webzseb₪égbolt – Oldal 2

A webtoplistából nem derül ki, mekkora egy-egy webáruházak forgalma. De hát közelítő nagyságrendet lehet becsülni, ráadásul némelyik adat az éves beszámolókból is kiolvasható.

A kínai Tencent lenyomta a Facebookot

A Tencent a legértékesebb ázsiai cég. Csevegőjének, a WeChat felhasználóinak száma egy milliárd. Mögötte az Alibaba.

Az eMAG nekidurálja magát

Megdobja a logisztikai központját és a karácsonyi létszámot is. Három műszakban csomagolják az ajándékokat.

Továbbra is sokkal gyorsabban fognak bővülni, mint a hagyományos boltok, részarányuk néhány éven belül 6%, értékesítésük 600 milliárd felett lesz. A webáruházak szorosabbra fonják az online és a hagyományos boltot: a legcsalafintább megoldás a bolti átvevőpont. A vásárlók pedig egyre okosabbak – digitálisabbak – lesznek, a papíros bevásárlólistát pedig leváltja az okostelefon.

Továbbra is sokkal gyorsabban fognak bővülni, mint a hagyományos boltok, részarányuk néhány éven belül 6%, értékesítésük 600 milliárd felett lesz. A webáruházak szorosabbra fonják az online és a hagyományos boltot: a legcsalafintább megoldás a bolti átvevőpont. A vásárlók pedig egyre okosabbak - digitálisabbak - lesznek, a papíros bevásárlólistát pedig leváltja az okostelefon. ₪₪₪

Egyre több háziasszony szakít a hagyománnyal és már nem firkál sebtiben papíroson bevásárló listát, hiszen sokkal egyszerűbb elküldeni sms-ben, vagy egy okostelefonba beírni, mit is keres a boltban. És az okostelefon még sok másra is jó, akár a bevásárlás közben, akár előtte, akár utána. Például, ha nem teszik a polcon lévő portéka a hagyományos boltban, ott helyben azonnal körül lehet nézni a neten és rendelni belőle egy másikat egy webáruházban. Száguld is a webkereskedelem és ez így is lesz még jó hosszú ideig.

Öt esztendő - két és félszeres növekedés a webkereskedelemben

2018 első két hónapjában 21%-kal, ötödével nőtt a webáruházak értékesítése, miközben a kiskereskedelem egésze 7%-kal bővült, tehát háromszor gyorsabban tekert az online üzletága a vásárlásoknak. Ezek a növekedési ütemek persze kisebbek lesznek majd az év hátralévő időszakában, de megadták a lendületet. És mivel a bérek növekedése továbbra is magas lesz, a vásárlásokban sem lesz lemaradás.

Az elmúlt hosszabb időszakot nézve három szakasz különíthető el a webkereskedelem növekedésében. 2006-2010. között még visszafogottabbak voltak a számok, ezt követően azonban már évente 40% körüli mértékben emelkedett a webköltekezés, a hagyományos boltok élelmiszer és iparcikk termékkörét nézve (tehát a különféle szolgáltatásokat, például a repülőjegy vásárlást már nem számolva). Ez a száguldás az elmúlt két esztendőben mérséklődött, persze az a 27% nem piskóta, 2018-ban pedig további visszafogottság várható, de csak a növekedési ütemet nézve.És azért a következő néhány belátható esztendőben várható 10% feletti bővülés azért nem rossz.

A hagyományos nagyáruházak mind ott vannak a weben is. Most éppen az élelmiszer webkereskedelme fog felfutni gyorsabb tempóban, ahol az Auchan, a CBA, a G'Roby (ő volt az első webes élelmiszerkereskedő Magyarországon), a Tesco már ott vannak, de például folyamatosan bővítik a kiszállítás földrajzi körét. Napi cikkekben még ott a Rossmann és a dm, és bármikor jöhet a Spar is. A diszkontok egyenlőre lapítanak.

2018-ban a webkereskedelem értéke túllépheti a 450 milliárd forintos értéket, egy óvatos becslés alapján is:

webkisker	2006	2010	2011	2012	2013	2014	2015	2016	2017	2018
értéke milliárd forint	30	46	65	92	127	178	235	308	393	450*
növekedés	15%	16%	40%	37%	39%	42%	33%	27%	27%	15%*
KSH, érték: milliárd forint, változás: előző év: 100, kiigazítatlan volumenindex, 2018: előrejelzés

Nagyokat szökellnek a webáruházak a jövőben is

A webáruházak egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a kereskedelemből. Részesedésük elképesztő ütemben emelkedik, hiszen 2013-ban a 2% körüli súlya 2018-ban 5% fölé emelkedik előreláthatóan, 2-3 esztendő múlva pedig újabb egy százalékkal hízik:

	2013	2014	2015	2016	2017	2018	2020
webáruház	127	178	235	308	393	450	620
hagyományos	6.815	7.141	7.511	7.866	8.393	8.900	10.200
részarány	1,9%	2,5%	3,1%	3,9%	4,7%	5,1%	6,1%
KSH, , hagyományos: élelmiszer, iparcikk kiskereskedelem, 2018: január-február

A részesedés számításában az üzemanyagokat nem vettük figyelembe, hiszen az nem része a webnek, hanem csak a hagyományos élelmiszer és iparcikk vásárlást. A webkereskedelem növekedésében azzal számoltunk, hogy a következő években 10-15% közé fékeződik a bővülés üteme.

Összefonódik a webáruház és a hagyományos bolt: van itt csalafintaság is

A nagy webkereskedők többségének hagyományos boltja is van. Nyilvánvaló, hogy a beszerzéstől kezdve számos mozzanata a működésnek egyszerűbb és olcsóbb, ha közös. Sőt, a marketing, a reklám is okosabban célba talál, ha összehúzzák a szálakat. A digitalizáció is sok közös megoldást kikényszerít még a jövőben, de legfőképpen a vásárló.

Az egyik legkézenfekvőbb ága a web és a hagyományos boltok közösködésének az átvevőpontok hálózata. Kézenfekvő megoldás erre a saját hagyományos bolthálózat felhasználása, ahol úgy is ott az eladó, a raktár, a vevőszolgálat, tehát mindenkinek kényelmesebb, a webes áruháznak pedig olcsóbb így ügyködnie. Az átvevőpontban van még egy csalafintaság, hiszen nem kell a webáruháznak bíbelődnie a kiszállítással, ami nem kevés pénz, a vásárlónak pedig otthon lesnie a futárszolgálatot.

A vásárló egyre okosabb lesz, ő is digitalizálódik. A neten tájékozódik, a közösségi oldalon szitkozódik, de onnan szerez be fontos információkat és kiszúrja, ha az áruház moderálja a hozzászólásokat, főleg akkor, ha a saját esetleg éppen lesújtó véleményét, amit beír, nem találja meg a sorban. És viszi mindenhová magával az okostelefonját, amit egyre többet és több dologra használ, vásárlás közben is.

(blokkk.com, 2018. április 24.)

Dehogy él válságot az online kereskedelem

Megdrágult a reklám és a piacra lépés? De hát közben brutálisat ugrottak a bevételek. ₪₪₪

Egyes marketing szakértői vélekedés szerint szinte havonta emelkednek az online reklámköltségek, míg néhány éve minimális összeget kellett hirdetésekre fordítani. Ez a drasztikus változás jelentős áremelkedést okozhat, és egyre nehezebb a piacra lépés is. A legnagyobb problémát a hirdetési költségek drasztikus növekedése okozza, olvasható, mivel az elmúlt évben nagyjából tízszeres drágulást lehetett tapasztalni az online hirdetésekben. A Facebook havonta emel az árain. Ez nagy kihívás az online kereskedelemnek, hiszen sok webáruház az ingyenes elérésekre alapozott, minimális volt a reklámköltségük, ennek következtében az áraikba sem kellett ezt beépíteniük, olcsóbban adhatták a termékeiket.

És ki lehet jelenteni, olvasható tovább, hogy válságot él az online kereskedelem. Az online nagy lehetőségei korábban pont abból adódtak, hogy nagyon olcsón lehetett piacra lépni.

blokkk.com: a válságnak semmi jele

Röpke körkérdésünk nyomán kapott válaszok is megerősítenek abban, hogy nincs jele válságnak az online kereskedelemben, tehát az előbbiekkel szemben van más vélemény is.

Nyilván nem vitatható, hogy a hirdetési, marketing költségek megdrágultak az elmúlt években, tehát az ár feljebb ment. De hát léteznek azért más költségek is, ráadásul más környezeti hatások is, melyek meghatározzák a webkereskedők helyzetét és kilátásait. És ott vannak a bevételek is, amiből a webáruház a költségeit kifizeti.

A magyar webkereskedelmet nézve hiába drágult a reklám, az elmúlt tíz évben tízszeresére nőtt a webáruházak bevétele. A digitális reklámpiac bővülése ugyanebben az időszakban "csak" ötszörös volt. Nyilván a webkereskedelem jelenlegi bővülési üteme lassulni fog, ez törvényszerű, de 3-5 évig még mindig kétszámjegyű lesz, de legalább jelentősen nagyobb a hagyományos boltokénál.

Törvényszerű az is, hogy belső szerkezete is változik a webkereskedelemnek. Az egyik belső folyamat, hogy megindult az élelmiszer árusítás is ezen a csatornán az elmúlt néhány esztendőben (hajdanán a G'Roby indított, néhány éve a CBA, Tesco, Auchan, de jön a Spar is, az egyéb napicikkesek közülpedig ott van már a Rossmann, de most indított a dm). Itt jelentős felfutás várható.

Másik markáns iránya a webkereskedelemnek, hogy a forgalom nagyját a nagyok viszik. A kisebb webáruházak egy része kiszorul, de ez a hagyományos boltoknál is jellemző, a webkereskedelemben is várható volt, hacsak nem szakosodnak valamilyen egyedi területre, sajátos arculattal.

És a legfontosabb kérdés a változások előrejelzésében, hogy a webáruházak nagyágyúi a hagyományos boltjaik mellett viszik a webet. A két üzletágat sok működési elemben össze is fonják. Ennek az egyik leglátványosabb, látható vonala az átvevőpontok hálózata, ami éppen a saját bolt. A másik, hogy közös felületeken fut a reklám, például természetes, hogy az áruház honlapján a hagyományos boltjának a reklámja is fut a webáruház elérhetősége mellett. Ezek, és a logisztika gyors fejlődése költségcsökkentő tényezők például.

Világviszonylatban is megfigyelhető ráadásul, hogy például az amerikai Amazon éppen hagyományos boltokat nyitogat, a világ legnagyobb online portálja, az Alibaba is boltot vásárol, másik oldalról pedig a Walmartnál, a világ legnagyobb kiskereskedőjénél folyamatosan hízik a webkereskedelem. Tehát a legnagyobbaknál is összefonódik a hagyományos és a webkereskedés.

A digitalizáció is a webet erősíti, hiszen mindent egyre jobban átsző, a vásárlók otthonát is. Megkerülhetetlen és éppen a webkereskedelem irányába tereli a fogyasztót, hiszen egyre természetesebb a digitális eszközök használata a mindennapi életben.

A webáruháznál persze vannak más költségek is, mint mindenütt. A legnagyobb működési költség a beszerzési ár, annak az ára, amit elad. Ebben is a nagyok vannak előnyben, tehát ez viszont megint abba az irányba mutat, hogy teret veszíthetnek a kicsik. De hogy legyen még mit mérlegelni, a hagyományos kisbolt számára éppen egy webáruház nyitása jelenthet erősítést a talpon maradásban.

Tehát nem érdemes a webkereskedelem felett vészharangot kongatni. A jövő a további növekedés, és összefonódás a hagyományos üzletágakkal.

És a Facebook? Jó nagy bajban van, finoman is fogalmazva, és valamit tennie kell puszta léte érdekében. Nem lehet kizárni, hogy éppen a reklámszolgáltatás lesz az egyik, amin keresztül lépni fog. Ez csak feltételezés persze.

(blokkk.com, 2018. április 6.)

Karácsonyi webláz: most sem hozza ágyba a postás az ajándékot

De ezt lehet tudni és egy éve is lehetett tudni előre. A webes vásárlás tíz év alatt a tízszeresére nőtt, de a szédítő tempó várható volt. Nem lehet azt mondani, hogy váratlan volt a megugrás, és ez is oka volt a szállításokban a késlekedéseknek. Most még nagyobb roham lesz, de nem váratlanul. A posta már legalább sejti.

Két webáruházas kereskedő beszélget. - Ajjaj, szerintem most is csúszni fog a posta. Lesz reklamáció bőven. Tavaly te mit csináltál? - Hát új reklámot. Kiírtam, hogy aki nem kapja meg karácsonyig időben a rendelését, csak késve, az tegye el az ajándékot, jó lesz az egy év múlva is, a csere-berét pedig akkor is bevállalom. - Aha, szóval arra bazíroztál, hogy a számlát nem őrizgeti senki egy évig? Igaz, még egyszer én sem tudom eladni jó áron, amit a késés miatt az ünnepek után visszahoznak, vagy át sem vesznek. Na jó, de ők akkor most nem vásárolnak újabb ajándékot. - Dehogynem! Szerinted most majd minden időben odaér? És jövőre is lesz karácsony!

Egy évvel korábban volt némi kalamajka karácsony táján, hiszen a posta, a futárszolgálatok és a webáruházak nem győzték a webrendelések kiszállítását. Így aki késve kapta meg a kiválasztott portékát, már nem tudta időben a fa alá tenni a meglepetést.

Volt némi magyarázkodás a szolgáltatók részéről, mely során elhangzott az is, hogy nem lehetett előre látni, mekkora roham várható a webáruházakban. Jelenleg is olvasható olyan értékelés, hogy nem várt nagyságúra nőtt a forgalom. Pedig az elmúlt évek adatai pontosan arra mutatnak rá, hogy valóban elképesztő ütemben, többszörösen a boltos kiskereskedelem átlaga felett száguld ugyan a webköltekezés, de ettől még előre jelezhető a várható forgalom. Sőt.

A munkaerő hiánya egy másik kérdés lenne, ami miatt nagyokat nyög az egész gazdaság. De most maradjon a nagyító alatt csak önmagában a webpiac.

Nagyot nőtt a webvásárlás, de ez már nagyon-nagyon régóta így van

A családok webköltekezésének két ága-boga van. Az egyik a hagyományos bolti kiskereskedelemnek megfelelő árukörben az élelmiszerek és a különféle iparcikkek vásárlása, a másik pedig a szolgáltatások csomagja, például repülőjegy vásárlás, szállásfoglalás, mozijegy vétel, vagy éppen az online pizzarendelés. A karácsonyi ajándékoknak az a része, amit valahogyan haza kell juttatni, és a maga valóságában oda kell tenni - persze szépen becsomagolva - a fenyőfa alá, zömében az iparcikkféleségek köréből jut a webes rendelések listájára.

Szépen feltornázta magát a webkereskedelem az elmúlt években, ez jól jellemzi népszerűségét, ráadásul növekedési üteme az elmúlt öt esztendőben alaposan megugrott. 2011-től már 40% körüli éves növekedési ütemeket mértek a statisztikusok, ami ugyan 2016-ban 30% alá csúszott, de még így is hatalmas tempó volt, amiért túl sokan nem panaszkodtak a webáruházak közül:

webkisker	2006	2007	2008	2009	2010	2011	2012	2013	2014	2015	2016
vásárlás értéke milliárd forint	30	36	36	40	46	65	92	127	178	235	301
éves növekedés százalék	115	119	99	109	116	140	137	139	142	133	127
KSH, érték: milliárd forint, változás: előző év: 100, kiigazítatlan volumen

És ha azt nézzük, hogy az elmúlt évtizedben a növekedés üteme az megvásárolt áruféleségek mennyiségét - szaknyelven volumenét - tekintve hogyan emelkedett, egyértelmű kép rajzolódik ki, amiből többféle következtetés is levonható, olyan azonban nehezen, hogy egy évvel ezelőtt - 2016 karácsonya előtt - megtorpanhatott volna a webvásárlók rohama:

Tehát lehetett látni előre, mi várható a webpiacon. A 2016. évi növekedési ütem sem volt kevés, de nagyságrendjében nem tért el sokban a korábbi fél évtized tempójától.

És akkor a karácsony

Ott, ahol a karácsonyi ünnepek ajándékozással fonódnak össze, nagyon is megugrik az év végi költekezés. Ráadásul a kereskedők is rátesznek erre egy lapáttal, már novemberben tekerik az akciókat. Például november elején már ott virított a Red Friday (már ilyen is van), a közepén és a végén jön a Black Friday, hiába, kettő is van belőle, közben pedig ott volt a szinglik napja (ez az Alibaba bulija, de hát a leleményes magyar vásárlók mindenhol turkálnak szerte a világ webáruházaiban, ráadásul a Valentin nap, vagy éppen a fekete péntek is így kezdte). És általában a nagyobb akcióra jön a viszontválasz a versenytársaktól, így a webes vásárló csak kapkodja a fejét, már novemberben is.

Csodák nincsenek a webáruházakban sem, így nem kell sokat csóválni a fejet azért, mert decemberben alaposan megugrik a forgalom. Éppen ezért is nehéz azt mondani, hogy egy évvel ezelőtt nem lehetett számítani akkora rohamra, mint amekkora volt. Lehetett, hiszen korábban is évről-évre ugyanúgy terebélyesedett a karácsonyi webvásárlók ajándékhajhászó özöne.

Az év végi, a decemberi webvásárlások növekedését nézve az látható, hogy az elmúlt négy esztendőben a december havi forgalom emelkedésének üteme három alkalommal még kisebb is volt az éves változásnál (tehát az év korábbi időszakában erősebb volt a webforgalom). Az egy szem kivételt jelentő 2014-ben sem lehet jelentős nagyságrendi különbözőségről beszélni, tehát a webgyarapodás ecemberi százalékos mércéje többségében kisebb értékű rovátkát mutatott. Így ebben a viszonylatban váratlan 2016. évi megugrásról nehéz beszélni:

	2013	2014	2015	2016
december százalék	134	157	118	122
teljes év százalék	139	142	133	127
KSH, érték: százalék, kiigazítatlan volumenindex, megelőző év azonos időszakához képest

De hát a futárszolgálatok nem százalékban mérik a teherautóra pakolt ajándéktömeget, a vásárlók is inkább az árcédulákat és vásárlás után a számlákat böngészik. Az egyes évek decemberi forgalmát, azok növekményeit nézve sem lenne könnyű feladat bármelyikre ráfogni, hogy meglepetésbomba lett volna:

Sorjában nézve az elmúlt esztendőket 9, 4, majd 7 milliárd forinttal nőtt a decemberi webköltekezés.

És mi várható 2017 karácsonyán?

Újabb növekedés, 20% körül. Ez azért ütemében már kisebb, mint eddig, összegében viszont - hiába, a százalékokat évről-évre nagyobb értékre kell rádobni - hasonló, mint 2016-ban volt. Lesz vele gond, de nem a váratlansága, hanem a munkaerő hiánya miatt.

A postán, a futárszolgálatoknál, a webáruházaknál nagy a sürgés-forgás. Mit lehet tenni, ha nincs ember, mert a kiszállítási zűrök döntő oka ez, a vásárló pedig nem csipkedi magát annyira, hogy a korábban leadott rendelésekkel zökkenőmentes legyen a csomagok útja. A webvásárlásnak ugyanakkor van egy ága, ahol még a szállítás és az átvétel nem aprózódik el, így viszonylag könnyebben kezelhető, ez pedig az átvételi pontok hálózata. Érdemesebb úgy rendelni, hogy a vásárló egy átvételi ponton kapja meg az ajándéknak valót (ez lehet sokféle, de a leggyakoribb egy hagyományos áruház, akinek van). Igaz, ezzel a webvásárlás diszkrét bája, mely szerint akár az ágyba hozzák az ajándékot, halványodik, de legalább nagyobb az esély, hogy időben ott lehet a fa alatt.

(blokkk.com, 2017. november 12.)

Webvásárlás: most már futár sincs

Baj van a futárcégeknél is, nincs, aki szaladjon, tekerjen.

Az online vásárlás hazánkban is évről évre egyre népszerűbb. 2017-ben egy átlagos online vásárló már 11 alkalommal intézte vásárlását webáruházon keresztül. A szektor 18 százalékos növekedése messze meghaladja a hagyományos kiskereskedelem bővülési ütemét, ami természetesen a csomagszámok emelkedésében is látszik. A gyors fejlődés nyomán a logisztikai folyamatok szervezése is egyre nagyobb kihívást jelent, miközben az ünnepi szezon még csak most fog elindulni. Tovább súlyosbítja a helyzetet a futárcégeket is elérő, fokozott munkaerőhiány, ismerteti a Világgazdaság a GKI Digital iparági jelentését.

A GKI Digital friss elemzése szerint a futárcégek 2016-ban több mint 17 millió rendelés kézbesítésében működtek közre és ez a szám 2017-ben is várhatóan 18-20 százalékkal fog emelkedni.

Bár hazánkban is egyre népszerűbbek a logisztikai cégek szervezésében üzemeltetett átadópontok, a csomagok jelentős része – mintegy 12 millió – 2016-ban is egyenesen a címzetthez jutott.

A futárcégek számára hagyományosan az ünnepi szezon számít a legfontosabb és egyben legnehezebb időszaknak. Az éves csomagszámaik 30-40 százalékát a karácsonyt megelőző 2-3 hónapban kézbesítik. Ezt az időszakot az elmúlt 3 évben tovább szűkítette – gyakorlatilag mindössze 3-4 hétre – az e-kereskedők révén hazánkban is elterjesztett Black Friday (Fekete Péntek).

Miközben a Black Friday iránti érdeklődés 2017-ben is óriásinak ígérkezik, ezúttal más problémával is szembe kell néznie a szakterületnek: az egész országban tapasztalható munkaerőhiány ugyanis már többek közt az online kiskereskedelmet kiszolgáló logisztikában is felütötte fejét, így raktári munkást és futárt is nehéz találni.

Ráadásul az elmúlt hónapokban a munkaerő minősége is sokat romlott. A jelentkezők kevésbé képzettek és gyakorlottak, betanításuk ezért időigényes és költséges, ezt követően pedig nehéz őket megtartani, amit tovább tetéz a minimálbérek emelése. A rengeteg betöltetlen pozíció nem csak a fővárost érinti, már a vidéki telephelyekre is nehéz megfelelő embert találni.

Egyre több futár dönt úgy, hogy feladva itthoni állását, inkább a környező – a hazainál sokkal jobb feltételeket nyújtó – országokba megy dolgozni. A helyzet komolyságát jelzi, hogy már nem csak a sofőrök, de az őket közvetlenül foglalkoztató, a helyi csomagkezelésért felelős logisztikai alvállalkozók is sok esetben inkább külföldön, jellemzően Ausztriában keresnek jobb lehetőségeket.

(Világgazdaság, 2017. szeptember 20.)

Tíz év alatt tízszeresére nőtt a webkiskereskedelem

A plázák is így kezdték, de itt nincs pláza-stop. 2016-ban elérheti a 300 milliárdos forgalmat a webkisker. Fél évtized múlva ennek a kétszerese is lehet, igencsak szerényen számolva. A Facebook az új vásárlók könyve.

A webkereskedelem, vagy más néven az e-kereskedelem, amikor a fotel kényelméből is lehet vásárolni, igencsak szerteágazó, hiszen a boltokban megszokott portékákon kívül sok-sok szolgáltatás is megrendelhető ezen az értékesítő csatornán, így például repülőjegy, szálloda, mozijegy, vagy éppen pizza. A - nevezzük így - webkiskereskedelem a boltokban, áruházakban megvásárolható termékkört öleli fel, így az élelmiszerféleségeket, a különféle ruházati, műszaki és számos egyébiparcikket foglalja magában. A Központi Statisztikai Hivatal ezt az értékesítési ágat méri, a családok költekezésének egyébként is ez a termékskála a legnagyobb szelete, így most ezt a kört célszerű mérlegre tenni.

Egy évtized - tízszeres ugrás, na de utána...

Az elmúlt évtizedet nézve szerénynek tűnő értékről indult a webkiskereskedelem növekedése. Súlya is csekély volt, hiszen részaránya a kiskereskedelem egészéhez mérve (az üzemanyag vásárlást nem számítva) mindössze fél százalék volt. 2015-re sokat változott ez a kép, hiszen alaposan meghízott a webáruházak bevétele, aminek meg is lett az eredménye, hiszen súlya elérte a 3%-t. Az első, felületes pillantást követően erre a mértékre legyinteni is lehet egyet, de figyelemmel arra, hogy a boltos iparcikkvásárlások áruterületei ennél az értéknél kisebbek, nem célszerű elsiklani felette (a boltokban bútorra, lábbelire, testápolási cikkekre, elektromos háztartási gépekre, vagy éppen sport- és játékszerre kevesebbet költenek a családok).

Az elmúlt hónapok 30%-ot megközelítő növekedési üteme alapján 2016-ban elérheti a 300 milliárd forintot is a webkiskereskedelem értéke, aminek csúcsa a karácsonyi ajándékvásárlás időszaka lesz.

Fél évtized alatt, a jelenleginél sokkal szerényebb, évi 15%-os növekedési ütemmel számolva, a webkiskereskedelem jelenlegi értéke bőven megkétszereződhet, sokkal nagyobb súlyt adva a jelenlegi szerepének a családi költekezésben. Az internet világában felnőtt generációk fogékonysága az újszerű vásárlási szokások iránt, valamint a techvilág elképesztő gyorsaságú fejlődése azonban még újabb meglepetéseket is hozhat a bevásárlási szokásokban, elég itt csak az okostelefonok elmúlt években mutatott robbanásszerű terjedésére gondolni. A fiatalok ma már nem a boltban, hanem a Facebookon beszélik meg ügyes-bajos dolgaikat, ami rányomja a bélyegét a vásárlási szokásaikra is, így a közösségi portál a vásárlók könyvének szerepét is átvette (a régi nevén panaszkönyvnek nevezett, ma már eléggé idejétmúlt intézménynek a nyomdokait rombolva).

A KSH adatai szerint a webkiskereskedelemnek a válság gyakorlatilag semmit sem ártott, ez is jól jellemzi népszerűségét, ráadásul növekedési üteme az elmúlt öt esztendőben alaposan megugrott:

webkisker	2006	2007	2008	2009	2010	2011	2012	2013	2014	2015	2016*
vásárlás értéke	29,7	35,7	35,8	39,6	46,0	65,4	91,9	127,3	177,8	233	300
változás	115	119	99	109	116	140	137	139	142	132	129**
KSH, érték: milliárd forint, változás: előző év: 100, kiigazítatlan volumenindex, /: előrejelzés, */: KSH 2016. I-VII. havi növekedési üteme

A következő években az a növekedési ütem mérséklődni fog, de 4-5 éves távlatban is kétszámjegyű marad.

A legnagyobb hazai áruházak rányitottak a webre, de az Alibaba, vagy az Amazon nagyon messze van

Az élelmiszer boltosok körében az első fecske a G'Roby volt, aki a webkereskedelemre adta a fejét. A CBA és a Tesco csak a közelmúltban nyitott, az Auchan a közeljövőben élesít, majd jön a Spar is. Ez éles váltást hoz majd az élelmiszervásárlásokban.

Az iparcikk áruházak huzamosabb ideje ott lógnak a weben, ez ma már szinte természetes is. Nem csak a Media Markt, vagy az E-Digital, hanem például a Praktiker, a Deichmann, vagy éppen a Decathlon is kínálja áruházai mellett a világhálón is a vásárolni valót.

A világ viszont még gyorsabban pörög. A földkerekség legnagyobb áruportálja természetesen kínai, az Alibaba, ahol bármely kereskedő bérelhet helyet magának, az így itt átmenő webforgalom értéke ma már több mint 500 milliárd dollár évente. A legnagyobb önálló webáruház az amerikai Amazon, 100 milliárd dolláros árbevétellel.

A magyar vásárló persze vásárol külhoni webáruházakból is. A 14 napos elállási lehetőség uniós szabály, de ha távolabbról érkezik a megrendelt áru, már nincs ilyen előírás. Az Uniós kívüli vásárlásoknál ráadásul belép az áfa- és vámfizetési kötelezettség is, de sokan számolnak azzal, hogy így is megéri.

A vám és áfa-fizetési kötelezettségek az Unió határain kívüli webes vásárlás esetében a következők:

érték (euró)	vám	áfa
0-22	-	-
22-150	-	27%
150 felett	vámtarifa szerint	27%
NAV, évente előre meghatározott árfolyamon kell számolni,

A 22-150 euró közé eső értékű küldemények esetében azonban a vámmentesség nem alkalmazható a következő termékkörökre: alkoholtartalmú termékek, parfümök és kölnivizek, továbbá dohány, vagy dohánytermékek.

(blokkk.com, 2016. október 7.)

Kiszorítja a stelázsit a web a spájzból

Imádjuk a Facebookot és kíméletlenül nyomul a webáruház itthon is: nagyobb hullámokat vet, mint a kilencvenes években indult bevásárlóközpont építés. Szépen hízik az élelmiszerek webes piaca is. Ebbe nem tud beletenyerelni a szabályozás, hiszen a számítógép éjjel-nappal bekapcsolható és pláza sem kell hozzá. És külföldről is lehet rendelni.

Internethasználatban nem is olyan rossz a magyar család a KSH legfrissebb beszámolója szerint, hiszen a 78%-os uniós átlagtól mindössze 2% az elmaradás. Dánia vezet, Románia sereghajtó ebben az összehasonlításban. 2014-ben a honi háztartások 73%-a rendelkezett internetkapcsolattal (az uniós átlag 81%, a két szélső pont Luxemburg és Bulgária).

Az internetező magyar háztartások 30%-a mobilkapcsolatot használ. Az okosmobil gőzerővel húzza előre az egész netes világot, a földkerekség egészén.

E-kereskedelem, a megfékezhetetlen

A webáruházak már hosszabb ideje rakétasebességgel nőnek szerte a világban, de Magyarországon is. A webáruházi költekezés a KSH kiskereskedelmi összegzése szerint (ami csak a termékvásárlásra terjed ki, a különféle neten elérhető szolgáltatások nincsenek benne) így nőtt az elmúlt időszakban:

	2011	2012	2013	2014	2015*
értékben	65	92	127	175	92
változás	140	137	139	140	125
részesedés	1,0	1,4	1,8	2,4	2,6
KSH, érték: milliárd forint, változás: %, előző évhez, részesedés: %, kiskereskedelemből (üzemanyagot nem számítva), */: első félév

A 2015. első félévi megbicsaklás oka az első negyedév korábbiakhoz képest gyatra teljesítménye (persze az a 19% csak a 30-40%-os növekedési ütemekhez képest kevés).

Az előbbiekben bemutatott gyors növekedés ellenére azért az uniós átlag jóval nagyobb a hazainál az interneten vásárlók arányát nézve, hiszen a közösségben ez 50%, nálunk viszont csak 33% (tehát a népesség ilyen aránya vásárolt a neten). A hazai részarány azonban nagyobb ütemben nőtt 2014-ben az egy évvel korábbi szinthez képest, mint az uniós átlag (a magyar szint 4%-kal, az uniós 3%-kal bővült), így valamelyest csökkent a netes piac elmaradása. A hazai netes piacon a nők és férfiak hasonló arányban tüsténkednek, 50-50% körüli mértékben.

Az Egyesült Királyságban 80%-ot közelített 2014-ben az internetes vásárlók arányának mutatója, a legalacsonyabb pedig Romániában volt, 10%-os mértékkel.

Mit szeretünk a weben venni?

Az interneten rendelt termékek, szolgáltatások közül 2014-ben kiemelkedett a ruházat, kiegészítő sportfelszerelések (17%), a háztartási eszközök (10%), a szórakoztató elektronikai termékek (10%), a könyv, magazin, újság (8,4%) vásárlása. A különféle szolgáltatások közül kedvelik a netezők a szállásfoglalást (üdülést) (9,5%), valamint a jegyvásárlást (9,1%) részaránya.

A KSH felmérése szerint az internetes vásárlásokból kisebb arányban (legfeljebb 5%-kal) részesedtek az olyan áruk, vagy szolgáltatások, amelyek megvétele esetén a vevők különösen igényelhetik a szakképzett eladót (például részvény, biztosítási kötvények, egyéb pénzügyi szolgáltatások, a távoktatási anyagok, a videojáték-szoftverek vásárlása).

Előbbi értékeléshez tegyük hozzá, hogy az egész webáruház így indult: alacsony volt az értéke és az aránya is, pontosan arra hivatkozva, hogy azért kell az eladó személyes jelenléte. Nos, ehhez képest alaposan megugrott a e-kereskedelem és így lesz ez előreláthatón sok már áru- és szolgáltatásterületen is.

A részletes megoszlása a webköltekezésnek a következő:

Áru, szolgáltatás	2012	2013	2014
Élelmiszer	2,7	3,7	3,9
Háztartási eszköz	9,0	9,5	10,2
Gyógyszerek	2,6	2,6	2,5
Filmek, zenék	4,4	4,5	3,6
Könyv, magazin, újság	13,5	12,1	8,4
Távoktatási anyagok	2,1	2,0	2,5
Ruházat, kiegészítő, sportfelszerelés	13,2	15,3	16,5
Videojáték-szoftverek és új, javított verziók	2,7	2,7	2,9
Egyéb számítógépes szoftver és új, javított verziói	2,9	3,3	-
Számítógépes hardver	3,2	3,3	4,0
Szórakoztató elektronika	4,6	4,2	9,5
Telekommunikációs szolgáltatások	4,7	4,2	5,0
Részvényvásárlás, biztosítási kötvények és egyéb pénzügyi szolgáltatások	1,9	1,0	1,2
Szállásfoglalás (üdülés)	9,6	9,8	9,5
Egyéb utazási előkészületekhez kapcsolódó rendelések	6,6	5,6	5,7
Jegyvásárlás (színház, sportesemény)	9,6	9,4	9,1
Egyéb nem említett	6,5	7,0	5,4
Összesen	100,0	100,0	100,0
KSH

Imádjuk a Facebookot

2014-ben a magyar lakosság 60%-a használta valamilyen módon a közösségi médiát (egyebek mellett felhasználói profilkészítésre, üzenetposztolásra a Facebook, a Twitter és más közösségi oldalakon). A hazai közösségi oldalhasználat arány egy év alatt 4%-kal nőtt. Az uniós átlag 2014-ben 46% volt és egy év alatt csak 3%-kal nőtt.

Mind az internethasználatban, mind a közösségi oldalak bűvölésében számít a pénz, az iskolázottság és a lakhely: a gazdagabbak, a magasabb iskolai végzettségűek és a legnépesebb térségben, a fővárosban és környékén élők a legbuzgóbbak.

A fellegek túl magasan vannak

A felhő alapú szolgáltatásokban még alacsonyabbak a különböző mutatók, de hát ez egy frissebb iparága a netezésnek. A tárhely használat uniós átlaga 21% a népesség körében, a magyar arány ettől jócskán elmarad, mindössze 12%. Pénzért már nagyvonalúbb a magyar család, hiszen a felhő alapú tárhelyet használók 14%-a fizetett a szolgáltatásért, viszont itt az uniós átlag csak 11%. A KSH felmérésből úgy tűnik, hogy a magyar internethasználók többsége egyenlőre megelégszik a saját eszközparkjával, ott tárolja információs kincsesládikóját és nem mászik a fellegekre.

Hozzátartozik a képhez, hogy a digitális írástudás szintje meglehetősen alacsony itthon. Az egyszerűbb számítógépes, internetes műveleteket az uniós átlagnál valamivel jobban ismeri a magyar felhasználó, de a bonyolultabb, összetett műveletekben már közel 20% a tudásbeli elmaradás.

(blokkk.com, 2015. november 19.)

Webáruház: az elmúlt évek legkisebb növekedési ütemét hozta 2015 első féléve

A gyengébb első negyedév után a másodikban javított ugyan a webpiac, de az elmúlt évek szokásos növekedését így sem hozta. Ennek így sokkal kevesebb köze van a vasárnapi boltzárhoz, mint azt egyes elemzők állítják. De nyugi, hiszen az a webviszonylatban gyenge első félév még mindig rakétasebesség más eladási csatornákhoz képes. Ezt nem tudja elgáncsolni a kormány, pedig ez sem a kisvállalkozások bulija. A 27% áfa mellett pedig még a kínai Alibaba, vagy az amerikai Amazon is lehet nyerő.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2015 második negyedévében önmagában nézve nagyot, az első negyedévinél jobbat ugrott a webes vásárlás, amiből azt a következtetést lehetett első pillantásra levonni, hogy a vasárnapi boltzár miatt tódultak a vásárlók a számítógépeik, okostelefonjaik billentyűi elé (a KSH az áruvásárlást méri a kiskereskedelmi adatsorban, a különféle szolgáltatások, például a pizza vásárlás rendelését már nem). Az elmúlt évek adatait is hozzátéve az ideihez azonban borúsabb kép rajzolódik ki.

Kisebb növekedésre kapcsolt a webvásárlás

A webvásárlás növekedési üteme minden korábbi mutatónál kisebb volt 2015. első félévében, így az elmúlt évek 40% körüli növekedési üteme megtört, a 25%-os mértéke pedig alapos visszaesést mutat az emelkedés meredekségét nézve. Na persze ez is jókora ugrás, csak éppen messze nem annyi, mint régen.

Egy másik oldalt mérlegelve, 2014. második negyedévében 2013. azonos hónapjaihoz mérve 12 milliárd forint volt a webköltekezés növekedése (28 milliárdról 40 milliárdra nőtt). Ez a 12 milliárd forint különbség 2015. második negyedévében már nem emelkedett, (tehát 2015. második negyedévében 2014. azonos hónapjaihoz mérve ugyanakkora volt az értékben mért bővülés, mint egy évvel korábban), pedig régebben ez a rés is folyamatosan tágult.

A webáruházi költekezés a KSH szerint így nőtt az elmúlt időszakban:

	2011	2012	2013	2014.	2015
	2011	2012	2013	2014.	I.*	II.*
értékben	65	92	127	175	40	52
változás	140	137	139	140	119	131
részesedés	1,0	1,4	1,8	2,4	2,4	2,8
KSH, érték: milliárd forint, változás: %, előző évhez, részesedés: %, kiskereskedelemből (üzemanyagot nem számítva), */: negyedév

Második félévben természetesen feljebb tornázhatja magát a webköltekezés, hiszen valóban sokan számítottak arra, hogy a vasárnapi boltzár megnyomja az internetes vásárlásokat, de hát eddig nem ez történt - vagy csak alig.

Így is a jövő a webáruházé - bevásárlóközpont lepipálva

A magyar webáruház növekedése minden más áruterületet lepipál, értéke pedig már ma közel annyi, mint amennyit például az illatszerüzletekben költekeznek a vásárlók, vagy éppen közel kétszerese a könyv, újság, papíráru boltokénál. A bevásárlóközpontok kilencvenes években látott növekedési üteménél fejlődése gyorsabb, így a nemzetközi tapasztalatokkal együtt nézve bőséges az esélye annak, hogy a közeljövőben is nagyot robban ez a piac. Főleg azért is, mert van plázastop, van vasárnapi boltzár és van 27% áfa. Nem véletlen az sem, hogy a webes vásárlók egy része külföldi áruházból vásárol, ami persze nincs benne a KSH statisztikájában.

(blokkk.com, 2015. szeptember 6.)

A magyar webáruház megugrott, a turkáló lemaradt

A magyar vásárló nem restelkedik gyorsan váltani. Ne lepődjön meg senki, ha a webes vásárlásokat a vasárnapi boltzár is megnyomja.

A magyar vásárló nagyon is szemfüles. Évtizedekkel ezelőtt felkerekedett, elhozta a határon túlról a kedvére valót, legyen az akár egy hűtőkészülék a Trabant tetején, vagy éppen egy öregecske, rozsdás, de nagyon olcsó négykerekű. A KGST piacokat felváltó kínai piacok, boltok is nagyot hasítottak a vásárlók pénztárcájából. Rohant ezután az új bevásárlóközpontba, diszkontba, hipermarketbe is. Egy évtizeddel ezelőtt a KSH adatai szerint közel 30 milliárd forintot költött el a turkálókban a vásárló, miközben a neten ennél kevesebbet, a használt cikk költekezésre fordított pénzének négyötödét.

Napjaink törtető értékesítési csatornája a webáruház, az e-kereskedelem világszerte, így nem véletlen, hogy Magyarországon is nagyot fordult a mérleg. 2014-ben a webes vásárlás már túllépte a 200 milliárd forintot, ami az áruházi költekezés 3%-a (ami nem kevés, közel egy fél ruházati piac értéke). A turkálók ebben az évtizedben csak aprókat lépdeltek előre, de így is közel 40 milliárd forintja a vásárlónak ott folyik ki a keze közül. Használt autó fronton nincs változás, ma többet vásárolnak belőle, mint új autóból.

Nemzetközi összehasonlításban is szépen cseperedik a magyar webes költekezés. Az Eurostat adatai szerint egy évtized alatt az öreg kontinensen 15%-ról 40% fölé nőtt azoknak a vásárlóknak az aránya, akik a mérést megelőző három hónapban az e-kereskedelemben vásároltak. Magyarországon ez az arány a tízszeresére nőtt, 20%-ra, ami megegyezik a hazai e-kereskedelem bevételeinek bővülésével. Tíz évvel ezelőtt Bulgária, Görögország, Litvánia és Macedónia mutatói csak egy százalékot mutattak, miközben Norvégiában és Németországban 30% körül mozgott ez az arány.

Az Európai Unióban megkétszereződött azok aránya, akik vásárlás előtt információszerzése használják az internetet, ma már a vásárlók közel kétharmada él ezzel a lehetőséggel. Magyarországon háromszoros az ugrás, egy hajszállal megelőzve az uniós átlagot, a vásárlók kétharmada már a neten válogat. Tíz évvel ezelőtt Románia kullogott a sor végén, 5%-os aránnyal, a sort Izland vezette 70% körüli aránnyal. Ma Izland, Dánia, Svédország, Norvégia vásárlói 80-90%-os arányban turkálnak a neten, amiben bizonyára az időjárási viszonyok is szerepet játszanak.

Magyarországon az otthoni internet hozzáféréssel rendelkező családok arány 75%, ötszöröse a tíz évvel ezelőttinek és alig marad ez az uniós átlagtól.

Több magyar nagyáruház jelentette be az elmúlt időszakban, hogy a netre lép, egy részük pedig természetesen már ott is van. Kevés információ áll rendelkezésre arról, hogy a vasárnapi boltzár következtében mennyire változtak a webes költekezések március közepét követően, de nem túlzás azt a következtetést levonni, hogy még többen fognak a neten vásárolni, természetesen nem csak vasárnap. A nagyáruházak szombati vásárlótömege is erre ösztönzi a háziasszonyokat, az elmúlt évtizedek tapasztalatai pedig arra utalnak, hogy nem engednek a jóból és a kényelemből.

A kormány hiába foglalt úgy állást, hogy szerinte nem lehet vasárnap bármiféle házhozszállítást végezni (az online rendelések mellett azt sem teheti meg a vásárló, hogy az áruházban kiválasztott bútor házhozszállítását vasárnapra kérje), ami a jogszabályokból le sem vezethető álláspont, a webes költekezés nőni fog a vasárnapi boltzár következtében is. Meg egyébként is, hiszen az elmúlt négy évben évről évre 35-40% között volt a bővülés üteme a KSH adatai szerint. Fájó pont az is, hogy a külföldi web-áruházak egy határig az ottani alacsonyabb áfa-kulcs előnyeit is kihasználhatják a nagykalapjukban pedig mindenképpen adóelőnyben vannak a magyar áruházakkal szemben (hiszen ha az uniós szabályok szerint már a 27%-os áfát fizetik, a más viszonylatú, alacsonyabb áfa-kulcsos értékesítéssel együtt összességében kisebb az adóterhelésük).

Ja, igen, a webáruházak ugyanakkora forgalom mellett tizedannyi alkalmazottal dolgoznak.

(blokkk.com, 2015. április 16.)

Nagyot szakított a magyar webpiac 2014-ben

Egyre többet maszatolunk a webáruházakban.

2014-ben 230 milliárd forint körül mozgott a magyar online kereskedelmi forgalom a GKI Digital felmérése szerint, ami 13 százalékos bővülés az egy évvel korábbihoz képest. A KSH adatai szerint 35%volt a növekedés, mintegy 170 milliárd forint webes bevételt takarva 2014-ben. A két adatsor közötti különbség oka, hogy a GKI a szolgáltatások szélesebb körét is méri, míg a KSH csak az áruházi termékvásárlást.

A GKI mérése szerint a hat legnagyobb áruterületeken - ami közel áll a KSH termékkörhöz - az e-kereskedelmi szektor 2014-ben 14 százalékkal nőtt tavaly, 152 milliárd forintos bevételt értek el az e területeken tevékenykedő webáruházak. A hat áruterületen - műszaki cikk; számítástechnika; szépség-egészség; otthon, kert; játék és kultúra; ruházat, sport, divat-kiegészítők - összesen 13 millió alkalommal vásároltak 2014-ben a magyarok, ez kétmilliós növekedést jelentett az előző évvel összevetve.

A GKI Digital és az Árukereső.hu közös felmérése szerint a kiemelt hat áruterület közül a műszaki cikkek forgalma volt a legnagyobb 214-ben, 42 milliárd forint értékben. Számítástechnikai eszközökre 32 milliárd forintot költöttek a hazai vásárlók a webáruházakban, míg játékra és kultúrára 30 milliárd forintot. A leggyorsabban fejlődő áruterületek ugyanakkor a szépségápolás, egészségmegőrzés, valamint a ruházat, sport, divat cikkek voltak, ahol 15-20% körüli volt a növekedés egy év alatt.

A GKI 2015-ben 14-15 százalékos növekedésre számít a magyar online kiskereskedelemben.

A hazai webáruházak szerint a forgalmat leginkább az ünnepi időszakok befolyásolják. A szezonális hatások, továbbá a sportesemények is nagy mértékben hozzájárulnak a piac változásaihoz. Az ünnepi időszak hatását jól érzékelteti, hogy a hat kiemelt áruterület a negyedik negyedévben 56 milliárd forint bevételt hozott a webáruházaknak, ami a teljes éves forgalom 37 százaléka volt. A nagy üzletláncok megjelenése az interneten a kezdeti szakaszban elsősorban a bizalom erősítésében érezteti hatását, mely nyomán olyanok is vásárolnak a világhálón, akik korábban nem tették. 2015-ben újabb nagy áruházak megjelenése várható (H&M, Auchan).

A hazai internetes vásárlók egyre tudatosabban hozzák meg döntéseiket. Az Árukereső.hu, az árösszehasonlító szolgáltatást nyújtó cég árbevétele 2014-ben 40 százalékkal nőtt 2013-hoz képest, míg az oldalon regisztrált forgalom 30 százalékkal bővült.

Az online vásárlók egy-egy alkalommal lényegesen többet költenek, mint a hagyományos üzleteket felkeresők. Az internetes kiskereskedelemben 2014-ben 8.400 forint volt az átlagos kosárérték, míg a hagyományos áruházakban 2.500 forint.

Az online forgalom a teljes magyarországi kiskereskedelem mintegy 3,5 százalékát teszi ki a GKI adatai szerint (a KSH kimutatása értelemszerűen valamivel kisebb). A hat legnagyobb áruterület esetében már jóval magasabb, hat százalék ez az arány. A számítástechnikai eszközök esetében pedig kiugróan magas, 32 százalékos az online csatorna részesedése, de jóval az átlag fölötti, 11 százalékos részt hasítottak ki a műszaki cikkeket értékesítő webáruházak is.

(Világgazdaság, 2015. március 11.)

Nőtt a Szállás.hu.

Nőtt a Szállás.hu. ₪₪₪

2017-ben 31 százalékkal, 3,4 milliárd forintra nőtt a Szállás.hu online szállásfoglaló oldal árbevétele az előző évhez képest - közölte a cég az MTI-vel. A belföldi turizmus 2018-ban 7-10 százalékot nőhet az előrejelzésük szerint.

A Szállás.hu révén közvetített forgalom elérte a 23,5 milliárd forintot, míg 2016-ban 16 milliárd forintot tett ki. A cég 2017-ben 882 ezer vendégéjszakát adott el, külföldről származó árbevételét pedig közel 50 százalékkal növelte. A külpiaci növekedésben jelentős szerepet játszott terjeszkedésük is - közölte Szigetvári József ügyvezető. 2017-ben a dolgozóik létszámát 20 százalékkal növelték, már 110 embert foglalkoztatnak.

Az oldalon foglalható szálláshelyek száma elérte a 257 ezret, ami közel 20 százalékos bővülés 2016-hoz viszonyítva. Az adataik szerint minden negyedik internetező az oldalon választja ki belföldi úti célját, és több mint 700 ezer vendégértékelés található már az oldalon, ahol közel 10 ezer magyarországi szálláshely foglalható azonnali visszaigazolással.

A Szállas.hu csoport 2014-ben első, 2015-ben pedig a harmadik helyen végzett a Deloitte Fast 50 - a régió leggyorsabban fejlődő technológiai vállalkozásainak - versenyében.

(MTI, 2018. február 22.)

Lengeylből vásárolt a Szállás.hu

Ővé a Spanie.pl. ₪₪₪

A lengyel online szálláspiac egyik legrégebbi szereplőjét, a Spanie.pl csoportot vásárolta fel a magyar Szállás.hu, a két cég egyesülése 2018 szeptemberre valósul meg, írja az MTI.

Sziebig Péter, a Szállás.hu csoport lengyelországi képviseletének vezetője az MTI érdeklődésére közölte, hogy az integrációt követően az évi mintegy ötmillió látogatóval rendelkező lengyel oldal Nocleg.pl (Szállás.pl) néven fog működni, ami a magyar online szállásközvetítő cég jelenleg is használt márkaneve Lengyelországban.

A Spanie.pl felvásárlását saját tőkéből finanszírozta a cég, a tranzakció értéke üzleti titok. A lengyel cég eredményei nem nyilvánosak, az árbevétele évi néhány százmillió forint. A döntést a lengyel piac dinamikus növekedésével indokolta, hozzátéve, hogy a magyarországi beutazó forgalom is élénkülhet a felvásárlás hatására. A felvásárolt cég a lengyel online szálláspiac meghatározó szereplője közel 52 ezer elérhető szálláshellyel, ami lefedi az ottani kínálatot.

A Szállás.hu tervei szerint tovább erősíti jelenlétét a már külképviselettel rendelkező országokban, így Romániában, Horvátországban, Szlovákiában, Szlovéniában és Ausztriában.

A Szállás.hu közvetített forgalma 2017-ben 23,5 milliárd forint volt, míg 2016-ban 16 milliárd forintot tett ki. A csoporthoz tartozó online utazási oldalak a szallas.hu (és annak nyelvi változatai) mellett a szallasguru.hu, a nemaradjle.hu, a csakutazas.hu valamint a konferenciahotelek.hu céges utazási oldal.

(MTI, 2018. január 31.)

A cseh Alza új boltjában helyben lehet online rendelni, összekészítik, és lehet cipekedni hazafelé.

A cseh Alza új boltjában helyben lehet online rendelni, összekészítik, és lehet cipekedni hazafelé. ₪₪₪

Közel 200 ezer euróból, mintegy 62 millió forintból létesített az Alza éjjel-nappal nyitva tartó, pénztárosok nélküli, önkiszolgáló üzletet Prágában, írja a Nali.hu. A működtetési költsége kevesebb mint a fele a hagyományos üzleteknek - közölte az internetes kereskedelemmel foglalkozó cég magyarországi képviselete az MTI-vel.

Tájékoztatásuk szerint az üzlet az egyedi beruházása révén naponta több mint ezer vásárlót tud kiszolgálni 40 olyan szekrénnyel, amely több 100 különböző méretű termékkiadó fiókkal rendelkezik.

A Flora metróállomás melletti boltban a vásárlók a fogadó helyiségben lévő számítógépen adhatják le rendeléseiket, a termékeket pedig kártyás, vagy online fizetést követően vehetik át abból a fiókból, amelyhez egy üvegajtón átlépve különböző színű LED égők kísérik.

A rendelés leadásához, valamint a termék részleteiről a boltban elhelyezett számítógépeken videóterminálon keresztül, a termékszegmens szakértőjétől lehet segítséget kérni.

Amennyiben a cseh fővárosban, ahol további két ilyen üzlet nyitását is tervezik, a projekt sikeres lesz, az Alza az új típusú üzletét más országokban - elsősorban ahol leányvállalatai találhatók, így Magyarországon - is megnyitják majd.

A cseh Alza január 31-én közzétett legfrissebb eredményei szerint 2017-ben több mint 820 millió eurós bevételt ért el, ami 21 százalékkal magasabb az előző évhez képest.

(Napi.hu, 2018. február 17.)

Dobogóra akar mászni a webes Alza

Az Alza webáruház önkiszolgáló csomagmegőrzőket telepít Magyarországon.

Csehország és Szlovákia után Magyarországon is önkiszolgáló csomagmegőrzőket telepít a cseh Alza webáruház, a megrendelt áru gyorsabb átadása érdekében.

Négy AlzaBoxot már elindított, január végén az ötödik is a helyére jut, Budapest után pedig az ország több pontján folytatódik a logisztikai fejlesztés. A szolgáltatás ingyenes, minden egyes bokszban 74 fiók van, ezekhez az év 365 napján hozzá lehet férni. A megrendelést közvetlenül kártyával lehet fizetni, az ügyfélnek pedig négy napja van a megrendelt termék átvételére. A már működő átvételi pontjait Penny Market üzletek mellett alakította ki a társaság, mégpedig Kőbányán, a Pesti úton, Pesterzsébeten és Csepelen.

Ez a lépés része lehet annak a 2017 októberében bejelentett tervnek, hogy egy éven belül a magyar piac három legnagyobb webáruháza közé jusson az Alza. A közép-európai e-kereskedelemben meghatározó társaság 2014 óta van jelen Magyarországon, ahol 2018-ban már 14-15 milliárd forintos bevételt tervez.

Összehasonlításképpen: a tíz legnagyobb webáruház éves szinten mintegy 110 milliárd forintot hasít ki magának a hazai online kereskedelemből. Még 2017 őszén új bemutatótermet is nyitott az Alza, ahol egyrészt elérhetővé válik a vásárlás utáni azonnali kiszállítás a raktárkészletről, másrészt a látogatók megismerkedhetnek a legújabb játékkonzolokkal, és az amatőr YouTube-felhasználók kipróbálhatják a professzionális műsorkészítési lehetőséget kínáló stúdiót is.

A prágai központú e-kereskedő cég 2016-ban hatmillió rendeléssel 644 millió eurós árbevételt ért el, 1.100 alkalmazottja van, az Európai Unió mind a 28 országában elérhető. Kínálatában 160 ezer termék található, a cégnél még az autógyártás jövője, a Tesla is megrendelhető online. A cég felmérése szerint a vásárlói átlagéletkora 30 év, 77 százalékuk férfi.

(Világgazdaság, 2018. január 24.)

**Az cég weboldalára havonta 549 millió ember látogat**

Az eBay beveszi az Adyent, a PayPal azért marad.

Az eBay beveszi az Adyent, a PayPal azért marad. ₪₪₪

Az eBay bejelentette, hogy a szerződésük lejárta után többé nem a PayPalt fogják használni fizetési szolgáltatásként az online piactéren és aukciós oldalon – írja a Gizmodo nyomán az Index.

Sőt már az új szolgáltatót is megtalálták: 2020-tól az amszterdami központú Adyen lesz az új hosszútávú partner. Ez azt jelenti, hogy ők dolgozzák majd fel az oldalon indított tranzakciókat, és őket tünteti majd fel az eBay első számú fizetési opcióként. Közben azért a PayPal is megmarad, de csak mint további alternatív fizetési lehetőség.

Az eBayt az utóbbi években erősen megszorongatta az Amazon és az Alibaba szárnyalása. A cég célja a váltással, hogy a vásárlási folyamat nagyobb részét tartsák kézben, hogy zökkenőmentesebb felhasználói élményt teremtsenek a vásárlóknak, miközben több választási lehetőséget is kínálnak a fizetésben. Az Adyen a PayPalhoz képest fiatal és apró cég, 2016-ban csak 178 millió dolláros nettó árbevételük volt a PayPal 11 milliárdjához képest.

A PayPal 2003 óta az eBay első számú partnere, sőt egészen 2015-ig az eBay leányvállalataként működtek, mielőtt függetlenné váltak volna. A mostani bejelentés hírére 10 százalékot estek a cég részvényei, de az elszakadás óta szépen növekedik, és már több lábon áll, így várhatóan nem fog bezuhanni a 2020-as váltás után se. A tavalyi utolsó negyedévben egyébként közel 60%-kal százalékkal nőtt a nyereségük az előző évi azonos időszakhoz képest.

A PayPal magyarországi képviselete is megszólalt persze, az Index szerint gyakorlatilag megerősítve a cikkben szereplő állításokat. Azt mondták, hogy a PayPal és az eBay produktív partneri kapcsolatot ápol egymással és a továbbra is széleskörű fizetési szolgáltatásokat nyújt az eBay számára, egészen 2020 júliusáig. A két cég továbbá aláírt egy megállapodást, amely szerint a PayPal 2023 júliusáig biztosan fizetési opció marad az aukciós oldalon. Továbbra is építik a kapcsolatukat az eBay-el és annak vásárlóival innovatív, megbízható és egyszerű fizetési szolgáltatásunkon keresztül.

(Index, 2018. február 2.)

A webtoplistából nem derül ki, mekkora egy-egy webáruházak forgalma. De hát közelítő nagyságrendet lehet becsülni, ráadásul némelyik adat az éves beszámolókból is kiolvasható.

A webtoplistából nem derül ki, mekkora egy-egy webáruházak forgalma. De hát közelítő nagyságrendet lehet becsülni, ráadásul némelyik adat az éves beszámolókból is kiolvasható. ₪₪₪

Úttörő szerepre vállalkozott a GKI Digital, amikor nekiállt összeállítani a legnagyobb magyar webáruházak listáját, néhány esztendővel ezelőtt. A webtoplista alapján, melyet az év dereka táján tesznek közzé, azonban ott marad a kérdés, hogy vajon az egyes webáruházak milyen forgalmat is értek el egy-egy esztendőben. Valamiért titkolóznak. Év vége felé pedig ez érdekes is lehet, hiszen itt nő a leggyorsabban a vásárlás.

A felületesen szemlélődőknek oda kell figyelniük egy másik kérdésre is. A különféle toplistáknál általában az a szokás, hogy az elnevezésben megjelölt évszám pontosan annak az évnek a teljesítményét is tartalmazza. De itt most az elnevezés ugyan mutat egy évszámot, például legutóbb "e-toplista 2017", de a feltüntetett évszámtól némileg eltérően az előző év adatait összegzik a készítők. Tehát a 2017-es jelölésű listán szereplő cégek a 2016 évi forgalmi adataik alapján lettek rangsorolva. Így az esztendő megjelölése a listacímben nem a toplistás cégek teljesítésének időszaka, hanem a közzététel ideje. Ez persze nem baj.

Vannak nyilvános webáruházi adatok is

A kérdés így most az, vajon belőhető-e, becsülhető-e, hogy az egyes top webáruházaknak mennyi a forgalmuk. A toplistában helyet foglalók szemérmesen hallgatnak, de azért lehet következtetni legalább a bevételük nagyságrendjére. Megkönnyíti ezt, hogy egyeseknek a mérlegbeszámolójukból tisztán kiolvashatók a számok. Figyelni kell ugyanakkor arra is, hogy a toplistás webáruházak egy része egyidejűleg többféle tevékenységet folytat, például vannak hagyományos boltjai, vagy nagykereskedik is. Van, ahol a hagyományos áruház mellett egy külön cégen keresztül fut a web. Exportálnak is többen, így most a belföldi értékesítésre összpontosít az elemzés.

Rendelkezik a webértékesítésről elkülönített nyilvános beszámolóadatokkal például a Mall.hu, a Media Markt,a Libri, a Tchibo. Néhány további webáruháznál különféle nyilatkozatok alapján az derül ki, hogy ez teszi ki a döntő részét az értékesítésnek.

Három webáruház esetében nehéz a becslés. Az Extreme Digital képviselője egy korábbi nyilatkozatban arra utalt, hogy nagyságrendjét tekintve a cég forgalmának mintegy 10%-a köthető a hagyományos boltokhoz. Ebből kiindulva azonban megbecsülhető az online forgalma.

Az eMAG esetében a kiindulópont a 2014-es esztendő, mert akkor a toplista szerint a Mall.hu és az eMAG osztozott a 2. és 3. helyen. Ebből az következik, hogy forgalmuk azonos lehetett (ha lett volna érdemi eltérés, akkor elvileg nem kellett volna osztozniuk a helyen, hanem kialakítható lett volna valamilyen sorrend a holtverseny helyett). Így viszont a Mall.hu beszámolójából következik, hogy az eMAG forgalma is 6,2 milliárd forint körül lehetett. Sajtóinformációk szerint az eMAG 2015-ben több mint 50%-kal bővítette értékesítését, ami így már 9,5 milliárd forint felett is mozoghatott. De jött utána 2016, amikor még nagyobb ütemű növekedést könyvelhetett el az eMAG, ami már legalább 16 milliárd forint körüli bevételt jelenthetett ebben az évben.

Kérdés persze adódik így is. Az eMAG esetében honlapjának része a Marketplace, ahol már más cégek is kínálják termékeiket. Ez a kínai Alibaba modelljére hasonlít, persze csak miniben, ahol a cég a portált kínálja fel az ott értékesítő kereskedőknek. De némileg hasonló a Bónusz Brigád helyzete is, aki más vállalkozások szolgáltatásait kínálja saját honlapján, így ezek bevétele már nem az övé, csak a web- és egyéb szolgáltatási díj. Azt már nem tudni, hogy ezek a portálon átfutó bevételek benne vannak-e a cégek toplistás vallomásaiban.

A Tesco pedig egyszerűen beszorult két helyezett közé, ahol 2016-ban már erősen leszűkíthető a webforgalma.

Végül a blokkk.com becslése és a beszámolókból kibányászott adatok szerint nagyságrendjét tekintve a következőképpen festhet a legnagyobb webáruházak árbevétele a legutóbbi két, általában a 2015-ös és a 2016-os - üzleti év alapján, a nettó (tehát áfa nélküli) bevételt tekintve:

2015		2016
Extreme Digital	20	Extreme Digital	22
eMAG	10	eMAG	16
Mall.hu	8	Media Markt 12,1	12
Media Markt (MS E-Commerce Kft.)	7	Mall.hu	9
Tesco	5-6	Tesco	8
Libri Bookline	4	iPon	7
iPon 6,4	6	Aqua Electronic	7
Aqua Electronic 5,5 (Aqua Optima Kft)	6	220volt	4
Bónusz Brigád (Skoopy)	1	Libri Bookline	4
Tchibo	2,2	Tchibo	2
Rangsor: GKI Digital Kft, beszámoló adatok: nettó árbevétel, milliárd forint

Természetesen a becsült adatokhoz tehető észrevétel, fűzhető hozzá kifogás. Például hogyan lehetséges, hogy a Bónusz Brigád 2015-ben a beszámolója adatai szerint kisebb árbevételt könyvelt el, mint a Tchibo, de mégis megelőzi őt a sorban. A blokkk.com ezeket közzéteszi, és ahol szükséges, ott pontosít. Ez azért is fontos, mivel a GKI Digital összegzése szerint a top10 webforgalma azért nagyobb annál, mint amilyen összeget az előbbi becsült adatok képeznek.

És persze akadhatnak hiányzók is a listáról, például a barkácspiacról, vagy esetleg éppen a játékkereskedelemből.

(blokkk.com, 2017. december 4.)

Megdobja a logisztikai központját és a karácsonyi létszámot is. Három műszakban csomagolják az ajándékokat.

Egyedül a G’Rroby mond adatot az online élelmiszer értékesítéséről, az Auchan, a CBA és a Tesco nagyokat lapít.

Egyedül a G'Rroby mond adatot az online élelmiszer értékesítéséről, az Auchan, a CBA és a Tesco nagyokat lapít. ₪₪₪

Van olyan élelmiszer-kereskedelmi lánc, ahol a webes értékesítés már eléri a teljes forgalom negyedét, az online kosárérték pedig egyes helyeken 25–40 ezer forint, ami háromszorosa a hagyományos bolti bevásárlások összegének, írja a Világgazdaság.

Az online élelmiszer kiskereskedelmi piacon az Auchan, a CBA, a GRobyl és a Tesco versenyez. Valamennyien arra számítanak, hogy ez a csatorna dinamikusan bővülhet a következő években, ezzel pedig egyre nagyobb bevételi forrássá válhat a hagyományos bolti értékesítés mellett. Az Auchan webértékesítésében a vásárlói kosár összetétele nem tér el a hagyományos áruházakban tapasztalttól, hasonló arányban található benne tartós élelmiszer, friss áru, mirelit és háztartási termék. A vásárlások összegében viszont jelentős az eltérés: míg a hipermarketek kosárértéke 7 ezer forintot tesz ki, addig az online a 20-21 ezer forintot is eléri.

A GRobynál a cégcsoport teljes forgalmának közel negyede online értékesítés, a következő három évben pedig további 5-10 százalékos növekedést terveznek. Ennél nagyobbat azért nem lépnének előre, mert az online áruház mellett a hagyományos bolthálózat fejlesztése is cél. Nagy Sándor, a társaság ügyvezetője elmondta, hogy az öt legnépszerűbb online vásárolt termék náluk a tartós tej, az ásványvíz, a kávé, az üdítő és a háztartási papíráru. A lakossági rendelések kétharmada tartalmaz friss árut (pék- és csemegeáru, hús vagy zöldség-gyümölcs), az arány folyamatosan nő. A GRoby szupermarketekben az 1–4 ezer forintos napi vásárlások jellemzők, addig az online áruház főként a kétheti, vagy havi nagybevásárlásoknak ad teret, akár 25–40 ezer forint értékben is. A következő két-három évben épp a napi online bevásárlás felé terelnék az embereket.

Várhatóan öt-tíz év múlva már a most külföldön tapasztalt részarányok jellemzik a magyarországi piacot Fodor Attila, a CBA kommunikációs igazgatója szerint, vagyis az online értékesítés a teljes forgalom 8-15 százalékát képviselheti. Náluk is többszöröse a Príma üzletekben tapasztalt átlagos vásárlásoknak a webáruház kosárértéke.

A Tesco 20 ezer élelmiszert, vegyi árut és háztartási cikket kínál a weben. A Tesco promóciókkal is igyekszik ösztönözni a netes vásárlást, így például dupla Clubcard-pontokat kínál.

A GKI Digital Kft. közzétette a 10 legnagyobb hazai online áruház rangsorát. Hiányzik azonban az egyes webáruházak forgalma külön-külön. Együtt 110 milliárd forint, de hát ez soványka információ egy rangsor esetében, ami egyébként a következő: Extreme Digital, eMAG, MediaMarkt, MALL.hu, TESCO, iPon, AQUA electromax, 220volt, Libri Bookline, Tchibo.

(Világgazdaság, 2017. szeptember 7., GKI Digital Kft, 2017. június 16.)

Közel fele a netes vásárlásoknak okostelefonos. Kelet-Európában ez csak 25%.

Közel fele a netes vásárlásoknak okostelefonos. Kelet-Európában ez csak 25%. ₪₪₪

A webáruházak, de a márkagyártók sem hagyhatják figyelmen kívül az okosmobilt, mivel ezen keresztül zajlik az e-kereskedelem egyre nagyobb része, állapította meg a hirdetési piacot elemző Criteo a mobil kereskedelemről készített 2016. első félévi tapasztalatait összegző jelentésében.

Az Origo tudósítása rámutat arra, hogy tovább nőtt a mobileszközök használata és azok a kiskereskedelmi vállalkozások, amelyek felismerik ennek a lehetőségeit, több sikerre számíthatnak a a vásárlók elcsábításában.

A jövőben tovább nő az interneten böngészők és vásárlók száma, ezen belül pedig egyre több tranzakciót rögzítenek mobileszközön. 2016. első fél évében a világ legnagyobb kiskereskedelmi vállalkozásainak mobil eladásai 17 százalékkal nőttek az egy évvel korábbihoz képest, így arányuk jelenleg 46 százalék az összes e-kereskedelmi tranzakción belül. Kelet-Közép-Európában a piacvezető kiskereskedelmi cégek mobil részesedése 25 százalék. Japánban és az Egyesült Királyságban már nagyobb értékesítési forgalom zajlik mobileszközökön, mint asztali gépeken. A mobil csatorna kiskereskedelmi tranzakciókon belüli részesedése Brazíliában, Ausztráliában és Franciaországban nőtt a legjobban.

Az okostelefon, mint kedvenc vásárlási eszköz szerepét tovább erősíti a tranzakciók lebonyolítását egyszerűsítő megoldások továbbfejlesztése, mint például az ujjlenyomat-felismerés. A mobilbarát kiskereskedői weboldalak számának bővülésével a mobil tranzakciók száma is nő.

2016. első félévében először fordult elő, hogy a mobil alkalmazásokban magasabb volt a rendelési érték, mint az asztali gépes és a mobil internetes csatornán (tehát nem a rendelések száma, hanem a mobilon megrendelt áruk értéke).

Az okostelefon-központú vásárlóközönség eléréséhez a kiskereskedelmi cégeknek érdemes az alkalmazáson belüli vásárlást és a mobil internetet is lefedő, mobilközpontú marketingstratégiát kidolgozniuk.

2016. első félévében minden világszerte jelentős piacon a mobil tranzakciók többsége okostelefonon zajlott. A jelentés rangsort állított fel a mobil csatorna kiskereskedelmi tranzakciókon belüli részesedése alapján, amiben a legtöbb mobilbarát webhellyel rendelkező országok (Japán, Egyesült Királyság és Dél-Korea) lettek az éllovasok.

A legnagyobb kiskereskedelmi cégek ötletes, könnyen kezelhető és hasznos vásárlási alkalmazásokat fejlesztettek annak érdekében, hogy a fogyasztók gördülékenyen hajthassanak végre tranzakciókat mobileszközön is. Az olyan jellemzők, mint az elhelyezés a kezdőképernyőn, az azonnali betöltés, az offline tartalom, a személyre szabás és könnyebb hozzáférés vonzóbbá teszi a vásárlási élményt a fogyasztók számára.

Magyarországon minden ötödik e-kereskedelmi vásárlás már jelenleg is mobil eszközön zajlik, okostelefonon vagy tableten. Magyarországon ugyanúgy az m-kereskedelem növekedése várható az elkövetkező években, ahogyan Németországban is történt az elmúlt néhány évben. Az okostelefonok már jelenleg is az m-kereskedelem fontos eszközei, ráadásul szerepük az egész e-kereskedelmi területen tovább nő. Az e-kereskedelmi vállalkozások számára döntő, hogy tovább építsék a mobil üzletágakat.

(Origo, 2016. október 14.)

A kínai e-kereskedelem bedarálja a világot.

A kínai e-kereskedelem bedarálja a világot. ₪₪₪

Az Alibaba.com a világ legnagyobb internetes portálja, ahol bárki vásárolhat a földkerekség bármely térségéből (ahol persze van web). De most a kínai e-kereskedelemről.

A kínai e-kereskedelmi kutatóközpont (CECRC) frissen közzétett adatai szerint az interneten lebonyolított kereskedelmi tranzakciók értéke tavaly a 13,4 ezer milliárd jüant (2,1 ezer milliárd dollár) is meghaladta. Ez minden idők rekordjának számít a kelet-ázsiai országban, az előző évhez képest pedig az ágazat 31 százalékos növekedését mutatja. Az e-vásárlások nagy részét a vállalatok közti adásvétel tette ki, ennek értéke 10 ezer milliárd jüan körül alakult, s amely 22 százalékos bővülés a 2013-as adatokkal összehasonlítva.

A lakossági eladások értéke 2,8 ezer milliárd jüan, több mint 440 milliárd dollár volt, ám e területen az átlagnál is nagyobb, több mint 50 százalékos volt a növekedés 2014-ben. (Ez a 440 milliárd dollár több mint 12 ezer milliárd forint, a magyar kiskereskedelem értéke 2014-ben megközelítette a 9 ezer milliárd forintot, persze, a kínaiak többen vannak.( Ez a kínai internetezők, mobilinternetet használók, valamint az e-boltok számának emelkedéséhez köthető.

Az okostelefonokon leadott rendelések értéke két és félszeresére nőtt 2014-ben, így már 928 milliárd jüant tett ki. A növekedést a mobiltelefonokon lehetséges fizetési lehetőségek bővülése is fűti, így ma már a legnépszerűbb, az SMS helyét is váltó WeChat programon és más közösségi médiaoldalak használatával is másodpercek alatt fizethetnek a vásárlók, amelyhez adott esetben még bankkártyára sincs szükségük.

Az ágazat a munkaerőpiacon is meghatározó: Kínában 2,5 millió munkahely közvetlenül, 18 millió pedig közvetetten kapcsolódik az e-kereskedelemhez. Az elektronikus adásvételt a kínai kormány is ösztönzi: április elején jelentette be, hogy az ágazat növekedése érdekében könnyíti az adminisztrációs terheket, a külföldi állampolgárokra vonatkozó korlátokat, a fogyasztók érdekében pedig javítani fogja például a fizetés biztonságát és fellép az interneten forgalmazott hamis árucikkek ellen.

A kínai webkereskedelem a szakértők szerint a jövőben is erős növekedést mutat majd: az iReserach kutatóintézet 2018-ra a forgalom megduplázódását, 4 ezer milliárd dolláros forgalmat vetít előre, a KPMG szerint pedig a kínai piac az évtized végére nagyobb lesz, mint az Egyesült Államoké, Franciaországé, Németországé, Nagy-Britanniáé és Japáné együttvéve.

(MTI, 2015. április 9.)

Az okostelefonok piaca 2017-ben csökkent, először. Korábbi híradás szerint Kínában is, ami a világ legnagyobb okostelo piaca.

Az okostelefonok piaca 2017-ben csökkent, először. Korábbi híradás szerint Kínában is, ami a világ legnagyobb okostelo piaca. ₪₪₪

2017-ben 0,5 százalékkal csökkent az okostelefonok eladása a világpiacon, és ezzel először jegyeztek fel visszaesést, írja az MTI.

Az amerikai International Data Corporation (IDC) informatikai és távközlési piackutató cég adatai szerint 2017-ben világszerte 1,5 milliárd okostelefont értékesítettek, 99,9 százalékuk iOS vagy Android operációs rendszerű (85,1 százalék Android, 14,8 százalékuk iOS) volt.

Az IDC szakértői azzal számolnak, hogy 2017-hez képest 2018-ban némileg nő az okostelefonok eladása. Előrejelzésük szerint az okostelefonpiac bővülése 2017 és 2022 között átlagosan 2,8 százalék lesz, 2022-ben 1,7 milliárd okostelefont értékesítethetnek.

Az IDC számításai szerint a 2017-es eladás Kínában csaknem 5 százalékkal visszaesett, Európában, a Közel-Keleten és Afrikában 3,5 százalékkal csökkent, míg az Egyesült Államokban nem változott.

Az amerikai piackutató adatai szerint 2017-ben 216 millió iPhone talált gazdára világszerte, ami 0,2 százalékkal több a 2016. évinél, 2018-ban pedig várhatóan 3,7 százalékkal 2248 millióra nő az eladott készülékek száma.

(MTI, 2018. március 4.)

Kína: a jó telefon tovább ér

Kínai okostelefon piac: nyolc év után megálló.

Nyolc év folyamatos növekedés után 2017-ben csökkent az okostelefonok értékesítése Kínában, a világ legnagyobb mobilpiacán, bár néhány belföldi gyártó eladásai töretlenül bővültek, írja az MTI.

A mobiltelefonok értékesítése 2017-ben 4 százalékkal, 460 millió darab közelébe esett vissza - idézi a BBC a Canalys piackutató intézet felmérését. Az intézet azzal magyarázza a forgalom hanyatlását, hogy a fogyasztók a legegyszerűbb telefonokról áttértek a középkategóriájú készülékek vásárlására, és nem tartják szükségesnek másik készülék beszerzését. A piacon a "cseréljük ki" hangulat helyett az "ezzel már beérhetjük" hangulat dominál. Szerepet játszik az is, hogy az okostelefonok életciklusa erősen meghosszabbodott.

A Canalys úgy látja, hogy a piac csak akkor kezd ismét bővülni, amikor 2019 vége felé megjelennek az 5G készülékek.

Nyomják a kínai gyártók: nekik megy

A szállítókat tekintve jelentős átrendeződés ment végbe. Míg 2010 és 2015 között a világpiacot az Apple és a Samsung vetélkedése jellemezte, 2017 közepén a Huawei már közel annyi okostelefont értékesített mint az Apple, és eladásai kétszámjegyű növekedést mutatnak.

A nagyvárosi gazdagok továbbra is kötelezőnek tartják a legújabb iPhone és Galaxy modellek megvásárlását, Kína vidéki régióiban azonban az emberek ezt nem engedhetik meg maguknak és alapkategóriájú készülékekkel kénytelenek beérni. Ezeket a fogyasztókat vette célba jóval olcsóbb prémiumkészülékekkel az Oppo és a Vivo, nem elsősorban az interneten, hanem kisvárosi boltokban kínálva telefonjait.

A Canalys kiemeli, hogy a legújabb kínai márkák minősége az iPhone 8 és az iPhone 8 Plus minőségéhez fogható, de a Huawei Mate 10 és Mate 10 Pro típusa 30 százalékkal olcsóbb, mint az iPhone 8.

A Samsung eladásait az is fékezte, hogy a dél-koreai gyártó termékei körében a kigyulladásra hajlamos Galaxy Note 7 márka körüli botrány miatt erősen megcsappant a bizalom.

(MTI, 2018. január 26.)

Megtolták a kínai gyártók a mobilpiacot

Nyomják a kínai gyártók, a Huawei, az Oppo és a Xiaomi a Samsungot és az Apple-t.

2017 második negyedévében csak az öt legnagyobb gyártó tudta növelni okostelefon-eladásait, a világpiaci forgalom azonban összességében csökkent, összegzi az International Data Corporation (IDC) informatikai és távközlési piackutató elemzését a Világgazdaság.

2017 második negyedévében 342 millió okostelefont értékesítettek a világpiacon, 1,3 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban és 0,8 százalékkal kevesebbet, mint az első negyedévben.

Az okostelefon piacának két hagyományos vezetője, a Samsung és az Apple mögé már jó ideje kínai cégek zárkóznak fel a legnagyobb öt közé. A kínai gyártók közötti egy helycsere kivételével ebben most sem történt változás. Az ötödik helyről a Xiaomi ütötte ki csekély előnnyel a szintén kínai vivo céget.

Az Apple 41 millió készüléket értékesített, 1,5 százalékkal többet az egy évvel korábbinál, piaci részesedése pedig 12 százalékra nőtt 11,7 százalékról. Az Apple új modellje, az iPhone 7 és iPhone 7 Plus kétszámjegyű százalékos növekedést ért el, megemelve ezzel készülékei átlagos eladási árát. A piacvezető Samsung 1,4 százalékkal több okostelefont értékesített a második negyedévben, mint előző évben. Az eladott 80 millió készülékkel 23 százalékos piaci részesedést szerzett magának valamivel többet a korábbinál.

A Huawei eladásait 20 százalékkal 38,5 millióra növelte, piaci részesedése 11 százalékra nőtt 9 százalékról. A Huawei elsősorban a prémium kategóriában erősíti modellkínálatát és a két piacvezető márka megelőzését tűzte ki célul.

Az OPPO eladásai 22 százalékkal 28 millióra nőttek, piaci részesedése 8 százalékra emelkedett 6,6 százalékról. Az OPPO Kínán kívül elsősorban a délkelet-ázsiai piacon terjeszkedik gyors ütemben.

A legnagyobb mértékben, 59 százalékkal a Xiaomi növelte eladásait, 21 millió okostelefont adott el a második negyedévben a 2016 második negyedévi 13 millió után, ami akkor még nem volt elegendő az öt legnagyobb gyártó közé kerüléshez.

Az összes többi márkából 133 millió készüléket értékesítettek 2017 második negyedévében a világpiacon, ami 16 százalékos csökkenés és 39 százalékos piaci részesedés, a korábbi 46 százalék után.

(Világgazdaság, 2017. augusztus 3.)

Kínában már csak ötödik az iPhone

Csúszik hátrafelé az Apple a világ egyik legnagyobb mobilpiacáért vívott küzdelemben. ₪₪₪

Csökkent az Apple részesedése a kínai okostelefon-piacon 2017 második negyedévében, olyannyira, hogy a negyedik helyüket el is vesztették, írja a Portfolio a CNBC nyomán.

Most éppen a Xiaomi szorította vissza az ötödik helyre az amerikai tech-céget a Canalys elemzőcég adatai szerint, miután 2017 második negyedévében csökkent a kínai vásárlók érdeklődése az iPhoneok piacán.

Jelenleg a négy legnagyobb okostelefon márka Kínában a Huawei 23 millió, az Oppo 21 millió, a Vivo 16 millió, valamint a Xiaomi 15 millió eladott telefonnal 2017 második negyedévében. Az ötödik Apple negyedéves értékesítése az előző évihez képest 14%-ot esett.

A legnagyobb öt márka egyébként a 113 milliós okostelefon-értékesítés 75%-át adta Kínában. Ebből azért kiszámolható, hogy az iPhone piaca nagyjából 10 milliós lehetett.

Az Apple vezére, Tim Cook, hosszú távon optimista a kínai piac kilátásaiban. Sok elemző szerint az iPhone 8-as hozhatja majd el az Apple újabb aranykorát a világ második legnagyobb gazdaságában.

(Portfolio, 2017. július 25.)

Tolják az újakat a mobilosok

2017 őszén ismét egy rakás új mobil készülék köszön be a csúcsgyártóktól. Nagy képernyő, két kamera. Lesz azért csúszás is. ₪₪₪

Az Apple, a Samsung és a Google is új csúcstelefonokkal készül meglepni a piacot a következő hónapokban, több cég is új kijelző technológiával kísérletezik, számol be a Világgazdaság.

Elképesztő tempóban érkeznek a friss információk az őszre várható okostelefonokról, ezek alapján úgy tűnik, hogy rendkívül mozgalmas hónapok áll a piac. Az eddig kiszivárgott hírek szerint egyre fontosabb szempont a prémiumkategóriás eszközöknél, hogy a képernyő az előlap minél nagyobb részét elfoglalja, és természetesen kétkamerás megoldásból sem lesz hiány. Emellett az ívelt kijelző is egyre népszerűbb a nagy gyártók körében, és az eddigi beszámolókból az is jól látszik, hogy igyekeznek csökkenteni a fizikai gombok számát. Rossz hír viszont, hogy várhatóan az új készülékek közül több is a reméltnél később érkezik majd jelentős technológiaváltás miatt.

Csúszás lehet a legfrissebb hírek szerint a tavalyi év meglepetésének számító Google Pixel új generációjánál is. A nagyon jó értékeléseket begyűjtő okostelefon két új modellje is várható őszre, ám kérdés, hogy a nagyobb, Pixel 2 XL – amely majdnem hathüvelykes kijelzőt kap majd – elkészül-e időre. A problémát az okozza, hogy a Google OLED-képernyőre vált az új generációnál, és a kiszemelt gyártó, az LG gyártási kapacitása szűkös lehet. Ennek oka, hogy az év valószínűleg legjobban várt okosmobilja, az iPhone 8 készítésébe is bevonták a céget a BGR nevű technológiai oldal értesülései szerint. Így a Samsung mellett az LG is szállít majd OLED-kijelzőket az Apple új telefonjaihoz, és még így is előfordulhat, hogy csúszik az eszközök bemutatása.

Az amerikai vállalat egyébként nagy váltást hajt ezzel végre, hiszen korábban LCD-kijelzőket használt, sőt a héten megjelent új hírek szerint úgy tűnik, hogy az idei kínálatban is helyet kap még ez a technológia.A héten a KGI Securities elemzője, Ming-Chi Kuo és a Bloomberg Apple-szakértője, Mark Gurman is friss értesüléseket osztott meg a társaság új mobiljairól. Ezeket érdemes komolyan venni, mivel a két szakember számos korábbi előrejelzése valósnak bizonyult. Az új információk megerősítik azokat a korábbi híreket, hogy három új iPhone modell érkezik majd ősszel, az iPhone 8 mellett az előző generációhoz képest kisebb változtatásokat tartalmazó 7S és 7S Plus, amelyek mindegyike LCD-kijelzőt kap majd. Az iPhone 8-ról eltűnik a fizikai Home gomb, az első kamerája képes lesz 3D-s szkennelésre, és arcfelismerő funkció is lesz benne. Új információ, hogy a készülék valószínűleg a legnagyobb kijelző-előlap aránnyal rendelkezik majd a piacon lévő okosmobilok között. A 256 gigabyte az Apple új iPhone-jainál is fontos szám lesz, a héten megjelent hírek szerint ugyanis a 128 gigabyte-os kialakítást száműzték, és csak 64, valamint 256 gigabyte-os tárhellyel rendelkező modellek lesznek az új generációban.

A Galaxy Note 7 tavalyi fiaskóját követően nagy érdeklődéssel várja a piac a Samsung phabletjének új generációját, amely egyes hírek szerint akár már augusztusban bemutatkozhat. A friss információkból az derül ki, hogy a felhasználóknak le kell majd mondaniuk a kijelző alá beépített ujjlenyomat-olvasóról, és a készülék hátoldalán, a kamera alatt lesz majd az erre szolgáló érzékelő – igaz, várhatóan nagyobb helyet hagynak a két szenzor között, így nem fogják állandóan összetapogatni a felhasználók a kamerát, amikor azonosítják magukat.

Az eddig kiszivárgott információk szerint a Galaxy Note 8 teljesítményére nem lehet majd panasz, a Qualcomm júliusban bemutatkozó Snapdragon 836 processzorát és 8 gigabyte RAM-ot kap a mobilkészülék, amely alapból 256 gigabyte-nyi tárhellyel rendelkezik majd.

(Világgazdaság, 2017. július 6.)

Húzzák az okostelefon piacot a kínai gyártók

Negyedév alatt 347 millió okostelefont vittek haza. A Samsung és az Apple mennek össze. ₪₪₪

Több okostelefon fogy a világpiacon, mint egy éve: a korábbi becslésnél kissé nagyobb mértékben nőttek az okostelefon értékesítések a világpiacon 2017 első negyedévében, állapítja meg az amerikai International Data Corporation (IDC) informatikai és távközlési piackutató friss elemzése.

2017 első negyedévében 347 millió okostelefont értékesítettek világszerte, 4 százalékkal többet, mint egy évvel korábban és többet az IDC előrejelzésénél. A növekedés zömét három kínai cég hozta, számol be a Világgazdaság. Mindhárom cég, a Huawei, az OPPO és a Vivo növelte piaci részesedését, miközben a két legnagyobb gyártó, a Samsung és az Apple piaci súlya csökkent.

A piacot változatlanul a Samsung vezeti az egy évvel korábbival megegyező 79 milliós készülék értékesítéssel az első negyedévben, ami mellett piaci részesedése 24 százalékról 23 százalékra csökkent. A rangsorban második Apple csak szerény mértékben növelte eladásait, 0,8 százalékkal 51,2 millióról 51,6 millióra, piaci részesedése viszont így is 15 százalékra csökkent. A harmadik helyen álló Huawei 22 százalékkal 34 millióra növelte első negyedéves eladásait az egy évvel korábbi 28 millióról, és eközben piaci részesedését is 10 százalékra növelte 8 százalékról.

Eladásait a legnagyobb mértékben, 30 százalékkal az OPPO növelte: 2017 első negyedévében közel 26 millió okostelefont adott el az előző évi 20 millió után, piaci részesedése pedig 7 százalék fölé bővült 6 százalékról.

A rangsorban ötödik, a kínai Vivo 24 százalékkal több okostelefont értékesített 2017-ben, mint korábban, 18 milliót a 15 millió után, ami 2017-ben 5 százalékos piaci részesedésnek felelt meg az előző évi 4 százalék feletti súly után.

Az összes többi gyártó eladása egy százalékkal, 139 millióra csökkent, együttes piaci részesedésük pedig 40 százalékra zsugorodott 42 százalékról.

(Világgazdaság, 2017. április 27.)

Huawei, Oppo, Vivo: de nagyon

Jönnek fel a kínaiak az okostelefonok piacán. Az iPhone visszaesett, a Samsungnak nagyon kell kapaszkodnia.

A 2016 utolsó negyedévében elért iPhone-értékesítési rekordnak nyomán a világ okostelefonpiacának trónjára ugrott az Apple. Az amerikai társaság 78, míg legnagyobb riválisa, a Samsung 77 millió készüléket értékesített az október–decemberi időszakban, ismerteti a Világgazdaság az IDC piackutató elemzését.

A piackutató cég adatai szerint közel 7 százalékkal több, 428 millió telefont adtak el 2016. negyedik negyedévében világszerte. A 2016-os év utolsó három hónapja történelminek tekinthető, mert a vezető pozícióért vívott korábban kétszereplős verseny kibővült, a Huawei ugyanis átlépte a 10 százalékos piaci részesedést. A kínai Huawei 2016. utolsó negyedévében 45 millió okostelefont adott el, ami 39 százalékos növekedést jelentett az egy évvel korábbihoz képest.

A teljes évet vizsgálva ugyanakkor az látszik, hogy alaposan lelassult a mobiltelefonpiac növekedése. 2016-ban összesen 1,5 milliárd okostelefon kelt el, ez mindössze 2 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit. Összehasonlításként, 2015-ben éves összevetésben még 10 százalék körüli bővülést mért az IDC.

A piackutató cég tanulmánya szerint egyébként mérföldkőnek számított a 2016-os esztendő az okostelefonok piacán. Egyrészt első alkalommal fordult elő, hogy csökkent az iPhone-ok értékesítése, nem is kicsit, 7 százalékos volt a visszaesés.

2016-ban az év egészét nézve a Samsung adta el a legtöbb okosmobilt a világon. A dél-koreai cég piaca ugyan ingadozott is, a Galaxy Note7 túlmelegedő akkumulátora miatt, amely nyomán a teljes készletet vissza kellett hívni.

2016-ban a Huawei mellett két, Európában és az Egyesült Államokban kevésbé ismert kínai gyártó egészen elképesztő növekedést tudott felmutatni. Az egész évet vizsgálva az OPPO 133, míg a Vivo 103 százalékkal tudta növelni okostelefon-értékesítését.

(Világgazdaság, 2017. február. 6.)

Oppo, Vivo

A Huawei–ZTE–Xiaomi–Lenovo után ők jönnek. A Samsung és az Apple nem érdekli a falusi mobilozót, lassan olvadoznak is mellettük. A kínai piac mindent eldönt.

Folytatódik az átrendeződés a világ mobilpiacán, a nem oly régen ismeretlen kínai márkák lassan kikezdik a Samsung–Apple páros túlsúlyát. Most éppen az Oppo és a Vivo tűnik megállíthatatlannak.

A mobilpiacon zajló átrendeződés, a kínaiak inváziójának magyarázata nem elsősorban a minőségben és az árban rejlik, hanem a marketingben, számol be a legfrissebb fejleményekről a Világgazdaság. A Magyarországon is ismert Huawei-ZTE-Xiaomi-Lenovo kvartett mellé felzárkózott az Oppo és a Vivo. Sikerük titka az, hogy a hagyományos kiskereskedelmi hálózatot együttműködő féllé választva elsősorban vidéken támadnak. A cég reklámarcai maguk a kereskedők: az Oppo például modelltől függően 6 és 30 dollár közötti jutalékkal premizálja őket, így nem véletlen, hogy az ő készülékeiket ajánlják elsőként a betérőknek. Nem is csoda, hogy 2016. harmadik negyedévében az Oppo és a Vivo már a kínai piac egyharmadát uralta, miközben 2012-ben 2,5 százalékkal rendelkeztek csupán. Maguk mögé is utasították a korábbi favoritot, a Xiaomit.

A kínai vidék az Apple-t egyáltalán nem érdekli, a cég megelégszik a nagyvárosokban létrehozott, 40 szalonból álló hálózatával, amellyel az exkluzivitást hirdeti az iPhone-t megfizetni képes vásárlók számára. A begubózás viszont komoly piacvesztéssel jár, hiszen az amerikaiak hároméves mélyponthoz értek, részesedésük a Kínában eladott telefonoknál 7 százalékra zsugorodott. Az Oppo és a Vivo a kereskedői hálózat lojalitására alapozva, osztozva velük a profiton, új szemléletet honosít meg a kínai piacon.

Az Oppo és a Vivo ugyan egymástól függetlenül működik, de mögöttük érdekeltségein keresztül egyaránt Duan Yong Ping multimilliárdos áll. Az első millióját elektronikai cikkek "koppintásával" megszerző Duan neve akkor vált világszerte ismertté, amikor 2006-ban a licitálást megnyerve akkori rekordösszeget, 620 ezer dollárt fizetett a Warren Buffett befektetőguruval elköltött ebédért. A kapott tanácsok persze visszahozták a pénzt. Az Oppo első okostelefonját az üzletemberek számára fontos blackberrys billentyűzettel 2011-ben dobta piacra, és még abban az évben útjára indította a Vivót is. Előbbi márkát júniusban már 240 ezer, utóbbit 120 ezer kiskereskedésben árulták.

A Samsung lerobbant

A robbanékony Samsung Galaxy Note7 csúcsmobil kivonása a piacról megrendítette a dél-koreai cég iránti bizalmat, ezt jelzi, hogy 2016 harmadik negyedévében 12 millióval kevesebb mobilt tudtak eladni, de vezetőhelyüket a világpiacon 19 százalékos részesedéssel így sem veszélyezteti senki jelenleg. Különösen nem a második Apple, amely nem hajlandó csökkenteni magas haszonkulcsát az eladások növelése érdekében. Náluk 3 millió darabos volt a keresletcsökkenés. Gyengélkedésükből profitált a Huawei, amely az előző év azonos időszakához képest eladásait 5 millióval, világpiaci részesedését egy százalékponttal, 9 százalékra növelte a Gartner piackutató adatai szerint. Az igazi nyertes azonban az Oppo-Vivo duó, amely megduplázta, 12 százalékra bővítette részesedését az egyébként 12 százalékkal bővülő, de a túltelítettség jeleit is mutató mobil világpiacon.

(Világgazdaság, 2016. november 24.)

Megtelt a bögre?

2016-ban már csak egyszámjegyű lesz az okostelefonok piacának növekedése.

Nagyot fékezhet az okostelefonok piaca, mivel előrejelzések szerint 2016-ban első alkalommal fordulhat elő, hogy nem éri el a tíz százalékot a bővülés üteme.

A Gartner előrejelzése szerint várhatóan hét százalékkal több okostelefont adnak el 2016-ban, mint egy évvel korábban, vagyis valamivel több, mint másfélmilliárd új készülék talál majd gazdára világszerte. Ez ugyanakkor jóval lassúbb fejlődés, mint a 2015. évi, amikor éves szinten még 14 százalékos volt a növekedés, nem is beszélve a 2010-es évről, ami 72 százalékos ugrást hozott.

A piackutató elemzése szerint a folyamat hátterében az áll, hogy az érett piacok, mint például Észak-Amerika és Nyugat-Európa, mára gyakorlatilag telítődtek, 90 százalék, vagy még magasabb az okostelefont használók aránya. A kisebb keresletet az is indokolja, hogy az utóbbi években végzett fejlesztések nyomán már olyan csúcskategóriás készülékek jutnak el a fogyasztókhoz, amelyeket ritkábban cserélnek le. A fejlett piacokon a prémium modellek átlagos életciklusa 2,5 év. Ebben a mutatóban egyébként nincs nagy eltérés a feltörekvő országokban sem, ott általában 2-2,5 évig tartják meg a magasabb színvonalat képviselő eszközöket a felhasználók.

A nagy gyártók és a helyi cégek is kiélezett harcot vívnak a kínai piacon, de a legnagyobb fejlődésre Indiában lehet számítani. Ez azért várható, mivel ott 2015-ben is 167 millió hagyományos készüléket adtak el, ami a teljes piac 61 százalékát adta. A Gartner prognózisa szerint az ázsiai országban 2016-ban már 130 millió okostelefont értékesíthetnek, ami közel 30 százalékos növekedést jelentene 2015-höz képest.

(Világgazdaság, 2016. június 8.)

Megállt az okostelo piac

2016 első negyedévében nem nőtt a piac, két évtized alatt erre nem volt példa.

2016 első negyedévében közel 335 millió okostelefont adtak el a világon. Ezzel az értékesítés piaca nagyságrendjét nézve nem nőtt 2015. első negyedévéhez képest. Erre nem volt eddig példa 1996., a modern okostelefon-piac létrejötte óta.

Két különböző adat látott napvilágot. Az IDC piackutató cég adatai szerint 2016. első negyedévében a világon 335 millió darab okostelefont adtak el. Ezzel a piac 0,2 százalékkal nőtt 2015. első negyedévéhez képest, ami nem sok.

A Strategy Analytics piackutató adatai szerint is közel 335 millió telefont adtak el, de ez 3 százalékos csökkenést jelent, mivel egy évvel korábban a két piackutató más-más értéket mért. A két mérés közti különbség az, hogy a 2015. első negyedéves adatokban az egyik cég szerint akkor 334 millió darab, míg a másik szerint 345 millió darab telefont adtak el.

1996 óta nem történt ilyen leállás. Ha az IDC száma pontos, akkor ez volt 1996 óta az okostelefon-piac legkisebb, tizedekben mérhető növekedése éves alapon. Ha pedig a Strategy Analytics volt a pontos, akkor pedig az első alkalom 1996. óta, hogy a piac zsugorodott. Bármelyik adat is igaz, úgy tűnik, lezárult egy korszak az okostelefon-piac történetében, a piac növekedése leállt.

Telített a piac, ami az okokat illeti, a két piackutató egyet is ért. A nagy piacok (beleértve Kínát, amely eddig a növekedés egyik motorja volt) már telítettek. Emellett a világgazdasági környezet sem kedvez a növekedésnek.

A piacot egyébként négy cég uralja. A gyártók közül az első négy helyen mindkét piackutatónál ugyanazok a vállalatok állnak: a Samsung, az Apple, a Huawei és az Oppo.

(Origo, 2016. április 28.)

Mobilpiac: kétszámjeggyel utoljára

Lassul az okostelefonok piacának növekedése. És csökken az átlagár is.

Az okostelefonok világpiaci értékesítésének lassulására számít 2016-ban és a következő években is az amerikai International Data Corporation (IDC) informatikai és távközlési piackutató intézet, amelynek negyedéves rendszeres piaci felmérése szerint a 2015-ös esztendő volt a kétszámjegyű növekedés utolsó éve az okostelefonok világpiacán.

2015-ben 1,4 milliárd darab okostelefont értékesítettek világszerte, 10 százalékkal többet, mint 2014-ben. A 2016-os értékesítés az IDC szerint ennél 5-6 százalékkal lesz magasabb, a piackutató intézet 1,5 milliárd készülék értékesítésével számol. Az IDC előrejelzése szerint a piaci növekedés az elkövetkező években is folytatódik, de csak egyszámjegyű százalékos mértékben, 2020-ra pedig eléri az éves 1,9 milliárdos darabszámot az értékesítés éves mennyiségét nézve.

A vásárlók nem panaszkodhatnak, hiszen a mobilkészülékek átlagos eladási ára eközben folyamatosan csökken, a 2015-ös 295 dollár után 2020-ban várhatóan már csak 237 dollár lesz.

Phablet

Az okostelefon értékesítéseken belül folyamatosan növekszik a nagyméretű "phablet" készülékek részaránya. A 2015-ös forgalomnak mintegy 20 százalékát adták a nagy monitor átmérőjű okostelefon készülékek, ami az IDC előrejelzése szerint 2020-ra ez már 32 százalékra emelkedik. Az Android készülékeknél a nagyméretű mobilok részarányának növekedése megegyezik majd a piaci átlaggal, az Apple készülékeknél pedig a 2015-ös 26 százalékról 2020-ra 31 százalékra emelkedik a részarány.

Android

Android készülékekből 2015-ben 1,2 milliárdot értékesítettek, ami 2016-ban 1,3 milliárdra, 2020-ra pedig 1,6 milliárdra emelkedik. Az Android készülékek piaci részesedése a 2016. évi 83 százalékról az évtized végére 85 százalékra duzzad.

IOS

Az iOS készülékek értékesítése 2015-ben 20 százalékkal 232 millióra emelkedett, a készülékek átlagos eladási ára pedig a 2014-es 663 dollár után 2015-ben 713 dollár volt.

2016-ban az Apple okostelefonok értékesítése kissé csökken a 2015. évihez képest, az IDC által előrevetített 231 milliós értékesítés 15 százalékos piaci részesedésnek felel majd meg. Az iOS részesedése az okostelefon piacon 269 millió készülék eladásával 14 százalékra csökken 2020-ra.

Windows

A Windows operációs rendszeren futó okostelefonok értékesítése 2015-ben 18 százalékkal csökkent a 2014. évihez képest. Az eladott készülékek 95 százaléka Microsoft (Nokia) márka volt. 2016-ban az IDC számításai szerint a 2015. évinél 19 százalékkal kevesebb, 24 millió Windows okostelefont értékesítenek, ami 1,6 százalékos piaci részesedésnek felel majd meg. A 2020-ra prognosztizált 18 milliós értékesítéssel pedig a piaci részesedés 0,9 százalékra csökken.

(Origo, 2016. március 3.)

Most éppen az Oppo

Mobilpiac: hízik a kínai negyed.

Kitúrhatják-e trónjáról az Apple-t a kínaiak? A kínai gyártó Oppo 50 millió okostelefont adott el 2015-ben, ezzel a világ nyolcadik legnagyobb mobilgyártójává küzdötte fel magát.

Komoly trónkövetelővé is vált ezzel az Oppo. Az 50 millió okostelefon értékesítéssel 67 százalékos növekedést ért el, a megelőző 2014. évhez képest. Összehasonlításként, az LG 60 millió okostelefont adott el 2015-ben.

Többségbe is kerültek a kínai márkák a mobilgyártók toplistáján. A Gartner piackutató adatai szerint a világ top tíz okostelefon gyártója közül már hat kínai márka: az élbolyban ott van a Huawei, a Lenovo, a Xiaomi, a ZTE, a TCL, és immár az Oppo is.

Ráadásul az európai piac még csak most kezdi közelebbről megismerni a 2001-ben alapított céget, az Oppo-t. Az Oppo leginkább olyan középkategóriás készülékeiről ismert, mint az R7 és az egyedi kialakítású, szelfikhez szánt N1, ami az első forgó kamerával rendelkező okostelefon. Az Oppo 2016-ban a kameraközpontú F-szériát futtatja be.

Azonban az Opponak még sokat kell tekernie addig, míg birkózik az igazi nagyhalakkal: a Huawei 100 millió okostelefont adott el 2015-ben, ami eddig még egy kínai gyártónak sem sikerült. A Xiaomi 70 milliónál tart. Az LG 60 milliót, a Meizu pedig 20 millió darabot értékesített.

Persze, első az iPhone

Bár többségbe kerültek a kínai telefonok a toplistán, de azért az iPhone kemény dió: csak 2015. utolsó negyedévében 75 millió mobilt adott el az Apple, 2015. egészében pedig 290 millió iPhone-t és iPadet értékesítettek. Az Apple egyébként bevételcsökkenést vár, előrejelzéseik szerint a negyedéves bevétel 2016. első negyedévében 58 milliárd dollárról 50-53 milliárd dollárra eshet vissza az előző év azonos időszakához képest.

(Origo, 2016. január 28.)

Kína rángatja az okostelefon piacot

Most éppen lefelé. Sok telefont adnak el, de nem többet, mint egy évvel korábban.

Kína miatt még a globális okostelefon-értékesítések is lassulnak 2015-ben, tudósít a Portfolio a legfrissebb előrejelzésekről. Az elemzők szerint 2015-ben mindössze 1%-kal emelkedhetnek az eladások a távol-keleti országban, a világban pedig 10%-ra lassulhat a növekedés üteme.

Jelentős lassulást várnak az IDC kutatócég elemzői. 2014-ben még 27%-kal növekedtek az okostelefon-értékesítések a világban, viszont 2015-ben már csak 10% körüli bővülés várható. Ez azt is jelenti, hogy valamelyest romlottak az okostelefon piac kilátásai, hiszen nemrég még 11% feletti növekedést jósoltak.

Kínának nagy szerepe van a világpiac lassulásában, mivel az okostelefon értékesítésekben részesedése közel egyharmad. 2014-ben csaknem 20%-kal adtak el több okostelefont a távol-keleti országban, mint egy évvel korábban, 2015-ben viszont már csak 1-2%-os növekedés várható. Kína még mindig a legnagyobb okostelefon-piac lesz 2015-ben is, azonban most India húzza a piacot, ahol növekedés várható és a gyártás bővül.

2015-ben is tarolnak majd az Androidos telefonok, 80%-os piaci részesedéssel, aminek oka, hogy a legnagyobb okostelefon-piacokon nagyon is árérzékenyek a fogyasztók.

A nagyobb kijelzős okostelefonok, a "phabletek" előreláthatóan különösen kapósak lesznek 2015-ben, a várakozások szerint 80% feletti mértékben is növekedhetnek az eladások és 2019-ben már az okostelefon-értékesítések 70%-át tehetik ki.
(Portfolio.hu, 2015. augusztus 26.)

Fékezett az okostelefon piac

2015 második negyedévében csak 14%-kal nőtt, korábban gyorsabb volt. Első továbbra is a Samsung.

2015 áprilisa és júniusa között 330 millió okostelefont adtak el világszerte, még mindig a Samsung a világelső. Most nagyobb volt az Apple részesedése, és nagyon nyomulnak a kínai gyártók is, derül ki a Portfolio tudósításából.

Két éve nem nőtt olyan lassú ütemben az okotelefonok eladása, mint 2015. második negyedévében, de még így is az egy évvel korábbihoz képest 14 százalékkal több, összesen 330 millió okostelefont adtak el világszerte. A leggyorsabb növekedés Ázsiában, a Közel-Keleten, Kelet-Európában és Afrikában volt, a legtöbb okostelefont pedig Kínában adták el, így a világ legnépesebb országa adja a világpiac 30 százalékát.

Az értékesítésekben továbbra is a Samsung áll az első helyen, de részesedése csökkent az egy évvel korábbihoz képest: míg 2014 második negyedévében 76 millió telefon eladásával 26 százalékos piaci részesedést szerzett, addig idén a 72 millió eladott okostelefon már csak 22 százalékos részesedés megszerzéséhez volt elég. A lista második helyezettje, az Apple 48 millió iPhone-t adott el, ezzel piaci részesedése az egy évvel korábbi 12 százalékról 15 százalékra emelkedett. A listán a további sorrend: Huawei, Lenovo, Xiaomi.

Mobiltelefonból (okos+nem okos) összesen közel 446 millió darabot adtak el a második negyedévben, így ebben az időszakban az összes eladott telefon közel 74 százaléka okostelefon volt. Itt az első 5 sorrendje: Samsung, Apple, Microsoft, Huawei, LG.

(Portfolio, 2015. augusztus 20.)

Kínában Kína az úr

A mobilpiacon. Apple, Samsung csak kullognak.

A pekingi székhelyű okostelefon-gyártó Xiaomi 16 százalékos piaci részesedést szerzett meg a kínai piacon mobiltelefon piacon 2015 második negyedévében, ezzel a teljesítménnyel pedig elfoglalta a dobogó legfelső fokát. A második helyet a Huawei szerezte meg 15,7 százalékos részesedéssel. A Huawei nemcsak szorosan felzárkózott a Xiaomi mögé, de a legnagyobb, 48 százalékos növekedést tudta felmutatni, az Investor.hu összegzése szerint.

Az év eleji jó indulást követően így az iPhone-t gyártó Apple a harmadik helyre szorult, 12 százalék piaci részesedéssel, ami azért ebben az országban nem csekély eredmény, bár a hír nem mindenkinek tetszett, hiszen hallatára az Apple részvényárfolyam esett. Kapott a Samsung is, a dél-koreai céget is egy kínai versenytárs tolta le. A kínai Vivo 8 százalékos részesedést hasított ki magának, így a koreai cég az ötödik helyre csúszott vissza.

Mindeközben a teljes kínai mobilpiac enyhén esett is, két százalékot szűkült az egy évvel ezelőtti időszakhoz képest, ami az ország lassuló gazdaságának számlájára könyvelhető el.

A Xiaomi egyébként a második negyedévben számos újítással rukkolt elő, ami hozzájárulhatott az Apple térvesztéséhez is. A régi kínálatát új LTE modellekkel bővítette: az elmúlt hónapban bemutatkozott az Androidos Mi Note okostelefonnal, amit a kínaiak úgy vittek, mint a cukrot. A cég a tengerentúlon sem tétlenkedett, hiszen az egyre agresszívebben terjeszkedő Uberrel kötött együttműködési szerződést, a találgatások szerint 45-5 milliárd dollár körüli értékben, így az új modellel már taxit is lehet rendelni az utasközönségben nem éppen szegény Kínában.

A Xiaomi tőzsdére lépése a cég közlése szerint a közeljövőben nem várható.

(Investor, 2015. augusztus 4.)

India adja a következő löketet a mobil telo piacnak

Könnyen lekörözheti Amerikát. Indiában az olcsóbb a kelendőbb.

India ma a világ harmadik legnagyobb okostelefon-piaca, de vészesen közelít Amerikához és Kínához. Már csak India lakosságának számossága miatt is is óriási lehetőség van az okostelefon-piac növekedésében, de a gazdasági folyamatok is abba az irányba mutatnak, hogy elképesztő méretű növekedés jöhet az az ázsiai országban az okos telo piacon az elkövetkező öt évben. Megkétszereződhetnek az okostelefon értékesítések, sőt, ezzel már az Egyesült Államokat is lekörözheti India.

Az indiai piac azonban más, mint a szomszédos Kínában. Az indiai piacon alacsonyak az eladási árak, lassú a technológiai befogadása, beépülése és sok múlik az értékesítési csatornákon. Jelenleg a növekedés zöme a 100 dollár alatti értékű telefonok eladásából származik. Indiában 2014-ben az eladott mobilok 40 százaléka száz dollárnál is olcsóbb volt, és ez az arány a következő öt évben várhatóan az 50 százalékot is meghaladja majd. Ez az arány sokkal alacsonyabb, mint Kínában vagy Indonéziában. Indiában a 3G képes okostelefonokból adják el a legtöbbet.

A mobiltelefonokat Indiában főként viszonteladók forgalmazzák, miután az indiai lakosság 70 százaléka vidéki területeken él, ahol a mobilszolgáltatók közvetlenül nincsenek jelen. A közvetlen szolgáltatói értékesítés valószínűleg továbbra is csekély marad Kínához és a többi fejlett piachoz képest. Indiában az okostelefon-gyártók partnerei az e-kereskedelemben is ott vannak, mint például az Amazon India vagy a Flipkart, az online értékesítés gyorsan növekszik, de a nagy eladásokat az alacsony internet lefedettség és logisztikai hiányosságok akadályozzják.

A piac adottságai alapján a helyi, valamint az olcsó kínai gyártók kaphatják el a várható nagy indiai növekedési hullámot. Jelenleg 28 százalékos piaci részesedésével a Samsung India legnagyobb okostelefon eladója. A helyi gyártók is gyorsan törnek előre, az indiai Micromax, Intex és Lava is a legnagyobb szereplők, 5-15% közötti piaci részesedésekkel. Az olcsó okostelefonok nagy száma miatt új szereplőknek egyre nehezebb lesz betörni az indiai piacra a helyi és a már ott lévő kínai versenytársak miatt.

A kínai Xiaomi a kontinens olyan gyártója, amelynek jelentős esélye van az indai piacon a kiugró, gyors növekedésre. A cég 2014-ben lépett az indiai piacra és egy év alatt 5 százalékos piaci részesedést ért el, ráadásul új gyártóbázist is épít Indiában. A Motorolát felvásároló Lenovo szintén gyorsan szerzett piaci részesedést Indiában, a Flipkarttal folyatatott együttműködése révén.

(Investor, 2015. június 17.)

Ez nem jó, Kínában kevesebb okostelefont vettek

2015 első negyedévében visszaesett a kínai okostelefon piac.

Erre nem sokan számítottak, a kínai okostelefon piacon 2015. az első negyedévében csökkent a készülékek értékesítése az egy évvel korábbihoz képest. Erre az elmúlt hat évben nem volt példa. Az IDC adatai alapján 99 millió darab okosmobilt adtak el a távol-keleti országban január és március között, ami 4 százalékos visszaesés 2014. hasonló időszakával összevetve.

Kína egyre inkább hasonlít a fejlett országokra a mobiltelefonok forgalmazásában. A teljes Kínai mobilpiacon belül az okostelefonok részesedése már ugyanolyan magas, mint az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban vagy Japánban.

A legtöbb készüléket az Apple tudta eladni, a társaság 14 millió készüléket értékesített, túlnyomó többségük a nagyobb kijelzővel készült iPhone 6-os és iPhone 6 Plus volt. Ez több mint hatvan százalékos növekedést jelentett az egy évvel korábbihoz képest. A korábbi piacvezető Xiaomi 42 százalékos növekedést könyvelhetett el, azonban ez csak a második helyre volt elegendő. Az alsó- és középkategóriás telefonok piacán rendkívül kemény versenyre kényszerítették versenytársai a néhány év alatt hatalmasra növő Xiaomi-t.

A Huawei 11 millió darab okosmobilt adott el ebben az időszakban, ami közel 40 százalékkal haladta meg a 2014. első negyedévi adatot. A Huawei sokat hasított ki a középkategóriás készülékek piacából, emellett bevált a több márkára építő stratégiája. A Honor nevű branddel sikeresen versenyez a társaság a Xiaomival.

Nagyot bukott viszont Kínában a Samsung a január-március közötti időszakban, mivel a dél-koreai cég csak 10 millió darab okosmobilt tudott értékesíteni, ami 53 százalékos visszaesést jelentett 2014 első három hónapjához viszonyítva.

(Világgazdaság, 2012. május 12.)

Az Apple beelőzte a Samsungot

Az okostelefon piacon 2014. végén. Egy év alatt 1 milliárd fogyott.

2014-ben több mint 1 milliárd okostelefont adtak el világszerte. A Samsung 300 millió készüléket értékesített egy év alatt, amivel a legnagyobb gyártó volt 2014-ben. Az év végén azonban megbicsaklott a dél-koreai mobilgyártó.

Folytatódott a növekedés tavaly az okostelefonok piacán, mivel 2014-ben 1,2 milliárd készüléket értékesítettek, ami 28%-os növekedést jelent az egy évvel ezelőtti szinthez képest, a Gartner legfrissebb adatai szerint. A karácsony nagyot lökött a piacon, mivel negyedik negyedévben összesen 367 millió darab készüléket vásároltak meg.

2014 negyedik negyedévében az Apple lekörözte a piacvezető Samsungot az értékesített készülékek számát tekintve. Ezzel elvágta a dél-koreai mobilgyártó 2012. óta tartó elsőségét.

2014 utolsó negyedévében nagyot esett a Samsung, mivel már csak közel 20%-os részesedése volt a piacon, az egy évvel korábbi 30%-hoz képest. Ez azt jelentette számára, hogy 10 millió darabbal kevesebb okostelefont adott el, mint egy évvel korábban, miközben a piac kétszámjegyű ütemben bővült.

Számított az is, hogy a Samsung előző csúcstelefonja már avult a piacon, hiszen 2014. tavaszán dobta piacra a Galaxy S5-öt. Az Apple viszont ősztől árulta az új iPhone 6 és az iPhone 6 Plus.

A Samsung a felső kategóriás telefonok piacán az Apple-lel versenyez, míg az alsóbb kategóriákban a kínai gyártók olcsóbb, de nagy tudású készülékeivel. Az új Samsung modell, emellett pedig mobilfizetési rendszere, a Samsung Pay javíthatja piaci esélyeit.

Az Apple és a Samsung mellett csak kínai gyártók tudtak bekerülni 2014. utolsó negyedévében az első ötbe: a harmadik a Lenovo, a negyedik legnagyobb okostelefon-gyártó a Huawei, az ötödik pedig a Xiaomi volt az október-decemberi időszakban.

A teljes 2014-es év egészét tekintve megőrizte vezető szerepét a Samsung: a 307 millió darabos értékesítés csaknem a piac negyedét adta. A második helyen az Apple állt, míg a harmadik legnagyobb a Lenovo volt (a felvásárolt Motorola számaival együtt).

(Portfolio.hu, 2015. március 4.)

Zabáljuk az okostelefont

2014-ben 1,3 milliárd darabot vettünk világszerte.

Sok iparág irigyelheti ezt az eredményt, hiszen ugyan lassult az okostelefon piac növekedési üteme 2014-ben, még így is több mint 25 százalékkal több készüléket adtak el, mint egy évvel korábban. Világszerte összesen 1,3 milliárd darab telefont értékesítettek a gyártók, amiben szokás szerint és nem véletlenül a negyedik negyedéves ünnepi szezonban vették a legtöbbet a vásárlók, 375 millió darabot.

A nagy mobilvágtát továbbra is a Samsung vezeti, 2014ben 318 millió darab készülék eladásával. Ott liheg a nyomában viszont az Apple, ráadásul már kisebb a Samsung előnye. Az Apple a negyedik negyedévben ugyan 600 ezer darabbal kevesebb készüléket adott el, mint dél-koreai riválisa, de ez jóval kisebb különbség, mint egy évvel korábban, amikor még 33 millióval volt mögötte, az IDC adatai szerint.

Az Apple nagyot szakított 2014. utolsó negyedévében, jól fogyott az új iPhone 6 és 6+. A profitmarzs is nagy löketet kapott, a közel 40 százalékos bruttó eredményhányad igencsak tekintélyes szint.

A Samsung erős présben van. A magas árkategóriájú készülékek oldaláról szorítja az Apple, míg az olcsóbb készülékek között nagy a verseny főleg a kínai gyártókkal (Lenovo, Huawei, Xiaomi, ZTE), akik kíméletlenül nyomulnak a mobilpiacon. 2014. negyedik negyedévben a Samsung és az Apple mögött már három kínai cég következik a rangsorban. A Lenovo, aki a Motorola készülék-divízióját megvette, a harmadik, míg a negyedik és az ötödik helyen a Huawei és a Xiaomi áll. A Xiaomi az egy évvel korábbi szinthez képest megháromszorozta eladott készülékeinek számát (ami 16,6 millió darab), szédületes tempót diktálva.

(Investor.hu, 2015. február 2.)

A kínai gyártók húzzák a mobilpiacot

Erős három negyedév, gyengülő Samsung.

Tovább bővült az okostelefon-piac 2014. harmadik negyedévében. A világ legnagyobb mobilgyártójának és a legnagyobb okostelefon-gyártónak számító Samsung eladásai azonban csökkentek a harmadik negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az Apple ősszel piacra dobta legújabb iPhone-jait, addig a Samsung legfontosabb terméke, a Galaxy S-sorozat fél éve volt frissítve, ami sokban befolyásolta az éles versengést. Az Apple tartja helyét a sorban, eladásai kétszámjegyű mértékben emelkedtek a harmadik negyedévben, pedig az iPhone 6-okostelefonok értékesítései éppen csak elkezdődtek a negyedév végén. A világ öt legnagyobb okostelefon-gyártója között két kínai céget találunk, a Xiaomit és a Lenovot. A mindössze négyéves múltra visszatekintő Xiaomi Kínában már a legnagyobb okostelefon-gyártó, lekörözte a Samsungot, a globális terjeszkedés pedig csak most kezdődik a cégnél. A harmadik negyedévben több mint háromszor annyi okostelefont adott el, mint egy évvel korábban.

Az eladások csökkenése ellenére a Samsung még tartja vezető pozícióját az okostelefonok piacán. A prémium készülékekkel az Apple nem igazán veszélyezteti a Samsung pozícióját az igazán olcsó tömegtermékek hiánya miatt, nem úgy a kínai gyártók. A Samsung piaci részesedése esett 2014. harmadik negyedévében, a világban értékesített okostelefonok negyede volt Samsung, míg egy évvel ezelőtt még közel a harmada.

A távol-keleti gyártók stratégiája, hogy olyan készülékekkel állnak elő, amelyek tudásukat tekintve versenyképesek a csúcsmobilokkal, viszont alacsonyabb áron kínálják őket. Megpróbálják minél alacsonyabbra leszorítani a költségeiket és a profit marzs nagy részét is feláldozzák annak érdekében, hogy piacot szerezzenek. A Samsung most egy második telefongyárat épít Vietnamban, ahol jóval alacsonyabb költségekkel tud dolgozni, részben az alacsonyabb munkaerőköltségek miatt.

A Samsung bevételei az értékesítési volumen csökkenése miatt 20%-kal estek, a profit pedig megfeleződött a harmadik negyedévben. A profit zuhanása ellenére még mindig a Samsung az egyetlen az Apple mellett, aki komolyabb nyereséget tudott elkönyvelni a mobilgyártók között, az LG és a Lenovo jóval alacsonyabb profitrátákkal működik. Az Apple magasan vezeti a profitabilitási rangsort, különösen a működési eredményszint és a nettó eredményszint magas. A bruttó fedezeti szintben jóval kisebb az előnye a Samsunghoz képest.

(Portfolio, 2014. november 19.)

Mászik tovább az okosmobil piac

2014-ben negyedmilliárd darabbal több okostelefont vásárolhatnak, mint egy évvel korábban.

2014-ben előreláthatóan 1 milliárd és 250 millió darab okostelefont adhatnak el világszerte, ez 24 százalékos növekedés 2013-hoz képest. Az átlagár az érett piacokon még 400 dollár körül, míg a feltörekvő piacokon 250 dollár alatt lehet.

Az IDC legújabb előrejelzése alapján 2018-ig évente átlagosan 12-13 százalékkal nő majd az okosmobilok forgalma, és a vizsgált időszak végére, 2018-ban már 1,8 milliárdot adnak el belőlük.

Az érett piacokon lényegesen lassabb fejlődést vár a piackutató cég, ezekben az országokban az idén 4,9 százalékkal nőhet az okostelefon értékesítés. A feltörekvő piacokon azonban marad a lendület, azokon a területeken közel egyharmadával bővül majd a forgalom. A feltörekvő gazdaságokban adják majd el idén az okosmobilok közel háromnegyedét.

Az érett piacokon visszafogottabb a fejlődés, a gyártók azonban ezekben a térségekben még mindig jó áron, jelentősebb haszonnal értékesíthetik a készülékeket. Az IDC elemzése szerint ezekben az országokban jelenleg is 400 dollár fölött van az átlagos eladási ár. Lényegesen alacsonyabb összeget hajlandóak fizetni a felhasználók egy-egy okosmobilért a feltörekvő piacokon, ahol az IDC adatai szerint 2014ben 250 dollár alatt lesz az átlagár.

Az IDC prognózisa szerint folytatódik a nagykijelzős, 5,5-7 hüvelykes készülékek, az úgynevezett phabletek térhódítása. A piackutató azzal számol, hogy az ebbe a kategóriába tartozó okostelefonok 2014-ben a teljes forgalom 14 százalékát adják, részesedésük azonban 2018-ra elérheti a 32 százalékot. A folyamatot felgyorsíthatja, hogy várhatóan az Apple is megjelenik ebben a szegmensben.

(Világgazdaság, 2014. augusztus 29.)

Lódult egyet az okostelefon piac

Az okostelefonok vásárlása negyedével nőtt 2014. második negyedévében.

2014 második negyedévében az okostelefonok világpiaci értékesítése, az eladási szám átlépte a 300 milliós küszöböt, az amerikai International Data Corporation (IDC) számítástechnikai és informatikai piackutató vállalat szerint. A második negyedévben összesen 301,3 millió okostelefont értékesítettek a különböző gyártók a világpiacon, 25,3 százalékkal többet az egy évvel korábbi 240,5 milliónál.

Az Android és az iOS operációs rendszerek együttesen a piac 96,4 százalékát fedték le 2014. második negyedévében, részesedésük a Windows és a BlackBerry kárára növekedett az egy évvel korábbi 92,6 százalékhoz képest.

Az Android operációs rendszeren futó készülékek értékesítése 33,3 százalékkal 255,3 millióra emelkedett, a piaci részesedés pedig 79,6 százalékról 84,7 százalékra nőtt 2014. második negyedévében. Az iOS operációs rendszeren futó készülékek értékesítése 12,7 százalékkal 35,2 millióra nőtt, kisebb ütemben a piac 25,3 százalékos növekedésénél, a piaci részesedés így a második negyedévben 11,7 százalékra csökkent a 2013. évi 12,7 százalékról.

A második negyedévben 7,4 millió Windows operációs rendszeren futó okostelefont értékesítettek, 9,4 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A piaci részesedés 3,4 százalékról 2,5 százalékra csökkent. A legnagyobb visszaesés a BlackBerry eladásokban volt, 78,0 százalékos. Az idei második negyedévben eladott 1,5 millió készülék 0,5 százalékos piaci részesedést jelentett az előző évi 2,8 százalék után.

Egyéb más operációs rendszerek részesedése 0,6 százalékra csökkent a második negyedévben a 2013. évi 1,2 százalékról, 32,2 százalékkal kevesebb ilyen készüléket értékesítettek a 2014. első félévében, mindössze 600 ezret.

(Népszabadság, 2014. augusztus 15.)

Trónfosztás jön az okostelo piacon?

Kína a dobogó tetejére, a feltörekvők a nyomában.

Kína válhat a világ legnagyobb mobilpiacává 2014-ben az eladott mobilokból származó árbevételeket tekintve. Az ázsiai ország ezzel ezen a téren is átveheti a vezető szerepet az USA-tól, a Strategy Analytics előrejelzése szerint. Ezzel az elektromos autók piaca mellett a mobilpiacot is meghódíthatja az ázsiai ország a Strategy kutatása alapján.

2014-ben már 87 milliárd dollár értékben fognak mobiltelefont értékesíteni Kínában a különböző gyártók, ami 53 százalékos növekedés 2013-hoz képest. Ezzel szemben az USA-ban jó esetben is csak négy százalékkal növekedhet majd az éves árbevétel, mely közel 60 milliárd dollárt tehet ki.

A mobiltelefonok eladott mennyiségét tekintve Kína már régóta az USA előtt jár, 2014-ben pedig ez az előny tovább nőhet. Az SA szerint 2014-ben már 430 millió darab mobilt adhatnak el Kínában, ami 15 százalékkal több, mint tavaly. Az USA-ban 163 millió darab körül mozog ez a szám.

Kínában a volumennövekedés mellett az eladási árak növekedése is oka az első hely átvétele. Az országban még mindig viszonylag alacsonyak a készülékek árai például az USA-hoz képest.

Kínában elsősorban a nagy ázsiai gyártók uralják a piacot, a Samsung, a Huawei és a Lenovo, melyek folyamatosan terjeszkedésnek a hatalmas piacon. Ezek a társaságok elképesztő ütemben növelik értékesítési hálózatukat és elsősorban olcsóbb készülékekkel szélesítik termékkínálatukat.

A prémiumkategóriás készülékek iránt is növekszik az igény, melyben a Samsung és az Apple versenyez egymással az első helyért. A Samsung áprilisban dobta piacra legújabb csúcsmobilját, a Galaxy S5-öt, melytől az első helyének megszilárdítását várja a dél-koreai óriás. Az Apple pedig a korábban pletykált szeptember helyett már májusban jelentkezhet az új iPhone-nal.

Nagy részben a kínai mobilpiac bővülése nyomán a globális mobilpiac is tovább növekedhet, és az eladásokból származó árbevétel 13 százalékkal emelkedhet majd 2013-hoz képest. Az eredményességet nézve még mindig az Egyesült Államok maradhat a legnyereségesebb mobilpiac. Ennek oka, hogy az USA-ban jóval magasabbak az eladási árak, így a gyártók magasabb árréssel tudják értékesíteni a mobiltelefonokat.

A növekedés motorja végérvényesen áttevődött a feltörekvő piacokra, melyek élén Kína áll. Az ázsiai ország mellett Brazíliában, Oroszországban és Indiában is elképesztő ütemben növekszik a mobiltelefonok eladása, ennek a négy országnak a piaca teszi ki a globális eladások több mint harmadát.

(Investor.hu, 2014. május 31.)

Okostelefon piac egy milliárd felett

2013-ban egy milliárdnál több okostelefont adtak el.

2013-ban lépte át első alkalommal az egymilliárdos eladási darabszámot az okostelefonok piaca, az Android operációs rendszer pedig tovább erősítette vezető piaci szerepét - közölte csütörtökön az amerikai IDC informatikai és távközlési kutató intézet.

Tavaly több mint egymilliárd, 1009,6 millió okostelefont értékesítettek a világon, 39,2 százalékkal többet a 2012-es 725,3 milliónál. Ezen belül tavaly csak az Android operációs rendszeren futó okostelefonokból többet adtak el - 793,6 milliót -, mint 2012-ben okostelefonból összesen, beleértve minden létező operációs rendszert.

Az Android 2013-ban 78,6 százalékra növelte piaci részesedését a 2012-es 69,0 százalékról. Az androidos okostelefonokból több mint másféleszer annyit értékesítettek 2013-ban, mint 2012-ben.

Az Apple iOS operációs rendszerén futó készülékek eladásai 12,9 százalékkal nőttek 2013-ban az előző évihez képest, de mivel ez a növekedés elmaradt a piac 39,2 százalékos növekedési ütemétől, az iOS operációs rendszer részaránya az okostelefonok piacán 15,2 százalékra csökkent a 2012-es 18,7 százalékról. Tavaly 153,4 millió iOS operációs rendszeren futó okostelefon kelt el a világpiacon a 2012-es 135,9 millió után.

A Windows Phone operációs rendszer eladásai közel megduplázódtak, az eladott készülékek száma 33,4 millióra emelkedett az előző évi 17,5 millióról, az operációs rendszer piaci részesedése így 2,4 százalékról 3,3 százalékra nőtt.

A BlackBerry készülékek értékesítése visszaesett, 32,5 millióról 40,9 százalékkal, 19,2 millióra csökkent, a piaci részesedés pedig 4,5 százalékról 1,9-re zsugorodott.

A többi operációs rendszer tavaly 10,0 milliós készülék eladással 1,0 százalékos piaci részesedést hasított ki magának, lényegesen kisebbet a 2012-ben 39,3 milliós eladási számmal kiérdemelt 5,4 százaléknál.

(Világgazdaság, 2014. február 13.)

Már 272 millió előfizetője van a világ második legnagyobb mobilszolgáltatójának, a Vodafone-nak.

Már 272 millió előfizetője van a világ második legnagyobb mobilszolgáltatójának, a Vodafone-nak. ₪₪₪

A növekedés nagy része Európán kívülről származik. Nőttek a bevételek, a menedzsment pedig megerősítette a korábban megfogalmazott egész éves célokat, összegzi a Portfolio.

A 2017 júniusával végződő negyedévben (ez a Vodafone első pénzügyi negyedéve) tovább nőtt a Vodafone csoport. A távközlési cégnek június végén már 272 millió ügyfele volt, ami 2,6 százalékkal, vagyis 7 millióval több, mint egy évvel korábban. A legnagyobb növekedés a dél-afrikai térségben volt, a Vodacomnál egy év alatt 12 százalékkal 79 millióra nőtt az ügyfelek száma. Európában 115 millió ügyfele van a Vodafone-nak, ami 4,4 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Ez a visszaesés elsősorban annak tudható be, hogy többek között Görögországban (-4,5%), Olaszországban (-4,4%) és Nagy-Britanniában (-1,5%) is csökkent az előfizetők száma. Magyarországon június végén 2,8 millió előfizetője volt a Vodafone-nak, ami 1 százalékkal, vagy 29 ezerrel több, mint egy éve.

Az ügyfélszámmal párhuzamosan a bevételek is nőttek, 2,2 százalék volt a bővülés a szolgáltatási bevételeknél, ezen belül Európában 0,8, az AMAP régióban (Dél-Afrika, Törökország, Egyiptom, Új-Zéland) pedig 8 százalékos volt a növekedés.

Az adatforgalom 63 százalékkal nőtt, részben ez az, ami hozzájárul az egy ügyfélre jutó bevételek stabilizálódásához Európában. További eredmény, hogy a negyedévben közel 300 ezerrel nőtt a vezetékes szélessávú internetelőfizetések száma.

A menedzsment az első negyedévben látott trendek alapján megerősítette az éves várakozását, így a profitja 4.8 százalékkal nőhet 2017-ben.

(Portfolio, 2017. július 21.)

India betett a Vodafone-nak

Kisebb bukóval azért megúszta.

Hatalmas veszteséget hozott a Vodafone számára az indiai mobilpiac, ugyanis a brit társaság 5 milliárd eurós leírásra kényszerült a világ második legnépesebb államában kialakult gyilkos verseny következményeként. Üzleti évének 2016. szeptemberével zárult első felében a társaság ugyancsak 5 milliárd eurós veszteséget könyvelt el. Az indiai bukás nélkül nullásra kihozhatták volna az időszakot, ez viszont már javulás lett volna az egy évvel korábbi 2,3 milliárd eurós veszteséghez képest, összegzi a Vodafone eredményeit a Világgazdaság.

Az indiai Reliance Jio Infocomm társaság átszámítva 600 forintos havidíjas csomagokkal tömegével vonzza magához előfizetőket, sőt ingyenes szolgáltatást is ad 2016. végéig, amire a Vodafone nem számított. Az indiai versenyhatóságnál legalább azt el akarja érni Vodafone, hogy az ingyenes promóciók ne lehessenek hosszabbak 90 napnál. Az árháború egyébként épp akkor érte a Vodafone-t, amikor indiai egységét tőzsdére vitte volna, de ezt most elhalasztották.

A Vodafone számára a közeljövőben továbbra is gondokat okoz India piaca, az európai viszonylatban viszont tartják az erősödő irányzatot. Főként a német és az olasz piac ígéretes, előbbinél egy teljes szolgáltatási csomag - mobil és vezetékes telefon, internet és kábeltévé - feltételeinek megteremtésével nagyot léptek előre.

Az előfizetők száma alapján a China Mobile mögött a világ második legnagyobb mobiltársaságának számító Vodafone bevétele a fél év alatt 4 százalékkal 27 milliárd euróra csökkent. Az cég eredménye is csökkent, de a gyengülés hátterében árfolyamhatások állnak.

A cég gyorsjelentésében egyébként Magyarországot az „egyéb” kategóriában jegyzi, és ömlesztett adatokat közöl a régióról. Egy adatot külön is megad a Vodafone , ez a mobilelőfizetők szeptember végi 2,8 milliós száma, ami 34 ezerrel nagyobb a június véginél, s közel 200 ezerrel több a két évvel ezelőttinél. Kedvező az is, hogy a havi előfizetéses ügyfelek aránya egy év alatt négy százalékponttal 61 százalékra nőtt.

(Világgazdaság, 2016. november 15.)

Esett a Vodafone

Csökkent a bevétele és veszteséges is lett 2015-ben.

Veszteséges évet zárt a Vodafone 2015-ben. Alacsonyabb forgalom mellett veszteségbe fordult 2015-ben a Vodafone távközlési cég eredménye az előző évi nyereség után, az éves eredmény-beszámoló szerint.

A Vodafone a 2016. március végén zárt 2015/16-os pénzügyi évében 41 milliárd font-sterling, az előző évi 42 milliárd fontnál 3 százalékkal alacsonyabb bevétel után 3,8 milliárd font nettó veszteséget kényszerült elkönyvelni. Egy évvel korábban 5,9 milliárd font volt a nyereség.

A Vodafone bevétele a font árfolyamának erősödése miatt csökkent, a nyereség pedig az eredményt terhelő tőkeleírások és más finanszírozási költségek miatt fordult veszteségbe.

A Vodafone kamat-, adó- és értékleírások előtti (EBITDA) eredménye a 2015/16-os pénzügyi évben 2,5 százalékkal, 11,6 milliárd fontra csökkent az előző évi 11,9 milliárd fontról. A cég bevételarányos jövedelmezősége tíz bázisponttal, 28,3 százalékra javult 28,2 százalékról.

A Vodafone a folyó pénzügyi évre 3-6 százalékos növekedés mellett 15,7-16,2 milliárd euró EBITDA eredményt vár. A Vodafone a folyó pénzügyi évre már euróban adja meg mérlegadatait.

(Vodafone, 2016. május 17.)

A Vodafone is Ázsiában gyúrt egy nagyot

Több előfizető 2014-ben, de a bevétel csökkent, persze nem Ázsiában. ₪₪₪

A Vodafone a világ második számú mobilszolgáltatójának 0,4 százalékkal csökkent a bevétele 2014. utolsó negyedévében. Az elemzők nagyobb visszaesést vártak, 0,7 százalékos csökkenést. Az elmúlt két és fél évet nézve ez a negyedév hozta a legkisebb mértékű visszaesését.

A bevétel az Ázsiát, Óceániát, Közel-Keletet és Afrikát magában foglaló térségben 5,9 százalékkal nőtt 2014. utolsó negyedévében. A növekedés motorja az előfizetők, továbbá a mobil adatforgalom növekedése volt.

A legnagyobb szelete a Vodafone piacának India, innen van az ügyfélállomány 40 százaléka, ráadásul a második legnagyobb ázsiai országban 15 százalékkal nőtt a bevétel. 2014. egészében Indiában 70 százalékkal bővült a mobil adatforgalom, ami mögött részben az ügyfélállomány növekedése (30%-kal), másrészt pedig az egy ügyfélre eső adatforgalom megugrása (40%-kal) húzódik meg.

A Dél-Afrikában működő Vodacom a negyedévben 3,9 százalékos betételcsökkenést mért, a térség többi országa viszont növekedést hozott a Vodafone kopnyhájára.

Európa továbbra is csökkenő piaca Vodafone számára, de a visszaesés mértéke egyre kisebb ütemű. Nagy-Britanniában hosszú idő után viszont ismét nőtt a Vodafone, 0,9%-kal, Németországban is már csak 1 százalékos a csökkenés, míg Olaszországban és Spanyolországban egyszámjegyű a bevételesés.

A Vodafone folyamatosan fejleszti hálózatát és szolgáltatásait, így 2014. végére 65 százalékos 4G lefedettséget épített ki Európában. Az elmúlt két évben több mint négyszereződött az adatforgalom az európai ügyfelek körében, a következő években pedig a jelenlegi igény többszörösével kell számolni.

Résen kell lennie ugyanakkor a Vodafone társaságnak, mivel BT bejelentette, hogy megveszi a Deutsche Telekom és az Orange által fele-fele arányban tulajdonolt EE-t. A BT és az EE összeolvadása révén létrejövő univerzális szolgáltató komoly veszélyt jelenthet a Vodafone számára, mivel jelenleg nem tud hozzá hasonló szolgáltatás portfóliót (kábeltévé, internet, vezetékes telefon és mobiltelefon egy helyen) felmutatni.

A Vodafone egyébként a német Kabel Deutschland után a spanyol Ono kábelszolgáltatót is megvette.

(Investor.hu, 2015. február 8.)

Táncikál a televilág vörös ördöge

Jobban zárt a Vodafone 2014 harmadik negyedévében.

Az előző negyedévekhez képest javultak a Vodafone üzleti eredményei 2014. harmadik negyedévében. A Vodafone két éves időtávra 19 milliárd fontos hálózatfejlesztési programot indított, a vonalas- és mobilhálózat, valamint a 4G szolgáltatások irányában. Az elmúlt másfél évben 4-5 százalékkal csökkent a bevétel, most viszont már csak már csak 1,5 százalékkal. Az elemzők 2,8 százalék visszaesést vártak.

Az üzemi eredmény viszont az egyszeri tételek levonása nélkül 30 százalékot esett a felvásárlási költségek eredménycsökkentő hatása miatt a legutóbbi negyedévben.

Kisebb volt az európai piac 5%-os bevételcsökkenése az előző negyedévi 7,9 százalékos visszaesésnél. Afrikában, a Közel-Keleten és Ázsiában – benne a Vodafone számára legfontosabb Indiával – a bevételek már 5,7 százalékkal növekedtek. Ebben a térségben növekedéssel számol a Vodafone.

Emelte a Vodafone az üzleti év végére várt profitot, az eddigi 11,4-11,9 milliárd fontos sávját 11,6-11,9-re emelte. A menedzsment 3,6 pennys osztalékelőlegre tett javaslatot, ami 2 százalékos emelkedést jelent éves alapon. A Vodafone árfolyama a negyedéves gyorsjelentés november közepi közzététele nyomán a londoni tőzsdén több mint 5 százalékot emelkedett.

(Investor.hu, 2014. november 14.)

A Vodafone Európában gyengélkedik

2013 utolsó negyedévében csökkent a Vodafone bevétele az európai piacon.

2013 utolsó három hónapjában, üzleti évének harmadik negyedében 3,6 százalékkal, 10,98 milliárd fontra csökkent a Vodafone árbevétele az egy évvel korábbihoz képest.

Az adat nagyjából megfelel a piaci várakozásoknak, az elemzők 10,86 milliárd fontra számítottak. Csökkent 4,8 százalékkal a szolgáltatási bevétel a 2013. december végével záródott három hónapban éves szinten, amelynél nem veszik számításba a mobilkészülékek értékesítéséből származó forgalmat.

A Vodafone a gyenge európai üzletmenettel indokolta a forgalom visszaesését, az európai bevételek 9,6 százalékkal estek. A társaság nem közölt negyedéves nyereségadatokat. A Vodafone a China Mobile után a világ második legnagyobb mobilszolgáltatója az előfizetői szám alapján.

(Heti Világgazdaság, 2014. február 6.)

Vodafone: indiai turné indul

Rövidesen új indiai teleóriás születhet, miután a piac második számú szereplője, a Vodafone felvásárolná egyik kisebbik versenytársát a Tata Grouptól. A tengerentúlról közben pedig már lenne kérője a Vodafone-nak.

Európa legnagyobb mobilszolgáltatója, a Vodafone az indiai Tata Grouppal folytat tárgyalásokat utóbbi telekommunikációs leányának megvételéről. Piaci értesülések szerint azonban még kezdeti stádiumban tartanak az egyeztetések a Tata Teleservicesről, melyben a Tata Group 59,45 százalékos befolyással bír.

A tranzakció elé komoly akadályt gördíthet a japán NTT DoCoMo telekomcég is, amely az indiai távközlési vállalat mintegy negyedét tudhatja magáénak. Ráadásul a szigetországiak vétójoggal rendelkeznek, így vélhetően velük is egyességet kellene kötnie a Vodafone-nak.

A rendelkezésre álló legfrissebb, azaz 2013 október végi adatok alapján, ha a Vodafone helyi leányának sikerülne bekebeleznie a Tata telekommunikációs egységét, akkor ügyfélállomány alapján a legnagyobb indiai mobilszolgáltató jönne létre. 220 milliós ügyfélbázisával és 25,15 százalékos piaci részesedésével maga mögé utasítaná az eddigi piacvezető Bharti Airtelt

A Vodafone indiai terjeszkedése már nem számít újdonságnak, hiszen a telekomcég már korábban megszellőztette a terjeszkedés lehetőségét. Igaz, ehhez előbb még a Vodafone-Verizon gigaügyletre is rá kell bólintania a hatóságnak, a brit távközlési óriás ugyanis 130 milliárd dollár fejében megválna a két cég közös amerikai leányában meglévő 45 százalékos pakkjától.

Vélhetően nem csak az indiai terjeszkedésen töri a fejét a Vodafone. A legnagyobb brit kábeltelevíziós társaság, a British Sky Broadcasting Group (BSkyB) is rajta lehet a mobilszolgáltató kívánságlistáján. E terén ráadásul a Vodafone felvásárolta a legnagyobb német kábeltelevíziós céget, a Kabel Deutschlandot, így nem lenne meglepő, ha a szigetországban is hasonló babérokra törne a telekomóriás. Mindezeken túl az amerikai AT&T élénken érdeklődik a Vodafone felvásárlása iránt.

(Investor.hu, 2014. január 5.)

A pc piac lejtmenetben, de a HP és a Chromebook erős.

A pc piac lejtmenetben, de a HP és a Chromebook erős. ₪₪₪

Kevesebb személyi számítógépet adtak el 2017 harmadik negyedévében a világban, mint egy évvel korábban - ezt mutatják az IDC és a Gartner legfrissebb statisztikái is, írja a Portfolio. De legalább a Google Chromebookjainak értékesítése emelkedett az iskolakezdési szezonban és a HP is növelni tudta piacát.

Az IDC adatai szerint 0,5 százalékkal csökkentek a személyi számítógépek értékesítései a világban 2017 harmadik negyedévében az előző év azonos időszakához képest, a Gartner pedig 3,6 százalékos csökkenést becsült. A két adat közötti nagy különbség abból adódik, hogy az IDC adatai tartalmazzák a Chromebookokat, míg a Gartner nem számol velük.

A Chromebook eladása különösen az Egyesült Államokban volt erős, ahol egyébként gyengére sikerült az iskolakezdési időszak, a Chromebook eladásai számait kiszűrve 10 százalékkal zuhant az értékesítési volumen.

Már a második egymást követő negyedévben a HP a világ első számú személyi számítógép-gyártója az értékesítési volumen tekintetében, miután visszaszerezte kínai versenytársától, a Lenovótól a piacvezető pozíciót. A Lenovo a második helyre csúszott vissza, míg a harmadik legnagyobb gyártó a Dell volt. A HP volt az egyetlen a top 3 gyártó közül, amelyik az értékesítések növekedéséről számolt be az előző év azonos negyedévéhez képest: a Gartner 4,4 százalékos, az IDC pedig 6 százalékos dinamikát becsült.

Az Apple az IDC listáján a negyedik, a Gartnernél pedig az ötödik legnagyobb gyártó. Megoszlanak a vélemények arról, hogy hogy teljesített a harmadik negyedévben az Apple: a Gartner szerint 5,6 százalékkal csökkentek az eladásai, míg az IDC 0,3 százalékos növekedést becsül éves alapon.

(Portfolio, 2017. október 11.)

HP, Lenovo, Dell

A hagyományos pc piac kapaszkodott egyet felfelé. Ők a legjobbak.

A hagyományos személyi számítógépekből 60 millió kelt el 2017 első negyedévében, 0,6 százalékkal több, mint 2016 első negyedévében, az informatikai és távközlési berendezések piacának elemzésével foglalkozó amerikai International Data Corporation (IDC) kimutatása szerint.

A 2017 első negyedévi értékesítési adatok amellett, hogy rácáfoltak az IDC 1,8 százalékos csökkenést kilátásba helyező korábbi előrejelzésére, a hagyományos kivitelű számítógépek (asztali, munkaállomás) piacán 2012 első negyedéve óta első alkalommal mutatták ki az eladások növekedését. Az IDC szerint a hagyományos személyi számítógépek forgalma harminc százalékkal csökkent a 2011-es csúcshoz képest.

A keresletnövekedés elsősorban az iparosodott térségekre volt jellemző, az Egyesült Államok kivételével, de ott is csekély mértékben zsugorodott a pc piac.

A vállalkozói vonalon már érzékelhető egy készülékcsere-ciklus beindulása, a lakosságra azonban ez még kevésbé jellemző. A számítógépes játékok üzletágában viszonylag erőteljes kereslet tapasztalható.

A hagyományos személyi számítógépek piacán a vezető szerepet 2013 első negyedéve után első alkalommal ismét a HP szerezte meg: eladásai 13 százalékkal 13 millióra nőttek, piaci részesedése a 2016 első negyedévi 19 százalékról 22 százalékra emelkedett.

A Lenovo 12 millió, az előző évinél mindössze 1,7 százalékkal több PC eladásával a második helyre csúszott vissza. Piaci részesedése 20,2 százalékról 20,4 százalékra emelkedett.

A harmadik helyen közel 10 millió PC eladásával a Dell állt az első negyedévben. A cég eladásait 6 százalékkal növelte, piaci részesedése pedig 15 százalékról 16 százalékra emelkedett.

A negyedik helyen az Apple áll 4 millió, az egy évvel korábbinál 4 százalékkal több személyi számítógép eladásával. Az Apple 7 százalék piaci részesedésre tett szert 6,7 százalék után.

Az Acer 4 millió személyi számítógépet értékesített, 3 százalékkal többet az előző év első negyedévénél. Piaci részesedése 6,7 százalékról 6,8 százalékra emelkedett.

Az összes többi személyiszámítógép-gyártó együttesen 17 millió készüléket értékesített, 11 százalékkal kevesebbet az előző évinél. Piaci részesedésük 32 százalékról 28 százalékra zsugorodott.

(Portfolio, 2017. április 12.)

Pocsék egy év a pc piacon

A pc piac esett, a Lenovo volt a legnagyobb, a bevétel pedig csak az Apple-nek nőtt 2015-ben.

Több mint tíz százalékkal zuhant 2015-ben a személyi számítógépek forgalma világszerte az IDC kutató adatai szerint, ami az eddigi legnagyobb mértékű visszaesés. A gyártók rangsorát továbbra is a Lenovo vezeti, a meghatározó piaci szereplők közül pedig egyedül csak az Apple tudta növelni értékesítését.

2015-ben 276 millió darab személyi számítógépet (pc) adtak el világszerte a gyártók az IDC adatai szerint, ami 10 százalékos csökkenést jelent 2014-hez képest. A 2015-ös év igen nehéz időszaknak bizonyult az ágazat szereplői számára, hiszen eddig még soha nem mértek ilyen mértékű visszaesést. 2008. óta először fordult elő, hogy nem érte el a 300 millió darabot a gyártóktól a kereskedőkhöz kiszállított pc-k száma.

A nagymértékű visszaesésben több tényező is szerepet játszott az IDC elemzése szerint. Egyrészt egyre nő azoknak az eszközöknek a piaca, amelyek részben kiválthatják a pc-ket, így a fogyasztók elhalasztják az új gépek vásárlását. Ráadásul 2015. végén már több olyan hibrid táblagépet mutattak be a technológiai cégek – például az Apple, a Microsoft, vagy legutóbb a Samsung -, amelyek teljesítményüket figyelembe véve tökéletes kiváltói lehetnek a számítógépeknek. A Közel-Keleten tapasztalható politikai bizonytalanság, valamint az erős dollár tovább rontotta az értékesítési lehetőségeket.

2015-ben ben is a Lenovo volt a legnagyobb gyártó az IDC adatai alapján, a társaság 57 millió pc-t értékesített, ami viszont 3,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A Lenovo ennek ellenére 21 százalékra növelte piaci részesedését. Erősített piaci pozícióján a második HP és a harmadik Dell is. Mindkét amerikai cég 6-6 százalékkal kevesebb személyi számítógépet adott el tavaly, mint 2014-ben, vagyis a piaci átlagnál kisebb volt náluk a forgalom visszaesése. A meghatározó piaci szereplők közül egyedül az Apple tudta növelni 2015-ben az értékesítését, a cég 21 millió pc-t adott el, ami 6,2 százalékos bővülést jelentett az egy évvel korábbihoz képest.

(Világgazdaság, 2016. január 13.)

Nem akar több PC fogyni

2015. első negyedévében szűkült a PC világpiac.

Esett a nemzetközi pc-piac, mivel 2015. első negyedévében 68 millió személyi számítógépet (pc) adtak el világszerte, ez közel 7 százalékos visszaesés az egy évvel korábbihoz képest. Az IDC piackutató szerint 2009. óta nem adtak el ilyen kevés pc-t az év első három hónapjában. A csökkenés több tényezőre vezethető vissza, így 2014. első felében a forgalmat jelentős mértékben megdobta, hogy a Windows XP támogatásának megszűnése miatt sok vállalkozás és magánszemély döntött számítógépe lecserélése mellett. Emellett több régióban a gazdasági nehézségek, valamint az árfolyamingadozás is negatívan befolyásolták a 2015. évi értékesítést. Japánban 44 százalékos volt a visszaesés, ugyanakkor az Egyesült Államokban mindössze egy százalékos volt a csökkenés.

A gyártók rangsorát 2015. első negyedévében is a Lenovo vezette, a kínai társaság 13 millió személyi számítógépet tudott eladni. A kínai cég folytatta az Ázsián kívüli terjeszkedést, aminek egyik fontos eredménye volt, hogy az Egyesült Államokban megelőzték az Apple-t és harmadikok az ottani piacon. A Lenovo ugyanakkor a korábbi negyedévek esetenként 10 százalék feletti növekedéséből sokat engedett, így 2015. első három hónapjában az egy évvel korábbihoz képest mindössze 3,4 százalékos növekedést könyvelhettek el.

A HP megőrizte második helyét a globális pc-piacon, a társaság közel 13 millió gépet értékesítetett az első negyedévben, ami 3,3 százalékos bővülés 2014. hasonló időszakához képest. A Dell már piacot veszített, mivel 9 millió darab személyi számítógépet adott el 2015. első negyedévében, de ez 6 százalékos visszaesés volt az egy évvel korábbihoz képest.

(Világgazdaság, 2015. április 14.)

PC, tablet: annyi nekik

Legalábbis a kilátásaik nem túl rózsásak, sőt...

Együtt sírhat, együtt nevethet a PC (asztali számítógép, valamint lap-top) és a tablet piac. Nem várható nagy fellendülés a következő években a PC-piacon. Az asztali gépek és laptopok értékesítése 5 százalékkal csökkenhet 2015-ben 2014-hez képest, ami nagyobb visszaesés a 2014. évi 2 százalék visszaesésnél. Az eladott termékek száma a 300 millió darabos határ alá süllyedhet, annak ellenére, hogy 3 évvel ezelőtt még közel 500 millió darabos PC piacot vártak 2015-től az IDC piackutató elemzői.

Jelenlegi előrejelzésében 2019-re 291 millió darab PC eladásával számol az IDC. Ezzel az éves átlagos csökkenési ütem a következő 5 évben már csak 1,1 százalék lesz, ami végül mégiscsak 2013. májusa óta a legkedvezőbb piaci helyzetet jelenti a PC eladásokat nézve.

A tableteknél egyelőre még mindig növekedéssel számol az IDC, de annak mértéke alacsony lesz. 2012. végén az ötéves átlagos növekedési ütem 32 százalékos volt, ezzel szemben a jelenlegi előrejelzés szerint már csak alig 3 százalékos lehet az éves bővülés, 2019-ben pedig 270 millió tabletet adhatnak el világszerte.

Az Apple jelentős szerepet játszik a tebletek piacán, ahol az iPad eladások a várakozásokhoz képest lefelé húzzák a mérleg nyelvét. A phablet iPhone-ok értékesítése pedig elszívja a vásárlókat az iPad-ek elől.

Egy évvel ezelőtt még azt várták az IDC szakértői, hogy2015-ben már több tablet fogyhat, mint PC, de a piac nem igazolja ezt az előrejelzést.

(Investor.hu, 2015. március 14.)

Számítógépféleségek piaci kilátásai

Tablet, PC 2015-ben.

2014-ben 216 millió táblagépet adtak el világszerte a Gartner piackutató előzetes adatai szerint. Ez ugyan tíz százalék körüli növekedést jelent 2013-hoz képest,de 2015-ben tovább lassul a táblagép piac fejlődése. A piackutató előrejelzése szerint 2015-ben 233 millió tabletet értékesíthetnek, ami már csak 8 százalék bővülést jelenthet 2014-hez képest. Ezt a lassuló növekedési ütemet jól mutatja, hogy 2013-ban még 68 százalékos növekedést mértek a tablet-piacon.

A táblagépek piacát befolyásolja, hogy a fejlesztések nyomán jelentős mértékben megnőtt az élettartamuk, így a fogyasztók ritkábban cserélik le eszközeiket. A folyamatos szoftverfrissítések nyomán pedig a táblagépek jóval hosszabb ideig tudják követni a felhasználói háttér fejlődést. Emellett az elmúlt időszakban elmaradtak a régi rendszereket felforgató hardver-újítások, amelyek eszközeik lecserélésére ösztönözték volna a felhasználókat. 2015-re valamivel kedvezőbbek a kilátások a tablet-piacon, a Gartner előrejelzése szerint 259 millió készüléket értékesíthetnek, ami 11 százalékos bővülést jelent.

A személyi számítógépek forgalma a Gartner előzetes adatai alapján 2014-ben elérték az előző évi szintet, így a hagyományos pc-kből és ultrabookokból összesen 318 milliót adtak el, 2015-ben pedig minimális, egy százalék körüli fejlődés várható. Mindezek alapján a korábbi évek visszaesése megállt. A 2014. évi piacot befolyásolta, hogy megszűnt a Windows XP támogatása, így az üzleti szférában ennek hatására gyorsultak a gépcserék. 2016-ban már 333 millió személyi számítógép eladásával számol a Gartner.

(Forrás: Világgazdaság, 2015. január 7.)

Lépett egyet a PC piac

2014 második negyedévében már nőttek is a PC eladások.

Két év visszaesés után fordult egyet a személyi számítógépek piaca, 2014. második negyedévében emelkedtek a PC-eladások a világban, a Gartner statisztikái szerint. A fejlődő piacokon azonban még mindig csökkennek az értékesítések, miután az olcsó táblagépeket veszik inkább a vásárlók.

A növekedést a világ PC piacán a második negyedévben mérték, az előző év azonos időszakához viszonyítva. A megelőző nyolc negyedévben sorozatban csökkentek az eladások. 2014. második negyedévében összesen 76 millió darab személyi számítógépet értékesítettek a világban, ami 0,1%-os növekedést jelent 2013 második negyedévéhez viszonyítva.

A fejlett országokban a PC piacon a stabilizálódás jelei látszanak, ezzel szemben a fejlődő országokban még mindig csökkennek az értékesítések, amiben a főszerepet az olcsó, alsó kategóriás táblagépek elterjedése játssza. Ez az irányzat a jövőben is fennmaradhat, ennek eredményeként pedig a fejlődő országokban elhúzódhat a PC-piac stabilizálódása.

A személyi számítógépek értékesítései azért hanyatlottak a korábbi hónapokban, mivel a vásárlók táblagépeket és okostelefonokat vásároltak inkább, amelyek ugyanúgy alkalmasak arra, hogy a közösségi média felületeket használják és szórakozzanak. A prémium táblagépek piacán ugyanakkor lassulás látszik, a PC-piacon ipedig lassú, de folyamatos növekedést várnak az elemzők. A Windows XP támogatásának megszűnése hatással lehet az eladásokra a fejlődő piacokon, serkentheti is az értékesítéseket.

Az Egyesült Államokban emelkedett az értékesítések volumene, 7,4%-kal nőttek az eladások az előző év második negyedévéhez képest. Az Ázsia-csendes-óceáni térségben viszont 9,5%-kal csökkentek a PC értékesítések.

A számítógépgyártók közül a Lenovo megerősítette vezető pozícióját a második negyedévben globális szinten, eladásai 15%-kal növekedtek, így pedig már 19%-os a részesedése a világ személyi számítógép-értékesítéseiből. A második legnagyobb szereplő a HP, míg a harmadik helyet a Dell foglalta el.

(Portfolio.hu, 2014. július 10.)

PC piac: le, vagy fel?

2013 utolsó negyedévében 82 millió darab személyi számítógép fogyott a világon.

A PC-piac zsugorodása még nem állt meg, 2012-höz képest ugyanis további 5,5 százalékos a visszaesés. A piac továbbra is változatlanul szűkül, de a zsugorodás üteme lassult. 2014-ben még kevesebb PC-t adnak el, mint tavaly, amikor 314 millió darab fogyott, ám arra is esély van, hogy idén utoljára lesz visszaesés, 2015-ben pedig lassú konszolidáció veszi kezdetét. 2012 közepén még úgy számoltak az elemzők, hogy 2013-ban 414 millió számítógépet adnak majd el világszerte, ehhez képest sikerült 314 milliót értékesíteni.

A táblagépek felfalták a PC eladásokat, emiatt a következő 3 évben nem lesz számottevő növekedés a PC-piacon.

Jelenleg eléggé kockázatos a PC-piac jövőjét megjósolni. Egyes elemzések szerint 2014-ben akár 3,1 százalékos bővülés is jöhet a piacon. A vállalati ügyfeleknél a PC létszükséglet, a versenyszférában még jó ideig előnyt fognak élvezni a tabletekkel szemben. A vállalati PC-piacból komoly hasznot húzhatnak egyes cégek, például a Microsoft, a Windows eladások miatt.

A HP a nagy PC-piaci összeomlásból alaposan kapott. Kedvezőbb adatok után gyorsan fordulhat a piac, ebből pedig a HP is megkaphatja a neki járó részesedést.

(Investor.hu, 2014. január 10.)

Fizetsz a boltban és ő segít láthatatlanul.

Fizetsz a boltban és ő segít láthatatlanul. ₪₪₪

Van egy alig ismert startup Amszterdamban, amely megnyerte magának a technológiai ipar nagyjait. Az Adyen olyan ügyfelekkel dolgozik, mint a Facebook vagy az Uber, kedvelik a befektetők, miközben hatalmas növekedési lehetőségekkel rendelkezik. Noha az amszterdami Adyen már 2,3 milliárd dolláros értékeltséggel rendelkezik, komoly ügyfeleket tudhat maga mögött, sokan mégsem ismerik a vállalkozást. Mindez pedig azért van, mert a startup tudatosan úgy építette fel a profilját, hogy ne legyen előtérben a fogyasztók számára. Az Adyen megmarad a háttérben.

Az Adyen sok szempontból eltér a többi jól menő startuptól. A 2006-ban alapított vállalkozás a háttérben növekedett és fejlődött. 2015-ben a bevételek már majdnem megduplázódtak, 350 millió dollárra emelkedtek. A cég abban is különbözik számos társától, hogy 2011. óta nyereséget termel. Ilyen teljesítménnyel pedig sok menő cég sem büszkélkedhet a Szilícium-völgyben.

A vállalkozás a kezdetekkor olyan webes cégeknek segített fizetési megoldásokkal, mint Facebook, majd áttértek a mobil területére, amikor az Uber és társaik emelkedésnek indultak. Ezt követően az Adyen kifejlesztett egy szoftvert, amely a hagyományos üzleteknek nyújt segítséget a fizetési (POS) termináloknál.

Mára világszerte 4.500 üzlet használja az Adyen megoldását. Noha ez önmagában nem olyan hatalmas szám, de olyan vállalkozásokat tudhatnak maguk mögött, amelyek óriási ügyfélkörrel rendelkeznek.

A Szilícium-völgy nagyjai már felfigyeltek az Adyen tevékenységére. A cég nemrég érte el a 2,3 milliárdos értékeltséget, miután tőkét szerzett az Iconiq Capitaltól. Ez az alig ismert vagyonkezelő olyan befektetéseket mozgat, mint a Facebook alapító Mark Zuckerberg, a LinkedIn vezérigazgatója, Reid Hoffmann, vagy a Twitter vezetője, Jack Dorsey pénze. Ezzel az Adyen abba a csoportba került, amely cégek elérték az 1 milliárd dolláros értékeltséget.

Ezzel együtt az Adyennek nincs égető szüksége a tőkére, mivel nyereséget termel. Ráadásul sokkal kevésbé bizonytalan a cég működése, mivel kisebb rajta a nyomás, hogy elhitesse a befektetőkkel, milyen rendkívüli értékkel bír, miközben bőven van ideje fontolgatni egy esetleges tőzsdére menetelt. Az Adyen egyébként elég komoly versenyben kell hogy megállja a helyét. A fizetési megoldásokat kínáló startup szektor ugyanis elég erős, olyan szereplőkkel, mint a svéd Klarna vagy az amerikai Stripe. Ráadásul nem is csak a startup jelent kihívást a cégnek, hanem az egész technológiai szektor (mint az Apple, a Google, a Facebook vagy a Samsung) a maga területén.

Mindeközben a közel 10 éves Adyen vezetése nyugodtan kezeli, hogy mit hoz a jövő: ahogy az Uber is jelezte nemrég, hogy a lehető legkésőbb szeretnének tőzsdére menni, úgy a tőkeproblémákkal szintén nem küzdő Adyen sem kívánja elsietni a nyilvánosságra lépést a hivatalos kommunikáció szerint.

A holland vállalkozás azért is van könnyű helyzetben, mert, egy veszteséget termelő startup nem tud a végtelenségig tőkét bevonni és ezért új megoldásokat kell keresnie. Ez a nyomás viszont az ő esetükben jelenleg nem áll fönn, így nem is rohannak a tőzsdére lépéssel.

(Origo, 2016. május 29.)

Sokszorosára nő a mobil adatforgalom. Jön az 5G.

Sokszorosára nő a mobil adatforgalom. Jön az 5G. ₪₪₪

Hétszeresére nő a világ mobil adatforgalma 2021-ra a 2016-os szinthez képest, a mobilfelhasználók, az okostelefonok, valamint az okos holmik internetén (Internet of Things, IoT) keresztül, az egyre gyorsabb hálózatok és a mobilvideók terjedése révén, az internetes hálózati berendezéseket gyártó Cisco visual networking index előrejelzéséből, számol be róla a Figyelő.

A mobilhálózatok sebessége a 2016-ban mért másodpercenkénti 6,8 megabites (Mbps) letöltési sebességről háromszorosára, 20,4 Mbps-ra növekszik a következő öt évben. A jelentés szerint a 4G hálózatokat hamarosan az 5G kapcsolatok váltják fel, amelyek átfogó telepítése várhatóan 2020-tól kezdődik. Az 5G kapcsolatok a teljes mobil adatforgalom 1,5 százalékát teszik majd ki 2021-ben, és 4,7-szer több forgalmat futtatnak majd, mint egy átlagos 4G kapcsolat.

A mobil adatforgalom 2021-re eléri a 49 exabájtot havonta (1 exabájt egymillió terabájttal, másként számolva egymilliárd gigabájttal egyenlő, ennyi adat 250 millió DVD-re írható rá), amely 122-szer több, mint a 2011-2021 közötti időszakban előállított mobil adatforgalom együttvéve. A mobilvideók aránya csaknem kilencszeresére emelkedik, ami a legnagyobb növekedési ütem a mobilalkalmazások kategóriájában, így 2021-ben a videó adja a mobil adatforgalom 78 százalékát. Ezen belül a valós idejű videók aránya 39-szeresére növekszik majd és a globális mobil adatforgalom 5 százalékát teheti ki.

A Cisco becslése szerint a testen viselhető okoseszközök száma háromszorosára, 325 millióról 929 millióra növekszik 2016 és 2021 között, ezzel együtt emelkedik a gép-gép közötti (machine to machine - M2M) kapcsolatok száma is. A teljes mobil adatforgalom 29 százalékát az M2M kapcsolatok adják, míg ez az arány 2016-ban 5 százalék volt. Az IoT és az alkalmazások révén az M2M kapcsolatok számítanak majd a leggyorsabban növekvő mobil adatkapcsolatnak.

A világon összesen - beleértve az M2M modulokat is - közel 12 milliárd mobileszköz lesz használatban 2021-re, másfélszer több, mint 2016-ban, a mobileszközök 50 százaléka pedig okostelefon lesz.

A jelentés szerint a mobil adatforgalom a teljes internet protocol (IP) alapú adatforgalom 20 százalékát teszi majd ki, míg ez az arány 2016-ban 8 százalék volt. A Cisco előrejelzése szerint Kelet-Közép Európában a mobil adatforgalom a világszintnél némileg kisebb mértékben, hatszorosára nő 2016-2021 között, ugyanakkor ez kétszer olyan gyors ütem, mint a vezetékes IP alapú forgalomé. Mindez részben a felhasználók számának 2 százalékos emelkedésének, valamint a videók, továbbá a testen viselhető okoseszközök számának ugrásszerű növekedésének az eredménye lesz.

(Figyelő, 2017. február 24.)

FORRÁS: GETTY IMAGES/2017 CHESNOT/CHESNOT

A cég profitja 4,7 milliárd dollár volt a harmadik negyedévben, ez 80 százalékkal magasabb, mint korábban ilyenkor volt.

Pozsonyban is betiltották az Ubert.

Pozsonyban is betiltották az Ubert. ₪₪₪

Leállította működését március 27-én Szlovákiában az Uber, mután a pozsonyi járásbíróság megtiltotta a fuvarozást azoknak a személyeknek, akik nem rendelkeznek taxizáshoz szükséges engedéllyel, vagy a taxizáshoz előírt paraméterű gépkocsival, írja a HVG

A cég döntése egyelőre nem végleges. A pozsonyi járásbíróság az ügyben elsőfokú döntést hozott, az erről szóló dokumentumot a cégnek még nem kézbesítették.

A döntést a szlovák bíróság a koncesszióval rendelkező pozsonyi taxisok érdekvédelmi szervezetének keresete alapján hozta meg március közepén. A keresetet azután adták be a pozsonyi taxisok, hogy 2017-ben az Európai Unió Bírósága fuvarozási szolgáltatásnak minősítette az Ubert, amelynek így az egyes tagországokban, az ott hatályos szabályok szerint kell a működéséhez szükséges engedélyekért folyamodnia.

Szlovákiában a taxis vállalkozások működtetése viszonylag szigorú feltételekhez kötött. A taxis koncesszió megszerzéséhez több feltételt kell teljesíteni, emellett regisztrált pénztárgéppel is rendelkezniük kell. A szabályozás a taxizásra használt gépkocsival szembeni elvárásokról is rendelkezik, egyebek mellett kimondja, hogy a fuvarozásra használt autó a bejegyzés idején nem lehet öregebb nyolc évesnél.

Szlovákiában az Uber csak Pozsonyban működött, körülbelül két éve jelentek meg a piacon. Azóta a pozsonyi taxisok több tiltakozó akciót szerveztek az Uber ellen, főként azt hangoztatva, hogy a működésbeli különbségek egyenlőtlen piaci feltételeket teremtenek, és ezzel hátrányos helyzetbe hozzák a hagyományos taxisokat.

(HVG, 2018. március 28.)

Küszködik az Uber

Tovább nőtt az Uber vesztesége 2017 harmadik negyedévében. És a japán SoftBank bekebelezné a céget. És jönnek a bajok sorban.

A San Franciscó-i székhelyű cég vesztesége közel 1,5 milliárd dollárra hízott 2017 júliusa-szeptembere között, míg az előző negyedévben 1,1 milliárd dolláros deficitet termelt, írja a HVG az MTI nyomán. Magáncégként az Uber ugyan nem köteles nyilvánosságra hozni pénzügyi beszámolóit, de 2017 eleje óta elkezdett bizonyos adatokat közzétenni, mivel arra készül, hogy nyilvános részvénykibocsátással tőzsdére megy. Eközben a SoftBank japán távközlési és informatikai konszern vezetésével alakult csoport arra készül, hogy legalább 13 százalékos tulajdoni hányadot szerez az Uberben. Egyrészt legalább egymilliárd dolláros közvetlen tőkeberuházást hajtanának végre a cégben, másrészt vételi ajánlatot tettek az Uber jelenlegi részvényeseinek.

A konzorcium 32,96 dollárt fizetne az Uber részvényeiért. Ez 32 százalékkal kevesebb annál a 48,77 dollárnál, amelyet a befektetők hajlandóak voltak fizetni az Uber legutóbbi, júniusi tőkegyűjtő akciójában.

A SoftBank sajtószolgálatának közlése szerint az Uber legalább két nagybefektetője, a Benchmark Capital és a Menlo Ventures is megválna részvényeitől. A Benchmark Capital alap annak idején az első befektetők között volt, és 27 millió dollárt fektetett be az Uberbe. Jelenleg 13 százalékos tulajdoni hányaddal bír a cégben, és ennek értékét közel 9 milliárd dollárra becsülik.

Az Uber közel 70 ország 520 városában nyújt internetes fuvarmegosztó szolgáltatást, de 2017-ben sorozatos botrányok is sújtották a céget. Bár az Uber értékét 68 milliárd dollárra becsülik tőkevonzási képessége alapján, egyes ágazati szakértők túlzottnak tartják ezt a számot.

Közben az MTI november 29-i híradása szerint huszonnégy órás sztrájkkal tiltakoznak a spanyol taxisok az Uber, valamint a hasonló módon működő Cabify nevű alternatív, közösségi személyszállítási szolgáltatás terjedése ellen. És egy másik, november 22-i MTI hír szerint az Uber közölte, hogy 2016-ban 57 millió ügyfél adatait ellopták tőle hackerek (bár ígéretet kaptak arra, hogy biztosítékokat kaptak tőlük arra, hogy a lementett lopott adatokat megsemmisítik).

(HVG, 2017. november 29.)

Berámol önvezető autóból az Uber

Az Uber 24 ezer Volvót vásárol.

Az amerikai fuvarmegosztó szolgáltató cég 24 ezer Volvót vásárol, hogy létrehozza saját, önvezető, pilóta nélküli autóflottáját, írja az MTI nyomán a Világgazdaság.

A kínai tulajdonban lévő svéd gyártó 2019 és 2021 között szállítja le a Volvo XC90-es városi terepjárókat (SUV). Egy-egy ilyen autó jelenlegi alapára mintegy 50 ezer dollár (közel 13 millió forint). A Volvókat különleges adóvevővel, kamerával és az Uber által kifejlesztett számítógépes programmal látják el.

Az Uber jelenleg több amerikai városban Volvo és Ford típusú önvezető autókat üzemeltet kísérleti jelleggel. A cég jelenleg a világ csaknem 500 városában nyújt internetes fuvarmegosztó szolgáltatást. Az Uber azonban több mint 600 millió dolláros negyedéves veszteséget halmozott fel, 2016-ban pedig 2,8 milliárd dolláros veszteséget termelt.

(Világgazdaság, 2017. november 21.)

Taxify már 21 ország 28 városában elérhető

Két héttel a Párizsi indulás után, október 19-től Bécsben is elérhető a Taxify.

Az indulás pillanatától rögtön 300 sofőr áll az utasok rendelkezésére, ráadásul október végéig minden utas féláron veheti igénybe a szolgáltatást. A Taxify appja a Google Play Store-ban Android telefonokra és az App Store-ban az mobiljaira egyaránt elérhető. Fizetni egy regisztrált bankkártyával lehet a programon keresztül, de hamarosan a készpénzes fizetés is elérhető lesz az arra engedélyt kapott autóknál és sofőröknél.

Így most már a bécsiek is élvezhetik az egyik legnépszerűbb közösségi közlekedési platform, a Taxify szolgáltatásait, hiszen rögtön 300 sofőr várta készenlétben a fuvarra várókat. Azzal, hogy a Taxify mindössze 15 százalékos jutalékot von le, a sofőröknél roppant népszerűvé teszi az alkalmazást. Az Észtországban alapított vállalat mindemellett kedvező árú fuvardíjakkal is kecsegteti a jövőbeli utasokat. A Taxify appja a Google Play Store-ban Android telefonokra és az App Store-ban az mobiljaira egyaránt elérhető. Fizetni egy regisztrált bankkártyával lehet a programon keresztül, de hamarosan a készpénzes fizetés is elérhető lesz az arra engedélyt kapott autóknál és sofőröknél.

A már 21 ország 28 városában elérhető Taxify partnereivel közösen az alacsony árakra, és a tisztességes üzletpolitikára összpontosít, hogy a részvényesek, sofőrök és az utasok egyaránt jól járjanak. Az észt cég meggyőződése, hogy az elégedett sofőrök a kulcsai a jó minőségű szolgáltatásnak és az egyre több boldog utasnak egyaránt.Örömünkre szolgál egy barátságos, megfizethető és biztonságos utazási lehetőséget nyújtani a bécsiek számára. A helyi indulást megünnepelve 50 százalékos kedvezményt nyújt a Taxify minden fuvarból október végéig, hogy a bécsiek is megízlelhessék az applikáció előnyeit, mondta az indulás alkalmából Markus Villig Taxify alapító.

(Világgazdaság, 2017. október 20.)

Ola: ma még riksa és motor

De az Uber nyomdokaiba léphet. Pénzt is kap hozzá.

Az Uber egyik legnagyobb versenytársa hatalmas összegből terjeszkedhet, az Ola 1,1 milliárd dollárt kapott. A céget 7 milliárd dollárra értékelték a legutóbbi forrásbevonási körben, írja a Portfolio.

Az Uber egyik legnagyobb versenytársa Indiában az Ola, a cég épp most kapott 1,1 milliárd dollárt a kínai internetes óriás Tencenttől és a japán távközlési konglomerátumtól, a SoftBanktól. A pénzből a cég technológiai fejlesztéseket tervez (mesterséges intelligencia megoldások kutatására költenek majd sokat), kiterjeszti lízing programját és elektromos autós stratégiáját.

A céget a befektetési körben 7 milliárd dollárra értékelték, amely eddig összesen 2 milliárd dollárnyi kockázati tőkét kapott. Igaz, a cég még ezzel a magas értékkel is csak a 70 milliárdos Uber értékének tizedét éri.

A startup 110 indiai városban van jelen, és további terjeszkedéseket tervez első körben Indiában, később azonban a külföldi terjeszkedés is szóba jöhet. Az indiai lokális szokásoknak megfelelően motorokat és riksát is bérelhetnek az emberek az Olával.

(Portfolio, CNBC, 2017. október 11.)

Tízmilliárddal tolnák meg az Ubert

Dollárral. A japán SoftBank fektetne be. ₪₪₪

Egymilliárd dollárnyi friss tőkét fektetne az Uberbe a japán SoftBank vezette tőkéscsoport, 9 milliárdért pedig részvényeket vásárolna a mostani tulajdonosoktól, írja a Világgazdaság.

Egy lépéssel közelebb került céljához a japán SoftBank, amely beszállna az Uber fuvarmegosztó társaságba. A SoftBank ugyanis írásba adta, hogy blokkolja a cégalapító Travis Kalanick elnökké, vagy vezérigazgatóvá történő esetleges kinevezését. Ezt az Uber egyik legnagyobb és legrégebbi részvényese, a Benchmark tőketársaság szabta feltételül. A Benchmark volt az, amely megelégelve a Kalanickhoz kötődő botrányok sorozatát, 2017. júniusában sikerrel kezdeményezte az addig vezérigazgatóként dolgozó alapító lemondatását. Kalanick megosztó személye miatt a cég akkor 69 milliárd dollárra becsült piaci értéke gyors olvadásnak indult, s abban az állapotában sem a részvények közelgő tőzsdei bevezetése, sem újabb befektetők bevonása nem látszott reálisnak. Előbbi még most sem, utóbbi előtt viszont elhárulni látszanak az akadályok.

A technológiai cégek felfuttatásában érdekelt SoftBank – a General Atlantic és a Dragoneer Investment Group pénzügyi befektetőkkel közösen – 10 milliárd dollárt invesztálna az Uberbe, az ügylet önmagában világrekord lenne ezen a piacon. Maga az Uber több mint egymilliárd dollárt kapna közvetlenül fejlesztésekre, míg 9 milliárd dollár értékben a cég jelenlegi tulajdonosaitól vásárolnának részvényeket. A részvények beárazása aukción történne, kiindulási alapként az Uber értékét 45 milliárd dollárra tennék. Az egyelőre megjósolhatatlan, hogy a vevők mekkora részvényhányadot tudnak majd begyűjteni az aukción. Ha egyáltalán eljutnak odáig, hiszen a csoport mára elveszítette egyik tagját, a kínai fuvarmegosztó piacot vezető Didi Chuxingot.

A SoftBank két széket kapna a ma tizenegy tagú igazgatóságban, amelyek közül az egyiket ügyvezetője, Rajeev Misra foglalná el, míg a másikba a SoftBank amerikai mobilszolgáltatója, a Sprint vezérigazgatóját, Marcelo Claure-t ültetnék. Rosszabb esetben egy széket kapnának egy megfigyelői státuszú személy delegálása mellett – írja a Bloomberg. Azt nem tudni, hogy a meglévő helyekből engednének-e át a SoftBanknak, vagy emelnék a tagok számát. Fontos szempont, hogy Kalanickot minél jobban elszigeteljék. Ő most három hellyel rendelkezik az igazgatóságban, ám ebből kettő nincs betöltve. Ha a Benchmark garanciát kap rá, hogy a nemrég az Expedia online utazási iroda éléről az Uberhez átcsábított új vezérigazgató, Dara Khosrowshahi irányításával radikálisan megújul a cég, akkor valamennyit hajlandó lesz eladni a részesedéséből. Kalanick szűk körben jelezte, hogy nem hajt vezérigazgatói babérokra, de szívesen támogatná aktívan is Khosrowshahi munkáját. Az új vezérre vár a cég megújítása mellett a béketeremtés feladata. El akarja érni, hogy az alkalmazottak fair áron és szabadabban értékesíthessék részvényeiket, a szavazati jogok legyenek szinkronban a tulajdonosi jogokkal, továbbá hogy a szuperszavazatokkal ne lehessen egy irányba befolyásolni a céges döntéseket.

A kölcsönzője közben megbukott

Bezárja autókölcsönzőjét, az Xchange Leasinget az Uber. A 2015-ben alapított lízingcég közvetlenül adta bérbe a gépkocsikat az Uber-sofőröknek, hogy megkönnyítse nekik a piacra lépést. Ám a mintegy 40 ezer bérautó finanszírozása túl nagy falatnak bizonyult, a nyári leltár szerint minden egyes kocsin 9 ezer dollárt bukott a cég, szemben a várt 500 dolláros veszteséggel. A The Wall Street Journal értesülései szerint ekkor határozták el, hogy bezárják és túladnak az 500 főt foglalkoztató lízingcégükön. Ennek részletei azonban még nem ismertek. Az Uber lízingprogramja 2013-ban indult, akkor a GM és a Toyota szállította az autókat, és pénzügyi közvetítők vettek részt a finanszírozásban. Két évre rá döntött úgy az Uber, hogy maga szervezi az üzletet.

(Világgazdaság, 2017. szeptember 29.)

Az Uber-t még London is húzza

Nem hosszabbítják meg az Uber szolgáltatói engedélyét Londonban. A hírre azonban néhány óra alatt bő félmillióan írták alá az Uber londoni szolgáltatási engedélyének megvonása ellen tiltakozó petíciót.

A pályázatot arra hivatkozva utasították el, hogy a cég nem felel meg az üzemeltetési feltételeknek – írja a Guardian tudósítása nyomán az Index.

A londoni közlekedési hatóság konkrétan arra hivatkozott, hogy az amerikai taxis appot üzemeltető cég üzleti gyakorlata alapján nem képes felelős cégként viselkedni, és a cég működése akár közbiztonsági kockázatot is jelenthet.

Azt kifogásolták, ahogy a cég az uberes autókat érintő büntetőjogi eseteket kommunikálta, vagy például azt, ahogy a sofőrök egészségügyi igazolásokhoz jutottak. A londoni tömegközlekedést irányító szervezetnek, a Transport for Londonnak az sem tetszett, hogy a cég olyan szoftvert alkalmazott, ami ellehetetlenítette a hatósági ellenőrzéseket és azt, hogy a hatóságok megfelelő adatokhoz jussanak.

A cég jelenleg érvényben lévő engedélye szeptember 30-án jár le, ezt követően a cégnek van 21 napja fellebbezni, de amíg ez az eljárás tart, a cégnek még nem kell felfüggesztenie a tevékenységét. A cég közleményben reagált a döntésre, azt írták, 3,5 millió londoni, és több mint 40 ezer sofőr használja az alkalmazást, így a döntés a sofőrök megélhetését és a fogyasztók választási lehetőségeinek csökkenését hozná magával.

Sadiq Khan, a város polgármestere azt mondta, hogy egyetért a döntéssel, ugyanis bár fontosnak tartja, hogy Londonban szabadon működhessenek az innovatív vállalatok, ugyanakkor az innováció ára nem lehet a fogyasztók biztonságának csökkenése. Khan azt is elmondta, hogy minden cégnek be kell tartania a rá vonatkozó szabályokat.

De ez még nem minden, hiszen London már korábban belepiszkált az Uber-be.

Londonban nem Uber az Uber: A londoni bíróság szerint az uberes sofőrök alkalmazottak.

A londoni munkaügyi bíróság 2016. október 29-i ítéletében kimondta, hogy az Uber sofőrjei alkalmazottak és nem pedig önfoglalkoztatott személyek, akik szerződéses partneri viszonyban vannak a vállalattal.

Ez az ítélet az Uber egész jövőjét alapjaiban határozhatja meg Angliában, hiszen a bírósági ítélet alapján az Uber sofőröknek is jár a munkavállalóknak minden törvényben garantált juttatás: így például fizetett szabadság, vagy minimumbér, számol be a bíróság döntéséről a 444.hu.

Az Uber koncepciója azonban éppen a hagyományos munkavállalói viszony megszüntetésére épül: a San Francisco-i vállalkozás rugalmas munkaidővel és a saját erőforrásaik feletti szabad rendelkezés ígéretével csábítja magához a sofőröket, de cserébe viszont semmi nem garantálja a munkavállalói jogokat. Erről mondta most azt a brit bíróság, hogy ez nincs rendben.

A bírósági ítélet gyakorlatilag nevetségesnek nevezte azt az elképzelést, amit az Uber állít magáról, hogy Londonban a vállalkozás csak 30 ezer kisvállalkozó platformja.

(MTI, 2017. szeptember 23., Index, 2017. szeptember 22., 444.hu, 2016. október 29.)

Nem tetszett az Uber? Van Oszkár, BlaBlaCar, GreenGo

Az Ubert betiltották, de megjelent a GreenGo, a városi közösségi autózás rendszere, és máris itt van a balatoni hajómegosztó, a Boatly. Meg az Oszkár, a BlaBlaCar, a telekocsiztatók.

A sharing economy egyik úttörője a telekocsizás volt. A legnépszerűbb célpontok közé tartozik Budapest és az autópályán elérhető vidéki nagyvárosok, leginkább Pécs, Szeged, Debrecen, Nyíregyháza és Miskolc, de nyáron hatalmas embertömeg jut el telekocsizva a soproni Volt fesztiválra, a Fishing on Orfűre, vagy a Balaton Soundra – mondja Prácser Attila, az Oszkár nevű telekocsi-szolgáltatás társalapítója és ügyvezető igazgatója a Világgazdaságnak. Nem lehet két részre bontani az évet – fűzi hozzá –, vagyis nincs gyengébb vagy nagyon erős forgalmú szezon. A nyár viszont többnyire egyenletesen intenzív forgalommal jár, amit rendszerint egy kisebb visszaesés követ. Az őszi ünnepek környékén azonban ez ismét változik, az év vége pedig igazi csúcsot hoz. „Meglepő lehet, de a december és környéke gyakran még a nyári hónapok forgalmát is túlszárnyalja” – mondja a cégvezető.

Telekocsizás: ma már több szolgáltató kínálja

A közösségi autózás az elmúlt években nagy lendületet kapott, a piacon ma több szolgáltató is működik. Az oszkározás eleinte a fiatalok hóbortja volt, mára azonban gyakorlatilag minden korosztály szerepel a telekocsizók táborában. Elsősorban a 28–32 év közöttiek körében népszerű a közösségi autózás, de sok nyugdíjas korú felhasználó van már, igaz, ők inkább a háztól házig közlekedést részesítik előnyben.

Egyetemistaként nagyon fontos szempont, hogy az utazás mekkora összeget emészt fel, mennyi pénzt kell közlekedésre fordítani – erről már egy rendszeres telekocsi-felhasználó, Kővágó Zsófia beszélt a Világgazdaságnak. Elmondása szerint a közösségi autózás előnye nemcsak az, hogy általában olcsóbb a hagyományos közlekedési eszközöknél, hanem az is, hogy a szolgáltatás az utazóközönség igényeihez igazodik. „Nem fordul elő olyan, hogy rossz időpontban indul a kocsi, a telekocsizáshoz nem kell semmilyen menetrendet figyelni” – mondta.

Határok sincsenek, legutóbb például Bécsbe utazott az Oszkár szolgáltatásával, és nem mellesleg a mintegy 250 kilométeres útért mindössze 3.200 forintot kellett fizetnie a sofőrnek. Az árak változatosak, a BlaBlaCar szolgáltatásával például a hétvégén a Budapest–Bécs távra már 3.100 forinttól találtunk utasra váró telekocsit. Ugyanez vonattal cirka 13 euróba (átszámítva 4.030 forint) kerülne, míg busszal 3.900–9.290 forintért lehet megtenni az utat.

"A rendszernek lehetnek hátrányai is – szögezte le Kővágó –, hiszen, csak a legegyszerűbb példát tekintve, előfordulhat, hogy az utasnak az autó vezetője egyszerűen nem szimpatikus.” Erre pedig minden esély megvan, hiszen gyakorlatilag a hentestől kezdve a politikusig bárki lehet telekocsis autóvezető. Ami azonban fontos, és ebben a BlaBlaCar és az Oszkár meg is egyezik, hogy az autósok kizárólag magáncéljaikra tervezett utazások esetén osztják meg az autójukban lévő szabad üléseket és az útiköltséget a velük egy irányba igyekvőkkel. Egyik cég sem alkalmaz hivatásos sofőröket, csak a platformot biztosítják a felhasználóknak.

Telekocsi: nincs adó

A szolgáltatás bevétele kizárólag az autósokat illeti, akiknek az aktuális jogszabályok szerint még adózniuk sem kell. Ebből a szempontból ugyanis a NAV hozzáállása egységes: az alapeset, hogy a sofőrnek dolga van ott, ahová megy, így mindenképp, akár egyedül is elindul az útra, profitot tehát nem realizál, csupán megosztja a költségeket az utastársaival.

A több mint 60 ezer regisztrált autós, aki telekocsi-rendszerünk segítségével megosztja szabad helyeit, nem törekszik profitra az utazása során, csupán a költségek megosztására, – mondja Prácser Attila. Ezért az Oszkar.com Telekocsi Kft., mint a rendszer fejlesztője és üzemetetője javarészt a foglalási díjakból (ez a fuvardíj 5 százaléka) tesz szert bevételre, amit a cég csak 2015-ben vezetett be. „Ezt az utas fizeti ki a sofőrnek az általa kért útiköltség-hozzájáruláson felül, és a sofőr továbbítja nekünk” – ismertette. Ebből adódóan a cégnek, ahogyan az a társaság beszámolójában is szerepel, 2015-ben az éves nettó árbevétele megközelítette az 57 millió forintot, ez az összeg tavaly már csaknem 115 millió forint volt. Mindez az elmúlt tíz év munkájának eredményét tükrözik.

A telekocsi-szolgáltatással a hagyományos közlekedési eszközök díjszabásánál kedvezőbben juthatunk el szinte bárhová. Ezt Simon Mónika, a nemzetközi hálózatot működtető BlaBlaCar kommunikációért felelős munkatársa is megerősítette. A 22 országban 45 millió tagot számláló cég magyar érdekeltsége ugyanis felmérést végzett tagjai körében, amelyből kiderült: 80 százalékuk azért kezdte el használni a szolgáltatást, mert olcsó utazási lehetőség. A pénz nem minden, a felhasználók 97 százaléka azért is választja a telekocsizást, mert az utazás ilyen módja rendszerint szórakoztató társaságot jelent számára.

GreenGo: ez már autóbérlet, pénzért

A legtöbb városban élő ember kevesebb mint 10 ezer kilométert autózik évente lakhelyén, valamint néhány vidéki útja során” – mondta el a Világgazdaság érdeklődésére Molnár Péter, a GreenGo operatív igazgatója. A szakember kiemelte: a szolgáltatás pont az ilyen típusú emberek számára jött létre Budapest első környezetbarát carsharing (közösségi autózás) szolgáltatásaként. A GreenGo célja, hogy hosszú távon megváltoztassa a közlekedési szokásokat, és egyre kevesebb fővárosi vásároljon autót, vagy második autót. „A szolgáltatás sajátossága, hogy flottája kizárólag elektromos járművekből áll, amelyek bérlése viszonylag megfizethető, egy perc 66 forintba kerül."

(Világgazdaság, 2017. július 26.)

A bukaresti taxisoknak sem kell az Uber

Az Uber ellen tüntettek a bukaresti taxisok.

Taxistüntetést rendezett Bukarestben a közúti személyszállítási vállalkozásokat tömörítő COTAR konföderáció, az Uber internetes fuvarmegosztó cég tisztességtelennek ítélt versenye ellen tiltakozva, valamint az ennek teret engedő joghézag felszámolását követelve, írja a Világgazdaság.

A kormány székháza elé több száz taxis és néhány tucat buszsofőr sorakoztatta fel járművét, forgalmi akadályt okozva a román főváros egyik legfontosabb útkereszteződésében. A háromórás megmozdulás idején a COTAR-hoz tartozó bukaresti taxisok beszüntették a munkát és nem szállítottak utasokat sem.

A kétnaposra tervezett megmozdulás folytatásáról letettek azt követően, hogy a COTAR tárgyalóküldöttsége ígéretet kapott a kormánytól: egy hónapon belül meghozzák a tiltakozók által sürgetett - a szigorú személyszállítási szabályokat az internetes fuvarmegosztóra is kiterjesztő - rendeletet.

A taxisok egyébként azt kifogásolják, hogy míg az ő működésüket számos engedély beszerzéséhez kötik, és alapfeltétel a kizárólag személyszállításra használt gépkocsi, az Ubernél bárki személyszállításra használhatja autóját. Az internetes alkalmazás azt teszi lehetővé, hogy az Uber fuvarmegosztó szolgáltatást használó autósok és utasok egymásra találjanak.

A taxistüntetésre reagálva az Uber nyilatkozatban cáfolta az adóelkerülés vádját: szerintük a céggel szerződésben álló gépkocsivezetők ezrei magánvállalkozókként adóznak az Uber-alkalmazás révén szerzett jövedelmük után, utasaik pedig számlát kapnak a fuvardíjról, melynek 75-80 százaléka marad a sofőrnél, a többi pedig az Ubernek jut. Az Uber maga is szabályozáspárti és az uniós ajánlásokkal összhangban álló szabályozást vár a román hatóságoktól, a cég közleménye szerint.

Romániában 2015 februárjában, először Bukarestben kezdte meg működését az amerikai székhelyű Uber, amely Európában is terjeszkedni próbált. Ma már három másik romániai nagyvárosban - Brassóban, Temesváron és Kolozsváron - is elérhető a szolgáltatás. A cég adatai szerint egy éve még csak hetvenezer felhasználójuk volt, mára már több mint negyedmillióan töltötték le Romániában az Uber fuvarmegosztó alkalmazását.

(Világgazdaság, 2017. április 26.)

Bukott egyet az Uber

De a befektetőket ez nem zavarja.

Az Uber ugyan nem nyilvános részvénytársaság, ezért nem kell nyilvánosságra hoznia eredményeit, de a befektetőit időről időre tájékoztatja az eredményeiről. Ez meg is történt most is, így a befektetők megtudhatták, hogy 2016. első fél évében 1,2 milliárd dollárt (328 milliárd forintot) vesztett a cég. A veszteségből több mint 750 millió dollár a második negyedévben jött össze.

Ez nem kevés pénz, főleg úgy, hogy közben 30 százalék felett nőttek a bevételek. 2016. második negyedévében 5 milliárd dollárt költöttek el az utasok az Uber vezetőinél, ennek nagyjából a negyede ment a céghez.

A befektetők a legutóbbi befektetések alapján nagyjából hatvanmilliárd dollárra értékelik a céget. A szaúdi állami vagyonalap például 3,5 milliárd dollárral szállt be az Uberbe a közelmúltban.

A nagy veszteség oka az, hogy a cég agresszív kedvezményekkel próbál vetélytársai elé vágni, ezzel is megkísérelve a piacszerzést. Az USA-ban a Lyft, Kínában a Didi Chuxing a fő versenytársa az Ubernek, utóbbinak azonban vége, miután 1 milliárd dollárért és némi részesedésért eladták az ottani részlegüket a kínai cégnek, kivonulva erről a piacról. Az eladásból várható pénzzel együtt 8-9 milliárd dollár készpénztartaléka maradhatott az Ubernek.

(Figyelő, 2016. augusztus 26.)

Nem nyugszik az Uber

Most éppen saját térképet csinál, nagyon sok pénzért.

Saját lábára állna az Uber, 500 millió dollárt fektet be saját térképszolgáltatás fejlesztésébe, így szakadna el a Google térképétől. Az Uber működése jelenleg nagymértékben függ a Google-től, hiszen a keresőóriás térképszolgáltatásait használja fel saját fuvarszolgáltatásához. Mindegy, hogy Google Térképek, vagy éppen Waze, ezek alapján szállítják a sofőrök utasaikat a megadott célpontra.

A legújabb hírek szerint az Uber fontos lépés előtt áll, 500 millió dollárért fejleszt saját térképszolgáltatást. Ezzel a cég nagyot léphet a függetlenség felé, de ez még hosszú menetelés lesz. A saját térkép ugyanis még semmilyen információt nem biztosít az aktuális forgalomról, vagy éppen a házszámokhoz tartozó ajtók és épületek elhelyezkedéséről, ami szükséges lenne az utasok felvételéhez.

Az Uber azért komolyan veszi a dolgot: felvette a Google egyik exalkalmazottját, aki korábban az Earth fejlesztéséért felelt, de a Térkép szolgáltatáson is dolgozott. Emellett olyan, térképszolgáltatást nyújtó cégekkel kötött együttműködést a fuvarszolgálat, mint a TomTom vagy a DigitalGlobe.

A Google-nek ettől függetlenül jó tízévnyi előnye van, amit elég nehéz lesz behozni. Ráadásul már nemcsak online, hanem offline is használható a navigációs programja.

(Origo, 2016. augusztus 1.)

Nagyokat rúgnak az Uberbe

Magyarországon 2016 július 24-én lelép, de máshonnan is elzavarták. A jó ötletet azonban nem lehet megállítani.

Magyarország világszinten is nagyot lépett, amikor júniusban a betiltással fenyegette meg és teljesen el is lehetetlenítette az Ubert az új taxis szabályokkal, aminek hatására be is jelentették, hogy felfüggesztik július 24-től magyarországi tevékenységüket. A közösségi taxiszolgáltatót azonban nemcsak nálunk, hanem a világ számos más pontján is sokan támadják, hol a taxisok, hol a munkajogok semmibe vétele, hol az állami szabályozás megkerülése miatt. Magyarországon a cég nem akarja felvenni a kesztyűt a kinyírására hozott törvény drákói szigorával.

De hát máshol sem fenékig tejföl az Uber élete.

Az Uber már Európa számos országában kemény falakba ütközött, de a legtöbb helyen nem adta fel. Spanyolországból 2014. végén vonult ki, miután a madridi taxisok folyamatosan lázongtak ellene. Végül egy bírósági felszólításra kellett beszüntetnie törvénysértőnek ítélt tevékenységét. 2016. tavaszán azonban újraindult az UberX szolgáltatás Madridban, de a korábbiakkal ellentétben nem alkalmi, hanem csak profi, engedéllyel rendelkező sofőrök taxizhatnak a cég égisze alatt.

Hasonló volt a helyzet Brüsszelben és Párizsban, ahol szintén az engedély nélküli sofőrökre szálltak rá, a belga fővárosban ráadásul elkezdték lefoglalni az autóikat is. A franciáknál ugyanezért nemrég 800 ezer euróra megvágták az Uber vezetőségét, 2015-ben pedig le is tartóztatták őket illegális taxiztatásért. A franciáknál egyébként a tüntetők autókat borogattak az Uber ellen tiltakozva.

Tiltakozási és betiltási hullám kísérte az Uber ügyködését Amszterdamban, Rómában és több német városban is. A cég Berlinben, Münchenben, Hamburgban, Frankfurtban és Düsseldorfban is felfüggesztette a működését, mert a hatósági szigor miatt nem volt értelme folytatni. Dániában is rászálltak a cégre, több sofőrét megbüntették engedély nélküli taxizásért. Helsinkiben is keményen megvágják az engedély nélkül uberezőket.

Ki Uberezzen?

Az európai szabályozók alapvetően az UberPop nevű szolgáltatást piszkálták, amit Magyarországon nem is vezettek be. Ez az eredeti Uber, ahol engedéllyel nem rendelkező, teljesen alkalmi sofőrök fuvaroznak. Ezzel szemben a magyaroknál futott, most felfüggesztett UberX, valamint a szintén csak nyugaton elérhető, magasabb minőségű szolgáltatást garantáló UberBlack esetében már törekedtek arra, hogy engedéllyel rendelkező sofőrök, engedéllyel rendelkező kocsikkal fuvarozzanak. De ez nem mindig sikerült.

Keletebbre sem lett jobb az Ubernek

2015-ben Romániában is szigorították az engedély nélkül taxizók büntetését, bár Bukarestben a jelek szerint továbbra is lehet uberezni. De tiltakoznak az Uber ellen Varsóban és Zágrábban is. Bulgáriában a taxisok és a szakszervezet lobbihadjárata után a legfelsőbb bíróság kaszálta el az Ubert, és Szófiában már nem elérhető a szolgáltatás.

Még keletebbre, Indiában számos helyen betiltották az Ubert, Újdehliben pedig egy sofőr utasával szemben elkövetett nemi erőszak után fordultak a cég ellen a szabályozók. Az országban azonban sok helyen a tiltás ellenére is folytatta a szolgáltatásnyújtást az Uber, és a legtöbb városban végül bírói úton fel is oldották az uberezést elkaszáló rendeleteket. Ennek ellenére azóta Indiában is sokat szigorítottak az Uberre vonatkozó szabályokon.

Ázsia fejlődő országaiban sokkal rosszabb a tömegközlekedés, ezért fontosabb a taxik szerepe, akik pedig nagyon sok embernek, családnak a megélhetését adják. Az Uber megjelenésével viszont nagy tömegek érzik fenyegetve magukat, ennek a fenyegetésnek pedig más színezetet ad, hogy a hobbiból saját kocsival taxizás ellehetetleníti a szegényebb taxisokat. Emiatt pedig a tiltakozás is hevesebb. A dél-afrikai Fokvárosban például nemrég eltorlaszolták a reptérre vezető utat és megverték az ott közlekedő uberezőket. Itt sokáig illegalitásban működött az Uber, több tucatnyi autót lefoglaltak a sofőröktől. Mostanra Európához hasonlóan már itt is csak engedéllyel rendelkező sofőrök uberezhetnek. A jakartai taxisofőrök meggyújtott gumiabroncsokkal zárják le az utat az indonéz fővárosban az Uber ellen tiltakozva.

Rio de Janieróban és Sao Paulóban is voltak hasonló tüntetések. Előbbi helyen betiltották, aztán egy bírói ítélet alapján újra engedélyezték a szolgáltatást, és több másik brazil városban is el akarják kaszálni az Ubert a szabályozók. Itt gyakorlatilag teljesen szürke zónában mozog az uberezés. Costa Ricában csak békés tüntetések voltak, de Kolumbiában már kisebb háborút indítottak a hatóságok az Uber ellen, több mint ezer sofőr autóját foglalták le. A taxisok pedig Mexikóvárosban is szétvertek néhány kocsit elkeseredettségükben.

Nem járt jobban Kínában sem az Uber, Kanton (Kuangcsou) városában például a rendőrség takarította ki az Uber irodáit, emellett hasonló razzia játszódott le Csengtuban is, amit pedig több másik helyen erőszakos taxistüntetések követték. Ennek ellenére ma több városban is működik az Uber Kínában, de hatalmas veszteségeket termel a kis árréssel dolgozó piacon.

Hongkongban is a rendőrök meszelték el a céget, ami azért volt ellentmondásos, mert a razzia időpontjában az úgy Uber szerepelt a befektetésösztönző ügynökség honlapján mint helyi sikersztori. Később gyorsan le is vették onnan. Dél-Koreában is azonnal betiltották az UberPop szolgáltatást, egy időben például pénzdíjat is ajánlottak azoknak, akik uberezőt fogtak, a cég helyi vezetői ellen pedig vádat emeltek. Ennek ellenére az Uber ma is szolgáltat Szöulban, de csak rendes taxikat közvetít. A japán hatóságok is keményen rászálltak a cégre, amikor Fukuokában indított próbaszolgáltatást, Tokióban viszont működik az Uber.

Amerikából jöttem...

Az Uber az Egyesült Államokban indult, de nem mindenhol fogadták tárt karokkal az országon belül. Nevada állam például rögtön kerek-perec betiltotta, és jó időbe telt, mire végre engedélyezte. A texasi Austinból nemrég azért vonult ki az Uber és a rivális Lyft szolgáltató, mert a város elrendelte, hogy a sofőrjeik előéletét ellenőrizzék, ennek részleteiről azonban nem tudtak dűlőre jutni. Itt azonban ahogy kilépett a két behemót, több kisebb közösségi szolgáltatás lépett a helyükre, amelyek valahogy meg tudják oldani, hogy ne legyenek büntetett előéletű dolgozóik. A helyi szabályozásokra hivatkozva több másik egyesült államokbeli városban felfüggesztette a szolgáltatást a cég, például San Antonióban vagy Anchorage-ban sem üzemel.

Nemcsak a helyi szabályok körül van balhé, Észak-Amerikában és Nyugat-Európában a munkajogi védelem hiánya miatt is sokat támadják az Ubert és általában a sharing economyt. A sharing economy-cégek azonban éppen abban az irányban haladnak, ami a dolgozók kiszolgáltatottságát növelik.

Kanadában is sokat támadták az Ubert, Vancouverben most is illegális, de Edmontonban is csak 2016-ban legalizálták. Ausztrália nagy részén is betiltották a szolgáltatást, így az angolszász világban sem örvend teljeskörű elfogadottságnak.

(Index, 2016. július 13.)

Üzletel az Uberrel a Wal-Mart és a Toyota

A Volkswagen és a General Motors a Gett és Lift csapatát tolja. A Wal-Mart árut szállíttat velük.

A világ legnagyobb szupermarket hálózata, a Wal-Mart az Uber és a Lyft online autósközvetítő céggel szövetkezik termékeik kiszállítására az Egyesült Államokban.

A tesztüzemet Denverben und Phoenixben tervezik: a Wal-Mart ezzel lerövidítené a szállítási időt, és főként a belső városrészekben szeretne olyan ügyfeleket megnyerni magának, akiknek nincs saját autójuk. Az Amazon nemrég friss élelmiszerek házhozszállításával jelentkezett, és a Wal-Mart úgy döntött, valamit lépnie kell erre.

A Wal-Mart nem az egyetlen, amely kihasználná az Uber-ben lévő üzleti potenciált. Legkorábban az autóipar ébredt: a Toyota beszállt az Uberbe, míg a VW a rivális Gett, az Opel pedig a Lyft online autóközvetítővel lépett szövetségre.

Az autósok

A Toyota befektetett az Uberbe. Egyre több autógyártó lát üzleti lehetőséget az új közösségi személyszállításban. A Toyota egy kisebb, pontosan nem közölt, összeget fektetett az Uberbe, és lízinglehetőséget is kínálni fog az Uber sofőröknek. Korábban a Volkswagen és a General Motors is befektetett az Uber olyan versenytársaiba, mint a Gett és a Lyft.

Egyértelműen kirajzolódik egy stratégia a világ nagy autógyártói részéről, akik egyre inkább felismerik, hogy az autóhasználati és birtoklási szokások átalakulóban vannak. Az újfajta személyszállítási megoldások más iparágak nagyjainak érdeklődését is felkeltették. Az Apple 1 milliárd dollárt fektetett a kínai Didi Chuxing fuvarmegosztó óriásba.

A japán autógyártónak nem érdeke, hogy nagyobb részesedést szerezzen Uberben, vagy akár átvegye az irányítását. A Toyota ugyanis sokkal inkább arra épít, hogy megfelelő ismeretek szerezzen az átalakuló autóhasználati szokásokról.

Az izraeli székhelyű Gett 300 millió dollárt vont be a Volkswagentől. A taxirendelésben utazó Gett egyébként már világszerte több mint 60 városban van jelen, beleértve Londont, Moszkvát és New Yorkot is, komoly fejlődést is mutat. 2015-ben 300 százalékkal nőtt a bevétele, 2016-ban pedig el szeretnék érni az 500 millió dolláros szintet. A piacvezető Uber éves szinten nagyjából 1 milliárd dollárt hoz.

A General Motors 500 millió dollárt fektetett a Lyftbe, amely az USA második legnagyobb fuvarmegosztó szolgáltatása. A GM elnöke csatlakozott is a Lyft igazgatótanácsához, és elindítottak egy lízingprogramot a sofőrök számára Chicagóban, melyet a terv szerint tovább bővítenének.

A nagy autógyártók egyrészt kezdik felismerni, hogy az újfajta személyszállítási szolgáltatások mit jelentenek, az autóhasználati szokások megváltozásával. Másrészt viszont a lehetőséget is megérezték, melyet ezen cégek jelentenek.

Az autógyártók beszállása a fuvarmegosztó szolgáltatásokba azt is segítheti, hogy erősítsék piaci helyzetüket. A fuvarmegosztók a nagytelepüléseken vannak jelen. A városi piac különösen izgalmas a GM számára, amely erősebb a vidéki piacokon, de a Lyfttel kötött együttműködéssel erősítheti a piaci részesedését a városokban.

Az Uber egyébként 2009-es alapítása óta már több mint 10 milliárd dollárnyi tőkét tudott bevonni és folyamatosan keresik a stratégiai befektetőket. A Toyotával kiterjeszthetik a lízingprogramjukat, bár a kaliforniai hatóságok fontolgatják a gyakorlat betiltását.

A Toyota és az Uber azt remélik, hogy 2016. második felében indulhatnak el az új lízinglehetőségek. A Toyota azonban óvatos, és bár komoly lehetőséget látnak a programban egyelőre csak egyfajta tesztprojektként indítanák el azt, felmérve, hogy mi lehet belőle kihozni a későbbiekben.

(HVG, 2016. június 4., Investor.hu, 2016. május 25.)

Az Apple is rálép az Uber lábára

Egymilliárd dollárt nyom a Didi Chuxingba. Kínában.

Az IT-óriás részesedést vásárolt egy kínai autósközvetítőben. A Didi Chuxing az Uber versenytársa Kínában. Az Apple alapvető célja az lehet, hogy a befektetésen keresztül jobban megismerje a kínai piacot.

A Didinek az Apple az eddigi legnagyobb céges befektetője, aki már eddig is több milliárd dollárt gyűjtött össze befektetőktől, ráadásul meghatározó szereplője Kínában a személyszállítási szolgáltatások közvetítési piacának.

A Didinek szakértők szerint nagyobb részesedése van a piacból, mint az Ubernek, már több mint 400 városban van jelen. Az Uber februárban még úgy nyilatkozott, hogy egy évben több mint egymilliárd dollár veszteséget termelnek. A múlt évben az Uber riválisai, a Didi, a Lyft és a Grab Taxi megállapodtak, hogy összefognak az Uber ellen, melyet próbálnak kiszorítani.

(HVG, 2013. május 13.)

Las Vegasban az Uber

Következik az ételkihordás, az UberEats. A Lyft is ugyanolyan utazásmegosztó.

Nevadában és kiemelten a turizmusából élő Las Vegasban néhány hónapja indította szolgáltatását a Lyft és az Uber utazásmegosztó, mindketten alacsony árakkal próbálnak versenyt támasztani a helyi taxisoknak, akik egy nagy csatát a bíróságon már elveszítettek: meg kell osztozniuk a legjobban fizető repülőtéri fuvarokon.

A 8 kilométeres útért 20 dollár feletti összeget is elkérnek a taxisok, ez még helyi viszonylatban is borsosnak számít. A viteldíj az elfogadhatónak tekintett szintnél átlagosan 25–50 százalékkal több. Ráadásul a taxisok rendszerint nem a legrövidebb utat választják, s csak a repülőtéri fuvarokon évi 15 millió dollárral károsítják meg az utasaikat. A Lyft és az Uber magával hozta a versenyt, ehhez a taxisoknak is alkalmazkodniuk kell.

Az Uber más tájakon is erősít: márciusban tíz amerikai nagyvárosban ételkihordást is vállalnak majd. Az UberEats szolgáltatás igénybevevői a környező éttermekből rendelhetnek ebédet vagy vacsorát. A szolgáltatást sikeresen tesztelték a kanadai Torontóban, ahol száz helyi éterem csatlakozott a rendszerhez. Amerikában átlagosan 5 dolláros – városonként eltérő – kiszállítási díjjal dolgoznak majd, ezen megosztoznak a sofőrrel. Az Uber azonban „koordinációs költségek” címén az éttermektől pénzt szed.

(Világgazdaság, 2016. január 22.)

Szeretik az Ubert

Budapesten is. Az Uber számokban világszerte: 61 ország, 330 város, naponta több millió utazás.

Budapesten az indulás, 2014 novembere óta több mint 600 ezer utazást tettek meg az Uber mobilalkalmazásának segítségével. A magyar főváros egyedülálló fejlődést mutatott mind a felhasználók számának gyors növekedésében, mind pedig az autóspartneri kör bővülésében, a Világgazdaság beszámolója szerint.

A technológiai vállalat nyilvánosságra hozott friss statisztikáiból egy első ránézésre meglepő irányzat olvasható ki: az Uber-utazások 30 százaléka metróállomás közelében kezdődik vagy végződik. Ez különösen olyan távolabbi városrészek esetében hasznos, ahonnan kifejezetten nehéz - vagy csak több átszállással lehetséges - a bejutás autó nélkül a központi kerületekbe. Ez a felhasználási mód nagyban hasonlít azokhoz az autósokra, akik járművüket a metróállomásoknál kialakított P+R parkolókban hagyják, és metróval folytatják útjukat a belvárosba. Mindez azt jelzi, hogy az Uber Budapesten is hatékonyabbá tette a közösségi közlekedést.

Az adatokból az is látszik, hogy Budapest belső és külső kerületeiben egyaránt stabil a kereslet az utazások iránt. A magyar főváros az átlagos érkezési idő tekintetében sem marad el a világ többi Uber-városának átlagától: az Uber indulása óta a becsült érkezi idő 10 percről 5 perc alá csökkent, Budapesten ez a szám átlagosan 4,5 perc. Jelenleg ezer autóspartner és 55 ezer utas regisztrált az Uber platformján Budapesten. A világ legnagyobb utazásmegosztója 2016. végére további ezer magyar autósnak nyújthat kereseti lehetőséget.

(Világgazdaság, 2015. október 21.)

Az Uber, az ügyes kerítő

Ő csak közvetít a taxizni vágyók között, de nagyobb ütemben nő, mint régen a Facebook.

Az Uber öt évvel ezelőtt indította be szolgáltatását San Franciscoban, és azóta már a világ 58 országának 311 városában van jelen. Népszerű, ráadásul már a legértékesebb startup cégnek tartják a befektetők.

A közlekedési és taxis iparágat felforgató Uber növekedését a cégérték mutatja, amit jelenleg az időközben bevont tőkeemelések alapján lehet megállapítani, hiszen a céget még nem vezették be a tőzsdére. Működésének harmadik évében már 3,4 milliárd dollárra értékelték a befektetők a céget, 2014. júniusában az akkori 1,2 milliárd dolláros tőkeemelés már 17, a decemberben végrehajtott tőkeinjekció pedig már 40 milliárd dollárra lökte fel a taxis közlekedést megreformáló vállalkozás piaci értékét.

2015 májusában az Uber további 1,5-2 milliárd dolláros tőkeemlése már 50 milliárd dolláros cégértéket jelenthetett a szakértők becslése szerint. Az újonnan szerzett pénzt - az eddigi terjeszkedés helyett - most inkább stratégiai partnerekkel való együttműködésre tervezi felhasználni az Uber.

Az Uber sajátossága, hogy a cég szinte semmilyen eszközzel nem rendelkezik, hisz az autók sincsenek a birtokában. Pusztán egy közvetítő a taxis szolgáltatást igénybe vevők és az autójukat a felajánló vezetők között, amiért jutalékot számol fel a cég.

Az 50 milliárdos cégértékkel a világ legértékesebb startup cégének járó címet is elhódította az Uber a mobilkészülékeket gyártó kínai Xiaomitól, mely eddig 45-48 milliárd dolláros értékkel állt az első helyen. Ekkora piaci érték már az olyan nagy és régi cégeken is túllép, mint a FedEx (48 milliárd) vagy a Nissan Motor (47 milliárd).

Az Uber úgy tűnik, lekörözte a Facebookot is, legalábbis az indulás ütemét mérve. A közösségi média óriásnak három évébe telt, hogy elérje az 1 milliárd dolláros értéket, és működésének ötödik évére pedig 15 milliárdot ért a cég. Az 50 milliárdos szinthez pedig 8 évre volt szüksége, majd 2012-ben 100 milliárd dollárra emelkedett cégértéke részvényeinek tőzsdei bevezetése (IPO) során. Most egyébként 225 milliárd dollárt ér a Facebook.

(Investor.hu, 2015. június 5.)

Egyre többen fizetnek elő a streamszolgáltatásokra. Sokan lecserélik a kábelt.

Egyre többen fizetnek elő a streamszolgáltatásokra. Sokan lecserélik a kábelt. ₪₪₪

A streamszolgáltatók rövid idő alatt hódították meg az Egyesült Államokat, manapság pedig már a világ többi részén is tömegesen fizetnek elő az olyan szolgáltatók kínálatára, mint a Netflix, az Amazon Prime vagy éppen a Spotify, írja az Origo. A kábeltelevíziózás korszaka a végéhez közeledik, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy jövőben minden olcsóbb és egyszerűbb lesz.

FORRÁS: GETTY IMAGES/2017 CHESNOT/CHESNOT

Kevin Westcott, a Deloitte alelnöke szerint az eredeti tartalom az, amit a legtöbben keresnek, hiszen a válaszadók fele kizárólag az exkluzív tartalmak miatt fizet elő a különböző streamszolgáltatók kínálatára. Ez különösen jó hír a Netflixnek, amely 2018-ben 8 milliárd dollárt tervez költeni saját tartalmak készítésére.

Számszerűsítve ez az jelenti, hogy nagyjából 700 eredeti film és sorozat fog megjelenni a Netflixen 2018-ban.

A Netflix már régóta állítja, hogy a mostani hatalmas költés az önálló tartalmakra remek befektetés, hiszen az összes elkészült film és sorozat jogát ők fogják birtokolni a jövőben is. Az Amazon sem akar lemaradni a versenyben, ők 5 milliárd dollárt különítettek el részben filmek és műsorok jogainak megvásárlására, részben pedig saját tartalom előállítására.

A hagyományos médiacégek is elkezdtek a digitális tartalmakra fókuszálni. A Disney már átszervezte a cég felépítését és egy külön részleg foglalkozik a várhatóan egy év múlva megjelenő saját streamfelülettel. A bejelentés azután történt, hogy 66 milliárd dollárért felvásárolták a 21st Century Fox nagy részét.

FORRÁS: ORIGO

A hagyományos társaságok, amikor betörnek a piacra, szembesülniük kell majd azzal, hogy az nagyon telített és a vásárlónak már most túl sok szolgáltató közül kell választania, néha pedig csak egy-két tartalom miatt kényszerül előfizetni. A Deloitte szerint jelenleg 200 különböző streamszolgáltató van a piacon.

Az elemzés rámutat, hogy az amerikaiaknak átlagosan három szolgáltatónál van előfizetésük, a lakosság pedig 2 milliárd dollárt költ havonta a különböző streamszolgáltatókra. Westcott arra hívja fel a figyelmet, hogy amint ezeknek az előfizetéseknek az összesített költsége eléri a kábeltelevízió előfizetés árát, lassulhat a streampiac növekedése.

(Origo, 2018. március 21.)

Kylie Jennernek sem tetszik az új forma, még a részvényeket is lenyomta.

Kylie Jennernek sem tetszik az új forma, még a részvényeket is lenyomta. ₪₪₪

A Snapchat legújabb frissítését a felhasználók nagyon nem szeretik, sőt, még aláírásokat is elkezdtek gyűjteni annak érdekében, hogy a Snapchat állítsa vissza az alkalmazás eredeti dizájnját, írja az Origo. A peticiót eddig több mint 1,2 millióan írták alá. Azonban lehetséges, hogy Kylie Jenner egyetlen üzenetével elintézte azt, amire százezrek sem voltak képesek.

Kylie Jenner, a közösségi média koronázatlan királynője nem tagadja, hogy imádja a Snapchat alkalmazást és ezt legutóbbi Twitter bejegyzésében is megírta. A legbefolyásosabb influencer viszont annyira csalódott az alkalmazás frissítés utáni felületében, hogy közölte 24 millió Twitter követőjével: nem hajlandó többet megnyitni a Snapchatet.

Kylie a legbefolyásosabb internetfelhasználók közé tartozik, az Instagram nevű közösségi oldalon 104 millió követője van, a Twitteren 24 millión kíváncsiak rá és Snapchat-történeteit is milliók nézték. Ha egy ekkora sztár nyilvánosan nemet mond egy alkalmazásra, vagy termékre, annak igen súlyos következményei lesznek, bár eddig nehezen lehetett ezeket a következményeket számszerűsíteni.

A bejegyzés után tőzsdén eladási hullám indult el, a Snapchat részvényei 6,1 százalékot estek és ennek nyomán a cég 1,6 milliárd dollárt veszített piaci értékéből.

Kylie véleménye olyan sok emberhez eljutott, hogy erre már a befektetőknek is reagálnia kellett és nem utolsósorban rengeteg olyan felhasználója volt a Snapchatnek, akik csak a sztár képei és történetei miatt regisztráltak a portálon. Valószínűleg így őket is elveszítik szép lassan. A nagy kérdés, hogy a Snapchat mit fog erre lépni.

(Origo, 2018. február 23. Fotó: INSTAGRAM/KYLIEJENNER)

A Snapchat a felhasználóival háborúzik

Nem tetszik a Snapchat táborának az új kezelőfelület. Pedig csak reklámozókat keresne a Snapchat. felhasználók: irány az Instagram?

Botrányba fulladt a Snapchatet kezelő Snap legújabb kísérlete, hogy nyereségessé tegyék a világ egyik legnépszerűbb alkalmazását, írja az Origo. A cég évek óta küzd azzal, hogy nem igazán tud bevételt kicsikarni a képküldős applikációból, aminek egyik oka a nagyon fiatal felhasználó bázis. Emiatt nemrégiben drámai módon átszabták az alkalmazás kezelőfelületét, hogy a különböző cégek számára, reklámfelületként vonzóbb legyen. A frissítés viszont teljes kudarc lett.

Majdnem egymillióan írták alá azt az online petíciót a Change.org oldalon, amely a Snapchatet szólítja fel arra, változtassák vissza a legújabb frissítéssel teljesen megváltozott kezelőfelületet. Soha egyetlen frissítés sem váltott még ki ekkora ellenállást a felhasználókból, de a cég eddig nem hátrált ki döntése mögül.

A legtöbb felhasználó szerint az új kezelőfelület csúnya, nehezen kezelhető és a legfontosabb funkciók el lettek dugva. A népszerű storiest teljesen elrontotta a cég, nehéz megtalálni az ismerősöket, és túl sok olyan tartalom megtekintésére kényszerítik a usert, ami nem érdekli.

A felhasználók ekkor megrohamozták a Twittert. Mindenki olyan trükkök után kutatott, vagy kért segítséget, amellyel visszaállíthatta a régi felületet, ami egy ideig még lehetséges volt annak is, aki frissítette az alkalmazást. Sokan VPN alkalmazás révén állították át az IP címüket olyan országéra, ahol még nem él a frissítés.

Szigor a javából

Azért csak egy ideig, mert a Snapchat megosztott egy üzenetet a hivatalos oldalán, miszerint aki megpróbálja visszaállítani a régi felületet, annak letiltják a fiókját.

És ha ez még nem lett volna elég, a felhasználók befenyítése után még egyet dobott a cég. Egyik napról a másikra úgy döntöttek, hogy a felhasználók beleegyezése nélkül frissítik az összes alkalmazást. Így azok is új felületet kaptak, akiknek ki volt véve az automatikus frissítés opció. Emiatt nagyon sokaknak vesztek el régi képei, vagy éppen az összes ismerőse.

A Snapchat ezzel azt bizonyította, hogy egyáltalán nem a felhasználók, hanem kizárólag csak a saját érdekeit nézi. A LikeFolio felmérése kimutatta, hogy az összes Snapchattel kapcsolatos tweet 80 százaléka negatív. Ez az érték az új frissítés megjelenésekor volt a legmagasabb.

Andy Swan, a LikeFolio alapítója szerint természetes, ha egy ilyen horderejű frissítés után vannak negatív kommentek, hiszen a felhasználók még nem szokták meg az újítást. Ilyen mértékű ellenállást azonban még soha nem tapasztaltak. Elmondása szerint a hozzászólások most negatívabbak, mint amikor a népszerű Chipotle mexikói étteremben E.coli járvány tört ki.

A Stories funkció átszabása váltotta ki a legnagyobb dühöt a felhasználókból. Szerencséjükre az Instagram már hónapokkal ezelőtt lemásolta a funkciót és ezért sokan odamenekülhetnek majd. Az új dizájn megjelenése óta egyre több az olyan hozzászólás, amely azt jelzi, hogy áttérnek a Snapchatről az Instagramra.

Érdekes, hogy amikor az Instragram bejelentette saját Stories felületét, szintén sokan ellenezték, de közel sem annyian, mint a Snapchat mostani váltásánál. Jelenleg még nem érzékelhető, hogy megugrott volna az Instagram alkalmazások letöltésének száma, de az lehet azért is, mert a legtöbben már régen letöltötték.

A Snapchat egyenlőre nem reagált a petícióra. Szóvivőjük mindössze annyit mondott, hogy a felhasználók majd idővel megszokják az új felületet.

(Origo, 2018. február 14.)

Nyomja a Snapchat és az Instagram a Facebookot

A fiatal felhasználók sokszor inkább a Snapchat, vagy az Instagram oldalait választják.

A tinédzserek körében veszít népszerűségéből az Facebook. A fiatalok inkább olyan oldalakat használnak, ahol képekkel lehet kommunikálni egymással, írja az Origo.

A 12-17 éves korúak az előző hónapban 2,8 százalékkal használták kevesebbet a Facebookot. A helyzet még borúsabb a 18-24 évesek korcsoportjában. Náluk már 3,1 százalékkal csökkent a Facebook használata.

Előtérbe kerülnek az újabb és trendibb közösségi oldalak, el is terelődik a felhasználók figyelme egyikről a másikra. Minden oldal próbál folyamatos, önálló frissítésekkel megújulni, de úgy tűnik, most éppen a Facebook az, amelyik lemaradt a versenyben.

Az két új sztár a tinédzserek körében a Snapchat és az Instagram. Ezek az alkalmazások nagyban hasonlítanak egymásra, hiszen a kommunikáció és a kifejezés mindkét alkalmazásnál képekkel történik.

Az Instagramon a felhasználók képeket oszthatnak meg és követhetik egymást, míg a Snapchaten egy applikáció segítségével küldhetnek képeket ismerőseiknek. A lényeges különbség, hogy a Snapchaten a másokkal megosztott tartalom egy idő után eltűnik.

A Facebook vezérkar tagjainak egyik szeme sír, a másik nevet, mivel az Instagrammot néhány éve megvették, de mégis elviszi tőlük a felhasználókat.

Ennek hátterében az állhat, hogy az elvándorló generáció igényeit jobban kielégítik az Instagramra jellemző alkalmazások, mert ők inkább kommunikálnak képekben, és sokkal vizuálisabbak, mint az idősebb korosztály.

Az eMarketer kimutatása szerint a Snapchat 25 százalékos növekedést fog produkálni 2017-ben az Egyesült Államokban, és 20 százalékosat az Egyesült Királyságban. Az Instagram sem áll rosszul. Ők 23 százalékos növekedésre számítanak az USA-ban és 35 százalékosra az Egyesült Királyságban.

A Facebook továbbra is a világ legnagyobb közösségi oldala és egyelőre nincs mitől tartania, hiszen a havi aktív felhasználói szám eléri 2 milliárdot.

(Origo, 2017. augusztus 23., fotó: APA-PictureDesk/HELMUT FOHRINGER, Facebook)

Luxuslakás is jöhet. Mindent leellenőriznek előtte, még a vendéglátót is. Persze, vaskosabb lesz az ár.

Luxuslakás is jöhet. Mindent leellenőriznek előtte, még a vendéglátót is. Persze, vaskosabb lesz az ár. ₪₪₪

Luxuslakásokat kínál az Airbnb Plus, írja az Index. Tizedik születésnapját azzal ünnepli az Airbnb, hogy bevezet egy prémium szolgáltatást a tehetősebb lakásbérlőknek. Az Airbnb Plus kínálatába nehéz bekerülni, éppen azért, hogy a vendéket biztosan olyan minőséget kapjanak, amilyet elvárnak.

Az Airbnb semmit sem bíz a véletlenre: a luxuslakásokat személyesen meglátogatják, hogy meggyőződjenek a komfortos berendezésről és a különleges dizájnról. Az otthonokban több mint száz dolgot ellenőriznek, például a konyhai eszközöket, a matracok puhaságát, a törülközők anyagának finomságát, és a vendéglátókat is alaposan szemügyre veszik.

A minőségbiztosításnak természetesen komoly ára van. Amíg a normál Airbnb kínálatában átlagosan 27 ezer forintba kerül egy éjszaka, az Airbnb Plus lakásai átlagosan ennek a duplájába kerülnek - írja a New York Times.

Először tizenhárom városban lesz, összesen kétezer Airbnb Plus-kompatibilis ajánlat, és Budapest egyelőre nincs fent ezen a listán. Azt mondják, hogy 2018 végére 50 város 75 ezer lakása lesz megtalálható a Plusban.

(Index, 2018. február 23.)

Amszterdam is belerúgott az Airbnb-be

Amszterdam megfelezte az Airbnb-n kiadható éjszakák számát.

Az amszterdami városi tanács úgy döntött, hogy 2019-től évi hatvanról harmincra csökkenti a kiadható éjszakák számát az Airbnb-n szállást kínáló helyiek számára, írja a DutchNews.nl nyomán az Index.

A döntést szorgalmazó Laurens Ivens elismerte, hogy a korlátozás nem fog megoldani minden problémát, ugyanakkor hozzátette, hogy a szabályozás jelentősen tehermentesítheti majd a város turistákkal tömött negyedeit. A jelenleg érvényben lévő szabályozás szerint az otthonaikat szállásra kínáló amszterdamiak évente hatvan éjszakára adhatják ki ingatlanjaikat, egyszerre legfeljebb négy fő számára.

2017 végén a Trouw nevű lap arról cikkezett, hogy Amszterdamban közel ötezer ingatlant – lakást, házat és lakóhajót – és további mintegy ezer ingatlan tulajdonosa sérti meg valamelyik szabályt. Az Airbnb cáfolta az adatokat, szerintük a turisták számára kínált amszterdami otthonok mindössze 5 százaléka sérti meg a városi szabályozást.

Az Airbnb közleményben reagált a korlátozásra, amelyben azt írják, hogy csalódottak az amszterdami döntés miatt, amely a helyi családokkal szemben a nagyobb szállodáknak kedvez.

(Index, 2018. január 10.)

Barcelona megregulázza a szállásmegosztókat

Hamarosan eltűnhet a barcelonai szálláshirdetések jelentős része a szállásmegosztó oldaláról.

Meghajolt a barcelonai vezetés akarata előtt az Airbnb: a közösségi szállásmegosztó mögött álló cég beleegyezett abba, hogy leveszi oldaláról azokat az ingatlanokat, amelyeknek a kiadását nem engedélyezte a város. Az Airbnb ellenkező esetben 600 ezer eurós bírságot kockáztatott, írja a HVG.

2016-ban 1,3 millió látogató vette igénybe a szállásmegosztó által kínált szobákat és lakásokat, ez 167 millió eurós bevételt hozott a vendéglátóknak és becslések szerint 860 milliót a helyi üzleteknek. A város azonban megelégelte a turistaáradatot és Ada Colau katalán város polgármestere intézkedéseket helyezett kilátásba az idegenforgalom korlátozására. A barcelonaiaknak olyan dolgokból lett elegük, amik a budapestieknek is ismerősek lehetnek: a belvárost éjjel-nappal feldúló részeg turistahordák, ami még nem feltétlenül köthető az Airbnb-hez. A lakáskiadásnál uralkodó áldatlan állapotok azonban igen.

Az Airbnb egy másik problémát is hordoz magában: a hirdetett ingatlanok több mint fele nem magánszemélyek szabad lakása vagy szobája, hanem valójában kereskedelmi szálláshelyek – írja a Les Echos Javier Gil helyi szociológus kutatásait idézve. Az illegális hirdetések száma 6-8 ezer körül mozog, ezek miatt az elmúlt időszakban kétezer eljárást indított a városvezetés.

(HVG, 2017 július 17.)

Nyomja a szállodákat az Airbnb

A turisták egyre több alvóhelyet foglalnak le az Airbnb-n. Erzsébetváros nagyot nyomult. A szállodásoknak ez nagyon nem tetszik, de még nem tüntetnek.

A budapesti vendégforgalom egyre nagyobb hányadát érik el a bérbe adott magánlakások, amelyek legtöbbjét az Airbnb-n foglalják le a külföldi turisták, összegzi a friss adatokat a Világgazdaság.

2016 szeptemberében sem lankadt a külföldi - főleg brit - turisták forgalma a Király utca és a Gozsdu udvar környékén, a budapesti bulinegyed központjában. A fapados légitársaságok terjedését is kihasználva lázasan növekvő, zömmel fiatalokból álló turistaréteg nemcsak az éttermeket és bárokat gazdagítja, hanem azokat a magánembereket is, akik kiadják lakásukat az Airbnb-n, vagy más szállásközvetítő portálon keresztül, vagy épen a személyes kapcsolatokat, ismertséget kihasználva. Ez a turistaréteg ugyanis jellemzően kerüli a szállodákat: a KSH adatai szerint a „buliturizmusban” élen járó briteknek tavaly csak körülbelül hatoda, 351 ezer fő szállt meg kereskedelmi szálláshelyeken, vagyis hotelekben, panziókban.

A magánlakásokat kereső külföldiek körében egyre népszerűbb Budapest, amit jól mutat, hogy a Skift.com utazási portál májusi elemzése szerint az Airbnb-n a VII. kerület volt 2015-ben a 13. „legtrendibb” úti cél. A szakportál azokat a feltörekvő területeket szedte össze, ahol a legnagyobb volt a forgalom növekedése: Erzsébetváros 145 százalékos bővüléssel szerepelt a listán.

A trend jól látszik a KSH adataiból is: 2015-ben 618 ezer külföldi turista közel 2,2 millió vendégéjszakát töltött el az üzleti céllal bérbe adott magánlakásokban, zömmel Budapesten, ez az egy évvel korábbihoz képest 26 százalékkal nagyobb forgalmat jelez. 2010-hez képest még nagyobb a növekedés, hiszen akkor még csak 236 ezer külföldi egymillió vendégéjszakát töltött el országosan magánlakásokban. A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) szerint ugyanebben az ötéves időszakban a fővárosi szállodák száma csupán 5,2 százalékkal, a külföldi vendégéjszakák száma pedig 45 százalékkal emelkedett. Míg 2010-ben a szállodákban regisztrált külföldi vendégéjszakáknak 2,7 százalékát érte el a magánlakásokban elért forgalom, addig 2015-ben már 15,5 százalékára rúgott.

A magánlakások bérbeadása az évtized eleje óta terjed gyorsan Budapesten, miközben vidéken némileg csökkent az üzleti céllal kiadott ingatlanok száma. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2010. és 2015. között 1.492-ről 4.047-re, vagyis jóval több mint a duplájára nőtt a bérbeadásra hivatalosan regisztrált magánlakások száma. A kiadott szobák száma pedig több mint a négyszeresére, csaknem 9 ezerre emelkedett 2015-re. (Ezek a számok ráadásul csak a hivatalosan bejelentkező bérbeadókat tartalmazzák, mert bár Magyarországon a lakások rövid távú kiadása engedélyhez kötött, de ennek a kötelezettségnek sokan nem tesznek eleget.) 2016. nyarán az Airbnb kínálatában közel hétezer, a Booking.com portálon pedig több mint kétezer fővárosi lakás szerepelt.

Jönnek a lakáshotelek

A szállodaszövetség egy ideje - egyelőre sikertelenül - lobbizik a kormánynál, hogy az újraszabályozza újra a rövid távú lakáskiadás piacát. Az MSZÉSZ legfrissebb piacelemzésében azt azonban elismeri, hogy az Airbnb és társai olyan vendégkört vonzanak Budapestre, amely a fővárosi kisvállalkozások - például éttermek, bárok, fürdők, taxik - számára számottevő forgalmat jelent. A szállodások azonban több ponton szigorítanának a szabályozáson, a többi közt korlátoznák a bérbeadási napok számát, és a társasházakban a többi lakó engedélyéhez kötnék a lakás kiadhatóságát. A szállodásoknak leginkább a budapesti „bulinegyedben” megszaporodott úgynevezett „lakáshotelek” szúrnak szemet, amelyek esetében a vállalkozók lakástulajdonosoktól hosszú távra bérbe vesznek akár 50-100 lakást, és szállodaszerűen üzemeltetik őket, de jóval alacsonyabb költségekkel.

(Világgazdaság, 2016. október 5.)

Kíméletlen törtető az Airbnb

Az Uber-utánzat a bérlakáspiacon nyomul. Az Airbnb értéke 25 milliárd dollár.

Újabb tőkeemelési kör zárult le a lakáspiacon egyre nagyobb tempót diktáló Airbnb-nél. A társaság több mint 100 millió dollárt vont be a működésbe. A korábbi, a nyári tőkeemelés időszakához hasonlóan jelenleg is 25 milliárd dollár a cég értéke.

A Airbnb San Francisco-i központú cég, közösségi megosztáson alapuló üzleti vállalkozás. A társaság 2015. harmadik negyedévében 340 millió dollár árbevételt ért el, 2,2 milliárd dollár értékű lakásfoglalás mellett. Mindkét érték nagyjából kétszerese egy évvel korábbi azonos időszakárbevételének és foglalásának.

A cég az előzetesen kitűzött tervek felett teljesít, a 2015 évi teljes árbevétel pedig megközelítheti az 1 milliárd dollárt. A nettó eredmény mintegy 150 millió dolláros veszteség lehet 2015-ben.

Az Airbnb legutóbb 2015. júniusban hajtott végre tőkeemelést, akkor a társaság 1,5 milliárd dollár forrást vont be, ami minden idők egyik legnagyobb zárt körben végrehajtott tőkeemelésének számít.

A cég internetes oldalán több mint 1,7 millió szoba, lakás és lakóház hirdetés található már. A cég bevétele abból származik, hogy minden egyes internetes foglalásnál 3 százalék a jutaléka. Emellett még a vendégektől 6-12 százalék közti szerviz díjat is kapnak.

(Portfolio, 2015. november 22.)

A Google a pénzpiacra is fel akar kapaszkodni.

A Google a pénzpiacra is fel akar kapaszkodni. ₪₪₪

Nekimegy a Google az Apple-nek a fizetésekben is, írja a Portfolio.

A Google Wallet kudarca után ismét megpróbálkozik egy fizetési platformmal a Google: elindítja a Google Pay-t, az Apple Pay mintájára. Az új szolgáltatással az Androidos felhasználók közvetlenül az okostelefonjukkal vásárolhatnak.

A Google Pay az Android Pay-t váltja és az Apple Pay, valamint az Apple Pay Cash funkcióit igyekszik ötvözni és az Androidos felhasználók kezébe adni.

Lehet majd fizetni vele a pénztáraknál, az amerikai és a brit felhasználók pedig pénzt is küldhetnek egymásnak a "Google Pay Send"-funkcióval. A Google a lehetséges partnerekkel tárgyal arról, hogy a Google Pay segítségével a felhasználók online vásárolhassanak weboldalakon. A Google Pay február 20-án indult útjára a világban, de néhány napba telhet, amíg minden Androidos telefonra megérkezhet.

(Portfolio/CNBC, 2018. február 20.)

Belenyúl a HTC-be a Google

Bevásárolja magát a Google a HTC okostelefon-üzletágába. 2011-ben a Motorola mobilgyártását vásárolta meg a Google, de azt csúnyán bebukta.

A Google, az internetes keresőóriás 1,1 milliárd dollárért részlegesen megveszi a HTC okostelefon-gyártó üzletágát. A megállapodás értelmében a HTC 1,1 milliárd dollárnyi készpénzt kap és a cég számos dolgozója csatlakozik a keresőcéghez, továbbá szellemi termékeket is kap a HTC-től, egy licenszmegállapodás keretein belül, írja a Portfolio.

A Google és a HTC között már eddig is volt együttműködés, mivel a HTC gyártott saját márkás okostelefont a Google-nek és a kiszivárgó hírek szerint az induló Pixel 2 készülékeket is a HTC gyártja.

A Google-telefonokat fejlesztő csapat biztosan a keresőóriáshoz megy át és a remények szerint ezzel felpöröghet az innováció és a termékfejlesztés a hardver üzletágánál, nyilatkozta a divízió vezetője, Rick Osterloh. A várakozások szerint 2018 elején zárulhat le a felvásárlás.

Nem ez az első próbálkozás a Google-nél, hogy házon belül tudja a hardvergyártást is - hasonlóan az Apple-höz, ahol a szoftverfejlesztés és a hardvergyártás mindig párhuzamosan haladt. 2011-ben megvette a Motorola mobilgyártó cégét, a Motorola Mobility-t 12,5 milliárd dollárért. Ezen jó sokat bukott a Google, mivel 2014-ben az ár töredékéért, mindössze 2,9 milliárd dollárért adta tovább a Lenovónak, miután folyamatos veszteségeket termelt az üzletág.

A tajvani HTC valaha a világ okostelefon-értékesítések 10 százalékát vitte, mostanra azonban 2 százalék alá esett a részesedése. Piaci részesedése folyamatosan csökkent az elmúlt években, miután az Apple és a Samsung mellett megjelentek a kínai mobilgyártók is a felső kategóriás csúcstelefonok piacán.

A bejelentés nem volt teljesen meglepő annak fényében, hogy felröppentek már korábban spekulációk a Google HTC vásárlásáról.

(Portfolio, 2017. szeptember 21.)

Felnyomta a Google-t a mobilos kattintgatás

Most már mindenki a mobilon át nyomul. Persze a Google-nak a hirdetés hozza a sok pénzt.

2016 harmadik negyedévében ötödével, 22,5 milliárd dollárra nőtt a Google anyacégének, az Alphabet forgalma az egy évvel korábbihoz képest. A társaság friss pénzügyi beszámolója szerint a bevétel túlnyomó többsége a hirdetésekből származik, a július-szeptemberi időszakban 19,8 milliárd dollárt hoztak a reklámok a cégnek. A mobilos, valamint a videókhoz kapcsolódó hirdetések meghatározó szerepet játszottak a harmadik negyedéves eredményekben.

A Google, valamint a partnerek felületein megjelent reklámok 33 százalékkal több kattintást hoztak a szeptemberrel zárult három hónapban, mint egy évvel korábban, és ezt a növekedést elsősorban a mobilos felhasználók hozták a cégnek. A kétkedőkkel szemben a mobilforradalmat tudta követni a Google, az Android operációs rendszerrel, valamint az okostelefonok jelentős részére előre telepített szolgáltatásaival, térképpel, keresővel, YouTube-bal, írja a Világgazdaság.

A világon működő okosmobilok közel 90 százalékán található meg a cég operációs rendszere az IDC adatai szerint, a digitális marketinggel foglalkozó Merkle Inc. elemzése szerint pedig a mobil keresőpiac 95 százalékát uralja a társaság. A The Wall Street Journal beszámolója szerint néhány elemző már úgy vélekedik, hogy a Google teljes hirdetési bevételének felét adhatja a mobil piac. A mobiltelefonokon futtatott keresések száma már tavaly meghaladta a személyi számítógépeken indítottakét.

A mobilkészülékek felértékelődése ugyanakkor kihívást is jelent a Google számára. A mobilos reklámok ugyanis általában olcsóbbak, mint a számítógépeken megjelenők, így elég jelentős mértékben csökken az átlagos ár, amit a hirdetők fizetnek, a harmadik negyedévben például éves összevetésben 11 százalékos volt a visszaesés ebben a mutatóban. Ennek ellenére az Alphabet nyeresége a július-szeptemberi időszakban 5,1 milliárd dollárra nőtt, ami 27 százalékos bővülést jelent az egy évvel korábbihoz képest. Ez a teljesítmény azért is figyelemre méltó, mert a többi üzletág - többek között a Google Fiber nagy sebességű internetszolgáltatás és az okostermosztátokat gyártó Nest - mindössze 197 millió dolláros bevétel mellett 865 millió dollárnyi veszteséggel zárta a harmadik negyedévet.

(blokkk.com, 2016. október 28.)

Egymilliárdot tejelt a Google

Az Apple-nek, hogy mobileszközein az iOS keresője a Google legyen.

Egymilliárd dollárjába került a Google-nak 2014-ben az, hogy az Apple mobileszközökön futó iOS platformon is elérhető volt a keresőszolgáltatása. Az adatok az Oracle és a Google között zajló per irataiból derültek ki. Az összeget bevételmegosztás keretében fizette ki a Google az Apple-nek. Egy tanú szerint egy időben 34 százalék volt a részesedés mértéke. Ebből az következtethető ki, hogy a Google-nak csak az Apple eszközein futó hirdetésekből 3 milliárd dollár körüli bevétele származott 2014-ben, amelyből egyet továbbadott partnerének. A tisztánlátást nehezíti egyébként, hogy mindkét társaságnál elzárkóznak az információadástól és a hírek minősítésétől.

A két óriáscég partnerei és riválisai is egymásnak. A Google, pontosabban a keresőt működtető Alphabet nevű cég piaci értéke 500 milliárd dollár. Az Alphabet előreláthatóan gyorsabban fog nőni, mint az Apple. Ennek oka, hogy az Alphabet digitális hirdetésre épülő nyereségtermelő képessége több mint a duplája annak, mint amit az Apple a gyengülő okostelefon-piacon el tud érni sikertermékével, az iPhone-nal. Az okostelefon-üzletág adja az Apple bevételeinek 60 százalékát és vele együtt a profit döntő részét. A piac bővülése azonban 2015-ben már 10 százalékosra csökkent, s az Apple-nek a felhalmozódott készletei miatt 2016. első negyedévében csökkentenie is kellett a termelését. Ezzel szemben a hirdetési piac az eMarketer előrejelzése szerint 2019-re megtriplázódik, eléri az 200 milliárd dollárt. Az Alphabet bőven kiveszi ebből a részét, ha tartja a jelenlegi évi 15 százalékos forgalombővülési ütemet. Az Alphabet fejlesztései is – önjáró autók, egészségipar –, erre engednek következtetni.

(Világgazdaság, 2016. január 24.)

Nyomul tovább a Google

Nőtt a bevétel és a profit is 2015. második negyedévében.

Továbbra is nőnek a Google bevételei, a fizetett kattintások száma is szépen gyarapodik, bár egy-egy hirdetésen már egyre kevesebbet keres a cég. A költségek rendben, így nőtt a profit is.

A Google bevétele 2015. második negyedévében 11%-kal, az egy részvényre jutó profit 17 százalékkal nőtt, előbbi a vártnak megfelelő, utóbbi viszont annál is több volt, a Portfolio beszámolója szerint. A növekvő szám ellenére a kattintások utáni ár azonban több mint 10 százalékkal visszaesett.

A Google negyedéves árbevétele 18 milliárd dollárra emelkedett. Az összes bevétel 90 százalékát adó hirdetési bevételek 11 százalékkal nőttek, 16 milliárd dollárra, az egyéb bevételek 17 százalékkal közel 2 milliárd dollárra emelkedtek. A költségekkel jól bánt a cég, így növekedhetett a profit is.
(Portfolio, 2015. július 17.)

Nagyot keresett a Google

De azért van feszültség, hiába nőtt a bevétel és a profit.

A Google hirdetési bevétele és az egy részvényre eső profit nőtt ugyan, de nem annyira, mint ahogyan azt az elemzők várták. 2014. negyedik negyedévben a hirdetési bevétel (az adott jutalékokat levonva) 1,8, az egy részvényre jutó (korrigált) profit pedig 3,4 százalékkal elmaradt az elemzők előzetes számításaitól.

A Google bevételeinek továbbra is közel 90 százalékát a különféle hirdetések adják. A Google hírei ugyanakkor nem a hirdetésekről, hanem az új technológiai vívmányokról szólnak, az okosszemüvegről, vagy az önmagát vezető autókról.

Az úgynevezett fizetett kattintások száma továbbra is bővül, de lassuló ütemben, amit mutat, hogy a mostani 14 százalék 2009. negyedik negyedéve óta a legalacsonyabb ütem (a fizetett kattintások száma a Google által elhelyezett hirdetésekre érkező kattintásokat mutatja, ezek után szedi a bevételt a Google a hirdetőktől). Az egy kattintásért kapott átlagos ár is némileg csökkent, de ez nem számít rossz eredménynek.

A fizetett kattintások ára a mobilos hirdetések előretörése miatt csökken. A fizetett kattintások bővülésének lassulása arra is utalhat, hogy a Google a mobilos felületeken nem tud olyan hatást elérni, mint az úgynevezett desktop (hagyományos) keresőhirdetésekben. Az eredeti keresőterületén ráadásul már akkora a Google piaci részesedése, hogy azt tovább nö velni szinte lehetetlen. A közelmúltban a Yahoo és a Firefoxot is gyártó Mozilla megállapodása révén náluk a jövőben a Google helyett a Yahoo lesz az alapértelmezett kereső a böngészőben, ami viszont piacvesztést okozhat a Goggle számára.

A Google ezzel együtt továbbra is stabil eredménnyel számolhat, a bevételek növekedése is kiegyensúlyozott lehet. A befektetők persze nem szeretik a lassulást bármely mutatóban, ez látzsott a Google tőzsdei árfolyamán

(Investor.hu, 2015. január 30.)

Drónozik a Google

A Google az Amazon után kacsázik.

Drónokat tesztel Ausztráliában a Google azzal a céllal, hogy néhány éven belül ezeket a légieszközöket vesse be a kereskedelmi szállítmányozásban, ahol terjeszkedésbe kezd majd a keresőóriás. Ezzel pedig új front nyílhat a Google és az internetes kereskedelem piacvezetője, az Amazon közötti csatározásban.

A Google a Project Wing elnevezésű programja keretében kezdte el ezeket a légieszközöket tesztelni, azzal a céllal, hogy néhány éven belül felhasználhassa őket a kereskedelmi szállításban. A Google ugyanis új területen, a szállítmányozásban is terjeszkedni próbál. A Google nem csak a keresőjéről ismert, hozzá kötődik az önmagát vezető autó, az Android operációs rendszer, a tervezett okosóra, vagy a hamarosan érkező TV-je.

A kereskedelmi szállítmányozás manapság elsősorban az Amazon "felségterülete". Az Amazon a világ legnagyobb internetes kereskedelmi cégeként gőzerővel terjeszkedik ebben az iparágban. A cég 2013. decemberben jelentette be, hogy drónokat is be kíván vetni a csomagszállítás során, mely hatalmas fejlesztési költségei folyamatosan nyomás alatt tartják a cég eredményeit. Az Amazon tervei szerint öt éven belül lehet lehetnek majd bevethetők ezek az eszközök.

A Google tervei szerint néhány éven belül domináns szereplői lesznek ennek a piacnak is. A drónok olcsó, gyors, környezetbarát csomagszállítást tesznek lehetővé. A Google drónjainak ausztrál tesztelései eddig sikeresek voltak. A drónok pontosan szállítottak különböző eszközöket (például csokoládét, elsősegély-csomagot) a kívánt célterületre.

(Investor.hu, 2014. augusztus 30.)

A Google hozta a szokásost

2014. második negyedévében több bevétel, több nyereség.

A Google 2014. második negyedévében - a partneroldalaknak járó kifizetések nélkül számított - az árbevétele 12,7 milliárd dollárra emelkedett az egy évvel korábbi 11,1 milliárd dollárról (a várt bevétel 12,3 milliárd dollár volt). Az egy részvényre jutó nyeresége ugyan elmaradt a várttól, de hát így is közel 30 százalékkal nőtt.

A Google 2014-ben visszatért az alapokhoz. A cég a Motorola maradékának értékesítésével lezárta a hardvergyártást, bevételeinek 90 százalékát szerzi online hirdetésekből.

A Motorola üzletág hozzájárulása eltűnt a számokból, egyébként a Motorola a Google tulajdonaként veszteséget termelt, feltehetően a Google célja a Motorola felvásárlásával a mobilgyártó szabadalmi portfóliójának megszerzése volt. Erre utal, hogy a mintegy 9,5 milliárd dolláros akvizíció lezárulta után nem is sokkal már el is kezdte feldarabolni a Motorolát, előbb a Motorola Home divíziót adta el 2,3 milliárd dollárért, majd pedig a mobilgyártással foglalkozó Motorola Mobilityt 2,9 milliárd dollárért 2014. elején a Lenovónak.)

Jelenleg elsősorban a hirdetésektől függ a Google eredményessége. A hirdetésekre megszerzett kattintások ára az elmúlt évek irányzatainak megfelelően 2014. második negyedévében is csökkent, bár ennek mértéke az elmúlt negyedévekhez képest visszafogottabb volt, a hirdetések átlagos ára éves összevetésben 6 százalékkal lett kisebb. Ennek oka, hogy az online hirdetési piacon mind nagyobb a mobilos megoldások részaránya, ezek viszont nem működnek annyira hatékonyan, mint a „hagyományos” internetes megfelelőik, így pedig az árakat sem tudják olyan magasan tartani a szolgáltatók, köztük a Google sem (a Google nem tesz közzé pontos statisztikákat a mobilos hirdetései arányáról).

Ebben a szegmensben ráadásul sokkal élesebb a verseny, mint a lényegében a Google által dominált desktop világban (a Google a becslések szerint az online hirdetési piac egyharmadát tudhatja magáénak, míg a második helyezett Facebook részesedése „csak” 8 százalék).

A mobil internetes piac bővülésének nyomáén ugyanakkor a fizetett kattintások száma 25 százalékkal nőtt, azaz ennyivel többször kattintottak a felhasználók olyan hirdetésekre, amikért a Google a hirdetőktől bevételhez juthatott. Ez a 25 százalék továbbra is nagy növekedést jelent, de az elmúlt 3 évben ennél nagyobb növekedést is el tudott érni a Google.

A Google kénytelen komoly ráfordításokat áldozni a további innovációra és fejlesztésre, ami később is mozgásban tarthatja a vállalatot. Mindez ráadásul jelentős akvizíciókkal is kiegészül, mint például a Nest 3,2 milliárd dolláros felvásárlása, ami mellé több, pár százmillió dolláros nagyságrendű kisebb akvizíció is társult 2014. első felében. Eközben ráadásul a Google jelentős erőforrásokat fordít olyan nehezen belátható és értékelhető projektekre, mint az „önmagát vezető” autonóm járművek fejlesztése. Mindez visszafogja a nyereséget.
(Investor.hu, 2014. július 18.)

Google: fátyolfelhőben

2013 végén nőtt az árbevétel, csökkent a nyereség.

A Google 2013. negyedik negyedévi árbevételét 13,6 milliárd dollárra tudta növelni. Az egy részvényre jutó profit viszont „csak” 12,01 dollárt tett ki az elemzők által várt 12,25 dollár helyett.

A fizetett kattintások száma (azaz a partnerek hirdetéseire továbbított kattintások száma) 31 százalékkal bővült éves alapon. Ezekért a fizetett kattintásokért kapott díjak viszont tovább morzsolódtak lefelé, és 11 százalékkal csökkentek az előző év azonos időszakához képest.

A Motorola divízió továbbra is csak a veszteséget termelte, mely 384 millió dolláros operatív veszteséget mutatott ki. A mínusz közel a duplája volt az egy évvel korábbi 152 millió dolláros veszteségnek. Ennek oka, hogy a Motorola felől érkező bevételek 18 százalékkal, 1,24 milliárd dollárra estek vissza. A Google január végén állapodott meg a Lenovóval, hogy a kínai társaság 2,9 milliárd dollárért megvásárolja a Motorolát.

(Investor.hu, 2014. január 31.)

A világ legnagyobb zenei megosztója menne a tőzsdére és mehet bíróságra is, némi jogdíjvita miatt.

A Walt Disney felvásárolta a 21st Century Foxot. A Netflix és az Amazon izzadhat.

A Walt Disney felvásárolta a 21st Century Foxot. A Netflix és az Amazon izzadhat. ₪₪₪

Az amerikai filmipar óriása született meg, hiszen a Walt Disney, az Egyesült Államok második legnagyobb filmgyártója felvásárolta a 21st Century Foxot, írja az Origo. A streamszolgáltatók, mint a Netflix és az Amazon, hamarosan azon kaphatják magukat, hogy egy cégtől kell megszerezniük a streamjogok többségét, ahhoz, hogy az oldalaikra új tartalmak juthassanak fel. Ez nehéznek ígérkezik, hiszen a Disney saját streamszolgáltatót szeretne indítani a jövőben és a tartalmait exkluzívan csak ott teszik majd elérhetővé. Egyébként nemrég bontották fel a Netflixszel kötött szerződésüket.

A Disney 52 milliárd dollárért vásárolta fel a 21st Century Fox nagy részét. A Fox Sports és a Fox News azonban egy új cég alá jut majd, azokat a Disney nem vehette meg.

A Disney megkapja a Foxtól televíziós csatornáit, a National Geographic és az FX csatornákat. Kivétel a Fox Sports, a Fox News és még néhány csatorna. Övé lesz a Fox részesedése az olyan nemzetközi csatornákban, mint a Sky és a Star TV. Megkapja a Fox 30 százalékos részesedését a Huluban, és a Fox filmstúdióját.

Netflix bajban

A Netflix régóta érzi a filmgyárak összefogásának veszélyét, ezért is határozta el, hogy 2020-ig 50 százalékra növelik a saját gyártású tartalmak arányát platformján. Nem arról van szó, hogy ne szeretnék más gyártó produkcióit is tartalomként kínálni, hanem arról, hogy ezt mostantól egyre nehezebb tehetik meg.

A Disney szakítása a Netflixszel sokáig úgy tűnt, hogy egyik médiacégnek sem lesz előnyös. Viszont a mostani a megállapodással lényegesen átszabták a piaci viszonyokat, hiszen a Fox megszerzésével értékes tartalmak jutottak a Disneyhez.

Flickr/Dominic Smith

A Disney egyből két streamszolgáltatóval fog elindulni 2019-ben, az egyik a sorozatokkal és filmekkel, a másik pedig a különböző sporttartalmakkal és élő mérkőzésekkel mozog majd a piacon. A Disney és a Fox közösen, a Netflixen elérhető népszerű műsorok 19 százalékát fogják birtokolni. Ezzel ő lenne a második legnagyobb televíziós hatalom a CBS mögött - írja a Financial Times. Az összeolvadás után, a Netflix összességében alulmarad a két gyártóval szemben, ezért is kezd évente több milliárd dollárért saját tartalmakat forgatni.

Az Amazon Prime sem lesz könnyű helyzetben. Az oldalon szereplő 500 legnézettebb műsor közül a Fox és a Disney birtokában van 9 százaléknyi.

Michael Sloan, a YipitData elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a streamszolgáltatók nagy bajban lesznek, amikor a filmgyártók elkezdik levenni a tartalmaikat a népszerű oldalakról. A Netflixen van a legnagyobb nyomás, és úgy tűnik kicsit megkésve, de még talán időben reagáltak az egyre valósabb veszélyre.

A győztes a Hulu lehet, amely egyelőre csak az USA-ban és Japánban érhető el, azonban a Foxnak tulajdonrésze van a cégben és várhatóan oda viszi majd át a Disney a tartalmait, amíg el nem indítja a Fox saját szolgáltatását.

illusztrációFORRÁS: GETTY IMAGES/2017 CHESNOT/CHESNOT

A Fox már 2016-ban elkezdte levenni műsorait a Netflixről. Egy év alatt a 39 Fox tartalomból, ma már csak 20 érhető el a Netflixen. Olyan siker sorozatok is lekerültek, mint az X-akták és a Buffy, a Vámpírok Réme. A Hulu platformján azonban továbbra is elérhetőek, ami előrevetíti, hogy merre is mozdul majd a Disney.

A licenszjogok többsége, amelyeket a Netflix és az Amazon kötött a forgalmazókkal, több évre szólnak. Ha valamelyikük úgy dönt, hogy elkezdi levenni a műsorait az oldalakról, akkor még így is, akár évekig elérhetőek lehetnek éppen a szerződésekbe foglalt kiskapuk miatt.

A klasszikus, nagy filmgyártók térfoglalása miatt a streamszolgáltatók képtelenek a többfrontos harcra és nem figyelnek az olyan cégekre, mint az Apple, vagy a Youtube, amelyek szép csendben egyre nagyobb területet foglalnak el a nem hagyományos médiapiacon.

(Origo, 2017. december 14.)

A Disney beszáll a filmes streaming piacba

Önállóan. Szét is válik a Disney és a Netflix.

A Disney nem fog új filmeket szolgáltatni a Netflixnek, mivel 2019-től saját streaming-szolgáltatást indítanak majd, írja a Portfolio. Ennek háttere, hogy egyre kevesebben néznek hagyományos televíziót, többek között ezért is minél több ügyfelet szeretnének megszerezni a jobb üzlet reményében.

A Disney új iránya azonban nagyon költséges lehet, kiindulva abból, hogy a versenytársak, például az Amazon, vagy a Time Warner (HBO) több milliárd dollárt költ arra, hogy saját tartalmakat készítsen és azt közvetlenül a nézők, hallgatók részére közvetítse. Wall street-i elemzők szerint a Disney belépése az erős piaci versennyel jellemezhető streaming piacra azzal a következménnyel is járhat, hogy a cég pénzügyeire nagy nyomás nehezedik majd.

A Disney árbevétele egyébként a legutóbbi negyedévben 14,2 milliárd dollár lett, ami közel azonos az egy évvel korábban elért összeggel, azonban elmarad a várt 14,4 milliárd dollártól. Az üzemi eredmény 4 milliárd dollár lett, ami közel 10 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában, de az elemzők révén várt összeget sem érte el. A cég 2,4 milliárd dollár profitot ért el, ez kilenc százalékkal marad el az egy évvel korábbitól.

A Disney média hálózatának üzemi eredménye, amely a teljes üzemi eredmény 42 százalékát adta, 23 százalékot esett, ami nagyrészt az ESPN (a Disney sportcsatornája) gyengélkedésének tudható be. A sportcsatorna alacsonyabb reklámbevételeket ért el és magas programozási költségekkel működött, de az eredmény esésében szerepet játszottak egyes személyi kiadások is.

(Portfolio.hu, 2017. augusztus 9.)

A Tencent a legértékesebb ázsiai cég. Csevegőjének, a WeChat felhasználóinak száma egy milliárd. Mögötte az Alibaba.

Nagyon megy a felhő üzletág, a pc viszont csak döcög.

Nagyon megy a felhő üzletág, a pc viszont csak döcög. ₪₪₪

A Microsoft a korábbinál nagyobb profitról és bevételről számolt be 2017 harmadik negyedéve alapján, amihez jelentős mértékben hozzájárult a felhőmegoldások üzletág sikere.

A cég adózott eredménye a szeptember végével záródott három hónapban 6,6 milliárd dollárra nőtt az egy évvel korábbi 5,7 milliárd dollárról. Az egy részvényre jutó eredmény 72 centről 84 centre emelkedett.

A cég értékesítési árbevétele 12 százalékkal, 24,6 milliárd dollárra nőtt.

A felhőmegoldások üzletág forgalma 14 százalékkal, 6,9 milliárd dollárra bővült. A Windows szoftvereladást is tartalmazó személyi számítógép üzletág értékesítése 0,2 százalékkal, 9,4 milliárd dollárra csökkent.

A Microsoft az Egyesült Államokban 70 ezer embert, világszerte összesen mintegy 120 ezer embert foglalkoztat - írta az MTI.

(Napi.hu, 2017. október 27.)

Fellegekben a Microsoft

2017-re az egyik legerősebb szolgáltatási ággá nőtte ki magát a Microsoft felhőszolgáltatása Redmondban, a vártnál is nagyobb bevételt hoztak a felhőalapú megoldások.

A Microsoft közel a kétszeresére növelte bevételeit az Azure néven futó felhőszolgáltatásából 2017 legutóbbi negyedévében. Ezzel a céges webszolgáltatások piacán jelenleg első Amazont is befogta, a két óriás között egyre kisebb a távolság, írja az Origo.

Jöttek a milliárdok a felhőből

A Microsoft 2017 évi szárnyalása az elemzők és a cég szerint is egyértelműen a felhőszolgáltatások kimagaslóan jó szereplésére vezethető vissza. A cég 25 milliárd dolláros negyedéves forgalmat ért el, és ez a nem várt növekedés a felhőből érkezett.A bevételek 2017-ben 4 százalékkal nőttek, nem számítva hozzá a LinkedIn szolgáltatást, melyet 2016-ban kebelezett be az óriás. Eközben a negyedéves nettó bevétel 7,7 milliárd dollárra rúgott, szemben az előző év hasonló időszakának 5,5 milliárd dolláros bevételéhez képest, ami 40 százalékkal magasabb a vártnál.

A Microsoft-nak nem csak a bevétele, hanem a nyeresége is nőtt a negyedéves mutatók alapján. Az Azure szolgáltatáról a főhadiszálláson úgy gondolják, még mindig van benne tartalék.

A Microsoftnál arra hívták fel a figyelmet, hogy az elmúlt pénzügyi évben az Azure és egyéb szolgáltatások, mint az Office365 és a Dynamics365, együttesen is 15 milliárd dollár közeli forgalmat hoztak.

A mostani kiemelkedő eredmények nyomán a Microsoft a következő negyedéves forgalmat is hasonló, 24 milliárd dollár körüli értéken várja. A korábban a bevételek legfontosabb forrását jelentő Windows-licencek értékesítése folyamatosan csökken.

(Origo, 2017. július 21.)

Kever-kavar a Microsoft

A felhőpiac 7 milliárdot hozott neki. ₪₪₪

A felhőszolgáltatások nagyot húztak a Microsofton. 2016. negyedik negyedévében a cég bevételeinek immár 28 százaléka, 6,9 milliárd dollár innen jött, részesedése pedig folyamatosan nő, igazolva Satya Nadella vezérigazgató irányváltásának helyességét, írja a Világgazdaság. A vezérigazgató a hagyományos szoftverfejlesztés helyett a felhőalapú, bárhonnan elérhető szolgáltatásokra helyezte át a hangsúlyt, és ide összpontosította a fejlesztési forrásokat is.

Az is jó döntésnek bizonyult, hogy okostelefonostul kidobták a horribilis összegért megvett Nokiát a csónakból, miközben 26 milliárd dollárért megszerezték a LinkedIn üzleti közösségi portált, amelynek a felhőszolgáltatások további szélesítésében jut majd kulcsszerep. A LinkedIn felvásárlását 2016. december 8-án hagyták jóvá, de már a tört hónap adatai megjelentek a negyedéves számokban.

Az Office üzleti szoftverek is felhőalapúak lettek, forgalmuk pedig 10 százalékkal, 7,4 milliárd dollárra nőtt. Nem várt kellemes meglepetést jelentett, hogy 5 százalékkal gyarapodott a PC-gyártók Windows szoftverekért kifizetett licencdíja, de ugyanilyen mértékben nőtt a céges ügyfelektől az alapszoftver használatáért beszedett díj is.

A PC-gyártásban a nagy teljesítményű, egyaránt játékra és üzleti felhasználásra épített, Windows 10-et futtató készülékek piacán növelte a részesedését a Microsoft. Nadella szerint - az IDC és a Gartner adataira hivatkozva - a PC-piac öt éve tartó zsugorodása akár már 2017-ben véget érhet. A teljes PC-üzletága a Microsoftnak a Windowszal együtt a vártnál kisebb, 5 százalékos visszaesést szenvedett el, bevétele közel 12 milliárd dollár volt.

A Microsoft negyedéves bevétele egy százalékkal, 24 milliárdra, míg adózott eredménye 3,6 százalékkal, 5 milliárd dollárra nőtt az egy évvel korábbihoz képest.

(Világgazdaság, 2017. január 30.)

A fellegekben jár a Microsoft

A felhőpiac hozza a formáját.

A vártnál jobb eredményeket könyvelhetett el a Microsoft 2016. második negyedévében (ez nála a pénzügyi évének utolsó negyedéve). A költségek ugyan a vártnál jobban emelkedtek, de a cég a jövőre nézve kedvező lehetőségeket lát a piacokon.

A legutóbbi negyedévben a cég árbevétele 22,6 milliárd dollárra emelkedett, amely felülmúlta az elemzők várakozását. Az adózott eredmény 6,2 milliárd dollárra esett, ami kevesebb volt a vártnál. A költségnövekedés oka az volt, hogy a Microsoft jelentős összegeket fordít a felhőalapú szolgáltatások fejlesztésére.

Az Office irodai programcsomag értékesítése 5 százalékkal növekedett, ezen belül az Office 365 csomag több mint 50 százalékkal. A PC bevételek (amelyek a Windows operációs rendszert, a Surface táblagépet és az Xbox játékkonzolt tartalmazzák) 4 százalékkal estek. A készülék bevételek, amelyek az okostelefonok és a táblagépek értékesítéseit is tartalmazzák, 74%-kal zuhantak.

2014-től a Microsoft elsősorban a cloud - felhő - üzletágra összpontosít, ami mostanra az egyik legnagyobb bevételt termelő üzletág lett. A felhő alapú szolgáltatásokból származó bevételek 7 százalékkal, 6,7 milliárd dollárra emelkedtek, az Azure szoftver bevételei pedig a duplájukra nőttek. A jó növekedési számok ellenére 17 százalékkal csökkent a felhő alapú szolgáltatások profitja, a megnövekedett fejlesztési és kutatási költségek miatt.

Hiába vásárolták fel azonban a Nokia mobilos üzletágát, a Microsoft az okostelefonos piacon nem ért el értékelhető eredményt. És hiába vették a saját kezükbe a gyártást, a globális piaci részesedésük 1 százalék alatt maradt. A Gartner 2016. első negyedéves adatai szerint az Android részesedése 84, az iOS-é 15 százalék. A cégvezetés nem nézte tétlenül a kudarcot: májusban a márkanévhez tartozó licenceket és a szerzői jogokat is értékesítették. Májusban 1.850 fő távozásáról volt szó, de a legutóbbi tájékoztató alapján sokkal több embernek kell új munka után néznie. A leépítési tervezetet 2.850 alkalmazottal egészítik ki. Mindez valószínűleg nem független attól, hogy a negyedéves jelentésében a telefonokkal kapcsolatos bevételekről csak annyi derült ki, hogy a visszaesés 71 százalékos volt.
(Portfolio, 2016. július 20., Index, augusztus 1.)

A Microsoft lenyúlta a LikedInt

Felvásárolja 26 milliárd dollárért. Ez csúcs vételár online cégért.

A Microsoft bejelentette, hogy 26,2 milliárd dollárért felvásárolja a LinkedInt . A Microsoft készpénzért veszi meg az álláskereséső és professzionális kapcsolatépítő közösségi szolgáltatást, 196 dollárt ad részvényenként. Ennyi pénzt még nem adtak online cégért, a Microsoftnak is ez az eddigi legnagyobb bevásárlása.

A LinkedIn a világ legnagyobb, kifejezetten üzleti kapcsolatokat gyűjtő közösségi oldala. A felhasználók itt nem egyszerűen személyes ismeretség, hanem céges kötődés alapján ismerősei egymásnak. A LinkedIn már évek óta folyamatosan fejleszti szolgáltatásait. Jelenleg már a mobilalkalmazásuk is használható.

A közösségi oldalnak több mint 433 millió felhasználója van évente. Havonta 105 millió egyedi látogatójuk van, ami kilencszázalékos éves növekedést takar. Ennél jóval nagyobb a mobilalkalmazás növekedése, közel 50 százalékkal többen használják most, mint egy éve. A cég 2016. februári gyorsjelentésében már lassuló növekedésről számolt be, pénzügyi elemzők szerint a gyors növekedés időszakának már vége. Ezek az elemzések nem tettek jót a cégnek, a részvények értéke is sokat zuhant. Ez is szerepet játszhatott abban, hogy a LinkedIn belement a felvásárlásába. A Microsoftnak pedig beléphet a közösségi piacra.

(Index, 2016. június 13.)

Az Európai Unióban az internetezők közül a legtöbben Magyarországon használnak közösségi oldalakat. Neten bankolni viszont nem szeretnek a magyarok.

Az Európai Unióban az internetezők közül a legtöbben Magyarországon használnak közösségi oldalakat. Neten bankolni viszont nem szeretnek a magyarok. ₪₪₪

Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat 2016-os adatai szerint átlagosan az internetet használó 16-74 évesek 63 százaléka volt jelen valamilyen közösségi hálózaton, számol be az MTI a felmérés eredményeiről.

A tagországok rangsorát Magyarország vezeti, ahol 83 százalék volt ez az arány, majd Málta (82 százalék), Belgium (80 százalék), Ciprus (79 százalék), Dánia (77 százalék) következnek. A rangsor végén Franciaország áll, ahol mindössze 47 százalék volt a jelenlét valamilyen közösségi hálózaton 2016-ban, Szlovéniában 51 százalék, Csehországban 55 százalék, Németországban 56 százalék, Ausztriában 58 százalék, míg Lengyelországban 60 százalék volt a mutató.

A fiatalok (16-24 éves korcsoport) között az unióban a legnagyobb arányban (97 százalék) Belgiumban, Magyarországon és Dániában használták a közösségi oldalakat, a legkisebb arányban (77 százalék) Franciaországban, míg az uniós átlag 88 százalék volt.

Az idősebbek közötti közösségi hálózati aktivitás az unióban átlagosan 32 százalék volt, és majdnem minden uniós tagállamban 50 százalék alatt maradt, kivéve Belgiumban (56 százalék), Magyarországon (55 százalék), Máltán (51 százalék) és Portugáliában (50 százalék).

Az internethasználók 16-74 éves korcsoportjában a tagállamok közül Litvániában olvastak a legnagyobb, 93 százalékos arányban online híreket, ugyanez a ráta Horvátországban 91 százalék, Észtországban és Luxemburgban 89 százalék, Magyarországon pedig 88 százalék volt. Legkisebb, 49 százalékos arányban Írországban olvastak az internetezők online híreket, Franciaországban 56 százalék, Olaszországban 60 százalék, Romániában pedig 63 százalék volt az internetes hírolvasók aránya.

Zenehallgatásra a legnagyobb arányban (69 százalék) Svédországban használták a 16-74 évesek a világhálót. Finnországban a felhasználók 68 százaléka, Máltán 65 százaléka, Észtországban 64 százaléka, Dániában 62 százaléka, Magyarországon pedig 61 százaléka hallgatott zenét online 2016-ban. Horvátországban ugyanakkor ugyanez az arány mindössze 28 százalék volt.

Internetes banki ügyintézésre legmagasabb arányban (92 százalék) Finnországban használták a világhálót. Dániában és Hollandiában az internethasználók 91 százaléka, Észtországban 90 százaléka, Svédországban pedig 89 százalék intézte a világhálón keresztül banki ügyeit. Ebben a rangsorban Magyarország a 22. helyre került 44 százalékkal.

Az internetes banki ügyintézés sereghajtói az EU-ban Bulgária (7 százalék), Románia (8 százalék), Görögország (28 százalék), Ciprus (37 százalék), Portugália (41 százalék) és Olaszország (42 százalék).

Információkeresésre a legmagasabb arányban (92 százalék) Németországban használták a világhálót, de magas volt az arány Horvátországban, Finnországban és Hollandiában (egyaránt 91 százalék) és Csehországban (90 százalék) is. Magyarország a rangsor 9. helyén állt a 80 százalékos uniós átlagot meghaladó 88 százalékkal. Legkisebb arányban Olaszországban (50 százalék), Romániában (59 százalék) és Bulgáriában (65 százalék) használták az internetezők információkeresésre az internetet 2016-ban.

(MTI, 2017. július 13.)

Így jön ki a webboltból a vásárló

A vásárlók több mint fele vásárolt már a neten világszerte. A bolt is kapaszkodik, de a web is megy a boltba.

Mind inkább elmosódik a hagyományos és az online vásárlások közötti határ, azok pedig, akik korábban már vásároltak tartós terméket, vagy szolgáltatást az interneten, jellemzően hajlamosabbak még több pénzt elkölteni a világhálón. Többek között ez derül ki a Nielsen felméréséből, mely világszerte vizsgálta az e-kereskedelem változásait, összegez a Világgazdaság.

A felmérés egyik legfontosabb megállapítása, hogy a válaszadók 58 százaléka vásárolt már a neten 2016-ban. Ez egy százalékos emelkedés a 2015-ös évhez képest.

A bolt is kapaszkodik, de a web is megy a boltba

A netes vásárlások térhódításával együtt azonban a hagyományos boltokban használatos, vásárlásösztönző internetes technológiák népszerűsége is emelkedik, így a fogyasztók nyitottak az online és mobil kuponok felhasználására, és hűségprogram alkalmazások letöltésére is.

A vásárlási szokások átalakulásának eredményeként a hagyományos kereskedők fokozatosan erősítik online jelenlétüket, míg az eddig kizárólag virtuálisan működő webáruházak hagyományos árusító egységeket is nyitnak.

Ki mit vesz a webáruházban

Európában vezet az utazások online foglalása 67 százalékkal, így a válaszadók döntő többsége inkább az interneten, a válaszadók negyede pedig váltakozva, online és utazási irodán keresztül is foglalja le nyaralásait, és csupán 7 százalékuk ragaszkodik az utazási irodához.

A magyaroknál ez a szám kiugróan magas: száz vásárlóból 78 online foglalja le jegyeit és a szállását. Dobogós helyen végeznek Európa szinten a videojátékokkal kapcsolatos termékek. Magyarországon ezzel szemben a harmadik helyen az étel házhozszállítás végzett: ezt a magyar vásárlók közel fele (49 százalék) veszi meg az interneten keresztül.

Ki hol válogat

Divatáru vásárlásakor a fogyasztók körében az adott bolt honlapja (43 százalék) és maga az üzlet (39 százalék) bizonyul a legfontosabb információforrásnak Európában, fogyasztói elektronika esetén ez az arány 43 százalék és 38 százalék. Szépség- és testápolási termékeknél messze a hagyományos bolti tájékozódás vezet 37 százalékkal, míg az ismerősök ajánlására a vásárlók 24 százaléka hallgat.

Frissáru vásárlása esetén jóval óvatosabbak vagyunk Európában: a válaszadók 42 százaléka a boltokból tájékozódik, és ezzel toronymagasan elhúz a szájmarketing mellett (20 százalék). A magyar vásárlók hozzáállása is hasonlóan körültekintő, ugyanakkor ők odafigyelnek a szórólapokon kapott információkra is (32 százalék ).

(blokkk.com, 2017. február 9.)

Már egymilliónál is több a hirdető az Instagramon.

Már egymilliónál is több a hirdető az Instagramon. ₪₪₪

Töretlen a fotómegosztó alkalmazás népszerűsége. Havonta több mint egymillió cég hirdeti termékeit az Instagramon keresztül. Az alkalmazás különböző fejlesztésekkel is próbál segíteni a kisebb cégeknek is.

A havi egymilliós hirdetőtábor ötszörös növekedés a 2016-os évhez képest, amely az Instagramon az alkalmazások bővülésére, és a Facebookkal kialakított együttműködésre vezethető vissza.

Az Instagram nem is olyan rég még csak egy jópofa fotóalkalmazás volt, amelyben különböző filterek segítségével látványosabbá lehetett tenni a képeket. Mára ez már a múlt, több mint 8 millió vállalkozásnak van profilja az oldalon,
így a felhasználók közvetlenül kapcsolatba tudnak lépni számos céggel.

James Quarles, az Instagram üzletágának vezetője elmondta, hogy próbálnak a kisebb cégeknek segíteni az olyan bővítményekkel, mint a Boomerang, vagy a Hyperlapse. Előbbivel ismétlődő videókat lehet készíteni, utóbbi gyorsított felvételek készítésére jó.

A cég közlése szerint a havi 600 millió aktív felhasználó 80 százaléka követi valamelyik céget, és 120 millióan interakcióba is kerülnek velük.

Hasonló utat jár be a Snapchat is, ők a fiatalabb réteget célozták meg különböző kreatív filterek segítségével. Ezek ellenére az Instagram fölénye nagy, hiszen míg az Instagram 400 milliós napi felhasználótáborral rendelkezik, ugyanez a mutató 150 millió a Snapchatnél. A Snapchat 2017. évi bevételét 770 millió dollárra várják, ami azért messze elmarad az Instagram 3,2 milliárd dolláros bevételétől.

Az Instagram (ahogy a többi népszerű alkalmazás) nem elégszik meg ennyivel. Szeretnének további támogatást nyújtani a cégeknek. Segítenék őket abban, hogy melyik bejegyzésre érdemes hirdetést rakni, de akár az is elképzelhető, hogy
bizonyos szolgáltatásokra (például egy fodrászhoz) időpontot is lehet majd foglalni. Az Insta-felhasználok nagy része az alkalmazásokon keresztül fedez fel termékeket, ezért a jövőben lehetőség lesz arra is, hogy az applikáción belül lehessen vásárolni.

(Origo, 2017. március 31.)

Vásárlást is kínál az Instagram

Első körben az iPhonosoknak és az amerikai vásárlóknak.

Az Instagram is igyekszik kihasználni az e-kereskedelem növekvő népszerűségét: a képmegosztó szolgáltatás egy olyan megoldást tesztel, amivel azonnal megvehetik a felhasználók a nekik tetsző termékeket, melyeknek fényképeit természetesen elhelyezik az oldalon.

A próbaidőszak alatt 20 márkával dolgozik együtt a cég, igaz, egyelőre csak az amerikai fogyasztók számára érhető el ez a lehetőség, közülük is az iOS-es készüléket, vagyis iPhone-t, vagy iPadet használóknak, számol be az új szolgáltatásról a Világgazdaság. A megoldás lényege, hogy a márkáknak az oldalra feltöltött képein szereplő termékekről további információkat tudhat meg a felhasználó, válogathat is közöttük. Az újítás lényege, hogy amint sikerül döntést hozni, nem kell kilépni az alkalmazásból, hanem a „Shop Now”, vagyis „Vásárlás Most” gomb megnyomásával el lehet indítani a tranzakciót.

A termékinformációk és fényképek magában az Instagram-applikációban jelennek meg, így sokkal gyorsabban betöltődik a tartalom, mintha külön böngészőben kellene megnyitni, azaz jelentősen felgyorsulhat a kiválasztás és vásárlás folyamata.

A Techcrunch technológiai portál beszámolója szerint az Instagram nem számol fel közvetítői díjat a szolgáltatásukon keresztül is értékesítő vállalkozásoknak. Ehelyett igyekeznek majd rávenni a cégeket: azért fizessenek, hogy az általuk feltöltött tartalmak megjelenjenek az olyan felhasználók számára is, akik egyébként nem követői az adott márkának.

De miért érné meg ez a társaságoknak? Az Instagram saját felmérése szerint a megoldást használók 60 százaléka szerez ismereteket termékekről és szolgáltatásokról az alkalmazáson belül, háromnegyedük a felületen posztolt tartalmak hatására további információk gyűjtésébe kezd weboldalakon, online keresőkön. Az Instagramnak már most is mintegy félmillió hirdetője van és az egymilliárd dollárért a Facebook tulajdonába jutott szolgáltatás kezd komoly bevételt is hozni.

(Világgazdaság, 2016. november 4.)

Kergetőzik az Instagram

100 millió új felhasználó kilenc hónap alatt. Lenyomta a Twittert.

Elérte a 400 milliót az Instagram kép- és videomegosztó oldal felhasználóinak száma. A Világgazdaság beszámolója szerint a felületnek mindössze 9 hónap kellett ahhoz, hogy újabb százmillióval növelje a táborát. Ez egyben azt is jelenti, hogy az Instagramot már többen használják, mint a Twittert, amely a legutóbbi információk szerint világszerte 316 millió netezőt köt magához. Az Instagram felhasználók több mint 75 százaléka az Egyesült Államokon kívül él. A 2014. decembere óta csatlakozott 100 millió embernek több mint fele Európából és Ázsiából származik, a legnagyobb számban pedig brazilok, japánok és indonéziaiak csatlakoztak az oldalhoz.

Az Instagramot 2012-ben egymilliárd dollárért vette meg a Facebook. A Facebook most már több bevételt akar kivenni a szolgáltatásból, ennek érdekében egyre inkább megnyitja a hirdetők előtt. Az eddigi 8 ország mellett további több mint 30 piacon teszik lehetővé, hogy a vállalkozásokat, termékeket, szolgáltatásokat népszerűsítsenek rajta.

Az Instagram más vonalon is nyit a korábbiakhoz képest. Eddig a hirdetési lehetőség, többek között az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és Ausztráliában, csak bizonyos márkák számára áll rendelkezésre, viszont ezentúl bármelyik cég reklámozhat a felületen. Ráadásul még jobban közelíthetnek az instagramos hirdetések a tévében megszokottakhoz, ugyanis míg korábban legfeljebb tizenöt másodperces szpotokat tölthettek fel a cégek, addig a jövőben már 30 másodperces kisfilmeket is elhelyezhetnek.

A Facebook lépését az is indokolja, hogy a mobileszközökre optimalizált hirdetések értéke világszerte ugrásszerűen nő.

(Világgazdaság, 2015. szeptember 24.

A sharing economy egyre nagyobb teret foglal a világ legnépesebb országában is.

A sharing economy egyre nagyobb teret foglal a világ legnépesebb országában is. ₪₪₪

Gyorsan növekvő pályán van Kínában is a sharing economy, tehát az olyan internetre és okostelefonos alkalmazásokra épülő gazdasági közvetítő tevékenység, amin keresztül a vásárlók olyan árukhoz és szolgáltatásokhoz juthatnak hozzá, amiket korábban közvetlenül, hagyományos módon válogatva megvettek, tudósít az Index.

Hasonló alapon működött a Magyarországról kiűzött Uber, de ilyen például a turisztikai célú lakáskiadást leegyszerűsítő Airbnb, vagy akár az autómegosztó vagy az internetes ételrendelő oldalak is.

A kínai People's Daily megkérdezett állami kutatóinak friss tanulmánya szerint évi 40 százalékkal nőhet a sharing economy-szerű rendelések, vásárlások értéke évente, és 2025-re az ország GDP-jének 20 százalékát adhatja már. Ráadásul 5-10 ilyen megoldásokra építő óriáscég létrejöttét is várják az országban.

Ez a kínai állami kutatás annyit biztosan előrevetít, hogy nagy arányú növekedést várnak.

Az egyik megkérdezett kutató, Zhao Ying viszont azt is felvetette a lapban, hogy azért vannak még problémák a nagy térhódítás előtt. Mindenekelőtt a bürokratikus akadályokat említette, így szabályozási változtatásokra is szükség lesz majd, ha ilyen irányokban is nagyobb nyitást enged és tervez a Kínai Kommunista Párt.

(Index, 2017. március 23.)

A kínaiak a fellegeket rángatják

Jön a média, internet, reklám, fejlett technológia új óriása, a Tencent, az Apple még toronymagasan első, az Amazon már sehol, a Facebook már közel.

Nem árt megtanulni az új feltörekvő kínai techóriások neveit és alaposabban elmélyedni a tőzsdetanban. A média, internet, reklám és fejlett technológiai befektetésekre összpontosító Tencent részvényének árfolyama 5,3 százalékkal emelkedett április 12-én, a hongkongi tőzsdén. A papír így kialakult 170,50 hongkongi dolláros (22 dollár) árfolyama 205 milliárd dollárra emelte a vállalat piaci kapitalizációját. Magyarul a sok szám után: ennyi volt ezen a napon a piaci értéke, amit a részvények értékének és darabszámának szorzata adott.

Összehasonlításképpen az Amazon.com piaci értéke jelenleg 178 milliárd körül mozog, a többi nagy technológia (nem csak internetalapú) óriás közül még az Oracle (190 milliárd dollár) és az IBM (161 milliárd dollár) versenyez vele. A legnagyobb magyar cégek értéke ezeknél némileg kisebb: az OTP és a MOL piaci kapitalizációja jelenleg 5,5 - 6 milliárd dollár körül mozog.

A Tencent részvényének árfolyama az év eleje óta 52 százalékkal emelkedett. Tőkeértéke ennek köszönhetően már megközelíti a világ legnagyobb online kereskedő portálja, a kínai Alibaba Group Holding 210 milliárd dolláros értékét, de a Facebook 230 milliárd dolláros tőkeértékétől sincs messze. Az Alibaba részvényei tavaly szeptemberben mutatkoztak be az amerikai tőzsdén, minden idők legnagyobb tőzsdei befektetetésének (szaknyelven IPO-jának) keretében, 2014. november közepén elérve a 120 dolláros csúcsot, viszont áprilisra egészen 85 dollárig mélyült az árfolyam (év eleje óta 19 százalékot estek a részvények), hiába, a tőzsde már csak ilyen.

(Forrás: Investor.hu, 2015. április 13.)