál gazdára.

Ez az iPhone XS Max remek szereplésének lesz köszönhető (többek között). Az iPhone XS Max eladásai jelenleg 4:1 arányban múlják felül az iPhone XS iránti keresletet. Állítólag az asztroszürke és az arany modellek mennek igazán, az ezüst nem annyira. A legnépszerűbb a 256 GB-os változat.

Mindennek a hatására jelentősen emelkedhet az iPhone-ok átlagára is, Kuo szerint akár 800 dollár környékére is felkúszhat. Az iPhone XR is segít majd ebben, ráadásul nem valószínű, hogy aki új iPhone-t venne, az 50 dollárral kevesebbért beérné egy régi iPhone 8 Plusszal.

(Origo, 2018. szeptember 25.)

 

Drága iPhone sok pénzt hoz

Persze drágán kevesebb fogyott a vártnál. Darabszámban a Huawei beelőzte.

A vártnál kevesebb iPhone-t adott el az Apple 2018 második negyedévében, de a vevők sokkal többet költöttek el nála, így a cégnek sikerült felülmúlni a Wall Street üzleti elemzőinek a várakozását, írja az Index. 

Szerény 1 százalékkal több iPhone fogyott a  júniusban véget ért második negyedévben a 2017-es adatokhoz képest, az eladott készülékek átlagára viszont 724 dollárra nőtt, miközben a piaci szakértők csupán 694 dolláros átlagárra számítottak. Ebben biztosan nagy szerepe volt a 999 dolláros iPhone X-nek, hiszen ez az Apple legnépszerűbb készüléke.

Egyre erősödik az Apple szolgáltatási üzletága is, az App Store, az Apple Music és az Apple Pay teljesítménye összesen 31 százalékot nőtt. Tim Cook vezérigazgató szerint ezek a szolgáltatások 2020-ban már 14 milliárd dolláros bevételt hozhatnak.

Az Apple bevétele a második negyedévben 17 százalékkal, 53 milliárd dollárra nőtt, a nyeresége pedig 11,5 milliárd volt, ami 2017 azonos időszakához képest 32 százalékos javulást jelent.

A 2001 októberében még csak 6 milliárd dollárt érő társaság egyre közelebb van ahhoz, hogy a piaci kapitalizációja elérje az ezermilliárd dollárt. Ilyen magas átlagárakkal és ekkora nyereséggel kevésbé aggasztó, hogy az eladott telefonok darabszámában már csak harmadik az Apple, a Huawei ugyanis átvette tőle a második helyet.

(Index, 2018. augusztus 1.)

 

iPhone 6: hajlik, mint a nád

Annyira azért nem, de egy kicsit igen. És ezt tudta az Apple.

Az Apple saját tesztjei kimutatták, hogy az iPhone 6-os sorozat sokkal könnyebben elhajlik, mint a iPhone 5S-ek - ez derült ki a Moterboard által megszerzett bírósági iratokból. Az érintett készülékek a teljesen hétköznapi használat során elhajlottak, ami az érintőkijelzőt is működésképtelenné tette. Ez robbantotta ki a bendgate néven elhíresült botrányt, ami már rég lecsendesedett, de a gyártó ellen indított csoportos per máig tart.

Mint a bíróságnak benyújtott iratokból kiderült, az iPhone 6-nak 3,3-szor nagyobb esélye volt arra, hogy elhajoljon a készülék váza, mint az iPhone 5s-nek, míg a nagyobb méretű iPhone 6 Plus esetében a szorzó 7,2-szeres.

Bár az Apple nyilvánosan azt mondta, hogy nincs semmilyen tervezési problémája az iPhone 6 telefonoknak, másfél évvel a készülékek piacra kerülése után, teljes titokban áttervezték és megerősítették a készülék alaplapját.

A telefonok annyira könnyen hajlottak, hogy egy telefonokat szerelő szakember olyanokat javasolt a felhasználóknak, ne ejtsék le az iPhone 6-ot, ne tegyenek rá túlságosan szoros védőtokot, és egyáltalán ne tegyék zsebre. Ez viszont távol áll a telefonok életszerű használatától. 

Mivel az iPhone 6 lett az Apple legtöbbet eladott készüléke, a problémával elég sokan találkoztak, ezért indult csoportos per a cég ellen.

(Index, 2018. május 25.)

 

iPhone: ez most nem csúcs

Kevesebb iPhone-t adhat el az Apple, mint amire az elemzők számítottak.

A Goldman Sachs a korábbinál jósolt mennyiségnél kevesebb iPhone-eladást becsül 2018 első két negyedévére, írja a 24.hu. A befektetési bank közölte, hogy a március végén záruló negyedévre érvényes előző becslését 1,7 millióval, a június végén záruló negyedévre vonatkozóan pedig 3,2 millióval csökkenti.

Ez azt jelenti, hogy az első negyedévre összesen 53 millió darab, míg a következőre 40 millió eladott almás mobilt adhatnak el a cupertinóiak. A 2018-as pénzügyi év alatt összesen szerintük 217 millió darab telefon fog elkelni.

Bevétel terén 2018-ra 2,4 százalékkal, míg 2019-re 2,7 százalékkal alacsonyabb összeget várnak.

Az Apple tavaly adta ki az iPhone X-et, ami az eddigi legdrágább almás mobil 999 dolláros kezdőárával, a Wall Street pedig erős keresletet várt, ami a jelentések szerint nem is annyira erős. A Nikkei januárban azt írta, hogy a cég vissza is vágott a gyártásból, sőt még azelőtt leállíthatják azt, hogy a mobil megérné első születésnapját.

(24.hu, 2018. március 29.)

 

Nem megy jól az új iPhone

Nem hozza a várt formát az iPhone X.

A régebbi iPhone-ok szándékos lelassítása miatt pereket is indítottak az Apple ellen. Az új csúcsmodell, az iPhone X eladási statisztikái pedig gyengébbek a vártnál, írj a Világgazdaság.

A cég egyelőre hivatalos forgalmi adatokat nem közölt az X-ről. Mindezt azonban megtette helyette a CIRP piackutató, amely felmérésében azt állítja, hogy a jubileumi modellből kevesebb fogyott, mint a szeptemberben bemutatott 8-asból és 8 Plusból együtt. Utóbbiak, a 8-as család az eladások 40 százalékát adták (23-17 százalékos megoszlásban), míg az X-hez 30 százaléknyi értékesítés kapcsolódik.

Az összevethetőség érdekében az X forgalmazását követő harminc napot vizsgálta a CIRP, amely azt is megállapította, hogy a korábbi, 7-es és 7 Plus változat még mindig jól, 20 százalék felett fogy, noha mindkettő bőven több mint egy éve szerepel a kínálatban. A CIRP elemzői megjegyzik, hogy nehéz eldönteni, milyen fogadtatásban részesültek az új készülékek, mivel az Apple még sosem dobott piacra két hónapon belül három modellt, ráadásul az X esetében az első hónap gyártási nehézségei is hátráltathatták a kiszállításokat.

A piackutató szerint a fogyasztók annyira azért nincsenek elragadtatva az X tudásától, hogy ne érnék be egy csaknem hasonló tudású, de jóval pénztárcakímélőbb iPhone modellel. Ám 2018 február elején mindenre fény derül: az Apple akkor közli első negyedéves gyorsjelentését, amelyben a részletes forgalmi statisztikák is helyet kapnak.

(Világgazdaság, 2017. december 28.)

 

Húz az Apple, mennek az új iPone-ok

Sorbanállás az iPhone X-ért. Fogy az iPhone 8 is.

Az Apple szaküzleteinél valós, a részvénykereskedőknél virtuális sorok alakultak ki november 3-án: az előbbieknél az ezerdolláros jubileumi iPhone X debütálása, az utóbbiaknál a világ legértékesebb tőzsdecégének legfrissebb negyedéves jelentése tüzelte a lelkesedést, írja a Világgazdaság.

A cégvezetés megnyugtatta a kedélyeket: a hatalmas érdeklődés miatt villámgyorsan apadó telefonkészletek feltöltésével nem lesz gond, a cég kezelni tudja az ilyenkor szokásos beszállítói problémákat. Olyannyira, hogy a szeptemberben rajtoló 8-as sorozatra és a novembertől megvásárolható iPhone X-re alapozott karácsonyi szezon rekordnagyságú, 84-87 milliárd dollár közötti bevétellel kecsegtet.

Az X iránti keresletet Tim Cook vezérigazgató „nagyon, nagyon erősnek” írta le, számokat nem említett, mert a cég a 7-es széria piacra dobása óta lélektani okokból eltekint az első hét vége adatainak közlésétől, a kereslet és a kínálat arányának téves megítélése ugyanis kedvezőtlenül hatna a részvényárfolyamra. Eddig a rekordot az iPhone 6s és 6s Plus 2015-ös első hétvégéje tartja, ezekből akkor 13 millió darabnál is több fogyott. Cook most is mindenkit arra biztatott, hogy vagy korán verjen sátrat valamelyik Apple Store előtt, vagy online intézze a vásárlását, és akkor a legnagyobb európai piacokon és Japánban öt-hat hetes várakozás után garantáltan hozzájuthat a készülékhez, de ez az idő folyamatosan csökkenni fog – ígérik.

Észak-Amerikában gyorsabb a kiszolgálás, csak három-négy hetet kell kibírni. A csúcsmodellnél némileg szerényebb tudású, ám már 689 dolláros belépő ártól elvihető 8 és 8 Plus is nagyon jól fogy, azaz alaptalanok voltak azok a félelmek, hogy sokan inkább megvárják az X megjelenését.

Ami a jövőt illeti, az Apple-nél három dologban bízhatnak. Egyrészt a kínai és indiai középosztály szélesedésében és vásárlóerejének növekedésében, másrészt a szoftverértékesítésekből és a szolgáltatásokból származó bevétel gyors felfutásában, harmadrészt pedig a Donald Trump-féle küszöbönálló adóreformban, amelynek egyik nyertese épp az Apple lehet. A cég döntően külföldi adóparadicsomokban parkoltatott készpénzállománya november elején 269 milliárd dollár volt, a legutóbbi negyedévben 7,4 milliárd dollárral bővült a „készlet”, amelyet a vélhetően rendkívül kedvező, 12 százalékos adókulcs alkalmazásával akár haza is vihet az Apple. A nem készpénzben tartott eszközök hazavitele után csak 5 százalékot kellene fizetniük – írja a CNBC.

A szeptemberrel zárult negyedév minden várakozást felülmúlt: a forgalom az egy évvel korábbihoz képest 12 százalékkal 52,6 milliárd, az adózott eredmény ugyanilyen aránnyal 10,7 milliárd dollárra bővült. Az iPhone eladások darabszámot tekintve 3, értékben pedig 2 százalékkal haladták meg a korábbi időszak adatát. A tízéves jubileumát ünneplő okostelefonból 46,7 millió darab fogyott 28,8 milliárd dollár összértékben, azaz a cég bevételeinek 55 százaléka ebből származott.

(Világgazdaság, 2017. november 6.)

 

Szánalmas kezdés is lehet: iPhone X

Könnyen lehet, hogy nem lesz elég iPhone X a kezdésre.

Az Apple azt tervezi, hogy húszmillió iPhone X-et szállít az üzletekbe a megjelenés november eleji napjára. Bár ez sem tűnik kevésnek, ez csak feleannyi, mint amennyit Ming Csi Kuo, a KGI Securities munkatársa jósolt 2017-re – pedig az ő előrejelzései általában megbízhatók, írja az Index.

Az információt a japán Nikkei tette közzé, de nem árulták el, hogy ki volt az informátoruk. A hír közlése után az Apple-részvények árfolyama 1 százalékkal csökkent a frankfurti tőzsdén.

A Nikkei úgy értesült, hogy az Apple-nek nehézségei vannak a telefon egyes alkatrészeivel, amik az arcfelismerést végzik. A hírek szerint az Apple már más beszállítókkal is felvette a kapcsolatot, hogy minél gyorsabban gyártsák le a kérdéses alkatrészeket.

Közben az AMS AG, osztrák székhelyű gyártó – az Apple egyik beszállítója – közzétette a legfrissebb üzleti előrejelzését. Az elemzők ezt úgy értékelték, mint annak a jelzését, hogy az iPhone X nem lesz olyan népszerű, mint várták.

(Index, 2017. október 24., fotó: Josh Edelson)

 

Jön egy kevés szülinapos iPhone 8 és az Apple mozi

Valószínűleg csak néhány millió új iPhone 8 jut majd az üzletekbe induláskor, pedig sokkal több kellene. Jön az arcfelismerő és az OLED kijelző? És mozizik is az Apple.

Egyre valószínűbbnek tűnik, hogy az elmúlt évek hagyományaihoz hűen szeptember elején mutatja be legújabb telefonját az Apple, írja a Világgazdaság. Ennek megfelelően szinte naponta érkeznek az újabb információk arról, hogy mire lehet majd számítani.

A Forbes magazin a héten egy meglehetősen kellemetlen hírről számolt be: a BlueFin Research Partners elemzésére hivatkozva azt írta, hogy valószínűleg csak néhány millió iPhone 8 jut majd az üzletekbe az első hónapban, vagyis előfordulhat, hogy hiány lesz belőle. Később persze majd javul a helyzet, a beszámoló szerint ugyanis a december végén záruló negyedévben 44 milliót gyártanának az új modellből, ennek túlnyomó többségét valószínűleg sikerül is eladni.

A következő időszakra már csökkenő érdeklődéssel számolnak az Apple-nél, de 2018 első felében is negyedévente mintegy 30 millió iPhone 8 készülhet.

Felismeri az arcot?

A Forbes a várható darabszámok mellett egy másik izgalmas kérdést is boncolgatott, az ujjlenyomat-olvasás kapcsán közölt érdekes elképzelést. Ezzel kapcsolatban korábban már több verzió is napvilágot látott. Az eddigi hírek szerint az új Apple telefon arcfelismerő képességgel is rendelkezik majd, és többen úgy vélik, hogy emiatt az ujjlenyomat alapján történő azonosítást kihagyja a cég. Az előlapról ugyanis eltűnik a Home gomb, ami egy potenciális megoldás lett volna erre a feladatra, és a PhoneBox július végén arról számolt be, hogy az egyik legnagyobb távol-keleti tartozékgyártó olyan tokot készített az új iPhone-hoz, amelyen hátul sincs kihagyva hely ujjlenyomat-olvasónak. Ebből arra következtettek, hogy az Apple a már szabadalmaztatott technológiájára építve a képernyőbe integrálta az ujjlenyomat-olvasót. A Forbes szakírója szerint könnyen elképzelhető, hogy ez az azonosítási mód kimarad az új modellből.

Igaz, egy jóval trükkösebb verziót is vázolt a szakértő, mely szerint az opció adott lesz, csak nem a piacra dobáskor, hanem később, szoftveresen aktiválja az Apple. A nagy kérdés, hogy hol lenne a szenzor, ami kell az ujjlenyomat vizsgálatához. A Forbes szerint erre akár az érdekes módon alaposan megnövelt méretű bekapcsológomb is alkalmas lehet.

Az biztos, hogy az Apple igyekszik nagy dobással előállni, hiszen idén tízéves az első, mai értelemben okostelefonnak számító készülék, az iPhone. Az új modellnél először alkalmaz majd OLED-kijelzőt az amerikai cég, ráadásul a keretek elvékonyításának köszönhetően jókora, 5,7 hüvelykes képernyőt kapnak majd a felhasználók. Emellett az eddigi hírek szerint lesz szupergyors, vezeték nélküli töltési lehetőség, egymás alatt elhelyezett két hátoldali kamera, és eddig úgy tudni, hogy csak 128 és 256 gigabyte-os tárhellyel készült modellek kerülnek piacra.

Mozizik is az Apple

A tévékészülékeket és okostelefonokat is gyártó Apple amerikai óriáscég bejelentette: jövőre körülbelül egymilliárd dollárt szán műsorgyártásra. A The Wall Street Journal elemzése szerint ezzel a bejelentéssel az Apple jelezte, hogy belép a filmiparba, és a hollywodi mozi egyik nagy vetélytársává kíván válni. Az Apple műsorgyártásra szánt költségvetése fele annak, mint amit a Time Warner cég leányvállalata, a prémium mozicsatornákat működtető HBO 2016-ban költött tartalomszolgáltatásra.

A tervek szerint az Apple egyedül 2018-ban tíz showműsort gyárt, vagy vásárol majd. Eddie Cue alelnök az HBO Trónok harca című sorozatához hasonló zsánerű, jó minőségű műsorokat ígér, s ehhez várhatóan videóra összpontosító új szolgáltatást is indít. A tartalomgyártást két hollywoodi veterán, a Sonytól elcsábított Jamie Erlicht és Zack Van Amburg irányítja majd. A két szakember 2017 júniusában csatlakozott az Apple Los Angeles-i irodájához, ahol az Apple zenei részlegétől vették át a műsorgyártással és -vásárlással kapcsolatos feladatokat. Sajtóhírek szerint már tárgyalnak Hollywood ismert színészeivel leendő forgatásokról.

Elemzők felhívják a figyelmet arra, hogy az internetes streaming szolgáltatások térhódítása lassan teljesen véget vet a blu-ray- és a DVD-kölcsönzéseknek. Az Amazon például éppen a napokban zárta be egyik európai kölcsönző-szolgáltatását, a Lovefilmet. A streaming szolgáltatások – mint a Netflix vagy a Hulu – sikere pedig egyre több céget indít arra, hogy ezen a piacon is próbálkozzék. A Walt Disney nemrégiben jelentette be: mozifilmjeit kivonja a Netflixről és saját streaming szolgáltatást indít.Az Apple-nek már van videó-üzletága: a digitális zenei és videóanyagok lejátszására alkalmas iTunes médialejátszó. Ez tavaly több mint 4 milliárd dolláros bevételt hozott a cégnek, ám a bevétel a Netflix és az Amazon streaming tartalomszolgáltatásainak bővülésével párhuzamosan folyamatosan csökken.

(Világgazdaság, 2017. augusztus 17.)

 

Ment a Apple, de Kínában szorulóban van

Az Apple 41 millió iPhone-t adott el 2017 második negyedévében. Készül az iPhone 8-ra.

Alaposan felülmúlta az előzetes várakozásokat az Apple 2017 második negyedévről szóló jelentése (ami a szilícium-völgyi techóriás üzleti évének harmadik negyedéve). A cég árbevétele jelentősen megugrott, 45 milliárd dollár volt. A következő negyedéves előrejelzés 49 milliárd dolláros árbevétel, írja a CNBC nyomán az Origo.

A bővülés mögött első sorban az áll, hogy az Apple 41 millió darab iPhone-t adott el a második negyedévben. Ez jóval meghaladta az előzetes várakozásokat, a Wall Streeten ennél alacsonyabb számra, 40,7 millióra számítottak. A növekedés jelentős része az ázsiai, dél-amerikai és közel-keleti kereslet emelkedésére vezethető vissza. Az előző év azonos negyedévével összehasonlítva ez jó eredmény, 2016. április-júniusban 40,4 millió okostelefont értékesítettek.

Ez egyben azt is jelenti, hogy az iPhone összesített eladási számai átlépték az 1,2 milliárd darabot.

Egyébként általában ebben a második negyedévben a legalacsonyabbak az eladási mutatók. Az Apple új zászlóshajóját, az iPhone 8-at várhatóan szeptember elején mutatják be. A cég nagyon készül a bemutatóra, hiszen ez jubileumi modell lesz, mert az első iPhone tíz évvel ezelőtt debütált a piacon. Ugyanekkora várható az iPhone 7s és az iPhone 7s Plus bemutatása is.Azonban a jó hírek ellenére van miért aggódnia az Apple-nek, ugyanis Kínában folyamatosan veszítenek pozíciójukból. Egy felmérés szerint 14 százalékkal csökkentek az eladásaik az olcsó androidos telefonok térnyerése miatt. Ez azt jelenti, hogy könnyen kiszorulhat az amerikai cég a legnépszerűbb öt mobil közül Kínában.

Jelenleg az ázsiai országban az iPhone az ötödik helyen áll, a listát a Huawei vezeti 23 millió eladott mobillal. A két márka közé az Oppo (21 millió), a Vivo (16 millió) és a Xiaomi (15 millió) ékelődött be. Az Apple az iPhone 8-tól várja a trend megfordulását.

A második negyedévben az iPadekből 11,4 millió darabot adott el az Apple, ami jobb, mint az előző negyedévi adat, míg a Mac laptopok értékesítése kicsit visszaesett (4,3 millió darab).

Az Apple készpénzállománya is nőtt, a második negyedévben új csúcsot, 261 milliárd dollárt ért el. Az első negyedévben a készpénzállomány mértéke 257 milliárd dollár volt, míg éves szinten 13 százalékos volt az emelkedés. 

Hogy mekkora pénztömegről van szó, azt jól szemlélteti, hogy piaci értéken ennyiből fel lehetne vásárolni olyan cégóriásokat, mint a Wal-mart és az AT&T együtt.

A cég pénzügyi igazgatója, Luca Maestri elárulta, hogy ennek a hatalmas pénztömegnek a 94 százaléka az Egyesült Államokon kívül található.

(Origo, 2017. augusztus 2.)

 

Lesz iPhone 8, csak kevés

Induláskor, 2017 szeptemberében. Ezer dollár felett lesz az ára. ₪₪₪

A szokásos időben, 2017 szeptem­berében lesz az Apple új csúcstermékének, az iPhone 8-asnak a bemutatója, ami a készülékkel kapcsolatos előzetes kételyeket illetően jó hír, ismerteti a JPMorgan jelentését a Világgazdaság.

A képernyőbe integrált új ujjlenyomat-olvasó rendszer kidolgozása sínen van. Innentől már azon lehet idegeskedni, hogy a bemutatót követően megrendelt okostelefonok meg is érkezzenek karácsonyra. A rossz hír az, hogy a kezdő készletek meglehetősen szerények lesznek, a várakozási idő pedig szokatlanul hosszúra nyúlhat. A JPMorgan elemzője szerint a gyártással megcsúszik az Apple, s a tervezett kapacitást csak október végére, vagy november elejére érik el. Így a szeptemberre tervezett 9 millió darab helyett csupán mintegy kétmillió iPhone 8-as okostelefon készül el, s ebben a korábbiaknál világosabb, kontrasztosabb képet és élénkebb színvilágot nyújtó OLED-képernyő szállítása körüli kezdeti gondok is szerepet játszhatnak.

Az új korszak nyitányaként beharangozott iPhone 8-ast a hírek szerint kiterjesztettvalóság-funk­ciókkal, új kamera- és arcfelismerő rendszerrel vértezik fel, új fémváza és hajlított szélű üvegből készült képernyője lesz.Az iPhone 8, vagy másik munkanevén iPhone Pro gyártása a belezsúfolt technikai újdonságok miatt költségesebb lesz, ezért az ára áttöri az ezerdolláros lélektani szintet.

Az Apple forgalmának és profitjának több mint 60 százalékát adó iPhone-okból a cég 2017 október végén záruló üzleti évének utolsó negyedévében 42 millió fogyhat a JPMorgan szerint, a korábban vártnál hétmillióval kevesebb.

2018-ban azonban már helyreáll a rend, és az új üzleti évben a kiszállítások a korábbi 263 millióról 270 millióra növekedhetnek. Ebben a mennyiségben természetesen benne vannak az iPhone 7- és 7 Plus-eladások is, hiszen ezek gyártása folytatódik. Az Apple e két modellt is felfrissíti majd, és valamikor kijöhetnek a 7S- és a 7S Plus-változattal is. A tizedik születésnapra érkező 8-assal a modellváltási ciklus is meghosszabbodhat, akár két évre is, amit azzal magyaráznak, hogy az okostelefonra optimalizált kiterjesztettvalóság-funkciók és egyéb extra szolgáltatások fejlesztéséhez időre van szükség.

(Világgazdaság, 2017. július 22.)

 

Nesze neked iPhone

Megint csökkent az Apple árbevétele. Visszaesett az iPhone eladása, az Apple Watch pedig szakadékba esett.

A harmadik negyedéve tart a bevételek esése az Apple-nél. Ez elsősorban az iPhone-értékesítések számlájára írható. Az új iPhone iránt erős a kereslet, viszont a gyártási kapacitások szűkösek, így hiány van a legújabb okostelefonból, ami visszaveti az értékesítést. A kínai piac gyengélkedése sem segít, összegzi a Portfolio.

Az Apple negyedéves jelentése szerint 45,5 millió darab iPhone-t adott el 2016. harmadik negyedévében az Apple, ami 5 százalékos csökkenés. Az Apple a gyártási kapacitások szűkösségére is panaszkodik, a a kínai piac gyengélkedése miatt pedig ebben a negyedévben 30 százalékkal estek a régióból származó bevételek. Az eladott iPhone-ok átlagára csökkent, ami rontotta a működési eredményt.

2016 szeptemberében mutatta be a legújabb okostelefonját az Apple. Az iPhone 7 és az iPhone 7 Plus értékesítése szeptember közepén kezdődött meg, így a legutóbbi negyedévet nem tudták megdobni az új okostelefonok. Bár gyorsan el is fogytak a készletek, a nagyobbik iPhone-ra várni is kellett.

A harmadik negyedév azért is gyenge általában az Apple-nél, mivel az új telefon rendszerint szeptemberre időzített bemutatása előtt már kevesebben vesznek iPhone-t, inkább az új készülékre várnak (vagy a régi iPhone leértékelésére). Az új telefon jellemzően a negyedik negyedévet dobja meg, ami a karácsonyi vásárlások miatt egyébként is erős.

A kínai piac gyengélkedése miatt az előző év azonos időszakához képest 30 százalékkal zuhantak a Kínából származó bevételek.

Az az új Macintosh-számítógépek a negyedik negyedévben lendületet adhatnak az Apple PC-értékesítéseinek.

Az Apple Watch eladásairól nem közölt eddig pontos számokat az Apple, de az IDC legfrissebb adatai szerint a harmadik negyedévben 70 százalékkal estek az értékesítések (1,1 millió darabra), miután csak a negyedév végén került az üzletekbe az új okosóra. Az Apple Watch nem számít a cég húzótermékének, a többi termékhez képest elenyésző a súlya a bevételekben.

(Portfolio, 2016. október 26.)
 

Összement az iPhone

Negyedével esett a profit: az elemzők rosszabbat vártak.

Az elemzők előrejelzésénél jobb eredményekről számolt be az Apple a 2016. második negyedévet záró jelentésében. Az amerikai információ-technológiai óriáscég a június 25-vel zárult három hónapban 7,8 milliárd dollár nyereséget, részvényenként pedig 1,4 dollár profitot termelt, 42,4 milliárd dolláros árbevétel mellett.

Az előző év azonos időszakához képest a profit 27 százalékkal, a bevételek pedig közel 15 százalékkal csökkentek. Az Apple bevételei már a második egymást követő negyedévben csökkentek, 13 évnyi növekedés után. A visszaesés oka a kínai piac csökkenése, ahol 33 százalékkal estek vissza az eladások, szemben az egy évvel korábbi 112 százalékos bővüléssel.

Kínában bukott sokat az Apple. Az Apple több agresszív versenytárssal küzd Kínában, amelynek kormánya ráadásul kritikusan viszonyul az amerikai vállalathoz. A kínai Huawei Technologies közben megvetette lábát az okostelefonok egyre kisebb ütemben növekedő világpiacán, komoly riválisként fellépve az Apple és a Samsung számára.

Az Apple fő terméke, a bevételek mintegy kétharmadát adó okostelefonok eladása ugyancsak a második egymást követő negyedévben csökkent. Ennek egyik oka, hogy sokan már a szeptemberben piacra lépő új modellre várnak. Pénzügyi éve harmadik negyedében 40 millió iPhone-t értékesített az Apple, ami 15 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál, de az elemzők előrejelzésénél valamivel nagyobb.

Sokat vár az Apple az új iPhone-tól. Az Apple arra számít, hogy a negyedik negyedévében 45,5 és 47,5 milliárd dollár közötti bevételre tesz szert. A végösszeg nagyban függ majd az iPhone 7-es sikerétől, ugyanis az új modell eladásának első hétvégéje beleesik a pénzügyi év utolsó negyedébe. Elemzők eddig úgy számoltak, hogy 45,7 milliárd dollár bevétele lehet ebben az időszakban az Apple-nek.

(Investor.hu, 2016. július 27.)

 

Megbicsaklott az iPhone

2016 első negyedévében 10 millióval kevesebb fogyott.

Az iPhone készülékek 2007-es piacra dobása óta először csökkent az Apple mobiltelefonok eladása. 2016 első három hónapjában 51 millió darabot értékesítettek világszerte, ami 16 százalékkal - csaknem 10 millió készülékkel - kevesebb az előző év azonos időszakához képest.

Az amerikai technológiai óriás jelentése szerint ezzel együtt csökkent a cég bevétele és nyeresége is. Éves összehasonlításban az előbbi 13 százalékkal, 51 milliárd dollárra, az utóbbi pedig csaknem 23 százalékkal, 10 milliárd dollárraesett.

Az Apple az április-júniusi negyedévben is csökkenő forgalomra számít, előrejelzése szerint az árbevétel 41 és 43 milliárd dollár között lesz. Az eredmények bejelentése után csaknem hét százalékkal esett az Apple részvényeinek ára.

Az iPhone az Apple legfontosabb terméke a konszernnek: a bevételek csaknem kétharmadát adja. A cég a többi nagy piacon, köztük Kínában mutatkozó gyenge konjunktúrát nevezte meg az eladások csökkenésének egyik okaként, valamint azt, hogy az okostelefonok forradalma egyre több fejlődő országot ér el, amelyekben azonban egyelőre az iPhone-nál olcsóbb készülékek kereslete nagy.

(Figyelő, 2016. április 27.)

 

Csúcs az Apple

Toppon a profit, de azért van lejjebb is.

Rekordnyereséget könyvelt el az Apple 2015. utolsó negyedévében. A cég még soha nem hozott össze három hónap alatt 18 milliárd dolláros profitot. A cég mindezt 76 milliárdos forgalom mellett érte el.

Az Apple 2016. második negyedére 50-53 milliárd körüli forgalmat vár, ami viszont kevesebb, mint 2015. azonos időszakában, amikor 58 milliárdos volt a bevétel. Ez viszont az elmúlt 13 év első negyedéve lesz, amikor a forgalom esik az előző év azonos időszakához képest.

Az Apple 2015-ben csupán egyetlen új termékkel állt elő, az iPad Pro-val. Az év végi sikerhez kellett az is, hogy meginduljon az iPhone 6S és a 6S Plus kínai forgalmazása is. Nem meglepő, hogy 2015. során a kínai piac volt a cég bevételnövekedésének motorja. A termékekben pedig az iPhone vezet, és valószínű, hogy az Apple Watch és az Apple TV nem ér a nyomába, még akkor sem, ha egyébként jó eredményeket hoztak: súlyuk még elmarad a mobiltól. Pontos szám nincs az Apple okoscuccainak piaci eredményeiről, mivel a pénzügyi kimutatásoknál csak az egyéb termékeknél - összevonva - szerepelnek.

Az Apple toronymagasan a világ legértékesebb vállalata: 728 milliárd dollárt ér, messze drágább, mint a második helyezett ExxonMobil, a maga 363 milliárd dollárjával. Az Apple értéke több mint ötszöröse Magyarország nominális GDP-jének. Hamarosan az első cég lehet, amelynek összértéke átlépi az egybillió dolláros határt. 

(Index, 2016. január 27.)

 

Apple: szüret

Megint dobbantott egyet az Apple.

2015 harmadik negyedévében a techóriás profitja 31 százalékkal emelkedett éves alapon, ami az elemzőket is meglepte. Az iPhone még mindig jól fogy, elsősorban a kínai piac húzza, ahol megkétszereződött az értékesítés. Októberben, a harmadik negyedév utolsó napjaiban kezdődött meg az iPhone 6S és az iPhone 6S Plus értékesítése. Júliustól szeptemberig 48 millió darab iPhone-t adott el az Apple, ami 22%-os növekedés az előző év azonos időszakához képest.

Ja, és a nettó készpénzállomány 152 milliárd dollárt tett ki szeptember végén. Ennyi pénze van az Apple-nek. A készpénz nagy részét külföldön tartja az Apple és ha ezt haza szeretné vinni, akkor hatalmas adófizetési kötelezettség sújtaná, de az alacsony kamatkörnyezetben könnyen tud kötvénykibocsájtással tőkét bevonni. A nagy készpénzállomány nagy biztonságot nyújt a cégnek.

A nyereség 11 milliárd dollár lett, 51 milliárd dollár bevétel mellett. A negyedév során 48 milliót adtak el az iPhone telefonokból. A globális okostelefon-értékesítések lassulnak, viszont az iPhone-értékesítések még mindig a piaci átlagnál nagyobb növekedést mutatnak: a folyamatos a termékfrissítés, hűséges a vásárlói réteg, nagy a rajongótábor.

A következő negyedév a karácsonyi időszak miatt különösen erősnek ígérkezik, a cég 75 milliárdos árbevétellel számol.
(Portfolio, 2015. október 28.)

 

Veszettül húz az Apple

Pörög itt minden, bevétel, nyereség, az elemző pedig csak kullognak utána.

Az Apple 2015. második negyedévében is jobb volt, mint amit a piac várt (az Apple nem januárban kezdi az üzleti évét, így jön ki április végére a második negyedév). Az egy részvényre jutó nyereség 2,3 dollár lett, a bevétel pedig 58 milliárd, mindkét mutató nagyobb lett a várakozásoknál. Pénz is van a zsebben, hiszen az Apple a készpénz-visszajuttatási programját 200 milliárd dollárra emelte a korábbi 130 milliárdhoz képest. A bevétel 27 százalékkal, az EPS (egy részvényre jutó nyereség) pedig 40 százalékkal nőtt a tavalyi év hasonló időszakához képest.

Az iPhone termékek piszkosul húzták felfelé az eredményeket, az elmúlt negyedévben 61 millió készüléket adtak, miközben a piac csak 55 millió darab értékesítését várta. Az iPad értékesítések viszont elmaradtak a várttól, csak 13 millió darabot sikerült eladni a várt 14 millióhoz képest. Ez a mutató ráadásul az előző év hasonló időszakához képest 23 százalékkal kisebb, ami nagy visszaesés.

A Mac gépek értékesítése egyenletesen nő, az Apple Watch-ról viszont még alig van információ. A cég okosórája csak április utolsó hetére jutott el a boltokba, így az első hétvégi értékesítésekről még nincsenek adatok. Egyelőre 9 országban lehet előrendeléseket leadni a termékekre, ezek Ausztrália, Egyesült Királyság, Franciország, Hong Kong, Japán, Kanada, Kína, Németország és az USA. Eddig a megrendelések 22 százalékát tudták leszállítani, de előreláthatóan júniusig el fog tartani, amíg minden előrendelést teljesít az Apple.

Az Apple második negyedéves árbevételéből 17 milliárd dollár származott Kínából (Kína, Hong Kong, Tajvan), ami 71 százalékos ugrás 2014-hez képest. Így ez a térség már lekörözte Európát (12 milliárd dolláros piacával). Az Apple fő piaca az amerikai a maga 21 milliárdos bevételével, de ki tudja meddig. Kínában ugyanis már több iPhone készüléket adott el a cég, mint az USA-ban, ami egy nagy ugrás jele lehet.  Nem véletlen, hogy az Apple az eddigi 21 boltból álló értékesítési pontok számát a duplájára növeli a tervek szerint 2016. közepéig.

Az Apple aktív a vállalati kötvénykibocsátások terén is, ennek révén közel 40 milliárd dolláros állomány van a befektetők kezében. A Apple azért bocsájt ki kötvényeket, mivel a pénzállományának döntő többsége külföldön van, és annak hazahozatala jelentős adóterheket róna az Apple-re. Ráadásul annyira alacsony hozamok mellett lehet most kibocsátani ezeket a kötvényeket, hogy ez egy olcsó hitelforrásnak számít jelenleg.

Az Apple készpénzállománya a folyamatos saját részvény vásárlások és osztalékfizetések ellenére is tovább növekszik, a teljes készpénzállomány 193 milliárd dollárra hízott a negyedév végére. A cég 200 milliárd dollárra növeli a készpénz-visszajuttatási programjának keretét az eddigi 130 milliárdról, ebből 140 milliárd dollár fog jutni a saját részvény vásárlásokra az eddigi 90 milliárd dollár helyett, másrészt 52 centre emeli meg a részvények után járó negyedéves osztalékot (ez 11 százalékos növekedést jelent). A program 2017 márciusáig tart.

A negyedéves eredmények bejelentése nyomán nőtt az Apple részvények árfolyama. Az Apple piaci kapitalizaciója (a cég értéke) már 760 milliárd dollár.

(Investor.hu, 2015. április 29.)

 

Apple: almaszüret

Fogyott az iPhone, mintha ingyen adták volna. Pedig nem.

2014 utolsó negyedévében alaposan megrázta az almafát az iPhone, hiszen 74,5 millió telefont adott el az amerikai cég. Ez ugyanannyi, mint amennyit az áprilistól szeptemberig tartó, előző két negyedévben értékesített. Jól meghúzta az Apple szekerét az iPhone 6 és 6 Plus, senki sem számított ekkora sikerre, az elemzők sem számoltak 71 milliónál több telefon eladásával 2014. utolsó negyedévében.

Az iPad-eladás már döcögősebbre sikeredett mivel 18 százalékkal visszaesett az értékesítés, ami 2014-ben folyamatosan egyre alacsonyabb volt, a 2013-as 74,2 millióval szemben csak 63,3 milliót sikerült eladni. Félő az Apple számára, hogy ez az irányzat folytatódhat is, termékmegújítás nélkül. Az iPad értékesítés visszaesése nem egyedi jelenség, hiszen ez a piac nagyot fékezett az elmúlt időszakban világszerte.

A Mac-eladások nőttek, nem is akárhogyan, hiszen a pc piacon a 14,1 százalékos növekedés kiugró teljesítmény, ráadásul az Apple tartja a 10-15 százalék körüli korábbi bővülési ütemet. A Mac adja egyébként a Apple árbevételének 12-13 százalékát. Az iPod már alig fogyhat, erről nem is adott számot az Apple.

A kínai bevételek aránya szépen nő az Apple-nél is, ami lassan megközelíti a 20%-ot. 2014. utolsó negyedévében már Európát is megközelítette, az amerikai árbevétel ugyanakkor még mindig kétszerese a kínaiénak, az Apple szá mára ez a legnagyobb piac.

A 2014 évi negyedik negyedévi 74,6 milliárd dolláros árbevétel egyébként nem is akármilyen, közel 30 százalékos növekedést hozott a konyhára. Utoljára közel 3 éve volt ekkora teljesítménye a cégnek, amikor az iPad-ek felfutóban voltak, és az iPhone-ok pedig még nem terjedtek szélesebb körben a mobilpiacon. Az iPhone értékesítés 70% körüli az iPhone bevételeiben.

A bruttó margin közel 40 százalék volt 2014. utolsó negyedévében, mivel egyebek mellett nőttek az iPhone-ok értékesítési árai, miközben az értékesítésben egyre nagyobb lett a súlya az iPhone-oknak, miközben az iPad-ek aránya csökken. Az  EPS 3,06 dolláros értékével közel 50 százalékot nőtt.

2015-ben az Apple első negyedévben 52-55 milliárd dolláros árbevétellel számol, éves szinten pedig 20 százalék alatti növekedéssel. A következő negyedévekben előreláthatóan csökken majd a növekedés üteme a pénzügyi mutatókban is, az árbevételhez hasonlóan itt is csak 10 százalék körüli emelkedés várható.

Vannak az Apple számára is kockázatok, melyek közül egyértelműen az a legnagyobb, hogy egyre inkább csak az iPhone-októl függ eredményessége, mindent egy lapra téve. Kérdéses, hogy a kétszámjegyű növekedési ütem mennyire fenntartható, hiszen az okostelefon-piac lassulása várható a jövőben. Az IDC szerint a teljes piac 10-20 százalék közötti növekedésekre lesz csak képes a következő években, ennek pedig nagy részét főleg az ázsiai gyártók viszik el. A versenytársak, főleg a kínai hardvergyártók egyre erősebbek, és versenyképesebben is tudnak elfogadható minőségű okostelefont gyártani, ugyanúgy, mint mint az Apple. Az erősödő dollár miatt akár áremelésekre is kényszerülhet az Apple az iPhone-oknál, ami jelentős kockázat.

Kérdéses az is, hogy az áprilisban startoló Apple Watch mennyire tud majd felfutni, miután vegyes kritikákat kapott még a szeptemberi bemutató után. Az Apple Pay szolgáltatás is bizonytalan kimenetelű, az online fizetések piacán a Google is nagy lehetőséget lát.

(Investor.hu, 2015. január 28.)

 

Jól fogysz, te drága

Jó negyedévet zárt az Apple, fogyott az iPhone.

Az elemzők 39,8 milliárd dolláros bevételt és 1,3 dolláros egy részvényre jutó nyereséget vártak 2014. harmadik negyedévében, ehhez képest jobb lett az Apple eredménye a cégnek. Ebben a három hónapban 42,1 milliárd dolláros bevételről és 1,4 dolláros egy részvényre jutó eredményről adott számot a techóriás.

Az Apple 2014. harmadik negyedévében (ami egyébként az Apple negyedik pénzügyi negyedévének számít) az elemzők várakozását meghaladó nettó eredményt ért el, 8,5 milliárd dollárt, ami az egy évvel korábbi azonos időszak 7,5 milliárdos profitját is jelentősen meghaladja. Az EPS (az egy részvényre jutó nyereség) a várt 1,31-nél is magasabb, 1,42 dollár lett, a cég bevétele pedig az elemzők előrejelzésénél (ami 39,8 milliárd dollár volt) több, 42,1 milliárd dollár lett. A nettó eredmény 13%-os növekedése mellett az egy részvényre jutó eredmény 20%-kal ugrott meg az előző év azonos időszakához képest, a saját részvény vásárlások nyomán. A saját részvény vásárlási program révén csökken a részvényszám, így EPS-növelő hatása van.

Az Apple szeptemberben kezdte el értékesíteni az új, nagyobb méretű iPhone-okat, amelyekért nagy volt a kereslet: a cég közlése szerint 39,3 millió iPhone-t adtak el a negyedévben, miközben az egy évvel korábbi azonos időszakban csak 33,8 milliót értékesítettek. Az iPhone az Apple legfontosabb terméke, több mint a bevételek felét adja, így az eredmények nagyrészt az iPhone eladásokra vezethetők vissza.

Az iPad-eladások ebben a negyedévben is csökkentek az előző év azonos negyedévéhez viszonyítva, ami sorozatban már a harmadik ilyen negyedév. Maga a táblagépek piaca összességében növekszik a világban, elsősorban az olcsó Androidos készülékek értékesítése nyomán, miközben a felső kategóriás készülékek piacot veszítenek. Az Apple vásárlói az új készülékekre is várhattak, így az is szerepet játszhatott a gyengébb értékesítési adatokban, hogy a fogyasztók kivárnak, mielőtt lecserélik karácsonykor a táblagépeiket.

A decemberig tartó negyedévre az elemzők 63,5 milliárdos bevételt várnak, az Apple eközben 63,5-66,5 milliárd dolláros várható bevétellel számol.
(Portfolio.hu, 2014. október 21.)
 

Milyen messze esik az APPLE a fájától?

Az iPhone megy, az iPad nem megy.

Hat százalékkal növelte forgalmát legutóbbi üzleti negyedévében az Apple, így a társaság az április-júniusi időszakban 37,4 milliárd dolláros bevételt ért el.

Az iPhone-okból négy millióval több fogyott, mint egy évvel korábban, az iPad értékesítése ugyanakkor éves összevetésben 9 százalékot csökkent.

Ebben a harmadik üzleti negyedévében a társaság nyeresége 7,75 milliárd dollár volt, ami 12 százalékos bővülés 2013. azonos időszakához képest. Az április-júniusi időszak profitja megfelelt az előzetes elemzői várakozásoknak, a bevétel kis mértékben elmaradt azoktól.

A harmadik üzleti negyedévben is az iPhone-ok voltak a társaság legsikeresebb termékei, 35,2 milliót adtak el az okostelefonokból, ez négymillióval több, mint egy évvel korábban. Összesen 19,8 milliárd dollár volt a készülékek értékesítésének értéke, ami az Apple teljes negyedéves forgalmának 53 százaléka volt.

Az iPhone eladások a második üzleti negyedévhez képest csökkentek, mivel akkor, a január-márciusi időszakban 43,7 milliót értékesítettek. A fogyasztók egy része ugyanakkor az új modellek 2014. évi őszi érkezésére készülve elhalasztja vásárlását. A hírek szerint 70-80 millió iPhone6-os készítésére adott megrendelést az Apple, és érkezik majd egy 5,5 hüvelykes modell is.

Az iPad A táblagépből 13,3 milliót adtak el, ez 9 százalékkal kisebb az egy évvel korábbinál, és 19 százalékkal a január-márciusi időszak forgalmánál. Ez már a második negyedév egymás után, amikor esett az iPad értékesítés. Az Egyesült Államokban csökkent a táblagépek iránti kereslet, főként a nagykijelzőjű okostelefonok térhódítása miatt.

Segítheti az iPad értékesítés felfuttatását az IBM-el megkötött együttműködési megállapodás is, mely nyomán a táblagépet nagyobb mértékben alkalmazhatják üzleti célokra is. Egy 2014. áprilisi felmérés a tablet tulajdonosok mindössze 20 százaléka használja munkájához is készülékét, így ezen a területen lehet még fejlődési lehetőség.

(Világgazdaság, 2014. július 23.)

 

Teker az Apple

Jól fogy az iPhone.

A 2014 március 29-én zárult második üzleti negyedévében 45,6 milliárd dolláros bevételt ért el az Apple, ami kétmilliárd dollárral volt több, mint egy évvel korábban. A társaság nyeresége 10,2 milliárd dollár volt a január-márciusi időszakban, ami 7 százalékos bővülést jelentett.

A cég az előzetesen várt 38 millió helyett 43,7 millió iPhone-t tudott eladni, ami rekordnak számít a január-márciusi időszakokban.

Nőtt az online médiaáruház is, az iTunes, már közel 800 millióan használják a szolgáltatást. Tavaly júniusban még csak 575 millió iTunes fiókot tartottak számon.

A vállalat bejelentette, felpörgeti részvény-visszavásárlási programját. Ez azt jelenti, hogy 2015 végéig 130 milliárd dollárt költenek erre, 30 milliárddal többet, mint amennyivel eddig számoltak. Bejelentették azt is, hogy részvénydarabolást hajtanak végre annak érdekében, hogy a kisbefektetők is részesülhessenek a társaság sikereiből. Az április-júniusi időszakra 36 és 38 milliárd dollár közötti bevételt vár a társaság.

(Világgazdaság, 2014. április 24.)

 

Apple: 10 milliárd az App Store bevétele

A felhasználók 2013-ban 10 milliárd dollárt hagytak az Apple alkalmazásboltjában.

10 milliárd dollárt költöttek el az Apple felhasználók 2013-ban az App Store alkalmazásainak megvásárlásával. Ebből csak decemberben több mint 1 milliárd dollárt.

A fejlesztők több mint 7 milliárd dollárral lettek gazdagabbak, az App Store 2008-as indulása óta pedig már több mint 15 milliárd dollárral, ennyi jutott nekik a bevételből. Tavaly így szinte több pénzt kaptak a fejlesztők, mint az előtte lévő 4 évben összesen. Az Apple ezek után megközelítőleg 3 milliárd dolláros bevételre tett szert az eladásokból, ami a teljes árbevételhez viszonyítva nagyjából 1,5-1,6 százalék körül lehet majd. Az App Store bevételek döntő része tehát a fejlesztőkhöz került.

Továbbra is az App Store uralja az alkalmazáspiacot, a megvásárolt alkalmazásokból származó bevételek 63 százaléka keletkezik itt, míg a Google Play áruházában csupán 37 százalék. A kettő közötti különbség egyre kisebb, ráadásul a letöltött alkalmazások számában már hosszú ideje a Google vezet, köszönhetően az alacsonyabb árú okostelefonok (Samsung, HTC) széles körű elterjedtségének.

Az Apple továbbra is bízhat hűséges fogyasztóiban, mivel az iPhone-os userek nagyobb hajlandósággal vásárolnak alkalmazásokat, erősítve ezzel az általuk megvásárolt telefonok gyártóját, az Apple-t, valamint támogatva az innovatív megoldásokkal kísérletező fejlesztőket.

(Investor.hu 2014. január 9.)

Okoskodik a Puma

A Puma is belép az okosórák piacára. 

A Puma is belép az okosórák piacára. ₪₪₪

Elsősorban atlétáknak szánja a pehelykönnyű termékét, írja az Origo.

A jelek szerint a divatmárkák után lassan a sportmárkák is belépnek az okosórák piacára, a IFA-kiállításon bemutatkozott a Puma első ilyen terméke. A Fossil által tervezett Puma Sport Connected legnagyobb érdekességét és vonzerejét a súlya jelenti: csupán 28 grammot nyom, így a viselőik pillanatok alatt elfelejthetik, hogy egyáltalán a csuklójukon van.

Puma Sport Connected FORRÁS: PUMA

Ettől eltekintve nem egy világmegváltó szerkezet: a Google Wear OS rendszert futtatja, a kör formájú AMOLED kijelzője 1,19 hüvelykes és 328 PPI felbontású, a beépített NFC-nek köszönhetően pedig érintés nélküli fizetésre is alkalmas. Az elvárhatónak megfelelően a meghajtásáról már a Qualcomm Snapdragon Wear 3100 rendszerlapka gondoskodik, 512 MB memória és 4 GB háttértár mellett.

A Puma szerint az okosóra olyan 24 órás akkus üzemidőt kínál, 30 méterig vízálló, 44 mm méretű és 16 mm-es szíjat használ. Természetesen található benne pulzusszámmérő, képes követni a népszerű sportolási aktivitásokat, plusz támogatja a Wear OS esetében megszokott összes funkciót.

A Puma Sport Connected novemberben kerül majd piacra, az ajánlott fogyasztói ára 275 dollár, olyan nettó 82 ezer forint lesz.

(Origo, 2019. szeptember 6.)

 

Okosban cuccolunk

Felével nőtt a viselhető okoseszközök piaca.

A leggyorsabban az okos fülhallgatók iránti kereslet nő, írja a Világgazdaság. 2019 első negyedévében 49,6 millió viselhető okoseszközt adtak el világszerte, ez 55,2 százalékos bővülés az egy évvel korábbihoz képest – derül ki az IDC elemzéséből.

A kutatócég adatai szerint továbbra is a csuklón viselhető készülékek – okosórák és -karkötők – uralják a piacot, részesedésük a teljes forgalomból 63 százalékos, ugyanakkor a leggyorsabban az okos fülhallgatók iránti kereslet nő. Ezekből idén január és március között majdnem két és félszer annyit adtak el a gyártók, mint 2018 hasonló időszakában.

A hagyományos fülhallgató-csatlakozók kihagyása egyre több készülékből, valamint az intelligens asszisztensek egyre gyakoribb alkalmazása mind az otthonokban, mind azokon kívül, kedvező feltételeket teremt a fülön viselhető okoseszközök elterjedéséhez. A csuklón hordható készülékek kapcsán pedig egyértelműen az egészséget és a mozgást támogató megoldások térhódítása a meghatározó trend – mondta el Ramon T. Llamas, az IDC viselhető eszközök kutatásáért felelős igazgatója.

Fotó: AFP

A gyártók rangsorát az eladott készülékek alapján továbbra is az Apple vezeti, a cég majdnem a felével tudta növelni az értékesítéseit. Ugyanakkor figyelmeztető jel lehet számára, hogy piaci részesedése, ha kismértékben is, de csökkent, igaz, még mindig csaknem 26 százalékos.

(Világgazdaság, 2019. június 13.)

 

Az okosórák nagyot húznak

Negyedével nőhet a viselhető okoseszközök forgalma 2019-ben.

2019-ben több mint negyedével nőhet a világszerte eladott viselhető okoseszközök száma a Gartner előrejelzése szerint, okos­órákból vesznek legtöbbet a fogyasztók, írja a Világgazdaság.

Számottevő bővülésre számít a Gartner a viselhető okoseszközök forgalmában, a piackutató cég prognózisa szerint jövőre 225 milliót adhatnak el belőlük, a növekedés 25,8 százalékos lehet. A legnagyobb kategóriát az okosórák képviselik majd, ezekből az idei 53 millió után jövőre már 74 millió találhat gazdára világszerte. A látványos fejlődés a következő években is folytatódik, és 2022-ben, a vizsgált időszak végéig 115 milliónál is többet értékesíthetnek a készülékekből. A piackutató cég szakemberei azzal számolnak, hogy jövőre 42 milliárd dollárt hoznak a viselhető okoseszközök, ebből az okosórák 16,2 milliárd dolláros szeletet hasítanak ki.

A prognózis szerint a kereslet bővülésével a gyártók között négy fő kategória alakul ki az okosórák szegmensében: a most is meghatározó szórakoztatóelektronikai termékeket és okoskészülékeket gyártó cégek; a divat területéről és a hagyományos órák piacáról érkező márkák; a kimondottan gyermekeknek szánt megoldásokat fejlesztő és gyártó vállalkozások; végül a kisebb részterületet lefedő társaságok, például az egészségmegőrzést, felügyeletet támogató okosórákat előállító startupok.

Egyelőre a nagy gyártók – az Apple, a Samsung vagy a Fitbit – uralják ezt a területet, de a Gartner elemzése szerint a következő években a többi piaci szereplő is sokat fejlődik.

Az olyan hagyományos óramárkák, mint a Fossil vagy a Casio, a stílus és a választék szempontjából előnyben vannak a nagy technológiai brandekkel szemben. Éppen ezért arra számítunk, hogy 2022-ben az eladott okosórák ötödét a divat területéről érkező cégek és az órapiac hagyományos szereplői értékesítik majd – mondta Alan Martin, a Gartner igazgatója.

A szakember a társaság előrejelzése kapcsán kifejtette azt is, hogy a következő években folyamatos csökkenés várható az okosórák átlagos árában, ha nem is túlságosan nagy mértékű. Az idén ez az összeg 222 dollár körül alakul, 2022-re 210 dollárra csökken. Ez részben annak a következménye lesz, hogy egyre több társaság jelenik meg ebben a szegmensben olcsóbb termékekkel, és a termelés felfutásával együtt csökkennek az előállítási költségek.

A Gartner elemzéséből az is kiderül, hogy 2022-ben már nem az okosórák lesznek a legnépszerűbb viselhető eszközök, hanem a fülön vagy fülben hordható készülékek,

amelyekből 158 milliót adhatnak el. Az Apple AirPodshoz vagy a Samsung IconX-hez hasonló megoldások a teljes piac mintegy harmadát adják majd a vizsgált időszak végére, legalábbis az értékesített darabszámot figyelembe véve.

(Világgazdaság, 2018. december 3.)

 

Nem bírja az Apple Watch

A sok megrendelést. Olyan sok megrendelést kap az Apple, hogy újabb gyártósort kellett beindítson.

Folyamatosan érkeznek a jelentések, amelyek szerint az Apple Watch Series 4 a magas vételára ellenére hatalmas sláger lett a vásárlók körében, többek között az új funkcióknak és a nagyobb kijelzőnek hála. Az eladások még a szakértők várakozásait is felülmúlták.

A jelek szerint a hatalmas kereslet még magát az Apple-t is meglepte. Iparági források szerint az okosóra gyártásáért felelős Quanta Computer már jelenleg is maximumon pörög, de az Apple szerint a megfeszített tempó sem lesz elég.

A helyzet megoldására az Apple a Compal Electronicshoz fordult. A Compal jelenleg a harmadik-generációs, tavalyi modell gyártását végzi, de hamarosan az új modellt is termelnie kell. Bár a két verzió hasonló, valójában komoly munka kell ahhoz, hogy átálljanak az új modellre is. A Compal leghamarabb novemberben indíthatja be a gyártást.

Aki mostanában rendelne új Apple Watch-ot, az nem kapja meg hamarabb, de az Apple talán fellélegezhet az ünnepi szezonra, és „minden" karácsonyfa alá jut majd új Apple Watch. Piacelemzők szerint az Apple idén 18,5 millió okosórát szállít majd le.

(Origo, 2018. szeptember 29.)

 

Okospiac: a blue­toothos fejhallgató a legmenőbb

Okosórában az Apple Watch viszi a legtöbbet. Az okosórák nagyot nyomnak majd.

2017-ben várhatóan 310 millió viselhető okoseszközt adnak el világszerte, ez 17 százalékos növekedést jelent a korábbi évhez képest, ismerteti a Világgazdaság a Gartner előrejelzését. A piackutató cég prognózisa szerint az okos készülékek értékesítéséből 30 milliárd dollárnyi bevételük lesz a gyártóknak. Bár az eladott darabszámot tekintve az okosórák 2017-ben még csak a harmadik legnagyobb kategóriát jelentik, a belőlük származó bevétel messze felülmúlja majd a többi eszköz piacán hozott összeget, és elérheti a 9 milliárd dollárt. A viselhető okoseszközök forgalma 2021-re meghaladhatja az 500 millió darabot.

A Gartner szerint 2017-ben már 150 millió blue­toothos fejhallgatót vásárolnak világszerte, ezzel ezek a készülékek vezetik majd az értékesítési rangsort, és előnyük megmarad a vizsgált időszak végéig, vagyis 2021-ig. Abban az évben egyébként már 200 milliót tudnak majd eladni belőlük. A vezeték nélküli technológiát használó fejhallgatók növekvő népszerűsége annak is köszönhető, hogy az okostelefon-gyártók kezdik megszüntetni a 3,5 milliméteres csatlakozót, így a fogyasztók alternatív megoldást keresnek.

A kategória növekedésében fontos szerepet játszik, hogy ha nem is túl gyorsan, de csökken az átlagos eladási áruk. Míg 2017-ben még 223 dollár körül van, 2021-ben már 215 dollár lesz. A piacrész meghatározó szereplője jelenleg az Apple, és a piackutató cég várakozásai szerint ebben nem is lesz változás a következő években, többek között az 2017 szeptemberében érkező új Apple Watchnak köszönhetően, amely a hírek szerint már 4G-képes lesz. A társaság piaci részesedése azonban visszaesik majd, míg 2017-ben a becslések szerint a világszerte eladott okosórák egyharmada köthető a céghez, addig 2021-re ez az arány 25 százalék körüli szintre csökken.2017-ben még a főleg sportolásnál használt okoskarkötők jelentik a második legnagyobb kategóriát a viselhető okoseszközökön belül, ám ezt a pozíciót a következő években elveszítik. A Gartner prognózisa szerint ugyanis nagyon látványos felfutás várható az okosórák keresletében. 2017-ben még csak 41 millió eladásával számolnak a társaság szakértői, ám 2018-ban már 48 milliós, 2021-re pedig 80 milliós forgalmat prognosztizálnak, vagyis majdnem a duplájára nő az értékesítésük.

A Gartner elemzéséből az is kiderül, hogy a virtuális- és kiterjesztettvalóság-megoldások esetében rengeteg új fejlesztésről érkezik hír, az ezekhez használt speciális sisakok kereslete is nő majd. A cég prognózisa szerint 2017-ben 22 millió ilyen eszközt adhatnak el világszerte, 2021-re pedig az eladások száma elérheti a 67 milliót, ezzel a harmadik legnagyobb kategóriává válhat a viselhető okoseszközök között.

(Világgazdaság, 2017. augusztus 31.)

 

Nagyot mennek a kínaiak az okospiacon

Xiaomi, Fitbit a sorrend. Pedig az Apple Watch okosórából 5 millióval többet adhatnak el 2018-ban.

A 2017. évi  15 millió után 2018-ban akár 20 millió Apple Watch okosórát is eladhatnak világszerte, írja a Világgazdaság. A Digitimes ázsiai portál az Apple okosórájához alkatrészeket szállító vállalkozásoktól szerzett információk alapján tette közzé ezt az adatot, az amerikai társaság ugyanis – eltérően a többi eszközétől – a készülékek forgalmáról nem közöl információkat. A beszámoló szerint csak 2017 utolsó negyedévében 4,5 milliót szállítanak majd le az Apple és más kereskedők üzleteibe az okosórából. Bár konkrét adatok nem állnak rendelkezésre az Apple Watch forgalmáról, Tim Cook, az Apple vezérigazgatója időnként megoszt néhány információmorzsát arról, hol is tart az eszköz piaci térnyerése. Legutóbb az április–júniusi időszakra vonatkozó üzleti eredmények ismertetése kapcsán beszélt a készülékről, akkor azt nyilatkozta, hogy az Apple Watch messze a világ legjobban fogyó okosórája.

A Digitimes összeállításában szereplő számottevő, egyharmados bővülés elsősorban az új modelltől várható. Az eddigi hírek alapján úgy tűnik, hogy már szeptemberben (az új iPhone bemutatásával egy időben) megismerhetjük a harmadik generációs Apple okosórát, mely a Bloomberg egy korábbi beszámolója szerint komoly meglepetéseket tartogat majd a felhasználóknak. A legizgalmasabb újdonság egyértelműen az lehet, hogy várható olyan modell az új generációban, amely képes lesz csatlakozni a 4G-s mobilhálózatra. Ez hatalmas változás lenne, hisz jelenleg az Apple Watch vezeték nélküli kapcsolattal tud csatlakozni az okostelefonokhoz, és a felhasználók így tudnak zenéket, képeket letölteni, illetve internetes hozzáférés mellett használható alkalmazásokat futtatni.

Ha igaza lesz a Bloombergnek, és valóban 4G-képes okosórával lepi meg a piacot az Apple, alapjaiban változik majd meg a helyzet, hiszen a készülék önmagában, okosmobil támogatása nélkül is alkalmas lehet multimédiás tartalmak elérésére. További érdekesség az új készülék kapcsán, hogy a mobilhálózati csatlakozáshoz szükséges LTE-chipet az Intel szállítja majd az Apple készülékéhez. Ez is komoly változás lesz, eddig ugyanis a Qualcomm volt a fő beszállító az amerikai társaság mobileszközeihez, a két cég között azonban éles vita alakult ki a szabadalmi jogok miatt, ezért is kerülhetett előnyösebb helyzetbe az Intel.

Nagy kérdés, mi kell majd ahhoz, hogy az Apple Watchokat tényleg használhassák a tulajdonosaik önállóan is képek, zenék letöltésére. Az eddigi beszámolók szerint valószínűleg külön előfizetést kell majd vásárolni hozzájuk, és a Bloomberg például úgy tudja, hogy a forgalmazás megkezdésekor csak a mobilszolgáltatók egy viszonylag szűk körénél lesz elérhető az eszköz. A kiszivárgott információk alapján egyébként úgy tűnik, hogy még 2017-ben elkezdik forgalmazni a harmadik generációba tartozó eszközöket.

Viselhető okoseszközök: a kínaiak hozzák a javát

Bár az okosóráknál – legalábbis Tim Cook magabiztos kijelentése szerint – az Apple Watch iránt mutatkozik a legnagyobb kereslet, a viselhető okoseszközök esetében már más a helyzet. A Canalys nevű kutatócég elemzéséből kiderül, hogy 2017 második negyedévében a kínai Xiaomi adta el a legtöbbet az ilyen készülékekből, és még a Fitbit is megelőzte az Apple-t. Persze a két rivális nem a drágább okosóráknak, hanem az olcsóbb, főként sportoláshoz használt intelligens karkötőknek köszönhetően ért el jó eredményeket. A Canalys adatai azt mutatják, hogy a Xiaomi 3,5, a Fitbit 3,3 millió viselhető okoseszközt adott el a második negyedévben, míg Apple Watchból a cég becslése szerint 2,7 milliót értékesítettek.

(Világgazdaság, 2017. augusztus 24.)

 

Minden nagyon okos lesz

Megkétszereződik az okoscuccok piaca 2020-ig. Az okosóra lenyomja az okoskarkötőt.

Több mint duplájára nő a következő években a viselhető okoseszközök piaca, az IDC előrejelzése szerint. A 2016. évi 100 millió feletti értékesítés 2020-ra már 210 millió felett lesz. 2016-ban közel 30 százalékos növekedést vetít előre a piackutató, míg középtávon évente átlagosan 20 százalékost.

Az okospiacot az okosórák mozgatják, amelyek várhatóan átveszik a vezető szerepet az okoskarkötőktől. Az IDC szerint 2015-ben az okoskarkötő eladások több mint felét adták a piacnak, ez 2016-ban még nem változik, de 2020-ra viszont 30 százalék alá csökken a részesedése. Az okosórák értékesítése ugyanis több mint 2,5-szeresére nő 2016. és 2020. között, a 2016. évi 40 százalék után a vizsgált időszak végére már 50 feletti szeletet hasítanak ki a piacból.

Bár talán a vártnál lassabban, de az Apple Watch meghozza azt a hatást, amelyre a szakértők számítottak és felpörgeti az okospiacot. Az amerikai cég fejlesztései is jól jelzik, hogy milyen irányba kell elmozdulniuk a gyártóknak, ha növelni akarják az okosóráik iránti igényt. Az ilyen készülékek egyre több egészségmegőrző és sportfunkciót kapnak, ma már rengeteg alkalmazást fejlesztenek rájuk, és például az új watchOS, az Apple okosórákra szánt operációs rendszere már arról is gondoskodik, hogy ezeket az applikációkat gyorsan érhessék el a felhasználók.

Az IDC elemzésében kiemelte az okosszemüvegeket, amelyek a legnagyobb növekedést hozhatják a következő években. Igaz, egyelőre nagyon szűk piacról lehet beszélni, azonban már az idén bejelentettek néhány olyan fejlesztést - például a Microsoft a Windows Holographic platformmal, amely megnyitja a technológiát más fejlesztők előtt -, ami megteremti a gyors fejlődés lehetőségét. A piackutató előrejelzése szerint 2020-ban világszerte közel 19 millió okosszemüveget értékesítenek majd, ami a viselhető okoseszközök piacának közel 9 százalékát jelentheti. Ez az előrejelzés a Google Glass bukásának fényében meglepő, igaz, a virtuális és kiterjesztett technológiák, valamint a holografikus kivetítés fejlődése révén megjelenhetnek piacképes újdonságok.

(Világgazdaság, 2016. június 23.)

 

Kinek az okoskarkötő, kinek az okosóra

Amerikában a karkötő, Európában az óra az okosmódi.

Az amerikai fogyasztók körében lényegesen nagyobb a viselhető okoseszközök elfogadottsága, mint a legnagyobb európai gazdaságokban, ez derül ki a Kantar Worldpanel felméréséből. A kutatás szerint a megkérdezett amerikaiak 12 százaléka jelezte, hogy van már okosórája, vagy okoskarkötője, míg a vizsgált négy nagy európai országban – Egyesült Királyság, Németország, Franciaország, Olaszország – jóval alacsonyabb, mindössze 7 százalékos volt ez az arány.

Komoly eltérések vannak abban is, hogy milyen típusú készülékeket részesítenek előnyben az amerikai és az európai fogyasztók. A tengerentúlon a sportoláshoz, egészségmegőrzéshez használható okoskarkötők a menők, ugyanis a kutatás szerint a viselhető okoseszközzel rendelkezők háromnegyede rendelkezik ilyen berendezéssel. Európában ugyanakkor népszerűbbek az okosórák, a hordható készülékkel rendelkezők 55 százaléka jelezte, hogy ilyen eszköze van. Az okosórát vásárló európaiak közel 40 százaléka az új technológiával hagyományos óráját cserélte le.

A Kantar felméréséből kiderül az is, hogy eltérések vannak az egyes európai országok között is. A hordható okoseszközök az olaszok körében hódítanak leginkább, a fogyasztók 10 százaléka rendelkezik ilyen készülékkel, míg a briteknél 8 százalék az arányuk.

(Világgazdaság, 2016. május 10.)

 

Feltúrja az okospiacot az Apple Watch

Nyomul az Apple Watch és az Android Wear, zuhan a Pebble.

Jelentős felfutás várható a következő években az okoseszközök piacán, középtávon pedig egyértelműen az Apple okosórája uralja majd. Az IDC előrejelzése szerint 2016-ban 110 millió darab okoscuccot adhatnak el, ami 38 százalékos bővülést jelenthet 2015-höz képest. Elsősorban az okosórák és -karkötők iránt van nagy kereslet, ezekből 100 millió találhat gazdára 2016-ban, míg az intelligens ruházati termékek, okosszemüvegek és -fejhallgatók részesedése 10 százalék alatt lesz ebben az időszakban. Utóbbiak azonban lassan meghódítják a felhasználókat és a piackutatók azzal számolnak, hogy 2020-ra a mostani duplájára nő piaci részesedésük. Az IDC szerint a következő években is gyorsan bővül a viselhető okoseszközök piaca és 2019-ben már átlépi a 200 milliót, míg 2020-ban 237 milliós lehet a forgalom.

A legnépszerűbb az okosórák piacán az Apple Watch lesz a következő években. 2016.ban 14 millió olyan készüléket adhatnak el, amelyen a watchOS operációs rendszer fut, vagyis a teljes szektor majdnem felét uralja majd az Apple, és bár részesedése a következő néhány évben csökken majd, még így is 2020-ban 37 százalék fölött lehet.

A következő évek nagy nyertese az Android Wear lehet, ami annak fényében nem okoz különösebb meglepetést, hogy több nagy gyártó, így az LG és a Huawei okosórái is ezt a rendszert használják. 2016-ban még a piac alig több mint ötödét tudhatja magáénak, viszont négy év múlva ez az arány már eléri a 35 százalékot.

Az egyik nagy vesztes az okosórapiac egyik úttörője, a Pebble lehet, amelynek 7-ről 2 százalékra zuhanhat a részesedése. A társaság ugyan folyamatosan mutat be új termékeket, de a nagy riválisok megjelenése miatti problémák már most is érezhetők. A cég munkatársai 25 százalékát elküldi a költségek csökkentése érdekében.

(Világgazdaság, 2016. március 25.)

 

Rakétasebességen az okospiac

Nyomul okosóráival a Pebble.

A viselhető okoseszközök kereslete ugrásszerűen megnőtt 2015-ben: közel háromszor annyi ilyen készüléket adtak el, mint 2014-ben. Az IDC adatai szerint a 78 milliós 2015. évi forgalomból a legnagyobb gyártó, a Fitbit 27 százalékos részt könyvelhetett el magáénak. Berobbant 2015-ben az élmezőnybe a kínai Xiaomi, amely tízszeresére növelte értékesítését, igaz, igen alacsony szintről indulva. A gyártói rangsor harmadik helyére pedig az Apple jött fel, amely mindössze 9 hónap alatt érte el ezt az eredményt, hiszen 2015. áprilisában kezdte forgalmazni okosóráját. Bár az amerikai társaság nem tett közzé hivatalos adatokat arról, hogy mennyit adtak el az Apple Watchból, az IDC becslése szerint közel 12 millió találhatott gazdára a múlt évben.

Jelentősen csökkentette március elején két okosórájának is az árát a Pebble. Bár a fogyasztók korábban megszokhatták az akciókat a cégtől, ezúttal a lépés a piaci pozíciójuk megerősítése miatt is fontos lehet. A társaság a Time és Time Round elnevezésű készülékek árait egyaránt 50 dollárral csökkentette. Az új tarifákkal már közel jutottak az olyan olcsó okosórák, valamint okoskarkötők árszintjéhez, mint például az Asus ZenWatch2, vagy az új, március elejétől kapható Fitbit Blaze.

A Kickstarter közösségi finanszírozási oldal a történetének eddigi legsikeresebb kampányát csinálta meg a Pebble, kedvező árú, ugyanakkor jó teljesítményű okosóráival. A Pebble jóval kisebb marketing-költségvetéssel dolgozik, mint a legnagyobb technológiai cégek. Jelenleg nem szerepel az öt legnagyobb, hordható okoseszközt gyártó cég között az IDC legfrissebb, a 2015. utolsó negyedéves és egész éves adatokat tartalmazó listáján. Az árcsökkentés mellett a Pebble úgy döntött, hogy meghosszabbítja az Egyesült Királyságban és az Európai Unió többi országában a típus elérhetőségét.

(Világgazdaság, 2015. március 4.)

 

Okospiac: Firbit, Apple

Ketten húzzák az okoscuccok piacát.

Háromszorosára nőtt a világszerte eladott hordható okoseszközök száma 2015. harmadik negyedévében az egy évvel korábbihoz képest. A készülékek itthon is hódítanak, a nagy gyártók okosórái már kaphatók.

2015 harmadik negyedévében 21 millió hordható okoseszközt értékesítettek világszerte az IDC becslése szerint. Az ugrásszerű fejlődés alapvetően két céghez köthető, emellett a kínai vállalkozások is gyorsan erősödnek.

A legtöbb hordható eszközt a Fitbit adta el, amely okoskarkötőivel uralja a piacot. A társaság 4,7 millió készüléket értékesített a 2015. július–szeptemberi időszakban. Legnagyobb megrendelői nagyvállalkozások, így a Target kiskereskedelmi üzletlánc 375 ezer, az egészségmegőrzésben fontos szerepet játszó okoskarkötőt rendelt munkatársai számára, de a Bank of America, a Time Warner is élt már ezzel a lehetőséggel, valamint a Fortune 500 listán szereplő cégek közül már több mint 70.

A második legnagyobb gyártó az Apple, amelynek áprilisban piacra dobott okosórája igen sikeres. A társaság ugyan nem hozta nyilvánosságra, hogy mennyit adtak el az Apple Watchból, az IDC becslése szerint 2015. harmadik negyedévében akár 3,9 millió is elkelhetett belőlük. Ez 300 ezerrel több, mint amennyit a második negyedévben értékesítettek. Az elemzés szerint főleg az olcsóbb, Sport változatot vásárolják a felhasználók. Az Apple szeptemberben mutatta be az okos­óra új operációs rendszerét, amely lehetővé teszi, hogy sokkal több alkalmazás készüljön az eszközre, s ez tovább növelheti piacát. Az Apple 2016. márciusában mutatja be az Apple Watch 2-t, amely valószínűleg keskenyebb lesz elődjénél, és egy feltöltéssel hosszabb időt bír majd.

A kínai cégek előretörését mutatja a Xiaomi harmadik helye, aki elsősorban hazai piacán ért el jó eredményeket Mi Band nevű készülékével. A július–szeptemberi időszakban eladott 3,7 millió eszköz 97 százalékát a távol-keleti ország fogyasztói vették meg.

A magyar piacot is kezdik meghódítani a viselhető okoseszközök, a Samsung új generációs okosórája, a Gear S2 2015. novemberének közepe óta kapható két változatban. Az LG Watch Urbane is megérkezett már Magyarországra, hamarosan pedig újabb rivális jelenik meg a piacon, 2016. január 20-án kezdik itthon is forgalmazni a Huawei Watch okosórát.

(Világgazdaság, 2015. december 11.)

 

Nyomja a piacot az Apple okosórája

Többet vesznek, mint várták.

Jobban fogyhatnak az Apple okosórái, mint amit előre jeleztek, vélik a 2015. második negyedéves gyorsjelentés közzététele után az IDC kutató elemzői. A Portfolio tudósítása szerint az értékesítés volumene nem sokkal marad el az okosóra piacvezető FitBittől, ráadásul az Apple csak most kezdet árulni okosholmiját.

Az IDC becslése szerint 3,6 millió darab okosórát értékesíthetett az Apple 2015. második negyedévében, amikor piacra dobta a készüléket. Ez mindössze 800 ezer darabbal marad el a piacvezető FitBit értékesítéseitől az időszakban. Ezzel az Apple 20%-os piaci részesedésre tett szert már a piacra dobás negyedévében, eközben a FitBit részesedése az egy évvel ezelőtti 30%-ról 24%-ra esett le.

Az Apple nem közölt eddig számokat az okosóra értékesítéséről, az IDC több forrásból szerzett értesülések alapján számolt eladási volument, például az alkatrészek beszállítóitól kapott információk alapján.

A 3,6 millió darab negyedéves értékesítés jobb, mint amit eddig az elemzők becsültek, például a Munster szakértői az Apple negyedéves gyorsjelentése előtt még 3 millió darabot vártak.

Az Apple Watch a társaság teljesen új terméke, így a befektetők a második negyedéves gyorsjelentés idején értetlenül fogadták, hogy a cég nem adott pontos információt az okosóra értékesítéseiről.

(Portfolio, 2015. augusztus 30.)

 

Tépnek az okoscuccok

Nyomják a Fitbitet, itt is jön a Xiaomi.

2015 első negyedévében 11,4 millió viselhető okoseszközt – okosórát és okoskarkötőt – adtak el világszerte az IDC kutató adatai szerint. Ez háromszoros növekedést jelent az egy évvel korábbi időszakhoz képest. A számítástechnikai, szórakoztató elektronikai készülékek piacára jellemző, a karácsonyi vásárlási szezont követő visszaesésnek nyoma sem volt a viselhető eszközök piacán, ami azt mutatja, hogy a fogyasztók körében egyre ismertebbé és kedveltebbé válik ez a termékcsoport.

Az IDC elemzése szerint a fejlett országok mellett a feltörekvő piacokon is egyre több gyártó jelenik meg termékeivel, így az ottani eladások is nagy ütemben bővülnek. A piackutató cég ugyanakkor úgy ítéli meg, hogy miután az Apple áprilisban megkezdte a saját okosórája árusítását, még nagyobb ütemben bővülhet az okoscuccok piaca. Az amerikai cég új terméke a várakozások szerint nagyot lök majd az egész piacon.

Az IDC adatai szerint egyébként nem egy okosóragyártó, hanem még mindig a főként sportoláshoz használt okoskarkötőiről ismert Fitbit uralta a viselhető eszközök piacát 2015. első negyedévében, a társaság részesedése meghaladta a 34 százalékot. Jellemző az okospiacra ugynakkor, hogy a versenytársak sokat erősödtek, hiszen a Fitbit részesedése egy évvel korábban még 45 százalék volt.

A Fitbit egyébként elsősorban fitnesz karpántokat gyárt, jelenleg 6 különféle modell vásárolható meg, 60-250 dollár közötti árakon. A fő különbség közöttük az egyes szolgáltatásokban van, így lehet bennük GPS-vevő, folyamatos pulzusmérés, automatikus ébresztés. Emellett még okosmérleget is gyárt a társaság, ami többek között testtömeg indexet (BMI) is számít. A szolgáltatások nem akármilyenek, na meg persze pénzbe is kerülnek, így a karpántok tulajdonosai 50 dolláros éves díj mellett prémium tagok lehetnek. Ennek keretében személyes online edző és részletesebb statisztika segítségével jobban nyomon követhetik egészségügyi állapotukat, és könnyebben fejleszthetik azt. Főleg az USA-ban népszerű a Fitbit, ahol 85 százalékos piaci részesedéssel rendelkeznek, és bevételeik 75 százaléka az országból származik. Ugyanakkor világszerte közel 45 ezer üzletben lehet kapni a termékeket, köztük Magyarországon is, és aligha lenne meglepetés, ha az egészségesebb életmód térhódításával a kevésbé fejlett országokban is jobban elterjednének a Fitbit eszközei. A legfontosabb versenytársak a Garmin, a Xiaomi, a Jawbone, és a Samsung.

A második legnagyobb gyártó a Xiaomi, ami nem csak az okostelefonoknál, hanem ebben a kategóriában is jól használja speciális, az internetre és a közösségi platformokra alapozó értékesítési modelljét. A kínai társaság előretörése azért is figyelemreméltó, mert 2014. első három hónapjában még nem is szerepelt az okospiaci hírekben. A gyártók közül még a Garmin – amely az autós navigációs eszközök területén számít meghatározó szereplőnek –, továbbá a Samsung is ott van az öt legnagyobb gyártó között az IDC elemzése alapján.

(Világgazdaság, 2015. június 12., Investor, 2015. június 18.)

 

Okosórák: az okostelok is így kezdték

Tízezer dolcsiért aranyozottat kaphatsz.

2015 áprilisában indul az Apple az okosórája, amiből az első hétvégén akár egymillió darabot is eladhatnak, elemzők szerint. A Samsung 2014-ben összesen ennyit adott el. Az első iPhone-ból sem fogyott több az elején. Ez lesz 2010. óta az első olyan termékbevezetés az Apple-nél, amikor egy teljesen új termékkategóriába tör be az amerikai technológiai óriás.

Az iPhone-tulajdonosok 5-7%-a vehet Apple-okosórát, az iPhone 6 tulajdonosoknál ennél nagyobb is lehet ez az arány. Az Apple 2015. márciusában három változatát mutatta be az okosórájának: a 349 dollártól kezdődő Watch Sport készüléket, az 549 dollártól induló rozsdamentes acélból gyártott okosórát, valamint az aranyozott Apple Watch Editiont, amiből a legolcsóbb 10 ezer dollár.

Egyébként 2014-ben a Samsung összesen 1,2 millió darab okosórát értékesített.

A várakozások szerint hatalmas növekedés előtt áll az okosórák piaca, bár sokan vitatják, mennyire életképesek ezek a termékek. Egyes prognózisok szerint 2020-ban már több mint 350 millió darabot értékesíthetnek világszerte okosórákból. A legtöbbet Észak-Amerikában adhatják el, de Ázsiában is nagy népszerűségnek örvendhetnek a készülékek az előrejelzések szerint. Az elmúlt években azonban a technológiai óriásoknak nem sikerült elérniük az áttörést az okosórák piacán, bár egyetértés alakult ki szakmai berkekben abban, hogy a hordható okoseszközök jelentik a fogyasztói elektronika fejlődésének következő lépcsőfokát.  Jelenleg az a fő kérdés, vajon az Apple meghozza-e várt áttörést a piacon és elkezdik-e venni a fogyasztók az okosórákat nagyobb hullámban. Az okostelefonok térhódítását az iPhone kezdte meg, hasonlóképpen az iPad a táblagépekét.

(Portfolio.hu, 2015. április 2.)
 

Kilőnek az okoscuccok 2015-ben

Nincs messze a 100 milliós álomhatár.

2014-ben az előzetes becslések szerint több mint háromszor annyi viselhető okoseszközt adtak el világszerte mint az előző évben. A legtöbb a sporttevékenységekhez kapcsolódó készülékekből fogy, így nem véletlen, hogy az okosmobil gyártók is beléptek a piacra.

A 2013. évi közel 6 millió darab után 2014-ben mintegy 19 millió, internetkapcsolatra képes hordható okoseszközt adtak el világszerte a Berg Insight elemzése szerint. A piackutató cég előrejelzése alapján a következő öt évben évente átlagosan több mint 50 százalékos fejlődéssel lehet számolni az okoseszköz piacon, így 2019-re az eladható készülékek szám már 170 millió darab felett lesz. A legtöbb felhasználó a különböző sporttevékenységek monitorozására is képes, komplex edzésprogramok megvalósítását is támogató eszközöket keresi, amelyekből 2014-ben 13 millió, ebbe a kategóriába tartozó karpántot, okoskarkötőt értékesítettek. A Berg Insight elemzői azt valószínűsítik, hogy a sporttevékenységeknél használt viselhető okoseszközökből 2019-ben több mint 40 milliót adnak majd el.

Az okoseszköz piac legnagyobb forgalmazói jelenleg a Fitbit, a Jawbone és a Garmin cégek. A világ vezető okostelefongyártói ugyanakkor egyre nagyobb figyelmet fordítanak a hordható készülékekre. Megjelent már a piacon a Samsung, az LG, a Huawei, a Sony, a Microsoft, valamint a Xiaomi. Egyre komolyabb kihívást jelentenek az okosórák is, amelyekbe szintén kezdik beépíteni a sportolást támogató alkalmazásokat. Eddig már számos gyártó lépett az okosóra piacra új, az Android Wear operációs rendszert használó modellekkel, így a Samsung után a Sony, az LG, a Motorola is. 2015-ben érkezhet az Apple saját készüléke is. 

Az okosórák jelenleg is a második legnagyobb területet képviselik a hordható eszközök között, azonban előrejelzések szerint 2019-re átvehetik a vezető helyet. Ezt elősegítheti, hogy a következő években újabb telefongyártók léphetnek be a piacra, emellett pedig a hagyományos óramárkák megjelenésére is számítani lehet. 

Az okosszemüvegek egyelőre visszafogott sikert értek el, amiben szerepet játszik a technológia összetettsége és a jelenleg még igen magas ár, továbbá a korlátozott hozzáférés. Ugyanakkor a Google Glass-hez hasonló készülékek előtt komoly jövő állhat, bár nem elsősorban a lakossági, hanem inkább az egészségügyben, valamint az üzleti szférában. A Berg Insight várakozásai szerint ez a kategória 2019-ra a harmadik legnagyobb lehet a viselhető eszközök között. Tovább gyorsíthatja a viselhető okosmegoldások elterjedését, ha nem csak technológiai eszközökként, de divattermékként is kezelik őket. A Google például saját okosszemüvege, a Glass kapcsán összefogott a többek között a Ray-Ban és Oakley napszemüvegeket gyártó Luxottica-val annak érdekében, hogy divatosabb formában és jóval szélesebb körben váljon elérhetővé a termék.

(Világgazdaság, 2014. december 30.)

 

Okoskodik itt mindenki

Egyre több az okos óra, okos karkötő, okos cipő az áruházak polcain.

Okosórák, okoskarkötők, okoscipők: a várakozások szerint robbanás előtt áll a hordható készülékek piaca. A CCS Insight szakértői arra számítanak, hogy 2014-ben duplázódhatnak az eladások, 2018-ban pedig már több mint 130 millió darabot adhatnak el a készülékekből.

Az új termékekből 22 millió darab eladása várható 2014-ben, miközben okostelefonból közel 1 milliárd darabot vásároltak 2013-ban. Tavaly még csak alig 10 millió darab hordható eszközöket adtak el, így 2014-ben 100% feletti növekedés várható. A következő öt évben összesen 370 millió darabot érhetnek el az eladások a különböző okosholmikból.

A legnagyobb növekedés a fitnesshez és az egészséghez kötődő készülékekből várható, különösen a karácsonyi szezonban. A közeljövőben az okoskarkötők, a fitness-készülékek az összes értékesítés felét is elérhetik.

A technológia szektor nagyjai mind a hordható eszközök felé fordultak a fejlesztésekben. A Samsung a Galaxy Gear okosórával, a Google pedig a Google Glass okosszemüveggel jelent meg a piacon, bár a technológia még mindig csak a kezdeti szakaszban jár. Előreláthatóan az óraszerű eszközök az elemző szerint át fogják venni az okoskarkötők helyét a piacon.

Jelenleg a legfontosabb piac az Egyesült Államok, ahol a készülékek 40%-át adták el eddig: Nyugat-Európában a várakozások szerint 2016-ban már többet adhatnak el, mint a tengerentúlon.

A technológia folyamatosan változik, egy új termékkategória megjelenése más kategóriákat szoríthat ki a piacról. A vásárlók nem fogadnak el minden eszközt. Nagy várakozás előzi meg az Apple is megjelenését. 

(Portfolio.hu, 2014. augusztus 19.)

Jön az új csúcs Vivo

5G-s lesz a Vivo látványos csúcsmobilja. 

5G-s lesz a Vivo látványos csúcsmobilja. ₪₪₪

Nem elég, hogy vízesésszerű kijelzőt hoz a NEX 3, 5G-s modem is lesz benne, írja az Origo.

Egy ideje már tudni, hogy közeledik a Vivo következő csúcsmobilja, amely a NEX 3 nevet kapja. Li Xiang termékmanager pedig nem győzi ontani a kedvcsinálókat a készülékhez.

Eddig az okostelefonon vízesésszerű, oldalt erősen lekerekített kijelzőjét mutogatta a Vivo, most pedig megerősítették, hogy valóban a NEX 3 kapja ezt a különleges panelt.

FORRÁS: VIVO

Szintén elárulták, hogy rajta lesz a jackcsatlakozó is az eszközön, valamint vázlatokat is közzétettek a dizájnról. Ezután pedig érkezett egy képernyőkép, ami szintén árulkodott.

Egészen pontosan arról, hogy a Vivo NEX 3-ban 5G-s modem is lesz. A készüléket egy Qualcomm Snapdragon 855 Plus chip szolgálja majd ki.

(Origo, 2019. augusztus 19.)

 

Asus Fenfone 6 nagyon jó

Fotóbajnok lehet az Asus Zenfone 6.

Félelmetes az Asus Zenfone 6, a tajvani vállalat csúcsmobilja, írja az Index. Jó súlyban van, mint manapság az összes óriáskijelzős telefon, és itt is több mint 100 négyzetcentiméteren terpeszkedik el a Trónok Harca, ha valaki zsebéből nézné végig az HBO produkcióját. Az IPS LCD kijelző minősége is jó a videózáshoz, napfényben egész jól látható rajta minden, de azért a fényerő nincs csúcsra járatva. A gyári füles is használható, érdemes bekapcsolni a szoftveréében a DTS-hangzást, és ezen túl is lehet a hanghatásokkal játszani, ha esetleg túl pumpálósnak találjuk a basszust.

Kissé vastag is a Zenfone 6, de elég jó indokkal, hiszen belepakoltak egy 5000 mAh-s aksit, amivel két napot is végigtolhatunk anélkül, hogy ránéznénk a konnektorra. Valóban jól bírja a telefon, és ebben az aktuális legmenőbb Qualcomm Snapdragon 855 processzor energiakezelése is nagy szerepet játszik.

Az Asus az ujjlenyomat-olvasót nem építette bele a kijelzőbe, inkább megmaradt a hagyományos hátlapi szenzornál. Viszont rakott egy extra gombot a telefon jobb fölső sarkába, ami alapból a Google Segédet indítja el, de személyre szabható, én például kézenfekvőbbnek találtam, hogy a kamerát indítsa el egy gombnyomással, és ilyenkor a kamera appban exponáló gombként is működik.

És ha már szóba került a kamera: ez a legkülönlegesebb része az egész telefonnak, mivel csak egy pár van belőle, azok is a hátlapon találhatók, és a szelfizéshez egy motor hajtja ki elénk a lencséket. 

5K8A0202
Fotó: Németh Sz. Péter

Kissé rémisztő, hogy ilyen mozgó alkatrész van a kamerában, mert bármennyiszer is tesztelték, a felhasználó hanyagságát sohasem szabad alábecsülni. Oké, a kamera mindig elég gyorsan behajtja magát, ha hátlapi nézetre váltunk, vagy amikor kilépünk a kamerából, de a Zenfone 6 akkor egyértelműen sík pozícióban, nulla beeső fénnyel is megpróbálkozik a kihajtással - vagyis amikor tök egyértelműen az asztalon fekszik a mobil. Elkezdi kinyitni, akadályba ütközik, és kiírja, hogy nem lehet átfordítani a lencséket. Beépíthettek volna egy ugyanolyan szenzort, mint amelyik telefonálás közben a kijelző elsötétítéséről gondoskodik. Aggódunk amiatt is, hogy elég párszor ottfelejteni a kamera helyén az ujjunkat (vagy bármi mást) visszazáródás közben, és máris vihetjük szervizbe a készüléket.

A félelmeinkért cserébe az Asus remek ötletekkel tuningolta fel a mobilt, maximálisan kihasználva a kamera motorját. Érdemes beszerezni a Zenfone 6-hoz legalább egy kisméretű, zsebrevágható háromlábú állványt, mert akkor szuperstabilan lehet panorámákat fotózni. Ebben a módban nem kell nekünk körbeforogni, hiszen ezt megteheti helyettünk a telefon, és ha eközben még le is tesszük egy állványra, a kép sokkal jobb lesz, mint bármi, amit valaha kézből készítettünk. Ugyanez működik objektumkövető módban is, a Zenfone 6 igyekszik az általunk kijelölt tárgy után fordulni a lencsékkel.

Egyébként a kamerának 48 megapixeles Sony IMX586 szenzora van, ám ebből a végén 12 megapixeles képek születnek, mint a többi csúcskategóriás mobilnál, mert a minőség érdekében a mobilcégek szeretnek négy pixelt kombinálni. Gyorsan fókuszál, az éjszakai mód hosszú záridővel nagyjából olyan részletes és világos képeket készít, mint a Huawei P és Mate 20-as szériája. Emellett mesterséges intelligencia segít a telefon által felismert témához igazítani a beállításokat.

Csak az nem egészen érthető, hogy ha már úgyis a hátlapi kamerát használjuk elöl, szelfimódban miért nem érhető el minden funkció? Leginkább az éjszakai módot hiányzik, mert sokan szeretnek esti eseményekről képet küldeni. Az viszont előnyös, hogy a hátlapi széles látószögű lencse a szelfizéshez is elérhető, mert így nagyobb társaság megjelenhet a képen, beleértve a készítőjét.

5K8A0189
Fotó: Németh Sz. Péter

Óriási előrelépést tett az Asus a Zenfone 6 szoftvereivel: megszabadult a saját egyedi applikációitól. A teszthez megkapott készüléken legalábbis nem találtunk ilyesmiket, az Android 9 elég puritán változatát élvezhetjük. A telefon nem része az Android One programnak, amelyben kizárólag szűz Androidot kínálnak, de így is nagyon letisztult a rendszer. Így aztán mindenki úgy pakolja tele appokkal a mobilját, ahogy az neki tetszik, és nem kell ebben az Asus elképzeléséhez igazodni. A beállításokban azért van néhány igen különleges extra.

Csak mert Játékmágus éppenséggel van, amellyel a videojátékaink élő közvetítését tudjuk kezelni, beállíthatjuk a Twitch és Youtube csatornánkat, és ott van még a Védelmező, de az sem egy gyógyító sámán, csupán beállíthatunk vele egy sürgősségi telefonszámot, amit a készülék automatikusan felhív a bekapcsológomb háromszori megnyomására. A Kézmozdulatok menüpont alatt se keressünk varázsigéket, de itt állíthatjuk be a gesztusvezérlést, hogy mi történjen a telefon lefordításakor, vagy ha W betűt rajzolunk a kijelzőjére.

A Zenfone 6-ban elérhető az Android 9 digitális jólét funkciója, szóval ha úgy érezzük, hogy túlzottan elmerültünk a videojátékok virtuális tündérvilágában (esetleg a közösségi médiában vagy az online munkában), annak itt megtaláljuk az okát. Ez az alrendszer ugyanis megmondja nekünk, hogy melyik applikációval mennyi időt töltünk el naponta, és korlátozhatjuk az általunk kiválasztott appok használati idejét.

5K8A0194
Fotó: Németh Sz. Péter

Fürge a Zenfone 6 rendszere, mert az Asus sok mindent optimalizált, finomhangolt rajta. Az Asus saját OptiFlex rendszere az appok elindítását is segíti azzal, hogy figyeli a használati szokásainkat. Teljesítménymérő szoftverek alapján a Zenfone 6 a világ egyik legnagyobb teljesítményű telefonja, a Samsung Galaxy S10 szintjén áll. 

Olyan telefont alkotott az Asus, amellyel javíthatja a pozícióját az okostelefonok piacán, de azért észben kell tartani a kamera kihajtása miatt felmerülő aggályokat. Ami mozog, az nagyobb eséllyel szokott elromlani, mint ami nem, és nagyban múlnak ezek az esélyek a felhasználó odafigyelésén, óvatosságán. A fényképezésben valóban hasznos trükköket tud, az esti fényérzékenysége is remek, szelfiben pedig egyenesen bajnok lehet azzal, hogy a fő kamerát tudjuk használni a másodlagos szenzor helyett. Azok pedig különösen jól járnak, akiket nem igazán érdekel a szelfizés és a videotelefonálás, mert nem fogják sokat mozgatni a kamerát, viszont a Zenfone 6-tól így is kapnak egy gigantikus kijelzőt, és óriási teljesítményt hozzá.

(Index, 2019. május 24.)

Kína és USA lehúzza az okostelo piacot

Tovább zsugorodott az okostelefonok globális piaca. 

Tovább zsugorodott az okostelefonok globális piaca. ₪₪₪

Csökkenést hozott 2019 második negyedéve az okostelefonok piacán, a nagy kérdés, hogy az új Samsung csúcsmobil és az ősz elején érkező iPhone megtöri-e a negatív trendet, írja a Világgazdaság.

A második negyedévben világszerte 333 millió okos­telefont adtak el a gyártók, ez 2,3 százalékos visszaesés az egy évvel korábbihoz képest – derül ki az IDC előzetes adataiból. A kutatócég elemzése szerint a csökkenésben meghatározó szerepet játszott, hogy a legnagyobb piacokon, Kínában és az Egyesült Államokban még mindig viszonylag jelentős zuhanást mértek.

Igaz, a szakértők arra is felhívták a figyelmet, hogy a távol-keleti országban az előző negyedévekhez képest valamivel kedvezőbb volt a helyzet az április–júniusi időszakban, ami arra enged következtetni, hogy az év második felében már javulhatnak az eladások számai a világ legnagyobb piacán.

Az IDC elemzésében külön kiemelik a Huaweit, amely az amerikai intézkedések miatt került nehéz helyzetbe a második negyedévben. Úgy tűnik, a társaságnak sikerült súlyosabb megrázkódtatás nélkül átvészelnie a nehéz időszakot, mert növelni tudta értékesítését, bár a korábbinál valamivel visszafogottabb mértékben. A Huawei 58,7 millió okosmobilt szállított le az üzletekbe, ami éves összevetésben 8,3 százalékos bővülésnek számít, és a második negyedévben már a piac 17,6 százalékát fedte le.

A legnagyobb gyártó továbbra is a Samsung 22,7 százalékos piaci részesedéssel, ráadásul a dél-koreai társaság 5,5 százalékkal növelni tudta forgalmát.

Lényegesen gyengébben sikerült az április–júniusi időszak a korábbi legnagyobb riválisnak, az Apple-nek, amely majdnem ötödével kevesebb iPhone-t szállított ki kereskedelmi partnereinek. Érdemes itt megjegyezni, hogy újrahasznosítási programja és a használt iPhone-ok intenzív kereskedelme folytán a cég teljes piaci szerepe nagyobb lehet annál, amit az új készülékek értékesítése mutat.

Forrás: Shutterstock

A Xiaomi piaci részesedése már megközelíti a 10 százalékot, ezzel a negyedik legnagyobb gyártó, bár a második negyedévben minimális mértékben, de csökkent a forgalma. Az ötödik pozíciót az OPPO foglalja el, amely főleg Kínában és Indiában ért el kiváló eredményeket.

Nagy kérdés, hogyan hatnak majd a piacra a meghatározó gyártók következő hónapokban érkező prémiumkészülékei. A Samsung lapzárta után mutatta be New Yorkban a Galaxy Note 10-et, amelyet az előzetes információk szerint több eszközt is kiváltó megoldásnak szánt. A kiszivárgott információk arról szólnak, hogy az eszköznek nemcsak a képernyője, de a számítási kapacitása is hatalmas lesz, ráadásul jókora akkumulátorral is ellátták, hogy a fő célközönségnek számító üzleti felhasználók folyamatosan használhassák.

Nagyjából egy hónap múlva, szeptember 10. körül várható az Apple legújabb okosmobiljainak bemutatója, pár nappal később megkezdődik az előrendelés, és a következő hónap végén az üzletekbe is megérkeznek a készülékek. Három modell lesz majd az iPhone 11-ből, a kiszivárgott információk alapján túl nagy meglepetésre nem készülhetünk, pedig az Apple-nek nagyon fontos lenne egy igazán ütős eszköz, hogy megállítsa a negatív trendet.

(Világgazdaság, 2019. augusztus 8.)

 

Ha menőznél a mobillal

Megrogyott a prémium mobilok piaca.

Jókora részt az Apple zuhanó eladásai állnak a háttérben, írja az Origo.

Feltehetően kevesek számára meglepő eredményekkel állt elő a Counterpoint Research piackutató intézet, az adatai alapján 2019 első negyedévében globálisan 8 százalékkal csökkentek a prémium okostelefonok eladásai az előző év azonos időszakához képest. A vállalat a prémium telefon kategória alatt a 400 dollárnál (nettó 114 ezer forintnál) drágább készülékeket tartja számon, ami kellemesen realisztikus álláspont a részéről.

A Counterpoint szerint az idei első negyedéves zuhanás mögött elsősorban az Apple áll, éves összehasonlításban a telefoneladásai 20 százalékkal csökkentek. Az elemzőcég az iPhone-ok kitolódó életciklusával magyarázza a drámai csökkenést, plusz a rivális Samsung Galaxy S10 termékcsalád jobb ár-érték arányának is szerepet tulajdonít.

A mobilgyártók piaci részesedése a prémium szegmensben, 2019 első negyedév 
FORRÁS: COUNTERPOINT RESEARCH

A drámai esés ellenére a 400 dollár feletti árfekvésű mobilok 47 százalékát továbbra is az Apple értékesítette, amivel messze piacvezető. Viszont a 2017-es csúcsponton a gyártó még 58 százalékos részesedéssel büszkélkedhetett, ami tavaly 51 százalékra esett.

Az Apple gyengélkedésének haszonélvezői a Samsung és a Huawei voltak: éves összehasonlításban az előbbi plusz 3 százalékkal 25 százalékra, míg az utóbbi plusz 6 százalékkal 16 százalékra növelte a részesedését a prémium okostelefonok piacán. A három nevesített gyártó a prémium mobilpiac 88%-át tartja a kezében.

A Counterpoint szerint a 8 százalékos eladáscsökkenés körülbelül feléért egymagában a lelassult kínai piac tehető felelőssé.

(Origo, 2019. június 23.)

 

Nem kell már annyi új okostelefon

Megint esett az okostelefonok piaca.

Hatodik negyedéve csökkent az okostelefonok eladása világszerte a 2019 március végével záródott negyedévben, írja a Világgazdaság.

Az amerikai International Data Corporation (IDC) informatikai és távközlési piackutató vállalat adatai szerint az eladott készülékek száma éves összevetésben 6,6 százalékkal, 310,8 millióra csökkent.

Az IDC közleménye szerint az első negyedévi adatok alapján arra lehet számítani, hogy a 2019-es lesz a harmadik egymást követő év, amikor csökken az eladott okostelefonok száma.

A piackutató szerint az egyetlen dobogós gyártó, amely növelni tudta értékesítését, a kínai Huawei, amelynek az eladásai 50,3 százalékkal, 59,1 millió készülékre nőtt. A kínai cég piaci részesedése eközben 11,8 százalékról 19 százalékra ugrott.

A piacvezető továbbra is a Samsung. A dél-koreai vállalat ugyanakkor 8,1 százalékkal kevesebb, 71,9 millió készüléket adott el, a piaci részesedése 23,5 százalékról 23,1 százalékra süllyedt.

A lista harmadik helyén az Apple állt az első negyedévben, amikor az eladott készülékeinek a száma 30,2 százalékkal, 36,4 millióra esett, piaci részesedése pedig 15,7 százalékról 11,7 százalékra csökkent.

Az eladott készülékek alapján a további sorrend: Xiaomi (25 millió, -10,2 százalék), vivo (23,2 millió, +24 százalék), OPPO (23,1 millió, -6 százalék).

(Világgazdaság, 2019. május 17.)

 

A Huawei lelökte az iPhonet

A kínai gyártó Huawei darabszámban beelőzte az iPhone-t a világ okostelefon piacán.

Az IDC előzetes adatai alapján világszerte 342 millió mobiltelefont adtak el 2018 második negyedévében, ami 1,8 százalékos visszaesés az előző évhez képest. Ez sorozatban már a harmadik negyedév, amikor az előző évhez képest csökkennek az eladások, írja az Index.

Nagy meglepetés, hogy a Huawei megszerezte a második helyet az eladott darabszám alapján, így az Apple 2010 nyara óta először visszaszorult a harmadik helyre. A kínai gyártó 54,2 millió telefont adott el, és a piaci részesedése 15,8 százalékra nőtt. Ez részben a P20 sorozat jó fogadtatásának köszönhető, és a Honor márka is erősíti a céget, főleg Kínában. A Samsung megtartotta stabil első helyét, annak ellenére, hogy 10,4 százalékkal kevesebb telefont adott el 2017 azonos időszakához képest.

Az Apple 2010 óta most először szorult ki az első két helyről.

Persze lehetnek még változások a dobogón, hiszen az Apple minden évben ősszel frissíti a termékkínálatát, és olyankor óriási fellendülés tapasztalható az eladásaiban, általában a kaliforniai cég uralja a karácsonyi szezont.

Miközben a Samsung, a Huawei és az Apple erős versenyt folytat a 700 dollár fölötti ársávban, a ranglistán utánuk következő cégek is igyekeznek lassan növelni az eladási átlagáraikat, így a Xiaomi, az OPPO és a Vivo is egyre több bevételre tesz szert. A Xiaomi az élre törését főleg annak köszönheti az IDC szerint, hogy Indiában első helyen állnak, és Indonéziában is felzárkóztak a Samsunghoz.

(Index, 2018. augusztus 1.)

 

A kínaiaknak nem kell annyi okostelefon

Mint régen. Vissza is esett az okostelefonok piaca 2018 elején.

Visszaesést hozott 2018 első negyedéve az okostelefonok értékesítésében, amiben főszerepet játszott, hogy meglepően kevés készüléket sikerült eladni Kínában, írja a Világgazdaság.

2018 első negyedévében 334 millió okostelefont értékesítettek világszerte, ez 3 százalékos visszaesés az egy évvel korábbi eladásokhoz képest – derül ki az IDC előzetes adataiból. Az elmúlt években az okosmobilok iránt folyamatosan nőtt a kereslet, igaz, a fejlődés üteme fokozatosan visszaesett. A mostani, valamint a 2017 év végi és a 2017-es egész éves adatok azonban azt mutatják, hogy jelentős változás állt be a piacon. 2017-ben első alkalommal fordult elő, hogy csökkent az okostelefonok forgalma, de igaz, csak minimális mértékben, 2017 utolsó három hónapjában azonban már 6 százalék fölötti volt a visszaesés éves összevetésben.

A 2018 első negyedévében mért csökkenés nem is tűnik túl vészesnek, persze a gyártókat mindenképpen aggasztja. Az IDC elemzése szerint ugyanis a visszaesés hátterében az áll, hogy nagyon visszafogták magukat a kínai felhasználók a január–márciusi időszakban. A társaság közlése szerint százmillió alá csökkent a negyedévben az országban eladott okosmobilok száma, amire 2013 harmadik negyedéve óta nem volt példa. A szakértők szerint a globális értékesítés visszaesésében az is szerepet játszik, hogy a legmagasabb szintet képviselő eszközök ára már ezer dollár környékére, vagy a fölé emelkedett.

A felmérések szerint a fogyasztók már nem igazán akarnak ekkora összeget kiadni évente egy új csúcsmodellért, amely lényegében csak néhány kisebb elemében tér el a korábbi verzióktól.

Pedig igazi újdonságokban nem volt hiány a 2018 január–márciusi időszakban, hiszen ez volt az első teljes negyedév, amikor az iPhone X kapható volt, ekkor jelent meg a piacon a Samsung Galaxy S9, és a periódus végén mutatták be a Huawei P20-at, amely valószínűleg a második negyedévben fut nagyot. Az IDC szakértői szerint 2018 második felében azonban nem a csúcskészülékek, hanem a megfizethetőbb prémiumtelefonok lesznek igazán népszerűek.

(Világgazdaság, 2018. május 10.)

 

Okostelo piac: csökkent, először

Az okostelefonok piaca 2017-ben csökkent, először. Korábbi híradás szerint Kínában is, ami a világ legnagyobb okostelo piaca.

2017-ben 0,5 százalékkal csökkent az okostelefonok eladása a világpiacon, és ezzel először jegyeztek fel visszaesést, írja az MTI.

Az amerikai International Data Corporation (IDC) informatikai és távközlési piackutató cég adatai szerint 2017-ben világszerte 1,5 milliárd okostelefont értékesítettek, 99,9 százalékuk iOS vagy Android operációs rendszerű (85,1 százalék Android, 14,8 százalékuk iOS) volt.

Az IDC szakértői azzal számolnak, hogy 2017-hez képest 2018-ban némileg nő az okostelefonok eladása. Előrejelzésük szerint az okostelefonpiac bővülése 2017 és 2022 között átlagosan 2,8 százalék lesz, 2022-ben 1,7 milliárd okostelefont értékesítethetnek.

Az IDC számításai szerint a 2017-es eladás Kínában csaknem 5 százalékkal visszaesett, Európában, a Közel-Keleten és Afrikában 3,5 százalékkal csökkent, míg az Egyesült Államokban nem változott.

Az amerikai piackutató adatai szerint 2017-ben 216 millió iPhone talált gazdára világszerte, ami 0,2 százalékkal több a 2016. évinél, 2018-ban pedig várhatóan 3,7 százalékkal 2248 millióra nő az eladott készülékek száma.

(MTI, 2018. március 4.)

 

Megtolták a kínai gyártók a mobilpiacot

Nyomják a kínai gyártók, a Huawei, az Oppo és a Xiaomi a Samsungot és az Apple-t.

2017 második negyedévében csak az öt legnagyobb gyártó tudta növelni okostelefon-eladásait, a világpiaci forgalom azonban összességében csökkent, összegzi az International Data Corporation (IDC) informatikai és távközlési piackutató elemzését a Világgazdaság.

2017 második negyedévében 342 millió okostelefont értékesítettek a világpiacon, 1,3 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban és 0,8 százalékkal kevesebbet, mint az első negyedévben.

Az okostelefon piacának két hagyományos vezetője, a Samsung és az Apple mögé már jó ideje kínai cégek zárkóznak fel a legnagyobb öt közé. A kínai gyártók közötti egy helycsere kivételével ebben most sem történt változás. Az ötödik helyről a Xiaomi ütötte ki csekély előnnyel a szintén kínai vivo céget.

Az Apple 41 millió készüléket értékesített, 1,5 százalékkal többet az egy évvel korábbinál, piaci részesedése pedig 12 százalékra nőtt 11,7 százalékról. Az Apple új modellje, az iPhone 7 és iPhone 7 Plus kétszámjegyű százalékos növekedést ért el, megemelve ezzel készülékei átlagos eladási árát. A piacvezető Samsung 1,4 százalékkal több okostelefont értékesített a második negyedévben, mint előző évben. Az eladott 80 millió készülékkel 23 százalékos piaci részesedést szerzett magának valamivel többet a korábbinál.

A Huawei eladásait 20 százalékkal 38,5 millióra növelte, piaci részesedése 11 százalékra nőtt 9 százalékról. A Huawei elsősorban a prémium kategóriában erősíti modellkínálatát és a két piacvezető márka megelőzését tűzte ki célul.

Az OPPO eladásai 22 százalékkal 28 millióra nőttek, piaci részesedése 8 százalékra emelkedett 6,6 százalékról. Az OPPO Kínán kívül elsősorban a délkelet-ázsiai piacon terjeszkedik gyors ütemben.

A legnagyobb mértékben, 59 százalékkal a Xiaomi növelte eladásait, 21 millió okostelefont adott el a második negyedévben a 2016 második negyedévi 13 millió után, ami akkor még nem volt elegendő az öt legnagyobb gyártó közé kerüléshez.

Az összes többi márkából 133 millió készüléket értékesítettek 2017 második negyedévében a világpiacon, ami 16 százalékos csökkenés és 39 százalékos piaci részesedés, a korábbi 46 százalék után.

(Világgazdaság, 2017. augusztus 3.)

 

Tolják az újakat a mobilosok

2017 őszén ismét egy rakás új mobil készülék köszön be a csúcsgyártóktól. Nagy képernyő, két kamera. Lesz azért csúszás is.

Az Apple, a Samsung és a Google is új csúcstelefonokkal készül meglepni a piacot a következő hónapokban, több cég is új kijelző technológiával kísérletezik, számol be a Világgazdaság.

Elképesztő tempóban érkeznek a friss információk az őszre várható okostelefonokról, ezek alapján úgy tűnik, hogy rendkívül mozgalmas hónapok áll a piac. Az eddig kiszivárgott hírek szerint egyre fontosabb szempont a prémiumkategóriás eszközöknél, hogy a képernyő az előlap minél nagyobb részét elfoglalja, és természetesen kétkamerás megoldásból sem lesz hiány. Emellett az ívelt kijelző is egyre népszerűbb a nagy gyártók körében, és az eddigi beszámolókból az is jól látszik, hogy igyekeznek csökkenteni a fizikai gombok számát. Rossz hír viszont, hogy várhatóan az új készülékek közül több is a reméltnél később érkezik majd jelentős technológiaváltás miatt.

Csúszás lehet a legfrissebb hírek szerint a tavalyi év meglepetésének számító Google Pixel új generációjánál is. A nagyon jó értékeléseket begyűjtő okostelefon két új modellje is várható őszre, ám kérdés, hogy a nagyobb, Pixel 2 XL – amely majdnem hathüvelykes kijelzőt kap majd – elkészül-e időre. A problémát az okozza, hogy a Google OLED-képernyőre vált az új generációnál, és a kiszemelt gyártó, az LG gyártási kapacitása szűkös lehet. Ennek oka, hogy az év valószínűleg legjobban várt okosmobilja, az iPhone 8 készítésébe is bevonták a céget a BGR nevű technológiai oldal értesülései szerint. Így a Samsung mellett az LG is szállít majd OLED-kijelzőket az Apple új telefonjaihoz, és még így is előfordulhat, hogy csúszik az eszközök bemutatása.

Az amerikai vállalat egyébként nagy váltást hajt ezzel végre, hiszen korábban LCD-kijelzőket használt, sőt a héten megjelent új hírek szerint úgy tűnik, hogy az idei kínálatban is helyet kap még ez a technológia.A héten a KGI Securities elemzője, Ming-Chi Kuo és a Bloomberg Apple-szakértője, Mark Gurman is friss értesüléseket osztott meg a társaság új mobiljairól. Ezeket érdemes komolyan venni, mivel a két szakember számos korábbi előrejelzése valósnak bizonyult. Az új információk megerősítik azokat a korábbi híreket, hogy három új iPhone modell érkezik majd ősszel, az iPhone 8 mellett az előző generációhoz képest kisebb változtatásokat tartalmazó 7S és 7S Plus, amelyek mindegyike LCD-kijelzőt kap majd. Az iPhone 8-ról eltűnik a fizikai Home gomb, az első kamerája képes lesz 3D-s szkennelésre, és arcfelismerő funkció is lesz benne. Új információ, hogy a készülék valószínűleg a legnagyobb kijelző-előlap aránnyal rendelkezik majd a piacon lévő okosmobilok között. A 256 gigabyte az Apple új iPhone-jainál is fontos szám lesz, a héten megjelent hírek szerint ugyanis a 128 gigabyte-os kialakítást száműzték, és csak 64, valamint 256 gigabyte-os tárhellyel rendelkező modellek lesznek az új generációban.

A Galaxy Note 7 tavalyi fiaskóját követően nagy érdeklődéssel várja a piac a Samsung phabletjének új generációját, amely egyes hírek szerint akár már augusztusban bemutatkozhat. A friss információkból az derül ki, hogy a felhasználóknak le kell majd mondaniuk a kijelző alá beépített ujjlenyomat-olvasóról, és a készülék hátoldalán, a kamera alatt lesz majd az erre szolgáló érzékelő – igaz, várhatóan nagyobb helyet hagynak a két szenzor között, így nem fogják állandóan összetapogatni a felhasználók a kamerát, amikor azonosítják magukat.

Az eddig kiszivárgott információk szerint a Galaxy Note 8 teljesítményére nem lehet majd panasz, a Qualcomm júliusban bemutatkozó Snapdragon 836 processzorát és 8 gigabyte RAM-ot kap a mobilkészülék, amely alapból 256 giga­byte-nyi tárhellyel rendelkezik majd.

(Világgazdaság, 2017. július 6.)

 

Húzzák az okostelefon piacot a kínai gyártók

Negyedév alatt 347 millió okostelefont vittek haza. A Samsung és az Apple mennek össze.

Több okostelefon fogy a világpiacon, mint egy éve: a korábbi becslésnél kissé nagyobb mértékben nőttek az okostelefon értékesítések a világpiacon 2017 első negyedévében, állapítja meg az amerikai International Data Corporation (IDC) informatikai és távközlési piackutató friss elemzése.

2017 első negyedévében 347 millió okostelefont értékesítettek világszerte, 4 százalékkal többet, mint egy évvel korábban és többet az IDC előrejelzésénél. A növekedés zömét három kínai cég hozta, számol be a Világgazdaság. Mindhárom cég, a Huawei, az OPPO és a Vivo növelte piaci részesedését, miközben a két legnagyobb gyártó, a Samsung és az Apple piaci súlya csökkent.

A piacot változatlanul a Samsung vezeti az egy évvel korábbival megegyező 79 milliós készülék értékesítéssel az első negyedévben, ami mellett piaci részesedése 24 százalékról 23 százalékra csökkent. A rangsorban második Apple csak szerény mértékben növelte eladásait, 0,8 százalékkal 51,2 millióról 51,6 millióra, piaci részesedése viszont így is 15 százalékra csökkent. A harmadik helyen álló Huawei 22 százalékkal 34 millióra növelte első negyedéves eladásait az egy évvel korábbi 28 millióról, és eközben piaci részesedését is 10 százalékra növelte 8 százalékról.

Eladásait a legnagyobb mértékben, 30 százalékkal az OPPO növelte: 2017 első negyedévében közel 26 millió okostelefont adott el az előző évi 20 millió után, piaci részesedése pedig 7 százalék fölé bővült 6 százalékról.

A rangsorban ötödik, a kínai Vivo 24 százalékkal több okostelefont értékesített 2017-ben, mint korábban, 18 milliót a 15 millió után, ami 2017-ben 5 százalékos piaci részesedésnek felelt meg az előző évi 4 százalék feletti súly után.

Az összes többi gyártó eladása egy százalékkal, 139 millióra csökkent, együttes piaci részesedésük pedig 40 százalékra zsugorodott 42 százalékról.

(Világgazdaság, 2017. április 27.)

 

Huawei, Oppo, Vivo: de nagyon

Jönnek fel a kínaiak az okostelefonok piacán. Az iPhone visszaesett, a Samsungnak nagyon kell kapaszkodnia.

A 2016 utolsó negyedévében elért iPhone-értékesítési rekordnak nyomán a világ okostelefonpiacának trónjára ugrott az Apple. Az amerikai társaság 78, míg legnagyobb riválisa, a Samsung 77 millió készüléket értékesített az október–decemberi időszakban, ismerteti a Világgazdaság az IDC piackutató elemzését.

A piackutató cég adatai szerint közel 7 százalékkal több, 428 millió telefont adtak el 2016. negyedik negyedévében világszerte. A 2016-os év utolsó három hónapja történelminek tekinthető, mert a vezető pozícióért vívott korábban kétszereplős verseny kibővült, a Huawei ugyanis átlépte a 10 százalékos piaci részesedést. A kínai Huawei 2016. utolsó negyedévében 45 millió okostelefont adott el, ami 39 százalékos növekedést jelentett az egy évvel korábbihoz képest.

A teljes évet vizsgálva ugyanakkor az látszik, hogy alaposan lelassult a mobiltelefonpiac növekedése. 2016-ban összesen 1,5 milliárd okostelefon kelt el, ez mindössze 2 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit. Összehasonlításként, 2015-ben éves összevetésben még 10 százalék körüli bővülést mért az IDC.

A piackutató cég tanulmánya szerint egyébként mérföldkőnek számított a 2016-os esztendő az okostelefonok piacán. Egyrészt első alkalommal fordult elő, hogy csökkent az iPhone-ok értékesítése, nem is kicsit, 7 százalékos volt a visszaesés.

2016-ban az év egészét nézve a Samsung adta el a legtöbb okosmobilt a világon. A dél-koreai cég piaca ugyan ingadozott is, a Galaxy Note7 túlmelegedő akkumulátora miatt, amely nyomán a teljes készletet vissza kellett hívni.

2016-ban a Huawei mellett két, Európában és az Egyesült Államokban kevésbé ismert kínai gyártó egészen elképesztő növekedést tudott felmutatni. Az egész évet vizsgálva az OPPO 133, míg a Vivo 103 százalékkal tudta növelni okostelefon-értékesítését.

(Világgazdaság, 2017. február. 6.)

 

Oppo, Vivo

A Huawei–ZTE–Xiaomi–Lenovo után ők jönnek. A Samsung és az Apple nem érdekli a falusi mobilozót, lassan olvadoznak is mellettük. A kínai piac mindent eldönt.

Folytatódik az átrendeződés a világ mobilpiacán, a nem oly régen ismeretlen kínai márkák lassan kikezdik a Samsung–Apple páros túlsúlyát. Most éppen az Oppo és a Vivo tűnik megállíthatatlannak.

A mobilpiacon zajló átrendeződés, a kínaiak inváziójának magyarázata nem elsősorban a minőségben és az árban rejlik, hanem a marketingben, számol be a legfrissebb fejleményekről a Világgazdaság. A Magyarországon is ismert Huawei-ZTE-Xiaomi-Lenovo kvartett mellé felzárkózott az Oppo és a Vivo. Sikerük titka az, hogy a hagyományos kiskereskedelmi hálózatot együttműködő féllé választva elsősorban vidéken támadnak. A cég reklámarcai maguk a kereskedők: az Oppo például modelltől függően 6 és 30 dollár közötti jutalékkal premizálja őket, így nem véletlen, hogy az ő készülékeiket ajánlják elsőként a betérőknek. Nem is csoda, hogy 2016. harmadik negyedévében az Oppo és a Vivo már a kínai piac egyharmadát uralta, miközben 2012-ben 2,5 százalékkal rendelkeztek csupán. Maguk mögé is utasították a korábbi favoritot, a Xiaomit.

A kínai vidék az Apple-t egyáltalán nem érdekli, a cég megelégszik a nagyvárosokban létrehozott, 40 szalonból álló hálózatával, amellyel az exkluzivitást hirdeti az iPhone-t megfizetni képes vásárlók számára. A begubózás viszont komoly piacvesztéssel jár, hiszen az amerikaiak hároméves mélyponthoz értek, részesedésük a Kínában eladott telefonoknál 7 százalékra zsugorodott. Az Oppo és a Vivo a kereskedői hálózat lojalitására alapozva, osztozva velük a profiton, új szemléletet honosít meg a kínai piacon.

Az Oppo és a Vivo ugyan egymástól függetlenül működik, de mögöttük érdekeltségein keresztül egyaránt Duan Yong Ping multimilliárdos áll. Az első millióját elektronikai cikkek "koppintásával" megszerző Duan neve akkor vált világszerte ismertté, amikor 2006-ban a licitálást megnyerve akkori rekordösszeget, 620 ezer dollárt fizetett a Warren Buffett befektetőguruval elköltött ebédért. A kapott tanácsok persze visszahozták a pénzt. Az Oppo első okostelefonját az üzletemberek számára fontos blackberrys billentyűzettel 2011-ben dobta piacra, és még abban az évben útjára indította a Vivót is. Előbbi márkát júniusban már 240 ezer, utóbbit 120 ezer kiskereskedésben árulták.

A Samsung lerobbant

A robbanékony Samsung Galaxy Note7 csúcsmobil kivonása a piacról megrendítette a dél-koreai cég iránti bizalmat, ezt jelzi, hogy 2016 harmadik negyedévében 12 millióval kevesebb mobilt tudtak eladni, de vezetőhelyüket a világpiacon 19 százalékos részesedéssel így sem veszélyezteti senki jelenleg. Különösen nem a második Apple, amely nem hajlandó csökkenteni magas haszonkulcsát az eladások növelése érdekében. Náluk 3 millió darabos volt a keresletcsökkenés. Gyengélkedésükből profitált a Huawei, amely az előző év azonos időszakához képest eladásait 5 millióval, világpiaci részesedését egy százalékponttal, 9 százalékra növelte a Gartner piackutató adatai szerint. Az igazi nyertes azonban az Oppo-Vivo duó, amely megduplázta, 12 százalékra bővítette részesedését az egyébként 12 százalékkal bővülő, de a túltelítettség jeleit is mutató mobil világpiacon.

(Világgazdaság, 2016. november 24.)

 

Megtelt a bögre?

2016-ban már csak egyszámjegyű lesz az okostelefonok piacának növekedése.

Nagyot fékezhet az okostelefonok piaca, mivel előrejelzések szerint 2016-ban első alkalommal fordulhat elő, hogy nem éri el a tíz százalékot a bővülés üteme.

A Gartner előrejelzése szerint várhatóan hét százalékkal több okostelefont adnak el 2016-ban, mint egy évvel korábban, vagyis valamivel több, mint másfélmilliárd új készülék talál majd gazdára világszerte. Ez ugyanakkor jóval lassúbb fejlődés, mint a 2015. évi, amikor éves szinten még 14 százalékos volt a növekedés, nem is beszélve a 2010-es évről, ami 72 százalékos ugrást hozott.

A piackutató elemzése szerint a folyamat hátterében az áll, hogy az érett piacok, mint például Észak-Amerika és Nyugat-Európa, mára gyakorlatilag telítődtek, 90 százalék, vagy még magasabb az okostelefont használók aránya. A kisebb keresletet az is indokolja, hogy az utóbbi években végzett fejlesztések nyomán már olyan csúcskategóriás készülékek jutnak el a fogyasztókhoz, amelyeket ritkábban cserélnek le. A fejlett piacokon a prémium modellek átlagos életciklusa 2,5 év. Ebben a mutatóban egyébként nincs nagy eltérés a feltörekvő országokban sem, ott általában 2-2,5 évig tartják meg a magasabb színvonalat képviselő eszközöket a felhasználók.

A nagy gyártók és a helyi cégek is kiélezett harcot vívnak a kínai piacon, de a legnagyobb fejlődésre Indiában lehet számítani. Ez azért várható, mivel ott 2015-ben is 167 millió hagyományos készüléket adtak el, ami a teljes piac 61 százalékát adta. A Gartner prognózisa szerint az ázsiai országban 2016-ban már 130 millió okostelefont értékesíthetnek, ami közel 30 százalékos növekedést jelentene 2015-höz képest.

(Világgazdaság, 2016. június 8.)

 

Megállt az okostelo piac

2016 első negyedévében nem nőtt a piac, két évtized alatt erre nem volt példa.

2016 első negyedévében közel 335 millió okostelefont adtak el a világon. Ezzel az értékesítés piaca nagyságrendjét nézve nem nőtt 2015. első negyedévéhez képest. Erre nem volt eddig példa 1996., a modern okostelefon-piac létrejötte óta.

Két különböző adat látott napvilágot. Az IDC piackutató cég adatai szerint 2016. első negyedévében a világon 335 millió darab okostelefont adtak el. Ezzel a piac 0,2 százalékkal nőtt 2015. első negyedévéhez képest, ami nem sok.

A Strategy Analytics piackutató adatai szerint is közel 335 millió telefont adtak el, de ez 3 százalékos csökkenést jelent, mivel egy évvel korábban a két piackutató más-más értéket mért. A két mérés közti különbség az, hogy a 2015. első negyedéves adatokban az egyik cég szerint akkor 334 millió darab, míg a másik szerint 345 millió darab telefont adtak el.

1996 óta nem történt ilyen leállás. Ha az IDC száma pontos, akkor ez volt 1996 óta az okostelefon-piac legkisebb, tizedekben mérhető növekedése éves alapon. Ha pedig a Strategy Analytics volt a pontos, akkor pedig az első alkalom 1996. óta, hogy a piac zsugorodott. Bármelyik adat is igaz, úgy tűnik, lezárult egy korszak az okostelefon-piac történetében, a piac növekedése leállt.

Telített a piac, ami az okokat illeti, a két piackutató egyet is ért. A nagy piacok (beleértve Kínát, amely eddig a növekedés egyik motorja volt) már telítettek. Emellett a világgazdasági környezet sem kedvez a