Na, most van nagy sz*rban a Facebook

Súlyosabb következményei lehetnek a Facebook feltörésének, mint elsőre látszott.

Teríti a webáruházát a Tesco

Újabb területeken szállít házhoz a Tesco.

Nem rossz a Sony Xperia XZ3, sőt

A Sony Xperia XZ3 egész jó kis telefon, a csúcskategóriában persze, ahol azért van némi tolongás. Jól néz ki, erős, kijelzője ragyogó, csúcsra futtatott kamerák.

Nem viszik úgy azért az iPhone XS-t

Egy neves elemző szerint az iPhone XS Max eladásai 4:1 arányban múlják felül az iPhone XS iránti keresletet.

A Comcast viszi a Sky-t

Újabb megaüzlet a médiaiparban: az amerikai Comcasthoz jut a Sky. A 21st Century Foxnak ez nem jött össze.

Nagyon megy a kajarendelés a neten

Kétszer annyi alkalommal rendelünk ennivalót a neten, mint egy évvel korábban.

Google: ha majd töriből tanítják

Megváltoztatta a Google a világot 20 év alatt.

Árjáték a weben: mindig más az ára

Ugrálnak az árak a webáruházakban: napszaktól, vagy éppen a vásárló sejthető pénztárcájától függően. Például ócska számítógépről rendelve olcsóbb a portéka.

Én úgy odavagyok magáért

… a közösségi oldaláért. Lúgunk a neten rendesen. Már hat közösségi oldalnak van egy milliárdnál több felhasználója.

GKI Digital: most éppen ennyi volt a web

Nőtt 2018 első felében, nagyobb a kosárérték, jöhetnek az influenszerek reklámozni ide is.

Most éppen moziban kever az Amazon

Filmszínházláncot is vesz az Amazon. És nyomulna a biztosításpiacon is.

A sok Black Friday, az év minden napjára jutó akciózás egyre jobban felpörgő versenyéből kiszállni nem lehet, aminek következménye, hogy a nagy webáruházak vagy eleve veszteségesek, vagy folyamatosan romlik az eredményük. A rakétasebességgel növekvő webpiacon mindenki jó helyet akar foglalni magának, aminek az ára nem számít. A vásárló persze jól jár a kifogott akciós vásárlásával, de a számlát végül ő állja. Ki is tekeredett a Black Friday. És nem ez a kereskedelem ünnepe.

Azt már tudni lehet, hogy 2018 Black Friday felhozatala minden korábbit felülmúlt - reklámban. Már annyi volt, annyira felpörgött, és még van belőle november vége táján is, hogy a webárházak nehezen bírják a leárazások tempóját. Akció akció hátán a weben, hiszen követni kell a versenytársat. Így hiába hozták néhányan előre egy héttel, vagy hirdették meg akár egész novemberre a Black Friday-t, a többiek nem voltak restek valamilyen nagyobb súlyú ellenakciót, vagy éppen két Black Friday-t is hirdetni.

Kapkodhatta is a fejét a vásárló, hiszen jutott a Black Friday-ből, vagy őrült napokból, hetekből (mert ez volt a leggyakoribb ellensláger) minden napra. De hát ezzel egyébként az eredeti küldetésétől - egy napnyi akciózással felhívni a karácsonyi vásárlásra - eltérve más ösvényekre tévelygett a magyar Black Friday. De hát mindez nem tilos, az oka pedig az, hogy a viharos gyorsasággal terebélyesedő magyar webpiacon most van helyfoglalás időszaka, akinek pedig nem foglal magának teret, az később lejjebb, vagy kijjebb szorulhat.

Ez így első pillantásra nagyon szép, de adódik a kérdés, miből is futja ennyi akcióra. Vagy futja-e egyáltalán, hiszen a webáruházak amikor akciós engedményt adnak a vásárlónak, le is mondanak bevételük egy részéről.

Több az akció: romlanak is az eredmények

A vállalkozások mérleg-, eredménybeszámolóinak tengernyi adatából az üzemi, üzleti tevékenység eredménye az, ami a legpontosabban mutatja egy webáruház kereskedésének pénzügyi eredményét, így ennek jártunk utána néhány nagyobb webáruház esetében (ebben a mutatóban a pénzügyi műveletek eredménye nincs benne).

Van egy kis bibi egyébként, mert a webáruházak szégyenlősek és nem dicsekszenek pontos adatokkal piacmenetükről. De hát van olyan, amelyik önálló és van törvényes beszámolója. Így azokat a webáruházakat vizsgáltuk a legnagyobbak közül, melyek tevékenysége kizárólag, vagy jelentős, döntő súllyal az elektronikus kereskedés.

És akkor íme az eredmények, veszteségekkel, vagy csökkenő plusszokkal. Nagyon, de nagyon erős az akciós verseny ezek szerint is:

üzleti adok-kapok eredménye	2014	2015	2016	2017	fordulónap
E-Digital	880	647	189	- 275*	2017-től szeptember 30.
Media Markt MS E-Commerce	- 687	- 268	+ 26	- 102	szeptember 30.
Internet Mall Hungary	- 1.027	- 1.704	- 1.589	- 2.001	március 31.
Euronics	+ 1.172	+ 946	+ 515	+ 172	december 31.
Otto	- 815	- 1.883	- 857	- 511	február 28.
Forrás: Elektronikus Beszámoló Portál, legutóbbi beszámolók, érték: millió forint, */: 1-9 hó

Nem minden webáruház közlékeny, hogy miből is él tengernyi akciója mellett

A magyar webáruházak rettenetesen szégyenlősek, hiszen semmiféle adatot nem adnak közre arról, milyen nagy a forgalmuk, bármikor is. Jönnek-mennek például különféle toplisták, ahol nem mondanak semmit: ez azért eléggé mosolyogtató tud lenni, hiszen pontosan a lényeg hiányzik belőlük, az az összeg, árbevétel egy-egy webáruház esetében, amivel valamilyen helyet elfoglalnak a rangsorban. (A blokkk.com azért próbál kivételt tenni, mivel jól, vagy rosszul, de megbecsüljük az egyes webáruházak bevételét.)

A Black Friday alkalmával is nagyon óvatosak a webáruházak, hiszen egy-két kivételtől eltekintve abban is versengenek, hogy ne mondjanak semmi fontosat. Elpottyantanak persze egy-két különösebben nem túl lényeges adatot, ami igazából a reklámon kívül nem sokra jó, és kész.

Az eddig napvilágot látott Black Friday információk is nagyon soványak. Például a piacvezető E-Digital annyit mondott, hogy a Black Friday akciókban másfél milliárd forint engedményt ad a vásárlóknak. Számszerűségekről, az egyébként egy héttel korábbi Black Friday akciókról annyit árult el a cég, hogy három nap alatt 15 ezer csomagot indított el a raktáraiból a megrendelőkhöz és az átvevőpontokra. Ez első pillantásra 15 ezer vásárlást sejtet. De feltehetően nem ennyi volt a vásárlások száma, hiszen a szállítási feltételei alapján később is indíthatott kiszállítást. És még azt tudni, hogy hatezer-hatszáz forinttal többet költöttek náluk a vásárlók, átlagosan.

Az eMAG már többet mondott előzetesként, 6,4 milliárd forintos forgalmat vetített előre, 3 milliárd forintnyi engedménnyel a Black Friday alkalmával. Ez már azért többet sejtet, hiszen átlag egyharmadnyi árengedményt jelenthet, az eMAG teljes novemberi kasszáját nézve. Az összesent még nem tudni persze az ő esetében sem, de lehet, hogy hamarosan elárulják.

Nagy a titkolózás úgy összességében

Három csoportja ügyködik a webáruházaknak Magyarországon. Az első, akik önálló vállalkozás keretében csinálják és kizárólag a weben értékesítenek. Ilyen a legnagyobbak közül a már említett Media Markt webáruháza, az M. S. E-Commerce, továbbá a Mall.hu. Vannak, akik vegyesen csinálják a webet és a hagyományos boltot egy cégen belül, ilyen például az E-Digital, a Tesco, a dm, a Rossmann, a Decathlon, egy sor ruházati áruház, vagy az Euronics (a nagyláncok többsége). Nem nehéz kitalálni, hogy webforgalmukról semmit sem közölnek, kevés kivétellel (kivétel például a Praktiker, a Libri, a Tschibo, akiknél elcsíphető információ vagy a sajtóban, vagy beszámolójukban).

És van néhány webáruház, akik külhoni székhellyel és onnan átnyúló irányítással ügyködnek. Nagy rejtvény az Alza.hu és az eMAG, akik cseh, valamint román hátterű webáruházak, a szerződési feltételek szerint is velük, egy olyan külföldi féllel köt üzletet a webes vásárlójuk, akinek nincs, vagy csak nagyon kicsi a magyar székhelyű ügyintézője.

Az eMAG esetében a kedves vásárló egy román céggel úgy áll kapcsolatban, hogy a magyar nyelvű weboldalt román székhelyű gazdasági társaság üzemelteti. Tehát a ".hu" végződés csak reklám. Egyébként az eMAG tulajdonosi köré az árukereső (arukereso.hu) oldal is.

Az Alza akkor könyvel nálunk, ha a hazai raktárból szállít. De hát az Alza.hu 2017-ben 219 millió forint árbevételt mutatott ki magyar viszonylatban, ami azért érdekes, mert a GKI Digital toplistáját és a létező nyilvános mérlegadatokat összevetve az Alza.hu 10 milliárdos webáruháznak számít a magyar piacon, tehát nem nálunk csörög a kassza. Az eMAG a toplisták alapján 20 milliárdos webáruház magyar viszonylatban, ami persze odaát bevétel.

És van olyan is ebben a körben, mint például az azsiacenter.com, magyar nyelvű honlappal, londoni székhellyel, tehát a ".hu" helyett ".com"-mal operál.

És azért: nem abból él a webáruház, hogy minden alkalommal átvág

Elöljáróban megjegyezzük, hogy igen tudjuk, vannak csaló, kamu webáruházak. És ezekről lehet és kell is jókat írni, hiszen a nyilvánosság a legkeményebb rendcsináló a piacon is.

De hát próbálja meg egyszer valaki összeszámolni, hányszor csapják be a vásárlót és hányszor nem. Azért az utóbbi szám sokkal, de sokkal nagyobb lehet az elsőnél, bár ilyen számítást végezni nem lehet, ráadásul azon nincs vita, hogy átverésből egy is sok. Ha nem így lenne egyébként, akkor azért nem nőne olyan brutálisan világszerte a webpiac. Nálunk sem.

A webvásárlónak ellenőrizne egyébként nagyon könnyű. Kiválaszt valamit, amit majdnem ingyen adnak, hiszen ez a legszebb. De hát nem sok idő, amíg ugyanazt a portékát meg lehet nézni egy másik webáruházban, hogy ott mi mennyi ugyanabból.

És az akciós pénz - miből is él a webáruház

Ugyanis a lényeg végül valahol ott kereshető, hogy egy-egy üzleti év zártával összességében eredményes-e a webáruház, mennyire bírja az egész éves akciózást. Ha igen, bírja, akkor az azt jelenti, hogy az árengedményeket az üzleti tervébe beépítette és összességében olyan árakat tervezett és állított be, akciósakat és nem akciósakat együtt, hogy azért a végén ne fizessen rá. Tehát volt, amit olcsóbban adott, de ezeket az árengedményeket beépítette a nem akciós árakba. Nincs ebben semmi különös, így működik a bolt. És persze az akciók árát így végül a vásárlók fizették meg, amikor nem akciós terméket vásároltak.

Aki veszteséges, az pedig előbb-utóbb valamiből kénytelen pótolni a veszteséget. Túl sok lehetőség nincs, leginkább a vásárló lehet az, akinek előbb-utóbb mélyebben kell a zsebébe nyúlnia, ha már magához édesgette a webáruház. Majd egyszer vissza is kell fogni az akciókat, vagy a tulajdonos a zsebébe nyúl (például a hagyományos boltjából tesz át pénzt pótolni a veszteséget), hát vagy csődbe megy a webáruház.

És a kereskedelem ünnepe: hát nem a Black Friday

Csak illúzió ne legyen, az akció is csak egy reklám, felhívás táncra, a Black Friday esetében a karácsonyi vásárlásra. Nagy bajban lenne egy webáruház, ha csak akciós termékeket vásárolnának tőle. Gyorsan be kellene zárnia. De kedvcsinálónak remek dolog is lehet az akció, ha szép emlékeket hagy a vásárló kobakjában, és például Black Friday után, vagy bármikor visszamegy vásárolni - a szokásos, rendes, engedmény nélküli áron.

És azért furcsa lenne, ha egy mélyen akciós, kitekeredett, az átvágásoktól is hangos nap lenne a kereskedelem ünnepe. Inkább egy másik.

(blokkk.com, 2018. november 26.)

500 milliárdot nyalogat a webpiac

A legfrissebb előrejelzésünk szerint 2010-2020 között tizenötszörösére nő a magyar webáruházi piac. Közben egyre durvább az akciós webháború. 2018-ban nagyon közel juthatnak a webáruházak az 500 milliárdos határhoz. Mi a webet faljuk, a web pedig a hagyományos boltokat: százmilliárdokat vesz el.

Zabáljuk a webet, a web pedig jókat falatozik a hagyományos boltból

Minden statisztika azt mutatja, hogy évek óta egyre falánkabban habzsolják a vásárlók a webáruházakat. A növekedés üteme ugyan zsugorodik, de ez csak az ütem, és nyilván senki sem panaszkodik a webáruházak közül arra, hogy például 2018 első nyolc hónapjában negyedével ugrott meg a forgalom a korábbiakhoz képest. És az elmúlt években ennél csak nagyobb volt a növekedés üteme.

Így nagyon jók az éves kilátások is a webköltekezésben, egy blokkk.com friss, de szokás szerint azért óvatos előrejelzése alapján:

webvásárlás	2015	2016	2017	2018
érték	235	308	397	495-500
változás folyó áron	+ 32%	+ 31%	+ 29%	+ 25%
KSH, érték: milliárd forint, változás: egy évvel korábbi időszakhoz képest, kiigazítatlan volumenindex

És hízni fog hosszabb távon is a magyar webköltekezés, súlya, részaránya ennek megfelelően tovább fog nőni a kiskereskedelmen belül (csak az élelmiszeres és az iparcikkes vásárlásokat nézve), a blokkk.com további előrejelzése alapján.

A folyamatos akcióháborúkkal együtt új piaci szereplők léptek színre, nagyok (például az Alza, a dm, az OBI), de a porondon lévők is folyamatosan terjeszkednek, például rohamléptekkel nyomul a kiszállításban a Tesco. Szaporodnak az átvevőpontok is, ezek népszerűek, mert nem kell a vekkert beállítani, mikor jön a futár, ha egyáltalán megjön. Feltehetően nem véletlen, hogy például a Madia Markt bevonul egy sor Tesco áruházba, ezzel is rágyúr átvevőpontban.

Terjeszkedni fog tovább az Auchan, ehhez brutális logisztikai központot épített, jön a Spar és még ki tudja, ki. A megcsavart plázastop is a web irányába tolja a nagyáruházakat, de különben is, a vásárlók imádják a webet, ezt jelzik a számok is.

A webáruházak 2010-2020 között tizenötszörösükre nőnek, részarányuk pedig 1%-ról legalább 5-6%-ra emelkedik. És mivel sokkal gyorsabban nőnek, mint a hagyományos boltok, bizony százmilliárdokban lehet csak számolni, amit onnan elvesznek. De így van ez világszerte:

	2010	2014	2015	2016	2017	2018*	2020*
webáruház	46	178	235	308	401	495-500	700-710
hagyományos**	6.206	7.319	7.746	8.174	8.815	9.700	11.300
részarány	0,7%	2,5%	3,1%	3,9%	4,7%	5,1%	6,2%
KSH, /: előrejelzés, */: hagyományos csak élelmiszer, iparcikk kiskereskedelem, üzemanyag nélkül

(blokkk.com, 2018. október 19.)

Öldöklő árverseny a weben: durvább lett az akcióháború

Aki nem lép egyszerre: sokkal több az akció a webáruházakban, a statisztika is mutatja. A száguldó webpiacon most akar mindenki jobb helyet foglalni magának, két kézzel szórják is az akciókat. A Media Markt, az Alza és a Tesco felforgatták a webpiacot. És még csak jön a fekete péntek.

2018 első félévében 211 milliárd forint volt a webáruházakban a költekezés mértéke a statisztika szerint, a boltos kiskereskedelemnek megfelelő élelmiszerek és iparcikkek körében (az a másik adat, ami a napokban látott napvilágot, mely szerint 180 milliárd volt, arról nem tudni, miért annyi). Mennyiségben (szaknyelven volumenben, darabban, kilóban, tehát az árváltozások kiszűrésével) negyedével ugrott meg a webes vásárlás ebben a hat hónapban. De hogyan is?

Ehhez sokkal több akciót kellett tolni

A vásárlók imádják az akciókat, nem véletlen, hiszen mindenki elsősorban az árat nézi, no meg a pénztárcája vastagságát. Nem véletlen, hogy a hagyományos boltok nyomtatott szórólapjait akciós újságnak hívják, tele is nyomják leárazásokkal, amennyire csak a nyomdafesték bírja.

A webáruháznál persze nem nyomtatgatnak akciós újságokat, jó arra a honlap, tele is vannak vele. A brutális áruválaszték - elbírja a web - egyre durvább akcióháborúval párosul.

A boltos világra mindig is az volt a jellemző, hogy az új értékesítési csatornák sokkal gyorsabban fejlődtek a többinél, így volt ez a nagy bevásárlóközpont építési hullámnál (kilencvenes évek közepétől mintegy évtizeden keresztül), a hipermarketek piacra lépésekor, vagy éppen a hagyományos boltok körében a diszkontok piacépítésével, és persze nem csak nálunk, hanem szerte a világban. Most éppen a weben akarnak jobb helyet foglalni maguknak az online áruházak, nem véletlenül, máshol is persze, elég csak az amerikai Amazonra, vagy a kínai Alibabára gondolni, ahonnan szinte naponta röpködnek az újítások.

És a hazai határokat nem kíméli az online törtetés, hiszen a magyar webpiacon is több olyan nagyágyú ontja az akciós kínálatát, akiknek nincs is hagyományos boltjuk itt. Ilyen például a mall.hu, vagy az alza.hu, de egyes lajstromokban idesorolják az egyébként román működtetésű emag.hu-t is, a magyar nyelvű honlapjával. A cseh alza.hu egyébként nagyot robbantott 2017-ben, hiszen 10 milliárd feletti forgalmat hozott össze első magyar piaci évében.

De hát a Media Markt webáruháza megkétszerezte 2017-ben forgalmát, ami előrelépésben hasonló nagyságrendet jelentett az alza.hu helyfoglalójához. És ott vannak a hipermarketek webáruházai is, az Auchané és a Tescoé, akik ugyan titkolják szemérmesen webforgalmukat, de könnyen megtippelhető, hogy szép szeletett hasítanak ki maguknak. A Tesco 10 milliárd felett jár jócskán, tehát a weben is nagyágyúnak számít, de az Auchan sem lehet nagy lemaradásban az élbolytól.

Ja, hogy ennek ára is van

A websors az áruválaszték mellett az akciókon áll vagy bukik. Akció nélkül nem is nézné meg sok vásárló a webáruház honlapját, így a leárazás az íratlan szabályok szerint kötelező kellék.

A statisztikából kiolvasható, hogy az elmúlt két esztendőben, 2016-ban és 2017-ben a webforgalom értéke folyó árakon összehasonlítva jobban emelkedett, mint a kiigazítatlan, árváltozásoktól megtisztított volumenindex. Tehát volt egy szolid, 1% körüli átlagos árszint emelkedés. Hát persze, dúlt az akcióháború akkor is, de mindig jöttek a drágább újdonságok, műszaki ketyerék, szezonindító divatcuccok is, nagyobb árakon.

2018 első félévében azonban fordult a kocka. A webáruházak egy része nagyobb akciósebességre kapcsolt. Ezt mutatja, hogy miközben folyó áron mérve 21%-kal nőtt a webvásárlás értéke, ugyanez változatlan áron már 24%-kal emelkedett. És ez a 3% árszint esés nem kevés, gondoljunk csak arra, hogy a fordítottja esetében, 3%-os inflációnál mennyire szívják a fogukat a kedves vásárlók.

Ez a statisztika játékszabályai szerint azt jelenti, hogy az eladott árumennyiség jobban nőtt, mint a bevétel, ami csak a korábbinál alacsonyabb átlagos árszinten lehetséges. Tehát több és nagyobb volt az akciózás, egyébként 2015-ben is:

webvásárlás	2015	2016	2017	2018
érték	235	308	397	211
változás folyó áron	+ 32%	+ 31%	+ 29%	+ 21%
változás változatlan áron	+ 33%	+ 30%	+ 28%	+ 24%
KSH, érték: milliárd forint, változás: egy évvel korábbi időszakhoz képest, folyóáras és kiigazítatlan volumenindex, 2018: első félév

(blokkk.com, 2018. augusztus 31.)

Szégyenlős webáruházak: hipernyi választékkal nyomulnak

A web lekörözi a diszkontokat gyorsaságban. A legnagyobb webáruházak titkolják bevételüket, miközben többjük mérlegadata nyilvános. Előszedtük megint. Az Alza.hu 10 milliárddal robbant be. A legnagyobbak titka: a brutális áruválaszték és az akcióháború. És mikor nyitnak webáruházat a diszkontok?

A korábbi években nagyokat habzsoló hipermarketek lelassultak, a diszkontok pedig felgyorsultak, a hagyományos boltok körében ez a legmarkánsabb változás. A boltos világ egészét nézve viszont az élre kívánkozik, hogy a webkereskedelem brutális ütemben bővül. Egymás mellé téve az elmúlt öt esztendő változásait, nincs is sok csodálkozni való, az adatok egyértelműek. Miközben a hiperek együtt számolva ötödével, a diszkontok már kétharmadával növelték piacukat, a webáruházak ugyanakkor háromszorosára hizlalták bevételeiket. Változtak is a piaci súlyok is:

	2013		2017		változás
	árbevétel	kisker részarány	árbevétel	kisker részarány	árbevétel	növekedés üteme
hipermarketek (Auchan, Tesco)	980	12%	1.172	11%	+ 192	+ 20%
diszkontok (Aldi, Lidl, Penny)	557	7%	918	9%	+ 361	+ 65%
webáruházak	127	1%	393	4%	+ 266	301%
érték: milliárd forint, bruttó árbevétel, részarány: kiskereskedelemből, KSH, Trade Magazin,

Nem véletlen, hogy az Auchan és a Tesco is egyrészt diszkontosodik több tekintetben (például már évekkel ezelőtt leszerelték toronymagas polcaik tetejét az eladótérben, így kisebb a kirakott árkészlet, megnyomták a saját márkákat), másrészt elindították jó érzékkel webáruházaikat. Hiába, a vásárlók szokásaihoz alkalmazkodni kell, a fiatalabb korosztályok nagyobbrészt egyébként is webfalók, másrészt nincs mindig sok kedvük és idejük sokat bíbelődni a bevásárlással.

Hízik a web, de itt is a nagyok a legnagyobbak

Meg is jelennek különféle toplisták, legutóbb a GKI Digital vont érdekes mérleget. De hát sajnálatos módon az ő top'10-es rangsorából is hiányzik az egyes webáruházak bevétele, ami egyszerűen azért van, mert titkolják (tehát erről nem a rangsor összeállítója tehet). Ez a rangsor a következő: E-Digital, eMag, Media Markt, Tesco, 220volt, iPon, Mall.hu, Alza.hu, Aqua, Libri Bookline. Ehhez meg kell jegyezni, hogy az eMag egy román székhelyű vállalkozás, tehát némileg idegen a magyar toplistától (ezen az alapon az Alibaba, vagy az Amazon is feltüntethető lenne, onnan is vásárolnak magyar vásárlók, de ez nem kötözködés, csupán együttgondolkodás).

A magyar webvilág legérdekesebb fejleménye az Alza.hu berobbanása, a 13 milliárd forintos 2017-es árbevétele ezt jelzi is. Cseh vállalkozás, akinél a hazai leánycégétől és a cseh anyacégtől is lehet közvetlenül rendelni és szállíttatni. Egyébként a Mall.hu is magyar leánycéggel működik.

De a pénz. A rangsor szereplőinek egy része nyilvános mérlegbeszámolóiban közzéteszi bevételének értékét. Pusztán tájékozódásképpen ezek közül néhányat összeszedtünk ismét, ami azért jelzi a magyar webpiac legnagyobbjainak és a kisebbeknek a piaci nagyságrendjét (ez most nem teljes körű és most nem is rangsor):

webáruház	bevétel
Media Markt	25
Alza.hu	13
Mall.hu	12
...
Praktiker	4
Decathlon	3
Tchibo	3
Jysk	2
2017. évi bruttó bevétel, érték milliárd forint, */: becsült adat

A blokkk.com korábban például az e-digital hazai webbevételét 29 milliárd forintra, a Tescoét 12 milliárd forintra becsülte és úgy vélte, a piacvezető e-digitalnak nagyon is a nyakára mászhatott a Media Markt (az e-digital üzleti éve szeptember 30-án fordul, így még nincs friss mérlegadat, a Media Markt háza tájékán akadt 2017-ről).

Rózsás kilátások

Brutális választék, és akcióháború, a webáruházak honlapjai erről tanúskodnak, ilyen az Alza.hu is, ma ez a sikerük és a törtetésük titka. A legnagyobbak a műszaki cikkek, játékok, ruházati termékek rendkívül széles skáláját kínálják, sok-sok árengedménnyel. És a hiperek webáruházai az élelmiszerpiacon mennek - feltehetően - nagyot, ahol nemsokára indulhat az újabb nagyágyú, a Spar is (be is jelentette).

Érdekes módon a diszkontok nem webeznek - jelenleg. De könnyen lehet, hogy meggondolják magukat, hiszen a boltépítésnek is lehetnek korlátai, ráadásul a webszámok nagyon is kecsegtető növekedési pályát kínálnak.

A magyar webpiac kilátásai pedig kedvezőek. Talán az sem véletlen, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter szakított időt arra, hogy betérjen az Amazonhoz, a világ legnagyobb webkereskedőjéhez és később felrója a kisvállalkozásoknak, úgy általában, hogy sokuknak még honlapja sincs (egyébként igaza volt, mindegy, hogy hol mondta):

	2013	2014	2015	2016	2017	2018*	2020*
webáruház	127	178	235	308	393	490	700
hagyományos	6.815	7.141	7.511	7.866	8.393	8.900	10.200
részarány	1,9%	2,5%	3,1%	3,9%	4,7%	5,5%	7%
KSH, , hagyományos: élelmiszer, iparcikk kiskereskedelem, 2018: január-február

(blokkk.com, 2018. augusztus 16.)

A weben már lement a fekete péntek

De lehet, hogy a karácsony is. Nem a naptárt és a hőmérőt, hanem a webáruházak forgalmát nézve. Nyomják is a reklámot ezerrel a webáruházak. A hőség is a webkereskedelmet tolja: okostelefonnal a strandon is be lehet vásárolni. A vártnál többet költünk 2018-ban a webáruházakban.

2018 első öt hónapjában 173 milliárd forintot költöttek a vásárlók a magyar webáruházakban. Egy évvel korábban 144 milliárd forint ment el a weben ugyanebben az időszakban (most is csak a bolti kiskereskedelemnek megfelelő árukört, az élelmiszer és iparcikk webvásárlást nézve). 2018 eddig megismert egyes hónapjaiban mindegyikben nagyobb bevételt könyvelhettek el a webáruházak, mint egy évvel korábban.

A weben eladott árumennyiséget tekintve - a kiigazítatlan volumenindexet - 20% felett volt az első öt hónap átlagos növekedési üteme, ezen belül áprilisban és májusban is 25%-os volt a megugrás, az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest.

2018 júniusában is erős hónapot, összességében pedig erős félévet zárt a bolti kiskereskedelem, így okkal feltételezhető, hogy ebből a web sem maradt ki (a júniusi webadat még nem ismert). Ez azt is jelenti, hogy a májusi 40 milliárdos webáruházi forgalom júniusra legalább 48-50 milliárd forintra hízik (20-25%-os növekedés kimutatása nagy bizonyossággal várható, hiszen az egész boltos szekér jobban szalad, mint a korábbi években). Ez a webes forgalomnagyság viszont már túllépi a 2017-es novemberi, a fekete pénteki akciókkal amúgy is alaposan felnyomott értékesítést. Az pedig már csak apróság, hogy a piac a korábbi decemberi forgalom környékén is mozoghatott júniusban (a weben a fekete péntekes akciósorozat nyomán kiegyenlítettebb a két utolsó hónap forgalma, hiszen a vásárlók egy része előrehozza decemberről novemberre).

De hát most nagyon meleg van - még jó, hogy a webáruháznak nincs zárvatartása

Pontosabban: ki sem nyit, be sem zár, hiszen rendelni bármikor lehet. A webáruházak is tudják, hogy a hőségben megváltoznak a bevásárlási szokások. Aki tud, az persze menekül a strandra, vízpartra, hűsölni, amennyire lehet, hiszen lassan a vízben sincs már hely. És aki otthon marad, mert nem akar kimozdulni, esetleg eljár munkába, az is spórol a boltba járással a hőségben, inkább reggel, vagy este megy, aminek pedig halasztható a vásárlása, az eltolja későbbre.

Az evésen, iváson sokat halogatni nem lehet, de hát a vízben sem lehet egész nap ácsorogni, a gumimatracon is nagy a forróság, a fürdésen, evésen, iváson kívül valami mást is kell csinálni a strandon is. Meg is lehet nézni, ott is kapkodják elő a törülköző alá dugott okostelefonokat két fürdőzés között a strandolók és kényelmesebb így rendelni valamit, mint esetleg egy izzasztó túra keretében elkullogni a boltba. Lehet rendelni kiszállítást, vagy az összekészített pakkért strand után elmenni az átvevőpontra akkor, amikor kényelmes.

A korábbi években némi megtorpanás megfigyelhető a webáruházak nyári - júliusi-augusztusi - forgalmában. Könnyen lehet, hogy ez most 2018-ban elmarad, az előbbiekkel is összefüggésben. A webáruházak ontják is a nyárideji reklámjaikat, nyilván ráéreztek erre a lehetőségre is.

Ragyogó napsütés és webkilátások

Szépen gyarapodott a magyar webpiac az elmúlt esztendőkben és úgy tűnik, hogy a korábban vártnál csak lassabban enged a tempóból. A korábbi esztendők 30-40%-os növekedési üteme némileg ugyan 30% alá csúszott 2016-ban és 2017-ben, de 2018 eddig megismert időszakában is 20% felett van a havi átlag. Hullámok persze vannak bőven a webkereskedelemben is, hiszen például 2017-ben az éves 27%-os növekedési tempó mellett májusban 49%-os volt a megugrás az előző év májusához képest, de a többi hónap kiegyensúlyozott irányzatot mutatott.

A várható erősebb növekedési tempót támasztja alá az is, hogy megszaporodott az utóbbi időben a nagy láncok webáruházainak a száma. 2018-ban indított például a dm, az Ikea, nagyobb tempóra kapcsolt az Auchan és a Tesco is (szélesítve a kiszállítás hatókörét és bővítve az átvevőpontok számát), a kisebb webáruházaknak pedig se szeri, se száma. Az már csak apróság, hogy nincs hivatalos statisztika a fogyasztóknak árusító webáruházakról, számuk egyébként tízezer felettire becsülhető.

Így még egy visszafogottabb előrejelzés alapján is szépen nő majd a webpiac 2018-ban, sőt, nem zárható ki, hogy megközelíti, vagy éppen túl is lépi az 500 milliárd forintot (a bolti kiskereskedelemnek megfelelő áruterületeken, de vigyázat, sokféle előrejelzés létezik, van olyan is, amelyik bátran elengedi magát és sokkal többet mond):

webkisker	2013	2014	2015	2016	2017	2018*
értéke milliárd forint	127	178	235	308	393	470-490
növekedés	39%	42%	33%	27%	27%	20-25%
KSH, érték: milliárd forint, változás: előző év: 100, kiigazítatlan volumenindex, 2018: előrejelzés

A szigorított plázastop egyébként, amit éppen most szavazott meg az Országgyűlés, a web irányába tolhatja a hálózatfejlesztéseket.

A webáruházak egyébként egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a kereskedelemből, de mi ezt másként számoljuk. Részesedésük méricskélésében nem a teljes kiskereskedelmi forgalomhoz illesztjük a webáruházakat, ami nem lenne a legigazságosabb számolgatás, hiszen olyan termékek is benne vannak a teljes kiskereskedelemben, amit a weben nem árusítanak, például az üzemanyag. Így a részesedés számításában az üzemanyagokat nem vettük figyelembe, hiszen az nem része a webnek, hanem csak a hagyományos élelmiszer és iparcikk vásárlást.

A webáruházi súly végül elképesztő ütemben emelkedik, hiszen 2013-ban a 2% körüli aránya, 2018-ban pedig 5% fölé emelkedik előreláthatóan, 2-3 esztendő alatt pedig tovább hízik:

	2013	2014	2015	2016	2017	2018*	2020*
webáruház	127	178	235	308	393	490	700
hagyományos	6.815	7.141	7.511	7.866	8.393	8.900	10.200
részarány	1,9%	2,5%	3,1%	3,9%	4,7%	5,5%	7%
KSH, , hagyományos: élelmiszer, iparcikk kiskereskedelem, 2018: január-február

(blokkk.com, 2018. augusztus 8.)

Webáruház: a saját boltját is rágcsálja?

Varga miniszter belekóstolt egy vizit erejéig az Amazonba, a világ legnagyobb webáruházába. Egyébként van, amiben lepipáljuk az Amazont. De hát a szigorított plázastop is a webáruházak irányába terelheti a fejlesztéseket. És a web mellett a saját hagyományos bolt is próbatétel: átvevőpontokká idomulnak a hagyományos boltok?

Varga Mihály pénzügyminiszter ellátogatott az Amazonhoz a közelmúltban és megállapította, hogy az online kereskedelem fejlesztésében még komoly lehetőségek rejlenek, ami az üzletág felfutásához és a fogyasztás bővüléséhez is érdemben hozzájárul. Igaza van, tehát érdemes ezzel alaposabban is számolni, van is mivel.

És hogy Varga miniszternek milyen igaza van, arról elöljáróban egy adat. A magyar webforgalom zöme különféle iparcikk, az élelmiszerek súlya még nagyon csekély (lesz persze több majd ez is). Így ha azt nézzük, hogy a hagyományos iparcikk forgalom az elmúlt öt esztendőben ezer milliárd forinttal, harmadával nőtt, akkor bizony az is hozzátartozik a képhez, hogy ennek a növekménynek a negyedét, háromszoros növekedés mellett, a webáruházak adták.

Az Amazon földkerekség legnagyobb webáruházas cége, vezetője toronymagasan a világ leggazdagabb embere, amerikai, forgalma pedig a 2015 évi 107 milliárd dollárról 178 milliárd dollárra nőtt 2017-ben. A legnagyobb ütemben az amerikai vásárlók ugrottak neki az Amazonnak, 2015-ben és 2016-ban negyedével, majd 2017-ben harmadával többet költöttek nála, és a jövőt nézve ez még messze nem a végállomás. Az Amazon forgalmának egyharmada ráadásul más országokhoz kötődik, de a növekedés üteme ebben a viszonylatban is 20% felett volt ebben a három esztendőben. És itt van Európában is.

De hát pusztán a növekedés ütemét nézve a magyar web tartja a lépést az Amazonnal, hiszen a kétharmad körüli növekedési tempót hozták a magyar webáruházak is az elmúlt három évben. Sőt, azt is lehet nézni, hogy 2009-ben az Amazon netforgalma 25 milliárd dollár volt, ami tíz év alatt együtt számolva hétszeresére nőtt, miközben a magyar webáruházak tízszeres megugrást könyvelhettek el az elmúlt évtizedben. Hát igen, de azért a piacnagyságban akad némi különbözőség, hiszen az Amazon éves árbevétele 50 ezer milliárd forint körül mozgott 2017-ben, ami a magyar kiskereskedelmi forgalom ötszöröse.

A világ legnagyobb forgalmú webáruházas oldala egyébként nem az Amazoné, hanem az Alibaba Group kínai vállalkozásé, de ott sok cég kínálja portékáját. Kicsiben, hogy legyen ebben is összehasonlítás, például a magyar nyelvű oldallal nálunk is futó emag-nál is van ilyen lehetőség, ezért is homályos a cég igazi árbevételének pontos nagysága (román bejegyzésű cégről van szó).

A jövőben is száguldani fog a magyar web és zárnak majd be régi boltok

Szépen gyarapodott a magyar webpiac az elmúlt esztendőkben és úgy tűnik, csak lassan enged a tempóból. A korábbi esztendők 30-40%-os növekedési üteme némileg ugyan 30% alá csúszott 2016-ban és 2017-ben, de 2018 eddig megismert időszakában is 20% felett van a havi átlag. És hol van még a webáruházak legaranyosabb napja, a fekete péntek. Így a visszafogottabb előrejelzés alapján is szépen nő majd a webpiac (a bolti kiskereskedelemnek megfelelő áruterületeken) 2018-ban:

webkisker	2009	2010	2011	2012	2013	2014	2015	2016	2017	2018*
értéke milliárd forint	40	46	65	92	127	178	235	308	393	470
növekedés	15%	16%	40%	37%	39%	42%	33%	27%	27%	20%
KSH, érték: milliárd forint, változás: előző év: 100, kiigazítatlan volumenindex, 2018: előrejelzés

A webáruházak egyébként egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a kereskedelemből, de mi ezt másként számoljuk, mint a pénzügyminiszter. Részesedésük méricskélésében nem a teljes kiskereskedelmi forgalomhoz illesztjük a webáruházakat, ami nem lenne a legigazságosabb számolgatás, hiszen olyan termékek is benne vannak a teljes kiskereskedelemben, amit a weben nem árusítanak, például az üzemanyag. Így a részesedés számításában az üzemanyagokat nem vettük figyelembe, hiszen az nem része a webnek, hanem csak a hagyományos élelmiszer és iparcikk vásárlást.

A webáruházi súly végül elképesztő ütemben emelkedik, hiszen 2013-ban a 2% körüli aránya 2018-ban 5% fölé emelkedik előreláthatóan, 2-3 esztendő alatt pedig újabb egy-két százalékkal hízik:

	2013	2014	2015	2016	2017	2018*	2020*
webáruház	127	178	235	308	393	470	680
hagyományos	6.815	7.141	7.511	7.866	8.393	8.900	10.200
részarány	1,9%	2,5%	3,1%	3,9%	4,7%	5,3%	6,7%
KSH, , hagyományos: élelmiszer, iparcikk kiskereskedelem, 2018: január-február

A webkereskedelem növekedésében azzal számoltunk, hogy a következő években is 20% körül nőhet a webkereskedelem. Az iparcikkes webáruházak körében fékeződhet ugyan a növekedés üteme, de az élelmiszeresek (Auchan, CBA, Tesco, valamint a napcikkes dm) nemrégiben vágtak bele egy nagyobb ütemű terjeszkedésbe és még jön a Spar is.

Ráadásul a szigorított plázastop, amit éppen most szavazott meg az Országgyűlés, a web irányába tolhatja a hálózatfejlesztéseket. Ennek egyébként az lenne a célja, hogy védje a hagyományos kisboltokat, ami nem vitatható szándék. De ha egy kisbolt nem tud fejleszteni, mert nincs rá pénze, akkor a plázastop csak konzerválja a gyengeségét. És tönkre is mehet.

A saját farkincáját is rágcsálja a webáruház?

A legnagyobb magyar webáruházak a hagyományos boltos vállalkozáshoz kötődve ügyködnek, kivétel alig van (a topból csak a Mall). Persze, a webes és a hagyományos értékesítés súlyában nagy a szórás, hiszen egy Extreme Digital esetében a web húz nagyobbat, míg a Media Markt áruházainak forgalma azért még sokkal nagyobb a webértékesítésénél.

Kérdés ugyanakkor, hogy mekkorát fordul a kocka a jövőben, hiszen a vásárló számos esetben a kényelem miatt választja ugyanannál az áruháznál a webes vásárlást. Ez viszont azt jelenti, hogy a boltos cég webáruháza a hagyományos boltjától is elvesz piacot. Ez persze fillérre pontosan nem számolható ki, de számos jelzés erre utal.

Másik oldalról persze szembe kell nézni azzal, hogy a vásárlók egyre jobban kedvelik a netet, őket pedig ki kell szolgálni úgy, ahogy nekik jobban tetszik, különben máshoz mennek.

Amerikában egyébként rengeteg hagyományos bolt, vagy éppen nagy bevásárlóközpont ment tönkre az online vásárlások rohamos ütemű terjedése miatt. És a világjelenségek előbb-utóbb kopogtatnak nálunk is. Ez persze nem egyik napról a másikra történik, ráadásul a vásárló is sokszínű. Nem is arról van szó, hogy a hagyományos bolt mind bezárhat, csupán a súlyuk a webáruházak terjeszkedése nyomán is csökkenni fog és ez alól a webes cég saját boltja sem lesz kivétel.

De elindult egy másik folyamat is, egyre gyorsuló tempóban. A webvásárlás lényege, hogy a rendelést követően hazaszállítják a megrendelt portékát. Igen ám, de ehhez valakinek otthon is kell lennie a kiszállítás időpontjában, ami például munka mellett napközben nem mindig oldható meg, sőt. És a futárok sem tudnak csak a munkaidőn kívüli időpontokhoz igazodni nagy tömegben. Éppen ezért népszerű és terjed egyre szélesebb körben az átvevőpontok hálózata, ami sok esetben a webáruház mellett a cég saját hagyományos boltja. Ez kényelmes a vásárlónak, hiszen előre leadja a megrendelést és igaz, hogy be kell ugrania érte az áruházba, de nem kell már bíbelődnie a válogatással, fejtöréssel, hogy mit is vegyen, hanem csak át kell vennie és kifizetnie a rendelést. És akkor megy, amikor ráér, tehát sok előnye van az átvevőpontos rendszernek. Majd lehet számolgatni, mennyi áru fogy így. Lesz mit.

És lehet fényezni az átvevőpont táblákat.

(blokkk.com, 2018. július 19.)

Webtop: a Media Markt az Extreme Digital torkát szorongatja

Egyre több webáruház elárulja, mennyi is a webforgalma. A lényeget nem mondó toplisták kora lejáróban? A Media Markt a közeljövőben le is lökheti a webtrónról az Extreme Digitalt. A nagy webáruházak harmadát viszik a teljes webkiskernek.

Elöljáróban meg kell jegyezni, nem a webáruházak toplistájának összeállítója a hibás abban, hogy egyes, egyébként nagyra becsült webáruházak nem hajlandók elárulni, mennyi volt az árbevételük. Megjelenik a topweb évről-évre, de nincs ott, kinek mekkora a forgalma. De azért változik a világ és beszámolójában egyre több webáruház kerek-perec megmondja, mennyi is a webes bevétele. Egyes esetekben pedig könnyen, vagy nehezen, de meg is becsülhető. És van, akinél teljes s sötétség a nyilvános adataiban.

Nos, a blokkk.com már a 2016-os esztendő webáruházainak eredményeit is megkísérelte belőni, mennyi is volt az annyi, most pedig következik a 2017-es esztendő, amennyire lehet, a hazai webköltekezésre összpontosítva. Természetesen mint mindenen, ezen is kell majd pontosítani.

Elöljáróban megjegyezzük, hogy most nem foglalkozunk az eMag webáruházzal. Igaz, hogy fennen hirdeti a magyar jelenlétét, de a cég székhelye Romániában van, üzletszabályzata szerint közvetlenül neki fizet a vásárló, tehát nem egy Magyarországon adózó leánycégének (egyébként ő a S. C. Dante International S.A, román székhellyel, dél-afrikai érdekeltség egyébként, egy magyar nyelvű honlappal, de utána végállomás). Ezen az alapon bármely más külföldi webáruházat is vizslathatnánk, akár az Alibabát, vagy az Amazont is. Fashion Days: hasonló a helyzet.

A KSH adatai szerint egyébként 2017-ben megközelítette a 400 milliárd forintot a hagyományos boltos kiskereskedelemnek megfelelő termékek (élelmiszerek, iparcikkek) körében a webes vásárlások értéke. (Ebben a különféle szolgáltatások, például pizzarendelés, vagy repülőjegy vásárlása nincs benne). A növekedés 27%-os volt.

A Media Markt az Extreme Digital torkát szorongatja

Egyre jobban. Az elmúlt években az Extreme Digital volt a piacvezető webáruház Magyarországon. Most úgy tűnik, a Media Markt nagyon rámászott. Webforgalma 67%-kal nőtt 2017-ben, az ED eddig viszont nem mutatkozott túl közlékenynek 2017-es üzletmenetéről. A kérdés az, hogy a Media Markt 25 milliárdos bruttó webforgalmához képest az ED mennyit tud felmutatni 2017-ről (fordulónap váltás miatt 2017-ről csak szeptember 30-ig van beszámolója az ED-nak, tehát túl sok nem bogarászható ki a beszámolójából). Előreláthatóan még maradt a csúcson az ED, ennyi azért kikövetkeztethető beszámolójából, de nagyon megközelíthette a Media Markt. (Az ED-nál egyébként az exportot most nem nézzük, nála az különben jelentős súlyú, 2016-ban árbevétele közel negyedét adta.)

A nagyobb webáruházak közül végül az ED és a Tesco forgalma becsült adat. A legkisebbek pedig egyszerűen azért jutottak a felsorolásba, mivel pontosan megadták webforgalmukat. A tucatnyi webáruház együttes hazai bruttó forgalma 120 milliárd forint, ami 30%-a a teljes magyar boltos webkereskedelemnek:

webáruház	bevétel
e-Digital	29*
Media Markt	25
iPon	12
Mall.hu	12
Tesco	12*
Aqua Electrit	9
Libri	5
220Volt	5
Praktiker	4
Decathlon	3
Tchibo	3
Jysk	2
2017. évi bruttó bevétel, érték milliárd forint, */: becsült adat

És a titkolózók

Az élelmiszeres webáruházak semmit nem fecsegnek a forgalmukról (Auchan, CBA, a Tesco sem könnyű eset egyébként), a G'Roby súlya viszont csekélyebb. Az Euronics, a Rossman, vagy például a H&M bizonyára jelentősebb bevételre tesz szert a weben, más nagyobb iparcikkes boltosláncokkal együtt, de nem árulkodnak magukról semmit.

(blokkk.com, 2018. június 20.)

Akciógyilkos költségverseny a webáruházak között

Nagyokat nyögnek a webáruházak is: gyenge forint, drága üzemanyag, pokoli magas munkaerő költségek. Jön az átvevőpontok diadala. A fekete péntek nem marad el.

Hiába száguld a webkereskedelem, a webáruházakat sem hagyja hidegen a gyenge forint, a drága üzemanyag és a pokoli magas munkaerőköltség. De hát a webáruház azért webáruház, mert sok előnye is van a hagyományos boltokkal szemben, így ugyan a költségek megugrottak az utóbbi időszakban, de ez nem jelenti azt, hogy az árakban, a szolgáltatási díjakban automatikusan és a költségnövekedésekkel azonos mértékekben drágulna a webkínálat és a kapcsolódó szolgáltatások, például a kiszállítások díja.

A webáruházak az olcsóbbságukkal, a kényelmükkel hódítanak, és persze a sok-sok, szinte folyamatos akciózással. Nos, könnyen lehet, hogy fékezésre kényszerülnek, az eddigi száguldás pedig lassulni fog. Az előnyeit a hagyományos boltokkal szemben azonban a többség azonban tartani fogja.

Webáruházi látlelet

A webáruházak tevékenységében több eltérő működési elem is fellelhető, melyek a költségeket nem kis mértékben befolyásolhatják.

Kiszállítás

Az egyik lényeges működési kérdés, hogy saját flottával és alkalmazottal, vagy futárszolgálattal szállít-e házhoz a webáruház. Az előbbi elsősorban az élelmiszeres webáruházakra jellemző (G'Roby, CBA, Auchan, Tesco). Ők rugalmasabban tudják kezelni a magasabb üzemanyagok miatti költségnövekedést, hiszen például más csatornájukra is tudnak költséget terhelni.

A futárszolgálatot igénybe vevő webáruházaknak nehezebb a helyzetük, hiszen a futárszolgálatoknak a szállítás a fő tevékenységük, így az üzemanyagköltségek és a béremelések nagyobb súlyú költségemelkedést okoztak már eddig is. Így a webáruház üzletpolitikájának is függvénye, hogy a házhozszállítási díjak hogyan változzanak, hiszen ezt is mérlegeli a vásárló a webáruházak közötti válogatásban. Szembe kell nézni azzal, hogy az ingyenes kiszállítások aránya mérséklődni fog, főleg a kisebb értékű vásárlásoknál (ingyen persze semmi sincs, legfeljebb a webáruház és a futárszolgálat ügyeskedik egy kört a költségek csoportosításában: az ingyenesnek nevezett kiszállítás költségét azért valamelyik félnek be kell vállalnia, az pedig más kérdés, hogy a reklám kedvéért mi hova jut).

A futárszolgálatoknak sem érdekük a piacvesztés, márpedig ők veszíthetnek nagyobbat. A webáruház ugyanis tud váltani, például megszaporítja az átvevőpontok számát.

Gyenge forint

A gyenge forint - úgy tűnik, ez egy darabig még így lesz - drágítja a webáruházak kínálatát, hiszen zömében import termékeket árulnak, a hazai kínálatban erősebb élelmiszerek webkereskedelmének még csekély a súlya.

Így egyrészt a beszerzésekben kell ügyesen lavírozniuk a webáruházaknak, és itt azért mindig is van mozgástér. Ez persze nem jelenthet elmozdulást a gagyi irányába, mert az többszörösen visszaüt. De a hagyományos boltokkal együtt működő webáruházaknak is van előnyük, hiszen például a nagyobb közös beszerzés mellett kedvezőbb beszerzési árat lehet elérni.

És nem szabad megfeledkezni arról az apróságról sem, hogy ami a webáruházban a gyenge forint miatt drágul, az a hagyományos boltban is, tehát ebben a viszonylatban a webáruház előnye megmarad.

Drága munkaerő

A munkaerő mindenkinek drágább lett a munkaerőpiacon, így leegyszerűsítve hasonló a helyzet, mint a gyenge forinttal összefüggésben említettek. Ugyanakkor a webáruház egyik előnye a fajlagosan kisebb munkaerőigény (tehát egy színes televízió eladásához nála kisebb a munkaerő ráfordítás).

Ráadásul ismét előbújik az a kérdés is, hogy vajon hagyományos bolttal együtt tevékenykedik-e a webáruház, hiszen akkor munkaszervezési megoldásokkal is lehet költségeket csökkenteni. Itt például előny lehet, ha a weben rendelt áru összekészítése a hagyományos boltokat is kiszolgáló logisztikai központban történik, vagy éppen egy áruház terében.

Jöhet az átvevőpontok diadala - és a kisebb akciós hullámok

Hát igen, ami drága, az drága, és ha több a költség, lehet, hogy reklámra kevesebb futja. Bár reklám, akció nélkül nem tud megélni egy webáruház, tehát a fekete péntek nyilván nem marad el. De az akcióvadász vásárlóknak többet kell botorkálniuk a weben egy jó leárazásért, amiből azért lesz bőven a jövőben is.

Megszaporodnak majd előreláthatóan az átvevőpontok. Rövidebb kiszállítási útvonal, kevesebb ember kell hozzá. És bizonyos megközelítésben ez a vásárlónak is jobb - ma is népszerűek az átvevőpontok -, hiszen nem kell szabadságot kivennie és otthon rostokolva az órát lesnie. Ezzel szemben akkor veszi át a megvásárolt portékát az átvevőponton, amikor neki az a legjobb.

És megint költségelőnyben vannak a hagyományos boltokkal egy vállalkozásban tevékenykedő webáruházak. Némi újabb szervezéssel sok költség megtakarítható, például ha a bolt webátvevőpontként is ügyködik. És még az is lehet, hogy vásárol valamit ráadásként a vásárló a webrendelés átvétele közben. Ha már úgyis arra jár. (A tudomány ezt omnichanelnek nevezi egyébként, amikor a webáruház és a hagyományos bolt tevékenysége szorosan összefonódik.)

Kilátások: kisebb tempó

2018-ban a webkereskedelem azért tovább száguld, de némileg mérsékeltebb ütemben, az eddigi 25% körüli növekedésnél.

Értéke túllépheti a 450 milliárd forintos értéket, egy óvatos becslés alapján is:

webkisker	2006	2010	2011	2012	2013	2014	2015	2016	2017	2018*
értéke milliárd forint	30	46	65	92	127	178	235	308	393	450-470
növekedés	15%	16%	40%	37%	39%	42%	33%	27%	27%	15-20%
KSH, érték: milliárd forint, változás: előző év: 100, kiigazítatlan volumenindex, 2018: előrejelzés

A webáruházak egyébként egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a kereskedelemből. Részesedésük elképesztő ütemben emelkedik, hiszen 2013-ban a 2% körüli súlya 2018-ban 5% fölé emelkedik előreláthatóan, 2-3 esztendő alatt pedig újabb egy-két százalékkal hízik.

Nem egyértelmű egyébként, hogy egyes előrejelzések milyen módszertan alapján számolnak már 2017-ről is 500 milliárdnál jóval nagyobb értékű webkereskedelemmel a kiskereskedelemnek megfelelő árukörben. De hát minél több a kereskedők bevétele, a vásárlók költekezése, annál jobb.

(blokkk.com, 2018. június 13.)

Egymást falják az élelmiszeres webáruházak

Itt már vége a lehet-e két dekával több, vagy kevesebb című történetnek. Eddig nem nagyon merészkedtek a fővárostól messzebbre az élelmiszeres webáruházak. 300 ezer alatt nem nagyon akad kiszállító munkatárs. Van, aki egy forintot is elkér, más a csomagtartóba is bepakol. A logisztika darálni fog.

Négy nagy élelmiszeres áruház kínálja portékáját a weben is, abc sorrendben az Auchan, a CBA, a G'Roby és a Tesco. Persze akadnak még kisebbek is, de ők a piacvezetők. Pontos adat nincs arról, hogy a közel 400 milliárdos webvásárlásból (amiben a hagyományos boltos kiskereskedelem élelmiszer és iparcikk vásárlásai vannak benne, a különféle szolgáltatások, például pizzavásárlás már nem) mennyi is az online élelmiszer csemegézés, de jelenleg még nem lehet túl sok.

Viszont ez a ma még kevés gyorsan és szépen fog gyarapodni. A blokkk.com becslése szerint a mai élelmiszeres webpiac messze lehet még az 1%-os részesedéstől, fél százalék körül mozoghat, ami 20-25 milliárd forintot jelenthet, de ebben nem csak a négy nagyobb, hanem a kisebb webáruházak élelmiszereladásai is benne vannak. (Az iparcikkes netes vásárlások részaránya egyébként 10% körül mozog ugyan az árukör teljes értékéhez képest, de hát itt többen és régebben vannak a piacon, a feltételek pedig sokban különböznek, például a romlandó élelmiszer kiszállítását nehéz lenne rábízni egy biciklis futárra).

A jövőben az élelmiszeres webpiac növekedni fog, hiszen erre irányul több fejlesztés is, ráadásul új szereplő, például a Spar is bármelyik pillanatban beléphet az online piacra. A diszkontok még lapítanak, de a Coop, vagy a Reál sem vágott bele.

Nemzetközi viszonylatokban 1-2%-os részarány jellemző jó néhány országban, de a napicikkek egészét nézve (tehát a kenyér mellett a szappant is, cégek körében pedig a Rossmann-t, vagy dm-et is). Nagy-Britanniában, Franciaországban, Kínában így már 5% feletti az online piac részesedése. Magyarországon a következő 3-5 esztendőben legalább két-háromszoros növekedés várható, figyelemmel egyebek mellett arra, hogy komoly logisztikai fejlesztések is lesznek, hiszen a legnagyobb láncok a jelenlegi főváros környéki határt nagyon is túl akarják lépni.

A logisztika és az átvevőpontok háborúja

Nyilván nem igényel sok magyarázatot, hogy a webes élelmiszer értékesítésben is ugyanolyan ádáz piaci csata dúl már ma is, mint a hagyományos boltos világban.

Persze, nem könnyű élelmiszert a weben árulni, egy honlap kevés hozzá, mivel komoly logisztika - raktár, szállítókapacitás - is szükséges hozzá. Olyannyira, hogy a jövőben ez lesz a vízválasztó, tehát aki tud majd fejleszteni, az fogja tudni ugrásszerűen növelni forgalmát. Nyilvánvaló, hogy az országos láncok előnyben lesznek, de ez azért még önmagában kevés. Döntő lesz az, hogy legyen honnan gyorsan szállítani, mivel az élelmiszer hosszabb zötyögést nem bír ki, az ára sem engedi meg. A vásárló nyilván nem akar többet fizetni a webes rendelés után, mintha elbaktatna a boltba.

A vásárlónak jó, hogy nem kell sorban állni. Nem kell annyit cipekedni, ha házhoz szállítást rendel. Nem kell bíbelődnie a válogatással, ha hazaviszik neki a kiválasztott ennivalót, vagy átvevőponton veszi át az online rendelt finomságokat. És nem szórja el a pénzt felesleges, nem tervezett vásárlásra (a boltosok nagy bánatára).

És itt már nincs olyan, hogy lehet-e 2 dekával több, vagy kevesebb, hiszen például a párizsi gyári csomagolásban rendelhető, tehát olyan súlyban, amit a boltos már nem szeletelhet tovább. Egy élménnyel kevesebb.

Előreláthatóan azok fognak tudni nagyobb piacot nyerni az élelmiszerek webpiacán, akik a kiszállítás mellett az átvevőpontok hálózatát is erősíteni tudják. Ennek legkézenfekvőbb módja a már meglévő áruház bevonása a rendszerbe, de ez sincs ingyen, kevés kirakni az átvevőpont táblát. Hely, készlet és ember is kell hozzá.

És akkor ki hol tart

G'Roby, az első

A G'Roby vágott bele legkorábban a webes élelmiszerárusításba (öt hagyományos boltja mellett), nem is akármikor, még 2000-ben (telefonon pedig 1999-től lehet rendelni tőle). A webárusítás a G'Roby Netshop Kft keretében folyik. Létezik nála személyes átvétel is, a XVIII. kerületben, ami azért kicsit messze esik a városközponttól, így nem biztos, hogy sokak számára elérhető. Lehet nála készpénzzel és utalvánnyal is fizetni, ami nem mindenkire jellemző.

A kiszállítás egyébként 790-990 forint, Pest megyében már felszökik az ár 1.600 forintra, értéktől függően, de 50 ezer forint felett már ingyenes. Csomagpontokra is kiszállít hűtést nem igénylő élelmiszert, például csomagautomatához, vagy éppen Coop üzletbe is. Érdekes, hogy a G'Roby a Reál csoport tagja, de ebben már nem szövetkeztek (eddig).

Príma, vagy CBA

Príma, vagy CBA? A CBA weblapjáról elérhető az online.prima.hu oldal, prima.hu Webáruház néven (csak kitérő: a prima.hu, a Príma áruházak weboldala már nem, legalábbis mi nem találtuk meg innen). És elérhető a prima.hu weboldalról is (kitérő ismét: ahonnan nem találtunk utat a cba.hu weboldalra). Meg persze önállóan is elérhető, az online.prima.hu, ahol élelmiszerek, különféle napicikkek vásárolhatók. A Príma webáruház 2013-ban indult.

A szervezkedés már egy kicsit bonyolultabb, de ebből a vásárló csak akkor lát valamit, ha elolvassa az általános szállítási feltételeket. Ebből kiderül, hogy a honlapot az Online Príma Hungary Kft kezeli, de az eladó már más, öt prímás CBA vállalkozás: Budaconsum, Vörösvár, Krupp és Társa és a M.Á.K'99 kft-k (Budapest, Budaörs és Vác székhelyekkel). Szépen fel is osztották a terepet egymás között, egyes fővárosi kerületekben (II., III.) még irányítószám szerint is. Végül a CBA-s - vagy Príma - webcégek a főváros mellett egy sor Pest megyei településre is vállalnak kiszállítást. Saját autóflottával. És mindegyik Príma webcégnek saját ügyfélszolgálata van, ami azért első pillantásra meg is nehezítheti a vásárló dolgát, hiszen kellhet némi keresgélés is. Fizetni itt is lehet készpénzzel, bankkártyával egyaránt.

A szállítási költség Budapesten belül csak 399 Ft-tól, míg Budapest agglomerációjába is mindössze 699 Ft-tól érhető el. Budapestre a kiszállítás díja 0 Ft, ha a kosárérték eléri a 19 990 Ft-ot, vidékre pedig, ha a kosárérték eléri a 24 990 Ft-ot.

Személyes átvételi lehetőségnek nem találtuk nyomát.

Tesco, aki a csomagtartóba is bepakol

A Tesco is 2013-ban indította webáruházát. Nála már nem csak hétköznap 20 óráig és szombaton 14 óráig van kiszállítás, hanem késő este 22 óráig, szombaton is. Egyébként vasárnap senki sem szállít ki. Fizetni csak bankkártyával lehet, biztonsági okokra hivatkozva.

A kiszállítás díjai idősávtól függően 299,- Ft és 999,- Ft között alakulnak. De áruházi átvételkor a Tesco 150,- forint költséget is felszámít. Ezért (is) cserébe az előkészített termékeket egyenesen a csomagtartóba is beleteszik. Jelenleg nyolc kiszolgálóáruháza van (négy Budapesten, mellette Budaörs, Szeged, Székesfehérvár és Győr), ami pontosan rávilágít az országos hálózat, valamint a hagyományos és a webes boltok összekapcsolásának sok-sok, főleg pénzbeli előnyére.

És a Tesco álláshirdetéseiből kiderül, hogy 300 ezer forint alatt nehéz lehet a kiszállítást végző online munkatársra lelni a mai munkaerő piacon. És az is, hogy most éppen Székesfehérváron keres munkatársat, tehát elsőként lépte túl a főváros környékét.

Auchan, ahol egy forint a...

Az Auchan 2016-ban indította webáruházát. Jelenleg hasonló földrajzi körben szállít házhoz, mint a CBA, de hát már épít egy 90 ezer négyzetméter körüli új logisztikai központot, van országos, nagy alapterületű hálózata, tehát ugrani fog. Az online.auchan.hu vásárlásnál fizetés csak bankkártyával bankkártyával lehet. Személyes átvétel jelenleg három áruházában van (Soroksár, Újhegy és Budakalász). És ugyanolyan idősávban szállít ki, mint a Tesco, tehát hétköznap tovább és szombat délután is.

A szállítási költség 1 forinttól indul, 699 forintig tart. Egy forint akkor, ha a vásárlás értéke 40 ezer forintnál több. Ez az egy forint feltehetően a reklám helye, mert erre jobban felkapja a vásárló a fejét, mint az ingyenes jelzőre. A személyes átvételnek is van ára, 149 forint, de itt is belép a 40 ezer forintnál nagyobb vásárlás esetén az 1 forint felszámítása.

(blokkk.com, 2018. május 9.)

Még sokat fognak hízni a webáruházak

Továbbra is sokkal gyorsabban fognak bővülni, mint a hagyományos boltok, részarányuk néhány éven belül 6%, értékesítésük 600 milliárd felett lesz. A webáruházak szorosabbra fonják az online és a hagyományos boltot: a legcsalafintább megoldás a bolti átvevőpont. A vásárlók pedig egyre okosabbak - digitálisabbak - lesznek, a papíros bevásárlólistát pedig leváltja az okostelefon.

Egyre több háziasszony szakít a hagyománnyal és már nem firkál sebtiben papíroson bevásárló listát, hiszen sokkal egyszerűbb elküldeni sms-ben, vagy egy okostelefonba beírni, mit is keres a boltban. És az okostelefon még sok másra is jó, akár a bevásárlás közben, akár előtte, akár utána. Például, ha nem teszik a polcon lévő portéka a hagyományos boltban, ott helyben azonnal körül lehet nézni a neten és rendelni belőle egy másikat egy webáruházban. Száguld is a webkereskedelem és ez így is lesz még jó hosszú ideig.

Öt esztendő - két és félszeres növekedés a webkereskedelemben

2018 első két hónapjában 21%-kal, ötödével nőtt a webáruházak értékesítése, miközben a kiskereskedelem egésze 7%-kal bővült, tehát háromszor gyorsabban tekert az online üzletága a vásárlásoknak. Ezek a növekedési ütemek persze kisebbek lesznek majd az év hátralévő időszakában, de megadták a lendületet. És mivel a bérek növekedése továbbra is magas lesz, a vásárlásokban sem lesz lemaradás.

Az elmúlt hosszabb időszakot nézve három szakasz különíthető el a webkereskedelem növekedésében. 2006-2010. között még visszafogottabbak voltak a számok, ezt követően azonban már évente 40% körüli mértékben emelkedett a webköltekezés, a hagyományos boltok élelmiszer és iparcikk termékkörét nézve (tehát a különféle szolgáltatásokat, például a repülőjegy vásárlást már nem számolva). Ez a száguldás az elmúlt két esztendőben mérséklődött, persze az a 27% nem piskóta, 2018-ban pedig további visszafogottság várható, de csak a növekedési ütemet nézve.És azért a következő néhány belátható esztendőben várható 10% feletti bővülés azért nem rossz.

A hagyományos nagyáruházak mind ott vannak a weben is. Most éppen az élelmiszer webkereskedelme fog felfutni gyorsabb tempóban, ahol az Auchan, a CBA, a G'Roby (ő volt az első webes élelmiszerkereskedő Magyarországon), a Tesco már ott vannak, de például folyamatosan bővítik a kiszállítás földrajzi körét. Napi cikkekben még ott a Rossmann és a dm, és bármikor jöhet a Spar is. A diszkontok egyenlőre lapítanak.

2018-ban a webkereskedelem értéke túllépheti a 450 milliárd forintos értéket, egy óvatos becslés alapján is:

webkisker	2006	2010	2011	2012	2013	2014	2015	2016	2017	2018
értéke milliárd forint	30	46	65	92	127	178	235	308	393	450*
növekedés	15%	16%	40%	37%	39%	42%	33%	27%	27%	15%*
KSH, érték: milliárd forint, változás: előző év: 100, kiigazítatlan volumenindex, 2018: előrejelzés

Nagyokat szökellnek a webáruházak a jövőben is

A webáruházak egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a kereskedelemből. Részesedésük elképesztő ütemben emelkedik, hiszen 2013-ban a 2% körüli súlya 2018-ban 5% fölé emelkedik előreláthatóan, 2-3 esztendő múlva pedig újabb egy százalékkal hízik:

	2013	2014	2015	2016	2017	2018	2020
webáruház	127	178	235	308	393	450	620
hagyományos	6.815	7.141	7.511	7.866	8.393	8.900	10.200
részarány	1,9%	2,5%	3,1%	3,9%	4,7%	5,1%	6,1%
KSH, , hagyományos: élelmiszer, iparcikk kiskereskedelem, 2018: január-február

A részesedés számításában az üzemanyagokat nem vettük figyelembe, hiszen az nem része a webnek, hanem csak a hagyományos élelmiszer és iparcikk vásárlást. A webkereskedelem növekedésében azzal számoltunk, hogy a következő években 10-15% közé fékeződik a bővülés üteme.

Összefonódik a webáruház és a hagyományos bolt: van itt csalafintaság is

A nagy webkereskedők többségének hagyományos boltja is van. Nyilvánvaló, hogy a beszerzéstől kezdve számos mozzanata a működésnek egyszerűbb és olcsóbb, ha közös. Sőt, a marketing, a reklám is okosabban célba talál, ha összehúzzák a szálakat. A digitalizáció is sok közös megoldást kikényszerít még a jövőben, de legfőképpen a vásárló.

Az egyik legkézenfekvőbb ága a web és a hagyományos boltok közösködésének az átvevőpontok hálózata. Kézenfekvő megoldás erre a saját hagyományos bolthálózat felhasználása, ahol úgy is ott az eladó, a raktár, a vevőszolgálat, tehát mindenkinek kényelmesebb, a webes áruháznak pedig olcsóbb így ügyködnie. Az átvevőpontban van még egy csalafintaság, hiszen nem kell a webáruháznak bíbelődnie a kiszállítással, ami nem kevés pénz, a vásárlónak pedig otthon lesnie a futárszolgálatot.

A vásárló egyre okosabb lesz, ő is digitalizálódik. A neten tájékozódik, a közösségi oldalon szitkozódik, de onnan szerez be fontos információkat és kiszúrja, ha az áruház moderálja a hozzászólásokat, főleg akkor, ha a saját esetleg éppen lesújtó véleményét, amit beír, nem találja meg a sorban. És viszi mindenhová magával az okostelefonját, amit egyre többet és több dologra használ, vásárlás közben is.

(blokkk.com, 2018. április 24.)

Dehogy él válságot az online kereskedelem

Megdrágult a reklám és a piacra lépés? De hát közben brutálisat ugrottak a bevételek. ₪₪₪

Egyes marketing szakértői vélekedés szerint szinte havonta emelkednek az online reklámköltségek, míg néhány éve minimális összeget kellett hirdetésekre fordítani. Ez a drasztikus változás jelentős áremelkedést okozhat, és egyre nehezebb a piacra lépés is. A legnagyobb problémát a hirdetési költségek drasztikus növekedése okozza, olvasható, mivel az elmúlt évben nagyjából tízszeres drágulást lehetett tapasztalni az online hirdetésekben. A Facebook havonta emel az árain. Ez nagy kihívás az online kereskedelemnek, hiszen sok webáruház az ingyenes elérésekre alapozott, minimális volt a reklámköltségük, ennek következtében az áraikba sem kellett ezt beépíteniük, olcsóbban adhatták a termékeiket.

És ki lehet jelenteni, olvasható tovább, hogy válságot él az online kereskedelem. Az online nagy lehetőségei korábban pont abból adódtak, hogy nagyon olcsón lehetett piacra lépni.

blokkk.com: a válságnak semmi jele

Röpke körkérdésünk nyomán kapott válaszok is megerősítenek abban, hogy nincs jele válságnak az online kereskedelemben, tehát az előbbiekkel szemben van más vélemény is.

Nyilván nem vitatható, hogy a hirdetési, marketing költségek megdrágultak az elmúlt években, tehát az ár feljebb ment. De hát léteznek azért más költségek is, ráadásul más környezeti hatások is, melyek meghatározzák a webkereskedők helyzetét és kilátásait. És ott vannak a bevételek is, amiből a webáruház a költségeit kifizeti.

A magyar webkereskedelmet nézve hiába drágult a reklám, az elmúlt tíz évben tízszeresére nőtt a webáruházak bevétele. A digitális reklámpiac bővülése ugyanebben az időszakban "csak" ötszörös volt. Nyilván a webkereskedelem jelenlegi bővülési üteme lassulni fog, ez törvényszerű, de 3-5 évig még mindig kétszámjegyű lesz, de legalább jelentősen nagyobb a hagyományos boltokénál.

Törvényszerű az is, hogy belső szerkezete is változik a webkereskedelemnek. Az egyik belső folyamat, hogy megindult az élelmiszer árusítás is ezen a csatornán az elmúlt néhány esztendőben (hajdanán a G'Roby indított, néhány éve a CBA, Tesco, Auchan, de jön a Spar is, az egyéb napicikkesek közülpedig ott van már a Rossmann, de most indított a dm). Itt jelentős felfutás várható.

Másik markáns iránya a webkereskedelemnek, hogy a forgalom nagyját a nagyok viszik. A kisebb webáruházak egy része kiszorul, de ez a hagyományos boltoknál is jellemző, a webkereskedelemben is várható volt, hacsak nem szakosodnak valamilyen egyedi területre, sajátos arculattal.

És a legfontosabb kérdés a változások előrejelzésében, hogy a webáruházak nagyágyúi a hagyományos boltjaik mellett viszik a webet. A két üzletágat sok működési elemben össze is fonják. Ennek az egyik leglátványosabb, látható vonala az átvevőpontok hálózata, ami éppen a saját bolt. A másik, hogy közös felületeken fut a reklám, például természetes, hogy az áruház honlapján a hagyományos boltjának a reklámja is fut a webáruház elérhetősége mellett. Ezek, és a logisztika gyors fejlődése költségcsökkentő tényezők például.

Világviszonylatban is megfigyelhető ráadásul, hogy például az amerikai Amazon éppen hagyományos boltokat nyitogat, a világ legnagyobb online portálja, az Alibaba is boltot vásárol, másik oldalról pedig a Walmartnál, a világ legnagyobb kiskereskedőjénél folyamatosan hízik a webkereskedelem. Tehát a legnagyobbaknál is összefonódik a hagyományos és a webkereskedés.

A digitalizáció is a webet erősíti, hiszen mindent egyre jobban átsző, a vásárlók otthonát is. Megkerülhetetlen és éppen a webkereskedelem irányába tereli a fogyasztót, hiszen egyre természetesebb a digitális eszközök használata a mindennapi életben.

A webáruháznál persze vannak más költségek is, mint mindenütt. A legnagyobb működési költség a beszerzési ár, annak az ára, amit elad. Ebben is a nagyok vannak előnyben, tehát ez viszont megint abba az irányba mutat, hogy teret veszíthetnek a kicsik. De hogy legyen még mit mérlegelni, a hagyományos kisbolt számára éppen egy webáruház nyitása jelenthet erősítést a talpon maradásban.

Tehát nem érdemes a webkereskedelem felett vészharangot kongatni. A jövő a további növekedés, és összefonódás a hagyományos üzletágakkal.

És a Facebook? Jó nagy bajban van, finoman is fogalmazva, és valamit tennie kell puszta léte érdekében. Nem lehet kizárni, hogy éppen a reklámszolgáltatás lesz az egyik, amin keresztül lépni fog. Ez csak feltételezés persze.

(blokkk.com, 2018. április 6.)

Hiába, szemérmesek a webáruházak, de…

A webtoplistából nem derül ki, mekkora egy-egy webáruházak forgalma. De hát közelítő nagyságrendet lehet becsülni, ráadásul némelyik adat az éves beszámolókból is kiolvasható.

Úttörő szerepre vállalkozott a GKI Digital, amikor nekiállt összeállítani a legnagyobb magyar webáruházak listáját, néhány esztendővel ezelőtt. A webtoplista alapján, melyet az év dereka táján tesznek közzé, azonban ott marad a kérdés, hogy vajon az egyes webáruházak milyen forgalmat is értek el egy-egy esztendőben. Valamiért titkolóznak. Év vége felé pedig ez érdekes is lehet, hiszen itt nő a leggyorsabban a vásárlás.

A felületesen szemlélődőknek oda kell figyelniük egy másik kérdésre is. A különféle toplistáknál általában az a szokás, hogy az elnevezésben megjelölt évszám pontosan annak az évnek a teljesítményét is tartalmazza. De itt most az elnevezés ugyan mutat egy évszámot, például legutóbb "e-toplista 2017", de a feltüntetett évszámtól némileg eltérően az előző év adatait összegzik a készítők. Tehát a 2017-es jelölésű listán szereplő cégek a 2016 évi forgalmi adataik alapján lettek rangsorolva. Így az esztendő megjelölése a listacímben nem a toplistás cégek teljesítésének időszaka, hanem a közzététel ideje. Ez persze nem baj.

Vannak nyilvános webáruházi adatok is

A kérdés így most az, vajon belőhető-e, becsülhető-e, hogy az egyes top webáruházaknak mennyi a forgalmuk. A toplistában helyet foglalók szemérmesen hallgatnak, de azért lehet következtetni legalább a bevételük nagyságrendjére. Megkönnyíti ezt, hogy egyeseknek a mérlegbeszámolójukból tisztán kiolvashatók a számok. Figyelni kell ugyanakkor arra is, hogy a toplistás webáruházak egy része egyidejűleg többféle tevékenységet folytat, például vannak hagyományos boltjai, vagy nagykereskedik is. Van, ahol a hagyományos áruház mellett egy külön cégen keresztül fut a web. Exportálnak is többen, így most a belföldi értékesítésre összpontosít az elemzés.

Rendelkezik a webértékesítésről elkülönített nyilvános beszámolóadatokkal például a Mall.hu, a Media Markt,a Libri, a Tchibo. Néhány további webáruháznál különféle nyilatkozatok alapján az derül ki, hogy ez teszi ki a döntő részét az értékesítésnek.

Három webáruház esetében nehéz a becslés. Az Extreme Digital képviselője egy korábbi nyilatkozatban arra utalt, hogy nagyságrendjét tekintve a cég forgalmának mintegy 10%-a köthető a hagyományos boltokhoz. Ebből kiindulva azonban megbecsülhető az online forgalma.

Az eMAG esetében a kiindulópont a 2014-es esztendő, mert akkor a toplista szerint a Mall.hu és az eMAG osztozott a 2. és 3. helyen. Ebből az következik, hogy forgalmuk azonos lehetett (ha lett volna érdemi eltérés, akkor elvileg nem kellett volna osztozniuk a helyen, hanem kialakítható lett volna valamilyen sorrend a holtverseny helyett). Így viszont a Mall.hu beszámolójából következik, hogy az eMAG forgalma is 6,2 milliárd forint körül lehetett. Sajtóinformációk szerint az eMAG 2015-ben több mint 50%-kal bővítette értékesítését, ami így már 9,5 milliárd forint felett is mozoghatott. De jött utána 2016, amikor még nagyobb ütemű növekedést könyvelhetett el az eMAG, ami már legalább 16 milliárd forint körüli bevételt jelenthetett ebben az évben.

Kérdés persze adódik így is. Az eMAG esetében honlapjának része a Marketplace, ahol már más cégek is kínálják termékeiket. Ez a kínai Alibaba modelljére hasonlít, persze csak miniben, ahol a cég a portált kínálja fel az ott értékesítő kereskedőknek. De némileg hasonló a Bónusz Brigád helyzete is, aki más vállalkozások szolgáltatásait kínálja saját honlapján, így ezek bevétele már nem az övé, csak a web- és egyéb szolgáltatási díj. Azt már nem tudni, hogy ezek a portálon átfutó bevételek benne vannak-e a cégek toplistás vallomásaiban.

A Tesco pedig egyszerűen beszorult két helyezett közé, ahol 2016-ban már erősen leszűkíthető a webforgalma.

Végül a blokkk.com becslése és a beszámolókból kibányászott adatok szerint nagyságrendjét tekintve a következőképpen festhet a legnagyobb webáruházak árbevétele a legutóbbi két, általában a 2015-ös és a 2016-os - üzleti év alapján, a nettó (tehát áfa nélküli) bevételt tekintve:

2015		2016
Extreme Digital	20	Extreme Digital	22
eMAG	10	eMAG	16
Mall.hu	8	Media Markt 12,1	12
Media Markt (MS E-Commerce Kft.)	7	Mall.hu	9
Tesco	5-6	Tesco	8
Libri Bookline	4	iPon	7
iPon 6,4	6	Aqua Electronic	7
Aqua Electronic 5,5 (Aqua Optima Kft)	6	220volt	4
Bónusz Brigád (Skoopy)	1	Libri Bookline	4
Tchibo	2,2	Tchibo	2
Rangsor: GKI Digital Kft, beszámoló adatok: nettó árbevétel, milliárd forint

Természetesen a becsült adatokhoz tehető észrevétel, fűzhető hozzá kifogás. Például hogyan lehetséges, hogy a Bónusz Brigád 2015-ben a beszámolója adatai szerint kisebb árbevételt könyvelt el, mint a Tchibo, de mégis megelőzi őt a sorban. A blokkk.com ezeket közzéteszi, és ahol szükséges, ott pontosít. Ez azért is fontos, mivel a GKI Digital összegzése szerint a top10 webforgalma azért nagyobb annál, mint amilyen összeget az előbbi becsült adatok képeznek.

És persze akadhatnak hiányzók is a listáról, például a barkácspiacról, vagy esetleg éppen a játékkereskedelemből.

(blokkk.com, 2017. december 4.)

Karácsonyi webláz: most sem hozza ágyba a postás az ajándékot

De ezt lehet tudni és egy éve is lehetett tudni előre. A webes vásárlás tíz év alatt a tízszeresére nőtt, de a szédítő tempó várható volt. Nem lehet azt mondani, hogy váratlan volt a megugrás, és ez is oka volt a szállításokban a késlekedéseknek. Most még nagyobb roham lesz, de nem váratlanul. A posta már legalább sejti.

Két webáruházas kereskedő beszélget. - Ajjaj, szerintem most is csúszni fog a posta. Lesz reklamáció bőven. Tavaly te mit csináltál? - Hát új reklámot. Kiírtam, hogy aki nem kapja meg karácsonyig időben a rendelését, csak késve, az tegye el az ajándékot, jó lesz az egy év múlva is, a csere-berét pedig akkor is bevállalom. - Aha, szóval arra bazíroztál, hogy a számlát nem őrizgeti senki egy évig? Igaz, még egyszer én sem tudom eladni jó áron, amit a késés miatt az ünnepek után visszahoznak, vagy át sem vesznek. Na jó, de ők akkor most nem vásárolnak újabb ajándékot. - Dehogynem! Szerinted most majd minden időben odaér? És jövőre is lesz karácsony!

Egy évvel korábban volt némi kalamajka karácsony táján, hiszen a posta, a futárszolgálatok és a webáruházak nem győzték a webrendelések kiszállítását. Így aki késve kapta meg a kiválasztott portékát, már nem tudta időben a fa alá tenni a meglepetést.

Volt némi magyarázkodás a szolgáltatók részéről, mely során elhangzott az is, hogy nem lehetett előre látni, mekkora roham várható a webáruházakban. Jelenleg is olvasható olyan értékelés, hogy nem várt nagyságúra nőtt a forgalom. Pedig az elmúlt évek adatai pontosan arra mutatnak rá, hogy valóban elképesztő ütemben, többszörösen a boltos kiskereskedelem átlaga felett száguld ugyan a webköltekezés, de ettől még előre jelezhető a várható forgalom. Sőt.

A munkaerő hiánya egy másik kérdés lenne, ami miatt nagyokat nyög az egész gazdaság. De most maradjon a nagyító alatt csak önmagában a webpiac.

Nagyot nőtt a webvásárlás, de ez már nagyon-nagyon régóta így van

A családok webköltekezésének két ága-boga van. Az egyik a hagyományos bolti kiskereskedelemnek megfelelő árukörben az élelmiszerek és a különféle iparcikkek vásárlása, a másik pedig a szolgáltatások csomagja, például repülőjegy vásárlás, szállásfoglalás, mozijegy vétel, vagy éppen az online pizzarendelés. A karácsonyi ajándékoknak az a része, amit valahogyan haza kell juttatni, és a maga valóságában oda kell tenni - persze szépen becsomagolva - a fenyőfa alá, zömében az iparcikkféleségek köréből jut a webes rendelések listájára.

Szépen feltornázta magát a webkereskedelem az elmúlt években, ez jól jellemzi népszerűségét, ráadásul növekedési üteme az elmúlt öt esztendőben alaposan megugrott. 2011-től már 40% körüli éves növekedési ütemeket mértek a statisztikusok, ami ugyan 2016-ban 30% alá csúszott, de még így is hatalmas tempó volt, amiért túl sokan nem panaszkodtak a webáruházak közül:

webkisker	2006	2007	2008	2009	2010	2011	2012	2013	2014	2015	2016
vásárlás értéke milliárd forint	30	36	36	40	46	65	92	127	178	235	301
éves növekedés százalék	115	119	99	109	116	140	137	139	142	133	127
KSH, érték: milliárd forint, változás: előző év: 100, kiigazítatlan volumen

És ha azt nézzük, hogy az elmúlt évtizedben a növekedés üteme az megvásárolt áruféleségek mennyiségét - szaknyelven volumenét - tekintve hogyan emelkedett, egyértelmű kép rajzolódik ki, amiből többféle következtetés is levonható, olyan azonban nehezen, hogy egy évvel ezelőtt - 2016 karácsonya előtt - megtorpanhatott volna a webvásárlók rohama:

Tehát lehetett látni előre, mi várható a webpiacon. A 2016. évi növekedési ütem sem volt kevés, de nagyságrendjében nem tért el sokban a korábbi fél évtized tempójától.

És akkor a karácsony

Ott, ahol a karácsonyi ünnepek ajándékozással fonódnak össze, nagyon is megugrik az év végi költekezés. Ráadásul a kereskedők is rátesznek erre egy lapáttal, már novemberben tekerik az akciókat. Például november elején már ott virított a Red Friday (már ilyen is van), a közepén és a végén jön a Black Friday, hiába, kettő is van belőle, közben pedig ott volt a szinglik napja (ez az Alibaba bulija, de hát a leleményes magyar vásárlók mindenhol turkálnak szerte a világ webáruházaiban, ráadásul a Valentin nap, vagy éppen a fekete péntek is így kezdte). És általában a nagyobb akcióra jön a viszontválasz a versenytársaktól, így a webes vásárló csak kapkodja a fejét, már novemberben is.

Csodák nincsenek a webáruházakban sem, így nem kell sokat csóválni a fejet azért, mert decemberben alaposan megugrik a forgalom. Éppen ezért is nehéz azt mondani, hogy egy évvel ezelőtt nem lehetett számítani akkora rohamra, mint amekkora volt. Lehetett, hiszen korábban is évről-évre ugyanúgy terebélyesedett a karácsonyi webvásárlók ajándékhajhászó özöne.

Az év végi, a decemberi webvásárlások növekedését nézve az látható, hogy az elmúlt négy esztendőben a december havi forgalom emelkedésének üteme három alkalommal még kisebb is volt az éves változásnál (tehát az év korábbi időszakában erősebb volt a webforgalom). Az egy szem kivételt jelentő 2014-ben sem lehet jelentős nagyságrendi különbözőségről beszélni, tehát a webgyarapodás ecemberi százalékos mércéje többségében kisebb értékű rovátkát mutatott. Így ebben a viszonylatban váratlan 2016. évi megugrásról nehéz beszélni:

	2013	2014	2015	2016
december százalék	134	157	118	122
teljes év százalék	139	142	133	127
KSH, érték: százalék, kiigazítatlan volumenindex, megelőző év azonos időszakához képest

De hát a futárszolgálatok nem százalékban mérik a teherautóra pakolt ajándéktömeget, a vásárlók is inkább az árcédulákat és vásárlás után a számlákat böngészik. Az egyes évek decemberi forgalmát, azok növekményeit nézve sem lenne könnyű feladat bármelyikre ráfogni, hogy meglepetésbomba lett volna:

Sorjában nézve az elmúlt esztendőket 9, 4, majd 7 milliárd forinttal nőtt a decemberi webköltekezés.

És mi várható 2017 karácsonyán?

Újabb növekedés, 20% körül. Ez azért ütemében már kisebb, mint eddig, összegében viszont - hiába, a százalékokat évről-évre nagyobb értékre kell rádobni - hasonló, mint 2016-ban volt. Lesz vele gond, de nem a váratlansága, hanem a munkaerő hiánya miatt.

A postán, a futárszolgálatoknál, a webáruházaknál nagy a sürgés-forgás. Mit lehet tenni, ha nincs ember, mert a kiszállítási zűrök döntő oka ez, a vásárló pedig nem csipkedi magát annyira, hogy a korábban leadott rendelésekkel zökkenőmentes legyen a csomagok útja. A webvásárlásnak ugyanakkor van egy ága, ahol még a szállítás és az átvétel nem aprózódik el, így viszonylag könnyebben kezelhető, ez pedig az átvételi pontok hálózata. Érdemesebb úgy rendelni, hogy a vásárló egy átvételi ponton kapja meg az ajándéknak valót (ez lehet sokféle, de a leggyakoribb egy hagyományos áruház, akinek van). Igaz, ezzel a webvásárlás diszkrét bája, mely szerint akár az ágyba hozzák az ajándékot, halványodik, de legalább nagyobb az esély, hogy időben ott lehet a fa alatt.

(blokkk.com, 2017. november 12.)

Webvásárlás: most már futár sincs

Baj van a futárcégeknél is, nincs, aki szaladjon, tekerjen.

Az online vásárlás hazánkban is évről évre egyre népszerűbb. 2017-ben egy átlagos online vásárló már 11 alkalommal intézte vásárlását webáruházon keresztül. A szektor 18 százalékos növekedése messze meghaladja a hagyományos kiskereskedelem bővülési ütemét, ami természetesen a csomagszámok emelkedésében is látszik. A gyors fejlődés nyomán a logisztikai folyamatok szervezése is egyre nagyobb kihívást jelent, miközben az ünnepi szezon még csak most fog elindulni. Tovább súlyosbítja a helyzetet a futárcégeket is elérő, fokozott munkaerőhiány, ismerteti a Világgazdaság a GKI Digital iparági jelentését.

A GKI Digital friss elemzése szerint a futárcégek 2016-ban több mint 17 millió rendelés kézbesítésében működtek közre és ez a szám 2017-ben is várhatóan 18-20 százalékkal fog emelkedni.

Bár hazánkban is egyre népszerűbbek a logisztikai cégek szervezésében üzemeltetett átadópontok, a csomagok jelentős része – mintegy 12 millió – 2016-ban is egyenesen a címzetthez jutott.

A futárcégek számára hagyományosan az ünnepi szezon számít a legfontosabb és egyben legnehezebb időszaknak. Az éves csomagszámaik 30-40 százalékát a karácsonyt megelőző 2-3 hónapban kézbesítik. Ezt az időszakot az elmúlt 3 évben tovább szűkítette – gyakorlatilag mindössze 3-4 hétre – az e-kereskedők révén hazánkban is elterjesztett Black Friday (Fekete Péntek).

Miközben a Black Friday iránti érdeklődés 2017-ben is óriásinak ígérkezik, ezúttal más problémával is szembe kell néznie a szakterületnek: az egész országban tapasztalható munkaerőhiány ugyanis már többek közt az online kiskereskedelmet kiszolgáló logisztikában is felütötte fejét, így raktári munkást és futárt is nehéz találni.

Ráadásul az elmúlt hónapokban a munkaerő minősége is sokat romlott. A jelentkezők kevésbé képzettek és gyakorlottak, betanításuk ezért időigényes és költséges, ezt követően pedig nehéz őket megtartani, amit tovább tetéz a minimálbérek emelése. A rengeteg betöltetlen pozíció nem csak a fővárost érinti, már a vidéki telephelyekre is nehéz megfelelő embert találni.

Egyre több futár dönt úgy, hogy feladva itthoni állását, inkább a környező – a hazainál sokkal jobb feltételeket nyújtó – országokba megy dolgozni. A helyzet komolyságát jelzi, hogy már nem csak a sofőrök, de az őket közvetlenül foglalkoztató, a helyi csomagkezelésért felelős logisztikai alvállalkozók is sok esetben inkább külföldön, jellemzően Ausztriában keresnek jobb lehetőségeket.

(Világgazdaság, 2017. szeptember 20.)

Nem túl beszédesek a webáruházak

Egyedül a G'Rroby mond adatot az online élelmiszer értékesítéséről, az Auchan, a CBA és a Tesco nagyokat lapít.

Van olyan élelmiszer-kereskedelmi lánc, ahol a webes értékesítés már eléri a teljes forgalom negyedét, az online kosárérték pedig egyes helyeken 25–40 ezer forint, ami háromszorosa a hagyományos bolti bevásárlások összegének, írja a Világgazdaság.

Az online élelmiszer kiskereskedelmi piacon az Auchan, a CBA, a GRobyl és a Tesco versenyez. Valamennyien arra számítanak, hogy ez a csatorna dinamikusan bővülhet a következő években, ezzel pedig egyre nagyobb bevételi forrássá válhat a hagyományos bolti értékesítés mellett. Az Auchan webértékesítésében a vásárlói kosár összetétele nem tér el a hagyományos áruházakban tapasztalttól, hasonló arányban található benne tartós élelmiszer, friss áru, mirelit és háztartási termék. A vásárlások összegében viszont jelentős az eltérés: míg a hipermarketek kosárértéke 7 ezer forintot tesz ki, addig az online a 20-21 ezer forintot is eléri.

A GRobynál a cégcsoport teljes forgalmának közel negyede online értékesítés, a következő három évben pedig további 5-10 százalékos növekedést terveznek. Ennél nagyobbat azért nem lépnének előre, mert az online áruház mellett a hagyományos bolthálózat fejlesztése is cél. Nagy Sándor, a társaság ügyvezetője elmondta, hogy az öt legnépszerűbb online vásárolt termék náluk a tartós tej, az ásványvíz, a kávé, az üdítő és a háztartási papíráru. A lakossági rendelések kétharmada tartalmaz friss árut (pék- és csemegeáru, hús vagy zöldség-gyümölcs), az arány folyamatosan nő. A GRoby szupermarketekben az 1–4 ezer forintos napi vásárlások jellemzők, addig az online áruház főként a kétheti, vagy havi nagybevásárlásoknak ad teret, akár 25–40 ezer forint értékben is. A következő két-három évben épp a napi online bevásárlás felé terelnék az embereket.

Várhatóan öt-tíz év múlva már a most külföldön tapasztalt részarányok jellemzik a magyarországi piacot Fodor Attila, a CBA kommunikációs igazgatója szerint, vagyis az online értékesítés a teljes forgalom 8-15 százalékát képviselheti. Náluk is többszöröse a Príma üzletekben tapasztalt átlagos vásárlásoknak a webáruház kosárértéke.

A Tesco 20 ezer élelmiszert, vegyi árut és háztartási cikket kínál a weben. A Tesco promóciókkal is igyekszik ösztönözni a netes vásárlást, így például dupla Clubcard-pontokat kínál.

A GKI Digital Kft. közzétette a 10 legnagyobb hazai online áruház rangsorát. Hiányzik azonban az egyes webáruházak forgalma külön-külön. Együtt 110 milliárd forint, de hát ez soványka információ egy rangsor esetében, ami egyébként a következő: Extreme Digital, eMAG, MediaMarkt, MALL.hu, TESCO, iPon, AQUA electromax, 220volt, Libri Bookline, Tchibo.

(Világgazdaság, 2017. szeptember 7., GKI Digital Kft, 2017. június 16.)

Így jön ki a webboltból a vásárló

A vásárlók több mint fele vásárolt már a neten világszerte. A bolt is kapaszkodik, de a web is megy a boltba.

Mind inkább elmosódik a hagyományos és az online vásárlások közötti határ, azok pedig, akik korábban már vásároltak tartós terméket, vagy szolgáltatást az interneten, jellemzően hajlamosabbak még több pénzt elkölteni a világhálón. Többek között ez derül ki a Nielsen felméréséből, mely világszerte vizsgálta az e-kereskedelem változásait, összegez a Világgazdaság.

A felmérés egyik legfontosabb megállapítása, hogy a válaszadók 58 százaléka vásárolt már a neten 2016-ban. Ez egy százalékos emelkedés a 2015-ös évhez képest.

A bolt is kapaszkodik, de a web is megy a boltba

A netes vásárlások térhódításával együtt azonban a hagyományos boltokban használatos, vásárlásösztönző internetes technológiák népszerűsége is emelkedik, így a fogyasztók nyitottak az online és mobil kuponok felhasználására, és hűségprogram alkalmazások letöltésére is.

A vásárlási szokások átalakulásának eredményeként a hagyományos kereskedők fokozatosan erősítik online jelenlétüket, míg az eddig kizárólag virtuálisan működő webáruházak hagyományos árusító egységeket is nyitnak.

Ki mit vesz a webáruházban

Európában vezet az utazások online foglalása 67 százalékkal, így a válaszadók döntő többsége inkább az interneten, a válaszadók negyede pedig váltakozva, online és utazási irodán keresztül is foglalja le nyaralásait, és csupán 7 százalékuk ragaszkodik az utazási irodához.

A magyaroknál ez a szám kiugróan magas: száz vásárlóból 78 online foglalja le jegyeit és a szállását. Dobogós helyen végeznek Európa szinten a videojátékokkal kapcsolatos termékek. Magyarországon ezzel szemben a harmadik helyen az étel házhozszállítás végzett: ezt a magyar vásárlók közel fele (49 százalék) veszi meg az interneten keresztül.

Ki hol válogat

Divatáru vásárlásakor a fogyasztók körében az adott bolt honlapja (43 százalék) és maga az üzlet (39 százalék) bizonyul a legfontosabb információforrásnak Európában, fogyasztói elektronika esetén ez az arány 43 százalék és 38 százalék. Szépség- és testápolási termékeknél messze a hagyományos bolti tájékozódás vezet 37 százalékkal, míg az ismerősök ajánlására a vásárlók 24 százaléka hallgat.

Frissáru vásárlása esetén jóval óvatosabbak vagyunk Európában: a válaszadók 42 százaléka a boltokból tájékozódik, és ezzel toronymagasan elhúz a szájmarketing mellett (20 százalék). A magyar vásárlók hozzáállása is hasonlóan körültekintő, ugyanakkor ők odafigyelnek a szórólapokon kapott információkra is (32 százalék ).

(Világgazdaság, 2017. február 9.)

Tíz év alatt tízszeresére nőtt a webkiskereskedelem

A plázák is így kezdték, de itt nincs pláza-stop. 2016-ban elérheti a 300 milliárdos forgalmat a webkisker. Fél évtized múlva ennek a kétszerese is lehet, igencsak szerényen számolva. A Facebook az új vásárlók könyve.

A webkereskedelem, vagy más néven az e-kereskedelem, amikor a fotel kényelméből is lehet vásárolni, igencsak szerteágazó, hiszen a boltokban megszokott portékákon kívül sok-sok szolgáltatás is megrendelhető ezen az értékesítő csatornán, így például repülőjegy, szálloda, mozijegy, vagy éppen pizza. A - nevezzük így - webkiskereskedelem a boltokban, áruházakban megvásárolható termékkört öleli fel, így az élelmiszerféleségeket, a különféle ruházati, műszaki és számos egyébiparcikket foglalja magában. A Központi Statisztikai Hivatal ezt az értékesítési ágat méri, a családok költekezésének egyébként is ez a termékskála a legnagyobb szelete, így most ezt a kört célszerű mérlegre tenni.

Egy évtized - tízszeres ugrás, na de utána...

Az elmúlt évtizedet nézve szerénynek tűnő értékről indult a webkiskereskedelem növekedése. Súlya is csekély volt, hiszen részaránya a kiskereskedelem egészéhez mérve (az üzemanyag vásárlást nem számítva) mindössze fél százalék volt. 2015-re sokat változott ez a kép, hiszen alaposan meghízott a webáruházak bevétele, aminek meg is lett az eredménye, hiszen súlya elérte a 3%-t. Az első, felületes pillantást követően erre a mértékre legyinteni is lehet egyet, de figyelemmel arra, hogy a boltos iparcikkvásárlások áruterületei ennél az értéknél kisebbek, nem célszerű elsiklani felette (a boltokban bútorra, lábbelire, testápolási cikkekre, elektromos háztartási gépekre, vagy éppen sport- és játékszerre kevesebbet költenek a családok).

Az elmúlt hónapok 30%-ot megközelítő növekedési üteme alapján 2016-ban elérheti a 300 milliárd forintot is a webkiskereskedelem értéke, aminek csúcsa a karácsonyi ajándékvásárlás időszaka lesz.

Fél évtized alatt, a jelenleginél sokkal szerényebb, évi 15%-os növekedési ütemmel számolva, a webkiskereskedelem jelenlegi értéke bőven megkétszereződhet, sokkal nagyobb súlyt adva a jelenlegi szerepének a családi költekezésben. Az internet világában felnőtt generációk fogékonysága az újszerű vásárlási szokások iránt, valamint a techvilág elképesztő gyorsaságú fejlődése azonban még újabb meglepetéseket is hozhat a bevásárlási szokásokban, elég itt csak az okostelefonok elmúlt években mutatott robbanásszerű terjedésére gondolni. A fiatalok ma már nem a boltban, hanem a Facebookon beszélik meg ügyes-bajos dolgaikat, ami rányomja a bélyegét a vásárlási szokásaikra is, így a közösségi portál a vásárlók könyvének szerepét is átvette (a régi nevén panaszkönyvnek nevezett, ma már eléggé idejétmúlt intézménynek a nyomdokait rombolva).

A KSH adatai szerint a webkiskereskedelemnek a válság gyakorlatilag semmit sem ártott, ez is jól jellemzi népszerűségét, ráadásul növekedési üteme az elmúlt öt esztendőben alaposan megugrott:

webkisker	2006	2007	2008	2009	2010	2011	2012	2013	2014	2015	2016*
vásárlás értéke	29,7	35,7	35,8	39,6	46,0	65,4	91,9	127,3	177,8	233	300
változás	115	119	99	109	116	140	137	139	142	132	129**
KSH, érték: milliárd forint, változás: előző év: 100, kiigazítatlan volumenindex, /: előrejelzés, */: KSH 2016. I-VII. havi növekedési üteme

A következő években az a növekedési ütem mérséklődni fog, de 4-5 éves távlatban is kétszámjegyű marad.

A legnagyobb hazai áruházak rányitottak a webre, de az Alibaba, vagy az Amazon nagyon messze van

Az élelmiszer boltosok körében az első fecske a G'Roby volt, aki a webkereskedelemre adta a fejét. A CBA és a Tesco csak a közelmúltban nyitott, az Auchan a közeljövőben élesít, majd jön a Spar is. Ez éles váltást hoz majd az élelmiszervásárlásokban.

Az iparcikk áruházak huzamosabb ideje ott lógnak a weben, ez ma már szinte természetes is. Nem csak a Media Markt, vagy az E-Digital, hanem például a Praktiker, a Deichmann, vagy éppen a Decathlon is kínálja áruházai mellett a világhálón is a vásárolni valót.

A világ viszont még gyorsabban pörög. A földkerekség legnagyobb áruportálja természetesen kínai, az Alibaba, ahol bármely kereskedő bérelhet helyet magának, az így itt átmenő webforgalom értéke ma már több mint 500 milliárd dollár évente. A legnagyobb önálló webáruház az amerikai Amazon, 100 milliárd dolláros árbevétellel.

A magyar vásárló persze vásárol külhoni webáruházakból is. A 14 napos elállási lehetőség uniós szabály, de ha távolabbról érkezik a megrendelt áru, már nincs ilyen előírás. Az Uniós kívüli vásárlásoknál ráadásul belép az áfa- és vámfizetési kötelezettség is, de sokan számolnak azzal, hogy így is megéri.

A vám és áfa-fizetési kötelezettségek az Unió határain kívüli webes vásárlás esetében a következők:

érték (euró)	vám	áfa
0-22	-	-
22-150	-	27%
150 felett	vámtarifa szerint	27%
NAV, évente előre meghatározott árfolyamon kell számolni,

A 22-150 euró közé eső értékű küldemények esetében azonban a vámmentesség nem alkalmazható a következő termékkörökre: alkoholtartalmú termékek, parfümök és kölnivizek, továbbá dohány, vagy dohánytermékek.

(blokkk.com, 2016. október 7.)

Kiszorítja a stelázsit a web a spájzból

Imádjuk a Facebookot és kíméletlenül nyomul a webáruház itthon is: nagyobb hullámokat vet, mint a kilencvenes években indult bevásárlóközpont építés. Szépen hízik az élelmiszerek webes piaca is. Ebbe nem tud beletenyerelni a szabályozás, hiszen a számítógép éjjel-nappal bekapcsolható és pláza sem kell hozzá. És külföldről is lehet rendelni.

Internethasználatban nem is olyan rossz a magyar család a KSH legfrissebb beszámolója szerint, hiszen a 78%-os uniós átlagtól mindössze 2% az elmaradás. Dánia vezet, Románia sereghajtó ebben az összehasonlításban. 2014-ben a honi háztartások 73%-a rendelkezett internetkapcsolattal (az uniós átlag 81%, a két szélső pont Luxemburg és Bulgária).

Az internetező magyar háztartások 30%-a mobilkapcsolatot használ. Az okosmobil gőzerővel húzza előre az egész netes világot, a földkerekség egészén.

E-kereskedelem, a megfékezhetetlen

A webáruházak már hosszabb ideje rakétasebességgel nőnek szerte a világban, de Magyarországon is. A webáruházi költekezés a KSH kiskereskedelmi összegzése szerint (ami csak a termékvásárlásra terjed ki, a különféle neten elérhető szolgáltatások nincsenek benne) így nőtt az elmúlt időszakban:

	2011	2012	2013	2014	2015*
értékben	65	92	127	175	92
változás	140	137	139	140	125
részesedés	1,0	1,4	1,8	2,4	2,6
KSH, érték: milliárd forint, változás: %, előző évhez, részesedés: %, kiskereskedelemből (üzemanyagot nem számítva), */: első félév

A 2015. első félévi megbicsaklás oka az első negyedév korábbiakhoz képest gyatra teljesítménye (persze az a 19% csak a 30-40%-os növekedési ütemekhez képest kevés).

Az előbbiekben bemutatott gyors növekedés ellenére azért az uniós átlag jóval nagyobb a hazainál az interneten vásárlók arányát nézve, hiszen a közösségben ez 50%, nálunk viszont csak 33% (tehát a népesség ilyen aránya vásárolt a neten). A hazai részarány azonban nagyobb ütemben nőtt 2014-ben az egy évvel korábbi szinthez képest, mint az uniós átlag (a magyar szint 4%-kal, az uniós 3%-kal bővült), így valamelyest csökkent a netes piac elmaradása. A hazai netes piacon a nők és férfiak hasonló arányban tüsténkednek, 50-50% körüli mértékben.

Az Egyesült Királyságban 80%-ot közelített 2014-ben az internetes vásárlók arányának mutatója, a legalacsonyabb pedig Romániában volt, 10%-os mértékkel.

Mit szeretünk a weben venni?

Az interneten rendelt termékek, szolgáltatások közül 2014-ben kiemelkedett a ruházat, kiegészítő sportfelszerelések (17%), a háztartási eszközök (10%), a szórakoztató elektronikai termékek (10%), a könyv, magazin, újság (8,4%) vásárlása. A különféle szolgáltatások közül kedvelik a netezők a szállásfoglalást (üdülést) (9,5%), valamint a jegyvásárlást (9,1%) részaránya.

A KSH felmérése szerint az internetes vásárlásokból kisebb arányban (legfeljebb 5%-kal) részesedtek az olyan áruk, vagy szolgáltatások, amelyek megvétele esetén a vevők különösen igényelhetik a szakképzett eladót (például részvény, biztosítási kötvények, egyéb pénzügyi szolgáltatások, a távoktatási anyagok, a videojáték-szoftverek vásárlása).

Előbbi értékeléshez tegyük hozzá, hogy az egész webáruház így indult: alacsony volt az értéke és az aránya is, pontosan arra hivatkozva, hogy azért kell az eladó személyes jelenléte. Nos, ehhez képest alaposan megugrott a e-kereskedelem és így lesz ez előreláthatón sok már áru- és szolgáltatásterületen is.

A részletes megoszlása a webköltekezésnek a következő:

Áru, szolgáltatás	2012	2013	2014
Élelmiszer	2,7	3,7	3,9
Háztartási eszköz	9,0	9,5	10,2
Gyógyszerek	2,6	2,6	2,5
Filmek, zenék	4,4	4,5	3,6
Könyv, magazin, újság	13,5	12,1	8,4
Távoktatási anyagok	2,1	2,0	2,5
Ruházat, kiegészítő, sportfelszerelés	13,2	15,3	16,5
Videojáték-szoftverek és új, javított verziók	2,7	2,7	2,9
Egyéb számítógépes szoftver és új, javított verziói	2,9	3,3	-
Számítógépes hardver	3,2	3,3	4,0
Szórakoztató elektronika	4,6	4,2	9,5
Telekommunikációs szolgáltatások	4,7	4,2	5,0
Részvényvásárlás, biztosítási kötvények és egyéb pénzügyi szolgáltatások	1,9	1,0	1,2
Szállásfoglalás (üdülés)	9,6	9,8	9,5
Egyéb utazási előkészületekhez kapcsolódó rendelések	6,6	5,6	5,7
Jegyvásárlás (színház, sportesemény)	9,6	9,4	9,1
Egyéb nem említett	6,5	7,0	5,4
Összesen	100,0	100,0	100,0
KSH

Imádjuk a Facebookot

2014-ben a magyar lakosság 60%-a használta valamilyen módon a közösségi médiát (egyebek mellett felhasználói profilkészítésre, üzenetposztolásra a Facebook, a Twitter és más közösségi oldalakon). A hazai közösségi oldalhasználat arány egy év alatt 4%-kal nőtt. Az uniós átlag 2014-ben 46% volt és egy év alatt csak 3%-kal nőtt.

Mind az internethasználatban, mind a közösségi oldalak bűvölésében számít a pénz, az iskolázottság és a lakhely: a gazdagabbak, a magasabb iskolai végzettségűek és a legnépesebb térségben, a fővárosban és környékén élők a legbuzgóbbak.

A fellegek túl magasan vannak

A felhő alapú szolgáltatásokban még alacsonyabbak a különböző mutatók, de hát ez egy frissebb iparága a netezésnek. A tárhely használat uniós átlaga 21% a népesség körében, a magyar arány ettől jócskán elmarad, mindössze 12%. Pénzért már nagyvonalúbb a magyar család, hiszen a felhő alapú tárhelyet használók 14%-a fizetett a szolgáltatásért, viszont itt az uniós átlag csak 11%. A KSH felmérésből úgy tűnik, hogy a magyar internethasználók többsége egyenlőre megelégszik a saját eszközparkjával, ott tárolja információs kincsesládikóját és nem mászik a fellegekre.

Hozzátartozik a képhez, hogy a digitális írástudás szintje meglehetősen alacsony itthon. Az egyszerűbb számítógépes, internetes műveleteket az uniós átlagnál valamivel jobban ismeri a magyar felhasználó, de a bonyolultabb, összetett műveletekben már közel 20% a tudásbeli elmaradás.

(blokkk.com, 2015. november 19.)

Webáruház: az elmúlt évek legkisebb növekedési ütemét hozta 2015 első féléve

A gyengébb első negyedév után a másodikban javított ugyan a webpiac, de az elmúlt évek szokásos növekedését így sem hozta. Ennek így sokkal kevesebb köze van a vasárnapi boltzárhoz, mint azt egyes elemzők állítják. De nyugi, hiszen az a webviszonylatban gyenge első félév még mindig rakétasebesség más eladási csatornákhoz képes. Ezt nem tudja elgáncsolni a kormány, pedig ez sem a kisvállalkozások bulija. A 27% áfa mellett pedig még a kínai Alibaba, vagy az amerikai Amazon is lehet nyerő.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2015 második negyedévében önmagában nézve nagyot, az első negyedévinél jobbat ugrott a webes vásárlás, amiből azt a következtetést lehetett első pillantásra levonni, hogy a vasárnapi boltzár miatt tódultak a vásárlók a számítógépeik, okostelefonjaik billentyűi elé (a KSH az áruvásárlást méri a kiskereskedelmi adatsorban, a különféle szolgáltatások, például a pizza vásárlás rendelését már nem). Az elmúlt évek adatait is hozzátéve az ideihez azonban borúsabb kép rajzolódik ki.

Kisebb növekedésre kapcsolt a webvásárlás

A webvásárlás növekedési üteme minden korábbi mutatónál kisebb volt 2015. első félévében, így az elmúlt évek 40% körüli növekedési üteme megtört, a 25%-os mértéke pedig alapos visszaesést mutat az emelkedés meredekségét nézve. Na persze ez is jókora ugrás, csak éppen messze nem annyi, mint régen.

Egy másik oldalt mérlegelve, 2014. második negyedévében 2013. azonos hónapjaihoz mérve 12 milliárd forint volt a webköltekezés növekedése (28 milliárdról 40 milliárdra nőtt). Ez a 12 milliárd forint különbség 2015. második negyedévében már nem emelkedett, (tehát 2015. második negyedévében 2014. azonos hónapjaihoz mérve ugyanakkora volt az értékben mért bővülés, mint egy évvel korábban), pedig régebben ez a rés is folyamatosan tágult.

A webáruházi költekezés a KSH szerint így nőtt az elmúlt időszakban:

	2011	2012	2013	2014.	2015
	2011	2012	2013	2014.	I.*	II.*
értékben	65	92	127	175	40	52
változás	140	137	139	140	119	131
részesedés	1,0	1,4	1,8	2,4	2,4	2,8
KSH, érték: milliárd forint, változás: %, előző évhez, részesedés: %, kiskereskedelemből (üzemanyagot nem számítva), */: negyedév

Második félévben természetesen feljebb tornázhatja magát a webköltekezés, hiszen valóban sokan számítottak arra, hogy a vasárnapi boltzár megnyomja az internetes vásárlásokat, de hát eddig nem ez történt - vagy csak alig.

Így is a jövő a webáruházé - bevásárlóközpont lepipálva

A magyar webáruház növekedése minden más áruterületet lepipál, értéke pedig már ma közel annyi, mint amennyit például az illatszerüzletekben költekeznek a vásárlók, vagy éppen közel kétszerese a könyv, újság, papíráru boltokénál. A bevásárlóközpontok kilencvenes években látott növekedési üteménél fejlődése gyorsabb, így a nemzetközi tapasztalatokkal együtt nézve bőséges az esélye annak, hogy a közeljövőben is nagyot robban ez a piac. Főleg azért is, mert van plázastop, van vasárnapi boltzár és van 27% áfa. Nem véletlen az sem, hogy a webes vásárlók egy része külföldi áruházból vásárol, ami persze nincs benne a KSH statisztikájában.

(blokkk.com, 2015. szeptember 6.)

A magyar webáruház megugrott, a turkáló lemaradt

A magyar vásárló nem restelkedik gyorsan váltani. Ne lepődjön meg senki, ha a webes vásárlásokat a vasárnapi boltzár is megnyomja.

A magyar vásárló nagyon is szemfüles. Évtizedekkel ezelőtt felkerekedett, elhozta a határon túlról a kedvére valót, legyen az akár egy hűtőkészülék a Trabant tetején, vagy éppen egy öregecske, rozsdás, de nagyon olcsó négykerekű. A KGST piacokat felváltó kínai piacok, boltok is nagyot hasítottak a vásárlók pénztárcájából. Rohant ezután az új bevásárlóközpontba, diszkontba, hipermarketbe is. Egy évtizeddel ezelőtt a KSH adatai szerint közel 30 milliárd forintot költött el a turkálókban a vásárló, miközben a neten ennél kevesebbet, a használt cikk költekezésre fordított pénzének négyötödét.

Napjaink törtető értékesítési csatornája a webáruház, az e-kereskedelem világszerte, így nem véletlen, hogy Magyarországon is nagyot fordult a mérleg. 2014-ben a webes vásárlás már túllépte a 200 milliárd forintot, ami az áruházi költekezés 3%-a (ami nem kevés, közel egy fél ruházati piac értéke). A turkálók ebben az évtizedben csak aprókat lépdeltek előre, de így is közel 40 milliárd forintja a vásárlónak ott folyik ki a keze közül. Használt autó fronton nincs változás, ma többet vásárolnak belőle, mint új autóból.

Nemzetközi összehasonlításban is szépen cseperedik a magyar webes költekezés. Az Eurostat adatai szerint egy évtized alatt az öreg kontinensen 15%-ról 40% fölé nőtt azoknak a vásárlóknak az aránya, akik a mérést megelőző három hónapban az e-kereskedelemben vásároltak. Magyarországon ez az arány a tízszeresére nőtt, 20%-ra, ami megegyezik a hazai e-kereskedelem bevételeinek bővülésével. Tíz évvel ezelőtt Bulgária, Görögország, Litvánia és Macedónia mutatói csak egy százalékot mutattak, miközben Norvégiában és Németországban 30% körül mozgott ez az arány.

Az Európai Unióban megkétszereződött azok aránya, akik vásárlás előtt információszerzése használják az internetet, ma már a vásárlók közel kétharmada él ezzel a lehetőséggel. Magyarországon háromszoros az ugrás, egy hajszállal megelőzve az uniós átlagot, a vásárlók kétharmada már a neten válogat. Tíz évvel ezelőtt Románia kullogott a sor végén, 5%-os aránnyal, a sort Izland vezette 70% körüli aránnyal. Ma Izland, Dánia, Svédország, Norvégia vásárlói 80-90%-os arányban turkálnak a neten, amiben bizonyára az időjárási viszonyok is szerepet játszanak.

Magyarországon az otthoni internet hozzáféréssel rendelkező családok arány 75%, ötszöröse a tíz évvel ezelőttinek és alig marad ez az uniós átlagtól.

Több magyar nagyáruház jelentette be az elmúlt időszakban, hogy a netre lép, egy részük pedig természetesen már ott is van. Kevés információ áll rendelkezésre arról, hogy a vasárnapi boltzár következtében mennyire változtak a webes költekezések március közepét követően, de nem túlzás azt a következtetést levonni, hogy még többen fognak a neten vásárolni, természetesen nem csak vasárnap. A nagyáruházak szombati vásárlótömege is erre ösztönzi a háziasszonyokat, az elmúlt évtizedek tapasztalatai pedig arra utalnak, hogy nem engednek a jóból és a kényelemből.

A kormány hiába foglalt úgy állást, hogy szerinte nem lehet vasárnap bármiféle házhozszállítást végezni (az online rendelések mellett azt sem teheti meg a vásárló, hogy az áruházban kiválasztott bútor házhozszállítását vasárnapra kérje), ami a jogszabályokból le sem vezethető álláspont, a webes költekezés nőni fog a vasárnapi boltzár következtében is. Meg egyébként is, hiszen az elmúlt négy évben évről évre 35-40% között volt a bővülés üteme a KSH adatai szerint. Fájó pont az is, hogy a külföldi web-áruházak egy határig az ottani alacsonyabb áfa-kulcs előnyeit is kihasználhatják a nagykalapjukban pedig mindenképpen adóelőnyben vannak a magyar áruházakkal szemben (hiszen ha az uniós szabályok szerint már a 27%-os áfát fizetik, a más viszonylatú, alacsonyabb áfa-kulcsos értékesítéssel együtt összességében kisebb az adóterhelésük).

Ja, igen, a webáruházak ugyanakkora forgalom mellett tizedannyi alkalmazottal dolgoznak.

(blokkk.com, 2015. április 16.)

Nagyot szakított a magyar webpiac 2014-ben

Egyre többet maszatolunk a webáruházakban.

2014-ben 230 milliárd forint körül mozgott a magyar online kereskedelmi forgalom a GKI Digital felmérése szerint, ami 13 százalékos bővülés az egy évvel korábbihoz képest. A KSH adatai szerint 35%volt a növekedés, mintegy 170 milliárd forint webes bevételt takarva 2014-ben. A két adatsor közötti különbség oka, hogy a GKI a szolgáltatások szélesebb körét is méri, míg a KSH csak az áruházi termékvásárlást.

A GKI mérése szerint a hat legnagyobb áruterületeken - ami közel áll a KSH termékkörhöz - az e-kereskedelmi szektor 2014-ben 14 százalékkal nőtt tavaly, 152 milliárd forintos bevételt értek el az e területeken tevékenykedő webáruházak. A hat áruterületen - műszaki cikk; számítástechnika; szépség-egészség; otthon, kert; játék és kultúra; ruházat, sport, divat-kiegészítők - összesen 13 millió alkalommal vásároltak 2014-ben a magyarok, ez kétmilliós növekedést jelentett az előző évvel összevetve.

A GKI Digital és az Árukereső.hu közös felmérése szerint a kiemelt hat áruterület közül a műszaki cikkek forgalma volt a legnagyobb 214-ben, 42 milliárd forint értékben. Számítástechnikai eszközökre 32 milliárd forintot költöttek a hazai vásárlók a webáruházakban, míg játékra és kultúrára 30 milliárd forintot. A leggyorsabban fejlődő áruterületek ugyanakkor a szépségápolás, egészségmegőrzés, valamint a ruházat, sport, divat cikkek voltak, ahol 15-20% körüli volt a növekedés egy év alatt.

A GKI 2015-ben 14-15 százalékos növekedésre számít a magyar online kiskereskedelemben.

A hazai webáruházak szerint a forgalmat leginkább az ünnepi időszakok befolyásolják. A szezonális hatások, továbbá a sportesemények is nagy mértékben hozzájárulnak a piac változásaihoz. Az ünnepi időszak hatását jól érzékelteti, hogy a hat kiemelt áruterület a negyedik negyedévben 56 milliárd forint bevételt hozott a webáruházaknak, ami a teljes éves forgalom 37 százaléka volt. A nagy üzletláncok megjelenése az interneten a kezdeti szakaszban elsősorban a bizalom erősítésében érezteti hatását, mely nyomán olyanok is vásárolnak a világhálón, akik korábban nem tették. 2015-ben újabb nagy áruházak megjelenése várható (H&M, Auchan).

A hazai internetes vásárlók egyre tudatosabban hozzák meg döntéseiket. Az Árukereső.hu, az árösszehasonlító szolgáltatást nyújtó cég árbevétele 2014-ben 40 százalékkal nőtt 2013-hoz képest, míg az oldalon regisztrált forgalom 30 százalékkal bővült.

Az online vásárlók egy-egy alkalommal lényegesen többet költenek, mint a hagyományos üzleteket felkeresők. Az internetes kiskereskedelemben 2014-ben 8.400 forint volt az átlagos kosárérték, míg a hagyományos áruházakban 2.500 forint.

Az online forgalom a teljes magyarországi kiskereskedelem mintegy 3,5 százalékát teszi ki a GKI adatai szerint (a KSH kimutatása értelemszerűen valamivel kisebb). A hat legnagyobb áruterület esetében már jóval magasabb, hat százalék ez az arány. A számítástechnikai eszközök esetében pedig kiugróan magas, 32 százalékos az online csatorna részesedése, de jóval az átlag fölötti, 11 százalékos részt hasítottak ki a műszaki cikkeket értékesítő webáruházak is.

(Világgazdaság, 2015. március 11.)

Van közte webáruház is, de a híroldalak vezetnek.

Van közte webáruház is, de a híroldalak vezetnek. ₪₪₪

Nem csak legális, de legalábbis a szürke zónában mozgó oldalak is megtalálhatóak a magyarok legkedveltebb oldalai között, írja a Világgazdaság, az ite.hu összeállítása nyomán.

Egyetlen nap alatt 30 millió alkalommal nézik meg a 100 legnézettebb magyar weboldalt. A lista élén a hírportálok állnak, de egy torrentoldal is felfért a TOP10-be.

A portál második alkalommal készítette el a 100 legnézettebb hazai weboldal listáját. A listát az Index, az Origo és a Startlap vezeti. Ez a három oldal, amelyik naponta 1 milliónál is több látogatást regisztrál átlagosan.

A vezető oldalak jellemzően magazinok és hírportálok, de egy-egy blogoldal, vagy e-mailszolgáltató is felfért a listára, továbbá az egyik legnépszerűbb hazai torrentoldal és a gyakorikerdesek.hu oldal is. A hirdetőoldalak közül a jofogas.hu, a hasznaltauto.hu és az ingatlan.com vezeti a listát. A receptoldalak esetén a három vezető márka a Nosalty, a Mindmegette és a Receptneked. A meteorológiai oldalaknál az Időkép után a Köpönyeg és a met.hu következik.

A listán szép számmal vannak jelen az oktatási oldalak, a Sulinet mellett egyetemek weboldalai, sorrendben az ELTE, a BME és a Debreceni Egyetem található meg a élmezőnyben. A négy évvel ezelőtti felméréshez hasonlóan a nagy bankok oldalai és a telefontársaságok is felfértek a 100-as listára.

Nem csak legális, de legalábbis a szürke zónában mozgó oldalak is nagy számban megtalálhatóak a magyarok legkedveltebb oldalai között. A két nagy torrentoldal mellett négy online filmeket kínáló weboldal is felfért a listára.

A négy évvel ezelőtti felméréshez képest korosodik a lista: 2014-ben a weboldalak átlagéletkora alig volt több, mint tíz év, most már a 13 évhez közelít a listán szereplő weboldalak életkora – magyarázzák a lista összeállítói.

A 2014-es felméréshez képest 44 új weboldal került fel a toplistára és ennyi is tűnt el. Új oldalak a listán például a nagy webáruházak, az Emag, vagy az Edigital, ami jól mutatja a vásárlói szokások megváltozását és az e-kereskedelem térhódítását.

(Világgazdaság, 2018. október 19.)

Újabb területeken szállít házhoz a Tesco.

Újabb területeken szállít házhoz a Tesco. ₪₪₪

Már többek között Debrecenben és Nyíregyházán is házhoz szállít a Tesco, írja a Napi.hu.

Folytatja az online terjeszkedést a Tesco. 2018 szeptemberétől újabb városokban, Debrecenben, Nyíregyházán, Hajdúszoboszlón és Hajdúböszörményben lehet otthonra megrendelni a boltlánc termékeit.

A házhoz szállítás díja 700-1.200 forint között mozog időponttól függően. Pénteken, szombaton és vasárnap a délelőtti órákra rendelt szállításért kell a legtöbbet fizetni, legalábbis az október első hetére ezek az árak voltak érvényesek.

A Tesco azzal igyekszik népszerűsíteni a szolgáltatást, hogy 2019 februárig az 5.000 forintnál drágább megrendeléseknél 1.500 forint kedvezményt ad, ez pedig kicsit több, mint a házhoz szállítás díja.

A cég évekkel ezelőtt először a budapesti kerületekben tette elérhetővé az online boltját házhoz szállítással, vidéken többek között Győrben, Szegeden és Székesfehérváron is elérhető volt. Most pedig a kelet-magyarországi nagyvárosokkal bővült a kör.

(Napi.hu, 2018. október 3.)

Fecserészik a webáruházáról a Tesco

Születésnapos. Nagyra nőtt öt év alatt, de a webforgalmának értékéről lapít. A legkisebb rendelés 5 darab Túró Rudi volt. Kivitték.

A Tesco az online bevásárlás szolgáltatása keretében öt év alatt 20 millió rendelést kézbesített, összesen több mint 500 ezer címre - írja a Napi.hu.

A születésnapi összesítés szerint a cég kézbesítői a fél évtized alatt mintegy 10 millió kilométert tettek meg autóikkal, mely során több mint 150 millió terméket szállítottak házhoz. Ez azt jelenti, hogy naponta átlagosan 1650 rendelést teljesít az áruházlánc, amely nagyságrendileg 100 tonna terméknek felel meg.

A kosarak tartalma alapján a legtöbb kiszállított termék a víz és pékáru kategóriából került ki, az 5 év legnépszerűbb terméke pedig az ásványvíz, a tej, a kristálycukor, a lédig banán és a kígyóuborka volt. A legkisebb rendelés csupán 5 darab Túró Rudiból állt, míg a legnagyobb értéke körülbelül 400 ezer forint volt.

A szolgáltatás 2013-ban indult Budapesten, majd Szegeden, 2015-ben Győrben, 2016-ban Székesfehérváron, majd 2017-ben Veszprémben is bevezették a szolgáltatást. Az idei nyári szezonban Siófokon is elérhető a házhozszállítás, így a vásárlók összesen már több mint 103 településen intézhetik online a bevásárlást.

A brit tulajdonú cég növekvő vásárlói igényeknek megfelelően alakította kézbesítési rendszerét is: 2013-ban még csupán 15, mostanra már közel 110 autóval teljesíti a megrendeléseket hétfőtől szombatig 8 és 22 között.

A Tesco adatai szerint az online házhozszállítást 85 százalékban nők veszik igénybe, a korosztályok közül pedig a 24-45 év közöttiek aránya a legmagasabb. Rendeléskor a felhasználók több mint 60 százaléka a ClubCardot is használja. A túlnyomórészt webshopon keresztül válogatnak a vásárlók, az okostelefonokra letölthető applikációt 10-12 százalék használja.

(Napi.hu, 2018. június 13.)

Nőtt egyet az eMAG

Megdobta a forgalmát az eMAG.

Az eMAG az áprilistól március végéig tartó 2017-2018-as pénzügyi évben jelentősen növelte forgalmát, az átlagos kosárérték 22 százalékkal 23.500 forintra emelkedett az előző év azonos időszakához képest, írja a Napi.hu az MTI nyomán.

Az eMag webáruházat látogatók száma ez idő alatt 37 százalékkal, a vásárlók száma 21 százalékkal, a rendeléseké 16 százalékkal emelkedett. A GKI Digital 2018 március-áprilisában végzett felmérése szerint az eMAG vásárlók átlagosan 13 alkalommal vásároltak online az elmúlt évben, 17 százalékkal többször, mint egy átlagos online vásárló. Az online vásárlók 39 százaléka az eMAG-on is vásárolt legalább egyszer.

A vásárlások számának növekedésében kiemelkedően jó hónap volt a július, amikor az egy évvel korábbiakhoz képest 49 százalékkal több vásárló rendelt az eMAG webáruházából.

Az eMAG bevételeinek jelentős részét továbbra is három termékkategória - a TV, a nagy háztartási gépek és fehéráruk, valamint a mobiltelefonok - értékesítése képezi, ezek együttesen a webáruház forgalmának 55 százalékát adták a 2018 márciusában lezárt pénzügyi évben.

A legjelentősebb növekedést a cipő, a női ruházati termékek, a gumiabroncs és felni, a táska és kiegészítők, valamint a férfi ruházati termékek kategóriái érték el.

Az eMAG a dél-afrikai hátterű Naspers csoport tagjaként a régió egyik legnagyobb online kereskedőjének számít, több mint 8.500 márkát és több mint másfél millió terméket kínál Magyarországon. A 15 éve alapított eMAG meghatározó szerepet tölt be az online kereskedelemben, Magyarországon, Bulgáriában, Lengyelországban, valamint Romániában összesen 3.800 alkalmazottat foglalkoztatva.

(Napi.hu, 2018. május 7.)

Az eMAG nekidurálja magát

Megdobja a logisztikai központját és a karácsonyi létszámot is. Három műszakban csomagolják az ajándékokat.

Összesen 3 millió eurót költött az üllői raktárának bővítésére és fejlesztésére idén az eMAG – írja a Világgazdaság. Az új futószalagos rendszer növeli a termelékenységet és gyorsítja a raktári munkát. A 21 ezer négyzetméteres logisztikai központ jelenleg a termékek 70 százalékát tárolja, de a tervek szerint ez egy éven belül 90 százalékra nő majd.

Az eMAG felkészült a 2017-es Black Friday akcióra és az azt követő karácsonyi rohamra. A november 24-én induló ünnepi szezonban rekordok dőlhetnek, ezért az online kereskedelemben piacvezető eMAG raktárában három műszakban, folyamatos üzemben állítja össze a csomagokat, hogy azok időben megérkezzenek a vásárlókhoz. A hónapok óta tartó felkészülés csúcspontjaként a raktárban dolgozók létszámát 90-ről 150-re bővítették.

Az eMAG üllői logisztikai központja, amit a cég két évvel ezelőtt nyitott meg, mostanra 21 ezer négyzetméteresre bővült. A 15 méteres belmagassággal rendelkező logisztikai központ rohamtempóban fejlődik, jelenleg 20 ezer különböző termék található meg itt, de a Black Friday napjáig folyamatos a betárolás. Így a termékek száma a 600 ezer darabot is túllépi majd.

Az cég azt is bejelentette, hogy logisztikai partnereinek számát a korábbi négyről ötre emelte, így 2017-ben már az MPL, a HDT, a DPD, a Trans-o-flex és a Sprinter is szállít házhoz csomagokat.

(Világgazdaság, 2017. november 17.)

Rányitott az Answear

A magyar piacra. Márkadömping az új webáruházban.

Új online multibrand áruház érkezett a magyar piacra november elején. A lengyel Answear a régióban már 130 millió ember számára kínál lehetőséget az online vásárlásra.

A 2011-ben alapított lengyel Answear.com hazájában elsőként nyitott multibrand online áruházat. A cég a meggyőző hazai sikerek után az elmúlt két évben a nemzetközi terjeszkedést tűzte ki célul. 2014. óta Csehországban, Szlovákiában, Romániában és Ukrajnában lépett piacra, 2016. szeptemberében pedig a teljes értékesítésének már 52 százaléka a külföldi piacokhoz kötődött.

Az Answear.hu oldalon ruházati féleségenként több száz termék érhető el, a szállítási idő 2 nap és 10 ezer forint felett ingyenes. A termékek 30 napig küldhetőek vissza, minden darabra pedig 2 év minőségi garanciát vállal a cég.

A webáruház több mint 200 világmárkát forgalmaz, női, férfi- és gyermekruházati cikkeket, cipőket és kiegészítőket. A legnagyobb brandek mellett - Vero Moda, Adidas, Nike, New Balance, Levi's, Lee, Wrangler, Guess Jeans, Tommy Hilfiger, Valentino, DKNY - új lengyel tervezők márkái, például az Answear Rebelé is elérhető az oldalon.

(Origo, 2016. november 10.)

Nyers hús, persze. Tonnaszámra megy.

Nyers hús, persze. Tonnaszámra megy. ₪₪₪

Az étel- és italautomatákból eddig javarészt olyan termékeket lehetett vásárolni, amelyek helyben fogyaszthatóak, mint a csokik, üdítőitalok és szendvicsek. Egy amerikai cég – a The Applestone Meat – azonban újragondolta a koncepciót, és piacra dobta a világ első nyershús-automatáját, írja az Origo.

Joshua Applestone, a The Applestone Meat alapítója nem édességekkel és rágcsálnivalókkal tölti fel az ételautomatáit, hanem nyers hússal. Eddig összesen négyet helyezett el belőlük Stone Ridge-ben, New York államban. Az automaták különböző féle húsokkal vannak feltöltve, köztük sertés, csirke, bárány, de még a darált húsoknak és virsliknek is dedikált egy automatát.

Az ötlet annyira bejött, hogy Applestone év végén Hudsonban is elhelyez hét húsautomatát, jövő év elején pedig újabb tizet telepít Scarsdale-be, majd 2019 végén Manhattanben kíván terjeszkedni.

A húsautomata nagy előnye, hogy a nap bármely időszakában használható, és Applestone szerint ez a siker kulcsa, hiszen a mai világban mindenki rohan, az emberek pedig már nem csak a klasszikusnak mondható idősávokban dolgoznak. Aki pedig szeretne otthon készíteni egy jó steaket, és ezt éppen aznap este találja ki, annak eddig nem volt erre sok lehetősége.

Azonban sokak elsőre nem szívesen vásárolnának út menti automatából egy több ezer forintos hússzeletet, de Applestone szerint a minőség és frissesség mindig garantált. Mielőtt elindította mostani vállalkozását, egy sikeres hentesboltot üzemeltetett Brooklynban, Fleishers Craft Butchery néven.

Amikor megnyitotta az Applestone Meatet, az elején csak a helyi farmereknek segített feldolgozni az állatokat, és egyáltalán nem értékesített húst. Azonban a helyiek ismerték a Fleishers miatt, és sokan érdeklődnek nála, hogy vennének tőle a nála feldolgozott húsokból. Emiatt döntött a cég átalakítása mellett.

Kezdetben összesen ketten dolgoztak az Applestone-nál, ezért folyamatosan azon ötleteltek, hogy miként tehetik hatékonyabbá a vállalkozás működését. Hamarosan rájöttek, hogy a környéken nagyon kevés éjjel-nappali bolt van. Majd következett az ötlet, hogy húsautomatákat kellene telepíteni a városban, hiszen bármikor lehet belőle vásárolni, és az üzemeltetése sem okoz komolyabb nehézséget.

Applestone vett néhány teljesen átlagos ételautomatát, majd kicsit átalakította őket. A vásárlók, megnyomva a gombot, akár meg is fordíthatják a kiszemelt árut az üvegdobozban, hogy jobban szemügyre tudják venni, és akár bankkártyával is fizethetnek, majd pedig kivehetik a kifizetett húst.

Persze, időközben sokat fejlődött a cég. 2019-re elkészülnek az első, saját fejlesztésű automatáik is, amelyek már ezerféle árucikket – különböző méretű és fajtájú húskészítményt – tudnak tárolni egyszerre.

A Stone Ridge-ben kihelyezett automaták hozzák a cég bevételének 70 százalékát, és akkora a kereslet a húsok iránt, hogy naponta többször is fel kell tölteni az automatákat. Applestone becslései szerint a Stone Ridge-i automatákból hetente 1.360 kilogramm húst vásárolnak.

(Origo, 2018. augusztus 24.)

Bolt: pénztár nincs, online helyben

A cseh Alza új boltjában helyben lehet online rendelni, összekészítik, és lehet cipekedni hazafelé.

Közel 200 ezer euróból, mintegy 62 millió forintból létesített az Alza éjjel-nappal nyitva tartó, pénztárosok nélküli, önkiszolgáló üzletet Prágában, írja a Napi.hu. A működtetési költsége kevesebb mint a fele a hagyományos üzleteknek - közölte az internetes kereskedelemmel foglalkozó cég magyarországi képviselete az MTI-vel.

Tájékoztatásuk szerint az üzlet az egyedi beruházása révén naponta több mint ezer vásárlót tud kiszolgálni 40 olyan szekrénnyel, amely több 100 különböző méretű termékkiadó fiókkal rendelkezik.

A Flora metróállomás melletti boltban a vásárlók a fogadó helyiségben lévő számítógépen adhatják le rendeléseiket, a termékeket pedig kártyás, vagy online fizetést követően vehetik át abból a fiókból, amelyhez egy üvegajtón átlépve különböző színű LED égők kísérik.

A rendelés leadásához, valamint a termék részleteiről a boltban elhelyezett számítógépeken videóterminálon keresztül, a termékszegmens szakértőjétől lehet segítséget kérni.

Amennyiben a cseh fővárosban, ahol további két ilyen üzlet nyitását is tervezik, a projekt sikeres lesz, az Alza az új típusú üzletét más országokban - elsősorban ahol leányvállalatai találhatók, így Magyarországon - is megnyitják majd.

A cseh Alza január 31-én közzétett legfrissebb eredményei szerint 2017-ben több mint 820 millió eurós bevételt ért el, ami 21 százalékkal magasabb az előző évhez képest.

(Napi.hu, 2018. február 17.)

Dobogóra akar mászni a webes Alza

Az Alza webáruház önkiszolgáló csomagmegőrzőket telepít Magyarországon.

Csehország és Szlovákia után Magyarországon is önkiszolgáló csomagmegőrzőket telepít a cseh Alza webáruház, a megrendelt áru gyorsabb átadása érdekében.

Négy AlzaBoxot már elindított, január végén az ötödik is a helyére jut, Budapest után pedig az ország több pontján folytatódik a logisztikai fejlesztés. A szolgáltatás ingyenes, minden egyes bokszban 74 fiók van, ezekhez az év 365 napján hozzá lehet férni. A megrendelést közvetlenül kártyával lehet fizetni, az ügyfélnek pedig négy napja van a megrendelt termék átvételére. A már működő átvételi pontjait Penny Market üzletek mellett alakította ki a társaság, mégpedig Kőbányán, a Pesti úton, Pesterzsébeten és Csepelen.

Ez a lépés része lehet annak a 2017 októberében bejelentett tervnek, hogy egy éven belül a magyar piac három legnagyobb webáruháza közé jusson az Alza. A közép-európai e-kereskedelemben meghatározó társaság 2014 óta van jelen Magyarországon, ahol 2018-ban már 14-15 milliárd forintos bevételt tervez.

Összehasonlításképpen: a tíz legnagyobb webáruház éves szinten mintegy 110 milliárd forintot hasít ki magának a hazai online kereskedelemből. Még 2017 őszén új bemutatótermet is nyitott az Alza, ahol egyrészt elérhetővé válik a vásárlás utáni azonnali kiszállítás a raktárkészletről, másrészt a látogatók megismerkedhetnek a legújabb játékkonzolokkal, és az amatőr YouTube-felhasználók kipróbálhatják a professzionális műsorkészítési lehetőséget kínáló stúdiót is.

A prágai központú e-kereskedő cég 2016-ban hatmillió rendeléssel 644 millió eurós árbevételt ért el, 1.100 alkalmazottja van, az Európai Unió mind a 28 országában elérhető. Kínálatában 160 ezer termék található, a cégnél még az autógyártás jövője, a Tesla is megrendelhető online. A cég felmérése szerint a vásárlói átlagéletkora 30 év, 77 százalékuk férfi.

(Világgazdaság, 2018. január 24.)

Kuponokra 13 milliárd forintot költünk. Piacvezető: Bónusz Brigád.

Kuponokra 13 milliárd forintot költünk. Piacvezető: Bónusz Brigád. ₪₪₪

A cég az indulása utáni első teljes évben, 2011-ben 1 milliárd forint forgalmat ért el, 2014-ben 2,7 milliárd forintot, míg idén várhatóan több mint 4 milliárd forint lesz a forgalma, ami azt jelenti, hogy az egész kuponos piac forgalmának több mint a harmadát bonyolítják majd.

A cég elmondása szerint az elmúlt évek során változott a vásárlóik összetétele, kezdetben kizárólag a 25-49 évesek látogatták az oldalt, később a fiatalabbak (18-24 évesek) és az idősebbek (50 év felettiek) is felfedezték maguknak.

AZ INDULÁS KÖRNYÉKÉN 50-90 SZÁZALÉKOS KEDVEZMÉNYEK VOLTAK, MERT A VÁLSÁG UTÁN A FELHASZNÁLÓK INKÁBB AZT NÉZTÉK, MENNYIT SPÓROLHATNAK. MA MÁR A 60 SZÁZALÉKNÁL NAGYOBB KEDVEZMÉNY ELIJESZTI A VÁSÁRLÓKAT, ÉS JOBBAN FIGYELNEK A MINŐSÉGRE

– tájékoztatott a cég. Az évek során a legtöbb weboldal szakosodott, nagyjából egy tucat cég viszont egyszerre kínál termékeket, utazást és szolgáltatásokat. Mára nagyjából 40 cég van jelen a kuponos piacon.

A GKI Digital adatai szerint 3,5 millió magyar életében legalább egyszer már vásárolt az interneten, ebből 1,8 millióan már regisztráltak valamely kuponos oldalon is (de nem feltétlenül vásároltak ott). A Bónusz Brigádon 2010 óta 1,5 millióan regisztráltak és 600 ezren vásároltak is.

A Bónusz Brigádnál jellemző, hogy minél idősebb valaki, annál többet költ. A 18-24 évesek átlagosan 5.500 forintért vesznek szolgáltatást, valamint 3.900 forintért terméket, és 32 ezer forintért utazási lehetőséget. A 25-49 évesek ugyanerre 6.400 forintot, 5.400 forintot és 36 ezer forintot, az 50-64 évesek sorrendben már 6.900 forintot, 6.400 és 40 ezer forintot költenek, a 65 év felettiek pedig átlagosan 6.200 forintért vesznek szolgáltatást, 5.800 forintért terméket, és több mint 42 ezer forintért utazást.

(Index, 2018. augusztus 6.)

Csípik a Vaterát a vásárlók

A Vatera-vásárlókat főként a strandruházat, a kerti bútorok és a medencék vonzzák.

De jól pörögnek a grillezés és a sátorozás kellékei is, mutatja be a Vatera elemzését a Világgazdaság. A klímák és a hűtők kereslete valamivel visszafogottabb, ezekből a nagyobb beruházást jelentő termékekből pedig inkább a használtat viszik, amelyek a jobb ár-érték arányt kínálnak.

A nyári termékek között az eladott darabszámok tekintetében toronymagasan vezet a strandruházat és -kiegészítő, melyekből egy hónap alatt közel 3.500 darab fogyott az online piactéren. Fürdőruhára, strandpapucsra, egyéb strandruházatra, valamint napszemüvegre átlagosan 1.910 forintot szántak idén júniusban a felhasználók. A különböző kerti bútorokból, kert- és teraszdekorációkból, székpárnákból, mécsesekből, lampionokból 681 darab talált gazdára, átlagosan 18.810 forint értékben.

A képzeletbeli dobogó harmadik helyét pedig nem meglepő módon a medencék foglalták el. A májusi adatokhoz viszonyítva az eladások száma csupán egy hónap alatt közel a négyszeresére nőtt (150-ről 553 darabra), emellett az eladások összértéke is a háromszorosára növekedett (2,3 millió forintról 7 millió forintra).

2016 júliusa óta a legtöbb nyári slágerterméket, 7.348 darabot a fővárosban vásárolták, összesen több mint 52 millió forint értékben. A vidéki települések között Szeged áll az élen, 423 megvásárolt termékkel, együttesen több mint 3 millió forintért. Az első ötbe került még Érd, Székesfehérvár, Pécs és Debrecen, ezekben a városokban szintén 2,4–2,9 millió forint körül alakult a napi forgalom.

(Világgazdaság, 2017. július 24.)

Az Egyesült Államok nagykövetsége Bagdadban

Nőtt a Szállás.hu.

Nőtt a Szállás.hu. ₪₪₪

2017-ben 31 százalékkal, 3,4 milliárd forintra nőtt a Szállás.hu online szállásfoglaló oldal árbevétele az előző évhez képest - közölte a cég az MTI-vel. A belföldi turizmus 2018-ban 7-10 százalékot nőhet az előrejelzésük szerint.

A Szállás.hu révén közvetített forgalom elérte a 23,5 milliárd forintot, míg 2016-ban 16 milliárd forintot tett ki. A cég 2017-ben 882 ezer vendégéjszakát adott el, külföldről származó árbevételét pedig közel 50 százalékkal növelte. A külpiaci növekedésben jelentős szerepet játszott terjeszkedésük is - közölte Szigetvári József ügyvezető. 2017-ben a dolgozóik létszámát 20 százalékkal növelték, már 110 embert foglalkoztatnak.

Az oldalon foglalható szálláshelyek száma elérte a 257 ezret, ami közel 20 százalékos bővülés 2016-hoz viszonyítva. Az adataik szerint minden negyedik internetező az oldalon választja ki belföldi úti célját, és több mint 700 ezer vendégértékelés található már az oldalon, ahol közel 10 ezer magyarországi szálláshely foglalható azonnali visszaigazolással.

A Szállas.hu csoport 2014-ben első, 2015-ben pedig a harmadik helyen végzett a Deloitte Fast 50 - a régió leggyorsabban fejlődő technológiai vállalkozásainak - versenyében.

(MTI, 2018. február 22.)

Lengyelből vásárolt a Szállás.hu

Ővé a Spanie.pl. ₪₪₪

A lengyel online szálláspiac egyik legrégebbi szereplőjét, a Spanie.pl csoportot vásárolta fel a magyar Szállás.hu, a két cég egyesülése 2018 szeptemberre valósul meg, írja az MTI.

Sziebig Péter, a Szállás.hu csoport lengyelországi képviseletének vezetője az MTI érdeklődésére közölte, hogy az integrációt követően az évi mintegy ötmillió látogatóval rendelkező lengyel oldal Nocleg.pl (Szállás.pl) néven fog működni, ami a magyar online szállásközvetítő cég jelenleg is használt márkaneve Lengyelországban.

A Spanie.pl felvásárlását saját tőkéből finanszírozta a cég, a tranzakció értéke üzleti titok. A lengyel cég eredményei nem nyilvánosak, az árbevétele évi néhány százmillió forint. A döntést a lengyel piac dinamikus növekedésével indokolta, hozzátéve, hogy a magyarországi beutazó forgalom is élénkülhet a felvásárlás hatására. A felvásárolt cég a lengyel online szálláspiac meghatározó szereplője közel 52 ezer elérhető szálláshellyel, ami lefedi az ottani kínálatot.

A Szállás.hu tervei szerint tovább erősíti jelenlétét a már külképviselettel rendelkező országokban, így Romániában, Horvátországban, Szlovákiában, Szlovéniában és Ausztriában.

A Szállás.hu közvetített forgalma 2017-ben 23,5 milliárd forint volt, míg 2016-ban 16 milliárd forintot tett ki. A csoporthoz tartozó online utazási oldalak a szallas.hu (és annak nyelvi változatai) mellett a szallasguru.hu, a nemaradjle.hu, a csakutazas.hu valamint a konferenciahotelek.hu céges utazási oldal.

(MTI, 2018. január 31.)

100 millió dollárért.

100 millió dollárért. ₪₪₪

Felvásárolta a luxemburgi bejegyzésű, de magyar érdekeltségű Balabit cégcsoportot a One Identity, az amerikai Quest nevű cég IT biztonsággal foglalkozó leányvállalata, jelentette be a Balabit IT Kft. alapító ügyvezető igazgatója.

Györkő Zoltán közölte: a tranzakció részletei, így a vételár sem nyilvános. Az üzlet további technológiai és piaci fejlődés előtt nyit utat a Balabitnak, amelyhez magyarországi, németországi és az egyesült államokbeli cégek tartoznak.

A Balabit nagyvállalkozások számára fejleszt IT-biztonsági megoldásokat, amelyek saját területükön technológiai vezető szerepet töltenek be a nemzetközi piacon. A cégcsoport bevétele 95 százalékban külföldi értékesítésből származik - tette hozzá az ügyvezető igazgató. A Balabit ügyfélkörébe többek között multinacionális cégek, bankok és államigazgatási szervezetek tartoznak.

Györkő Zoltán az MTI-nek elmondta: a Balabit konszolidált árbevétele a 2016/2017-es üzleti évben ( július 1-től a következő év június 30-ig) mintegy 20 millió euró, valamivel több mint 6 milliárd forint volt, mintegy 20 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Az idei üzleti évben 25-30 százalékos növekedésre számítanak. A várakozásokat megalapozzák a piacbővítési folyamatok.

A csoport ugyan veszteséges volt, miután 2014-től kockázati tőkefinanszírozást - 8 millió dollárt, mintegy 1,8 milliárd forintot - vettek igénybe. A tervek szerint a 2018/2019-as üzleti évet nullszaldóval zárhatják.

Az ügyvezető kiemelte, hogy nem gazdasági kényszer miatt értékesítették a Balabitet, hanem a fejelődési lehetőségek miatt. A Balabit alapítói számára a következő egy évben opcionálisan még fennáll a kivásárlás helyetti részvényessé válás lehetősége. A dolgozókat ugyanakkor a tranzakció gyakorlatilag nem érinti.

(MTI, 2018. január 19.)

A Balabit kiszúr mindent

Jöhet a hacker, persze, azért inkább ne jöjjön.

A szaporodó kibertámadások keményen megdolgoztatják a rendszergazdákat, akiknek pillanatok alatt kell kritikus döntéseket hozniuk, azt mérlegelve, hogy vajon a szolgáltatások leállítása okoz majd nagyobb kárt, vagy pedig az, ha hagyják tovább futni a rendszereket, és ezzel teret adhatnak a zsarolóvírusok további terjedésének. Éppen a Petya legutóbbi óriási támadása előtt tartott sajtórendezvényt a magyar Balabit, amely a zsarolóvírusok támadása utáni „postmortem” elemzésekben tudja segíteni a vállalatokat, hogy láthatóvá váljanak az incidensek során tett ballépések, és ezekből tanulni tudjanak.

A Balabit három éve 1,8 milliárd forintos tőkeemelést hajtott végre, ezt követően azonban teljesen eltűnt a radarképünkről, mert – őszintén bevallva – a céges IT-rendszerek monitorozása nem a világ legszexibb témája, és ők is inkább a nemzetközi ismertségük kiépítésére fókuszáltak. A Balabit által kifejlesztett eszközök arra jók, hogy a cégeknél (túl sok) hozzáférést kapó dolgozók tevékenységét figyelemmel tudják követni.

Belülről is lehet fúrni

A cégek szervereit néha belülről is megtámadják, például bekattant adminok törlik az adatokat, vagy csak megpróbálnak ellopni és eladni kényes információkat. Alig pár hete történt, hogy egy holland webszolgáltató kirúgott adminja bosszúból minden ügyféladatot törölt, és egy napra megbénította a cég működését.

A kívülről támadó kiberbűnözők is hasonló módszerekkel dolgoznak, annyi különbséggel, hogy akár heteken, vagy hónapokon át készítik elő a támadást, és amikor beüt a baj, akkor már rég megszerezték a szükséges hozzáféréseket. Ezt azonban a Balabit eszköze simán leleplezi. A hálózati forgalmat monitorozzák, amely a cég szerverei és az ehhez hozzáférő dolgozók közt zajlik, és kiszűrik a gyanús jeleket. Az elemzés többrétegű, és van köztük pár izgalmas megoldás, mint például a viselkedés elemzése, amivel pillanatok alatt rájönnek, ha egy adminisztrátor felhasználónevét és jelszavát valaki más használja.

Hogy miért van erre szükség? Azért, mert az erős jelszó csak a védelem első vonala, ezt viszont simán ellophatják a kiberbűnözők vagy idegen államok pénzelt kiberkatonái. Általában ez egy kibertámadás első lépése – fejtette ki Krasznay Csaba, a Balabit szakértője. Ezt követően megkeresik a hálózaton a jelszavakat tároló adatbázisokat, a hatékony támadáshoz ugyanis minél magasabb szintű, a lehető legtöbb joggal rendelkező felhasználói hozzáférést érdemes megszerezni (ezt a módszert használta a Petya vírus új variánsa is). Ha megvan egy admin belépési adata, azzal a támadó elvileg bármit megtehet.

Na, ennél a résznél jön be a képbe a Balabit, ők ugyanis a belépés után elvégzett tevékenységeket ellenőrzik. Rögtön kiszúrják, ha valaki olyan dolgokhoz próbál hozzáférni, vagy olyan parancsokat ad ki, olyan appokat indít el, amiket a mindennapi munkája során nem szokott. Ezt természetesen minden cég magának finomhangolhatja, hogy ritkán legyen hamis riasztás, ugyanakkor a legkisebb gyanús lépésnek is nyoma legyen. A viselkedés is árulkodó, figyelni tudják többek közt a gombok lenyomása közt eltelő időt, az egérmozgatás dinamikáját, irányát – és a rendszer rögtön jelez, ha valami nem stimmel. A felhasználó dönti el, hogy milyen cselekedetek indukáljanak riasztást, és mikor kell a gyanús kapcsolatot automatikusan megszakítani.

Ezt a fajta védelmet a Fortune Top 100-as listájának negyede a Balabittől veszi meg

A védelmi funkciókon túl egészen meglepő járulékos hasznai lehetnek egy ilyen elemzőrendszernek. Egy cégnél például arra jöttek rá, hogy a szervereiken körülbelül húszezer interakcióból ötezret szkriptek hajtanak végre, mert az alkalmazottak rájöttek, hogy tök fölösleges kézzel begépelni bizonyos parancsokat.

Ez egyáltalán nem káros dolog, ugyanakkor a cég vezetősége ennek hála rájött, hogy a robotok és szkriptek gépies munkája helyett valami értelmesebb, kreatívabb feladatot is adhat az alkalmazottaknak.

Mint a bemutatókból kiderült, a Balabit rendszerének egyik előnye, hogy nem szöveges naplófájlokat kell végigbogarászni, mert a speciális algoritmusaik segítségével az adatokból videófájlokat (audit trail) állítanak össze, így az ellenőrzések során az jelenik meg, ami a vészjelzést kiváltó fiók használata közben a monitoron volt látható. (Magyarán nem a képernyőképet rögzítik, aminek óriási tárolási igénye lenne, hanem a képernyőképet reprodukálják.) Egy banknál így sikerült percek alatt kideríteni, hogy az admin hol szúrta el, és melyik parancs miatt állt le az egész ATM-hálózat.

De volt olyan hazai eset is, amikor az audit trail felvétele bizonyította a rendszergazda ártatlanságát egy adatkiszivárgási ügyben

A Balabit a három éve végrehajtott 1,8 milliárd forintos tőkeemelésből a nemzetközi terjeszkedését erősítette – tudta meg az Index meg Györkő Zoltán ügyvezető igazgatótól. Kialakítottak egy globális menedzsmentet, nagy tapasztalattal rendelkező, külföldi vezetőkkel, és 2015-ben elindították a New York-i központjukat. Ennek meg is lett az eredménye, az Egyesült Államokból származó eladások már az összárbevétel 20 százalékát teszi ki, ami azelőtt csak 10 százalék volt.

A cég most 240-250 fős, és továbbra is hazánkban van a fejlesztés. Az itthoni bővülést némiképp gátolja, hogy nehéz jó szakembert találni, és a Balabithez nehéz bekerülni. „Nagyon erős a szűrő, mert ez nem egy Java-app, itt a kerneltől a szkriptekig mindent ismerni kell” – mondta Györkő Zoltán. Az elemzőeszköz piacra dobásával ugyanakkor sikerült bebizonyítani, hogy jó adattudósképzés van Magyarországon, erős a matematikai háttér.

A Balabit továbbra is a dinamikusan fejlődő cégek közé tartozik, évente több mint 30 százalékos árbevétel növekedést ér el, de például az USA-ban 2016-ban dupláztak. A tőkeinjekció megszerzése előtt a Balabit profitábilis volt, jelenleg azonban mínuszban van, mert elkezdtek költeni a márkanév kiépítésébe. Györkő szerint 2018-ban már cash-flow pozitívak lesznek, és utána már profitelvárás van. Közben előkészítenek egy újabb, a korábbinál is nagyobb befektetési kört, lehetőleg amerikai alappal, ez várhatóan 2018-ban valósul meg.

A Wish a világ hatodik legnagyobb online boltja lett – négy év alatt.

A Wish a világ hatodik legnagyobb online boltja lett - négy év alatt. ₪₪₪

Ha egy hirdetés akkora őrültségnek tűnik, hogy az emberek direkt mutogatják egymásnak, és találgatják, mi lehet az, amit el akar adni, és miért, az a reklám működik. Ezt a trükköt élezte a végtelenségig, és szabta rá a Facebook milliárdos felhasználói táborára a Wish, így nőtt négy év alatt a nulláról a világ egyik legnagyobb online boltjává, írja az Index.

Az utóbbi pár hónapban boldog-boldogtalannak elözönlötték a hírfolyamát a Wish bizarr reklámjai, emögött pedig jóval több áll, mint hogy rengeteg pénzt (a pletykák szerint 100 millió dollárt) dobott be a cég a karácsonyi szezonra Facebook-hirdetésekre. A dolog működik: a 2013-ban indult Wish ma a világ hatodik legnagyobb online boltjának számít, a piaci értéke 8 milliárd dollár körül van, és egészen komolyan gondolják, hogy pár éven belül felérnek a dobogóra az Alibaba és az Amazon mellé. A 2017-es karácsonyi szezonban pedig már magyarul is beszélt a bolt, és így rajtunk is átcsapott a reklámcunami.

De kik ők és hogyan

A Wish tipikus nemzetközi startup: amerikai cég, amit egy lengyel és egy kínai alapított, akik együtt jártak egyetemre Kanadában. Peter Szulczewski a Google-nél, Danny Zhang a Yahoo-nál tett egy kört, mielőtt az online hirdetésben és keresőoptimalizálásban szerzett tapasztalatukra közös céget építettek volna. Eleinte egy olyan szolgáltatáson dolgoztak, ami kiadóknak segít relevánsabb (= jobban kattintott = többet fizető) hirdetéseket elhelyezni az oldalaikon, a látogatóik viselkedését algoritmusokkal elemezve.

Ez a biznisz nem száguldott igazán, ezért mellékágként belefogtak az appfejlesztésbe: egy olyan okostelefonos alkalmazást raktak össze, ahová az emberek online boltok kínálatából tölthettek fel és oszthattak meg másokkal jópofa ajándékötleteket, vagy éppen leárazott termékeket. (A Wish név is innen származik: kívánság, úgy is, mint kívánságlista, hogy mit szeretnék megvenni, vagy ajándékba megkapni.) Az üzleti modell itt az lett volna, hogy a Wishen keresztül indított vásárlásokból a cég jutalékot kap - de ez sem robbantotta fel az internetet.

A két, hamvába holt üzlet nyomán viszont Szulczewskiék egészen egyedülálló tudásbázist építettek fel arról, hogy az emberek mire kattintanak szívesen, és milyen dolgokat szeretnek, főként impulzusvásárlás révén megvenni online, okostelefonról. Erre a tudásra építették fel végül a szintén Wish nevű mobilra optimalizált online áruházat, nagyjából a következő hozzávalókkal:

- az okostelefonján böngészgető, unatkozó nyugati vásárló,

- a termékeit fillérekért adó kínai gyár,

- az algoritmus, ami összeköti a kettőt, és leveszi a sápot az árból.

Na, ez azért más

Ez persze még nem a bölcsek köve, tucatnyi online bolt működik, és működött már akkor is ezen az elven (bár az okostelefon, mint fő platform azért akkoriban még nem volt ennyire triviális ötlet). A nagy trükk az volt, amikor 2015 februárjában a Facebook bevezette a dinamikus hirdetéseket. Ez azt jelenti, hogy egy webes áruháznak nem kell konkrétan megmondania, hogy mit akar hirdetni, hanem feltölt a Facebook rendszerébe kismillió terméket, akár a teljes kínálatát, és az mindenkinek személyre szabottan olyan cuccot reklámoz majd abból (a megfelelő vásárlási linkekkel természetesen), amiről úgy gondolja, hogy érdekelheti a böngészőt. A Wish-nek ekkorra már évek óta tanítgatott algoritmusa és óriási adatbázisa volt az emberek klikkelési és vásárlási szokásairól.

Rájöttek arra, hogy ugyanaz a clickbait-jelenség, ami a tartalom terjedését felgyorsítja a közösségi médiában, a reklámokkal is ugyanezt teszi. Ehhez már csak az kellett, hogy a Wish óriási pénzekkel tolja meg a hirdetési kampányát (állítólag a karácsonyi időszakban a legtöbbet költő reklámozónak számít az egész Facebookon). El is jutott a Wish addig, amit ma látunk: bizarr, fura, meghökkentő, értelmetlen, vicces, groteszk, sokkoló - és leginkább ez mind egyszerre - termékek hirdetései, amikre ugyanúgy kattint az ember, mintha egy vicces 9gag- vagy Boredpanda-posztot sodort volna elé a Facebook algoritmusa. Annál is inkább, mert formailag alig-alig különbözik a Facebook appban egy igazi poszt és egy hirdetés. Onnantól pedig, hogy valaki kattintott, jöhet a szokásos kínaibolt-recept: változó minőségű, iszonyúan olcsó cuccok, nagyon hosszú, de legalább ingyenes kiszállítással. “Valójában senki nem vesz műanyag nyelvet a Wishen. Viszont ha egy kerti slagot vagy egy kabátot reklámoznánk, arra senki nem kattintana át a boltba” – magyarázza Szulczewski a trükköt.

Csak a hirdetést kell megtekerni

Igen, műanyag nyelv, egy dollárért. Ilyen szinten kell érteni azt, hogy bizarr és sokkoló. Kisállat-fehérnemű, hasra csatolható gyerekvécé, macska-szemfedő, terhességi teszttel kombinált pendrive, telefontartós szotyitál, vizespalackba való kamu-iPhone - a legviccesebb Wish-hirdetések gyűjtésével foglalkozó Twitter- és Facebook-oldalak, blogbejegyzések és Buzzfeed-toplisták szépen gyarapodnak. Ezek az egész jelenséget erősítik, és fújják tovább a reklámlufit. Az emberek pedig kíváncsiságból kattintanak, és ha már ott vannak, és látják, hogy jé, okosóra 15 dollárért, hát ez nagyon is megéri, megveszem. És ha már megvettem, körülnézek, akad-e valami más érdekes is.

Hát ez nagyon bejött

Mindez olyan szinten bejött a Wish-nek, hogy az Amazon és az Alibaba már 2015 végén 10 milliárd dolláros felvásárlási ajánlattal környékezte meg a céget, de elhajtották őket. És az igazán durva facebookos sikersztori csak 2017-ben, azon belül is a karácsonyi szezonban indult be. A Wish alkalmazása stabilan ott van az androidos és iOS-es letöltési toplistákon, olyan appok mellett, mint az Instagram vagy a Messenger.

Szulczewski azt mondja, napi 3 millió vásárlót szolgálnak ki, vagyis hát kötik össze a megfelelő kínai gyártóval. Mivel az adásvétel így egyetlen közvetítőn keresztül zajlik a gyár és a vásárló között, a teljes kereskedelmi lánc árrését kiváltja a Wish egyszeri, 15 százalékos jutaléka minden egyes eladott termékből. Ami még lejjebb is megy, ha az algoritmus úgy látja, hogy valamit érdemes egy kicsit megakciózni, ilyenkor az árat a saját jutalékának terhére csökkenti a Wish.

A többiről pedig már gondoskodik a Facebook algoritmusa, aminek az egyetlen célja olyan tartalmakat tenni a felhasználók elé, amikkel azok sok időt és kattintást töltenek. A Wish bizarr reklámjait imádja ez az algoritmus, és adagolja is mindenkinek, akik csak egyszer rákattintottak, vagy akár csak megálltak a görgetés közben megdöbbenni azon, hogy ki az az állat, aki a macskájának egész fejet betakaró fekete álarcot vesz.

Hoppá, érdeklődés! - kiált fel ilyenkor a Facebook algoritmusa, és megjegyzi, hogy itt érdemes ilyen őrültségeket megjeleníteni. És ha nekünk igen, akkor valószínűleg a facebookos ismerőseinknek is, hiszen az ember hasonló érdeklődésű barátokkal szokta körülvenni magát. Ez pedig egyenesen vezet a napi 3 millió vásárlóhoz, a 8 milliárd dolláros értékeléshez, és olyan ultranehézsúlyú befektetők érdeklődéséhez és tőkeinjekcióihoz, mint Jurij Milner, vagy Peter Thiel.

Az persze jó kérdés, hogy ez a modell mennyire fog működni, mennyire veszik át mások is a reklám-clickbait trükkjét. Elvégre a Facebook - elvileg - kézzel-lábbal küzd a sokkhatással, vagy kamuval operáló kattintásvadászat ellen, és ha ez nagyon elharapódzik a hirdetők között, valószínűleg ott is kigyomlálja, vagy szabályozza majd a nagyon szélsőséges eseteket.

Mindenesetre a Wish már elérte, amit akart, bevezette magát a piacra és sok millió ember telefonjára, és valószínűleg a facebookos rásegítés nélkül is megtartaná a vásárlóit. Facebookkal együtt (sőt, mostanában Instagramon is egyre intenzívebben nyomulnak) viszont a határ a csillagos ég. Ez esetükben az évi ezer milliárd dolláros forgalmat jelent, amiről Szulczewski azt mondja, valószínűleg elsőként az Alibaba éri majd el. Másodiknak vagy az Amazon, vagy ők, attól függően, hogy ki és milyen gyorsan nyer az indiai piacon.

(Index, 2017. december 27.)

A Sony Xperia XZ3 egész jó kis telefon, a csúcskategóriában persze, ahol azért van némi tolongás. Jól néz ki, erős, kijelzője ragyogó, csúcsra futtatott kamerák.

A Sony Xperia XZ3 egész jó kis telefon, a csúcskategóriában persze, ahol azért van némi tolongás. Jól néz ki, erős, kijelzője ragyogó, csúcsra futtatott kamerák. ₪₪₪

A Sony eszméletlen régóta próbálkozik, hogy maga alá gyűrje a mobilpiacot, de eddig valami miatt mindig elbukott a terv. Pedig a cég évről évre előáll legalább egy ütős telefonnal, és ez 2018-ban sem történt másként. írja az Origo.

A vállalat az egyik legnagyobb szakkiállításon, a berlini IFA-n rántotta le a leplet új csúcsmodelljéről, az Xperia XZ3-ról, amely már hazánkba, sőt hozzánk is eljutott. Nézzük tehát, hogy a Sony mivel is akarja leigázni az okostelefonok univerzumát, indítja tesztjét az Origo.

Dizájn

A telefon hozza a japán gyártótól megszokott, csúcsos sarkokra épülő formavilágot, amelynek köszönhetően első pillantásra felismerhető, hogy itt egy Sony mobilról van szó. De ez nem jelenti azt, hogy a XZ3-ra ne hatottak volna a friss trendek. Így a készülék kellően vékony, és a képernyőt fedő hajlított üveglap olyan hatást kelt, mintha lefolyna a frontfelületről. A rendkívül keskeny kávák miatt a képernyő teljesen kinyúlik a készülékház széléig.

FORRÁS: ORIGO

Ennek köszönhetően pedig extra szolgáltatással is ellátták, hiszen ha valaki ezt a részt megüti az ujjával, akkor azzal különféle funkciókat csalhat elő úgy, hogy egyébként nem kell a „rendes” gombokat nyomkodnia. Tehát például fényképezésnél vagy szelfizésnél foghatjuk úgy a telefont, ahogy az a legkényelmesebb, elég csak rákoppintani a készülék oldalára, és máris exponál a kamera. Mindent mérlegre téve ki lehet jelenteni, hogy a dizájn jól sikerült, az összhatás remek, egyedül azt sajnáltuk, hogy a mai divatnak megfelelően a 3,5 mm-es analóg audio csatlakozót lespórolták a telefonról.

Ragyogó OLED-kijelző

A Sonynak az volt a célja, hogy a lehető legjobb képminőséget garantáló kijelzőt építse ebbe a telefonba, és ennek érdekében a 1440 × 2880 képpontfelbontású OLED-panelt a cég megbolondította a Sony Bravia tévékhez kifejlesztett, saját képfeldolgozó technológiájával. A terv bevált, hiszen az XZ3 kijelzője az elit kategóriát képviseli.

FORRÁS: ORIGO

A betekintési szög hibátlan, a pedig fekete a képalkotási eljárásból fakadóan tökéletes, azaz 0 nit fénysűrűségű, ezáltal a valós kontrasztarány végtelen. A maximális fényerő egyébként 389 nit, ami a világcsúcstól messze elmarad, de arra tökéletesen elég, hogy napfényben is jól látható maradjon a hathüvelykes képátlóval bíró képernyő. A tónusok alaphelyzetben szépek, természetesek, de aki akar, az babrálhat a színhőmérséklettel. A mozgásmegjelenítés remek, akadozásba nem futottunk bele, és egyéb anomáliákkal (pl. remegés, pixelesedés, vibrálás) sem találkoztunk az egyhetes tesztidőszak alatt.

Erős proci

A nyolcmagos Snapdragon 845 processzor a 4GB RAM-mal és az Adreno 630 grafikus chippel megtámogatva nagyon komoly teljesítmény leadására képes. Az ennek mérésére szolgáló AnTuTu benchmark szoftveren 293.246 pontot ért el nálunk, ezzel pedig ebben a rangsorban az első helyre került az egész világon, megelőzve minden más mobilt! A gyakorlati használat során is bebizonyosodott, hogy van itt erő. A legdurvább számítási kapacitást igénylő videószerkesztő szoftverek és a csúcsgrafikájú játékok is zökkenőmentesen futottak. A legújabb, Android 9 Pie operációs rendszert használó telefon maximálisan stabil, hisz fagyást, újraindulást nem produkált, emellett kellően gyors, hiszen az alkalmazásokat, vagy a weboldalakat egy pillanat alatt betölti.

Aksiidő: átlagos

A vállalat a termékkommunikációban külön kihangsúlyozza a 3300 mAh akkumulátort, azonban az igazság az, hogy ez a kapacitás egyáltalán nem mondható világrengetőnek. És az energiacella ilyen felbontás, valamint teljesítmény mellett nem is garantál kiemelkedő akkumulátoridőt. Átlagos használattal, tehát böngészéssel, játékkal, videózással, zenehallgatással 10 óra alatt le is merítettük az akksit, ami ma totálisan átlagosnak számít.

FORRÁS: ORIGO

A beépített hangrendszerre szintén nagyon büszke a vállalat, és tény, hogy jobban szól az integrált hangszóró, mint amit általában a telefonoktól megszokhattunk. Erőteljesebb, tisztább a hangzás, de a végeredmény még mindig elmarad attól is, amit egy olcsó, hordozható Bluetooth hangsugárzó produkál. Ennek egyértelműen fizikai okai vannak, hiszen a túlzsúfolt lapos készülékház egyáltalán nem nyújt ideális feltételeket a „hangteremtéshez”. Fül- vagy fejhallgatóval viszont már egészen elsőrangú hangminőséget produkál a telefon, gyakorlatilag képes felvenni a versenyt a direkt e célra tenyésztett hordozható audio lejátszókkal, ami azért igen nagy szó!

Csúcskamerák

A Sony mindig is híres volt a mobilos kameráiról, így az nem lepett meg, hogy az Xperia XZ3 nagyon erős e téren is. A termék hátlapjára 19 megapixeles felbontású, díjnyertes, 25 mm-es széles látószögű, F2.0 G Lens objektívvel ellátott, hibrid autófókusszal megtámogatott Motion Eye kamerát építettek, ami remek felvételek elkészítését teszi lehetővé. Az automatika nagyon jó munkát végez, akinek ahhoz van kedve, babrálhat a különféle beállításokkal (fényérzékenység, expozíciós idő stb.), amivel egészen különleges fotók lőhetőek (a galériában akad erre konkrét példa). A természetesen lehetővé teszi a nagy dinamikatartományú (HDR) képek és videók létrehozását, és papíron támogatja az úgynevezett bokeh (a fő téma éles, minden más homályosabb, mint a nagy mélységélességű fotókon) módot is. A bibi ezzel csak az, hogy itt nem kétkamerás rendszert használtak, és emiatt a végeredmény nem annyira meggyőző.

A 13 megapixeles másodlagos, előlapi, azaz szelfikamera is rendben van, ami a bloggerek, vloggerek számára nagy jelentőséggel bírhat. Nem hiányoznak a mesterségesintelligencia-funkciók sem. Ennek aktiválása után a képernyőn megjelenik, hogy mit is látunk, aminek egyelőre még sok értelme nincs. Ennek a technológiának ugyanis akkor lenne értelme, ha egy autóra irányítva a kamerát, megmondaná annak pontos típusát, paramétereit. De ehelyett még csak annyit látunk a kijelzőn, hogy „car”, azaz autó, amivel azért nem vagyunk sokkal beljebb.

Milyen is akkor

A Sony Xperia XZ3 egy igazi zászlóshajó. Az akkumulátora közepes, ám a kijelzője pazar, a teljesítménye hatalmas, a kamerái elsőrangúak, a dizájn pedig kellően elegáns és egyedi. Csak a vásárlók kiszámíthatatlansága miatt nem jelenthető ki, hogy aratni fog ez a telefon, hiszen a közelmúltban jó pár olyan modellel találkoztunk, amely sokra lett volna hivatott, ám végül az érdektelenség szürke ködébe veszett.

(Origo, 2018. október 3.)

2018-07-11T025932Z 910521489 RC1AC8EB0A60 RTRMADP 3 APPLE-THEFT

Megint több mobilt vesznek a kínaiak, és drágábbat. 100 millió felett a negyedéves piac.

Megint több mobilt vesznek a kínaiak, és drágábbat. 100 millió felett a negyedéves piac. ₪₪₪

A 2018 első negyedévében tapasztalt megtorpanás után újra több mint százmillió okostelefont értékesítettek Kínában a 2018 június 30-ával véget ért három hónap alatt - írja a Napi.hu az MTI nyomán.

2018 második negyedévében 104 millió okostelefont adtak el Kínában, a világ legnagyobb mobilpiacán, ami 14 százalékkal haladja meg az első negyedévi 91 milliót, de 8 százalékkal elmarad a 2017-es második negyedévben elért 113 milliótól - derül ki a Canalys piackutató intézet felméréséből.

A legnagyobb kínai mobilgyártó, a Huawei és leányvállalata, a Honor 28,5 millió okostelefont adott el a második negyedévben, így piaci részesedése 27 százalékra nőtt. Ilyen magas részarányt egy mobilgyártó sem ért el 2011 második negyedéve óta. A második helyezett, az Oppo piaci részesedése 21 százalékra, míg a Vivóé 20 százalékra rúgott.

Elemzésében a Canalys megjegyezte, hogy egyre nehezebb a piaci verseny a kisebb gyártók számára. Az öt legnagyobb mobilgyártó együtt a piac 90 százalékát fedte le 2018 április-júniusban, míg egy évvel korábban 73 százalékra rúgott ez az arány.

Elemzők arra számítanak, hogy a következő negyedévekben csökken az okostelefonok eladása.

2017-ben a mobiltelefonok értékesítése 4 százalékkal, 460 millió közelébe esett vissza. A forgalom hanyatlásában közrejátszott, hogy a fogyasztók a legegyszerűbb telefonokról áttértek a középkategóriájú készülékek vásárlására, és nem tartják szükségesnek másik készülék beszerzését. Szerepet játszik az is, hogy az okostelefonok életciklusa erősen meghosszabbodott.

A Canalys úgy látja, hogy a piac csak akkor kezd ismét bővülni, amikor 2019 vége felé megjelennek az 5G készülékek.

(Napi.hu, 2018. július 30.)

Kína: a jó telefon tovább ér

Kínai okostelefon piac: nyolc év után megálló.

Nyolc év folyamatos növekedés után 2017-ben csökkent az okostelefonok értékesítése Kínában, a világ legnagyobb mobilpiacán, bár néhány belföldi gyártó eladásai töretlenül bővültek, írja az MTI.

A mobiltelefonok értékesítése 2017-ben 4 százalékkal, 460 millió darab közelébe esett vissza - idézi a BBC a Canalys piackutató intézet felmérését. Az intézet azzal magyarázza a forgalom hanyatlását, hogy a fogyasztók a legegyszerűbb telefonokról áttértek a középkategóriájú készülékek vásárlására, és nem tartják szükségesnek másik készülék beszerzését. A piacon a "cseréljük ki" hangulat helyett az "ezzel már beérhetjük" hangulat dominál. Szerepet játszik az is, hogy az okostelefonok életciklusa erősen meghosszabbodott.

A Canalys úgy látja, hogy a piac csak akkor kezd ismét bővülni, amikor 2019 vége felé megjelennek az 5G készülékek.

Nyomják a kínai gyártók: nekik megy

A szállítókat tekintve jelentős átrendeződés ment végbe. Míg 2010 és 2015 között a világpiacot az Apple és a Samsung vetélkedése jellemezte, 2017 közepén a Huawei már közel annyi okostelefont értékesített mint az Apple, és eladásai kétszámjegyű növekedést mutatnak.

A nagyvárosi gazdagok továbbra is kötelezőnek tartják a legújabb iPhone és Galaxy modellek megvásárlását, Kína vidéki régióiban azonban az emberek ezt nem engedhetik meg maguknak és alapkategóriájú készülékekkel kénytelenek beérni. Ezeket a fogyasztókat vette célba jóval olcsóbb prémiumkészülékekkel az Oppo és a Vivo, nem elsősorban az interneten, hanem kisvárosi boltokban kínálva telefonjait.

A Canalys kiemeli, hogy a legújabb kínai márkák minősége az iPhone 8 és az iPhone 8 Plus minőségéhez fogható, de a Huawei Mate 10 és Mate 10 Pro típusa 30 százalékkal olcsóbb, mint az iPhone 8.

A Samsung eladásait az is fékezte, hogy a dél-koreai gyártó termékei körében a kigyulladásra hajlamos Galaxy Note 7 márka körüli botrány miatt erősen megcsappant a bizalom.

(MTI, 2018. január 26.)

Kínában már csak ötödik az iPhone

Csúszik hátrafelé az Apple a világ egyik legnagyobb mobilpiacáért vívott küzdelemben.

Csökkent az Apple részesedése a kínai okostelefon-piacon 2017 második negyedévében, olyannyira, hogy a negyedik helyüket el is vesztették, írja a Portfolio a CNBC nyomán.

Most éppen a Xiaomi szorította vissza az ötödik helyre az amerikai tech-céget a Canalys elemzőcég adatai szerint, miután 2017 második negyedévében csökkent a kínai vásárlók érdeklődése az iPhoneok piacán.

Jelenleg a négy legnagyobb okostelefon márka Kínában a Huawei 23 millió, az Oppo 21 millió, a Vivo 16 millió, valamint a Xiaomi 15 millió eladott telefonnal 2017 második negyedévében. Az ötödik Apple negyedéves értékesítése az előző évihez képest 14%-ot esett.

A legnagyobb öt márka egyébként a 113 milliós okostelefon-értékesítés 75%-át adta Kínában. Ebből azért kiszámolható, hogy az iPhone piaca nagyjából 10 milliós lehetett.

Az Apple vezére, Tim Cook, hosszú távon optimista a kínai piac kilátásaiban. Sok elemző szerint az iPhone 8-as hozhatja majd el az Apple újabb aranykorát a világ második legnagyobb gazdaságában.

(Portfolio, 2017. július 25.)

Kínában Kína az úr

A mobilpiacon. Apple, Samsung csak kullognak.

A pekingi székhelyű okostelefon-gyártó Xiaomi 16 százalékos piaci részesedést szerzett meg a kínai piacon mobiltelefon piacon 2015 második negyedévében, ezzel a teljesítménnyel pedig elfoglalta a dobogó legfelső fokát. A második helyet a Huawei szerezte meg 15,7 százalékos részesedéssel. A Huawei nemcsak szorosan felzárkózott a Xiaomi mögé, de a legnagyobb, 48 százalékos növekedést tudta felmutatni, az Investor.hu összegzése szerint.

Az év eleji jó indulást követően így az iPhone-t gyártó Apple a harmadik helyre szorult, 12 százalék piaci részesedéssel, ami azért ebben az országban nem csekély eredmény, bár a hír nem mindenkinek tetszett, hiszen hallatára az Apple részvényárfolyam esett. Kapott a Samsung is, a dél-koreai céget is egy kínai versenytárs tolta le. A kínai Vivo 8 százalékos részesedést hasított ki magának, így a koreai cég az ötödik helyre csúszott vissza.

Mindeközben a teljes kínai mobilpiac enyhén esett is, két százalékot szűkült az egy évvel ezelőtti időszakhoz képest, ami az ország lassuló gazdaságának számlájára könyvelhető el.

A Xiaomi egyébként a második negyedévben számos újítással rukkolt elő, ami hozzájárulhatott az Apple térvesztéséhez is. A régi kínálatát új LTE modellekkel bővítette: az elmúlt hónapban bemutatkozott az Androidos Mi Note okostelefonnal, amit a kínaiak úgy vittek, mint a cukrot. A cég a tengerentúlon sem tétlenkedett, hiszen az egyre agresszívebben terjeszkedő Uberrel kötött együttműködési szerződést, a találgatások szerint 45-5 milliárd dollár körüli értékben, így az új modellel már taxit is lehet rendelni az utasközönségben nem éppen szegény Kínában.

A Xiaomi tőzsdére lépése a cég közlése szerint a közeljövőben nem várható.

(Investor, 2015. augusztus 4.)

Ez nem jó, Kínában kevesebb okostelefont vettek

2015 első negyedévében visszaesett a kínai okostelefon piac.

Erre nem sokan számítottak, a kínai okostelefon piacon 2015. az első negyedévében csökkent a készülékek értékesítése az egy évvel korábbihoz képest. Erre az elmúlt hat évben nem volt példa. Az IDC adatai alapján 99 millió darab okosmobilt adtak el a távol-keleti országban január és március között, ami 4 százalékos visszaesés 2014. hasonló időszakával összevetve.

Kína egyre inkább hasonlít a fejlett országokra a mobiltelefonok forgalmazásában. A teljes Kínai mobilpiacon belül az okostelefonok részesedése már ugyanolyan magas, mint az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban vagy Japánban.

A legtöbb készüléket az Apple tudta eladni, a társaság 14 millió készüléket értékesített, túlnyomó többségük a nagyobb kijelzővel készült iPhone 6-os és iPhone 6 Plus volt. Ez több mint hatvan százalékos növekedést jelentett az egy évvel korábbihoz képest. A korábbi piacvezető Xiaomi 42 százalékos növekedést könyvelhetett el, azonban ez csak a második helyre volt elegendő. Az alsó- és középkategóriás telefonok piacán rendkívül kemény versenyre kényszerítették versenytársai a néhány év alatt hatalmasra növő Xiaomi-t.

A Huawei 11 millió darab okosmobilt adott el ebben az időszakban, ami közel 40 százalékkal haladta meg a 2014. első negyedévi adatot. A Huawei sokat hasított ki a középkategóriás készülékek piacából, emellett bevált a több márkára építő stratégiája. A Honor nevű branddel sikeresen versenyez a társaság a Xiaomival.

Nagyot bukott viszont Kínában a Samsung a január-március közötti időszakban, mivel a dél-koreai cég csak 10 millió darab okosmobilt tudott értékesíteni, ami 53 százalékos visszaesést jelentett 2014 első három hónapjához viszonyítva.

(Világgazdaság, 2015. május 12.)

Van nyereség és bevétel is, több.

Van nyereség és bevétel is, több. ₪₪₪

A vártnál nagyobb negyedéves nyereségről és bevételről számolt be a Hewlett-Packard Enterprise (HPE), amely a 2015-ben két részre osztott HP szerver és vállalati szolgáltatások üzletágát viszi tovább - írja az MTI nyomán a Napi.hu.

A cég honlapján közzétett eredménybeszámolóból kiderült, hogy a január végével záródott első pénzügyi negyedévben az egyszeri tételek nélküli részvényarányos adózott eredmény 34 cent lett, jóval nagyobb a szakértők által várt 22 centnél.

A HPE adózott eredménye 1,4 milliárd dollár, részvényenként 89 cent lett az egy évvel korábbi 267 millió dollár, részvényarányosan 16 cent után.

A cég értékesítési árbevétele 11 százalékkal, 7,7 milliárd dollárra ugrott, elsősorban annak hatására, hogy a szerverek kereslete 10 százalékkal 6,3 milliárd dollárra nőtt.

(Napi.hu, 2018. február 23.)

A HP továbbra is első a pc gyártásban

A pc piac lejtmenetben, de a HP és a Chromebook erős.

Kevesebb személyi számítógépet adtak el 2017 harmadik negyedévében a világban, mint egy évvel korábban - ezt mutatják az IDC és a Gartner legfrissebb statisztikái is, írja a Portfolio. De legalább a Google Chromebookjainak értékesítése emelkedett az iskolakezdési szezonban és a HP is növelni tudta piacát.

Az IDC adatai szerint 0,5 százalékkal csökkentek a személyi számítógépek értékesítései a világban 2017 harmadik negyedévében az előző év azonos időszakához képest, a Gartner pedig 3,6 százalékos csökkenést becsült. A két adat közötti nagy különbség abból adódik, hogy az IDC adatai tartalmazzák a Chromebookokat, míg a Gartner nem számol velük.

A Chromebook eladása különösen az Egyesült Államokban volt erős, ahol egyébként gyengére sikerült az iskolakezdési időszak, a Chromebook eladásai számait kiszűrve 10 százalékkal zuhant az értékesítési volumen.

Már a második egymást követő negyedévben a HP a világ első számú személyi számítógép-gyártója az értékesítési volumen tekintetében, miután visszaszerezte kínai versenytársától, a Lenovótól a piacvezető pozíciót. A Lenovo a második helyre csúszott vissza, míg a harmadik legnagyobb gyártó a Dell volt. A HP volt az egyetlen a top 3 gyártó közül, amelyik az értékesítések növekedéséről számolt be az előző év azonos negyedévéhez képest: a Gartner 4,4 százalékos, az IDC pedig 6 százalékos dinamikát becsült.

Az Apple az IDC listáján a negyedik, a Gartnernél pedig az ötödik legnagyobb gyártó. Megoszlanak a vélemények arról, hogy hogy teljesített a harmadik negyedévben az Apple: a Gartner szerint 5,6 százalékkal csökkentek az eladásai, míg az IDC 0,3 százalékos növekedést becsül éves alapon.

(Portfolio, 2017. október 11.)

HP, Lenovo, Dell

A hagyományos pc piac kapaszkodott egyet felfelé. Ők a legjobbak.

A hagyományos személyi számítógépekből 60 millió kelt el 2017 első negyedévében, 0,6 százalékkal több, mint 2016 első negyedévében, az informatikai és távközlési berendezések piacának elemzésével foglalkozó amerikai International Data Corporation (IDC) kimutatása szerint.

A 2017 első negyedévi értékesítési adatok amellett, hogy rácáfoltak az IDC 1,8 százalékos csökkenést kilátásba helyező korábbi előrejelzésére, a hagyományos kivitelű számítógépek (asztali, munkaállomás) piacán 2012 első negyedéve óta első alkalommal mutatták ki az eladások növekedését. Az IDC szerint a hagyományos személyi számítógépek forgalma harminc százalékkal csökkent a 2011-es csúcshoz képest.

A keresletnövekedés elsősorban az iparosodott térségekre volt jellemző, az Egyesült Államok kivételével, de ott is csekély mértékben zsugorodott a pc piac.

A vállalkozói vonalon már érzékelhető egy készülékcsere-ciklus beindulása, a lakosságra azonban ez még kevésbé jellemző. A számítógépes játékok üzletágában viszonylag erőteljes kereslet tapasztalható.

A hagyományos személyi számítógépek piacán a vezető szerepet 2013 első negyedéve után első alkalommal ismét a HP szerezte meg: eladásai 13 százalékkal 13 millióra nőttek, piaci részesedése a 2016 első negyedévi 19 százalékról 22 százalékra emelkedett.

A Lenovo 12 millió, az előző évinél mindössze 1,7 százalékkal több PC eladásával a második helyre csúszott vissza. Piaci részesedése 20,2 százalékról 20,4 százalékra emelkedett.

A harmadik helyen közel 10 millió PC eladásával a Dell állt az első negyedévben. A cég eladásait 6 százalékkal növelte, piaci részesedése pedig 15 százalékról 16 százalékra emelkedett.

A negyedik helyen az Apple áll 4 millió, az egy évvel korábbinál 4 százalékkal több személyi számítógép eladásával. Az Apple 7 százalék piaci részesedésre tett szert 6,7 százalék után.

Az Acer 4 millió személyi számítógépet értékesített, 3 százalékkal többet az előző év első negyedévénél. Piaci részesedése 6,7 százalékról 6,8 százalékra emelkedett.

Az összes többi személyiszámítógép-gyártó együttesen 17 millió készüléket értékesített, 11 százalékkal kevesebbet az előző évinél. Piaci részesedésük 32 százalékról 28 százalékra zsugorodott.

(Portfolio, 2017. április 12.)

Pocsék egy év a pc piacon

A pc piac esett, a Lenovo volt a legnagyobb, a bevétel pedig csak az Apple-nek nőtt 2015-ben.

Több mint tíz százalékkal zuhant 2015-ben a személyi számítógépek forgalma világszerte az IDC kutató adatai szerint, ami az eddigi legnagyobb mértékű visszaesés. A gyártók rangsorát továbbra is a Lenovo vezeti, a meghatározó piaci szereplők közül pedig egyedül csak az Apple tudta növelni értékesítését.

2015-ben 276 millió darab személyi számítógépet (pc) adtak el világszerte a gyártók az IDC adatai szerint, ami 10 százalékos csökkenést jelent 2014-hez képest. A 2015-ös év igen nehéz időszaknak bizonyult az ágazat szereplői számára, hiszen eddig még soha nem mértek ilyen mértékű visszaesést. 2008. óta először fordult elő, hogy nem érte el a 300 millió darabot a gyártóktól a kereskedőkhöz kiszállított pc-k száma.

A nagymértékű visszaesésben több tényező is szerepet játszott az IDC elemzése szerint. Egyrészt egyre nő azoknak az eszközöknek a piaca, amelyek részben kiválthatják a pc-ket, így a fogyasztók elhalasztják az új gépek vásárlását. Ráadásul 2015. végén már több olyan hibrid táblagépet mutattak be a technológiai cégek – például az Apple, a Microsoft, vagy legutóbb a Samsung -, amelyek teljesítményüket figyelembe véve tökéletes kiváltói lehetnek a számítógépeknek. A Közel-Keleten tapasztalható politikai bizonytalanság, valamint az erős dollár tovább rontotta az értékesítési lehetőségeket.

2015-ben ben is a Lenovo volt a legnagyobb gyártó az IDC adatai alapján, a társaság 57 millió pc-t értékesített, ami viszont 3,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A Lenovo ennek ellenére 21 százalékra növelte piaci részesedését. Erősített piaci pozícióján a második HP és a harmadik Dell is. Mindkét amerikai cég 6-6 százalékkal kevesebb személyi számítógépet adott el tavaly, mint 2014-ben, vagyis a piaci átlagnál kisebb volt náluk a forgalom visszaesése. A meghatározó piaci szereplők közül egyedül az Apple tudta növelni 2015-ben az értékesítését, a cég 21 millió pc-t adott el, ami 6,2 százalékos bővülést jelentett az egy évvel korábbihoz képest.

(Világgazdaság, 2016. január 13.)

Nem akar több PC fogyni

2015. első negyedévében szűkült a PC világpiac.

Esett a nemzetközi pc-piac, mivel 2015. első negyedévében 68 millió személyi számítógépet (pc) adtak el világszerte, ez közel 7 százalékos visszaesés az egy évvel korábbihoz képest. Az IDC piackutató szerint 2009. óta nem adtak el ilyen kevés pc-t az év első három hónapjában. A csökkenés több tényezőre vezethető vissza, így 2014. első felében a forgalmat jelentős mértékben megdobta, hogy a Windows XP támogatásának megszűnése miatt sok vállalkozás és magánszemély döntött számítógépe lecserélése mellett. Emellett több régióban a gazdasági nehézségek, valamint az árfolyamingadozás is negatívan befolyásolták a 2015. évi értékesítést. Japánban 44 százalékos volt a visszaesés, ugyanakkor az Egyesült Államokban mindössze egy százalékos volt a csökkenés.

A gyártók rangsorát 2015. első negyedévében is a Lenovo vezette, a kínai társaság 13 millió személyi számítógépet tudott eladni. A kínai cég folytatta az Ázsián kívüli terjeszkedést, aminek egyik fontos eredménye volt, hogy az Egyesült Államokban megelőzték az Apple-t és harmadikok az ottani piacon. A Lenovo ugyanakkor a korábbi negyedévek esetenként 10 százalék feletti növekedéséből sokat engedett, így 2015. első három hónapjában az egy évvel korábbihoz képest mindössze 3,4 százalékos növekedést könyvelhettek el.

A HP megőrizte második helyét a globális pc-piacon, a társaság közel 13 millió gépet értékesítetett az első negyedévben, ami 3,3 százalékos bővülés 2014. hasonló időszakához képest. A Dell már piacot veszített, mivel 9 millió darab személyi számítógépet adott el 2015. első negyedévében, de ez 6 százalékos visszaesés volt az egy évvel korábbihoz képest.

(Világgazdaság, 2015. április 14.)

PC, tablet: annyi nekik

Legalábbis a kilátásaik nem túl rózsásak, sőt...

Együtt sírhat, együtt nevethet a PC (asztali számítógép, valamint lap-top) és a tablet piac. Nem várható nagy fellendülés a következő években a PC-piacon. Az asztali gépek és laptopok értékesítése 5 százalékkal csökkenhet 2015-ben 2014-hez képest, ami nagyobb visszaesés a 2014. évi 2 százalék visszaesésnél. Az eladott termékek száma a 300 millió darabos határ alá süllyedhet, annak ellenére, hogy 3 évvel ezelőtt még közel 500 millió darabos PC piacot vártak 2015-től az IDC piackutató elemzői.

Jelenlegi előrejelzésében 2019-re 291 millió darab PC eladásával számol az IDC. Ezzel az éves átlagos csökkenési ütem a következő 5 évben már csak 1,1 százalék lesz, ami végül mégiscsak 2013. májusa óta a legkedvezőbb piaci helyzetet jelenti a PC eladásokat nézve.

A tableteknél egyelőre még mindig növekedéssel számol az IDC, de annak mértéke alacsony lesz. 2012. végén az ötéves átlagos növekedési ütem 32 százalékos volt, ezzel szemben a jelenlegi előrejelzés szerint már csak alig 3 százalékos lehet az éves bővülés, 2019-ben pedig 270 millió tabletet adhatnak el világszerte.

Az Apple jelentős szerepet játszik a tebletek piacán, ahol az iPad eladások a várakozásokhoz képest lefelé húzzák a mérleg nyelvét. A phablet iPhone-ok értékesítése pedig elszívja a vásárlókat az iPad-ek elől.

Egy évvel ezelőtt még azt várták az IDC szakértői, hogy2015-ben már több tablet fogyhat, mint PC, de a piac nem igazolja ezt az előrejelzést.

(Investor.hu, 2015. március 14.)

Számítógépféleségek piaci kilátásai

Tablet, PC 2015-ben.

2014-ben 216 millió táblagépet adtak el világszerte a Gartner piackutató előzetes adatai szerint. Ez ugyan tíz százalék körüli növekedést jelent 2013-hoz képest,de 2015-ben tovább lassul a táblagép piac fejlődése. A piackutató előrejelzése szerint 2015-ben 233 millió tabletet értékesíthetnek, ami már csak 8 százalék bővülést jelenthet 2014-hez képest. Ezt a lassuló növekedési ütemet jól mutatja, hogy 2013-ban még 68 százalékos növekedést mértek a tablet-piacon.

A táblagépek piacát befolyásolja, hogy a fejlesztések nyomán jelentős mértékben megnőtt az élettartamuk, így a fogyasztók ritkábban cserélik le eszközeiket. A folyamatos szoftverfrissítések nyomán pedig a táblagépek jóval hosszabb ideig tudják követni a felhasználói háttér fejlődést. Emellett az elmúlt időszakban elmaradtak a régi rendszereket felforgató hardver-újítások, amelyek eszközeik lecserélésére ösztönözték volna a felhasználókat. 2015-re valamivel kedvezőbbek a kilátások a tablet-piacon, a Gartner előrejelzése szerint 259 millió készüléket értékesíthetnek, ami 11 százalékos bővülést jelent.

A személyi számítógépek forgalma a Gartner előzetes adatai alapján 2014-ben elérték az előző évi szintet, így a hagyományos pc-kből és ultrabookokból összesen 318 milliót adtak el, 2015-ben pedig minimális, egy százalék körüli fejlődés várható. Mindezek alapján a korábbi évek visszaesése megállt. A 2014. évi piacot befolyásolta, hogy megszűnt a Windows XP támogatása, így az üzleti szférában ennek hatására gyorsultak a gépcserék. 2016-ban már 333 millió személyi számítógép eladásával számol a Gartner.

(Forrás: Világgazdaság, 2015. január 7.)

Lépett egyet a PC piac

2014 második negyedévében már nőttek is a PC eladások.

Két év visszaesés után fordult egyet a személyi számítógépek piaca, 2014. második negyedévében emelkedtek a PC-eladások a világban, a Gartner statisztikái szerint. A fejlődő piacokon azonban még mindig csökkennek az értékesítések, miután az olcsó táblagépeket veszik inkább a vásárlók.

A növekedést a világ PC piacán a második negyedévben mérték, az előző év azonos időszakához viszonyítva. A megelőző nyolc negyedévben sorozatban csökkentek az eladások. 2014. második negyedévében összesen 76 millió darab személyi számítógépet értékesítettek a világban, ami 0,1%-os növekedést jelent 2013 második negyedévéhez viszonyítva.

A fejlett országokban a PC piacon a stabilizálódás jelei látszanak, ezzel szemben a fejlődő országokban még mindig csökkennek az értékesítések, amiben a főszerepet az olcsó, alsó kategóriás táblagépek elterjedése játssza. Ez az irányzat a jövőben is fennmaradhat, ennek eredményeként pedig a fejlődő országokban elhúzódhat a PC-piac stabilizálódása.

A személyi számítógépek értékesítései azért hanyatlottak a korábbi hónapokban, mivel a vásárlók táblagépeket és okostelefonokat vásároltak inkább, amelyek ugyanúgy alkalmasak arra, hogy a közösségi média felületeket használják és szórakozzanak. A prémium táblagépek piacán ugyanakkor lassulás látszik, a PC-piacon ipedig lassú, de folyamatos növekedést várnak az elemzők. A Windows XP támogatásának megszűnése hatással lehet az eladásokra a fejlődő piacokon, serkentheti is az értékesítéseket.

Az Egyesült Államokban emelkedett az értékesítések volumene, 7,4%-kal nőttek az eladások az előző év második negyedévéhez képest. Az Ázsia-csendes-óceáni térségben viszont 9,5%-kal csökkentek a PC értékesítések.

A számítógépgyártók közül a Lenovo megerősítette vezető pozícióját a második negyedévben globális szinten, eladásai 15%-kal növekedtek, így pedig már 19%-os a részesedése a világ személyi számítógép-értékesítéseiből. A második legnagyobb szereplő a HP, míg a harmadik helyet a Dell foglalta el.

(Portfolio.hu, 2014. július 10.)

PC piac: le, vagy fel?

2013 utolsó negyedévében 82 millió darab személyi számítógép fogyott a világon.

A PC-piac zsugorodása még nem állt meg, 2012-höz képest ugyanis további 5,5 százalékos a visszaesés. A piac továbbra is változatlanul szűkül, de a zsugorodás üteme lassult. 2014-ben még kevesebb PC-t adnak el, mint tavaly, amikor 314 millió darab fogyott, ám arra is esély van, hogy idén utoljára lesz visszaesés, 2015-ben pedig lassú konszolidáció veszi kezdetét. 2012 közepén még úgy számoltak az elemzők, hogy 2013-ban 414 millió számítógépet adnak majd el világszerte, ehhez képest sikerült 314 milliót értékesíteni.

A táblagépek felfalták a PC eladásokat, emiatt a következő 3 évben nem lesz számottevő növekedés a PC-piacon.

Jelenleg eléggé kockázatos a PC-piac jövőjét megjósolni. Egyes elemzések szerint 2014-ben akár 3,1 százalékos bővülés is jöhet a piacon. A vállalati ügyfeleknél a PC létszükséglet, a versenyszférában még jó ideig előnyt fognak élvezni a tabletekkel szemben. A vállalati PC-piacból komoly hasznot húzhatnak egyes cégek, például a Microsoft, a Windows eladások miatt.

A HP a nagy PC-piaci összeomlásból alaposan kapott. Kedvezőbb adatok után gyorsan fordulhat a piac, ebből pedig a HP is megkaphatja a neki járó részesedést.

(Investor.hu, 2014. január 10.)

Sokszorosára nő a mobil adatforgalom. Jön az 5G.

Sokszorosára nő a mobil adatforgalom. Jön az 5G. ₪₪₪

Hétszeresére nő a világ mobil adatforgalma 2021-ra a 2016-os szinthez képest, a mobilfelhasználók, az okostelefonok, valamint az okos holmik internetén (Internet of Things, IoT) keresztül, az egyre gyorsabb hálózatok és a mobilvideók terjedése révén, az internetes hálózati berendezéseket gyártó Cisco visual networking index előrejelzéséből, számol be róla a Figyelő.

A mobilhálózatok sebessége a 2016-ban mért másodpercenkénti 6,8 megabites (Mbps) letöltési sebességről háromszorosára, 20,4 Mbps-ra növekszik a következő öt évben. A jelentés szerint a 4G hálózatokat hamarosan az 5G kapcsolatok váltják fel, amelyek átfogó telepítése várhatóan 2020-tól kezdődik. Az 5G kapcsolatok a teljes mobil adatforgalom 1,5 százalékát teszik majd ki 2021-ben, és 4,7-szer több forgalmat futtatnak majd, mint egy átlagos 4G kapcsolat.

A mobil adatforgalom 2021-re eléri a 49 exabájtot havonta (1 exabájt egymillió terabájttal, másként számolva egymilliárd gigabájttal egyenlő, ennyi adat 250 millió DVD-re írható rá), amely 122-szer több, mint a 2011-2021 közötti időszakban előállított mobil adatforgalom együttvéve. A mobilvideók aránya csaknem kilencszeresére emelkedik, ami a legnagyobb növekedési ütem a mobilalkalmazások kategóriájában, így 2021-ben a videó adja a mobil adatforgalom 78 százalékát. Ezen belül a valós idejű videók aránya 39-szeresére növekszik majd és a globális mobil adatforgalom 5 százalékát teheti ki.

A Cisco becslése szerint a testen viselhető okoseszközök száma háromszorosára, 325 millióról 929 millióra növekszik 2016 és 2021 között, ezzel együtt emelkedik a gép-gép közötti (machine to machine - M2M) kapcsolatok száma is. A teljes mobil adatforgalom 29 százalékát az M2M kapcsolatok adják, míg ez az arány 2016-ban 5 százalék volt. Az IoT és az alkalmazások révén az M2M kapcsolatok számítanak majd a leggyorsabban növekvő mobil adatkapcsolatnak.

A világon összesen - beleértve az M2M modulokat is - közel 12 milliárd mobileszköz lesz használatban 2021-re, másfélszer több, mint 2016-ban, a mobileszközök 50 százaléka pedig okostelefon lesz.

A jelentés szerint a mobil adatforgalom a teljes internet protocol (IP) alapú adatforgalom 20 százalékát teszi majd ki, míg ez az arány 2016-ban 8 százalék volt. A Cisco előrejelzése szerint Kelet-Közép Európában a mobil adatforgalom a világszintnél némileg kisebb mértékben, hatszorosára nő 2016-2021 között, ugyanakkor ez kétszer olyan gyors ütem, mint a vezetékes IP alapú forgalomé. Mindez részben a felhasználók számának 2 százalékos emelkedésének, valamint a videók, továbbá a testen viselhető okoseszközök számának ugrásszerű növekedésének az eredménye lesz.

(Figyelő, 2017. február 24.)

Illusztráció FORRÁS: DPA PICTURE-ALLIANCE/AFP/LUKAS SCHULZE

A top sztárok milliókat keresnek a Youtube-on. Dollárban.

illusztráció FORRÁS: AFP/IMAGINECHINA/DYCJ

Kétmillió felhasználót veszített a Snapchat.

Kétmillió felhasználót veszített a Snapchat. ₪₪₪

A Snapchat anyavállalata, a Snap Inc. közzétette a 2018 harmadik negyedév pénzügyi jelentését, írja az Index. Eszerint a felhasználóbázis tovább zsugorodott: mintegy kétmillió felhasználót veszítettek.

Az alkalmazást mindennap használók száma 1 százalékkal csökkent: 188 millióról 186 millióra. A felhasználók száma éves szinten ugyanakkor 5 százalékkal növekszik.
A negyedéves bevétel 298 millió dollár volt, valamivel több, mint a Wall Street által várt 283 millió dollár. A cég vesztesége 325 millió dollár volt, szemben a második negyedévben mért 353 millióval – vagyis sikerült csökkenteniük a kiadásokat.
A részvényárfolyam mélypontra zuhant; 6,46 dollárra, holott a tőzsdei bevezetés idején még 24 dollárért adtak egy Snapchat-részvényt. A hír hallatára a részvényárfolyam 8 százalékot erősödött – a jelentés közzététele után az árfolyam 7,57 dollárra kapaszkodott föl –, de a tőzsde zárása után 9,3 százalékkal zuhant, ismét visszaesett, 6,31 dollárra.

A befektetőket az is elijesztheti, hogy a Snapchat részvényárfolyama a felhasználók elvesztése miatt tovább csökkenhet.

Közleményében Evan Spiegel, a Snapchat vezérigazgatója azt mondta, hogy bár elképesztő növekedést értek el a legfontosabb, 13-34 éves korosztályban, még mindig milliárdok vannak Európában és az Egyesült Államokban, akik nem használják a Snapchatet. A kétmillió elveszített felhasználót Spiegel annak a számlájára írja, hogy az alkalmazás androidos kiadása közel sem olyan megbízható, mint az iOS-re készült verzió.

Spiegel látványosan kerülte annak az említését, hogy az alkalmazást hányan használják havonta az Egyesült Államokban és Kanadában. A Snap korábbi nyilatkozata szerint a múlt negyedévben több mint 100 millióan használták havonta a Snapchatet, és ez a szám még mindig időszerű.

(Index, 2018. október 26.)

Snapchat? Lehet, hogy már nem sokáig?

Falja a pénzt a Snapchat, miközben kevesebb bevétel jön be.

A Snap részvényei tovább zuhantak október elején, egészen 7 dollárig, annak ellenére, hogy a Snapchat anyavállalatának vezérigazgatója, Evan Spiegel 2019-re már nyereségesnek látja a céget, írja az Origo. A szakértők szerint viszont 2019-ben már teljesen kifogyhat a pénzből a Snap, 2019 év végén pedig ismét tőkét kell gyűjteniük, ha fenn akarnak maradni.

A MoffettNathanson elemzői vállalat szerint a Snap üzlete valóságos pénznyelő, ha pedig tovább folytatják a készpénz égetését, akkor már 2019-ben újra tőkét kell gyűjteniük, hiszen teljesen kifogynak majd a pénzből.

A Snap legnagyobb problémája, hogy nem tud új felhasználókat behúzni, miközben a régiek inkább az Instagramon posztolják a képeiket és videóikat. A vállalattól több magas beosztású vezető is távozott az elmúlt időben. A tőzsdére vonulás óta már kilenc igazgató lépett ki a Snaptől.

Michael Nathanson elemző arra számít, hogy a tech vállalat jövőre sem lesz nyereséges. Szerinte a Snapchat valószínűleg elérte saját határait, innen már borzalmasan nehéz lesz a növekedés. Ráadásul Észak-Amerikában a napi aktív felhasználók száma az idei második negyedévben még csökkenést is mutatott.

Nathanson hozzátette, hogy a közeljövőben nem számíthat profitra a Snap, csak akkor, ha a vállalat jelentősen csökkenti kiadásait.

Becslései szerint a Snap 2019-ben 1,5 milliárd dolláros mínuszban lesz.

Gad Allon, a Wharton egyetem professzora úgy gondolja, hogy a Snap nehézségeiben az is közrejátszik, hogy a vállalat akkor ment tőzsdére, amikor még erre nem álltak készen. Ráadásul nem csupán egy céggel versenyeznek, hiszen az Instagram, a Facebook valamint a WhatsApp is szipkáz el tőlük felhasználókat. Allon hozzáteszi, hogy jelenleg a Snapchat abban a fázisban van, ahol nagyon drága a terjeszkedés, és egyáltalán nem könnyű bevételt szerezni.

(Origo, 2018. október 11.)

Betett a Snapchat-nek Kylie Jenner

Kylie Jennernek sem tetszik az új forma, még a részvényeket is lenyomta.

A Snapchat legújabb frissítését a felhasználók nagyon nem szeretik, sőt, még aláírásokat is elkezdtek gyűjteni annak érdekében, hogy a Snapchat állítsa vissza az alkalmazás eredeti dizájnját, írja az Origo. A peticiót eddig több mint 1,2 millióan írták alá. Azonban lehetséges, hogy Kylie Jenner egyetlen üzenetével elintézte azt, amire százezrek sem voltak képesek.

Kylie Jenner, a közösségi média koronázatlan királynője nem tagadja, hogy imádja a Snapchat alkalmazást és ezt legutóbbi Twitter bejegyzésében is megírta. A legbefolyásosabb influencer viszont annyira csalódott az alkalmazás frissítés utáni felületében, hogy közölte 24 millió Twitter követőjével: nem hajlandó többet megnyitni a Snapchatet.

Kylie a legbefolyásosabb internetfelhasználók közé tartozik, az Instagram nevű közösségi oldalon 104 millió követője van, a Twitteren 24 millión kíváncsiak rá és Snapchat-történeteit is milliók nézték. Ha egy ekkora sztár nyilvánosan nemet mond egy alkalmazásra, vagy termékre, annak igen súlyos következményei lesznek, bár eddig nehezen lehetett ezeket a következményeket számszerűsíteni.

A bejegyzés után tőzsdén eladási hullám indult el, a Snapchat részvényei 6,1 százalékot estek és ennek nyomán a cég 1,6 milliárd dollárt veszített piaci értékéből.

Kylie véleménye olyan sok emberhez eljutott, hogy erre már a befektetőknek is reagálnia kellett és nem utolsósorban rengeteg olyan felhasználója volt a Snapchatnek, akik csak a sztár képei és történetei miatt regisztráltak a portálon. Valószínűleg így őket is elveszítik szép lassan. A nagy kérdés, hogy a Snapchat mit fog erre lépni.

(Origo, 2018. február 23.)

A Snapchat a felhasználóival háborúzik

Nem tetszik a Snapchat táborának az új kezelőfelület. Pedig csak reklámozókat keresne a Snapchat. Felhasználók: irány az Instagram?

Botrányba fulladt a Snapchatet kezelő Snap legújabb kísérlete, hogy nyereségessé tegyék a világ egyik legnépszerűbb alkalmazását, írja az Origo. A cég évek óta küzd azzal, hogy nem igazán tud bevételt kicsikarni a képküldős applikációból, aminek egyik oka a nagyon fiatal felhasználó bázis. Emiatt nemrégiben drámai módon átszabták az alkalmazás kezelőfelületét, hogy a különböző cégek számára, reklámfelületként vonzóbb legyen. A frissítés viszont teljes kudarc lett.

Majdnem egymillióan írták alá azt az online petíciót a Change.org oldalon, amely a Snapchatet szólítja fel arra, változtassák vissza a legújabb frissítéssel teljesen megváltozott kezelőfelületet. Soha egyetlen frissítés sem váltott még ki ekkora ellenállást a felhasználókból, de a cég eddig nem hátrált ki döntése mögül.

A legtöbb felhasználó szerint az új kezelőfelület csúnya, nehezen kezelhető és a legfontosabb funkciók el lettek dugva. A népszerű storiest teljesen elrontotta a cég, nehéz megtalálni az ismerősöket, és túl sok olyan tartalom megtekintésére kényszerítik a usert, ami nem érdekli.

A felhasználók ekkor megrohamozták a Twittert. Mindenki olyan trükkök után kutatott, vagy kért segítséget, amellyel visszaállíthatta a régi felületet, ami egy ideig még lehetséges volt annak is, aki frissítette az alkalmazást. Sokan VPN alkalmazás révén állították át az IP címüket olyan országéra, ahol még nem él a frissítés.

Szigor a javából

Azért csak egy ideig, mert a Snapchat megosztott egy üzenetet a hivatalos oldalán, miszerint aki megpróbálja visszaállítani a régi felületet, annak letiltják a fiókját.

És ha ez még nem lett volna elég, a felhasználók befenyítése után még egyet dobott a cég. Egyik napról a másikra úgy döntöttek, hogy a felhasználók beleegyezése nélkül frissítik az összes alkalmazást. Így azok is új felületet kaptak, akiknek ki volt véve az automatikus frissítés opció. Emiatt nagyon sokaknak vesztek el régi képei, vagy éppen az összes ismerőse.

A Snapchat ezzel azt bizonyította, hogy egyáltalán nem a felhasználók, hanem kizárólag csak a saját érdekeit nézi. A LikeFolio felmérése kimutatta, hogy az összes Snapchattel kapcsolatos tweet 80 százaléka negatív. Ez az érték az új frissítés megjelenésekor volt a legmagasabb.

Andy Swan, a LikeFolio alapítója szerint természetes, ha egy ilyen horderejű frissítés után vannak negatív kommentek, hiszen a felhasználók még nem szokták meg az újítást. Ilyen mértékű ellenállást azonban még soha nem tapasztaltak. Elmondása szerint a hozzászólások most negatívabbak, mint amikor a népszerű Chipotle mexikói étteremben E.coli járvány tört ki.

A Stories funkció átszabása váltotta ki a legnagyobb dühöt a felhasználókból. Szerencséjükre az Instagram már hónapokkal ezelőtt lemásolta a funkciót és ezért sokan odamenekülhetnek majd. Az új dizájn megjelenése óta egyre több az olyan hozzászólás, amely azt jelzi, hogy áttérnek a Snapchatről az Instagramra.

Érdekes, hogy amikor az Instragram bejelentette saját Stories felületét, szintén sokan ellenezték, de közel sem annyian, mint a Snapchat mostani váltásánál. Jelenleg még nem érzékelhető, hogy megugrott volna az Instagram alkalmazások letöltésének száma, de az lehet azért is, mert a legtöbben már régen letöltötték.

A Snapchat egyenlőre nem reagált a petícióra. Szóvivőjük mindössze annyit mondott, hogy a felhasználók majd idővel megszokják az új felületet.

(Origo, 2018. február 14.)

Nyomja a Snapchat és az Instagram a Facebookot

A fiatal felhasználók sokszor inkább a Snapchat, vagy az Instagram oldalait választják.

A tinédzserek körében veszít népszerűségéből az Facebook. A fiatalok inkább olyan oldalakat használnak, ahol képekkel lehet kommunikálni egymással, írja az Origo.

A 12-17 éves korúak az előző hónapban 2,8 százalékkal használták kevesebbet a Facebookot. A helyzet még borúsabb a 18-24 évesek korcsoportjában. Náluk már 3,1 százalékkal csökkent a Facebook használata.

Előtérbe kerülnek az újabb és trendibb közösségi oldalak, el is terelődik a felhasználók figyelme egyikről a másikra. Minden oldal próbál folyamatos, önálló frissítésekkel megújulni, de úgy tűnik, most éppen a Facebook az, amelyik lemaradt a versenyben.

Az két új sztár a tinédzserek körében a Snapchat és az Instagram. Ezek az alkalmazások nagyban hasonlítanak egymásra, hiszen a kommunikáció és a kifejezés mindkét alkalmazásnál képekkel történik.

Az Instagramon a felhasználók képeket oszthatnak meg és követhetik egymást, míg a Snapchaten egy applikáció segítségével küldhetnek képeket ismerőseiknek. A lényeges különbség, hogy a Snapchaten a másokkal megosztott tartalom egy idő után eltűnik.

A Facebook vezérkar tagjainak egyik szeme sír, a másik nevet, mivel az Instagrammot néhány éve megvették, de mégis elviszi tőlük a felhasználókat.

Ennek hátterében az állhat, hogy az elvándorló generáció igényeit jobban kielégítik az Instagramra jellemző alkalmazások, mert ők inkább kommunikálnak képekben, és sokkal vizuálisabbak, mint az idősebb korosztály.

Az eMarketer kimutatása szerint a Snapchat 25 százalékos növekedést fog produkálni 2017-ben az Egyesült Államokban, és 20 százalékosat az Egyesült Királyságban. Az Instagram sem áll rosszul. Ők 23 százalékos növekedésre számítanak az USA-ban és 35 százalékosra az Egyesült Királyságban.

A Facebook továbbra is a világ legnagyobb közösségi oldala és egyelőre nincs mitől tartania, hiszen a havi aktív felhasználói szám eléri 2 milliárdot.

(Origo, 2017. augusztus 23., fotó: APA-PictureDesk/HELMUT FOHRINGER, Facebook)

Feltámasztja a Vudut a Walmart.

Feltámasztja a Vudut a Walmart. ₪₪₪

Egyre kisebb az esély egy univerzális filmszolgáltató létrejöttére. A piac széttagolódása megfordíthatatlannak látszik, ahogy szövetségek szövődnek a streamszolgáltatók és a médiatársaságok között, írja a Világgazdaság.

Az online videótékák versenyében nagyot lép előre a Walmart azzal, hogy exkluzív tartalomszolgáltatói szerződést köt a Metro-Goldwyn-Mayer (MGM) filmstúdióval. A világ legnagyobb kiskereskedelmi vállalata a nyolc éve megvásárolt Vudu nevű digitális videótékája számára tárazott be az MGM filmjeiből, sorozataiból és tévés tartalmaiból – írja a Reuters. A Vudut a Walmart kissé elhanyagolta, a Netflix és az Amazon Prime, a Hulu és társaik állva is hagyták az utóbbi években, s ezen kíván most változtatni a társaság.

A Walmart a Netflixet is üldözőbe veszi
Fotó: Shutterstock

Az MGM magához láncolásával a Walmartnak már nem lesz gondja a partnerkereséssel, ám ez nem mondható el a riválisokról. A párválasztás a többiek számára is időszerű lesz, hiszen a jövőben a nagy stúdiók és a műsorszórók közötti összeborulásra épülő üzleti modellek lesznek életképesek. Nagy átalakulást hoz a piacon, hogy a Hulu nevű streamszolgáltatóban résztulajdonos Walt Disney a jövő évtől önállósítja magát, s viszi magával a filmjeit is.

Erős konkurenst kap ezzel a világelső Netflix, hiszen a Disney a nyáron megszerezte a Huluban szintén érdekelt Twenty-First Century Foxot is, annak teljes filmkatalógusával együtt.

Kérdéses, mi lesz a Hulu sorsa, a cég harmadik főrészvényese ugyanis az a Comcast kábeltársaság, amely épp a Foxot ütötte ki a brit Sky fizetős médiacsoport megszerzéséért vívott harcban. Az AT&T távközlési óriás pedig az idén megvásárolta a Time Warnert az HBO-val együtt, így az ő repertoárja is sokkal szélesebb lett. A „klikkesedés” a saját gyártású filmekre és sorozatokra ráálló Netflixnek is ad feladatokat, bár most elsősorban előfizetői tábora bővülésének hirtelen lelassulására kell hatásos ellenszert találnia.

(Világgazdaság, 2018. október 9.)

Nyomulnak nagyon a streamszolgáltatók

Egyre többen fizetnek elő a streamszolgáltatásokra. Sokan lecserélik a kábelt.

A streamszolgáltatók rövid idő alatt hódították meg az Egyesült Államokat, manapság pedig már a világ többi részén is tömegesen fizetnek elő az olyan szolgáltatók kínálatára, mint a Netflix, az Amazon Prime vagy éppen a Spotify, írja az Origo. A kábeltelevíziózás korszaka a végéhez közeledik, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy jövőben minden olcsóbb és egyszerűbb lesz.

Kevin Westcott, a Deloitte alelnöke szerint az eredeti tartalom az, amit a legtöbben keresnek, hiszen a válaszadók fele kizárólag az exkluzív tartalmak miatt fizet elő a különböző streamszolgáltatók kínálatára. Ez különösen jó hír a Netflixnek, amely 2018-ben 8 milliárd dollárt tervez költeni saját tartalmak készítésére.

Számszerűsítve ez az jelenti, hogy nagyjából 700 eredeti film és sorozat fog megjelenni a Netflixen 2018-ban.

A Netflix már régóta állítja, hogy a mostani hatalmas költés az önálló tartalmakra remek befektetés, hiszen az összes elkészült film és sorozat jogát ők fogják birtokolni a jövőben is. Az Amazon sem akar lemaradni a versenyben, ők 5 milliárd dollárt különítettek el részben filmek és műsorok jogainak megvásárlására, részben pedig saját tartalom előállítására.

A hagyományos médiacégek is elkezdtek a digitális tartalmakra fókuszálni. A Disney már átszervezte a cég felépítését és egy külön részleg foglalkozik a várhatóan egy év múlva megjelenő saját streamfelülettel. A bejelentés azután történt, hogy 66 milliárd dollárért felvásárolták a 21st Century Fox nagy részét.

FORRÁS: ORIGO

A hagyományos társaságok, amikor betörnek a piacra, szembesülniük kell majd azzal, hogy az nagyon telített és a vásárlónak már most túl sok szolgáltató közül kell választania, néha pedig csak egy-két tartalom miatt kényszerül előfizetni. A Deloitte szerint jelenleg 200 különböző streamszolgáltató van a piacon.

Az elemzés rámutat, hogy az amerikaiaknak átlagosan három szolgáltatónál van előfizetésük, a lakosság pedig 2 milliárd dollárt költ havonta a különböző streamszolgáltatókra. Westcott arra hívja fel a figyelmet, hogy amint ezeknek az előfizetéseknek az összesített költsége eléri a kábeltelevízió előfizetés árát, lassulhat a streampiac növekedése.

(Origo, 2018. március 21.)

	2Q18 darabszám, millió	2Q18 piaci részesedés	2Q17 darabszám, millió	2Q17 piaci részesedés	éves változás
1. Samsung	71,5	20,9%	79,8	22,9%	-10,4%
2. Huawei	54,2	15,8%	38,5	11%	40,9%
3. Apple	41,3	12,1%	41,0	11,8%	0,7%
4. Xiaomi	31,9	9,3%	21,4	6,2%	48,8%
5. OPPO	29,4	8,6%	28,0	8%	5,1%
Mások	113,7	33,2%	139,5	40,1%	-18,5%
Összesen	342	100%	348,2	100%	-1,8%

webzseb₪égbolt

Na, most van nagy sz*rban a Facebook

Teríti a webáruházát a Tesco

Nem rossz a Sony Xperia XZ3, sőt

Nem viszik úgy azért az iPhone XS-t

A Comcast viszi a Sky-t

Nagyon megy a kajarendelés a neten

Google: ha majd töriből tanítják

Árjáték a weben: mindig más az ára

Én úgy odavagyok magáért

GKI Digital: most éppen ennyi volt a web

Most éppen moziban kever az Amazon

Hús: automatából

Van viaskodás a futárok között

Lesz itt még más is

Nem mindenhol alap a wifi

Irakban is például

A világ legnagyobb nagykövetségei

Globális elterjedés

Tarifák persze vannak

Nehézségek: vannak olyanok is