Nagyon húz az Instagram itthon

Egyre több webáruház elárulja, mennyi is a webforgalma. A lényeget nem mondó toplisták kora lejáróban? A Media Markt a közeljövőben le is lökheti a webtrónról az Extreme Digitalt. A nagy webáruházak harmadát viszik a teljes webkiskernek.

Elöljáróban meg kell jegyezni, nem a webáruházak toplistájának összeállítója a hibás abban, hogy egyes, egyébként nagyra becsült webáruházak nem hajlandók elárulni, mennyi volt az árbevételük. Megjelenik a topweb évről-évre, de nincs ott, kinek mekkora a forgalma. De azért változik a világ és beszámolójában egyre több webáruház kerek-perec megmondja, mennyi is a webes bevétele. Egyes esetekben pedig könnyen, vagy nehezen, de meg is becsülhető. És van, akinél teljes s sötétség a nyilvános adataiban.

Nos, a blokkk.com már a 2016-os esztendő webáruházainak eredményeit is megkísérelte belőni, mennyi is volt az annyi, most pedig következik a 2017-es esztendő, amennyire lehet, a hazai webköltekezésre összpontosítva. Természetesen mint mindenen, ezen is kell majd pontosítani.

Elöljáróban megjegyezzük, hogy most nem foglalkozunk az eMag webáruházzal. Igaz, hogy fennen hirdeti a magyar jelenlétét, de a cég székhelye Romániában van, üzletszabályzata szerint közvetlenül neki fizet a vásárló, tehát nem egy Magyarországon adózó leánycégének (egyébként ő a S. C. Dante International S.A, román székhellyel, dél-afrikai érdekeltség egyébként, egy magyar nyelvű honlappal, de utána végállomás). Ezen az alapon bármely más külföldi webáruházat is vizslathatnánk, akár az Alibabát, vagy az Amazont is. Fashion Days: hasonló a helyzet.

A KSH adatai szerint egyébként 2017-ben megközelítette a 400 milliárd forintot a hagyományos boltos kiskereskedelemnek megfelelő termékek (élelmiszerek, iparcikkek) körében a webes vásárlások értéke. (Ebben a különféle szolgáltatások, például pizzarendelés, vagy repülőjegy vásárlása nincs benne). A növekedés 27%-os volt.

A Media Markt az Extreme Digital torkát szorongatja

Egyre jobban. Az elmúlt években az Extreme Digital volt a piacvezető webáruház Magyarországon. Most úgy tűnik, a Media Markt nagyon rámászott. Webforgalma 67%-kal nőtt 2017-ben, az ED eddig viszont nem mutatkozott túl közlékenynek 2017-es üzletmenetéről. A kérdés az, hogy a Media Markt 25 milliárdos bruttó webforgalmához képest az ED mennyit tud felmutatni 2017-ről (fordulónap váltás miatt 2017-ről csak szeptember 30-ig van beszámolója az ED-nak, tehát túl sok nem bogarászható ki a beszámolójából). Előreláthatóan még maradt a csúcson az ED, ennyi azért kikövetkeztethető beszámolójából, de nagyon megközelíthette a Media Markt. (Az ED-nál egyébként az exportot most nem nézzük, nála az különben jelentős súlyú, 2016-ban árbevétele közel negyedét adta.)

A nagyobb webáruházak közül végül az ED és a Tesco forgalma becsült adat. A legkisebbek pedig egyszerűen azért jutottak a felsorolásba, mivel pontosan megadták webforgalmukat. A tucatnyi webáruház együttes hazai bruttó forgalma 120 milliárd forint, ami 30%-a a teljes magyar boltos webkereskedelemnek:

webáruház	bevétel
e-Digital	29*
Media Markt	25
iPon	12
Mall.hu	12
Tesco	12*
Aqua Electrit	9
Libri	5
220Volt	5
Praktiker	4
Decathlon	3
Tchibo	3
Jysk	2
2017. évi bruttó bevétel, érték milliárd forint, */: becsült adat

És a titkolózók

Az élelmiszeres webáruházak semmit nem fecsegnek a forgalmukról (Auchan, CBA, a Tesco sem könnyű eset egyébként), a G'Roby súlya viszont csekélyebb. Az Euronics, a Rossman, vagy például a H&M bizonyára jelentősebb bevételre tesz szert a weben, más nagyobb iparcikkes boltosláncokkal együtt, de nem árulkodnak magukról semmit.

(blokkk.com, 2018. június 20.)

Akciógyilkos költségverseny a webáruházak között

Nagyokat nyögnek a webáruházak is: gyenge forint, drága üzemanyag, pokoli magas munkaerő költségek. Jön az átvevőpontok diadala. A fekete péntek nem marad el.

Hiába száguld a webkereskedelem, a webáruházakat sem hagyja hidegen a gyenge forint, a drága üzemanyag és a pokoli magas munkaerőköltség. De hát a webáruház azért webáruház, mert sok előnye is van a hagyományos boltokkal szemben, így ugyan a költségek megugrottak az utóbbi időszakban, de ez nem jelenti azt, hogy az árakban, a szolgáltatási díjakban automatikusan és a költségnövekedésekkel azonos mértékekben drágulna a webkínálat és a kapcsolódó szolgáltatások, például a kiszállítások díja.

A webáruházak az olcsóbbságukkal, a kényelmükkel hódítanak, és persze a sok-sok, szinte folyamatos akciózással. Nos, könnyen lehet, hogy fékezésre kényszerülnek, az eddigi száguldás pedig lassulni fog. Az előnyeit a hagyományos boltokkal szemben azonban a többség azonban tartani fogja.

Webáruházi látlelet

A webáruházak tevékenységében több eltérő működési elem is fellelhető, melyek a költségeket nem kis mértékben befolyásolhatják.

Kiszállítás

Az egyik lényeges működési kérdés, hogy saját flottával és alkalmazottal, vagy futárszolgálattal szállít-e házhoz a webáruház. Az előbbi elsősorban az élelmiszeres webáruházakra jellemző (G'Roby, CBA, Auchan, Tesco). Ők rugalmasabban tudják kezelni a magasabb üzemanyagok miatti költségnövekedést, hiszen például más csatornájukra is tudnak költséget terhelni.

A futárszolgálatot igénybe vevő webáruházaknak nehezebb a helyzetük, hiszen a futárszolgálatoknak a szállítás a fő tevékenységük, így az üzemanyagköltségek és a béremelések nagyobb súlyú költségemelkedést okoztak már eddig is. Így a webáruház üzletpolitikájának is függvénye, hogy a házhozszállítási díjak hogyan változzanak, hiszen ezt is mérlegeli a vásárló a webáruházak közötti válogatásban. Szembe kell nézni azzal, hogy az ingyenes kiszállítások aránya mérséklődni fog, főleg a kisebb értékű vásárlásoknál (ingyen persze semmi sincs, legfeljebb a webáruház és a futárszolgálat ügyeskedik egy kört a költségek csoportosításában: az ingyenesnek nevezett kiszállítás költségét azért valamelyik félnek be kell vállalnia, az pedig más kérdés, hogy a reklám kedvéért mi hova jut).

A futárszolgálatoknak sem érdekük a piacvesztés, márpedig ők veszíthetnek nagyobbat. A webáruház ugyanis tud váltani, például megszaporítja az átvevőpontok számát.

Gyenge forint

A gyenge forint - úgy tűnik, ez egy darabig még így lesz - drágítja a webáruházak kínálatát, hiszen zömében import termékeket árulnak, a hazai kínálatban erősebb élelmiszerek webkereskedelmének még csekély a súlya.

Így egyrészt a beszerzésekben kell ügyesen lavírozniuk a webáruházaknak, és itt azért mindig is van mozgástér. Ez persze nem jelenthet elmozdulást a gagyi irányába, mert az többszörösen visszaüt. De a hagyományos boltokkal együtt működő webáruházaknak is van előnyük, hiszen például a nagyobb közös beszerzés mellett kedvezőbb beszerzési árat lehet elérni.

És nem szabad megfeledkezni arról az apróságról sem, hogy ami a webáruházban a gyenge forint miatt drágul, az a hagyományos boltban is, tehát ebben a viszonylatban a webáruház előnye megmarad.

Drága munkaerő

A munkaerő mindenkinek drágább lett a munkaerőpiacon, így leegyszerűsítve hasonló a helyzet, mint a gyenge forinttal összefüggésben említettek. Ugyanakkor a webáruház egyik előnye a fajlagosan kisebb munkaerőigény (tehát egy színes televízió eladásához nála kisebb a munkaerő ráfordítás).

Ráadásul ismét előbújik az a kérdés is, hogy vajon hagyományos bolttal együtt tevékenykedik-e a webáruház, hiszen akkor munkaszervezési megoldásokkal is lehet költségeket csökkenteni. Itt például előny lehet, ha a weben rendelt áru összekészítése a hagyományos boltokat is kiszolgáló logisztikai központban történik, vagy éppen egy áruház terében.

Jöhet az átvevőpontok diadala - és a kisebb akciós hullámok

Hát igen, ami drága, az drága, és ha több a költség, lehet, hogy reklámra kevesebb futja. Bár reklám, akció nélkül nem tud megélni egy webáruház, tehát a fekete péntek nyilván nem marad el. De az akcióvadász vásárlóknak többet kell botorkálniuk a weben egy jó leárazásért, amiből azért lesz bőven a jövőben is.

Megszaporodnak majd előreláthatóan az átvevőpontok. Rövidebb kiszállítási útvonal, kevesebb ember kell hozzá. És bizonyos megközelítésben ez a vásárlónak is jobb - ma is népszerűek az átvevőpontok -, hiszen nem kell szabadságot kivennie és otthon rostokolva az órát lesnie. Ezzel szemben akkor veszi át a megvásárolt portékát az átvevőponton, amikor neki az a legjobb.

És megint költségelőnyben vannak a hagyományos boltokkal egy vállalkozásban tevékenykedő webáruházak. Némi újabb szervezéssel sok költség megtakarítható, például ha a bolt webátvevőpontként is ügyködik. És még az is lehet, hogy vásárol valamit ráadásként a vásárló a webrendelés átvétele közben. Ha már úgyis arra jár. (A tudomány ezt omnichanelnek nevezi egyébként, amikor a webáruház és a hagyományos bolt tevékenysége szorosan összefonódik.)

Kilátások: kisebb tempó

2018-ban a webkereskedelem azért tovább száguld, de némileg mérsékeltebb ütemben, az eddigi 25% körüli növekedésnél.

Értéke túllépheti a 450 milliárd forintos értéket, egy óvatos becslés alapján is:

webkisker	2006	2010	2011	2012	2013	2014	2015	2016	2017	2018*
értéke milliárd forint	30	46	65	92	127	178	235	308	393	450-470
növekedés	15%	16%	40%	37%	39%	42%	33%	27%	27%	15-20%
KSH, érték: milliárd forint, változás: előző év: 100, kiigazítatlan volumenindex, 2018: előrejelzés

A webáruházak egyébként egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a kereskedelemből. Részesedésük elképesztő ütemben emelkedik, hiszen 2013-ban a 2% körüli súlya 2018-ban 5% fölé emelkedik előreláthatóan, 2-3 esztendő alatt pedig újabb egy-két százalékkal hízik.

Nem egyértelmű egyébként, hogy egyes előrejelzések milyen módszertan alapján számolnak már 2017-ről is 500 milliárdnál jóval nagyobb értékű webkereskedelemmel a kiskereskedelemnek megfelelő árukörben. De hát minél több a kereskedők bevétele, a vásárlók költekezése, annál jobb.

(blokkk.com, 2018. június 13.)

Egymást falják az élelmiszeres webáruházak

Itt már vége a lehet-e két dekával több, vagy kevesebb című történetnek. Eddig nem nagyon merészkedtek a fővárostól messzebbre az élelmiszeres webáruházak. 300 ezer alatt nem nagyon akad kiszállító munkatárs. Van, aki egy forintot is elkér, más a csomagtartóba is bepakol. A logisztika darálni fog.

Négy nagy élelmiszeres áruház kínálja portékáját a weben is, abc sorrendben az Auchan, a CBA, a G'Roby és a Tesco. Persze akadnak még kisebbek is, de ők a piacvezetők. Pontos adat nincs arról, hogy a közel 400 milliárdos webvásárlásból (amiben a hagyományos boltos kiskereskedelem élelmiszer és iparcikk vásárlásai vannak benne, a különféle szolgáltatások, például pizzavásárlás már nem) mennyi is az online élelmiszer csemegézés, de jelenleg még nem lehet túl sok.

Viszont ez a ma még kevés gyorsan és szépen fog gyarapodni. A blokkk.com becslése szerint a mai élelmiszeres webpiac messze lehet még az 1%-os részesedéstől, fél százalék körül mozoghat, ami 20-25 milliárd forintot jelenthet, de ebben nem csak a négy nagyobb, hanem a kisebb webáruházak élelmiszereladásai is benne vannak. (Az iparcikkes netes vásárlások részaránya egyébként 10% körül mozog ugyan az árukör teljes értékéhez képest, de hát itt többen és régebben vannak a piacon, a feltételek pedig sokban különböznek, például a romlandó élelmiszer kiszállítását nehéz lenne rábízni egy biciklis futárra).

A jövőben az élelmiszeres webpiac növekedni fog, hiszen erre irányul több fejlesztés is, ráadásul új szereplő, például a Spar is bármelyik pillanatban beléphet az online piacra. A diszkontok még lapítanak, de a Coop, vagy a Reál sem vágott bele.

Nemzetközi viszonylatokban 1-2%-os részarány jellemző jó néhány országban, de a napicikkek egészét nézve (tehát a kenyér mellett a szappant is, cégek körében pedig a Rossmann-t, vagy dm-et is). Nagy-Britanniában, Franciaországban, Kínában így már 5% feletti az online piac részesedése. Magyarországon a következő 3-5 esztendőben legalább két-háromszoros növekedés várható, figyelemmel egyebek mellett arra, hogy komoly logisztikai fejlesztések is lesznek, hiszen a legnagyobb láncok a jelenlegi főváros környéki határt nagyon is túl akarják lépni.

A logisztika és az átvevőpontok háborúja

Nyilván nem igényel sok magyarázatot, hogy a webes élelmiszer értékesítésben is ugyanolyan ádáz piaci csata dúl már ma is, mint a hagyományos boltos világban.

Persze, nem könnyű élelmiszert a weben árulni, egy honlap kevés hozzá, mivel komoly logisztika - raktár, szállítókapacitás - is szükséges hozzá. Olyannyira, hogy a jövőben ez lesz a vízválasztó, tehát aki tud majd fejleszteni, az fogja tudni ugrásszerűen növelni forgalmát. Nyilvánvaló, hogy az országos láncok előnyben lesznek, de ez azért még önmagában kevés. Döntő lesz az, hogy legyen honnan gyorsan szállítani, mivel az élelmiszer hosszabb zötyögést nem bír ki, az ára sem engedi meg. A vásárló nyilván nem akar többet fizetni a webes rendelés után, mintha elbaktatna a boltba.

A vásárlónak jó, hogy nem kell sorban állni. Nem kell annyit cipekedni, ha házhoz szállítást rendel. Nem kell bíbelődnie a válogatással, ha hazaviszik neki a kiválasztott ennivalót, vagy átvevőponton veszi át az online rendelt finomságokat. És nem szórja el a pénzt felesleges, nem tervezett vásárlásra (a boltosok nagy bánatára).

És itt már nincs olyan, hogy lehet-e 2 dekával több, vagy kevesebb, hiszen például a párizsi gyári csomagolásban rendelhető, tehát olyan súlyban, amit a boltos már nem szeletelhet tovább. Egy élménnyel kevesebb.

Előreláthatóan azok fognak tudni nagyobb piacot nyerni az élelmiszerek webpiacán, akik a kiszállítás mellett az átvevőpontok hálózatát is erősíteni tudják. Ennek legkézenfekvőbb módja a már meglévő áruház bevonása a rendszerbe, de ez sincs ingyen, kevés kirakni az átvevőpont táblát. Hely, készlet és ember is kell hozzá.

És akkor ki hol tart

G'Roby, az első

A G'Roby vágott bele legkorábban a webes élelmiszerárusításba (öt hagyományos boltja mellett), nem is akármikor, még 2000-ben (telefonon pedig 1999-től lehet rendelni tőle). A webárusítás a G'Roby Netshop Kft keretében folyik. Létezik nála személyes átvétel is, a XVIII. kerületben, ami azért kicsit messze esik a városközponttól, így nem biztos, hogy sokak számára elérhető. Lehet nála készpénzzel és utalvánnyal is fizetni, ami nem mindenkire jellemző.

A kiszállítás egyébként 790-990 forint, Pest megyében már felszökik az ár 1.600 forintra, értéktől függően, de 50 ezer forint felett már ingyenes. Csomagpontokra is kiszállít hűtést nem igénylő élelmiszert, például csomagautomatához, vagy éppen Coop üzletbe is. Érdekes, hogy a G'Roby a Reál csoport tagja, de ebben már nem szövetkeztek (eddig).

Príma, vagy CBA

Príma, vagy CBA? A CBA weblapjáról elérhető az online.prima.hu oldal, prima.hu Webáruház néven (csak kitérő: a prima.hu, a Príma áruházak weboldala már nem, legalábbis mi nem találtuk meg innen). És elérhető a prima.hu weboldalról is (kitérő ismét: ahonnan nem találtunk utat a cba.hu weboldalra). Meg persze önállóan is elérhető, az online.prima.hu, ahol élelmiszerek, különféle napicikkek vásárolhatók. A Príma webáruház 2013-ban indult.

A szervezkedés már egy kicsit bonyolultabb, de ebből a vásárló csak akkor lát valamit, ha elolvassa az általános szállítási feltételeket. Ebből kiderül, hogy a honlapot az Online Príma Hungary Kft kezeli, de az eladó már más, öt prímás CBA vállalkozás: Budaconsum, Vörösvár, Krupp és Társa és a M.Á.K'99 kft-k (Budapest, Budaörs és Vác székhelyekkel). Szépen fel is osztották a terepet egymás között, egyes fővárosi kerületekben (II., III.) még irányítószám szerint is. Végül a CBA-s - vagy Príma - webcégek a főváros mellett egy sor Pest megyei településre is vállalnak kiszállítást. Saját autóflottával. És mindegyik Príma webcégnek saját ügyfélszolgálata van, ami azért első pillantásra meg is nehezítheti a vásárló dolgát, hiszen kellhet némi keresgélés is. Fizetni itt is lehet készpénzzel, bankkártyával egyaránt.

A szállítási költség Budapesten belül csak 399 Ft-tól, míg Budapest agglomerációjába is mindössze 699 Ft-tól érhető el. Budapestre a kiszállítás díja 0 Ft, ha a kosárérték eléri a 19 990 Ft-ot, vidékre pedig, ha a kosárérték eléri a 24 990 Ft-ot.

Személyes átvételi lehetőségnek nem találtuk nyomát.

Tesco, aki a csomagtartóba is bepakol

A Tesco is 2013-ban indította webáruházát. Nála már nem csak hétköznap 20 óráig és szombaton 14 óráig van kiszállítás, hanem késő este 22 óráig, szombaton is. Egyébként vasárnap senki sem szállít ki. Fizetni csak bankkártyával lehet, biztonsági okokra hivatkozva.

A kiszállítás díjai idősávtól függően 299,- Ft és 999,- Ft között alakulnak. De áruházi átvételkor a Tesco 150,- forint költséget is felszámít. Ezért (is) cserébe az előkészített termékeket egyenesen a csomagtartóba is beleteszik. Jelenleg nyolc kiszolgálóáruháza van (négy Budapesten, mellette Budaörs, Szeged, Székesfehérvár és Győr), ami pontosan rávilágít az országos hálózat, valamint a hagyományos és a webes boltok összekapcsolásának sok-sok, főleg pénzbeli előnyére.

És a Tesco álláshirdetéseiből kiderül, hogy 300 ezer forint alatt nehéz lehet a kiszállítást végző online munkatársra lelni a mai munkaerő piacon. És az is, hogy most éppen Székesfehérváron keres munkatársat, tehát elsőként lépte túl a főváros környékét.

Auchan, ahol egy forint a...

Az Auchan 2016-ban indította webáruházát. Jelenleg hasonló földrajzi körben szállít házhoz, mint a CBA, de hát már épít egy 90 ezer négyzetméter körüli új logisztikai központot, van országos, nagy alapterületű hálózata, tehát ugrani fog. Az online.auchan.hu vásárlásnál fizetés csak bankkártyával bankkártyával lehet. Személyes átvétel jelenleg három áruházában van (Soroksár, Újhegy és Budakalász). És ugyanolyan idősávban szállít ki, mint a Tesco, tehát hétköznap tovább és szombat délután is.

A szállítási költség 1 forinttól indul, 699 forintig tart. Egy forint akkor, ha a vásárlás értéke 40 ezer forintnál több. Ez az egy forint feltehetően a reklám helye, mert erre jobban felkapja a vásárló a fejét, mint az ingyenes jelzőre. A személyes átvételnek is van ára, 149 forint, de itt is belép a 40 ezer forintnál nagyobb vásárlás esetén az 1 forint felszámítása.

(blokkk.com, 2018. május 9.)

Még sokat fognak hízni a webáruházak

Továbbra is sokkal gyorsabban fognak bővülni, mint a hagyományos boltok, részarányuk néhány éven belül 6%, értékesítésük 600 milliárd felett lesz. A webáruházak szorosabbra fonják az online és a hagyományos boltot: a legcsalafintább megoldás a bolti átvevőpont. A vásárlók pedig egyre okosabbak - digitálisabbak - lesznek, a papíros bevásárlólistát pedig leváltja az okostelefon.

Egyre több háziasszony szakít a hagyománnyal és már nem firkál sebtiben papíroson bevásárló listát, hiszen sokkal egyszerűbb elküldeni sms-ben, vagy egy okostelefonba beírni, mit is keres a boltban. És az okostelefon még sok másra is jó, akár a bevásárlás közben, akár előtte, akár utána. Például, ha nem teszik a polcon lévő portéka a hagyományos boltban, ott helyben azonnal körül lehet nézni a neten és rendelni belőle egy másikat egy webáruházban. Száguld is a webkereskedelem és ez így is lesz még jó hosszú ideig.

Öt esztendő - két és félszeres növekedés a webkereskedelemben

2018 első két hónapjában 21%-kal, ötödével nőtt a webáruházak értékesítése, miközben a kiskereskedelem egésze 7%-kal bővült, tehát háromszor gyorsabban tekert az online üzletága a vásárlásoknak. Ezek a növekedési ütemek persze kisebbek lesznek majd az év hátralévő időszakában, de megadták a lendületet. És mivel a bérek növekedése továbbra is magas lesz, a vásárlásokban sem lesz lemaradás.

Az elmúlt hosszabb időszakot nézve három szakasz különíthető el a webkereskedelem növekedésében. 2006-2010. között még visszafogottabbak voltak a számok, ezt követően azonban már évente 40% körüli mértékben emelkedett a webköltekezés, a hagyományos boltok élelmiszer és iparcikk termékkörét nézve (tehát a különféle szolgáltatásokat, például a repülőjegy vásárlást már nem számolva). Ez a száguldás az elmúlt két esztendőben mérséklődött, persze az a 27% nem piskóta, 2018-ban pedig további visszafogottság várható, de csak a növekedési ütemet nézve.És azért a következő néhány belátható esztendőben várható 10% feletti bővülés azért nem rossz.

A hagyományos nagyáruházak mind ott vannak a weben is. Most éppen az élelmiszer webkereskedelme fog felfutni gyorsabb tempóban, ahol az Auchan, a CBA, a G'Roby (ő volt az első webes élelmiszerkereskedő Magyarországon), a Tesco már ott vannak, de például folyamatosan bővítik a kiszállítás földrajzi körét. Napi cikkekben még ott a Rossmann és a dm, és bármikor jöhet a Spar is. A diszkontok egyenlőre lapítanak.

2018-ban a webkereskedelem értéke túllépheti a 450 milliárd forintos értéket, egy óvatos becslés alapján is:

webkisker	2006	2010	2011	2012	2013	2014	2015	2016	2017	2018
értéke milliárd forint	30	46	65	92	127	178	235	308	393	450*
növekedés	15%	16%	40%	37%	39%	42%	33%	27%	27%	15%*
KSH, érték: milliárd forint, változás: előző év: 100, kiigazítatlan volumenindex, 2018: előrejelzés

Nagyokat szökellnek a webáruházak a jövőben is

A webáruházak egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a kereskedelemből. Részesedésük elképesztő ütemben emelkedik, hiszen 2013-ban a 2% körüli súlya 2018-ban 5% fölé emelkedik előreláthatóan, 2-3 esztendő múlva pedig újabb egy százalékkal hízik:

	2013	2014	2015	2016	2017	2018	2020
webáruház	127	178	235	308	393	450	620
hagyományos	6.815	7.141	7.511	7.866	8.393	8.900	10.200
részarány	1,9%	2,5%	3,1%	3,9%	4,7%	5,1%	6,1%
KSH, , hagyományos: élelmiszer, iparcikk kiskereskedelem, 2018: január-február

A részesedés számításában az üzemanyagokat nem vettük figyelembe, hiszen az nem része a webnek, hanem csak a hagyományos élelmiszer és iparcikk vásárlást. A webkereskedelem növekedésében azzal számoltunk, hogy a következő években 10-15% közé fékeződik a bővülés üteme.

Összefonódik a webáruház és a hagyományos bolt: van itt csalafintaság is

A nagy webkereskedők többségének hagyományos boltja is van. Nyilvánvaló, hogy a beszerzéstől kezdve számos mozzanata a működésnek egyszerűbb és olcsóbb, ha közös. Sőt, a marketing, a reklám is okosabban célba talál, ha összehúzzák a szálakat. A digitalizáció is sok közös megoldást kikényszerít még a jövőben, de legfőképpen a vásárló.

Az egyik legkézenfekvőbb ága a web és a hagyományos boltok közösködésének az átvevőpontok hálózata. Kézenfekvő megoldás erre a saját hagyományos bolthálózat felhasználása, ahol úgy is ott az eladó, a raktár, a vevőszolgálat, tehát mindenkinek kényelmesebb, a webes áruháznak pedig olcsóbb így ügyködnie. Az átvevőpontban van még egy csalafintaság, hiszen nem kell a webáruháznak bíbelődnie a kiszállítással, ami nem kevés pénz, a vásárlónak pedig otthon lesnie a futárszolgálatot.

A vásárló egyre okosabb lesz, ő is digitalizálódik. A neten tájékozódik, a közösségi oldalon szitkozódik, de onnan szerez be fontos információkat és kiszúrja, ha az áruház moderálja a hozzászólásokat, főleg akkor, ha a saját esetleg éppen lesújtó véleményét, amit beír, nem találja meg a sorban. És viszi mindenhová magával az okostelefonját, amit egyre többet és több dologra használ, vásárlás közben is.

(blokkk.com, 2018. április 24.)

Dehogy él válságot az online kereskedelem

Megdrágult a reklám és a piacra lépés? De hát közben brutálisat ugrottak a bevételek. ₪₪₪

Egyes marketing szakértői vélekedés szerint szinte havonta emelkednek az online reklámköltségek, míg néhány éve minimális összeget kellett hirdetésekre fordítani. Ez a drasztikus változás jelentős áremelkedést okozhat, és egyre nehezebb a piacra lépés is. A legnagyobb problémát a hirdetési költségek drasztikus növekedése okozza, olvasható, mivel az elmúlt évben nagyjából tízszeres drágulást lehetett tapasztalni az online hirdetésekben. A Facebook havonta emel az árain. Ez nagy kihívás az online kereskedelemnek, hiszen sok webáruház az ingyenes elérésekre alapozott, minimális volt a reklámköltségük, ennek következtében az áraikba sem kellett ezt beépíteniük, olcsóbban adhatták a termékeiket.

És ki lehet jelenteni, olvasható tovább, hogy válságot él az online kereskedelem. Az online nagy lehetőségei korábban pont abból adódtak, hogy nagyon olcsón lehetett piacra lépni.

blokkk.com: a válságnak semmi jele

Röpke körkérdésünk nyomán kapott válaszok is megerősítenek abban, hogy nincs jele válságnak az online kereskedelemben, tehát az előbbiekkel szemben van más vélemény is.

Nyilván nem vitatható, hogy a hirdetési, marketing költségek megdrágultak az elmúlt években, tehát az ár feljebb ment. De hát léteznek azért más költségek is, ráadásul más környezeti hatások is, melyek meghatározzák a webkereskedők helyzetét és kilátásait. És ott vannak a bevételek is, amiből a webáruház a költségeit kifizeti.

A magyar webkereskedelmet nézve hiába drágult a reklám, az elmúlt tíz évben tízszeresére nőtt a webáruházak bevétele. A digitális reklámpiac bővülése ugyanebben az időszakban "csak" ötszörös volt. Nyilván a webkereskedelem jelenlegi bővülési üteme lassulni fog, ez törvényszerű, de 3-5 évig még mindig kétszámjegyű lesz, de legalább jelentősen nagyobb a hagyományos boltokénál.

Törvényszerű az is, hogy belső szerkezete is változik a webkereskedelemnek. Az egyik belső folyamat, hogy megindult az élelmiszer árusítás is ezen a csatornán az elmúlt néhány esztendőben (hajdanán a G'Roby indított, néhány éve a CBA, Tesco, Auchan, de jön a Spar is, az egyéb napicikkesek közülpedig ott van már a Rossmann, de most indított a dm). Itt jelentős felfutás várható.

Másik markáns iránya a webkereskedelemnek, hogy a forgalom nagyját a nagyok viszik. A kisebb webáruházak egy része kiszorul, de ez a hagyományos boltoknál is jellemző, a webkereskedelemben is várható volt, hacsak nem szakosodnak valamilyen egyedi területre, sajátos arculattal.

És a legfontosabb kérdés a változások előrejelzésében, hogy a webáruházak nagyágyúi a hagyományos boltjaik mellett viszik a webet. A két üzletágat sok működési elemben össze is fonják. Ennek az egyik leglátványosabb, látható vonala az átvevőpontok hálózata, ami éppen a saját bolt. A másik, hogy közös felületeken fut a reklám, például természetes, hogy az áruház honlapján a hagyományos boltjának a reklámja is fut a webáruház elérhetősége mellett. Ezek, és a logisztika gyors fejlődése költségcsökkentő tényezők például.

Világviszonylatban is megfigyelhető ráadásul, hogy például az amerikai Amazon éppen hagyományos boltokat nyitogat, a világ legnagyobb online portálja, az Alibaba is boltot vásárol, másik oldalról pedig a Walmartnál, a világ legnagyobb kiskereskedőjénél folyamatosan hízik a webkereskedelem. Tehát a legnagyobbaknál is összefonódik a hagyományos és a webkereskedés.

A digitalizáció is a webet erősíti, hiszen mindent egyre jobban átsző, a vásárlók otthonát is. Megkerülhetetlen és éppen a webkereskedelem irányába tereli a fogyasztót, hiszen egyre természetesebb a digitális eszközök használata a mindennapi életben.

A webáruháznál persze vannak más költségek is, mint mindenütt. A legnagyobb működési költség a beszerzési ár, annak az ára, amit elad. Ebben is a nagyok vannak előnyben, tehát ez viszont megint abba az irányba mutat, hogy teret veszíthetnek a kicsik. De hogy legyen még mit mérlegelni, a hagyományos kisbolt számára éppen egy webáruház nyitása jelenthet erősítést a talpon maradásban.

Tehát nem érdemes a webkereskedelem felett vészharangot kongatni. A jövő a további növekedés, és összefonódás a hagyományos üzletágakkal.

És a Facebook? Jó nagy bajban van, finoman is fogalmazva, és valamit tennie kell puszta léte érdekében. Nem lehet kizárni, hogy éppen a reklámszolgáltatás lesz az egyik, amin keresztül lépni fog. Ez csak feltételezés persze.

(blokkk.com, 2018. április 6.)

Hiába, szemérmesek a webáruházak, de…

A webtoplistából nem derül ki, mekkora egy-egy webáruházak forgalma. De hát közelítő nagyságrendet lehet becsülni, ráadásul némelyik adat az éves beszámolókból is kiolvasható.

Úttörő szerepre vállalkozott a GKI Digital, amikor nekiállt összeállítani a legnagyobb magyar webáruházak listáját, néhány esztendővel ezelőtt. A webtoplista alapján, melyet az év dereka táján tesznek közzé, azonban ott marad a kérdés, hogy vajon az egyes webáruházak milyen forgalmat is értek el egy-egy esztendőben. Valamiért titkolóznak. Év vége felé pedig ez érdekes is lehet, hiszen itt nő a leggyorsabban a vásárlás.

A felületesen szemlélődőknek oda kell figyelniük egy másik kérdésre is. A különféle toplistáknál általában az a szokás, hogy az elnevezésben megjelölt évszám pontosan annak az évnek a teljesítményét is tartalmazza. De itt most az elnevezés ugyan mutat egy évszámot, például legutóbb "e-toplista 2017", de a feltüntetett évszámtól némileg eltérően az előző év adatait összegzik a készítők. Tehát a 2017-es jelölésű listán szereplő cégek a 2016 évi forgalmi adataik alapján lettek rangsorolva. Így az esztendő megjelölése a listacímben nem a toplistás cégek teljesítésének időszaka, hanem a közzététel ideje. Ez persze nem baj.

Vannak nyilvános webáruházi adatok is

A kérdés így most az, vajon belőhető-e, becsülhető-e, hogy az egyes top webáruházaknak mennyi a forgalmuk. A toplistában helyet foglalók szemérmesen hallgatnak, de azért lehet következtetni legalább a bevételük nagyságrendjére. Megkönnyíti ezt, hogy egyeseknek a mérlegbeszámolójukból tisztán kiolvashatók a számok. Figyelni kell ugyanakkor arra is, hogy a toplistás webáruházak egy része egyidejűleg többféle tevékenységet folytat, például vannak hagyományos boltjai, vagy nagykereskedik is. Van, ahol a hagyományos áruház mellett egy külön cégen keresztül fut a web. Exportálnak is többen, így most a belföldi értékesítésre összpontosít az elemzés.

Rendelkezik a webértékesítésről elkülönített nyilvános beszámolóadatokkal például a Mall.hu, a Media Markt,a Libri, a Tchibo. Néhány további webáruháznál különféle nyilatkozatok alapján az derül ki, hogy ez teszi ki a döntő részét az értékesítésnek.

Három webáruház esetében nehéz a becslés. Az Extreme Digital képviselője egy korábbi nyilatkozatban arra utalt, hogy nagyságrendjét tekintve a cég forgalmának mintegy 10%-a köthető a hagyományos boltokhoz. Ebből kiindulva azonban megbecsülhető az online forgalma.

Az eMAG esetében a kiindulópont a 2014-es esztendő, mert akkor a toplista szerint a Mall.hu és az eMAG osztozott a 2. és 3. helyen. Ebből az következik, hogy forgalmuk azonos lehetett (ha lett volna érdemi eltérés, akkor elvileg nem kellett volna osztozniuk a helyen, hanem kialakítható lett volna valamilyen sorrend a holtverseny helyett). Így viszont a Mall.hu beszámolójából következik, hogy az eMAG forgalma is 6,2 milliárd forint körül lehetett. Sajtóinformációk szerint az eMAG 2015-ben több mint 50%-kal bővítette értékesítését, ami így már 9,5 milliárd forint felett is mozoghatott. De jött utána 2016, amikor még nagyobb ütemű növekedést könyvelhetett el az eMAG, ami már legalább 16 milliárd forint körüli bevételt jelenthetett ebben az évben.

Kérdés persze adódik így is. Az eMAG esetében honlapjának része a Marketplace, ahol már más cégek is kínálják termékeiket. Ez a kínai Alibaba modelljére hasonlít, persze csak miniben, ahol a cég a portált kínálja fel az ott értékesítő kereskedőknek. De némileg hasonló a Bónusz Brigád helyzete is, aki más vállalkozások szolgáltatásait kínálja saját honlapján, így ezek bevétele már nem az övé, csak a web- és egyéb szolgáltatási díj. Azt már nem tudni, hogy ezek a portálon átfutó bevételek benne vannak-e a cégek toplistás vallomásaiban.

A Tesco pedig egyszerűen beszorult két helyezett közé, ahol 2016-ban már erősen leszűkíthető a webforgalma.

Végül a blokkk.com becslése és a beszámolókból kibányászott adatok szerint nagyságrendjét tekintve a következőképpen festhet a legnagyobb webáruházak árbevétele a legutóbbi két, általában a 2015-ös és a 2016-os - üzleti év alapján, a nettó (tehát áfa nélküli) bevételt tekintve:

2015		2016
Extreme Digital	20	Extreme Digital	22
eMAG	10	eMAG	16
Mall.hu	8	Media Markt 12,1	12
Media Markt (MS E-Commerce Kft.)	7	Mall.hu	9
Tesco	5-6	Tesco	8
Libri Bookline	4	iPon	7
iPon 6,4	6	Aqua Electronic	7
Aqua Electronic 5,5 (Aqua Optima Kft)	6	220volt	4
Bónusz Brigád (Skoopy)	1	Libri Bookline	4
Tchibo	2,2	Tchibo	2
Rangsor: GKI Digital Kft, beszámoló adatok: nettó árbevétel, milliárd forint

Természetesen a becsült adatokhoz tehető észrevétel, fűzhető hozzá kifogás. Például hogyan lehetséges, hogy a Bónusz Brigád 2015-ben a beszámolója adatai szerint kisebb árbevételt könyvelt el, mint a Tchibo, de mégis megelőzi őt a sorban. A blokkk.com ezeket közzéteszi, és ahol szükséges, ott pontosít. Ez azért is fontos, mivel a GKI Digital összegzése szerint a top10 webforgalma azért nagyobb annál, mint amilyen összeget az előbbi becsült adatok képeznek.

És persze akadhatnak hiányzók is a listáról, például a barkácspiacról, vagy esetleg éppen a játékkereskedelemből.

(blokkk.com, 2017. december 4.)

Karácsonyi webláz: most sem hozza ágyba a postás az ajándékot

De ezt lehet tudni és egy éve is lehetett tudni előre. A webes vásárlás tíz év alatt a tízszeresére nőtt, de a szédítő tempó várható volt. Nem lehet azt mondani, hogy váratlan volt a megugrás, és ez is oka volt a szállításokban a késlekedéseknek. Most még nagyobb roham lesz, de nem váratlanul. A posta már legalább sejti.

Két webáruházas kereskedő beszélget. - Ajjaj, szerintem most is csúszni fog a posta. Lesz reklamáció bőven. Tavaly te mit csináltál? - Hát új reklámot. Kiírtam, hogy aki nem kapja meg karácsonyig időben a rendelését, csak késve, az tegye el az ajándékot, jó lesz az egy év múlva is, a csere-berét pedig akkor is bevállalom. - Aha, szóval arra bazíroztál, hogy a számlát nem őrizgeti senki egy évig? Igaz, még egyszer én sem tudom eladni jó áron, amit a késés miatt az ünnepek után visszahoznak, vagy át sem vesznek. Na jó, de ők akkor most nem vásárolnak újabb ajándékot. - Dehogynem! Szerinted most majd minden időben odaér? És jövőre is lesz karácsony!

Egy évvel korábban volt némi kalamajka karácsony táján, hiszen a posta, a futárszolgálatok és a webáruházak nem győzték a webrendelések kiszállítását. Így aki késve kapta meg a kiválasztott portékát, már nem tudta időben a fa alá tenni a meglepetést.

Volt némi magyarázkodás a szolgáltatók részéről, mely során elhangzott az is, hogy nem lehetett előre látni, mekkora roham várható a webáruházakban. Jelenleg is olvasható olyan értékelés, hogy nem várt nagyságúra nőtt a forgalom. Pedig az elmúlt évek adatai pontosan arra mutatnak rá, hogy valóban elképesztő ütemben, többszörösen a boltos kiskereskedelem átlaga felett száguld ugyan a webköltekezés, de ettől még előre jelezhető a várható forgalom. Sőt.

A munkaerő hiánya egy másik kérdés lenne, ami miatt nagyokat nyög az egész gazdaság. De most maradjon a nagyító alatt csak önmagában a webpiac.

Nagyot nőtt a webvásárlás, de ez már nagyon-nagyon régóta így van

A családok webköltekezésének két ága-boga van. Az egyik a hagyományos bolti kiskereskedelemnek megfelelő árukörben az élelmiszerek és a különféle iparcikkek vásárlása, a másik pedig a szolgáltatások csomagja, például repülőjegy vásárlás, szállásfoglalás, mozijegy vétel, vagy éppen az online pizzarendelés. A karácsonyi ajándékoknak az a része, amit valahogyan haza kell juttatni, és a maga valóságában oda kell tenni - persze szépen becsomagolva - a fenyőfa alá, zömében az iparcikkféleségek köréből jut a webes rendelések listájára.

Szépen feltornázta magát a webkereskedelem az elmúlt években, ez jól jellemzi népszerűségét, ráadásul növekedési üteme az elmúlt öt esztendőben alaposan megugrott. 2011-től már 40% körüli éves növekedési ütemeket mértek a statisztikusok, ami ugyan 2016-ban 30% alá csúszott, de még így is hatalmas tempó volt, amiért túl sokan nem panaszkodtak a webáruházak közül:

webkisker	2006	2007	2008	2009	2010	2011	2012	2013	2014	2015	2016
vásárlás értéke milliárd forint	30	36	36	40	46	65	92	127	178	235	301
éves növekedés százalék	115	119	99	109	116	140	137	139	142	133	127
KSH, érték: milliárd forint, változás: előző év: 100, kiigazítatlan volumen

És ha azt nézzük, hogy az elmúlt évtizedben a növekedés üteme az megvásárolt áruféleségek mennyiségét - szaknyelven volumenét - tekintve hogyan emelkedett, egyértelmű kép rajzolódik ki, amiből többféle következtetés is levonható, olyan azonban nehezen, hogy egy évvel ezelőtt - 2016 karácsonya előtt - megtorpanhatott volna a webvásárlók rohama:

Tehát lehetett látni előre, mi várható a webpiacon. A 2016. évi növekedési ütem sem volt kevés, de nagyságrendjében nem tért el sokban a korábbi fél évtized tempójától.

És akkor a karácsony

Ott, ahol a karácsonyi ünnepek ajándékozással fonódnak össze, nagyon is megugrik az év végi költekezés. Ráadásul a kereskedők is rátesznek erre egy lapáttal, már novemberben tekerik az akciókat. Például november elején már ott virított a Red Friday (már ilyen is van), a közepén és a végén jön a Black Friday, hiába, kettő is van belőle, közben pedig ott volt a szinglik napja (ez az Alibaba bulija, de hát a leleményes magyar vásárlók mindenhol turkálnak szerte a világ webáruházaiban, ráadásul a Valentin nap, vagy éppen a fekete péntek is így kezdte). És általában a nagyobb akcióra jön a viszontválasz a versenytársaktól, így a webes vásárló csak kapkodja a fejét, már novemberben is.

Csodák nincsenek a webáruházakban sem, így nem kell sokat csóválni a fejet azért, mert decemberben alaposan megugrik a forgalom. Éppen ezért is nehéz azt mondani, hogy egy évvel ezelőtt nem lehetett számítani akkora rohamra, mint amekkora volt. Lehetett, hiszen korábban is évről-évre ugyanúgy terebélyesedett a karácsonyi webvásárlók ajándékhajhászó özöne.

Az év végi, a decemberi webvásárlások növekedését nézve az látható, hogy az elmúlt négy esztendőben a december havi forgalom emelkedésének üteme három alkalommal még kisebb is volt az éves változásnál (tehát az év korábbi időszakában erősebb volt a webforgalom). Az egy szem kivételt jelentő 2014-ben sem lehet jelentős nagyságrendi különbözőségről beszélni, tehát a webgyarapodás ecemberi százalékos mércéje többségében kisebb értékű rovátkát mutatott. Így ebben a viszonylatban váratlan 2016. évi megugrásról nehéz beszélni:

	2013	2014	2015	2016
december százalék	134	157	118	122
teljes év százalék	139	142	133	127
KSH, érték: százalék, kiigazítatlan volumenindex, megelőző év azonos időszakához képest

De hát a futárszolgálatok nem százalékban mérik a teherautóra pakolt ajándéktömeget, a vásárlók is inkább az árcédulákat és vásárlás után a számlákat böngészik. Az egyes évek decemberi forgalmát, azok növekményeit nézve sem lenne könnyű feladat bármelyikre ráfogni, hogy meglepetésbomba lett volna:

Sorjában nézve az elmúlt esztendőket 9, 4, majd 7 milliárd forinttal nőtt a decemberi webköltekezés.

És mi várható 2017 karácsonyán?

Újabb növekedés, 20% körül. Ez azért ütemében már kisebb, mint eddig, összegében viszont - hiába, a százalékokat évről-évre nagyobb értékre kell rádobni - hasonló, mint 2016-ban volt. Lesz vele gond, de nem a váratlansága, hanem a munkaerő hiánya miatt.

A postán, a futárszolgálatoknál, a webáruházaknál nagy a sürgés-forgás. Mit lehet tenni, ha nincs ember, mert a kiszállítási zűrök döntő oka ez, a vásárló pedig nem csipkedi magát annyira, hogy a korábban leadott rendelésekkel zökkenőmentes legyen a csomagok útja. A webvásárlásnak ugyanakkor van egy ága, ahol még a szállítás és az átvétel nem aprózódik el, így viszonylag könnyebben kezelhető, ez pedig az átvételi pontok hálózata. Érdemesebb úgy rendelni, hogy a vásárló egy átvételi ponton kapja meg az ajándéknak valót (ez lehet sokféle, de a leggyakoribb egy hagyományos áruház, akinek van). Igaz, ezzel a webvásárlás diszkrét bája, mely szerint akár az ágyba hozzák az ajándékot, halványodik, de legalább nagyobb az esély, hogy időben ott lehet a fa alatt.

(blokkk.com, 2017. november 12.)

Webvásárlás: most már futár sincs

Baj van a futárcégeknél is, nincs, aki szaladjon, tekerjen.

Az online vásárlás hazánkban is évről évre egyre népszerűbb. 2017-ben egy átlagos online vásárló már 11 alkalommal intézte vásárlását webáruházon keresztül. A szektor 18 százalékos növekedése messze meghaladja a hagyományos kiskereskedelem bővülési ütemét, ami természetesen a csomagszámok emelkedésében is látszik. A gyors fejlődés nyomán a logisztikai folyamatok szervezése is egyre nagyobb kihívást jelent, miközben az ünnepi szezon még csak most fog elindulni. Tovább súlyosbítja a helyzetet a futárcégeket is elérő, fokozott munkaerőhiány, ismerteti a Világgazdaság a GKI Digital iparági jelentését.

A GKI Digital friss elemzése szerint a futárcégek 2016-ban több mint 17 millió rendelés kézbesítésében működtek közre és ez a szám 2017-ben is várhatóan 18-20 százalékkal fog emelkedni.

Bár hazánkban is egyre népszerűbbek a logisztikai cégek szervezésében üzemeltetett átadópontok, a csomagok jelentős része – mintegy 12 millió – 2016-ban is egyenesen a címzetthez jutott.

A futárcégek számára hagyományosan az ünnepi szezon számít a legfontosabb és egyben legnehezebb időszaknak. Az éves csomagszámaik 30-40 százalékát a karácsonyt megelőző 2-3 hónapban kézbesítik. Ezt az időszakot az elmúlt 3 évben tovább szűkítette – gyakorlatilag mindössze 3-4 hétre – az e-kereskedők révén hazánkban is elterjesztett Black Friday (Fekete Péntek).

Miközben a Black Friday iránti érdeklődés 2017-ben is óriásinak ígérkezik, ezúttal más problémával is szembe kell néznie a szakterületnek: az egész országban tapasztalható munkaerőhiány ugyanis már többek közt az online kiskereskedelmet kiszolgáló logisztikában is felütötte fejét, így raktári munkást és futárt is nehéz találni.

Ráadásul az elmúlt hónapokban a munkaerő minősége is sokat romlott. A jelentkezők kevésbé képzettek és gyakorlottak, betanításuk ezért időigényes és költséges, ezt követően pedig nehéz őket megtartani, amit tovább tetéz a minimálbérek emelése. A rengeteg betöltetlen pozíció nem csak a fővárost érinti, már a vidéki telephelyekre is nehéz megfelelő embert találni.

Egyre több futár dönt úgy, hogy feladva itthoni állását, inkább a környező – a hazainál sokkal jobb feltételeket nyújtó – országokba megy dolgozni. A helyzet komolyságát jelzi, hogy már nem csak a sofőrök, de az őket közvetlenül foglalkoztató, a helyi csomagkezelésért felelős logisztikai alvállalkozók is sok esetben inkább külföldön, jellemzően Ausztriában keresnek jobb lehetőségeket.

(Világgazdaság, 2017. szeptember 20.)

Nem túl beszédesek a webáruházak

Egyedül a G'Rroby mond adatot az online élelmiszer értékesítéséről, az Auchan, a CBA és a Tesco nagyokat lapít.

Van olyan élelmiszer-kereskedelmi lánc, ahol a webes értékesítés már eléri a teljes forgalom negyedét, az online kosárérték pedig egyes helyeken 25–40 ezer forint, ami háromszorosa a hagyományos bolti bevásárlások összegének, írja a Világgazdaság.

Az online élelmiszer kiskereskedelmi piacon az Auchan, a CBA, a GRobyl és a Tesco versenyez. Valamennyien arra számítanak, hogy ez a csatorna dinamikusan bővülhet a következő években, ezzel pedig egyre nagyobb bevételi forrássá válhat a hagyományos bolti értékesítés mellett. Az Auchan webértékesítésében a vásárlói kosár összetétele nem tér el a hagyományos áruházakban tapasztalttól, hasonló arányban található benne tartós élelmiszer, friss áru, mirelit és háztartási termék. A vásárlások összegében viszont jelentős az eltérés: míg a hipermarketek kosárértéke 7 ezer forintot tesz ki, addig az online a 20-21 ezer forintot is eléri.

A GRobynál a cégcsoport teljes forgalmának közel negyede online értékesítés, a következő három évben pedig további 5-10 százalékos növekedést terveznek. Ennél nagyobbat azért nem lépnének előre, mert az online áruház mellett a hagyományos bolthálózat fejlesztése is cél. Nagy Sándor, a társaság ügyvezetője elmondta, hogy az öt legnépszerűbb online vásárolt termék náluk a tartós tej, az ásványvíz, a kávé, az üdítő és a háztartási papíráru. A lakossági rendelések kétharmada tartalmaz friss árut (pék- és csemegeáru, hús vagy zöldség-gyümölcs), az arány folyamatosan nő. A GRoby szupermarketekben az 1–4 ezer forintos napi vásárlások jellemzők, addig az online áruház főként a kétheti, vagy havi nagybevásárlásoknak ad teret, akár 25–40 ezer forint értékben is. A következő két-három évben épp a napi online bevásárlás felé terelnék az embereket.

Várhatóan öt-tíz év múlva már a most külföldön tapasztalt részarányok jellemzik a magyarországi piacot Fodor Attila, a CBA kommunikációs igazgatója szerint, vagyis az online értékesítés a teljes forgalom 8-15 százalékát képviselheti. Náluk is többszöröse a Príma üzletekben tapasztalt átlagos vásárlásoknak a webáruház kosárértéke.

A Tesco 20 ezer élelmiszert, vegyi árut és háztartási cikket kínál a weben. A Tesco promóciókkal is igyekszik ösztönözni a netes vásárlást, így például dupla Clubcard-pontokat kínál.

A GKI Digital Kft. közzétette a 10 legnagyobb hazai online áruház rangsorát. Hiányzik azonban az egyes webáruházak forgalma külön-külön. Együtt 110 milliárd forint, de hát ez soványka információ egy rangsor esetében, ami egyébként a következő: Extreme Digital, eMAG, MediaMarkt, MALL.hu, TESCO, iPon, AQUA electromax, 220volt, Libri Bookline, Tchibo.

(Világgazdaság, 2017. szeptember 7., GKI Digital Kft, 2017. június 16.)

Így jön ki a webboltból a vásárló

A vásárlók több mint fele vásárolt már a neten világszerte. A bolt is kapaszkodik, de a web is megy a boltba.

Mind inkább elmosódik a hagyományos és az online vásárlások közötti határ, azok pedig, akik korábban már vásároltak tartós terméket, vagy szolgáltatást az interneten, jellemzően hajlamosabbak még több pénzt elkölteni a világhálón. Többek között ez derül ki a Nielsen felméréséből, mely világszerte vizsgálta az e-kereskedelem változásait, összegez a Világgazdaság.

A felmérés egyik legfontosabb megállapítása, hogy a válaszadók 58 százaléka vásárolt már a neten 2016-ban. Ez egy százalékos emelkedés a 2015-ös évhez képest.

A bolt is kapaszkodik, de a web is megy a boltba

A netes vásárlások térhódításával együtt azonban a hagyományos boltokban használatos, vásárlásösztönző internetes technológiák népszerűsége is emelkedik, így a fogyasztók nyitottak az online és mobil kuponok felhasználására, és hűségprogram alkalmazások letöltésére is.

A vásárlási szokások átalakulásának eredményeként a hagyományos kereskedők fokozatosan erősítik online jelenlétüket, míg az eddig kizárólag virtuálisan működő webáruházak hagyományos árusító egységeket is nyitnak.

Ki mit vesz a webáruházban

Európában vezet az utazások online foglalása 67 százalékkal, így a válaszadók döntő többsége inkább az interneten, a válaszadók negyede pedig váltakozva, online és utazási irodán keresztül is foglalja le nyaralásait, és csupán 7 százalékuk ragaszkodik az utazási irodához.

A magyaroknál ez a szám kiugróan magas: száz vásárlóból 78 online foglalja le jegyeit és a szállását. Dobogós helyen végeznek Európa szinten a videojátékokkal kapcsolatos termékek. Magyarországon ezzel szemben a harmadik helyen az étel házhozszállítás végzett: ezt a magyar vásárlók közel fele (49 százalék) veszi meg az interneten keresztül.

Ki hol válogat

Divatáru vásárlásakor a fogyasztók körében az adott bolt honlapja (43 százalék) és maga az üzlet (39 százalék) bizonyul a legfontosabb információforrásnak Európában, fogyasztói elektronika esetén ez az arány 43 százalék és 38 százalék. Szépség- és testápolási termékeknél messze a hagyományos bolti tájékozódás vezet 37 százalékkal, míg az ismerősök ajánlására a vásárlók 24 százaléka hallgat.

Frissáru vásárlása esetén jóval óvatosabbak vagyunk Európában: a válaszadók 42 százaléka a boltokból tájékozódik, és ezzel toronymagasan elhúz a szájmarketing mellett (20 százalék). A magyar vásárlók hozzáállása is hasonlóan körültekintő, ugyanakkor ők odafigyelnek a szórólapokon kapott információkra is (32 százalék ).

(Világgazdaság, 2017. február 9.)

Tíz év alatt tízszeresére nőtt a webkiskereskedelem

A plázák is így kezdték, de itt nincs pláza-stop. 2016-ban elérheti a 300 milliárdos forgalmat a webkisker. Fél évtized múlva ennek a kétszerese is lehet, igencsak szerényen számolva. A Facebook az új vásárlók könyve.

A webkereskedelem, vagy más néven az e-kereskedelem, amikor a fotel kényelméből is lehet vásárolni, igencsak szerteágazó, hiszen a boltokban megszokott portékákon kívül sok-sok szolgáltatás is megrendelhető ezen az értékesítő csatornán, így például repülőjegy, szálloda, mozijegy, vagy éppen pizza. A - nevezzük így - webkiskereskedelem a boltokban, áruházakban megvásárolható termékkört öleli fel, így az élelmiszerféleségeket, a különféle ruházati, műszaki és számos egyébiparcikket foglalja magában. A Központi Statisztikai Hivatal ezt az értékesítési ágat méri, a családok költekezésének egyébként is ez a termékskála a legnagyobb szelete, így most ezt a kört célszerű mérlegre tenni.

Egy évtized - tízszeres ugrás, na de utána...

Az elmúlt évtizedet nézve szerénynek tűnő értékről indult a webkiskereskedelem növekedése. Súlya is csekély volt, hiszen részaránya a kiskereskedelem egészéhez mérve (az üzemanyag vásárlást nem számítva) mindössze fél százalék volt. 2015-re sokat változott ez a kép, hiszen alaposan meghízott a webáruházak bevétele, aminek meg is lett az eredménye, hiszen súlya elérte a 3%-t. Az első, felületes pillantást követően erre a mértékre legyinteni is lehet egyet, de figyelemmel arra, hogy a boltos iparcikkvásárlások áruterületei ennél az értéknél kisebbek, nem célszerű elsiklani felette (a boltokban bútorra, lábbelire, testápolási cikkekre, elektromos háztartási gépekre, vagy éppen sport- és játékszerre kevesebbet költenek a családok).

Az elmúlt hónapok 30%-ot megközelítő növekedési üteme alapján 2016-ban elérheti a 300 milliárd forintot is a webkiskereskedelem értéke, aminek csúcsa a karácsonyi ajándékvásárlás időszaka lesz.

Fél évtized alatt, a jelenleginél sokkal szerényebb, évi 15%-os növekedési ütemmel számolva, a webkiskereskedelem jelenlegi értéke bőven megkétszereződhet, sokkal nagyobb súlyt adva a jelenlegi szerepének a családi költekezésben. Az internet világában felnőtt generációk fogékonysága az újszerű vásárlási szokások iránt, valamint a techvilág elképesztő gyorsaságú fejlődése azonban még újabb meglepetéseket is hozhat a bevásárlási szokásokban, elég itt csak az okostelefonok elmúlt években mutatott robbanásszerű terjedésére gondolni. A fiatalok ma már nem a boltban, hanem a Facebookon beszélik meg ügyes-bajos dolgaikat, ami rányomja a bélyegét a vásárlási szokásaikra is, így a közösségi portál a vásárlók könyvének szerepét is átvette (a régi nevén panaszkönyvnek nevezett, ma már eléggé idejétmúlt intézménynek a nyomdokait rombolva).

A KSH adatai szerint a webkiskereskedelemnek a válság gyakorlatilag semmit sem ártott, ez is jól jellemzi népszerűségét, ráadásul növekedési üteme az elmúlt öt esztendőben alaposan megugrott:

webkisker	2006	2007	2008	2009	2010	2011	2012	2013	2014	2015	2016*
vásárlás értéke	29,7	35,7	35,8	39,6	46,0	65,4	91,9	127,3	177,8	233	300
változás	115	119	99	109	116	140	137	139	142	132	129**
KSH, érték: milliárd forint, változás: előző év: 100, kiigazítatlan volumenindex, /: előrejelzés, */: KSH 2016. I-VII. havi növekedési üteme

A következő években az a növekedési ütem mérséklődni fog, de 4-5 éves távlatban is kétszámjegyű marad.

A legnagyobb hazai áruházak rányitottak a webre, de az Alibaba, vagy az Amazon nagyon messze van

Az élelmiszer boltosok körében az első fecske a G'Roby volt, aki a webkereskedelemre adta a fejét. A CBA és a Tesco csak a közelmúltban nyitott, az Auchan a közeljövőben élesít, majd jön a Spar is. Ez éles váltást hoz majd az élelmiszervásárlásokban.

Az iparcikk áruházak huzamosabb ideje ott lógnak a weben, ez ma már szinte természetes is. Nem csak a Media Markt, vagy az E-Digital, hanem például a Praktiker, a Deichmann, vagy éppen a Decathlon is kínálja áruházai mellett a világhálón is a vásárolni valót.

A világ viszont még gyorsabban pörög. A földkerekség legnagyobb áruportálja természetesen kínai, az Alibaba, ahol bármely kereskedő bérelhet helyet magának, az így itt átmenő webforgalom értéke ma már több mint 500 milliárd dollár évente. A legnagyobb önálló webáruház az amerikai Amazon, 100 milliárd dolláros árbevétellel.

A magyar vásárló persze vásárol külhoni webáruházakból is. A 14 napos elállási lehetőség uniós szabály, de ha távolabbról érkezik a megrendelt áru, már nincs ilyen előírás. Az Uniós kívüli vásárlásoknál ráadásul belép az áfa- és vámfizetési kötelezettség is, de sokan számolnak azzal, hogy így is megéri.

A vám és áfa-fizetési kötelezettségek az Unió határain kívüli webes vásárlás esetében a következők:

érték (euró)	vám	áfa
0-22	-	-
22-150	-	27%
150 felett	vámtarifa szerint	27%
NAV, évente előre meghatározott árfolyamon kell számolni,

A 22-150 euró közé eső értékű küldemények esetében azonban a vámmentesség nem alkalmazható a következő termékkörökre: alkoholtartalmú termékek, parfümök és kölnivizek, továbbá dohány, vagy dohánytermékek.

(blokkk.com, 2016. október 7.)

Kiszorítja a stelázsit a web a spájzból

Imádjuk a Facebookot és kíméletlenül nyomul a webáruház itthon is: nagyobb hullámokat vet, mint a kilencvenes években indult bevásárlóközpont építés. Szépen hízik az élelmiszerek webes piaca is. Ebbe nem tud beletenyerelni a szabályozás, hiszen a számítógép éjjel-nappal bekapcsolható és pláza sem kell hozzá. És külföldről is lehet rendelni.

Internethasználatban nem is olyan rossz a magyar család a KSH legfrissebb beszámolója szerint, hiszen a 78%-os uniós átlagtól mindössze 2% az elmaradás. Dánia vezet, Románia sereghajtó ebben az összehasonlításban. 2014-ben a honi háztartások 73%-a rendelkezett internetkapcsolattal (az uniós átlag 81%, a két szélső pont Luxemburg és Bulgária).

Az internetező magyar háztartások 30%-a mobilkapcsolatot használ. Az okosmobil gőzerővel húzza előre az egész netes világot, a földkerekség egészén.

E-kereskedelem, a megfékezhetetlen

A webáruházak már hosszabb ideje rakétasebességgel nőnek szerte a világban, de Magyarországon is. A webáruházi költekezés a KSH kiskereskedelmi összegzése szerint (ami csak a termékvásárlásra terjed ki, a különféle neten elérhető szolgáltatások nincsenek benne) így nőtt az elmúlt időszakban:

	2011	2012	2013	2014	2015*
értékben	65	92	127	175	92
változás	140	137	139	140	125
részesedés	1,0	1,4	1,8	2,4	2,6
KSH, érték: milliárd forint, változás: %, előző évhez, részesedés: %, kiskereskedelemből (üzemanyagot nem számítva), */: első félév

A 2015. első félévi megbicsaklás oka az első negyedév korábbiakhoz képest gyatra teljesítménye (persze az a 19% csak a 30-40%-os növekedési ütemekhez képest kevés).

Az előbbiekben bemutatott gyors növekedés ellenére azért az uniós átlag jóval nagyobb a hazainál az interneten vásárlók arányát nézve, hiszen a közösségben ez 50%, nálunk viszont csak 33% (tehát a népesség ilyen aránya vásárolt a neten). A hazai részarány azonban nagyobb ütemben nőtt 2014-ben az egy évvel korábbi szinthez képest, mint az uniós átlag (a magyar szint 4%-kal, az uniós 3%-kal bővült), így valamelyest csökkent a netes piac elmaradása. A hazai netes piacon a nők és férfiak hasonló arányban tüsténkednek, 50-50% körüli mértékben.

Az Egyesült Királyságban 80%-ot közelített 2014-ben az internetes vásárlók arányának mutatója, a legalacsonyabb pedig Romániában volt, 10%-os mértékkel.

Mit szeretünk a weben venni?

Az interneten rendelt termékek, szolgáltatások közül 2014-ben kiemelkedett a ruházat, kiegészítő sportfelszerelések (17%), a háztartási eszközök (10%), a szórakoztató elektronikai termékek (10%), a könyv, magazin, újság (8,4%) vásárlása. A különféle szolgáltatások közül kedvelik a netezők a szállásfoglalást (üdülést) (9,5%), valamint a jegyvásárlást (9,1%) részaránya.

A KSH felmérése szerint az internetes vásárlásokból kisebb arányban (legfeljebb 5%-kal) részesedtek az olyan áruk, vagy szolgáltatások, amelyek megvétele esetén a vevők különösen igényelhetik a szakképzett eladót (például részvény, biztosítási kötvények, egyéb pénzügyi szolgáltatások, a távoktatási anyagok, a videojáték-szoftverek vásárlása).

Előbbi értékeléshez tegyük hozzá, hogy az egész webáruház így indult: alacsony volt az értéke és az aránya is, pontosan arra hivatkozva, hogy azért kell az eladó személyes jelenléte. Nos, ehhez képest alaposan megugrott a e-kereskedelem és így lesz ez előreláthatón sok már áru- és szolgáltatásterületen is.

A részletes megoszlása a webköltekezésnek a következő:

Áru, szolgáltatás	2012	2013	2014
Élelmiszer	2,7	3,7	3,9
Háztartási eszköz	9,0	9,5	10,2
Gyógyszerek	2,6	2,6	2,5
Filmek, zenék	4,4	4,5	3,6
Könyv, magazin, újság	13,5	12,1	8,4
Távoktatási anyagok	2,1	2,0	2,5
Ruházat, kiegészítő, sportfelszerelés	13,2	15,3	16,5
Videojáték-szoftverek és új, javított verziók	2,7	2,7	2,9
Egyéb számítógépes szoftver és új, javított verziói	2,9	3,3	-
Számítógépes hardver	3,2	3,3	4,0
Szórakoztató elektronika	4,6	4,2	9,5
Telekommunikációs szolgáltatások	4,7	4,2	5,0
Részvényvásárlás, biztosítási kötvények és egyéb pénzügyi szolgáltatások	1,9	1,0	1,2
Szállásfoglalás (üdülés)	9,6	9,8	9,5
Egyéb utazási előkészületekhez kapcsolódó rendelések	6,6	5,6	5,7
Jegyvásárlás (színház, sportesemény)	9,6	9,4	9,1
Egyéb nem említett	6,5	7,0	5,4
Összesen	100,0	100,0	100,0
KSH

Imádjuk a Facebookot

2014-ben a magyar lakosság 60%-a használta valamilyen módon a közösségi médiát (egyebek mellett felhasználói profilkészítésre, üzenetposztolásra a Facebook, a Twitter és más közösségi oldalakon). A hazai közösségi oldalhasználat arány egy év alatt 4%-kal nőtt. Az uniós átlag 2014-ben 46% volt és egy év alatt csak 3%-kal nőtt.

Mind az internethasználatban, mind a közösségi oldalak bűvölésében számít a pénz, az iskolázottság és a lakhely: a gazdagabbak, a magasabb iskolai végzettségűek és a legnépesebb térségben, a fővárosban és környékén élők a legbuzgóbbak.

A fellegek túl magasan vannak

A felhő alapú szolgáltatásokban még alacsonyabbak a különböző mutatók, de hát ez egy frissebb iparága a netezésnek. A tárhely használat uniós átlaga 21% a népesség körében, a magyar arány ettől jócskán elmarad, mindössze 12%. Pénzért már nagyvonalúbb a magyar család, hiszen a felhő alapú tárhelyet használók 14%-a fizetett a szolgáltatásért, viszont itt az uniós átlag csak 11%. A KSH felmérésből úgy tűnik, hogy a magyar internethasználók többsége egyenlőre megelégszik a saját eszközparkjával, ott tárolja információs kincsesládikóját és nem mászik a fellegekre.

Hozzátartozik a képhez, hogy a digitális írástudás szintje meglehetősen alacsony itthon. Az egyszerűbb számítógépes, internetes műveleteket az uniós átlagnál valamivel jobban ismeri a magyar felhasználó, de a bonyolultabb, összetett műveletekben már közel 20% a tudásbeli elmaradás.

(blokkk.com, 2015. november 19.)

Webáruház: az elmúlt évek legkisebb növekedési ütemét hozta 2015 első féléve

A gyengébb első negyedév után a másodikban javított ugyan a webpiac, de az elmúlt évek szokásos növekedését így sem hozta. Ennek így sokkal kevesebb köze van a vasárnapi boltzárhoz, mint azt egyes elemzők állítják. De nyugi, hiszen az a webviszonylatban gyenge első félév még mindig rakétasebesség más eladási csatornákhoz képes. Ezt nem tudja elgáncsolni a kormány, pedig ez sem a kisvállalkozások bulija. A 27% áfa mellett pedig még a kínai Alibaba, vagy az amerikai Amazon is lehet nyerő.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2015 második negyedévében önmagában nézve nagyot, az első negyedévinél jobbat ugrott a webes vásárlás, amiből azt a következtetést lehetett első pillantásra levonni, hogy a vasárnapi boltzár miatt tódultak a vásárlók a számítógépeik, okostelefonjaik billentyűi elé (a KSH az áruvásárlást méri a kiskereskedelmi adatsorban, a különféle szolgáltatások, például a pizza vásárlás rendelését már nem). Az elmúlt évek adatait is hozzátéve az ideihez azonban borúsabb kép rajzolódik ki.

Kisebb növekedésre kapcsolt a webvásárlás

A webvásárlás növekedési üteme minden korábbi mutatónál kisebb volt 2015. első félévében, így az elmúlt évek 40% körüli növekedési üteme megtört, a 25%-os mértéke pedig alapos visszaesést mutat az emelkedés meredekségét nézve. Na persze ez is jókora ugrás, csak éppen messze nem annyi, mint régen.

Egy másik oldalt mérlegelve, 2014. második negyedévében 2013. azonos hónapjaihoz mérve 12 milliárd forint volt a webköltekezés növekedése (28 milliárdról 40 milliárdra nőtt). Ez a 12 milliárd forint különbség 2015. második negyedévében már nem emelkedett, (tehát 2015. második negyedévében 2014. azonos hónapjaihoz mérve ugyanakkora volt az értékben mért bővülés, mint egy évvel korábban), pedig régebben ez a rés is folyamatosan tágult.

A webáruházi költekezés a KSH szerint így nőtt az elmúlt időszakban:

	2011	2012	2013	2014.	2015
	2011	2012	2013	2014.	I.*	II.*
értékben	65	92	127	175	40	52
változás	140	137	139	140	119	131
részesedés	1,0	1,4	1,8	2,4	2,4	2,8
KSH, érték: milliárd forint, változás: %, előző évhez, részesedés: %, kiskereskedelemből (üzemanyagot nem számítva), */: negyedév

Második félévben természetesen feljebb tornázhatja magát a webköltekezés, hiszen valóban sokan számítottak arra, hogy a vasárnapi boltzár megnyomja az internetes vásárlásokat, de hát eddig nem ez történt - vagy csak alig.

Így is a jövő a webáruházé - bevásárlóközpont lepipálva

A magyar webáruház növekedése minden más áruterületet lepipál, értéke pedig már ma közel annyi, mint amennyit például az illatszerüzletekben költekeznek a vásárlók, vagy éppen közel kétszerese a könyv, újság, papíráru boltokénál. A bevásárlóközpontok kilencvenes években látott növekedési üteménél fejlődése gyorsabb, így a nemzetközi tapasztalatokkal együtt nézve bőséges az esélye annak, hogy a közeljövőben is nagyot robban ez a piac. Főleg azért is, mert van plázastop, van vasárnapi boltzár és van 27% áfa. Nem véletlen az sem, hogy a webes vásárlók egy része külföldi áruházból vásárol, ami persze nincs benne a KSH statisztikájában.

(blokkk.com, 2015. szeptember 6.)

A magyar webáruház megugrott, a turkáló lemaradt

A magyar vásárló nem restelkedik gyorsan váltani. Ne lepődjön meg senki, ha a webes vásárlásokat a vasárnapi boltzár is megnyomja.

A magyar vásárló nagyon is szemfüles. Évtizedekkel ezelőtt felkerekedett, elhozta a határon túlról a kedvére valót, legyen az akár egy hűtőkészülék a Trabant tetején, vagy éppen egy öregecske, rozsdás, de nagyon olcsó négykerekű. A KGST piacokat felváltó kínai piacok, boltok is nagyot hasítottak a vásárlók pénztárcájából. Rohant ezután az új bevásárlóközpontba, diszkontba, hipermarketbe is. Egy évtizeddel ezelőtt a KSH adatai szerint közel 30 milliárd forintot költött el a turkálókban a vásárló, miközben a neten ennél kevesebbet, a használt cikk költekezésre fordított pénzének négyötödét.

Napjaink törtető értékesítési csatornája a webáruház, az e-kereskedelem világszerte, így nem véletlen, hogy Magyarországon is nagyot fordult a mérleg. 2014-ben a webes vásárlás már túllépte a 200 milliárd forintot, ami az áruházi költekezés 3%-a (ami nem kevés, közel egy fél ruházati piac értéke). A turkálók ebben az évtizedben csak aprókat lépdeltek előre, de így is közel 40 milliárd forintja a vásárlónak ott folyik ki a keze közül. Használt autó fronton nincs változás, ma többet vásárolnak belőle, mint új autóból.

Nemzetközi összehasonlításban is szépen cseperedik a magyar webes költekezés. Az Eurostat adatai szerint egy évtized alatt az öreg kontinensen 15%-ról 40% fölé nőtt azoknak a vásárlóknak az aránya, akik a mérést megelőző három hónapban az e-kereskedelemben vásároltak. Magyarországon ez az arány a tízszeresére nőtt, 20%-ra, ami megegyezik a hazai e-kereskedelem bevételeinek bővülésével. Tíz évvel ezelőtt Bulgária, Görögország, Litvánia és Macedónia mutatói csak egy százalékot mutattak, miközben Norvégiában és Németországban 30% körül mozgott ez az arány.

Az Európai Unióban megkétszereződött azok aránya, akik vásárlás előtt információszerzése használják az internetet, ma már a vásárlók közel kétharmada él ezzel a lehetőséggel. Magyarországon háromszoros az ugrás, egy hajszállal megelőzve az uniós átlagot, a vásárlók kétharmada már a neten válogat. Tíz évvel ezelőtt Románia kullogott a sor végén, 5%-os aránnyal, a sort Izland vezette 70% körüli aránnyal. Ma Izland, Dánia, Svédország, Norvégia vásárlói 80-90%-os arányban turkálnak a neten, amiben bizonyára az időjárási viszonyok is szerepet játszanak.

Magyarországon az otthoni internet hozzáféréssel rendelkező családok arány 75%, ötszöröse a tíz évvel ezelőttinek és alig marad ez az uniós átlagtól.

Több magyar nagyáruház jelentette be az elmúlt időszakban, hogy a netre lép, egy részük pedig természetesen már ott is van. Kevés információ áll rendelkezésre arról, hogy a vasárnapi boltzár következtében mennyire változtak a webes költekezések március közepét követően, de nem túlzás azt a következtetést levonni, hogy még többen fognak a neten vásárolni, természetesen nem csak vasárnap. A nagyáruházak szombati vásárlótömege is erre ösztönzi a háziasszonyokat, az elmúlt évtizedek tapasztalatai pedig arra utalnak, hogy nem engednek a jóból és a kényelemből.

A kormány hiába foglalt úgy állást, hogy szerinte nem lehet vasárnap bármiféle házhozszállítást végezni (az online rendelések mellett azt sem teheti meg a vásárló, hogy az áruházban kiválasztott bútor házhozszállítását vasárnapra kérje), ami a jogszabályokból le sem vezethető álláspont, a webes költekezés nőni fog a vasárnapi boltzár következtében is. Meg egyébként is, hiszen az elmúlt négy évben évről évre 35-40% között volt a bővülés üteme a KSH adatai szerint. Fájó pont az is, hogy a külföldi web-áruházak egy határig az ottani alacsonyabb áfa-kulcs előnyeit is kihasználhatják a nagykalapjukban pedig mindenképpen adóelőnyben vannak a magyar áruházakkal szemben (hiszen ha az uniós szabályok szerint már a 27%-os áfát fizetik, a más viszonylatú, alacsonyabb áfa-kulcsos értékesítéssel együtt összességében kisebb az adóterhelésük).

Ja, igen, a webáruházak ugyanakkora forgalom mellett tizedannyi alkalmazottal dolgoznak.

(blokkk.com, 2015. április 16.)

Nagyot szakított a magyar webpiac 2014-ben

Egyre többet maszatolunk a webáruházakban.

2014-ben 230 milliárd forint körül mozgott a magyar online kereskedelmi forgalom a GKI Digital felmérése szerint, ami 13 százalékos bővülés az egy évvel korábbihoz képest. A KSH adatai szerint 35%volt a növekedés, mintegy 170 milliárd forint webes bevételt takarva 2014-ben. A két adatsor közötti különbség oka, hogy a GKI a szolgáltatások szélesebb körét is méri, míg a KSH csak az áruházi termékvásárlást.

A GKI mérése szerint a hat legnagyobb áruterületeken - ami közel áll a KSH termékkörhöz - az e-kereskedelmi szektor 2014-ben 14 százalékkal nőtt tavaly, 152 milliárd forintos bevételt értek el az e területeken tevékenykedő webáruházak. A hat áruterületen - műszaki cikk; számítástechnika; szépség-egészség; otthon, kert; játék és kultúra; ruházat, sport, divat-kiegészítők - összesen 13 millió alkalommal vásároltak 2014-ben a magyarok, ez kétmilliós növekedést jelentett az előző évvel összevetve.

A GKI Digital és az Árukereső.hu közös felmérése szerint a kiemelt hat áruterület közül a műszaki cikkek forgalma volt a legnagyobb 214-ben, 42 milliárd forint értékben. Számítástechnikai eszközökre 32 milliárd forintot költöttek a hazai vásárlók a webáruházakban, míg játékra és kultúrára 30 milliárd forintot. A leggyorsabban fejlődő áruterületek ugyanakkor a szépségápolás, egészségmegőrzés, valamint a ruházat, sport, divat cikkek voltak, ahol 15-20% körüli volt a növekedés egy év alatt.

A GKI 2015-ben 14-15 százalékos növekedésre számít a magyar online kiskereskedelemben.

A hazai webáruházak szerint a forgalmat leginkább az ünnepi időszakok befolyásolják. A szezonális hatások, továbbá a sportesemények is nagy mértékben hozzájárulnak a piac változásaihoz. Az ünnepi időszak hatását jól érzékelteti, hogy a hat kiemelt áruterület a negyedik negyedévben 56 milliárd forint bevételt hozott a webáruházaknak, ami a teljes éves forgalom 37 százaléka volt. A nagy üzletláncok megjelenése az interneten a kezdeti szakaszban elsősorban a bizalom erősítésében érezteti hatását, mely nyomán olyanok is vásárolnak a világhálón, akik korábban nem tették. 2015-ben újabb nagy áruházak megjelenése várható (H&M, Auchan).

A hazai internetes vásárlók egyre tudatosabban hozzák meg döntéseiket. Az Árukereső.hu, az árösszehasonlító szolgáltatást nyújtó cég árbevétele 2014-ben 40 százalékkal nőtt 2013-hoz képest, míg az oldalon regisztrált forgalom 30 százalékkal bővült.

Az online vásárlók egy-egy alkalommal lényegesen többet költenek, mint a hagyományos üzleteket felkeresők. Az internetes kiskereskedelemben 2014-ben 8.400 forint volt az átlagos kosárérték, míg a hagyományos áruházakban 2.500 forint.

Az online forgalom a teljes magyarországi kiskereskedelem mintegy 3,5 százalékát teszi ki a GKI adatai szerint (a KSH kimutatása értelemszerűen valamivel kisebb). A hat legnagyobb áruterület esetében már jóval magasabb, hat százalék ez az arány. A számítástechnikai eszközök esetében pedig kiugróan magas, 32 százalékos az online csatorna részesedése, de jóval az átlag fölötti, 11 százalékos részt hasítottak ki a műszaki cikkeket értékesítő webáruházak is.

(Világgazdaság, 2015. március 11.)

Születésnapos. Nagyra nőtt öt év alatt, de a webforgalmának értékéről lapit. A legkisebb rendelés 5 darab Túró Rudi volt. Kivitték.

Születésnapos. Nagyra nőtt öt év alatt, de a webforgalmának értékéről lapit. A legkisebb rendelés 5 darab Túró Rudi volt. Kivitték. ₪₪₪

A Tesco az online bevásárlás szolgáltatása keretében öt év alatt 20 millió rendelést kézbesített, összesen több mint 500 ezer címre - írja a Napi.hu.

A születésnapi összesítés szerint a cég kézbesítői a fél évtized alatt mintegy 10 millió kilométert tettek meg autóikkal, mely során több mint 150 millió terméket szállítottak házhoz. Ez azt jelenti, hogy naponta átlagosan 1650 rendelést teljesít az áruházlánc, amely nagyságrendileg 100 tonna terméknek felel meg.

A kosarak tartalma alapján a legtöbb kiszállított termék a víz és pékáru kategóriából került ki, az 5 év legnépszerűbb terméke pedig az ásványvíz, a tej, a kristálycukor, a lédig banán és a kígyóuborka volt. A legkisebb rendelés csupán 5 darab Túró Rudiból állt, míg a legnagyobb értéke körülbelül 400 ezer forint volt.

A szolgáltatás 2013-ban indult Budapesten, majd Szegeden, 2015-ben Győrben, 2016-ban Székesfehérváron, majd 2017-ben Veszprémben is bevezették a szolgáltatást. Az idei nyári szezonban Siófokon is elérhető a házhozszállítás, így a vásárlók összesen már több mint 103 településen intézhetik online a bevásárlást.

A brit tulajdonú cég növekvő vásárlói igényeknek megfelelően alakította kézbesítési rendszerét is: 2013-ban még csupán 15, mostanra már közel 110 autóval teljesíti a megrendeléseket hétfőtől szombatig 8 és 22 között.

A Tesco adatai szerint az online házhozszállítást 85 százalékban nők veszik igénybe, a korosztályok közül pedig a 24-45 év közöttiek aránya a legmagasabb. Rendeléskor a felhasználók több mint 60 százaléka a ClubCardot is használja. A túlnyomórészt webshopon keresztül válogatnak a vásárlók, az okostelefonokra letölthető applikációt 10-12 százalék használja.

(Napi.hu, 2018. június 13.)

Nőtt egyet az eMAG

Megdobta a forgalmát az eMAG.

Az eMAG az áprilistól március végéig tartó 2017-2018-as pénzügyi évben jelentősen növelte forgalmát, az átlagos kosárérték 22 százalékkal 23.500 forintra emelkedett az előző év azonos időszakához képest, írja a Napi.hu az MTI nyomán.

Az eMag webáruházat látogatók száma ez idő alatt 37 százalékkal, a vásárlók száma 21 százalékkal, a rendeléseké 16 százalékkal emelkedett. A GKI Digital 2018 március-áprilisában végzett felmérése szerint az eMAG vásárlók átlagosan 13 alkalommal vásároltak online az elmúlt évben, 17 százalékkal többször, mint egy átlagos online vásárló. Az online vásárlók 39 százaléka az eMAG-on is vásárolt legalább egyszer.

A vásárlások számának növekedésében kiemelkedően jó hónap volt a július, amikor az egy évvel korábbiakhoz képest 49 százalékkal több vásárló rendelt az eMAG webáruházából.

Az eMAG bevételeinek jelentős részét továbbra is három termékkategória - a TV, a nagy háztartási gépek és fehéráruk, valamint a mobiltelefonok - értékesítése képezi, ezek együttesen a webáruház forgalmának 55 százalékát adták a 2018 márciusában lezárt pénzügyi évben.

A legjelentősebb növekedést a cipő, a női ruházati termékek, a gumiabroncs és felni, a táska és kiegészítők, valamint a férfi ruházati termékek kategóriái érték el.

Az eMAG a dél-afrikai hátterű Naspers csoport tagjaként a régió egyik legnagyobb online kereskedőjének számít, több mint 8.500 márkát és több mint másfél millió terméket kínál Magyarországon. A 15 éve alapított eMAG meghatározó szerepet tölt be az online kereskedelemben, Magyarországon, Bulgáriában, Lengyelországban, valamint Romániában összesen 3.800 alkalmazottat foglalkoztatva.

(Napi.hu, 2018. május 7.)

Az eMAG nekidurálja magát

Megdobja a logisztikai központját és a karácsonyi létszámot is. Három műszakban csomagolják az ajándékokat.

Összesen 3 millió eurót költött az üllői raktárának bővítésére és fejlesztésére idén az eMAG – írja a Világgazdaság. Az új futószalagos rendszer növeli a termelékenységet és gyorsítja a raktári munkát. A 21 ezer négyzetméteres logisztikai központ jelenleg a termékek 70 százalékát tárolja, de a tervek szerint ez egy éven belül 90 százalékra nő majd.

Az eMAG felkészült a 2017-es Black Friday akcióra és az azt követő karácsonyi rohamra. A november 24-én induló ünnepi szezonban rekordok dőlhetnek, ezért az online kereskedelemben piacvezető eMAG raktárában három műszakban, folyamatos üzemben állítja össze a csomagokat, hogy azok időben megérkezzenek a vásárlókhoz. A hónapok óta tartó felkészülés csúcspontjaként a raktárban dolgozók létszámát 90-ről 150-re bővítették.

Az eMAG üllői logisztikai központja, amit a cég két évvel ezelőtt nyitott meg, mostanra 21 ezer négyzetméteresre bővült. A 15 méteres belmagassággal rendelkező logisztikai központ rohamtempóban fejlődik, jelenleg 20 ezer különböző termék található meg itt, de a Black Friday napjáig folyamatos a betárolás. Így a termékek száma a 600 ezer darabot is túllépi majd.

Az cég azt is bejelentette, hogy logisztikai partnereinek számát a korábbi négyről ötre emelte, így 2017-ben már az MPL, a HDT, a DPD, a Trans-o-flex és a Sprinter is szállít házhoz csomagokat.

(Világgazdaság, 2017. november 17.)

Rányitott az Answear

A magyar piacra. Márkadömping az új webáruházban.

Új online multibrand áruház érkezett a magyar piacra november elején. A lengyel Answear a régióban már 130 millió ember számára kínál lehetőséget az online vásárlásra.

A 2011-ben alapított lengyel Answear.com hazájában elsőként nyitott multibrand online áruházat. A cég a meggyőző hazai sikerek után az elmúlt két évben a nemzetközi terjeszkedést tűzte ki célul. 2014. óta Csehországban, Szlovákiában, Romániában és Ukrajnában lépett piacra, 2016. szeptemberében pedig a teljes értékesítésének már 52 százaléka a külföldi piacokhoz kötődött.

Az Answear.hu oldalon ruházati féleségenként több száz termék érhető el, a szállítási idő 2 nap és 10 ezer forint felett ingyenes. A termékek 30 napig küldhetőek vissza, minden darabra pedig 2 év minőségi garanciát vállal a cég.

A webáruház több mint 200 világmárkát forgalmaz, női, férfi- és gyermekruházati cikkeket, cipőket és kiegészítőket. A legnagyobb brandek mellett - Vero Moda, Adidas, Nike, New Balance, Levi's, Lee, Wrangler, Guess Jeans, Tommy Hilfiger, Valentino, DKNY - új lengyel tervezők márkái, például az Answear Rebelé is elérhető az oldalon.

(Origo, 2016. november 10.)

Finn ételrendelő app jött Budapestre. Van ügyfélszolgálat és 30 perc a kiszállítás.

Finn ételrendelő app jött Budapestre. Van ügyfélszolgálat és 30 perc a kiszállítás. ₪₪₪

Lesz ügyfélszolgálat is

A felület fejlesztése Finnországból valósul meg, viszont a helyi marketing, az itteni éttermekkel a kapcsolattartás és a futárok irányítása mind-mind a magyar csapat feladata. Szintén helyben működik majd egy ügyfélszolgálat, akik az appon keresztül nyitvatartási időben élő chat kapcsolaton keresztül segítik a felhasználókat, az éttermeket és a futárokat is. A felhasználó megrendelése után rögtön láthatja, milyen járművel és mennyi idő alatt fogja a futár kiszállítani a rendelését. Ez után minden lépést valós időben követhet végig az applikáció által küldött értesítéseken keresztül vagy oda belépve, és még az is látható a térképen, hol jár éppen a futár.

A Wolt futárai a kiszállítást vegyesen biciklivel, robogóval és autóval is végzik. Helyszíntől függően választja ki a rendszer, melyik rendelés teljesítésére épp milyen jármű a leginkább alkalmas. Ennek az algoritmus-vezérelt kiszállítási rendszernek köszönhető, hogy az átlagos szállítási idő 30 perc körül mozog. A kiszállítási díj az étteremtől való távolság függvénye, 499 Ft-os alapdíjról indul.

A Wolt mögött több nagy nevű befektető is áll. Köztük van például a Skype-alapító Niklas Zennström, aki ügyvezetőként a nulláról 300 millió felhasználóig futtatta fel a videóhívást nyújtó szolgáltatást. Ugyancsak a befektetők táborát erősítik a Nokia elnökségi tagjai Risto Siilasmaa és Ilkka Paananen.

(Index, 2018. május 29.)

A NetPincér a legjobb falatokat is hazaviszi

A NetPincér a legjobb éttermekből is szállít harapnivalót. A leggyorsabb futár viheti.

Magyarország legnagyobb online ételrendelő szolgáltatója elindította a NetPincérGO rendszert, így mostantól olyan egyedi választékot kínáló, kiemelkedő minőségű éttermektől is rendelhetünk, amelyek eddig nem végeztek házhoz szállítást. A NetPincérGO saját futáraival teszi elérhetővé az ételrendelési piacról eddig hiányzó különleges kínálatot, első körben Budapesten – írja a Világgazdaság.

A több mint 800 éttermi partnerrel működő NetPincér új szolgáltatása példa nélküli a régióban. Segítségével olyan éttermek válnak elérhetővé online, amelyeknél korábban elképzelhetetlen volt a házhoz szállítás, hiszen ahhoz, hogy kifogástalan minőségben érkezzen az étel, komoly beruházással profi futárszolgálatot kell kiépíteni.

A NetPincér mostantól saját futárszolgálatával teszi lehetővé ezen éttermek számára, hogy fogásaikat online rendelhessék házhoz a fogyasztók.

Az elérhető kínálat így nem csak a partner éttermek számával növekszik, de megjelenik a prémium szintű gasztronómia, és a különleges vagy egyedi igényeknek, valamint az egészséges étrend híveinek is megfelel majd. A NetPincérGO partnerek a megszokott felületeken, külön jelöléssel jelennek meg a választható éttermek között.

A csatlakozó éttermekben közös a minőségi ételkínálat, és hogy kizárólag a NetPincér rendszerén keresztül lehet tőlük rendelni. Cserébe az új partnerek megkapják a kiforrott rendelési rendszert.

A NetPincérGO lényege viszont, hogy akiszállítás terhét is átvállalja új, saját futárrendszerével. Az egységes öltözékű ételkiszállítók, profi felszereléssel viszik házhoz a NetPincérGO éttermi partnerek fogásait.

A NetPincérGO futárok toborzása folyamatos. Számukra nem csak a megjelenés – ruházat, táska – lesz új, hanem a foglalkoztatás módja is. A shared economy rendszerben az éttermekhez érkező rendelések egy külön a futároknak készült alkalmazásban jelennek meg. A rendelést mindig az a futár viszi ki, aki a leggyorsabban tudja azt teljesíteni. A futárok vállalkozóként dolgoznak majd, így munkaidejüket maguk határozzák meg, díjazásuk a kiszállítások alapján történik, így másodállásban, vagy tanulmányaik mellett is, rugalmasan vállalhatják a feladatot: a munkateher és a megszerezhető jövedelem is tervezhetővé válik a számukra.

A NetPincérGO megjelenésével további újdonságok várhatók a szolgáltatásban. A nemrég megújult online felület és okostelefonos alkalmazás hamarosan lehetővé teszi a rendelések követését is. Így a fogyasztók nem csak a futár becsült érkezési idejét látják, de hamarosan a rendelés leadásától kezdve figyelhetik, hogy éppen hol tart az ételek elkészítése és kiszállítása.

(Világgazdaság, 2018. május 8.)

Kajarendelés: appok őrjöngése

Meg a megrendelőé, amikor órákat kell várni. De van verseny és jó étvágy is.

Idegesíti, hogy hideg a pizza, ráadásul gyakran a futár sem a legkedvesebb? Nos, erre keresi a választ az Index, Stubnya Bence írása. Ezzel többen is voltak így mostanában, sőt olyanok is akadtak, akik emiatt cégalapításba kezdtek. Ráadásul nem is egy társaság vállalkozna a kiszállítási átlagidő lefaragására, hanem rögtön három, így heteken belül már három különféle alkalmazáson keresztül lehet majd futárkodni és étteremként futárt alkalmazni Budapesten. Az appos megoldás a kajafutárok piacán túl a teljes kiszállítási piacot felforgathatja, de ehhez először el kell dőlnie, hogy mit kezd egymással a három cég, ami közül kettő a piacon kívül már a bíróságon is egymásnak feszült.

Az Index óbudai szerkesztőségébe viszonylag gyakran rendelünk ebédet, vacsorát, ám az utóbbi időben már szinte alig van olyan hely, amit szeretünk is, és korábban nem késett botrányosan sokat – a városközpontból a két és fél órás kiszállítás nem ritka, de volt már három óra felett is a kiszállítási idő. Az ilyen csúszásoknál rendre megfogadjuk, hogy az adott helyről nem rendelünk többet, de végül ezek az elhatározások általában csak addig tartanak, amíg rájövünk, hogy már sehonnan nem tudnánk rendelni, és ilyenkor kezdődik minden elölről.

Úgy tűnik, ez nem csak Óbudán jelent problémát, ugyanis a közelmúltban három cég is belevágott a vállalkozásba, hogy a futárpiacot átalakítva lefaragja a kiszállítási átlagidőt.

Ha Budapesten egy óra alatt hoznak ki egy ételt, akkor már nem is csodálkozol, pedig ennél gyorsabban is megoldható lenne a kiszállítás, nekünk az a célunk, hogy ez megvalósuljon – mesélte Szőke Gergő, a Sendee operatív vezetője arról, hogy miért kezdtek ételfutár-közvetítő alkalmazás fejlesztésébe nagyjából egy évvel ezelőtt. Szőke az Uber marketingmenedzsereként dolgozott korábban, így került be a Sendee csapatába.

De nem csak a Sendee alapítóinak jutott eszébe, hogy van hova fejlődnie a budapesti ételszállítási piacnak: Lakatos Tamásnak akkor jött az ötlet, amikor az egyik kedvenc pesti étterméből szeretett volna rendelni, de nem tudott. Egy másfél órás autóút során a fejlesztőként dolgozó nagybátyjával, Szalay Zsolttal ki is találták az alkalmazás és az üzleti modell részleteit, és szintén nagyjából egy évvel ezelőtt el is kezdődött a fejlesztés, aminek a Ridroll nevű alkalmazás lett az eredménye.

Sendee, Ridroll, Fleeetyou

Már a Sendee és a Ridroll is letölthető és működik, így könnyen lehet, hogy már olyan futár hozza ki a fővárosban rendelt ételt, aki az egyik alkalmazást használja. Október elején ugyanakkor egy harmadik alkalmazás is versenybe száll a budapesti piacon: a pécsi Rátkai Tamás és Balog-Farkas Dávid szintén a lassú kiszállítást megunva kezdtek bele a FleetYou nevű futárapp kifejlesztésébe, így az a helyzet állt elő, hogy egymástól függetlenül három cég is nagyon hasonló ötlettel lép piacra rövid időn belül.

Az eddigi tapasztalatok alapján az látszik, hogy van igény a szolgáltatásra, az viszont már egyáltalán nem egyértelmű, hogy az időzítés miatt a győztes mindent visz elve fog érvényesülni, vagy a három cég szépen elfér majd egymás mellett majd a piacon.

Van viaskodás a futárok között

Bár a cégek hangsúlyozzák, hogy őket nem zavarja a konkurencia, és kizárólag a saját stratégiájukra összpontosítanak, a Ridroll és a Sendee között van egy olyan konfliktus, amit már konkrétan jogi útra tereltek a felek.

A konfliktus azzal kezdődött, hogy augusztus elején a Sendee egyik alapítója – aki ekkor még egy étteremnek dolgozott külsős tanácsadóként – és a Ridroll értékesítési vezetője találkozott. A Ridroll értékesítési vezetője a Hummusbar képviselőinek mutatta be az ötletet, ami alapján a Ridrollt tervezték. A Ridroll álláspontja szerint itt még egy szóbeli üzletkötés is megtörtént, de aztán napokkal később a Sendee indulásáról egy olyan közlemény jelent meg, amiben ők az értékesítési vezetőjük szavajárását vélték felfedezni.

A Sendee fotóin láttak egy embert, aki a Humusbart képviselte a tárgyaláson, és ekkor jöttek rá, hogy a Sendee alapítói és a Hummusbar tulajdonosi köre között átfedés van. A Ridroll ezért jogi lépéseket tett, mert szerintük a találkozó során jogtalanul megismerték a működésüket.

Azt nem árulták el, hogy pontosan mivel gyanúsítják a Sendeet. A Sendee azt elismeri, hogy a találkozón ott volt az egyik alapítójuk is, és hogy ott nem jelezte, hogy hasonló projekten dolgozik, de a cég álláspontja szerint a találkozón nem derült ki semmi konkrétum, sem üzleti tervet, sem alkalmazást nem mutattak, kizárólag egy ötletről beszéltek, semmilyen írásos anyagot nem mutattak vagy adtak át a Ridrollosok. A Sendeet ekkor már egy éve fejlesztették, indulásra készen állt, a közleményt már napokkal korábban véglegesítették, és mivel úgy értékelték, hogy a Ridroll üzleti szempontból értékelhetetlen stádiumban van, megszakították a kapcsolatot a cég képviselőjével. Az ügyet a Sendee is jogi úton akarja rendezni, konkrétan jó hírnév megsértése miatt tesznek jogi lépéseket.

Gyepálják egymást rendesen máshol is

Elméletileg az utóbbi helyzet is megvalósulhat, legalábbis van rá nemzetközi példa: az USA-ban sok városban van jelen a piac két nagy szereplője, a Grubhub, valamint az Uber futáralkalmazása, az UberEats is. A cégek nálunk is fel vannak készülve a versenyre, és alapvetően arra számítanak, hogy mindegyikük tud valami olyat mutatni a többiekhez képest, ami sikeressé teszi majd az alkalmazásukat. Ezek az appok alapvetően mind elég hasonlóan működnek: egy algoritmus segítségével a rendszer felajánlja az alkalmazást használó éttermek megrendeléseit a földrajzilag éppen legközelebb tartózkodó regisztrált futároknak, akik egy kattintással elfogadhatják a felkérést, és már mehetnek is az étterembe a kiszállítandó ételért.

Ez a rendszer a cégek szerint az éttermeknek azért jó, mert jelenleg az ételkiszállításban a nap különböző szakaszaiban nagy a különbség abban, hogy mekkora a kereslet a szolgáltatásra. Ebéd- és vacsoraidőben van három-három óra nagyjából, amikor rengeteg a munka, de a maradék időben alig van tennivaló, és emiatt gyakran elég rossz gyakorlatok alakultak ki.

„Hallottunk olyat, hogy futárok pizzásdobozt hajtogatnak vagy árut pakolnak, amikor épp nincs elég rendelés, és ez nem minden futárnak tetszik” – mesélte Szőke Gergő, aki azt is elárulta, hogy a Sendee jelenleg alapvetően inkább a belső budapesti kerületek éttermei számára közvetít futásokat. „Belvárosi területekről terjeszkedünk kifelé, ha például egy pesterzsébeti cég jelentkezik, akkor egyelőre még a türelmüket kérjük, és elmondjuk, hogy amint lesz akkora futárbázis, ami folyamatosan és teljes mértékben lefedi a belső kerületeket, akkor tudunk majd kifelé terjeszkedni” – mondta, azt is megemlítve, hogy eddig 37,5 perc átlagos kiszállítási idejük, ami jó eredménynek számít.

Lakatos Tamás is arról számolt be, hogy eddig elégedettek az átlagidejükkel, és úgy tűnik, hogy az éttermek is elégedettek a szolgáltatásaikkal, amire főleg a déli és esti csúcsidőben van nagy szükség. Az alkalmazások nagy előnye ugyanis az éttermek szempontjából, hogy a fix alapdíj és kilométerdíj miatt arányosan ugyanannyiba kerül 5, 20 vagy akár 200 fuvar is, így jelenleg számos étterem használja az appokat arra, hogy a fix futárok mellett csúcsidőben megerősítsék a kapacitásaikat, de olyan étterem is van már, ami csak az alkalmazást használja.

A potenciális felhasználók között Lakatos konkrétan annak az étteremnek a példáját is felhozta, ami miatt az egész ötlet megszületett a fejében: amikor ott arról érdeklődött, hogy miért nem szállítanak házhoz, azt mondták, hogy annyira megégették magukat a futárhelyzettel, hogy soha többet nem is próbálkoznak kiszállítással.

Balog-Farkas Dávid, a Fleetyou egyik alapítója arról mesélt, hogy a felkészülési időben nagyon sok interjút készítettek éttermekkel, és ezek alapján három csoportot különítettek el. Voltak azok az éttermek, ahol azért nem volt kiszállítás, mert túlságosan kockázatos lett volna pénzügyileg belevágni. Volt egy csoport, amely csak csúcsidőben küzdött futárhiánnyal; és voltak a nagy láncok, amelyek akár negyven-ötven futárt is alkalmaztak egyszerre, de ők is nyitottak voltak az együttműködésre.

A Ridroll-alapító Lakatos Tamás azt mondta, ők a futárok megválogatásával akarnak kitűnni a mezőnyből, ugyanis a saját tapasztalata az volt, hogy a futárok gyakran nem voltak túl kedvesek az ügyfelekkel. Mi úgy gondolkodunk erről az egészről, hogy ez az egész olyan, mintha a futár az étterem pincére lenne, aki nem az étteremben, hanem a megrendelő otthonában szolgálja fel az ételt – mondta Lakatos, és azt is hozzátette, hogy ezért ők nagyon erősen szűrik, hogy ki futárkodhat az alkalmazásukkal, és a kiválasztás után kollégaként kezelik a futárokat.

Ezenkívül megemlítette: szerinte az is erősségük, hogy a többiekhez képest egy olyan költséghatékony szolgáltatást nyújtanak, ahol az éttermeknek nem ráfizetés a szolgáltatást használni, hanem akár kedvezőbb is azt igénybe venni mint saját futárt tartani. „Az eddigi tapasztalatok alapján azoknál az éttermeknél, ahol teljes mértékében mi szállítjuk a rendeléseket, napi szinten több ezer forintot tudnak velünk spórolni, és a többiekkel ellentétben nem fordulhat elő az, hogy a szállítás ára több legyen, mint ami a rendelt étel blokkon szereplő ára” – mondta.

Verseny, az igen

Az árakról az derül ki, hogy az éttermeknek 3 kilométeres átlagutakkal számolva tényleg a Ridroll szolgáltatása lehet a legolcsóbb (a számolásokban benne van az áfa és a jutalékok is). Az eltérő árazás miatt ugyanakkor a FleetYou-nál és a Sendeenél még úgy is jobban lehet keresni, hogy a Ridroll a futároktól nem, csak az éttermektől szed jutalékot (bár Lakatos Tamás elárulta, hogy hamarosan emelni terveznek a futárok díjain, így egy 3 kilométeres út esetén már 645 forintot kereshetnek a futárok az alkalmazással). Mindezek alapján egy érdekes ügy lehet majd, hogy a piacon az lesz-e majd sikeresebb, aki az éttermeknek akar tetszeni az olcsóságával, vagy az, aki a futároknak jelent majd jobb választást.

A futároknak a rugalmasság tetszik a legjobban. Lakatos azt is megemlítette, hogy a Ridroll alkalmazása egy futár esetében egyszerre csak egy étterem rendeléseit fűzi láncba, és egyszerre egy futár csak négy kiszállítást vállalhat, ami Lakatos szerint a többi alkalmazással szemben biztosítékot nyújt a nagy késések ellen, illetve hogy az étel melegen érkezzenek meg.

Arra a felvetésre, hogy ekkora munkaerőhiány mellett nem kockázatos vállalkozás-e futártoborzásba kezdeni, a cégek egyöntetűen azt mondták: egyelőre nem okoz nekik problémát, hogy új embereket találjanak. Ennek többek között az is az oka, hogy a cégek vállaltan olyanokat is szeretnének bevonni a futárkodásba, akik eddig nem foglalkoztak ilyesmivel.

A munkavállalók hátteréről a legrészletesebben a Fleetyou-s Balog-Farkas Dávid mesélt: ők 2016 szeptemberében kezdték a teszteket, és ekkor már kialakult egy nagyjából 200 fős futárbázisuk.

A jelentkezők nagy része, nagyjából 40 százaléka még tanul, 30 százalék főállás mellett végezné a futárkodást, a maradék 30 százalék pedig már dolgozott futárként

- mondta Balog-Farkas, de a többi cégnél is hasonlóan nagy arányban vannak azok, akik nem dolgoztak korábban futárként. Mindhárom alkalmazást lehet autóval, biciklivel és motorral is használni, bár arról egyelőre nem sok konkrétumot árultak el a cégek, hogy milyen arányban regisztráltak a különféle járművekkel a futárok. Balog-Farkas Dávid viszont megemlítette, hogy már biciklis futárszolgálatok is jelezték, hogy érdeklődnek az alkalmazást iránt.

Többen is említették, hogy jelentkeztek hozzájuk olyan futárok, akik nemrég tértek haza Londonból, valamint az USA-ból. A cégek egybehangzóan a rugalmasságot emlegették, amikor arról kérdeztük őket, hogy mit tudnak arról, hogy a futárok miért őket választják a fix éttermi állásokkal szemben. Szőke Gergő egy pszichológusdiplomával jelentkező futár példáját említette: ő az egyik első jelentkező volt a Sendeenél, aki egy hónapig futárkodott, aztán egy multinacionális cégnél helyezkedett el. Azért választotta ezt a munkát, mert az álláskeresés sok idejét emésztette fel, de emellett szeretett volna megélni is valamiből, és a Sendeevel úgy jutott pénzhet, hogy közben maga oszthatta be az idejét.

Az Uber hibájából is tanulva a cégek jogilag egyértelmű és átlátható megoldások mellett engedik csak a futárkodást az alkalmazás segítségével. A cégek szerződéses viszonyban állnak a futárokkal, akik egyéni vállalkozók. Jelentkezéskor megnézik a leendő futár erkölcsi bizonyítványát, illetve ha a jelentkező motorral vagy autóval tervez futárkodni, akkor a jármű papírjait is.

A rendszerbe csak adószámmal lehet bekerülni: jellemzően katás adószámmal csinálják a futárok, de ez alapesetben havi 50 ezer forint fix adó (egyetemisták esetében 25 ezer forint), amiben a tb és mindenféle járulék már benne van, de ha céges adószámot hoznak, azzal is lehet regisztrálni. A cégek azt is megemlítették, hogy munkavállalói oldalon a rendszer átláthatósága nagy előny lehet, ugyanis jelenleg a budapesti futárpiac adózási szempontból eléggé szürkezónának tekinthető, az appok elterjedése viszont fehérítő hatással lehet a piacra.

Lesz itt még más is

Az újonnan induló cégeknek tehát egyelőre a budapesti piacon kell majd helyt állniuk, ugyanakkor minden cégnek vannak már hosszabb távú tervei is, amik más piacokat is jelentősen felforgathatnak. „Az Amazon-alapító Jeff Bezos is könyvekkel kezdte, de neki volt egy olyan elképzelése, hogy a neten a minden boltját akarja megcsinálni” – mondta Szőke Gergő, aki szerint komoly potenciált jelent az alkalmazásban, hogy ha megvan a futárbázis, akkor onnantól kezdve ételen kívül más fajta kiszállításban is lehet gondolkodni.

„Ha például egy szerződést akar elküldeni az ember, gyakran megváratják, de más futárszolgáltatásoknál is gyakori, hogy a sürgős küldeményt nem megfelelő prioritással kezelik”. Szőke szerint így azért is fontos, hogy elkezdjenek más piacokban is gondolkodni, mert akkor a rendelések esetében a kiugrásokat ki lehet simítani, így

De nem csak a Sendee gondolkodik ilyesmiben: a Ridrollnál és a Fleetyou-nál is látják a potenciált a többi kiszállítási piacban. Ezenkívül azt is emlegették, hogy vidéki városokban is nagy érdeklődést tapasztaltak az éttermek részéről, másrészt pedig hosszabb távon a nemzetközi terjeszkedést sem zárták ki. Ehhez azonban először el kell dőlnie, hogy a három hasonló profilú cég meg tud-e maradni együtt a piacon.

A cégek egyelőre optimisták, és nem a konkurenciával foglalkoznak, hanem az saját házuk táján igyekeznek mindent rendbe rakni. „A futároktól senki nem vár kizárólagosságot, ezért ha én futár lennék, felraknám a telefonomra mindhárom alkalmazást, és aztán azt választanám, amelyiken a legtöbb megrendelés van. Szerintem az éttermek is ugyanúgy ki fogják próbálni az összes appot, és eldöntik majd, hogy melyik tetszik nekik a legjobban” – mondta Balog-Farkas Dávid.

(2017. október 6., Stubnya Bence írása)

Az online élelmiszer vásárlások nem ugrottak meg olyan nagyon Németországban, pedig azt várták.

Az online élelmiszer vásárlások nem ugrottak meg olyan nagyon Németországban, pedig azt várták. ₪₪₪

2017-ben indította el élelmiszer házhozszállítási szolgáltatását Németországban az Amazon. A német kereskedők ekkor, 2017 májusában attól tartottak, hogy ez forradalmasítja az élelmiszer-kereskedelmet, és érezhető visszaesést eredményez a hagyományos üzleteik forgalmában. Ez azonban nem következett be.

A GfK felmérése szerint ugyan növekedett az online rendelt élelmiszerek forgalma, a bővülés azonban elmaradt az e-kereskedelem többi szegmensének növekedési ütemétől. Az NTV írása szerint gyümölcsből, húsból, vagy éppen fogkrémből 16 százalékkal nagyobb értékben rendeltek 2018 első negyedévében az előző év hasonló időszakához képest a német vásárlók a neten. Ez a szám azonban eltörpül például az Amazon könyvkereskedelmi üzletágától, ahol ugyanebben az időszakban több mint 100 százalékkal növekedett a forgalom. (blokkk.com: az a 16% nem kevés.)

Az, hogy az Amazonnak nem jött be az élelmiszer házhosszállítás, jól mutatja, hogy az egész német e-kereskedelemben a forgalom kevesebb mint két százaléka származik a napi fogyasztási cikkekből (FMCG).

A GfK szerint az online élelmiszeráruházak célközönsége a városi lakosság. Nekik azonban sokkal egyszerűbb leugrani a környék valamelyik kis boltjába. Életszerűtlen, hogy valaki hazamegy a munkából, majd leül a számítógép elé és átpörgeti a webáruházak élelmiszerlistáját. Ezt követően vár négy órát, hogy kiszállítsák az árut, és közben nem mehet el otthonról. A GfK felmérése szerint a többség inkább leugrik a sarki boltba és néhány perc alatt elvégzi a bevásárlást.

Az Amazon most még nem szállít vidékre, mivel a nagy távolságok miatt nem éri meg a kiszállítás. Nagy kérdés, hogy mit hoz a jövő. A Nielsen 2017 év végén azt jósolta, hogy az élelmiszerek online forgalma öt éven belül túlszárnyalhatja a hagyományos bolti kereskedelmet. Annak ellenére optimista a piackutató cég, hogy az internetes költések mértékét tekintve az FMCG termékek online forgalma még mindig hagyományosan elmarad az olyan kategóriák mögött, mint az elektronikai eszközök, könyvek, vagy az utazás.

A teljes FMCG szektor kiskereskedelmi eladásának növekedése jelenleg csak évi négy százalék körül mozog világszinten, miközben az e-kereskedelem éves növekedési üteme ebben a szektorban 20 százalék. Élelmiszert ugyanakkor továbbra sem vásárolnak szívesen a neten az emberek, mert sokan kételkednek az áruk frissességében. Emellett a fogyasztók részéről erős az aggály, hogy az online vásárolt termékek minősége nem olyan, mint a boltban kaphatóké.

Nincs lehetőség az árut megfogni, megszagolni, vagy egyszerűen csak ránézni, hogy mennyire friss a gyümölcs, vagy a hús. Míg a neten rendelt műszaki és egyéb cikkeket átvételi pontokra irányíthatják, vagy a munkahelyük címére küldetik ki, az élelmiszert otthonra rendelik a vevők. A rendelést követően pedig nem hagyhatják el a lakást, hiszen a kiszállítási idő kettő-négy óra között mozog, vagyis amíg megérkezik a szállítmány, otthon kell maradniuk.

(G7, 2018. május 25.)

Most a földön támad az Amazon

Az Amazon a felvásárolt Whole Foods áruházaiban brutális akciókat és hűségprogramot hirdetett meg.

Ez tovább élesítheti az Egyesült Államokban a versenyt az FMCG (Fast Moving Consumer Goods) piacon, írja a Világgazdaság.

Durva nyomulásba kezdett az amerikai élelmiszeriparban az Amazon, miután a felvásárolt Whole Foods május 17-én bejelentette hűségprogramját. Az elektronikus kereskedelemben érdekelt gigacég még 2017-ben 13,7 milliárd dollárt (mintegy 3.500 milliárd forint) fizetett azért, hogy a Whole Foodson keresztül betegye a lábát az Amerikai Egyesült Államok élelmiszer-kiskereskedelmi piacára.

A versenytársak rögtön azzal számoltak, hogy a tranzakció további rivalizást hoz majd a már eleve is brutális élelmiszeripari árversenyben, mert az Amazon az online kiskereskedelemben mutatott agresszív térhódítását folytathatja a számára új ágazatban is. Az Amazon ugyanis már eddig is bebizonyította, nem riad vissza attól, hogy a piaci részesedés szélesítése érdekében alacsonyabb árakat vezessen be, ezzel önként lemondva a profitja egy részéről.

Ez a várakozás igazolódott be tegnap, amikor a Whole Foods több száz termékre vonatkozó 10 százalékos akciót hirdetett meg az Amazon Prime előfizetői között. Ezenkívül bizonyos feltételek mellett a házhoz szállítás is ingyenes lesz ennél az ügyfélkörnél. A hűségprogram Floridában indul el, de nyárra országosan is kiterjesztenék.

Az Amazon új stratégiája a szakértők szerint erős turbulenciát okoz majd a 800 milliárd dollárra taksált amerikai élelmiszeriparban.

A lépés főképp a szektort eddig uraló két óriásnak, a Wal-Martnak és a Krogernek fájhat, de az amerikai üzleteiket is fejlesztő német diszkontláncok – mint az Aldi és a Lidl – sem örülhetnek Jeff Bezos Amazon-főnök diktálta terjeszkedésnek. A most bejelentett akciók mintegy 8 millió vásárlót érhetnek el.

A Whole Foods 463 üzlettel rendelkezik az Egyesült Államokban, ez körülbelül 1 százalékos piaci részesedést hoz számára a kiskereskedelemben. Innen nézve nincs miért izgulniuk a nagyoknak, csakhogy az Amazon felvásárlása óta a Whole Foods növekedési pályára állt.

(Világgazdaság, 2018. május 17.)

Nem cuccol már Magyarországra ingyen az Amazon

Feltehetően nincs akkora forgalom, hogy megérje. Vagy éppen fordítva: beetetés megtörtént, lehet pumpolni a kedves vásárlót.

Még 2016 novemberében röppent fel a hír, hogy végre Magyarországra is ingyen szállít az Amazon a német, ".de" végződésű oldaláról, ha 39 euró feletti összegben rendelünk, írja az Index. Magyarország mellett Szlovákiából, Csehországból, Dániából és Finnországból is hasonló feltételekkel lehetett rendelni.

Egészen eddig, ugyanis mindenféle bejelentés nélkül az Amazon eltávolította a listáról Magyarországot és Szlovákiát, a többi ország viszont még ott van a felsorolásban a szállítás részleteit taglaló oldalukon. A rendeléseknél hiába jelzik ki bizonyos termékek, hogy ingyenesen házhoz szállítják őket, a vásárlásnál rátesznek egy minimum 3,99 eurós szállítási költséget. Hogy egész pontosan mióta nem lehet, azt nem tudni.

Az Amazon.de oldalról a már említett országok mellett még ide szállítanak ingyen: Németország, Ausztria, Svájc, Belgium, Liechtensetein, Luxembourg, Hollandia, Svédország, Lengyelország.

(Index, 2018. április 27.)

Kétszeres nyereséget zsebelt be az Amazon

Megduplázta negyedéves nyereségét az elektronikus kiskereskedelemmel foglalkozó Amazon. ₪₪₪

És erős eredményeket jósolt a következő negyedévre is, írja a Világgazdaság, az MTI nyomán.

A seattle-i központú cég nettó árbevétele éves összehasonlításban 43 százalékkal, 51 milliárd dollárra nőtt, 2018 első negyedévében. A nettó nyereség 1,6 milliárd dollárt tett ki, ami több mint kétszerese az egy évvel korábbi 724 millió dollárnak. Az egy részvényre jutó nyereség 3,27 dollárra nőtt, míg egy évvel korábban 1,48 dollárra rúgott. Elemzők 50 milliárd dolláros forgalom mellett 1,26 dolláros részvényenkénti nyereségre számítottak.

A cég vezetése arra számít, hogy a második negyedév is erős lesz, így 51-54 milliárd dolláros bevétel mellett 1,1-1,9 milliárd dollár lehet a működési eredménye.

2017 második negyedévében az Amazon nettó árbevétele 38 milliárd dollár volt, működési eredménye pedig 628 millió dollárt tett ki.

A New York-i tőzsde zárása után a közzétett gyorsjelentést díjazták a befektetők, azonnal 7 százalékos pluszba ugrott az árfolyam az elektronikus kereskedésben.

(Világgazdaság, 2017. április 27.)

Trump nyakon vágta az Amazont

Veszített is 53 milliárd dollárt értékéből.

Donald Trump nekiment az Amazonnak, nagyon meg szeretné adóztatni az internetes óriást, írja az Index a Bloomberg.com nyomán. Ennek hatására a cég 53 milliárd dollárt veszített az értékéből.

A probléma lényege az, hogy az Amazon a nagysága és az online jelenléte miatt elég jól el tudja dugni a befolyó pénzeket. Eközben pedig egyre inkább dominánssá válik a piacon, amit a hagyományos bolthálózatokkal működő kiskereskedelmi vállalatok szívnak meg. Utóbbiak ráadásul rendesen adóznak, bevétel nélkül pedig embereket kell elküldeniük, vagyis a gondjaik gazdasági és politikai szempontból is rossz Trumpnak.

Egyelőre nem tudni, az elnök hogyan viszi véghez a tervét, az azonban beszédes, hogy egy puszta fenyegetőzés 7,4 százalékkal csökkentette az Amazon részvényeinek az árát, vagyis a cég értéke 53 milliárd dollárral csökkent szerdán.

(Index, 2018. március 28.)

Amazon Go: se munkaerő, se munkaerőhiány

Ebben a boltban se eladó, se pénztáros. Csak menj be és gyere ki, közben persze vásárolj.

Öt évvel ezelőtt kezdtek el egy projekt keretében azon ötletelni az Amazonnál, hogyan lehetne felszámolni a sorban állást az üzletekben. A cégnél ugyanis arra jutottak, hogy a hagyományos, fizikai térben zajló bevásárlást úgysem lehet teljesen visszaszorítani majd, és míg a hétköznapi bevásárlás élményeit jelentős részben sikerült mára javítani, a sorbaállást még mindenki utálja, írja a 444.hu.

Ebből a projektből nőtt ki az Amazon Go, olyan üzletek, melyekben a vásárlókat több száz kamera követi. Közben egy algoritmus folyamatosan minden mozdulatukat elemzi és értékeli, majd ez alapján állítja össze távozásukkor a számlát. A lényeg, hogy a vásárló bemegy a boltba, kedvére vásárolgat, majd kisétál, eddig azonban az algoritmus pontosan tudni fogja, hogy mit vett benn és ki is számlázza azt.

A boltokat 2016 decembere óta tesztelik, és 2018. január 22-től megy az első élesben. Az első ilyen üzlet az Amazon főhadiszállásának földszintjén, Seattle városában lesz. A hirdetési kampány már megindult, a fő üzenet pedig, hogy a vevő innen egyszerűen csak kisétálhat, nem kell sorba állni, vagy a fizetéssel bajlódni.

Hajdanán sokáig úgy nézett ki, hogy mára a világ egyik legnagyobb kereskedelmi cégév váló Amazon csak a könyvesbolt piacra akar betörni offline boltokkal, de az utóbbi időben komoly változások történtek e téren: 2017-ben például felvásárolták 13,7 milliárd dollárért a Whole Foods láncot, nagyon komoly hagyományos infrastruktúra szert téve így az Egyesült Államokban.

Az első Amazon Go bolt elvileg már 2017 tavaszán megnyílt volna, de végül nem voltak elégedettek a teszteredményekkel, ami jelzi azt is, hogy meglehetősen bonyolult technológiát kell alkalmazni egy kassza nélküli bolthoz.

A technológia kulcsa egy gépi tanulásos algoritmus, ami képes a több száz kamerával felvett anyagból szinkronizálni, hogy melyik vevő miket vásárol. Ami az igazán nagy kihívás, hogy a rendszer nem hibázhat, hiszen ez alapján születik majd meg a fizetendő számla. Sokat számít az is, hogy hányan vannak egy boltban: képzeljünk egy tömött szupermarketet, ahol a vásárlók tömege sorra emel le meg tesz vissza dolgokat a polcokról. Ezt hiba nélkül feldolgozni komoly technológiai kihívás. A fejlesztők úgy érzik, mostanra sikerült belőni eléggé a technológiát ahhoz, hogy megnyithassák az üzletet.

Azt egyelőre nem tudni, hogy az Amazon mikor fog további Go üzleteket nyitni, most a seattle-i üzlet működését akarják megfigyelni.

Az amerikai kiskereskedelmi szektor más szereplői is hasonló projekteken dolgoznak, a Kroger például szintén 2018-ban nyithatja meg első kassza nélküli boltjait. De zajlik ilyen kísérletezés a Walmart több üzletében is: a vásárlók 100 üzletben hamarosan okostelefonnal vásárolhatnak már a boltban, bent kifizetve mindent, kifelé menet pedig csak majd a telefonjukon lévő igazolást kell bemutatniuk a megmaradt alkalmazottak egyikének.

(444.hu, 2018. január 21.)

Nagyot tenyerelt az Amazon és Jeff Bezos

Jeff Bezos Amazon tulajdonos a világ leggazdagabbja. Az Amazon öles léptekkel nyomul, 5 milliárd darab terméket adott el 2017-ben.

A világ leggazdagabb embereként zárta a 2017-es évet Jeff Bezos, az Amazon tulajdonosa. Most kiderült az is, hogy milyen őrült mennyiségű rendelés érkezik csak az Amazon Prime szolgáltatáson keresztül. A legnépszerűbb termékek között van egy igen meglepő is, írja az Origo.

Az Amazon 2017-ben folytatta a világ online piacának meghódítását, óriási méreteket ölt térnyerése.

Kiderült egyebek mellett, hogy az Amazon Prime szolgáltatáson keresztül az Amazon

- 5 milliárd terméket értékesített,

- 100 millió terméket vitt ki ingyen, valamint

- az USA irányítószámainak kétharmadára szállított legalább egy terméket.

Pontosan mennyi előfizetője van az Amazon Prime-nak, azt üzleti titokként kezeli a cég, de ipari becslések szerint 90 millióan lehetnek – írja a Quartz.

A siker meglátszik a cég részvényein is, ugyanis egy év alatta 753 dolláros árfolyamról az Amazon-részvények 1.190 dollárra emelkedtek.Ez 58 százalékos növekedés. Mondani sem kell, hogy ez igencsak jótékony hatással van az igazgató, Jeff Bezos vagyonára, aki a Forbes listája szerint a világ leggazdagabb embereként zárta 2017-et.

A cég közölte azt is, hogy a legnépszerűbb termékeik: a Fire Stick (tévéokosító kütyü), az Echo Dot, a kábelek és a banán. Emellett az Amazon Prime videón összesen 17 millió ember nézett NFL-meccseket csütörtökönként, de népszerűek voltak a cég saját márkás ruhái is. Óriási bevételt jelentett továbbá, hogy 5 millióan rendeltek játékot a Twitch nevű videójáték-streamelő szolgáltatáson keresztül.

Az Amazon nem fogja vissza magát 2018-ban sem, és a cég azzal számol, hogy még több márka és szolgáltató csatlakozik a hálózathoz.

(Origo, 2018. január 3., fotó: AFP/Philiooe Huguen)

Nekiesett az Amazon a Google-nak

A Google és az Amazon összeveszett a YouTube-on.

A Google és az Amazon harca új szintre lépett és ennek az ügyfelek lehetnek a legnagyobb vesztesei. A vitát az váltotta ki, hogy a két cég nem tudott megállapodni az egyik legnépszerűbb oldal, a Youtube közös használatának a feltételeiben. A Google tulajdonában álló videómegosztó portál eddig elérhető volt a Google Home, valamint az Amazon Echo berendezésein is, de ez most változik, számol be a fejleményekről az Origo.

A Google és az Amazon közötti tárgyalások nem zökkenőmentesek. A két cég ugyanis nem tudott dűlőre jutni abban, hogy milyen feltételek mellett használhatják egymás szolgáltatásait a Google Home, valamint az Amazon Echo berendezéseken.

A vita már odáig fajult, hogy a Google nemes egyszerűséggel megzsarolta az Amazont, hogy ha nem teszik elérhetővé és használhatóvá az Echo berendezésükön a Chromecastot és más Google szolgáltatást, akkor blokkolni fogják az Amazon révén forgalmazott készülékeken a Youtube hozzáférést.

És úgy tűnik, nem beszélt a levegőbe a Google, mert a jövőben nem lesz többet elérhető az Amazon platformjain a Youtube videómegosztó oldal.

Az Amazon szerint a Google nem túl elegáns módszert alkalmaz, amikor elérhetetlenné teszi a riválisainak a cég tulajdonában lévő népszerű honlapokat. A Fire TV újév napján veszíti el a hozzáférését az oldalhoz, az Echo Showról pedig már blokkolták a Youtube-ot.

Mi micsoda is akkor

A Fire TV az Amazonnál gyártott digitális médialejátszó, mely a televízióhoz csatlakoztatva különböző internetes szolgáltatásokat tesz elérhetővé és streamelhetővé. A Google Chromecast hasonló elven működik. Mindkét platformon rengeteg alkalmazás érhető el (Netflix, Youtube, Hulu, Twitch, Spotify), azonban a Google és az Amazon most elkezdték levenni a saját tulajdonukban lévő applikációkat a vetélytárs felületéről.

A Google Home és az Amazon Echo olyan okoshangfalak, amelyek beépített mikrofon segítségével a felhasználó utasításait hajtják végre. Elindítják az alkalmazásokat, bekapcsolják a televíziót, dalokat tudnak lejásztani, valamint híreket felolvasni, de szinkronizálhatóak a lakásban található többi okoseszközzel is. A cégek könnyen megnehezíthetik egymás életét, ha nem teszik kompatibilissé a legnépszerűbb berendezéseiket ezekkel az eszközökkel.

Mindkét cég egyébként nagy erőkkel nyomul az okoskészülékek piacán. A Google Chromecast-nak jelenleg 37 millió felhasználója van, az Amazon Fire TV-nek pedig 36 millió.

A Google számára azonban óriási előny, hogy saját anyavállalata, vagyis az Alphabet tulajdonában van a Youtube, amely a videónézők 95 százalékát az oldalán tudhatja az eMarketer adatai szerint, de hozzáteszik, hogy az emberek többsége egynél több videómegosztót használ a hétköznapokban.

2017-ben már egyszer egymásnak feszült a két cég a Youtube miat. Akkor a Google azzal vádolta az Amazont, hogy az alkalmazás rosszul működik az Echo TV felületen és gyenge minőséget nyújt a felhasználóknak. Ez még szeptemberben történt, majd a Google letiltotta a Youtube alkalmazást, de böngészőről (Google Chromecast, forrás: AFP/Justin Sullivan)

még mindig megtekinthető volt az oldal. Most viszont ezt az opciót is letiltja a keresőcég.

A két társaság az online kereskedelemben is nagy versenytársai egymásnak. Az eMarketer szerint az Amazon uralja az amerikai online kereskedelem majdnem felét, 44 százalékos piaci részesedéssel, és ezért komoly veszélynek vannak kitéve a Google termékei. Egy példa a durva megoldásokra: a Youtube vita nyomán az Amazon például egyszerűen abbahagyta a Googlenál gyártott Nest forgalmazását, amely az otthoni okoskészülékek szinkronizálását segíti elsősorban.

(Origo, 2017. december 6.)

Kegyetlen árharccal nyitott az Amazon

De nem a weben: 30-40 százalékkal csökkentette az élelmiszerek árát a frissen vett boltjaiban.

Az Amazon, a világ legnagyobb webáruháza, miután hivatalosan is átvette a tulajdonába került élelmiszerlánc, a Whole Foods Market irányítását, 30-40%-kal csökkentette az élelmiszerek árát, írja az Index.

A Whole Foods 13,7 milliárdos felvásárlása elég komolyan felforgatta a 800 milliárdos amerikai piacot, és a leárazás a Bloomberg szerint arra utal, hogy az Amazon komolyan veszi a versenytársai megszorongatására vonatkozó tervét. Az agresszív árcsökkentés azért is kíméletlen piaci húzás, mert a Whole Foods eddig alapvetően drágább árukkal volt jelen a piacon.

Az Amazonnak kemény versenyre kell készülnie, ugyanis az egyik legnagyobb versenytársa, a Wal-Mart az elmúlt időszakban több milliárd dollárt költött a termékpalettájának bővítésére és árcsökkentésre. Szintén sokat költöttek az előrendelt vásárlás kialakítására, aminek az a lényege, hogy a boltban már csak a kívánt termékekért kell menni, helyben nem kell foglalkozni a válogatással. A fejlesztések a cég eredményein is látszanak, az eladásaik az elmúlt negyedévben ötéves rekordot döntöttek.

Közben viszont a Costco is komoly konkurenciát jelenthet, ami a Whole Foodsnál 30 százalékkal olcsóbban ad egy csomó organikus terméket.

Mezei csapást mér az Amazon

Az Amazon, a világ legnagyobb online áruháza hagyományos boltokat nyit. Élelmiszerben és könyvben tapos. ₪₪₪

Az Amazon nemcsak a könyv, hanem az élelmiszer kiskereskedelemben is beteszi a lábát az offline piacra, írja az Index. A jelenség hátterében egyszerűen az áll, hogy az Amazon az online tudást és eszközöket átülteti a hagyományos boltba.

Kevés hír rázza úgy meg a piacokat, mint az Amazon bejelentése, amely szerint 13 milliárd dollárért megvásárolja a Whole Foods nevű amerikai élelmiszer láncot, és 2017 őszétől saját márkás off-line könyesbolt hálózatot is indít Amazon Books néven. Egyébként 2017 augusztus közepe táján 16 milliárd dollár kötvény kibocsájtását indította el az Amazon, de 47 milliárdot jegyeztek a befektetők.

A piacon közepes méretűnek tekinthető lánc tulajdonosváltása a tőzsdén több százalékpontos esésbe kergette az amerikai élelmiszerpiac olyan gigászait, mint a WallMart, vagy a Target, és néhány órára a világ leggazdagabb emberévé tette Jeff Bezost, az Amazon alapítóját, elnökét, és 17 százalékos tulajdonosát.

Az Amazon annak ellenére szárnyal, hogy árbevétele ugyan dinamikusan nőtt, de eredménye és profittermelő képessége jelentősen (a legutóbbi negyedévben például 77 százalékkal) csökkent az elmúlt évekhez képest. Tény az, hogy amikor az Amazon beteszi a lábát a fizikai piacra, olyan váratlan húzás, amelyre korábban senki nem gondolt.

A világ kiskereskedelmi piacán a legszembeötlőbb változás, hogy az utóbbi időben mindenki az online térnyeréséről beszél, és azt találgatja, hogy ki és milyen eszközökkel tud meghatározó szerephez jutni itt. A KPMG becslése szerint Amerikában 2017-ben 8.500 kiskereskedelmi egység (bolt, szuper-, avagy hipermarket) zár be végleg az online kereskedelem térnyerése miatt. Aki marad, az jobbára azon töri a fejét, hogy milyen online megoldásokat honosítson meg az üzleteiben annak érdekében, hogy maga is sikerrel kapaszkodjon fel az online vonatra.

A megoldások tárháza végtelen, de nagyon sok a kudarcos kísérlet, és nemcsak Amerikában, de Európában is. Az egyik irány a fizetési rendszerek egyszerűsítése, és a pénztárak körüli sorban állás megszüntetése, hiszen ez a fogyasztók egyik legnagyobb problémája. A Wallmart saját mobilfizetési megoldással kísérletezik, és erre van már példa a hazai piacon is.

A másik fő csapásirány az online rendelés, és a csomagok házhoz szállítása, vagy átadása a boltban, valamilyen erre szakosodott hálózaton keresztül. Ebben idehaza a Tesco játszik úttörő szerepet, de ma már beállt mögé az Auchan is, egyelőre mindketten veszteségesen. A veszteséget mindkét cég tudatosan vállalja, annak érdekében, hogy megtartsák piacvezető szerepüket a jövőben is. Azt azonban biztosan tudják, hogy a kiszállítás csak akkor válhat nyereségessé, ha hatalmas beruházással létrehoznak egy olyan teljesen robotizált logisztikai központot, ahol a megrendelt csomagokat emberi közreműködés nélkül állítják össze, ahogy történik az Amazon telephelyén.

Nemcsak a magyar kiskereskedelmi láncok esetében veszteséges azonban az online piacra történő betörés, számos kudarcot látni a fejlett országokban is. Ennek alapvető oka, hogy a hagyományos szereplők nem a teljes rendszerük átalakításán dolgoznak, hanem kísérletezgetnek: egy-egy szegmensben, árucsoportban, vagy kisebb földrajzi egységben térnek át az online kereskedelemre, vagy kiegészítő tevékenységként kezelik azt. Nem is nagyon tehetnek mást: logisztikai rendszerük, beszállítói hálózatuk, informatikai rendszereik, és forgalmuk is a hagyományos rendszereken alapul. Ilyen körülmények között a vezetés ragaszkodik ahhoz, amihez ért, és amiből a bevétel zöme is származik, azaz a hagyományos kereskedelemhez, és ebből a pozícióból szemléli az online világot is.

Kergetni kell a vásárlót a kegyeiért

Ma már mást vár el a vásárló, mint régen. A vásárló azt akarja, hogy néhány gombnyomással mindent elintézhessen, akár a visszaküldést is, úgy, hogy a küldésről szóló értesítéssel egy időben elindul felé a nagyobb, kisebb, avagy egyszerűen csak kényelmesebb cipő, legrosszabb esetben a cipő ellenértéke.

A hagyományos kereskedelem nem érti, hogy mire van szüksége, és hogyan is képzeli a vásárlást az interneten szocializálódott generáció, azaz az 1985 után születettek tábora, holott hamarosan ők lesznek a legfontosabb vevőcsoport a világon. Éppen ezért nem csoda, hogy az egész offline szektor attól retteg, hogy az Amazon a Whole Foods-zal most tényleg megmutatja, hogy hogyan lehet megteremteni az átjárást a két csatorna között vásárlóbarát módon, és ezzel tetemes versenyelőnyre tehet szert.

Az Amazon tranzakciója láttán azonban nemcsak az offline nagyágyúi érzik magukon a nyomást, hanem az olyan online óriások is, mint a Facebook, a Google, az Apple, vagy az Alibaba. Ezek a cégek folyamatosan arra törekednek, hogy olyan vonzó, szolgáltatásokkal teli felületet hozzanak létre, amelyről a felhasználónak nem kell kilépnie ahhoz, hogy elvégezze bevásárlásait és egyéb ügyeit. Egy ilyen felület aranyat ér, hiszen hihetetlenül sok tranzakció fut át rajta, amiért pici, de tömegében összességében nagyon nagy díjat számolhatnak fel a kereskedőknek és szolgáltatóknak, és amiben a keletkezett adattömeg hasznosításával soha nem látott marketing eszközhöz juthatnak.

Nagy felfordulás jön a hagyományos boltban

Ebben a versenyben pillanatnyilag talán az Alibaba jár legelöl a Wechattel, ami rengeteg szolgáltatást és a hozzájuk kapcsolódó appokat is integrálja. Nehéz eldöntetni, hogy mi áll a WeChat sikere mögött, ez, vagy a Kínában nagyon népszerű Hold to Talk (lényegében Walkie Talkie) szolgáltatás. Az azonban biztos, hogy a programtól a Facebook is tart, és ezért fejleszti a Messenger 2.0-t.

De mire lehet képes az Amazon egy élelmiszer kiskereskedelmi lánc megvásárlásával, amitől mindenki megijed? Nem tudni még pontosan, de bizonyos irányok azért sejthetők. Az már látható, hogy mit gondol az Amazon a bolti vásárlásról. Bemegyünk, telepakoljuk a táskánkat cuccokkal, aztán megállás nélkül kisétálunk, a bolt pedig levonja a számlánkról az áruk ellenértékét. Ezt az teszi lehetővé, hogy a boltba lépés pillanatában tudják, kik vagyunk, és folyamatosan követik, hogy mit teszünk a kosarunkba.

A vásárlás azonban korántsem olyan egyszerű. A vásárló adott esetben nem egyedül lép a boltba, hanem egy baráttal, vagy néhány gyerekekkel. Bizonyos termékeket elveszünk, majd később lerakunk, visszaviszünk, nem annyit veszünk, amennyit eredetileg akartunk, és akkor a kosárba mindenfélét bepakoló, kivevő gyerekekről még nem is beszéltünk. Ezeknek a folyamatoknak a követése sok fejlesztést igényel még, de nyilván nem lehetetlen. A kérdés az, mit lehet vele nyerni? Vajon visszatérnek, vagy legalább megmaradnak a vevők egyhagyományos áruháznál, ha ilyen tulajdonságokkal rendelkezik?

A felvázolt intelligens rendszert nyilván számos egyéb fogyasztóbarát tulajdonsággal lehet felruházni. Lézer irányítja a figyelmet arra, amit rendszeresen szoktunk vásárolni, hang figyelmeztet a nagyobb kiszerelésen elérhető kedvezményre, sőt esetleg eleve kedvezményes ár jelenik meg egy olyan terméken, amely előtt elhaladunk. Még így sem biztos a siker, de egy ilyen helyen tett önkéntelen mozdulataink, hezitálásaink, vagy éppen határozott érdektelenségünk olyan információkat adhatnak egy intelligens rendszernek, amelyeket más formában kitűnően hasznosítani tud.

Az Amazon szárnyalása mindezek fényében leginkább annak szól, hogy a cég határozott lépésekkel megy előre egy egyébként több tekintetben elbizonytalanodott szolgáltatói világban. Úgy néz ki, tudja, mit kíván tenni ott, ahol mindenki keresi a víziókat, próbálja meghatározni, mi az a technológia, és mi az a vásárlóélmény, amit a vásárlók örömmel használnának, és ami a legjobban kielégíti az igényeiket, ugyanakkor nemcsak az irdatlan fejlesztési költséget, de a cég növekedésének lehetőségét is magában hordozza.

(Index, 2017. augusztus 4., frissítés: Origo, 2017. augusztus 18.)

Az Amazon 25%-ot dobott rá

Továbbra is elképesztő ütemben nő a világ legnagyobb online kiskereskedelmi cége. De vannak költségei is.

Az Amazon bevétele 2017 második negyedévében 25 százalékkal 38 milliárd dollárra emelkedett, ezen belül az előfizetéses szolgáltatásokból (pl. Amazon Prime) származó bevételek 51 százalékkal 2,2 milliárd dollárra bővültek, írja a Portfolio. Az Amazon bevételeinek közel 60 százaléka Észak-Amerikából származik, 30 százalék pedig más viszonylatokból, a fennmaradó 10 százalék pedig már a különféle webes szolgáltatásokból.

Az eredménysoron azonban már nem ennyire rózsás a kép, az úgynevezett operatív profit 51 százalékkal 628 millió dollárra, a nettó profit pedig 77 százalékkal 197 millió dollárra zuhant. A profit meredek esését részben az magyarázza, hogy a cég továbbra is elképesztő összeget költ arra, hogy új piacokra törjön be. A negyedévben a működési költségek 28 százalékkal 37 milliárd dollárra ugrottak.

A harmadik negyedévre a cég azzal számol, hogy a bevételek 20-28 százalékkal 39-42 milliárd dollár közötti értékre emelkedhetnek, az operatív profit tág határok között a 400 millió dolláros veszteség és a 300 millió dollár nyereség között lehet, miközben egy évvel korábban 575 millió dollár volt az operatív profit.

A befektetők nem örültek annak, hogy az Amazon profitja jóval alacsonyabb lett, mint az előrejelzések, ráadásul a cég a harmadik negyedévre is jóval alacsonyabb profitot jelzett előre, mint az elemzők.

A piaczárást követő kereskedésben 3 százalékot esett is az Amazon árfolyama, ami egyébként azt is jelentette, hogy újra Bill Gates a világ leggazdagabb embere, Jeff Bezos, az Amazon vezérigazgatója pedig csak néhány óráig vezette a világ leggazdagabb embereinek a listáját.

(Portfolio, 2017. július 28.)

Visszafelé pörög az Amazon

Könyv után bútort és háztartási gépeket árul majd az Amazon. Hagyományos boltban.

Az Amazon azt fontolgatja, hogy bútorokat, lakberendezési termékeket és háztartási gépeket fog árulni, olyanokat, amelyeket korábban az internetről rendeltek a vásárlók. Az Amazon azonban hagyományos üzletet tervez nyitni, ha igazak a New York Times értesülései, számolt be a Napi.hu az elképzelésekről.

Az üzletekben természetesen a maguk fizikai valóságában lehetne megtekinteni a termékeket, azonban ráadásként vagy a kiterjesztett valóság, vagy a virtuális valóság módszerével arra is lehetőség nyílna, hogy a vásárlók megnézzék, hogyan mutatna a választott áru az otthonukban.

Az Amazon kiterjeszti csápjait a hagyományos boltok irányába, hiszen könyvesboltjai mellett olyan élelmiszerüzletekkel (Amazon Go) is kísérletezik, ahol a vevőnek nem kell sorban állnia a pénztárnál, hanem egyszerűen csak kisétál, és a vásárolt termékek ára levonódik számlájáról.

(Napi.hu, 2017. április 1.)

Drónnal is szállít az Amazon

Az Amazon tv-vel és pattogatott kukoricával kezdte. Google és a Domino's is rákezdett.

Elindította nagyon várt drónos kiszállítási programját az Amazon, bár a hatósági engedélyek nehezen szerezhetők meg, A kísérlet időtartama alatt napközben, megfelelő időjárás mellett teljesítenek drón segítségével megrendeléseket 30 perces idővel, többletköltség felszámítása nélkül, írja a Napi.hu.

Jelenleg ugyan mindössze két brit fogyasztó vesz részt a kísérletben, de az Amazon közölte, hogy britanniai üzeme közelében a következő hónapokban több tucat, majd több száz vásárló számára ajánlják fel a drónos kiszállítást.

Az első drónos szállítás december elején volt, ekkor egy Amazon Fire TV-t és egy csomag pattogatott kukoricát szállítottak ki Cambridge-ben. Az "order" gomb megnyomását követően 13 percre volt szüksége az Amazonnak a kézbesítéshez.

Néhány hónappal ezelőtt a Google az USA-ban Chipotle burritókat, a Domino's pedig Új-Zélandon pizzákat szállított ki drón alkalmazásával.

Az USA-ban egyelőre nem teszik lehetővé a jogszabályok a drónos rendszeres kiszállítást, az Amazon Nagy-Britanniában is csak a brit kormánnyal kötött külön megállapodás alapján végzi a kísérletét.

(Napi.hu, 2016. december 18.)

Nem kell bele eladó

Az Amazon Go eladó, pénztáros nélkül árul. Csak technika van a boltban, meg persze áru.

Nincsenek sorok. Nincsenek kasszák. Nincsenek eladók. A vevők csak leveszik az árut a pultról és indulhatnak is haza. Ez a kiskereskedelmi piac legújabb újítása a kiskereskedelmi piac legnagyobb újítójától, az Amazontól, számol be a 444.hu.

Az Amazon szülővárosában, Seattle-ben nyitotta meg első, 180 négyzetméteres, Amazon Go névre keresztelt önkiszolgáló boltját, ahol a humán munkaerő helyett kamerák és szenzorok dolgoznak.

A boltba belépve csak be kell jelentkeznie a vásárlónak, a boltból kilépve pedig a gépek azonosítják a megvásárolt termékeket, és levonják a pénzt a bankszámláról.

A kényelemnek persze ára lesz, mert ha a módszer sikeres, akkor álláshelyek szűnhetnek meg, de a technika nem kevés pénzbe kerülhet majd. Az álláshelyek megszűnésének persze vannak következményei.

Az Amazon Go egyelőre még béta üzemmódban van, vagyis csak szűk körben tesztelik. Most még csak az Amazon alkalmazottai vásárolhatnak itt, de a tervek szerint a 2017. elején a nagyközönség előtt is megnyitják.

(444.hu, 2016. december 5.)

Ingyen is szállít az Amazon

Magyarországra is. De csak akkor, ha 32 eurónál nagyobb a vásárlás.

A szállításért akkor nem kell fizetni, ha a vásárolt termékek értéke meghaladja a 39 eurót (12 ezer forintot). Ezt a www.amazon.de oldalon leadott rendeléseknél ajánlja a cég (az Amazon német viszonylatú oldala).

Az ingyenes szállítás az értékhatár mellett nem vonatkozik minden termékre: ha a vásárló olyan harmadik féltől rendel, amely nem az Amazon központjaiban tároltatja a termékeit, továbbra is fizetnie kell a postázásért.

A termékek árához a rendszer a német áfát számítja hozzá. A Magyarországról indított vásárlásoknál az áfa értékét a rendelési folyamat végén mutatja meg az oldal.

A cég nemcsak Magyarország esetében tette ingyenessé a szállítást, november közepétől a cseheknek, a dánoknak, a svédeknek, a finneknek és a szlovákoknak sem kell fizetniük ezért. Bizonyára így is megéri az Amazonnak, a világ legnagyobb webáruházának, Amerikában.

(HVG, 2016. november 16.)

Online zenél az Amazon

Hangvezérléssel is hívható a kedvenc dal.

Elindította saját online zenei szolgáltatását az Amazon, az Amazon Music Unlimited szolgáltatást. A társaság egy egyedi ajánlattal az okosotthonok központi vezérlőegységeként is használható Echót is népszerűsíti. A megoldás az Amazon Prime-tagok számára havonta 7,99 dollárba, egész évre pedig 79 dollárba kerül, másoknak havonta 9,99 dollárt kell fizetniük. A Prime-tagoknak kínált ár egyébként lényegesen kedvezőbb, mint a riválisok ajánlatai, számol be a fejleményekről a Világgazdaság.

Az Amazon ugyanakkor egyáltalán nincs könnyű helyzetben, mivel kissé későn döntött úgy, hogy megjelenik a folyamatos online kapcsolattal elérhető (streaming) zeneszolgáltatások piacán. Itt olyan riválisokkal kell felvennie a küzdelmet, mint a Spotify, a jóval tízmillió fölött felhasználót gyűjtő Apple Music, vagy a Google Play Music. Az Amazon tájékoztatása szerint a kínálatban több tízmillió zeneszám szerepel, megállapodtak a legnagyobb lemezkiadókkal, valamint számos kisebb zeneipari céggel is.

A megoldás asztali és hordozható számítógépeken is használható, de mobilalkalmazást is fejlesztettek hozzá, így okostelefonon és táblagépen is hallgathatják a zenéket az előfizetők. Emellett saját ajánlórendszere van, ami felhívja a felhasználók figyelmét az újdonságokra, és automatikusan, vagy akár egyénileg is össze lehet állítani lejátszási listákat.

Az Amazon, hogy sikerrel vehesse fel a versenyt az online zenepiac meghatározó szereplőivel, egy speciális ajánlattal is előállt. A társaság ugyanis a hanggal vezérelhető Echo készülékkel rendelkezők számára jelentős kedvezménnyel, mindössze 3,99 dollárért kínálja a szolgáltatást. A Music Unlimitedet persze integrálták az Echóval, valamint az Amazon Alexa nevű, mesterséges intelligenciára épülő digitális asszisztensével, így az előfizetők hangvezérléssel is előhívhatják az aktuális hangulatukhoz leginkább passzoló zenéket. Az Apple egyébként a legjobb példa arra, hogy a digitális zeneszolgáltatás és egy eszköz összekapcsolása mennyire sikeres lehet, a társaság az iTunesszal és az iPoddal alkalmazta ezt a modellt.

(Világgazdaság, 2016. október 14.)

Féláron ad mobilt az Amazon

Cserébe nyomja rajta a reklámot. Már a záróképernyőn is.

Az Amazon kitalálta, hogyan éri meg fél áron telefont eladni. Így akciós áron vehetnek telefont az Amazontól azok a Prime-előfizetők, akiket nem zavar, hogy már a záróképernyőn reklámokat mutogat nekik az operációs rendszer. Az Amazon egyelőre két telefontípust kínál ebben a konstrukcióban, az egyiket fél áron.

A külső alkalmazások világában egyébként már teljesen elterjedt, hogy azért kell külön fizetni, ha a felhasználó nem akar reklámokat látni.

Az Amazon Prime szolgáltatásának előfizetőinek az árengedményért cserébe el kell viselniük, hogy az Amazon magába az operációs rendszerbe épít bele reklámokat. Ezen kívül azt is, hogy az Amazon előre felpakolja a telefonokra a saját alkalmazásait, de ez ma már bevett gyakorlat.

A személyre szabott hirdetések egész pontosan a záróképernyőn (a lock screenen) jelennek meg. Bizonyos hirdetések alkalmanként a záróképernyő háttérképét cserélik le, mások az értesítések közt jelennek meg, a tulajdonos saját értesítései alatt. Ez a konstrukció nem újdonság, nagyon sok ingyenes külső alkalmazásban jelennek meg reklámok, amiktől jellemzően a teljes, vagy a pro változat megvásárlásával lehet megszabadulni. Azonban az Amazon az első cég, amelyik teljes telefont ad olcsóbban reklámhelyért cserébe. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a konstrukció mikor lesz elérhető az Egyesült Államokon kívül.

Az Amazon jelenleg két telefont kínál felreklámosítva. A BLU R1 HD gyengébbik verzióját (1 gigabájt RAM, 8 gigabájt belső tárhely, négymagos, 1 gigahertzes processzor) 100 dollár helyett 50-ért adja (ez körülbelül 15 ezer forintnak felel meg).
Ugyanennek erősebb változatát (2 gigabájt RAM, 16 gigabájt belső tárhely) reklámokkal 60 dollárért (17 ezer forintért) lehet megvenni.

A negyedik generációs Moto G gyengébbik változatát (2 gigabájt RAM, 16 gigabájt belső tárhely, nyolcmagos, 1,5 gigahertzes processzor) 200 dollár helyett 150-ért (43 ezer forintért) kínálja a cég.. Ugyanennek erősebb változatát (32 gigabájt belső tárhellyel) reklámokkal együtt 180 dollárért (51 ezer forintért) el lehet vinni.

A telefonokon az Android operációs rendszer legfrissebb, Marshmallow kódnevű inkarnációja fut, és kártyafüggetlenek.

(Origo, 2016. június 30.)

Saját márkában úszik az Amazon

Megnyomja a saját márkás kínálatát.

Jelentős mértékben növelné saját márkás termékekből álló kínálatát az Amazon. A világ egyik legnagyobb e-kereskedelmi cége rövidesen megkezdheti az új árucikkek forgalmazását.

Lapinformációk szerint egyebek között tartós élelmiszerek, tisztítószerek, bébiételek és babaápolási termékek jelenhetnek meg a saját márkás kínálatban. A Happy Belly márka részeként például mogyorót, fűszereket, teát hoznak majd forgalomba, míg a Wickedly Prime brand révén pedig rágcsálnivalókat.

A kiszivárgott tervek szerint az új termékek kezdetben csak a Prime szolgáltatásra előfizetők részére lesznek elérhetők, de becslések szerint ez is mintegy ötvenmillió fogyasztót jelent. Az Amazon egyébként forgalmaz már saját márkás termékeket, már évek óta árul a Pinzon brand alatt törülközőket és ágyneműket, Elements néven pedig csecsemőknek szánt törlőkendőket. A közelmúltban a divat területén is megjelent a társaság saját márkás termékekkel, például a Lark&Ro ruhákkal.

(Világgazdaság, 2016. május 19.)

Kergetné a YouTube-ot az Amazon Prime

Az online videopiac új versenytársa bárkinek engedi a videofeltöltést.

Megszorongatná a Youtube-ot és áformálná az online videopiacot az Amazon Prime. Az Amazon bárki számára lehetővé tette videók feltöltését a Video Direct nevű platformjára. Így alaposan átformálhatja az online videopiacot az Amazon újítása, amelynek keretében a cég platformján keresztül bárki értékesítheti videós tartalmait. Az Amazon Video Direct (AVD) nevű szolgáltatás lényegében arra kínál lehetőséget a profi és amatőr tartalomgyártóknak, hogy újabb forrásból szerezzenek bevételt.

Az AVD-program keretében a tartalmak tulajdonosai több üzleti modell közül választhatnak. Dönthetnek úgy, hogy teljesen ingyen teszik elérhetővé a videókat és csak a hirdetési bevételből kapnak részesedést, de választhatják azt a megoldást is, hogy egy-egy anyagot megvásárlásra, vagy csak megtekintésre kínálnak fel. További opció, hogy az Amazon Prime előfizetős tartalmai között árulják a felhasználók a videóikat, de dönthetnek úgy is, hogy egy teljesen külön előfizetéssel próbálkoznak.

A modell lényege, hogy már az együttműködés elején pénzhez juthatnak a tartalomtulajdonosok, ráadásul az Amazon a partnerek számának növelése érdekében havonta egymillió dollárt oszt szét a száz legnépszerűbb videót feltöltő között. A társaság platformját választók abban bízhatnak, hogy az e-kereskedő weboldalát márciusban csak az Egyesült Államokból 165 millió felhasználó kereste fel. Igaz, asztali számítógépről egyelőre csak nagyon kevesen, 3 milliónyian nézték az Amazon platformjain keresztül elérhető videókat. Az Amazon már meglévő videós szolgáltatásait főként mobileszközökről érik el és a Prime nevű megoldásának már több tízmillió előfizetője van.

A partnerek, ha az AVD szolgáltatáson belül az előfizetős modellben adják közzé tartalmaikat, az Egyesült Államokban egyórányi megtekintés után 15 dollárcentet, míg a többi piacon 6 dollárcentet kapnak. A konstrukció egyelőre csak ott érhető el, ahol a Prime szolgáltatás is, így az Egyesült Államok mellett Németországban, Ausztriában, az Egyesült Királyságban és Japánban.

A videók mellett elhelyezett hirdetésekből származó bevétel 55 százalékát kapják meg a tartalomtulajdonosok, amely egyébként megegyezik az YouTube-nál alkalmazott jutalékkal. Az Amazon hatalmas cég, komoly erőforrásokkal, de azért kérdéses, hogy mennyire lesz érdemi hatással az online videopiacra. A YouTube mellett már a Facebook és a fiatalok körében egyre népszerűbb közösségi felületek, mint az Instagram és a Snapchat is egyre nagyobb figyelmet fordítanak a videós tartalmakra.

(Világgazdaság, 2016. május 13.)

Röpcsizik az Amazon

Drónok után maga talicskázik. 20 darab Boeinggel.

Repülőgépeket lízingel az Amazon és elindítja a saját légi csomagszállító szolgáltatását, így kevésbé függhet majd a piac olyan nagy szereplőitől, mint a FedEx, vagy a UPS és csökkentheti a költségeit. Az internetes kiskereskedelmi cég 20 darab Boeing 767-es lízingeléséről írt alá megállapodást.

Így saját légi csomagküldő hálózat kiépítésébe fog az Amazon. Most az internetes kiskereskedelmi cég az olyan szolgáltatókra hagyatkozik, mint a FedEx, vagy a UPS, de a célja, hogy csökkentse függését tőlük, ezzel költségeket takarítson meg, gyorsítsa a csomagküldést és kivédje a késéseket.

Az Amazon tavaly 11,5 milliárd dollárt költött arra, hogy a rajta keresztül rendelt csomagokat eljuttassa a vásárlókhoz. Az Amazon első körben 20 darab Boeing 767-es repülőgépet lízingel az Air Transport Services Group nevű lízingcégtől. A megállapodás részeként az Amazonnak lehetősége lesz arra is, hogy a következő öt évben felvásárolja a lízingcég részvényeinek 19,9 százalékát, részvényenként 9,73 dolláros árfolyamon.

Az első repülőgép április elsején kezdi el szállítani az Amazon csomagjait. Elemzők szerint már régóta van róla szó, hogy saját flottát építene ki az Amazon, de ez nem jelent túl nagy veszélyt a csomagküldő szolgáltatások piacának nagy szereplőire. Ennek ellenére a FedEx és a UPS árfolyama is esett kismértékben a hírre a bejelentést követően az amerikai tőzsdén. A UPS egy 240 gépből álló flottával szállítja a csomagokat szerte a világban, míg a FedEx 370 gépből álló repülőgépparkkal rendelkezik.

Az Amazon drónokkal is kísérletezik a házhozszállításban, de egyelőre még szabályozási kérdések miatt nem tud elterjedni a drónos házhozszállítás.

(Portfolio, 2016. március 10.)

Boltba megy az Amazon?

Igazi könyvesboltot nyit. Jó éve volt 2015.

Hagyományos könyvesboltokat akar nyitni az Amazon.com, sajtóértesülések szerint. A világ könyvpiacát két évtized alatt alaposan átalakító online óriás 300-400 saját boltot tervez.

Hasonló példa, amikor az online értékesítés felől induló Bonobos divatház, vagy a szemüvegeket áruló Warby Parker már megnyitotta első fizikai üzleteit, sőt maga az Amazon is üzemeltet tavaly november óta egy olyan boltot Seattle-ben, ahol a saját eszközei, például a Kindle könyvolvasó, vagy a Fire tablet, valamint set top box mellett nyomtatott könyveket is árul, ugyanannyiért, mint online áruházában (ez általában alacsonyabb árat jelent a boltinál).

Az online kereskedők hagyományos üzletei speciális raktárként, városi kiszállítási centrumként is szolgálnak. Az Amazon is megjelent már korábban amerikai outlet áruházakban, például a Zippos nevű cipőboltokkal. Egy százas nagyságrendű hálózat kiépítése azonban évekig tart, még akkor is, ha végül azt a célt szolgálják majd, amelyet az utóbbi időben egyre inkább maguk a régifajta könyvesboltok is: legyen hol átlapozni azt a kiadványt, amelyet aztán majd online (vagyis olcsóbban) megvásárolnak. Az elmúlt években számos könyvesbolthálózat adta fel Amerikában, éppen az online óriás terjeszkedése miatt, de a legnagyobb, az USA 50 államában 640 könyváruházzal jelen levő Barnes & Noble még tartja magát.

(Világgazdaság, 2015. február 4.)

Rátett egy lapáttal az Amazon

Korábban ez szokatlan volt. Nyereséget könyvelt el a világ legnagyobb netes áruháza 2015. második negyedévében. Az Amazon értékesebb a Walmartnál.

Az Amazon 2015. második negyedéves eredménye sokkal jobb lett az előrejelzéseknél, mivel a várt részvényenként 13 centes veszteséggel szemben 19 centes profitról számolt be a társaság. A teljesítményt elsősorban az Amazon Web Services szolgáltató ágazata húzta fel, ahol 81 százalékos bevétel növekedést és több, mint az ötszörösére ugró üzemi eredményt könyvelhettek el az Investor.hu összegzése szerint.

A Web Services csak 8 százalékát adja az árbevételeknek, ezzel szemben a negyedéves nettó profitja nagyobb volt az internetes áruház veszteségénél. A cég felhőalapú internetes szolgáltatásokat nyújt vállalkozásoknak, akiknek így nem kell méregdrága számítógépparkot üzemeltetni adattárolási céllal, hanem ezt az internet segítségével az Amazon gépein teheti meg. Úgy tűnik, ez egy bomba üzlet az Amazonnak is.

Felvetődött egyébként az is felmerült, hogy idővel leválasztják és külön cégbe szervezik a Web Services szolgáltatást, mivel a hagyományos internetes áruház továbbra is mérsékelt ütemű profitbővülést hoz csak.

Az Amazon egyébként főként az amerikai piacon növelte árbevételét és profitját, ahol egyre több logisztikai központot épít annak érdekében, hogy a megrendelt árukat a lehető leggyorsabban tudják leszállítani a vásárlóknak.

A jó eredmények a cég piaci értékét is jelentősen megdobták, jelenleg már 252 millárd az Amazon értéke (ez Magyarország éves GDP-jének durván kétszerese). Az Amazon egyre rangosabb helyet követel magának piaci értéke alapján a tőzsdecégek rangsorában, ahol most lépett előre a 11. helyre. Olyan cégbirodalmak vannak most előtte, mint a Facebook (270 milliárd), a General Electric (263 milliárd), vagy a JP Morgan (255 milliárd) nagybank. Az e-kereskedelmi óriás Amazon piaci értéke már nagyobb, mint az USA-ban mamuttá nőtt, klasszikus hipermarketeket üzemeltető hálózaté, a Walmarté.

(Investor.hu, 2015. augusztus 7.)

Tollasodott egyet az Amazon

Van már profit is, nem is olyan rossz.

A várt 18 cent körüli egy részvényre jutó profitnál sokkal többet, 45 centet ért el az Amazon 2014. negyedik negyedévében, szemben az elmúlt negyedévekkel, amikor pont a fordítottja történt. A bevétel ugyan csekély mértékben elmaradt a várttól, de a profitéhség legyűrte a fanyalgókat. A január végi bejelentéskor javult is az Amazon tőzsdei árfolyama is.

A puszta számok mögött ugyanakkor az húzódik meg, hogy az Amazon profitja a közel 30 milliárd dolláros bevételéhez képest eleve szinte a semmivel határos, a tőzsdei várakozások viszont nagyok.

(Investor.hu, 2015. január 30.)

Esett az Amazon

Se elég bevétel, se eredmény.

Nem sikerült jól az Amazon.com harmadik negyedéve 2014-ben, a cég a vártnál kisebb forgalmat és nagyobb veszteséget ért el. Az árbevétel 20,6 milliárd dolláros értékével az előző év azonos időszakához képest 20 százalékkal nőtt, de ez a várt számoktól 200 millió dollárral elmaradt.

A negyedik negyedéves időszakra csak 27-30 milliárd dollár körül alakulhat az árbevétel. Az elemzők többet vártak eddig, 30,8 milliárd dollárt az év végi időszakban.

Az Amazon 437 millió dolláros nettó veszteséget könyvelhetett el a harmadik negyedévben, ami egy évvel ezelőtt csak 41 millió dollár volt. Az EPS ezzel 99 centtel esett vissza, ami az elemzők előrejelzésénél 79 centtel kisebb. Az Amazon teljesítményében szerepet játszik, hogy a különböző felvásárlások, továbbá fejlesztések leszorítják a nyereséget is. A Fire Phone (az Amazon első saját gyártású okostelefonja) nem hozta a várt üzleti eredményt.

A gyorsjelentés közzétételét követően az Amazon részvények árfolyam (október 24-én) 8-ot esett vissza 285-286 dolláros szintek közé. Ezzel éves mélypontra esett vissza az árfolyam, az év eleji 400 dollárhoz képest.

(Investor.hu, 2014. október 24.)

Most meg videózik az Amazon

Egymilliárd dollárért megveszi a Twitch videóplatformot.

Az Amazon 970 millió dollár készpénzért megvásárolja a Twitch nevű videóplatformot. A Twitch specialitása, hogy videójátékot játszó emberek (év elején nagyjából egymillióan) osztják meg rajta, ahogy játszanak, és ezt kommentálják. Ezt pedig naponta sok millióan követik, havi szinten 45-50 millió látogató fordul meg a Twitchen. A Twitch más statisztikák alapján is a legnagyobb videós platformok közé nőtt pár év alatt. Az Amazon ajánlata szinte változatlan napi ügymenetet és függetlenséget kínált a cégnek.

Az Amazon nagyságrendjeihez képest az egymilliárd dollár nem tűnik túlságosan nagynak, hiszen negyedévente mintegy 20 milliárd dolláros bevételt könyvel el, és csak fejlesztésekre elkölt éves szinten 8 milliárd dollárt. A Twitchet ráadásul nem is adták nagyon rossz áron egymilliárd dollárért. A cég számottevő bevételt – legalábbis ami az Amazonnak számottevő – feltehetően nem termel, de ez nem jelenti, hogy ne tudna lényegesen hozzájárulni később a bevétel és profittermeléshez.

A Twitch alapítói vállalkozásukat eredetileg Justin.tv néven indították, és itt a felhasználók ugyan megoszthattak videófolyamokat, de saját videókat nem tölthettek fel. A cég csak később, 2011-ben nyitotta meg a saját videók feltöltési lehetőségét, mely nyomán csak az első hónapban több mint 8 millió látogatót vonzott az oldal. A Twitch hamar gyűjtőhelyévé vált a játékvideóknak és élő közvetítéseknek. Ezzel az élő videózásban nagy sikereket elérő, magyar gyökerekkel is bíró Ustreamet, vagy éppen a Google Youtube-ját is megelőzte, sőt, 2014. februárjában az eredeti szolgáltatást be is zárta, a nevét Twitch Interactive-re változtatta az eredeti Justin.tv-ről. A Twitch közvetlenül elérhető a Microsoft Xbox platformján, de más játékkonzolokon is.

Az amerikai élő internetes videóközvetítések több mint 43 százalékát adja a Twitch az adatforgalmat tekintve. A csúcs adatforgalmak alapján a Twitch a negyedik legnagyobb internetes platform a Netflix, Apple és Google után az Egyesült Államokban. A Twitch felhasználóinak 58 százaléka hetente legalább 20 órát tölt a platformon, azaz naponta átlagosan majdnem 3 órát. Az átlagos felhasználó is 106 percet tölt naponta videók nézésével a Twitchen. A felhasználók 76 százaléka a hirdetői szemmel kiemelten fontos 18-49 éves kategóriába esik, jelentős részük ráadásul szinte alig fogyaszt „tradicionális” elektronikus médiát, így például nincs tévéjük sem.

A Twitch felvásárlása az Amazon eddigi legnagyobb akvizíciója. Az Amazon számára azért fontos a saját videók feltöltését, valamint a saját élő közvetítést lehetővé tévő Twitch, hiszen erre hasonlító szolgáltatása nincs. Az Amazon Prime Video nevű szolgáltatását, amin keresztül az előfizetők online nézhetnek tévésorozatokat, műsorokat, kiegészítheti a Twitch játékos közönsége, amelyik ráadásul rendkívül potens célcsoport lehet az Amazon egyéb szolgáltatásainak, termékeinek is.

A korábbi hírek arról szóltak, hogy a Google veszi meg nagyjából ennyiért a céget, szó esett a Yahoo ajánlatról is. Korábbi értesülések szerint a Yahoo megpróbált felépíteni egy hasonló szolgáltatást házon belül, emellett ugyanígy megpróbálta megvásárolni a Daily Motion nevű videós platformot is, és érdeklődik a IAC tulajdonában álló Vimeo iránt is. Eközben jól menő Youtube sztárokat próbál átcsábítani a saját videós platformjára.

A Youtube a legsikeresebb videómegosztóként uralja a piac egy bizonyos szegmensét. Az élő közvetítések terén ugyanakkor még nem sikerült akkora lépéseket tennie, mint akár a Ustreamnek, vagy éppen a Twitchnek, ráadásul a videojátékos szegmensben sem akkora fajsúlyú szereplő, mint utóbbi.

A hasonló startupokat profit és bevétel hiányában az egy felhasználóra vetített érték vagy vételár alapján lehet értékelni. A közösségi média korában egy-egy platform értékét a hálózati hatásban rejlő potenciál határozza meg. Minél többen használnak egy platformot, annál nagyobb tömegeket tud később magához vonzani, és annál nehezebb hasonló szolgáltatásokkal kritikus tömeget elérni. Erre a legjobb példa maga a Facebook, ami talán a legértékesebb felhasználóbázissal bír, éppen annak mérete miatt.

Nem egyszerű ugyanakkor a felhasználó definícióját sem értelmezni. Egyes szolgáltatások a havi látogatók számát mérik (függetlenül attól, hogy regisztráltak-e vagy sem), míg mások a havonta legalább egyszer belépő regisztráltakat, megint mások pedig az összes regisztrált fiók számát mérik. A Twitch a számára leginkább kedvező mutató teszi közzé. Az átlagos látogató a Twitchen rendkívül elkötelezett, hosszú órákat tölt a platformon.

(Investor.hu, 2014. augusztus 26.)

Az Amazon nem hagy fel a zaklatással

Az internetes monstrum új célpontjai Sanghaj és India.

Folytatja kínai terjeszkedését az Amazon internetes kereskedelmi portál, belép a sanghaji szabadkereskedelmi övezetbe, ahol jóval kedvezőbb feltételek mellett működhet. Az Amazon egy új logisztikai központot és raktárakat is létrehoz Sanghajban. A kínai internetes kereskedést jelenleg az Alibaba uralja, mely várhatóan szeptemberben lép tőzsdére.

A sanghaji szabadkereskedelmi zóna 2013-ban nyitott meg, közel 30 ezer négyzetkilométeres körzetet foglal magába. A zóna tagjai számára a kereskedelmi szabályok kedvezőbbek és a vám is kisebb mértékű, emellett több milliós piacot is el tudnak érni. Számos külföldi cég lépett már be, vagy tervezi a csatlakozást. A zóna a kínai vállalatok számára is nagy előny, a jelen lévő külföldi cégeken keresztül számukra is megnyílnak a nemzetközi piacok.

Az Amazon kétmilliárd dollárt fektet be Indiában. Indiában is hatalmas lehetőséget lát az Amazon. Váleménye szerin t amennyiben az indiai piac továbbra is hasonló ütemben fejlődik, ez lehet az az ország, ahol az Amazon a leggyorsabban elérheti az egymilliárd dolláros forgalmat. A cég egy évvel ezelőtt vetette meg a lábát az indiai piacon, az amerikai vállalat több cég, mintegy 17 millió különböző árucikkét hirdeti. A cég közvetlenül nem értékesíthet termékeket Indiában, mivel az ország törvényei tiltják a közvetlen külföldi tőkebefektetést kiskereskedelmi cégekben. Az Amazon indiai kiskereskedőknek teszi lehetővé, hogy honlapját és logisztikai szolgáltatásait igénybe véve értékesítsenek.

Az indiai online kereskedelemben érezhető kiélezett versenyt jelzi, hogy India legnagyobb internetes kereskedelmi portálja, a Flipkart is bejelentette, egymilliárd dollárral növeli tőkéjét. A céget az Amazon két korábbi munkatársa alapította. Saját adatai szerint 22 millió regisztrált felhasználóval rendelkezik, és havonta ötmillió szállítást végez. A jelenleg 13 milliárd dolláros forgalmat bonyolító piac további szereplői a Snapdeal, a Jabong és az eBay.

(Napi Gazdaság, 2014. augusztus 22.)

Az Amazon fazon

Bevétel van, eredmény nincs?

Az Amazon.com 1994-ben online könyvesboltként kezdte működését, mára pedig a világ legnagyobb internetes kereskedelmi cégévé nőtte ki magát. Az Amazon.com jelenleg DVD-ket, CD-ket, letölthető videókat és zenéket, szoftvereket, videójátékokat, elektronikai cikkeket, bútorokat, élelmiszereket, játékokat és ékszereket értékesít. Saját márkás készülékeket, például e-könyvolvasót, táblagépet és telefont forgalmaz is, valamint a cloud computing szolgáltatásokban is tevékenykedik. Legnagyobb versenytársa az eBay.

Az Amazon belépve egy-egy országba globális hálózatának és a szállítási akcióknak köszönhetően könnyen magához csalogatja a vásárlókat. A teljes kiskereskedelmi forgalom pár százalékát teszik ki az internetes értékesítések még az olyan fejlett országokban is, mint az Egyesült Államok. Az Amazon egyre nagyobb piaci részesedést ér el, nem csak a hazai piacán, de külföldön is. Új versenytársak emelkednek ki ugyanakkor, például a kínai Alibaba.

Az okostelefonok és a táblagépek térhódítása a vásárlási szokásokat is megváltoztatja. Az e-kereskedelemtől az m-kereskedelem felé halad a világ, egyre többen intézik a vásárlásaikat mobil készülékeken. Ez áll az mögött, hogy az Amazon ennyire fontosnak tartja a saját márkás okostelefon és táblagép értékesítését. A vásárlóit minél szélesebb területen magához akarja láncolni és ebben a Kinlde Fire és a Fire Phone segítségére lehet.

Táblagépét olyan áron értékesíti, amivel elemzői számítások szerint lehetetlen nyereséget elérni. Az Amazon célja értékesítései támogatása ezzel is, különösen a médiatartalmak és a streaming szolgáltatások eladásaiban.

A Google-hoz hasonlóan az Amazonnál is középpontban van az innováció. Nemrégiben az Amazon robotokat kezdett alkalmazna raktáraiban, valamint drónokat fejleszt, amelyek a cég reményei szerint a jövőben elvégezhetik a kiszállítást. Jelenleg a raktárterületek bővítése és a kutatás-fejlesztési költségek viszik el a profit nagy részét.

Az alacsony profit marzs mellett keletkező nyereséget rendszerint visszaforgatják a cégbe, akár k+f, akár raktárbővítési beruházások révén. A kiskereskedelmi szektor egyébként egy hagyományosan alacsony marginnal működő üzletág. Az Amazonnak ráadásul negyedévente százmillió dolláros költséget okoz a szállítási díjak elengedése, amivel magához akarja csábítani a vevőket. A jövőre nézve újabb kockázatot jelent, hogy a kínai e-kereskedelmi óriás, az Alibaba már az Egyesült Államokba is betörne, ami érzékenyen érintheti az Amazont, de az eBay-t is.

(Portfolio.hu, 2014. augusztus 4.)

Kelet felé lépked az Amazon

Prága mellett létesít lerakatot a világ legnagyobb netes áruháza.

Tovább terjeszkedik Kelet-Közép-Európában az Amazon.com. A világ egyik legnagyobb elektronikus kereskedelemmel foglalkozó áruháza ezúttal Prága mellett létesít lerakatot, de piaci hírek szerint hamarosan Magyarországra is beléphetnek. Hamarosan újabb elosztó központot létesít Csehországban az Amazon.com, a Prágától 7 kilométerre fekvő, Dobroviz faluban húzzák fel a legújabb Kelet-Közép-európai lerakatot.

A csehországi nyitás egyértelműen a régiós terjeszkedés újabb lépésének tekinthető. 2012-ben Pozsony mellett hozták létre az első kelet-közép-európai központot. Az amerikai vállalat a szlovákon kívül a cseh és a lengyel piacokat is kiszemelte magának, egyes piaci hírek szerint a horvát, a román és természetesen a magyar piacokat is.

A társaság agresszív terjeszkedése - főként egy esetleges magyarországi nyitás esetén - sok hazai szolgáltatónak is kellemetlenséget okozhat. Piaci értesülések szerint különösen a hazai műszaki áruházak, valamint a könyvkereskedelem, ezen belül is az elektronikus könyvek piacán élezheti ki a versenyt az amerikai óriás régiós, magyarországi terjeszkedése. Ugyanakkor azok a helyi szereplők, amelyek könyvkiadással is foglalkoznak, még előnyben vannak. Számukra a legnehezebb versenyterep a Kindle e-könyv olvasó lehet, mely ár-érték arányban az egyik legjobbnak számít.

A legnagyobb harc azonban kétség kívül a műszaki termékek piacán bontakozhat ki, a globális beszerzési csatornák árelőnye ugyanis egyértelmű. Ezzel az árelőnnyel a hazai műszaki áruházak - legyenek azok hagyományos boltok, vagy online felületek - csak nagyon nehezen lesznek képesek felvenni a versenyt. Bár az impulzusvásárlások továbbra is a hagyományos áruházak kiváltsága lehet, ugyanakkor a strukturális átalakulás hosszabb távon elkerülhetetlen. Ennek gyorsasága azonban már nagymértékben függ az Amazon terjeszkedési ütemétől, ezen belül a felhasználható marketing büdzsé mértékétől is.

(Index, 2014. február 17.)

Az Egyesült Államok nagykövetsége Bagdadban

Nőtt a Szállás.hu.

Nőtt a Szállás.hu. ₪₪₪

2017-ben 31 százalékkal, 3,4 milliárd forintra nőtt a Szállás.hu online szállásfoglaló oldal árbevétele az előző évhez képest - közölte a cég az MTI-vel. A belföldi turizmus 2018-ban 7-10 százalékot nőhet az előrejelzésük szerint.

A Szállás.hu révén közvetített forgalom elérte a 23,5 milliárd forintot, míg 2016-ban 16 milliárd forintot tett ki. A cég 2017-ben 882 ezer vendégéjszakát adott el, külföldről származó árbevételét pedig közel 50 százalékkal növelte. A külpiaci növekedésben jelentős szerepet játszott terjeszkedésük is - közölte Szigetvári József ügyvezető. 2017-ben a dolgozóik létszámát 20 százalékkal növelték, már 110 embert foglalkoztatnak.

Az oldalon foglalható szálláshelyek száma elérte a 257 ezret, ami közel 20 százalékos bővülés 2016-hoz viszonyítva. Az adataik szerint minden negyedik internetező az oldalon választja ki belföldi úti célját, és több mint 700 ezer vendégértékelés található már az oldalon, ahol közel 10 ezer magyarországi szálláshely foglalható azonnali visszaigazolással.

A Szállas.hu csoport 2014-ben első, 2015-ben pedig a harmadik helyen végzett a Deloitte Fast 50 - a régió leggyorsabban fejlődő technológiai vállalkozásainak - versenyében.

(MTI, 2018. február 22.)

Lengyelből vásárolt a Szállás.hu

Ővé a Spanie.pl. ₪₪₪

A lengyel online szálláspiac egyik legrégebbi szereplőjét, a Spanie.pl csoportot vásárolta fel a magyar Szállás.hu, a két cég egyesülése 2018 szeptemberre valósul meg, írja az MTI.

Sziebig Péter, a Szállás.hu csoport lengyelországi képviseletének vezetője az MTI érdeklődésére közölte, hogy az integrációt követően az évi mintegy ötmillió látogatóval rendelkező lengyel oldal Nocleg.pl (Szállás.pl) néven fog működni, ami a magyar online szállásközvetítő cég jelenleg is használt márkaneve Lengyelországban.

A Spanie.pl felvásárlását saját tőkéből finanszírozta a cég, a tranzakció értéke üzleti titok. A lengyel cég eredményei nem nyilvánosak, az árbevétele évi néhány százmillió forint. A döntést a lengyel piac dinamikus növekedésével indokolta, hozzátéve, hogy a magyarországi beutazó forgalom is élénkülhet a felvásárlás hatására. A felvásárolt cég a lengyel online szálláspiac meghatározó szereplője közel 52 ezer elérhető szálláshellyel, ami lefedi az ottani kínálatot.

A Szállás.hu tervei szerint tovább erősíti jelenlétét a már külképviselettel rendelkező országokban, így Romániában, Horvátországban, Szlovákiában, Szlovéniában és Ausztriában.

A Szállás.hu közvetített forgalma 2017-ben 23,5 milliárd forint volt, míg 2016-ban 16 milliárd forintot tett ki. A csoporthoz tartozó online utazási oldalak a szallas.hu (és annak nyelvi változatai) mellett a szallasguru.hu, a nemaradjle.hu, a csakutazas.hu valamint a konferenciahotelek.hu céges utazási oldal.

(MTI, 2018. január 31.)

A cseh Alza új boltjában helyben lehet online rendelni, összekészítik, és lehet cipekedni hazafelé.

A cseh Alza új boltjában helyben lehet online rendelni, összekészítik, és lehet cipekedni hazafelé. ₪₪₪

Közel 200 ezer euróból, mintegy 62 millió forintból létesített az Alza éjjel-nappal nyitva tartó, pénztárosok nélküli, önkiszolgáló üzletet Prágában, írja a Napi.hu. A működtetési költsége kevesebb mint a fele a hagyományos üzleteknek - közölte az internetes kereskedelemmel foglalkozó cég magyarországi képviselete az MTI-vel.

Tájékoztatásuk szerint az üzlet az egyedi beruházása révén naponta több mint ezer vásárlót tud kiszolgálni 40 olyan szekrénnyel, amely több 100 különböző méretű termékkiadó fiókkal rendelkezik.

A Flora metróállomás melletti boltban a vásárlók a fogadó helyiségben lévő számítógépen adhatják le rendeléseiket, a termékeket pedig kártyás, vagy online fizetést követően vehetik át abból a fiókból, amelyhez egy üvegajtón átlépve különböző színű LED égők kísérik.

A rendelés leadásához, valamint a termék részleteiről a boltban elhelyezett számítógépeken videóterminálon keresztül, a termékszegmens szakértőjétől lehet segítséget kérni.

Amennyiben a cseh fővárosban, ahol további két ilyen üzlet nyitását is tervezik, a projekt sikeres lesz, az Alza az új típusú üzletét más országokban - elsősorban ahol leányvállalatai találhatók, így Magyarországon - is megnyitják majd.

A cseh Alza január 31-én közzétett legfrissebb eredményei szerint 2017-ben több mint 820 millió eurós bevételt ért el, ami 21 százalékkal magasabb az előző évhez képest.

(Napi.hu, 2018. február 17.)

Dobogóra akar mászni a webes Alza

Az Alza webáruház önkiszolgáló csomagmegőrzőket telepít Magyarországon.

Csehország és Szlovákia után Magyarországon is önkiszolgáló csomagmegőrzőket telepít a cseh Alza webáruház, a megrendelt áru gyorsabb átadása érdekében.

Négy AlzaBoxot már elindított, január végén az ötödik is a helyére jut, Budapest után pedig az ország több pontján folytatódik a logisztikai fejlesztés. A szolgáltatás ingyenes, minden egyes bokszban 74 fiók van, ezekhez az év 365 napján hozzá lehet férni. A megrendelést közvetlenül kártyával lehet fizetni, az ügyfélnek pedig négy napja van a megrendelt termék átvételére. A már működő átvételi pontjait Penny Market üzletek mellett alakította ki a társaság, mégpedig Kőbányán, a Pesti úton, Pesterzsébeten és Csepelen.

Ez a lépés része lehet annak a 2017 októberében bejelentett tervnek, hogy egy éven belül a magyar piac három legnagyobb webáruháza közé jusson az Alza. A közép-európai e-kereskedelemben meghatározó társaság 2014 óta van jelen Magyarországon, ahol 2018-ban már 14-15 milliárd forintos bevételt tervez.

Összehasonlításképpen: a tíz legnagyobb webáruház éves szinten mintegy 110 milliárd forintot hasít ki magának a hazai online kereskedelemből. Még 2017 őszén új bemutatótermet is nyitott az Alza, ahol egyrészt elérhetővé válik a vásárlás utáni azonnali kiszállítás a raktárkészletről, másrészt a látogatók megismerkedhetnek a legújabb játékkonzolokkal, és az amatőr YouTube-felhasználók kipróbálhatják a professzionális műsorkészítési lehetőséget kínáló stúdiót is.

A prágai központú e-kereskedő cég 2016-ban hatmillió rendeléssel 644 millió eurós árbevételt ért el, 1.100 alkalmazottja van, az Európai Unió mind a 28 országában elérhető. Kínálatában 160 ezer termék található, a cégnél még az autógyártás jövője, a Tesla is megrendelhető online. A cég felmérése szerint a vásárlói átlagéletkora 30 év, 77 százalékuk férfi.

(Világgazdaság, 2018. január 24.)

**Az cég weboldalára havonta 549 millió ember látogat**

Az eBay beveszi az Adyent, a PayPal azért marad.

Az eBay beveszi az Adyent, a PayPal azért marad. ₪₪₪

Az eBay bejelentette, hogy a szerződésük lejárta után többé nem a PayPalt fogják használni fizetési szolgáltatásként az online piactéren és aukciós oldalon – írja a Gizmodo nyomán az Index.

Sőt már az új szolgáltatót is megtalálták: 2020-tól az amszterdami központú Adyen lesz az új hosszútávú partner. Ez azt jelenti, hogy ők dolgozzák majd fel az oldalon indított tranzakciókat, és őket tünteti majd fel az eBay első számú fizetési opcióként. Közben azért a PayPal is megmarad, de csak mint további alternatív fizetési lehetőség.

Az eBayt az utóbbi években erősen megszorongatta az Amazon és az Alibaba szárnyalása. A cég célja a váltással, hogy a vásárlási folyamat nagyobb részét tartsák kézben, hogy zökkenőmentesebb felhasználói élményt teremtsenek a vásárlóknak, miközben több választási lehetőséget is kínálnak a fizetésben. Az Adyen a PayPalhoz képest fiatal és apró cég, 2016-ban csak 178 millió dolláros nettó árbevételük volt a PayPal 11 milliárdjához képest.

A PayPal 2003 óta az eBay első számú partnere, sőt egészen 2015-ig az eBay leányvállalataként működtek, mielőtt függetlenné váltak volna. A mostani bejelentés hírére 10 százalékot estek a cég részvényei, de az elszakadás óta szépen növekedik, és már több lábon áll, így várhatóan nem fog bezuhanni a 2020-as váltás után se. A tavalyi utolsó negyedévben egyébként közel 60%-kal százalékkal nőtt a nyereségük az előző évi azonos időszakhoz képest.

A PayPal magyarországi képviselete is megszólalt persze, az Index szerint gyakorlatilag megerősítve a cikkben szereplő állításokat. Azt mondták, hogy a PayPal és az eBay produktív partneri kapcsolatot ápol egymással és a továbbra is széleskörű fizetési szolgáltatásokat nyújt az eBay számára, egészen 2020 júliusáig. A két cég továbbá aláírt egy megállapodást, amely szerint a PayPal 2023 júliusáig biztosan fizetési opció marad az aukciós oldalon. Továbbra is építik a kapcsolatukat az eBay-el és annak vásárlóival innovatív, megbízható és egyszerű fizetési szolgáltatásunkon keresztül.

(Index, 2018. február 2.)

A Wish áruház a Facebook hátán kapaszkodik

A Wish a világ hatodik legnagyobb online boltja lett - négy év alatt.

Ha egy hirdetés akkora őrültségnek tűnik, hogy az emberek direkt mutogatják egymásnak, és találgatják, mi lehet az, amit el akar adni, és miért, az a reklám működik. Ezt a trükköt élezte a végtelenségig, és szabta rá a Facebook milliárdos felhasználói táborára a Wish, így nőtt négy év alatt a nulláról a világ egyik legnagyobb online boltjává, írja az Index.

Az utóbbi pár hónapban boldog-boldogtalannak elözönlötték a hírfolyamát a Wish bizarr reklámjai, emögött pedig jóval több áll, mint hogy rengeteg pénzt (a pletykák szerint 100 millió dollárt) dobott be a cég a karácsonyi szezonra Facebook-hirdetésekre. A dolog működik: a 2013-ban indult Wish ma a világ hatodik legnagyobb online boltjának számít, a piaci értéke 8 milliárd dollár körül van, és egészen komolyan gondolják, hogy pár éven belül felérnek a dobogóra az Alibaba és az Amazon mellé. A 2017-es karácsonyi szezonban pedig már magyarul is beszélt a bolt, és így rajtunk is átcsapott a reklámcunami.

De kik ők és hogyan

A Wish tipikus nemzetközi startup: amerikai cég, amit egy lengyel és egy kínai alapított, akik együtt jártak egyetemre Kanadában. Peter Szulczewski a Google-nél, Danny Zhang a Yahoo-nál tett egy kört, mielőtt az online hirdetésben és keresőoptimalizálásban szerzett tapasztalatukra közös céget építettek volna. Eleinte egy olyan szolgáltatáson dolgoztak, ami kiadóknak segít relevánsabb (= jobban kattintott = többet fizető) hirdetéseket elhelyezni az oldalaikon, a látogatóik viselkedését algoritmusokkal elemezve.

Ez a biznisz nem száguldott igazán, ezért mellékágként belefogtak az appfejlesztésbe: egy olyan okostelefonos alkalmazást raktak össze, ahová az emberek online boltok kínálatából tölthettek fel és oszthattak meg másokkal jópofa ajándékötleteket, vagy éppen leárazott termékeket. (A Wish név is innen származik: kívánság, úgy is, mint kívánságlista, hogy mit szeretnék megvenni, vagy ajándékba megkapni.) Az üzleti modell itt az lett volna, hogy a Wishen keresztül indított vásárlásokból a cég jutalékot kap - de ez sem robbantotta fel az internetet.

A két, hamvába holt üzlet nyomán viszont Szulczewskiék egészen egyedülálló tudásbázist építettek fel arról, hogy az emberek mire kattintanak szívesen, és milyen dolgokat szeretnek, főként impulzusvásárlás révén megvenni online, okostelefonról. Erre a tudásra építették fel végül a szintén Wish nevű mobilra optimalizált online áruházat, nagyjából a következő hozzávalókkal:

- az okostelefonján böngészgető, unatkozó nyugati vásárló,

- a termékeit fillérekért adó kínai gyár,

- az algoritmus, ami összeköti a kettőt, és leveszi a sápot az árból.

Na, ez azért más

Ez persze még nem a bölcsek köve, tucatnyi online bolt működik, és működött már akkor is ezen az elven (bár az okostelefon, mint fő platform azért akkoriban még nem volt ennyire triviális ötlet). A nagy trükk az volt, amikor 2015 februárjában a Facebook bevezette a dinamikus hirdetéseket. Ez azt jelenti, hogy egy webes áruháznak nem kell konkrétan megmondania, hogy mit akar hirdetni, hanem feltölt a Facebook rendszerébe kismillió terméket, akár a teljes kínálatát, és az mindenkinek személyre szabottan olyan cuccot reklámoz majd abból (a megfelelő vásárlási linkekkel természetesen), amiről úgy gondolja, hogy érdekelheti a böngészőt. A Wish-nek ekkorra már évek óta tanítgatott algoritmusa és óriási adatbázisa volt az emberek klikkelési és vásárlási szokásairól.

Rájöttek arra, hogy ugyanaz a clickbait-jelenség, ami a tartalom terjedését felgyorsítja a közösségi médiában, a reklámokkal is ugyanezt teszi. Ehhez már csak az kellett, hogy a Wish óriási pénzekkel tolja meg a hirdetési kampányát (állítólag a karácsonyi időszakban a legtöbbet költő reklámozónak számít az egész Facebookon). El is jutott a Wish addig, amit ma látunk: bizarr, fura, meghökkentő, értelmetlen, vicces, groteszk, sokkoló - és leginkább ez mind egyszerre - termékek hirdetései, amikre ugyanúgy kattint az ember, mintha egy vicces 9gag- vagy Boredpanda-posztot sodort volna elé a Facebook algoritmusa. Annál is inkább, mert formailag alig-alig különbözik a Facebook appban egy igazi poszt és egy hirdetés. Onnantól pedig, hogy valaki kattintott, jöhet a szokásos kínaibolt-recept: változó minőségű, iszonyúan olcsó cuccok, nagyon hosszú, de legalább ingyenes kiszállítással. “Valójában senki nem vesz műanyag nyelvet a Wishen. Viszont ha egy kerti slagot vagy egy kabátot reklámoznánk, arra senki nem kattintana át a boltba” – magyarázza Szulczewski a trükköt.

Csak a hirdetést kell megtekerni

Igen, műanyag nyelv, egy dollárért. Ilyen szinten kell érteni azt, hogy bizarr és sokkoló. Kisállat-fehérnemű, hasra csatolható gyerekvécé, macska-szemfedő, terhességi teszttel kombinált pendrive, telefontartós szotyitál, vizespalackba való kamu-iPhone - a legviccesebb Wish-hirdetések gyűjtésével foglalkozó Twitter- és Facebook-oldalak, blogbejegyzések és Buzzfeed-toplisták szépen gyarapodnak. Ezek az egész jelenséget erősítik, és fújják tovább a reklámlufit. Az emberek pedig kíváncsiságból kattintanak, és ha már ott vannak, és látják, hogy jé, okosóra 15 dollárért, hát ez nagyon is megéri, megveszem. És ha már megvettem, körülnézek, akad-e valami más érdekes is.

Hát ez nagyon bejött

Mindez olyan szinten bejött a Wish-nek, hogy az Amazon és az Alibaba már 2015 végén 10 milliárd dolláros felvásárlási ajánlattal környékezte meg a céget, de elhajtották őket. És az igazán durva facebookos sikersztori csak 2017-ben, azon belül is a karácsonyi szezonban indult be. A Wish alkalmazása stabilan ott van az androidos és iOS-es letöltési toplistákon, olyan appok mellett, mint az Instagram vagy a Messenger.

Szulczewski azt mondja, napi 3 millió vásárlót szolgálnak ki, vagyis hát kötik össze a megfelelő kínai gyártóval. Mivel az adásvétel így egyetlen közvetítőn keresztül zajlik a gyár és a vásárló között, a teljes kereskedelmi lánc árrését kiváltja a Wish egyszeri, 15 százalékos jutaléka minden egyes eladott termékből. Ami még lejjebb is megy, ha az algoritmus úgy látja, hogy valamit érdemes egy kicsit megakciózni, ilyenkor az árat a saját jutalékának terhére csökkenti a Wish.

A többiről pedig már gondoskodik a Facebook algoritmusa, aminek az egyetlen célja olyan tartalmakat tenni a felhasználók elé, amikkel azok sok időt és kattintást töltenek. A Wish bizarr reklámjait imádja ez az algoritmus, és adagolja is mindenkinek, akik csak egyszer rákattintottak, vagy akár csak megálltak a görgetés közben megdöbbenni azon, hogy ki az az állat, aki a macskájának egész fejet betakaró fekete álarcot vesz.

Hoppá, érdeklődés! - kiált fel ilyenkor a Facebook algoritmusa, és megjegyzi, hogy itt érdemes ilyen őrültségeket megjeleníteni. És ha nekünk igen, akkor valószínűleg a facebookos ismerőseinknek is, hiszen az ember hasonló érdeklődésű barátokkal szokta körülvenni magát. Ez pedig egyenesen vezet a napi 3 millió vásárlóhoz, a 8 milliárd dolláros értékeléshez, és olyan ultranehézsúlyú befektetők érdeklődéséhez és tőkeinjekcióihoz, mint Jurij Milner, vagy Peter Thiel.

Az persze jó kérdés, hogy ez a modell mennyire fog működni, mennyire veszik át mások is a reklám-clickbait trükkjét. Elvégre a Facebook - elvileg - kézzel-lábbal küzd a sokkhatással, vagy kamuval operáló kattintásvadászat ellen, és ha ez nagyon elharapódzik a hirdetők között, valószínűleg ott is kigyomlálja, vagy szabályozza majd a nagyon szélsőséges eseteket.

Mindenesetre a Wish már elérte, amit akart, bevezette magát a piacra és sok millió ember telefonjára, és valószínűleg a facebookos rásegítés nélkül is megtartaná a vásárlóit. Facebookkal együtt (sőt, mostanában Instagramon is egyre intenzívebben nyomulnak) viszont a határ a csillagos ég. Ez esetükben az évi ezer milliárd dolláros forgalmat jelent, amiről Szulczewski azt mondja, valószínűleg elsőként az Alibaba éri majd el. Másodiknak vagy az Amazon, vagy ők, attól függően, hogy ki és milyen gyorsan nyer az indiai piacon.

(Index, 2017. december 27.)

100 millió dollárért.

100 millió dollárért. ₪₪₪

Felvásárolta a luxemburgi bejegyzésű, de magyar érdekeltségű Balabit cégcsoportot a One Identity, az amerikai Quest nevű cég IT biztonsággal foglalkozó leányvállalata, jelentette be a Balabit IT Kft. alapító ügyvezető igazgatója.

Györkő Zoltán közölte: a tranzakció részletei, így a vételár sem nyilvános. Az üzlet további technológiai és piaci fejlődés előtt nyit utat a Balabitnak, amelyhez magyarországi, németországi és az egyesült államokbeli cégek tartoznak.

A Balabit nagyvállalkozások számára fejleszt IT-biztonsági megoldásokat, amelyek saját területükön technológiai vezető szerepet töltenek be a nemzetközi piacon. A cégcsoport bevétele 95 százalékban külföldi értékesítésből származik - tette hozzá az ügyvezető igazgató. A Balabit ügyfélkörébe többek között multinacionális cégek, bankok és államigazgatási szervezetek tartoznak.

Györkő Zoltán az MTI-nek elmondta: a Balabit konszolidált árbevétele a 2016/2017-es üzleti évben ( július 1-től a következő év június 30-ig) mintegy 20 millió euró, valamivel több mint 6 milliárd forint volt, mintegy 20 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Az idei üzleti évben 25-30 százalékos növekedésre számítanak. A várakozásokat megalapozzák a piacbővítési folyamatok.

A csoport ugyan veszteséges volt, miután 2014-től kockázati tőkefinanszírozást - 8 millió dollárt, mintegy 1,8 milliárd forintot - vettek igénybe. A tervek szerint a 2018/2019-as üzleti évet nullszaldóval zárhatják.

Az ügyvezető kiemelte, hogy nem gazdasági kényszer miatt értékesítették a Balabitet, hanem a fejelődési lehetőségek miatt. A Balabit alapítói számára a következő egy évben opcionálisan még fennáll a kivásárlás helyetti részvényessé válás lehetősége. A dolgozókat ugyanakkor a tranzakció gyakorlatilag nem érinti.

(MTI, 2018. január 19.)

A Balabit kiszúr mindent

Jöhet a hacker, persze, azért inkább ne jöjjön.

A szaporodó kibertámadások keményen megdolgoztatják a rendszergazdákat, akiknek pillanatok alatt kell kritikus döntéseket hozniuk, azt mérlegelve, hogy vajon a szolgáltatások leállítása okoz majd nagyobb kárt, vagy pedig az, ha hagyják tovább futni a rendszereket, és ezzel teret adhatnak a zsarolóvírusok további terjedésének. Éppen a Petya legutóbbi óriási támadása előtt tartott sajtórendezvényt a magyar Balabit, amely a zsarolóvírusok támadása utáni „postmortem” elemzésekben tudja segíteni a vállalatokat, hogy láthatóvá váljanak az incidensek során tett ballépések, és ezekből tanulni tudjanak.

A Balabit három éve 1,8 milliárd forintos tőkeemelést hajtott végre, ezt követően azonban teljesen eltűnt a radarképünkről, mert – őszintén bevallva – a céges IT-rendszerek monitorozása nem a világ legszexibb témája, és ők is inkább a nemzetközi ismertségük kiépítésére fókuszáltak. A Balabit által kifejlesztett eszközök arra jók, hogy a cégeknél (túl sok) hozzáférést kapó dolgozók tevékenységét figyelemmel tudják követni.

Belülről is lehet fúrni

A cégek szervereit néha belülről is megtámadják, például bekattant adminok törlik az adatokat, vagy csak megpróbálnak ellopni és eladni kényes információkat. Alig pár hete történt, hogy egy holland webszolgáltató kirúgott adminja bosszúból minden ügyféladatot törölt, és egy napra megbénította a cég működését.

A kívülről támadó kiberbűnözők is hasonló módszerekkel dolgoznak, annyi különbséggel, hogy akár heteken, vagy hónapokon át készítik elő a támadást, és amikor beüt a baj, akkor már rég megszerezték a szükséges hozzáféréseket. Ezt azonban a Balabit eszköze simán leleplezi. A hálózati forgalmat monitorozzák, amely a cég szerverei és az ehhez hozzáférő dolgozók közt zajlik, és kiszűrik a gyanús jeleket. Az elemzés többrétegű, és van köztük pár izgalmas megoldás, mint például a viselkedés elemzése, amivel pillanatok alatt rájönnek, ha egy adminisztrátor felhasználónevét és jelszavát valaki más használja.

Hogy miért van erre szükség? Azért, mert az erős jelszó csak a védelem első vonala, ezt viszont simán ellophatják a kiberbűnözők vagy idegen államok pénzelt kiberkatonái. Általában ez egy kibertámadás első lépése – fejtette ki Krasznay Csaba, a Balabit szakértője. Ezt követően megkeresik a hálózaton a jelszavakat tároló adatbázisokat, a hatékony támadáshoz ugyanis minél magasabb szintű, a lehető legtöbb joggal rendelkező felhasználói hozzáférést érdemes megszerezni (ezt a módszert használta a Petya vírus új variánsa is). Ha megvan egy admin belépési adata, azzal a támadó elvileg bármit megtehet.

Na, ennél a résznél jön be a képbe a Balabit, ők ugyanis a belépés után elvégzett tevékenységeket ellenőrzik. Rögtön kiszúrják, ha valaki olyan dolgokhoz próbál hozzáférni, vagy olyan parancsokat ad ki, olyan appokat indít el, amiket a mindennapi munkája során nem szokott. Ezt természetesen minden cég magának finomhangolhatja, hogy ritkán legyen hamis riasztás, ugyanakkor a legkisebb gyanús lépésnek is nyoma legyen. A viselkedés is árulkodó, figyelni tudják többek közt a gombok lenyomása közt eltelő időt, az egérmozgatás dinamikáját, irányát – és a rendszer rögtön jelez, ha valami nem stimmel. A felhasználó dönti el, hogy milyen cselekedetek indukáljanak riasztást, és mikor kell a gyanús kapcsolatot automatikusan megszakítani.

Ezt a fajta védelmet a Fortune Top 100-as listájának negyede a Balabittől veszi meg

A védelmi funkciókon túl egészen meglepő járulékos hasznai lehetnek egy ilyen elemzőrendszernek. Egy cégnél például arra jöttek rá, hogy a szervereiken körülbelül húszezer interakcióból ötezret szkriptek hajtanak végre, mert az alkalmazottak rájöttek, hogy tök fölösleges kézzel begépelni bizonyos parancsokat.

Ez egyáltalán nem káros dolog, ugyanakkor a cég vezetősége ennek hála rájött, hogy a robotok és szkriptek gépies munkája helyett valami értelmesebb, kreatívabb feladatot is adhat az alkalmazottaknak.

Mint a bemutatókból kiderült, a Balabit rendszerének egyik előnye, hogy nem szöveges naplófájlokat kell végigbogarászni, mert a speciális algoritmusaik segítségével az adatokból videófájlokat (audit trail) állítanak össze, így az ellenőrzések során az jelenik meg, ami a vészjelzést kiváltó fiók használata közben a monitoron volt látható. (Magyarán nem a képernyőképet rögzítik, aminek óriási tárolási igénye lenne, hanem a képernyőképet reprodukálják.) Egy banknál így sikerült percek alatt kideríteni, hogy az admin hol szúrta el, és melyik parancs miatt állt le az egész ATM-hálózat.

De volt olyan hazai eset is, amikor az audit trail felvétele bizonyította a rendszergazda ártatlanságát egy adatkiszivárgási ügyben

A Balabit a három éve végrehajtott 1,8 milliárd forintos tőkeemelésből a nemzetközi terjeszkedését erősítette – tudta meg az Index meg Györkő Zoltán ügyvezető igazgatótól. Kialakítottak egy globális menedzsmentet, nagy tapasztalattal rendelkező, külföldi vezetőkkel, és 2015-ben elindították a New York-i központjukat. Ennek meg is lett az eredménye, az Egyesült Államokból származó eladások már az összárbevétel 20 százalékát teszi ki, ami azelőtt csak 10 százalék volt.

A cég most 240-250 fős, és továbbra is hazánkban van a fejlesztés. Az itthoni bővülést némiképp gátolja, hogy nehéz jó szakembert találni, és a Balabithez nehéz bekerülni. „Nagyon erős a szűrő, mert ez nem egy Java-app, itt a kerneltől a szkriptekig mindent ismerni kell” – mondta Györkő Zoltán. Az elemzőeszköz piacra dobásával ugyanakkor sikerült bebizonyítani, hogy jó adattudósképzés van Magyarországon, erős a matematikai háttér.

A Balabit továbbra is a dinamikusan fejlődő cégek közé tartozik, évente több mint 30 százalékos árbevétel növekedést ér el, de például az USA-ban 2016-ban dupláztak. A tőkeinjekció megszerzése előtt a Balabit profitábilis volt, jelenleg azonban mínuszban van, mert elkezdtek költeni a márkanév kiépítésébe. Györkő szerint 2018-ban már cash-flow pozitívak lesznek, és utána már profitelvárás van. Közben előkészítenek egy újabb, a korábbinál is nagyobb befektetési kört, lehetőleg amerikai alappal, ez várhatóan 2018-ban valósul meg.

A Vatera-vásárlókat főként a strandruházat, a kerti bútorok és a medencék vonzzák.

Az Európai Unióban az internetezők közül a legtöbben Magyarországon használnak közösségi oldalakat. Neten bankolni viszont nem szeretnek a magyarok.

Az Európai Unióban az internetezők közül a legtöbben Magyarországon használnak közösségi oldalakat. Neten bankolni viszont nem szeretnek a magyarok. ₪₪₪

Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat 2016-os adatai szerint átlagosan az internetet használó 16-74 évesek 63 százaléka volt jelen valamilyen közösségi hálózaton, számol be az MTI a felmérés eredményeiről.

A tagországok rangsorát Magyarország vezeti, ahol 83 százalék volt ez az arány, majd Málta (82 százalék), Belgium (80 százalék), Ciprus (79 százalék), Dánia (77 százalék) következnek. A rangsor végén Franciaország áll, ahol mindössze 47 százalék volt a jelenlét valamilyen közösségi hálózaton 2016-ban, Szlovéniában 51 százalék, Csehországban 55 százalék, Németországban 56 százalék, Ausztriában 58 százalék, míg Lengyelországban 60 százalék volt a mutató.

A fiatalok (16-24 éves korcsoport) között az unióban a legnagyobb arányban (97 százalék) Belgiumban, Magyarországon és Dániában használták a közösségi oldalakat, a legkisebb arányban (77 százalék) Franciaországban, míg az uniós átlag 88 százalék volt.

Az idősebbek közötti közösségi hálózati aktivitás az unióban átlagosan 32 százalék volt, és majdnem minden uniós tagállamban 50 százalék alatt maradt, kivéve Belgiumban (56 százalék), Magyarországon (55 százalék), Máltán (51 százalék) és Portugáliában (50 százalék).

Az internethasználók 16-74 éves korcsoportjában a tagállamok közül Litvániában olvastak a legnagyobb, 93 százalékos arányban online híreket, ugyanez a ráta Horvátországban 91 százalék, Észtországban és Luxemburgban 89 százalék, Magyarországon pedig 88 százalék volt. Legkisebb, 49 százalékos arányban Írországban olvastak az internetezők online híreket, Franciaországban 56 százalék, Olaszországban 60 százalék, Romániában pedig 63 százalék volt az internetes hírolvasók aránya.

Zenehallgatásra a legnagyobb arányban (69 százalék) Svédországban használták a 16-74 évesek a világhálót. Finnországban a felhasználók 68 százaléka, Máltán 65 százaléka, Észtországban 64 százaléka, Dániában 62 százaléka, Magyarországon pedig 61 százaléka hallgatott zenét online 2016-ban. Horvátországban ugyanakkor ugyanez az arány mindössze 28 százalék volt.

Internetes banki ügyintézésre legmagasabb arányban (92 százalék) Finnországban használták a világhálót. Dániában és Hollandiában az internethasználók 91 százaléka, Észtországban 90 százaléka, Svédországban pedig 89 százalék intézte a világhálón keresztül banki ügyeit. Ebben a rangsorban Magyarország a 22. helyre került 44 százalékkal.

Az internetes banki ügyintézés sereghajtói az EU-ban Bulgária (7 százalék), Románia (8 százalék), Görögország (28 százalék), Ciprus (37 százalék), Portugália (41 százalék) és Olaszország (42 százalék).

Információkeresésre a legmagasabb arányban (92 százalék) Németországban használták a világhálót, de magas volt az arány Horvátországban, Finnországban és Hollandiában (egyaránt 91 százalék) és Csehországban (90 százalék) is. Magyarország a rangsor 9. helyén állt a 80 százalékos uniós átlagot meghaladó 88 százalékkal. Legkisebb arányban Olaszországban (50 százalék), Romániában (59 százalék) és Bulgáriában (65 százalék) használták az internetezők információkeresésre az internetet 2016-ban.

(MTI, 2017. július 13.)

Van nyereség és bevétel is, több.

Van nyereség és bevétel is, több. ₪₪₪

A vártnál nagyobb negyedéves nyereségről és bevételről számolt be a Hewlett-Packard Enterprise (HPE), amely a 2015-ben két részre osztott HP szerver és vállalati szolgáltatások üzletágát viszi tovább - írja az MTI nyomán a Napi.hu.

A cég honlapján közzétett eredménybeszámolóból kiderült, hogy a január végével záródott első pénzügyi negyedévben az egyszeri tételek nélküli részvényarányos adózott eredmény 34 cent lett, jóval nagyobb a szakértők által várt 22 centnél.

A HPE adózott eredménye 1,4 milliárd dollár, részvényenként 89 cent lett az egy évvel korábbi 267 millió dollár, részvényarányosan 16 cent után.

A cég értékesítési árbevétele 11 százalékkal, 7,7 milliárd dollárra ugrott, elsősorban annak hatására, hogy a szerverek kereslete 10 százalékkal 6,3 milliárd dollárra nőtt.

(Napi.hu, 2018. február 23.)

A HP továbbra is első a pc gyártásban

A pc piac lejtmenetben, de a HP és a Chromebook erős.

Kevesebb személyi számítógépet adtak el 2017 harmadik negyedévében a világban, mint egy évvel korábban - ezt mutatják az IDC és a Gartner legfrissebb statisztikái is, írja a Portfolio. De legalább a Google Chromebookjainak értékesítése emelkedett az iskolakezdési szezonban és a HP is növelni tudta piacát.

Az IDC adatai szerint 0,5 százalékkal csökkentek a személyi számítógépek értékesítései a világban 2017 harmadik negyedévében az előző év azonos időszakához képest, a Gartner pedig 3,6 százalékos csökkenést becsült. A két adat közötti nagy különbség abból adódik, hogy az IDC adatai tartalmazzák a Chromebookokat, míg a Gartner nem számol velük.

A Chromebook eladása különösen az Egyesült Államokban volt erős, ahol egyébként gyengére sikerült az iskolakezdési időszak, a Chromebook eladásai számait kiszűrve 10 százalékkal zuhant az értékesítési volumen.

Már a második egymást követő negyedévben a HP a világ első számú személyi számítógép-gyártója az értékesítési volumen tekintetében, miután visszaszerezte kínai versenytársától, a Lenovótól a piacvezető pozíciót. A Lenovo a második helyre csúszott vissza, míg a harmadik legnagyobb gyártó a Dell volt. A HP volt az egyetlen a top 3 gyártó közül, amelyik az értékesítések növekedéséről számolt be az előző év azonos negyedévéhez képest: a Gartner 4,4 százalékos, az IDC pedig 6 százalékos dinamikát becsült.

Az Apple az IDC listáján a negyedik, a Gartnernél pedig az ötödik legnagyobb gyártó. Megoszlanak a vélemények arról, hogy hogy teljesített a harmadik negyedévben az Apple: a Gartner szerint 5,6 százalékkal csökkentek az eladásai, míg az IDC 0,3 százalékos növekedést becsül éves alapon.

(Portfolio, 2017. október 11.)

HP, Lenovo, Dell

A hagyományos pc piac kapaszkodott egyet felfelé. Ők a legjobbak.

A hagyományos személyi számítógépekből 60 millió kelt el 2017 első negyedévében, 0,6 százalékkal több, mint 2016 első negyedévében, az informatikai és távközlési berendezések piacának elemzésével foglalkozó amerikai International Data Corporation (IDC) kimutatása szerint.

A 2017 első negyedévi értékesítési adatok amellett, hogy rácáfoltak az IDC 1,8 százalékos csökkenést kilátásba helyező korábbi előrejelzésére, a hagyományos kivitelű számítógépek (asztali, munkaállomás) piacán 2012 első negyedéve óta első alkalommal mutatták ki az eladások növekedését. Az IDC szerint a hagyományos személyi számítógépek forgalma harminc százalékkal csökkent a 2011-es csúcshoz képest.

A keresletnövekedés elsősorban az iparosodott térségekre volt jellemző, az Egyesült Államok kivételével, de ott is csekély mértékben zsugorodott a pc piac.

A vállalkozói vonalon már érzékelhető egy készülékcsere-ciklus beindulása, a lakosságra azonban ez még kevésbé jellemző. A számítógépes játékok üzletágában viszonylag erőteljes kereslet tapasztalható.

A hagyományos személyi számítógépek piacán a vezető szerepet 2013 első negyedéve után első alkalommal ismét a HP szerezte meg: eladásai 13 százalékkal 13 millióra nőttek, piaci részesedése a 2016 első negyedévi 19 százalékról 22 százalékra emelkedett.

A Lenovo 12 millió, az előző évinél mindössze 1,7 százalékkal több PC eladásával a második helyre csúszott vissza. Piaci részesedése 20,2 százalékról 20,4 százalékra emelkedett.

A harmadik helyen közel 10 millió PC eladásával a Dell állt az első negyedévben. A cég eladásait 6 százalékkal növelte, piaci részesedése pedig 15 százalékról 16 százalékra emelkedett.

A negyedik helyen az Apple áll 4 millió, az egy évvel korábbinál 4 százalékkal több személyi számítógép eladásával. Az Apple 7 százalék piaci részesedésre tett szert 6,7 százalék után.

Az Acer 4 millió személyi számítógépet értékesített, 3 százalékkal többet az előző év első negyedévénél. Piaci részesedése 6,7 százalékról 6,8 százalékra emelkedett.

Az összes többi személyiszámítógép-gyártó együttesen 17 millió készüléket értékesített, 11 százalékkal kevesebbet az előző évinél. Piaci részesedésük 32 százalékról 28 százalékra zsugorodott.

(Portfolio, 2017. április 12.)

Pocsék egy év a pc piacon

A pc piac esett, a Lenovo volt a legnagyobb, a bevétel pedig csak az Apple-nek nőtt 2015-ben.

Több mint tíz százalékkal zuhant 2015-ben a személyi számítógépek forgalma világszerte az IDC kutató adatai szerint, ami az eddigi legnagyobb mértékű visszaesés. A gyártók rangsorát továbbra is a Lenovo vezeti, a meghatározó piaci szereplők közül pedig egyedül csak az Apple tudta növelni értékesítését.

2015-ben 276 millió darab személyi számítógépet (pc) adtak el világszerte a gyártók az IDC adatai szerint, ami 10 százalékos csökkenést jelent 2014-hez képest. A 2015-ös év igen nehéz időszaknak bizonyult az ágazat szereplői számára, hiszen eddig még soha nem mértek ilyen mértékű visszaesést. 2008. óta először fordult elő, hogy nem érte el a 300 millió darabot a gyártóktól a kereskedőkhöz kiszállított pc-k száma.

A nagymértékű visszaesésben több tényező is szerepet játszott az IDC elemzése szerint. Egyrészt egyre nő azoknak az eszközöknek a piaca, amelyek részben kiválthatják a pc-ket, így a fogyasztók elhalasztják az új gépek vásárlását. Ráadásul 2015. végén már több olyan hibrid táblagépet mutattak be a technológiai cégek – például az Apple, a Microsoft, vagy legutóbb a Samsung -, amelyek teljesítményüket figyelembe véve tökéletes kiváltói lehetnek a számítógépeknek. A Közel-Keleten tapasztalható politikai bizonytalanság, valamint az erős dollár tovább rontotta az értékesítési lehetőségeket.

2015-ben ben is a Lenovo volt a legnagyobb gyártó az IDC adatai alapján, a társaság 57 millió pc-t értékesített, ami viszont 3,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A Lenovo ennek ellenére 21 százalékra növelte piaci részesedését. Erősített piaci pozícióján a második HP és a harmadik Dell is. Mindkét amerikai cég 6-6 százalékkal kevesebb személyi számítógépet adott el tavaly, mint 2014-ben, vagyis a piaci átlagnál kisebb volt náluk a forgalom visszaesése. A meghatározó piaci szereplők közül egyedül az Apple tudta növelni 2015-ben az értékesítését, a cég 21 millió pc-t adott el, ami 6,2 százalékos bővülést jelentett az egy évvel korábbihoz képest.

(Világgazdaság, 2016. január 13.)

Nem akar több PC fogyni

2015. első negyedévében szűkült a PC világpiac.

Esett a nemzetközi pc-piac, mivel 2015. első negyedévében 68 millió személyi számítógépet (pc) adtak el világszerte, ez közel 7 százalékos visszaesés az egy évvel korábbihoz képest. Az IDC piackutató szerint 2009. óta nem adtak el ilyen kevés pc-t az év első három hónapjában. A csökkenés több tényezőre vezethető vissza, így 2014. első felében a forgalmat jelentős mértékben megdobta, hogy a Windows XP támogatásának megszűnése miatt sok vállalkozás és magánszemély döntött számítógépe lecserélése mellett. Emellett több régióban a gazdasági nehézségek, valamint az árfolyamingadozás is negatívan befolyásolták a 2015. évi értékesítést. Japánban 44 százalékos volt a visszaesés, ugyanakkor az Egyesült Államokban mindössze egy százalékos volt a csökkenés.

A gyártók rangsorát 2015. első negyedévében is a Lenovo vezette, a kínai társaság 13 millió személyi számítógépet tudott eladni. A kínai cég folytatta az Ázsián kívüli terjeszkedést, aminek egyik fontos eredménye volt, hogy az Egyesült Államokban megelőzték az Apple-t és harmadikok az ottani piacon. A Lenovo ugyanakkor a korábbi negyedévek esetenként 10 százalék feletti növekedéséből sokat engedett, így 2015. első három hónapjában az egy évvel korábbihoz képest mindössze 3,4 százalékos növekedést könyvelhettek el.

A HP megőrizte második helyét a globális pc-piacon, a társaság közel 13 millió gépet értékesítetett az első negyedévben, ami 3,3 százalékos bővülés 2014. hasonló időszakához képest. A Dell már piacot veszített, mivel 9 millió darab személyi számítógépet adott el 2015. első negyedévében, de ez 6 százalékos visszaesés volt az egy évvel korábbihoz képest.

(Világgazdaság, 2015. április 14.)

PC, tablet: annyi nekik

Legalábbis a kilátásaik nem túl rózsásak, sőt...

Együtt sírhat, együtt nevethet a PC (asztali számítógép, valamint lap-top) és a tablet piac. Nem várható nagy fellendülés a következő években a PC-piacon. Az asztali gépek és laptopok értékesítése 5 százalékkal csökkenhet 2015-ben 2014-hez képest, ami nagyobb visszaesés a 2014. évi 2 százalék visszaesésnél. Az eladott termékek száma a 300 millió darabos határ alá süllyedhet, annak ellenére, hogy 3 évvel ezelőtt még közel 500 millió darabos PC piacot vártak 2015-től az IDC piackutató elemzői.

Jelenlegi előrejelzésében 2019-re 291 millió darab PC eladásával számol az IDC. Ezzel az éves átlagos csökkenési ütem a következő 5 évben már csak 1,1 százalék lesz, ami végül mégiscsak 2013. májusa óta a legkedvezőbb piaci helyzetet jelenti a PC eladásokat nézve.

A tableteknél egyelőre még mindig növekedéssel számol az IDC, de annak mértéke alacsony lesz. 2012. végén az ötéves átlagos növekedési ütem 32 százalékos volt, ezzel szemben a jelenlegi előrejelzés szerint már csak alig 3 százalékos lehet az éves bővülés, 2019-ben pedig 270 millió tabletet adhatnak el világszerte.

Az Apple jelentős szerepet játszik a tebletek piacán, ahol az iPad eladások a várakozásokhoz képest lefelé húzzák a mérleg nyelvét. A phablet iPhone-ok értékesítése pedig elszívja a vásárlókat az iPad-ek elől.

Egy évvel ezelőtt még azt várták az IDC szakértői, hogy2015-ben már több tablet fogyhat, mint PC, de a piac nem igazolja ezt az előrejelzést.

(Investor.hu, 2015. március 14.)

Számítógépféleségek piaci kilátásai

Tablet, PC 2015-ben.

2014-ben 216 millió táblagépet adtak el világszerte a Gartner piackutató előzetes adatai szerint. Ez ugyan tíz százalék körüli növekedést jelent 2013-hoz képest,de 2015-ben tovább lassul a táblagép piac fejlődése. A piackutató előrejelzése szerint 2015-ben 233 millió tabletet értékesíthetnek, ami már csak 8 százalék bővülést jelenthet 2014-hez képest. Ezt a lassuló növekedési ütemet jól mutatja, hogy 2013-ban még 68 százalékos növekedést mértek a tablet-piacon.

A táblagépek piacát befolyásolja, hogy a fejlesztések nyomán jelentős mértékben megnőtt az élettartamuk, így a fogyasztók ritkábban cserélik le eszközeiket. A folyamatos szoftverfrissítések nyomán pedig a táblagépek jóval hosszabb ideig tudják követni a felhasználói háttér fejlődést. Emellett az elmúlt időszakban elmaradtak a régi rendszereket felforgató hardver-újítások, amelyek eszközeik lecserélésére ösztönözték volna a felhasználókat. 2015-re valamivel kedvezőbbek a kilátások a tablet-piacon, a Gartner előrejelzése szerint 259 millió készüléket értékesíthetnek, ami 11 százalékos bővülést jelent.

A személyi számítógépek forgalma a Gartner előzetes adatai alapján 2014-ben elérték az előző évi szintet, így a hagyományos pc-kből és ultrabookokból összesen 318 milliót adtak el, 2015-ben pedig minimális, egy százalék körüli fejlődés várható. Mindezek alapján a korábbi évek visszaesése megállt. A 2014. évi piacot befolyásolta, hogy megszűnt a Windows XP támogatása, így az üzleti szférában ennek hatására gyorsultak a gépcserék. 2016-ban már 333 millió személyi számítógép eladásával számol a Gartner.

(Forrás: Világgazdaság, 2015. január 7.)

Lépett egyet a PC piac

2014 második negyedévében már nőttek is a PC eladások.

Két év visszaesés után fordult egyet a személyi számítógépek piaca, 2014. második negyedévében emelkedtek a PC-eladások a világban, a Gartner statisztikái szerint. A fejlődő piacokon azonban még mindig csökkennek az értékesítések, miután az olcsó táblagépeket veszik inkább a vásárlók.

A növekedést a világ PC piacán a második negyedévben mérték, az előző év azonos időszakához viszonyítva. A megelőző nyolc negyedévben sorozatban csökkentek az eladások. 2014. második negyedévében összesen 76 millió darab személyi számítógépet értékesítettek a világban, ami 0,1%-os növekedést jelent 2013 második negyedévéhez viszonyítva.

A fejlett országokban a PC piacon a stabilizálódás jelei látszanak, ezzel szemben a fejlődő országokban még mindig csökkennek az értékesítések, amiben a főszerepet az olcsó, alsó kategóriás táblagépek elterjedése játssza. Ez az irányzat a jövőben is fennmaradhat, ennek eredményeként pedig a fejlődő országokban elhúzódhat a PC-piac stabilizálódása.

A személyi számítógépek értékesítései azért hanyatlottak a korábbi hónapokban, mivel a vásárlók táblagépeket és okostelefonokat vásároltak inkább, amelyek ugyanúgy alkalmasak arra, hogy a közösségi média felületeket használják és szórakozzanak. A prémium táblagépek piacán ugyanakkor lassulás látszik, a PC-piacon ipedig lassú, de folyamatos növekedést várnak az elemzők. A Windows XP támogatásának megszűnése hatással lehet az eladásokra a fejlődő piacokon, serkentheti is az értékesítéseket.

Az Egyesült Államokban emelkedett az értékesítések volumene, 7,4%-kal nőttek az eladások az előző év második negyedévéhez képest. Az Ázsia-csendes-óceáni térségben viszont 9,5%-kal csökkentek a PC értékesítések.

A számítógépgyártók közül a Lenovo megerősítette vezető pozícióját a második negyedévben globális szinten, eladásai 15%-kal növekedtek, így pedig már 19%-os a részesedése a világ személyi számítógép-értékesítéseiből. A második legnagyobb szereplő a HP, míg a harmadik helyet a Dell foglalta el.

(Portfolio.hu, 2014. július 10.)

PC piac: le, vagy fel?

2013 utolsó negyedévében 82 millió darab személyi számítógép fogyott a világon.

A PC-piac zsugorodása még nem állt meg, 2012-höz képest ugyanis további 5,5 százalékos a visszaesés. A piac továbbra is változatlanul szűkül, de a zsugorodás üteme lassult. 2014-ben még kevesebb PC-t adnak el, mint tavaly, amikor 314 millió darab fogyott, ám arra is esély van, hogy idén utoljára lesz visszaesés, 2015-ben pedig lassú konszolidáció veszi kezdetét. 2012 közepén még úgy számoltak az elemzők, hogy 2013-ban 414 millió számítógépet adnak majd el világszerte, ehhez képest sikerült 314 milliót értékesíteni.

A táblagépek felfalták a PC eladásokat, emiatt a következő 3 évben nem lesz számottevő növekedés a PC-piacon.

Jelenleg eléggé kockázatos a PC-piac jövőjét megjósolni. Egyes elemzések szerint 2014-ben akár 3,1 százalékos bővülés is jöhet a piacon. A vállalati ügyfeleknél a PC létszükséglet, a versenyszférában még jó ideig előnyt fognak élvezni a tabletekkel szemben. A vállalati PC-piacból komoly hasznot húzhatnak egyes cégek, például a Microsoft, a Windows eladások miatt.

A HP a nagy PC-piaci összeomlásból alaposan kapott. Kedvezőbb adatok után gyorsan fordulhat a piac, ebből pedig a HP is megkaphatja a neki járó részesedést.

(Investor.hu, 2014. január 10.)

Fizetsz a boltban és ő segít láthatatlanul.

Fizetsz a boltban és ő segít láthatatlanul. ₪₪₪

Van egy alig ismert startup Amszterdamban, amely megnyerte magának a technológiai ipar nagyjait. Az Adyen olyan ügyfelekkel dolgozik, mint a Facebook vagy az Uber, kedvelik a befektetők, miközben hatalmas növekedési lehetőségekkel rendelkezik. Noha az amszterdami Adyen már 2,3 milliárd dolláros értékeltséggel rendelkezik, komoly ügyfeleket tudhat maga mögött, sokan mégsem ismerik a vállalkozást. Mindez pedig azért van, mert a startup tudatosan úgy építette fel a profilját, hogy ne legyen előtérben a fogyasztók számára. Az Adyen megmarad a háttérben.

Az Adyen sok szempontból eltér a többi jól menő startuptól. A 2006-ban alapított vállalkozás a háttérben növekedett és fejlődött. 2015-ben a bevételek már majdnem megduplázódtak, 350 millió dollárra emelkedtek. A cég abban is különbözik számos társától, hogy 2011. óta nyereséget termel. Ilyen teljesítménnyel pedig sok menő cég sem büszkélkedhet a Szilícium-völgyben.

A vállalkozás a kezdetekkor olyan webes cégeknek segített fizetési megoldásokkal, mint Facebook, majd áttértek a mobil területére, amikor az Uber és társaik emelkedésnek indultak. Ezt követően az Adyen kifejlesztett egy szoftvert, amely a hagyományos üzleteknek nyújt segítséget a fizetési (POS) termináloknál.

Mára világszerte 4.500 üzlet használja az Adyen megoldását. Noha ez önmagában nem olyan hatalmas szám, de olyan vállalkozásokat tudhatnak maguk mögött, amelyek óriási ügyfélkörrel rendelkeznek.

A Szilícium-völgy nagyjai már felfigyeltek az Adyen tevékenységére. A cég nemrég érte el a 2,3 milliárdos értékeltséget, miután tőkét szerzett az Iconiq Capitaltól. Ez az alig ismert vagyonkezelő olyan befektetéseket mozgat, mint a Facebook alapító Mark Zuckerberg, a LinkedIn vezérigazgatója, Reid Hoffmann, vagy a Twitter vezetője, Jack Dorsey pénze. Ezzel az Adyen abba a csoportba került, amely cégek elérték az 1 milliárd dolláros értékeltséget.

Ezzel együtt az Adyennek nincs égető szüksége a tőkére, mivel nyereséget termel. Ráadásul sokkal kevésbé bizonytalan a cég működése, mivel kisebb rajta a nyomás, hogy elhitesse a befektetőkkel, milyen rendkívüli értékkel bír, miközben bőven van ideje fontolgatni egy esetleges tőzsdére menetelt. Az Adyen egyébként elég komoly versenyben kell hogy megállja a helyét. A fizetési megoldásokat kínáló startup szektor ugyanis elég erős, olyan szereplőkkel, mint a svéd Klarna vagy az amerikai Stripe. Ráadásul nem is csak a startup jelent kihívást a cégnek, hanem az egész technológiai szektor (mint az Apple, a Google, a Facebook vagy a Samsung) a maga területén.

Mindeközben a közel 10 éves Adyen vezetése nyugodtan kezeli, hogy mit hoz a jövő: ahogy az Uber is jelezte nemrég, hogy a lehető legkésőbb szeretnének tőzsdére menni, úgy a tőkeproblémákkal szintén nem küzdő Adyen sem kívánja elsietni a nyilvánosságra lépést a hivatalos kommunikáció szerint.

A holland vállalkozás azért is van könnyű helyzetben, mert, egy veszteséget termelő startup nem tud a végtelenségig tőkét bevonni és ezért új megoldásokat kell keresnie. Ez a nyomás viszont az ő esetükben jelenleg nem áll fönn, így nem is rohannak a tőzsdére lépéssel.

(Origo, 2016. május 29.)

Sokszorosára nő a mobil adatforgalom. Jön az 5G.

Sokszorosára nő a mobil adatforgalom. Jön az 5G. ₪₪₪

Hétszeresére nő a világ mobil adatforgalma 2021-ra a 2016-os szinthez képest, a mobilfelhasználók, az okostelefonok, valamint az okos holmik internetén (Internet of Things, IoT) keresztül, az egyre gyorsabb hálózatok és a mobilvideók terjedése révén, az internetes hálózati berendezéseket gyártó Cisco visual networking index előrejelzéséből, számol be róla a Figyelő.

A mobilhálózatok sebessége a 2016-ban mért másodpercenkénti 6,8 megabites (Mbps) letöltési sebességről háromszorosára, 20,4 Mbps-ra növekszik a következő öt évben. A jelentés szerint a 4G hálózatokat hamarosan az 5G kapcsolatok váltják fel, amelyek átfogó telepítése várhatóan 2020-tól kezdődik. Az 5G kapcsolatok a teljes mobil adatforgalom 1,5 százalékát teszik majd ki 2021-ben, és 4,7-szer több forgalmat futtatnak majd, mint egy átlagos 4G kapcsolat.

A mobil adatforgalom 2021-re eléri a 49 exabájtot havonta (1 exabájt egymillió terabájttal, másként számolva egymilliárd gigabájttal egyenlő, ennyi adat 250 millió DVD-re írható rá), amely 122-szer több, mint a 2011-2021 közötti időszakban előállított mobil adatforgalom együttvéve. A mobilvideók aránya csaknem kilencszeresére emelkedik, ami a legnagyobb növekedési ütem a mobilalkalmazások kategóriájában, így 2021-ben a videó adja a mobil adatforgalom 78 százalékát. Ezen belül a valós idejű videók aránya 39-szeresére növekszik majd és a globális mobil adatforgalom 5 százalékát teheti ki.

A Cisco becslése szerint a testen viselhető okoseszközök száma háromszorosára, 325 millióról 929 millióra növekszik 2016 és 2021 között, ezzel együtt emelkedik a gép-gép közötti (machine to machine - M2M) kapcsolatok száma is. A teljes mobil adatforgalom 29 százalékát az M2M kapcsolatok adják, míg ez az arány 2016-ban 5 százalék volt. Az IoT és az alkalmazások révén az M2M kapcsolatok számítanak majd a leggyorsabban növekvő mobil adatkapcsolatnak.

A világon összesen - beleértve az M2M modulokat is - közel 12 milliárd mobileszköz lesz használatban 2021-re, másfélszer több, mint 2016-ban, a mobileszközök 50 százaléka pedig okostelefon lesz.

A jelentés szerint a mobil adatforgalom a teljes internet protocol (IP) alapú adatforgalom 20 százalékát teszi majd ki, míg ez az arány 2016-ban 8 százalék volt. A Cisco előrejelzése szerint Kelet-Közép Európában a mobil adatforgalom a világszintnél némileg kisebb mértékben, hatszorosára nő 2016-2021 között, ugyanakkor ez kétszer olyan gyors ütem, mint a vezetékes IP alapú forgalomé. Mindez részben a felhasználók számának 2 százalékos emelkedésének, valamint a videók, továbbá a testen viselhető okoseszközök számának ugrásszerű növekedésének az eredménye lesz.

(Figyelő, 2017. február 24.)

Pontosan meg kell mondani, mi mennyibe kerül. Megegyeztek, persze, majd ellenőrzik is, betartják-e.

Pontosan meg kell mondani, mi mennyibe kerül. Megegyeztek, persze, majd ellenőrzik is, betartják-e. ₪₪₪

A GVH 2016 októberében indított eljárást az Airbnb-vel szemben, mert úgy tűnt, hogy a cég díjakkal, költségekkel kapcsolatos tájékoztatásai megtévesztik a fogyasztókat, írja az Index. Az eljárásnak végül nem lett büntetés a vége, ugyanis a cég vállalta, hogy megváltoztatja úgy a téjékoztatását, hogy az megfejeljen a szabályoknak.

Az Airbnb vállalta, hogy magyar nyelvű weboldalain

a fogyasztók az utazás dátumának megadása után a teljes, valamennyi díjtételt (pl. a takarítási díjat és a további vendég után fizetendő díjakat) tartalmazó árat látják majd az Airbnb összes felületén (asztali számítógépen, táblagépen, mobiltelefonon);

az utazás dátumának megadása nélküli kereséskor pedig a fogyasztók az ár értelmezését segítő, figyelmeztető üzenetet látnak majd arról, hogy a teljes árat – amelyet idegenforgalmi jellegű adók is növelhetnek – a dátum és a vendégek számának megadását követően tudhatják meg.

A vállalások kiterjednek továbbá a pénzváltásból és a kerekítésből adódó eltérések megszüntetésére is. Az Airbnb a döntés kézhezvételét követő 120 napon belül köteles végrehajtani az előírt lépéseket, és a teljesítést igazolnia kell a GVH számára. A kötelezettségvállalás teljesülését a GVH utóvizsgálat keretében ellenőrzi.

Megmondja a dán adóhivatalnak az Airbnb

Bezárja a kiskaput az Airbnb, Dániában. És 70 napot lehet kiadni. Legfeljebb.

Az Airbnb szállásfoglaló online platform automatikus adatszolgáltatást fog nyújtani az adóhatóságnak Dániában - jelentette be Carsten Lauritzen dán adóügyi miniszter, írja a Világgazdaság.

A miniszter közlése szerint a San Franciscó-i székhelyű amerikai cég vállalta, hogy továbbítja a szállásadóival kötött megállapodásokat, amelyekből kiderül, hogy az adott szálláshely hány napig volt foglalt, és mennyi bevételt szerzett a tulajdonos.

Dánia az első ország, ahol az Airbnb megkezdi az automatikus adatszolgáltatást az adóhivatalnak. Az új megállapodás bezárja azt a kiskaput, amely eddig lehetővé tette, hogy a szállásadók önkéntes alapon vallják be jövedelmüket az adóhatóságnak.

Patrick Robinson, az Airbnb közérdekű ügyekért felelős európai igazgatója kijelentette, hogy a tevékenység tisztességes és egyértelmű szabályozási kereteket kapjon. A dán politikai pártok abban állapodtak meg, hogy a közösségi gazdasági modellre épülő bérbeadási szolgáltatást ingatlanonként maximum 70 napra engedélyezik.

A 2008 augusztusában alapított Airbnb egy online piactér, amelyen keresztül szálláshelyeket lehet kiadni és lefoglalni az interneten. Az oldal több mint 4 millió hirdetéssel rendelkezik a világ 191 országának 65 ezer városában.

A közösségi gazdaság két legismertebb szereplője, az Airbnb, valamint a fuvarmegosztást kínáló Uber néhány év alatt teljes iparágakat forgatott fel világszerte, és ez sok helyen kiváltotta a hagyományos gazdasági szereplők tiltakozását.

Az Európai Bizottság álláspontja szerint a közösségi gazdasági modellre épülő vállalkozások betiltása kizárólag a legvégső esetben helyénvaló. Ezeket a szolgáltatókat csak akkor indokolt működési, vagy egyéb engedély kiváltására kötelezni, amennyiben ez a „vonatkozó közérdekű célok elérése szempontjából feltétlenül szükséges”.

A bizottság ugyanakkor leszögezte, hogy a gazdaság többi szereplőjéhez hasonlóan a közösségi gazdasági modellre épülő vállalkozásoknak is adót kell fizetniük.

(Világgazdaság, 2018. május 17.)

Nagyon spórol az Airbnb - az adóval

Kiderült, mennyi adót fizet az Airbnb az Egyesült Királyságban. Nagyon keveset. És még kevesebbet, mint előtte.

Az Egyesült Királyságban 65,6 millió forintnyi adót fizetett a népszerű lakáskiadó alkalmazás üzemeltetője. A világon egyre több helyen vádolják a céget adóelkerüléssel, írja a Napi.hu

A digitális zimmer frei szolgáltatást üzemeltető Airbnb brit leányvállalata alig 188 ezer fontnyi társasági adót fizetett be 2016-ban. A 65,6 millió forintnál is kisebb összeg 8 ezer fonttal (2,8 millió forinttal) kevesebb, mint a 2015-ös befizetése.

A BBC cikke szerint a helyi társaságnak 657 millió fontnyi (229,4 milliárd forintnyi) árbevétele volt a szigetországban, viszont kreatívan élt az adózási szabályokkal. Egyrészt a forgalom nagy részét az Írországban bejegyzett anyacég felé utalták, másrészt az applikáció és a hirdetések szervezésével foglalkozó helyi Airbnb UK cég úgy úszta meg a terheket, hogy részvényeket adott az alkalmazottaknak. Az Egyesült Királyságban így adókedvezményhez lehet jutni.

Az Airbnb az üzleti eredményét úgy minősítette, hogy minden szükséges adót befizetett, így az áfát is, amely a jelenlegi számításban nem szerepel. Saját számításuk szerint az Airbnb az Egyesült Királyság gazdaságát 3,5 milliárd fonttal (1.187 milliárd forinttal) húzta fel.

A cég fizetési modellje alapján pénzt szed be az applikációiban megjelenő hirdetésekért, foglalásonként 3 százalékkal terhelik a szobák kiadóit, valamint nagyjából 12 százalékkal a turistákat.

A 2008-ban alapított alkalmazást az elmúlt időszakban több dolog miatt is bírálták: például azért, hogy a legtöbb lakástulajdonos már nem adja ki hosszútávra az ingatlanját a nagyobb városokban, így felhajtva az albérleti és lakhatási költségeket. De az adózási gyakorlata miatt is támadják. A közelmúltban több hasonló ügyben hozott döntést az Európai Bizottság: az Apple-t és az Amazont is büntették egyedi adómegállapodásai miatt.

(Napi.hu, 2017. október 9.)

Körbejárja az adóhatóság az Airbnb szállásadóit

Több mint 80 százalékos az eltérés az Airbnb szállásadóinál, mármint adóhiányban.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatai szerint az Airbnb-hálózat szállásadóinak 81 százaléka szerzett több bevételt annál, mint amennyit Magyarországon bevallott, közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára. Tállai András tájékoztatás szerint az ír adóhatóság adatai szerint 2015-ben az Airbnb-vel csaknem 4.500 magyar szállásadó állt kapcsolatban, ők összesen 120 ezer alkalommal adták ki ingatlanjukat, amivel mintegy 6 milliárd forint bevételt szereztek.

A NAV az ír adatokat összevetette a szállásadók bevallásaival, ennek eredményeként pedig a kockázatelemzők az érintettek 81 százalékánál találtak eltérést. Ez vagy abból adódott, hogy a szállásadók egyáltalán nem vallottak be szálláskiadásból származó bevételt, vagy kevesebb összeget szerepeltettek bevallásukban a kapott összegnél.

A kockázatelemzés eredménye alapján a NAV támogató eljárás keretében keresi meg az eltéréssel érintett szállásadókat. Az adóhivatalnak ugyanis nem a bírságolás a célja, hanem az, hogy mindenki a szabályokat betartva adja ki az ingatlanját, hangsúlyozta az adóhatóság vezetője. Már 900 magánszemélynél el is indult a támogató eljárás, amelyet - annak ellenére, hogy az abban való részvétel önkéntes - mindenkinek érdemes kihasználnia, hiszen az eljárás keretében rendezett jogsértések miatt semmilyen szankciót nem szabhat ki a NAV.

A NAV a támogató eljárásban tájékoztatja az adózókat a mulasztásról és a hibákról azért, hogy azokat önként pótolhassák, javíthassák. Amennyiben szükséges, a revizorok egyeztetést kezdeményeznek, adatszolgáltatásra, nyilatkozattételre, a bevallás adatainak kiegészítésére, önellenőrzésre hívják fel az adózókat.

Tállai András elmondta, annak, aki eddig még nem tette, mindenképp érdemes megfizetnie a szállásadásból származó jövedelme után az adót, hiszen az adóhivatalnak - a folyamatosan bővülő adatállományának köszönhetően - a legtöbb ilyen jellegű bevételről pontos információi lesznek. Az eddigi mulasztást az önellenőrzéssel lehet pótolni, ugyanis a be nem vallott adóról mindaddig számot lehet adni és be lehet fizetni, ameddig a NAV nem indít ellenőrzést.

Az államtitkár hozzátette, hogy a fizetővendéglátóknak érdemes a legegyszerűbb és legnagyobb megtakarítást biztosító adózási módot, az úgynevezett tételes átalányadót választani, amely szobánként mindössze évi 38 400 forint közterhet jelent. 2018-tól pedig - amennyiben az Országgyűlés megszavazza - a jelenlegi egy ingatlan helyett már három lakásig, vagy üdülőig választható lesz ez a kedvező adózási mód.

(Kormány.hu, MTI, 2017. május 14.)

Airbnb Plus: ez már utazási iroda

Luxuslakás is jöhet. Mindent leellenőriznek előtte, még a vendéglátót is. Persze, vaskosabb lesz az ár.

Luxuslakásokat kínál az Airbnb Plus, írja az Index. Tizedik születésnapját azzal ünnepli az Airbnb, hogy bevezet egy prémium szolgáltatást a tehetősebb lakásbérlőknek. Az Airbnb Plus kínálatába nehéz bekerülni, éppen azért, hogy a vendéket biztosan olyan minőséget kapjanak, amilyet elvárnak.

Az Airbnb semmit sem bíz a véletlenre: a luxuslakásokat személyesen meglátogatják, hogy meggyőződjenek a komfortos berendezésről és a különleges dizájnról. Az otthonokban több mint száz dolgot ellenőriznek, például a konyhai eszközöket, a matracok puhaságát, a törülközők anyagának finomságát, és a vendéglátókat is alaposan szemügyre veszik.

A minőségbiztosításnak természetesen komoly ára van. Amíg a normál Airbnb kínálatában átlagosan 27 ezer forintba kerül egy éjszaka, az Airbnb Plus lakásai átlagosan ennek a duplájába kerülnek - írja a New York Times.

Először tizenhárom városban lesz, összesen kétezer Airbnb Plus-kompatibilis ajánlat, és Budapest egyelőre nincs fent ezen a listán. Azt mondják, hogy 2018 végére 50 város 75 ezer lakása lesz megtalálható a Plusban.

(Index, 2018. február 23.)

Megvan a magyar Airbnb szállásadók listája

Az ír adóhatóság szőröstül-bőröstül átadta a magyar adóhatóságnak. Megvan az is, kinek mennyi volt a bevétele.

Az ír adóhatóság átadta a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak az Airbnb-hálózat magyar szállásadónak listáját és bevételi adatait. Ezek szerint 2015-ben összesen 6 milliárd forint bevételt szereztek a magyar szállásadók, az adóbevallásaik azonban ennél jóval kisebb összegről szólnak.

A NAV azonban lehetőséget ad az adóbevallások pontosítására, így akik nem vallották be maradéktalanul jövedelmüket, még kijavíthatják bevallásukat, és megfizethetik az elmaradt adót.

A NAV kérésére az ír adóhatóság az elsők között küldte meg a magyar adóhivatalnak a teljeskörű Airbnb adatokat. Ezek szerint 2015-ben csaknem 4.500 magyar szállásadó állt kapcsolatban az Airbnb-vel, akik összesen 120 ezer alkalommal adták ki ingatlanjukat, amivel mintegy 6 milliárd forint bevételt szereztek.

A magyar adóhatósági eljárás menete, hogy a NAV az ír adatokat összeveti a szállásadók bevallásaival, és kiszűri azokat, akik minden valószínűség szerint adózatlan jövedelemhez jutottak. Az első adatösszevetési körben már fennakadt a rostán egy olyan szállásadó, akinek 2015-ben a szállásadásból 17 millió forint bevétele volt, ám ennek mindössze egytizedét vallotta be. Jóval kevesebb bevételről vallottak a lakáskiadók a NAV-nak, mint amennyi befolyt hozzájuk, ennyi már megállapítható.

A szállásadónak, aki eddig még nem tette, mindenképp érdemes megfizetnie a jövedelme után az összes adót, hiszen az adóhivatalnak mind a 4.500 szállásadó bevételéről pontos információi vannak. A mulasztás pótlásának a módja az önellenőrzés, ugyanis a be nem vallott adóról mindaddig számot lehet adni, és be lehet fizetni, ameddig a NAV nem indít ellenőrzést.

Támogató eljárással segítik a hibázó adózókat egyébként, mivel adóhivatalnak nem a bírságolás a célja, hanem az, hogy mindenki a szabályokat betartva adja ki az ingatlanját. Ezért amennyiben lehetséges, nem rögtön a szigorú szankcionálást alkalmazzák az adóhatóság ellenőrei azoknál, akiknél a bevallások és az ír adóhivataltól érkezett adatok eltérnek egymástól, hanem úgynevezett támogató eljárás keretében segítik a hibázó szállásadókat.

A támogató eljárás lényege, hogy az adóhivatal nem ellenőriz, nem szankcionál, hanem önellenőrzést javasol, és ha szükséges, közvetlen szakmai támogatást nyújt a hibák, hiányosság kiküszöbölése érdekében.

(Origo, 2017. január 15.)

Amszterdam is belerúgott az Airbnb-be

Amszterdam megfelezte az Airbnb-n kiadható éjszakák számát.

Az amszterdami városi tanács úgy döntött, hogy 2019-től évi hatvanról harmincra csökkenti a kiadható éjszakák számát az Airbnb-n szállást kínáló helyiek számára, írja a DutchNews.nl nyomán az Index.

A döntést szorgalmazó Laurens Ivens elismerte, hogy a korlátozás nem fog megoldani minden problémát, ugyanakkor hozzátette, hogy a szabályozás jelentősen tehermentesítheti majd a város turistákkal tömött negyedeit. A jelenleg érvényben lévő szabályozás szerint az otthonaikat szállásra kínáló amszterdamiak évente hatvan éjszakára adhatják ki ingatlanjaikat, egyszerre legfeljebb négy fő számára.

2017 végén a Trouw nevű lap arról cikkezett, hogy Amszterdamban közel ötezer ingatlant – lakást, házat és lakóhajót – és további mintegy ezer ingatlan tulajdonosa sérti meg valamelyik szabályt. Az Airbnb cáfolta az adatokat, szerintük a turisták számára kínált amszterdami otthonok mindössze 5 százaléka sérti meg a városi szabályozást.

Az Airbnb közleményben reagált a korlátozásra, amelyben azt írják, hogy csalódottak az amszterdami döntés miatt, amely a helyi családokkal szemben a nagyobb szállodáknak kedvez.

(Index, 2018. január 10.)

Barcelona megregulázza a szállásmegosztókat

Hamarosan eltűnhet a barcelonai szálláshirdetések jelentős része a szállásmegosztó oldaláról.

Meghajolt a barcelonai vezetés akarata előtt az Airbnb: a közösségi szállásmegosztó mögött álló cég beleegyezett abba, hogy leveszi oldaláról azokat az ingatlanokat, amelyeknek a kiadását nem engedélyezte a város. Az Airbnb ellenkező esetben 600 ezer eurós bírságot kockáztatott, írja a HVG.

2016-ban 1,3 millió látogató vette igénybe a szállásmegosztó által kínált szobákat és lakásokat, ez 167 millió eurós bevételt hozott a vendéglátóknak és becslések szerint 860 milliót a helyi üzleteknek. A város azonban megelégelte a turistaáradatot és Ada Colau katalán város polgármestere intézkedéseket helyezett kilátásba az idegenforgalom korlátozására. A barcelonaiaknak olyan dolgokból lett elegük, amik a budapestieknek is ismerősek lehetnek: a belvárost éjjel-nappal feldúló részeg turistahordák, ami még nem feltétlenül köthető az Airbnb-hez. A lakáskiadásnál uralkodó áldatlan állapotok azonban igen.

Az Airbnb egy másik problémát is hordoz magában: a hirdetett ingatlanok több mint fele nem magánszemélyek szabad lakása vagy szobája, hanem valójában kereskedelmi szálláshelyek – írja a Les Echos Javier Gil helyi szociológus kutatásait idézve. Az illegális hirdetések száma 6-8 ezer körül mozog, ezek miatt az elmúlt időszakban kétezer eljárást indított a városvezetés.

(HVG, 2017 július 17.)

Nyomja a szállodákat az Airbnb

A turisták egyre több alvóhelyet foglalnak le az Airbnb-n. Erzsébetváros nagyot nyomult. A szállodásoknak ez nagyon nem tetszik, de még nem tüntetnek.

A budapesti vendégforgalom egyre nagyobb hányadát érik el a bérbe adott magánlakások, amelyek legtöbbjét az Airbnb-n foglalják le a külföldi turisták, összegzi a friss adatokat a Világgazdaság.

2016 szeptemberében sem lankadt a külföldi - főleg brit - turisták forgalma a Király utca és a Gozsdu udvar környékén, a budapesti bulinegyed központjában. A fapados légitársaságok terjedését is kihasználva lázasan növekvő, zömmel fiatalokból álló turistaréteg nemcsak az éttermeket és bárokat gazdagítja, hanem azokat a magánembereket is, akik kiadják lakásukat az Airbnb-n, vagy más szállásközvetítő portálon keresztül, vagy épen a személyes kapcsolatokat, ismertséget kihasználva. Ez a turistaréteg ugyanis jellemzően kerüli a szállodákat: a KSH adatai szerint a „buliturizmusban” élen járó briteknek tavaly csak körülbelül hatoda, 351 ezer fő szállt meg kereskedelmi szálláshelyeken, vagyis hotelekben, panziókban.

A magánlakásokat kereső külföldiek körében egyre népszerűbb Budapest, amit jól mutat, hogy a Skift.com utazási portál májusi elemzése szerint az Airbnb-n a VII. kerület volt 2015-ben a 13. „legtrendibb” úti cél. A szakportál azokat a feltörekvő területeket szedte össze, ahol a legnagyobb volt a forgalom növekedése: Erzsébetváros 145 százalékos bővüléssel szerepelt a listán.

A trend jól látszik a KSH adataiból is: 2015-ben 618 ezer külföldi turista közel 2,2 millió vendégéjszakát töltött el az üzleti céllal bérbe adott magánlakásokban, zömmel Budapesten, ez az egy évvel korábbihoz képest 26 százalékkal nagyobb forgalmat jelez. 2010-hez képest még nagyobb a növekedés, hiszen akkor még csak 236 ezer külföldi egymillió vendégéjszakát töltött el országosan magánlakásokban. A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) szerint ugyanebben az ötéves időszakban a fővárosi szállodák száma csupán 5,2 százalékkal, a külföldi vendégéjszakák száma pedig 45 százalékkal emelkedett. Míg 2010-ben a szállodákban regisztrált külföldi vendégéjszakáknak 2,7 százalékát érte el a magánlakásokban elért forgalom, addig 2015-ben már 15,5 százalékára rúgott.

A magánlakások bérbeadása az évtized eleje óta terjed gyorsan Budapesten, miközben vidéken némileg csökkent az üzleti céllal kiadott ingatlanok száma. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2010. és 2015. között 1.492-ről 4.047-re, vagyis jóval több mint a duplájára nőtt a bérbeadásra hivatalosan regisztrált magánlakások száma. A kiadott szobák száma pedig több mint a négyszeresére, csaknem 9 ezerre emelkedett 2015-re. (Ezek a számok ráadásul csak a hivatalosan bejelentkező bérbeadókat tartalmazzák, mert bár Magyarországon a lakások rövid távú kiadása engedélyhez kötött, de ennek a kötelezettségnek sokan nem tesznek eleget.) 2016. nyarán az Airbnb kínálatában közel hétezer, a Booking.com portálon pedig több mint kétezer fővárosi lakás szerepelt.

Jönnek a lakáshotelek

A szállodaszövetség egy ideje - egyelőre sikertelenül - lobbizik a kormánynál, hogy az újraszabályozza újra a rövid távú lakáskiadás piacát. Az MSZÉSZ legfrissebb piacelemzésében azt azonban elismeri, hogy az Airbnb és társai olyan vendégkört vonzanak Budapestre, amely a fővárosi kisvállalkozások - például éttermek, bárok, fürdők, taxik - számára számottevő forgalmat jelent. A szállodások azonban több ponton szigorítanának a szabályozáson, a többi közt korlátoznák a bérbeadási napok számát, és a társasházakban a többi lakó engedélyéhez kötnék a lakás kiadhatóságát. A szállodásoknak leginkább a budapesti „bulinegyedben” megszaporodott úgynevezett „lakáshotelek” szúrnak szemet, amelyek esetében a vállalkozók lakástulajdonosoktól hosszú távra bérbe vesznek akár 50-100 lakást, és szállodaszerűen üzemeltetik őket, de jóval alacsonyabb költségekkel.

(Világgazdaság, 2016. október 5.)

Kíméletlen törtető az Airbnb

Az Uber-utánzat a bérlakáspiacon nyomul. Az Airbnb értéke 25 milliárd dollár.

Újabb tőkeemelési kör zárult le a lakáspiacon egyre nagyobb tempót diktáló Airbnb-nél. A társaság több mint 100 millió dollárt vont be a működésbe. A korábbi, a nyári tőkeemelés időszakához hasonlóan jelenleg is 25 milliárd dollár a cég értéke.

A Airbnb San Francisco-i központú cég, közösségi megosztáson alapuló üzleti vállalkozás. A társaság 2015. harmadik negyedévében 340 millió dollár árbevételt ért el, 2,2 milliárd dollár értékű lakásfoglalás mellett. Mindkét érték nagyjából kétszerese egy évvel korábbi azonos időszakárbevételének és foglalásának.

A cég az előzetesen kitűzött tervek felett teljesít, a 2015 évi teljes árbevétel pedig megközelítheti az 1 milliárd dollárt. A nettó eredmény mintegy 150 millió dolláros veszteség lehet 2015-ben.

Az Airbnb legutóbb 2015. júniusban hajtott végre tőkeemelést, akkor a társaság 1,5 milliárd dollár forrást vont be, ami minden idők egyik legnagyobb zárt körben végrehajtott tőkeemelésének számít.

A cég internetes oldalán több mint 1,7 millió szoba, lakás és lakóház hirdetés található már. A cég bevétele abból származik, hogy minden egyes internetes foglalásnál 3 százalék a jutaléka. Emellett még a vendégektől 6-12 százalék közti szerviz díjat is kapnak.

(Portfolio, 2015. november 22.)

Röpke 550 millió dollárral.

Röpke 550 millió dollárral. ₪₪₪

A Google 550 millió dollárt fektet be Kína második legnagyobb online kiskereskedelmi cégébe, a Jingdong (JD.com) cégcsoportba, hogy növelje jelenlétét a gyorsan növekvő ázsiai piacokon, és felvegye a küzdelmet a vetélytársakkal, köztük az Amazonnal - írja a Napi.hu az MTI nyomán.

A kaliforniai székhelyű technológiai óriáscég június 18-án bejelentette, hogy szélesebb alapokon nyugvó együttműködést alakít ki a kínai céggel. Ennek egyik eleme, hogy 550 millió dollárért 2,7 millió újonnan kibocsátott A-osztályú törzsrészvényt vásárol, amivel kevesebb mint 1 százalékos tulajdonosi hányadra tesz szert a JD-ben.

A partnerség jegyében például a Google árösszehasonlító rendszere, a Google Shopping révén reklámozni fogja a JD.com honlapon elérhető termékeket. Ezáltal a JD.com kiléphet a kínai és a délkelet-ázsiai piacokról, és megvetheti lábát az Egyesült Államokban és Európában.

Kína szoros ellenőrzés alatt tartja a világhálót, meghiúsítva minden, a kommunista párt tekintélyének rombolására irányuló kísérletet. Nem érhető el a Google legtöbb szolgáltatása sem, mert az amerikai cég nem volt hajlandó cenzúrázni a keresett tartalmakat. A Kínában működő cégek sokasága és magánemberek milliói virtuális magánhálózat (VPN) segítségével tudják megkerülni az állami cenzúrát és eljutni a kívánt honlapokra.

A JD.com befektetői között van a Tencent kínai internetes technológiai holding, a legnagyobb kínai e-kereskedelmi cég, az Alibaba ősriválisa és a világ egyik legnagyobb áruházlánca, az amerikai Walmart is.

A Google növeli befektetéseit Ázsiában, ahol a gyorsan növekvő középosztály, valamint a kiskereskedelem, a pénzügyi szektor és más ágazatok fejletlensége hatalmas lehetőségeket teremtett az amerikai és kínai internetes óriáscégeknek. A Google nemrégiben vett részesedést a Go-Jek motorkerékpáros fuvarmegosztó szolgáltatást nyújtó indonéz cégben, és állítólag érdeklődik a Flipkart indiai internetes kereskedelmi cég iránt.

(Napi.hu, 2018. június 18.)

Elindult a Google Pay

A Google a pénzpiacra is fel akar kapaszkodni.

Nekimegy a Google az Apple-nek a fizetésekben is, írja a Portfolio.

A Google Wallet kudarca után ismét megpróbálkozik egy fizetési platformmal a Google: elindítja a Google Pay-t, az Apple Pay mintájára. Az új szolgáltatással az Androidos felhasználók közvetlenül az okostelefonjukkal vásárolhatnak.

A Google Pay az Android Pay-t váltja és az Apple Pay, valamint az Apple Pay Cash funkcióit igyekszik ötvözni és az Androidos felhasználók kezébe adni.

Lehet majd fizetni vele a pénztáraknál, az amerikai és a brit felhasználók pedig pénzt is küldhetnek egymásnak a "Google Pay Send"-funkcióval. A Google a lehetséges partnerekkel tárgyal arról, hogy a Google Pay segítségével a felhasználók online vásárolhassanak weboldalakon. A Google Pay február 20-án indult útjára a világban, de néhány napba telhet, amíg minden Androidos telefonra megérkezhet.

(Portfolio/CNBC, 2018. február 20.)

Belenyúl a HTC-be a Google

Bevásárolja magát a Google a HTC okostelefon-üzletágába. 2011-ben a Motorola mobilgyártását vásárolta meg a Google, de azt csúnyán bebukta.

A Google, az internetes keresőóriás 1,1 milliárd dollárért részlegesen megveszi a HTC okostelefon-gyártó üzletágát. A megállapodás értelmében a HTC 1,1 milliárd dollárnyi készpénzt kap és a cég számos dolgozója csatlakozik a keresőcéghez, továbbá szellemi termékeket is kap a HTC-től, egy licenszmegállapodás keretein belül, írja a Portfolio.

A Google és a HTC között már eddig is volt együttműködés, mivel a HTC gyártott saját márkás okostelefont a Google-nek és a kiszivárgó hírek szerint az induló Pixel 2 készülékeket is a HTC gyártja.

A Google-telefonokat fejlesztő csapat biztosan a keresőóriáshoz megy át és a remények szerint ezzel felpöröghet az innováció és a termékfejlesztés a hardver üzletágánál, nyilatkozta a divízió vezetője, Rick Osterloh. A várakozások szerint 2018 elején zárulhat le a felvásárlás.

Nem ez az első próbálkozás a Google-nél, hogy házon belül tudja a hardvergyártást is - hasonlóan az Apple-höz, ahol a szoftverfejlesztés és a hardvergyártás mindig párhuzamosan haladt. 2011-ben megvette a Motorola mobilgyártó cégét, a Motorola Mobility-t 12,5 milliárd dollárért. Ezen jó sokat bukott a Google, mivel 2014-ben az ár töredékéért, mindössze 2,9 milliárd dollárért adta tovább a Lenovónak, miután folyamatos veszteségeket termelt az üzletág.

A tajvani HTC valaha a világ okostelefon-értékesítések 10 százalékát vitte, mostanra azonban 2 százalék alá esett a részesedése. Piaci részesedése folyamatosan csökkent az elmúlt években, miután az Apple és a Samsung mellett megjelentek a kínai mobilgyártók is a felső kategóriás csúcstelefonok piacán.

A bejelentés nem volt teljesen meglepő annak fényében, hogy felröppentek már korábban spekulációk a Google HTC vásárlásáról.

(Portfolio, 2017. szeptember 21.)

Felnyomta a Google-t a mobilos kattintgatás

Most már mindenki a mobilon át nyomul. Persze a Google-nak a hirdetés hozza a sok pénzt.

2016 harmadik negyedévében ötödével, 22,5 milliárd dollárra nőtt a Google anyacégének, az Alphabet forgalma az egy évvel korábbihoz képest. A társaság friss pénzügyi beszámolója szerint a bevétel túlnyomó többsége a hirdetésekből származik, a július-szeptemberi időszakban 19,8 milliárd dollárt hoztak a reklámok a cégnek. A mobilos, valamint a videókhoz kapcsolódó hirdetések meghatározó szerepet játszottak a harmadik negyedéves eredményekben.

A Google, valamint a partnerek felületein megjelent reklámok 33 százalékkal több kattintást hoztak a szeptemberrel zárult három hónapban, mint egy évvel korábban, és ezt a növekedést elsősorban a mobilos felhasználók hozták a cégnek. A kétkedőkkel szemben a mobilforradalmat tudta követni a Google, az Android operációs rendszerrel, valamint az okostelefonok jelentős részére előre telepített szolgáltatásaival, térképpel, keresővel, YouTube-bal, írja a Világgazdaság.

A világon működő okosmobilok közel 90 százalékán található meg a cég operációs rendszere az IDC adatai szerint, a digitális marketinggel foglalkozó Merkle Inc. elemzése szerint pedig a mobil keresőpiac 95 százalékát uralja a társaság. A The Wall Street Journal beszámolója szerint néhány elemző már úgy vélekedik, hogy a Google teljes hirdetési bevételének felét adhatja a mobil piac. A mobiltelefonokon futtatott keresések száma már tavaly meghaladta a személyi számítógépeken indítottakét.

A mobilkészülékek felértékelődése ugyanakkor kihívást is jelent a Google számára. A mobilos reklámok ugyanis általában olcsóbbak, mint a számítógépeken megjelenők, így elég jelentős mértékben csökken az átlagos ár, amit a hirdetők fizetnek, a harmadik negyedévben például éves összevetésben 11 százalékos volt a visszaesés ebben a mutatóban. Ennek ellenére az Alphabet nyeresége a július-szeptemberi időszakban 5,1 milliárd dollárra nőtt, ami 27 százalékos bővülést jelent az egy évvel korábbihoz képest. Ez a teljesítmény azért is figyelemre méltó, mert a többi üzletág - többek között a Google Fiber nagy sebességű internetszolgáltatás és az okostermosztátokat gyártó Nest - mindössze 197 millió dolláros bevétel mellett 865 millió dollárnyi veszteséggel zárta a harmadik negyedévet.

(blokkk.com, 2016. október 28.)

Egymilliárdot tejelt a Google

Az Apple-nek, hogy mobileszközein az iOS keresője a Google legyen.

Egymilliárd dollárjába került a Google-nak 2014-ben az, hogy az Apple mobileszközökön futó iOS platformon is elérhető volt a keresőszolgáltatása. Az adatok az Oracle és a Google között zajló per irataiból derültek ki. Az összeget bevételmegosztás keretében fizette ki a Google az Apple-nek. Egy tanú szerint egy időben 34 százalék volt a részesedés mértéke. Ebből az következtethető ki, hogy a Google-nak csak az Apple eszközein futó hirdetésekből 3 milliárd dollár körüli bevétele származott 2014-ben, amelyből egyet továbbadott partnerének. A tisztánlátást nehezíti egyébként, hogy mindkét társaságnál elzárkóznak az információadástól és a hírek minősítésétől.

A két óriáscég partnerei és riválisai is egymásnak. A Google, pontosabban a keresőt működtető Alphabet nevű cég piaci értéke 500 milliárd dollár. Az Alphabet előreláthatóan gyorsabban fog nőni, mint az Apple. Ennek oka, hogy az Alphabet digitális hirdetésre épülő nyereségtermelő képessége több mint a duplája annak, mint amit az Apple a gyengülő okostelefon-piacon el tud érni sikertermékével, az iPhone-nal. Az okostelefon-üzletág adja az Apple bevételeinek 60 százalékát és vele együtt a profit döntő részét. A piac bővülése azonban 2015-ben már 10 százalékosra csökkent, s az Apple-nek a felhalmozódott készletei miatt 2016. első negyedévében csökkentenie is kellett a termelését. Ezzel szemben a hirdetési piac az eMarketer előrejelzése szerint 2019-re megtriplázódik, eléri az 200 milliárd dollárt. Az Alphabet bőven kiveszi ebből a részét, ha tartja a jelenlegi évi 15 százalékos forgalombővülési ütemet. Az Alphabet fejlesztései is – önjáró autók, egészségipar –, erre engednek következtetni.

(Világgazdaság, 2016. január 24.)

Nyomul tovább a Google

Nőtt a bevétel és a profit is 2015. második negyedévében.

Továbbra is nőnek a Google bevételei, a fizetett kattintások száma is szépen gyarapodik, bár egy-egy hirdetésen már egyre kevesebbet keres a cég. A költségek rendben, így nőtt a profit is.

A Google bevétele 2015. második negyedévében 11%-kal, az egy részvényre jutó profit 17 százalékkal nőtt, előbbi a vártnak megfelelő, utóbbi viszont annál is több volt, a Portfolio beszámolója szerint. A növekvő szám ellenére a kattintások utáni ár azonban több mint 10 százalékkal visszaesett.

A Google negyedéves árbevétele 18 milliárd dollárra emelkedett. Az összes bevétel 90 százalékát adó hirdetési bevételek 11 százalékkal nőttek, 16 milliárd dollárra, az egyéb bevételek 17 százalékkal közel 2 milliárd dollárra emelkedtek. A költségekkel jól bánt a cég, így növekedhetett a profit is.
(Portfolio, 2015. július 17.)

Nagyot keresett a Google

De azért van feszültség, hiába nőtt a bevétel és a profit.

A Google hirdetési bevétele és az egy részvényre eső profit nőtt ugyan, de nem annyira, mint ahogyan azt az elemzők várták. 2014. negyedik negyedévben a hirdetési bevétel (az adott jutalékokat levonva) 1,8, az egy részvényre jutó (korrigált) profit pedig 3,4 százalékkal elmaradt az elemzők előzetes számításaitól.

A Google bevételeinek továbbra is közel 90 százalékát a különféle hirdetések adják. A Google hírei ugyanakkor nem a hirdetésekről, hanem az új technológiai vívmányokról szólnak, az okosszemüvegről, vagy az önmagát vezető autókról.

Az úgynevezett fizetett kattintások száma továbbra is bővül, de lassuló ütemben, amit mutat, hogy a mostani 14 százalék 2009. negyedik negyedéve óta a legalacsonyabb ütem (a fizetett kattintások száma a Google által elhelyezett hirdetésekre érkező kattintásokat mutatja, ezek után szedi a bevételt a Google a hirdetőktől). Az egy kattintásért kapott átlagos ár is némileg csökkent, de ez nem számít rossz eredménynek.

A fizetett kattintások ára a mobilos hirdetések előretörése miatt csökken. A fizetett kattintások bővülésének lassulása arra is utalhat, hogy a Google a mobilos felületeken nem tud olyan hatást elérni, mint az úgynevezett desktop (hagyományos) keresőhirdetésekben. Az eredeti keresőterületén ráadásul már akkora a Google piaci részesedése, hogy azt tovább nö velni szinte lehetetlen. A közelmúltban a Yahoo és a Firefoxot is gyártó Mozilla megállapodása révén náluk a jövőben a Google helyett a Yahoo lesz az alapértelmezett kereső a böngészőben, ami viszont piacvesztést okozhat a Goggle számára.

A Google ezzel együtt továbbra is stabil eredménnyel számolhat, a bevételek növekedése is kiegyensúlyozott lehet. A befektetők persze nem szeretik a lassulást bármely mutatóban, ez látzsott a Google tőzsdei árfolyamán

(Investor.hu, 2015. január 30.)

Drónozik a Google

A Google az Amazon után kacsázik.

Drónokat tesztel Ausztráliában a Google azzal a céllal, hogy néhány éven belül ezeket a légieszközöket vesse be a kereskedelmi szállítmányozásban, ahol terjeszkedésbe kezd majd a keresőóriás. Ezzel pedig új front nyílhat a Google és az internetes kereskedelem piacvezetője, az Amazon közötti csatározásban.

A Google a Project Wing elnevezésű programja keretében kezdte el ezeket a légieszközöket tesztelni, azzal a céllal, hogy néhány éven belül felhasználhassa őket a kereskedelmi szállításban. A Google ugyanis új területen, a szállítmányozásban is terjeszkedni próbál. A Google nem csak a keresőjéről ismert, hozzá kötődik az önmagát vezető autó, az Android operációs rendszer, a tervezett okosóra, vagy a hamarosan érkező TV-je.

A kereskedelmi szállítmányozás manapság elsősorban az Amazon "felségterülete". Az Amazon a világ legnagyobb internetes kereskedelmi cégeként gőzerővel terjeszkedik ebben az iparágban. A cég 2013. decemberben jelentette be, hogy drónokat is be kíván vetni a csomagszállítás során, mely hatalmas fejlesztési költségei folyamatosan nyomás alatt tartják a cég eredményeit. Az Amazon tervei szerint öt éven belül lehet lehetnek majd bevethetők ezek az eszközök.

A Google tervei szerint néhány éven belül domináns szereplői lesznek ennek a piacnak is. A drónok olcsó, gyors, környezetbarát csomagszállítást tesznek lehetővé. A Google drónjainak ausztrál tesztelései eddig sikeresek voltak. A drónok pontosan szállítottak különböző eszközöket (például csokoládét, elsősegély-csomagot) a kívánt célterületre.

(Investor.hu, 2014. augusztus 30.)

A Google hozta a szokásost

2014. második negyedévében több bevétel, több nyereség.

A Google 2014. második negyedévében - a partneroldalaknak járó kifizetések nélkül számított - az árbevétele 12,7 milliárd dollárra emelkedett az egy évvel korábbi 11,1 milliárd dollárról (a várt bevétel 12,3 milliárd dollár volt). Az egy részvényre jutó nyeresége ugyan elmaradt a várttól, de hát így is közel 30 százalékkal nőtt.

A Google 2014-ben visszatért az alapokhoz. A cég a Motorola maradékának értékesítésével lezárta a hardvergyártást, bevételeinek 90 százalékát szerzi online hirdetésekből.

A Motorola üzletág hozzájárulása eltűnt a számokból, egyébként a Motorola a Google tulajdonaként veszteséget termelt, feltehetően a Google célja a Motorola felvásárlásával a mobilgyártó szabadalmi portfóliójának megszerzése volt. Erre utal, hogy a mintegy 9,5 milliárd dolláros akvizíció lezárulta után nem is sokkal már el is kezdte feldarabolni a Motorolát, előbb a Motorola Home divíziót adta el 2,3 milliárd dollárért, majd pedig a mobilgyártással foglalkozó Motorola Mobilityt 2,9 milliárd dollárért 2014. elején a Lenovónak.)

Jelenleg elsősorban a hirdetésektől függ a Google eredményessége. A hirdetésekre megszerzett kattintások ára az elmúlt évek irányzatainak megfelelően 2014. második negyedévében is csökkent, bár ennek mértéke az elmúlt negyedévekhez képest visszafogottabb volt, a hirdetések átlagos ára éves összevetésben 6 százalékkal lett kisebb. Ennek oka, hogy az online hirdetési piacon mind nagyobb a mobilos megoldások részaránya, ezek viszont nem működnek annyira hatékonyan, mint a „hagyományos” internetes megfelelőik, így pedig az árakat sem tudják olyan magasan tartani a szolgáltatók, köztük a Google sem (a Google nem tesz közzé pontos statisztikákat a mobilos hirdetései arányáról).

Ebben a szegmensben ráadásul sokkal élesebb a verseny, mint a lényegében a Google által dominált desktop világban (a Google a becslések szerint az online hirdetési piac egyharmadát tudhatja magáénak, míg a második helyezett Facebook részesedése „csak” 8 százalék).

A mobil internetes piac bővülésének nyomáén ugyanakkor a fizetett kattintások száma 25 százalékkal nőtt, azaz ennyivel többször kattintottak a felhasználók olyan hirdetésekre, amikért a Google a hirdetőktől bevételhez juthatott. Ez a 25 százalék továbbra is nagy növekedést jelent, de az elmúlt 3 évben ennél nagyobb növekedést is el tudott érni a Google.

A Google kénytelen komoly ráfordításokat áldozni a további innovációra és fejlesztésre, ami később is mozgásban tarthatja a vállalatot. Mindez ráadásul jelentős akvizíciókkal is kiegészül, mint például a Nest 3,2 milliárd dolláros felvásárlása, ami mellé több, pár százmillió dolláros nagyságrendű kisebb akvizíció is társult 2014. első felében. Eközben ráadásul a Google jelentős erőforrásokat fordít olyan nehezen belátható és értékelhető projektekre, mint az „önmagát vezető” autonóm járművek fejlesztése. Mindez visszafogja a nyereséget.
(Investor.hu, 2014. július 18.)

Google: fátyolfelhőben

2013 végén nőtt az árbevétel, csökkent a nyereség.

A Google 2013. negyedik negyedévi árbevételét 13,6 milliárd dollárra tudta növelni. Az egy részvényre jutó profit viszont „csak” 12,01 dollárt tett ki az elemzők által várt 12,25 dollár helyett.

A fizetett kattintások száma (azaz a partnerek hirdetéseire továbbított kattintások száma) 31 százalékkal bővült éves alapon. Ezekért a fizetett kattintásokért kapott díjak viszont tovább morzsolódtak lefelé, és 11 százalékkal csökkentek az előző év azonos időszakához képest.

A Motorola divízió továbbra is csak a veszteséget termelte, mely 384 millió dolláros operatív veszteséget mutatott ki. A mínusz közel a duplája volt az egy évvel korábbi 152 millió dolláros veszteségnek. Ennek oka, hogy a Motorola felől érkező bevételek 18 százalékkal, 1,24 milliárd dollárra estek vissza. A Google január végén állapodott meg a Lenovóval, hogy a kínai társaság 2,9 milliárd dollárért megvásárolja a Motorolát.

(Investor.hu, 2014. január 31.)

Az Apple-nek, az Amazonnak és a Samsungnak is adott ki adatokat a felhasználóiról a Facebook. Állítólag.

Az Apple-nek, az Amazonnak és a Samsungnak is adott ki adatokat a felhasználóiról a Facebook. Állítólag. ₪₪₪

Több tucat céggel kötött a Facebook az elmúlt évtizedben megállapodást adatok megosztásáról - tudta meg a The New York Times, írja a Portfolio.

A lap információi szerint legalább 60 céggel, köztük az Apple-lel, az Amazonnal, a Microsofttal és a Samsunggal osztott meg felhasználói adatokat a Facebook. A megállapodásokkal a közösségi oldal partnerei olyan adatokhoz jutottak hozzá a felhasználókról, mint a kapcsolati státusz, a politikai irányultság, vallás, vagy események, amelyeken részt vesznek.

A Facebook egy blogposztjában védte meg magát és az adatkezelési gyakorlatát, hogy ezek a cégek csak arra használták az adatokat, hogy a Facebookhoz hasonló felhasználói élményeket kínálhassanak.

(Portfoli, 2018. június 4.)

Facebook: megkínozták Zuckerberget

Befejeződött Mark Zuckerberg kétnapos, óriási felhajtással kísért képviselőházi meghallgatása Washingtonban. Hibáztak.

A Facebook-vezér azt már az előzetes nyilatkozatában elismerte, hogy nem tettek eleget az adatokkal történő visszaélések ellen, de a képviselők így is durván nekimentek, és voltak tényleg látványos alázások is, írja a 444.hu, a Reuters nyomán.

A Zuckerberget megforgató amerikai képviselőknek persze voltak belpolitikai céljaik is: a demokraták azzal csesztették, hogy az orosz hátterű kamuprofilok Trump-reklámokat toltak-agyba főbe, míg a republikánusok azon lovagoltak, hogy a Facebook részrehajlóan moderálja a „konzervatív” véleményeket. Az előbbi bizonyított tény, és az utóbbinak is van alapja, de itt közel sem csak az Egyesült Államokról van szó: az is most derült ki például, hogy a magyar választások előtt is töröltek hamis profilokat.

A meghallgatás egyik legnagyobb visszhangot kapó párbeszéde az volt, amikor a demokrata Anna Eshoo megkérdezte tőle, hogy az ő személyes adatait is kiadták-e ártó szándékú „harmadik félnek”. Amire a végig elég bizonytalan Zuckerberg annyit válaszolt, hogy igen.

Itt valószínűleg a Cambridge Analytica adatszerzésére utal, amelynek következtében 87 millió felhasználó adatait használták fel politikai manipulációra a Trump- és a Brexit-kampányban. Zuckerberg azt mondta, hogy még vizsgálják, volt-e hasonló méretű jogosulatlan adathasználat máshol is. De végig azt ismételgette, hogy a felhasználók döntik el, kikkel osztják meg az adataikat. A képviselők viszont a szemére vetették, hogy sokkal egyértelműbben és közérthetőbben kéne tájékoztatni a használókat arról, hogy mi történhet a legszemélyesebb információikkal.

Azt viszont ő sem tagadta már, hogy „elkerülhetetlen lesz az internetes cégek egyfajta szabályozása”, azt viszont nem volt hajlandó megmondani, hogy mire gondol.

(444.hu, Reuters, 2014. április 11.)

Ezt most megszívja a Facebook, de nagyon

Az adatszivárogtatás hazavághatja a Facebookot. 50 millió felhasználó adata jutott ki.

Tovább gyűrűzik a Facebook adatkiszivárogtatási botránya, az ügyben a brit hatóságok is elkezdenek vizsgálódni és a brit parlament személyesen Mark Zuckerberget faggatja, írja a Portfolio. Elemzői vélemények szerint a Facebook jövője múlhat azon, hogyan kezelik most az eseményeket. Így véli a Goldman Sachs elemzője is. Természetesen a Facebook felelősségre vonása sem maradhat el abban az ügyben, hogyan juthatott 50 millió felhasználó profiljáról adat egy politikai elemző céghez.

Olyan bizonytalanság jöhet a Facebooknál, amire korábban nem volt példa. De ennek ellenére még mindig vételre ajánlja részvényeket a Goldman. Hozzáteszi, hogy mindegyik technológiai óriás szembenéz a története során hasonló botrányokkal, a Google-nél is volt ilyen, amikor hamis látogatottsági adatok miatt volt kénytelen hirdetések árát visszatéríteni.

Már a Cambridge Analytica adatgyűjtése nyomán kirobbant botrány előtt is egyre többször felmerült a törvényhozók körében, hogy szigorítani kellene a szabályozást, miközben aggódva figyelték a közösségi média politikai befolyásoló hatását. Egy ilyen lépés pedig elkerülhetetlenül hatással lenne a Facebook növekedési sztorijára - teszi hozzá az elemző.

A friss fejlemény, hogy a hírek szerint a Facebook ellenőrei megjelentek a Cambridge Analytica irodáiban, hogy megvizsgálják a szervereket és a rendszereket, de a brit adatbiztonsági hatóság megállította őket. A brit hatóság saját maga szeretne egy bírósági határozattal hozzáférni a politikai elemző cég szervereihez.

Közben a brit parlament személyesen Mark Zuckerberget szólította fel, hogy adja ki a bizonyítékokat arról, hogy milyen kapcsolatban állt a Cambridge Analytics-szel. Március 26-ig várnak választ a kérdésükre, hogy hogyan tudnak cégek adatokat begyűjteni és tárolni a Facebook felhasználóiról attól függetlenül, hogy a felhasználók tudnak-e róla vagy sem.

Az amerikai szövetségi kereskedelmi bizottság (FTC) is vizsgálódik már a Facebooknál és a Washington Post szerint akár több száz millió dolláros bírsággal is szembenézhet a közösségi oldal. 2018. március 19-én pedig az Európai Bizottság jelentette be, hogy vizsgálatot kezdeményez.

A Facebook egyelőre tagadja a bűnösségét, szerinte az Alexandr Kogan és cége, a Global Science Research alkalmazása törvényesen gyűjtött adatokat. A Facebook akkor állította le az alkalmazást, amikor 2015-ben kiderült, hogy a Cambridge Analyticához juttatják el az adatokat, amivel megsértették a szolgáltatás feltételeit.

Az ügytől függetlenül időközben lemondott a Facebook információs biztonsági vezetője, Alex Stamos, a hírek szerint azért, mert nem értett egyet azzal, ahogy a közösségi oldal kezeli a hamis információk terjedését. Ő volt az, aki sürgette, hogy vizsgálják ki és hozzák nyilvánosságra az orosz politikai hirdetési tevékenységeket.

A Facebook tőzsdei árfolyama persze zuhant egyet, március 19-én 7%-ot, 20-án 2,6%-ot. És ki tudja, hol áll meg.

(Portfolio, 2018. március 20.)

Felülről bökdösi a csillagokat a Facebook

Ágyúgolyó sebességgel nőnek az eredményei, de azért pénzébe is kerül ez a Facebooknak.

A Facebook 2017 harmadik negyedéves jelentése olyan emelkedésről számol be, ami még az elemzőket is megdöbbentette. De közben elhangzott egy olyan bejelentés is, ami miatt a részvények nemhogy nem szárnyaltak, hanem estek is.

A Facebook 2017 harmadik üzleti negyedévében több ponton is túlszárnyalta a korábbi becsléseseket. Így 47 százalékkal emelkedett a bevétel, ami 10,3 milliárd dollár volt. Az egy részvényre jutó eredmény 1,6 dollár. Az aktív felhasználók száma 2,07 milliárd főre nőtt. Ezek az adatok messze jobbak, mint amire számítani lehetett.

A bevételt a Facebook 9,8 milliárd dollárra várta, az egy részvényre jutó eredményt pedig 1,3 dollárra becsülték – írja a CNBC. A cég profitja 4,7 milliárd dollár volt a harmadik negyedévben, ez 80 százalékkal magasabb, mint korábban ilyenkor volt.

A bevételek jelentős része a reklámokból származik (10,1 milliárd dollár a 10,3 milliárd dollárból). A harmadik negyedévben az emelkedést a mobilos hirdetések hajtották, itt 88 százalékos volt a bővülés.

Az oldalon több mint 6 millió hirdető van, ráadásul ehhez további kétmillió jön az Instagramon keresztül.

Már nem győzni a felhasználók számbavételét

A Facebook-felhasználók száma folyamatosan bővül, leginkább amiatt, hogy a világ fejlődő régióiban is egyre többen férnek hozzá az internethez az olcsó okostelefonok révén.

A Facebook havi felhasználóinak száma 2017. szeptember végén 2,07 milliárd fő volt, ami 16 százalékkal több, mint egy évvel korábban.

Mark Zuckerberg, a cég alapítója beszélt a hamis hírekről is, amelyek aránya szerinte 1 százalékról 2-3 százalékra ugrott.

Ez nagyságrendileg 60 millió „fake news”-t jelent, és nagyjából 207 millióra becsülik azok számát, akik több profillal is rendelkeznek – írja a Business Insider.

A BBC megemlíti, hogy a cégnek világszerte 23 ezer alkalmazottja van, ebből 10 ezer fő dolgozik az oldal biztonságán. Ezt a számot 2018 végére a cég meg kívánja duplázni.

Egy kis tőzsdei esés

A harmadik negyedév számai jelentősen felülmúlták az elemzői várakozásokat, ezért a zárás után megugrott a részvény árfolyama, elérte a 185 dolláros szintet. Ennek ellenére azonban a Facebook részvényei 1,5-2 százalékos csökkenéssel nyitottak a tőzsdén.

Ennek oka, hogy egy konferenciabeszélgetésből kiderült, a 2018-as költségek 45-60 százalékkal is emelkedhetnek, ami gyorsabb, mint a becsült értékesítés mértéke.

(Origo, 2017. november 2.)

Hírek Facebookon: perkálhatsz is érte

Fizetős újságcikkek is jönnek a Facebookra. Nagyágyúk lőnek.

A Facebookot már egyre többen használják internet- és napilappótlékként, így logikusnak tűnik az ötlet, hogy a Facebook előfizetési programot is kínáljon a saját platformjához. A Facebook be is jelentette, hogy elindítják a fizetésköteles instant cikkeket, így egyes publikációk ezentúl csak érvényes előfizetéssel lesznek olvashatók.

A változtatás egyelőre a mobilalkalmazásban lesz elérhető, és csak az androidos készülékeket érinti. A programhoz a következő kiadványok csatlakoztak: Bild, The Boston Globe, The Economist, Hearst, La Repubblica, Le Parisien, Spiegel, The Telegraph, The Baltimore Sun, The Los Angeles Times, The San Diego Union-Tribune, The Washington Post.

A közeljövőben a csatlakozott hírlapok cikkeit ugyanúgy lehet olvasni, ahogy eddig, csak éppen érvényes előfizetés kell majd hozzá. Mivel ezt csak a kiadó honlapján lehet megtenni, logikus, hogy az előfizetésekből származó bevétel 100 százalékát meg is tarthatják.

A Facebook már jelezte, hogy az instant cikkekhez freemium (részben ingyenes) és prémium (fizetős) paywall is rendelhető, így a kiadók maguk dönthetik el, hogy csak bizonyos cikkeket tesznek fizetéskötelessé, vagy csak akkor kérnek pénzt, ha elolvastak náluk egy bizonyos számú cikket. Ezzel a lépéssel a Facebook még közelebb került ahhoz, hogy ne csak közösségimédia-cégként, hanem kiadóként tekintsenek rá a látogatók.

(Index, 2017. október 20.)

Őszintén szólva: a Facebook felvásárolta a tbh-t

A Facebook felvásárolta a tinédzserek új kedvencét, a tbh-t. Mindössze alig kilenc hetes a tbh.

A Facebook felvásárolta a tbh-t, a tinédzserek új kedvenc közösségi platformját. Ez az angol to be honest rövidítése, ami annyit jelent: őszintén szólva. A tbh szerint a szolgáltatás a Facebooktól függetlenül fog működni, a felvásárlás csak az eredeti cél elérésében nyújt majd hátszelet, írja az Index.

A megállapodás részletei nem nyilvánosak, így nem tudni, mennyit fizetett a cégért a Facebook. A TechCrunch szerint százmillió dollárnál kevesebb lehetett a vételár.

Az alkalmazás alig kilenc hete indult, de már most ötmillióan használják. A tbh szerint a siker oka az, hogy a tinédzserek alapvetően pozitív interakcióra vágynak az online térben. Bár az elmúlt évtizedben az internet a nyílt kommunikációra koncentrált, a következő mérföldkő az emberek érzelmi szükségleteinek kielégítéséről szól majd – mondták a fejlesztők.

A tbh célja az volt, hogy létrehozzanak egy anonim alkalmazást, ami mentes a trollkodástól és a zaklatástól. A legtöbb közösségi oldalnak ezt nem sikerült elkerülnie. miután a felhasználó regisztrál, és feltölti a kontaktlistáját, az alkalmazás előre meghatározott, pozitív kérdéseket tesz föl, majd megjelölhetünk egyet négy ismerősünk közül. A felhasználó észlelni fogja, hogy kiválasztották, de azt nem tudja majd, hogy kicsoda.

A fejlesztők módszere a Facebook korai növekedési stádiumára emlékeztet. A ma már kétmilliárd ember által használt közösségi tér eleinte csak egy szűk baráti körnek, majd egy egyre nagyobb csoportnak volt elérhető. A tbh még csak néhány államban elérhető. A népszerűsége a szájhagyomány, a pozitív felhasználói visszajelzések erejének köszönhető. Elvitték például egy georgiai iskolába. A diákok 40 százaléka az első napon letöltötte. A következő napon már három másik iskolában használták. Azután 300 másikban.

– mondta Nikita Bier, az alkalmazás társfejlesztője a TechCrunchnak.

A Facebook nem nyilatkozott a megállapodásról, de tudni lehet, hogy minden lehetőséget megragadnak, hogy elérjék a tinédzser korosztályt, akiknek egyébként ma a Snapchat a kedvenc platformjuk.

(Index, 2017. október 17.)

Facebookon a Marketplace: lehet eladni-venni

A Facebook 2017. augusztus 14-től, 17 új országban, köztük Magyarországon is elindította a Marketplace online piacteret.

Sokkal könnyebb lesz a Facebookon adni-venni, hirdetések egyenlőre nincsenek. Az Index Deb Liut, a Facebook Marketplace-ért is felelős alelnökét faggatta a részletekről. A Facebook 2016 októberben indította el a Marketplace nevű új szolgáltatását, ezzel a közösségi oldalon belül létrehoztak egy saját online piacteret, ahol a felhasználóik egy központi felületen adhatnak-vehetnek egymás között bármit. Első körben még csak négy országban volt elérhető a szolgáltatás, de

most már 17 új országban, köztük Magyarországon is megtalálható. A bevezetés nem előzmény nélküli, mivel a Facebook már évek óta igyekszik meggyőzni a felhasználóit, hogy a közösségi oldal a legjobb hely egymás között kereskedni.

A felhasználók már a csoportok megjelenésekor elkezdtek adni-venni Facebookon, a cég pedig ezt az igényt felismerve vezette be még 2015-ben az adásvételi csoportokat, amelyek végül 2016 tavaszán értek el Magyarországra is. Ezek annyival tudnak többet, mint egy sima csoport, hogy kifejezetten adni-venni lehet bennük, és a termékekhez árat is, helyet is meg lehet adni. Ez láthatóan működik, a Facebook magyar szegletében is, hiszen van olyan adás-vételre specializált csoport, amelynek 133 ezer tagja van, de többet is találni 100 ezer fölötti létszámmal. Erre épít a már kifejezetten erre a célra létrehozott Marketplace.

Egy kis verseny a magyar apróhirdetési oldalaknak

Az adásvételi csoportokkal az a gondja a Facebooknak, hogy nehézkesek, mert ha szeretnénk valamit megvenni, minden egyes csoportot meg kell találni, csatlakozni hozzájuk, és mindegyikben külön-külön keresgélni a kínálatban. A Marketplace is a helyi közösségekre épít, de egyetlen központi helyet kínál a keresett termékek megtalálására, vagy a másik oldalról nézve: ha itt kínálunk valamit eladásra, azt egyszerre mindenki láthatja. Továbbra is lehet majd csak egy-egy csoportban árulni egy terméket, de ha a Marketplace-re töltjük fel, onnan egyúttal az összes olyan csoportban is megjeleníthető, ahol tagok vagyunk.

A Marketplace magán a Facebookon is központi helyen található: a mobilappban külön gombot kapott a kezdőképernyőn, erre rábökve már lehet is keresni.

A Marketplace elsősorban a közelben hirdetett termékeket segít megtalálni, de be is lehet állítani, hogy milyen távolságon belül keressen. De csak az országhatáron belül, mivel a helyi kisközösségekre összpontosít, a Marketplace-en külföldről nem is lehet vásárolni. Ezért az Ebay, vagy az Aliexpress nem is közvetlen versenytárs, de - az Index értékelése szerint - magyar viszonylatban a Vaterára, vagy a Jófogásra az eddieknél is veszélyesebb lesz a Facebook, nekik közvetlen versenyt jelent a Marketplace, főleg azért, mert az egész ingyenes az eladónak és a vevőnek is.

Nézd meg a Facebook-profilját

A Marketplace ugyanakkor éppen annyiban más, mint a Vatera, hogy a Facebook része. Így eleve van rengeteg felhasználója, az eladókat könnyebb ellenőrizni, mert a Facebook-profiljukhoz vannak kötve, ráadásul egyszerűbb a kommunikáció, gördülékenyebb az üzenetváltás az eladó és az érdeklődők között.

Az eladó Facebook-profilját megnézve látható, hogy mióta van fenn az oldalon, és hogy van-e közös ismerőse a vevővel, ha igen, az nyilván segít, hogy jobban megbízzunk benne. Magára a termékre nyomva pedig rögtön rá is lehet írni az eladóra, ehhez előre beállított konzervüzeneteket is felkínál a rendszer a gyors kommunikációhoz.

A Marketplace-en belül egy helyen áttekinthető az összes saját termék és a hozzájuk kapcsolódó üzenetek is. Az üzenetküldő rendszer viszont nincs a Marketplace-re korlátozva, a Messengeren belül is elérhető. Így használhatók a Messenger saját funkciói is, például a tartózkodási hely megosztása, ami jól jöhet, ha a vevő és az eladó a találkozót egyezteti.

A Marketplace-nek viszont nem része semmilyen szállítási, vagy fizetési funkció. Amerikában a Messengerben már régebb óta van beépített pénzküldési lehetőség a felhasználók között, ott ez a Marketplace-en is használható, de más országokban, így Magyarországon sincs ilyen lehetőség.

Mint minden online piactéren, itt is lehet jelenteni, ha problémás termékkel, vagy eladóval találkozunk, éppen úgy, mint ahogy bármilyen másik tartalom is bejelenthető a Facebooknak. Amikor valaki posztol egy terméket, azt automatikusan átfutják a hírfolyamot is szűrő algoritmusok, a bejelentéseket pedig a cég munkatársai vizsgálják.

A Facebook szerint világszerte nagyjából 550 millió felhasználó használ minden hónapban adásvételi csoportokat. Ők automatikusan a Marketplace felhasználói, rajtuk kívül pedig még azok, akik magán a Marketplace felületén kereskednek. Közülük persze nem mindenki ad el, vagy vesz valamit minden hónapban, de a felhasználók száma így is jelentős. A cég egy másik statisztikája szerint májusban több mint 18 millió új termék jelent meg a Marketplace-en. Amerikában a bútorok, a gyerekcuccok és a női ruhák a legnépszerűbb kategóriák.

Jelenleg nincsenek hirdetések a Marketplace-en

Mindent lenyom a Facebook

Kétmilliárd ember használja a Facebookot. A mobil hirdetési piaca pedig mindent felnyom. ₪₪₪

Elképesztő ütemben bővül az árbevétel és a profit, ennek megfelelően pedig jó pénzügyi eredményt ért el a társaság. A 2017 második negyedéves eredmény minden szinten felülmúlta az előzetes várakozásokat, írja a Portfolio.

A Facebook 2017 második negyedéves adatai gyakorlatilag minden fronton meghaladták az elemzői várakozásokat, az árbevétel 45 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, így 9,3 milliárd dollár lett, ami 120 millió dollárral több mint az előzetesen várt. Az üzemi eredmény 4,4 milliárd dollár (+61%), a profit 3,9 milliárd dollár lett (+71%). Az egy részvényre jutó eredmény a várt 1,13 dollár helyett 1,32 dollár lett, ami 69 százalékkal több, mint egy évvel korábban.

Az árbevétel kiugró növekedése nagyrészt a mobil hirdetési piacnak köszönhető, amely kulcsfontosságú a Facebooknál, itt a várt 7,7 milliárd dollár helyett 8 milliárd dollár bevételt ért el a társaság, ami 53 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. A cég hirdetési forgalma többek között azért is nőtt, mert a havi aktív felhasználók száma 2 milliárd főre emelkedett, ez 17 százalékos növekedés, a hirdetések átlagos költsége 24 százalékkal nőtt, a hirdetések száma pedig 19 százalékkal emelkedett.

A Facebook magas ütemű növekedését mutatja, hogy a munkavállalók száma 43 százalékkal nőtt a 2016 második negyedévéhez képest, idén már 20.658 alkalmazottja volt a cégnek.

Egyre több felhasználó mobilon keresztül jelentkezik be, ezért a Facebook több videós hirdetést is elindított a mobil verzión és hamarosan rövidebb műsorokat is nézhetnek a felhasználók. 2017 júniusában például a Facebook a 21st Century Fox sport csatornájával kötött üzletet, ennek keretében pedig a csoportmérkőzéseket, a legjobb 16 mérkőzései közül négyet és négy negyeddöntős meccset közvetíthet majd az Egyesült Államokban.

A napi aktív felhasználók száma 1,32 milliárd fő, a havi átlagos felhasználók száma 2 milliárd fő. Az egy felhasználóra jutó átlagos bevétel 4,7 dollár

A Facebook árfolyama a pozitív gyorsjelentésnek köszönhetően, új történelmi csúcsra jutott július végén, 171 dolláron.

(Portfolio, 2017. július 27.)

WhatsApp: nem volt szívbajos a Facebook

Kínai techóriás elől halászta el a Facebook a WhatsAppot. De nem csak úgy ám.

Legalább kérdéseket vet fel az a mód, ahogy a Facebook alapítója végül bezsákolta a népszerű csevegőplatformot, a WhatsAppot.

Bár a felvásárlás még 2014 februárjában történt, a most napvilágra került információk szerint a lájkolós oldal vezetői könnyen lehet, a korábban már bejelentkező Tencent igazgatójának egészségi állapotát használták ki, írja az Origo, a CNBC tudósítása nyomán.A kínai Tencent még 2014 legelején vetett szemet a népszerű csevegő alkalmazásra, és vételi ajánlatot adott. Az ázsiai cég előtt az a cél lebegett, hogy amikor birtokába kerül az app, saját fejlesztésű, hasonló célú megoldásával kombinálva (ez a WeChat), rövid időn belül Kína legnépszerűbb technológiai platformjává váljon. A CNBC most hozta nyilvánosságra, hogy az üzlet azért hiúsult meg, mert a Tencent egyik alapítóját, Pony Ma-t műteni kellett a megállapodás megkötése előtt, így halasztania kellett a Szilikon Völgybe tervezett utazását. Ekkor csaptak le Mark Zuckerbergék. Állítólag.

Nem csak egyszerű túllicitálás volt

A Tencent kényszerű megtorpanását a Facebook azonnal kihasználta, és kétszer annyit ajánlott a WhatsAppért, mint a kínaiak. Csakhogy ekkor már az iparág lényegében kész tényként kezelte, hogy a WhatsAppot a Tencent vásárolja fel, és a 19 milliárd dolláros Facebook-üzlet bejelentése óriási felzúdulást keltett. A megállapodásra további árnyék vetült azért, mert Zuckerberg nem is titkolta, milyen gyorsan megkötötték az alkut: egy februári vacsora elegendő volt ahhoz, hogy a döntéshozók rábólintsanak, és így a WhatsApp mégis inkább a Facebook bevásárlókosarában landolt, mialatt a Tencent, Pony Ma egészségi állapota miatt, kimaradt az egész ügyletből. Ez még a sokat látott befektetőknél és drága startupokat cukorkaként vásárolgató és továbbértékesítő techguruknál is kiverte a biztosítékot. A Facebooknál azzal védekeztek: első emberüktől egyáltalán nem szokatlan ez a tempó milliárdos üzleteknél sem. Például a virtuális valósággal foglalkozó technológiai vállalatot, az Oculus akvizícióját, nagyjából egy hétvége alatt oldotta meg a fiatal infomágnás.

Tudta? Nem tudta?

A jelenlegi hírek szerint nem egyértelmű, hogy a Facebooknál tisztában voltak-e az üzletért felelős Tencent-vezető egészségi állapotával, és ha igen, akkor miért nem siettek a nyilvánosság előtt tisztázni a helyzetet és benne saját, nem elhanyagolható szerepüket. Így jelenleg is sok a kérdőjel az üzlet körül, miközben a WhatsApp – immár új tulajdonosi háttérrel – folytatja szárnyalását: az alkalmazást havonta mintegy 1,2 milliárd felhasználó kezeli szerte a világon, akik összesen több mint 50 milliárd üzenetet küldenek el egymásnak naponta. A saját, szintén igen elterjedt üzenetküldő szolgáltatással rendelkező Facebook kezében hatalmas felhasználói bázis összpontosul az app-ok révén. Igaz, ez a szám a kínai felvásárlás esetén vélhetően még nagyobb lenne. Ám mindezek tükrében már érthető, hogy miért szabott ki tekintélyes összegű, 122 millió dolláros bírságot az Unió szakhatósága a Facebookra a felvásárlásról adott hiányos tájékoztatás miatt.

(Origo, 2017. június 30.)

Csúcsra járatja a Facebook a mobilos hirdetéseket

1,8 milliárdra nőtt a Facebook tábora. Szépen tejelnek a reklámozók.

A Facebookot havonta legalább egyszer felkereső felhasználók számának bővülése 2016. utolsó negyedévében 3,9 százalék volt, ez hetvenmillió új, vagy már regisztrált, de időnként alvó ügyfelet jelent. A szeptemberrel megelőző zárult negyedévben még 4,7 százalékos volt ez a mutató, azaz a növekedés a telítődés nyomán lassul, de így is már világszerte 1,8 milliárd ember használja valamilyen szinten Mark Zuckerberg és társai találmányát, írja a Világgazdaság.

A hirdetők számára az egyik legjobban figyelt faktor, hogy a havi látogatókon belül milyen magas a naponta visszatérők aránya, ami a Facebooknál maradt az előző negyedévi 66 százalékos szinten. Eközben a naponta többször is csatlakozók száma elérte az 1,2 milliárdot, azaz három hónap alatt újabb 50 millió embert szippantott be a közösségi háló a napi felhasználók táborába.

A Facebook a mobilra küldött hirdetések terjedésének nyomán egyre látványosabb számokat mutat fel. Ma már a mobilhirdetések a teljes árbevétel több mint 84 százalékát adják, értékük a legutóbbi negyedévben 7,2 milliárd dollár volt. Elemzők szerint ma már semmiképp sem kérdőjelezhető meg a mobilhirdetésekre összpontosító stratégiaváltás sikere.

A mobilos hirdetések növekedési tempójának lassulására már ez előző negyedévben is felhívták a figyelmet, mivel a reklámfelületek egyre fogynak, nem lesz elég hely arra, hogy a hirdetők minden üzenetüket eljuttassák a felhasználóknak.

Sok pénzt könyvelhetett el 2016. végén a Facebook: negyedéves profitja 3,6 milliárd dollárra hízott, ez 128 százalékos ugrás az egy évvel korábbihoz képest. Árbevétele eközben másfélszeresére, 8,8 milliárd dollárra gyarapodott. A közösségiportál-üzemeltető verte az elemzőket, akik 8,5 milliárdos forgalomról és a 1,3 dolláros egy részvényre jutó nyereségről (EPS) szóltak, mivel az utóbbira tíz centet pakolt rá a Facebook.

(Világgazdaság, 2017. február 2.)

Habzsolja a felhasználókat a Facebook

Több mint egymilliárd napi felhasználó nyúzza a Facebookot, ezek zöme mobilos. ₪₪₪

Elsősorban a mobileszközökön egyre nagyobb a Facebook-használat, ez hajtja a világ legsikeresebb közösségi oldalát, a cég 2016 harmadik negyedéves gyorsjelentése szerint. Az aktív használók száma ráadásul még mindig gyorsan emelkedik, ahogyan a reklámbevételek is, összegzi a Portfolio.

A negyedéves jelentés kiemelt számai közé tartozik, hogy a Facebookra naponta fellépők száma (daily active users) 1,2 milliárd fő volt szeptemberben, éves alapon pedig 17%-os a növekedés. A mobileszközökön fellépők száma 1,1 milliárd fő, ez 22%-os emelkedés.

A cég árbevétele 56%-kal emelkedett, elsősorban a mobileszközökön elhelyezett reklámbevételek növekedésének hatására. A teljes árbevétel a harmadik negyedévben 7 milliárd dollár volt, ez nem csak az egy évvel ezelőtti 4,5 milliárdnál nagyobb, hanem az elemzők előrejelzését is túllépte.

A mobilreklámokból származó bevételek 2016-ban elérhetik a 22 milliárd dollárt, ez 67%-os növekedést jelentene. A teljes árbevétel 26 milliárd dollár lehet 2016-ban, másfélszerese a 2015. évinek.

A Facebook a 2016. harmadik negyedéves teljesítésével az árbevétel- és a nyereségvárakozásokat egyaránt túlszárnyalta.

(Portfolio, 2016. november 2.)

Belenyúlt a jóba a Facebook

Háromszorosára nőtt a nyeresége.

Az előrejelzéseknél sokkal nagyobb eredményt ért el a Facebook közösségi portál, a kétmilliárd dollárt is túllépte a 2016. második negyedéves nyeresége, szemben az egy évvel korábbi 715 millió dollárral.

Az eredmények bejelentése után nem is csoda, hogy a cég részvényeinek árfolyama rekordot döntött: 5,4 százalékkal, 130 dollárra ugrott.

A kaliforniai székhelyű vállalat bevétele is felülmúlta az elemzők előrejelzéseit, mivel 59 százalékkal, 6,4 milliárd dollárra nőtt. A szakértők 6 milliárd dollár bevételt vetítettek előre a második negyedévre.

A Facebooknak minden tekintetben jól megy, hiszen a a legnagyobb közösségi portál egy év alatt 220 millió új felhasználót szerzett, így számuk 1,7 milliárdra nőtt.

A felhasználók több mint 90 százaléka mobileszközről csatlakozik a portálra, innen származik a cég 6,2 milliárd dolláros hirdetési bevételének 84 százaléka.

(Origo, 2016. július 28.)

Facebook: az 1,5 milliárdos álomhatáron

Szinte mindenki mobilon, vagy tableten lép a Facebookra.

2015 harmadik negyedévében tovább nőtt a Facebook felhasználók tábora, így már több mint 1,5 milliárd ember használja a közösségi média alkalmazásait. Óriási a súlya a mobilos hirdetésekből származó bevételnek, hiszen a felhasználók jelentős része okostelefonnal kapcsolódik a közösségi oldalhoz. Nem csoda, hogy a részvényárfolyam egyre magasabb szinteket hódít meg.

A Facebook harmadik negyedévi gyorsjelentése szerint a havi aktív felhasználók száma mind mobiltelefonos eszközökről, mind pedig egyéb más platformokról egyaránt a várt felett emelkedett, így a havi aktív felhasználók összlétszáma már 1,5 milliárd fő felett jár. Ebből adódóan az átlagos napi bejelentkezők száma is tovább duzzadt, már 1milliárd fő, a 17 százalékos növekedés pedig több a vártnál.

A Facebooknál is egyre nagyobb teret nyer az alkalmazás mobiltelefonos használatának aránya. Az 1,5 milliárdnyi felhasználóból 1,4 milliárd fő használja mobil eszközön a közösségi szolgáltatást.

Az amerikai felhasználók a mobil eszközökön eltöltött idejük 20 százalékát a közösségi médiaóriás oldalán, valamint annak képmegosztó szolgáltatásán, az Instagramon töltik. Egyre jobban életünk részévé válik a Facebook.

A fő bevételi forrás már a mobiltelefonos hirdetés, mely 66 százalékkal nőtt 2014-hez képest. A Facebook a harmadik negyedévben 4,5 milliárd dolláros bevételre tett szert, a tiszta profit is emelkedett.

A friss beruházások többek között olyan alkalmazás kifejlesztésére irányultak, amely vakok és gyengénlátók számára felolvasás jelleggel mutat be egy-egy képet, továbbá a feltett kérdésekre válaszolni is képes.

(Investor.hu, 2015. november 5.)

Kezd unalmas lenni a Facebook

Már ami az eredményeit illeti, mivel azok hozták azért a formát 2015 elején.

A bevétel kicsit kevesebb, a pénzügyi eredmény pedig egy kicsit jobb volt 2015. első negyedévében, de összességében továbbra is erős A Facebook.

A népszerűségnek töretlen, hiszen a Facebook még mindig 17 százalékos növekedést mutathat mindennapos használatban serénykedő felhasználók körében, így már 936 millió ember ír, vagy olvas a Facebook alkalmazásaiban. Havi szinten mérve a felhasználók számát, így is 13 százalék volt a növekedés 2015. első három hónapjában, így számítva pedig már 1,4 milliárd bogarássza legalább havonta egyszer a saját 'idővonalát', ami azért nem kevés, a világ népességének ötöde. A mobilon felhasználók száma igazán nagyot ugrott, a napi és havi aktív felhasználók száma 31, valamint 24 százalékkal növekedett.

Az egyre erősödő dollár - hasonlóan a többi nagy amerikai multinacionális céghez - azért a Facebook frontján sem használ, mivel a cég bevételeinek már több mint fele az USA határain kívülről származik. A piaci várakozásoknak végül is megfeleltek az elkönyvelt eredmények, 3,5 milliárd dollár volt a bevételek, mellette pedig 42 cent az egy részvényre jutó nyereség (várt EPS: 41 cent) adott számot.

A bevételek 42 százalékkal túllépték az előző év hasonló időszakát, ráadásul a devizaingadozások hatások közel 190 millió dollárral megtépázták a Facebook kasszáját. A cég szerint a devizahatások még erősebbek lehetnek.

Sokat költött a Facebook kutatásra-fejlesztésre, de a működésre is, ezeken a sorokon több mint 80 százalék volt a költségnövekedés, 2,6 milliárd dollárral több, mint egy évvel korábban.

(Investor.hu, 2015. április 23.)

Hízott megint egyet a Facebook

Több pénz a bukszában, több felhasználó a Facebook hálón.

A Facebook 2014. negyedik negyedében nagy árbevétel növekedést könyvelt el, több a mobilos hirdetés és már közel 1,4 milliárd ember használja a közösségi oldalt. A befektetők azonban a költségek növekedését is vizslatják, ezért a részvény árfolyama nem is nagyon mozdult az eredmények bejelentését követően.

A Facebook 2014. utolsó negyedévében 3,8 milliárd dollárt ért el, a növekedés motorja a hirdetési bevétel volt. A bevételek közel 50%-kal nőttek, aminek végül is 69%-a mobilos hirdetés. A mobilos hirdetések a 2013. utolsó negyedévéhez képest megduplázódtak, a hagyományos (desktop) hirdetések viszont nem bővültek 2014. végén.

A felhasználók száma is szép ütemben nőtt, több mint 10%-kal. A növekedési üteme továbbra is magas, azért lassul, aminek oka a magas bázis (1,4 milliárd fő. A jövőben a fejlődés motorja a mobilos felhasználók arányának a növelése lehet. A felhasználónkénti árbevétel is nőtt, a havi aktív felhasználók után a Facebooknak átlagosan 2,7 dollár bevétele volt a negyedik negyedévben, a teljes 2014-es évben pedig 9,5 dollár. Az amerikai felhasználók után már 9 dolláros bevétele van negyedévenként a cégnek, az európaiak után azonban csak 3 dollár. A többi térségben alig 1 dollár a felhasználónkénti átlagos árbevétel.

A költségek ugyanakkor nőttek 2014. negyedik negyedévében, főleg a korábbi felvásárlásokhoz kapcsolódó kifizetések nyomán, melyeket saját részvényekben teljesített a cég. 2015-ben 3-3,3 milliárd dollárt tehetnek ki ezek a tételek. A költségek tovább nőhetnek 2015-ben is, főleg az Oculus Rift, a WhatsApp, az Instagram, valamint a Facebook Messenger menedzselése miatt. A videohirdetésekhez kapcsolódó költségek is növekedhetnek. A tőkekiadások 2,7-3,2 milliárd dollár között mozoghatnak, ami jelentős növekedés lehet a 2013-as 1,3, valamint a 2014. évi 1,8 milliárd dollárhoz képest. Az árbevétel növekedése előreláthatóan nyújt a fejlesztésekhez és a terjeszkedéshez. Az elemzők 1,96 dolláros tisztított EPS-sel számolnak 2015-re, ami ugyanakkor közel 10 százalékos növekedést jelentene.

A 300 milliós Instragram, az 500 milliós Facebook Messenger, valamint a 700 milliós felhasználóval működő WhatsApp jelentős tartalékokat jelenthet a Facebooknak.

(Investor.hu, 2015. január 29.)

Mindene nőtt a Facebooknak, mégis esett a tőzsdén

2014 harmadik negyedéve is hozta a szokásost, nem is akárhogy, a befektetők mégis húzzák a szájukat.

2014 harmadik negyedévében 3,2 milliárd dolláros árbevételt ért el a Facebook, ami több, mint amire az elemzők számítottak. A növekedési ütem 60 százalék közelében mozgott, amihez nincs mit hozzátenni, legalábbis elmarasztalót. A nyereség 1,1 milliárd dollár lett, ez pedig 36 százalékos profitabilitás, ami hatékony üzleti teljesítmény.

A bevétel növekedésében jelentős szerepe volt a mobilos hirdetéseknek is, melyek a teljes hirdetési bevételek 66 százalékát teszik ki. A mobilos, ezen belül a csak mobilról facebookozó felhasználók száma is egyre magasabb, megközelítette a negyedév végén a fél milliárdot.

A Facebook egyre többet tud kérni az értékes helyekért a különböző hirdetőktől. Felhasználónként már 8,8 dollárra emelkedett a 12 hónapos gördülő árbevétel.

A befektetők morgolódása feltehetően arra vezethető vissza, hogy a Facebook mindössze 38 százalékos árbevétel növekedési ütemmel számol a 2014. negyedik negyedévben, ami azért hiába tekintélyes önmagában, de mégis kevesebb a szokásosnál. A várhatóan lassuló növekedés mellett a következő évben 50-70 százalékkal emelkedhetnek majd a költségek. A Facebook a következő 10 évben folyatni fogja a felvásárlásokat.

(Investor.hu, 2014. október 29.)

Facebook: minden nagyon szép, minden nagyon jó

Nőtt a felhasználók száma, árbevétele és nyeresége 2014 második negyedévében.

A Facebook közösségi oldal felhasználói tábora tovább bővült, a havi szinten aktív felhasználók száma 2014. június végén 1,3 milliárd volt, ami 14 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A napi szintű aktív felhasználók száma júniusban átlagosan 829 millió fő volt, ami 19 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Bővült a Facebookot mobilon keresztül felhasználók száma is, júniusban átlagosan 654 millióan használták naponta a Facebookot, ez 39 százalékos növekedés 2013. júniusához képest.

A Facebook árbevétele az egy évvel korábbi 1,8 milliárd dollárról 61 százalékkal 2,9 milliárd dollárra emelkedett 2014. második negyedévében, a devizahatásoktól tisztítva 59 százalékos volt a bevételek növekedése.

Az egy évvel korábbi 333 millió dollár több mint kétszerese, 791 millió dollár volt az adózott eredmény a második negyedévben, a 32 centes előzetessel szemben 42 cent lett az egy részvényre jutó eredmény. A negyedéves jelentés közzétételét követően részvények előbb 2,9 százalékot, majd további 5 százalékot erősödtek.

A Facebook eredményeiben döntő szerepet játszott a hirdetési bevételek megugrása. A Facebook aktív hirdetőinek száma 1,5 millióra emelkedett az egy évvel ezelőtti 1 millióról. A hirdetési bevételek 67%-kal nőttek a negyedévben az előző év azonos időszakához képest, a mobil hirdetési bevételek pedig már a teljes hirdetési bevétel 62%-át adták, a bázisidőszakban még csak a 40%-át tették ki. A társaság videós hirdetésekkel is erősítheti a hirdetési üzletágát, közben pedig megújította mobil hirdetési rendszerét.

A hirdetési bevételek emelésének alapja, hogy a felhasználószámot tovább tudja növelni a Facebook. A naponta aktív felhasználók száma 19%-kal nőtt az elmúlt egy évben, különösen a mobilos felhasználók, akik 39%-kal használták többen a Facebook mobil alkalmazását. A kizárólag mobilos felhasználók az összes felhasználó harmadát tették ki.

Minden régióban emelkedett a felhasználószám, különösen Ázsiában, ahol 25%-kal van most több felhasználója, mint egy évvel korábban. Amerikában viszont már csak egyszámjegyű a növekedés mértéke, az amerikai fiatalok körében megtört a Facebook népszerűsége. Amerikában a legmagasabb az egy felhasználóra jutó bevétel, Ázsiában kevesebb mint ennek a hatoda. A felhasználószám növekedése elsősorban az ázsiai régióra épült. Az egy főre jutó átlagos bevétel tovább növekedett 2014. második negyedévben, mind a tavalyi második negyedévhez képest, mind az első negyedévhez viszonyítva, bár az első negyedév hagyományosan a leggyengébb a cégnél.

A profitabilitás javult a Facebooknál, a bevételek 60%-os emelkedése mellett a működési eredmény több mint a kétszeresére nőtt. A működési eredményszint 48% volt ebben a negyedévben, ami 17 százalékos javulás az előző évhez képest. A Facebook nettó eredménye is hasonló mértékben emelkedett. Az egyszeri tételeket és a részvénykompenzációs költségek hatásait kiszűrve 42 centes nyereséget könyvelt el a cég, míg egy évvel ezelőtt mindössze 19 centes profitja volt.

A tőkeberuházások megugrottak 2014-ban, az év eleje óta 832 millió dollárt költött a Facebook, míg tavaly ugyanezen időszakban még csak 600 millió dollárt. Második negyedév végén közel 14 milliárd dollár készpénzállománya volt.

(Portfolio.hu, 2014. július 24.)

Nagyot nyelt a Facebook

2014 első negyedévében majdnem megkétszerezte a reklámbevételeit, tovább növelte felhasználói számát.

A Facebook 2014. első negyedéves eredménye nagyot ugrott: az elmúlt 12 hónap során a reklámbevétel 82 százalékkal nőtt, ami egyébként hároméves rekord. A havi aktív felhasználók száma 1,1 milliárdról 1,3 milliárdra ugrott. Eközben a cég EBITDA-mutatóját 42,1 százalékról 53,5 százalékra emelte, a Facebook nemcsak a bevételek növekedésével, hanem az alapok erősítésével, a működési költségek folyamatos ésszerűsítésével is előre lépett.

Az elmúlt év során 170 százalékot erősödő Facebook-részvény ezzel a Saxo Bank toplistájának élére került, 21 százalékos 12 hónapra előre vetített hozamvárakozással. A Facebook olyan fejlesztési projekten dolgozik, amely alapjaiban változtathatja meg a hálózati eszközök piacát és megtörheti a Cisco egyeduralmát. A Facebook működési költségeit hatalmas összeggel csökkentheti.

„A Facebook jelenleg a legjobb észak-amerikai részvénynek számít. Az adatok egyértelműen azt mutatják, hogy a felhasználókra és a közösségi felületre építve a cég képes volt komoly, és a jelek szerint eddig fenntartható profittermelő tevékenységet folytatni. A reklámbevételeket Amerika húzza felfelé, Délkelet-Ázsiában és Európa egyes részein a cég tovább fejlődhet.

(Világgazdaság, 2014. július 2.)

Bevásárol a Facebook, de lehet, hogy más?

A WhatsApp nevű csevegőalkalmazásért 19 milliárd dollárt fizet a Facebook, ráadásul nem is akárhogyan fog fizetni.

Hatalmas értékű felvásárlást jelentett be a Facebook, 19 milliárd dollárt ad a WhatsApp nevű csevegőalkalmazásért. A vételár több részből áll össze: 4 milliárd dollár készpénz, 12 milliárd dollárnyi részvény, valamint további 3 milliárd dollárnyi részvényjuttatás a WhatsApp dolgozóinak. Az ügylet meghiúsulása esetén a Facebook 1 milliárd dollár készpénzből és 1 milliárd dollárnyi részvényből álló bánatpénzt fizet.

A 2014 január 19-i bejelentést követően 5 százalékot esett a Facebook a zárás utáni kereskedésben, majd 3 százalékos mínuszban állt meg. Az ügylet rámutat arra is, hogy túlzott lehet a Facebook értékeltsége, ezért használja nagy mennyiségben „fizetőeszközként” a részvényeket, a cég kapitalizációjának mintegy 8,5 százalékát fordítja az akvizícióra. Előfordulhat, hogy ha ezeknek a részvényeseknek egy része megpróbálja majd pénzzé tenni a részesedését, kiderülhet, hogy az a 15 milliárd dollár kevesebb értéket jelent majd.

A Facebook a negyedik negyedév végén egyetlen saját részvénnyel sem rendelkezett, azaz a WhatsApp tulajdonosainak újonnan kibocsátott részvényekkel fizet majd. Ez a jelenlegi befektetők részesedését csökkenti, hiszen több részvény között oszlik majd meg a Facebook eredménye. Az egy részvényre jutó eredmény csökkenése akár jelentős is lehet (közel 8 százalékot birtokolnak majd a Facebookban a WhatsApp tulajdonosai és dolgozói), de ha a WhatsApp valóban képes lesz hozzájárulni az eredményességhez, az eredményhatás pozitív is lehet.

A WhatsApp egy csevegő alkalmazás, amiből ezerféle érhető el a különféle okostelefon-platformokon, a felhasználók pedig nem használják másra, mint rövid szöveges üzeneteket, fotókat, videókat és hangüzeneteket osszanak meg egymással. A szolgáltatás az első évben ingyenes, ezután pedig jelképesnek mondható évi 99 dollárcentért korlátlanul igénybe vehető.

A különleges értékét az adja, hogy közel 420 millió felhasználója van, aminek ráadásul nagy része, mintegy 315 millió napi szinten is aktív, így minden vitán felül a legnagyobb ilyen szolgáltatás. Ezzel lényegében a WhatsApp az egyetlen százmilliós nagyságrendű felhasználói bázist mozgató alkalmazás, amelyik a Facebooknál aktívabb, így könnyebben „monetizálható” közönséggel bír. A WhatsApp dominanciája egyébként főként ázsiai és latin-amerikai piacokon érhető tetten (ezek pedig nem a Facebook elsődleges erősségei.)

A WhatsAppot nemcsak a nagysága, hanem a bővülés dinamikája is kiemeli a mezőnyből, a négy éve alapított szolgáltatás több mint kétszer annyi felhasználót gyűjtött az indulás óta, mint a Facebook a működése negyedik évében, a Twitternél pedig mintegy nyolcszor bővült eddig gyorsabban a WhatsApp.

Az ügylet felhasználónként 45 dollárra értékeli a WhatsAppot, aktív felhasználónként pedig 60 dollárra, ami az eBayhez vagy Google-höz hasonló, kiforrott szolgáltatásokhoz képest is magas érték. Egy nagyon hasonló szolgáltatást, a Vibert a japán Rakuten épp a közelmúltban vásárolt fel 900 millió dollárért. A Viber 300 millió felhasználójával (ebből 105 millió aktív) számítva ez felhasználónként 3 dollár (aktív felhasználónként 8,5 dollár).

A Facebook piaci kapitalizációja nagyságrendileg 175 milliárd dollár, napi aktív felhasználóinak száma pedig 757 millió a legutóbbi gyorsjelentés alapján, ami felhasználónként 230 dollár feletti értéket jelent. A Twitternél ugyanez az érték 120 dollár körüli (a havi aktív felhasználókat alapul véve), pedig ez a cég még sokkal közelebb áll a WhatsApp képviselte, az üzleti modellét kereső startup stádiumhoz.

A WhatsApp sok hasonló startuppal szemben termel már bevételt, még ha elhanyagolható mértékűt is, legalábbis a hatalmas felhasználószámhoz képest. A WhatsApp bevételtermelő képessége százmillió dollár nagyságrend körül lehet, ami a 20 milliárd körüli vételárral 100-as nagyságrendű P/S rátát (a kapitalizáció és bevétel aránya) eredményez, ami kiemelkedően magas. A WhatsApp felhasználónként átlagosan kevesebb mint egy dollár bevételt termelhet jelenleg évente (az üzleti modellből fakadóan), míg a Facebook esetében ez a szám már 5,8 dollár, a Twitternél 3,1 dollár.

A Facebook az akvizícióval három fontos ponton nyerhet. Elsősorban Ázsiában vetheti meg a lábát egy már beágyazott szolgáltatás felhasználóinak átvételével. Friss lendületet kaphat a növekedése, különösen a mobilon keresztül elért felhasználók terén, miközben lényegesen javíthatja a saját mobilos szolgáltatásai minőségét és elérését. A mobilos bevételekben is további lendületet nyerhet.

Az ügylet egyébként nagyon hasonlít a Youtube 2006-os felvásárlására. A Google akkor 1,65 milliárd dollárt fizetett a gyerekcipőben járó videómegosztóért, ami úgy tűnt, soha nem térülhet meg. Ma a Google ugyan nem ad részletes pénzügyi adatokat a Youtube-ról, de egyfelől a videómegosztón működő hirdetési bevételek, másfelől pedig a Google időnként elhintett információmorzsái alapján a Youtube manapság már szinte hónapok alatt képes az akkori felvásárlási árát kitermelni.

(Investor.hu, 2014. február 20.)

Facebook: nem rossz

2013 utolsó negyedévében nagyot nőtt Facebook.

A Facebook valamennyi fontosabb eredménykategóriában, mutatóban túllépte az elemzők várakozásait, valamint az előző év, továbbá az előző negyedév teljesítményeit:

Hatalmas, több mint 60 százalékos növekedést mutatott az árbevétel, miután 2,5 milliárd dollárt ért el 2013. utolsó negyedévében. A mobilos hirdetési bevételek már a teljes árbevétel több mint felét teszi ki. Átlagosan 2,1 dolláros bevételt szerzett a Facebook minden egyes felhasználó után három hónap alatt.

A Facebook két évvel ezelőtt alakította ki azt a stratégiát, miszerint ha fenn akarják tartani a növekedést, akkor a mobilos hirdetésekre kell nagy hangsúlyt helyezni. Valamennyi piacelemző cég ugyanis kész tényként kezeli, hogy az okostelefon-piacon látott boom a végéhez közeledik, az okostelefon tömegtermékké vált már így is. Ennek a szakasznak a szolgáltatásokat nyújtó cégek lesznek nagy nyertesei, miután a felhasználók az asztali PC-k helyett mobilról fogyasztják majd a netet. A Facebook számára is kulcskérdés, mennyi bevételt tud szerezni mobilos hirdetésein keresztül. A jövő ugyanis egyértelműen ez az irány.

Ezzel még nem érte el a Twitter 70 százalék feletti arányát a Facebook, de a többszörös felhasználói tábora ellenére is rendkívül dinamikusan tudta átterelni az embereket a mobilos hirdetések kattintására.

A bevételek növekedése ugyanakkor nem csak a mobilhirdetésekre, hanem a hatékonyság javulására is épült. Míg egy éve alig 1,5 dollárt keresett a Facebook felhasználónként, addig ma már 2,1 dollárnál jár, ez az összeg pedig csak most indul növekedésnek. Ebben szerepe lehet annak is, hogy a Facebook a felhasználók böngészési előzményeinek nyomon követésével csak a releváns hirdetéseket próbálja beemelni az üzenőfalunkra. Ez egyébként nem csak a hatékonyságot (árbevétel/felhasználó) javítja, de még a felhasználók számára sem okoz akkora bosszúságot.

Az utóbbi időben több rossz hír is érkezett a felhasználói élmények gyengüléséről. A felhasználók számának növekedési üteme egyre alacsonyabb, így idővel fontos kérdés lesz azok megtartása, ezen keresztül a minél nagyobb bevétel elérése felhasználónként.

Az operatív (működési) margin 44 százalékra emelkedett, a 2011-es szintekre állt vissza. Ez elsősorban a kutatási-fejlesztési költségek átlagosnál alacsonyabb emelkedésével magyarázható.

A dinamikus növekedéshez alapvetően megvannak a feltételek a Facebooknál, így van esélye arra a Facebooknak, hogy továbbra is dinamikusan tudja növelni a 2013-ban is már 1,5 milliárd dolláros nyereségét. (2012-ben egyébként 0,05 milliárd dollár volt a nyereség..)

2014-re előre tekintve 3,1 milliárd dolláros nyereséget vár a piac a következő 12 hónapra. A befektetők szerint 135 milliárd dollárt ér a vállalat. A befektetők és elemzők az utóbbi időben egyre nagyobb nyereséget várnak.

(Investor.hu, 2014. január 30.)

A Daimler is beszállt. 25 ország, félmillió sofőr.

A Daimler is beszállt. 25 ország, félmillió sofőr. ₪₪₪

Mintegy 175 millió dollárnyi tőkebefektetést kapott a Taxifay, amit technológiai fejlesztésekre fognak költeni, írja a Napi.hu.

A befektetők közül a legnagyobb a Daimler, a világ vezető autógyártója, amely a portfóliójában tudhat számos közlekedéssel és technológiával foglalkozó európai céget. A Daimler a befektetés nyomán a Taxify igazgatótanácsában is képviseltetni fogja magát.

"Világszerte csaknem 22 millió ügyfélnek nyújtunk mobilitási szolgáltatást, a közösségi autóktól és a multimodális platformoktól kezdve az utazásmegosztásig. A Taxify kitűnően kiegészíti a meglévő, kiterjedt portfóliónkat a mobilitási szolgáltatások területén" - mondta el Jörg Lamparter, a Daimler pénzügyi szolgáltatások mobilitási csoportjának vezetője.

A cég befektetői köréhez a Didi Chuxing mellett most csatlakozott a Korelya Capital európai kockázatitőke-alap és a TransferWise társalapítója, Taavet Hinrikus is. Ez a tőkeemelés azt jelenti, hogy a Taxify értékét a befektetők 1 milliárd dollárra becsülik.

"A tavalyi évhez képest tízszeresére nőtt a megtett utak száma, ma már több mint tízmillió ember használja a szolgáltatást világszerte" - mondta el Markus Villig, a Taxify vezérigazgatója és társalapítója. A céget 2013-ban indította el Észtországban az akkor 19 éves Villig, aki a szüleitől a főiskolai tanulmányaira kapott pénzből dolgozta ki a szolgáltatás első változatát, és saját maga toborozta az első sofőröket is ötlete megvalósításához. Mostanra több mint 25 országban 500 ezer sofőr áll a cég szolgálatában.

(Napi.hu, 2018. június 2.)

Uber: itt kitiltják, de ott megy

Hiába tiltják ki egyre több helyről az Ubert, nagyot ugrott a forgalma.

A cég üzleti modellje egészséges, fuvarforgalma pedig egy év alatt a másfélszeresére nőtt, írja a Világgazdaság. Az Uber Technologies ráadásul újabb, ezúttal 400-600 millió dolláros tőkebevonásra készül, amellyel jó esetben 62 milliárd dollárra növeli piaci értékét.

A cégbe 2017-ben társult be a japán Softbank befektetési társasága, hogy az alapító-vezérigazgató, a megbotránkoztató magatartása miatt a nagyobb tulajdonosok nyomán háttérbe szorított Travis Kalanick révén hagyott romhalmazban rendet vágjon. A Softbank jelentős diszkonttal jutott részvényekhez, és 9,3 milliárd dollár befektetésével decemberre 48 milliárd dollárra tornászták fel az Uber piaci értékét. Igaz, a csúcson még 69 milliárdot ért a fuvarcég, amelynek tőzsdére meneteléről újabb friss információ a 2019-es dátumtól eltekintve nincs.

A tőkeemelésben részt vevő befektetési társaságok közül a TechCrunch az Altimetert, a Coatue-ot és a TPG-t emeli ki, de a már legalább ezer részvénnyel rendelkező alkalmazottak is jegyezhetnek majd papírokat (vagyis azok, akiknek már minimum 40 ezer dollárnyi pénzük fekszik a társaságban). Az Uber 10 millió dollárban limitálja az egy tételben megszerezhető részvények értékét, ám az nem derül ki, hogy a korlátozás a tőketársaságokra is vonatkozik-e. E tőkebevonási kört leszámítva eddig 21 milliárd dollárt fektettek a társaság felfuttatásába.

A bejelentéssel egy időben publikálták az utasmegosztástól az önvezető járműirányítási technológiáig számos innovatív területen érintett társaság negyedéves gazdálkodási adatait is, amelyeket már teljesen az új irányvonalat képviselő, a vezérigazgatói posztot 2017 szeptemberében átvevő Dara Khosrowshahi alatt értek el. 2018 első három hónapjában a TechCrunch adatai szerint 2,5 milliárd dollár bevételre tettek szert, veszteségük 601 millió dollár volt, üzemi szinten 304 millió dolláros mínuszt könyvelhettek el. Az árbevételük a 2017 első negyedévit 67, míg az évzáró három hónapét 7 százalékkal haladta meg. Az üzemi veszteség az egy évvel korábbi felére csökkent. A társaság jól el van látva készpénzzel, március végén még 6,3 milliárdja volt a trezorban.

Hiába a tiltás

Ahogy bővül az Uber kitiltásáról döntő országok tábora, úgy gyarapszik a cég fuvarszolgáltatásból származó forgalma. Egy év alatt globálisan 7,5-ről 11,3 milliárd dollárra bővült az applikáció segítségével lebonyolított utazások összértéke, jelezve, hogy maga az elképzelés életképességével szemben nem merülnek fel gondok.

Dara Khosrowshahi közleményében repülőrajtról beszélt az első negyedév kapcsán, növekedésüket terven felülinek és egészséges üteműnek nevezve. Világszintű piacvezető helyüket stabilan őrzik, terjeszkedésük agresszivitásán 2018-ban sem kívánnak változtatni. Sok reményt fűznek az étel-házhozszállítási szolgáltatásuk, az Uber Eats terjeszkedéséhez, amely az előző negyedévben már 4 milliárd dollár értékű fuvart bonyolított le.

(Világgazdaság, 2018. május 25.)

A sógoréknak sem kell az Uber, de mégis

Pozsony után Bécsből is kitiltották az Ubert. De azután mégsem.

A legfrissebb híradás szerint két napig tartott az Über betiltása Bécsben, április 28. óta ugyanis újra legálisan fuvarozhatnak a cég emberei az osztrák fővárosban, írja az Index a Thelocal.at nyomán. A tiltás azután jött, hogy a Taxi 40100 nevű társaság feljelentette az amerikai céget a kereskedelmi versenyszabályok megsértéséért.

Különben

A bécsi kereskedelmi bíróság ideiglenesen megtiltotta a személyszállító tevékenység folytatását az Uber internetes fuvarmegosztó szolgáltatást nyújtó amerikai cégnek, mivel megsérti a tisztességes verseny szabályait – írja az Index az MTI nyomán.

Az Uber ügye az osztrák főváros legnagyobb hagyományos taxis társasága, a Taxi 40100 keresete alapján jutott a bíróság elé, és beadványában azt rótták fel a San Franciscó-i székhelyű cégnek, hogy nem tartja be a szakmai és üzleti előírásokat.

A bíróság kimondta, hogy az Ubernek le kell állítania szolgáltatását mindaddig, amíg biztosítani nem tudja, hogy a megrendelések egy központba fussanak be és azon keresztül kapják meg a címeket a sofőrök, nem pedig közvetlenül az utasoktól. Emellett az utasokat kijelölt megállóhelyeken kell felvenni, és a fuvarok között nem körözhetnek szabadon az utcákon, hanem a kijelölt megállóhelyeken kell várakozniuk.

Az Uber közölte, hogy tiszteletben tartja a bíróság döntését, és "keményen dolgozik azon, hogy pár napon belül megváltoztassa működési modelljét".

Az Európai Bíróság tavaly decemberben kimondta, hogy az innovatív koncepció ellenére közlekedési vállalkozásnak minősül az internetes fuvarmegosztó szolgáltatást nyújtó Uber, így érvényesíthető rá a hagyományos taxitársaságokra vonatkozó nemzeti szabályozás. A törvényszék szerint az Uber nem pusztán közvetítői szolgáltatást nyújt, ez a tevékenység egy átfogó, közlekedési szolgáltatás "szerves része". A cég tevékenysége tehát nem digitális, hanem közlekedési szolgáltatásnak minősül.

Nemrég Pozsonyban is erre hivatkozva tiltották be az Ubert.

(Index.hu, 2018. április 26., 30.)

Nyomják kifelé a Ubert

Pozsonyban is betiltották az Ubert.

Leállította működését március 27-én Szlovákiában az Uber, mután a pozsonyi járásbíróság megtiltotta a fuvarozást azoknak a személyeknek, akik nem rendelkeznek taxizáshoz szükséges engedéllyel, vagy a taxizáshoz előírt paraméterű gépkocsival, írja a HVG

A cég döntése egyelőre nem végleges. A pozsonyi járásbíróság az ügyben elsőfokú döntést hozott, az erről szóló dokumentumot a cégnek még nem kézbesítették.

A döntést a szlovák bíróság a koncesszióval rendelkező pozsonyi taxisok érdekvédelmi szervezetének keresete alapján hozta meg március közepén. A keresetet azután adták be a pozsonyi taxisok, hogy 2017-ben az Európai Unió Bírósága fuvarozási szolgáltatásnak minősítette az Ubert, amelynek így az egyes tagországokban, az ott hatályos szabályok szerint kell a működéséhez szükséges engedélyekért folyamodnia.

Szlovákiában a taxis vállalkozások működtetése viszonylag szigorú feltételekhez kötött. A taxis koncesszió megszerzéséhez több feltételt kell teljesíteni, emellett regisztrált pénztárgéppel is rendelkezniük kell. A szabályozás a taxizásra használt gépkocsival szembeni elvárásokról is rendelkezik, egyebek mellett kimondja, hogy a fuvarozásra használt autó a bejegyzés idején nem lehet öregebb nyolc évesnél.

Szlovákiában az Uber csak Pozsonyban működött, körülbelül két éve jelentek meg a piacon. Azóta a pozsonyi taxisok több tiltakozó akciót szerveztek az Uber ellen, főként azt hangoztatva, hogy a működésbeli különbségek egyenlőtlen piaci feltételeket teremtenek, és ezzel hátrányos helyzetbe hozzák a hagyományos taxisokat.

(HVG, 2018. március 28.)

Küszködik az Uber

Tovább nőtt az Uber vesztesége 2017 harmadik negyedévében. És a japán SoftBank bekebelezné a céget. És jönnek a bajok sorban.

A San Franciscó-i székhelyű cég vesztesége közel 1,5 milliárd dollárra hízott 2017 júliusa-szeptembere között, míg az előző negyedévben 1,1 milliárd dolláros deficitet termelt, írja a HVG az MTI nyomán. Magáncégként az Uber ugyan nem köteles nyilvánosságra hozni pénzügyi beszámolóit, de 2017 eleje óta elkezdett bizonyos adatokat közzétenni, mivel arra készül, hogy nyilvános részvénykibocsátással tőzsdére megy. Eközben a SoftBank japán távközlési és informatikai konszern vezetésével alakult csoport arra készül, hogy legalább 13 százalékos tulajdoni hányadot szerez az Uberben. Egyrészt legalább egymilliárd dolláros közvetlen tőkeberuházást hajtanának végre a cégben, másrészt vételi ajánlatot tettek az Uber jelenlegi részvényeseinek.

A konzorcium 32,96 dollárt fizetne az Uber részvényeiért. Ez 32 százalékkal kevesebb annál a 48,77 dollárnál, amelyet a befektetők hajlandóak voltak fizetni az Uber legutóbbi, júniusi tőkegyűjtő akciójában.

A SoftBank sajtószolgálatának közlése szerint az Uber legalább két nagybefektetője, a Benchmark Capital és a Menlo Ventures is megválna részvényeitől. A Benchmark Capital alap annak idején az első befektetők között volt, és 27 millió dollárt fektetett be az Uberbe. Jelenleg 13 százalékos tulajdoni hányaddal bír a cégben, és ennek értékét közel 9 milliárd dollárra becsülik.

Az Uber közel 70 ország 520 városában nyújt internetes fuvarmegosztó szolgáltatást, de 2017-ben sorozatos botrányok is sújtották a céget. Bár az Uber értékét 68 milliárd dollárra becsülik tőkevonzási képessége alapján, egyes ágazati szakértők túlzottnak tartják ezt a számot.

Közben az MTI november 29-i híradása szerint huszonnégy órás sztrájkkal tiltakoznak a spanyol taxisok az Uber, valamint a hasonló módon működő Cabify nevű alternatív, közösségi személyszállítási szolgáltatás terjedése ellen. És egy másik, november 22-i MTI hír szerint az Uber közölte, hogy 2016-ban 57 millió ügyfél adatait ellopták tőle hackerek (bár ígéretet kaptak arra, hogy biztosítékokat kaptak tőlük arra, hogy a lementett lopott adatokat megsemmisítik).

(HVG, 2017. november 29.)

Berámol önvezető autóból az Uber

Az Uber 24 ezer Volvót vásárol.

Az amerikai fuvarmegosztó szolgáltató cég 24 ezer Volvót vásárol, hogy létrehozza saját, önvezető, pilóta nélküli autóflottáját, írja az MTI nyomán a Világgazdaság.

A kínai tulajdonban lévő svéd gyártó 2019 és 2021 között szállítja le a Volvo XC90-es városi terepjárókat (SUV). Egy-egy ilyen autó jelenlegi alapára mintegy 50 ezer dollár (közel 13 millió forint). A Volvókat különleges adóvevővel, kamerával és az Uber által kifejlesztett számítógépes programmal látják el.

Az Uber jelenleg több amerikai városban Volvo és Ford típusú önvezető autókat üzemeltet kísérleti jelleggel. A cég jelenleg a világ csaknem 500 városában nyújt internetes fuvarmegosztó szolgáltatást. Az Uber azonban több mint 600 millió dolláros negyedéves veszteséget halmozott fel, 2016-ban pedig 2,8 milliárd dolláros veszteséget termelt.

(Világgazdaság, 2017. november 21.)

Taxify már 21 ország 28 városában elérhető

Két héttel a Párizsi indulás után, október 19-től Bécsben is elérhető a Taxify.

Az indulás pillanatától rögtön 300 sofőr áll az utasok rendelkezésére, ráadásul október végéig minden utas féláron veheti igénybe a szolgáltatást. A Taxify appja a Google Play Store-ban Android telefonokra és az App Store-ban az mobiljaira egyaránt elérhető. Fizetni egy regisztrált bankkártyával lehet a programon keresztül, de hamarosan a készpénzes fizetés is elérhető lesz az arra engedélyt kapott autóknál és sofőröknél.

Így most már a bécsiek is élvezhetik az egyik legnépszerűbb közösségi közlekedési platform, a Taxify szolgáltatásait, hiszen rögtön 300 sofőr várta készenlétben a fuvarra várókat. Azzal, hogy a Taxify mindössze 15 százalékos jutalékot von le, a sofőröknél roppant népszerűvé teszi az alkalmazást. Az Észtországban alapított vállalat mindemellett kedvező árú fuvardíjakkal is kecsegteti a jövőbeli utasokat. A Taxify appja a Google Play Store-ban Android telefonokra és az App Store-ban az mobiljaira egyaránt elérhető. Fizetni egy regisztrált bankkártyával lehet a programon keresztül, de hamarosan a készpénzes fizetés is elérhető lesz az arra engedélyt kapott autóknál és sofőröknél.

A már 21 ország 28 városában elérhető Taxify partnereivel közösen az alacsony árakra, és a tisztességes üzletpolitikára összpontosít, hogy a részvényesek, sofőrök és az utasok egyaránt jól járjanak. Az észt cég meggyőződése, hogy az elégedett sofőrök a kulcsai a jó minőségű szolgáltatásnak és az egyre több boldog utasnak egyaránt.Örömünkre szolgál egy barátságos, megfizethető és biztonságos utazási lehetőséget nyújtani a bécsiek számára. A helyi indulást megünnepelve 50 százalékos kedvezményt nyújt a Taxify minden fuvarból október végéig, hogy a bécsiek is megízlelhessék az applikáció előnyeit, mondta az indulás alkalmából Markus Villig Taxify alapító.

(Világgazdaság, 2017. október 20.)

Ola: ma még riksa és motor

De az Uber nyomdokaiba léphet. Pénzt is kap hozzá.

Az Uber egyik legnagyobb versenytársa hatalmas összegből terjeszkedhet, az Ola 1,1 milliárd dollárt kapott. A céget 7 milliárd dollárra értékelték a legutóbbi forrásbevonási körben, írja a Portfolio.

Az Uber egyik legnagyobb versenytársa Indiában az Ola, a cég épp most kapott 1,1 milliárd dollárt a kínai internetes óriás Tencenttől és a japán távközlési konglomerátumtól, a SoftBanktól. A pénzből a cég technológiai fejlesztéseket tervez (mesterséges intelligencia megoldások kutatására költenek majd sokat), kiterjeszti lízing programját és elektromos autós stratégiáját.

A céget a befektetési körben 7 milliárd dollárra értékelték, amely eddig összesen 2 milliárd dollárnyi kockázati tőkét kapott. Igaz, a cég még ezzel a magas értékkel is csak a 70 milliárdos Uber értékének tizedét éri.

A startup 110 indiai városban van jelen, és további terjeszkedéseket tervez első körben Indiában, később azonban a külföldi terjeszkedés is szóba jöhet. Az indiai lokális szokásoknak megfelelően motorokat és riksát is bérelhetnek az emberek az Olával.

(Portfolio, CNBC, 2017. október 11.)

Tízmilliárddal tolnák meg az Ubert

Dollárral. A japán SoftBank fektetne be. ₪₪₪

Egymilliárd dollárnyi friss tőkét fektetne az Uberbe a japán SoftBank vezette tőkéscsoport, 9 milliárdért pedig részvényeket vásárolna a mostani tulajdonosoktól, írja a Világgazdaság.

Egy lépéssel közelebb került céljához a japán SoftBank, amely beszállna az Uber fuvarmegosztó társaságba. A SoftBank ugyanis írásba adta, hogy blokkolja a cégalapító Travis Kalanick elnökké, vagy vezérigazgatóvá történő esetleges kinevezését. Ezt az Uber egyik legnagyobb és legrégebbi részvényese, a Benchmark tőketársaság szabta feltételül. A Benchmark volt az, amely megelégelve a Kalanickhoz kötődő botrányok sorozatát, 2017. júniusában sikerrel kezdeményezte az addig vezérigazgatóként dolgozó alapító lemondatását. Kalanick megosztó személye miatt a cég akkor 69 milliárd dollárra becsült piaci értéke gyors olvadásnak indult, s abban az állapotában sem a részvények közelgő tőzsdei bevezetése, sem újabb befektetők bevonása nem látszott reálisnak. Előbbi még most sem, utóbbi előtt viszont elhárulni látszanak az akadályok.

A technológiai cégek felfuttatásában érdekelt SoftBank – a General Atlantic és a Dragoneer Investment Group pénzügyi befektetőkkel közösen – 10 milliárd dollárt invesztálna az Uberbe, az ügylet önmagában világrekord lenne ezen a piacon. Maga az Uber több mint egymilliárd dollárt kapna közvetlenül fejlesztésekre, míg 9 milliárd dollár értékben a cég jelenlegi tulajdonosaitól vásárolnának részvényeket. A részvények beárazása aukción történne, kiindulási alapként az Uber értékét 45 milliárd dollárra tennék. Az egyelőre megjósolhatatlan, hogy a vevők mekkora részvényhányadot tudnak majd begyűjteni az aukción. Ha egyáltalán eljutnak odáig, hiszen a csoport mára elveszítette egyik tagját, a kínai fuvarmegosztó piacot vezető Didi Chuxingot.

A SoftBank két széket kapna a ma tizenegy tagú igazgatóságban, amelyek közül az egyiket ügyvezetője, Rajeev Misra foglalná el, míg a másikba a SoftBank amerikai mobilszolgáltatója, a Sprint vezérigazgatóját, Marcelo Claure-t ültetnék. Rosszabb esetben egy széket kapnának egy megfigyelői státuszú személy delegálása mellett – írja a Bloomberg. Azt nem tudni, hogy a meglévő helyekből engednének-e át a SoftBanknak, vagy emelnék a tagok számát. Fontos szempont, hogy Kalanickot minél jobban elszigeteljék. Ő most három hellyel rendelkezik az igazgatóságban, ám ebből kettő nincs betöltve. Ha a Benchmark garanciát kap rá, hogy a nemrég az Expedia online utazási iroda éléről az Uberhez átcsábított új vezérigazgató, Dara Khosrowshahi irányításával radikálisan megújul a cég, akkor valamennyit hajlandó lesz eladni a részesedéséből. Kalanick szűk körben jelezte, hogy nem hajt vezérigazgatói babérokra, de szívesen támogatná aktívan is Khosrowshahi munkáját. Az új vezérre vár a cég megújítása mellett a béketeremtés feladata. El akarja érni, hogy az alkalmazottak fair áron és szabadabban értékesíthessék részvényeiket, a szavazati jogok legyenek szinkronban a tulajdonosi jogokkal, továbbá hogy a szuperszavazatokkal ne lehessen egy irányba befolyásolni a céges döntéseket.

A kölcsönzője közben megbukott

Bezárja autókölcsönzőjét, az Xchange Leasinget az Uber. A 2015-ben alapított lízingcég közvetlenül adta bérbe a gépkocsikat az Uber-sofőröknek, hogy megkönnyítse nekik a piacra lépést. Ám a mintegy 40 ezer bérautó finanszírozása túl nagy falatnak bizonyult, a nyári leltár szerint minden egyes kocsin 9 ezer dollárt bukott a cég, szemben a várt 500 dolláros veszteséggel. A The Wall Street Journal értesülései szerint ekkor határozták el, hogy bezárják és túladnak az 500 főt foglalkoztató lízingcégükön. Ennek részletei azonban még nem ismertek. Az Uber lízingprogramja 2013-ban indult, akkor a GM és a Toyota szállította az autókat, és pénzügyi közvetítők vettek részt a finanszírozásban. Két évre rá döntött úgy az Uber, hogy maga szervezi az üzletet.

(Világgazdaság, 2017. szeptember 29.)

Az Uber-t még London is húzza

Nem hosszabbítják meg az Uber szolgáltatói engedélyét Londonban. A hírre azonban néhány óra alatt bő félmillióan írták alá az Uber londoni szolgáltatási engedélyének megvonása ellen tiltakozó petíciót.

A pályázatot arra hivatkozva utasították el, hogy a cég nem felel meg az üzemeltetési feltételeknek – írja a Guardian tudósítása nyomán az Index.

A londoni közlekedési hatóság konkrétan arra hivatkozott, hogy az amerikai taxis appot üzemeltető cég üzleti gyakorlata alapján nem képes felelős cégként viselkedni, és a cég működése akár közbiztonsági kockázatot is jelenthet.

Azt kifogásolták, ahogy a cég az uberes autókat érintő büntetőjogi eseteket kommunikálta, vagy például azt, ahogy a sofőrök egészségügyi igazolásokhoz jutottak. A londoni tömegközlekedést irányító szervezetnek, a Transport for Londonnak az sem tetszett, hogy a cég olyan szoftvert alkalmazott, ami ellehetetlenítette a hatósági ellenőrzéseket és azt, hogy a hatóságok megfelelő adatokhoz jussanak.

A cég jelenleg érvényben lévő engedélye szeptember 30-án jár le, ezt követően a cégnek van 21 napja fellebbezni, de amíg ez az eljárás tart, a cégnek még nem kell felfüggesztenie a tevékenységét. A cég közleményben reagált a döntésre, azt írták, 3,5 millió londoni, és több mint 40 ezer sofőr használja az alkalmazást, így a döntés a sofőrök megélhetését és a fogyasztók választási lehetőségeinek csökkenését hozná magával.

Sadiq Khan, a város polgármestere azt mondta, hogy egyetért a döntéssel, ugyanis bár fontosnak tartja, hogy Londonban szabadon működhessenek az innovatív vállalatok, ugyanakkor az innováció ára nem lehet a fogyasztók biztonságának csökkenése. Khan azt is elmondta, hogy minden cégnek be kell tartania a rá vonatkozó szabályokat.

De ez még nem minden, hiszen London már korábban belepiszkált az Uber-be.

Londonban nem Uber az Uber: A londoni bíróság szerint az uberes sofőrök alkalmazottak.

A londoni munkaügyi bíróság 2016. október 29-i ítéletében kimondta, hogy az Uber sofőrjei alkalmazottak és nem pedig önfoglalkoztatott személyek, akik szerződéses partneri viszonyban vannak a vállalattal.

Ez az ítélet az Uber egész jövőjét alapjaiban határozhatja meg Angliában, hiszen a bírósági ítélet alapján az Uber sofőröknek is jár a munkavállalóknak minden törvényben garantált juttatás: így például fizetett szabadság, vagy minimumbér, számol be a bíróság döntéséről a 444.hu.

Az Uber koncepciója azonban éppen a hagyományos munkavállalói viszony megszüntetésére épül: a San Francisco-i vállalkozás rugalmas munkaidővel és a saját erőforrásaik feletti szabad rendelkezés ígéretével csábítja magához a sofőröket, de cserébe viszont semmi nem garantálja a munkavállalói jogokat. Erről mondta most azt a brit bíróság, hogy ez nincs rendben.

A bírósági ítélet gyakorlatilag nevetségesnek nevezte azt az elképzelést, amit az Uber állít magáról, hogy Londonban a vállalkozás csak 30 ezer kisvállalkozó platformja.

(MTI, 2017. szeptember 23., Index, 2017. szeptember 22., 444.hu, 2016. október 29.)

Nem tetszett az Uber? Van Oszkár, BlaBlaCar, GreenGo

Az Ubert betiltották, de megjelent a GreenGo, a városi közösségi autózás rendszere, és máris itt van a balatoni hajómegosztó, a Boatly. Meg az Oszkár, a BlaBlaCar, a telekocsiztatók.

A sharing economy egyik úttörője a telekocsizás volt. A legnépszerűbb célpontok közé tartozik Budapest és az autópályán elérhető vidéki nagyvárosok, leginkább Pécs, Szeged, Debrecen, Nyíregyháza és Miskolc, de nyáron hatalmas embertömeg jut el telekocsizva a soproni Volt fesztiválra, a Fishing on Orfűre, vagy a Balaton Soundra – mondja Prácser Attila, az Oszkár nevű telekocsi-szolgáltatás társalapítója és ügyvezető igazgatója a Világgazdaságnak. Nem lehet két részre bontani az évet – fűzi hozzá –, vagyis nincs gyengébb vagy nagyon erős forgalmú szezon. A nyár viszont többnyire egyenletesen intenzív forgalommal jár, amit rendszerint egy kisebb visszaesés követ. Az őszi ünnepek környékén azonban ez ismét változik, az év vége pedig igazi csúcsot hoz. „Meglepő lehet, de a december és környéke gyakran még a nyári hónapok forgalmát is túlszárnyalja” – mondja a cégvezető.

Telekocsizás: ma már több szolgáltató kínálja

A közösségi autózás az elmúlt években nagy lendületet kapott, a piacon ma több szolgáltató is működik. Az oszkározás eleinte a fiatalok hóbortja volt, mára azonban gyakorlatilag minden korosztály szerepel a telekocsizók táborában. Elsősorban a 28–32 év közöttiek körében népszerű a közösségi autózás, de sok nyugdíjas korú felhasználó van már, igaz, ők inkább a háztól házig közlekedést részesítik előnyben.

Egyetemistaként nagyon fontos szempont, hogy az utazás mekkora összeget emészt fel, mennyi pénzt kell közlekedésre fordítani – erről már egy rendszeres telekocsi-felhasználó, Kővágó Zsófia beszélt a Világgazdaságnak. Elmondása szerint a közösségi autózás előnye nemcsak az, hogy általában olcsóbb a hagyományos közlekedési eszközöknél, hanem az is, hogy a szolgáltatás az utazóközönség igényeihez igazodik. „Nem fordul elő olyan, hogy rossz időpontban indul a kocsi, a telekocsizáshoz nem kell semmilyen menetrendet figyelni” – mondta.

Határok sincsenek, legutóbb például Bécsbe utazott az Oszkár szolgáltatásával, és nem mellesleg a mintegy 250 kilométeres útért mindössze 3.200 forintot kellett fizetnie a sofőrnek. Az árak változatosak, a BlaBlaCar szolgáltatásával például a hétvégén a Budapest–Bécs távra már 3.100 forinttól találtunk utasra váró telekocsit. Ugyanez vonattal cirka 13 euróba (átszámítva 4.030 forint) kerülne, míg busszal 3.900–9.290 forintért lehet megtenni az utat.

"A rendszernek lehetnek hátrányai is – szögezte le Kővágó –, hiszen, csak a legegyszerűbb példát tekintve, előfordulhat, hogy az utasnak az autó vezetője egyszerűen nem szimpatikus.” Erre pedig minden esély megvan, hiszen gyakorlatilag a hentestől kezdve a politikusig bárki lehet telekocsis autóvezető. Ami azonban fontos, és ebben a BlaBlaCar és az Oszkár meg is egyezik, hogy az autósok kizárólag magáncéljaikra tervezett utazások esetén osztják meg az autójukban lévő szabad üléseket és az útiköltséget a velük egy irányba igyekvőkkel. Egyik cég sem alkalmaz hivatásos sofőröket, csak a platformot biztosítják a felhasználóknak.

Telekocsi: nincs adó

A szolgáltatás bevétele kizárólag az autósokat illeti, akiknek az aktuális jogszabályok szerint még adózniuk sem kell. Ebből a szempontból ugyanis a NAV hozzáállása egységes: az alapeset, hogy a sofőrnek dolga van ott, ahová megy, így mindenképp, akár egyedül is elindul az útra, profitot tehát nem realizál, csupán megosztja a költségeket az utastársaival.

A több mint 60 ezer regisztrált autós, aki telekocsi-rendszerünk segítségével megosztja szabad helyeit, nem törekszik profitra az utazása során, csupán a költségek megosztására, – mondja Prácser Attila. Ezért az Oszkar.com Telekocsi Kft., mint a rendszer fejlesztője és üzemetetője javarészt a foglalási díjakból (ez a fuvardíj 5 százaléka) tesz szert bevételre, amit a cég csak 2015-ben vezetett be. „Ezt az utas fizeti ki a sofőrnek az általa kért útiköltség-hozzájáruláson felül, és a sofőr továbbítja nekünk” – ismertette. Ebből adódóan a cégnek, ahogyan az a társaság beszámolójában is szerepel, 2015-ben az éves nettó árbevétele megközelítette az 57 millió forintot, ez az összeg tavaly már csaknem 115 millió forint volt. Mindez az elmúlt tíz év munkájának eredményét tükrözik.

A telekocsi-szolgáltatással a hagyományos közlekedési eszközök díjszabásánál kedvezőbben juthatunk el szinte bárhová. Ezt Simon Mónika, a nemzetközi hálózatot működtető BlaBlaCar kommunikációért felelős munkatársa is megerősítette. A 22 országban 45 millió tagot számláló cég magyar érdekeltsége ugyanis felmérést végzett tagjai körében, amelyből kiderült: 80 százalékuk azért kezdte el használni a szolgáltatást, mert olcsó utazási lehetőség. A pénz nem minden, a felhasználók 97 százaléka azért is választja a telekocsizást, mert az utazás ilyen módja rendszerint szórakoztató társaságot jelent számára.

GreenGo: ez már autóbérlet, pénzért

A legtöbb városban élő ember kevesebb mint 10 ezer kilométert autózik évente lakhelyén, valamint néhány vidéki útja során” – mondta el a Világgazdaság érdeklődésére Molnár Péter, a GreenGo operatív igazgatója. A szakember kiemelte: a szolgáltatás pont az ilyen típusú emberek számára jött létre Budapest első környezetbarát carsharing (közösségi autózás) szolgáltatásaként. A GreenGo célja, hogy hosszú távon megváltoztassa a közlekedési szokásokat, és egyre kevesebb fővárosi vásároljon autót, vagy második autót. „A szolgáltatás sajátossága, hogy flottája kizárólag elektromos járművekből áll, amelyek bérlése viszonylag megfizethető, egy perc 66 forintba kerül."

(Világgazdaság, 2017. július 26.)

A bukaresti taxisoknak sem kell az Uber

Az Uber ellen tüntettek a bukaresti taxisok.

Taxistüntetést rendezett Bukarestben a közúti személyszállítási vállalkozásokat tömörítő COTAR konföderáció, az Uber internetes fuvarmegosztó cég tisztességtelennek ítélt versenye ellen tiltakozva, valamint az ennek teret engedő joghézag felszámolását követelve, írja a Világgazdaság.

A kormány székháza elé több száz taxis és néhány tucat buszsofőr sorakoztatta fel járművét, forgalmi akadályt okozva a román főváros egyik legfontosabb útkereszteződésében. A háromórás megmozdulás idején a COTAR-hoz tartozó bukaresti taxisok beszüntették a munkát és nem szállítottak utasokat sem.

A kétnaposra tervezett megmozdulás folytatásáról letettek azt követően, hogy a COTAR tárgyalóküldöttsége ígéretet kapott a kormánytól: egy hónapon belül meghozzák a tiltakozók által sürgetett - a szigorú személyszállítási szabályokat az internetes fuvarmegosztóra is kiterjesztő - rendeletet.

A taxisok egyébként azt kifogásolják, hogy míg az ő működésüket számos engedély beszerzéséhez kötik, és alapfeltétel a kizárólag személyszállításra használt gépkocsi, az Ubernél bárki személyszállításra használhatja autóját. Az internetes alkalmazás azt teszi lehetővé, hogy az Uber fuvarmegosztó szolgáltatást használó autósok és utasok egymásra találjanak.

A taxistüntetésre reagálva az Uber nyilatkozatban cáfolta az adóelkerülés vádját: szerintük a céggel szerződésben álló gépkocsivezetők ezrei magánvállalkozókként adóznak az Uber-alkalmazás révén szerzett jövedelmük után, utasaik pedig számlát kapnak a fuvardíjról, melynek 75-80 százaléka marad a sofőrnél, a többi pedig az Ubernek jut. Az Uber maga is szabályozáspárti és az uniós ajánlásokkal összhangban álló szabályozást vár a román hatóságoktól, a cég közleménye szerint.

Romániában 2015 februárjában, először Bukarestben kezdte meg működését az amerikai székhelyű Uber, amely Európában is terjeszkedni próbált. Ma már három másik romániai nagyvárosban - Brassóban, Temesváron és Kolozsváron - is elérhető a szolgáltatás. A cég adatai szerint egy éve még csak hetvenezer felhasználójuk volt, mára már több mint negyedmillióan töltötték le Romániában az Uber fuvarmegosztó alkalmazását.

(Világgazdaság, 2017. április 26.)

Bukott egyet az Uber

De a befektetőket ez nem zavarja.

Az Uber ugyan nem nyilvános részvénytársaság, ezért nem kell nyilvánosságra hoznia eredményeit, de a befektetőit időről időre tájékoztatja az eredményeiről. Ez meg is történt most is, így a befektetők megtudhatták, hogy 2016. első fél évében 1,2 milliárd dollárt (328 milliárd forintot) vesztett a cég. A veszteségből több mint 750 millió dollár a második negyedévben jött össze.

Ez nem kevés pénz, főleg úgy, hogy közben 30 százalék felett nőttek a bevételek. 2016. második negyedévében 5 milliárd dollárt költöttek el az utasok az Uber vezetőinél, ennek nagyjából a negyede ment a céghez.

A befektetők a legutóbbi befektetések alapján nagyjából hatvanmilliárd dollárra értékelik a céget. A szaúdi állami vagyonalap például 3,5 milliárd dollárral szállt be az Uberbe a közelmúltban.

A nagy veszteség oka az, hogy a cég agresszív kedvezményekkel próbál vetélytársai elé vágni, ezzel is megkísérelve a piacszerzést. Az USA-ban a Lyft, Kínában a Didi Chuxing a fő versenytársa az Ubernek, utóbbinak azonban vége, miután 1 milliárd dollárért és némi részesedésért eladták az ottani részlegüket a kínai cégnek, kivonulva erről a piacról. Az eladásból várható pénzzel együtt 8-9 milliárd dollár készpénztartaléka maradhatott az Ubernek.

(Figyelő, 2016. augusztus 26.)

Nem nyugszik az Uber

Most éppen saját térképet csinál, nagyon sok pénzért.

Saját lábára állna az Uber, 500 millió dollárt fektet be saját térképszolgáltatás fejlesztésébe, így szakadna el a Google térképétől. Az Uber működése jelenleg nagymértékben függ a Google-től, hiszen a keresőóriás térképszolgáltatásait használja fel saját fuvarszolgáltatásához. Mindegy, hogy Google Térképek, vagy éppen Waze, ezek alapján szállítják a sofőrök utasaikat a megadott célpontra.

A legújabb hírek szerint az Uber fontos lépés előtt áll, 500 millió dollárért fejleszt saját térképszolgáltatást. Ezzel a cég nagyot léphet a függetlenség felé, de ez még hosszú menetelés lesz. A saját térkép ugyanis még semmilyen információt nem biztosít az aktuális forgalomról, vagy éppen a házszámokhoz tartozó ajtók és épületek elhelyezkedéséről, ami szükséges lenne az utasok felvételéhez.

Az Uber azért komolyan veszi a dolgot: felvette a Google egyik exalkalmazottját, aki korábban az Earth fejlesztéséért felelt, de a Térkép szolgáltatáson is dolgozott. Emellett olyan, térképszolgáltatást nyújtó cégekkel kötött együttműködést a fuvarszolgálat, mint a TomTom vagy a DigitalGlobe.

A Google-nek ettől függetlenül jó tízévnyi előnye van, amit elég nehéz lesz behozni. Ráadásul már nemcsak online, hanem offline is használható a navigációs programja.

(Origo, 2016. augusztus 1.)

Nagyokat rúgnak az Uberbe

Magyarországon 2016 július 24-én lelép, de máshonnan is elzavarták. A jó ötletet azonban nem lehet megállítani.

Magyarország világszinten is nagyot lépett, amikor júniusban a betiltással fenyegette meg és teljesen el is lehetetlenítette az Ubert az új taxis szabályokkal, aminek hatására be is jelentették, hogy felfüggesztik július 24-től magyarországi tevékenységüket. A közösségi taxiszolgáltatót azonban nemcsak nálunk, hanem a világ számos más pontján is sokan támadják, hol a taxisok, hol a munkajogok semmibe vétele, hol az állami szabályozás megkerülése miatt. Magyarországon a cég nem akarja felvenni a kesztyűt a kinyírására hozott törvény drákói szigorával.

De hát máshol sem fenékig tejföl az Uber élete.

Az Uber már Európa számos országában kemény falakba ütközött, de a legtöbb helyen nem adta fel. Spanyolországból 2014. végén vonult ki, miután a madridi taxisok folyamatosan lázongtak ellene. Végül egy bírósági felszólításra kellett beszüntetnie törvénysértőnek ítélt tevékenységét. 2016. tavaszán azonban újraindult az UberX szolgáltatás Madridban, de a korábbiakkal ellentétben nem alkalmi, hanem csak profi, engedéllyel rendelkező sofőrök taxizhatnak a cég égisze alatt.

Hasonló volt a helyzet Brüsszelben és Párizsban, ahol szintén az engedély nélküli sofőrökre szálltak rá, a belga fővárosban ráadásul elkezdték lefoglalni az autóikat is. A franciáknál ugyanezért nemrég 800 ezer euróra megvágták az Uber vezetőségét, 2015-ben pedig le is tartóztatták őket illegális taxiztatásért. A franciáknál egyébként a tüntetők autókat borogattak az Uber ellen tiltakozva.

Tiltakozási és betiltási hullám kísérte az Uber ügyködését Amszterdamban, Rómában és több német városban is. A cég Berlinben, Münchenben, Hamburgban, Frankfurtban és Düsseldorfban is felfüggesztette a működését, mert a hatósági szigor miatt nem volt értelme folytatni. Dániában is rászálltak a cégre, több sofőrét megbüntették engedély nélküli taxizásért. Helsinkiben is keményen megvágják az engedély nélkül uberezőket.

Ki Uberezzen?

Az európai szabályozók alapvetően az UberPop nevű szolgáltatást piszkálták, amit Magyarországon nem is vezettek be. Ez az eredeti Uber, ahol engedéllyel nem rendelkező, teljesen alkalmi sofőrök fuvaroznak. Ezzel szemben a magyaroknál futott, most felfüggesztett UberX, valamint a szintén csak nyugaton elérhető, magasabb minőségű szolgáltatást garantáló UberBlack esetében már törekedtek arra, hogy engedéllyel rendelkező sofőrök, engedéllyel rendelkező kocsikkal fuvarozzanak. De ez nem mindig sikerült.

Keletebbre sem lett jobb az Ubernek

2015-ben Romániában is szigorították az engedély nélkül taxizók büntetését, bár Bukarestben a jelek szerint továbbra is lehet uberezni. De tiltakoznak az Uber ellen Varsóban és Zágrábban is. Bulgáriában a taxisok és a szakszervezet lobbihadjárata után a legfelsőbb bíróság kaszálta el az Ubert, és Szófiában már nem elérhető a szolgáltatás.

Még keletebbre, Indiában számos helyen betiltották az Ubert, Újdehliben pedig egy sofőr utasával szemben elkövetett nemi erőszak után fordultak a cég ellen a szabályozók. Az országban azonban sok helyen a tiltás ellenére is folytatta a szolgáltatásnyújtást az Uber, és a legtöbb városban végül bírói úton fel is oldották az uberezést elkaszáló rendeleteket. Ennek ellenére azóta Indiában is sokat szigorítottak az Uberre vonatkozó szabályokon.

Ázsia fejlődő országaiban sokkal rosszabb a tömegközlekedés, ezért fontosabb a taxik szerepe, akik pedig nagyon sok embernek, családnak a megélhetését adják. Az Uber megjelenésével viszont nagy tömegek érzik fenyegetve magukat, ennek a fenyegetésnek pedig más színezetet ad, hogy a hobbiból saját kocsival taxizás ellehetetleníti a szegényebb taxisokat. Emiatt pedig a tiltakozás is hevesebb. A dél-afrikai Fokvárosban például nemrég eltorlaszolták a reptérre vezető utat és megverték az ott közlekedő uberezőket. Itt sokáig illegalitásban működött az Uber, több tucatnyi autót lefoglaltak a sofőröktől. Mostanra Európához hasonlóan már itt is csak engedéllyel rendelkező sofőrök uberezhetnek. A jakartai taxisofőrök meggyújtott gumiabroncsokkal zárják le az utat az indonéz fővárosban az Uber ellen tiltakozva.

Rio de Janieróban és Sao Paulóban is voltak hasonló tüntetések. Előbbi helyen betiltották, aztán egy bírói ítélet alapján újra engedélyezték a szolgáltatást, és több másik brazil városban is el akarják kaszálni az Ubert a szabályozók. Itt gyakorlatilag teljesen szürke zónában mozog az uberezés. Costa Ricában csak békés tüntetések voltak, de Kolumbiában már kisebb háborút indítottak a hatóságok az Uber ellen, több mint ezer sofőr autóját foglalták le. A taxisok pedig Mexikóvárosban is szétvertek néhány kocsit elkeseredettségükben.

Nem járt jobban Kínában sem az Uber, Kanton (Kuangcsou) városában például a rendőrség takarította ki az Uber irodáit, emellett hasonló razzia játszódott le Csengtuban is, amit pedig több másik helyen erőszakos taxistüntetések követték. Ennek ellenére ma több városban is működik az Uber Kínában, de hatalmas veszteségeket termel a kis árréssel dolgozó piacon.

Hongkongban is a rendőrök meszelték el a céget, ami azért volt ellentmondásos, mert a razzia időpontjában az úgy Uber szerepelt a befektetésösztönző ügynökség honlapján mint helyi sikersztori. Később gyorsan le is vették onnan. Dél-Koreában is azonnal betiltották az UberPop szolgáltatást, egy időben például pénzdíjat is ajánlottak azoknak, akik uberezőt fogtak, a cég helyi vezetői ellen pedig vádat emeltek. Ennek ellenére az Uber ma is szolgáltat Szöulban, de csak rendes taxikat közvetít. A japán hatóságok is keményen rászálltak a cégre, amikor Fukuokában indított próbaszolgáltatást, Tokióban viszont működik az Uber.

Amerikából jöttem...

Az Uber az Egyesült Államokban indult, de nem mindenhol fogadták tárt karokkal az országon belül. Nevada állam például rögtön kerek-perec betiltotta, és jó időbe telt, mire végre engedélyezte. A texasi Austinból nemrég azért vonult ki az Uber és a rivális Lyft szolgáltató, mert a város elrendelte, hogy a sofőrjeik előéletét ellenőrizzék, ennek részleteiről azonban nem tudtak dűlőre jutni. Itt azonban ahogy kilépett a két behemót, több kisebb közösségi szolgáltatás lépett a helyükre, amelyek valahogy meg tudják oldani, hogy ne legyenek büntetett előéletű dolgozóik. A helyi szabályozásokra hivatkozva több másik egyesült államokbeli városban felfüggesztette a szolgáltatást a cég, például San Antonióban vagy Anchorage-ban sem üzemel.

Nemcsak a helyi szabályok körül van balhé, Észak-Amerikában és Nyugat-Európában a munkajogi védelem hiánya miatt is sokat támadják az Ubert és általában a sharing economyt. A sharing economy-cégek azonban éppen abban az irányban haladnak, ami a dolgozók kiszolgáltatottságát növelik.

Kanadában is sokat támadták az Ubert, Vancouverben most is illegális, de Edmontonban is csak 2016-ban legalizálták. Ausztrália nagy részén is betiltották a szolgáltatást, így az angolszász világban sem örvend teljeskörű elfogadottságnak.

(Index, 2016. július 13.)

Üzletel az Uberrel a Wal-Mart és a Toyota

A Volkswagen és a General Motors a Gett és Lift csapatát tolja. A Wal-Mart árut szállíttat velük.

A világ legnagyobb szupermarket hálózata, a Wal-Mart az Uber és a Lyft online autósközvetítő céggel szövetkezik termékeik kiszállítására az Egyesült Államokban.

A tesztüzemet Denverben und Phoenixben tervezik: a Wal-Mart ezzel lerövidítené a szállítási időt, és főként a belső városrészekben szeretne olyan ügyfeleket megnyerni magának, akiknek nincs saját autójuk. Az Amazon nemrég friss élelmiszerek házhozszállításával jelentkezett, és a Wal-Mart úgy döntött, valamit lépnie kell erre.

A Wal-Mart nem az egyetlen, amely kihasználná az Uber-ben lévő üzleti potenciált. Legkorábban az autóipar ébredt: a Toyota beszállt az Uberbe, míg a VW a rivális Gett, az Opel pedig a Lyft online autóközvetítővel lépett szövetségre.

Az autósok

A Toyota befektetett az Uberbe. Egyre több autógyártó lát üzleti lehetőséget az új közösségi személyszállításban. A Toyota egy kisebb, pontosan nem közölt, összeget fektetett az Uberbe, és lízinglehetőséget is kínálni fog az Uber sofőröknek. Korábban a Volkswagen és a General Motors is befektetett az Uber olyan versenytársaiba, mint a Gett és a Lyft.

Egyértelműen kirajzolódik egy stratégia a világ nagy autógyártói részéről, akik egyre inkább felismerik, hogy az autóhasználati és birtoklási szokások átalakulóban vannak. Az újfajta személyszállítási megoldások más iparágak nagyjainak érdeklődését is felkeltették. Az Apple 1 milliárd dollárt fektetett a kínai Didi Chuxing fuvarmegosztó óriásba.

A japán autógyártónak nem érdeke, hogy nagyobb részesedést szerezzen Uberben, vagy akár átvegye az irányítását. A Toyota ugyanis sokkal inkább arra épít, hogy megfelelő ismeretek szerezzen az átalakuló autóhasználati szokásokról.

Az izraeli székhelyű Gett 300 millió dollárt vont be a Volkswagentől. A taxirendelésben utazó Gett egyébként már világszerte több mint 60 városban van jelen, beleértve Londont, Moszkvát és New Yorkot is, komoly fejlődést is mutat. 2015-ben 300 százalékkal nőtt a bevétele, 2016-ban pedig el szeretnék érni az 500 millió dolláros szintet. A piacvezető Uber éves szinten nagyjából 1 milliárd dollárt hoz.

A General Motors 500 millió dollárt fektetett a Lyftbe, amely az USA második legnagyobb fuvarmegosztó szolgáltatása. A GM elnöke csatlakozott is a Lyft igazgatótanácsához, és elindítottak egy lízingprogramot a sofőrök számára Chicagóban, melyet a terv szerint tovább bővítenének.

A nagy autógyártók egyrészt kezdik felismerni, hogy az újfajta személyszállítási szolgáltatások mit jelentenek, az autóhasználati szokások megváltozásával. Másrészt viszont a lehetőséget is megérezték, melyet ezen cégek jelentenek.

Az autógyártók beszállása a fuvarmegosztó szolgáltatásokba azt is segítheti, hogy erősítsék piaci helyzetüket. A fuvarmegosztók a nagytelepüléseken vannak jelen. A városi piac különösen izgalmas a GM számára, amely erősebb a vidéki piacokon, de a Lyfttel kötött együttműködéssel erősítheti a piaci részesedését a városokban.

Az Uber egyébként 2009-es alapítása óta már több mint 10 milliárd dollárnyi tőkét tudott bevonni és folyamatosan keresik a stratégiai befektetőket. A Toyotával kiterjeszthetik a lízingprogramjukat, bár a kaliforniai hatóságok fontolgatják a gyakorlat betiltását.

A Toyota és az Uber azt remélik, hogy 2016. második felében indulhatnak el az új lízinglehetőségek. A Toyota azonban óvatos, és bár komoly lehetőséget látnak a programban egyelőre csak egyfajta tesztprojektként indítanák el azt, felmérve, hogy mi lehet belőle kihozni a későbbiekben.

(HVG, 2016. június 4., Investor.hu, 2016. május 25.)

Az Apple is rálép az Uber lábára

Egymilliárd dollárt nyom a Didi Chuxingba. Kínában.

Az IT-óriás részesedést vásárolt egy kínai autósközvetítőben. A Didi Chuxing az Uber versenytársa Kínában. Az Apple alapvető célja az lehet, hogy a befektetésen keresztül jobban megismerje a kínai piacot.

A Didinek az Apple az eddigi legnagyobb céges befektetője, aki már eddig is több milliárd dollárt gyűjtött össze befektetőktől, ráadásul meghatározó szereplője Kínában a személyszállítási szolgáltatások közvetítési piacának.

A Didinek szakértők szerint nagyobb részesedése van a piacból, mint az Ubernek, már több mint 400 városban van jelen. Az Uber februárban még úgy nyilatkozott, hogy egy évben több mint egymilliárd dollár veszteséget termelnek. A múlt évben az Uber riválisai, a Didi, a Lyft és a Grab Taxi megállapodtak, hogy összefognak az Uber ellen, melyet próbálnak kiszorítani.

(HVG, 2013. május 13.)

Las Vegasban az Uber

Következik az ételkihordás, az UberEats. A Lyft is ugyanolyan utazásmegosztó.

Nevadában és kiemelten a turizmusából élő Las Vegasban néhány hónapja indította szolgáltatását a Lyft és az Uber utazásmegosztó, mindketten alacsony árakkal próbálnak versenyt támasztani a helyi taxisoknak, akik egy nagy csatát a bíróságon már elveszítettek: meg kell osztozniuk a legjobban fizető repülőtéri fuvarokon.

A 8 kilométeres útért 20 dollár feletti összeget is elkérnek a taxisok, ez még helyi viszonylatban is borsosnak számít. A viteldíj az elfogadhatónak tekintett szintnél átlagosan 25–50 százalékkal több. Ráadásul a taxisok rendszerint nem a legrövidebb utat választják, s csak a repülőtéri fuvarokon évi 15 millió dollárral károsítják meg az utasaikat. A Lyft és az Uber magával hozta a versenyt, ehhez a taxisoknak is alkalmazkodniuk kell.

Az Uber más tájakon is erősít: márciusban tíz amerikai nagyvárosban ételkihordást is vállalnak majd. Az UberEats szolgáltatás igénybevevői a környező éttermekből rendelhetnek ebédet vagy vacsorát. A szolgáltatást sikeresen tesztelték a kanadai Torontóban, ahol száz helyi éterem csatlakozott a rendszerhez. Amerikában átlagosan 5 dolláros – városonként eltérő – kiszállítási díjjal dolgoznak majd, ezen megosztoznak a sofőrrel. Az Uber azonban „koordinációs költségek” címén az éttermektől pénzt szed.

(Világgazdaság, 2016. január 22.)

Szeretik az Ubert

Budapesten is. Az Uber számokban világszerte: 61 ország, 330 város, naponta több millió utazás.

Budapesten az indulás, 2014 novembere óta több mint 600 ezer utazást tettek meg az Uber mobilalkalmazásának segítségével. A magyar főváros egyedülálló fejlődést mutatott mind a felhasználók számának gyors növekedésében, mind pedig az autóspartneri kör bővülésében, a Világgazdaság beszámolója szerint.

A technológiai vállalat nyilvánosságra hozott friss statisztikáiból egy első ránézésre meglepő irányzat olvasható ki: az Uber-utazások 30 százaléka metróállomás közelében kezdődik vagy végződik. Ez különösen olyan távolabbi városrészek esetében hasznos, ahonnan kifejezetten nehéz - vagy csak több átszállással lehetséges - a bejutás autó nélkül a központi kerületekbe. Ez a felhasználási mód nagyban hasonlít azokhoz az autósokra, akik járművüket a metróállomásoknál kialakított P+R parkolókban hagyják, és metróval folytatják útjukat a belvárosba. Mindez azt jelzi, hogy az Uber Budapesten is hatékonyabbá tette a közösségi közlekedést.

Az adatokból az is látszik, hogy Budapest belső és külső kerületeiben egyaránt stabil a kereslet az utazások iránt. A magyar főváros az átlagos érkezési idő tekintetében sem marad el a világ többi Uber-városának átlagától: az Uber indulása óta a becsült érkezi idő 10 percről 5 perc alá csökkent, Budapesten ez a szám átlagosan 4,5 perc. Jelenleg ezer autóspartner és 55 ezer utas regisztrált az Uber platformján Budapesten. A világ legnagyobb utazásmegosztója 2016. végére további ezer magyar autósnak nyújthat kereseti lehetőséget.

(Világgazdaság, 2015. október 21.)

Az Uber, az ügyes kerítő

Ő csak közvetít a taxizni vágyók között, de nagyobb ütemben nő, mint régen a Facebook.

Az Uber öt évvel ezelőtt indította be szolgáltatását San Franciscoban, és azóta már a világ 58 országának 311 városában van jelen. Népszerű, ráadásul már a legértékesebb startup cégnek tartják a befektetők.

A közlekedési és taxis iparágat felforgató Uber növekedését a cégérték mutatja, amit jelenleg az időközben bevont tőkeemelések alapján lehet megállapítani, hiszen a céget még nem vezették be a tőzsdére. Működésének harmadik évében már 3,4 milliárd dollárra értékelték a befektetők a céget, 2014. júniusában az akkori 1,2 milliárd dolláros tőkeemelés már 17, a decemberben végrehajtott tőkeinjekció pedig már 40 milliárd dollárra lökte fel a taxis közlekedést megreformáló vállalkozás piaci értékét.

2015 májusában az Uber további 1,5-2 milliárd dolláros tőkeemlése már 50 milliárd dolláros cégértéket jelenthetett a szakértők becslése szerint. Az újonnan szerzett pénzt - az eddigi terjeszkedés helyett - most inkább stratégiai partnerekkel való együttműködésre tervezi felhasználni az Uber.

Az Uber sajátossága, hogy a cég szinte semmilyen eszközzel nem rendelkezik, hisz az autók sincsenek a birtokában. Pusztán egy közvetítő a taxis szolgáltatást igénybe vevők és az autójukat a felajánló vezetők között, amiért jutalékot számol fel a cég.

Az 50 milliárdos cégértékkel a világ legértékesebb startup cégének járó címet is elhódította az Uber a mobilkészülékeket gyártó kínai Xiaomitól, mely eddig 45-48 milliárd dolláros értékkel állt az első helyen. Ekkora piaci érték már az olyan nagy és régi cégeken is túllép, mint a FedEx (48 milliárd) vagy a Nissan Motor (47 milliárd).

Az Uber úgy tűnik, lekörözte a Facebookot is, legalábbis az indulás ütemét mérve. A közösségi média óriásnak három évébe telt, hogy elérje az 1 milliárd dolláros értéket, és működésének ötödik évére pedig 15 milliárdot ért a cég. Az 50 milliárdos szinthez pedig 8 évre volt szüksége, majd 2012-ben 100 milliárd dollárra emelkedett cégértéke részvényeinek tőzsdei bevezetése (IPO) során. Most egyébként 225 milliárd dollárt ér a Facebook.

(Investor.hu, 2015. június 5.)

És rendesen szorongatja a Facebookot.

És rendesen szorongatja a Facebookot. ₪₪₪

A vártnál nagyobb mértékben növelte nyereségét a Tencent Holdings kínai internetes óriás 2018 első negyedévében a gyorsjelentése szerint, írja a Napi.hu, az MTI nyomán.

A kínai cég a március 31-én véget ért három hónapban 23 milliárd jüan (3,7 milliárd dollár) tiszta hasznot termelt, ami 61 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi profitot. Elemzők 17,5 milliárd jüanos nyereséget vártak.

A Tencent összesített negyedéves bevétele 48 százalékkal 74 milliárd jüanra (11,7 milliárd dollárra) emelkedett, meghaladta az elemzők által várt 70,4 milliárd jüant.

A működési eredmény 30,7 milliárd jüanra (4,9 milliárd dollárra) nőtt, ami éves összehasonlításban 59 százalékos emelkedés. A működési haszonkulcs 39 százalékról 42 százalékra kúszott fel.

A Tencent fizetős üzenetküldő mobilalkalmazása, a WeChat 1 milliárd aktív felhasználóval rendelkezik, éves összevetésben 11 százalékkal nőtt ez a szám.

A Tencent jelenleg 480 milliárd dolláros piaci tőkeértékével Ázsia második legértékesebb cége, de az év elején még 80 milliárd dollárral többet ért, és egy rövid időre még a Facebookot is megelőzte a világranglistán, az Apple, az Alphabet, az Amazon és a Microsoft mögött.

A Tencent vezetése márciusban arra figyelmeztetett, haszonkulcsait csökkenthetik a 2018-ra tervezett "agresszív" beruházások. A cég aktívan fektetett be olyan területekre, mint videojátékok, szórakoztatás, önvezető járművek, vagy éppen a mesterséges intelligencia. 2017 óta milliárdokat költött kiskereskedési és internetes kereskedési ügyletekre külföldön és otthon is.

(Napi.hu, 2018. május 16.)

A kínai Tencent lenyomta a Facebookot

A Tencent a legértékesebb ázsiai cég. Csevegőjének, a WeChat felhasználóinak száma egy milliárd. Mögötte az Alibaba.

A kínai Tencent internetes technológiai holding piaci tőkeértéke az ázsiai cégek között elsőként lépte át az 500 milliárd dolláros határt és már megelőzte a Facebook piaci tőkeértékét is, írja a Napi.hu.

A Tencent részvényének árfolyama 2017-ben az év eleje óta már több mint megduplázódott és hongkongi záróárfolyama alapján a vállalat piaci tőkeértéke november 20-án átlépte az 500 milliárd dollárt, 21-én pedig 522 milliárd dollárra emelkedett, adta hírül az MTI.

A kínai cég ezzel megelőzte és kiütötte az ötödik helyről a globális nagyságrendi rangsorban a Facebookot. A Facebook piaci tőkeértéke 519 milliárd dollár.

Az október végi állás szerint a rangsort az Apple vezeti 873 milliárd dollárral, a második a Google anyacége, az Alphabet 715 milliárd dollárral, a harmadik a Microsoft 640 milliárd dollárral és negyedik az Amazon.com 531 milliárd dollárral.

A Tencent nyomában a második legnagyobb ázsiai cég az Alibaba Group 481 milliárd dollár piaci tőkeértékkel. A harmadik legnagyobb ázsiai cég pedig a Samsung Electronics 364 milliárd dollárral.

A Tencent 2017 harmadik negyedévében a piaci várakozások felett 69 százalékkal növelte nyereségét. A Tencent csevegő alkalmazása, a WeChat közel egymilliárd aktív felhasználóval büszkélkedhet.

(Napi.hu, 2017. november 21.)

Palvin Barbi a legnépszerűbb a magyar lány az Instagramon, a fiúk közül Istenes Bence. Kevesebb a feltöltés.

Palvin Barbi a legnépszerűbb a magyar lány az Instagramon, a fiúk közül Istenes Bence. Kevesebb a feltöltés. ₪₪₪

Az instázók háromnegyede naponta ránéz a hírfolyamára, de egyre ritkábban töltünk fel tartalmat, és jobban meggondoljuk, publikussá tesszük-e profilunkat. Ismerjük és szeretjük a Storiest, szívesen követünk barátokat, hírességeket, sőt márkákat is, de a direkt hirdetéseket nem kedveljük, írja a Világgazdaság a Crane marketing ügynökség nyomán.

Az aktuális magyar Instagram-használati trendeket egy online felmérés alapján immár harmadik alkalommal, látványos infografikában összesítette a Crane marketing ügynökség.

A felmérésből kiderült, hogy a fiatal felnőtt nők körében a legnépszerűbb az Instagram Magyarországon. A cég saját adatai szerint több a női felhasználó a magyarok között: 940 ezer a nők és 800 ezer a férfiak száma. A korosztályi eloszlást tekintve a legtöbb Instagram-használó Magyarországon a felmérés szerint jelenleg a 25-44 évesek köréből kerül ki: 750 ezren tartoznak ide, de alig marad le a 13-24 évesek csoportja 740 ezer fővel.

Azt is megtudhatjuk, hogy Palvin Barbi után Csinger Andy, Lévai Adrienn és Istenes Bence a legnépszerűbbek.

A márkák, ismert emberek kikerülhetetlen tényezővé váltak a magyar Instagram térképén. Óriási nemzetközi népszerűsége miatt Palvin Barbara magasan vezet a magyar hírességek között a követők számát tekintve (7,8 millió), őt a divatblogger Csinger Andy (486 ezer) és a modell Lévai Adrienn követik (452 ezer).

A magyar férfiak közül az Instán Istenes Bence (366 ezer) és a YouTube-sztár Dancsó Péter (265 ezer) a legnépszerűbbek. A Magyar Instagram Körkép készítője, a Crane egyébként havonta frissíti honlapján a magyar szereplők toplistáját.

Mennek a márkák is az Instagramon

A márkák számára az Instagram kiemelten fontos kommunikációs eszközzé vált az elmúlt években. Ezt jól mutatja az is, hogy mára a felmérésben részt vevő magyar instázók majdnem fele (49 százalék) követ valamilyen márka- vagy céges profilt is.

A válaszadók közel 60 százaléka szerint egy márka Instagram-oldala is lehet olyan érdekes, mint egy személyé, 70 százalék konkrétan rákeres egy adott márkára vagy cégre. Ugyanakkor 85 százalék rányomott már legalább egyszer az unfollow gombra, ha nem tetszett neki, amit látott.

Kiderült, hogy a felületre havonta töltünk fel, de naponta nézünk rá, mégis egyre ritkábban posztolunk: az elmúlt három évben fokozatosan csökkent a feltöltések gyakorisága, és a legtöbben már csak havonta osztanak meg képet vagy videót.

Bejött a Stories funkció

A 2016-ban bevezetett Stories lényege, hogy a felhasználók úgy is megoszthatnak tartalmakat, hogy azok 24 óráig láthatóak csak a követők számára. A funkciót a magyar instagramozók is előszeretettel használják, és nemcsak feltölteni szeretik a Stories tartalmakat, de nézegetni is. A márkák Stories-zát például a válaszadók több mint egyharmada kíséri figyelemmel.

(Világgazdaság, 2018. május 7., fotó: AFP)

A hirdetőknek is bejön az Instagram

Már egymilliónál is több a hirdető az Instagramon.

Töretlen a fotómegosztó alkalmazás népszerűsége. Havonta több mint egymillió cég hirdeti termékeit az Instagramon keresztül. Az alkalmazás különböző fejlesztésekkel is próbál segíteni a kisebb cégeknek is.

A havi egymilliós hirdetőtábor ötszörös növekedés a 2016-os évhez képest, amely az Instagramon az alkalmazások bővülésére, és a Facebookkal kialakított együttműködésre vezethető vissza.

Az Instagram nem is olyan rég még csak egy jópofa fotóalkalmazás volt, amelyben különböző filterek segítségével látványosabbá lehetett tenni a képeket. Mára ez már a múlt, több mint 8 millió vállalkozásnak van profilja az oldalon,
így a felhasználók közvetlenül kapcsolatba tudnak lépni számos céggel.

James Quarles, az Instagram üzletágának vezetője elmondta, hogy próbálnak a kisebb cégeknek segíteni az olyan bővítményekkel, mint a Boomerang, vagy a Hyperlapse. Előbbivel ismétlődő videókat lehet készíteni, utóbbi gyorsított felvételek készítésére jó.

A cég közlése szerint a havi 600 millió aktív felhasználó 80 százaléka követi valamelyik céget, és 120 millióan interakcióba is kerülnek velük.

Hasonló utat jár be a Snapchat is, ők a fiatalabb réteget célozták meg különböző kreatív filterek segítségével. Ezek ellenére az Instagram fölénye nagy, hiszen míg az Instagram 400 milliós napi felhasználótáborral rendelkezik, ugyanez a mutató 150 millió a Snapchatnél. A Snapchat 2017. évi bevételét 770 millió dollárra várják, ami azért messze elmarad az Instagram 3,2 milliárd dolláros bevételétől.

Az Instagram (ahogy a többi népszerű alkalmazás) nem elégszik meg ennyivel. Szeretnének további támogatást nyújtani a cégeknek. Segítenék őket abban, hogy melyik bejegyzésre érdemes hirdetést rakni, de akár az is elképzelhető, hogy
bizonyos szolgáltatásokra (például egy fodrászhoz) időpontot is lehet majd foglalni. Az Insta-felhasználok nagy része az alkalmazásokon keresztül fedez fel termékeket, ezért a jövőben lehetőség lesz arra is, hogy az applikáción belül lehessen vásárolni.

(Origo, 2017. március 31.)

Vásárlást is kínál az Instagram

Első körben az iPhonosoknak és az amerikai vásárlóknak.

Az Instagram is igyekszik kihasználni az e-kereskedelem növekvő népszerűségét: a képmegosztó szolgáltatás egy olyan megoldást tesztel, amivel azonnal megvehetik a felhasználók a nekik tetsző termékeket, melyeknek fényképeit természetesen elhelyezik az oldalon.

A próbaidőszak alatt 20 márkával dolgozik együtt a cég, igaz, egyelőre csak az amerikai fogyasztók számára érhető el ez a lehetőség, közülük is az iOS-es készüléket, vagyis iPhone-t, vagy iPadet használóknak, számol be az új szolgáltatásról a Világgazdaság. A megoldás lényege, hogy a márkáknak az oldalra feltöltött képein szereplő termékekről további információkat tudhat meg a felhasználó, válogathat is közöttük. Az újítás lényege, hogy amint sikerül döntést hozni, nem kell kilépni az alkalmazásból, hanem a „Shop Now”, vagyis „Vásárlás Most” gomb megnyomásával el lehet indítani a tranzakciót.

A termékinformációk és fényképek magában az Instagram-applikációban jelennek meg, így sokkal gyorsabban betöltődik a tartalom, mintha külön böngészőben kellene megnyitni, azaz jelentősen felgyorsulhat a kiválasztás és vásárlás folyamata.

A Techcrunch technológiai portál beszámolója szerint az Instagram nem számol fel közvetítői díjat a szolgáltatásukon keresztül is értékesítő vállalkozásoknak. Ehelyett igyekeznek majd rávenni a cégeket: azért fizessenek, hogy az általuk feltöltött tartalmak megjelenjenek az olyan felhasználók számára is, akik egyébként nem követői az adott márkának.

De miért érné meg ez a társaságoknak? Az Instagram saját felmérése szerint a megoldást használók 60 százaléka szerez ismereteket termékekről és szolgáltatásokról az alkalmazáson belül, háromnegyedük a felületen posztolt tartalmak hatására további információk gyűjtésébe kezd weboldalakon, online keresőkön. Az Instagramnak már most is mintegy félmillió hirdetője van és az egymilliárd dollárért a Facebook tulajdonába jutott szolgáltatás kezd komoly bevételt is hozni.

(Világgazdaság, 2016. november 4.)

Kergetőzik az Instagram

100 millió új felhasználó kilenc hónap alatt. Lenyomta a Twittert.

Elérte a 400 milliót az Instagram kép- és videomegosztó oldal felhasználóinak száma. A Világgazdaság beszámolója szerint a felületnek mindössze 9 hónap kellett ahhoz, hogy újabb százmillióval növelje a táborát. Ez egyben azt is jelenti, hogy az Instagramot már többen használják, mint a Twittert, amely a legutóbbi információk szerint világszerte 316 millió netezőt köt magához. Az Instagram felhasználók több mint 75 százaléka az Egyesült Államokon kívül él. A 2014. decembere óta csatlakozott 100 millió embernek több mint fele Európából és Ázsiából származik, a legnagyobb számban pedig brazilok, japánok és indonéziaiak csatlakoztak az oldalhoz.

Az Instagramot 2012-ben egymilliárd dollárért vette meg a Facebook. A Facebook most már több bevételt akar kivenni a szolgáltatásból, ennek érdekében egyre inkább megnyitja a hirdetők előtt. Az eddigi 8 ország mellett további több mint 30 piacon teszik lehetővé, hogy a vállalkozásokat, termékeket, szolgáltatásokat népszerűsítsenek rajta.

Az Instagram más vonalon is nyit a korábbiakhoz képest. Eddig a hirdetési lehetőség, többek között az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és Ausztráliában, csak bizonyos márkák számára áll rendelkezésre, viszont ezentúl bármelyik cég reklámozhat a felületen. Ráadásul még jobban közelíthetnek az instagramos hirdetések a tévében megszokottakhoz, ugyanis míg korábban legfeljebb tizenöt másodperces szpotokat tölthettek fel a cégek, addig a jövőben már 30 másodperces kisfilmeket is elhelyezhetnek.

A Facebook lépését az is indokolja, hogy a mobileszközökre optimalizált hirdetések értéke világszerte ugrásszerűen nő.

(Világgazdaság, 2015. szeptember 24.

FORRÁS: GETTY IMAGES/2017 CHESNOT/CHESNOT

Egyre többen fizetnek elő a streamszolgáltatásokra. Sokan lecserélik a kábelt.

Egyre többen fizetnek elő a streamszolgáltatásokra. Sokan lecserélik a kábelt. ₪₪₪

A streamszolgáltatók rövid idő alatt hódították meg az Egyesült Államokat, manapság pedig már a világ többi részén is tömegesen fizetnek elő az olyan szolgáltatók kínálatára, mint a Netflix, az Amazon Prime vagy éppen a Spotify, írja az Origo. A kábeltelevíziózás korszaka a végéhez közeledik, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy jövőben minden olcsóbb és egyszerűbb lesz.

FORRÁS: GETTY IMAGES/2017 CHESNOT/CHESNOT

Kevin Westcott, a Deloitte alelnöke szerint az eredeti tartalom az, amit a legtöbben keresnek, hiszen a válaszadók fele kizárólag az exkluzív tartalmak miatt fizet elő a különböző streamszolgáltatók kínálatára. Ez különösen jó hír a Netflixnek, amely 2018-ben 8 milliárd dollárt tervez költeni saját tartalmak készítésére.

Számszerűsítve ez az jelenti, hogy nagyjából 700 eredeti film és sorozat fog megjelenni a Netflixen 2018-ban.

A Netflix már régóta állítja, hogy a mostani hatalmas költés az önálló tartalmakra remek befektetés, hiszen az összes elkészült film és sorozat jogát ők fogják birtokolni a jövőben is. Az Amazon sem akar lemaradni a versenyben, ők 5 milliárd dollárt különítettek el részben filmek és műsorok jogainak megvásárlására, részben pedig saját tartalom előállítására.

A hagyományos médiacégek is elkezdtek a digitális tartalmakra fókuszálni. A Disney már átszervezte a cég felépítését és egy külön részleg foglalkozik a várhatóan egy év múlva megjelenő saját streamfelülettel. A bejelentés azután történt, hogy 66 milliárd dollárért felvásárolták a 21st Century Fox nagy részét.

FORRÁS: ORIGO

A hagyományos társaságok, amikor betörnek a piacra, szembesülniük kell majd azzal, hogy az nagyon telített és a vásárlónak már most túl sok szolgáltató közül kell választania, néha pedig csak egy-két tartalom miatt kényszerül előfizetni. A Deloitte szerint jelenleg 200 különböző streamszolgáltató van a piacon.

Az elemzés rámutat, hogy az amerikaiaknak átlagosan három szolgáltatónál van előfizetésük, a lakosság pedig 2 milliárd dollárt költ havonta a különböző streamszolgáltatókra. Westcott arra hívja fel a figyelmet, hogy amint ezeknek az előfizetéseknek az összesített költsége eléri a kábeltelevízió előfizetés árát, lassulhat a streampiac növekedése.

(Origo, 2018. március 21.)

Kylie Jennernek sem tetszik az új forma, még a részvényeket is lenyomta.

Kylie Jennernek sem tetszik az új forma, még a részvényeket is lenyomta. ₪₪₪

A Snapchat legújabb frissítését a felhasználók nagyon nem szeretik, sőt, még aláírásokat is elkezdtek gyűjteni annak érdekében, hogy a Snapchat állítsa vissza az alkalmazás eredeti dizájnját, írja az Origo. A peticiót eddig több mint 1,2 millióan írták alá. Azonban lehetséges, hogy Kylie Jenner egyetlen üzenetével elintézte azt, amire százezrek sem voltak képesek.

Kylie Jenner, a közösségi média koronázatlan királynője nem tagadja, hogy imádja a Snapchat alkalmazást és ezt legutóbbi Twitter bejegyzésében is megírta. A legbefolyásosabb influencer viszont annyira csalódott az alkalmazás frissítés utáni felületében, hogy közölte 24 millió Twitter követőjével: nem hajlandó többet megnyitni a Snapchatet.

Kylie a legbefolyásosabb internetfelhasználók közé tartozik, az Instagram nevű közösségi oldalon 104 millió követője van, a Twitteren 24 millión kíváncsiak rá és Snapchat-történeteit is milliók nézték. Ha egy ekkora sztár nyilvánosan nemet mond egy alkalmazásra, vagy termékre, annak igen súlyos következményei lesznek, bár eddig nehezen lehetett ezeket a következményeket számszerűsíteni.

A bejegyzés után tőzsdén eladási hullám indult el, a Snapchat részvényei 6,1 százalékot estek és ennek nyomán a cég 1,6 milliárd dollárt veszített piaci értékéből.

Kylie véleménye olyan sok emberhez eljutott, hogy erre már a befektetőknek is reagálnia kellett és nem utolsósorban rengeteg olyan felhasználója volt a Snapchatnek, akik csak a sztár képei és történetei miatt regisztráltak a portálon. Valószínűleg így őket is elveszítik szép lassan. A nagy kérdés, hogy a Snapchat mit fog erre lépni.

(Origo, 2018. február 23. Fotó: INSTAGRAM/KYLIEJENNER)

A Snapchat a felhasználóival háborúzik

Nem tetszik a Snapchat táborának az új kezelőfelület. Pedig csak reklámozókat keresne a Snapchat. felhasználók: irány az Instagram?

Botrányba fulladt a Snapchatet kezelő Snap legújabb kísérlete, hogy nyereségessé tegyék a világ egyik legnépszerűbb alkalmazását, írja az Origo. A cég évek óta küzd azzal, hogy nem igazán tud bevételt kicsikarni a képküldős applikációból, aminek egyik oka a nagyon fiatal felhasználó bázis. Emiatt nemrégiben drámai módon átszabták az alkalmazás kezelőfelületét, hogy a különböző cégek számára, reklámfelületként vonzóbb legyen. A frissítés viszont teljes kudarc lett.

Majdnem egymillióan írták alá azt az online petíciót a Change.org oldalon, amely a Snapchatet szólítja fel arra, változtassák vissza a legújabb frissítéssel teljesen megváltozott kezelőfelületet. Soha egyetlen frissítés sem váltott még ki ekkora ellenállást a felhasználókból, de a cég eddig nem hátrált ki döntése mögül.

A legtöbb felhasználó szerint az új kezelőfelület csúnya, nehezen kezelhető és a legfontosabb funkciók el lettek dugva. A népszerű storiest teljesen elrontotta a cég, nehéz megtalálni az ismerősöket, és túl sok olyan tartalom megtekintésére kényszerítik a usert, ami nem érdekli.

A felhasználók ekkor megrohamozták a Twittert. Mindenki olyan trükkök után kutatott, vagy kért segítséget, amellyel visszaállíthatta a régi felületet, ami egy ideig még lehetséges volt annak is, aki frissítette az alkalmazást. Sokan VPN alkalmazás révén állították át az IP címüket olyan országéra, ahol még nem él a frissítés.

Szigor a javából

Azért csak egy ideig, mert a Snapchat megosztott egy üzenetet a hivatalos oldalán, miszerint aki megpróbálja visszaállítani a régi felületet, annak letiltják a fiókját.

És ha ez még nem lett volna elég, a felhasználók befenyítése után még egyet dobott a cég. Egyik napról a másikra úgy döntöttek, hogy a felhasználók beleegyezése nélkül frissítik az összes alkalmazást. Így azok is új felületet kaptak, akiknek ki volt véve az automatikus frissítés opció. Emiatt nagyon sokaknak vesztek el régi képei, vagy éppen az összes ismerőse.

A Snapchat ezzel azt bizonyította, hogy egyáltalán nem a felhasználók, hanem kizárólag csak a saját érdekeit nézi. A LikeFolio felmérése kimutatta, hogy az összes Snapchattel kapcsolatos tweet 80 százaléka negatív. Ez az érték az új frissítés megjelenésekor volt a legmagasabb.

Andy Swan, a LikeFolio alapítója szerint természetes, ha egy ilyen horderejű frissítés után vannak negatív kommentek, hiszen a felhasználók még nem szokták meg az újítást. Ilyen mértékű ellenállást azonban még soha nem tapasztaltak. Elmondása szerint a hozzászólások most negatívabbak, mint amikor a népszerű Chipotle mexikói étteremben E.coli járvány tört ki.

A Stories funkció átszabása váltotta ki a legnagyobb dühöt a felhasználókból. Szerencséjükre az Instagram már hónapokkal ezelőtt lemásolta a funkciót és ezért sokan odamenekülhetnek majd. Az új dizájn megjelenése óta egyre több az olyan hozzászólás, amely azt jelzi, hogy áttérnek a Snapchatről az Instagramra.

Érdekes, hogy amikor az Instragram bejelentette saját Stories felületét, szintén sokan ellenezték, de közel sem annyian, mint a Snapchat mostani váltásánál. Jelenleg még nem érzékelhető, hogy megugrott volna az Instagram alkalmazások letöltésének száma, de az lehet azért is, mert a legtöbben már régen letöltötték.

A Snapchat egyenlőre nem reagált a petícióra. Szóvivőjük mindössze annyit mondott, hogy a felhasználók majd idővel megszokják az új felületet.

(Origo, 2018. február 14.)

Nyomja a Snapchat és az Instagram a Facebookot

A fiatal felhasználók sokszor inkább a Snapchat, vagy az Instagram oldalait választják.

A tinédzserek körében veszít népszerűségéből az Facebook. A fiatalok inkább olyan oldalakat használnak, ahol képekkel lehet kommunikálni egymással, írja az Origo.

A 12-17 éves korúak az előző hónapban 2,8 százalékkal használták kevesebbet a Facebookot. A helyzet még borúsabb a 18-24 évesek korcsoportjában. Náluk már 3,1 százalékkal csökkent a Facebook használata.

Előtérbe kerülnek az újabb és trendibb közösségi oldalak, el is terelődik a felhasználók figyelme egyikről a másikra. Minden oldal próbál folyamatos, önálló frissítésekkel megújulni, de úgy tűnik, most éppen a Facebook az, amelyik lemaradt a versenyben.

Az két új sztár a tinédzserek körében a Snapchat és az Instagram. Ezek az alkalmazások nagyban hasonlítanak egymásra, hiszen a kommunikáció és a kifejezés mindkét alkalmazásnál képekkel történik.

Az Instagramon a felhasználók képeket oszthatnak meg és követhetik egymást, míg a Snapchaten egy applikáció segítségével küldhetnek képeket ismerőseiknek. A lényeges különbség, hogy a Snapchaten a másokkal megosztott tartalom egy idő után eltűnik.

A Facebook vezérkar tagjainak egyik szeme sír, a másik nevet, mivel az Instagrammot néhány éve megvették, de mégis elviszi tőlük a felhasználókat.

Ennek hátterében az állhat, hogy az elvándorló generáció igényeit jobban kielégítik az Instagramra jellemző alkalmazások, mert ők inkább kommunikálnak képekben, és sokkal vizuálisabbak, mint az idősebb korosztály.

Az eMarketer kimutatása szerint a Snapchat 25 százalékos növekedést fog produkálni 2017-ben az Egyesült Államokban, és 20 százalékosat az Egyesült Királyságban. Az Instagram sem áll rosszul. Ők 23 százalékos növekedésre számítanak az USA-ban és 35 százalékosra az Egyesült Királyságban.

A Facebook továbbra is a világ legnagyobb közösségi oldala és egyelőre nincs mitől tartania, hiszen a havi aktív felhasználói szám eléri 2 milliárdot.

(Origo, 2017. augusztus 23., fotó: APA-PictureDesk/HELMUT FOHRINGER, Facebook)

Luxuslakás is jöhet. Mindent leellenőriznek előtte, még a vendéglátót is. Persze, vaskosabb lesz az ár.

Luxuslakás is jöhet. Mindent leellenőriznek előtte, még a vendéglátót is. Persze, vaskosabb lesz az ár. ₪₪₪

(Index, 2018. február 23.)

Amszterdam is belerúgott az Airbnb-be

Amszterdam megfelezte az Airbnb-n kiadható éjszakák számát.

Az Airbnb közleményben reagált a korlátozásra, amelyben azt írják, hogy csalódottak az amszterdami döntés miatt, amely a helyi családokkal szemben a nagyobb szállodáknak kedvez.

(Index, 2018. január 10.)

Barcelona megregulázza a szállásmegosztókat

Hamarosan eltűnhet a barcelonai szálláshirdetések jelentős része a szállásmegosztó oldaláról.

(HVG, 2017 július 17.)

Nyomja a szállodákat az Airbnb

A turisták egyre több alvóhelyet foglalnak le az Airbnb-n. Erzsébetváros nagyot nyomult. A szállodásoknak ez nagyon nem tetszik, de még nem tüntetnek.

Jönnek a lakáshotelek

(Világgazdaság, 2016. október 5.)

Kíméletlen törtető az Airbnb

Az Uber-utánzat a bérlakáspiacon nyomul. Az Airbnb értéke 25 milliárd dollár.

(Portfolio, 2015. november 22.)

A világ legnagyobb zenei megosztója menne a tőzsdére és mehet bíróságra is, némi jogdíjvita miatt.

A Walt Disney felvásárolta a 21st Century Foxot. A Netflix és az Amazon izzadhat.

A Walt Disney felvásárolta a 21st Century Foxot. A Netflix és az Amazon izzadhat. ₪₪₪

Az amerikai filmipar óriása született meg, hiszen a Walt Disney, az Egyesült Államok második legnagyobb filmgyártója felvásárolta a 21st Century Foxot, írja az Origo. A streamszolgáltatók, mint a Netflix és az Amazon, hamarosan azon kaphatják magukat, hogy egy cégtől kell megszerezniük a streamjogok többségét, ahhoz, hogy az oldalaikra új tartalmak juthassanak fel. Ez nehéznek ígérkezik, hiszen a Disney saját streamszolgáltatót szeretne indítani a jövőben és a tartalmait exkluzívan csak ott teszik majd elérhetővé. Egyébként nemrég bontották fel a Netflixszel kötött szerződésüket.

A Disney 52 milliárd dollárért vásárolta fel a 21st Century Fox nagy részét. A Fox Sports és a Fox News azonban egy új cég alá jut majd, azokat a Disney nem vehette meg.

A Disney megkapja a Foxtól televíziós csatornáit, a National Geographic és az FX csatornákat. Kivétel a Fox Sports, a Fox News és még néhány csatorna. Övé lesz a Fox részesedése az olyan nemzetközi csatornákban, mint a Sky és a Star TV. Megkapja a Fox 30 százalékos részesedését a Huluban, és a Fox filmstúdióját.

Netflix bajban

A Netflix régóta érzi a filmgyárak összefogásának veszélyét, ezért is határozta el, hogy 2020-ig 50 százalékra növelik a saját gyártású tartalmak arányát platformján. Nem arról van szó, hogy ne szeretnék más gyártó produkcióit is tartalomként kínálni, hanem arról, hogy ezt mostantól egyre nehezebb tehetik meg.

A Disney szakítása a Netflixszel sokáig úgy tűnt, hogy egyik médiacégnek sem lesz előnyös. Viszont a mostani a megállapodással lényegesen átszabták a piaci viszonyokat, hiszen a Fox megszerzésével értékes tartalmak jutottak a Disneyhez.

Flickr/Dominic Smith

A Disney egyből két streamszolgáltatóval fog elindulni 2019-ben, az egyik a sorozatokkal és filmekkel, a másik pedig a különböző sporttartalmakkal és élő mérkőzésekkel mozog majd a piacon. A Disney és a Fox közösen, a Netflixen elérhető népszerű műsorok 19 százalékát fogják birtokolni. Ezzel ő lenne a második legnagyobb televíziós hatalom a CBS mögött - írja a Financial Times. Az összeolvadás után, a Netflix összességében alulmarad a két gyártóval szemben, ezért is kezd évente több milliárd dollárért saját tartalmakat forgatni.

Az Amazon Prime sem lesz könnyű helyzetben. Az oldalon szereplő 500 legnézettebb műsor közül a Fox és a Disney birtokában van 9 százaléknyi.

Michael Sloan, a YipitData elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a streamszolgáltatók nagy bajban lesznek, amikor a filmgyártók elkezdik levenni a tartalmaikat a népszerű oldalakról. A Netflixen van a legnagyobb nyomás, és úgy tűnik kicsit megkésve, de még talán időben reagáltak az egyre valósabb veszélyre.

A győztes a Hulu lehet, amely egyelőre csak az USA-ban és Japánban érhető el, azonban a Foxnak tulajdonrésze van a cégben és várhatóan oda viszi majd át a Disney a tartalmait, amíg el nem indítja a Fox saját szolgáltatását.

illusztrációFORRÁS: GETTY IMAGES/2017 CHESNOT/CHESNOT

A Fox már 2016-ban elkezdte levenni műsorait a Netflixről. Egy év alatt a 39 Fox tartalomból, ma már csak 20 érhető el a Netflixen. Olyan siker sorozatok is lekerültek, mint az X-akták és a Buffy, a Vámpírok Réme. A Hulu platformján azonban továbbra is elérhetőek, ami előrevetíti, hogy merre is mozdul majd a Disney.

A licenszjogok többsége, amelyeket a Netflix és az Amazon kötött a forgalmazókkal, több évre szólnak. Ha valamelyikük úgy dönt, hogy elkezdi levenni a műsorait az oldalakról, akkor még így is, akár évekig elérhetőek lehetnek éppen a szerződésekbe foglalt kiskapuk miatt.

A klasszikus, nagy filmgyártók térfoglalása miatt a streamszolgáltatók képtelenek a többfrontos harcra és nem figyelnek az olyan cégekre, mint az Apple, vagy a Youtube, amelyek szép csendben egyre nagyobb területet foglalnak el a nem hagyományos médiapiacon.

(Origo, 2017. december 14.)

A Disney beszáll a filmes streaming piacba

Önállóan. Szét is válik a Disney és a Netflix.

A Disney nem fog új filmeket szolgáltatni a Netflixnek, mivel 2019-től saját streaming-szolgáltatást indítanak majd, írja a Portfolio. Ennek háttere, hogy egyre kevesebben néznek hagyományos televíziót, többek között ezért is minél több ügyfelet szeretnének megszerezni a jobb üzlet reményében.

A Disney új iránya azonban nagyon költséges lehet, kiindulva abból, hogy a versenytársak, például az Amazon, vagy a Time Warner (HBO) több milliárd dollárt költ arra, hogy saját tartalmakat készítsen és azt közvetlenül a nézők, hallgatók részére közvetítse. Wall street-i elemzők szerint a Disney belépése az erős piaci versennyel jellemezhető streaming piacra azzal a következménnyel is járhat, hogy a cég pénzügyeire nagy nyomás nehezedik majd.

A Disney árbevétele egyébként a legutóbbi negyedévben 14,2 milliárd dollár lett, ami közel azonos az egy évvel korábban elért összeggel, azonban elmarad a várt 14,4 milliárd dollártól. Az üzemi eredmény 4 milliárd dollár lett, ami közel 10 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában, de az elemzők révén várt összeget sem érte el. A cég 2,4 milliárd dollár profitot ért el, ez kilenc százalékkal marad el az egy évvel korábbitól.

A Disney média hálózatának üzemi eredménye, amely a teljes üzemi eredmény 42 százalékát adta, 23 százalékot esett, ami nagyrészt az ESPN (a Disney sportcsatornája) gyengélkedésének tudható be. A sportcsatorna alacsonyabb reklámbevételeket ért el és magas programozási költségekkel működött, de az eredmény esésében szerepet játszottak egyes személyi kiadások is.

(Portfolio.hu, 2017. augusztus 9.)

Nagyon megy a felhő üzletág, a pc viszont csak döcög.

Nagyon megy a felhő üzletág, a pc viszont csak döcög. ₪₪₪

A Microsoft a korábbinál nagyobb profitról és bevételről számolt be 2017 harmadik negyedéve alapján, amihez jelentős mértékben hozzájárult a felhőmegoldások üzletág sikere.

A cég adózott eredménye a szeptember végével záródott három hónapban 6,6 milliárd dollárra nőtt az egy évvel korábbi 5,7 milliárd dollárról. Az egy részvényre jutó eredmény 72 centről 84 centre emelkedett.

A cég értékesítési árbevétele 12 százalékkal, 24,6 milliárd dollárra nőtt.

A felhőmegoldások üzletág forgalma 14 százalékkal, 6,9 milliárd dollárra bővült. A Windows szoftvereladást is tartalmazó személyi számítógép üzletág értékesítése 0,2 százalékkal, 9,4 milliárd dollárra csökkent.

A Microsoft az Egyesült Államokban 70 ezer embert, világszerte összesen mintegy 120 ezer embert foglalkoztat - írta az MTI.

(Napi.hu, 2017. október 27.)

Fellegekben a Microsoft

2017-re az egyik legerősebb szolgáltatási ággá nőtte ki magát a Microsoft felhőszolgáltatása Redmondban, a vártnál is nagyobb bevételt hoztak a felhőalapú megoldások.

A Microsoft közel a kétszeresére növelte bevételeit az Azure néven futó felhőszolgáltatásából 2017 legutóbbi negyedévében. Ezzel a céges webszolgáltatások piacán jelenleg első Amazont is befogta, a két óriás között egyre kisebb a távolság, írja az Origo.

Jöttek a milliárdok a felhőből

A Microsoft 2017 évi szárnyalása az elemzők és a cég szerint is egyértelműen a felhőszolgáltatások kimagaslóan jó szereplésére vezethető vissza. A cég 25 milliárd dolláros negyedéves forgalmat ért el, és ez a nem várt növekedés a felhőből érkezett.A bevételek 2017-ben 4 százalékkal nőttek, nem számítva hozzá a LinkedIn szolgáltatást, melyet 2016-ban kebelezett be az óriás. Eközben a negyedéves nettó bevétel 7,7 milliárd dollárra rúgott, szemben az előző év hasonló időszakának 5,5 milliárd dolláros bevételéhez képest, ami 40 százalékkal magasabb a vártnál.

A Microsoft-nak nem csak a bevétele, hanem a nyeresége is nőtt a negyedéves mutatók alapján. Az Azure szolgáltatáról a főhadiszálláson úgy gondolják, még mindig van benne tartalék.

A Microsoftnál arra hívták fel a figyelmet, hogy az elmúlt pénzügyi évben az Azure és egyéb szolgáltatások, mint az Office365 és a Dynamics365, együttesen is 15 milliárd dollár közeli forgalmat hoztak.

A mostani kiemelkedő eredmények nyomán a Microsoft a következő negyedéves forgalmat is hasonló, 24 milliárd dollár körüli értéken várja. A korábban a bevételek legfontosabb forrását jelentő Windows-licencek értékesítése folyamatosan csökken.

(Origo, 2017. július 21.)

Kever-kavar a Microsoft

A felhőpiac 7 milliárdot hozott neki. ₪₪₪

A felhőszolgáltatások nagyot húztak a Microsofton. 2016. negyedik negyedévében a cég bevételeinek immár 28 százaléka, 6,9 milliárd dollár innen jött, részesedése pedig folyamatosan nő, igazolva Satya Nadella vezérigazgató irányváltásának helyességét, írja a Világgazdaság. A vezérigazgató a hagyományos szoftverfejlesztés helyett a felhőalapú, bárhonnan elérhető szolgáltatásokra helyezte át a hangsúlyt, és ide összpontosította a fejlesztési forrásokat is.

Az is jó döntésnek bizonyult, hogy okostelefonostul kidobták a horribilis összegért megvett Nokiát a csónakból, miközben 26 milliárd dollárért megszerezték a LinkedIn üzleti közösségi portált, amelynek a felhőszolgáltatások további szélesítésében jut majd kulcsszerep. A LinkedIn felvásárlását 2016. december 8-án hagyták jóvá, de már a tört hónap adatai megjelentek a negyedéves számokban.

Az Office üzleti szoftverek is felhőalapúak lettek, forgalmuk pedig 10 százalékkal, 7,4 milliárd dollárra nőtt. Nem várt kellemes meglepetést jelentett, hogy 5 százalékkal gyarapodott a PC-gyártók Windows szoftverekért kifizetett licencdíja, de ugyanilyen mértékben nőtt a céges ügyfelektől az alapszoftver használatáért beszedett díj is.

A PC-gyártásban a nagy teljesítményű, egyaránt játékra és üzleti felhasználásra épített, Windows 10-et futtató készülékek piacán növelte a részesedését a Microsoft. Nadella szerint - az IDC és a Gartner adataira hivatkozva - a PC-piac öt éve tartó zsugorodása akár már 2017-ben véget érhet. A teljes PC-üzletága a Microsoftnak a Windowszal együtt a vártnál kisebb, 5 százalékos visszaesést szenvedett el, bevétele közel 12 milliárd dollár volt.

A Microsoft negyedéves bevétele egy százalékkal, 24 milliárdra, míg adózott eredménye 3,6 százalékkal, 5 milliárd dollárra nőtt az egy évvel korábbihoz képest.

(Világgazdaság, 2017. január 30.)

A fellegekben jár a Microsoft

A felhőpiac hozza a formáját.

A vártnál jobb eredményeket könyvelhetett el a Microsoft 2016. második negyedévében (ez nála a pénzügyi évének utolsó negyedéve). A költségek ugyan a vártnál jobban emelkedtek, de a cég a jövőre nézve kedvező lehetőségeket lát a piacokon.

A legutóbbi negyedévben a cég árbevétele 22,6 milliárd dollárra emelkedett, amely felülmúlta az elemzők várakozását. Az adózott eredmény 6,2 milliárd dollárra esett, ami kevesebb volt a vártnál. A költségnövekedés oka az volt, hogy a Microsoft jelentős összegeket fordít a felhőalapú szolgáltatások fejlesztésére.

Az Office irodai programcsomag értékesítése 5 százalékkal növekedett, ezen belül az Office 365 csomag több mint 50 százalékkal. A PC bevételek (amelyek a Windows operációs rendszert, a Surface táblagépet és az Xbox játékkonzolt tartalmazzák) 4 százalékkal estek. A készülék bevételek, amelyek az okostelefonok és a táblagépek értékesítéseit is tartalmazzák, 74%-kal zuhantak.

2014-től a Microsoft elsősorban a cloud - felhő - üzletágra összpontosít, ami mostanra az egyik legnagyobb bevételt termelő üzletág lett. A felhő alapú szolgáltatásokból származó bevételek 7 százalékkal, 6,7 milliárd dollárra emelkedtek, az Azure szoftver bevételei pedig a duplájukra nőttek. A jó növekedési számok ellenére 17 százalékkal csökkent a felhő alapú szolgáltatások profitja, a megnövekedett fejlesztési és kutatási költségek miatt.

Hiába vásárolták fel azonban a Nokia mobilos üzletágát, a Microsoft az okostelefonos piacon nem ért el értékelhető eredményt. És hiába vették a saját kezükbe a gyártást, a globális piaci részesedésük 1 százalék alatt maradt. A Gartner 2016. első negyedéves adatai szerint az Android részesedése 84, az iOS-é 15 százalék. A cégvezetés nem nézte tétlenül a kudarcot: májusban a márkanévhez tartozó licenceket és a szerzői jogokat is értékesítették. Májusban 1.850 fő távozásáról volt szó, de a legutóbbi tájékoztató alapján sokkal több embernek kell új munka után néznie. A leépítési tervezetet 2.850 alkalmazottal egészítik ki. Mindez valószínűleg nem független attól, hogy a negyedéves jelentésében a telefonokkal kapcsolatos bevételekről csak annyi derült ki, hogy a visszaesés 71 százalékos volt.
(Portfolio, 2016. július 20., Index, augusztus 1.)

A Microsoft lenyúlta a LikedInt

Felvásárolja 26 milliárd dollárért. Ez csúcs vételár online cégért.

A Microsoft bejelentette, hogy 26,2 milliárd dollárért felvásárolja a LinkedInt . A Microsoft készpénzért veszi meg az álláskereséső és professzionális kapcsolatépítő közösségi szolgáltatást, 196 dollárt ad részvényenként. Ennyi pénzt még nem adtak online cégért, a Microsoftnak is ez az eddigi legnagyobb bevásárlása.

A LinkedIn a világ legnagyobb, kifejezetten üzleti kapcsolatokat gyűjtő közösségi oldala. A felhasználók itt nem egyszerűen személyes ismeretség, hanem céges kötődés alapján ismerősei egymásnak. A LinkedIn már évek óta folyamatosan fejleszti szolgáltatásait. Jelenleg már a mobilalkalmazásuk is használható.

A közösségi oldalnak több mint 433 millió felhasználója van évente. Havonta 105 millió egyedi látogatójuk van, ami kilencszázalékos éves növekedést takar. Ennél jóval nagyobb a mobilalkalmazás növekedése, közel 50 százalékkal többen használják most, mint egy éve. A cég 2016. februári gyorsjelentésében már lassuló növekedésről számolt be, pénzügyi elemzők szerint a gyors növekedés időszakának már vége. Ezek az elemzések nem tettek jót a cégnek, a részvények értéke is sokat zuhant. Ez is szerepet játszhatott abban, hogy a LinkedIn belement a felvásárlásába. A Microsoftnak pedig beléphet a közösségi piacra.

(Index, 2016. június 13.)

A sharing economy egyre nagyobb teret foglal a világ legnépesebb országában is.

A sharing economy egyre nagyobb teret foglal a világ legnépesebb országában is. ₪₪₪

Gyorsan növekvő pályán van Kínában is a sharing economy, tehát az olyan internetre és okostelefonos alkalmazásokra épülő gazdasági közvetítő tevékenység, amin keresztül a vásárlók olyan árukhoz és szolgáltatásokhoz juthatnak hozzá, amiket korábban közvetlenül, hagyományos módon válogatva megvettek, tudósít az Index.

Hasonló alapon működött a Magyarországról kiűzött Uber, de ilyen például a turisztikai célú lakáskiadást leegyszerűsítő Airbnb, vagy akár az autómegosztó vagy az internetes ételrendelő oldalak is.

A kínai People's Daily megkérdezett állami kutatóinak friss tanulmánya szerint évi 40 százalékkal nőhet a sharing economy-szerű rendelések, vásárlások értéke évente, és 2025-re az ország GDP-jének 20 százalékát adhatja már. Ráadásul 5-10 ilyen megoldásokra építő óriáscég létrejöttét is várják az országban.

Ez a kínai állami kutatás annyit biztosan előrevetít, hogy nagy arányú növekedést várnak.

Az egyik megkérdezett kutató, Zhao Ying viszont azt is felvetette a lapban, hogy azért vannak még problémák a nagy térhódítás előtt. Mindenekelőtt a bürokratikus akadályokat említette, így szabályozási változtatásokra is szükség lesz majd, ha ilyen irányokban is nagyobb nyitást enged és tervez a Kínai Kommunista Párt.

(Index, 2017. március 23.)

Tolja rendesen az okosmobil a webet

Közel fele a netes vásárlásoknak okostelefonos. Kelet-Európában ez csak 25%.

A webáruházak, de a márkagyártók sem hagyhatják figyelmen kívül az okosmobilt, mivel ezen keresztül zajlik az e-kereskedelem egyre nagyobb része, állapította meg a hirdetési piacot elemző Criteo a mobil kereskedelemről készített 2016. első félévi tapasztalatait összegző jelentésében.

Az Origo tudósítása rámutat arra, hogy tovább nőtt a mobileszközök használata és azok a kiskereskedelmi vállalkozások, amelyek felismerik ennek a lehetőségeit, több sikerre számíthatnak a a vásárlók elcsábításában.

A jövőben tovább nő az interneten böngészők és vásárlók száma, ezen belül pedig egyre több tranzakciót rögzítenek mobileszközön. 2016. első fél évében a világ legnagyobb kiskereskedelmi vállalkozásainak mobil eladásai 17 százalékkal nőttek az egy évvel korábbihoz képest, így arányuk jelenleg 46 százalék az összes e-kereskedelmi tranzakción belül. Kelet-Közép-Európában a piacvezető kiskereskedelmi cégek mobil részesedése 25 százalék. Japánban és az Egyesült Királyságban már nagyobb értékesítési forgalom zajlik mobileszközökön, mint asztali gépeken. A mobil csatorna kiskereskedelmi tranzakciókon belüli részesedése Brazíliában, Ausztráliában és Franciaországban nőtt a legjobban.

Az okostelefon, mint kedvenc vásárlási eszköz szerepét tovább erősíti a tranzakciók lebonyolítását egyszerűsítő megoldások továbbfejlesztése, mint például az ujjlenyomat-felismerés. A mobilbarát kiskereskedői weboldalak számának bővülésével a mobil tranzakciók száma is nő.

2016. első félévében először fordult elő, hogy a mobil alkalmazásokban magasabb volt a rendelési érték, mint az asztali gépes és a mobil internetes csatornán (tehát nem a rendelések száma, hanem a mobilon megrendelt áruk értéke).

Az okostelefon-központú vásárlóközönség eléréséhez a kiskereskedelmi cégeknek érdemes az alkalmazáson belüli vásárlást és a mobil internetet is lefedő, mobilközpontú marketingstratégiát kidolgozniuk.

2016. első félévében minden világszerte jelentős piacon a mobil tranzakciók többsége okostelefonon zajlott. A jelentés rangsort állított fel a mobil csatorna kiskereskedelmi tranzakciókon belüli részesedése alapján, amiben a legtöbb mobilbarát webhellyel rendelkező országok (Japán, Egyesült Királyság és Dél-Korea) lettek az éllovasok.

A legnagyobb kiskereskedelmi cégek ötletes, könnyen kezelhető és hasznos vásárlási alkalmazásokat fejlesztettek annak érdekében, hogy a fogyasztók gördülékenyen hajthassanak végre tranzakciókat mobileszközön is. Az olyan jellemzők, mint az elhelyezés a kezdőképernyőn, az azonnali betöltés, az offline tartalom, a személyre szabás és könnyebb hozzáférés vonzóbbá teszi a vásárlási élményt a fogyasztók számára.

Magyarországon minden ötödik e-kereskedelmi vásárlás már jelenleg is mobil eszközön zajlik, okostelefonon vagy tableten. Magyarországon ugyanúgy az m-kereskedelem növekedése várható az elkövetkező években, ahogyan Németországban is történt az elmúlt néhány évben. Az okostelefonok már jelenleg is az m-kereskedelem fontos eszközei, ráadásul szerepük az egész e-kereskedelmi területen tovább nő. Az e-kereskedelmi vállalkozások számára döntő, hogy tovább építsék a mobil üzletágakat.

(Origo, 2016. október 14.)

A kínaiak a fellegeket rángatják

Jön a média, internet, reklám, fejlett technológia új óriása, a Tencent, az Apple még toronymagasan első, az Amazon már sehol, a Facebook már közel.

Nem árt megtanulni az új feltörekvő kínai techóriások neveit és alaposabban elmélyedni a tőzsdetanban. A média, internet, reklám és fejlett technológiai befektetésekre összpontosító Tencent részvényének árfolyama 5,3 százalékkal emelkedett április 12-én, a hongkongi tőzsdén. A papír így kialakult 170,50 hongkongi dolláros (22 dollár) árfolyama 205 milliárd dollárra emelte a vállalat piaci kapitalizációját. Magyarul a sok szám után: ennyi volt ezen a napon a piaci értéke, amit a részvények értékének és darabszámának szorzata adott.

Összehasonlításképpen az Amazon.com piaci értéke jelenleg 178 milliárd körül mozog, a többi nagy technológia (nem csak internetalapú) óriás közül még az Oracle (190 milliárd dollár) és az IBM (161 milliárd dollár) versenyez vele. A legnagyobb magyar cégek értéke ezeknél némileg kisebb: az OTP és a MOL piaci kapitalizációja jelenleg 5,5 - 6 milliárd dollár körül mozog.

A Tencent részvényének árfolyama az év eleje óta 52 százalékkal emelkedett. Tőkeértéke ennek köszönhetően már megközelíti a világ legnagyobb online kereskedő portálja, a kínai Alibaba Group Holding 210 milliárd dolláros értékét, de a Facebook 230 milliárd dolláros tőkeértékétől sincs messze. Az Alibaba részvényei tavaly szeptemberben mutatkoztak be az amerikai tőzsdén, minden idők legnagyobb tőzsdei befektetetésének (szaknyelven IPO-jának) keretében, 2014. november közepén elérve a 120 dolláros csúcsot, viszont áprilisra egészen 85 dollárig mélyült az árfolyam (év eleje óta 19 százalékot estek a részvények), hiába, a tőzsde már csak ilyen.

(Investor.hu, 2015. április 13.)

A kínai vásárlók alaposan rátekertek a webáruházakra

A kínai e-kereskedelem bedarálja a világot.

Az Alibaba.com a világ legnagyobb internetes portálja, ahol bárki vásárolhat a földkerekség bármely térségéből (ahol persze van web). De most a kínai e-kereskedelemről.

A kínai e-kereskedelmi kutatóközpont (CECRC) frissen közzétett adatai szerint az interneten lebonyolított kereskedelmi tranzakciók értéke tavaly a 13,4 ezer milliárd jüant (2,1 ezer milliárd dollár) is meghaladta. Ez minden idők rekordjának számít a kelet-ázsiai országban, az előző évhez képest pedig az ágazat 31 százalékos növekedését mutatja. Az e-vásárlások nagy részét a vállalatok közti adásvétel tette ki, ennek értéke 10 ezer milliárd jüan körül alakult, s amely 22 százalékos bővülés a 2013-as adatokkal összehasonlítva.

A lakossági eladások értéke 2,8 ezer milliárd jüan, több mint 440 milliárd dollár volt, ám e területen az átlagnál is nagyobb, több mint 50 százalékos volt a növekedés 2014-ben. (Ez a 440 milliárd dollár több mint 12 ezer milliárd forint, a magyar kiskereskedelem értéke 2014-ben megközelítette a 9 ezer milliárd forintot, persze, a kínaiak többen vannak.( Ez a kínai internetezők, mobilinternetet használók, valamint az e-boltok számának emelkedéséhez köthető.

Az okostelefonokon leadott rendelések értéke két és félszeresére nőtt 2014-ben, így már 928 milliárd jüant tett ki. A növekedést a mobiltelefonokon lehetséges fizetési lehetőségek bővülése is fűti, így ma már a legnépszerűbb, az SMS helyét is váltó WeChat programon és más közösségi médiaoldalak használatával is másodpercek alatt fizethetnek a vásárlók, amelyhez adott esetben még bankkártyára sincs szükségük.

Az ágazat a munkaerőpiacon is meghatározó: Kínában 2,5 millió munkahely közvetlenül, 18 millió pedig közvetetten kapcsolódik az e-kereskedelemhez. Az elektronikus adásvételt a kínai kormány is ösztönzi: április elején jelentette be, hogy az ágazat növekedése érdekében könnyíti az adminisztrációs terheket, a külföldi állampolgárokra vonatkozó korlátokat, a fogyasztók érdekében pedig javítani fogja például a fizetés biztonságát és fellép az interneten forgalmazott hamis árucikkek ellen.

A kínai webkereskedelem a szakértők szerint a jövőben is erős növekedést mutat majd: az iReserach kutatóintézet 2018-ra a forgalom megduplázódását, 4 ezer milliárd dolláros forgalmat vetít előre, a KPMG szerint pedig a kínai piac az évtized végére nagyobb lesz, mint az Egyesült Államoké, Franciaországé, Németországé, Nagy-Britanniáé és Japáné együttvéve.

(MTI, 2015. április 9.)

webzseb₪égbolt

Nagyon húz az Instagram itthon

HotspotSystem.com: Grönlandtól Dél-Szudánig nyomja

Moziba megy a Netflix

Nyomulnak nagyon a streamszolgáltatók

Betett a Snapchat-nek Kylie Jenner

Airbnb Plus: ez már utazási iroda

Többet netszállásoztunk

Bolt: pénztár nincs, online helyben

Az Alibaba leboltolt a Disney-vel

Hosszú lejtőn a tabletpiac

Nyereség: ezt nem kapkodta el a Twitter

eBay: az Adyen belép

Van viaskodás a futárok között

Lesz itt még más is

Nem mindenhol alap a wifi

Irakban is például

A világ legnagyobb nagykövetségei

Globális elterjedés

Tarifák persze vannak

Nehézségek: vannak olyanok is

Mennek a márkák is az Instagramon

Bejött a Stories funkció