iparos₪piac – Oldal 5

Az uniós polgár sokat költ ruhára, de a magyar

kevesebbet.

Az LG behúzza ThinQ márkáját

Minden LG termék ThinQ lesz, ami használja a mesterséges intelligenciát.

Sanyarú sorsban az esküvői ruha piac

Amerikában. Bajban az esküvőipar. Kevesebben is házasodnak és ott az online.

Veszettül turkálnak az amerikai divatcégek

Cuccok idősebbeknek, fiatalabbaknak, jöhetnek a hétköznapi modellek, meg az online.

Fényképezőgép? Csak, ha nagyon jó, különben okostelefon

A fényképezőgépek piaca egyre csökken, miközben egyre több kép készül okostelefonnal.

Nagyot hasított a Henkel

Árbevétel-rekorddal zárta a 2017-es évet a Henkel.

Illusztráció FORRÁS: GETTY IMAGES/WIREIMAGE/HAN MYUNG-GU

Így lett az Louis Vuitton anyacége a luxusszektor egyeduralkodója.

Így lett az Louis Vuitton anyacége a luxusszektor egyeduralkodója. ₪₪₪

Hatalmas hír volt a globális luxusiparban, amikor kiderült, a francia LVMH megveszi a legendás amerikai ékszerüzletet, a Tiffanyt, írja az Origo. A több mint 16 milliárd dolláros üzlet azonban csak egy állomása annak a folyamatnak, melynek során az LVMH, Bernard Arnault irányítása alatt a világ vezető luxusipari óriásává vált.

A luxusbirodalom ágai a pezsgőtől Rihanna divatmárkájáig terjednek. Az LVMH csúcsra futtatásával pedig Arnault ma a világ egyik legelismertebb üzletemberének számít.

A párizsi székhelyű LVMH konglomerátumot 1987-ben alapították, a rövidítés mögött pedig eredetileg a Louis Vuitton divatmárka, a Moët & Chandon pezsgőgyár és a Henessy konyak állt. A vállalat 2018-ban világszerte közel 150 ezer embert foglalkoztatott, és az egész holding olyan márkákat tömörít (sok más mellett), mint a Dior, a Fendi, a Marc Jacobs, a Bulgari, a Dom Pérignon, a Belmond luxushotel-lánc, vagy a Rihanna nevével fémjelzett Fenty.

A legutóbbi nagy húzás az volt, hogy az LVMH-hoz kerül a legendás amerikai ékszervállalat, a Tiffany. A 16,2 milliárd dolláros üzlettel pedig a francia óriás nemcsak a globális ékszerpiac élére lépett, de még inkább megerősítette az uralmát a világ luxustermékeinek szektorában – írja az Asia Times elemzése.

FORRÁS: IMAGINECHINA/HE LILI - IMAGINECHINA/HE LILI

Közben kiszervezték a Kenzo luxusmárka alá tartozó ruhák gyártását Lengyelországba, ami így érezhető elbocsátásokkal is járt.

2014-ben nyílt a Louis Vuitton Foundation futurisztikus épülete a nyugat-párizsi Bois de Boulogne erdőben. Arnault soha nem hozta nyilvánosságra, mekkora volt az épület pontos költsége (a beszámolók 143 millió euróról szóltak), de 2017-ben egy francia magazin azt írta, az egész projekt végleges ára elérte a 780 millió eurót.

Bernard Arnault egyébként a Bloomberg listája alapján a világ harmadik leggazdagabb embere, 104 milliárd dolláros vagyonnal, és 2019-es vagyongyarapodása több mint 35 milliárdos volt. Rajta kívül csak az őt megelőző két ember, Bill Gates (111 milliárd), illetve Jeff Bezos (113 milliárd) rendelkezik 100 milliárd dollár fölötti nettó vagyonnal.

A mára legendássá vált Arnault az 1980-as években került a luxusipar közelébe, amikor fölvásárolta a súlyosan eladósodott Boussac textilcéget. A teljes átszervezés keretében a vállalatnál csak néhány tevékenységet tartottak meg. Ezek közé tartozott a Christian Dior divatház fenntartása is.

(Origo, 2019. november 29.)

Zöldségre kap hitelt a Prada

Spéci kedvezmény a hitelre - örülhet a divatmamut.

A Prada luxuscég egy francia óriásbanktól kapott "zöld hitelt", írja a Napi.hu. A kitűzött fenntarthatósági célok elérésének függvényében olcsóbb lesz a kölcsön.

A Prada olasz divatház az első luxusmárka, amely különböző fenntarthatósági célokhoz kötött hitelt vett fel. Az 50 millió eurós - azaz közel 17 milliárd forintos - ötéves futamidejű hitelt az egyik legnagyobb francia bankcsoport, a Crédit Agricole Group adja.

A hitel azért spéci, mert a kamata évente csökkenhet, amennyiben a luxuscég eléri a bank által kiválasztott fenntarthatósági célokat. Például, ha az üzletek környezetbarátak lesznek, azaz arany vagy platina fo kozatú LEED tanúsítványt szereznek, ha az alkalmazottak képzéseket teljesítenek vagy a műszál helyett átállnak a Re-Nylon használatára - írja a Vogue divatmagazin üzleti oldala.

Bár a luxusiparban ez az első ilyen kezdeményezés, a Vogue Business az Environmental Finance adatait idézve arról is ír, hogy a fenntarthatósági célokhoz kapcsolt hitelek piaca nagyobbra nőtt egy év alatt: 2017-ben 5 milliárd, míg 2018-ra már 40 milliárd dollárnál tartott.

A hitel csak egy a Prada idén bejelentett környezetbarát kezdeményezései közül: a vállalat májusban jelentette be, hogy nem használ többet szőrmét a kollekcióiban. Idén indult el a pradás Re-Nylon program: hat táska készült speciális, környezetbarát (Econyl) fonalból, amely óceáni műanyag- és textilszál-hulladékból, halászhálókból áll. A társaság ígérete szerint a termékekben használt összes Re-Nylonra cseréli.

(Napi.hu, 2019. november 16.)

A luxus Chanel hozta a formáját

Továbbra sem eladó a piacvezető divatcég, a Chanel.

Emelkedő bevétel mellett nagyobb nyereséget termelt 2018-ban a Chanel francia luxusipari vállalat, amelynek vezetői újra megerősítették, hogy a divatcég nem eladó, független maradm, írja az Origo.

A párizsi székhelyű, a Wertheimer család tulajdonában álló divatház közölte, hogy bevételei tavaly 12,5 százalékkal 11,12 milliárd euróra, adózás utáni nyeresége pedig 16,4 százalékkal 2,2 milliárd euróra emelkedett.

A Chanel minden piacon növelni tudta értékesítését: az ázsiai-csendes-óceáni térségben 19,9 százalékkal, Európában 7,8 százalékkal, az amerikai régióban pedig 7,4 százalékkal nőttek. Alkalmazottainak száma szerte a világon meghaladta a 25 ezret 2018 végén, egy évtized alatt majdnem duplájára nőtt.

A számok azt mutatják, hogy a Chanel bevételei alapján a világ legnagyobb luxusmárkái közé tartozik, lekörözve olyan riválisokat, mint a Gucci, és fej fej mellett halad a Louis Vuittonnal.

Bemutatták Karl Lagerfeld utolsó kollekcióját FORRÁS: GETTY IMAGES/2019 YANSHAN ZHANG

A Coco Chanel által 1910-ben alapított vállalat fennállása óta először tavaly tette közzé pénzügyi eredményeit, amivel felszította azokat a piaci spekulációkat, hogy tulajdonosai mégis eladni készülnek a vállalatot.

Philippe Blondiaux pénzügyi igazgató újra megismételte, hogy nem eladó a vállalat, és nem tervezik, hogy tőzsdére viszik. A Chanelnek függetlennek kell maradnia, hogy szabadon dönthessen, és akár az árral szemben haladhasson, mint például az egzotikus állatbőrök használatának feladása vagy az árak harmonizálása" – mondta.

A Chanel folyamatos sikerei és francia vetélytársai, az LVMH, a Kering és a Hermes növekedése – piaci tőkeértékük ugrásszerűen emelkedett jó teljesítményük nyomán – tovább táplálta azokat a találgatásokat, hogy akár 40-50 milliárd eurót is érhet a Chanel.

Az LVMH vezetői június elején egy zárt ajtók mögött tartott beszélgetésen elemzőknek azt mondták, hogy a Chanel értéke közelebb lehet a 100 milliárd euróhoz.

Az LVMH a világ legnagyobb luxusipari csoportja, amely tavaly 46,8 milliárd eurós bevétel mellett 6,4 milliárd euró profitot termelt. Elemzők az LVMH-t, mint lehetséges vevőt tartották számon, de az LVMH attól tart, hogy a Chanel túl nagy falat lenne számára.

(Origo, 2019. június 18.)

Prada: szőrme? Az nem

Újabb luxusmárka száműzi a szőrmét.

Az iparág több másik meghatározó szereplőjének példáját követve a Prada olasz divatház is száműzi kínálatából az állati szőrmét, írja a Napi.hu, több híradás, így az MTI nyomán.

Az elmúlt néhány évben az olyan meghatározó divatházak is hátat fordítottak a szőrmének, mint a Versace, a Gucci és a Burberry.

A Prada, a Miu Miu, a Church's és a Car Shoes márkákat magába foglaló Prada-csoport ezzel csatlakozott a Fur Free Alliance (Szőrmementes Szövetség) nevű csoportosuláshoz, amely az állatok jogaiért és az állati szőrme divatiparbeli helyettesítéséért küzd.

A luxus divatház szerdai Twitter-bejegyzése szerint az állati szőrme használatának tilalma a 2020-as tavaszi-nyári női kollekciótól lép érvénybe, de a még raktáron lévő szőrmés termékek értékesítését folytatják.

Ezt nagyon megszívta a Dolce & Gabbana

Egyre nagyobb bajban a Dolce & Gabbana. Nem kellett volna a kínai hölgyeket vérig sérteni.

Az olasz Dolce & Gabbana divatház a mai napig issza annak a botrányos 2018-as novemberi videónak a levét, amellyel sikerült alaposan megsértenie a kínai hölgyeket, és rajtuk keresztül az ázsiai ország teljes társadalmát, írja az Origo. Azóta a márka presztízse a mélybe süllyedt, aminek máris rendkívül negatív gazdasági hatásai vannak a cég számára. Ki tudja, hol érhet véget a mélyrepülés.

A márka az eset óta minden jelentős divat - vagy ahhoz is köthető - eseményről hiányzott, a hollywoodi Oscar-díj átadásról ugyanúgy, mint a párizsi és milánói divatbemutatókról. Pedig a divatcégek számára rendkívül fontos a téli szezon, hiszen ekkor mutatják be a tavaszi-nyári kollekcióikat - hangsúlyozza a Bloomberg elemző írása.Egyetlen nagy név maradt ki csupán az elmúlt időszak nagy csillogásából: a Dolce & Gabbana.

A versenytársak, a Gucci, a Louis Vuitton vagy a Versace az elmúlt hetekben rendre megrendezték látványos divatshow-ikat.

Botrányból nincs hiány

Az ikonikus olasz márka még mindig szenved annak a balul sikerült videónak az utóhatásaitól, amellyel mélyen megsértette a kínai nőket. De még ennél is nagyobb bajt zúdítottak a fejükre az egyik társalapító, Stefano Gabbana derogáló kommentjei, amelyeket a rövidfilmhez fűzött.

Hatalmas felháborodás kerekedett az ügyből, aminek hatására Kínában jó ideje bojkottálják a divatház termékeinek árusítását.A nagy online áruházak, köztük az Alibaba, kínai oldalain beszüntette a márka forgalmazását, emellett a külföldi érdekeltségű, luxusmárkákat árusító áruházláncok is száműzték a D&G termékeit a polcaikról. A Vogue China pedig még a cég hirdetéseit sem hajlandó leközölni.

A Dolce & Gabbanával szembeni ellenérzés azonban messze nem áll meg Kína határainál.

Az olyan, az egész világon mindenütt kiemelt figyelemmel kísért és felbecsülhetetlen marketingértékkel bíró eseményeken, mint a Golden Globe és az Oscar-díjátadó ünnepségek, amelyeken világhírű színésznők, köztük Sarah Jessica Parker vagy Scarlett Johansson, tavaly még büszkén pózoltak az olasz divatház kreációiban, az idén már más márkákat viseltek. Érthető módon nem szeretnék, hogy a D&G-vel - amely alaposan megsértett egy egész országot – bármilyen vonatkozásban is kapcsolatba hozzák őket.

Kínában adják el egyébként a luxuskategóriájú ruházati termékek közel egyharmadát, és a szektor növekedésének kétharmadát a kínai vásárlóknak köszönheti.Ha az ügy hullámai nem csitulnak el belátható időn belül, és a Dolce & Gabbana erről a kulcsfontosságú piacról végleg kiesik, az már a cég puszta létét is veszélyeztetheti.

Nagyon beszóltak a kínai nőknek

A Stefano Gabbana és Domenico Dolce által 1985-ben alapított divatcég mindettől függetlenül korábban sem ment a szomszédba, ha botránykeltésről volt szó. 2015-ben egy olasz magazinban például nyíltan kritizálták a homoszexuális párokat. Ebből az ügyből is jó nagy kalamajka keveredett, de még ez is teljesen eltörpül a mostani botrány mellett.

Itt már politikai állásfoglalásról van szó, amit az emberek nem fognak egyhamar elfelejteni– vélekedik Leaf Greener, a közismert stylist és divattanácsadó.

A botrányt azok a videók idézték elő, amelyeket a Dolce & Gabbana a tavaly novemberi sanghaji bemutatója előtt posztolt a közösségi oldalakon.A bejátszásokban egy kínai modell szerepelt, aki hihetetlenül ügyetlen módon próbált pizzát és más olasz ételeket a tradicionális kínai evőpálcikával elfogyasztani. A képkockák tartalma felett még szemet hunyhatott volna a magát találva érző kínai társadalom, Stefano Gabbana kínai nőket sértő megjegyzései azonban alaposan kiverték a biztosítékot, és akkora lavinát indítottak el a közösségi médiában, hogy a tervezett sanghaji divatbemutatót az ellenséges hangulat miatt le kellett fújni.

Három hónap telt el az események óta, és a környezetemben azóta sem látok senkit, aki D&G márkájú ruhát viselne– mondja az esettel kapcsolatban Bryanboy, ismert Fülöp-szigeteki influencer és divatblogger.

Lassan mindenki lelécelt

Korábban egyébként a Burberry, a Gucci és a Prada is piacra dobott már olyan termékeket, amelyek széles körben ellenérzést váltottak ki, mert túl durvának vagy kulturálisan érzéketlennek bizonyultak, ám ezek a márkák gyorsan reagáltak a történésekre, és igyekeztek mindenféle félreértést azonnal eloszlatni.

A Dolce & Gabbana ebben jókora lemaradásban van. Igaz, még a szerencse is elpártolt mellőlük, ugyanis az ominózus novemberi napokban meghekkelték az Instagram-profijukat, ezért jó darabig nem is tudták onnan eltávolítani a sértő videókat.

A botrány egyre kavarog tovább, hiszen a divatház februári milánói bemutatójáról ezúttal tüntetően távol maradt például az a Stevie Wonder és Monica Bellucci is, akik korábban rendre megtisztelték jelenlétükkel ezeket a rendezvényeket.De hiányzott a nézőtérről számtalan topmodell, blogger és stylist is, akiknek a követői bázisa ma már elengedhetetlen ahhoz, hogy megteremtődjön egy-egy új ruhakollekció vásárlói bázisa. A közösségi médiában megjelenő posztok és írások száma ennek következtében a korábbinak a tizedére esett vissza.

Nem kellett volna

Mindez rendkívüli fejtörést és nem kevés gondot okozhat egy divatház számára, hiszen az influencereknek napjainkban mind nagyobb hatásuk van, és egyre inkább elvárják, hogy például a ruházati márkák az ő, illetve követőik életstílusát és értékrendjét tükrözzék.Kínában a divatmárkák vásárlói manapság egyre büszkébbek arra, hogy az ország a prosperitás időszakát éli, ezért a divatmárkák kommunikációjának is ezt az érzést kell tükröznie, vagy legalábbis nem szabad szembe menniük a „kínai álommal".

Az internetes kommentelők egyre inkább múlt időben beszélnek a Dolce & Gabbanáról, sokuk számára a cég már nem létezik.

Régen volt egyébként példa a divatszakmában ekkora botrányra. Ez verte fel a legnagyobb port a Dior 2012-ben kirobbant kétes ügye óta, amikor a francia divatház vezető tervezője nyílt antiszemita kijelentéseket tett, amiért azonnal elbocsátották az állásából, és ezzel a probléma rövid időn belül megoldódott.

Most azonban nem ilyen egyszerű a helyzet, mert Stefano Gabbana a cég egyik névadója és felerészben tulajdonosa.Nagy kérdés, hogy fognak kijönni az olaszok ebből a botrányból: hamarosan már valóban csak múlt időben írhatjuk majd le a cég nevét, vagy sikerül felülkerekedniük ezen a nehéz időszakon.

(Origo, 2019. március 8.)

Michael Kors: övé a Versace

Megszerzi a Versace olasz divatházat az amerikai Michael Kors. És most már a részletek is ismertek.

2,2 milliárd dollárt, vagyis több mint 605 milliárd forintért vásárolja meg a Michael Kors amerikai divatcég a Versace márkát birtokló céget – írja az Index a Bloomberg nyomán.

A Michael Kors tervei között szerepel, hogy a jelenlegi 200-ról 300-ra növeljék a Versace üzleteinek számát világszerte, és hogy az éves forgalmat 2 milliárd dollár fölé tornázzák. Az új tulajdonosnak az is célja, hogy a cipők és kiegészítők nagyobb hangsúlyt kapjanak a Versace kollekcióiban: el akarják érni, hogy összes értékesítésén belül 35 százalékról 60 százalékra javulna az arányuk.

Az amerikai cég azt is bejelentette, hogy átnevezi magát Capri Holdings Ltd.-re, mivel már több luxusmárkát is magába foglal a cég (tavaly például megvették a Jimmy Choo cipőmárkát). Az új, több márkát magába olvasztó vállalat 8 milliárd dolláros összesített árbevételt céloz meg. Közben a társaság fő riválisa, a Tapestry Inc. sem tétlenkedik felvásárlások terén, ők 2,4 milliárd dollárt fizettek tavaly a Kate Spade nevű táskamárkáért.

A Versace márkát Gianni Versace 1978-ban Milánóban alapította. Az olasz divatdiktátor 1997-es meggyilkolása után húga, Donatella vette át a divatház kreatív irányítását. Az eladás után a család a Capri Holding tulajdonosává is válik, a megállapodás szerint ugyanis a vételárból 150 millió dollárt részvények formájában kapnak meg.

Eladják az ikonikus olasz divatházat, olasz lapértesülések szerint az amerikai ruházati csoport, a Michael Kors vásárolja meg a Versacet, írja a Portfolio. Az ügylet legalább 2 milliárd dollárra értékeli a Versacet.

Olasz lapértesülések alapján küszöbön áll az olasz divatház, a Versace eladása, a BBC szerint az amerikai ruházati csoport, a Michael Kors a vevő. Az ügylet legalább 2 milliárd dollárra értékeli a Versacet.

A társaság 80 százalékos tulajdonosa a Versace család, míg a cégben négy évvel korábban 20 százalékos részesedést szerzett a világ egyik legnagyobb magántőke társasága, a Blackstone. A hírek szerint a Blackstone kiszállna a cégből, a Michael Kors pedig megszerzi az irányítást a társaság felett, míg lapértesülések szerint a Versace család is megtarthat valamennyit a részesedéséből.

A Corriere della Sera szerint a társaság alelnöke és művészeti vezetője, Donatella Versace szeptember 25-re hívta össze a társaság alkalmazottait, ahol vélhetően bejelentik majd a tranzakciót.

Nagyot emelkedett 2018-ban a Michael Kors tőzsdei árfolyama. Bár a Michael Kors árfolyama 2016-ban gyakorlatilag oldalazott csupán, a 2017-es év első felének lejtmenete után a papír ismét emelkedni kezdett, és a Michael Kors árfolyama 2017 júliusi, 35 dolláros mélypontjáról egészen 73 dollárig emelkedett, ami 108 százalékos emelkedést jelent. A társaság részvényei 2018-ban 14 százalékkal kerültek feljebb.

(Index, 2018. szeptember 25., Portfolio, 2018. szeptember 24.)

A svájci órát és ékszert is az ázsiaiak húzzák

Az ázsiai vásárlók pörgették fel a Cartiert.

A svájci központú Richemont cég birtokolja többek között a Cartier luxus óra és ékszermárkát is, aminek az eladásai kimagaslóak voltak az elmúlt öt hónapban: 2018 augusztus 31-ig tíz százalékot emelkedett, írja az Origo.

A svájci órák kereslete csökkent az elmúlt időszakban, és a befektetők attól tartanak, a kínaiak luxus iránti igénye is elért a tetőpontjához, az az újabb visszaesések várhatóak.

Ugyanakkor az ázsiai, valamint az amerikai kereslete megnövelte a Cartier termékek eladását. Hongkong, Makaó, és Dél-Korea eladásai kétszámjegyű növekedést hoztak, miközben Kínában is jól ment az értékesítés – nyilatkozta a cég.

A világ második legnagyobb luxuscikkeket értékesítő csoportja a genfi éves közgyűlése előtt tette közzé az eredményeket.

A Richemont szeptember 10-én nevezte ki új vezérigazgatóját, Jerome Lambertet. A cég nemrég felvásárolta a Yoox Net-a-Porter (YNAP), valamint a Watchfinder.co.uk online eladási platformokat, ez pedig 25 százalékos növekedést hozott a piacon.

(Origo, 2018. szeptember 10.)

Szorgoskodik a Hermes

Jó üzlet még a luxus.

A Hermés francia luxusmárka bevétele 11 százalékkal nőtt 2018 első fél évében, írja a Napi.hu.

A párizsi székhelyű divatcég július 20-án azt közölte, hogy a január-júniusi időszakban a bevétele, az árfolyamváltozásokat figyelembe véve, 2,853 milliárd euróra nőtt az egy évvel korábbi 2,713 milliárd euróról, ami 5,2 százalékos növekedés.

A Hermés franciaországi eladásai - árfolyamhatások figyelembe vétele nélkül - 8,2 százalékkal, 390 millió euróra nőttek, Európa többi részén együttesen 5,3 százalékkal, 500 millió euróra emelkedtek - írta az MTI.

Az eladások Japánban 6,8 százalékkal, az ázsiai és csendes-óceáni térségben pedig - Japánt leszámítva - 14,9 százalékkal nőttek.

A bőrtermékek és lószerszámok eladása 8 százalékkal nőtt a fél évben. Ez a termékcsoport adta a Hermés teljes eladásainak csaknem a felét. A konfekció és kiegészítők eladásából származó bevétel 16,7 százalékkal, a parfümeladás 14,9 százalékkal bővült.

(Napi.hu, 2018. július 20.)

Pompázik a francia luxusiparos

Louis Vuitton és társai nagyon mennek.

A francia luxusipari cég, az LVHM adatai szerint az árbevétele 30 milliárd eurót tett ki 2017 első kilenc hónapjában, ami az előző év azonos időszakához képest 14 százalékos emelkedést jelent, írja a Napi.hu, az MTI tudósítása nyomán.

A harmadik negyedévben 10 milliárd euró volt az LVMH bevétele, ami 12 százalékos növekedést jelent. Elemzők csak 9 százalékot vártak. Az LVMH ugyanakkor jelezte, hogy a bizonytalan geopolitikai és devizapiaci helyzetben továbbra is óvatos marad, folytatja az innovációra, valamint a legígéretesebb piacokon a célzott földrajzi terjeszkedésre összpontosító stratégiáját.

Az LVMH márkák tucatjait, a Louis Vuitton táskák mellett például a TAG Heuer karóra-, a Dior parfüm- és a Dom Pérignon pezsgőmárkát egyesíti.

A párizsi tőzsdén október elején jegyzett árfolyam alig maradt el a májusban elért 239,65 eurós történelmi rekordárfolyamtól. Az LVMH magával húzta a másik két nagy francia luxusipari céget, így a Kering-csoportot és a Hermest is a tőzsdén.

Az LVMH-részvények az év eleje óta nagyjából 30 százalékkal drágultak, ami jóval meghaladja a hatszáz legnagyobb európai vállalat teljesítményét tükröző páneurópai index, a Stoxx 600 fogyasztási cikkeket gyártó cégeket tömörítő mutatójának 11 százalékos emelkedését.

(Napi.hu, 2017. október 10.)

Michael Kors: már az is jó, ha csak kisebbet esik

Az amerikai luxuscikkeket gyártó divatkonszern a vártnál kisebb árbevétel- és nyereségcsökkenésről számolt be a 2017 júliusában zárult negyedévben.

Ezek szerint lehetett volna nagyobb is a visszaesés. Az 1981-ben alapított amerikai cég azt közölte, hogy a negyedévben bevételei éves szinten 3,6 százalékkal, 952 millió dollárra estek vissza, miközben az elemzők előzetesen nagyobb csökkenést és 919 millió dollár bevételt vártak, írja a Világgazdaság.

A piac vártnál jobb alakulásához 67 új üzlet nyitása és az ázsiai, különösen a kínai kereslet erősödése járult hozzá.

A cég eredménye éves szinten 15 százalékkal, 125 millió dollárra, részvényenként 80 centre csökkent, az elemzők azonban ennél kedvezőtlenebb, 62 centes részvényenkénti eredményre számítottak.

Azonban ezután a cég a gyors észak-amerikai terjeszkedésre helyezte fókuszát, táskái egyre inkább köznapinak tűntek a divatra különösen figyelő női vásárlók körében, ez pedig csökkenő eladásokat eredményezett.A vártnál kisebb mértékű negyedéves csökkenés ellenére a cégnek továbbra is az eladások visszaesésével kell szembesülnie: a Michael Kors táskái a korábbi években rendkívül nagy népszerűségnek örvendtek, a cég 2014-ig kétszámjegyű növekedést produkált, különösen a 300 dollárnál drágább táskái sikereinek köszönhetően.

A Michael Kors a negyedéves eredmények ismeretében javított a 2018-as pénzügyi év értékesítési előrejelzésén, így a korábbi 4,2 milliárdos bevétel helyett immár 4,3 milliárd dollárral számolnak.

A piacok kedvezően fogadták a vártnál kedvezőbb negyedéves adatokat, a Michael Kors részvényárfolyama a New York-i értéktőzsdén az 2017-es év legmagasabb árfolyamát érte el.

Július végén jelentették be egyébként, hogy a Michael Kors 896 millió fontért felvásárolja a világhírű, luxuskategóriás cipőket és kiegészítőket gyártó londoni központú, 1996 óta működő Jimmy Choo-t.

(Világgazdaság, 2017. augusztus 8.)

Az Armanit is húzza hamis pompa

Csökkent a luxus ruházati termékeket forgalmazó olasz Armani cég forgalma.

A kedvezőtlen eredmények miatt az Armani folytatja a cég átalakítását és kínálatát három fő márka, a Giorgio Armani, az Emporio Armani és az AX alá csoportosítja, tudósít a HVG a milánói központú olasz luxusipari cég eredményeiről és terveiről.

Az Armani eladásai 2017-ben 5 százalékkal, 2,5 milliárd euróra csökkentek. A 83 éves divattervező, Giorgio Armani, a cég vezetője ugyanakkor arról is beszámolt, hogy az 1975-ben alapított cég adózott eredménye 2016-ban 271 millió euró volt az előző évi 241 millió euró után.

Az Armani Olaszország első számú divatipari cége. A rivális Prada az utóbbi időben forgalomcsökkenéssel küzd. A luxusipari konszerneknek jelentős károkat okoz a szürkepiaci árusítás és az olcsó hamisítványok megjelenése. Számos vásárló vesz világszerte hamisított luxuscikkeket, a vásárlások közel egyharmada pedig online shoppingolás.

Egyébként az LVMH, a Louis Vuitton márka tulajdonosa az egyik olyan luxusipari konszern, amelynél külön osztály foglalkozik a cég szellemi tulajdonjogainak védelmével. Már 2010-ben több mint 30 ezer hamisítási eljárást indítottak, ami világszerte több ezer hamis termék lefoglalását és bűnügyi hálózatok leleplezését eredményezte.

(HVG, 2017. július 26.)

Egymást falják luxusék

Megvette a Jimmy Choo-t a Michael Kors.

Talán a legismertebb luxus cipőmárkát, a Jimmy Choo-t – aminek kreálmányait híreséggek és méltóságok is előszeretettel viselik – vette meg a szintén luxusipari cég, a táskáiról ismert Michael Kors, számol be a fejleményekről az Origo.

A Jimmy Choo márka az 1990-es évek végén kezdett felemelkedni, amikor olyan hírességek kezdték viselték a lábukon, mint Diana hercegnő, vagy a Szex és New York sorozat főszereplője, Carrie Bradshaw. A márka cipőit az egész világon lehet kapni, legyen az London, Párizs, New York vagy éppen Tokió.

Jimmy Choo egy ikonikus luxusmárka, ami összetéveszthetetlen lábbeliket, kézitáskákat és egyéb kiegészítőket kínál, nyilatkozta Michael Kors, tiszteletbeli elnök és kreatív vezető.

A Jimmy Choo-ba eddig háromszor invesztáltak magántőke-befektetők, mielőtt 2011-ben felvásárolta volna a JAB Holding több mint 500 millió fontért. A JAB – ami a Reinmann család érdekeltségébe tartozik – 2014-ben eladta a cég kisebb részét, de megtartott 68 százalékot, vagyis maradt többségi tulajdonos. A Jimmy Choo 2014-ben ment tőzsdére Londonban, 140 pennys árral. A részvények július 24-i záróára 195 penny volt.

Az üzlettel kiegyensúlyozottab, de koncentráltabb is lett a luxusipar, ugyanis még az év elején a Kors riválisa, a Coach megvette a Kate Spade &Co divatcéget. További hír a luxus világából, hogy teljesen bekebelezi a Christian Dior luxusipari holdingot a francia LVMH Moet Hennessy Louis Vuitton (LVMH).

(Origo, 2017. július 25.)

A Vuittoné lett a Dior

Teljes egészében. A legendás divatcéget az Arnault birodalomhoz csatolták.

Teljesen bekebelezi a Christian Dior luxusipari holdingot a francia LVMH Moet Hennessy Louis Vuitton (LVMH). A Bernard Arnault multimilliárdos és családja irányítása alatt álló LVMH 12 milliárd eurót is hajlandó fizetni a Dior még nem náluk lévő 26 százalékos részvénypakettjéért, tudósít a fejleményekről a Világgazdaság. Ezenfelül további 6,5 milliárd eurót adnak a Dior Couture-ért, az anyacéghez laza szálakkal kötődő divatruházati üzletágért. Az LVMH-nak a divatcégben már eddig is többségi részesedése volt.

A luxusipar piacvezetőjének tartott LVMH-nak a vétellel az a célja, hogy egy kézbe vegye az egész céget, átláthatóvá tegye a működést, bővítse divatruházati és bőráru-portfólióját, továbbá a teljes beolvasztással növelje profittermelő képességét, jelezte Bernard Arnault, aki rokonaival közösen 47 százalékot birtokol az LVMH-ban.

Egy Dior-részvényért 172 eurót és 0,192 darab Hermes-részvényt kínál az LVMH, ami 260 eurós ajánlatot jelent. A Dior részvényesei élhetnek ezzel az ajánlattal, vagy kikérhetik a vételárat Hermes-részvényben, vagy készpénzben. Az LVMH még 2014-ben tárazott be a Hermes részvényeiből, de a felvásárlási kísérlete akkor végül kudarcba fulladt.

Az LVMH-nál biztosra veszik ajánlatuk sikerét, s az ügylet zárását 2017 második félévére tervezik, mivel versenyjogi aggályok aligha merülhetnek fel. Egyébként a cserealapként felkínált Hermes árfolyama a rivális megerősödése miatt esett a tőzsdén, miközben a Vuittoné erősödött.

(Világgazdaság, 2017. április 26.)

Nem kell az ékszer

Leépít a Swarovski.

Az üveg- és ékszergyártással, valamint csiszolással foglalkozó osztrák Swarovski kétszáz dolgozójától válik meg a tiroli Wattensben működő üzemében, a kristályalkatrészek előállításának és értékesítésének területén. A kristályalkatrészek üzletágát a megváltozott piaci körülmények miatt átalakítják, a tervek szerint a jövőben leginkább a szolgáltatásokra, a termék- és az üzletfejlesztésre összpontosítanak.

A Swarovski a wattensi telephelyét a legfontosabb termelési és fejlesztési központtá akarja tenni, ezért a következő három évben több mint 90 millió eurós beruházást terveznek. A wattensi gyárban készül az összes kristály és ékszer, valamint itt található a Swarovski dizájn és innovációs központja is. A tiroli központban 2007. végén 6700-an dolgoztak, 2015. októberében 4800 főt foglalkoztatnak. Legutóbb 2014. év végén küldtek el 200 dolgozót, ők jellemzően a termelés területen végezték munkájukat. A kristálycsiszolókat előállító Tyrolit és az optikai műszereket gyártó Swarovski Optik cégeket magában foglaló Swarovski-csoport 2014-es forgalma 1,6 százalékkal meghaladva az előző évit, 3 milliárd eurót tett ki. A kristály üzletág 2,3 milliárd euró, a Tyrolit 600, a Swarovski Optik pedig 120 millió euró forgalmat hozott 2014-ben.

2015. szeptemberében a vajdasági Szabadkán adta át a Swarovski azt a bővített gyárcsarnokot, amely 380 dolgozót foglalkoztat és 2016. közepéig további 170 munkahelyet ad majd. Az 1895-ben alapított cégnek a világ 170 országában több mint 2500 üzlete van, és 30 ezer embert foglalkoztat.

(Magyar Nemzet, 2015. október 14.)

Azért még csipkedik a luxust

A francia Hermes csak csillogott-villogott 2014-ben.

Jó évet zárt a méregdrága táskáiról ismert francia Hermès luxuscég 2014-ben, bár 2015-ben már kisebb növekedést várnak. A luxuspiaci környezet nem volt kedvező 2014-ben, mégis kétszámjegyű növekedést könyvelhetett el a cég. A kínai piac lassulása mindenkinek fáj, de a Hermès a legfelső kategóriás luxuscikkek piacán tudott még kapaszkodni.

Az elmúlt időszakban lehetett olyat hallani,hogy a "túlzottan" népszerűvé váló márkanevek (így a Louis Vuitton, Gucci) már veszítik el korábbi vásárlóikat. Az Hermès ezzel szemben mindig is csak egy szűkebb vásárlóközönséget célzott meg, éppen a csúcson. Erre persze más is gondolt, így az LVMH-nál is átszabták Louis Vuitton márkájuk piacának célterületét, még árat emeltek is, ami a legutóbbi eredményekben már látszik is. Hasonlóan tett a Gucci is, amely márka egyébként a Kering céghez tartozik.

Az Hermès gyakorlatilag minden térségben nőtt v, nem is akárhogyan, Amerikában 15, Japánban 13, míg más ázsiai régiókban szintén 13 százalékkal, annak ellenére, hogy a lassuló kínai kereslet is visszahúzta. Európában viszont egyszámjegyű volt a növekedés (7%), dz ez jónak számított az elmúlt évek tükrében.

A profit 9%-kal nőtt, míg üzemi eredményhányada csökkent az Hermès-nek, a 2013-as 32,4 százalékról 31,5 százalékra, de még így is ebben a mutatóban vezető a legnagyobb luxuscégek között. 2015-ben kisebb növekedésre számít a cég, 8% körüli mértékben.

(Investor.hu, 2015. március 25.)

Na, már az ékszer sem a régi

A Tiffany, a legnagyobb ékszeres a földbe harapott.

Jobbat vártak, de a várakozásoktól elmaradó eredményeket ért el 2014. harmadik negyedévében a Tiffany. A világ egyik legnagyobb ékszerforgalmazójának nettó profitja egy év alatt 60 százalékkal, 38,3 millió dollárra esett vissza. A részvényenkénti nyereség (EPS) 76 centre csökkent, egy centtel elmaradva az elemzők várakozásától.

A Tiffany árbevétele 959 millió dollár volt 2014. harmadik negyedévében, a várt: 968 millió dollár helyett. A cég profitja részben a japán piac gyengébb kereslete miatt esett vissza jelentős mértékben. A szigetországban az áfaemelés és a gazdasági visszaesés rontotta az értékesítéseket, ami miatt 6 százalékkal esett vissza az üzletek forgalma éves alapon.

Az ékszergyártó az eredmények ismeretében visszavett az ezévi előrejelzésből, így csak kisebb ütemű árbevétel-növekedésre számít erre az évre. A 2014. évi évi profitvárakozásokat viszont fenntartotta a cég, így 4,2-4,3 dolláros EPS-sel számol. A Tiffany a versenytársakhoz hasonlóan a nemzetközi piacokon tapasztalható gazdasági lassulással és a geopolitikai feszültségekkel viaskodik az ékszerpiacon. A cég erőteljesebb marketing-kampánnyal és új üzletek nyitásával szándékozik fenntartani a növekedését.

(Investor.hu, 2014. november 25.)

A luxus csúcsok nem kopnak

A francia luxus töretlen.

A több millió forintos Birkin bőrtáskákat is gyártó francia Hermès profitja nőtt 2013-ban, elsősorban amiatt, hogy magas nyereséghányadú termékeket tudott értékesíteni.

A cég üzemi eredménye közel kilenc százalékkal növekedett, egy év alatt 1,2 milliárd euróra, ami megfelelt az elemzői várakozásoknak. Emellett üzemi eredményhányada is emelkedett (32%), ami azt mutatja, hogy a céget nem érinti a luxusiparban látható lassulás. Termékeivel inkább legvagyonosabb vásárlóréteget célozta meg, ahol magasabb profit érhető el.

A luxuscégek elsősorban a nagyon fontos piacnak számító Kína lassulása miatt szenvednek, ugyanis az ázsiai luxusszektor lényegesen alacsonyabb növekedést mutat, mint a korábbi időszakban. Az Hermès-hez hasonló startégiát próbál megvalósítani egyébként a Louis Vuitton anyacége, az LVMH is.

Az Hermès egyébként 900 embert vett fel 2013. során, 2014-ben pedig azt tervezi, hogy két egységet is létesít Franciaországban. Az Hermès annak is köszönheti eredményeit, hogy a magas kereslet ellenére korlátok között tartotta üzlethelyiségeinek számát, sőt, bizonyos termékeknél várólistát vezetett, ezzel is fenntartva termékei luxuspresztizsét.

A Japánon kívüli ázsiai térségben 16 százalékos árbevétel növekedést ért el a cég, míg Amerikában 14 százalékost, Európában pedig 12 százalékost.

(Investor.hu, 2014. március 20.)

New York legdivatosabb részén nyitott boltot Nanushka.

New York legdivatosabb részén nyitott boltot Nanushka. ₪₪₪

Óriási magyar sikert ért el a magyar divatipar Nanushkának köszönhetően, aki 2019 október közepén újabb flagship boltot nyitott, ezúttal az Egyesült Államokban, írja az Origo. Az első tengerentúli márkaboltja New York egyik legdivatosabb és legkedveltebb városrészében, a Sohóban található.

Az impozáns, háromszintes, 350 négyzetméteres bolt olyan luxusmárkák üzletei között helyezkedik el, mint a Louis Vuitton, a Gucci, a Mansur Gavriel, de a környékén található a városrész legnagyobb Apple boltja is.

Sándor Szandra FORRÁS: TIFFANY SAGE/BFA.COM/BFA/TIFFANYSAGE/BFA.COM

Ez azt jelenti, hogy az üzlet kiemelten frekventált helyen van tehát nem csupán a város lakói, de az oda látogató turisták szempontjából is. A magyar divattervező, Sándor Szandra, a TV2-nek beszélt az új boltról, de azt is elárulta a Tények stábjának, hogy 2020-ban Londonban, azután pedig Los Angelesben terjeszkednek tovább.

Nem semmi

A Nanushka termékei ugyan elérhetőek voltak már korábban az amerikai kontinens vásárlói számára is a legnagyobb nagykereskedelmi partnerek kínálatában és az online felületen keresztül, azonban a bolt megnyitásával a Nanushka lesz a legelső nem csupán a hazai, de a kelet-európai régióban jelenlévő divatmárkák közül, amelyik a tengerentúlon nyit saját márkaboltot.

Ki az a GB & Partners

A több mint tíz éve működő magyar divatmárka nemzetközi sikereiben vitathatatlan érdeme van a GB & Partners Kockázati Tőkealap-kezelőnek, mely hatalmas lehetőséget látott Nanushkában, ezért az általuk kezelt EXIM Növekedési Alap 2016 végén úgy döntött, hogy befektet a márkába.

Sándor Szandra, Quincy Brown, Baldaszti Péter és Victor Cruz FORRÁS: TIFFANY SAGE/BFA.COM/BFA/TIFFANYSAGE/BFA.COM

A Nanushka márka azóta 60-ról 200-ra növelte a nemzetközi viszonteladói számát, és a 2016-os 335 millió és a 2017-es 766 millió forintos árbevétellel szemben 2018-ban már 2,6 milliárd forint árbevételt és 300 millió forint pozitív EBITDA eredményt ért el.

A Társaság növekedési dinamikáját mutatja, hogy 2019 első félévében a cég árbevétele 2,8 milliárd forint volt, így várhatóan a Nanushka 2019-ben megduplázza a 2018-as év árbevételét, és meghaladja majd az 5 milliárd forintot.

(Origo, 2019. november 3., fotó: TIFFANYSAGE/BFA.COM/BFA/TIFFANYSAGE/BFA.COM)

Nanushka: világmárka Sándor Szandra tálalásában

Nanushka egy magyar márka, ami külföldön is fut.

A Nanushka igazi magyar sikertörténet, amely ritka a hazai divatvilágban, és jól mutatja, hogy kellő kitartással és tudatossággal mekkora sikereket lehet elérni. Sándor Szandra ruháit – amelyeket a történelem és a kulturális sokszínűség inspirál – olyan sztárok hordják, mint Kendall Jenner, Uma Thurman, Jennifer Lawrence vagy éppen Dua Lipa. Az új kollekció idén a New York Fashion Weeken debütált, ahol lenyűgözte a szakmát, írja az Origo, Balogh Tamás Márk írása.

Sándor Szandra 1982 márciusában született Budapesten. Már kisgyerekként belecsöppent a divatvilágba, hiszen édesanyja – akit mindmáig példaképének tart – a vasfüggöny leomlása után az elsők között kezdett bele gyermekruházat forgalmazásába.

Szandrát az élet középiskolás évei végén, 17 évesen állította az első jelentős válaszút elé. Mivel a divat – mint mondja – természetesen jött számára, ezért nem kellett sokat gondolkoznia azon, hogy milyen irányba folytassa tanulmányait. A szülei viszont a közgazdaság felé terelgették, mert a családból hiányzott valaki, aki jól ért a pénzügyekhez. Úgy tervezték, hogy később Szandra veheti majd át édesanyja gyermekruházati vállalkozásának irányítását. Ez volt a fő oka annak is, hogy kéttannyelvű külkereskedelmi gimnáziumba íratták, ahol viszont hiányolta a kreativitást.

Sándor Szandra a NetAPorter Fashion Family Dinneren New Yorkban FORRÁS: NANUSHKA

Nem is meglepő, hiszen Szandrának teljesen más elképzelései voltak a jövőről. Elmondta szüleinek, hogy őt inkább a divat világa vonzza, és ezért külföldön szeretne tanulni, méghozzá a londoni College of Fashion tervezői képzésén, ahol később diplomát is szerzett.

Számomra a mai napig anyukám jelenti az eltökéltséget, az erőt és a határozottságot. Nagyon bátorító személy az életemben és igaz ez visszamenőleg a karrierem minden szakaszára.

Tanulmányai után hazajött, mert nem tudta Londonban elképzelni a jövőjét. Szakdolgozata írása közben vált számára egyértelművé, hogy elképzelései tényleg szilárdak egy saját márkával kapcsolatban, amit leginkább itthon tudott elképzelni.

„Hazatérésem abszolút érzelmi döntés volt. Nagyon szerencsés helyzetben voltam, sokat utazhattam, Londonban pedig tanulmányaim miatt huzamosabb ideig is éltem. Én úgy gondolom, hogy minél többet láttam és tapasztaltam, annál biztosabb lettem abban, hogy Budapestnek a világon is egyedülálló energiái vannak. Azon felül, hogy a családom és a barátaim – tehát a gyökereim – idekötnek, igazából csak itt tudom elképzelni magam” – mondta Sándor Szandra az Origónak.

Ez persze nem azt jelenti, hogy rossz tapasztalatokkal tért volna haza Londonból. Sőt, kifejezetten érdekesnek találta a brit fővárosban a történelemből eredő kulturális különbségeket, ezért örült annak, hogy megismerhette az ottani emberek szokásait, életmódját és történetét. Viszont ízig-vérig magyarnak tartja magát.

Számomra a magyar kultúra kulcsfontosságú inspirációs forrás.

Nagyon tetszik, hogy kelet és nyugat metszéspontja vagyunk, mert ez a kettősség alakítja személyiségünk, esztétikánk, ez szövi át hétköznapjainkat. A kulturális sokszínűség végigkíséri történelmünket, ez pedig egy nagyon sajátos fűszere Európának.”

Miután hazatért, Nanushka – ahogyan gyermekkorában becézték – elkezdte tervezni és felépíteni saját vállalkozását, amelynek végül a saját becenevét adta. Az induláskor sokat jelentettek szülei kapcsolatai ezen a területen, neki pedig több ismerőse is dolgozott fotósként, fodrászként, sminkesként vagy éppen modellként, így nem kellett azért teljesen a nulláról kezdeni. A szerencse is közrejátszott, hiszen váratlanul még egy üzlethelyiség is megüresedett éppen abban az utcában, ahol a családi üzemük működött.

„Egészen a kezdetektől markáns elképzelésem volt arról, hogy mit tartok értékesnek, szépnek. Így viszonylag hamar kialakult a saját filozófiám, mint tervező. Ez vakmerőnek tűnhet, de számomra egyértelmű volt, hogy megpróbálom, bíztam benne, hogy a kitartás és a céltudatosság meghozza majd gyümölcsét. Nagyon hálás vagyok, mert a környezetemben mindenki támogatta az ötletet” – mesélte a Nanushka alapítója.

Azonban megfelelő anyagi háttér nélkül nem lehet sikeres vállalkozást vezetni, legyen bármennyire is tehetséges valaki. Az áttörést 2016 jelentette, amikor a GB Partners által kezelt Exim Növekedési Alap befektetőként szállt be a Nanushkába. Ugyanebben az évben csatlakozott vőlegénye, Baldaszti Péter is a csapathoz, és az ő irányítása mellett nyitott a cég igazán határozottan külföld felé.Az Exim Növekedési Alap támogatásával így megkezdődhetett a tervezett változások kivitelezése.

„Új üzleti modellre volt szükség, amelynek része volt például nagykereskedelmi partnerhálózat átalakítása, a teljes menedzsmentváltás, de arculatváltás is történt, valamint a digitális téren is határozottan fejlődtünk. Ezen felül változtattunk az árazáson és az értékesítési stratégián is” – mondta.

Sándor Szandra, a Nanushka alapítójaFORRÁS: ORIGO

Szandra a tervezésben és a kreativitásban tud igazán kiteljesedni. Míg kezdetekben sportos és bohém darabok is szerepeltek a kollekcióban, addig az évek alatt egyre inkább a nőiesség és annak újraértelmezése került előtérbe. A Nanushka ruháiban ma a funkcionalitás játssza a legfőbb szerepet. A márkánál hisznek abban, hogy ha valami letisztult és a célszerű, az egyenlő a szépséggel.

Minden tervezési szakasz az inspirációval kezdődik, ehhez pedig az utazás és a történelem a legjobb forrás. Arra törekszik, hogy a legváltozatosabb korszakok és kultúrák jegyeit hozza egyensúlyba egy kollekción belül.

Ha megvannak a tervek, akkor azok mintázásra kerülnek, onnan pedig a gyártásra. A gyártási folyamat 80 százalékban Magyarországon zajlik, amire elképesztően büszkék vagyunk” – hangsúlyozta a divattervező.

A ruhákat pedig túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az egész világon kedvelik, így a Nanushka is gyors ütemben növekszik, ma már az alkalmazottak száma megközelíti a hetvenet, és a cég évente százezer ruhát gyárt. Idén olyan nevek viselték a márka darabjait, mint Kendall Jenner, Uma Thurman, Jennifer Lawrence, Janet Jackson, Emma Watson vagy Dua Lipa.

„Mindre nagyon büszkék vagyunk, de ha ki kellene egyet emelnem, az azt hiszem, Jodie Foster lenne. Hihetetlen érzés, hogy egy ilyen nagy ikonon láthatom a kreációmat” – hangsúlyozta Szandra.

Az Oscar-díjas színésznő, Jennifer Lawrence, a Nanushka egyik ruhájábanFORRÁS: NANUSHKA

A Nanushka tavaly mutatkozott be az Egyesült Államokban a New York Fashion Weeken, ahova idén is meghívták őket, amely nagy megtiszteltetésnek számít. Ott mutatták be Sándor Szandráék a Nanushka 2019-es tavaszi-nyári kollekcióit is. Ezt követően a márka valósággal berobbant a köztudatba, és azóta már boltot is nyitottak Los Angelesben. Szandra elmondta, hogy nagyon jó visszajelzéseket kapnak, és látszik, hogy a márka jó irányba megy, egy beérett, tudatosan kialakított és menedzselt brandről van már szó. Hozzátette: mindez azt jelzi, hogy a Nanushka mostani sikerei egy hamarosan meghatározó márka megjelenését vetítik előre.

A Nanushka tervei között szerepel további önálló boltok nyitása külföldön, valamint a nagykereskedelmi értékesítés szempontjából és a digitális fronton is cél a növekedés és a fejlődés.

„Mi próbálunk nemcsak lépést tartani, de minél hosszabb távon gondolkodni. Nagyon sok tervünk van és célunk, és szeretnénk mindegyiket megvalósítani! A legnagyobb esemény mostanában a New York Fashion Weeken történt prezentáció volt, ez hatalmas előrelépés: ezután csak rajtunk múlik” – fejtette ki a márka alapítója.

Az értékesítés már jelenleg is harminc országban zajlik, online pedig ez a szám már 130.Ezek közül Szandra a Los Angelesben található pop-up store-ra a legbüszkébb, ahol április óta tudják a tengerentúli vásárlók beszerezni a kreációit. Idén egy másik nagy vágya vált valóra: Párizs leghíresebb luxusüzletében, a Le bon marche-ban lesznek megtalálhatóak kollekciói.

A Nanushka budapesti üzlete, ahol nemcsak vásárolni, de kávézni is lehet. Az üzlet hangulata, enteriőrje teljesen a Nanushka-világgal, esztétikájával azonosFORRÁS: NANUSHKA

Az értékesítésben különböző ügynökségek is segítik a céget. Az ügynök szerepe azért könnyíti meg az értékesítést, mert ismeri a saját piacát, tudja, hogy mire van szükség és igény, és össze tud kötni olyan disztribútorokkal, akikkel érdemes hosszú távon együttműködni.

És hogy mivel tölti Szandra az idejét, amikor éppen nem dolgozik? Saját bevallása szerint imád enni és utazni. A legújabb szerelme pedig a kerámiázás, amelyet nemcsak remek kikapcsolódásnak tart, de izgalmas módja a kreativitás kiélésének – mind a formákkal és a színekkel való játék, mind anyagismeret szempontjából jó gyakorlás. A jövő divattervezőinek pedig azt tanácsolja, hogy legyenek türelmesek, kitartóak, és a lényeg, ha belevágnak, akkor bizony elengedhetetlen egy professzionális csapat felállítása.

(Origo, 2018. október 7., Balogh Tamás Márk írása, fotó: NANUSHKA)

Előbb, vagy utóbb fizetünk érte és az is lehet, hogy az összesenben nem nyerünk vele semmit. Az elmúlt években 4-5 milliárdig kasszírozhatott a vásárló a nyári leárazásokon. Nem sokat kell bíbelődni az akciós táblákkal, mivel évről-évre hasonló a leárazások mértéke. A leárazott cuccokon spórolhatsz ugyan, de ezt majd visszafizeted, amikor újat veszel.

A H&M, a fast fashion lovagja 70%-os árengedményt hirdet. A C&A, a másik nagy ruhás lánc nem akar lemaradni, ő is ennyivel nyomul, és nincsenek ezzel a leárazási ütemmel egyedül. És bőven akad féláras akció is, de azért nem árt az óvatosság. Közelebb hajolva a kirakathoz, vagy a reklámújsághoz már kiolvasható az "akár", vagy az "ig" szócska, ami azt jelzi, hogy nem minden olcsóbb 50-70%-kal, csak amit a boltos vásárlócsalogatónak kikiált.

Bizonyára nem nehéz kiszámolni, hogy pusztán akcióból nehéz és rövid sora lenne a boltosnak, főleg a ruhák, cipők kirakatvilágában. Évszakonként váltogatják egymást a szezonok, ugyanazt nem lehet nyáron és télen is hordani (jó, most nem a zoknira gondoltunk), és akkor még ott van a hiúság hatalma is, a divat. Utaznak is rá a ruhások, mindig jön az új fazon, de a régitől, ami a polcokon maradt, meg kell szabadulni.

Mindehhez persze az is hozzátartozik, hogy szezon ide, szezon oda, ha egy vásárló betér egy ruhás boltba, elvárja, hogy tudjon válogatni, bőséges legyen a kínálat, akkor is, ha már a szezon, vagy éppen a záróra végefele közeleg. Mindennek - a nagyobb készletnek - ára van, de előbb jön a készletkisöprési, vagy szezonvégi, vagy bármilyen akció, majd az új darabok.

Nos, amikor a divatház, vagy a boltos tervez, akkor bizony kénytelen kiszámolni azt is, hogy ami árengedményt ad az akcióban, attól ne menjen tönkre, tehát valahol máskor azt be kell hoznia. Bele is számolja az induló árba. Különben éhen halna, te meg szaladgálhatnál ruhátlanul, vagy a régi göncödben, amíg el nem kopik.

Nyáridőben esik a ruhás vásárlás, de magasra szökik az akciós láz

Nyáron kevesebbet költünk ruhafélékre, júliusban, augusztusban, a megelőző hónaphoz képest. Ezért is nyomulnak a ruhás boltok az akciókkal, hogy némi kedvet csináljanak a vásárláshoz, csörögjön valamennyit a kassza.

És aki egy darab ruhadarabot, vagy lábbelit megvesz 70%-kal olcsóbban, az akkor nagyon jól jár (tudjuk persze, hogy még mindig vannak ügyeskedők, akik igazából nem is adják annyival olcsóbban a leárazott portékát, mint ahogy feltüntetik a kirakatban, de hát a Facebook világában azért ezek a trükkök már nehezebben mennek és lebukni csak egyszer lehet, mert könnyen híre megy, így nem is nagyon érdemes ezzel kísérletezni, ráadásul a hatóság is ellenőrzi az akciókat).

A két legnagyobb akciós hullám a nyári és a téli leárazás, de hát most meleg van, ezért maradjunk a nyári akcióknál.

Természetesen a nyári holmikat már tavasszal kirakják a kirakatba, legyen idő nézelődni, válogatni. Májusban, júniusban viszik is a vásárlók, persze ekkor nem jellemző a nyári ruhák leárazása, ilyenkor legfeljebb még az előző szezon maradékát söprik ki a boltosok.

Júniusban a féléves csúcson, vagy csúcsközelben futnak az eladások, júliusban azonban fékeznek a vásárlók. Ezért is indítja sok bolt a nyári akcióját nyár derekán, vagy éppen július elején. Ezt követően augusztusban legfeljebb egy kisebb lendület jöhet, de hát ez a nyári leárazások fő időszaka. És ha már jóllakott a vásárló ruhával nyár közepén, akkor augusztusban nem is nagyon vásárol már többet :

	május	június	július	augusztus
2015	45	47	44	46
2016	51	55	48	51
2017	59	60	53	53
2018	61	61	53	54
KSH, érték: milliárd forint, ruházati, lábbeli boltok havi árbevétele

De hát ha akció, akkor mi újság az árakkal: 2018-ban semmit sem nyertünk vele

Összességében.

Az nyári akciós hullámok mérlegelésében azt kell vizslatni, hogy az előző hónaphoz képest miként változik az árszint a ruhás boltokban (a statisztika havi adatokkal dolgozik). Látszik is, hogy az elmúlt esztendőkben májusban még emelkedtek valamennyire az árak áprilishoz képest, de júniusban májushoz képest már nem. És júliusban, majd augusztusban az akciós hullámok nyomán csökkent az árszint az előző havi szintekhez képest, kivéve a 2018-as esztendőt. Látszatra ez nem sok, de hát már említettük, hogy egyszerre mindent nem akcióznak a boltok, és hát az 50-70%-os leárazások mellett van, aminek nem mozdult az ára, nem akciós és bizony ezek a portékák vannak többségben. Ezért mozog csak az árstatisztika egy keskeny sávban.

A statisztikából is kitűnik azért, hogy júliusban megindulnak az akciók, de ehhez képest még tovább csökken az átlagos árszint augusztusban. 2018 cifra esztendő volt, hiszen az átlagos árszint nem változott az előző hónapokhoz képest júliusban és augusztusban sem, tehát voltak akciók szép számmal, azt láthattuk, de ezek szerint jöttek drágább cuccok is, így az összesenben nem nyertünk semmit:

	május	június	július	augusztus
2015	100,7	99,9	97,3	98,7
2016	100,7	100,1	97,7	98,5
2017	101,1	100	97,5	98,7
2018	100,3	101,3	100,1	100
KSH, ruházati, lábbeli termékek árváltozása az előző, megelőző hónaphoz képest, ugyanabban az évben

Nos, összességében ennyi a nyári leárazások haszna az árváltozásokat nézve, ha nem csak a leárazott, hanem a többi ruhaféleség árait is mérlegre tesszük, már amikor volt. És összegét tekintve ez legfeljebb 4-5 milliárd forint között mozgott az elmúlt években, amit megtakaríthatnak a vásárlók, vagy éppen - 2018-ban - nem volt semmi.

Hiába, nem véletlen az "akár", az "ig" szócskák használata az akciós kottában. És akinek ez kevés, az szaladjon gyorsan vásárolni akciós ruhát.

(blokkk.com, 2019. július 19.)

Dobáljuk az olcsóbb ruhaneműt magunkra

2019-ben már 900 milliárd felett lesz a ruhás költekezés, az elmúlt három esztendőben pedig közel 40%-kal nőtt. És lassan daráljuk a butikokat, a butikvilág olvadozik, még a bevásárlóközpontokban is, ahol a derékhad ruhás árus, kevesebb a ruhabolt. Neten, hipermarketben, diszkontban viszont egyre több ruhát veszünk.

Két vásárló beszélget. - De cuki a pólód! Mennyiért vetted? - Akciós volt, féláron. A felét az árnak megtakarítottam. - És már vége az akciónak? - Ja. Lekéstél róla. - Nem azért kérdem. Csak mondom, ilyenkor kell visszavinni és egész áron cserélni. - Jé! Tényleg?

Több a pénzünk, többet költünk ruhára is. Ráadásul manapság egy fast fashion akció nyomán olcsóbban is lehet ruhafélét venni, mint a Józsefvárosi piacon. A netes áruházak akciói is nyomják a hagyományos butikvilágot, a körúti kapualji és udvari ruhás világ hosszú ideje sorvadozóban.

A statisztikából is kirajzolódik, hogy a hagyományos ruházati boltok mellett egyre több ruhafélét vásárolunk máshol, ráadásul azért vannak még ázsiai piacok, szép számmal kínai boltok is. A használt ruhaboltok is tartják piacukat, a maguk éves 30 milliárdos pénzükkel.

2015-18 között a teljes ruházati költekezés 37%-kal nőtt, ezen belül ruhára 41%-kal, lábbelikre 27%-kal adtunk ki többet a családi kasszából. A sok-sok akció nyomán pedig rohantunk ugyan a boltba, de végül az átlagos árszint alig változott az elmúlt években, 1%-on belül mozgott. A gyengébb forint nyilván drágította a beszerzést, hiszen a ruhapiac zöme import, ráadásul a legmenőbb márkák is zömmel Kínában, vagy valahol Ázsiában gyártatnak, meg kell nézni a bevarrt címkéket, melyek ezt elárulják.

A teljes ruhapiac végül szépen hízott, évente 10% körüli nagyságrendben:

teljes ruhapiac	2015	2016	2017	2018	változás 2018/2015
ruházat	463	509	574	653	+ 190	+ 41%
lábbeli	188	206	232	238	+ 50	+ 27%
együttesen	651	715	806	891	+ 240	+ 37%
KSH, érték: milliárd forint, online kasszás adatok alapján

De a butikvilág olvadozik

Hajdanán, sok-sok évvel ezelőtt a butik volt a legmenőbb ruhás lelőhely, de ma már más világ van. A hagyományos boltos körön belül egyre nagyobb a fast fashion súlya, a kisboltok visszaszorulóban vannak. Ráadásul egyre több ruhafélét veszünk a neten, vagy éppen például sportboltban, de a hipermarketek és a diszkontok is látnak benne fantáziát, raknak is ki belőle a polcaikra. És persze ezek a törtető csatornák olcsóbbak a hagyományosnál.

És a legdurvább arányban 2018-ban esett is a szakboltos ruhavásárlás súlya a teljes ruhapiacon belül, nem is keveset, a korábbi 87%-ról 77%-ra:

szakboltos ruhavásárlás	2015	2016	2017	2018	változás 2018/2015
butik, áruház	565	619	674	690	+ 125	+ 22%
teljes ruhapiac	651	715	806	891	+ 240	+ 37%
szakboltok aránya	87%	87%	84%	77%	.	.
KSH, érték: milliárd forint

Ruhaboltból egyre kevesebb van

Csökkent a ruhás boltok száma, ráadásul a bevásárlóközpontokban is.

A bevásárlóközpontokban 2015-ben 3.232 ruhás bolt volt, az összes kiskereskedelmi (élelmiszeres, iparcikkes) egység 49%-a, tehát fele. 2017 legvégén viszont már csak 2.943 ruhás hely volt a központokban, 289 darabbal kevesebb (az arányuk már csak 47% volt).

És összességében soványodott a ruhás szakboltok, szakáruházak hálózata is az elmúlt években:

ruhás boltok	2015	2016	2017	2018	2018/2015
ruha	18.805	17.690	16.954	16.571	- 2.234
lábbeli	2.950	2.848	2.710	2.651	- 299
együttesen	21.755	20.538	19.664	19.222	- 2.533
KSH, érték: darab, 2018: első félév

(blokkk.com, 2019. március 20.)

Örök nyári sláger: nyári vásár

Pénztárcába mászó dallam, de valamikor később az akció árát is megfizetjük. Nyár derekán ruhára kevesebbet költünk. Az "akár" és az "ig" adja a ritmust. Nem sokat kell bíbelődni az akciós táblákkal, mivel évről-évre hasonló a leárazások mértéke. 2018-ban azért 4-5 milliárdot megspórolhat a vásárló.

Évről-évre egyre többet költünk ruhára, cipőre, nőtt is a ruházati piac az elmúlt években. A növekedés üteme azonban lassult, a ruházati boltokat nézve, hiszen 2014-ben még 14%, 2017-ben azonban már csak 3,5% volt a bővülés üteme. És hát aki a ruhaboltok kirakatait böngészi nap mint nap, mert jólesik, kíváncsi, vásárlást tervezget, annak bizony feltűnhet, hogy szinte az év minden napján ott virít valamilyen akciós reklám. Nagyon is úgy tűnik, akció nélkül nem ruhabolt a ruhabolt.

De miért is? Egyrészt mert eleve óriási a verseny a boltok között, másrészt gyorsan formálódnak, változnak az egyes értékesítési csatornák, módszerek.

A divat nagy úr: fast fashion, kínai, használt, és persze a web

Aki ruhaboltba megy vásárolni, az azért gondol arra is, vajon hogyan fog állni neki a kiválasztott szerkó. Válogat is rendesen. Nyári vásár idején nem csak a pénztárnál, hanem a próbafülkék előtt is kialakulhatnak sorok. Persze, akad olyan vásárló is, aki a külcsint nem nagyon, csak a méretet nézi, legalább nagyjából feljöjjön, meg le ne essen, no meg az árat. De azért a többség ad magára, vagy legalább megpróbálja és figyeli a divatot is, többé, vagy kevésbé.

A nagy divatmárkák, ősi divatházak mellett, amelyek persze a drágábbak, ott vannak a fast fashion boltjai is, ahol maguk terveznek, gyártatnak és árusítanak a cégek, nagy láncok, a cél pedig az, hogy gyorsan pörögjön az áru. És persze olcsóbbak is ezért. Van is akció szinte minden nap, hiszen a készleteket gyorsan ki kell söpörni, sokáig nem állhat a polcon, gyorsan, naptártól, időjárástól függetlenül jön a következő széria. Ez a titkuk.

És persze nálunk ott vannak a kínai boltok, piacok, azzal egyébként, hogy a ruházati ipar ázsiai országokban, legnagyobb részt Kínában gyártat, ajánlott is böngészni a bevarrt címkéket, amelyek mindent elárulnak a származásról. És az alapanyagokról is, amiben van műszálféleség bőven.

A használt ruha még mindig csúszik a piacon, bár a korábbi lendülete alábbhagyott. A web pedig kihagyhatatlan, ahol még használt ruhát is lehet venni.

De az akció még nagyobb úr

Vannak akcióvadász vásárlók is, akik árgus szemekkel figyelik a leárazások menetét. Nem is tűnik rossz boltnak 50%-kal, vagy éppen 70%-kal olcsóbban megkaparintani a vágyott ruhadarabot, még ha nem is pont olyan a színe, amit még korábban kinéztünk magunknak, csak a méret legyen azért jó. Bár akad vásárló, aki egy jó vásárért - annyit megér alapon - visz mindent.

De mi értelme van az árbevétel egy részét elengedni? A ruházati piacon ennek két oka van. Az egyik, hogy az időjárás, az évszakok váltakozásával mindig más viseletre van szükség az utcán, vagy éppen a munkahelyen. Elő lehet venni persze a tavalyi darabot is, de hát a divat, a hiúság vására is nagy úr. A ruhás cégek abban is versenyeznek, hogy negyedévente - vagy a fast fashion még sűrűbben - cserélgetik, vagy éppen diktálják a divatot. Ezt persze már jó előre eltervezik.

Az előbbiek nyomán, ha a vásárló bemegy a boltba, és szeret nézelődni, válogatni, legyen miből. Meg lehet próbálni kiszámolni, mennyi is fogy egy cipőből majd, ezt meg is teszik a gyártók, kereskedők, de ha pontosan ennyi lenne a polcon, egy idő után nagyon elszegényedne a kínálat. Többet kell kirakni mindig, hogy legyen miből válogatni. De ha lemegy a szezon, a fölös, megmaradt készletet, ami utólag nézve már csak a díszlet volt, ki kell söpörni, hiszen az is pénzbe került. Ekkor és ezért jönnek az akciók. A verseny nyomán azonban nem pont az időjárási szezon legvégén, hanem már előbb, van, akinél a legelejét követő napokban már.

A másik ok, ami össze is függ az előbbivel, hogy az akcióval be kell csalogatni a vásárlót a boltba. Tehát nem csak a készleten ragadt holmikat árazzák le a ruhás vállalkozások, hanem azt is, amivel reményeik szerint becsábíthatják a vásárlót az üzletükbe. Mindez persze reklám a javából. A leárazás árengedménye is egy reklámköltség, a maga módján.

Nem véletlen ugyanakkor a nagyméretű akcióméretet jelző számok mellett a már jóval kisebb betűkkel odabiggyesztett "akár", vagy "ig" szócska. Nagy bajban is lenne a boltos, ha mindent olcsóbban adna, tiszta ráfizetés lenne a boltja. Sajnos, egyébként akad olyan boltos is, akinek nem jön be a számítása, akciósan, vagy éppen anélkül, hiszen a ruházati boltok száma is csökken.

Mennyit is keres a vásárló az akción

Igen, aki egy darab ruhadarabot, vagy lábbelit megvesz 70%-kal olcsóbban, az nagyon jól jár (tudjuk persze, hogy még mindig vannak ügyeskedők, akik igazából nem is adják annyival olcsóbban a leárazott portékát, mint ahogy feltüntetik a kirakatban, de hát a Facebook világában azért ezek a trükkök már nehezebben mennek és lebukni csak egyszer lehet, mert könnyen híre megy, így nem is nagyon érdemes ezzel kísérletezni, ráadásul a hatóság is ellenőrzi az akciókat).

De hát a boltos a veszteségből nem tud igazán megélni, ezért is tervezi meg előre, amennyire lehet, hogy mennyire fog majd leárazni is. De a bolt neki az, amit rendes áron el tud adni.

A két legnagyobb akciós hullám a nyári és a téli leárazás, de hát most nagyon meleg van, ezért maradjunk a nyári akcióknál. A statisztikából kiolvasható, hogy a ruházati boltok havi forgalma hullámzik év közben, az irányzatot, nagyságrendet nézve a decemberi forgalom kétszerese az év elejinek.

És a nyár. Természetesen a nyári holmikat már tavasszal kirakják a kirakatba, legyen idő nézelődni, válogatni. Májusban, júniusban viszik is a vásárlók, persze ekkor nem jellemző a nyári ruhák leárazása, ilyenkor legfeljebb még az előző szezon maradékát söprik ki a boltosok. Júniusban a féléves csúcson, vagy csúcsközelben futnak az eladások, júliusban azonban fékeznek a vásárlók. Ezért is indítja sok bolt a nyári akcióját nyár derekán. Ezt követően augusztusban legfeljebb egy kisebb lendület jöhet, de hát ez is a nyári leárazások időszaka. És ha már jóllakott a vásárló ruhával nyár közepéig, akkor augusztusban nem is nagyon vásárol már többet (2014 azért lehetett kivétel, mert akkor nagyon nőtt a piac):

	május	június	július	augusztus
2014	38	39	37	43
2015	41	43	44	43
2016	46	51	48	48
2017	51	51	48	49
KSH, érték: milliárd forint, ruházati, lábbeli boltok havi árbevétele

De hát ha akció, akkor mi újság az árakkal. Nos, úgy tűnik, az átlagot nézve évről-évre ugyanaz ismétlődik, igaz, aki akciót keres, az bizonyára nem unja. A ruházati boltok árai - az átlagok alapján - nagyon egyformán mozognak, így könnyen lehet, hogy sokaknak nem kell bíbelődniük az akciós táblákkal, elég a pókhálót lesöpörni róla a raktár sarkában kihelyezés előtt. A megelőző hónapokhoz mért árváltozásokat (tehát például hogyan módosultak az árak júniusban májushoz képest) nézve ugyanis nagyon is szembetűnő a hasonlóság.

Az elmúlt esztendőkben májusban még emelkedtek valamennyire az árak, de júniusban már nem. És júliusban, majd augusztusban az akciós hullámok nyomán csökkent az árszint. Látszatra ez nem sok, de hát már említettük, hogy egyszerre mindent nem akcióznak a boltok (bár van kivétel, aki mindent olcsóbban ad egy ideig, de ilyenkor nem 70% a leárazás mértéke, inkább 20-25% és ez sem tart örökké).

A statisztikából úgy tűnik, hogy júliusban megindulnak az akciók, de ehhez képest még csökken az átlagos árszint augusztusban, tehát a nagyobb leárazási hullám az utóbbi hónap:

	május	június	július	augusztus
2014	100,8	99,9	97,5	98,6
2015	100,7	99,9	97,1	98,6
2016	100,8	100,1	97,5	98,5
2017	101,2	100	97,4	98,7
KSH, érték: milliárd forint, ruházati, lábbeli termékek árváltozása az előző, megelőző hónaphoz képest, ugyanabban az évben

Nos, összességében ennyi a nyári elárazások haszna az árváltozásokat nézve, ha nem csak a leárazott, hanem a többi ruhaféleség árait is mérlegre tesszük. És összegét tekintve ez 2018-ban 4-5 milliárd forint között mozoghat, amit megtakaríthatnak a vásárlók. Ennyiről mond le az akciók kedvéért a vásárlók javára. Hiába, nem véletlen az "akár", az "ig" szócskák használata az akciós kottában. És akinek ez kevés, az szaladjon gyorsan vásárolni akciós ruhát.

(blokkk.com, 2018. július 30.)

A divat nagy úr: egyre többet adunk és költünk magunkra

Nehéz a hiúság vásárába belepiszkálni: nagyok viszik a piac nagyját. Jók a magyar divatosok, csak pénzük nincs meggyőzni és legyőzni. A divatipar bivalyerős marketing nélkül nem megy. És a vásárlók nagyon megnézik az árat. Piacvezető: H&M.

Ruhafélét sok helyen vásárolhatunk, nem csak turkálóban, vagy kínai boltban, hanem szupermarketben, hipermarketben, sportboltban is, a hagyományos ruhaboltok mellett. A piac pedig alaposan átalakult az elmúlt évtizedekben, hiszen hol vannak már azok az idők, amikor a kapualji butikok, a lengyel piacok voltak a legmenőbbek. A nagy ruhás láncok és márkák saját hálózatokat építettek ki nálunk is az elmúlt évtizedekben, és ott van még a web is például, ahol sokan a hagyományos boltjaikkal együtt futnak. A lengyel helyett pedig ott vannak a kínai, vagy ázsiai piacok, tehát hiányérzete nem lehet senkinek, melyek egyébként egyre nagyobb súllyal nagykereznek, tehát sokkal inkább már a kisboltokat szolgálják ki és már nem annyira a kispénzű vásárlókra ácsingóznak.

A ruhacímkék pedig arról tanúskodnak, hogy szinte minden ruhadarab nagyobbrészt Kínában, vagy valamilyen más ázsiai országban készül, a nagymenők nagy része ott gyártat. És tarol a fast fashion, ami a gyorsan forgó olcsó ruhadarabokat jelenti. És persze vannak elegáns, méregdrága ruhaköltemények is, de hát azokban azért még elég kevesen flangálnak.

De hát a divat szépsége éppen az, hogy sokszínű, Katalin hercegné is vásárol olcsóbb cuccokat magának, és mindig valami újat kell kitalálni, de persze főleg eladni, hiszen a ruhapiac azért a hiúság vására is.

Ömlik a pénz a ruhaboltokba

Az elmúlt öt esztendőben szépen megugrott a magyarok ruhavásárlása, 2017-ben bő 300 milliárd forinttal, túllépve a 800 milliárdos értéket. Ebben az összes ruhaköltekezés benne van, függetlenül a vásárlás helyétől. A növekedés nyomán a ruházati költekezés részaránya a kiskereskedelemben 8% lett 2017-ben, öt éve 6% volt (a pontosság kedvéért: a részarány harmadával emelkedett):

boltos ruhavásárlás	2013	2014	2015	2016	2017	változás 2017/2012
ruházat	335	407	476	524	585	+ 250	+ 75%
lábbeli	153	171	193	212	236	+ 83	+ 54%
együttesen	488	578	669	733	821	+ 333	+ 68%
KSH, érték: milliárd forint

A bő 800 milliárd forintból a hagyományos ruházati boltokban 600 milliárd forint felett költekeztünk 2017-ben, ami azt is jelenti, hogy a már említett más típusú árusító helyeken több mint 200 milliárd forintot azért csak elszórtunk. Így a hagyományos ruhás boltok részesedése kisebb, 6% a kiskereskedelmi forgalomban, ami így érthető is.

De más is kiolvasható az adatokból, mégpedig az, hogy a hagyományos ruházati boltokban kisebb a ruházati piac növekedési üteme, hiszen itt öt esztendő alatt "csak" másfélszeresére bővült a vásárlások értéke:

ruházati boltok	2013	2014	2015	2016	2017	változás 2017/2012
értékesítés	423	480	536	587	610	+ 187
boltszám	22.377	21.216	20.277	19.070	17.952	- 4.425
KSH, értékesítés értéke: milliárd forint,

A divatláncok multi nagyágyúi sokat visznek

Néhány nagyobb top ruházati lánc forgalma a következő volt 2017-ben:

H&M	Deichmann	C&A	Zara	CCC	Calzedonia	Takko
60	41	31	21	21	11	10
Elektronikus Beszámoló Portál, érték: milliárd forint, bruttó forgalom, H&M: 2017.11.30., C&A: 2017.02.28, Takko: 2017.01.31.

És a magyarok: pénzük az nincs

A ruházati boltok többségét kisebb magyar vállalkozások viszik. Helyzetüket pontosan mutatja, hogy évről-évre bezárásra kényszerülnek jó néhányan. Vannak ugyanakkor olyanok is, akik a magyar - tízmilliós nagyságrendű kisboltos - átlag felett mozognak, például a Nanushka, Bella Mode, Emporium, Kristóf, Roland. Közülük néhányan terveznek is, gyártanak is, szép darabokat is, és eladnának is. Nos, a bajok az utóbbival, az eladással vannak.

Nos, a magyar ruhatervezők - nem túlzás - nagyon jók, de a ruhaiparba, aki nagyot akar fogni, annak nemzetközi szinten kell feltörnie. És ez irdatlan pénzt igényel, főleg marketingre. A piacot egyrészt meg kell győzni, utána le kellene győzni. Ez reklám és egyéb piaci furfangok nélkül nem megy, ami ráadásul csak nagyon lassan térül meg.

Nem könnyű falat és főleg nem kevés pénz a ruházati piac magyar szeletét feldobni, amikor a vásárlók többsége a legolcsóbbakat keresi.

(blokkk.com, 2018. június 11.)

Divatpiac: húz rendesen

A magyar ruhapiacon is nagyot húz a fast fashion. A legnagyobb ruhás a H&M. Sokat tanyázunk a próbafülkében: itt nő a leggyorsabban a költekezés, már 700 milliárd forint felett jár.

Az egyes áruterületeket nézve évről-évre többet költünk ruhára, nem is kicsit. A ruházati vásárlások értéke a teljes bolti kiskereskedelmet nézve (amiben a szakboltok mellett a szuper-, vagy éppen hipermarketek ruhaeladása is benne van) 2016-ban túllépte a 700 milliárd forintot. De nem is akárhogyan, hiszen a ruhavásárlások értéke öt esztendő alatt a másfélszeresére ugrott:

boltos vásárlás	2012	2013	2014	2015	2016	változás 2016/2012
ruházat	309	335	407	476	522	+ 213	169%
lábbeli	142	153	171	193	211	+ 69	149%
együttesen	451	488	578	669	733	+ 282	163%
KSH, érték: milliárd forint

A ruházati költekezés megugrásának meg is lett az eredménye, hiszen részesedése 5,%-ról 8%-ra emelkedett a bolti vásárlásokon belül.

A legtöbb ruhát mégiscsak a különféle ruházati feliratú boltokban vesszük, ez a derékhada a piacnak. Így nem véletlen, hogy szépen gyarapodott a forgalmuk az elmúlt években:

ruházati boltok	2012	2013	2014	2015	2016	változás 2016/2012
értékesítés	405	423	480	536	593	+ 188
változás	100	105	114	112	110	147%
KSH, érték: milliárd forint, változás: százalék, volumenindex, előző évhez képest

2017-ben az eddig eltelt hónapokban mérséklődött a növekedés üteme, 3%-körül jár, ami egyrészt azt jelenti, hogy azért a korábbi években magas szintre feltornázott nagyságrendben azért megragadt a forgalom, de úgy látszik, akadnak, akik a tavalyit vették elő a gardróbból.

Gigászok csatája: a divat nagyjai itthon a piac felét viszik

A magyar ruhapiacon is ádáz küzdelmet vívnak a divat nagyjai. A fast fashion itt is tarol, hiszen az idetartozó márkák szépen hízlalják forgalmukat, de a hagyományosnak tekinthető divatházak is azért tapossák a piacot. A magyar ruhavásárló sokszínű, ide is megy, oda is megy, és bár erről pontos adat nincs, online is vásárol ruhafélét, legfeljebb ha meggondolja magát, vag y barátnő is ugyanolyat vett, visszaküldi. A divathóbortok is sokszínűek.

A nagy ruházati áruházak, a nagy divatházak, a nagy márkák (H&M, C&A, Zara, Takko, Zara, Mango, Bershka, J.Press, Orsay, Amnesia, Camel Active, GAP, és még lehetne sorolni) együttes forgalma beszámolóik alapján 250 milliárd forint felett mozog, ami azt jelenti, hogy tekintélyes szeletét viszik a ruházati piacnak. De ha ehhez még hozzászámoljuk például a nagy sportáruházakat is, akkor a mérleg 300 milliárd fölé ugrik és a főprofilú ruházati boltokhoz mérve már 50%-os nagyságrend a piacrészük (némi statisztikai módszertan: a KSH a boltokat főtevékenységük alapján sorolgatja ide, vagy éppen oda és nem mindegyik sportáruház jelöli főtevékenységének a ruházatot, van, aki a bolttípus szerinti statisztikában az úgynevezett vegyes iparcikkben utazik).

A top ruházati márkaboltosok végül a következők:

H&M	C&A	Zara	Takko	Calzedonia
53	32	22	10	9
Elektronikus Beszámoló Portál, érték: milliárd forint, bruttó forgalom, 2016

Mezítláb persze nem szerencsés az utcán járni, ez meg is látszik a lábbelis cégek forgalmán, ahol a Deichmann a piacvezető, a maga 40 milliárdos árbevételével. A Humanic 11 milliárdos éves forgalmat könyvelhet el, a Salamander már csak ennek a felét.

Sok ruhafélét árulnak a sportszer, sportruházati áruházak, ahol a Decathlon diktálja a tempót, akinél 50 milliárd forintnál is több pénzt hagytak a vásárlók 2016-ban. A Hervis ettől elmarad a 15 milliárdot közelítő forgalmával, de ott van még a Columbia, vagy a Mountex is, az Adidas, Puma, Nike márkaboltjairól már nem is beszélve.

Kevesebb a ruhabolt

Az erős verseny persze rányomja a bélyegét a ruházati boltok hálózatára. A ruházati, lábbeli boltok száma 2012-ben 23 ezer volt, 2016-ban már csak 19 ezer. Ez azt jelenti, hogy 4 ezer ruhás bolt eltűnt a magyar piacról, ötödével csökkent a hálózat nagysága az üzletek darabszámát nézve.

Egyébként a használt ruhás boltok száma is csökkent, sőt, a forgalmuk is. 2016-ban 6 ezer fölött mozgott a számuk, ami az öt évvel ezelőttinél ezerrel kevesebb. A forgalmuk ugyan 34 milliárd forintról 42 milliárdra nőtt az elmúlt években, de ebben feltehetően az online kasszának is lehetett némi szerepe (persze, máshol is). 2015-ben inkább az árak (kilós, darabárak) hajtották a használt piacot, de 2016-ban az eladott árumennyiséget nézve már némi visszaesést mutatnak az adatok. 2017-ben is. Hiába, a fast fashion még a használt piacot is nyomhatja, főleg a leárazásaival. Meg másokat is.

(blokkk.com, 2017. szeptember 7.)

Ruhában jók vagyunk

700 milliárd forintot költöttünk ruhafélékre. A divat kíméletlen: piacvezető a H&M. Persze, a kínai boltok is itt vannak.

Töretlenül, egyre nagyobb ütemben nő a ruházati piac 2012 óta. 2016. elején az elmúlt két évhez hasonlóan 10% feletti növekedést könyvelhettek el a ruházati boltok, márciusban ugyanakkor botlott egyet a ruhapiac, mivel 2%-ra esett a bővülés üteme. A későbbi hónapok adataiból derülhet majd ki, hogy most már tele a ruhásszekrény, vagy csak megpihentek a vásárlók a sok ruhapróbálgatás közben.

A ruházati boltok bevételének növekedését a következő adatok mutatják:

	2012.	2013.	2014.	2015.
ruházati boltok értékesítése	405	423	480	542
változás (előző évhez képest)	102	105	114	113
KSH, érték: milliárd forint, előző év: 100%

2014-ben és 2015-ben a kiskereskedelem átlagához képest annak kétszeresével nőtt a ruházati boltok bevétele. Ebben - más területekhez hasonlóan - volt némi jótékony hatása az online kasszarendszernek is, de a vastagabb fizetésborítékok is sokat húztak a mérlegen.

A divat az divat: a ruhapiacot is a külföldi nagyáruházak húzzák

A ruhapiac sokszínű, több mint 20 ezer boltban lehet válogatni, igaz viszont, hogy egy évtizeddel ezelőtt ez a szám még 26 ezer volt: évről-évre olvadozik a ruházati boltok száma. A webáruház, az outlet, a hiperek és a diszkontok betörése ugyanúgy megfigyelhető nálunk is, mint máshol világszerte. Feltehetően ugyanakkor magyar sajátosság a kínai boltok sokasága, amiből csak a Józsefvárosban másfélezer van, az országban pedig legalább ötezer. A turkálók száma 6-7 ezer között mozog.

A ruházati boltokhoz az többi vásárlási lehetőséget is hozzácsapva 2015-ben 700 milliárd forint ment el a ruhatár frissítésére.

A magyar ruhapiac nagyágyúit a világ legnagyobb áruházai között jegyzik, így ez a terület sem kivétel. A legnagyobbak, akik 10 milliárdos nagyságrendű árbevételt könyvelhettek el, mérlegadataik alapján a következők:

	2015. évi árbevétel
H&M	46
Decathlon	43
Deichmann	38
C&A*	30
Zara	15
Hervis	14
Takko	10
e-beszámoló, 2015. évi adatok, érték: milliárd forint, áfát is tartalmazó forgalom */: becsült adat

Némileg kilógnak a sorból a Decathlon és a Hervis, hiszen sportszereket is árulnak, de azért a ruha is fogy náluk bőségesen.

A ruházati áruházak nagyobbjai közé tartozik még a Humanic és az Adidas (9-9 milliárd forinttal), továbbá a M&S, a Salamander és a Mango (4-4 milliárd forinttal).

A hazai ruhás cégek közül a legnagyobb a Roland Divatház 3 milliárdos árbevétellel, a Griff és a Gála pedig éppen eléri a milliárdos határt, de például az Emporium bevétele már csak fele az előbbiekének.

A hajdani zászlóshajók, Centrum, Skála áruházak egy része eltűnt a színről, a maradék zöme pedig a Józsefvárosi piacéhoz hasonló olcsó kínai tömegárut kínál. Az Aranypók már csak nyomokban létezik (200 milliárd forint feletti árbevétellel), többire pedig már nem is emlékszik nagyon senki.

(blokkk.com, 2016. június 15.)

Rázzuk a rongyot a butikokban

2015-ben tovább száguldott a ruhaköltekezés, a ruhaboltok előreláthatóan túllépik az 500 milliárd forint bűvös határt. A nagy márkák itt vannak, de itt van a Józsefvárosi piac is. A ruhapiac a kereskedelem akcióhőse. Az online kassza megvágta a turkálókat? Európában viszont így is többet költenek a családok a ruhaboltokban: itt utolsók vagyunk.

2015 eddig eltelt időszakában a Központi Statisztikai Hivatal mérése alapján 12%-kal nőtt a családok ruhavásárlása, így július végéig 270 milliárd forintot hagytak a vásárlók a ruhaboltokban, áruházakban. Ez bizony közel 30 milliárd forinttal több az egy évvel korábbi ruhaköltekezésnél. 2014-ben is szépen gyarapodtak a ruhatárak, ráadásul akkor úgyszintén a KSH adatai szerint 15%-kal nőtt a ruhás költekezés, a pénztárgépek 480 milliárd forint bevételt jegyeztek, javarészt már az online rendszerben.

Az elmúlt évekre visszatekintve fél évtizeddel ezelőtt 400 milliárd forint körül hullámzott a ruhapiac értéke, 2015-ben pedig bizonyára jócskán túllépi az 500 milliárdos bűvös határt, ami a ruházati boltokban elköltött pénz jelenti.

Ruhaféleséget sokan árulnak, alaposan átalakult a magyar piac is, így a hiperek mellett az élelmiszer diszkontok is egy keveset. A világ vezető márkái szinte kivétel nélkül itt vannak, ők főleg a bevásárlóközpontokban, vagy éppen valamelyik vonzó bevásárló utcában telepedtek meg. Persze olyan is van, amelyik nem találta meg a számítását és időközben kivonult, de végül is több mint 20 ezer ruhás értékesítőhely között lehet válogatni. A hagyományos butikok nagy része megmaradt a piacon, a lépcsőházak, kapualjak, bérház udvarok tenyérnyi shopping-foltjai viszont erősen olvadóban vannak (bár olyan helyeken, mint a Váci utca, még mindig próbálkoznak, persze csinosabb külcsínnel).

A ruhaüzletek száma a forgalom növekedésével szemben ugyanakkor 2-3 ezerrel csökkent az elmúlt években, hiába, erős a verseny. Nem véletlen, hogy ugyan a ruházati piac sajátossága a szezonvégi kiárusítás, de sok üzlet már a szezon elején elindítja az akcióját, aminek a vásárló nagyon örül, a versenytárs viszont már kevésbé.

Az e-kereskedelemben is bőséggel vásárolnak ruhafélét a családok, de erről pontos adat kevés van. A külföldi webáruházak is népszerűek, arról pedig semmit sem tudni, ott mennyi pénz megy el.

Na, és Európa: itt utolsók vagyunk

Az Eurostat adatai szerint a magyar vásárlók kiadásinak közel 3%-a a ruházati költekezés (emlékeztetőül: Magyarországon a családok fogyasztási kiadása 15-16 ezer milliárd forint). Ez az arány két évtizeddel ezelőtt harmadával nagyobb volt, tehát e tekintetben csak romlott a ruházkodás helyzete nemzetközi összehasonlításban.

A legnagyobb ruhaköltekezési aránnyal Észtország, Litvánia és a divatnagyhatalom Olaszország büszkélkedhet, ami kétszerese (6%-nál valamivel több) a magyar mértéknek. Jók még 5-6%-os aránnyal az osztrákok, a portugálok, az angolok. A visegrádiak, más kelet-európaiak is előttünk toporognak.

Albánia, Macedónia is előttünk járnak (még mindig a ruhás költekezés arányát nézve), de hát ennek nyilván sajátos okai vannak.

(blokkk.com, 2015. október 22.)

Te rongyos élet! Te is lecserélted a ruhatárad?

Több ruhát vettünk 2014-ben, vagy csak több nyugtát adtak a ruházati boltok?

Az eladott árumennyiséget (darabot, párt) tekintve ugyanakkor - együttvéve a teljes vizsgált időszakot - 3-4%-kal kevesebb ruhát vettünk 2013-ban, mint 2007-ben (a ruházati cikkek árai csak kisebb mértékben hullámoztak az elmúlt időszakban, a legnagyobb változás 2011-ben és 2012-ben volt, amikor közel 3%-kal emelkedtek az árak). A 2014-es esztendő azonban nagyot lökött a mérlegen, hiszen a 15%-os növekedéssel a ruházati költekezés már 10%-kal túllépte a válság előtti ruházati piacot:

	2007	2008	2009	2010	2011	2012	2013	2014
változás	99,1	101,1	95,6	98,2	96,7	101,6	105,0	115,1
KSH, változás: előző évhez képest, kiigazítatlan volumen index

A Központi Statisztikai Hivatal friss kimutatása szerint 2014-ben 15%-kal több ruhafélét vettünk, mint egy évvel korábban. Az áruház költekezés 4-5%-os növekedése mellett a ruházati vásárlások nőttek a legnagyobb ütemben az egyes áruféleségeket nézve. A KSH adatai szerint 60 milliárd forinttal ugrott meg a családok ruházati költekezése, ami 2014-ben túllépte a 480 milliárd forintos értéket.

Kérdés persze, hogy valóban több ruhát vettünk-e, vagy csak több nyugtát kaptunk vásárláskor, hiszen a KSH a pénztárgépbe beütött eladásokat összesíti.

Az érem mindkét oldalának, a piacnak és az online kassza hatásának - vizsgálatához célszerű visszatekinteni az elmúlt évek ruházati kereskedelmére. A válságos időszak kezdetén, 2007-ben közel 400 milliárd forint volt a ruházati piac nagysága Magyarországon. Ez az érték 2013. végéig, hat év alatt nőtt mintegy 20 milliárd forintot, az árbevételt tekintve.

A gazdaság teljesítményét, az áruházi költekezés átlagát alaposan túllépő növekedési ütem arra enged következtetni, hogy feltehetően jócskán megszaporodott a nyugtaadás a ruházati üzletekben 2014-ben. Ekkor zárult le az online pénztárgépek bevezetése és az NGM közlése szerint 200 milliárd forinttal több adót fizettek a kereskedők a költségvetésnek, mint korábban. Igaz, a reálkeresetek növekedésének és az online pénztárgép bevezetésének hatása nem választható szét, de nyilván az új kassza rendszernek is volt szerepe a piac bővülésének. A ruházati piacot jól ismerő szakemberek szerint biztosan.

Ruhaféléket vásárolunk a weben is, ahol kétszámjegyű a magyar piac növekedése, ráadásul nem csak magyar, hanem külföldi webáruházakból is. Erről pontos statisztika jelenleg nem áll rendelkezésre, de nem lehet elhanyagolható ennek mértéke.

A statisztika világát elkerülik a kínai boltok is, melyek száma több ezer lehet. Forgalmuk tetemes, hiszen sok vásárló kedveli ezeket az olcsó cuccokat (ráadásul nem csak egyszerű vásárlók, hanem vállalkozó szellemű kereskedők is szereznek be árut náluk).

Végezetül azért megbecsülhető a családok ruházati költekezése, ami minden vásárlási lehetőséget együtt számítva meg is közelítheti a 600 milliárd forintot. A családok 17 és félezer forintnyi jövedelméből ennyi megy el a ruhatár frissítésére, ami 3% körüli részesedést jelent a családi költségvetésben.

(blokkk.com, 2015. február 27.)

A márkás darabokra gyorsan lecsapnak /// Túl olcsó? © Túry Gergely

Sorra nyitja online üzleteit a H&M.

Sorra nyitja online üzleteit a H&M. ₪₪₪

A vártnál nagyobb mértékben csökkent a Hennes & Mauritz (H&M) svéd divatáru-kiskereskedelmi lánc negyedéves nyeresége 2019 legutóbbi üzleti körében - írja a Napi.hu az MTI nyomán.

A Zara után a világ második legnagyobb ágazati vállalata azt közölte, hogy a május végével záródott három hónapban adózott eredménye 4,57 millió svéd koronára (492 millió dollár, 1 korona=30,67 forint) csökkent az egy évvel korábbi 4,64 milliárd koronáról. Elemzők magasabb, 4,62 milliárd korona negyedéves profittal számoltak.

A negyedévben az adózás előtti profit 6,01 milliárd koronáról 5,93 milliárd koronára esett, a szakértők 6 milliárd koronával számoltak.

A negyedéves bevétele 57,47 milliárd koronára emelkedett, ami mintegy 6 százalékos bővülés az egy évvel korábbi 51,98 milliárd koronához képest. A H&M közleménye szerint a negyedévben a legnagyobb mértékben Indiában nőttel az eladásai, 39 százalékkal, de 25 százalékkal bővült az értékesítése Mexikóban, 19 százalékkal Oroszországban, 17 százalékkal az Egyesült Államokban és 11 százalékkal Lengyelországban. 2019-ben 130 új üzletet nyit világszerte, 45-tel kevesebbet a korábbi tervekhez képest, miközben a cég növeli befektetéseit az online kereskedelemben. A második negyedévben az H&M online eladásai 20 százalékkal nőttek a 2017-es év azonos időszakához képest. A H&M már 48 országban üzemeltet internetes áruházat, a második fél évben online üzleteket nyit Thaiföldön, Indonéziába és Egyiptomban - írta az MTI.

(Napi.hu, 2019. június 27.)

Lapozgatni már nem tudsz a H&M-ben

A H&M 39 év után megszüntette nyomtatott katalógusát.

A H&M 39 év után lezárja a katalógusból a postai rendelés lehetőségét, mely az utóbbi időben már csak hat országban működött - helyette 48 országban az interneten lehet vásárolni a divatcégtől, meg persze továbbra várják a vásárlókat a világ 72 országában üzemelő üzleteikben, írja az Origo.

„Azt szeretnénk, hogy a vásárlás a H&M-nél kényelmes és inspiráló legyen. A katalógusból történő vásárlás egyszerűen nem fontos a mai fogyasztók számára, ezért úgy döntöttünk, hogy megszüntetjük nyomtatott katalógusunkat. Az utolsó katalógusunkat a 2019. április 29-én kezdődő héten adjuk ki." - írja honlapján a ruházati kereskedelemmel foglalkozó vállalat.

A döntés nem csak a vásárlói szokásokkal, de a H&M-nél meghirdetett fenntarthatósággal és a környezetre gyakorolt káros hatások csökkentésével is összefügg.

A H&M katalógus - amely a svéd postai csomagküldő Rowells cég felvásárlásával indult - 1980-ban jelent meg először, 2019-ben azonban a 72 országból már csak 6-ban jelent meg, Ausztriában, Hollandiában, Németországban, Svédországban, Finnországban és Norvégiában.

A csúcson a nyomtatott katalógus 18 országban jelent meg.

A H&M nyomtatott katalógusa számos olyan vidéki helyen is népszerű volt, ahol nincs H&M üzlet a közelben. A H&M lépése követi a német Otto 2018 év végi, vagy a Victoria's Secret fehérnemű cég három évvel ezelőtti döntését nyomtatott katalógusuk megszüntetéséről.

A több mint 4.400 H&M áruház a jövőben 72 országban továbbra is a boltokban - ezen belül 48 országban online áruházzal is - várja a vásárlóit.

(Origo, 2019. május 9.)

H&M profit az nincs annyi

A Hennes & Mauritz hiába kergeti a profitot, az csak csökkent. Több leértékelés kell, mart nagy a készlet.

Csökkent a Hennes & Mauritz (H&M) svéd divatáru-kiskereskedelmi lánc profitja a 2018 május végéig tartó három hónapban, ami egyben második pénzügyi negyedéve is volt.

Az Inditex után a világ második legnagyobb ruházati ágazati cége azt közölte, hogy a május végével zárult három hónapban az adózott eredménye 4,6 milliárd svéd koronára esett a korábbi év azonos időszakában elért 5,9 milliárd koronáról - írta a Napi.hu az MTI nyomán.

A cég vezetője, Karl-Johan Persson szerint a nyereségcsökkenést az okozta, hogy a vártnál szerényebb forgalom miatt nőtt a készlet, amitől leértékelésekkel próbált szabadulni a H&M, a logisztikai átalakítás pedig szállítási problémákhoz vezetett. Mivel a készlet még mindig magas szinten áll, a következő negyedévben további leértékelésekre kényszerülhet a H&M a cégvezető nyilatkozata szerint.

A H&M negyedéves forgalma a 2018 május végéig tartó három hónapban 52 milliárd koronára emelkedett az egy évvel korábbi 51,4 milliárd koronáról.

A spanyol vetélytárs Inditex a termékeinek több mint felét az eladási piacaihoz közeli helyeken gyártatja, így hatékonyabb az ellátási lánca, mint a svéd cégnek. A HcM termékei négyötödét Ázsiában gyártatja, messze azoktól az országoktól, ahol értékesíti azokat.

A több mint 171 ezer munkavállalót alkalmazó H&M jelenleg az ellátási lánc korszerűsítésén dolgozik. Elemzők szerint ugyanis nagyobb mértékben automatizált, gyorsabb és rugalmasabb ellátási láncra van szüksége a cégnek a versenyképesség növelése érdekében. A logisztikai átalakítás, amelynek során szoftveres fejlesztéseket is végeznek, kedvezőtlenül befolyásolta a cég eladási eredményeit az Egyesült Államokban, Franciaországban, Belgiumban, valamint az online értékesítést Észak-Európában.

(Napi.hu, 2018. június 28.)

Nem akar menni a H&M-nek

Kicsi nyereség, nagy készlet.

Jelentősen csökkent a Hennes & Mauritz svéd divatáru-kiskereskedelmi lánc profitja a 2018 február végéig tartó három hónapban, ami egyben első pénzügyi negyedéve is volt, írja a Napi.hu.

A Zara után a világ második legnagyobb ruházati cégének ebben a három hónapban az adózott eredménye éves összevetésben 44 százalékkal 1,4 milliárd svéd koronára (1 korona 30,65 forint) esett az egy évvel korábbi 2,5 milliárd koronáról. A nyereségcsökkenést az okozta, hogy a szerényebb forgalom miatt nőtt a készlet, amitől leértékelésekkel próbált szabadulni a cég.

A H&M negyedéves forgalma a február végéig tartó három hónapban 2 százalékkal, 53,6 milliárd koronára mérséklődött az egy évvel korábbi 54,4 milliárd koronáról.

Az előző negyedév sem volt már az igazi. A november végével záródott pénzügyi évben a cég adózott eredménye éves szinten 13 százalékkal 16,2 milliárd koronára esett, a működési eredménye pedig 14 százalékkal 20,6 milliárd koronára csökkent. A cég éves forgalma 192,3 milliárd koronáról 200 milliárd koronára nőtt.

A H&M a világ 69 országában működik, idén 390 új üzletet tervez nyitni és 170-et bezárni, első boltját nyitja majd Ukrajnában és Uruguayban.

(Napi.hu, 2018. március 27.)

Döcög a H&M, bezár és nyit

Bezár, nyit és jön az Afound a H&M-től.

Mintegy 170 boltját zárja be a H&M ruházati üzletlánc 2018-ban. A cég a döntését a vártnál rosszabb eredményekkel indokolta. A bezárásokkal együtt párhuzamosan azonban új tervek mentén indítanak egy másik hálózatot.

Mind a hagyományos üzletek eladásait, mind az online kereskedelmi forgalmát növelni szeretné a H&M, és ezért hajlandó befektetésekre is a digitális technológiákba – írja a Bloomberg nyomán az Origo. A cégnek ugyan most nem túl biztatóak az eredményei, a vezetés azonban bízik a fordulatban és az új hálózat sikerében.

Nem jöttek az eredmények

Sokat romlott az utolsó negyedévben a lánc értékesítési eredménye a megelőző időszakhoz képest. Az online eladások arányának növelésével mind kevesebb vásárló kereste fel a hagyományos boltokat, ami meglátszott a forgalmon is. 2017 szeptembertől november végéig a bevételek 4 százalékkal csökkentek, decemberben és januárban pedig csak 1-1 százalékos erősödést tudott felmutatni a cég.

A 30 milliárd dolláros piaci értékű cég teljesítményével sem a menedzsment, sem a piaci szereplők nem elégedettek. A baj súlyosságát mutatja, hogy két évtized után fordult a helyzet: a cég adósságállománya meghaladja a készpénzállományt. A vezetés úgy értékelte, a H&M nem tudta a vásárlóknak azt a fogyasztói élményt nyújtani, amelynek hatása az értékesítési eredményekben is meglátszott volna.

Csuki-csiki

Az online jelenlét erősítése mellett, a láncnál úgy gondolják, a hálózat átszervezésével sokat javíthatnának az eredményeken. A tervezett intézkedések fájdalmas része, hogy 2018-ban világszerte 170 üzletet zárnak be. Ugyanakkora a feltörekvő piacokon új üzleteket is nyitnak, így mindent egybe vetve, 2018-ban akár 390 egységgel is nőhet a boltok száma.

Az intézkedések másik legfontosabb eleme, hogy egy új formátumot is újra indítanak. Az Afound nevű lánc nem csak a H&M boltok megmaradt készleteit veszi át, hanem más ruházati láncoktól is forgalmaz majd termékeket.

A tervek szerint az Afound az alacsonyabb árkategóriában kínálná a ruházatot és a kiegészítőket.

Az első fizikai egység Svédországban nyílna, és további boltok mellett, az új koncepció beindítaná az online kereskedést is. A H&M amellett, hogy számos boltot bezár és megnyit idén, jelentős forrásokat szán az üzletfejlesztésre és a webes értékesítés erősítésére is.

(Origo, 2018. február 2., fotó: DPA Picture-Alliance/AFP/Paul Zinken)

Rázkódik a H&M

A H&M bevétele nőtt, a profitja csökkent. Messze van a gyár a vásárlótól és jött a konkurencia.

A H&M Hennes & Mauritz AB svéd multinacionális cég a spanyol Inditex után (amely egyebek között a Zara, a Bershka, a Stradivarius és a Massimo Dutti tulajdonosa) a világ második legnagyobb ruházati kereskedelmi vállalkozása.

A 2017 augusztus 31-én véget ért háromnegyed évben a svéd cég 51 milliárd korona árbevételt ért el, profitja pedig 3,8 milliárd korona volt. A bevétel 5 százalékkal emelkedett, míg a nettó nyereség 20 százalékkal csökkent éves összehasonlításban, az elemzői várakozásokkal megegyezően.

A H&M vezérigazgatója, Karl-Johan Persson elismerte, hogy az eladási eredmények elmaradnak a cég előzetes terveitől, devhozzátette: nehéznek tűnik a januárban kitűzött 10-15 százalékos forgalombővülési cél elérése a jelenlegi piaci környezetben, az ágazat jelentős és gyors változásokon megy keresztül a digitalizáció miatt.A cégvezetés a nyári készletcsökkentés miatti intenzív leárazásokkal indokolta a nyereség nagy arányú visszaesését. Azt is elmondták, hogy az online eladások nem tudták ellentételezni a hagyományos vásárlások csökkenését.

Az 1947-ben alapított svéd vállalkozás, amely 65 országban van jelen és csaknem 4.600 üzlete van világszerte, 2017-ben indította új, a H&M-nél némileg drágább kategóriát képviselő márkáját, az Arketet: az első Arket üzletet augusztusban nyitotta a cég, és már 18 országban működik az online vásárlás.

A több mint 160 ezer munkavállalót alkalmazó H&M egyebek között azzal a kihívással is szembesült idén, hogy egyik legnagyobb piacán, Németországban megjelent egyik konkurense, a dublini központú Primark.

A spanyol vetélytárs Inditex termékeinek több mint felét az eladási piacaihoz közeli helyeken gyártatja, így sokkal hatékonyabb az ellátási lánca, mint a svédeknek, amely termékei négyötödét Ázsiában gyártatja, messze azoktól az országoktól, ahol értékesíti azokat.

A menedzsment korábban jelezte: elemzik, hogy lehetne megfelelő választ adni erre az ellentmondásra, és a gyártást közelebbi helyekre hozni az értékesítési piacokhoz, elemzők szerint ugyanis nagyobb mértékben automatizált, gyorsabb és rugalmasabb ellátási láncra van szüksége a cégnek a versenyképesség javítása érdekében.

(Világgazdaság, )

Az olasz luxus dominálja a prémiumdivatot.

Az olasz luxus dominálja a prémiumdivatot. ₪₪₪

A Gucci a legkeresettebb márka a tehetős online vásárlók körében, de a Balenciaga, a Versace és egy felső kategóriás sneaker brand is felkerült arra a listára, amelyet az egyik legnagyobb brit árukereső oldal állított össze a legnépszerűbb divatmárkákról, írja a Világgazdaság.

Hódít a luxus a divatmárkák világában: a londoni központú Lyst áru-összehasonlító site nemrégiben tette közzé szokásos, negyedévente elkészített összeállítását a divatmárkák népszerűségéről. A Lyst Index legutóbbi adatai a 2018-as év utolsó negyedévére vonatkoznak, és nem tartalmaznak nagy meglepetést abból a szempontból, hogy a tíz legnépszerűbb márka között jócskán találhatunk olasz neveket, általánosságban pedig elmondható, hogy a luxusmárkák dominálják a rangsort – olvasható a Business Insider cikkében.

Az eredmény egybecseng az NDP Group közelmúltban kiadott elemzésével, amelyből kiderül: a dollárban számolt eladások a luxusmárkák körében 50 százalékkal nőttek az utóbbi években az Egyesült Államokban, a ruházati termékek és a lábbelik esetében volt a leginkább megfigyelhető a növekedés.

Az NDP elemzője szerint ez jól mutatja, hogy a luxusmárkák piaca növekedésben van, új márkák követelnek figyelmet maguknak, és az online eladási tér egyre nagyobb szeletet hasít ki az értékesítésekből.

Az online térben aktív a Lyst cég is, amely negyedévente megjelenő indexét a vásárlói szokások alapján határozza meg. Havi több mint 50 millió vevő keresési és vásárlási szokásait elemzi, figyelembe véve a Google-kereséseket és a közösségi médiabeli említést is.

Ennek alapján a lista élén a Gucci áll: 2018 végére került vissza az előkelő első helyre, bár a korábbi időszakokban is szerepelt az első tízben, rendszerint az elsők között.

A mostani helyezés sikerét a Business Insider annak tulajdonítja, hogy a márka kreatív igazgatója, Alessandro Michele igen érzékeny a fiatalok igényeire, színes, élénk színek és formák dominálják a kreációkat, ráadásul a fiatalok szempontjai között még az is szerepel, hogy az Instagramon jól mutassanak a ruhák. Október és december között több mint hatmillióan kerestek rá Gucci termékekre a Lysten. A Forbes magazin 2018-as listáján egyébként a Gucci a 36. legértékesebb márka volt a világon 14,9 milliárd dolláros (4200 milliárd forint) márkaértékkel.

A Lyst Index második helyén a 2012-ben alapított Off-White áll, amely a tehetős fiatalok körében hódit prémiumkategóriás sneakereivel – alapítója egyébként Virgil Abloh, aki a Louis Vuitton férfiaknak szóló részlegének művészeti igazgatója.

Dobogós helyet ért el a keresések alapján egy spanyol márka is. A Balenciaga neve akkor került be a köztudatba, amikor tavaly decemberben Michelle Obama könyvének egy New York-i dedikálásán egy 400 dolláros combközépig érő, ezüstszínű Balenciaga csizmát viselt. A márkát egyébként 1918-ban alapította Spanyolországban Cristóbal Balenciaga, a vállalat központja ma Párizsban van. Ruhái, cipői és táskái szokatlan anyagaikról és merész vonalvezetésükről ismertek.

A Fendi olasz divatcég is felkerült a listára, a római divatházat Adele Casagrande és Edoardo Fendi alapította 1925-ben, és ami egykor kis családi manufaktúraként működött, mára a divatvilág egyik meghatározó szereplője lett.

Újabb divatóriás Itáliából a listán: a Versace is igen népszerűnek bizonyult az online vásárlók körében.

Az olasz márkát tavaly vásárolta meg a Michael Kors 2,12 milliárd dollárért, a vállalat ma Capri Holdings néven működik. A társaság tervei szerint a Versace bevételét a mostani 808 millió dollárról 2 millárd dollárra kívánja növelni, ezért tovább bővítik a bolthálózatot is.

A milánói székhelyű, Hugo Boss csoporthoz tartozó Valentino is a top tízben van, a listát pedig egy brit cég zárja: a Burberry termékei annak ellenére voltak igencsak kelendők, hogy a márka kisebbfajta válságot élt át az utóbbi években. Új menedzsmenttel igyekeztek megküzdeni a kínai kereslet csökkenése és a globális gazdaság lassulása miatti nehezebb helyzettel.

(Világgazdaság, 2019. április 14.)

Fékezhet a kínai luxus

Veszélyben a világ luxusmárkái a kínai lassulás miatt.

Félhetnek az európai luxusmárkák, miután nyilvánosságra került, hogy a vártnál kevesebb iPhone fogyott Kínában 2018 utolsó negyedében a lassuló gazdasági növekedés nyomán, írja az Index. A nagy táska- és óragyártók attól tartanak, hogy őket is eléri a vásárlási kedv hanyatlása – a CNN írása szerint. Az aggasztó jelek hatására a Vuittont, a Guccit és a Swatch-ot tulajdonló cégek is veszítettek piaci értékükből.

2018 első felében még nem éreztette hatását a lassuló gazdaság, a kínaiak továbbra is szívesen vásároltak prémiumkategóriás termékeket. A nagy európai divatházak azonban még nem adták közre az év második felére beszámolóikat, és a befektetők rossz eredményektől tartanak, sokak szerint joggal. A piaci szereplők attól tartanak, ha nem fogytak az iPhone-ok, akkor feltehetően a többi termék mutatói is rosszabbak lesznek.

Már konkrét jelei is vannak a csökkenésnek. A svájci óragyártók szövetsége arról számolt be, hogy a Kínában eladott órák száma jelentősen visszaesett novemberben. Egyes elemzők szerint már nem az a kérdés, hogy lesz-e visszaesés, hanem az, hogy milyen mértékű.

Az európai luxusmárkák az utóbbi években egyre jobban függésbe kerültek a kínai piactól. A világ luxuscikk-forgalmának harmadáért Kína felelős, ez éves szinten 7 milliárd amerikai dollárt, azaz 1980 milliárd forint forgalmat jelent. Előrejelzések szerint 2025-re a kínai vásárlók vehetik a világ luxustermékeinek akár felét is.

Egyszer már válságba kerültek a luxusmárkák a kínai piacon, amikor 2012-ben egy átfogó korrupciós botrányt követően a Kínai Kommunista Párt megtiltotta a tagoknak, hogy luxuscikkeket hordjanak. Azonban most a problémát nem egy tiltás jelenti, hanem a gyengülő gazdaság. Évek szárnyalása után most nehézségekkel néz szembe a kínai gazdaság, gyengül az ipar, az ingatlanpiac, és az Egyesül Államokkal vívott gazdasági párbaj is nehézséget jelent az országnak.

(Index, 2019. január 4.)

A kínaiak nagyon falják a luxus cuccokat

Vég nélkül veszik a kínaiak a luxusruhákat az interneten.

A luxusmárkák egyre inkább rámásznak a kínai netes vásárlókra, sőt, 2025-ig a divatipar értékesítésének a fele így talál majd gazdára, írja az Origo. Az olyan személyes használati tárgyaknak számító luxuscikkek, mint például kézitáskák vagy órák globális értékesítése 6 százalékkal növekedett 2018-ban, hasonlóan a 2017-es évhez. Az Altagamma jelentése szerint ez 260 milliárd eurós forgalmat jelent.

A Business of Fashion elemzése alapján, bár ez a hat százalékos növekedés három vagy öt százalékra fog csökkenni, ugyanakkor hiába az amerikai-kínai kereskedelmi háború, a kínai fogyasztók továbbra is az egyik legnagyobb vásárlók a luxusiparban.

A kínai internetes vásárlók jelenleg a luxusipar forgalmának 33 százalékát adják, azonban 2025-re várhatóan a vásárlók 46 százaléka kerül majd ki ázsiai országokból.

Ráadásul Kínában akár 80 százalékkal is többe kerülhetnek a luxuscikkek, mint Európában. Ez a körülmény további javítja az impozáns forgalmi adatokat.

Az ázsiai vásárlók igazi hajtóerőnek bizonyulnak az olyan ismert márkáknál, mint a Louis Vuitton vagy Christian Dior. Az egyik leggyorsabban növekvő márka azonban a Gucci: a kínai vásárlók 45 százaléka vásárolta az olasz márka termékeit, állítja a brand-et birtokló Kering.

Az online forgalombűvölés oka, hogy további üzletnyitások helyett a divatmárkák inkább az olyan kínai e-kereskedelmi óriásokkal kötnek partneri kapcsolatot, mint az Alibaba vagy a JD.com. Eközben a fiatalabb vásárlók arra kényszerítik a márkákat, hogy több pénzt költsenek a közösségi média marketingjükre.

A millenniumi generáció a globális divatipar mozgatórugója, és 2025-re várhatóan a bevételek több mint felét (55 százalék) ez a generáció adja majd.

(Origo, 2018. november 19.)

Villog a luxusipar

Ázsiában nagyon tolják a luxust.

Montblanc, Cartier, Montegrappa, Alfred Dunhill, Chloe, Lancel vagy épp Giampiero Bodino - több mint 20 bejáratott luxusmárka tartozik a háttérben a Financiere Richemont csoporthoz, írja az Index.

A 2017-es első üzleti félévük pedig parádésan sikerült, majdnem megduplázta a nyereségét a világ második legnagyobb luxusipari cégcsoportja. A Financiere Richemont csoport 5,6 milliárd eurós (nagyjából 1.700 milliárd forint) bevétel mellett 974 millió euró (300 milliárd forintos) nyereséget termelt a 2017 szeptember 30-án lezárult üzleti félévben.

Főleg az ékszereik mentek nagyon, az ebből befolyó bevétel 15 százalékkal, 3,2 milliárd euróra emelkedett. De az órák is felfutottak, itt a bevétel 6 százalékkal, 1,5 milliárd euróra nőtt.

Területileg főleg Ázsiában adtak el rengeteg drága holmit. Pontosan 25 százalékkal emelkedtek az eladásaik az ázsiai-csendes-óceáni térség országaiban. Észak- és Dél-Amerikában 10 százalékkal, Japánban 7 százalékkal, Európában, a Közel-Keleten és Afrikában pedig 3-3 százalékkal nőtt a bevételük.

(Index, 2017. november 10.)

Nagyokat nyög az olasz luxusipar

Legtöbbet a Prada. Nyomják a luxust is a weben.

Az olasz kézben lévő luxusmárkák lassan lábalnak ki a válságból, írja a Világgazdaság. Nem kapták el a fonalat az olasz luxusipar kiválóságai, s francia riválisaikkal ellentétben nem tudtak profitálni a márkás divatcikkek keresletbővüléséből. A Prada, a Salvatore Ferragamo és a Tod’s egyaránt két számjegyű árfolyamcsökkenést szenvedett az elmúlt fél évben, ahogy zsugorodott a nyereségük.

A tőzsdén kívüli Giorgio Armani forgalma 2016-ban 5 százalékkal esett vissza, amire a cég választéka átfazonírozásával és szűkítésével reagált. Érdekesség, hogy a francia Kering és LVMH luxuscégek portfóliójához tartozó olasz márkák, mint a Gucci és a Fendi, erőre kaptak, s a kulcsfontosságú kínai piacon egyre nagyobb szeletet hasítanak ki maguknak.

Különösen a Prada szenvedése volt látványos. A cég 2011-es tőzsdei bevezetése sikersztorinak ígérkezett, ám azóta 35 százalékkal zuhant az árfolyama. Patrizio Bertelli vezérigazgató elemzők előtt vázolta fel a kilábalási stratégiát. Sok meglepő nincs benne, az eddig elhanyagolt területeken lépnek előre, azon az ösvényen, amelyet a versenytársak már kitapostak előttük. Növelik a digitális kommunikációra fordított keretet, bővítik az online megvásárolható termékek körét, és fejlesztik az internetes áruházaikat a legfontosabb piacaikon, kiemelten Kínában. Emellett követik a trendet, és több szabadidőcipőt tesznek a kínálatukba.

A Bloombergnek nyilatkozó elemzők szerint a Prada baja mélyebben gyökerezik, azt a digitális stratégia megalkotása önmagában nem oldja meg. És nem is a Miuccia Prada fődizájner – a vezérigazgató felesége – kollekcióinak minőségével van a baj, hanem inkább a szűkösségükkel és azzal, hogy keményen túlárazzák a portékájukat.

A Gucci és a Fendi táskái jóval olcsóbbak, mint a Prada 750 eurótól induló darabjai. Egy nejlon sporttáskáért egyre kevesebben hajlandók ennyit fizetni, még ha az a patinás luxusmárka címkéjét viseli is. Az elemzők többsége szerint a stratégiaváltás bejöhet.

A francia kézben lévő olasz luxusmárkák közül sem mindegyik jeleskedik, utóbbiakat a menedzsment megpróbálja újrapozicionálni. Ez a sorsa a Keringhez tartozó Bottega Veneta bőrdíszmű- és parfümgyártónak, amely több hónapos hallgatás után lépett színre. A Brioni szabászatával azonban nem jutottak előbbre, ennek az eladásai mélyponton vannak – ismerte el közleményében a Kering. Az HSBC elemzője, Antoine Belge szerint nem arról van szó, hogy a francia hátterű luxusmárkák jobbak lennének az olaszokénál, hanem az a gond, hogy a menedzselésük nem rugalmas, nem reagálnak gyorsan és megfelelően a piac igényeinek változására. Különösen az egy-két márkát futtató cégek mozdulnak lassan és körülményesen, a tucatnyi márkát tömörítő csoportok reakcióideje viszont rövidebb, igaz, anyagi lehetőségeik is jobbak, mint a kisebb versenytársaké.

(Világgazdaság, 2017. szeptember 28.)

Egyre menőbb a használt luxuscucc

A használt luxuscikk is drága. Egyre több a használt luxuscikket kínáló weboldal.

Egyre nagyobb a népszerűsége a használt luxustermékek piacának. Az elmúlt 4-5 évben ugyanis elindult egy változás, melynek nyomán megváltozott a vásárlóknak a luxuscikkekről alkotott elképzelése, nyilatkozta a Business Insidernek Alexis Clarbour, a luxuskiegészítők szállításával foglalkozó egyik weboldal igazgatója, az Origo beszámolója szerint.

A vásárlóik most már alaposabban előre tekintenek, és vásárlás közben azon is elgondolkodnak, mekkora értéke lesz a megvett terméknek később, esetleg akkor, ha szeretnék tovább értékesíteni azt. Ez persze nem az olcsóság keresését jelenti.

Ebben az esetben is a kimondottan a luxus iránt érdeklődőkről van szó, amit az is mutat, hogy például az ezen a honlapon kínált termékek átlagára 2.200 dollár, a legnépszerűbb márka pedig a Hermés.

Egyre többen keresik például a hitelességet igazoló papírokkal rendelkező karórákat is. Ez ugyanis pénzügyileg sokkal előnyösebb és okosabb vásárlásnak számít sokak számára, mondta az ilyen órák forgalmazásában utazó Crown&Caliber weboldal alapítója, Hamilton Powell.

A változás egyik legfontosabb oldala, hogy az interneten szinte minden információ beszerezhető a vétel előtt, amit az újraértékesítő weboldalak is kihasználnak. A luxuscikkek iránt érdeklődők tehát pontosan tisztában lehetnek az értékekkel, így egyre kisebb szerepet kapnak a divatos boltok és azok eladói. Mindezzel együtt jár a vásárlók sajátos lelkesedése is a különleges termékek iránt. Erre kiváló példa az edzőcipők piaca, amely alapvetően igen messze áll a luxustól. Ennek ellenére egyes modellek akár a luxuscikkek árait is megüthetik a fanatikus vásárlók körében az újraértékesítésben utazó weboldalakon.

A hamisítás veszélye is kisebb a használt cuccokat kínáló weboldalakon. A Portero, vagy a Crown&Caliber csak garantáltan eredeti termékeket árusítanak, amelyek ráadásul a lehető legjobb állapotban vannak.

Egyre népszerűbb az online ékszer- és karórapiac is. Várható, hogy a luxuscikkek más területein is nő majd az online vásárlás népszerűsége. A Crown&Caliber forgalma 2016-ban 70 százalékkal bővültek.

A luxust kínáló weboldalak mellett szól, hogy a boltokban gyakran csak a legújabb modelleket lehet kapni, ezzel szemben viszont a régi termékeket is árusító oldalakon olyan klasszikus ritkaságokat is el lehet érni, melyeknek egyre nagyobb a vonzereje a vásárlók szemében.

(Origo, 2017. február 13.)

Nem kapkodják a luxust a turisták

Kevesebbet luxuscikket vásárolnak Európában a turisták. Az angol luxuscégeknek jó a Brexit.

Egyre kevesebbet vásárolnak a turisták Európában luxuscikkekből. 2016. nyara gyenge számokat hozott a luxuspiacnak, aminek oka egyebek mellett a kínai turisták vásárlási szokásainak változása, de a brexit is kedvezőtlenül hatott.

A turisták 2016. júliusában 14 százalékkal költöttek kevesebbet luxuscikkekre az öreg kontinensen, mint tavaly
júliusban, a Global Blue összegyűjtött adataiból. Ez a visszaesés az egész turisztikai ágazatra nézve is súlyos feszültség forrása, miközben a luxusszektor bevételeinek mintegy harmadát a turizmus adja világszerte. Az európai luxuscikkek esetében ez még jelentősebb, itt a bevételek fele a turistáktól származik.

Mindent összevetve alapvetően négy olyan tényező határozható meg, amely alapvetően hozzájárult ahhoz, hogy a turisták kevesebbet költöttek 2016. nyarán. Veszélyes a világ a turisták szemében: a franciaországi terrorcselekmények igencsak visszavetették az országba érkező turisták számát, különösen, hogy Franciaországot korábban elég biztonságos célállomásként tartották számon. Ez pedig jelentős csapást mért az olyan cégekre, mint a Louis Vuitton, vagy a Chanel, melyek termékei keresettek a turisták körében.

Nem fogy a luxus Európában, különösen Franciaországban, ahol 2016. júliusában 24 százalékkal csökkentek a turisták költései, ami elsősorban a terrortámadások turisztikai következményeinek hatása.

Drágul is Európa a turisták számára, mivel az euró kitartóan erősödik, a devizahatás pedig rányomhatja a bélyegét az értékesítésre. A Brexit az angolok számára jelentett gondot.

Visszafogottak a kínai turisták is. A luxuscikkeket vásárló kínai turisták különösen fontosak a luxuspiac számára. Ők viszont most sokkal kevesebbet költenek. Az egyik oka a kevesebb költésnek a jüan mintegy 8 százalékos leértékelődése idén az euróval szemben. Az egyre szigorodó kínai importkorlátozások is visszafogják a kínai turisták költekezését. A kínai szigorítások mögött egyébként az áll, hogy a nyugati luxuscikkeket gyakran használják megvesztegetésre.

A brexit-hatás különlegessége, hogy az egyetlen terület, ahol a turisták többet költenek, az Nagy-Britannia. Itt ugyanis
a fontban számolt vásárlások 6 százalékkal bővültek júliusban, amiben szerepet játszott az angol deviza gyengülése is az EU-tagságról szóló népszavazást követően. Az olyan brit luxusmárkák, mint a Burberry, vagy a Mulberry, emellett azzal is jól járnak, hogy a szigetország ma a legolcsóbb hely az adó visszatérítések után.

(Investor.hu, 2016. augusztus 20.)

Szépen hízott a bevétele.

Szépen hízott a bevétele. ₪₪₪

Az elemzők körében vártnál nagyobb mértékben növelte forgalmát 2018 utolsó negyedévben a Hugo Boss ruházati és divatcikk kereskedő vállalat, írja a Világgazdaság.

A cég azt közölte, hogy a 2018 december végével záródott negyedévben forgalma 6 százalékkal, 783 millió euróra emelkedett. Szakértők kisebb, 762 millió eurós negyedéves forgalomra számítottak.

A Hugo Boss kétszámjegyű eladási növekedést ért el Nagy-Britanniában és Franciaországban, Kínában pedig rekordbővülést könyvelhetett el.

Fotó: Paul Zinken/dpa/AFP

A vállalat 2018 utolsó három hónapjában 37 százalékkal növelte online eladásait, és ezzel már az ötödik egymást követő negyedévben ért el kétszámjegyű bővülést ebben a csatornában.

A negyedéves kiskereskedelmi eladások 4 százalékkal, a nagykereskedelmi eladások pedig 15 százalékkal nőttek.

(Világgazdaság, 2019. január 22.)

Hugo Boss: jól

futott.

Növelte forgalmát és nyereségét 2017-ben a Hugo Boss ruházati és divatcikk kereskedő cég. A cég férfiruházati és szabadidős cikkekkel bővíti profilját – írja az MTI nyomán a Világgazdaság.

2017-es pénzügyi évét 2,7 milliárd euró értékesítési árbevétellel zárta a Hugo Boss. A német cég forgalma másfél százalékkal meghaladta az előző évi értékesítést. A pénzügyi év működési eredménye 341 millió euróra emelkedett a 2016-os 263 millió euróról, a nyereség pedig 231 millió euró lett, 16 százalékkal magasabb a korábbi évben elért 193 millió eurónál.

A divatcég egyúttal befektetéseinek a növelését is kilátásba helyezte 2018-ra, 170-190 millió eurót tervez fejlesztési beruházásokra fordítani a 2017-es 128 millió euró után.

A Hugo Boss a 2016-os vezetőváltás óta a luxus ruházati cikkekről és a női divatról folyamatosan áll vissza az elegáns férfiruházati cikkek gyártására. 2018-as fejlesztési és beruházási terveivel pedig már jórészt a sport- és szabadidős ruházati cikkekkel kívánja a profilját tovább bővíteni.

A Hugo Boss üzleti stratégiája a kínai piacra helyezi a hangsúlyt, ott várja eladásai legnagyobb mértékű növekedését, a második helyen Európával és a harmadikon Észak-Amerikával.

2017-ben a Hugo Boss forgalmának 62 százalékát Európában, 21 százalékát az amerikai kontinensen, 14 százalékát pedig az ázsiai-csendes-óceáni térségben termelte ki. A férfiruházati cikkek forgalmának 89 százalékát, a női divatcikkek pedig 11 százalékát adták.

A Hugo Boss 2018-ra forgalmának és nyereségének - a piaci elemzők körében csalódást keltő módon - „alacsony egy számjegyű” százalékos növekedését jelezte előre, ami részvényének közel hat százalékos árfolyamcsökkenéséhez vezetett a bejelentést követően a frankfurti tőzsdén.

A piaci elemzők a Hugo Boss forgalmának négy, nyereségének tizenkét százalékos növekedését vetítették előre 2018-ra.

(Világgazdaság, 2018. március 8.)

Illusztráció FORRÁS: AFP/2017 GETTY IMAGES/JUSTIN SULLIVAN

Hatalmasat bukott az Inditex: itt vannak Zara, Bershka, Oysho, Pull and Bear, Stradivarius.

Hatalmasat bukott az Inditex: itt vannak Zara, Bershka, Oysho, Pull and Bear, Stradivarius. ₪₪₪

Valósággal összeomlott az Inditex-részvények árfolyama a madridi tőzsdén, augusztus 29-én 5,8 százalékot veszítettek értékükből, 30-án újabb, több mint 2 százalékos veszteség után 26 euróig estek, a Morgan Stanley illúzióromboló elemzésének hatására.

Az amerikai befektetési bank ugyanis csökkentette a Zara divatmárka tulajdonosának várható nyereségét, erre hivatkozva a részvények célárát 26 euróról 21 euróra csökkentették, úgynevezett alulsúlyozási ajánlás mellett.

Fotó: AFP

A Morgan Stanley szakemberei elismerik az Inditex hosszú évek óta tartó fantasztikus teljesítményét, hiszen a konszern portfóliójába a Zara mellett olyan márkák tartoznak, mint a Bershka, az Oysho, a Pull and Bear és a Stradivarius, és a társaság 2001-es részvénykibocsájtása óta 63 országban több mint hatezer üzletet nyitott, a részvényei pedig 17 év alatt a tízszeresükre erősödtek.

Az ellenérv azonban az, hogy a cég üzleti tevékenységének bővülése és pénzügyi mutatóinak javulása már csak átlagosnak nevezhető. A konszern ugyan az elmúlt időszakban is növelte összesített eladóterét, de ennek üteme csupán egy hajszállal múlta felül például brit riválisának, a Next Plc.-nek a teljesítményét. A spanyol cégcsoport kereskedelmi árrése csökkent az elmúlt öt évben, és a cég nyereségének az alakulása is egyre érzékenyebbé vált a devizaárfolyamok ingadozására.

A felülvizsgált előrejelzés szerint a Morgan Stanley a következő öt évben mindössze 4 százalékos átlagos eredmény-növekedést vár, ami alaposan elmarad a piaci várakozásoktól. A 2020–2021-es időszakra például az amerikai bank szakértői a konszenzushoz képest 21 százalékkal kisebb nyereségre számítanak. A FactSet révén összesített 32 elemzés közül 21 az Inditexet vételre, vagy túlsúlyozásra ajánlja, hat tartaná a részvényt, míg öt az alulsúlyozást, vagy az eladást javasolja.

(Világgazdaság, 2018. augusztus 31.)

A Zara divatbemutatót tart neked és felpróbálja helyetted

Nem kell sokat bíbelődni a ruhapróbálgatással, egy mobil rád dobja és meg is veheted. Otthon, virtuálisan persze.

A hazánkban is jelentős népszerűségnek örvendő Zara divatmárka tulajdonosa bejelentette, hogy a kiterjesztett valóság (Augmented Reality) technológiáját állítja a vásárlók szolgálatába. Az új technológiát világszerte 120 Zara-boltban lehet majd használni 2018. április 18-tól. A fast fashion márka a spanyol textilóriás Inditex tulajdonában van, amely jelenleg a legnagyobb ruházati kiskereskedőnek számít a világon.

Az AR-t használó mobilalkalmazásnak alapvetően két szerepe van. A bolti vásárlók számára virtuális modelleket helyez el az üzlettérben, akik bemutatják az adott ruházati termékeket és újdonságokat, mintha csak a kifutóról léptek volna le. A tesztidőszak mindössze két hétig tart majd, április elején indul, a modellek pedig a boltban elhelyezett szenzorok környékén, valamint az üzletek kirakataiban járkálnak majd föl-alá a kiválasztott Zara-cuccokban.

Sőt, a Zara azt is kitalálta, hogyan tudná magát a kirakatot életre kelteni: az app az utcáról is működik. Be se kell lépnünk a boltba, hanem a kirakatra irányított kameraképen már láthatjuk is a mozgó modelleket, azonnal megnézhetjük, mely ruhákat és kiegészítőket viselik, és telefonunkon rögtön meg is vásárolhatjuk az adott termékeket. Anélkül, hogy átléptük volna a küszöböt. Az alkalmazás tehát a bolti és az internetes kereskedelem érdekes hibridjét alkotja meg, egy új értékesítési csatornát nyit meg, ami helyszíni és mégsem az.

A Zara volt az egyik első olyan márka, amely arra építette fel üzleti modelljét, hogy nem évente kétszer, hanem hetente jelentet meg gyakorlatilag teljesen új kollekciókat. Ebbe a stratégiába kiválóan illeszkedik az AR-alkalmazás, ami jól használható eszközt ad egyrészt a márka marketingesei, másrészt a cég folyamatos újításai iránt érdeklődő fiatalok kezébe. A friss tartalmat kereső vásárlók így ugyanis folyamatosan nézhetik a Zara-divatbemutatókat, hetente új tartalommal, ráadásul a boltok szórakoztató funkciója is bővül.

Alkalmazásuk a webshopos vásárlásoknál is használható lesz: a kiszállított csomag tartalmát lehet mobilon felpróbáltatni a modellekkel, az otthoni mobilos szolgáltatás mégis inkább arra való, hogy információt adjon a vásárlónak, hogyan kellene viselnie a megrendelt ruhadarabokat. Itt a modell a csomag tetején jelenik meg a telefon kameraélőképének segítségével, de nyilván további termékajánlatokat is küld majd a Zara.

Az applikáció készítői a modellek – Léa Julian és Fran Summers – szereplésével 12, egyenként 7-12 másodperc hosszú klipet rögzítettek hologramos technikával, 68 kamera használatával. A Zara divatmárkától egyébként nem idegen a technológiai innovációk korai bevezetése, hiszen 2018 elején megnyitották első kizárólag internetes értékesítéssel üzemelő pop-up boltjukat az Egyesült Királyságban, logisztikai központjaikban pedig robotok segítik a munkát.

A Zara természetesen nem az egyetlen márka a divat világában, amely komolyan elkezdett foglalkozni a kiterjesztett valósággal, és igyekszik profitálni az általa nyújtott lehetőségekből. A Burberry tavaly szeptemberben készített kísértetiesen hasonló alkalmazást, míg a Rimmel és a Gap olyan applikációkkal igyekszik megnyerni a vevőket, amelyek lehetővé teszik termékeik virtuális felpróbálását. Ez pedig nemcsak a kapucnis pulcsikra, hanem a szemhéjpúderekre és szájfényekre, rúzsokra is igaz.

Az eddigi legkomolyabban kidolgozott és talán leginkább hasznos AR-alkalmazást egyébként az IKEA fejlesztette az Apple közreműködésével. A Place lehetővé teszi, hogy a kiválasztott IKEA-bútorokat bepróbáljuk a saját lakásunkba, így többé nem kell aggódnunk, hogy a kék kanapé és a mustársárga karosszék nem mutat jól, vagy netán nem is fér be a nappalinkba.

(Kosárérték, 2018. március 29.)

A 2Rule röptetőinek célja, hogy a brand nemzeti sportmárka legyen.

A 2Rule röptetőinek célja, hogy a brand nemzeti sportmárka legyen. ₪₪₪

Innovatív nemzeti sportmárkává tennék alapítói a 2Rule-t. Ambiciózusak a célok, több magyar futballklub után egyszer az olimpiai csapat felszereléséről is visszaköszönhet a szárnyas logó, írja a Világgazdaság.

A következő években több milliárd forintos üzletté is kinőheti magát a sportfelszerelések piacán a Magyar Sportmárka Zrt. brandje, a 2Rule – mondta a Világgazdaságnak Kővári Ágnes, a társaság vezérigazgatója. Az angol írásmódot a nemzetközi piacképesség indokolja, a turul kiejtés azonban a magyarság ősi jelképére utal, így nem véletlen, hogy egy szárnymotívum a márka logója.

A bemutatkozó sajtótájékoztatón elhangzott, hogy jó néhány országnak van nemzeti sportmárkája, így Franciaországnak, Olaszországnak és Dániának is, ebbe a sorba szeretnének belépni. Azért vontak be a projektbe magyar szakembereket és magyar vállalkozásokat, hogy a példaként felhozott országok nyomába szegődve egy teljesen új, innovatív, világszínvonalú sportruházati márkát építsenek fel.

Kővári Ágnes vezérigazgató a 2Rule új magyar sportruházati márkát bemutató sajtótájékoztatón
Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Az alapanyagok ma még külföldről érkeznek, a gyártás pedig harminc százalékban hazai, de jövőre már elérnék a hatvan-, két év múlva pedig a csaknem százszázalékos arányt.

Az is a célok között szerepel, hogy 2020-ban legalább részben már egy saját gyár biztosítsa a szükséges textilmennyiséget.

A márka mostani debütálásáig hét hónapnyi megfeszített munka vezetett Kővári Ágnes beszámolója szerint, most négy hazai varrodával dolgoztatnak, de a kecskeméti, a jászberényi, a rakamazi és a gombai egység mellett már folyamatban van egy saját kialakítása is.

Több mint húsz üzleti partnerrel már szerződést kötöttek, köztük van a Diósgyőr, a Haladás és a Puskás Akadémia NB I.-es labdarúgóklub, a Magyar Vívó Szövetség, valamint a labdarúgás mellett számos egyéb csapat- és egyéni sportágban érdekelt Vasas SC is. A vezérigazgató előrebocsátotta: abban reménykednek, hogy egyszer majd a magyar olimpiai delegáció sportruházatát is elkészíthetik.

Elvi akadálya nincs, hogy akár már a 2020-as tokiói nyári olimpia kapcsán megbízáshoz jusson a 2Rule.

(Világgazdaság, 2018. július 23.)

Egyre népszerűbb a Gucci a tinik és az y-generáció tagjainak körében.

Egyre népszerűbb a Gucci a tinik és az y-generáció tagjainak körében. ₪₪₪

A 2017-es év háromnegyedében a Gucci értékesítésének mintegy 55 százalékát a 35 év alatti fogyasztók vitték – áll a Bain & Company 2017-es októberi jelentésében, írja az Origo. Ráadásul az amerikai tinédzserek kedvenc márkáinak tízes toplistáján is szerepel.

A lassan száz éves cég sikere Alessandro Michele kreatív irányításának köszönhető, aki 2015 óta vezeti a márkát. Michele jól ismeri a fiatalokat, igényeiket a fényes, eklektikus színek és minták iránt – ami ráadásul remekül néz ki a közösségi média felületein.

Gucci táska FORRÁS: GUCCI.COM

2017 áprilisában a Piper Jaffray kutató elemzői 6 ezer tinédzser bevonásával felmérést végeztek az Egyesült Államokban, az eredmény szerint pedig a korosztály tizedik kedvenc márkája a Gucci.

A Gucci egyike azon márkáknak, amely a 90-es évek stílusát éleszti újra, a márkajelek ismét népszerűvé válnak a fiatalok körében. A cég első negyedéves értékesítése 49 százalékkal nőtt.

A másik ok, amiért a luxusmárkák egyre népszerűbbek a tizenévesek körében – még akkor is, ha nem tudják megfizetni a terméket – a hírességek utánzása, akik például Gucci táskával járnak.

Jayneoni Moore a hírességek stílustanácsadója elmondta a Rackednek, hogy amikor a tizenévesek a hírességeket látják, szeretnének hozzájuk hasonlítani, és ezért hajlandóak spórolni egy márkás övre, még akkor is, ha a legolcsóbb farmeron hordják.

A manhattani Gucci üzletben a vibráló színes kézitáskák és a napszemüvegek vannak többségben – látványos Gucci logóval. Az üzlet termékei mellett nem találhatóak árak, de a kézitáskák online ára 780 dollár (215 ezer forint) és 31 ezer dollár (8,5 millió forint) között mozog.

(Origo, 2018. május 31.)

Jó fazont hozott a Gucci

A luxuscégeket fogó Kering negyedével növelte forgalmát. A Gucci 40%-kal.

A vártnál jobb eladási adatokat közölt a luxuscikkeket forgalmazó Kering, írja az Investor.hu. A Gucci mögött álló cég ugyanis igen szépen keresett azzal, hogy az olasz divatmárka továbbra is a világ élvonalában van.

A luxusipar, az olyan kiemelkedő iparági szereplők, mint a Kering, vagy a francia LVMH jó időszakot tudhatnak maguk mögött, mivel a kínai vásárlók megint nekiestek a luxusnak. A 2017-es év jó teljesítményét ezzel együtt az online eladások is húzták felfelé.

Kiemelten jó évet zárt a Kering, amely olyan márkákat tart kézben, mint a Gucci, vagy az Yves Saint Laurent. A cég egyébként jelezte, a tervek szerint leválasztják a Puma sportszermárkát, így nagyobb figyelmet fordíthatnak a luxuscikkekre.

A 2017 negyedik negyedéves adatokat tekintve az látszik, hogy a Kering 4,3 milliárd eurós bevételt ért el, ami 27 százalékos erősödésnek számít. Ez a növekedés egyébként némileg elmarad a megelőző negyedévben produkált 28 százalékos bővüléstől, de simán lenyomta az elemzők által várt 24 százalékot.

Az Alessandro Michele tervező kezei révén újragondolt Gucci szintén veszített kissé a növekedési lendületéből, de még mindig simán lenyomja a nagy versenytársak többségét. A márka eladásai ugyanis közel 43 százalékot ugrottak a 2017-es év utolsó három hónapjában.

A párizsi székhelyű Kering pénzügyi igazgatója, Jean-Marc Duplaix a teljes képhez hozzátette, a cég Balenciaga nevű márkája még erősebb növekedést hozott a 2017-es második negyedévben, mint a Gucci.

A teljes 2017-es évre a Kering 2,9 milliárd eurós működési nyereséget könyvelhetett el, ami 56 százalékos növekedésnek számít, és ezzel a társaság le is nyomta az elemzői várakozásokat. Az összesített 2017-es bevétel ezzel párhuzamosan 15,5 milliárd euró volt, ami 27 százalékkal haladja meg a korábbi értéket.

(Investor.hu, 2018. február 14.)

Gucci: szőrme az már nem

Száműzi a szőrmét kínálatából a Gucci, az Armani már megtette ezt.

Az állati szőrme használatának tilalma a Gucci 2018-as tavaszi-nyári kollekciójának indításától lép életbe, írja a Világgazdaság. Az olasz luxusvállalkozás vezetője, Marco Bizzarri Londonban közölte, hogy a raktáron lévő korábbi termékeket jótékonysági akció keretében elárverezik. A bevételt a Humane Society International és az LAV állatvédő szervezetek kapják.

A Gucci, amely a múltban szőrmével díszített papucscipőket és menyétszőrméből készült kabátokat dobott piacra, ezzel csatlakozott a Fur Free Alliance (Szőrmementes Szövetség) nevű, 40 szervezetből álló csoportosuláshoz, amely az állatok jogaiért küzd és az állati szőrme divatiparbeli helyettesíthetőségéért.

Az állatvédők örömmel fogadták a divatkonszern döntését. „Az egész divatvilágban nagy hullámokat fog kelteni az, hogy a nagy hírű olasz divatmárka lemond a szőrméről” – hangoztatta Kitty Block, a Humane Society International elnöke.

2016-ban az Armani is bejelentette, hogy többé nem használ kreációiban szőrmét.

A Kering luxuskonglomerátumhoz tartozó Gucci eladási eredményei az utóbbi két évben egyébként növekedésnek indultak Alessandro Michele kreatív igazgató vezetése alatt.

Bizzarri elmondása szerint a döntést Michelével együtt hozták. Hozzátette, hogy az új kreatív igazgató kiválasztásakor arra törekedett, hogy olyat találjon, aki ugyanazon értékek fontosságát vallja.

(Világgazdaság, 2017. október 12.)

Ragyog a Gucci

Jó eredményeket könyvelhetett el a Kering.

A luxus- és sportruházatot forgalmazó Kering 2015. évi pénzügyi eredményei azt mutatják, a vásárlók újra imádják a Guccit. Ráadásul a jó eredményt igen komoly ellenszélben hozta össze a cég.

A Kering 2015. negyedik negyedéves bevétele 16 százalékkal emelkedett, elsősorban a Gucci luxusmárka újraéledő népszerűsége nyomán. A Gucci eladások a negyedik negyedévben 13 százalékkal nőttek. Ez pedig nem kis eredmény a Keringnek, mivel a cég nyereségének közel kétharmadát a Gucci adja.

A Kering áll olyan márkák mögött is, mint a Bottega Veneta, vagy az Yves Saint Laurent, de végül a Gucci jelentette a legnagyobb húzóerőt. A Kering 2015-ben visszatért a növekedési pályára, a boltjainak forgalma megugrott a fejlett és feltörekvő piacokon egyaránt. 2015. első felétől kezdeményezőbbé vált a cég, megújította stratégiáját.

2015. egészét nézve a Kering bevétele 15 százalékkal 11,5 milliárd euróra (12,8 milliárd dollár) emelkedett az előző évhez képest. Ez bravúros teljesítményt jelent. A Kering márkái ugyanakkor erősen kötődnek a hongkongi és makaói piacokhoz is, ahol viszont gyengébb volt a kereslet.

Mindehhez hozzátartozik, hogy a kínai nagyszabású korrupcióellenes kampány teljesen átalakította Kína virágzó luxuspiacát. A luxusjavak ugyanis nehezebben érhetők most már el a növekvő kínai középosztály és az elit számára.

(Investor.hu, 2016. február 19.)

Méregdrága egyedi cipőket készít a Ceeze. Van, amiből egyet.

Méregdrága egyedi cipőket készít a Ceeze. Van, amiből egyet. ₪₪₪

A világ, ahol az Adidas és a Louis Vuitton közösen tervez cipőt, sokáig elképzelhetetlen volt. Fiatal tervezők egy csoportja most azonban összehozza az eddig lehetetlennek vélt együttműködéseket és olyan cipőket tervez, amelyek nem csak egyediek, de mindössze néhány pár készül belőlük az egész világon. Ugyanakkor a végtermék, hiába a drága és eredeti anyagok felhasználása, valójában mégsem az igazi, de ez nem tántorítja el a vevőket attól, hogy akár 15 ezer dollárt is kifizessenek a Ceeze nevű márka valamelyik műalkotásáért, írja az Origo.

A hamis ruházatról és cipőkről kialakult egy kép az emberekben. Eszerint legtöbbjük silány minőségű és ráadásul még az eredeti változatot sem sikerül hibátlanul lekoppintani. Emellett pedig könnyen kiszúrható, hogy pár ezer forintért vették őket és igen rövid ideig fogják bírni a strapát.

A Ceeze egyik egyedi cipője FORRÁS: CEEZE

Ezt a közhiedelmet dönti meg a Ceeze, amely tulajdonképpen az eredetit utánzók gyártására szakosodott, de ez annyira bejött nekik, hogy már a legnagyobb márkák is előszeretettel keresik a tulajdonost, hogy segítsen az új cipők tervezésénél. A Ceeze annyiban különbözik a Kínából vásárolt 4-5 ezer forintos hamisítványoktól, hogy az alapanyagaik minősége kiváló, gyakran eredeti cipőket "bontanak" le, majd építik be bizonyos elemeit saját tervezésű cipőikbe, tehát ügyesen koppintanak.

A Nike és a Gucci dizájn, egy cipőben FORRÁS: CEEZE

Bizonyos típusokat maguk terveznek, de bárkinek készítenek cipőt megrendelésre is. Ehhez jelenleg el kell menni az üzletükbe, ahol a divattervezőkkel közös egyeztetés után készül el a műremek. Minden darab egyedi tervezésű és kézzel, nagy odafigyeléssel készül, áruk pedig attól függ, hogy milyen anyagokat használtak hozzá.

Ennek pedig csak a készítők és a vásárlók képzelete és pénztárcája szab határt.

FORRÁS: CEEZE

A Ceeze általában 5-10 darabot készít a saját tervezésű cipőkből, tehát nem kell aggódni, hogy meglátjuk az utcán valaki máson is. A rendelésre készített tornacsukákból viszont összesen egy darabot gyártanak, tehát aki ilyet terveztet magán az elmondhatja, hogy a világon csak az ő lábán lesz ilyen cipő.

A cég weboldalán folyamatosan változik a kínálat, hiszen a Ceeze MC művésznéven tevékenykedő tervező mindig próbál új dizájnokkal előrukkolni. Jelenleg megvásárolható a legfrissebb alkotás, az Off-Louis" Air Jordan 1's, amely összesen 4.000 dollárba, vagyis nagyjából egymillió forintba kerül. De az árat az is befolyásolja, hogy mennyi időbe telik a cipő elkészítése. Ezért, valamint a nagy kereslet miatt, elég sokat kell várni az egyedi tervezésű lábbelikre. A Ceeze oldalán található információk szerint akár 2-4 hónapot is.

(Origo, 2018. április 19.)

Claire's üzleteFORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS

Londoni Fashion week: először járt a királynő divatbemutatón. A tét 26 milliárd font.

Londoni Fashion week: először járt a királynő divatbemutatón. A tét 26 milliárd font. ₪₪₪

Életében először jelent meg a 91 éves II. Erzsébet brit királynő a londoni Fashion Weeken. Az első sorban helyet foglaló méltóság közvetlenül az amerikai Vogue magazin szerkesztője, és a divatipar legbefolyásosabb nője, Anna Wintour jobbján vette szemügyre a kifutót.

A királynő a híres brit tervező, Richard Quinn ruháinak bemutatójára érkezett, igen nagy meglepetést okozva ezzel, és láthatóan remekül szórakozott a show alatt.

II. Erzsébet mióta megkoronázták 1953-ban, azóta maga is stílusikonná vált.

A királynő mellett helyet foglalt még Caroline Rush, a British Fashion Council (BFC) igazgatója, aki 2009 óta vezeti a nonprofit szerveztet, amelynek célja összefogni és támogatni a brit divatipar tervezőit és márkáit.

II. Erzsébet megjelenése a brit divatipar bemutatóján nagy jelentőséggel bír, hiszen ez a szektor évente 26 milliárd fontos forgalmat bonyolít, valamint 800 ezer munkahelyet teremt és ezzel Nagy-Britannia legnagyobb kreatív iparága. A textil- és divatexport pedig önmagában 6,5 milliárd fontot ér.

(Origo, 2018. február 21., fotó: GETTY IMAGES/BFC/TRISTAN FEWINGS)

Most Meghan Markel cuccait kapkodják a brit hölgyek

Kate Middleton után ő következik. Kylie Jenner és Kim Kardashian most éppen csak a kanyarban. Milliárdokat kaszál ezen a divatipar.

A britek úgy tűnik előszeretettel veszik meg ugyanazokat a ruhákat, kiegészítőket és cipőket, amit a hercegi párokon látnak, írja az Origo. Meghan Markel, Harry herceg menyasszonya hamar felfuttatott néhány márkát pusztán azzal, hogy lefotózták azoknak a ruháiban. Kiderült, mindenki szeretne úgy kinézni és azt hordani, mint az egykori sorozatszínésznő, aki nagyjából kétmilliárd dolláros bevételt hozhat néhány szerencsés divatmárkának.

A sokáig "Kate hatásnak" emlegetett jelenségből hamar "Meghan hatás" lett. A jelző onnan ered, hogy miután Vilmos herceg eljegyezte Kate Middleton, hirtelen mindenki azokat a ruhákat akarta viselni, mint a hölgy. Ez most sincs másként, mert a felpörgött vevők azonnal lecsaptak és percek alatt elkapkodták a Meghan által viselt különböző cipőket, kabátokatde többen még a jéggyűrű másolatát is szerették volna megrendelni a helyi ékszerboltokban.

(Harry herceg és Meghan Markle, forrás: 2017 Getty Images/Chris Jackson/Origo)

Meghan a kanadai divatmárka, a Line The Label 750 dolláros kabátját viselte a hivatalos eljegyzési ceremónián, aminek hatására annyi vásárló akart belépni egyidejűleg az oldalra, hogy összeomlott a rendszer, viszont előtte még az összes kabát elkelt szinte néhány perc alatt. Annyira felkapott lett a termék, hogy hálából a cég az egész ruhacsaládot átnevezte szerényen"The Meghan"-ra.

Markelt korábban szintén egy másik Line The Label kabátban fotózták le és akkor is gyakorlatilag azonnal elfogyott az összes kabát. De nem csak ez a márka kap egy kis ünnepi lökést a királyi család legújabb jelöltjétől. Az eljegyzésen hordott 730 dolláros Aquazzura magassarkú cipők is pillanatok alatt elfogytak, valamint az 585 dolláros p.a.r.o.s.h kabátok eladásai is megnőttek.

A Birks arról számolt be, hogy a 780 dolláros 18 karátos fülbevaló, amit Markle hordott az eljegyzésen, 50 százalékkal dobta meg az oldaluk látogatottságát.

A kanadai cég éppen nemrég terjeszkedett az Egyesült Királyságban, és ezt a lehető legjobbkor tették, hiszen a fülbevalót csak az ottani partnerüknél, a Mappin & Webb webshopjában lehet kapni.

(Meghan Markle a Line The Label kabátjában, forrás: AFP/Daniel Leal-Olivas/Origo)

De nem csak a ruháit másolják, hanem sokan szeretnének is úgy kinézni, mint az amerikai színésznő. Stephen T. Greenberg plasztikai sebész a Daily Mailnek beszélt erről. Az utóbbi hat hónapban, de különösen az eljegyzés után, egyre többen keresték fel azzal a kéréssel, hogy ugyanolyan orrot szeretnének maguknak, mint amilyen Meghannak van. Mi több, a színésznő megelőzte Kylie Jennert és Kim Kardashiant is és jelenleg az ő külsője a legvonzóbb, amire a legtöbb nő vágyna.

(Origo, 2017. december 2., kiemelt kép: 2017 Getty Images/Chris Jackson/Origo)

Cuccok idősebbeknek, fiatalabbaknak, jöhetnek a hétköznapi modellek, meg az online.

Cuccok idősebbeknek, fiatalabbaknak, jöhetnek a hétköznapi modellek, meg az online. ₪₪₪

Az Abercrombie & Fitch (A&F) a vártnál kisebb veszteséget szenvedett 2017 második negyedévében. A viharos egy évet produkáló divatcég ugyan megint veszteséget jelentett, írja a Világgazdaság. A 779 millió dolláros negyedéves forgalom négymillióval alacsonyabb ugyan az egy évvel korábbinál, de a vártat 20 millióval meghaladta. Az A&F megújulási programjának elején jár. Arthur Martinez elnök 2017 júliusában határozott lépéseket ígért a részvényesek megnyugtatására: bejelentette, hogy az Abercrombie márkával a jövőben az idősebbeket veszik célba, míg a Hollisterrel a fiatalokra koncentrálnak. Az átpozicionálás kockázattal jár, de ezt az immár negyedik éve zsugorodó forgalom miatt vállalniuk kell. Annyi vigaszuk lehet, hogy a Hollistert árusító boltok eladásai most 5 százalékkal nőttek az egy évvel korábbihoz képest, míg ugyanakkor az Abercrombie márka 7 százalékkal kevesebbet hozott.

A divatcégek lejtmenete alól az American Eagle Outfitters kivételt képez, eladásai éves összevetésben 3 százalékkal 845 millió dollárra nőttek 2017 második negyedévében, meghaladva a vártat. Elsősorban az Aerie márkanéven forgalmazott fehérneműből fogyott sok, és 26 százalékos pluszbevételt hozott a cégnek, de az új fazonú farmereket is a sikertermékek közé sorolták. Ez utóbbi különösen kedvező hír az iskolakezdési szezonra készülődve. Az egy üzletre eső eladásokban az elemzők 0,4 százalékos csökkenést vártak, ehelyett 2 százalékos bővülésről írt gyorsjelentésében a főleg a fiatalok igényeire szabott kollekciókat kínáló American Eagle. A nyereség csaknem a felére, 21 millió dollárra csökkent, ebben azonban az átszervezésekkel járó egyszeri költségek játszottak szerepet. A piac kedvezően értékelte a cég teljesítményét az utóbbi negyedévben, ekkor árfolyama erősödött is, de az utóbbi 12 hónapban összességében 35 százalékkal gyengült.

Az American Eagle-nek szakértők szerint sikerült meggyőznie a bázisát képező millenniumi nemzedéket, hogy érdemes a hagyományos boltokban ruhát vásárolni, szaküzleteinek látogatottságára nem lehetett panasza. A színvonalas kollekciók és a személyes kiszolgálás mellett a harmadik tényező a marketing volt, ami segítette az eladásokat. A cég köznapi, saját testüket elfogadó hús-vér emberekkel kezdte reklámozni portékáját, szemben például a konkurens Victoria’s Secret nőideálokat megtestesítő modelljeivel.

Az American Eagle másik versenytársa, az Express az ellenkező utat járja. Az amerikai divatcég inkább az online értékesítésre feküdt rá, és ebben 28 százalékos bevételnövekedést ért el 2017 második negyedévében, mire az árfolyama, a cég nevéhez méltó sebességre kapcsolva, 17 százalékot erősödött. Volt honnan feljönni, hiszen az utóbbi 12 hónapban a cég 60 százalékot veszített értékéből, ebből 38 százalékot már a 2017-ben. Az alacsony költséggel, hatékonyan működtethető e-kereskedelmi üzletág már 20 százalékot képvisel az Express teljes bevételében. Bár az összforgalom a negyedévben 4 százalékkal csökkent, ez viszont már nem zavarta a kétszer ekkora visszaesés miatt aggódó befektetőket.

(Világgazdaság, 2017. augusztus 25.)

Duplájára nő a videojáték piac.

Duplájára nő a videojáték piac. ₪₪₪

Szűk évtized alatt két és félszeresére nőhet a globális videojáték piac, írja a Napi.hu. Majdnem a világ népességének harmada célcsoport, a szektor értékében elérheti Magyarország éves GDP-jét, és a trendeket látva kicsi a valószínűsége a megállásnak.

Jelenleg nagyjából két és fél milliárd ember játszik videojátékokat világszerte, a piac értéke idén eléri a 123,5 milliárd dollárt, majdnem 38 ezer milliárd forintot napi értéken számolva.

A GoldenCasinoNews.com szakoldal felmérése alapján a szektor töretlenül növekedett az elmúlt években, és ebben várhatóan nem lesz megállás.

Jelen állás szerint a 2012-es 58 milliárd dollárról 2021-re 138 milliárd fölé emelkedik a piac értéke, vagyis szűk 10 év leforgása alatt két és félszerese lehet a nemzetközi növekedés. Viszonyításként: ez a piaci érték Magyarország éves össztermékét közelíti idén is, 2021-re pedig már meg is haladhatja.

Jelenleg a kínai Tencent a legnagyobb játékos a piacon 19,7 milliárd dolláros bevétellel 2018-ban, ezt követi a Sony Computer Entertainment, aminek a profitja meghaladta a 14 milliárd dollárt. Negyedik és ötödik helyen állt a Microsoft és az Apple 9 milliárdos bevétellel, a Nintendo játékpiaci profitja 2018-ban meghaladta a 4 milliárd dollárt.

A legélénkebb növekedést felmutató szegmens a konzolpiac, ott 2019-ben 13,4 százalékkal nőtt az árbevétel éves összevetésben, majdnem 48 milliárd dollárra. A konzolok lassacskán az iparág megmentőjének kikiáltott mobil szegmenst is lehagyják.

A legkelendőbb konzol a Nintendo Wii Sports volt, ebből világszerte 369 millió egységet adtak el 2019-ben.

A sokszor temetett asztali gépes szektort sem kell félteni. A PC-re kiadott legnépszerűbb játékokból világszerte 55 millió darabot adtak el idén. Legnépszerűbb a Sims 3, ezt követi a World of Warcraft és a Diablo 3.

(Napi.hu, 2019. november 27.)

A Marvel ezt is megcsinálta: Bosszúállók

A Bosszúállók már a videojátékok világát is letarolta.

Újra 1999 van, a két legnagyobb sztár egy régóta várt Star Wars-epizód, és egy sötét tónusú sci-fi Keanu Reeves főszereplésével – gondolhatta az ember az idei E3 videojátékexpó első napjaiban, írja az Index. Hanula Zsolt összeállítása következik.

Aztán bemutattak még egy csomó játékot, és sosem látott sebességbe kapcsolt a retróőrület 15-20 éves slágerek felújításával. Végül, amikor bezárt a show, és megnéztük, milyen játékok mekkora hullámokat vertek a gémerek kollektív tudatában, érdekes tanulságot vonhattunk le. Lehet itt új Baldur's Gate-tel etetni a nosztalgiára éhes régi játékosokat, felújítani nekik a giga-közönségkedvenc Final Fantasy 7-et, végtelen pénzzel és profi marketinges hadjárattal tolni a tuti bestseller sorozatokat,

A MAI SZÓRAKOZTATÓIPAR ARRÓL SZÓL, HOGY AHOVÁ A MARVEL ODALÉP, OTT TÖBBÉ FŰ NEM TEREM.

Hogy melyik játék mennyire keltette fel a nép érdeklődését, azt aránylag egzakt módon tudjuk mérni a trailerek youtube-os nézettségével. A toplistát ennek alapján raktuk össze, pár megszorítással:

Minden trailernek csak a legnézettebb verziója számított (ez jellemzően a kiadója hivatalos oldalán van, ahová először feltöltötték, de a kismillió gyűjtőoldallal együtt az össznézettségek jóval magasabbak lehetnek).

Csak azok a játékok voltak versenyben, amiknek az E3 ideje alatt jött ki a trailerük – tehát a kiállítás elé egy héttel időzített új Call of Duty nem (pedig 28 milliónál jár a számlálója).

Csak konkrét játéktrailerekkel számoltuk, olyan bejelentésekkel nem, mint például a Banjo Kazooie hőseinek vendégszereplése a Super Smash Bros Ultimate-ben vagy az új Xbox bemutatója.

A számok a péntek délelőtt 10 órás állapotokat rögzítik, és érdemes összemérni a négy évvel ezelőtti, hasonló E3-as toplistánk adataival.

Hogy a nézettségi adatokat még jobban perspektívába helyezzük, az E3 alatt megjelent mozis trailereknél a két legnézettebb a Disney-féle Jégvarázs 2 előzetese (18 millió) és a bollywoodi akciófilm Saaho trailere volt (27 millió egyetlen nap alatt).

Melyik játék trailere volt a legnézettebb, jöjjenek a legjobb számokat produkáló előzetesek.

Avengers: A-Day – 11,7 millió

Van az Űrgolyhókban az a vicces jelenet, amikor a hősök menekülnek a Halálcsillagon, de csapdába esnek, aztán kiderül, hogy mégsem, mert a rohamosztagosok nem őket kapták el, csak az akciójelenetekben használt dublőreiket.

NA PONT ILYEN ÉRZÉSE VAN AZ EMBERNEK AZ AVENGERS A-DAY ELŐZETESE ALATT.

Ahol Vasember egy körszakállas fickó, de nem Robert Downey Jr., a Fekete Özvegy egy vörös hajú csaj, de nem Scarlett Johansson, és így tovább. A játék egyébként várhatóan olyasmi lesz, mint a tavalyi PS4-es Spider-Man (az egész jó volt), de ez önmagában még nem indokolná azt a bő 10 milliós nézettséget. A Bosszúállók olyan szinten gyűrte maga alá a világot a legutóbbi filmmel (a Végjáték a jegybevételi örökranglistán az Avatar első helyét kezdi már fenyegetni), hogy annak a gravitációja a játékosokat is ellenállhatatlanul beszippantotta.

Cyberpunk 2077 – 9,1 millió

Megáll az ész, 2019-ben egy lengyel csapat a világ legnagyobb játékfejlesztő sztárja. Hát hol voltak a lengyelek, amikor a magyarok már ott, hogy Imperium Galactica? Sehol nem voltak. Aztán az állam azt gondolta, nem stadionokat épít, hanem játékfejlesztő stúdiókat, a Witcher 3 meghódította a világot, és most itt tartunk: a Cyberpunk 2077-et hisztérikus rajongás övezi már egy évvel a premierje előtt, plusz Keanu Reeves, plusz minden és mindenki lélegzetelállító. De hát most mit lehet tenni, ha csak egy Mátrixba ültetett Witcher sül ki az egészből, már bőven jól jártunk.

Star Wars Jedi: Fallen Order – 6,9 millió

A Star Wars nem tud bukni, ez alapvetés volt vagy 40 éven keresztül, a széria sikert sikerre halmozott moziban is, játékokban is, annak ellenére, hogy midikloriánok, Jar-Jar Binks és Hayden Christensen színészi alakítása tépázta a hírnevét. Aztán jött a Solo-film, és csúfosan elhasalt, és hirtelen igény támadt arra, hogy egy bármilyen Star Wars-termék tényleg jó is legyen, ne csak az ismert logót mutassa fel. Na, az új játék, a Fallen Order egyelőre elég jónak tűnik ebben, a játékmenete kicsit az Unchartedre emlékeztet, ami abszolút jó hír. Plusz ugye fénykardok, rohamosztagosok, John Williams zenéje, Erő, az Apex Legends fejlesztőcsapata, ilyesmik. Mondom én, hogy a Star Wars nem tud bukni.

Halo Infinite – 4,0 millió

Master Chiefnek lassan el kéne gondolkodni a nyugdíjba vonuláson: ha egy új Halo-játék nem tud az E3 népszerűségi versenyében dobogóra kerülni, az azért merőben szokatlan az Xbox ikonikus sorozatától. Az Infinite alcímű epizód jövő karácsonyra jön, a következő Xbox-generációra, a Scarlettre, és a trailer alapján hozza a megszokott kliséket és hangulatot, egy príma sci-fi akciójátékot kapunk majd. Az meg szép önirónia, hogy számozás helyett a “végtelen” kifejezést ragasztják a címhez (egyébként ha jól számoljuk, ez lesz a 14. játék a szériában).

Zelda: Breath of the Wild 2 – 3,1 millió

A Nintendo emberemlékezet óta azzal nyeri meg az E3-at, hogy bemutat vagy egy új Mario-játékot, vagy egy új Zeldát, a közönség pedig menetrendszerűen elalél a gyönyörtől. Ez persze összefüggésben lehet azzal, hogy a közönség jelentős része ezeknek a játékoknak a korai, gameboyos és NES-es verzióin szocializálódva töltötte a gyerekkorát. Az idei nagy dobás egy új Zelda, a trailer nagyon hangulatos, és a sorozathoz képest elég sötét, sőt, félelmetes. De igazából mindegy is, milyen, ha megjelenik, a rajongók millióinak megint ez lesz a legjobb dolog, ami csak az univerzummal történhetett. Azt egyébként tudták, hogy Robin Williams a játék címszereplője után nevezte el a lányát, Zelda Williamst?

Dragon Ball Z: Kakarot – 2,4 millió

Megdöbbentő, de már húsz éve, hogy Magyarország összes alsó tagozatosából a jogaiért küzdő öntudatos politikai aktivistát csinált a médiahatóság azzal, hogy az RTL műsoráról levetetett egy rajzfilmet. A kicsit idősebbek meg az egészből csak annyit értettek, hogy van itt egy béna mese, amit imádnak a gyerekek, és amiben hosszú epizódokon keresztül verekednek a szereplők nagyon fura, szaggatott animációkban. És van benne egy Szívtelen Sátán nevű szereplő. Az akkori alsósok ma már 30 év körül vannak, és valószínűleg imádni fogják az aktuális videojáték-verziót, amiben kábé ugyanez történik, és egészen biztosan lesz benne OVER NINE THOUSAND, bármit is jelentsen ez.

Microsoft Flight Simulator 2019 – 2,3 millió

Valós idejű grafika 4K-ban rögzítve, műholdas adatok alapján modellezve – kezdi a trailer, és aztán olyan látvány jön, hogy szem nem marad szárazon. A Flight Simulator az a játék, amiben nem kell senkit halomra lőni, csak repülni és bámészkodni. És ha esetleg nem is lenne türelmünk megtanulni benne repülőt vezetni, mert hát elég realisztikus és macerás (annak idején elterjedt, hogy a szeptember 11-i merénylet előtt is a játék akkori verziójával gyakoroltak a terroristák), gondoljunk csak arra, hogy milyen videókkal lesz tele a Youtube már a megjelenés másnapján!

Destroy All Humans Remake – 2,1 millió

Elég meglepő, hogy a nagy nosztalgiaőrületben pont egy aránylag kevésbé ismert régi játék felújítása érte el a legnagyobb nézettséget. A 15 éves Destroy All Humans remake-jében egy nagyfejű, gonosz földönkívülivel kell olyasmiket csinálnunk, amiket a nagyfejű, gonosz földönkívüliek szoktak: emberek elrablása, tehenek megcsonkítása, gabonakörök és hasonlók. A végső cél természetesen az egész emberiség rabigába hajtása. A nézettség talán annak is köszönhető, hogy a csillivilli, de a játékról semmit nem mondó előzetesek helyett itt konkrét játékmenetet láthatunk, majd fél órán át, és hát, lássuk be, tényleg elég viccesnek tűnik az ufóskodás.

Final Fantasy 7 Remake – 1,8 millió

A Final Fantasy 7-et a rajongók máig felülmúlhatatlannak tartják sztorimesélésben, karakterábrázolásban, játékmenetben és az egy négyzetméterre eső óriáscsirkék számában egyaránt. Az eredeti játék 1997-ben jelent meg az első Playstationre, aztán voltak tervek a felújítására PS2-n, PS3-on, és most úgy néz ki, hogy több epizódra bontva fog megjelenni a remake, PS4-en és PS5-ön. Nem csoda, hogy aki 22 évvel ezelőtt ezen nőtt fel, most már tényleg úgy várja a komikusan bazinagy karddal hadonászó Cloud Strife új eljövetelét, mint a Messiást. Bónusz: a nyolcadik részt is felújítják a modern játékgépek teljesítményéhez igazítva, és állítólag még az idén megjelenik.

Ghostwire Tokyo – 1,8 millió

A lista végén kiderül, hogy a top 10-be nem jutottak be olyan játékok, mint az új Watch Dogs és Doom, a Baldurs Gate 3, a FIFA 20, a Gears 5, az új Rainbow Six és Borderlands vagy az Age of Empires 2 felújítása. Befért viszont a Cyberpunk mellett második eredeti játékként (vagyis nem folytatás, nem feldolgozás, nem licenc) egy elképesztően hangulatos PS4-es horror-kaland a Resident Evilt kitaláló japán legendától, Mikami Sindzsitől. Sok mindent nem tudunk a játékról, de sokan már most a horrorműfaj megújítójaként ünneplik. Láncfűrészelés és zombik helyett okkult-paranormális-kísérteties környezetet kapunk, ahol az emberek nagy része egyik napról a másikra egyszerűen eltűnik, mintha csak Thanos csettintett volna. Valószínűleg ennek a rejtélynek kell majd a végére járnunk, amihez annyi támpontot kapunk a szlogen képében, hogy Ne félj az ismeretlentől. Támadd meg.

(Index, 2019. június 15., Hanula Zsolt írása, kép: Marvel's Entertainment / YouTube)

Pokémon Go: tolják még

Egy éve, 2016 nyarán hatalmas sikerrel robbant be a Pokémon Go mobiljáték, még mindig sokan, közel 60 millióan játszanak a játékkal.

Nemzetközi jelenséggé váltak a mobillal utcákon, parkokban, és köztereken kóborló játékosok. Bár a tömeghisztéria alábbhagyott, nemrég még egy fesztivált is tartott a cég Chicagóban, ami azonban teljes káoszba fulladt, írja az Origo.

A 2016 júliusi debütálás óta a Pokémon Go alkalmazást 755 millió alkalommal töltötték le, és a cég több mint 1,2 milliárd dollár bevételt produkált.

A kezdetekkor 28,5 millió játékos kergetett apró virtuális állatokat csak az Egyesült Államokban, azonban a program sorozatos hibái, szerverleállások és a Niantic fejlesztő cég rossz kommunikációja miatt sokan elpártoltak a játéktól, 2016 végére már csak 5 millió játékos maradt az országban, ez derült ki az Apptopia és a comScore adataiból.

Manapság, 2017 derekán világszerte 60 millió játékosa van a programnak, akik közül minden ötödik napi szinten használja is a játékot. Bár sok játékos kiszállt, még így is ezrek vártak a 2017 júliusi második felében megtartott Pokémon rendezvényre a chicagói Grant Parkban. A jegyvásárlóknak megérte, hogy több órán keresztül élvezhették a játékot hasonszőrűek társaságában, sőt, sokan a Pokémon sorozathoz köthető jelmezben, vagy kiegészítővel készültek az eseményre.

A rendezvényre 20 dollárba került a belépő, amiért a programban extra holmikat is kaptak a játékosok, a jegyek kevesebb mint 48 óra alatt elkeltek.Az esemény kezdetekor ezrek álltak sorba, hogy bejussanak a parkba, és a korábban ígért extrákat beszerezzék, valamint a nemrég bejelentett legendás lényeket is elkapják. De már kora reggel kiderült, hogy sem a helyi mobilszolgáltatók, sem a Niantic saját szerverei nem bírják kezelni a játékosok rohamát, aminek az lett a következménye, hogy összeomlott a rendszer. Világossá vált a kezdetkor, hogy a játék nem fog működni, így le kellett állítani a rendezvényt. A résztvevőknek megígérték, hogy visszakapják a pénzüket, és a ritka állatok egyenesen a játékosok mobil applikációjában landolnak, nem kell őket elkapniuk.

A fejlesztők korábban is sok új tartalmat adtak hozzá a játékhoz – mint például a második generációs szörnyek, vagy az új edzőtermi rendszer –, de tervezik még az egymás elleni játék lehetőségét és a szörnyekkel való kereskedést is. A színfalak mögött pedig a Niantic új hirdetési lehetőségekről tárgyal, kiskereskedőkkel is együttműködve.

Hasonló játékos fesztiválokat Európába is tervez a Niantic, így Dánia, Németország, Csehország, Svédország, Hollandia, Franciaország, valamint Spanyolország is szerepel az útitervek között. A rajongók persze nagy lelkesedéssel fogadták az európai körút hírét, de vajon bírják-e a szervezők a chicagóihoz hasonló fennakadások nélkül? De hát ha nagy az érdeklődés, akkor minden lehet.

(Origo, 2017. július 27.)

A kínaiaknak nem kell a Pokémon Go

Legalább is a kínai kormány nem engedi be.

A kínai kormány nem engedi be a Pokémon Go-t, így továbbra sem lesz elérhető hivatalosan a Pokémon Go című mobiljáték. A kínai kormány szerint az rendkívül veszélyes. Nemcsak a felhasználók, de a földrajzi adatok felhasználása miatt is aggódnak, így könnyen lehet, hogy más játékok is cenzúra alá esnek a jövőben.

A világ legtöbb országában már rég letölthető a Pokémon Go a hivatalos alkalmazásboltokból, Kínában azonban továbbra sem jelenik meg. Már a játék bejelentésekor sem tűnt ez valószínűnek a szigorú kínai cenzúra miatt, a Reuters információi szerint az állami cenzorok pedig továbbra sem fogják engedélyezni a játék hivatalos megjelenését az országban biztonsági kockázatok miatt. A kínai digitális tartalmakat szabályzó szövetség szerint ugyanis a játék fenyegetést jelent a földrajzi adatok biztonságára, a közlekedésre, és a felhasználók testi épségére is. Így nem csak a felhasználókat, de a nemzetbiztonságot is féltik.

A világ nagy részén már tavaly végigsöpört a pokémonláz. A kínai kormány első indokával nem lehet vitázni, hiszen számtalanszor lehetett hallani híreket az elmúlt évben arról, hogy játék közben balesetet szenvedtek a figyelmetlen játékosok, a legrosszabb esetben pedig életüket vesztették. Ez viszont még egyetlen országban sem volt elég kiváltó ok ahhoz, hogy tiltsák a programot.

Feltehetően a földrajzi információk biztonsága lehetett a fő szempont a kínai döntés meghozásában. A kínai kormány cenzúráját ismerve nem meglepő, hogy szigorúbbak az olyan külföldi szolgáltatásokkal szemben, amelyek aktívan használnak fel földrajzi és felhasználói adatokat. A Pokémon Go alapja a Google térkép, e nélkül nem tudja felhasználni a helyi adatokat.

A japán Nintendo és a Niantic számára ez a döntés nagy veszteség lehet, hiszen a világon Kínában a legnépszerűbbek a mobiljátékok, ez a legnagyobb piac.

(Origo, 2017. január 11.)

Kié a pénz a Pokémon Go után?

Ez csak egy alkalmazás, amit le kell tölteni a mobilra. Töltik is rendesen.

Valószínűleg magukat a készítőket is meglepte a Pokémon Go elképesztő sikere, a nosztalgiára építő, de az új technológiai lehetőségeket is kihasználó játék több milliárd dollárral növelte a Nintendo cég értékét.

A nagyjából egy évtizeddel ezelőtt véget ért, azért a képernyőkön még mostanában is időnként feltűnő rajzfilmsorozat figuráira alapozva a Niantic és a The Pokémon Company készített egy iOS-en és Androidon is elérhető mobiljátékot, amelynek az a különlegessége, hogy ötvözi a valós és a virtuális világot. A mobiltelefon képernyőjén ugyanis a valódi világban keresgélve - utcákon, tereken, mezőkön, hegyen-völgyön át, bárhol járva - tűnnek fel az applikáció révén megjeleníthető Pokémon-figurák, amelyekből a felhasználók igyekeznek minél többet összegyűjteni. A játék 2016. július 6-tól érhető el, egyre több országban világszerte, és egészen megdöbbentő sikert hozott. A hírek szerint július közepére már több mint ötmillió letöltést ért el csak androidos telefonokra, de az iOS-platformokkal együtt a teljes felhasználói kör ennek akár a többszöröse is lehet. A szoftver népszerűségét jól mutatja, hogy az indulás napján akkora volt a terhelés, hogy egy rövid időre a szerverek is leálltak.

A Nintendo részvényeinek árfolyama meredeken emelkedni kezdett a játék piacra dobását követően. A társaság piaci értéke rövid időn, szinte napokon belül több mint 60 százalékkal, 28 milliárd dollárra nőtt. A japán cég egyébként még messze van a csúcstól, hiszen 2007. október végén, egy évvel a Wii játékkonzol piacra dobását követően közel 80 milliárd dollárt ért.

A Nintendo volt ugyan a Pokémon videojátékok eredeti megalkotója, rendelkezik is bizonyos licencjogokkal a Pokémon Go fölött, de a játékot nem ő fejlesztette. A Nintendo elsősorban a név népszerűsítésének közvetett előnyeit élvezheti, ami nem kevés. A játékot a The Pokémon Company, valamint a Google-ről leválasztott Niantic alkotta meg. A Pokémon Company 32 százaléka a Nintendo tulajdonában van, míg a fennmaradó rész a Game Freak és a Creatures kezében van. A tulajdonviszonyokat bonyolítja, hogy a Nintendónak 10 százalékos részesedése van a Creaturesben, továbbá az, hogy a Nintendo, a Pokémon Company és a Google egyaránt részt vettek a Niantic 30 millió dolláros tőkeszerzésében 2015. szeptemberében.

A Pokemon GO elképesztően népszerű, Amerikában a napi aktív felhasználói tábor elérte a 26 milliót, ami több, mint ahányan a Google Mapset használják (a GO egyébként a Maps térképeit használja). A divathullám pedig egyre magasabbra csap, napi 5-6 millió példányban telepítik a játékot világszerte, ahogy egyre újabb piacok nyílnak meg.

Sorra dőlnek meg a mobiljátékos rekordok, a felmérések szerint például a letöltők 70%-a marad meg aktív játékosnak - miközben az iparági átlag 30% körül mozog. Bár a játék alapban ingyenes, lehet benne pénzért is venni kisebb-nagyobb segítségeket, ebben is elég jól teljesít az app, az egy játékosra vetített átlagos napi bevétel 25 cent, ami a két és félszerese az ilyen pénzügyi modellt használó játékok átlagának.

Egyébként éppen tíz évvel ezelőtt, 1996 áprilisában dobták piacra Japánban a tamagocsi nevű játékot, és alig tíz év alatt 76 milliót adtak el belőle világszerte. A tamagocsi szó a japán tamago (tojás) és az angol watch (nézni) szó összevonásából ered, maga a termék pedig egy virtuális kisállatnevelő szoftver volt, fröccsöntött műanyagba burkolva. A felhasznált technológia már 1996-ban is primitív volt, de a nevelhető állatkák mindenhol letarolták a piacot.

(Origo, Index, Világgazdaság, 2016. július)

A globális internetes értékesítésben szárnyal az IKEA - a jövőben a városközpontokban nyitnak új, kisebb áruházakat világszerte FORRÁS: MTI/FALULDI IMRE

A várakozásokat felülmúlva kelt el több kép is a Virág Judit Galéria árverésén.

A várakozásokat felülmúlva kelt el több kép is a Virág Judit Galéria árverésén. ₪₪₪

Első alkalommal lehetett a háború utáni és kortárs művekre lehetett licitálni november 17-én Budapesten, írja az Origo az MTI nyomán.

Lakner László Metamorfózis – egyszer, aztán, később Várakozók (Példázat) (1964-1967) című festménye kikiáltási árának csaknem kétszereséért, 42 millió forintért cserélt gazdát. A Metamorfózis Lakner László életművének egyik legfontosabb darabja, az alkotó hasonló jelentőségű művei jelenleg kizárólag közgyűjteményekben találhatóak meg.

Virág Judit galériatulajdonos (bal oldalon) és Kelen Anna művészettörténész.FORRÁS: MTI/MARJAI JÁNOS

Nádler István Kapcsolat című 1971-es akrilja az induló összeg több mint háromszorosáért, 35 millió forintért kelt el. Magas, 16 millió forintos áron talált gazdára Keserü Ilona Pannóterv 3 című olajképe is. Mindhárom alkotó esetében életműrekordok születtek, amelyek hazai és nemzetközi szinten is befolyásolhatják a magyar kortárs képzőművészet piaci értékét" – emelte ki Törő István, a Virág Judit Galéria ügyvezető igazgatója.

Hozzátette: messze a művészek piaci galériás árai felett cserélt gazdát még Ef Zámbó István cím nélküli műve, amely 3,6 millió forintért, míg Kepes György Sham Lustre című festménye 4,6 millió forintért, Fehér László Archív című műve pedig 4,2 millió forintért talált új gazdára.

Illusztráció FORRÁS: TUBA ZOLTÁN/KÉPSZERKESZTŐSÉG/© TUBA ZOLTÁN, 2016/TUBA ZOLTÁN

Törő István kifejtette: az utóbbi években kortárs irányba mutató fordulat figyelhető meg a magyar műtárgy-kereskedelemben, egyre nagyobb az érdeklődés a hatvanas-hetvenes-nyolcvanas évek művészete iránt, de ez a tendencia már jó ideje a nemzetközi piacon is megfigyelhető.Külföldön már régebb óta felfigyeltek a kortárs magyar alkotókra: Keserü Ilona vagy Nádler István munkáit olyan gyűjteményekben őrzik, mint a párizsi Pompidou Központ vagy a New York-i Metropolitan Múzeum.

Az árverésen rekordot ért el Rozsda Endre női portréja is, amely 13 millió forintért cserélt gazdát, de magas áron, 14 millió forintért árverezték el Csernus Tibor 1972-es olajképét is.

Nádler István Lilán című olajképének árát 5 millió forintnál, Bak Imre Morandi IV című 2000-es akrilját kikiáltási árának majdnem kétszeresénél, 4,4 millió forintnál ütötték le.Jovánovics György Reliefje 6,5 millió forintért, Ficzek Ferenc egyik munkája 3,4 millió forintért, míg Veszelszky Béla egyik olajképe 4 millió forintért cserélt gazdát.

A háború utáni és kortárs darabokat felvonultató árverés 238 millió 810 ezer forintos összleütési árat produkált – mondta a galéria ügyvezető igazgatója.

(Origo, 2019. november 18.)

Magyar festmény 110 millióért

Rekordösszeget fizettek magyar festők képeiért.

Kádár Béla Concertina című festménye 110 millió forintos leütési árával, valamint Schönberger Armand Abszintivók című festménye 85 millió forintos eladási árával életműrekordot döntött a Virág Judit Galéria őszi árverésén, amelyet a Budapest Kongresszusi Központban tartottak, írja az Origo az MTI nyomán.

Az amerikai magángyűjteményből előkerült Kádár Béla-festményre 40 millió forintról indult a licitálás, majd több ajánlat érkezése után a festmény árát 110 millió forintnál ütötték le. Ez az összeg megdöntötte Kádár eddigi magyarországi életműrekordját, a festő eddigi legmagasabb hazai rekordja 90 millió forint volt – hangsúlyozta Törő István, a galéria ügyvezető igazgatója az árverés után.

Ugyancsak életműrekordot ért el Schönberger Armand Abszintivók című festménye, amelynek indulóára 28 millió forint volt, és végül a művészt és feleségét ábrázoló olajfestmény 85 millió forintért cserélt gazdát.Ilyen magas áron még soha nem kelt el Schönberger-kép magyarországi aukción, a festő korábbi leütési csúcsa 44 millió forintot ért el – emelte ki az ügyvezető igazgató.

Mindkét festő komoly elismeréseket szerzett külföldön. Schönberger Armand Pozsonyban, Nagyváradon, 1932-ben pedig Malmöben rendezett sikeres kiállításokat. Kádár Béla pedig jelentős sikerrel szerepelt Németországban és Amerikában az 1920-as évektől.Képeit nemcsak magángyűjtők vásárolták meg, hanem neves amerikai és európai múzeumok is.

A Concertina című festményt Kádár vitte ki hajóval egy amerikai tárlatra a húszas évek közepén. Először az 1928-as brooklyni kiállításon volt látható, majd New Yorkban, Philadelphiában, San Diegóban és Phoenixben is bemutatkozott.

Kádár Béla Concertina című festménye FORRÁS: MŰTÁRGY.COM

Az utóbbi kiállításról szóló cikkében a The Arizona Republic című rangos amerikai folyóirat Kádárt olyan nagy festőkhöz hasonlította, mint Fernand Léger vagy Picasso.Az 1970-es években az alkotás egy Los Angeles-i magángyűjteménybe került,ahonnan hosszas előkészületek után tért vissza Magyarországra.

Jól szerepelt az árverésen Kádár 1931-es Kompozíció (Lányok csendélettel) című műve is, amely kikiáltási árának csaknem kétszereséért, 16 millió forintért cserélt gazdát.

Magas áron, 44 millió forintért kelt el Scheiber Hugó Sturm-bál című festménye, amelyen Herwarth Walden berlini galériájának egyik hírhedt, futurisztikus díszletekbe öltöztetett bálja elevenedik meg.A legendás Der Sturm az avantgárd európai fellegvára volt az 1920-as években, a galéria művészei között találjuk Oskar Kokoschkát, Marc Chagallt és Moholy-Nagy Lászlót is. Scheiber a húszas években több kiállításon is szerepelt a német fővárosban, az 1925-ös festményének a kikiáltási ára 28 millió forint volt.

Schönberger Armand Abszintivók című festménye FORRÁS: MŰTÁRGY.COM

Nagy érdeklődés övezte Czóbel Béla 1941-ben készült, feleségét ábrázoló hátaktját, amelynek árát 30 millió forintnál ütötték le.A művész érett korszakát reprezentáló festményre 24 millió forinttól indult a licitálás.

Szőnyi István Hajnali táj című, 1923-as festménye 16 millió forintért, Berény Róbertnek az 1920-as évek közepén készült Eta olvas című alkotása 11 millió forintért kelt el. Czigány Dezső 1915 körül készült Csendélet virágokkal és gyümölcsökkel című olajképét 16 millió forintért árvezeték el, míg kikiáltási árának több mint a duplájáért, 17 millió forintért cserélt gazdát Gulácsy Lajos Sárga ruhás nő virágcsokorral című olajképe, és 20 millió forintnál ütötték le Vaszary János Virágok és porcelánok című csendéletét.

(Origo, 2019. október 21.)

A legdrágább festmények

amelyeket eladtak. Remek eredményeket könyvelhet el a magyar műkereskedelem a 2018-as évben.

A bővülő érdeklődésnek köszönhetően nemcsak a festmények, de a műtárgyak egyéb területein is élénkülő volt a kereslet, de a húzóágazat továbbra is a festmény, amelyet jól mutat a 2018-ban legmagasabb áron értékesített alkotások listája, írja a Portfolio.

Sikeres évet mondhat magáénak a magyar műkincspiac. Ezen belül is a festmények kereskedelme szárnyalt a leginkább. A két piacvezető aukciósház - a Virág Judit és a Kieselbach Galéria - legutóbbi árverési forgalma egyenként is megközelítette az egymilliárd forintot, de a kisebbek - például a Bodó és a Nagyházi Galéria, valamint a BÁV - festménykollekciói is meghaladták, vagy közel jártak a százmilliós összforgalomhoz.

Az első: Rippl-Rónai József: Cyniák fehér vázában

A kínálat a régi és a kortárs mestereknél a szokottnál szélesebb volt, a legnagyobb forgalmat hozó klasszikus moderneknél pedig sikerült jelentősen túlhaladni az elmúlt években már megszokott jó színvonalat. Számos tételért hosszú licitharc folyt, s a korábbinál lényegesen több tétel kelt el a becsült értékének megfelelő vagy azt meghaladó áron. Az aukciókon számos új, zömében fiatal érdeklődőt is fel lehetett fedezni, úgy tűnik, kialakulóban van egy ifjabb gyűjtőgeneráció, illetve befektetői réteg, amely a műtárgyakkal is komolyan számol portfoliójában.

Az elmúlt két év tapasztalatai és aukciós eredményei alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a magyar műkereskedelem képes túlszárnyalni a 2008-as válság előtti boomot. Bár az eredmények már 2010-es évek első felében is kedvezően alakultak, ebben az esztendőben az is beigazolódott, hogy a műkereskedelem tartósan jó eredményeihez elengedhetetlen biztos gyűjtőkör stabilan megerősödött. Kiegyensúlyozottá - de ami talán még fontosabb -, hosszú távon tervezhetővé vált a kereskedés.

Az élénkülés a 2018-as év rekordáraiban mutatkozott meg a legszignifikánsabban. Az esztendő legmagasabb áron értékesített tíz festménye az 52 és 170 millió forintos tartományban helyezkedik el, ami messze jobb eredmény, mint a korábbi évek teljesítménye. A Virág Judit Galéria által értékesített Rippl-Rónai József: Cyneák fehér vázában (170 millió forint), a ház téli kollekciójának másik "húzóképe" Vaszary János Korzója (140 millió forint), valamint a Kieselbach Galéria ugyancsak decemberben értékesített Perlrott Csaba Vilmos Önarckép szoborral című (140 millió forint) művének leütési ára messze túlhaladta a várakozásokat.

A 2018-as év legdrágábban eladott festményei:

Rippl-Rónai József: Cyniák fehér vázában, 1910 körül 170 millió forint - Virág Judit Galéria

Vaszary János: A pesti Duna-korzó, 1934 körül 140 millió forint - Virág Judit Galéria

Perlrott Csaba Vilmos: Önarckép szoborral 140 millió forint - Kieselbach Galéria

Rippl-Rónai József: Pihenő Fenella, 1911 85 millió forint - Virág Judit Galéria

Kádár Béla: Zenészek, 1928 80 millió forint - Virág Judit Galéria

Reigl Judit: A semmi szétzúzása, 1954 65 millió forint - Virág Judit Galéria

Rippl-Rónai József: Kékruhás lány virágos kalapban, 1910-es évek 63 millió forint - BÁV

Bortnyik Sándor: Vörös palack, 1923 60 millió forint - Virág Judit Galéria

Reigl Judit: Robbanás 60 millió forint - Kieselbach Galéria

Perlrott Csaba Vilmos: Őszi utca Nagybányán, 1909 52 millió forint - Virág Judit Galéria

A tízes listából az is kitűnik, hogy a gyűjtők elsősorban a modern progresszív irányzatok képviselőit keresik. 19. századi, vagy akadémisztikus alkotás egyáltalán nem szerepel a legértékesebb művek között. A századelő magyar fauve festészetének nagyjai, valamint az 1920-as, 1930-as évek art deco neves képviselő szinte egyeduralkodók a hazai a műkereskedelemben.

A második: Vaszary János: A pesti Duna-korzó

A műkincspiac bővülésének másik jele, hogy a biztonságos befektetésnek számító modern klasszikusok mellett, egyre nagyobb az érdeklődés a második világháború utáni, illetve a kortárs művészet iránt. Jellemző, hogy a 2018-ban eladott legértékesebb alkotások között két Reigl Judit alkotás is szerepel. A Franciaországban élő művész alkotásai nemcsak idehaza, hanem már világviszonylatban is kurrens daraboknak számítanak, miközben a kortárs kínálat folyamatosan bővül idehaza. A piacvezetők kollekcióiban már fajsúlyos szereppel bír a kategória, miközben a Dobossy, a Contempo, a Blitz, illetve a BÁV is jelentkezik kortárs árverésekkel.

(Portfolio, 2018. december 23.)

A Blitz most fotóaukcióban lép

Nagyot dob a magyar fotográfiából a Blitz.

div class="vg-article-letter-container">Ritka széles portfólióval tartja meg első fotóaukcióját a Blitz Galeria, írja a Világgazdaság. Az anyagba nemcsak történeti, hanem kortárs darabok is bekerültek.

Október 25-én rendezi az első fotóaukcióját a Blitz Galeria, ezúttal új helyszínen, a Szentendrei úti PP Centerben. Egyébként is, de az első nekifutáshoz képest pláne nagy merítésről van szó, hiszen a magyar fotográfia 1930 és 2018 közti időszakából összesen 172 tételt tartalmaz az anyag. Ebben megtalálhatók történeti és kortárs fotók egyaránt.

A legmagasabb kikiáltási árról, 7,8 millió forintról Lugosi Lugo László 1993-ból származó, 56 darabos, vintage nagyításokból álló Szén című sorozata indul.

A képek a mecseki szénbányászat Pécs környéki elhagyatott helyszíneit mutatják be, ahol a 19. század közepe óta bányásztak szenet. A fényképek éppen ezért egyszerre minősülnek ipari és kordokumentumnak. Négy teljes sorozat készült el: egyet az idők folyamán elloptak, egy sorozat egy budapesti magángyűjteményben van, a maradék kettő közül pedig az egyik ezen az árverésen kerül ki a piacra. Az anyagból 1995-ben könyvet is kiadtak.

Lugosi mellett más érdekességgel is készül a Blitz. Az aukcióra szánt fényképek között ott lesz a tavaly, 104 éves korában elhunyt világhírű magyar fotós, Ata Kandó munkája is, aki az 1956-os magyar menekülthelyzet dokumentálásában fontos szerepet játszott, de divatfotósként is maradandót alkotott. Személyesen is ismerte Robert Capát, karrierje pedig felölelte a teljes 20. századot. A hatvanas években több utat tett Dél-Amerikába, itt készült a jövő heti árverésen kínált, egy venezuelai vízesést megörökítő 1962-es fotója, amely 350 ezer forintról indul.

Lucien Hervé, a magyar származású fényképész, aki újító szellemű építészek állandó fotográfusaként vált világhírűvé, a Blitz eseményén a Jean Cocteau-ról 1949-ben készített portréjával szerepel. A zselatinos ezüst nagyítás kikiáltási ára 280 ezer forint. Ugyancsak megvásárolható az 1956-os születésű Stalter Györgynek és szintén fényképész feleségének, Horváth M. Juditnak több szubjektív dokumentarista felvétele is. A házaspár évtizedeken keresztül fényképezte a magyarországi cigányság életét és helyzetét. A képeket 140 és 240 ezer forintos kikiáltási áron hirdette meg a galéria.

Ujj Zsuzsi nem csupán fotós, hanem performer és alternatív rockzenész is, a Csókolom zenekar énekesnője. Tőle néhány 80-as évekbeli fotót tesz hozzáférhetővé a Blitz 300 és 400 ezer forintról indulva

Eiffert János 2015-ben készült nagyméretű, vászonra nagyított, Akt vörös drapériával című digitális felvétele 300 ezer forintról indul. A filmoperatőrként és fotóművészként is tevékenykedő Dobos Tamás különös hangulatú, üvegnegatívról készített giclée művésznyomatainak kezdő ára 200 és 500 ezer forint között mozog.

Az Iparterv művészeihez tartozó Baranyay András képein az önportré az egyik vissza-visszatérő motívum, amelynek számos megjelenési formája van a hátképektől az alvó képeken át a mások portréjával összeexponált képekig. Egy 1979-es önarcképéért zajlik majd a licit, 360 ezer forintot kérnek érte.

A fiatal fotósgenerációt mások mellett az 1991-ben született Bakonyi Bence képviseli, aki a húszas évei elején élt Kínában, és bejárta Ázsiát. A már meglévő, megrendezett sorozatai mellé itt dokumentarista fotográfiák társulnak, amelyek sokszor a megrendezettség szellemével készültek. Fiatal kora ellenére számos kiállítással, művészeti vásárral és galéria-képviselettel büszkélkedhet. Tőle egy 2013-as sorozatából kínálnak három felvételt 180 és 360 ezer forinton meghirdetve.

(Világgazdaság, 2018. október 22.)

Mennek a magyar festmények külföldi aukción

A nagy külhoni árverezőházakban rendre felbukkannak magyar festőktől származó tételek.

Aki befektetésként vásárol műtárgyat, érdemes figyelnie ezekre az eredményekre, hiszen értékesítéskor sokat jelent, ha külföldi vevőkre is számíthat, írja a Világgazdaság.

A londoni Sotheby’s június 20-i impresszionista és modern művészeti aukcióján, nem az esti nagy árverésen, hanem a délelőtti, kisebb értékű műveket felvonultató eseményen Scheiber Hugó 30-as évekből származó, Kánkántáncosnők című, pasztellkréta-technikájú, papíralapú műve került kalapács alá.

Scheiber Hugó: Kánkántáncosnők; 1930 körül; kréta, szén, pasztell; 63,5 x 50,5 cm; a Sotheby’s jóvoltából

A becsértékét (7–9 ezer font) felülmúlva tízezer fontért talált új gazdára. A képet – a katalógus információi szerint – a 80-as években Magyarországon vásárolta beadója, és Molnos Péter művészettörténész adott hozzá eredetiséget bizonyító iratot, úgynevezett attestet.

Szintén a londoni Sotheby’s árverezett június 27-én a kortárs és modern művek délelőtti árverésén három Vasarely-munkát. Ezeknek eredetiségigazolása a művész családjától származik, és benne lesznek a hamarosan megjelenő Vasarely-életműkatalógusban is. A legmagasabb értékű kép, a Játék címet viselő akrilfestmény 120–180 ezer fontos becsértékkel egy nagy amerikai magángyűjteményből jött vissza a piacra. Utoljára 2008-ban szerepelt nyilvános árverésen, most azonban nem érkezett rá licit. A második mű, a Pulsar-Va című kép viszont 60–80 ezer fontos becsértékét messze meghaladva, 106 ezer fontért kelt el. Az 1965-ben készült R-Beryll című relief 27 050 fontos leütési ára pedig épp beleesett az előzetesen megállapított 25–35 ezer fontos becsértékes sávba.

Victor Vasarely: KEZDI DOMB; 1968–75; akrill, vászon; 160 x 160 cm; a Koller jóvoltából. Az eredetiség igazolása a művész családjától származik

A bécsi Dorotheum június 28-i modern és kortárs árverésén négy magyar tétel is kikiáltásra került, ugyanazzal a két-három ezer eurós becsértékkel. A három Lakner László-műre nem érkezett licit. Ezek nem festmények voltak, hanem egy sorozathoz tartozó, cím nélküli objektek: plexidobozokba helyezett, nyitott és átfestett könyvek, egy-egy kiemelkedő gondolkodó – Goethe, Ingres és Lessing – aláírásával, és 1977-ben készültek. Azonban Molnár C. Pál 1930-as fekvő aktja, amelyet beadója az 50-es években Budapesten vásárolt, és a katalógus szerint a velencei biennálén is kiállították, jóval a becsértéke fölött, 21 500 euróért kelt el. Bécs másik neves aukciósháza, a Kinsky Birkás Ákos Fej című sorozatából árverezett egy darabot néhány nappal a művész halála után. Az 1992-ben készült festmény leütési ára 11 ezer euró lett.

A zaklatott életű és tragikus véget érő Czigány Dezsőtől egy csendéletet és egy tájképet árverezett a neves zürichi Koller Aukciósház június 29-én, és mindkét tétel 24 500 frankért ment el. Ugyanitt június 30-án a nemzetközi piacon egyre keresettebb, életművét Párizsban kiteljesítő Francois Fiedler (Fiedler Ferenc) három, Jackson Pollock hatását mutató, 1959-ben, 1964-ben és 1989-ben keletkezett, cím nélküli képe is gazdára talált hétezer, kilencezer és 45 ezer frankos áron. Itt is szerepelt egy Vasarely-akrill, ezért csaknem 200 ezer frankot adtak, mert – ahogy a katalógus tanulmánya kifejti – az 1968-ban született nagy méretű festmény az életmű kulcsfontosságú korszakának egy emblematikus darabja.

(Világgazdaság, 2018. július 14.)

Csúcsra tőr a műkincs piac

Gyarapodott a világ műkincs piaca 2017-ben. Egy Leonardo kép 450 millióért ment el. Dollárért.

Az elmúlt tíz évben mindössze egyszer volt olyan erős éve a műkincspiacnak, mint 2017-ben, írja az Origo. Bár a rekord messze volt, de legalább minden idők legdrágább festménye 2017-ben cserélt gazdát. 2018-ban a csúcs is megdőlhet, nagy reményeket fűznek több Picasso képhez és a Rockefeller-gyűjteményhez is.

2017-ben több nagyértékű műkincsvásárlás is történt, ami meglátszik a globális forgalom nagyságán. A festmények piacán a rekord is megdőlt, Leonardo da Vinci Salvator Mundi (Világmegváltó) képét 450 millió dollárért (nagyjából 120 milliárd forintért) vette meg a szaúdi herceg.

A Bloomberg azt írja, hogy a műkincspiac most kezd magához térni, két év csökkenés után ismét növekedett 2017-ben. A 12 százalékos bővülés azt jelenti, hogy 2017-ben összesen 64 milliárd dollárt költöttek műkincsekre.

Bár az emelkedés biztató, de az elmarad a 2014-es rekordtól, amikor 68 milliárd dollár értékű volt az összes eladás.

A legnagyobb piacnak továbbra is az Egyesült Államok számít, az eladások 42 százaléka itt történt, második helyen Kína áll 21 százalékkal, míg az Egyesült Királyság 20 százalékot hasított ki a tortából.

A piac jelentős részét adták 2017-ben is a nyilvános aukciók, 28 milliárd dollárt tett ki ez a fajta kereskedelem, ami 27 százalékos bővülés 2016-hoz képest.

További érdekesség, hogy 2017-ben 52 ezer művész munkái kerültek kalapács alá, de azoknak csak 2 ezreléke tudott olyan alkotást felmutatni, amelynek ára elérte a 10 millió dollárt.

Winston Churchill utolsó festményének árverése FORRÁS: SPUTNIK/ALEKSANDR KONDRATUK

A minimum 1 millió dollár értékű műkincsek tették ki az eladások értékének 64 százalékát, miközben ez csupán a tranzakciók 1 százaléka volt. Ez azt jelenti, hogy a legdrágább 1 százalék viszi el a teljes pénzforgalom közel kétharmadát.

Az Economist szerint az aukciós házak is jó évet zártak, sőt a 2018-as év jól indult, egy rejtélyes gyűjtő több Picassót is felvásárolt. 2018-ban sokat várnak a Rockefeller-gyűjteménytől, ahol elemzők dollárszázmilliós forgalmat jósolnak.

(Origo, 2018. március 18., fotó: AFP/2017 GETTY IMAGES/ILYA S. SAVENOK)

Kelendő a műtárgy

A műkereskedelem egyre jobb formába lendül. Például Jean-Michel Basquiat: 35 ezer dollárról 5,4 millió dollárra ugrott festményének ára.

A fellendülés nagyrészt a kortárs művészeti eladásoknak köszönhető, írja a Világgazdaság.

2018 tavaszán ismét csúcsdarabok kerülnek kalapács alá, árverezésüktől újabb rekordok várhatók. A kortárs művészet a mai művészeti piac legélvezetesebb területe, szenvedélyes gyűjtőkkel. Egyre nagyobb közérdeklődésre tart számot, és egyre jelentősebb pénzösszegek cserélnek gazdát itt, és már nemcsak a magángyűjtők játszótere a kortárs aukciós piac, a múzeumok is egyre határozottabban szállnak be a vásárlásokba.

Az árak változása a kortárs művészet területén a leggyorsabb, az árszint dinamikusan nő. Ezt szemlélteti például Wolfgang Tillmans kortárs fotográfus Gillian & Christopher című, 1993-as, egypéldányos printje – 2015 októberében jelent meg először a piacon, akkor 50 ezer dollárért értékesítette a londoni Christie’s, majd 2017 májusában ismét árverezték a Sotheby’s New Yorknál, ekkor már 150 ezer dollárt ért.

Jean-Michel Basquiat Water-Worshipper (Vízimádó) című 1984-es képének ára harminc év alatt 35 ezer dollárról 5,4 millió dollárra nőtt
Forrás: VG

A kortárs művészet erős befektetési potenciállal rendelkezik, de a kockázati tényező is magas. Hasonlóan a pénzügyi piacokhoz, minél erősebb a növekedés, annál nagyobb a kockázat.

Mindenesetre, a befektetési szempontoktól eltekintve, a kortárs művészet gyűjtője úgy érzi, részese a művészettörténeti kánon kialakításának: akár egy konkrét mű megvásárlásával, akár egy művész támogatásával aktív alakítója lehet a folyamatoknak. Emiatt a kortárs műgyűjtők elkötelezettsége rendkívül erős, amit jól mutat a 41 éves japán Maezava Juszaku esete Jean-Michel Basquiat műveivel: 2017 májusában a Sotheby’s New York-i árverésén 110,5 millió dollárt költött Basquiat 1982-es datálású, cím nélküli vásznára, amely így a legdrágább kortárs műalkotás lett.

Később Maezava elismerte, nem számított arra, hogy a leütési ár ennyire fölé megy az előzetesen megállapított 60 millió dolláros becsértéknek. Nota bene, a becsérték is neki volt köszönhető, a korábbi rekordárat (57,3 millió dollárt) is ő fizette ki 2016-ban. Tehát egy év alatt megduplázta a festő rekordárát ugyanaz a gyűjtő, aki rendre úgy nyilatkozik, hisz Basquiat művészetében, és biztos benne, hogy befektetési szempontból is helyesen döntött, amikor az ösztöneit követte.

Mindenesetre Jean-Michel Basquiat Water-Worshipper (Vízimádó) című 1984-es művének műtárgypiaci karrierje Maezava igazát támasztja alá. A kép az elmúlt harminc évben újra és újra megjelent a piacon, New Yorkban, Párizsban, Londonban és végül Hongkongban aukcionálták, és egyre rövidebb idők teltek el két árverés közt, egyre biztosabb volt, hogy érdemes újra kalapács alá vinni, ugyanis nőtt az értéke. 1998-ban a Christie’s New York-i aukcióján 35 ezer dollárt ért, 2010-ben a Sotheby’s párizsi eseményén 3,2 millió dollárt adtak érte, 2014 februárjában a Sotheby’s londoni árverésén pedig már 4,1 millió dollárért kelt el, majd 2017 áprilisában a Sotheby’s árverésén Hongkongban 5,4 millió dolláron ütötték le ugyanazt a festményt.

(Világgazdaság, 2018. február 25.)

Műtárgyak piaca: New York, London, online

Egy évtized alatt ezer milliárdnál is nagyobb lehet a világ műtárgy piacának a növekedése.

A nemzetközi műtárgypiac 2017-re stabilizálódott, írja a Világgazdaság. Belső piaci átrendeződés zajlik, de az elemzők hosszú távon is kiegyensúlyozottságra számítanak. A világ műtárgy vagyona folyamatosan nő, 2026-ra a becslések szerint 2.700 milliárd dollárt tesz majd ki – állapította meg a Deloitte Art & Finance Reportja.

A 2016 áprilisától 2017 közepéig tartó időszakot vizsgáló műtárgypiaci jelentés az eddigi eredmények elemzésén túl jövőbe mutató tendenciákat is igyekszik felrajzolni, segítve a befektetési célú műtárgy vásárlásokat. Tapasztalatok szerint a műgyűjtők és műtárgyvásárlók nagy többsége (86 százalék) még mindig érzelmi alapon dönt arról, milyen műtárgyat vásárol meg, de 79 százalékuk gondosan mérlegeli a befektetési szempontokat is. Világszerte egyre nagyobb az igény a műtárgybefektetések iránt, így pontosnak tűnik az a becslés, hogy a világ műtárgyvagyona a 2016-os 1.600 milliárd dolláros szintről tíz év alatt, 2026-ra 2.700 milliárd dollárra nő.

Az Artnet – a nyilvános aukciókon elért árakat nyilvántartó adatbázis – adatai szerint a művészeti piacon a műalkotások több mint 85 százalékának emelkedett az ára. A legkiemelkedőbb korszaknak számító impresszionista és a kortárs művészet esetében legerőteljesebb a növekedés: az impresszionista műveknél 10,5 százalékot, a kortárs műalkotásoknál 7,5 százalékot mértek. A műtárgypiacon hosszú ideje az impresszionista, modern és kortárs aukciók a mértékadók, ez a két kategória számít a piac legerősebb területének.

A jelentés szakértői szerint összefüggés tapasztalható a különböző műtárgypiaci területek és befektetési eszközosztályok hozama közt. A biztonságos műtárgytípusok, mint az impresszionisták és a régi mesterek hozama nagyban összecseng a biztonságos eszközökkel, amilyenek a kötvények és az ingatlan. Kockázatos, így nagyobb hozammal kecsegtető műtárgybefektetésnek számít a kortárs művészet, különösen a kínai kortárs művészet, amely nagyobb szélsőségekkel leng ki. A kortársak hozama a kockázatos eszközökkel – értékpapírokkal, árucikkekkel – mozog együtt.

A világ két nagy vezető aukciósháza, a Sotheby’s és a Christie’s forgalma 2000 és 2017 között folyamatosan nőtt, csaknem meghétszereződött (még úgy is, hogy 2009-ben a válság miatt megtorpanást mértek). A legnagyobb összforgalma a két háznak 2014-ben volt, a számok 2015–17 közt csekély mértékben ugyan, de visszaestek egy belső piaci átrendeződés miatt.

Feljövőben van az online terület, noha a legmagasabb árú, kiemelkedő tételek valószínűleg sosem fognak ezen a platformon gazdát cserélni. A középkategóriában viszont az árverezőházak veszíthetnek pozíciójukból, a műkereskedők és galériák ellenben növelhetik piaci részesedésüket, s hosszú távon mindez a műtárgypiac kiegyensúlyozottságát erősíti.

Földrajzi elhelyezkedés tekintetében a műtárgypiac központi helyszíne még mindig New York és London.

Utóbbi esetében 31 százalékkal, a „Nagy Almában” 29 százalékkal nőtt az aukciós összforgalom. Az ázsiai vevők részaránya növekvő tendenciát mutat, ennek ellenére Kínában „csak” 21 százalékkal emelkedett az aukciós forgalom. Ennek az az oka, hogy a különleges alkotások a hagyományos helyszíneken jutnak ki a piacra. Még akkor is, ha az elmúlt év gyakorlata szerint a fő tételeket az árverés előtt, utazó kiállítások keretében ázsiai gazdasági központokban is bemutatják, de a végén visszaviszik őket Londonba, vagy New Yorkba, és ott teszik őket kalapács alá.

A műtárgyak földrajzi elhelyezkedése ennek ellenére valószínűleg tovább fog változni. Ma a műtárgyállomány 60 százaléka Európa és Észak-Amerika műgyűjteményeiben található, tíz év múlva (az előrejelzések szerint) már csak 52 százalék marad ezeken a helyeken. Párhuzamosan az ázsiai gyűjtemények részesedése 21 százalékról 29 százalékra fog növekedni. A műtárgyak Ázsiába vándorlását már az elmúlt években megfigyelhettük, de 2017-ben a folyamat – kiváltképp a csúcsdaraboknál – felerősödött.

A műtárgypiac transzparens része az aukciók világa. Az elemzés szerint 2016 nehezebb éve volt a piacnak, 2017-re az eladások összértéke növekedett 4,8 milliárd dollárról 5,7 milliárd dollárra, annak ellenére, hogy 2017 első fél évében az aukción leütött műtárgyak száma jelentősen csökkent. Azaz kevesebb, ám drágább műtárgyak cseréltek gazdát árveréseken, ami összefügg az online értékesítés növekedésével.

(Világgazdaság, 2018. február 11., Jankó Judit írása)

Christie's: nagyot ment a műtárgy piacon

Nőtt mindene: árbevétele, ügyfeleinek száma.

A Christie's londoni székhelyű aukciós ház 6,6 milliárd dollár bevétellel zárta a 2017-es évet, ami 21 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit.

A Christie's a 2017-es évről kiemelte Leonardo da Vinci Salvator Mundi (Világmegváltó) festményének eladását 450 millió dollárért egy New York-i árverésen. A műkincsvilágban rekord az átszámítva mintegy 111 milliárd forintos összeg.

Az Egyesült Államokban tartott Christie's árveréseken a bevétel 62 százalékkal, 3,2 milliárd dollárra ugrott, Európában és a Közel-Keleten együtt 11 százalékkal, 2 milliárd dollárra nőtt. Az online kereskedésből tavaly 72 millió dollár folyt be, 8 százalékkal több az egy évvel korábbinál - írja az MTI.

Az 1 millió font felett vásárló új ügyfelek száma 40 százalékkal nőtt 2017-ben, a 10 millió font felett értékesített műtárgyak száma 65-re emelkedett a 2016. évi 26-ról.

A Christie's új ügyfeleinek a száma 2017-ben 31 százalékkal nőtt.

(Napi.hu, 2018. február 2.)

Műtárgy: megy a webre az is

Egyre több az online műtárgy árverés. A Christie's sem akar kimaradni.

A Christie's cég vezetése úgy gondolja, hogy a vevők igényei miatt váltaniuk kell és nekik is el kell kezdeniük online aukciókat szervezni a hagyományosak mellett, írja az Origo. A mai rohanó világban az aukciók kedvelői egyre kevésbé érnek rá végigülni egy több órás licitet. Sokan szeretnének otthonuk kényelméből, akár nyaralás közben vagy éppen a tengerpartról licitálni.

A hagyományos aukciók mellett most már az egyre népszerűbbek az online árverések

Az igazán izgalmas része a dolognak, hogy az online árverés is kétféleképpen történhet. Az egyik a hagyományos, tehát mindenki licitál, akárcsak egy online boltban, a másikat viszont ugyanúgy levezetik, mint egy igazi árverést.

A Christie's szerette volna, hogy a kényelem mellett megmaradjon az árverés hangulata is, ezért ugyanúgy egy kikiáltó vezeti az online liciteket is. Így a licitáló tényleg úgy érezheti magát, mintha egy igazi aukciósházban lenne, miközben otthonról, a fotelból küldi az árajánlatokat.

Csillagászati áron, 170,4 millió dollárért (50 milliárd forintért) kelt el a Christie's New York-i árverésén Amedeo Modigliani Nu couché című aktfestménye.

Az online árverések száma egyre nő, ezért a kikiáltóknak és az aukciós házaknak is hozzá kell szokniuk ehhez az újfajta dologhoz. Az előző évben online aukciókon a műtárgyak 8,3 százalékát adták el. Ez a szám 2013-ban még alig 4 százalék volt.

Robin Kermond kommunikációs tréner készíti fel a kikiáltókat az újfajta kihívásra. Szerinte az online aukciók levezetése nagyon hasonlít a televíziós műsorvezetők munkájához. A különbség csak annyi, hogy ott egy stúdióban ülnek, itt viszont saját számítógépükre és videós eszközeikre kell hagyatkozniuk.

Mivel általában az aukció levezetője csak az ügyfél helyszínét látja felvillanni a képernyőjén, ezért különböző módszereket kell elsajátítaniuk ahhoz, hogy folyamatosan tudják tartani a kapcsolatot a licitálókkal.

Fontos különbség még az is, hogy az emberek mennyi pénzt hajlandók ilyen típusú liciteken elkölteni. A Financial Times szerint az online árveréseken hajlamosabbak olcsóbb műtárgyakat vásárolni, főleg 5 ezer dollár alatti értékben.

A Christie's 2017-ben már bezárt egy aukciósházat, ez pedig azt jelzi, hogy a cég még nagyobb hangsúlyt szeretne fektetni az online licitekre.

(Origo, 2017. augusztus 19., fotó: AFP/Timothy A. Clary, dpa Picture-Alliance/AFP/Daniel Naupold)

Christie's: jön a Rockefeller-gyűjtemény

Minden idők legnagyobb értékű gyűjteményét dobják piacra. 700 millió dollárért.

A 2017-ben elhunyt amerikai milliárdos, David Rockefeller műgyűjteményét a Christie’s dobja piacra, írja a Világgazdaság. Prezstízsszempontból is fontos ez az aukciósháznak, ráadásul minden idők legnagyobb értékű kollekciójáról van szó, írja a Világgazdaság. A világ vezető aukciósházának New York-i székhelye a Rockefeller Centerben van, és a sajtóban megjelent hírek szerint a megbízást azzal nyerte el a Christie’s, hogy megállapodott egy – nyilvánosságra nem hozott – garantált minimálárban a teljes kollekcióra. Egyes nagy értékű tételek esetében ez bevett gyakorlat, de teljes gyűjteményre eddig még egyetlen aukciósház sem vállalt ilyet, hiszen ezzel sokat kockáztat.

A Christie’s, ahogy mostanában szokás, egész programsorozatot tervez a kollekció bemutatására, a gyűjtemény anyagából válogatott kiállítást 2018 tavaszáig több földrészre elviszi. A bevételt a család jótékony célú alapítványai, különböző múzeumok, köztük a New York-i Museum of Modern Art (MoMA), valamint a Harvard és a Rockefeller Egyetem, valamint az amerikai külpolitikát befolyásoló Külkapcsolatok Tanácsa kapja – ebben Rockefeller közéleti szerepet vállalt –, továbbá környezet- és természetvédelmi projekteket támogatnak majd.

David Rockefeller a dinasztiaalapító John D. Rockefeller legkisebb unokája volt, a nyilvánosság előtt utoljára 2016 nyarán, a századik születésnapja után jelent meg a MoMA szokásos évi jótékonysági partiján. 2017 tavaszán halt meg, vagyonát a Forbes 3,3 milliárd dollárra becsülte. A műgyűjtésben családi hagyományt vitt tovább, anyja, aki a MoMA társalapítója volt, főként ázsiai művészetet és kortárs műveket gyűjtött, apja pedig az antik és a reneszánsz korszak iránt érdeklődött. Saját, 15 ezer darabot számláló kollekciójában impresszionista, posztimpresszionista és modern festmények, európai bútorok és kerámiák, valamint amerikai festmények és iparművészeti tárgyak szerepelnek.

A Chase Manhattannek a kollekciója az Egyesült Államok legfontosabb céges műgyűjteménye. Kezdetben a műgyűjtésben a MoMA alapító igazgatója, Alfred Barr segítette Rockefellert, az ő tanácsára vásárolta meg Pierre Bonnard és Henri Matisse csendéleteit, Renoir aktját, Monet tavirózsáit. Később az amerikai absztrakt expresszionizmus felé nyitott. 2005-ben 100 millió dollárt adományozott a MoMA-nak, ami akkor a legmagasabb összegű egyéni támogatás volt. 2018 tavaszán egy aukciósorozat keretében kétezer tételt árvereznek el a gyűjteményből, a művek előzetesen becsült értéke 700 millió dollár.

(Világgazdaság, 2017. augusztus 17.)

Picasso hozta a legtöbbet

150 millió dollárért is vettek festményt. Műtárgypiac. ₪₪₪

Az Art Basel és a USB kimutatásai szerint azonban az elmúlt 5 évben közel 70 milliárd dolláros forgalomra tornázta fel magát a műtárgypiac melyet a 2008-ban kirobbant gazdasági válság is megrengetett (2009-ben 62 milliárd dollárról 40 milliárd dollárra esett vissza a forgalom).

Még a Brexit is nyomja a műtárgypiacot

A műtárgypiac sem kivétel, a politikai és a gazdasági helyzet befolyásolja ezt területet is. 2016-ban a Brexit és az amerikai elnökválasztás miatt kialakult bizonytalanabb helyzetben például az olyan neves alkotóktól, mint Andy Warhol, Francis Bacon vagy Pablo Picasso, jóval kevesebb alkotás jutott el az aukciókra. A javulás azonban már 2016 második felében elkezdődött, azt követően, hogy az év első felében például a Sotheby's 31%-os, a Christie's 29%-os visszaesést produkált. Az Art Tactic elemzése 2017-ben növekedés várható, melynek motorja az afrikai, dél-ázsiai, észak- és dél-amerikai piacok lehetnek.

A TEFAF (The European Fine Art Foundation) és az Art Basel 2017-es kimutatásai alapján általánosnak mondható az a tendencia, hogy a piacot egyre inkább a kínálat alakítja. Az éves forgalmat tehát nagyban befolyásolja, hogy milyen művek kerülnek a nagy aukciósházak és a kereskedők látóterébe. 2016-ban a nemzetközi piac több mint felét az 1945 utáni kortárs művek adták, emellett a modern és avantgárd, valamint az impresszionista és posztimpresszionista művek forogtak még jelentős számban. Legmagasabb összértékben Picasso művei keltek el a nyilvános aukciókon, a magánértékesítési rekordot pedig Gustav Klimt Adele Bloch-Bauer portré II. című alkotása érte el, amit Oprah Winfrey amerikai műsorvezető gyűjteményéből 150 millió dollárért vett meg egy kínai magángyűjtő.

Erős a magyar műtárgypiac

A magyar műtárgypiacon a becsült forgalom évente 15-20 milliárd forint között mozog. Míg a válság legsúlyosabb éveiben a Virág Judit Galéria aukcióinak forgalma 2-300 millió között alakult, az utóbbi két évben már egyetlen árverés sem zárult 500 millió forint alatt. „A hazai műkincspiac a válság óta egyre stabilabb és kiszámíthatóbb. Az igazán kvalitásos képek, az ún. gyűjtői darabok a válság éveiben is keresettnek számítottak. Amiben akkor visszaesést tapasztaltunk, azok a kisebb mesterek művei voltak. Ez akkoriban a stratégiánk újragondolására késztetett minket, így kevesebb tételt indítottunk az árveréseken. A piac stabilizálódását egyébként a tételszámok változása is jól mutatja. A kétezres évek elején 200 felett volt az átlagos tételszám, 2011-ben 160, ma pedig már újra 220 körül.“ – számolt be tapasztalatairól Kelen Anna, a Virág Judit Galéria művészettörténésze,aki jelenleg a Sotheby’s-nél folytat a nemzetközi műtárgypiaccal kapcsolatos tanulmányokat.

A festmények nagyon húznak

A 2016-os év a hazai műkereskedelmi piacon kifejezetten sikeresnek számított. Az aukciókon több rekordár is született, emellett az árszínvonal is emelkedett, a galériák, műkereskedők többsége javuló forgalomról számolt be. A hazai műkereskedelemben 2017-ben az ügyfélkör bővülését és az árszint stabilizálódását várják.

Hazánkban a műtárgypiac forgalmának 70-75 százaléka festményeladásokból származik, a gyűjtők körében még mindig a klasszikus és a huszadik század első feléből származó modern és avantgárd művek a legnépszerűbbek. “A Virág Judit Galériában azt tapasztaljuk, hogy az utóbbi években a gyűjtői kör összetétele és ezzel párhuzamosan az érdeklődés is kezd megváltozni. Sokan például jó nevű grafikákba fektetnek be, de egyre népszerűbbek az úgynevezett iparterv generáció művészei is, vagyis a hatvanas-hetvenes évek ma is aktív kortárs alkotói, mint például Keserü Ilona, Bak Imre illetve Lakner László. De a máig is legkeresettebb magyar festők közé tartozik itthon és külföldön is Csontváry Kosztka Tivadar, Gulácsy Lajos, Szinyei Merse Pál, Mednyánszky László, Munkácsy Mihály, Vaszary János, valamint azok a modern festők, akik a XX. század első felében kapcsolatban álltak az európai művészekkel, pl. Kádár Béla, Scheiber Hugó és Czóbel Béla.” - meséli Kelen Anna, így nem véletlen, hogy ezen művészek munkáit kiemelten kezeli a Virág Judit Galéria. Az érdeklődést azonban nagyban befolyásolja, hogy a magyar alkotók közül kik jelennek meg a nagy külföldi kiállításokon. Tavaly például a Guggenheim Múzeumban rendezett Moholy-Nagy-életműkiállítás után novemberben a Sotheby's New York-i árverésén rekordáron, 6 millió dollárért, azaz 1,7 milliárd forintért kelt el egy Moholy-Nagy-zománckép.

Van láncszem

A külföldi kiállításokon is kaphatnak szerepet a magyar kereskedelmi galériák, ugyanis ők szolgálhatnak hídként a magángyűjtők és a nemzetközi intézmények között. A régió egyik legnagyobb aukciós házaként ismert Virág Judit Galériának már nagy tapasztalata van ebben: az Amszterdamban jelenleg is futó a Fauvizmustól a Szürrealizmusig - a magyar avantgárdot bemutató kiállítására hat kiemelkedő, magántulajdonban lévő alkotást kölcsönöztek közel 370 millió Ft értékben. A festmények biztosítási értéke 30 és 100 millió Ft között mozgott. Nemcsak a képek művészeti értékét és a festő presztízsét emeli mind a hazai, mind a nemzetközi kiállítás lehetősége, hanem az adott kép esetén komoly értéknövelő tényezőről is beszélhetünk, ha a tulajdonos a későbbiekben esetleg az eladás mellett dönt.

A hazai műtárgypiac fellendüléséhez az is hozzájárul, hogy évről-évre egyre több külföldi gyűjtő figyelme fordul a magyar alkotók felé. “Szerencsére a világ minden tájáról bukkannak fel magyar képek, nemrég egy új-zélandi aukciósház egy Berény Róbert kép kapcsán kérte ki a véleményünket. Legutóbb pedig egy angol aukciósház egy nagyon korai Rippl-Rónai mű kapcsán keresett meg minket. A magyar vonatkozású műkincspiac egyik különlegessége, hogy szinte folyamatosan kerülnek elő eddig rejtőzködő művek. Nekünk pedig az a legfőbb célkitűzésünk, hogy ezeket a műtárgyakat haza tudjuk hozni külföldről.” - meséli Kelen Anna. Ha ez a tendencia tovább erősödik, szinte biztosak lehetünk abban, hogy a hazai műkereskedelmi piac jó mérleggel zárja majd a 2017-es évet.

(Mitte Communications, 2017. július 25.)

Az Ingatlan.com szerint 2019-ben csúcsot dönthet a lakáspiaci forgalom FORRÁS: MTI/MOHAI BALÁZS

Négymilliárd dollárt fizet a Hasbro Peppa malacért.

Négymilliárd dollárt fizet a Hasbro Peppa malacért. ₪₪₪

Négymilliárd dollárért felvásárolja a világ aktuálisan tán legnépszerűbb mesefigurája, a Peppa malac jogait birtokló Entertainment One nevű véget az amerikai játékgyár, a Hasbro, írja a 444.hu.

Közleményük szerint ezzel bővítik szórakoztató és "családközpontú történetmesélő" portfóliójukat.

A BBC értesülései szerint az üzletet teljes egészben készpénzben bonyolítják, a négymilliárdos felvásárlási ár alapján az Entertainemnt One részvényesei részvényenként 5,6 fontot kaphatnak.

A Hasbro ugyan játékgyártóként ismert, de már eddig is benne volt a szórakoztatóiparban is. A cég birtokolja az Én kicsi pónim és a Transformers sorozatok jogait is.

(444.hu, 2019. augusztus 24.)

Jót játszott a Hasbro

Pörög a játékgyár.

A vártnál nagyobb lett a Hasbro amerikai játékgyártó profitja és bevétele 2019 második negyedévében, egyebek között a mozis játékfigurái népszerűsége miatt, írja a Napi.hu.

A Hasbro gyorsjelentése szerint a cég adózott eredménye 13,4 millió dollárra, részvényenként 11 centre zsugorodott a június végével záródott három hónapban az egy évvel korábbi 60,3 millió dollárról, részvényenként 48 centről.

Az egyszeri tételek nélküli részvényarányos eredmény 78 cent lett, jóval nagyobb a szakértők által várt 50 centnél - írta az MTI.

A játékóriás bevétele 8,9 százalékkal, 984,5 millió dollárra emelkedett, az adat felülmúlta az elemzői várakozások átlagában szerepelt 956,8 millió dollárt.

(Napi.hu, 2019. július 23.)

Hőségben persze strandjáték a menő

A strandjátékok pörgetik a nyári játékpiacot.

Strandjátékokra jellemzően 2-6 ezer forintot költenek a magyar szülők egy-egy vásárlás során, a legtöbben a vízipisztolyokat, gumimatracokat és standlabdákat keresik, írja az MTI a Regio Játékkereskedelmi Kft friss felmérése szerint.

A nyári időszakban az úszógumi, a saját kerti medence és az úszószemüveg is kelendő. Az idei nyár slágertermékei a színes, sütemény-, gyümölcs- vagy állat formájú gumimatracok.

A Regio legfrissebb előrejelzése szerint idén a teljes éves forgalma 16 százalékát adja a nyári időszak.

A felmérés szerint tízből négy gyerek biztosan részt vesz legalább egy táborban, 39 százalékuk két különböző táborba is mehet idén nyáron. A szülők a 4-5 napos, azaz a teljes munkahetet lefedő táborokat preferálják legjobban, erre kétharmaduk 20-40 ezer forintot szán egy gyermek esetében. Tízből négy szülő ezt az összeget 1-3 ezer forint napi zsebpénzzel is kiegészíti.

Az adatok a Regio saját értékesítési adatain, valamint egy június 6-7. között elvégzett online kutatáson alapulnak, amelyben 1555, 14 év alatti gyermeket nevelő szülőt kérdeztek meg.

A Regio Játékkereskedelmi Kft. 12,2 milliárd forint nettó árbevételt ért el 2018-ban, 16 százalékkal többet az előző évinél. Az 1990-ben alapított társaság 100 százalékban magyar tulajdonban van, országszerte 34 játékbolttal rendelkezik, mintegy 450 dolgozót foglalkoztat, részesedése csaknem 25 százalékos a hagyományos magyar játékpiacon.

(MTI, 2019. június 28.)

Monopoly: volt belőle minden

Az eredeti Monopoly antikapitalista propaganda volt, és egy kicsit még most is az.

A Monopoly a világ legsikeresebb társasjátéka, írja az Index. Domschitz Mátyás összeállítása következik. A forgalmazó Hasbro szerint több mint 1 milliárd ember játszott vele legalább egyszer, van külön világbajnoksága, járt az űrben, és már annyi idióta változatot kiadtak belőle, hogy ha valakinek feltennék azt a kérdést, hogy

a Blackberry telefongyártó-cég 25. évfordulójára kiadott Monopoly,

a lómániás társasozóknak szánt Monopoly: Horse Lovers Edition,

vagy a Sügérhorgászati Kiadás

közül melyik az, amelyik nem létezik, és csak most találtam ki, akkor valószínűleg komoly bajban lenne a válaszadással. Pláne, hogy mind a három létezik.

A szoci országok betiltották, amikor még voltak

Legalábbis azokban az országokban, ahol nincs betiltva. Mivel a játék sokak fejében egyet jelent a kapitalizmussal, több szocialista államban erővel lehetetlenítették el a forgalmazását. Fidel Castro a tőkés rendszer vegytiszta megtestesülésének tartotta a társast, ezért rendeletben döntött arról, hogy be kell zúzni az összes, Kuba területén lévő darabot. De Rákosi Mátyásék sem voltak oda érte, Magyarországon 1952-ben tiltották be az akkor nálunk Capitaly néven terjesztett, eredetileg 1937-ben megjelent játékot.

Pedig, ha jobban belegondolnak, rájöhettek volna, hogy a Monopoly eléggé kritikus a kapitalizmussal. Hiszen mit látunk benne? Aki jól teljesít a piaci versenyben, az óriásira nő, és a játék végére korlátlan hatalomra tesz szert, ráadásul ezt más emberek kárára teszi. A játékban nincs második, vagy harmadik helyezés, előbb-utóbb a legnagyobb ingatlantőkés visz mindent, mindenki más tönkremegy, nincstelenné válik.

A kapitalizmus ilyen kisarkított leírása akár egy kommunista röplapon is szerepelhetett volna a 20. század elején, ahogy egyébként a Monopoly kabalája is, a cilinderes, bajszos nagytőkés Mr. Monopoly, aki egy alig leplezett karikatúra a 19. század egyik meghatározó bankár-befektetőjéről, az óriáscégei miatt gyakran monopólium-vádakkal támadott J. P. Morganről.

A közgazdászok szerint nem úgy van

Az NPR riportere egy alkalommal leültetett két közgazdászt Monopolyzni, ebből az derült ki, hogy a szakmában nem is kedvelik túlzottan a játékot, amiért az a piaci ügyleteket úgy mutatja be, mintha azoknak egyértelműen lenne egy nyertese és egy vesztese, miközben a kölcsönös hasznok nem kapnak szerepet a játékban.

És van egy híresebb, monopolizós sztori a közgazdasági Nobel-díjas Milton Friedmanról is, aki egy chicagói egyetemi kollégiumban egy, a tiszteletére rendezett fogadáson vendégeskedett, majd a diákok kérésére aláírta az egyik játéktáblát is. A Monopoly feliratot egészítette ki egy kétértelmű üzenettel, fölé írta, hogy “Down with”, azaz Le a monopóliummal, és/vagy Le a Monopolyval.

Friedman a szabad piacok, és a visszafogott állami szerepvállalás egyik legnagyobb hirdetője volt, és a diákok, akik meghívták magukhoz a professzort, szintén a szabad piacban hittek, emiatt nem is a rendes szabálykönyv szerint játszottak vele, hanem a szabad piaci változatban, így a mezőkre annyi szállodát és házat építhettek, amennyit csak akartak. A szabályok változása miatt aztán durván beindult az infláció, és végül úgy döntöttek, hogy jobb mégis korlátozni a beruházásokat.

A JÁTÉK TÖRTÉNETÉBŐL AZ IS KIDERÜL, HOGY NEM VÉLETLENÜL ILYEN KRITIKUS A MONOPOLY A KAPITALISTA GAZDASÁGGAL SZEMBEN.

Ebből is volt első, de volt előtte is valami hasonló

Az első Monopoly-táblával 1934-ben kezdett forgalmazóknál házalni egy Charles Darrow nevű amerikai férfi, aki nem sokkal korábban, a Nagy gazdasági világválság idején lett munkanélküli, végül senkinek sem volt elég meggyőző az ötlete, ezért saját költségén kezdte legyártani az első dobozokat a Monopolyból.

Olyan jól fogyott, hogy 1935-ben már őt kereste meg a Parker Brothers vállalat, hogy érdekli őket a játék. Darrow eladta az általa korábban levédetett társast, és olyan szerződést kötött, ami alapján jogdíj illeti őt az eladott példányok után. Így lett ő a világ első dollármilliomos játéktervezője.

Celebritások és üzleti mogulok játszanak Monopoly-t a londoni Brown's Hotelben 1970. december 17-én. Balról-jobbra: Jim Slater, a Slater-Walker befektetési csoport vezetője, Oliver Jessel, Victor Watson, Sir Jack Cohen, a Tesco vezetője, David Malbert, Robert Morley színész és Nigel Broackes, fotó: Chris Ware / Getty Images Hungary

Csakhogy a Monopoly ‘34-es megjelenése előtt már létezett egy nagyon-nagyon hasonló Landlords’ Game nevű táblásjáték, ami a tőkekoncentráció, az ingatlanmonopóliumok kialakulásának veszélyére hívta fel a figyelmet.

A TÁRSASJÁTÉKOT EGY RADIKÁLIS BALOLDALI NÉZETEKET HIRDETŐ, FEMINISTA NŐ, ELIZABETH MAGIE TALÁLTA KI MÉG 1906-BAN, ÉS BEVALLOTTAN ANTIKAPITALISTA PROPAGANDÁNAK SZÁNTA.

A Guardian cikkéből kiderül, hogy Magie messze megelőzte korát, szégyen nélkül, sőt, provokációból büszkén vállalta, hogy 40 éves korában még nem élt házasságban, egyszer még egy ironikus újsághirdetést is feladott, amiben úgy próbált rámutatni a nők házasságon belüli elnyomására, hogy fiatal, nőnemű amerikai rabszolgaként kínálta magát egy jövendőbeli vőlegénynek.

Magie hatását a Monopolyból meggazdagodó Darrow, és a játékkal óriási pénzeket összeszedő Parker Brothers sem vállalta fel nagyon sokáig. Az aktivista szerepét jóval az 1948-ban bekövetkezett halála után ismerték csak el, 1974-ben, amikor egy közgazdászprofesszor Anti-Monopoly című, a monopóliumok és a korlátozás nélküli szabad piacgazdaság veszélyeit bemutatni kívánó játéka kapcsán évtizedes pereskedésbe keveredett a Parkerrel. Az Anti-Monopoly feltalálójának védelme arra épült, hogy a Parker nem követelhet semmit egy hasonló játék után, mivel már a Monopoly előtt is létezett egy ilyen játék.

A Landlord’s Game érdekessége, hogy kétféle módon lehetett játszani. Az első szakasz ugyanolyan volt, mint ami a Monopolyból is ismert: telkeket kell vásárolni, házakat kell építeni, jól meg kell sarcolni a többi játékost. Amiben viszont ennél több volt az az, hogy amikor már látható volt az egyik játékos megerősödése, akkor megszavazhatták a játékosok, hogy egy másik játékmód szabályai szerint folytatják, ahol a túl nagyra növő ingatlantőkéseket már korlátozta a szabálykönyv, adózni kellett a tulajdonukban lévő telkek után, az adóból pedig jutott minden játékosnak. Ebben a játékmódban általában senki sem lett megsemmisítve, mindenki tudott gyarapodni, bármekkorákat is dobott a kockával.

Elizabeth Magie játéka egy baloldali propagandaeszköz volt, sosem védette le, sőt, propagálta, hogy minél többen elkészítsék a saját táblájukat, és a játékon keresztül okítsák az embereket az állami újraelosztás fontosságáról és a piac korlátozásáról. (Egészen pontosan a politikai gazdaságtannal foglalkozó Henry George, 1879-ben megírt "egyetlen adó elméletről", amit a növekvő egyenlőtlenségek, és a városi ingatlanvagyonok felértékelődése miatt nemrég újból elkezdtek felfedezni a közgazdászok és az újságírók.)

Charles Darrow ezt a balos politikai részt teljesen kihagyta a Monopolyból, csak az egymás tönkretételéig menő vadkapitalista játékot tartotta meg. És ez óriási siker lett, a mai napig rengeteg pénzt lehet keresni a Monopolyval.

A játék elsöprő, évtizedek óta töretlen népszerűségét több dolog okozhatja. Egyrészt elég egyszerű, ezért tökéletes családi társasnak, a kisebb gyerekek is fel tudják fogni, hogy mi történik. A játékosoknak folyamatosan csereberélniük kell egymással, hogy legyenek telkeik, amikre építeni tudnak.

Valószínűleg éppen ez a kereskedés okozza a játék népszerűségét, hiszen a játék legvégéig csak szűkös erőforrásokkal rendelkezünk, a sikerünk attól is függ, hogy győzzük meg a többieket arról, hogy adják el nekünk a Nyugati pályaudvart, vagy az egyetlen hiányzó piros telket, hogy aztán építkezni tudjunk. Aki győzni akar, annak nem csak jókat kell dobnia, hanem a többi játékossal is folyamatosan keresnie kell a kapcsolatot.

A Hasbro megbukott az átformálással

Nem véletlenül háborodtak fel annyian 2011-ben – élükön a New York Times-szal –, amikor a Hasbro játékgyártó piacra dobott egy új, Monopoly Live-nak nevezett átalakított változatot, ahol a játékosok egymással nem kereskedhetnek, csak egy hőérzékelővel és kamerával(!) ellátott automatával kerülhetnek interakcióba, ami a tábla közepén magasodik.

Ez a gép a mezők megvásárlásán kívül minden mozgásteret elvett a játékosoktól, sőt, a nyomtatott pénzt, a tulajdoni lapokat, a kártyákat és a dobókockákat is. Az új Monopolyban az egyéni döntésekből kialakuló, játékosok közötti piac eltűnt, a gépi parancsok fegyelmezett végrehajtása vette át a helyét. A Hasbro szerint az új változat már a 2010-es évek társadalmi igényeire reagált, és a legnagyobb erősségének azt tartották, hogy – mivel a többi játékossal már nem volt értelme beszélgetni, és saját döntéseket se lehetett hozni – az eredeti társasjátéknál jóval pörgősebb, feszesebb játékmenetet adott.

Végül nem érdekelt senkit a választási szabadság nélküli társasozás, a Monopoly Live mind kritikai, mind anyagi értelemben bukás lett.

Volt rákosista is

Nem tett jót az eredeti, versengésre alapuló játékélménynek az sem, amikor a magyarok akarták a társast átírni a szocializmus éveiben.

Először a Teljesítsd a tervet! jelent meg, amit a Monopoly rákosista változatának szántak, a Capitaly betiltásának évében, 1952-ben, és a kapitalizmus helyett a tervgazdaságban kellett megtalálniuk a játékosoknak a szerencséjüket. A cél persze nem az egyéni siker volt, minden bábú egy-egy szocialista országot képviselt, a feladat pedig az, hogy a játékosok az országuk állampolgárainak az életszínvonalát növeljék, a kulákok, burzsujok, háborús uszítók, valamint a rossz tanulók(!) aknamunkája ellenére.

A felpuhuló diktatúrában már szolidabb formát kapott a játék, ez volt az 1966-ban megjelent sokak által ismert és szeretett Gazdálkodj okosan!, ahol már a makrogazdasági folyamatok helyett a mikroökonómia világában maradtak a játékosok, már amennyire lehet ilyesmiről beszélni olyan háztartásoknál, amik egy piaci versenyt nélkülöző gazdaságban működnek. Mindenesetre itt már nem voltak kulákok, padlást legfeljebb higiéniai okokból kellett söpörni, és már azt se kézzel, hanem a korszak csúcsszuper kényelmi eszközének számító porszívóval.

A kádári éra társasjátéka leképezte a jóléti gazdaság működését is, az elérendő cél egy panellakás berendezése volt. Legalábbis először, később, a hetvenes évektől családi házak szerepeltek a játékban, a nyolcvanas években kiadott dobozokban pedig már nyaralótelek is szerepelt. Stratégiázni nem kellett benne, minden a szerencsén múlt, de cserébe a vesztes játékosok sem lettek megalázva. Egymás mellett haladva lehetett gyarapodni, a másik játékosnak nem lehetett kárt okozni, és a pénz megszerzése sem járt erőfeszítéssel, hiszen minden kör után jött a panelünk berendezéséhez bőven elegendő fizetés a kasszából.

A játék emellett gyerekeknek szánt propaganda is volt, az egészséges életvitelért jutalom járt, a különböző, társadalmilag károsnak ítélt cselekedetekért pedig pénzbüntetést kellett fizetni, vagy még rosszabb. Egy életre megtanulta mindenki, hogy ha nem zárja el a csapot, vagy részegeskedik, akkor a kádári karma miatt kimarad egy kockadobásból.

A PÉNZT NEM ÉRTE MEG STRATÉGIKUSAN FELHALMOZNI ÉS MŰKÖDŐTŐKÉVÉ ALAKÍTANI, MINT A MONOPOLYBAN, CSAK EL KELLETT KÖLTENI A SZOCIALISTA JÓLÉT KÜLÖNBÖZŐ IPARCIKKEIRE.

A piaci fordulatot először a kulturális, művészeti mező hozta vissza a gazdasági társasjátékok terén, 1986-ban a Képzőművészeti Kiadó gondozásában jelent meg újból a Capitaly, akkor még trükkösen nem a saját jogán, hanem a Régi idők játékai sorozat tagjaként egyfajta nosztalgikus utánnyomásként.

A végső fordulatot persze a rendszerváltás hozta el. Capitalyból a kilencvenes években megjelent egy felújított, Capitaly - Az üzleti élet játéka című változat, 2000-ben pedig megjelent a Capitaly 2000 sorozat, amit már a magyar társadalom Európai Unióhoz való felzárkózási vágyához pozíciónáltak, a fizetőeszköz is az euró volt.

A Monopoly eredeti, klasszikus változata a történelem során először 1992-ben jelent meg Magyarországon, és a táblán a nagyobb magyar városok főutcáit lehetett felvásárolni.

(Index, 2019. június 15., Domschitz Mátyás írása, A cikk megírásához fontos forrás volt Haider Edit "A libajátéktól a Monopolyig - A lépegetô társasjátékok történetérôl" című, 2013-as tanulmánya, ami a Sic Itur ad Astra folyóiratban jelent meg, és András Csaba "Elkötelezett játékok" című tanulmánya, ami az Apertúra folyóiratban jelent meg 2019-ben.)

Csak a legjobb nyomja le a gagyi játékot

Egyre kevesebb a hazai játékgyártó.

Csökken az olcsó ázsiai importtal versengő hazai játékgyártók száma, prémiumtermékeiknek köszönhetően ugyanakkor összesített árbevételük nő, írja a Népszava.

Hat éve csökken a hazai játékgyártók száma – állapítja meg a céginformációval foglalkozó Opten. Jelenleg 177 társaság foglalkozik e területtel, ami 2013-hoz képest 13 százalékos csökkenés. Habár ez általános jelenség, a feldolgozóiparra különösen igaz, hogy a versenyt rendkívül nehezíti a az olcsó és tömeges ázsiai behozatal.

Csak azoknak marad esélyük, akik drága munkaerő mellett is képesek kimagasló minőségű, eredeti prémiumtermékek előállítására. A hatékonyság is nyerő lehet, bár ez igazán csak nagy mennyiségek esetén kifizetődő. A jellegzetes hazai termékekre szakosodott gyártók mégis értek el szép sikereket.

A hazai játékgyártók éves összesített árbevétele jelenleg mintegy 57 millárd forintra rúg, ami 67 százalékos ugrás 2013-hoz képest. Az alkalmazotti létszám szintén emelkedett az elmúlt évek során: jelenleg mintegy 4 ezren dolgoznak az ágazatban. A növekvő bérek melletti bővülő foglalkoztatottság szintén azt jelzi, hogy az eredeti, magas emberi munkaigényű prémiumjátétok fontos szerepet töltenek be.

A társaságok döntő többsége tisztán hazai tulajdonú: csak mintegy 10 százalékuk áll külföldi befolyás alatt. Igaz, évi egymilliárd felett ez az arány már 50-50 százalékra nő.

(Népszava, 2019. május 23.)

Pokémon Go után Harry Potter

Újabb nagy dobás érkezik a mobiljátékoknál.

A Pokémon Gohoz hasonló kiterjesztett valóság (AR) stílusú mobiljátékot fejleszt a Niantic, és bár bemutatódátum még nincs hozzá, sok elemző úgy véli, a Harry Potter világából merítő játék legalább akkora durranás lesz, mint 2016-os, hasonló technológiára építő elődje, írja az Origo.

A Pokémon Go 2016 júliusi indulása óta közel egymilliárd letöltést, 600 millió telepítést, valamint 2,54 milliárd dollár (743,3 milliárd forint) bevételt eredményezett. Ráadásul mintegy 150 millióan használják a játékot azóta is.Az utódja pedig hamarosan megérkezik, ami megpróbálja megismételni ezt a sikert.

A 19 nyelven megjelenő Harry Potter: Wizards Unite már idén elérhetővé válik, és a játékosokat ráveszi arra, hogy felfedezzék környezetüket, miközben a Harry Potter filmekből és könyvekből ismert mágikus lényeket és szereplőket keresik.

Azt akarjuk, hogy az emberek kimenjenek és felfedezzék saját világukat"– nyilatkozta Mike Quigley, a Niantic marketingigazgatója a CNBC-nek.

A Niantic kilenc évvel ezelőtt indult, akkor még Niantic Labs néven a Google szárnyai alatt, majd 2015-ben a Google támogatásával különálló cégként szerzett nevet magának. A legújabb játék egy közös fejlesztés az AT & T tulajdonú Warner Bros Interactive Entertainment vállalattal.

A Pokémon Go 2016 augusztusában érte el a legmagasabb bevételét: 200 millió dollárt (58,5 milliárd forint).

Idén áprilisban közel 65 millió dollárt (19 milliárd forint) költöttek el a játékosok, ami a Sensor Tower mobilkutató cég adatai szerint15 százalékkal több az előző évhez képest. Idén összesen 291 millió dollárt (85,1 milliárd forint) költöttek a játékosok, ami 29 százalékkal magasabb összeg a tavalyihoz képest.

A játékpiaci elemzők szerint a Harry Potter játék sikerének egyik akadálya, meglepő módon, épp a korábbi játék lehet. A siker attól függ, hogy a debütáló Harry Potter-játékban a gazdagabb játékmenet és a frissített technológia képes-e ellensúlyozni azt, hogy ennél a technológiánál a Pokémon Go megkerülhetetlen címmé vált az újszerű élményekre vágyó játékosok esetében – elemezte a helyzetet Carter Rogers a Nielsen Company fő elemzője.

Ha Niantic ugyanazt a stratégiát és technikákat alkalmazza, mint korábbi játékánál, akkor a Harry Potter: Wizards Unite egy újabb sikeres projektté válhat"– mondta Candice Mudrick, a Newzoo piacelemzője.

A Niantic jövőjének egyik legnagyobb mozgatórugója a kiterjesztett valóság növekedése a játékpiacon belül.

Carter Rogers szerint idén összesen 3,3 milliárd dollár (965,7 milliárd forint) bevételt fog generálni az AR alapú játékok.

(Origo, 2019. május 21.)

Hello Kitty: nagyon hozza a pénzt

Dollármilliárdokat csináltak egy rózsaszín kismacskából. De hogy mit csípnek benne, azt nem tudni.

Hello Kitty üzletileg sikeresebb, mint a Batman, Superman, Harry Potter vagy a Marvel-szuperhősök, pedig csak egy macskának látszó harmadikos brit diáklány, aki rózsaszínbe burkolózva, üres tekintettel bámul különböző mindennapi használati tárgyakon, a ceruzától kezdve a snowboardon át a vibrátorig, írja az Index, Mészáros Tamás összeállítása. Ezáltal pedig a japán cukiságipar nagyasszonya, a szigetország külpolitikájának fontos szereplője, feministák célpontja és más feministák bálványa, egyúttal pedig egyes körökben a globális rózsaszín kúlság megtestesítője lett. Csak senki nem tudja, miért.

Ha azt a kérdést szegeznék az embernek, hogy melyik a legjövedelmezőbb fikciós karakter, akkor a legtöbben vélhetően valamelyik Disney-figurára, Harry Potterre vagy a Marvel-univerzum szereplőire, esetleg Batmanre gondolnának, és nem is járhatnának ennél messzebb az igazságtól.

Ugyanis van egy szereplője a gyerekek, szüleik, valamint az örök gyerekek pénztárcájára hajtó üzleti szférának, amely (a piaci bevezetéstől a mai napig számított összbevétel tekintetében) az összes Disney-hercegnőnél, Micimackónál, a teljes Marvel-univerzumnál, a Star Wars-biznisznél és a Harry Potter-iparnál is sokkal sikeresebb pénzügyileg:

HELLO KITTY, A RÓZSASZÍN FELHŐBE BURKOLÓZOTT, MACSKÁRA HAJAZÓ, SZÁJNÉLKÜLI, MASNIS MÍTIKUS LÉNY, AMELY ÉVI NAGYJÁBÓL 8 MILLIÁRD DOLLÁRT TERMEL – DACÁRA ANNAK, HOGY NEM MÉDIASZAKEMBEREK, HANEM EGY GUMIPAPUCSKÉSZÍTŐ TALÁLTA KI.

Bár Magyarországon relatíve kevésbé ismert, és amúgy világszinten is csak a második legsikeresebbnek számít műfajában (a legtöbb pénzt a Pokémon termelte), az 1974-ben létrehozott franchise a japán és a nemzetközi cukiságipar zászlóshajója, és azon marketingaxióma megteremtője, miszerint megfelelő mennyiségű rózsaszínnel, strasszal, csillámporral és jó marketinggel bármiből lehet globális bizniszt csinálni.

Azt pedig, hogy Hello Kitty kiötlői nem tudnak mellényúlni, jelzi, hogy legújabb slágerfigurájuk egy depressziós, emberi hátsóval bíró tojássárgája, amely (aki?) testi hátrányai ellenére irtózatos népszerűségnek örvend. Nem is beszélve az agresszív vöröspandáról, aki a munkahelyi stresszre és szexizmusra piálással, death metal karaokéval és agresszív verbális kifakadásokkal reagál. Ők ugyanakkor a cég részéről is a stressz termékei, mert Kitty élete pénzügyileg ma már nem csak játék és mese.

Van itt minden, cukiságtól a vibrátorig

Manapság a Hello Kitty Japánban, az Egyesült Államokban, Ázsiába és Európában is meglepően nagy őrület, és ebből fakadóan nagy pénzmozgások övezik. Ugyanakkor a többi japán popkulturális hódítóval, például a Pokémonnal, Super Marióval vagy Songokuval ellentétben Kitty (rajongóinak és közelebbi ismerőseinek Kitti-csan, azaz Kittike, teljes nevén Kitty White) nem egy rajzfilmnek vagy konzoljátéknak köszönheti ismeretségét: csak simán ártatlanul néz különböző, képmását viselő termékeken. (Mangaszerepléseinek lehetőségét nagyban csökkenti, hogy nincsen szája, bár van pár kisszériás Kitty-rajzfilm, amiben ennek ellenére is beszél.)

A karakter hazájában van Hello Kitty-s sinkanszen, Hello Kittyvel kipingált repülőjárat, a Disneylandhez hasonló Hello Kitty-land (egész pontosan Sanrio Puroland). Tajvanon van Hello Kitty-szülészet és kittys beszállókapu a fő tajpeji reptéren. De nyugaton is bármit meg lehet kapni Hello Kittys kivitelben, van snowboard, konyhai eszköz, vécéülőke, Swarovski-ékszer, bor, sör, golftáska, sőt kondom és vibrátor is (bár a vibrátor eredetileg nyakmasszírozó gépnek van reklámozva, ahogy Japánban a vibrátornak használt elektronikai cikkek nagy része).

Ahogy volt Hello Kitty-s különkiadása a Beats fülhallgatómárkának is, amelynek alapítója, Dr. Dre nem kifejezetten a rózsaszín cukisággal, hanem azzal lett ismert, hogy a füvezésről, piálásról, a kurvázásról, na meg arról rappelt, hogy basszák meg a zsaruk. Ha pedig valaki a teljes comptoni Kitty-szettet be akarja szerezni, jó hír, hogy kittys bongot is lehet kapni. Amikor viszont nem stúdiogengszterek zsebét tömi (bár Dre már eladta a Beats-részesedését), akkor Kitty az ENSZ gyermekalapja, az Unicef nagyköveteként is funkcionál. A márka rajongói között van Lady Gaga, Mariah Carey, Britney Spears és Paris Hilton is.

Eperke kezdte

Ehhez képest a karakter elég szerény körülmények között látta meg a napvilágot.

AZ 1960-AS ÉVEKBEN EGY CUDZSI SINTARÓ NEVŰ GUMIPAPUCS KÉSZÍTŐNEK FELTŰNT, HOGY A TERMÉKEI KÖZÜL SOKKAL JOBBAN FOGYNAK AZOK, AMELYEKRE KIS VIRÁGOKAT PINGÁLTAK, úgyhogy felbérelt pár rajzfilmrajzolót, hogy csináljanak cuki karaktereket a papucsaira. Miután a dolog bejött, létrehozott egy külön céget, a Sanriót, amely kifejezetten a cuki kiegészítőkre összpontosított: miután Japánban a társasági élet fontos része a folyamatos ajándékozgatás, úgy gondolta, a cukisággal díszített ilyen-olyan kis, praktikus ajándéktárgyakban jó pénz van. (Cudzsi ma már dollármilliárdos, bár ettől függetlenül “eperkirály” néven szokott belső céges hírlevelet írni – első karaktere az eperke volt.)

1974-ben dobták piacra az egyik ilyen ajándéktárgyukat, egy műanyagborítású pénztárcát, amelyen egy szájatlan fehér macska volt, egy üveg tej és egy aranyhal-akvárium társaságában. Mivel akkortájt a brit popkultúra elég népszerű volt Japánban, a Kittynek kreált háttérsztori szerint a macskának látszó lény brit, London mellett él, van egy testvére és egy pasija is, és harmadikba jár a suliban. Eleinte csak egy volt a sok hasonló figura közül, ám az 1990-es években hirtelen megugrott a népszerűsége, és a félezer Sanrio-karakter legnépszerűbbikévé vált.

Mint az utóbbiból kiderül, a karaktert eredetileg kisiskolásoknak szánták, és az első termékcsaládok még az uzsonnás műanyagdobozoktól a ceruzákig a klasszikus iskolai kiegészítőkre összpontosítottak. A rajongótábor azonban hamar megnőtt, és ma már jóval tágabb korosztályt ölel fel, ami a marketingstratégiában is változást ösztökélt. Mivel a gyerekek és fiatalok vásárlóereje véges, a klasszikus rózsaszínbe burkolózott Kitty-ábrázoláson kívül számos, felnőttesebb dizájnt is csinál a cég, és egyre inkább a kifejezetten a felnőttekre szabott termékekkel próbálkoznak, nemrég például sok százezer forintos struccbőr-táskát dobtak piacra.

Hogy mekkora karriert futott be, azt jelzi, hogy ma a Hello Kitty 130 országban van jelen, és nem kevesebb mint 50 ezer termékcsalád (!) viseli a karakter nevét. Manapság a termékek nagy része már licencszerződések alapján készül, azaz a Kitty mögött álló cég, a Sanrio a bevétel bizonyos részéért cserébe eladja Kittyt, illetve hát Kitty képmását más cégeknek, hogy felhasználják saját termékeiken. Ezzel ma a Sanrio a világ tíz legnagyobb licencbevételével rendelkező cége között van, a Disney és a Barbie-babáról ismert játékgyártó, a Mattel mellet.

De hogy mit csípnek benne

Arra, hogy hogyan lehetett egy száj nélküli, masnis, macskának látszó lényből (bár a készítők szerint nem macska, csak egy brit diáklány, aki valamiért cirmos) korunk egyik legnagyobb popkulturális szenzációja és üzleti vállalkozása, annak számos magyarázata van:

Egyes magyarázatok szerint népszerűsége részben a szája hiányának köszönhető, ami miatt bármilyen érzést bele lehet látni az ártatlanul néző arcába, a szomorúságtól a boldogságon át a kacérságig. Hello Kitty az, akinek látni akarod.

Vannak, akik szerint Hello Kitty a gyerekkor ártatlanságát, egyszerűségét és biztonságát szimbolizálja, és sikerét az ezáltal keltett nosztalgikus érzéseknek köszönheti. Elvileg ezt segíti az egyszerű dizájn is.

Egy hasonló megközelítés szerint a Hello Kitty és általában a cukiságipar a maga gyerekességével a fárasztó, stresszes mindennapokból jelent menekülést a fiatal felnőtteknek.

Esetleg pont fordítva: a cuki termékek nem menekvést jelentenek, hanem pont a mindennapok unalmas valóságát teszik befogadóbbá, színesebbé és átélhetőbbé (ez a Sanrio hivatalos verziója is).

Vagy arról van szó, hogy a Sanrio termékeivel a nőket célozta, akik a japán házasságokban hagyományosan a családi kassza őrei és kontrollálói, és a gyerekkorukban Kitty-rajongóvá vált nők örökké azok maradnak.

Vagy csak szimplán a dolog esztétikájáról van szó: a rózsaszín cukiság azért elég jó recept a sikerhez.

A biznisz bővülésével pedig egyre többen ülnek fel ironikusan a Kitty-vonatra, ezek a mai fiatalok valamiért viccesnek érzik a teljesen túltolt rózsaszín giccset (pl. miért másért venne az ember kittys bongot).

ETTŐL FÜGGETLENÜL KITTY NEM VALAMIFÉLE POPKULTURÁLIS VÁKUUMBAN SZÜLETETT: JAPÁNBAN AZ 1970-ES ÉVEKBEN KEZDETT TERJEDNI A CUKISÁGKULTÚRA (JAPÁNUL KAWAII),

ami eleinte abban merült ki, hogy a fiatal lányok egy része direkt gyerekesen kezdett beszélni, mindenféle dekorációkkal, például szívecskékkel vagy szivárványokkal kezdte díszíteni kézírását (később ebből lettek az emojik és a kaomojik, amik japán találmányok), és elkezdett úgy öltözködni, mintha valami giccses Disney-filmből esett volna ki. Ezt látva egy idő után a japán cégek is ráálltak a cukiságra, mert látták, hogy ezzel lehet pénz kifacsarni fiatalabb női vásárlóikból.

A dolog a mai napig kitart: a legnagyobb japán csetapplikáció, a Line szintén arra építi imidzsét, hogy rettentő cuki, a jelképük például egy fehér nyúlszerű képződmény és egy medve, és kismillió cuki stickerük is van. De a cukiság különböző szeletei a japán mindennapokban szinte minden második terméken visszaköszönnek, még a hadsereg is cuki mangával próbál toboroznl.

A cukiság is húzhatja a nagypolitikát

Akármilyen meglepőnek is tűnhet a fentiekből, Hello Kitty sikereinek köszönhetően a világpolitika szereplőjévé is vált. A politikatudomány egy régi, bár sokat vitatott koncepciója a “puha erő”, ami röviden azt jelenti, hogy egy ország nem csak katonai vagy gazdasági erejével, hanem kulturális vonzereje által is képes elérni külpolitikai céljait. Az eredeti, az 1990-es évek elejéről származó példa alapján az Egyesült Államokat nem csak az teszi erőssé, hogy katonailag az, hanem például az is, hogy a hollywoodi filmek világszerte hirdetik az amerikai jólétet és az amerikai értékeket, emiatt pedig a világ egy jelentős része olyanná akar válni, mint Amerika.

Ezt az elvet Japánra alkalmazva: a Hello Kitty, a cukiságipar, de általában véve a japán popkultúra külföldi hódítása hozzájárult ahhoz, hogy Japánra a tengerentúlon ne mint egykori népirtó imperialista hatalomra, hanem a cukiság és kúlság egy globális központjára tekintsenek. Nem meglepő, hogy Kitty és a popkultúra terjesztésében a japán kormány is aktívan részt vesz Cool Japan nevű külföldi kampányaival, vagy hogy a fű alatt erősödő japán hadsereget is cuki rajzfilmfigurákkal reklámozzák belföldön.

Ettől függetlenül a Hello Kitty és a hasonló japán rajzfilmfigurák külföldi sikerének nem mindenki örül. Sokak szerint ezek azt a képet sugározzák Japánról a világnak, mintha az egész szigetország valami rózsaszínbe bugyolált, gyerekes hely lenne.

A JAPÁN FEMINISTÁK PEDIG AZÉRT TÁMADJÁK A KITTY-KULTUSZT, MERT ÚGY ÉRZIK: A KARAKTER ÉS A KÖRÉ ÉPÜLT CUKISÁGIPAR EGY IDEJÉTMÚLT NŐKÉPET SUGÁROZ, AMELY ELVÁRJA, HOGY A LÁNYOK RÓZSASZÍNEK, KEDVESEK, GYEREKESEK ÉS BEHÓDOLÓAK LEGYENEK.

Mindazonáltal a Hello Kitty-jelenség helyes értelmezése kapcsán még a feministák sem feltétlenül értenek egyet: egyesek szerint teljesen menő az ironikus módon túltolt rózsaszínség, mások szerint meg a nőiség meggyalázása, amely infantilis, buta és egyszerű nőképet sugároz.

Többet kell mutatni

Mindenesetre mind Kitty, mind a Sanrio többi karaktere sokat változott e tekintetben az utóbbi időben. A cukiságipar varázsa a jelek szerint megkopóban van, a Hello Kitty eladásai főleg külföldön jelentősen estek az elmúlt években. Ezért a cég diverzifikál: manapság próbálnak reflektálni a mélyebb társadalmi problémákra is, hogy szélesebb rétegeket érjenek el.

Ennek részeként Kitty ábrázolása már messze nemcsak a rózsaszín cukiságra korlátozódik, hanem bőven vannak sötétebb verzió is. Ahogy az említett agresszív vöröspanda (Agrecuko) például a japán munkahelyi terrort, szexizmust és általában véve a 21. század elejének kapitalizmusát próbálja kifigurázni. Vagy a depressziós tojássárgája, Gudetama, akinek soha semmihez nincs kedve, inkább visszahúzódna a héjába, amivel a társadalmi elidegenedést próbálja szimbolizálni.

Akármilyen furcsák is, Agrecuko vagy Gudetama nem valamiféle alternatív piacra készült különkiadások. Szakértők szerint (mert ennek a témának is vannak egyetemi kutatói) míg nyugaton a Kittyhez hasonló karakterek és általában véve a mainstream cukiságipar, például a Disney termékei gyakran relatíve egysíkúak (jók és szépek, rosszak és csúnyák, stb.), addig Japánban hagyományosan beleférnek a maguk cukiságában nem csak vidámságot, hanem ennél összetettebb érzelmeket kommunikálni próbáló figurák is (ahogy manapság a Marvel-univerzumtól kezdve Batmanen át a Bond-filmekig nyugaton is kezdenek összetettebbek lenni a korábban egysíkúbb hősök, illetve népszerűbbek lenni a korábban is összetettebb, de kevésbé mainstream karakterek).

Megnézik, mi kell az embereknek, ma is

Ugyanakkor ezek az alszektorok nem véletlenül alakultak így: a Sanrio termékei nem művészeti elkalandozás szüleményei, hanem szigorú piackutatás eredményeként jönnek létre. Nem véletlenül tudnak mindig ráhibázni a célcsoportjaik elvárásaira:

A KEZDETI, INTUITÍV SIKEREK ÓTA AHOGY MINDEN NAGYVÁLLALAT, ŐK IS EGY PROFI PÉNZNYOMTATÓ GÉPEZETTÉ VÁLTAK.

Az új karakterek és az utóbbi évek útkeresése leginkább arról szól, hogy a cég üzleti eredménye az utóbbi egy-két évben eléggé megromlott: bevételük negyedével esett a 2015-ös csúcs óta. A cukiságfronton a Disney támad, de általában is több a vetélytárs a fiatalok pénztárcájáért: hiába termeltek eddig kevesebb pénzt, az olyan újabb, feltörekvő és jobban kidolgozott franchise-ok, mint a Marvel vagy a Harry Potter mégis csak veszélyt jelentenek, ahogy az is, hogy manapság már esztétikailag kevésbé vonzó a rózsaszín giccs. Tehát egyértelművé vált, hogy akármekkora őrület is övezi, hosszabb távon Kitty egymaga nem lesz képes tolni a Sanrio nagyra nőtt, de az előző évtized gyors növekedése után látványosan belassult szekerét.

Ami végső soron elég jól jellemzi a világ gazdasági és társadalmi állapotát 2018 végén: egy rózsaszín cukimacskán meggazdagodott multicég, miután a macska eladásai gyengültek, mert a mai fiatalok depisek, a további terjeszkedés lehetőségét a depis fiatalok depijének és a globális kapitalizmussal szembeni elégedetlenségnek a kielégítésében látja.

(Index, 2019. január 6., Mészáros Tamás írása)

A játékpiac csúcsa a karácsony

Több játékot vásárolunk idén karácsonyra.

2018 karácsonyára a magyar gyermekek 2-3 különböző játékra is számíthatnak, melyekre a szülők többsége 10 ezer forintnál is többet költ a Regio Játék kutatása szerint, írja a Világgazdaság. A játékkereskedő áruházaiban az első adventi hétvégén 6 százalékkal, a másodikon 3 százalékkal nőtt a forgalom tavalyhoz képest, míg az online értékesítés már a második hétvégén háromszoros forgalmat generált.

A játékpiac legnagyobb forgalmát adó időszaka hagyományosan a karácsonyt megelőző hónapokra esik.

Kereskedelmi szempontból a december a legerősebb, ilyenkor értékben magasabb, és mennyiségre több játék kerül a szülők kosarába. Tavaly minden ötödik termék – összesen 1,2 millió darab – ekkor talált gazdára – avatott be a részletekbe Gyaraki Dávid, a Regio Játék marketingvezetője.

A cég 2018 november közepén készített felmérése szerint a szülők egyharmada 2, szintén egyharmada 3 különböző ajándékot is választ karácsonyra, háromból egy 5-10 000 forintot, többségük (57 százalék) viszont 10.000 forint felett költ egy gyermek esetén.

A kutatásból az is kiderült, hogy a válaszadók fele novemberben kezdi el az ajándékok beszerzését, azonban a legtöbb vásárlás a karácsony előtti 3-4 héten realizálódik.

Az első adventi hétvégén 6 százalékkal, a másodikon 3 százalékkal nőtt az áruházi forgalmunk 2017-hez képest. Az ünnephez közeledve kisebb emelkedésre számítunk, ezért idén december 22-ére várjuk az áruházi forgalom tetőpontját. Az online értékesítés a második hétvégén indult be igazán, ekkor két nap alatt háromszoros forgalmat generáltunk a tavalyi évhez képest – tette hozzá a marketingvezető.

Karácsonykor sem árt odafigyelni a vásárlásra

A gyermekjátékok piacának legforgalmasabb időszakában is fokozott figyelmet kell fordítaniuk a szülőknek a megvásárolni kívánt ajándék minőségére. A legnagyobb segítséget a CE (Conformité Européenne) jelölés nyújtja, mely azt jelenti, hogy a játék megfelel a rá vonatkozó előírásoknak, és szabadon forgalmazható az Európai Gazdasági Térség belső piacán.

A gyártó és forgalmazó felelőssége mellett a szülői tudatosság is nélkülözhetetlen játékvásárlásnál, hiszen a játék csak akkor lesz igazán jó, ha mindenekelőtt biztonságos, és örömöt okoz a gyermeknek – mondta el Gyaraki Dávid. Az idei karácsony slágertermékei egyébként a társas- és kreatív játékok, a Lego, a kisautók és a játékbabák lesznek.

(Világgazdaság, 2018. december 17.)

Toys "R" US: game over

Bezárhat az USA legnagyobb játékáruháza.

Nem kizárt, hogy a csődvédelem alatt álló legnagyobb amerikai játékáruházlánc, a Toys "R" Us bezárja összes üzletét az Egyesült Államokban, mert szerinte külső pénzügyi támogatás nélkül értelmetlen belekezdeni egy szerkezetátalakításba - írja a The Wall Street Journal nyomán a Napi.hu.

A New Jersey-ben bejegyzett, 1957-ben alapított cég 2017 szeptemberében kért csődvédelmet az amerikai csődbíróságtól - írta az MTI.

A játékárusító boltnagyhatalmat az online kereskedés elterjedése és a diszkonthálózatok kényszerítették térdre. A cég éves forgalma mintegy 11 milliárd dollár, de részben a korábban felvett hitelek jelentős kamatösszege miatt a vállakozás 2013 óta veszteséges.

A cég 2018 januárjában bejelentette, hogy amerikai üzleteinek 20 százalékát, 182 boltot bezár.

Amikor csődvédelmet kért a játékáruházlánc, azzal számolt, hogy sikerül átalakítania 5 milliárd dolláros hosszú lejáratú adósságának egy részét, és javítja működési tevékenységét, amihez a már meglévő hitelezői és mások összesen 3 milliárd dollárral járulnak hozzá.

A hitelezők azonban a jelek szerint nem kívánják a víz felszíne felett tartani a játékáruházláncot. Még márciusban bíróság foglalkozik a Toys "R" Us-üggyel és ekkor várhatóan kiderül, mi lesz a céggel.

(Napi.hu, 2018. március 9.)

Kínában lépeget a Lego

A Lego dán játékgyártó és a Tencent kínai internetes technológiai holding közösen fejleszt online játékokat és egy közösségi hálózatot kínai gyermekek számára.

Jacob Kragh, a Lego kínai leánycégének vezetője elmondta, a két cég közötti együttműködés kialakításával arra törekednek, hogy a kínai gyermekekre szabott tartalmakkal és platformokkal biztonságos internetes környezetet alakítsanak ki.

Ennek jegyében a Tencenten elérhetővé válnak a Lego videói és videójátékai, valamint a dán játékgyártó építő- és programozó készlete, a kifejezetten fiatal, 7-12 éves gyerekeknek szánt Lego Boost. A Tencent és a Lego megvizsgálja annak lehetőségét is, hogy kínai gyerekeknek közösségi hálózatot hozzon létre - írta az MTI nyomán a Napi.hu.

A média, internet, reklám és fejlett technológiai befektetésekre összpontosító Tencent 537 milliárd dolláros piaci tőkeértékével Ázsia legértékesebb cége.

A Lego az utóbbi években bevételnövekedésének lassulásával szembesült, de a kínai piac kivétel maradt, ott 2016-ban is 25-30 százalékkal nőttek az eladások. Az évi 31 milliárd dollár értékű kínai játékpiacból a Lego 3 százalékkal részesedik, a másik két nagy amerikai rivális, a Mattel 2 százalékot, a Hasbro pedig 1 százalékot tart kézben.

A Lego 2016 novemberében nyitott gyárat a kelet-kínai Csiahszingban, és a várakozások szerint az Ázsiában eladott Lego-termékek 70-80 százalékát fogják ebben az üzemben gyártani.

A Barbie babákról ismert Mattel 2017-ben megállapodást kötött a legnagyobb kínai online kiskereskedelmi céggel, az Alibabával és a kínai szülők legnagyobb internetes közösségi hálózatát üzemeltető BabyTree céggel a Fisher-Price játékokra alapozott, interaktív tanulást lehetővé tévő termékeinek eladásáról.

Ha karácsonyi ajándék, akkor játék

A karácsonyi ajándékozás topja a játék, hiszen a gyerekek megajándékozása megkerülhetetlen szigete az ünnepeknek. Veszik is szépen. A játékpiac is a webre tart.

De hát hol is lehet játékot vásárolni.

És akkor hova menjek játékot venni

A statisztika szerint a játékboltok sem ússzák meg a boltszám csökkenését, hiszen 2013 végén még 823 szakboltban válogathatott a vásárló, 2017 derekán már csak 775-ben. A szakboltok mellett ott vannak persze azok a nagyáruházak, például hipermarketek, élelmiszerdiszkontok, melyek a karácsonyi ajándékvásárlás időszakában megtoldják a játékkínálatot, nem is kicsit. Sok kisebb bolt is játékkal színesíti az év végi kínálatát. De a kínai piacok is ott vannak, az pedig köztudott egyébként, hogy bárhol is vásárol a család játékot, azok zöme Kínában készül. Csak az nem mindegy, milyen a minősége és vajon adnak-e nyugtát a vásárláskor.

Nem meglepetés, hogy a legtöbb játékbolt a fővárosban található, pontosan 239 darab, Pest megyében pedig 100 (a KSH első félévet összesítő adatai szerint). Ezzel a főváros egymaga veri a többi országrészt, hiszen a Dunántúlon 226, míg Észak-Magyarországon és az Alföldön együtt számolva 210 a játék szakboltok száma.

És a fővárosban ragadva, a legtöbb játékbolt a hatodik kerületben tanyázik, 26 üzlet. A nagykörút vonala régen is kedvelt hely volt, de van ott nagybevásárlóközpont is, néhány játékbolttal. A tizenegyedik kerületben 22 játék szaküzlet található, második a sorban. És talán nem véletlen, hogy a fővárosi kerületek sorában dobogós a nyolcadik kerület 21 szakbolttal, melyekből legalább néhány a Józsefvárosi piachoz kötődhet. Ennyi van egyébként a kilencedik kerületben is. A huszonkettedik kerületben lakóknak viszont nehezebb játékboltot találniuk a közelben, mivel mindössze egy található itt.

És ott a web is, ahol se vége, se hossza a játékot kínáló webáruházaknak, a fő áruterülettől függetlenül is.

A játékpiac nagyját a nagyok viszik

A játékpiac nagysága 65-70 milliárd forint körüli szintre kúszott fel az elmúlt években, ennyire becsülhető a nagysága. A játék szakboltok, a különféle nagyáruházak, a kínai piacok, boltok mellett megugrott ebben a körben is a webvásárlás. A karácsony, az utolsó negyedév pedig a piac felét hozza, így megkockáztatható, hogy a karácsonyi ajándéklistán dobogós a játékpiac, az egyik legnagyobb szelete az ajándékoknak a játék.

A játékpiacot is nagyok húzzák, nem kivétel. A legnagyobb játékkereskedő a Regio, a többiek viszont már leszakadtak a sorban, az árbevételt tekintve. Néhány véletlenszerűen kiválasztott, viszonylag kisebb játékkereskedő is mutatja, hogy széthúzódott a játékboltok mezőnye:

	árbevétel
Regio	9,9
Formatex	3,1
White Crystal (Játék Shop)	2,5
JátékNet	2,1
Fakopáncs	0,6
Szoti Játék Ajándék Áruház	0,5
Kék Kobra	0,5
Lilipot Toys	0,4
Minitoys	0,2
Gondolkodó Játékbolt (Gémklub)	0,2
Elektronikus Beszámoló Portál, árbevétel: milliárd forint, nettó

A többség egyébként ott van a weben is. A webes játékvásárlás is szépen gyarapodik A játékot más árucikkek mellett értékesítő hipermarketek, más nagyáruházak játékeladásairól nincs nyilvános információ, de becslések szerint a játékpiac 20-30%-át vihetik.

Kényes piac

A fogyasztóvédelem oldaláról rendkívül kényes piac a játékpiac. A minőségi, termékbiztonsági előírások rendkívül szigorúak, ami sok magyarázatot nem igényel. A fogyasztóvédelem honlapján felsorolt veszélyes termékek jelentős része játék, vagy éppen gyerekruha, melyek forgalmazását meg is tiltotta a hatóság. A gyerekjáték vásárlásakor nagyon oda kell figyelniük a szülőknek arra, mit is vásárolnak.

(blokkk.com, 2017. december 14.)

Játékboltot nyit a Disneyland Oroszországban

De a hideg miatt orosz Disneyland már nem lesz.

A Disney egyelőre csak játékboltok nyitását tervezi Oroszországban, mert a vidámparkok létesítéséhez ott túl hideg van, írja a Világgazdaság.

Az időjárás miatt így ugyan nem tervezik vidámparkok nyitását Oroszországban, ugyanakkor a játékpiacon nagy lehetőségek rejlenek a cég számára – mondta Marina Zhigalova-Ozkan, a Walt Disney oroszországi fejlesztésekért felelős vezetője a Disney első oroszországi játékboltjának megnyitóján.

A Disney szerint nincs túl sok játékbolt Oroszországban, ahol egyébként saját márkaboltok nyitása is számításba jöhet.

További öt áruház építése van tervekben.

A Moszkva központjában most megnyitott 300 négyzetméteres üzlet annyiban különbözik más Disney-boltoktól, hogy ruhákat és dekorációkat nem, csak a Disney-, Marvel- és Star Wars játékokat árusítanak.

(Világgazdaság, 2017. december. 1.)

Amerika legnagyobb játékboltja bedőlt: Toys "R" Us

Csődöt jelentett Amerika legnagyobb játékboltja a Toys "R" US.

Az online boltok alacsony áraival nem tudott versenyezni a franchise játékárus cég. Más üzlet is követheti, hiszen a hagyományos ájátékrusításban piacvezetőnek számított a cég.

2017. szeptember 18-án jelentett csődöt a Toys "R" Us. A benyújtott papírok alapján több mint egymilliárd dollárnyi adósságot halmoztak fel az utóbbi 10 évben. A cég azonban 3 milliárd dolláros mentőcsomagot kapott néhány nagyobb befektetési banktól, köztük a JP Morganntől, így folytathatja a működést és egyenlőre arról sem esett hír, hogy boltokat kellene bezárnia a cégnek.

A Toys "R" Us 1948-ban alakult és több mint 1.600 amerikai és kanadai boltban árul játékokat, valamint 255 áruházzal rendelkezik Ázsiában.

Az időzítés különösen érdekes lehet, hiszen lassan indul a ünnepi időszak és a boltok ilyenkor már feltöltik a raktáraikat. Az ünnepi időszak hozza a Toys "R" Us bevételének 50 százalékát, ezért meglepő, hogy éppen a szezon előtt jelentettek csődöt. Michael Freitag, a cég szóvivője megerősítette, hogy jelenleg nem terveznek boltbezárást, viszont a jövőben ez változhat, attól függően, hogyan alakul a cég átszervezése.

2017-ben nem ők voltak az elsők, akik bejelentették, hogy komoly gondjaik vannak. Több mint egy tucat más játékkereskedő, köztük a Payless Inc, a Gymboree Corp., és a Perfumania Holdings Inc is csődöt jelentett.

Az online boltok, mint az Amazon, hatalmas veszélyt jelentenek a hagyományos kiskereskedők számára. A hagyományos üzletek már régóta küzdenek a kevés vásárlóval és a folyamatos árháborúval az online áruházak ellen, és úgy tűnik, nem tudják felvenni a versenyt.

David Brandon a cég vezérigazgatója mindent megtesz annak érdekében, hogy ismét vonzóvá tegye a boltot a gyerekek és a szülők számára. Többek között az áruházakban térképeket osztanak, amely alapján könnyen megtalálhatóak a legnépszerűbb játékok. Brandonnak ugyan sikerült néhány jó üzleti döntéssel jobb helyzetbe hozni az áruházat, azonban ez már túl későn jött és túl kevésnek bizonyult a cég megmentéséhez.

A Toys "R" Us 2013 óta veszteséges. 2017 második negyedévében a cég 164 millió dolláros hiányt mutatott, ami még az előző évnél is rosszabb. Brandon elmondta, hogy a hitelezőkkel és az adósókkal közösen fognak kidolgozni egy tervet az 5 milliárdos hosszú távú adósság kifizetésére.

(Origo, 2017. szeptember 19.)

Leépít a Lego

A Lego dán játékgyártó 8 százalékkal csökkenti dolgozóinak számát 2017-ben, ami 1.400 fős elbocsátását jelenti.

A 2.100 dolgozót alkalmazó nyíregyházi Lego Manufacturing Kft. mintegy 70 munkavállalóját bocsátja el, írja a Világgazdaság. Tóth Csaba, a társaság senior HR igazgatója az MTI megkeresésére közleményében azt írta, a Lego csoport szervezetének most bejelentett hatékonyabbá tétele a magyarországi gyárban mintegy 70 pozíciót érint, a cég csoportos létszámcsökkentést hajt végre a törvényi előírásoknak megfelelően.

„Ami a magyarországi gyárat illeti, továbbra is elkötelezettek maradunk amellett, hogy itt állítsunk elő Lego termékeket. A tavalyi évben megkezdtük a nyíregyházi gyár bővítését, ezt a bővítési projektet folytatjuk, a korábban jóváhagyott fázisokat megépítjük, és a jövőben is úgy határozzuk meg a dolgozóink számát, hogy eleget tudjunk tenni a Lego termékek iránti keresletnek” – írta Tóth Csaba.

Az AP idézte a vállalati vezetőt, aki a dán TV2 televíziós csatornának az mondta, a leépítés elsősorban az adminisztrációs és értékesítési területen dolgozókat érinti, és nem a termelésben foglalkoztatottakat.A Lego csoport azzal indokolta a létszámcsökkentést, hogy a cégcsoport féléves forgalma 5 százalékkal 14,9 milliárd koronára (1 dán korona = 41,15 forint) esett. Üzleti eredménye 2016 első félévéhez képest 6 százalékkal 4,4 milliárd koronára, nettó nyeresége 3 százalékkal, 3,4 milliárd koronára csökkent 2017 első fél évében, olvasható a társaság honlapján. Jorgen Vig Knudstorp, a Lego elnöke azt mondta: „csalódást okoztak a féléves bevételi adatok, ezért meg kell tenni a szükséges lépéseket”.

A Lego mintegy 1.400 dolgozóját bocsátja el az év végéig. A cég jelenleg közel 18.200 embert foglalkoztat világszerte.
A dán cég nyíregyházi leányvállalatának tavalyi nettó árbevétele mintegy 11 százalékkal, nyeresége pedig 13 százalékkal nőtt.

(Világgazdaság, 2017. szeptember 5.)

A Mattel döcögött, a Hasbro ment

Nem kell már annyira a Barbie baba.

A vártnál kedvezőtlenebb negyedéves eredményekről számolt be a Mattel amerikai játékgyártó a 2017 második három hónapja alapján, írta a Napi.hu. Ebben egyebek között az játszott szerepet, hogy gyengén mentek a vezető termékek, így a Barbie babák és a Fisher-Price játékok kereslete gyengébb volt.

A Mattel bevétele az egy évvel korábbihoz képest 2 százalékkal 975 millió dollárra emelkedett, ami elmaradt a szakértők körében várt 980 millió dollártól.

A Hot Wheels autómodelleket is gyártó Mattel cég részvényarányos vesztesége 14 cent lett. Ez jóval meghaladta az elemzői várakozások átlagában szereplő 9 centet.

A Barbie babák eladása 5 százalékkal esett a június végével záródott három hónapban éves szinten, a 6 éves kor alatti korosztálynak szánt Fisher-Price játékok értékesítése pedig 3 százalékkal csökkent.

A Mattel versenytársa, a szintén amerikai Hasbro is a közzé tette negyedéves számait. A cég eladásai éves szinten 11 százalékkal, 972 millió dollárra emelkedtek a második negyedévben, az elemzők előzetesen nagyjából ennyivel is dollárral számoltak. A Hasbro második negyedéves profitja azonban meghaladta a 45 centes elemzői várakozásokat: 68 millió dollár, részvényenként 53 cent volt az előző év azonos időszakában elért 52 millió dollár, részvényarányosan 41 cent után.

(Napi.hu, 2017. július 28.)

Nagyobb lett a Lego

Nőtt az árbevétele és a profitja is 2016-ban. Ment a Lego Ninjago és a többi. A magyar Lego is.

A dán játékgyártó cég 2016 évi árbevétele 38 milliárd dán korona volt a 2015-ös 36 milliárd korona után. A nyeresége a cégnek 9,4 milliárd korona volt, 0,2 milliárd koronával haladta meg az előző évit, tudósít a Napi.hu.

A Lego értékesítése Észak-Amerikában és Japánban enyhén visszaesett 2016-ban, míg az európai eladások nőttek, a kínai eladások pedig két számjegyű növekedést mutattak.

A Lego 2016 évi 38 milliárd korona (5,4 milliárd dollár) árbevétele épphogy elmarad a rivális amerikai Mattel játékgyártó (a Barbie babák gyártója) 5,45milliárd dolláros éves árbevételétől, azonban felülmúlja a szintén amerikai versenytárs Hasbro 5 milliárd dolláros bevételét.

A világszerte 16.800 ezer alkalmazottat foglalkoztató dán cég legnépszerűbb termékei tavaly a Lego Ninjago, Lego City, Duplo, Star Wars és Lego Friends szettek voltak. Az 1932 óta működő cég Magyarországon a nyíregyházi ipari parkban mintegy 2.400 embert alkalmaz.

A társaság 2016 novemberében megnyitotta első kínai gyárát, amely egyben az első Ázsiában is, így a mexikói Monterrey-ben, Nyíregyházán, a csehországi Kladnóban, valamint a dániai Billundban működő gyárak mellett immár Kínában is jelentős gyártókapacitással rendelkezik.

A Lego-csoport 85 éves fennállása óta a legmagasabb bevételt könyvelhette el 2016-ban.

A magyar Lego

Árbevételét mintegy 11 százalékkal, nyereségét pedig 13 százalékkal növelte 2016-ban a Lego Manufacturing Kft. - közölte a dán társaság nyíregyházi leányvállalata az MTI-vel.

A nyírségi megyeszékhelyen működő gyár árbevétele a 2015-ös 29,7 milliárd forintról 32,9 milliárd forintra nőtt 2016-ban. Adózott eredménye a 2015. évi 694 millió forintról 789 millió forintra nőtt, ami egyégként csaknem megegyezik a 2014-es adatokkal.
A Lego kft mérlegfőösszege is növekedett, ami 2015-ben 90 milliárd, 2016-ben pedig 100 milliárd forintot tett ki, az átlagos foglalkoztatotti létszám pedig 1.948 volt.

(Napi.hu, 2016. március 9., MTI, 2017. július 14.)

A Hasbro nyomta a Disney hercegnőket és a társasjátékokat

Nőtt az árbevétele és a profitja is 2016-ban az amerikai játékgyártónak.

A vártnál nagyobb mértékben nőtt a Hasbro amerikai játékgyártó 2016. negyedik negyedévi forgalma és persze a profitja is. Nagyon keresték a vásárlók a Disney hercegnőket és a társasjátékokat, írja a Napi.hu.

A második legnagyobb amerikai játékgyártó 2016. év egészében valamivel több mint 5 milliárd dollár bevételt ért el, szemben az egy évvel korábbi 4,4 milliárd dollárral. A negyedik negyedéves bevétel 11 százalékkal 1,6 milliárd dollárra kúszott fel. A szakértők kisebb bevételt, 1,5 milliárd dollárt vártak.

A Hasbro 2016-ban 551 millió dollár profitot termelt, részvényenként 4,3 dollárt, egy évvel korábban pedig 452 millió dollárt. A cég adózott eredménye 193 millió dollárra emelkedett a december 25-én záródott negyedik negyedévben, az egy évvel korábbi 176 millió dollárról.
A vártnál jobb eredmények nyomán a Hasbro árfolyama sokat erősödött a New York-i tőzsdén.

(Napi.hu, 2017. február 6.)

A Lego Kínában dörömböl

Gyárat épít, boltokat is nyit a játékpiac fellegvárában.

A dán Lego játékgyártó megnyitotta első kínai gyárát, ami egyben az első üzeme Ázsiában is. A China Daily kínai napilap beszámolója szerint az ország keleti felében létesült gyár egy éven át 2016. decemberéig tesztüzemmódban működött. A 160 ezer négyzetméter alapterületű gyárban 1200 embert foglalkoztatnak, tudósít a fejleményekről az Origo.

A Lego kínai gyárában előállított játékokat elsősorban az ázsiai piacokon értékesítik majd. A dán játékgyártó a következő négy évben 40 kínai városban tervez boltot nyitni. A Lego egyébként 1993-ban jelent meg termékeivel a kínai piacon, ahol a 2015. évi forgalma 30 százalékkal lépte túl az egy évvel korábbit.

A Lego forgalma 2015-ben 14,1 milliárd koronáról 15,7 milliárd koronára (2,1 milliárd euró) emelkedett. A világszerte csaknem 18,5 ezer alkalmazottat foglalkoztató Lego 2016. első félévi adózott eredménye 3,49 milliárd dán korona (469 millió euró) volt, némileg alacsonyabb, mint az előző évi 3,55 milliárd koronás rekord.

(Origo, 2016. november 30.)

Jön a Hamleys

A világ legrégebbi játékboltja Angliából.

A világ legrégebbi játékboltja, brit hálózat Prágában nyitott meg, de hamarosan magyarországi boltot is indít a tervek szerint a több mint 250 éves Hamleys.

Első közép-kelet-európai boltját franchise rendszerben Prágában nyitotta meg a brit Hamleys játéküzlet, de terveik szerint hamarosan a magyar piacra is belépnek. A franchise rendszerben üzemeltetett prágai Hamleys játéküzlet az egyik legnagyobb játékbolt a világon. Két emeleten összesen 6130 négyzetméteren elterülő eladóterének (a hálózat ikonikus, londoni áruházának alapterülete 4500 négyzetméter) felét a játékok foglalják el, 45 százalék jut a szórakoztató programoknak és még 5 százalék az étel-ital árusításra.

A mester franchise partner Inexad cég franchise megállapodása öt európai piacra terjed ki, és a terv, hogy a következő 5 évben 15 üzletet nyissanak a cseh piac mellett Szlovákiában, Lengyelországban, Ausztriában, valamint Magyarországon. A hálózat első franchise áruháza csak 1987-ben (több mint 200 évvel az alapítás után) nyitott meg, mára azonban a Hamleys egy globális céggé vált: 22 országban rendelkezik összesen 75 üzlettel.

A most megnyílt prágai Hamleys áruház kialakításának teljes költsége végül közel 4 millió euróra (nagyjából 1,2 milliárd forintra) került, bár ez jóval magasabbnak számít az átlagnál, és a jövőbeli üzletnyitások előreláthatóan kevesebből is kijönnek majd. A brit áruházlánc névadója, William Hamley első üzletet még 1760-ban nyitotta meg Londonban. A Hamleys ezzel a világ legrégebbi játékboltja, de a cég a hivatalos játékbeszállítója például a brit királyi családnak is. Csak az első, a londoni Regent Streeten található Hamleys több millió vásárlót vonz minden évben, és egyidejűleg a város egyik látványossága is a turisták számára.

(HVG, 2016. május 11.)

A Star Wars felhúzta a Hasbrot

A lányos játékok is szépen nyomultak. A babákat a digitalizáció sem nyomja le.

A Hasbro, a Mattel mögött a második legnagyobb játékgyártónak számító cég jó üzletet kötött a Walt Disney-vel a Csillagok háborúja sorozat nyomán az új epizódban szereplő figurák és egyéb szuvenírek értékesítéséről, ami ugyanis jelentősen feldobta a bevételét. A Disney Princess hercegnőit mintázó játékok, valamint a Hókirálynő című mese alapján készített Jégvarázs című animációs film figurái is hozzájárultak ahhoz, hogy a tavalyihoz képest 80 százalékos bővüléssel közel 50 millió dollárra nőjön a játékgyártó adózott nyeresége 2016. első első három hónapja után. A forgalom ennél szerényebb mértékben, 16 százalékkal nőtt, de a 830 millió dolláros bevételre így sem rossz.

A Hasbro jót húzott, amikor a különböző játékfilmek figuráinak forgalmazásáról megegyezett a Disney-vel, de még a régebben bemutatott szuperhős-fantasy film, a Bosszúállók alakjainak értékesítéséből is sokmilliós bevétele jött, ugyanígy a Jurassic Park dinoszauruszaiból is. Az őslények életének megfilmesítéséből hasznot húzó társaság befektetői ezúttal elégedettek lehetnek, az elmúlt egy évben kereken 25 százalékkal drágultak a Hasbro részvényei.

A mesevilágból ismerős Hamupipőke-, a Hófehérke-figurák forgalmazási jogait 2015. végén szerezte meg a Hasbro a Mattel elől, azóta pedig számolatlanul dobja piacra a gyerekek kedvenceit. A kifejezetten lányoknak szóló termékek forgalma 40 százalékkal 165 millió dollárra nőtt ebben a negyedévben. A fiúk ezúttal lemaradtak, csak 24 százalékos bevételi pluszt hoztak a konyhára. A Monopoly társasjátékokból és a My Little Pony babafiguráiból befolyó bevétel is jól jött. Elképesztő, hogy a 2016-ban 60. születésnapját ünneplő Play-Doh gyurmajáték is 12 százalékkal nagyobb forgalmat hozott az egy évvel korábbinál.

Egyenlőre a Star Wars-őrület kitart, a film DVD-változatának tavaszi megjelenése is ébren tartja az érdeklődést, ahogy a decemberre ígért Rogue One: A Star Wars Story is dobhat majd a cég forgalmán. A Csillagok háborúja apropóján bevezetett NERF szivacslövő játékfegyverek is szépen nyomulnak az eladási listán a Hasbro adatai alapján.

A Hasbo játékgyárainak leglelkesebb vásárlói Észak-Amerikában élnek, az összbevétel fele onnan származik. A feltörekvő országokban 2016-ban eddig kevesebben hittek a mesékben, hát igen, 7 százalékkal estek a bevételek.

Úgy tűnik, hogy a hagyományos játékok reneszánszukat élik, a digitalizálódó világ nem tud kifogni rajtuk. Az NPD piackutató adatai szerint tavaly az Egyesült Államokban 7 százalékkal nőtt a forgalmuk, ilyen magas arányt egy évtizede nem mértek.

Két évtizede a Barbie babákról ismert Mattel ajánlatot tett a Hasbróra, amit akkor visszautasítottak. 2015. végén viszont a Hasbro látta úgy, hogy érdemes belenyúlni a zsebébe és megvenni a versenytársat, ám a tárgyalások azóta sem vezettek eredményre.

(Világgazdaság, 2016. április 19.)

Egy lenne a Mattel és a Hasbro

A fiús és a lányos játékokat egy cég kínálhatja majd.

A fiús és lányos játékok legnagyobb gyártói egyesülhetnek a jövőben, a Mattel és a Hasbro. A játékpiac két legnagyobb amerikai szereplője, a Mattel a lányok, a Hasbro főleg a fiúk játékok kiszolgálására szakosodott. A Mattel az amerikai játékpiac első, a Hasbro a negyedik helyezettje, de ha a fizikai játékokat nézzük, akkor a harmadik, hiszen a japán Namco Bandai második helye „virtuális”, mivel a cég a videojáték-piacon érdekelt.

A jelenleg még csak tervezett egyesülés a 24 milliárd dolláros amerikai játékpiac 5 milliárdos részét érintené, ezért előreláthatóan versenyjogi akadály sem merülhet fel a számok alapján. A két cég forgalmának döntő részét négy kereskedőláncon – Wal-Mart, Target, Amazon és Toys „R” Us – keresztül bonyolítja le. Ugyanakkor az is igaz, hogy a kereskedők könnyebben egyezkednek egyetlen nagyobb szereplővel, ha a kínált választékot négy-öt cégtől tudják csak beszerezni. Ez pedig torzíthatja a versenyt.

Az egyesüléssel egy cégóriás jelenne meg úgy, hogy a többi játékpiaci szereplő jóval kisebb nála, ami viszont aggályokat vethet fel versenyoldalról.

A játékgyártók közötti tárgyalások 2015. végén kezdődtek, a kezdeményező a kisebbik fél, a Hasbro volt. Utóbbinak a piaci értéke 9,5 milliárd dollár, míg a Mattel jelenleg 11,3 milliárdot ér. Elemzők szerint végül is egyik cég számára sem létszükséglet a fúzió tető alá hozása, a korábbi nehézségeik legyűrése után ugyanis felszálló ágban vannak, mind forgalmukat, mind nyereségüket tekintve.

(Világgazdaság, 2016. február 8.)

A játékpiacon tarol a karácsony

Regio, Játéksziget: nekik is jó játék a karácsony.

A játékboltok éves bevételük nagyobb felét is elérhetik a karácsonyi szezonban, amit mutat, hogy az átlagos kosárérték az évközi 6.200 forintról 9.800 forintra emelkedik, a piac pedig 2015-ben tovább bővülhet. A teljes magyarországi játékpiac nagyjából 40-50 milliárd forint nagyságú, ebből a játékbolthálózatok 30, az online játékboltok 10 százalékkal részesednek, a maradékot pedig a hipermarketek dömpingárui fedik le.

A REGIO Játékkereskedelmi Kft. felmérése szerint karácsonykor a nagyobb méretű és értékesebb termékeket pakolják a vásárlók a kosárba. A november elejétől december végéig tartó időszak a REGIO Kft. éves árbevételének felét adja. A cég 2015-ben karácsonykor az előző évinél 5-7 százalékkal nagyobb forgalomra számít, emellett pedig az új üzletek nyitása nyomán az éves bevétele várhatóan 30 százalékkal nőhet. A REGIO szerint a karácsonyi szezonban nincs különbség a vásárlók összetételében az év többi hónapjához képest, nagyjából 75 százaléka 25-44 év közötti nő. A slágertermékeket közül 2015-ben is népszerűek a kreatív és készségfejlesztő játékok, de kedveltek a családi társasjátékok is, emellett pedig az interaktív játékok.

A játékkereskedő és importőr Formatex Kft. megítélése szerint a játékboltok forgalma számít a leginkább szezonálisnak a kiskereskedelemben. A háztartások napi fogyasztási cikk vásárlásaiból az összforgalomnak csupán mintegy 10 százaléka esik az év utolsó hónapjára, bizonyos műszaki cikkeknek a negyede jut a karácsonyi szezonra, az online kiskereskedelemnek epdig körülbelül 25 százaléka, szemben a játékboltokban tapasztalható 60-70 százaléknál. A második legfontosabb időszak a játékkereskedelemben a húsvéti, ami az éves forgalomnak akár 16-20 százalékát is jelentheti, majd azt követi a gyereknap, de az tíz százalék alatt marad. A Formatex szerint a karácsonyi forgalom 2015-ben 8 százalékkal nőhet a 2014. évihez képest, a 2015. évi teljes árbevétel pedig 8-10 százalékkal bővülhet.

A Játéksziget üzlethálózatot a Formatex üzemelteti. Az internetes játékvásárlás gyorsan fejlődik, így 2015-ben a Játéksziget a játékok 9 százalékát online értékesíti. Az online üzletágukban a 2014. évihez képest kiugró, 230 százalékos a növekedés.

(MTI, 2015. december 3.)

Barbie-baba 56 éves és nem fogy

A Mattel játékaiból kevesebbet vesznek.

2015 első negyedévében sokkal kevesebb Barbie-babát kapnak a gyerekek ajándékba, mint korábban. Az elemzők egyébként nagyobb esést vártak. A Mattel másfél éve könyvel el kevesebb bevételt.

A Barbie-babák eladása 14 százalékot csökkent 2015. első három hónapjában 2014. azonos időszakához képest. A babákat gyártó Mattel eladásai már másfél éve csökkennek, így nem csoda, ha a cég vesztesége pedig a négyszeresére nőtt, most már 58 millió dollár. A Mattel-csoport bevételének negyede a Barbie-babák eladásából származik.

A Barbie-baba 56 évvel ezelőtt lépett a piacra, de közben az évek múlásával jöttek a társai is a versenytársaktól, így a Hasbro és a Lego termékei, a filmekhez kapcsolódó játékok. Feltehetően a Barbie-babák gyenge üzletmenetében az is szerepet játszik, hogy az évek óta hódító, a gyereke körében igencsak kedvelt elektronikus eszközök a hagyományos játékokat háttérbe szorítják.

A Mattel mindennek ellenére bizakodó, a vezető márkáira építene, így a Barbie mellett a Fisher-Price-ra.

(Investor.hu, 2015. április 17.)

Nagyobb régióban a Regio

Játékokból épít piacot a játékkereskedő.

Több százmillió forintot fordít hazai hálózata bővítésére a Regio Játékkereskedelmi Kft. A Regio 2013. végén a csődbe ment Gulliver 12 boltjának üzemeltetését vette át. A társaságnál 2014-ben az előző évhez képest 1,5 milliárd forint bevételnövekedéssel számolnak.

A 2013. évi ötmilliárd forintos bevétel után az idén 6,5 milliárd forintos forgalommal számolnak a Regio Játékkereskedelmi Kft.-nél. A cég a múlt év végén csődbe ment Gulliver hálózatából 12 boltot vett át, most ezekre alapozzák a számottevő fejlődést. Jelenleg 33 üzletük van országszerte, ez már akkora méret, amellyel a játékpiacon lefedhető Magyarország. A központi irányítás költségei így már jobban megoszlanak a hálózatban, így hatékonyabb a működtetés is. A Gulliver áruházak üzemeltetésének átvétele ugyanakkor több százmillió forints beruházást jelent, hiszen technikai eszközökkel, új pénztárgépekkel, arculati elemekkel is el kell látni a boltokat, de természetesen új árukészlettel is fel kellett tölteni azokat.

A Regio nem csak üzleteket vett át az egészen a múlt év végéig a hazai játékpiac meghatározó szereplőjének számító társaságtól, hanem a Gulliver régi hálózatában forgalmazott márkák hazai értékesítésére is megállapodást kötött a csődbe ment cég egykori beszállítóival. A jelentős fejlesztés a létszám növelésével is jár, nagyjából száz embert vesznek majd fel, az áruházakban dolgozó eladók mellett a logisztikai személyzetet is meg kell erősíteni.

A Regio webáruháza jelenleg egy nagyobb hagyományos üzlet forgalmát bonyolítja le, a következő években a cég folyamatos bővülésre számít az e-kereskedelem területén is. Ennek érdekében fejlesztették az internetes oldal megjelenését, az ügyfélkiszolgálást, marketing kampányt is indítottak. Az online forgalom felfutását segítheti az is, hogy a NAV egyre nagyobb figyelmet fordít a webáruházakra, így az eddig az áfával trükköző boltok visszaszorulásával versenyképesebbek lehetnek a jogkövető piaci szereplők. A Regio jövőbeli tervei között szerepel a hagyományos áruházak megújítása, a nyugat-európai trendeknek megfelelő újszerű boltberendezéssel és szakmailag csoportosított kínálattal.

A hagyományos játékpiacról egyre több vásárló vándorol át a nemzetközi üzletláncok játékosztályaira, ám itt szűkebb választékkal és az életkori sajátosságokat figyelembe vevő szakmai tanácsadás hiányával találkoznak, vélekedik a Regio, ezért kiemelt figyelmet fordít a hagyományos piaci értékekre, így a vásárlókkal folytatott közvetlen kommunikáció és a szaktudás megőrzésére is.

Az évekig a hazai játékpiac meghatározó szereplőjének számító Gulliver 2013. decemberben zárta be üzleteit, a társaság ellen január közepén indult meg a csődeljárás, majd felszámolás. A vállalat bevétele kiterjedt hálózatának köszönhetően 2010-ben még nőtt és megközelítette az ötmilliárd forintot, azonban ezt követően már csökkenni kezdett. Hatalmas zuhanást hozott 2012., 700 millió forinttal volt kisebb abban az évben a forgalom, mint egy évvel korábban és már alig haladta meg a négymilliárd forintot. Az utóbbi néhány évben folyamatosan veszteségről számolt be a cég.

(Világgazdaság, 2014. augusztus 31.)

Szépen cseperednek a legós dobozok

A Lego 2013-ban 10 százalékkal növelte eredményét és 11 százalékkal árbevételét.

A dán cégcsoport 2013-ban 8,336 milliárd korona (1,118 milliárd euró) üzleti eredményt ért el, míg árbevétele 25,382 milliárd dán koronára (3,4 milliárd euró) nőtt. Az árbevétel-növekedés meghaladta a játékpiac általános forgalom-emelkedését, így a Lego tovább növelte világpiaci részesedését.

A cég az utóbbi évtizedben több mint négyszeresére növelte árbevételét, ami a folyamatos fejlesztésnek, az innovációnak köszönhető. A termékek közül öt világmárka ért el kétszámjegyű növekedést a múlt évben, közte egy 2012-ben piacra dobott játék, míg egy hatodik is stabil forgalmat ér el a nemzetközi szinten. A Lego Csoportnál a teljes munkaidőben foglalkoztatott alkalmazottak száma az elmúlt évben 13 százalékkal növekedett, 1355 új dolgozót vettek fel, így a létszám 11.755-re emelkedett.

Az árbevétel-növekedést a Lego egy enyhén csökkenő tendenciát mutató globális játékpiacon érte el 2013-ban. Az észak-amerikai és japán piacon az eladások csökkentek, az európai játékpiac stagnált, miközben a kínai tovább növekedett. Ezzel szemben a Lego minden világtérségben forgalomnövekedést ért el, amelynek mértéke a legtöbb helyen kétszámjegyű volt. A vállalkozás a következő években is szeretné túlszárnyalni a globális piac általános növekedését és piaci részesedésének további emelkedésére számít.

A Lego Csoport 2013-ban termelési kapacitásának fejlesztésére 2,6 milliárd dán koronát (354 millió eurót) költött. Csehországban és Mexikóban bővítette meglévő gyárát, míg Magyarországon új üzemet épít. Kínában szintén megkezdődött egy új gyár építése, amely 2016-tól az ázsiai piacot látja el.

(Figyelő, 2014. február 28.)

Jó játék a játék

Jól megy a Játéknet.hu, egy játékokra specializált online webáruház.

A Játéknet számára a karácsony a főszezon, a forgalma ilyenkor megtízszereződik. A vállalkozás egy kis családi garázscégből az egyik legdinamikusabban fejlődő hazai online webáruházzá nőtte ki magát, amelyet számos szakmai és közönségdíjjal is kitüntettek. A cég jelenleg 1,4 milliárdos árbevételt hoz össze 30 alkalmazottal, évi 150 ezer rendeléssel. Eddig minden évben megduplázták a bevételeiket.

A webáruház nem minden vállalkozási előzmény nélkül jött létre. A Játéknet előtt az alapító két házaspár egyik fele számítástechnikai webáruházat működtetett, így járatosak voltak a technológiai háttérben. A játékforgalmazásra 2006-ban álltak át. Az indulás után összesen kétmillió forintos forgalmat csináltak két hónap alatt, úgy, hogy 400-500 terméket forgalmaztak. Kezdetben úgy működtek, hogy a vásárló megrendelte tőlünk a játékot, ők beszereztük és kiszállították neki. Az indulás után másfél évvel átálltak a készletezésre, a termékek raktározására. A készletezés egyik legnagyobb kihívása a játékkereskedelemben, hogy a karácsonyi játékrendeléseket – novemberi szállítással – márciusig kell elküldeni a nagykereskedőknek, jól kell tehát eltalálni, hogy miből, mennyit rendelnek és milyen ütemben.

A cég saját szoftverrel kezdte figyelni az eladásokat, elemezték a játékpiacot. Tapasztalatuk szerint a legkedveltebb termék mindig az, amit a gyerekek a tévében látnak. A nagy játékgyárak – Hasbro, Mattel, Lego – általában filmet készíttetnek a mesefiguráikból, hogy jobban fogyjon a termék. A készletezésre átállás jó üzletfejlesztési döntésnek bizonyult, amely megteremtette a későbbi fejlődés alapjait. Gyorsabban, több terméket tudtak eladni, ennek köszönhetően 2009-ben elérték a 100 milliós árbevételt, 2010-ben pedig már a 200 milliót. Bővítették a létszámot is akkor 12 főre, főként beszerző, csomagoló, vevőszolgálatos munkatársakkal. Ekkor döntöttek úgy, hogy elfogadják fő konkurenciájuk, az akkori online játékáruház piacon második legnagyobb cég, a Tulli egyesülési ajánlatát, 2011. novemberben bejegyezték a fúziót. A szervezeti egyesülés ugyanakkor hosszú és nehéz folyamat volt, amely számos új problémát is hozott.

A Játéknet.hu a Tullival való egyesüléssel piacvezető online játékáruházzá fejlődött. Rajtuk kívül csak 2-3 nagyobb "offline áruház" van a piacon. Ráadásul 2013. karácsonyi szezonjában bedőlt a legnagyobb játék nagy- és kiskereskedő, a komoly bolthálózattal rendelkező Gulliver is, így a Játéknet versenyelőnye tovább nőtt. Az egyesüléssel fenntarthatóvá vált a gyors ütemű fejlődés. Tőke áramlott a cégbe, új piacot és vevőket szereztek. A cég megkapta az Ország Boltja 2013-díjat, továbbá az Év Internetes Kereskedője-díjat is.

Az első időszakban nem költöttek marketingre. A második évtől Google Adwords hirdetéseket használtak, erős konverziós szemlélettel, vagyis csak olyan hirdetésre költenek, ami közvetlen vásárlót hozhat. A cég gyorsan növekedett, az új vásárlók főként az offline világból érkeznek, így 2013-ban – a felerősített online megjelenések mellett – offline kampányba is kezdtek. A cél az, hogy brandet építsenek, azaz azt szeretnék elérni, hogy az emberek fejében a játékvásárlás egyet jelentsen a Játéknettel. A teljes marketingköltség 2013-ban az éves árbevétel 3 százalékát érte el.

(HVG, 2014. január 29.)

Modernizálja áruházait a PraktikerFORRÁS: PRAKTIKER

Tartják magukat a nyomtatott könyvek.

Tartják magukat a nyomtatott könyvek. ₪₪₪

Tartják magukat a nyomtatott könyvek, az online vásárlást pedig egyre többen választják kényelmessége és a gyakori árengedmények miatt - írja az Origo, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) elnöke nyomán, a Budapesti Nemzetközi Könyvvásár első napján.

Gál Katalin beszélt arról, hogy a 20 ezres példányszám a sikerlisták első felébe repíti a szerzőket, de 10 ezressel is be lehet kerülni a top 10-be.

Mint mondta, a tipikus magyar könyvvásárlók a 40-es nők, igaz, ők az egész családnak vásárolnak. A hangoskönyv egyelőre nem szorítja ki a kézbe vehető, lapozható, nyomtatott könyvet, de a jövő egyértelműen az e-booké, az előállítás költségeiből, a környezetvédelmi szempontokból és az új, digitális generáció felnövéséből kiindulva. Közölte, hogy a MKKE a közeljövőben kampányt akar indítani az illegális letöltés ellen, és kezdeményezné, hogy csökkentsék az e-könyvek áfáját a papíralapúak szintjére, 5 százalékosra.

A 26. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál jelentőségéről szólva emlékeztetett arra, hogy 24 ország 145 kiállítója, 400 esemény, program és dedikálás várja az érdeklődőket. "A fesztivál tulajdonképpen beindítja azt a pezsgőbb szakaszt, amely a nyár eleji ünnepi könyvhéten éri el az első félévi csúcspontját" - fogalmazott, megjegyezve azt is, hogy a kiadók az éves bevételük negyedét novemberben és decemberben érik el.

(Origo, 2019. április 25.)

Lassan, de fordult egyet a könyvpiac

Egyre kevesebb a könyvkiadó Magyarországon.

A működő hazai könyvkiadók fogyását nem sikerült megállítani, de az árbevétel már növekedésnek indult, írja a Világgazdaság az Opten nyomán.

Fordulat következett be a hazai könyvkiadók gazdasági teljesítményében 2017-ben, csökkenő cégszám és alkalmazotti létszám mellett a szektor árbevétele végre emelkedésnek indult és meghaladta a 2015 évi teljesítményüket – idézi az Opten céginformációs szolgáltató projektmenedzserét, Hantos Zoltánt a cég közleménye.

Viharos időszakon van túl a hazai könyvkiadói piac: 2012 és 2016 között mind cégszámban, mind árbevételben és legfőképpen létszámban is zsugorodott a magyarországi könyvkiadás. Úgy tűnik azonban, hogy talán 2017-re megfordult a trend.

A működő vállalkozások száma ugyan tovább csökkent, jelenleg 1.255 könyvkiadó dolgozik az országban, de a kevesebb piaci szereplő tudta növelni az összárbevételt, ami a 2016-os 44 milliárdról felugrott 48 milliárd forintra. Ezzel a teljesítménnyel sikerült kis mértékben meghaladni a 2015-ös árbevételt is.

Időszak (év)	Működő vállalkozások száma (db)	Alkalmazotti létszám (fő)	Nettó árbevétel (milliárd forint)	Felszámolás alá került cégek aránya (százalék)
2013	1743	3193	54,5	1,8
2014	1684	3101	52,4	1,3
2015	1598	2813	48,2	1,1
2016	1510	2627	44,3	0,9
2017	1419	2610	48,9	1,1
2018	1356	2600	Nem lezárt év	0,2
2019	1255	2335	Nem lezárt év	Nem lezárt év

A kevesebb talpon maradó vállalkozás természetesen nem tudta felszívni a kieső cégek alkalmazottait, ezért a kiadók által foglalkoztatottak száma továbbra is csökken. Jelenleg több mint 1500 fővel kevesebb dolgoznak ilyen profilú cégeknél, mint 2012-ben – közölte az Opten.

Fotó: MTI / Bruzák Noémi

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének 2017-es könyvforgalmi adatai szintén alátámasztják, hogy a szektor elindult a növekedés útján. Szinte minden könyvfajtánál forgalomnövekedésről számolnak be:

az ismeretterjesztő műveknél 29,51 százalék,
a szakkönyvek, tudományos művek, lexikonok, szótárak, valamint az egyéb, felsőoktatásban használatos kiadványok estében 12,58 százalék,
a gyermek- és ifjúsági könyvkiadásnál 29,7 százalékos

volt a mért növekedés. Kivételt a szépirodalom jelent, mert ott a forgalom 0,94 százalékkal csökkent.

Természetesen ezek a kedvező folyamatok csak részben befolyásolják a kiadók gazdasági teljesítményét, hiszen az ellátási láncban a kiadók mellett a forgalmazók is jelentős részt hasítanak ki a könyvek fogyasztói árából. Mindenesetre, ha ismertté vállnak a vállalkozások 2018 évre vonatkozó pénzügyi beszámolói, mindenképpen érdemes lesz megvizsgálni, hogy kitartott-e tavaly a 2017-ben megindult növekedés – zárja elemzését a céginformációs szolgáltató munkatársa.

(Világgazdaság, 2019. március 19.)

Lapozgatás a könyvpiacon

A Líra kivásárolta Janikovszky Jánost közös kiskereskedelmi cégükből.

2018 február közepén átalakult a 2017 tavaszán 24 egykori Alexandra könyvesbolt üzemeltetését és raktárkészletét átvett Janikovszky és Kolosi Kft. A Líra-Móra Könyváruház néven boltokat működtető céget 2016 novemberében alapította 50-50 százalékos részesedéssel a Móra Kiadó Zrt. tulajdonosa, Janikovszky János, valamint a Líra-hálózatot működtető Líra Könyv Zrt. 2018 februárjában azonban Janikovszky kiszállt a 103 millió forint törzstőkéjű cégből, amely azóta Líra Kiskereskedelmi Kft. néven folytatja tevékenységét - derül ki a Céginfo.hu adataiból, írja a Napi.hu.

Az átalakulás a két tulajdonos döntése volt, az üzletek továbbra is Líra-Móra néven üzemelnek tovább - tudta meg a Napi.hu Kolosi Beátától, a Líra Könyv Zrt. vezérigazgatójától. A cégvezető szerint az üzleteket eddig is a Líra látta el áruval, a Móra Kiadó pedig továbbra is kiemelt partnere marad a Lírának.

A Líra-Móra könyvesbolti hálózathoz jelenleg 25 üzlet tartozik országszerte (ezek főként bevásárlóközpontokban és Tesco üzletsoron működő egységek, Balatonbogláron, Balatonfüreden, Bonyhádon, Budapest III., IX. és X. kerületében, Dombóváron, Dunaújvárosban, Érden, Esztergomban, Gyulán, Hatvanban, Hódmezővásárhelyen, Keszthelyen, Miskolcon, Pakson, Pécsen, Siófokon, Sopronban, Szegeden, Debrecenben, Nagykanizsán, Tatabányán, valamint Békéscsabán).

A 2017-ben átvett üzletek a vártnak megfelelően teljesítettek, növekedést 2018-tól várunk - mondta Kolosi Beáta. A Líra korábbi üzleteiből származó kiskereskedelmi árbevétel több mint 10 százalékot nőtt 2017-ben.

(Napi.hu, 2018. március 7.)

Kínában nagyon nyomják a könyvesboltot

Kínában virulnak könyvesboltok. Persze úgy, hogy az állam is pénzeli őket.

A távol-keleti országban a Xinhua Bookstore az egyik legnagyobb brand a könyvkereskedésben. A kiadói tevékenységet végző, állami tulajdonú cég az egyetlen, amely jelen van az ország teljes területén, írja az Origo.

A 2018-ban fennállásának 80. évfordulóját ünneplő cég hálózata fénykorában 17 ezer egységet számlált.

Noha mostanra az egységek száma a felére csökkent, a cég még mindig a piac meghatározó szereplője. Ez annak ellenére így van, hogy Kína nagyvárosait az utóbbi időben ellepték az állami kiadótól független kereskedések, outlet-jellegű könyváruházak. Ezt elősegítette az is, hogy a kormány jelentős támogatást nyújtott az ágazat számára.

Jelentések szerint 2013 óta a könyvkereskedést évente mintegy 200 milliárd forintnak megfelelő, 5 milliárd jüannal támogatta a pekingi vezetés. A Pénzügyminisztérium pedig ezen felül, további jelentős összegeket áldozott arra, hogy a könyvesboltok talpon maradhassanak, új egységek nyíljanak, az online kereskedelem erősödésének idején.

A Kínai Kiadók Szövetségének adatai szerint, 2017-ben 14 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi értékesítés volumene az előző évhez képest, és meghaladta a 12 milliárd dollárnak megfelelő jüant.

Ez több mint 3.000 milliárd forint.

A "Space of light"-ban a fény és árnyék kölcsönhatása a koncepció alapja

Fotó: AFP/ImagineChina/Wang Yadong

Az értékelések szerint Kínában a gyarapodó középosztálynak köszönhető a könyvek reneszánsza. Egyesek nem is túlélésről, hanem teljes újjászületésről beszélnek a kínaiak növekvő könyvolvasási kedve kapcsán.

Szuper a könyvmolyok szentélye

A 2018-ban jelentős évfordulóhoz érkező Xinhua egyik új könyvesboltja nem kisebb helyen, mint Sanghaj egyik óriási bevásárló központjában nyílt meg. A könyvesbolt része annak a 4.000 négyzetméteres, kétszintes komplexumnak, melyet alkotója „Space of light" névre keresztelt. A második szinten egy múzeum kapott otthont.

A koncepció különlegességét az adja, hogy a két szint szerves egészet alkot.

Fotó: AFP/ImagineChina/Wang Yadong

A tervezéssel nem kisebb nevet, mint a Japán jelenleg legnagyobb tervezősztárjának számító, 76 éves Tadao Ando-t bízták meg. A hazájában és az Egyesült Államokban is számos épületet jegyző Ando előszeretettel építi munkáit a fény és az árnyék kölcsönhatására, viszonyára, amelyet ez alkalommal ovális, tojásdad formával egészített ki. Ez kölcsönzi azt a benyomást, hogy a két szint egybe tartozik.

Az építész elmondta: számára a tér nyitottsága egy sajátos végső határt képvisel, és örül annak, hogy tervezői munkájának legfontosabb gondolatiságában a kínai boltlánc is fantáziát látott – és a hírek szerint nem is csak egy egység megnyitásának erejéig. Véleménye szerint, így sikerül az olvasók számára életre kelteni az irodalom szépségét és elősegíteni a művészetek összekapcsolódását, amihez a koncepció adja a keretet.

A japán tervező szerint a kínai könyvvilágnak ki kell lépnie a szigorú értelemben vett irodalmi ernyő alól. Felolvasóesetek, művészeti rendezvények, előadások, közönségtalálkozók: az elmúlt évek számos sikertörténetről szóltak, melyek azt igazolják, a könyvesboltok és a könyvek világa újjászületését éli Kínában.

(Origo, 2018. február 2., fotó: AFP/ImagineChina/Wang Yadong)

Felszámolják az alexandra.hu-t, de azért marad

Felszámolják az alexandra.hu-t, de a név megmarad a könyvpiacon, azt a Bookangel használja.

Felszámolás sorsára jutott az alexandra.hu Kft., Matyi Dezső könyves kereskedő online, írja a 24.hu. A felszámolást még 2017 áprilisában kérték, de a bíróság csak november végén mondta ki a fizetésképtelenséget. Az alexandra.hu-t ugyanaz a Washington D.C.-ben bejegyzett Rainbow Publishing LLC. alapította, amelyik az egykori könyves birodalom központi cégét, a már lassan két éve felszámolás alá jutott Pécsi Direkt Kft.-t.

Az online kereskedő felszámolásával nem tűnt el a név a piacról, a www.alexandra.hu honlap a könyvkereskedelemben a legforgalmasabb karácsony előtti időszakban teljes gőzzel üzemelt, és most is aktív. A site ugyanis már nem a Matyi-féle csoport érdekeltsége, mivel annak a tulajdonosa és üzemeltetője a Bookangel Kft. A szegedi székhelyű cég még tavaly közölte, hogy Alexandra Online webáruházat ők viszik tovább, miután megállapodtak az alexandra.hu névhasználatról.

A Bookangel a Könyvmolyképző Kiadó Kft. testvércége, mindkettő Katona Ildikó érdekeltsége. Akkor vált ismertté, amikor az Alexandra terjesztői hálózatának összeomlásakor több egykori Alexandra bolt működtetését átvette. Ezek azóta Alexandra Könyvszalon néven futnak, Matyi Dezsőék több mint húsz éve alapított könyvkiadója pedig továbbra is az Alexandra Kiadó nevet viseli.

Katona Ildikótól azt tudakoltuk, a felszámolás okoz-e bármilyen fennakadást az Alexandra webáruház működésében, de megkeresésünkre nem reagált. Így azt sem tudhattuk meg, hogy az elmúlt hónapokban milyen sikerrel működtették a webáruházat, az átvvalamintett Alexandra-boltokat.

Az egykori Alexandra-birodalomhoz tartozó két másik cég is felszámolás alá jutott nemrég: a Pécsi Direkt révén alapított Alexandra Editio Zeneműkiadó Kft., valamint az Alexandra Antikvár Könyvkereskedelmi Kft. is. Utóbbi ellen korábban végrehajtást kért az adóhatóság, 2017 elején az OTP Nyrt. és a HUNGART. Ezek szerint a szerzői jogokat érintő követelés is keletkezett a Matyi-céggel szemben. A HUNGART ugyanis a képző-, ipar- és fotóművészek szerzői jogainak kezelésére létrejött szervezet.

Mind a zeneműkiadó, mind az antikvár cég esetében a jogutód nélküli megszüntetésről határoztak korábban, végelszámolásuk 2017 októberben meg is indult, de most felszámolásba fordult az eljárás.

(24.hu, 2018. január 8.)

Legnagyobb könyvesboltos a Líra

Új kiadóval bővült a Líra-csoport, a Partvonal Könyvkiadó Kft.-vel.

Az új kiadót a Partvonal könyveket korábban gondozó Melotrade Kft. és a Líra Könyv Zrt. hozott létre 50-50 százalékos tulajdonrésszel 2017 július 1-jén, számol be a Világgazdaság. Az új taggal a cégcsoport kiadói márkáinak száma kilencre nőtt: Athenaeum, Corvina, General Press, Magvető, Manó Könyvek, Menő Könyvek, Rózsavölgyi és társa, Partvonal, Szépmíves Könyvek.

A Partvonal Könyvkiadó – a cégcsoport többi kiadójához hasonlóan – a jövőben is szakmailag önállóan, de a Líra-csoport logisztikai, kereskedelmi és marketing lehetőségeire építve végzi munkáját.

A kiadó révén gondozott könyvek kizárólagos terjesztője a Líra Könyv Zrt. lesz. Az újonnan létrehozott társaság ügyvezető igazgatója a Melotrade Kft. korábbi tulajdonosa és ügyvezető igazgatója, Baranyi Vivien.

A Partvonal kiadói márka 2005-ben jött létre, fő profilja az igényes szórakoztató és ismeretterjesztő irodalom, jelenleg 235 különböző kiadványa kapható a kereskedelmi forgalomban.

A Líra-csoport konszolidált árbevétele 2016-ban 6,6 milliárd forint volt, 2015-ben pedig 6,2 milliárd forintra tett szert. Az idei cégfelvásárlások nyomán köszönhetően 2017-ben 10 milliárd forintot megközelítő árbevételt terveznek. A cégcsoport adózott eredménye 2016-ban 304 millió forintra csökkent a megelőző évi 366 millió forint után. A cégcsoport 2016-ban 347 embert alkalmazott, az azt megelőző évben pedig 330-at.

A Líra-csoport 2017 tavaszán 25 – az egykori Alexandra-könyvesboltok helyén megnyitott – üzlettel bővítette kereskedelmi hálózatát. Ezzel a cégcsoport – összesen 92 üzlettel – az ország legtöbb könyvesboltját üzemeltető hálózatát hozta létre. A növekedés most a kiadói tevékenység bővítésével folytatódik , a cégcsoport szándékai szerint.

(Világgazdaság, 2017. július 3.)

Az Ulpius-ház könyvkiadót még felszámolni is nehéz

Még a szerzői jog sem tiszta a könyvek felénél. Olcsóbban kínálják, ami tiszta. Egymilliárd az adósság.

Újra megpróbálja eladni a Kepets András érdekeltségébe tartozó, felszámolás alá jutott Ulpius-ház Könyvkiadó Kft. könyvkészletét az Absolventum Kft., írja a Világgazdaság. A készlet szerzői jogi szempontból tiszta részét, 112 ezer darab könyvet hirdetett meg a felszámoló. A csomag egyben eladó, a kikiáltási ára 93 millió forint. Ez több mint 100 millióval kevesebb, mint az első próbálkozáskor megadott 195 milliós irányár volt.

Közvetlenül a 2016-os karácsonyi vásár előtt dobta először piacra a könyveket az Absolventum, de akkor nem akadt jelentkező. 2017 áprilisa elején eredménytelenül zárult a következő kísérlet is, a mostanival egyező kikiáltási árral. Ezúttal ugyan több érdeklődő is volt, de végül csak egy ajánlat érkezett, az pedig érvénytelen volt. A jelzáloggal rendelkező bankkal való egyeztetés után hirdették meg újra a jogtiszta könyveket, mert esélyt látnak az eladásra, indokolta az újabb pályázat gyors kiírását Gulyik Zsolt felszámolóbiztos.

A 2013-ban még másfél milliárd, de egy évvel később is bőven egymilliárd forint feletti forgalmat produkáló kiskereskedő-könyvkiadó cég váratlanul menekült csődbe, felszámolása 2016 február óta tart. A fizetésképtelenség bejelentésekor még 400 millió forint körülire becsülték a készletek kiárusításából elérhető bevételeket, és 550 ezer hátrahagyott kötetről beszéltek. Ennek a vagyonnak az eladásából számíthatnak pénzre a hitelezők, mindenekelőtt a jelzáloggal biztosított K&H Bank.

Az Ulpius-ház mintegy 230 ezer darabos raktárkészletéről tudott véglegeset mondani a felszámolóbiztos: ebből 112 ezer darab rendelkezik szerzői joggal, ezt kínálják most eladásra. A többi jogilag nem tiszta, azt papírhulladékként kell értékesíteni, ugyanis ha könyvként adná el, szerzőijog-bitorlást követne el a felszámoló. A bevételeket befolyásolja, hogy a 230 ezer darabos készlethez fogható mennyiségű, bizományosoknál lévő könyvből mennyit adnak el. Gulyik Zsolt tájékoztatása szerint a 24-25 bizományossal az elszámolás még folyik, így nem tudta megbecsülni, mennyi pénz várható ezen tételekből. Az eladott könyvekből bevétel lesz, a megmaradt és visszaszállított könyveket pedig átvizsgálják, hogy jogtiszták-e, vagyis, licitre vagy a MÉH-telepre kerülnek-e.

Vérmes reményeket nem alapoz meg a 2016 február végén lezárt mérleg, amely szerint az Ulpius-ház durván egymilliárd forint adósságot hagyott hátra. Ebből 178 millió a rövid lejáratú bankhitel – amelyből 80 millió a növekedési hitelprogramban kapott kölcsön –, és több mint 650 millió forint a szállítók követelése. Ha kikiáltási áron elkelne a most meghirdetett százezres könyvcsomag, az még a biztosítékkal rendelkező, mintegy 180 millió forintnyi hitelezői követelést sem fedezné teljes egészében.

(Világgazdaság, 2017. május 8.)

Líra lesz az Alexandrából

A Líra veszi át az Alexandra könyvesboltjait, pontosabban 24 darabot. A legnagyobb könyves lehet.

Líra-Móra néven nyit majd könyvesboltot a 24 Alexandra könyváruház helyén április végéig, a Líra Zrt. A cég közleménye szerint húsz Líra-Móra üzlet már meg is nyílt, négyet pedig még a következő hetekben nyitnak meg.

A Líra Zrt. szerint a 2017 januárjában bezárt Alexandra könyvesboltok kiesését az egész magyar könyvpiac megérezte, a Móra Könyvkiadó és a Líra-csoport tulajdonosai ezért elhatározták, hogy ajánlatot tesznek az Alexandra ingatlan-tulajdonosoknak a stratégiai szempontból fontosnak ítélt könyvesboltok átvételére. A két cég létrehozta a Janikovszky és Kolosi Kft.-t, amely végül 24 üzlethelyiség bérleti jogát szerezte meg szerte az országban.

A szerződések aláírása után a legtöbb helyen lezajlott a leltár is, a Líra Könyv Zrt. - mint nagykereskedő - pedig ajánlatot tett a korábban az Alexandra-csoporttal szerződésben álló kiadóknak az árukészlet bizományos átvételére. A kiadók éltek a lehetőséggel, így nem zárt be huzamosabb ideig egyik könyvesbolt sem.

A Líra a saját franchise hálózatát is növelte, így április végéig 92, a Líra-csoporthoz tartozó könyvesbolt lesz az országban. Ezzel a Líra az ország vezető könyvkereskedő cége lesz.

(Index, 2017. április 11.)

Alexandra: kérdőjelek a könyvespolcon

A felszámoló az Alexandra vagyonát perelné vissza: a pénzhiányba jutott Pécsi Direkt 2014-ben ingyen elpasszolta, most pedig ismét nagy baj van.

102 hitelező, köztük könyvkiadók, önkormányzatok, bankok és az adóhatóság több mint 9 milliárd forintot követel az Alexandra-bolthálózatot korábban üzemeltető Pécsi Direkt Kft-n. A hitelezők érdekeinek figyelembe vétele nélkül azonban sem a készletekről, sem az üzletekről nem lehet jogszerűen sem tárgyalni, sem megállapodást kötni, hívja fel a figyelmet a felszámoló Kvantál Kft. a Világgazdaság beszámolója szerint.

Az elmúlt hetekben számos hír jelent meg a sajtóban az Alexandra-bolthálózatot is üzemeltető, Matyi Dezsőhöz köthető cégbirodalom problémáiról, állítólagos fizetésképtelenségéről. A könyvszakma és egyes politikai szereplők részéről is felmerült, hogy a kormányzatnak aktívan közbe kell lépnie a helyzet rendezése érdekében. Ugyanakkor a most kialakult válsághelyzetnek volt egy fontos előzménye, amelyben mások mellett önkormányzatok, könyvkiadók és az adóhatóság - vagyis az adófizetők - is várnak még a pénzükre.

A múlt: elpasszolták a vagyont

Az ügy kiindulópontja, hogy az Alexandra-könyvesboltokat 2014-ig üzemeltető Pécsi Direkt Kft. - a maihoz kísértetiesen hasonló - csődközeli állapotba jutott. A cég ellen 2015. március 24-i kezdőnappal felszámolási eljárást rendelt el a Fővárosi Törvényszék, amely jelenleg is zajlik.

A másfél éve indult felszámolási eljárást megelőzően a Pécsi Direkt Kft. értékesítette a készleteit, beleértve a közel 5 milliárd forint értékben vásárolt könyveket, hanghordozókat, és az eredetileg több mint egy milliárd forintért kiépített könyvesbolti berendezéseket is.

A vagyontárgyak bizományosi, bérleti, vagy egyéb szerződésekkel, de végső soron pénzfizetés nélkül a mostani hírekben reflektorfénybe került Rainbow Üzletlánc Kft. és a Könyvbazár Kft. birtokába jutottak. Ezek az átruházások érintették a teljes Alexandra-bolthálózatot. Emellett a Pécsi Direkt Kft. vagyona a felszámoló szerint indokolatlanul befogadott számlák kifizetésével, indokolatlan költségek elszámolásával is csökkent.

Most akkor mi lesz: a felszámoló szerint jogellenes volt a vagyonátruházás

A Pécsi Direkt Kft. felszámolója, a Kvantál Kft. jelenleg 102 hitelezőt tart nyilván, a hitelezői igények összege több mint 9 milliárd forint. A hitelezők között található több mint egy tucat könyvkiadó és könyvkereskedő, helyi önkormányzatok, bankok, de a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is. A felszámoló megállapítása szerint a kialakult vitás helyzetet az okozta, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet miatt a Pécsi Direkt Kft. menedzsmentje a vállalat vagyonát jogellenes módon, a hitelezők kárára, a kiadókat, önkormányzatokat és az adóhatóságot kijátszva, átruházta más cégekre, akik nem fizették ki pénzben a vagyon ellenértékét.

A felszámoló számos pert indított az eltűnt vagyon visszakövetelésére azok ellen, ahová a Pécsi Direkt Kft, vagyis az Alexandra-hálózat vagyonának egy jelentős része átjutott. Ilyen például a Wolf-CRS Kft., a Könyvbazár Kft., a Matias-Borászat Kft., és a Rainbow Üzletlánc Kft. De kezdeményezték a Pécsi Direkt Kft. volt vezetőjének felelősségre vonását is, valamint büntető feljelentést is tettek csődbűncselekmény, sikkasztás, csalás, költségvetési csalás, hűtlen kezelés és tartozás fedezetének elvonása gyanúja miatt. Az ügyben a NAV jelenleg is nyomozást folytat.

Felszámoló: hitelezőknél az előny

„Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy az ingóságok jogos tulajdonosa a Pécsi Direkt, így a Kvantál Kft., mint felszámoló, az általa képviselt 102 hitelező - köztük önkormányzatok és az adóhatóság - érdekeit védi. Ez különösen lényeges szempont amennyiben az állam részt vesz a kialakult válság jogszerű rendezésében. A hitelezők érdekei figyelembe vétele nélkül sem a készletekről, sem az üzletekről nem lehet jogszerűen sem tárgyalni, sem megállapodást kötni”, hangsúlyozta Máhrné dr. Kazareczki Éva, a felszámoló cég ügyvezetője, a Világgazdaság tudósítása szerint.

A mostani válság tehát nem újkeletű. Ehhez kísértetiesen hasonló helyzet már 2014-ben és 2015-ben is kialakult. Akkor még az érintett cégek, egymással együttműködve, törvénytelen módon kimenek

	2015	2016	2017	2018
HÁDA	11,8	12,8	13,8	14,3
Textrade	3,2	5,2	3,6	3,6
Humana	1,2	1,3	1,4	1,4
Cream	1,1	1,3	1,4	1,4
Ruhafalva	0,3	0,3	0,3	0,3
teljes használt piac	32	34	33	34
Forrás: KSH, Elektronikus Beszámoló Portál, érték: milliárd forint, mérlegadat: bruttóba számolva, csak belföldi értékesítés

	2015	2016	2017	2017/2015
Ikea	59	68	77	+ 31%
Jysk	33	40	46	+ 39%
Kika	29	32	33	+ 14%
Möbelix	6	9	19	+ 317%
összesen	130	159	175	+ 35%
Elektronikus Beszámoló Portál, árbevétel: milliárd forint, bruttó, legutóbbi beszámolók, Ikea, Jysk: 2017. 08. 31., Kika: 2017. 09. 30., fordulónap váltás volt, Möbelix: 2017. március 31.

	2007	2008	2009	2010	2011	2012	2013	2014	2015	2016	2016/2006
bútor, műszaki cikk boltok	94,1	93,9	86,1	98,4	99,1	89	98,2	99,7	100,3	104,7	67,9
bolti kiskereskedelem	97,9	98,4	94,7	97,9	100,2	97,8	101,8	105,2	105,8	104,7	103,8
KSH, változatlan áras változási mutatók, előző év: 100%, 2016/2006: 2006=100%

műszaki piac nagyjai	2017	2018
Media Markt	146	173
Euronics	66	80
Extreme Digital	43*	47**
eMAG	26***	32***
ők összesen	281	326
Elektronikus Beszámoló Portál, érték: milliárd forint, bruttóra átszámolva, bevétel: hagyományos, web és export együtt, legutóbbi beszámolók, fordulónapok: MM szeptember 30., ED 2017-ben október 1-től, előtte december 31., így 2017 közlésük alapján korrigált adat (), 2018 becslés (), Euronics: Vöröskő Kft fordulónapja: december 31., eMAG: 2019. március végéig Romániában bejegyzett, ezt követően magyar bejegyzéssel viszi webáruházát, */: magyar forgalom becsült adata, ami nem volt része a magyar statisztikának

műszaki piac nagyjai	2017	2018
Media Markt	146	173
Euronics	66	74**
Extreme Digital	43*	47
eMAG	26***	32***
ők összesen	281	326
Elektronikus Beszámoló Portál, érték: milliárd forint, bruttóra átszámolva, bevétel: hagyományos, web és export együtt, legutóbbi beszámolók, fordulónapok: MM szeptember 30., ED 2017-ben október 1-től, de előtte december 31., így 2017 közlésük alapján korrigált adat (), Euronics: Vöröskő Kft, 2018-as adata: sajtóinformáció, fordulónapja: december 31.. eMAG: Romániában bejegyzett, **/: magyar forgalom becsült adata, ami nem része a magyar statisztikának

	2015	2016	2017	2018
mobilpiac	61,5	69,7	89,2	135,2
utolsó negyedév	19	21,7	31,6	48,9
utolsó negyedév aránya	31%	31%	35%	36%
KSH, érték: milliárd forint

	2013	2014	2015	2016	2017	2017/2013
tartós elektr. ht. gép	83	76	87	100	115	+ 39%
elektr. ht. kisgép	65	71	74	73	79	+ 22%
híradástechnika	67	73	75	79	86	+ 28%
kép- és hanghordozó	14	13	12	11	10	- 29%
informatika	84	90	98	100	103	+ 23%
fotó-, optika	38	44	47	49	49	+ 29%
telefon	51	54	61	70	83	+ 63%
összesen	402	428	454	482	455	+ 53
KSH, érték: milliárd forint

	2006	2010	2014	2017	2017/2006
tartós elektromos háztartási gép	118	73	76	115	- 3
elektromos háztartási kisgép	52	50	71	79	+ 27
híradástechnikai készülék	114	64	73	86	- 28
számítógép	136	88	90	104	- 32
fotó-optikai készülék	38	28	44	50	+ 12
telefon	73	48	54	83	+ 10
kép- és hanghordozó	33	18	13	9	- 24
összesen	564	369	421	526	- 38
KSH, érték: milliárd forint

	tartós	féltartós	nem tartós	szolgáltatás	összesen
érték	873	1.040	5.669	6.228	13.809
megoszlás	6%	8%	41%	45%	100%
KSH, 2017 első három negyedév, érték: milliárd forint