iparospiac₪próbafülke – Oldal 5

Divatmanufaktúrák frászban: a fast fashion mindent besöpör

A kis divatcégeket felfalja a piac. Sok a márka, kevés a pénz. Ügynök nélkül kint nem megy. 2.400 milliárd dollárnyi piac a divat. A fast fashion mindent elsöpör.

Veszettül turkálnak az amerikai divatcégek

Cuccok idősebbeknek, fiatalabbaknak, jöhetnek a hétköznapi modellek, meg az online.

Jobb lett a Johnson & Johnson

A vártnál. A Johnson & Johnson (J&J) amerikai egészségügyi-kozmetikai cég a vártnál kedvezőbb eredményről számolt be.

Fényképezőgép? Csak, ha nagyon jó, különben okostelefon

A fényképezőgépek piaca egyre csökken, miközben egyre több kép készül okostelefonnal.

Nagyot hasított a Henkel

Árbevétel-rekorddal zárta a 2017-es évet a Henkel.

Bemutatták Karl Lagerfeld utolsó kollekcióját FORRÁS: GETTY IMAGES/2019 YANSHAN ZHANG

2019-ben már 900 milliárd felett lesz a ruhás költekezés, az elmúlt három esztendőben pedig közel 40%-kal nőtt. És lassan daráljuk a butikokat, a butikvilág olvadozik, még a bevásárlóközpontokban is, ahol a derékhad ruhás árus, kevesebb a ruhabolt. Neten, hipermarketben, diszkontban viszont egyre több ruhát veszünk.

Két vásárló beszélget. - De cuki a pólód! Mennyiért vetted? - Akciós volt, féláron. A felét az árnak megtakarítottam. - És már vége az akciónak? - Ja. Lekéstél róla. - Nem azért kérdem. Csak mondom, ilyenkor kell visszavinni és egész áron cserélni. - Jé! Tényleg?

Több a pénzünk, többet költünk ruhára is. Ráadásul manapság egy fast fashion akció nyomán olcsóbban is lehet ruhafélét venni, mint a Józsefvárosi piacon. A netes áruházak akciói is nyomják a hagyományos butikvilágot, a körúti kapualji és udvari ruhás világ hosszú ideje sorvadozóban.

A statisztikából is kirajzolódik, hogy a hagyományos ruházati boltok mellett egyre több ruhafélét vásárolunk máshol, ráadásul azért vannak még ázsiai piacok, szép számmal kínai boltok is. A használt ruhaboltok is tartják piacukat, a maguk éves 30 milliárdos pénzükkel.

2015-18 között a teljes ruházati költekezés 37%-kal nőtt, ezen belül ruhára 41%-kal, lábbelikre 27%-kal adtunk ki többet a családi kasszából. A sok-sok akció nyomán pedig rohantunk ugyan a boltba, de végül az átlagos árszint alig változott az elmúlt években, 1%-on belül mozgott. A gyengébb forint nyilván drágította a beszerzést, hiszen a ruhapiac zöme import, ráadásul a legmenőbb márkák is zömmel Kínában, vagy valahol Ázsiában gyártatnak, meg kell nézni a bevarrt címkéket, melyek ezt elárulják.

A teljes ruhapiac végül szépen hízott, évente 10% körüli nagyságrendben:

teljes ruhapiac	2015	2016	2017	2018	változás 2018/2015
ruházat	463	509	574	653	+ 190	+ 41%
lábbeli	188	206	232	238	+ 50	+ 27%
együttesen	651	715	806	891	+ 240	+ 37%
KSH, érték: milliárd forint, online kasszás adatok alapján

De a butikvilág olvadozik

Hajdanán, sok-sok évvel ezelőtt a butik volt a legmenőbb ruhás lelőhely, de ma már más világ van. A hagyományos boltos körön belül egyre nagyobb a fast fashion súlya, a kisboltok visszaszorulóban vannak. Ráadásul egyre több ruhafélét veszünk a neten, vagy éppen például sportboltban, de a hipermarketek és a diszkontok is látnak benne fantáziát, raknak is ki belőle a polcaikra. És persze ezek a törtető csatornák olcsóbbak a hagyományosnál.

És a legdurvább arányban 2018-ban esett is a szakboltos ruhavásárlás súlya a teljes ruhapiacon belül, nem is keveset, a korábbi 87%-ról 77%-ra:

szakboltos ruhavásárlás	2015	2016	2017	2018	változás 2018/2015
butik, áruház	565	619	674	690	+ 125	+ 22%
teljes ruhapiac	651	715	806	891	+ 240	+ 37%
szakboltok aránya	87%	87%	84%	77%	.	.
KSH, érték: milliárd forint

Ruhaboltból egyre kevesebb van

Csökkent a ruhás boltok száma, ráadásul a bevásárlóközpontokban is.

A bevásárlóközpontokban 2015-ben 3.232 ruhás bolt volt, az összes kiskereskedelmi (élelmiszeres, iparcikkes) egység 49%-a, tehát fele. 2017 legvégén viszont már csak 2.943 ruhás hely volt a központokban, 289 darabbal kevesebb (az arányuk már csak 47% volt).

És összességében soványodott a ruhás szakboltok, szakáruházak hálózata is az elmúlt években:

ruhás boltok	2015	2016	2017	2018	2018/2015
ruha	18.805	17.690	16.954	16.571	- 2.234
lábbeli	2.950	2.848	2.710	2.651	- 299
együttesen	21.755	20.538	19.664	19.222	- 2.533
KSH, érték: darab, 2018: első félév

(blokkk.com, 2019. március 20.)

Örök nyári sláger: nyári vásár

Pénztárcába mászó dallam, de valamikor később az akció árát is megfizetjük. Nyár derekán ruhára kevesebbet költünk. Az "akár" és az "ig" adja a ritmust. Nem sokat kell bíbelődni az akciós táblákkal, mivel évről-évre hasonló a leárazások mértéke. 2018-ban azért 4-5 milliárdot megspórolhat a vásárló.

Évről-évre egyre többet költünk ruhára, cipőre, nőtt is a ruházati piac az elmúlt években. A növekedés üteme azonban lassult, a ruházati boltokat nézve, hiszen 2014-ben még 14%, 2017-ben azonban már csak 3,5% volt a bővülés üteme. És hát aki a ruhaboltok kirakatait böngészi nap mint nap, mert jólesik, kíváncsi, vásárlást tervezget, annak bizony feltűnhet, hogy szinte az év minden napján ott virít valamilyen akciós reklám. Nagyon is úgy tűnik, akció nélkül nem ruhabolt a ruhabolt.

De miért is? Egyrészt mert eleve óriási a verseny a boltok között, másrészt gyorsan formálódnak, változnak az egyes értékesítési csatornák, módszerek.

A divat nagy úr: fast fashion, kínai, használt, és persze a web

Aki ruhaboltba megy vásárolni, az azért gondol arra is, vajon hogyan fog állni neki a kiválasztott szerkó. Válogat is rendesen. Nyári vásár idején nem csak a pénztárnál, hanem a próbafülkék előtt is kialakulhatnak sorok. Persze, akad olyan vásárló is, aki a külcsint nem nagyon, csak a méretet nézi, legalább nagyjából feljöjjön, meg le ne essen, no meg az árat. De azért a többség ad magára, vagy legalább megpróbálja és figyeli a divatot is, többé, vagy kevésbé.

A nagy divatmárkák, ősi divatházak mellett, amelyek persze a drágábbak, ott vannak a fast fashion boltjai is, ahol maguk terveznek, gyártatnak és árusítanak a cégek, nagy láncok, a cél pedig az, hogy gyorsan pörögjön az áru. És persze olcsóbbak is ezért. Van is akció szinte minden nap, hiszen a készleteket gyorsan ki kell söpörni, sokáig nem állhat a polcon, gyorsan, naptártól, időjárástól függetlenül jön a következő széria. Ez a titkuk.

És persze nálunk ott vannak a kínai boltok, piacok, azzal egyébként, hogy a ruházati ipar ázsiai országokban, legnagyobb részt Kínában gyártat, ajánlott is böngészni a bevarrt címkéket, amelyek mindent elárulnak a származásról. És az alapanyagokról is, amiben van műszálféleség bőven.

A használt ruha még mindig csúszik a piacon, bár a korábbi lendülete alábbhagyott. A web pedig kihagyhatatlan, ahol még használt ruhát is lehet venni.

De az akció még nagyobb úr

Vannak akcióvadász vásárlók is, akik árgus szemekkel figyelik a leárazások menetét. Nem is tűnik rossz boltnak 50%-kal, vagy éppen 70%-kal olcsóbban megkaparintani a vágyott ruhadarabot, még ha nem is pont olyan a színe, amit még korábban kinéztünk magunknak, csak a méret legyen azért jó. Bár akad vásárló, aki egy jó vásárért - annyit megér alapon - visz mindent.

De mi értelme van az árbevétel egy részét elengedni? A ruházati piacon ennek két oka van. Az egyik, hogy az időjárás, az évszakok váltakozásával mindig más viseletre van szükség az utcán, vagy éppen a munkahelyen. Elő lehet venni persze a tavalyi darabot is, de hát a divat, a hiúság vására is nagy úr. A ruhás cégek abban is versenyeznek, hogy negyedévente - vagy a fast fashion még sűrűbben - cserélgetik, vagy éppen diktálják a divatot. Ezt persze már jó előre eltervezik.

Az előbbiek nyomán, ha a vásárló bemegy a boltba, és szeret nézelődni, válogatni, legyen miből. Meg lehet próbálni kiszámolni, mennyi is fogy egy cipőből majd, ezt meg is teszik a gyártók, kereskedők, de ha pontosan ennyi lenne a polcon, egy idő után nagyon elszegényedne a kínálat. Többet kell kirakni mindig, hogy legyen miből válogatni. De ha lemegy a szezon, a fölös, megmaradt készletet, ami utólag nézve már csak a díszlet volt, ki kell söpörni, hiszen az is pénzbe került. Ekkor és ezért jönnek az akciók. A verseny nyomán azonban nem pont az időjárási szezon legvégén, hanem már előbb, van, akinél a legelejét követő napokban már.

A másik ok, ami össze is függ az előbbivel, hogy az akcióval be kell csalogatni a vásárlót a boltba. Tehát nem csak a készleten ragadt holmikat árazzák le a ruhás vállalkozások, hanem azt is, amivel reményeik szerint becsábíthatják a vásárlót az üzletükbe. Mindez persze reklám a javából. A leárazás árengedménye is egy reklámköltség, a maga módján.

Nem véletlen ugyanakkor a nagyméretű akcióméretet jelző számok mellett a már jóval kisebb betűkkel odabiggyesztett "akár", vagy "ig" szócska. Nagy bajban is lenne a boltos, ha mindent olcsóbban adna, tiszta ráfizetés lenne a boltja. Sajnos, egyébként akad olyan boltos is, akinek nem jön be a számítása, akciósan, vagy éppen anélkül, hiszen a ruházati boltok száma is csökken.

Mennyit is keres a vásárló az akción

Igen, aki egy darab ruhadarabot, vagy lábbelit megvesz 70%-kal olcsóbban, az nagyon jól jár (tudjuk persze, hogy még mindig vannak ügyeskedők, akik igazából nem is adják annyival olcsóbban a leárazott portékát, mint ahogy feltüntetik a kirakatban, de hát a Facebook világában azért ezek a trükkök már nehezebben mennek és lebukni csak egyszer lehet, mert könnyen híre megy, így nem is nagyon érdemes ezzel kísérletezni, ráadásul a hatóság is ellenőrzi az akciókat).

De hát a boltos a veszteségből nem tud igazán megélni, ezért is tervezi meg előre, amennyire lehet, hogy mennyire fog majd leárazni is. De a bolt neki az, amit rendes áron el tud adni.

A két legnagyobb akciós hullám a nyári és a téli leárazás, de hát most nagyon meleg van, ezért maradjunk a nyári akcióknál. A statisztikából kiolvasható, hogy a ruházati boltok havi forgalma hullámzik év közben, az irányzatot, nagyságrendet nézve a decemberi forgalom kétszerese az év elejinek.

És a nyár. Természetesen a nyári holmikat már tavasszal kirakják a kirakatba, legyen idő nézelődni, válogatni. Májusban, júniusban viszik is a vásárlók, persze ekkor nem jellemző a nyári ruhák leárazása, ilyenkor legfeljebb még az előző szezon maradékát söprik ki a boltosok. Júniusban a féléves csúcson, vagy csúcsközelben futnak az eladások, júliusban azonban fékeznek a vásárlók. Ezért is indítja sok bolt a nyári akcióját nyár derekán. Ezt követően augusztusban legfeljebb egy kisebb lendület jöhet, de hát ez is a nyári leárazások időszaka. És ha már jóllakott a vásárló ruhával nyár közepéig, akkor augusztusban nem is nagyon vásárol már többet (2014 azért lehetett kivétel, mert akkor nagyon nőtt a piac):

	május	június	július	augusztus
2014	38	39	37	43
2015	41	43	44	43
2016	46	51	48	48
2017	51	51	48	49
KSH, érték: milliárd forint, ruházati, lábbeli boltok havi árbevétele

De hát ha akció, akkor mi újság az árakkal. Nos, úgy tűnik, az átlagot nézve évről-évre ugyanaz ismétlődik, igaz, aki akciót keres, az bizonyára nem unja. A ruházati boltok árai - az átlagok alapján - nagyon egyformán mozognak, így könnyen lehet, hogy sokaknak nem kell bíbelődniük az akciós táblákkal, elég a pókhálót lesöpörni róla a raktár sarkában kihelyezés előtt. A megelőző hónapokhoz mért árváltozásokat (tehát például hogyan módosultak az árak júniusban májushoz képest) nézve ugyanis nagyon is szembetűnő a hasonlóság.

Az elmúlt esztendőkben májusban még emelkedtek valamennyire az árak, de júniusban már nem. És júliusban, majd augusztusban az akciós hullámok nyomán csökkent az árszint. Látszatra ez nem sok, de hát már említettük, hogy egyszerre mindent nem akcióznak a boltok (bár van kivétel, aki mindent olcsóbban ad egy ideig, de ilyenkor nem 70% a leárazás mértéke, inkább 20-25% és ez sem tart örökké).

A statisztikából úgy tűnik, hogy júliusban megindulnak az akciók, de ehhez képest még csökken az átlagos árszint augusztusban, tehát a nagyobb leárazási hullám az utóbbi hónap:

	május	június	július	augusztus
2014	100,8	99,9	97,5	98,6
2015	100,7	99,9	97,1	98,6
2016	100,8	100,1	97,5	98,5
2017	101,2	100	97,4	98,7
KSH, érték: milliárd forint, ruházati, lábbeli termékek árváltozása az előző, megelőző hónaphoz képest, ugyanabban az évben

Nos, összességében ennyi a nyári elárazások haszna az árváltozásokat nézve, ha nem csak a leárazott, hanem a többi ruhaféleség árait is mérlegre tesszük. És összegét tekintve ez 2018-ban 4-5 milliárd forint között mozoghat, amit megtakaríthatnak a vásárlók. Ennyiről mond le az akciók kedvéért a vásárlók javára. Hiába, nem véletlen az "akár", az "ig" szócskák használata az akciós kottában. És akinek ez kevés, az szaladjon gyorsan vásárolni akciós ruhát.

(blokkk.com, 2018. július 30.)

A divat nagy úr: egyre többet adunk és költünk magunkra

Nehéz a hiúság vásárába belepiszkálni: nagyok viszik a piac nagyját. Jók a magyar divatosok, csak pénzük nincs meggyőzni és legyőzni. A divatipar bivalyerős marketing nélkül nem megy. És a vásárlók nagyon megnézik az árat. Piacvezető: H&M.

Ruhafélét sok helyen vásárolhatunk, nem csak turkálóban, vagy kínai boltban, hanem szupermarketben, hipermarketben, sportboltban is, a hagyományos ruhaboltok mellett. A piac pedig alaposan átalakult az elmúlt évtizedekben, hiszen hol vannak már azok az idők, amikor a kapualji butikok, a lengyel piacok voltak a legmenőbbek. A nagy ruhás láncok és márkák saját hálózatokat építettek ki nálunk is az elmúlt évtizedekben, és ott van még a web is például, ahol sokan a hagyományos boltjaikkal együtt futnak. A lengyel helyett pedig ott vannak a kínai, vagy ázsiai piacok, tehát hiányérzete nem lehet senkinek, melyek egyébként egyre nagyobb súllyal nagykereznek, tehát sokkal inkább már a kisboltokat szolgálják ki és már nem annyira a kispénzű vásárlókra ácsingóznak.

A ruhacímkék pedig arról tanúskodnak, hogy szinte minden ruhadarab nagyobbrészt Kínában, vagy valamilyen más ázsiai országban készül, a nagymenők nagy része ott gyártat. És tarol a fast fashion, ami a gyorsan forgó olcsó ruhadarabokat jelenti. És persze vannak elegáns, méregdrága ruhaköltemények is, de hát azokban azért még elég kevesen flangálnak.

De hát a divat szépsége éppen az, hogy sokszínű, Katalin hercegné is vásárol olcsóbb cuccokat magának, és mindig valami újat kell kitalálni, de persze főleg eladni, hiszen a ruhapiac azért a hiúság vására is.

Ömlik a pénz a ruhaboltokba

Az elmúlt öt esztendőben szépen megugrott a magyarok ruhavásárlása, 2017-ben bő 300 milliárd forinttal, túllépve a 800 milliárdos értéket. Ebben az összes ruhaköltekezés benne van, függetlenül a vásárlás helyétől. A növekedés nyomán a ruházati költekezés részaránya a kiskereskedelemben 8% lett 2017-ben, öt éve 6% volt (a pontosság kedvéért: a részarány harmadával emelkedett):

boltos ruhavásárlás	2013	2014	2015	2016	2017	változás 2017/2012
ruházat	335	407	476	524	585	+ 250	+ 75%
lábbeli	153	171	193	212	236	+ 83	+ 54%
együttesen	488	578	669	733	821	+ 333	+ 68%
KSH, érték: milliárd forint

A bő 800 milliárd forintból a hagyományos ruházati boltokban 600 milliárd forint felett költekeztünk 2017-ben, ami azt is jelenti, hogy a már említett más típusú árusító helyeken több mint 200 milliárd forintot azért csak elszórtunk. Így a hagyományos ruhás boltok részesedése kisebb, 6% a kiskereskedelmi forgalomban, ami így érthető is.

De más is kiolvasható az adatokból, mégpedig az, hogy a hagyományos ruházati boltokban kisebb a ruházati piac növekedési üteme, hiszen itt öt esztendő alatt "csak" másfélszeresére bővült a vásárlások értéke:

ruházati boltok	2013	2014	2015	2016	2017	változás 2017/2012
értékesítés	423	480	536	587	610	+ 187
boltszám	22.377	21.216	20.277	19.070	17.952	- 4.425
KSH, értékesítés értéke: milliárd forint,

A divatláncok multi nagyágyúi sokat visznek

Néhány nagyobb top ruházati lánc forgalma a következő volt 2017-ben:

H&M	Deichmann	C&A	Zara	CCC	Calzedonia	Takko
60	41	31	21	21	11	10
Elektronikus Beszámoló Portál, érték: milliárd forint, bruttó forgalom, H&M: 2017.11.30., C&A: 2017.02.28, Takko: 2017.01.31.

És a magyarok: pénzük az nincs

A ruházati boltok többségét kisebb magyar vállalkozások viszik. Helyzetüket pontosan mutatja, hogy évről-évre bezárásra kényszerülnek jó néhányan. Vannak ugyanakkor olyanok is, akik a magyar - tízmilliós nagyságrendű kisboltos - átlag felett mozognak, például a Nanushka, Bella Mode, Emporium, Kristóf, Roland. Közülük néhányan terveznek is, gyártanak is, szép darabokat is, és eladnának is. Nos, a bajok az utóbbival, az eladással vannak.

Nos, a magyar ruhatervezők - nem túlzás - nagyon jók, de a ruhaiparba, aki nagyot akar fogni, annak nemzetközi szinten kell feltörnie. És ez irdatlan pénzt igényel, főleg marketingre. A piacot egyrészt meg kell győzni, utána le kellene győzni. Ez reklám és egyéb piaci furfangok nélkül nem megy, ami ráadásul csak nagyon lassan térül meg.

Nem könnyű falat és főleg nem kevés pénz a ruházati piac magyar szeletét feldobni, amikor a vásárlók többsége a legolcsóbbakat keresi.

(blokkk.com, 2018. június 11.)

Divatpiac: húz rendesen

A magyar ruhapiacon is nagyot húz a fast fashion. A legnagyobb ruhás a H&M. Sokat tanyázunk a próbafülkében: itt nő a leggyorsabban a költekezés, már 700 milliárd forint felett jár.

Az egyes áruterületeket nézve évről-évre többet költünk ruhára, nem is kicsit. A ruházati vásárlások értéke a teljes bolti kiskereskedelmet nézve (amiben a szakboltok mellett a szuper-, vagy éppen hipermarketek ruhaeladása is benne van) 2016-ban túllépte a 700 milliárd forintot. De nem is akárhogyan, hiszen a ruhavásárlások értéke öt esztendő alatt a másfélszeresére ugrott:

boltos vásárlás	2012	2013	2014	2015	2016	változás 2016/2012
ruházat	309	335	407	476	522	+ 213	169%
lábbeli	142	153	171	193	211	+ 69	149%
együttesen	451	488	578	669	733	+ 282	163%
KSH, érték: milliárd forint

A ruházati költekezés megugrásának meg is lett az eredménye, hiszen részesedése 5,%-ról 8%-ra emelkedett a bolti vásárlásokon belül.

A legtöbb ruhát mégiscsak a különféle ruházati feliratú boltokban vesszük, ez a derékhada a piacnak. Így nem véletlen, hogy szépen gyarapodott a forgalmuk az elmúlt években:

ruházati boltok	2012	2013	2014	2015	2016	változás 2016/2012
értékesítés	405	423	480	536	593	+ 188
változás	100	105	114	112	110	147%
KSH, érték: milliárd forint, változás: százalék, volumenindex, előző évhez képest

2017-ben az eddig eltelt hónapokban mérséklődött a növekedés üteme, 3%-körül jár, ami egyrészt azt jelenti, hogy azért a korábbi években magas szintre feltornázott nagyságrendben azért megragadt a forgalom, de úgy látszik, akadnak, akik a tavalyit vették elő a gardróbból.

Gigászok csatája: a divat nagyjai itthon a piac felét viszik

A magyar ruhapiacon is ádáz küzdelmet vívnak a divat nagyjai. A fast fashion itt is tarol, hiszen az idetartozó márkák szépen hízlalják forgalmukat, de a hagyományosnak tekinthető divatházak is azért tapossák a piacot. A magyar ruhavásárló sokszínű, ide is megy, oda is megy, és bár erről pontos adat nincs, online is vásárol ruhafélét, legfeljebb ha meggondolja magát, vag y barátnő is ugyanolyat vett, visszaküldi. A divathóbortok is sokszínűek.

A nagy ruházati áruházak, a nagy divatházak, a nagy márkák (H&M, C&A, Zara, Takko, Zara, Mango, Bershka, J.Press, Orsay, Amnesia, Camel Active, GAP, és még lehetne sorolni) együttes forgalma beszámolóik alapján 250 milliárd forint felett mozog, ami azt jelenti, hogy tekintélyes szeletét viszik a ruházati piacnak. De ha ehhez még hozzászámoljuk például a nagy sportáruházakat is, akkor a mérleg 300 milliárd fölé ugrik és a főprofilú ruházati boltokhoz mérve már 50%-os nagyságrend a piacrészük (némi statisztikai módszertan: a KSH a boltokat főtevékenységük alapján sorolgatja ide, vagy éppen oda és nem mindegyik sportáruház jelöli főtevékenységének a ruházatot, van, aki a bolttípus szerinti statisztikában az úgynevezett vegyes iparcikkben utazik).

A top ruházati márkaboltosok végül a következők:

H&M	C&A	Zara	Takko	Calzedonia
53	32	22	10	9
Elektronikus Beszámoló Portál, érték: milliárd forint, bruttó forgalom, 2016

Mezítláb persze nem szerencsés az utcán járni, ez meg is látszik a lábbelis cégek forgalmán, ahol a Deichmann a piacvezető, a maga 40 milliárdos árbevételével. A Humanic 11 milliárdos éves forgalmat könyvelhet el, a Salamander már csak ennek a felét.

Sok ruhafélét árulnak a sportszer, sportruházati áruházak, ahol a Decathlon diktálja a tempót, akinél 50 milliárd forintnál is több pénzt hagytak a vásárlók 2016-ban. A Hervis ettől elmarad a 15 milliárdot közelítő forgalmával, de ott van még a Columbia, vagy a Mountex is, az Adidas, Puma, Nike márkaboltjairól már nem is beszélve.

Kevesebb a ruhabolt

Az erős verseny persze rányomja a bélyegét a ruházati boltok hálózatára. A ruházati, lábbeli boltok száma 2012-ben 23 ezer volt, 2016-ban már csak 19 ezer. Ez azt jelenti, hogy 4 ezer ruhás bolt eltűnt a magyar piacról, ötödével csökkent a hálózat nagysága az üzletek darabszámát nézve.

Egyébként a használt ruhás boltok száma is csökkent, sőt, a forgalmuk is. 2016-ban 6 ezer fölött mozgott a számuk, ami az öt évvel ezelőttinél ezerrel kevesebb. A forgalmuk ugyan 34 milliárd forintról 42 milliárdra nőtt az elmúlt években, de ebben feltehetően az online kasszának is lehetett némi szerepe (persze, máshol is). 2015-ben inkább az árak (kilós, darabárak) hajtották a használt piacot, de 2016-ban az eladott árumennyiséget nézve már némi visszaesést mutatnak az adatok. 2017-ben is. Hiába, a fast fashion még a használt piacot is nyomhatja, főleg a leárazásaival. Meg másokat is.

(blokkk.com, 2017. szeptember 7.)

Ruhában jók vagyunk

700 milliárd forintot költöttünk ruhafélékre. A divat kíméletlen: piacvezető a H&M. Persze, a kínai boltok is itt vannak.

Töretlenül, egyre nagyobb ütemben nő a ruházati piac 2012 óta. 2016. elején az elmúlt két évhez hasonlóan 10% feletti növekedést könyvelhettek el a ruházati boltok, márciusban ugyanakkor botlott egyet a ruhapiac, mivel 2%-ra esett a bővülés üteme. A későbbi hónapok adataiból derülhet majd ki, hogy most már tele a ruhásszekrény, vagy csak megpihentek a vásárlók a sok ruhapróbálgatás közben.

A ruházati boltok bevételének növekedését a következő adatok mutatják:

	2012.	2013.	2014.	2015.
ruházati boltok értékesítése	405	423	480	542
változás (előző évhez képest)	102	105	114	113
KSH, érték: milliárd forint, előző év: 100%

2014-ben és 2015-ben a kiskereskedelem átlagához képest annak kétszeresével nőtt a ruházati boltok bevétele. Ebben - más területekhez hasonlóan - volt némi jótékony hatása az online kasszarendszernek is, de a vastagabb fizetésborítékok is sokat húztak a mérlegen.

A divat az divat: a ruhapiacot is a külföldi nagyáruházak húzzák

A ruhapiac sokszínű, több mint 20 ezer boltban lehet válogatni, igaz viszont, hogy egy évtizeddel ezelőtt ez a szám még 26 ezer volt: évről-évre olvadozik a ruházati boltok száma. A webáruház, az outlet, a hiperek és a diszkontok betörése ugyanúgy megfigyelhető nálunk is, mint máshol világszerte. Feltehetően ugyanakkor magyar sajátosság a kínai boltok sokasága, amiből csak a Józsefvárosban másfélezer van, az országban pedig legalább ötezer. A turkálók száma 6-7 ezer között mozog.

A ruházati boltokhoz az többi vásárlási lehetőséget is hozzácsapva 2015-ben 700 milliárd forint ment el a ruhatár frissítésére.

A magyar ruhapiac nagyágyúit a világ legnagyobb áruházai között jegyzik, így ez a terület sem kivétel. A legnagyobbak, akik 10 milliárdos nagyságrendű árbevételt könyvelhettek el, mérlegadataik alapján a következők:

	2015. évi árbevétel
H&M	46
Decathlon	43
Deichmann	38
C&A*	30
Zara	15
Hervis	14
Takko	10
e-beszámoló, 2015. évi adatok, érték: milliárd forint, áfát is tartalmazó forgalom */: becsült adat

Némileg kilógnak a sorból a Decathlon és a Hervis, hiszen sportszereket is árulnak, de azért a ruha is fogy náluk bőségesen.

A ruházati áruházak nagyobbjai közé tartozik még a Humanic és az Adidas (9-9 milliárd forinttal), továbbá a M&S, a Salamander és a Mango (4-4 milliárd forinttal).

A hazai ruhás cégek közül a legnagyobb a Roland Divatház 3 milliárdos árbevétellel, a Griff és a Gála pedig éppen eléri a milliárdos határt, de például az Emporium bevétele már csak fele az előbbiekének.

A hajdani zászlóshajók, Centrum, Skála áruházak egy része eltűnt a színről, a maradék zöme pedig a Józsefvárosi piacéhoz hasonló olcsó kínai tömegárut kínál. Az Aranypók már csak nyomokban létezik (200 milliárd forint feletti árbevétellel), többire pedig már nem is emlékszik nagyon senki.

(blokkk.com, 2016. június 15.)

Rázzuk a rongyot a butikokban

2015-ben tovább száguldott a ruhaköltekezés, a ruhaboltok előreláthatóan túllépik az 500 milliárd forint bűvös határt. A nagy márkák itt vannak, de itt van a Józsefvárosi piac is. A ruhapiac a kereskedelem akcióhőse. Az online kassza megvágta a turkálókat? Európában viszont így is többet költenek a családok a ruhaboltokban: itt utolsók vagyunk.

2015 eddig eltelt időszakában a Központi Statisztikai Hivatal mérése alapján 12%-kal nőtt a családok ruhavásárlása, így július végéig 270 milliárd forintot hagytak a vásárlók a ruhaboltokban, áruházakban. Ez bizony közel 30 milliárd forinttal több az egy évvel korábbi ruhaköltekezésnél. 2014-ben is szépen gyarapodtak a ruhatárak, ráadásul akkor úgyszintén a KSH adatai szerint 15%-kal nőtt a ruhás költekezés, a pénztárgépek 480 milliárd forint bevételt jegyeztek, javarészt már az online rendszerben.

Az elmúlt évekre visszatekintve fél évtizeddel ezelőtt 400 milliárd forint körül hullámzott a ruhapiac értéke, 2015-ben pedig bizonyára jócskán túllépi az 500 milliárdos bűvös határt, ami a ruházati boltokban elköltött pénz jelenti.

Ruhaféleséget sokan árulnak, alaposan átalakult a magyar piac is, így a hiperek mellett az élelmiszer diszkontok is egy keveset. A világ vezető márkái szinte kivétel nélkül itt vannak, ők főleg a bevásárlóközpontokban, vagy éppen valamelyik vonzó bevásárló utcában telepedtek meg. Persze olyan is van, amelyik nem találta meg a számítását és időközben kivonult, de végül is több mint 20 ezer ruhás értékesítőhely között lehet válogatni. A hagyományos butikok nagy része megmaradt a piacon, a lépcsőházak, kapualjak, bérház udvarok tenyérnyi shopping-foltjai viszont erősen olvadóban vannak (bár olyan helyeken, mint a Váci utca, még mindig próbálkoznak, persze csinosabb külcsínnel).

A ruhaüzletek száma a forgalom növekedésével szemben ugyanakkor 2-3 ezerrel csökkent az elmúlt években, hiába, erős a verseny. Nem véletlen, hogy ugyan a ruházati piac sajátossága a szezonvégi kiárusítás, de sok üzlet már a szezon elején elindítja az akcióját, aminek a vásárló nagyon örül, a versenytárs viszont már kevésbé.

Az e-kereskedelemben is bőséggel vásárolnak ruhafélét a családok, de erről pontos adat kevés van. A külföldi webáruházak is népszerűek, arról pedig semmit sem tudni, ott mennyi pénz megy el.

Na, és Európa: itt utolsók vagyunk

Az Eurostat adatai szerint a magyar vásárlók kiadásinak közel 3%-a a ruházati költekezés (emlékeztetőül: Magyarországon a családok fogyasztási kiadása 15-16 ezer milliárd forint). Ez az arány két évtizeddel ezelőtt harmadával nagyobb volt, tehát e tekintetben csak romlott a ruházkodás helyzete nemzetközi összehasonlításban.

A legnagyobb ruhaköltekezési aránnyal Észtország, Litvánia és a divatnagyhatalom Olaszország büszkélkedhet, ami kétszerese (6%-nál valamivel több) a magyar mértéknek. Jók még 5-6%-os aránnyal az osztrákok, a portugálok, az angolok. A visegrádiak, más kelet-európaiak is előttünk toporognak.

Albánia, Macedónia is előttünk járnak (még mindig a ruhás költekezés arányát nézve), de hát ennek nyilván sajátos okai vannak.

(blokkk.com, 2015. október 22.)

Te rongyos élet! Te is lecserélted a ruhatárad?

Több ruhát vettünk 2014-ben, vagy csak több nyugtát adtak a ruházati boltok?

Az eladott árumennyiséget (darabot, párt) tekintve ugyanakkor - együttvéve a teljes vizsgált időszakot - 3-4%-kal kevesebb ruhát vettünk 2013-ban, mint 2007-ben (a ruházati cikkek árai csak kisebb mértékben hullámoztak az elmúlt időszakban, a legnagyobb változás 2011-ben és 2012-ben volt, amikor közel 3%-kal emelkedtek az árak). A 2014-es esztendő azonban nagyot lökött a mérlegen, hiszen a 15%-os növekedéssel a ruházati költekezés már 10%-kal túllépte a válság előtti ruházati piacot:

	2007	2008	2009	2010	2011	2012	2013	2014
változás	99,1	101,1	95,6	98,2	96,7	101,6	105,0	115,1
KSH, változás: előző évhez képest, kiigazítatlan volumen index

A Központi Statisztikai Hivatal friss kimutatása szerint 2014-ben 15%-kal több ruhafélét vettünk, mint egy évvel korábban. Az áruház költekezés 4-5%-os növekedése mellett a ruházati vásárlások nőttek a legnagyobb ütemben az egyes áruféleségeket nézve. A KSH adatai szerint 60 milliárd forinttal ugrott meg a családok ruházati költekezése, ami 2014-ben túllépte a 480 milliárd forintos értéket.

Kérdés persze, hogy valóban több ruhát vettünk-e, vagy csak több nyugtát kaptunk vásárláskor, hiszen a KSH a pénztárgépbe beütött eladásokat összesíti.

Az érem mindkét oldalának, a piacnak és az online kassza hatásának - vizsgálatához célszerű visszatekinteni az elmúlt évek ruházati kereskedelmére. A válságos időszak kezdetén, 2007-ben közel 400 milliárd forint volt a ruházati piac nagysága Magyarországon. Ez az érték 2013. végéig, hat év alatt nőtt mintegy 20 milliárd forintot, az árbevételt tekintve.

A gazdaság teljesítményét, az áruházi költekezés átlagát alaposan túllépő növekedési ütem arra enged következtetni, hogy feltehetően jócskán megszaporodott a nyugtaadás a ruházati üzletekben 2014-ben. Ekkor zárult le az online pénztárgépek bevezetése és az NGM közlése szerint 200 milliárd forinttal több adót fizettek a kereskedők a költségvetésnek, mint korábban. Igaz, a reálkeresetek növekedésének és az online pénztárgép bevezetésének hatása nem választható szét, de nyilván az új kassza rendszernek is volt szerepe a piac bővülésének. A ruházati piacot jól ismerő szakemberek szerint biztosan.

Ruhaféléket vásárolunk a weben is, ahol kétszámjegyű a magyar piac növekedése, ráadásul nem csak magyar, hanem külföldi webáruházakból is. Erről pontos statisztika jelenleg nem áll rendelkezésre, de nem lehet elhanyagolható ennek mértéke.

A statisztika világát elkerülik a kínai boltok is, melyek száma több ezer lehet. Forgalmuk tetemes, hiszen sok vásárló kedveli ezeket az olcsó cuccokat (ráadásul nem csak egyszerű vásárlók, hanem vállalkozó szellemű kereskedők is szereznek be árut náluk).

Végezetül azért megbecsülhető a családok ruházati költekezése, ami minden vásárlási lehetőséget együtt számítva meg is közelítheti a 600 milliárd forintot. A családok 17 és félezer forintnyi jövedelméből ennyi megy el a ruhatár frissítésére, ami 3% körüli részesedést jelent a családi költségvetésben.

(blokkk.com, 2015. február 27.)

Szépen hízott a bevétele.

Szépen hízott a bevétele. ₪₪₪

Az elemzők körében vártnál nagyobb mértékben növelte forgalmát 2018 utolsó negyedévben a Hugo Boss ruházati és divatcikk kereskedő vállalat, írja a Világgazdaság.

A cég azt közölte, hogy a 2018 december végével záródott negyedévben forgalma 6 százalékkal, 783 millió euróra emelkedett. Szakértők kisebb, 762 millió eurós negyedéves forgalomra számítottak.

A Hugo Boss kétszámjegyű eladási növekedést ért el Nagy-Britanniában és Franciaországban, Kínában pedig rekordbővülést könyvelhetett el.

Fotó: Paul Zinken/dpa/AFP

A vállalat 2018 utolsó három hónapjában 37 százalékkal növelte online eladásait, és ezzel már az ötödik egymást követő negyedévben ért el kétszámjegyű bővülést ebben a csatornában.

A negyedéves kiskereskedelmi eladások 4 százalékkal, a nagykereskedelmi eladások pedig 15 százalékkal nőttek.

(Világgazdaság, 2019. január 22.)

Hugo Boss: jól

futott.

Növelte forgalmát és nyereségét 2017-ben a Hugo Boss ruházati és divatcikk kereskedő cég. A cég férfiruházati és szabadidős cikkekkel bővíti profilját – írja az MTI nyomán a Világgazdaság.

2017-es pénzügyi évét 2,7 milliárd euró értékesítési árbevétellel zárta a Hugo Boss. A német cég forgalma másfél százalékkal meghaladta az előző évi értékesítést. A pénzügyi év működési eredménye 341 millió euróra emelkedett a 2016-os 263 millió euróról, a nyereség pedig 231 millió euró lett, 16 százalékkal magasabb a korábbi évben elért 193 millió eurónál.

A divatcég egyúttal befektetéseinek a növelését is kilátásba helyezte 2018-ra, 170-190 millió eurót tervez fejlesztési beruházásokra fordítani a 2017-es 128 millió euró után.

A Hugo Boss a 2016-os vezetőváltás óta a luxus ruházati cikkekről és a női divatról folyamatosan áll vissza az elegáns férfiruházati cikkek gyártására. 2018-as fejlesztési és beruházási terveivel pedig már jórészt a sport- és szabadidős ruházati cikkekkel kívánja a profilját tovább bővíteni.

A Hugo Boss üzleti stratégiája a kínai piacra helyezi a hangsúlyt, ott várja eladásai legnagyobb mértékű növekedését, a második helyen Európával és a harmadikon Észak-Amerikával.

2017-ben a Hugo Boss forgalmának 62 százalékát Európában, 21 százalékát az amerikai kontinensen, 14 százalékát pedig az ázsiai-csendes-óceáni térségben termelte ki. A férfiruházati cikkek forgalmának 89 százalékát, a női divatcikkek pedig 11 százalékát adták.

A Hugo Boss 2018-ra forgalmának és nyereségének - a piaci elemzők körében csalódást keltő módon - „alacsony egy számjegyű” százalékos növekedését jelezte előre, ami részvényének közel hat százalékos árfolyamcsökkenéséhez vezetett a bejelentést követően a frankfurti tőzsdén.

A piaci elemzők a Hugo Boss forgalmának négy, nyereségének tizenkét százalékos növekedését vetítették előre 2018-ra.

(Világgazdaság, 2018. március 8.)

Illusztráció FORRÁS: AFP/2017 GETTY IMAGES/JUSTIN SULLIVAN

Nanushka egy magyar márka, ami külföldön is fut.

Nanushka egy magyar márka, ami külföldön is fut. ₪₪₪

A Nanushka igazi magyar sikertörténet, amely ritka a hazai divatvilágban, és jól mutatja, hogy kellő kitartással és tudatossággal mekkora sikereket lehet elérni. Sándor Szandra ruháit – amelyeket a történelem és a kulturális sokszínűség inspirál – olyan sztárok hordják, mint Kendall Jenner, Uma Thurman, Jennifer Lawrence vagy éppen Dua Lipa. Az új kollekció idén a New York Fashion Weeken debütált, ahol lenyűgözte a szakmát, írja az Origo, Balogh Tamás Márk írása.

Sándor Szandra 1982 márciusában született Budapesten. Már kisgyerekként belecsöppent a divatvilágba, hiszen édesanyja – akit mindmáig példaképének tart – a vasfüggöny leomlása után az elsők között kezdett bele gyermekruházat forgalmazásába.

Szandrát az élet középiskolás évei végén, 17 évesen állította az első jelentős válaszút elé. Mivel a divat – mint mondja – természetesen jött számára, ezért nem kellett sokat gondolkoznia azon, hogy milyen irányba folytassa tanulmányait. A szülei viszont a közgazdaság felé terelgették, mert a családból hiányzott valaki, aki jól ért a pénzügyekhez. Úgy tervezték, hogy később Szandra veheti majd át édesanyja gyermekruházati vállalkozásának irányítását. Ez volt a fő oka annak is, hogy kéttannyelvű külkereskedelmi gimnáziumba íratták, ahol viszont hiányolta a kreativitást.

Sándor Szandra a NetAPorter Fashion Family Dinneren New Yorkban FORRÁS: NANUSHKA

Nem is meglepő, hiszen Szandrának teljesen más elképzelései voltak a jövőről. Elmondta szüleinek, hogy őt inkább a divat világa vonzza, és ezért külföldön szeretne tanulni, méghozzá a londoni College of Fashion tervezői képzésén, ahol később diplomát is szerzett.

Számomra a mai napig anyukám jelenti az eltökéltséget, az erőt és a határozottságot. Nagyon bátorító személy az életemben és igaz ez visszamenőleg a karrierem minden szakaszára.

Tanulmányai után hazajött, mert nem tudta Londonban elképzelni a jövőjét. Szakdolgozata írása közben vált számára egyértelművé, hogy elképzelései tényleg szilárdak egy saját márkával kapcsolatban, amit leginkább itthon tudott elképzelni.

„Hazatérésem abszolút érzelmi döntés volt. Nagyon szerencsés helyzetben voltam, sokat utazhattam, Londonban pedig tanulmányaim miatt huzamosabb ideig is éltem. Én úgy gondolom, hogy minél többet láttam és tapasztaltam, annál biztosabb lettem abban, hogy Budapestnek a világon is egyedülálló energiái vannak. Azon felül, hogy a családom és a barátaim – tehát a gyökereim – idekötnek, igazából csak itt tudom elképzelni magam” – mondta Sándor Szandra az Origónak.

Ez persze nem azt jelenti, hogy rossz tapasztalatokkal tért volna haza Londonból. Sőt, kifejezetten érdekesnek találta a brit fővárosban a történelemből eredő kulturális különbségeket, ezért örült annak, hogy megismerhette az ottani emberek szokásait, életmódját és történetét. Viszont ízig-vérig magyarnak tartja magát.

Számomra a magyar kultúra kulcsfontosságú inspirációs forrás.

Nagyon tetszik, hogy kelet és nyugat metszéspontja vagyunk, mert ez a kettősség alakítja személyiségünk, esztétikánk, ez szövi át hétköznapjainkat. A kulturális sokszínűség végigkíséri történelmünket, ez pedig egy nagyon sajátos fűszere Európának.”

Miután hazatért, Nanushka – ahogyan gyermekkorában becézték – elkezdte tervezni és felépíteni saját vállalkozását, amelynek végül a saját becenevét adta. Az induláskor sokat jelentettek szülei kapcsolatai ezen a területen, neki pedig több ismerőse is dolgozott fotósként, fodrászként, sminkesként vagy éppen modellként, így nem kellett azért teljesen a nulláról kezdeni. A szerencse is közrejátszott, hiszen váratlanul még egy üzlethelyiség is megüresedett éppen abban az utcában, ahol a családi üzemük működött.

„Egészen a kezdetektől markáns elképzelésem volt arról, hogy mit tartok értékesnek, szépnek. Így viszonylag hamar kialakult a saját filozófiám, mint tervező. Ez vakmerőnek tűnhet, de számomra egyértelmű volt, hogy megpróbálom, bíztam benne, hogy a kitartás és a céltudatosság meghozza majd gyümölcsét. Nagyon hálás vagyok, mert a környezetemben mindenki támogatta az ötletet” – mesélte a Nanushka alapítója.

Azonban megfelelő anyagi háttér nélkül nem lehet sikeres vállalkozást vezetni, legyen bármennyire is tehetséges valaki. Az áttörést 2016 jelentette, amikor a GB Partners által kezelt Exim Növekedési Alap befektetőként szállt be a Nanushkába. Ugyanebben az évben csatlakozott vőlegénye, Baldaszti Péter is a csapathoz, és az ő irányítása mellett nyitott a cég igazán határozottan külföld felé.Az Exim Növekedési Alap támogatásával így megkezdődhetett a tervezett változások kivitelezése.

„Új üzleti modellre volt szükség, amelynek része volt például nagykereskedelmi partnerhálózat átalakítása, a teljes menedzsmentváltás, de arculatváltás is történt, valamint a digitális téren is határozottan fejlődtünk. Ezen felül változtattunk az árazáson és az értékesítési stratégián is” – mondta.

Sándor Szandra, a Nanushka alapítójaFORRÁS: ORIGO

Szandra a tervezésben és a kreativitásban tud igazán kiteljesedni. Míg kezdetekben sportos és bohém darabok is szerepeltek a kollekcióban, addig az évek alatt egyre inkább a nőiesség és annak újraértelmezése került előtérbe. A Nanushka ruháiban ma a funkcionalitás játssza a legfőbb szerepet. A márkánál hisznek abban, hogy ha valami letisztult és a célszerű, az egyenlő a szépséggel.

Minden tervezési szakasz az inspirációval kezdődik, ehhez pedig az utazás és a történelem a legjobb forrás. Arra törekszik, hogy a legváltozatosabb korszakok és kultúrák jegyeit hozza egyensúlyba egy kollekción belül.

Ha megvannak a tervek, akkor azok mintázásra kerülnek, onnan pedig a gyártásra. A gyártási folyamat 80 százalékban Magyarországon zajlik, amire elképesztően büszkék vagyunk” – hangsúlyozta a divattervező.

A ruhákat pedig túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az egész világon kedvelik, így a Nanushka is gyors ütemben növekszik, ma már az alkalmazottak száma megközelíti a hetvenet, és a cég évente százezer ruhát gyárt. Idén olyan nevek viselték a márka darabjait, mint Kendall Jenner, Uma Thurman, Jennifer Lawrence, Janet Jackson, Emma Watson vagy Dua Lipa.

„Mindre nagyon büszkék vagyunk, de ha ki kellene egyet emelnem, az azt hiszem, Jodie Foster lenne. Hihetetlen érzés, hogy egy ilyen nagy ikonon láthatom a kreációmat” – hangsúlyozta Szandra.

Az Oscar-díjas színésznő, Jennifer Lawrence, a Nanushka egyik ruhájábanFORRÁS: NANUSHKA

A Nanushka tavaly mutatkozott be az Egyesült Államokban a New York Fashion Weeken, ahova idén is meghívták őket, amely nagy megtiszteltetésnek számít. Ott mutatták be Sándor Szandráék a Nanushka 2019-es tavaszi-nyári kollekcióit is. Ezt követően a márka valósággal berobbant a köztudatba, és azóta már boltot is nyitottak Los Angelesben. Szandra elmondta, hogy nagyon jó visszajelzéseket kapnak, és látszik, hogy a márka jó irányba megy, egy beérett, tudatosan kialakított és menedzselt brandről van már szó. Hozzátette: mindez azt jelzi, hogy a Nanushka mostani sikerei egy hamarosan meghatározó márka megjelenését vetítik előre.

A Nanushka tervei között szerepel további önálló boltok nyitása külföldön, valamint a nagykereskedelmi értékesítés szempontjából és a digitális fronton is cél a növekedés és a fejlődés.

„Mi próbálunk nemcsak lépést tartani, de minél hosszabb távon gondolkodni. Nagyon sok tervünk van és célunk, és szeretnénk mindegyiket megvalósítani! A legnagyobb esemény mostanában a New York Fashion Weeken történt prezentáció volt, ez hatalmas előrelépés: ezután csak rajtunk múlik” – fejtette ki a márka alapítója.

Az értékesítés már jelenleg is harminc országban zajlik, online pedig ez a szám már 130.Ezek közül Szandra a Los Angelesben található pop-up store-ra a legbüszkébb, ahol április óta tudják a tengerentúli vásárlók beszerezni a kreációit. Idén egy másik nagy vágya vált valóra: Párizs leghíresebb luxusüzletében, a Le bon marche-ban lesznek megtalálhatóak kollekciói.

A Nanushka budapesti üzlete, ahol nemcsak vásárolni, de kávézni is lehet. Az üzlet hangulata, enteriőrje teljesen a Nanushka-világgal, esztétikájával azonosFORRÁS: NANUSHKA

Az értékesítésben különböző ügynökségek is segítik a céget. Az ügynök szerepe azért könnyíti meg az értékesítést, mert ismeri a saját piacát, tudja, hogy mire van szükség és igény, és össze tud kötni olyan disztribútorokkal, akikkel érdemes hosszú távon együttműködni.

És hogy mivel tölti Szandra az idejét, amikor éppen nem dolgozik? Saját bevallása szerint imád enni és utazni. A legújabb szerelme pedig a kerámiázás, amelyet nemcsak remek kikapcsolódásnak tart, de izgalmas módja a kreativitás kiélésének – mind a formákkal és a színekkel való játék, mind anyagismeret szempontjából jó gyakorlás. A jövő divattervezőinek pedig azt tanácsolja, hogy legyenek türelmesek, kitartóak, és a lényeg, ha belevágnak, akkor bizony elengedhetetlen egy professzionális csapat felállítása.

(Origo, 2018. október 7., Balogh Tamás Márk írása, fotó: NANUSHKA)

Hatalmasat bukott az Inditex: itt vannak Zara, Bershka, Oysho, Pull and Bear, Stradivarius.

Hatalmasat bukott az Inditex: itt vannak Zara, Bershka, Oysho, Pull and Bear, Stradivarius. ₪₪₪

Valósággal összeomlott az Inditex-részvények árfolyama a madridi tőzsdén, augusztus 29-én 5,8 százalékot veszítettek értékükből, 30-án újabb, több mint 2 százalékos veszteség után 26 euróig estek, a Morgan Stanley illúzióromboló elemzésének hatására.

Az amerikai befektetési bank ugyanis csökkentette a Zara divatmárka tulajdonosának várható nyereségét, erre hivatkozva a részvények célárát 26 euróról 21 euróra csökkentették, úgynevezett alulsúlyozási ajánlás mellett.

Fotó: AFP

A Morgan Stanley szakemberei elismerik az Inditex hosszú évek óta tartó fantasztikus teljesítményét, hiszen a konszern portfóliójába a Zara mellett olyan márkák tartoznak, mint a Bershka, az Oysho, a Pull and Bear és a Stradivarius, és a társaság 2001-es részvénykibocsájtása óta 63 országban több mint hatezer üzletet nyitott, a részvényei pedig 17 év alatt a tízszeresükre erősödtek.

Az ellenérv azonban az, hogy a cég üzleti tevékenységének bővülése és pénzügyi mutatóinak javulása már csak átlagosnak nevezhető. A konszern ugyan az elmúlt időszakban is növelte összesített eladóterét, de ennek üteme csupán egy hajszállal múlta felül például brit riválisának, a Next Plc.-nek a teljesítményét. A spanyol cégcsoport kereskedelmi árrése csökkent az elmúlt öt évben, és a cég nyereségének az alakulása is egyre érzékenyebbé vált a devizaárfolyamok ingadozására.

A felülvizsgált előrejelzés szerint a Morgan Stanley a következő öt évben mindössze 4 százalékos átlagos eredmény-növekedést vár, ami alaposan elmarad a piaci várakozásoktól. A 2020–2021-es időszakra például az amerikai bank szakértői a konszenzushoz képest 21 százalékkal kisebb nyereségre számítanak. A FactSet révén összesített 32 elemzés közül 21 az Inditexet vételre, vagy túlsúlyozásra ajánlja, hat tartaná a részvényt, míg öt az alulsúlyozást, vagy az eladást javasolja.

(Világgazdaság, 2018. augusztus 31.)

A Zara divatbemutatót tart neked és felpróbálja helyetted

Nem kell sokat bíbelődni a ruhapróbálgatással, egy mobil rád dobja és meg is veheted. Otthon, virtuálisan persze.

A hazánkban is jelentős népszerűségnek örvendő Zara divatmárka tulajdonosa bejelentette, hogy a kiterjesztett valóság (Augmented Reality) technológiáját állítja a vásárlók szolgálatába. Az új technológiát világszerte 120 Zara-boltban lehet majd használni 2018. április 18-tól. A fast fashion márka a spanyol textilóriás Inditex tulajdonában van, amely jelenleg a legnagyobb ruházati kiskereskedőnek számít a világon.

Az AR-t használó mobilalkalmazásnak alapvetően két szerepe van. A bolti vásárlók számára virtuális modelleket helyez el az üzlettérben, akik bemutatják az adott ruházati termékeket és újdonságokat, mintha csak a kifutóról léptek volna le. A tesztidőszak mindössze két hétig tart majd, április elején indul, a modellek pedig a boltban elhelyezett szenzorok környékén, valamint az üzletek kirakataiban járkálnak majd föl-alá a kiválasztott Zara-cuccokban.

Sőt, a Zara azt is kitalálta, hogyan tudná magát a kirakatot életre kelteni: az app az utcáról is működik. Be se kell lépnünk a boltba, hanem a kirakatra irányított kameraképen már láthatjuk is a mozgó modelleket, azonnal megnézhetjük, mely ruhákat és kiegészítőket viselik, és telefonunkon rögtön meg is vásárolhatjuk az adott termékeket. Anélkül, hogy átléptük volna a küszöböt. Az alkalmazás tehát a bolti és az internetes kereskedelem érdekes hibridjét alkotja meg, egy új értékesítési csatornát nyit meg, ami helyszíni és mégsem az.

A Zara volt az egyik első olyan márka, amely arra építette fel üzleti modelljét, hogy nem évente kétszer, hanem hetente jelentet meg gyakorlatilag teljesen új kollekciókat. Ebbe a stratégiába kiválóan illeszkedik az AR-alkalmazás, ami jól használható eszközt ad egyrészt a márka marketingesei, másrészt a cég folyamatos újításai iránt érdeklődő fiatalok kezébe. A friss tartalmat kereső vásárlók így ugyanis folyamatosan nézhetik a Zara-divatbemutatókat, hetente új tartalommal, ráadásul a boltok szórakoztató funkciója is bővül.

Alkalmazásuk a webshopos vásárlásoknál is használható lesz: a kiszállított csomag tartalmát lehet mobilon felpróbáltatni a modellekkel, az otthoni mobilos szolgáltatás mégis inkább arra való, hogy információt adjon a vásárlónak, hogyan kellene viselnie a megrendelt ruhadarabokat. Itt a modell a csomag tetején jelenik meg a telefon kameraélőképének segítségével, de nyilván további termékajánlatokat is küld majd a Zara.

Az applikáció készítői a modellek – Léa Julian és Fran Summers – szereplésével 12, egyenként 7-12 másodperc hosszú klipet rögzítettek hologramos technikával, 68 kamera használatával. A Zara divatmárkától egyébként nem idegen a technológiai innovációk korai bevezetése, hiszen 2018 elején megnyitották első kizárólag internetes értékesítéssel üzemelő pop-up boltjukat az Egyesült Királyságban, logisztikai központjaikban pedig robotok segítik a munkát.

A Zara természetesen nem az egyetlen márka a divat világában, amely komolyan elkezdett foglalkozni a kiterjesztett valósággal, és igyekszik profitálni az általa nyújtott lehetőségekből. A Burberry tavaly szeptemberben készített kísértetiesen hasonló alkalmazást, míg a Rimmel és a Gap olyan applikációkkal igyekszik megnyerni a vevőket, amelyek lehetővé teszik termékeik virtuális felpróbálását. Ez pedig nemcsak a kapucnis pulcsikra, hanem a szemhéjpúderekre és szájfényekre, rúzsokra is igaz.

Az eddigi legkomolyabban kidolgozott és talán leginkább hasznos AR-alkalmazást egyébként az IKEA fejlesztette az Apple közreműködésével. A Place lehetővé teszi, hogy a kiválasztott IKEA-bútorokat bepróbáljuk a saját lakásunkba, így többé nem kell aggódnunk, hogy a kék kanapé és a mustársárga karosszék nem mutat jól, vagy netán nem is fér be a nappalinkba.

(Kosárérték, 2018. március 29.)

A 2Rule röptetőinek célja, hogy a brand nemzeti sportmárka legyen.

A 2Rule röptetőinek célja, hogy a brand nemzeti sportmárka legyen. ₪₪₪

Innovatív nemzeti sportmárkává tennék alapítói a 2Rule-t. Ambiciózusak a célok, több magyar futballklub után egyszer az olimpiai csapat felszereléséről is visszaköszönhet a szárnyas logó, írja a Világgazdaság.

A következő években több milliárd forintos üzletté is kinőheti magát a sportfelszerelések piacán a Magyar Sportmárka Zrt. brandje, a 2Rule – mondta a Világgazdaságnak Kővári Ágnes, a társaság vezérigazgatója. Az angol írásmódot a nemzetközi piacképesség indokolja, a turul kiejtés azonban a magyarság ősi jelképére utal, így nem véletlen, hogy egy szárnymotívum a márka logója.

A bemutatkozó sajtótájékoztatón elhangzott, hogy jó néhány országnak van nemzeti sportmárkája, így Franciaországnak, Olaszországnak és Dániának is, ebbe a sorba szeretnének belépni. Azért vontak be a projektbe magyar szakembereket és magyar vállalkozásokat, hogy a példaként felhozott országok nyomába szegődve egy teljesen új, innovatív, világszínvonalú sportruházati márkát építsenek fel.

Kővári Ágnes vezérigazgató a 2Rule új magyar sportruházati márkát bemutató sajtótájékoztatón
Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Az alapanyagok ma még külföldről érkeznek, a gyártás pedig harminc százalékban hazai, de jövőre már elérnék a hatvan-, két év múlva pedig a csaknem százszázalékos arányt.

Az is a célok között szerepel, hogy 2020-ban legalább részben már egy saját gyár biztosítsa a szükséges textilmennyiséget.

A márka mostani debütálásáig hét hónapnyi megfeszített munka vezetett Kővári Ágnes beszámolója szerint, most négy hazai varrodával dolgoztatnak, de a kecskeméti, a jászberényi, a rakamazi és a gombai egység mellett már folyamatban van egy saját kialakítása is.

Több mint húsz üzleti partnerrel már szerződést kötöttek, köztük van a Diósgyőr, a Haladás és a Puskás Akadémia NB I.-es labdarúgóklub, a Magyar Vívó Szövetség, valamint a labdarúgás mellett számos egyéb csapat- és egyéni sportágban érdekelt Vasas SC is. A vezérigazgató előrebocsátotta: abban reménykednek, hogy egyszer majd a magyar olimpiai delegáció sportruházatát is elkészíthetik.

Elvi akadálya nincs, hogy akár már a 2020-as tokiói nyári olimpia kapcsán megbízáshoz jusson a 2Rule.

(Világgazdaság, 2018. július 23.)

Egyre népszerűbb a Gucci a tinik és az y-generáció tagjainak körében.

Egyre népszerűbb a Gucci a tinik és az y-generáció tagjainak körében. ₪₪₪

A 2017-es év háromnegyedében a Gucci értékesítésének mintegy 55 százalékát a 35 év alatti fogyasztók vitték – áll a Bain & Company 2017-es októberi jelentésében, írja az Origo. Ráadásul az amerikai tinédzserek kedvenc márkáinak tízes toplistáján is szerepel.

A lassan száz éves cég sikere Alessandro Michele kreatív irányításának köszönhető, aki 2015 óta vezeti a márkát. Michele jól ismeri a fiatalokat, igényeiket a fényes, eklektikus színek és minták iránt – ami ráadásul remekül néz ki a közösségi média felületein.

Gucci táska FORRÁS: GUCCI.COM

2017 áprilisában a Piper Jaffray kutató elemzői 6 ezer tinédzser bevonásával felmérést végeztek az Egyesült Államokban, az eredmény szerint pedig a korosztály tizedik kedvenc márkája a Gucci.

A Gucci egyike azon márkáknak, amely a 90-es évek stílusát éleszti újra, a márkajelek ismét népszerűvé válnak a fiatalok körében. A cég első negyedéves értékesítése 49 százalékkal nőtt.

A másik ok, amiért a luxusmárkák egyre népszerűbbek a tizenévesek körében – még akkor is, ha nem tudják megfizetni a terméket – a hírességek utánzása, akik például Gucci táskával járnak.

Jayneoni Moore a hírességek stílustanácsadója elmondta a Rackednek, hogy amikor a tizenévesek a hírességeket látják, szeretnének hozzájuk hasonlítani, és ezért hajlandóak spórolni egy márkás övre, még akkor is, ha a legolcsóbb farmeron hordják.

A manhattani Gucci üzletben a vibráló színes kézitáskák és a napszemüvegek vannak többségben – látványos Gucci logóval. Az üzlet termékei mellett nem találhatóak árak, de a kézitáskák online ára 780 dollár (215 ezer forint) és 31 ezer dollár (8,5 millió forint) között mozog.

(Origo, 2018. május 31.)

Jó fazont hozott a Gucci

A luxuscégeket fogó Kering negyedével növelte forgalmát. A Gucci 40%-kal.

A vártnál jobb eladási adatokat közölt a luxuscikkeket forgalmazó Kering, írja az Investor.hu. A Gucci mögött álló cég ugyanis igen szépen keresett azzal, hogy az olasz divatmárka továbbra is a világ élvonalában van.

A luxusipar, az olyan kiemelkedő iparági szereplők, mint a Kering, vagy a francia LVMH jó időszakot tudhatnak maguk mögött, mivel a kínai vásárlók megint nekiestek a luxusnak. A 2017-es év jó teljesítményét ezzel együtt az online eladások is húzták felfelé.

Kiemelten jó évet zárt a Kering, amely olyan márkákat tart kézben, mint a Gucci, vagy az Yves Saint Laurent. A cég egyébként jelezte, a tervek szerint leválasztják a Puma sportszermárkát, így nagyobb figyelmet fordíthatnak a luxuscikkekre.

A 2017 negyedik negyedéves adatokat tekintve az látszik, hogy a Kering 4,3 milliárd eurós bevételt ért el, ami 27 százalékos erősödésnek számít. Ez a növekedés egyébként némileg elmarad a megelőző negyedévben produkált 28 százalékos bővüléstől, de simán lenyomta az elemzők által várt 24 százalékot.

Az Alessandro Michele tervező kezei révén újragondolt Gucci szintén veszített kissé a növekedési lendületéből, de még mindig simán lenyomja a nagy versenytársak többségét. A márka eladásai ugyanis közel 43 százalékot ugrottak a 2017-es év utolsó három hónapjában.

A párizsi székhelyű Kering pénzügyi igazgatója, Jean-Marc Duplaix a teljes képhez hozzátette, a cég Balenciaga nevű márkája még erősebb növekedést hozott a 2017-es második negyedévben, mint a Gucci.

A teljes 2017-es évre a Kering 2,9 milliárd eurós működési nyereséget könyvelhetett el, ami 56 százalékos növekedésnek számít, és ezzel a társaság le is nyomta az elemzői várakozásokat. Az összesített 2017-es bevétel ezzel párhuzamosan 15,5 milliárd euró volt, ami 27 százalékkal haladja meg a korábbi értéket.

(Investor.hu, 2018. február 14.)

Gucci: szőrme az már nem

Száműzi a szőrmét kínálatából a Gucci, az Armani már megtette ezt.

Az állati szőrme használatának tilalma a Gucci 2018-as tavaszi-nyári kollekciójának indításától lép életbe, írja a Világgazdaság. Az olasz luxusvállalkozás vezetője, Marco Bizzarri Londonban közölte, hogy a raktáron lévő korábbi termékeket jótékonysági akció keretében elárverezik. A bevételt a Humane Society International és az LAV állatvédő szervezetek kapják.

A Gucci, amely a múltban szőrmével díszített papucscipőket és menyétszőrméből készült kabátokat dobott piacra, ezzel csatlakozott a Fur Free Alliance (Szőrmementes Szövetség) nevű, 40 szervezetből álló csoportosuláshoz, amely az állatok jogaiért küzd és az állati szőrme divatiparbeli helyettesíthetőségéért.

Az állatvédők örömmel fogadták a divatkonszern döntését. „Az egész divatvilágban nagy hullámokat fog kelteni az, hogy a nagy hírű olasz divatmárka lemond a szőrméről” – hangoztatta Kitty Block, a Humane Society International elnöke.

2016-ban az Armani is bejelentette, hogy többé nem használ kreációiban szőrmét.

A Kering luxuskonglomerátumhoz tartozó Gucci eladási eredményei az utóbbi két évben egyébként növekedésnek indultak Alessandro Michele kreatív igazgató vezetése alatt.

Bizzarri elmondása szerint a döntést Michelével együtt hozták. Hozzátette, hogy az új kreatív igazgató kiválasztásakor arra törekedett, hogy olyat találjon, aki ugyanazon értékek fontosságát vallja.

(Világgazdaság, 2017. október 12.)

Ragyog a Gucci

Jó eredményeket könyvelhetett el a Kering.

A luxus- és sportruházatot forgalmazó Kering 2015. évi pénzügyi eredményei azt mutatják, a vásárlók újra imádják a Guccit. Ráadásul a jó eredményt igen komoly ellenszélben hozta össze a cég.

A Kering 2015. negyedik negyedéves bevétele 16 százalékkal emelkedett, elsősorban a Gucci luxusmárka újraéledő népszerűsége nyomán. A Gucci eladások a negyedik negyedévben 13 százalékkal nőttek. Ez pedig nem kis eredmény a Keringnek, mivel a cég nyereségének közel kétharmadát a Gucci adja.

A Kering áll olyan márkák mögött is, mint a Bottega Veneta, vagy az Yves Saint Laurent, de végül a Gucci jelentette a legnagyobb húzóerőt. A Kering 2015-ben visszatért a növekedési pályára, a boltjainak forgalma megugrott a fejlett és feltörekvő piacokon egyaránt. 2015. első felétől kezdeményezőbbé vált a cég, megújította stratégiáját.

2015. egészét nézve a Kering bevétele 15 százalékkal 11,5 milliárd euróra (12,8 milliárd dollár) emelkedett az előző évhez képest. Ez bravúros teljesítményt jelent. A Kering márkái ugyanakkor erősen kötődnek a hongkongi és makaói piacokhoz is, ahol viszont gyengébb volt a kereslet.

Mindehhez hozzátartozik, hogy a kínai nagyszabású korrupcióellenes kampány teljesen átalakította Kína virágzó luxuspiacát. A luxusjavak ugyanis nehezebben érhetők most már el a növekvő kínai középosztály és az elit számára.

(Investor.hu, 2016. február 19.)

Hatalmas üzlet Afrika fejlődő országaiban a second hand, azaz a használt ruha kereskedelme.

Hatalmas üzlet Afrika fejlődő országaiban a second hand, azaz a használt ruha kereskedelme. ₪₪₪

Az alig három évtizede indult felfutás eredményeként, már százezer tonnás nagyságrendben mérhető az a mennyiség, ami a kontinens országaiba évente érkezik. Kérdés, jó-e az országoknak, ha lakosaik fillérekért hordhatják világmárkák darabjait úgy, hogy azokat a jótékonysági boltok is leselejtezik, és közben akár gyárthatnának maguknak is öltözéket - teszi fel a kérdést az Origo.

Minél többféle ruhát, minél olcsóbban – talán ez lehetne az afrikai használtruha árusítás jelmondata. Tény, hogy a kontinens számos országában, főként a nagyvárosok peremének piacain, potom összegek ellenében fel lehet rántani egy Tommy Hilfiger nadrágot, vagy egy Burberry dzsekit – írja beszámolójában az Africanews. Ám még a londoni árak töredékéért megvehető márkás ruhák sem tudják teljesen háttérbe szorítani annak kritikáját, hogy a térségbe számolatlanul beáramló használt ruha esélyt sem ad a helyi textilgyártás és feldolgozóipar felfuttatására.

Egy kenyai használtcipő-árus figyeli az érkező vonatot az egyik piacon

FORRÁS: AFP/SIMON MAINA

Egymilliárd ember a turkálókban

Ghána, Nigéria, Elefántcsontpart, Tanzánia, Benin, Uganda, és elsődlegesen Kenya: ezekben az eltérő adottságú és fejlettségű afrikai országokban az bizonyosan közös, hogy a használt ruházat legnagyobb piacainak számítanak. Ezekben a fejlődő országokban a lakosság igen nagy hányada öltözködik olyan ruhákba is, amelyek a nyugati fejlett országokban eredeti viselőjüknek már nem kellettek.

A megunt, elnyűtt, levetett darabok így aztán furcsa, sajátos hidat képeznek az Egyesült Királyság, Európa fejlett államai, az USA, illetve az afrikai országok szerényebb jövedelmi viszonyokkal bíró polgárai között.

Történik mindez úgy, hogy a ruhák sokszor kétszeresen is leselejtezettek.

Az Afrikába érkező használtruha-szállítmányok jelentős részét ugyanis olyan darabok adják, amelyeket sokszor a „charity shopok”, azaz jótékony célokat szolgáló boltok is leselejteznek, de legalábbis még egyszer leválogatnak. A levetett ruhák aztán több száz, vagy több ezer tengeri mérföldet is utaznak, mire másodlagos piacukra érnek.

Ott pedig nagy azokra a kereslet, hiszen a feltörekvő országok polgárainak - többségüknek - jövedelmi viszonyai nem tennék lehetővé, hogy új, márkásabb vagy drágább ruhákat vegyenek maguknak.

Kenyai használt ruha stand egy piacon, Nairobiban FORRÁS: AFP/SIMON MAINA

Kenya az egyik legnagyobb befogadója a használt ruháknak. Csak ebbe az egy országba évente mintegy 100 ezer tonnányi szállítmány érkezik azokból. A kormány pedig pártolja az üzletet, azzal érvelve, hogy az olcsó külföldi ruhák belföldi értékesítése tízezres nagyságrendben járul hozzá a munkahelyek számához.

A kenyaiak pedig igényük szerint vásárolhatnak maguknak márkás ruhákat, olyan darabokat, melyek újként – például egy Ralp Lauren khaki – gyakran többe kerülnek egy nyugati országban, mint amekkora a kispénzű kenyai vásárlók havi jövedelme.

Pedig régen volt ruhaiparuk is

A használt turkálós – vagy épp nagyon is rendezett körülmények között árult – ruhák afrikai piacainak látványos szárnyalása egyértelműen annak köszönhető, hogy az áru az ottani jövedelmi viszonyokhoz illeszkedve olcsó, és van is rá kereslet. Ez korábban nem volt így.

Az 1990-es évekre tehető az afrikai országok saját ruhaiparának leépüléseFORRÁS: AFP/ANNA KERBER

Az 1980-as, 1990-es évekig a legtöbb országban magas vámtarifákkal és a helyi gyártás támogatásával védték a ruhaipart az olcsó import áruktól. Ezeket a védőmechanizmusokat azonban Kenyában és másutt is, lebontották akkor, amikor a Világbank, valamint a Nemzetközi Valutaalap támogatásával megvalósuló, átfogó fejlesztési programok indultak.

E szervezetek ugyanis gyakran azt várták a támogatásért cserébe, hogy a protekcionista gazdasági intézkedéseket lágyabb, piaci jellegű szabályozás váltsa fel.

Cipőárus egy használtruha-piacon FORRÁS: AFP/ANNA KERBER

Ennek következtében sok helyi gyártó felhagyott tevékenységével, mert nem tudott versenyezni az olcsón beáramló használt ruhákkal.

Az Afrikai Pamut és Textilszövetség közlése szerint, például Kenya textilgyárainak 85 százaléka már az 1990-es évek elején bezárt, a gyapottermelés a korábbi tizedére esett vissza.

Figyelemreméltó körülmény ugyanakkor, hogy az afrikai országokban a szintén nagyon olcsónak számító kínai ruházat importja sem tett szert komoly gazdasági jelentőségre, függetlenül attól, hogy ezek új termékeket jelentenek. Ennek magyarázata, hogy a vásárlók nem voltak megelégedve azok minőségével, és továbbra is a használt ruhákat részesítik előnyben.

A használt póló rögös útja

A használtruha-kereskedelem sokmillió dolláros üzlet. A nyugati jótékonysági boltok igen gyakran csak a leadott ruházati mennyiség negyedét tartják meg. A többit kilogrammonként akár 90 dollárcentért (kb. 230 forint) adják el az exportőröknek. A ruházat gyűjtőpontokban kerül konténerekbe. Egy 2 TEU-s konténerbe 550 bála fér, egy bála nagyjából 45 kilogramm súlyú. Így egyetlen tonna konténerben mintegy 25 tonna használtruha indul el a kontinensre. Mire a ruha a boltokba vagy a piacokra jut, nemcsak a kikötőkben vetik ki rá a - korábbinál mérsékeltebb - vámokat, hanem általában az árusítási helyüknek otthont adó települések is külön rendeletekkel veszik le konténerenkénti sápot az olcsó nyugati turkálós ruháról.

És mikor lesz ennek vége

A nyugati használt ruházatra óriási kereslet van az említett afrikai országokban. Ennek ellenére a gyakorlat kritikusai gyakran érvelnek azzal, ha az államok nem vetnek gátat a levetett darabok féktelen importjának, nincs esély arra, hogy az országok saját ruhaipara magára találjon és prosperáló pályára lépjen.

Utcai ruhaárus Kenyában FORRÁS: AFP/ANNA KERBER

Ez azonban akkor sem tűnik egyszerűnek, ha valamelyik ország arra szánná rá magát, hogy újra erős vámokkal és más, importkorlátozó rendelkezésekkel védi meg saját textilgyártását. PéldáulRuanda komoly diplomáciai perpatvarba keveredett a most épp Kínával szemben védővámokat bevető USA-val. Az afrikai ország ugyanis idén februárban – egy közösségi határozat végrehajtásaként – betiltotta a használt ruhák importját. A Kelet-afrikai Közösség öt tagországa egységesen fogadta el a ruhaimport tilalmát, ám végül egyedül Ruanda ültette át a gyakorlatba is. Az Egyesült Államok válaszként felfüggesztette Ruanda országának AGOA-tagságát. Az ehhez a szabadkereskedelmi programhoz társult szubszaharai országok, vámmentesen szállíthatnak az USA-ba. Ezért cserébe az Egyesült Államok elvárja az érintett országoktól, hogy azok ne állítsanak akadályokat a világ vezető hatalmának befektetési és kereskedelmi tevékenysége elé.

Kenya, Tanzánia és Uganda inkább az AGOA nyújtotta előnyöket választva, kifarolt a használt ruha importját visszaszorító döntés mögül, Ruanda viszont tartja magát a végrehajtáshoz.

FORRÁS: AFP/ANNA KERBER

A külkereskedelmi mérleg nyelve ugyanakkor az USA fele billen: Ruanda, Tanzánia és Uganda összesen 43 millió dollár értékben exportált az USA-ba 2016-ban. Ugyanebben az évben az USA e három országba összesen 281 millió dollár értékben bonyolított kivitelt.

Az ENSZ legfrissebb becslése szerint az afrikaiak 80 százaléka használt ruhákba öltözködik.

Mindenesetre nincs egyetértés abban, hogyan lehetne ezt a helyzetet úgy megoldani, hogy abból mindenki nyertesen kerülhessen ki. Annak ellentmondásosságát jól mutatja, hogy Afrikában egyébként olcsó gyapottermelésre képes államok – Mali, Csád, Burkina Faso, Uganda – lakói lényegében használt ruhákba öltözködnek akkor, amikor a ruhák alapanyagát maguk is elő tudják állítani. Egyes elemzők épp ennek kapcsán jegyzik meg, nem önmagában a használt ruha import, hanem az tett be a helyi ruhagyártásnak, hogy az nem volt elég hatékony a versenyben való helytálláshoz.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lenne potenciál az afrikai textilgyártásban. Az egyik elemzőnél rámutatnak arra, Afrika szédületes ütemben növeli feldolgozóipara teljesítményét, ahova a ruhagyártás is sorolható. A 2016-os 500 milliárd dollárról 2025-re majdnem duplájára, 930 milliárd dollárra nőhet annak volumene.

FORRÁS: AFP/SIMON MAINA

Kérdés az, milyen úton induljanak el a leginkább érintett országok: saját textilgyártást építsenek és futtassanak fel, akár erőnek erejével is kiszorítva a nyugati használt ruhát a piacokról, vagy fogadják el, hogy szerény jövedelmű állampolgáraik a beáramló bálákból öltözködnek.

Mivel a használt ruha értékesítése a vásárlók részére nagyrészt a hagyományos piacokon történik, ezért annak nagyságrendjét megbecsülni is nehéz. Sok bank azonban így is meglátta az üzleti lehetőséget a „turizásban", és kifejezetten a ruházati kereskedőkre gondolva kínál banki termékeket és szolgáltatásokat a bálás ruha igazi fellegváraiban.

(Origo, 2018. május 1.)

Kisebb úr az olcsóság - megtorpant a turipiac

Férfi zakó két és félezerért? Kevesebb a turkáló és már nem nő a piacuk. A fast fashion és a kínai bolt kemény dió. Meg a vastagabb pénztárca. De a weben is ott vannak. És a belvárosban van a legtöbb turi.

A turkáló egyik titka a bálabontás, a friss áru kidobása a pultra, az árucsere. Nyomják is ezt ezerrel a reklámjukban, hiszen ha valahol, akkor itt valóban csak egyedi darabok találhatók, de azért a jó fogáshoz elkél a turkálás. Itt mindenből csak egy van, nincs olyan, hogy egy számmal kisebb, vagy nagyobb kellene ugyanabból (legalább is csekély a valószínűsége). És ha botladozik is a piac, azért a weben ők is ott vannak. Öltözz Ki, Csiniruha, Il Primo Shop, Luxusturi, Ruhacuka, Webbizi, Ruhásdoboz, Ruhaözön, Webturkáló, hosszú lenne mindet felsorolni. A weben pedig már percenként lehet frissíteni az árukészletet.

De miből is lettek a turkálók

Hajdanán a bizományi volt a használt cuccok fellegvára, volt ott minden, műszaki ketyerék is, de hát ez a piac is átalakult. A turkálók rohamának rajtjához három évtizednyire kell visszatekinteni, amikor a holland géprongyból eladható ruhadarabokat bányásztak ki rámenős boltosok. A vásárló pedig nem volt rest bemenni a használt boltba és turkálni, válogatni, hiszen olcsón, utazást megkímélve jutott divatosnak számító cuccokhoz.

Ja, hogy valaki már hordta? De hát minden ruhát előbb-utóbb felvesz valaki, ha eladták a boltban, így az itt vásárlók nem sokat hezitáltak emiatt, esetleg a biztonság kedvéért kimosták. (A használt műszaki cikkek adás-vételéről csak annyit, hogy ma is van ilyen, nagyobb súllyal a számítógépek és a mobiltelefonok körében. A többit - mosógép, hűtő, porszívó - inkább kézen-közön adják-veszik, erős piaca azonban ezeknek már nincs, persze az élettartamuk sem olyan, mint például régen a Szaratov hűtőnek, hogy érdemes legyen ezzel üzletelni.)

Szépen húzott is a turipiac, hiszen a legutóbbi egy évtized alatt a jegyzett 10-12 milliárd forintos forgalom 35-36 milliárdra nőtt, ami háromszoros megugrás. A használt piac növekedése folyamatos volt, évről évre gyarapodtak a turkálok. Egészen 2016-ig, amikor megállt a növekedés, 2017-ben is csak vánszorgott a használtruha piac, nem mozdult előre a korábbiakhoz képest.

A használt ruhás boltok száma másfél évtizeddel ezelőtt - 2000 táján - ötezer felett mozgolódott, de felfelé, számuk bővült. A boltszám 2012-ben érte el a csúcsot, 7.416 darabbal, ezt követően viszont olvadozni kezdett a használtruha boltok hálózata. A legutóbbi boltszámláláskor - 2017 derekán - már csak hatezer-egyszáz használt ruhás butik állt a lábán, tehát közel ötödük elbukott. (A boltszám csökkenése egyébként minden áruterületen megfigyelhető, az újruhás boltoknál is).

A használt ruhás piac megtorpanása nyilván összefügg azzal, hogy főleg az elmúlt egy-két esztendőben nagyot nőttek a bérek, és ennek egyik hozadékaként megugrott az újruhás boltok piaca. Tíz évvel ezelőtt 400 milliárd forintot költöttünk új ruhákra, 2017-ben ennek a kétszerese, több mint 800 milliárd forint is kifolyt a kezünkből a ruhás áruházakban, butikokban, cipőboltokban. De ennek a növekedésnek a java az időszak második feléhez kötődik, tehát - főleg a vége - egybeesik a használtruha vásárlások lefékeződésével. Ebben persze szerepet játszik a fash fasion hálózatok filléreskedése is, amit nem kell szó szerint érteni, de azért az olcsóság nagyon is jellemző ebben a körben, és hát azért - ugyancsak több évtizedes múlttal - ott vannak a kínai boltok is. Tehát van verseny a ruhás piacon az olcsóságban. De van több szabadon elkölthető pénz is a vásárló zsebében, amiből ide is, oda is cseppenhet-csurranhat. Hát ennek most a turik isszák a keserű levét.

A használtboltos eladó bére mennyi is

Bátor az a használtruha kereskedés, amelyik úgy keres eladót apróhirdetésben, hogy "140 ezer kézbe" (de azért ott van a hirdetésnél, hogy a havi bruttó 210 ezer, így legyünk jó szándékúak és feltételezzük, hogy a "kézbe" kifejezés csak annyit jelent, nem utalják, hanem borítékban - vagy anélkül - adják a bérfejtett bért). És több üzletbe is keres eladót.

Bérben már nem az olcsóság jellemzi a használtruhás boltot, bár az eladók 177 ezer forintos havi bruttó átlagkeresete elmarad az újruhás boltokétól (ott egy tízezressel több) és a többi bolt átlagától (az meg 195 ezer körül mozgolódik), de nem is a sor végén kullog. A (négy főnél) nagyobb turikban körülbelül másfél ezer eladó dolgozik. A ruházati kereskedelemben nem kötelező a szakképesítés, így az átlagkeresetek jóval a 138 ezres minimálbér felett vannak azért.

A legnagyobb használtuhás hálózat a Háda, aki még a plázákba is betört 10 milliárd feletti forgalmával, félezer emberével, ami azt jelenti, hogy a piac nagyjából harmadát viszi is. A többiekre a százmilliárdos nagyságrendű árbevétel jellemző, bár akad még milliárdközeli is.

Kell persze beszerzési forrás is. A legnagyobb használt ruhás nagykereskedő a székesfehérvári TexTrade, évi 4-5 milliárd körüli árbevétellel, több mint 300 dolgozóval. Persze, vannak mások is, sőt, a Háda maga nagykereskedik is.

Budapesten a belvárosban van a legtöbb turkáló

Tehát nem csak új ruhát próbálgatnak a vásárlók a boltokban, hanem használtat is. Van, akinek csak erre futja, van, aki pedig ezen, vagy ezen is spórol. De hol is vannak a turkálók?

A legtöbb turival természetesen Budapesten találkozni, több mint ezerkétszáz közül lehet válogatni. Az már viszont kevésbé tűnik természetesnek, hogy a fővárosban a legtöbb használtcikkes bolt a belvárosban lelhető meg, szám szerint is a legtöbb az ötödik kerületben (123 darab). És ha a szűken vett belvároshoz hozzácsapunk néhány szomszédos kerületet is (VI., VII., VIII., IX, XIII.), akkor már tetemesebb a súly, hiszen ez már több mint félezer turkálót jelent. A legkevesebb a XXII. kerületben van, 8, de a XXIII. kerületben is csak eggyel több van a sorban utolsónál.

Pest megyében általában mindenből sok van, turkálóból szinte darabra pontosan annyi (561), mint a fővárosban a belvárosi körben. A többi megyét nézve a legtöbb használtruhás üzlet Szabolcsban található (509), a legkevesebb Nógrádban (121). Hajdú, Csongrád és Békés megyékben is átlag feletti a számuk (300-400 darab között).

Turkálótitkok

Akad turkáló, ahol árufeltöltés minden nap van, de akad olyan is, ahol csak hetente hirdetik a cserét. A webturin ez azért gyorsabban megy, a leggyakoribb a napi egy-két frissítés. És persze a webturinak figyelnie kell percnyi pontossággal, mi az ami elkelt, azt jobb azonnal törölni a honlapról, különben csalódott lesz a másodiknak ugyanazt kiválasztó és a kosárra hiába kattintgató vásárló.

Itt is van akció, nem is kevés, az már más kérdés persze, mint mindenütt, hogy kinek mi is jut abból. Ajándékutalvány is kapható.

Kulcsszavak az osztályozott, a válogatott, a bálabontás, az újszerű, az extra minőség.

Úgy tűnik, a korábban népszerű kilós árat sok helyen felváltotta az egyes darabokra szabott darabár, ez azért a vásárlónak is elegánsabb kínálat lehet.

A származási helyeket nézve listavezető az angol, majd a holland forrás, de az olaszok is valahol az élbolyban tanyáznak. Van persze más is.

A nagykereskedők azért inkább bálákban és kilóban számolják az árat, akad 180 forintért is, de gyakoribb a 2-300 forintos kilós ár, de van 6-700 forintos is. A nagyker után a turiboltos bíbelődhet azzal, hogy bálabontást a vásárló jelenlétében tartja (sorok várhatnak bálabontásra) és kilóra adja, vagy nekiáll maga válogatni és egyenként beárazni. Ez azért nem könnyű, hiszen éles a turkálók egymás közti versenye és itt azért nehéz ráfogni a vásárlóra, hogy nem árérzékeny.

És a divatra is figyelni kell, bármilyen furcsán hangzik is. A használtruha vásárlók, bármennyire is szokatlan első hallásra, az újszerű minőséget kedvelik, hiszen mit is szólna a barátnő egy foltozott könyökű pulcsihoz. Kopott, szakadt holmi egyébként nem adható el a turkálóban, arra ott nincs vevő. Az azért érdekes lehet, hány vásárló vállalja be, hogy ő turkálóban vásárol.

A turkálóban viszont nagyon széles az árskála, kár is szemezgetni, azért is, mert bizony itt is megjelent a luxus, a levetett márka, ami azért jócskán széthúzza az árskálát, akad tízezer forintos nagyságrendű árszinteken is használt cucc.

És hát bizony felvetődhet a kérdés, hogy egy férfi zakó 2.490-ért, vagy egy női blézer 2.290-ért vajon mennyire olcsó, mondjuk egy nagyáruház nagyleárazásához képest. A forgalmi adatok alapján mindenképpen. Ja, és ékszerre, órára nagyjából ugyanannyit költünk ma is, mint használtcikkre.

(blokkk.com, 2018. január 17.)

Ugyanannyit költünk ékszerre, mint használt cuccokra

Csak éppen az óra, ékszer vásárlás hullámzik, a használt cikkek vásárlása viszont folyamatosan nő.

A Központi Statisztikai Hivatal kimutatása szerint 2015-ben a családok óra- és ékszervásárlása túllépte a 32 milliárd forintot, miközben a használt cikkekre költött pénzük értéke is hasonló nagyságrendet ért el.

Különbség persze akad bőven, az árakról nem is beszélve, no meg feltehetően a vásárlóközönség sem ugyanaz. Az óra-, ékszervásárlás értéke 2007-ben és 2008-ban is 32 milliárd forint volt, ezt követte 2009-től néhány milliárd forintnyi visszaesés, hiába, a válság ezt a piacot sem kímélte. A luxuspiac e szeletének mélypontja 2010-re esett, a csúcsról negyedével visszaesve. Ezt követően kapaszkodott vissza a piac a korábbi 32 milliárd forintos szintre.

A luxuspiacok egyébként világszerte sántikálnak, legfőképpen azért, mert a legtehetősebbek legnagyobbja, a kínai piac lefékeződött. Kínában kevésbé szórják a pénzt a márkás luxuscikkekre, ugyanis mindehhez hozzátartozik, hogy a kínai nagyszabású korrupcióellenes kampány teljesen átalakította az ázsiai ország virágzó luxuspiacát. A luxusjavak megszerzése nehezebb, mivel kockázatos vállalkozásnak is minősülhet az egyébként növekvő kínai középosztály és az elit számára. Baj a bajban, hogy ráadásul a kínai turisták kevesebbet jönnek Európa egyes országaiba is, más okok mellett a terrorizmus miatt, ahol nem kevés pénzt költöttek eddig luxuscikkekre.

A szegények gardróbja

A használt cikkek piaca szép egyenletesen nőtt az elmúlt években. 2006-ban 11 milliárd forintot hagytak a háziasszonyok elsősorban a turkálókban, ezt követően visszaesés nélkül bővült a piac és csaknem megháromszorozódott. A rossznyelvek szerint egyébként tehetősebb vásárlók is betérnek a turkálókba, de hát erről nincs statisztika. A korábbi évek válsága a használt cikkek piacát erősítette, de úgy tűnik, a manapság már felfelé ívelő családi fogyasztás nem rendítette meg befolyásukat.

Bizonyára szembetűnő a főútvonalakon sétálóknak, hogy a turkálók menő árushelyeket is elfoglaltak az elmúlt években, nem egyszer régen patinásnak számító ruhásboltok, butikok helyét.

Hol is tudunk ékszert és használt rucit venni

Az óra- ékszerüzletek száma az elmúlt fél évtizedben csökkent. 2011-ben még 2.400 üzletben lehetett válogatni, ez a szám 2015-re 2.100-ra csökkent. cserélődtek is persze a piaci szereplők.

A használt cikk árusítóhelyek száma érdekes módon úgyszintén csökkent, a forgalom bővülés ellenére is. Számuk 2011-ben hétezer körül mozgott, 2015-ben viszont már kisebb volt ennél, 6.700.

A teljes kiskereskedelemnek egyébként 140 ezer boltja, áruháza van, az említett óra-, ékszerpiacnak valamint használtcikkeknek együttvéve közel 9 ezer.

A különféle iparcikk üzletek 90 ezer darabos hadának közel 10%-át adják az óra- és ékszer, valamint használt cikk boltok, ami nem kevés.

(blokkk.com, 2016. március 18.)

Méregdrága egyedi cipőket készít a Ceeze. Van, amiből egyet.

Méregdrága egyedi cipőket készít a Ceeze. Van, amiből egyet. ₪₪₪

A világ, ahol az Adidas és a Louis Vuitton közösen tervez cipőt, sokáig elképzelhetetlen volt. Fiatal tervezők egy csoportja most azonban összehozza az eddig lehetetlennek vélt együttműködéseket és olyan cipőket tervez, amelyek nem csak egyediek, de mindössze néhány pár készül belőlük az egész világon. Ugyanakkor a végtermék, hiába a drága és eredeti anyagok felhasználása, valójában mégsem az igazi, de ez nem tántorítja el a vevőket attól, hogy akár 15 ezer dollárt is kifizessenek a Ceeze nevű márka valamelyik műalkotásáért, írja az Origo.

A hamis ruházatról és cipőkről kialakult egy kép az emberekben. Eszerint legtöbbjük silány minőségű és ráadásul még az eredeti változatot sem sikerül hibátlanul lekoppintani. Emellett pedig könnyen kiszúrható, hogy pár ezer forintért vették őket és igen rövid ideig fogják bírni a strapát.

A Ceeze egyik egyedi cipője FORRÁS: CEEZE

Ezt a közhiedelmet dönti meg a Ceeze, amely tulajdonképpen az eredetit utánzók gyártására szakosodott, de ez annyira bejött nekik, hogy már a legnagyobb márkák is előszeretettel keresik a tulajdonost, hogy segítsen az új cipők tervezésénél. A Ceeze annyiban különbözik a Kínából vásárolt 4-5 ezer forintos hamisítványoktól, hogy az alapanyagaik minősége kiváló, gyakran eredeti cipőket "bontanak" le, majd építik be bizonyos elemeit saját tervezésű cipőikbe, tehát ügyesen koppintanak.

A Nike és a Gucci dizájn, egy cipőben FORRÁS: CEEZE

Bizonyos típusokat maguk terveznek, de bárkinek készítenek cipőt megrendelésre is. Ehhez jelenleg el kell menni az üzletükbe, ahol a divattervezőkkel közös egyeztetés után készül el a műremek. Minden darab egyedi tervezésű és kézzel, nagy odafigyeléssel készül, áruk pedig attól függ, hogy milyen anyagokat használtak hozzá.

Ennek pedig csak a készítők és a vásárlók képzelete és pénztárcája szab határt.

FORRÁS: CEEZE

A Ceeze általában 5-10 darabot készít a saját tervezésű cipőkből, tehát nem kell aggódni, hogy meglátjuk az utcán valaki máson is. A rendelésre készített tornacsukákból viszont összesen egy darabot gyártanak, tehát aki ilyet terveztet magán az elmondhatja, hogy a világon csak az ő lábán lesz ilyen cipő.

A cég weboldalán folyamatosan változik a kínálat, hiszen a Ceeze MC művésznéven tevékenykedő tervező mindig próbál új dizájnokkal előrukkolni. Jelenleg megvásárolható a legfrissebb alkotás, az Off-Louis" Air Jordan 1's, amely összesen 4.000 dollárba, vagyis nagyjából egymillió forintba kerül. De az árat az is befolyásolja, hogy mennyi időbe telik a cipő elkészítése. Ezért, valamint a nagy kereslet miatt, elég sokat kell várni az egyedi tervezésű lábbelikre. A Ceeze oldalán található információk szerint akár 2-4 hónapot is.

(Origo, 2018. április 19.)

Claire's üzleteFORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS

Londoni Fashion week: először járt a királynő divatbemutatón. A tét 26 milliárd font.

Londoni Fashion week: először járt a királynő divatbemutatón. A tét 26 milliárd font. ₪₪₪

Életében először jelent meg a 91 éves II. Erzsébet brit királynő a londoni Fashion Weeken. Az első sorban helyet foglaló méltóság közvetlenül az amerikai Vogue magazin szerkesztője, és a divatipar legbefolyásosabb nője, Anna Wintour jobbján vette szemügyre a kifutót.

A királynő a híres brit tervező, Richard Quinn ruháinak bemutatójára érkezett, igen nagy meglepetést okozva ezzel, és láthatóan remekül szórakozott a show alatt.

II. Erzsébet mióta megkoronázták 1953-ban, azóta maga is stílusikonná vált.

A királynő mellett helyet foglalt még Caroline Rush, a British Fashion Council (BFC) igazgatója, aki 2009 óta vezeti a nonprofit szerveztet, amelynek célja összefogni és támogatni a brit divatipar tervezőit és márkáit.

II. Erzsébet megjelenése a brit divatipar bemutatóján nagy jelentőséggel bír, hiszen ez a szektor évente 26 milliárd fontos forgalmat bonyolít, valamint 800 ezer munkahelyet teremt és ezzel Nagy-Britannia legnagyobb kreatív iparága. A textil- és divatexport pedig önmagában 6,5 milliárd fontot ér.

(Origo, 2018. február 21., fotó: GETTY IMAGES/BFC/TRISTAN FEWINGS)

Most Meghan Markel cuccait kapkodják a brit hölgyek

Kate Middleton után ő következik. Kylie Jenner és Kim Kardashian most éppen csak a kanyarban. Milliárdokat kaszál ezen a divatipar.

A britek úgy tűnik előszeretettel veszik meg ugyanazokat a ruhákat, kiegészítőket és cipőket, amit a hercegi párokon látnak, írja az Origo. Meghan Markel, Harry herceg menyasszonya hamar felfuttatott néhány márkát pusztán azzal, hogy lefotózták azoknak a ruháiban. Kiderült, mindenki szeretne úgy kinézni és azt hordani, mint az egykori sorozatszínésznő, aki nagyjából kétmilliárd dolláros bevételt hozhat néhány szerencsés divatmárkának.

A sokáig "Kate hatásnak" emlegetett jelenségből hamar "Meghan hatás" lett. A jelző onnan ered, hogy miután Vilmos herceg eljegyezte Kate Middleton, hirtelen mindenki azokat a ruhákat akarta viselni, mint a hölgy. Ez most sincs másként, mert a felpörgött vevők azonnal lecsaptak és percek alatt elkapkodták a Meghan által viselt különböző cipőket, kabátokatde többen még a jéggyűrű másolatát is szerették volna megrendelni a helyi ékszerboltokban.

(Harry herceg és Meghan Markle, forrás: 2017 Getty Images/Chris Jackson/Origo)

Meghan a kanadai divatmárka, a Line The Label 750 dolláros kabátját viselte a hivatalos eljegyzési ceremónián, aminek hatására annyi vásárló akart belépni egyidejűleg az oldalra, hogy összeomlott a rendszer, viszont előtte még az összes kabát elkelt szinte néhány perc alatt. Annyira felkapott lett a termék, hogy hálából a cég az egész ruhacsaládot átnevezte szerényen"The Meghan"-ra.

Markelt korábban szintén egy másik Line The Label kabátban fotózták le és akkor is gyakorlatilag azonnal elfogyott az összes kabát. De nem csak ez a márka kap egy kis ünnepi lökést a királyi család legújabb jelöltjétől. Az eljegyzésen hordott 730 dolláros Aquazzura magassarkú cipők is pillanatok alatt elfogytak, valamint az 585 dolláros p.a.r.o.s.h kabátok eladásai is megnőttek.

A Birks arról számolt be, hogy a 780 dolláros 18 karátos fülbevaló, amit Markle hordott az eljegyzésen, 50 százalékkal dobta meg az oldaluk látogatottságát.

A kanadai cég éppen nemrég terjeszkedett az Egyesült Királyságban, és ezt a lehető legjobbkor tették, hiszen a fülbevalót csak az ottani partnerüknél, a Mappin & Webb webshopjában lehet kapni.

(Meghan Markle a Line The Label kabátjában, forrás: AFP/Daniel Leal-Olivas/Origo)

De nem csak a ruháit másolják, hanem sokan szeretnének is úgy kinézni, mint az amerikai színésznő. Stephen T. Greenberg plasztikai sebész a Daily Mailnek beszélt erről. Az utóbbi hat hónapban, de különösen az eljegyzés után, egyre többen keresték fel azzal a kéréssel, hogy ugyanolyan orrot szeretnének maguknak, mint amilyen Meghannak van. Mi több, a színésznő megelőzte Kylie Jennert és Kim Kardashiant is és jelenleg az ő külsője a legvonzóbb, amire a legtöbb nő vágyna.

(Origo, 2017. december 2., kiemelt kép: 2017 Getty Images/Chris Jackson/Origo)

Cuccok idősebbeknek, fiatalabbaknak, jöhetnek a hétköznapi modellek, meg az online.

Cuccok idősebbeknek, fiatalabbaknak, jöhetnek a hétköznapi modellek, meg az online. ₪₪₪

Az Abercrombie & Fitch (A&F) a vártnál kisebb veszteséget szenvedett 2017 második negyedévében. A viharos egy évet produkáló divatcég ugyan megint veszteséget jelentett, írja a Világgazdaság. A 779 millió dolláros negyedéves forgalom négymillióval alacsonyabb ugyan az egy évvel korábbinál, de a vártat 20 millióval meghaladta. Az A&F megújulási programjának elején jár. Arthur Martinez elnök 2017 júliusában határozott lépéseket ígért a részvényesek megnyugtatására: bejelentette, hogy az Abercrombie márkával a jövőben az idősebbeket veszik célba, míg a Hollisterrel a fiatalokra koncentrálnak. Az átpozicionálás kockázattal jár, de ezt az immár negyedik éve zsugorodó forgalom miatt vállalniuk kell. Annyi vigaszuk lehet, hogy a Hollistert árusító boltok eladásai most 5 százalékkal nőttek az egy évvel korábbihoz képest, míg ugyanakkor az Abercrombie márka 7 százalékkal kevesebbet hozott.

A divatcégek lejtmenete alól az American Eagle Outfitters kivételt képez, eladásai éves összevetésben 3 százalékkal 845 millió dollárra nőttek 2017 második negyedévében, meghaladva a vártat. Elsősorban az Aerie márkanéven forgalmazott fehérneműből fogyott sok, és 26 százalékos pluszbevételt hozott a cégnek, de az új fazonú farmereket is a sikertermékek közé sorolták. Ez utóbbi különösen kedvező hír az iskolakezdési szezonra készülődve. Az egy üzletre eső eladásokban az elemzők 0,4 százalékos csökkenést vártak, ehelyett 2 százalékos bővülésről írt gyorsjelentésében a főleg a fiatalok igényeire szabott kollekciókat kínáló American Eagle. A nyereség csaknem a felére, 21 millió dollárra csökkent, ebben azonban az átszervezésekkel járó egyszeri költségek játszottak szerepet. A piac kedvezően értékelte a cég teljesítményét az utóbbi negyedévben, ekkor árfolyama erősödött is, de az utóbbi 12 hónapban összességében 35 százalékkal gyengült.

Az American Eagle-nek szakértők szerint sikerült meggyőznie a bázisát képező millenniumi nemzedéket, hogy érdemes a hagyományos boltokban ruhát vásárolni, szaküzleteinek látogatottságára nem lehetett panasza. A színvonalas kollekciók és a személyes kiszolgálás mellett a harmadik tényező a marketing volt, ami segítette az eladásokat. A cég köznapi, saját testüket elfogadó hús-vér emberekkel kezdte reklámozni portékáját, szemben például a konkurens Victoria’s Secret nőideálokat megtestesítő modelljeivel.

Az American Eagle másik versenytársa, az Express az ellenkező utat járja. Az amerikai divatcég inkább az online értékesítésre feküdt rá, és ebben 28 százalékos bevételnövekedést ért el 2017 második negyedévében, mire az árfolyama, a cég nevéhez méltó sebességre kapcsolva, 17 százalékot erősödött. Volt honnan feljönni, hiszen az utóbbi 12 hónapban a cég 60 százalékot veszített értékéből, ebből 38 százalékot már a 2017-ben. Az alacsony költséggel, hatékonyan működtethető e-kereskedelmi üzletág már 20 százalékot képvisel az Express teljes bevételében. Bár az összforgalom a negyedévben 4 százalékkal csökkent, ez viszont már nem zavarta a kétszer ekkora visszaesés miatt aggódó befektetőket.

(Világgazdaság, 2017. augusztus 25.)

A Bosszúállók már a videojátékok világát is letarolta.

A Bosszúállók már a videojátékok világát is letarolta. ₪₪₪

Újra 1999 van, a két legnagyobb sztár egy régóta várt Star Wars-epizód, és egy sötét tónusú sci-fi Keanu Reeves főszereplésével – gondolhatta az ember az idei E3 videojátékexpó első napjaiban, írja az Index. Hanula Zsolt összeállítása következik.

Aztán bemutattak még egy csomó játékot, és sosem látott sebességbe kapcsolt a retróőrület 15-20 éves slágerek felújításával. Végül, amikor bezárt a show, és megnéztük, milyen játékok mekkora hullámokat vertek a gémerek kollektív tudatában, érdekes tanulságot vonhattunk le. Lehet itt új Baldur's Gate-tel etetni a nosztalgiára éhes régi játékosokat, felújítani nekik a giga-közönségkedvenc Final Fantasy 7-et, végtelen pénzzel és profi marketinges hadjárattal tolni a tuti bestseller sorozatokat,

A MAI SZÓRAKOZTATÓIPAR ARRÓL SZÓL, HOGY AHOVÁ A MARVEL ODALÉP, OTT TÖBBÉ FŰ NEM TEREM.

Hogy melyik játék mennyire keltette fel a nép érdeklődését, azt aránylag egzakt módon tudjuk mérni a trailerek youtube-os nézettségével. A toplistát ennek alapján raktuk össze, pár megszorítással:

Minden trailernek csak a legnézettebb verziója számított (ez jellemzően a kiadója hivatalos oldalán van, ahová először feltöltötték, de a kismillió gyűjtőoldallal együtt az össznézettségek jóval magasabbak lehetnek).

Csak azok a játékok voltak versenyben, amiknek az E3 ideje alatt jött ki a trailerük – tehát a kiállítás elé egy héttel időzített új Call of Duty nem (pedig 28 milliónál jár a számlálója).

Csak konkrét játéktrailerekkel számoltuk, olyan bejelentésekkel nem, mint például a Banjo Kazooie hőseinek vendégszereplése a Super Smash Bros Ultimate-ben vagy az új Xbox bemutatója.

A számok a péntek délelőtt 10 órás állapotokat rögzítik, és érdemes összemérni a négy évvel ezelőtti, hasonló E3-as toplistánk adataival.

Hogy a nézettségi adatokat még jobban perspektívába helyezzük, az E3 alatt megjelent mozis trailereknél a két legnézettebb a Disney-féle Jégvarázs 2 előzetese (18 millió) és a bollywoodi akciófilm Saaho trailere volt (27 millió egyetlen nap alatt).

Melyik játék trailere volt a legnézettebb, jöjjenek a legjobb számokat produkáló előzetesek.

Avengers: A-Day – 11,7 millió

Van az Űrgolyhókban az a vicces jelenet, amikor a hősök menekülnek a Halálcsillagon, de csapdába esnek, aztán kiderül, hogy mégsem, mert a rohamosztagosok nem őket kapták el, csak az akciójelenetekben használt dublőreiket.

NA PONT ILYEN ÉRZÉSE VAN AZ EMBERNEK AZ AVENGERS A-DAY ELŐZETESE ALATT.

Ahol Vasember egy körszakállas fickó, de nem Robert Downey Jr., a Fekete Özvegy egy vörös hajú csaj, de nem Scarlett Johansson, és így tovább. A játék egyébként várhatóan olyasmi lesz, mint a tavalyi PS4-es Spider-Man (az egész jó volt), de ez önmagában még nem indokolná azt a bő 10 milliós nézettséget. A Bosszúállók olyan szinten gyűrte maga alá a világot a legutóbbi filmmel (a Végjáték a jegybevételi örökranglistán az Avatar első helyét kezdi már fenyegetni), hogy annak a gravitációja a játékosokat is ellenállhatatlanul beszippantotta.

Cyberpunk 2077 – 9,1 millió

Megáll az ész, 2019-ben egy lengyel csapat a világ legnagyobb játékfejlesztő sztárja. Hát hol voltak a lengyelek, amikor a magyarok már ott, hogy Imperium Galactica? Sehol nem voltak. Aztán az állam azt gondolta, nem stadionokat épít, hanem játékfejlesztő stúdiókat, a Witcher 3 meghódította a világot, és most itt tartunk: a Cyberpunk 2077-et hisztérikus rajongás övezi már egy évvel a premierje előtt, plusz Keanu Reeves, plusz minden és mindenki lélegzetelállító. De hát most mit lehet tenni, ha csak egy Mátrixba ültetett Witcher sül ki az egészből, már bőven jól jártunk.

Star Wars Jedi: Fallen Order – 6,9 millió

A Star Wars nem tud bukni, ez alapvetés volt vagy 40 éven keresztül, a széria sikert sikerre halmozott moziban is, játékokban is, annak ellenére, hogy midikloriánok, Jar-Jar Binks és Hayden Christensen színészi alakítása tépázta a hírnevét. Aztán jött a Solo-film, és csúfosan elhasalt, és hirtelen igény támadt arra, hogy egy bármilyen Star Wars-termék tényleg jó is legyen, ne csak az ismert logót mutassa fel. Na, az új játék, a Fallen Order egyelőre elég jónak tűnik ebben, a játékmenete kicsit az Unchartedre emlékeztet, ami abszolút jó hír. Plusz ugye fénykardok, rohamosztagosok, John Williams zenéje, Erő, az Apex Legends fejlesztőcsapata, ilyesmik. Mondom én, hogy a Star Wars nem tud bukni.

Halo Infinite – 4,0 millió

Master Chiefnek lassan el kéne gondolkodni a nyugdíjba vonuláson: ha egy új Halo-játék nem tud az E3 népszerűségi versenyében dobogóra kerülni, az azért merőben szokatlan az Xbox ikonikus sorozatától. Az Infinite alcímű epizód jövő karácsonyra jön, a következő Xbox-generációra, a Scarlettre, és a trailer alapján hozza a megszokott kliséket és hangulatot, egy príma sci-fi akciójátékot kapunk majd. Az meg szép önirónia, hogy számozás helyett a “végtelen” kifejezést ragasztják a címhez (egyébként ha jól számoljuk, ez lesz a 14. játék a szériában).

Zelda: Breath of the Wild 2 – 3,1 millió

A Nintendo emberemlékezet óta azzal nyeri meg az E3-at, hogy bemutat vagy egy új Mario-játékot, vagy egy új Zeldát, a közönség pedig menetrendszerűen elalél a gyönyörtől. Ez persze összefüggésben lehet azzal, hogy a közönség jelentős része ezeknek a játékoknak a korai, gameboyos és NES-es verzióin szocializálódva töltötte a gyerekkorát. Az idei nagy dobás egy új Zelda, a trailer nagyon hangulatos, és a sorozathoz képest elég sötét, sőt, félelmetes. De igazából mindegy is, milyen, ha megjelenik, a rajongók millióinak megint ez lesz a legjobb dolog, ami csak az univerzummal történhetett. Azt egyébként tudták, hogy Robin Williams a játék címszereplője után nevezte el a lányát, Zelda Williamst?

Dragon Ball Z: Kakarot – 2,4 millió

Megdöbbentő, de már húsz éve, hogy Magyarország összes alsó tagozatosából a jogaiért küzdő öntudatos politikai aktivistát csinált a médiahatóság azzal, hogy az RTL műsoráról levetetett egy rajzfilmet. A kicsit idősebbek meg az egészből csak annyit értettek, hogy van itt egy béna mese, amit imádnak a gyerekek, és amiben hosszú epizódokon keresztül verekednek a szereplők nagyon fura, szaggatott animációkban. És van benne egy Szívtelen Sátán nevű szereplő. Az akkori alsósok ma már 30 év körül vannak, és valószínűleg imádni fogják az aktuális videojáték-verziót, amiben kábé ugyanez történik, és egészen biztosan lesz benne OVER NINE THOUSAND, bármit is jelentsen ez.

Microsoft Flight Simulator 2019 – 2,3 millió

Valós idejű grafika 4K-ban rögzítve, műholdas adatok alapján modellezve – kezdi a trailer, és aztán olyan látvány jön, hogy szem nem marad szárazon. A Flight Simulator az a játék, amiben nem kell senkit halomra lőni, csak repülni és bámészkodni. És ha esetleg nem is lenne türelmünk megtanulni benne repülőt vezetni, mert hát elég realisztikus és macerás (annak idején elterjedt, hogy a szeptember 11-i merénylet előtt is a játék akkori verziójával gyakoroltak a terroristák), gondoljunk csak arra, hogy milyen videókkal lesz tele a Youtube már a megjelenés másnapján!

Destroy All Humans Remake – 2,1 millió

Elég meglepő, hogy a nagy nosztalgiaőrületben pont egy aránylag kevésbé ismert régi játék felújítása érte el a legnagyobb nézettséget. A 15 éves Destroy All Humans remake-jében egy nagyfejű, gonosz földönkívülivel kell olyasmiket csinálnunk, amiket a nagyfejű, gonosz földönkívüliek szoktak: emberek elrablása, tehenek megcsonkítása, gabonakörök és hasonlók. A végső cél természetesen az egész emberiség rabigába hajtása. A nézettség talán annak is köszönhető, hogy a csillivilli, de a játékról semmit nem mondó előzetesek helyett itt konkrét játékmenetet láthatunk, majd fél órán át, és hát, lássuk be, tényleg elég viccesnek tűnik az ufóskodás.

Final Fantasy 7 Remake – 1,8 millió

A Final Fantasy 7-et a rajongók máig felülmúlhatatlannak tartják sztorimesélésben, karakterábrázolásban, játékmenetben és az egy négyzetméterre eső óriáscsirkék számában egyaránt. Az eredeti játék 1997-ben jelent meg az első Playstationre, aztán voltak tervek a felújítására PS2-n, PS3-on, és most úgy néz ki, hogy több epizódra bontva fog megjelenni a remake, PS4-en és PS5-ön. Nem csoda, hogy aki 22 évvel ezelőtt ezen nőtt fel, most már tényleg úgy várja a komikusan bazinagy karddal hadonászó Cloud Strife új eljövetelét, mint a Messiást. Bónusz: a nyolcadik részt is felújítják a modern játékgépek teljesítményéhez igazítva, és állítólag még az idén megjelenik.

Ghostwire Tokyo – 1,8 millió

A lista végén kiderül, hogy a top 10-be nem jutottak be olyan játékok, mint az új Watch Dogs és Doom, a Baldurs Gate 3, a FIFA 20, a Gears 5, az új Rainbow Six és Borderlands vagy az Age of Empires 2 felújítása. Befért viszont a Cyberpunk mellett második eredeti játékként (vagyis nem folytatás, nem feldolgozás, nem licenc) egy elképesztően hangulatos PS4-es horror-kaland a Resident Evilt kitaláló japán legendától, Mikami Sindzsitől. Sok mindent nem tudunk a játékról, de sokan már most a horrorműfaj megújítójaként ünneplik. Láncfűrészelés és zombik helyett okkult-paranormális-kísérteties környezetet kapunk, ahol az emberek nagy része egyik napról a másikra egyszerűen eltűnik, mintha csak Thanos csettintett volna. Valószínűleg ennek a rejtélynek kell majd a végére járnunk, amihez annyi támpontot kapunk a szlogen képében, hogy Ne félj az ismeretlentől. Támadd meg.

(Index, 2019. június 15., Hanula Zsolt írása, kép: Marvel's Entertainment / YouTube)

Pokémon Go: tolják még

Egy éve, 2016 nyarán hatalmas sikerrel robbant be a Pokémon Go mobiljáték, még mindig sokan, közel 60 millióan játszanak a játékkal.

Nemzetközi jelenséggé váltak a mobillal utcákon, parkokban, és köztereken kóborló játékosok. Bár a tömeghisztéria alábbhagyott, nemrég még egy fesztivált is tartott a cég Chicagóban, ami azonban teljes káoszba fulladt, írja az Origo.

A 2016 júliusi debütálás óta a Pokémon Go alkalmazást 755 millió alkalommal töltötték le, és a cég több mint 1,2 milliárd dollár bevételt produkált.

A kezdetekkor 28,5 millió játékos kergetett apró virtuális állatokat csak az Egyesült Államokban, azonban a program sorozatos hibái, szerverleállások és a Niantic fejlesztő cég rossz kommunikációja miatt sokan elpártoltak a játéktól, 2016 végére már csak 5 millió játékos maradt az országban, ez derült ki az Apptopia és a comScore adataiból.

Manapság, 2017 derekán világszerte 60 millió játékosa van a programnak, akik közül minden ötödik napi szinten használja is a játékot. Bár sok játékos kiszállt, még így is ezrek vártak a 2017 júliusi második felében megtartott Pokémon rendezvényre a chicagói Grant Parkban. A jegyvásárlóknak megérte, hogy több órán keresztül élvezhették a játékot hasonszőrűek társaságában, sőt, sokan a Pokémon sorozathoz köthető jelmezben, vagy kiegészítővel készültek az eseményre.

A rendezvényre 20 dollárba került a belépő, amiért a programban extra holmikat is kaptak a játékosok, a jegyek kevesebb mint 48 óra alatt elkeltek.Az esemény kezdetekor ezrek álltak sorba, hogy bejussanak a parkba, és a korábban ígért extrákat beszerezzék, valamint a nemrég bejelentett legendás lényeket is elkapják. De már kora reggel kiderült, hogy sem a helyi mobilszolgáltatók, sem a Niantic saját szerverei nem bírják kezelni a játékosok rohamát, aminek az lett a következménye, hogy összeomlott a rendszer. Világossá vált a kezdetkor, hogy a játék nem fog működni, így le kellett állítani a rendezvényt. A résztvevőknek megígérték, hogy visszakapják a pénzüket, és a ritka állatok egyenesen a játékosok mobil applikációjában landolnak, nem kell őket elkapniuk.

A fejlesztők korábban is sok új tartalmat adtak hozzá a játékhoz – mint például a második generációs szörnyek, vagy az új edzőtermi rendszer –, de tervezik még az egymás elleni játék lehetőségét és a szörnyekkel való kereskedést is. A színfalak mögött pedig a Niantic új hirdetési lehetőségekről tárgyal, kiskereskedőkkel is együttműködve.

Hasonló játékos fesztiválokat Európába is tervez a Niantic, így Dánia, Németország, Csehország, Svédország, Hollandia, Franciaország, valamint Spanyolország is szerepel az útitervek között. A rajongók persze nagy lelkesedéssel fogadták az európai körút hírét, de vajon bírják-e a szervezők a chicagóihoz hasonló fennakadások nélkül? De hát ha nagy az érdeklődés, akkor minden lehet.

(Origo, 2017. július 27.)

A kínaiaknak nem kell a Pokémon Go

Legalább is a kínai kormány nem engedi be.

A kínai kormány nem engedi be a Pokémon Go-t, így továbbra sem lesz elérhető hivatalosan a Pokémon Go című mobiljáték. A kínai kormány szerint az rendkívül veszélyes. Nemcsak a felhasználók, de a földrajzi adatok felhasználása miatt is aggódnak, így könnyen lehet, hogy más játékok is cenzúra alá esnek a jövőben.

A világ legtöbb országában már rég letölthető a Pokémon Go a hivatalos alkalmazásboltokból, Kínában azonban továbbra sem jelenik meg. Már a játék bejelentésekor sem tűnt ez valószínűnek a szigorú kínai cenzúra miatt, a Reuters információi szerint az állami cenzorok pedig továbbra sem fogják engedélyezni a játék hivatalos megjelenését az országban biztonsági kockázatok miatt. A kínai digitális tartalmakat szabályzó szövetség szerint ugyanis a játék fenyegetést jelent a földrajzi adatok biztonságára, a közlekedésre, és a felhasználók testi épségére is. Így nem csak a felhasználókat, de a nemzetbiztonságot is féltik.

A világ nagy részén már tavaly végigsöpört a pokémonláz. A kínai kormány első indokával nem lehet vitázni, hiszen számtalanszor lehetett hallani híreket az elmúlt évben arról, hogy játék közben balesetet szenvedtek a figyelmetlen játékosok, a legrosszabb esetben pedig életüket vesztették. Ez viszont még egyetlen országban sem volt elég kiváltó ok ahhoz, hogy tiltsák a programot.

Feltehetően a földrajzi információk biztonsága lehetett a fő szempont a kínai döntés meghozásában. A kínai kormány cenzúráját ismerve nem meglepő, hogy szigorúbbak az olyan külföldi szolgáltatásokkal szemben, amelyek aktívan használnak fel földrajzi és felhasználói adatokat. A Pokémon Go alapja a Google térkép, e nélkül nem tudja felhasználni a helyi adatokat.

A japán Nintendo és a Niantic számára ez a döntés nagy veszteség lehet, hiszen a világon Kínában a legnépszerűbbek a mobiljátékok, ez a legnagyobb piac.

(Origo, 2017. január 11.)

Kié a pénz a Pokémon Go után?

Ez csak egy alkalmazás, amit le kell tölteni a mobilra. Töltik is rendesen.

Valószínűleg magukat a készítőket is meglepte a Pokémon Go elképesztő sikere, a nosztalgiára építő, de az új technológiai lehetőségeket is kihasználó játék több milliárd dollárral növelte a Nintendo cég értékét.

A nagyjából egy évtizeddel ezelőtt véget ért, azért a képernyőkön még mostanában is időnként feltűnő rajzfilmsorozat figuráira alapozva a Niantic és a The Pokémon Company készített egy iOS-en és Androidon is elérhető mobiljátékot, amelynek az a különlegessége, hogy ötvözi a valós és a virtuális világot. A mobiltelefon képernyőjén ugyanis a valódi világban keresgélve - utcákon, tereken, mezőkön, hegyen-völgyön át, bárhol járva - tűnnek fel az applikáció révén megjeleníthető Pokémon-figurák, amelyekből a felhasználók igyekeznek minél többet összegyűjteni. A játék 2016. július 6-tól érhető el, egyre több országban világszerte, és egészen megdöbbentő sikert hozott. A hírek szerint július közepére már több mint ötmillió letöltést ért el csak androidos telefonokra, de az iOS-platformokkal együtt a teljes felhasználói kör ennek akár a többszöröse is lehet. A szoftver népszerűségét jól mutatja, hogy az indulás napján akkora volt a terhelés, hogy egy rövid időre a szerverek is leálltak.

A Nintendo részvényeinek árfolyama meredeken emelkedni kezdett a játék piacra dobását követően. A társaság piaci értéke rövid időn, szinte napokon belül több mint 60 százalékkal, 28 milliárd dollárra nőtt. A japán cég egyébként még messze van a csúcstól, hiszen 2007. október végén, egy évvel a Wii játékkonzol piacra dobását követően közel 80 milliárd dollárt ért.

A Nintendo volt ugyan a Pokémon videojátékok eredeti megalkotója, rendelkezik is bizonyos licencjogokkal a Pokémon Go fölött, de a játékot nem ő fejlesztette. A Nintendo elsősorban a név népszerűsítésének közvetett előnyeit élvezheti, ami nem kevés. A játékot a The Pokémon Company, valamint a Google-ről leválasztott Niantic alkotta meg. A Pokémon Company 32 százaléka a Nintendo tulajdonában van, míg a fennmaradó rész a Game Freak és a Creatures kezében van. A tulajdonviszonyokat bonyolítja, hogy a Nintendónak 10 százalékos részesedése van a Creaturesben, továbbá az, hogy a Nintendo, a Pokémon Company és a Google egyaránt részt vettek a Niantic 30 millió dolláros tőkeszerzésében 2015. szeptemberében.

A Pokemon GO elképesztően népszerű, Amerikában a napi aktív felhasználói tábor elérte a 26 milliót, ami több, mint ahányan a Google Mapset használják (a GO egyébként a Maps térképeit használja). A divathullám pedig egyre magasabbra csap, napi 5-6 millió példányban telepítik a játékot világszerte, ahogy egyre újabb piacok nyílnak meg.

Sorra dőlnek meg a mobiljátékos rekordok, a felmérések szerint például a letöltők 70%-a marad meg aktív játékosnak - miközben az iparági átlag 30% körül mozog. Bár a játék alapban ingyenes, lehet benne pénzért is venni kisebb-nagyobb segítségeket, ebben is elég jól teljesít az app, az egy játékosra vetített átlagos napi bevétel 25 cent, ami a két és félszerese az ilyen pénzügyi modellt használó játékok átlagának.

Egyébként éppen tíz évvel ezelőtt, 1996 áprilisában dobták piacra Japánban a tamagocsi nevű játékot, és alig tíz év alatt 76 milliót adtak el belőle világszerte. A tamagocsi szó a japán tamago (tojás) és az angol watch (nézni) szó összevonásából ered, maga a termék pedig egy virtuális kisállatnevelő szoftver volt, fröccsöntött műanyagba burkolva. A felhasznált technológia már 1996-ban is primitív volt, de a nevelhető állatkák mindenhol letarolták a piacot.

(Origo, Index, Világgazdaság, 2016. július)

Celebritások és üzleti mogulok játszanak Monopoly-t a londoni Brown's Hotelben 1970. december 17-én. Balról-jobbra: Jim Slater, a Slater-Walker befektetési csoport vezetője, Oliver Jessel, Victor Watson, Sir Jack Cohen, a Tesco vezetője, David Malbert, Robert Morley színész és Nigel Broackes — A Harry Potter: Wizards Unite mobiljáték FORRÁS: HARRY POTTER: WIZARDS UNITE

A Harry Potter: Wizards Unite mobiljáték FORRÁS: HARRY POTTER: WIZARDS UNITE

Modernizálja áruházait a PraktikerFORRÁS: PRAKTIKER

Illusztráció FORRÁS: IMAGINECHINA/GUO QICHANG - IMAGINECHINA/GUO QICHANG

Nagy elismerés a fővárosi állatkertnek, a legjobbak között van. De a többi se rossz nálunk.

Nagy elismerés a fővárosi állatkertnek, a legjobbak között van. De a többi se rossz nálunk. ₪₪₪

A hazai állatkertek közül az első, Európa 110 vezető állatkertje között pedig a 17. helyen áll a Fővárosi Állat- és Növénykert egy mértékadó értékelési rendszer, a Sheridan-lista szerint - írja a Napi.hu az MTI nyomán.

A park közleménye szerint az állatkertek világában nincs hivatalos ranglista, de a jelentősebb európai állatkertek körében létezik egy mértékadó értékelési rendszer. Ennek szellemi atyja a brit Anthony Sheridan, aki eredetileg az elektronikai iparban volt sikeres üzletember.

Amikor azonban 2007-ben visszavonult az üzlettől, elhatározta, hogy rendszeresen bejárja Európa legjelentősebb állatkertjeit, és kidolgozott egy szempontrendszert is az értékelésükre. Listája a módszertan részletes leírásával, valamint egyéb állatkerti tapasztalatainak összegzésével együtt először 2011-ben látott napvilágot What Zoos Can Do című könyvében. Sheridan azóta is járja Európa legfontosabb állatkertjeit, hogy rendszeresen frissíthesse, aktualizálhassa a ranglistát.

A közlemény szerint néhány nappal ezelőtt felkereste a Fővárosi Állat- és Növénykertet, előadást is tartott, amelyben az európai állatkertészet fejlődésének aktuális trendjeit értékelte, és kitért az általa összeállított ranglista alakulására is.

A legfrissebb listán - ahogy annak korábbi verzióiban is - a magyarországi állatkertek közül a fővárosi áll az első helyen. A Sheridan által vizsgált és értékelt 110 európai intézmény között négy hazai állatkert van, közülük a budapesti 189, a nyíregyházi 157, a szegedi és a veszprémi pedig egyaránt 113 pontot kapott a látogatói élmény, a szolgáltatások, a kertben folyó szakmai munka és több más szempont együttes mérlegelése alapján.

Az összeurópai mezőnyben a 110 állatkert közül a budapesti a 17. helyen áll, holtversenyben a dán és az ír főváros, Koppenhága és Dublin ugyancsak 189 pontra értékelt állatkertjével. A budapesti kissé lemarad a rotterdami (203 pont), a berlini (193 pont) és az amszterdami (191 pont) kertektől, de megelőzi például Hamburg (183 pont), London (183 pont), Antwerpen (181), Frankfurt (175 pont), Barcelona (171 pont) és Edinburgh (170 pont) állatkertjét.

(Napi.hu, 2019. május 25.)

A Kika eladta magyarországi üzleteit.

A Kika eladta magyarországi üzleteit. ₪₪₪

A Kika lakberendezési áruházlánc tulajdonosa, az osztrák Signa Csoport eladta magyarországi, csehországi, szlovákiai és romániai üzleteit az XXXLutz osztrák cégnek - írja a Portfolio a Die Presse osztrák napilap nyomán. Az új tulajdonos Magyarországon a Mömax hálózatot is birtokolja.

A Signa közlése szerint a vonatkozó szerződést már április 26-án aláírták. A Kika ezentúl teljes mértékben az ausztriai üzlethálózatára akar összpontosítani.

A szerződés értelmében 22 ingatlan és 1.500 dolgozó cserél gazdát. A vételárat az ausztriai üzletekbe fektetik azzal a céllal, hogy a kika/Leiner modernizálásával tovább dinamizálják a hazai hálózatot, amelybe már eddig is több százmillió eurót invesztáltak - mondta el a lapnak Christoph Stadlhuber, az osztrák cég ügyvezetője.

Thomas Saliger, a XXXLutz szóvivője a Pressének nyilatkozva elmondta: céljuk az, hogy minden egyes országban, ahol jelen vannak, ők legyenek a piacvezetők. A XXXLutz az ügylet nyomán már 304 egységgel és több mint 23 ezer dolgozóval rendelkezik 12 országban. A vételárat a felek titokban tartják. A tulajdoncsere a versenyhatóság jóváhagyása után lép életbe.

(Portfolio, 2019. május 24.)

Beköltözött az Ikea

Párizsban a belvárosba. Megnyitotta első áruházát Párizs központjában az Ikea.

Az Ikea megnyitotta 34. franciaországi üzletét, a cég a szokásától eltérően viszont nem egy város szélére települt, hanem Párizs központjában, Madeleine negyedben nyitotta meg új boltját, írja az Index az MTI nyomán.

Az új áruház kétszintes, az 5.400 négyzetméteres területen 140 alkalmazott segíti a fogyasztókat a vásárlásban. Az áruházban salátabár és étterem várja a vendégeket, az érdeklődők lakberendezési, lakásfelújítási és bútorjavítási, valamint főzőtanfolyamokon is részt vehetnek.

"A Madeleine egy új innovatív laborteszt számunkra. Ki akarjuk szolgálni azokat a vásárlókat, akik ismerik és szeretik az Ikea-t, de úgy gondolják, hogy az Ikea túl messze van" - mondta Jesper Brodin, az Ikea-áruházak többségét birtokló Ingka csoport vezérigazgatója. Hozzátette, ha a Madeleine-projekt sikeresnek bizonyul, hasonló, városközponti üzleteket nyitnak Franciaországban, de az Egyesült Államokban és Japánban is.

Az Ikea, amelynek tavalyi éves forgalma 39 milliárd euró körül volt, 400 millió eurót tervez beruházni Franciaországban a következő három évben. Ebből az összegből korszerűsítenék a meglévő áruházakat, újakat építenének belvárosokban, új szolgáltatásokat kínálnának és javítanák az internetes elérhetőségeket.

Németország és az Egyesült Államok után Franciaország az Ikea harmadik legnagyobb piaca.

Az Ikea nagyjából tízezer embernek ad munkát Franciaországban. A 2017/18-as pénzügyi évben a munkavállalók bértömege 3 százalékkal 2,83 milliárd euróra nőtt.

(Index, 2019. május 6.)

Bérelhetsz is bútort

Az Ikeában. Ha például autót lehet, akkor franciaágyat miért is ne.

A svéd áruházlánc, az Ikea olyan dologgal próbálkozik, mely jelentősen eltér eddigi üzleti gyakorlatától, írja az Origo. Az áruházakban kapható bútorokat elsőként bérelni lehet a cégtől, majd a bérleti időszak végén történne csak meg a tényleges értékesítésük.

A Financial Times ír arról, hogy a nagyvállalat elsőként Svájcban vezetné be az új koncepciót, akár már néhány héten belül is, kísérleti jelleggel.

Torbjorn Loof, az Inter Ikea ügyvezetője elmondta, az eddigi üzleti modelljüktől jelentősen eltérő konstrukciót partnereikkel közösen dolgozták ki. Ennek lényege, hogy a vásárlók bérbe vennék a bútorokat, és nem megvásárolnák azokat. A lízing időszakának végén az Ikea saját költségén újítaná fel azokat, és csak ekkor történne meg a hagyományos értelemben vett értékesítésük.

A tervek szerint a bérlés lehetőségét a cég rögtön több termékcsalád elemeire vezeti be a svájci áruházakban.

A cél az, hogy ezzel megnöveljék a termékek élettartamát, és megkíméljék a vásárlókat azok szükségtelen felhalmozásától.

Torbjorn Loof azt is elmondta, hogy a vásárlóknak ezzel egy újabb finanszírozási lehetőséget kínálnak, például az olyan nagy értékű bútorok beszerzésénél, mint például a komplett konyhabútorok.

A vezető szerint, ha az új modellt bevezetik, akkor az a vállalatnál is változtatásokat eredményez. Már nemcsak abban lesznek érdekeltek, hogy eladják az adott bútort, hanem abban, hogy mi történik a termékkel a vásárlás után, és hogyan vigyáznak arra használói - tette hozzá.

(Origo, 2019. február 4.)

Indiában nyit az Ikea

Indiában próbálkozik az Ikea, 37 ezer négyzetméteren.

Megnyitja első áruházát augusztus 9-én Indiában az Ikea, a világ legnagyobb bútor-kiskereskedelmi konszernje, írja a Napi.hu

Jesper Brodin, az Ikea vezérigazgatója a hivatalos megnyitást megelőzően tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy elérhető áron kiváló minőségű bútorokat kínálnak az indiai fogyasztóknak, és igyekeznek majd mielőbb megnyitni további üzleteiket az ország egész területén.

Az Ikea első áruházát a dél-indiai Haidarábád városban építette meg. A 37 ezer négyzetméteres üzletben 850 alkalmazott szolgálja ki a vásárlókat, akiknek a száma egy év alatt elérheti a hétmilliót is - írta az MTI.

Az Ikea azt tervezi, hogy 2025-re 25 áruháza működik majd Indiában, összesen 1,5 milliárd dollárnyi beruházás eredményeként. A cég arra számít, hogy az 1,2 milliárd lakost számláló országban a középosztály növekedése és gyarapodása révén jól jövedelmező lesz az üzletmenet.

A Svédországban alapított Ikea második alkalommal próbálja megvetni lábát Indiában, egy nehéz, de nagy lehetőségeket rejtő piacon. Több mint tíz éve, 2006-ban azért kellett visszakoznia terveitől, mert a külföldi befektetéseket szabályozó törvény nem tette lehetővé, hogy társuljon egy helyi partnerrel.

Indiában nemzetközi termékei mellett a helyi sajátosságoknak, az indiai életmódnak megfelelő cikkekkel egészítette ki kínálatát az Ikea. Emellett ezer terméke kerül majd 200 rúpiánál (2,5 eurónál) kevesebbe.

Elemzők szerint rögös út vár az Ikeára Indiában, ahol olyan vetélytársakkal kell megküzdenie, mint az Urban Ladder és a PepperFry, nem beszélve az olyan internetes cégekről, mint az Amazon és a Flipkart.

(Napi.hu, 2018. augusztus 8.)

Bécsben bezöldül az Ikea

A vásárlói szokások változása miatt a belvárosban, teljesen autómentes, zöld homlokzatú áruházat nyit az áruházlánc. Persze, ő szállít haza.

Az ígéretek szerint minden terméket ki szabad majd próbálni, hazavinni viszont csak azt lehet, ami egy szatyorba belefér, írja a Világgazdaság.

Az áruházlánc történetében is egyedülálló koncepciót követ az IKEA új bécsi áruháza, amely várhatóan 2021-re készül el:

a külváros helyett a belvárosban, a Westbahnhofnál kap helyet és teljesen autómentes lesz, a piackutatások szerint ugyanis a belvárosban lakók kétharmadának már egyáltalán nincs autója.

A Mariahilfer Straßéra tervezett új bútorbolt viszont kiválóan megközelíthető lesz tömegközlekedési eszközökkel, gyalog és biciklivel.

Fotó: Ikea

De nemcsak a városlakók mobilitási szokásai változnak, hanem a vásárlói magatartásuk is. Az emberek szívesen mennek vásárolni, mindent meg akarnak fogni, ki akarnak próbálni, de a nagyobb, nehezebb dolgokat már inkább hazaszállíttatják, nem ők akarnak cipekedni.

Az új bécsi bútoráruháznak, amelynek pontosan ugyanolyan lesz a szortimentje és a szolgáltatáskínálata, mint a többi IKEA-nak, éppen ezért nem lesz parkolója, viszont 24 órán belül mindent házhoz szállítanak – méghozzá jutányos áron.

A 30 kilogramm alatti csomagokat például várhatóan 3 euró 90 centért (1.248 forint) viszik ki a vevőknek, egy egész konyhát pedig 99 euróért (31.676 forint).

A megrendelt termékek egy logisztikai centrumból kerülnek majd a vásárlókhoz, amelynek hamarosan elkezdik az építését a 21. kerületben.

De nemcsak ebben lesz rendhagyó az új bécsi IKEA-áruház, hanem a kinézete is eltér majd a szokásostól. A többszintes épület homlokzatán zárt és nyitott elemek váltakoznak majd, amelyek tele lesznek zöld növényekkel, a fényt beengedő felületekkel, világos kirakatszakaszokkal és fákkal.

Így az épület nemcsak a levegőre, de a környék hangulatára is jó hatással lesz majd.

A terveket a bécsi Querkraft építésziroda készítette, amelyet kilenc meghívott pályázó közül választott ki a svéd cég. Az építési munkák várhatóan 2019 őszén kezdődnek.

(Világgazdaság, 2018. augusztus 7.)

Diego: megy a műfű is

Már 100 boltja van a Diegonak. Ez most 200 négyzetméteres.

2018 június végén Balatonlellén nyitotta meg századik hazai boltját a Diego lakberendezési franchise áruházhálózata. A társaság ezzel újabb lépést tett fejlesztési tervei megvalósításához, írja a Napi.

A 200 négyzetméteres üzlet megnyitásának időzítése sem véletlen, hiszen a nyári szezon a balatoni áruházak forgalmában is jelentősen érezteti hatását. A századik magyarországi Diego-pontot forgalmas helyen - a 7-es főút mellett nyitották meg. A döntésnél a helyi innovációs törekvések is szerepet játszottak - ide helyezték el például a Balaton első okospadját és az egyik első elektromos villámtöltő-állomást.

A tervek szerint az új egység a település és szűkebb vonzáskörzete mellett a délre eső területet, Somogy megye nagy részét, egészen a Kaposvárig terjedő régiót is ki fogja szolgálni, ahol a lakosság száma már hetvenezer felett mozog.

Arra számítanak, hogy a szezonális cikkekből idén is a műfű lesz a legkeresettebb, amelynek forgalomnövekedése nyáron a legnagyobb, és az idény-felújítások miatt várhatóan a lamináltpadló, a padlószőnyeg és a vinyl termékek eladási számai is nagymértékben nőnek majd.

(Napi.hu, július 2.)

A Signa veszi meg a Kika áruházakat

Új a tulaj a magyar Kika áruházakban.

René Benko osztrák nagyvállalkozó veszi át a magyar Kika áruházak működtetését, így nem zár be a bútorbolt-hálózat – írja az Index a G7.hu nyomán. Benko Signa nevű cége 68 áruházat vesz meg, főleg Ausztriában és néhány kelet-európai országban 490 millió euróért.

Benko nem szakmai befektető, alapvetően az ingatlanokra volt szüksége, a lánc irányítását 1 euróért vette meg, de 100 millió euró befektetést is vállalt, mert a céget alaposan át kell szervezni. Az, hogy ez mit jelent a munkavállalóknak, a lap szerint csak a következő hónapokban derül majd ki.

A Kika eddigi tulajdonosa a dél-afrikai központú, de német gyökerű Steinhoff csoport volt, ami Dél-Afrika történetének legnagyobb céges csalásával jutott be a lapokba 2017-ben. A Steinhoff trükközött, hamisította a könyveit, rejtegetni, csomagolni próbálta a brutális eladósodottságát, de aztán minden kiderült.

(Index, 2018. június 22.)

Sarki bútoros: az már nincs

mádjuk a skandináv bútorosokat. A nagyok viszik a bútorpiac nagyját. 2018: rekordév lesz, tíz év után. A weben is lehet bútor után turkálni. Bútort a bútorboltból: itt igaz.

A bútorpiacon azért megállja a helyét a régi ízű reklám: bútort a bútorboltból. Bár néhány más boltban is találni egy kevés bútort a kínálatban, például barkácsáruházban, de azért a jellemző nem ez. Nem véletlen, hiszen sajátos piac a bútorpiac. Nagyértékű a portéka, nem egyszerű a szállítás, még ha lapraszerelt is, jelentős a raktározás helyigénye is. Fordítva ugyanakkor tarkább a kép, hiszen a bútoráruházak sokféle más lakásfelszerelési cikket is árusítanak, például konyhai eszközöket, vagy éppen függönyt, szőnyeget, ágyneműt, vagy éppen szemetesvödröt és felmosórudat.

Lakás és bútor együtt mozognak: bútorból rekord jön

Fellendülőben a lakáspiac, ami magával húzza a bútorpiacot is. A két piac szorosan kötődik egymáshoz.

A statisztika szerint a bútorpiac 2013-ban megközelítette a 100 milliárd forintot, 2017-ben pedig már a 160 milliárdot.De hát az eddigi csúcs régebben volt, 2007-ben, ekkor 164 milliárd forintnyi bútorvásárlást mutattak az adatok, ezt követően csúszott lefelé a piac, a gödör alja a már említett 2013-as esztendő volt. 2018-ban biztosra vehető, hogy jön az új forgalmi csúcs, nyilván nem véletlenül. A bútorboltban mélyen kell a zsebekbe nyúlni, ha pedig több is a pénz a családi kasszában, akkor is itt a pénztárcák csak később nyílnak nagyobbra. De hát 2014-től öles léptekre váltott a bútorpiac, így minden esély megvan a további váltásra is.

A bútorpiac nagyot változott. A piac döntő részét a multi nagyáruházak húzzák, le is fedik a vásárlások nagyját. A piacvezető az Ikea a maga három áruházával, őt egy másik skandináv áruház követi, a Jysk, de neki már 79 áruháza van. Úgy látszik, ezt kedvelik leginkább a vásárlók. Elemzők egyébként időnként elkövetik azt a hibát, hogy egy áruházra jutó forgalmakat számolgatnak (legutóbb az egyik gazdasági oldalon olvashattunk ilyet, igaz, nem bútorról), de nem teszik hozzá, hogy nem mindegy az alapterület nagysága. Az Ikea nagy, a Jysk kisebb alapterületű áruházakba csalogatja a vásárlót, így az egy áruházra jutó forgalom nem sokat mond, de ez más szakmákra is igaz.

A KSH nyilvántart ugyan 3.652 bútort és különféle háztartási cikket árusító boltot, de ennek csak kis része bútoráruház. A top négyen kívül vannak még a kisebbek, számuk néhány száz lehet, véletlenszerűen kiragadva például az RS, Salvo, Rubin, vagy a Kanizsa Bútorszalon, de ezek forgalma csak töredéke a nagyoknak (az RS bevétele például évi egy milliárd körül mozog). A kisebb bútorboltok egyik hátránya egyébként, hogy a vásárlást követően meg kell várni, amíg legyártják a kiválasztott bútort, hiszen sem pénzük, sem helyük a tárolásra.

És a weben is lehet bútort venni (miért ne lehetne), de nem csak az Ikea, hanem jó néhány kisebb bútoros webáruház is ott van.

A magyar bútorpiac top négyese szép mutatókat könyvelhet el magának, amiben azért nem kevés szerepe van az áruháznyitásnak. Sőt, hiszen például az Ikea is nemrégiben nyitotta harmadik áruházát, a Möbelix pedig az elmúlt időszakban nagyot nyitott a piacra új áruházaival. A Kika kivétel, mivel változatlan hálózattal dolgozik:

	2015	2016	2017	2017/2015
Ikea	59	68	77	+ 31%
Jysk	33	40	46	+ 39%
Kika	29	32	33	+ 14%
Möbelix	6	9	19	+ 317%
összesen	130	159	175	+ 35%
Elektronikus Beszámoló Portál, árbevétel: milliárd forint, bruttó, legutóbbi beszámolók, Ikea, Jysk: 2017. 08. 31., Kika: 2017. 09. 30., fordulónap váltás volt, Möbelix: 2017. március 31.

(blokkk.com, 2018. június 12.)

Ikea vásár: autóbérlet is van már

Lengyelországban. Új szolgáltatást vezet be az Ikea, persze egy autókölcsönzővel közösen.

Az Ikea lengyelországi boltjaiban májustól autót is kölcsönözhetnek a vásárlók - írja az Index, a Rzeczpospolita nyomán. Az új szolgáltatást a Traficar vállalattal együttműködve vezetik be. Ez a cég az autókölcsönzésre és a belső berendezések értékesítésére szakosodott.

A szolgáltatást Traficargónak nevezik, és összességében kilenc városban indult, ahol 44 járművel lehet bérelni. Ezekből 42 az Ikea üzleteinél parkol Krakkóban, Varsóban, Katowicében, Poznanban, Gdanskban és Wroclawban. A szolgáltatást igénybe vehetik Poznanban a Castorama vásárlói is.

A vásárló dolga csak annyi, hogy a Traficar applikációját alkalmazva a bevásárlás befejezése után lefoglal egy autót, amely a bolt bejáratánál áll kijelölt helyén. Be kell olvasni a szélvédőre helyezett QR kódot, ez nyitja az ajtót, a kulcsok már bent várják a bérlőt.

A Traficargo használatért kilométerenként 80 groszyt (60 forint), egy perc útért 50 groszyt, az állásért 10 groszyt kell fizetni.

(Napi.hu, 2018. május 30.)

A JYSK mindent visszavesz

Ha hibátlan, bármikor.

A Jysk a vásárlás időpontjától független új szolgáltatásként cserelehetőséget nyújt vásárlóinak, írja a Napi.hu. Ez azt jelenti, hogy a régebben vásárolt, de használatba nem került termékek vételárát lehetőség van visszakérni, vagy ajándékkártyán jóváíratni annak összegét.

Az új szabályzat mind a 20 Jysk Nordic országban 1.200 áruházban érvényes. A vételár visszafizetéséhez a vásárlást igazoló dokumentum szükséges. Ha nincs meg a vásárláskor kapott eredeti nyugta, akkor más terméket, vagy ajándékkártyát ajánlanak fel a megvásárolt termék helyett.

Az eredeti online vásárlásnál felmerült házhoz szállítási költséget a cég visszatéríti. A visszaszállítás költsége azonban a vásárlót terheli.

Az első boltját 1979-ben Dániában megnyitó JYSK ma már több mint 2.500 áruházzal és 22.000 munkatárssal rendelkezik 50 országban. Az áruházlánc világszerte 3,4 milliárd eurónyi forgalmat bonyolított a 2016/17-es üzleti évben.

(Napi.hu, 2018. április 9.)

Ment a magyar Ikea

Három áruházzal persze könnyebb. Sokan enni járnak az Ikeába.

Emelkedett a magyar Ikea forgalma, írja a Buksza. A 2017 augusztusában zárult üzleti évben 61 milliárd forintos árbevételt ért el, ez 14 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi 54 milliárd forintos összeget. Egy vásárló átlagosan több mint 18 ezer forintért vásárolt a magyar Ikea-egységekben - derült ki a bútorcég tájékoztatóján.

A forgalomnövekedésben szerepe van a 2017-ben átadott soroksári áruháznak is, de utóbbi csak az üzleti év utolsó pár hónapjában kapott szerepet, mivel az átadás júniusban volt, az üzleti év pedig augusztus végén zárult.

Mennyit hoz a konyhára a web

Varga-Nagy Eszter, a magyar Ikea kommunikációs vezetője azt mondta, a cél az, hogy ez a forgalom elérje a teljes bevétel 4 százalékát. A teljes termékpaletta 85 százaléka érhető el a webáruházban, de a limitált kollekciók, nagy értékű termékek, például a keleti szőnyegek, valamint az ételek továbbra is csak az áruházakban kaphatók. Ennek leginkább szállítási és tárolási okai vannak. A webáruházban az indulás óta eltelt néhány hónapban 935 házhoz szállítással egybekötött vásárlás történt, az átlagérték meghaladta a 150 ezer forintot.

A webáruházból rendelt termékek házhoz szállításáért jelenleg közel 8 ezer forintot kér az Ikea, ha valaki online megrendeli és elmegy érte valamelyik áruházba, akkor ez 3 ezer forintba kerül. A cég várhatóan áprilistól bevezet egy kiegészítő megoldást: így azok a vásárlók, akik kisebb értékben szeretnének termékeket rendelni, kedvezőbb áron érik el a szolgáltatást.

Bár online ételszállítást egyelőre nem tervez a cég, ez a terület így is jelentős tétel az Ikeánál. A 2017-es árbevétel 5,3 százalékát az éttermi forgalom adta - azaz több, mint amennyit az online webáruháztól várnak 2018-ban. Szabó Ágnes, a soroksári egység vezetője azt mondta, hogy a látogatók egy része kifejezetten csak az étterem miatt keresi fel az áruházat. A 2018-as tervek között szerepel az Örs vezér téri áruház éttermének korszerűsítése is.

Bár a visszajelzések alapján szeretik a vásárlók, de újabb automata kasszák telepítését egyelőre nem tervezik.

Létszámláz az Ikeában

Arra, hogy mennyit keres átlagosan egy ikeás dolgozó, a cég nem adott pontos választ. A rendszer különböző alapbérekre épül, amelyek pozíciótól, munkakörtől és felelősségi körtől függnek "Minden évben felülvizsgáljuk és egyéni teljesítmény alapján növeljük a béreket. Az elmúlt évben átlagosan 10 százalékkal növekedtek a bérek, a juttatásokat tekintve minden munkatársunkra ugyanazok a feltételek vonatkoznak. A bónusz mellett havi tömegközlekedési bérlettámogatás, étkezési támogatás, a dolgozói étteremben reggeli, tízórai, ebéd, uzsonna áll rendelkezésre, ahol egy fogás körülbelül 500 - 600 forint és ingyen van a kávé. Emellett egészségügyi, jogi és személyes problémákban segítséget nyújtó program mellett nyugdíjtakarékossághoz is juttatást kínál az Ikea - mondta Varga-Nagy Eszter.

Jelenleg összesen 1.081 ember dolgozik az magyar Ikea-áruházakban, ebből 560-an tavaly csatlakoztak a céghez - elsősorban a soroksári áruháznyitás nyomán. Átlagosan 7 évet töltenek a munkatársak az Ikeánál, a fluktuáció áruházanként és munkaterületenként is változik, de elmondható, hogy a kereskedelmi szektorban tapasztalt, átlagos mértékű, 10 százalék körüli. Vannak azonban olyan területek, például az étterem és a logisztika, ahol ennél magasabb ez a szám magasabb (18 százalék körüli). A magyar Ikea áruházakon kívül a cég soproni bútorgyárában pedig 500-an dolgoznak.

Városi bolt: majd

A magyar piacon még várni kell a belvárosi Ikea-üzletekre. Az anyacég még 2015-ben kezdte meg a városközpontokban lévő kísérleti kis üzletek, úgynevezett pop up boltok tesztelését. Ezekben a vásárlók megnézhetik a termékeket, lakberendezőkkel beszélhetnek, rendelhetnek online, és felvehetik az online, vagy üzletben leadott rendelésüket. A régión belül először ilyen üzlet Prágában nyílik, várhatóan 2018 második felében. Ez az üzlet 800 négyzetméteres lesz, azaz jóval kisebb, mint egy hagyományos Ikea-áruház, de ugyanúgy lesz benne étterem és kávézó is.

A pop up üzletek koncepciója korai fázisban van és a prágai nyitást követően döntenek majd arról, hol létesít majd újabb üzleteket a társaság, tehát a magyarországi megjelenésről később születhet döntés. A magyar piacon jelenleg az online értékesítés felfuttatása áll a középpontban, valamint az, hogy még több vásárló találja meg a új, soroksári áruházat. Az új áruházban a nyitás óta megforduló látogatók ötöde először volt Ikeában.

Egyelőre nincs napirenden az esetleges negyedik magyar áruház. A Magyarországhoz hasonló népességű Csehországban négy áruházat tart fenn az Ikea, így logikus lehetne, hogy Magyarországon újabb boltot nyissanak. Varga-Nagy erről azt mondta, a soroksári áruház megnyitásával főként a déli és keleti országrészben élők számára elérhetőek. Ez az áruház feltétele volt annak is, hogy az online szolgáltatás elinduljon, hiszen a termékek tárolása és szállítása miatt nagyobb alapterületre van szükség.

Az is tény, hogy az Ikea koncepciója rengeteg egyéb lehetőséget kínál a vásárlásra, például az átvételi pontok vagy a pop up áruházak segítségével.

Rendszeresen jelennek meg újdonságokkal. Ezek közé tartoznak például a háromdimenziós nyomtatóval készülő bútorok, a pet-palackból készült párnák, a minimális összeszerelést igénylő Lisbo asztal, a lakossági napelem. Ezek a tervezés, majd tesztelés szakaszát követően évek múltán jutnak be az áruházak kínálatába, ahol először összegyűjtik a tapasztalatokat, majd más piacokon is bemutatja azokat.

Körülbelül 6.500 olyan termék van, amely a világ minden áruházában megtalálható, emellett összesen évente 9.500 termék érhető a kínálatban, így az áruház méretétől függően a fennmaradó termékekről az áruház vezetője dönt az alapján, hogy a vásárlóknak mire van szükségük. Jelenleg a készházra még nincs jelentős igény, így ennek a bevezetése nincs napirenden.

(Napi.hu, 2018. február 22.)

Ikea: online is

Az Ikea bevezette online vásárlás szolgáltatását Magyarországon is.

Az Ikea termékei már nem csak az áruházakban, hanem online, országos házhoz szállítással is elérhetők - adta hírül a lánc a Napi.hu-nak.

2018-ban és az azt követő években szeretnének még kényelmesebb vásárlási élményt biztosítani azzal, hogy termékeit - a többcsatornás értékesítés révén - már nem csak az áruházakban, hanem online is elérhetővé teszik - írta az Ikea sajtóosztálya.

A bútoráruházlánc webshopjában az online megrendelt termékek áruházi átvételét a "Kattints és vedd át" szolgáltatás teszi lehetővé, amelynek díja 3 ezer forint. A házhoz szállítást biztosító "Kattints és kiszállítjuk" funkció 7.990 forinttól érhető el.

Eredetileg 2017 szeptembertől már elérhető lett volna az online rendelés és házhoz szállítás az Ikeánál, ám az indulás csúszott, ennyit.

(Napi.hu, 2018. február 5.)

A JYSK ügyesen berendezkedett

A JYSK Magyarországon rekord árbevételt ért el a 2016-17-es üzleti évben.

A jó eredmény a magyarországi munkatársai számára átlag 644 ezer forint bónuszt hozott, tájékoztatott a Világgazdaság a skandináv lakberendezési cég döntéséről.

A skandináv lakberendezési cég december elsején tette közzé a 2016/2017-es üzleti év eredményeit tartalmazó éves beszámolóját, amelyből kiderül, hogy ebben az időszakban mind a JYSK-csoport, mind a magyarországi JYSK ismét rekord növekedést ért el.

A magyarországi JYSK áruházakban összesen 11 százalékkal többen vásároltak, mint az előző évben, és így a magyar leányvállalat összesen közel 36 milliárd Ft árbevételt ért el.

A magyarországi munkavállalók számára ez rekord bónuszt hozott, ami átlagosan 644 ezer forintot jelent munkatársanként.

A JYSK-csoport világszerte 49 áruházban van jelen és több mint 2.500 JYSK áruházat üzemeltet. A JYSK-csoport 3,4 milliárd euró árbevételt, és 444 millió euró adózás utáni eredményt könyvelhetett el a 2016-17-es üzleti évben.A JYSK munkatársai napi szinten érintkeznek vásárlóinkkal és szakértő kiszolgálással járulnak hozzá a sikerünkhöz. A magasabb bónusz kifizetéssel minden kollégánk osztozik a jobb teljesítményben – mondja Szimeiszter Sándor, magyarországi JYSK Country Manager.

(Világgazdaság, 2017. december 1., fotó: Jysk)

Rákkeltő anyag Ikea bútorban - itthon nem

Nem jutott magyar boltba olyan IKEA bútor, ami rákkeltő anyagot tartalmaz. És a rögzítés elmulasztása miatt halálos balesetet is okozható gyerekbútort is megúszták a magyar vásárlók.

Nem hívja vissza a magyar Ikea a BASF beszállítótól származó, mérgező alapanyagot tartalmazó egyes bútorait. A cég szerint ugyanis ezek nem jutottak be a magyar boltokba.

Magyarországon így nem hívja vissza az Ikea a Moregedal, Matrand, Myrbacka, Hövág, Hfslo, Hyllestad, Holmsund, Ekerö, Friheten, Strandmon, Klippan, Vallentuna, Evertsberg és Kivik termékcsaládba tartozó, a BASF szennyezésben érintett termékeit - közölte a cég.

A magyar Ikea arra válaszolt, hogy egy technológiai hiba következtében egy ideig rendkívül mérgező, diklórbenzol tartalmú alapanyaggal látta el matrac- és bútorgyártó ügyfeleit a BASF német vegyipari vállalat. Az anyag felhasználásával készült termékek pedig több bútoráruház, így az Ikea kínálatába is bejutottak.

Magyarország érintetlen

A magyar Ikea közleménye szerint azonban a szóban forgó termékek a magyar áruházakban nem voltak kaphatóak, mert a logisztikai folyamat során már korábban kiszűrték őket. Az Ikea számára kiemelt fontosságú a biztonság, így mivel bizonyosságot nyert, hogy a magyar piac nem érintett, nincs semmilyen egészségügyi kockázat. Bárki, aki a közelmúltban, vagy ezt követően a felsorolt termékek bármelyikéből vásárolt, vagy vásárol, nem szenvedhetett semmilyen egészségügyi kárt, a termékek biztonságosak, senkire nem jelentenek veszélyt, így az Ikea ezeket a termékeit nem hívja vissza, - teszi hozzá az Ikea közleménye.

A diklórbenzol erősen rákkeltő, és légzőszervi megbetegedéseket is okoz, valamint a bőrt és a szemeket is károsíthatja. A BASF korábbi közlése szerint a diklórbenzolt magas koncentrációban tartalmazó veszélyes anyagot augusztus 25 és szeptember 29 között alkalmazta a hab gyártásához a gyártó cég. A súlyos hiba mintegy 7.500 tonna termék gyártását érintette. A felfedezést követően a BASF azonnal értesítette üzletfeleit a hibáról, beleértve a magyarországi Ikeát is.

Borul a gyerek fiókos szekrény, ha nem rögzítik a falhoz

Immár nyolc gyerek vesztette életét amiatt, hogy rádőlt az Ikea Malm fiókos szekrénye. A cég visszahívást hirdetett, de csak az Egyesült Államokban és Kanadában.

A visszahívás 29 millió darab terméket érinthet a magyar áruházakban is kapható komódból, előzménye pedig az, hogy egy nyolcadik gyerek is életét vesztette, mert rádőlt a bútor. Ennek ellenére Európában és Magyarországon sem várható visszahívás.

Ennek a magyarázata az, hogy Magyarországon még senkit nem ért baleset a nem megfelelően összeszerelt szekrény miatt. Ráadásul a cég többször felhívta a figyelmet arra, hogy a komódra nem szabad ráállni, és a biztonság érdekében azt a falhoz kell rögzíteni.

(Napi.hu, 2017. november 21., 22.)

Hokedli és sublót is kell az új lakásba

Már nem sokáig kell a nagyitól kapott stelázsi: még ugyan a gödörben a bútorpiac, de kapaszkodik kifelé. A nagyobb értékű cuccok piaca is nő, csak éppen lassacskán jött lendületbe. Hiába, a drágább holmihoz még nem elég vaskos sok vásárló erszénye. A multi áruházak viszik a bútorpiac nagyját is.

A bolti kiskereskedelem szépen gyarapodott az elmúlt 3-4 esztendőben, de vannak olyan területei, melyek még mindig nem érték el a korábbi évek szintjét. A bútorpiac is a kászálódók táborába tartozik, kapaszkodva a gödör szélébe, ma még azonban csak alulról.

Bútor, műszaki cikk: ami drágább, attól még nem fagy le az online kassza

Úgy tűnik, a vásárlóknak még mindig lapos a pénztárcájuk a nagyobb értékű cuccok vásárlásához, hiszen a bútor, műszaki cikk boltok forgalma - volumenben, tehát mennyiségben számolva - bizony még nem érte el a korábbi évek csúcspontját, amin egyébként a kiskereskedelem egésze már túl van. Sőt. Ezt mutatják a tartós javak piacának adatai, melyek szerint az elmúlt évtizedben évről-évre csak morzsolódott a piac és összességében a 2016-os esztendő volt az első, amikor jelentősebb mértékben tudott nőni. És mihez képest: a bútor, műszaki cikk boltok forgalma csaknem harmadával volt kisebb még mindig 2016-ban, mint egy évtizeddel korábban:

	2007	2008	2009	2010	2011	2012	2013	2014	2015	2016	2016/2006
bútor, műszaki cikk boltok	94,1	93,9	86,1	98,4	99,1	89	98,2	99,7	100,3	104,7	67,9
bolti kiskereskedelem	97,9	98,4	94,7	97,9	100,2	97,8	101,8	105,2	105,8	104,7	103,8
KSH, változatlan áras változási mutatók, előző év: 100%, 2016/2006: 2006=100%

Bútorra ugyan költünk, de még mindig kevesebbet, mint régen

És forintban mindez mit is jelent a bútorpiacon. Épülnek az új lakások, élénk a lakáspiac, a használt lakások ára is szépen emelkedett az elmúlt években, tehát lenne hova pakolni az új bútort.

Végül is a bútorköltekezés egészét nézve az elmúlt évtizedben a legtöbb pénzt már nagyon régen, 2007-ben költötték a családok bútorra, 164 milliárd forintot. Ezt követően évről-évre csökkent a bútorkiadás, a mélypont pedig 2013-ra esett, amikor 100 milliárd forint alá csúszott az éves bútorvásárlások értéke, 98 milliárd forinttal. Innen - 2014-től - viszont már vett némi lendületet a bútorpiac, az elmúlt három esztendőben tízmilliárdos nagyságrendekben gazdagítva a családok otthonát, 2016-ban pedig már 142 milliárd forinttal apasztva a családi kasszákat.

Így az elmúlt három esztendőben másfélszeresére nőtt a bútorféleségek vásárlása, a pénztárakban hagyott összeget nézve. Ez azonban még így is kisebb volt a 2006-2008-as esztendők bútorvásárlásainak értékeinél. Nem véletlenül, hiszen a bútorvásárlás a pénztárcák vastagsága mellett erősen kötődik a lakásépítéshez, lakásvásárláshoz, a lakáspiac mozgásaihoz, melyek terét alaposan megtépázta a korábbi időszak válsága, ehhez is kapcsolódva pedig a devizahitelesek vesszőfutása.

2017 első félévében egyébként közel 70 milliárd forint ment el bútorra, ami újabb növekedést takar.

A nagyáruházak húzzák a bútorpiacot is

A multik persze. Bútort egyébként nem csak a bútorboltban lehet venni, mint ahogy fordítva is igaz. A bútorbolt is árul egy sor más, persze a lakáshoz, lakhatáshoz kapcsolódó holmit például tálalóeszközt, elektromos háztartási készüléket, függönyt, vagy éppen törülközőt. És fordítva, például barkácsáruházban is találni bútorféleséget. Így egy-egy bolttípus forgalmi adataiban többféle termékféleség is keveredik, ami az összehasonlításban mérlegelést igénylő kérdés.

A már említett, letisztított bútorértékesítési adatok (2016-ban 142 milliárd forintos érték) és a legnagyobb multi bútor, lakberendezési áruházak forgalmi információinak összevetése, az előbbiek miatt kizárólag a nagyságrendek latolgatása azt jelzi, hogy a bútorpiac nagyját ezek a nagyáruházak viszik:

	2015	2016
Ikea	59	68
Jysk	33	40
Kika	29	32
Möbelix	9	19
összesen	130	159
Elektronikus Beszámoló Portál, árbevétel: milliárd forint, bruttó

És közben terjeszkednek is, például a Möbelix Baumax áruházakba költözött, az Ikea megépítette harmadik áruházát.

A hazai bútorboltoknak nem könnyű a helyzetük, amit tükröz az is, hogy miközben egy évtizeddel ezelőtt még ötezer felett mozgott a bútort kínáló kiskereskedelmi egységek száma, 2010-ben már csak 4.375 volt belőlük, 2016-ban pedig 3.730-ra apadt a számuk. És közben megy a webes bútorértékesítés is.

És a bútorgyártás. Körülbelül 300 magyar bútorgyártó 50-60 milliárd forintért szállít különféle lakberendezési cikket belföldre, tehát jelentős, 50% feletti az import súlya.

(blokkk.com, 2017. október 31.)

Pop-up store-ban nyomul az IKEA

Miniáruházakkal terjeszkedik az IKEA. A magyar webárusítás indítása csúszik. ₪₪₪

Sorra nyitja a miniáruházakat, az ún. „pop-up store”-okat Európa – és a világ – nagyvárosainak centrumában az IKEA, írja a Pénzcentrum.

Legutóbb például Zürich belvárosában debütált egy, az agglomerációs nagyáruházak koncepcióját felrúgó üzlet, de a 2015-ös piaci irányváltás óta már van hasonló egységük az Egyesült Királyság, Kanada, Norvégia, Olaszország, Japán, és Kína nagyvárosaiban is.

Az IKEA hosszú távú célkitűzése, hogy közelebb kerüljön vásárlóihoz, azok úgy és ott vásárolhassanak, ahogyan éppen arra igényük van. Az egyes piacokon így más és más megoldást tesztel a lakberendezési cég.

Az IKEA többcsatornás értékesítési modelljében mind a fizikai, mind az online térben szeretné az említett közelséget megteremteni, így bizonyos országokban, mint Magyarországon, az IKEA új, modern áruházat nyitott, online szolgáltatásait fejleszti, míg más országokban olyan pop-up megoldással áll elő, ahol az elsődleges cél a leggyakrabban vásárolt IKEA termékek árusítása vagy az online rendelt termékek átvétele.

Az IKEA Magyarországon egyelőre a 2017 első félévében nyílt új soroksári áruházra, valamint az online szolgáltatások fejlesztésére összpontosít, így egyelőre itthon a lakberendezés szerelmesei nem fognak a fővárosban, vagy vidéken a belvárosban pop-up store boltokkal találkozni. A cseh-magyar-szlovák régióban azonban az IKEA tervezi hasonló kisáruházak nyitását, a projekt egyelőre az előkészítés szakaszában van.

(Pénzcentrum, 2017. szeptember 26.)

Nyomja a webet a lengyel IKEA

Több városban lehet már online, vagy éppen telefonon rendelni.

Tovább menetel az Ikea az internetes kereskedelemben. Magyarországon is tervezik az online rendelés bevezetését, ám Lengyelországban már bővítik a szolgáltatást, most éppen megduplázzák a virtuális rendszerbe bevont települések számát, tudósít a Napi.hu.

Az Ikea áruházlánc Lengyelországban már eddig is kilenc városban vezette be az internetes rendelés lehetőségét, amit most újabb 10 várossal toldanak meg, írta a gazeta.pl. Varsó, Poznan, Lódz, Gdansk és mások mellé most csatlakozik például Radom, Koszalin, Czestochowa, Bielsko-Biala és Czestochowa. Ezekre a településekre a hét meghatározott napjain érkeznek a megrendelt bútorok, mert a szállítást a cég esetenként 150-200 kilométeres távolságból teljesíti, például Szczecinbe Poznanból érkeznek a fuvarok, Rzeszówba pedig Krakkóból.

A rendeléseket telefonon és az interneten is fel lehet adni, de természetesen az áruházakban is van erre lehetőség. Az Ikea reklámkampánnyal népszerűsíti az új értékesítési formát. Kedvező szállítási árakat számítanak fel: 50 kilogrammig 49 zlotyt (3.600 forintot), 600-1.000 kilogramm között 459 zlotyt (34 ezer forintot).

Az interneten egyelőre csak bútorokat és kiegészítőket lehet vásárolni, takarókat, poharakat, dobozokat például nem és az összeszerelési szolgáltatás sem jár az így eladott árukhoz. A cég 2017 végére viszont az online bolt teljeskörű megindítását tervezi, amelyben az áruházlánc minden termékét meg lehet majd rendelni.

Onlineba lép a magyar Ikea is

Az Ikea Magyarországon az online vásárlásnál eleinte a "Click and Collect" módszert fogja bevezetni, vagyis ki lehet választani online a termékeket, meg lehet őket vásárolni, de az áruházban kell őket átvenni. 2017. év végéig viszont bevezeti a "Click and Delivery" szolgáltatást, ami lehetővé teszi, hogy az ország bármely pontján élők házhoz kapják a kiválasztott termékeket.

(Napi.hu, 2017. május 18., HVG, 2016. november 16.)

Külhonban is húz a Diego

Megkétszerezik a szlovák és román hálózatot. Nyomják a divatos tapétát.

A Diego franchise hálózat, hazai körét tovább bővíti, de külföldön erőteljes terjeszkedésbe fog: 2020-ig megduplázza román és szlovák áruházainak számát. A magyarországi központú cégcsoport 2017-re 16 százalékos, négy éven belül pedig 80 százalékos forgalomnövekedéssel tervez, írja a Napi.hu

A Diego Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 2016-ban 16 milliárd forint árbevételt ért el, ami 15 százalékos emelkedést jelent az előző évhez képest. 2017-ben a forgalom 16 százalékos növekedését várja a cég, így 19 milliárd forintnyi forgalom a terv, 2020-ig pedig további mintegy 30 százalékos növekedés és 25 milliárd forint nettó árbevétel elérése a cél. A Diego bevétele az elmúlt 5 évben közel 80 százalékkal nőtt.

Nagyot ugrott a Diego franchise köre

A 25 éve alapított, magyar központú Diego 1996-ban kezdte felépíteni franchise hálózatát. Akkor mindössze 8-10 partnere volt, de 2005-re teljessé vált az országos lefedettség. 2017 elején 145 Diego szakáruház működött, három országban: a 96 magyarországi mellett Romániában 32, Szlovákiában pedig 17 helyen találják meg a vásárlók.

Magyarországon még 6-8 településen van lehetőség áruháznyitásra, 2020-ig pedig duplázni fogják külföldi boltjaik számát - a három országban így mindösszesen 200 Diego bolt lesz. Nagy léptékű terjeszkedési tervükben 2017-re 6-6 új bolt indulása szerepel Szlovákiában - ahol épp 10 éve nyílt meg az első Diego áruház - és Romániában, - ahol 13 éve vannak jelen és 2017-ben nyitják a harmadik bukaresti üzletet.

A hálózatnál az áruforgalom csaknem felét elsősorban a húsz éve kínált saját márkás laminált padlóburkoló rendszer (Wood-step) értékesítés adja. A padlószőnyeg és PVC részaránya nem változik, míg a többi termékcsoport - mint például a szőnyeg, a függöny és a tapéta - megoszlásában növekedés várható. Többek között a tapéták termékkörét is fiatalítja a cég, hiszen újra divatját éli a tapéta. A vízálló modulpadlók forgalmát 2017-ben a harmadával tervezik növelni.

(Napi.hu, 2017. április 4.)

Erdélybe tart az Ikea

Jó neki a román piac.

Egymás után több új áruházat nyit Romániában az IKEA a következő öt évben. 2017-ben Bukarestben, 2020–2021-ben pedig Brassóban, Kolozsváron és Temesváron is áruházakat nyit a svéd multi.

Az Ikea a második romániai áruházukat 2018 végén nyitja meg, szintén Bukarestben. Ez a beruházás a telek megvásárlásával együtt 80 millió eurójába került a cégóriásnak. Az új áruház 36 ezer négyzetméteres lesz, 10 ezer négyzetméterrel nagyobb a már meglévő fővárosi üzletnél.

Az IKEA középtávú romániai tervei alapján Brassóban, Kolozsváron és Temesváron már telkeket keresnek egy-egy áruház megnyitásához.

Az IKEA jelenlegi bukaresti áruházát évente több mint hárommillió vásárló keresi fel. 2015 szeptembere és 2016 augusztusa között 21 százalékkal nőtt a forgalma.

(Origo, 2017. november 7.)

Jön az olasz Coincasa

Megnyomja a magyar lakberendezési piacot is.

Magyarországra jön a Coincasa. Az olasz lakberendezési márka 1962-ben indította üzleteit. A hálózatnak jelenleg 44 saját üzlete van Olaszországban és további 63-at üzemeltetnek franchise partnerek a külföldi piacokon, számol be róla az Origo.

A Coincasa üzletek termékkínálata minden lakberendezési kategóriát felölel a textíliáktól kezdve a konyhai felszereléseken át a dekorációig. A hálózat saját, nemzetközi kollekciókat is fejleszt, a legjobb darabok pedig mindig elérhetőek raktáron.

A Coincasa Magyarországon elsősorban a legalább 30 ezer lakossal rendelkező városokban terjeszkedne, ideális helyszínt jelentenek a bevásárlóközpontok, forgalmasabb sétálóutcák és városközpontok.

A magyarországi piacon a Coincasa franchise partnereinek erős versennyel kell majd szembe nézniük, többek közt a svéd Ikea, a dán JYSK, a spanyol Zara Home, vagy éppen a franchise rendszerrel szintén rendelkező, magyar Stile Interio kínálatával kell majd versenyre kelniük.

(Origo, 2016. szeptember 15.)

Az orosz piacot lövi az Ikea

Közép-Európa legnagyobb Ikeája nyit majd Soroksáron.

Az IKEA oroszországi leányvállalata azt tervezi, hogy legalább 2,1 milliárd dollárt fektet be az Oroszországban működő 14 bevásárlóközpontjának fejlesztésébe és korszerűsítésébe, írta a The Wall Street Journal. A MEGA néven ismert plázák hálózatát működtető IKEA Centres Russia először a moszkvai régióban lévő két bevásárlóközpont területét akarja megnövelni 15-20 százalékkal.

Új IKEA áruházak is épülnek. A következő tíz évben újabb üzletközpontokat építenének Oroszország keleti részén, de egyelőre a meglévő plázák bővítésén van a hangsúly.

A svéd IKEA a világ legnagyobb bútor-kiskereskedelmi konszernje, összesen 328 áruházzal rendelkezik 28 országban, franchise rendszerében pedig több mint 40 áruház üzemel. Oroszországban 2000. óta működik, és már 14 bevásárlóközpontja van: az átlag 200 üzletből álló plázák területének mindössze 1,4 százaléka kiadó, látogatóinak száma pedig évente 275 millió körül mozog.

Az IKEA bővíti a bútorgyártást és tárolókapacitásait a moszkvai területen. A tervek szerint 2017. negyedik negyedévére 6 milliárd rubeles (94 millió dollár) beruházással egy 18 ezer négyzetméteres bútorgyárat és 128 ezer négyzetméternyi raktárépületeket húznak fel.

A Moszkva és Szentpétervár között fekvő Velikij Novgorod városban 2016. áprilisában indult el a termelés tesztüzemmódban az IKEA új gyárában. Az 50 millió eurós beruházással létrehozott gyárban az orosz piacon leginkább kelendő lakásbútorokat állítanak elő.

(Origo, 2016. június 22.)

Jön az Ikea bálna

Közép-Európa legnagyobb Ikeája nyit majd Soroksáron.

Magyarország és a régió legnagyobb IKEA-áruháza épül Soroksáron. A soroksári áruház átadása 2017. tavaszán várható,
a kék-sárga épület pedig 34 ezer négyzetméteres lesz, ahol a fenntarthatóság és az energiahatékonyság mindent felülír.

Az IKEA igazából Svédországot képviseli, mindent, ami ott jó. A sárga és kék szín a svéd zászlót, a finom svéd ételek a svéd gasztronómiát képviselik, ráadásul ahol az IKEA megjelenik, ott hamarosan más svéd cégek is megjelennek majd.

Az új Ikeában közel 300 ember fog itt dolgozni, ráadásul közel ugyanennyi beszállítónak is munkát adnak, amikor majd megnyílik az áruház.

Az önkormányzatok egyre kevesebb pénzt kapnak a költségvetésből, így Soroksár jól fog járni, hiszen az IKEA bevételi forrást is jelent település számára.

(Origo, 2016. május 31.)

Új a lakás: a régi hokedli is jó lesz?

Az elmúlt években a bútorpiac is fogyatkozott. Futja-e majd új bútorra, mosógépre is? A legmenőbb az IKEA, hárman pedig mindent visznek.

A Központi Statisztikai Hivatal kimutatása szerint alaposan megfogyatkozott az elmúlt években a bútorpiac. Igaz, 2014-ben már lendületet vett és 2015-ben is nőtt, de hát még mindig messze van korábbi fénykorától. A bútorpiac visszaesése - érthető okok miatt - időben közel esett a lakásépítések számának lecsökkenéséhez. Az elmúlt évekről elmondható összegzésképpen, hogy a nagyobb értékű javakból esett vissza leginkább a vásárlási kedv, aminek magyarázata is egyértelmű, hiszen az étkeken keveset lehetett spórolni, a rezsin is csak mostanában, de a bútor, a lakásfelszerelés könnyen kihúzható volt a bevásárló listáról. A háziasszonyok nagy része ki is húzta, sok más választásuk nem is nagyon volt.

A pontos számok azt mutatják, hogy a nagyértékű lakásba valók vásárlása több mint 30%-kal esett vissza az elmúlt években:

bútorpiac	2006	2007	2008	2009	2010	2011	2012	2013	2014
bútor	158	164	156	138	124	116	108	98	110
háztartási gép	118	108	100	70	73	77	81	83	78

KSH, milliárd forint

Az elmúlt másfél évtizedben egyébként a legtöbb lakás 2004-ben épült, 43 ezer darab, ez az érték folyamatosan olvadozott, 2013-14-ben évente már csak7-8 ezer darab készült el.

2015 eddig megismert első féléves időszakában egyébként tovább nőtt a bútorpiac, 10% körüli mértékkel. Előreláthatóan a lakásvásárlások növekedése megtolhatja a bútor, lakásfelszerelési piacot is.

A bútorpiacot is a nagyok húzzák

A bútorpiacon is a nagy áruházakat kedvelik leginkább a vásárlók. A KSH adatai szerint a bútorboltok száma jelenleg megközelíti a négyezret, de hát ezek már nem csak bútort, hanem sok egyéb lakásfelszerelési cikket is árusítanak.

A legutóbbi céges beszámolók alapján a bútorpiac legnagyobbja az IKEA 52 milliárd forintos éves forgalommal (fogyasztói áron számolva). Őt követi a KIKA 29 milliárd forinttal, de szoros a verseny a dobogós helyért a JYSK-kel, aki 28 milliárd forint árbevételt könyvelhetett el eddig. A MÖBELIX még csak 5 milliárd forint körül jár, de itt a Baumax áruházak átvétele nyomán nagyobb forgalommegugrás is várható a jövőben.

Az előbbiek azt jelentik, hogy a vásárlók a három legnagyobb bútor áruházláncban vásárolják a lakásba valók döntő részét. A kisebb bútoráruházak forgalma rendkívül csekély a nagyokhoz mérten.

És egy kis statisztika. A három legnagyobb bútor áruházlánc együttes bevétele megközelíti a 110 milliárd forint értéket. Ezek az áruházak azonban nem csak bútort, hanem sok egyéb más háztartási felszerelést is árusítanak. A KSH bútorpiaci adata csak a bútorra összpontosít, de mivel becsléses adat, nyilván nem is lehet hajszál pontos. Egy biztos, ez pedig a nagyáruházak piaci túlsúlya. Ebből is látszik, milyen hasznos lenne az online pénztárgép adatok beépítése a statisztikába.

(blokkk.com, 2015. december 15.)

Bebútoroz az XXXLutz

Nemcsak beköltözik a Baumax áruházakba, hanem újakat is épít.

A dél-budai Savoya parkban már ötödik bútoráruházának van helye az osztrák XXXLutz csoportnak, a három fővárosi diszkont jellegű Möbelix, valamint a győri Mömax áruházak mellett. Az osztrák cég átveszi a BauMax Magyarország Zrt. 18 áruházát és telephelyét. A Lutz csoport így megjelenik Sopron, Pécs, Kecskemét, Szeged, Nyíregyháza és Debrecen városaiban is.

A Lutz csoport a magyar piacon országos lefedettséget tervezett eleve. A legerősebb három piacon – Ausztriában, Németországban és Svédországban – egy áruházat mintegy 40 ezres vonzáskörzet tart el, miközben Magyarországon 180-200 ezer lakos. A cég Szegeden és Debrecenben építkezni is fog (a pláza-stop előtt kapott építési engedéllyel)

Jelenleg a cég 6500 négyzetméteres központi raktára Budapesten van, de több mint 1800 négyzetméternyi raktárral rendelkeznek Miskolcon és hasonló nagyságút bérel Dunakeszin is. A hagyományos bútorkereskedelemben egyébként 60-40 százalékos az eladótér és a raktár aránya, így a cég a raktárból szállítja házhoz a bútorokat. A vásárlók egyharmada általában kéri a bútorok házhoz szállítás utáni összeszerelését is. Az árukészlet legnagyobb része külföldről, az anyacég raktáraiból érkezik.

Az MMXH-nek a 2015. március végén záruló üzleti éve az első, amikor nyereséges lesz cég, korábban sok beruházásuk terhelte az eredményeket.
(Világgazdaság, 2015. február 13.)

Jön az XXXLutz

Az IKEA és a Kika mellé érkezik Európa egyik legnagyobb bútoráruháza, az XXXLutz, aki a kivonuló Baumax 12 üzletét és 6 telephelyét vette meg.

A hetven éve alapított osztrák cég a hetvenes évek közepén kezdett terjeszkedésni, ma már több mint kétszáz áruháza van Európában, valamint Kínában és Indiában is. Jelképe egy harminc méter magas piros óriásszék.

Az XXXLux Ausztrián és Németországon kívül Szerbiában, Csehországban, Szlovákiában, Szlovéniában, Horvátországban, és Svédországban is árulja bútorait. Magyarországon a diszkont jellegű Möbelix márkájának vannak üzletei Budapesten, Dunakeszin és Miskolcon, Szlovákiában, de Németországban és Ausztriában Mömax, Szlovákiában és Horvátországban pedig Lesnina néven is vannak áruházaik.

A vállalatcsoportnak összesen 19 000 dolgozója van. A nagyobb bútoráruházaik gyermekmegőrzővel, környezettudatos pr-ral, cégtudatos munkatársakkal, tervező és összeszerelő szolgáltatásokkal várják a vásárlókat. Az alacsonyabb árfekvésű kínálattal az árérzékeny vásárlókat célozzák meg, árgaranciával, hitellel, hűségkártyával.
Egyenlőre nincs hivatalos információ arról, hogy a Lutz XXXL, vagy a Möbelix terjeszkedik tovább. A Möbelix Magyarországon az MMXH Lakberendezési Kft.-n keresztül tevékenykedik. Éves forgalma az utóbbi időben 3,5 milliárd forint körül mozgott, de a vállalkozás veszteséges, ennek mértéke 2013-ban 70 millió forint volt, egyébként kisebb, mint korábban.

(Index, 2015. január 22.)

Viszlát, lakás-takarékpénztár, szerettünk!

Tartják magukat a nyomtatott könyvek.

Tartják magukat a nyomtatott könyvek. ₪₪₪

Tartják magukat a nyomtatott könyvek, az online vásárlást pedig egyre többen választják kényelmessége és a gyakori árengedmények miatt - írja az Origo, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) elnöke nyomán, a Budapesti Nemzetközi Könyvvásár első napján.

Gál Katalin beszélt arról, hogy a 20 ezres példányszám a sikerlisták első felébe repíti a szerzőket, de 10 ezressel is be lehet kerülni a top 10-be.

Mint mondta, a tipikus magyar könyvvásárlók a 40-es nők, igaz, ők az egész családnak vásárolnak. A hangoskönyv egyelőre nem szorítja ki a kézbe vehető, lapozható, nyomtatott könyvet, de a jövő egyértelműen az e-booké, az előállítás költségeiből, a környezetvédelmi szempontokból és az új, digitális generáció felnövéséből kiindulva. Közölte, hogy a MKKE a közeljövőben kampányt akar indítani az illegális letöltés ellen, és kezdeményezné, hogy csökkentsék az e-könyvek áfáját a papíralapúak szintjére, 5 százalékosra.

A 26. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál jelentőségéről szólva emlékeztetett arra, hogy 24 ország 145 kiállítója, 400 esemény, program és dedikálás várja az érdeklődőket. "A fesztivál tulajdonképpen beindítja azt a pezsgőbb szakaszt, amely a nyár eleji ünnepi könyvhéten éri el az első félévi csúcspontját" - fogalmazott, megjegyezve azt is, hogy a kiadók az éves bevételük negyedét novemberben és decemberben érik el.

(Origo, 2019. április 25.)

Lassan, de fordult egyet a könyvpiac

Egyre kevesebb a könyvkiadó Magyarországon.

A működő hazai könyvkiadók fogyását nem sikerült megállítani, de az árbevétel már növekedésnek indult, írja a Világgazdaság az Opten nyomán.

Fordulat következett be a hazai könyvkiadók gazdasági teljesítményében 2017-ben, csökkenő cégszám és alkalmazotti létszám mellett a szektor árbevétele végre emelkedésnek indult és meghaladta a 2015 évi teljesítményüket – idézi az Opten céginformációs szolgáltató projektmenedzserét, Hantos Zoltánt a cég közleménye.

Viharos időszakon van túl a hazai könyvkiadói piac: 2012 és 2016 között mind cégszámban, mind árbevételben és legfőképpen létszámban is zsugorodott a magyarországi könyvkiadás. Úgy tűnik azonban, hogy talán 2017-re megfordult a trend.

A működő vállalkozások száma ugyan tovább csökkent, jelenleg 1.255 könyvkiadó dolgozik az országban, de a kevesebb piaci szereplő tudta növelni az összárbevételt, ami a 2016-os 44 milliárdról felugrott 48 milliárd forintra. Ezzel a teljesítménnyel sikerült kis mértékben meghaladni a 2015-ös árbevételt is.

Időszak (év)	Működő vállalkozások száma (db)	Alkalmazotti létszám (fő)	Nettó árbevétel (milliárd forint)	Felszámolás alá került cégek aránya (százalék)
2013	1743	3193	54,5	1,8
2014	1684	3101	52,4	1,3
2015	1598	2813	48,2	1,1
2016	1510	2627	44,3	0,9
2017	1419	2610	48,9	1,1
2018	1356	2600	Nem lezárt év	0,2
2019	1255	2335	Nem lezárt év	Nem lezárt év

A kevesebb talpon maradó vállalkozás természetesen nem tudta felszívni a kieső cégek alkalmazottait, ezért a kiadók által foglalkoztatottak száma továbbra is csökken. Jelenleg több mint 1500 fővel kevesebb dolgoznak ilyen profilú cégeknél, mint 2012-ben – közölte az Opten.

Fotó: MTI / Bruzák Noémi

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének 2017-es könyvforgalmi adatai szintén alátámasztják, hogy a szektor elindult a növekedés útján. Szinte minden könyvfajtánál forgalomnövekedésről számolnak be:

az ismeretterjesztő műveknél 29,51 százalék,
a szakkönyvek, tudományos művek, lexikonok, szótárak, valamint az egyéb, felsőoktatásban használatos kiadványok estében 12,58 százalék,
a gyermek- és ifjúsági könyvkiadásnál 29,7 százalékos

volt a mért növekedés. Kivételt a szépirodalom jelent, mert ott a forgalom 0,94 százalékkal csökkent.

Természetesen ezek a kedvező folyamatok csak részben befolyásolják a kiadók gazdasági teljesítményét, hiszen az ellátási láncban a kiadók mellett a forgalmazók is jelentős részt hasítanak ki a könyvek fogyasztói árából. Mindenesetre, ha ismertté vállnak a vállalkozások 2018 évre vonatkozó pénzügyi beszámolói, mindenképpen érdemes lesz megvizsgálni, hogy kitartott-e tavaly a 2017-ben megindult növekedés – zárja elemzését a céginformációs szolgáltató munkatársa.

(Világgazdaság, 2019. március 19.)

Lapozgatás a könyvpiacon

A Líra kivásárolta Janikovszky Jánost közös kiskereskedelmi cégükből.

2018 február közepén átalakult a 2017 tavaszán 24 egykori Alexandra könyvesbolt üzemeltetését és raktárkészletét átvett Janikovszky és Kolosi Kft. A Líra-Móra Könyváruház néven boltokat működtető céget 2016 novemberében alapította 50-50 százalékos részesedéssel a Móra Kiadó Zrt. tulajdonosa, Janikovszky János, valamint a Líra-hálózatot működtető Líra Könyv Zrt. 2018 februárjában azonban Janikovszky kiszállt a 103 millió forint törzstőkéjű cégből, amely azóta Líra Kiskereskedelmi Kft. néven folytatja tevékenységét - derül ki a Céginfo.hu adataiból, írja a Napi.hu.

Az átalakulás a két tulajdonos döntése volt, az üzletek továbbra is Líra-Móra néven üzemelnek tovább - tudta meg a Napi.hu Kolosi Beátától, a Líra Könyv Zrt. vezérigazgatójától. A cégvezető szerint az üzleteket eddig is a Líra látta el áruval, a Móra Kiadó pedig továbbra is kiemelt partnere marad a Lírának.

A Líra-Móra könyvesbolti hálózathoz jelenleg 25 üzlet tartozik országszerte (ezek főként bevásárlóközpontokban és Tesco üzletsoron működő egységek, Balatonbogláron, Balatonfüreden, Bonyhádon, Budapest III., IX. és X. kerületében, Dombóváron, Dunaújvárosban, Érden, Esztergomban, Gyulán, Hatvanban, Hódmezővásárhelyen, Keszthelyen, Miskolcon, Pakson, Pécsen, Siófokon, Sopronban, Szegeden, Debrecenben, Nagykanizsán, Tatabányán, valamint Békéscsabán).

A 2017-ben átvett üzletek a vártnak megfelelően teljesítettek, növekedést 2018-tól várunk - mondta Kolosi Beáta. A Líra korábbi üzleteiből származó kiskereskedelmi árbevétel több mint 10 százalékot nőtt 2017-ben.

(Napi.hu, 2018. március 7.)

Kínában nagyon nyomják a könyvesboltot

Kínában virulnak könyvesboltok. Persze úgy, hogy az állam is pénzeli őket.

A távol-keleti országban a Xinhua Bookstore az egyik legnagyobb brand a könyvkereskedésben. A kiadói tevékenységet végző, állami tulajdonú cég az egyetlen, amely jelen van az ország teljes területén, írja az Origo.

A 2018-ban fennállásának 80. évfordulóját ünneplő cég hálózata fénykorában 17 ezer egységet számlált.

Noha mostanra az egységek száma a felére csökkent, a cég még mindig a piac meghatározó szereplője. Ez annak ellenére így van, hogy Kína nagyvárosait az utóbbi időben ellepték az állami kiadótól független kereskedések, outlet-jellegű könyváruházak. Ezt elősegítette az is, hogy a kormány jelentős támogatást nyújtott az ágazat számára.

Jelentések szerint 2013 óta a könyvkereskedést évente mintegy 200 milliárd forintnak megfelelő, 5 milliárd jüannal támogatta a pekingi vezetés. A Pénzügyminisztérium pedig ezen felül, további jelentős összegeket áldozott arra, hogy a könyvesboltok talpon maradhassanak, új egységek nyíljanak, az online kereskedelem erősödésének idején.

A Kínai Kiadók Szövetségének adatai szerint, 2017-ben 14 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi értékesítés volumene az előző évhez képest, és meghaladta a 12 milliárd dollárnak megfelelő jüant.

Ez több mint 3.000 milliárd forint.

A "Space of light"-ban a fény és árnyék kölcsönhatása a koncepció alapja

Fotó: AFP/ImagineChina/Wang Yadong

Az értékelések szerint Kínában a gyarapodó középosztálynak köszönhető a könyvek reneszánsza. Egyesek nem is túlélésről, hanem teljes újjászületésről beszélnek a kínaiak növekvő könyvolvasási kedve kapcsán.

Szuper a könyvmolyok szentélye

A 2018-ban jelentős évfordulóhoz érkező Xinhua egyik új könyvesboltja nem kisebb helyen, mint Sanghaj egyik óriási bevásárló központjában nyílt meg. A könyvesbolt része annak a 4.000 négyzetméteres, kétszintes komplexumnak, melyet alkotója „Space of light" névre keresztelt. A második szinten egy múzeum kapott otthont.

A koncepció különlegességét az adja, hogy a két szint szerves egészet alkot.

Fotó: AFP/ImagineChina/Wang Yadong

A tervezéssel nem kisebb nevet, mint a Japán jelenleg legnagyobb tervezősztárjának számító, 76 éves Tadao Ando-t bízták meg. A hazájában és az Egyesült Államokban is számos épületet jegyző Ando előszeretettel építi munkáit a fény és az árnyék kölcsönhatására, viszonyára, amelyet ez alkalommal ovális, tojásdad formával egészített ki. Ez kölcsönzi azt a benyomást, hogy a két szint egybe tartozik.

Az építész elmondta: számára a tér nyitottsága egy sajátos végső határt képvisel, és örül annak, hogy tervezői munkájának legfontosabb gondolatiságában a kínai boltlánc is fantáziát látott – és a hírek szerint nem is csak egy egység megnyitásának erejéig. Véleménye szerint, így sikerül az olvasók számára életre kelteni az irodalom szépségét és elősegíteni a művészetek összekapcsolódását, amihez a koncepció adja a keretet.

A japán tervező szerint a kínai könyvvilágnak ki kell lépnie a szigorú értelemben vett irodalmi ernyő alól. Felolvasóesetek, művészeti rendezvények, előadások, közönségtalálkozók: az elmúlt évek számos sikertörténetről szóltak, melyek azt igazolják, a könyvesboltok és a könyvek világa újjászületését éli Kínában.

(Origo, 2018. február 2., fotó: AFP/ImagineChina/Wang Yadong)

Felszámolják az alexandra.hu-t, de azért marad

Felszámolják az alexandra.hu-t, de a név megmarad a könyvpiacon, azt a Bookangel használja.

Felszámolás sorsára jutott az alexandra.hu Kft., Matyi Dezső könyves kereskedő online, írja a 24.hu. A felszámolást még 2017 áprilisában kérték, de a bíróság csak november végén mondta ki a fizetésképtelenséget. Az alexandra.hu-t ugyanaz a Washington D.C.-ben bejegyzett Rainbow Publishing LLC. alapította, amelyik az egykori könyves birodalom központi cégét, a már lassan két éve felszámolás alá jutott Pécsi Direkt Kft.-t.

Az online kereskedő felszámolásával nem tűnt el a név a piacról, a www.alexandra.hu honlap a könyvkereskedelemben a legforgalmasabb karácsony előtti időszakban teljes gőzzel üzemelt, és most is aktív. A site ugyanis már nem a Matyi-féle csoport érdekeltsége, mivel annak a tulajdonosa és üzemeltetője a Bookangel Kft. A szegedi székhelyű cég még tavaly közölte, hogy Alexandra Online webáruházat ők viszik tovább, miután megállapodtak az alexandra.hu névhasználatról.

A Bookangel a Könyvmolyképző Kiadó Kft. testvércége, mindkettő Katona Ildikó érdekeltsége. Akkor vált ismertté, amikor az Alexandra terjesztői hálózatának összeomlásakor több egykori Alexandra bolt működtetését átvette. Ezek azóta Alexandra Könyvszalon néven futnak, Matyi Dezsőék több mint húsz éve alapított könyvkiadója pedig továbbra is az Alexandra Kiadó nevet viseli.

Katona Ildikótól azt tudakoltuk, a felszámolás okoz-e bármilyen fennakadást az Alexandra webáruház működésében, de megkeresésünkre nem reagált. Így azt sem tudhattuk meg, hogy az elmúlt hónapokban milyen sikerrel működtették a webáruházat, az átvvalamintett Alexandra-boltokat.

Az egykori Alexandra-birodalomhoz tartozó két másik cég is felszámolás alá jutott nemrég: a Pécsi Direkt révén alapított Alexandra Editio Zeneműkiadó Kft., valamint az Alexandra Antikvár Könyvkereskedelmi Kft. is. Utóbbi ellen korábban végrehajtást kért az adóhatóság, 2017 elején az OTP Nyrt. és a HUNGART. Ezek szerint a szerzői jogokat érintő követelés is keletkezett a Matyi-céggel szemben. A HUNGART ugyanis a képző-, ipar- és fotóművészek szerzői jogainak kezelésére létrejött szervezet.

Mind a zeneműkiadó, mind az antikvár cég esetében a jogutód nélküli megszüntetésről határoztak korábban, végelszámolásuk 2017 októberben meg is indult, de most felszámolásba fordult az eljárás.

(24.hu, 2018. január 8.)

Legnagyobb könyvesboltos a Líra

Új kiadóval bővült a Líra-csoport, a Partvonal Könyvkiadó Kft.-vel.

Az új kiadót a Partvonal könyveket korábban gondozó Melotrade Kft. és a Líra Könyv Zrt. hozott létre 50-50 százalékos tulajdonrésszel 2017 július 1-jén, számol be a Világgazdaság. Az új taggal a cégcsoport kiadói márkáinak száma kilencre nőtt: Athenaeum, Corvina, General Press, Magvető, Manó Könyvek, Menő Könyvek, Rózsavölgyi és társa, Partvonal, Szépmíves Könyvek.

A Partvonal Könyvkiadó – a cégcsoport többi kiadójához hasonlóan – a jövőben is szakmailag önállóan, de a Líra-csoport logisztikai, kereskedelmi és marketing lehetőségeire építve végzi munkáját.

A kiadó révén gondozott könyvek kizárólagos terjesztője a Líra Könyv Zrt. lesz. Az újonnan létrehozott társaság ügyvezető igazgatója a Melotrade Kft. korábbi tulajdonosa és ügyvezető igazgatója, Baranyi Vivien.

A Partvonal kiadói márka 2005-ben jött létre, fő profilja az igényes szórakoztató és ismeretterjesztő irodalom, jelenleg 235 különböző kiadványa kapható a kereskedelmi forgalomban.

A Líra-csoport konszolidált árbevétele 2016-ban 6,6 milliárd forint volt, 2015-ben pedig 6,2 milliárd forintra tett szert. Az idei cégfelvásárlások nyomán köszönhetően 2017-ben 10 milliárd forintot megközelítő árbevételt terveznek. A cégcsoport adózott eredménye 2016-ban 304 millió forintra csökkent a megelőző évi 366 millió forint után. A cégcsoport 2016-ban 347 embert alkalmazott, az azt megelőző évben pedig 330-at.

A Líra-csoport 2017 tavaszán 25 – az egykori Alexandra-könyvesboltok helyén megnyitott – üzlettel bővítette kereskedelmi hálózatát. Ezzel a cégcsoport – összesen 92 üzlettel – az ország legtöbb könyvesboltját üzemeltető hálózatát hozta létre. A növekedés most a kiadói tevékenység bővítésével folytatódik , a cégcsoport szándékai szerint.

(Világgazdaság, 2017. július 3.)

Az Ulpius-ház könyvkiadót még felszámolni is nehéz

Még a szerzői jog sem tiszta a könyvek felénél. Olcsóbban kínálják, ami tiszta. Egymilliárd az adósság.

Újra megpróbálja eladni a Kepets András érdekeltségébe tartozó, felszámolás alá jutott Ulpius-ház Könyvkiadó Kft. könyvkészletét az Absolventum Kft., írja a Világgazdaság. A készlet szerzői jogi szempontból tiszta részét, 112 ezer darab könyvet hirdetett meg a felszámoló. A csomag egyben eladó, a kikiáltási ára 93 millió forint. Ez több mint 100 millióval kevesebb, mint az első próbálkozáskor megadott 195 milliós irányár volt.

Közvetlenül a 2016-os karácsonyi vásár előtt dobta először piacra a könyveket az Absolventum, de akkor nem akadt jelentkező. 2017 áprilisa elején eredménytelenül zárult a következő kísérlet is, a mostanival egyező kikiáltási árral. Ezúttal ugyan több érdeklődő is volt, de végül csak egy ajánlat érkezett, az pedig érvénytelen volt. A jelzáloggal rendelkező bankkal való egyeztetés után hirdették meg újra a jogtiszta könyveket, mert esélyt látnak az eladásra, indokolta az újabb pályázat gyors kiírását Gulyik Zsolt felszámolóbiztos.

A 2013-ban még másfél milliárd, de egy évvel később is bőven egymilliárd forint feletti forgalmat produkáló kiskereskedő-könyvkiadó cég váratlanul menekült csődbe, felszámolása 2016 február óta tart. A fizetésképtelenség bejelentésekor még 400 millió forint körülire becsülték a készletek kiárusításából elérhető bevételeket, és 550 ezer hátrahagyott kötetről beszéltek. Ennek a vagyonnak az eladásából számíthatnak pénzre a hitelezők, mindenekelőtt a jelzáloggal biztosított K&H Bank.

Az Ulpius-ház mintegy 230 ezer darabos raktárkészletéről tudott véglegeset mondani a felszámolóbiztos: ebből 112 ezer darab rendelkezik szerzői joggal, ezt kínálják most eladásra. A többi jogilag nem tiszta, azt papírhulladékként kell értékesíteni, ugyanis ha könyvként adná el, szerzőijog-bitorlást követne el a felszámoló. A bevételeket befolyásolja, hogy a 230 ezer darabos készlethez fogható mennyiségű, bizományosoknál lévő könyvből mennyit adnak el. Gulyik Zsolt tájékoztatása szerint a 24-25 bizományossal az elszámolás még folyik, így nem tudta megbecsülni, mennyi pénz várható ezen tételekből. Az eladott könyvekből bevétel lesz, a megmaradt és visszaszállított könyveket pedig átvizsgálják, hogy jogtiszták-e, vagyis, licitre vagy a MÉH-telepre kerülnek-e.

Vérmes reményeket nem alapoz meg a 2016 február végén lezárt mérleg, amely szerint az Ulpius-ház durván egymilliárd forint adósságot hagyott hátra. Ebből 178 millió a rövid lejáratú bankhitel – amelyből 80 millió a növekedési hitelprogramban kapott kölcsön –, és több mint 650 millió forint a szállítók követelése. Ha kikiáltási áron elkelne a most meghirdetett százezres könyvcsomag, az még a biztosítékkal rendelkező, mintegy 180 millió forintnyi hitelezői követelést sem fedezné teljes egészében.

(Világgazdaság, 2017. május 8.)

Líra lesz az Alexandrából

A Líra veszi át az Alexandra könyvesboltjait, pontosabban 24 darabot. A legnagyobb könyves lehet.

Líra-Móra néven nyit majd könyvesboltot a 24 Alexandra könyváruház helyén április végéig, a Líra Zrt. A cég közleménye szerint húsz Líra-Móra üzlet már meg is nyílt, négyet pedig még a következő hetekben nyitnak meg.

A Líra Zrt. szerint a 2017 januárjában bezárt Alexandra könyvesboltok kiesését az egész magyar könyvpiac megérezte, a Móra Könyvkiadó és a Líra-csoport tulajdonosai ezért elhatározták, hogy ajánlatot tesznek az Alexandra ingatlan-tulajdonosoknak a stratégiai szempontból fontosnak ítélt könyvesboltok átvételére. A két cég létrehozta a Janikovszky és Kolosi Kft.-t, amely végül 24 üzlethelyiség bérleti jogát szerezte meg szerte az országban.

A szerződések aláírása után a legtöbb helyen lezajlott a leltár is, a Líra Könyv Zrt. - mint nagykereskedő - pedig ajánlatot tett a korábban az Alexandra-csoporttal szerződésben álló kiadóknak az árukészlet bizományos átvételére. A kiadók éltek a lehetőséggel, így nem zárt be huzamosabb ideig egyik könyvesbolt sem.

A Líra a saját franchise hálózatát is növelte, így április végéig 92, a Líra-csoporthoz tartozó könyvesbolt lesz az országban. Ezzel a Líra az ország vezető könyvkereskedő cége lesz.

(Index, 2017. április 11.)

Alexandra: kérdőjelek a könyvespolcon

A felszámoló az Alexandra vagyonát perelné vissza: a pénzhiányba jutott Pécsi Direkt 2014-ben ingyen elpasszolta, most pedig ismét nagy baj van.

102 hitelező, köztük könyvkiadók, önkormányzatok, bankok és az adóhatóság több mint 9 milliárd forintot követel az Alexandra-bolthálózatot korábban üzemeltető Pécsi Direkt Kft-n. A hitelezők érdekeinek figyelembe vétele nélkül azonban sem a készletekről, sem az üzletekről nem lehet jogszerűen sem tárgyalni, sem megállapodást kötni, hívja fel a figyelmet a felszámoló Kvantál Kft. a Világgazdaság beszámolója szerint.

Az elmúlt hetekben számos hír jelent meg a sajtóban az Alexandra-bolthálózatot is üzemeltető, Matyi Dezsőhöz köthető cégbirodalom problémáiról, állítólagos fizetésképtelenségéről. A könyvszakma és egyes politikai szereplők részéről is felmerült, hogy a kormányzatnak aktívan közbe kell lépnie a helyzet rendezése érdekében. Ugyanakkor a most kialakult válsághelyzetnek volt egy fontos előzménye, amelyben mások mellett önkormányzatok, könyvkiadók és az adóhatóság - vagyis az adófizetők - is várnak még a pénzükre.

A múlt: elpasszolták a vagyont

Az ügy kiindulópontja, hogy az Alexandra-könyvesboltokat 2014-ig üzemeltető Pécsi Direkt Kft. - a maihoz kísértetiesen hasonló - csődközeli állapotba jutott. A cég ellen 2015. március 24-i kezdőnappal felszámolási eljárást rendelt el a Fővárosi Törvényszék, amely jelenleg is zajlik.

A másfél éve indult felszámolási eljárást megelőzően a Pécsi Direkt Kft. értékesítette a készleteit, beleértve a közel 5 milliárd forint értékben vásárolt könyveket, hanghordozókat, és az eredetileg több mint egy milliárd forintért kiépített könyvesbolti berendezéseket is.

A vagyontárgyak bizományosi, bérleti, vagy egyéb szerződésekkel, de végső soron pénzfizetés nélkül a mostani hírekben reflektorfénybe került Rainbow Üzletlánc Kft. és a Könyvbazár Kft. birtokába jutottak. Ezek az átruházások érintették a teljes Alexandra-bolthálózatot. Emellett a Pécsi Direkt Kft. vagyona a felszámoló szerint indokolatlanul befogadott számlák kifizetésével, indokolatlan költségek elszámolásával is csökkent.

Most akkor mi lesz: a felszámoló szerint jogellenes volt a vagyonátruházás

A Pécsi Direkt Kft. felszámolója, a Kvantál Kft. jelenleg 102 hitelezőt tart nyilván, a hitelezői igények összege több mint 9 milliárd forint. A hitelezők között található több mint egy tucat könyvkiadó és könyvkereskedő, helyi önkormányzatok, bankok, de a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is. A felszámoló megállapítása szerint a kialakult vitás helyzetet az okozta, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet miatt a Pécsi Direkt Kft. menedzsmentje a vállalat vagyonát jogellenes módon, a hitelezők kárára, a kiadókat, önkormányzatokat és az adóhatóságot kijátszva, átruházta más cégekre, akik nem fizették ki pénzben a vagyon ellenértékét.

A felszámoló számos pert indított az eltűnt vagyon visszakövetelésére azok ellen, ahová a Pécsi Direkt Kft, vagyis az Alexandra-hálózat vagyonának egy jelentős része átjutott. Ilyen például a Wolf-CRS Kft., a Könyvbazár Kft., a Matias-Borászat Kft., és a Rainbow Üzletlánc Kft. De kezdeményezték a Pécsi Direkt Kft. volt vezetőjének felelősségre vonását is, valamint büntető feljelentést is tettek csődbűncselekmény, sikkasztás, csalás, költségvetési csalás, hűtlen kezelés és tartozás fedezetének elvonása gyanúja miatt. Az ügyben a NAV jelenleg is nyomozást folytat.

Felszámoló: hitelezőknél az előny

„Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy az ingóságok jogos tulajdonosa a Pécsi Direkt, így a Kvantál Kft., mint felszámoló, az általa képviselt 102 hitelező - köztük önkormányzatok és az adóhatóság - érdekeit védi. Ez különösen lényeges szempont amennyiben az állam részt vesz a kialakult válság jogszerű rendezésében. A hitelezők érdekei figyelembe vétele nélkül sem a készletekről, sem az üzletekről nem lehet jogszerűen sem tárgyalni, sem megállapodást kötni”, hangsúlyozta Máhrné dr. Kazareczki Éva, a felszámoló cég ügyvezetője, a Világgazdaság tudósítása szerint.

A mostani válság tehát nem újkeletű. Ehhez kísértetiesen hasonló helyzet már 2014-ben és 2015-ben is kialakult. Akkor még az érintett cégek, egymással együttműködve, törvénytelen módon kimenekítették a vagyont a csődközelbe jutott könyvesbolti és könyvkereskedelmi hálózatból, úgy, hogy a beragadt hitelezők kielégítésére semmilyen érdemi eszköz nem maradt. Mostanra - a sajtóhírekből úgy tűnik - már egymással vitatkoznak, és fizetésképtelenség közelébe jutottak azok a cégek is, ahová annak idején átjátszották a vagyont.

(Világgazdaság, 2017. február 9.)

Kevés pénzt kapnak a könyvesek

Felnyomják a magyar kormányt Strasbourgban az iparűzési adójuk miatt.

A magyar könyvkiadók sorra indítják a nemzetközi pereket az ágazatra kivetett iparűzési adó miatt Strasbourgban. A magyar könyvpiacot ugyan 2016-ban megmentette a karácsonyi vásárlási láz, aminek eredménye, hogy a többéves recesszió után már nem lett veszteséges a könyvpiac, miközben 1-2 százalékos növekedést is elkönyvelhettek el 2016-ban, tudósít a Világgazdaság (2015-ben 45 milliárd forintnyi volt a magyar könvypiac).

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének a vezetősége tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy a négy nagy hazai írószövetség 110 millió forintos támogatásával szemben a kormány 600 millió forintot szán Borovszky Samu Magyarország vármegyéi és városai című 26 kötetes sorozatának kiadására, továbbá 400 milliót a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Kft. íróakadémiájára. Mindezt úgy, hogy közben ellehetetlenülnek az irodalmi tehetséggondozás legfontosabb műhelyei, az irodalmi folyóiratok, emellett mindössze 25 millió forint jut a magyar művek külföldi piacra jutását segítő fordítások támogatására.

Nagyon komoly probléma a magyar szakkönyvkiadás támogatásának lenullázása, amire korábban 600 millió forint jutott, a mostani támogatás megvonás pedig azzal a következménnyel is jár majd, hogy nem éri meg lefordítani az új könyveket. Az állami támogatások aránytalanságával elveszni látszik a könyvpiac kiegyensúlyozottságának esélye is. A könyves szakma az év utolsó két hónapjából kénytelen megélni, ebben a helyzetben pedig a piacidegen beavatkozásokat már aligha bírja el.

Nagyon fontos lenne, hogy a kormány támogassa a legjobb és legolcsóbb országreklámot jelentő, világszintű kortárs magyar irodalom külföldre jutását, de éppen a világ egyik legfontosabb rendezvényére, a Frankfurti Könyvvásárra alig jut pénz.

A magyar könyvpiac egyébként a könnyed irodalom felé tolódott el, ma már a két-háromezer példányban eladott könyvek sikeresnek számítanak. 2016-ban 12 ezer cím jelent meg, a csúcsidőszak egyébként a válság előtt, 2007-2008-ban volt, amikor évente 13 ezer könyvet dobtak piacra a kiadók. A magyar gyerekkönyvek igazi sikerterületnek számítanak, a gazdag termés minőségi műveket is jelent, azokkal folyamatosan nyerik el a külföldi díjakat is az alkotók és a kiadók. A könyves szakma közben egyre koncentráltabb, a kis kiadók egyre kisebbek, a nagyok meg egyre nagyobbak.

(Világgazdaság, 2017. január 10.)

Papírhalmaz lett az Ulpiusból

Könyvárverés lesz a maradékból, de a szerzői jogoknak utána kell járni.

A bedőlt könyves cég, az Ulpius-ház hagyatékának az ötöde, több mint 111 ezer kötet zúdulhat a piacra az árverés nyomán. A felszámoló most hirdette meg a csomagot, amely csak egyben eladó, és december 19-ig lehet benyújtani a pályázatokat, adta hírül a Világgazdaság.

A kikiáltási ár nettó 195 millió forint, vagyis darabonként 1.747 forintos átlagáráron vihetők a könyvek. A 2015. áprilisában váratlanul csődbe menekült, 2016. februárjában pedig felszámolás alá jutott Ulpius-ház 550 ezer könyvet hagyott hátra. Lényegében ez az a vagyon, amelynek eladásától függ a hitelezők kifizetése. A több mint 130 hitelező összes követelése meghaladja a 900 millió forintot. Nem tudni, hogy az ezzel szemben álló vagyon mennyit ér, annak megbecslésére nem is vállalkozott a felszámolóbiztos. Még nem fejeződött be ugyanis a szerzői jogok tisztázása, valamint az elszámolás a bizományosokkal.
Első körben az Ulpius-ház mintegy 230 ezer darabos raktárkészletét vizsgálták át. Ebből hirdették meg most a 111 ezer könyvet, csak azokat, amelyek szerzői joggal rendelkeznek. További 220-230 ezer könyv van a bizományosoknál, akikkel még el kell számolni. Az eladott könyvek után pénz folyik be, a megmaradt könyvek közül a szerzői jogot tekintve rendezetteket majd meg lehet hirdetni. A szerzői jog nélküli könyvek törvényesen csak papírként adhatók majd el.

(Világgazdaság, 2016. november 18.)

Pénzt kapott a Könyvbazár Kft.

Az Alexandra csoport nyolcszázmilliót kapott, ki tudja, honnan.

Matyi Dezső pécsi könyves cégcsoportjában tőkeinjekciót kapott a Könyvbazár Kft. A tőkeemelés forrása eddig homályban maradt.

Nyolcszázmillió forinttal emelték meg a Könyvbazár Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. eddigi, mindössze 15 millió forintos törzstőkéjét, a cégbejegyzés szerint két hete. Ez a Matyi Dezső milliárdos vállalkozó könyvbirodalmába tartozó társaság vette át az Alexandra-csoport egykori központi cégétől, a Pécsi Direkt Kft.-től a nagykereskedelmi tevékenységet még 2013. novemberében. A korabeli közlések szerint a Könyvbazár ugyanakkor a kiadókkal szembeni adósságokat is átvállalta. Az akció a megroppant könyves csoport, konkrétan a Pécsi Direktben felhalmozott több mint 9 milliárd forint adósság rendezésére szóló terv egyik eleme. A Pécsi Direkt felszámolása tavaly március óta folyik, a csúcsévekben 15 milliárd forintnál is többet forgalmazó cég vagyonából eddig mindössze egy 92 millió forintra becsült ipari ingatlan került kalapács alá.

A Könyvbazár tőkeemelésével egyidejűleg új tulajdonosok is megjelentek a színen. Az eddigi tagok, a Pécsi Direkt és a szintén Matyi-érdekeltség, a Matias-Borászat Kft. mellé csatlakozott a Nebuló Könyvház Kft., valamint a Cartaphilus Könyvkiadó Kft.

A Nebuló valaha a csoportban a tankönyvforgalmazással foglalkozó tag volt, a tankönyvellátást azonban lényegében államosították, így 2013-tól új profil után kellett néznie. Ez az egyéb háztartási cikk nagykereskedelme lett, ami valójában a Párisi Galéria megnyitásával függ össze, itt antik és modern porcelán, festmény, szőnyeg, ékszer és egyéb tárgyak értékesítése folyik, de a mérlegbeszámoló szerint a könyvforgalma is meglódult. Adatokat csak 2014-ről adott le a cég, e szerint 431 millió forgalmat és 50 millió forint veszteséget könyveltek el. A Nebuló jegyzett tőkéje 1,1 milliárd forint, aminek zömét a Szabó Tünde - Matyi volt felesége - érdekeltségében álló Európa Könyvkiadó Kft. szolgáltatta apport formájában.

A Cartaphilus Könyvkiadó Matyi Dezső érdekeltsége, ez adott le tavalyi mérleget, de abból sem látszik a 800 milliós tőkeemelés forrása: 2015-ben 9 ezer forint bevételt és 64 millió mínuszt könyvelt el. A bedőlt Pécsi Direktet és a többnyire veszteséges Matias-Borászatot elnézve a könyvpiacon csak találgatják a tőkeemelés forrását. Két lehetőség forog: az egyik szerint Matyi befektetőt talált, a másik pedig külföldi csatornákon keresztül csepegtetett pénzeket rejt a háttérben, arra alapozva, hogy a Pécsi Direkt tulajdonosa a washingtoni bejegyzésű Rainbow Publishing LLC.

A Világgazdaság megkérdezett könyves vállalkozásokat, akik eddig nem észleltek változást az adósságrendezés menetében, a törlesztési hajlandóságában: azóta, hogy átszerződtek a Könyvbazárhoz és elfogadták, hogy három év alatt jutnak hozzá a követelésükhöz - lemondva a tartozás kamatairól -, a cég csepegtetve fizet, a lejárt tartozásokat egyenlítgeti ki kisebb-nagyobb csúszással. A megkérdezettek egyike se jutott el odáig ugyanakkor, hogy felszámolást kérjen a Könyvbazár ellen, mivel mindig sikerült előbb dűlőre jutniuk.

(Világgazdaság, 2016. augusztus 22.)

Nagyokat lapoz a Libri

Vezeti a magyar könyvpiacot. Az Alexandra titkolózik.

A könyvpiac átlaga felett bővült mind a Libri, mind a Líra forgalma. Az Alexandra-csoport kereskedőcége, a Könyvbazár eddig csak a 2014-es évről adott számot.2015-ban tankönyvek nélkül 46 milliárd forint volt a teljes könyvforgalom a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének összesítése alapján, ami 3,2 százalékkal több az előző évinél. Jelenleg úgy tűnik, hogy az e-könyv-forgalom nem temette maga alá a printet, hiszen fellendülés mutatkozik a nyomtatott piacon.

2014-ben és 2015-ben átlagosan 15 százalékkal nőtt a Líra Könyv Zrt. forgalma, és 2016-ra is 10 százalék körüli mértéket valószínűsít a könyvescég. Ez sokkal gyorsabb, mint a könyvpiac átlagos bővülése. Az elsősorban kereskedelemmel foglalkozó Líra forgalma közel 6 milliárdra nőtt 2015-ben, miközben a nyeresége 20 millióval, 167 millióra emelkedett. A Lírát 83 százalékban tulajdonló és a csoporthoz tartozó könyvkiadókban is részes Kolosi és Társa Befektető Kft. mérlegéből pedig 6,2 milliárdos konszolidált forgalom és 400 milliós nyereség olvasható ki.

A könyvpiac növekedése 2016-ban is folytatódik, ez igaz az igényes szépirodalomra specializálódott Magvető, valamint a szórakoztató és ismeretterjesztő irodalmat kiadó Athenaeumra is. Ezen a fronton erősít a Líra is: az Athenaeumon belül önálló márkaként létrejön a Szépmíves Könyvek műhelye, amelynek fő profilja a 19–20. századi emlékiratok, naplók, kultúrtörténeti munkák kiadása lesz. Ráadásul a Líra profitált a legtöbbet a pécsi könyvbirodalom, az Alexandra válságából.

Az Alexandra-csoportról friss adatok nem lelhetők fel a nyilvántartásban. A csoport egykori központi cége, a Pécsi Direkt Kft. a fénykorában 15 milliárd forint feletti éves forgalmat hozott össze, de még 2013-ban is 13,5 milliárdot rögzített a mérlegében. Igaz, a vesztesége ekkor már 900 millió fölött volt, a könyvvizsgáló pedig visszautasította a véleménynyilvánítást, mivel megfelelő dokumentumok hiányában nem tudott meggyőződni például a kötelezettségek, a cégérték, vagy a készletek nagyságáról. A Pécsi Direkt felszámolása folyamatban van, a nagykereskedelmet novemberben átvette tőle kapcsolt vállalkozása, az ugyancsak Matyi Dezső érdekkörébe tartozó Könyvbazár Kft. Utóbbi azonban eddig csak a 2014-es évről adott számot, akkor 8,6 milliárd forint árbevételt mutatott ki, adózott eredménye pedig 606 millió forint volt.

A könyvpiac szereplői úgy számolnak, hogy már átvette a vezetést az SQ Invest Kft. többségi tulajdonában álló Libri-Bookline-csoport. 2015-ben egy sor bevásárlóközpont üzletét vette át a Libri, olyanokat, amelyekben korábban az Alexandra forgalmazott. A Libri amúgy a Shopline bekebelezése után is offenzívában maradt, két kiadóban, a Jaffában és a Scolarban is érdekeltséget szerzett. A konszolidált beszámoló szerint a kereskedői és kiadói üzletág együtt 16 milliárd forint forgalmat könyvelhetett el, az adózott eredménye pedig 700 millió forint felett volt.

(Világgazdaság, 2016. június 21.)

Nyomul a Libri

Újabb értékesítőhelyeken jelenik meg a könyves kereskedő.

További tucatnyi bolt megnyitásáról írt alá bérleti szerződést a Libri-Shopline leányvállalata, a Libri Kereskedelmi Kft. a magyarországi plázákat üzemeltető Klepierre Management Magyarország Kft-vel.

A cég megállapodással a Libri jelenlegi, 36 boltból álló hálózata 2015. második félévétől bővül. A Klepierre-hez tartozik három fővárosi, valamint egy-egy szegedi, nyíregyházi, debreceni, miskolci, fehérvári, győri, kaposvári, szolnoki és nagykanizsai bevásárlóközpont.

A Libri-Shopline Nyrt. új üzleteinek többsége pár száz négyzetméteres lesz, de ezer négyzetméteres boltot is nyitnak. Az ingatlanok többségét nyáron veszik birtokba. Stratégiai céljuk leginkább a nyugat-magyarországi fehér foltok eltüntetése, így a győri megjelenés jelenthet sokat. Áprilisban egy utcai boltot is nyitnak Szombathelyen.

A Duna Plázában és a Csepel Plázában a jelenlegi üzletekben változtathatnak azok méretén. Legutóbb a Mammutban költözködött a Libri, így októbertől a korábbinál kisebb, 924 négyzetméteres alapterületen várják a vásárlókat.

A cég tavaly 2014. első félévben 5,5 milliárd forint nettó árbevétellel zárt, az adózott eredménye azonban 215 millió forintos veszteséget mutatott. A hagyományosan erős 2014. negyedik negyedév után a Libri megítélése szerint a kereskedelmi üzletág eredménye javulhat a jövőben, amit erősíthet a kiadói üzletág.

A Libri feltehetően azzal is számol, hogy a versenytárs Alexandra könyvesbolt hálózat körüli bizonytalanságok, melyeket most csend övez, azért rést üthetnek a piacon a terjeszkedéshez.

(Világgazdaság, 2015. március 5.)

Michelangelo Buonarroti: Seated Male Nude/Ülő férfi akt

Nagy dobásra készül a Pepco.

amelyeket eladtak. Remek eredményeket könyvelhet el a magyar műkereskedelem a 2018-as évben.

amelyeket eladtak. Remek eredményeket könyvelhet el a magyar műkereskedelem a 2018-as évben. ₪₪₪

A bővülő érdeklődésnek köszönhetően nemcsak a festmények, de a műtárgyak egyéb területein is élénkülő volt a kereslet, de a húzóágazat továbbra is a festmény, amelyet jól mutat a 2018-ban legmagasabb áron értékesített alkotások listája, írja a Portfolio.

Sikeres évet mondhat magáénak a magyar műkincspiac. Ezen belül is a festmények kereskedelme szárnyalt a leginkább. A két piacvezető aukciósház - a Virág Judit és a Kieselbach Galéria - legutóbbi árverési forgalma egyenként is megközelítette az egymilliárd forintot, de a kisebbek - például a Bodó és a Nagyházi Galéria, valamint a BÁV - festménykollekciói is meghaladták, vagy közel jártak a százmilliós összforgalomhoz.

Az első: Rippl-Rónai József: Cyniák fehér vázában

A kínálat a régi és a kortárs mestereknél a szokottnál szélesebb volt, a legnagyobb forgalmat hozó klasszikus moderneknél pedig sikerült jelentősen túlhaladni az elmúlt években már megszokott jó színvonalat. Számos tételért hosszú licitharc folyt, s a korábbinál lényegesen több tétel kelt el a becsült értékének megfelelő vagy azt meghaladó áron. Az aukciókon számos új, zömében fiatal érdeklődőt is fel lehetett fedezni, úgy tűnik, kialakulóban van egy ifjabb gyűjtőgeneráció, illetve befektetői réteg, amely a műtárgyakkal is komolyan számol portfoliójában.

Az elmúlt két év tapasztalatai és aukciós eredményei alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a magyar műkereskedelem képes túlszárnyalni a 2008-as válság előtti boomot. Bár az eredmények már 2010-es évek első felében is kedvezően alakultak, ebben az esztendőben az is beigazolódott, hogy a műkereskedelem tartósan jó eredményeihez elengedhetetlen biztos gyűjtőkör stabilan megerősödött. Kiegyensúlyozottá - de ami talán még fontosabb -, hosszú távon tervezhetővé vált a kereskedés.

Az élénkülés a 2018-as év rekordáraiban mutatkozott meg a legszignifikánsabban. Az esztendő legmagasabb áron értékesített tíz festménye az 52 és 170 millió forintos tartományban helyezkedik el, ami messze jobb eredmény, mint a korábbi évek teljesítménye. A Virág Judit Galéria által értékesített Rippl-Rónai József: Cyneák fehér vázában (170 millió forint), a ház téli kollekciójának másik "húzóképe" Vaszary János Korzója (140 millió forint), valamint a Kieselbach Galéria ugyancsak decemberben értékesített Perlrott Csaba Vilmos Önarckép szoborral című (140 millió forint) művének leütési ára messze túlhaladta a várakozásokat.

A 2018-as év legdrágábban eladott festményei:

Rippl-Rónai József: Cyniák fehér vázában, 1910 körül 170 millió forint - Virág Judit Galéria
Vaszary János: A pesti Duna-korzó, 1934 körül 140 millió forint - Virág Judit Galéria
Perlrott Csaba Vilmos: Önarckép szoborral 140 millió forint - Kieselbach Galéria
Rippl-Rónai József: Pihenő Fenella, 1911 85 millió forint - Virág Judit Galéria
Kádár Béla: Zenészek, 1928 80 millió forint - Virág Judit Galéria
Reigl Judit: A semmi szétzúzása, 1954 65 millió forint - Virág Judit Galéria
Rippl-Rónai József: Kékruhás lány virágos kalapban, 1910-es évek 63 millió forint - BÁV
Bortnyik Sándor: Vörös palack, 1923 60 millió forint - Virág Judit Galéria
Reigl Judit: Robbanás 60 millió forint - Kieselbach Galéria
Perlrott Csaba Vilmos: Őszi utca Nagybányán, 1909 52 millió forint - Virág Judit Galéria

A tízes listából az is kitűnik, hogy a gyűjtők elsősorban a modern progresszív irányzatok képviselőit keresik. 19. századi, vagy akadémisztikus alkotás egyáltalán nem szerepel a legértékesebb művek között. A századelő magyar fauve festészetének nagyjai, valamint az 1920-as, 1930-as évek art deco neves képviselő szinte egyeduralkodók a hazai a műkereskedelemben.

A második: Vaszary János: A pesti Duna-korzó

A műkincspiac bővülésének másik jele, hogy a biztonságos befektetésnek számító modern klasszikusok mellett, egyre nagyobb az érdeklődés a második világháború utáni, illetve a kortárs művészet iránt. Jellemző, hogy a 2018-ban eladott legértékesebb alkotások között két Reigl Judit alkotás is szerepel. A Franciaországban élő művész alkotásai nemcsak idehaza, hanem már világviszonylatban is kurrens daraboknak számítanak, miközben a kortárs kínálat folyamatosan bővül idehaza. A piacvezetők kollekcióiban már fajsúlyos szereppel bír a kategória, miközben a Dobossy, a Contempo, a Blitz, illetve a BÁV is jelentkezik kortárs árverésekkel.

(Portfolio, 2018. december 23.)

A Blitz most fotóaukcióban lép

Nagyot dob a magyar fotográfiából a Blitz.

Ritka széles portfólióval tartja meg első fotóaukcióját a Blitz Galeria, írja a Világgazdaság. Az anyagba nemcsak történeti, hanem kortárs darabok is bekerültek.

Október 25-én rendezi az első fotóaukcióját a Blitz Galeria, ezúttal új helyszínen, a Szentendrei úti PP Centerben. Egyébként is, de az első nekifutáshoz képest pláne nagy merítésről van szó, hiszen a magyar fotográfia 1930 és 2018 közti időszakából összesen 172 tételt tartalmaz az anyag. Ebben megtalálhatók történeti és kortárs fotók egyaránt.

A legmagasabb kikiáltási árról, 7,8 millió forintról Lugosi Lugo László 1993-ból származó, 56 darabos, vintage nagyításokból álló Szén című sorozata indul.

A képek a mecseki szénbányászat Pécs környéki elhagyatott helyszíneit mutatják be, ahol a 19. század közepe óta bányásztak szenet. A fényképek éppen ezért egyszerre minősülnek ipari és kordokumentumnak. Négy teljes sorozat készült el: egyet az idők folyamán elloptak, egy sorozat egy budapesti magángyűjteményben van, a maradék kettő közül pedig az egyik ezen az árverésen kerül ki a piacra. Az anyagból 1995-ben könyvet is kiadtak.

Lugosi mellett más érdekességgel is készül a Blitz. Az aukcióra szánt fényképek között ott lesz a tavaly, 104 éves korában elhunyt világhírű magyar fotós, Ata Kandó munkája is, aki az 1956-os magyar menekülthelyzet dokumentálásában fontos szerepet játszott, de divatfotósként is maradandót alkotott. Személyesen is ismerte Robert Capát, karrierje pedig felölelte a teljes 20. századot. A hatvanas években több utat tett Dél-Amerikába, itt készült a jövő heti árverésen kínált, egy venezuelai vízesést megörökítő 1962-es fotója, amely 350 ezer forintról indul.

Lucien Hervé, a magyar származású fényképész, aki újító szellemű építészek állandó fotográfusaként vált világhírűvé, a Blitz eseményén a Jean Cocteau-ról 1949-ben készített portréjával szerepel. A zselatinos ezüst nagyítás kikiáltási ára 280 ezer forint. Ugyancsak megvásárolható az 1956-os születésű Stalter Györgynek és szintén fényképész feleségének, Horváth M. Juditnak több szubjektív dokumentarista felvétele is. A házaspár évtizedeken keresztül fényképezte a magyarországi cigányság életét és helyzetét. A képeket 140 és 240 ezer forintos kikiáltási áron hirdette meg a galéria.

Ujj Zsuzsi nem csupán fotós, hanem performer és alternatív rockzenész is, a Csókolom zenekar énekesnője. Tőle néhány 80-as évekbeli fotót tesz hozzáférhetővé a Blitz 300 és 400 ezer forintról indulva

Eiffert János 2015-ben készült nagyméretű, vászonra nagyított, Akt vörös drapériával című digitális felvétele 300 ezer forintról indul. A filmoperatőrként és fotóművészként is tevékenykedő Dobos Tamás különös hangulatú, üvegnegatívról készített giclée művésznyomatainak kezdő ára 200 és 500 ezer forint között mozog.

Az Iparterv művészeihez tartozó Baranyay András képein az önportré az egyik vissza-visszatérő motívum, amelynek számos megjelenési formája van a hátképektől az alvó képeken át a mások portréjával összeexponált képekig. Egy 1979-es önarcképéért zajlik majd a licit, 360 ezer forintot kérnek érte.

A fiatal fotósgenerációt mások mellett az 1991-ben született Bakonyi Bence képviseli, aki a húszas évei elején élt Kínában, és bejárta Ázsiát. A már meglévő, megrendezett sorozatai mellé itt dokumentarista fotográfiák társulnak, amelyek sokszor a megrendezettség szellemével készültek. Fiatal kora ellenére számos kiállítással, művészeti vásárral és galéria-képviselettel büszkélkedhet. Tőle egy 2013-as sorozatából kínálnak három felvételt 180 és 360 ezer forinton meghirdetve.

(Világgazdaság, 2018. október 22.)

Mennek a magyar festmények külföldi aukción

A nagy külhoni árverezőházakban rendre felbukkannak magyar festőktől származó tételek.

Aki befektetésként vásárol műtárgyat, érdemes figyelnie ezekre az eredményekre, hiszen értékesítéskor sokat jelent, ha külföldi vevőkre is számíthat, írja a Világgazdaság.

A londoni Sotheby’s június 20-i impresszionista és modern művészeti aukcióján, nem az esti nagy árverésen, hanem a délelőtti, kisebb értékű műveket felvonultató eseményen Scheiber Hugó 30-as évekből származó, Kánkántáncosnők című, pasztellkréta-technikájú, papíralapú műve került kalapács alá.

Scheiber Hugó: Kánkántáncosnők; 1930 körül; kréta, szén, pasztell; 63,5 x 50,5 cm; a Sotheby’s jóvoltából

A becsértékét (7–9 ezer font) felülmúlva tízezer fontért talált új gazdára. A képet – a katalógus információi szerint – a 80-as években Magyarországon vásárolta beadója, és Molnos Péter művészettörténész adott hozzá eredetiséget bizonyító iratot, úgynevezett attestet.

Szintén a londoni Sotheby’s árverezett június 27-én a kortárs és modern művek délelőtti árverésén három Vasarely-munkát. Ezeknek eredetiségigazolása a művész családjától származik, és benne lesznek a hamarosan megjelenő Vasarely-életműkatalógusban is. A legmagasabb értékű kép, a Játék címet viselő akrilfestmény 120–180 ezer fontos becsértékkel egy nagy amerikai magángyűjteményből jött vissza a piacra. Utoljára 2008-ban szerepelt nyilvános árverésen, most azonban nem érkezett rá licit. A második mű, a Pulsar-Va című kép viszont 60–80 ezer fontos becsértékét messze meghaladva, 106 ezer fontért kelt el. Az 1965-ben készült R-Beryll című relief 27 050 fontos leütési ára pedig épp beleesett az előzetesen megállapított 25–35 ezer fontos becsértékes sávba.

Victor Vasarely: KEZDI DOMB; 1968–75; akrill, vászon; 160 x 160 cm; a Koller jóvoltából. Az eredetiség igazolása a művész családjától származik

A bécsi Dorotheum június 28-i modern és kortárs árverésén négy magyar tétel is kikiáltásra került, ugyanazzal a két-három ezer eurós becsértékkel. A három Lakner László-műre nem érkezett licit. Ezek nem festmények voltak, hanem egy sorozathoz tartozó, cím nélküli objektek: plexidobozokba helyezett, nyitott és átfestett könyvek, egy-egy kiemelkedő gondolkodó – Goethe, Ingres és Lessing – aláírásával, és 1977-ben készültek. Azonban Molnár C. Pál 1930-as fekvő aktja, amelyet beadója az 50-es években Budapesten vásárolt, és a katalógus szerint a velencei biennálén is kiállították, jóval a becsértéke fölött, 21 500 euróért kelt el. Bécs másik neves aukciósháza, a Kinsky Birkás Ákos Fej című sorozatából árverezett egy darabot néhány nappal a művész halála után. Az 1992-ben készült festmény leütési ára 11 ezer euró lett.

A zaklatott életű és tragikus véget érő Czigány Dezsőtől egy csendéletet és egy tájképet árverezett a neves zürichi Koller Aukciósház június 29-én, és mindkét tétel 24 500 frankért ment el. Ugyanitt június 30-án a nemzetközi piacon egyre keresettebb, életművét Párizsban kiteljesítő Francois Fiedler (Fiedler Ferenc) három, Jackson Pollock hatását mutató, 1959-ben, 1964-ben és 1989-ben keletkezett, cím nélküli képe is gazdára talált hétezer, kilencezer és 45 ezer frankos áron. Itt is szerepelt egy Vasarely-akrill, ezért csaknem 200 ezer frankot adtak, mert – ahogy a katalógus tanulmánya kifejti – az 1968-ban született nagy méretű festmény az életmű kulcsfontosságú korszakának egy emblematikus darabja.

(Világgazdaság, 2018. július 14.)

Csúcsra tőr a műkincs piac

Gyarapodott a világ műkincs piaca 2017-ben. Egy Leonardo kép 450 millióért ment el. Dollárért.

Az elmúlt tíz évben mindössze egyszer volt olyan erős éve a műkincspiacnak, mint 2017-ben, írja az Origo. Bár a rekord messze volt, de legalább minden idők legdrágább festménye 2017-ben cserélt gazdát. 2018-ban a csúcs is megdőlhet, nagy reményeket fűznek több Picasso képhez és a Rockefeller-gyűjteményhez is.

2017-ben több nagyértékű műkincsvásárlás is történt, ami meglátszik a globális forgalom nagyságán. A festmények piacán a rekord is megdőlt, Leonardo da Vinci Salvator Mundi (Világmegváltó) képét 450 millió dollárért (nagyjából 120 milliárd forintért) vette meg a szaúdi herceg.

A Bloomberg azt írja, hogy a műkincspiac most kezd magához térni, két év csökkenés után ismét növekedett 2017-ben. A 12 százalékos bővülés azt jelenti, hogy 2017-ben összesen 64 milliárd dollárt költöttek műkincsekre.

Bár az emelkedés biztató, de az elmarad a 2014-es rekordtól, amikor 68 milliárd dollár értékű volt az összes eladás.

A legnagyobb piacnak továbbra is az Egyesült Államok számít, az eladások 42 százaléka itt történt, második helyen Kína áll 21 százalékkal, míg az Egyesült Királyság 20 százalékot hasított ki a tortából.

A piac jelentős részét adták 2017-ben is a nyilvános aukciók, 28 milliárd dollárt tett ki ez a fajta kereskedelem, ami 27 százalékos bővülés 2016-hoz képest.

További érdekesség, hogy 2017-ben 52 ezer művész munkái kerültek kalapács alá, de azoknak csak 2 ezreléke tudott olyan alkotást felmutatni, amelynek ára elérte a 10 millió dollárt.

Winston Churchill utolsó festményének árverése FORRÁS: SPUTNIK/ALEKSANDR KONDRATUK

A minimum 1 millió dollár értékű műkincsek tették ki az eladások értékének 64 százalékát, miközben ez csupán a tranzakciók 1 százaléka volt. Ez azt jelenti, hogy a legdrágább 1 százalék viszi el a teljes pénzforgalom közel kétharmadát.

Az Economist szerint az aukciós házak is jó évet zártak, sőt a 2018-as év jól indult, egy rejtélyes gyűjtő több Picassót is felvásárolt. 2018-ban sokat várnak a Rockefeller-gyűjteménytől, ahol elemzők dollárszázmilliós forgalmat jósolnak.

(Origo, 2018. március 18., fotó: AFP/2017 GETTY IMAGES/ILYA S. SAVENOK)

Kelendő a műtárgy

A műkereskedelem egyre jobb formába lendül. Például Jean-Michel Basquiat: 35 ezer dollárról 5,4 millió dollárra ugrott festményének ára.

A fellendülés nagyrészt a kortárs művészeti eladásoknak köszönhető, írja a Világgazdaság.

2018 tavaszán ismét csúcsdarabok kerülnek kalapács alá, árverezésüktől újabb rekordok várhatók. A kortárs művészet a mai művészeti piac legélvezetesebb területe, szenvedélyes gyűjtőkkel. Egyre nagyobb közérdeklődésre tart számot, és egyre jelentősebb pénzösszegek cserélnek gazdát itt, és már nemcsak a magángyűjtők játszótere a kortárs aukciós piac, a múzeumok is egyre határozottabban szállnak be a vásárlásokba.

Az árak változása a kortárs művészet területén a leggyorsabb, az árszint dinamikusan nő. Ezt szemlélteti például Wolfgang Tillmans kortárs fotográfus Gillian & Christopher című, 1993-as, egypéldányos printje – 2015 októberében jelent meg először a piacon, akkor 50 ezer dollárért értékesítette a londoni Christie’s, majd 2017 májusában ismét árverezték a Sotheby’s New Yorknál, ekkor már 150 ezer dollárt ért.

Jean-Michel Basquiat Water-Worshipper (Vízimádó) című 1984-es képének ára harminc év alatt 35 ezer dollárról 5,4 millió dollárra nőtt
Forrás: VG

A kortárs művészet erős befektetési potenciállal rendelkezik, de a kockázati tényező is magas. Hasonlóan a pénzügyi piacokhoz, minél erősebb a növekedés, annál nagyobb a kockázat.

Mindenesetre, a befektetési szempontoktól eltekintve, a kortárs művészet gyűjtője úgy érzi, részese a művészettörténeti kánon kialakításának: akár egy konkrét mű megvásárlásával, akár egy művész támogatásával aktív alakítója lehet a folyamatoknak. Emiatt a kortárs műgyűjtők elkötelezettsége rendkívül erős, amit jól mutat a 41 éves japán Maezava Juszaku esete Jean-Michel Basquiat műveivel: 2017 májusában a Sotheby’s New York-i árverésén 110,5 millió dollárt költött Basquiat 1982-es datálású, cím nélküli vásznára, amely így a legdrágább kortárs műalkotás lett.

Később Maezava elismerte, nem számított arra, hogy a leütési ár ennyire fölé megy az előzetesen megállapított 60 millió dolláros becsértéknek. Nota bene, a becsérték is neki volt köszönhető, a korábbi rekordárat (57,3 millió dollárt) is ő fizette ki 2016-ban. Tehát egy év alatt megduplázta a festő rekordárát ugyanaz a gyűjtő, aki rendre úgy nyilatkozik, hisz Basquiat művészetében, és biztos benne, hogy befektetési szempontból is helyesen döntött, amikor az ösztöneit követte.

Mindenesetre Jean-Michel Basquiat Water-Worshipper (Vízimádó) című 1984-es művének műtárgypiaci karrierje Maezava igazát támasztja alá. A kép az elmúlt harminc évben újra és újra megjelent a piacon, New Yorkban, Párizsban, Londonban és végül Hongkongban aukcionálták, és egyre rövidebb idők teltek el két árverés közt, egyre biztosabb volt, hogy érdemes újra kalapács alá vinni, ugyanis nőtt az értéke. 1998-ban a Christie’s New York-i aukcióján 35 ezer dollárt ért, 2010-ben a Sotheby’s párizsi eseményén 3,2 millió dollárt adtak érte, 2014 februárjában a Sotheby’s londoni árverésén pedig már 4,1 millió dollárért kelt el, majd 2017 áprilisában a Sotheby’s árverésén Hongkongban 5,4 millió dolláron ütötték le ugyanazt a festményt.

(Világgazdaság, 2018. február 25.)

Műtárgyak piaca: New York, London, online

Egy évtized alatt ezer milliárdnál is nagyobb lehet a világ műtárgy piacának a növekedése.

A nemzetközi műtárgypiac 2017-re stabilizálódott, írja a Világgazdaság. Belső piaci átrendeződés zajlik, de az elemzők hosszú távon is kiegyensúlyozottságra számítanak. A világ műtárgy vagyona folyamatosan nő, 2026-ra a becslések szerint 2.700 milliárd dollárt tesz majd ki – állapította meg a Deloitte Art & Finance Reportja.

A 2016 áprilisától 2017 közepéig tartó időszakot vizsgáló műtárgypiaci jelentés az eddigi eredmények elemzésén túl jövőbe mutató tendenciákat is igyekszik felrajzolni, segítve a befektetési célú műtárgy vásárlásokat. Tapasztalatok szerint a műgyűjtők és műtárgyvásárlók nagy többsége (86 százalék) még mindig érzelmi alapon dönt arról, milyen műtárgyat vásárol meg, de 79 százalékuk gondosan mérlegeli a befektetési szempontokat is. Világszerte egyre nagyobb az igény a műtárgybefektetések iránt, így pontosnak tűnik az a becslés, hogy a világ műtárgyvagyona a 2016-os 1.600 milliárd dolláros szintről tíz év alatt, 2026-ra 2.700 milliárd dollárra nő.

Az Artnet – a nyilvános aukciókon elért árakat nyilvántartó adatbázis – adatai szerint a művészeti piacon a műalkotások több mint 85 százalékának emelkedett az ára. A legkiemelkedőbb korszaknak számító impresszionista és a kortárs művészet esetében legerőteljesebb a növekedés: az impresszionista műveknél 10,5 százalékot, a kortárs műalkotásoknál 7,5 százalékot mértek. A műtárgypiacon hosszú ideje az impresszionista, modern és kortárs aukciók a mértékadók, ez a két kategória számít a piac legerősebb területének.

A jelentés szakértői szerint összefüggés tapasztalható a különböző műtárgypiaci területek és befektetési eszközosztályok hozama közt. A biztonságos műtárgytípusok, mint az impresszionisták és a régi mesterek hozama nagyban összecseng a biztonságos eszközökkel, amilyenek a kötvények és az ingatlan. Kockázatos, így nagyobb hozammal kecsegtető műtárgybefektetésnek számít a kortárs művészet, különösen a kínai kortárs művészet, amely nagyobb szélsőségekkel leng ki. A kortársak hozama a kockázatos eszközökkel – értékpapírokkal, árucikkekkel – mozog együtt.

A világ két nagy vezető aukciósháza, a Sotheby’s és a Christie’s forgalma 2000 és 2017 között folyamatosan nőtt, csaknem meghétszereződött (még úgy is, hogy 2009-ben a válság miatt megtorpanást mértek). A legnagyobb összforgalma a két háznak 2014-ben volt, a számok 2015–17 közt csekély mértékben ugyan, de visszaestek egy belső piaci átrendeződés miatt.

Feljövőben van az online terület, noha a legmagasabb árú, kiemelkedő tételek valószínűleg sosem fognak ezen a platformon gazdát cserélni. A középkategóriában viszont az árverezőházak veszíthetnek pozíciójukból, a műkereskedők és galériák ellenben növelhetik piaci részesedésüket, s hosszú távon mindez a műtárgypiac kiegyensúlyozottságát erősíti.

Földrajzi elhelyezkedés tekintetében a műtárgypiac központi helyszíne még mindig New York és London.

Utóbbi esetében 31 százalékkal, a „Nagy Almában” 29 százalékkal nőtt az aukciós összforgalom. Az ázsiai vevők részaránya növekvő tendenciát mutat, ennek ellenére Kínában „csak” 21 százalékkal emelkedett az aukciós forgalom. Ennek az az oka, hogy a különleges alkotások a hagyományos helyszíneken jutnak ki a piacra. Még akkor is, ha az elmúlt év gyakorlata szerint a fő tételeket az árverés előtt, utazó kiállítások keretében ázsiai gazdasági központokban is bemutatják, de a végén visszaviszik őket Londonba, vagy New Yorkba, és ott teszik őket kalapács alá.

A műtárgyak földrajzi elhelyezkedése ennek ellenére valószínűleg tovább fog változni. Ma a műtárgyállomány 60 százaléka Európa és Észak-Amerika műgyűjteményeiben található, tíz év múlva (az előrejelzések szerint) már csak 52 százalék marad ezeken a helyeken. Párhuzamosan az ázsiai gyűjtemények részesedése 21 százalékról 29 százalékra fog növekedni. A műtárgyak Ázsiába vándorlását már az elmúlt években megfigyelhettük, de 2017-ben a folyamat – kiváltképp a csúcsdaraboknál – felerősödött.

A műtárgypiac transzparens része az aukciók világa. Az elemzés szerint 2016 nehezebb éve volt a piacnak, 2017-re az eladások összértéke növekedett 4,8 milliárd dollárról 5,7 milliárd dollárra, annak ellenére, hogy 2017 első fél évében az aukción leütött műtárgyak száma jelentősen csökkent. Azaz kevesebb, ám drágább műtárgyak cseréltek gazdát árveréseken, ami összefügg az online értékesítés növekedésével.

(Világgazdaság, 2018. február 11., Jankó Judit írása)

Christie's: nagyot ment a műtárgy piacon

Nőtt mindene: árbevétele, ügyfeleinek száma.

A Christie's londoni székhelyű aukciós ház 6,6 milliárd dollár bevétellel zárta a 2017-es évet, ami 21 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit.

A Christie's a 2017-es évről kiemelte Leonardo da Vinci Salvator Mundi (Világmegváltó) festményének eladását 450 millió dollárért egy New York-i árverésen. A műkincsvilágban rekord az átszámítva mintegy 111 milliárd forintos összeg.

Az Egyesült Államokban tartott Christie's árveréseken a bevétel 62 százalékkal, 3,2 milliárd dollárra ugrott, Európában és a Közel-Keleten együtt 11 százalékkal, 2 milliárd dollárra nőtt. Az online kereskedésből tavaly 72 millió dollár folyt be, 8 százalékkal több az egy évvel korábbinál - írja az MTI.

Az 1 millió font felett vásárló új ügyfelek száma 40 százalékkal nőtt 2017-ben, a 10 millió font felett értékesített műtárgyak száma 65-re emelkedett a 2016. évi 26-ról.

A Christie's új ügyfeleinek a száma 2017-ben 31 százalékkal nőtt.

(Napi.hu, 2018. február 2.)

Műtárgy: megy a webre az is

Egyre több az online műtárgy árverés. A Christie's sem akar kimaradni.

A Christie's cég vezetése úgy gondolja, hogy a vevők igényei miatt váltaniuk kell és nekik is el kell kezdeniük online aukciókat szervezni a hagyományosak mellett, írja az Origo. A mai rohanó világban az aukciók kedvelői egyre kevésbé érnek rá végigülni egy több órás licitet. Sokan szeretnének otthonuk kényelméből, akár nyaralás közben vagy éppen a tengerpartról licitálni.

A hagyományos aukciók mellett most már az egyre népszerűbbek az online árverések

Az igazán izgalmas része a dolognak, hogy az online árverés is kétféleképpen történhet. Az egyik a hagyományos, tehát mindenki licitál, akárcsak egy online boltban, a másikat viszont ugyanúgy levezetik, mint egy igazi árverést.

A Christie's szerette volna, hogy a kényelem mellett megmaradjon az árverés hangulata is, ezért ugyanúgy egy kikiáltó vezeti az online liciteket is. Így a licitáló tényleg úgy érezheti magát, mintha egy igazi aukciósházban lenne, miközben otthonról, a fotelból küldi az árajánlatokat.

Csillagászati áron, 170,4 millió dollárért (50 milliárd forintért) kelt el a Christie's New York-i árverésén Amedeo Modigliani Nu couché című aktfestménye.

Az online árverések száma egyre nő, ezért a kikiáltóknak és az aukciós házaknak is hozzá kell szokniuk ehhez az újfajta dologhoz. Az előző évben online aukciókon a műtárgyak 8,3 százalékát adták el. Ez a szám 2013-ban még alig 4 százalék volt.

Robin Kermond kommunikációs tréner készíti fel a kikiáltókat az újfajta kihívásra. Szerinte az online aukciók levezetése nagyon hasonlít a televíziós műsorvezetők munkájához. A különbség csak annyi, hogy ott egy stúdióban ülnek, itt viszont saját számítógépükre és videós eszközeikre kell hagyatkozniuk.

Mivel általában az aukció levezetője csak az ügyfél helyszínét látja felvillanni a képernyőjén, ezért különböző módszereket kell elsajátítaniuk ahhoz, hogy folyamatosan tudják tartani a kapcsolatot a licitálókkal.

Fontos különbség még az is, hogy az emberek mennyi pénzt hajlandók ilyen típusú liciteken elkölteni. A Financial Times szerint az online árveréseken hajlamosabbak olcsóbb műtárgyakat vásárolni, főleg 5 ezer dollár alatti értékben.

A Christie's 2017-ben már bezárt egy aukciósházat, ez pedig azt jelzi, hogy a cég még nagyobb hangsúlyt szeretne fektetni az online licitekre.

(Origo, 2017. augusztus 19., fotó: AFP/Timothy A. Clary, dpa Picture-Alliance/AFP/Daniel Naupold)

Christie's: jön a Rockefeller-gyűjtemény

Minden idők legnagyobb értékű gyűjteményét dobják piacra. 700 millió dollárért.

A 2017-ben elhunyt amerikai milliárdos, David Rockefeller műgyűjteményét a Christie’s dobja piacra, írja a Világgazdaság. Prezstízsszempontból is fontos ez az aukciósháznak, ráadásul minden idők legnagyobb értékű kollekciójáról van szó, írja a Világgazdaság. A világ vezető aukciósházának New York-i székhelye a Rockefeller Centerben van, és a sajtóban megjelent hírek szerint a megbízást azzal nyerte el a Christie’s, hogy megállapodott egy – nyilvánosságra nem hozott – garantált minimálárban a teljes kollekcióra. Egyes nagy értékű tételek esetében ez bevett gyakorlat, de teljes gyűjteményre eddig még egyetlen aukciósház sem vállalt ilyet, hiszen ezzel sokat kockáztat.

A Christie’s, ahogy mostanában szokás, egész programsorozatot tervez a kollekció bemutatására, a gyűjtemény anyagából válogatott kiállítást 2018 tavaszáig több földrészre elviszi. A bevételt a család jótékony célú alapítványai, különböző múzeumok, köztük a New York-i Museum of Modern Art (MoMA), valamint a Harvard és a Rockefeller Egyetem, valamint az amerikai külpolitikát befolyásoló Külkapcsolatok Tanácsa kapja – ebben Rockefeller közéleti szerepet vállalt –, továbbá környezet- és természetvédelmi projekteket támogatnak majd.

David Rockefeller a dinasztiaalapító John D. Rockefeller legkisebb unokája volt, a nyilvánosság előtt utoljára 2016 nyarán, a századik születésnapja után jelent meg a MoMA szokásos évi jótékonysági partiján. 2017 tavaszán halt meg, vagyonát a Forbes 3,3 milliárd dollárra becsülte. A műgyűjtésben családi hagyományt vitt tovább, anyja, aki a MoMA társalapítója volt, főként ázsiai művészetet és kortárs műveket gyűjtött, apja pedig az antik és a reneszánsz korszak iránt érdeklődött. Saját, 15 ezer darabot számláló kollekciójában impresszionista, posztimpresszionista és modern festmények, európai bútorok és kerámiák, valamint amerikai festmények és iparművészeti tárgyak szerepelnek.

A Chase Manhattannek a kollekciója az Egyesült Államok legfontosabb céges műgyűjteménye. Kezdetben a műgyűjtésben a MoMA alapító igazgatója, Alfred Barr segítette Rockefellert, az ő tanácsára vásárolta meg Pierre Bonnard és Henri Matisse csendéleteit, Renoir aktját, Monet tavirózsáit. Később az amerikai absztrakt expresszionizmus felé nyitott. 2005-ben 100 millió dollárt adományozott a MoMA-nak, ami akkor a legmagasabb összegű egyéni támogatás volt. 2018 tavaszán egy aukciósorozat keretében kétezer tételt árvereznek el a gyűjteményből, a művek előzetesen becsült értéke 700 millió dollár.

(Világgazdaság, 2017. augusztus 17.)

Picasso hozta a legtöbbet

150 millió dollárért is vettek festményt. Műtárgypiac. ₪₪₪

Az Art Basel és a USB kimutatásai szerint azonban az elmúlt 5 évben közel 70 milliárd dolláros forgalomra tornázta fel magát a műtárgypiac melyet a 2008-ban kirobbant gazdasági válság is megrengetett (2009-ben 62 milliárd dollárról 40 milliárd dollárra esett vissza a forgalom).

Még a Brexit is nyomja a műtárgypiacot

A műtárgypiac sem kivétel, a politikai és a gazdasági helyzet befolyásolja ezt területet is. 2016-ban a Brexit és az amerikai elnökválasztás miatt kialakult bizonytalanabb helyzetben például az olyan neves alkotóktól, mint Andy Warhol, Francis Bacon vagy Pablo Picasso, jóval kevesebb alkotás jutott el az aukciókra. A javulás azonban már 2016 második felében elkezdődött, azt követően, hogy az év első felében például a Sotheby's 31%-os, a Christie's 29%-os visszaesést produkált. Az Art Tactic elemzése 2017-ben növekedés várható, melynek motorja az afrikai, dél-ázsiai, észak- és dél-amerikai piacok lehetnek.

A TEFAF (The European Fine Art Foundation) és az Art Basel 2017-es kimutatásai alapján általánosnak mondható az a tendencia, hogy a piacot egyre inkább a kínálat alakítja. Az éves forgalmat tehát nagyban befolyásolja, hogy milyen művek kerülnek a nagy aukciósházak és a kereskedők látóterébe. 2016-ban a nemzetközi piac több mint felét az 1945 utáni kortárs művek adták, emellett a modern és avantgárd, valamint az impresszionista és posztimpresszionista művek forogtak még jelentős számban. Legmagasabb összértékben Picasso művei keltek el a nyilvános aukciókon, a magánértékesítési rekordot pedig Gustav Klimt Adele Bloch-Bauer portré II. című alkotása érte el, amit Oprah Winfrey amerikai műsorvezető gyűjteményéből 150 millió dollárért vett meg egy kínai magángyűjtő.

Erős a magyar műtárgypiac

A magyar műtárgypiacon a becsült forgalom évente 15-20 milliárd forint között mozog. Míg a válság legsúlyosabb éveiben a Virág Judit Galéria aukcióinak forgalma 2-300 millió között alakult, az utóbbi két évben már egyetlen árverés sem zárult 500 millió forint alatt. „A hazai műkincspiac a válság óta egyre stabilabb és kiszámíthatóbb. Az igazán kvalitásos képek, az ún. gyűjtői darabok a válság éveiben is keresettnek számítottak. Amiben akkor visszaesést tapasztaltunk, azok a kisebb mesterek művei voltak. Ez akkoriban a stratégiánk újragondolására késztetett minket, így kevesebb tételt indítottunk az árveréseken. A piac stabilizálódását egyébként a tételszámok változása is jól mutatja. A kétezres évek elején 200 felett volt az átlagos tételszám, 2011-ben 160, ma pedig már újra 220 körül.“ – számolt be tapasztalatairól Kelen Anna, a Virág Judit Galéria művészettörténésze,aki jelenleg a Sotheby’s-nél folytat a nemzetközi műtárgypiaccal kapcsolatos tanulmányokat.

A festmények nagyon húznak

A 2016-os év a hazai műkereskedelmi piacon kifejezetten sikeresnek számított. Az aukciókon több rekordár is született, emellett az árszínvonal is emelkedett, a galériák, műkereskedők többsége javuló forgalomról számolt be. A hazai műkereskedelemben 2017-ben az ügyfélkör bővülését és az árszint stabilizálódását várják.

Hazánkban a műtárgypiac forgalmának 70-75 százaléka festményeladásokból származik, a gyűjtők körében még mindig a klasszikus és a huszadik század első feléből származó modern és avantgárd művek a legnépszerűbbek. “A Virág Judit Galériában azt tapasztaljuk, hogy az utóbbi években a gyűjtői kör összetétele és ezzel párhuzamosan az érdeklődés is kezd megváltozni. Sokan például jó nevű grafikákba fektetnek be, de egyre népszerűbbek az úgynevezett iparterv generáció művészei is, vagyis a hatvanas-hetvenes évek ma is aktív kortárs alkotói, mint például Keserü Ilona, Bak Imre illetve Lakner László. De a máig is legkeresettebb magyar festők közé tartozik itthon és külföldön is Csontváry Kosztka Tivadar, Gulácsy Lajos, Szinyei Merse Pál, Mednyánszky László, Munkácsy Mihály, Vaszary János, valamint azok a modern festők, akik a XX. század első felében kapcsolatban álltak az európai művészekkel, pl. Kádár Béla, Scheiber Hugó és Czóbel Béla.” - meséli Kelen Anna, így nem véletlen, hogy ezen művészek munkáit kiemelten kezeli a Virág Judit Galéria. Az érdeklődést azonban nagyban befolyásolja, hogy a magyar alkotók közül kik jelennek meg a nagy külföldi kiállításokon. Tavaly például a Guggenheim Múzeumban rendezett Moholy-Nagy-életműkiállítás után novemberben a Sotheby's New York-i árverésén rekordáron, 6 millió dollárért, azaz 1,7 milliárd forintért kelt el egy Moholy-Nagy-zománckép.

Van láncszem

A külföldi kiállításokon is kaphatnak szerepet a magyar kereskedelmi galériák, ugyanis ők szolgálhatnak hídként a magángyűjtők és a nemzetközi intézmények között. A régió egyik legnagyobb aukciós házaként ismert Virág Judit Galériának már nagy tapasztalata van ebben: az Amszterdamban jelenleg is futó a Fauvizmustól a Szürrealizmusig - a magyar avantgárdot bemutató kiállítására hat kiemelkedő, magántulajdonban lévő alkotást kölcsönöztek közel 370 millió Ft értékben. A festmények biztosítási értéke 30 és 100 millió Ft között mozgott. Nemcsak a képek művészeti értékét és a festő presztízsét emeli mind a hazai, mind a nemzetközi kiállítás lehetősége, hanem az adott kép esetén komoly értéknövelő tényezőről is beszélhetünk, ha a tulajdonos a későbbiekben esetleg az eladás mellett dönt.

A hazai műtárgypiac fellendüléséhez az is hozzájárul, hogy évről-évre egyre több külföldi gyűjtő figyelme fordul a magyar alkotók felé. “Szerencsére a világ minden tájáról bukkannak fel magyar képek, nemrég egy új-zélandi aukciósház egy Berény Róbert kép kapcsán kérte ki a véleményünket. Legutóbb pedig egy angol aukciósház egy nagyon korai Rippl-Rónai mű kapcsán keresett meg minket. A magyar vonatkozású műkincspiac egyik különlegessége, hogy szinte folyamatosan kerülnek elő eddig rejtőzködő művek. Nekünk pedig az a legfőbb célkitűzésünk, hogy ezeket a műtárgyakat haza tudjuk hozni külföldről.” - meséli Kelen Anna. Ha ez a tendencia tovább erősödik, szinte biztosak lehetünk abban, hogy a hazai műkereskedelmi piac jó mérleggel zárja majd a 2017-es évet.

(Mitte Communications, 2017. július 25.)

A MediaMarkt és Saturn hálózatokat üzemeltető német Ceconomy AG (a korábbi Metro csoport) rossz hírekről számolt be.

A MediaMarkt és Saturn hálózatokat üzemeltető német Ceconomy AG (a korábbi Metro csoport) rossz hírekről számolt be. ₪₪₪

Ezek hatására részvényeinek árfolyama a frankfurti értéktőzsdén több mint 15 százalékos zuhanást követően, rekordmélységbe süllyedt, írja az Origo.

A kontinensünk legnagyobb, elektronikai cikkeket forgalmazó áruházláncának számító társaság amellett, hogy nem fizet osztalékot, arra is figyelmeztetett, hogy - az előző pénzügyi évéhez hasonlóan – az elkövetkező egy éves időszakban is a forgalom visszaesésére számít.

Most jelentette be távozását a pénzügyi igazgató, aki az ősszel lemondott vezérigazgató pozícióját is betöltötte az elmúlt időszakban. Mindez már vezetési válsággal fenyeget a vállalatnál.A Bloomberg cikke kitér arra, hogy a Ceconomy működési nyeresége a legutóbbi pénzügyi évben 19 százalékkal visszaesett, de a cégnél zajló negatív folyamatok hatására további eredménycsökkenés várható.

A vállalat számára egyre erősebb konkurenciát jelent az Amazon, valamint a többi online kiskereskedelmi cég. A társaság vezérigazgatója még októberben hagyta ott a pozícióját. A vállalat részvényei pedig 2018-ban elvesztették értékük közel háromnegyedét.

(Origo, 2018. december 21.)

A változatosság kedvéért megint magyar az E-Digital

Újra a két magyar vezető, Várkonyi Balázs és Kelemen Gyula lesz a kizárólagos tulajdonosa az Extreme Digitalnak.

Gyorsan kellett lépni, mert a korábbi befektetőtárs, a dél-afrikai Steinhoff négy hónapja súlyos gondokkal küzd és ez veszélyeztette az ED hazai megítélését és üzletmenetét, írja az Index.

Az Extreme Digital magyar tulajdonosai (Várkonyi Balázs és Kelemen Gyula) visszavásárolják az Extreme Digital 50,4 százalékát a dél-afrikai tulajdonostárstól, a Steinhoff Internationaltól. A dél-afrikai csoport 2015 óta volt tulajdonostárs az elektronikai cikkek kereskedelmével foglalkozó online és offline üzletekkel is rendelkező csoportban.

Hogy mennyiért szállt be anno a Steinhoff és mennyibe került a kivásárlás, azt a vevők nem árulták el, de úgy tudjuk, hogy amint a Steinhoff nemzetközi problémái kipattantak, Várkonyi Balázsék keresték meg a Steinhoff vezetőit. Ez eleinte nem is volt egyszerű, mert a botrány kirobbanása után nagyon gyorsan változott a cég vezetése, nehezen alakult ki, hogy ki is a kompetens tárgyaló. Szerencsére azért a rendkívül eladósodott Steinhoff International részéről is volt eladási szándék, mert a johannesburgi központ úgy döntött, hogy a főtevékenységén kívüli üzleteiből pénzt csinál. Ilyen volt az Extreme Digital, egy román plázacég, de más ingatlanok is az eladás sorsára jutottak.

Az Index kérdésére Várkonyi Balázs annyit azért mondott az árazásról, hogy nem jártak rosszul az üzlettel, de piaci árat fizettek és az Extreme Digital természetesen sokat ér. A megállapodás a Steinhoff korábbi 15 millió eurós tőkeemelését is rendezi valamiképpen.A Steinhoff esetében alapvetően az volt a probléma, hogy a folyamatos akvizíciós kényszerben levő csoport az újabb felvásárlásokhoz felvett hitelekből pótolta a korábbi lyukakat, és miközben 60 cégéből 55 nyereséges volt, az eladósodása valójában sokkal nagyobb volt, mint amit láttatott. Állítólag leginkább egy osztrák céggel, az XXXLutz-cal (amely Magyarországon is jelen van, például Mömax, illetve Möbelix márkáival) vívott durva gazdasági versenyfutás hajszolta be a céget a finanszírozhatatlan terjeszkedésbe.

(Index, 2018. április 25.)

Gyarapodik az Euronics

Új áruházakat nyit az Euronics. A nemzetközi beszerzési kapcsolatait is erősítené.

Az Euronics márkanevet Magyarországon használó cégcsoport a műszaki áruházláncot üzemeltető Vöröskő Kft.-nél szervezeti átalakítást, míg az ingatlanforgalmazással és - bérbeadással foglalkozó KEV Kft.-nél csaknem 2 milliárd forint értékű beruházást hajt végre 2018-ban, írja a Napi.hu.

A csoport MTI-hez eljuttatott tájékoztatása szerint a tulajdonosok 2018-ra hazai pozíciójuk további erősítését, valamint a nemzetközi Euronics-hálózaton belüli regionális szerepük növelését tűzték ki célul, ennek érdekében döntöttek első lépésként a cégcsoporton belüli tevékenységek elkülönítéséről. A Vöröskő Kft. esetében ez elsősorban a szervezeti felépítés megújításával jár.

Az elmúlt években a cég arra törekedett, hogy egyre több Euronics üzlet saját tulajdonú ingatlanban kapjon helyet. A 68 magyarországi áruházból jelenleg 11 van a cégcsoport tulajdonában, a többi bérlemény. 2018-ban csaknem 2 milliárd forint értékben valósít meg ingatlanfejlesztéseket a KEV Kft. Veszprémben és Zalaegerszegen.

A tervek szerint ebben 2018-ban négy új Euronics áruházat nyitnának, Csömörön, Budapesten, kettőt pedig a keleti régióban.

A veszprémi székhelyű Vöröskő Kft.-t 1989-ben alapították, tulajdonosai magyar magánszemélyek. A cég 2001 áprilisában csatlakozott az Euronics International Ltd. nemzetközi beszerzési társuláshoz, amelyhez 29 országban több mint 11 ezer üzlet tartozik. Az Euronics már Magyarország minden megyéjében jelen van, összesen 68 üzlettel.

A Vöröskő Kft. árbevétele 2015-ben 54,5 milliárd, 2016-ban 58,5 milliárd forint volt, nyeresége 2015-ben 950 millió, 2016-ban pedig 674 millió forint. A cégcsoport összesen 1.250 dolgozót foglalkoztat.

(Napi.hu, 2018. február 15.)

Belecsapott a jóba a Media Markt

Az online forgalmát megduplázta 2015-ben. Új színt kapnak az áruházak.

Több mint 90 milliárd forint forgalma volt 2015-ben a Media Markt Magyarország Kft. 22 üzletének, ami csaknem 20 százalékos növekedés 2014-hez képest. A webáruház forgalma 2014-ben megduplázódott, miközben a magyar online kiskereskedelmi forgalom harminc százalékkal bővült egy év alatt.

Győrben bemutatták frissen átalakított üzletét a cégcsoportnak. A győri áruháznak 2014-ben 4,5 milliárd forint forgalma volt az elektronikai, távközlési és háztartási kis- és nagygépeket forgalmából, ami mintegy tíz százalékkal nőtt 2014-hez képest. A forgalom növekedését segítette a kormány mosógép- és hűtőgépcsere-programja, emellett Magyarországon is megugrott az okostelefonok kereslete is.

A tízéves győri üzlet átalakításánál a Media Markt arculatát meghatározó piros szín helyett a fehérre helyezték a hangsúlyt, amely a 2.600 négyzetméter alapterületű üzletben a világításban is megjelenik. A piros szín a cég logójában megmaradt.

A felújított áruházban a termékek elhelyezésénél a friss vevőigényeket és a piaci trendeket egyaránt figyelembe vették, így hangsúlyos szerepet kaptak az okostelefonok, a hordozható számítógépek, de nagyobb területen helyezték el a háztartási nagygépeket is. A győri áruház mintájára a jövőben a többi 21 magyarországi üzletet is átalakítják.

(HVG, 2016. augusztus 25.)

Ki emlékszik még a fűzős focilabdára? Olyan már régen nincs. De a sportcuccok piaca nagy. A magyar sportszer, sportruházati piac is húz hasznot a foci vb-ből. Nagyságrendje 300 milliárd forint körül mozoghat.

Ha foci vb, akkor nyilván a foci az első, meg úgy egyébként is. Ezért is kár, hogy a magyar foci mindig lemarad a legnagyobb világeseményről, elnézve pedig egy spanyol-portugál, vagy egy barzil-svájc meccset, az izlandiakról nem is beszélve, hát bizony háziasszonyi szinten is gyorsan megállapítható, hogy vannak még távolságok. És az izlandiak még dolgoznak is a foci mellett, úgy igazából, így jó kérdés, mi lenne nálunk, ha a magyar focista munka után menne edzésre. Na de sportszer, sportruházat piac, ahol ilyenkor jobban fogy minden, mindenütt a világban.

A Hervis az Adidas focilabdáját 10.999 forintért adja, egy márkás focicipő pedig 10-15 ezer forint, de van 28 ezer forintért is. A Decathlon 7 ezerért ad egy márkás focilabdát, ugyanitt a felnőtt focicipő felnőtt tízezernél indul, tehát nem olcsó mulatság a foci. Igaz, a labda is, a focicsuka is lehet olcsóbb. Egyébként a focimezek is szépen fogynak, van aki a bőrt kergeti benne, van aki abban szurkol kedvenc csapatának. Ja, igen, focikaput is lehet venni áruházban, kispályára.

És a nagyvilág sportszer piaca

A világ legnagyobb sportszer, sportruházat forgalmazója a Nike, őt követi az Adidas és a többi nagyágyú, így a Reebok, a Puma, a Converse, a New Balance, az Acics, az Air Jordan, az Umbro, a Fila, a világ sok táájáról. És persze mindig is népszerű volt a foci, ma is sokan rúgják a labdát szabadidejükben. A foci vb egy hónapja alaposan felforgatja a világot, de nem csak nézik millió számra a meccseket a televízión, vagy éppen az interneten, a pénztárcák is jobban megnyílnak ilyenkor. Jobban fogy a televízió, az okostelefon, a sör, a rágcsálnivaló.

De hát ott van a sportszerek, a sportruhák piaca is. A világelső Nike éves forgalma 40 milliárd dollár körül mozog éves szinten, a második Adidas 20 milliárd körüli összeget könyvelhet el, de euróban. A kisebbek, például a Puma 4 milliárd euró körüli árbevétellel számolhat. Mindez persze 2018-ban jelentősen megugrik, mivel a nagy sportesemények nagyot dobnak a sportszer, sportruházat piacon.

Magyar sportszer, sportruházati piac: vezet a Decathlon

Divat is, jó szórakozás is a sportot nézni és némi életmódváltás nyomán mozogni, rúgni a labdát, vagy éppen kocogni is, persze nem meccs alatt. Magyarországon is szépen hízik a sportszerek, sportruházat piaca. Az elemezéssel azonban óvatosnak kell lenni, hiszen sportruhát, például egy sportmárkás pólót, vagy éppen sportcipőt nem csak a focizáshoz, vagy kocogáshoz vesznek meg a vásárlók, hanem a mindennapi ruházkodás része lett. Egy jó sportmárkás pólóban bulizni is lehet, egy-egy márka sportcipőiről nem is beszélve. Nehéz eldönteni, hogy például egy sportcipőt a vásárlást követően a játszótéri focizáshoz, vagy suliba járáshoz húzzák fel, sőt, az iskolás gyerekek számára kifejezetten ajánlott egy jó sportcipő, hacsak nem esik és fagy.

Megnehezíti a körvonalak megrajzolását az is, hogy míg a sportszerek piaci útja, használata egyértelmű, a sportruházaté részben az előbbiek miatt már nem, lelőhelye pedig meglehetősen széles kört jelent. Sportruházatot ugyanis nem csak a sportboltban lehet megvásárolni, hanem sok-sok ruházati, vagy lábbeli boltban is, de a hipermarketek, vagy éppen a kínai boltok is széles választékot kínálnak. És sok webáruház is, ki önálló sportos arculattal, ki pedig a televízió, vagy éppen a mosógép mellett. Ráadásul nem csak a menő márkákban kell gondolkodni.

A kiindulópont végül a sportszereket, sportruházatot árusító szakboltok, sok támponttal, különféle felmérésekkel és értékesítési tapasztalatokkal is körbefogva. Például ha a boltban a vásárlók többsége arról érdeklődik, hogy melyik sportcipő jobb az aszfalton, terepen, vagy éppen a futópályán kocogni, feltehetően ott azért a többség sportoláshoz keres ruhafélét. És az árusok elemi érdeke, hogy a vásárlók érdeklődését figyelemmel kísérjék, hiszen ebből élnek, és nagyon nem mindegy, mit ajánlanak.

Magyarországon a piacvezető sportszer, sportruházat bolthálózat a Decathlon. Éves forgalma 2017-ben megközelítette a 70 milliárd forintot. A második Hervis dolgát megnehezítette, hogy a Mammutban lévő nagyáruházát nemrégiben felújítás és költözés miatt bezárták, ami nyilván forgalomkiesést okozott. Mindketten nagyon tolják a webértékesítést, nyilván nem véletlenül. A harmadik sporthálózat, az Intersport franchise rendszerben tevékenykedik. Így például a legnagyobb magja, a budaörsi csoport teljes forgalma 3 milliárd forint körül volt legutóbb, az IS Buda-Skáláé már kevesebb, félmilliárd körül mozgott.

A nagy sportmárkák közül az Adidasnak van önálló magyar ága, a világelső Nike-nak nincs, kintről irányítják. A márkaboltok mellett sok helyen kínálják portékáikat.

A Playersroom sportcipőket árul, de hát nála már feltehetően nagyobb az aránya azoknak, akik nem elsősorban a sportoláshoz veszik meg a lábbelit. Egyébként a Playersroomot működtető Szinga Sport része a Sportfactory hálózat is.

Végül is a sportszer, sportruházat piac szövevényes hálózatot alkot, akár a felhasználó vásárlók, akár a cégek oldaláról közelítjük meg. A nagyok mellett pedig ott vannak még a kisebb sportboltok, webáruházak is. A legnagyobbak 100 milliárdos piacot alkotnak, ebből és több piaci jelzésből, felmérésből kiindulva a sportszer, sportpiac nagyságrendje 300 milliárd forint körül mozoghat, ami a foci vb nyomán sokat hízik. A legnagyobbak:

	2016	2017
Decathlon	55	69
Hervis	14	14
Intersport*	6	7
Adidas	13	13
Arena	1,3	0,8
Playersroom	14	17
Elektronikus Beszámoló Portál, árbevétel: milliárd forint, bruttó, Hervis: szeptember 30., Intersport: franchise rendszer

(blokkk.com, 2018. június 18.)

A fényképezőgépek piaca egyre csökken, miközben egyre több kép készül okostelefonnal.

A fényképezőgépek piaca egyre csökken, miközben egyre több kép készül okostelefonnal. ₪₪₪

A legjobb fényképezőgép az, ami éppen nálunk van, ezzel indítja az Origo piacértékelését. És vélhetően az éppen nálunk lévő fényképező az okostelefonunkba lesz beépítve, így azt fogjuk használni. Ez magyarázza, hogy GfK legújabb felmérése szerint bár Magyarországon egyre több digitális fotó készül (évente már több mint 4 milliárd), a digitális fényképezőgépek piaca mégis egyre zsugorodik.

Ez az irányzat persze nem csak Magyarországon figyelhető meg, világjelenségről van szó: egyre több eszközünket váltja ki az okostelefon, a hagyományos, dedikált kütyük eladásainak rovására. Azonban a helyzet nem ennyire egyszerű: ahogy korábban például a külön MP3-lejátszók esetében, itt is az látszik, hogy az okostelefon az egyszerűbb, hétköznapibb készülékeket váltja ki, míg a magasabb árketegória azért még tartja magát.

A fényképezőgép-piac átalakulása az okostelefonok és az egyes
fényképezőgép-típusok piaci részesedésének változása fényében,
2012-2016.

Forrás: GfK POS Tracking

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az olcsóbb, fix lencsés kompakt fényképezők piaca évek óta meredeken csökken, és gyakorlatilag eltűnőben van. Nem csoda, ezekkel már minőségben is simán képesek versenyezni a jobb okostelefonok, a kompaktság a telefon esetében pedig nem kérdés, meg persze eleve mindig nálunk van, nem kell külön eszközt magunkkal vinnünk. Ennek megfelelően egyre kevesebb gyártó foglalkozik olcsóbb kompaktok készítésével, de a GfK felmérése rámutat arra is, hogy a telefonok már kezdik kóstolgatni a középkategóriás fényképezők (bridge kompaktok) piacát is.

A felhasználói szokások tehát jelentősen megváltoztak: a hétköznapi használatban egyértelműen uralkodnak az okostelefonok, ha pedig dedikált fényképezőt vetünk be, az nem egy olcsó eszköz lesz, hanem egy komolyabb tudású tükörreflexes (DLSR) vagy cserélhető lencsés kompakt (MILC). De inkább az előbbi, emeli ki az Origo.

A felső kategóriát még mindig a tükörreflexes gépek uralják

Egy ideig a szakértők azt jósolták, hogy a cserélhető lencsés kompaktok kiválthatják a tükörreflexes masinákat, de ez eddig nem következett be, és úgy látszik, hogy nem is nagyon fog. A GfK felmérése szerint ez leginkább annak tudható be, hogy egyrészt drága a váltás az egyik kategóriáról a másikra, valamint a MILC sem csodaszer, annak is megvannak a hátrányai.

Persze, mind a DLSR mind pedig a MILC fényképezők átlagos eladási ára jóval magasabb (körülbelül 95 ezer forint) mint a hagyományos fix lencsés kompaktoké (körülbelül 51 ezer forint), így nyilván mennyiségben még mindig az utóbbi vezet, azonban évről évre egyre nagyobb szeletet harapnak ki ebből az okostelefonok.

A fényképezőgép-piac tagozódása felbontóképesség szerint, 2016.

Forrás: GfK POS Tracking

Az okostelefonok túlsúlya figyelhető meg akkor is, amikor a különböző képfelbontásokra koncentrálunk. Habár a nyers megapixel szám csak egy adat, ami befolyásolja a végleges kép minőségét, ráadásul úgy tűnik, hogy a legnagyobb telefongyártók a 12 megapixel környékét tartják ideálisnak (itt ragadt le az Apple és a Samsung is többek között), mégis minden felbontás-tartományban uralkodnak a mobilok.

Egyedül a 12 és 14 megapixel közti tartomány az, ahol még komolynak tűnik a verseny a hagyományos kompaktok és a telefonok között, ez azonban vélhetően csak egy látszat, és idővel ez is eltűnik majd. Mindenesetre a GfK úgy véli, hogy a fotópiac a következő években további csökkenést lesz kénytelen elszenvedni, bár lassúbb ütemben, mint eddig.

(Origo, 2017. július 16.)

Ingyen szolgáltatással indul a Digi Mobil.

Ingyen szolgáltatással indul a Digi Mobil. ₪₪₪

Kezdetben csak azokon a településeken lesz kereskedelmileg is hozzáférhető a szolgáltatás, ahol a beltéri lefedettség is előrehaladott állapotban van, - írja a társaság közleménye.

A lefedettségről a digi.hu/lefedettség weboldalon lehet térképet találni, ám a cikk írásának pillanatában akadozott az oldal betöltése - elképzelhető, hogy a fokozott érdeklődés miatt. A weboldalon van egy hosszú lista is a lefedett településekről, és úgy látszik, főleg az ország keleti felét sikerült lefedni.

Kérdés, hogy becslések szerint magyar lakosság mekkora részét érik el.

Az indulást kedvezményes díjakkal és saját márkás készülékekkel pörgetné fel a Digi, amire szüksége is lehet, hiszen három nagy és ismert szolgáltatóval kell versenyeznie, tőlük kell majd ügyfeleket átcsábítani.

Fontos, hogy ezek az ajánlatok csak a cég vezetékes vagy műholdas szolgáltatására már most is előfizető ügyfeleknek szólnak. Nekik a havidíj nulla forint, az adatforgalom korlátlan, a hálózaton belüli hívás és sms nulla forintba kerül, és csak a más szolgáltatónál végződő hívásokért és üzenetekért kell fizetni.

Azt már korábban hallottuk távközlési berkekből, hogy a Digi nagyon modern hálózatot épít az Ericssonnal, és ezt most alátámasztották azzal, hogy a hálózat csak a 4G és a 2G távközlési szabványt ismeri, a 3G-t nem. A 2G-re amiatt van szükség, hogy a hangszolgáltatás esetében minden létező készülékkel kompatibilis legyen a Digi hálózata, a 4G pedig a mobilnetezéshez szükséges. Az, hogy kihagyták a 3G-t, jóval olcsóbbá, egyszerűbbé és hatékonyabbá teszi a Digi hálózatát.

Persze hangszolgáltatásban sem kell az ősrégi 2G/GSM szabványnál maradni. A Digi nemcsak a 4G-alapú VoLTE telefonálást támogatja, amely nagyszerű hangminőséget biztosít, hanem a más szolgáltatónál még nem látott VoWIFI nevű, wifi alapú hangátvitelt is, amely ott használható, ahol az ügyfél wifin tud kapcsolódni az internetre.

A szolgáltató is elismeri a weboldalán, hogy a VoWIFI-re a hiányos lefedettség miatt van szüksége, hogy alacsony térerőnél is lehessen telefonhívást indítani és sms-eket küldeni vagy fogadni. Ilyen esetben az üzenet- és hívásforgalom titkosított csatornán jut el a Digi hálózatára, így a szolgáltató szerint nincs mód a lehallgatásra.

A mobilnetes szolgáltatás maximális letöltési sebessége 22,1 megabit per másodperc, a feltöltés 7,5 megabites, de garanciát nem vállalnak rá, hogy ez valóban teljesül. Ezek a sebességek csak addig élnek, amíg az ügyfél el nem éri az 50 gigabájtos adatforgalmi limitet, ezt követően a sebességet mindkét irányban 256 kbps-re korlátozzák.

(Index, 2019. május 27.)

A Digi lett a legnagyobb műsorterjesztő

Az Invitel felvásárlásának köszönhetően a Digi lett a legnagyobb hazai műsorterjesztő. ₪₪₪

A vezetékes és a műholdas piacot is uralják, írja a HVG. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság legfrissebb televíziós gyorsjelentésében szereplő májusi adatok a tíz legjelentősebb magyarországi műsorterjesztő önkéntes adatszolgáltatásán alapulnak és az előfizetéses televíziós szolgáltatások piacának mintegy 94 százalékát fedik le. A valamivel több, mint 4 millió magyarországi háztartásban több mint 3,5 millió előfizetéses televíziós szolgáltatást vesznek igénybe. Az előfizetéssel nem rendelkező háztartások többségében a tető- vagy szobaantennával fogható digitális földfelszíni sugárzású adásokat nézik. Májusban a gyorsjelentésben szereplő szolgáltatók előfizetőinek 78,5 százaléka vett igénybe digitális szolgáltatásokat.

A digitális előfizetéseken belül májusban 1,713 millióról 1,723 millióra nőtt a kábeltelevízióra vagy IPTV-re előfizetők száma. A vezeték nélküli (műholdas, parabola antennával fogható) szolgáltatást 815 ezren vették igénybe, a MinDig TV Extra szolgáltatásnak pedig 99,5 ezer előfizetője volt a hónap végén.

A vizsgált időszakban a gyorsjelentésben szereplő szolgáltatók adatai szerint, 51,3 százalékra emelkedett a digitális kábeltévére vagy IPTV-re előfizetők aránya. A vezeték nélküli előfizetések részesedése 27,2 százalékra, az analóg kábeltelevíziós szolgáltatásra előfizetők aránya pedig 21,5 százalékra csökkent.

2018 májusában a teljes, becsült piacra vonatkozóan és valamennyi technológiát figyelembe véve a Digi csoport volt a piacvezető 30,4 százalékos részesedéssel. Őt követi a Magyar Telekom 27 százalékos, illetve a UPC 26 százalékos piaci részesedéssel.

A gyorsjelentés az analóg és digitális vezetékes szolgáltatások – kábeltelevízió és IPTV – piacán az összes előfizetések közel 92 százalékát fedi le. A jelentésben szereplő szolgáltatók vezetékes előfizetéseinek száma májusban 2,445 millió volt, ezen belül az analóg előfizetések száma 721 ezerre csökkent.

A vezetékes szolgáltatások esetében a piacvezető Digi csoport részesedése 30,1 százalék volt a hónap végén. Második helyen a Telekom állt 26,1 százalékkal, akit a UPC követett 25,4 százalékkal.

A vezeték nélküli szolgáltatások esetében is a legnagyobb szereplő a DIGI csoport 31,6 százalékos részesedéssel, második helyen a Telekom állt 29,6 százalékos, a harmadik helyen pedig a UPC 27,9 százalékos részesedéssel. 2018. május végén a MinDig TV Extra részesedése 10,7 százalék volt.

(HVG, 2018. július 21.)

A gyár eddig mindenki előtt nyitva álló, most bezárt étkezdéje.

Az új kínai tulaj leépít a Gorenjénél.

Az új kínai tulaj leépít a Gorenjénél. ₪₪₪

Zan Zeba, a szakszervezet elnöke a sajtónak úgy nyilatkozott: azokat a teljes munkaidőben foglalkoztatott alkalmazottakat bocsátják el, akikkel a vállalat tavaly határozott időre kötött munkaszerződést.

"Az optimista bejelentések után, miszerint az új tulajdonos növelni fogja a termelést és új munkahelyeket teremet, kellemetlen meglepetésként ért minket a hír" - mondta, majd hozzátette, hogy kevesebb dolgozóval nehéz lesz elérni a kitűzött célokat.

Denis Ostir, a Gorenje szóvivője elmondta: nem hosszabbítják meg a most lejárt szerződéseket, mert azok szezonális szerződések voltak, amelyek gyakoriak egy vállalat működésében. Szavai szerint a vállalatnak alkalmazkodnia kell az ügyfelek igényeihez és a kereslet szezonális trendjeihez. Ugyanakkor jelezte, hogy a Gorenje új gyár létrehozását és évente egymillió tévékészülék gyártását tervezi, valamint 300-400 új munkahelyet hoz létre. Folyamatban van az ehhez szükséges dokumentáció beszerzése - tette hozzá.

Sajtóértesülések szerint azért váltak feleslegessé munkahelyek Szlovéniában, mert a Gorenje tavaly év végén termelése egy részét a szerbiai Valjevóban működő gyárába költöztette át. A Hisense tavaly vette meg a Gorenje részvényeinek 95,42 százalékát, 293 millió euróért.

A Gorenje, amely az egyik legnagyobb, exportra termelő szlovén cég, 2018 elején jelezte, hogy stratégiai partnert keres. A Gorenje 2017-es profitja 84 százalékkal zuhant a költségek növekedése és az éleződő verseny miatt.

A kínai vállalat kötelezte magát, hogy megőrzi a Gorenje márkanevet és megtartja az alkalmazottakat. A szlovéniai cég lesz a Hisense fő európai kutatási és fejlesztési, valamint termelési központja. Az új tulajdonos a felvásárlást követően kivezette a Gorenje részvényeit a tőzsdéről.

(Index, 2019. február 1.)

Jól teker az Electrolux

A vártnál jobb eredményeket hozott 2017 harmadik negyedévében. ₪₪₪

A várakozásokat meghaladó mértékben nőtt az Electrolux eredménye, mert az árukínálat nyereségességének javulása ellensúlyozta a nyersanyagárak emelkedését, írja a Világgazdaság.

A stockholmi központú, háztartási berendezéseket gyártó cég működési eredménye 2017 harmadik negyedévében 2 milliárd koronára (63 milliárd forint) nőtt az egy évvel korábbi 1,8 milliárd koronáról. Az elemzők csak 1,9 milliárd koronára számítottak.

Az árbevétel-arányos működési eredmény 5,9 százalékról 6,7 százalékra emelkedett, a várt 6,2 százalékkal szemben.

A svéd központú multinacionális vállalat Electrolux, Frigidaire, AEG, Zanussi és egy sor másik márkanév alatt gyárt háztartási készülékeket. Az 1919 óta működő, több mint 55 ezer munkavállalót foglalkoztató cég az elmúlt 25 évben 140 milliárd forintot fektetett be Magyarországon, és a jászberényi székhelyű, három gyárat üzemeltető Electrolux Lehel Kft. az 2017-ben további 6 milliárd forintot ruház be.

Az Electrolux-csoport 1991-ben vásárolta meg a Lehel Hűtőgépgyárat, 1998-ban porszívógyárat nyitott Jászberényben, majd 2005-ben zöldmezős beruházással épített hűtőszekrénygyárat Nyíregyházán. Az Electrolux mintegy 3.500 alkalmazottat foglalkoztat Magyarországon.

(Világgazdaság, 2017. október 27., fotó: AFP)

Húz az Electrolux

Nőtt az Electrolux árbevétele és nyeresége. Jászberény is megy.

A kedvező észak-amerikai és kelet-európai üzletmenetnek köszönhetően jelentősen nőtt az Electrolux nyeresége és árbevétele 2017 második negyedévében, írja a Napi.hu.

A stockholmi központú háztartási berendezéseket gyártó cég bejelentette, hogy nyeresége a júniussal végződött negyedévben 20 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, és elérte az 1,3 milliárd svéd koronát (42 milliárd forintot). A működési eredmény 1,6 milliárd koronáról hét éves negyedévi csúcsra, 1,9 milliárd koronára emelkedett, meghaladva a Reuters 1,7 milliárd koronás előrejelzését.

Az árbevétel 5 százalékkal, 31,5 milliárd koronára nőtt. A cég arra számít, hogy 2017-ben Európában 1 százalékkal, Észak-Amerikában pedig 3-4 százalékkal nő a kereslet.

A cég Electrolux, Frigidaire, AEG, Zanussi és egy sor másik márkanév alatt gyárt háztartási készülékeket. Az 1919 óta működő, több mint 55 ezer munkavállalót foglalkoztató cég az elmúlt 25 évben 140 milliárd forintot fektetett be Magyarországon, és az Elektrolux Lehel Kft. 2017-ben további 6 milliárd forintot ruház be.

A jászberényi székhelyű, három gyárat üzemeltető cég 2016-ban ünnepelte magyarországi működésének huszonötödik évfordulóját. Az Electrolux-csoport 1991-ben vásárolta meg a Lehel Hűtőgépgyárat, 1998-ban porszívógyárat nyitott Jászberényben, majd 2005-ben zöldmezős beruházással épített hűtőszekrény gyárat Nyíregyházán. Az Electrolux mintegy 3.500 alkalmazottat foglalkoztat Magyarországon, Jászberényben körülbelül 2.300 embert alkalmaznak.

(Napi.hu, 2017. július 19.)

Nem is kicsi: a világ legnagyobb kerékpárgyártója épít üzemet, a Giant Global Group.

Az USA hátraarcot csinált. Kapott érte egymilliárd dollárt.

Az USA hátraarcot csinált. Kapott érte egymilliárd dollárt. ₪₪₪

Az Egyesült Államok megállapodott a ZTE Corp. kínai mobil távközlési konszernnel az amerikai alkatrészek beszerzését tiltó rendelkezés visszavonásának feltételeiről június 7-én - jelentette be Wilbur Ross amerikai kereskedelmi miniszter, számol be a fejleményekről a Napi.hu.

A CNBC amerikai gazdasági hírtelevíziónak adott nyilatkozatában Ross elmondta, hogy kora reggel kötötték meg a végleges egyezséget. Ennek értelmében Kína második legnagyobb távközlési eszközöket gyártó cége egymilliárd dollár bírságot fizet, valamint 30 napon belül lecseréli vezető testületeinek tagjait. Emellett letétbe kell helyeznie 400 millió dollárt, amely összeg ugyancsak az Egyesült Államokat illeti meg, ha a kínai konszern nem tartja be a megállapodás feltételeit.

Washington áprilisban tiltotta meg amerikai cégeknek, hogy alkatrészeket szállítsanak és szolgáltatásokat nyújtsanak a kínai távközlési konszernnek, mert az nem teljesítette az Irán és Észak-Korea ellen elrendelt szankciók megsértése miatt még 2017 márciusában kötött megállapodás egyes feltételeit. A hét évre szóló tilalom, amelynek elrendelése után már pár nappal alapvető tevékenységeinek beszüntetésére kényszerült a ZTE, veszélybe sodorta a cég fennmaradását. A vitás kérdések rendezésével ezért a legmagasabb szintű amerikai-kínai kereskedelmi tárgyalásokon is foglalkoztak.

A ZTE 2017-ben mintegy 2,3 milliárd dollár értékben vásárolt alkatrészeket amerikai gyártóktól, közöttük olyan nagyvállalatoktól mint a Qualcomm Inc., a Broadcom Inc. és az Intel Corp., valamint olyan kisebb cégektől, mint az Acacia Communications Inc., vagy az Oclaro Inc. A ZTE készülékeiben az amerikai alkatrészek aránya 20-30 százalékra tehető.

Wilbur Ross a CNBC-nek nyilatkozva úgy vélekedett, hogy a ZTE-vel kötött megállapodásnak nem lesz semmilyen hatása a Kínával folytatott kereskedelmi tárgyalásokra. Ha a ZTE nem tartja be a mostani megállapodást, az alkatrészszállítási tilalmat újra életbe léptetheti Washington - mondta.

A ZTE a negyedik legnagyobb mobil távközlési hálózatiberendezés-gyártó a világon az európai Ericsson és Nokia, valamint a kínai Huawei után. Mobil készülékeivel az egyik legnagyobb márkának számít az amerikai piacon.

(Napi.hu, 2018. június 7.)

Leállt a kínai ZTE

A kínai ZTE nem birja tovább az amerikai alkatrészek nélkül, amit nem kap meg. Trump dolgozik. A Telenor is izzad, akinek szállított a ZTE.

A kínai ZTE telekommunikációs cég most gyakorlatilag az összeomlás szélén áll, írja a 24.hu. A Trump adminisztráció

	árbevétel
Regio	9,9
Formatex	3,1
White Crystal (Játék Shop)	2,5
JátékNet	2,1
Fakopáncs	0,6
Szoti Játék Ajándék Áruház	0,5
Kék Kobra	0,5
Lilipot Toys	0,4
Minitoys	0,2
Gondolkodó Játékbolt (Gémklub)	0,2
Elektronikus Beszámoló Portál, árbevétel: milliárd forint, nettó

műszaki piac nagyjai	2017	2018
Media Markt	146	173
Euronics	66	74**
Extreme Digital	43*	47
eMAG	26***	32***
ők összesen	281	326
Elektronikus Beszámoló Portál, érték: milliárd forint, bruttóra átszámolva, bevétel: hagyományos, web és export együtt, legutóbbi beszámolók, fordulónapok: MM szeptember 30., ED 2017-ben október 1-től, de előtte december 31., így 2017 közlésük alapján korrigált adat (), Euronics: Vöröskő Kft, 2018-as adata: sajtóinformáció, fordulónapja: december 31.. eMAG: Romániában bejegyzett, **/: magyar forgalom becsült adata, ami nem része a magyar statisztikának

	2011	2012	2013	2014	2015	2016	2017	2018
mobilpiac	49,7	50,4	51,3	54,5	61,5	69,7	89,2	135,2
változás	+ 3%	+ 2%	+ 2%	+ 6%	+ 11%	14%	+ 28%	+ 52%
KSH, érték: milliárd forint, változás: előző év 100%

	2015	2016	2017	2018
mobilpiac	61,5	69,7	89,2	135,2
utolsó negyedév	19	21,7	31,6	48,9
utolsó negyedév aránya	31%	31%	35%	36%
KSH, érték: milliárd forint

	árbevétel	boltszám
Media Markt	138	24
Euronics	66	68
Extreme Digital	41*	16
Elektronikus Beszámoló Portál, legutóbbi beszámolók, érték: milliárd forint, árbevétel: belföldi értékesítés, bruttó érték, MM, ED: fordulónap szeptember 30., */: blokkk.com becslés

	2013	2014	2015	2016	2017	2017/2013
tartós elektr. ht. gép	83	76	87	100	115	+ 39%
elektr. ht. kisgép	65	71	74	73	79	+ 22%
híradástechnika	67	73	75	79	86	+ 28%
kép- és hanghordozó	14	13	12	11	10	- 29%
informatika	84	90	98	100	103	+ 23%
fotó-, optika	38	44	47	49	49	+ 29%
telefon	51	54	61	70	83	+ 63%
összesen	402	428	454	482	455	+ 53
KSH, érték: milliárd forint

	2006	2010	2014	2017	2017/2006
tartós elektromos háztartási gép	118	73	76	115	- 3
elektromos háztartási kisgép	52	50	71	79	+ 27
híradástechnikai készülék	114	64	73	86	- 28
számítógép	136	88	90	104	- 32
fotó-optikai készülék	38	28	44	50	+ 12
telefon	73	48	54	83	+ 10
kép- és hanghordozó	33	18	13	9	- 24
összesen	564	369	421	526	- 38
KSH, érték: milliárd forint

	tartós	féltartós	nem tartós	szolgáltatás	összesen
érték	873	1.040	5.669	6.228	13.809
megoszlás	6%	8%	41%	45%	100%
KSH, 2017 első három negyedév, érték: milliárd forint

Tartós fogyasztási cikkek	2010	2017
hűtő- és fagyasztógép (egyben)	42	63
mosógép	100	97
ebből automata, félautomata	82	85
mosogatógép	10	18
televízió, színes	137	153
ebből plazma, LCD-televízió	12	73
digitális fényképezőgép	32	33
asztali számítógép (PC)	49	43
hordozható számítógép (laptop)	19	51
kézi számítógép (netbook, tablet)	14	17
mobiltelefon	169	186
saját okostelefon	.	72
személygépkocsi	54	63
KSH, 100 háztartásra jutó darab