iparospiac₪próbafülke – Oldal 5

Az LG behúzza ThinQ márkáját

Minden LG termék ThinQ lesz, ami használja a mesterséges intelligenciát.

Sanyarú sorsban az esküvői ruha piac

Amerikában. Bajban az esküvőipar. Kevesebben is házasodnak és ott az online.

Veszettül turkálnak az amerikai divatcégek

Cuccok idősebbeknek, fiatalabbaknak, jöhetnek a hétköznapi modellek, meg az online.

Jobb lett a Johnson & Johnson

A vártnál. A Johnson & Johnson (J&J) amerikai egészségügyi-kozmetikai cég a vártnál kedvezőbb eredményről számolt be.

Fényképezőgép? Csak, ha nagyon jó, különben okostelefon

A fényképezőgépek piaca egyre csökken, miközben egyre több kép készül okostelefonnal.

Nagyot hasított a Henkel

Árbevétel-rekorddal zárta a 2017-es évet a Henkel.

Illusztráció FORRÁS: GETTY IMAGES/WIREIMAGE/HAN MYUNG-GU

Előbb, vagy utóbb fizetünk érte és az is lehet, hogy az összesenben nem nyerünk vele semmit. Az elmúlt években 4-5 milliárdig kasszírozhatott a vásárló a nyári leárazásokon. Nem sokat kell bíbelődni az akciós táblákkal, mivel évről-évre hasonló a leárazások mértéke. A leárazott cuccokon spórolhatsz ugyan, de ezt majd visszafizeted, amikor újat veszel.

A H&M, a fast fashion lovagja 70%-os árengedményt hirdet. A C&A, a másik nagy ruhás lánc nem akar lemaradni, ő is ennyivel nyomul, és nincsenek ezzel a leárazási ütemmel egyedül. És bőven akad féláras akció is, de azért nem árt az óvatosság. Közelebb hajolva a kirakathoz, vagy a reklámújsághoz már kiolvasható az "akár", vagy az "ig" szócska, ami azt jelzi, hogy nem minden olcsóbb 50-70%-kal, csak amit a boltos vásárlócsalogatónak kikiált.

Bizonyára nem nehéz kiszámolni, hogy pusztán akcióból nehéz és rövid sora lenne a boltosnak, főleg a ruhák, cipők kirakatvilágában. Évszakonként váltogatják egymást a szezonok, ugyanazt nem lehet nyáron és télen is hordani (jó, most nem a zoknira gondoltunk), és akkor még ott van a hiúság hatalma is, a divat. Utaznak is rá a ruhások, mindig jön az új fazon, de a régitől, ami a polcokon maradt, meg kell szabadulni.

Mindehhez persze az is hozzátartozik, hogy szezon ide, szezon oda, ha egy vásárló betér egy ruhás boltba, elvárja, hogy tudjon válogatni, bőséges legyen a kínálat, akkor is, ha már a szezon, vagy éppen a záróra végefele közeleg. Mindennek - a nagyobb készletnek - ára van, de előbb jön a készletkisöprési, vagy szezonvégi, vagy bármilyen akció, majd az új darabok.

Nos, amikor a divatház, vagy a boltos tervez, akkor bizony kénytelen kiszámolni azt is, hogy ami árengedményt ad az akcióban, attól ne menjen tönkre, tehát valahol máskor azt be kell hoznia. Bele is számolja az induló árba. Különben éhen halna, te meg szaladgálhatnál ruhátlanul, vagy a régi göncödben, amíg el nem kopik.

Nyáridőben esik a ruhás vásárlás, de magasra szökik az akciós láz

Nyáron kevesebbet költünk ruhafélékre, júliusban, augusztusban, a megelőző hónaphoz képest. Ezért is nyomulnak a ruhás boltok az akciókkal, hogy némi kedvet csináljanak a vásárláshoz, csörögjön valamennyit a kassza.

És aki egy darab ruhadarabot, vagy lábbelit megvesz 70%-kal olcsóbban, az akkor nagyon jól jár (tudjuk persze, hogy még mindig vannak ügyeskedők, akik igazából nem is adják annyival olcsóbban a leárazott portékát, mint ahogy feltüntetik a kirakatban, de hát a Facebook világában azért ezek a trükkök már nehezebben mennek és lebukni csak egyszer lehet, mert könnyen híre megy, így nem is nagyon érdemes ezzel kísérletezni, ráadásul a hatóság is ellenőrzi az akciókat).

A két legnagyobb akciós hullám a nyári és a téli leárazás, de hát most meleg van, ezért maradjunk a nyári akcióknál.

Természetesen a nyári holmikat már tavasszal kirakják a kirakatba, legyen idő nézelődni, válogatni. Májusban, júniusban viszik is a vásárlók, persze ekkor nem jellemző a nyári ruhák leárazása, ilyenkor legfeljebb még az előző szezon maradékát söprik ki a boltosok.

Júniusban a féléves csúcson, vagy csúcsközelben futnak az eladások, júliusban azonban fékeznek a vásárlók. Ezért is indítja sok bolt a nyári akcióját nyár derekán, vagy éppen július elején. Ezt követően augusztusban legfeljebb egy kisebb lendület jöhet, de hát ez a nyári leárazások fő időszaka. És ha már jóllakott a vásárló ruhával nyár közepén, akkor augusztusban nem is nagyon vásárol már többet :

	május	június	július	augusztus
2015	45	47	44	46
2016	51	55	48	51
2017	59	60	53	53
2018	61	61	53	54
KSH, érték: milliárd forint, ruházati, lábbeli boltok havi árbevétele

De hát ha akció, akkor mi újság az árakkal: 2018-ban semmit sem nyertünk vele

Összességében.

Az nyári akciós hullámok mérlegelésében azt kell vizslatni, hogy az előző hónaphoz képest miként változik az árszint a ruhás boltokban (a statisztika havi adatokkal dolgozik). Látszik is, hogy az elmúlt esztendőkben májusban még emelkedtek valamennyire az árak áprilishoz képest, de júniusban májushoz képest már nem. És júliusban, majd augusztusban az akciós hullámok nyomán csökkent az árszint az előző havi szintekhez képest, kivéve a 2018-as esztendőt. Látszatra ez nem sok, de hát már említettük, hogy egyszerre mindent nem akcióznak a boltok, és hát az 50-70%-os leárazások mellett van, aminek nem mozdult az ára, nem akciós és bizony ezek a portékák vannak többségben. Ezért mozog csak az árstatisztika egy keskeny sávban.

A statisztikából is kitűnik azért, hogy júliusban megindulnak az akciók, de ehhez képest még tovább csökken az átlagos árszint augusztusban. 2018 cifra esztendő volt, hiszen az átlagos árszint nem változott az előző hónapokhoz képest júliusban és augusztusban sem, tehát voltak akciók szép számmal, azt láthattuk, de ezek szerint jöttek drágább cuccok is, így az összesenben nem nyertünk semmit:

	május	június	július	augusztus
2015	100,7	99,9	97,3	98,7
2016	100,7	100,1	97,7	98,5
2017	101,1	100	97,5	98,7
2018	100,3	101,3	100,1	100
KSH, ruházati, lábbeli termékek árváltozása az előző, megelőző hónaphoz képest, ugyanabban az évben

Nos, összességében ennyi a nyári leárazások haszna az árváltozásokat nézve, ha nem csak a leárazott, hanem a többi ruhaféleség árait is mérlegre tesszük, már amikor volt. És összegét tekintve ez legfeljebb 4-5 milliárd forint között mozgott az elmúlt években, amit megtakaríthatnak a vásárlók, vagy éppen - 2018-ban - nem volt semmi.

Hiába, nem véletlen az "akár", az "ig" szócskák használata az akciós kottában. És akinek ez kevés, az szaladjon gyorsan vásárolni akciós ruhát.

(blokkk.com, 2019. július 19.)

Dobáljuk az olcsóbb ruhaneműt magunkra

2019-ben már 900 milliárd felett lesz a ruhás költekezés, az elmúlt három esztendőben pedig közel 40%-kal nőtt. És lassan daráljuk a butikokat, a butikvilág olvadozik, még a bevásárlóközpontokban is, ahol a derékhad ruhás árus, kevesebb a ruhabolt. Neten, hipermarketben, diszkontban viszont egyre több ruhát veszünk.

Két vásárló beszélget. - De cuki a pólód! Mennyiért vetted? - Akciós volt, féláron. A felét az árnak megtakarítottam. - És már vége az akciónak? - Ja. Lekéstél róla. - Nem azért kérdem. Csak mondom, ilyenkor kell visszavinni és egész áron cserélni. - Jé! Tényleg?

Több a pénzünk, többet költünk ruhára is. Ráadásul manapság egy fast fashion akció nyomán olcsóbban is lehet ruhafélét venni, mint a Józsefvárosi piacon. A netes áruházak akciói is nyomják a hagyományos butikvilágot, a körúti kapualji és udvari ruhás világ hosszú ideje sorvadozóban.

A statisztikából is kirajzolódik, hogy a hagyományos ruházati boltok mellett egyre több ruhafélét vásárolunk máshol, ráadásul azért vannak még ázsiai piacok, szép számmal kínai boltok is. A használt ruhaboltok is tartják piacukat, a maguk éves 30 milliárdos pénzükkel.

2015-18 között a teljes ruházati költekezés 37%-kal nőtt, ezen belül ruhára 41%-kal, lábbelikre 27%-kal adtunk ki többet a családi kasszából. A sok-sok akció nyomán pedig rohantunk ugyan a boltba, de végül az átlagos árszint alig változott az elmúlt években, 1%-on belül mozgott. A gyengébb forint nyilván drágította a beszerzést, hiszen a ruhapiac zöme import, ráadásul a legmenőbb márkák is zömmel Kínában, vagy valahol Ázsiában gyártatnak, meg kell nézni a bevarrt címkéket, melyek ezt elárulják.

A teljes ruhapiac végül szépen hízott, évente 10% körüli nagyságrendben:

teljes ruhapiac	2015	2016	2017	2018	változás 2018/2015
ruházat	463	509	574	653	+ 190	+ 41%
lábbeli	188	206	232	238	+ 50	+ 27%
együttesen	651	715	806	891	+ 240	+ 37%
KSH, érték: milliárd forint, online kasszás adatok alapján

De a butikvilág olvadozik

Hajdanán, sok-sok évvel ezelőtt a butik volt a legmenőbb ruhás lelőhely, de ma már más világ van. A hagyományos boltos körön belül egyre nagyobb a fast fashion súlya, a kisboltok visszaszorulóban vannak. Ráadásul egyre több ruhafélét veszünk a neten, vagy éppen például sportboltban, de a hipermarketek és a diszkontok is látnak benne fantáziát, raknak is ki belőle a polcaikra. És persze ezek a törtető csatornák olcsóbbak a hagyományosnál.

És a legdurvább arányban 2018-ban esett is a szakboltos ruhavásárlás súlya a teljes ruhapiacon belül, nem is keveset, a korábbi 87%-ról 77%-ra:

szakboltos ruhavásárlás	2015	2016	2017	2018	változás 2018/2015
butik, áruház	565	619	674	690	+ 125	+ 22%
teljes ruhapiac	651	715	806	891	+ 240	+ 37%
szakboltok aránya	87%	87%	84%	77%	.	.
KSH, érték: milliárd forint

Ruhaboltból egyre kevesebb van

Csökkent a ruhás boltok száma, ráadásul a bevásárlóközpontokban is.

A bevásárlóközpontokban 2015-ben 3.232 ruhás bolt volt, az összes kiskereskedelmi (élelmiszeres, iparcikkes) egység 49%-a, tehát fele. 2017 legvégén viszont már csak 2.943 ruhás hely volt a központokban, 289 darabbal kevesebb (az arányuk már csak 47% volt).

És összességében soványodott a ruhás szakboltok, szakáruházak hálózata is az elmúlt években:

ruhás boltok	2015	2016	2017	2018	2018/2015
ruha	18.805	17.690	16.954	16.571	- 2.234
lábbeli	2.950	2.848	2.710	2.651	- 299
együttesen	21.755	20.538	19.664	19.222	- 2.533
KSH, érték: darab, 2018: első félév

(blokkk.com, 2019. március 20.)

Örök nyári sláger: nyári vásár

Pénztárcába mászó dallam, de valamikor később az akció árát is megfizetjük. Nyár derekán ruhára kevesebbet költünk. Az "akár" és az "ig" adja a ritmust. Nem sokat kell bíbelődni az akciós táblákkal, mivel évről-évre hasonló a leárazások mértéke. 2018-ban azért 4-5 milliárdot megspórolhat a vásárló.

Évről-évre egyre többet költünk ruhára, cipőre, nőtt is a ruházati piac az elmúlt években. A növekedés üteme azonban lassult, a ruházati boltokat nézve, hiszen 2014-ben még 14%, 2017-ben azonban már csak 3,5% volt a bővülés üteme. És hát aki a ruhaboltok kirakatait böngészi nap mint nap, mert jólesik, kíváncsi, vásárlást tervezget, annak bizony feltűnhet, hogy szinte az év minden napján ott virít valamilyen akciós reklám. Nagyon is úgy tűnik, akció nélkül nem ruhabolt a ruhabolt.

De miért is? Egyrészt mert eleve óriási a verseny a boltok között, másrészt gyorsan formálódnak, változnak az egyes értékesítési csatornák, módszerek.

A divat nagy úr: fast fashion, kínai, használt, és persze a web

Aki ruhaboltba megy vásárolni, az azért gondol arra is, vajon hogyan fog állni neki a kiválasztott szerkó. Válogat is rendesen. Nyári vásár idején nem csak a pénztárnál, hanem a próbafülkék előtt is kialakulhatnak sorok. Persze, akad olyan vásárló is, aki a külcsint nem nagyon, csak a méretet nézi, legalább nagyjából feljöjjön, meg le ne essen, no meg az árat. De azért a többség ad magára, vagy legalább megpróbálja és figyeli a divatot is, többé, vagy kevésbé.

A nagy divatmárkák, ősi divatházak mellett, amelyek persze a drágábbak, ott vannak a fast fashion boltjai is, ahol maguk terveznek, gyártatnak és árusítanak a cégek, nagy láncok, a cél pedig az, hogy gyorsan pörögjön az áru. És persze olcsóbbak is ezért. Van is akció szinte minden nap, hiszen a készleteket gyorsan ki kell söpörni, sokáig nem állhat a polcon, gyorsan, naptártól, időjárástól függetlenül jön a következő széria. Ez a titkuk.

És persze nálunk ott vannak a kínai boltok, piacok, azzal egyébként, hogy a ruházati ipar ázsiai országokban, legnagyobb részt Kínában gyártat, ajánlott is böngészni a bevarrt címkéket, amelyek mindent elárulnak a származásról. És az alapanyagokról is, amiben van műszálféleség bőven.

A használt ruha még mindig csúszik a piacon, bár a korábbi lendülete alábbhagyott. A web pedig kihagyhatatlan, ahol még használt ruhát is lehet venni.

De az akció még nagyobb úr

Vannak akcióvadász vásárlók is, akik árgus szemekkel figyelik a leárazások menetét. Nem is tűnik rossz boltnak 50%-kal, vagy éppen 70%-kal olcsóbban megkaparintani a vágyott ruhadarabot, még ha nem is pont olyan a színe, amit még korábban kinéztünk magunknak, csak a méret legyen azért jó. Bár akad vásárló, aki egy jó vásárért - annyit megér alapon - visz mindent.

De mi értelme van az árbevétel egy részét elengedni? A ruházati piacon ennek két oka van. Az egyik, hogy az időjárás, az évszakok váltakozásával mindig más viseletre van szükség az utcán, vagy éppen a munkahelyen. Elő lehet venni persze a tavalyi darabot is, de hát a divat, a hiúság vására is nagy úr. A ruhás cégek abban is versenyeznek, hogy negyedévente - vagy a fast fashion még sűrűbben - cserélgetik, vagy éppen diktálják a divatot. Ezt persze már jó előre eltervezik.

Az előbbiek nyomán, ha a vásárló bemegy a boltba, és szeret nézelődni, válogatni, legyen miből. Meg lehet próbálni kiszámolni, mennyi is fogy egy cipőből majd, ezt meg is teszik a gyártók, kereskedők, de ha pontosan ennyi lenne a polcon, egy idő után nagyon elszegényedne a kínálat. Többet kell kirakni mindig, hogy legyen miből válogatni. De ha lemegy a szezon, a fölös, megmaradt készletet, ami utólag nézve már csak a díszlet volt, ki kell söpörni, hiszen az is pénzbe került. Ekkor és ezért jönnek az akciók. A verseny nyomán azonban nem pont az időjárási szezon legvégén, hanem már előbb, van, akinél a legelejét követő napokban már.

A másik ok, ami össze is függ az előbbivel, hogy az akcióval be kell csalogatni a vásárlót a boltba. Tehát nem csak a készleten ragadt holmikat árazzák le a ruhás vállalkozások, hanem azt is, amivel reményeik szerint becsábíthatják a vásárlót az üzletükbe. Mindez persze reklám a javából. A leárazás árengedménye is egy reklámköltség, a maga módján.

Nem véletlen ugyanakkor a nagyméretű akcióméretet jelző számok mellett a már jóval kisebb betűkkel odabiggyesztett "akár", vagy "ig" szócska. Nagy bajban is lenne a boltos, ha mindent olcsóbban adna, tiszta ráfizetés lenne a boltja. Sajnos, egyébként akad olyan boltos is, akinek nem jön be a számítása, akciósan, vagy éppen anélkül, hiszen a ruházati boltok száma is csökken.

Mennyit is keres a vásárló az akción

Igen, aki egy darab ruhadarabot, vagy lábbelit megvesz 70%-kal olcsóbban, az nagyon jól jár (tudjuk persze, hogy még mindig vannak ügyeskedők, akik igazából nem is adják annyival olcsóbban a leárazott portékát, mint ahogy feltüntetik a kirakatban, de hát a Facebook világában azért ezek a trükkök már nehezebben mennek és lebukni csak egyszer lehet, mert könnyen híre megy, így nem is nagyon érdemes ezzel kísérletezni, ráadásul a hatóság is ellenőrzi az akciókat).

De hát a boltos a veszteségből nem tud igazán megélni, ezért is tervezi meg előre, amennyire lehet, hogy mennyire fog majd leárazni is. De a bolt neki az, amit rendes áron el tud adni.

A két legnagyobb akciós hullám a nyári és a téli leárazás, de hát most nagyon meleg van, ezért maradjunk a nyári akcióknál. A statisztikából kiolvasható, hogy a ruházati boltok havi forgalma hullámzik év közben, az irányzatot, nagyságrendet nézve a decemberi forgalom kétszerese az év elejinek.

És a nyár. Természetesen a nyári holmikat már tavasszal kirakják a kirakatba, legyen idő nézelődni, válogatni. Májusban, júniusban viszik is a vásárlók, persze ekkor nem jellemző a nyári ruhák leárazása, ilyenkor legfeljebb még az előző szezon maradékát söprik ki a boltosok. Júniusban a féléves csúcson, vagy csúcsközelben futnak az eladások, júliusban azonban fékeznek a vásárlók. Ezért is indítja sok bolt a nyári akcióját nyár derekán. Ezt követően augusztusban legfeljebb egy kisebb lendület jöhet, de hát ez is a nyári leárazások időszaka. És ha már jóllakott a vásárló ruhával nyár közepéig, akkor augusztusban nem is nagyon vásárol már többet (2014 azért lehetett kivétel, mert akkor nagyon nőtt a piac):

	május	június	július	augusztus
2014	38	39	37	43
2015	41	43	44	43
2016	46	51	48	48
2017	51	51	48	49
KSH, érték: milliárd forint, ruházati, lábbeli boltok havi árbevétele

De hát ha akció, akkor mi újság az árakkal. Nos, úgy tűnik, az átlagot nézve évről-évre ugyanaz ismétlődik, igaz, aki akciót keres, az bizonyára nem unja. A ruházati boltok árai - az átlagok alapján - nagyon egyformán mozognak, így könnyen lehet, hogy sokaknak nem kell bíbelődniük az akciós táblákkal, elég a pókhálót lesöpörni róla a raktár sarkában kihelyezés előtt. A megelőző hónapokhoz mért árváltozásokat (tehát például hogyan módosultak az árak júniusban májushoz képest) nézve ugyanis nagyon is szembetűnő a hasonlóság.

Az elmúlt esztendőkben májusban még emelkedtek valamennyire az árak, de júniusban már nem. És júliusban, majd augusztusban az akciós hullámok nyomán csökkent az árszint. Látszatra ez nem sok, de hát már említettük, hogy egyszerre mindent nem akcióznak a boltok (bár van kivétel, aki mindent olcsóbban ad egy ideig, de ilyenkor nem 70% a leárazás mértéke, inkább 20-25% és ez sem tart örökké).

A statisztikából úgy tűnik, hogy júliusban megindulnak az akciók, de ehhez képest még csökken az átlagos árszint augusztusban, tehát a nagyobb leárazási hullám az utóbbi hónap:

	május	június	július	augusztus
2014	100,8	99,9	97,5	98,6
2015	100,7	99,9	97,1	98,6
2016	100,8	100,1	97,5	98,5
2017	101,2	100	97,4	98,7
KSH, érték: milliárd forint, ruházati, lábbeli termékek árváltozása az előző, megelőző hónaphoz képest, ugyanabban az évben

Nos, összességében ennyi a nyári elárazások haszna az árváltozásokat nézve, ha nem csak a leárazott, hanem a többi ruhaféleség árait is mérlegre tesszük. És összegét tekintve ez 2018-ban 4-5 milliárd forint között mozoghat, amit megtakaríthatnak a vásárlók. Ennyiről mond le az akciók kedvéért a vásárlók javára. Hiába, nem véletlen az "akár", az "ig" szócskák használata az akciós kottában. És akinek ez kevés, az szaladjon gyorsan vásárolni akciós ruhát.

(blokkk.com, 2018. július 30.)

A divat nagy úr: egyre többet adunk és költünk magunkra

Nehéz a hiúság vásárába belepiszkálni: nagyok viszik a piac nagyját. Jók a magyar divatosok, csak pénzük nincs meggyőzni és legyőzni. A divatipar bivalyerős marketing nélkül nem megy. És a vásárlók nagyon megnézik az árat. Piacvezető: H&M.

Ruhafélét sok helyen vásárolhatunk, nem csak turkálóban, vagy kínai boltban, hanem szupermarketben, hipermarketben, sportboltban is, a hagyományos ruhaboltok mellett. A piac pedig alaposan átalakult az elmúlt évtizedekben, hiszen hol vannak már azok az idők, amikor a kapualji butikok, a lengyel piacok voltak a legmenőbbek. A nagy ruhás láncok és márkák saját hálózatokat építettek ki nálunk is az elmúlt évtizedekben, és ott van még a web is például, ahol sokan a hagyományos boltjaikkal együtt futnak. A lengyel helyett pedig ott vannak a kínai, vagy ázsiai piacok, tehát hiányérzete nem lehet senkinek, melyek egyébként egyre nagyobb súllyal nagykereznek, tehát sokkal inkább már a kisboltokat szolgálják ki és már nem annyira a kispénzű vásárlókra ácsingóznak.

A ruhacímkék pedig arról tanúskodnak, hogy szinte minden ruhadarab nagyobbrészt Kínában, vagy valamilyen más ázsiai országban készül, a nagymenők nagy része ott gyártat. És tarol a fast fashion, ami a gyorsan forgó olcsó ruhadarabokat jelenti. És persze vannak elegáns, méregdrága ruhaköltemények is, de hát azokban azért még elég kevesen flangálnak.

De hát a divat szépsége éppen az, hogy sokszínű, Katalin hercegné is vásárol olcsóbb cuccokat magának, és mindig valami újat kell kitalálni, de persze főleg eladni, hiszen a ruhapiac azért a hiúság vására is.

Ömlik a pénz a ruhaboltokba

Az elmúlt öt esztendőben szépen megugrott a magyarok ruhavásárlása, 2017-ben bő 300 milliárd forinttal, túllépve a 800 milliárdos értéket. Ebben az összes ruhaköltekezés benne van, függetlenül a vásárlás helyétől. A növekedés nyomán a ruházati költekezés részaránya a kiskereskedelemben 8% lett 2017-ben, öt éve 6% volt (a pontosság kedvéért: a részarány harmadával emelkedett):

boltos ruhavásárlás	2013	2014	2015	2016	2017	változás 2017/2012
ruházat	335	407	476	524	585	+ 250	+ 75%
lábbeli	153	171	193	212	236	+ 83	+ 54%
együttesen	488	578	669	733	821	+ 333	+ 68%
KSH, érték: milliárd forint

A bő 800 milliárd forintból a hagyományos ruházati boltokban 600 milliárd forint felett költekeztünk 2017-ben, ami azt is jelenti, hogy a már említett más típusú árusító helyeken több mint 200 milliárd forintot azért csak elszórtunk. Így a hagyományos ruhás boltok részesedése kisebb, 6% a kiskereskedelmi forgalomban, ami így érthető is.

De más is kiolvasható az adatokból, mégpedig az, hogy a hagyományos ruházati boltokban kisebb a ruházati piac növekedési üteme, hiszen itt öt esztendő alatt "csak" másfélszeresére bővült a vásárlások értéke:

ruházati boltok	2013	2014	2015	2016	2017	változás 2017/2012
értékesítés	423	480	536	587	610	+ 187
boltszám	22.377	21.216	20.277	19.070	17.952	- 4.425
KSH, értékesítés értéke: milliárd forint,

A divatláncok multi nagyágyúi sokat visznek

Néhány nagyobb top ruházati lánc forgalma a következő volt 2017-ben:

H&M	Deichmann	C&A	Zara	CCC	Calzedonia	Takko
60	41	31	21	21	11	10
Elektronikus Beszámoló Portál, érték: milliárd forint, bruttó forgalom, H&M: 2017.11.30., C&A: 2017.02.28, Takko: 2017.01.31.

És a magyarok: pénzük az nincs

A ruházati boltok többségét kisebb magyar vállalkozások viszik. Helyzetüket pontosan mutatja, hogy évről-évre bezárásra kényszerülnek jó néhányan. Vannak ugyanakkor olyanok is, akik a magyar - tízmilliós nagyságrendű kisboltos - átlag felett mozognak, például a Nanushka, Bella Mode, Emporium, Kristóf, Roland. Közülük néhányan terveznek is, gyártanak is, szép darabokat is, és eladnának is. Nos, a bajok az utóbbival, az eladással vannak.

Nos, a magyar ruhatervezők - nem túlzás - nagyon jók, de a ruhaiparba, aki nagyot akar fogni, annak nemzetközi szinten kell feltörnie. És ez irdatlan pénzt igényel, főleg marketingre. A piacot egyrészt meg kell győzni, utána le kellene győzni. Ez reklám és egyéb piaci furfangok nélkül nem megy, ami ráadásul csak nagyon lassan térül meg.

Nem könnyű falat és főleg nem kevés pénz a ruházati piac magyar szeletét feldobni, amikor a vásárlók többsége a legolcsóbbakat keresi.

(blokkk.com, 2018. június 11.)

Divatpiac: húz rendesen

A magyar ruhapiacon is nagyot húz a fast fashion. A legnagyobb ruhás a H&M. Sokat tanyázunk a próbafülkében: itt nő a leggyorsabban a költekezés, már 700 milliárd forint felett jár.

Az egyes áruterületeket nézve évről-évre többet költünk ruhára, nem is kicsit. A ruházati vásárlások értéke a teljes bolti kiskereskedelmet nézve (amiben a szakboltok mellett a szuper-, vagy éppen hipermarketek ruhaeladása is benne van) 2016-ban túllépte a 700 milliárd forintot. De nem is akárhogyan, hiszen a ruhavásárlások értéke öt esztendő alatt a másfélszeresére ugrott:

boltos vásárlás	2012	2013	2014	2015	2016	változás 2016/2012
ruházat	309	335	407	476	522	+ 213	169%
lábbeli	142	153	171	193	211	+ 69	149%
együttesen	451	488	578	669	733	+ 282	163%
KSH, érték: milliárd forint

A ruházati költekezés megugrásának meg is lett az eredménye, hiszen részesedése 5,%-ról 8%-ra emelkedett a bolti vásárlásokon belül.

A legtöbb ruhát mégiscsak a különféle ruházati feliratú boltokban vesszük, ez a derékhada a piacnak. Így nem véletlen, hogy szépen gyarapodott a forgalmuk az elmúlt években:

ruházati boltok	2012	2013	2014	2015	2016	változás 2016/2012
értékesítés	405	423	480	536	593	+ 188
változás	100	105	114	112	110	147%
KSH, érték: milliárd forint, változás: százalék, volumenindex, előző évhez képest

2017-ben az eddig eltelt hónapokban mérséklődött a növekedés üteme, 3%-körül jár, ami egyrészt azt jelenti, hogy azért a korábbi években magas szintre feltornázott nagyságrendben azért megragadt a forgalom, de úgy látszik, akadnak, akik a tavalyit vették elő a gardróbból.

Gigászok csatája: a divat nagyjai itthon a piac felét viszik

A magyar ruhapiacon is ádáz küzdelmet vívnak a divat nagyjai. A fast fashion itt is tarol, hiszen az idetartozó márkák szépen hízlalják forgalmukat, de a hagyományosnak tekinthető divatházak is azért tapossák a piacot. A magyar ruhavásárló sokszínű, ide is megy, oda is megy, és bár erről pontos adat nincs, online is vásárol ruhafélét, legfeljebb ha meggondolja magát, vag y barátnő is ugyanolyat vett, visszaküldi. A divathóbortok is sokszínűek.

A nagy ruházati áruházak, a nagy divatházak, a nagy márkák (H&M, C&A, Zara, Takko, Zara, Mango, Bershka, J.Press, Orsay, Amnesia, Camel Active, GAP, és még lehetne sorolni) együttes forgalma beszámolóik alapján 250 milliárd forint felett mozog, ami azt jelenti, hogy tekintélyes szeletét viszik a ruházati piacnak. De ha ehhez még hozzászámoljuk például a nagy sportáruházakat is, akkor a mérleg 300 milliárd fölé ugrik és a főprofilú ruházati boltokhoz mérve már 50%-os nagyságrend a piacrészük (némi statisztikai módszertan: a KSH a boltokat főtevékenységük alapján sorolgatja ide, vagy éppen oda és nem mindegyik sportáruház jelöli főtevékenységének a ruházatot, van, aki a bolttípus szerinti statisztikában az úgynevezett vegyes iparcikkben utazik).

A top ruházati márkaboltosok végül a következők:

H&M	C&A	Zara	Takko	Calzedonia
53	32	22	10	9
Elektronikus Beszámoló Portál, érték: milliárd forint, bruttó forgalom, 2016

Mezítláb persze nem szerencsés az utcán járni, ez meg is látszik a lábbelis cégek forgalmán, ahol a Deichmann a piacvezető, a maga 40 milliárdos árbevételével. A Humanic 11 milliárdos éves forgalmat könyvelhet el, a Salamander már csak ennek a felét.

Sok ruhafélét árulnak a sportszer, sportruházati áruházak, ahol a Decathlon diktálja a tempót, akinél 50 milliárd forintnál is több pénzt hagytak a vásárlók 2016-ban. A Hervis ettől elmarad a 15 milliárdot közelítő forgalmával, de ott van még a Columbia, vagy a Mountex is, az Adidas, Puma, Nike márkaboltjairól már nem is beszélve.

Kevesebb a ruhabolt

Az erős verseny persze rányomja a bélyegét a ruházati boltok hálózatára. A ruházati, lábbeli boltok száma 2012-ben 23 ezer volt, 2016-ban már csak 19 ezer. Ez azt jelenti, hogy 4 ezer ruhás bolt eltűnt a magyar piacról, ötödével csökkent a hálózat nagysága az üzletek darabszámát nézve.

Egyébként a használt ruhás boltok száma is csökkent, sőt, a forgalmuk is. 2016-ban 6 ezer fölött mozgott a számuk, ami az öt évvel ezelőttinél ezerrel kevesebb. A forgalmuk ugyan 34 milliárd forintról 42 milliárdra nőtt az elmúlt években, de ebben feltehetően az online kasszának is lehetett némi szerepe (persze, máshol is). 2015-ben inkább az árak (kilós, darabárak) hajtották a használt piacot, de 2016-ban az eladott árumennyiséget nézve már némi visszaesést mutatnak az adatok. 2017-ben is. Hiába, a fast fashion még a használt piacot is nyomhatja, főleg a leárazásaival. Meg másokat is.

(blokkk.com, 2017. szeptember 7.)

Ruhában jók vagyunk

700 milliárd forintot költöttünk ruhafélékre. A divat kíméletlen: piacvezető a H&M. Persze, a kínai boltok is itt vannak.

Töretlenül, egyre nagyobb ütemben nő a ruházati piac 2012 óta. 2016. elején az elmúlt két évhez hasonlóan 10% feletti növekedést könyvelhettek el a ruházati boltok, márciusban ugyanakkor botlott egyet a ruhapiac, mivel 2%-ra esett a bővülés üteme. A későbbi hónapok adataiból derülhet majd ki, hogy most már tele a ruhásszekrény, vagy csak megpihentek a vásárlók a sok ruhapróbálgatás közben.

A ruházati boltok bevételének növekedését a következő adatok mutatják:

	2012.	2013.	2014.	2015.
ruházati boltok értékesítése	405	423	480	542
változás (előző évhez képest)	102	105	114	113
KSH, érték: milliárd forint, előző év: 100%

2014-ben és 2015-ben a kiskereskedelem átlagához képest annak kétszeresével nőtt a ruházati boltok bevétele. Ebben - más területekhez hasonlóan - volt némi jótékony hatása az online kasszarendszernek is, de a vastagabb fizetésborítékok is sokat húztak a mérlegen.

A divat az divat: a ruhapiacot is a külföldi nagyáruházak húzzák

A ruhapiac sokszínű, több mint 20 ezer boltban lehet válogatni, igaz viszont, hogy egy évtizeddel ezelőtt ez a szám még 26 ezer volt: évről-évre olvadozik a ruházati boltok száma. A webáruház, az outlet, a hiperek és a diszkontok betörése ugyanúgy megfigyelhető nálunk is, mint máshol világszerte. Feltehetően ugyanakkor magyar sajátosság a kínai boltok sokasága, amiből csak a Józsefvárosban másfélezer van, az országban pedig legalább ötezer. A turkálók száma 6-7 ezer között mozog.

A ruházati boltokhoz az többi vásárlási lehetőséget is hozzácsapva 2015-ben 700 milliárd forint ment el a ruhatár frissítésére.

A magyar ruhapiac nagyágyúit a világ legnagyobb áruházai között jegyzik, így ez a terület sem kivétel. A legnagyobbak, akik 10 milliárdos nagyságrendű árbevételt könyvelhettek el, mérlegadataik alapján a következők:

	2015. évi árbevétel
H&M	46
Decathlon	43
Deichmann	38
C&A*	30
Zara	15
Hervis	14
Takko	10
e-beszámoló, 2015. évi adatok, érték: milliárd forint, áfát is tartalmazó forgalom */: becsült adat

Némileg kilógnak a sorból a Decathlon és a Hervis, hiszen sportszereket is árulnak, de azért a ruha is fogy náluk bőségesen.

A ruházati áruházak nagyobbjai közé tartozik még a Humanic és az Adidas (9-9 milliárd forinttal), továbbá a M&S, a Salamander és a Mango (4-4 milliárd forinttal).

A hazai ruhás cégek közül a legnagyobb a Roland Divatház 3 milliárdos árbevétellel, a Griff és a Gála pedig éppen eléri a milliárdos határt, de például az Emporium bevétele már csak fele az előbbiekének.

A hajdani zászlóshajók, Centrum, Skála áruházak egy része eltűnt a színről, a maradék zöme pedig a Józsefvárosi piacéhoz hasonló olcsó kínai tömegárut kínál. Az Aranypók már csak nyomokban létezik (200 milliárd forint feletti árbevétellel), többire pedig már nem is emlékszik nagyon senki.

(blokkk.com, 2016. június 15.)

Rázzuk a rongyot a butikokban

2015-ben tovább száguldott a ruhaköltekezés, a ruhaboltok előreláthatóan túllépik az 500 milliárd forint bűvös határt. A nagy márkák itt vannak, de itt van a Józsefvárosi piac is. A ruhapiac a kereskedelem akcióhőse. Az online kassza megvágta a turkálókat? Európában viszont így is többet költenek a családok a ruhaboltokban: itt utolsók vagyunk.

2015 eddig eltelt időszakában a Központi Statisztikai Hivatal mérése alapján 12%-kal nőtt a családok ruhavásárlása, így július végéig 270 milliárd forintot hagytak a vásárlók a ruhaboltokban, áruházakban. Ez bizony közel 30 milliárd forinttal több az egy évvel korábbi ruhaköltekezésnél. 2014-ben is szépen gyarapodtak a ruhatárak, ráadásul akkor úgyszintén a KSH adatai szerint 15%-kal nőtt a ruhás költekezés, a pénztárgépek 480 milliárd forint bevételt jegyeztek, javarészt már az online rendszerben.

Az elmúlt évekre visszatekintve fél évtizeddel ezelőtt 400 milliárd forint körül hullámzott a ruhapiac értéke, 2015-ben pedig bizonyára jócskán túllépi az 500 milliárdos bűvös határt, ami a ruházati boltokban elköltött pénz jelenti.

Ruhaféleséget sokan árulnak, alaposan átalakult a magyar piac is, így a hiperek mellett az élelmiszer diszkontok is egy keveset. A világ vezető márkái szinte kivétel nélkül itt vannak, ők főleg a bevásárlóközpontokban, vagy éppen valamelyik vonzó bevásárló utcában telepedtek meg. Persze olyan is van, amelyik nem találta meg a számítását és időközben kivonult, de végül is több mint 20 ezer ruhás értékesítőhely között lehet válogatni. A hagyományos butikok nagy része megmaradt a piacon, a lépcsőházak, kapualjak, bérház udvarok tenyérnyi shopping-foltjai viszont erősen olvadóban vannak (bár olyan helyeken, mint a Váci utca, még mindig próbálkoznak, persze csinosabb külcsínnel).

A ruhaüzletek száma a forgalom növekedésével szemben ugyanakkor 2-3 ezerrel csökkent az elmúlt években, hiába, erős a verseny. Nem véletlen, hogy ugyan a ruházati piac sajátossága a szezonvégi kiárusítás, de sok üzlet már a szezon elején elindítja az akcióját, aminek a vásárló nagyon örül, a versenytárs viszont már kevésbé.

Az e-kereskedelemben is bőséggel vásárolnak ruhafélét a családok, de erről pontos adat kevés van. A külföldi webáruházak is népszerűek, arról pedig semmit sem tudni, ott mennyi pénz megy el.

Na, és Európa: itt utolsók vagyunk

Az Eurostat adatai szerint a magyar vásárlók kiadásinak közel 3%-a a ruházati költekezés (emlékeztetőül: Magyarországon a családok fogyasztási kiadása 15-16 ezer milliárd forint). Ez az arány két évtizeddel ezelőtt harmadával nagyobb volt, tehát e tekintetben csak romlott a ruházkodás helyzete nemzetközi összehasonlításban.

A legnagyobb ruhaköltekezési aránnyal Észtország, Litvánia és a divatnagyhatalom Olaszország büszkélkedhet, ami kétszerese (6%-nál valamivel több) a magyar mértéknek. Jók még 5-6%-os aránnyal az osztrákok, a portugálok, az angolok. A visegrádiak, más kelet-európaiak is előttünk toporognak.

Albánia, Macedónia is előttünk járnak (még mindig a ruhás költekezés arányát nézve), de hát ennek nyilván sajátos okai vannak.

(blokkk.com, 2015. október 22.)

Te rongyos élet! Te is lecserélted a ruhatárad?

Több ruhát vettünk 2014-ben, vagy csak több nyugtát adtak a ruházati boltok?

Az eladott árumennyiséget (darabot, párt) tekintve ugyanakkor - együttvéve a teljes vizsgált időszakot - 3-4%-kal kevesebb ruhát vettünk 2013-ban, mint 2007-ben (a ruházati cikkek árai csak kisebb mértékben hullámoztak az elmúlt időszakban, a legnagyobb változás 2011-ben és 2012-ben volt, amikor közel 3%-kal emelkedtek az árak). A 2014-es esztendő azonban nagyot lökött a mérlegen, hiszen a 15%-os növekedéssel a ruházati költekezés már 10%-kal túllépte a válság előtti ruházati piacot:

	2007	2008	2009	2010	2011	2012	2013	2014
változás	99,1	101,1	95,6	98,2	96,7	101,6	105,0	115,1
KSH, változás: előző évhez képest, kiigazítatlan volumen index

A Központi Statisztikai Hivatal friss kimutatása szerint 2014-ben 15%-kal több ruhafélét vettünk, mint egy évvel korábban. Az áruház költekezés 4-5%-os növekedése mellett a ruházati vásárlások nőttek a legnagyobb ütemben az egyes áruféleségeket nézve. A KSH adatai szerint 60 milliárd forinttal ugrott meg a családok ruházati költekezése, ami 2014-ben túllépte a 480 milliárd forintos értéket.

Kérdés persze, hogy valóban több ruhát vettünk-e, vagy csak több nyugtát kaptunk vásárláskor, hiszen a KSH a pénztárgépbe beütött eladásokat összesíti.

Az érem mindkét oldalának, a piacnak és az online kassza hatásának - vizsgálatához célszerű visszatekinteni az elmúlt évek ruházati kereskedelmére. A válságos időszak kezdetén, 2007-ben közel 400 milliárd forint volt a ruházati piac nagysága Magyarországon. Ez az érték 2013. végéig, hat év alatt nőtt mintegy 20 milliárd forintot, az árbevételt tekintve.

A gazdaság teljesítményét, az áruházi költekezés átlagát alaposan túllépő növekedési ütem arra enged következtetni, hogy feltehetően jócskán megszaporodott a nyugtaadás a ruházati üzletekben 2014-ben. Ekkor zárult le az online pénztárgépek bevezetése és az NGM közlése szerint 200 milliárd forinttal több adót fizettek a kereskedők a költségvetésnek, mint korábban. Igaz, a reálkeresetek növekedésének és az online pénztárgép bevezetésének hatása nem választható szét, de nyilván az új kassza rendszernek is volt szerepe a piac bővülésének. A ruházati piacot jól ismerő szakemberek szerint biztosan.

Ruhaféléket vásárolunk a weben is, ahol kétszámjegyű a magyar piac növekedése, ráadásul nem csak magyar, hanem külföldi webáruházakból is. Erről pontos statisztika jelenleg nem áll rendelkezésre, de nem lehet elhanyagolható ennek mértéke.

A statisztika világát elkerülik a kínai boltok is, melyek száma több ezer lehet. Forgalmuk tetemes, hiszen sok vásárló kedveli ezeket az olcsó cuccokat (ráadásul nem csak egyszerű vásárlók, hanem vállalkozó szellemű kereskedők is szereznek be árut náluk).

Végezetül azért megbecsülhető a családok ruházati költekezése, ami minden vásárlási lehetőséget együtt számítva meg is közelítheti a 600 milliárd forintot. A családok 17 és félezer forintnyi jövedelméből ennyi megy el a ruhatár frissítésére, ami 3% körüli részesedést jelent a családi költségvetésben.

(blokkk.com, 2015. február 27.)

A márkás darabokra gyorsan lecsapnak /// Túl olcsó? © Túry Gergely

Sorra nyitja online üzleteit a H&M.

Sorra nyitja online üzleteit a H&M. ₪₪₪

A vártnál nagyobb mértékben csökkent a Hennes & Mauritz (H&M) svéd divatáru-kiskereskedelmi lánc negyedéves nyeresége 2019 legutóbbi üzleti körében - írja a Napi.hu az MTI nyomán.

A Zara után a világ második legnagyobb ágazati vállalata azt közölte, hogy a május végével záródott három hónapban adózott eredménye 4,57 millió svéd koronára (492 millió dollár, 1 korona=30,67 forint) csökkent az egy évvel korábbi 4,64 milliárd koronáról. Elemzők magasabb, 4,62 milliárd korona negyedéves profittal számoltak.

A negyedévben az adózás előtti profit 6,01 milliárd koronáról 5,93 milliárd koronára esett, a szakértők 6 milliárd koronával számoltak.

A negyedéves bevétele 57,47 milliárd koronára emelkedett, ami mintegy 6 százalékos bővülés az egy évvel korábbi 51,98 milliárd koronához képest. A H&M közleménye szerint a negyedévben a legnagyobb mértékben Indiában nőttel az eladásai, 39 százalékkal, de 25 százalékkal bővült az értékesítése Mexikóban, 19 százalékkal Oroszországban, 17 százalékkal az Egyesült Államokban és 11 százalékkal Lengyelországban. 2019-ben 130 új üzletet nyit világszerte, 45-tel kevesebbet a korábbi tervekhez képest, miközben a cég növeli befektetéseit az online kereskedelemben. A második negyedévben az H&M online eladásai 20 százalékkal nőttek a 2017-es év azonos időszakához képest. A H&M már 48 országban üzemeltet internetes áruházat, a második fél évben online üzleteket nyit Thaiföldön, Indonéziába és Egyiptomban - írta az MTI.

(Napi.hu, 2019. június 27.)

Lapozgatni már nem tudsz a H&M-ben

A H&M 39 év után megszüntette nyomtatott katalógusát.

A H&M 39 év után lezárja a katalógusból a postai rendelés lehetőségét, mely az utóbbi időben már csak hat országban működött - helyette 48 országban az interneten lehet vásárolni a divatcégtől, meg persze továbbra várják a vásárlókat a világ 72 országában üzemelő üzleteikben, írja az Origo.

„Azt szeretnénk, hogy a vásárlás a H&M-nél kényelmes és inspiráló legyen. A katalógusból történő vásárlás egyszerűen nem fontos a mai fogyasztók számára, ezért úgy döntöttünk, hogy megszüntetjük nyomtatott katalógusunkat. Az utolsó katalógusunkat a 2019. április 29-én kezdődő héten adjuk ki." - írja honlapján a ruházati kereskedelemmel foglalkozó vállalat.

A döntés nem csak a vásárlói szokásokkal, de a H&M-nél meghirdetett fenntarthatósággal és a környezetre gyakorolt káros hatások csökkentésével is összefügg.

A H&M katalógus - amely a svéd postai csomagküldő Rowells cég felvásárlásával indult - 1980-ban jelent meg először, 2019-ben azonban a 72 országból már csak 6-ban jelent meg, Ausztriában, Hollandiában, Németországban, Svédországban, Finnországban és Norvégiában.

A csúcson a nyomtatott katalógus 18 országban jelent meg.

A H&M nyomtatott katalógusa számos olyan vidéki helyen is népszerű volt, ahol nincs H&M üzlet a közelben. A H&M lépése követi a német Otto 2018 év végi, vagy a Victoria's Secret fehérnemű cég három évvel ezelőtti döntését nyomtatott katalógusuk megszüntetéséről.

A több mint 4.400 H&M áruház a jövőben 72 országban továbbra is a boltokban - ezen belül 48 országban online áruházzal is - várja a vásárlóit.

(Origo, 2019. május 9.)

H&M profit az nincs annyi

A Hennes & Mauritz hiába kergeti a profitot, az csak csökkent. Több leértékelés kell, mart nagy a készlet.

Csökkent a Hennes & Mauritz (H&M) svéd divatáru-kiskereskedelmi lánc profitja a 2018 május végéig tartó három hónapban, ami egyben második pénzügyi negyedéve is volt.

Az Inditex után a világ második legnagyobb ruházati ágazati cége azt közölte, hogy a május végével zárult három hónapban az adózott eredménye 4,6 milliárd svéd koronára esett a korábbi év azonos időszakában elért 5,9 milliárd koronáról - írta a Napi.hu az MTI nyomán.

A cég vezetője, Karl-Johan Persson szerint a nyereségcsökkenést az okozta, hogy a vártnál szerényebb forgalom miatt nőtt a készlet, amitől leértékelésekkel próbált szabadulni a H&M, a logisztikai átalakítás pedig szállítási problémákhoz vezetett. Mivel a készlet még mindig magas szinten áll, a következő negyedévben további leértékelésekre kényszerülhet a H&M a cégvezető nyilatkozata szerint.

A H&M negyedéves forgalma a 2018 május végéig tartó három hónapban 52 milliárd koronára emelkedett az egy évvel korábbi 51,4 milliárd koronáról.

A spanyol vetélytárs Inditex a termékeinek több mint felét az eladási piacaihoz közeli helyeken gyártatja, így hatékonyabb az ellátási lánca, mint a svéd cégnek. A HcM termékei négyötödét Ázsiában gyártatja, messze azoktól az országoktól, ahol értékesíti azokat.

A több mint 171 ezer munkavállalót alkalmazó H&M jelenleg az ellátási lánc korszerűsítésén dolgozik. Elemzők szerint ugyanis nagyobb mértékben automatizált, gyorsabb és rugalmasabb ellátási láncra van szüksége a cégnek a versenyképesség növelése érdekében. A logisztikai átalakítás, amelynek során szoftveres fejlesztéseket is végeznek, kedvezőtlenül befolyásolta a cég eladási eredményeit az Egyesült Államokban, Franciaországban, Belgiumban, valamint az online értékesítést Észak-Európában.

(Napi.hu, 2018. június 28.)

Nem akar menni a H&M-nek

Kicsi nyereség, nagy készlet.

Jelentősen csökkent a Hennes & Mauritz svéd divatáru-kiskereskedelmi lánc profitja a 2018 február végéig tartó három hónapban, ami egyben első pénzügyi negyedéve is volt, írja a Napi.hu.

A Zara után a világ második legnagyobb ruházati cégének ebben a három hónapban az adózott eredménye éves összevetésben 44 százalékkal 1,4 milliárd svéd koronára (1 korona 30,65 forint) esett az egy évvel korábbi 2,5 milliárd koronáról. A nyereségcsökkenést az okozta, hogy a szerényebb forgalom miatt nőtt a készlet, amitől leértékelésekkel próbált szabadulni a cég.

A H&M negyedéves forgalma a február végéig tartó három hónapban 2 százalékkal, 53,6 milliárd koronára mérséklődött az egy évvel korábbi 54,4 milliárd koronáról.

Az előző negyedév sem volt már az igazi. A november végével záródott pénzügyi évben a cég adózott eredménye éves szinten 13 százalékkal 16,2 milliárd koronára esett, a működési eredménye pedig 14 százalékkal 20,6 milliárd koronára csökkent. A cég éves forgalma 192,3 milliárd koronáról 200 milliárd koronára nőtt.

A H&M a világ 69 országában működik, idén 390 új üzletet tervez nyitni és 170-et bezárni, első boltját nyitja majd Ukrajnában és Uruguayban.

(Napi.hu, 2018. március 27.)

Döcög a H&M, bezár és nyit

Bezár, nyit és jön az Afound a H&M-től.

Mintegy 170 boltját zárja be a H&M ruházati üzletlánc 2018-ban. A cég a döntését a vártnál rosszabb eredményekkel indokolta. A bezárásokkal együtt párhuzamosan azonban új tervek mentén indítanak egy másik hálózatot.

Mind a hagyományos üzletek eladásait, mind az online kereskedelmi forgalmát növelni szeretné a H&M, és ezért hajlandó befektetésekre is a digitális technológiákba – írja a Bloomberg nyomán az Origo. A cégnek ugyan most nem túl biztatóak az eredményei, a vezetés azonban bízik a fordulatban és az új hálózat sikerében.

Nem jöttek az eredmények

Sokat romlott az utolsó negyedévben a lánc értékesítési eredménye a megelőző időszakhoz képest. Az online eladások arányának növelésével mind kevesebb vásárló kereste fel a hagyományos boltokat, ami meglátszott a forgalmon is. 2017 szeptembertől november végéig a bevételek 4 százalékkal csökkentek, decemberben és januárban pedig csak 1-1 százalékos erősödést tudott felmutatni a cég.

A 30 milliárd dolláros piaci értékű cég teljesítményével sem a menedzsment, sem a piaci szereplők nem elégedettek. A baj súlyosságát mutatja, hogy két évtized után fordult a helyzet: a cég adósságállománya meghaladja a készpénzállományt. A vezetés úgy értékelte, a H&M nem tudta a vásárlóknak azt a fogyasztói élményt nyújtani, amelynek hatása az értékesítési eredményekben is meglátszott volna.

Csuki-csiki

Az online jelenlét erősítése mellett, a láncnál úgy gondolják, a hálózat átszervezésével sokat javíthatnának az eredményeken. A tervezett intézkedések fájdalmas része, hogy 2018-ban világszerte 170 üzletet zárnak be. Ugyanakkora a feltörekvő piacokon új üzleteket is nyitnak, így mindent egybe vetve, 2018-ban akár 390 egységgel is nőhet a boltok száma.

Az intézkedések másik legfontosabb eleme, hogy egy új formátumot is újra indítanak. Az Afound nevű lánc nem csak a H&M boltok megmaradt készleteit veszi át, hanem más ruházati láncoktól is forgalmaz majd termékeket.

A tervek szerint az Afound az alacsonyabb árkategóriában kínálná a ruházatot és a kiegészítőket.

Az első fizikai egység Svédországban nyílna, és további boltok mellett, az új koncepció beindítaná az online kereskedést is. A H&M amellett, hogy számos boltot bezár és megnyit idén, jelentős forrásokat szán az üzletfejlesztésre és a webes értékesítés erősítésére is.

(Origo, 2018. február 2., fotó: DPA Picture-Alliance/AFP/Paul Zinken)

Rázkódik a H&M

A H&M bevétele nőtt, a profitja csökkent. Messze van a gyár a vásárlótól és jött a konkurencia.

A H&M Hennes & Mauritz AB svéd multinacionális cég a spanyol Inditex után (amely egyebek között a Zara, a Bershka, a Stradivarius és a Massimo Dutti tulajdonosa) a világ második legnagyobb ruházati kereskedelmi vállalkozása.

A 2017 augusztus 31-én véget ért háromnegyed évben a svéd cég 51 milliárd korona árbevételt ért el, profitja pedig 3,8 milliárd korona volt. A bevétel 5 százalékkal emelkedett, míg a nettó nyereség 20 százalékkal csökkent éves összehasonlításban, az elemzői várakozásokkal megegyezően.

A H&M vezérigazgatója, Karl-Johan Persson elismerte, hogy az eladási eredmények elmaradnak a cég előzetes terveitől, devhozzátette: nehéznek tűnik a januárban kitűzött 10-15 százalékos forgalombővülési cél elérése a jelenlegi piaci környezetben, az ágazat jelentős és gyors változásokon megy keresztül a digitalizáció miatt.A cégvezetés a nyári készletcsökkentés miatti intenzív leárazásokkal indokolta a nyereség nagy arányú visszaesését. Azt is elmondták, hogy az online eladások nem tudták ellentételezni a hagyományos vásárlások csökkenését.

Az 1947-ben alapított svéd vállalkozás, amely 65 országban van jelen és csaknem 4.600 üzlete van világszerte, 2017-ben indította új, a H&M-nél némileg drágább kategóriát képviselő márkáját, az Arketet: az első Arket üzletet augusztusban nyitotta a cég, és már 18 országban működik az online vásárlás.

A több mint 160 ezer munkavállalót alkalmazó H&M egyebek között azzal a kihívással is szembesült idén, hogy egyik legnagyobb piacán, Németországban megjelent egyik konkurense, a dublini központú Primark.

A spanyol vetélytárs Inditex termékeinek több mint felét az eladási piacaihoz közeli helyeken gyártatja, így sokkal hatékonyabb az ellátási lánca, mint a svédeknek, amely termékei négyötödét Ázsiában gyártatja, messze azoktól az országoktól, ahol értékesíti azokat.

A menedzsment korábban jelezte: elemzik, hogy lehetne megfelelő választ adni erre az ellentmondásra, és a gyártást közelebbi helyekre hozni az értékesítési piacokhoz, elemzők szerint ugyanis nagyobb mértékben automatizált, gyorsabb és rugalmasabb ellátási láncra van szüksége a cégnek a versenyképesség javítása érdekében.

(Világgazdaság, )

Bemutatták Karl Lagerfeld utolsó kollekcióját FORRÁS: GETTY IMAGES/2019 YANSHAN ZHANG

Szépen hízott a bevétele.

Szépen hízott a bevétele. ₪₪₪

Az elemzők körében vártnál nagyobb mértékben növelte forgalmát 2018 utolsó negyedévben a Hugo Boss ruházati és divatcikk kereskedő vállalat, írja a Világgazdaság.

A cég azt közölte, hogy a 2018 december végével záródott negyedévben forgalma 6 százalékkal, 783 millió euróra emelkedett. Szakértők kisebb, 762 millió eurós negyedéves forgalomra számítottak.

A Hugo Boss kétszámjegyű eladási növekedést ért el Nagy-Britanniában és Franciaországban, Kínában pedig rekordbővülést könyvelhetett el.

Fotó: Paul Zinken/dpa/AFP

A vállalat 2018 utolsó három hónapjában 37 százalékkal növelte online eladásait, és ezzel már az ötödik egymást követő negyedévben ért el kétszámjegyű bővülést ebben a csatornában.

A negyedéves kiskereskedelmi eladások 4 százalékkal, a nagykereskedelmi eladások pedig 15 százalékkal nőttek.

(Világgazdaság, 2019. január 22.)

Hugo Boss: jól

futott.

Növelte forgalmát és nyereségét 2017-ben a Hugo Boss ruházati és divatcikk kereskedő cég. A cég férfiruházati és szabadidős cikkekkel bővíti profilját – írja az MTI nyomán a Világgazdaság.

2017-es pénzügyi évét 2,7 milliárd euró értékesítési árbevétellel zárta a Hugo Boss. A német cég forgalma másfél százalékkal meghaladta az előző évi értékesítést. A pénzügyi év működési eredménye 341 millió euróra emelkedett a 2016-os 263 millió euróról, a nyereség pedig 231 millió euró lett, 16 százalékkal magasabb a korábbi évben elért 193 millió eurónál.

A divatcég egyúttal befektetéseinek a növelését is kilátásba helyezte 2018-ra, 170-190 millió eurót tervez fejlesztési beruházásokra fordítani a 2017-es 128 millió euró után.

A Hugo Boss a 2016-os vezetőváltás óta a luxus ruházati cikkekről és a női divatról folyamatosan áll vissza az elegáns férfiruházati cikkek gyártására. 2018-as fejlesztési és beruházási terveivel pedig már jórészt a sport- és szabadidős ruházati cikkekkel kívánja a profilját tovább bővíteni.

A Hugo Boss üzleti stratégiája a kínai piacra helyezi a hangsúlyt, ott várja eladásai legnagyobb mértékű növekedését, a második helyen Európával és a harmadikon Észak-Amerikával.

2017-ben a Hugo Boss forgalmának 62 százalékát Európában, 21 százalékát az amerikai kontinensen, 14 százalékát pedig az ázsiai-csendes-óceáni térségben termelte ki. A férfiruházati cikkek forgalmának 89 százalékát, a női divatcikkek pedig 11 százalékát adták.

A Hugo Boss 2018-ra forgalmának és nyereségének - a piaci elemzők körében csalódást keltő módon - „alacsony egy számjegyű” százalékos növekedését jelezte előre, ami részvényének közel hat százalékos árfolyamcsökkenéséhez vezetett a bejelentést követően a frankfurti tőzsdén.

A piaci elemzők a Hugo Boss forgalmának négy, nyereségének tizenkét százalékos növekedését vetítették előre 2018-ra.

(Világgazdaság, 2018. március 8.)

Illusztráció FORRÁS: AFP/2017 GETTY IMAGES/JUSTIN SULLIVAN

Nanushka egy magyar márka, ami külföldön is fut.

Nanushka egy magyar márka, ami külföldön is fut. ₪₪₪

A Nanushka igazi magyar sikertörténet, amely ritka a hazai divatvilágban, és jól mutatja, hogy kellő kitartással és tudatossággal mekkora sikereket lehet elérni. Sándor Szandra ruháit – amelyeket a történelem és a kulturális sokszínűség inspirál – olyan sztárok hordják, mint Kendall Jenner, Uma Thurman, Jennifer Lawrence vagy éppen Dua Lipa. Az új kollekció idén a New York Fashion Weeken debütált, ahol lenyűgözte a szakmát, írja az Origo, Balogh Tamás Márk írása.

Sándor Szandra 1982 márciusában született Budapesten. Már kisgyerekként belecsöppent a divatvilágba, hiszen édesanyja – akit mindmáig példaképének tart – a vasfüggöny leomlása után az elsők között kezdett bele gyermekruházat forgalmazásába.

Szandrát az élet középiskolás évei végén, 17 évesen állította az első jelentős válaszút elé. Mivel a divat – mint mondja – természetesen jött számára, ezért nem kellett sokat gondolkoznia azon, hogy milyen irányba folytassa tanulmányait. A szülei viszont a közgazdaság felé terelgették, mert a családból hiányzott valaki, aki jól ért a pénzügyekhez. Úgy tervezték, hogy később Szandra veheti majd át édesanyja gyermekruházati vállalkozásának irányítását. Ez volt a fő oka annak is, hogy kéttannyelvű külkereskedelmi gimnáziumba íratták, ahol viszont hiányolta a kreativitást.

Sándor Szandra a NetAPorter Fashion Family Dinneren New Yorkban FORRÁS: NANUSHKA

Nem is meglepő, hiszen Szandrának teljesen más elképzelései voltak a jövőről. Elmondta szüleinek, hogy őt inkább a divat világa vonzza, és ezért külföldön szeretne tanulni, méghozzá a londoni College of Fashion tervezői képzésén, ahol később diplomát is szerzett.

Számomra a mai napig anyukám jelenti az eltökéltséget, az erőt és a határozottságot. Nagyon bátorító személy az életemben és igaz ez visszamenőleg a karrierem minden szakaszára.

Tanulmányai után hazajött, mert nem tudta Londonban elképzelni a jövőjét. Szakdolgozata írása közben vált számára egyértelművé, hogy elképzelései tényleg szilárdak egy saját márkával kapcsolatban, amit leginkább itthon tudott elképzelni.

„Hazatérésem abszolút érzelmi döntés volt. Nagyon szerencsés helyzetben voltam, sokat utazhattam, Londonban pedig tanulmányaim miatt huzamosabb ideig is éltem. Én úgy gondolom, hogy minél többet láttam és tapasztaltam, annál biztosabb lettem abban, hogy Budapestnek a világon is egyedülálló energiái vannak. Azon felül, hogy a családom és a barátaim – tehát a gyökereim – idekötnek, igazából csak itt tudom elképzelni magam” – mondta Sándor Szandra az Origónak.

Ez persze nem azt jelenti, hogy rossz tapasztalatokkal tért volna haza Londonból. Sőt, kifejezetten érdekesnek találta a brit fővárosban a történelemből eredő kulturális különbségeket, ezért örült annak, hogy megismerhette az ottani emberek szokásait, életmódját és történetét. Viszont ízig-vérig magyarnak tartja magát.

Számomra a magyar kultúra kulcsfontosságú inspirációs forrás.

Nagyon tetszik, hogy kelet és nyugat metszéspontja vagyunk, mert ez a kettősség alakítja személyiségünk, esztétikánk, ez szövi át hétköznapjainkat. A kulturális sokszínűség végigkíséri történelmünket, ez pedig egy nagyon sajátos fűszere Európának.”

Miután hazatért, Nanushka – ahogyan gyermekkorában becézték – elkezdte tervezni és felépíteni saját vállalkozását, amelynek végül a saját becenevét adta. Az induláskor sokat jelentettek szülei kapcsolatai ezen a területen, neki pedig több ismerőse is dolgozott fotósként, fodrászként, sminkesként vagy éppen modellként, így nem kellett azért teljesen a nulláról kezdeni. A szerencse is közrejátszott, hiszen váratlanul még egy üzlethelyiség is megüresedett éppen abban az utcában, ahol a családi üzemük működött.

„Egészen a kezdetektől markáns elképzelésem volt arról, hogy mit tartok értékesnek, szépnek. Így viszonylag hamar kialakult a saját filozófiám, mint tervező. Ez vakmerőnek tűnhet, de számomra egyértelmű volt, hogy megpróbálom, bíztam benne, hogy a kitartás és a céltudatosság meghozza majd gyümölcsét. Nagyon hálás vagyok, mert a környezetemben mindenki támogatta az ötletet” – mesélte a Nanushka alapítója.

Azonban megfelelő anyagi háttér nélkül nem lehet sikeres vállalkozást vezetni, legyen bármennyire is tehetséges valaki. Az áttörést 2016 jelentette, amikor a GB Partners által kezelt Exim Növekedési Alap befektetőként szállt be a Nanushkába. Ugyanebben az évben csatlakozott vőlegénye, Baldaszti Péter is a csapathoz, és az ő irányítása mellett nyitott a cég igazán határozottan külföld felé.Az Exim Növekedési Alap támogatásával így megkezdődhetett a tervezett változások kivitelezése.

„Új üzleti modellre volt szükség, amelynek része volt például nagykereskedelmi partnerhálózat átalakítása, a teljes menedzsmentváltás, de arculatváltás is történt, valamint a digitális téren is határozottan fejlődtünk. Ezen felül változtattunk az árazáson és az értékesítési stratégián is” – mondta.

Sándor Szandra, a Nanushka alapítójaFORRÁS: ORIGO

Szandra a tervezésben és a kreativitásban tud igazán kiteljesedni. Míg kezdetekben sportos és bohém darabok is szerepeltek a kollekcióban, addig az évek alatt egyre inkább a nőiesség és annak újraértelmezése került előtérbe. A Nanushka ruháiban ma a funkcionalitás játssza a legfőbb szerepet. A márkánál hisznek abban, hogy ha valami letisztult és a célszerű, az egyenlő a szépséggel.

Minden tervezési szakasz az inspirációval kezdődik, ehhez pedig az utazás és a történelem a legjobb forrás. Arra törekszik, hogy a legváltozatosabb korszakok és kultúrák jegyeit hozza egyensúlyba egy kollekción belül.

Ha megvannak a tervek, akkor azok mintázásra kerülnek, onnan pedig a gyártásra. A gyártási folyamat 80 százalékban Magyarországon zajlik, amire elképesztően büszkék vagyunk” – hangsúlyozta a divattervező.

A ruhákat pedig túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az egész világon kedvelik, így a Nanushka is gyors ütemben növekszik, ma már az alkalmazottak száma megközelíti a hetvenet, és a cég évente százezer ruhát gyárt. Idén olyan nevek viselték a márka darabjait, mint Kendall Jenner, Uma Thurman, Jennifer Lawrence, Janet Jackson, Emma Watson vagy Dua Lipa.

„Mindre nagyon büszkék vagyunk, de ha ki kellene egyet emelnem, az azt hiszem, Jodie Foster lenne. Hihetetlen érzés, hogy egy ilyen nagy ikonon láthatom a kreációmat” – hangsúlyozta Szandra.

Az Oscar-díjas színésznő, Jennifer Lawrence, a Nanushka egyik ruhájábanFORRÁS: NANUSHKA

A Nanushka tavaly mutatkozott be az Egyesült Államokban a New York Fashion Weeken, ahova idén is meghívták őket, amely nagy megtiszteltetésnek számít. Ott mutatták be Sándor Szandráék a Nanushka 2019-es tavaszi-nyári kollekcióit is. Ezt követően a márka valósággal berobbant a köztudatba, és azóta már boltot is nyitottak Los Angelesben. Szandra elmondta, hogy nagyon jó visszajelzéseket kapnak, és látszik, hogy a márka jó irányba megy, egy beérett, tudatosan kialakított és menedzselt brandről van már szó. Hozzátette: mindez azt jelzi, hogy a Nanushka mostani sikerei egy hamarosan meghatározó márka megjelenését vetítik előre.

A Nanushka tervei között szerepel további önálló boltok nyitása külföldön, valamint a nagykereskedelmi értékesítés szempontjából és a digitális fronton is cél a növekedés és a fejlődés.

„Mi próbálunk nemcsak lépést tartani, de minél hosszabb távon gondolkodni. Nagyon sok tervünk van és célunk, és szeretnénk mindegyiket megvalósítani! A legnagyobb esemény mostanában a New York Fashion Weeken történt prezentáció volt, ez hatalmas előrelépés: ezután csak rajtunk múlik” – fejtette ki a márka alapítója.

Az értékesítés már jelenleg is harminc országban zajlik, online pedig ez a szám már 130.Ezek közül Szandra a Los Angelesben található pop-up store-ra a legbüszkébb, ahol április óta tudják a tengerentúli vásárlók beszerezni a kreációit. Idén egy másik nagy vágya vált valóra: Párizs leghíresebb luxusüzletében, a Le bon marche-ban lesznek megtalálhatóak kollekciói.

A Nanushka budapesti üzlete, ahol nemcsak vásárolni, de kávézni is lehet. Az üzlet hangulata, enteriőrje teljesen a Nanushka-világgal, esztétikájával azonosFORRÁS: NANUSHKA

Az értékesítésben különböző ügynökségek is segítik a céget. Az ügynök szerepe azért könnyíti meg az értékesítést, mert ismeri a saját piacát, tudja, hogy mire van szükség és igény, és össze tud kötni olyan disztribútorokkal, akikkel érdemes hosszú távon együttműködni.

És hogy mivel tölti Szandra az idejét, amikor éppen nem dolgozik? Saját bevallása szerint imád enni és utazni. A legújabb szerelme pedig a kerámiázás, amelyet nemcsak remek kikapcsolódásnak tart, de izgalmas módja a kreativitás kiélésének – mind a formákkal és a színekkel való játék, mind anyagismeret szempontjából jó gyakorlás. A jövő divattervezőinek pedig azt tanácsolja, hogy legyenek türelmesek, kitartóak, és a lényeg, ha belevágnak, akkor bizony elengedhetetlen egy professzionális csapat felállítása.

(Origo, 2018. október 7., Balogh Tamás Márk írása, fotó: NANUSHKA)

Hatalmasat bukott az Inditex: itt vannak Zara, Bershka, Oysho, Pull and Bear, Stradivarius.

Hatalmasat bukott az Inditex: itt vannak Zara, Bershka, Oysho, Pull and Bear, Stradivarius. ₪₪₪

Valósággal összeomlott az Inditex-részvények árfolyama a madridi tőzsdén, augusztus 29-én 5,8 százalékot veszítettek értékükből, 30-án újabb, több mint 2 százalékos veszteség után 26 euróig estek, a Morgan Stanley illúzióromboló elemzésének hatására.

Az amerikai befektetési bank ugyanis csökkentette a Zara divatmárka tulajdonosának várható nyereségét, erre hivatkozva a részvények célárát 26 euróról 21 euróra csökkentették, úgynevezett alulsúlyozási ajánlás mellett.

Fotó: AFP

A Morgan Stanley szakemberei elismerik az Inditex hosszú évek óta tartó fantasztikus teljesítményét, hiszen a konszern portfóliójába a Zara mellett olyan márkák tartoznak, mint a Bershka, az Oysho, a Pull and Bear és a Stradivarius, és a társaság 2001-es részvénykibocsájtása óta 63 országban több mint hatezer üzletet nyitott, a részvényei pedig 17 év alatt a tízszeresükre erősödtek.

Az ellenérv azonban az, hogy a cég üzleti tevékenységének bővülése és pénzügyi mutatóinak javulása már csak átlagosnak nevezhető. A konszern ugyan az elmúlt időszakban is növelte összesített eladóterét, de ennek üteme csupán egy hajszállal múlta felül például brit riválisának, a Next Plc.-nek a teljesítményét. A spanyol cégcsoport kereskedelmi árrése csökkent az elmúlt öt évben, és a cég nyereségének az alakulása is egyre érzékenyebbé vált a devizaárfolyamok ingadozására.

A felülvizsgált előrejelzés szerint a Morgan Stanley a következő öt évben mindössze 4 százalékos átlagos eredmény-növekedést vár, ami alaposan elmarad a piaci várakozásoktól. A 2020–2021-es időszakra például az amerikai bank szakértői a konszenzushoz képest 21 százalékkal kisebb nyereségre számítanak. A FactSet révén összesített 32 elemzés közül 21 az Inditexet vételre, vagy túlsúlyozásra ajánlja, hat tartaná a részvényt, míg öt az alulsúlyozást, vagy az eladást javasolja.

(Világgazdaság, 2018. augusztus 31.)

A Zara divatbemutatót tart neked és felpróbálja helyetted

Nem kell sokat bíbelődni a ruhapróbálgatással, egy mobil rád dobja és meg is veheted. Otthon, virtuálisan persze.

A hazánkban is jelentős népszerűségnek örvendő Zara divatmárka tulajdonosa bejelentette, hogy a kiterjesztett valóság (Augmented Reality) technológiáját állítja a vásárlók szolgálatába. Az új technológiát világszerte 120 Zara-boltban lehet majd használni 2018. április 18-tól. A fast fashion márka a spanyol textilóriás Inditex tulajdonában van, amely jelenleg a legnagyobb ruházati kiskereskedőnek számít a világon.

Az AR-t használó mobilalkalmazásnak alapvetően két szerepe van. A bolti vásárlók számára virtuális modelleket helyez el az üzlettérben, akik bemutatják az adott ruházati termékeket és újdonságokat, mintha csak a kifutóról léptek volna le. A tesztidőszak mindössze két hétig tart majd, április elején indul, a modellek pedig a boltban elhelyezett szenzorok környékén, valamint az üzletek kirakataiban járkálnak majd föl-alá a kiválasztott Zara-cuccokban.

Sőt, a Zara azt is kitalálta, hogyan tudná magát a kirakatot életre kelteni: az app az utcáról is működik. Be se kell lépnünk a boltba, hanem a kirakatra irányított kameraképen már láthatjuk is a mozgó modelleket, azonnal megnézhetjük, mely ruhákat és kiegészítőket viselik, és telefonunkon rögtön meg is vásárolhatjuk az adott termékeket. Anélkül, hogy átléptük volna a küszöböt. Az alkalmazás tehát a bolti és az internetes kereskedelem érdekes hibridjét alkotja meg, egy új értékesítési csatornát nyit meg, ami helyszíni és mégsem az.

A Zara volt az egyik első olyan márka, amely arra építette fel üzleti modelljét, hogy nem évente kétszer, hanem hetente jelentet meg gyakorlatilag teljesen új kollekciókat. Ebbe a stratégiába kiválóan illeszkedik az AR-alkalmazás, ami jól használható eszközt ad egyrészt a márka marketingesei, másrészt a cég folyamatos újításai iránt érdeklődő fiatalok kezébe. A friss tartalmat kereső vásárlók így ugyanis folyamatosan nézhetik a Zara-divatbemutatókat, hetente új tartalommal, ráadásul a boltok szórakoztató funkciója is bővül.

Alkalmazásuk a webshopos vásárlásoknál is használható lesz: a kiszállított csomag tartalmát lehet mobilon felpróbáltatni a modellekkel, az otthoni mobilos szolgáltatás mégis inkább arra való, hogy információt adjon a vásárlónak, hogyan kellene viselnie a megrendelt ruhadarabokat. Itt a modell a csomag tetején jelenik meg a telefon kameraélőképének segítségével, de nyilván további termékajánlatokat is küld majd a Zara.

Az applikáció készítői a modellek – Léa Julian és Fran Summers – szereplésével 12, egyenként 7-12 másodperc hosszú klipet rögzítettek hologramos technikával, 68 kamera használatával. A Zara divatmárkától egyébként nem idegen a technológiai innovációk korai bevezetése, hiszen 2018 elején megnyitották első kizárólag internetes értékesítéssel üzemelő pop-up boltjukat az Egyesült Királyságban, logisztikai központjaikban pedig robotok segítik a munkát.

A Zara természetesen nem az egyetlen márka a divat világában, amely komolyan elkezdett foglalkozni a kiterjesztett valósággal, és igyekszik profitálni az általa nyújtott lehetőségekből. A Burberry tavaly szeptemberben készített kísértetiesen hasonló alkalmazást, míg a Rimmel és a Gap olyan applikációkkal igyekszik megnyerni a vevőket, amelyek lehetővé teszik termékeik virtuális felpróbálását. Ez pedig nemcsak a kapucnis pulcsikra, hanem a szemhéjpúderekre és szájfényekre, rúzsokra is igaz.

Az eddigi legkomolyabban kidolgozott és talán leginkább hasznos AR-alkalmazást egyébként az IKEA fejlesztette az Apple közreműködésével. A Place lehetővé teszi, hogy a kiválasztott IKEA-bútorokat bepróbáljuk a saját lakásunkba, így többé nem kell aggódnunk, hogy a kék kanapé és a mustársárga karosszék nem mutat jól, vagy netán nem is fér be a nappalinkba.

(Kosárérték, 2018. március 29.)

A 2Rule röptetőinek célja, hogy a brand nemzeti sportmárka legyen.

A 2Rule röptetőinek célja, hogy a brand nemzeti sportmárka legyen. ₪₪₪

Innovatív nemzeti sportmárkává tennék alapítói a 2Rule-t. Ambiciózusak a célok, több magyar futballklub után egyszer az olimpiai csapat felszereléséről is visszaköszönhet a szárnyas logó, írja a Világgazdaság.

A következő években több milliárd forintos üzletté is kinőheti magát a sportfelszerelések piacán a Magyar Sportmárka Zrt. brandje, a 2Rule – mondta a Világgazdaságnak Kővári Ágnes, a társaság vezérigazgatója. Az angol írásmódot a nemzetközi piacképesség indokolja, a turul kiejtés azonban a magyarság ősi jelképére utal, így nem véletlen, hogy egy szárnymotívum a márka logója.

A bemutatkozó sajtótájékoztatón elhangzott, hogy jó néhány országnak van nemzeti sportmárkája, így Franciaországnak, Olaszországnak és Dániának is, ebbe a sorba szeretnének belépni. Azért vontak be a projektbe magyar szakembereket és magyar vállalkozásokat, hogy a példaként felhozott országok nyomába szegődve egy teljesen új, innovatív, világszínvonalú sportruházati márkát építsenek fel.

Kővári Ágnes vezérigazgató a 2Rule új magyar sportruházati márkát bemutató sajtótájékoztatón
Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Az alapanyagok ma még külföldről érkeznek, a gyártás pedig harminc százalékban hazai, de jövőre már elérnék a hatvan-, két év múlva pedig a csaknem százszázalékos arányt.

Az is a célok között szerepel, hogy 2020-ban legalább részben már egy saját gyár biztosítsa a szükséges textilmennyiséget.

A márka mostani debütálásáig hét hónapnyi megfeszített munka vezetett Kővári Ágnes beszámolója szerint, most négy hazai varrodával dolgoztatnak, de a kecskeméti, a jászberényi, a rakamazi és a gombai egység mellett már folyamatban van egy saját kialakítása is.

Több mint húsz üzleti partnerrel már szerződést kötöttek, köztük van a Diósgyőr, a Haladás és a Puskás Akadémia NB I.-es labdarúgóklub, a Magyar Vívó Szövetség, valamint a labdarúgás mellett számos egyéb csapat- és egyéni sportágban érdekelt Vasas SC is. A vezérigazgató előrebocsátotta: abban reménykednek, hogy egyszer majd a magyar olimpiai delegáció sportruházatát is elkészíthetik.

Elvi akadálya nincs, hogy akár már a 2020-as tokiói nyári olimpia kapcsán megbízáshoz jusson a 2Rule.

(Világgazdaság, 2018. július 23.)

Egyre népszerűbb a Gucci a tinik és az y-generáció tagjainak körében.

Egyre népszerűbb a Gucci a tinik és az y-generáció tagjainak körében. ₪₪₪

A 2017-es év háromnegyedében a Gucci értékesítésének mintegy 55 százalékát a 35 év alatti fogyasztók vitték – áll a Bain & Company 2017-es októberi jelentésében, írja az Origo. Ráadásul az amerikai tinédzserek kedvenc márkáinak tízes toplistáján is szerepel.

A lassan száz éves cég sikere Alessandro Michele kreatív irányításának köszönhető, aki 2015 óta vezeti a márkát. Michele jól ismeri a fiatalokat, igényeiket a fényes, eklektikus színek és minták iránt – ami ráadásul remekül néz ki a közösségi média felületein.

Gucci táska FORRÁS: GUCCI.COM

2017 áprilisában a Piper Jaffray kutató elemzői 6 ezer tinédzser bevonásával felmérést végeztek az Egyesült Államokban, az eredmény szerint pedig a korosztály tizedik kedvenc márkája a Gucci.

A Gucci egyike azon márkáknak, amely a 90-es évek stílusát éleszti újra, a márkajelek ismét népszerűvé válnak a fiatalok körében. A cég első negyedéves értékesítése 49 százalékkal nőtt.

A másik ok, amiért a luxusmárkák egyre népszerűbbek a tizenévesek körében – még akkor is, ha nem tudják megfizetni a terméket – a hírességek utánzása, akik például Gucci táskával járnak.

Jayneoni Moore a hírességek stílustanácsadója elmondta a Rackednek, hogy amikor a tizenévesek a hírességeket látják, szeretnének hozzájuk hasonlítani, és ezért hajlandóak spórolni egy márkás övre, még akkor is, ha a legolcsóbb farmeron hordják.

A manhattani Gucci üzletben a vibráló színes kézitáskák és a napszemüvegek vannak többségben – látványos Gucci logóval. Az üzlet termékei mellett nem találhatóak árak, de a kézitáskák online ára 780 dollár (215 ezer forint) és 31 ezer dollár (8,5 millió forint) között mozog.

(Origo, 2018. május 31.)

Jó fazont hozott a Gucci

A luxuscégeket fogó Kering negyedével növelte forgalmát. A Gucci 40%-kal.

A vártnál jobb eladási adatokat közölt a luxuscikkeket forgalmazó Kering, írja az Investor.hu. A Gucci mögött álló cég ugyanis igen szépen keresett azzal, hogy az olasz divatmárka továbbra is a világ élvonalában van.

A luxusipar, az olyan kiemelkedő iparági szereplők, mint a Kering, vagy a francia LVMH jó időszakot tudhatnak maguk mögött, mivel a kínai vásárlók megint nekiestek a luxusnak. A 2017-es év jó teljesítményét ezzel együtt az online eladások is húzták felfelé.

Kiemelten jó évet zárt a Kering, amely olyan márkákat tart kézben, mint a Gucci, vagy az Yves Saint Laurent. A cég egyébként jelezte, a tervek szerint leválasztják a Puma sportszermárkát, így nagyobb figyelmet fordíthatnak a luxuscikkekre.

A 2017 negyedik negyedéves adatokat tekintve az látszik, hogy a Kering 4,3 milliárd eurós bevételt ért el, ami 27 százalékos erősödésnek számít. Ez a növekedés egyébként némileg elmarad a megelőző negyedévben produkált 28 százalékos bővüléstől, de simán lenyomta az elemzők által várt 24 százalékot.

Az Alessandro Michele tervező kezei révén újragondolt Gucci szintén veszített kissé a növekedési lendületéből, de még mindig simán lenyomja a nagy versenytársak többségét. A márka eladásai ugyanis közel 43 százalékot ugrottak a 2017-es év utolsó három hónapjában.

A párizsi székhelyű Kering pénzügyi igazgatója, Jean-Marc Duplaix a teljes képhez hozzátette, a cég Balenciaga nevű márkája még erősebb növekedést hozott a 2017-es második negyedévben, mint a Gucci.

A teljes 2017-es évre a Kering 2,9 milliárd eurós működési nyereséget könyvelhetett el, ami 56 százalékos növekedésnek számít, és ezzel a társaság le is nyomta az elemzői várakozásokat. Az összesített 2017-es bevétel ezzel párhuzamosan 15,5 milliárd euró volt, ami 27 százalékkal haladja meg a korábbi értéket.

(Investor.hu, 2018. február 14.)

Gucci: szőrme az már nem

Száműzi a szőrmét kínálatából a Gucci, az Armani már megtette ezt.

Az állati szőrme használatának tilalma a Gucci 2018-as tavaszi-nyári kollekciójának indításától lép életbe, írja a Világgazdaság. Az olasz luxusvállalkozás vezetője, Marco Bizzarri Londonban közölte, hogy a raktáron lévő korábbi termékeket jótékonysági akció keretében elárverezik. A bevételt a Humane Society International és az LAV állatvédő szervezetek kapják.

A Gucci, amely a múltban szőrmével díszített papucscipőket és menyétszőrméből készült kabátokat dobott piacra, ezzel csatlakozott a Fur Free Alliance (Szőrmementes Szövetség) nevű, 40 szervezetből álló csoportosuláshoz, amely az állatok jogaiért küzd és az állati szőrme divatiparbeli helyettesíthetőségéért.

Az állatvédők örömmel fogadták a divatkonszern döntését. „Az egész divatvilágban nagy hullámokat fog kelteni az, hogy a nagy hírű olasz divatmárka lemond a szőrméről” – hangoztatta Kitty Block, a Humane Society International elnöke.

2016-ban az Armani is bejelentette, hogy többé nem használ kreációiban szőrmét.

A Kering luxuskonglomerátumhoz tartozó Gucci eladási eredményei az utóbbi két évben egyébként növekedésnek indultak Alessandro Michele kreatív igazgató vezetése alatt.

Bizzarri elmondása szerint a döntést Michelével együtt hozták. Hozzátette, hogy az új kreatív igazgató kiválasztásakor arra törekedett, hogy olyat találjon, aki ugyanazon értékek fontosságát vallja.

(Világgazdaság, 2017. október 12.)

Ragyog a Gucci

Jó eredményeket könyvelhetett el a Kering.

A luxus- és sportruházatot forgalmazó Kering 2015. évi pénzügyi eredményei azt mutatják, a vásárlók újra imádják a Guccit. Ráadásul a jó eredményt igen komoly ellenszélben hozta össze a cég.

A Kering 2015. negyedik negyedéves bevétele 16 százalékkal emelkedett, elsősorban a Gucci luxusmárka újraéledő népszerűsége nyomán. A Gucci eladások a negyedik negyedévben 13 százalékkal nőttek. Ez pedig nem kis eredmény a Keringnek, mivel a cég nyereségének közel kétharmadát a Gucci adja.

A Kering áll olyan márkák mögött is, mint a Bottega Veneta, vagy az Yves Saint Laurent, de végül a Gucci jelentette a legnagyobb húzóerőt. A Kering 2015-ben visszatért a növekedési pályára, a boltjainak forgalma megugrott a fejlett és feltörekvő piacokon egyaránt. 2015. első felétől kezdeményezőbbé vált a cég, megújította stratégiáját.

2015. egészét nézve a Kering bevétele 15 százalékkal 11,5 milliárd euróra (12,8 milliárd dollár) emelkedett az előző évhez képest. Ez bravúros teljesítményt jelent. A Kering márkái ugyanakkor erősen kötődnek a hongkongi és makaói piacokhoz is, ahol viszont gyengébb volt a kereslet.

Mindehhez hozzátartozik, hogy a kínai nagyszabású korrupcióellenes kampány teljesen átalakította Kína virágzó luxuspiacát. A luxusjavak ugyanis nehezebben érhetők most már el a növekvő kínai középosztály és az elit számára.

(Investor.hu, 2016. február 19.)

Méregdrága egyedi cipőket készít a Ceeze. Van, amiből egyet.

Méregdrága egyedi cipőket készít a Ceeze. Van, amiből egyet. ₪₪₪

A világ, ahol az Adidas és a Louis Vuitton közösen tervez cipőt, sokáig elképzelhetetlen volt. Fiatal tervezők egy csoportja most azonban összehozza az eddig lehetetlennek vélt együttműködéseket és olyan cipőket tervez, amelyek nem csak egyediek, de mindössze néhány pár készül belőlük az egész világon. Ugyanakkor a végtermék, hiába a drága és eredeti anyagok felhasználása, valójában mégsem az igazi, de ez nem tántorítja el a vevőket attól, hogy akár 15 ezer dollárt is kifizessenek a Ceeze nevű márka valamelyik műalkotásáért, írja az Origo.

A hamis ruházatról és cipőkről kialakult egy kép az emberekben. Eszerint legtöbbjük silány minőségű és ráadásul még az eredeti változatot sem sikerül hibátlanul lekoppintani. Emellett pedig könnyen kiszúrható, hogy pár ezer forintért vették őket és igen rövid ideig fogják bírni a strapát.

A Ceeze egyik egyedi cipője FORRÁS: CEEZE

Ezt a közhiedelmet dönti meg a Ceeze, amely tulajdonképpen az eredetit utánzók gyártására szakosodott, de ez annyira bejött nekik, hogy már a legnagyobb márkák is előszeretettel keresik a tulajdonost, hogy segítsen az új cipők tervezésénél. A Ceeze annyiban különbözik a Kínából vásárolt 4-5 ezer forintos hamisítványoktól, hogy az alapanyagaik minősége kiváló, gyakran eredeti cipőket "bontanak" le, majd építik be bizonyos elemeit saját tervezésű cipőikbe, tehát ügyesen koppintanak.

A Nike és a Gucci dizájn, egy cipőben FORRÁS: CEEZE

Bizonyos típusokat maguk terveznek, de bárkinek készítenek cipőt megrendelésre is. Ehhez jelenleg el kell menni az üzletükbe, ahol a divattervezőkkel közös egyeztetés után készül el a műremek. Minden darab egyedi tervezésű és kézzel, nagy odafigyeléssel készül, áruk pedig attól függ, hogy milyen anyagokat használtak hozzá.

Ennek pedig csak a készítők és a vásárlók képzelete és pénztárcája szab határt.

FORRÁS: CEEZE

A Ceeze általában 5-10 darabot készít a saját tervezésű cipőkből, tehát nem kell aggódni, hogy meglátjuk az utcán valaki máson is. A rendelésre készített tornacsukákból viszont összesen egy darabot gyártanak, tehát aki ilyet terveztet magán az elmondhatja, hogy a világon csak az ő lábán lesz ilyen cipő.

A cég weboldalán folyamatosan változik a kínálat, hiszen a Ceeze MC művésznéven tevékenykedő tervező mindig próbál új dizájnokkal előrukkolni. Jelenleg megvásárolható a legfrissebb alkotás, az Off-Louis" Air Jordan 1's, amely összesen 4.000 dollárba, vagyis nagyjából egymillió forintba kerül. De az árat az is befolyásolja, hogy mennyi időbe telik a cipő elkészítése. Ezért, valamint a nagy kereslet miatt, elég sokat kell várni az egyedi tervezésű lábbelikre. A Ceeze oldalán található információk szerint akár 2-4 hónapot is.

(Origo, 2018. április 19.)

Claire's üzleteFORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS

Londoni Fashion week: először járt a királynő divatbemutatón. A tét 26 milliárd font.

Londoni Fashion week: először járt a királynő divatbemutatón. A tét 26 milliárd font. ₪₪₪

Életében először jelent meg a 91 éves II. Erzsébet brit királynő a londoni Fashion Weeken. Az első sorban helyet foglaló méltóság közvetlenül az amerikai Vogue magazin szerkesztője, és a divatipar legbefolyásosabb nője, Anna Wintour jobbján vette szemügyre a kifutót.

A királynő a híres brit tervező, Richard Quinn ruháinak bemutatójára érkezett, igen nagy meglepetést okozva ezzel, és láthatóan remekül szórakozott a show alatt.

II. Erzsébet mióta megkoronázták 1953-ban, azóta maga is stílusikonná vált.

A királynő mellett helyet foglalt még Caroline Rush, a British Fashion Council (BFC) igazgatója, aki 2009 óta vezeti a nonprofit szerveztet, amelynek célja összefogni és támogatni a brit divatipar tervezőit és márkáit.

II. Erzsébet megjelenése a brit divatipar bemutatóján nagy jelentőséggel bír, hiszen ez a szektor évente 26 milliárd fontos forgalmat bonyolít, valamint 800 ezer munkahelyet teremt és ezzel Nagy-Britannia legnagyobb kreatív iparága. A textil- és divatexport pedig önmagában 6,5 milliárd fontot ér.

(Origo, 2018. február 21., fotó: GETTY IMAGES/BFC/TRISTAN FEWINGS)

Most Meghan Markel cuccait kapkodják a brit hölgyek

Kate Middleton után ő következik. Kylie Jenner és Kim Kardashian most éppen csak a kanyarban. Milliárdokat kaszál ezen a divatipar.

A britek úgy tűnik előszeretettel veszik meg ugyanazokat a ruhákat, kiegészítőket és cipőket, amit a hercegi párokon látnak, írja az Origo. Meghan Markel, Harry herceg menyasszonya hamar felfuttatott néhány márkát pusztán azzal, hogy lefotózták azoknak a ruháiban. Kiderült, mindenki szeretne úgy kinézni és azt hordani, mint az egykori sorozatszínésznő, aki nagyjából kétmilliárd dolláros bevételt hozhat néhány szerencsés divatmárkának.

A sokáig "Kate hatásnak" emlegetett jelenségből hamar "Meghan hatás" lett. A jelző onnan ered, hogy miután Vilmos herceg eljegyezte Kate Middleton, hirtelen mindenki azokat a ruhákat akarta viselni, mint a hölgy. Ez most sincs másként, mert a felpörgött vevők azonnal lecsaptak és percek alatt elkapkodták a Meghan által viselt különböző cipőket, kabátokatde többen még a jéggyűrű másolatát is szerették volna megrendelni a helyi ékszerboltokban.

(Harry herceg és Meghan Markle, forrás: 2017 Getty Images/Chris Jackson/Origo)

Meghan a kanadai divatmárka, a Line The Label 750 dolláros kabátját viselte a hivatalos eljegyzési ceremónián, aminek hatására annyi vásárló akart belépni egyidejűleg az oldalra, hogy összeomlott a rendszer, viszont előtte még az összes kabát elkelt szinte néhány perc alatt. Annyira felkapott lett a termék, hogy hálából a cég az egész ruhacsaládot átnevezte szerényen"The Meghan"-ra.

Markelt korábban szintén egy másik Line The Label kabátban fotózták le és akkor is gyakorlatilag azonnal elfogyott az összes kabát. De nem csak ez a márka kap egy kis ünnepi lökést a királyi család legújabb jelöltjétől. Az eljegyzésen hordott 730 dolláros Aquazzura magassarkú cipők is pillanatok alatt elfogytak, valamint az 585 dolláros p.a.r.o.s.h kabátok eladásai is megnőttek.

A Birks arról számolt be, hogy a 780 dolláros 18 karátos fülbevaló, amit Markle hordott az eljegyzésen, 50 százalékkal dobta meg az oldaluk látogatottságát.

A kanadai cég éppen nemrég terjeszkedett az Egyesült Királyságban, és ezt a lehető legjobbkor tették, hiszen a fülbevalót csak az ottani partnerüknél, a Mappin & Webb webshopjában lehet kapni.

(Meghan Markle a Line The Label kabátjában, forrás: AFP/Daniel Leal-Olivas/Origo)

De nem csak a ruháit másolják, hanem sokan szeretnének is úgy kinézni, mint az amerikai színésznő. Stephen T. Greenberg plasztikai sebész a Daily Mailnek beszélt erről. Az utóbbi hat hónapban, de különösen az eljegyzés után, egyre többen keresték fel azzal a kéréssel, hogy ugyanolyan orrot szeretnének maguknak, mint amilyen Meghannak van. Mi több, a színésznő megelőzte Kylie Jennert és Kim Kardashiant is és jelenleg az ő külsője a legvonzóbb, amire a legtöbb nő vágyna.

(Origo, 2017. december 2., kiemelt kép: 2017 Getty Images/Chris Jackson/Origo)

Cuccok idősebbeknek, fiatalabbaknak, jöhetnek a hétköznapi modellek, meg az online.

Cuccok idősebbeknek, fiatalabbaknak, jöhetnek a hétköznapi modellek, meg az online. ₪₪₪

Az Abercrombie & Fitch (A&F) a vártnál kisebb veszteséget szenvedett 2017 második negyedévében. A viharos egy évet produkáló divatcég ugyan megint veszteséget jelentett, írja a Világgazdaság. A 779 millió dolláros negyedéves forgalom négymillióval alacsonyabb ugyan az egy évvel korábbinál, de a vártat 20 millióval meghaladta. Az A&F megújulási programjának elején jár. Arthur Martinez elnök 2017 júliusában határozott lépéseket ígért a részvényesek megnyugtatására: bejelentette, hogy az Abercrombie márkával a jövőben az idősebbeket veszik célba, míg a Hollisterrel a fiatalokra koncentrálnak. Az átpozicionálás kockázattal jár, de ezt az immár negyedik éve zsugorodó forgalom miatt vállalniuk kell. Annyi vigaszuk lehet, hogy a Hollistert árusító boltok eladásai most 5 százalékkal nőttek az egy évvel korábbihoz képest, míg ugyanakkor az Abercrombie márka 7 százalékkal kevesebbet hozott.

A divatcégek lejtmenete alól az American Eagle Outfitters kivételt képez, eladásai éves összevetésben 3 százalékkal 845 millió dollárra nőttek 2017 második negyedévében, meghaladva a vártat. Elsősorban az Aerie márkanéven forgalmazott fehérneműből fogyott sok, és 26 százalékos pluszbevételt hozott a cégnek, de az új fazonú farmereket is a sikertermékek közé sorolták. Ez utóbbi különösen kedvező hír az iskolakezdési szezonra készülődve. Az egy üzletre eső eladásokban az elemzők 0,4 százalékos csökkenést vártak, ehelyett 2 százalékos bővülésről írt gyorsjelentésében a főleg a fiatalok igényeire szabott kollekciókat kínáló American Eagle. A nyereség csaknem a felére, 21 millió dollárra csökkent, ebben azonban az átszervezésekkel járó egyszeri költségek játszottak szerepet. A piac kedvezően értékelte a cég teljesítményét az utóbbi negyedévben, ekkor árfolyama erősödött is, de az utóbbi 12 hónapban összességében 35 százalékkal gyengült.

Az American Eagle-nek szakértők szerint sikerült meggyőznie a bázisát képező millenniumi nemzedéket, hogy érdemes a hagyományos boltokban ruhát vásárolni, szaküzleteinek látogatottságára nem lehetett panasza. A színvonalas kollekciók és a személyes kiszolgálás mellett a harmadik tényező a marketing volt, ami segítette az eladásokat. A cég köznapi, saját testüket elfogadó hús-vér emberekkel kezdte reklámozni portékáját, szemben például a konkurens Victoria’s Secret nőideálokat megtestesítő modelljeivel.

Az American Eagle másik versenytársa, az Express az ellenkező utat járja. Az amerikai divatcég inkább az online értékesítésre feküdt rá, és ebben 28 százalékos bevételnövekedést ért el 2017 második negyedévében, mire az árfolyama, a cég nevéhez méltó sebességre kapcsolva, 17 százalékot erősödött. Volt honnan feljönni, hiszen az utóbbi 12 hónapban a cég 60 százalékot veszített értékéből, ebből 38 százalékot már a 2017-ben. Az alacsony költséggel, hatékonyan működtethető e-kereskedelmi üzletág már 20 százalékot képvisel az Express teljes bevételében. Bár az összforgalom a negyedévben 4 százalékkal csökkent, ez viszont már nem zavarta a kétszer ekkora visszaesés miatt aggódó befektetőket.

(Világgazdaság, 2017. augusztus 25.)

Hamarosan a szlovénok is maguk szerelhetik össze a bútoraikat.

Hamarosan a szlovénok is maguk szerelhetik össze a bútoraikat. ₪₪₪

A Reuters információi szerint az IKEA Ljubljanában, Szlovénia fővárosában nyit majd boltot egy éven belül, így végre a szlovénok is megtapasztalhatják, hogy milyen is az ikeás bútor-összeszerelés, annak minden előnyével és hátrányával, írja az Origo.

Az IKEA a tervek szerint már ebben a hónapban megkezdi az első szlovén áruházának építését, a projekt pedig várhatóan egy éven belül el is készül. A vállalat szlovén áruháza Ljubljanában lesz, és mintegy 300 embernek ad majd munkát.

A beruházás 90 millió euróba kerül. A Reuters megjegyzi, hogy az IKEA-nak vannak áruházai a Szlovéniával szomszédos Olaszországban, Ausztriában, Horvátországban és Magyarországon.

A 24ur.com még augusztus elején számolt be arról, hogy az IKEA megkapta a szükséges engedélyeket az áruház megépítéséhez. Az üzlet a BTC City nevű bevásárlóközpontban lesz a szlovén fővárosban, az építéséhez szükséges anyagok nagy részét pedig a cég várhatóan helyben szerzi be és az építkezésen dolgozók is szlovénok lesznek - írja a student.si.

FORRÁS: ONLY FRANCE/SERGE ATTAL/ ONLYFRANCE.FR/SERGE ATTAL

Az IKEA számára a szlovén árruház megépítésénél a környezetvédelem is fontos volt, ezért az építéshez időtálló anyagokat alkalmaznak, a fűtéshez geotermikus energiát használnak majd és 23 féleképpen fogják szelektálni a hulladékot. Emellett lesz saját tisztítóberendezése is az áruháznak, a mosdók esővízzel működnek majd és a megszokottnál 30 százalékkal több ablak kerül az épületre, hogy a nappali fényt is használhassák a természetes világításhoz.

(Origo, 2019. október 9.)

A weben nagyon kapkodják az Ikea cuccait

Kiugró jól teljesít az IKEA a világhálón.

Az IKEA online értékesítése 43 százalékkal növekedett az augusztus végéig tartó 12 hónapos ciklusban, ezzel a világ legnagyobb bútorértékesítő csoportjának bevétele 6 százalékkal lett magasabb, mint az előző egy éves időszakban, írja az Origo a Reuters nyomán.

A kiskereskedelmi forgalom, vagyis a termékek és szolgáltatások értékesítése az összes 433 IKEA áruházban és az online webhelyen 41,3 milliárd eurót tett ki, ami 6,5 százalékos növekedést jelent az előző pénzügyi évhez képest.

Az IKEA, amely hatalmas, városon kívüli bútorüzleteiről ismert, jelentős beruházásokat hajtott végre az új vásárlási szokásokhoz és az online versenyhez igazodva, amelyek digitális és egyéb szolgáltatások fejlesztését, valamint kisebb üzletek és bemutatótermek megnyitását a városközpontokban jelenti.

A globális internetes értékesítésben szárnyal az IKEA - a jövőben a városközpontokban nyitnak új, kisebb áruházakat világszerte FORRÁS: MTI/FALULDI IMRE

Torbjorn Loof vezérigazgató a Reutersnek azt nyilatkozta, hogy a legalább egy éve nyitva tartó üzletekben az eladások 1,2 százalékkal növekedtek, továbbá az online értékesítés már a teljes árbevétel 7 százalékát hozza.

Az IKEA üzletek 12 franchise tulajdonos birtokában vannak több mint 50 piacon. Az Ingka Group, a korábbi IKEA Csoport, amelynek 374 üzlete van, külön számolt be a kiskereskedelmi értékesítés 5 százalékos növekedéséről, 36,7 milliárd euróra. Az Ingka online értékesítése 46 százalékkal emelkedett, ez a teljes árbevételük 11 százalékát tette ki.

(Origo, 2019. szeptember 26.)

Az Ikea Kínára tesz egy lapáttal

Az IKEA közel másfél milliárd dollárt költ el Kínában.

Minden korábbinál nagyobb éves beruházási összeget jelentett be a kínai piacon a svéd áruházlánc, az IKEA, írja az Origo az Asia Times nyomán.

A svéd vállalat mintegy 10 milliárd jüant,azaz nagyjából 400 milliárd forintot fektet be stratégiai céllal a kínai piacon, kereskedelmi tevékenységének fejlesztésére, mind a hagyományos áruházak, mind az online jelenlét tekintetében.

Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a következő pénzügyi évben legalább 3000 új munkatársra is szükségük lesz, akik különböző pozíciókban és területeken bizonyíthatnak majd.

Illusztráció FORRÁS: ONLY FRANCE/SERGE ATTAL/ ONLYFRANCE.FR/SERGE ATTAL

A kínai háztartási bútorértékesítés piaca növekedési periódusban van. Az ország városiasodása erőteljes, a digitális fejlődés gyors, az egy főre jutó jövedelem pedig növekszik, amit az emberek érzékelhetően magukra költenek - magyarázta döntésük hátterét az IKEA kínai vállalatának elnöke.

A cég a jövőben több szolgáltatást kínálna vásárlóinak az ottani piacon, többek között az online és offline felületeken is közvetlen kapcsolattartást egy-egy tanácsadó munkatárssal, méghozzá "egyablakos" rendszerben.

Kína az egyetlen olyan piac Svédországon kívül - a vállalat 1943-ban indult -, ahol a cégnek teljes beszállítói lánca van. Az első kínai áruházukat még 1998-ban, Sanghajban nyitottak, azóta már 27 nagy áruházat és több logisztikai illetve disztribúciós bázist is használatba vettek. Jelenleg 21 nagyvárosban vannak jelen, online szolgáltatásuk 227 településen érhető el országszerte.

Nem a svéd lánc az egyetlen a hasonló profilú cégek közül, amely fantáziát lát a kínai piac növekedésében. A holland alapítású Leiden szintén bővülési szándékot jelentett be, és együttműködésre lép kereskedelmi ingatlanokat fejlesztő társaságokkal, hosszú távra szóló, a bérlő igényei szerint kialakított bérlemények (üzletek, bemutatótermek stb.) építése és bebútorozása kapcsán.

(Origo, 2019. augusztus 26.)

Mömax lesz a Kika nálunk

A Kika eladta magyarországi üzleteit. Frissítés: a GVH jóváhagyta (2019. augusztus 26.)

A Kika lakberendezési áruházlánc tulajdonosa, az osztrák Signa Csoport eladta magyarországi, csehországi, szlovákiai és romániai üzleteit az XXXLutz osztrák cégnek - írja a Portfolio a Die Presse osztrák napilap nyomán. Az új tulajdonos Magyarországon a Mömax hálózatot is birtokolja.

A Signa közlése szerint a vonatkozó szerződést már április 26-án aláírták. A Kika ezentúl teljes mértékben az ausztriai üzlethálózatára akar összpontosítani.

A szerződés értelmében 22 ingatlan és 1.500 dolgozó cserél gazdát. A vételárat az ausztriai üzletekbe fektetik azzal a céllal, hogy a kika/Leiner modernizálásával tovább dinamizálják a hazai hálózatot, amelybe már eddig is több százmillió eurót invesztáltak - mondta el a lapnak Christoph Stadlhuber, az osztrák cég ügyvezetője.

Thomas Saliger, a XXXLutz szóvivője a Pressének nyilatkozva elmondta: céljuk az, hogy minden egyes országban, ahol jelen vannak, ők legyenek a piacvezetők. A XXXLutz az ügylet nyomán már 304 egységgel és több mint 23 ezer dolgozóval rendelkezik 12 országban. A vételárat a felek titokban tartják. A tulajdoncsere a versenyhatóság jóváhagyása után lép életbe.

(Portfolio, 2019. május 24.)

Beköltözött az Ikea

Párizsban a belvárosba. Megnyitotta első áruházát Párizs központjában az Ikea.

Az Ikea megnyitotta 34. franciaországi üzletét, a cég a szokásától eltérően viszont nem egy város szélére települt, hanem Párizs központjában, Madeleine negyedben nyitotta meg új boltját, írja az Index az MTI nyomán.

Az új áruház kétszintes, az 5.400 négyzetméteres területen 140 alkalmazott segíti a fogyasztókat a vásárlásban. Az áruházban salátabár és étterem várja a vendégeket, az érdeklődők lakberendezési, lakásfelújítási és bútorjavítási, valamint főzőtanfolyamokon is részt vehetnek.

"A Madeleine egy új innovatív laborteszt számunkra. Ki akarjuk szolgálni azokat a vásárlókat, akik ismerik és szeretik az Ikea-t, de úgy gondolják, hogy az Ikea túl messze van" - mondta Jesper Brodin, az Ikea-áruházak többségét birtokló Ingka csoport vezérigazgatója. Hozzátette, ha a Madeleine-projekt sikeresnek bizonyul, hasonló, városközponti üzleteket nyitnak Franciaországban, de az Egyesült Államokban és Japánban is.

Az Ikea, amelynek tavalyi éves forgalma 39 milliárd euró körül volt, 400 millió eurót tervez beruházni Franciaországban a következő három évben. Ebből az összegből korszerűsítenék a meglévő áruházakat, újakat építenének belvárosokban, új szolgáltatásokat kínálnának és javítanák az internetes elérhetőségeket.

Németország és az Egyesült Államok után Franciaország az Ikea harmadik legnagyobb piaca.

Az Ikea nagyjából tízezer embernek ad munkát Franciaországban. A 2017/18-as pénzügyi évben a munkavállalók bértömege 3 százalékkal 2,83 milliárd euróra nőtt.

(Index, 2019. május 6.)

Bérelhetsz is bútort

Az Ikeában. Ha például autót lehet, akkor franciaágyat miért is ne.

A svéd áruházlánc, az Ikea olyan dologgal próbálkozik, mely jelentősen eltér eddigi üzleti gyakorlatától, írja az Origo. Az áruházakban kapható bútorokat elsőként bérelni lehet a cégtől, majd a bérleti időszak végén történne csak meg a tényleges értékesítésük.

A Financial Times ír arról, hogy a nagyvállalat elsőként Svájcban vezetné be az új koncepciót, akár már néhány héten belül is, kísérleti jelleggel.

Torbjorn Loof, az Inter Ikea ügyvezetője elmondta, az eddigi üzleti modelljüktől jelentősen eltérő konstrukciót partnereikkel közösen dolgozták ki. Ennek lényege, hogy a vásárlók bérbe vennék a bútorokat, és nem megvásárolnák azokat. A lízing időszakának végén az Ikea saját költségén újítaná fel azokat, és csak ekkor történne meg a hagyományos értelemben vett értékesítésük.

A tervek szerint a bérlés lehetőségét a cég rögtön több termékcsalád elemeire vezeti be a svájci áruházakban.

A cél az, hogy ezzel megnöveljék a termékek élettartamát, és megkíméljék a vásárlókat azok szükségtelen felhalmozásától.

Torbjorn Loof azt is elmondta, hogy a vásárlóknak ezzel egy újabb finanszírozási lehetőséget kínálnak, például az olyan nagy értékű bútorok beszerzésénél, mint például a komplett konyhabútorok.

A vezető szerint, ha az új modellt bevezetik, akkor az a vállalatnál is változtatásokat eredményez. Már nemcsak abban lesznek érdekeltek, hogy eladják az adott bútort, hanem abban, hogy mi történik a termékkel a vásárlás után, és hogyan vigyáznak arra használói - tette hozzá.

(Origo, 2019. február 4.)

Indiában nyit az Ikea

Indiában próbálkozik az Ikea, 37 ezer négyzetméteren.

Megnyitja első áruházát augusztus 9-én Indiában az Ikea, a világ legnagyobb bútor-kiskereskedelmi konszernje, írja a Napi.hu

Jesper Brodin, az Ikea vezérigazgatója a hivatalos megnyitást megelőzően tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy elérhető áron kiváló minőségű bútorokat kínálnak az indiai fogyasztóknak, és igyekeznek majd mielőbb megnyitni további üzleteiket az ország egész területén.

Az Ikea első áruházát a dél-indiai Haidarábád városban építette meg. A 37 ezer négyzetméteres üzletben 850 alkalmazott szolgálja ki a vásárlókat, akiknek a száma egy év alatt elérheti a hétmilliót is - írta az MTI.

Az Ikea azt tervezi, hogy 2025-re 25 áruháza működik majd Indiában, összesen 1,5 milliárd dollárnyi beruházás eredményeként. A cég arra számít, hogy az 1,2 milliárd lakost számláló országban a középosztály növekedése és gyarapodása révén jól jövedelmező lesz az üzletmenet.

A Svédországban alapított Ikea második alkalommal próbálja megvetni lábát Indiában, egy nehéz, de nagy lehetőségeket rejtő piacon. Több mint tíz éve, 2006-ban azért kellett visszakoznia terveitől, mert a külföldi befektetéseket szabályozó törvény nem tette lehetővé, hogy társuljon egy helyi partnerrel.

Indiában nemzetközi termékei mellett a helyi sajátosságoknak, az indiai életmódnak megfelelő cikkekkel egészítette ki kínálatát az Ikea. Emellett ezer terméke kerül majd 200 rúpiánál (2,5 eurónál) kevesebbe.

Elemzők szerint rögös út vár az Ikeára Indiában, ahol olyan vetélytársakkal kell megküzdenie, mint az Urban Ladder és a PepperFry, nem beszélve az olyan internetes cégekről, mint az Amazon és a Flipkart.

(Napi.hu, 2018. augusztus 8.)

Bécsben bezöldül az Ikea

A vásárlói szokások változása miatt a belvárosban, teljesen autómentes, zöld homlokzatú áruházat nyit az áruházlánc. Persze, ő szállít haza.

Az ígéretek szerint minden terméket ki szabad majd próbálni, hazavinni viszont csak azt lehet, ami egy szatyorba belefér, írja a Világgazdaság.

Az áruházlánc történetében is egyedülálló koncepciót követ az IKEA új bécsi áruháza, amely várhatóan 2021-re készül el:

a külváros helyett a belvárosban, a Westbahnhofnál kap helyet és teljesen autómentes lesz, a piackutatások szerint ugyanis a belvárosban lakók kétharmadának már egyáltalán nincs autója.

A Mariahilfer Straßéra tervezett új bútorbolt viszont kiválóan megközelíthető lesz tömegközlekedési eszközökkel, gyalog és biciklivel.

Fotó: Ikea

De nemcsak a városlakók mobilitási szokásai változnak, hanem a vásárlói magatartásuk is. Az emberek szívesen mennek vásárolni, mindent meg akarnak fogni, ki akarnak próbálni, de a nagyobb, nehezebb dolgokat már inkább hazaszállíttatják, nem ők akarnak cipekedni.

Az új bécsi bútoráruháznak, amelynek pontosan ugyanolyan lesz a szortimentje és a szolgáltatáskínálata, mint a többi IKEA-nak, éppen ezért nem lesz parkolója, viszont 24 órán belül mindent házhoz szállítanak – méghozzá jutányos áron.

A 30 kilogramm alatti csomagokat például várhatóan 3 euró 90 centért (1.248 forint) viszik ki a vevőknek, egy egész konyhát pedig 99 euróért (31.676 forint).

A megrendelt termékek egy logisztikai centrumból kerülnek majd a vásárlókhoz, amelynek hamarosan elkezdik az építését a 21. kerületben.

De nemcsak ebben lesz rendhagyó az új bécsi IKEA-áruház, hanem a kinézete is eltér majd a szokásostól. A többszintes épület homlokzatán zárt és nyitott elemek váltakoznak majd, amelyek tele lesznek zöld növényekkel, a fényt beengedő felületekkel, világos kirakatszakaszokkal és fákkal.

Így az épület nemcsak a levegőre, de a környék hangulatára is jó hatással lesz majd.

A terveket a bécsi Querkraft építésziroda készítette, amelyet kilenc meghívott pályázó közül választott ki a svéd cég. Az építési munkák várhatóan 2019 őszén kezdődnek.

(Világgazdaság, 2018. augusztus 7.)

Diego: megy a műfű is

Már 100 boltja van a Diegonak. Ez most 200 négyzetméteres.

2018 június végén Balatonlellén nyitotta meg századik hazai boltját a Diego lakberendezési franchise áruházhálózata. A társaság ezzel újabb lépést tett fejlesztési tervei megvalósításához, írja a Napi.

A 200 négyzetméteres üzlet megnyitásának időzítése sem véletlen, hiszen a nyári szezon a balatoni áruházak forgalmában is jelentősen érezteti hatását. A századik magyarországi Diego-pontot forgalmas helyen - a 7-es főút mellett nyitották meg. A döntésnél a helyi innovációs törekvések is szerepet játszottak - ide helyezték el például a Balaton első okospadját és az egyik első elektromos villámtöltő-állomást.

A tervek szerint az új egység a település és szűkebb vonzáskörzete mellett a délre eső területet, Somogy megye nagy részét, egészen a Kaposvárig terjedő régiót is ki fogja szolgálni, ahol a lakosság száma már hetvenezer felett mozog.

Arra számítanak, hogy a szezonális cikkekből idén is a műfű lesz a legkeresettebb, amelynek forgalomnövekedése nyáron a legnagyobb, és az idény-felújítások miatt várhatóan a lamináltpadló, a padlószőnyeg és a vinyl termékek eladási számai is nagymértékben nőnek majd.

(Napi.hu, július 2.)

A Signa veszi meg a Kika áruházakat

Új a tulaj a magyar Kika áruházakban.

René Benko osztrák nagyvállalkozó veszi át a magyar Kika áruházak működtetését, így nem zár be a bútorbolt-hálózat – írja az Index a G7.hu nyomán. Benko Signa nevű cége 68 áruházat vesz meg, főleg Ausztriában és néhány kelet-európai országban 490 millió euróért.

Benko nem szakmai befektető, alapvetően az ingatlanokra volt szüksége, a lánc irányítását 1 euróért vette meg, de 100 millió euró befektetést is vállalt, mert a céget alaposan át kell szervezni. Az, hogy ez mit jelent a munkavállalóknak, a lap szerint csak a következő hónapokban derül majd ki.

A Kika eddigi tulajdonosa a dél-afrikai központú, de német gyökerű Steinhoff csoport volt, ami Dél-Afrika történetének legnagyobb céges csalásával jutott be a lapokba 2017-ben. A Steinhoff trükközött, hamisította a könyveit, rejtegetni, csomagolni próbálta a brutális eladósodottságát, de aztán minden kiderült.

(Index, 2018. június 22.)

Sarki bútoros: az már nincs

mádjuk a skandináv bútorosokat. A nagyok viszik a bútorpiac nagyját. 2018: rekordév lesz, tíz év után. A weben is lehet bútor után turkálni. Bútort a bútorboltból: itt igaz.

A bútorpiacon azért megállja a helyét a régi ízű reklám: bútort a bútorboltból. Bár néhány más boltban is találni egy kevés bútort a kínálatban, például barkácsáruházban, de azért a jellemző nem ez. Nem véletlen, hiszen sajátos piac a bútorpiac. Nagyértékű a portéka, nem egyszerű a szállítás, még ha lapraszerelt is, jelentős a raktározás helyigénye is. Fordítva ugyanakkor tarkább a kép, hiszen a bútoráruházak sokféle más lakásfelszerelési cikket is árusítanak, például konyhai eszközöket, vagy éppen függönyt, szőnyeget, ágyneműt, vagy éppen szemetesvödröt és felmosórudat.

Lakás és bútor együtt mozognak: bútorból rekord jön

Fellendülőben a lakáspiac, ami magával húzza a bútorpiacot is. A két piac szorosan kötődik egymáshoz.

A statisztika szerint a bútorpiac 2013-ban megközelítette a 100 milliárd forintot, 2017-ben pedig már a 160 milliárdot.De hát az eddigi csúcs régebben volt, 2007-ben, ekkor 164 milliárd forintnyi bútorvásárlást mutattak az adatok, ezt követően csúszott lefelé a piac, a gödör alja a már említett 2013-as esztendő volt. 2018-ban biztosra vehető, hogy jön az új forgalmi csúcs, nyilván nem véletlenül. A bútorboltban mélyen kell a zsebekbe nyúlni, ha pedig több is a pénz a családi kasszában, akkor is itt a pénztárcák csak később nyílnak nagyobbra. De hát 2014-től öles léptekre váltott a bútorpiac, így minden esély megvan a további váltásra is.

A bútorpiac nagyot változott. A piac döntő részét a multi nagyáruházak húzzák, le is fedik a vásárlások nagyját. A piacvezető az Ikea a maga három áruházával, őt egy másik skandináv áruház követi, a Jysk, de neki már 79 áruháza van. Úgy látszik, ezt kedvelik leginkább a vásárlók. Elemzők egyébként időnként elkövetik azt a hibát, hogy egy áruházra jutó forgalmakat számolgatnak (legutóbb az egyik gazdasági oldalon olvashattunk ilyet, igaz, nem bútorról), de nem teszik hozzá, hogy nem mindegy az alapterület nagysága. Az Ikea nagy, a Jysk kisebb alapterületű áruházakba csalogatja a vásárlót, így az egy áruházra jutó forgalom nem sokat mond, de ez más szakmákra is igaz.

A KSH nyilvántart ugyan 3.652 bútort és különféle háztartási cikket árusító boltot, de ennek csak kis része bútoráruház. A top négyen kívül vannak még a kisebbek, számuk néhány száz lehet, véletlenszerűen kiragadva például az RS, Salvo, Rubin, vagy a Kanizsa Bútorszalon, de ezek forgalma csak töredéke a nagyoknak (az RS bevétele például évi egy milliárd körül mozog). A kisebb bútorboltok egyik hátránya egyébként, hogy a vásárlást követően meg kell várni, amíg legyártják a kiválasztott bútort, hiszen sem pénzük, sem helyük a tárolásra.

És a weben is lehet bútort venni (miért ne lehetne), de nem csak az Ikea, hanem jó néhány kisebb bútoros webáruház is ott van.

A magyar bútorpiac top négyese szép mutatókat könyvelhet el magának, amiben azért nem kevés szerepe van az áruháznyitásnak. Sőt, hiszen például az Ikea is nemrégiben nyitotta harmadik áruházát, a Möbelix pedig az elmúlt időszakban nagyot nyitott a piacra új áruházaival. A Kika kivétel, mivel változatlan hálózattal dolgozik:

	2015	2016	2017	2017/2015
Ikea	59	68	77	+ 31%
Jysk	33	40	46	+ 39%
Kika	29	32	33	+ 14%
Möbelix	6	9	19	+ 317%
összesen	130	159	175	+ 35%
Elektronikus Beszámoló Portál, árbevétel: milliárd forint, bruttó, legutóbbi beszámolók, Ikea, Jysk: 2017. 08. 31., Kika: 2017. 09. 30., fordulónap váltás volt, Möbelix: 2017. március 31.

(blokkk.com, 2018. június 12.)

Ikea vásár: autóbérlet is van már

Lengyelországban. Új szolgáltatást vezet be az Ikea, persze egy autókölcsönzővel közösen.

Az Ikea lengyelországi boltjaiban májustól autót is kölcsönözhetnek a vásárlók - írja az Index, a Rzeczpospolita nyomán. Az új szolgáltatást a Traficar vállalattal együttműködve vezetik be. Ez a cég az autókölcsönzésre és a belső berendezések értékesítésére szakosodott.

A szolgáltatást Traficargónak nevezik, és összességében kilenc városban indult, ahol 44 járművel lehet bérelni. Ezekből 42 az Ikea üzleteinél parkol Krakkóban, Varsóban, Katowicében, Poznanban, Gdanskban és Wroclawban. A szolgáltatást igénybe vehetik Poznanban a Castorama vásárlói is.

A vásárló dolga csak annyi, hogy a Traficar applikációját alkalmazva a bevásárlás befejezése után lefoglal egy autót, amely a bolt bejáratánál áll kijelölt helyén. Be kell olvasni a szélvédőre helyezett QR kódot, ez nyitja az ajtót, a kulcsok már bent várják a bérlőt.

A Traficargo használatért kilométerenként 80 groszyt (60 forint), egy perc útért 50 groszyt, az állásért 10 groszyt kell fizetni.

(Napi.hu, 2018. május 30.)

A JYSK mindent visszavesz

Ha hibátlan, bármikor.

A Jysk a vásárlás időpontjától független új szolgáltatásként cserelehetőséget nyújt vásárlóinak, írja a Napi.hu. Ez azt jelenti, hogy a régebben vásárolt, de használatba nem került termékek vételárát lehetőség van visszakérni, vagy ajándékkártyán jóváíratni annak összegét.

Az új szabályzat mind a 20 Jysk Nordic országban 1.200 áruházban érvényes. A vételár visszafizetéséhez a vásárlást igazoló dokumentum szükséges. Ha nincs meg a vásárláskor kapott eredeti nyugta, akkor más terméket, vagy ajándékkártyát ajánlanak fel a megvásárolt termék helyett.

Az eredeti online vásárlásnál felmerült házhoz szállítási költséget a cég visszatéríti. A visszaszállítás költsége azonban a vásárlót terheli.

Az első boltját 1979-ben Dániában megnyitó JYSK ma már több mint 2.500 áruházzal és 22.000 munkatárssal rendelkezik 50 országban. Az áruházlánc világszerte 3,4 milliárd eurónyi forgalmat bonyolított a 2016/17-es üzleti évben.

(Napi.hu, 2018. április 9.)

Ment a magyar Ikea

Három áruházzal persze könnyebb. Sokan enni járnak az Ikeába.

Emelkedett a magyar Ikea forgalma, írja a Buksza. A 2017 augusztusában zárult üzleti évben 61 milliárd forintos árbevételt ért el, ez 14 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi 54 milliárd forintos összeget. Egy vásárló átlagosan több mint 18 ezer forintért vásárolt a magyar Ikea-egységekben - derült ki a bútorcég tájékoztatóján.

A forgalomnövekedésben szerepe van a 2017-ben átadott soroksári áruháznak is, de utóbbi csak az üzleti év utolsó pár hónapjában kapott szerepet, mivel az átadás júniusban volt, az üzleti év pedig augusztus végén zárult.

Mennyit hoz a konyhára a web

Varga-Nagy Eszter, a magyar Ikea kommunikációs vezetője azt mondta, a cél az, hogy ez a forgalom elérje a teljes bevétel 4 százalékát. A teljes termékpaletta 85 százaléka érhető el a webáruházban, de a limitált kollekciók, nagy értékű termékek, például a keleti szőnyegek, valamint az ételek továbbra is csak az áruházakban kaphatók. Ennek leginkább szállítási és tárolási okai vannak. A webáruházban az indulás óta eltelt néhány hónapban 935 házhoz szállítással egybekötött vásárlás történt, az átlagérték meghaladta a 150 ezer forintot.

A webáruházból rendelt termékek házhoz szállításáért jelenleg közel 8 ezer forintot kér az Ikea, ha valaki online megrendeli és elmegy érte valamelyik áruházba, akkor ez 3 ezer forintba kerül. A cég várhatóan áprilistól bevezet egy kiegészítő megoldást: így azok a vásárlók, akik kisebb értékben szeretnének termékeket rendelni, kedvezőbb áron érik el a szolgáltatást.

Bár online ételszállítást egyelőre nem tervez a cég, ez a terület így is jelentős tétel az Ikeánál. A 2017-es árbevétel 5,3 százalékát az éttermi forgalom adta - azaz több, mint amennyit az online webáruháztól várnak 2018-ban. Szabó Ágnes, a soroksári egység vezetője azt mondta, hogy a látogatók egy része kifejezetten csak az étterem miatt keresi fel az áruházat. A 2018-as tervek között szerepel az Örs vezér téri áruház éttermének korszerűsítése is.

Bár a visszajelzések alapján szeretik a vásárlók, de újabb automata kasszák telepítését egyelőre nem tervezik.

Létszámláz az Ikeában

Arra, hogy mennyit keres átlagosan egy ikeás dolgozó, a cég nem adott pontos választ. A rendszer különböző alapbérekre épül, amelyek pozíciótól, munkakörtől és felelősségi körtől függnek "Minden évben felülvizsgáljuk és egyéni teljesítmény alapján növeljük a béreket. Az elmúlt évben átlagosan 10 százalékkal növekedtek a bérek, a juttatásokat tekintve minden munkatársunkra ugyanazok a feltételek vonatkoznak. A bónusz mellett havi tömegközlekedési bérlettámogatás, étkezési támogatás, a dolgozói étteremben reggeli, tízórai, ebéd, uzsonna áll rendelkezésre, ahol egy fogás körülbelül 500 - 600 forint és ingyen van a kávé. Emellett egészségügyi, jogi és személyes problémákban segítséget nyújtó program mellett nyugdíjtakarékossághoz is juttatást kínál az Ikea - mondta Varga-Nagy Eszter.

Jelenleg összesen 1.081 ember dolgozik az magyar Ikea-áruházakban, ebből 560-an tavaly csatlakoztak a céghez - elsősorban a soroksári áruháznyitás nyomán. Átlagosan 7 évet töltenek a munkatársak az Ikeánál, a fluktuáció áruházanként és munkaterületenként is változik, de elmondható, hogy a kereskedelmi szektorban tapasztalt, átlagos mértékű, 10 százalék körüli. Vannak azonban olyan területek, például az étterem és a logisztika, ahol ennél magasabb ez a szám magasabb (18 százalék körüli). A magyar Ikea áruházakon kívül a cég soproni bútorgyárában pedig 500-an dolgoznak.

Városi bolt: majd

A magyar piacon még várni kell a belvárosi Ikea-üzletekre. Az anyacég még 2015-ben kezdte meg a városközpontokban lévő kísérleti kis üzletek, úgynevezett pop up boltok tesztelését. Ezekben a vásárlók megnézhetik a termékeket, lakberendezőkkel beszélhetnek, rendelhetnek online, és felvehetik az online, vagy üzletben leadott rendelésüket. A régión belül először ilyen üzlet Prágában nyílik, várhatóan 2018 második felében. Ez az üzlet 800 négyzetméteres lesz, azaz jóval kisebb, mint egy hagyományos Ikea-áruház, de ugyanúgy lesz benne étterem és kávézó is.

A pop up üzletek koncepciója korai fázisban van és a prágai nyitást követően döntenek majd arról, hol létesít majd újabb üzleteket a társaság, tehát a magyarországi megjelenésről később születhet döntés. A magyar piacon jelenleg az online értékesítés felfuttatása áll a középpontban, valamint az, hogy még több vásárló találja meg a új, soroksári áruházat. Az új áruházban a nyitás óta megforduló látogatók ötöde először volt Ikeában.

Egyelőre nincs napirenden az esetleges negyedik magyar áruház. A Magyarországhoz hasonló népességű Csehországban négy áruházat tart fenn az Ikea, így logikus lehetne, hogy Magyarországon újabb boltot nyissanak. Varga-Nagy erről azt mondta, a soroksári áruház megnyitásával főként a déli és keleti országrészben élők számára elérhetőek. Ez az áruház feltétele volt annak is, hogy az online szolgáltatás elinduljon, hiszen a termékek tárolása és szállítása miatt nagyobb alapterületre van szükség.

Az is tény, hogy az Ikea koncepciója rengeteg egyéb lehetőséget kínál a vásárlásra, például az átvételi pontok vagy a pop up áruházak segítségével.

Rendszeresen jelennek meg újdonságokkal. Ezek közé tartoznak például a háromdimenziós nyomtatóval készülő bútorok, a pet-palackból készült párnák, a minimális összeszerelést igénylő Lisbo asztal, a lakossági napelem. Ezek a tervezés, majd tesztelés szakaszát követően évek múltán jutnak be az áruházak kínálatába, ahol először összegyűjtik a tapasztalatokat, majd más piacokon is bemutatja azokat.

Körülbelül 6.500 olyan termék van, amely a világ minden áruházában megtalálható, emellett összesen évente 9.500 termék érhető a kínálatban, így az áruház méretétől függően a fennmaradó termékekről az áruház vezetője dönt az alapján, hogy a vásárlóknak mire van szükségük. Jelenleg a készházra még nincs jelentős igény, így ennek a bevezetése nincs napirenden.

(Napi.hu, 2018. február 22.)

Ikea: online is

Az Ikea bevezette online vásárlás szolgáltatását Magyarországon is.

Az Ikea termékei már nem csak az áruházakban, hanem online, országos házhoz szállítással is elérhetők - adta hírül a lánc a Napi.hu-nak.

2018-ban és az azt követő években szeretnének még kényelmesebb vásárlási élményt biztosítani azzal, hogy termékeit - a többcsatornás értékesítés révén - már nem csak az áruházakban, hanem online is elérhetővé teszik - írta az Ikea sajtóosztálya.

A bútoráruházlánc webshopjában az online megrendelt termékek áruházi átvételét a "Kattints és vedd át" szolgáltatás teszi lehetővé, amelynek díja 3 ezer forint. A házhoz szállítást biztosító "Kattints és kiszállítjuk" funkció 7.990 forinttól érhető el.

Eredetileg 2017 szeptembertől már elérhető lett volna az online rendelés és házhoz szállítás az Ikeánál, ám az indulás csúszott, ennyit.

(Napi.hu, 2018. február 5.)

A JYSK ügyesen berendezkedett

A JYSK Magyarországon rekord árbevételt ért el a 2016-17-es üzleti évben.

A jó eredmény a magyarországi munkatársai számára átlag 644 ezer forint bónuszt hozott, tájékoztatott a Világgazdaság a skandináv lakberendezési cég döntéséről.

A skandináv lakberendezési cég december elsején tette közzé a 2016/2017-es üzleti év eredményeit tartalmazó éves beszámolóját, amelyből kiderül, hogy ebben az időszakban mind a JYSK-csoport, mind a magyarországi JYSK ismét rekord növekedést ért el.

A magyarországi JYSK áruházakban összesen 11 százalékkal többen vásároltak, mint az előző évben, és így a magyar leányvállalat összesen közel 36 milliárd Ft árbevételt ért el.

A magyarországi munkavállalók számára ez rekord bónuszt hozott, ami átlagosan 644 ezer forintot jelent munkatársanként.

A JYSK-csoport világszerte 49 áruházban van jelen és több mint 2.500 JYSK áruházat üzemeltet. A JYSK-csoport 3,4 milliárd euró árbevételt, és 444 millió euró adózás utáni eredményt könyvelhetett el a 2016-17-es üzleti évben.A JYSK munkatársai napi szinten érintkeznek vásárlóinkkal és szakértő kiszolgálással járulnak hozzá a sikerünkhöz. A magasabb bónusz kifizetéssel minden kollégánk osztozik a jobb teljesítményben – mondja Szimeiszter Sándor, magyarországi JYSK Country Manager.

(Világgazdaság, 2017. december 1., fotó: Jysk)

Rákkeltő anyag Ikea bútorban - itthon nem

Nem jutott magyar boltba olyan IKEA bútor, ami rákkeltő anyagot tartalmaz. És a rögzítés elmulasztása miatt halálos balesetet is okozható gyerekbútort is megúszták a magyar vásárlók.

Nem hívja vissza a magyar Ikea a BASF beszállítótól származó, mérgező alapanyagot tartalmazó egyes bútorait. A cég szerint ugyanis ezek nem jutottak be a magyar boltokba.

Magyarországon így nem hívja vissza az Ikea a Moregedal, Matrand, Myrbacka, Hövág, Hfslo, Hyllestad, Holmsund, Ekerö, Friheten, Strandmon, Klippan, Vallentuna, Evertsberg és Kivik termékcsaládba tartozó, a BASF szennyezésben érintett termékeit - közölte a cég.

A magyar Ikea arra válaszolt, hogy egy technológiai hiba következtében egy ideig rendkívül mérgező, diklórbenzol tartalmú alapanyaggal látta el matrac- és bútorgyártó ügyfeleit a BASF német vegyipari vállalat. Az anyag felhasználásával készült termékek pedig több bútoráruház, így az Ikea kínálatába is bejutottak.

Magyarország érintetlen

A magyar Ikea közleménye szerint azonban a szóban forgó termékek a magyar áruházakban nem voltak kaphatóak, mert a logisztikai folyamat során már korábban kiszűrték őket. Az Ikea számára kiemelt fontosságú a biztonság, így mivel bizonyosságot nyert, hogy a magyar piac nem érintett, nincs semmilyen egészségügyi kockázat. Bárki, aki a közelmúltban, vagy ezt követően a felsorolt termékek bármelyikéből vásárolt, vagy vásárol, nem szenvedhetett semmilyen egészségügyi kárt, a termékek biztonságosak, senkire nem jelentenek veszélyt, így az Ikea ezeket a termékeit nem hívja vissza, - teszi hozzá az Ikea közleménye.

A diklórbenzol erősen rákkeltő, és légzőszervi megbetegedéseket is okoz, valamint a bőrt és a szemeket is károsíthatja. A BASF korábbi közlése szerint a diklórbenzolt magas koncentrációban tartalmazó veszélyes anyagot augusztus 25 és szeptember 29 között alkalmazta a hab gyártásához a gyártó cég. A súlyos hiba mintegy 7.500 tonna termék gyártását érintette. A felfedezést követően a BASF azonnal értesítette üzletfeleit a hibáról, beleértve a magyarországi Ikeát is.

Borul a gyerek fiókos szekrény, ha nem rögzítik a falhoz

Immár nyolc gyerek vesztette életét amiatt, hogy rádőlt az Ikea Malm fiókos szekrénye. A cég visszahívást hirdetett, de csak az Egyesült Államokban és Kanadában.

A visszahívás 29 millió darab terméket érinthet a magyar áruházakban is kapható komódból, előzménye pedig az, hogy egy nyolcadik gyerek is életét vesztette, mert rádőlt a bútor. Ennek ellenére Európában és Magyarországon sem várható visszahívás.

Ennek a magyarázata az, hogy Magyarországon még senkit nem ért baleset a nem megfelelően összeszerelt szekrény miatt. Ráadásul a cég többször felhívta a figyelmet arra, hogy a komódra nem szabad ráállni, és a biztonság érdekében azt a falhoz kell rögzíteni.

(Napi.hu, 2017. november 21., 22.)

Hokedli és sublót is kell az új lakásba

Már nem sokáig kell a nagyitól kapott stelázsi: még ugyan a gödörben a bútorpiac, de kapaszkodik kifelé. A nagyobb értékű cuccok piaca is nő, csak éppen lassacskán jött lendületbe. Hiába, a drágább holmihoz még nem elég vaskos sok vásárló erszénye. A multi áruházak viszik a bútorpiac nagyját is.

A bolti kiskereskedelem szépen gyarapodott az elmúlt 3-4 esztendőben, de vannak olyan területei, melyek még mindig nem érték el a korábbi évek szintjét. A bútorpiac is a kászálódók táborába tartozik, kapaszkodva a gödör szélébe, ma még azonban csak alulról.

Bútor, műszaki cikk: ami drágább, attól még nem fagy le az online kassza

Úgy tűnik, a vásárlóknak még mindig lapos a pénztárcájuk a nagyobb értékű cuccok vásárlásához, hiszen a bútor, műszaki cikk boltok forgalma - volumenben, tehát mennyiségben számolva - bizony még nem érte el a korábbi évek csúcspontját, amin egyébként a kiskereskedelem egésze már túl van. Sőt. Ezt mutatják a tartós javak piacának adatai, melyek szerint az elmúlt évtizedben évről-évre csak morzsolódott a piac és összességében a 2016-os esztendő volt az első, amikor jelentősebb mértékben tudott nőni. És mihez képest: a bútor, műszaki cikk boltok forgalma csaknem harmadával volt kisebb még mindig 2016-ban, mint egy évtizeddel korábban:

	2007	2008	2009	2010	2011	2012	2013	2014	2015	2016	2016/2006
bútor, műszaki cikk boltok	94,1	93,9	86,1	98,4	99,1	89	98,2	99,7	100,3	104,7	67,9
bolti kiskereskedelem	97,9	98,4	94,7	97,9	100,2	97,8	101,8	105,2	105,8	104,7	103,8
KSH, változatlan áras változási mutatók, előző év: 100%, 2016/2006: 2006=100%

Bútorra ugyan költünk, de még mindig kevesebbet, mint régen

És forintban mindez mit is jelent a bútorpiacon. Épülnek az új lakások, élénk a lakáspiac, a használt lakások ára is szépen emelkedett az elmúlt években, tehát lenne hova pakolni az új bútort.

Végül is a bútorköltekezés egészét nézve az elmúlt évtizedben a legtöbb pénzt már nagyon régen, 2007-ben költötték a családok bútorra, 164 milliárd forintot. Ezt követően évről-évre csökkent a bútorkiadás, a mélypont pedig 2013-ra esett, amikor 100 milliárd forint alá csúszott az éves bútorvásárlások értéke, 98 milliárd forinttal. Innen - 2014-től - viszont már vett némi lendületet a bútorpiac, az elmúlt három esztendőben tízmilliárdos nagyságrendekben gazdagítva a családok otthonát, 2016-ban pedig már 142 milliárd forinttal apasztva a családi kasszákat.

Így az elmúlt három esztendőben másfélszeresére nőtt a bútorféleségek vásárlása, a pénztárakban hagyott összeget nézve. Ez azonban még így is kisebb volt a 2006-2008-as esztendők bútorvásárlásainak értékeinél. Nem véletlenül, hiszen a bútorvásárlás a pénztárcák vastagsága mellett erősen kötődik a lakásépítéshez, lakásvásárláshoz, a lakáspiac mozgásaihoz, melyek terét alaposan megtépázta a korábbi időszak válsága, ehhez is kapcsolódva pedig a devizahitelesek vesszőfutása.

2017 első félévében egyébként közel 70 milliárd forint ment el bútorra, ami újabb növekedést takar.

A nagyáruházak húzzák a bútorpiacot is

A multik persze. Bútort egyébként nem csak a bútorboltban lehet venni, mint ahogy fordítva is igaz. A bútorbolt is árul egy sor más, persze a lakáshoz, lakhatáshoz kapcsolódó holmit például tálalóeszközt, elektromos háztartási készüléket, függönyt, vagy éppen törülközőt. És fordítva, például barkácsáruházban is találni bútorféleséget. Így egy-egy bolttípus forgalmi adataiban többféle termékféleség is keveredik, ami az összehasonlításban mérlegelést igénylő kérdés.

A már említett, letisztított bútorértékesítési adatok (2016-ban 142 milliárd forintos érték) és a legnagyobb multi bútor, lakberendezési áruházak forgalmi információinak összevetése, az előbbiek miatt kizárólag a nagyságrendek latolgatása azt jelzi, hogy a bútorpiac nagyját ezek a nagyáruházak viszik:

	2015	2016
Ikea	59	68
Jysk	33	40
Kika	29	32
Möbelix	9	19
összesen	130	159
Elektronikus Beszámoló Portál, árbevétel: milliárd forint, bruttó

És közben terjeszkednek is, például a Möbelix Baumax áruházakba költözött, az Ikea megépítette harmadik áruházát.

A hazai bútorboltoknak nem könnyű a helyzetük, amit tükröz az is, hogy miközben egy évtizeddel ezelőtt még ötezer felett mozgott a bútort kínáló kiskereskedelmi egységek száma, 2010-ben már csak 4.375 volt belőlük, 2016-ban pedig 3.730-ra apadt a számuk. És közben megy a webes bútorértékesítés is.

És a bútorgyártás. Körülbelül 300 magyar bútorgyártó 50-60 milliárd forintért szállít különféle lakberendezési cikket belföldre, tehát jelentős, 50% feletti az import súlya.

(blokkk.com, 2017. október 31.)

Pop-up store-ban nyomul az IKEA

Miniáruházakkal terjeszkedik az IKEA. A magyar webárusítás indítása csúszik. ₪₪₪

Sorra nyitja a miniáruházakat, az ún. „pop-up store”-okat Európa – és a világ – nagyvárosainak centrumában az IKEA, írja a Pénzcentrum.

Legutóbb például Zürich belvárosában debütált egy, az agglomerációs nagyáruházak koncepcióját felrúgó üzlet, de a 2015-ös piaci irányváltás óta már van hasonló egységük az Egyesült Királyság, Kanada, Norvégia, Olaszország, Japán, és Kína nagyvárosaiban is.

Az IKEA hosszú távú célkitűzése, hogy közelebb kerüljön vásárlóihoz, azok úgy és ott vásárolhassanak, ahogyan éppen arra igényük van. Az egyes piacokon így más és más megoldást tesztel a lakberendezési cég.

Az IKEA többcsatornás értékesítési modelljében mind a fizikai, mind az online térben szeretné az említett közelséget megteremteni, így bizonyos országokban, mint Magyarországon, az IKEA új, modern áruházat nyitott, online szolgáltatásait fejleszti, míg más országokban olyan pop-up megoldással áll elő, ahol az elsődleges cél a leggyakrabban vásárolt IKEA termékek árusítása vagy az online rendelt termékek átvétele.

Az IKEA Magyarországon egyelőre a 2017 első félévében nyílt új soroksári áruházra, valamint az online szolgáltatások fejlesztésére összpontosít, így egyelőre itthon a lakberendezés szerelmesei nem fognak a fővárosban, vagy vidéken a belvárosban pop-up store boltokkal találkozni. A cseh-magyar-szlovák régióban azonban az IKEA tervezi hasonló kisáruházak nyitását, a projekt egyelőre az előkészítés szakaszában van.

(Pénzcentrum, 2017. szeptember 26.)

Nyomja a webet a lengyel IKEA

Több városban lehet már online, vagy éppen telefonon rendelni.

Tovább menetel az Ikea az internetes kereskedelemben. Magyarországon is tervezik az online rendelés bevezetését, ám Lengyelországban már bővítik a szolgáltatást, most éppen megduplázzák a virtuális rendszerbe bevont települések számát, tudósít a Napi.hu.

Az Ikea áruházlánc Lengyelországban már eddig is kilenc városban vezette be az internetes rendelés lehetőségét, amit most újabb 10 várossal toldanak meg, írta a gazeta.pl. Varsó, Poznan, Lódz, Gdansk és mások mellé most csatlakozik például Radom, Koszalin, Czestochowa, Bielsko-Biala és Czestochowa. Ezekre a településekre a hét meghatározott napjain érkeznek a megrendelt bútorok, mert a szállítást a cég esetenként 150-200 kilométeres távolságból teljesíti, például Szczecinbe Poznanból érkeznek a fuvarok, Rzeszówba pedig Krakkóból.

A rendeléseket telefonon és az interneten is fel lehet adni, de természetesen az áruházakban is van erre lehetőség. Az Ikea reklámkampánnyal népszerűsíti az új értékesítési formát. Kedvező szállítási árakat számítanak fel: 50 kilogrammig 49 zlotyt (3.600 forintot), 600-1.000 kilogramm között 459 zlotyt (34 ezer forintot).

Az interneten egyelőre csak bútorokat és kiegészítőket lehet vásárolni, takarókat, poharakat, dobozokat például nem és az összeszerelési szolgáltatás sem jár az így eladott árukhoz. A cég 2017 végére viszont az online bolt teljeskörű megindítását tervezi, amelyben az áruházlánc minden termékét meg lehet majd rendelni.

Onlineba lép a magyar Ikea is

Az Ikea Magyarországon az online vásárlásnál eleinte a "Click and Collect" módszert fogja bevezetni, vagyis ki lehet választani online a termékeket, meg lehet őket vásárolni, de az áruházban kell őket átvenni. 2017. év végéig viszont bevezeti a "Click and Delivery" szolgáltatást, ami lehetővé teszi, hogy az ország bármely pontján élők házhoz kapják a kiválasztott termékeket.

(Napi.hu, 2017. május 18., HVG, 2016. november 16.)

Külhonban is húz a Diego

Megkétszerezik a szlovák és román hálózatot. Nyomják a divatos tapétát.

A Diego franchise hálózat, hazai körét tovább bővíti, de külföldön erőteljes terjeszkedésbe fog: 2020-ig megduplázza román és szlovák áruházainak számát. A magyarországi központú cégcsoport 2017-re 16 százalékos, négy éven belül pedig 80 százalékos forgalomnövekedéssel tervez, írja a Napi.hu

A Diego Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 2016-ban 16 milliárd forint árbevételt ért el, ami 15 százalékos emelkedést jelent az előző évhez képest. 2017-ben a forgalom 16 százalékos növekedését várja a cég, így 19 milliárd forintnyi forgalom a terv, 2020-ig pedig további mintegy 30 százalékos növekedés és 25 milliárd forint nettó árbevétel elérése a cél. A Diego bevétele az elmúlt 5 évben közel 80 százalékkal nőtt.

Nagyot ugrott a Diego franchise köre

A 25 éve alapított, magyar központú Diego 1996-ban kezdte felépíteni franchise hálózatát. Akkor mindössze 8-10 partnere volt, de 2005-re teljessé vált az országos lefedettség. 2017 elején 145 Diego szakáruház működött, három országban: a 96 magyarországi mellett Romániában 32, Szlovákiában pedig 17 helyen találják meg a vásárlók.

Magyarországon még 6-8 településen van lehetőség áruháznyitásra, 2020-ig pedig duplázni fogják külföldi boltjaik számát - a három országban így mindösszesen 200 Diego bolt lesz. Nagy léptékű terjeszkedési tervükben 2017-re 6-6 új bolt indulása szerepel Szlovákiában - ahol épp 10 éve nyílt meg az első Diego áruház - és Romániában, - ahol 13 éve vannak jelen és 2017-ben nyitják a harmadik bukaresti üzletet.

A hálózatnál az áruforgalom csaknem felét elsősorban a húsz éve kínált saját márkás laminált padlóburkoló rendszer (Wood-step) értékesítés adja. A padlószőnyeg és PVC részaránya nem változik, míg a többi termékcsoport - mint például a szőnyeg, a függöny és a tapéta - megoszlásában növekedés várható. Többek között a tapéták termékkörét is fiatalítja a cég, hiszen újra divatját éli a tapéta. A vízálló modulpadlók forgalmát 2017-ben a harmadával tervezik növelni.

(Napi.hu, 2017. április 4.)

Erdélybe tart az Ikea

Jó neki a román piac.

Egymás után több új áruházat nyit Romániában az IKEA a következő öt évben. 2017-ben Bukarestben, 2020–2021-ben pedig Brassóban, Kolozsváron és Temesváron is áruházakat nyit a svéd multi.

Az Ikea a második romániai áruházukat 2018 végén nyitja meg, szintén Bukarestben. Ez a beruházás a telek megvásárlásával együtt 80 millió eurójába került a cégóriásnak. Az új áruház 36 ezer négyzetméteres lesz, 10 ezer négyzetméterrel nagyobb a már meglévő fővárosi üzletnél.

Az IKEA középtávú romániai tervei alapján Brassóban, Kolozsváron és Temesváron már telkeket keresnek egy-egy áruház megnyitásához.

Az IKEA jelenlegi bukaresti áruházát évente több mint hárommillió vásárló keresi fel. 2015 szeptembere és 2016 augusztusa között 21 százalékkal nőtt a forgalma.

(Origo, 2017. november 7.)

Jön az olasz Coincasa

Megnyomja a magyar lakberendezési piacot is.

Magyarországra jön a Coincasa. Az olasz lakberendezési márka 1962-ben indította üzleteit. A hálózatnak jelenleg 44 saját üzlete van Olaszországban és további 63-at üzemeltetnek franchise partnerek a külföldi piacokon, számol be róla az Origo.

A Coincasa üzletek termékkínálata minden lakberendezési kategóriát felölel a textíliáktól kezdve a konyhai felszereléseken át a dekorációig. A hálózat saját, nemzetközi kollekciókat is fejleszt, a legjobb darabok pedig mindig elérhetőek raktáron.

A Coincasa Magyarországon elsősorban a legalább 30 ezer lakossal rendelkező városokban terjeszkedne, ideális helyszínt jelentenek a bevásárlóközpontok, forgalmasabb sétálóutcák és városközpontok.

A magyarországi piacon a Coincasa franchise partnereinek erős versennyel kell majd szembe nézniük, többek közt a svéd Ikea, a dán JYSK, a spanyol Zara Home, vagy éppen a franchise rendszerrel szintén rendelkező, magyar Stile Interio kínálatával kell majd versenyre kelniük.

(Origo, 2016. szeptember 15.)

Az orosz piacot lövi az Ikea

Közép-Európa legnagyobb Ikeája nyit majd Soroksáron.

Az IKEA oroszországi leányvállalata azt tervezi, hogy legalább 2,1 milliárd dollárt fektet be az Oroszországban működő 14 bevásárlóközpontjának fejlesztésébe és korszerűsítésébe, írta a The Wall Street Journal. A MEGA néven ismert plázák hálózatát működtető IKEA Centres Russia először a moszkvai régióban lévő két bevásárlóközpont területét akarja megnövelni 15-20 százalékkal.

Új IKEA áruházak is épülnek. A következő tíz évben újabb üzletközpontokat építenének Oroszország keleti részén, de egyelőre a meglévő plázák bővítésén van a hangsúly.

A svéd IKEA a világ legnagyobb bútor-kiskereskedelmi konszernje, összesen 328 áruházzal rendelkezik 28 országban, franchise rendszerében pedig több mint 40 áruház üzemel. Oroszországban 2000. óta működik, és már 14 bevásárlóközpontja van: az átlag 200 üzletből álló plázák területének mindössze 1,4 százaléka kiadó, látogatóinak száma pedig évente 275 millió körül mozog.

Az IKEA bővíti a bútorgyártást és tárolókapacitásait a moszkvai területen. A tervek szerint 2017. negyedik negyedévére 6 milliárd rubeles (94 millió dollár) beruházással egy 18 ezer négyzetméteres bútorgyárat és 128 ezer négyzetméternyi raktárépületeket húznak fel.

A Moszkva és Szentpétervár között fekvő Velikij Novgorod városban 2016. áprilisában indult el a termelés tesztüzemmódban az IKEA új gyárában. Az 50 millió eurós beruházással létrehozott gyárban az orosz piacon leginkább kelendő lakásbútorokat állítanak elő.

(Origo, 2016. június 22.)

Jön az Ikea bálna

Közép-Európa legnagyobb Ikeája nyit majd Soroksáron.

Magyarország és a régió legnagyobb IKEA-áruháza épül Soroksáron. A soroksári áruház átadása 2017. tavaszán várható,
a kék-sárga épület pedig 34 ezer négyzetméteres lesz, ahol a fenntarthatóság és az energiahatékonyság mindent felülír.

Az IKEA igazából Svédországot képviseli, mindent, ami ott jó. A sárga és kék szín a svéd zászlót, a finom svéd ételek a svéd gasztronómiát képviselik, ráadásul ahol az IKEA megjelenik, ott hamarosan más svéd cégek is megjelennek majd.

Az új Ikeában közel 300 ember fog itt dolgozni, ráadásul közel ugyanennyi beszállítónak is munkát adnak, amikor majd megnyílik az áruház.

Az önkormányzatok egyre kevesebb pénzt kapnak a költségvetésből, így Soroksár jól fog járni, hiszen az IKEA bevételi forrást is jelent település számára.

(Origo, 2016. május 31.)

Új a lakás: a régi hokedli is jó lesz?

Az elmúlt években a bútorpiac is fogyatkozott. Futja-e majd új bútorra, mosógépre is? A legmenőbb az IKEA, hárman pedig mindent visznek.

A Központi Statisztikai Hivatal kimutatása szerint alaposan megfogyatkozott az elmúlt években a bútorpiac. Igaz, 2014-ben már lendületet vett és 2015-ben is nőtt, de hát még mindig messze van korábbi fénykorától. A bútorpiac visszaesése - érthető okok miatt - időben közel esett a lakásépítések számának lecsökkenéséhez. Az elmúlt évekről elmondható összegzésképpen, hogy a nagyobb értékű javakból esett vissza leginkább a vásárlási kedv, aminek magyarázata is egyértelmű, hiszen az étkeken keveset lehetett spórolni, a rezsin is csak mostanában, de a bútor, a lakásfelszerelés könnyen kihúzható volt a bevásárló listáról. A háziasszonyok nagy része ki is húzta, sok más választásuk nem is nagyon volt.

A pontos számok azt mutatják, hogy a nagyértékű lakásba valók vásárlása több mint 30%-kal esett vissza az elmúlt években:

bútorpiac	2006	2007	2008	2009	2010	2011	2012	2013	2014
bútor	158	164	156	138	124	116	108	98	110
háztartási gép	118	108	100	70	73	77	81	83	78

KSH, milliárd forint

Az elmúlt másfél évtizedben egyébként a legtöbb lakás 2004-ben épült, 43 ezer darab, ez az érték folyamatosan olvadozott, 2013-14-ben évente már csak7-8 ezer darab készült el.

2015 eddig megismert első féléves időszakában egyébként tovább nőtt a bútorpiac, 10% körüli mértékkel. Előreláthatóan a lakásvásárlások növekedése megtolhatja a bútor, lakásfelszerelési piacot is.

A bútorpiacot is a nagyok húzzák

A bútorpiacon is a nagy áruházakat kedvelik leginkább a vásárlók. A KSH adatai szerint a bútorboltok száma jelenleg megközelíti a négyezret, de hát ezek már nem csak bútort, hanem sok egyéb lakásfelszerelési cikket is árusítanak.

A legutóbbi céges beszámolók alapján a bútorpiac legnagyobbja az IKEA 52 milliárd forintos éves forgalommal (fogyasztói áron számolva). Őt követi a KIKA 29 milliárd forinttal, de szoros a verseny a dobogós helyért a JYSK-kel, aki 28 milliárd forint árbevételt könyvelhetett el eddig. A MÖBELIX még csak 5 milliárd forint körül jár, de itt a Baumax áruházak átvétele nyomán nagyobb forgalommegugrás is várható a jövőben.

Az előbbiek azt jelentik, hogy a vásárlók a három legnagyobb bútor áruházláncban vásárolják a lakásba valók döntő részét. A kisebb bútoráruházak forgalma rendkívül csekély a nagyokhoz mérten.

És egy kis statisztika. A három legnagyobb bútor áruházlánc együttes bevétele megközelíti a 110 milliárd forint értéket. Ezek az áruházak azonban nem csak bútort, hanem sok egyéb más háztartási felszerelést is árusítanak. A KSH bútorpiaci adata csak a bútorra összpontosít, de mivel becsléses adat, nyilván nem is lehet hajszál pontos. Egy biztos, ez pedig a nagyáruházak piaci túlsúlya. Ebből is látszik, milyen hasznos lenne az online pénztárgép adatok beépítése a statisztikába.

(blokkk.com, 2015. december 15.)

Bebútoroz az XXXLutz

Nemcsak beköltözik a Baumax áruházakba, hanem újakat is épít.

A dél-budai Savoya parkban már ötödik bútoráruházának van helye az osztrák XXXLutz csoportnak, a három fővárosi diszkont jellegű Möbelix, valamint a győri Mömax áruházak mellett. Az osztrák cég átveszi a BauMax Magyarország Zrt. 18 áruházát és telephelyét. A Lutz csoport így megjelenik Sopron, Pécs, Kecskemét, Szeged, Nyíregyháza és Debrecen városaiban is.

A Lutz csoport a magyar piacon országos lefedettséget tervezett eleve. A legerősebb három piacon – Ausztriában, Németországban és Svédországban – egy áruházat mintegy 40 ezres vonzáskörzet tart el, miközben Magyarországon 180-200 ezer lakos. A cég Szegeden és Debrecenben építkezni is fog (a pláza-stop előtt kapott építési engedéllyel)

Jelenleg a cég 6500 négyzetméteres központi raktára Budapesten van, de több mint 1800 négyzetméternyi raktárral rendelkeznek Miskolcon és hasonló nagyságút bérel Dunakeszin is. A hagyományos bútorkereskedelemben egyébként 60-40 százalékos az eladótér és a raktár aránya, így a cég a raktárból szállítja házhoz a bútorokat. A vásárlók egyharmada általában kéri a bútorok házhoz szállítás utáni összeszerelését is. Az árukészlet legnagyobb része külföldről, az anyacég raktáraiból érkezik.

Az MMXH-nek a 2015. március végén záruló üzleti éve az első, amikor nyereséges lesz cég, korábban sok beruházásuk terhelte az eredményeket.
(Világgazdaság, 2015. február 13.)

Jön az XXXLutz

Az IKEA és a Kika mellé érkezik Európa egyik legnagyobb bútoráruháza, az XXXLutz, aki a kivonuló Baumax 12 üzletét és 6 telephelyét vette meg.

A hetven éve alapított osztrák cég a hetvenes évek közepén kezdett terjeszkedésni, ma már több mint kétszáz áruháza van Európában, valamint Kínában és Indiában is. Jelképe egy harminc méter magas piros óriásszék.

Az XXXLux Ausztrián és Németországon kívül Szerbiában, Csehországban, Szlovákiában, Szlovéniában, Horvátországban, és Svédországban is árulja bútorait. Magyarországon a diszkont jellegű Möbelix márkájának vannak üzletei Budapesten, Dunakeszin és Miskolcon, Szlovákiában, de Németországban és Ausztriában Mömax, Szlovákiában és Horvátországban pedig Lesnina néven is vannak áruházaik.

A vállalatcsoportnak összesen 19 000 dolgozója van. A nagyobb bútoráruházaik gyermekmegőrzővel, környezettudatos pr-ral, cégtudatos munkatársakkal, tervező és összeszerelő szolgáltatásokkal várják a vásárlókat. Az alacsonyabb árfekvésű kínálattal az árérzékeny vásárlókat célozzák meg, árgaranciával, hitellel, hűségkártyával.
Egyenlőre nincs hivatalos információ arról, hogy a Lutz XXXL, vagy a Möbelix terjeszkedik tovább. A Möbelix Magyarországon az MMXH Lakberendezési Kft.-n keresztül tevékenykedik. Éves forgalma az utóbbi időben 3,5 milliárd forint körül mozgott, de a vállalkozás veszteséges, ennek mértéke 2013-ban 70 millió forint volt, egyébként kisebb, mint korábban.

(Index, 2015. január 22.)

Négymilliárd dollárt fizet a Hasbro Peppa malacért.

Négymilliárd dollárt fizet a Hasbro Peppa malacért. ₪₪₪

Négymilliárd dollárért felvásárolja a világ aktuálisan tán legnépszerűbb mesefigurája, a Peppa malac jogait birtokló Entertainment One nevű véget az amerikai játékgyár, a Hasbro, írja a 444.hu.

Közleményük szerint ezzel bővítik szórakoztató és "családközpontú történetmesélő" portfóliójukat.

A BBC értesülései szerint az üzletet teljes egészben készpénzben bonyolítják, a négymilliárdos felvásárlási ár alapján az Entertainemnt One részvényesei részvényenként 5,6 fontot kaphatnak.

A Hasbro ugyan játékgyártóként ismert, de már eddig is benne volt a szórakoztatóiparban is. A cég birtokolja az Én kicsi pónim és a Transformers sorozatok jogait is.

(444.hu, 2019. augusztus 24.)

Jót játszott a Hasbro

Pörög a játékgyár.

A vártnál nagyobb lett a Hasbro amerikai játékgyártó profitja és bevétele 2019 második negyedévében, egyebek között a mozis játékfigurái népszerűsége miatt, írja a Napi.hu.

A Hasbro gyorsjelentése szerint a cég adózott eredménye 13,4 millió dollárra, részvényenként 11 centre zsugorodott a június végével záródott három hónapban az egy évvel korábbi 60,3 millió dollárról, részvényenként 48 centről.

Az egyszeri tételek nélküli részvényarányos eredmény 78 cent lett, jóval nagyobb a szakértők által várt 50 centnél - írta az MTI.

A játékóriás bevétele 8,9 százalékkal, 984,5 millió dollárra emelkedett, az adat felülmúlta az elemzői várakozások átlagában szerepelt 956,8 millió dollárt.

(Napi.hu, 2019. július 23.)

Hőségben persze strandjáték a menő

A strandjátékok pörgetik a nyári játékpiacot.

Strandjátékokra jellemzően 2-6 ezer forintot költenek a magyar szülők egy-egy vásárlás során, a legtöbben a vízipisztolyokat, gumimatracokat és standlabdákat keresik, írja az MTI a Regio Játékkereskedelmi Kft friss felmérése szerint.

A nyári időszakban az úszógumi, a saját kerti medence és az úszószemüveg is kelendő. Az idei nyár slágertermékei a színes, sütemény-, gyümölcs- vagy állat formájú gumimatracok.

A Regio legfrissebb előrejelzése szerint idén a teljes éves forgalma 16 százalékát adja a nyári időszak.

A felmérés szerint tízből négy gyerek biztosan részt vesz legalább egy táborban, 39 százalékuk két különböző táborba is mehet idén nyáron. A szülők a 4-5 napos, azaz a teljes munkahetet lefedő táborokat preferálják legjobban, erre kétharmaduk 20-40 ezer forintot szán egy gyermek esetében. Tízből négy szülő ezt az összeget 1-3 ezer forint napi zsebpénzzel is kiegészíti.

Az adatok a Regio saját értékesítési adatain, valamint egy június 6-7. között elvégzett online kutatáson alapulnak, amelyben 1555, 14 év alatti gyermeket nevelő szülőt kérdeztek meg.

A Regio Játékkereskedelmi Kft. 12,2 milliárd forint nettó árbevételt ért el 2018-ban, 16 százalékkal többet az előző évinél. Az 1990-ben alapított társaság 100 százalékban magyar tulajdonban van, országszerte 34 játékbolttal rendelkezik, mintegy 450 dolgozót foglalkoztat, részesedése csaknem 25 százalékos a hagyományos magyar játékpiacon.

(MTI, 2019. június 28.)

Monopoly: volt belőle minden

Az eredeti Monopoly antikapitalista propaganda volt, és egy kicsit még most is az.

A Monopoly a világ legsikeresebb társasjátéka, írja az Index. Domschitz Mátyás összeállítása következik. A forgalmazó Hasbro szerint több mint 1 milliárd ember játszott vele legalább egyszer, van külön világbajnoksága, járt az űrben, és már annyi idióta változatot kiadtak belőle, hogy ha valakinek feltennék azt a kérdést, hogy

a Blackberry telefongyártó-cég 25. évfordulójára kiadott Monopoly,

a lómániás társasozóknak szánt Monopoly: Horse Lovers Edition,

vagy a Sügérhorgászati Kiadás

közül melyik az, amelyik nem létezik, és csak most találtam ki, akkor valószínűleg komoly bajban lenne a válaszadással. Pláne, hogy mind a három létezik.

A szoci országok betiltották, amikor még voltak

Legalábbis azokban az országokban, ahol nincs betiltva. Mivel a játék sokak fejében egyet jelent a kapitalizmussal, több szocialista államban erővel lehetetlenítették el a forgalmazását. Fidel Castro a tőkés rendszer vegytiszta megtestesülésének tartotta a társast, ezért rendeletben döntött arról, hogy be kell zúzni az összes, Kuba területén lévő darabot. De Rákosi Mátyásék sem voltak oda érte, Magyarországon 1952-ben tiltották be az akkor nálunk Capitaly néven terjesztett, eredetileg 1937-ben megjelent játékot.

Pedig, ha jobban belegondolnak, rájöhettek volna, hogy a Monopoly eléggé kritikus a kapitalizmussal. Hiszen mit látunk benne? Aki jól teljesít a piaci versenyben, az óriásira nő, és a játék végére korlátlan hatalomra tesz szert, ráadásul ezt más emberek kárára teszi. A játékban nincs második, vagy harmadik helyezés, előbb-utóbb a legnagyobb ingatlantőkés visz mindent, mindenki más tönkremegy, nincstelenné válik.

A kapitalizmus ilyen kisarkított leírása akár egy kommunista röplapon is szerepelhetett volna a 20. század elején, ahogy egyébként a Monopoly kabalája is, a cilinderes, bajszos nagytőkés Mr. Monopoly, aki egy alig leplezett karikatúra a 19. század egyik meghatározó bankár-befektetőjéről, az óriáscégei miatt gyakran monopólium-vádakkal támadott J. P. Morganről.

A közgazdászok szerint nem úgy van

Az NPR riportere egy alkalommal leültetett két közgazdászt Monopolyzni, ebből az derült ki, hogy a szakmában nem is kedvelik túlzottan a játékot, amiért az a piaci ügyleteket úgy mutatja be, mintha azoknak egyértelműen lenne egy nyertese és egy vesztese, miközben a kölcsönös hasznok nem kapnak szerepet a játékban.

És van egy híresebb, monopolizós sztori a közgazdasági Nobel-díjas Milton Friedmanról is, aki egy chicagói egyetemi kollégiumban egy, a tiszteletére rendezett fogadáson vendégeskedett, majd a diákok kérésére aláírta az egyik játéktáblát is. A Monopoly feliratot egészítette ki egy kétértelmű üzenettel, fölé írta, hogy “Down with”, azaz Le a monopóliummal, és/vagy Le a Monopolyval.

Friedman a szabad piacok, és a visszafogott állami szerepvállalás egyik legnagyobb hirdetője volt, és a diákok, akik meghívták magukhoz a professzort, szintén a szabad piacban hittek, emiatt nem is a rendes szabálykönyv szerint játszottak vele, hanem a szabad piaci változatban, így a mezőkre annyi szállodát és házat építhettek, amennyit csak akartak. A szabályok változása miatt aztán durván beindult az infláció, és végül úgy döntöttek, hogy jobb mégis korlátozni a beruházásokat.

A JÁTÉK TÖRTÉNETÉBŐL AZ IS KIDERÜL, HOGY NEM VÉLETLENÜL ILYEN KRITIKUS A MONOPOLY A KAPITALISTA GAZDASÁGGAL SZEMBEN.

Ebből is volt első, de volt előtte is valami hasonló

Az első Monopoly-táblával 1934-ben kezdett forgalmazóknál házalni egy Charles Darrow nevű amerikai férfi, aki nem sokkal korábban, a Nagy gazdasági világválság idején lett munkanélküli, végül senkinek sem volt elég meggyőző az ötlete, ezért saját költségén kezdte legyártani az első dobozokat a Monopolyból.

Olyan jól fogyott, hogy 1935-ben már őt kereste meg a Parker Brothers vállalat, hogy érdekli őket a játék. Darrow eladta az általa korábban levédetett társast, és olyan szerződést kötött, ami alapján jogdíj illeti őt az eladott példányok után. Így lett ő a világ első dollármilliomos játéktervezője.

Celebritások és üzleti mogulok játszanak Monopoly-t a londoni Brown's Hotelben 1970. december 17-én. Balról-jobbra: Jim Slater, a Slater-Walker befektetési csoport vezetője, Oliver Jessel, Victor Watson, Sir Jack Cohen, a Tesco vezetője, David Malbert, Robert Morley színész és Nigel Broackes, fotó: Chris Ware / Getty Images Hungary

Csakhogy a Monopoly ‘34-es megjelenése előtt már létezett egy nagyon-nagyon hasonló Landlords’ Game nevű táblásjáték, ami a tőkekoncentráció, az ingatlanmonopóliumok kialakulásának veszélyére hívta fel a figyelmet.

A TÁRSASJÁTÉKOT EGY RADIKÁLIS BALOLDALI NÉZETEKET HIRDETŐ, FEMINISTA NŐ, ELIZABETH MAGIE TALÁLTA KI MÉG 1906-BAN, ÉS BEVALLOTTAN ANTIKAPITALISTA PROPAGANDÁNAK SZÁNTA.

A Guardian cikkéből kiderül, hogy Magie messze megelőzte korát, szégyen nélkül, sőt, provokációból büszkén vállalta, hogy 40 éves korában még nem élt házasságban, egyszer még egy ironikus újsághirdetést is feladott, amiben úgy próbált rámutatni a nők házasságon belüli elnyomására, hogy fiatal, nőnemű amerikai rabszolgaként kínálta magát egy jövendőbeli vőlegénynek.

Magie hatását a Monopolyból meggazdagodó Darrow, és a játékkal óriási pénzeket összeszedő Parker Brothers sem vállalta fel nagyon sokáig. Az aktivista szerepét jóval az 1948-ban bekövetkezett halála után ismerték csak el, 1974-ben, amikor egy közgazdászprofesszor Anti-Monopoly című, a monopóliumok és a korlátozás nélküli szabad piacgazdaság veszélyeit bemutatni kívánó játéka kapcsán évtizedes pereskedésbe keveredett a Parkerrel. Az Anti-Monopoly feltalálójának védelme arra épült, hogy a Parker nem követelhet semmit egy hasonló játék után, mivel már a Monopoly előtt is létezett egy ilyen játék.

A Landlord’s Game érdekessége, hogy kétféle módon lehetett játszani. Az első szakasz ugyanolyan volt, mint ami a Monopolyból is ismert: telkeket kell vásárolni, házakat kell építeni, jól meg kell sarcolni a többi játékost. Amiben viszont ennél több volt az az, hogy amikor már látható volt az egyik játékos megerősödése, akkor megszavazhatták a játékosok, hogy egy másik játékmód szabályai szerint folytatják, ahol a túl nagyra növő ingatlantőkéseket már korlátozta a szabálykönyv, adózni kellett a tulajdonukban lévő telkek után, az adóból pedig jutott minden játékosnak. Ebben a játékmódban általában senki sem lett megsemmisítve, mindenki tudott gyarapodni, bármekkorákat is dobott a kockával.

Elizabeth Magie játéka egy baloldali propagandaeszköz volt, sosem védette le, sőt, propagálta, hogy minél többen elkészítsék a saját táblájukat, és a játékon keresztül okítsák az embereket az állami újraelosztás fontosságáról és a piac korlátozásáról. (Egészen pontosan a politikai gazdaságtannal foglalkozó Henry George, 1879-ben megírt "egyetlen adó elméletről", amit a növekvő egyenlőtlenségek, és a városi ingatlanvagyonok felértékelődése miatt nemrég újból elkezdtek felfedezni a közgazdászok és az újságírók.)

Charles Darrow ezt a balos politikai részt teljesen kihagyta a Monopolyból, csak az egymás tönkretételéig menő vadkapitalista játékot tartotta meg. És ez óriási siker lett, a mai napig rengeteg pénzt lehet keresni a Monopolyval.

A játék elsöprő, évtizedek óta töretlen népszerűségét több dolog okozhatja. Egyrészt elég egyszerű, ezért tökéletes családi társasnak, a kisebb gyerekek is fel tudják fogni, hogy mi történik. A játékosoknak folyamatosan csereberélniük kell egymással, hogy legyenek telkeik, amikre építeni tudnak.

Valószínűleg éppen ez a kereskedés okozza a játék népszerűségét, hiszen a játék legvégéig csak szűkös erőforrásokkal rendelkezünk, a sikerünk attól is függ, hogy győzzük meg a többieket arról, hogy adják el nekünk a Nyugati pályaudvart, vagy az egyetlen hiányzó piros telket, hogy aztán építkezni tudjunk. Aki győzni akar, annak nem csak jókat kell dobnia, hanem a többi játékossal is folyamatosan keresnie kell a kapcsolatot.

A Hasbro megbukott az átformálással

Nem véletlenül háborodtak fel annyian 2011-ben – élükön a New York Times-szal –, amikor a Hasbro játékgyártó piacra dobott egy új, Monopoly Live-nak nevezett átalakított változatot, ahol a játékosok egymással nem kereskedhetnek, csak egy hőérzékelővel és kamerával(!) ellátott automatával kerülhetnek interakcióba, ami a tábla közepén magasodik.

Ez a gép a mezők megvásárlásán kívül minden mozgásteret elvett a játékosoktól, sőt, a nyomtatott pénzt, a tulajdoni lapokat, a kártyákat és a dobókockákat is. Az új Monopolyban az egyéni döntésekből kialakuló, játékosok közötti piac eltűnt, a gépi parancsok fegyelmezett végrehajtása vette át a helyét. A Hasbro szerint az új változat már a 2010-es évek társadalmi igényeire reagált, és a legnagyobb erősségének azt tartották, hogy – mivel a többi játékossal már nem volt értelme beszélgetni, és saját döntéseket se lehetett hozni – az eredeti társasjátéknál jóval pörgősebb, feszesebb játékmenetet adott.

Végül nem érdekelt senkit a választási szabadság nélküli társasozás, a Monopoly Live mind kritikai, mind anyagi értelemben bukás lett.

Volt rákosista is

Nem tett jót az eredeti, versengésre alapuló játékélménynek az sem, amikor a magyarok akarták a társast átírni a szocializmus éveiben.

Először a Teljesítsd a tervet! jelent meg, amit a Monopoly rákosista változatának szántak, a Capitaly betiltásának évében, 1952-ben, és a kapitalizmus helyett a tervgazdaságban kellett megtalálniuk a játékosoknak a szerencséjüket. A cél persze nem az egyéni siker volt, minden bábú egy-egy szocialista országot képviselt, a feladat pedig az, hogy a játékosok az országuk állampolgárainak az életszínvonalát növeljék, a kulákok, burzsujok, háborús uszítók, valamint a rossz tanulók(!) aknamunkája ellenére.

A felpuhuló diktatúrában már szolidabb formát kapott a játék, ez volt az 1966-ban megjelent sokak által ismert és szeretett Gazdálkodj okosan!, ahol már a makrogazdasági folyamatok helyett a mikroökonómia világában maradtak a játékosok, már amennyire lehet ilyesmiről beszélni olyan háztartásoknál, amik egy piaci versenyt nélkülöző gazdaságban működnek. Mindenesetre itt már nem voltak kulákok, padlást legfeljebb higiéniai okokból kellett söpörni, és már azt se kézzel, hanem a korszak csúcsszuper kényelmi eszközének számító porszívóval.

A kádári éra társasjátéka leképezte a jóléti gazdaság működését is, az elérendő cél egy panellakás berendezése volt. Legalábbis először, később, a hetvenes évektől családi házak szerepeltek a játékban, a nyolcvanas években kiadott dobozokban pedig már nyaralótelek is szerepelt. Stratégiázni nem kellett benne, minden a szerencsén múlt, de cserébe a vesztes játékosok sem lettek megalázva. Egymás mellett haladva lehetett gyarapodni, a másik játékosnak nem lehetett kárt okozni, és a pénz megszerzése sem járt erőfeszítéssel, hiszen minden kör után jött a panelünk berendezéséhez bőven elegendő fizetés a kasszából.

A játék emellett gyerekeknek szánt propaganda is volt, az egészséges életvitelért jutalom járt, a különböző, társadalmilag károsnak ítélt cselekedetekért pedig pénzbüntetést kellett fizetni, vagy még rosszabb. Egy életre megtanulta mindenki, hogy ha nem zárja el a csapot, vagy részegeskedik, akkor a kádári karma miatt kimarad egy kockadobásból.

A PÉNZT NEM ÉRTE MEG STRATÉGIKUSAN FELHALMOZNI ÉS MŰKÖDŐTŐKÉVÉ ALAKÍTANI, MINT A MONOPOLYBAN, CSAK EL KELLETT KÖLTENI A SZOCIALISTA JÓLÉT KÜLÖNBÖZŐ IPARCIKKEIRE.

A piaci fordulatot először a kulturális, művészeti mező hozta vissza a gazdasági társasjátékok terén, 1986-ban a Képzőművészeti Kiadó gondozásában jelent meg újból a Capitaly, akkor még trükkösen nem a saját jogán, hanem a Régi idők játékai sorozat tagjaként egyfajta nosztalgikus utánnyomásként.

A végső fordulatot persze a rendszerváltás hozta el. Capitalyból a kilencvenes években megjelent egy felújított, Capitaly - Az üzleti élet játéka című változat, 2000-ben pedig megjelent a Capitaly 2000 sorozat, amit már a magyar társadalom Európai Unióhoz való felzárkózási vágyához pozíciónáltak, a fizetőeszköz is az euró volt.

A Monopoly eredeti, klasszikus változata a történelem során először 1992-ben jelent meg Magyarországon, és a táblán a nagyobb magyar városok főutcáit lehetett felvásárolni.

(Index, 2019. június 15., Domschitz Mátyás írása, A cikk megírásához fontos forrás volt Haider Edit "A libajátéktól a Monopolyig - A lépegetô társasjátékok történetérôl" című, 2013-as tanulmánya, ami a Sic Itur ad Astra folyóiratban jelent meg, és András Csaba "Elkötelezett játékok" című tanulmánya, ami az Apertúra folyóiratban jelent meg 2019-ben.)

Csak a legjobb nyomja le a gagyi játékot

Egyre kevesebb a hazai játékgyártó.

Csökken az olcsó ázsiai importtal versengő hazai játékgyártók száma, prémiumtermékeiknek köszönhetően ugyanakkor összesített árbevételük nő, írja a Népszava.

Hat éve csökken a hazai játékgyártók száma – állapítja meg a céginformációval foglalkozó Opten. Jelenleg 177 társaság foglalkozik e területtel, ami 2013-hoz képest 13 százalékos csökkenés. Habár ez általános jelenség, a feldolgozóiparra különösen igaz, hogy a versenyt rendkívül nehezíti a az olcsó és tömeges ázsiai behozatal.

Csak azoknak marad esélyük, akik drága munkaerő mellett is képesek kimagasló minőségű, eredeti prémiumtermékek előállítására. A hatékonyság is nyerő lehet, bár ez igazán csak nagy mennyiségek esetén kifizetődő. A jellegzetes hazai termékekre szakosodott gyártók mégis értek el szép sikereket.

A hazai játékgyártók éves összesített árbevétele jelenleg mintegy 57 millárd forintra rúg, ami 67 százalékos ugrás 2013-hoz képest. Az alkalmazotti létszám szintén emelkedett az elmúlt évek során: jelenleg mintegy 4 ezren dolgoznak az ágazatban. A növekvő bérek melletti bővülő foglalkoztatottság szintén azt jelzi, hogy az eredeti, magas emberi munkaigényű prémiumjátétok fontos szerepet töltenek be.

A társaságok döntő többsége tisztán hazai tulajdonú: csak mintegy 10 százalékuk áll külföldi befolyás alatt. Igaz, évi egymilliárd felett ez az arány már 50-50 százalékra nő.

(Népszava, 2019. május 23.)

Pokémon Go után Harry Potter

Újabb nagy dobás érkezik a mobiljátékoknál.

A Pokémon Gohoz hasonló kiterjesztett valóság (AR) stílusú mobiljátékot fejleszt a Niantic, és bár bemutatódátum még nincs hozzá, sok elemző úgy véli, a Harry Potter világából merítő játék legalább akkora durranás lesz, mint 2016-os, hasonló technológiára építő elődje, írja az Origo.

A Pokémon Go 2016 júliusi indulása óta közel egymilliárd letöltést, 600 millió telepítést, valamint 2,54 milliárd dollár (743,3 milliárd forint) bevételt eredményezett. Ráadásul mintegy 150 millióan használják a játékot azóta is.Az utódja pedig hamarosan megérkezik, ami megpróbálja megismételni ezt a sikert.

A 19 nyelven megjelenő Harry Potter: Wizards Unite már idén elérhetővé válik, és a játékosokat ráveszi arra, hogy felfedezzék környezetüket, miközben a Harry Potter filmekből és könyvekből ismert mágikus lényeket és szereplőket keresik.

Azt akarjuk, hogy az emberek kimenjenek és felfedezzék saját világukat"– nyilatkozta Mike Quigley, a Niantic marketingigazgatója a CNBC-nek.

A Niantic kilenc évvel ezelőtt indult, akkor még Niantic Labs néven a Google szárnyai alatt, majd 2015-ben a Google támogatásával különálló cégként szerzett nevet magának. A legújabb játék egy közös fejlesztés az AT & T tulajdonú Warner Bros Interactive Entertainment vállalattal.

A Pokémon Go 2016 augusztusában érte el a legmagasabb bevételét: 200 millió dollárt (58,5 milliárd forint).

Idén áprilisban közel 65 millió dollárt (19 milliárd forint) költöttek el a játékosok, ami a Sensor Tower mobilkutató cég adatai szerint15 százalékkal több az előző évhez képest. Idén összesen 291 millió dollárt (85,1 milliárd forint) költöttek a játékosok, ami 29 százalékkal magasabb összeg a tavalyihoz képest.

A játékpiaci elemzők szerint a Harry Potter játék sikerének egyik akadálya, meglepő módon, épp a korábbi játék lehet. A siker attól függ, hogy a debütáló Harry Potter-játékban a gazdagabb játékmenet és a frissített technológia képes-e ellensúlyozni azt, hogy ennél a technológiánál a Pokémon Go megkerülhetetlen címmé vált az újszerű élményekre vágyó játékosok esetében – elemezte a helyzetet Carter Rogers a Nielsen Company fő elemzője.

Ha Niantic ugyanazt a stratégiát és technikákat alkalmazza, mint korábbi játékánál, akkor a Harry Potter: Wizards Unite egy újabb sikeres projektté válhat"– mondta Candice Mudrick, a Newzoo piacelemzője.

A Niantic jövőjének egyik legnagyobb mozgatórugója a kiterjesztett valóság növekedése a játékpiacon belül.

Carter Rogers szerint idén összesen 3,3 milliárd dollár (965,7 milliárd forint) bevételt fog generálni az AR alapú játékok.

(Origo, 2019. május 21.)

Hello Kitty: nagyon hozza a pénzt

Dollármilliárdokat csináltak egy rózsaszín kismacskából. De hogy mit csípnek benne, azt nem tudni.

Hello Kitty üzletileg sikeresebb, mint a Batman, Superman, Harry Potter vagy a Marvel-szuperhősök, pedig csak egy macskának látszó harmadikos brit diáklány, aki rózsaszínbe burkolózva, üres tekintettel bámul különböző mindennapi használati tárgyakon, a ceruzától kezdve a snowboardon át a vibrátorig, írja az Index, Mészáros Tamás összeállítása. Ezáltal pedig a japán cukiságipar nagyasszonya, a szigetország külpolitikájának fontos szereplője, feministák célpontja és más feministák bálványa, egyúttal pedig egyes körökben a globális rózsaszín kúlság megtestesítője lett. Csak senki nem tudja, miért.

Ha azt a kérdést szegeznék az embernek, hogy melyik a legjövedelmezőbb fikciós karakter, akkor a legtöbben vélhetően valamelyik Disney-figurára, Harry Potterre vagy a Marvel-univerzum szereplőire, esetleg Batmanre gondolnának, és nem is járhatnának ennél messzebb az igazságtól.

Ugyanis van egy szereplője a gyerekek, szüleik, valamint az örök gyerekek pénztárcájára hajtó üzleti szférának, amely (a piaci bevezetéstől a mai napig számított összbevétel tekintetében) az összes Disney-hercegnőnél, Micimackónál, a teljes Marvel-univerzumnál, a Star Wars-biznisznél és a Harry Potter-iparnál is sokkal sikeresebb pénzügyileg:

HELLO KITTY, A RÓZSASZÍN FELHŐBE BURKOLÓZOTT, MACSKÁRA HAJAZÓ, SZÁJNÉLKÜLI, MASNIS MÍTIKUS LÉNY, AMELY ÉVI NAGYJÁBÓL 8 MILLIÁRD DOLLÁRT TERMEL – DACÁRA ANNAK, HOGY NEM MÉDIASZAKEMBEREK, HANEM EGY GUMIPAPUCSKÉSZÍTŐ TALÁLTA KI.

Bár Magyarországon relatíve kevésbé ismert, és amúgy világszinten is csak a második legsikeresebbnek számít műfajában (a legtöbb pénzt a Pokémon termelte), az 1974-ben létrehozott franchise a japán és a nemzetközi cukiságipar zászlóshajója, és azon marketingaxióma megteremtője, miszerint megfelelő mennyiségű rózsaszínnel, strasszal, csillámporral és jó marketinggel bármiből lehet globális bizniszt csinálni.

Azt pedig, hogy Hello Kitty kiötlői nem tudnak mellényúlni, jelzi, hogy legújabb slágerfigurájuk egy depressziós, emberi hátsóval bíró tojássárgája, amely (aki?) testi hátrányai ellenére irtózatos népszerűségnek örvend. Nem is beszélve az agresszív vöröspandáról, aki a munkahelyi stresszre és szexizmusra piálással, death metal karaokéval és agresszív verbális kifakadásokkal reagál. Ők ugyanakkor a cég részéről is a stressz termékei, mert Kitty élete pénzügyileg ma már nem csak játék és mese.

Van itt minden, cukiságtól a vibrátorig

Manapság a Hello Kitty Japánban, az Egyesült Államokban, Ázsiába és Európában is meglepően nagy őrület, és ebből fakadóan nagy pénzmozgások övezik. Ugyanakkor a többi japán popkulturális hódítóval, például a Pokémonnal, Super Marióval vagy Songokuval ellentétben Kitty (rajongóinak és közelebbi ismerőseinek Kitti-csan, azaz Kittike, teljes nevén Kitty White) nem egy rajzfilmnek vagy konzoljátéknak köszönheti ismeretségét: csak simán ártatlanul néz különböző, képmását viselő termékeken. (Mangaszerepléseinek lehetőségét nagyban csökkenti, hogy nincsen szája, bár van pár kisszériás Kitty-rajzfilm, amiben ennek ellenére is beszél.)

A karakter hazájában van Hello Kitty-s sinkanszen, Hello Kittyvel kipingált repülőjárat, a Disneylandhez hasonló Hello Kitty-land (egész pontosan Sanrio Puroland). Tajvanon van Hello Kitty-szülészet és kittys beszállókapu a fő tajpeji reptéren. De nyugaton is bármit meg lehet kapni Hello Kittys kivitelben, van snowboard, konyhai eszköz, vécéülőke, Swarovski-ékszer, bor, sör, golftáska, sőt kondom és vibrátor is (bár a vibrátor eredetileg nyakmasszírozó gépnek van reklámozva, ahogy Japánban a vibrátornak használt elektronikai cikkek nagy része).

Ahogy volt Hello Kitty-s különkiadása a Beats fülhallgatómárkának is, amelynek alapítója, Dr. Dre nem kifejezetten a rózsaszín cukisággal, hanem azzal lett ismert, hogy a füvezésről, piálásról, a kurvázásról, na meg arról rappelt, hogy basszák meg a zsaruk. Ha pedig valaki a teljes comptoni Kitty-szettet be akarja szerezni, jó hír, hogy kittys bongot is lehet kapni. Amikor viszont nem stúdiogengszterek zsebét tömi (bár Dre már eladta a Beats-részesedését), akkor Kitty az ENSZ gyermekalapja, az Unicef nagyköveteként is funkcionál. A márka rajongói között van Lady Gaga, Mariah Carey, Britney Spears és Paris Hilton is.

Eperke kezdte

Ehhez képest a karakter elég szerény körülmények között látta meg a napvilágot.

AZ 1960-AS ÉVEKBEN EGY CUDZSI SINTARÓ NEVŰ GUMIPAPUCS KÉSZÍTŐNEK FELTŰNT, HOGY A TERMÉKEI KÖZÜL SOKKAL JOBBAN FOGYNAK AZOK, AMELYEKRE KIS VIRÁGOKAT PINGÁLTAK, úgyhogy felbérelt pár rajzfilmrajzolót, hogy csináljanak cuki karaktereket a papucsaira. Miután a dolog bejött, létrehozott egy külön céget, a Sanriót, amely kifejezetten a cuki kiegészítőkre összpontosított: miután Japánban a társasági élet fontos része a folyamatos ajándékozgatás, úgy gondolta, a cukisággal díszített ilyen-olyan kis, praktikus ajándéktárgyakban jó pénz van. (Cudzsi ma már dollármilliárdos, bár ettől függetlenül “eperkirály” néven szokott belső céges hírlevelet írni – első karaktere az eperke volt.)

1974-ben dobták piacra az egyik ilyen ajándéktárgyukat, egy műanyagborítású pénztárcát, amelyen egy szájatlan fehér macska volt, egy üveg tej és egy aranyhal-akvárium társaságában. Mivel akkortájt a brit popkultúra elég népszerű volt Japánban, a Kittynek kreált háttérsztori szerint a macskának látszó lény brit, London mellett él, van egy testvére és egy pasija is, és harmadikba jár a suliban. Eleinte csak egy volt a sok hasonló figura közül, ám az 1990-es években hirtelen megugrott a népszerűsége, és a félezer Sanrio-karakter legnépszerűbbikévé vált.

Mint az utóbbiból kiderül, a karaktert eredetileg kisiskolásoknak szánták, és az első termékcsaládok még az uzsonnás műanyagdobozoktól a ceruzákig a klasszikus iskolai kiegészítőkre összpontosítottak. A rajongótábor azonban hamar megnőtt, és ma már jóval tágabb korosztályt ölel fel, ami a marketingstratégiában is változást ösztökélt. Mivel a gyerekek és fiatalok vásárlóereje véges, a klasszikus rózsaszínbe burkolózott Kitty-ábrázoláson kívül számos, felnőttesebb dizájnt is csinál a cég, és egyre inkább a kifejezetten a felnőttekre szabott termékekkel próbálkoznak, nemrég például sok százezer forintos struccbőr-táskát dobtak piacra.

Hogy mekkora karriert futott be, azt jelzi, hogy ma a Hello Kitty 130 országban van jelen, és nem kevesebb mint 50 ezer termékcsalád (!) viseli a karakter nevét. Manapság a termékek nagy része már licencszerződések alapján készül, azaz a Kitty mögött álló cég, a Sanrio a bevétel bizonyos részéért cserébe eladja Kittyt, illetve hát Kitty képmását más cégeknek, hogy felhasználják saját termékeiken. Ezzel ma a Sanrio a világ tíz legnagyobb licencbevételével rendelkező cége között van, a Disney és a Barbie-babáról ismert játékgyártó, a Mattel mellet.

De hogy mit csípnek benne

Arra, hogy hogyan lehetett egy száj nélküli, masnis, macskának látszó lényből (bár a készítők szerint nem macska, csak egy brit diáklány, aki valamiért cirmos) korunk egyik legnagyobb popkulturális szenzációja és üzleti vállalkozása, annak számos magyarázata van:

Egyes magyarázatok szerint népszerűsége részben a szája hiányának köszönhető, ami miatt bármilyen érzést bele lehet látni az ártatlanul néző arcába, a szomorúságtól a boldogságon át a kacérságig. Hello Kitty az, akinek látni akarod.

Vannak, akik szerint Hello Kitty a gyerekkor ártatlanságát, egyszerűségét és biztonságát szimbolizálja, és sikerét az ezáltal keltett nosztalgikus érzéseknek köszönheti. Elvileg ezt segíti az egyszerű dizájn is.

Egy hasonló megközelítés szerint a Hello Kitty és általában a cukiságipar a maga gyerekességével a fárasztó, stresszes mindennapokból jelent menekülést a fiatal felnőtteknek.

Esetleg pont fordítva: a cuki termékek nem menekvést jelentenek, hanem pont a mindennapok unalmas valóságát teszik befogadóbbá, színesebbé és átélhetőbbé (ez a Sanrio hivatalos verziója is).

Vagy arról van szó, hogy a Sanrio termékeivel a nőket célozta, akik a japán házasságokban hagyományosan a családi kassza őrei és kontrollálói, és a gyerekkorukban Kitty-rajongóvá vált nők örökké azok maradnak.

Vagy csak szimplán a dolog esztétikájáról van szó: a rózsaszín cukiság azért elég jó recept a sikerhez.

A biznisz bővülésével pedig egyre többen ülnek fel ironikusan a Kitty-vonatra, ezek a mai fiatalok valamiért viccesnek érzik a teljesen túltolt rózsaszín giccset (pl. miért másért venne az ember kittys bongot).

ETTŐL FÜGGETLENÜL KITTY NEM VALAMIFÉLE POPKULTURÁLIS VÁKUUMBAN SZÜLETETT: JAPÁNBAN AZ 1970-ES ÉVEKBEN KEZDETT TERJEDNI A CUKISÁGKULTÚRA (JAPÁNUL KAWAII),

ami eleinte abban merült ki, hogy a fiatal lányok egy része direkt gyerekesen kezdett beszélni, mindenféle dekorációkkal, például szívecskékkel vagy szivárványokkal kezdte díszíteni kézírását (később ebből lettek az emojik és a kaomojik, amik japán találmányok), és elkezdett úgy öltözködni, mintha valami giccses Disney-filmből esett volna ki. Ezt látva egy idő után a japán cégek is ráálltak a cukiságra, mert látták, hogy ezzel lehet pénz kifacsarni fiatalabb női vásárlóikból.

A dolog a mai napig kitart: a legnagyobb japán csetapplikáció, a Line szintén arra építi imidzsét, hogy rettentő cuki, a jelképük például egy fehér nyúlszerű képződmény és egy medve, és kismillió cuki stickerük is van. De a cukiság különböző szeletei a japán mindennapokban szinte minden második terméken visszaköszönnek, még a hadsereg is cuki mangával próbál toboroznl.

A cukiság is húzhatja a nagypolitikát

Akármilyen meglepőnek is tűnhet a fentiekből, Hello Kitty sikereinek köszönhetően a világpolitika szereplőjévé is vált. A politikatudomány egy régi, bár sokat vitatott koncepciója a “puha erő”, ami röviden azt jelenti, hogy egy ország nem csak katonai vagy gazdasági erejével, hanem kulturális vonzereje által is képes elérni külpolitikai céljait. Az eredeti, az 1990-es évek elejéről származó példa alapján az Egyesült Államokat nem csak az teszi erőssé, hogy katonailag az, hanem például az is, hogy a hollywoodi filmek világszerte hirdetik az amerikai jólétet és az amerikai értékeket, emiatt pedig a világ egy jelentős része olyanná akar válni, mint Amerika.

Ezt az elvet Japánra alkalmazva: a Hello Kitty, a cukiságipar, de általában véve a japán popkultúra külföldi hódítása hozzájárult ahhoz, hogy Japánra a tengerentúlon ne mint egykori népirtó imperialista hatalomra, hanem a cukiság és kúlság egy globális központjára tekintsenek. Nem meglepő, hogy Kitty és a popkultúra terjesztésében a japán kormány is aktívan részt vesz Cool Japan nevű külföldi kampányaival, vagy hogy a fű alatt erősödő japán hadsereget is cuki rajzfilmfigurákkal reklámozzák belföldön.

Ettől függetlenül a Hello Kitty és a hasonló japán rajzfilmfigurák külföldi sikerének nem mindenki örül. Sokak szerint ezek azt a képet sugározzák Japánról a világnak, mintha az egész szigetország valami rózsaszínbe bugyolált, gyerekes hely lenne.

A JAPÁN FEMINISTÁK PEDIG AZÉRT TÁMADJÁK A KITTY-KULTUSZT, MERT ÚGY ÉRZIK: A KARAKTER ÉS A KÖRÉ ÉPÜLT CUKISÁGIPAR EGY IDEJÉTMÚLT NŐKÉPET SUGÁROZ, AMELY ELVÁRJA, HOGY A LÁNYOK RÓZSASZÍNEK, KEDVESEK, GYEREKESEK ÉS BEHÓDOLÓAK LEGYENEK.

Mindazonáltal a Hello Kitty-jelenség helyes értelmezése kapcsán még a feministák sem feltétlenül értenek egyet: egyesek szerint teljesen menő az ironikus módon túltolt rózsaszínség, mások szerint meg a nőiség meggyalázása, amely infantilis, buta és egyszerű nőképet sugároz.

Többet kell mutatni

Mindenesetre mind Kitty, mind a Sanrio többi karaktere sokat változott e tekintetben az utóbbi időben. A cukiságipar varázsa a jelek szerint megkopóban van, a Hello Kitty eladásai főleg külföldön jelentősen estek az elmúlt években. Ezért a cég diverzifikál: manapság próbálnak reflektálni a mélyebb társadalmi problémákra is, hogy szélesebb rétegeket érjenek el.

Ennek részeként Kitty ábrázolása már messze nemcsak a rózsaszín cukiságra korlátozódik, hanem bőven vannak sötétebb verzió is. Ahogy az említett agresszív vöröspanda (Agrecuko) például a japán munkahelyi terrort, szexizmust és általában véve a 21. század elejének kapitalizmusát próbálja kifigurázni. Vagy a depressziós tojássárgája, Gudetama, akinek soha semmihez nincs kedve, inkább visszahúzódna a héjába, amivel a társadalmi elidegenedést próbálja szimbolizálni.

Akármilyen furcsák is, Agrecuko vagy Gudetama nem valamiféle alternatív piacra készült különkiadások. Szakértők szerint (mert ennek a témának is vannak egyetemi kutatói) míg nyugaton a Kittyhez hasonló karakterek és általában véve a mainstream cukiságipar, például a Disney termékei gyakran relatíve egysíkúak (jók és szépek, rosszak és csúnyák, stb.), addig Japánban hagyományosan beleférnek a maguk cukiságában nem csak vidámságot, hanem ennél összetettebb érzelmeket kommunikálni próbáló figurák is (ahogy manapság a Marvel-univerzumtól kezdve Batmanen át a Bond-filmekig nyugaton is kezdenek összetettebbek lenni a korábban egysíkúbb hősök, illetve népszerűbbek lenni a korábban is összetettebb, de kevésbé mainstream karakterek).

Megnézik, mi kell az embereknek, ma is

Ugyanakkor ezek az alszektorok nem véletlenül alakultak így: a Sanrio termékei nem művészeti elkalandozás szüleményei, hanem szigorú piackutatás eredményeként jönnek létre. Nem véletlenül tudnak mindig ráhibázni a célcsoportjaik elvárásaira:

A KEZDETI, INTUITÍV SIKEREK ÓTA AHOGY MINDEN NAGYVÁLLALAT, ŐK IS EGY PROFI PÉNZNYOMTATÓ GÉPEZETTÉ VÁLTAK.

Az új karakterek és az utóbbi évek útkeresése leginkább arról szól, hogy a cég üzleti eredménye az utóbbi egy-két évben eléggé megromlott: bevételük negyedével esett a 2015-ös csúcs óta. A cukiságfronton a Disney támad, de általában is több a vetélytárs a fiatalok pénztárcájáért: hiába termeltek eddig kevesebb pénzt, az olyan újabb, feltörekvő és jobban kidolgozott franchise-ok, mint a Marvel vagy a Harry Potter mégis csak veszélyt jelentenek, ahogy az is, hogy manapság már esztétikailag kevésbé vonzó a rózsaszín giccs. Tehát egyértelművé vált, hogy akármekkora őrület is övezi, hosszabb távon Kitty egymaga nem lesz képes tolni a Sanrio nagyra nőtt, de az előző évtized gyors növekedése után látványosan belassult szekerét.

Ami végső soron elég jól jellemzi a világ gazdasági és társadalmi állapotát 2018 végén: egy rózsaszín cukimacskán meggazdagodott multicég, miután a macska eladásai gyengültek, mert a mai fiatalok depisek, a további terjeszkedés lehetőségét a depis fiatalok depijének és a globális kapitalizmussal szembeni elégedetlenségnek a kielégítésében látja.

(Index, 2019. január 6., Mészáros Tamás írása)

A játékpiac csúcsa a karácsony

Több játékot vásárolunk idén karácsonyra.

2018 karácsonyára a magyar gyermekek 2-3 különböző játékra is számíthatnak, melyekre a szülők többsége 10 ezer forintnál is többet költ a Regio Játék kutatása szerint, írja a Világgazdaság. A játékkereskedő áruházaiban az első adventi hétvégén 6 százalékkal, a másodikon 3 százalékkal nőtt a forgalom tavalyhoz képest, míg az online értékesítés már a második hétvégén háromszoros forgalmat generált.

A játékpiac legnagyobb forgalmát adó időszaka hagyományosan a karácsonyt megelőző hónapokra esik.

Kereskedelmi szempontból a december a legerősebb, ilyenkor értékben magasabb, és mennyiségre több játék kerül a szülők kosarába. Tavaly minden ötödik termék – összesen 1,2 millió darab – ekkor talált gazdára – avatott be a részletekbe Gyaraki Dávid, a Regio Játék marketingvezetője.

A cég 2018 november közepén készített felmérése szerint a szülők egyharmada 2, szintén egyharmada 3 különböző ajándékot is választ karácsonyra, háromból egy 5-10 000 forintot, többségük (57 százalék) viszont 10.000 forint felett költ egy gyermek esetén.

A kutatásból az is kiderült, hogy a válaszadók fele novemberben kezdi el az ajándékok beszerzését, azonban a legtöbb vásárlás a karácsony előtti 3-4 héten realizálódik.

Az első adventi hétvégén 6 százalékkal, a másodikon 3 százalékkal nőtt az áruházi forgalmunk 2017-hez képest. Az ünnephez közeledve kisebb emelkedésre számítunk, ezért idén december 22-ére várjuk az áruházi forgalom tetőpontját. Az online értékesítés a második hétvégén indult be igazán, ekkor két nap alatt háromszoros forgalmat generáltunk a tavalyi évhez képest – tette hozzá a marketingvezető.

Karácsonykor sem árt odafigyelni a vásárlásra

A gyermekjátékok piacának legforgalmasabb időszakában is fokozott figyelmet kell fordítaniuk a szülőknek a megvásárolni kívánt ajándék minőségére. A legnagyobb segítséget a CE (Conformité Européenne) jelölés nyújtja, mely azt jelenti, hogy a játék megfelel a rá vonatkozó előírásoknak, és szabadon forgalmazható az Európai Gazdasági Térség belső piacán.

A gyártó és forgalmazó felelőssége mellett a szülői tudatosság is nélkülözhetetlen játékvásárlásnál, hiszen a játék csak akkor lesz igazán jó, ha mindenekelőtt biztonságos, és örömöt okoz a gyermeknek – mondta el Gyaraki Dávid. Az idei karácsony slágertermékei egyébként a társas- és kreatív játékok, a Lego, a kisautók és a játékbabák lesznek.

(Világgazdaság, 2018. december 17.)

Toys "R" US: game over

Bezárhat az USA legnagyobb játékáruháza.

Nem kizárt, hogy a csődvédelem alatt álló legnagyobb amerikai játékáruházlánc, a Toys "R" Us bezárja összes üzletét az Egyesült Államokban, mert szerinte külső pénzügyi támogatás nélkül értelmetlen belekezdeni egy szerkezetátalakításba - írja a The Wall Street Journal nyomán a Napi.hu.

A New Jersey-ben bejegyzett, 1957-ben alapított cég 2017 szeptemberében kért csődvédelmet az amerikai csődbíróságtól - írta az MTI.

A játékárusító boltnagyhatalmat az online kereskedés elterjedése és a diszkonthálózatok kényszerítették térdre. A cég éves forgalma mintegy 11 milliárd dollár, de részben a korábban felvett hitelek jelentős kamatösszege miatt a vállakozás 2013 óta veszteséges.

A cég 2018 januárjában bejelentette, hogy amerikai üzleteinek 20 százalékát, 182 boltot bezár.

Amikor csődvédelmet kért a játékáruházlánc, azzal számolt, hogy sikerül átalakítania 5 milliárd dolláros hosszú lejáratú adósságának egy részét, és javítja működési tevékenységét, amihez a már meglévő hitelezői és mások összesen 3 milliárd dollárral járulnak hozzá.

A hitelezők azonban a jelek szerint nem kívánják a víz felszíne felett tartani a játékáruházláncot. Még márciusban bíróság foglalkozik a Toys "R" Us-üggyel és ekkor várhatóan kiderül, mi lesz a céggel.

(Napi.hu, 2018. március 9.)

Kínában lépeget a Lego

A Lego dán játékgyártó és a Tencent kínai internetes technológiai holding közösen fejleszt online játékokat és egy közösségi hálózatot kínai gyermekek számára.

Jacob Kragh, a Lego kínai leánycégének vezetője elmondta, a két cég közötti együttműködés kialakításával arra törekednek, hogy a kínai gyermekekre szabott tartalmakkal és platformokkal biztonságos internetes környezetet alakítsanak ki.

Ennek jegyében a Tencenten elérhetővé válnak a Lego videói és videójátékai, valamint a dán játékgyártó építő- és programozó készlete, a kifejezetten fiatal, 7-12 éves gyerekeknek szánt Lego Boost. A Tencent és a Lego megvizsgálja annak lehetőségét is, hogy kínai gyerekeknek közösségi hálózatot hozzon létre - írta az MTI nyomán a Napi.hu.

A média, internet, reklám és fejlett technológiai befektetésekre összpontosító Tencent 537 milliárd dolláros piaci tőkeértékével Ázsia legértékesebb cége.

A Lego az utóbbi években bevételnövekedésének lassulásával szembesült, de a kínai piac kivétel maradt, ott 2016-ban is 25-30 százalékkal nőttek az eladások. Az évi 31 milliárd dollár értékű kínai játékpiacból a Lego 3 százalékkal részesedik, a másik két nagy amerikai rivális, a Mattel 2 százalékot, a Hasbro pedig 1 százalékot tart kézben.

A Lego 2016 novemberében nyitott gyárat a kelet-kínai Csiahszingban, és a várakozások szerint az Ázsiában eladott Lego-termékek 70-80 százalékát fogják ebben az üzemben gyártani.

A Barbie babákról ismert Mattel 2017-ben megállapodást kötött a legnagyobb kínai online kiskereskedelmi céggel, az Alibabával és a kínai szülők legnagyobb internetes közösségi hálózatát üzemeltető BabyTree céggel a Fisher-Price játékokra alapozott, interaktív tanulást lehetővé tévő termékeinek eladásáról.

Ha karácsonyi ajándék, akkor játék

A karácsonyi ajándékozás topja a játék, hiszen a gyerekek megajándékozása megkerülhetetlen szigete az ünnepeknek. Veszik is szépen. A játékpiac is a webre tart.

De hát hol is lehet játékot vásárolni.

És akkor hova menjek játékot venni

A statisztika szerint a játékboltok sem ússzák meg a boltszám csökkenését, hiszen 2013 végén még 823 szakboltban válogathatott a vásárló, 2017 derekán már csak 775-ben. A szakboltok mellett ott vannak persze azok a nagyáruházak, például hipermarketek, élelmiszerdiszkontok, melyek a karácsonyi ajándékvásárlás időszakában megtoldják a játékkínálatot, nem is kicsit. Sok kisebb bolt is játékkal színesíti az év végi kínálatát. De a kínai piacok is ott vannak, az pedig köztudott egyébként, hogy bárhol is vásárol a család játékot, azok zöme Kínában készül. Csak az nem mindegy, milyen a minősége és vajon adnak-e nyugtát a vásárláskor.

Nem meglepetés, hogy a legtöbb játékbolt a fővárosban található, pontosan 239 darab, Pest megyében pedig 100 (a KSH első félévet összesítő adatai szerint). Ezzel a főváros egymaga veri a többi országrészt, hiszen a Dunántúlon 226, míg Észak-Magyarországon és az Alföldön együtt számolva 210 a játék szakboltok száma.

És a fővárosban ragadva, a legtöbb játékbolt a hatodik kerületben tanyázik, 26 üzlet. A nagykörút vonala régen is kedvelt hely volt, de van ott nagybevásárlóközpont is, néhány játékbolttal. A tizenegyedik kerületben 22 játék szaküzlet található, második a sorban. És talán nem véletlen, hogy a fővárosi kerületek sorában dobogós a nyolcadik kerület 21 szakbolttal, melyekből legalább néhány a Józsefvárosi piachoz kötődhet. Ennyi van egyébként a kilencedik kerületben is. A huszonkettedik kerületben lakóknak viszont nehezebb játékboltot találniuk a közelben, mivel mindössze egy található itt.

És ott a web is, ahol se vége, se hossza a játékot kínáló webáruházaknak, a fő áruterülettől függetlenül is.

A játékpiac nagyját a nagyok viszik

A játékpiac nagysága 65-70 milliárd forint körüli szintre kúszott fel az elmúlt években, ennyire becsülhető a nagysága. A játék szakboltok, a különféle nagyáruházak, a kínai piacok, boltok mellett megugrott ebben a körben is a webvásárlás. A karácsony, az utolsó negyedév pedig a piac felét hozza, így megkockáztatható, hogy a karácsonyi ajándéklistán dobogós a játékpiac, az egyik legnagyobb szelete az ajándékoknak a játék.

A játékpiacot is nagyok húzzák, nem kivétel. A legnagyobb játékkereskedő a Regio, a többiek viszont már leszakadtak a sorban, az árbevételt tekintve. Néhány véletlenszerűen kiválasztott, viszonylag kisebb játékkereskedő is mutatja, hogy széthúzódott a játékboltok mezőnye:

	árbevétel
Regio	9,9
Formatex	3,1
White Crystal (Játék Shop)	2,5
JátékNet	2,1
Fakopáncs	0,6
Szoti Játék Ajándék Áruház	0,5
Kék Kobra	0,5
Lilipot Toys	0,4
Minitoys	0,2
Gondolkodó Játékbolt (Gémklub)	0,2
Elektronikus Beszámoló Portál, árbevétel: milliárd forint, nettó

A többség egyébként ott van a weben is. A webes játékvásárlás is szépen gyarapodik A játékot más árucikkek mellett értékesítő hipermarketek, más nagyáruházak játékeladásairól nincs nyilvános információ, de becslések szerint a játékpiac 20-30%-át vihetik.

Kényes piac

A fogyasztóvédelem oldaláról rendkívül kényes piac a játékpiac. A minőségi, termékbiztonsági előírások rendkívül szigorúak, ami sok magyarázatot nem igényel. A fogyasztóvédelem honlapján felsorolt veszélyes termékek jelentős része játék, vagy éppen gyerekruha, melyek forgalmazását meg is tiltotta a hatóság. A gyerekjáték vásárlásakor nagyon oda kell figyelniük a szülőknek arra, mit is vásárolnak.

(blokkk.com, 2017. december 14.)

Játékboltot nyit a Disneyland Oroszországban

De a hideg miatt orosz Disneyland már nem lesz.

A Disney egyelőre csak játékboltok nyitását tervezi Oroszországban, mert a vidámparkok létesítéséhez ott túl hideg van, írja a Világgazdaság.

Az időjárás miatt így ugyan nem tervezik vidámparkok nyitását Oroszországban, ugyanakkor a játékpiacon nagy lehetőségek rejlenek a cég számára – mondta Marina Zhigalova-Ozkan, a Walt Disney oroszországi fejlesztésekért felelős vezetője a Disney első oroszországi játékboltjának megnyitóján.

A Disney szerint nincs túl sok játékbolt Oroszországban, ahol egyébként saját márkaboltok nyitása is számításba jöhet.

További öt áruház építése van tervekben.

A Moszkva központjában most megnyitott 300 négyzetméteres üzlet annyiban különbözik más Disney-boltoktól, hogy ruhákat és dekorációkat nem, csak a Disney-, Marvel- és Star Wars játékokat árusítanak.

(Világgazdaság, 2017. december. 1.)

Amerika legnagyobb játékboltja bedőlt: Toys "R" Us

Csődöt jelentett Amerika legnagyobb játékboltja a Toys "R" US.

Az online boltok alacsony áraival nem tudott versenyezni a franchise játékárus cég. Más üzlet is követheti, hiszen a hagyományos ájátékrusításban piacvezetőnek számított a cég.

2017. szeptember 18-án jelentett csődöt a Toys "R" Us. A benyújtott papírok alapján több mint egymilliárd dollárnyi adósságot halmoztak fel az utóbbi 10 évben. A cég azonban 3 milliárd dolláros mentőcsomagot kapott néhány nagyobb befektetési banktól, köztük a JP Morganntől, így folytathatja a működést és egyenlőre arról sem esett hír, hogy boltokat kellene bezárnia a cégnek.

A Toys "R" Us 1948-ban alakult és több mint 1.600 amerikai és kanadai boltban árul játékokat, valamint 255 áruházzal rendelkezik Ázsiában.

Az időzítés különösen érdekes lehet, hiszen lassan indul a ünnepi időszak és a boltok ilyenkor már feltöltik a raktáraikat. Az ünnepi időszak hozza a Toys "R" Us bevételének 50 százalékát, ezért meglepő, hogy éppen a szezon előtt jelentettek csődöt. Michael Freitag, a cég szóvivője megerősítette, hogy jelenleg nem terveznek boltbezárást, viszont a jövőben ez változhat, attól függően, hogyan alakul a cég átszervezése.

2017-ben nem ők voltak az elsők, akik bejelentették, hogy komoly gondjaik vannak. Több mint egy tucat más játékkereskedő, köztük a Payless Inc, a Gymboree Corp., és a Perfumania Holdings Inc is csődöt jelentett.

Az online boltok, mint az Amazon, hatalmas veszélyt jelentenek a hagyományos kiskereskedők számára. A hagyományos üzletek már régóta küzdenek a kevés vásárlóval és a folyamatos árháborúval az online áruházak ellen, és úgy tűnik, nem tudják felvenni a versenyt.

David Brandon a cég vezérigazgatója mindent megtesz annak érdekében, hogy ismét vonzóvá tegye a boltot a gyerekek és a szülők számára. Többek között az áruházakban térképeket osztanak, amely alapján könnyen megtalálhatóak a legnépszerűbb játékok. Brandonnak ugyan sikerült néhány jó üzleti döntéssel jobb helyzetbe hozni az áruházat, azonban ez már túl későn jött és túl kevésnek bizonyult a cég megmentéséhez.

A Toys "R" Us 2013 óta veszteséges. 2017 második negyedévében a cég 164 millió dolláros hiányt mutatott, ami még az előző évnél is rosszabb. Brandon elmondta, hogy a hitelezőkkel és az adósókkal közösen fognak kidolgozni egy tervet az 5 milliárdos hosszú távú adósság kifizetésére.

(Origo, 2017. szeptember 19.)

Leépít a Lego

A Lego dán játékgyártó 8 százalékkal csökkenti dolgozóinak számát 2017-ben, ami 1.400 fős elbocsátását jelenti.

A 2.100 dolgozót alkalmazó nyíregyházi Lego Manufacturing Kft. mintegy 70 munkavállalóját bocsátja el, írja a Világgazdaság. Tóth Csaba, a társaság senior HR igazgatója az MTI megkeresésére közleményében azt írta, a Lego csoport szervezetének most bejelentett hatékonyabbá tétele a magyarországi gyárban mintegy 70 pozíciót érint, a cég csoportos létszámcsökkentést hajt végre a törvényi előírásoknak megfelelően.

„Ami a magyarországi gyárat illeti, továbbra is elkötelezettek maradunk amellett, hogy itt állítsunk elő Lego termékeket. A tavalyi évben megkezdtük a nyíregyházi gyár bővítését, ezt a bővítési projektet folytatjuk, a korábban jóváhagyott fázisokat megépítjük, és a jövőben is úgy határozzuk meg a dolgozóink számát, hogy eleget tudjunk tenni a Lego termékek iránti keresletnek” – írta Tóth Csaba.

Az AP idézte a vállalati vezetőt, aki a dán TV2 televíziós csatornának az mondta, a leépítés elsősorban az adminisztrációs és értékesítési területen dolgozókat érinti, és nem a termelésben foglalkoztatottakat.A Lego csoport azzal indokolta a létszámcsökkentést, hogy a cégcsoport féléves forgalma 5 százalékkal 14,9 milliárd koronára (1 dán korona = 41,15 forint) esett. Üzleti eredménye 2016 első félévéhez képest 6 százalékkal 4,4 milliárd koronára, nettó nyeresége 3 százalékkal, 3,4 milliárd koronára csökkent 2017 első fél évében, olvasható a társaság honlapján. Jorgen Vig Knudstorp, a Lego elnöke azt mondta: „csalódást okoztak a féléves bevételi adatok, ezért meg kell tenni a szükséges lépéseket”.

A Lego mintegy 1.400 dolgozóját bocsátja el az év végéig. A cég jelenleg közel 18.200 embert foglalkoztat világszerte.
A dán cég nyíregyházi leányvállalatának tavalyi nettó árbevétele mintegy 11 százalékkal, nyeresége pedig 13 százalékkal nőtt.

(Világgazdaság, 2017. szeptember 5.)

A Mattel döcögött, a Hasbro ment

Nem kell már annyira a Barbie baba.

A vártnál kedvezőtlenebb negyedéves eredményekről számolt be a Mattel amerikai játékgyártó a 2017 második három hónapja alapján, írta a Napi.hu. Ebben egyebek között az játszott szerepet, hogy gyengén mentek a vezető termékek, így a Barbie babák és a Fisher-Price játékok kereslete gyengébb volt.

A Mattel bevétele az egy évvel korábbihoz képest 2 százalékkal 975 millió dollárra emelkedett, ami elmaradt a szakértők körében várt 980 millió dollártól.

A Hot Wheels autómodelleket is gyártó Mattel cég részvényarányos vesztesége 14 cent lett. Ez jóval meghaladta az elemzői várakozások átlagában szereplő 9 centet.

A Barbie babák eladása 5 százalékkal esett a június végével záródott három hónapban éves szinten, a 6 éves kor alatti korosztálynak szánt Fisher-Price játékok értékesítése pedig 3 százalékkal csökkent.

A Mattel versenytársa, a szintén amerikai Hasbro is a közzé tette negyedéves számait. A cég eladásai éves szinten 11 százalékkal, 972 millió dollárra emelkedtek a második negyedévben, az elemzők előzetesen nagyjából ennyivel is dollárral számoltak. A Hasbro második negyedéves profitja azonban meghaladta a 45 centes elemzői várakozásokat: 68 millió dollár, részvényenként 53 cent volt az előző év azonos időszakában elért 52 millió dollár, részvényarányosan 41 cent után.

(Napi.hu, 2017. július 28.)

Nagyobb lett a Lego

Nőtt az árbevétele és a profitja is 2016-ban. Ment a Lego Ninjago és a többi. A magyar Lego is.

A dán játékgyártó cég 2016 évi árbevétele 38 milliárd dán korona volt a 2015-ös 36 milliárd korona után. A nyeresége a cégnek 9,4 milliárd korona volt, 0,2 milliárd koronával haladta meg az előző évit, tudósít a Napi.hu.

A Lego értékesítése Észak-Amerikában és Japánban enyhén visszaesett 2016-ban, míg az európai eladások nőttek, a kínai eladások pedig két számjegyű növekedést mutattak.

A Lego 2016 évi 38 milliárd korona (5,4 milliárd dollár) árbevétele épphogy elmarad a rivális amerikai Mattel játékgyártó (a Barbie babák gyártója) 5,45milliárd dolláros éves árbevételétől, azonban felülmúlja a szintén amerikai versenytárs Hasbro 5 milliárd dolláros bevételét.

A világszerte 16.800 ezer alkalmazottat foglalkoztató dán cég legnépszerűbb termékei tavaly a Lego Ninjago, Lego City, Duplo, Star Wars és Lego Friends szettek voltak. Az 1932 óta működő cég Magyarországon a nyíregyházi ipari parkban mintegy 2.400 embert alkalmaz.

A társaság 2016 novemberében megnyitotta első kínai gyárát, amely egyben az első Ázsiában is, így a mexikói Monterrey-ben, Nyíregyházán, a csehországi Kladnóban, valamint a dániai Billundban működő gyárak mellett immár Kínában is jelentős gyártókapacitással rendelkezik.

A Lego-csoport 85 éves fennállása óta a legmagasabb bevételt könyvelhette el 2016-ban.

A magyar Lego

Árbevételét mintegy 11 százalékkal, nyereségét pedig 13 százalékkal növelte 2016-ban a Lego Manufacturing Kft. - közölte a dán társaság nyíregyházi leányvállalata az MTI-vel.

A nyírségi megyeszékhelyen működő gyár árbevétele a 2015-ös 29,7 milliárd forintról 32,9 milliárd forintra nőtt 2016-ban. Adózott eredménye a 2015. évi 694 millió forintról 789 millió forintra nőtt, ami egyégként csaknem megegyezik a 2014-es adatokkal.
A Lego kft mérlegfőösszege is növekedett, ami 2015-ben 90 milliárd, 2016-ben pedig 100 milliárd forintot tett ki, az átlagos foglalkoztatotti létszám pedig 1.948 volt.

(Napi.hu, 2016. március 9., MTI, 2017. július 14.)

A Hasbro nyomta a Disney hercegnőket és a társasjátékokat

Nőtt az árbevétele és a profitja is 2016-ban az amerikai játékgyártónak.

A vártnál nagyobb mértékben nőtt a Hasbro amerikai játékgyártó 2016. negyedik negyedévi forgalma és persze a profitja is. Nagyon keresték a vásárlók a Disney hercegnőket és a társasjátékokat, írja a Napi.hu.

A második legnagyobb amerikai játékgyártó 2016. év egészében valamivel több mint 5 milliárd dollár bevételt ért el, szemben az egy évvel korábbi 4,4 milliárd dollárral. A negyedik negyedéves bevétel 11 százalékkal 1,6 milliárd dollárra kúszott fel. A szakértők kisebb bevételt, 1,5 milliárd dollárt vártak.

A Hasbro 2016-ban 551 millió dollár profitot termelt, részvényenként 4,3 dollárt, egy évvel korábban pedig 452 millió dollárt. A cég adózott eredménye 193 millió dollárra emelkedett a december 25-én záródott negyedik negyedévben, az egy évvel korábbi 176 millió dollárról.
A vártnál jobb eredmények nyomán a Hasbro árfolyama sokat erősödött a New York-i tőzsdén.

(Napi.hu, 2017. február 6.)

A Lego Kínában dörömböl

Gyárat épít, boltokat is nyit a játékpiac fellegvárában.

A dán Lego játékgyártó megnyitotta első kínai gyárát, ami egyben az első üzeme Ázsiában is. A China Daily kínai napilap beszámolója szerint az ország keleti felében létesült gyár egy éven át 2016. decemberéig tesztüzemmódban működött. A 160 ezer négyzetméter alapterületű gyárban 1200 embert foglalkoztatnak, tudósít a fejleményekről az Origo.

A Lego kínai gyárában előállított játékokat elsősorban az ázsiai piacokon értékesítik majd. A dán játékgyártó a következő négy évben 40 kínai városban tervez boltot nyitni. A Lego egyébként 1993-ban jelent meg termékeivel a kínai piacon, ahol a 2015. évi forgalma 30 százalékkal lépte túl az egy évvel korábbit.

A Lego forgalma 2015-ben 14,1 milliárd koronáról 15,7 milliárd koronára (2,1 milliárd euró) emelkedett. A világszerte csaknem 18,5 ezer alkalmazottat foglalkoztató Lego 2016. első félévi adózott eredménye 3,49 milliárd dán korona (469 millió euró) volt, némileg alacsonyabb, mint az előző évi 3,55 milliárd koronás rekord.

(Origo, 2016. november 30.)

Jön a Hamleys

A világ legrégebbi játékboltja Angliából.

A világ legrégebbi játékboltja, brit hálózat Prágában nyitott meg, de hamarosan magyarországi boltot is indít a tervek szerint a több mint 250 éves Hamleys.

Első közép-kelet-európai boltját franchise rendszerben Prágában nyitotta meg a brit Hamleys játéküzlet, de terveik szerint hamarosan a magyar piacra is belépnek. A franchise rendszerben üzemeltetett prágai Hamleys játéküzlet az egyik legnagyobb játékbolt a világon. Két emeleten összesen 6130 négyzetméteren elterülő eladóterének (a hálózat ikonikus, londoni áruházának alapterülete 4500 négyzetméter) felét a játékok foglalják el, 45 százalék jut a szórakoztató programoknak és még 5 százalék az étel-ital árusításra.

A mester franchise partner Inexad cég franchise megállapodása öt európai piacra terjed ki, és a terv, hogy a következő 5 évben 15 üzletet nyissanak a cseh piac mellett Szlovákiában, Lengyelországban, Ausztriában, valamint Magyarországon. A hálózat első franchise áruháza csak 1987-ben (több mint 200 évvel az alapítás után) nyitott meg, mára azonban a Hamleys egy globális céggé vált: 22 országban rendelkezik összesen 75 üzlettel.

A most megnyílt prágai Hamleys áruház kialakításának teljes költsége végül közel 4 millió euróra (nagyjából 1,2 milliárd forintra) került, bár ez jóval magasabbnak számít az átlagnál, és a jövőbeli üzletnyitások előreláthatóan kevesebből is kijönnek majd. A brit áruházlánc névadója, William Hamley első üzletet még 1760-ban nyitotta meg Londonban. A Hamleys ezzel a világ legrégebbi játékboltja, de a cég a hivatalos játékbeszállítója például a brit királyi családnak is. Csak az első, a londoni Regent Streeten található Hamleys több millió vásárlót vonz minden évben, és egyidejűleg a város egyik látványossága is a turisták számára.

(HVG, 2016. május 11.)

A Star Wars felhúzta a Hasbrot

A lányos játékok is szépen nyomultak. A babákat a digitalizáció sem nyomja le.

A Hasbro, a Mattel mögött a második legnagyobb játékgyártónak számító cég jó üzletet kötött a Walt Disney-vel a Csillagok háborúja sorozat nyomán az új epizódban szereplő figurák és egyéb szuvenírek értékesítéséről, ami ugyanis jelentősen feldobta a bevételét. A Disney Princess hercegnőit mintázó játékok, valamint a Hókirálynő című mese alapján készített Jégvarázs című animációs film figurái is hozzájárultak ahhoz, hogy a tavalyihoz képest 80 százalékos bővüléssel közel 50 millió dollárra nőjön a játékgyártó adózott nyeresége 2016. első első három hónapja után. A forgalom ennél szerényebb mértékben, 16 százalékkal nőtt, de a 830 millió dolláros bevételre így sem rossz.

A Hasbro jót húzott, amikor a különböző játékfilmek figuráinak forgalmazásáról megegyezett a Disney-vel, de még a régebben bemutatott szuperhős-fantasy film, a Bosszúállók alakjainak értékesítéséből is sokmilliós bevétele jött, ugyanígy a Jurassic Park dinoszauruszaiból is. Az őslények életének megfilmesítéséből hasznot húzó társaság befektetői ezúttal elégedettek lehetnek, az elmúlt egy évben kereken 25 százalékkal drágultak a Hasbro részvényei.

A mesevilágból ismerős Hamupipőke-, a Hófehérke-figurák forgalmazási jogait 2015. végén szerezte meg a Hasbro a Mattel elől, azóta pedig számolatlanul dobja piacra a gyerekek kedvenceit. A kifejezetten lányoknak szóló termékek forgalma 40 százalékkal 165 millió dollárra nőtt ebben a negyedévben. A fiúk ezúttal lemaradtak, csak 24 százalékos bevételi pluszt hoztak a konyhára. A Monopoly társasjátékokból és a My Little Pony babafiguráiból befolyó bevétel is jól jött. Elképesztő, hogy a 2016-ban 60. születésnapját ünneplő Play-Doh gyurmajáték is 12 százalékkal nagyobb forgalmat hozott az egy évvel korábbinál.

Egyenlőre a Star Wars-őrület kitart, a film DVD-változatának tavaszi megjelenése is ébren tartja az érdeklődést, ahogy a decemberre ígért Rogue One: A Star Wars Story is dobhat majd a cég forgalmán. A Csillagok háborúja apropóján bevezetett NERF szivacslövő játékfegyverek is szépen nyomulnak az eladási listán a Hasbro adatai alapján.

A Hasbo játékgyárainak leglelkesebb vásárlói Észak-Amerikában élnek, az összbevétel fele onnan származik. A feltörekvő országokban 2016-ban eddig kevesebben hittek a mesékben, hát igen, 7 százalékkal estek a bevételek.

Úgy tűnik, hogy a hagyományos játékok reneszánszukat élik, a digitalizálódó világ nem tud kifogni rajtuk. Az NPD piackutató adatai szerint tavaly az Egyesült Államokban 7 százalékkal nőtt a forgalmuk, ilyen magas arányt egy évtizede nem mértek.

Két évtizede a Barbie babákról ismert Mattel ajánlatot tett a Hasbróra, amit akkor visszautasítottak. 2015. végén viszont a Hasbro látta úgy, hogy érdemes belenyúlni a zsebébe és megvenni a versenytársat, ám a tárgyalások azóta sem vezettek eredményre.

(Világgazdaság, 2016. április 19.)

Egy lenne a Mattel és a Hasbro

A fiús és a lányos játékokat egy cég kínálhatja majd.

A fiús és lányos játékok legnagyobb gyártói egyesülhetnek a jövőben, a Mattel és a Hasbro. A játékpiac két legnagyobb amerikai szereplője, a Mattel a lányok, a Hasbro főleg a fiúk játékok kiszolgálására szakosodott. A Mattel az amerikai játékpiac első, a Hasbro a negyedik helyezettje, de ha a fizikai játékokat nézzük, akkor a harmadik, hiszen a japán Namco Bandai második helye „virtuális”, mivel a cég a videojáték-piacon érdekelt.

A jelenleg még csak tervezett egyesülés a 24 milliárd dolláros amerikai játékpiac 5 milliárdos részét érintené, ezért előreláthatóan versenyjogi akadály sem merülhet fel a számok alapján. A két cég forgalmának döntő részét négy kereskedőláncon – Wal-Mart, Target, Amazon és Toys „R” Us – keresztül bonyolítja le. Ugyanakkor az is igaz, hogy a kereskedők könnyebben egyezkednek egyetlen nagyobb szereplővel, ha a kínált választékot négy-öt cégtől tudják csak beszerezni. Ez pedig torzíthatja a versenyt.

Az egyesüléssel egy cégóriás jelenne meg úgy, hogy a többi játékpiaci szereplő jóval kisebb nála, ami viszont aggályokat vethet fel versenyoldalról.

A játékgyártók közötti tárgyalások 2015. végén kezdődtek, a kezdeményező a kisebbik fél, a Hasbro volt. Utóbbinak a piaci értéke 9,5 milliárd dollár, míg a Mattel jelenleg 11,3 milliárdot ér. Elemzők szerint végül is egyik cég számára sem létszükséglet a fúzió tető alá hozása, a korábbi nehézségeik legyűrése után ugyanis felszálló ágban vannak, mind forgalmukat, mind nyereségüket tekintve.

(Világgazdaság, 2016. február 8.)

A játékpiacon tarol a karácsony

Regio, Játéksziget: nekik is jó játék a karácsony.

A játékboltok éves bevételük nagyobb felét is elérhetik a karácsonyi szezonban, amit mutat, hogy az átlagos kosárérték az évközi 6.200 forintról 9.800 forintra emelkedik, a piac pedig 2015-ben tovább bővülhet. A teljes magyarországi játékpiac nagyjából 40-50 milliárd forint nagyságú, ebből a játékbolthálózatok 30, az online játékboltok 10 százalékkal részesednek, a maradékot pedig a hipermarketek dömpingárui fedik le.

A REGIO Játékkereskedelmi Kft. felmérése szerint karácsonykor a nagyobb méretű és értékesebb termékeket pakolják a vásárlók a kosárba. A november elejétől december végéig tartó időszak a REGIO Kft. éves árbevételének felét adja. A cég 2015-ben karácsonykor az előző évinél 5-7 százalékkal nagyobb forgalomra számít, emellett pedig az új üzletek nyitása nyomán az éves bevétele várhatóan 30 százalékkal nőhet. A REGIO szerint a karácsonyi szezonban nincs különbség a vásárlók összetételében az év többi hónapjához képest, nagyjából 75 százaléka 25-44 év közötti nő. A slágertermékeket közül 2015-ben is népszerűek a kreatív és készségfejlesztő játékok, de kedveltek a családi társasjátékok is, emellett pedig az interaktív játékok.

A játékkereskedő és importőr Formatex Kft. megítélése szerint a játékboltok forgalma számít a leginkább szezonálisnak a kiskereskedelemben. A háztartások napi fogyasztási cikk vásárlásaiból az összforgalomnak csupán mintegy 10 százaléka esik az év utolsó hónapjára, bizonyos műszaki cikkeknek a negyede jut a karácsonyi szezonra, az online kiskereskedelemnek epdig körülbelül 25 százaléka, szemben a játékboltokban tapasztalható 60-70 százaléknál. A második legfontosabb időszak a játékkereskedelemben a húsvéti, ami az éves forgalomnak akár 16-20 százalékát is jelentheti, majd azt követi a gyereknap, de az tíz százalék alatt marad. A Formatex szerint a karácsonyi forgalom 2015-ben 8 százalékkal nőhet a 2014. évihez képest, a 2015. évi teljes árbevétel pedig 8-10 százalékkal bővülhet.

A Játéksziget üzlethálózatot a Formatex üzemelteti. Az internetes játékvásárlás gyorsan fejlődik, így 2015-ben a Játéksziget a játékok 9 százalékát online értékesíti. Az online üzletágukban a 2014. évihez képest kiugró, 230 százalékos a növekedés.

(MTI, 2015. december 3.)

Barbie-baba 56 éves és nem fogy

A Mattel játékaiból kevesebbet vesznek.

2015 első negyedévében sokkal kevesebb Barbie-babát kapnak a gyerekek ajándékba, mint korábban. Az elemzők egyébként nagyobb esést vártak. A Mattel másfél éve könyvel el kevesebb bevételt.

A Barbie-babák eladása 14 százalékot csökkent 2015. első három hónapjában 2014. azonos időszakához képest. A babákat gyártó Mattel eladásai már másfél éve csökkennek, így nem csoda, ha a cég vesztesége pedig a négyszeresére nőtt, most már 58 millió dollár. A Mattel-csoport bevételének negyede a Barbie-babák eladásából származik.

A Barbie-baba 56 évvel ezelőtt lépett a piacra, de közben az évek múlásával jöttek a társai is a versenytársaktól, így a Hasbro és a Lego termékei, a filmekhez kapcsolódó játékok. Feltehetően a Barbie-babák gyenge üzletmenetében az is szerepet játszik, hogy az évek óta hódító, a gyereke körében igencsak kedvelt elektronikus eszközök a hagyományos játékokat háttérbe szorítják.

A Mattel mindennek ellenére bizakodó, a vezető márkáira építene, így a Barbie mellett a Fisher-Price-ra.

(Investor.hu, 2015. április 17.)

Nagyobb régióban a Regio

Játékokból épít piacot a játékkereskedő.

Több százmillió forintot fordít hazai hálózata bővítésére a Regio Játékkereskedelmi Kft. A Regio 2013. végén a csődbe ment Gulliver 12 boltjának üzemeltetését vette át. A társaságnál 2014-ben az előző évhez képest 1,5 milliárd forint bevételnövekedéssel számolnak.

A 2013. évi ötmilliárd forintos bevétel után az idén 6,5 milliárd forintos forgalommal számolnak a Regio Játékkereskedelmi Kft.-nél. A cég a múlt év végén csődbe ment Gulliver hálózatából 12 boltot vett át, most ezekre alapozzák a számottevő fejlődést. Jelenleg 33 üzletük van országszerte, ez már akkora méret, amellyel a játékpiacon lefedhető Magyarország. A központi irányítás költségei így már jobban megoszlanak a hálózatban, így hatékonyabb a működtetés is. A Gulliver áruházak üzemeltetésének átvétele ugyanakkor több százmillió forints beruházást jelent, hiszen technikai eszközökkel, új pénztárgépekkel, arculati elemekkel is el kell látni a boltokat, de természetesen új árukészlettel is fel kellett tölteni azokat.

A Regio nem csak üzleteket vett át az egészen a múlt év végéig a hazai játékpiac meghatározó szereplőjének számító társaságtól, hanem a Gulliver régi hálózatában forgalmazott márkák hazai értékesítésére is megállapodást kötött a csődbe ment cég egykori beszállítóival. A jelentős fejlesztés a létszám növelésével is jár, nagyjából száz embert vesznek majd fel, az áruházakban dolgozó eladók mellett a logisztikai személyzetet is meg kell erősíteni.

A Regio webáruháza jelenleg egy nagyobb hagyományos üzlet forgalmát bonyolítja le, a következő években a cég folyamatos bővülésre számít az e-kereskedelem területén is. Ennek érdekében fejlesztették az internetes oldal megjelenését, az ügyfélkiszolgálást, marketing kampányt is indítottak. Az online forgalom felfutását segítheti az is, hogy a NAV egyre nagyobb figyelmet fordít a webáruházakra, így az eddig az áfával trükköző boltok visszaszorulásával versenyképesebbek lehetnek a jogkövető piaci szereplők. A Regio jövőbeli tervei között szerepel a hagyományos áruházak megújítása, a nyugat-európai trendeknek megfelelő újszerű boltberendezéssel és szakmailag csoportosított kínálattal.

A hagyományos játékpiacról egyre több vásárló vándorol át a nemzetközi üzletláncok játékosztályaira, ám itt szűkebb választékkal és az életkori sajátosságokat figyelembe vevő szakmai tanácsadás hiányával találkoznak, vélekedik a Regio, ezért kiemelt figyelmet fordít a hagyományos piaci értékekre, így a vásárlókkal folytatott közvetlen kommunikáció és a szaktudás megőrzésére is.

Az évekig a hazai játékpiac meghatározó szereplőjének számító Gulliver 2013. decemberben zárta be üzleteit, a társaság ellen január közepén indult meg a csődeljárás, majd felszámolás. A vállalat bevétele kiterjedt hálózatának köszönhetően 2010-ben még nőtt és megközelítette az ötmilliárd forintot, azonban ezt követően már csökkenni kezdett. Hatalmas zuhanást hozott 2012., 700 millió forinttal volt kisebb abban az évben a forgalom, mint egy évvel korábban és már alig haladta meg a négymilliárd forintot. Az utóbbi néhány évben folyamatosan veszteségről számolt be a cég.

(Világgazdaság, 2014. augusztus 31.)

Szépen cseperednek a legós dobozok

A Lego 2013-ban 10 százalékkal növelte eredményét és 11 százalékkal árbevételét.

A dán cégcsoport 2013-ban 8,336 milliárd korona (1,118 milliárd euró) üzleti eredményt ért el, míg árbevétele 25,382 milliárd dán koronára (3,4 milliárd euró) nőtt. Az árbevétel-növekedés meghaladta a játékpiac általános forgalom-emelkedését, így a Lego tovább növelte világpiaci részesedését.

A cég az utóbbi évtizedben több mint négyszeresére növelte árbevételét, ami a folyamatos fejlesztésnek, az innovációnak köszönhető. A termékek közül öt világmárka ért el kétszámjegyű növekedést a múlt évben, közte egy 2012-ben piacra dobott játék, míg egy hatodik is stabil forgalmat ér el a nemzetközi szinten. A Lego Csoportnál a teljes munkaidőben foglalkoztatott alkalmazottak száma az elmúlt évben 13 százalékkal növekedett, 1355 új dolgozót vettek fel, így a létszám 11.755-re emelkedett.

Az árbevétel-növekedést a Lego egy enyhén csökkenő tendenciát mutató globális játékpiacon érte el 2013-ban. Az észak-amerikai és japán piacon az eladások csökkentek, az európai játékpiac stagnált, miközben a kínai tovább növekedett. Ezzel szemben a Lego minden világtérségben forgalomnövekedést ért el, amelynek mértéke a legtöbb helyen kétszámjegyű volt. A vállalkozás a következő években is szeretné túlszárnyalni a globális piac általános növekedését és piaci részesedésének további emelkedésére számít.

A Lego Csoport 2013-ban termelési kapacitásának fejlesztésére 2,6 milliárd dán koronát (354 millió eurót) költött. Csehországban és Mexikóban bővítette meglévő gyárát, míg Magyarországon új üzemet épít. Kínában szintén megkezdődött egy új gyár építése, amely 2016-tól az ázsiai piacot látja el.

(Figyelő, 2014. február 28.)

Jó játék a játék

Jól megy a Játéknet.hu, egy játékokra specializált online webáruház.

A Játéknet számára a karácsony a főszezon, a forgalma ilyenkor megtízszereződik. A vállalkozás egy kis családi garázscégből az egyik legdinamikusabban fejlődő hazai online webáruházzá nőtte ki magát, amelyet számos szakmai és közönségdíjjal is kitüntettek. A cég jelenleg 1,4 milliárdos árbevételt hoz össze 30 alkalmazottal, évi 150 ezer rendeléssel. Eddig minden évben megduplázták a bevételeiket.

A webáruház nem minden vállalkozási előzmény nélkül jött létre. A Játéknet előtt az alapító két házaspár egyik fele számítástechnikai webáruházat működtetett, így járatosak voltak a technológiai háttérben. A játékforgalmazásra 2006-ban álltak át. Az indulás után összesen kétmillió forintos forgalmat csináltak két hónap alatt, úgy, hogy 400-500 terméket forgalmaztak. Kezdetben úgy működtek, hogy a vásárló megrendelte tőlünk a játékot, ők beszereztük és kiszállították neki. Az indulás után másfél évvel átálltak a készletezésre, a termékek raktározására. A készletezés egyik legnagyobb kihívása a játékkereskedelemben, hogy a karácsonyi játékrendeléseket – novemberi szállítással – márciusig kell elküldeni a nagykereskedőknek, jól kell tehát eltalálni, hogy miből, mennyit rendelnek és milyen ütemben.

A cég saját szoftverrel kezdte figyelni az eladásokat, elemezték a játékpiacot. Tapasztalatuk szerint a legkedveltebb termék mindig az, amit a gyerekek a tévében látnak. A nagy játékgyárak – Hasbro, Mattel, Lego – általában filmet készíttetnek a mesefiguráikból, hogy jobban fogyjon a termék. A készletezésre átállás jó üzletfejlesztési döntésnek bizonyult, amely megteremtette a későbbi fejlődés alapjait. Gyorsabban, több terméket tudtak eladni, ennek köszönhetően 2009-ben elérték a 100 milliós árbevételt, 2010-ben pedig már a 200 milliót. Bővítették a létszámot is akkor 12 főre, főként beszerző, csomagoló, vevőszolgálatos munkatársakkal. Ekkor döntöttek úgy, hogy elfogadják fő konkurenciájuk, az akkori online játékáruház piacon második legnagyobb cég, a Tulli egyesülési ajánlatát, 2011. novemberben bejegyezték a fúziót. A szervezeti egyesülés ugyanakkor hosszú és nehéz folyamat volt, amely számos új problémát is hozott.

A Játéknet.hu a Tullival való egyesüléssel piacvezető online játékáruházzá fejlődött. Rajtuk kívül csak 2-3 nagyobb "offline áruház" van a piacon. Ráadásul 2013. karácsonyi szezonjában bedőlt a legnagyobb játék nagy- és kiskereskedő, a komoly bolthálózattal rendelkező Gulliver is, így a Játéknet versenyelőnye tovább nőtt. Az egyesüléssel fenntarthatóvá vált a gyors ütemű fejlődés. Tőke áramlott a cégbe, új piacot és vevőket szereztek. A cég megkapta az Ország Boltja 2013-díjat, továbbá az Év Internetes Kereskedője-díjat is.

Az első időszakban nem költöttek marketingre. A második évtől Google Adwords hirdetéseket használtak, erős konverziós szemlélettel, vagyis csak olyan hirdetésre költenek, ami közvetlen vásárlót hozhat. A cég gyorsan növekedett, az új vásárlók főként az offline világból érkeznek, így 2013-ban – a felerősített online megjelenések mellett – offline kampányba is kezdtek. A cél az, hogy brandet építsenek, azaz azt szeretnék elérni, hogy az emberek fejében a játékvásárlás egyet jelentsen a Játéknettel. A teljes marketingköltség 2013-ban az éves árbevétel 3 százalékát érte el.

(HVG, 2014. január 29.)

Illusztráció FORRÁS: IMAGINECHINA/GUO QICHANG - IMAGINECHINA/GUO QICHANG

Modernizálja áruházait a PraktikerFORRÁS: PRAKTIKER

Tartják magukat a nyomtatott könyvek.

Tartják magukat a nyomtatott könyvek. ₪₪₪

Tartják magukat a nyomtatott könyvek, az online vásárlást pedig egyre többen választják kényelmessége és a gyakori árengedmények miatt - írja az Origo, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) elnöke nyomán, a Budapesti Nemzetközi Könyvvásár első napján.

Gál Katalin beszélt arról, hogy a 20 ezres példányszám a sikerlisták első felébe repíti a szerzőket, de 10 ezressel is be lehet kerülni a top 10-be.

Mint mondta, a tipikus magyar könyvvásárlók a 40-es nők, igaz, ők az egész családnak vásárolnak. A hangoskönyv egyelőre nem szorítja ki a kézbe vehető, lapozható, nyomtatott könyvet, de a jövő egyértelműen az e-booké, az előállítás költségeiből, a környezetvédelmi szempontokból és az új, digitális generáció felnövéséből kiindulva. Közölte, hogy a MKKE a közeljövőben kampányt akar indítani az illegális letöltés ellen, és kezdeményezné, hogy csökkentsék az e-könyvek áfáját a papíralapúak szintjére, 5 százalékosra.

A 26. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál jelentőségéről szólva emlékeztetett arra, hogy 24 ország 145 kiállítója, 400 esemény, program és dedikálás várja az érdeklődőket. "A fesztivál tulajdonképpen beindítja azt a pezsgőbb szakaszt, amely a nyár eleji ünnepi könyvhéten éri el az első félévi csúcspontját" - fogalmazott, megjegyezve azt is, hogy a kiadók az éves bevételük negyedét novemberben és decemberben érik el.

(Origo, 2019. április 25.)

Lassan, de fordult egyet a könyvpiac

Egyre kevesebb a könyvkiadó Magyarországon.

A működő hazai könyvkiadók fogyását nem sikerült megállítani, de az árbevétel már növekedésnek indult, írja a Világgazdaság az Opten nyomán.

Fordulat következett be a hazai könyvkiadók gazdasági teljesítményében 2017-ben, csökkenő cégszám és alkalmazotti létszám mellett a szektor árbevétele végre emelkedésnek indult és meghaladta a 2015 évi teljesítményüket – idézi az Opten céginformációs szolgáltató projektmenedzserét, Hantos Zoltánt a cég közleménye.

Viharos időszakon van túl a hazai könyvkiadói piac: 2012 és 2016 között mind cégszámban, mind árbevételben és legfőképpen létszámban is zsugorodott a magyarországi könyvkiadás. Úgy tűnik azonban, hogy talán 2017-re megfordult a trend.

A működő vállalkozások száma ugyan tovább csökkent, jelenleg 1.255 könyvkiadó dolgozik az országban, de a kevesebb piaci szereplő tudta növelni az összárbevételt, ami a 2016-os 44 milliárdról felugrott 48 milliárd forintra. Ezzel a teljesítménnyel sikerült kis mértékben meghaladni a 2015-ös árbevételt is.

Időszak (év)	Működő vállalkozások száma (db)	Alkalmazotti létszám (fő)	Nettó árbevétel (milliárd forint)	Felszámolás alá került cégek aránya (százalék)
2013	1743	3193	54,5	1,8
2014	1684	3101	52,4	1,3
2015	1598	2813	48,2	1,1
2016	1510	2627	44,3	0,9
2017	1419	2610	48,9	1,1
2018	1356	2600	Nem lezárt év	0,2
2019	1255	2335	Nem lezárt év	Nem lezárt év

A kevesebb talpon maradó vállalkozás természetesen nem tudta felszívni a kieső cégek alkalmazottait, ezért a kiadók által foglalkoztatottak száma továbbra is csökken. Jelenleg több mint 1500 fővel kevesebb dolgoznak ilyen profilú cégeknél, mint 2012-ben – közölte az Opten.

Fotó: MTI / Bruzák Noémi

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének 2017-es könyvforgalmi adatai szintén alátámasztják, hogy a szektor elindult a növekedés útján. Szinte minden könyvfajtánál forgalomnövekedésről számolnak be:

az ismeretterjesztő műveknél 29,51 százalék,
a szakkönyvek, tudományos művek, lexikonok, szótárak, valamint az egyéb, felsőoktatásban használatos kiadványok estében 12,58 százalék,
a gyermek- és ifjúsági könyvkiadásnál 29,7 százalékos

volt a mért növekedés. Kivételt a szépirodalom jelent, mert ott a forgalom 0,94 százalékkal csökkent.

Természetesen ezek a kedvező folyamatok csak részben befolyásolják a kiadók gazdasági teljesítményét, hiszen az ellátási láncban a kiadók mellett a forgalmazók is jelentős részt hasítanak ki a könyvek fogyasztói árából. Mindenesetre, ha ismertté vállnak a vállalkozások 2018 évre vonatkozó pénzügyi beszámolói, mindenképpen érdemes lesz megvizsgálni, hogy kitartott-e tavaly a 2017-ben megindult növekedés – zárja elemzését a céginformációs szolgáltató munkatársa.

(Világgazdaság, 2019. március 19.)

Lapozgatás a könyvpiacon

A Líra kivásárolta Janikovszky Jánost közös kiskereskedelmi cégükből.

2018 február közepén átalakult a 2017 tavaszán 24 egykori Alexandra könyvesbolt üzemeltetését és raktárkészletét átvett Janikovszky és Kolosi Kft. A Líra-Móra Könyváruház néven boltokat működtető céget 2016 novemberében alapította 50-50 százalékos részesedéssel a Móra Kiadó Zrt. tulajdonosa, Janikovszky János, valamint a Líra-hálózatot működtető Líra Könyv Zrt. 2018 februárjában azonban Janikovszky kiszállt a 103 millió forint törzstőkéjű cégből, amely azóta Líra Kiskereskedelmi Kft. néven folytatja tevékenységét - derül ki a Céginfo.hu adataiból, írja a Napi.hu.

Az átalakulás a két tulajdonos döntése volt, az üzletek továbbra is Líra-Móra néven üzemelnek tovább - tudta meg a Napi.hu Kolosi Beátától, a Líra Könyv Zrt. vezérigazgatójától. A cégvezető szerint az üzleteket eddig is a Líra látta el áruval, a Móra Kiadó pedig továbbra is kiemelt partnere marad a Lírának.

A Líra-Móra könyvesbolti hálózathoz jelenleg 25 üzlet tartozik országszerte (ezek főként bevásárlóközpontokban és Tesco üzletsoron működő egységek, Balatonbogláron, Balatonfüreden, Bonyhádon, Budapest III., IX. és X. kerületében, Dombóváron, Dunaújvárosban, Érden, Esztergomban, Gyulán, Hatvanban, Hódmezővásárhelyen, Keszthelyen, Miskolcon, Pakson, Pécsen, Siófokon, Sopronban, Szegeden, Debrecenben, Nagykanizsán, Tatabányán, valamint Békéscsabán).

A 2017-ben átvett üzletek a vártnak megfelelően teljesítettek, növekedést 2018-tól várunk - mondta Kolosi Beáta. A Líra korábbi üzleteiből származó kiskereskedelmi árbevétel több mint 10 százalékot nőtt 2017-ben.

(Napi.hu, 2018. március 7.)

Kínában nagyon nyomják a könyvesboltot

Kínában virulnak könyvesboltok. Persze úgy, hogy az állam is pénzeli őket.

A távol-keleti országban a Xinhua Bookstore az egyik legnagyobb brand a könyvkereskedésben. A kiadói tevékenységet végző, állami tulajdonú cég az egyetlen, amely jelen van az ország teljes területén, írja az Origo.

A 2018-ban fennállásának 80. évfordulóját ünneplő cég hálózata fénykorában 17 ezer egységet számlált.

Noha mostanra az egységek száma a felére csökkent, a cég még mindig a piac meghatározó szereplője. Ez annak ellenére így van, hogy Kína nagyvárosait az utóbbi időben ellepték az állami kiadótól független kereskedések, outlet-jellegű könyváruházak. Ezt elősegítette az is, hogy a kormány jelentős támogatást nyújtott az ágazat számára.

Jelentések szerint 2013 óta a könyvkereskedést évente mintegy 200 milliárd forintnak megfelelő, 5 milliárd jüannal támogatta a pekingi vezetés. A Pénzügyminisztérium pedig ezen felül, további jelentős összegeket áldozott arra, hogy a könyvesboltok talpon maradhassanak, új egységek nyíljanak, az online kereskedelem erősödésének idején.

A Kínai Kiadók Szövetségének adatai szerint, 2017-ben 14 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi értékesítés volumene az előző évhez képest, és meghaladta a 12 milliárd dollárnak megfelelő jüant.

Ez több mint 3.000 milliárd forint.

A "Space of light"-ban a fény és árnyék kölcsönhatása a koncepció alapja

Fotó: AFP/ImagineChina/Wang Yadong

Az értékelések szerint Kínában a gyarapodó középosztálynak köszönhető a könyvek reneszánsza. Egyesek nem is túlélésről, hanem teljes újjászületésről beszélnek a kínaiak növekvő könyvolvasási kedve kapcsán.

Szuper a könyvmolyok szentélye

A 2018-ban jelentős évfordulóhoz érkező Xinhua egyik új könyvesboltja nem kisebb helyen, mint Sanghaj egyik óriási bevásárló központjában nyílt meg. A könyvesbolt része annak a 4.000 négyzetméteres, kétszintes komplexumnak, melyet alkotója „Space of light" névre keresztelt. A második szinten egy múzeum kapott otthont.

A koncepció különlegességét az adja, hogy a két szint szerves egészet alkot.

Fotó: AFP/ImagineChina/Wang Yadong

A tervezéssel nem kisebb nevet, mint a Japán jelenleg legnagyobb tervezősztárjának számító, 76 éves Tadao Ando-t bízták meg. A hazájában és az Egyesült Államokban is számos épületet jegyző Ando előszeretettel építi munkáit a fény és az árnyék kölcsönhatására, viszonyára, amelyet ez alkalommal ovális, tojásdad formával egészített ki. Ez kölcsönzi azt a benyomást, hogy a két szint egybe tartozik.

Az építész elmondta: számára a tér nyitottsága egy sajátos végső határt képvisel, és örül annak, hogy tervezői munkájának legfontosabb gondolatiságában a kínai boltlánc is fantáziát látott – és a hírek szerint nem is csak egy egység megnyitásának erejéig. Véleménye szerint, így sikerül az olvasók számára életre kelteni az irodalom szépségét és elősegíteni a művészetek összekapcsolódását, amihez a koncepció adja a keretet.

A japán tervező szerint a kínai könyvvilágnak ki kell lépnie a szigorú értelemben vett irodalmi ernyő alól. Felolvasóesetek, művészeti rendezvények, előadások, közönségtalálkozók: az elmúlt évek számos sikertörténetről szóltak, melyek azt igazolják, a könyvesboltok és a könyvek világa újjászületését éli Kínában.

(Origo, 2018. február 2., fotó: AFP/ImagineChina/Wang Yadong)

Felszámolják az alexandra.hu-t, de azért marad

Felszámolják az alexandra.hu-t, de a név megmarad a könyvpiacon, azt a Bookangel használja.

Felszámolás sorsára jutott az alexandra.hu Kft., Matyi Dezső könyves kereskedő online, írja a 24.hu. A felszámolást még 2017 áprilisában kérték, de a bíróság csak november végén mondta ki a fizetésképtelenséget. Az alexandra.hu-t ugyanaz a Washington D.C.-ben bejegyzett Rainbow Publishing LLC. alapította, amelyik az egykori könyves birodalom központi cégét, a már lassan két éve felszámolás alá jutott Pécsi Direkt Kft.-t.

Az online kereskedő felszámolásával nem tűnt el a név a piacról, a www.alexandra.hu honlap a könyvkereskedelemben a legforgalmasabb karácsony előtti időszakban teljes gőzzel üzemelt, és most is aktív. A site ugyanis már nem a Matyi-féle csoport érdekeltsége, mivel annak a tulajdonosa és üzemeltetője a Bookangel Kft. A szegedi székhelyű cég még tavaly közölte, hogy Alexandra Online webáruházat ők viszik tovább, miután megállapodtak az alexandra.hu névhasználatról.

A Bookangel a Könyvmolyképző Kiadó Kft. testvércége, mindkettő Katona Ildikó érdekeltsége. Akkor vált ismertté, amikor az Alexandra terjesztői hálózatának összeomlásakor több egykori Alexandra bolt működtetését átvette. Ezek azóta Alexandra Könyvszalon néven futnak, Matyi Dezsőék több mint húsz éve alapított könyvkiadója pedig továbbra is az Alexandra Kiadó nevet viseli.

Katona Ildikótól azt tudakoltuk, a felszámolás okoz-e bármilyen fennakadást az Alexandra webáruház működésében, de megkeresésünkre nem reagált. Így azt sem tudhattuk meg, hogy az elmúlt hónapokban milyen sikerrel működtették a webáruházat, az átvvalamintett Alexandra-boltokat.

Az egykori Alexandra-birodalomhoz tartozó két másik cég is felszámolás alá jutott nemrég: a Pécsi Direkt révén alapított Alexandra Editio Zeneműkiadó Kft., valamint az Alexandra Antikvár Könyvkereskedelmi Kft. is. Utóbbi ellen korábban végrehajtást kért az adóhatóság, 2017 elején az OTP Nyrt. és a HUNGART. Ezek szerint a szerzői jogokat érintő követelés is keletkezett a Matyi-céggel szemben. A HUNGART ugyanis a képző-, ipar- és fotóművészek szerzői jogainak kezelésére létrejött szervezet.

Mind a zeneműkiadó, mind az antikvár cég esetében a jogutód nélküli megszüntetésről határoztak korábban, végelszámolásuk 2017 októberben meg is indult, de most felszámolásba fordult az eljárás.

(24.hu, 2018. január 8.)

Legnagyobb könyvesboltos a Líra

Új kiadóval bővült a Líra-csoport, a Partvonal Könyvkiadó Kft.-vel.

Az új kiadót a Partvonal könyveket korábban gondozó Melotrade Kft. és a Líra Könyv Zrt. hozott létre 50-50 százalékos tulajdonrésszel 2017 július 1-jén, számol be a Világgazdaság. Az új taggal a cégcsoport kiadói márkáinak száma kilencre nőtt: Athenaeum, Corvina, General Press, Magvető, Manó Könyvek, Menő Könyvek, Rózsavölgyi és társa, Partvonal, Szépmíves Könyvek.

A Partvonal Könyvkiadó – a cégcsoport többi kiadójához hasonlóan – a jövőben is szakmailag önállóan, de a Líra-csoport logisztikai, kereskedelmi és marketing lehetőségeire építve végzi munkáját.

A kiadó révén gondozott könyvek kizárólagos terjesztője a Líra Könyv Zrt. lesz. Az újonnan létrehozott társaság ügyvezető igazgatója a Melotrade Kft. korábbi tulajdonosa és ügyvezető igazgatója, Baranyi Vivien.

A Partvonal kiadói márka 2005-ben jött létre, fő profilja az igényes szórakoztató és ismeretterjesztő irodalom, jelenleg 235 különböző kiadványa kapható a kereskedelmi forgalomban.

A Líra-csoport konszolidált árbevétele 2016-ban 6,6 milliárd forint volt, 2015-ben pedig 6,2 milliárd forintra tett szert. Az idei cégfelvásárlások nyomán köszönhetően 2017-ben 10 milliárd forintot megközelítő árbevételt terveznek. A cégcsoport adózott eredménye 2016-ban 304 millió forintra csökkent a megelőző évi 366 millió forint után. A cégcsoport 2016-ban 347 embert alkalmazott, az azt megelőző évben pedig 330-at.

A Líra-csoport 2017 tavaszán 25 – az egykori Alexandra-könyvesboltok helyén megnyitott – üzlettel bővítette kereskedelmi hálózatát. Ezzel a cégcsoport – összesen 92 üzlettel – az ország legtöbb könyvesboltját üzemeltető hálózatát hozta létre. A növekedés most a kiadói tevékenység bővítésével folytatódik , a cégcsoport szándékai szerint.

(Világgazdaság, 2017. július 3.)

Az Ulpius-ház könyvkiadót még felszámolni is nehéz

Még a szerzői jog sem tiszta a könyvek felénél. Olcsóbban kínálják, ami tiszta. Egymilliárd az adósság.

Újra megpróbálja eladni a Kepets András érdekeltségébe tartozó, felszámolás alá jutott Ulpius-ház Könyvkiadó Kft. könyvkészletét az Absolventum Kft., írja a Világgazdaság. A készlet szerzői jogi szempontból tiszta részét, 112 ezer darab könyvet hirdetett meg a felszámoló. A csomag egyben eladó, a kikiáltási ára 93 millió forint. Ez több mint 100 millióval kevesebb, mint az első próbálkozáskor megadott 195 milliós irányár volt.

Közvetlenül a 2016-os karácsonyi vásár előtt dobta először piacra a könyveket az Absolventum, de akkor nem akadt jelentkező. 2017 áprilisa elején eredménytelenül zárult a következő kísérlet is, a mostanival egyező kikiáltási árral. Ezúttal ugyan több érdeklődő is volt, de végül csak egy ajánlat érkezett, az pedig érvénytelen volt. A jelzáloggal rendelkező bankkal való egyeztetés után hirdették meg újra a jogtiszta könyveket, mert esélyt látnak az eladásra, indokolta az újabb pályázat gyors kiírását Gulyik Zsolt felszámolóbiztos.

A 2013-ban még másfél milliárd, de egy évvel később is bőven egymilliárd forint feletti forgalmat produkáló kiskereskedő-könyvkiadó cég váratlanul menekült csődbe, felszámolása 2016 február óta tart. A fizetésképtelenség bejelentésekor még 400 millió forint körülire becsülték a készletek kiárusításából elérhető bevételeket, és 550 ezer hátrahagyott kötetről beszéltek. Ennek a vagyonnak az eladásából számíthatnak pénzre a hitelezők, mindenekelőtt a jelzáloggal biztosított K&H Bank.

Az Ulpius-ház mintegy 230 ezer darabos raktárkészletéről tudott véglegeset mondani a felszámolóbiztos: ebből 112 ezer darab rendelkezik szerzői joggal, ezt kínálják most eladásra. A többi jogilag nem tiszta, azt papírhulladékként kell értékesíteni, ugyanis ha könyvként adná el, szerzőijog-bitorlást követne el a felszámoló. A bevételeket befolyásolja, hogy a 230 ezer darabos készlethez fogható mennyiségű, bizományosoknál lévő könyvből mennyit adnak el. Gulyik Zsolt tájékoztatása szerint a 24-25 bizományossal az elszámolás még folyik, így nem tudta megbecsülni, mennyi pénz várható ezen tételekből. Az eladott könyvekből bevétel lesz, a megmaradt és visszaszállított könyveket pedig átvizsgálják, hogy jogtiszták-e, vagyis, licitre vagy a MÉH-telepre kerülnek-e.

Vérmes reményeket nem alapoz meg a 2016 február végén lezárt mérleg, amely szerint az Ulpius-ház durván egymilliárd forint adósságot hagyott hátra. Ebből 178 millió a rövid lejáratú bankhitel – amelyből 80 millió a növekedési hitelprogramban kapott kölcsön –, és több mint 650 millió forint a szállítók követelése. Ha kikiáltási áron elkelne a most meghirdetett százezres könyvcsomag, az még a biztosítékkal rendelkező, mintegy 180 millió forintnyi hitelezői követelést sem fedezné teljes egészében.

(Világgazdaság, 2017. május 8.)

Líra lesz az Alexandrából

A Líra veszi át az Alexandra könyvesboltjait, pontosabban 24 darabot. A legnagyobb könyves lehet.

Líra-Móra néven nyit majd könyvesboltot a 24 Alexandra könyváruház helyén április végéig, a Líra Zrt. A cég közleménye szerint húsz Líra-Móra üzlet már meg is nyílt, négyet pedig még a következő hetekben nyitnak meg.

A Líra Zrt. szerint a 2017 januárjában bezárt Alexandra könyvesboltok kiesését az egész magyar könyvpiac megérezte, a Móra Könyvkiadó és a Líra-csoport tulajdonosai ezért elhatározták, hogy ajánlatot tesznek az Alexandra ingatlan-tulajdonosoknak a stratégiai szempontból fontosnak ítélt könyvesboltok átvételére. A két cég létrehozta a Janikovszky és Kolosi Kft.-t, amely végül 24 üzlethelyiség bérleti jogát szerezte meg szerte az országban.

A szerződések aláírása után a legtöbb helyen lezajlott a leltár is, a Líra Könyv Zrt. - mint nagykereskedő - pedig ajánlatot tett a korábban az Alexandra-csoporttal szerződésben álló kiadóknak az árukészlet bizományos átvételére. A kiadók éltek a lehetőséggel, így nem zárt be huzamosabb ideig egyik könyvesbolt sem.

A Líra a saját franchise hálózatát is növelte, így április végéig 92, a Líra-csoporthoz tartozó könyvesbolt lesz az országban. Ezzel a Líra az ország vezető könyvkereskedő cége lesz.

(Index, 2017. április 11.)

Alexandra: kérdőjelek a könyvespolcon

A felszámoló az Alexandra vagyonát perelné vissza: a pénzhiányba jutott Pécsi Direkt 2014-ben ingyen elpasszolta, most pedig ismét nagy baj van.

102 hitelező, köztük könyvkiadók, önkormányzatok, bankok és az adóhatóság több mint 9 milliárd forintot követel az Alexandra-bolthálózatot korábban üzemeltető Pécsi Direkt Kft-n. A hitelezők érdekeinek figyelembe vétele nélkül azonban sem a készletekről, sem az üzletekről nem lehet jogszerűen sem tárgyalni, sem megállapodást kötni, hívja fel a figyelmet a felszámoló Kvantál Kft. a Világgazdaság beszámolója szerint.

Az elmúlt hetekben számos hír jelent meg a sajtóban az Alexandra-bolthálózatot is üzemeltető, Matyi Dezsőhöz köthető cégbirodalom problémáiról, állítólagos fizetésképtelenségéről. A könyvszakma és egyes politikai szereplők részéről is felmerült, hogy a kormányzatnak aktívan közbe kell lépnie a helyzet rendezése érdekében. Ugyanakkor a most kialakult válsághelyzetnek volt egy fontos előzménye, amelyben mások mellett önkormányzatok, könyvkiadók és az adóhatóság - vagyis az adófizetők - is várnak még a pénzükre.

A múlt: elpasszolták a vagyont

Az ügy kiindulópontja, hogy az Alexandra-könyvesboltokat 2014-ig üzemeltető Pécsi Direkt Kft. - a maihoz kísértetiesen hasonló - csődközeli állapotba jutott. A cég ellen 2015. március 24-i kezdőnappal felszámolási eljárást rendelt el a Fővárosi Törvényszék, amely jelenleg is zajlik.

A másfél éve indult felszámolási eljárást megelőzően a Pécsi Direkt Kft. értékesítette a készleteit, beleértve a közel 5 milliárd forint értékben vásárolt könyveket, hanghordozókat, és az eredetileg több mint egy milliárd forintért kiépített könyvesbolti berendezéseket is.

A vagyontárgyak bizományosi, bérleti, vagy egyéb szerződésekkel, de végső soron pénzfizetés nélkül a mostani hírekben reflektorfénybe került Rainbow Üzletlánc Kft. és a Könyvbazár Kft. birtokába jutottak. Ezek az átruházások érintették a teljes Alexandra-bolthálózatot. Emellett a Pécsi Direkt Kft. vagyona a felszámoló szerint indokolatlanul befogadott számlák kifizetésével, indokolatlan költségek elszámolásával is csökkent.

Most akkor mi lesz: a felszámoló szerint jogellenes volt a vagyonátruházás

A Pécsi Direkt Kft. felszámolója, a Kvantál Kft. jelenleg 102 hitelezőt tart nyilván, a hitelezői igények összege több mint 9 milliárd forint. A hitelezők között található több mint egy tucat könyvkiadó és könyvkereskedő, helyi önkormányzatok, bankok, de a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is. A felszámoló megállapítása szerint a kialakult vitás helyzetet az okozta, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet miatt a Pécsi Direkt Kft. menedzsmentje a vállalat vagyonát jogellenes módon, a hitelezők kárára, a kiadókat, önkormányzatokat és az adóhatóságot kijátszva, átruházta más cégekre, akik nem fizették ki pénzben a vagyon ellenértékét.

A felszámoló számos pert indított az eltűnt vagyon visszakövetelésére azok ellen, ahová a Pécsi Direkt Kft, vagyis az Alexandra-hálózat vagyonának egy jelentős része átjutott. Ilyen például a Wolf-CRS Kft., a Könyvbazár Kft., a Matias-Borászat Kft., és a Rainbow Üzletlánc Kft. De kezdeményezték a Pécsi Direkt Kft. volt vezetőjének felelősségre vonását is, valamint büntető feljelentést is tettek csődbűncselekmény, sikkasztás, csalás, költségvetési csalás, hűtlen kezelés és tartozás fedezetének elvonása gyanúja miatt. Az ügyben a NAV jelenleg is nyomozást folytat.

Felszámoló: hitelezőknél az előny

„Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy az ingóságok jogos tulajdonosa a Pécsi Direkt, így a Kvantál Kft., mint felszámoló, az általa képviselt 102 hitelező - köztük önkormányzatok és az adóhatóság - érdekeit védi. Ez különösen lényeges szempont amennyiben az állam részt vesz a kialakult válság jogszerű rendezésében. A hitelezők érdekei figyelembe vétele nélkül sem a készletekről, sem az üzletekről nem lehet jogszerűen sem tárgyalni, sem megállapodást kötni”, hangsúlyozta Máhrné dr. Kazareczki Éva, a felszámoló cég ügyvezetője, a Világgazdaság tudósítása szerint.

A mostani válság tehát nem újkeletű. Ehhez kísértetiesen hasonló helyzet már 2014-ben és 2015-ben is kialakult. Akkor még az érintett cégek, egymással együttműködve, törvénytelen módon kimenekítették a vagyont a csődközelbe jutott könyvesbolti és könyvkereskedelmi hálózatból, úgy, hogy a beragadt hitelezők kielégítésére semmilyen érdemi eszköz nem maradt. Mostanra - a sajtóhírekből úgy tűnik - már egymással vitatkoznak, és fizetésképtelenség közelébe jutottak azok a cégek is, ahová annak idején átjátszották a vagyont.

(Világgazdaság, 2017. február 9.)

Kevés pénzt kapnak a könyvesek

Felnyomják a magyar kormányt Strasbourgban az iparűzési adójuk miatt.

A magyar könyvkiadók sorra indítják a nemzetközi pereket az ágazatra kivetett iparűzési adó miatt Strasbourgban. A magyar könyvpiacot ugyan 2016-ban megmentette a karácsonyi vásárlási láz, aminek eredménye, hogy a többéves recesszió után már nem lett veszteséges a könyvpiac, miközben 1-2 százalékos növekedést is elkönyvelhettek el 2016-ban, tudósít a Világgazdaság (2015-ben 45 milliárd forintnyi volt a magyar könvypiac).

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének a vezetősége tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy a négy nagy hazai írószövetség 110 millió forintos támogatásával szemben a kormány 600 millió forintot szán Borovszky Samu Magyarország vármegyéi és városai című 26 kötetes sorozatának kiadására, továbbá 400 milliót a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Kft. íróakadémiájára. Mindezt úgy, hogy közben ellehetetlenülnek az irodalmi tehetséggondozás legfontosabb műhelyei, az irodalmi folyóiratok, emellett mindössze 25 millió forint jut a magyar művek külföldi piacra jutását segítő fordítások támogatására.

Nagyon komoly probléma a magyar szakkönyvkiadás támogatásának lenullázása, amire korábban 600 millió forint jutott, a mostani támogatás megvonás pedig azzal a következménnyel is jár majd, hogy nem éri meg lefordítani az új könyveket. Az állami támogatások aránytalanságával elveszni látszik a könyvpiac kiegyensúlyozottságának esélye is. A könyves szakma az év utolsó két hónapjából kénytelen megélni, ebben a helyzetben pedig a piacidegen beavatkozásokat már aligha bírja el.

Nagyon fontos lenne, hogy a kormány támogassa a legjobb és legolcsóbb országreklámot jelentő, világszintű kortárs magyar irodalom külföldre jutását, de éppen a világ egyik legfontosabb rendezvényére, a Frankfurti Könyvvásárra alig jut pénz.

A magyar könyvpiac egyébként a könnyed irodalom felé tolódott el, ma már a két-háromezer példányban eladott könyvek sikeresnek számítanak. 2016-ban 12 ezer cím jelent meg, a csúcsidőszak egyébként a válság előtt, 2007-2008-ban volt, amikor évente 13 ezer könyvet dobtak piacra a kiadók. A magyar gyerekkönyvek igazi sikerterületnek számítanak, a gazdag termés minőségi műveket is jelent, azokkal folyamatosan nyerik el a külföldi díjakat is az alkotók és a kiadók. A könyves szakma közben egyre koncentráltabb, a kis kiadók egyre kisebbek, a nagyok meg egyre nagyobbak.

(Világgazdaság, 2017. január 10.)

Papírhalmaz lett az Ulpiusból

Könyvárverés lesz a maradékból, de a szerzői jogoknak utána kell járni.

A bedőlt könyves cég, az Ulpius-ház hagyatékának az ötöde, több mint 111 ezer kötet zúdulhat a piacra az árverés nyomán. A felszámoló most hirdette meg a csomagot, amely csak egyben eladó, és december 19-ig lehet benyújtani a pályázatokat, adta hírül a Világgazdaság.

A kikiáltási ár nettó 195 millió forint, vagyis darabonként 1.747 forintos átlagáráron vihetők a könyvek. A 2015. áprilisában váratlanul csődbe menekült, 2016. februárjában pedig felszámolás alá jutott Ulpius-ház 550 ezer könyvet hagyott hátra. Lényegében ez az a vagyon, amelynek eladásától függ a hitelezők kifizetése. A több mint 130 hitelező összes követelése meghaladja a 900 millió forintot. Nem tudni, hogy az ezzel szemben álló vagyon mennyit ér, annak megbecslésére nem is vállalkozott a felszámolóbiztos. Még nem fejeződött be ugyanis a szerzői jogok tisztázása, valamint az elszámolás a bizományosokkal.
Első körben az Ulpius-ház mintegy 230 ezer darabos raktárkészletét vizsgálták át. Ebből hirdették meg most a 111 ezer könyvet, csak azokat, amelyek szerzői joggal rendelkeznek. További 220-230 ezer könyv van a bizományosoknál, akikkel még el kell számolni. Az eladott könyvek után pénz folyik be, a megmaradt könyvek közül a szerzői jogot tekintve rendezetteket majd meg lehet hirdetni. A szerzői jog nélküli könyvek törvényesen csak papírként adhatók majd el.

(Világgazdaság, 2016. november 18.)

Pénzt kapott a Könyvbazár Kft.

Az Alexandra csoport nyolcszázmilliót kapott, ki tudja, honnan.

Matyi Dezső pécsi könyves cégcsoportjában tőkeinjekciót kapott a Könyvbazár Kft. A tőkeemelés forrása eddig homályban maradt.

Nyolcszázmillió forinttal emelték meg a Könyvbazár Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. eddigi, mindössze 15 millió forintos törzstőkéjét, a cégbejegyzés szerint két hete. Ez a Matyi Dezső milliárdos vállalkozó könyvbirodalmába tartozó társaság vette át az Alexandra-csoport egykori központi cégétől, a Pécsi Direkt Kft.-től a nagykereskedelmi tevékenységet még 2013. novemberében. A korabeli közlések szerint a Könyvbazár ugyanakkor a kiadókkal szembeni adósságokat is átvállalta. Az akció a megroppant könyves csoport, konkrétan a Pécsi Direktben felhalmozott több mint 9 milliárd forint adósság rendezésére szóló terv egyik eleme. A Pécsi Direkt felszámolása tavaly március óta folyik, a csúcsévekben 15 milliárd forintnál is többet forgalmazó cég vagyonából eddig mindössze egy 92 millió forintra becsült ipari ingatlan került kalapács alá.

A Könyvbazár tőkeemelésével egyidejűleg új tulajdonosok is megjelentek a színen. Az eddigi tagok, a Pécsi Direkt és a szintén Matyi-érdekeltség, a Matias-Borászat Kft. mellé csatlakozott a Nebuló Könyvház Kft., valamint a Cartaphilus Könyvkiadó Kft.

A Nebuló valaha a csoportban a tankönyvforgalmazással foglalkozó tag volt, a tankönyvellátást azonban lényegében államosították, így 2013-tól új profil után kellett néznie. Ez az egyéb háztartási cikk nagykereskedelme lett, ami valójában a Párisi Galéria megnyitásával függ össze, itt antik és modern porcelán, festmény, szőnyeg, ékszer és egyéb tárgyak értékesítése folyik, de a mérlegbeszámoló szerint a könyvforgalma is meglódult. Adatokat csak 2014-ről adott le a cég, e szerint 431 millió forgalmat és 50 millió forint veszteséget könyveltek el. A Nebuló jegyzett tőkéje 1,1 milliárd forint, aminek zömét a Szabó Tünde - Matyi volt felesége - érdekeltségében álló Európa Könyvkiadó Kft. szolgáltatta apport formájában.

A Cartaphilus Könyvkiadó Matyi Dezső érdekeltsége, ez adott le tavalyi mérleget, de abból sem látszik a 800 milliós tőkeemelés forrása: 2015-ben 9 ezer forint bevételt és 64 millió mínuszt könyvelt el. A bedőlt Pécsi Direktet és a többnyire veszteséges Matias-Borászatot elnézve a könyvpiacon csak találgatják a tőkeemelés forrását. Két lehetőség forog: az egyik szerint Matyi befektetőt talált, a másik pedig külföldi csatornákon keresztül csepegtetett pénzeket rejt a háttérben, arra alapozva, hogy a Pécsi Direkt tulajdonosa a washingtoni bejegyzésű Rainbow Publishing LLC.

A Világgazdaság megkérdezett könyves vállalkozásokat, akik eddig nem észleltek változást az adósságrendezés menetében, a törlesztési hajlandóságában: azóta, hogy átszerződtek a Könyvbazárhoz és elfogadták, hogy három év alatt jutnak hozzá a követelésükhöz - lemondva a tartozás kamatairól -, a cég csepegtetve fizet, a lejárt tartozásokat egyenlítgeti ki kisebb-nagyobb csúszással. A megkérdezettek egyike se jutott el odáig ugyanakkor, hogy felszámolást kérjen a Könyvbazár ellen, mivel mindig sikerült előbb dűlőre jutniuk.

(Világgazdaság, 2016. augusztus 22.)

Nagyokat lapoz a Libri

Vezeti a magyar könyvpiacot. Az Alexandra titkolózik.

A könyvpiac átlaga felett bővült mind a Libri, mind a Líra forgalma. Az Alexandra-csoport kereskedőcége, a Könyvbazár eddig csak a 2014-es évről adott számot.2015-ban tankönyvek nélkül 46 milliárd forint volt a teljes könyvforgalom a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének összesítése alapján, ami 3,2 százalékkal több az előző évinél. Jelenleg úgy tűnik, hogy az e-könyv-forgalom nem temette maga alá a printet, hiszen fellendülés mutatkozik a nyomtatott piacon.

2014-ben és 2015-ben átlagosan 15 százalékkal nőtt a Líra Könyv Zrt. forgalma, és 2016-ra is 10 százalék körüli mértéket valószínűsít a könyvescég. Ez sokkal gyorsabb, mint a könyvpiac átlagos bővülése. Az elsősorban kereskedelemmel foglalkozó Líra forgalma közel 6 milliárdra nőtt 2015-ben, miközben a nyeresége 20 millióval, 167 millióra emelkedett. A Lírát 83 százalékban tulajdonló és a csoporthoz tartozó könyvkiadókban is részes Kolosi és Társa Befektető Kft. mérlegéből pedig 6,2 milliárdos konszolidált forgalom és 400 milliós nyereség olvasható ki.

A könyvpiac növekedése 2016-ban is folytatódik, ez igaz az igényes szépirodalomra specializálódott Magvető, valamint a szórakoztató és ismeretterjesztő irodalmat kiadó Athenaeumra is. Ezen a fronton erősít a Líra is: az Athenaeumon belül önálló márkaként létrejön a Szépmíves Könyvek műhelye, amelynek fő profilja a 19–20. századi emlékiratok, naplók, kultúrtörténeti munkák kiadása lesz. Ráadásul a Líra profitált a legtöbbet a pécsi könyvbirodalom, az Alexandra válságából.

Az Alexandra-csoportról friss adatok nem lelhetők fel a nyilvántartásban. A csoport egykori központi cége, a Pécsi Direkt Kft. a fénykorában 15 milliárd forint feletti éves forgalmat hozott össze, de még 2013-ban is 13,5 milliárdot rögzített a mérlegében. Igaz, a vesztesége ekkor már 900 millió fölött volt, a könyvvizsgáló pedig visszautasította a véleménynyilvánítást, mivel megfelelő dokumentumok hiányában nem tudott meggyőződni például a kötelezettségek, a cégérték, vagy a készletek nagyságáról. A Pécsi Direkt felszámolása folyamatban van, a nagykereskedelmet novemberben átvette tőle kapcsolt vállalkozása, az ugyancsak Matyi Dezső érdekkörébe tartozó Könyvbazár Kft. Utóbbi azonban eddig csak a 2014-es évről adott számot, akkor 8,6 milliárd forint árbevételt mutatott ki, adózott eredménye pedig 606 millió forint volt.

A könyvpiac szereplői úgy számolnak, hogy már átvette a vezetést az SQ Invest Kft. többségi tulajdonában álló Libri-Bookline-csoport. 2015-ben egy sor bevásárlóközpont üzletét vette át a Libri, olyanokat, amelyekben korábban az Alexandra forgalmazott. A Libri amúgy a Shopline bekebelezése után is offenzívában maradt, két kiadóban, a Jaffában és a Scolarban is érdekeltséget szerzett. A konszolidált beszámoló szerint a kereskedői és kiadói üzletág együtt 16 milliárd forint forgalmat könyvelhetett el, az adózott eredménye pedig 700 millió forint felett volt.

(Világgazdaság, 2016. június 21.)

Nyomul a Libri

Újabb értékesítőhelyeken jelenik meg a könyves kereskedő.

További tucatnyi bolt megnyitásáról írt alá bérleti szerződést a Libri-Shopline leányvállalata, a Libri Kereskedelmi Kft. a magyarországi plázákat üzemeltető Klepierre Management Magyarország Kft-vel.

A cég megállapodással a Libri jelenlegi, 36 boltból álló hálózata 2015. második félévétől bővül. A Klepierre-hez tartozik három fővárosi, valamint egy-egy szegedi, nyíregyházi, debreceni, miskolci, fehérvári, győri, kaposvári, szolnoki és nagykanizsai bevásárlóközpont.

A Libri-Shopline Nyrt. új üzleteinek többsége pár száz négyzetméteres lesz, de ezer négyzetméteres boltot is nyitnak. Az ingatlanok többségét nyáron veszik birtokba. Stratégiai céljuk leginkább a nyugat-magyarországi fehér foltok eltüntetése, így a győri megjelenés jelenthet sokat. Áprilisban egy utcai boltot is nyitnak Szombathelyen.

A Duna Plázában és a Csepel Plázában a jelenlegi üzletekben változtathatnak azok méretén. Legutóbb a Mammutban költözködött a Libri, így októbertől a korábbinál kisebb, 924 négyzetméteres alapterületen várják a vásárlókat.

A cég tavaly 2014. első félévben 5,5 milliárd forint nettó árbevétellel zárt, az adózott eredménye azonban 215 millió forintos veszteséget mutatott. A hagyományosan erős 2014. negyedik negyedév után a Libri megítélése szerint a kereskedelmi üzletág eredménye javulhat a jövőben, amit erősíthet a kiadói üzletág.

A Libri feltehetően azzal is számol, hogy a versenytárs Alexandra könyvesbolt hálózat körüli bizonytalanságok, melyeket most csend övez, azért rést üthetnek a piacon a terjeszkedéshez.

(Világgazdaság, 2015. március 5.)

Nagy dobásra készül a Pepco.

A MediaMarkt és Saturn hálózatokat üzemeltető német Ceconomy AG (a korábbi Metro csoport) rossz hírekről számolt be.

Ezek hatására részvényeinek árfolyama a frankfurti értéktőzsdén több mint 15 százalékos zuhanást követően, rekordmélységbe süllyedt, írja az Origo.

A kontinensünk legnagyobb, elektronikai cikkeket forgalmazó áruházláncának számító társaság amellett, hogy nem fizet osztalékot, arra is figyelmeztetett, hogy - az előző pénzügyi évéhez hasonlóan – az elkövetkező egy éves időszakban is a forgalom visszaesésére számít.

Most jelentette be távozását a pénzügyi igazgató, aki az ősszel lemondott vezérigazgató pozícióját is betöltötte az elmúlt időszakban. Mindez már vezetési válsággal fenyeget a vállalatnál.A Bloomberg cikke kitér arra, hogy a Ceconomy működési nyeresége a legutóbbi pénzügyi évben 19 százalékkal visszaesett, de a cégnél zajló negatív folyamatok hatására további eredménycsökkenés várható.

A vállalat számára egyre erősebb konkurenciát jelent az Amazon, valamint a többi online kiskereskedelmi cég. A társaság vezérigazgatója még októberben hagyta ott a pozícióját. A vállalat részvényei pedig 2018-ban elvesztették értékük közel háromnegyedét.

(Origo, 2018. december 21.)

A változatosság kedvéért megint magyar az E-Digital

Újra a két magyar vezető, Várkonyi Balázs és Kelemen Gyula lesz a kizárólagos tulajdonosa az Extreme Digitalnak.

Gyorsan kellett lépni, mert a korábbi befektetőtárs, a dél-afrikai Steinhoff négy hónapja súlyos gondokkal küzd és ez veszélyeztette az ED hazai megítélését és üzletmenetét, írja az Index.

Az Extreme Digital magyar tulajdonosai (Várkonyi Balázs és Kelemen Gyula) visszavásárolják az Extreme Digital 50,4 százalékát a dél-afrikai tulajdonostárstól, a Steinhoff Internationaltól. A dél-afrikai csoport 2015 óta volt tulajdonostárs az elektronikai cikkek kereskedelmével foglalkozó online és offline üzletekkel is rendelkező csoportban.

Hogy mennyiért szállt be anno a Steinhoff és mennyibe került a kivásárlás, azt a vevők nem árulták el, de úgy tudjuk, hogy amint a Steinhoff nemzetközi problémái kipattantak, Várkonyi Balázsék keresték meg a Steinhoff vezetőit. Ez eleinte nem is volt egyszerű, mert a botrány kirobbanása után nagyon gyorsan változott a cég vezetése, nehezen alakult ki, hogy ki is a kompetens tárgyaló. Szerencsére azért a rendkívül eladósodott Steinhoff International részéről is volt eladási szándék, mert a johannesburgi központ úgy döntött, hogy a főtevékenységén kívüli üzleteiből pénzt csinál. Ilyen volt az Extreme Digital, egy román plázacég, de más ingatlanok is az eladás sorsára jutottak.

Az Index kérdésére Várkonyi Balázs annyit azért mondott az árazásról, hogy nem jártak rosszul az üzlettel, de piaci árat fizettek és az Extreme Digital természetesen sokat ér. A megállapodás a Steinhoff korábbi 15 millió eurós tőkeemelését is rendezi valamiképpen.A Steinhoff esetében alapvetően az volt a probléma, hogy a folyamatos akvizíciós kényszerben levő csoport az újabb felvásárlásokhoz felvett hitelekből pótolta a korábbi lyukakat, és miközben 60 cégéből 55 nyereséges volt, az eladósodása valójában sokkal nagyobb volt, mint amit láttatott. Állítólag leginkább egy osztrák céggel, az XXXLutz-cal (amely Magyarországon is jelen van, például Mömax, illetve Möbelix márkáival) vívott durva gazdasági versenyfutás hajszolta be a céget a finanszírozhatatlan terjeszkedésbe.

(Index, 2018. április 25.)

Gyarapodik az Euronics

Új áruházakat nyit az Euronics. A nemzetközi beszerzési kapcsolatait is erősítené.

Az Euronics márkanevet Magyarországon használó cégcsoport a műszaki áruházláncot üzemeltető Vöröskő Kft.-nél szervezeti átalakítást, míg az ingatlanforgalmazással és - bérbeadással foglalkozó KEV Kft.-nél csaknem 2 milliárd forint értékű beruházást hajt végre 2018-ban, írja a Napi.hu.

A csoport MTI-hez eljuttatott tájékoztatása szerint a tulajdonosok 2018-ra hazai pozíciójuk további erősítését, valamint a nemzetközi Euronics-hálózaton belüli regionális szerepük növelését tűzték ki célul, ennek érdekében döntöttek első lépésként a cégcsoporton belüli tevékenységek elkülönítéséről. A Vöröskő Kft. esetében ez elsősorban a szervezeti felépítés megújításával jár.

Az elmúlt években a cég arra törekedett, hogy egyre több Euronics üzlet saját tulajdonú ingatlanban kapjon helyet. A 68 magyarországi áruházból jelenleg 11 van a cégcsoport tulajdonában, a többi bérlemény. 2018-ban csaknem 2 milliárd forint értékben valósít meg ingatlanfejlesztéseket a KEV Kft. Veszprémben és Zalaegerszegen.

A tervek szerint ebben 2018-ban négy új Euronics áruházat nyitnának, Csömörön, Budapesten, kettőt pedig a keleti régióban.

A veszprémi székhelyű Vöröskő Kft.-t 1989-ben alapították, tulajdonosai magyar magánszemélyek. A cég 2001 áprilisában csatlakozott az Euronics International Ltd. nemzetközi beszerzési társuláshoz, amelyhez 29 országban több mint 11 ezer üzlet tartozik. Az Euronics már Magyarország minden megyéjében jelen van, összesen 68 üzlettel.

A Vöröskő Kft. árbevétele 2015-ben 54,5 milliárd, 2016-ban 58,5 milliárd forint volt, nyeresége 2015-ben 950 millió, 2016-ban pedig 674 millió forint. A cégcsoport összesen 1.250 dolgozót foglalkoztat.

(Napi.hu, 2018. február 15.)

Belecsapott a jóba a Media Markt

Az online forgalmát megduplázta 2015-ben. Új színt kapnak az áruházak.

Több mint 90 milliárd forint forgalma volt 2015-ben a Media Markt Magyarország Kft. 22 üzletének, ami csaknem 20 százalékos növekedés 2014-hez képest. A webáruház forgalma 2014-ben megduplázódott, miközben a magyar online kiskereskedelmi forgalom harminc százalékkal bővült egy év alatt.

Győrben bemutatták frissen átalakított üzletét a cégcsoportnak. A győri áruháznak 2014-ben 4,5 milliárd forint forgalma volt az elektronikai, távközlési és háztartási kis- és nagygépeket forgalmából, ami mintegy tíz százalékkal nőtt 2014-hez képest. A forgalom növekedését segítette a kormány mosógép- és hűtőgépcsere-programja, emellett Magyarországon is megugrott az okostelefonok kereslete is.

A tízéves győri üzlet átalakításánál a Media Markt arculatát meghatározó piros szín helyett a fehérre helyezték a hangsúlyt, amely a 2.600 négyzetméter alapterületű üzletben a világításban is megjelenik. A piros szín a cég logójában megmaradt.

A felújított áruházban a termékek elhelyezésénél a friss vevőigényeket és a piaci trendeket egyaránt figyelembe vették, így hangsúlyos szerepet kaptak az okostelefonok, a hordozható számítógépek, de nagyobb területen helyezték el a háztartási nagygépeket is. A győri áruház mintájára a jövőben a többi 21 magyarországi üzletet is átalakítják.

(HVG, 2016. augusztus 25.)

amelyeket eladtak. Remek eredményeket könyvelhet el a magyar műkereskedelem a 2018-as évben.

amelyeket eladtak. Remek eredményeket könyvelhet el a magyar műkereskedelem a 2018-as évben. ₪₪₪

A bővülő érdeklődésnek köszönhetően nemcsak a festmények, de a műtárgyak egyéb területein is élénkülő volt a kereslet, de a húzóágazat továbbra is a festmény, amelyet jól mutat a 2018-ban legmagasabb áron értékesített alkotások listája, írja a Portfolio.

Sikeres évet mondhat magáénak a magyar műkincspiac. Ezen belül is a festmények kereskedelme szárnyalt a leginkább. A két piacvezető aukciósház - a Virág Judit és a Kieselbach Galéria - legutóbbi árverési forgalma egyenként is megközelítette az egymilliárd forintot, de a kisebbek - például a Bodó és a Nagyházi Galéria, valamint a BÁV - festménykollekciói is meghaladták, vagy közel jártak a százmilliós összforgalomhoz.

Az első: Rippl-Rónai József: Cyniák fehér vázában

A kínálat a régi és a kortárs mestereknél a szokottnál szélesebb volt, a legnagyobb forgalmat hozó klasszikus moderneknél pedig sikerült jelentősen túlhaladni az elmúlt években már megszokott jó színvonalat. Számos tételért hosszú licitharc folyt, s a korábbinál lényegesen több tétel kelt el a becsült értékének megfelelő vagy azt meghaladó áron. Az aukciókon számos új, zömében fiatal érdeklődőt is fel lehetett fedezni, úgy tűnik, kialakulóban van egy ifjabb gyűjtőgeneráció, illetve befektetői réteg, amely a műtárgyakkal is komolyan számol portfoliójában.

Az elmúlt két év tapasztalatai és aukciós eredményei alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a magyar műkereskedelem képes túlszárnyalni a 2008-as válság előtti boomot. Bár az eredmények már 2010-es évek első felében is kedvezően alakultak, ebben az esztendőben az is beigazolódott, hogy a műkereskedelem tartósan jó eredményeihez elengedhetetlen biztos gyűjtőkör stabilan megerősödött. Kiegyensúlyozottá - de ami talán még fontosabb -, hosszú távon tervezhetővé vált a kereskedés.

Az élénkülés a 2018-as év rekordáraiban mutatkozott meg a legszignifikánsabban. Az esztendő legmagasabb áron értékesített tíz festménye az 52 és 170 millió forintos tartományban helyezkedik el, ami messze jobb eredmény, mint a korábbi évek teljesítménye. A Virág Judit Galéria által értékesített Rippl-Rónai József: Cyneák fehér vázában (170 millió forint), a ház téli kollekciójának másik "húzóképe" Vaszary János Korzója (140 millió forint), valamint a Kieselbach Galéria ugyancsak decemberben értékesített Perlrott Csaba Vilmos Önarckép szoborral című (140 millió forint) művének leütési ára messze túlhaladta a várakozásokat.

A 2018-as év legdrágábban eladott festményei:

Rippl-Rónai József: Cyniák fehér vázában, 1910 körül 170 millió forint - Virág Judit Galéria

Vaszary János: A pesti Duna-korzó, 1934 körül 140 millió forint - Virág Judit Galéria

Perlrott Csaba Vilmos: Önarckép szoborral 140 millió forint - Kieselbach Galéria

Rippl-Rónai József: Pihenő Fenella, 1911 85 millió forint - Virág Judit Galéria

Kádár Béla: Zenészek, 1928 80 millió forint - Virág Judit Galéria

Reigl Judit: A semmi szétzúzása, 1954 65 millió forint - Virág Judit Galéria

Rippl-Rónai József: Kékruhás lány virágos kalapban, 1910-es évek 63 millió forint - BÁV

Bortnyik Sándor: Vörös palack, 1923 60 millió forint - Virág Judit Galéria

Reigl Judit: Robbanás 60 millió forint - Kieselbach Galéria

Perlrott Csaba Vilmos: Őszi utca Nagybányán, 1909 52 millió forint - Virág Judit Galéria

A tízes listából az is kitűnik, hogy a gyűjtők elsősorban a modern progresszív irányzatok képviselőit keresik. 19. századi, vagy akadémisztikus alkotás egyáltalán nem szerepel a legértékesebb művek között. A századelő magyar fauve festészetének nagyjai, valamint az 1920-as, 1930-as évek art deco neves képviselő szinte egyeduralkodók a hazai a műkereskedelemben.

A második: Vaszary János: A pesti Duna-korzó

A műkincspiac bővülésének másik jele, hogy a biztonságos befektetésnek számító modern klasszikusok mellett, egyre nagyobb az érdeklődés a második világháború utáni, illetve a kortárs művészet iránt. Jellemző, hogy a 2018-ban eladott legértékesebb alkotások között két Reigl Judit alkotás is szerepel. A Franciaországban élő művész alkotásai nemcsak idehaza, hanem már világviszonylatban is kurrens daraboknak számítanak, miközben a kortárs kínálat folyamatosan bővül idehaza. A piacvezetők kollekcióiban már fajsúlyos szereppel bír a kategória, miközben a Dobossy, a Contempo, a Blitz, illetve a BÁV is jelentkezik kortárs árverésekkel.

(Portfolio, 2018. december 23.)

A Blitz most fotóaukcióban lép

Nagyot dob a magyar fotográfiából a Blitz.

Ritka széles portfólióval tartja meg első fotóaukcióját a Blitz Galeria, írja a Világgazdaság. Az anyagba nemcsak történeti, hanem kortárs darabok is bekerültek.

Október 25-én rendezi az első fotóaukcióját a Blitz Galeria, ezúttal új helyszínen, a Szentendrei úti PP Centerben. Egyébként is, de az első nekifutáshoz képest pláne nagy merítésről van szó, hiszen a magyar fotográfia 1930 és 2018 közti időszakából összesen 172 tételt tartalmaz az anyag. Ebben megtalálhatók történeti és kortárs fotók egyaránt.

A legmagasabb kikiáltási árról, 7,8 millió forintról Lugosi Lugo László 1993-ból származó, 56 darabos, vintage nagyításokból álló Szén című sorozata indul.

A képek a mecseki szénbányászat Pécs körny�

	2015	2016	2017	2018
HÁDA	11,8	12,8	13,8	14,3
Textrade	3,2	5,2	3,6	3,6
Humana	1,2	1,3	1,4	1,4
Cream	1,1	1,3	1,4	1,4
Ruhafalva	0,3	0,3	0,3	0,3
teljes használt piac	32	34	33	34
Forrás: KSH, Elektronikus Beszámoló Portál, érték: milliárd forint, mérlegadat: bruttóba számolva, csak belföldi értékesítés

műszaki piac nagyjai	2017	2018
Media Markt	146	173
Euronics	66	80
Extreme Digital	43*	47**
eMAG	26***	32***
ők összesen	281	326
Elektronikus Beszámoló Portál, érték: milliárd forint, bruttóra átszámolva, bevétel: hagyományos, web és export együtt, legutóbbi beszámolók, fordulónapok: MM szeptember 30., ED 2017-ben október 1-től, előtte december 31., így 2017 közlésük alapján korrigált adat (), 2018 becslés (), Euronics: Vöröskő Kft fordulónapja: december 31., eMAG: 2019. március végéig Romániában bejegyzett, ezt követően magyar bejegyzéssel viszi webáruházát, */: magyar forgalom becsült adata, ami nem volt része a magyar statisztikának

műszaki piac nagyjai	2017	2018
Media Markt	146	173
Euronics	66	74**
Extreme Digital	43*	47
eMAG	26***	32***
ők összesen	281	326
Elektronikus Beszámoló Portál, érték: milliárd forint, bruttóra átszámolva, bevétel: hagyományos, web és export együtt, legutóbbi beszámolók, fordulónapok: MM szeptember 30., ED 2017-ben október 1-től, de előtte december 31., így 2017 közlésük alapján korrigált adat (), Euronics: Vöröskő Kft, 2018-as adata: sajtóinformáció, fordulónapja: december 31.. eMAG: Romániában bejegyzett, **/: magyar forgalom becsült adata, ami nem része a magyar statisztikának

	2011	2012	2013	2014	2015	2016	2017	2018
mobilpiac	49,7	50,4	51,3	54,5	61,5	69,7	89,2	135,2
változás	+ 3%	+ 2%	+ 2%	+ 6%	+ 11%	14%	+ 28%	+ 52%
KSH, érték: milliárd forint, változás: előző év 100%

	2015	2016	2017	2018
mobilpiac	61,5	69,7	89,2	135,2
utolsó negyedév	19	21,7	31,6	48,9
utolsó negyedév aránya	31%	31%	35%	36%
KSH, érték: milliárd forint

	2013	2014	2015	2016	2017	2017/2013
tartós elektr. ht. gép	83	76	87	100	115	+ 39%
elektr. ht. kisgép	65	71	74	73	79	+ 22%
híradástechnika	67	73	75	79	86	+ 28%
kép- és hanghordozó	14	13	12	11	10	- 29%
informatika	84	90	98	100	103	+ 23%
fotó-, optika	38	44	47	49	49	+ 29%
telefon	51	54	61	70	83	+ 63%
összesen	402	428	454	482	455	+ 53
KSH, érték: milliárd forint

	2006	2010	2014	2017	2017/2006
tartós elektromos háztartási gép	118	73	76	115	- 3
elektromos háztartási kisgép	52	50	71	79	+ 27
híradástechnikai készülék	114	64	73	86	- 28
számítógép	136	88	90	104	- 32
fotó-optikai készülék	38	28	44	50	+ 12
telefon	73	48	54	83	+ 10
kép- és hanghordozó	33	18	13	9	- 24
összesen	564	369	421	526	- 38
KSH, érték: milliárd forint

	tartós	féltartós	nem tartós	szolgáltatás	összesen
érték	873	1.040	5.669	6.228	13.809
megoszlás	6%	8%	41%	45%	100%
KSH, 2017 első három negyedév, érték: milliárd forint

Tartós fogyasztási cikkek	2010	2017
hűtő- és fagyasztógép (egyben)	42	63
mosógép	100	97
ebből automata, félautomata	82	85
mosogatógép	10	18
televízió, színes	137	153
ebből plazma, LCD-televízió	12	73
digitális fényképezőgép	32	33
asztali számítógép (PC)	49	43
hordozható számítógép (laptop)	19	51
kézi számítógép (netbook, tablet)	14	17
mobiltelefon	169	186
saját okostelefon	.	72
személygépkocsi	54	63
KSH, 100 háztartásra jutó darab