iparospiac₪próbafülke – Oldal 5

Sanyarú sorsban az esküvői ruha piac

Amerikában. Bajban az esküvőipar. Kevesebben is házasodnak és ott az online.

Divatmanufaktúrák frászban: a fast fashion mindent besöpör

A kis divatcégeket felfalja a piac. Sok a márka, kevés a pénz. Ügynök nélkül kint nem megy. 2.400 milliárd dollárnyi piac a divat. A fast fashion mindent elsöpör.

Veszettül turkálnak az amerikai divatcégek

Cuccok idősebbeknek, fiatalabbaknak, jöhetnek a hétköznapi modellek, meg az online.

Pokémon Go: tolják még

Egy éve, 2016 nyarán hatalmas sikerrel robbant be a Pokémon Go mobiljáték, még mindig sokan, közel 60 millióan játszanak a játékkal.

Jobb lett a Johnson & Johnson

A vártnál. A Johnson & Johnson (J&J) amerikai egészségügyi-kozmetikai cég a vártnál kedvezőbb eredményről számolt be.

Fényképezőgép? Csak, ha nagyon jó, különben okostelefon

A fényképezőgépek piaca egyre csökken, miközben egyre több kép készül okostelefonnal.

Nagyot hasított a Henkel

Árbevétel-rekorddal zárta a 2017-es évet a Henkel.

2019-ben már 900 milliárd felett lesz a ruhás költekezés, az elmúlt három esztendőben pedig közel 40%-kal nőtt. És lassan daráljuk a butikokat, a butikvilág olvadozik, még a bevásárlóközpontokban is, ahol a derékhad ruhás árus, kevesebb a ruhabolt. Neten, hipermarketben, diszkontban viszont egyre több ruhát veszünk.

Két vásárló beszélget. - De cuki a pólód! Mennyiért vetted? - Akciós volt, féláron. A felét az árnak megtakarítottam. - És már vége az akciónak? - Ja. Lekéstél róla. - Nem azért kérdem. Csak mondom, ilyenkor kell visszavinni és egész áron cserélni. - Jé! Tényleg?

Több a pénzünk, többet költünk ruhára is. Ráadásul manapság egy fast fashion akció nyomán olcsóbban is lehet ruhafélét venni, mint a Józsefvárosi piacon. A netes áruházak akciói is nyomják a hagyományos butikvilágot, a körúti kapualji és udvari ruhás világ hosszú ideje sorvadozóban.

A statisztikából is kirajzolódik, hogy a hagyományos ruházati boltok mellett egyre több ruhafélét vásárolunk máshol, ráadásul azért vannak még ázsiai piacok, szép számmal kínai boltok is. A használt ruhaboltok is tartják piacukat, a maguk éves 30 milliárdos pénzükkel.

2015-18 között a teljes ruházati költekezés 37%-kal nőtt, ezen belül ruhára 41%-kal, lábbelikre 27%-kal adtunk ki többet a családi kasszából. A sok-sok akció nyomán pedig rohantunk ugyan a boltba, de végül az átlagos árszint alig változott az elmúlt években, 1%-on belül mozgott. A gyengébb forint nyilván drágította a beszerzést, hiszen a ruhapiac zöme import, ráadásul a legmenőbb márkák is zömmel Kínában, vagy valahol Ázsiában gyártatnak, meg kell nézni a bevarrt címkéket, melyek ezt elárulják.

A teljes ruhapiac végül szépen hízott, évente 10% körüli nagyságrendben:

teljes ruhapiac	2015	2016	2017	2018	változás 2018/2015
ruházat	463	509	574	653	+ 190	+ 41%
lábbeli	188	206	232	238	+ 50	+ 27%
együttesen	651	715	806	891	+ 240	+ 37%
KSH, érték: milliárd forint, online kasszás adatok alapján

De a butikvilág olvadozik

Hajdanán, sok-sok évvel ezelőtt a butik volt a legmenőbb ruhás lelőhely, de ma már más világ van. A hagyományos boltos körön belül egyre nagyobb a fast fashion súlya, a kisboltok visszaszorulóban vannak. Ráadásul egyre több ruhafélét veszünk a neten, vagy éppen például sportboltban, de a hipermarketek és a diszkontok is látnak benne fantáziát, raknak is ki belőle a polcaikra. És persze ezek a törtető csatornák olcsóbbak a hagyományosnál.

És a legdurvább arányban 2018-ban esett is a szakboltos ruhavásárlás súlya a teljes ruhapiacon belül, nem is keveset, a korábbi 87%-ról 77%-ra:

szakboltos ruhavásárlás	2015	2016	2017	2018	változás 2018/2015
butik, áruház	565	619	674	690	+ 125	+ 22%
teljes ruhapiac	651	715	806	891	+ 240	+ 37%
szakboltok aránya	87%	87%	84%	77%	.	.
KSH, érték: milliárd forint

Ruhaboltból egyre kevesebb van

Csökkent a ruhás boltok száma, ráadásul a bevásárlóközpontokban is.

A bevásárlóközpontokban 2015-ben 3.232 ruhás bolt volt, az összes kiskereskedelmi (élelmiszeres, iparcikkes) egység 49%-a, tehát fele. 2017 legvégén viszont már csak 2.943 ruhás hely volt a központokban, 289 darabbal kevesebb (az arányuk már csak 47% volt).

És összességében soványodott a ruhás szakboltok, szakáruházak hálózata is az elmúlt években:

ruhás boltok	2015	2016	2017	2018	2018/2015
ruha	18.805	17.690	16.954	16.571	- 2.234
lábbeli	2.950	2.848	2.710	2.651	- 299
együttesen	21.755	20.538	19.664	19.222	- 2.533
KSH, érték: darab, 2018: első félév

(blokkk.com, 2019. március 20.)

Örök nyári sláger: nyári vásár

Pénztárcába mászó dallam, de valamikor később az akció árát is megfizetjük. Nyár derekán ruhára kevesebbet költünk. Az "akár" és az "ig" adja a ritmust. Nem sokat kell bíbelődni az akciós táblákkal, mivel évről-évre hasonló a leárazások mértéke. 2018-ban azért 4-5 milliárdot megspórolhat a vásárló.

Évről-évre egyre többet költünk ruhára, cipőre, nőtt is a ruházati piac az elmúlt években. A növekedés üteme azonban lassult, a ruházati boltokat nézve, hiszen 2014-ben még 14%, 2017-ben azonban már csak 3,5% volt a bővülés üteme. És hát aki a ruhaboltok kirakatait böngészi nap mint nap, mert jólesik, kíváncsi, vásárlást tervezget, annak bizony feltűnhet, hogy szinte az év minden napján ott virít valamilyen akciós reklám. Nagyon is úgy tűnik, akció nélkül nem ruhabolt a ruhabolt.

De miért is? Egyrészt mert eleve óriási a verseny a boltok között, másrészt gyorsan formálódnak, változnak az egyes értékesítési csatornák, módszerek.

A divat nagy úr: fast fashion, kínai, használt, és persze a web

Aki ruhaboltba megy vásárolni, az azért gondol arra is, vajon hogyan fog állni neki a kiválasztott szerkó. Válogat is rendesen. Nyári vásár idején nem csak a pénztárnál, hanem a próbafülkék előtt is kialakulhatnak sorok. Persze, akad olyan vásárló is, aki a külcsint nem nagyon, csak a méretet nézi, legalább nagyjából feljöjjön, meg le ne essen, no meg az árat. De azért a többség ad magára, vagy legalább megpróbálja és figyeli a divatot is, többé, vagy kevésbé.

A nagy divatmárkák, ősi divatházak mellett, amelyek persze a drágábbak, ott vannak a fast fashion boltjai is, ahol maguk terveznek, gyártatnak és árusítanak a cégek, nagy láncok, a cél pedig az, hogy gyorsan pörögjön az áru. És persze olcsóbbak is ezért. Van is akció szinte minden nap, hiszen a készleteket gyorsan ki kell söpörni, sokáig nem állhat a polcon, gyorsan, naptártól, időjárástól függetlenül jön a következő széria. Ez a titkuk.

És persze nálunk ott vannak a kínai boltok, piacok, azzal egyébként, hogy a ruházati ipar ázsiai országokban, legnagyobb részt Kínában gyártat, ajánlott is böngészni a bevarrt címkéket, amelyek mindent elárulnak a származásról. És az alapanyagokról is, amiben van műszálféleség bőven.

A használt ruha még mindig csúszik a piacon, bár a korábbi lendülete alábbhagyott. A web pedig kihagyhatatlan, ahol még használt ruhát is lehet venni.

De az akció még nagyobb úr

Vannak akcióvadász vásárlók is, akik árgus szemekkel figyelik a leárazások menetét. Nem is tűnik rossz boltnak 50%-kal, vagy éppen 70%-kal olcsóbban megkaparintani a vágyott ruhadarabot, még ha nem is pont olyan a színe, amit még korábban kinéztünk magunknak, csak a méret legyen azért jó. Bár akad vásárló, aki egy jó vásárért - annyit megér alapon - visz mindent.

De mi értelme van az árbevétel egy részét elengedni? A ruházati piacon ennek két oka van. Az egyik, hogy az időjárás, az évszakok váltakozásával mindig más viseletre van szükség az utcán, vagy éppen a munkahelyen. Elő lehet venni persze a tavalyi darabot is, de hát a divat, a hiúság vására is nagy úr. A ruhás cégek abban is versenyeznek, hogy negyedévente - vagy a fast fashion még sűrűbben - cserélgetik, vagy éppen diktálják a divatot. Ezt persze már jó előre eltervezik.

Az előbbiek nyomán, ha a vásárló bemegy a boltba, és szeret nézelődni, válogatni, legyen miből. Meg lehet próbálni kiszámolni, mennyi is fogy egy cipőből majd, ezt meg is teszik a gyártók, kereskedők, de ha pontosan ennyi lenne a polcon, egy idő után nagyon elszegényedne a kínálat. Többet kell kirakni mindig, hogy legyen miből válogatni. De ha lemegy a szezon, a fölös, megmaradt készletet, ami utólag nézve már csak a díszlet volt, ki kell söpörni, hiszen az is pénzbe került. Ekkor és ezért jönnek az akciók. A verseny nyomán azonban nem pont az időjárási szezon legvégén, hanem már előbb, van, akinél a legelejét követő napokban már.

A másik ok, ami össze is függ az előbbivel, hogy az akcióval be kell csalogatni a vásárlót a boltba. Tehát nem csak a készleten ragadt holmikat árazzák le a ruhás vállalkozások, hanem azt is, amivel reményeik szerint becsábíthatják a vásárlót az üzletükbe. Mindez persze reklám a javából. A leárazás árengedménye is egy reklámköltség, a maga módján.

Nem véletlen ugyanakkor a nagyméretű akcióméretet jelző számok mellett a már jóval kisebb betűkkel odabiggyesztett "akár", vagy "ig" szócska. Nagy bajban is lenne a boltos, ha mindent olcsóbban adna, tiszta ráfizetés lenne a boltja. Sajnos, egyébként akad olyan boltos is, akinek nem jön be a számítása, akciósan, vagy éppen anélkül, hiszen a ruházati boltok száma is csökken.

Mennyit is keres a vásárló az akción

Igen, aki egy darab ruhadarabot, vagy lábbelit megvesz 70%-kal olcsóbban, az nagyon jól jár (tudjuk persze, hogy még mindig vannak ügyeskedők, akik igazából nem is adják annyival olcsóbban a leárazott portékát, mint ahogy feltüntetik a kirakatban, de hát a Facebook világában azért ezek a trükkök már nehezebben mennek és lebukni csak egyszer lehet, mert könnyen híre megy, így nem is nagyon érdemes ezzel kísérletezni, ráadásul a hatóság is ellenőrzi az akciókat).

De hát a boltos a veszteségből nem tud igazán megélni, ezért is tervezi meg előre, amennyire lehet, hogy mennyire fog majd leárazni is. De a bolt neki az, amit rendes áron el tud adni.

A két legnagyobb akciós hullám a nyári és a téli leárazás, de hát most nagyon meleg van, ezért maradjunk a nyári akcióknál. A statisztikából kiolvasható, hogy a ruházati boltok havi forgalma hullámzik év közben, az irányzatot, nagyságrendet nézve a decemberi forgalom kétszerese az év elejinek.

És a nyár. Természetesen a nyári holmikat már tavasszal kirakják a kirakatba, legyen idő nézelődni, válogatni. Májusban, júniusban viszik is a vásárlók, persze ekkor nem jellemző a nyári ruhák leárazása, ilyenkor legfeljebb még az előző szezon maradékát söprik ki a boltosok. Júniusban a féléves csúcson, vagy csúcsközelben futnak az eladások, júliusban azonban fékeznek a vásárlók. Ezért is indítja sok bolt a nyári akcióját nyár derekán. Ezt követően augusztusban legfeljebb egy kisebb lendület jöhet, de hát ez is a nyári leárazások időszaka. És ha már jóllakott a vásárló ruhával nyár közepéig, akkor augusztusban nem is nagyon vásárol már többet (2014 azért lehetett kivétel, mert akkor nagyon nőtt a piac):

	május	június	július	augusztus
2014	38	39	37	43
2015	41	43	44	43
2016	46	51	48	48
2017	51	51	48	49
KSH, érték: milliárd forint, ruházati, lábbeli boltok havi árbevétele

De hát ha akció, akkor mi újság az árakkal. Nos, úgy tűnik, az átlagot nézve évről-évre ugyanaz ismétlődik, igaz, aki akciót keres, az bizonyára nem unja. A ruházati boltok árai - az átlagok alapján - nagyon egyformán mozognak, így könnyen lehet, hogy sokaknak nem kell bíbelődniük az akciós táblákkal, elég a pókhálót lesöpörni róla a raktár sarkában kihelyezés előtt. A megelőző hónapokhoz mért árváltozásokat (tehát például hogyan módosultak az árak júniusban májushoz képest) nézve ugyanis nagyon is szembetűnő a hasonlóság.

Az elmúlt esztendőkben májusban még emelkedtek valamennyire az árak, de júniusban már nem. És júliusban, majd augusztusban az akciós hullámok nyomán csökkent az árszint. Látszatra ez nem sok, de hát már említettük, hogy egyszerre mindent nem akcióznak a boltok (bár van kivétel, aki mindent olcsóbban ad egy ideig, de ilyenkor nem 70% a leárazás mértéke, inkább 20-25% és ez sem tart örökké).

A statisztikából úgy tűnik, hogy júliusban megindulnak az akciók, de ehhez képest még csökken az átlagos árszint augusztusban, tehát a nagyobb leárazási hullám az utóbbi hónap:

	május	június	július	augusztus
2014	100,8	99,9	97,5	98,6
2015	100,7	99,9	97,1	98,6
2016	100,8	100,1	97,5	98,5
2017	101,2	100	97,4	98,7
KSH, érték: milliárd forint, ruházati, lábbeli termékek árváltozása az előző, megelőző hónaphoz képest, ugyanabban az évben

Nos, összességében ennyi a nyári elárazások haszna az árváltozásokat nézve, ha nem csak a leárazott, hanem a többi ruhaféleség árait is mérlegre tesszük. És összegét tekintve ez 2018-ban 4-5 milliárd forint között mozoghat, amit megtakaríthatnak a vásárlók. Ennyiről mond le az akciók kedvéért a vásárlók javára. Hiába, nem véletlen az "akár", az "ig" szócskák használata az akciós kottában. És akinek ez kevés, az szaladjon gyorsan vásárolni akciós ruhát.

(blokkk.com, 2018. július 30.)

A divat nagy úr: egyre többet adunk és költünk magunkra

Nehéz a hiúság vásárába belepiszkálni: nagyok viszik a piac nagyját. Jók a magyar divatosok, csak pénzük nincs meggyőzni és legyőzni. A divatipar bivalyerős marketing nélkül nem megy. És a vásárlók nagyon megnézik az árat. Piacvezető: H&M.

Ruhafélét sok helyen vásárolhatunk, nem csak turkálóban, vagy kínai boltban, hanem szupermarketben, hipermarketben, sportboltban is, a hagyományos ruhaboltok mellett. A piac pedig alaposan átalakult az elmúlt évtizedekben, hiszen hol vannak már azok az idők, amikor a kapualji butikok, a lengyel piacok voltak a legmenőbbek. A nagy ruhás láncok és márkák saját hálózatokat építettek ki nálunk is az elmúlt évtizedekben, és ott van még a web is például, ahol sokan a hagyományos boltjaikkal együtt futnak. A lengyel helyett pedig ott vannak a kínai, vagy ázsiai piacok, tehát hiányérzete nem lehet senkinek, melyek egyébként egyre nagyobb súllyal nagykereznek, tehát sokkal inkább már a kisboltokat szolgálják ki és már nem annyira a kispénzű vásárlókra ácsingóznak.

A ruhacímkék pedig arról tanúskodnak, hogy szinte minden ruhadarab nagyobbrészt Kínában, vagy valamilyen más ázsiai országban készül, a nagymenők nagy része ott gyártat. És tarol a fast fashion, ami a gyorsan forgó olcsó ruhadarabokat jelenti. És persze vannak elegáns, méregdrága ruhaköltemények is, de hát azokban azért még elég kevesen flangálnak.

De hát a divat szépsége éppen az, hogy sokszínű, Katalin hercegné is vásárol olcsóbb cuccokat magának, és mindig valami újat kell kitalálni, de persze főleg eladni, hiszen a ruhapiac azért a hiúság vására is.

Ömlik a pénz a ruhaboltokba

Az elmúlt öt esztendőben szépen megugrott a magyarok ruhavásárlása, 2017-ben bő 300 milliárd forinttal, túllépve a 800 milliárdos értéket. Ebben az összes ruhaköltekezés benne van, függetlenül a vásárlás helyétől. A növekedés nyomán a ruházati költekezés részaránya a kiskereskedelemben 8% lett 2017-ben, öt éve 6% volt (a pontosság kedvéért: a részarány harmadával emelkedett):

boltos ruhavásárlás	2013	2014	2015	2016	2017	változás 2017/2012
ruházat	335	407	476	524	585	+ 250	+ 75%
lábbeli	153	171	193	212	236	+ 83	+ 54%
együttesen	488	578	669	733	821	+ 333	+ 68%
KSH, érték: milliárd forint

A bő 800 milliárd forintból a hagyományos ruházati boltokban 600 milliárd forint felett költekeztünk 2017-ben, ami azt is jelenti, hogy a már említett más típusú árusító helyeken több mint 200 milliárd forintot azért csak elszórtunk. Így a hagyományos ruhás boltok részesedése kisebb, 6% a kiskereskedelmi forgalomban, ami így érthető is.

De más is kiolvasható az adatokból, mégpedig az, hogy a hagyományos ruházati boltokban kisebb a ruházati piac növekedési üteme, hiszen itt öt esztendő alatt "csak" másfélszeresére bővült a vásárlások értéke:

ruházati boltok	2013	2014	2015	2016	2017	változás 2017/2012
értékesítés	423	480	536	587	610	+ 187
boltszám	22.377	21.216	20.277	19.070	17.952	- 4.425
KSH, értékesítés értéke: milliárd forint,

A divatláncok multi nagyágyúi sokat visznek

Néhány nagyobb top ruházati lánc forgalma a következő volt 2017-ben:

H&M	Deichmann	C&A	Zara	CCC	Calzedonia	Takko
60	41	31	21	21	11	10
Elektronikus Beszámoló Portál, érték: milliárd forint, bruttó forgalom, H&M: 2017.11.30., C&A: 2017.02.28, Takko: 2017.01.31.

És a magyarok: pénzük az nincs

A ruházati boltok többségét kisebb magyar vállalkozások viszik. Helyzetüket pontosan mutatja, hogy évről-évre bezárásra kényszerülnek jó néhányan. Vannak ugyanakkor olyanok is, akik a magyar - tízmilliós nagyságrendű kisboltos - átlag felett mozognak, például a Nanushka, Bella Mode, Emporium, Kristóf, Roland. Közülük néhányan terveznek is, gyártanak is, szép darabokat is, és eladnának is. Nos, a bajok az utóbbival, az eladással vannak.

Nos, a magyar ruhatervezők - nem túlzás - nagyon jók, de a ruhaiparba, aki nagyot akar fogni, annak nemzetközi szinten kell feltörnie. És ez irdatlan pénzt igényel, főleg marketingre. A piacot egyrészt meg kell győzni, utána le kellene győzni. Ez reklám és egyéb piaci furfangok nélkül nem megy, ami ráadásul csak nagyon lassan térül meg.

Nem könnyű falat és főleg nem kevés pénz a ruházati piac magyar szeletét feldobni, amikor a vásárlók többsége a legolcsóbbakat keresi.

(blokkk.com, 2018. június 11.)

Divatpiac: húz rendesen

A magyar ruhapiacon is nagyot húz a fast fashion. A legnagyobb ruhás a H&M. Sokat tanyázunk a próbafülkében: itt nő a leggyorsabban a költekezés, már 700 milliárd forint felett jár.

Az egyes áruterületeket nézve évről-évre többet költünk ruhára, nem is kicsit. A ruházati vásárlások értéke a teljes bolti kiskereskedelmet nézve (amiben a szakboltok mellett a szuper-, vagy éppen hipermarketek ruhaeladása is benne van) 2016-ban túllépte a 700 milliárd forintot. De nem is akárhogyan, hiszen a ruhavásárlások értéke öt esztendő alatt a másfélszeresére ugrott:

boltos vásárlás	2012	2013	2014	2015	2016	változás 2016/2012
ruházat	309	335	407	476	522	+ 213	169%
lábbeli	142	153	171	193	211	+ 69	149%
együttesen	451	488	578	669	733	+ 282	163%
KSH, érték: milliárd forint

A ruházati költekezés megugrásának meg is lett az eredménye, hiszen részesedése 5,%-ról 8%-ra emelkedett a bolti vásárlásokon belül.

A legtöbb ruhát mégiscsak a különféle ruházati feliratú boltokban vesszük, ez a derékhada a piacnak. Így nem véletlen, hogy szépen gyarapodott a forgalmuk az elmúlt években:

ruházati boltok	2012	2013	2014	2015	2016	változás 2016/2012
értékesítés	405	423	480	536	593	+ 188
változás	100	105	114	112	110	147%
KSH, érték: milliárd forint, változás: százalék, volumenindex, előző évhez képest

2017-ben az eddig eltelt hónapokban mérséklődött a növekedés üteme, 3%-körül jár, ami egyrészt azt jelenti, hogy azért a korábbi években magas szintre feltornázott nagyságrendben azért megragadt a forgalom, de úgy látszik, akadnak, akik a tavalyit vették elő a gardróbból.

Gigászok csatája: a divat nagyjai itthon a piac felét viszik

A magyar ruhapiacon is ádáz küzdelmet vívnak a divat nagyjai. A fast fashion itt is tarol, hiszen az idetartozó márkák szépen hízlalják forgalmukat, de a hagyományosnak tekinthető divatházak is azért tapossák a piacot. A magyar ruhavásárló sokszínű, ide is megy, oda is megy, és bár erről pontos adat nincs, online is vásárol ruhafélét, legfeljebb ha meggondolja magát, vag y barátnő is ugyanolyat vett, visszaküldi. A divathóbortok is sokszínűek.

A nagy ruházati áruházak, a nagy divatházak, a nagy márkák (H&M, C&A, Zara, Takko, Zara, Mango, Bershka, J.Press, Orsay, Amnesia, Camel Active, GAP, és még lehetne sorolni) együttes forgalma beszámolóik alapján 250 milliárd forint felett mozog, ami azt jelenti, hogy tekintélyes szeletét viszik a ruházati piacnak. De ha ehhez még hozzászámoljuk például a nagy sportáruházakat is, akkor a mérleg 300 milliárd fölé ugrik és a főprofilú ruházati boltokhoz mérve már 50%-os nagyságrend a piacrészük (némi statisztikai módszertan: a KSH a boltokat főtevékenységük alapján sorolgatja ide, vagy éppen oda és nem mindegyik sportáruház jelöli főtevékenységének a ruházatot, van, aki a bolttípus szerinti statisztikában az úgynevezett vegyes iparcikkben utazik).

A top ruházati márkaboltosok végül a következők:

H&M	C&A	Zara	Takko	Calzedonia
53	32	22	10	9
Elektronikus Beszámoló Portál, érték: milliárd forint, bruttó forgalom, 2016

Mezítláb persze nem szerencsés az utcán járni, ez meg is látszik a lábbelis cégek forgalmán, ahol a Deichmann a piacvezető, a maga 40 milliárdos árbevételével. A Humanic 11 milliárdos éves forgalmat könyvelhet el, a Salamander már csak ennek a felét.

Sok ruhafélét árulnak a sportszer, sportruházati áruházak, ahol a Decathlon diktálja a tempót, akinél 50 milliárd forintnál is több pénzt hagytak a vásárlók 2016-ban. A Hervis ettől elmarad a 15 milliárdot közelítő forgalmával, de ott van még a Columbia, vagy a Mountex is, az Adidas, Puma, Nike márkaboltjairól már nem is beszélve.

Kevesebb a ruhabolt

Az erős verseny persze rányomja a bélyegét a ruházati boltok hálózatára. A ruházati, lábbeli boltok száma 2012-ben 23 ezer volt, 2016-ban már csak 19 ezer. Ez azt jelenti, hogy 4 ezer ruhás bolt eltűnt a magyar piacról, ötödével csökkent a hálózat nagysága az üzletek darabszámát nézve.

Egyébként a használt ruhás boltok száma is csökkent, sőt, a forgalmuk is. 2016-ban 6 ezer fölött mozgott a számuk, ami az öt évvel ezelőttinél ezerrel kevesebb. A forgalmuk ugyan 34 milliárd forintról 42 milliárdra nőtt az elmúlt években, de ebben feltehetően az online kasszának is lehetett némi szerepe (persze, máshol is). 2015-ben inkább az árak (kilós, darabárak) hajtották a használt piacot, de 2016-ban az eladott árumennyiséget nézve már némi visszaesést mutatnak az adatok. 2017-ben is. Hiába, a fast fashion még a használt piacot is nyomhatja, főleg a leárazásaival. Meg másokat is.

(blokkk.com, 2017. szeptember 7.)

Ruhában jók vagyunk

700 milliárd forintot költöttünk ruhafélékre. A divat kíméletlen: piacvezető a H&M. Persze, a kínai boltok is itt vannak.

Töretlenül, egyre nagyobb ütemben nő a ruházati piac 2012 óta. 2016. elején az elmúlt két évhez hasonlóan 10% feletti növekedést könyvelhettek el a ruházati boltok, márciusban ugyanakkor botlott egyet a ruhapiac, mivel 2%-ra esett a bővülés üteme. A későbbi hónapok adataiból derülhet majd ki, hogy most már tele a ruhásszekrény, vagy csak megpihentek a vásárlók a sok ruhapróbálgatás közben.

A ruházati boltok bevételének növekedését a következő adatok mutatják:

	2012.	2013.	2014.	2015.
ruházati boltok értékesítése	405	423	480	542
változás (előző évhez képest)	102	105	114	113
KSH, érték: milliárd forint, előző év: 100%

2014-ben és 2015-ben a kiskereskedelem átlagához képest annak kétszeresével nőtt a ruházati boltok bevétele. Ebben - más területekhez hasonlóan - volt némi jótékony hatása az online kasszarendszernek is, de a vastagabb fizetésborítékok is sokat húztak a mérlegen.

A divat az divat: a ruhapiacot is a külföldi nagyáruházak húzzák

A ruhapiac sokszínű, több mint 20 ezer boltban lehet válogatni, igaz viszont, hogy egy évtizeddel ezelőtt ez a szám még 26 ezer volt: évről-évre olvadozik a ruházati boltok száma. A webáruház, az outlet, a hiperek és a diszkontok betörése ugyanúgy megfigyelhető nálunk is, mint máshol világszerte. Feltehetően ugyanakkor magyar sajátosság a kínai boltok sokasága, amiből csak a Józsefvárosban másfélezer van, az országban pedig legalább ötezer. A turkálók száma 6-7 ezer között mozog.

A ruházati boltokhoz az többi vásárlási lehetőséget is hozzácsapva 2015-ben 700 milliárd forint ment el a ruhatár frissítésére.

A magyar ruhapiac nagyágyúit a világ legnagyobb áruházai között jegyzik, így ez a terület sem kivétel. A legnagyobbak, akik 10 milliárdos nagyságrendű árbevételt könyvelhettek el, mérlegadataik alapján a következők:

	2015. évi árbevétel
H&M	46
Decathlon	43
Deichmann	38
C&A*	30
Zara	15
Hervis	14
Takko	10
e-beszámoló, 2015. évi adatok, érték: milliárd forint, áfát is tartalmazó forgalom */: becsült adat

Némileg kilógnak a sorból a Decathlon és a Hervis, hiszen sportszereket is árulnak, de azért a ruha is fogy náluk bőségesen.

A ruházati áruházak nagyobbjai közé tartozik még a Humanic és az Adidas (9-9 milliárd forinttal), továbbá a M&S, a Salamander és a Mango (4-4 milliárd forinttal).

A hazai ruhás cégek közül a legnagyobb a Roland Divatház 3 milliárdos árbevétellel, a Griff és a Gála pedig éppen eléri a milliárdos határt, de például az Emporium bevétele már csak fele az előbbiekének.

A hajdani zászlóshajók, Centrum, Skála áruházak egy része eltűnt a színről, a maradék zöme pedig a Józsefvárosi piacéhoz hasonló olcsó kínai tömegárut kínál. Az Aranypók már csak nyomokban létezik (200 milliárd forint feletti árbevétellel), többire pedig már nem is emlékszik nagyon senki.

(blokkk.com, 2016. június 15.)

Rázzuk a rongyot a butikokban

2015-ben tovább száguldott a ruhaköltekezés, a ruhaboltok előreláthatóan túllépik az 500 milliárd forint bűvös határt. A nagy márkák itt vannak, de itt van a Józsefvárosi piac is. A ruhapiac a kereskedelem akcióhőse. Az online kassza megvágta a turkálókat? Európában viszont így is többet költenek a családok a ruhaboltokban: itt utolsók vagyunk.

2015 eddig eltelt időszakában a Központi Statisztikai Hivatal mérése alapján 12%-kal nőtt a családok ruhavásárlása, így július végéig 270 milliárd forintot hagytak a vásárlók a ruhaboltokban, áruházakban. Ez bizony közel 30 milliárd forinttal több az egy évvel korábbi ruhaköltekezésnél. 2014-ben is szépen gyarapodtak a ruhatárak, ráadásul akkor úgyszintén a KSH adatai szerint 15%-kal nőtt a ruhás költekezés, a pénztárgépek 480 milliárd forint bevételt jegyeztek, javarészt már az online rendszerben.

Az elmúlt évekre visszatekintve fél évtizeddel ezelőtt 400 milliárd forint körül hullámzott a ruhapiac értéke, 2015-ben pedig bizonyára jócskán túllépi az 500 milliárdos bűvös határt, ami a ruházati boltokban elköltött pénz jelenti.

Ruhaféleséget sokan árulnak, alaposan átalakult a magyar piac is, így a hiperek mellett az élelmiszer diszkontok is egy keveset. A világ vezető márkái szinte kivétel nélkül itt vannak, ők főleg a bevásárlóközpontokban, vagy éppen valamelyik vonzó bevásárló utcában telepedtek meg. Persze olyan is van, amelyik nem találta meg a számítását és időközben kivonult, de végül is több mint 20 ezer ruhás értékesítőhely között lehet válogatni. A hagyományos butikok nagy része megmaradt a piacon, a lépcsőházak, kapualjak, bérház udvarok tenyérnyi shopping-foltjai viszont erősen olvadóban vannak (bár olyan helyeken, mint a Váci utca, még mindig próbálkoznak, persze csinosabb külcsínnel).

A ruhaüzletek száma a forgalom növekedésével szemben ugyanakkor 2-3 ezerrel csökkent az elmúlt években, hiába, erős a verseny. Nem véletlen, hogy ugyan a ruházati piac sajátossága a szezonvégi kiárusítás, de sok üzlet már a szezon elején elindítja az akcióját, aminek a vásárló nagyon örül, a versenytárs viszont már kevésbé.

Az e-kereskedelemben is bőséggel vásárolnak ruhafélét a családok, de erről pontos adat kevés van. A külföldi webáruházak is népszerűek, arról pedig semmit sem tudni, ott mennyi pénz megy el.

Na, és Európa: itt utolsók vagyunk

Az Eurostat adatai szerint a magyar vásárlók kiadásinak közel 3%-a a ruházati költekezés (emlékeztetőül: Magyarországon a családok fogyasztási kiadása 15-16 ezer milliárd forint). Ez az arány két évtizeddel ezelőtt harmadával nagyobb volt, tehát e tekintetben csak romlott a ruházkodás helyzete nemzetközi összehasonlításban.

A legnagyobb ruhaköltekezési aránnyal Észtország, Litvánia és a divatnagyhatalom Olaszország büszkélkedhet, ami kétszerese (6%-nál valamivel több) a magyar mértéknek. Jók még 5-6%-os aránnyal az osztrákok, a portugálok, az angolok. A visegrádiak, más kelet-európaiak is előttünk toporognak.

Albánia, Macedónia is előttünk járnak (még mindig a ruhás költekezés arányát nézve), de hát ennek nyilván sajátos okai vannak.

(blokkk.com, 2015. október 22.)

Te rongyos élet! Te is lecserélted a ruhatárad?

Több ruhát vettünk 2014-ben, vagy csak több nyugtát adtak a ruházati boltok?

Az eladott árumennyiséget (darabot, párt) tekintve ugyanakkor - együttvéve a teljes vizsgált időszakot - 3-4%-kal kevesebb ruhát vettünk 2013-ban, mint 2007-ben (a ruházati cikkek árai csak kisebb mértékben hullámoztak az elmúlt időszakban, a legnagyobb változás 2011-ben és 2012-ben volt, amikor közel 3%-kal emelkedtek az árak). A 2014-es esztendő azonban nagyot lökött a mérlegen, hiszen a 15%-os növekedéssel a ruházati költekezés már 10%-kal túllépte a válság előtti ruházati piacot:

	2007	2008	2009	2010	2011	2012	2013	2014
változás	99,1	101,1	95,6	98,2	96,7	101,6	105,0	115,1
KSH, változás: előző évhez képest, kiigazítatlan volumen index

A Központi Statisztikai Hivatal friss kimutatása szerint 2014-ben 15%-kal több ruhafélét vettünk, mint egy évvel korábban. Az áruház költekezés 4-5%-os növekedése mellett a ruházati vásárlások nőttek a legnagyobb ütemben az egyes áruféleségeket nézve. A KSH adatai szerint 60 milliárd forinttal ugrott meg a családok ruházati költekezése, ami 2014-ben túllépte a 480 milliárd forintos értéket.

Kérdés persze, hogy valóban több ruhát vettünk-e, vagy csak több nyugtát kaptunk vásárláskor, hiszen a KSH a pénztárgépbe beütött eladásokat összesíti.

Az érem mindkét oldalának, a piacnak és az online kassza hatásának - vizsgálatához célszerű visszatekinteni az elmúlt évek ruházati kereskedelmére. A válságos időszak kezdetén, 2007-ben közel 400 milliárd forint volt a ruházati piac nagysága Magyarországon. Ez az érték 2013. végéig, hat év alatt nőtt mintegy 20 milliárd forintot, az árbevételt tekintve.

A gazdaság teljesítményét, az áruházi költekezés átlagát alaposan túllépő növekedési ütem arra enged következtetni, hogy feltehetően jócskán megszaporodott a nyugtaadás a ruházati üzletekben 2014-ben. Ekkor zárult le az online pénztárgépek bevezetése és az NGM közlése szerint 200 milliárd forinttal több adót fizettek a kereskedők a költségvetésnek, mint korábban. Igaz, a reálkeresetek növekedésének és az online pénztárgép bevezetésének hatása nem választható szét, de nyilván az új kassza rendszernek is volt szerepe a piac bővülésének. A ruházati piacot jól ismerő szakemberek szerint biztosan.

Ruhaféléket vásárolunk a weben is, ahol kétszámjegyű a magyar piac növekedése, ráadásul nem csak magyar, hanem külföldi webáruházakból is. Erről pontos statisztika jelenleg nem áll rendelkezésre, de nem lehet elhanyagolható ennek mértéke.

A statisztika világát elkerülik a kínai boltok is, melyek száma több ezer lehet. Forgalmuk tetemes, hiszen sok vásárló kedveli ezeket az olcsó cuccokat (ráadásul nem csak egyszerű vásárlók, hanem vállalkozó szellemű kereskedők is szereznek be árut náluk).

Végezetül azért megbecsülhető a családok ruházati költekezése, ami minden vásárlási lehetőséget együtt számítva meg is közelítheti a 600 milliárd forintot. A családok 17 és félezer forintnyi jövedelméből ennyi megy el a ruhatár frissítésére, ami 3% körüli részesedést jelent a családi költségvetésben.

(blokkk.com, 2015. február 27.)

A Dolce & Gabbana egy korábbi divatbemutatójának modelljei FORRÁS: GETTY IMAGES/2015 GETTY IMAGES/PIETRO D'APRANO

Szépen hízott a bevétele.

Szépen hízott a bevétele. ₪₪₪

Az elemzők körében vártnál nagyobb mértékben növelte forgalmát 2018 utolsó negyedévben a Hugo Boss ruházati és divatcikk kereskedő vállalat, írja a Világgazdaság.

A cég azt közölte, hogy a 2018 december végével záródott negyedévben forgalma 6 százalékkal, 783 millió euróra emelkedett. Szakértők kisebb, 762 millió eurós negyedéves forgalomra számítottak.

A Hugo Boss kétszámjegyű eladási növekedést ért el Nagy-Britanniában és Franciaországban, Kínában pedig rekordbővülést könyvelhetett el.

Fotó: Paul Zinken/dpa/AFP

A vállalat 2018 utolsó három hónapjában 37 százalékkal növelte online eladásait, és ezzel már az ötödik egymást követő negyedévben ért el kétszámjegyű bővülést ebben a csatornában.

A negyedéves kiskereskedelmi eladások 4 százalékkal, a nagykereskedelmi eladások pedig 15 százalékkal nőttek.

(Világgazdaság, 2019. január 22.)

Hugo Boss: jól

futott.

Növelte forgalmát és nyereségét 2017-ben a Hugo Boss ruházati és divatcikk kereskedő cég. A cég férfiruházati és szabadidős cikkekkel bővíti profilját – írja az MTI nyomán a Világgazdaság.

2017-es pénzügyi évét 2,7 milliárd euró értékesítési árbevétellel zárta a Hugo Boss. A német cég forgalma másfél százalékkal meghaladta az előző évi értékesítést. A pénzügyi év működési eredménye 341 millió euróra emelkedett a 2016-os 263 millió euróról, a nyereség pedig 231 millió euró lett, 16 százalékkal magasabb a korábbi évben elért 193 millió eurónál.

A divatcég egyúttal befektetéseinek a növelését is kilátásba helyezte 2018-ra, 170-190 millió eurót tervez fejlesztési beruházásokra fordítani a 2017-es 128 millió euró után.

A Hugo Boss a 2016-os vezetőváltás óta a luxus ruházati cikkekről és a női divatról folyamatosan áll vissza az elegáns férfiruházati cikkek gyártására. 2018-as fejlesztési és beruházási terveivel pedig már jórészt a sport- és szabadidős ruházati cikkekkel kívánja a profilját tovább bővíteni.

A Hugo Boss üzleti stratégiája a kínai piacra helyezi a hangsúlyt, ott várja eladásai legnagyobb mértékű növekedését, a második helyen Európával és a harmadikon Észak-Amerikával.

2017-ben a Hugo Boss forgalmának 62 százalékát Európában, 21 százalékát az amerikai kontinensen, 14 százalékát pedig az ázsiai-csendes-óceáni térségben termelte ki. A férfiruházati cikkek forgalmának 89 százalékát, a női divatcikkek pedig 11 százalékát adták.

A Hugo Boss 2018-ra forgalmának és nyereségének - a piaci elemzők körében csalódást keltő módon - „alacsony egy számjegyű” százalékos növekedését jelezte előre, ami részvényének közel hat százalékos árfolyamcsökkenéséhez vezetett a bejelentést követően a frankfurti tőzsdén.

A piaci elemzők a Hugo Boss forgalmának négy, nyereségének tizenkét százalékos növekedését vetítették előre 2018-ra.

(Világgazdaság, 2018. március 8.)

Illusztráció FORRÁS: AFP/2017 GETTY IMAGES/JUSTIN SULLIVAN

Nanushka egy magyar márka, ami külföldön is fut.

Nanushka egy magyar márka, ami külföldön is fut. ₪₪₪

A Nanushka igazi magyar sikertörténet, amely ritka a hazai divatvilágban, és jól mutatja, hogy kellő kitartással és tudatossággal mekkora sikereket lehet elérni. Sándor Szandra ruháit – amelyeket a történelem és a kulturális sokszínűség inspirál – olyan sztárok hordják, mint Kendall Jenner, Uma Thurman, Jennifer Lawrence vagy éppen Dua Lipa. Az új kollekció idén a New York Fashion Weeken debütált, ahol lenyűgözte a szakmát, írja az Origo, Balogh Tamás Márk írása.

Sándor Szandra 1982 márciusában született Budapesten. Már kisgyerekként belecsöppent a divatvilágba, hiszen édesanyja – akit mindmáig példaképének tart – a vasfüggöny leomlása után az elsők között kezdett bele gyermekruházat forgalmazásába.

Szandrát az élet középiskolás évei végén, 17 évesen állította az első jelentős válaszút elé. Mivel a divat – mint mondja – természetesen jött számára, ezért nem kellett sokat gondolkoznia azon, hogy milyen irányba folytassa tanulmányait. A szülei viszont a közgazdaság felé terelgették, mert a családból hiányzott valaki, aki jól ért a pénzügyekhez. Úgy tervezték, hogy később Szandra veheti majd át édesanyja gyermekruházati vállalkozásának irányítását. Ez volt a fő oka annak is, hogy kéttannyelvű külkereskedelmi gimnáziumba íratták, ahol viszont hiányolta a kreativitást.

Sándor Szandra a NetAPorter Fashion Family Dinneren New Yorkban FORRÁS: NANUSHKA

Nem is meglepő, hiszen Szandrának teljesen más elképzelései voltak a jövőről. Elmondta szüleinek, hogy őt inkább a divat világa vonzza, és ezért külföldön szeretne tanulni, méghozzá a londoni College of Fashion tervezői képzésén, ahol később diplomát is szerzett.

Számomra a mai napig anyukám jelenti az eltökéltséget, az erőt és a határozottságot. Nagyon bátorító személy az életemben és igaz ez visszamenőleg a karrierem minden szakaszára.

Tanulmányai után hazajött, mert nem tudta Londonban elképzelni a jövőjét. Szakdolgozata írása közben vált számára egyértelművé, hogy elképzelései tényleg szilárdak egy saját márkával kapcsolatban, amit leginkább itthon tudott elképzelni.

„Hazatérésem abszolút érzelmi döntés volt. Nagyon szerencsés helyzetben voltam, sokat utazhattam, Londonban pedig tanulmányaim miatt huzamosabb ideig is éltem. Én úgy gondolom, hogy minél többet láttam és tapasztaltam, annál biztosabb lettem abban, hogy Budapestnek a világon is egyedülálló energiái vannak. Azon felül, hogy a családom és a barátaim – tehát a gyökereim – idekötnek, igazából csak itt tudom elképzelni magam” – mondta Sándor Szandra az Origónak.

Ez persze nem azt jelenti, hogy rossz tapasztalatokkal tért volna haza Londonból. Sőt, kifejezetten érdekesnek találta a brit fővárosban a történelemből eredő kulturális különbségeket, ezért örült annak, hogy megismerhette az ottani emberek szokásait, életmódját és történetét. Viszont ízig-vérig magyarnak tartja magát.

Számomra a magyar kultúra kulcsfontosságú inspirációs forrás.

Nagyon tetszik, hogy kelet és nyugat metszéspontja vagyunk, mert ez a kettősség alakítja személyiségünk, esztétikánk, ez szövi át hétköznapjainkat. A kulturális sokszínűség végigkíséri történelmünket, ez pedig egy nagyon sajátos fűszere Európának.”

Miután hazatért, Nanushka – ahogyan gyermekkorában becézték – elkezdte tervezni és felépíteni saját vállalkozását, amelynek végül a saját becenevét adta. Az induláskor sokat jelentettek szülei kapcsolatai ezen a területen, neki pedig több ismerőse is dolgozott fotósként, fodrászként, sminkesként vagy éppen modellként, így nem kellett azért teljesen a nulláról kezdeni. A szerencse is közrejátszott, hiszen váratlanul még egy üzlethelyiség is megüresedett éppen abban az utcában, ahol a családi üzemük működött.

„Egészen a kezdetektől markáns elképzelésem volt arról, hogy mit tartok értékesnek, szépnek. Így viszonylag hamar kialakult a saját filozófiám, mint tervező. Ez vakmerőnek tűnhet, de számomra egyértelmű volt, hogy megpróbálom, bíztam benne, hogy a kitartás és a céltudatosság meghozza majd gyümölcsét. Nagyon hálás vagyok, mert a környezetemben mindenki támogatta az ötletet” – mesélte a Nanushka alapítója.

Azonban megfelelő anyagi háttér nélkül nem lehet sikeres vállalkozást vezetni, legyen bármennyire is tehetséges valaki. Az áttörést 2016 jelentette, amikor a GB Partners által kezelt Exim Növekedési Alap befektetőként szállt be a Nanushkába. Ugyanebben az évben csatlakozott vőlegénye, Baldaszti Péter is a csapathoz, és az ő irányítása mellett nyitott a cég igazán határozottan külföld felé.Az Exim Növekedési Alap támogatásával így megkezdődhetett a tervezett változások kivitelezése.

„Új üzleti modellre volt szükség, amelynek része volt például nagykereskedelmi partnerhálózat átalakítása, a teljes menedzsmentváltás, de arculatváltás is történt, valamint a digitális téren is határozottan fejlődtünk. Ezen felül változtattunk az árazáson és az értékesítési stratégián is” – mondta.

Sándor Szandra, a Nanushka alapítójaFORRÁS: ORIGO

Szandra a tervezésben és a kreativitásban tud igazán kiteljesedni. Míg kezdetekben sportos és bohém darabok is szerepeltek a kollekcióban, addig az évek alatt egyre inkább a nőiesség és annak újraértelmezése került előtérbe. A Nanushka ruháiban ma a funkcionalitás játssza a legfőbb szerepet. A márkánál hisznek abban, hogy ha valami letisztult és a célszerű, az egyenlő a szépséggel.

Minden tervezési szakasz az inspirációval kezdődik, ehhez pedig az utazás és a történelem a legjobb forrás. Arra törekszik, hogy a legváltozatosabb korszakok és kultúrák jegyeit hozza egyensúlyba egy kollekción belül.

Ha megvannak a tervek, akkor azok mintázásra kerülnek, onnan pedig a gyártásra. A gyártási folyamat 80 százalékban Magyarországon zajlik, amire elképesztően büszkék vagyunk” – hangsúlyozta a divattervező.

A ruhákat pedig túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az egész világon kedvelik, így a Nanushka is gyors ütemben növekszik, ma már az alkalmazottak száma megközelíti a hetvenet, és a cég évente százezer ruhát gyárt. Idén olyan nevek viselték a márka darabjait, mint Kendall Jenner, Uma Thurman, Jennifer Lawrence, Janet Jackson, Emma Watson vagy Dua Lipa.

„Mindre nagyon büszkék vagyunk, de ha ki kellene egyet emelnem, az azt hiszem, Jodie Foster lenne. Hihetetlen érzés, hogy egy ilyen nagy ikonon láthatom a kreációmat” – hangsúlyozta Szandra.

Az Oscar-díjas színésznő, Jennifer Lawrence, a Nanushka egyik ruhájábanFORRÁS: NANUSHKA

A Nanushka tavaly mutatkozott be az Egyesült Államokban a New York Fashion Weeken, ahova idén is meghívták őket, amely nagy megtiszteltetésnek számít. Ott mutatták be Sándor Szandráék a Nanushka 2019-es tavaszi-nyári kollekcióit is. Ezt követően a márka valósággal berobbant a köztudatba, és azóta már boltot is nyitottak Los Angelesben. Szandra elmondta, hogy nagyon jó visszajelzéseket kapnak, és látszik, hogy a márka jó irányba megy, egy beérett, tudatosan kialakított és menedzselt brandről van már szó. Hozzátette: mindez azt jelzi, hogy a Nanushka mostani sikerei egy hamarosan meghatározó márka megjelenését vetítik előre.

A Nanushka tervei között szerepel további önálló boltok nyitása külföldön, valamint a nagykereskedelmi értékesítés szempontjából és a digitális fronton is cél a növekedés és a fejlődés.

„Mi próbálunk nemcsak lépést tartani, de minél hosszabb távon gondolkodni. Nagyon sok tervünk van és célunk, és szeretnénk mindegyiket megvalósítani! A legnagyobb esemény mostanában a New York Fashion Weeken történt prezentáció volt, ez hatalmas előrelépés: ezután csak rajtunk múlik” – fejtette ki a márka alapítója.

Az értékesítés már jelenleg is harminc országban zajlik, online pedig ez a szám már 130.Ezek közül Szandra a Los Angelesben található pop-up store-ra a legbüszkébb, ahol április óta tudják a tengerentúli vásárlók beszerezni a kreációit. Idén egy másik nagy vágya vált valóra: Párizs leghíresebb luxusüzletében, a Le bon marche-ban lesznek megtalálhatóak kollekciói.

A Nanushka budapesti üzlete, ahol nemcsak vásárolni, de kávézni is lehet. Az üzlet hangulata, enteriőrje teljesen a Nanushka-világgal, esztétikájával azonosFORRÁS: NANUSHKA

Az értékesítésben különböző ügynökségek is segítik a céget. Az ügynök szerepe azért könnyíti meg az értékesítést, mert ismeri a saját piacát, tudja, hogy mire van szükség és igény, és össze tud kötni olyan disztribútorokkal, akikkel érdemes hosszú távon együttműködni.

És hogy mivel tölti Szandra az idejét, amikor éppen nem dolgozik? Saját bevallása szerint imád enni és utazni. A legújabb szerelme pedig a kerámiázás, amelyet nemcsak remek kikapcsolódásnak tart, de izgalmas módja a kreativitás kiélésének – mind a formákkal és a színekkel való játék, mind anyagismeret szempontjából jó gyakorlás. A jövő divattervezőinek pedig azt tanácsolja, hogy legyenek türelmesek, kitartóak, és a lényeg, ha belevágnak, akkor bizony elengedhetetlen egy professzionális csapat felállítása.

(Origo, 2018. október 7., Balogh Tamás Márk írása, fotó: NANUSHKA)

Versace bolt Chicago, Illinois 2018. szeptember 24.

Hatalmasat bukott az Inditex: itt vannak Zara, Bershka, Oysho, Pull and Bear, Stradivarius.

Hatalmasat bukott az Inditex: itt vannak Zara, Bershka, Oysho, Pull and Bear, Stradivarius. ₪₪₪

Valósággal összeomlott az Inditex-részvények árfolyama a madridi tőzsdén, augusztus 29-én 5,8 százalékot veszítettek értékükből, 30-án újabb, több mint 2 százalékos veszteség után 26 euróig estek, a Morgan Stanley illúzióromboló elemzésének hatására.

Az amerikai befektetési bank ugyanis csökkentette a Zara divatmárka tulajdonosának várható nyereségét, erre hivatkozva a részvények célárát 26 euróról 21 euróra csökkentették, úgynevezett alulsúlyozási ajánlás mellett.

Fotó: AFP

A Morgan Stanley szakemberei elismerik az Inditex hosszú évek óta tartó fantasztikus teljesítményét, hiszen a konszern portfóliójába a Zara mellett olyan márkák tartoznak, mint a Bershka, az Oysho, a Pull and Bear és a Stradivarius, és a társaság 2001-es részvénykibocsájtása óta 63 országban több mint hatezer üzletet nyitott, a részvényei pedig 17 év alatt a tízszeresükre erősödtek.

Az ellenérv azonban az, hogy a cég üzleti tevékenységének bővülése és pénzügyi mutatóinak javulása már csak átlagosnak nevezhető. A konszern ugyan az elmúlt időszakban is növelte összesített eladóterét, de ennek üteme csupán egy hajszállal múlta felül például brit riválisának, a Next Plc.-nek a teljesítményét. A spanyol cégcsoport kereskedelmi árrése csökkent az elmúlt öt évben, és a cég nyereségének az alakulása is egyre érzékenyebbé vált a devizaárfolyamok ingadozására.

A felülvizsgált előrejelzés szerint a Morgan Stanley a következő öt évben mindössze 4 százalékos átlagos eredmény-növekedést vár, ami alaposan elmarad a piaci várakozásoktól. A 2020–2021-es időszakra például az amerikai bank szakértői a konszenzushoz képest 21 százalékkal kisebb nyereségre számítanak. A FactSet révén összesített 32 elemzés közül 21 az Inditexet vételre, vagy túlsúlyozásra ajánlja, hat tartaná a részvényt, míg öt az alulsúlyozást, vagy az eladást javasolja.

(Világgazdaság, 2018. augusztus 31.)

A Zara divatbemutatót tart neked és felpróbálja helyetted

Nem kell sokat bíbelődni a ruhapróbálgatással, egy mobil rád dobja és meg is veheted. Otthon, virtuálisan persze.

A hazánkban is jelentős népszerűségnek örvendő Zara divatmárka tulajdonosa bejelentette, hogy a kiterjesztett valóság (Augmented Reality) technológiáját állítja a vásárlók szolgálatába. Az új technológiát világszerte 120 Zara-boltban lehet majd használni 2018. április 18-tól. A fast fashion márka a spanyol textilóriás Inditex tulajdonában van, amely jelenleg a legnagyobb ruházati kiskereskedőnek számít a világon.

Az AR-t használó mobilalkalmazásnak alapvetően két szerepe van. A bolti vásárlók számára virtuális modelleket helyez el az üzlettérben, akik bemutatják az adott ruházati termékeket és újdonságokat, mintha csak a kifutóról léptek volna le. A tesztidőszak mindössze két hétig tart majd, április elején indul, a modellek pedig a boltban elhelyezett szenzorok környékén, valamint az üzletek kirakataiban járkálnak majd föl-alá a kiválasztott Zara-cuccokban.

Sőt, a Zara azt is kitalálta, hogyan tudná magát a kirakatot életre kelteni: az app az utcáról is működik. Be se kell lépnünk a boltba, hanem a kirakatra irányított kameraképen már láthatjuk is a mozgó modelleket, azonnal megnézhetjük, mely ruhákat és kiegészítőket viselik, és telefonunkon rögtön meg is vásárolhatjuk az adott termékeket. Anélkül, hogy átléptük volna a küszöböt. Az alkalmazás tehát a bolti és az internetes kereskedelem érdekes hibridjét alkotja meg, egy új értékesítési csatornát nyit meg, ami helyszíni és mégsem az.

A Zara volt az egyik első olyan márka, amely arra építette fel üzleti modelljét, hogy nem évente kétszer, hanem hetente jelentet meg gyakorlatilag teljesen új kollekciókat. Ebbe a stratégiába kiválóan illeszkedik az AR-alkalmazás, ami jól használható eszközt ad egyrészt a márka marketingesei, másrészt a cég folyamatos újításai iránt érdeklődő fiatalok kezébe. A friss tartalmat kereső vásárlók így ugyanis folyamatosan nézhetik a Zara-divatbemutatókat, hetente új tartalommal, ráadásul a boltok szórakoztató funkciója is bővül.

Alkalmazásuk a webshopos vásárlásoknál is használható lesz: a kiszállított csomag tartalmát lehet mobilon felpróbáltatni a modellekkel, az otthoni mobilos szolgáltatás mégis inkább arra való, hogy információt adjon a vásárlónak, hogyan kellene viselnie a megrendelt ruhadarabokat. Itt a modell a csomag tetején jelenik meg a telefon kameraélőképének segítségével, de nyilván további termékajánlatokat is küld majd a Zara.

Az applikáció készítői a modellek – Léa Julian és Fran Summers – szereplésével 12, egyenként 7-12 másodperc hosszú klipet rögzítettek hologramos technikával, 68 kamera használatával. A Zara divatmárkától egyébként nem idegen a technológiai innovációk korai bevezetése, hiszen 2018 elején megnyitották első kizárólag internetes értékesítéssel üzemelő pop-up boltjukat az Egyesült Királyságban, logisztikai központjaikban pedig robotok segítik a munkát.

A Zara természetesen nem az egyetlen márka a divat világában, amely komolyan elkezdett foglalkozni a kiterjesztett valósággal, és igyekszik profitálni az általa nyújtott lehetőségekből. A Burberry tavaly szeptemberben készített kísértetiesen hasonló alkalmazást, míg a Rimmel és a Gap olyan applikációkkal igyekszik megnyerni a vevőket, amelyek lehetővé teszik termékeik virtuális felpróbálását. Ez pedig nemcsak a kapucnis pulcsikra, hanem a szemhéjpúderekre és szájfényekre, rúzsokra is igaz.

Az eddigi legkomolyabban kidolgozott és talán leginkább hasznos AR-alkalmazást egyébként az IKEA fejlesztette az Apple közreműködésével. A Place lehetővé teszi, hogy a kiválasztott IKEA-bútorokat bepróbáljuk a saját lakásunkba, így többé nem kell aggódnunk, hogy a kék kanapé és a mustársárga karosszék nem mutat jól, vagy netán nem is fér be a nappalinkba.

(Kosárérték, 2018. március 29.)

A 2Rule röptetőinek célja, hogy a brand nemzeti sportmárka legyen.

A 2Rule röptetőinek célja, hogy a brand nemzeti sportmárka legyen. ₪₪₪

Innovatív nemzeti sportmárkává tennék alapítói a 2Rule-t. Ambiciózusak a célok, több magyar futballklub után egyszer az olimpiai csapat felszereléséről is visszaköszönhet a szárnyas logó, írja a Világgazdaság.

A következő években több milliárd forintos üzletté is kinőheti magát a sportfelszerelések piacán a Magyar Sportmárka Zrt. brandje, a 2Rule – mondta a Világgazdaságnak Kővári Ágnes, a társaság vezérigazgatója. Az angol írásmódot a nemzetközi piacképesség indokolja, a turul kiejtés azonban a magyarság ősi jelképére utal, így nem véletlen, hogy egy szárnymotívum a márka logója.

A bemutatkozó sajtótájékoztatón elhangzott, hogy jó néhány országnak van nemzeti sportmárkája, így Franciaországnak, Olaszországnak és Dániának is, ebbe a sorba szeretnének belépni. Azért vontak be a projektbe magyar szakembereket és magyar vállalkozásokat, hogy a példaként felhozott országok nyomába szegődve egy teljesen új, innovatív, világszínvonalú sportruházati márkát építsenek fel.

Kővári Ágnes vezérigazgató a 2Rule új magyar sportruházati márkát bemutató sajtótájékoztatón
Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Az alapanyagok ma még külföldről érkeznek, a gyártás pedig harminc százalékban hazai, de jövőre már elérnék a hatvan-, két év múlva pedig a csaknem százszázalékos arányt.

Az is a célok között szerepel, hogy 2020-ban legalább részben már egy saját gyár biztosítsa a szükséges textilmennyiséget.

A márka mostani debütálásáig hét hónapnyi megfeszített munka vezetett Kővári Ágnes beszámolója szerint, most négy hazai varrodával dolgoztatnak, de a kecskeméti, a jászberényi, a rakamazi és a gombai egység mellett már folyamatban van egy saját kialakítása is.

Több mint húsz üzleti partnerrel már szerződést kötöttek, köztük van a Diósgyőr, a Haladás és a Puskás Akadémia NB I.-es labdarúgóklub, a Magyar Vívó Szövetség, valamint a labdarúgás mellett számos egyéb csapat- és egyéni sportágban érdekelt Vasas SC is. A vezérigazgató előrebocsátotta: abban reménykednek, hogy egyszer majd a magyar olimpiai delegáció sportruházatát is elkészíthetik.

Elvi akadálya nincs, hogy akár már a 2020-as tokiói nyári olimpia kapcsán megbízáshoz jusson a 2Rule.

(Világgazdaság, 2018. július 23.)

A Hennes & Mauritz hiába kergeti a profitot, az csak csökkent. Több leértékelés kell, mart nagy a készlet.

A Hennes & Mauritz hiába kergeti a profitot, az csak csökkent. Több leértékelés kell, mart nagy a készlet. ₪₪₪

Csökkent a Hennes & Mauritz (H&M) svéd divatáru-kiskereskedelmi lánc profitja a 2018 május végéig tartó három hónapban, ami egyben második pénzügyi negyedéve is volt.

Az Inditex után a világ második legnagyobb ruházati ágazati cége azt közölte, hogy a május végével zárult három hónapban az adózott eredménye 4,6 milliárd svéd koronára esett a korábbi év azonos időszakában elért 5,9 milliárd koronáról - írta a Napi.hu az MTI nyomán.

A cég vezetője, Karl-Johan Persson szerint a nyereségcsökkenést az okozta, hogy a vártnál szerényebb forgalom miatt nőtt a készlet, amitől leértékelésekkel próbált szabadulni a H&M, a logisztikai átalakítás pedig szállítási problémákhoz vezetett. Mivel a készlet még mindig magas szinten áll, a következő negyedévben további leértékelésekre kényszerülhet a H&M a cégvezető nyilatkozata szerint.

A H&M negyedéves forgalma a 2018 május végéig tartó három hónapban 52 milliárd koronára emelkedett az egy évvel korábbi 51,4 milliárd koronáról.

A spanyol vetélytárs Inditex a termékeinek több mint felét az eladási piacaihoz közeli helyeken gyártatja, így hatékonyabb az ellátási lánca, mint a svéd cégnek. A HcM termékei négyötödét Ázsiában gyártatja, messze azoktól az országoktól, ahol értékesíti azokat.

A több mint 171 ezer munkavállalót alkalmazó H&M jelenleg az ellátási lánc korszerűsítésén dolgozik. Elemzők szerint ugyanis nagyobb mértékben automatizált, gyorsabb és rugalmasabb ellátási láncra van szüksége a cégnek a versenyképesség növelése érdekében. A logisztikai átalakítás, amelynek során szoftveres fejlesztéseket is végeznek, kedvezőtlenül befolyásolta a cég eladási eredményeit az Egyesült Államokban, Franciaországban, Belgiumban, valamint az online értékesítést Észak-Európában.

(Napi.hu, 2018. június 28.)

Nem akar menni a H&M-nek

Kicsi nyereség, nagy készlet.

Jelentősen csökkent a Hennes & Mauritz svéd divatáru-kiskereskedelmi lánc profitja a 2018 február végéig tartó három hónapban, ami egyben első pénzügyi negyedéve is volt, írja a Napi.hu.

A Zara után a világ második legnagyobb ruházati cégének ebben a három hónapban az adózott eredménye éves összevetésben 44 százalékkal 1,4 milliárd svéd koronára (1 korona 30,65 forint) esett az egy évvel korábbi 2,5 milliárd koronáról. A nyereségcsökkenést az okozta, hogy a szerényebb forgalom miatt nőtt a készlet, amitől leértékelésekkel próbált szabadulni a cég.

A H&M negyedéves forgalma a február végéig tartó három hónapban 2 százalékkal, 53,6 milliárd koronára mérséklődött az egy évvel korábbi 54,4 milliárd koronáról.

Az előző negyedév sem volt már az igazi. A november végével záródott pénzügyi évben a cég adózott eredménye éves szinten 13 százalékkal 16,2 milliárd koronára esett, a működési eredménye pedig 14 százalékkal 20,6 milliárd koronára csökkent. A cég éves forgalma 192,3 milliárd koronáról 200 milliárd koronára nőtt.

A H&M a világ 69 országában működik, idén 390 új üzletet tervez nyitni és 170-et bezárni, első boltját nyitja majd Ukrajnában és Uruguayban.

(Napi.hu, 2018. március 27.)

Döcög a H&M, bezár és nyit

Bezár, nyit és jön az Afound a H&M-től.

Mintegy 170 boltját zárja be a H&M ruházati üzletlánc 2018-ban. A cég a döntését a vártnál rosszabb eredményekkel indokolta. A bezárásokkal együtt párhuzamosan azonban új tervek mentén indítanak egy másik hálózatot.

Mind a hagyományos üzletek eladásait, mind az online kereskedelmi forgalmát növelni szeretné a H&M, és ezért hajlandó befektetésekre is a digitális technológiákba – írja a Bloomberg nyomán az Origo. A cégnek ugyan most nem túl biztatóak az eredményei, a vezetés azonban bízik a fordulatban és az új hálózat sikerében.

Nem jöttek az eredmények

Sokat romlott az utolsó negyedévben a lánc értékesítési eredménye a megelőző időszakhoz képest. Az online eladások arányának növelésével mind kevesebb vásárló kereste fel a hagyományos boltokat, ami meglátszott a forgalmon is. 2017 szeptembertől november végéig a bevételek 4 százalékkal csökkentek, decemberben és januárban pedig csak 1-1 százalékos erősödést tudott felmutatni a cég.

A 30 milliárd dolláros piaci értékű cég teljesítményével sem a menedzsment, sem a piaci szereplők nem elégedettek. A baj súlyosságát mutatja, hogy két évtized után fordult a helyzet: a cég adósságállománya meghaladja a készpénzállományt. A vezetés úgy értékelte, a H&M nem tudta a vásárlóknak azt a fogyasztói élményt nyújtani, amelynek hatása az értékesítési eredményekben is meglátszott volna.

Csuki-csiki

Az online jelenlét erősítése mellett, a láncnál úgy gondolják, a hálózat átszervezésével sokat javíthatnának az eredményeken. A tervezett intézkedések fájdalmas része, hogy 2018-ban világszerte 170 üzletet zárnak be. Ugyanakkora a feltörekvő piacokon új üzleteket is nyitnak, így mindent egybe vetve, 2018-ban akár 390 egységgel is nőhet a boltok száma.

Az intézkedések másik legfontosabb eleme, hogy egy új formátumot is újra indítanak. Az Afound nevű lánc nem csak a H&M boltok megmaradt készleteit veszi át, hanem más ruházati láncoktól is forgalmaz majd termékeket.

A tervek szerint az Afound az alacsonyabb árkategóriában kínálná a ruházatot és a kiegészítőket.

Az első fizikai egység Svédországban nyílna, és további boltok mellett, az új koncepció beindítaná az online kereskedést is. A H&M amellett, hogy számos boltot bezár és megnyit idén, jelentős forrásokat szán az üzletfejlesztésre és a webes értékesítés erősítésére is.

(Origo, 2018. február 2., fotó: DPA Picture-Alliance/AFP/Paul Zinken)

Rázkódik a H&M

A H&M bevétele nőtt, a profitja csökkent. Messze van a gyár a vásárlótól és jött a konkurencia.

A H&M Hennes & Mauritz AB svéd multinacionális cég a spanyol Inditex után (amely egyebek között a Zara, a Bershka, a Stradivarius és a Massimo Dutti tulajdonosa) a világ második legnagyobb ruházati kereskedelmi vállalkozása.

A 2017 augusztus 31-én véget ért háromnegyed évben a svéd cég 51 milliárd korona árbevételt ért el, profitja pedig 3,8 milliárd korona volt. A bevétel 5 százalékkal emelkedett, míg a nettó nyereség 20 százalékkal csökkent éves összehasonlításban, az elemzői várakozásokkal megegyezően.

A H&M vezérigazgatója, Karl-Johan Persson elismerte, hogy az eladási eredmények elmaradnak a cég előzetes terveitől, devhozzátette: nehéznek tűnik a januárban kitűzött 10-15 százalékos forgalombővülési cél elérése a jelenlegi piaci környezetben, az ágazat jelentős és gyors változásokon megy keresztül a digitalizáció miatt.A cégvezetés a nyári készletcsökkentés miatti intenzív leárazásokkal indokolta a nyereség nagy arányú visszaesését. Azt is elmondták, hogy az online eladások nem tudták ellentételezni a hagyományos vásárlások csökkenését.

Az 1947-ben alapított svéd vállalkozás, amely 65 országban van jelen és csaknem 4.600 üzlete van világszerte, 2017-ben indította új, a H&M-nél némileg drágább kategóriát képviselő márkáját, az Arketet: az első Arket üzletet augusztusban nyitotta a cég, és már 18 országban működik az online vásárlás.

A több mint 160 ezer munkavállalót alkalmazó H&M egyebek között azzal a kihívással is szembesült idén, hogy egyik legnagyobb piacán, Németországban megjelent egyik konkurense, a dublini központú Primark.

A spanyol vetélytárs Inditex termékeinek több mint felét az eladási piacaihoz közeli helyeken gyártatja, így sokkal hatékonyabb az ellátási lánca, mint a svédeknek, amely termékei négyötödét Ázsiában gyártatja, messze azoktól az országoktól, ahol értékesíti azokat.

A menedzsment korábban jelezte: elemzik, hogy lehetne megfelelő választ adni erre az ellentmondásra, és a gyártást közelebbi helyekre hozni az értékesítési piacokhoz, elemzők szerint ugyanis nagyobb mértékben automatizált, gyorsabb és rugalmasabb ellátási láncra van szüksége a cégnek a versenyképesség javítása érdekében.

(Világgazdaság, )

Egyre népszerűbb a Gucci a tinik és az y-generáció tagjainak körében.

Egyre népszerűbb a Gucci a tinik és az y-generáció tagjainak körében. ₪₪₪

A 2017-es év háromnegyedében a Gucci értékesítésének mintegy 55 százalékát a 35 év alatti fogyasztók vitték – áll a Bain & Company 2017-es októberi jelentésében, írja az Origo. Ráadásul az amerikai tinédzserek kedvenc márkáinak tízes toplistáján is szerepel.

A lassan száz éves cég sikere Alessandro Michele kreatív irányításának köszönhető, aki 2015 óta vezeti a márkát. Michele jól ismeri a fiatalokat, igényeiket a fényes, eklektikus színek és minták iránt – ami ráadásul remekül néz ki a közösségi média felületein.

Gucci táska FORRÁS: GUCCI.COM

2017 áprilisában a Piper Jaffray kutató elemzői 6 ezer tinédzser bevonásával felmérést végeztek az Egyesült Államokban, az eredmény szerint pedig a korosztály tizedik kedvenc márkája a Gucci.

A Gucci egyike azon márkáknak, amely a 90-es évek stílusát éleszti újra, a márkajelek ismét népszerűvé válnak a fiatalok körében. A cég első negyedéves értékesítése 49 százalékkal nőtt.

A másik ok, amiért a luxusmárkák egyre népszerűbbek a tizenévesek körében – még akkor is, ha nem tudják megfizetni a terméket – a hírességek utánzása, akik például Gucci táskával járnak.

Jayneoni Moore a hírességek stílustanácsadója elmondta a Rackednek, hogy amikor a tizenévesek a hírességeket látják, szeretnének hozzájuk hasonlítani, és ezért hajlandóak spórolni egy márkás övre, még akkor is, ha a legolcsóbb farmeron hordják.

A manhattani Gucci üzletben a vibráló színes kézitáskák és a napszemüvegek vannak többségben – látványos Gucci logóval. Az üzlet termékei mellett nem találhatóak árak, de a kézitáskák online ára 780 dollár (215 ezer forint) és 31 ezer dollár (8,5 millió forint) között mozog.

(Origo, 2018. május 31.)

Jó fazont hozott a Gucci

A luxuscégeket fogó Kering negyedével növelte forgalmát. A Gucci 40%-kal.

A vártnál jobb eladási adatokat közölt a luxuscikkeket forgalmazó Kering, írja az Investor.hu. A Gucci mögött álló cég ugyanis igen szépen keresett azzal, hogy az olasz divatmárka továbbra is a világ élvonalában van.

A luxusipar, az olyan kiemelkedő iparági szereplők, mint a Kering, vagy a francia LVMH jó időszakot tudhatnak maguk mögött, mivel a kínai vásárlók megint nekiestek a luxusnak. A 2017-es év jó teljesítményét ezzel együtt az online eladások is húzták felfelé.

Kiemelten jó évet zárt a Kering, amely olyan márkákat tart kézben, mint a Gucci, vagy az Yves Saint Laurent. A cég egyébként jelezte, a tervek szerint leválasztják a Puma sportszermárkát, így nagyobb figyelmet fordíthatnak a luxuscikkekre.

A 2017 negyedik negyedéves adatokat tekintve az látszik, hogy a Kering 4,3 milliárd eurós bevételt ért el, ami 27 százalékos erősödésnek számít. Ez a növekedés egyébként némileg elmarad a megelőző negyedévben produkált 28 százalékos bővüléstől, de simán lenyomta az elemzők által várt 24 százalékot.

Az Alessandro Michele tervező kezei révén újragondolt Gucci szintén veszített kissé a növekedési lendületéből, de még mindig simán lenyomja a nagy versenytársak többségét. A márka eladásai ugyanis közel 43 százalékot ugrottak a 2017-es év utolsó három hónapjában.

A párizsi székhelyű Kering pénzügyi igazgatója, Jean-Marc Duplaix a teljes képhez hozzátette, a cég Balenciaga nevű márkája még erősebb növekedést hozott a 2017-es második negyedévben, mint a Gucci.

A teljes 2017-es évre a Kering 2,9 milliárd eurós működési nyereséget könyvelhetett el, ami 56 százalékos növekedésnek számít, és ezzel a társaság le is nyomta az elemzői várakozásokat. Az összesített 2017-es bevétel ezzel párhuzamosan 15,5 milliárd euró volt, ami 27 százalékkal haladja meg a korábbi értéket.

(Investor.hu, 2018. február 14.)

Gucci: szőrme az már nem

Száműzi a szőrmét kínálatából a Gucci, az Armani már megtette ezt.

Az állati szőrme használatának tilalma a Gucci 2018-as tavaszi-nyári kollekciójának indításától lép életbe, írja a Világgazdaság. Az olasz luxusvállalkozás vezetője, Marco Bizzarri Londonban közölte, hogy a raktáron lévő korábbi termékeket jótékonysági akció keretében elárverezik. A bevételt a Humane Society International és az LAV állatvédő szervezetek kapják.

A Gucci, amely a múltban szőrmével díszített papucscipőket és menyétszőrméből készült kabátokat dobott piacra, ezzel csatlakozott a Fur Free Alliance (Szőrmementes Szövetség) nevű, 40 szervezetből álló csoportosuláshoz, amely az állatok jogaiért küzd és az állati szőrme divatiparbeli helyettesíthetőségéért.

Az állatvédők örömmel fogadták a divatkonszern döntését. „Az egész divatvilágban nagy hullámokat fog kelteni az, hogy a nagy hírű olasz divatmárka lemond a szőrméről” – hangoztatta Kitty Block, a Humane Society International elnöke.

2016-ban az Armani is bejelentette, hogy többé nem használ kreációiban szőrmét.

A Kering luxuskonglomerátumhoz tartozó Gucci eladási eredményei az utóbbi két évben egyébként növekedésnek indultak Alessandro Michele kreatív igazgató vezetése alatt.

Bizzarri elmondása szerint a döntést Michelével együtt hozták. Hozzátette, hogy az új kreatív igazgató kiválasztásakor arra törekedett, hogy olyat találjon, aki ugyanazon értékek fontosságát vallja.

(Világgazdaság, 2017. október 12.)

Ragyog a Gucci

Jó eredményeket könyvelhetett el a Kering.

A luxus- és sportruházatot forgalmazó Kering 2015. évi pénzügyi eredményei azt mutatják, a vásárlók újra imádják a Guccit. Ráadásul a jó eredményt igen komoly ellenszélben hozta össze a cég.

A Kering 2015. negyedik negyedéves bevétele 16 százalékkal emelkedett, elsősorban a Gucci luxusmárka újraéledő népszerűsége nyomán. A Gucci eladások a negyedik negyedévben 13 százalékkal nőttek. Ez pedig nem kis eredmény a Keringnek, mivel a cég nyereségének közel kétharmadát a Gucci adja.

A Kering áll olyan márkák mögött is, mint a Bottega Veneta, vagy az Yves Saint Laurent, de végül a Gucci jelentette a legnagyobb húzóerőt. A Kering 2015-ben visszatért a növekedési pályára, a boltjainak forgalma megugrott a fejlett és feltörekvő piacokon egyaránt. 2015. első felétől kezdeményezőbbé vált a cég, megújította stratégiáját.

2015. egészét nézve a Kering bevétele 15 százalékkal 11,5 milliárd euróra (12,8 milliárd dollár) emelkedett az előző évhez képest. Ez bravúros teljesítményt jelent. A Kering márkái ugyanakkor erősen kötődnek a hongkongi és makaói piacokhoz is, ahol viszont gyengébb volt a kereslet.

Mindehhez hozzátartozik, hogy a kínai nagyszabású korrupcióellenes kampány teljesen átalakította Kína virágzó luxuspiacát. A luxusjavak ugyanis nehezebben érhetők most már el a növekvő kínai középosztály és az elit számára.

(Investor.hu, 2016. február 19.)

Hatalmas üzlet Afrika fejlődő országaiban a second hand, azaz a használt ruha kereskedelme.

Hatalmas üzlet Afrika fejlődő országaiban a second hand, azaz a használt ruha kereskedelme. ₪₪₪

Az alig három évtizede indult felfutás eredményeként, már százezer tonnás nagyságrendben mérhető az a mennyiség, ami a kontinens országaiba évente érkezik. Kérdés, jó-e az országoknak, ha lakosaik fillérekért hordhatják világmárkák darabjait úgy, hogy azokat a jótékonysági boltok is leselejtezik, és közben akár gyárthatnának maguknak is öltözéket - teszi fel a kérdést az Origo.

Minél többféle ruhát, minél olcsóbban – talán ez lehetne az afrikai használtruha árusítás jelmondata. Tény, hogy a kontinens számos országában, főként a nagyvárosok peremének piacain, potom összegek ellenében fel lehet rántani egy Tommy Hilfiger nadrágot, vagy egy Burberry dzsekit – írja beszámolójában az Africanews. Ám még a londoni árak töredékéért megvehető márkás ruhák sem tudják teljesen háttérbe szorítani annak kritikáját, hogy a térségbe számolatlanul beáramló használt ruha esélyt sem ad a helyi textilgyártás és feldolgozóipar felfuttatására.

Egy kenyai használtcipő-árus figyeli az érkező vonatot az egyik piacon

FORRÁS: AFP/SIMON MAINA

Egymilliárd ember a turkálókban

Ghána, Nigéria, Elefántcsontpart, Tanzánia, Benin, Uganda, és elsődlegesen Kenya: ezekben az eltérő adottságú és fejlettségű afrikai országokban az bizonyosan közös, hogy a használt ruházat legnagyobb piacainak számítanak. Ezekben a fejlődő országokban a lakosság igen nagy hányada öltözködik olyan ruhákba is, amelyek a nyugati fejlett országokban eredeti viselőjüknek már nem kellettek.

A megunt, elnyűtt, levetett darabok így aztán furcsa, sajátos hidat képeznek az Egyesült Királyság, Európa fejlett államai, az USA, illetve az afrikai országok szerényebb jövedelmi viszonyokkal bíró polgárai között.

Történik mindez úgy, hogy a ruhák sokszor kétszeresen is leselejtezettek.

Az Afrikába érkező használtruha-szállítmányok jelentős részét ugyanis olyan darabok adják, amelyeket sokszor a „charity shopok”, azaz jótékony célokat szolgáló boltok is leselejteznek, de legalábbis még egyszer leválogatnak. A levetett ruhák aztán több száz, vagy több ezer tengeri mérföldet is utaznak, mire másodlagos piacukra érnek.

Ott pedig nagy azokra a kereslet, hiszen a feltörekvő országok polgárainak - többségüknek - jövedelmi viszonyai nem tennék lehetővé, hogy új, márkásabb vagy drágább ruhákat vegyenek maguknak.

Kenyai használt ruha stand egy piacon, Nairobiban FORRÁS: AFP/SIMON MAINA

Kenya az egyik legnagyobb befogadója a használt ruháknak. Csak ebbe az egy országba évente mintegy 100 ezer tonnányi szállítmány érkezik azokból. A kormány pedig pártolja az üzletet, azzal érvelve, hogy az olcsó külföldi ruhák belföldi értékesítése tízezres nagyságrendben járul hozzá a munkahelyek számához.

A kenyaiak pedig igényük szerint vásárolhatnak maguknak márkás ruhákat, olyan darabokat, melyek újként – például egy Ralp Lauren khaki – gyakran többe kerülnek egy nyugati országban, mint amekkora a kispénzű kenyai vásárlók havi jövedelme.

Pedig régen volt ruhaiparuk is

A használt turkálós – vagy épp nagyon is rendezett körülmények között árult – ruhák afrikai piacainak látványos szárnyalása egyértelműen annak köszönhető, hogy az áru az ottani jövedelmi viszonyokhoz illeszkedve olcsó, és van is rá kereslet. Ez korábban nem volt így.

Az 1990-es évekre tehető az afrikai országok saját ruhaiparának leépüléseFORRÁS: AFP/ANNA KERBER

Az 1980-as, 1990-es évekig a legtöbb országban magas vámtarifákkal és a helyi gyártás támogatásával védték a ruhaipart az olcsó import áruktól. Ezeket a védőmechanizmusokat azonban Kenyában és másutt is, lebontották akkor, amikor a Világbank, valamint a Nemzetközi Valutaalap támogatásával megvalósuló, átfogó fejlesztési programok indultak.

E szervezetek ugyanis gyakran azt várták a támogatásért cserébe, hogy a protekcionista gazdasági intézkedéseket lágyabb, piaci jellegű szabályozás váltsa fel.

Cipőárus egy használtruha-piacon FORRÁS: AFP/ANNA KERBER

Ennek következtében sok helyi gyártó felhagyott tevékenységével, mert nem tudott versenyezni az olcsón beáramló használt ruhákkal.

Az Afrikai Pamut és Textilszövetség közlése szerint, például Kenya textilgyárainak 85 százaléka már az 1990-es évek elején bezárt, a gyapottermelés a korábbi tizedére esett vissza.

Figyelemreméltó körülmény ugyanakkor, hogy az afrikai országokban a szintén nagyon olcsónak számító kínai ruházat importja sem tett szert komoly gazdasági jelentőségre, függetlenül attól, hogy ezek új termékeket jelentenek. Ennek magyarázata, hogy a vásárlók nem voltak megelégedve azok minőségével, és továbbra is a használt ruhákat részesítik előnyben.

A használt póló rögös útja

A használtruha-kereskedelem sokmillió dolláros üzlet. A nyugati jótékonysági boltok igen gyakran csak a leadott ruházati mennyiség negyedét tartják meg. A többit kilogrammonként akár 90 dollárcentért (kb. 230 forint) adják el az exportőröknek. A ruházat gyűjtőpontokban kerül konténerekbe. Egy 2 TEU-s konténerbe 550 bála fér, egy bála nagyjából 45 kilogramm súlyú. Így egyetlen tonna konténerben mintegy 25 tonna használtruha indul el a kontinensre. Mire a ruha a boltokba vagy a piacokra jut, nemcsak a kikötőkben vetik ki rá a - korábbinál mérsékeltebb - vámokat, hanem általában az árusítási helyüknek otthont adó települések is külön rendeletekkel veszik le konténerenkénti sápot az olcsó nyugati turkálós ruháról.

És mikor lesz ennek vége

A nyugati használt ruházatra óriási kereslet van az említett afrikai országokban. Ennek ellenére a gyakorlat kritikusai gyakran érvelnek azzal, ha az államok nem vetnek gátat a levetett darabok féktelen importjának, nincs esély arra, hogy az országok saját ruhaipara magára találjon és prosperáló pályára lépjen.

Utcai ruhaárus Kenyában FORRÁS: AFP/ANNA KERBER

Ez azonban akkor sem tűnik egyszerűnek, ha valamelyik ország arra szánná rá magát, hogy újra erős vámokkal és más, importkorlátozó rendelkezésekkel védi meg saját textilgyártását. PéldáulRuanda komoly diplomáciai perpatvarba keveredett a most épp Kínával szemben védővámokat bevető USA-val. Az afrikai ország ugyanis idén februárban – egy közösségi határozat végrehajtásaként – betiltotta a használt ruhák importját. A Kelet-afrikai Közösség öt tagországa egységesen fogadta el a ruhaimport tilalmát, ám végül egyedül Ruanda ültette át a gyakorlatba is. Az Egyesült Államok válaszként felfüggesztette Ruanda országának AGOA-tagságát. Az ehhez a szabadkereskedelmi programhoz társult szubszaharai országok, vámmentesen szállíthatnak az USA-ba. Ezért cserébe az Egyesült Államok elvárja az érintett országoktól, hogy azok ne állítsanak akadályokat a világ vezető hatalmának befektetési és kereskedelmi tevékenysége elé.

Kenya, Tanzánia és Uganda inkább az AGOA nyújtotta előnyöket választva, kifarolt a használt ruha importját visszaszorító döntés mögül, Ruanda viszont tartja magát a végrehajtáshoz.

FORRÁS: AFP/ANNA KERBER

A külkereskedelmi mérleg nyelve ugyanakkor az USA fele billen: Ruanda, Tanzánia és Uganda összesen 43 millió dollár értékben exportált az USA-ba 2016-ban. Ugyanebben az évben az USA e három országba összesen 281 millió dollár értékben bonyolított kivitelt.

Az ENSZ legfrissebb becslése szerint az afrikaiak 80 százaléka használt ruhákba öltözködik.

Mindenesetre nincs egyetértés abban, hogyan lehetne ezt a helyzetet úgy megoldani, hogy abból mindenki nyertesen kerülhessen ki. Annak ellentmondásosságát jól mutatja, hogy Afrikában egyébként olcsó gyapottermelésre képes államok – Mali, Csád, Burkina Faso, Uganda – lakói lényegében használt ruhákba öltözködnek akkor, amikor a ruhák alapanyagát maguk is elő tudják állítani. Egyes elemzők épp ennek kapcsán jegyzik meg, nem önmagában a használt ruha import, hanem az tett be a helyi ruhagyártásnak, hogy az nem volt elég hatékony a versenyben való helytálláshoz.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lenne potenciál az afrikai textilgyártásban. Az egyik elemzőnél rámutatnak arra, Afrika szédületes ütemben növeli feldolgozóipara teljesítményét, ahova a ruhagyártás is sorolható. A 2016-os 500 milliárd dollárról 2025-re majdnem duplájára, 930 milliárd dollárra nőhet annak volumene.

FORRÁS: AFP/SIMON MAINA

Kérdés az, milyen úton induljanak el a leginkább érintett országok: saját textilgyártást építsenek és futtassanak fel, akár erőnek erejével is kiszorítva a nyugati használt ruhát a piacokról, vagy fogadják el, hogy szerény jövedelmű állampolgáraik a beáramló bálákból öltözködnek.

Mivel a használt ruha értékesítése a vásárlók részére nagyrészt a hagyományos piacokon történik, ezért annak nagyságrendjét megbecsülni is nehéz. Sok bank azonban így is meglátta az üzleti lehetőséget a „turizásban", és kifejezetten a ruházati kereskedőkre gondolva kínál banki termékeket és szolgáltatásokat a bálás ruha igazi fellegváraiban.

(Origo, 2018. május 1.)

Kisebb úr az olcsóság - megtorpant a turipiac

Férfi zakó két és félezerért? Kevesebb a turkáló és már nem nő a piacuk. A fast fashion és a kínai bolt kemény dió. Meg a vastagabb pénztárca. De a weben is ott vannak. És a belvárosban van a legtöbb turi.

A turkáló egyik titka a bálabontás, a friss áru kidobása a pultra, az árucsere. Nyomják is ezt ezerrel a reklámjukban, hiszen ha valahol, akkor itt valóban csak egyedi darabok találhatók, de azért a jó fogáshoz elkél a turkálás. Itt mindenből csak egy van, nincs olyan, hogy egy számmal kisebb, vagy nagyobb kellene ugyanabból (legalább is csekély a valószínűsége). És ha botladozik is a piac, azért a weben ők is ott vannak. Öltözz Ki, Csiniruha, Il Primo Shop, Luxusturi, Ruhacuka, Webbizi, Ruhásdoboz, Ruhaözön, Webturkáló, hosszú lenne mindet felsorolni. A weben pedig már percenként lehet frissíteni az árukészletet.

De miből is lettek a turkálók

Hajdanán a bizományi volt a használt cuccok fellegvára, volt ott minden, műszaki ketyerék is, de hát ez a piac is átalakult. A turkálók rohamának rajtjához három évtizednyire kell visszatekinteni, amikor a holland géprongyból eladható ruhadarabokat bányásztak ki rámenős boltosok. A vásárló pedig nem volt rest bemenni a használt boltba és turkálni, válogatni, hiszen olcsón, utazást megkímélve jutott divatosnak számító cuccokhoz.

Ja, hogy valaki már hordta? De hát minden ruhát előbb-utóbb felvesz valaki, ha eladták a boltban, így az itt vásárlók nem sokat hezitáltak emiatt, esetleg a biztonság kedvéért kimosták. (A használt műszaki cikkek adás-vételéről csak annyit, hogy ma is van ilyen, nagyobb súllyal a számítógépek és a mobiltelefonok körében. A többit - mosógép, hűtő, porszívó - inkább kézen-közön adják-veszik, erős piaca azonban ezeknek már nincs, persze az élettartamuk sem olyan, mint például régen a Szaratov hűtőnek, hogy érdemes legyen ezzel üzletelni.)

Szépen húzott is a turipiac, hiszen a legutóbbi egy évtized alatt a jegyzett 10-12 milliárd forintos forgalom 35-36 milliárdra nőtt, ami háromszoros megugrás. A használt piac növekedése folyamatos volt, évről évre gyarapodtak a turkálok. Egészen 2016-ig, amikor megállt a növekedés, 2017-ben is csak vánszorgott a használtruha piac, nem mozdult előre a korábbiakhoz képest.

A használt ruhás boltok száma másfél évtizeddel ezelőtt - 2000 táján - ötezer felett mozgolódott, de felfelé, számuk bővült. A boltszám 2012-ben érte el a csúcsot, 7.416 darabbal, ezt követően viszont olvadozni kezdett a használtruha boltok hálózata. A legutóbbi boltszámláláskor - 2017 derekán - már csak hatezer-egyszáz használt ruhás butik állt a lábán, tehát közel ötödük elbukott. (A boltszám csökkenése egyébként minden áruterületen megfigyelhető, az újruhás boltoknál is).

A használt ruhás piac megtorpanása nyilván összefügg azzal, hogy főleg az elmúlt egy-két esztendőben nagyot nőttek a bérek, és ennek egyik hozadékaként megugrott az újruhás boltok piaca. Tíz évvel ezelőtt 400 milliárd forintot költöttünk új ruhákra, 2017-ben ennek a kétszerese, több mint 800 milliárd forint is kifolyt a kezünkből a ruhás áruházakban, butikokban, cipőboltokban. De ennek a növekedésnek a java az időszak második feléhez kötődik, tehát - főleg a vége - egybeesik a használtruha vásárlások lefékeződésével. Ebben persze szerepet játszik a fash fasion hálózatok filléreskedése is, amit nem kell szó szerint érteni, de azért az olcsóság nagyon is jellemző ebben a körben, és hát azért - ugyancsak több évtizedes múlttal - ott vannak a kínai boltok is. Tehát van verseny a ruhás piacon az olcsóságban. De van több szabadon elkölthető pénz is a vásárló zsebében, amiből ide is, oda is cseppenhet-csurranhat. Hát ennek most a turik isszák a keserű levét.

A használtboltos eladó bére mennyi is

Bátor az a használtruha kereskedés, amelyik úgy keres eladót apróhirdetésben, hogy "140 ezer kézbe" (de azért ott van a hirdetésnél, hogy a havi bruttó 210 ezer, így legyünk jó szándékúak és feltételezzük, hogy a "kézbe" kifejezés csak annyit jelent, nem utalják, hanem borítékban - vagy anélkül - adják a bérfejtett bért). És több üzletbe is keres eladót.

Bérben már nem az olcsóság jellemzi a használtruhás boltot, bár az eladók 177 ezer forintos havi bruttó átlagkeresete elmarad az újruhás boltokétól (ott egy tízezressel több) és a többi bolt átlagától (az meg 195 ezer körül mozgolódik), de nem is a sor végén kullog. A (négy főnél) nagyobb turikban körülbelül másfél ezer eladó dolgozik. A ruházati kereskedelemben nem kötelező a szakképesítés, így az átlagkeresetek jóval a 138 ezres minimálbér felett vannak azért.

A legnagyobb használtuhás hálózat a Háda, aki még a plázákba is betört 10 milliárd feletti forgalmával, félezer emberével, ami azt jelenti, hogy a piac nagyjából harmadát viszi is. A többiekre a százmilliárdos nagyságrendű árbevétel jellemző, bár akad még milliárdközeli is.

Kell persze beszerzési forrás is. A legnagyobb használt ruhás nagykereskedő a székesfehérvári TexTrade, évi 4-5 milliárd körüli árbevétellel, több mint 300 dolgozóval. Persze, vannak mások is, sőt, a Háda maga nagykereskedik is.

Budapesten a belvárosban van a legtöbb turkáló

Tehát nem csak új ruhát próbálgatnak a vásárlók a boltokban, hanem használtat is. Van, akinek csak erre futja, van, aki pedig ezen, vagy ezen is spórol. De hol is vannak a turkálók?

A legtöbb turival természetesen Budapesten találkozni, több mint ezerkétszáz közül lehet válogatni. Az már viszont kevésbé tűnik természetesnek, hogy a fővárosban a legtöbb használtcikkes bolt a belvárosban lelhető meg, szám szerint is a legtöbb az ötödik kerületben (123 darab). És ha a szűken vett belvároshoz hozzácsapunk néhány szomszédos kerületet is (VI., VII., VIII., IX, XIII.), akkor már tetemesebb a súly, hiszen ez már több mint félezer turkálót jelent. A legkevesebb a XXII. kerületben van, 8, de a XXIII. kerületben is csak eggyel több van a sorban utolsónál.

Pest megyében általában mindenből sok van, turkálóból szinte darabra pontosan annyi (561), mint a fővárosban a belvárosi körben. A többi megyét nézve a legtöbb használtruhás üzlet Szabolcsban található (509), a legkevesebb Nógrádban (121). Hajdú, Csongrád és Békés megyékben is átlag feletti a számuk (300-400 darab között).

Turkálótitkok

Akad turkáló, ahol árufeltöltés minden nap van, de akad olyan is, ahol csak hetente hirdetik a cserét. A webturin ez azért gyorsabban megy, a leggyakoribb a napi egy-két frissítés. És persze a webturinak figyelnie kell percnyi pontossággal, mi az ami elkelt, azt jobb azonnal törölni a honlapról, különben csalódott lesz a másodiknak ugyanazt kiválasztó és a kosárra hiába kattintgató vásárló.

Itt is van akció, nem is kevés, az már más kérdés persze, mint mindenütt, hogy kinek mi is jut abból. Ajándékutalvány is kapható.

Kulcsszavak az osztályozott, a válogatott, a bálabontás, az újszerű, az extra minőség.

Úgy tűnik, a korábban népszerű kilós árat sok helyen felváltotta az egyes darabokra szabott darabár, ez azért a vásárlónak is elegánsabb kínálat lehet.

A származási helyeket nézve listavezető az angol, majd a holland forrás, de az olaszok is valahol az élbolyban tanyáznak. Van persze más is.

A nagykereskedők azért inkább bálákban és kilóban számolják az árat, akad 180 forintért is, de gyakoribb a 2-300 forintos kilós ár, de van 6-700 forintos is. A nagyker után a turiboltos bíbelődhet azzal, hogy bálabontást a vásárló jelenlétében tartja (sorok várhatnak bálabontásra) és kilóra adja, vagy nekiáll maga válogatni és egyenként beárazni. Ez azért nem könnyű, hiszen éles a turkálók egymás közti versenye és itt azért nehéz ráfogni a vásárlóra, hogy nem árérzékeny.

És a divatra is figyelni kell, bármilyen furcsán hangzik is. A használtruha vásárlók, bármennyire is szokatlan első hallásra, az újszerű minőséget kedvelik, hiszen mit is szólna a barátnő egy foltozott könyökű pulcsihoz. Kopott, szakadt holmi egyébként nem adható el a turkálóban, arra ott nincs vevő. Az azért érdekes lehet, hány vásárló vállalja be, hogy ő turkálóban vásárol.

A turkálóban viszont nagyon széles az árskála, kár is szemezgetni, azért is, mert bizony itt is megjelent a luxus, a levetett márka, ami azért jócskán széthúzza az árskálát, akad tízezer forintos nagyságrendű árszinteken is használt cucc.

És hát bizony felvetődhet a kérdés, hogy egy férfi zakó 2.490-ért, vagy egy női blézer 2.290-ért vajon mennyire olcsó, mondjuk egy nagyáruház nagyleárazásához képest. A forgalmi adatok alapján mindenképpen. Ja, és ékszerre, órára nagyjából ugyanannyit költünk ma is, mint használtcikkre.

(blokkk.com, 2018. január 17.)

Ugyanannyit költünk ékszerre, mint használt cuccokra

Csak éppen az óra, ékszer vásárlás hullámzik, a használt cikkek vásárlása viszont folyamatosan nő.

A Központi Statisztikai Hivatal kimutatása szerint 2015-ben a családok óra- és ékszervásárlása túllépte a 32 milliárd forintot, miközben a használt cikkekre költött pénzük értéke is hasonló nagyságrendet ért el.

Különbség persze akad bőven, az árakról nem is beszélve, no meg feltehetően a vásárlóközönség sem ugyanaz. Az óra-, ékszervásárlás értéke 2007-ben és 2008-ban is 32 milliárd forint volt, ezt követte 2009-től néhány milliárd forintnyi visszaesés, hiába, a válság ezt a piacot sem kímélte. A luxuspiac e szeletének mélypontja 2010-re esett, a csúcsról negyedével visszaesve. Ezt követően kapaszkodott vissza a piac a korábbi 32 milliárd forintos szintre.

A luxuspiacok egyébként világszerte sántikálnak, legfőképpen azért, mert a legtehetősebbek legnagyobbja, a kínai piac lefékeződött. Kínában kevésbé szórják a pénzt a márkás luxuscikkekre, ugyanis mindehhez hozzátartozik, hogy a kínai nagyszabású korrupcióellenes kampány teljesen átalakította az ázsiai ország virágzó luxuspiacát. A luxusjavak megszerzése nehezebb, mivel kockázatos vállalkozásnak is minősülhet az egyébként növekvő kínai középosztály és az elit számára. Baj a bajban, hogy ráadásul a kínai turisták kevesebbet jönnek Európa egyes országaiba is, más okok mellett a terrorizmus miatt, ahol nem kevés pénzt költöttek eddig luxuscikkekre.

A szegények gardróbja

A használt cikkek piaca szép egyenletesen nőtt az elmúlt években. 2006-ban 11 milliárd forintot hagytak a háziasszonyok elsősorban a turkálókban, ezt követően visszaesés nélkül bővült a piac és csaknem megháromszorozódott. A rossznyelvek szerint egyébként tehetősebb vásárlók is betérnek a turkálókba, de hát erről nincs statisztika. A korábbi évek válsága a használt cikkek piacát erősítette, de úgy tűnik, a manapság már felfelé ívelő családi fogyasztás nem rendítette meg befolyásukat.

Bizonyára szembetűnő a főútvonalakon sétálóknak, hogy a turkálók menő árushelyeket is elfoglaltak az elmúlt években, nem egyszer régen patinásnak számító ruhásboltok, butikok helyét.

Hol is tudunk ékszert és használt rucit venni

Az óra- ékszerüzletek száma az elmúlt fél évtizedben csökkent. 2011-ben még 2.400 üzletben lehetett válogatni, ez a szám 2015-re 2.100-ra csökkent. cserélődtek is persze a piaci szereplők.

A használt cikk árusítóhelyek száma érdekes módon úgyszintén csökkent, a forgalom bővülés ellenére is. Számuk 2011-ben hétezer körül mozgott, 2015-ben viszont már kisebb volt ennél, 6.700.

A teljes kiskereskedelemnek egyébként 140 ezer boltja, áruháza van, az említett óra-, ékszerpiacnak valamint használtcikkeknek együttvéve közel 9 ezer.

A különféle iparcikk üzletek 90 ezer darabos hadának közel 10%-át adják az óra- és ékszer, valamint használt cikk boltok, ami nem kevés.

(blokkk.com, 2016. március 18.)

Méregdrága egyedi cipőket készít a Ceeze. Van, amiből egyet.

Méregdrága egyedi cipőket készít a Ceeze. Van, amiből egyet. ₪₪₪

A világ, ahol az Adidas és a Louis Vuitton közösen tervez cipőt, sokáig elképzelhetetlen volt. Fiatal tervezők egy csoportja most azonban összehozza az eddig lehetetlennek vélt együttműködéseket és olyan cipőket tervez, amelyek nem csak egyediek, de mindössze néhány pár készül belőlük az egész világon. Ugyanakkor a végtermék, hiába a drága és eredeti anyagok felhasználása, valójában mégsem az igazi, de ez nem tántorítja el a vevőket attól, hogy akár 15 ezer dollárt is kifizessenek a Ceeze nevű márka valamelyik műalkotásáért, írja az Origo.

A hamis ruházatról és cipőkről kialakult egy kép az emberekben. Eszerint legtöbbjük silány minőségű és ráadásul még az eredeti változatot sem sikerül hibátlanul lekoppintani. Emellett pedig könnyen kiszúrható, hogy pár ezer forintért vették őket és igen rövid ideig fogják bírni a strapát.

A Ceeze egyik egyedi cipője FORRÁS: CEEZE

Ezt a közhiedelmet dönti meg a Ceeze, amely tulajdonképpen az eredetit utánzók gyártására szakosodott, de ez annyira bejött nekik, hogy már a legnagyobb márkák is előszeretettel keresik a tulajdonost, hogy segítsen az új cipők tervezésénél. A Ceeze annyiban különbözik a Kínából vásárolt 4-5 ezer forintos hamisítványoktól, hogy az alapanyagaik minősége kiváló, gyakran eredeti cipőket "bontanak" le, majd építik be bizonyos elemeit saját tervezésű cipőikbe, tehát ügyesen koppintanak.

A Nike és a Gucci dizájn, egy cipőben FORRÁS: CEEZE

Bizonyos típusokat maguk terveznek, de bárkinek készítenek cipőt megrendelésre is. Ehhez jelenleg el kell menni az üzletükbe, ahol a divattervezőkkel közös egyeztetés után készül el a műremek. Minden darab egyedi tervezésű és kézzel, nagy odafigyeléssel készül, áruk pedig attól függ, hogy milyen anyagokat használtak hozzá.

Ennek pedig csak a készítők és a vásárlók képzelete és pénztárcája szab határt.

FORRÁS: CEEZE

A Ceeze általában 5-10 darabot készít a saját tervezésű cipőkből, tehát nem kell aggódni, hogy meglátjuk az utcán valaki máson is. A rendelésre készített tornacsukákból viszont összesen egy darabot gyártanak, tehát aki ilyet terveztet magán az elmondhatja, hogy a világon csak az ő lábán lesz ilyen cipő.

A cég weboldalán folyamatosan változik a kínálat, hiszen a Ceeze MC művésznéven tevékenykedő tervező mindig próbál új dizájnokkal előrukkolni. Jelenleg megvásárolható a legfrissebb alkotás, az Off-Louis" Air Jordan 1's, amely összesen 4.000 dollárba, vagyis nagyjából egymillió forintba kerül. De az árat az is befolyásolja, hogy mennyi időbe telik a cipő elkészítése. Ezért, valamint a nagy kereslet miatt, elég sokat kell várni az egyedi tervezésű lábbelikre. A Ceeze oldalán található információk szerint akár 2-4 hónapot is.

(Origo, 2018. április 19.)

Claire's üzleteFORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS

Londoni Fashion week: először járt a királynő divatbemutatón. A tét 26 milliárd font.

Londoni Fashion week: először járt a királynő divatbemutatón. A tét 26 milliárd font. ₪₪₪

Életében először jelent meg a 91 éves II. Erzsébet brit királynő a londoni Fashion Weeken. Az első sorban helyet foglaló méltóság közvetlenül az amerikai Vogue magazin szerkesztője, és a divatipar legbefolyásosabb nője, Anna Wintour jobbján vette szemügyre a kifutót.

A királynő a híres brit tervező, Richard Quinn ruháinak bemutatójára érkezett, igen nagy meglepetést okozva ezzel, és láthatóan remekül szórakozott a show alatt.

II. Erzsébet mióta megkoronázták 1953-ban, azóta maga is stílusikonná vált.

A királynő mellett helyet foglalt még Caroline Rush, a British Fashion Council (BFC) igazgatója, aki 2009 óta vezeti a nonprofit szerveztet, amelynek célja összefogni és támogatni a brit divatipar tervezőit és márkáit.

II. Erzsébet megjelenése a brit divatipar bemutatóján nagy jelentőséggel bír, hiszen ez a szektor évente 26 milliárd fontos forgalmat bonyolít, valamint 800 ezer munkahelyet teremt és ezzel Nagy-Britannia legnagyobb kreatív iparága. A textil- és divatexport pedig önmagában 6,5 milliárd fontot ér.

(Origo, 2018. február 21., fotó: GETTY IMAGES/BFC/TRISTAN FEWINGS)

Most Meghan Markel cuccait kapkodják a brit hölgyek

Kate Middleton után ő következik. Kylie Jenner és Kim Kardashian most éppen csak a kanyarban. Milliárdokat kaszál ezen a divatipar.

A britek úgy tűnik előszeretettel veszik meg ugyanazokat a ruhákat, kiegészítőket és cipőket, amit a hercegi párokon látnak, írja az Origo. Meghan Markel, Harry herceg menyasszonya hamar felfuttatott néhány márkát pusztán azzal, hogy lefotózták azoknak a ruháiban. Kiderült, mindenki szeretne úgy kinézni és azt hordani, mint az egykori sorozatszínésznő, aki nagyjából kétmilliárd dolláros bevételt hozhat néhány szerencsés divatmárkának.

A sokáig "Kate hatásnak" emlegetett jelenségből hamar "Meghan hatás" lett. A jelző onnan ered, hogy miután Vilmos herceg eljegyezte Kate Middleton, hirtelen mindenki azokat a ruhákat akarta viselni, mint a hölgy. Ez most sincs másként, mert a felpörgött vevők azonnal lecsaptak és percek alatt elkapkodták a Meghan által viselt különböző cipőket, kabátokatde többen még a jéggyűrű másolatát is szerették volna megrendelni a helyi ékszerboltokban.

(Harry herceg és Meghan Markle, forrás: 2017 Getty Images/Chris Jackson/Origo)

Meghan a kanadai divatmárka, a Line The Label 750 dolláros kabátját viselte a hivatalos eljegyzési ceremónián, aminek hatására annyi vásárló akart belépni egyidejűleg az oldalra, hogy összeomlott a rendszer, viszont előtte még az összes kabát elkelt szinte néhány perc alatt. Annyira felkapott lett a termék, hogy hálából a cég az egész ruhacsaládot átnevezte szerényen"The Meghan"-ra.

Markelt korábban szintén egy másik Line The Label kabátban fotózták le és akkor is gyakorlatilag azonnal elfogyott az összes kabát. De nem csak ez a márka kap egy kis ünnepi lökést a királyi család legújabb jelöltjétől. Az eljegyzésen hordott 730 dolláros Aquazzura magassarkú cipők is pillanatok alatt elfogytak, valamint az 585 dolláros p.a.r.o.s.h kabátok eladásai is megnőttek.

A Birks arról számolt be, hogy a 780 dolláros 18 karátos fülbevaló, amit Markle hordott az eljegyzésen, 50 százalékkal dobta meg az oldaluk látogatottságát.

A kanadai cég éppen nemrég terjeszkedett az Egyesült Királyságban, és ezt a lehető legjobbkor tették, hiszen a fülbevalót csak az ottani partnerüknél, a Mappin & Webb webshopjában lehet kapni.

(Meghan Markle a Line The Label kabátjában, forrás: AFP/Daniel Leal-Olivas/Origo)

De nem csak a ruháit másolják, hanem sokan szeretnének is úgy kinézni, mint az amerikai színésznő. Stephen T. Greenberg plasztikai sebész a Daily Mailnek beszélt erről. Az utóbbi hat hónapban, de különösen az eljegyzés után, egyre többen keresték fel azzal a kéréssel, hogy ugyanolyan orrot szeretnének maguknak, mint amilyen Meghannak van. Mi több, a színésznő megelőzte Kylie Jennert és Kim Kardashiant is és jelenleg az ő külsője a legvonzóbb, amire a legtöbb nő vágyna.

(Origo, 2017. december 2., kiemelt kép: 2017 Getty Images/Chris Jackson/Origo)

Cuccok idősebbeknek, fiatalabbaknak, jöhetnek a hétköznapi modellek, meg az online.

Cuccok idősebbeknek, fiatalabbaknak, jöhetnek a hétköznapi modellek, meg az online. ₪₪₪

Az Abercrombie & Fitch (A&F) a vártnál kisebb veszteséget szenvedett 2017 második negyedévében. A viharos egy évet produkáló divatcég ugyan megint veszteséget jelentett, írja a Világgazdaság. A 779 millió dolláros negyedéves forgalom négymillióval alacsonyabb ugyan az egy évvel korábbinál, de a vártat 20 millióval meghaladta. Az A&F megújulási programjának elején jár. Arthur Martinez elnök 2017 júliusában határozott lépéseket ígért a részvényesek megnyugtatására: bejelentette, hogy az Abercrombie márkával a jövőben az idősebbeket veszik célba, míg a Hollisterrel a fiatalokra koncentrálnak. Az átpozicionálás kockázattal jár, de ezt az immár negyedik éve zsugorodó forgalom miatt vállalniuk kell. Annyi vigaszuk lehet, hogy a Hollistert árusító boltok eladásai most 5 százalékkal nőttek az egy évvel korábbihoz képest, míg ugyanakkor az Abercrombie márka 7 százalékkal kevesebbet hozott.

A divatcégek lejtmenete alól az American Eagle Outfitters kivételt képez, eladásai éves összevetésben 3 százalékkal 845 millió dollárra nőttek 2017 második negyedévében, meghaladva a vártat. Elsősorban az Aerie márkanéven forgalmazott fehérneműből fogyott sok, és 26 százalékos pluszbevételt hozott a cégnek, de az új fazonú farmereket is a sikertermékek közé sorolták. Ez utóbbi különösen kedvező hír az iskolakezdési szezonra készülődve. Az egy üzletre eső eladásokban az elemzők 0,4 százalékos csökkenést vártak, ehelyett 2 százalékos bővülésről írt gyorsjelentésében a főleg a fiatalok igényeire szabott kollekciókat kínáló American Eagle. A nyereség csaknem a felére, 21 millió dollárra csökkent, ebben azonban az átszervezésekkel járó egyszeri költségek játszottak szerepet. A piac kedvezően értékelte a cég teljesítményét az utóbbi negyedévben, ekkor árfolyama erősödött is, de az utóbbi 12 hónapban összességében 35 százalékkal gyengült.

Az American Eagle-nek szakértők szerint sikerült meggyőznie a bázisát képező millenniumi nemzedéket, hogy érdemes a hagyományos boltokban ruhát vásárolni, szaküzleteinek látogatottságára nem lehetett panasza. A színvonalas kollekciók és a személyes kiszolgálás mellett a harmadik tényező a marketing volt, ami segítette az eladásokat. A cég köznapi, saját testüket elfogadó hús-vér emberekkel kezdte reklámozni portékáját, szemben például a konkurens Victoria’s Secret nőideálokat megtestesítő modelljeivel.

Az American Eagle másik versenytársa, az Express az ellenkező utat járja. Az amerikai divatcég inkább az online értékesítésre feküdt rá, és ebben 28 százalékos bevételnövekedést ért el 2017 második negyedévében, mire az árfolyama, a cég nevéhez méltó sebességre kapcsolva, 17 százalékot erősödött. Volt honnan feljönni, hiszen az utóbbi 12 hónapban a cég 60 százalékot veszített értékéből, ebből 38 százalékot már a 2017-ben. Az alacsony költséggel, hatékonyan működtethető e-kereskedelmi üzletág már 20 százalékot képvisel az Express teljes bevételében. Bár az összforgalom a negyedévben 4 százalékkal csökkent, ez viszont már nem zavarta a kétszer ekkora visszaesés miatt aggódó befektetőket.

(Világgazdaság, 2017. augusztus 25.)

Nagy dobásra készül a Pepco.

Egyre kevesebb a könyvkiadó Magyarországon.

Egyre kevesebb a könyvkiadó Magyarországon. ₪₪₪

A működő hazai könyvkiadók fogyását nem sikerült megállítani, de az árbevétel már növekedésnek indult, írja a Világgazdaság az Opten nyomán.

Fordulat következett be a hazai könyvkiadók gazdasági teljesítményében 2017-ben, csökkenő cégszám és alkalmazotti létszám mellett a szektor árbevétele végre emelkedésnek indult és meghaladta a 2015 évi teljesítményüket – idézi az Opten céginformációs szolgáltató projektmenedzserét, Hantos Zoltánt a cég közleménye.

Viharos időszakon van túl a hazai könyvkiadói piac: 2012 és 2016 között mind cégszámban, mind árbevételben és legfőképpen létszámban is zsugorodott a magyarországi könyvkiadás. Úgy tűnik azonban, hogy talán 2017-re megfordult a trend.

A működő vállalkozások száma ugyan tovább csökkent, jelenleg 1.255 könyvkiadó dolgozik az országban, de a kevesebb piaci szereplő tudta növelni az összárbevételt, ami a 2016-os 44 milliárdról felugrott 48 milliárd forintra. Ezzel a teljesítménnyel sikerült kis mértékben meghaladni a 2015-ös árbevételt is.

Időszak (év)	Működő vállalkozások száma (db)	Alkalmazotti létszám (fő)	Nettó árbevétel (milliárd forint)	Felszámolás alá került cégek aránya (százalék)
2013	1743	3193	54,5	1,8
2014	1684	3101	52,4	1,3
2015	1598	2813	48,2	1,1
2016	1510	2627	44,3	0,9
2017	1419	2610	48,9	1,1
2018	1356	2600	Nem lezárt év	0,2
2019	1255	2335	Nem lezárt év	Nem lezárt év

A kevesebb talpon maradó vállalkozás természetesen nem tudta felszívni a kieső cégek alkalmazottait, ezért a kiadók által foglalkoztatottak száma továbbra is csökken. Jelenleg több mint 1500 fővel kevesebb dolgoznak ilyen profilú cégeknél, mint 2012-ben – közölte az Opten.

Fotó: MTI / Bruzák Noémi

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének 2017-es könyvforgalmi adatai szintén alátámasztják, hogy a szektor elindult a növekedés útján. Szinte minden könyvfajtánál forgalomnövekedésről számolnak be:

az ismeretterjesztő műveknél 29,51 százalék,
a szakkönyvek, tudományos művek, lexikonok, szótárak, valamint az egyéb, felsőoktatásban használatos kiadványok estében 12,58 százalék,
a gyermek- és ifjúsági könyvkiadásnál 29,7 százalékos

volt a mért növekedés. Kivételt a szépirodalom jelent, mert ott a forgalom 0,94 százalékkal csökkent.

Természetesen ezek a kedvező folyamatok csak részben befolyásolják a kiadók gazdasági teljesítményét, hiszen az ellátási láncban a kiadók mellett a forgalmazók is jelentős részt hasítanak ki a könyvek fogyasztói árából. Mindenesetre, ha ismertté vállnak a vállalkozások 2018 évre vonatkozó pénzügyi beszámolói, mindenképpen érdemes lesz megvizsgálni, hogy kitartott-e tavaly a 2017-ben megindult növekedés – zárja elemzését a céginformációs szolgáltató munkatársa.

(Világgazdaság, 2019. március 19.)

Lapozgatás a könyvpiacon

A Líra kivásárolta Janikovszky Jánost közös kiskereskedelmi cégükből.

2018 február közepén átalakult a 2017 tavaszán 24 egykori Alexandra könyvesbolt üzemeltetését és raktárkészletét átvett Janikovszky és Kolosi Kft. A Líra-Móra Könyváruház néven boltokat működtető céget 2016 novemberében alapította 50-50 százalékos részesedéssel a Móra Kiadó Zrt. tulajdonosa, Janikovszky János, valamint a Líra-hálózatot működtető Líra Könyv Zrt. 2018 februárjában azonban Janikovszky kiszállt a 103 millió forint törzstőkéjű cégből, amely azóta Líra Kiskereskedelmi Kft. néven folytatja tevékenységét - derül ki a Céginfo.hu adataiból, írja a Napi.hu.

Az átalakulás a két tulajdonos döntése volt, az üzletek továbbra is Líra-Móra néven üzemelnek tovább - tudta meg a Napi.hu Kolosi Beátától, a Líra Könyv Zrt. vezérigazgatójától. A cégvezető szerint az üzleteket eddig is a Líra látta el áruval, a Móra Kiadó pedig továbbra is kiemelt partnere marad a Lírának.

A Líra-Móra könyvesbolti hálózathoz jelenleg 25 üzlet tartozik országszerte (ezek főként bevásárlóközpontokban és Tesco üzletsoron működő egységek, Balatonbogláron, Balatonfüreden, Bonyhádon, Budapest III., IX. és X. kerületében, Dombóváron, Dunaújvárosban, Érden, Esztergomban, Gyulán, Hatvanban, Hódmezővásárhelyen, Keszthelyen, Miskolcon, Pakson, Pécsen, Siófokon, Sopronban, Szegeden, Debrecenben, Nagykanizsán, Tatabányán, valamint Békéscsabán).

A 2017-ben átvett üzletek a vártnak megfelelően teljesítettek, növekedést 2018-tól várunk - mondta Kolosi Beáta. A Líra korábbi üzleteiből származó kiskereskedelmi árbevétel több mint 10 százalékot nőtt 2017-ben.

(Napi.hu, 2018. március 7.)

Kínában nagyon nyomják a könyvesboltot

Kínában virulnak könyvesboltok. Persze úgy, hogy az állam is pénzeli őket.

A távol-keleti országban a Xinhua Bookstore az egyik legnagyobb brand a könyvkereskedésben. A kiadói tevékenységet végző, állami tulajdonú cég az egyetlen, amely jelen van az ország teljes területén, írja az Origo.

A 2018-ban fennállásának 80. évfordulóját ünneplő cég hálózata fénykorában 17 ezer egységet számlált.

Noha mostanra az egységek száma a felére csökkent, a cég még mindig a piac meghatározó szereplője. Ez annak ellenére így van, hogy Kína nagyvárosait az utóbbi időben ellepték az állami kiadótól független kereskedések, outlet-jellegű könyváruházak. Ezt elősegítette az is, hogy a kormány jelentős támogatást nyújtott az ágazat számára.

Jelentések szerint 2013 óta a könyvkereskedést évente mintegy 200 milliárd forintnak megfelelő, 5 milliárd jüannal támogatta a pekingi vezetés. A Pénzügyminisztérium pedig ezen felül, további jelentős összegeket áldozott arra, hogy a könyvesboltok talpon maradhassanak, új egységek nyíljanak, az online kereskedelem erősödésének idején.

A Kínai Kiadók Szövetségének adatai szerint, 2017-ben 14 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi értékesítés volumene az előző évhez képest, és meghaladta a 12 milliárd dollárnak megfelelő jüant.

Ez több mint 3.000 milliárd forint.

A "Space of light"-ban a fény és árnyék kölcsönhatása a koncepció alapja

Fotó: AFP/ImagineChina/Wang Yadong

Az értékelések szerint Kínában a gyarapodó középosztálynak köszönhető a könyvek reneszánsza. Egyesek nem is túlélésről, hanem teljes újjászületésről beszélnek a kínaiak növekvő könyvolvasási kedve kapcsán.

Szuper a könyvmolyok szentélye

A 2018-ban jelentős évfordulóhoz érkező Xinhua egyik új könyvesboltja nem kisebb helyen, mint Sanghaj egyik óriási bevásárló központjában nyílt meg. A könyvesbolt része annak a 4.000 négyzetméteres, kétszintes komplexumnak, melyet alkotója „Space of light" névre keresztelt. A második szinten egy múzeum kapott otthont.

A koncepció különlegességét az adja, hogy a két szint szerves egészet alkot.

Fotó: AFP/ImagineChina/Wang Yadong

A tervezéssel nem kisebb nevet, mint a Japán jelenleg legnagyobb tervezősztárjának számító, 76 éves Tadao Ando-t bízták meg. A hazájában és az Egyesült Államokban is számos épületet jegyző Ando előszeretettel építi munkáit a fény és az árnyék kölcsönhatására, viszonyára, amelyet ez alkalommal ovális, tojásdad formával egészített ki. Ez kölcsönzi azt a benyomást, hogy a két szint egybe tartozik.

Az építész elmondta: számára a tér nyitottsága egy sajátos végső határt képvisel, és örül annak, hogy tervezői munkájának legfontosabb gondolatiságában a kínai boltlánc is fantáziát látott – és a hírek szerint nem is csak egy egység megnyitásának erejéig. Véleménye szerint, így sikerül az olvasók számára életre kelteni az irodalom szépségét és elősegíteni a művészetek összekapcsolódását, amihez a koncepció adja a keretet.

A japán tervező szerint a kínai könyvvilágnak ki kell lépnie a szigorú értelemben vett irodalmi ernyő alól. Felolvasóesetek, művészeti rendezvények, előadások, közönségtalálkozók: az elmúlt évek számos sikertörténetről szóltak, melyek azt igazolják, a könyvesboltok és a könyvek világa újjászületését éli Kínában.

(Origo, 2018. február 2., fotó: AFP/ImagineChina/Wang Yadong)

Felszámolják az alexandra.hu-t, de azért marad

Felszámolják az alexandra.hu-t, de a név megmarad a könyvpiacon, azt a Bookangel használja.

Felszámolás sorsára jutott az alexandra.hu Kft., Matyi Dezső könyves kereskedő online, írja a 24.hu. A felszámolást még 2017 áprilisában kérték, de a bíróság csak november végén mondta ki a fizetésképtelenséget. Az alexandra.hu-t ugyanaz a Washington D.C.-ben bejegyzett Rainbow Publishing LLC. alapította, amelyik az egykori könyves birodalom központi cégét, a már lassan két éve felszámolás alá jutott Pécsi Direkt Kft.-t.

Az online kereskedő felszámolásával nem tűnt el a név a piacról, a www.alexandra.hu honlap a könyvkereskedelemben a legforgalmasabb karácsony előtti időszakban teljes gőzzel üzemelt, és most is aktív. A site ugyanis már nem a Matyi-féle csoport érdekeltsége, mivel annak a tulajdonosa és üzemeltetője a Bookangel Kft. A szegedi székhelyű cég még tavaly közölte, hogy Alexandra Online webáruházat ők viszik tovább, miután megállapodtak az alexandra.hu névhasználatról.

A Bookangel a Könyvmolyképző Kiadó Kft. testvércége, mindkettő Katona Ildikó érdekeltsége. Akkor vált ismertté, amikor az Alexandra terjesztői hálózatának összeomlásakor több egykori Alexandra bolt működtetését átvette. Ezek azóta Alexandra Könyvszalon néven futnak, Matyi Dezsőék több mint húsz éve alapított könyvkiadója pedig továbbra is az Alexandra Kiadó nevet viseli.

Katona Ildikótól azt tudakoltuk, a felszámolás okoz-e bármilyen fennakadást az Alexandra webáruház működésében, de megkeresésünkre nem reagált. Így azt sem tudhattuk meg, hogy az elmúlt hónapokban milyen sikerrel működtették a webáruházat, az átvvalamintett Alexandra-boltokat.

Az egykori Alexandra-birodalomhoz tartozó két másik cég is felszámolás alá jutott nemrég: a Pécsi Direkt révén alapított Alexandra Editio Zeneműkiadó Kft., valamint az Alexandra Antikvár Könyvkereskedelmi Kft. is. Utóbbi ellen korábban végrehajtást kért az adóhatóság, 2017 elején az OTP Nyrt. és a HUNGART. Ezek szerint a szerzői jogokat érintő követelés is keletkezett a Matyi-céggel szemben. A HUNGART ugyanis a képző-, ipar- és fotóművészek szerzői jogainak kezelésére létrejött szervezet.

Mind a zeneműkiadó, mind az antikvár cég esetében a jogutód nélküli megszüntetésről határoztak korábban, végelszámolásuk 2017 októberben meg is indult, de most felszámolásba fordult az eljárás.

(24.hu, 2018. január 8.)

Legnagyobb könyvesboltos a Líra

Új kiadóval bővült a Líra-csoport, a Partvonal Könyvkiadó Kft.-vel.

Az új kiadót a Partvonal könyveket korábban gondozó Melotrade Kft. és a Líra Könyv Zrt. hozott létre 50-50 százalékos tulajdonrésszel 2017 július 1-jén, számol be a Világgazdaság. Az új taggal a cégcsoport kiadói márkáinak száma kilencre nőtt: Athenaeum, Corvina, General Press, Magvető, Manó Könyvek, Menő Könyvek, Rózsavölgyi és társa, Partvonal, Szépmíves Könyvek.

A Partvonal Könyvkiadó – a cégcsoport többi kiadójához hasonlóan – a jövőben is szakmailag önállóan, de a Líra-csoport logisztikai, kereskedelmi és marketing lehetőségeire építve végzi munkáját.

A kiadó révén gondozott könyvek kizárólagos terjesztője a Líra Könyv Zrt. lesz. Az újonnan létrehozott társaság ügyvezető igazgatója a Melotrade Kft. korábbi tulajdonosa és ügyvezető igazgatója, Baranyi Vivien.

A Partvonal kiadói márka 2005-ben jött létre, fő profilja az igényes szórakoztató és ismeretterjesztő irodalom, jelenleg 235 különböző kiadványa kapható a kereskedelmi forgalomban.

A Líra-csoport konszolidált árbevétele 2016-ban 6,6 milliárd forint volt, 2015-ben pedig 6,2 milliárd forintra tett szert. Az idei cégfelvásárlások nyomán köszönhetően 2017-ben 10 milliárd forintot megközelítő árbevételt terveznek. A cégcsoport adózott eredménye 2016-ban 304 millió forintra csökkent a megelőző évi 366 millió forint után. A cégcsoport 2016-ban 347 embert alkalmazott, az azt megelőző évben pedig 330-at.

A Líra-csoport 2017 tavaszán 25 – az egykori Alexandra-könyvesboltok helyén megnyitott – üzlettel bővítette kereskedelmi hálózatát. Ezzel a cégcsoport – összesen 92 üzlettel – az ország legtöbb könyvesboltját üzemeltető hálózatát hozta létre. A növekedés most a kiadói tevékenység bővítésével folytatódik , a cégcsoport szándékai szerint.

(Világgazdaság, 2017. július 3.)

Az Ulpius-ház könyvkiadót még felszámolni is nehéz

Még a szerzői jog sem tiszta a könyvek felénél. Olcsóbban kínálják, ami tiszta. Egymilliárd az adósság.

Újra megpróbálja eladni a Kepets András érdekeltségébe tartozó, felszámolás alá jutott Ulpius-ház Könyvkiadó Kft. könyvkészletét az Absolventum Kft., írja a Világgazdaság. A készlet szerzői jogi szempontból tiszta részét, 112 ezer darab könyvet hirdetett meg a felszámoló. A csomag egyben eladó, a kikiáltási ára 93 millió forint. Ez több mint 100 millióval kevesebb, mint az első próbálkozáskor megadott 195 milliós irányár volt.

Közvetlenül a 2016-os karácsonyi vásár előtt dobta először piacra a könyveket az Absolventum, de akkor nem akadt jelentkező. 2017 áprilisa elején eredménytelenül zárult a következő kísérlet is, a mostanival egyező kikiáltási árral. Ezúttal ugyan több érdeklődő is volt, de végül csak egy ajánlat érkezett, az pedig érvénytelen volt. A jelzáloggal rendelkező bankkal való egyeztetés után hirdették meg újra a jogtiszta könyveket, mert esélyt látnak az eladásra, indokolta az újabb pályázat gyors kiírását Gulyik Zsolt felszámolóbiztos.

A 2013-ban még másfél milliárd, de egy évvel később is bőven egymilliárd forint feletti forgalmat produkáló kiskereskedő-könyvkiadó cég váratlanul menekült csődbe, felszámolása 2016 február óta tart. A fizetésképtelenség bejelentésekor még 400 millió forint körülire becsülték a készletek kiárusításából elérhető bevételeket, és 550 ezer hátrahagyott kötetről beszéltek. Ennek a vagyonnak az eladásából számíthatnak pénzre a hitelezők, mindenekelőtt a jelzáloggal biztosított K&H Bank.

Az Ulpius-ház mintegy 230 ezer darabos raktárkészletéről tudott véglegeset mondani a felszámolóbiztos: ebből 112 ezer darab rendelkezik szerzői joggal, ezt kínálják most eladásra. A többi jogilag nem tiszta, azt papírhulladékként kell értékesíteni, ugyanis ha könyvként adná el, szerzőijog-bitorlást követne el a felszámoló. A bevételeket befolyásolja, hogy a 230 ezer darabos készlethez fogható mennyiségű, bizományosoknál lévő könyvből mennyit adnak el. Gulyik Zsolt tájékoztatása szerint a 24-25 bizományossal az elszámolás még folyik, így nem tudta megbecsülni, mennyi pénz várható ezen tételekből. Az eladott könyvekből bevétel lesz, a megmaradt és visszaszállított könyveket pedig átvizsgálják, hogy jogtiszták-e, vagyis, licitre vagy a MÉH-telepre kerülnek-e.

Vérmes reményeket nem alapoz meg a 2016 február végén lezárt mérleg, amely szerint az Ulpius-ház durván egymilliárd forint adósságot hagyott hátra. Ebből 178 millió a rövid lejáratú bankhitel – amelyből 80 millió a növekedési hitelprogramban kapott kölcsön –, és több mint 650 millió forint a szállítók követelése. Ha kikiáltási áron elkelne a most meghirdetett százezres könyvcsomag, az még a biztosítékkal rendelkező, mintegy 180 millió forintnyi hitelezői követelést sem fedezné teljes egészében.

(Világgazdaság, 2017. május 8.)

Líra lesz az Alexandrából

A Líra veszi át az Alexandra könyvesboltjait, pontosabban 24 darabot. A legnagyobb könyves lehet.

Líra-Móra néven nyit majd könyvesboltot a 24 Alexandra könyváruház helyén április végéig, a Líra Zrt. A cég közleménye szerint húsz Líra-Móra üzlet már meg is nyílt, négyet pedig még a következő hetekben nyitnak meg.

A Líra Zrt. szerint a 2017 januárjában bezárt Alexandra könyvesboltok kiesését az egész magyar könyvpiac megérezte, a Móra Könyvkiadó és a Líra-csoport tulajdonosai ezért elhatározták, hogy ajánlatot tesznek az Alexandra ingatlan-tulajdonosoknak a stratégiai szempontból fontosnak ítélt könyvesboltok átvételére. A két cég létrehozta a Janikovszky és Kolosi Kft.-t, amely végül 24 üzlethelyiség bérleti jogát szerezte meg szerte az országban.

A szerződések aláírása után a legtöbb helyen lezajlott a leltár is, a Líra Könyv Zrt. - mint nagykereskedő - pedig ajánlatot tett a korábban az Alexandra-csoporttal szerződésben álló kiadóknak az árukészlet bizományos átvételére. A kiadók éltek a lehetőséggel, így nem zárt be huzamosabb ideig egyik könyvesbolt sem.

A Líra a saját franchise hálózatát is növelte, így április végéig 92, a Líra-csoporthoz tartozó könyvesbolt lesz az országban. Ezzel a Líra az ország vezető könyvkereskedő cége lesz.

(Index, 2017. április 11.)

Alexandra: kérdőjelek a könyvespolcon

A felszámoló az Alexandra vagyonát perelné vissza: a pénzhiányba jutott Pécsi Direkt 2014-ben ingyen elpasszolta, most pedig ismét nagy baj van.

102 hitelező, köztük könyvkiadók, önkormányzatok, bankok és az adóhatóság több mint 9 milliárd forintot követel az Alexandra-bolthálózatot korábban üzemeltető Pécsi Direkt Kft-n. A hitelezők érdekeinek figyelembe vétele nélkül azonban sem a készletekről, sem az üzletekről nem lehet jogszerűen sem tárgyalni, sem megállapodást kötni, hívja fel a figyelmet a felszámoló Kvantál Kft. a Világgazdaság beszámolója szerint.

Az elmúlt hetekben számos hír jelent meg a sajtóban az Alexandra-bolthálózatot is üzemeltető, Matyi Dezsőhöz köthető cégbirodalom problémáiról, állítólagos fizetésképtelenségéről. A könyvszakma és egyes politikai szereplők részéről is felmerült, hogy a kormányzatnak aktívan közbe kell lépnie a helyzet rendezése érdekében. Ugyanakkor a most kialakult válsághelyzetnek volt egy fontos előzménye, amelyben mások mellett önkormányzatok, könyvkiadók és az adóhatóság - vagyis az adófizetők - is várnak még a pénzükre.

A múlt: elpasszolták a vagyont

Az ügy kiindulópontja, hogy az Alexandra-könyvesboltokat 2014-ig üzemeltető Pécsi Direkt Kft. - a maihoz kísértetiesen hasonló - csődközeli állapotba jutott. A cég ellen 2015. március 24-i kezdőnappal felszámolási eljárást rendelt el a Fővárosi Törvényszék, amely jelenleg is zajlik.

A másfél éve indult felszámolási eljárást megelőzően a Pécsi Direkt Kft. értékesítette a készleteit, beleértve a közel 5 milliárd forint értékben vásárolt könyveket, hanghordozókat, és az eredetileg több mint egy milliárd forintért kiépített könyvesbolti berendezéseket is.

A vagyontárgyak bizományosi, bérleti, vagy egyéb szerződésekkel, de végső soron pénzfizetés nélkül a mostani hírekben reflektorfénybe került Rainbow Üzletlánc Kft. és a Könyvbazár Kft. birtokába jutottak. Ezek az átruházások érintették a teljes Alexandra-bolthálózatot. Emellett a Pécsi Direkt Kft. vagyona a felszámoló szerint indokolatlanul befogadott számlák kifizetésével, indokolatlan költségek elszámolásával is csökkent.

Most akkor mi lesz: a felszámoló szerint jogellenes volt a vagyonátruházás

A Pécsi Direkt Kft. felszámolója, a Kvantál Kft. jelenleg 102 hitelezőt tart nyilván, a hitelezői igények összege több mint 9 milliárd forint. A hitelezők között található több mint egy tucat könyvkiadó és könyvkereskedő, helyi önkormányzatok, bankok, de a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is. A felszámoló megállapítása szerint a kialakult vitás helyzetet az okozta, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet miatt a Pécsi Direkt Kft. menedzsmentje a vállalat vagyonát jogellenes módon, a hitelezők kárára, a kiadókat, önkormányzatokat és az adóhatóságot kijátszva, átruházta más cégekre, akik nem fizették ki pénzben a vagyon ellenértékét.

A felszámoló számos pert indított az eltűnt vagyon visszakövetelésére azok ellen, ahová a Pécsi Direkt Kft, vagyis az Alexandra-hálózat vagyonának egy jelentős része átjutott. Ilyen például a Wolf-CRS Kft., a Könyvbazár Kft., a Matias-Borászat Kft., és a Rainbow Üzletlánc Kft. De kezdeményezték a Pécsi Direkt Kft. volt vezetőjének felelősségre vonását is, valamint büntető feljelentést is tettek csődbűncselekmény, sikkasztás, csalás, költségvetési csalás, hűtlen kezelés és tartozás fedezetének elvonása gyanúja miatt. Az ügyben a NAV jelenleg is nyomozást folytat.

Felszámoló: hitelezőknél az előny

„Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy az ingóságok jogos tulajdonosa a Pécsi Direkt, így a Kvantál Kft., mint felszámoló, az általa képviselt 102 hitelező - köztük önkormányzatok és az adóhatóság - érdekeit védi. Ez különösen lényeges szempont amennyiben az állam részt vesz a kialakult válság jogszerű rendezésében. A hitelezők érdekei figyelembe vétele nélkül sem a készletekről, sem az üzletekről nem lehet jogszerűen sem tárgyalni, sem megállapodást kötni”, hangsúlyozta Máhrné dr. Kazareczki Éva, a felszámoló cég ügyvezetője, a Világgazdaság tudósítása szerint.

A mostani válság tehát nem újkeletű. Ehhez kísértetiesen hasonló helyzet már 2014-ben és 2015-ben is kialakult. Akkor még az érintett cégek, egymással együttműködve, törvénytelen módon kimenekítették a vagyont a csődközelbe jutott könyvesbolti és könyvkereskedelmi hálózatból, úgy, hogy a beragadt hitelezők kielégítésére semmilyen érdemi eszköz nem maradt. Mostanra - a sajtóhírekből úgy tűnik - már egymással vitatkoznak, és fizetésképtelenség közelébe jutottak azok a cégek is, ahová annak idején átjátszották a vagyont.

(Világgazdaság, 2017. február 9.)

Kevés pénzt kapnak a könyvesek

Felnyomják a magyar kormányt Strasbourgban az iparűzési adójuk miatt.

A magyar könyvkiadók sorra indítják a nemzetközi pereket az ágazatra kivetett iparűzési adó miatt Strasbourgban. A magyar könyvpiacot ugyan 2016-ban megmentette a karácsonyi vásárlási láz, aminek eredménye, hogy a többéves recesszió után már nem lett veszteséges a könyvpiac, miközben 1-2 százalékos növekedést is elkönyvelhettek el 2016-ban, tudósít a Világgazdaság (2015-ben 45 milliárd forintnyi volt a magyar könvypiac).

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének a vezetősége tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy a négy nagy hazai írószövetség 110 millió forintos támogatásával szemben a kormány 600 millió forintot szán Borovszky Samu Magyarország vármegyéi és városai című 26 kötetes sorozatának kiadására, továbbá 400 milliót a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Kft. íróakadémiájára. Mindezt úgy, hogy közben ellehetetlenülnek az irodalmi tehetséggondozás legfontosabb műhelyei, az irodalmi folyóiratok, emellett mindössze 25 millió forint jut a magyar művek külföldi piacra jutását segítő fordítások támogatására.

Nagyon komoly probléma a magyar szakkönyvkiadás támogatásának lenullázása, amire korábban 600 millió forint jutott, a mostani támogatás megvonás pedig azzal a következménnyel is jár majd, hogy nem éri meg lefordítani az új könyveket. Az állami támogatások aránytalanságával elveszni látszik a könyvpiac kiegyensúlyozottságának esélye is. A könyves szakma az év utolsó két hónapjából kénytelen megélni, ebben a helyzetben pedig a piacidegen beavatkozásokat már aligha bírja el.

Nagyon fontos lenne, hogy a kormány támogassa a legjobb és legolcsóbb országreklámot jelentő, világszintű kortárs magyar irodalom külföldre jutását, de éppen a világ egyik legfontosabb rendezvényére, a Frankfurti Könyvvásárra alig jut pénz.

A magyar könyvpiac egyébként a könnyed irodalom felé tolódott el, ma már a két-háromezer példányban eladott könyvek sikeresnek számítanak. 2016-ban 12 ezer cím jelent meg, a csúcsidőszak egyébként a válság előtt, 2007-2008-ban volt, amikor évente 13 ezer könyvet dobtak piacra a kiadók. A magyar gyerekkönyvek igazi sikerterületnek számítanak, a gazdag termés minőségi műveket is jelent, azokkal folyamatosan nyerik el a külföldi díjakat is az alkotók és a kiadók. A könyves szakma közben egyre koncentráltabb, a kis kiadók egyre kisebbek, a nagyok meg egyre nagyobbak.

(Világgazdaság, 2017. január 10.)

Papírhalmaz lett az Ulpiusból

Könyvárverés lesz a maradékból, de a szerzői jogoknak utána kell járni.

A bedőlt könyves cég, az Ulpius-ház hagyatékának az ötöde, több mint 111 ezer kötet zúdulhat a piacra az árverés nyomán. A felszámoló most hirdette meg a csomagot, amely csak egyben eladó, és december 19-ig lehet benyújtani a pályázatokat, adta hírül a Világgazdaság.

A kikiáltási ár nettó 195 millió forint, vagyis darabonként 1.747 forintos átlagáráron vihetők a könyvek. A 2015. áprilisában váratlanul csődbe menekült, 2016. februárjában pedig felszámolás alá jutott Ulpius-ház 550 ezer könyvet hagyott hátra. Lényegében ez az a vagyon, amelynek eladásától függ a hitelezők kifizetése. A több mint 130 hitelező összes követelése meghaladja a 900 millió forintot. Nem tudni, hogy az ezzel szemben álló vagyon mennyit ér, annak megbecslésére nem is vállalkozott a felszámolóbiztos. Még nem fejeződött be ugyanis a szerzői jogok tisztázása, valamint az elszámolás a bizományosokkal.
Első körben az Ulpius-ház mintegy 230 ezer darabos raktárkészletét vizsgálták át. Ebből hirdették meg most a 111 ezer könyvet, csak azokat, amelyek szerzői joggal rendelkeznek. További 220-230 ezer könyv van a bizományosoknál, akikkel még el kell számolni. Az eladott könyvek után pénz folyik be, a megmaradt könyvek közül a szerzői jogot tekintve rendezetteket majd meg lehet hirdetni. A szerzői jog nélküli könyvek törvényesen csak papírként adhatók majd el.

(Világgazdaság, 2016. november 18.)

Pénzt kapott a Könyvbazár Kft.

Az Alexandra csoport nyolcszázmilliót kapott, ki tudja, honnan.

Matyi Dezső pécsi könyves cégcsoportjában tőkeinjekciót kapott a Könyvbazár Kft. A tőkeemelés forrása eddig homályban maradt.

Nyolcszázmillió forinttal emelték meg a Könyvbazár Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. eddigi, mindössze 15 millió forintos törzstőkéjét, a cégbejegyzés szerint két hete. Ez a Matyi Dezső milliárdos vállalkozó könyvbirodalmába tartozó társaság vette át az Alexandra-csoport egykori központi cégétől, a Pécsi Direkt Kft.-től a nagykereskedelmi tevékenységet még 2013. novemberében. A korabeli közlések szerint a Könyvbazár ugyanakkor a kiadókkal szembeni adósságokat is átvállalta. Az akció a megroppant könyves csoport, konkrétan a Pécsi Direktben felhalmozott több mint 9 milliárd forint adósság rendezésére szóló terv egyik eleme. A Pécsi Direkt felszámolása tavaly március óta folyik, a csúcsévekben 15 milliárd forintnál is többet forgalmazó cég vagyonából eddig mindössze egy 92 millió forintra becsült ipari ingatlan került kalapács alá.

A Könyvbazár tőkeemelésével egyidejűleg új tulajdonosok is megjelentek a színen. Az eddigi tagok, a Pécsi Direkt és a szintén Matyi-érdekeltség, a Matias-Borászat Kft. mellé csatlakozott a Nebuló Könyvház Kft., valamint a Cartaphilus Könyvkiadó Kft.

A Nebuló valaha a csoportban a tankönyvforgalmazással foglalkozó tag volt, a tankönyvellátást azonban lényegében államosították, így 2013-tól új profil után kellett néznie. Ez az egyéb háztartási cikk nagykereskedelme lett, ami valójában a Párisi Galéria megnyitásával függ össze, itt antik és modern porcelán, festmény, szőnyeg, ékszer és egyéb tárgyak értékesítése folyik, de a mérlegbeszámoló szerint a könyvforgalma is meglódult. Adatokat csak 2014-ről adott le a cég, e szerint 431 millió forgalmat és 50 millió forint veszteséget könyveltek el. A Nebuló jegyzett tőkéje 1,1 milliárd forint, aminek zömét a Szabó Tünde - Matyi volt felesége - érdekeltségében álló Európa Könyvkiadó Kft. szolgáltatta apport formájában.

A Cartaphilus Könyvkiadó Matyi Dezső érdekeltsége, ez adott le tavalyi mérleget, de abból sem látszik a 800 milliós tőkeemelés forrása: 2015-ben 9 ezer forint bevételt és 64 millió mínuszt könyvelt el. A bedőlt Pécsi Direktet és a többnyire veszteséges Matias-Borászatot elnézve a könyvpiacon csak találgatják a tőkeemelés forrását. Két lehetőség forog: az egyik szerint Matyi befektetőt talált, a másik pedig külföldi csatornákon keresztül csepegtetett pénzeket rejt a háttérben, arra alapozva, hogy a Pécsi Direkt tulajdonosa a washingtoni bejegyzésű Rainbow Publishing LLC.

A Világgazdaság megkérdezett könyves vállalkozásokat, akik eddig nem észleltek változást az adósságrendezés menetében, a törlesztési hajlandóságában: azóta, hogy átszerződtek a Könyvbazárhoz és elfogadták, hogy három év alatt jutnak hozzá a követelésükhöz - lemondva a tartozás kamatairól -, a cég csepegtetve fizet, a lejárt tartozásokat egyenlítgeti ki kisebb-nagyobb csúszással. A megkérdezettek egyike se jutott el odáig ugyanakkor, hogy felszámolást kérjen a Könyvbazár ellen, mivel mindig sikerült előbb dűlőre jutniuk.

(Világgazdaság, 2016. augusztus 22.)

Nagyokat lapoz a Libri

Vezeti a magyar könyvpiacot. Az Alexandra titkolózik.

A könyvpiac átlaga felett bővült mind a Libri, mind a Líra forgalma. Az Alexandra-csoport kereskedőcége, a Könyvbazár eddig csak a 2014-es évről adott számot.2015-ban tankönyvek nélkül 46 milliárd forint volt a teljes könyvforgalom a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének összesítése alapján, ami 3,2 százalékkal több az előző évinél. Jelenleg úgy tűnik, hogy az e-könyv-forgalom nem temette maga alá a printet, hiszen fellendülés mutatkozik a nyomtatott piacon.

2014-ben és 2015-ben átlagosan 15 százalékkal nőtt a Líra Könyv Zrt. forgalma, és 2016-ra is 10 százalék körüli mértéket valószínűsít a könyvescég. Ez sokkal gyorsabb, mint a könyvpiac átlagos bővülése. Az elsősorban kereskedelemmel foglalkozó Líra forgalma közel 6 milliárdra nőtt 2015-ben, miközben a nyeresége 20 millióval, 167 millióra emelkedett. A Lírát 83 százalékban tulajdonló és a csoporthoz tartozó könyvkiadókban is részes Kolosi és Társa Befektető Kft. mérlegéből pedig 6,2 milliárdos konszolidált forgalom és 400 milliós nyereség olvasható ki.

A könyvpiac növekedése 2016-ban is folytatódik, ez igaz az igényes szépirodalomra specializálódott Magvető, valamint a szórakoztató és ismeretterjesztő irodalmat kiadó Athenaeumra is. Ezen a fronton erősít a Líra is: az Athenaeumon belül önálló márkaként létrejön a Szépmíves Könyvek műhelye, amelynek fő profilja a 19–20. századi emlékiratok, naplók, kultúrtörténeti munkák kiadása lesz. Ráadásul a Líra profitált a legtöbbet a pécsi könyvbirodalom, az Alexandra válságából.

Az Alexandra-csoportról friss adatok nem lelhetők fel a nyilvántartásban. A csoport egykori központi cége, a Pécsi Direkt Kft. a fénykorában 15 milliárd forint feletti éves forgalmat hozott össze, de még 2013-ban is 13,5 milliárdot rögzített a mérlegében. Igaz, a vesztesége ekkor már 900 millió fölött volt, a könyvvizsgáló pedig visszautasította a véleménynyilvánítást, mivel megfelelő dokumentumok hiányában nem tudott meggyőződni például a kötelezettségek, a cégérték, vagy a készletek nagyságáról. A Pécsi Direkt felszámolása folyamatban van, a nagykereskedelmet novemberben átvette tőle kapcsolt vállalkozása, az ugyancsak Matyi Dezső érdekkörébe tartozó Könyvbazár Kft. Utóbbi azonban eddig csak a 2014-es évről adott számot, akkor 8,6 milliárd forint árbevételt mutatott ki, adózott eredménye pedig 606 millió forint volt.

A könyvpiac szereplői úgy számolnak, hogy már átvette a vezetést az SQ Invest Kft. többségi tulajdonában álló Libri-Bookline-csoport. 2015-ben egy sor bevásárlóközpont üzletét vette át a Libri, olyanokat, amelyekben korábban az Alexandra forgalmazott. A Libri amúgy a Shopline bekebelezése után is offenzívában maradt, két kiadóban, a Jaffában és a Scolarban is érdekeltséget szerzett. A konszolidált beszámoló szerint a kereskedői és kiadói üzletág együtt 16 milliárd forint forgalmat könyvelhetett el, az adózott eredménye pedig 700 millió forint felett volt.

(Világgazdaság, 2016. június 21.)

Nyomul a Libri

Újabb értékesítőhelyeken jelenik meg a könyves kereskedő.

További tucatnyi bolt megnyitásáról írt alá bérleti szerződést a Libri-Shopline leányvállalata, a Libri Kereskedelmi Kft. a magyarországi plázákat üzemeltető Klepierre Management Magyarország Kft-vel.

A cég megállapodással a Libri jelenlegi, 36 boltból álló hálózata 2015. második félévétől bővül. A Klepierre-hez tartozik három fővárosi, valamint egy-egy szegedi, nyíregyházi, debreceni, miskolci, fehérvári, győri, kaposvári, szolnoki és nagykanizsai bevásárlóközpont.

A Libri-Shopline Nyrt. új üzleteinek többsége pár száz négyzetméteres lesz, de ezer négyzetméteres boltot is nyitnak. Az ingatlanok többségét nyáron veszik birtokba. Stratégiai céljuk leginkább a nyugat-magyarországi fehér foltok eltüntetése, így a győri megjelenés jelenthet sokat. Áprilisban egy utcai boltot is nyitnak Szombathelyen.

A Duna Plázában és a Csepel Plázában a jelenlegi üzletekben változtathatnak azok méretén. Legutóbb a Mammutban költözködött a Libri, így októbertől a korábbinál kisebb, 924 négyzetméteres alapterületen várják a vásárlókat.

A cég tavaly 2014. első félévben 5,5 milliárd forint nettó árbevétellel zárt, az adózott eredménye azonban 215 millió forintos veszteséget mutatott. A hagyományosan erős 2014. negyedik negyedév után a Libri megítélése szerint a kereskedelmi üzletág eredménye javulhat a jövőben, amit erősíthet a kiadói üzletág.

A Libri feltehetően azzal is számol, hogy a versenytárs Alexandra könyvesbolt hálózat körüli bizonytalanságok, melyeket most csend övez, azért rést üthetnek a piacon a terjeszkedéshez.

(Világgazdaság, 2015. március 5.)

Michelangelo Buonarroti: Seated Male Nude/Ülő férfi akt

Nővérek a Hau Sheng kórház Hello Kitty-szülészetén, Tajvanon

Cudzsi Sintaró és a száj nélküli macskafigura

amelyeket eladtak. Remek eredményeket könyvelhet el a magyar műkereskedelem a 2018-as évben.

amelyeket eladtak. Remek eredményeket könyvelhet el a magyar műkereskedelem a 2018-as évben. ₪₪₪

A bővülő érdeklődésnek köszönhetően nemcsak a festmények, de a műtárgyak egyéb területein is élénkülő volt a kereslet, de a húzóágazat továbbra is a festmény, amelyet jól mutat a 2018-ban legmagasabb áron értékesített alkotások listája, írja a Portfolio.

Sikeres évet mondhat magáénak a magyar műkincspiac. Ezen belül is a festmények kereskedelme szárnyalt a leginkább. A két piacvezető aukciósház - a Virág Judit és a Kieselbach Galéria - legutóbbi árverési forgalma egyenként is megközelítette az egymilliárd forintot, de a kisebbek - például a Bodó és a Nagyházi Galéria, valamint a BÁV - festménykollekciói is meghaladták, vagy közel jártak a százmilliós összforgalomhoz.

Az első: Rippl-Rónai József: Cyniák fehér vázában

A kínálat a régi és a kortárs mestereknél a szokottnál szélesebb volt, a legnagyobb forgalmat hozó klasszikus moderneknél pedig sikerült jelentősen túlhaladni az elmúlt években már megszokott jó színvonalat. Számos tételért hosszú licitharc folyt, s a korábbinál lényegesen több tétel kelt el a becsült értékének megfelelő vagy azt meghaladó áron. Az aukciókon számos új, zömében fiatal érdeklődőt is fel lehetett fedezni, úgy tűnik, kialakulóban van egy ifjabb gyűjtőgeneráció, illetve befektetői réteg, amely a műtárgyakkal is komolyan számol portfoliójában.

Az elmúlt két év tapasztalatai és aukciós eredményei alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a magyar műkereskedelem képes túlszárnyalni a 2008-as válság előtti boomot. Bár az eredmények már 2010-es évek első felében is kedvezően alakultak, ebben az esztendőben az is beigazolódott, hogy a műkereskedelem tartósan jó eredményeihez elengedhetetlen biztos gyűjtőkör stabilan megerősödött. Kiegyensúlyozottá - de ami talán még fontosabb -, hosszú távon tervezhetővé vált a kereskedés.

Az élénkülés a 2018-as év rekordáraiban mutatkozott meg a legszignifikánsabban. Az esztendő legmagasabb áron értékesített tíz festménye az 52 és 170 millió forintos tartományban helyezkedik el, ami messze jobb eredmény, mint a korábbi évek teljesítménye. A Virág Judit Galéria által értékesített Rippl-Rónai József: Cyneák fehér vázában (170 millió forint), a ház téli kollekciójának másik "húzóképe" Vaszary János Korzója (140 millió forint), valamint a Kieselbach Galéria ugyancsak decemberben értékesített Perlrott Csaba Vilmos Önarckép szoborral című (140 millió forint) művének leütési ára messze túlhaladta a várakozásokat.

A 2018-as év legdrágábban eladott festményei:

Rippl-Rónai József: Cyniák fehér vázában, 1910 körül 170 millió forint - Virág Judit Galéria
Vaszary János: A pesti Duna-korzó, 1934 körül 140 millió forint - Virág Judit Galéria
Perlrott Csaba Vilmos: Önarckép szoborral 140 millió forint - Kieselbach Galéria
Rippl-Rónai József: Pihenő Fenella, 1911 85 millió forint - Virág Judit Galéria
Kádár Béla: Zenészek, 1928 80 millió forint - Virág Judit Galéria
Reigl Judit: A semmi szétzúzása, 1954 65 millió forint - Virág Judit Galéria
Rippl-Rónai József: Kékruhás lány virágos kalapban, 1910-es évek 63 millió forint - BÁV
Bortnyik Sándor: Vörös palack, 1923 60 millió forint - Virág Judit Galéria
Reigl Judit: Robbanás 60 millió forint - Kieselbach Galéria
Perlrott Csaba Vilmos: Őszi utca Nagybányán, 1909 52 millió forint - Virág Judit Galéria

A tízes listából az is kitűnik, hogy a gyűjtők elsősorban a modern progresszív irányzatok képviselőit keresik. 19. századi, vagy akadémisztikus alkotás egyáltalán nem szerepel a legértékesebb művek között. A századelő magyar fauve festészetének nagyjai, valamint az 1920-as, 1930-as évek art deco neves képviselő szinte egyeduralkodók a hazai a műkereskedelemben.

A második: Vaszary János: A pesti Duna-korzó

A műkincspiac bővülésének másik jele, hogy a biztonságos befektetésnek számító modern klasszikusok mellett, egyre nagyobb az érdeklődés a második világháború utáni, illetve a kortárs művészet iránt. Jellemző, hogy a 2018-ban eladott legértékesebb alkotások között két Reigl Judit alkotás is szerepel. A Franciaországban élő művész alkotásai nemcsak idehaza, hanem már világviszonylatban is kurrens daraboknak számítanak, miközben a kortárs kínálat folyamatosan bővül idehaza. A piacvezetők kollekcióiban már fajsúlyos szereppel bír a kategória, miközben a Dobossy, a Contempo, a Blitz, illetve a BÁV is jelentkezik kortárs árverésekkel.

(Portfolio, 2018. december 23.)

A Blitz most fotóaukcióban lép

Nagyot dob a magyar fotográfiából a Blitz.

Ritka széles portfólióval tartja meg első fotóaukcióját a Blitz Galeria, írja a Világgazdaság. Az anyagba nemcsak történeti, hanem kortárs darabok is bekerültek.

Október 25-én rendezi az első fotóaukcióját a Blitz Galeria, ezúttal új helyszínen, a Szentendrei úti PP Centerben. Egyébként is, de az első nekifutáshoz képest pláne nagy merítésről van szó, hiszen a magyar fotográfia 1930 és 2018 közti időszakából összesen 172 tételt tartalmaz az anyag. Ebben megtalálhatók történeti és kortárs fotók egyaránt.

A legmagasabb kikiáltási árról, 7,8 millió forintról Lugosi Lugo László 1993-ból származó, 56 darabos, vintage nagyításokból álló Szén című sorozata indul.

A képek a mecseki szénbányászat Pécs környéki elhagyatott helyszíneit mutatják be, ahol a 19. század közepe óta bányásztak szenet. A fényképek éppen ezért egyszerre minősülnek ipari és kordokumentumnak. Négy teljes sorozat készült el: egyet az idők folyamán elloptak, egy sorozat egy budapesti magángyűjteményben van, a maradék kettő közül pedig az egyik ezen az árverésen kerül ki a piacra. Az anyagból 1995-ben könyvet is kiadtak.

Lugosi mellett más érdekességgel is készül a Blitz. Az aukcióra szánt fényképek között ott lesz a tavaly, 104 éves korában elhunyt világhírű magyar fotós, Ata Kandó munkája is, aki az 1956-os magyar menekülthelyzet dokumentálásában fontos szerepet játszott, de divatfotósként is maradandót alkotott. Személyesen is ismerte Robert Capát, karrierje pedig felölelte a teljes 20. századot. A hatvanas években több utat tett Dél-Amerikába, itt készült a jövő heti árverésen kínált, egy venezuelai vízesést megörökítő 1962-es fotója, amely 350 ezer forintról indul.

Lucien Hervé, a magyar származású fényképész, aki újító szellemű építészek állandó fotográfusaként vált világhírűvé, a Blitz eseményén a Jean Cocteau-ról 1949-ben készített portréjával szerepel. A zselatinos ezüst nagyítás kikiáltási ára 280 ezer forint. Ugyancsak megvásárolható az 1956-os születésű Stalter Györgynek és szintén fényképész feleségének, Horváth M. Juditnak több szubjektív dokumentarista felvétele is. A házaspár évtizedeken keresztül fényképezte a magyarországi cigányság életét és helyzetét. A képeket 140 és 240 ezer forintos kikiáltási áron hirdette meg a galéria.

Ujj Zsuzsi nem csupán fotós, hanem performer és alternatív rockzenész is, a Csókolom zenekar énekesnője. Tőle néhány 80-as évekbeli fotót tesz hozzáférhetővé a Blitz 300 és 400 ezer forintról indulva

Eiffert János 2015-ben készült nagyméretű, vászonra nagyított, Akt vörös drapériával című digitális felvétele 300 ezer forintról indul. A filmoperatőrként és fotóművészként is tevékenykedő Dobos Tamás különös hangulatú, üvegnegatívról készített giclée művésznyomatainak kezdő ára 200 és 500 ezer forint között mozog.

Az Iparterv művészeihez tartozó Baranyay András képein az önportré az egyik vissza-visszatérő motívum, amelynek számos megjelenési formája van a hátképektől az alvó képeken át a mások portréjával összeexponált képekig. Egy 1979-es önarcképéért zajlik majd a licit, 360 ezer forintot kérnek érte.

A fiatal fotósgenerációt mások mellett az 1991-ben született Bakonyi Bence képviseli, aki a húszas évei elején élt Kínában, és bejárta Ázsiát. A már meglévő, megrendezett sorozatai mellé itt dokumentarista fotográfiák társulnak, amelyek sokszor a megrendezettség szellemével készültek. Fiatal kora ellenére számos kiállítással, művészeti vásárral és galéria-képviselettel büszkélkedhet. Tőle egy 2013-as sorozatából kínálnak három felvételt 180 és 360 ezer forinton meghirdetve.

(Világgazdaság, 2018. október 22.)

Mennek a magyar festmények külföldi aukción

A nagy külhoni árverezőházakban rendre felbukkannak magyar festőktől származó tételek.

Aki befektetésként vásárol műtárgyat, érdemes figyelnie ezekre az eredményekre, hiszen értékesítéskor sokat jelent, ha külföldi vevőkre is számíthat, írja a Világgazdaság.

A londoni Sotheby’s június 20-i impresszionista és modern művészeti aukcióján, nem az esti nagy árverésen, hanem a délelőtti, kisebb értékű műveket felvonultató eseményen Scheiber Hugó 30-as évekből származó, Kánkántáncosnők című, pasztellkréta-technikájú, papíralapú műve került kalapács alá.

Scheiber Hugó: Kánkántáncosnők; 1930 körül; kréta, szén, pasztell; 63,5 x 50,5 cm; a Sotheby’s jóvoltából

A becsértékét (7–9 ezer font) felülmúlva tízezer fontért talált új gazdára. A képet – a katalógus információi szerint – a 80-as években Magyarországon vásárolta beadója, és Molnos Péter művészettörténész adott hozzá eredetiséget bizonyító iratot, úgynevezett attestet.

Szintén a londoni Sotheby’s árverezett június 27-én a kortárs és modern művek délelőtti árverésén három Vasarely-munkát. Ezeknek eredetiségigazolása a művész családjától származik, és benne lesznek a hamarosan megjelenő Vasarely-életműkatalógusban is. A legmagasabb értékű kép, a Játék címet viselő akrilfestmény 120–180 ezer fontos becsértékkel egy nagy amerikai magángyűjteményből jött vissza a piacra. Utoljára 2008-ban szerepelt nyilvános árverésen, most azonban nem érkezett rá licit. A második mű, a Pulsar-Va című kép viszont 60–80 ezer fontos becsértékét messze meghaladva, 106 ezer fontért kelt el. Az 1965-ben készült R-Beryll című relief 27 050 fontos leütési ára pedig épp beleesett az előzetesen megállapított 25–35 ezer fontos becsértékes sávba.

Victor Vasarely: KEZDI DOMB; 1968–75; akrill, vászon; 160 x 160 cm; a Koller jóvoltából. Az eredetiség igazolása a művész családjától származik

A bécsi Dorotheum június 28-i modern és kortárs árverésén négy magyar tétel is kikiáltásra került, ugyanazzal a két-három ezer eurós becsértékkel. A három Lakner László-műre nem érkezett licit. Ezek nem festmények voltak, hanem egy sorozathoz tartozó, cím nélküli objektek: plexidobozokba helyezett, nyitott és átfestett könyvek, egy-egy kiemelkedő gondolkodó – Goethe, Ingres és Lessing – aláírásával, és 1977-ben készültek. Azonban Molnár C. Pál 1930-as fekvő aktja, amelyet beadója az 50-es években Budapesten vásárolt, és a katalógus szerint a velencei biennálén is kiállították, jóval a becsértéke fölött, 21 500 euróért kelt el. Bécs másik neves aukciósháza, a Kinsky Birkás Ákos Fej című sorozatából árverezett egy darabot néhány nappal a művész halála után. Az 1992-ben készült festmény leütési ára 11 ezer euró lett.

A zaklatott életű és tragikus véget érő Czigány Dezsőtől egy csendéletet és egy tájképet árverezett a neves zürichi Koller Aukciósház június 29-én, és mindkét tétel 24 500 frankért ment el. Ugyanitt június 30-án a nemzetközi piacon egyre keresettebb, életművét Párizsban kiteljesítő Francois Fiedler (Fiedler Ferenc) három, Jackson Pollock hatását mutató, 1959-ben, 1964-ben és 1989-ben keletkezett, cím nélküli képe is gazdára talált hétezer, kilencezer és 45 ezer frankos áron. Itt is szerepelt egy Vasarely-akrill, ezért csaknem 200 ezer frankot adtak, mert – ahogy a katalógus tanulmánya kifejti – az 1968-ban született nagy méretű festmény az életmű kulcsfontosságú korszakának egy emblematikus darabja.

(Világgazdaság, 2018. július 14.)

Csúcsra tőr a műkincs piac

Gyarapodott a világ műkincs piaca 2017-ben. Egy Leonardo kép 450 millióért ment el. Dollárért.

Az elmúlt tíz évben mindössze egyszer volt olyan erős éve a műkincspiacnak, mint 2017-ben, írja az Origo. Bár a rekord messze volt, de legalább minden idők legdrágább festménye 2017-ben cserélt gazdát. 2018-ban a csúcs is megdőlhet, nagy reményeket fűznek több Picasso képhez és a Rockefeller-gyűjteményhez is.

2017-ben több nagyértékű műkincsvásárlás is történt, ami meglátszik a globális forgalom nagyságán. A festmények piacán a rekord is megdőlt, Leonardo da Vinci Salvator Mundi (Világmegváltó) képét 450 millió dollárért (nagyjából 120 milliárd forintért) vette meg a szaúdi herceg.

A Bloomberg azt írja, hogy a műkincspiac most kezd magához térni, két év csökkenés után ismét növekedett 2017-ben. A 12 százalékos bővülés azt jelenti, hogy 2017-ben összesen 64 milliárd dollárt költöttek műkincsekre.

Bár az emelkedés biztató, de az elmarad a 2014-es rekordtól, amikor 68 milliárd dollár értékű volt az összes eladás.

A legnagyobb piacnak továbbra is az Egyesült Államok számít, az eladások 42 százaléka itt történt, második helyen Kína áll 21 százalékkal, míg az Egyesült Királyság 20 százalékot hasított ki a tortából.

A piac jelentős részét adták 2017-ben is a nyilvános aukciók, 28 milliárd dollárt tett ki ez a fajta kereskedelem, ami 27 százalékos bővülés 2016-hoz képest.

További érdekesség, hogy 2017-ben 52 ezer művész munkái kerültek kalapács alá, de azoknak csak 2 ezreléke tudott olyan alkotást felmutatni, amelynek ára elérte a 10 millió dollárt.

Winston Churchill utolsó festményének árverése FORRÁS: SPUTNIK/ALEKSANDR KONDRATUK

A minimum 1 millió dollár értékű műkincsek tették ki az eladások értékének 64 százalékát, miközben ez csupán a tranzakciók 1 százaléka volt. Ez azt jelenti, hogy a legdrágább 1 százalék viszi el a teljes pénzforgalom közel kétharmadát.

Az Economist szerint az aukciós házak is jó évet zártak, sőt a 2018-as év jól indult, egy rejtélyes gyűjtő több Picassót is felvásárolt. 2018-ban sokat várnak a Rockefeller-gyűjteménytől, ahol elemzők dollárszázmilliós forgalmat jósolnak.

(Origo, 2018. március 18., fotó: AFP/2017 GETTY IMAGES/ILYA S. SAVENOK)

Kelendő a műtárgy

A műkereskedelem egyre jobb formába lendül. Például Jean-Michel Basquiat: 35 ezer dollárról 5,4 millió dollárra ugrott festményének ára.

A fellendülés nagyrészt a kortárs művészeti eladásoknak köszönhető, írja a Világgazdaság.

2018 tavaszán ismét csúcsdarabok kerülnek kalapács alá, árverezésüktől újabb rekordok várhatók. A kortárs művészet a mai művészeti piac legélvezetesebb területe, szenvedélyes gyűjtőkkel. Egyre nagyobb közérdeklődésre tart számot, és egyre jelentősebb pénzösszegek cserélnek gazdát itt, és már nemcsak a magángyűjtők játszótere a kortárs aukciós piac, a múzeumok is egyre határozottabban szállnak be a vásárlásokba.

Az árak változása a kortárs művészet területén a leggyorsabb, az árszint dinamikusan nő. Ezt szemlélteti például Wolfgang Tillmans kortárs fotográfus Gillian & Christopher című, 1993-as, egypéldányos printje – 2015 októberében jelent meg először a piacon, akkor 50 ezer dollárért értékesítette a londoni Christie’s, majd 2017 májusában ismét árverezték a Sotheby’s New Yorknál, ekkor már 150 ezer dollárt ért.

Jean-Michel Basquiat Water-Worshipper (Vízimádó) című 1984-es képének ára harminc év alatt 35 ezer dollárról 5,4 millió dollárra nőtt
Forrás: VG

A kortárs művészet erős befektetési potenciállal rendelkezik, de a kockázati tényező is magas. Hasonlóan a pénzügyi piacokhoz, minél erősebb a növekedés, annál nagyobb a kockázat.

Mindenesetre, a befektetési szempontoktól eltekintve, a kortárs művészet gyűjtője úgy érzi, részese a művészettörténeti kánon kialakításának: akár egy konkrét mű megvásárlásával, akár egy művész támogatásával aktív alakítója lehet a folyamatoknak. Emiatt a kortárs műgyűjtők elkötelezettsége rendkívül erős, amit jól mutat a 41 éves japán Maezava Juszaku esete Jean-Michel Basquiat műveivel: 2017 májusában a Sotheby’s New York-i árverésén 110,5 millió dollárt költött Basquiat 1982-es datálású, cím nélküli vásznára, amely így a legdrágább kortárs műalkotás lett.

Később Maezava elismerte, nem számított arra, hogy a leütési ár ennyire fölé megy az előzetesen megállapított 60 millió dolláros becsértéknek. Nota bene, a becsérték is neki volt köszönhető, a korábbi rekordárat (57,3 millió dollárt) is ő fizette ki 2016-ban. Tehát egy év alatt megduplázta a festő rekordárát ugyanaz a gyűjtő, aki rendre úgy nyilatkozik, hisz Basquiat művészetében, és biztos benne, hogy befektetési szempontból is helyesen döntött, amikor az ösztöneit követte.

Mindenesetre Jean-Michel Basquiat Water-Worshipper (Vízimádó) című 1984-es művének műtárgypiaci karrierje Maezava igazát támasztja alá. A kép az elmúlt harminc évben újra és újra megjelent a piacon, New Yorkban, Párizsban, Londonban és végül Hongkongban aukcionálták, és egyre rövidebb idők teltek el két árverés közt, egyre biztosabb volt, hogy érdemes újra kalapács alá vinni, ugyanis nőtt az értéke. 1998-ban a Christie’s New York-i aukcióján 35 ezer dollárt ért, 2010-ben a Sotheby’s párizsi eseményén 3,2 millió dollárt adtak érte, 2014 februárjában a Sotheby’s londoni árverésén pedig már 4,1 millió dollárért kelt el, majd 2017 áprilisában a Sotheby’s árverésén Hongkongban 5,4 millió dolláron ütötték le ugyanazt a festményt.

(Világgazdaság, 2018. február 25.)

Műtárgyak piaca: New York, London, online

Egy évtized alatt ezer milliárdnál is nagyobb lehet a világ műtárgy piacának a növekedése.

A nemzetközi műtárgypiac 2017-re stabilizálódott, írja a Világgazdaság. Belső piaci átrendeződés zajlik, de az elemzők hosszú távon is kiegyensúlyozottságra számítanak. A világ műtárgy vagyona folyamatosan nő, 2026-ra a becslések szerint 2.700 milliárd dollárt tesz majd ki – állapította meg a Deloitte Art & Finance Reportja.

A 2016 áprilisától 2017 közepéig tartó időszakot vizsgáló műtárgypiaci jelentés az eddigi eredmények elemzésén túl jövőbe mutató tendenciákat is igyekszik felrajzolni, segítve a befektetési célú műtárgy vásárlásokat. Tapasztalatok szerint a műgyűjtők és műtárgyvásárlók nagy többsége (86 százalék) még mindig érzelmi alapon dönt arról, milyen műtárgyat vásárol meg, de 79 százalékuk gondosan mérlegeli a befektetési szempontokat is. Világszerte egyre nagyobb az igény a műtárgybefektetések iránt, így pontosnak tűnik az a becslés, hogy a világ műtárgyvagyona a 2016-os 1.600 milliárd dolláros szintről tíz év alatt, 2026-ra 2.700 milliárd dollárra nő.

Az Artnet – a nyilvános aukciókon elért árakat nyilvántartó adatbázis – adatai szerint a művészeti piacon a műalkotások több mint 85 százalékának emelkedett az ára. A legkiemelkedőbb korszaknak számító impresszionista és a kortárs művészet esetében legerőteljesebb a növekedés: az impresszionista műveknél 10,5 százalékot, a kortárs műalkotásoknál 7,5 százalékot mértek. A műtárgypiacon hosszú ideje az impresszionista, modern és kortárs aukciók a mértékadók, ez a két kategória számít a piac legerősebb területének.

A jelentés szakértői szerint összefüggés tapasztalható a különböző műtárgypiaci területek és befektetési eszközosztályok hozama közt. A biztonságos műtárgytípusok, mint az impresszionisták és a régi mesterek hozama nagyban összecseng a biztonságos eszközökkel, amilyenek a kötvények és az ingatlan. Kockázatos, így nagyobb hozammal kecsegtető műtárgybefektetésnek számít a kortárs művészet, különösen a kínai kortárs művészet, amely nagyobb szélsőségekkel leng ki. A kortársak hozama a kockázatos eszközökkel – értékpapírokkal, árucikkekkel – mozog együtt.

A világ két nagy vezető aukciósháza, a Sotheby’s és a Christie’s forgalma 2000 és 2017 között folyamatosan nőtt, csaknem meghétszereződött (még úgy is, hogy 2009-ben a válság miatt megtorpanást mértek). A legnagyobb összforgalma a két háznak 2014-ben volt, a számok 2015–17 közt csekély mértékben ugyan, de visszaestek egy belső piaci átrendeződés miatt.

Feljövőben van az online terület, noha a legmagasabb árú, kiemelkedő tételek valószínűleg sosem fognak ezen a platformon gazdát cserélni. A középkategóriában viszont az árverezőházak veszíthetnek pozíciójukból, a műkereskedők és galériák ellenben növelhetik piaci részesedésüket, s hosszú távon mindez a műtárgypiac kiegyensúlyozottságát erősíti.

Földrajzi elhelyezkedés tekintetében a műtárgypiac központi helyszíne még mindig New York és London.

Utóbbi esetében 31 százalékkal, a „Nagy Almában” 29 százalékkal nőtt az aukciós összforgalom. Az ázsiai vevők részaránya növekvő tendenciát mutat, ennek ellenére Kínában „csak” 21 százalékkal emelkedett az aukciós forgalom. Ennek az az oka, hogy a különleges alkotások a hagyományos helyszíneken jutnak ki a piacra. Még akkor is, ha az elmúlt év gyakorlata szerint a fő tételeket az árverés előtt, utazó kiállítások keretében ázsiai gazdasági központokban is bemutatják, de a végén visszaviszik őket Londonba, vagy New Yorkba, és ott teszik őket kalapács alá.

A műtárgyak földrajzi elhelyezkedése ennek ellenére valószínűleg tovább fog változni. Ma a műtárgyállomány 60 százaléka Európa és Észak-Amerika műgyűjteményeiben található, tíz év múlva (az előrejelzések szerint) már csak 52 százalék marad ezeken a helyeken. Párhuzamosan az ázsiai gyűjtemények részesedése 21 százalékról 29 százalékra fog növekedni. A műtárgyak Ázsiába vándorlását már az elmúlt években megfigyelhettük, de 2017-ben a folyamat – kiváltképp a csúcsdaraboknál – felerősödött.

A műtárgypiac transzparens része az aukciók világa. Az elemzés szerint 2016 nehezebb éve volt a piacnak, 2017-re az eladások összértéke növekedett 4,8 milliárd dollárról 5,7 milliárd dollárra, annak ellenére, hogy 2017 első fél évében az aukción leütött műtárgyak száma jelentősen csökkent. Azaz kevesebb, ám drágább műtárgyak cseréltek gazdát árveréseken, ami összefügg az online értékesítés növekedésével.

(Világgazdaság, 2018. február 11., Jankó Judit írása)

Christie's: nagyot ment a műtárgy piacon

Nőtt mindene: árbevétele, ügyfeleinek száma.

A Christie's londoni székhelyű aukciós ház 6,6 milliárd dollár bevétellel zárta a 2017-es évet, ami 21 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit.

A Christie's a 2017-es évről kiemelte Leonardo da Vinci Salvator Mundi (Világmegváltó) festményének eladását 450 millió dollárért egy New York-i árverésen. A műkincsvilágban rekord az átszámítva mintegy 111 milliárd forintos összeg.

Az Egyesült Államokban tartott Christie's árveréseken a bevétel 62 százalékkal, 3,2 milliárd dollárra ugrott, Európában és a Közel-Keleten együtt 11 százalékkal, 2 milliárd dollárra nőtt. Az online kereskedésből tavaly 72 millió dollár folyt be, 8 százalékkal több az egy évvel korábbinál - írja az MTI.

Az 1 millió font felett vásárló új ügyfelek száma 40 százalékkal nőtt 2017-ben, a 10 millió font felett értékesített műtárgyak száma 65-re emelkedett a 2016. évi 26-ról.

A Christie's új ügyfeleinek a száma 2017-ben 31 százalékkal nőtt.

(Napi.hu, 2018. február 2.)

Műtárgy: megy a webre az is

Egyre több az online műtárgy árverés. A Christie's sem akar kimaradni.

A Christie's cég vezetése úgy gondolja, hogy a vevők igényei miatt váltaniuk kell és nekik is el kell kezdeniük online aukciókat szervezni a hagyományosak mellett, írja az Origo. A mai rohanó világban az aukciók kedvelői egyre kevésbé érnek rá végigülni egy több órás licitet. Sokan szeretnének otthonuk kényelméből, akár nyaralás közben vagy éppen a tengerpartról licitálni.

A hagyományos aukciók mellett most már az egyre népszerűbbek az online árverések

Az igazán izgalmas része a dolognak, hogy az online árverés is kétféleképpen történhet. Az egyik a hagyományos, tehát mindenki licitál, akárcsak egy online boltban, a másikat viszont ugyanúgy levezetik, mint egy igazi árverést.

A Christie's szerette volna, hogy a kényelem mellett megmaradjon az árverés hangulata is, ezért ugyanúgy egy kikiáltó vezeti az online liciteket is. Így a licitáló tényleg úgy érezheti magát, mintha egy igazi aukciósházban lenne, miközben otthonról, a fotelból küldi az árajánlatokat.

Csillagászati áron, 170,4 millió dollárért (50 milliárd forintért) kelt el a Christie's New York-i árverésén Amedeo Modigliani Nu couché című aktfestménye.

Az online árverések száma egyre nő, ezért a kikiáltóknak és az aukciós házaknak is hozzá kell szokniuk ehhez az újfajta dologhoz. Az előző évben online aukciókon a műtárgyak 8,3 százalékát adták el. Ez a szám 2013-ban még alig 4 százalék volt.

Robin Kermond kommunikációs tréner készíti fel a kikiáltókat az újfajta kihívásra. Szerinte az online aukciók levezetése nagyon hasonlít a televíziós műsorvezetők munkájához. A különbség csak annyi, hogy ott egy stúdióban ülnek, itt viszont saját számítógépükre és videós eszközeikre kell hagyatkozniuk.

Mivel általában az aukció levezetője csak az ügyfél helyszínét látja felvillanni a képernyőjén, ezért különböző módszereket kell elsajátítaniuk ahhoz, hogy folyamatosan tudják tartani a kapcsolatot a licitálókkal.

Fontos különbség még az is, hogy az emberek mennyi pénzt hajlandók ilyen típusú liciteken elkölteni. A Financial Times szerint az online árveréseken hajlamosabbak olcsóbb műtárgyakat vásárolni, főleg 5 ezer dollár alatti értékben.

A Christie's 2017-ben már bezárt egy aukciósházat, ez pedig azt jelzi, hogy a cég még nagyobb hangsúlyt szeretne fektetni az online licitekre.

(Origo, 2017. augusztus 19., fotó: AFP/Timothy A. Clary, dpa Picture-Alliance/AFP/Daniel Naupold)

Christie's: jön a Rockefeller-gyűjtemény

Minden idők legnagyobb értékű gyűjteményét dobják piacra. 700 millió dollárért.

A 2017-ben elhunyt amerikai milliárdos, David Rockefeller műgyűjteményét a Christie’s dobja piacra, írja a Világgazdaság. Prezstízsszempontból is fontos ez az aukciósháznak, ráadásul minden idők legnagyobb értékű kollekciójáról van szó, írja a Világgazdaság. A világ vezető aukciósházának New York-i székhelye a Rockefeller Centerben van, és a sajtóban megjelent hírek szerint a megbízást azzal nyerte el a Christie’s, hogy megállapodott egy – nyilvánosságra nem hozott – garantált minimálárban a teljes kollekcióra. Egyes nagy értékű tételek esetében ez bevett gyakorlat, de teljes gyűjteményre eddig még egyetlen aukciósház sem vállalt ilyet, hiszen ezzel sokat kockáztat.

A Christie’s, ahogy mostanában szokás, egész programsorozatot tervez a kollekció bemutatására, a gyűjtemény anyagából válogatott kiállítást 2018 tavaszáig több földrészre elviszi. A bevételt a család jótékony célú alapítványai, különböző múzeumok, köztük a New York-i Museum of Modern Art (MoMA), valamint a Harvard és a Rockefeller Egyetem, valamint az amerikai külpolitikát befolyásoló Külkapcsolatok Tanácsa kapja – ebben Rockefeller közéleti szerepet vállalt –, továbbá környezet- és természetvédelmi projekteket támogatnak majd.

David Rockefeller a dinasztiaalapító John D. Rockefeller legkisebb unokája volt, a nyilvánosság előtt utoljára 2016 nyarán, a századik születésnapja után jelent meg a MoMA szokásos évi jótékonysági partiján. 2017 tavaszán halt meg, vagyonát a Forbes 3,3 milliárd dollárra becsülte. A műgyűjtésben családi hagyományt vitt tovább, anyja, aki a MoMA társalapítója volt, főként ázsiai művészetet és kortárs műveket gyűjtött, apja pedig az antik és a reneszánsz korszak iránt érdeklődött. Saját, 15 ezer darabot számláló kollekciójában impresszionista, posztimpresszionista és modern festmények, európai bútorok és kerámiák, valamint amerikai festmények és iparművészeti tárgyak szerepelnek.

A Chase Manhattannek a kollekciója az Egyesült Államok legfontosabb céges műgyűjteménye. Kezdetben a műgyűjtésben a MoMA alapító igazgatója, Alfred Barr segítette Rockefellert, az ő tanácsára vásárolta meg Pierre Bonnard és Henri Matisse csendéleteit, Renoir aktját, Monet tavirózsáit. Később az amerikai absztrakt expresszionizmus felé nyitott. 2005-ben 100 millió dollárt adományozott a MoMA-nak, ami akkor a legmagasabb összegű egyéni támogatás volt. 2018 tavaszán egy aukciósorozat keretében kétezer tételt árvereznek el a gyűjteményből, a művek előzetesen becsült értéke 700 millió dollár.

(Világgazdaság, 2017. augusztus 17.)

Picasso hozta a legtöbbet

150 millió dollárért is vettek festményt. Műtárgypiac. ₪₪₪

Az Art Basel és a USB kimutatásai szerint azonban az elmúlt 5 évben közel 70 milliárd dolláros forgalomra tornázta fel magát a műtárgypiac melyet a 2008-ban kirobbant gazdasági válság is megrengetett (2009-ben 62 milliárd dollárról 40 milliárd dollárra esett vissza a forgalom).

Még a Brexit is nyomja a műtárgypiacot

A műtárgypiac sem kivétel, a politikai és a gazdasági helyzet befolyásolja ezt területet is. 2016-ban a Brexit és az amerikai elnökválasztás miatt kialakult bizonytalanabb helyzetben például az olyan neves alkotóktól, mint Andy Warhol, Francis Bacon vagy Pablo Picasso, jóval kevesebb alkotás jutott el az aukciókra. A javulás azonban már 2016 második felében elkezdődött, azt követően, hogy az év első felében például a Sotheby's 31%-os, a Christie's 29%-os visszaesést produkált. Az Art Tactic elemzése 2017-ben növekedés várható, melynek motorja az afrikai, dél-ázsiai, észak- és dél-amerikai piacok lehetnek.

A TEFAF (The European Fine Art Foundation) és az Art Basel 2017-es kimutatásai alapján általánosnak mondható az a tendencia, hogy a piacot egyre inkább a kínálat alakítja. Az éves forgalmat tehát nagyban befolyásolja, hogy milyen művek kerülnek a nagy aukciósházak és a kereskedők látóterébe. 2016-ban a nemzetközi piac több mint felét az 1945 utáni kortárs művek adták, emellett a modern és avantgárd, valamint az impresszionista és posztimpresszionista művek forogtak még jelentős számban. Legmagasabb összértékben Picasso művei keltek el a nyilvános aukciókon, a magánértékesítési rekordot pedig Gustav Klimt Adele Bloch-Bauer portré II. című alkotása érte el, amit Oprah Winfrey amerikai műsorvezető gyűjteményéből 150 millió dollárért vett meg egy kínai magángyűjtő.

Erős a magyar műtárgypiac

A magyar műtárgypiacon a becsült forgalom évente 15-20 milliárd forint között mozog. Míg a válság legsúlyosabb éveiben a Virág Judit Galéria aukcióinak forgalma 2-300 millió között alakult, az utóbbi két évben már egyetlen árverés sem zárult 500 millió forint alatt. „A hazai műkincspiac a válság óta egyre stabilabb és kiszámíthatóbb. Az igazán kvalitásos képek, az ún. gyűjtői darabok a válság éveiben is keresettnek számítottak. Amiben akkor visszaesést tapasztaltunk, azok a kisebb mesterek művei voltak. Ez akkoriban a stratégiánk újragondolására késztetett minket, így kevesebb tételt indítottunk az árveréseken. A piac stabilizálódását egyébként a tételszámok változása is jól mutatja. A kétezres évek elején 200 felett volt az átlagos tételszám, 2011-ben 160, ma pedig már újra 220 körül.“ – számolt be tapasztalatairól Kelen Anna, a Virág Judit Galéria művészettörténésze,aki jelenleg a Sotheby’s-nél folytat a nemzetközi műtárgypiaccal kapcsolatos tanulmányokat.

A festmények nagyon húznak

A 2016-os év a hazai műkereskedelmi piacon kifejezetten sikeresnek számított. Az aukciókon több rekordár is született, emellett az árszínvonal is emelkedett, a galériák, műkereskedők többsége javuló forgalomról számolt be. A hazai műkereskedelemben 2017-ben az ügyfélkör bővülését és az árszint stabilizálódását várják.

Hazánkban a műtárgypiac forgalmának 70-75 százaléka festményeladásokból származik, a gyűjtők körében még mindig a klasszikus és a huszadik század első feléből származó modern és avantgárd művek a legnépszerűbbek. “A Virág Judit Galériában azt tapasztaljuk, hogy az utóbbi években a gyűjtői kör összetétele és ezzel párhuzamosan az érdeklődés is kezd megváltozni. Sokan például jó nevű grafikákba fektetnek be, de egyre népszerűbbek az úgynevezett iparterv generáció művészei is, vagyis a hatvanas-hetvenes évek ma is aktív kortárs alkotói, mint például Keserü Ilona, Bak Imre illetve Lakner László. De a máig is legkeresettebb magyar festők közé tartozik itthon és külföldön is Csontváry Kosztka Tivadar, Gulácsy Lajos, Szinyei Merse Pál, Mednyánszky László, Munkácsy Mihály, Vaszary János, valamint azok a modern festők, akik a XX. század első felében kapcsolatban álltak az európai művészekkel, pl. Kádár Béla, Scheiber Hugó és Czóbel Béla.” - meséli Kelen Anna, így nem véletlen, hogy ezen művészek munkáit kiemelten kezeli a Virág Judit Galéria. Az érdeklődést azonban nagyban befolyásolja, hogy a magyar alkotók közül kik jelennek meg a nagy külföldi kiállításokon. Tavaly például a Guggenheim Múzeumban rendezett Moholy-Nagy-életműkiállítás után novemberben a Sotheby's New York-i árverésén rekordáron, 6 millió dollárért, azaz 1,7 milliárd forintért kelt el egy Moholy-Nagy-zománckép.

Van láncszem

A külföldi kiállításokon is kaphatnak szerepet a magyar kereskedelmi galériák, ugyanis ők szolgálhatnak hídként a magángyűjtők és a nemzetközi intézmények között. A régió egyik legnagyobb aukciós házaként ismert Virág Judit Galériának már nagy tapasztalata van ebben: az Amszterdamban jelenleg is futó a Fauvizmustól a Szürrealizmusig - a magyar avantgárdot bemutató kiállítására hat kiemelkedő, magántulajdonban lévő alkotást kölcsönöztek közel 370 millió Ft értékben. A festmények biztosítási értéke 30 és 100 millió Ft között mozgott. Nemcsak a képek művészeti értékét és a festő presztízsét emeli mind a hazai, mind a nemzetközi kiállítás lehetősége, hanem az adott kép esetén komoly értéknövelő tényezőről is beszélhetünk, ha a tulajdonos a későbbiekben esetleg az eladás mellett dönt.

A hazai műtárgypiac fellendüléséhez az is hozzájárul, hogy évről-évre egyre több külföldi gyűjtő figyelme fordul a magyar alkotók felé. “Szerencsére a világ minden tájáról bukkannak fel magyar képek, nemrég egy új-zélandi aukciósház egy Berény Róbert kép kapcsán kérte ki a véleményünket. Legutóbb pedig egy angol aukciósház egy nagyon korai Rippl-Rónai mű kapcsán keresett meg minket. A magyar vonatkozású műkincspiac egyik különlegessége, hogy szinte folyamatosan kerülnek elő eddig rejtőzködő művek. Nekünk pedig az a legfőbb célkitűzésünk, hogy ezeket a műtárgyakat haza tudjuk hozni külföldről.” - meséli Kelen Anna. Ha ez a tendencia tovább erősödik, szinte biztosak lehetünk abban, hogy a hazai műkereskedelmi piac jó mérleggel zárja majd a 2017-es évet.

(Mitte Communications, 2017. július 25.)

Egységes választékot alakítanak ki az összes áruházban. Kiemelik a dekor és a lakberendezési termékek kínálatát.

Egységes választékot alakítanak ki az összes áruházban. Kiemelik a dekor és a lakberendezési termékek kínálatát. ₪₪₪

Újragondolta üzletegységeinek működését a Praktiker: egységesítette áruházai szortimentjét, valamint külön hangsúlyt kapott a dekor és lakberendezési termékkínálat a 20 barkácsáruházat működtető vállalatnál, írja az Origo. A kisebb alapterületű áruházak felújítása, az új polcrendszerek és látványosabb bemutatóterek kialakításánál a vásárlási élmény növelésére törekedtek, amitől forgalomnövekedést várnak.

A hazai keresletnövekedésre válaszolva a Praktiker nagy volumenű beruházást hajt végre és 5 év alatt modernizálja mind a 20 üzletét Magyarországon. A Wallis Csoport befektetői szerepvállalását, a konszolidációt követően a vezetőségben megfogalmazódott az igény, hogy az alapkínálatot egységesen jelenítsék meg az áruházakban. Ennek kapcsán megtervezték az áruválaszték strukturált, a vásárlók körében jól követhető rendszerét.

Egységesek lettek az áruházak, egységes szerkezetben minden áruházban ugyanaz az alapszortiment található meg – hangsúlyozta Szita Mária beszerzési igazgató.

FORRÁS: PRAKTIKER

A koncepció a polcrendszerek és a bemutatóterek újragondolását kívánta meg, mely alapján az adott osztály termékei úgy kövessék egymást, hogy az elsőáras termékektől a vásárló könnyen eljuthasson a termékinformációnak és az árnak ismeretében a magasabb kategóriájú árucikkek felé, miközben a kiegészítő termékek is ott vannak kihelyezve.

Az alapszortiment mellett szükség van újdonságokra is, de továbbra is a barkácscikkekre és lakberendezési termékekre fókuszálnak. Vásárlóik egyébként egyre több nagyobb értékű és magasabb árkategóriájú terméket választanak.

Bagaméri László értékesítési igazgató kiemelte: vállalatuk idén is az előző évekhez hasonló ütemű emelkedésre számít. 2017-ben 20 százalékos növekedést ért el, valószínűleg 2018-ban is két számjegyű lesz a bővülés.

FORRÁS: PRAKTIKER

A Praktiker modernizációs programja a kisebb alapterületű, 4800-6000 négyzetméteres barkácsáruházakban kezdődött: Esztergom, Zalaegerszeg és Kaposvár után szeptember közepén Nyíregyházán fejeződött be az átépítés. Az áruházakban nem csak az árukészletet, hanem az arculatot is egységesítették.

A Praktiker 2023-ig az összes áruházát szeretné felújítani. Ez összesen mintegy 130 ezer négyzetméternyi értékesítési területet jelent.A Praktiker Magyarország meghatározó barkácsáruház-lánca, több mint 1.500 embernek ad munkát. 1998-ban nyitotta meg első áruházát.

(Origo, 2018. október 11.)

Sokat barkácsolnak a barkácspiacon

Húzzák a barkácspiacot.

Az OBI és a Praktiker rivalizálása határozza meg a hazai barkácspiac növekedését, a két cég együttesen a szektor több mint négyötödét fedi le, írja a Világgazdaság.

Tavaly már csaknem 140 milliárd forintos forgalmat értek el az előző évben még mintegy 125 milliárdosra becsült magyarországi barkácspiac szereplői. A növekedés iparági szakértők szerint nemcsak az építőipar lendületének a hozadéka, hiszen az építésinél is jobban meg lehet lovagolni a felújítási boomot. Ahogy a műszaki cikkek piacán tapasztalni lehet a válság óta halogatott költések pótlását, úgy a lakókörnyezet megszépítése kapcsán hasonló folyamat rajzolódik ki a barkács-, a lakberendezési és a kertpiac értékesítési mutatóit vizsgálva.

Az elmúlt évben 22 százalékkal 47,8 milliárd forintra növelte nettó értékesítési árbevételét a Praktiker, s ezzel közelebb férkőzött a német OBI hazai leányvállalatához, amely 9 százalékos bővüléssel ért el 74,6 milliárdos forgalmat.

Az ágazat jövedelmezőségéről sokat elárul, hogy tavaly 3,3 milliárdos nyereséget halmozott fel a néhány éve még a csőd szélén tántorgó, 2,8 milliárdos veszteséget elszenvedő Praktiker, de miután a német anyacég 2013-ban fizetésképtelenné vált, a magyarországi részleg a saját lábára állt, a Wallis csoport 2016-os színre lépése óta pedig teljes egészében hazai tulajdonban van – és prosperál. Míg a 75-80 százalékban magyar beszállítók erőforrásaira támaszkodó Praktiker esetében több mint hatszoros profitnövekedésről van szó, addig az OBI 5,7-ről növelte 6,8 milliárd forintra a nyereségét.

Miután a francia Bricostore 2012-ben, az osztrák Baumax pedig 2015-ben kivonult, nehéz gazdasági körülményekre és takarékoskodásra hivatkozva, a mögöttük hagyott űrt – hipermarketek, diszkontok és szaküzletek helyett – a magyar piacon maradó két legnagyobb barkácslánc töltötte be.

A harmadik számú szereplő a svájci Bauhaus hazai leányvállalata, melynek a tavalyi pénzügyi eredményei még nem ismertek, de 2016-ban 17,5 milliárdos forgalom mellett 900 millió forintos nyereséget termelt meg.

(Világgazdaság, 2018. június 19.)

Nyitna áruházakat a Praktiker

2017 rekordesztendeje volt a magyar Praktikernek. Tolná tovább a boltot.

Rekordforgalmat ért el a Praktiker 2017-ben, a magyar piacon 20 éve működő barkácsáruházlánc 48 milliárd forintos árbevétele 22 százalékkal, 8,6 milliárd forinttal meghaladta a 2016-os forgalmat - mondta Karl-Heinz Keth, a Praktiker Kft. ügyvezető igazgatója. A cégnél 2018-ban további 10 százalék feletti növekedést várnak.

Az ügyvezető igazgató kiemelte, hogy a 2016-es összforgalom 6 százalékát adta az online értékesítés, míg 2014-ben még csak 1,4 százalékos volt a részesedése. A társaság a webforgalom további erősödésére számít.

A Praktikernek 20 áruháza van Magyarországon, mintegy 1.500 embernek ad munkát. Továbbra is 75-80 százalékos a magyar beszállítók aránya, és tervezik a hazai beszállítók számának növelését. Az áruházlánc 2016-ban magyar tulajdonba jutott, többségi tulajdonosa a Wallis csoport, kisebbségi tulajdonosa Karl-Heinz Keth ügyvezető igazgató.

A Praktiker tervezi újabb áruházak nyitását is, de ennek részleteiről Karl-Heinz Keth annyit mondott: nagy kihívás a megfelelő helyszínek megtalálása. A magyarországi plázastop törvény miatt elsősorban kisebb méretű áruházak nyitásán gondolkodnak. Az ügyvezető igazgató nem zárja ki az esetleges külföldi terjeszkedést, de az elsődleges célnak magyarországi piaci pozíciójuk erősítését nevezte.

A kereskedelemben tapasztalható munkaerőhiánnyal kapcsolatban kitért egyebek mellett arra, hogy a Praktiker a béremelések mellett bónuszrendszert, valamint egyedi programokat dolgozott ki a munkatársak megtartása és motiválása érdekében.

(Index, 2018. június 18.)

Felfújták a barkácspiacot a hurrikánok

A vártnál jobb eredményeket ért el a Home Depot amerikai barkácsáruház-lánc.

2017 harmadik negyedévében a vártnál jobban nőtt a Home Depot, miután a pusztító erejű Harvey és az Irma hurrikánok nyomán az újjáépítéshez szükséges termékek kereslete megugrott, írja a Napi.hu.

Az atlantai székhelyű vállalat bevételei 8 százalékkal, 25 milliárd dollárra nőttek az október végéig tartó három hónapban az egy évvel korábbihoz képest. Az elemzők kevesebbet vártak.

A Home Depot közlése szerint 5 százalékkal emelkedett a vásárlások száma a harmadik negyedévben, és az egy vásárlásra jutó összeg 2,5 százalékkal nőtt.

A világ legnagyobb barkácsáruház-hálózatának nyeresége 2,2 milliárd dollárra, részvényenként 1 dollár 84 centre nőtt az egy évvel korábbi 2 milliárd dollárról, ami akkor részvényarányosan 1 dollár 60 centet jelentett. Elemzők ennél kevesebb, átlagosan 1,82 dolláros nyereséget vártak részvényenként.A New York-i tőzsdén jegyzett Home Depot, amely a Dow Jones Ipari Átlagot (DJIA) alkotó cégek egyike, az év eleje óta több mint 27 százalékkal drágult.

Az ingatlanpiac erősödésére és a hurrikánok okozta károk helyreállítására hivatkozva a Home Depot javította éves előrejelzését. Így már arra számít, hogy a 2018 január végén befejeződő üzleti évében a bevételek 6,3 százalékkal emelkednek. Korábban 5,3 százalékos növekedést jeleztek előre. A profit várható mértékét a részvényenkénti 7,29 dollárról 7,36 dollárra emelte a cég.

A web nagyon megy a Praktikernek

Megugrott a web a Praktikernél, már 5%-nál tart.

Húsz üzletegységgel rendelkezik Magyarországon a Praktiker, de van egy „huszonegyedik” is, azaz az online áruház, melynek fejlődése a legdinamikusabb. A webshop 2009 tavaszán kezdte meg működését, 2016 májusában teljesen megújult és immár a cég bevételeinek több mint 5 százalékát adja.

A barkácsáruház webshopjának részaránya 2015-ben a teljes forgalomhoz képest 1,6 százalékos volt, 2016-ban ez a szám már 4,1 százalékra emelkedett, 2017-ben pedig már több mint 5 százalékot tesz ki, miközben a forgalom is dinamikusan nő. 2017 első három negyedéve alapján az online áruház fejlődése töretlen: míg 2015-ben 50 ezer, 2016-ban 80 ezer, addig 2017-ben már 120 ezer megrendelést rögzítettek a webshopban, és az utolsó negyedév még hátravan.

A Praktiker tapasztalatai szerint a hagyományos áruházi vásárlás többszörösét költik a vevők online, az átlagos vásárlói kosár értéke meghaladja a bruttó 30 ezer forintot.

A Praktiker webshopjában jelenleg több mint 30 ezer termék érhető el. A legnépszerűbbek a csempék, a szaniterek, a bútorok, a kerti bútorok, az ajtók, valamint az olyan szezonális árucikkek, mint a medencék és kandallók. Ezekből összesen mintegy 30 ezer raklap, körülbelül 40 ezer köbméter mennyiség fogy évente házhoz szállítással. A fogyasztóknak - mérettől függően - lehetőségük van futárszolgálattal, Foxpost csomagpontokon, hamarosan pedig postákon és postai csomagautomatákon is átvenni megrendeléseiket. A regisztrált vásárlások mintegy fele személyes átvétellel történik a Praktiker 20 áruházában országszerte, ahol 4 munkaórán belül összekészítik a munkatársak a megrendeléseket.

Az online forgalombővülés 2016-ban az előző évhez képest több mint 30 százalék volt, 2017-ben pedig még nagyobb arányban nő. Ez az eredmény jóval az iparági átlag felett van. A Praktiker Magyarország több mint 1.400 embernek ad munkát.

(Napi.hu, 2017. október 30.)

Nagy bajban a Praktiker, a lengyel

Fizetésképtelen. Több áruházát már bezárták.

Fizetésképtelenné vált a Praktiker lengyelországi cége, a dolgozók már nem kapnak bért és bezárták a kiskereskedelmi lánc legtöbb áruházát. A cégvezetés nem tárgyal a szakszervezetekkel, sőt senki mással sem, a menedzsment fantommá vált, tudósít a Napi.hu.

A Praktiker dolgozói nem kapták meg áprilisi fizetésüket, miközben fel sem mondtak nekik és azt az igazolást sem kapták meg, amelyre az új állás kereséséhez szükségük lenne. A Szolidaritás szakszervezet a szakminisztertől kér segítséget a helyzet rendezésére, erről írt a gazeta.pl.

A bajos ügy 500 dolgozót érint, akik nem tudják, megkapják-e a nekik járó elmaradt béreket, viszont új munkahelyet sem tudnak keresni, mondta a Praktiker Polska Szolidaritás szakszervezet vezetője. Az érdekvédők arra is panaszkodnak, hogy a cégvezetés nem áll szóba velük. Javaslatukra május elején az Állami Munkafelügyelet ellenőrei megjelentek a Praktikernél, de még nekik sem sikerült a vezetőség tagjaival érintkezésbe lépni.

A cég ellen 2016 novemberében kezdődött a szanálási eljárás, amit a varsói bíróság 2017 áprilisában felfüggesztett. Eközben az még februárban végrehajtók foglalták el a hálózat egyes boltjait. Jelenleg már csak Gdanskban, Nowy Saczban és Grudziadziében vannak nyitva a barkácslánc áruházai.

(Napi.hu, 2017. május 12.)

Nagyot emelt az OBI

Két év alatt 40%-kal emelték a béreket.

Tovább emelkedik az Obi-dolgozók bére, 2017-ben mintegy 23-25 százalékkal növekszik az OBI összes áruházi dolgozójának fizetése. Így a bérfejlesztés nyomán a barkácslánc minden dolgozójának a fizetése eléri a garantált bérminimum megnövelt kötelező mértékét, írja a Napi.hu.

Két éves távlatában az Obi több mint 40 százalékkal emelte az alkalmazotti fizetéseket, ezzel a hazai kiskereskedelmi láncok közül élenjárónak számít.

2016. elején - azt követően, hogy előtte hét évig be voltak fagyasztva a bérek - az Obi Hungary Retail Kft. 4 százalékos fizetésemelésről írt alá megállapodást a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetével (KASZ), azzal az ígérettel, hogy, ha az értékesítési számok javulnak, akkor további évközi emelés jöhet szóba. A forgalom jelentős mértékben nőtt, a cégvezetés azonban nem tért vissza a bérfejlesztés kérdésére, ezért az üzletláncnál 2016. év nyarára sztrájkhelyzet alakult ki. A sztrájkfenyegetés következményeként végül újabb 15 százalékos béremelésben sikerült megállapodni 2016. júliusában, így az Obi dolgozók bére közel 20 százalékkal nőtt ebben az évben összesen.

A 2017-es bértárgyalások már gördülékenyen zajlottak le, az új megállapodás értelmében pedig a barkács-lánc mintegy 1.700 dolgozójának körülbelül 23-25 százalékkal emelik ebben az évben a béreket. Ezzel a cégvezetés elkerülte, hogy összetorlódjanak a fizetések a garantált bérminimum-emelés következményeként. Az áruházi dolgozók többségének fizetése mostanra már eléri, vagy felül is múlja a szakmunkás bérminimumot (ami idén bruttó 161 ezer forint), míg a minimálbér-környéki kategóriákban már csak a takarítók keresnek az üzletekben.
(Napi.hu, 2017. január 11.)

Fúrja magát a Home Depot

Előre. Nőtt a bevétele és a nyeresége is.

Az amerikai Home Depot barkács áruházlánc a vártnál jobb eredményt ért el 2016. harmadik negyedévében, amit a lakáspiac élénkülése és a növekvő bérek nyomán bővülő lakossági fogyasztás is segített, összegzi a Napi.hu.

A világ legnagyobb barkácsáruház hálózatának nyeresége közel 2 milliárd dollárra, részvényenként 1,6 dollárra nőtt, az egy évvel korábbi 1,7 milliárd dollár után, ami akkor részvényarányosan 1,35 dollárt jelent. Elemzők ennél valamivel kevesebb, átlagosan 1,6 dolláros nyereséget vártak részvényenként.

Az atlantai székhelyű cég bevétele 6 százalékkal, 23 milliárd dollár fölé nőtt a 2016. októberének végéig tartó három hónapban, az egy évvel korábbihoz képest.

A Home Depot közlése szerint 2,4 százalékkal emelkedett vásárlások száma a harmadik negyedévben, ráadásul az egy vásárlásra jutó összeg 3 százalékkal nőtt, ami két éve a legerősebb bővülés.

(Napi.hu, 2016. november 15.)

Hízlalja hálózatát a Praktiker

Nagyot nyitott a barkácslánc.

Megnyitotta huszadik, egyben legnagyobb magyarországi áruházát a Praktiker, de a társaság a közeljövőben további új üzletek nyitását tervezi, a HVG beszámolója szerint. A Praktiker arra számít a jövőben, hogy az ingatlanpiac fellendülésével egyre többet vásárol a lakosság a barkácspiacon is.

Az Újpesten, egy korábbi barkácsáruház helyén megnyitott legújabb áruház 12 ezer négyzetméteres és csaknem 80 embernek ad munkát. A Praktiker az ingatlan tulajdonosával hosszú távú bérleti szerződést kötött.

A Praktiker Kft. egyébként 2015-ben 32,5 milliárd forintos árbevételt ért el, 7 milliárd forinttal többet, mint az előző évben, és a cég 2015-ben - hat veszteséges év után - ismét nyereséges lett. A társaság 2015-öt 916 millió forintos üzemi eredménnyel zárta az előző évi, 1,2 milliárd forintot meghaladó veszteség után.

A barkácsáruházlánc többségi tulajdonosa 75 százalékban a Wallis Asset Management Zrt., amelynek a teljes kiskereskedelmi vállalkozás, az ingatlanok és a márkanév is a tulajdonába került az év elején. A kisebbségi tulajdonos 25 százalékban Karl-Heinz Keth ügyvezető igazgató.

A Praktikernek az új, Váci úti egységgel együtt 20 áruháza van az országban, közel 1300 embernek ad munkát, és több mint 300, többségében magyar beszállítóval dolgozik együtt. Az új tulajdonosok korábban azt közölték, hogy a barkácsáruházlánc hálózata két-három éven belül három-négy egységgel tovább bővül.

(HVG, 2016. október 6.)

Javított a Praktiker

Jól jött a barkácsáruházaknak a lakásprogram.

A 2016 elején tulajdonosváltáson átesett Praktikernek is bejött, hogy folyamatosan tolják a hazai építőipart, végül pedig 32 milliárdos forgalmat hoztak össze 2015-ben. Ez hétmilliárddal több, mint előző évben, ráadásul az elmúlt hat év legjobb eredménye. Igaz, hogy az elmúlt hat évben folyamatosan csúszott vissza a cég.

A Praktiker tapasztalatai szerint az ingatlanpiacon megnőtt az érdeklődés az új építésű és használt lakások iránt. Ennek nyomán a csempe, szaniter értékesítése átlagon felül nőtt, de erős volt a bútor, építőanyag, világítástechnikai és lakberendezési cikkek, valamint a szabadidős nyári termékek forgalma is.

Az 1998 óta Magyarországon tevékenykedő kiskereskedelmi barkács cég már több mint 1200 embert foglalkoztat, 13 saját ingatlanon lévő boltjuk mellé pedig bérelnek még hatot. A tulajdonos Wallis 2-3 új bolt nyitását tervezi a jövőben.
(Index, 2016. május 24.)

Jól fogy a Praktiker

Megint eladták a magyar barkácsláncot, egy évvel ezelőtt is már egyszer gazdát cserélt.

A Wallis-csoport és a magyar Praktiker-cég ügyvezetője vették meg a magyar Praktiker-barkácsláncot. A nevet megtartják és a beszállítókat sem tervezik lecserélni. A magyar Praktiker legutóbb 2015 elején cserélt gazdát. A Wallis csoport és Karl-Heinz Keth ügyvezető abban állapodtak meg, hogy az áruházakat üzemeltető operatív céget, valamint az ingatlanokat a jövőben együtt kívánják működtetni egy, a Wallis csoport többségi tulajdonában álló közös cég keretében. A felek azzal számolnak, hogy a Gazdasági Versenyhivatal az ehhez szükséges engedélyt még 2016. első negyedévében megadja.

A hazai Praktiker német anyavállalata még 2013-ban kezdeményezte a németországi működés felszámolását. Ez azonban nem volt kihatással a hazai Praktiker-láncra. A magyar leányvállalat legutóbb 2015. elején cserélt gazdát, a Praktiker Építési- és Barkácspiacok Kft.-t. a scájci Papag AG vette meg.

A befektetők a magyarországi üzletmenetet továbbra is Praktiker márkanév alatt folytatják, és a beszállítói körben sem várható változás. A Praktiker 1100 embernek biztosít munkát országszerte. A társaságnak jelenleg 19 áruháza van Magyarországon.

(Origo, 2016. január 21.)

Fűrész helyett komód

Kivonul Magyarországról a BauMax is, jön helyette a XXXLutz Bútorlánc.

A Baumax kivonul Magyarországról, jelentette be a barkácslánc 2015. január 21-én. A cég a nehéz gazdasági körülményekkel indokolja a lépést, áruházépületeikben pedig bútorértékesítés lesz, egy új befektető égisze alatt. A Baumax inkább az osztrák, cseh és szlovák piacra összpontosít a jövőben. A Baumax 14 áruházat áprilisig bezárják. A telephelyek ingatlanjait a XXXLutz Bútorlánc veszi át.

A magyar piacon jó ideje bajban vannak a barkácsláncok, szakértők szerint a piac legfeljebb két nagyobb céget képes eltartani. A cégadatokból kiderül, hogy míg 2008-ban az akkor ötszereplős barkácspiac együttesen 3 milliárd forintnyi adózott eredményt termelt, ez 2011-re hatalmas veszteségbe fordult, a Baumax is évek óta veszteséges. A Bricostore már korábban, 2012. végén kivonult és bezárta áruházait.

A Baumax 1991-ben lépett a magyar piacra. 2013-ban 22,8 milliárd forint forgalmuk volt, a céginfó adatai szerint közel 800 embert foglalkoztatnak. A barkácsláncok helyzetét egyébként a vasárnapi zárva tartás is nehezíti, egyik legnagyobb vesztese szakértők szerint a barkács és a lakberendezési terület lesz.
(Forrás: Index, 2015. január 21.)

Vitték a magyar Praktikert, így marad

A felszámolás sorsára jutott Praktikerből a magyar láncon is túladott a német csődgondnok.

A svájci székhelyű stratégiai befektető, a Papag AG veszi meg a Praktiker Építési- és Barkácspiacok Magyarország Kft.-t, jelentette be a cég január 16-án. Az átvételhez még szokásos módon Gazdasági Versenyhivatal jóváhagyása is szükséges.

A magyarországi vevő a svájci Papag AG stratégiai befektető, aki 2014. márciusában már átvette a lengyel Praktikert. A Papag Magyarországon is Praktiker márkanéven folytatja az üzleti tevékenységet. A tulajdonosváltással a hazai Praktiker a 19 áruháza jutott új tulajdonoshoz. Úgy tűnik, magyar befektető nem tudott labdába rúgni, egyes korábbi híresztelésekkel szemben.

A csődgondnok egyébként mind a hét Németországon kívüli társaságot sikeresen értékesítette, amelyek a 2013. októberi csődkérelem időpontjában a BM Praktiker International GmbH tulajdonában voltak. A Praktiker csődgondnoka 2014. februárjában az Ukrajnában, Bulgáriában és Romániában működő Praktiker-társaságokat értékesítette, márciusban és áprilisban pedig a lengyelor, valamint a görög Praktikereket.

A magyarországi Praktiker 2014-ben mintegy 90 millió eurós éves forgalmat ért el. A magyar áruházi ingatlanok bérlemények egyébként.

(Népszabadság, 2015. január 16.)

Szétkapták a német Praktiker áruházakat

Következik: a magyar Praktiker?

A Praktiker csődje után a versenytársak lecsaptak a barkácsáruház legjobb üzleteire, így a konkurens cégek bevételei 2014ben nőhetnek is majd az összességében nem is bővülő német piacon.

Egy évvel ezelőtt még 300 üzlete volt a Praktiker csoportnak Németországban (Praktiker, Max Bahr, Extra-Bau+Hobby), 2013 júliusban azonban az eladósodott vállalat fizetésképtelenné vált, a céggel szemben megindult a csődeljárás. A vállalat elsősorban abba bukott bele, hogy rosszul pozícionálták a márkát, a sorozatos árdiszkontok leamortizálták a márkaértéket, és mivel a forgalom nem emelkedett érdemben, évről-évre veszteséges lett a vállalat.

A versenytársak kihasználták a Praktiker csődjét, több barkácsáruház is lecsapott a jó elhelyezkedésű, nagyobb forgalmú Praktiker üzletekre: az Obi, a Bauhaus, a Hagebaués a Hornbach a Praktiker legjobb üzleteit vették át. A Hornbach bevételei 2014 első negyedévben 16 százalékkal emelkedtek, a Hagebau árbevétele 17 százalékkal nőtt 2013-hoz képest január és május között, a Praktikertől átvett üzletekkel 35 százalékos volt a bevételek bővülése.

A Praktiker néhány korábbi üzlete zárva tartott egy darabig, összességében azonban ezzel a kieséssel együtt is a 2013. évinek megfelelő lehet a barkácsáruházak forgalma 2014-ben. A vevők számára végül is nagy változást nem jelent a Praktiker márka eltűnése, a legtöbb helyen továbbra is működik barkácsáruház, igaz más cég égisze alatt. Az alkalmazottak nagy részét az üzletek új tulajdonosai vették át, de több ezren lehetnek, akiknél egyelőre nem tudni, lett-e állása.

A magyar Praktikert német felszámoló biztos igyekszik értékesíteni, lapértesülések alapján több érdeklődő is vinné a vállalat 19 magyarországi üzletét.

(Portfolio.hu, 2014. július 9.)

Ki emlékszik még a fűzős focilabdára? Olyan már régen nincs. De a sportcuccok piaca nagy. A magyar sportszer, sportruházati piac is húz hasznot a foci vb-ből. Nagyságrendje 300 milliárd forint körül mozoghat.

Ha foci vb, akkor nyilván a foci az első, meg úgy egyébként is. Ezért is kár, hogy a magyar foci mindig lemarad a legnagyobb világeseményről, elnézve pedig egy spanyol-portugál, vagy egy barzil-svájc meccset, az izlandiakról nem is beszélve, hát bizony háziasszonyi szinten is gyorsan megállapítható, hogy vannak még távolságok. És az izlandiak még dolgoznak is a foci mellett, úgy igazából, így jó kérdés, mi lenne nálunk, ha a magyar focista munka után menne edzésre. Na de sportszer, sportruházat piac, ahol ilyenkor jobban fogy minden, mindenütt a világban.

A Hervis az Adidas focilabdáját 10.999 forintért adja, egy márkás focicipő pedig 10-15 ezer forint, de van 28 ezer forintért is. A Decathlon 7 ezerért ad egy márkás focilabdát, ugyanitt a felnőtt focicipő felnőtt tízezernél indul, tehát nem olcsó mulatság a foci. Igaz, a labda is, a focicsuka is lehet olcsóbb. Egyébként a focimezek is szépen fogynak, van aki a bőrt kergeti benne, van aki abban szurkol kedvenc csapatának. Ja, igen, focikaput is lehet venni áruházban, kispályára.

És a nagyvilág sportszer piaca

A világ legnagyobb sportszer, sportruházat forgalmazója a Nike, őt követi az Adidas és a többi nagyágyú, így a Reebok, a Puma, a Converse, a New Balance, az Acics, az Air Jordan, az Umbro, a Fila, a világ sok táájáról. És persze mindig is népszerű volt a foci, ma is sokan rúgják a labdát szabadidejükben. A foci vb egy hónapja alaposan felforgatja a világot, de nem csak nézik millió számra a meccseket a televízión, vagy éppen az interneten, a pénztárcák is jobban megnyílnak ilyenkor. Jobban fogy a televízió, az okostelefon, a sör, a rágcsálnivaló.

De hát ott van a sportszerek, a sportruhák piaca is. A világelső Nike éves forgalma 40 milliárd dollár körül mozog éves szinten, a második Adidas 20 milliárd körüli összeget könyvelhet el, de euróban. A kisebbek, például a Puma 4 milliárd euró körüli árbevétellel számolhat. Mindez persze 2018-ban jelentősen megugrik, mivel a nagy sportesemények nagyot dobnak a sportszer, sportruházat piacon.

Magyar sportszer, sportruházati piac: vezet a Decathlon

Divat is, jó szórakozás is a sportot nézni és némi életmódváltás nyomán mozogni, rúgni a labdát, vagy éppen kocogni is, persze nem meccs alatt. Magyarországon is szépen hízik a sportszerek, sportruházat piaca. Az elemezéssel azonban óvatosnak kell lenni, hiszen sportruhát, például egy sportmárkás pólót, vagy éppen sportcipőt nem csak a focizáshoz, vagy kocogáshoz vesznek meg a vásárlók, hanem a mindennapi ruházkodás része lett. Egy jó sportmárkás pólóban bulizni is lehet, egy-egy márka sportcipőiről nem is beszélve. Nehéz eldönteni, hogy például egy sportcipőt a vásárlást követően a játszótéri focizáshoz, vagy suliba járáshoz húzzák fel, sőt, az iskolás gyerekek számára kifejezetten ajánlott egy jó sportcipő, hacsak nem esik és fagy.

Megnehezíti a körvonalak megrajzolását az is, hogy míg a sportszerek piaci útja, használata egyértelmű, a sportruházaté részben az előbbiek miatt már nem, lelőhelye pedig meglehetősen széles kört jelent. Sportruházatot ugyanis nem csak a sportboltban lehet megvásárolni, hanem sok-sok ruházati, vagy lábbeli boltban is, de a hipermarketek, vagy éppen a kínai boltok is széles választékot kínálnak. És sok webáruház is, ki önálló sportos arculattal, ki pedig a televízió, vagy éppen a mosógép mellett. Ráadásul nem csak a menő márkákban kell gondolkodni.

A kiindulópont végül a sportszereket, sportruházatot árusító szakboltok, sok támponttal, különféle felmérésekkel és értékesítési tapasztalatokkal is körbefogva. Például ha a boltban a vásárlók többsége arról érdeklődik, hogy melyik sportcipő jobb az aszfalton, terepen, vagy éppen a futópályán kocogni, feltehetően ott azért a többség sportoláshoz keres ruhafélét. És az árusok elemi érdeke, hogy a vásárlók érdeklődését figyelemmel kísérjék, hiszen ebből élnek, és nagyon nem mindegy, mit ajánlanak.

Magyarországon a piacvezető sportszer, sportruházat bolthálózat a Decathlon. Éves forgalma 2017-ben megközelítette a 70 milliárd forintot. A második Hervis dolgát megnehezítette, hogy a Mammutban lévő nagyáruházát nemrégiben felújítás és költözés miatt bezárták, ami nyilván forgalomkiesést okozott. Mindketten nagyon tolják a webértékesítést, nyilván nem véletlenül. A harmadik sporthálózat, az Intersport franchise rendszerben tevékenykedik. Így például a legnagyobb magja, a budaörsi csoport teljes forgalma 3 milliárd forint körül volt legutóbb, az IS Buda-Skáláé már kevesebb, félmilliárd körül mozgott.

A nagy sportmárkák közül az Adidasnak van önálló magyar ága, a világelső Nike-nak nincs, kintről irányítják. A márkaboltok mellett sok helyen kínálják portékáikat.

A Playersroom sportcipőket árul, de hát nála már feltehetően nagyobb az aránya azoknak, akik nem elsősorban a sportoláshoz veszik meg a lábbelit. Egyébként a Playersroomot működtető Szinga Sport része a Sportfactory hálózat is.

Végül is a sportszer, sportruházat piac szövevényes hálózatot alkot, akár a felhasználó vásárlók, akár a cégek oldaláról közelítjük meg. A nagyok mellett pedig ott vannak még a kisebb sportboltok, webáruházak is. A legnagyobbak 100 milliárdos piacot alkotnak, ebből és több piaci jelzésből, felmérésből kiindulva a sportszer, sportpiac nagyságrendje 300 milliárd forint körül mozoghat, ami a foci vb nyomán sokat hízik. A legnagyobbak:

	2016	2017
Decathlon	55	69
Hervis	14	14
Intersport*	6	7
Adidas	13	13
Arena	1,3	0,8
Playersroom	14	17
Elektronikus Beszámoló Portál, árbevétel: milliárd forint, bruttó, Hervis: szeptember 30., Intersport: franchise rendszer

(blokkk.com, 2018. június 18.)

Hiába, ha nagy sportesemény jön, ugrik a televíziók vásárlása. Most foci vb jön.

Hiába, ha nagy sportesemény jön, ugrik a televíziók vásárlása. Most foci vb jön. ₪₪₪

Kiemelkedő értékesítési eredmények várhatók a hazai tévék piacán 2018 második negyedévében, ahogyan a 2010-es és a 2014-es labdarúgó világbajnokság idején is - derül ki a GfK elektronikai cikkek értékesítési adatait monitorozó kutatásából, írja a Napi.hu, az MTI nyomán.

Az eladások már 2018 első három hónapjában is jelentősen nőttek a 2017-es év azonos időszakához képest, az értékesítés számottevőn március első heteiben ugrott meg.

Ha az első negyedévben tapasztalt, előző évi bázishoz számított 15 százalékos növekedés folytatódik, akkor valószínűsíthető, hogy a második negyedév szintén rekordeladásokat hoz, és a korábbi VB-knél is erősebb készülékeladásokat fognak mérni.

2018 első negyedévében 22 százalékkal több tévét vásároltak, mint 2016 első három hónapjában, a labdarúgó Európa-bajnokság előtti időszakban.

A tájékoztatás szerint 2010-ben átlagosan 122 ezer forintot szántak a vásárlók egy tévére, 2014-ben 110 ezret, 2018 első negyedévében pedig 117 ezer forintot.

Vásárláskor az ár mellett továbbra is prioritás a képernyőméret.

Míg 2014-ben az eladások csaknem felét a 32 coll képernyő átmérőjű készülékek adták, addig idén már csak egyharmadát, azaz a kereslet fokozatosan eltolódott a nagyobb kijelzőjű televíziók felé. Ezek a korábbiaknál kedvezőbb áron kaphatók, így az értékesítések összesített alakulását egyre jobban befolyásolják a 40 collnál nagyobb képernyő átmérőjű készülékek.

(Napi.hu, 2018. május 16.)

Feszültség alatt a ketyerék piaca

Ha nagyon menő, nagyon kapaszkodunk is érte. A digitalizáció megforgatja a műszaki cikkek piacát is. Megugrott a vásárlás, de a nyomulásnak még nincs vége.

Az elmúlt esztendőkben folyamatosan emelkedett a különféle háztartásban használatos műszaki cikkek piacának forgalma. Ez persze nem volt mindig így, hiszen az évtizeddel ezelőtti válság lenyomta ezt a piacot is, nem is kicsit. A kilábalás azóta is tart, mivel a hajdanán - még 2006-ban - mért szintre még nem kapaszkodott vissza a költekezés. De az igazság kedvéért azt is hozzá kell tenni az értékeléshez, hogy a válság előtti évek piacát az akkori fogyasztási hitelek ezért erőn felül is tolták felfelé, devizahitelből is futotta némi pénzszórásra a boltban.

A műszaki ketyerék piaca folyamatosan megújul, napról-napra jelennek meg újdonságok és sok minden egyre okosabb lesz, hiszen a digitalizáció átsző mindent, van amit lassabban, van, amit gyorsabban.

2010 óta a családok egyre többet költenek a különféle műszaki termékféleségekre, 2017-ben közel másfélszeresét a 2010. évinek. És ezek drága holmik, hiszen például a legújabb színes televíziók között akad milliós nagyságrendű készülék is, a hűtőkészülék, mosógép is lehet több százezres mulatság, vagy a minden bizonnyal legnépszerűbb ketyere, a mobiltelefon is fel tud mutatni félmillió környéki árakat. De hát fogynak ezek a készülékek, az olcsóbbak és a drágábbak egyaránt, mert a vásárlók, amennyire pénztárcájuk engedi, nagyon is keresik ezeket.

Sok helyen lehet ráadásul műszaki készülékeket vásárolni, nem csak szaküzletekben, hiszen például az élelmiszeres diszkontok, vagy hipermarketek is kínálják ezeket, vagy éppen a bútoráruházak, a webáruházakat nem is említve, ahol az egyik legvaskosabb kínálati csomagot jelentik.

A kormány is taszigálja felfelé ezt a piacot az energiatakarékossági programjával, így például hűtőből, vagy mosógépből emiatt is több fogy.

Szorongatja itt egymás torkát mindenki

Kemény a verseny az egyes értékesítési csatornák között, de az egyes műszaki cuccok egymás torkát is szorongatják. Mobillal is például lehet fényképezni, a korábbi hang- és képhordozókra egyre kevésbé van szükség, a számítógépek piaca világviszonylatban is botladozik, az okostelefon pedig nem csak a fényképezőgépek, hanem például a tabletek piacát is fékezi.

Talán meglepő lesz, de a bolti kiskereskedelmi forgalmat nézve azon belül a műszaki cikkek vásárlásának aránya 5% körül mozgott az elmúlt években. A számolgatás előtt bizonyára lehetett volna nagyobb súlyra is tippelni.

A legfontosabb azonban végül is az, hogy 2010 óta megugrott a műszaki cikkek vásárlása, a piac belső átrendeződéseivel együtt, értéke 2017-ben túllépte az 500 milliárd forintot. A napi cikkek költekezését nem számítva a családok boltos vásárlásaiban a ruházati cikkeket követően a második legnagyobb termékkör a műszaki cikkek piaca:

	2006	2010	2014	2017	2017/2006
tartós elektromos háztartási gép	118	73	76	115	- 3
elektromos háztartási kisgép	52	50	71	79	+ 27
híradástechnikai készülék	114	64	73	86	- 28
számítógép	136	88	90	104	- 32
fotó-optikai készülék	38	28	44	50	+ 12
telefon	73	48	54	83	+ 10
kép- és hanghordozó	33	18	13	9	- 24
összesen	564	369	421	526	- 38
KSH, érték: milliárd forint

És a nyomulásnak nincs vége.

(blokkk.com, 2018. április 4.)

A Royal Oak Lionel Messi limitált szériás (100 darab készült belőle)

A fényképezőgépek piaca egyre csökken, miközben egyre több kép készül okostelefonnal.

A fényképezőgépek piaca egyre csökken, miközben egyre több kép készül okostelefonnal. ₪₪₪

A legjobb fényképezőgép az, ami éppen nálunk van, ezzel indítja az Origo piacértékelését. És vélhetően az éppen nálunk lévő fényképező az okostelefonunkba lesz beépítve, így azt fogjuk használni. Ez magyarázza, hogy GfK legújabb felmérése szerint bár Magyarországon egyre több digitális fotó készül (évente már több mint 4 milliárd), a digitális fényképezőgépek piaca mégis egyre zsugorodik.

Ez az irányzat persze nem csak Magyarországon figyelhető meg, világjelenségről van szó: egyre több eszközünket váltja ki az okostelefon, a hagyományos, dedikált kütyük eladásainak rovására. Azonban a helyzet nem ennyire egyszerű: ahogy korábban például a külön MP3-lejátszók esetében, itt is az látszik, hogy az okostelefon az egyszerűbb, hétköznapibb készülékeket váltja ki, míg a magasabb árketegória azért még tartja magát.

A fényképezőgép-piac átalakulása az okostelefonok és az egyes
fényképezőgép-típusok piaci részesedésének változása fényében,
2012-2016.

Forrás: GfK POS Tracking

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az olcsóbb, fix lencsés kompakt fényképezők piaca évek óta meredeken csökken, és gyakorlatilag eltűnőben van. Nem csoda, ezekkel már minőségben is simán képesek versenyezni a jobb okostelefonok, a kompaktság a telefon esetében pedig nem kérdés, meg persze eleve mindig nálunk van, nem kell külön eszközt magunkkal vinnünk. Ennek megfelelően egyre kevesebb gyártó foglalkozik olcsóbb kompaktok készítésével, de a GfK felmérése rámutat arra is, hogy a telefonok már kezdik kóstolgatni a középkategóriás fényképezők (bridge kompaktok) piacát is.

A felhasználói szokások tehát jelentősen megváltoztak: a hétköznapi használatban egyértelműen uralkodnak az okostelefonok, ha pedig dedikált fényképezőt vetünk be, az nem egy olcsó eszköz lesz, hanem egy komolyabb tudású tükörreflexes (DLSR) vagy cserélhető lencsés kompakt (MILC). De inkább az előbbi, emeli ki az Origo.

A felső kategóriát még mindig a tükörreflexes gépek uralják

Egy ideig a szakértők azt jósolták, hogy a cserélhető lencsés kompaktok kiválthatják a tükörreflexes masinákat, de ez eddig nem következett be, és úgy látszik, hogy nem is nagyon fog. A GfK felmérése szerint ez leginkább annak tudható be, hogy egyrészt drága a váltás az egyik kategóriáról a másikra, valamint a MILC sem csodaszer, annak is megvannak a hátrányai.

Persze, mind a DLSR mind pedig a MILC fényképezők átlagos eladási ára jóval magasabb (körülbelül 95 ezer forint) mint a hagyományos fix lencsés kompaktoké (körülbelül 51 ezer forint), így nyilván mennyiségben még mindig az utóbbi vezet, azonban évről évre egyre nagyobb szeletet harapnak ki ebből az okostelefonok.

A fényképezőgép-piac tagozódása felbontóképesség szerint, 2016.

Forrás: GfK POS Tracking

Az okostelefonok túlsúlya figyelhető meg akkor is, amikor a különböző képfelbontásokra koncentrálunk. Habár a nyers megapixel szám csak egy adat, ami befolyásolja a végleges kép minőségét, ráadásul úgy tűnik, hogy a legnagyobb telefongyártók a 12 megapixel környékét tartják ideálisnak (itt ragadt le az Apple és a Samsung is többek között), mégis minden felbontás-tartományban uralkodnak a mobilok.

Egyedül a 12 és 14 megapixel közti tartomány az, ahol még komolynak tűnik a verseny a hagyományos kompaktok és a telefonok között, ez azonban vélhetően csak egy látszat, és idővel ez is eltűnik majd. Mindenesetre a GfK úgy véli, hogy a fotópiac a következő években további csökkenést lesz kénytelen elszenvedni, bár lassúbb ütemben, mint eddig.

(Origo, 2017. július 16.)

Az új kínai tulaj leépít a Gorenjénél.

Az új kínai tulaj leépít a Gorenjénél. ₪₪₪

Zan Zeba, a szakszervezet elnöke a sajtónak úgy nyilatkozott: azokat a teljes munkaidőben foglalkoztatott alkalmazottakat bocsátják el, akikkel a vállalat tavaly határozott időre kötött munkaszerződést.

"Az optimista bejelentések után, miszerint az új tulajdonos növelni fogja a termelést és új munkahelyeket teremet, kellemetlen meglepetésként ért minket a hír" - mondta, majd hozzátette, hogy kevesebb dolgozóval nehéz lesz elérni a kitűzött célokat.

Denis Ostir, a Gorenje szóvivője elmondta: nem hosszabbítják meg a most lejárt szerződéseket, mert azok szezonális szerződések voltak, amelyek gyakoriak egy vállalat működésében. Szavai szerint a vállalatnak alkalmazkodnia kell az ügyfelek igényeihez és a kereslet szezonális trendjeihez. Ugyanakkor jelezte, hogy a Gorenje új gyár létrehozását és évente egymillió tévékészülék gyártását tervezi, valamint 300-400 új munkahelyet hoz létre. Folyamatban van az ehhez szükséges dokumentáció beszerzése - tette hozzá.

Sajtóértesülések szerint azért váltak feleslegessé munkahelyek Szlovéniában, mert a Gorenje tavaly év végén termelése egy részét a szerbiai Valjevóban működő gyárába költöztette át. A Hisense tavaly vette meg a Gorenje részvényeinek 95,42 százalékát, 293 millió euróért.

A Gorenje, amely az egyik legnagyobb, exportra termelő szlovén cég, 2018 elején jelezte, hogy stratégiai partnert keres. A Gorenje 2017-es profitja 84 százalékkal zuhant a költségek növekedése és az éleződő verseny miatt.

A kínai vállalat kötelezte magát, hogy megőrzi a Gorenje márkanevet és megtartja az alkalmazottakat. A szlovéniai cég lesz a Hisense fő európai kutatási és fejlesztési, valamint termelési központja. Az új tulajdonos a felvásárlást követően kivezette a Gorenje részvényeit a tőzsdéről.

(Index, 2019. február 1.)

Jól teker az Electrolux

A vártnál jobb eredményeket hozott 2017 harmadik negyedévében. ₪₪₪

A várakozásokat meghaladó mértékben nőtt az Electrolux eredménye, mert az árukínálat nyereségességének javulása ellensúlyozta a nyersanyagárak emelkedését, írja a Világgazdaság.

A stockholmi központú, háztartási berendezéseket gyártó cég működési eredménye 2017 harmadik negyedévében 2 milliárd koronára (63 milliárd forint) nőtt az egy évvel korábbi 1,8 milliárd koronáról. Az elemzők csak 1,9 milliárd koronára számítottak.

Az árbevétel-arányos működési eredmény 5,9 százalékról 6,7 százalékra emelkedett, a várt 6,2 százalékkal szemben.

A svéd központú multinacionális vállalat Electrolux, Frigidaire, AEG, Zanussi és egy sor másik márkanév alatt gyárt háztartási készülékeket. Az 1919 óta működő, több mint 55 ezer munkavállalót foglalkoztató cég az elmúlt 25 évben 140 milliárd forintot fektetett be Magyarországon, és a jászberényi székhelyű, három gyárat üzemeltető Electrolux Lehel Kft. az 2017-ben további 6 milliárd forintot ruház be.

Az Electrolux-csoport 1991-ben vásárolta meg a Lehel Hűtőgépgyárat, 1998-ban porszívógyárat nyitott Jászberényben, majd 2005-ben zöldmezős beruházással épített hűtőszekrénygyárat Nyíregyházán. Az Electrolux mintegy 3.500 alkalmazottat foglalkoztat Magyarországon.

(Világgazdaság, 2017. október 27., fotó: AFP)

Húz az Electrolux

Nőtt az Electrolux árbevétele és nyeresége. Jászberény is megy.

A kedvező észak-amerikai és kelet-európai üzletmenetnek köszönhetően jelentősen nőtt az Electrolux nyeresége és árbevétele 2017 második negyedévében, írja a Napi.hu.

A stockholmi központú háztartási berendezéseket gyártó cég bejelentette, hogy nyeresége a júniussal végződött negyedévben 20 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, és elérte az 1,3 milliárd svéd koronát (42 milliárd forintot). A működési eredmény 1,6 milliárd koronáról hét éves negyedévi csúcsra, 1,9 milliárd koronára emelkedett, meghaladva a Reuters 1,7 milliárd koronás előrejelzését.

Az árbevétel 5 százalékkal, 31,5 milliárd koronára nőtt. A cég arra számít, hogy 2017-ben Európában 1 százalékkal, Észak-Amerikában pedig 3-4 százalékkal nő a kereslet.

A cég Electrolux, Frigidaire, AEG, Zanussi és egy sor másik márkanév alatt gyárt háztartási készülékeket. Az 1919 óta működő, több mint 55 ezer munkavállalót foglalkoztató cég az elmúlt 25 évben 140 milliárd forintot fektetett be Magyarországon, és az Elektrolux Lehel Kft. 2017-ben további 6 milliárd forintot ruház be.

A jászberényi székhelyű, három gyárat üzemeltető cég 2016-ban ünnepelte magyarországi működésének huszonötödik évfordulóját. Az Electrolux-csoport 1991-ben vásárolta meg a Lehel Hűtőgépgyárat, 1998-ban porszívógyárat nyitott Jászberényben, majd 2005-ben zöldmezős beruházással épített hűtőszekrény gyárat Nyíregyházán. Az Electrolux mintegy 3.500 alkalmazottat foglalkoztat Magyarországon, Jászberényben körülbelül 2.300 embert alkalmaznak.

(Napi.hu, 2017. július 19.)

A gyár eddig mindenki előtt nyitva álló, most bezárt étkezdéje.

Akciós termékek a gyár szarvasi mintaboltjának kirakatában

Az Invitel felvásárlásának köszönhetően a Digi lett a legnagyobb hazai műsorterjesztő.

Az Invitel felvásárlásának köszönhetően a Digi lett a legnagyobb hazai műsorterjesztő. ₪₪₪

A vezetékes és a műholdas piacot is uralják, írja a HVG. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság legfrissebb televíziós gyorsjelentésében szereplő májusi adatok a tíz legjelentősebb magyarországi műsorterjesztő önkéntes adatszolgáltatásán alapulnak és az előfizetéses televíziós szolgáltatások piacának mintegy 94 százalékát fedik le. A valamivel több, mint 4 millió magyarországi háztartásban több mint 3,5 millió előfizetéses televíziós szolgáltatást vesznek igénybe. Az előfizetéssel nem rendelkező háztartások többségében a tető- vagy szobaantennával fogható digitális földfelszíni sugárzású adásokat nézik. Májusban a gyorsjelentésben szereplő szolgáltatók előfizetőinek 78,5 százaléka vett igénybe digitális szolgáltatásokat.

A digitális előfizetéseken belül májusban 1,713 millióról 1,723 millióra nőtt a kábeltelevízióra vagy IPTV-re előfizetők száma. A vezeték nélküli (műholdas, parabola antennával fogható) szolgáltatást 815 ezren vették igénybe, a MinDig TV Extra szolgáltatásnak pedig 99,5 ezer előfizetője volt a hónap végén.

A vizsgált időszakban a gyorsjelentésben szereplő szolgáltatók adatai szerint, 51,3 százalékra emelkedett a digitális kábeltévére vagy IPTV-re előfizetők aránya. A vezeték nélküli előfizetések részesedése 27,2 százalékra, az analóg kábeltelevíziós szolgáltatásra előfizetők aránya pedig 21,5 százalékra csökkent.

2018 májusában a teljes, becsült piacra vonatkozóan és valamennyi technológiát figyelembe véve a Digi csoport volt a piacvezető 30,4 százalékos részesedéssel. Őt követi a Magyar Telekom 27 százalékos, illetve a UPC 26 százalékos piaci részesedéssel.

A gyorsjelentés az analóg és digitális vezetékes szolgáltatások – kábeltelevízió és IPTV – piacán az összes előfizetések közel 92 százalékát fedi le. A jelentésben szereplő szolgáltatók vezetékes előfizetéseinek száma májusban 2,445 millió volt, ezen belül az analóg előfizetések száma 721 ezerre csökkent.

A vezetékes szolgáltatások esetében a piacvezető Digi csoport részesedése 30,1 százalék volt a hónap végén. Második helyen a Telekom állt 26,1 százalékkal, akit a UPC követett 25,4 százalékkal.

A vezeték nélküli szolgáltatások esetében is a legnagyobb szereplő a DIGI csoport 31,6 százalékos részesedéssel, második helyen a Telekom állt 29,6 százalékos, a harmadik helyen pedig a UPC 27,9 százalékos részesedéssel. 2018. május végén a MinDig TV Extra részesedése 10,7 százalék volt.

(HVG, 2018. július 21.)

Nem is kicsi: a világ legnagyobb kerékpárgyártója épít üzemet, a Giant Global Group.

Az USA hátraarcot csinált. Kapott érte egymilliárd dollárt.

Az USA hátraarcot csinált. Kapott érte egymilliárd dollárt. ₪₪₪

Az Egyesült Államok megállapodott a ZTE Corp. kínai mobil távközlési konszernnel az amerikai alkatrészek beszerzését tiltó rendelkezés visszavonásának feltételeiről június 7-én - jelentette be Wilbur Ross amerikai kereskedelmi miniszter, számol be a fejleményekről a Napi.hu.

A CNBC amerikai gazdasági hírtelevíziónak adott nyilatkozatában Ross elmondta, hogy kora reggel kötötték meg a végleges egyezséget. Ennek értelmében Kína második legnagyobb távközlési eszközöket gyártó cége egymilliárd dollár bírságot fizet, valamint 30 napon belül lecseréli vezető testületeinek tagjait. Emellett letétbe kell helyeznie 400 millió dollárt, amely összeg ugyancsak az Egyesült Államokat illeti meg, ha a kínai konszern nem tartja be a megállapodás feltételeit.

Washington áprilisban tiltotta meg amerikai cégeknek, hogy alkatrészeket szállítsanak és szolgáltatásokat nyújtsanak a kínai távközlési konszernnek, mert az nem teljesítette az Irán és Észak-Korea ellen elrendelt szankciók megsértése miatt még 2017 márciusában kötött megállapodás egyes feltételeit. A hét évre szóló tilalom, amelynek elrendelése után már pár nappal alapvető tevékenységeinek beszüntetésére kényszerült a ZTE, veszélybe sodorta a cég fennmaradását. A vitás kérdések rendezésével ezért a legmagasabb szintű amerikai-kínai kereskedelmi tárgyalásokon is foglalkoztak.

A ZTE 2017-ben mintegy 2,3 milliárd dollár értékben vásárolt alkatrészeket amerikai gyártóktól, közöttük olyan nagyvállalatoktól mint a Qualcomm Inc., a Broadcom Inc. és az Intel Corp., valamint olyan kisebb cégektől, mint az Acacia Communications Inc., vagy az Oclaro Inc. A ZTE készülékeiben az amerikai alkatrészek aránya 20-30 százalékra tehető.

Wilbur Ross a CNBC-nek nyilatkozva úgy vélekedett, hogy a ZTE-vel kötött megállapodásnak nem lesz semmilyen hatása a Kínával folytatott kereskedelmi tárgyalásokra. Ha a ZTE nem tartja be a mostani megállapodást, az alkatrészszállítási tilalmat újra életbe léptetheti Washington - mondta.

A ZTE a negyedik legnagyobb mobil távközlési hálózatiberendezés-gyártó a világon az európai Ericsson és Nokia, valamint a kínai Huawei után. Mobil készülékeivel az egyik legnagyobb márkának számít az amerikai piacon.

(Napi.hu, 2018. június 7.)

Leállt a kínai ZTE

A kínai ZTE nem birja tovább az amerikai alkatrészek nélkül, amit nem kap meg. Trump dolgozik. A Telenor is izzad, akinek szállított a ZTE.

A kínai ZTE telekommunikációs cég most gyakorlatilag az összeomlás szélén áll, írja a 24.hu. A Trump adminisztráció elvágta a céget az amerikai beszállítóitól, márpedig a ZTE mobil állomásait amerikai processzorok hajtják, hálózatának optikai elemei szintén amerikai gyártásúak, de még a mobiltelefonjainak Android operációs rendszere is amerikai. A társaság elvileg gyorsan találhatna az USA-n kívüli beszállítókat, de szakértők szerint a gyakorlatban ez nem lehet megoldás. Így ugyanis nem tudná ugyanazt a minőséget garantálni amit eddig, és a globális versenyben hamar alulmaradna.

A kínai társaság sencseni üzeme 2018 május 9-én gyakorlatilag leállt. A New York Times tudósítója szerint a dolgozók nagy része csak ténfereg a gyárban, próbálnak nekik értelmes elfoglaltságot találni, de ez nem mindig sikerül. A termelés leállása elsősorban helyi, kínai probléma, a cég esetleges bedőlése viszont érzékenyen érintheti azokat a mobilcégeket is, amelyek (legalább részben) erre a technológiára építették a hálózatukat.

A Telenor a különösen érintett szolgáltatók között van, mert a fejlődő világban számos hálózata épült ZTE eszközökre. A norvég cég vezérigazgatója egyelőre csak annyit mondott, hogy “közelről figyeli az eseményeket”. A társaság nemrég jelentette be, hogy többek között a magyar leányvállalatát is eladja, és amikor az üzletet nyélbe ütötték, a vevő (Petr Kellner cseh milliárdos PPF nevű cége) még aligha tudhatta, hogy ilyen terhet vesz a nyakába.

Egyelőre a magyar Telenor sem tudott többet mondani, minthogy tájékozódik a helyzetről és “vizsgálja az export tilalom és a ZTE bejelentésének hatását”. A Telenor Magyarország 2010-ben adott egy 200 millió eurós megrendelést a kínai ZTE-nek, hogy cserélje le mobilhálózatának bizonyos elemeit, amelyeket korábban az Ericsson és a Nokia-Siemens Networks szállított neki. A ZTE akkoriban a világ egyik legígéretesebben fejlődő távközlési eszközgyártójának számított, és bár volt még némi óvatoskodás a kínai technológia alkalmazásában, az eset nem volt egyedi, hiszen például a Vodafone magyar leánya már 2007-ben bizalmat szavazott a szintén kínai, és szintén akkoriban feltörekvő Huawei-nek.

Az amerikai beszállítók letiltásának oka az, hogy Washington szerint a ZTE megsértette az amerikai exportkorlátozásokat, amikor termékeit eladta Iránnak. A tiltás hét évre szól, a kínaiak pedig egyelőre nem tudtak enyhítést elérni a Trump adminisztrációnál.

A lépés ugyanakkor egy jóval nagyobb játszma része, az amerikaiak ugyanis évek óta jelentős nemzetbiztonsági kockázatnak tartják a ZTE és a Huawei amerikai piaci jelenlétét. Ezzel párhuzamosan a tiltás abba az intézkedéssorozatba is illeszkedik, amelynek részeként sok kínai áruravédővámot vetettek ki. Mivel Kína ellenintézkedéseket vezetett be, a világ új kereskedelmi háborúról beszél, és ennek végső soron az is az egyik célja, hogy a technológiai iparágakban Kína előretörését az Egyesült Államok megakadályozza. Ha a ZTE tönkremegy, vagy nagyon meggyengül, az tökéletesen szolgálja ezt a célt.

A magyar Telenornak az utóbbi napokban nincs nagy szerencséje, úgy érezheti magát, mint a szegény ember, akit az ág is húz. Nem sokkal azután, hogy a norvég tulajdonos kivonulását bejelentették, a Vodafone megállapodott a UPC megvételéről. Ezzel pedig hamarosan létrejöhet a Magyar Telekom után a második olyan cég Magyarországon, amely házon belül egyesíti a mobil és vezetékes szolgáltatást.

Így már csak a Telenornak hiányzik a vezetékes technológiai ága, ami különösen azok után lehet fájó, hogy az utolsó jelentősebb hálózattal rendelkező cégnek számító Invitelt a Digi elhalászta az orra elől. Erre a tranzakcióra a Gazdasági Versenyhivatal éppen már rábólintott, bizonyos, marketing szempontból előnytelen, de nem teljesíthetetlen feltételekkel.

(24.hu, 2018. május 10.)

A Vodafone megveszi a UPC-t az amerikaiaktól. Sok pénzért. A magyart is.

A Vodafone megveszi a UPC-t az amerikaiaktól. Sok pénzért. A magyart is. ₪₪₪

A Vodafone csoport 2018. május 9-én bejelentette, hogy 18,4 milliárd euróért felvásárolja a Liberty Global amerikai kábelszolgáltató cég németországi és közép-európai leányvállalatait, írja a Világgazdaság, az MTI nyomán.

A brit mobilszolgáltató a Liberty Global cseh, magyar és román érdekeltségeit szerzi meg a németországi mellett. A Vodafone hangsúlyozta, hogy mobiltelefonos szolgáltatása a Liberty révén nyújtott kábeltelevíziós és szélessávú internet szolgáltatással kiegészülve azt eredményezi, hogy létrejön az első igazi páneurópai társaság, amely képes lesz versenyre kelni olyan nagy, vezetékes üzletággal bíró riválisokkal, mint a Deutsche Telekom. Az ügylet a versenyhatóságok jóváhagyása után 2019 közepén zárulhat le.

A brit mobilcég és az amerikai kábelszolgáltató már évek óta tárgyal egymással. Két és fél év után 2018 elején, februárban kezdődtek el újra az akvizíciós tárgyalások.

Magyarországon a Liberty Global a UPC Magyarország tulajdonosaként van jelen 1989 óta.

2017-ben a UPC Magyarország 9,7 százalékos árbevétel-növekedést ért el, az előfizetések száma 7,3 százalékkal nőtt, meghaladta a 2 milliót. Az árbevétel 2017-es összegét a cég nem közölte, a nyilvános adatok szerint 2016-ban a társaság árbevétele 66,6 milliárd forintot tett ki.

A UPC 2017-ben 17,6 milliárd forintot költött beruházásokra, 40 településen valósult meg hálózatépítés és fejlesztés. Így 2017 végén már az ország 347 településén, közel 1,8 millió háztartásban volt elérhető a szélessávú hálózata.

A lakossági és üzleti ügyfelek száma 2017 végén már 850 ezer felett járt, ami több mint 27 ezres növekedés a 2016-os záróadathoz képest. A nagysebességű internet előfizetések száma közel 40 ezerrel nőtt, és meghaladta a 664 ezret 2017-ben. A digitális és analóg televízió előfizetések száma is 683 ezerre bővült, ami közel 20 ezerrel több, mint az előző év azonos időszakában. A mobil előfizetések száma 2017. decemberének végén meghaladta a 88 ezret, 26 ezer új előfizetést kötöttek 2017-ben.

(Világgazdaság, 2018. május 9.)

Terebélyesedik a Vodafone

Már 272 millió előfizetője van a világ második legnagyobb mobilszolgáltatójának, a Vodafone-nak.

A növekedés nagy része Európán kívülről származik. Nőttek a bevételek, a menedzsment pedig megerősítette a korábban megfogalmazott egész éves célokat, összegzi a Portfolio.

A 2017 júniusával végződő negyedévben (ez a Vodafone első pénzügyi negyedéve) tovább nőtt a Vodafone csoport. A távközlési cégnek június végén már 272 millió ügyfele volt, ami 2,6 százalékkal, vagyis 7 millióval több, mint egy évvel korábban. A legnagyobb növekedés a dél-afrikai térségben volt, a Vodacomnál egy év alatt 12 százalékkal 79 millióra nőtt az ügyfelek száma. Európában 115 millió ügyfele van a Vodafone-nak, ami 4,4 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Ez a visszaesés elsősorban annak tudható be, hogy többek között Görögországban (-4,5%), Olaszországban (-4,4%) és Nagy-Britanniában (-1,5%) is csökkent az előfizetők száma. Magyarországon június végén 2,8 millió előfizetője volt a Vodafone-nak, ami 1 százalékkal, vagy 29 ezerrel több, mint egy éve.

Az ügyfélszámmal párhuzamosan a bevételek is nőttek, 2,2 százalék volt a bővülés a szolgáltatási bevételeknél, ezen belül Európában 0,8, az AMAP régióban (Dél-Afrika, Törökország, Egyiptom, Új-Zéland) pedig 8 százalékos volt a növekedés.

Az adatforgalom 63 százalékkal nőtt, részben ez az, ami hozzájárul az egy ügyfélre jutó bevételek stabilizálódásához Európában. További eredmény, hogy a negyedévben közel 300 ezerrel nőtt a vezetékes szélessávú internetelőfizetések száma.

A menedzsment az első negyedévben látott trendek alapján megerősítette az éves várakozását, így a profitja 4.8 százalékkal nőhet 2017-ben.

(Portfolio, 2017. július 21.)

India betett a Vodafone-nak

Kisebb bukóval azért megúszta.

Hatalmas veszteséget hozott a Vodafone számára az indiai mobilpiac, ugyanis a brit társaság 5 milliárd eurós leírásra kényszerült a világ második legnépesebb államában kialakult gyilkos verseny következményeként. Üzleti évének 2016. szeptemberével zárult első felében a társaság ugyancsak 5 milliárd eurós veszteséget könyvelt el. Az indiai bukás nélkül nullásra kihozhatták volna az időszakot, ez viszont már javulás lett volna az egy évvel korábbi 2,3 milliárd eurós veszteséghez képest, összegzi a Vodafone eredményeit a Világgazdaság.

Az indiai Reliance Jio Infocomm társaság átszámítva 600 forintos havidíjas csomagokkal tömegével vonzza magához előfizetőket, sőt ingyenes szolgáltatást is ad 2016. végéig, amire a Vodafone nem számított. Az indiai versenyhatóságnál legalább azt el akarja érni Vodafone, hogy az ingyenes promóciók ne lehessenek hosszabbak 90 napnál. Az árháború egyébként épp akkor érte a Vodafone-t, amikor indiai egységét tőzsdére vitte volna, de ezt most elhalasztották.

A Vodafone számára a közeljövőben továbbra is gondokat okoz India piaca, az európai viszonylatban viszont tartják az erősödő irányzatot. Főként a német és az olasz piac ígéretes, előbbinél egy teljes szolgáltatási csomag - mobil és vezetékes telefon, internet és kábeltévé - feltételeinek megteremtésével nagyot léptek előre.

Az előfizetők száma alapján a China Mobile mögött a világ második legnagyobb mobiltársaságának számító Vodafone bevétele a fél év alatt 4 százalékkal 27 milliárd euróra csökkent. Az cég eredménye is csökkent, de a gyengülés hátterében árfolyamhatások állnak.

A cég gyorsjelentésében egyébként Magyarországot az „egyéb” kategóriában jegyzi, és ömlesztett adatokat közöl a régióról. Egy adatot külön is megad a Vodafone , ez a mobilelőfizetők szeptember végi 2,8 milliós száma, ami 34 ezerrel nagyobb a június véginél, s közel 200 ezerrel több a két évvel ezelőttinél. Kedvező az is, hogy a havi előfizetéses ügyfelek aránya egy év alatt négy százalékponttal 61 százalékra nőtt.

(Világgazdaság, 2016. november 15.)

Esett a Vodafone

Csökkent a bevétele és veszteséges is lett 2015-ben.

Veszteséges évet zárt a Vodafone 2015-ben. Alacsonyabb forgalom mellett veszteségbe fordult 2015-ben a Vodafone távközlési cég eredménye az előző évi nyereség után, az éves eredmény-beszámoló szerint.

A Vodafone a 2016. március végén zárt 2015/16-os pénzügyi évében 41 milliárd font-sterling, az előző évi 42 milliárd fontnál 3 százalékkal alacsonyabb bevétel után 3,8 milliárd font nettó veszteséget kényszerült elkönyvelni. Egy évvel korábban 5,9 milliárd font volt a nyereség.

A Vodafone bevétele a font árfolyamának erősödése miatt csökkent, a nyereség pedig az eredményt terhelő tőkeleírások és más finanszírozási költségek miatt fordult veszteségbe.

A Vodafone kamat-, adó- és értékleírások előtti (EBITDA) eredménye a 2015/16-os pénzügyi évben 2,5 százalékkal, 11,6 milliárd fontra csökkent az előző évi 11,9 milliárd fontról. A cég bevételarányos jövedelmezősége tíz bázisponttal, 28,3 százalékra javult 28,2 százalékról.

A Vodafone a folyó pénzügyi évre 3-6 százalékos növekedés mellett 15,7-16,2 milliárd euró EBITDA eredményt vár. A Vodafone a folyó pénzügyi évre már euróban adja meg mérlegadatait.

(Vodafone, 2016. május 17.)

A Vodafone is Ázsiában gyúrt egy nagyot

Több előfizető 2014-ben, de a bevétel csökkent, persze nem Ázsiában. ₪₪₪

A Vodafone a világ második számú mobilszolgáltatójának 0,4 százalékkal csökkent a bevétele 2014. utolsó negyedévében. Az elemzők nagyobb visszaesést vártak, 0,7 százalékos csökkenést. Az elmúlt két és fél évet nézve ez a negyedév hozta a legkisebb mértékű visszaesését.

A bevétel az Ázsiát, Óceániát, Közel-Keletet és Afrikát magában foglaló térségben 5,9 százalékkal nőtt 2014. utolsó negyedévében. A növekedés motorja az előfizetők, továbbá a mobil adatforgalom növekedése volt.

A legnagyobb szelete a Vodafone piacának India, innen van az ügyfélállomány 40 százaléka, ráadásul a második legnagyobb ázsiai országban 15 százalékkal nőtt a bevétel. 2014. egészében Indiában 70 százalékkal bővült a mobil adatforgalom, ami mögött részben az ügyfélállomány növekedése (30%-kal), másrészt pedig az egy ügyfélre eső adatforgalom megugrása (40%-kal) húzódik meg.

A Dél-Afrikában működő Vodacom a negyedévben 3,9 százalékos betételcsökkenést mért, a térség többi országa viszont növekedést hozott a Vodafone kopnyhájára.

Európa továbbra is csökkenő piaca Vodafone számára, de a visszaesés mértéke egyre kisebb ütemű. Nagy-Britanniában hosszú idő után viszont ismét nőtt a Vodafone, 0,9%-kal, Németországban is már csak 1 százalékos a csökkenés, míg Olaszországban és Spanyolországban egyszámjegyű a bevételesés.

A Vodafone folyamatosan fejleszti hálózatát és szolgáltatásait, így 2014. végére 65 százalékos 4G lefedettséget épített ki Európában. Az elmúlt két évben több mint négyszereződött az adatforgalom az európai ügyfelek körében, a következő években pedig a jelenlegi igény többszörösével kell számolni.

Résen kell lennie ugyanakkor a Vodafone társaságnak, mivel BT bejelentette, hogy megveszi a Deutsche Telekom és az Orange által fele-fele arányban tulajdonolt EE-t. A BT és az EE összeolvadása révén létrejövő univerzális szolgáltató komoly veszélyt jelenthet a Vodafone számára, mivel jelenleg nem tud hozzá hasonló szolgáltatás portfóliót (kábeltévé, internet, vezetékes telefon és mobiltelefon egy helyen) felmutatni.

A Vodafone egyébként a német Kabel Deutschland után a spanyol Ono kábelszolgáltatót is megvette.

(Investor.hu, 2015. február 8.)

Táncikál a televilág vörös ördöge

Jobban zárt a Vodafone 2014 harmadik negyedévében.

Az előző negyedévekhez képest javultak a Vodafone üzleti eredményei 2014. harmadik negyedévében. A Vodafone két éves időtávra 19 milliárd fontos hálózatfejlesztési programot indított, a vonalas- és mobilhálózat, valamint a 4G szolgáltatások irányában. Az elmúlt másfél évben 4-5 százalékkal csökkent a bevétel, most viszont már csak már csak 1,5 százalékkal. Az elemzők 2,8 százalék visszaesést vártak.

Az üzemi eredmény viszont az egyszeri tételek levonása nélkül 30 százalékot esett a felvásárlási költségek eredménycsökkentő hatása miatt a legutóbbi negyedévben.

Kisebb volt az európai piac 5%-os bevételcsökkenése az előző negyedévi 7,9 százalékos visszaesésnél. Afrikában, a Közel-Keleten és Ázsiában – benne a Vodafone számára legfontosabb Indiával – a bevételek már 5,7 százalékkal növekedtek. Ebben a térségben növekedéssel számol a Vodafone.

Emelte a Vodafone az üzleti év végére várt profitot, az eddigi 11,4-11,9 milliárd fontos sávját 11,6-11,9-re emelte. A menedzsment 3,6 pennys osztalékelőlegre tett javaslatot, ami 2 százalékos emelkedést jelent éves alapon. A Vodafone árfolyama a negyedéves gyorsjelentés november közepi közzététele nyomán a londoni tőzsdén több mint 5 százalékot emelkedett.

(Investor.hu, 2014. november 14.)

A Vodafone Európában gyengélkedik

2013 utolsó negyedévében csökkent a Vodafone bevétele az európai piacon.

2013 utolsó három hónapjában, üzleti évének harmadik negyedében 3,6 százalékkal, 10,98 milliárd fontra csökkent a Vodafone árbevétele az egy évvel korábbihoz képest.

Az adat nagyjából megfelel a piaci várakozásoknak, az elemzők 10,86 milliárd fontra számítottak. Csökkent 4,8 százalékkal a szolgáltatási bevétel a 2013. december végével záródott három hónapban éves szinten, amelynél nem veszik számításba a mobilkészülékek értékesítéséből származó forgalmat.

A Vodafone a gyenge európai üzletmenettel indokolta a forgalom visszaesését, az európai bevételek 9,6 százalékkal estek. A társaság nem közölt negyedéves nyereségadatokat. A Vodafone a China Mobile után a világ második legnagyobb mobilszolgáltatója az előfizetői szám alapján.

(Heti Világgazdaság, 2014. február 6.)

Vodafone: indiai turné indul

Rövidesen új indiai teleóriás születhet, miután a piac második számú szereplője, a Vodafone felvásárolná egyik kisebbik versenytársát a Tata Grouptól. A tengerentúlról közben pedig már lenne kérője a Vodafone-nak.

Európa legnagyobb mobilszolgáltatója, a Vodafone az indiai Tata Grouppal folytat tárgyalásokat utóbbi telekommunikációs leányának megvételéről. Piaci értesülések szerint azonban még kezdeti stádiumban tartanak az egyeztetések a Tata Teleservicesről, melyben a Tata Group 59,45 százalékos befolyással bír.

A tranzakció elé komoly akadályt gördíthet a japán NTT DoCoMo telekomcég is, amely az indiai távközlési vállalat mintegy negyedét tudhatja magáénak. Ráadásul a szigetországiak vétójoggal rendelkeznek, így vélhetően velük is egyességet kellene kötnie a Vodafone-nak.

A rendelkezésre álló legfrissebb, azaz 2013 október végi adatok alapján, ha a Vodafone helyi leányának sikerülne bekebeleznie a Tata telekommunikációs egységét, akkor ügyfélállomány alapján a legnagyobb indiai mobilszolgáltató jönne létre. 220 milliós ügyfélbázisával és 25,15 százalékos piaci részesedésével maga mögé utasítaná az eddigi piacvezető Bharti Airtelt

A Vodafone indiai terjeszkedése már nem számít újdonságnak, hiszen a telekomcég már korábban megszellőztette a terjeszkedés lehetőségét. Igaz, ehhez előbb még a Vodafone-Verizon gigaügyletre is rá kell bólintania a hatóságnak, a brit távközlési óriás ugyanis 130 milliárd dollár fejében megválna a két cég közös amerikai leányában meglévő 45 százalékos pakkjától.

Vélhetően nem csak az indiai terjeszkedésen töri a fejét a Vodafone. A legnagyobb brit kábeltelevíziós társaság, a British Sky Broadcasting Group (BSkyB) is rajta lehet a mobilszolgáltató kívánságlistáján. E terén ráadásul a Vodafone felvásárolta a legnagyobb német kábeltelevíziós céget, a Kabel Deutschlandot, így nem lenne meglepő, ha a szigetországban is hasonló babérokra törne a telekomóriás. Mindezeken túl az amerikai AT&T élénken érdeklődik a Vodafone felvásárlása iránt.

(Investor.hu, 2014. január 5.)

A Zara Home utánozta a Herendi Porcelánmanufaktúra teáskészletét, pedig nem kellett volna.

A Zara Home utánozta a Herendi Porcelánmanufaktúra teáskészletét, pedig nem kellett volna. ₪₪₪

Peres eljárást indított a Herendi Porcelánmanufaktúra, mert 2016 januárjában tudomására jutott, hogy a Zara Home Magyarország Kft. egy Herendi porcelán teáskészlet utánzatát gyártatta le, és hozta forgalomba üzleteiben, valamint webáruházában, írja a Napi.hu a Sár és Társai Ügyvédi Iroda közleménye nyomán.

A Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítélete megállapította, hogy a spanyol tulajdonú Zara Home üzleteiben forgalmazott termékek az összetéveszthetőségig hasonlóak a Herendi Porcelánmanufaktúra egyik teáskészlet családjával mind a külső megjelenés, mind az összhatás tekintetében. A bíróság ezért jogerősen eltiltotta a lakberendezési céget a további jogsértő magatartástól, elrendelte a jogsértő termékek megsemmisítését, valamint ezen felül arra kötelezte a Zara Home-ot, mint pervesztes céget, hogy a sajtóban adjon információt a jogsértő magatartásáról, ezzel nyilvános elégtételt is adva a Herendinek.

A Herendi Porcelánmanufaktúra rendkívül fontosnak tartja a szellemi tulajdonnal kapcsolatos jogai hatékony védelmét és a fellépést azok érdekében, az adott esetben még az olyan multinacionális cégek ellen is, mint a Zara Home. A Herendi csaknem 200 éve készíti Hungarikumnak számító kézműves termékeit, és mindig is nagy hangsúlyt fektetett a Herendi márka védelmére.

(Napi.hu, 2018. május 7.)

Tartja magát a Herendi

A Herendi Porcelánmanufaktúra 2016-ban is hozta a formáját.

A Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. közel 700 millió forintos adózás előtti nyerséggel zárta a 2016-os esztendőt, a cég üzemi tevékenységének összes bevétele pedig ötmilliárd forint körül alakult, számol be a Világgazdaság. A nyilvános cégadatok szerint a cég 2015-ben 4,9 milliárd forint bevételt és 873 millió forint adózás előtti eredményt ért el.

A Herendi Porcelánmanufaktúra árbevételének közel 70 százaléka exportértékesítésből ered.

A világ legnagyobb kézműves módon porcelánt előállító manufaktúrájának exportpiaca 60 országra terjed ki. A cég 16 ezer fehér formával, 4 ezer különböző mintával, összesen mintegy 64 millió különböző termékkel rendelkezik, évente pedig 300-400 új terméket fejleszt ki.

A világ egyik legnagyobb szakvásárának is vendége a Herendi, 2017-ben a márciusi frankfurti Ambiente vásáron a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. 200 új terméket mutat be.

A cég több mint 230 millió forint értékű beruházást hajtott végre 2016-ban, ami csaknem két és félszerese az egy évvel korábbi összegnek. A manufaktúra gazdasági, pénzügyi működése stabil volt 2016-ban, külső finanszírozási igénye nem volt a társaságnak, hitel nélkül, saját forrásból finanszírozták működésüket és beruházásaikat. A több mint 700 munkavállalót foglalkoztató cég bruttó 7 százalékos bérfejlesztést hajtott végre, a személyi ráfordítások 150 millió forinttal növekedtek az előző évhez képest.

(Világgazdaság, 2017. február 1.)

Az amerikai Whirlpool veszteséggel zárta a 2017-es utolsó negyedévet.

100 millió dollárért.

100 millió dollárért. ₪₪₪

Felvásárolta a luxemburgi bejegyzésű, de magyar érdekeltségű Balabit cégcsoportot a One Identity, az amerikai Quest nevű cég IT biztonsággal foglalkozó leányvállalata, jelentette be a Balabit IT Kft. alapító ügyvezető igazgatója.

Györkő Zoltán közölte: a tranzakció részletei, így a vételár sem nyilvános. Az üzlet további technológiai és piaci fejlődés előtt nyit utat a Balabitnak, amelyhez magyarországi, németországi és az egyesült államokbeli cégek tartoznak.

A Balabit nagyvállalkozások számára fejleszt IT-biztonsági megoldásokat, amelyek saját területükön technológiai vezető szerepet töltenek be a nemzetközi piacon. A cégcsoport bevétele 95 százalékban külföldi értékesítésből származik - tette hozzá az ügyvezető igazgató. A Balabit ügyfélkörébe többek között multinacionális cégek, bankok és államigazgatási szervezetek tartoznak.

Györkő Zoltán az MTI-nek elmondta: a Balabit konszolidált árbevétele a 2016/2017-es üzleti évben ( július 1-től a következő év június 30-ig) mintegy 20 millió euró, valamivel több mint 6 milliárd forint volt, mintegy 20 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Az idei üzleti évben 25-30 százalékos növekedésre számítanak. A várakozásokat megalapozzák a piacbővítési folyamatok.

A csoport ugyan veszteséges volt, miután 2014-től kockázati tőkefinanszírozást - 8 millió dollárt, mintegy 1,8 milliárd forintot - vettek igénybe. A tervek szerint a 2018/2019-as üzleti évet nullszaldóval zárhatják.

Az ügyvezető kiemelte, hogy nem gazdasági kényszer miatt értékesítették a Balabitet, hanem a fejelődési lehetőségek miatt. A Balabit alapítói számára a következő egy évben opcionálisan még fennáll a kivásárlás helyetti részvényessé válás lehetősége. A dolgozókat ugyanakkor a tranzakció gyakorlatilag nem érinti.

(MTI, 2018. január 19.)

A Balabit kiszúr mindent

Jöhet a hacker, persze, azért inkább ne jöjjön.

A szaporodó kibertámadások keményen megdolgoztatják a rendszergazdákat, akiknek pillanatok alatt kell kritikus döntéseket hozniuk, azt mérlegelve, hogy vajon a szolgáltatások leállítása okoz majd nagyobb kárt, vagy pedig az, ha hagyják tovább futni a rendszereket, és ezzel teret adhatnak a zsarolóvírusok további terjedésének. Éppen a Petya legutóbbi óriási támadása előtt tartott sajtórendezvényt a magyar Balabit, amely a zsarolóvírusok támadása utáni „postmortem” elemzésekben tudja segíteni a vállalatokat, hogy láthatóvá váljanak az incidensek során tett ballépések, és ezekből tanulni tudjanak.

A Balabit három éve 1,8 milliárd forintos tőkeemelést hajtott végre, ezt követően azonban teljesen eltűnt a radarképünkről, mert – őszintén bevallva – a céges IT-rendszerek monitorozása nem a világ legszexibb témája, és ők is inkább a nemzetközi ismertségük kiépítésére fókuszáltak. A Balabit által kifejlesztett eszközök arra jók, hogy a cégeknél (túl sok) hozzáférést kapó dolgozók tevékenységét figyelemmel tudják követni.

Belülről is lehet fúrni

A cégek szervereit néha belülről is megtámadják, például bekattant adminok törlik az adatokat, vagy csak megpróbálnak ellopni és eladni kényes információkat. Alig pár hete történt, hogy egy holland webszolgáltató kirúgott adminja bosszúból minden ügyféladatot törölt, és egy napra megbénította a cég működését.

A kívülről támadó kiberbűnözők is hasonló módszerekkel dolgoznak, annyi különbséggel, hogy akár heteken, vagy hónapokon át készítik elő a támadást, és amikor beüt a baj, akkor már rég megszerezték a szükséges hozzáféréseket. Ezt azonban a Balabit eszköze simán leleplezi. A hálózati forgalmat monitorozzák, amely a cég szerverei és az ehhez hozzáférő dolgozók közt zajlik, és kiszűrik a gyanús jeleket. Az elemzés többrétegű, és van köztük pár izgalmas megoldás, mint például a viselkedés elemzése, amivel pillanatok alatt rájönnek, ha egy adminisztrátor felhasználónevét és jelszavát valaki más használja.

Hogy miért van erre szükség? Azért, mert az erős jelszó csak a védelem első vonala, ezt viszont simán ellophatják a kiberbűnözők vagy idegen államok pénzelt kiberkatonái. Általában ez egy kibertámadás első lépése – fejtette ki Krasznay Csaba, a Balabit szakértője. Ezt követően megkeresik a hálózaton a jelszavakat tároló adatbázisokat, a hatékony támadáshoz ugyanis minél magasabb szintű, a lehető legtöbb joggal rendelkező felhasználói hozzáférést érdemes megszerezni (ezt a módszert használta a Petya vírus új variánsa is). Ha megvan egy admin belépési adata, azzal a támadó elvileg bármit megtehet.

Na, ennél a résznél jön be a képbe a Balabit, ők ugyanis a belépés után elvégzett tevékenységeket ellenőrzik. Rögtön kiszúrják, ha valaki olyan dolgokhoz próbál hozzáférni, vagy olyan parancsokat ad ki, olyan appokat indít el, amiket a mindennapi munkája során nem szokott. Ezt természetesen minden cég magának finomhangolhatja, hogy ritkán legyen hamis riasztás, ugyanakkor a legkisebb gyanús lépésnek is nyoma legyen. A viselkedés is árulkodó, figyelni tudják többek közt a gombok lenyomása közt eltelő időt, az egérmozgatás dinamikáját, irányát – és a rendszer rögtön jelez, ha valami nem stimmel. A felhasználó dönti el, hogy milyen cselekedetek indukáljanak riasztást, és mikor kell a gyanús kapcsolatot automatikusan megszakítani.

Ezt a fajta védelmet a Fortune Top 100-as listájának negyede a Balabittől veszi meg

A védelmi funkciókon túl egészen meglepő járulékos hasznai lehetnek egy ilyen elemzőrendszernek. Egy cégnél például arra jöttek rá, hogy a szervereiken körülbelül húszezer interakcióból ötezret szkriptek hajtanak végre, mert az alkalmazottak rájöttek, hogy tök fölösleges kézzel begépelni bizonyos parancsokat.

Ez egyáltalán nem káros dolog, ugyanakkor a cég vezetősége ennek hála rájött, hogy a robotok és szkriptek gépies munkája helyett valami értelmesebb, kreatívabb feladatot is adhat az alkalmazottaknak.

Mint a bemutatókból kiderült, a Balabit rendszerének egyik előnye, hogy nem szöveges naplófájlokat kell végigbogarászni, mert a speciális algoritmusaik segítségével az adatokból videófájlokat (audit trail) állítanak össze, így az ellenőrzések során az jelenik meg, ami a vészjelzést kiváltó fiók használata közben a monitoron volt látható. (Magyarán nem a képernyőképet rögzítik, aminek óriási tárolási igénye lenne, hanem a képernyőképet reprodukálják.) Egy banknál így sikerült percek alatt kideríteni, hogy az admin hol szúrta el, és melyik parancs miatt állt le az egész ATM-hálózat.

De volt olyan hazai eset is, amikor az audit trail felvétele bizonyította a rendszergazda ártatlanságát egy adatkiszivárgási ügyben

A Balabit a három éve végrehajtott 1,8 milliárd forintos tőkeemelésből a nemzetközi terjeszkedését erősítette – tudta meg az Index meg Györkő Zoltán ügyvezető igazgatótól. Kialakítottak egy globális menedzsmentet, nagy tapasztalattal rendelkező, külföldi vezetőkkel, és 2015-ben elindították a New York-i központjukat. Ennek meg is lett az eredménye, az Egyesült Államokból származó eladások már az összárbevétel 20 százalékát teszi ki, ami azelőtt csak 10 százalék volt.

A cég most 240-250 fős, és továbbra is hazánkban van a fejlesztés. Az itthoni bővülést némiképp gátolja, hogy nehéz jó szakembert találni, és a Balabithez nehéz bekerülni. „Nagyon erős a szűrő, mert ez nem egy Java-app, itt a kerneltől a szkriptekig mindent ismerni kell” – mondta Györkő Zoltán. Az elemzőeszköz piacra dobásával ugyanakkor sikerült bebizonyítani, hogy jó adattudósképzés van Magyarországon, erős a matematikai háttér.

A Balabit továbbra is a dinamikusan fejlődő cégek közé tartozik, évente több mint 30 százalékos árbevétel növekedést ér el, de például az USA-ban 2016-ban dupláztak. A tőkeinjekció megszerzése előtt a Balabit profitábilis volt, jelenleg azonban mínuszban van, mert elkezdtek költeni a márkanév kiépítésébe. Györkő szerint 2018-ban már cash-flow pozitívak lesznek, és utána már profitelvárás van. Közben előkészítenek egy újabb, a korábbinál is nagyobb befektetési kört, lehetőleg amerikai alappal, ez várhatóan 2018-ban valósul meg.

A vártnál. A Johnson & Johnson (J&J) amerikai egészségügyi-kozmetikai cég a vártnál kedvezőbb eredményről számolt be.

A vártnál. A Johnson & Johnson (J&J) amerikai egészségügyi-kozmetikai cég a vártnál kedvezőbb eredményről számolt be. ₪₪₪

A részvényenkénti eredmény 1,8 dollár volt a 2017 június végével záródott három hónapban, 3 centtel magasabb a szakértők előrejelzésénél, és 5 százalékkal múlja felül az előző év azonos időszakát. A jobb eredményt az új termékei keresletének növekedésével indokolta a cég, tudósít a Napi.hu.

Az amerikai egészségügyi-kozmetikai cég értékesítése az előző év azonos időszakához képest 2 százalékkal, 19 milliárd dollárra nőtt a 2017 június végével záródott három hónapban. Ez viszont némileg elmarad a szakértők előrejelzésétől.

A Johnson & Johnson 2017 január végén jelentette be, hogy mintegy 30 milliárd dollárért felvásárolja az Actelion svájci gyógyszeripari-biotechnológiai vállalatot. Így erősíti pozícióját a gyógyszerpiacon, növeli a megjelenés előtt álló gyógyszerei számát. A J&J azzal számol, hogy a felvásárlás révén azonnal nőnek bevételei és nő a részvényarányos eredménye is.

Az Európai Bizottság 2017 júniusának elején jóváhagyta, hogy a Johnson & Johnson (J&J) 27,9 milliárd euróért felvásárolja az Acteliont. A testület a jóváhagyás közlésekor ugyanakkor aggályainak adott hangot, miszerint a cég meghatározó szerepbe juthat majd az altatók európai piacán, ugyanis mind az Actelion, mind a Johnson & Johnson fejleszt altatókészítményeket. A bizottság olyan intézkedéseket vár a Johnson & Johnsontól, amelyek nem torzítják Európában az egészséges versenyt ezen a területen.

A Johnson & Johnson 131 éves múltra visszatekintő cég, gyógyszereket, orvosi eszközöket, kozmetikumokat gyárt. A J&J leányvállalatai közé tartozik egyebek között a Janssen Pharmaceutica gyógyszercég is, amely Magyarországon is jelen van.

Az Acteliont 20 éve alapították, Magyarországon 2011 óta van jelen. A felvásárlás az Actelion honlapján közzétett közlemény szerint 2017 június 16-án le is zárult.

(Napi.hu, 2017. július 18.)

Árbevétel-rekorddal zárta a 2017-es évet a Henkel.

Árbevétel-rekorddal zárta a 2017-es évet a Henkel. ₪₪₪

A Magyarországon is jelen lévő Henkel német háztartási vegyipari és kozmetikai konszern, a düsseldorfi székhelyű cég azt közölte, hogy a 2017-es pénzügyi évben az árbevétele 20 milliárd euró volt, 7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, írja az MTI.

Az egyedi tételektől megtisztított árbevétel 3 százalékkal nőtt, ami összhangban van a cég teljes évre előirányzott, 2 és 4 százalék közötti célkitűzésével. A ragasztószergyártó üzletág 5 százalékos árbevétel-növekedést ért el, a kozmetikai üzletág 0,5 százalékost, a háztartási vegyipari üzletág pedig 2 százalékost.

Az üzemi eredmény (EBIT) 9 százalékkal emelkedett, 3,2 milliárd euróról 3,5 milliárd euróra nőtt. Mindhárom üzletág hozzájárult ehhez a növekedéshez.

A Henkel Magyarország Kft. a kelet-közép-európai régió első Henkel cégeként 1987 óta van jelen, közel 1.000 embernek ad munkát. Két gyára van: Környén vizes bázisú és elektronikai ragasztóanyagokat, Körösladányban mosó- és háztartási tisztítószereket gyárt.

(MTI, 2018. február 23.)

Erősödött a Henkel

Emelkedett a Henkel árbevétele és nyeresége 2017 második negyedévében.

A düsseldorfi székhelyű tisztálkodó- és tisztítószereket, továbbá kozmetikai cikkeket gyártó cég árbevétele 10 százalékkal 5 milliárd euróra, üzemi eredménye pedig 11 százalékkal 909 millió euróra nőtt a 2017 június 30-án véget ért negyedévben, írja a Napi.hu.

A korábbi cégfelvásárlások nélkül számított árbevétel azonban csak a 2017-re előirányzott növekedési sáv alsó szélén, 2 százalékkal emelkedett. A szépségápolási üzletág nem növekedett, a ragasztószer üzletágban pedig az első negyedévi 5,5 százalékkal szemben csak 3,4 százalékkal bővültek az eladások.

A Henkel olyan márkák mögött áll, mint a Persil, a Prill, a Perwoll, a Schwarzkopf, a Fa és a Loctite.

A Henkel Magyarország Kft. a közép-kelet-európai régió első Henkel-vállalataként 1987 óta van jelen a magyar piacon, közel 1.000 embernek ad munkát. Két gyára van, Környén vizes bázisú és elektronikai ragasztóanyagokat, Körösladányban mosó- és háztartási tisztítószereket gyárt.

De már korábban is

A mosóporüzletág és az amerikai Sun mosóporgyártó cég felvásárlása nagyobb lökést adott a Henkelnek 2016 harmadik negyedévben. Ekkor a német konszern árbevétele 3,4 százalékkal 4,8 milliárd euróra emelkedett, ami az addig elért legjobb negyedéves eredmény volt a cég történetében. A nyereség 19 százalékkal 576 millió euróra nőtt. Az indiai, dél-koreai és kínai eladások növekedése ellensúlyozta az európai értékesítés csökkenését.

A legnagyobb növekedést a mosó- és tisztítószer üzletág mutatta fel ekkor, ennek árbevétele 12 százalék felett nőtt. Az árfolyamhatásoktól, továbbá a felvásárlások hatásától megtisztított árbevétel-növekedés 4 százalék volt.

A Henkel 3,2 milliárd dollárért felvásárolta amerikai versenytársát, a Sunt, és ezzel a Procter & Gamble mögött a második helyre kapaszkodott az amerikai mosószerpiacon ebben az időszakban

(Napi.hu, 2017. augusztus 10., 2016. november 8.)

műszaki piac nagyjai	2017	2018
Media Markt	146	173
Euronics	66	74**
Extreme Digital	43*	47
eMAG	26***	32***
ők összesen	281	326
Elektronikus Beszámoló Portál, érték: milliárd forint, bruttóra átszámolva, bevétel: hagyományos, web és export együtt, legutóbbi beszámolók, fordulónapok: MM szeptember 30., ED 2017-ben október 1-től, de előtte december 31., így 2017 közlésük alapján korrigált adat (), Euronics: Vöröskő Kft, 2018-as adata: sajtóinformáció, fordulónapja: december 31.. eMAG: Romániában bejegyzett, **/: magyar forgalom becsült adata, ami nem része a magyar statisztikának

	2011	2012	2013	2014	2015	2016	2017	2018
mobilpiac	49,7	50,4	51,3	54,5	61,5	69,7	89,2	135,2
változás	+ 3%	+ 2%	+ 2%	+ 6%	+ 11%	14%	+ 28%	+ 52%
KSH, érték: milliárd forint, változás: előző év 100%

	2015	2016	2017	2018
mobilpiac	61,5	69,7	89,2	135,2
utolsó negyedév	19	21,7	31,6	48,9
utolsó negyedév aránya	31%	31%	35%	36%
KSH, érték: milliárd forint

	árbevétel	boltszám
Media Markt	138	24
Euronics	66	68
Extreme Digital	41*	16
Elektronikus Beszámoló Portál, legutóbbi beszámolók, érték: milliárd forint, árbevétel: belföldi értékesítés, bruttó érték, MM, ED: fordulónap szeptember 30., */: blokkk.com becslés

	tartós	féltartós	nem tartós	szolgáltatás	összesen
érték	873	1.040	5.669	6.228	13.809
megoszlás	6%	8%	41%	45%	100%
KSH, 2017 első három negyedév, érték: milliárd forint

Tartós fogyasztási cikkek	2010	2017
hűtő- és fagyasztógép (egyben)	42	63
mosógép	100	97
ebből automata, félautomata	82	85
mosogatógép	10	18
televízió, színes	137	153
ebből plazma, LCD-televízió	12	73
digitális fényképezőgép	32	33
asztali számítógép (PC)	49	43
hordozható számítógép (laptop)	19	51
kézi számítógép (netbook, tablet)	14	17
mobiltelefon	169	186
saját okostelefon	.	72
személygépkocsi	54	63
KSH, 100 háztartásra jutó darab

	2007	2008	2009	2010	2011	2012	2013	2014	2015	2016	2016/2006
bútor, műszaki cikk boltok	94,1	93,9	86,1	98,4	99,1	89	98,2	99,7	100,3	104,7	67,9
bolti kiskereskedelem	97,9	98,4	94,7	97,9	100,2	97,8	101,8	105,2	105,8	104,7	103,8
KSH, változatlan áras változási mutatók, előző év: 100%, 2016/2006: 2006=100%

	árbevétel
Regio	9,9
Formatex	3,1
White Crystal (Játék Shop)	2,5
JátékNet	2,1
Fakopáncs	0,6
Szoti Játék Ajándék Áruház	0,5
Kék Kobra	0,5
Lilipot Toys	0,4
Minitoys	0,2
Gondolkodó Játékbolt (Gémklub)	0,2
Elektronikus Beszámoló Portál, árbevétel: milliárd forint, nettó