Skip to content

blokkk.com

HÍRKIRAKATTMUSTRA●MÉRLEGEN, AMI VÁSÁRLÁS blokkk.com
autó₪szalon
blokkk.com

2019. december 07. szombat

Kategória: autó₪szalon

autó₪szalon

Te is, én is: ezer gurul már
Közösségi autóból Budapesten. Túlteljesítette várakozásait a DriveNow. 
Tovább
Dacia: mint a Merkur-nál
4-6 hónapot kell várni az új Daciára. És negyedével nőhet a piaca nálunk.
Tovább
A Volkswagenre ragadt a Toyota
A Toyota feljött a Volkswagen mögé. 
Tovább
Visszahívás: Volvo a soron
A Volvo 500 ezer autót rendelt vissza. 
Tovább
Nem veszik az autót Európában
Európai autópiac: kellemetlen hírek érkeztek. 
Tovább
A benzinért nem esünk hasra
Vallottak a kutasok: csúcsot döntött ugyan az üzemanyagok forgalma, de a benzin piaca csak lassacskán nő. 
Tovább
Szépen jönnek a konnektoros töltők
Már majdnem 500 elektromos töltőállomás működik Magyarországon. 
Tovább
Kisebb lett a Skoda
Rossz hír érkezett a Skoda háza tájáról. A kínaiaknak nem kell.
Tovább
Volkswagen: de azért annyira nem
Nőttek a Volkswagen eladásai 2019 júniusában. Kína nagyon, Európa nem ment.
Tovább
Ford: hoppá, öt gyárat bezár
A Ford 12 ezer embert küld el Európában. 
Tovább
Kínában nagyon megy az elektromos autó
Kína hajtja az elektromosautó-forradalmat. 
Tovább
A Volvo autók fele elektromos lesz 2025-ben
Ázsiai partnerekkel próbál nagyobb nyereséget elérni a Volvo. 
Tovább

Bejegyzés navigáció

navigate_beforeElőző 1 2 3 4 Következőnavigate_next

verda₪market

Az AutóWallisé a Jaguár

Az AutoWallis csoport nyerte el a Jaguar Land Rover magyar értékesítési jogait. 

Az AutoWallis csoport nyerte el a Jaguar Land Rover magyar értékesítési jogait. ₪₪₪

Újabb országban, ezúttal Magyarországon nyerte el a Jaguar Land Rover járművek és alkatrészek exkluzív importőri jogát az AutoWallis Nyrt. leányvállalata, a Wallis Automotive Europe, írja a Napi.hu.

A nemzetközi pályázat eredménye alapján 2020 áprilisában kezdi meg a magyar piacon a Jaguár és a Land Rover értékesítését a Wallis Automotive Europe, mely immáron kilenc országban lesz jelen a két patinás márkával. Ezzel a lépéssel az AutoWallis tovább halad a tavasszal meghirdetett stratégia mentén, melyben 2024-ig árbevételének duplázását tervezi organikus és akvizíciós úton - áll a BÉT-en jegyzett cég közleményében.

A társaság kezdetben hét országban (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Macedónia, Montenegró, Szerbia, Szlovénia) voltak exkluzív importőrök, ami 2019-ben tavasszal kiegészült Koszovóval, most pedig Magyarországgal, ezzel kilenc országra bővítve az e két márkához kapcsolódó nemzetközi jelenlétet. A megállapodás alapján jövő áprilisig még a holland székhelyű AutoBinck csoport képviseli a magyar piacon Jaguar Land Rovert.

A lépéssel a csoport tovább erősíti piaci pozícióját a közép és délkelet-európai régióban. A stratégia szerint 2024-ig a 2018-as 65,5 milliárd forintos árbevételének duplázódásával, míg akvizíciókkal ennél is nagyobb növekedéssel számolnak.

2019-ben már két új márka jogai kerültek a csoporthoz: az Isuzu és a Ssangyong autókat is az AutoWallis értékesítheti. A forgalmazott márkák közé tartozik még a prémium autópiacon domináns helyet elfoglaló BMW, valamint a MINI és a Maserati. Autóipari szolgáltatóként az AutoWallis képviseli a Sixt-rent-a-cart, amely az autókölcsönző piac egyik meghatározó szereplője.

(Napi.hu, 2019. november 19.)

 

Autós weboldalakat vett a Wallis

Ráerősített a Wallis Csoport az autópiacon.

Tovább erősíti pozícióját az autóiparban a Wallis Csoport, miután megvásárolta a JóAutók.hu és az Auto-Licit.hu oldalakat, írja a Világgazdaság. A két portál jelentős növekedést mutatott fel 2018-ban, amit az új tulajdonos megfelelő tőkével és szakmai tudással támogat a még dinamikusabb bővülés érdekében. A Wallis későbbi célja, hogy autóipari befektetéseit a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett AutoWallis Nyrt-ben összpontosítsa. 

Tovább növeli autóipari befektetéseinek számát az AutoWallis Nyrt. fő tulajdonosa, a Wallis Asset Management Zrt., miután megvásárolta a JóAutók.hu és az Auto-Licit.hu oldalakat birtokló Net Mobilitás Zrt-t – derült ki a Wallis Csoport közleményéből.

A vételárat a felek üzleti titokként kezelik, de annyi tudható, hogy azt részben az AutoWallis részvényeivel fizették ki. A Net Mobilitás Zrt. 2016-ban alakult, eddigi fő tulajdonosa a Tőkepartner Kockázati Tőkealap volt. A most megvásárolt két weboldal jól illeszkedik a Wallis magyar autóipari befektetéseket tartalmazó portfoliójába. A Csoport meghatározó tulajdonosa a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett AutoWallis Nyrt-nek (korábbi nevén Altera), melynek tagvállalatai Magyarországon, valamint a közép és délkelet-európai régióban gépjármű- és alkatrész kis- és nagykereskedelemmel, szerviz szolgáltatásokkal, gépjármű-kölcsönzéssel foglalkoznak, és

2017-ben 66 milliárd forintos (nem konszolidált magyar számviteli törvény szerinti) árbevételt értek el.

Fotó: Teknős Miklós

A Wallis a jövőben az online autókereskedelem további dinamikus bővülésére számít, melynek a JóAutók.hu és az Auto-Licit.hu a nyertesei lehetnek. Az új tulajdonos a két kereskedési platform dinamikus növekedését tűzte ki célul, melyhez a szükséges anyagi erőforrásokat és szakmai tudást biztosítja, a későbbiekben pedig megvizsgálja, hogy a befektetést mikor és milyen módon apportálja az autóipari befektetésekre fókuszáló AutoWallis Nyrt-be.

Ez utóbbi, tőzsdén jegyzett vállalat befektetési portfóliójának folyamatos szélesítésével klasszikus, konzervatív üzletpolitikát képviselő vagyonkezelőként működik, így már olyan befektetésekre fókuszál, melyek életciklusuk érettebb fázisában vannak és tartósan nyereségesen működnek.

(Világgazdaság, 2019. január 29.)

 

A Wallisnak mennek az autói

Wallis autók: négyszeresére nőtt az eredmény.

Jelentős növekedést ért el a Wallis gépjármű-kereskedelmi és szolgáltatói tevékenységét ellátó cégcsoportja 2017-ben: együttes árbevétele a duplájára ugrott, az adózott eredmény 1,8 milliárd forint lett, írja a Napi.hu a cégcsoport közleménye nyomán.

A Wallis Asset Management Zrt. tulajdonában álló gépjármű-kereskedelmi és szolgáltatói tevékenységét ellátó cégcsoporthoz tartozik a Wallis Automotive Europe, a Wallis Motor Pest, a Wallis Motor Duna és a Wallis Autókölcsönző.

A négy cég 2017-ben 97 százalékkal, 66,3 milliárd forintra növelte összesített árbevételét. A bővülés elsősorban a balkáni piacok megszerzésének köszönhető: a csoport árbevételének 49 százaléka származott külföldről, elsősorban az újonnan megszerzett régióból.

Az üzemi eredmény 176 százalékkal, 1,6 milliárd forintra nőtt. A négy cég összevont adózott eredménye az előző évi több, mint négyszeresére, 1,8 milliárd forintra ugrott.

A csoport legnagyobb tagja a Wallis Automotive Europe (WAE), mely 2017-ben majdnem az ötszörösére, 36,9 milliárd forintra növelte árbevételét. A teljesítmény hátterében az áll, hogy 2016 második félévében a WAE elnyerte a Jaguar és Land Rover járművek, alkatrészek exkluzív importőri jogát a balkáni régió 7 országában (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Szerbia, Szlovénia, Macedónia, Montenegró).

A Wallis Motor Pest és Duna együtt 13 százalékkal, 27,2 milliárd forintra növelte 2017-ben az együttes árbevételét. A növekedést az is támogatta, hogy 2017 volt az első olyan teljes év, amikor már három budapesti telephelyen lehetett megvásárolni és szervizeltetni a forgalmazott márkákat.

A Wallis Autókölcsönző, amely a Sixt Rent-a-car nemzetközi hálózatának magyarországi tagjaként kínál autóbérlési szolgáltatásokat, 2017-ben 16 százalékkal 2,2 milliárd forintra növelte árbevételét. A cég kezdetben elsősorban a Magyarországra beutazó üzletemberek bérautó igényeit szolgálta ki, de mára forgalmának közel felét a turizmus hozza.

2018-ban további növekedést tervezünk, a négy cég tevékenységi körét újabb márkák és piacok megszerzése révén bővítjük - mondta Müllner Zsolt, a Wallis Csoport vezérigazgatója.

A Wallis 2018 áprilisában jelentette be, hogy a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett Altera Nyrt.-ben befolyásszerzéssel tőzsdére lép a négytagú gépjármű-kereskedelmi és szolgáltatói tevékenységet ellátó cégcsoportja. A tranzakciósorozat keretében elsőként a Wallis és a vele összehangoltan eljáró személyek vételi ajánlatot tettek az Altera részvényeire, majd apporttal, tőkeemelés útján az Altera tulajdonába jut a jelenleg a Wallis és a menedzsment tulajdonában álló négy cég.

(Napi.hu, 2018. május 31.)

Használtat veszel: itt az aranybánya

Használtautó vásárlóknak elkészült a kártörténet-lekérdező. 

Használtautó vásárlóknak elkészült a kártörténet-lekérdező. ₪₪₪

A Totalcar.hu autós szakportál elindította a "Totálkár" nevű kártörténet-lekérdező szolgáltatást, amellyel a magyarországi gépjármű-kárrendezésben résztvevő szereplők által feltöltött adatokban lehet keresni, írja a Napi.hu Ha a megvenni kívánt autón az elmúlt két évtizedben akár kötelezős, akár cascós javítási kárszámítás készült (mert felvette a kárt egy biztosító, egy márkaszerviz, egy hivatalos lakatos), szinte biztosan tudnak róla. Ahogy az is kiderül, mennyire becsülték a javítás költségét, azaz körülbelül mekkora volt a baj - olvasható a portálon.

Keresni az autó alváza alapján lehet. Ezt sokszor már a hirdetésben megadják, vagy el kell kérni telefonon. Ha egy hirdető ezt nem hajlandó megadni, akkor már gyanút kell, hogy ébresszen a vevőben.

A rendszer az alvázszám alapján egy ingyenes futtatást végez. Fizetni csak akkor kell - 3990 forintot - ha van kártörténet és ahhoz hozzá szeretnénk férni.

Ha a TotálKárban nincs adat egy alvázszámhoz, akkor valószínűsíthető, hogy az autó sérülésmentes. De nem feltétlenül. A külföldi törésekről sokkal kevesebb adat áll rendelkezésre, illetve az is előfordulhat, hogy a balesetnek csak egy résztvevője volt, kisebb műhelyben javították hivatalos kárbecslés nélkül.

A portál szakértői felhívják a figyelmet arra, hogy az autók nagy részérénél találni fogunk valamilyen adatot, de ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy a kocsit nem szabad megvenni. Egy meghúzott sárvédő, egy kavicstól sérült szélvédő vagy egy szakszerűen javított koccanás teljesen normális.

A kárkalkulációs adatok  (különösen a régiek)  egy része vázlatos, és csak a kalkuláció időpontja, részösszegei (fényezés, munkadíj, alkatrész) és a javítási kalkuláció végösszege szerepel benne, kerekítve. Más részük alapos és kiterjedt, hosszan sorolja az összes cserélt alkatrészt és munkafázist. Ez azon múlik, hogy az adott kárbecslők vagy munkafelvevők milyen alapossággal töltötték ki annak idején a dokumentációt. Ettől függetlenül már a vázlatos adatok is értékes támpontot jelentenek. Ha egy autóra 2,5 milliós javítási kalkulációt lát, a részletek ismerete nélkül is sejtheti, hogy nagy volt a baj.

(Napi.hu, 2019. november 12.)

 

Kárbejelentés: eldobhatod a "kék-sárgát"

Már elérhető az autós digitális kárbejelentő. ₪₪₪

Applikáció váltja fel 2019. január 8-tól az eddigi "kék-sárga" nyomtatványt. Ezzel a kitöltési hibák is elkerülhetőek, írja a Népszava.

Az autósok már mobiltelefonjukon is intézhetik a baleset utáni adminisztratív teendőket. Elindult ugyanis a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) új, digitális kárbejelentője, amely a hagyományos, „kék-sárga” nyomtatvánnyal egyenértékű, ugyanakkor az utóbbit továbbra is lehet használni.

Az E-kárbejelentő bevezetésére azért látta elérkezettnek az időt a 13, a kötelező gépjármű felelősségi biztosítás (kgfb) művelésében érdekelt pénzintézet, mert egyrészt pozitív tapasztalatot szereztek a tarifák online közlésében, másrészt a személyes értékesítés háttérbe szorulóban van, és a szerződések adminisztrációja, valamint részben már a kárrendezés is digitálisan történik - mondta keddi sajtótájékoztatóján Pandurics Anett, a Mabisz elnöke.

Bár egyes biztosítók már eddig is lehetőséget adtak ügyfeleiknek a digitális csatorna igénybevételére, ezek azonban nem voltak egységesek. Ezért döntöttek a Mabisznál úgy, hogy az 5,2 millió kgfb-szerződéses számára egy egységes kárbejelentési formát dolgoznak ki. Az online applikációk közül már az androidos és az Apple-höz köthető IOS is letölthető.

Az alkalmazás szerkesztő modulja segítségével a felhasználók jól feldolgozható baleseti helyszíni ábrát készíthetnek, amelyhez a GPS-es helymeghatározó is támpontot ad. Ehhez kész ikonok is segítséget nyújtanak, ezek között megtalálhatók a gépjárműveket, utakat, kereszteződéseket, táblákat, tereptárgyakat, vagy állatokat ábrázolók. A biztosítók többsége folyamatosan kiküldi a náluk kgfb-szerződést kötöttek számára a QR-kódjukat, amely minden fontos adatot tartalmaz, beleértve azt is, hogy az esedékes díjat befizették-e. Így ezek egyszerűen bemásolhatóak.

Balesetet követően mindkét félnek jelentkeznie kell a saját biztosítójánál. Erre a károkozónak 5 nap áll rendelkezésre, a károsultnak 30 napja van arra, hogy a károkozó biztosítójánál a saját kárigényét bejelentse. Az alkalmazás használata ezt is leegyszerűsíti, hiszen az adatok kitöltése után, ha minden érintett fél aláírta a bejelentőt, egy gombnyomással el tudják küldeni a helyszínről. A bejelentés során a rendszer e-mailben is küld egy értesítést minden érintettnek, mellékelve a kitöltött pdf formátumú kárbejelentőt. A biztosítók ezután felveszik a kapcsolatot a bejelentőkkel.

A tervek szerint másfél hónap múlva megjelenik a kárbejelentő applikáció webes változata is. Ha nem történik személyi sérülés, akkor nem feltétlenül szükséges rendőri intézkedés, elég a baleseti bejelentést megtenni – hangsúlyozta a tájékoztatón Berzai Zsolt rendőr alezredes. 

(Népszava, 2019. január 8.)

A gyenge forint visszanyomta a használt autót

Nagy fordulat történt a magyar használtautó-piacon. 

Nagy fordulat történt a magyar használtautó-piacon. ₪₪₪

2019 harmadik negyedévében 6,6 százalékkal esett vissza az autóimport, írja a Napi.hu. Januártól szeptember végéig is negatív tendenciát mutat ez a terület. 2012 óta most fordult elő először, hogy kilenc hónapos távlatban is negatív a tendencia - derül ki a Weltauto jelentéséből.

A harmadik negyedévben 6,6 százalékot esett az import (-2.700 autó), a leggyengébb hónapnak az augusztus számított, ekkor 17,8 százalékkal kevesebb kocsi (-2.465 autó) érkezett határon túlról 2018-hoz képest. 

Összességében 2,2 százalékkal vásároltak kevesebb autót a magyarok határon túlról ebben az időszakban, januártól szeptember végéig 117 ezer gépkocsi érkezett hazánkba. A visszaesésben komoly szerepe lehet az euró drágulásának.

Az országon belüli átírások száma azonban továbbra is nő: kilenc hónap alatt 603 ezer - 76 százalékban tíz évnél idősebb - személyautó cserélt gazdát, amely 5,9 százalékkal múlja felül a 2018-as év hasonló időszakát.

A hazai átírásoknál az alsó-középkategóriás (180 ezer autó), kisméretű (146 ezer autó) és a felső-középkategóriás (60 ezer autó) modelleket vásárolták legtöbben, az SUV-ok 8 százalékot hasítottak ki a tortából. Az alsó-középkategória (32 ezer autó) népszerűsége az importban is megmutatkozott, de a felső-középkategóriás (20 ezer autó) és az egyterű járművek (19 ezer autó) is keresettek voltak.

A belföldi vételek során 12 százalékos részesedéssel az Opel (77.409 autó) bizonyult a legnépszerűbbnek a Volkswagen (60.333 autó) és a Suzuki (58.746 autó) előtt, az import esetében legtöbben Volkswagent (13.634 autó), Opelt (12.182 autó) és Fordot (10.921 autó) választottak.

A magyarországi autócserék és a behozatal során is az Opel Astra áll az élen kilenc hónap után. Az átírások esetében a Suzuki Swift és a Ford Focus követi a német modellt, míg a forgalomba helyezéseknél a Focus áll a második helyen a népszerűségi listán, harmadik pedig a Volkswagen Golf. 

(Napi.hu, 2019. október 31.)

 

Nem bírjuk ki roncs nélkül

Özönlenek az öreg importautók Magyarországra.

Tovább nőtt a használt autók importja 2019 első negyedévében, a Magyarországra hozott használt kocsik 61 százaléka tíz évnél idősebb volt - írja a Napi.hu a Das WeltAuto, valamint az MTI nyomán.

Januártól március végéig 39 ezer használt gépkocsi érkezett az országba, 3,5 százalékkal több, mint 2018 hasonló időszakában - a Datahouse adatai alapján.

2018-ban a teljes évben 159 ezer darab használt járművet hoztak be külföldről. A növekedés 2,2 százalékos volt, miután az év második felében az addigi, csaknem öt éve tartó meredek növekedés megtorpant, majd lejtmenetbe fordult a piac. A kereskedők arra számítottak, hogy 2019-ben már mérséklődik a használt autók behozatala, remélve, hogy kevesebb ismeretlen előéletű, rossz állapotú jármű érkezik az országba.

A trend azonban változatlan - mutat rá a közlemény: az első negyedév adatai szerint az öt évnél fiatalabb járművek aránya mindössze 18 százalék volt. Viszont jócskán érkeztek 20 év fölötti autók is: közel 800 kocsi töltötte be ezt a kort, mielőtt behozták.

A magyar vevők a külföldi kínálatban leginkább az alsó-középkategória modelljeit keresték (10.405 autó), de a felső-középkategória (6.929 autó) és az egyterűeké (6.667 autó) szintén népszerű volt. Az idén már 270 luxusautó is érkezett az országba, közöttük 31 Tesla, négy Bentley, három Ferrari és két Lamborghini.

A Das WeltAuto a Volkswagen csoport márkáit forgalmazó Porsche Hungaria használtautó-üzletága, amely 28 értékesítőhellyel rendelkezik országszerte, 2018-ban mintegy 7600 járművet adott el.

(Napi.hu, 2019. május 7.)

 

Használtautó: lejtmenet jöhet

2019-ben kevesebb használtautót hozhatnak be külföldről, mint 2018-ban.

2019-ben várhatóan már csökkenni fog a magyarországi használtautó-import a Das WeltAuto szerint, a behozatal a 2018-ban forgalomba helyezett 159 ezer járművel elérhette a csúcsát, írja az Origo.

Az import 2019 augusztusában lejtmenetbe kapcsolt, és várhatóan 2019-ben folytatódik ez a trend.

2012 óta öt és fél éven át meredeken nőtt a külföldről behozott autók forgalomba helyezésének száma, 2018 második felében viszont már négy csökkenő hónapot is rögzítettek. Ebben az időszakban összesen 2,8 százalékkal esett az import. Mivel azonban 2018-ban – márciust leszámítva – az első négy hónapban még felfelé ívelt a behozatal, a teljes évben 2,2 százalékkal (3.373 darabbal) nőtt a piac, és 158.790 darabbal rekord született.

A DasWeltauto az import megtorpanását pozitív fordulatnak tartja, mert ezzel kevesebb ismeretlen előéletű, rossz állapotú jármű érkezik az országba, kevesebb magyar vásárló járhat pórul használt autó vásárlásakor, és visszaszorulhatnak az áfa befizetésével kapcsolatos anomáliák is. A hazai használtautó-piac tisztulását nagyban szolgálta, hogy a külföldi autókra is kötelezővé vált az eredetiségvizsgálat.

A Das Weltauto már tapasztalja, hogy a hazai vásárlók elkezdték keresni a megbízható, szabályosan működő, esetenként garanciát is nyújtó kereskedőket.

2018-ban is 60 százalékban tíz évnél idősebb kocsik jöttek az országba, az ötéves vagy annál fiatalabb járművek aránya mindössze 20 százalék volt. A legnépszerűbb piacrész az alsó-középkategória (42.778 autó), a felső-középkategória (28.258 autó) és az MPV-k, az úgynevezett többcélú járművek (27.776 autó) kategóriája volt. A városi terepjárók (SUV) aránya 15.336 autóval megközelítette a 10 százalékot.

(Origo, 2019. január 17.

 

Nepperék kapaszkodhatnak

Kilométeróra tekergetés: annyi neki. Jön az ingyenes gépjármű adatbázis.

2019 januártól indul az úgynevezett jármű szolgáltatási platform, a rendszerben – a tesztüzem után – ingyen lekérdezhetőek lesznek a gépjárművek adatai – hangzott el az M1 aktuális csatorna december 26-i Híradójában, számol be a Magyar Idők.

A közlés szerint a Belügyminisztérium (BM) egyesíti a különböző hivatalok gépjármű-nyilvántartási adatait. Januártól rendszám alapján megtudhatóvá válnak az autó műszaki adatai, például a kilométeróra állása, a jármű baleseti „előélete”, s elérhetőek lesznek az eredetiségvizsgálaton készült fényképek is.

A szolgáltatáshoz mobiltelefonos applikáció is készül. A tulajdonos személyes adatai továbbra sem lesznek hozzáférhetőek – tették hozzá.

A rendszert az ügyfélkapun keresztül bárki, a jogcím igazolása és mennyiségi korlátozás nélkül igénybe veheti. A hivatalosan jármű szolgáltatási platformnak nevezett informatikai rendszert már teszteli a BM. Az ingyenes szolgáltatást várhatóan január végétől vehetik igénybe az autósok.

Dobrocsi Endre közlekedésbiztonsági szakértő az M1-nek azt mondta, a BM fejlesztésével lehetővé válik, hogy egy-egy jármű jövőbeli tulajdonosa pontos és valós adatokhoz jusson. Így elkerülheti, hogy manipulált, esetleg körözött járművet vásároljon meg.

Perjési Zsolt biztonsági tanácsadó szerint a fejlesztés egyaránt szolgálja az autóvásárlók és a kereskedők érdekeit – hangzott el az M1 híradójában.

(Magyar Idők, 2018. december 26.)

 

A használt autópiac tovább nőtt

De a használt autók importja sok év után csökkent.

A használt autók forgalma rekordot dönthet 2018-ban Magyarországon - prognosztizálja a Das WeltAuto az első háromnegyed év adatai alapján, ám felhívja a figyelmet arra, hogy az autócserék lendülete immár lassul, írja a Napi.hu

2018 január és szeptember között 574 ezer használt autó került új tulajdonoshoz, 14 százalékkal több, mint az előző év hasonló időszakában. 2017-ben még 26,5 százalékot nőtt a piac az első háromnegyed év alatt, 2016-hoz viszonyítva - ismerteti a cég a Datahouse adatait az MTI-nek elküldött közleményében.

2017-ben a teljes évben 688 ezer használt kocsit írtak át, 11 százalékkal többet, mint 2016-ban - közölték korábban.

A használtautó-import ugyanakkor lejtmenetbe kapcsolt, 2018 harmadik negyedévben 2,4 százalékkal kevesebb (41 ezer darab) használt kocsit hoztak be az országba, mint egy évvel korábban, hat év után ez volt az első negyedév, amikor visszaesett a behozatal.

Az idén átírt járművek 77,5 százaléka 10 évnél idősebb volt, az ötéves vagy annál fiatalabb kocsik aránya pedig mindössze 12,8 százalék - hívja fel a figyelmet Frank György, a Das WeltAuto márkaigazgatója, rámutatva: az emberek túlnyomó része továbbra is készpénzre vesz autót, és alapvetően rövid távra keres megoldást. A hazai autóállomány átlagos életkora közel tizennégy év - figyelmeztetett.

Kitért arra, hogy a dízelautók kereslete tapasztalataik szerint az elmúlt időszak negatív hírei ellenére nem csökkent, mivel korlátozásokat csak a régi, Euro IV, illetve Euro V kibocsátási norma szerinti autóra vezetnek be néhány nyugat-európai nagyváros belvárosában. A Das WeltAuto hálózatában továbbra is népszerűek a gázolajjal hajtott modellek, mivel gazdaságosságban továbbra is verhetetlenek.

A magyarországi használtautó-piacon az Opel 13,5 százalékos részesedést hasított ki a kilenc hónap alatt (77 ezer autó), a második 9,9 százalékos részesedéssel a Volkswagen (57 ezer autó), a harmadik legnépszerűbb márka a Suzuki (57 ezer autó) lett.

A Das WeltAuto a Volkswagen csoport márkáit forgalmazó Porsche Hungaria használtautó-üzletága, amely 30 értékesítőhellyel rendelkezik országszerte. A hálózat 2017-ben 6.784 állapotfelmérésen átesett, szervizelt, garanciális használt autót értékesített, 8 százalékkal többet, mint az előző évben.

(Napi.hu, 2018. november 5.)

 

Nagyon nő a használt autók piaca

Rekord rekord hátán. 200 ezer ment el egy negyedév alatt. Opel, Suzuki, Volkswagen a dobogón.

2018 második negyedévében újabb csúcsra ért a használtautó piac Magyarországon: 201 ezer használt személyautó cserélt gazdát, 17 százalékkal több, mint egy évvel korábban, és az előző negyedévhez viszonyítva is jelentős, 16 százalékos volt növekedés, írja a Világgazdaság.

A JóAutók.hu közlése szerint először fordult elő, hogy egy negyedévben 200 ezernél több személyautót írtak át.

Az első fél évben 374 ezer volt használtautó-piac forgalma, 14 százalékkal nőtt az előző év hasonló időszakához képest.

A tájékoztatás szerint a személygépjármű állomány mindkét utánpótlási forrása, az új autók, valamint az import használt autók piaca is bővült. Az újautó eladások száma az első fél évben 71 ezer volt, miközben a behozott használt autók száma elérte a 79 ezret. Előbbi 29, míg az utóbbi 8 százalékos növekedés az elmúlt év hasonló időszakához képest.

Halász Bertalan, a JóAutók.hu vezérigazgatója a közlemény szerint elmondta: a használtautó-piacon 2018-ban megdőlhet a 2017-es 686 ezres rekord. Várakozásaik szerint a belföldi átírások száma az év végére 760 ezer fölé is emelkedhet. A növekedési trendet csupán egy további jelentősebb forintgyengülés tudná érdemben befolyásolni, ami visszafogná a forgalomba kerülő új és használt autók mennyiségét – tette hozzá.

A JóAutók.hu közleménye ismerteti az autómárkák népszerűségi sorrendjét is.

  • A belföldi használtautó-piacon az első fél évben is az Opel vezeti az adásvételi listát 13,4 százalékos részesedésével.
  • A második helyért a Suzuki és a Volkswagen versenyez,
  • jelenleg a Suzuki hajszálnyival jobban áll 9,9 százalékos részesedésével, szemben a Volkswagen 9,8 százalékával.
  • A Ford a 4. helyen áll 8,3 százalékkal, a Renault az 5. 6,3 százalékkal.

Frank György, a magyarországi értékesítési hálózattal rendelkező DasWeltAuto márkaigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy 2018-ban a dinamika ellenére a piaci növekedés lassult, hiszen 2017 első fél évében még 25,4 százalékkal gyarapodott a használt autók piaca.

Előrejelzése szerint az év második felében valamivel visszafogottabb lendülettel emelkedhet tovább az adás-vételek száma. Az import esetében is csökkent az emelkedés mértéke, bizonyos hónapokban nem is nőtt a behozatal – mutatott rá. A piaci viszonyok alapján a márkaigazgató úgy véli, túljutott a csúcsán a magyarországi használtautó-import, nem számít a növekedés dinamikájának erősödésére az év második felében.

(Világgazdaság, 2018. július 20.)

Használt autó: erre futja, nő a piac

Lendületben van a használtautó-piac, tizedével nőtt is.

2018 első negyedévében 175 ezer használt személyautó cserélt gazdát a magyar piacon a Datahouse adatai alapján, ami több mint 11 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi adatot, írja a Napi.hu.

A JóAutók.hu portál előrejelzése szerint 2018-ban a kedvező piaci környezetben éves szinten akár 750 ezerre is emelkedhet a belföldi adásvételek, átírások száma a 2017-es 687 ezerről.

Jelentősen húzza a 2018-as növekedést, hogy az újautó-eladások 30 százalékkal nőttek az elmúlt évhez képest, de jelentős utánpótlást kínál a használtautó-import is, amely több mint 9 százalékkal haladta meg az előző év hasonló időszakának szintjét - mondta Halász Bertalan, a JóAutók.hu vezérigazgatója.

Az eladott használt autók harmadát három márka adja. Az első negyedévben gazdát cserélt használt autók 13 százaléka Opel volt. A korábbi években a Suzuki állt a második helyen, 2018-ban már a Volkswagen vette át a helyét 9,9 százalékkal, míg a Suzuki részesedése jelenleg 9,8 százalék.

A 2017 májusában indult JóAutók.hu célja, hogy a tisztességesen működő kereskedők kínálatát összekapcsolja azokkal a biztonságra törekvő vásárlókkal, akik szeretnék elkerülni a használtautó vásárlás során felmerülő buktatókat.

 (Napi.hu, 2018. április 19.)

 

Használt autó: egyre öregebb

2017-ben 14,1 évre nőtt a forgalomban lévő hazai személygépkocsik átlagéletkora. Opelből és Suzukiból van a legtöbb.

2016-ban még csak 13,9 év volt a hazai személygépkocsik átlagéletkora. Az emelkedő újautó értékesítés csak lassítani képes a 2008-as válság óta tartó öregedési tendenciát - írja az MTI a Joautok.hu elemzése alapján.

A szakportál elemzése kitér arra: egy évtizede még 10,3 év volt a gépkocsik átlagéletkora, az öregedést elsősorban az újautó-értékesítés drasztikus visszaesése okozta 2008 után. Az átlagéletkort növeli a használt autók importja, 2017-ben több mint 155 ezer használt személyautót hoztak be az országba, ezek 60 százaléka legalább 10 éves volt.

2017-ben 116 ezer új autót adtak el, 20 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Az elemzésből kiderül az is, hogy 2017-ben mintegy öt százalékkal nőtt a hazai gépjárműállomány, így ezer lakosra már átlagosan 350 autó jut. 

Az autók területi eloszlása továbbra is egyenlőtlen. Míg Pest megyében 407, Győr-Moson-Sopron megyében 402, Vas megyében pedig 398 autó jut ezer lakosra, addig Borsod-Abaúj-Zemplén megyében mindössze 271 személykocsi esik ezer főre, de Jász-Nagykun-Szolnok, Békés, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyében sem emelkedik 300 fölé ez a szám.

A magyar személyautópark negyedét két márka, az Opel  és a Suzuki teszi ki, az Opel részesedése 14 százalék, a Suzukié 12 százalék. A Volkswagen 10 százalékos, a Ford 8 százalékos, a Renault 6 százalékos hányaddal rendelkezik. A volt szocialista autómárkák eltűnőben vannak, az 1990-ig gyártott modelleket nézve Ladából 25 ezer, Trabantból 13 ezer, Wartburgból és Skodából 7-7 ezer, Polski Fiatból 4 ezer, UAZ-ból és Daciából 1.000-1.000 darab fut a magyar utakon.

(MTI, 2018, március 10.)

 

2017-ben 144 ezer használt autó jutott be, a top ez

Ha használt, egymillió alatti, akkor az élen az öreg Astra és a Swift.

A magyar használt autó vásárlók 2017-ben többségében még mindig bőven egymillió forint alatt költöttek, és olcsón fenntartható, kisméretű, benzines autót választottak, amelyhez könnyen szerezhetnek alkatrészt. Sokan nem tudják megfizetni az utóbbi két évtized biztonsági fejlesztéseit sem, de akad, aki nem riad vissza egy-egy prémiumautó öregkori nyavalyáitól.

2017-ben sokan fordultak rövid időn belül a klasszikus, kompakt autók felé, és fordultak el a német prémiumautóktól. Jó fejleménynek tűnt, mert egy gondosan kiválasztott, tízéves Ford Focus sokkal kevesebb családi drámát okozhat, mint egy tizenéves BMW, amikor szimplán elkéri a megfelelő alkatrészeket a szolgálataiért, és csak kicsit rohad itt-ott. Összesen 144 ezer kinti autó kapott magyar rendszámot az év végéig, ami alig több, mint egy évvel korábban: vagyis az importpiac nemcsak átrendeződött, de tetőzött is. 

DSC 8242

A magyarok mintegy hatszázezer autót vásároltak 2017-ben a belföldi piacon, de a vevők harmada hónapokig halogatta az átíratást. Sokakat nem érdekel a tizenöt napos határidő, és az sem, hogy ha nem kötnek kötelező biztosítást azonnal, a szerződéskötést követően. A biztosítók szövetsége napi 4-600 forint fedezetlenségi díjat számít fel, amit utólag keményen be is vasalnak. Pedig kockázatokat jelentenek még a csúsztatott átírások.

Menő roncsok 

Az átíratást halogatók miatt csupán az első félév összesített számaiból lehet kiindulni amikor a belpiac legnépszerűbb típusait, motorváltozatait és évjáratait keressük.

A Datahouse összesítésében zömmel filléres autótípusok követik egymást az első három helyen, ezek közül is gyakorta egy-egy alapmotoros, benzines változat viszi a pálmát. A kilencvenes években gyártott Opel Astra F és G, vagy a Suzuki Swift második, Esztergomban is gyártott generációja vannak a toppon.

Astrából hat hónap alatt több mint 23 ezer jutott másik tulajdonoshoz, így ez a listavezető. Az egy-négyes Opelt hatvan- és kilencven lóerős változatban is lehetett kapni, és mára motorváltozattól, generációtól függetlenül összeér az ezredfordulós Astrák ára. Ha valakinek van 300-500 ezer forintja autóvásárlásra, szinte biztosan eljut majd a kétféle Opelig, de a gömbölyű F-Astra kora és fokozott rozsdásodási hajlama miatt érdemesebb a fiatalabb, szögletes G-modellt választani, amely nemcsak kevésbé rohadós, de általában jobban felszerelt, és az erősebb, tizenhat szelepes motorral már élhető közlekedési eszköz.

Ezek az Opelek itthon családi autónak számítanak, miközben Nyugat-Európában sosem voltak azok, mert annyira azért nem nagyok. Ha valaki mégis négyesben utazna és sok csomagja van, keresse a Caravant, mely lényegesen praktikusabb, mint a három- és az ötajtós, a lépcsős hátú területi képviselő kivitelről nem is szólva. Az összes itthon eladott, használt Astra közt persze akad pár száz J-modell is, a sok generáció pedig megmagyarázza a magas összesített darabszámot, de a súlypont valóban a korábbiakon van. 

Félmillió forint több mint a hivatalos havi magyar nettó átlagjövedelem kétszerese, és nem mindenki gazdálkodhat ennyi pénzből, amikor autót cserél, így a második helyen több mint 22 ezer eladott példánnyal álló Swift sikere sem meglepő. Ebből a típusból szintén az 1998-as és 99-es évjáratokat vették legtöbben, de nem az ezres alapmotorral, hanem az 1,3 literessel.

A teljes magyar Suzuki-tengerben több mint 415 ezer autó hullámzik, amely a 3,2 milliós teljes személyautó-állomány nyolcadát jelenti. Ez pokoli sok autó, de érdekes, hogy a régi Swiftek lassan kikopnak Budapest látképéből, és vidékre költöznek. A típus ára a padlón van, 200 ezer forintért már vizsgás, nem alapfelszereltségű példányokat találni a két kedvenc évjáratból, az alkatrész pedig hegyekben áll mindenhol, tehát még évekig számíthatunk a kis Suzuki jelenlétére. Fájdalmas, hogy miközben erről a típusról mindenki tudja, hogy az ütközésbiztonsága még a korabeli Astrákét sem közelíti meg, ennek a kasznija is bestiálisan rohad a küszöböknél, és a hossztartóknál egyaránt. Jobb a modellciklus végéről légzsákokkal felszerelt, ABS-es verzió, hogy legyen esély a túlélésre. 

Az Opel-Suzuki páros alatt beszakad a magyar piac toplistája. A harmadik helyen álló Volkswagen Golfból hiába jelent meg eddig hét generáció, ezekből összesen csak kicsit több mint 9 ezer példányt adtak-vettek fél év alatt. A magyar Golf-tudat most a harmadiktól a negyedik generációig terjed, és meg fog lepődni, aki arra tippel, hogy az 1Z, valamint az A-s motorkódú 1,9 TDI-k, továbbá PD TDI-k forognak a legjobban a piacon. A kedvencek valójában ezúttal is az alapmodellek 1,4 literes motorral, mint az Astránál, és ezekből szintén rengeteget hoztak be külföldről is. Csak a hetedik a típus belső ranglistáján a Golf III TDI.

IMG 0121

Utána Golf, Ford Focus

A golfság belépődíja szinte tízezer forintra pontosan ugyanott található, mint amennyiért a másik két kedvencet árusítják, de az 1999-es Golf IV és 1994-es Golf III, vagyis a két legnépszerűbb kivitel esetében az alapár közelében mindig olyasmit olvasni a hirdetésekben, hogy valami búg, csöpög, rozsdásodik, a műszaki lejárt, vagy a váltó dobálja a fokozatokat. Hibátlan alapmotoros Golfot persze szintén találni a piacon, de inkább félmillió forint fölött.

A fél év alatt eladott kilencezer használt Golfból körülbelül 300 példánnyal lett győztes a fapados Golf IV, 1,4 és csak 115 darab, 2015-ös Golf VI esetleg VII jutott új gazdához, egyébként szintén egynégyes benzines kivitelben, bár itt már nyilván turbóval.

A negyedik helyen minden megfordul, mert a több mint 8,8 ezer Ford Focus közt arányaiban elég sok a fiatal autó, sőt, a legeslegnépszerűbb a harmadik generáció 2012-es évjárata és ennek 1,6 TDCI motoros kivitele. Ezek az autók manapság kevesebb mint feleannyiért megvehetők, mint újként, a 95 lóerős, egyébként a PSA-konszerntől származó common-rail dízelmotor nem rossz hírű. Bár messze nem kockázatmentes, ám az általában 5-6 éves Focusok sokszor vezetett szervizkönyvvel és magyarországi előélettel kelletik magukat a hirdetésekben, és 1,8-2,4 millió forint a vételár.

P2070490

Akinek nem futotta ilyen értékű Focusra, az körülbelül feleennyiért vásárolt egy 1,6-os, benzines Focus II-t, mely szintén teljesen okos döntés, hosszú távon is olcsó a fenntartása, és évek múlva is eladható lesz. Nagyon érdekes, hogy a magyarországi autópiacon forgó Ford Focusok közül arányaiban sokkal több a dízel, mint a toplista más modelljeinek esetében. Ennyit számít egy típus és egy motorkonstrukció híre és a tapasztalat, no meg a flottacégek autócsere-szokásai.

Az Opel Corsa B-t egykettes, nyolcszelepes motorral a belföldi ászok élmezőnyébe még éppen befért, melyből nagyon gyakran vették a leggyengébb kivitelt. Negyvenöt lóerővel csak városi használatra ajánlható az autó, amely ugyanúgy rohad, mint a G-Astra és ugyanolyan olcsó, mint a Swift. Osztrák bontószökevények lehetnek a háttérben, amit ott a magyar nepper kedvéért – és 200 euróért – nem emelt be a présbe a daru, abból itthon rengetegszer legitim árucikk lett.

Na, talán valami

Az első, valamennyire villantós autóért a belföldi népszerűségi lista hatodik helyéig kell ásnunk. A Volkswagen Passat itthon nagy autónak számít és az összesen 8 ezer eladott autó sem csekélység. A magyarok kedvenc évjárata a 2006-os (Passat B6), a legnépszerűbb motorváltozat pedig a 2,0 PD TDI volt. Igaz, a kései adagolófúvókás motorból éppen ebben az időben készültek az alulméretezett olajpumpa-hajtótengellyel szerelt sorozatok, melyekben pillanatok alatt szűnhet meg a kenés. A pár ezer forintos alkatrész cseréje megoldja az ügyet egy időre, de ez nem iktat ki minden taposóaknát a rendszerből.

Bár igaz, hogy magyar szemmel a Passat B6 még bőven modern autó, az egymillió forintos példányokra nem csak a motor miatt lehet sokat költeni, hanem a gyakori duplakuplungos váltó (DSG), valamint a soklengőkaros futómű miatt is. Mindez persze nem törvényszerű, de ha valahol, hát itt erősen ajánlott egy márkaszervizes átnézés, mielőtt leszámolják az autó árát az eladó kezébe. 

Hasonló a helyzet a hármas BMW-kkel is, melyekből 7.600 darabot adtak el fél év alatt, főként az E46 és az E90 széria kétliteres common-rail dízeleivel. A kis BMW konvertibilis valuta a használt piacon, és lehet is belőle jót venni, de az eladó példányok jelentős része tekert órás, karbantartatlan, vagyis sok munkát ad azoknak a független műhelyeknek, melyek a magyar BMW-szcéna köré épültek az utóbbi években.

Ahogy a dízel Passatoknál, a 320d-vallás esetében is életmentő tipp, hogy vásárlás előtt keresni kell egy jó referenciákkal rendelkező szerelőt, és inkább a kínálat közepétől fölfelé választani. Vagyis ne 600 ezer, hanem 1,6 millió forintért célszerűbb venni 3-ast, és legyen még félmillió a szükséges javításokra, karbantartásokra. 

A tízes toplistára csupán két nem német márka és modell fért. Az egyik a nyolcadik helyen álló Renault Mégane, melyből összesen több mint hatezret vettek tavaly félév alatt. A nagyon lenézett, ezért olcsó Mégane II volt az ász, a legnépszerűbb motorváltozata pedig az 1,5 dCi lett.

Érdemes nagyon óvatosnak lenni, mert a 2004-ben többféle teljesítményszinttel kínált dCi-k mára 300 ezer kilométeren túl lehetnek, és bár létezik már egymillió kilométeres Clió ezzel a motorral, az a leggyengébb, 65 lóerős verzió volt, a Méganokba szerelt változatok viszont hajlamosak a csapágyhibákra, ha a tulaj betartotta a gyári előírt, meglehetősen túlhúzott olajcsere-intervallumot.

A javítás nem drága, mert nem kell kiszerelni hozzá a motort, és sok műhely rutinszerűen végzi, ám ha az eleve millió alatt beszerzett autó üzemanyagrendszere is beteg, és másra is költeni kell, nem biztos, hogy pont azt kapni majd a csinos francia kompaktautótól, amire eredetileg számítani lehetett. Ugyanebből a szériából egyébként a benzines, 1,4-esek is elég kelendőek, és minden Mégane közös értéke, hogy általában sok extrával adták el őket. Ezért ha mindegyik működik is, jól felszerelt, kényelmes autó lehet, nagyon olcsón. 

A Volkswagen Polo népszerűsége ugyan meg sem közelíti a Golfokét, de a 6n és 9n szériák így is ott vannak a kelendőbb modellek közt. Összesen majdnem hatezer ilyen kisautó váltott tulajdonost 2017 első félévében, ezzel az modell a kilencedik helyen áll. A kilencvenes években gyártott Polók helykínálata nehezen összevethető az ezredforduló utáni, eleinte dupla körlámpás szériáéval, miközben a régi végét és az újabb, korai példányait egyaránt sokan keresték, a sokféle változatban létező 1,4 literes benzinmotorok valamelyikével. A kis benzinesek olajfogyasztási hajlamával ezúttal is érdemes számolni, ráadásuk sajnos a Polók is rohadósak.

IMG 7086

Ha az Opel Corsa B és a Fiat Punto első, vagy második generációja közül kell választani, habozás nélkül az olaszok mellett kell dönteni, és 2017-ben is akadtak több mint öt és félezren, akik hasonlóan gondolkodnak.

A kis Fiat a tizedik legnépszerűbb típus a magyar használt piacon. A Punto I állítólag tartósabb és megbízhatóbb volt a szögletesített utódjánál, de az idő múlása mindent átrendezhet.

Az viszont állandó, hogy a kispénzű magyar autóvásárlók nem tartanak az olasz autóktól és jól is teszik, mert egy okosan kiválasztott Fire-motoros, egykettes, benzines Punto akár 60, akár 90 lóerős változatban optimális társ a munkába járáshoz. Az alkatrészek olcsók, a motorok sokáig bírják, de a rozsdára és az elektromos hibákra figyelni kell. 

Szakadék az van

Az új és a használt autók piaca közt jókora a rés. Mi mozgatja manapság a vevők többségét? A pár százezer forintos vételek esetében mindennél fontosabb az alacsony fogyasztás, a szolid karbantartási költség, a drágábbaknál viszont csak az előbbi számít, a szereléssel, mint szükséges velejáróval kevesen kalkulálnak. 

A Totalcar mellett érdemes rápillantani a Jóautók.hu-ra, ha valaki használt autó vásárlásból készülni akar, ami ellenőrzött autóhirdetési portál. 2017 májusi indulása óta gyűjtött adatai alapján az oldalon a Toyota, a Ford és az Opel márkákra keresnek a legtöbben, míg a legnépszerűbb típusok közül az első továbbra is az Octavia, második a Focus, a harmadik pedig az Astra összes generációja. Mivel mindhárom típus esetében több évtizednyi autóipari fejlesztés bújik meg ugyanazon nevek alatt, sejthető, hogy ezeknek az autóknak a népszerűségében nemcsak a márkák hozzáállása játszik szerepet, de az is, hogy akár 500 ezer forintért, akár 2,5 millióért keresnek kompakt autót a Jóautók látogatói, végül sokan a cseh-német vonalon kötnek ki.  

(Totalcar, 2018. január 13., Zách Dániel)

 

Nyüstöljük a használt autót

2017 június 30-án a hazánkban forgalomban lévő közúti gépjárművek száma túllépte a 4,1 millió darabot.

A személygépkocsik száma 3,4 millió, a tehergépkocsiké 476 ezer, a motorkerékpároké 172 ezer, a vontatók állománya 72 ezer, az autóbuszoké 19 ezer volt. A gépjárművek átlagos kora fél év alatt minimálisan növekedett (0,1 évvel) 13,9 évre. Ezen belül a vontatóké és a személygépkocsiké egyaránt 0,1 évvel emelkedett, 8,4, továbbá 14 évre, míg a tehergépkocsiké 0,2 évvel 12,9 évre. Az autóbuszok és a motorkerékpárok átlagos kora ezzel szemben 0,2 évvel csökkent, 13,9, valamint 18,1 évre.

2017 III. negyedévében a Magyarországon első alkalommal forgalomba helyezett személygépkocsik száma 70 ezer volt, a korábbinál 15%-kal több. A hazánkban először forgalomba helyezett személygépkocsik 30%-át együttesen a Ford, az Opel és a Volkswagen márkák adták.

Az első alkalommal regisztrált autók 59%-a – a 2016-os év azonos időszakénál 1,3 százalékponttal kevesebb – volt használt, ez 2010 III. negyedévében 28% volt.

2017 III. negyedévében a Magyarországon első alkalommal forgalomba helyezett autóbuszok száma 33, a motorkerékpároké 17, a vontatóké 15%-kal haladta meg a 2016. III. negyedévit, a tehergépkocsiké ugyanakkor 2,8%-kal csökkent. A motorkerékpárok 75%-át használt, a vontatók 74%-át, az autóbuszok és a tehergépkocsik 54%-át új járműként regisztrálták.

(KSH, 2017. december 11.)

 

Öregszik a magyar autó

Trabant, Wartburg, kis Polski: 30 év, Lada 26 év, Opel, VW, Mercedes: 15 év. Átlag: 14 év.

Csekély mértékben, de tovább emelkedett a magyar autóállomány átlagéletkora és elérte a 14 évet 2017 június végére, összegzi a KSH friss adatait a Napi.hu.

A növekedés valamelyest lassult: 2016-ban ugyanis 13,9 éves átlagot mért a KSH, azt megelőzően pedig 13,7-et. Az egyre mérsékeltebb növekedést leginkább az újautó piac majdnem 20 százalékos bővülése hajtja, azonban eközben erős a használt autók importja is - méghozzá nem a 4-6 éves, hanem inkább a 10 évnél is idősebb autókat keresők körében.

A forgalomba helyezések és a kivonások egyenlege pedig több mint 88 ezres állománynövekedést hozott, amelynek köszönhetően ma már több mint 3,4 millió autó fut az utakon - vagy legalábbis ennyi van forgalomban itthon.

A leggyakoribb modellek toplistáján nincsenek meglepetések: továbbra is Opelből van itthon a legtöbb, több mint 470 ezer, ez nyolcezerrel múlja felül a tavaly december végit. Az Opelek átlagéletkora 14,8 év, miután a márka 0,2 évet öregedett fél év alatt.

A Suzukik száma 4400-zal emelkedett, 413 ezerre, ezzel továbbra is a második helyen állnak. E típusnál a használtautó-behozatal kevésbé jellemző, ezért sem nőtt annyival a forgalomban lévők autók száma, mint amennyi újat eladtak az első félévben (6.817 darab). Ez pedig arra volt elég, hogy e kocsik fél év alatt átlagosan 0,3 évet öregedjenek és elérjék a 14,2 évet.

Dobogós még a Volkswagen (VW) is 328 ezres darabszámmal, amely 9.300-zal több a fél évvel előttinél. A VW-ek átlagéletkora 0,2 évvel, 15,4 évre emelkedett.

Német prémiumok: majdnem ikrek

A prémiumautók fej-fej mellett haladnak, BMW-ből 101 ezer, Audiból 94,8 ezer, Mercedesből pedig 94,6 ezer darab van itthon. Átlagéletkoruk növekedésénél sem volt nagy különbség az elmúlt fél évben: a BMW a legfiatalabb 13 évvel, majd az Audi és a Mercedes következik 14 és mintegy 15 évvel.

Volvóból már több mint 41 ezer van már itthon, és a svéd márka idén nem öregedett tovább, maradt átlagosan 11,8 éves.

Retro: vannak még keleti kocsik

A "keleti kocsik" száma tovább fogyatkozik. A Trabantok közül idén 1.300 veszítette el a forgalmiját, így már csak 14,4 ezer van belőlük itthon, míg Wartburgból 8.200 darab, ez csaknem ezres mínuszt jelent. A Trabantok e fél év alatt mindössze 0,1 évet öregedtek, 29,8 évre, mivel főként a korosabb modelleket vonták ki a forgalomból. A Wartburgok mostanában 29,7 évesek (itt is 0,2 év volt az átlagos öregedés fél év alatt).

Ladából 48,4 ezer futhat az utakon, szemben a fél évvel korábbi 51,8 ezerrel. Ebben azonban az 525 darabos újautó-eladás is benne van. Utóbbinak köszönhető, hogy a Ladák azon kevés kivétel közé tartoznak, amelyeknek csökkent az életkoruk (26,5 évről 26,3 évre).

A lengyel kistigrisből, a Polski Fiatból még mintegy 4,4 ezer maradt itthon forgalmival, ez 600 darabos csökkenést és 0,1 éves öregedést jelent (30,6 év) 2017 első félévében.

(Napi.hu, 2017. október 17.)

 

Hiába használt az autó, a piaca megy nagyon

Folytatódott a használt autók magánimportjának növekedése 2017 első háromnegyed évében.

A beáramló járművekkel változatlanul sok a rossz tapasztalat, de egyre többet hoznak be, a magyarországi használt autó piac egyik legjelentősebb szereplője, a DasWeltAuto adatai szerint, írja az MTI.

2017-ben januártól szeptember végéig 115 ezer gépkocsi érkezett a határon túlról, a növekedés 8 százalékos az előző év azonos időszakához hasonlítva: ezzel várhatóan az év végére meghaladja a behozatal a korábbi rekordot, amikor 142 ezer autót hoztak be a magyar vevők. 

A kishaszonjárművek behozatala visszafogottabb, ebben a piacrészben 11 ezer jármű érkezett az országba, a bővülés 1,5 százalékos.  

A 2012. évi importboom óta ezzel már mintegy 600 ezer használt kocsi érkezett az országba, amelyeknek átlagosan 60 százaléka - öt év alatt mintegy 360 ezer jármű - 2007 előtti, azaz rossz állapotú, idős jármű. Ezek nemhogy frissítenék a belföldi kínálatot, hanem rontják a magyarországi autópark 14 évhez közeli átlagéletkorát.

Frank György, a Das WeltAuto márkaigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a magánimportban érkező használt járművek esetében sok a visszaélés. A tapasztalatok szerint gyakori, hogy visszatekerik a kilométerórát, vagy hiba nélkülinek hirdetett, ám darabokból összerakott kocsit árulnak a nepperek, akik ráadásul a vevőkkel nagy százalékban biankó szerződést íratnak alá, és így az új tulajdonos a későbbiekben nem tudja érvényesíteni a szavatossággal kapcsolatos igényeit.

A márkaigazgató a visszaélések megelőzésére azt javasolja, hogy az ügyfelek kizárólag Magyarországon már forgalomba helyezett járművet vegyenek meg, és magyar szerződést írjanak alá. A vevő biztonságát szolgálja az is, ha szerződéskötés előtt elviszi a kiszemelt gépkocsit teljes átvizsgálásra egy márkaszervizbe. A DasWeltAuto 2016-ban 6.330 állapotfelmérésen átesett, szervizelt, garanciális használt autót értékesített.

Nő a piac: Opel és VW a kedvenc használtautó

2017 első három negyedévében nőtt a használt autók piaca, ami tovább bővülhet. Tovább nőtt a használt autók eladása 2017 harmadik negyedévében, ugyanakkor a járművek árai is emelkedtek a használtautó.hu adatai szerint, számol be az MTI.

Az internetes járműkereskedelmi portál adatai szerint júliustól szeptemberig Magyarországon 180 ezer használt autót adtak el, míg az előző negyedévben 173 ezret, az átlagárak pedig 3,2 százalékkal emelkedtek. A legnagyobb, 13 százalékos drágulást az egyterű járműveknél mérték, de az alsó-, a közép- és felső-középkategóriás autókért is 9 százalékkal kell többet fizetni. A nagy, valamint a mini- és kisautók 4,5 százalékkal drágultak, a terepjárók árának növekedése viszont nem haladta meg az infláció mértékét.

Az adatok szerint első kilenc hónap során a belföldről vásárlók 49 százaléka választotta a legnépszerűbb öt autómárkát: Opelt a használt autót keresők 14 százaléka, Suzukit pedig 10 százaléka vett, de népszerű volt a Volkswagen, a Ford és a Renault is. A külföldről beérkezett kocsik között a Volkswagen aránya 12 százalék, az Opelé 11 százalék, a Fordé pedig 10 százalék volt. A BMW 7 százalékkal, az Audi és a Mercedes 6-6 százalékkal részesedik ebből a kategóriából.

A portál értékesítési vezetője szerint az év közepétől újra felgyorsult a használtautó-import, ez pedig közvetlenül és a lecserélt autók eladása miatt is növeli a belföldi használtautó-piac forgalmát. Az év végéig akár 700 ezer használt autót is eladhatnak Magyarországon, ami csaknem 80 ezerrel több a tavalyinál.

(MTI, 2017. október 10., 19.)

 

Megy a használtautó, csak lassabban

Az Opel a legnépszerűbb használt autó. Még 10% felett a használtautó piac növekedése. A járműpark átlagéletkora 14 év.

Lassult a használtautó-átírások növekedése az idén az első fél évben, ami arra utal, hogy kezd telítődni a magyarországi használtautó-piac, ismerteti a DasWeltAuto közleményét a Világgazdaság. A Datahouse adatai alapján 2017 januárjától június végéig 332 ezer használt autó cserélt gazdát, ami 11 százalékos növekedés az előző év hasonló időszakával összevetve. Ugyanakkor 2016-ban a növekedési ütem még 26 százalékos volt. A használt piac csúcsa 2005-ben volt, amikor 639 ezer gépkocsit írtak át Magyarországon.

A 2017 első félévének forgalmából a járműkereskedők 27 százalékkal részesedtek.

Kép: Lehoczky Péter

Kép: Lehoczky Péter

Az autócserék 31 százaléka alsó-középkategóriás, 26 százaléka kis- és 15 százaléka felső-középkategóriás autó volt. A használt márkák rangsorában ezúttal is az Opel végzett az élen 46 ezer autóval, a második legnépszerűbb a Suzuki (34 ezer autó), a harmadik a Volkswagen (32 ezer autó) volt.

Az átírt kocsik 76 százalékának kora meghaladta a 10 évet, 5 évnél fiatalabb mindössze 12 százalékuk volt.

Frank György, a DasWeltAuto márkaigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a nagy forgalom dacára a járműpark nem frissül, a járművek átlagéletkora folyamatosan kúszik felfelé, már a tizennégy évet súrolja. Ez beárnyékolja azt, hogy a használt gépkocsik kereslete a lassulás ellenére óriási, 2017-ben akár rekord is születhet.

A DasWeltAuto a Volkswagen csoport márkáit forgalmazó Porsche Hungaria használt autó üzletága, amely 30 értékesítőhellyel rendelkezik országszerte. A hálózat 2016-ban 6.330 állapotfelmérésen átesett, szervizelt, garanciális használt autót értékesített.

(Világgazdaság, 2017. augusztus 5., fotó: Világgazdaság)

 

Fékezett a használtautó piac

2017 első negyedévében kevesebb használtautót vettek a magyarok, mint az előző év végén. A legjobban a használt Opel fogy.

Közel kétéves folyamatos emelkedést követően 2017 első negyedévében megtört a használtautó piac növekedésének a lendülete, írja az Origo.

Az elkelt használt személygépkocsik összértékének változását jelző mutatószám, melyet a Használtautó.hu számol ki rendszeresen, 2017 első negyedévében csökkent az év végi értékről (132,4-ről 128,4 pontra esett vissza). A csökkenés oka, hogy azonos átlagár mellett mintegy három százalékkal csökkent a gazdát cserélő használt autók mennyisége.

Így 2017 elején némileg visszaesett a hazai használtautó-piac forgalma a decemberihez hasonlítva, azonban az egy évvel korábbihoz, 2016 elejéhez képest így is 28 százalékkal nagyobb volt a gazdát cserélt autók összértéke. Ebben a megugrásban nagy szerepet játszott az árak emelkedése is: a meghirdetett autók kínálati átlagára kétszámjegyű növekedést mutatva immár 1,9 millió forint felett jár.

Az áremelkedés oka a tartósan gyenge forintárfolyam mellett az, hogy az olcsóbban behozott, de nehezebben felderíthető előéletű autókkal szemben egyre többen a belföldi kínálatot részesítik előnyben, így ezek a használt autók magasabb áron adhatók el.

A használtautók importja továbbra is elsődleges forrása a hazai használtautó-utánpótlásnak. A csatorna növekedési üteme azonban 2017-re lelassult: míg 2016 elején 24 százalékkal hoztak be több használt autót, mint egy évvel korábban, addig 2017 első három hónapjában a behozott 34.800 személyautó már csak 7 százalékkal volt több, mint 2016 elején.

Száz eladott hazai használt autóból 14% az Opel, további 10-10 százalék pedig a Suzuki és a Volkswagen emblémáját viseli.
Ezt a három márkát a Ford (8%) és a Renault (6%) követi. Összességében a fenti öt márka adja a teljes hazai használtautó-forgalom 48 százalékát.

(Origo, 2017. április 13.)

 

Virágzik a roncsderbi

Régen legalább menő márkát hozott haza a magyar, most már megelégszik egy átlagos tragaccsal.

A magyar használt személyautók piacán várhatóan mintegy 615 ezer adásvétel zajlik le az 2016-ban. Az import használt autók száma elérheti a 143 ezret, így a külföldi autók átírása 16, a hazaiaké 13 százalékkal bővülhetett 2016-ban, a Használtautó.hu számításai szerint. A piac felpörgése a pillanatnyi kínálati adatokon is látszik, hiszen a Használtautó.hu portálon jelenleg mintegy 100 ezer személyautót hirdetnek eladásra, ami 23 százalékkal több az egy évvel ezelőtti 81 ezer darabnál, írja a Világgazdaság.

Az élénkülés jele, hogy hiába nőtt csaknem negyedével a kínálat, egy személyautó átlagos hirdetési időszaka a tavalyihoz hasonlóan 35 nap körül mozog, vagyis a megnövekedett kereslet miatt átlagosan továbbra is alig több mint egy hónap elég ahhoz, hogy egy használt személyautó gazdára találjon.

A magyar autósok több mint négyötöde továbbra is a hazai piacon vásárol használt autót. Eközben azonban évről évre nő a behozott használt járművek aránya, az elmúlt 5 év során 12-ről 19 százalékra emelkedett az arányuk.

A szakemberek azonban úgy látják, hogy a használtautó-import a felívelő szakaszának végén tart. Az elmúlt évek során a behozatalhoz számtalan rossz tapasztalat is kapcsolódott, mivel a behozott autók többsége, az idén 60 százaléka legalább tízéves, így árelőnyük könnyen elillan a hamar felmerülő szervizköltségek miatt. Emellett a külföldi autók előélete is jóval nehezebben követhető nyomon.

A Használtautó.hu szerint megváltozott az importált autók összetétele is. Míg korábban egyértelműen a vágyott presztízsautók, a BMW, az Audi, a Mercedes domináltak, jelenleg már a "hétköznapibb" márkák kereslete az erősebb. Jól mutatja ezt az is, hogy míg 2012-ben a két legnépszerűbb kategória, a felső- és az alsó-középkategória aránya 27:18 volt, mára ez megfordult 22:25-re. Ugyanekkor az egyterűek súlya lassú növekedést mutatott.

(Világgazdaság, 2016. december 14.)

 

Ömlik az import használtautó

Nem is kicsit: nagyon. Tizenévesre futja a többségnek.

A magyar használtautó piac immár négy éve felszálló ágban van, évente 10-11 százalékkal bővül, az átírási adatok alapján az 2016-ban várhatóan mintegy 610 ezer használt kocsi jut új tulajdonoshoz, a DasWeltauto várakozásai szerint, összegzi a Napi.hu.

A növekedés motorja továbbra is az import, 2016. eddig eltelt időszakában már mintegy 140 ezer használt jármű érkezett az országba, 16-17 százalékkal több, mint az előző évben. Némi lassulás tapasztalható ugyan a korábbiakhoz képest, de ennek nincs kifejezett piaci oka, a dinamika erős marad.

A szürkeimport útján érkezett autók kétharmada 10 évesnél öregebb, 2016-ban 85 ezer tizenéves korú kocsival bővült a magyar járműpark.

A DasWeltauto szerint a magánúton importált autók általában az országba érkezésüktől kezdve totális adóelkerülők. Az importőr ugyanis rejtve marad az eladási láncban, amire az ad lehetőséget, hogy az Európai Unióban nincs kidolgozott rendszere az áfa nyomon követésének. A tulajdonos a későbbiekben pedig jellemzően feketén ügyködő műhelyekhez fordul a javítások során, mert a hivatalos szerviz nem éri meg számára, drága neki.

A legálisan működő kereskedéseknek nem éri meg az áfacsalás révén olcsón külföldről hozni be a használt autót, így ez a feketepiac üzlete marad. Magyarországon tavaly a legális kereskedések közreműködésével mintegy 160 ezer használt autót írtak át, ami sokkal kevesebb az össze használtautó vásárlásnál.

(Napi.hu, 2016. november 15.)

 

Szépen gurul a használtautók piaca

Több használt autó fogy, mint egy évvel korábban. Kétszámjegyű a növekedés.

2016. harmadik negyedévében 157 ezer használt személygépkocsi cserélt gazdát Magyarországon, ami csaknem megegyezik az előző negyedévi 156 ezres értékkel, viszont 13 százalékkal haladja meg a 2015. hasonló időszakában regisztrált 139 ezer darabot, idézi a Használtautó.hu autós portál legfrissebb elemzését a Figyelő.

2016. első kilenc hónapjában 456 ezer személyautó cserélt gazdát, ez a tavalyi teljes év 84 százaléka. A használtautó-piac csaknem 3 éve szinte töretlenül bővült, azt pedig a következő egy-két negyedév adatai fogják majd megmutatni, hogy van-e még tartalék a további növekedéshez.

A Használtautó.hu portál előrejelzése szerint 2016. végig 620 ezer belföldi használtautó adásvétele zajlik le, ez 14 százalékkal haladja meg az előző évit. A belföldi újautó-eladások egyébként 26 százalékkal nőnek majd 2016-ban, elérik a 97 ezer darabot. A meghirdetett autók átlagára 1,8 millió forint volt 2016. harmadik negyedévében, 74 százalékuk legalább 10 éves. A használt személyautók importja 18 százalékkal 145 ezerre emelkedik 2016-ban.

Márka szerint az első kilenc hónapban Opelból adták el a legtöbbet, az összes adásvétel 14 százalékát tette ki ez a márka. Ezt követte a Suzuki 10 százalékkal, a Volkswagen majdnem ugyanennyivel, majd a Ford 8 százalékkal, valamint a Renault 7 százalékkal Ez az öt márka adta a teljes forgalom felét.

A használtautó-piacon forgó leggyakoribb modell az Opel Astra volt (6,5 százalék), ezt követte a Suzuki Swift (5,9 százalék), a Volkswagen Golf és az Opel Corsa (2,5-2,5 százalék), a Ford Focus és a Volkswagen Passat (2,2-2,2 százalék).

(Figyelő, 2016. október 15.)

 

Változatlanul habzsoljuk a használt autót

Nem sokat számított a VW botrány.

A HVG és a Das WeltAuto közös kutatása szerint nem sokat változott a használt autót vásárlók hozzáállása a Volkswagen dízelbotránya után. A megkérdezettek mindössze tíz százaléka mondta azt, hogy ezután nem venne gázolajjal hajtott autót használtan. A felmérés részletesen kitért arra, hogy milyen szempontokat vesznek figyelembe a vevők a használt autók vásárlásakor. A kutatásból kiderült az is, hogy a következő két évben a felmérésben részt vevők közel ötven százaléka tervez használt gépjármű vásárlást, és erre a legtöbben 1-3 millió forintot költenének.

A használt autók esetében szinte teljesen ellentétes a trend az új autóknál tapasztaltakéval, itt ugyanis az vevők nagy részre magánszemélyként, készpénzre vásárolna autót. E területen egyébként a korábbiakhoz képest nőtt a céges vásárlások száma, ugyanis bővültek a céges használt autós finanszírozási formák.

A leendő vásárlók hatvan százaléka mondta azt, hogy használt gépkocsiként inkább benzines modellt választanának, harminc százalékuk venne dízelt, a többi 10 százalék alternatív hajtás felé kacsingatnak. A megkérdezettek mindössze tíz százaléka jelezte azt, hogy a dízel autókkal kapcsolatos problémák miatt fordulna inkább benzines modellhez.

A vásárlók mindössze 4 százaléka fordulna nepperekhez, 16 százaléka hozna külföldről autót, míg 40-40 százalékban jelölték meg a válaszolók a magánszemélyeket és az országos hálózattal rendelkező, garanciát kínáló cégeket a vétel forrásaként.

(Origo, 2016. július 21.)

 

Egyre több a használt autó

Százötvenezer használt autó is bezúdulhat 2016-ban Magyarországra.

2016. első harmadában közel 45 ezer használt autó zúdult be az országba, 24 százalékkal több, mint 2015-ben ugyanebben az időszakban (2015. április végéig 36 ezer használt személyautót hoztak be Magyarországra). Csökkent ugyanakkor a presztízsmárkák aránya. 2016. áprilisában először fordult elő, hogy egyetlen hónapban több mint 12 ezer használt autót regisztráltak az országban.

Továbbra sem fiatalodik az állomány: az idén behozott járművek 62 százaléka legalább tízéves. Ez az az életkor, amely mellett nagyobb kategóriákra is van hazai fizetőképes kereslet. Ám ennek a hátulütője, hogy mivel a kínált autó előéletének sokkal nehezebb utánajárni, az új tulajdonosnak számos esetben komoly kiadással kell szembesülnie az utólag felfedezett műszaki problémák miatt.

További hátrány, hogy míg az idehaza futó legtöbb autónak a futásteljesítményéről már legalább két nyilvántartott adat is egyszerűen lekérhető a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának (KEKKH) 2012. januárjától vezetett adatbázisából, ez a külföldön vásárolt autók esetében nem megy. Ez a helyzet pedig szinte tálcán kínálja a lehetőséget a kilométeróra-tekerésére, akár külföldi, akár egyes hazai eladók számára.

A számokból egyértelműen látszik, hogy a használtautó-import egyre szélesebb vásárlói réteget érint: 2016-ban a Magyarországon forgalmit kapó személyautóknak immár több mint kétharmada lesz külföldről származó használt jármű (ez az arány 2012-ben még 50 százalék volt).

Összehasonlítva a két éve behozott állomány összetételét a 2016. elején importált járművekével, az látszik, hogy az Audi, BMW, Mercedes hármas már csak 21 százalékát teszi ki a behozatalnak, szemben a 2014-es 25 százalékkal. Csökken a koncentráció a márkák tekintetében: az első nyolc leggyakoribb autómárka két éve még a teljes sokaság 68 százalékát adta, most ez az érték már csupán 64 százalék. A BMW két év alatt a másodikról a negyedik helyre csúszott, közben pedig például a Mazda a 11.-ről a 7. helyre tudott felkapaszkodni.

A Használtautó.hu szerint a jelenlegi tendenciák azt mutatják, hogy a használtautó-import folyamatos felfutását egyelőre a gyengülő forintárfolyam sem tudja megtörni. Mindez azt jelenti, hogy amennyiben év közben a szabályozói környezet sem változik, év végére akár a 150 ezret is meghaladhatja a behozott használt személyautók száma.

(Origo, 2016. május 24.)

 

Hozzák is, viszik is a használtat

Szép számmal viszik a használtautót kifelé is. Togóba is vittek.

A kedvező euróárfolyam miatt megnőtt az autóexport Magyarországról. A legtöbb esetben Szerbia és Németország volt a használt autók célállomása, a dízelek pedig lenyomták a benzinest.

Jelentős mennyiségű használt autó érkezett 2015-ben Magyarországra, bő százhúszezer járművet importáltak magánszemélyek és kereskedők, ami húszéves rekordot döntött abban az évben. Az export persze ezt a mennyiséget messze nem érte el, legfeljebb a tizedét közelítette meg: a Központi Statisztikai Hivatal számításai szerint tizenegyezernél is több kocsit vittek hazánkból határon túlra. Az eladások összértéke meghaladta a 14,5 milliárd eurót.

A külföldiek a kedvező forint-euró árfolyam miatt vásároltak szívesen, mivel 2015-ben szinte végig 300-310 forint körül járt az uniós fizetőeszköz. A legtöbb vevőt Szerbiából regisztrálták: több mint 7.100 gépkocsit exportáltak az országba, azaz a kiáramló kocsik 65 százalékát. Szerbiában jellemzően az idősebb autókat keresték, szemben a német vevőkkel, akik inkább a minőségi, fiatal használt autókat vitték és vették.

Németországba közel 1200 autót adtak el hazánkból 2015-bentavaly. A két fő célország mellett vettek autót az Egyesült Államokba, Jordániába, Nigériába, Togóba, Kínába, Malajziába, a Koreai Köztársaságba és számos egyéb, egzotikusnak számító helyre. A külföldi vásárlók esetében az 1500-2500 köbcentis dízelmotorral szerelt autók számítottak népszerűnek, több mint ötezer ilyen kocsi talált gazdára, de szintén keresettek voltak az 1000-1500 köbcenti közötti benzinesek is (közel feleannyit adtak el belőle).

A Das Weltauto szerint 2016-ban is nagy számban viszik majd külföldre a magyar használt autókat.

(Origo, 2016. március 2.)

 

Használtban öregecske

Nőtt a használt autópiac, importban tíz évnél öregebb a többség.

2015-ben ismét emelkedett Magyarországon a használt autó értékesítések száma: 546 ezer gépkocsit írtak át az elmúlt évben. A használt autó import 20 éves rekordot döntött: bő 120.000 négykerekűt hoztak be külföldről, ezeknek azonban nagy része kétes előéletű, s hatvan százalékuk tíz évnél idősebb volt.

2015-ben 11 százalékkal több gépkocsit vásároltak másodkézből, mint 2014-ben. A januártól decemberig tartó időszakban összesen 546 ezer négykerekű talált gazdára, míg 2014-ben 492 ezer darab, ami már elérte a 2008-as időszak üzletkötéseinek számát (2008-ban is 546 ezer használt autó talált gazdára).

2015-ben rekord számú autó érkezett külföldről hazánkba, összesen 123 ezer darab, ami 27 százalékos növekedést jelent 2014-hez képest, valamint 73 százalékos gyarapodást mutat 2013-hoz hasonlítva.

A hazai tranzakciók során a kocsik 70 százaléka tíz évnél idősebb volt, de a határon túlról érkező autók esetében sem volt kedvezőbb a helyzet, a behozott járművek 60 százaléka 2005-nél régebbi évjáratú volt.

A Das WeltAuto tapasztalatai információi szerint 2015-ben is sokan váltak csalók áldozatává gépjármű vásárlás során. Sok az olyan kereskedő, aki áfa csalás útján biztosít kedvező árat az ügyfeleknek, vagy kétes eredetű kocsit hoz be az országba. A pórul járt vásárlók helyzete utólag nehezen megoldható.

A statisztikák alapján ugyanis továbbra is a magasabban jegyzett autók a népszerűek az importáltak közül: legtöbben felső- és alsó-középkategóriás gépkocsikat vásároltak, ami a típusbontásban is látható: 3-as BMW-t (5.924 autó), Volkswagen Passatot (5.170 autó) és Volkswagen Golfot (4.324 autó) hoztak legtöbben külföldről, de az Audi A4, az A Mercedes és az 5-ös BMW is az első tízben foglalt helyet. Az itthon vásárolt kocsik esetében az Opel Astra (39.818 autó) volt a legnépszerűbb, a Suzuki Swift (36.950 autó) és a Volkswagen Golf (15.707 autó) előtt.

(Népszava, 2016. február 12.)

 

Jó sok a használt autó vétel, de gáz is lehet

A külföldről hozott használta kocsik simlisek is lehetnek. Na persze, az itthoni kínálat sem jobb.

Szépen nő a magyar autópiacon az eladott használt autók száma, ezen belül pedig emelkedik a külföldről behozott , jó sokat gurult gépkocsik aránya is. 2014-ben közel 100 ezer külföldről hozott járgányt regisztráltak hazánkban. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ezeket igencsak megkérdőjelezhető előélettel hozzák Magyarországra. Nagyot bukhat a vásárló.

2015-ben már az első negyedév alatt 26 ezer használt gépkocsi érkezett határon túlról, ami 26%-kal több az előző év hasonló időszakához képest. Ezek között a kocsik között a felső-középkategória a legnépszerűbb (6 ezernél is több darabbal), de az alsó-középkategóriájú modellek aránya is jelentős volt (közel 5 ezer darabbal).

Az egyes márkák közül a legtöbben Volkswagent (3 ezernél több autó), Fordot (közel 3 ezer autó) és Opelt (2 és félezer autó) vásároltak, a dobogósokat a BMW, az Audi és a Mercedes követte. A luxusmárkák közül a legtöbben 3-as BMW-t (ezernél több autó), Volkswagen Passatot (ezer körüli autó), hoztak, de kelendők volt a magyar vásárló körében az Audi A4, az 5-ös BMW és az A-osztályos Mercedes is.

A kint vásárolt gépkocsik 60%-a 10 évnél idősebb volt, mindössze 23%-ban döntöttek a vevők 5 évnél fiatalabb járműnél. Ez azt jelenti, hogy évente 60 ezer kifejezetten idős gépkocsi érkezik Magyarországra.

Mitől csapda a roncsvásárlás?

A kinti használt autók vételára kedvező ugyan, de az olcsónak tűnő, 12-15 éves, főleg középkategóriás autó idővel igencsak pénzfalóvá válik a javítási számlák sokasodásával. A vásárlás során könnyen pórul lehet járni: a kocsi jóval több kilométert futott a bevallottnál, az alvázszám klónozott, vagyis lopott az autó, vagy több totálkáros autóból lett összehegesztve, sokszor pedig komoly elhallgatott műszaki hibája van. Jó, tegyük hozzá, ehhez nem kell mindig külföldre utazni autót venni.

A jelenlegi szabályozás csak ártalmas. Az EU-ból behozott gépjárművek nem esnek át eredetiségvizsgálaton a forgalomba helyezés előtt és a bűnügyi nyilvántartásban sem ellenőrzik azokat, így tehát a jármű adataiban sem lehet senki sem teljes mértékben biztos. Ráadásul ha a fent említett okok egyike miatt hatósági eljárás indulna, úgy az illetékes szervek bármikor lefoglalhatják azt.

A hazai autókereskedők szerint a jó állapotú, külföldi gépjárművek árai semmivel sem alacsonyabbak a hazaiaknál. Az átlagosnál jóval kedvezőbb ajánlat esetében nagy a valószínűsége, hogy az áfa befizetéssel trükköznek egy kereskedők, aminek árulkodó jele lehet a nyomott ár. Az áfa csalás leggyakoribb esete az, amikor az erre szakosodott vállalkozás egy-két köztes tulajdonos beiktatásával, az EU-ban nettó számlával megvett autóból bruttó számlásat hamisít, így 27%-os árelőnyt fabrikálhat.

Gyakoriak a kilométeróra visszatekerések is, mivel sokan a keveset futott kocsit keresik. A visszatekert autó piaci értéke jóval alacsonyabb annál, mint amit fizettek érte, ráadásul több váratlan hiba is előjöhet. A futásteljesítmény normál esetben évi 15-30 000 kilométer egy hazai gépkocsinál. Külföldi használt autóknál előfordulhat az akár 80 000 kilométer is. A visszatekert kilométeróra átka, hogy elmaradnak egyes javítások, amire pedig bizonyos futásteljesítmény után igencsak nagy szükség lenne.

(Portfolio, 2015. május 29.)

 

Rekord rekord hátán

Kár, hogy csak a magyar használt autópiacon.

Az előző év azonos időszakához, 2014. első negyedévéhez képest több mint nyolc százalékkal bővült a magyar használtautó piac, a Használtautó.hu szerint. Így a gazdát cserélő használt autók száma 2015-ben várhatóan több lesz, mint egy évvel korábban, de a növekedési ütem valószínűleg kisebb lesz a korábbinál. 2014-ben 34%-kal nőtt a használtautó piac az előző évihez képest.

2014-ben - elsősorban az importautókra bevezetett vagyonszerzési illeték miatt - szinte minden járműkategóriában jelentős áremelkedés volt a használtautók piacán, de így is a növekedés mértéke meghaladta a nyolc százalékot. Ez az áremelkedés azonban csak időleges lehet a Használtautó.hu szerint, mert a hazai személyautó-állomány átlagéletkora folyamatosan nő, ez pedig a kínálatban megjelenő autók átlagárát már lefelé nyomhatja, hiszen a használt autókat folyamatosan adják-veszik, bármilyen öregek is. Az árak az erős euró árfolyam is lefelé húzza, mivel sok használt autót külföldről hoznak be.

Változatlanul az Opel és a Suzuki a legnépszerűbb használt autó, az eladott járművek 14 százaléka Opel, 10 százaléka Suzuki. Ezt a két márkát követte a Volkswagen, a Ford és a Renault 2015. első negyedévében, összességében ez az öt márka adja a teljes hazai használtautó-forgalom felét. Az új autóknál ugyanebben az időszakban a sort a Skoda vezette 13 százalékkal, az Opel a második volt 12 százalékkal, majd a Ford, a Volkswagen és a Suzuki következett. Úgy látszik, nincs különbség az új és a használt autók piaca között, mivel itt is ez az öt márka viszi a piac forgalmának felét.

(Népszabadság, 2015. április 13.)

 

Zűrös a használtautók piaca

Ki tudja, hogy honnan jön a használt autó és hol áll meg?

A használtautó import jelentős részét feketén gördül be Magyarországra. A leggyakoribb, amikor a behozott kocsikat olyan hamis adásvételi szerződéssel kínálják, amely szerint a magyar vevő papíron egy külföldi eladótól veszi meg a járművet. Így természetesen az ezeket az ügyleteket szervező ezek a cégek a jövedelmük után nem fizetnek semmilyen adót, a vásárló pedig később reklamálni sem tud, ha valami hiba előbukkan.

A használtimport egyre jelenleg nagyobb, mint az új autóértékesítés piaca. 2014-ben 67 ezer új személyautó és közel 16 ezer kishaszonjármű kapott magyar rendszámot, miközben 100 ezer körüli volt a használt autó és közel 11 ezer a külhonban valahol már gurult haszonjármű vásárlás. Egyes felmérések szerint a külföldről behozott kocsik 43 százaléka prémium modell, vagy luxusautó.

A legtöbb használtautó vásárló – 25 ezer – felső kategóriás autót választott tavaly, az alsó-középkategóriások száma pedig a 21 ezer körül volt. A legnépszerűbb használt autók között volt a BMW3 (5600 darab), a Volkswagen Passat (4500), a Golf (3800), valamint Audi A4 (3300). A Das WeltAuto mérése szerint a használt importkocsik 58 százaléka tíz évnél idősebb, ezzel szemben mindössze 20 százalékuk volt fiatalabb öt évesnél.

A magyar autóállomány így tovább öregedett 2014-ben, átlagéletkora 13 év. Sok használt import autóban a kilométerórák visszapörgetése miatt a vásárló nem tudja, mikor milyen karbantartás szükséges. A használt autók alkatrészei sokkal kopottabbak, mint amit a vásárló gondol a vásárláskor, a híbák viszont szépen jönnek elő.

A WeltAuto szerint a vagyonszerzési illeték egy évvel ezelőtti bevezetése ellenére – az öreg modellekre kivetett minimális regisztrációs adó miatt – csupán kismértékű a használtautó importáltból származó költségvetési bevétel. A használt autó vásárlás szabályozását olyan irányba lenne célszerű terelni, amikor a vevők abban lennének érdekeltek, hogy ellenőrizhető legyen a használtautó a vásárláskor, persze ki tudja, mennyit hajlandó áldoznia vásárló azért, hohy később ne kelljen ráfizetnie.

(Világgazdaság, 2015. február 6.)

 

A használt autóknál is áfát csalnak?

Az importkocsi öregecske, rossz állapotú, szakszerű átvizsgálás nélkül jut a hazai piacra.

2014. első tíz hónapjában közel 80 ezer használtan importált gépkocsit helyeztek forgalomba Magyarországon, 39 százalékkal többet, mint a tavalyi év hasonló időszakában. A behozott járművek közel 60 százaléka volt 10 évnél idősebb. Az importot a három évvel ezelőtt megváltozott adózási feltételek ösztönzik. A gépjármű behozatal azóta gyorsan nő, hiszen 2013-ban 71 ezer autó jött külföldről Magyarországra, számuk pedig az 2014-ben már a 100 ezer darabot is elérheti.

A beérkező import autók jelentősen rontanak a hazai autóállomány átlagéletkorán, mivel ezek közel 60 százaléka 10 évnél idősebb, miközben mindössze 24 százalékuk legfeljebb 5 éves. Az autóimport során a legtöbben 3-as BMW-t, Volkswagen Passatot, Volkswagen Golfot és Audi A4-est hoztak az országba. Ezek a járművek ugyan a magasabb kategóriába tartoznak, azonban általában 10 évnél idősebbek, így műszaki állapotuk megkérdőjelezhető.

A Das WeltAuto tapasztalatai szerint terjed az importautókkal kapcsolatos áfacsalás. Ennek lényege, hogy egyes vállalkozások az EU-ban nettó számlával megvett autóból köztes tulajdonosok beiktatásával bruttó számlásat gyártanak, így 27 százalékos árelőnyre tesznek szert a piaci versenytársakkal szemben.

Az autókereskedők javaslata egyébként az, hogy az importot végző cég kizárólag gépjármű behozatallal és a hozzá tartozó regisztrációs tevékenységgel foglalkozhatna, mással nem, annak érdekében, hogy az áfa útja követhető legyen. Ezek a cégek havi áfabevallásra lennének kötelezettek, emellett letét, vagy bankgarancia formájában háromhavi áfa-biztosítékot kellene nyújtaniuk. Megoldást jelentene az is, hogy addig ne lehessen forgalomba helyezni az adott gépjárművet, amíg a fizetendő áfa nincs rendezve.

(Portfolio.hu, 2014. december 4.)

 

Mi az: kicsi, de drága?

Használtautó. De legalább nő a piaca.

Nő a piac. Jó az, ha használtautó? Hát igen, újból jobb lenne sokkal többet venni, de a magyar családoknak erre futja. Hogyan is? A Használtautó.hu szorgosan szemlézi - na mit - hát a használtautó piacot, hát lássuk, mit mért legutóbb.

A használtautó-piac, a megvásárolt használt személygépkocsik értékesítésének változását jelző mutatószám 2014. harmadik negyedévében közel négy százalékponttal emelkedett,  ami a 2009. évi mélyponthoz képest több mint 25% növekedést jelent. Az elmúlt hónapokban az árak gyakorlatilag nem változtak, így az index értékét a gazdát cserélt járművek mennyisége növelte. A piacot élénkítette, hogy a második negyedévi szinthez képest 12 százalékkal bővült a használt autók importja.

A Használtautó.hu indexe egyébként egy olyan arányszám, amely az adott időszakban elkelt használt autók összértékét viszonyítja a válság kezdetekor, 2009. első negyedévében mért szinthez.

Egy év alatt 5 százalékot nőtt a használt autók hirdetési átlagára. Ennek oka leginkább az év elején bevezetett vagyonszerzési illeték, mert az emiatt drágábbá vált import a belföldi kínálat árát is felnyomta. Ennek mértéke azonban az egyes kategóriákban jelentősen eltért. Alapvető irányzat, hogy a kisebb kategóriák esetében volt a legszámottevőbb a drágulás, míg a nagyautóknál és terepjáróknál kisebb átlagárcsökkenés is volt. A legnagyobb mértékben, 11 százalékkal a piac legnagyobb szeletét jelentő alsó-középkategóriás autók ára nőtt. A szintén komoly súllyal szereplő mini és kisautók, valamint a középkategória felsőbb részeibe tartozó autók esetében 3-4 százalékos áremelkedést mértek. A használt nagykocsik ugyanakkor 3, míg a használt terepjárók átlagosan 8 százalékkal lettek olcsóbbak, mint egy éve.

A forint árfolyamának gyengülése ellenére a használtautó-import ismét havi 8-9000 darabra ugrott, ami majdnem minden hónapban közel 40 százalékkal haladja meg a 2013. évi szintet. Az új autók piacának bővülése is 20 százalék felett jár, így az év végére a forgalomba helyezett új autók száma akár a 70 ezret is elérheti. E két tényező továbbra is kedvező hatással lesz a használtautó-piacra, ugyanakkor az átlagár növekedése akár csökkenésbe is átfordulhat.

(Origo, 2014. október 9.)

 

Dőlnek Magyarországra a használt autók

2014. első hét hónapjában megkétszereződött a használt autók importja.

Az idei év első hét hónapjában 53 200 használt személyautót hoztak be az országba, 43 százalékkal többet, mint az előző év hasonló időszakában, de a félév előre haladtával egyre lassuló növekedést mutatnak a számok, derül ki a Használtautó.hu szakportál elemzéséből. Az elmúlt hónapokban egyre gyakrabban járt 310 forint felett az euró árfolyama, és úgy tűnik, ez a szint már érezhető korlátot állít a használtautó-import növekedése elé.

A második negyedévben a behozatal növekedésének mértéke 34-37 százalék között mozgott, szemben a korábbi 50 százalék feletti szinttel. Ez trendforduló jele is lehet, mert míg korábban sem a vagyonszerzési illeték 2014. évi kiterjesztése az import használt autókra, sem a 280-as szintről fokozatosan dráguló euró nem tudta visszafogni a behozatal bővülését, ugyanakkor a mostani, tartósan 310 forint felett beálló árfolyamszint már érezhető küszöbértéket jelent.

Nőtt az importautók életkora is: immár 60 százalékuk legalább 10 éves, amikor bekerül az országba, míg 2013. elején ugyanez az arány még 54 százalék volt. Az öregebb autók több műszaki probléma felmerülését valószínűsítik, ráadásul a fő importforrásnak számító országokban, például Németországban sem ismeretlen az óratekerések gyakorlata. Kérdés, hogy mindezek miatt később a vásárlók hány százalékának kell majd kényszerűen ismét a zsebébe nyúlnia, hogy a korral járó meghibásodás vagy az elmaradt karbantartási lépések miatt jelentkező hibákat orvosolja.

A Használtautó.hu szerint a kedvezőtlen árfolyamváltozás másik következménye a prémiummárkák arányának lassú csökkenése. Míg tavaly a Volkswagen után még a BMW volt a második leggyakrabban behozott autómárka 11 százalék feletti részesedésével, a helyét idén a 2013-ban még a negyedik helyen szereplő Ford vette át. Az Audi aránya 8,3 százalékról 7,6 százalékra, míg a Mercedesé alig, 7,1-ről 7 százalékra csökkent.

Darabszámot tekintve továbbra is valamennyi vezető márka behozatala nőtt, a növekedés elsősorban az átlagnál idősebb, 12–18 éves autók esetében jelentős. Ebben a körben az elmúlt évben bő másfélszeresére, 10-ről 16 százalékra nőtt a külföldről frissen behozottként meghirdetett példányok aránya.

(HVG, 2014. augusztus 12.)

 

Használt is, öreg is, hozzák is

Szépen hízik a használtautó piac.

Hiába, ha nem futja újra, ráadásul kintről hozzák be, így öregszik is szépen a magyar autópark. Dőlnek befelé külföldről a használt kocsik, egyre többen veszik azokat új helyett, így ráadásul tovább növekszik a magyar gépjárműállomány átlagéletkora.

A használt autók importját némileg lassíthatja az illetéktörvény, melyet az újaknál már tavaly bevezettek. Eddig a használt autók iránt jelentős érdeklődés mutatkozott. 2013-ban 9,9 százalékkal nőtt az eladások száma 2012-höz képest. Az elmúlt esztendőben több autó érkezett külföldről is a korábbiakhoz viszonyítva, ám e folyamatnak 2014-ben határt szabhatnak a január elsejétől életbe lépő új költségterhek.

A várakozásoknak megfelelően alakult a 2013-as év a használtautó-piacon, a tavalyi év során tartotta felfelé ívelő pályáját. Az elmúlt esztendőben az összes negyedév növekedést hozott a korábbiakkal szemben, összességében 9,9 százalékkal több gépkocsit írtak át 2012-höz képest. Így 2013-ban 444 ezer autó talált új gazdára, ami 40 ezer járművel több az eggyel korábbi évhez képest. A piacon mutatkozó gyarapodásból a használt autókat értékesítő cégek csak egy kis szeletnyit csíphettek el: mindössze 1,9 százalékkal vettek több esetben cégeknél másodkézből származó autót.

Jelentős, 32,1 százalékos növekedést mutatott a használt gépkocsi forgalomba helyezések száma, ami azt jelenti, hogy a 2013-as évben minden eddiginél több autó érkezett külföldről hazánkba. Két évvel ezelőtt, 2011-ben 31 ezer darab kocsi jött be Magyarországra, 2012-ben már 53 ezer volt ez a szám, míg 2013-ban 70 ezer darabot regisztráltak az okmányirodákban.

Az új illetéktörvénynek köszönhetően az eddigi növekedés várhatóan alábbhagy a következő időszakban, mivel az új törvények 2014. január 1-től vagyonszerzési illetékkel terhelik a külföldről behozott használt járműveket is. Ez a 10 évnél idősebb, alacsonyabb piaci értékű modellek esetében már komoly visszatartó erő lehet, különösen a nagyobb teljesítményű, s eddig népszerűnek számító gépkocsik esetében. Az új szabályozás előnyös annyiban, hogy elveszítik a külföldi használt autók korábbi helyzeti előnyüket a belföldi autókkal szemben. A hazai gépjárműállomány átlagéletkora folyamatosan romlik, az utolsó kimutatások alapján már 11,8 év, amin az importált autók közel 11 éves átlagos kora nem igazán javított.

2013-ban az alsó-közép kategóriában regisztrálták a legtöbb átírást (143 ezer), de a kisautók (121 ezer) és a felső-középkategória (66 ezer darab) modelljei is keresettek voltak. A külföldi autók esetében a sorrend ettől eltérően alakult, itt ugyanis a felső- (19 ezer) és alsó-középkategóriás kocsik (15 ezer, valamint az egyterűek (11 ezer darab) számítottak a leginkább kedveltnek.

A márkák sorrendje továbbra is változatlan: az Opel (62 ezer), a Suzuki (47 ezer) és a Volkswagen (42 ezer darab) számítanak a legkeresettebbnek a piacon. Érdekesség, hogy a listán 6293 értékesítéssel 19. a Lada, 26. helyen áll a Trabant 1683 autóval, s Wartburgból is 950-et vásároltak az elmúlt év során. Porschéból 291, Maseratiból 26, Ferrariból 18 és Lamborghiniből 3 használt autó cserélt gazdát. A külföldről behozott autók esetében a Volkswagen (10 ezer) végzett az élen a tavalyi statisztikák alapján, megelőzve a BMW-t (7 ezer) és az Opelt (ugyancsak 7 ezer darab).

Az egyes típusokat tekintve országhatáron belül legtöbb esetben Opel Astrát, Suzuki Swiftet és Ford Focus-t vásároltak, a határon kívülről azonban a 3-as BMW-t, a Volkswagen Passat-ot és a Volkswagen Golf-ot hozták legtöbbször.

A területi megoszlást nézve 2013-ban Budapesten (54 ezer), Pest megyében (29 ezer) és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (23 ezer darab) kötötték a legtöbb üzletet, míg a legkevesebb autóátírást Vas megyében (9 ezer), Tolna megyében (8 ezer) és Nógrád megyében (közel 6 ezer darab) regisztrálták.

2014-ben összességében hasonló irányzatokkal lehet számolni, mint egy évvel korábban, bár az új illeték szabályok némileg átrajzolják majd a használt autópiac belső arányait.

(Népszabadság, 2014. február 14.)

Nagycsaládos autó: mint a cukrot

A Dacia a legmenőbb a nagycsaládosok körében. 

A Dacia a legmenőbb a nagycsaládosok körében. ₪₪₪

Minden várakozáson felüli sikere van a nagycsaládosok autóvásárlását támogató programnak – közölte a Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetségének (Gémosz) elnöke, írja az Origo.

Gablini Gábor ismertette: a program indulásakor mintegy 10 ezer kérvény letöltését feltételezték, és azt, hogy idén 5 ezer szerződést köthetnek, a jövő évben pedig összesen 10-12 ezer autót adhatnak át.

A legfrissebb információk szerint péntek estig a letöltések száma meghaladta a 16 ezret, ebből már több mint 9 ezer határozat született, amiből 1.800 szerződést meg is kötöttek és csaknem ezer gépkocsit ki is fizettek.

Kitért arra is, hogy a kereslet az olcsóbb autók irányába mutat, a 4-6 millió forint értékűeké a legnépszerűbb kategória, valamint hasonló népszerűsége van a 6-7,5 millió értékű autóknak.

A modellek közül a Dacia Lodgy abszolút nyertese ennek a programnak, sikeres még az Opel, a Citroen, a Peugeot, a Volkswagen és a Skoda is.

(Világgazdaság, 2019. október 14.)

 

Nagyon vettük az autót

Autóvásárlási láz tört ki a magyarokon.

Augusztusban 15.618 új személyautót és 2.653 új kishaszongépjárművet helyeztek forgalomba, vagyis jelentősen, 21 és 51 százalékkal emelkedett a forgalomba helyezések száma a 2018-as augusztussal összevetve – írja  Index az MTI és a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete (MGE) nyomán.

A Datahouse adatai alapján a kivonások után a személyautók piaca 20 százalékkal, a kishaszongépjárműveké 39 százalékkal bővült. A kivonás utáni kumulált darabszám az előbbieknél 84.405, utóbbiaknál 14.858.

AZ ELEKTROMOS AUTÓK NÖVEKEDÉSE UGYANAKKOR CSUPÁN 16 SZÁZALÉK VOLT 124 JÁRMŰVEL, a 67 forgalomba helyezett plug-in hibrid autó pedig 12 százalékos visszaesést jelent 2018-hoz képest. Az MGE a magas áraknak tulajdonítja, hogy a fejlődő töltőhálózat ellenére megtorpant a bővülési ütemük.

A nagyhaszonjárművek és az autóbuszok forgalomba helyezése is mérséklődött, 45 és 44 százalékos a visszaesés, a kumulált darabszám 3.978 és 362. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy az autóbuszok piaca szűk, havonkénti változásai ezért olykor jelentősek, a folyamatokat az éves adatok jobban mutatják. A nagyhaszonjárműveknél a 2018-assal azonos mértékű teljesítést valószínűsítettek 2019-re, míg a személy- és kishaszongépjárművek az időarányos adatok alapján túl is teljesíthetik az előrejelzéseket. A személygépjárművek esetében 2019-ben összesen 160 ezer forgalomba helyezéssel számolt az MGE a januárban kiadott előrejelzésében.

(Index, 2019. szeptember 2.)

 

Vettük az autót

Nagyot ugrott a forgalomba helyezett új autók száma.

2019 júliusában 15.284 új személyautót helyeztek forgalomba Magyarországon, 27 százalékkal többet, mint egy évvel korábban; az év első hét hónapban 89 830 új gépkocsit adtak el, ami 9 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest, a DataHouse adatai alapján, írja a Világgazdaság, az MTI nyomán.

Az első félévi értékesítési számok nagyon közel vannak időarányosan a növekedési várakozásokhoz, így az év végére várt értékesítési volumen reálisnak, sőt inkább túlteljesíthetőnek látszik – közölte a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete (MGE). Közleményük szerint a tisztán elektromos gépkocsik forgalomba helyezése kis mennyiség mellett növekszik, a felvevő piac egyelőre korlátozott, és alatta marad az év eleji várakozásnak. Ugyan a töltőhálózat lassan fejlődik, sok esetben az otthoni és a munkahelyi töltés is megoldott, de ezen autók beszerzési ára továbbra is igen magas.

Az egyesület hangsúlyozza, a kormány nagycsaládosokat támogató programja nagyon sikeresen indult, július végéig mintegy 7.000 igénylés érkezett, ami meghaladja a várakozásokat.

A MGE arra hívja fel a figyelmet, továbbra is kiemelten kell foglalkozni a Magyarországra beáramló használt autók korösszetételével és azzal, hogy a Nyugat-Európában levetett és szubvencióval cserélt korszerűtlen dízel és benzines autók ne árasszák el Magyarországot.

Fotó: Vémi Zoltán

Júliusban 2.283 új kishaszongépjármű került forgalomba, 23 százalékkal több, mint egy évvel korábban, júliusban. Az első hét hónapban 22 százalékkal nőtt az új kishaszongépjárművek eladása az előző év azonos időszakához képest, 15.185 járművet helyeztek forgalomba. Az egyesület szerint bár a kishaszongépjármű piac emelkedést mutatott, de időarányosan némileg elmarad az előrejelzéstől. Továbbra is szükségesnek tartják és szorgalmazzák a vegyeshasználatú kishaszongépjármű kategória újbóli bevezetését.

Júliusban 237 új nagyhaszongépjármű került forgalomba 50 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban, az idei első hét hónapban pedig 3.716, ami 4 százalékos csökkenés az előző év azonos időszakához képest.

Az új autóbuszok eladása júliusban 87 százalékkal marad el az előző év azonos időszakától, 5 új autóbuszt helyeztek forgalomban júliusban, az első hét hónapban pedig 348-at, ami 12 százalékkal marad el a bázis időszaktól.

Júliusban 504 új motorkerékpár került forgalomba, 62 százalékkal több az egy évvel korábbinál, az első hét hónapban 2.903 új motorkerékpárt adtak el, ami 39 százalékos növekedés a tavalyi azonos időszakhoz képest. Az egyesület szerint a motorkerékpárok piacán bizakodásra ad okot a bázissal szembeni jelenős növekedési trend, ugyanakkor továbbra is úgy látják hogy létfontosságú lenne a robogó azonosítás megoldása.

(Világgazdaság, 2019. augusztus 1.)

 

Tolják a magyarok az új autót

Több mint 12 százalékkal nőtt az újautó-eladás februárban. A Suzuki nagyot ment.

Az új személyautók eladása 12,6 százalékkal nőtt Magyarországon februárban az előző év azonos időszakához képest, a forgalomba helyezett új személygépjárművek száma 11.227-re emelkedett - írja a Napi. hu a Carinfo.hu és az MTI nyomán.

Az adatok szerint a személygépkocsi márkák közül a magyar piacon a legtöbbet Suzukiból adták el februárban januárhoz hasonlóan, összesen 1.679-et, a márka piaci részesedése 15 százalék volt. Fordból 1.109, Skodából 1.019, Opelből 974, Volkswagenből pedig 776 kelt el. 2018-ban februárban a sorrend hasonlóan alakult, kivéve, hogy akkor a második helyen 994 eladott személygépjárművel a Skoda állt.

Az adatok szerint 110,7 százalékkal, 257-re nőtt februárban a forgalomba helyezett új motorkerékpárok száma. A márkák közül a Hondából adták el a legtöbbet 84-et, ez a márka fedi le a piac 32,7 százalékát.

A kishaszongépjármű-piac februárban 22 százalékkal, 2.002 darabra bővült az előző év azonos időszakához képest. Az ilyen típusú járművek közül a márkákat tekintve a Fordból adták el a legtöbbet, 674-et, a márka piaci részesedése 33,7 százalék volt.

(Napi.hu, 2019. február 2.)

 

Vesszük a menő járgányt

Egyre több prémium autót veszünk, évről-évre 10%-kal nő a piacuk. Merci, BMW, Audi.

A prémium autók szegmense 9,5 százalékkal bővült 2018-ban az új autók magyarországi piacán, ahol az eladott 136. 601 darab személyautóból 12.949 prémium kategóriás volt, írja a Világgazdaság.

A teljes piacot 2018-ban 17,5 százalékkal tornászta feljebb az alacsonyabb kategóriák válság után lendületet vett kereslete, a prémium szegmens ugyanakkor évek óta stabilan 10 százalék körül bővül.

A Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete (MGE) 20 márkát sorol a prémium szegmensbe, amelyek 72,5 százalékát három márka – a Mercedes, a BMW és az Audi – uralja, felváltva osztozkodva az első helyeken.

A BMW 2018-ban bejelentett több mint egymillió eurós beruházását követően már mind a három márka rendelkezni fog magyarországi gyártóhellyel, ami támogatást jelent az értékesítésben is.

A vezető márkák mögé felzárkózik még a Volvo, a Lexus, mellettük évi 150-200 körüli darabszámot tud elérni Magyarországon az Infinity, a Jaguar és a Porsche.

Fotó: AFP

Hesz Tamás, az MGE elnökségi tagja, a Mercedes-Benz Hungária Kft. értékesítési és marketing igazgatója kifejtette: a városi szabadidőautók (SUV) térnyerése jellemző a prémium szegmensben is. A márkák újabb és újabb modellekkel igyekeznek megfelelni az ügyféligényeknek, így a SUV kategóriában 2019-ben a 2018 évihez hasonló, 30 százalék feletti bővülés valószínűsíthető.

Nagyobb teret nyernek a jövőben az elektromos és a plug-in hibrid modellek is a szakértő szerint.

Hesz Tamás úgy véli, a teljesen elektromos modellek a távolabbi jövőt képviselik, mivel a hatótáv korlátai miatta vásárlóknak kompromisszumot kell kötniük. Rövid és középtávon inkább a plug-in hibridek jelentik a megoldást – jelezte, felhívva a figyelmet, hogy az értékesítés túlnyomó hányada még mindig benzin és dízel meghajtású jármű.

Az elmúlt két évben némileg csökkenek a dízel eladások – erre az Audi magyarországi vezetője hívta fel a figyelmet, megjegyezve, hogy ez sajnálatosan éppen akkor következik be, amikor a tiszta, EU6 d normájú dízelmotorok megérkeztek a piacra. A gyártó elsősorban a nagyobb SUV kategóriákban látja létjogosultságát a dízelmotoroknak, mivel ott a benzinmotorok lényegesen magasabb fogyasztással és szén-dioxid-kibocsátással rendelkeznek.

Fotó: VG

A trendek között említette az MGE szakértője, hogy a magánszemélyek vásárlásai során visszatért a finanszírozásba vetett hit, egyre nagyobb arányban vásároltak 2018-ban ilyen konstrukcióval autót. Ez a trend várhatóan 2019-ben is változatlan marad – jelezte.

A prémium kategória élén 2018-ban Magyarországon a Mercedes állt 4.018 eladott személyautóval, ami a cég tájékoztatása szerint 25 százalékos bővülés volt. Ennél a márkánál is az SUV kategória eladásai bővültek a legjobban, 46 százalékkal.

Hesz Tamás elmondása szerint a márka sikerét az elmúlt évek termékoffenzívája alapozta meg, de hozzájárult a márkakereskedői hálózat folyamatos fejlesztése is. Tavaly 3,5 milliárd forint értékű beruházással nyílt meg egy új értékesítési pont, ezzel már 18 helyszínen és 23 szervizponttal szolgálják ki a vevőket Magyarországon.

Az értékesítési vezető jelezte, hogy a Mercedes-Benz Hungária Kft. személyautó üzletága 2019-re is kétszámjegyű növekedést tűzött ki maga elé. Hozzátette: a márka növelni akarja jelenlétét az elektromos és plug-in hibrid járművek piacán, az idén érkezik egy új, teljesen elektromos modellje.

A prémium kategória második helyezettje, a BMW tavaly 3140 autót értékesített Magyarországon, 16,3 százalékkal bővülve az előző évhez képest.

Massimiliano di Silvestre, a BMW Group Magyarország ügyvezetője sajtótájékoztatóján számolt be arról, hogy a márka, minden kategóriában növekedni tudott. Kiemelkedő volt viszont az SUV kategóriába sorolható X modellek eladása, 42 százalékkal 1411 darabra bővült. A Magyarországon eladott összkerékmeghajtásos járművek 64 százaléka BMW volt tavaly – jelezte. A BMW az idén veti be újdonságát, az ultraluxus hétüléses X7 modellt, és plug-in hibrid újdonságokat is hoz.

A BMW 160 elektromos és plug-in hibrid személyautót adott el tavaly, elektromos járműveivel a legnépszerűbb márka ebben a szegmensben Magyarországon. A BMW márkakereskedői hálózata 15 tagú.

Az Audi 2018-ban 2.229 autót értékesített Magyarországon, az eladások 19 százalékkal mérséklődtek, amit a Porsche Hungariához tartozó márka igazgatója, Mátrabérci Sándor a gépkocsimotorok károsanyag-kibocsátásának meghatározására bevezetett új teszteljárásra (WLTP) átállás előre látható hatásának tulajdonít. Az idén viszont nagy előrelépést hozhat, hogy 2018-ban szinte teljesen megújult az Audi modellpaletta felső szegmense. A Győrben készülő népszerű modelltől, az új Q3 is sokat várnak.

Az Audi értékesítésében szintén jelentős, 32 százalékos részarányt tettek ki tavaly az SUV-ok, az előző évi 28 százalékos arány után.

Az elektromobilitási versenybe a márka 2019-ben száll be több új modellel, és ettől kezdve minden évben egy-egy újabb kategóriában jelenik meg tisztán elektromos változattal. Az Audi 14 márkakereskedéssel rendelkezik Magyarországon.

(Világgazdaság, 2019. január 20.)

 

Tolják rendesen az új autót

2018 októberben 5,4 százalékkal több új személygépkocsit helyeztek forgalomba Magyarországon.

És 2018 első 10 hónapjában 24 százalékos volt a növekedés az előző év azonos időszakához képest, közölte a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete (MGE) és a Carinfo.hu a DataHouse adatai alapján, összegez a Portfolio az MTI jelentése nyomán. 

Októberben 11 ezer, az első 10 hónapban pedig 115 és fél ezer új személygépkocsi jutott forgalomba. Ebből összesen 1.031 volt tisztán elektromos autó, 97 százalékkal több, mint 2017-ben. A forgalomba helyezett plug-in hibridek száma 636 volt, ami 77 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának adatait.

Az MGE közleményében kiemelte, hogy az októberi eredményeken látszik a szeptemberi szerény visszaesés utáni piaci helyreállás iránya, így a piac nagy valószínűséggel a hátralévő három hónapban behozza az emelt előrejelzéshez képest szerény elmaradását.

Az MGE szerint 2018-ban összesen 142 ezer új személygépkocsit helyeznek fogalomba.

A tisztán elektromos és a plug-in hibrid gépkocsik forgalomba helyezése jelentősen, de még kis mennyiség mellett időarányosan nő, azonban a felvevő piac korlátozott, az egész évre elképzelt 2 ezer darab körüli forgalomba helyezés elérhető.

Az egyesület kitért arra is, hogy kiemelten kell foglalkozni a Magyarországra beáramló használt autók korösszetételével. A szervezet sürgeti a használt autók importjának mederbe terelését annak érdekében, hogy a fejlettebb országokban letett régebbi, nagyobb károsanyag-kibocsátású, különösen a régebbi dízelmotoros autók ne, vagy ne ilyen mértékben jussanak forgalomba Magyarországon.

A Carinfo.hu tájékoztatása szerint a személygépkocsi márkák közül a legtöbbet Suzukiból adták el 2018 első tíz hónapjában a magyar piacon, összesen 16.387-et, a márka piaci részesedése 14,2 százalék volt. Fordból 11.518, Skodából 10.338, Opelből 9.345, Volkswagenből 8.988 kelt el.

(Portfolio, 2018. november 5.)

 

Százezer felett a magyar autópiac szeptemberre

Gyenge volt a szeptember a magyar új autó piacon, de azért megy nagyon. A Suzuki vezet.

Gyenge volt a szeptember a magyar új autó piacon, 2017-hez képest visszaesett az értékesítés, de az év első 9 hónapja még így is nagyon erős volt, negyedével több új autót adtak el, mint 2017-ben, írja a Portfolio. A Suzuki vezeti a havi és az éves statisztikát is, és övék a legnépszerűbb szegmens (SUV) legnépszerűbb autója is, a Vitara itthon mindent letarolt.

Szeptemberben 8888 új személyautót helyeztek forgalomba Magyarországon, ami 7,4 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A visszaesés nem véletlen, az új fogyasztásmérési ciklus, a WLTP bevezetése miatt egyrészt annyi autót toltak ki a kereskedők augusztusban, amennyit csak lehetett, másrészt szeptember 1, vagyis a WLTP bevezetése után más európai országokhoz hasonlóan Magyarországon is több modell gyakorlatilag nem volt elérhető, 40-50 között lehet azoknak a modelleknek a száma, amiket nem lehetett megvenni. A gyenge szeptember ellenére idén már 26,5 százalékkal több új autót regisztráltak, szeptemberig 104 617 autót helyeztek forgalomba. 

Ezek a magyarok kedvenc autói


A szeptembert újra a Suzuki nyerte, megelőzve a Fordot és a Skodát, mögöttük jócskán lemaradva következik a Toyota, az Opel és a Dacia. A prémium autógyártók között Mercedes, BMW, Audi a sorrend, a Mercedes közel negyedével több autót adott el, mint a BMW, és közel 3,5-ször annyit, mint az Audi. 

Ezek a magyarok kedvenc autói


Az év első 9 hónapjában szintén a Suzuki vezet, piaci részesedése 14,3 százalék, a japán gyártót 9,8 százalékos részesedéssel a Ford, 8,9 százalékkal pedig a Skoda következik. Mercedesből közel 40 százalékkal többet adtak el, mint BMW-ből, és közel 68 százalékkal többet, mint Audiból. 

Ezek a magyarok kedvenc autói


A világtrendeknek megfelelően nálunk is a SUV-ok a legnépszerűbbek, az év első 9 hónapjában a piaci részesedésük 37 százalék volt, miközben tavaly még csak 33 százalék volt. 

Ezek a magyarok kedvenc autói


A városi terepjáró szegmensben a legnépszerűbb toronymagasan a Suzuki Vitara, 23 százalékos részesedésével gyakorlatilag letarolta a magyar piacot, de a kifejezetten olcsó Dacia Dusterből is eladtak már majdnem 2500-at, népszerű még a Ford Kuga, a Nissan Qashqai és a Toyota C-HR is. 

Ezek a magyarok kedvenc autói


A prémium szegmensben fölényesen vezet az 5-ös BMW, amiből idén már 358-at hoztak forgalomba, de a Mercedes E-osztály és az S90-es Volvo is népszerű. 

Ezek a magyarok kedvenc autói

(Portfolio, 2018. október 1.)

 

Egymás levetett autóit hordjuk

Szépen nő az autópiac, de főleg a használt része. Új autóból is több fogy, de azt meg főleg a cégek viszik. Hiába, drága egy új autó az átlagcsaládnak, de azért kapaszkodik a piac. De csak lassan. A használt autók leginkább kéz alatt cserélődnek. 2018-ban 700 milliárd felett lesz a családi autóvásárlások értéke.

Évről-évre szépen hízik a magyar személygépkocsik piaca, 2017-ben az újautók értékesítése túllépte a százezer darabos határt, nem is kicsit, mivel 116 ezer darabot helyeztek forgalomba. Ez 20%-os növekedés volt. Igaz ugyanakkor, hogy ebben az adatban benne vannak a céges autóvásárlások is. Némi homály fedi ugyanakkor, hogy milyen arányú a családok újautó vásárlása, például egy legutóbbi becslés szerint arányuk 40% körül mozog (Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete tett közzé egy ilyen adatot). De ez is úgy jött ki, hogy a céges vásárlások egy részét magánvásárlásnak tekintették, amiben - a használatot illetően - nyilván sok igazság van. Mindez végül azonban azt jelenti, hogy újautó fronton még azért nyújtózkodniuk kell a családoknak, bár az autókereskedők rendre azt jelzik, hogy a magánvásárlók térnek vissza az újautók piacára. Csak pontos számokat nem mondanak.

Használt autó: az nagyon fogy, kézen-közön főleg

Hát igen, használt autóból több fogyott. Pusztán a külföldről behozott használt autók száma 2017-ben megközelítette a 150 ezer darabot, ami nagyságrendjét is tekintve több az újautók összeladásánál (a 117 ezer darabnál). A családok autóvásárlásait nézve pedig háromszoros a különbség, a behozott import használtautók darabszámát és az újautó vásárlások családi szeletét nézve (utóbbi becslésünk szerint az MGE adata alapján 50 ezer körüli lehetett).

De ezzel még nincs vége az autópiaci keringőnek, ugyanis a legnagyobb autóspiac a használt autók tulajdonosainak egymás közti adásvétele. Ez az a kör, amikor a használt autókat nem kereskedőkön keresztül, hanem az autósok egymás között adják-veszik. 2017-ben a jóautók.hu információi szerint 687 ezer volt a belföldi autóátírások száma, ami 2018-ban tovább emelkedhet, elérheti akár a 750 ezer darabot is, amiben persze minden, a kereskedőknél eladott használt autók utáni átírás is benne van.

Öregszik is a személygépkocsik állománya, 14 év körül az átlagéletkor, ráadásul a behozott járművek átlagéletkora eleve tíz év. Többet kellene autóra költeni ahhoz, hogy frissüljön az autóspark, de hát ez pénzbe kerül, nem is kevésbe. A háztartások kiadásaiban a lakást, lakhatást követően a legnagyobb kiadási tétel az autó - lehetne, ha nem az öregebbje lenne a legkeresettebb.

Így viszi a pénzt az autó

A háztartások 2017-ben mindenféle kiadást nézve elköltöttek 18 ezer milliárd forintot. Ennek körülbelül 3-4%-a ment el személygépkocsik vásárlására, újra és használtra együtt. Az autót persze fenn is kell tartani, kell bele üzemanyag, el kell vinni időnként szervízbe is (minél öregebb, annál többet, bár akad, aki ezen is spórol), és akkor még ott van például a parkolás, gépjárműadó, kötelező biztosítás is. Ezek a fenntartási költségek ezerötszáz milliárd forint körül mozognak, melyeknek legnagyobb súlyú része az üzemanyag vásárlás.

De hát az autó. Az autó ugyanis sokak számára munkaeszköz (és most a családi autóra gondolunk), a munkába járás eszköze is, életmódbeli szerepéről nem is beszélve, lehet vele vinni a gyerekeket óvodába, iskolába, lehet menni kirándulni, vagy bárhová, a családdal. És ráadásul - ami még az autónál is számít, még akkor is, ha használt - státuszszimbólum is. Amihez persze az is hozzátartozik, hogy nincs minden családnak autója, a statisztika szerint 100 családra 60 darab jut (és van, akinek több is van).

De azért ehhez az is hozzátartozik, hogy miközben a családok járművásárlásainak mutatójában egyértelmű, hogy ez családi költekezés, a kereskedelmi értékesítésben (új és használt) ez kibogozhatatlan, hiszen a darabszám jelzések ebben nem segítenek sokat. A kereskedőknek egyébként egyre rosszabbul megy a használt jármű értékesítése. (Egyébként azt már csak halkan és zárójelben jegyezzük meg, a számokat nem is idézve, hogy a tíz évvel ezelőtti válság előtt sokkal nagyobb volt az autópiac, amit alaposan felpumpáltak a devizahiteles vásárlások.).

Hiába a használt fut a legjobban, azért az elmúlt években bő másfélszeresére nőtt az autóvásárlások értéke a családi költségvetésen belül, 400 milliárd forintról öt esztendő alatt - 2017-re -  630 milliárd forintra ugrott. 2018-ban további emelkedés várható, túllépve a 700 milliárd forintot (még úgy is, hogy a forint-euró árfolyam a korábbi 310 forintos szintről a 320 forintos szint környékén tanyázhat inkább, ami azért az új és a használt autóbehozatalt, valamint az üzemanyagköltségeket némileg drágítja). A statisztika szerinti járművásárlások értékét (és nem a darabszámot)  a következő adatok tartalmazzák:

 

  2013 2014 2015 2016 2017 2018
családok személyautó vásárlása
404
463
477
547
630*
720*
új értékesítés
(céges is)
318
360
365
413
435
.
használt
(kereskedőtől)
127
115
97
96
102
.
KSH, érték: milliárd forint, */: becsült adat

(blokkk.com, 2018. július 16.)

 

Suzuki Vitara: a legjobban csípik a vásárlók

A kedvenc autómárkák itthon: Suzuki, Dacia, Toyota, Opel, Renault, Ford.

A Suzuki Vitara a kedvenc a lakossági újautó-vásárlásoknál, a márkák közül a Dacia, a Toyota, az Opel, a Renault és a Ford kapott helyet a top 10-ben, írja a Napi.hu. A Buksza becslése szerint a legnépszerűbb új autókra átlagosan 4,4 millió forintot kellett fizetni.

2018 első hat hónapjában több mint 70 ezer új személyautó talált gazdára Magyarországon, ez 29 százalékos növekedésnek felel meg éves összevetésben, és azt is jelenti, hogy folytatódik a piac lendületes növekedése - derül ki a Datahouse adataiból.

A teljes piacot bemutató adatokban a céges autóbeszerzések és a magánszemélyek vásárlásai együtt szerepelnek. A márkák sorrendjét a Suzuki vezeti a Ford és a Skoda előtt. A lakossági piacról viszont csak a magánszemélyek vásárlásai adnak pontos képet, ezért a Buksza a Datahause-tól elkérte ezeket, amelyekből kiderül, melyik a tíz legnépszerűbb autó a magyar piacon.

A végeredmény nyomasztó Suzuki-fölényt mutat. A Vitarából 4.157 darab kelt el januártól június végéig. A második helyen álló Suzuki SX-Crossból kevesebb, mint fele ennyi, 1.824 darab. A harmadik legnépszerűbb autó a Dacia Duster lakosság körében 1.059 eladott autóval. A negyedik Opel Astrából (a J és a K verzióból együtt) 1.015 fogyott. Ez a négy autó tudta átlépni az ezer darabos szintet az első félévben. A top 10-es lista második felében két Toyota, a Yaris és a C-HR, a Renault Clio, a Dacia Sandero, a Ford Focus és az Opel Corsa található.

Az is kiderül az adatokból, hogy a dízelek nem rúgnak labdába, a tíz legnépszerűbb autóból kilenc benzines. Egyedül a C-HR lóg ki, mivel annak hibrides verziója is van. (Az alábbi interaktív adatgrafikán látható a legnépszerűbb tíz modell rangsora darabszámokkal.)

A márkaimportőrök és a kereskedők honlapján található listaárak alapján a Buksza összegyűjtötte, mennyibe kerülnek a slágermodellek. Fontos megjegyezni, hogy az adott típusnál listaárakról és a legolcsóbb felszereltségi szintről van szó. A listaárakból a kereskedők jelentős kedvezményeket adhatnak, ez több 100 ezer forintos, vagy akár milliós tétel is lehet. Másik oldalról a magasabb felszereltségi szintek megdobhatják a vételárat.

A legnépszerűbb autók listájából kiderül, hogy a lakosság elsősorban a 3-6 millió forintos sávban lévő autókat keresik, egyesül a Toyota C-HR modellje lóg ki a sorból, amely listaáron közel 7 millió forintról indul.

A listaárak alapján meg lehet becsülni, hogy a top 10 lakossági autó mekkora piacot jelenthet a kereskedők, importőrök számára. Közel 55 milliárd forintot. Mivel a top 10 modellből több mint 12 ezer darab kelt el, így egy-egy autó listaára átlagosan 4,45 millió forint. A modelleket és a márkákat külön-külön nézve kiderül, hogy a lakossági Vitara-eladások az első félévben több mint 19 milliárd forintot hozhattak a Suzukinak. E mellé jön az SX-Crossok több mint 10 milliárd forintja. Azaz közel 30 milliárd forintért vettek a magányszemélyek a két legnépszerűbb Suzukiból.

A Opelnek közel 8 milliárdot hozhattak a Corsa- és Astra-eladások, a Toyotának a CH-R-ből és a Yarisból 7,3 milliárd forint bevétele szárazhatott. A Dacia kasszáját a Dusterek és a Sanderók 4,7 milliárd forinttal növelték, a Fordnál 3,4 milliárd forint lehetett a focusos bevétel, a Renault pedig 2,2 milliárd forintért adhatott el Cliókat. (A bevételekre vonatkozó adatok a Buksza saját becslései és a márkaimportőrök és kereskedők oldalain - július 9-én megtalálható - alapfelszereltségű autók listaárain alapulnak, a tényleges bevételek így eltérhetnek ettől. A júniusban bekövetkezett forintgyengülés a jövőben szintén befolyásolhatja az új autók listaárait.)

(Napi.hu, 2018. július 9.)

 

Sokadik sebességben az autópiac

Tizenhárom ezerrel nőtt márciusban az új személyautó eladás. Itthon Suzuki, Ford, Skoda, Opel, Toyota.

Az előző év azonos időszakához képest 28,5 százalékkal több, 12.748 új személyautót helyeztek forgalomba márciusban, az év első három hónapjában pedig 29,8 százalék volt a növekedés 2017 első negyedévéhez képest - közölte a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülte (MGE) és a carinfo.hu az MTI-vel.

Az MGE adatai szerint a márciusi piacbővülés elsősorban a magánvásárlók visszatérésének köszönhető, arányuk meghaladja a 40 százalékot, mivel a céges vásárlások egy része - különösen az egy-három autós céges vásárlások - magánvásárlásnak tekinthetők. Az alacsony betéti kamat és a devizaalapú forinthitelek nagy részének lezárása is ösztönzi a fogyasztást. Ennek megfelelően az új és a használt gépjárműimport is fejlődik, erősödik az idősödő autópark lecserélésének folyamata, ugyanakkor a használtautó import korösszetétele továbbra sem kedvező.

2018 márciusában az újonnan forgalomba helyezett személygépkocsik között 201 tisztán elektromos meghajtású jármű található, számuk 2018-ban elérheti a 2.500-at.

A kishaszon-jármű piac visszaesése megállt, ebből a típusból az első három hónapban 18 százalékkal többet értékesítettek az előző év azonos időszakához képest. A nagyhaszon-járműveknél folytatódik a piac növekedése, a 2018. január-márciusi időszakban 48 százalék volt a bővülés, amit az MGE szerint a nagy szállítmányozók flottabeszerzései is befolyásolnak.

A motorkerékpár piac továbbra is gyenge, a márciusi 6 százalékos és az első három hónapban elért 28,5 százalékos bővülés ellenére a forgalomba helyezett motorkerékpárok száma még mindig csupán 478 volt. Az egyesület továbbra is úgy véli, hogy a helyzet javítása érdekében fontos lenne például a robogó-azonosítás megoldása, valamint könnyíteni kellene a robogókhoz szükséges B kategóriás jogosítvány megszerzését.

A carinfo.hu tájékoztatása szerint a személygépkocsi típusok közül a legtöbbet Suzukiból adták el az év első három hónapjában, összesen 4.876-ot, Fordból 3.307, Skodából 3.120, Opelből 2.730, Toyotából 2.336 kelt el. Az előző év azonos időszakában is a Suzuki állt az élen, a második helyen szintén a Ford volt, a harmadik, valamint a negyedik helyet pedig 2018. első negyedévéhez hasonlóan a Skoda, valamint az Opel szerezte meg.

(MTI, 2018. április 3.)

 

Az új autók eladása 116 ezer darab volt

2017-ben bejöttek az előrejelzések, bőven százezer feletti értékesítéssel zárt a magyar autópiac.

2017-ben a korábbihoz képest 11 százalékkal több, 10.832 személyautót helyeztek forgalomba decemberben. 2017-ben az egész évet nézve 20 százalékos volt a növekedés 2016-hoz képest, 116.265 darab új személygépkocsit helyeztek forgalomba - közölte a Carinfo.hu az MTI-vel. 

2017 decemberében a legtöbbet, 1.498-at Suzukiból adták el, második helyen végzett a Volkswagen 1.056 autó értékesítésével, míg a harmadik Renault-ból 1.002 darabot helyeztek forgalomba. Egy évvel korábban a Suzukit a Ford követte, és a Renault volt a harmadik a forgalomba helyezett márkák rangsorában.

2017-ben Suzukiból kelt el a legtöbb, 15.161 darab, ezt követte a Ford (11.372), valamint a Skoda (10.523). Egy évvel korábban, 2016-ban szintén a Suzuki állt az élen és a Ford volt a második, azonban a harmadik hely az Opelnek jutott.

2017 decemberében 518 új nagyhaszon gépjárművet és 2.339 új kishaszon gépjárművet helyeztek forgalomba, 2016 decemberéhez képest előbbi 21 százalékos, utóbbi pedig 4 százalékos visszaesést mutat.

2017 egészében 5.853 nagyhaszon gépjárművet értékesítettek, 6 százalékkal többet 2016-hoz képest, ugyanakkor a 2017-ben eladott új kishaszongépjárművek száma (19.942) 6,5 százalékkal elmaradt a 2016-os adattól.

(MTI, 2018. január 2.)

 

Százezer felett a 2017-es új személyautók piaca

Jönnek vissza a családok vásárolni a magyar autópiacra. Vezet a Ford, a Suzuki és az Opel előtt.

Az előző év azonos időszakához képest 31 százalékkal nőtt az új autók piaca, mivel 12 ezernél is valamivel több új személyautót helyeztek forgalomba 2017 novemberében. Az év első tizenegy hónapjában 21 százalékos volt a növekedés 2016 január-novemberhez képest - közölte a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete a DataHouse adatai alapján az MTI-vel.

A  novemberi és az összesített forgalomba helyezési eredmények alapján az autós piac már trendszerűen túllépi a korábbi előrejelzést. Folytatódik a magánvásárlók visszatérése, arányuk már eléri a 40 százalékot, és valószínű, hogy a céges vásárlások egy része szintén magánvásárlásnak tekinthető.

Novemberben 2.114 új kishaszongépjárművet helyeztek forgalomba, 13,5 százalékkal többet a korábbi novemberinél. 2017 január-novemberben ugyanakkor 17 és félezer jármű jutott forgalomba, 7 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában.

Az MGE jelezte, hogy a növekedési hitelprogram kifutása előtt, 2016 év végén előrehozott vásárlások is voltak, ami befolyásolja a mérleget. Az egyesület szerint sokat javítana a helyzeten, ha a vegyes használatú kishaszonjármű ismét visszakerülhetne a palettára.

A nagyhaszonjárműveknél az év eleji visszaesés megfordult, 10 százalékos növekedést mutat az első tizenegy havi adat, összesen ötezer-háromszáznál valamivel több új nagyhaszonjárművet helyeztek forgalomba.

Az autóbuszok piaca kis mérete miatt jelentős havi eltéréseket mutat, de éves szinten növekedés tapasztalható, ami azért fontos, mivel a buszpark nagyon elöregedett, és így lecserélésre szorul. Január-novemberben 546 új autóbuszt helyeztek üzembe, ami 51 százalékkal túllépi ebben a hónapban az előző év azonos időszakának adatát.

A motorkerékpár piac továbbra is gyenge, annak ellenére, hogy a január-novemberi időszakban 8 százalékkal nőtt a forgalomba helyezett motorok száma az előző év azonos időszakához képest.

A nehézpótkocsik piaca 2016-ban jelentősen, mintegy 20 százalékkal nőtt, ezért 2017-ben kisebb növekedés várható. Az év első tizenegy hónapjában 3.744 nehézpótkocsi jutott forgalomba, 9 százalékkal több az előző év azonos időszakinál. A növekedés egyik oka az alacsony piaci kamat, ami miatt a fuvarozók bátrabban vágnak bele flottacserékbe, a másik ok a fuvarmegbízások növekedése és néhány új piaci szereplő megjelenése.

Lízing: nagyon megy

A Magyar Lízingszövetség a DataHouse adatait értékelve úgy fogalmazott: novemberben szintet lépett a magyarországi személyautó piac, az év első tizenegy hónapjában összesen már 105 ezer új autó talált gazdára. A lakossági fogyasztás bővülése segíti a növekedést, finanszírozási szempontból pedig az is látható, hogy az alacsony kamatkörnyezet és a kedvező jövőbeni kilátások miatt a családok bátrabban vásárolnak lízingkonstrukció segítségével új autót.

Az autóeladások növekedésében fontos szerepük van a lízingtársaságoknak, az új személy- és kisteherautók több mint 30 százaléka lízingkonstrukciók segítségével kel el - jelezte Tóth Zoltán, a Lízingszövetség főtitkára. A lízingpiacon szintén nagyon fontos teherautóknál és buszoknál is nőttek az eladások.

A főtitkár az autópiaci adatok mellett idézte a magyar lízingpiaci eredményeket is, amelyek szerint 2017 első kilenc hónapjában a finanszírozott összeg 428 milliárd forintra rúgott, ami 19 százalékos emelkedés az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ezen belül a személy- és kishaszongépjárművek finanszírozása még ennél is erősebben, 23 százalékkal nőtt.

A Magyar Lízingszövetség előrejelzése szerint a következő időszakban a lízingpiac számára továbbra is fontos pillér lesz a járműfinanszírozás, ugyanakkor a lízingtársaságok többségének stratégiai célja, hogy univerzális eszközfinanszírozóvá váljanak.

Márkafront: Ford, Suzuki, Opel a sorrend

A Carinfo.hu tájékoztatása szerint a személygépkocsi típusok közül az év első tizenegy hónapjában a legtöbbet, 14 485-öt Fordból adtak el, Suzukiból 13.663 darab kelt el, az Opel típusúakból 10.545, Skodából 9.761 darabot, Volkswagenből 9.356-ot adtak el. Egy évvel korábban, az előző év azonos időszakában is az első helyen a Ford állt 13.487 eladott gépkocsival, a második helyen 9.960 értékesített autóval a Suzuki, a harmadik helyen az Opel szerepelt 9.654 eladott személyautóval, a Volkswagen a negyedik lett 8.296 személygépkocsi eladásával, a Skoda pedig az ötödik volt 8.007 gépkocsi értékesítésével.

(MTI, 2017. december 1.)

 

Suzuki, SUV húzzák a magyar autópiacot

Több mint tízezer új autót helyeztek forgalomba 2017 októberében.

Így már harminc százalékos a növekedés a korábbi időszakhoz képest. Az év első tíz hónapjában pedig 93 ezernél is több új autót értékesítettek a DataHouse adatai alapján, írja a Világgazdaság.

Ezek alapján megalapozott volt a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének (MGE) éves előrejelzésének szeptemberi módosítása. Az MGE év elején megfogalmazott prognózisában ugyanis még 102 ezer új autó eladásával számolt, amit viszont szeptemberben 112 ezerre emelt.

Az októberi és az összesített forgalomba helyezési eredmények azt mutatják, hogy a piac meghaladja várakozásainkat, fogalmazott a most nyilvánosságra hozott adatok alapján az MGE.

Nagyon viszik a Suzukit

Októberben is a Suzuki vezette a piacot, a márkából több mint 1.500-at értékesítettek, ami 12 százalékos növekedés a bázishoz képest. A lista második helyén 1.161 értékesítéssel a Ford állt, a harmadikon pedig a Volkswagen végzett, amelyből 944-et értékesítettek. A negyedik helyen az Opel végzett.

Az első tíz havi adatok alapján is – 10.306 autó eladásával – a Suzuki végzett az első helyen, a második a Ford, a harmadik pedig az Opel lett. Előbbiből több mint kilenc ezret, az utóbbiból pedig több mint nyolc ezret értékesítettek az első tíz hónapban.

Továbbra is a városi terepjárók (SUV) a legnépszerűbbek: 2017-ben az első tíz hónapban az összes értékesítés több mint 33 százalékát tették ki ezek a típusú autók, míg egy évvel korábban még csak 29 százalékot. Az elmúlt év októberéig – arányaiban – még az alsó-közép kategóriás autókból fogyott a legtöbb, az összes értékesítés 30 százalékát ezek tették ki, 2017-ben pedig – a növekvő piacon – csaknem 28 százalékot képviseltek.

Az is egy jó trend az idén, hogy az exportált autók aránya nem változik: októberben a már említett 10.366 új autót helyezték forgalomba, ezekből pedig mintegy ezret exportáltak, ami után 9.135 új személyautó gyarapította a magyarországi járműparkot. Az MGE egyébként tagkereskedőinek a támogatásával tovább folytatja a márkaszervizeket bemutató kommunikációs kampányát, és ennek hatása már látható a legális szervizek látogatottságában és forgalmuk emelkedésében, emelte ki a szervezet.

(Világgazdaság, 2017. november 2.)

 

Ötödével nőtt az autós piac, legjobban a Ford fogy

Az előző év azonos időszakához képest 17 százalékkal több, 9.607 új személyautót helyeztek forgalomba 2017 szeptemberében.

2017 első kilenc hónapjában 2016 január-szeptemberhez képest pedig 19 százalékkal több, 82.681 új autó került forgalomba, közölte a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülte (MGE) és a Carinfo.hu az MTI-vel.

A személyautók szeptemberi és az első háromnegyed évi forgalomba helyezési adatai azt mutatják, hogy a piac jobban nő a vártnál, ezért az MGE megemelte éves előrejelzését, így a korábban várt 102 ezer helyett 112 ezer személyautó eladására számít az 2017-ben. 

Az MGE adatai alapján az exportált autók aránya nem változott. A magánvásárlók visszatérése folytatódik, arányuk már megközelítette a 40 százalékot.

A kishaszonjárművek eladása szeptemberben 6,5 százalékkal 1.556-ra csökkent az előző év azonos időszakához képest. Az év első kilenc hónapjában 14 százalékkal kevesebb, 13  ezer új kishaszon járművet helyeztek forgalomba 2016 január-szeptemberhez képest. A visszaesés a 2016-os magas bázissal magyarázható, a közben beszüntetett növekedési hitelprogram (nhp) hatása pedig jelentős volt. Ezeket figyelembe véve az MGE az éves előrejelzését 22 ezerről 19 ezerre csökkentette, írja az MTI.

2017 szeptemberében 2 százalékkal több, 164 motorkerékpárt hoztak forgalomba. A motorkerékpár piac továbbra is gyenge, annak ellenére, hogy a január-szeptemberi időszakban 5,3 százalékkal, 2.024-re nőtt a forgalomba helyezett motorok száma az előző év azonos időszakához képest. Ennek a járműfajtának az értékesítését nagyban befolyásolja az időjárás. Az MGE szerint a helyzet javítása érdekében fontos lenne a robogóazonosítás megoldása és a regisztrációs adó kiigazítása a használati kétkerekűeknél, valamint könnyíteni kellene a robogókhoz szükséges B kategóriás jogosítvány megszerzését.

A nagyhaszon járműveknél az év eleji visszaesés megfordult és növekedést mutat az első kilenc havi adat: szeptember végéig 4.167 jármű kelt el, 14 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. A szeptemberben forgalomba helyezett 532 nagyhaszon jármű 53 százalékkal haladja meg a tavaly szeptemberi eladásokat.  

A nehézpótkocsik forgalmazásának piaca szeptemberben mintegy 30 százalékkal, 365-re nőtt az elmúlt év azonos időszakához képest. A januári-szeptemberi időszakban 19 százalékkal, 3.072-re bővült a tavalyi adatokhoz képest. Mindez az alacsony piaci kamatokra, a megnövekedett fuvarmegbízásokra, és az új piaci szereplők megjelenésére vezethető vissza.

Listavezető: a Ford

A Carinfo.hu tájékoztatása szerint a személygépkocsi típusok közül az év első kilenc hónapjában a legtöbbet, 11 ezer darabnál is többet a Fordból helyezték forgalomba, Suzukiból 10.765, Opelből 8.213, Toyotából 7.072, Skodából 7.019 kelt el. Az előző év azonos időszakában is a Ford állt az élen, a második helyen az Opel volt, míg a harmadik, valamint a negyedik helyet a Suzuki, és a Volkswagen szerezte meg.

A motorkerékpár típusok közül az év első kilenc hónapjában a legtöbbet, 476-ot Hondából adtak el, Suzuki motorból 331, BMW-ből 326, Yamahából 234, a Piaggio-ból 161, a Kawasakiból 90 kelt el. Az előző év azonos időszakában is a Honda állt az első helyen, azt követte a Suzuki, a BMW, a Yamaha, a Piaggio és a Kawasaki.

(MTI, 2017. október 2.)

 

Százezres lesz a piac, nyom a Suzuki és a SUV

Ötödével nőtt az új autók piaca 2017 első félévében.

2017 első félévében közel 20 százalékkal, a 2015-ös adatokhoz képest pedig csaknem 50 százalékkal több új autót helyeztek forgalomba Magyarországon, ez derül ki a Datahouse adataiból a Világgazdaság tudósítása szerint. 2017 első hat hónapjában mintegy 55 ezer új autót értékesítettek, ami hét százalékkal haladja meg a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének (MGE) első fél évre kialakított előrejelzését. Ez azt vetíti előre, hogy 2017 egészében a forgalomba jutó személyautók száma meghaladhatja a százezret. (Tavaly 96.594 új autót helyeztek forgalomba).

Az első hat hónapban tovább szárnyalt a Suzuki értékesítése, a márkából több mint 6.800-at adtak el, és ezzel a piaci részesedése meghaladta a 12 százalékot. A második helyen 10 százalékkal a Ford áll, amelyből 5.600-nál is többet adtak el, a harmadik helyen pedig az Opel végzett, a közel 9 százalékos piaci részesedéséhez 4.788 autót kellett értékesítenie. Egy évvel ezelőtt a Suzuki állt az első, az Opel a második helyen, a harmadik pedig akkor a Skoda volt, megelőzve a Fordot.

A magánvásárlók visszatérése folytatódik, arányuk már meghaladja a harminc százalékot, miközben valószínű az is, hogy a céges vásárlások egy része magánvásárlásnak tekinthető. Az MGE azt reméli, hogy az elektromos autók kormányzati támogatása a kezdeti nehézségeket követően beindul. Egyelőre annyi tudható, hogy május végéig 303 elektromos autóra kötötték meg a támogatási szerződést.

2017-ben a városi terepjárók (SUV) és az alsó középkategóriás autók versenyében fordulat következett be: amíg 2016-ban 2,5 százalékkal vezetett az alsó középkategóriába tartozó modellek eladása, addig 2017-ben a városi terepjárók jóval megelőzték őket. Az idén eladott több mint 54 ezer autó közül 18 ezernél több tartozott a SUV-ok közé, és valamivel több mint 15 ezer az alsó középkategóriába. (Egy évvel korábban mindkét csoport eladása 13 ezer körül mozgott). A növekvő piacon viszont nem változott a sport- és a luxusautók értékesítésének részaránya: idén mintegy 434, tavaly pedig 395 luxusautót helyeztek forgalomba.

(Világgazdaság, 2017. július 4.)

 

Nyújtott egyet a magyar autópiac

2017 elején   ötödével nőtt a magyar autópiac.

 2017 februárjában az egy évvel korábbinál 21 százalékkal több, nyolcezer darab új autót helyeztek forgalomba, számolt be az Origo a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének közleményéről.

Az MGE szerint ez azt vetíti előre, hogy 2017-ben is folytatódik az új autók forgalomba helyezésének növekedése és ennek mértéke túllépi a százezret.

Az egyesület bízik abban, hogy az elektromos autók piaca a kormányzati támogatás nyomán a kezdeti nehézségeket követően beindul. Ennek közvetlen hatása legkorábban 2017 tavaszától lesz.

Az MGE szerint folytatódik a magánvásárlók visszatérése az autópiacra, de ők inkább a használtautó-kínálatból elégítik ki igényeiket. Valószínűsíthető ugyanakkor az is, hogy a céges vásárlások egy része (különösen az egy-három autós céges vásárlások) magánvásárlásnak tekinthető.

2017 februárjában közel ezerháromszáz kis haszonjármű kelt el, ami 14 százalékkal kevesebb, mint egy éve. Sokat javítana a helyzeten, ha a vegyeshasználatú kis haszonjármű ismét visszajuthatna a palettára. E mellett ez a kategória nagymértékben támogatná a kis-, és középvállalatokat, ami a kormányzat célja is.

Autóbuszokból a múlt hónapban 39 darab kelt el, ami 40 százalékkal kevesebb az előző évi februárinál. A buszpiac igen kis mérete miatt tud jelentős havi eltéréseket mutatni, így inkább az a fontos, hogy éves átlagban növekedést legyen, mivel a buszpark nagyon öreg és megújításra szorul.

Minimális visszaesés volt a nagy haszonjárműveknél, 414-et adtak el, ami 4 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. A kedvezőtlen időjárás késleltette az átadásokat, másrészt egyes nagy flottatulajdonosok némileg megnyújtották a flottacserék idejét.

A motorkerékpárpiac továbbra is gyenge 67 eladott darabbal, de az értékesítést fokozottabban befolyásolja az időjárás. Az MGE szerint létfontosságú lenne a robogóazonosítás megoldása, valamint a regisztrációs adó kiigazítása a használati jellegű motorok esetében, továbbá a 125 köbcentiméteres robogók vezetésének megkönnyítése a "B" kategóriás jogosítvány esetében.

Az egyesület 2017-ben összesen 102 ezer új személykocsi, 22 ezer kis haszonjármű, 5.500 nagy haszonjármű, 2.400 motorkerékpár és 500 autóbusz forgalomba helyezésére számít.

(Origo, 2017. március 1.)

 

Jót tempózott a magyar autópiac

2016 vége felé 40%-kal megugrott a járműpiac.

2016 novemberében egészen pontosan 9.412 darab személygépkocsit helyeztek forgalomba Magyarországon, 43 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Ez bőven túlszárnyalta az előzetes várakozásokat, ráadásul ezzel november 2016-ban a második legerősebb hónapja volt a magyar autópiacnak, összegzi az Origo.

Novemberben 1.864 kishaszonjárművet helyeztek forgalomba, számuk bár csekély mértékben, de 0,4 százalékkal csökkent a 2015. évi novemberhez képest.

Az első 11 hónapban 86.801 autó jutott forgalomba, 24 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. Ugyanebben az időszakban a forgalomba helyezett kishaszonjárművek száma 24 százalékkal emelkedett, 18.894 darabra.

A Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete arra számít, hogy 92 ezer személygépkocsit és 20 ezer kishaszonjárművet helyeznek forgalomba 2016-ban,ami jóval több a korábban előrevetített 80 ezer, valamint 18 ezer darabnál.

(Origo, 2016. december 1.)

 

Nagyot dobott a magyar autópiac

Közel másfélszeresére nőtt nyáron a személyautó vásárlás.

2016. augusztusában 7.181 személyautót helyeztek forgalomba Magyarországon, 44 százalékkal többet, mint 2015-ben ugyanebben a hónapban. Így a személykocsik piacának növekedése az első nyolc hónapban jelentősen túllépte az előrejelzéseket, a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete (MGE) értékelése szerint. Tovább tart ugyanakkor az autópark öregedése.

Az év első nyolc hónapjában 61 ezer személyautót helyeztek forgalomba, 25 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában.

Az augusztusban forgalomba helyezett kishaszonjárművek száma 2.092 volt, 117 százalékkal nőtt 2015. augusztusához képest, az első nyolc hónapban pedig 13.804 kishaszonjárművet helyeztek forgalomba, 32 százalékkal többet, mint egy éve. A kishaszonjármű piac növekedésének lassulása megállt és a várakozásokat túllépő bővülést mutatott az első 8 hónapban.

Az MGE szerint a friss adatok alapján emelni kell piaci előrejelzésüket, főként a személyautók és a kishaszonjárművek értékesítésénél. Eddigi előrejelzésük az volt, hogy 2016-ban 80 ezer személygépkocsit és 18 ezer kishaszonjárművet helyeznek forgalomba Magyarországon.

Öregedik a géppark, az importált használt személyautók átlagéletkora meghaladja a 11 évet, számuk pedig jóval magasabb a behozott új autókénál. Ez hozzájárul az autópark további öregedéséhez, emellett a károsanyag-kibocsátás növekedéséhez, miközben a közlekedés biztonsága romlik, a költségvetési bevételeket pedig csökkenti. Utóbbi oka, hogy a használtautó-behozatal területén a joghézagok kihasználása miatt jelentős mértékű áfa-befizetés marad el.

Az augusztusban forgalomba helyezett 337 nagyhaszonjármű 11 százalékkal volt kevesebb a tavaly augusztusinál. Az év első nyolc hónapjában 3.311 nagyhaszonjármű került forgalomba, ami 2 százalékos csökkenést jelent az előző év azonos időszakához képest, ugyanakkor az MGE enyhe piaci növekedést vár az év egésze folyamán.

A 25 forgalomba helyezett autóbusz 42 százalékos csökkenés a megelőző év augusztusához képest. A január-augusztus közötti időszakban viszont 4 százalékkal több, 264 busz jutott forgalomba. Az MGE szerint az autóbuszpiac kis mérete miatt mutat jelentős havi eltéréseket, ezért itt az a fontos, hogy éves szinten növekedés legyen, mivel a buszpark elöregedett, lecserélésre szorul.

Motorkerékpárból 172-t helyeztek forgalomba augusztusban, 12 százalékkal többet, mint 2015-ben ugyanebben a hónapban. Az első nyolc hónapban a forgalomba helyezett motorkerékpárok száma 1.765 volt, ami 8,5 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest. Az MGE értékelése szerint a motorkerékpár piac továbbra is gyenge, bár az augusztusi növekedés felfelé húzta a mérleget.

(Origo, 2016, szeptember 1.)

 

Megy a magyar autópiac

Negyedével nőtt félév alatt.

2016. első félévében közel 46 ezer személyautót hoztak forgalomba, 24 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában. A júniusban forgalomba helyezett kishaszonjárművek száma 1.859 darab volt, ami 27 százalékos növekedés a tavaly júniusihoz képest, az első fél évben pedig számuk 10 ezer volt, ami 24 százalékos bővülés.

A Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének értékelése szerint a személyautók piacának növekedése az első hat hónapban sokkal gyorsabb volt az előzetes becslésnél. Ennek alapján 2016. jobb év lesz a korábban vártnál.

A gépjármű kereskedők továbbra is bíznak abban, hogy folytatódik a magánvásárlók visszatérése a piacra és a vállalkozások gépjárműveinek cseréje is tovább nő. Tény ugyanakkor, hogy a magánvásárlók elsősorban használtautót vesznek, ráadásul a céges vásárlások egy része magánvásárlásnak tekinthető, mivel csak az általános forgalmi adó visszaigénylése miatt vesznek autót a cégeknek.

Az importált használt személyautók átlagéletkora meghaladja a 11 évet, számuk pedig jóval magasabb a behozott új autókénál. Ez hozzájárul az autópark további öregedéséhez, a károsanyag-kibocsátás növekedéséhez, miközben a közlekedés biztonsága romlik. A költségvetési bevételeket pedig csökkenti, hogy a használtautó-behozatal területén a joghézagok kihasználása miatt jelentős mértékű áfa-befizetést elcsalnak az importőrök.

A kishaszonjármű piac növekedésének lassulása megállt, a bővülés pedig nagyobb a vártnál. A 2016. júniusában forgalomba helyezett 499 nagyhaszonjármű 20 százalékkal volt több a tavaly júniusinál. Az év első hat hónapjában 2.632 nagyhaszonjármű jutott piacra, ami 3 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest. A nagyhaszonjárműveknél enyhe piaci növekedés várható.

A júniusban forgalomba helyezett 32 autóbusz 20 százalékos csökkenés a megelőző év azonos időszakához képest. Január-júniusban összesen 224 buszt helyeztek forgalomba, 9 százalékkal több, mint az előző év hasonló időszakában. Az autóbuszpiac kis mérete miatt mutat jelentős havi eltéréseket, itt az a fontos, hogy éves szinten növekedés legyen, mert a buszpark elöregedett, lecserélésre szorul.

Júniusban 305 motorkerékpárt helyeztek forgalomba, 20 százalékkal többet, mint előző év azonos hónapjában. Az első félévben a forgalomba helyezett motorkerékpárok száma 1.383 volt, ami 12 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest.

Az MGE 2016. évre szóló előrejelzése szerint összesen 80 ezer személygépkocsi, 18 ezer kishaszonjármű, 5.700 nagyhaszonjármű, 2.200 motorkerékpár és 600 autóbusz forgalomba helyezése várható.

(Figyelő, 2016. július 4.)

 

Meglódult a magyar autópiac

A legnépszerűbb a Suzuki, az Opel és a Skoda.

A vártnál több új autót adtak el idén áprilisban Magyarországon, valamint az év első négy hónapjában, így lehet, hogy át kell írni az ez évi terveket.

2016. áprilisában csaknem húsz százalékkal több személyautót adtak el hazánkban, mint egy évvel korábban: az elmúlt hónapban nyolcezer új kocsit helyeztek forgalomba, a DataHouse adatai alapján. Az év első négy hónapjában közel 28 ezer új személyautót vittek el a szalonokból, ami 17 százalékos növekedés a bázishoz képest.

Áprilisban is a Suzukiból adtak el a legtöbbet, a márka mintegy két százalékponttal lépte túl a Skodát, amelyet az Opel követett. Idén az első négy hónapban is a Suzuki állt az élen, a második helyen pedig az Opel, míg a harmadikon a Skoda volt.

Az autópiac fejlődése az első négy hónapban gyorsabb a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének (MGE) előzetes becslésénél. A szervezet a 2015. évi 77 ezer után 2016-ban 80 ezer új jármű eladásával számolt a januárban készített prognózisban.

A piac eddigi fejlődése alapján, ha az irányzat a tavalyi évhez képest töretlen marad, valószínűleg pár százalékkal felfelé kell módosítani az előrejelzés, jelezte az MGE.

Az egyesület arra számít, hogy folytatódik a magán vásárlók gyorsuló visszatérése a piacra és a vállalkozások gépjárműveinek cseréje is tovább erősödik.

(Világgazdaság, 2016. május 2.)

 

Lépett egyet a magyar autópiac

2015. nyarán nőtt az autóértékesítés, nem is kicsit.

Növekedett júniusban a hazai autópiac a Portfolio elemzése szerint: több mint hétezer darab személygépkocsit értékesítettek az elmúlt hónapban, ami 17%-os növekedés az előző év azonos időszakához képest. Az újautó vásárlások döntő részét még mindig a céges beszerzések adják. A legtöbbet Ford márkájú autóból adták el júniusban.

2015. júniusában egészen pontosan 7.371 darab újautót helyeztek forgalomba Magyarországon, a Jato Dynamics legfrissebb adatai szerint. Ez 17%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához viszonyítva. Még most is elsősorban a céges vásárlások húzzák az újautó-értékesítések nagy részét, az eladások 76%-át tették ki.

A legkedveltebb autómárka a Ford volt júniusban, amiből 1.094 darabot értékesítettek, ez a teljes piac 12%-át teszi ki. A második helyen az Opel állt, míg a harmadik helyet a Volkswagen foglalta el.

(Portfolio, 2015. július 2.)

 

Araszolgat a magyar autópiac

Csak lassan lépegetnek az újautó vásárlók.

 

2015. májusban a magyar autópiac igencsak szerény mértékben nőtt. A legfrissebb statisztikák alapján tavaly májushoz képest 2 százalékkal több új személygépkocsi jutott forgalomba az ötödik hónapban. A legtöbbet Fordból vásároltak, aminek javát a cégek vitték el. A magánszemélyek kedvence ebben a hónapban is a Suzuki volt a márkák között, az Opel és a Dacia után.

Májusban összesen 5.883 darab járművet adtak el Magyarországon. Fordból 961 darab kelt el, aminek közel 90%-a vállalkozások beszerzése volt. A Ford a piac 13%-át vitte, kishaszon gépjárműből és személyautóból együtt.

Személyautókból az Opel volt a piacvezető 705 darab értékesített járművel és 12 százalékos piaci részesedéssel. Az Opelt követte a Ford 628 darab jármű értékesítésével, majd a Skoda, 506 darabos eladásával. A Skoda márkán nagyot lendített, hogy a modellek között ismét a Skoda Octavia fogyott a legjobban, 276 darabos összértékesítéssel.

A magyar autópiacot a céges vásárlások mozgatják hosszú ideje, bár az is igaz, hogy akadnak, akik cégen keresztül vásárolnak maguknak autót. Az újonnan forgalomba helyezett járművek 75 százaléka céges, míg a magánszemélyek vásárlásai a piac 25 százalékát adják. A magánszemélyek vásárlásait ugyanakkor a Suzuki vezeti, a japán márka autóinak 50 százalékát magánszemélyek veszik meg. A márka három legsikeresebb modellje a Swift, az SX4 S-Cross és a nemrég a szalonokba kihelyezett Vitara . A Vitara térnyerése azt jelzi, hogy a népszerű Dacia Duster komoly versenytársa lesz.

(Portfolio, 2015. június 1.)

 

A cégeknél  a Ford, a családoknál a Suzuki

2015. áprilisában meglódult a magyar autópiac.

2015. áprilisában nőtt a magyar autópiac, az előző év azonos időszakához képest 21 százalékkal több új személygépkocsit állítottak forgalomba. A legsikeresebb autómárka ismét a Ford volt, ismét tarolva a céges értékesítés területén. A magánszemélyek első számú kedvence viszont a Suzuki volt a márkák között, maga mögé utasítva az Opel és a Dacia típusait, akik korábban még az élen álltak.

2015. áprilisában összesen 6.752 darab járművet helyeztek forgalomba Magyarországon. A legsikeresebb autómárkából, amely a Ford volt, ezer darabot adtak el, de ezek nagyobb részét (87%-át) vállalkozások vásárolták meg. A Ford piaci részesedése 13 százalék volt ebben a hónapban, a személyautókat és a kishaszon gépjárműveket együtt tekintve.

A személyautók piacán legjobban az Opel fogyott, 738 darab értékesített járművel és 11 százalékos piaci részesedéssel. A Ford lett a versengésben, 720 darab jármű-értékesítésével, míg a harmadik helyen a Skoda végzett 712 darabos eladásával. Utóbbi márka piacán a Skoda Octavia modelljéből közel 400 darab kelt el.

Továbbra is a magyar autópiacot a céges vásárlások mozgatják elsősorban (bár az is igaz, hogy sokan a cégükön keresztül vásárolnak maguknak autót), az újonnan forgalomba helyezett járművek 76 százalékát céges megrendelések adták, míg a magánszemélyek vásárlásai a piac 24 százalékát tették ki.

A magyar piacon ugyan a legtöbb gépjárművet cégek vásárolják, de jóval az átlag felett értékesít magánszemélyeknek a Suzuki, eladásainak több mint felét ez a piacrész képezi. A Suzuki márka elsősorban három sikeres modelljének, a Swiftnek, az SX4 S-Crossnak és a nemrég a szalonokba került Vitarának számlájára könyvelheti piacvezetését a családi eladásokban. Ebben a kategóriában egyébként éles a verseny az Opel és a Dacia között is, de a legfeszültebb a Vitara és a Duster versengése.

(Portfolio.hu, 2015. május 4.)

 

Még mindig csóró a magyar autóvásárló

2014-ben több használt autót vettek, mint újat az autóvásárlók.

Magyarországon egy évtizeddel ezelőtt, 2004-ben adták el a legtöbb járművet, 233 ezer darabot. 2014. mérleg ettől még távol van, de tény, hogy a válság éveit követően elindult a növekedés az autópiacon. A JATO előzetes adatai szerint Magyarországon 2014-ben 68 ezer új személyautót és 16 ezer új kishaszonjárművet helyeztek forgalomba, ami az előbbiek esetében 20 százalékos, utóbbiaknál 36 százalékos növekedést jelent az előző évihez képest. A teherjárműveknél a jegybank növekedési hitelprogramja húzta a forgalmat.

A szalonokban a céges beszerzések adták a forgalom 85 százalékát, ami azt jelenti, hogy a magánvásárlók még mindig tartózkodóak az autóvételben. A Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete azzal számol, hogy 2015-ben is folytatódik a növekedés. A vásárlásokban továbbra is meghatározó a készpénzes vétel. Az áfa részleges vagy teljes visszaigényelhetősége miatt a cégek 80-90 százaléka operatív lízinget vagy nyílt végű pénzügyi lízingkonstrukciót választ előreláthatóan.

A hazai újautó-piacon komoly szerepet játszik a céges beszerzések mellett a reexport: ezt az euró–forint árfolyam mellett az európainál alacsonyabb nettó árak is ösztönzik, amit ki is használtak az osztrák és a német kereskedők, számukra megéri a magyarországi beszerzés. A magánvásárlásokat továbbra is fékezik a hitellel terhelt autók, hiszen tulajdonosaik hiába cserélnének újra, ha a fennálló tartozások lehetetlenné teszik az eladást, vagy éppen a régi autó újba, vagy újabba beszámítását.

Az autóimportőrök körében 2008 óta a hazai értékesítési pontok száma 1100-ról 470-re csökkent, különösen a keleti megyékben egyre kevesebb a szalon és a javítóbázis, aminek következtében olykor száz kilométert kell autózni a legközelebbi márkaszervizig.

Az újautó kereskedők bánatára, bár nő a piacuk, nagyobb  mértékben bővül a használt kocsik behozatala. A hitellel terhelt autók miatt szűkült az elmúlt években a viszonylag fiatal és keveset futott használt kocsik kínálata, ezért is ugrott meg az importjuk, mely 2013-ban már a százezer darabot is elérte. A takarékos, jó állapotú használt autó máshol is drága, ezért a használt import zöme tizenéves, sokat futott darabokból áll, közöttük pedig nem ritka a karambolos, felújított darab.

A 2014-ben importált százezer használt személykocsi között alacsony a 4-6 évesek aránya, a Datahouse adatai szerint 80 százalékuk tízévesnél idősebb, és ezen belül minden második kora meghaladja a 15 évet, ami környezetvédelmi, közlekedésbiztonsági és költségvetési szempontból sem előnyös.

A legális kereskedések és műhelyek versenyhátrányát tovább növelik a feketén javító műhelyek, melyek a lopott és szétszedett autókból is hasznot húznak. Némileg javíthat ugyan a helyzeten a 2015. januártól életbe lépett rendelet, amelynek értelmében a bontóban minden alkatrészt regisztrálni kell, ám a rendelkezés megint a legális bontóknak és műhelyeknek jelent adminisztrációs többletterhet.

A szervizágazat ötszázmilliárd forintos éves forgalmának fele a feketegazdaság része. Az illegális javítóműhelyek bevételét növeli, hogy a biztosítók számla nélkül is kifizetik a tényleges kár felét. A gyors megoldás kedvező a károsultnak, de rossz a költségvetésnek, hiszen olcsóbb javítást csak a feketeágazat ígér, ráadásul nem is dolgoznak mindig rosszul.

(Népszabadság, 2015. január 3.)

 

Hazai autópiac 2013-ban: ferde utakon

Több új autót adtak el 2013-ban Magyarországon, de a hazai vásárlók kevesebbet vettek. Na, akkor ez most hogy is van?

A hazai kereskedésekben 6 százalékkal több új személyautót helyeztek forgalomba 2013-ban, ám a belföldi fogyasztás nem nőtt. Hiába kelt el több új kocsi itthon, nem a hazai piac bővült.

A 2013-ban felrendszámozott 57 ezer új személygépkocsiból tízezer egyetlen kilométert sem gurult saját kerekén magyar közutakon, mert egy-két hét vagy hónap múlva tréleren utazott német és osztrák kereskedőkhöz, majd azok adták el végleges tulajdonosának. A magyarázat egyszerű: az EU piacánál jóval olcsóbb magyarországi nettó árak miatt még úgy is megéri a külföldi kereskedőknek nálunk vásárolni, ha a regisztrációs adó megfizetése után kivonják a forgalomból az új autót, melyet azután a magyar rendszámtól megszabadítva kamionon szállítanak külföldre. A gurulós export mértéke több márkánál 30 százalékos, de van, amelyiknél csak minden második új kocsi marad itthon. Az autógyártók egyelőre szemet hunynak a trükk fölött, amit az euró-forint árfolyam is ösztönzött. Jogi oldalról a kivitt autó ugyan használtnak minősült, hiszen egyszer már kapott rendszámot. de az új külföldi tulajdonos végül is vadi új autót vett.

Az új autók ezrei vándorolnak így külföldiekhez, közben pedig használtak tízezrei érkeztek hozzánk, ráadásul számuk tavaly már minden hónapban meghaladta az újakét. A regisztrációs adó enyhítésének hatására 2012-ben 71 százalékkal ugrott meg az autó import, 2013-ban pedig 70 ezerre nőtt a behozott használt autók száma, ami 30 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest, annak ellenére, hogy az euró árfolyama többnyire 295-300 forint között volt. Itthon egyre kevesebben tudnak újat venni, vagy 10 éves kocsit fiatalabbra cserélni, ráadásul a beszámításos üzletek is csökkennek, emiatt szűkebb a kínálat a hazai használtautó-piacon, ahol ráadásul egyre több albán, bolgár és román kereskedő is vásárol.

Ötödik gyenge évén van túl a magyar autópiac, és bár tavaly már mutatkoztak élénkülési jelek, de 2014-re legfeljebb csak egy óvatos optimizmus indokolt. A növekedést korlátozzák a hitelbe ragadt ügyfelek, akik közül 150 ezer küzd törlesztési gondokkal, ez nagyjából éppen az elmúlt három évben forgalomba helyezett új személygépkocsik számának felel meg. Az előrejelzések szerint idén sem várható jelentős fellendülés, mert továbbra sincs több magánvásárló a szalonokban, melyeknek száma a válság előtti ezerről az idei év elejére 270-re csökkent.

A tavaly forgalomba helyezett 56,7 ezer új személyautó és 11,5 ezer kishaszonjármű az előbbi esetében 5,7 százalékos, utóbbinál 4,8 százalékos növekedést jelent, a vásárlások 80 százaléka céges. A forgalom nagyjából a várakozásnak megfelelően alakult, ám az üzletág fennmaradásához legalább évi százezer új autó eladására lenne szükség. 2014-re 7-10 százalékos piacnövekedés várható, amivel a piac még mindig messze elmarad a nyereséges működéshez szükséges darabszámoktól. Az idei évre szóló növekedési előrejelzést az elöregedett autópark lassú cseréjére alapozzák a szakértők, akik szerint a folyamatosan emelkedő szervizköltségek is újautó-vásárlásra ösztönzik majd a cégeket és magánembereket, már akinek lesz pénze. Idén is befolyásoló tényező lesz a valójában nem belföldi eladású, vagyis itthonról továbbexportált autók mennyiségének alakulása, ennek mértéke tavaly az eladások ötöde volt. Jelentősebb piacnövekedésre csak a szakmát támogató adókedvezmények és kormányzati ösztönző programok bevezetésével lehetne számítani.

Továbbra is magas lesz a flottavásárlások aránya. A magánügyfelek száma tavaly csak kissé élénkült, de talán idén megjelennek a szalonokban egy kicsit nagyobb számban azok a vásárlók is, akik a korábbi évek bizonytalan gazdasági környezete miatt halogatták az autóvásárlást. A hitelkonstrukciók feléledése is esély a magánvásárlások növekedésére, de a tavalyi javuló jogszabályi környezet is segítette az autópiac élénkülését: ilyen volt a cégszerű használatnál a javítások áfájának részbeni visszaigényelhetősége.

Minden járműkategóriával számolva továbbra is a Ford a piacvezető, ami a márka 11,4 százalékos részesedését jelenti: az elsőség 7900 új autót jelent, ebből 5600 személyautó és 2300 kishaszonjármű, utóbbi kategóriában évek óta listavezető a Ford, melynek itt 20 százaléknál nagyobb a részesedése. Rendőrségi tender elnyerése nélkül is tartja vezető helyét a személyautó-piacon az Opel, melyből 6150 kelt el. A volumen szempontjából az Astra és az Insignia volt a két legfontosabb modell, előbbiből 2225 darabot, utóbbiból 631-et helyeztek forgalomba. Az év végi hajrával erősítette pozícióját az immár 10 százalékos piaci részesedésű Opel, mely továbbra is a legnépszerűbb márka Magyarországon, ami 470 ezer autót és a gépjárműpark 15 százalékát jelenti. A Porsche Hungaria 2013-ban 15,5 ezer új autót értékesített, tavalyi árbevétele 280 milliárd forint volt.

A behozott személygépkocsik 2011-ben csupán 7 százalékát, 2012-ben 11 százalékát tették ki a hazai használtautó-vásárlások teljes mennyiségének, addig idén ez az arány már eléri majd a 15 százalékot is. Az importszabályozásban nem várható lényeges változás, ezért tovább özönlenek a használt autók az országba, miközben a hazai személygépkocsipark átlagkora már meghaladja a 13 évet.

A magyar GDP és export alakulásában 20, valamint 25 százalékos részesedése van a hazai járműiparnak, ugyanakkor termékei csak kis szeletet tudnak kihasítani a hazai piaci tortából: 2013-ban győri Audikból, esztergomi Suzukikból és kecskeméti Mercedesekből 4700 kapott magyar rendszámot, ami nyolc százaléka a forgalomba helyezett új személyautóknak. A piac fénykorában az évi kétszázezer új autóból minden negyedik esztergomi Suzuki vagy szentgotthárdi Opel volt.

(Népszabadság, 2014. január 3.)

Te is, én is: ezer gurul már

Közösségi autóból Budapesten. Túlteljesítette várakozásait a DriveNow. 

Közösségi autóból Budapesten. Túlteljesítette várakozásait a DriveNow. ₪₪₪

A három budapesti autómegosztó flottájában együttvéve majdnem ezer autó érhető már el, és mindhárom cégnél folyamatos bővítést terveznek, írja a Világgazdaság. 

Több mint három hónapja érhető el Magyarországon a DriveNow autómegosztó szolgáltatása, a cég életében az egyik legsikeresebb piacra lépést a budapesti szolgáltatás elindítása jelentette.

A magyar fővárosban, első kelet-közép-európai városként, a várakozásokhoz képest kétszer annyi felhasználó kétszer többet vezette az autókat az indulás óta eltelt negyedévben – közölte Fischer Péter, a DriveNow Magyarország ügyvezetője.

Az átlagos bérlési idő több mint fél óra, de a percdíj alapú elszámolás mellett az óradíjas és a napidíjas csomagok is népszerűek.

A cégnek több mint 17 ezer regisztrált felhasználója van, és minden autója átlagosan 1.800 kilométert ment eddig.

A DriveNow felhasználóinak háromnegyede más car-sharing szolgáltatónál is regisztrált, az a mintegy 25 százalék azonban, amely kizárólag ennél a szolgáltatónál regisztrált, új piaci belépő.

Fotó: DriveNow

A társaság a fővárosi car-sharing piac legújabb szereplője. Mivel 240 prémiumautóval növelte a budapesti flottát, az összes szolgáltató együtt már több mint ezer autót kínál a felhasználóknak.

A piacvezető a Mol Limo 450 autóval, ebből 150 elektromos. A Limónak több mint 45 ezer regisztrált ügyfele van, és nagyjából 80 négyzetkilométeres szolgáltatói területe. Autói 2018-ban 3 millió kilométert tettek meg, 2019-ben pedig már 5 milliónál tartanak – közölte a Világgazdaság kérdésére a vállalat. A legfrissebb újdonság, hogy júliusban 50 autót Smart EQ-ra cseréltek.

(Világgazdaság, 2019. augusztus 28.)

 

BMW-vel is közösködhetsz

Budapestre jön a BMW-hez köthető Drivenow autómegosztó.

Élénkül a verseny a budapesti autómegosztó piacon, ugyanis a Greengo és a Mol Limo után április végétől a BMW-hez köthető Drivenow is elindítja a szolgáltatását Budapesten, írja az Index, Stubnya Bence összeállításában. Az autómegosztó-flotta ezzel nagyjából harmadával nő, tehát egy jelentős piaci szereplő megjelenéséről van szó.

A Daimler és a BMW közös tulajdonában lévő Share Now nevű cég autómegosztó szolgáltatása, a  Drivenow nyolc különböző BMW és Mini modellel, összesen 240 autóval, köztük 40 elektromos BMW i3-assal indítja el szolgáltatását április végén Budapesten.

A hazai piacon megszokott perc- és napidíj alapú mellett óradíjas csomagokkal is bérelhető új, prémium kategóriás autók között többek között Mini Cabrio-k, X2-es városi terepjárók és elektromos i3-as modellek is helyet kapnak. Ezek mellett a flottában lesznek még 3- és 5 ajtós Minik, BMW 1-esek (5ajtósak), BMW 2-es Active Tourer-ek, és BMW X1-esek is.

Bár az autók csak április végétől lesznek elérhetők, a szolgáltatáshoz tartozó okostelefonos alkalmazáson keresztül addig is az első ötezer felhasználó ingyen tud regisztrálni. Az ingyenes kvótán felül az első, négy hetes időszakban 4.990 forint egyszeri regisztrációs díjat kell fizetni, ezt követően pedig egyszeri 9.990 forintos díjért lehet majd csatlakozni. Mindegyik esetben 25 bónusz perc jár a regisztrációhoz.

Jöttek volna már

A közautózás, a carsharing az autóbérlés modern, gyors formája, leginkább a Bubihoz, a budapesti közbringa-rendszerhez hasonlítható. Lényege, hogy a rendszerbe regisztrált autós, ha közautózni akar, megkeresi mobiltelefonos applikációján a legközelebb található kocsit, beül, elvezeti a céljáig, ott kiszáll, és otthagyja a következő ügyfélnek. Nem kell törődnie a tankolással és a parkolással sem, az benne van az árban.

Budapesten elsőként a Greengo lépett piacra 2016 novemberében, eleinte csak 45 elektromos autóval, a flotta azóta viszont többször is bővült, és tavaly év vége óta már 300 elektromos autóból válogathatnak a Greengo felhasználói. 2018 januárjában versenytársat kapott a magyar startup: a piacra egy tőzsdén jegyzett magyar nagyvállalat, a Mol lépett be Limo nevű szolgáltatásával.

A Mol már vegyes flottával jelent meg a piacon, a kezdeti 300 autós flottát (200 benzines és 100 elektromos Volkswagen up!) 100 újabb benzines VW-vel, majd 2018 szeptemberben 50 prémium kategóriás benzines Mercedes-Benz A-osztályú autóval bővítették 450 autósra.

A cég piacra lépése abból a szempontból is érdekes, hogy BUDAPEST LESZ A NÉMET HÁTTERŰ AUTÓMEGOSZTÓ MŰKÖDÉSÉNEK ELSŐ KELET-KÖZÉP-EURÓPAI HELYSZÍNE.

Ez azt is jelenti, hogy az április végétől elérhető három autómegosztó alkalmazás közül ez lesz az egyetlen, amit Budapesten kívül még 12 másik európai városban is ugyanúgy használni lehet majd.

A Greengo és a Mol Limo piacra lépése után engem is meglepett, hogy a budapestiek mennyire nyitottak voltak erre a szolgáltatásra - mondta az Indexnek Fischer Péter, a Drivenow hazai képviseletét ellátó Wallis Autómegosztó Kft. ügyvezetője, aki azt is elárulta, hogy már régóta zajlott a német cég hazai piacra lépésének előkészítése. És bár szerették volna elsőként beindítani a szolgáltatást, az első és második helyről való lecsúszás előnye, hogy az autómegosztás modellje már nem ismeretlen a városban.

Mindent bele?

Fischer szerint a budapesti piac még egyértelműen növekedési fázisban van: bár szerinte az emberek habitusa, a város szerkezete, a tömegközeledés minősége és még több másik tényező miatt az egyes városokat nehéz összehasonlítani, Milánó példáját hozta fel, amikor arról kérdeztük, hogy meddig nőhet még a budapesti piac.

Az olasz város lakossága agglomerációval nagyjából 1,8 millió fő, és nagyon fejlett a tömegközlekedés, emellett jelenleg nagyjából 2000 autó érhető el autómegosztókon keresztül úgy, hogy rosszabb a parkolás, mint Budapesten. Eközben a magyar főváros lakossága agglomerációval együtt nagyjából 2 milliós, viszont az Drivenow autóival együtt is csak nagyjából 1000 autó áll majd rendelkezésre.

Nem lehet előre megmondani és mi sem tudjuk, hogy pontosan mennyi autóra van igény, ami egy kockázatot jelent, de abban biztosak vagyunk, hogy még bőven növekedési fázisban van a piac - mondta Fischer.

Habár a budapesti piacról nem rendelkeznek közvetlen adatokkal, a cég nagy előnye az a tapasztalat, amit abban a 12 városban gyűjtöttek össze, ahol már egy ideje működnek. A flottájuk minden városban különféle fajtájú és funkciójú autóból áll össze, és a vegyes flotta Fischer szerint egyértelmű sikerfaktor.

A DRIVENOW ÚGY TEKINT A SZOLGÁLTATÁSÁRA, HOGY AZZAL HOSSZÚ TÁVON NEM CSAK A VÁROSON BELÜLI AUTÓZÁSRA, DE ÚGY ÁLTALÁBAN AZ AUTÓTULAJDONLÁSRA IS ALTERNATÍVÁT TUDNAK KÍNÁLNI.

A többi városban szerzett tapasztalat alapján a kevert flotta valóban alternatívát jelenthet az autótulajdonlásra Fischer szerint. "Budapesten pont azért kezdünk nyolc különböző modellel, hogy mindenki az ízlése szerint válogathasson stílus és funkció alapján. Ha valaki csak el akar jutni A-ból B-be, elég lehet egy kis háromautós modell, de lehet hogy üzleti tárgyalásra megy, és szeretne elegáns autóval érkezni, vagy éppen költözik, vagy a családjával megy bevásárolni vagy a Balatonra, és nagy autóra van szüksége. De az is lehet, hogy éppen csak jól akarja érezni magát út közben, és beülne egy cabrióba" - mondta.

Ráutaznak az ingázókra

Ahhoz azonban, hogy valóban alternatívát jelentsen egy autómegosztó szolgáltatás, Fischer szerint nekik arra az igényre is gondolni kell, hogy ha valakinek csak arra kell egy autó, hogy a hétvégét vidéken töltse. Az ügyvezető szerint más városokban ez a használati mód a bevételek két számjegyű százalékát jelenti a cégnek, ezért Budapest esetében is gondolkodnak abban, hogy ha létezik ilyen igény, arra a Drivenow megoldást jelentsen.

A versenytárs Greengo vezetője tavaly az Indexnek azt mondta, hogy a városhatárig nem nagyon érdemes terjeszkedni, mert az ingázók délután csak kifelé, reggel csak befelé használnák az autókat, amik közben kihasználatlanul maradnának sok helyen. Ezért is volt érdekes, hogy Fischer azt mondta,

A DRIVENOW GONDOLKODIK ABBAN, HOGY TÖMEGKÖZLEKEDÉSSEL KOMBINÁLVA A SZOLGÁLTATÁST, ALTERNATÍVÁT NYÚJTSON AZ INGÁZÓKNAK.

A cég felmérése alapján akik letöltik és használják az alkalmazást, azok kevesebbet autóznak, mint azok, akik saját kocsival járnak. Ha valaki elkezdi használni az alkalmazást, akkor kicsit többet jár tömegközlekedéssel, és jóval többet gyalog és biciklivel, legalábbis a felhasználóik körében ez a trend látszik.

Fischer megemlítette, hogy több kutatás is készült már arról, hogy egy autómegosztóban elérhető autó átlagosan hány saját tulajdonú autót tud kiváltani. A University of California kutatóintézetének amerikai városokra vonatkozó kutatása szerint ez a szám akár 11 is lehet, a Drivenow európai városokra vonatkozó becslése alapján 5-6 saját kocsit vált ki egy közautó.

A hosszabb utakon az elektromos autók töltése problémát jelenthet, ezért a flottában az ilyen autók aránya nagyjából 20 százalék, ami Fischer szerint megfelel az európai átlagnak. Hosszabb távon szeretnék, hogy ez az arány növekedjen, de ennek a feltétele a városi infrastruktúra javulása, tehát a töltőállomások számának növekedése. A kezdetben egyébként a meglévő infrastruktúrát nem is használják majd, az elektromos autókat a cég a saját töltőállomásain fogja tölteni.

A jelenleg elérhető budapesti autómegosztóknál egyébként minden esetben a cégek tankolják vagy töltik a kocsikat, a Drivenow ebben hoz egy újdonságot, ugyanis az autókban lesz üzemanyagkártya, és bónuszpercekért a felhasználók is megtankolhatják majd az autókat. Fischer azt mondta, a külföldi tapasztalataik alapján az árérzékenyebb felhasználóik szokták szeretni ezt a lehetőséget, de igazából ha egy átlagos felhasználó éppen nem siet és amúgy is útba esik neki egy benzinkút, mindenki jól járhat ezzel.

A szolgáltatás ára csomagonként változik, ezek között van olcsóbb és drágább is a versenytársak csomagjaihoz képest.

Fischer azt mondta, számítanak rá, hogy nem csak őket fogják választani azok, akik autómegosztó szolgáltatást használnak, ugyanis a nemzetközi tapasztalat is az, hogy a felhasználók egyszerre több alkalmazást is használnak.

A Wallis jött be

A BMW Group és a Daimler AG 2019-ben hozta létre öt mobilitási szolgáltatásának egyikét, a Share Now nevet viselő közös vállalatát. A korábban két független autómegosztó szolgáltatóként működő Drivenow és car2go Share Now néven egyesült. A car2go a Daimler, a Drivenow pedig a BMW Group cége volt, a Share Now-ban a két cégnek 50-50 százalékos tulajdonrésze van.

A cég szolgáltatása jelenleg 5 német városban, valamint Bécsben, Londonban, Koppenhágában, Brüsszelben, Milánóban, Helsinkiben és Lisszabonban elérhető.

A Wallis franchise partnerként vesz részt a Drivenow magyarországi üzemeltetésében. A megkeresés úgy jött, hogy a Wallis csoport több, mint 20 éve van kapcsolatban a BMW-vel, a cég importált először Magyarországra BMW-ket, és ma is vezető szerepük van a márka hazai kereskedelemében. Egyébként nem minden városban működnek franchise rendszerben, Budapest a negyedik ilyen város.

(Index, 2019. április 11.)

 

Indult a Blinkee.city

Most már robogózhatsz is közösben.

Magyar startuppal működik együtt az E.On energiaszolgáltató a közösségi elektromos robogózás elindításában. Egy lengyel márka első magyarországi partnercégeként a Blinkee.city Kft. szolgáltatása egy ötven e-robogós, állomások nélküli, Budapesten igénybe vehető járműmegosztó rendszer.


A cél egy olyan szolgáltatás bevezetése volt, amellyel tisztábbá, gyorsabbá, csendesebbé és költséghatékonyabbá válhat a városi közlekedés, környezetkímélő módon. Az e-robogózás a dugókat és a parkolási problémákat is enyhíti a fejlesztők reményei szerint.

A kulcs nélküli robogómegosztó rendszer a szolgáltatás mobilalkalmazásán keresztül kezelhető, percdíj alapú számlázással, de előre feltöltött pénzügyi keret nem szükséges hozzá. A segédmotoros kerékpár kategóriájába tartozó robogók nagyjából 60 kilométer megtételére alkalmasak egy töltéssel.

(Magyar Idők, 2018. június 1.)

 

Beindultak a budapesti autómegosztók

MOL LIMO: 300, GREENGO: 168, az annyi, mint 468.

Az utóbbi évtizedek legjelentősebb közösségi közlekedési kísérlete zajlik Budapesten: két szolgáltató összesen közel ötszáz autójával, több mint tízezer regisztrált felhasználóval elindult a perc­alapú autómegosztási szolgáltatás, írja a Magyar Idők.

Vajon alkalmas-e rá, hogy kiváltsa a családi autókat?

Van autód! – közli a telefonos applikáció használójával a Mol Limo. Minek is tagadnánk, van, pedig időnként azt kívánjuk, bár ne lenne: például ha gyorshajtásért bírságot hoz a posta. Persze a molosok nem erre céloznak: azt sugallják, hogy a szolgáltatásuk révén hozzáférhetsz egy autóhoz, annak ellenére, hogy nem vettél egyet több millió forintért, nem fizeted az adót és biztosítást, nem tankolod, mosod, javíttatod, és végül nem neked kell megküzdened a vevőkkel, ha eladásra kerül a sor.

Ha így nézzük, nem is olyan sok az a 66 forintos percdíj. Csakhogy az autómegosztók – a Mol mellett a GreenGo – jelenlegi használati feltételei mellett a bérelhető autók sok esetben nem képesek helyettesíteni a saját használatú kocsit. Aki például kisgyerekeket hoz-visz naponta oviba, iskolába, a gyerek­ülések miatt kiesik a körből. A város peremén és az agglomerációban élők szintén, bár az elővárosi vonatról kölcsönautóra szállva működhet a modell. Aki a reggeli és délutáni csúcsban naponta autóval jár munkába, az anyagilag alighanem rosszul jár a percalapú számlázás miatt, bár ilyenkor a saját kocsi is vedeli az üzemanyagot és amortizálja a műszaki berendezéseket.

Kinek jó akkor a Limó vagy a GreenGo? Aki gyorsan kíván eljutni A-ból B-be olyan útvonalon, ahol nincs metró vagy villamos, esetleg sok lenne az átszállás. Kifejezetten jól jön éjjel, kora hajnalban, hétvégén és ünnepnapon, vagyis amikor kicsi a forgalom, és rövid idő alatt hosszú utat megtehet az ember. Olvastam olyan hozzászólást, hogy valaki hétvégi kirándulásokhoz az agglomerációba használja rendszeresen. Igaz, ilyenkor egy-egy kirándulás 5-10 ezer forintot kóstálhat, de ez csak akkor sok, ha nem a saját gépkocsi havi 50-100 ezer forintos fenntartási költségeihez hasonlítjuk.

Percdíjas alapon bérelhető VW gépkocsik, egy részük elektromos hajtású

Percdíjas alapon bérelhető VW gépkocsik, egy részük elektromos hajtású
Fotós: Teknős Miklós

Autómegosztósdi: máshol már szépen gurul

Az autómegosztás a világ nagyvárosaiban többnyire sikeresen működik, és ez a folyamat sokkal nagyobb jelentőségű, mint első pillantásra látszik. Aki csupán kényelmi szolgáltatásnak véli, az nem téved, de a városlakók közössége szempontjából sokkal hasznosabb dologról beszélünk. A nagyvárosok legnagyobb gondja ugyanis jelenleg a parkoló autók tömege. Az ötven évvel korábban készült városképeken látszik, hogy mennyivel más volt az utcakép, mint manapság.

Minden család arra törekszik, hogy legyen saját autója és az a lakhelyéhez közel parkoljon. Ennek következtében a lakóövezetekben az utcán egymás hegyén-hátán állnak a gépkocsik, időnként lépni, babakocsit tolni, élni sem lehet tőlük. Másfelől az autók életük 95 százalékában csak állnak a szabad ég alatt, szabad prédaként a tolvajoknak, rongálóknak, a figyelmetlenül parkolóknak, és áll bennük a tulajdonos pénze is.

Ezer és egy oka lenne az embernek megszabadulni a saját autótól és a vele együtt járó problémahalmaztól. Mégis ragaszkodunk hozzá, részben érzelmi, részben praktikus okokból. Sokan a városon kívüli kirándulásaik miatt, mások bevásárolnak vele, megint mások rokonokat látogatnak. Emellett az autó a megjelenésünk része, státusszimbólum.

Ezzel szemben a közösségi autó sok szempontból vonzóbb lehet, például egy átlagos korú (14 éves) és állapotú saját gépkocsival szemben. Először is új, vagy fiatal autó, ehhez illeszkedő szolgáltatásokkal. Másfelől kicsi és könnyű, kis- vagy zéró kibocsátású, azaz sokkal kevésbé van a város terhére, mint a magánautók, amelyek közt az utóbbi időben egyre több a nagy testű, nagy alapterületű SUV. Végül nagyon fontos különbség, hogy a díjazása percalapú.

A közautó használója emiatt arra fog törekedni, hogy a lehető legrövidebb idő alatt érjen a céljához: kerülni fogja a forgalmas utakat és csomópontokat, ezzel enyhítve a nagyvárosi dugókat. A perc­alapú számlázás arra is alkalmas, hogy megváltoztassa a magánautós hagyományos gondolkodását, amely az autóhasználattól mintegy elválasztja a jármű megvásárlását, finanszírozását és az eladáskor realizálódó értékvesztést. Bizony, a saját autónkban is ketyeg egy óra, és percről percre kevesebbet mutat, akkor is, ha a dugóban ülünk, akkor is, ha az utcán áll.

És majd magától házhoz jön

A budapesti autómegosztók vezetői jelezték, hogy a szolgáltatást tovább kívánják bővíteni, nagyobb területen, a jelenleginél (Mol Limo: 300, GreenGo 168) több járművel, valamint a járművek idővel önvezetővé válnak. Az önvezető flotta megoldja azt a problémát, hogy adott helyen éppen van-e szabad autó, mert hívásra házhoz megy. Ezzel sokkal hatékonyabbá is válik, hiszen az intelligens forgalomirányítás a leggyorsabb útvonalat választja ki, ráadásul sokkal biztonságosabban vesz részt a közlekedésben, mint az idegen autóban néha kissé darabosan vezető magánautós.

A két autómegosztó regisztrált felhasználóinak számáról nem rendelkezünk pontos adattal, de tízezernél több ember került be a rendszerbe. A felhasználók köréről sincsen részletes statisztika, de a szabad gépkocsik elhelyezkedéséből kikövetkeztethető, hogy az autóval nem, de jogosítvánnyal már rendelkező, a műszaki és információtechnológiai újdonságokra fogékony fiatal korosztályok veszik igénybe nagyobb számban.

A közösségi autózásban élen járó európai városok tapasztalatai szerint egyetlen megosztott autó öt vagy akár tíz saját gépkocsit kivált. Alkalmas a városokra jellemző zsúfoltság enyhítésére, ezzel párhuzamosan pedig a környezetre is jótékony hatással van. Bécsben, Ausztria fővárosában a három nagy piaci szereplő több mint 1500 – ebből 1400 hagyományos belső égésű – autót üzemeltet, ami 2015-ben, a város saját felmérése szerint, hétezer tonna kibocsátott szén-dioxidtól mentesítette a városlakókat.

(Magyar Idők, 2018. április 3., Jámbor Gyula írása)

A benzinért nem esünk hasra

Vallottak a kutasok: csúcsot döntött ugyan az üzemanyagok forgalma, de a benzin piaca csak lassacskán nő. 

Vallottak a kutasok: csúcsot döntött ugyan az üzemanyagok forgalma, de a benzin piaca csak lassacskán nő. ₪₪₪

2019-ben az első fél év során 2,9 százalékos emelkedéssel, a 3 milliárd literes határt átlépve új csúcsot döntött az üzemanyagok teljes országos forgalma, írja a Portfolio a Népszava nyomán.

És bár az igények nyomán már negyedik éve döntik a rekordokat, ez a növekedési ütem három éve a legszerényebb, a válság óta pedig a második legalacsonyabb.

Gázolajból az időszak során átlagosnak mondható, 4,1 százalékos emelkedéssel 2,1 milliárd liter fogyott. Ez eddig nem látott szint. A termék esetében ez zsinórban az ötödik csúcsdöntés.

A benzin iránt viszont mindössze 0,4 százalékkal élénkült a kereslet. Ez a válság vége, 2013 óta nem tapasztalt legkisebb ütemű csúcs. A termék forgalma is csak óvatosan közelíti a válság előtti, egymilliárd liter feletti rekordot.

Szakértők szerint az üzemanyagok iránti igény a gazdasági helyzet lakmuszpapírja. Míg a gázolajforgalom elsősorban a vállalkozók - például a szállítás és a mezőgazdaság - lendületét jelzi, addig a benzin a lakosság utazási kedvére utal.

(Portfolio, 2019. július 20.)

 

Benzin mellé kávé, vagy kávé mellé benzin

Élelmiszerüzletként és gyorsétteremként is nyereséget termelnek a benzinkutak.

Egyre többet hoznak a konyhára a töltőállomás-hálózatoknak az üzemanyag-értékesítésen túli fogyasztói szolgáltatások: egy új koncepció szerinti kút profitja akár tíz százalékkal is gyorsabban nőhet, mint egy hagyományosé – derült ki a Világgazdaság körképéből.

A tankolás mellett egyre nagyobb szerepet tölt be a töltőállomások életében a nem üzemanyag termékek eladása: a Mol csoport EBITDA-jának, azaz kamat-, adófizetés és amortizáció előtti eredményének immár a 15,7 százalékát adja a fogyasztói szolgáltatások üzletága, ez 423 millió dollárt tesz ki. Ez az összeg 18 százalékkal haladja meg a 2017-ben elért eredményt, igaz, ebbe a szegmensbe tartozik a kiskereskedelem mellett az e-mobilitás (Mol Plugee), valamint a Mol Limo autómegosztó is.

A kedvező üzemanyagpiaci folyamatok mellett a bővülés a társaság szerint a nem üzemanyag termékek dinamikusan növekvő árrésének tudható be, amely az elmúlt négy évben átlagosan 15 százalékkal nőtt. Ez a trend tavaly sem állt meg a Mol szerint, a nem üzemanyag termékek hozzájárulása 24,6-ről 27,4 százalékra ugrott a teljes szegmens árréstömegét tekintve. A versenytársak közül a Shell és az OMV nem közölt konkrét pénzügyi adatokat, az utóbbi azonban jelezte, hogy az úgynevezett convenience retail üzletág árbevétele a teljes forgalom csaknem 15 százaléka.

Szakértők szerint a meleg italok, szendvicsek és egyéb élelmiszertermékek benzinkutakas értékesítése belátható időn belül megközelítheti az üzemanyag-eladásokból származó bevételt. A Mol hangsúlyozta: a benzin- és dízelértékesítésből származó árbevétel, valamint az egyéb szolgáltatások forgalmának aránya csoportszinten 80-20 százalékos megoszlásról 70-30-ra változott. Az olaj- és gázipari vállalat a tavalyi 41 után az idén már 47 millió csésze kávét értékesíthet a régióban, de a péksütemény és a hot dog mellett a friss szendvicsek is kelendők. A Mol szerint 2021-re a fogyasztási szolgáltatásokból származó EBITDA eléri a 450-500 millió dollárt, 2030-ra pedig a csoportszintű eredmény harmadáért felelhet.

(Világgazdaság, 2019. július 2.)

 

Sok a pénze a MOL-nak

Hozta az eredményt. Három éve a legjobb. Nyomul a Fresh Corner is.

Az utóbbi három év legjobb negyedéves eredményét érte el a Mol-csoport, írja az Index. A társaság 708 millió dollár - számviteli szabályok szerint tisztított, kamat-, adófizetés és amortizáció előtti - eredményt (EBITDA) ért el az 2018 harmadik negyedévében, 23 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában. Ez az utóbbi három év legjobb negyedéves eredménye, közölte a Mol Nyrt. a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján október 31-én.

A pénzügyi jelentés szerint az első három negyedév EBITDA-ja meghaladja a 2 milliárd dollárt. Forintban számolva a tisztított EBITDA 197,4 milliárd forint volt a harmadik negyedévben, az előző év azonos negyedévében elért 150 milliárd forint után. Az eredmény meghaladta a várt 188,8 milliárd forintos piaci konszenzust, írja az MTI.

A jelentés idézi Hernádi Zsoltot, az olajipari vállalat elnök-vezérigazgatóját, aki szerint az erős harmadik negyedéves eredményeknek köszönhetően elérhető közelségbe került az év során megemelt, 2,4 milliárd dolláros EBITDA-cél teljesítése, vagy túlteljesítése, miközben jelentős eredményeket értek el a 2030-as stratégia átfogó átalakítási folyamatainak megvalósításában is.

Az értékesítés nettó árbevétele 5,2 milliárd dollár (1.450 milliárd forint) volt, a 2017 harmadik negyedévében elért mintegy 4 milliárd dollár (1.046 milliárd forint) után. Az elnök-vezérigazgató értékelése szerint a magas olajárak miatt elért jobb kutatás-termelési eredményeknek, a fogyasztói szolgáltatások üzletág kétszámjegyű növekedésének, valamint a romló makrogazdasági környezet ellenére kiegyensúlyozott eredményeket elérő feldolgozás-kereskedelem üzletágnak köszönhető a javulás.

2018 harmadik negyedévben írták alá a vállalatcsoport kiemelt projektje, a poliol üzem tervezési, beszerzési és kivitelezési feladataihoz kapcsolódó szerződéseket, valamint stratégiai együttműködést kötöttek a műanyag hulladék újrahasznosítása terén is - tette hozzá Hernádi Zsolt.

A feldolgozás-kereskedelem üzletág csaknem 262 millió dolláros (72,9 milliárd forint) becsült "tiszta" EBITDA-val zárta a harmadik negyedévet. Ez dollárban számolva kissé kevesebb, mint az előző év azonos időszakában, ugyanakkor a petrolkémiai és finomítói árrések jelentősen alacsonyabbak voltak. A gyengülő árréseket a finomítói termelés és az üzletág jó belső teljesítménye ellensúlyozta.

A fogyasztói szolgáltatások szegmens továbbra is kétszámjegyű növekedést produkált, a nem üzemanyag termékek növekvő árrése és a közép-kelet európai üzemanyag-piaci trendek eredményeképpen. A csaknem 147 millió dolláros (40,9 milliárd forint) negyedéves EBITDA újabb rekorderedmény, 11 százalékkal magasabb az előző év azonos időszakához képest. A vállalatcsoport 2015-ben bevezetett Fresh Corner koncepciója szerint átalakított értékesítési pontok száma 363-ról 606-ra emelkedett az elmúlt 12 hónap során.

A Mol részvényeivel a BÉT prémium kategóriájában kereskednek, a papír október 30-i záróára 2.976 forint volt, az elmúlt egy évben az árfolyam 2.488 és 3.350 forint között mozgott.

(Index, 2018. október 31.)

 

Jobb most itthon tankolni

Bár ezt az autósok biztosan másként látják, nemzetközi összehasonlításban Magyarországon olcsónak számít a gázolaj.

Erre rátehet még egy lapáttal a forint gyengülése is, a fuvarozók inkább itthon tankolnak, írja a Népszava.

Az első félév során 8,2 százalékkal rekordszintre, közel 1,8 milliárd literre ugrott a márkás hazai kutak üzemanyagforgalma az előző év hasonló időszakához képest – derül ki a nagy olajcégeket összefogó Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) friss adatsorából. Ezen belül a gázolaj mennyisége most először ugrott egymilliárd liter fölé. Ez egyszersmind jelentős, 9,8 százalékos forgalomugrás, ami a 2015-ös utáni második legmagasabb érték.

Benzinből 676 millió liter fogyott, ami ugyan még messze áll a 2007-es csúcstól, mégis tisztes, 5,6 százalékos bővülés: ennek értéke szintén csak a 2016-osat haladja meg. A prémiumüzemanyagok népszerűsége szintén egyre nő: a benziné 23 százalékkal 43 millió literre emelkedett, ami már közelíti a teljes forgalom tizedét. A felturbósított dízel iránti igények ugyan csak 6,4 százalékkal fokozódtak, aránya viszont tényleg csak egy hajszállal áll a 10 százalék alatt.

A márkás kutak forgalomnövekedési adata ezúttal meghaladja az összes hazai töltőállomásnak a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) ugyanerre az időszakra nyilvántartott, már korábban bemutatott 6,8 százalékát.

Az emelkedés mértéke a MÁSZ-t is meglepte – közölte kérdésünkre Grád Ottó főtitkár. Korábban azt feltételezték, hogy a fél év alatt mért körülbelül 10 százalékos áremelkedés némileg visszavetheti a lényegében öt éve tartó növekedés ütemét. Ám a jelek szerint a gazdaság és a jövedelmek bővülése az üzemanyagok iránti igényeket az áremelkedés dacára se vetette vissza. Ebben szerepet játszhat a forintgyengülés is: a fuvarozók eurós bevételeikből a gyengébb forint miatt Magyarországon több gázolajat tankolhatnak, mint a környező államokban. (Mint arról korábban beszámol a Népszava, a Cargopedia nyilvántartása szerint jelenleg a térség nyolc állama közül Ukrajna, Románia és Ausztria után Magyarországon a negyedik legolcsóbb a dízel.) Azt, hogy a közlekedők a kimutatások szerint egyre szívesebben fordítják kormányukat márkás kutak felé, Grád Ottó úgyszintén a javuló gazdasági körülményekkel, a minőség fokozódó megbecsülésével magyarázta.

(Népszava, 2018. augusztus 18.)

 

Szaladj már le fiacskám egy zsömiért a kútra

Ha már úgyis tankolsz. Vagy ha nem, akkor is. A shop lenyomja a benzint. Palágyi Eszter is jön.

Nyolc-tíz éven belül nagyobb bevételt hozhatnak a töltőállomásoknak a benzinkúti üzletek, mint az üzemanyag-értékesítés. A shoppok évente két-három százalékkal növelik részarányukat a teljes forgalomban, írja a Világgazdaság.

Ahogy a repülőterek számára is egyre fontosabb a légi forgalomból származó jövedelmek mellett a kereskedelmi bevételek növelése, úgy a töltőállomások esetében az üzemanyag-fejlesztés mellett fokozottan előtérbe jut a benzinkúti üzletek átalakítása, megreformálása. Iparági tapasztalatok szerint a magyar piacon évente akár 2-3 százalékponttal is növekedhet a nem üzemanyagtermékek aránya a teljes forgalomban, a bolti vásárlásokon belül pedig egyre nagyobb a jelentőségük a meleg italoknak és a szendvicseknek.

Ehhez igazodva 2015 óta számos töltőállomását bővítette úgynevezett Fresh Cornerrel a Mol, ahol kávékülönlegességek, friss szendvicsek és péksütemények várják a látogatókat, de a cég arra törekszik, hogy a termékkínálat a napi bevásárlást is lehetővé tegye a hét minden napján. A Mol 2030-ig szóló stratégiájának lényeges eleme, hogy továbbfejlesztenék a kiskereskedelmi hálózatot. Eszerint még 2018-ban 700 értékesítési pontra terjesztenék ki a régióban a Fresh Corner-koncepciót. A tervek szerint 2021-re a fogyasztási cikkekből és szolgáltatásokból 450-500 millió dolláros EBITDA-t, azaz kamat-, adófizetés és amortizáció előtti eredményt érnének el, 2030-ra pedig az üzletág felfutásával meghaladnák a csoportszintű EBITDA 20 százalékát.

Az OMV is lépett, márciustól 64 töltőállomáson kínál különleges, magyaros alapanyagokból készült szendvicseket, melyeket a Michelin-csillagos Costes étterem séfje, Palágyi Eszter állít össze. A benzinkúthálózat gasztronómiai nagyköveteként negyedévente jelentkezik egy-egy kollekcióval. Az OMV álláspontja szerint a töltőállomások közötti versenyben egyre magasabb szintű vásárlói igényekkel lehet találkozni, amit nemcsak a prémium-üzemanyagok rekordszintű forgalma jelez, hanem az is, hogy a csúcsgasztronómia is megjelenik ebben a szegmensben. A hálózatban ugyanakkor kedveltek a helyben készített, hagyományos szendvicsek is.

A Shell a deli by Shell márkát az üzemanyag-forgalmazó Fördős Zével, a Street Kitchen házigazdájával és a Khell-Fooddal együttműködve vezette be. Ennek keretében új ételkínálatot hozott létre, az eltérő vásárlói igényekhez igazodva pedig megújította a boltjait. A választékban megtalálhatók a helyben készült hideg és meleg fogások, például a paninik, hot dogok, pizzák és előrecsomagolt szendvicsek is. Bujdosó Andrea, a Shell Hungary értékesítési igazgatója előrebocsátotta: a tervek szerint 2025-re a kiskereskedelmi üzletág jövedelmének felét a nem üzemanyagtermékek értékesítéséből érhetik majd el. 2017-ben és 2018-ban eddig 25 töltőállomást alakított át az új formátumoknak megfelelően, az év hátralévő részében további 27-et szintén megújít a Shell, mondta a Világgazdaságnak Gyúrós Péter, a Shell kelet-közép-európai shopüzletágának vezetője. Céljuk, hogy hálózatukban – országszerte 190 benzinkúton – 2020-ra szinte az összes magyarországi shop az új koncepció szerint várja a vásárlókat. Kiemelte, hogy egy új formátumú benzinkút 10 százalékponttal nagyobb értékesítést is elérhet, például egy évi 4-5 százalékos pluszforgalmat hozó állomáshoz képest egy új egység akár 14-15 százalékos növekményt is elkönyvelhet.

(Világgazdaság, 2018. május 9.)

 

Szemezget az OMV

2016 eleje óta több mint 20 egységgel 183-ra bővült az OMV magyarországi töltőállomásainak száma.

Az osztrák hátterű olajcég közlése szerint közülük 11 még 2016-ban, 2 pedig 2017-ben csatlakozott hozzájuk. Ezek nagy része korábban Agip márkájú franchise-kútként üzemelt, tudta meg a Népszava Balogh Tibortól, az OMV Hungária Kft. ügyvezetőjétől. Az olasz ENI hazai hálózatát 2016-ban felvásárló Mol különböző okokból a közel kétszáz tagú láncnak csak valamivel több mint a felét vette saját nevére. Az OMV a többi magánüzemeltető közül választott magának partnert.

Ezen túlmenően 2017-ben nyolc, korábban Avanti márkájú kút is OMV-ssé vált. Igaz, információik szerint az eddig hazai magántulajdonban lévő egységek már csak nevükben emlékeztettek a 2003-ban tönkrement osztrák hálózatra. Az OMV további felvásárlások lehetőségét is vizsgálja.

Az egyre kevesebb szereplőjű hazai töltőállomás-piac vezetője a Mol, amely az Agip-ügylettel immáron közel félezer egységet üzemeltet nálunk. A második helyezett a közel 230 tagú Shell-lánc. Ezt követi az OMV, amely sajátossága, hogy üzemanyagát a többiektől eltérően jórészt nem a Moltól, hanem saját schwechati finomítójából szerzi be. Ezt követi a lazább szerveződésű Avia, majd a ma is Lukoil márkanevet viselő hálózat, amelyet azonban az orosz olajvállalattól három éve a magyar hátterű Normbenz vásárolt meg.

(Népszava, 2017. szeptember 14.)

 

Fogy a benzin a magyar kutaknál

Az árak lejjebb mentek, az adók feljebb, az apanázs egy része pedig már ugrott.

2017 első félévében az adóhatóság kimutatása szerint 860 millió liter benzin és 1,5 milliárd gázolaj fogyott az üzemanyagtöltő állomásokon. Ez több, mint az egy évvel korábbi 835 millió liter benzin, továbbá 1,4 milliárd liter gázolaj vásárlás.

Az üzemanyagfogyasztás mennyiségét három esztendő alatt nézve benzinből 136 millió literrel, gázolajból 439 millió literrel többet tankoltak a különféle járművekbe vezetőik, ami 8%-os, valamint 16%-os emelkedés:

2014 2015 2016
benzin gázolaj benzin gázolaj benzin gázolaj
1.612 2.662 1.674 2.941 1.748 3.101
NAV, érték: millió liter

De kevesebbe került

A KSH adatai szerint az elmúlt három esztendőben kevesebbet költöttek a járművezetők az üzemanyagkutaknál. Az elmúlt hároméves időszak mérlegére így nem sok panaszuk lehet az autósoknak, hiszen a már említettek szerint több üzemanyagot kevesebb pénzért vásárolták meg. Így 2016-ban 2014-hez képest 136 milliárd forint maradt a zsebekben, a literszám növekedése mellett:

2014 2015 2016
1.630 1.533 1.494
KSH, érték: milliárd forint

2017 első félévében 771 milliárd forintért kellett a zsebekbe nyúlni a kutaknál, míg egy évvel korábban 678 milliárd forinttal lettek vékonyabbak tankoláskor a pénztárcák (a KSH adatai üzlettípusra épülnek, amiben a shoppok más eladásai is benne vannak, de hát a döntő súly az üzemanyagé). Így 2017 első fele viszont már el is vitte a korábbi apanázs egy részét a járművezetőktől, már ami a költekezés összegét illeti, de persze úgy, hogy közben literben méricskélve többet is tankoltak.

Az árak persze állandóan hullámoznak, sőt, a nagyobb hullámok, hullámvölgyek nem kis mértékben befolyásolják a tankolások gyakoriságát és mennyiségét. De hát az ok a kőolaj világpiaci ármozgása, ami mostanság az autósok kedvében járó árakat hoz a kutakra. Bár nem mindig, mivel ha az olajár 50 dollár alatt van, akkor a benzin literenkénti adója öt, a gázolajé tíz forinttal emelkedik Magyarországon. Ha azonban 50 dollár fölé emelkedik a világpiaci ár, az adómértékek visszaállnak a korábbi szintre. A változások negyedévente lépnek hatályba, a negyedév utolsó napjának világpiaci ára alapján. Tehát nagyon olcsó nem lehet a tankolás, mert annak egy részét a költségvetés gáláns módon lefölözi.

A legtöbb pénz tankolásra egyébként 2012-ben és 2013-ban folyt ki a pénztárcákból, évi 1.570 milliárd forint értékben.

Az elmúlt évtized távlatában a benzin legalacsonyabb éves átlagárát 2007-ban mérték, ami 276 forint volt literenként (95-ös oktánnal), a csúcs átlagár pedig 2012-ben volt, 426 forinttal. A gázolaj ára is hasonló pályát futott be, 263 forintos, továbbá 435 forintos árakkal, pontosan ezekben az esztendőkben. Ennél azért a KSH legutóbb összegzett júliusi, egyaránt 339-339 forintos árai azért jobbak. Az autósoknak. De a költségvetés sem jár rosszul, még így sem.

(blokkk.com, 2017. szeptember 3.)

Szépen jönnek a konnektoros töltők

Már majdnem 500 elektromos töltőállomás működik Magyarországon. 

Már majdnem 500 elektromos töltőállomás működik Magyarországon. ₪₪₪

Folyamatosan bővül az elektromos töltőállomások száma Magyarországon, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) 2016 januárja óta 844 állomás létesítésére adott ki engedélyt, ezek közül az idén áprilisig 470-et helyeztek üzembe, írja az Origo.

Az összesítések szerint folyamatosan nő a töltések száma, valamint a töltésre fordított energia mennyisége is. Míg 2017 negyedik negyedévében 13 585 töltést hajtottak végre, 2019 első negyedévében ez a szám már meghaladta a 97 ezret.

A töltésre fordított energia mennyisége a kezdeti 46 570 kilowattóráról (kWh) 326 348 kWh-ra emelkedett.Idén az első negyedévben egy töltőnél nagyságrendileg 200 darab töltést hajtottak végre, és egy töltésnél átlagosan 3,4 kWh-t vételeztek a felhasználók.

A hivatal a közép-magyarországi régióban adta ki a legtöbb, 525 darab engedélyt töltőállomás létesítésére, Közép-Dunántúl áll a lista második, Észak-Alföld pedig az utolsó helyen 82, illetve 29 kiadott engedéllyel.

Felidézték, hogy 2016 januárja óta az üzleti célú elektromos gépjármű töltés és a töltők üzemeltetése engedélyköteles tevékenység,az engedélyt a szükséges feltételek teljesülését követően a MEKH adja ki. A lakossági fogyasztóknál és a nem lakossági felhasználóknál a saját mért felhasználói berendezésén keresztül történő töltés - ha az nem irányul gazdasági haszonszerzésre - nem engedélyköteles.

(Origo, 2019. július 17.)
 

Elektromos töltés a MOL kutakon: pénzért

A MOL fizetősre váltja az elektromos autók töltését.

2018 augusztus elejétől fizetőssé válnak a Mol-kutakon az elektromos autótöltők - írja a Napi.hu az e-cars.hu nyomán. 

A Mol 2012-ben elsőként helyezett üzembe gyors elektromos töltőt, és azóta is folyamatosan bővíti hálózatát. A fogyasztók igényeinek szélesebb körű kiszolgálása, a fenntartási költség, valamint az infrastrukturális beruházások megtérülésének érdekében a társaság ezentúl versenypiaci alapon működteti az e-töltő hálózatát.

Jelenleg négy budapesti töltőállomáson(Istenhegyi út., Kerepesi út., Könyves Kálmán körút, Hunyadi út.) találhatók villámtöltők. Ezek mindössze 30 perc alatt képesek feltölteni egy elektromos autó akkumulátorait menetkészre.

A lassabb AC töltés ára 1.990 forintba kerül, míg a gyorsabb DC töltés ára 2.990 forint lesz. Minden megkezdett töltést, előre kell fizetni és függetlenül attól, mennyit tölti valaki az autóját, a fenti összegek valamelyikét fizeti. A további részletek itt találhatóak.

2018 végéig további 10 elektromos töltőt telepít a cég Budapesten, vidéken pedig 15 töltőt adnak át. Emellett a Mol-csoport részt vesz a NEXT-E projektben is, amelynek köszönhetően a régióban egy 252 darab gyors és ultragyors elektromos töltőből álló regionális hálózatot hoz létre 2020-ig. A projekt részeként 2018-ban 11 darab töltőt telepít az autópályák és az M0-ás autóút mentén.

(Napi.hu, 2018. június 28.)

 

Most csak egy tizes, utána majdnem 100

Forint lesz. Fizetőssé válnak az Elmű-ÉMÁSZ e-töltői is.

Az elkövetkező egy hónapos tesztidőszak alatt öt töltőpontjukon 10 forintot kérnek kWh-nként a töltésért, írja a Népszava.

2019. május 28-től  kilowattóra (kWh)-alapú fizetést vezet be elektromosautó-töltőin az Elmű-ÉMÁSZ. A cég közlése szerint az elkövetkező egy hónapos tesztidőszak alatt öt töltőpontjukon 10 forintot kérnek kWh-nként a töltésért.

Ezek:

1054 Budapest, Akadémia u. 1.
1146 Budapest, Állatkerti körút 1.
1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 15.
1073 Budapest, Erzsébet krt. 13.
1132 Budapest, Tisza utca 1.

Az Elmű-ÉMÁSZ többi - összesen mintegy száz – e-töltője a tesztidőszak alatt az eddigieknek megfelelően, változatlanul ingyen használható. Az egy hónap letelte után viszont valamennyi töltőpontjukon egységesen 99 forint lesz a kWh-nkénti tarifa.

A töltés az eddigi megoldásoktól eltérően eCharge+ elnevezésű applikációjuk segítségével lehetséges. A fizetős töltőkön egyszersmind megszűnik a szerződésazonosítós telefonos indítási mód.

A Népszava számításai szerint ez alapján mintegy kétszáz kilométer megtételéhez szükséges töltés körülbelül 2.500 forintba kerül. (Korábbi felmérések szerint száz kilométer megtételéhez körülbelül 15 kWh áramra van szükség.) Ez fele-harmada a hagyományos üzemanyag költségének. Ugyanakkor háromszor annyiba kerül, mint az otthoni, lakossági tarifás töltés.

Az e-töltés a nyilvános kutak többségén továbbra is ingyenes, bár a Mol 1.900, valamint 2.900 forintot kér el minden megkezdett töltés után. Az Elmű-ÉMÁSZ a lépést azzal magyarázza, hogy most sokan nem az otthoni töltés mellett, hanem helyett veszik igénybe az ingyenes nyilvános töltési lehetőséget. Emellett így az e-autósok „érdekeltté válnak a töltők megfelelő és rendeltetésszerű használatában” is. 

(Népszava, 2019. május 29.)

 

Meghúzza az elektromos autótöltést az Aldi

Elindult a hálózat kiépítése az Aldi parkolókban.

Nyíregyházán átadták az első olyan elektromosautó-töltőállomást, amit az Aldi és az E.ON együttműködésében alakítottak ki, írja az Origo. Az energiavállalat és a kereskedelmi áruházlánc tavalyi megállapodása értelmében 123 magyarországi Aldi parkolójában lesz elérhető E.ON közreműködésével telepített és üzemeltetett töltőpont. Az első 6 oszlopot Nyíregyházán építették ki és helyezték üzembe, a hálózatba a tervek szerint nyár közepéig Szolnokot, Debrecent, Pécset, Székesfehérvárt, Veszprémet, Győrt és Sopront is bekapcsolják.

2018-ban Magyarországon 1.284 elektromos autót helyeztek forgalomba, ez önmagában annyi, mint Csehországban és Lengyelországban együttesen, sőt négyszer annyi, mint ahány elektromos autót például Szlovákiában üzembe helyeztek. Elektromos autóból hazánkban jelenleg Budapesten és a környező településeken üzemel a legtöbb, a környezetkímélő járművek elterjedésének egyik akadálya a hézagos töltőállomás-hálózat, ami most megváltozhat, ugyanis az E.ON és az Aldi egységes, országos elektromosautó-töltő állomás hálózatot épít ki.Jelenleg 75 településen működik Aldi üzlet, és a legtöbbjüknél lesz töltőoszlop. Ez összesen 360 új elektromosautó-töltő pontot jelent, és egyben óriási ugrást az országos lefedettségben.

A három nyíregyházi Aldi áruháznál 5 darab AC és 1 DC töltőoszlopot állítottak fel, összesen 12 töltési ponttal. A következő hónapokban további 120 Aldinál alakít ki töltőket az E.ON, üzletenként egy vagy két töltőoszloppal, tehát 2 vagy 4 töltési ponttal.A sorban következő városok: Szolnok, Debrecen, Pécs, Székesfehérvár, Veszprém, Győr és Sopron.Ez a nyár közepéig további 10 töltőoszlopot jelent, melyek fele a tervek szerint 25 kW teljesítményű DC töltő lesz, igazodva az adott Aldi áruház településen belüli elhelyezkedéséhez, a vásárlók igényeihez és a helyben már elérhető elektromosautó-töltési lehetőségekhez.

„Egy bevásárlás az Aldiban olyan alkalom, amikor az elektromos autót megfelelő szintre lehet tölteni a további úthoz anélkül, hogy erre külön időt kellene szánni. Dolgozunk annak a rendszernek a kialakításán is, amely az E.ON közterületi elektromos töltőit az otthoni töltési lehetőséggel kombinálja, a szolgáltatást csomagban kínálva, kedvezményes szolgáltatási díjjal, hűségakciókkal” – mondta Tóth Béla, az E.ON Hungária igazgatósági tagja.

„Működésünk során felelősséget vállalunk az élhető környezetért és a társadalomért, éppen ezért számos lépéssel csökkentjük bolygónk terhelését. Az E.ON-nal közösen megvalósított országos elektromosautó-töltő hálózat is ennek a folyamatnak része, hiszen nem csupán egyszerű és kényelmes töltési lehetőséget biztosítunk, hanem a közlekedésből származó károsanyag-kibocsátás csökkenése az egész magyar társadalom számára előnyös” – tette hozzá Bernhard Haider, az Aldi Magyarország  ügyvezető igazgatója.

Az E.ON már több éve nyújt e-közlekedéshez kapcsolódó szolgáltatásokat, nemcsak töltőket értékesít, hanem gondoskodik a kivitelezésről, és biztosítja a folyamatos üzemeltetést is. A 2018 nyarán Budapesten elindult, azóta jelentősen bővített blinkee.city elektromosrobogó-megosztó szolgáltatás támogatása jelentős lépés volt az elektromos közlekedésre ösztönző úton, emellett az energiavállalat elektromos autóflotta-szolgáltatást is nyújt. Az E.ON és az Aldi is elkötelezett a fenntarthatóság és az energiahatékonyság mellett, erőforrásaikkal támogatni kívánják a környezetkímélő közlekedést, bolygónk védelmét. A két vállalat együttműködése a töltőhálózat kiépítésére és üzemeltetésére 10 évre szól, és további 5 évvel meghosszabbítható.

Az Aldi számos lépéssel csökkenti szén-dioxid-lábnyomát, hiszen 2017 óta mind a biatorbágyi 52.000 négyzetméteres logisztikai központjának, mind pedig valamennyi magyarországi üzletének teljes áramszolgáltatását Magyarországon előállított zöldárammal biztosítja, és így nagyságrendileg 12.000 tonnával mérsékli CO2-kibocsátását. A vállalat 2025-re a saját márkás termékek esetében 100 százalékban újrahasznosítható csomagolóanyagot fog használni.

(Origo, 2019. május 10.)

 

A MOL nagyon teker elektromos töltőben

30 perc alatt feltölt egy elektromos autót a MOL első ultragyors töltője.

A MOL a legmodernebb, ultragyors elektromos töltővel szerelte fel a budapesti, Nagyszőlős utcai töltőállomását. A hazánkban egyedülálló töltési teljesítményű eszközt hamarosan továbbiak követik Magyarországon és a régióban. A MOL hosszú távú stratégiájának megfelelően a vállalatcsoport célja, hogy kiszolgálja az ügyfelek mobilitási szükségleteit, bármilyen üzemanyagról, szolgáltatásról legyen szó.

A MOL hosszú távú stratégiája szerint 2012 óta folyamatosan bővíti villámtöltő hálózatát. Ezekből az eszközökből, amelyek mindössze fél óra alatt képesek menetkészre feltölteni egy átlagos elektromos autó akkumulátorait, jelenleg hét üzemel a MOL budapesti töltőállomásain.

A Nagyszőlős utcai berendezés már arra a trendre reagál, miszerint az autógyártók egyre nagyobb hatótávot megtenni képes autókat dobnak a piacra. Az ultragyors töltő 2x75 kilowattos kapacitása révén akár 150 kilométerre is feltornázza az akkumulátor hatótávolságát és egy időben két autót is képes 30 perc alatt feltölteni.

A legújabb ultragyors töltővel immár a MOL nyolc budapesti töltőállomásán találhatók elektromos töltők, amelyek száma a következő hónapokban további hárommal bővül majd.

A MOL hosszú távú stratégiájába jól illeszkedik a NEXT-Eprojekthez csatlakozás is, amelynek részeként az elmúlt év végéig összesen 18 villámtöltőt telepített a vállalat a régió hat országában. 2019 végére ez a szám eléri a 100-at, így teljesülhet a 2020 végére kitűzött cél, és létrejön egy 252 tagú elektromos töltőhálózat a cseh határtól a Fekete- és az Adriai-tengerig. A töltőkből 141 kap helyet a MOL-csoport töltőállomásain MOL Plugee márkanév alatt. A márkanevet 2018 nyarán vezette be hazánkban a társaság az emobilitási szolgáltatásaira, amelyet idén régiós szintre is kiterjeszt, első körben Horvátországban, Romániában, majd pedig a többi térségbéli országban is.

(Origo, 2019. március 21.)

 

A Shell is szórja az elektromos gyorstöltőket

A Shell 100 elektromos gyorstöltőt állít be kútjain 2019-re. Megvette a legnagyobb európai töltőhálózatot, a holland NewMotiont.

2019-re 100 országúti Shell benzinkútnál lesz lehetőség az elektromos autók gyorstöltésére az olajtársaság és a BMW, a Daimler, a Ford, valamint a Volkswagen együttműködése révén, írja a Világgazdaság.

A szám első ránézésre európai léptékekben nem tűnik túl soknak, viszont a lényeg nem is ezen, hanem a technológián van. Az IONITY névre keresztelt szövetség ultragyors töltési módszerével ugyanis radikálisan lerövidíthető az akkumulátorok „feltankolása”, ennek nyomán pedig az utazási idő, ami a villanyautók elterjedésének egyik fő akadálya volt eddig. Jelenleg egy normál feltöltéshez néhány óra szükséges, ám az IONITY ezt 5-8 percre rövidíti le egy 350 kilowattos akkumulátor esetében – adta hírül a Reuters. Egy benzinkútnál legalább hat töltőállást alakítanak ki.

A Shell átértékelte hosszú távú stratégiáját, az olajból ugyanis nem lehet megélni. Számításaik szerint a mai egyről 2025-re tíz százalékra nő a villamos motorral hajtott járművel aránya a világban, s erre már most fel kell készülniük. Ez egyben azt is jelenti, hogy napi 800 ezer hordóval kevesebb kőolajra lesz szükség.A Shell megerősítette, hogy ezt a kérdést gyakorlatilag sikerült megoldaniuk. Rajtuk kívül egyébként számos energiavállalat, így a német E.On és a francia Engie dolgozik gyorstöltő hálózat kiépítésén, de független cégek, mind az amerikai ChargePoint startup is csiszolgatja a maga rendszerét. A BP augusztusban jelentette be, hogy benzinkútjait elektromos gyorstöltővel is felszereli, de ezt a nyilatkozat óta újabb hír nem követte.

A European Alternative Fuels Observatory adatai szerint az utóbbi három évben megháromszorozódott, s ezzel 120 ezerre nőtt a gyorstöltő helyek száma Európában. Ezeket azonban főleg nagyvárosokban és környékükön alakították ki, mivel a villanyautózás a rövid hatótávolság és a hosszas töltési procedúra miatt ezekre a területekre koncentrálódott.

A Shell kiskereskedelmi igazgatója, Kapitány István szerint kényelmes és megbízható megoldást nyújtanak majd az IONITY-vel, s így az autósok bátran elindulhatnak hosszabb utakra, nem kell amiatt aggódniuk, hogy üzemanyaggondok miatt ne érnének célba. A 2019-ben üzembe álló 80 gyorstöltő a belga, a francia, a holland az osztrák, a cseh, a lengyel, a szlovák és a szlovén sztrádák Shell kútjainál várják a villanyautókat, de Magyarországra is jut belőlük. Húsz töltőt Németországban szerelnek fel, itt található a Shell európai a benzinkútjainak az egynegyede, s ez a cég legnagyobb piaca is egyben.

A IONITY partnerekkel közösen azon dolgozik a Shell, hogy 2020-ra már 400 töltőállomáson tankolhassanak a villanyautók. A Shell céljai eléréséhez közelebb jutott azzal, hogy a legnagyobb európai töltőhálózatot, a holland NewMotiont megvette októberben. A cég hálózatán keresztül 50 ezer ponton lehet a feltöltési szolgáltatást igénybe venni Európában.

Mindenesetre, aki nyer ebben a versenyben, az nehezen behozható lépéselőnyre tesz szert.

(Világgazdaság, 2017. november 27.)

 

Elektromos autók: jönnek a töltőállomások

Az OMV is szaporítja az elektromos autók töltőhelyeit a benzinkútjain.

Ausztria mellett Magyarországon, a Cseh Köztársaságban és Szlovéniában is felszereli elektromosautó töltőállomásokkal egyes benzinkútjait az osztrák OMV konszern, írja a Világgazdaság.

Az OMV benzinkútjait a BMW, a Daimler, a Ford és a Volkswagen autógyár közös cége, az Ionity szereli fel elektromos gyorstöltő állomásokkal. Az első ilyen állomás üzembe helyezése 2018 első felében várható.

Az Ionity 2020-ig négyszáz töltőállomást tervez létesíteni szerte Európában benzinkút hálózatokkal és autópálya pihenőhelyek üzemeltetőivel közösen. Németországban például a Tank & Rast pihenőhely üzemeltetővel, Észak-Európában pedig a Cercle K kiskereskedelmi lánccal működik együtt az Ionity a töltőállomások létesítésében.

Az OMV a kelet- és közép-európai fő közlekedési utak mentén autópályákon és városközpontokban tervez elektromos töltőállomásokat létesíteni benzinkútjainál. Minden benzinkúton legalább két vagy három 350 kilowatt teljesítményű elektromos gyorstöltő állomást helyeznek majd el.

Az OMV kétezer benzinkutat üzemeltet tíz országban, ebből 420-at Ausztriában. Az elektromos töltőállomással felszerelhető benzinkutak számát nem adta meg az OMV. Egyes sajtóhírek szerint negyven kút felszereléséről terjedtek el információk.

(Világgazdaság, 2017. november 17.)

Mennek a Pappas autói

Nagyot nőttek a Pappas személyautó-eladásai. 

Nagyot nőttek a Pappas személyautó-eladásai. ₪₪₪

Nagyot nőtt a Pappas Autó Magyarország Kft. forgalma 2018-ban, személyautó-eladásaik a teljes magyar piacot leelőzték, tehergépjárműveknél viszont - egy stratégiai döntés eredményeként - csökkentek a darabszámok, írja a Napi.hu.

Pappas Autó Magyarország Kft. 2018-ban éves bázison 17,3 százalékkal 116,7 milliárd forintra növelte árbevételét. Az eladásaik 6,2 százalékkal emelkedtek, amelyből a személyautó-szegmensben 22 százalékos volt a növekedés, míg a haszongépjármű-piacon közel 20 százalékkal kevesebbet adta el - mondta Pais József, a cég egyik ügyvezető igazgatója.

A személyautó-eladások növekedése meghaladta a magyar piac 17,5 százalékos bővülését. A haszongépjárművek forgalmának visszaesését az ügyvezető azzal magyarázta, hogy Magyarországon, ahol a nehéztehergépkocsik piacát (a vásárlói oldalon) néhány nagy szereplő dominálja, azt a stratégiai döntést hozták, hogy "nem mennek bele egy árversenybe".

A cég Magyarországon 5.873 személyautót és 2.353 haszongépjárművet adott el, szervizeikben 72 ezer autó fordult meg, amely 7 százalékos növekedés 2017-hez képet.

A személyautó piacon 2013 óta folyamatosan növekszik a cég, míg a mélypont - ahogy a teljes piacon - 2009-ben volt.

Pappas

A Pappas Magyarországon Merdedes, Smart, Alfa-Romeo, Jeep, Kia és Fiat-márkákkat forgalmaz, valamint DAF, Iveco, Lancia, Chrysler, Dodge és OmniPlus márkákat szervizel is.

Magyarországon 9 telephelyen (ebből 8 saját, egy pedig partner) 572 embert foglalkoztat. A márkák tekintetében a cégnél az eladások 48 százalékát a Mercedes-Benz személy- és tehergépkocsik adják. A Kia 13, a Jeep 12, a Fiat 10 százalékot hasít ki a tortából.

Az elmúlt időszakból Pais József az "exkluzív" Kárpát utcai Maybach és S-osztály átadót emelte ki. Ezen kívül megnyitottak egy Kia-szalont Szegeden, továbbá ugyan itt épült egy karosszéria-üzemük is.

A cég a Pappas Holdig része, amely 4 országban van jelen (Magyarország, Németország, Bulgária, Ausztria). Az anyacég 1,7 milliárd euró (550 milliárd forint) árbevételt ért el, amely 7 százalékkal magasabb a 2017-es értéknél. Több mint 39 ezer eladott autóval 8,4 százalékos növekedést értek el - mondta Benedikt Margreiter, a magyar cég másik ügyvezetője.

Dolgozóik létszáma 3.017, akik mellet több mint 400 gyakornok is dolgozott a cégnél. A cégvezető szerint erre azért van szükség, mert a műszaki területeken hatalmas a munkaerőhiány szerte Európában.

(Napi.hu, 2019. április 3.)

Leépítgetnek a magyar autógyártók

A magyar Mercedes elküldte kölcsönzött dolgozóit, az Audi szerződéseket bontott fel. 

A magyar Mercedes elküldte kölcsönzött dolgozóit, az Audi szerződéseket bontott fel. ₪₪₪

A gépjármű-értékesítések globális visszaesése miatt az autóipari lassulás elérte Magyarországot is, írja a Napi.hu. A nagy hazai gyártók és beszállítók szerint azonban ez korántsem ért el kritikus szintet, csoportos létszám leépítésekről sincs szó. Az eddig "fullon" kihasznált kapacitások visszafogására és a betöltött pozíciók csökkentésére azonban mindenhol akad példa.

Mercedes

A kecskeméti Mercedes-Benz gyár a mindenkori termelési igényeihez igazítva, rugalmasan él a munkaerő-kölcsönzés lehetőségével. Példaként lehet megemlíteni az elmúlt időszakot, amikor átmeneti jelleggel párhuzamosan üzemelt a telephelyen a régi, illetve a 2017 év végén átadott új karosszériaüzemünk - válaszolta lapunk megkeresésére a a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. kommunikációs osztálya.

Szerintük mindez egy tervezett folyamat része volt: mivel jelenleg már csak az új üzemben, és kizárólag az új generációs kompakt modellek készülnek a kecskeméti gyárban, a tavalyi év folyamán átmenetileg jelentkező, kölcsönzött munkaerővel fedezett pluszerőforrás-igény immár nem áll fenn.

A Kecskeméten készülő kompaktautók, vagyis az A-osztály, illetve a kizárólag Magyarországon gyártott CLA Coupé és CLA Shooting Brake modellek iránt továbbra is világszerte élénk a kereslet. A kecskeméti gyár termelési naptára az egész évre telített, a telephely teljes kapacitással működik, ezért a nyári időszakban sem lesz leállás.

Fontosnak tartották kiemelni, hogy a tavalyi év végén minden fél számára jelentős sikerrel zárultak a szakszervezetekkel folytatott bértárgyalások. A megállapodás eredményeként a leggyakoribb munkavállalói kategóriákban két év alatt összesen 35 százalékkal emelkedik az alapbér a társaságnál, ebből az első, 22 százalékos emelés már 2019. január elseje óta érvényben van. A különféle egyéb juttatásokkal kiegészülő, vonzó munkavállalói csomagnak köszönhetően a kecskeméti gyár stabil és nagyságrendileg változatlan saját dolgozói létszámra támaszkodik - értékeltek a Mercedesnél.

Audi

A Napi.hu az Audi Hungária Zrt. egyik munkatársától úgy értesült, hogy a győri gyár több üzemegységnél két héttel meghosszabbították a nyári leállást - így az körülbelül egy héttel előbb kezdődik a szokásosnál és egy héttel tovább fog tartani. Ez azonban a közel húsz üzemegység közül nem mindegyikre vonatkozik, mivel például a présüzemben és a motorgyár egyes egységeinél még mindig sok megrendelést teljesítenek.

A társaság sajtóosztályánál viszont cáfolták az üzemszünet átszervezését. Eszerint az Audi Hungariánál a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan alakul a nyári leállási időszak. A motorgyártásban a nyári hónapok során alapvetően nincs minden területet érintő átfogó termelési szünet. Bizonyos motorgyártó területeken július közepe és augusztus vége között van leállás, míg más szegmensekben csökkentett üzemmódban zajlik a termelés.

A járműgyártásban július 30-tól augusztus 26-áig van termelési szünet. 2019. augusztus 26-án indul újra a gyártás. A vállalat ezt az időszakot új termékek gyártásának előkészítésére használja, továbbá karbantartási és átépítési feladatokat hajt végre a termelésben.

Az Audinál elismerték: az utóbbi hónapokban bizonyos számú határozott idejű munkaszerződést nem hosszabbított meg a vállalat. Ez ugyanakkor egy természetes folyamat, a határozott idejű munkaszerződéseket lejáratukkor felülvizsgáljuk, és csak igény esetén hosszabbítjuk meg azokat - értékeltek.

Bosch

A Bosch Magyarország közleményt is kiadott a helyzetről, miután Volkmar Denner, a német társaság igazgatótanácsának elnöke leépítéseket harangozott be.

Az év elején jeleztük,hogy 2019-ben a globális GDP 2,3 százalékos csökkenésére számítunk, ami a legtöbb piaci szegmensünket érinti, de a gazdasági visszaesés különösen a gépjárműiparban észlelhető és a mobilitás átalakulása kihívások és egyben lehetőségek elé is állítja a Bosch-t - olvasható a közleményben. Hogy ezen tényezőknek a magyarországi telephelyek tekintetében milyen konkrét hatása lesz, még nem lehet teljes bizonyossággal előre jelezni. A Bosch már a korai fázisban elkezdte a felkészülést ezekre a kihívásokra és mindent megteszünk Magyarországon is, hogy sikerrel vegyük ezeket az akadályokat - közölte a vállalat.

A piaci átalakulást a munkaerő vonatkozásában elsősorban a munkatársak át- és továbbképzésével segítjük és törekszünk arra, hogy körültekintő tervezéssel, a munkaerő átcsoportosításával a létszámcsökkenés hosszú távon elkerülhető legyen Magyarországon - szögezték le.

Continental

Iparági hírek szerint a kölcsönzött munkaerő-állomány leépítésében a Continental Automotive Hungary Kft. üzemei is érintettek voltak. A világ egyik vezető járműipari beszállítójának hazai leányától a következő válasz érkezett:

Az autóipar alapvető változáson megy keresztül, melynek a leglényegesebb kulcsszavai a villamosítás, a digitalizáció és a hálózatba kapcsolás. Eközben a rövid távú gazdasági kilátások terén világszerte egyre nagyobb kihívás elé néznek a gazdasági szereplők. Vállalatunk továbbra is sikeres, globálisan gyorsabban növekszik, mint az iparág legtöbb szereplője, miközben értéket teremt. Mint minden vállalat, mi is folyamatosan ellenőrizzük, hogyan tudjuk a leghatékonyabban összehangolni és működtetni szervezetünket, ami azt jelenti, hogy szükség esetén az egyes üzleti egységek fókuszát ennek megfelelően módosítjuk. Amíg nem születtek konkrét döntések, ennél részletesebben nem kívánjuk kommentálni az eseményeket - közölte a Continental.

(Napi.hu, 2019. augusztus 8.)

 

Visszafogott az Audi Győrben

Kereken százezer autót gyártott tavaly az Audi Győrben.

Az Audi Hungaria 7.377 millió euró árbevételt ért el 2018-ban, 2,3 százalékkal kevesebbet, mint 2017-ben, írja a Világgazdaság.

Az Audi Hungaria Zrt. stabil eredményekkel zárta fennállásának 25. jubileumi évét. A motorgyártás ismételten magas szinten, összesen 1,9 millió motorral zárta az évet. A járműgyártásban kereken 100 ezer autót gyártottak a munkatársak. A vállalat 2018-ban 7,4 milliárd euró árbevételt ért el.

A 2018-as jubileumi évünkben fontos mérföldköveket értünk el. Az elektromos meghajtások gyártásának elindításával fennállásunk 25. évében megérkezett az elektromobilitás az Audi Hungariához. Szintén az elmúlt évben vette kezdetét az első győri SUV, az Audi Q3 sorozatgyártása. Mindkét projekt szilárd alapot teremt az Audi Hungaria jövőjének biztosításához – mondta Achim Heinfling, az Audi HungariaZrt. igazgatóságának elnöke.

„Ezzel egyidejűleg azonban számos kihívással – mint például a WLTP-átállás miatti termelési ingadozások – kellett szembenéznünk, amely sok erőt és energiát emésztett fel. Ezen egyedi hatások figyelembevételével a vállalat stabil termelési volument és szolid pénzügyi eredményeket ért el 2018-ban. Az egyre erősödő verseny ebben az évben is kihívások elé állít minket: az Audi Hungaria versenyképességének megőrzése érdekében hatékonysági és megtakarítási intézkedéseket fogunk bevezetni.“

A vállalat új motortípusok felfutására, valamint az elektromotorok és az Audi Q3 gyártásának elindítására fordította 2018-as beruházásait.

Az Audi Hungaria 2018-ban 1,9 millió motort, köztük 9.453 elektromotort gyártott. A motorgyártás termékpalettája a háromhengeres Otto-motorokkal, valamint a mild-hibrid technológiájú négyhengeres dízelmotorokkal bővült. A munkatársak naponta 9 ezer motort, köztük alternatív meghajtásokat gyártanak a Volkswagen Konszern 31 gyártótelephelye számára.

A járműgyártásban kereken 100 ezer autó gördült le a gyártósorról. 2018-ban megújult a győri dizájnikon, az Audi TT. Sportos dizájnelemek erősítik a kompakt sportautó dinamikus megjelenését, amely immár több mint 20 éve készül az Audi Hungariánál. 2018 nyarán az első győri SUV-val egy új modellcsalád érkezett Győrbe: az előző évben már 15.657 Audi Q3 hagyta el a győri gyártócsarnokot. Az Audi Hungariánál készülő modelleket a világ több mint 90 országába szállítják. A legnagyobb piacok Németország, Nagy-Britannia, valamint az USA és Kanada voltak.

Az Audi Hungaria a 2018-as év végén 13 ezer munkatársat foglalkoztatott.

(Világgazdaság, 2019. március 14.)

 

Egyhetesre hízott a sztrájk, de megállapodtak

Megállapodott az Audi és a szakszervezet január 30-án.

Megállapodott szerda délután az Audi Hungaria Zrt. és az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) az idei évi bérekről, tájékoztatta a győri székhelyű vállalat az MTI-t.

A szakszervezet a Facebook-oldalán tette közzé a megállapodás részleteit.

Eszerint a január 24-én kezdődött sztrájknak meglett az eredménye. A munkavállalók megkapták a 18 százalékos béremelést.

A béren kívüli juttatásokban a szakszervezet végül engedett az eredeti követeléseihez képest, ugyanis a csütörtöki tárgyalás sikertelenségét a szakszervezet még azzal indokolta, hogy az általuk követelt 767 ezres cafeteria helyett csak 400 ezret ajánlott az Audi, ez marad jövőre is. Tehát úgy tűnik, hogy a 18 százalékos emelésért cserébe ebben engednie kellett az AHFSZ-nek.

18 százalék viszont egyértelmű siker a szakszervezetnek, ugyanis az Audi nagyon sokáig kitartott a két évre vonatkozó 10+10-es ajánlata mellett, még vasárnap is ezt az ajánlatot kommunikálták a dolgozóknak.

A szabad hétvégét is megadták, és a lojalitás bónusz fejlesztésében és a jubileumi bónuszok bevezetésében is engedtek a dolgozók követekéseinek.

A BÉRMEGÁLLAPODÁS SZERINT TEHÁT A CAFETERIBÓL A SZAKSZERVEZET ENGEDETT, DE A TÖBBI KÖVETELÉSÜKET MEGKAPTÁK.

A sztrájk január 24-től január 31-e reggeléig, tehát egy hétig tartott volna. A szakszervezet közleménye szerint

A JANUÁR 30-i SZERDA ESTI ÓRÁKBAN A SZTRÁJKNAK VÉGE LETT, ÉS A MUNKA ELINDULT.

A győri Audi-gyárban összesen nagyjából 13 200 ember dolgozik, közülük kilencezren az Audi Hungária Független Szakszervezet tagjai. 

A múlt héten kezdődött leállás már más üzemek működésére is kihatással lett, ahova a győri gyárból érkeznek alkatrészek. A sztrájk a pozsonyi VW- és az ingolstadti Audi-gyárban is részleges vagy átmeneti leállást okozott.

(Index, 2019. január 30.)

 

A győri Audi már nyomja az elektromos motorokat

Új korszak kezdődött a győri Audinál, elindult az elektromotorok sorozatgyártása.

Győrben július 24-én hivatalosan elindult az elektromos motorok sorozatgyártása - írja a Portfolio. A szimbolikus gyártásindítás keretében Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Peter Kössler, az Audi AG termelésért és logisztikáért felelős igazgatótanácsi tagja és Achim Heinfling, az Audi HUNGARIA Zrt. igazgatóságának elnöke közösen helyezték üzembe a gyártóberendezéseket.

Az e-motorok gyártásához szükséges innovatív berendezéseket és gyártószigeteket a cég egy év leforgása alatt telepítette. Az E-motorfejlesztés, a Gyártástervezés és a Kísérleti Motorgyártó Központ szakterületei Győrben szorosan együttműködtek ebben. Az aktuális napi kapacitás mintegy 400 elektromos meghajtás gyártását teszi lehetővé, mely fokozatosan növelhető. Jelenleg mintegy 100 munkatárs dolgozik az új szakterületen, ez a szám év végéig több mint 130-ra nő. A termelés egy műszakos munkarendben folyik, hamarosan azonban átáll napi három műszakos munkavégzésre.

Az Audi Hungaria vezető szerepet vállal az e-motorok gyártásában - mondta Achim Heinfling az AUDI HUNGARIA Zrt. igazgatóságának elnöke.

Az Audi Hungaria első elektromos járműhajtásai egyébként az Audi e-tron számára készülnek. Ez az első tisztán elektromos Audi-modell, mely az Audi brüsszeli gyártó telephelyén készül majd.

Az Audi Hungaria az elmúlt évben 1,9 millió darab erőforrást gyártott, ezzel a cég a világ egyik legnagyobb motorgyára. A győri gyártótelephelyen 2017-ben hat különböző Otto-, valamint három különböző dízelmotor-variáns készült 63kW (86LE) és 470kW (639 LE) teljesítményintervallumban. Mintegy 6 ezer munkatárs több mint 9 ezer motort gyártott naponta a Volkswagen Konszern 32 járműgyára számára. 

Új korszak kezdődött a győri Audinál - Elindult az elektromotorok gyártása

(Portfolio, 2018. július 24.)

 

Tolja tovább Győrben az Audi: jön a Q3 is

A világ legnagyobb motorgyára Győrben az Audi. Autómotort többet, autót kevesebbet gyártottak 2017-ben. Jönnek az elektromos motorok is.
Egy százalékkal, 7,1 milliárd euróra (2.220 milliárd forintra) növelte 2017-ben árbevételét az Audi Hungaria Zrt. - jelentette be a társaság. Összesen 1,9 millió darab motort gyártottak 2017-ban, ami 1,9 százalékkal több a korábbinál. Ezzel az eredménnyel a győri cég továbbra is a világ egyik legnagyobb motorgyára.

A gyártósorokról legördült 105 ezer jármű 16 százalékos csökkenést jelez. A 25 évvel ezelőtti cégalapítás óta a összberuházás volumene 8,8 milliárd euró - írta közleményében a német gyökerű cég.

A cég 2017 év végén 12 ezer munkatársat foglalkoztatott, ami 2016-hoz képest 5,8 százalékos létszámgyarapodást tükröz. A 2017-es üzleti évben az Audi Hungaria 442 millió euró összegű beruházást valósított meg, ami 45 százalékos bővülést jelent. Az összberuházás volumene a cég alapítása óta 8,8 milliárd eurót tesz ki.

Az Audi Hungaria 2017-ben hat különböző Otto-, valamint három különböző dízelmotor-variánst gyártott. A cég mintegy 6 ezer munkatársa több mint 9 ezer motort gyártott naponta a Volkswagen Konszern 32 járműgyártó telephelye számára.

Az Audi további lépéseket tett az okos gyár irányába: a négyhengeres Otto-motorok gyártósorán a meglévő ember-robot együttműködés jegyében további "robotkollégákat" helyeztek üzembe.

A járműgyártás területén 105 ezer négykarikás autó készült. A járműgyártás közel 4.500 munkatársa az Audi TT Coupé, TT Roadster, A3 Limousine és A3 Cabriolet modelleket gyártotta teljes gyártási mélységben. 2017-ben kezdődött az Audi Hungariánál az Audi RS 3 Limousine sorozatgyártása, mely az Audi első RS kompakt limuzinja.

Bővült a szerszámgyár is: 2017-ben a vállalat közel 300 ezer karosszériaelemet és alkatrészt gyártott az Audi- és Volkswagen Konszern 25 exkluzív- és sportmodellje, például az Audi RS 6 és az Audi R8 számára. A győri szerszámgyár a Volkswagen sportos modelljei számára is gyárt karosszéria-elemeket.

Elektromos meghajtás

Az Audi Hungaria és a Széchenyi István Egyetem több mint tíz éve folytat stratégiai együttműködést. A duális felsőfokú képzés kínálata 2017-ben a villamosmérnök és járműmérnök szakok mellett a gépészmérnök szakkal bővült.

2018-ban a motorgyártás palettája az elektromos meghajtásokkal bővül. A cég szerint gőzerővel folynak a sorozatgyártás előkészületei. A e-motorgyártás területén az Audi Hungaria egy új gyártási koncepciót valósít meg, a moduláris gyártást. A járműszereldében kialakított gyártószigetek között a logisztikai feladatokat vezető nélküli szállító eszközök végzik.

A járműgyártás termékpalettája egy további modellel bővül: a győri gyártó telephelyen 2018-ban kezdődik az Audi Q3 sorozatgyártása. A SUV gyártásához egy új, 80 ezer négyzetméteres karosszériagyárat építettek fel.

(Napi.hu, 2018. március 15.)
 

Mercedes: B helyett A Kecskeméten

Kecskeméten is gyártják 2018-től az A-osztályt.

Az új Mercedes-Benz A-osztály világpremierjén az is kiderült február 2-án, hogy Kecskemét egyike lesz annak az öt helyszínnek a világon, ahol ezt a kompakt modellt 2018-tól gyártják majd. A Daimler ugyanakkor a magyarországi üzemből elviszi a B-osztály gyártását annak érdekében, hogy helyet szorítsanak a gyártószalagon az új modellnek és továbbra is csúcson járassák a termelést, írja a Portfolio.

2016 júliusában a Daimler igazgatótanácsa úgy döntött, a kecskeméti Mercedes-gyár fejlesztésére és bővítésére szánt 185 milliárd forintot további 315 milliárd forinttal toldja meg, amelyből egy komplett új üzemet építenek fel a már meglévő mellé 2020 végéig. A beruházás nyomán a kecskeméti telephely gyártókapacitása további 150 ezer autóval bővülhet és 2.500 új munkahelyet hoznak létre.

Kecskemét egyike lesz annak az öt helyszínnek a világon, ahol az új generációs A-osztály a kompakt modelljét 2018-tól gyártják majd. A Mercedes kompakt modelljei közül készültek már nálunk B-osztályos Mercedesek (2012 márciusától), valamint CLA (2013 májusától) és a CLA Shooting Brake (2015 januárjától) modellek. 

A kecskeméti üzemben az A-osztály megjelenik majd a gyártószalagon 2018-ban, de az egyik régebbi modell gyártását be kell szüntetnie a Mercedesnek itt. Egyrészt azért, hogy helyet csináljanak az új generáció kompakt modellnek, másrészt pedig azért, hogy így biztosítsák a maximális kapacitáskihasználtságot. A B-osztályt veszi majd ki a gyártásából Daimler, ennek a modellnek az előállítása szűnik meg Kecskeméten.

Ez jó dobás

A kompakt szegmens modelljei rendkívül népszerűek a Mercedes vásárlóinak körében, súlyuk évről évre nő az autógyártó összértékesítésén belül, így hozzájárultak ahhoz is, hogy a németek megvédték a világ első számú luxusautó-gyártójának címét. 2017-ben összesen 2,4 millió autót értékesítettek világszerte, amelyből mintegy 620 ezer darab volt kompakt személyautó. Így az A- és B-osztály, a hivatalosan szintén ebbe a szegmensbe sorolt CLA és CLA Shooting Brake modellek, valamint a hivatalosan az SUV-szegmensbe sorolt GLA modell az összértékesítésen belül több mint 26 százalékos részarányt képviselt. A kompaktjaiból összesen 5.555.555 darab fogyott azóta, hogy az A-osztály gyártásával megjelent ebben a szegmensben is a Mercedes 1997-ben.

Az értékesítési statisztikákból az is kiderült, hogy a már piacon lévő A- és B-osztály eladásai az elmúlt években gyakorlatilag nem változtak, a kompaktok között a növekedés motorja az SUV-szegmensbe sorolt GLA volt elsősorban.

Bréking: nagyot nyert Magyarország - Egy új Mercedes gyártása indul Kecskeméten

A mind külsejében, mind pedig belső kialakításában megújult A-osztály viszont nagyon magasra teszi a lécet kategóriájában. A Mercedes mérnökei rengeteg biztonsági és vezető támogató megoldást pakoltak át a csúcskategóriát képviselő S-osztályból ebbe a kompakt modellbe. Szükség lesz arra is, hogy a Mercedes szakemberei jól lőjék be a modell árat, azt, hogy mennyibe kerülnek majd az A-osztály egyes variációi, márciusban teszik közzé.

Az új gyár beindításával 2020 után évi 150 ezer autó legyártására lesz képes, így a kecskeméti gyárak összkapacitása elérheti a 340 ezer autót éves szinten.
Bréking: nagyot nyert Magyarország - Egy új Mercedes gyártása indul Kecskeméten

A Mercedesnek Kecskemét bejött

A Daimler 2008-ban egy 441 hektáros területet vásárolt meg Magyarországon, amiből akkor 160 hektár felhasználása indult meg először. Az itt felépített gyártóüzem 150 ezer autó legyártására volt alkalmas. Később a harmadik műszak bevezetésével, a szokásos leállások elhagyásával, a gyártási és logisztikai folyamatok optimalizálásával 190 ezer autót lehetett előállítani.

Bréking: nagyot nyert Magyarország - Egy új Mercedes gyártása indul Kecskeméten

A gyártás felpörgetésével párhuzamosan emelkedett a vállalat árbevétele, amely 2016-ban 3,4 milliárd euró felett tetőzött, míg az üzemi-és adózott eredmény rendre 80 és 65 millió euró közelében alakult az utóbbi években. 

Bréking: nagyot nyert Magyarország - Egy új Mercedes gyártása indul Kecskeméten

Bréking: nagyot nyert Magyarország - Egy új Mercedes gyártása indul Kecskeméten

És ami kigurul majd

Az új A-osztály többféle erőforrással is elérhető lesz, első körben 1.4 literes (120 kW, 250 Nm) és 2.0 literes (165 kW, 350 Nm) benzinmotorral, valamint 1.5 literes (85 kW, 260 Nm) dízelmotorral árulják majd az új kompakt modellt. Továbbra sem készülnek majd alternatív meghajtású járművek a magyar üzemben.

A Mercedes néhány napja közzétett egy térképet az oldalán, ahol azokat az országokat tüntették fel, ahol elektromos autókat, vagy akkumulátorokat gyártanak majd a jövőben. Ezen a térképen viszont a magyarországi gyár nincs ott.

Kecskeméten hamarosan egy olyan csúcstechnológiával rendelkező hatékony gyártási egység létesül, ahol a rugalmas termelési rendszerben különböző jármű-architektúrájú és meghajtású modellek gurulnak majd le a szalagról. Az új üzemben, ahol 2020-ban már elindul a termelés, lehetőség lesz akár hibrid, vagy tisztán elektromos modellek gyártására is. Újabb beruházásokkal át lehet állni elektromos autók gyártására is a jövőben. 

(Portfolio, 2018. február 3.)

 

Az Audi e-motort csinál Győrben

E-motorral nyomul az Audi magyar gyára. 2018-ban indul a sorozatgyártás. Jön a moduláris gyártás.

Az Audi Hungaria felkészül történetének legújabb korszakára: 2018-ban elindul az e-motorok sorozatgyártása Győrben, írja a Világgazdaság. Az első gyártóberendezéseket már integrálták a gyártási folyamatba, az elektromotorok sorozatgyártását pedig három új vizsgálópad is támogatja a motorfejlesztésen.

„Az e-motorok gyártásával egy teljesen új kompetenciaterületet építünk fel, amellyel hosszú távon biztosítjuk vállalatunk versenyképességét” – mondta Achim Heinfling, az Audi Hungaria igazgatóságának elnöke a Világgazdaság beszámolója szerint. Az első e-motorok egy 8.500 négyzetméteres csarnokban készülnek majd, ahova ezekben a hetekben telepítik az első gyártóberendezéseket, robotokat, valamint a csavarozó- és mérőállomásokat. A tervek szerint itt egy teljesen új gyártási koncepciót is alkalmaznak majd, a moduláris gyártást.

Az e-motorok prémium minőségének érdekében az Audi Hungaria a sorozatgyártás előkészítése mellett, kifejezetten az e-motorok számára három új vizsgálópadot helyezett üzembe. A hatékony vizsgálóberendezések az e-motorok tesztelését és tartós terhelését teszik lehetővé.Így az erőforrásokat gyártószigeteken, moduláris elv mentén készítik, amely kiváltja a gyártószalagot. Annak ellenére, hogy a gyártási sorrend előre meghatározott, a moduláris gyártás több útvonalat és nagyobb rugalmasságot tesz lehetővé. Ennek köszönhetően a magasabb gyártási volumen, valamint az új variánsok bevezetése gyorsabban megvalósítható anélkül, hogy az aktuális gyártási folyamatot hátrányosan érintené. Az alkatrészeket vezető nélküli szállítási rendszerek mozgatják az állomások között, amelyek lézerscannerek segítségével tájékozódnak a csarnokban, újfajta algoritmusok alkalmazásával.

(Világgazdaság, 2017. november 16.)

 

Audi Győrből: félmillió, jön majd a Q3 és a Q4

Elkészült az ötszázezredik Audi Győrben: viperazöld TT S modell. Jön majd a Q3 és a Q4 is.

Elkészült az ötszázezredik Audi Győrben a teljes gyártási folyamatot lefedő járműgyár 2013-as indulása óta. A TT S modell viperazöld színű, kétliteres négyhengeres benzinmotor hajtja, s már úton van nagy-britanniai tulajdonosához, közölte az Audi Hungaria Zrt. az MTI-vel.

Az első TT modellek gyártása 1998-ban kezdődött Győrben, azóta több mint egymillió jármű készült a megyeszékhelyen. A járműgyártásban jelenleg mintegy négyezren dolgoznak a cégnél. Jelenleg az Audi TT Coupé és Roadster, az A3 Limousine és Cabriolet, valamint sportos testvéreik, a TT RS Coupé és Roadster és az RS 3 Limousine készül Győrben. A tervek szerint 2018-ban indul a Q3, 2019-ben pedig a Q4 gyártása.

Az új Q-modellek gyártásához egy nyolcvan ezer négyzetméter alapterületű karosszériagyár épül Győrben, ahol mintegy hétszáz robot tevékenykedik majd. Az építési munkálatok 2016 nyarán kezdődtek és még 2017 ősszén befejeződnek. 

2016-ban 123 ezer jármű készült Győrben, 37 ezer járművel kevesebb 2015-höz képest, és közel kétmillió motort gyártottak, 96 ezerrel kevesebbet, mint az előző évben.

A motorgyárban jelenleg kilenc motorcsaládot gyártanak, s 2018 végén, 2019 elején kezdődik az elektromos motorok gyártása. A sorozatgyártás előkészületei folyamatban vannak.

A cég árbevétele 2016-ban tizedével csökkent, a 2015-ös 7,9 milliárd euró után 7,1 milliárd euró lett. Az Audi Hungaria Motor Kft. az Audi- és Volkswagen-konszern központi motorszállítója. Az alkalmazottak száma 2016 végén 11.631 volt, ami 220-szal haladta meg a 2015-ös évit

(MTI, 2017. október 2.)

 

Mellédob még egyet a Kecskeméti Mercedes

Teljesen rugalmas termelési rendre állítja át kecskeméti üzemét a Mercedes, s felépítik a második ütemet, megduplázva a kapacitást.

Nagyon sikeresek a Mercedes-Benz kompakt autói, a gyárak alig győzik kielégíteni a megrendeléseket – nem termelnek raktárra, csak és kizárólag leadott megrendelések után indítják el az autók legyártását, legyen szó magán- vagy flottavásárlóról, írja a Világgazdaság.

A gyár hétéves modellciklussal számol, tehát úgy két év múlva kezdődik a generációváltás, azt követően a jelenlegi 5 helyett már 8 típus alkotja majd az alsó középkategóriás kínálatot. Az eddiginél sokkal nagyobb lesz a variációs lehetőségek száma, amire egyfelől felkészítik a már meglévő kecskeméti üzemet, másfelől felépítik a második ütemet: megduplázzák a kapacitást.

A magyarországi üzem az egyik tesztközpontja az Ipar 4.0-nak nevezett digitalizációnak, amelynek keretében például bevezették azt a rendszert, hogy a szalagon haladó autót egy külön neki dedikált munkaasztal követi. Ezen előre összeállítják a beszerelésre váró alkatrészeket, így nem a szalagon dolgozó munkásnak kell gondolkodnia, hogy hova kell nyúlnia, hanem a megfelelő fakkból kivett alkatrészt kell beszerelnie. Ennek a módszernek az előnye, hogy fel lehet gyorsítani a szalagot.

A munkaasztalokat önjáró robotok mozgatják a futószalag végpontjai és a logisztikai központ között, a felszabadult területen pihenőhelyeket alakítottak ki a munkásoknak, a változatlan hosszúságú szünet idején tehát több időt tölthetnek tényleges pihenéssel, hiszen nem kell olyan messzire menniük.

A meglévő üzemre a közeljövőben még 580 millió eurót költenek, a bővítés központi eleme egy 99 ezer négyzetméteres új karosszériaüzem felépítése, illetve a kínálat átalakulása miatt megteremtik a feltételét a hibrid- és az elektromos autók gyártásának is. Ez csak a kezdet, hamarosan indul az a beruházás, amelynek keretében mintegy 1 milliárd eurós költséggel megvalósítják a második ütemet: egy, a jelenlegi 4000 főt foglalkoztató üzem mellett egy újabb, 2.500 főt foglalkoztató gyártóegység létesül.

Ezzel a jelenleginél kétszer nagyobb kapacitású, rugalmas gyár jön létre, ahol nemcsak különböző kompakt autókat tudnak majd gyártani, de eltérő architektúrájúakat, akár hosszmotoros típusokat is. A hangsúly továbbra is a kompakt típusokon lesz idehaza, de így az esetleges keresleti csúcsokat akár a magyar üzem bevonásával tudja majd kielégíteni a Mercedes, nem kell külső partnerekhez fordulnia.

Így indult a gépezet

2009. október 16-án volt a kecskeméti gyár alapkőletétele, két és fél évvel ezután, 2012. március 29-én volt az ünnepélyes gyáravatás, ekkor kezdték a B osztály sorozatgyártását. 2013. január 25-én indult a CLA kupé, harmadik modellként, 2015. január 20-án pedig a CLA Shooting Brake gyártását indították be. 2016. február 15-én készült el a félmilliomodik autó, egy fekete színű CLA. Közel 4.000 ember dolgozik az üzemben, tavaly több mint 180 000 autót készítettek.

(Világgazdaság, 2017. június 28.)

Azért nem dől hátra a BMW

A BMW elégedett a magyarországi számokkal. 

A BMW elégedett a magyarországi számokkal. ₪₪₪

Megújuló modelljeire alapozva a BMW Magyarországon 2019-ben akár a 2018-asnál is eredményesebb lehet, amikor 16 százalékos növekedést értek el 2017-hez képest - írja a Napi.hu.
 
Massimiliano Di Silvestre, a BMW Group Magyarország ügyvezető igazgatója az MTI-nek elmondta a BMW 3-as modelljének teljesen megújult, hetedik generációs változatát bemutató eseményen, hogy a BMW rekordértékesítéssel zárta a 2018-as évet Magyarországon. 2017-hez képest 16 százalékkal több, összesen 3.140 BMW-t adtak el, Miniből pedig 19 százalékkal többet, 267 darabot.

A 2019-ben megújuló modelljeik mellett konnektoros hibrid változat érkezik az új 3-as sorozatból, bemutatkozik az eddigi legnagyobb szabadidőautójuk, az X7-es, a Miniből pedig év végén érkezik az első teljesen elektromos változat.

Arra a kérdésre, hogy Magyarországon miért ilyen népszerű az elektromos autózás, az ügyvezető úgy válaszolt: a vásárlók nyitottak az új technológiákra, a kormányzat pedig komoly mértékben támogatja az elektromobilitást, kedvezményeket kínál a vásárláshoz. A zöld rendszám - például az ingyenes parkolás miatt - rendkívül vonzó és "menő" az autósok körében.

Magyarországon a 3-as modell az 5-ös sorozat után a legnépszerűbb típus. Előbbiből 336 darabot, utóbbiból 635-öt adtak el 2018-ban.

A BMW a magyarországi újautópiacon 2,3 százalékkal részesedik a Datahouse adatai szerint. 2018-ban a prémium szegmensben a stabil második helyet érték el a Mercedes után.

A BMW nemcsak Magyarországon, hanem globálisan is rekordévet zárt az eladásokat tekintve. Összesen 2,5 millió autót adtak el, a korábbi rekordjukat is megdöntve ez lett a cég eddigi legjobb értékesítési éve - írta az MTI.

(Napi.hu, 2019. február 28.)

 

Debrecenbe jön a BMW

Gyárat épít a BMW német autógyártó vállalat Debrecenben.

Ezt jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter július 31-én. A tárcavezető elmondta: a város melletti 400 hektáros területen a legmodernebb autóipari gyártási technológiákkal, egy gyártósoron állítanak elő hagyományos és elektromos meghajtású autókat, írja a Magyar Idők.

A gyár kapacitása évente 150 ezer autó gyártására elegendő. A beruházás értéke meghaladja az egymilliárd eurót, és már az elején több mint ezer munkahely jön létre.

A gyár helyszínének kinézett terület 2019 év második felére jut a BMW tulajdonába, és 2019-ben már megkezdik a munkaerő toborzását.

A beruházás hozzájárul Magyarország versenyképességéhez és tovább erősíti a magyar-német gazdasági kapcsolatokat – mutatott rá a tárcavezető. A világgazdaságban olyan gyors és mély változások zajlanak, hogy modern kori ipari forradalomról lehet beszélni, ahol az új technológiák folyamatosan változtatják meg a siker kritériumait. Ebben az új korszakban a cégek versenyben állnak az új technológiák alkalmazásáért, az országok pedig a beruházásokért. Ez az új korszak különösen nagy hatással van az olyan nyitott gazdaságú országokra, mint Magyarország.

Szijjártó Péter úgy látja, amikor Magyarország benevezett ebbe a versenybe, komoly érveket tudott felsorakoztatni az ország mellett, így az alacsony adókat, a rugalmas munkaerő-szabályozást, a duális szakképzést és a színvonalas informatikai, műszaki képzéseket. A minderre épülő gazdaságpolitika sikeresnek bizonyult, a beruházások évről évre növekednek, 2017-ben minden rekordot megdöntve 96 új beruházás érkezett a beruházásösztönző rendszeren keresztül.

A világ egyik legnagyobb, legsikeresebb és legmodernebb autógyártója úgy döntött, hogy Európában növeli a termelési kapacitásait, és ehhez Magyarországot választotta.

A céggel 14 hónapja tárgyalnak, a BMW több európai várost is megvizsgált lehetséges helyszínként.

(Magyar Idők, 2018. július 31. fotó: BMW.de)

Budapestre ugrik a Jaguár

Műszaki fejlesztő központot csinál. 

Műszaki fejlesztő központot csinál. ₪₪₪

Budapesten lesz a legnagyobb nagy-britanniai autóipari vállalat, a Jaguár új műszaki fejlesztő központja - idézte Szijjártó Pétert az M1 aktuális csatorna péntek reggeli műsora, amely a külgazdasági és külügyminiszter Kossuth rádiónak adott nyilatkozatából ismertetett előzetesen részleteket.

A jövő év elején megnyíló központban első lépésben 100 magyar mérnök dolgozik majd az elektromos meghajtás és az informatikai fejlesztés területén, a budapestihez hasonló központja a Jaguárnak csak Nagy-Britanniában, Írországban, Észak-Amerikában és Kínában van - hangzott el az M1-en.

Szijjártó Péter elmondta: a Jaguár budapesti központjában az új modellek létrehozásával és bevezetésével kapcsolatos fejlesztéseken dolgoznak majd. A központ jelentőségét az adja, hogy az új Jaguár modellek 2020-tól már elektromos meghajtással futnak - tette hozzá.

(MTI, 2018. november 2.)

 

Budget kölcsönbe: jöhet még 350

A Budget autókölcsönző jó szezonnal számol, pumpálja is a flottáját. 

A Budget autókölcsönző jó szezonnal számol, pumpálja is a flottáját. ₪₪₪

A Budget Magyarország autókölcsönző 2018 nyarának elejéig több mint 1,7 milliárd forintért (5,5 millió euró) 350 új járművel bővíti autóflottáját, a cég autóinak száma ezzel majdnem eléri az ezret, írja a Világgazdaság.

A beszerzést a társaság azzal indokolta, hogy a turizmus fellendülése kedvezett a magyar autóbérlési piac bővülésének, és az elektromos autók bérlése is folyamatosan emelkedik.

A kép illusztráció, forrás: AFP

Az Euromonitor adatai szerint az autóbérlési szolgáltatásokért a magyar piacon 24 milliárd forintot fizettek 2017-ben, ami 4 százalékos növekedés az azt megelőző időszakhoz képest. Óvatos becslések szerint még további 3 százalékos emelkedés prognosztizálható 2022-re.

Az Euromonitornak a versenytársak közötti összehasonlításából kiderül, hogy a legjelentősebb piaci szereplők közül az Otokoc Hungary Kft. tulajdonában lévő Budget Magyarország autókölcsönző tudhatja magáénak a legnagyobb ütemű növekedést a piaci részesedés tekintetében, amióta a cég megvásárolta a márkát elődjétől, a Pannónia Autókölcsönző Kft.-től.

A tulajdonosváltás évében, 2015-ben a Budget piaci részesedése az árbevétel alapján 2,9 százalékos volt, egy évvel később 6,5 százalékra emelkedett. 2018-ban az első negyedévben már 9 százalékot tett ki, az év végére pedig várhatóan eléri majd a 12,5 százalékot.

A társaság 35 dolgozót foglalkoztat, az autók átlagos kihasználtsága 2017-ben 70-75 százalékos volt. A cég nettó árbevétele 1,9 milliárd forint volt utolsó lezárt gazdálkodási évében, 2016-ban.

(Világgazdaság, 2018. április 13.)

GarVisor: szervízkereső

Elindult az első közösségi autószerviz kereső oldal, a GarVisor. 

Elindult az első közösségi autószerviz kereső oldal, a GarVisor. ₪₪₪

Már lehet böngészni, elindult Magyarország első közösségi szervizkereső oldala, a GarVisor, jelentette be a Bárdi Autó, írja a Világgazdaság. A weboldalon több mint 2100, előzetesen átvizsgált szerviz szolgáltatásai között kereshetnek országosan, és több szempont alapján értékelhetik is az elvégzett munka minőségét a felhasználók.

Fotó: Sóki Tamás

A GarVisor adatbázisába csak azok a szervizek kerülhettek be, amelyek valóban rendelkeznek az adott szolgáltatás elvégzéséhez szükséges tárgyi feltételekkel – műszerekkel, berendezésekkel –, és vállalták, hogy szolgáltatásaikat a közösség értékelje. Jelenleg országosan 430 településen, összesen 30 féle szolgáltatás alapján – futómű- vagy klímajavítástól kezdve a műszaki vizsgáztatásig – választhatják ki a hozzájuk legközelebb eső, megbízható szervizt az autó- és motortulajdonosok.

Az online térben fellelhető, nyilvános adatbázisok szerint ma Magyarország területén mintegy 12 ezer szervizszolgáltató működik, az ezekben szereplő adatok többsége azonban nem ellenőrzött.

(Világgazdaság, 2018. március 19.)

 

Szervízlelet

A legtöbbe a Suzuki Swift javítása kerül a legnépszerűbb autók közül.

Évente átlagosan 80 ezer forintba kerül az autó javítása egy magyar családnak, ám márkánként több tízezres eltérés is lehet a főbb alkatrészek árai között, ez derül ki a Bárdi Autó megbízásából készült kutatásból, írja a Világgazdaság.

Egy átlagos magyar autó karbantartására mintegy 80 ezer forintot költ egy magyar család évente – derült ki a Bárdi Autó megbízásából, ezer fő megkérdezése alapján, készített kutatásból. 

A kutatást végző Trend Internationalnak válaszolók 34 százaléka nyilatkozott úgy, hogy évente 25-50 ezer forint közötti összeget költ az autójára, míg 25 százalékuk 50-100 ezer forintból oldja meg az éves karbantartást. Ennél lényegesen kevesebben áldoznak 100 ezer forintnál többet az autójuk állagának megőrzésére. Azok száma is alacsony, akik 25 ezer forintnál is kevesebből tartják fenn a gépjárművüket. Mindent összevetve egy átlagos magyar autótulajdonos évi 78 ezer forintot költ a kocsijára.

Ennyiből lehet megjavítani a legnépszerűbb magyar autókat

Az autókarbantartási kiadásokat nagymértékben befolyásolja, hogy ki, milyen típusú személygépkocsival rendelkezik. Az autók élettartama során legtöbbet cserélt alkatrészek árait összehasonlítva a 2005-ös gyártású Suzuki Swift III. 1,3-as tulajdonosának kell a legtöbbet, csaknem 118 ezer forintot évente kiadnia karbantartásra a Magyarországon legkedveltebb, az eladási listák élén álló öt autófajta közül. Ennél húszezer forinttal kevesebből, 88 ezerből is meg lehet őrizni viszont egy 2003-as Volkswagen Golf IV. 1,4-es működőképességét.

A Bárdi Autó szakértői azt javasolják, hogy a felmerülő hibákat már a megjelenésüket követően javítsák ki, mivel a rossz alkatrészek használata további problémákat eredményezhet, amelyek már csak lényegesen nagyobb összegből szüntethetők meg.

(Világgazdaság, 2017. október 27., fotó: Teknős Miklós, grafika: Bárdi Autó)

Mercedes: B helyett A Kecskeméten

Kecskeméten is gyártják 2018-től az A-osztályt. 

Kecskeméten is gyártják 2018-től az A-osztályt. ₪₪₪

Az új Mercedes-Benz A-osztály világpremierjén az is kiderült február 2-án, hogy Kecskemét egyike lesz annak az öt helyszínnek a világon, ahol ezt a kompakt modellt 2018-tól gyártják majd. A Daimler ugyanakkor a magyarországi üzemből elviszi a B-osztály gyártását annak érdekében, hogy helyet szorítsanak a gyártószalagon az új modellnek és továbbra is csúcson járassák a termelést, írja a Portfolio.

2016 júliusában a Daimler igazgatótanácsa úgy döntött, a kecskeméti Mercedes-gyár fejlesztésére és bővítésére szánt 185 milliárd forintot további 315 milliárd forinttal toldja meg, amelyből egy komplett új üzemet építenek fel a már meglévő mellé 2020 végéig. A beruházás nyomán a kecskeméti telephely gyártókapacitása további 150 ezer autóval bővülhet és 2.500 új munkahelyet hoznak létre.

Kecskemét egyike lesz annak az öt helyszínnek a világon, ahol az új generációs A-osztály a kompakt modelljét 2018-tól gyártják majd. A Mercedes kompakt modelljei közül készültek már nálunk B-osztályos Mercedesek (2012 márciusától), valamint CLA (2013 májusától) és a CLA Shooting Brake (2015 januárjától) modellek.

A kecskeméti üzemben az A-osztály megjelenik majd a gyártószalagon 2018-ban, de az egyik régebbi modell gyártását be kell szüntetnie a Mercedesnek itt. Egyrészt azért, hogy helyet csináljanak az új generáció kompakt modellnek, másrészt pedig azért, hogy így biztosítsák a maximális kapacitáskihasználtságot. A B-osztályt veszi majd ki a gyártásából Daimler, ennek a modellnek az előállítása szűnik meg Kecskeméten.

Bréking: nagyot nyert Magyarország - Egy új Mercedes gyártása indul Kecskeméten

Dieter Zetsche, a Daimler vezére az új Mercedes-Benz A-osztály bemutatóján

Ez jó dobás

A kompakt szegmens modelljei rendkívül népszerűek a Mercedes vásárlóinak körében, súlyuk évről évre nő az autógyártó összértékesítésén belül, így hozzájárultak ahhoz is, hogy a németek megvédték a világ első számú luxusautó-gyártójának címét. 2017-ben összesen 2,4 millió autót értékesítettek világszerte, amelyből mintegy 620 ezer darab volt kompakt személyautó. Így az A- és B-osztály, a hivatalosan szintén ebbe a szegmensbe sorolt CLA és CLA Shooting Brake modellek, valamint a hivatalosan az SUV-szegmensbe sorolt GLA modell az összértékesítésen belül több mint 26 százalékos részarányt képviselt. A kompaktjaiból összesen 5.555.555 darab fogyott azóta, hogy az A-osztály gyártásával megjelent ebben a szegmensben is a Mercedes 1997-ben.

Az értékesítési statisztikákból az is kiderült, hogy a már piacon lévő A- és B-osztály eladásai az elmúlt években gyakorlatilag nem változtak, a kompaktok között a növekedés motorja az SUV-szegmensbe sorolt GLA volt elsősorban.

Bréking: nagyot nyert Magyarország - Egy új Mercedes gyártása indul Kecskeméten

A mind külsejében, mind pedig belső kialakításában megújult A-osztály viszont nagyon magasra teszi a lécet kategóriájában. A Mercedes mérnökei rengeteg biztonsági és vezető támogató megoldást pakoltak át a csúcskategóriát képviselő S-osztályból ebbe a kompakt modellbe. Szükség lesz arra is, hogy a Mercedes szakemberei jól lőjék be a modell árat, azt, hogy mennyibe kerülnek majd az A-osztály egyes variációi, márciusban teszik közzé.

Az új gyár beindításával 2020 után évi 150 ezer autó legyártására lesz képes, így a kecskeméti gyárak összkapacitása elérheti a 340 ezer autót éves szinten.
Bréking: nagyot nyert Magyarország - Egy új Mercedes gyártása indul Kecskeméten

A Mercedesnek Kecskemét bejött

A Daimler 2008-ban egy 441 hektáros területet vásárolt meg Magyarországon, amiből akkor 160 hektár felhasználása indult meg először. Az itt felépített gyártóüzem 150 ezer autó legyártására volt alkalmas. Később a harmadik műszak bevezetésével, a szokásos leállások elhagyásával, a gyártási és logisztikai folyamatok optimalizálásával 190 ezer autót lehetett előállítani.

Bréking: nagyot nyert Magyarország - Egy új Mercedes gyártása indul Kecskeméten

A gyártás felpörgetésével párhuzamosan emelkedett a vállalat árbevétele, amely 2016-ban 3,4 milliárd euró felett tetőzött, míg az üzemi-és adózott eredmény rendre 80 és 65 millió euró közelében alakult az utóbbi években. 

Bréking: nagyot nyert Magyarország - Egy új Mercedes gyártása indul Kecskeméten

Bréking: nagyot nyert Magyarország - Egy új Mercedes gyártása indul Kecskeméten

És ami kigurul majd

Az új A-osztály többféle erőforrással is elérhető lesz, első körben 1.4 literes (120 kW, 250 Nm) és 2.0 literes (165 kW, 350 Nm) benzinmotorral, valamint 1.5 literes (85 kW, 260 Nm) dízelmotorral árulják majd az új kompakt modellt. Továbbra sem készülnek majd alternatív meghajtású járművek a magyar üzemben.

A Mercedes néhány napja közzétett egy térképet az oldalán, ahol azokat az országokat tüntették fel, ahol elektromos autókat, vagy akkumulátorokat gyártanak majd a jövőben. Ezen a térképen viszont a magyarországi gyár nincs ott.

 

Bréking: nagyot nyert Magyarország - Egy új Mercedes gyártása indul Kecskeméten


Kecskeméten hamarosan egy olyan csúcstechnológiával rendelkező hatékony gyártási egység létesül, ahol a rugalmas termelési rendszerben különböző jármű-architektúrájú és meghajtású modellek gurulnak majd le a szalagról. Az új üzemben, ahol 2020-ban már elindul a termelés, lehetőség lesz akár hibrid, vagy tisztán elektromos modellek gyártására is. Újabb beruházásokkal át lehet állni elektromos autók gyártására is a jövőben. 

(Portfolio, 2018. február 3.)

 

Mellédob még egyet a Kecskeméti Mercedes

Teljesen rugalmas termelési rendre állítja át kecskeméti üzemét a Mercedes, s felépítik a második ütemet, megduplázva a kapacitást.

Nagyon sikeresek a Mercedes-Benz kompakt autói, a gyárak alig győzik kielégíteni a megrendeléseket – nem termelnek raktárra, csak és kizárólag leadott megrendelések után indítják el az autók legyártását, legyen szó magán- vagy flottavásárlóról, írja a Világgazdaság.

A gyár hétéves modellciklussal számol, tehát úgy két év múlva kezdődik a generációváltás, azt követően a jelenlegi 5 helyett már 8 típus alkotja majd az alsó középkategóriás kínálatot. Az eddiginél sokkal nagyobb lesz a variációs lehetőségek száma, amire egyfelől felkészítik a már meglévő kecskeméti üzemet, másfelől felépítik a második ütemet: megduplázzák a kapacitást.

A magyarországi üzem az egyik tesztközpontja az Ipar 4.0-nak nevezett digitalizációnak, amelynek keretében például bevezették azt a rendszert, hogy a szalagon haladó autót egy külön neki dedikált munkaasztal követi. Ezen előre összeállítják a beszerelésre váró alkatrészeket, így nem a szalagon dolgozó munkásnak kell gondolkodnia, hogy hova kell nyúlnia, hanem a megfelelő fakkból kivett alkatrészt kell beszerelnie. Ennek a módszernek az előnye, hogy fel lehet gyorsítani a szalagot.

A munkaasztalokat önjáró robotok mozgatják a futószalag végpontjai és a logisztikai központ között, a felszabadult területen pihenőhelyeket alakítottak ki a munkásoknak, a változatlan hosszúságú szünet idején tehát több időt tölthetnek tényleges pihenéssel, hiszen nem kell olyan messzire menniük.

A meglévő üzemre a közeljövőben még 580 millió eurót költenek, a bővítés központi eleme egy 99 ezer négyzetméteres új karosszériaüzem felépítése, illetve a kínálat átalakulása miatt megteremtik a feltételét a hibrid- és az elektromos autók gyártásának is. Ez csak a kezdet, hamarosan indul az a beruházás, amelynek keretében mintegy 1 milliárd eurós költséggel megvalósítják a második ütemet: egy, a jelenlegi 4000 főt foglalkoztató üzem mellett egy újabb, 2500 főt foglalkoztató gyártóegység létesül.

Ezzel a jelenleginél kétszer nagyobb kapacitású, rugalmas gyár jön létre, ahol nemcsak különböző kompakt autókat tudnak majd gyártani, de eltérő architektúrájúakat, akár hosszmotoros típusokat is. A hangsúly továbbra is a kompakt típusokon lesz idehaza, de így az esetleges keresleti csúcsokat akár a magyar üzem bevonásával tudja majd kielégíteni a Mercedes, nem kell külső partnerekhez fordulnia.

Így indult a gépezet

2009. október 16-án volt a kecskeméti gyár alapkőletétele, két és fél évvel ezután, 2012. március 29-én volt az ünnepélyes gyáravatás, ekkor kezdték a B osztály sorozatgyártását. 2013. január 25-én indult a CLA kupé, harmadik modellként, 2015. január 20-án pedig a CLA Shooting Brake gyártását indították be. 2016. február 15-én készült el a félmilliomodik autó, egy fekete színű CLA. Közel 4000 ember dolgozik az üzemben, tavaly több mint 180 000 autót készítettek.

(Világgazdaság, 2017. június 28.)

Nőtt egy nagyot a Porsche Hungária

Jöttek a családok és ment a flottaértékesítés is. 

Jöttek a családok és ment a flottaértékesítés is. ₪₪₪

A Porsche Hungária tíz százalék körüli növekedéssel, mintegy 35 ezer gépkocsi eladásával zárja a 2017-es esztendőt, írja a Világgazdaság. Eppel János ügyvezető igazgató jelezte, hogy a magyarországi autópiacon 2017-ben várhatóan 112 ezer személygépkocsit és 23 ezernél több kishaszonjárművet helyeznek forgalomba. 

A Porsche Hungária értékesítése 2018-ban tovább bővül, a Volkswagen konszern márkáinak eladásai az összpiacihoz hasonló ütemben, 8-10 százalékkal emelkednek. 

A magánvevők aránya 2017-ben tovább emelkedett, már eléri a 40 százalékot. A hitelfelvételi lehetőségek javulásával súlyuk tovább nőhet. Erős volt 2017 során a flottaértékesítés is. 

A következő időszakban a Porsche Hungária új modellekkel erősít, főleg az SUV-kategóriában. A magyar piac 2017-es bővülésének 70 százaléka az SUV-piac erősödésére vezethető vissza. 

Az ügyvezető igazgató az MTI kérdésére közölte, hogy a dízelmotoroknál még 2016-ban elindult szoftverfrissítési program 70 százaléknál tart, várhatóan a 2018 közepén lezárul. Megjegyezte, az érintett járművek 95 százalékánál végzik el az átalakítást, mivel a tulajdonosok egy része nem igényli, vagy nem elérhető. 

A Porsche Hungária márkakereskedői 2017-ben az előzetes adatok szerint 13 ezer Volkswagent, háromezer Volkswagen-haszonjárművet, több mint kétezer-nyolcszáz Audit, 12 ezer Skodát és közel három és félezer Seatot értékesítettek. Az elektromos jármű eladás 200 darab volt. 

A Porsche Hungária árbevétele a 2017-es esztendőt mintegy 310 milliárd forint árbevétellel zárja.

(Világgazdaság, 2017. december 12.)

A család kedvenc négykerekűje - itthon

Magyarországon a családok kedvenc négykerekűje a Suzuki Vitara. Persze van még más is.

Magyarországon a családok kedvenc négykerekűje a Suzuki Vitara. Persze van még más is. ₪₪₪

2017 első hét hónapjában a céges autóvásárlásokkal együtt összesen több mint 64 ezer új személyautó talált gazdára Magyarországon, ezen belül 27 ezer darab autó jutott magánszemélyekhez, azaz ők fedték le a teljes piac 42 százalékát. A magánszemélyek körében legkedveltebb tíz modellből közel 10 ezer futott az utakra, tehát ez a tíz autó adta a magánszemélyek vásárlásainak 36 százalékát, írja a Napi.hu.

Az első három a Suzuki Vitara, a Suzuki SX Cross és a Dacia Duster. Utánuk jön a Toyota Yaris a negyedik helyen, az ötödik pedig az Opel Astra (J-sorozat), ám a két modell között mindössze két autó a különbség. A Yarisból 719-et, az Astrából 717-et vettek a magánszemélyek.

A Dacia a Dusteren kívül a top tízben szerepel még a Sanderóval és a Logannel. Az Opel pedig a Corsával. Mellettük a Reanult Clio és a Ford Fiesta kapott helyet az elitben. A Ford másik kedvelt modellje, a Focus mindössze 2 autóval maradt le, ebből 553-at adtak el a kereskedők, ezzel pedig a tizenegyedik lett az első héthavi adatok szerint.

És a teljes lista:
Családi top10 kedvenc
Suzuki Vitara 3180
Suzuki SX Cross 1193
Dacia Duster 915
Toyota Yaris 719
Opel Astra 717
Renault Clio 642
Dacia Logan 628
Dacia Sandero 621
Opel Corsa 620
Ford Fiesta 555
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Forrás: Datahouse

A Dacia a Dusteren kívül a top tízben szerepel még a Sanderóval és a Logannel. Az Opel pedig a Corsával. Melletük a Reanult Clio és a Ford Fiesta kapott helyet az elitben. A Ford másik kedvelt modellje, a Focus mindössze 2 autóval maradt le, ebből 553-at adtak el a kereskedők, ezzel pedig a tizenegyedik lett az első héthavi adatok szerint.

(Napi.hu, 2017. augusztus 19., fotó: Napi.hu)

 

Vitték a Suzuki Vitarát

Piacvezető a Suzuki. Családbarát is. Az S-Cross is nagyon ment.

2016-ban a Datahouse statisztikái szerint egészen pontosan 11.266 új Suzukit adtak el a márkakereskedések Magyarországon, ezzel a Suzuki 12 százalékos részesedésével az első volt a személygépjárművek eladási listáján. A márka legjobb éve egyébként 2008 volt, amikor 24.854 autót adtak el, a mélypont pedig 1.598 darabbal 2011, írja a Világgazdaság.

A Suzuki értékesítésében 60-40 százalék a magán-, valamint a céges vevők aránya, miközben a teljes magyarországi újautó-piacon fordított a helyzet, az eladott autóknak mindössze 39 százaléka családi értékesítés.

Krisztián Róbert operatív igazgató szerint a 2016 évi jó eredmény elsősorban a Vitara váratlan sikerére vezethető vissza: 6.538-at adtak el belföldön az Esztergomban gyártott modellből, amely a hazai SUV-piacból 23 százalékos részesedést hasított ki. Népszerű volt a másik esztergomi modell, az S-Cross is, ebből 1.643 darabot adtak el idehaza. A korábbi vezető modell, a Swift gyártása 2016 decemberében leállt a magyarországi gyárban, így importból érkezik majd a piacra 2017 első félévének végén.

A japán gyártó 2013-ban meghirdetett stratégiájának megfelelően évente legalább egy új modellel áll elő. 2017 az Indiában gyártott új Ignissel indul, ebből mintegy 1.000 darab eladására számítanak ebben az évben Magyarországon.

Tóth Péter kereskedelmi igazgató tájékoztatása szerint a bővülő eladásokhoz igazodik a márkakereskedői hálózat, így 2016-ban négy új kereskedés csatlakozott a Suzukihoz.

A Suzuki 2017-ben mintegy közel 12 ezer darab új személyautó eladását tervezi Magyarországon, amivel 11 százalékot meghaladó piaci részesedést érhet el a mára, az előreláthatóan a százezres darabszámot túllépő magyar autópiacon.

(Világgazdaság, 2017. február 17.)

 

A Suzuki Vitara nagyon megy

Három évig faragták a gyárat. 2016-ban 200 ezer felett lesz a darabszám.

Lezárult a Magyar Suzuki Zrt. hároméves gyármodernizációs programja, összegezte Josinobu Abe, a társaság vezérigazgatója. Az esztergomi üzemben 1 milliárd jen (közel 2,9 milliárd forint) értékű beruházás keretében korszerűsítették a gyártást. Az automatizáltság színvonalának érdekében az üzem tevékenysége hatékonyabb, biztonságosabb és környezetbarátabb lett.

Az esztergomi gyár kapacitását most nem bővítették, ez egy korábbi, 2007-ben indított beruházás óta már eléri az évi 300 ezer autót. Indulásakor, 25 évvel ezelőtt a gyár kapacitása még 50 ezer autó volt évente. A fejlesztések nyomán 2016-ban a Magyar Suzuki 210 ezer kocsit gyárt, ez rekord a történetében.

A magyarországi gyár eredményei is hozzájárultak ahhoz, hogy a Suzuki Csoport összesített üzemi eredménye a szeptemberben zárult 2016-os első pénzügyi félévben 14 százalékkal növekedett az előző év hasonló időszakához képest, és elérje a 115 milliárd jent. Ennek a növekedésnek egyik tényezője 2015. óta Esztergomban gyártott városi terepjáró, a Vitara sikere, ebből a modellből 2015-ben mintegy 81 ezret gyártott exportra a Magyar Suzuki.

Magyarországon 2016-ban - október végéig - 45 százalékkal bővült a Suzuki értékesítése, 8.836 járművet adtak el a márkakereskedések. A legkedveltebb modell a Vitara volt, de jól fogadta a piac az új SX4 S-Crosst is, amelynek gyártása a nyár végén kezdődött el Esztergomban.

A márka piaci részesedése Magyarországon ezzel 11,6 százalék lett, visszaszerezve évekkel ezelőtt elveszített elsőségét az új személyautók összesített eladási listáján.

(Origo, 2016. november 16.)

 

 

járgány₪vásár

Szakadék szélét tapogatja a brit autóipar

Egymás után kapja a pofonokat a brit autógyártás. 

Egymás után kapja a pofonokat a brit autógyártás. ₪₪₪

Nincs megállás, Nagy-Britanniában 4 százalékkal csökkent az autógyártás 2019 októberében. Ezzel folytatódott az autóipar lassan két éve tartó, egyre katasztrofálisabbá váló lejtmenete Európa egyik legerősebb országában, írja a Portfolio. A teljes évet vizsgálva még szomorúbb a kép, a megállapodás nélküli Brexit rémképe, valamint a globális autóeladások csökkenése egyaránt komoly nehézségeket okoznak a szektornak.

Néhány nappal ezelőtt a brit autógyártók- és kereskedők szövetsége (SMMT) arra figyelmeztette a döntéshozókat, hogy

MEGÁLLAPODÁS NÉLKÜLI BREXIT ESETÉN HARMADÁVAL ZSUGORODNA A BRIT AUTÓGYÁRTÁS 2024-IG, AMELY A GYAKORLATBAN AZT JELENTENÉ, HOGY CSUPÁN 1 MILLIÓ AUTÓ KÉSZÜLNE A SZIGETORSZÁGBAN.

Várakozásukat újabb katasztrofális adatok erősítették meg: kiderült ugyanis, hogy októberben csupán 135 ezer autó készült Nagy-Britanniában, amely 4 százalékos visszaesést jelent 2018 azonos időszakához képest. Még komorabb a kép, hogyha az év első tíz hónapjának teljesítményét vizsgáljuk: ezek szerint október végéig kicsivel kevesebb, mint 905 ezer autó került legyártásra, amely közel 15 százalékos visszaesést jelent 2018 azonos időszakához képest.

A visszaesés hátterében két dolog állt elsősorban: a megállapodás nélküli Brexit okozta bizonytalanság kedvezőtlenül hatott a hazai autóeladásokra és a globális autópiac lassulása miatt is kevesebb autót kellett legyártani – az Automotive News Europe beszámolója szerint.

Jajong mindenki

A helyzet komolyságát az is jól mutatja, hogy nemrég az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) és az Európai Autóipari Beszállítók Egyesülete (CLEPA), valamint további 21 autóipari szervezet együttes erővel figyelmeztette a döntéshozókat, hogy a megállapodás nélküli Brexit sokmilliárd eurós veszteséget eredményez majd az iparágnak.

Nem véletlen, hogy az autógyártóknak a legnagyobb fejfájást a megállapodás nélküli Brexit rémképe okozta és okozza a mai napig. Egészen mostanáig nem lehet biztosat tudni arról, hogy milyen körülmények között hagyhatják el a britek az Európai Uniót. Az idő előrehaladtával pedig megnőtt a megállapodás nélküli Brexitnek a valószínűsége, amelyet korábban szinte teljesen elképzelhetetlennek tartott mindenki.

(Portfolio, 2019. december 1.)

 

Brexit: esik vissza a brit autógyártás

Tovább zsugorodott a brit autógyártás.

Nagy-Britanniában tovább zsugorodott az autógyártás 2019 májusában, és ezzel már a tizenkettedik egymást követő hónapban mértek visszaesést, írja a Világgazdaság az MTI nyomán. 

A brit autógyártók és -kereskedők szövetségének (SMMT) az adatai szerint májusban 116 ezer autó készült Nagy-Britanniában, ami 15,5 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. Áprilisban még ennél is jelentősebben, a globális pénzügyi válság óta legnagyobb mértékben, 44,5 százalékkal esett az autógyártás.

Májusban az exportra szánt autók gyártása 12,6 százalékkal, 94 ezerre csökkent, a belső piacra készült autók száma pedig 25,9 százalékkal, 22 ezerre mérséklődött.

 

Az SMMT ezt elsősorban arra vezette vissza, hogy az eredetileg március 28-ára tervezett Brexit miatt a gyártók ideiglenesen leállították a termelést.

Az autógyártók általában nyárra időzítik a leállást és küldik el dolgozóikat nyári szabadságra, idén azonban a Brexit eredeti, március végi időpontja miatt például a Jaguar Land Rover, a BMW és a Peugeot is előre hozta ezt az időpontot.

Az idei első öt hónapban összesen 557 ezer 295 autó készült Nagy-Britanniában, ami 21 százalékkal kevesebb a tavalyi azonos időszakkal összevetve. 

A brit szakmai szövetség kimutatása szerint tavaly ötéves mélypontra, 1,52 millióra csökkent a Nagy-Britanniában gyártott autók száma, ami 9,1 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. Legutóbb 2013-ban állítottak elő ennél kevesebb személyautót a brit autógyárak. Egyes szakértők azzal számolnak, hogy idén a tavalyinál 11 százalékkal kevesebb autó készül majd Nagy-Britanniában. Az autógyártás adja a brit feldolgozóipar 9 százalékát.

(Világgazdaság, 2019. június 30.) 
 

Brexit: megszívják a brit autógyártók

Felére esett a beruházás a brit autóiparban.

A 2017 azonos időszakához képest csaknem 50 százalékkal zuhant a brit autóiparban a beruházások értéke a 2018-as év első felében, mindenekelőtt a brit EU-tagság megszűnésének folyamatát övező bizonytalanságok miatt – áll a brit autógyártók és -kereskedők szövetségének (SMMT) féléves összesítésében, írja az Origo az MTI nyomán. A szervezet határozottan felszólítja a brit kormányt arra, hogy tartsa fenn Nagy-Britannia tagságát az EU vámuniójában.

Az SMMT kimutatása szerint a brit autóipar cégei a 2018-as év első napjától június 21-éig 347 millió font (128 milliárd forint) értékben jelentettek be új beruházási terveket gyártóüzemek létesítésére, gépek, szerszámok és egyéb berendezések beszerzésére, valamint új modellek bevezetésére és meglévő modelljeik frissítésére.

Az autóipari szövetség adatai szerint a 2017 első fél évében ugyanilyen célokra az ágazat vállalkozásai 647 millió font (238 milliárd forint) értékben ismertettek új beruházási terveket.

A SMMT jelentésben olyan brexit-megállapodás elérésére szólítja fel a brit kormányt, amelyben a "minimális cél" Nagy-Britannia tagságának fenntartása az Európai Unió vámuniójában, és amely az EU egységes belső piacának előnyeit is változatlanul megőrzi.

A konzervatív párti brit kormány brexit-stratégiájának azonban éppen az az egyik sarkalatos eleme, hogy Nagy-Britannia nemcsak az Európai Unióból, hanem az EU egységes belső piacáról és a vámunióból is kivonul.

London érvelése szerint ugyanis a további brit tagság e két integrációs szerveződésben olyan feltételrendszerek teljesítését jelentené – mindenekelőtt a bevándorlás szabályozásában és az unión kívüli országokkal fenntartott kereskedelmi kapcsolatokban –, mintha meg sem szűnne a brit EU-tagság.

Mike Hawes, az SMMT vezérigazgatója azonban a szervezet jelentéséhez fűzött kommentárjában úgy fogalmaz, hogy a brit autóipari ágazat számára a felvirágzást jelentette a brit tagság az EU vámuniójában és egységes belső piacán, és e tagság alternatívájaként nincs olyan hiteles "B-terv", amely ugyanilyen súrlódásmentes kereskedelmet adhatna.

Hawes szerint reálisan arra sem lehet számítani, hogy a világ más térségeivel elérhetők olyan kereskedelmi megállapodások, amelyek ugyanolyan előnyöket nyújthatnának, mint az Európai Unióval folytatott hatalmas értékű kereskedelem.

A brit autóipari szövetség vezetője szerint mindezek alapján a brit kormánynak újra kell gondolnia álláspontját Nagy-Britannia jövőbeni vámuniós tagságával kapcsolatban.

A brit kormány címére egymás után érkeznek a hasonló figyelmeztetések a brit feldolgozószektor más ágazatainak legnagyobb cégei részéről is. A múlt héten a Siemens német ipari konglomerátum 15 ezer alkalmazottat foglalkoztató nagy-britanniai érdekeltségének vezérigazgatója, Jürgen Maier a BBC-nek nyilatkozva úgy fogalmazott: ha a brexit "jelentős súrlódásokat" okoz a cég révén Nagy-Britannia és a kontinens között szállított óriási mennyiségű részegység határforgalmában, és ez komoly költségnövekedéssel jár, ezt a cég "a nagy-britanniai beruházások elleni érvnek" tekintené. A megoldást Maier szerint is az jelentené, ha Nagy-Britannia az EU vámuniójában maradna.

Az Airbus európai repülőgépgyártó konzorcium ugyancsak a múlt héten közölte, hogy kérdésessé válna további jelenléte a brit gazdaságban, ha Nagy-Britannia a jövőbeni kapcsolatrendszer feltételeiről szóló megállapodás nélkül távozik az Európai Unióból. Az Airbus 25 nagy-britanniai telephelyétől közvetve vagy közvetlenül 100 ezer brit munkahely függ.

(Origo, 2018. június 26.)

 

A briteknek sem kell a dízel

Visszahúzta az autóvásárlást Nagy-Britanniában a dízelek. Nem kellettek.

Erősen csökkent márciusban a forgalomba állított új gépkocsik száma Nagy-Britanniában, jórészt a dízelüzemű autók iránti kereslet megcsappanása miatt, írja a Világgazdaság, az MTI nyomán.

A Society of Motor and Traders (SMMT) szakmai szövetség közlése szerint a gépkocsi eladások 16 százalékkal, 474 ezerre estek vissza 2018 márciusában.

A dízelüzemű járművek értékesítése 37 százalékkal csökkent 2017 márciusához képest, arányuk az összes eladott autóhoz viszonyítva 32 százalékra zsugorodott az egy évvel korábbi 44 százalékról.

A benzinüzemű autók értékesítése ugyanakkor 0,5 százalékkal nőtt márciusban.

A brit kormány áprilistól különadót vetett ki a dízelüzemű gépkocsikra, környezetvédelmi okokból. Feltehetően ez is számított.

(Világgazdaság, 2018. április 6.)

 

Nem izgatja a Brexit a brit autóvásárlókat

2017-ben rekordot döntöttek az új autók Nagy-Britanniában.

2016-ban rekordszámú új autót helyeztek forgalomba Nagy-Britanniában. A Brexit nyomán borúlátó gazdasági előrejelzésekre rácáfolva rekordszintre emelkedett a forgalomba helyezett új autók száma 2016-ban Nagy-Britanniában, számol be az autópiaci fejleményekről a Világgazdaság.

2016-ban már sorban az ötödik éve emelkedett Nagy-Britanniában a forgalomba helyezett új autók száma. A Society of Motor Manufacturers and Traders (SMMT) szakmai szervezet honlapján közzétett kimutatás szerint 2016-ban 2,7 millió új autót helyeztek forgalomba, 2,3 százalékkal többet az előző évinél. Decemberben viszont az előző év utolsó hónapjához képest 1 százalékkal, 178 ezerre csökkent a forgalomba helyezések száma.

A dízel autók száma 0,6 százalékkal, 1,3 millióra emelkedett, részarányuk 48 százalékra csökkent a 2015-ös 49 százalékról. A benzinüzemű járművek száma 2,7 százalékkal, 1,3 millióra emelkedett, részarányuk 49 százalékra nőtt.

Alternatív hajtású járművet 89 ezret értékesítettek 2016-ben Nagy-Britanniában, 22 százalékkal többet, mint 2015-ben. Részarányuk 3,3 százalékra emelkedett 2,8 százalékról az újonnan forgalomba helyezett járművek között. A forgalomba helyezett plug-in hibrid autók száma 42 százalékkal emelkedett, a teljesen elektromos autóké pedig 3,3 százalékkal. A brit utakon közlekedő teljesen elektromos autók száma több mint tízezerrel gyarapodott 2016-ban.

A brit autópiac a világon az egyik legváltozatosabb modellkínálattal rendelkezik: 44 márka közel négyszáz modellje közül lehet választani. A kínálat 2017-ben is jónak ígérkezik, hiszen 70 új modell bemutatását jelentették be az elkövetkező 12 hónapra.

(Világgazdaság, 2017. január 5.)

Leereszt a Michelin

Gyárakat zár be a Michelin. 

Gyárakat zár be a Michelin. ₪₪₪

A már korábban bejelentett németországi üzembezárás mellett az ázsiai gyártók konkurenciája miatt leállítja a termelést egy franciaországi üzemében is a Michelin gumiabroncsgyártó vállalat, írja a Napi.hu.

A cég bejelentése szerint 2020 végéig leállítja a termelést a franciaországi La Roche-sur-Yon városban működő, hatszáz alkalmazottat foglalkoztató üzemben. Az üzembezárással járó munkaügyi költségekre a Michelin 120 millió eurót különített el. Az alkalmazottak elhelyezésére "külső és belső" megoldásokat keresnek és megkezdték a tárgyalásokat a szakszervezetekkel.

A Michelin ezelőtt jelentette be a németországi Hallstadt bei Bamberg városban ötven éve működő üzeme bezárását. A 860 alkalmazottat foglalkoztató üzemben 2021 elejéig fokozatosan leállítják a gyártást.A franciaországi és a németországi üzem bezárását az ázsiai gyártók által támasztott "extrém erős konkurenciával" indokolta a francia vállalat - írta az MTI.

(Napi.hu, 2019. október 10.)

Nyomják az autókat a román gyártók

Ontják magukból az autókat a román gyárak. 

Ontják magukból az autókat a román gyárak. ₪₪₪

2019 első nyolc hónapjában 4,6 százalékkal bővült a román járműgyártás az egy évvel korábbihoz képest - derült ki a román gyártók érdekeit képviselő egyesületek révén közölt adatokból - írja a Napi.hu az MTI nyomán.

A francia Renault tulajdonában levő Dacia és az amerikai Ford romániai üzemeiben összesen 317.494 járművet gyártottak a 2019 január és augusztus közötti időszakban, éves összevetésben 4,6 százalékkal nőtt a gyártás. 

A romániai gépkocsigyártók egyesületének (ACAROM) csütörtökön közzétett adatai szerint a Dacia 7,7 százalékos éves növekedéssel 228.180 járművet gyártott az első nyolc hónapban. A román autógyártók és importőrök egyesülete (APIA) a hét elején közölte, hogy a Ford ugyanebben az időszakban 2,4 százalékkal kevesebb, 89.314 járművet szerelt össze a Dél-Romániában található craiovai üzemében.

2018-ban - egész évben - mintegy 477 ezer járművet gyártottak Romániában, 31 százalékkal többet a 2017-esnél.

2019 első nyolc hónapjában az eladott új autók száma 9 százalékkal, 129.759-re nőtt Romániában a korábbi év azonos időszakához mérten. Ebből 110.998 volt személygépkocsi - 10,6 százalékos növekedés -, míg az új haszongépjárművek értékesítése minimálisan, 0,1 százalékkal emelkedett.

 (Napi.hu, 2019. szeptember 19.)

 

Meglépett a román autópiac

2017 első nyolc hónapban az új járművek eladása 12 százalékkal nőtt Romániában. Vezet a Dacia.

A 2016 azonos időszakához mért növekedés nagyját főleg a személygépkocsik adták, amelyek értékesítése 14,5 százalékkal nőtt. Összesen 98 ezer új járművet adtak el, amiből 83 százalék, vagyis 81 ezer személygépkocsi volt. A vásárlók 64 százaléka jogi személy, az eladott új autóknak pedig 36 százaléka jutott magánszemélyek tulajdonába, ami az előző évekhez képest jelentős növekedést jelent, írja a Napi.hu, az MTI tudósítása nyomán.

A  román autógyártók és -importőrök szövetsége szerint a magánszemélyek vásárlási kedvének növekedése azt mutatja, hogy már nem meghatározó a kormány által finanszírozott roncsautó-program. Az elmúlt években magánszemélyek szinte kizárólag a nyolc évnél öregebb autók lecserélése után kapott utalvánnyal vásároltak új személygépkocsit.

A legtöbb új járművet, több mint 26 ezret a Dacia adta el, második a Volkswagen közel 10 ezer eladott autóval. A Dacia megőrizte piaci elsőségét, mintegy 30 százalékos részesedéssel.

A járművek származási helye szerint 27 százalékát Romániában gyártották, mintegy 23 százalékát Németországban, 11 százalékát Csehországban, 8 százalékát Spanyolországban és 7 százalékát Törökországban.

Az új járművek eladása mellett jelentősen megugrott a használt gépkocsik forgalomba helyezése is. Az első nyolc hónapban 338 ezer használt járművet helyeztek forgalomba, ami ötszörös növekedést jelent a tavalyi azonos időszakhoz mérten. Ezt a látványos bővülést az idézte elő, hogy februárban a kormány eltörölte a környezetszennyezési adót, így a használt gépkocsik forgalomba helyezése jelentősen olcsóbbá vált.

(Napi.hu, 2017. szeptember 20.)

 

Esik a román autógyártás 

Az import azonban szépen nő.

2016 első hét hónapjában 8 százalékkal csökkent Romániában a járműgyártás volumene, a román autógyártók és importőrök egyesületének adatai szerint.

A vizsgált időszakban 231 ezer járművet gyártottak Romániában, ebből több mint 205 ezer a francia Renault tulajdonában levő Dacia. A többi 26 ezer jármű az amerikai Ford craiovai üzemének gyártósorain készült. A Ford egyetlen modellt, a B-Maxot szereli össze romániai üzemében.

A Dacia modelljei közül a Duster hobbiterepjáró iránt mutatkozik nagy kereslet, ebből 15 százalékkal többet, 120 ezret gyártottak.

A romániai járműexport 8 százalékkal, 209 ezerre csökkent 2015. első hét hónapjához mérten. A Dacia Dusterből 16 százalékkal többet exportáltak, a többi modell esetében viszont visszaesést jegyeztek. A Romániában gyártott járművek 90 százalékát exportálták, ez az arány megegyezik a 2015. évivel.

Miközben a Romániában előállított járművek eladása mintegy 8 százalékkal esett vissza a román piacon, az importból származóké csaknem 24 százalékkal nőtt 2015 első hét hónapjához mérten.
(HVG, 2016. augusztus 17.)

 

Csökkent az autógyártás Romániában

Az export is csökkent, de a román autóvásárlások nőttek.

2014 első nyolc hónapjában 8 százalékkal csökkent a gépkocsigyártás Romániában, a román autógyártók és -importőrök egyesületének adatai szerint. A statisztikai adatok alapján az első nyolc hónapban 252 ezer darab járművet gyártottak, amelynek 85 százalékát a francia Renault tulajdonában lévő Dacia márka adta, közel 15 százalékát pedig a Ford.

A legtöbb példányt a Dacia Dusterből gyártották, több mint 101 ezret. Külföldre 232 ezer autót exportáltak Romániából, ami 2,2 százalékos visszaesést jelent az előző év hasonló időszakában jegyzett adathoz képest. Külföldre a Dusterből adtak el a legtöbbet (96 ezer járművet), majd a Dacia másik típusa, a Logan (46 ezer) és a Ford B-MAX (38 ezer) következik.

Az új gépkocsik eladása Romániában 29,2 százalékkal, 64 ezerre nőtt a tavalyi év azonos időszakához képest. Az eladott gépkocsik 71 százalékát jogi személyek vásárolták meg, így főleg a cégek húzzák a román gépkocsi piacot. 

Még mindig sok használt autót iratnak forgalomba a románok, ezekből háromszor több közlekedik az utakon, mint az új járművekből.

(Magyar Nemzet, 2014. szeptember 17.)

 

Hullámzik a román autópiac

Az értékesítés nőtt, a gyártás csökkent.

Romániában egyharmaddal nőtt az új autók eladása 2014. első félévében, ugyanakkor az autógyártás több mint 6 százalékkal csökkent a tavalyi hasonló időszakhoz képest.

A romániai autógyártók és -importőrök egyesületének adatai szerint 2014. első hat hónapjában 47 ezer új járművet adtak el Romániában, ami 32,4 százalékos növekedés a tavalyi év azonos időszakához képest.

A személygépkocsik értékesítése 35,7 százalékkal nőtt, összesen 39 ezer autót adtak el a 2013. évi 29 ezerhez képest. A többi járművet a nagy- és kisbuszok, továbbá a haszongépjárművek és a teherautók teszik ki.

A román autópiac növekedése elsősorban a jogi személyeknek köszönhető, mert az eladott új autók 72 százalékát ők vásárolták meg annak ellenére, hogy júniusban kiegyensúlyozottabb volt - 64-36 százalék - a gépkocsit vásárló jogi és a magánszemélyek közötti arány.

A magánszemélyek esetében az eladásokat a roncsautóprogram ösztönzi, amelyet a román kormány 2014-ben is folytat.

Az első félévben a román gépkocsigyártás 6,3 százalékkal esett vissza, miután 210 ezer járművet állítottak elő. Ennek 85 százalékát a Dacia gyártotta, csaknem 15 százalékát az amerikai Ford és négy teherautót a brassói Roman gyár. A román gépkocsi kivitel 2,5 százalékkal nőtt, 193 ezer autót értékesítettek külföldön.

(HVG.hu, 2014. július 16.)

A Volkswagenre ragadt a Toyota

A Toyota feljött a Volkswagen mögé. 

A Toyota feljött a Volkswagen mögé. ₪₪₪

2019 első felében elveszítette 2018-as második helyezését a globális autóeladásokban a Nissan-Renault-Mitsubishi autóipari szövetség és a harmadik helyen végzett a Volkswagen és a Toyota mögött, írja a Világgazdaság. 

A japán Nissan Motor Co., a francia Renault SA és a japán Mitsubishi Motors Corp. autóipari vállalatok között fennálló, részvény-kereszttulajdonlással megerősített csoport 5,2 millió autót értékesített a január-júniusi periódusban, 5,9 százalékkal kevesebbet a 2018-asnál.

A Volkswagen AG összes márkájából 5,4 millió autót adott el az év első felében, 2,8 százalékkal kevesebbet mint 2018 első felében.

Fotó: AFP

A Toyota Motor Corp. érdekeltségeivel, a Daihatsu Motor Co. autógyárral és a Hino Motors Ltd. teherautó gyártóval együtt 5,3 millió járművet adott el 2019 első felében, 2 százalékkal többet a tavalyinál.

2018 egészében a Volkswagen AG volt a világ legnagyobb autógyártója 10,8 millió, a korábbi évinél 70 ezerrel több autó eladásával. A Nissan-Renault-Mitsubishi 10,76 millió autót adott el 2018-ban, 1,4 százalékkal többet az előző évinél, a Toyota pedig 10,6 milliót a 2017-es 10,4 millió után.

A Nissan 2,6 millió autót értékesített 2019 első hat hónapjában, 7,9 százalékkal kevesebbet az egy évvel korábbinál, a Renault eladásai 6,7 százalékkal 1,9 millióra csökkentek, a Mitsubishi eladásai viszont 5 százalékkal 647 ezerre emelkedtek.

(Világgazdaság, 2019. július 30.)

 

A Toyota már csak a harmadik

2018-ban is a Volkswagen adta el a legtöbb autót a világon.

Úgy tűnik, meg sem kottyant nekik a dízelbotrány, ugyanis a német konszern zsinórban az ötödik évben első, bár tavaly megszorította a Renault, a Nissan Motor és a Mitsubishi Motors szövetsége, a Toyota pedig egy hellyel hátrébb szorult, írja az Origo. 

A Volkswagen közölte, hogy minden márkáját beleértve 10,8 millió járművet értékesített 2018-ban, 0,9 százalékkal többet, mint 2017-ben. A Scania és a MAN nehézgépjárműveit nem számolva a Volkswagen-csoport 10,6 millió személyautót és könnyű haszongépjárművet adott el, ami elég volt az elsőség megtartásához.

A január végén közzétett adatok szerint a Renault-Nissan-Mitsubishi Szövetség együttesen 10,7 millió járművet- személyautót és könnyű haszongépjárművet - értékesített 2018-ban, ami 1,4 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi számot.

A Nissan globálisan 5,6 millió autót adott el, ez közel 3 százalékkal kevesebb mint egy évvel korábban. A Mitsubishi 1,2 millió, a Renault pedig 3,9 millió járművet értékesített, ami 18, valamint 3 százalékos emelkedést jelent éves összevetésben.

A világranglistán második helyről a harmadikra szorult vissza a japán Toyota, amely 10,6 millióra növelte értékesített járműveinek számát. A Hino Motors haszongépjárműveit nem számolva a Toyota és a Lexus 10,4 millió járművet adott el 2018-ban.

(Origo, 2019. január 31.)

 

Nyomulnak az ázsiai autógyártók

A Suzuki is a top'10ben, amit a VW vezet. Kína 10% felett. Egymaga ennyi.

Világszerte 44 millió autó fogyott 2018 első felében, ennek több mint a harmada magas építésű szabadidő-autó. A Suzuki bekerült a 10 legnagyobb gyártó közé.

2018 első félévében 44 millió új autót értékesítettek a világon, ami3,6 százalékos bővülést jelent 2017-hez képest. A legnagyobb piac továbbra is Kína (12,23 millió autó, +3,9 %), utána Európa (9,77 millió, +3,0 %) és az Egyesült Államok (8,62 millió, +2,0 %), Dél-Amerika (2,83 millió) és Japán (2,69 millió,-2,0 %) következik.

A legnépszerűnn autókategóriák FORRÁS: JATO DYNAMICS

Japán az egyetlen nagy piac a világon, ahol a szabadidő-autók (SUV-ok) még mindig nem túl népszerűek,mindössze a piac 12 százalékát adják, holott a világátlag közel 36 százalék. Japánon kívül még Dél-Amerikában és Indiában sem túl népszerűek ezek a járművek, egyébként a világon mindenhol egyre keresettebbek.

A SUV-penetráció egyre nagyobb mértéket ölt FORRÁS: JATO DYNAMICS

A legnépszerűbb szegmens is a szabadidő-autóké, mivel14,95 milliót adtak el belőlük a világon, ami 14 százalékos növekedést jelent egy év alatt.Ezen a kategórián belül a közepes méretű C-SUV-okból fogyott a legtöbb (5,92 millió), de a legnagyobb növekedést a kisebb B-SUV-ok érték el (25 %-ot).

A 10 legnépszerűbb típus FORRÁS: JATO DYNAMICS

Alsó-középkategóriás, azaz VW Golf méretű normál kompakt autóból 7,1 millió,kisautóból 5,4 millió, középkategóriásból 3,45 millió, egyterűből 3,13 millió, miniautóból 2,63 millió, pickupból 2,52 millió fogyott. Ezek mellett gazdára talált még 1,21 millió felső kategóriás autó, 264 ezer sportautó és 192 ezer nagy luxusautó is.

Az 50 legnépszerűbb típus FORRÁS: JATO DYNAMICS

A gyártók között a VW-konszern vezet 5,45 millió eladott autóval(+7 %), őket a Renault-Nissan (4,915 millió, +4 %) és a Toyota (+2 %) követi a dobogón. Érdekesség, hogy a Suzuki kétszámjegyű növekedést produkálva bekerült a 10 legnagyobb autógyártó közé. Figyelemre méltó, hogy a kínai gyártók már a teljes értékesítés 11 százalékát adják.

Ford F-series FORRÁS: FORD

A világ legnépszerűbb autótípusainak listáját továbbra is a Ford nagy pickupja, az F-széria vezeti (534 ezer). Erre magyarázat, hogyez Amerika kedvenc autója évtizedek óta.A második helyen a Toyota Corolla (Auris nélkül, 478 ezer), a dobogó harmadik fokán a Volkswagen Golf (431 ezer) található, és még a negyedik helyet is egy kompakt autó, a Honda Civic (412 ezer) szerezte meg.

FORRÁS: TOYOTA

Érdekesség, hogy a SUV-ok kirobbanó népszerűsége ellenére a legjobban fogyó ilyen autó, a Toyota RAV4 csak az ötödik helyet érte el 395 ezer darabbal.

(Origo, 2018. augusztus 17.)

 

Toyota Corolla még mindig

Pickup, Suv: nagyon mennek. Kínáé a legnagyobb autópiac. Dél-Amerika szárnyalt. A Brexit lehúzott.

A 2017-es toplistán ismét egy olyan autó végzett az élen, amit Európában nem is lehet kapni, írja az Origo. A JATO Dynamics adatai szerint 2017-ben 86 millió új személyautót és kishaszonjárművet adtak e la világon, ami 2,4 százalékos növekedést jelent 2016-hez képest.

Amerika nem ment

Kína 2010-ben előzte meg az Egyesült Államokat, amivel a világ legnagyobb autópiaca lett, és 2017-ben megerősítette ezt a pozícióját a 26 millió darabos új autó eladással, ami 8 millióval múlta felül az USA teljesítményét. Kínában roppant népszerűek a kompakt szabadidő-autók és a miniautók, a helyi gyártók olcsó villanyautói és persze a méregdrága luxusmodellek is.

FORRÁS: JATO DYNAMICS

Viszont a kínai autópiac bővülése jelentősen lelassult, már csak 2 százalékos volt 2016-hoz képest. Igaz,az Egyesült Államokban még a növekedés sem jött össze, ugyanis tavaly 17,2 millió autó fogyott a 2016-os 17,5 millióval szemben. Ez volt az első év a 2008-as gazdasági válság óta, hogy csökkentek az eladások az országban. Csak a pickupok és a SUV-ok iránt nőtt itt a kereslet (5,8, illetve 4 százalékkal), ez a két szegmens több mint az eladások felét tette ki.

Dél-Amerikában viszont szárnyalt a piac, a kontinens eladásai 14,6 százalékkal nőttek, de még mindig csak 3,4 millió autó fogyott összesen. Brazíliában 9, Argentínában 26, Chilében 22 százalékkal nőtt az újautó-piac.

Bezavart a Brexit

A legnagyobb csökkenést érdekes módon a brit autópiac szenvedte el, a Brexit miatti bizonytalanság és a frissen kivetett adók miatt 5,4 százalékkal csökkent az új autók eladása, de még így is 2,9 millió talált gazdára, vagyis közel annyi, mint egész Dél-Amerikában.

Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság mellett még Mexikóban és Dél-Koreában csökkentek jelentősen az eladások 5, valamint 1,8 százalékkal. Európában 21 millió autó fogyott, ami 3,5 százalékos növekedést jelent 2016-hoz képest.

Oroszországban 12, Olaszországban 7, Franciaországban 5, Németországban 2,8 százalékkal tudott növekedni a kereslet, utóbbi maradt Európa legnagyobb piaca 3,7 millió autóval. Indiában 8,8 százalék (400 ezer autó) volt a növekedés 2017-ben, amivel az ázsiai ország átvette a globális 4. helyet Németországtól.

Továbbra is tarolnak a SUV-ok

Az egyterűek, buszlimuzinok kereslete 10 százalékkal csökkent, főleg a SUV-ok előretörése miatt, utóbbiak piaca ugyanis 13 százalékkal nőtt 2017-ben. Összesen 27,8 millió SUV fogyott a világon, ami azt jeleni, hogy minden harmadik autó ilyen volt. Ez már egy régóta tartó trend, amibe már India, Brazília és délkelet-Ázsia is becsatlakozott. Nyugat-Európa 29 országából 23-ban a SUV-ok szegmense nőtt a legjobban.

A legnépszerűbb szegmensek. A szabadidő-autók az egész piac harmadát teszik ki, a Golf-méretű kompakt autók csak a 18 százalékát FORRÁS: JATO DYNAMICS

A kínai piac erejének köszönhetően a leggyorsabban növekvő terület mégsem ez, hanem a luxusautóké volt, persze itt könnyű nagy különbségeket elérni, mert viszonylag alacsony bázisról indultak. A világ legkeresettebb luxusautója a Mercedes-Benz S-osztály volt 72 ezer eladott autóval.

Európából nézve hihetetlennek tűnik, de a prémiumautók top10-es globális eladási listájába három Cadillac modell is befért. Nálunk az amerikai luxusmárkát már régóta nem is forgalmazzák, de Kínában igen népszerűek az autóik az újgazdagok körében, akárcsak a Lincolnok.

Az egykor legnépszerűbb osztályból, az alsó-középkategóriából (Corolla, Golf, Focus) közel 15 millió fogyott, ami 4,5 százalékos csökkenést jelent. Erről is a SUV-ok tehetnek. Nagyot csökkent a sportautók piaca is, főleg a Chevrolet Corvette, a Ford Mustang és az Audi TT keresletének csökkenése miatt, igaz, a Mazda MX-5 szép eredményt ért el 40 ezer eladott autóval.

Népszerűbbek a villanyautók, de az 1 százalékot sem érik el

A világon eladott autók 72 százaléka benzines volt, 16 százaléka dízel, a többi 12 százalékon osztoznak a különböző alternatív hajtásmódok. A benzines autók piacán 3 százalékkal nőtt a kereslet,a dízelek iránt közel 4 százalékkal csökkent,de a három gázolajos autóból kettő még mindig Európában talál gazdára. Az alternatív hajtású autók kereslete jelentősen, 27 százalékkal nőtt, nagyrészt a hibrid és tisztán elektromos autók egyre növekvő népszerűsége miatt.

Már a teljes eladások 4 százalékát (3,6 millió autó) teszik ki a különböző villanymotorral szerelt járművek, ezen belül a sima hibridek aránya közel 70 százalék, a legnépszerűbb ilyen autó a 210 ezer példányban fogyott Toyota Prius. Konnektoros hibridből 417 ezer fogyott 2017-ben a világon, a legnépszerűbb ilyen tölthető hibrid a Toyota Prius Plug-in 52 ezer darabbal.

Tisztán elektromos hajtású autóból 668 ezer darab fogyott,ami a teljes piac 8 ezrelékét sem éri el. Ebben az osztályban meglepetésre nem a kifutó Nissan Leaf, hanem a jóval olcsóbb (kb. 6 millió forintba kerülő) kínai BAIC EC volt a legnépszerűbb autó 78 ezer darabbal, őt követte a Tesla Model S 47 ezerrel, és csak a dobogó legalsó fokára fért fel a Nissan 46 ezerrel. A tisztán villanyautók fele Kínában talál gazdára, a világ legnépesebb országában egy év alatt közel megduplázódott a villanyautók iránti kereslet.

Egy pickup mind fölött

A legnépszerűbb márkák és típusok listájaFORRÁS: JATO DYNAMICS

A világ legnépszerűbb autója a Ford F-150 pickup,amiből 1 millió darabot adtak el 2017-ben, ennek 80 százalékát az Egyesült Államokban. A dobogóra felfért még a Toyota Corolla és a Volkswagen Golf is 924 és 867 ezer darab autóval, de a negyedik helyen már egy SUV-ot találunk, a Nissan X-Trailt.

(Origo, 2018. február 21., Gulyás Péter írása)

 

A földkerekség legnagyobb autógyártói

Top'10. Az annyi, mint 35 millió darab.

A világ 10 legnagyobb autógyártójáról adott közre egy kis ismertetést a Portfolio. Az első a Renault csoport. Íme az összegzés:

1. Renault / Nissan / Mitsubishi

A Volkswagen és a Toyota harcolt az elmúlt években az elsőségért, amiből most a Renault, Nissan és Mitsubishi-együttműködés került ki nevető harmadikként. 5,1 millió értékesített járművel az első lett a francia-japán hármas. A francia márka az európai autópiac fellendüléséből profitált és ennek köszönhetően globális értékesítéseit 10 százalékkal tudta növelni.

2. Toyota

A Toyota folyamatosan harcban van az első helyért, de most a versenytársak voltak az erősebbek. Három százalékkal nőttek az eladásai, 5,1 millióra, amivel a második helyet szerezte meg. 

Itt a világ 10 legnagyobb autógyártója!

3. Volkswagen

Az eladott autók száma alapján a Volkswagen a harmadik legnagyobb autógyártó volt az első félévben, 4,9 millió járművel. 

Itt a világ 10 legnagyobb autógyártója!

4. General Motors

4,5 millió autót adott el az amerikai autógyártó, ahol az elmúlt évek a fordulatról szóltak a 2009-es csődvédelem után. A csoport kivonult Európából, miután megegyezett az Opel eladásáról. A cég mottója, hogy a profitabilitás az első a volumen helyett, így szívesen beáldozzák a veszteséges márkát és egy kis piaci részesedést az értékesítésből, cserébe a magasabb profit marzsokért. Az év első felében 2 százalékkal csökkentek az értékesítések. 

Itt a világ 10 legnagyobb autógyártója!

5. Hyundai-Kia

A dél-koreai csoportnak jó féléve volt, 8 százalékkal ugrottak meg az eladásai, 3,6 millió járművet értékesítettek. 

Itt a világ 10 legnagyobb autógyártója!

6. Ford

Bár a Ford eladásai csökkentek az első félévben, még mindig bekerült a világ 10 legnagyobb autógyártója közé: 3,4 millió eladott autóval a hatodik helyet szerezte meg. 

Itt a világ 10 legnagyobb autógyártója!

7. Honda

A japán autógyártó főleg a hazai piacán és az Egyesült Államokban sikeres. Az év első felében 5 százalékkal nőttek az eladásai, így 2,6 millió autót értékesített. 

Itt a világ 10 legnagyobb autógyártója!

8. FCA Fiat-Chrysler

2,2 millió autót értékesített az olasz-amerikai autógyártó, amely olyan márkákért felel, mint a Jeep szabadidős-terepjáró, vagy a Maserati. A cég gyengén teljesít a főbb növekedési piacokon, ezért értékesítései nem tudtak növekedni. 

Itt a világ 10 legnagyobb autógyártója!

9. PSA

A fő márkákon kívül, mint a Peugeot és a Citroen, az Opel is a francia cégcsoport része lesz majd néhány héten belül. Összesen 1,6 millió autót adtak el. 

Itt a világ 10 legnagyobb autógyártója!

10. Suzuki

A japán autógyártó 1,5 millió autót adott el világszerte az első félévben. Nagy kitettséggel rendelkezik az indiai piacon, ennek köszönhetően pedig a versenytársaknál dinamikusabban, nyolc százalékkal növekedtek az eladásai. 

Itt a világ 10 legnagyobb autógyártója!

(Portfolio, 2017. augusztus 27, fotó: Shutterstock)

 

A Renault-Nissan a csúcson

Rekord jó első féléve volt 2017-ben, át is vette a vezetést a világ autógyártói között a Renault-Nissan.

Az egy ideje már a VW és a Toyota vetélkedéséről szóló versenyben új szereplő tört a csúcsra, a Renault-csoport, írja a Totalcar.

452332992.0

 2017 júliusának végére az autógyártók nagy része kiadta első hat hónap alapján összesített eredményeit. A féléves állás első négy szereplőjének léte nem meglepő, a sorrend viszont annál inkább. Az utóbbi években megszokottá vált, hogy a Toyota és a Volkswagen-csoport szoros meccsben elhozza az első két helyet az autóeladásokban. Jellemzően - ha kicsivel is, de - a japánok szoktak elöl végezni, utánuk a német óriáskonszern, majd a General Motors. Ezt forgatta fel alaposan a Renault és a Nissan közös konszernje.

Az eladásokat tekintve az első helyhez a csoportnak hat hónap alatt összesen 5,27 millió autót kellett eladnia. A második VW-csoport ezzel szemben 5,16 millió, a harmadik Toyota 5,13 millió, míg a negyedik General Motors 4,68 millió autót adott el június végéig bezárólag idén.

A Renault-csoport élre ugrásához házi rekordra volt szükség. Mint mondják, soha ekkora árbevételt és nyereséget nem könyveltek még el első félévben, mint 2017-ben, és ezt javarészt a külföldi érdekeltségeik révén érték el. A Renault márka jó számai mellett a Lada és a Dacia eladásainak növekedése is sokat lendített a számaikon, és a jelek szerint jól fogyott a Nissan is, a csoport nettó nyeresége ugyanis 58 százalékkal 2,4 milliárd euróra szökött föl, nagyrészt a Nissan 1,23 milliárd eurós profitja nyomán.

 (Totalcar, 2017. július 28., fotó: Reuters/Totalcar)

 

Most a bogár lökte le a Toyotát

2016-ban a Volkswagen lett a világ legnagyobb autógyártója, pedig a dízelbotrányt rendesen megszívta.

Már nem a Toyota a világ legnagyobb autógyártója, hanem a Volkswagen. A német autógyártó a dízelbotrány ellenére 2016-ban tovább növelte eladásait és így ebben az évben a világ legnagyobb autógyártója lett. Az elmúlt 4 évben egyébként minden alkalommal a Toyota állt az első helyen, és bár voltak olyan időszakok (negyedév, félév), amikor a Volkswagen megelőzte a japán gyártót, de éves összevetésben csak most sikerült megelőznie a VW-nek a Toyotát. A General Motors a dobogó harmadik helyén tanyázik.

A Volkswagen-csoport, amelyhez jelenleg már 12 márka tartozik (Volkswagen, Audi, Seat, Skoda, Bentley, Bugatti, Ducati, Lamborghini, Porsche, Volkswagen haszongépjármű, MAN, Scania) összesen 10,3 millió járművet értékesített tavaly, amely 3,8 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A bogár növekedését elsősorban a kínai eladások húzták.

A Toyota-csoport a kisautókat gyártó Daihatsuval és a haszongépjárműveket előállító Hino Motors-szal együtt összesen 10,2 millió járművet adott el 2016-ban, amely 0,2 százalékkal több, mint 2015-ben.

A General Motors később teszi közzé 2016. évi számait, ezek azonban várhatóan elmaradnak a Toyotáétól és a Volkswagenétől.
(Portfolio.hu, 2017. január 30.)

 

Toyota az első

Megint. A dízelcsalás betett a Volkswagennek a világelsőségben. Esik a bogár piaca.

A Toyota Motor újra a világ vezető autógyártója lett, három hónap után fordítva a Volkswagennel szemben. A VW a 2015. szeptember végén kirobbant károsanyag-kibocsátási botrányt nyomán kevesebb megrendelést kap, eladási mutatóin már látszik a visszaesés. Az autókereskedők között akad, aki visszautasítja a VW gépjárművek értékesítését.

Az adathamisítási botrányba keveredett német autógyár értékesítése 1,5 százalékot esett. A 2015. január–szeptemberi időszakban a Toyota 7 és fél millió eladott gépjárműről, míg német versenytársa ennél százezer darabbal kisebb értékesítésről jelentett. Egyébként a Toyota is 1,5 százalékos visszaesésről számolt be, de ezzel együtt előzött a topért folytatott versenyben.

A japán gyártó mostanában épp feljavított hibridjének piaci bevezetésére készül. A sportosabb design mellett a Toyota gazdaságosabb üzemanyag-fogyasztást ígér. A Prius még 2015-ben elérhető lesz Japánban. A Toyota további 1400 munkással bővít a japán gyáraiban, hogy az új Priusok és a Land Cruiserek időben elkészülhessenek. Az egyre keresettebb Prius az ázsiai szigetország exportjára is jótékony hatással van.  A Land Cruiserből 80 ezresértékesítéssel számol az autógyár.

A VW közel fél évet díszeleghetett világvezető autógyártóként, amit hét évvel ezelőtt célzott meg. A német autógyártónak a dízelmotorok félreprogramozása miatt 11 millió autót kell saját költségén megjavítania. A károsanyag-kibocsátási adatok manipulálása, amint kiderült, azonnal visszavetette a dízelek vásárlását. A Volkswagennél sorra söprik ki a csalásban érintett vezetőket.

A harmadik legnagyobb autógyártó, a General Motors mutatói októberig 1,9 százalékot estek vissza.
(Investor.hu, 2015. október 26.)

 

Most éppen Volkswagen a világ legnagyobbja

Előzött a bogár 2015 első félévében a világelsőségért, lenyomva a Toyotát. A különbség nem sok.

A Volkswagen már három éve megcélozta az autógyártók legnagyobbja címet, amit 2015. első félévében el is ért. A különbség nem nagy, mindössze 20 ezer darab, de hát most éppen ennyi. A Népszabadság beszámolója szerint a VW-csoport márkáiból az első félévben világszerte 5 milliót és 40 ezer darabot adtak el, a miközben a Toyota-csoport 5 millió és 20 ezer darabos piacot mutatott fel.

A német bogár sikere az öt és fél éve nem látott ütemben bővülő európai eladásokra vezethető vissza, bár a világ legnagyobb autópiacán, Kínában csak bukdácsolnak a németek is.

A világ autópiaca 2009. óta eddig folyamatosan növekedett, leszámítva a válságát élő eurózónát, ahol az értékesítések hosszas visszaesést követően csak 2014-ben lódultak meg. Most viszont Kínában minden nagy autógyártó csak küszködik, a gazdaság elerőtlenedése, a kereslet mérséklődése miatt. A VW Kínából származó nyeresége 2015-ben akár egymilliárd euróval is csökkenhet. Legnagyobb piacán, Kínában a VW 2015. első félévében 1,7 millió autót adott el, ez 3,9 százalékos visszaesés az egy évvel korábbihoz képest, egyben tíz éves mélypont a cég történetében. A lanyhuló kereslet mellett az egyre jobb és olcsóbb kínai autók konkurenciájával is meg kell küzdeniük a a külföldi autógyártóknak.

A topról most éppen bukó Toyota viszont erősödött: Kínában, az első félévben tíz százalékkal, 513 ezer darabra növelte forgalmát. A teljes kínai autógyártás egyébként 94,3 százalékos kapacitáskihasználtsággal működik, de piacelemzők szerint csökkenő trendet mutat. A gyártókat az oroszországi gazdasági szankciók és Dél-Amerika pangó autópiaca is nyomasztja.

Az Egyesült Államok is lassuló pályára állt, az első féléves 4,4 százalékos bővülés a gazdasági kilábalás kezdete óta az egyik leggyengébb adat. Itt a Toyota a piaci átlagot meghaladó, 5,6 százalékos növekedést mutatott fel, miközben a VW csak 2,4 százalékot. Európába fordított a helyzet, a hat százalékos többleteladást elkönyvelő VW-t 5,7 százalékkal követi a Toyota. Japánban viszont a 2014. évi áfa-emelés miatt a VW-nél 17, a Toyotánál 8 százalék volt a visszaesés. Ráadásul a VW-nek 16 év után át kellett adnia az első helyet a Mercedesnek az importautók versenyében. Elemzői szerint az autógyártók alulbecsülték a piac veszélyeit az autóiparban. A luxusmárkák iránt eddig a távol-keleti országokból volt a legnagyobb kereslet, ami viszont az utóbbi időszakban gyengült, elsősorban Kínában.
(Népszabadság, július 28.)

 

Kik is az igazi tulajok a guruló márkaerődökben?

A világ legnagyobb autógyártóinak tulajdonosi körei olyanok, mint a csalamádé, van bennük minden.

Nem érdemes sokat vacakolni. Megjegyzés csak annyi szükséges, hogy a közkézhányad, ami igencsak jellemző, a részvénysorozat azon része, amely tulajdonosainak egyenként a sorozat teljes névértékének 5%-ánál kevesebb értékpapír van a tulajdonában.

BMW
A BMW legnagyobb tulajdonosa a Quandt-család, a cég részvényeinek 46,7 százalékát birtokolják. A Susanne Klatten név ne tévesszen meg senkit, Johanna és Herbert Quandt lányáról van szó, aki a 46,7 százalékos részarányból 12,6 százalékot tulajdonol.

Daimler
A Daimler tulajdonosai között az intézményi befektetők dominálnak. Rajtuk kívül meghatározó részesedése van Kuvaitnak és a Renault-Nissanak. Utóbbinak köszönhetően egyre szorosabbra fűzi a két vállalatcsoport az együttműködését. Ennek eredményeként hamarosan piacra dobják a Nissan Navara alapokra épülő Mercedes pickupot a világ több piacán.

Volkswagen
A Volkswagen legnagyobb tulajdonosa a Porsche. Biztos sokan emlékeznek még arra, hogy 2008-ban a luxusautó-gyártó megpróbálta bekebelezni a Volkswagent, az akció végül csúfos kudarcba fulladt és a Volkswagen olvasztotta végül magába a Porsche-t. A Volkswagen részvényeiből két sorozat van forgalomban: 180,6 millió darab elsőbbségi részvény és 295 millió darab törzsrészvény. A legfrissebb elérhető adatok alapján a szavazati arányok az alábbi ábra alapján alakulnak.

Renault
A Renault döntően befektetők kezében van. Őket követi a francia állam, aki a mostani részvényvásárlási akciójával 19,7 százalékos részesedést szerzett az autógyártóban. Illetve fontos szava van még a társaság működését illetően két másik autópiaci szereplőnek, a Nissannak és a Daimlernek.

Peugeot
A csőd szélére került Peugeot tulajdonosi struktúrája alaposan átrendeződött az elmúlt években. A társaság megmentésében a francia állam mellett Kína vállalt meghatározó szerepet. A segítségért persze nagy árat kellett fizetni, mindkét szereplő jelentősen növelte tulajdonrészét a francia autógyártóban, aminek hatására elsősorban a Peugeot-család befolyása csorbult.

Fiat Chrysler Automobiles
Az FCA, a Fiat Chrysler Automobiles legnagyobb tulajdonosa az Agnelli-család. Vagyis az egykori alapító, Giovanni Agnelli leszármazottai, akik annak ellenére meg tudták tartani meghatározó pozíciójukat a vállalatban, hogy pénzügyileg többször is nagyon nehéz helyzetbe kerültek. Érdekesség még, hogy a kínai állam az olasz-amerikai autógyártóba is beférkőzött már.

Toyota
A világ vezető autógyártójának, a Toyotának a tulajdonosi struktúrája rendkívül felaprózódott. Elsősorban vállalati és intézményi befektetők tulajdonolják, amelyek közül a legnagyobb részesedése is alig haladja meg a 6,5 százalékot.

Ford
Az amerikai autógyártókról is elmondható általánosságban, hogy tulajdonosi szerkezetükön belül jelentős a közkézhányad. A Ford esetében is néhány nagyobb vállalat és intézményi befektető emelhető ki csupán. Közülük a legnagyobbak az Evercore Trust Company és a Vanguard-csoport.

General Motors
A General Motorsnál pont nemrég történt jelentős változás a tulajdonosi szerkezetben. A kanadai állam 4,7 százalékos részesdését ugyanis megvásárolta a Goldamn Sachs, ezzel pedig a harmadik legnagyobb részvénytulajdonossá lépett elő.

(Forrás: Portfolio.hu, 2015. április 9.)

Visszahívás: Volvo a soron

A Volvo 500 ezer autót rendelt vissza. 

A Volvo 500 ezer autót rendelt vissza. ₪₪₪

A Volvo Cars több mint 500 ezer autóját rendelte vissza ellenőrzésre világszerte egy hibás motorelem miatt, amely akár tüzet is okozhat, írja a Napi.hu.

A cég szóvivője azt mondta, hogy a 2014 és 2019 között gyártott négyhengeres dízelmotorokra vonatkozik a visszahívás olyan modellek esetében mint a S60, S80, S90, V40, V60, V70, V90, XC60 és XC90 - írta az MTI.

A szóvivő hangsúlyozta, hogy a motornál lévő egyik műanyagcső ritka esetben a hőmérsékletváltozás miatt elolvadhat. Ez néhány esetben tüzet okozott, sérülésről azonban nincs tudomása a cégnek.

A svéd Volvo Cars 2010-ben került a kínai Geely tulajdonába, amely a tíz legnagyobb kínai autógyártó egyike.

(Napi.hu, 2019. július 22.)

 

Visszahívás: most Mercedes

Daimler: hatvanezer Mercedest vissza.

A Daimler konszernnek hatvanezer Mercedes-Benz GLK 220 típusú dízelmotoros autót kell azonnali hatállyal visszahívnia szervizekbe átalakításra, írja a Világgazdaság, az MTI, valamint a német Bild am Sonntag lap értesülése nyomán.

A német szövetségi közlekedési minisztérium hírügynökségi megkeresésre adott tájékoztatása alapján a német szövetségi gépjármű-felügyelet, a Kraftfahrtbundesamt (KBA) meg nem engedett szoftveres kikapcsoló funkciót azonosított be az Euro 5-ös besorolású OM 651 dízelmotormodellek emissziós értékeket szabályozó rendszerében.

A Daimler közölte, hogy a kifogásolt szoftveres funkciót nem tartja szabályellenesnek, ezért fellebbezéssel él a minisztérium visszahívási rendelkezésével szemben.

A KBA által megkövetelt szoftveres átalakítást azonban a Daimler mindettől függetlenül végrehajtja és a továbbiakban is a legmesszebbmenőkig együttműködik a hatósággal.

A KBA által kifogásolt szoftveres funkció állítólag késlelteti a motor hűtőrendszerében az üzemi hőmérséklet elérését, és ezáltal a szabványos mérési eljárás során a megkövetelt határérték alatt tartja a motor nitrogén-oxid-kibocsátását.

A minisztérium visszahívási rendeletéről elsőként beszámoló Bild am Sonntag értesülése szerint az emissziós értékeket szabályozó rendszerrel szemben emelt technikai kifogás a Mercedes-Benz C és E osztályú modelljeire is kiterjedhet, és akár 700 ezer járművet is érinthet.

(Világgazdaság, 2019. június 24.)

 

Visszahívás: csak a Ford kormánya rossz 

A Ford több mint egymillió autót hív vissza.

A Ford bejelentette, hogy az 1,3 millió visszahívott autó közül 1,2 millió Ford Explorer SUV, amely kormányhibája azt eredményezheti, hogy a sofőr teljesen elveszti az uralmat az autó fölött, írja az Origo.

Az autógyártó minden érintett tulajdonost figyelmeztet. A hiba a 2010 május 17 és a 2017 január 26 közötti modelleket érinti. A kormányhiba az elülső felfüggesztés töréséhez vezethet, amelynek következtében a söfőr teljesen elveszítheti az uralmat a jármű fölött.A vállalat szóvivője szerint nem tudnak senkiről, aki megsérült volna ennek következtében.

Ugyan az Explorer tette ki a mostani visszahívás jelentős részét, de nemcsak ezzel a típussal voltak gondok, hiszen 123 ezer F-150-es is érintett volt. A vállalat már korábban visszahívott 1,5 milliót ebből a típusból a meghibásodó váltó miatt, amely figyelmeztetés nélkül vált le egyes fokozatba.

Az idei év kezdetén összesen 953 ezer autót hívott vissza a Ford a Takata légzsákok meghibásodása miatt.

Ezek jelentős része az Egyesült Államokban forgalomba helyezett autókat érintette. Tavaly decemberben pedig 874 ezer F-150-es pickupot hívtak vissza tűzveszélyre hivatkozva.

(Origo, 2013. június 13.)

 

Visszahívás: most a légzsák

Százezernél is több új autóját hívja vissza a Honda.

A Honda Motor Co. bejelentette, hogy légzsákproblémák miatt visszahív 137 ezer új SUV-ot, miután az Egyesült Államokból három olyan esetet jelentettek, amikor a vezetés közben minden ok nélkül kinyíló légzsákok sérülést okoztak, írja az Origo.

A japán autógyártó azt közölte, hogyaz 2019-es évjáratú CR-V modellekről van szó, amelyeknél el kell végezni a szükséges javításokat, hogy megelőzhetők legyenek a további meghibásodások.

Szerencsére balesetet egyetlen alkalommal sem okoztak a kinyíló légzsákok.

A Reuters szerint a visszahívás 118 ezer autót érint az Egyesült Államokban, illetve 19 ezret Dél-Koreában és Kanadában.

A Honda emellett további 19 ezer, 2018. májusa előtt forgalomba helyezett négykerekűt is visszahívott az elmúlt időszakban, amelyeknél a Takata légzsákok nem megfelelő beszerelése miatt merültek fel problémák.

Ugyanakkor a cég részéről hangsúlyozzák, hogy ezeknek az eseteknek semmi köze a Takata légzsákoknál korábban tapasztalt meghibásodásokhoz, amikor a 2000-es években az Egyesült Államokban 12,9 millió járművet kellett visszahívniuk. A maguktól kinyíló légzsákok miatt bekövetkezett balesetek akkor 14 halálos áldozatot követeltek.

(Origo, 2019. május 23.)

 

Visszahívás: extrákból

Mercedes, BMW, Porsche.

Minőségi problémák miatt három, a világ autógyártásának élvonalába tartozó cég, a Mercedes, a BMW és a Porsche, összesen mintegy 180 ezer gépjárművét rendelik vissza Ázsiában - írja az Origo Asia Times nyomán.

Az állami piacfelügyeleti hatóság szerint a Peking Benz Automotive 96 ezer autóját hívja vissza. A visszahívás a C- és az E-osztályú, valamint a GLC SUV modelleket érinti, melyeket 2016. október 18. és 2019. április 13. között gyártottak Kínában.

Az ok a kormányszerkezet tengelye körül utólagosan észlelt minőségi problémák.

A bejelentés szerint a visszahívással néhány import C- és E-osztályú Mercedes-Benz autó is érintett.

Egy másik nagy nevű gyártónak, a Porsche-nak, 50 ezer, Kínában értékesített járművét kell berendelnie, lehetséges biztonsági problémák miatt. A Cayman és a Boxster modelleket 2016. március 2. és idén február 14. között gyártották.

Szintén berendelik a 2016. szeptember 8. és 2019. június 27. között gyártott Panamera és Cayenne modelleket (több mint 30 ezer darabot), hogy azokon szoftveres frissítést végezzenek.

A BMW, a Toyota és a Volkswagen szintén visszahívásokat jelentettek be, március 15-én, a Fogyasztóvédelmi Világnapon.

(Origo, 2019. március 21.)

 

Visszahívás: Jaguar Land Rover

Itt az újabb emissziós balhé, 44 ezer autót hívnak vissza.

Tíz modelljének egyes példányait kénytelen visszarendelni a Jaguar Land Rover, miután kiderült, hogy azok jóval a hivatalosan igazoltak felett bocsátanak ki üvegházhatású szennyező anyagokat – írja az Origo a The Guardian nyomán.

A brit autóipari óriás, a Jaguar Land Rover legalább 44 ezer autóját kénytelen visszahívni, miután a brit hatósági ellenőrzésekkor kiderült, hogy egyes modellek több szén-dioxidot bocsátanak ki, mint azt korábban közölték. A hírt az EU nem élelmiszerekkel foglalkozó, termékbiztonsági riasztási rendszerétől is megerősítették.

A visszahívások egyaránt érintenek Land Rover és Jaguar márkanevek alatt futó autókat. A legnagyobb brit autógyártónak ingyenesen kell elvégeznie a szükséges változtatásokat a járműveken. 

Ezek az előzetes információk szerint szoftverfrissítéseket és fizikai beavatkozásokat is jelentenek.

Ugyanakkor a vállalat szóvivője azt közölte, egyes Range Rover Evoque modelleknél az abroncsokat is cserélni kell.

A cég azt is közölte, elsősorban a 2016 és 2019 között gyártott autók érintettek a visszahívással, és néhány dízelüzemű modellt is be kell hogy rendeljenek.

Az emissziós értékek kapcsán most nagy figyelem hárul az autógyártókra, különösen a Volkswagen-botrány után. Az európai gyártók nagy közösségi nyomás alatt vannak, hogy járműveik kibocsátását folyamatosan csökkentsék, így támogatva az EU emissziós és környezetvédelmi céljainak megvalósítását.

A Jaguar Land Rovert financiális értelemben nem viseli meg a most bejelentett visszahívás, de mint a brit lapok megjegyzik, nagyon rosszkor jött a cégnek, hiszen épp a közelmúltban jelentették be 4.500 fős leépítésüket a drasztikusan csökkenő eredményeikre hivatkozva. Azt is hozzátették, hogy autókat a gyártók elsősorban biztonságtechnikai okokból hívnak vissza, és viszonylag ritka az, hogy teljes szériákat rendeljenek be emissziós problémák miatt.

A cég közleményt adott ki, amelyben megerősítették, hogy a szükséges változtatásokat ingyenesen elvégzik, és ezt követően minden berendelt autót igyekeznek a lehető leghamarabb kiadni tulajdonosának.

(Origo, 2019. március 14.)

 

Visszahívás: következik Ford

Nagy a baj: 1,5 millió autót hívott vissza a Ford.

A Ford 1,5 millió F-150 pickupot hívott vissza az Egyesült Államokban és Kanadában a sebességváltók esetleges meghibásodása miatt, írja az Origo.

Az intézkedés a 2011-2013. közötti évjáratú, hatfokozatú automata sebességváltóval szerelt járműveket érinti.
Ezeknél a pickupoknál ugyanis a sebességváltó a sofőr szándékától függetlenül, menet közben visszaválthat első fokozatba, aminek következtében a vezető elveszítheti az uralmat a gépjármű felett. A Reuters cikke szerint a Fordnál öt, ilyen meghibásodás miatt bekövetkezett balesetről tudnak, és a továbbiakat elkerülendő, döntöttek az esetlegesen érintett járművek visszahívásáról.

Az amerikai autógyártó két másik visszahívást is tervez.Az egyik a 2017-2019. között gyártott, Észak-Amerikában futó Lincoln Continentalokra vonatkozik majd, amelyeknél vezetés közben kinyílhat az ajtó.

A másik visszahívás pedig 4.200, a 2019-es modellévben gyártott Ford Mustangot, Lincoln Nautilust és Lincoln Navigatort fog érinteni, amelyeknél az autókereskedésekben szoftverfrissítést hajtanak majd végre.

(Origo, 2019. március 6.)

 

Visszahívás: Subaru

Nem mindig világít a féklámpa.

A Subaru Corp. japán autógyár világszerte 2,3 millió autót hív vissza szervizekbe javításra a féklámpa-kapcsoló meghibásodásának megelőzésére - írja a Napi.hu, az autógyárnak a tokiói közlekedési minisztériumnak benyújtott közleménye nyomán.

A visszahívási akció a 2008 szeptembere és 2017 márciusa között készült Subaru Forester és Impreza modellekre vonatkozik.

A közlemény szerint tisztítószerek és kozmetikai cikkek kipárolgásai a jármű elektromos rendszerének a korrózióját okozhatják, ami esetenként a féklámpa kapcsolásának elmaradásához vezethet, egyúttal problémát okozhat a motor indításakor is.

A Subaru mintegy 1.400 olyan esetről számolt be, amikor a féklámpa-kapcsoló meghibásodott Japánban, hangsúlyozva, hogy a hibák nem okoztak balesetet - írja az MTI.

2018-ban a Subaru 1 millió gépkocsit értékesített.

(Napi.hu, 2019. február 28.)

 

Visszahívás: most Toyota

Váratlanul megállnak.

A Toyota 2,43 millió hibrid hajtású, 2008 októbere és 2014 novembere közt gyártott Priust és Aurist hív vissza egy olyan hiba miatt, ami balesethez is vezethet, írja a Totalcar.

A gyártó indoklása szerint előfordulhat a kérdéses autókkal, hogy váratlanul megállnak. Erre a hibrid rendszer egyfajta, a Toyota által eddig nem részletezett meghibásodása miatt kerülhet sor, amelynek következtében a hajtásrendszer vészüzemre kapcsol. Az átkapcsolás a jármű leállásával jár, bár később tovább lehet vele haladni.

Az autógyártó szerint egyelőre nem tudnak olyan esetről, ahol a jelenség balesetet okozott volna. Ezzel együtt Japánban 1,25 millió, az Egyesült Államokban 830 ezer, Európában pedig 290 ezer autót visszahívnak a hiba kijavítása érdekében.

(Totalcar, 2018. október 5.)

  

General Motors visszahívás: 3,3 millió

3,3 millió autót hív vissza a General Motors.

Meghibásodott felfüggesztés miatt intézkednek. A cég ingyenesen javítja az összes érintett autót, írja a Népszava.

3.3 millió Buick, Chevrolet és Cadillac márkájú autóját hívja vissza a General Motors (GM) Kínában - írja a Reuters. A visszahívás október 20-ával veszi kezdetét a felfüggesztési rendszer hibája miatt, derül ki a kínai piacszabályozás közleményéből.

A visszahívott járművek mind 2013 és 2018 között készültek. Javításukat díjtalanul vállalja a GM.

(Népszava, 2018. szeptember 29.)

 

Visszahívás: rossz a BMW légkondija

Közel 140 ezer autót hív vissza a BMW.

A bajor autógyár selejtes légkondicionáló rendszerek miatt több mint 139 ezer, a legújabb 3-as sorozatba tartozó autót hív vissza, írja a Napi.hu.

A visszahívás kiterjed 89 ezer olyan járműre, amelyet 2005 májusától 2011 júliusáig gyártottak Kínában, és 50 ezer importált jármű gyártása 2005 januárja és 2011 júliusa között - összegzi a Reuters.

Az  északkelet-kínai székhelyű BMW Brilliance Automotive Ltd és a BMW China Automotive Trading ellenőrzi az autókat, és ingyenesen kicseréli a hibás alkatrészeket.

Augusztus elején a gyártó Európában 200 ezer autót hívott vissza, mert gondok akadtak a kipufogógázt visszavezető rendszerrel a dízelautóknál.

(Napi.hu, 2018. szeptember 16.)

 

Visszahívás: nem tétlenkedik a Ford

2 millió autót kell visszahívni.

A Ford 2 millió autóját hívja vissza biztonsági problémák miatt, írja az Origo a brit lapra, az Independentre hivatkozva.

Az autógyártó bejelentése szerint a biztonsági övek egyes komponenseivel van a baj. Az öveknél egyes esetekben szikra keletkezhet, ami tűzveszély fennállását jelenti, közölte a vállalat.

A Ford jelentése szerint az USA területén 17, Kanada területén pedig 6 olyan esetről tudnak, amikor füst vagy tűz keletkezett a feltárt hibának köszönhetően. Sérüléssel, balesettel egyik sem járt.

A cég azt közölte, a vezetőülés és a mellette lévő utasülés biztonsági öveit érinti a probléma.

A visszahívás a Ford 2015 és 2018 között gyártott

  • Ford F-150 Regular Cab, valamint a
  • SuperCrew Cab

modelljeire terjed ki. Ezek „pickup” típusú járművek.

A cég a visszahívást egyelőre észak-amerikai területi hatállyal jelentette be.

(Origo, 2018. szeptember 7.)

 

Visszahívás: Toyota 1 millió

Elektromos hiba miatt füstölhet is az autó.

A Toyota bejelentése szerint rengeteg járművet, pontosabban 1 millió 30 ezer darabot is érinthet a tervezett visszahívás, többek között a benzin-hibrid Prius modelleket - írja az Origo a Reuters nyomán.

A visszahívás Japánban, Észak-Amerikában és Európában, de a cég közlése szerint, valószínűleg más régiókban értékesített autókat is érint.

A Toyota arról adott információt, probléma lehet a motor közelében futó vezetékekkel, melyek potenciális gyulladásveszélyt jelentenek.

A cég belföldön a közlekedésügyi és szállítmányozási miniszterrel egyeztetett a japán vásárlókat érintő visszahívásról. Ezt követően közölte, a probléma érinti a hibrid járműveket is, amelyekben a teljesítményszabályozó egységhez csatlakozó vezeték érintkezésbe kerülhet a burkolattal. Ez elektromos rövidzárlathoz vezethet.

A probléma a 2015 júniusától 2018 májusáig Japánban gyártott járműveket érinti. Érintettek a Prius és a C-HR kompakt modellek SUV plug-in verziói, amelyet Japánban, Európában, Ausztráliában és más országokban is értékesítettek.

A visszahívott autók körülbelül felét Japánban értékesítették, mondta a Toyota szóvivője, Jean-Yves Jault.

Az Egyesült Államokban csak Prius modelleket kell visszahívni, ott viszont 192 ezer jármű lehet érintett.

A szóvivő megerősítette, Japánban már történt olyan eset a rövidzárlathoz kapcsolódva, amikor a jármű, bár nem gyulladt ki, de füstölni kezdett a karosszéria alatt.

(Origo, 2018. szeptember 5.)

 

Visszahívás: most Audi

60 ezer luxus-Audit hívnak vissza csalás miatt. Károsanyag kibocsátás: szoftverhiba.

Visszahívnak 60 ezer Audi luxusautót a szisztematikus károsanyag-kibocsátási manipuláció miatt. A német környezetvédelmi hatóság, a KBA az A6-os és A7-es típusoknál talált rá a károsanyag-kibocsátást szabálytalanul befolyásoló szoftveres megoldásra.

A Volkswagen csoporthoz tartozó Audi köteles visszahívni az érintett mintegy 60 ezer gyártmányt, és a KBA által jóváhagyott eljárással eltávolítani a szabálytalan szoftvert, amely fokozott nitrogén-oxid-kibocsátást okozhat. A szabálytalan motorvezérlő rendszerrel felszerelt autók közül 33 ezer darabot Németországon kívül tartanak forgalomban.

A KBA már több mint 150 ezer Audi visszahívását rendelte el hasonló okokból a VW dízelbotrányának kezdete óta, több tízezer kocsit pedig a gyártó önként hívott vissza szervizre. A botrány 2015 szeptemberében kezdődött, amikor az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége megvádolta a VW-t, hogy olyan szoftvert telepített 482 ezer dízelüzemű jármű kipufogógáz-tisztító berendezésébe, amely érzékeli a mérés körülményeit. A VW elismerte a csalást, az ügy világszerte a VW 11 millió gépjárművét érinti.

(Index, 2018. június 6.)

  

Chrysler: több milliós visszahívás

5 millió "fékezhetetlen" autót hív vissza a Fiat Chrysler, írja a Portfolio.

A Fiat Chrysler közel 5 millió autót hív vissza, mert egy szoftverhiba miatt - bár szerencsétlen lépések sorozataként - de előfordulhat, hogy a tempomat kikapcsolhatatlan lesz, és az autó fékezhetetlenné válik - írja a The Wall Street Journal.  

A programozási hiba javítása miatt többek között Dodge-okat, Jeepeket, Ramokat és Chryslereket kell visszahívni. "Nem valószínű események sorozataként" előfordulhat, hogy a járművek fékezhetetlenné válnak, igaz, ehhez egy rövidzárlatra is szükség lenne. De a gyártó elméleti esetében még a fékre sem reagálna az autó, a tempomat kikapcsolhatatlanná válna.

Két éve történt hasonló számú visszahívás a gyártónál, akkor egy légzsákhoz kapcsolódó hiba miatt hívtak vissza 4,3 millió autót.

A következő típusok érintettek:

2015-17 Chrysler 200 sedan, 2014-18 Chrysler 300 sedan, 2017-18 Chrysler Pacifica minivan, 2015-18 Dodge Challenger coupe, 2014-18 Dodge Charger sedan, 2014-18 Dodge Journey CUV, 2014-18 Dodge Durango SUV, 2014-18 Jeep Cherokee SUV, 2014-18 Jeep Grand Cherokee SUV, 2018 Jeep Wrangler, 2014-19 Ram 1500 pickup, 2014-18 Ram 2500 pickup, 2014-18 Ram 3500 pickup, 2014-18 Ram 3500 cab chassis, 2014-18 Ram 4500/5500 cab chassis

(Portfolio, 2018. május 25.)

 

Visszahívás: Daimler kisbusz

A Daimlernek kisbuszokat kell visszahívnia.

A versenytárs Volkswagen csoport (VW) dízelbotrányához hasonló rendellenességre hivatkozva több ezer kisbusz visszahívására kötelezte a Daimler német járműgyártó csoportot a német szövetségi közúti közlekedési hatóság (KBA). A társaság azt közölte, hogy nem történt jogsértés, írja a Napi.hu.

A KBA megítélése szerint az 1,6 literes, Euro 6 környezetvédelmi besorolású dízelmotorral szerelt Mercedes-Benz Vito kisbuszoknál nem felel meg az előírásoknak két programbeállítás a kipufogógáz tisztítását végző berendezés vezérlésében. Ezért a hatóság 6.300 jármű visszahívására és szervizelésére kötelezte a céget.

A Daimler vitatja a KBA megállapításait, és kész bíróság előtt rendezni a vitát. Azonban ettől függetlenül mindenben együttműködik a hatósággal, és a jóváhagyott verzióval frissíti majd a programot.

A KBA a VW dízelbotránya miatt indított vizsgálatot a Daimlernél, és feltűnően magas nitrogén-oxid-kibocsátást mutatott ki több Mercedes-modellnél, amelyekben egy programbeállítás révén a külső hőmérséklet függvényében - hideg időben - csökkenhet a kipufogógáz tisztítását végző berendezés teljesítménye. A Daimler magyarázata szerint a megoldás a motor károsodásának elkerülését szolgálja.

A vita eddigi szakaszai megegyezéssel zárultak, a Daimler vállalta, hogy önként és ingyen módosítja a berendezés vezérlését az érintett gyártmányokban. A társaság ezzel kapcsolatban közleményében kiemelte, hogy a Vito eleve része a 2017 nyarán indított visszahívási akciónak, amelyben több mint hárommillió Mercedes-Benz gyártmány motorvezérlő szoftverét frissítik.

A VW dízelbotránya 2015 szeptemberében kezdődött, amikor az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) megvádolta a céget, hogy olyan szoftvert telepített 482 ezer dízelüzemű jármű kipufogógáz-tisztító berendezésébe, amely érzékeli a mérés körülményeit. Az autó így a teszteken a valóságos nitrogén-oxid-kibocsátás töredékét produkálja, vagyis csal a vizsgán. A VW elismerte a csalást. Az ügy világszerte a VW mintegy 11 millió gépjárművét érinti.

(Napi.hu, 2018. május 24.)

 

Dízelátok: Porsche visszahívás

Visszahívnak hatvanezer Porschét. Baj van a dízelek szoftverével.

Visszahívnak hatvanezer Porsche városi terepjárót károsanyag-kibocsátási manipuláció miatt, a német közúti közlekedési hatóság (KBA) döntése nyomán, írja a Porfolio az MTI nyomán.  

A hatóság a Porsche Cayenne és a Porsche Macan modelleknél talált szabálytalanságok miatt arra kötelezte a gyártót, hogy rendeljen vissza szervizre 6.755 darab Euro 6 környezetvédelmi besorolású, 4,2 literes, nyolchengeres, turbófeltöltős dízelmotorral szerelt Cayenne-t és 52.831 darab Euro 6-os, 3,0 literes, hathengeres, turbófeltöltős dízelmotorral szerelt Macant. A kocsik többségét - 40.452 darabot - Németországon kívül tartják üzemben. 

A közlemény szerint a motorokat szabályellenesen a kipufogógázt tisztító berendezés kikapcsolására szolgáló szoftverrel szerelték, így előfordulhat, hogy a megengedettnél több nitrogén-oxidot bocsátanak ki. A gyártónak el kell távolítania a programot.

Az eset a Porschét is magában foglaló Volkswagen csoport (VW) dízelbotrányának újabb fejezete. Az ügy 2015 szeptemberében kezdődött, amikor az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) megvádolta a VW-t, hogy olyan szoftvert telepített 482 ezer dízelüzemű jármű kipufogógáz-tisztító berendezésébe, amely érzékeli a mérés körülményeit. Az autó így a teszteken a valóságos nitrogén-oxid-kibocsátás töredékét produkálja, vagyis csal a vizsgán. A VW elismerte a csalást. Az ügy világszerte a VW mintegy 11 millió gépjárművét érinti, ezek közül 8,5 milliót az EU-ban adtak el.

A VW a világ legnagyobb gépjárműgyártója, 2017-ben 10,7 millió járművet értékesített, ami 4,3 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest. A csoporthoz névadó Volkswagen és a Porsche mellett az Audi, a Skoda a Seat, a Bentley, a Bugatti és a Lamborghini autómárka tartozik. Saját márkájú haszonjárművei mellett a Scania és a MAN tehergépjárműveket, illetve a Ducati sportmotorkerékpárokat is a VW gyártja. 

(Portfolio, 2018. május 18.)

 

VW visszahívás: ne használd azt az ülést

VW polo, Seat, Ibiza, Arona: ne használd az ülést, mert kioldódik a biztonsági öv.

A Volkswagen a májusban 411 ezer autóját hívja vissza egy biztonsági öv-hiba miatt – írja az Index az MTI nyomán.

A visszahívott autók közé tartozik 220 ezer új Polo és 191 ezer spanyol Seat: 2017-es és 2018-as Ibizák, valamint 2018-as Aronák. A probléma a bal hátsó biztonsági övvel van, mert a zárja kioldódhat, ha a bal hátsó és a hátsó középső ülésen is ül utas, és az autó gyorsan vált sávot.

A Volkswagennek továbbra is a biztonság az egyik legfontosabb, ezért a cég áttervezte a biztonsági öv zárját, és ezt beszerelve már nem fordulhat elő ez a probléma – írta közleményében a cégcsoport.

Egy másik közleményben a Volkswagen arra kérte a visszahívott típusok tulajdonosait, hogy amíg a javítást el nem végzik a szervizek, ne használják a hátsó középső ülést. Az ügyfelek a visszahívásról levelet kapnak.

A visszahívás teljesen ingyenes lesz minden tulajdonosnak.

(blokkk.com: most azért nem teljesen világos, hogy a bal hátsó, vagy a hátsó középső, vagy mindkét ülés használata veszélyes.)

(Index, 2018. május 12.)

 

Csavar a Tesla-ban, mehet vissza

123 ezer autót hív vissza a Tesla.

A 2016 áprilisa előtt gyártott Model S szedánokat visszahívja a Tesla a szervókormány csavarjainak lehetséges meghibásodása miatt, írja az Index.

A visszahívás mintegy 123 ezer autót érint - közölte az MTI. A cég hangsúlyozza, hogy a probléma sem balesetet, sem sérülést nem okozott, és a visszahívás a Model X és Model 3 típust nem érinti.

(Index, 2018. március 30.)

 

Visszahívás: Toyota, légzsák

Már megint a légzsák, most a Toyota hív vissza.

A Toyota japán járműgyártó mintegy 645 ezer autót hív vissza ellenőrzésre világszerte a légzsákok esetleges meghibásodása miatt. A visszarendelés a 2015 májusa és a 2016 márciusa között gyártott Toyota Prius, Lexus RX és Lexus NX típusokat érinti – írja az MTI nyomán az Index.

A Toyota hangsúlyozta, hogy az intézkedés nem az elmúlt időszakban nagy botrányt kavart, halálos áldozatokat is követelő Takata-légzsákokkal van közvetlenül összefüggésben. A cég közleménye szerint az autók összeszerelésekor olyan hiba keletkezhetett, ami rövidzárlatot okozhat, és emiatt esetleg nem nyílik ki ütközéskor a légzsák. A társaság jelezte: nincs tudomása egyetlen olyan balesetről, amit a most feltárt esetleges hiba okozott volna. 

A Toyota januárban több mint 600 ezer autóját volt kénytelen visszahívni ellenőrzésre Észak-Amerikában, akkor kifejezetten a Takata-légzsákokkal kapcsolatos gondok miatt. A Takata légzsákokkal előfordult már, hogy nem fújódtak fel, vagy rosszul nyíltak ki, és emiatt elszakadtak. Olyan esetekről is tudni, amikor a légzsákokat felfújó pirotechnikai eszköz robbanótöltete idővel nedvességgel szívta meg magát, ami instabillá tette a vegyületet, és az eredetileg tervezettnél nagyobb erejű, repeszképző robbanást okozott.

(Index, 2018. február 4.)

 

A Nissan 1,2 milliót hív vissza

Szabálytalan minőségi ellenőrzés miatt 1,2 millió autót hív vissza vizsgálatra a Nissan Motor Co.

A japán közlekedési minisztérium és a Nissan vizsgálatai szerint az autógyár mind a hat japán üzemében végeztek minőségi ellenőrzést a feladat ellátására nem jogosult szakemberek. A hat üzemből ötben pedig felmerült annak a gyanúja is, hogy még a dokumentumokat is meghamisították a gyakorlat elleplezése érdekében.

A Nissan előbbiek miatt 2014 januárja és 2017 szeptembere között 1,2 millió Japánban készült autót hív vissza szakszervizekbe ellenőrzésre. Az érintett 38 modell és modellvariáció között szerepel a Note kompakt, a Serena egyterű, a Leaf elektromos autó, valamint a Murano szabadidő terepjáró, valamint további tíz, a Mazda Motor Corp. és a Suzuki Motor Corp. számára gyártott autó is.

A visszahívási akció 25 milliárd jen (189 millió euró) költséget jelent a Nissannak. A visszahívott járművek mellett a márkakereskedői hálózatnál lévő 34 ezer autót is ellenőrzi a Nissan.

(Napi.hu, 2017. október 6.)

 

Volkswagen: ötmillió légzsák gyanús

A Volkswagen 4,9 millió Takata-légzsákkal felszerelt autót hív vissza Kínában ellenőrzésre. ₪₪₪

A japán gyártó légzsákjai több halálos balesetet okoztak világszerte, írja a Világgazdaság.

A Volkswagen AG és két kínai leánycége, a FAW-Volkswagen és a SAIC Volkswagen összesen 4,9 millió, Takata légzsákkal felszerelt autót hív vissza felülvizsgálatra a 2017 márciusától 2019 elejéig tartó időszakban, jelentette be az illetékes kínai hatóság.

A kínai minőségellenőrzési hivatal (AQSIQ) még korábban felszólította a VW-t, a General Motors-t és a Mercedes Benzt arra, hogy ellenőriztessék azokat az autóikat, amelyekbe a Takata japán cég légzsákjait építették.

A helyi hatóságok becslése szerint több mint 20 millió azoknak az autóknak a száma Kínában, amelyekben Takata légzsák van és amelyek meghibásodása miatt világszerte legalább 16-an életüket vesztették és 180-an megsérültek.

A Takata által gyártott légzsákokkal előfordult már, hogy nem fújódtak fel, vagy rosszul nyíltak ki és emiatt elszakadtak. Olyan esetekről is tudni, amikor a légzsákokat felfújó pirotechnikai eszköz robbanótöltete idővel nedvességgel szívta meg magát, ami instabillá tette a vegyületet, és az eredetileg tervezettnél nagyobb erejű, repeszképző robbanást okozott.

(Világgazdaság, 2017. szeptember 14.)

 

Ja, a Porsche is

22 ezer darab dízelest kell visszahívni. ₪₪₪

A Porsche autógyárnak vissza kell hívnia a 3,0 literes dízelmotorral rendelkező Cayenne modelleket a motor emissziós értékeit módosító szoftver miatt, jelentette be Alexander Dobrindt német szövetségi közlekedési miniszter, számol be az Index róla.

A közlekedési miniszter elmondta, hogy a 3,0 literes dízelmotoros Porsche Cayenne modell motorvezérlő szoftverében a motor emissziós értékeit manipuláló úgynevezett „defeat device" funkcióra bukkantak a tesztelést végző hatóság szakemberei. A vezérlő szoftver tesztelési paraméterek észlelése esetén „indítási bemelegítő" üzemmódba kapcsolja át a motort, írja az MTI.

A miniszter bejelentette az érintett Cayenne modell típusengedélyének a bevonását és elmondta, hogy a Porsche autógyár viseli a visszahívás teljes költségét. A közlemény szerint Németországban 7.500, Európában 22 ezer van forgalomban az érintett modellből és újak már nem kerülhetnek a piacra.

(Index, 2017. július 27.)

 

Merci: hárommillió vissza

A dízel szele megcsapta a Mercedest is.

A Daimler visszahív szervizelésre több mint hárommillió Mercedes-Benz típusú gépkocsit, közölte a német autógyártó, ugyanis a versenytárs Volkswagennél kirobbant dízelbotrányhoz hasonló visszaélés gyanújába keveredett, írja az Origo.

Közleményük szerint a korábban indított önkéntes visszahívási akciót kiterjesztik csaknem valamennyi Európában értékesített, EU5 és EU6 környezetvédelmi besorolású, dízelüzemű Mercedes-Benz gépkocsira.

220 millió euróba fáj mindez, ma

A társaság mintegy 220 millió eurót (68 milliárd forintot) fordít a károsanyag-kibocsátást érintő beavatkozásra, amelyet ingyenesen végeznek el. A visszahívás július végén kezdődik, és az autók nagy száma miatt várhatóan hosszabb ideig tart majd. Az intézkedést a német hatóságokkal szoros együttműködésben végzik el.

A társaság igazgatóságának elnöke, Dieter Zetsche hangsúlyozta, hogy bizonytalanságot kelt a VW 2015-ben kirobbant dízelbotránya nyomán indult "közéleti vita a dízelmotorokról, különösen a mi fogyasztóinknál". A Daimler ezért nemcsak a több mint hárommillió kocsi ingyenes átalakításával, hanem egy "teljesen új dízelmotorcsalád gyors piaci bevezetésével" is igyekszik megerősíteni a dízeltechnológia iránti bizalmat, amely "meggyőződésünk szerint továbbra is szilárd eleme lesz a meghajtási rendszerek összességének, nem utolsósorban az alacsony szén-dioxid-kibocsátás miatt" - mondta a Daimler vezetője.

Baj: túl sok a nitrogén-oxid

A német közúti közlekedési hatóság (KBA) a VW dízelbotránya miatt indított vizsgálatai feltűnően magas nitrogén-oxid-kibocsátást mutattak ki egyes Mercedes-modelleknél, amelyekben egy szerkezet a külső hőmérséklet függvényében - hideg időben - csökkentheti a kipufogógáz tisztítását végző berendezés teljesítményét.

A Daimler indoklása szerint ez a megoldás a motor károsodásának elkerülését szolgálja. Az ügy végül megegyezéssel zárult, a gyártó vállalta, hogy önként visszahív 274 ezer autót, és módosítja a káros anyag tisztítását végző berendezést szabályozó szerkezet beállításait. A társaság szerint ezt a márciusban indított, és nagyjából 45 százalékban már elvégzett visszahívási akciót terjesztik most ki.

Ügyészségi vizsgálat is folyik

Az ügy közvetlen előzménye a stuttgarti ügyészség vizsgálata, amelyet - a hatóság közleménye szerint - a Daimlernél dolgozó "ismert és ismeretlen" személyek ellen indítottak dízelüzemű autók károsanyag-kibocsátásával kapcsolatos manipuláció és jogsértő reklámgyanúja miatt. Ebben a vizsgálatban német sajtóértesülések szerint arra utaló adatokat tártak fel, hogy a társaság 2008-tól 2016-ig nagyjából egymillió olyan autót és kisbuszt adott el, amelynek motorja vizsgálati körülmények között a maximálisan engedélyezettnél kevesebb káros anyagot termel, a forgalomban viszont többet.

A szövetségi közlekedési minisztérium még júliusban az ügyészség megállapításai nyomán berendelte a Daimler képviselőit a dízelbotránnyal foglalkozó minisztériumi bizottság elé. A tárca tájékoztatása szerint a megbeszélésen Ola Källenius fejlesztési igazgató ismertette a Daimler álláspontját, miszerint a társaság a jogi előírásoknak megfelelően tevékenykedik. A minisztérium pedig úgy döntött, hogy további Daimler-gyártmányok ellenőrzésére utasítja a KBA-t.

(Origo, 2017. július 18.)

 

Takata légzsák: hárommillió autó vissza

Ford, Mazda, Nissan.
A Takata japán cég újabb 2,7 millió autót hív vissza a légzsákok ellenőrzésére az Egyesült Államokban, olvasható az NHTSA, az amerikai közlekedésbiztonsági felügyelet honlapján, a Napi.hu beszámolója szerint.

A visszahívás a 2005 és 2012 között gyártott Ford, Mazda és Nissan autókra vonatkozik. A Takata nem közölte, hogy a három márka mely modelljeit érinti a döntés.

A Takata eddig mintegy 70 millió autót hívott vissza légzsákjainak az ellenőrzésére világszerte, ebből több mint 40 milliót csak az Egyesült Államokban.

Az intézkedést az indokolja, hogy a Takata légzsákokkal előfordult már, hogy nem fújódtak fel, vagy rosszul nyíltak ki és emiatt elszakadtak. Olyan esetekről is tudni, amikor a légzsákokat felfújó pirotechnikai eszköz robbanótöltete idővel nedvességgel szívta meg magát, ami instabillá tette a vegyületet, és az eredetileg tervezettnél nagyobb erejű, repeszképző robbanást okozott.

A légzsákok meghibásodása miatt korábbi adatok szerint globálisan 17-en, az Egyesült Államokban 11-en meghaltak és mintegy 180-an megsérültek - írja az MTI.

Nagy a gond

2017. júniusának végén a Takata csődvédelmet kért Japánban és az Egyesült Államokban, miután a cég több mint 9 milliárd dolláros (közel 2.500 milliárd forint) veszteséget szenvedett el hibás légzsákjai miatt, amelyek az autóipar eddigi legnagyobb visszahívási hullámát hozták.

A Takata azzal, hogy csődvédelmet kért, jogilag lehetővé tette, hogy pénzügyi mentőövet kapjon a kínai tulajdonú, michigani központú Key Safety Systems (KSS) alkatrészgyártótól. A KSS mintegy 1,6 milliárd dollárért (435 milliárd forint) veszi meg a japán autóipari beszállító szinte minden vagyonelemét.

A KSS azt is közölte, hogy kevés kivétellel megtartja a Takata alkalmazottait, és nem áll szándékában bezárni a cég egyetlen termelőegységét sem.

A Takata csoport Japánban, Ázsiában, Amerikában, továbbá az európai, közel-keleti és afrikai régióban (EMEA) tevékenykedő, jogilag független, önállóan működő részlegekből áll.

A Takatának Magyarországon, Miskolcon is van gyára. A Takata csődvédelem kérésének napján magyar leányvállalata, a Takata Safety Systems Hungary Kft. közleményt adott, ki, amelyben hangsúlyozta, hogy a Takata Európában nyereségesen működik, nem jelent csődöt, miskolci üzemében pedig zavartalanul folytatja a termelést, sőt bővíti kapacitását.

(Napi.hu, 2017. július 12.)

Nem veszik az autót Európában

Európai autópiac: kellemetlen hírek érkeztek. 

Európai autópiac: kellemetlen hírek érkeztek. ₪₪₪

2019 júniusában újabb visszaesést szenvedett el az európai autópiac, az Európai Unió minden nagy tagállamában csökkent a forgalomba helyezett új gépkocsik száma - írja a Napi.hu az MTI nyomán.

Az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) szerdán nyilvánosságra hozott összeállítása szerint az EU tagországaiban 2019 első felében 8,2 millió új gépkocsit helyeztek üzembe, 3,1 százalékkal kevesebbet, mint a múlt év első hat hónapjában. Németország kivételével, ahol 0,5 százalékkal nőtt a regisztrációk száma, de az összes többi nagy uniós piacon csökkenést könyveltek el. 

Júniusban a májusi 0,1 százalékos csökkenés után 7,8 százalékkal 1,4 millióra esett a forgalomba helyezett gépkocsik száma. Ebben a naptárhatás is szerepet játszik, mert idén júniusban átlagosan csak 19 értékesítési nap volt a tavalyi 21 nappal szemben.

Az iparág képviselői rámutatnak, hogy a 2018-ban szeptemberben bevezetett emissziós mérési eljárás erősen visszavetette az eladásokat és így a forgalomba állított gépkocsik számát is. Sok nagy gyártó több modellt nem tudott leszállítani, mert nem feleltek meg az új követelményeknek.

Súlyosan érintették az új szabályok a német autóipart is. Júniusban a nagy német cégek eladásai már 4,7 százalékkal csökkentek. A VW konszern szállításai az összes típust számításba véve 9,5 százalékkal estek vissza, és hasonló volt a helyzet a BMV-nél. A Daimler 7,6 százalékkal maradt el a korábbi júniusi teljesítményétől.

A regisztrációk száma Franciaországban 8,4 százalékkal, Spanyolországban 8,3 százalékkal, Nagy-Britanniában 4,9 százalékkal csökkent.

Az ACEA nyilvántartása szerint Magyarországon az év első hat hónapjában 74,5 ezer új személygépkocsi állt forgalomba, 5,4 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Júniusban 13,6 ezer gépkocsit regisztráltak, 4,4 százalékkal kevesebbet, mint 2018 júniusában.

(Napi.hu, 2019. július 17.)

 

Recseg-ropog a szlovák autógyártás

A szlovák autóipar válsága Magyarországnak is vészjelzést küld.

Egyre kevésbé csábító az autógyártóknak Szlovákia, ahol az 5,5 milliós ország 300 ezer lakosa dolgozik a szektorban. Csökkent a versenyképességük, pedig épp úgy mint Magyarországon, adókedvezményekkel és állami támogatásokkal próbálnak a nagy márkák kedvében járni. Mégis megindultak a leépítések, mert Európa kezd túl drága lenni és Donald Trump vámháborúja megfojtja a piacot, írja a Napi.hu.

Két éve még vidáman állt munkába a Volkswagen pozsonyi gyárában David. Aztán két évvel később, idén áprilisban a gyártósortól felhívták a hr-irodába, ahol közölték vele, hogy a 14 800 dolgozója közül azon háromezer közé tartozik, akit leépítenek - kezdi a magyar gazdaság és az európai autóipar szempontjából is tanulságos riportját a Reuters a szektor szlovákiai helyzetéről.

Az itthon az Audi révén jelen lévő VW-csoport Szlovákia legnagyobb magán szektorbeli foglalkoztatója, a tömeges elbocsátosokkal egy lépésben egy százalékkal csökkentette az autóiparban dolgozók számát. Északi szomszédunknál összesen 300 ezer fő dolgozik a szektorban, ahol egyre többen várják azt, hogy drasztikus leépítések jöhetnek.

A baj pedig akkora, hogy míg a szakszervezet évekkel ezelőtt a fizetésemelésekért harcolt, most már az álláshelyek megmaradásáért küzd. Legalábbis ezt mondta, a helyi érdekvédelem megbízottja a Reutersnek. "Át kell vészelnünk a rosszabb időket, és várnunk kell a jobbakra" - nyilatkozta pesszimistán Zoroslav Smolinsky, a VW pozsonyi üzemének szakszervezeti vezetője.

A pozsonyi Volkswagen-gyár AFP

Szlovákia gazdaságában magasabb az autószektor részesedése a termelési szerkezetben, mint Magyarországon. Az ipari termelés 44, az export 40 százalékát adja a terület, míg itthon a teljes feldolgozóipari kibocsátás 30,7 százalékát a járműipar adja közvetlenül és közel 173 ezer embert foglalkoztatnak ezek a gyárak, azok beszállítói.

A szlovák kormány próbált reagálni a helyzetre, hogy autóipari gyártása egyre kevésbé versenyképes: 200 százalékos adókedvezményt adtak a cégeknek arra az összegre, amit kutatás-fejlesztésre költenek. Valamint elkezdték államilag támogatni az elektromos autók vásárlását. Viszont a problémát részben épp maguk idézték elő, ahogy itthon, úgy Szlovákiában is folyamatosan emelkednek a bérek, és a pozsonyi vezetés maga döntött arról, hogy az éjszakai műszakban többet kell fizetni, valamint emelték meg a minimálbér szintjét.

Az időzítés pedig nem volt jó: a legtöbb az országban jelen lévő gyártó, így a KIA, a VW, a PSA Peugeot-Citroen (a cég az Opel felvásárlásával a szentgotthárdi magyar gyár révén a hazai gyártatásban is érdekeltté vált - a szerk.), valamint a Jaguar Land Rover is most dönti el, hogy a következő hétéves ciklusban milyen modelleket fog gyártatni, és azokat melyik üzemben. Ha pedig a munkafeltételek nem jók, akkor át is helyezik a gyártatást egy másik országba.

A már sokat emlegetett Volkswagen például Délkelet-Európában tervez felhúzni egy új gyárat: Törökország, Szerbia és Bulgária is versenyben van, hogy ők kapják az üzemet.

A riportban külön kiemelik, Mario Draghi, az Európai Központi Bank (ECB) elnökének kijelentését, aki szerint több európai ország is aggódhat egy globális kereskedelmi háború miatt, mert nagy a külkereskedelmi kitettségük. Már pedig Donald Trump amerikai elnök már megfenyegette az EU-t, hogy 25 százalékos különvámot vet ki az USA-ba szállított autókra és járműipari termékekre.

A Reuters arra is kitér, hogy a közép-kelet-európai régióban nem a szlovák leépítés az egyetlen jel arra, hogy készülnek az autógyárak a hét szűk esztendőre: hazai példát említve, májusban kiderült, hogy a Mercedes a tervezett gyárbővítését elhalasztotta.

Ráadásul a német autógyárak helyzetét az is rontja, hogy a 2015-ös dízelkibocsátási adatok meghamisításával kirobbant botrány miatt még mindig fizetniük kell újabb és újabb bírságokat. A többek között a Porsche, a Seat, a Skoda, az Audi márkákat is birtokló VW-csoport az egyik leginkább érintett az ügyben és már gigantikus összegeket fizetett ki bírságokra.

(Napi.hu, 2019. július 6.)

 

Azért elől vagyunk autógyártásban

A románok lenyomták a magyar autóipart.

Nyolcadik helyéről egy hellyel hátrébb sorolódott a magyar autógyártás az uniós országok listáján, írja a Napi.hu a G7 nyomán. Míg nálunk 3,7 százalékkal csökkent az előállított személyautók száma, a minket megelőző Romániában közel harminc százalékkal nőtt - így számol az európai autógyártó vállalatok képviseleti szervezete, az ACEA.

A visszaesés egyik ok az lehet, hogy az Audi nem készült fel időben egy új környezetvédelmi előírásra, ezért a gyártósorokat 2018-ban vissza kellett fogni egy időre.  Magyarországon összesen 461 ezer autó készült a győri Audi-, a kecskeméti Mercedes- és az esztergomi Suzuki-gyárban.

Romániában 364 ezerről 472 ezerre nőtt a legyártott autók száma, ezzel rajtunk kívül Lengyelországot is megelőzték.

A román autógyártó szövetség azonban arra számít, hogy a kecskeméti Mercedes-gyár bővítése és a debreceni BMW-gyár átadása után Magyarország újra maga mögé utasítja Romániát.

(Napi.hu, 2019. március 8.)

 

Nem megy az autó az uniós piacon

Folyamatosan csökken a forgalomba helyezett új autók száma az Unióban.

Az Európai Unióban csökkent a forgalomba helyezett új autók száma 2019 januárjában az egy évvel korábbihoz képest – immár az ötödik egymást követő hónapban –, részben az új emisszió-mérési eljárás szeptemberi életbe léptetése miatt, írja a Világgazdaság.

Az európai autógyártó vállalatok szakmai képviseleti szervezete, az ACEA pénteken azt közölte, hogy januárban éves összehasonlításban 4,6 százalékkal, 1 millió 196 ezerre csökkent a forgalomba helyezett új autók száma az Európai Unióban.

Magyarország elöl pöfög

Januárban csupán hat országban nőttek az éves szintű eladások, Litvániában (+49 százalék), Romániában (+18,8 százalék), Magyarországon (+9,2 százalék), Portugáliában (+8,3 százalék), Dániában (+7 százalék) és Görögországban (+3,7 százalék).

Fotó: AFP

Az EU öt legnagyobb autópiacán mindenütt zsugorodott az eladás, Spanyolországban 8 százalékkal, Olaszországban 7,5 százalékkal, Nagy-Britanniában 1,6 százalékkal, Németországban 1,4 százalékkal, Franciaországban pedig 1,1 százalékkal.

Magyarországon januárban 9.714 új autót értékesítettek, egy évvel korábban 8.894 autót.

A januári csökkenés az új emisszió-mérési eljárás, a WLTP bevezetésének tulajdonítható. Tavaly szeptember elsejétől már csak a valós üzemi terhelést a korábbi eljárásnál pontosabban modellező WLTP (Worldwide Harmonized Light Vehicles Test Procedure) károsanyag-kibocsátási teszten áteső új gépjárműveket lehet forgalomba helyezni az EU-ban.

Az intézkedés miatt az Európai Unióban szeptemberben az új autók eladása 23,5 százalékkal csökkent éves szinten.

(Világgazdaság, 2019. február 15.)

 

Kisebb az autópiac is, ha nem lehet csalni

Kevesebb autót vettek az unióban 2018 októberében.

2018 októberében csökkent a forgalomba helyezett új autók száma az Európai Unióban az egy évvel korábbihoz képest, az új emisszió-mérési eljárás szeptemberi életbe léptetése miatt, írja a Világgazdaság.

Az európai autógyártó vállalatok szakmai képviseleti szervezete, az ACEA csütörtökön azt közölte, hogy októberben éves összehasonlításban 7,3 százalékkal, 1 millió 83 ezer 612-re csökkent a forgalomba helyezett új autók száma az Európai Unióban.

Októberben csupán négy országban nőttek az éves szintű eladások,

Litvániában (20,9 százalék),

Görögországban (13 százalék),

Horvátországban (10,4 százalék)

és Magyarországon(5,4 százalék).

A legnagyobb, 32,9 százalékos visszaesést Romániában mérték októberben, de 28,1 százalékkal estek az eladások Svédországban és 20,3 százalékkal Ausztriában. Magyarországon októberben 10.923 új autót értékesítettek.

Az októberi csökkenés az új emisszió-mérési eljárás, a WLTP bevezetésének tulajdonítható. Szeptember elsejétől már csak a valós üzemi terhelést a korábbi eljárásnál pontosabban modellező WLTP (Worldwide Harmonized Light Vehicles Test Procedure) károsanyag-kibocsátási teszten áteső új gépjárműveket lehet forgalomba helyezni az EU-ban.

Az intézkedés miatt az Európai Unióban szeptemberben az új autók eladása 23,5 százalékkal csökkent éves szinten.

Az ACEA adatai szerint az idei első tíz hónapban eladott új autók száma az EU-ban 13 millió 36 ezer 359 volt, 1,6 százalékkal több az egy évvel korábbinál.

Magyarországon a 10 havi növekedés évi 24 százalék volt, a januártól október végéig tartó időszakban összesen 115 ezer autót adtak el az egy évvel korábbi 93 ezer után.

(Világgazdaság, 2018. november 15.)

 

Nőtt az uniós autópiac

A francia és a spanyol piac megfuttatta az uniós autópiacot 2018 júniusában.

A szerény májusi emelkedés után jelentősen, éves összevetésben 5,2 százalékkal nőtt a forgalomba állított új személygépkocsik száma az Európai Unióban 2018 júniusában, a francia és a spanyol piac felfutásának köszönhetően, írja a Világgazdaság. A kereslet bővülésének főleg a Volkswagen német autógyártó konszern volt a haszonélvezője.

Az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) jelentése szerint az Európai Unió 28 tagállamában közel 1,6 millió autót helyeztek forgalomba júniusban, 5,2 százalékkal többet, mint 1 évvel korábban. Májusban mindössze 0,8 százalékos volt a növekedés.

A legnagyobb piacok közül

Franciaországban 9,2 százalékkal,

Spanyolországban 8százalékkal,

Németországban 4,2 százalékkal nőtt,

míg Olaszországban 7,3 százalékkal,

Nagy-Britanniában pedig 3,5 százalékkal esett vissza az új autók száma.

2018 első fél évében 2,9 százalékkal, több mint 8 millió 449 ezerre emelkedett az utakra jutott új autók száma a 28 uniós országban. Az öt nagy piac közül Spanyolországban 10, Franciaországban 4,7, Németországban pedig 2,9 százalékkal nőtt, míg Nagy-Britanniában 6,3, Olaszországban pedig 1,4 százalékkal csökkent az átadott új autók száma.

A Volkswagen az uniós piacvezető

Részesedés szerint sorba állítva

a német Volkswagen-csoport, a legnagyobb európai gyártó 8 százalékkal,

a PSA-csoport (Peugeot, Citroen, Opel/Vauxhall, DS) 65 százalékkal,

a francia Renault pedig 5 százalékkal tudta növelni eladásait január-júniusban.

A PSA esetében a kiugróan magas arányt az Opel/Vauxhall 2017 augusztusi átvétele magyarázza.

A Renault után következő Fiat-Chrysler 2,2 százalékkal, a Ford 4,1 százalékkal, a BMW 0,3 százalékkal, a Daimler pedig 1,7 százalékkal kevesebb, míg a Toyota 6,6 százalékkal, a Hyundai pedig 7,8 százalékkal több új autót adott át az első félévben.

Júniusban a Volkswagen-csoport 13,3 százalékos, a PSA 65,8 százalékos, a Renault 4,7 százalékos, a Toyota 13,7 százalékos, a Hyundai pedig 6 százalékos emelkedést, míg az az FCA-csoport 2,6 százalékos, a Ford 8,6 százalékos, a Daimler 5,2 százalékos a Toyota pedig 4,2 százalékos csökkenést könyvelhetett el.

Az ACEA statisztikája szerint Magyarországon júniusban 31 százalékkal, 14 ezer fölé, az első fél évben pedig 29 százalékkal, 71 ezerre emelkedett az üzembe helyezett új autók száma.

(Világgazdaság, 2018. július 17.)

 

Trump most az európai autógyártókkal szórakozik

Trump megfenyegette az európai autógyártókat.

Donald Trump a Twitterre kiírt üzenetében megfenyegette Európát, hogy 20 százalékos vámot vet ki az Európai Unióból importált autókra, ha az európaiak nem bontják le gyorsan az amerikai termékeket sújtó vámokat és kereskedelmi akadályokat, írja az Index.

Trump arra szólította fel az európai cégeket, hogy inkább az Egyesült Államokban gyártsák autóikat, ne az Európai Unióból exportálják azokat. A Reuters szerint az autógyártók részvényárfolyama esett Trump tweetje után.

Trump május végén jelentette be, hogy nemzetbiztonsági megfontolások miatt védővámmal sújthatják a külföldi járművek és alkatrészek importját is. Az amerikai kereskedelmi minisztérium vizsgálja, hogy az autók és autóalkatrészek importja nemzetbiztonsági kockázatot jelent-e. Ebben 2019 februárja a határidő, de Wilbur Ross miniszter szerint már július-augusztusban végezhetnek, írja a Reuters.

Az Egyesült Államokban a személyautók importját jelenleg 2,5 százalékos, a platós terepjárókét és a kis teherautókét pedig 25 százalékos vám terheli. Egy amerikai bennfentes forrás korábban azt közölte, hogy az elnök 20-25 százalékra emelné a személyautókra kivetett vámot, írja az MTI. 

(Index, 2018. június 22.)

 

Januárban sebességet váltott az európai autópiac

A decemberi csökkenés után januárban nőtt a forgalomba állított új személygépkocsik száma az Európai Unióban.

Az ACEA európai szakmai szövetség közölte, hogy az unióban januárban 1 millió 254 ezer új személygépkocsit helyeztek üzembe, 7 százalékkal többet, mint egy évvel korábban, írja a Világgazdaság az MTI nyomán.

Nagy-Britannia kivételével, ahol 6,3 százalékkal kevesebb új gépkocsit regisztráltak, az EU összes tagállamában bővültek az eladások. A főbb piacok közül Spanyolországban 20 százalékos, Németországban pedig 11,6 százalékos volt a növekedés éves összevetésben.

Az ACEA adatai szerint Magyarországon 8.891 új személygépkocsit regisztráltak januárban, 38 százalékkal többet, mint 2017 első hónapjában.

Az egyes gyártókat tekintve 308 ezer eladott személyautóval a Volkswagen-csoport állt az élen januárban, majd 208 ezerrel a PSA-csoport, 116 ezerrel a Renault-csoport, 84 ezerrel az FCA-csoport, 83 ezerrel a Ford, 73 ezerrel a BMW, 72 ezerrel a Daimler és 66 ezerrel a Toyota-csoport következett.

(Világgazdaság, 2018. február 15.)

 

Több új autó gördült az európai utakra

Az európai autópiacon 2017 decembere nem hozta az újabb karácsonyi csúcsot, de az év egészében azért nőtt az autós piac.

Csökkent a forgalomba állított új személygépkocsik száma decemberben Európában, de 2017 egészében emelkedett, immár a negyedik egymást követő évben, így elérte a pénzügyi és gazdasági világválság előtti szintet, írja az MTI nyomán a Világgazdaság.

Az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) jelentése szerint az Európai Unió 28 tagállamában és az Európai Szabadkereskedelmi Társuláshoz tartozó négy országban (Izland, Liechtenstein, Norvégia, Svájc) 1,1 millió autót helyeztek forgalomba 2017 decemberében, 4,8 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban.

A csökkenés oka statisztikai jellegű, főleg azért, mivel az egy évvel korábbihoz képest eggyel kevesebb munkanap volt 2017 utolsó hónapjában.

Az unióban 4,9 százalékkal esett az átadott új autók száma 2017 decemberében. A 2004-ben, valamint az utána csatlakozó összesen 12 uniós országban 0,04 százalékkal, 108 ezerre, a bővítés 2004-es első köre előtti Európai Unió 15 tagállamában pedig 5,4 százalékkal, 980 ezerre csökkent a forgalomba hozott új autók száma.

A legnagyobb piacok közül Nagy-Britanniában 14 százalékkal, Olaszországban 3 százalékkal, Németországban 1 százalékkal, Franciaországban pedig 0,5 százalékkal esett vissza a forgalomba jutott új autók száma decemberben, egyedül Spanyolországból jeleztek bővülést, 6 százalékot.

A legnagyobb autógyártók közül csak a PSA-csoport (Peugeot, Citroen, Opel/Vauxhall, DS) és a BMW konszern tudta növelni az átadott új autók számát. A PSA, amelynek augusztusban véglegesen tulajdona lett az Opel, 61 százalékkal, több mint 170 ezerre növelte a forgalomba helyezett új autóinak számát az EU-EFTA-országokban.

A legnagyobb európai gyártó, a német Volkswagen-csoport 4,5 százalékos, a francia Renault 4,6 százalékos, az FCA-csoport 16 százalékos, a Ford 6,7 százalékos, a Daimler 8,3 százalékos, a Toyota pedig 4,2 százalékos csökkenést volt kénytelen elkönyvelni 2017 decemberében.

2017 egészében 3,3 százalékkal, több mint 15,6 millióra emelkedett az utakra guruló új autók száma a 32 európai országban, ezen belül az EU-ban 3,4 százalékkal, több mint 15,1 millióra ugrott a mutató. 2007 óta először fordult elő, hogy 15 milliónál több új autó talált gazdára.

Az öt nagy piac közül Olaszországban 7,9, Spanyolországban 7,7, Németországban 2,7, Franciaországban pedig 4,7 százalékkal nőtt, míg Nagy-Britanniában 5,7 százalékkal csökkent az új autók száma. Hat év óta először mértek visszaesést Nagy-Britanniában.

Piaci részesedés szerint sorba állítva, a listavezető Volkswagen AG 2,1 százalékkal, a PSA 28 százalékkal, a Renault 6,7 százalékkal, a Fiat-Chrysler 5,2 százalékkal, a BMW pedig 1 százalékkal növelte eladásait 2017-ben. A sorban következő Ford viszont 0,3 százalékos csökkenést szenvedett el, míg a Daimler 50 százalékos, a Toyota 12 százalékos, a Nissan 2,8 százalékos, a Hyundai 3,5 százalékos, a Kia 8 százalékos, a Volvo 4 százalékos, a Suzuki pedig 20 százalékos növekedést ért el.

Az ACEA statisztikája szerint Magyarországon 2017 decemberében 11 százalékkal, 10 ezer fölé, az év egészében pedig 20 százalékkal, 116 ezerre emelkedett az üzembe helyezett új autók száma.

(Világgazdaság, 2018. január 17.)

 

Döccent egyet az európai autóspiac

Nyugat-Európában, szeptemberben kevesebb autót vettek.

Nyugat-Európában éves összevetésben 2,8 százalékkal csökkentek 2017 szeptemberében az autóeladások, ami a német és a brit kereslet gyengeségére vezethető vissza, írja az LMC Automotive nevű, járműeladási trendek alakulását elemző és előrejelző brit cég adatai nyomán a Világgazdaság.

Szeptemberben 1,36 millió új autót helyeztek forgalomba az egy évvel korábbi 1,4 millió után, ami 40 ezres darabszám csökkenés. A szezonálisan kiigazított éves ráta 2 százalékkal esett vissza augusztushoz képest, így az egy évre kivetített értékesítési darabszám 14,6 millióra süllyedt.

A régió két legnagyobb piaca közül Németországban 3 százalékkal, Nagy-Britanniában pedig 9 százalékkal kevesebb személyautót adtak el szeptemberben, mint egy évvel korábban. A harmadik legnagyobb piacon, Franciaországban viszont 1 százalékkal bővültek a járműeladások. A tanácsadó cég felmérése 13 nyugat-európai ország friss nemzeti jármű-nyilvántartási információin, Ausztria, Dánia, Luxemburg és Svájc esetében pedig becslésen alapul.

Potyog lefele a brit autópiac

2017 áprilisa óta minden hónapban csökkent az utakra kerülő új személyautók száma, és hat éve először fordult elő, hogy szeptemberben visszaesést mértek, így rendkívül valószínű, hogy az év egészében is csökkenés lesz, ami utoljára 2011-ben fordult elő Nagy-Britanniában.

A Society of Motor Manufacturers and Traders (SMMT) szakmai képviseleti szervezet honlapján közzétett kimutatás szerint szeptemberben 427 ezer új autó kapott rendszámot, ebből 171 dízelmotorral (-21,7 százalék), 233 ezer benzinmotorral (-1,2 százalék), 23 ezer pedig egyéb alternatív üzemanyaggal működő (+41,0 százalék) jármű volt. A magánszemélyek vásárlásai 9 százalékkal, a flottavásárlások pedig 10 százalékkal csökkentek.

2017 első kilenc hónapjában éves összevetésben 3,9 százalékkal, 2 millió 66 ezerre csökkent a forgalomba helyezett új személyautók száma. Erősen megcsappant az érdeklődés a dízelautók iránt. Ezekből 14 százalékkal kevesebb került az utakra január-szeptemberben, míg a benzines autóké 3, százalékkal, az alternatív meghajtásúaké pedig 35 százalékkal nőtt.

(Világgazdaság, 2014. október 5.)

 

Megy az európai autóspiac

2017 augusztusban tovább nőtt az új autó értékesítés az Unióban, kivétel a nagy piacok közül Nagy-Britannia. És a Ford sem ment. Több benzines fogyott.

A brit vásárlók elmaradásának fő oka még mindig a Brexittel kapcsolatos bizonytalanság. Az autóértékesítés Litvániában nőtt a legnagyobb ütemben, de Magyarország is jól ment, közel negyedével több autó talált gazdára idehaza, mint egy évvel korábban, összegezte a Portfolio.

Az európai új autó értékesítések (az újautó-regisztráció) száma közel 865 ezer darab volt 2016 augusztusában, amely 5,6 százalékos bővülést jelentett 2016 azonos időszakához képest az ACEA legfrissebb statisztikái szerint. 2017 első nyolc hónapjában több mint 10 millió járművet értékesítettek az Unióban, amely 4,5 százalékos növekedést jelentett éves alapon.

A meghatározó autós országok közül Olaszországban (+16%), Spanyolországban (+13%), Franciaországban (9%) és Németországban (+3%) is több autót értékesítettek augusztusban, mint egy évvel korábban. Az Egyesült Királyságban (-6%) viszont kevesebb autót adtak el az előző év azonos időszakához képest, amely döntően a Brexit miatti bizonytalansággal magyarázható még mindig.

Az Unióban a legjobban a litván (+34%) autópiac nőtt, igaz itt a nagy emelkedés mögött az alacsony bázis állt elsősorban. Számszerűen nézve csupán kétezer darab autót adtak el az országban. Magyarországon is nagyon pörög az autópiac, 8.912 autó talált új gazdára, legalábbis ennyi új autót regisztráltak augusztusban hónapban, amely 24 százalékos növekedést jelentett 2016-hoz képest az ACEA statisztikái szerint.

A Volkswagen értékesítésein továbbra is látszik a dízelbotrány miatti bizalomvesztés, a Volkswagen csoport zászlóshajójának számító márka modelljeiből 4,4 százalékkal kevesebbet adtak el augusztusban az előző évihez képest. Ugyanakkor a gyártó több márkája is jól futott, a Skoda (+15%), a Seat (+13%) és az Audi (+5%) eladása is nőtt, így ellensúlyozni tudták a Volkswagen gyenge teljesítményét. A cégcsoport eladásai összességében közel 3 százalékkal nőttek múlt hónapban.

A meghatározó nagy gyártók közül a Nissan (+17%), a Toyota (+14%) és a Renault (+13%) eladása is kétszámjegyű növekedést mutatott. A Fordnak nem volt jó hónapja, eladásai 3,5 százalékkal csökkent augusztusban.

A luxusautó-gyártók között az Audi (+5%), a BMW (+2%) és a Daimler (+9%) eladásai is nőttek augusztusban.

És több a benzines

Az ACEA adatai szerint 2017 első fél évében 3,5 millió dízel autót értékesítettek a 15 nyugat-európai országban, 152 ezerrel, négy százalékkal kevesebbet mint 2016 első fél évében. Benzinmotoros autót 3,7 milliót értékesítettek, 328 ezerrel, közel tíz százalékkal többet, mint egy évvel korábban.

A dízel autók részaránya így 46 százalék, a benzineseké pedig 48 százalék lett a teljes értékesítésen belül. Egy évvel korábban a dízel autók részaránya 50 százalék, a benzinmotoros autóké 46 százalék volt.

Az elektromos autók részaránya 2017 első fél évében 1,3 százalék, a hibrid autóké 2,6 százalék, az autógázzal és földgázzal hajtott autóké 1,3 százalék volt. A három kategóriából együttesen 393 ezer autót értékesítettek az idén, 103 ezerrel többet, mint 2016-ban. Az elektromos autók száma 69 ezerről 95 ezerre, a hibrid autóké 125 ezerről 198 ezerre, a gázüzemű autóké 94 ezerről 99 ezerre emelkedett.

Úgy vesszük az autókat,  mintha nem lenne holnap

(Portfolio, 2017. szeptember 29., 14.)

 

Tüsténkedik az európai autópiac

A válság előtti szintek közelébe emelkedett a forgalomba állított új személygépkocsik száma májusban Európában, szinte minden autógyártó rekordmértékben növelte eladásait.

Az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) jelentése szerint az Európai Unió 28 tagállamában és az Európai Szabadkereskedelmi Társuláshoz tartozó négy országban (Izland, Liechtenstein, Norvégia, Svájc) 1,4 millió autót helyeztek forgalomba, 7,7 százalékkal többet, mint egy évvel korábban, tudósít az MTI.

Az unióban 7,6 százalékkal, valamivel több mint 1,4 millióra növekedett az átadott új autók száma.  A 2004-ben, valamint az utána csatlakozó 12 uniós országban 17 százalékkal, majdnem 120 ezerre, a bővítés 2004-es első köre előtti Európai Unió 15 tagállamában pedig közel 7 százalékkal, 1 millió 266 ezerre emelkedett a forgalomba került új autók száma.

Az eredmény megközelíti a 2007 májusában regisztrált, éppen az autóipart sújtó gazdasági válság kitörése előtti szinteket - mutatott rá az ACEA. Hat keserves év után 2014-ben kezdtek el növekedni az autóeladások, azóta szinte minden hónapban emelkedett a forgalomba helyezett új autók száma.

Nagy-Britannia kivételével remekül teljesítettek májusban a legnagyobb piacok: Németországban 13 százalékkal, Spanyolországban 11 százalékkal, Franciaországban 9 százalékkal, Olaszországban pedig 11 százalékkal emelkedett a forgalomba hozott új autók száma. Nagy-Britanniában viszont rekordmértékű, 8,5 százalékos visszaesést mértek.

A Fiatot, a Chryslert és az Alfa Romeót is gyártó FCA csoport eladásai 12 százalékkal nőttek, a Daimleré 14 százalékkal, a Renault 10 százalékkal, a Volkswagen csoport 8 százalékkal, a PSA csoport 5 százalékkal, a Ford 4 százalékkal, a BMW pedig 2-3 százalékkal tudta növelni eladásait. 

Az ázsiai autógyártók közül kiemelkedő hónapot zárt a japán Toyota és Suzuki, amelynek eladásai 20 százalékkal, valamint 21 százalékkal ugrottak meg, a Hyundai 8 százalékkal, a Kia pedig 5 százalékkal több új autót adott át. Csökkentek viszont a Honda (14,5 százalék), a Mazda (2 százalék) és a Jaguar Land Rover csoport (9 százalék) eladásai.

Az Opel 1,7 százalékkal kevesebb autót, 87 ezer járművet helyezett forgalomba. Az egy évvel korábbihoz képest a Volkswagen csoport 0,1 százalékponttal, 24,3 százalékra növelte piaci részesedését az európai autópiacon. A második helyezett Renault csoport 0,3 százalékponttal, 10,8 százalékra növelte ezt az arányt, a 10,1 százalékkal harmadik helyen álló PSA csoport viszont 0,2 százalékpontot veszített.

Az év első öt hónapjában 5 százalékkal, több mint 6,9 millióra emelkedett az utakra került új autók száma a 32 európai országban, ezen belül az EU-ban 5,3 százalékkal, több mint 6,7 millióra ugrott az új autók száma. Olaszországban 8, Spanyolországban 7, Németországban közel 5, Franciaországban pedig 3 százalék felett nőtt, míg Nagy-Britanniában 0,6 százalékkal csökkent az új autók száma.

Az ACEA statisztikája szerint Magyarországon májusban 28,6 százalékkal, 10.952-re, január-májusban pedig 21,2 százalékkal, 43.975-re emelkedett az üzembe helyezett új autók száma. A százalékos változást tekintve havi összevetésben Magyarországon növekedett legnagyobb mértékben az új autók száma májusban, éves összehasonlításban pedig a Horvátország (28 százalék) és Románia (23 százalék) után a harmadik helyen áll.

(MTI, 2017. június 26.)

 

Bukdácsolt az autópiac

Európában. Áprilisban. Kevesebb új autó fogyott, mint egy éve. Nem ment a VW és a Jaguár.

Az ACEA, az európai autósszövetség beszámolója alapján az Európai Unió 28 országában eladott új autók száma csökkent az előző év azonos időszakához képest 2017 áprilisában. Az első négy hónapban azonban összességében több autót adtak el, mint egy évvel korábban. Az április vesztese a Volkswagen és a Jaguar Land Rover csoport volt.

Az Európai Unió 28 országát vizsgálva négy országban mértek nagy esést és többek között nekik tudható be az, hogy áprilisban 6,6 százalékkal, 1,2 millió darabra csökkent az új autó eladások száma az egy évvel korábbi időszakhoz képest. A legnagyobb visszaesés az Egyesült Királyságban és Finnországban volt, ahol közel 20 százalékkal kevesebb új autó fogyott 2017 áprilisában, mint egy évvel korábban. Azonban Görögországban és Finnországban is közel 15 százalékkal csökkentek az eladások a 2016. évi értékhez képest.

Az eladási számok csökkenése az első esés volt 2016 októbere óta, és a legnagyobb mértékű 2013 márciusa óta. Ennek ellenére az Ernst and Young partnere szerint 2017 egésze jó lehet az autópiac számára, mivel kedvezőek a gazdaság növekedésének kilátásai, csökken a munkanélküliség és alacsony finanszírozási költségek vannak. Az április eladások esését a húsvéttal magyarázzák, mivel az ünnep miatt nem nyitottak ki a kereskedések, így ez torzítja az eladási számokat (egy évvel korábban márciusra esett az ünnep).

Németországban nyolc százalékkal csökkent az eladások száma, Franciaországban hat százalékkal, Olaszországban 5 százalékkal, az Egyesült Királyságban pedig a legnagyobb mértékben, 20 százalékkal csökkentek az eladások 2016 áprilisához képest. A legnagyobb piacok közül egyedül Spanyolországban emelkedett mérsékelten, 1 százalékot az eladások száma 2016 áprilishoz képest.

Összességében tehát 6,6 százalékkal, 84 ezer darabbal csökkent az eladások száma, amit ha piacként tekintenének, akkor a hatodik legnagyobb piac lenne az Európai Unión belül.

A legnagyobb növekedést felmutató piac a horvát autópiac volt, ahol az új autó eladások közel 30 százalékkal emelkedtek, Magyarországon pedig közel 8 százalékkal több új autó fogyott, mint egy évvel korábban.

A Volkswagen és a Jaguar Land Rover csoport volt április vesztese

Az autógyártókat tekintve, darabszám alapján a Volkswagen csoportnál esett legnagyobbat az eladások száma áprilisban, az egy évvel korábbi értékhez képest közel 30 ezer autóval adtak el kevesebbet, ami 9 százalékos esés. Ez főként annak tudható be, hogy több, mint 10 százalékot esett az Audi, Porsche és Volkswagen márkák értékesítésének száma. Százalékos visszaesés alapján pedig a Jaguar Land Rover csoport eladásai estek vissza a legnagyobb mértékben, közel 17 százalékkal kevesebb autót adtak el áprilisban mint egy évvel korábban. Ez egyébként közel 2.600 darabos visszaesést jelent a cégcsoportnál.

A legkiemelkedőbb gyártó az Alfa Romeo volt, amely közel 50 százalékkal több új autót - összesen hétezer darabot - értékesített. Nőtt a Lada is, bár még csak 402 darabot értékesítettek, ez közel 40 százalékkal több, mint egy évvel korábban

(Portfolio, 2017. május 18.)

 

Nem volt hideg a január az európai autópiacon

2017 első hónapjában 10%-kal nőtt a piac. A Brexit azért visszahúzott. A magyar autópiac meg előre. Eladják-e az Opelt, ez itt most a kérdés.

Az egyébként holtszezonnak számító januárban folytatódott a pezsgés az európai újautó-piacon, mely révén az előző évinél 10 százalékkal több, 1,2 millió személyautót helyeztek forgalomba.

A meghatározó piacok közül csak a Brexit bizonytalanságaitól tartó briteknél mértek szerény, 3 százalékos bővülést, a spanyolok vitték legmagasabban a lécet 11 százalékkal, mögöttük a franciák csaknem ugyanannyival (11), a németek (10,5) és az olaszok (10) következtek az autógyártó szövetség (ACEA) adatai szerint. A magyar piacon 6.418 új személyautó kapott rendszámot januárban, 15 százalékkal több, mint az előző év nyitó hónapjában, tudósít az autópiaci fejleményekről a Világgazdaság.

A márkák körében a Volkswagen csoport (VW) elsőbbsége nincs veszélyben, a németek kerek tíz százalékkal növelték eladásaikat, így 291 ezer járművükkel 24 százalékos piaci részesedést értek el. A dízelbotrány névadó márkájából is tíz százalékkal több, 140 ezer fogyott. A szakértők egyébként már nem is annyira a VW-re figyelnek, hanem az egymással hírbe hozott General Motors (GM) és Peugeot-Citroen csoport (PSA) eredményeire, hiszen a GM és a PSA tárgyalnak egymással az amerikaiak európai üzletágának eladásáról.

Az 1999 óta masszívan veszteséges, amúgy a GM-en belül mostohagyermekként kezelt Opel és brit megfelelője, a Vauxhall francia átvételével azonban a közös alapokra helyezhető járműgyártás, az önjáró autók és az elektromos járművek fejlesztésére szánt hatalmas összegek ügyes hasznosításával eurómilliárdokban mérhető megtakarítások érhetők el. Mindkét csoport sikerrel vette a januárt: a PSA 6,5 százalékkal 122 ezerre, a GM pedig 5 százalékkal 75 ezerre bővítette európai eladásait. Kettőjük piacrésze 16 százalék felett jár, utánuk a Renault csoport következik 10 százalékkal.

Az Opel - amely a GM százszázalékos leányvállalata - az ezredforduló óta 15 milliárd dolláros veszteséget hozott össze anyavállalatának, és 2017-ben is további veszteségre számít. Az Evercore ISI elemzőcég szerint jelenlegi állapotában egymilliárd dollárt érhet. A szakértők szerint a GM számára a kompakt autók és dízelmotorok gyártására berendezkedett Opel átfazonírozása kidobott pénz. Sokkal jobban járnának, ha a világ két legnagyobb autópiacára, Kínára és az USA-ra, valamint a magas haszonnal értékesíthető haszonjárművekre és hobbiterepjárókra koncentrálnának. A kisautókkal ráadásul mindig befürdött a GM, de attól még, hogy eladja az Opelt, együttműködhetnek egyes gyümölcsöző területeken, hisz nem lesz köztük földrajzi átfedés.

Az üzlet a GM-nek tehát mindenképp előnyös, a PSA is nyerhetne rajta, ám ettől még megbukhat a politikusok ellenállásán. Az Opelnek 28 ezer alkalmazottja van Németországban, ahol már a munkahelyek ezreinek elvesztését vetítik előre. A francia kormány, amely 14 százalékban a PSA tulajdonosa, a saját álláshelyek megtartásában érdekelt, így borítékolható a feszültség. A tőzsdén viszont béke van, az árfolyamok alapján a piac pártolja a felvásárlást.

(Világgazdaság, 2017. február 17.)

 

Nyár végén dobbantott az autópiac

Európában 10% több autót adtak el augusztusban. Még mindig vezet a VW.

Júliusban ugyan szűkült az európai autópiac, de ami kiesett, azt augusztusban bepótolták az öreg kontinens autóvásárlói: a nyolcadik hónapban 819 ezer új személyautóra és furgonra raktak rendszámot az Unióban, a Világgazdaság összegzése szerint. Ez tíz százalékkal jobb, mind az egy évvel korábbi időszak adata. A júliusi, éves összevetésben 1,4 százalékos visszaesést egyszeri kisiklás lehetett így, igaz, ezzel egy 34 hónapja tartó emelkedési sorozat tört meg.

Az augusztus egyébként a szabadságolások miatt hagyományosan az egyik leggyengébb hónapnak számít, ilyenkor a strandot keresik fel az emberek, nem az autószalont. Most azonban a kiugró reálbér emelkedésből származó pluszpénzt autóra váltották a román és magyar vásárlók. Augusztusban ugyanis a románok 68 százalékkal több, 12 ezer gépkocsit vettek, Magyarországon pedig 44 százalékos bővülést mért a gyártói szövetség (ACEA), ami pedig 7 ezer darabos forgalmat takar. A dobogóra még a horvátok felkapaszkodtak a 38 százalékos megugrással.

A legnagyobb piacok közül Olaszországban (20 százalék), Spanyolországban (15), Németországban (8) és Franciaországban (7) egyaránt markáns bővülést mértek, míg a britek vásárlási kedve ezekhez képest kissé lankadt (3), ami a Brexittel hozható kapcsolatba.

Az első nyolc hónap összesített adatai szerint 8 százalékkal több, 9,8 millió újautó talált gazdára az EU-ban, így szeptemberre már átlépte az uniós piac a tízmilliós álomhatárt.

A gyártók versenyében az éppen egy évvel ezelőtt dízelbotrányba keveredett Volkswagen konszern 7 százalékkal bővítette eladásait augusztusban, miközben a névadó márkára ragadt sarat nagy lendülettel mossák le. Olyannyira, hogy Volkswagenekből 5 százalékkal több, 102 ezer kelt el, így az első nyolc hónap után már csak 0,4 százalékos, négyezer autós hátrányban vannak a csúcsidőszakhoz képest. A konszern európai piaci részesdése az év eleje óta 1 százalékkal 24 százalékra mérséklődött, de ezzel is toronymagasan vezeti a márkalistát.

(Világgazdaság, 2016. szeptember 15.)

 

Betett a Brexit az autópiacnak

Európában nőtt, az Egyesült Királyságban csökkent az autóeladás 2016 júniusában.

A Brexit előszele már érezhető volt a júniusi európai újautó-eladásokon a Világgazdaság összegzése szerint: amíg a kontinensen tovább nőtt a kereslet a személygépkocsik iránt, addig az Egyesült Királyságban négy év elteltével először esett vissza a forgalom - 0,8 százalékkal -, feltehetően a kilépési szavazás kimenetele miatt. A céges beszerzések 25 százalékkal zuhantak a briteknél. Az EU és az EFTA országaiban 6,5 százalékkal haladta meg a júniusi forgalom az egy évvel korábbit, összesen 1,5 millió autóra szereltek rendszámtáblát az Európai Járműgyártók Szövetségének (ACEA) adatai szerint. Ezzel immár 34 hónapja tart a hegymenet az aurópai autópiacon.

Nemcsak a Brexit volt ludas, hanem szezonális okok is közrejátszottak abban, hogy nem sikerült megismételni a májusi 16 százalékos bővülést. Olaszországban és Spanyolországban azonban tartották a két számjegyű tempót (12, valamint 11 százalék), de a legnagyobb, a német piacon mért 8 százalék is magas értéknek számít, azért is, mivel a kereskedők ezúttal fukarkodtak a kedvezményekkel, a vételárból elengedett átlag 12 százalék kisebb a korábbiaknál. A franciáknál már csak 0,8 százalékos pluszt mértek a júniusi eladásokban.

2016. júniusában Románia és Horvátország után Magyarországon nőtt a legnagyobb ütemben az autóértékesítés, 32 százalékkal, ami 9.685 autó eladását jelentette. Elemzők szerint a Brexit után szelídebb tempóra vált majd a növekedés, a második félévre alig 3 százalékos bővülést valószínűsítenek.

Az európai piacvezető, a Volkswagen májusban némi lélegzethez jutott, növekedéssel tudott zárni, ám júniusban a dízelbotrány miatt ismét a címlapokra került, ami a forgalom újbóli, ezúttal 0,6 százalékos visszaesését okozta. Konszernszinten azonban 1,5 százalékos növekedést könyvelhetett el a csoport, az Audi–Seat–Skoda–Porsche-kvartett húzta a piacukat.

A luxuskategóriában a Mercedes és a BMW hozta a formáját (16 és 15 százalékos növekedéssel), míg az Audi forgalma nem változott. Az olcsóbb autókat gyártó Renault és Fiat (21, valamint 14 százalék) is erős hónapot zárt.

(Világgazdaság, 2016. június 18.)

 

Európában még mindig a VW az első

2016. márciusában 6%-kal több új autót adtak el. Nagyot nyomultak az olaszok.

Nőtt a forgalomba állított új személygépkocsik száma Európában 2016. márciusában, noha a húsvéti ünnepek miatt kevesebb kereskedési nap volt a szokásosnál, ráadásul csökkent a legkeresettebb márka, a Volkswagen kereslete.

Az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) friss jelentése szerint az Európai Unió 28 tagállamában és az Európai Szabadkereskedelmi Társuláshoz tartozó négy országban (Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc) 1,7 millió darab új autót helyeztek forgalomba márciusban, ami 6 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi szintet. A forgalomba hozott új autók száma immár megközelítette a pénzügyi világválság előtti csúcseladások szintjét.

Sorozatban a 31. egymást követő hónapban bővült az európai autópiac, és a legtöbb autógyártó - a Nissan, a Hyundai és a Mitsubishi kivételével - több járművet értékesített az előző év márciusához képest.

A legtöbb új autót a Volkswagen-csoport adta át a tulajdonosoknak, majd a PSA-csoport, a Renault, a Ford, az Opel-csoport és a BMW következik. Az EU- és az EFTA-országokban a Volkswagen-csoportban eladott autók száma éves szinten 2 százalékkal 390 ezerre emelkedett, ezen belül viszont a Volkswagen márkából közel 2 százalékkal kevesebbet, 181 ezer járművet adtak el. A csoport összes többi márkája növelni tudta eladásait, főleg az Audi (8 százalék) és a Skoda (7 százalék). A károsanyag-kibocsátási botrány hatása továbbra is tetten érhető a csoport piaci részesedésének csökkenésében: az egy évvel korábbi 23 százalék helyett 22 százalékot tudott kihasítani az európai autópiacból a legnagyobb német konszern, ahol az az egy százalék is sok. A másik két nagy német autógyártó közül a BMW-csoport eladásai éves szinten 15 százalékkal 120 ezerre, a Daimleré pedig 11 százalékkal 102 ezerre emelkedett.

A francia vállalatok közül a Peugeot-t és Citroen-t gyártó PSA-csoport eladásai 1 százalékkal csaknem 170 ezerre, a Renault-csoporté pedig 9 százalékkal több mint 159 ezerre növekedtek. A százalékos növekedési arány tekintve a Jaguar Land Rover csoport áll az élen: 30 százalékkal több új autót, szám szerint 36 ezer darabot adott át vevőinek. A Mazda eladásai 16 százalékkal (több mint 31 ezer autó), a Hondáé 15 százalékkal (több mint 25 ezer autó), a Kiáé 12 százalékkal (közel 50 ezer autó), a Toyotáé 4 százalékkal (több mint 75 ezer autó), a Suzukié pedig ugyancsak 4 százalékkal (több mint 23 ezer autó) emelkedtek.

A legnagyobb piacok közül a legerősebb, 17 százalékos növekedést Olaszország könyvelhette el, míg Franciaországban 7 százalékkal, Nagy-Britanniában pedig 5 százalékkal emelkedett az új autók száma. Spanyolországban 0,7 százalékkal, Németországban pedig 0,04 százalékkal csökkent a forgalomba került új autók száma.

Az év első három hónapját együtt tekintve 8 százalékkal, közel 4 millióra emelkedett az utakra került új autók száma a 32 európai országban, ezen belül az EU-ban 8 százalékkal, több mint 3,8 millióra ugrott az új autók száma.

Piaci részesedését tekintve 23 százalékkal vezet a Volkswagen-csoport, azon belül a Volkswagen márka 11 százalékkal. Messze leszakadva a PSA-csoport (10 százalék) és a Renault-csoport (9 százalék), majd a Ford (7 százalék), az Opel (7 százalék), a Fiat Chrysler (7 százalék), a BMW (6 százalék), a Daimler (6 százalék) és - a japánok közül első helyen - a Toyota (4 százalék) következik. Az ACEA statisztikája szerint Magyarországon márciusban 19 százalékkal 7 és félezerre, az év első három hónapjában pedig 15 százalékkal közel 20 ezerre emelkedett az üzembe helyezett új autók száma.

(Világazdaság, 2016. március 15.)

Szépen gurult

2015-ben nőtt az európai autópiac.

2015. decemberében jól húzott az Európai Unió autópiaca: az európai gyártók szövetsége (European Automobile Manufacturers’ Association, ACEA) adatai szerint karácsony táján összesen 1,1 millió személygépkocsit értékesítettek a tagállamokban, ez 17 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Immár 28 hónapja megszakítás nélkül növekednek az autóeladások, úgy, hogy minden meghatározó piacon hatalmas a bővülés. A decemberi eladási adatok alapján Spanyolország 21, Olaszország 19, Franciaország 12 százalékos bővülést mért, de a brit piacon regisztrált 8,4 és a németországi 7,7 százalékos növekedés sem tekinthető rossznak.

Az EU-ban 2015. egészében 9,3 százalékkal több, 13,7 millió személyautót helyeztek forgalomba: ez az érték már meghaladja a közvetlenül a válság utáni, 2010-es mennyiséget is.

Az emelkedő irányzat ellenére még mindig viszonylag alacsony szinten mozog az európai autópiac. Az egyes országokat vizsgálva Olaszországé és Spanyolországé a legnagyobb éves növekedés – 16 és 21 százalék –, míg Franciaország 6,8, Nagy-Britannia 6,3, Németország pedig 5,6 százalékos bővülést könyvelhetett el.

(Világgazdaság, 2016.január 18.)

 

Kurblizott egyet az öreg kontinens 2014-ben

Hét szűk esztendő után 2014-ben megpördült az európai autópiac.

Fordult egyet az európai autópiac 2014-ben, miután 2007. után első alkalommal értékesítettek több autót ebben az esztendőben, mint egy évvel korábban. Az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) friss közleménye szerint 2014-ben összesen 13 millió gépjárműt adtak el az öreg kontinensen, 5,4 százalékkal több, mint egy évvel korábban. 2014. decembere egyébként sorban a 16. hónap volt, amikor nőttek az autóeladások Európában (az előző év azonos hónapjához képest), erre pedig 1990. óta (az ACEA statisztikák kezdete óta) még egyszer sem volt példa.

A legnagyobb autógyártók többsége kisebb, vagy nagyobb arányban egyaránt növekedést tudtak elkönyvelni 2014-ben, ugyanakkor - érthető piaci okok miatt - elsősorban az alacsonyabb árfekvésű márkák, így a Dacia (24%), a Seat (14%), valamint a Skoda (+14%) értékesítése húzta felfelé a mérleget. Közel 3,2 millió gépjármű eladásával a Volkswagen Csoport értékesítette a legtöbb autót Európában. Ezzel 7,2 százalékkal bővült a német cég értékesítése 2014-ben.

Európa öt meghatározó autópiaca egyaránt növekedett 2014-ben. A legnagyobb bővülést Spanyolországban mérték, mellette Nagy-Britanniában 9,3, Olaszországban 4,2, Németországban 2,9, míg Franciaországban 0,3 százalékkal több autót adtak el, mint 2013-ban.

A magyarországi autóértékesítés nagyobbat ugrott az európai átlagnál. 2014-ben mintegy 67,5 ezer gépjárművet adtak el, ami 20 százalékkal nagyobb az egy évvel korábbinál. Magyarország súlya azonban csekély az európai autópiacon, csupán az értékesítés 0,5 százaléka.

A 2014-es bővülés kedvező eredmény, de az autópiacon még mindig sok a bizonytalanság. A német autógyártók szövetsége (VDA) szerint a német autópiac növekedési üteme akár a 2 százalék alatti sávba szorulhat, de az olasz és a francia piac is csak mérsékelt bővülést mutathat. A nagy autógyártók egyelőre elsősorban Ázsiában és Amerikában várják a bővülést.

(Investor.hu, 2015. január 16.)

 

Csak döcög az öreg kontinens autó kótya-vetyéje, ezt mutatja a 2013. évi mérleg

2013-ban tovább csökkentek az európai autóeladások, bár második félévben a kilábalás jelei, ha halványan is, de már mutatkoztak.

Tovább folytatódott tavaly az európai autópiac mélyrepülése, mivel 2013-ban csupán 11,85 millió darab újautót tudtak értékesíteni az autógyártók, 1,7 százalékkal kevesebbet, mint 2012-ben. A tavalyinál kevesebb személyautót egyetlen évben sem értékesítettek az EU-ban, legalábbis az autóipari szövetség 2003-as adatgyűjtésének megkezdése óta. Különösen annak fényében tűnik szomorúnak a tavalyi adat, hogy 2009 előtt még bőven 15 millió körül mozogtak az éves értékesítések.

Az éves értékesítések tehát még továbbra is borús képet festenek, azonban a havi eladások már kisebb optimizmusra adhatnak okot. 2013 második felében a havi értékesítések folyamatosan meghaladták az előző év azonos hónapjainak az eladásait, ami azt jelezheti, hogy lassan kezd magához térni az európai autópiac a válság során kapott nagy pofonból. Ez a második féléves felfutás viszont nem bizonyult elegendőnek, hogy megtörjön a 2013. év nyomán az eladások elmúlt évekbeli folyamatosan csökkenő trendje.

2013 decemberben 906 ezer újautó talált gazdára az Európai Unióban, ami 13,3 százalékkal volt több, mint 2012 decemberében. Az európai autópiac második féléves jobb teljesítménye alapján úgy tűnik, hogy megállt az iparág elmúlt években megfigyelt mélyrepülése. Az autópiac el is érhette mélypontját, és lassú javulásnak indulhatott, ami idén tovább folytatódhat.

A lassú javulás oka lehet, hogy az eurózóna gazdasága is kezd magához térni, és kikászálódni történetének leghosszabb recessziójából. Az IMF előrejelzései szerint idén már 1,1 százalékos lehet a GDP növekedése az eurózónában, és ennek köszönhetően az autópiac is kikecmereghet a gödörből.

Decemberben az Európai Unió legerősebb tagállamai közül az összesben emelkedni tudott az autóeladások száma éves alapon. A legtöbb autót Németországban adták el (215 ezret), és az országban 5,4 százalékkal nőttek az autóeladások decemberben éves alapon. A legnagyobb növekedés Hollandiában volt megfigyelhető, ahol 115 százalékkal ugrottak meg az eladások decemberben. Magyarországon ugyanakkor nem tudott folytatódni a javulás, és közel fél százalékos visszaesést szenvedett el a hazai autópiac.

Az Európai Unióban továbbra is a Volkswagen a legnagyobb autógyártó az értékesítéseket tekintve, a cég 225 ezer autót adott el decemberben, ami 22,4 százalékkal volt több az egy évvel korábbinál. A legnagyobb mértékben mégsem a Volkswagen, hanem a Renault tudta növelni eladásait decemberben. A francia vállalat autóeladásai több mint 30 százalékkal ugrottak meg decemberben. A Renault az utóbbi hónapokban rendre felülteljesítette riválisait ezen a téren,

A többi autógyártó közül a Ford eladásai 21 százalékkal, a General Motors értékesítései 13,2 százalékkal emelkedtek. A két német óriáscég, a Daimler és a BMW viszont szenvedett, és 1,7 százalékos, valamint 6,2 százalékos visszaesésről számolt be.

(Investor.hu, 2014. január 16.)

Kínában nagyon megy az elektromos autó

Kína hajtja az elektromosautó-forradalmat. 

Kína hajtja az elektromosautó-forradalmat. ₪₪₪

Már a küszöbön áll az elektromos autók forradalma, azonban a frontvonalban nem az Egyesült Államok áll majd, hanem sokkal inkább Kína. A pekingi kormány komoly ösztönzőkkel támogatja a fordulatot, a nemzetközi autógyártók pedig kénytelenek lesznek alkalmazkodni a Kína által diktált irányhoz, írja az Origo.

Noha az amerikai Tesla a világ legismertebb elektromos autókat gyártó cége, az iparág valódi forradalmát mégis sokkal csendesebben hajtják végre Kínában – írja elemzésében Jack Barkenbus, a Vanderbilt University kutatója. Általában is igaz, hogy a kínai autópiac jelentős előnyben van a nyugati országokkal szemben. Kínában csak 2018-ban nagyjából 23 millió autót adtak el, és több százmillió embernek még mindig nincs személyautója az országban. Ezzel párhuzamosan a nyugati gazdaságok elkezdték elérni az autópiaci csúcsot, vagyis az általános növekedés egyre nehezebb.

Ráadásul Kínában egyre többen vesznek elektromos autókat. A fordulatot jelzi, hogy 2015-re az elektromos autók kínai eladási már meghaladták az amerikai számokat. 2018-ban pedig már 1,1 millió elektromos autót értékesítettek Kínában, ami több mint 55 százaléka volt a globális eladásoknak,ráadásul a kínaiak több mint háromszor annyi elektromos járművet vettek, mint két évvel korábban. Emellett az amerikai értékesítések száma mindössze 358 ezer volt.

Pénz és pénz

A legfontosabb tényező az akkumulátorok költsége, amely alapvetően határozza meg az elektromos autók árát. És itt lép be Kína nagy előnye, mivel az országban gyártják a világ összes elektromos autó akkumulátorának több mint felét. Az akkumulátorok árai pedig folyamatosan csökkennek, és az iparági elemzők ma már úgy számolnak, hogy 5-10 éven belül már olcsóbb lehet elektromos autót venni, mint belsőégésű motorral működő járművet.

Globálisan is előnyben van a kínai autópiac FORRÁS: AFP/LIU JIN

Ezzel együtt Kína állíthatja elő a világ teljes akkumulátorkészletének akár 70 százalékát is 2021-re, még akkor is, ha megugrik a kereslet az elektromos járművek iránt. Innen nézve pedig nem is meglepő, hogy

a pekingi vezetés számos különböző eszközzel igyekszik ösztönözni az elektromos autó piacot.Ennek egyik kiemelt eleme, hogy a kormány jelenleg azt írja elő a Kínában értékesítő autógyártóknak – legyenek azok hazai vagy külföldi cégek –, hogy bizonyos százalékban elektromos járműveket kínáljanak. Ez a szabályozás pedig az elemzés szerint még szigorúbb lehet a következő években, aminek következtében az sem kizárt, hogy 2025-re Peking már azt fogja megkövetelni a gyártóktól, hogy legalább 7 százalékban elektromos autókat áruljanak.

Kína mindent visz autóban

A világ nagy autógyártói pedig olyan nagy mértékben támaszkodnak a kínai piacra, hogy ez várhatóan nem fogja őket kiűzni az országból – ezt egyszerűen nem is engedhetik meg maguknak. A Volkswagen például a teljes globális eladásainak 40 százalékát Kínában realizálja, vagyis nem meglepő, hogy a vállalat egyre nagyobb lendülettel fejleszt elektromos autókat.

Ezzel együtt azonban a kínai autógyártók is egyre jobban kapaszkodnak fölfelé. Az elektromos autók terepén az elemzés kiemeli a sencseni székhelyű BYD (ez a Build Your Dreams rövidítése) nevű céget, amely az elmúlt években igen jelentős növekedésen ment keresztül. Ezt támasztja alá, hogy az amerikai befektetési guru, Warren Buffett nagyjából egy évtizeddel ezelőtt 232 millió dollárért megvette a cég mintegy negyedét, és a részesedése mára több mint 1,5 milliárd dollárt ér.

Barkenbus szerint a legnagyobb kérdés most az, hogy a kínai autógyártók mikor tudnak kilépni a világpiacra. Egyelőre ugyanis ez még komoly korlátokba ütközik, de a szakember úgy látja, az idő és a pénz megoldhatja a problémát. Nem kizárt ugyanis, hogy a kínai gyártók elkezdhetnek belépni az alacsonyabb és közepes jövedelmű nyugati piacokra, ami azt jelentené, hogy a kínai autószektor ereje még tovább nőne – immáron nem csupán felvevőpiacként.

(Origo, 2019. május 16.)

 

Az amerikaiak elektromos autót szivatnak

Óriásit zakózott a BMW - csak a Ford bukott nagyobbat nála.

A tisztán elektromos hajtású személyautók eladási adatainak alakulása nagyobb meglepetést nem is hozhatott volna az Egyesült Államokban, írja a Napi.hu. A termelési-, és költségsatuba fogott Tesla mellett csak a VW-eladás pörög, a BMW i3-ast viszont mintha kivették volna a kirakatból.

A Cleantechnica jó ideje, rendszeresen méri az Egyesült Államokban eladott, tisztán elektromos hajtású autók eladását. A méréseik jó referenciapontokat mutatnak egy-egy modell, típus felfutásához, illetve a vevői visszajelzések alakulásához.

Nem meglepő módon, továbbra is jól fogynak a Tesla modelljei; még a lassan kifutó Model S, illetve a Model X eladási adatairól se lehet igazán rosszat mondani. Mert bár az utóbbi negyedévben (2018 Q4 és 2019 Q1 között mérve) mindkét modell eladási volumene feleződött, azok még így is nagyobb darabszámot mutatnak, mint szinte bármely más autógyártóé.

Amint látszik is, hogy a Tesla Model 3 kilőtt a piacon, és messze a legnagyobb szériában eladott elektromos autónak számít az Egyesült Államokban:

cleantechnica.com

Az idei év első negyedévében gyakorlatilag háromszor annyi Tesla Model 3-ast adtak el, mint tavaly, karácsony előtt. Ennél is érdekesebb, hogy a funkciók bővítése, a teljesítmény növelése, illetve ezzel ellentétes irányba: a költségek mérséklése felé elindított e-autógyártás - legalábbis Amerikában - pillanatnyilag egyáltalán nem ingatta meg a Tesla uralmát. Az idei első három hónap eladási adatai szerint a 40 108 új villanyautó eladásából a Tesla több mint 30 ezret, vagyis a piac háromnegyedét mondhatta a magáénak.

Ehhez képest szerénynek mondható a 2. helyen álló Chevy Bolt (11 százalék) és a 3. helyre került Nissan LEAF (7 százalék) részesedése is. pedig utóbbi éppenséggel több mint 5 százalékkal növelni is tudta az eladásait. A Musk-művekben gyártott Model 3 utáni legnagyobb ugrást egyébként nagy meglepetésre a VW érte el. S bár az új Tesla 24 ezres eladásához mérten az e-Golf 540-ről 860 eladott darabszám fölé ugrása épp csak meglátszik a piacon, ezzel a majd' 60 százalékos ugrással a diesel-botrányt feledtetni kívánó VW már a BMW közvetlen közelébe került.

cleantechnica.com

Az i3-as eladásai ugyanis meglehetősen rosszul alakulnak: a tavaly év végi 2000-es eladási limit kevesebb mint a felére olvadt. Ennél nagyobb esést csak a Ford Focus Electric produkált, melyből az adatok tanúsága szerint 2019-ben már egyetlen darabot sem adtak el.

(Napi.hu, 2019. április 8.)

 

Viszik az elektromos autót

Több mint kétmillió elektromos autót értékesítettek világszerte.

Az elektromos autók aránya az összes eladott kocsihoz képest 2019-ben várhatóan mintegy 3,1 százalékra nő a 2018-as 2,4 százalékról, írja a Világgazdaság. 

A világon 2,1 millió elektromos autót adtak el 2018-ban, 2019-ben pedig várhatóan 2,7 milliót – közölte a CAM német autóipari kutatóintézet.

Az elektromos autók aránya az összes eladott kocsihoz képest 2019-ben várhatóan mintegy 3,1 százalékra nő a korábbi 2,4 százalékról.

Az elektromos autók legnagyobb piaca 2018-ban Kína volt, ahol 1 millió darabot értékesítettek, 82 százalékkal többet a két évvel korábbinál.

Fotó: AFP

Kínában 2018-ban az elektromos autók piaci részesedése 4,5 százalékra emelkedett a 2017. évi 2,7 százalékról. Az elektromos autók második legnagyobb piaca az Egyesült Államok volt, ahol az eladások 86 százalékkal, 360 ezerre nőttek.

Európában Norvégia az elektromos autók legnagyobb piaca, a tavalyi eladások 18 százalékkal, 73 ezerre bővültek.
Németországban 24 százalékkal, 68 ezerre emelkedett a tavaly eladott elektromos autók száma, piaci részesedésük 1,6 százalékról 2 százalékra emelkedett.

(Világgazdaság, 2019. január 18.)

 

Elektromos autó: tíz év múlva 100 millió

Világszerte már hárommillió elektromos autó rója az utakat.

2017-ben rekordszámú, több mint egymillió elektromos autót értékesítettek a világon és ennek is több mint felét Kínában. Világszerte már több mint hárommillió elektromos autó rótta az utakat 2017-ben, ami ötven százalékos növekedés az előző évihez képest, Írja a Világgazdaság az MTI nyomán.

Az IEA (International Energy Agency) statisztikái szerint forgalomban lévő hárommillió elektromos autóból 1,2 millió Kínában állt szolgálatba, 760 ezer az Egyesült Államokban és 820 ezer Európában szalad, a világ fennmaradó részén 300 ezer gurul.

Az elektromos autók forgalomba helyezésében Norvégia érte el a legmagasabb arányt 2017-ben, 39 százalékosat. A második legnagyobb arány Izlandon volt, 12 százalékos, a rangsorban harmadik Svédországban pedig 6 százalékos.

A szám szerint legnagyobb piacon, Kínában 2,2 százalék volt 2017-ben az elektromos autók részesedése a forgalomba helyezésekben. Németország 1,6 százalék, az Egyesült Államok 1,2 százalék, Japán pedig 1 százalék forgalomba helyezési arányt ért el.

A villanykutak száma mintegy harmadával nőtt 2017-ben. A magán és céges használatú elektromos autó töltőállomások száma már megközelítette a hárommilliót, a nyilvános villanykutaké pedig 430 ezerre rúgott.

Az utóbbiak mintegy negyede, 112 ezer volt a sűrűn lakott területek kellő mértékű ellátásához és az elektromos autók hosszú távú használatához elengedhetetlenül fontos gyorstöltő állomás, úgynevezett villámkút.

Lesz ez még sokkal több is

Az IEA becslése szerint a világszerte már érvényben lévő és még várhatóan belépő ösztönzők, támogatások hatását figyelembe véve 2030-ig 125 millióra nőhet a forgalomban lévő elektromos autók száma. Amennyiben azonban sikerül megvalósítani az EVI elektromos jármű kezdeményezés EV30@30 programját, ami 30 százalékos forgalomba helyezési arányt tűzött ki célul 2030-ra, a forgalomban lévő elektromos autók száma elérheti a 220 milliót is.

Az EVI tagjai Kanada, Kína, Finnország, Franciaország, Németország, India, Japán, Mexikó, Hollandia, Norvégia, Svédország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok. A program végrehajtását az IEA koordinálja.

A villanykutak száma 2030-ra az IEA becslése szerint tíz százalékkal haladja majd meg a forgalomban lévő elektromos autók számát. A magánhasználatú töltőállomások aránya csökken majd, mivel egyre többen vásárolnak elektromos autót azok közül is, akiknek nincs sem saját garázsuk, sem saját parkolóhelyük. Ezzel szemben viszont a munkahelyeken egyre több töltőállomás válik majd elérhetővé az alkalmazottak számára.

Az elektromos autók elterjedésének a kilátásai nagyban függenek néhány kulcsfontosságú nyersanyag, így a kobalt és a lítium elérhetőségétől, valamint az akkumulátor technológia fejlődésétől – jelzi az IEA tanulmánya. Az EV30@30 program megvalósításához még a technológiai fejlődést figyelembe véve is huszonötször annyi kobaltra lesz szükség mint manapság.

(Világgazdaság, 2018. május 30.)

 

A kínai vásárlók habzsolják az elektromos autót

A kínai gyártmányokat. Hónapról hónapra rekordot döntenek az elektromos autók a kínai újautó-piacon.

Az irányzat szinte megállíthatatlannak látszik. 2017 szeptemberében 59 ezer új elektromos autót regisztráltak Kínában, ami 80 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi számot, írja a Portfolio.

2017-ben eddig összesen 338 ezer új elektromos autó állt forgalomban az ázsiai országban, ami 48 százalékkal magasabb a korábbi hasonló időszakban elért állománynál.

Az elektromos járművek piaci aránya így jelenleg 1,8 százalék körül alakul Kínában, 2017 végére pedig várhatóan átlépi majd a 2 százalékot.

Az elektromos autók piacán Kína erőteljesen igyekszik védeni a hazai modelleket, ennek révén 94 százalékban belföldi márkák dominálják az eladási listát. A Tesla mindössze 4, a BMW pedig 1 százalék körüli részesedéssel rendelkezik, míg a fennmaradó 1 százalékon osztozik az összes többi külföldi szereplő.

(Portfolio, 2017. október 18.) 

 

A norvégok nagyon nyomják az elektromos autót

Norvégiában az új autók fele már elektromos vagy hibrid.

Elektromos vagy hibrid hajtású volt minden második, 2017 januárjában Norvégiában regisztrált új autó. A norvégok célja, hogy 2025 után már nem állítanának forgalomba kizárólag benzin, vagy dízel üzemanyaggal működő járműveket az országban.

A 2017 januárjában Norvégiában forgalomba állított új autók 18 százaléka (2.077 darab) volt teljesen elektromos hajtású, számol be az Index, míg a hibridek aránya elérte a 34 százalékot (3.988), összesített részarányuk pedig 51 százalékra rúgott a norvég újautó-piacon. A legnépszerűbb új autó Norvégiában a Mitsubishi Outlander hibridje volt, amely a Toyota Rav4 hibridet és az elektromos Volkswagen e-Golfot előzte meg. Februárban ugyan kis mértékben csökkentek ezek az arányok (16, valamint 32 százalékra), azonban továbbra is olyan rendkívül magas szinteket jelentenek, amelyek után a legtöbb országban csak sóvárognak a megújuló energiaforrások és az e-autózás támogatói.

Vidar Helgesen klíma- és környezetvédelmi miniszter szerint ez a szám mérföldkövet jelent az ország számára. Miután a klímaváltozás elleni küzdelemben a szállítási szektor jelenti a legnagyobb kihívást, 2030-ig legkevesebb 40 százalékkal szükséges mérsékelni a szektor szén-dioxid kibocsátását, ez pedig szükségessé teszi a flotta elektrifikációját. A politikai szándék 2016-ban megfogalmazódott arra is, hogy 2025 után már nem értékesíthetnek kizárólag fosszilis üzemanyaggal működő járműveket az országban. Helgesen szerint fontos demonstrálni, hogy lehetséges megvalósítani a technológiai és piaci átmenetet a szállítás-közlekedési ágazatban. Ebben szerinte Norvégia egyfajta laboratóriumként működik, ahol a megfelelő ösztönző mechanizmusokkal lehetséges gyors változást elérni.

Norvégia számos eszközzel igyekszik támogatni az alternatív hajtásmódok elterjedését. Míg a belső égésű motorokra jókora adóterhek rakódnak, addig az elektromos autók szinte az összes adó alól mentesülnek. Emellett számos további kedvezmény biztosít számukra az állam: díjmentesen használhatják a fizetős útszakaszokat, kompokat, parkolókat, valamint a buszsávokban is közlekedhetnek. Miután azonban elterjedésüket továbbra is akadályozza a nagyobb modellek magas ára, valamint a még mindig korlátozott hatótávolság, az elektromos autóknak a hibridek jelentette versennyel is meg kell küzdeniük. A megfelelő sűrűségű töltőponthálózat kiépítése terén is vannak még tennivalói a skandináv államnak. Az elektromos hajtást a belsőégésű technológiával kombináló hibrideket nem csak a viszonylag érett technológia, hanem a norvég adórendszer átalakítása is támogatja, így már inkább a légszennyezési adatok, mintsem a teljesítmény alapján adóztatják őket.

Az alternatív hajtású autók eladása máshol is szárnyal. Igaz, a 2017 összeurópai adatok még nem olyan impozánsak: a 2016-ban Nyugat-Európában forgalomba helyezett új autók 50 százaléka dízel-, 46 százaléka benzin-, 2 százaléka hibrid-üzemű volt, mindössze közel 2 százalékuk volt elektromos, csekély részük pedig egyéb (például LPG) hajtású volt. 2017 januárjában viszont az új elektromos autók piaca összességében 31 százalékkal 19 ezerre bővült. A toplistát itt a Renault ZOE vezeti, a BMW i3 és a Nissan LEAF előtt. Az Egyesült Államokban 2017 februárjában 74 százalékkal értékesítettek több elektromos autót, mint egy évvel korábban, míg az új hibridek száma 61 százalékkal bővült. Az első három helyen a Tesla Model S, a Tesla Model X és a Chevy Volt álltak, az összesen több mint 13 ezer elektromos és hibrid autó azonban az ottani óriási piacnak csak 2-3 százalékát képviseli.
(Index, 2017. március 9.)

 

Meghúzzák a németek az elektromos autózást

Árkedvezményt adnak az elektromos meghajtású autók megvásárlásához. Persze, a legdrágábbakra már nem.

Támogatási programot indít a német kormány elektromos meghajtású autók vásárlására. Az elektromos autókra 4 ezer eurós, a plug-in hibridekre 3 ezer eurós árkedvezmény jár. Nettó 60 ezer eurós listaár felett viszont nincs kedvezmény.

Az állam és a gyártók fele-fele arányban finanszírozzák majd a programot, mely révén az elektromos autók aránya elérheti az 500 ezer autót jelentő 1 százalékos kritikus tömeget. Ezt követően már állami segítség nélkül folytatódhat az elektromobilitás terjedése.

A 600 millió eurós program mellett állami pénzből 300 millió eurót fordítanak a töltőinfrastruktúra fejlesztésére, ez várhatóan 15 ezer töltőállomás, köztük 5 ezer gyorstöltő berendezés telepítésére lesz elég. További 100 millió eurós ráfordítással legkevesebb 20 százalékra emelik az elektromos autók arányát az állami autóflottában. 

A nagyjából egymilliárd eurós program a német ipar erősítését is szolgálja, célja a hazai kutatás-fejlesztés és gyártás ösztönzése, de versenysemleges, külföldi gyártók is részt vehetnek benne Eddig a német gyártók, a BMW, a Daimler és a Volkswagen jelezte, hogy csatlakozik. 

Németországnak az elektromobilitásban nemcsak a gyártást, hanem a piacot tekintve is vezető szerepre kell törnie. A támogatási program hozzásegít ahhoz, hogy tömegcikk" váljék az elektromos autó, a német cégek az élre kerüljenek a harmadik és negyedik generációs akkumulátorok fejlesztésében és visszahozzák a Távol-Keletre áttelepített termelést Németország.

Az autóipar az elektromobilitás és digitalizáció révén forradalmi átalakuláson megy keresztül, és egyáltalán nem biztos, hogy tíz év múlva is azok lesznek az ágazat meghatározó szereplői, akik most. Németországban a 0,5 százalékot sem éri el az elektromos vagy hibrid meghajtású kocsik száma. Tavaly mintegy 25 ezer tisztán elektromos meghajtású és 130 ezer hibrid autót tartottak üzemben. A kormány 2009-ben elfogadott elektromobilitási fejlesztési stratégiájában azt a célt tűzte ki, hogy 2020-ra egymillióra emelkedjék a részben vagy teljesen elektromos meghajtású autók száma.

(Figyelő, 2016. április 27.)

Trump meghúzta a japán autógyártókat

Szenzációs lépésre készülnek a japán autógyártók Amerikában. 

Szenzációs lépésre készülnek a japán autógyártók Amerikában. ₪₪₪

Donald Trump az Egyesült Államok elnöke bejelentette: találkozóján Abe Sindzo japán miniszterelnökkel megállapodtak abban, hogy a távol-keleti szigetország 40 milliárd dollár értékben hajt végre újabb autóipari beruházásokat az USA-ban - írja az Origo a Reuters nyomán.

Ez szinte hihetetlen nagyságrendű befektetés, hiszen a debreceni BMW-gyár átszámítva 1,1 milliárd dollárból valósul meg, vagyis ennek az összegnek csaknem a negyvenszereséről van szó. 

A japán autógyártók ilyen irányú elkötelezettsége ugyanakkor korántsem új keletű, hiszen már eddig is jelentős összegeket fektettek be az amerikai piacon. A Japán Autógyártók Szövetségének (JAMA) honlapján található friss statisztikai kimutatások szerint jelenleg 24 gyártóüzemet, valamint 44 kutatás-fejlesztési és design központot működtetnek az USA 19 tagállamában.

A Lexus UX modellje FORRÁS: LEXUS

Összesen csaknem 93 ezer embernek adnak munkát, ami az 1990-es évhez viszonyítva 224 százalékos növekedést jelent. A japán autógyártók egyesült államokbeli üzemeiben 2017-ben közel 3.774 millió járművet gyártottak, ami 153 százalékkal volt magasabb az 1990-ben regisztrált mennyiségnél. Emellett tavalyelőtt több mint 423 ezer olyan személygépkocsit és teherautót exportáltak az USA-ból, amely valamelyik japán márka ottani gyárából került ki.

Lexus ES 300h FORRÁS: LEXUS

De a legfontosabb adat talán az, hogy 2017-ig a japánok összesen 48,3 milliárd dollárt fektettek be autóipari projektekbe az Egyesült Államokban, azaz ha megvalósulnak a most bejelentett fejlesztések, akkor megkétszereződik a távol-keleti szigetország működő tőke beruházásainak értéke az amerikai piacon.

(Origo, 2019. április 30.)

 

Gáz az amerikai autós piac

A 2008-as pénzügyi válság óta először csökkent az új autók eladása az Egyesült Államokban 2017-ben. A GM, a Ford és a Fiat Chrysler is esett.

Az Autodata adatai szerint a 2017-ben értékesített új autók száma 17,2 millió volt, 1,8 százalékkal kevesebb 2016-hoz képest az USA autópiacán, írja az MTI. Tartja magát viszont abban az amerikai autós piac, hogy ugyanakkor a harmadik egymást követő évben állt 17 millió fölött az eladás.

A 2017-ben eladott új autók átlagára 32 ezer dollár volt, közel 10 százalékkal magasabb 2016-hoz képest.

Elemzők azzal számolnak, hogy 2018-ban tovább csökken, 16,7-16,8 millió lehet az eladott új autók száma az Egyesült Államokban.

2017 decemberében különösen rosszul alakult, 5 százalékkal 1,6 millióra csökkent az eladási szám. Bár ebben az is szerepet játszott, hogy 2016 decemberéhez képest kevesebb volt a munkanapok száma.

2017-ben a General Motors (GM) eladása 1,4 százalékkal csökkent, a Ford Motoré 1,2 százalékkal mérséklődött, a Fiat Chrysler értékesítése pedig 8,4 százalékkal esett az Egyesült Államokban. Ugyancsak éves összevetésben a Toyota Motors 2017-es eladása 0,6 százalékkal csökkent, a Honda Motoré ugyanakkor 0,2 százalékkal nőtt.

A német autógyártók közül a Volkswagen ugyanakkor 5,2 százalékkal, az Audi pedig 7,8 százalékkal növelte eladásait az Egyesült Államokban. A BMW értékesítése viszont 3,4 százalékkal, a Daimleré pedig 1,4 százalékkal zsugorodott az amerikai autópiacon.

(MTI, 2018. január 10.)

 

A hurrikánok megdobták az autópiacot is

A Harvey hurrikán a becslések szerint félmillió, az Irma 200 ezer autót rongált meg. ₪₪₪

Az ősz beköszöntével, a hurrikánszezonban megsérült járművek pótlása nyomán is, megint növekedésnek indultak az amerikai autóeladások 2017. szeptemberében az Edmunds.com autókereskedő portál adatai szerint, írja a Világgazdaság.

 

A General Motors 12 százalékkal növelte eladásait az egy évvel korábbihoz képest szeptemberben, a Ford eladásai 9 százalékkal növekedtek, a Toyota 15 százalékkal, a Nissan pedig 9,5 százalékkal adott el több autót.

A Volkswagen 33 százalékkal adott el több autót 2017 szeptemberében, mint egy évvel korábban, bár esetében a növekedés jórészt a dízelbotrány miatt erősen lecsökkent korábbi bázisnak köszönhető.

A nagy autógyárak közül csak a Fiat Chrysler Automobiles (FCA) eladásai csökkentek szeptemberben, tíz százalékkal, ami az autóbérlő cégek számára szállított flotta 40 százalékos visszaesésének volt tulajdonítható. A Fiat Chrysler tervezetten építi le alacsony nyereségtartalmú flottaüzleteit. Szeptemberben az FCA magánszemélyeknek 0,3 százalékkal növelte eladásait.

2017 első nyolc hónapjában az autóeladások közel 3 százalékkal, augusztusban pedig 2 százalékkal csökkentek az Edmunds.com szerint.

A 2016 évi 17,6 milliós rekordértékesítés után 2017-ben először szeptemberben növekedtek az autóeladások az Egyesült Államokban.

(Világgazdaság, 2017. október 3., fotó: AFP)

 

Egy tálból cseresznyézik a Toyota és a Mazda

Közös összeszerelő üzemet létesít a Toyota és a Mazda az Egyesült Államokban.

A két japán autógyártó 1,6 milliárd dolláros beruházással hoz létre közös összeszerelő üzemet, írja a Világgazdaság. Részvényt is cserélnek, az elektromos mobilitást fejlesztő együttműködésben a Toyota, amely az eladási számok alapján a világ második legnagyobb autógyártója, a Mazda 5 százalékos részvény tulajdonára tett szert, a Mazda pedig cserébe a Toyota 0,25 százalékos részvénypakettjét kapta meg. 

Autóipari szakértők szerint a Toyota a Mazda 5 százalékos részvénypakettjének a megszerzésével elsősorban azt kívánta megelőzni, hogy az elektromos járműtechnológia fejlesztésében folyó globális versenyben valamely fejlett technológiai befektető társaság vásároljon érdekeltséget az ötödik legnagyobb japán személygépkocsi-gyártóban.

A Mazda, elegendő források híján, korábban egyáltalán nem tulajdonított jelentőséget az elektromos járműtechnológia fejlesztésének, ehelyett minden figyelmét a belsőégésű motorok hatékonysága javításának szentelte.

A Toyota sorban köti magához az elektromos mobilitási technológia fejlesztéséhez elegendő finanszírozási forrással nem rendelkező kisebb japán autógyárakat. Már megszerezte a nagyságrendben hatodik japán autógyár, a Subaru 16,5 százalékos részesedését, és tárgyalásokat folytat a negyedik legnagyobb autógyárral, a Suzukival is technológiai együttműködés kialakításáról. A Suzuki esetében a Toyota elsősorban a kompakt autók gyártásában szerzett technológiai tapasztalatok iránt érdeklődik, de a délkelet-ázsiai piac erősítésében is együttműködne.

A Toyota és a Mazda közös amerikai összeszerelő üzemének éves termelési kapacitása 300 ezer autó lesz. A gyár mindkét márka modelljeit gyártani fogja, pontosan a Toyota Corolla és a Mazda új SUV crossover modelljét. Az üzem 4 ezer alkalmazottat foglalkoztat majd, és 2021-ben kezdi meg a termelést.

A Toyota eredetileg a Mexikóban jelenleg épülő üzemében tervezte az amerikai piacra szánt Corolla modelleket gyártani, ehelyett ott a Tacoma pick-up modellek készülnek majd.

A Mazda számára az együttműködés az elektromos járműtechnológia elérése mellett annyiban is előnyös, hogy gyártóként is megvetheti a lábát az Egyesült Államokban, és helyben gyárthatja az ottani piacra szánt modelljeit. A Mazda legnagyobb piaca az Egyesült Államok, de minden ott eladott modelljét Mexikóból, vagy Japánból kell behoznia.

(Világgazdaság, 2017. augusztus 4., fotó: AFP)

 

Szalad a Volvo és a Toyota

Az USA-ba viszik a gyárukat.

Dél-Karolinában építi fel 500 millió dolláros új gyárát a Volvo. A kínai tulajdonba jutott autógyártó sokáig Mexikóban akart egységet nyitni, de egyebek mellett Donald Trump protekcionista politikája miatt az USA mellett döntött. És ezzel nincs is egyedül, írja az Origo.

A gyárat Dél-Karolinában építik meg, indulásként kétezer, később négyezer dolgozóval. A gyárban egyetlen modellt, az S60-as szedánt szerelik majd össze 2018-tól, de a Volvo azt is tervezi, hogy később még egy modellt is itt fognak összerakni.

A Volvo igyekszik feledtetni, hogy a döntés hátterében Donald Trump határvédelmi adója áll: az új elnök a republikánus többségű kongresszus támogatásával olyan adót tervez bevetni, amelyet az exportból származó bevételből le lehetne írni, az importéból viszont nem.

A Volvo azt hangsúlyozza, hogy a világon csak az USA-ban gyártják majd az S60-as modellt, amely a harmadik-negyedik legnépszerűbb típus Amerikában. Ráadásul már Trump beiktatása előtt elvetették a mexikói gyárnyitást, hiszen ha Amerika az ő piacuk, akkor gyárat is ott kell építeniük, mondják.

Pár nappal e megjegyzés után a Volvo észak-amerikai részlegének vezetője, Lex Kerssemakers újságíróknak azt is mondta a charlestoni gyár bejárásakor, hogy a határvédelmi adóval senki nem jár jól. A Volvo mindenképpen veszít, hacsak nem csapja hozzá a listaárhoz a teljes extra költséget, amit az adó jelent. Így azonban a vásárlók is csak veszítenek a törvény bevezetésével. Márpedig a Volvo a többi márkát mindenképpen importálni fogja továbbra is.

A Volvót 2010-ben vette meg a kínai autógyártó, a Geely az amerikai Fordtól, és az S90-es modellt az ázsiai országban is gyártják. A dél-karolinai gyár megnyitásával azonban előállhat az a helyzet, hogy a kínai vásárlók az USA-ból importálhatják kedvenc modelljüket.

A Geely jelentősége ugyanakkor sokkal több: James McGregor, az üzleti tanácsadó, a China at Apco Worldwide elnöke szerint a Geely úgy tűnik, fel akarja tornázni az exportját, márpedig ehhez megfelelő jelenlétre van szükség az USA-ban.

Néhány amerikai ipari lobbista szerint eljött az idő, hogy a viszonosság elvét alkalmazzák Kínával szemben, legalábbis azokban a szektorokban, kezdve a bankokkal egészen az autóiparig, ahol az idegen befektetőket Kínában korlátozzák. A kínai autóipari szektorban például a külföldi cégek kötelesek közös vállalatot alapítani a kínai állammal, vagy 25 százalék extra adóval szembesülnek. Az USA eközben 2,5 százalék adót vet ki az importált autókra, de nem korlátozza a külföldi cégek befektetéseit.

Megy a Toyota is

Nem csak a Volvo van kényszerhelyzetben. A japán Toyota 1,3 milliárd dollárt költ egy új gyárra Kentuckyban, és öt év alatt összesen tízmilliárd dollárt fektet be az Egyesült Államokban. A gyár 8.200 dolgozót foglalkoztat majd, egyelőre 700-al indulnak az új Camry bevezetése előtt. A gyárberuházás a Toyota legnagyobb projektje.

A Toyota a Volvóhoz hasonlóan lemondott a mexikói gyáralapításról, és csatlakozott azokhoz az autógyártókhoz, többek között a Fiat Chryslerhez, a Honda Motorhoz és a Daimler AG-hez, amelyek amerikai autógyár alapítását jelentették be Trump beiktatása óta. Ezzel együtt az olyan amerikai gyártók is, mint a Ford és a General Motors, jelezték, hogy a jövőben többet költenek majd a belföldi gyárakra.

A Toyota azonban, ellentétben a Volvóval, nem vallotta be Kentucky vonzalmának valódi okát, helyette olyan általánosságokat írt a közleményében, mint hogy a beruházás segítséget nyújt az új gyártási folyamatban, amely lehetővé teszi a rugalmasabb termelési környezet kialakítását, segít jobb autókat gyártani és gyorsabban reagálni a vásárlók elvárásaira.

(Origo, 2017. április 22.)

 

Megugrott az ami autópiac

Kína miatt viszont fáj az autógyártók feje.

Az amerikai autóértékesítések a vártnál nagyobb mértékben emelkedtek 2015. augusztusában. A nyár utolsó hónapjával együtt már közel 18 millió járművet értékesítettek az Egyesült Államokban, hasonló kedvező értékre 10 évvel ezelőtt volt példa. A Fiat Chrysler forgalma a vártnál kedvezőbben, 1,7%-kal növekedett. A Ford 5,6%-kal több autót adott el, viszont a General Motors eladásai 0,7%-kal csökkentek, az Investor.hu összegzése szerint.

Az európai gyártók közül a Volkswagen forgalma 9%-kal esett vissza augusztusban az amerikai piacon, ugyanakkor a konszernhez tartozó Audi értékesítései 9,9%-kal emelkedtek. A BMW 2%-os forgalomnövekedést jelentett, míg a Daimler tulajdonában álló Mercedes-Benz autókból 3,2%-kal többet vásároltak, mint egy évvel korábban.

A kínai gazdaság lassulása az autópiac szereplőinek is feladja a leckét. A kínai autópiac az ezredforduló óta a nyolcszorosára nőtt, 2009-ben már lekörözte az amerikait, viszont most esik vissza. Mások mellett a Ford Motor és a Volkswagen épített gyárakat az ázsiai országban. Az amerikai cég 17 évnyi felfutás után 2015-ben először esett vissza. A Volkswagen kínai értékesítései is egy évtizednyi növekedés után először csökkentek 2015. első félévében.

A BMW a csökkenő kínai autóeladási ütem miatt már a profitcélokat is lefelé módosította. A kínai keresletcsökkenés a német cég eddigi kétszámjegyű növekedését visszaveti, az autógyár 2015-re re mindössze 8 százalékos haszonkulccsal tervez, amivel elmarad az Audi és a Mercedes-Benz számaitól.

(Investor.hu, 2015. szeptember 7.)

 

Az amerikaiak meghúzták a nadrágszíjat

Az autópiacon. Kevesebbet vettek.

Visszaesett az autóértékesítés az Egyesült Államokban az év második hónapjában. 2015. februárjában 16,2 millió gépjárművet értékesítettek az autókereskedők, ami januárhoz képest visszaesés. Az elemzők 16,7 millió darab autó eladását várták ebben a hónapban. Egyes gyártók értékesítése januárhoz képest ugyan visszaesett, de az egy évvel ezelőtti február havihoz képest azért a többségnek bővült a piaca.

A legnagyobb veszteséget a Ford könyvelhette el, ugyanis a második számú amerikai gyártó autóiból 2 százalékkal kevesebbet adtak el februárban, mint egy évvel korábban. A szakértők közben 5,8 százalékos bővülésre számítottak, így alaposan elmérték a piacot.

A legnagyobb növekedést a Toyota érte el februárban 13 százalékos piacbővüléssel, ami alig maradt el az előzetesen várt 15%-os mértéktől.

Továbbra is a General Motors az amerikai autópiac legnagyobb szereplője 18,4 százalékos piaci részesedésével, ami azért némileg kisebb az egy éve mért 18,6 százalékos szeletnél. Februárban az egy évvel korábbihoz képest 4,2 százalékkal több autót adtak el a GM modelljeiből, de ez kisebb a várt 5,9 százalékos bővülésnél.

(Investor.hu, 2015. március 4.)

 

Jó az amcsi autópiac

Belehúztak az amerikai autósok.

2014. novemberében tovább növekedtek az autóeladások az USA-ban, 1,3 millió darab személy- és kistehergépjárművet értékesítettek. Ez 4,6 százalékkal több a 2013 novemberében eladott 1,2 millió darab gépjárműnél. Az elmúlt hónap a legerősebb november 2001.

A novemberrel zárult elmúlt 12 hónapban összesen 16,4 millió darab új autót adtak el az Egyesült Államokban. A számok azt mutatják, hogy az amerikai autópiac maga mögött tudta hagyni a válságot, a 2009 őszi mélypontot.

Az autópiac javulása folyamatos. 2013-ban egyébként már 11,4 évre ugrott fel az amerikai személyautók átlagos életkora. Az autógyártók árkedvezményekkel is támogatják az értékesítést, mellette kedvezőek a hitelhez jutási feltételek, olcsók a hitelköltségek. Kedvező tényező a zuhanó olajár, annak következtében pedig a csökkenő benzinár.

A nagy autógyártók közül a Ford eladásai ugyan 1,8 százalékkal csökkentek, de a szakértők ennél nagyobb mértékű, 2 százalékos visszaesésre számítottak előzetesen. Elsősorban az Explorer és az Escape modellek eladásai nőttek jobban a hónap során (13, valamint 22 százalékkal emelkedtek). A legnépszerűbb modell, az amerikai eladási listákat több mint három évtizede vezető F-szériás terepjárók iránt értékesítése 10 százalékkal visszaesett (összesen 59 ezer darabot adtak el belőlük), de még így is piacvezető maradt a modell. Modellváltásra is visszavezethető a Ford eladások kisebb csökkenése, a vásárlók várják az új F-szériát.

A General Motors eladásai is emelkedtek, 6,5 százalékkal éves alapon. A cég 226 ezer újautót adott el novemberben, amivel továbbra is a legnagyobb autógyártónak számít az USA-ban.

A globálisan piacvezető Toyota viszont novemberben visszacsúszott a harmadik helyre a Ford mögé, mivel 183 ezer darabos értékesítése nagyjából háromezerrel elmaradt a Fordétól. A Volkswagen eladásainak hónapok óta tartó fokozatos csökkenése megállt, novemberben 3,2 százalékos bővülést mértek.

A prémiumautó-gyártók piacán az Audi eladásai 22 százalékkal nőttek, amivel csökkentette hátrányát a BMW-vel és Mercedessel szemben. A BMW értékesítései 2,3 százalékkal estek az előző hónapok bővülése után. A piacvezető Mercedes 2 százalékkal növelte értékesítését.

A kedvező statisztikákra emelkedtek az amerikai és japán autógyártók részvényei. A Fiat Chrysler 3 százalékot, a GM 1 százalékot, a Ford és a Toyota 0,8 százalékot drágult.
(Investor.hu, 2014. december 3.)

 

Gurul az amerikai autópiac

Nőtt az értékesítés az észak-amerikai térségben.

2014. márciusában 5,7 százalékkal több új autó talált gazdára az Egyesült Államokban, mint egy évvel korábban. Ezzel újra lendületbe jött az amerikai autópiac, a gyenge téli hónapokat követően.

Decemberben még, majd januárban és februárban az amerikai autópiacot kisebb megtorpanás jellemezte. Ezzel szemben márciusban több mint 1,537 millió új autó talált gazdára az Egyesült Államokban. A téli hónapokban mutatott megtorpanás átmenetinek bizonyulhat. Az iparág márciusban folytatta az elmúlt öt évben mutatott fellendülését és kilábalását a válságból. A márciussal végződő elmúlt 12 hónapban 15,6 millió új autót adtak el az Egyesült Államokban, ami hatéves csúcs. Iparági szakértők úgy vélik, hogy a növekedés áprilisban is folytatódhat a tavasz beköszöntével, valamint az értékesítések felpörgetése érdekében nyújtott nagy árkedvezményeknek köszönhetően.

A nagy autógyártók szinte kivétel nélkül jól teljesítettek márciusban és a vártnál jobb volt az értékesítés. A General Motors eladásai 4,1 százalékkal emelkedtek a harmadik hónapban, miközben a szakértők csak 0,8 százalékos növekedést vártak. A cég 256 ezer új autót adott el az USA-ban, amivel továbbra is piacvezető volt az autópiacon.

A Ford eladásai 3,3 százalékkal, 243 ezerre emelkedtek, holott csak 1,1 százalékos növekedésre számítottak előzetesen a szakértők. A 243 ezres értékesítési szám nyolcéves csúcsnak felelt meg, tehát legutóbb 2006-ban adott el legalább ennyi autót a gyártó. Ez többek között a Fusion modelleknek köszönhető. Ezen túl a cég legsikeresebb modellje, az F-150-es eladásai is tovább emelkedtek, közel 71 ezret adtak el belőlük a hónap során. Az F-150-es évtizedek óta az USA legnépszerűbb autója, folyamatosan ez a modell vezeti az értékesítési listákat.

A világ legnagyobb autógyártójának számító Toyota 4,9 százalékos növekedést tudott elérni, amivel csak a hátrányát tudta csökkenteni a Forddal és General Motors-szal szemben.

Márciusban a BMW visszavette a vezető szerepet, mivel közel 20 százalékos értékesítés-növekedést tudott felmutatni, szemben a Daimler Mercedeseinek 12 százalékos értékesítés-bővülésével. A BMW leginkább a 3-as és 4-es szériás modelljei iránti kiugró keresletnek köszönheti jó teljesítményét. A Mercedes S-osztályú modelljeinek eladásai megduplázódtak egy év alatt (2299 darab fogyott belőlük), és a GLK terepjárók értékesítése is 24 százalékkal nőtt.

(Investor.hu, 2014. április 2.)

 

Amerikai autópiac: álomút, egy kis decemberi zökkenővel

2013-ban 8%-kal nőtt az amerikai autópiac, bár decemberben már nem tudott bővülni.

Befagyott az észak-amerikai autópiac, az utolsó hetekben megtört a folyamatos növekedés az USA-ban, ahol éves szinten azért jobbak az eredmények. A rendkívüli időjárás, a szokatlanul hideg tél az autókereskedelmet is lefagyasztotta: az Egyesült Államokban 2013. decemberben eladott 1,358 millió személyautó és terepjáró szinte darabra megegyezik az előző év azonos hónapjában értékesítettel. Éves szinten viszont nőtt a piac: a 15,58 millió új gépkocsi nyolcszázalékos növekedést jelent egy év alatt. A 2014. évre szóló előrejelzések is jobb számokat ígérnek, 16,4 millió új autó eladásával, ami még százezer darabbal elmarad ugyan a 2006. évitől, de akár az elmúlt nyolc év legjobb eredménye lehet.

Továbbra is a General Motors értékesítette a legtöbb (2,78 millió db) autót, ez hétszázalékos növekedés, ami elmarad a piaci átlagtól. A márkák listáját a Ford vezeti 2,4 millió autóval. A legendás típusból tavaly 763 ezer, napjainkig közel 29 millió példány kelt el, és 32 éve vezeti a modellek listáját.

Jellemző a piacra, hogy a gallononkénti 3,5 dolláros benzinár továbbra sem ösztönöz kisebb kocsi vásárlására, hiszen az amerikaiaknak napjainkban is közel feleannyiba kerül tankolni, mint az európaiaknak. (1 gallon = 3,87 liter, 1 USA-dollár = 222 forint.)

Az USA piacán a külföldi márkák aránya fél évszázad alatt 5 százalékról 55 százalékra nőtt. A FIAT a Chrysler felvásárlásával növelné észak-amerikai eladásait, többek között az Alfa Romeo visszatérésével. A VW fejleszt, beruház.

A főleg belföldi piacra termelő ágazat kétmillió autót exportált, ennek fele a Ford, Chrysler és General Motors üzemeiben, másik fele az USA-ba települt japán, német és koreai márkáknál készült. A 2013-as autóexport 132,8 milliárd dollár volt, ami 28 milliárd dollárral nagyobb az előző évinél, így a kivitelben a közúti járműgyártás második a repülőgépipar után. Az autóexport azonban még mindig 100 milliárd dollárral elmarad az importtól. A belföldi eladások mellett a kiviteli listát is a Ford F–150-es vezeti, a modellt 49 országban értékesítik. Évtizede még az export nyolcvan százaléka, tavaly már csak fele ment Mexikóba és Kanadába, mert Kína lett a legfontosabb megrendelő.

(Népszabadság, 2014. január 15.)

Nem kell a kínaiaknak az autó

Annyira. Márciusban is kevés autó fogyott Kínában. De az elektromosat habzsolják.

Annyira. Márciusban is kevés autó fogyott Kínában. De az elektromosat habzsolják. ₪₪₪

Kínában már a tizedik egymást követő hónapban csökkent az új személyautók eladása 2019 márciusában, írja az Origo.

Szakértők szerint ez annak a jele, hogy lassul az ázsiai ország gazdasági növekedése, egyre eladósodottabb a lakosság és megcsappant a fogyasztói bizalom.

Illusztráció FORRÁS: IMAGINECHINA/ZHANG WENKUI - IMAGINECHINA/ZHANG WENKUI

A Kínai Személyautó-gyártók Szövetsége (CPCA) a hétvégén azt közölte, hogyaz ázsiai országban 1,78 millió új személygépkocsit értékesítettek márciusban, 12 százalékkal kevesebbet éves összevetésben.

A világ második legnagyobb autópiacán a személyautók eladása éves szinten 10,4 százalékkal, 5,2 millióra mérséklődött az idei első negyedévben.

Az elektromos és hibrid autók (new energy vehicles, NEV) értékesítése ugyanakkor 118 százalékkal, 254 ezerre nőtt a március végével zárult három hónapban.

Szakértők arra számítanak, hogy 2019-ben csak minimálisan, 1,2 százalékkal nő az új személyautók eladása Kínában, ugyanakkor a NEV autók értékesítése akár harmadával, 1,6 millióra bővülhet.

(Origo, 2019. április 15.)

 

Nyekkent egyet a kínai autópiac

20 éve nem volt ilyen: kevesebb autót vesznek Kínában.

Kínában több mint húsz év után először csökkent az új személyautók eladása tavaly. Szakértők szerint ez annak a jele, hogy lassul az ázsiai ország gazdasági növekedése, egyre eladósodottabb a lakosság és megcsappant a fogyasztói bizalom, írja az Index az MTI nyomán.

Szerepet játszik az eladások visszaesésében az amerikai-kínai kereskedelmi feszültség is, amely a vámok emelése miatt megdrágította az amerikai importot. A Kínai Személyautó-gyártók Szövetsége (CPCA) szerdán azt közölte, hogy az ázsiai országban 22,7 millió személygépkocsit értékesítettek 2018-ban, ami 6 százalékos csökkenés az egy évvel korábbihoz képest.

A január 10-én közölt adat szerint 2018 decemberében éves összevetésben 19 százalékkal kevesebb személyautót, 2,256 millió kocsit értékesítettek. (Novemberben az eladás 18 százalékkal, októberben 13,2 százalékkal csökkent).

Az elektromos és hibrid autók (new energy vehicles, NEV) értékesítése 2018-ban bővült, először múlta felül az 1 milliót.

Szakértők arra számítanak, hogy idén csak minimálisan, 1,2 százalékkal nő az új személyautók eladása Kínában, ugyanakkor a NEV autók értékesítése akár harmadával, 1,6 millióra bővülhet.

(Index, 2019. január 9.)

 

Még mindig fékeznek a kínai autóvásárlók

Augusztusban sem ment a kínai autópiac. Kisebb lett.

2018 augusztusában sorban a harmadik hónapban csökkentek az autóeladások Kínában az autóipari cégek helyi szakmai képviseleti szervezete, a China Passenger Car Association (PCA) pekingi közleménye szerint, írja a Világgazdaság, az MTI nyomán.

2018 augusztusában az egy évvel korábbihoz képest 7,4 százalékkal 1,8 millióra csökkent az eladott személygépkocsik száma Kínában.

A csökkenés üteme gyorsult, mivel júliusban 5,4 százalékkal, júniusban pedig 3,7 százalékkal kevesebb autót értékesítettek mint egy évvel korábban.

(Világgazdaság, 2018. augusztus 10.)

 

Kivártak a kínai autóvásárlók

2018 júniusában kisebb ütemben nőtt a korábbinál a kínai autópiac. A kínai autóvásárlók a vámcsökkentést várják. Az ami autók vámtétele viszont nagyot nőtt.

Júniusban lassult az autóeladások növekedési üteme Kínában az Egyesült Államokkal egyre mélyülő kereskedelmi konfliktus közepette, írja a Világgazdaság az MTI nyomán.

A kínai autógyártók szakmai képviseleti szervezete, a CAAM (China Association of Automobile Manufacturers) kimutatása szerint júniusban az egy évvel korábbihoz képest 2,3 százalékkal nőtt a személygépkocsik értékesítése, jóval kisebb mértékben a májusi 7,9 százalékos növekedésnél.

Peking július elsejétől 25 százalékról 15 százalékra csökkentette az autók importvámját, erre nyilván sok vásárló későbbre halasztotta az autóbeszerzését. Az Egyesült Államokból behozott autókat viszont az amerikai importvám-emelésre adott válaszként további még 25 százalék vámtétellel terheli meg, összesen 40 százalékkal. Az Egyesült Államok 2,5 százalékról növelte meg az autók importvámját 25 százalékra.

  • A kínai autópiacon legnépszerűbb kivitel, a SUV modellek értékesítése az egy évvel korábbihoz képest 0,5 százalékkal 738 ezerre csökkent júniusban, holott az év eleje óta az eladások 9,7 százalékkal öt millióra növekedtek.
  • A négyajtós limuzinok értékesítése júniusban 9,1 százalékkal 963 ezerre emelkedett, az év eleje óta pedig 5,5 százalékkal 5,7 millióra.
  • A teljesen elektromos és hibrid autók eladása 42,9 százalékkal 84 ezerre emelkedett júniusban, az év eleje óta pedig 111 százalékkal 412 ezerre.

Az Amerikai Ford Motor Co. eladásai júniusban 38 százalékkal 62 ezerre csökkentek, az első féléves értékesítés viszont 25 százalékkal 400 ezerre emelkedett. A General Motors havi értékesítési számokat nem tesz közzé, a júniussal zárt negyedévben azonban az egy évvel korábbinál 0,7 százalékkal több, 858 ezer autót adott el. A Japán Nissan Motor Co. eladásai júniusban 10 százalékkal 131 ezerre, az év első felében pedig 11 százalékkal 720 ezerre emelkedtek. A Toyota Motor Co. júniusban 11 százalékkal több, 117 ezer autót értékesített, az év első felében pedig 11 százalékkal többet, 680 ezret.

(Világgazdaság, 2018. július 11.)

 

Feljebb kapcsolt a kínai autópiac

Nagyon ment 2018 áprilisában a kínai autóspiac.

Gyorsult az autóeladások növekedési üteme áprilisban Kínában, a világ legnagyobb nemzeti autópiacán az autóipari szakmai képviseleti szervezet jelentése szerint, írja a Világgazdaság.

Kínában áprilisban 1,9 millió személygépkocsit adtak el, 11 százalékkal többet, mint egy évvel korábban, a növekedés üteme pedig gyorsult a márciusi 3,5 százalékos emelkedéshez képest a CAAM (China Association of Automobile Manufacturers) kimutatása szerint.

A Kínában New Energy Vehicles (NEV) gyűjtőnév alatt kategorizált, a teljesen elektromostól a különböző hibrideket is magában foglaló alternatív hajtású személygépkocsikból 82 ezret értékesítettek áprilisban, több mint dupláját az egy évvel korábbinak.

A kínai gazdaságpolitika az ország egyik technológiai húzóágazataként kezeli az elektromos mobilitás fejlesztését. A külföldi tulajdonú autóipari közös vállalatokra vonatkozó korlátozások lazítása is előnyben részesíti az elektromos járműtechnológiai fejlesztéséket és a gyártást.

Miközben járműipari beruházásokat helyi partnerrel létesített együttműködés keretében lehet csak létrehozni egészen 2022-ig, elektromos járművek gyártására már az idei évtől kezdődően kínai partner nélkül is van lehetőség.

A nagy külföldi autógyárak, a General Motors, a Nissan és a Volkswagen is több tucat elektromos és hibrid járművet mutattak be a Pekingi Autószalonon az elmúlt hónapban.

Áprilisban a haszongépjárműveket is beleértve 2,3 millió járművet értékesítettek Kínában, 11,5 százalékkal többet mint 2017 áprilisában. A CAAM 2018-ra a teljes járműpiaci forgalom 3-4 százalékos növekedését jelzi előre.

(Világgazdaság, 2018. május 11.)

 
Meglódult a kínai autópiac
 
Az elektromos és a hibrid nagyot ment a kínai autós piacon.

2018 januárjában 2,3 millió darab új személygépkocsit értékesítettek Kínában, ami 7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az elektromos és hibrid autók értékesítése pedig csaknem a négyszeresére bővült.

2018 januárjában egyebek között mintegy 30 ezer elektromos és hibrid autót értékesítettek Kínában, ami csaknem négyszerese az egy évvel korábbinak.

A China Daily című kínai lap emlékeztetett arra, hogy 2017 decemberében a személyautók éves szintű eladásának növekedése lényegesen szerényebb, 0,3 százalék volt.

Kínában 2017-ben 24,2 millió autót adtak el, ami 1,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az országban 2018 januárjában 2,3 millió személyautót gyártottak, 13 százalékkal többet a korábbi januárival összevetve.

A szövetség azzal számol, hogy 2018-ban mintegy 4 százalékkal nő az új autók eladása az ázsiai országban, amely a világ legnagyobb autópiaca. Kína egyben az elektromos és hibrid autók leggyorsabban növekvő piaca is annak nyomán, hogy a légszennyezettség ellen küzdő pekingi kormány kedvezményekkel segíti a környezetkímélő technológiák alkalmazását.

(Világgazdaság, 2018. január 20.)

 

Kevés a négyszázalékos növekedés a kínai autópiacon

Már fél éve nő a kínai autópiac, de többet vártak. Az elektromos és a hibrid nagyon megy.

A legutóbbi hat egymást követő hónapban nőttek a kínai autóeladások, az elemzőket mégis nyugtalanítja a növekedés gyengének ítélt üteme, írja a Világgazdaság. Az elektromos és hibrid autók kereslete robbanásszerűen bővül.

A Kínai Autógyártók Szövetségének (CAAM) adatai szerint éves összevetésben 0,7 százalékkal több, 2,9 millió személyautót értékesítettek 2017 novemberében. Az év első tizenegy hónapjában 25,8 millió új jármű talált gazdára, éves összevetésben 3,6 százalékos volt a növekedés. Októberben 2 százalékos, az év első tíz hónapjában pedig 4,1 százalékos volt az éves növekedési ütem.

Fotó: AFP

A CAAM az év elején azt jósolta, hogy 2017-ben 5 százalékkal növekednek az eladások a korábbi 14 százalék után. Hszü Haj-tung, a CAAM egyik vezetője a novemberi adatokat ismertetve azonban elmondta, hogy várakozásaik szerint 2017-ben nem lesz 4 százaléknál magasabb a növekedési ütem, és 2018-ban is gyengén bővülnek az eladások. A vártnál lassúbb növekedést a vásárlást ösztönző adókedvezmények kivezetésével magyarázta Hszü.

A pekingi kormány 2015 októberétől 2016 december végéig megfelezte, 10 százalékról 5 százalékra csökkentette a kis teljesítményű – az 1,6 liternél kisebb hengerűrtartalmú motorral felszerelt – gépkocsik adókedvezményét. 2017-ben már 7,5 százalékos a forgalmi adót kell fizetni, 2018-ban pedig visszaemelik 10 százalékra.

A halvány évkezdet után nyártól viszonylag erős ütemben nőttek az autóeladások: júniusban 4,5 százalékkal, júliusban 6,2 százalékkal, augusztusban 5,3 százalékkal, szeptemberben pedig 5,7 százalékkal. A kínai gazdaság erős ütemben nőtt, így megmaradt a városi terepjárók kereslete, és az autókereskedők jelentős kedvezményekkel kínálták termékeiket.

Az elektromos és hibrid autók (new energy vehicles, NEV) értékesítése, csakúgy mint az előző hónapokban, novemberben is jelentősen – 83 százalékkal 119 ezerre – emelkedett. Január-novemberben éves szinten 51 százalékkal, 609 ezerre nőtt ezeknek a járműveknek az eladása.

(Világgazdaság, 2017. december 11.)

 

Kínában kötelező lesz az elektromos autó gyártása

Kvótát vezet be Kína az elektromos autók gyártására, persze, kínai aksival.

Az eredetileg tervezettnél egy évvel később, 2019-ben, írja a Világgazdaság.

Az ipari és információtechnológiai minisztérium közleménye szerint az évi 30 ezernél több hagyományos robbanómotoros autót gyártó cégeknek 2019-től eladásaik legalább 10 százalékát alternatív hajtáslánc technológiát alkalmazó modellekkel kell teljesíteniük. Az arány 2020-ban 12 százalékra emelkedik.

A követelményrendszert a német autógyárak erősen kritizálják, mivel egyik előírása szerint a gyártási kvóta teljesítéséhez szükséges pontokat kizárólag a kínai hatóságoknál jóváhagyott akkumulátortípusokkal szerelt elektromos autókkal lehet megszerezni. Az engedélyezett listán pedig kizárólag kínai akkumulátor gyártók szerepelnek.A kvótát pontrendszer alapján kell teljesíteni. Eszerint teljesen elektromos autókra több pontot kapnak a gyártók, mint a hibrid meghajtású autókra. A kvótát nem teljesítő gyártóknak pedig vagy egy másik autógyártól kell megvásárolniuk a szükséges mennyiségű autót, vagy büntetést kell fizetniük. A kvótarendszer bevezetését eredetileg 2018-ra tervezték, 8 százalékos induló kvótával.

Az új hajtáslánc technológiát képviselő autókra (New Energy Vehicle, NEV) adott állami támogatás nyomán Kína a tisztán elektromos és hibrid járművek legnagyobb piacává vált. 2016 végén már több mint félmillió hibrid és elektromos autó rótta a kínai utakat.

A súlyos légszennyezéssel terhelt kínai nagyvárosokban már most is szigorú korlátozások alá esik a robbanómotoros járművek használata, de Peking már – határidő megadása nélkül – kilátásba helyezte a belsőégésű motorok teljes betiltását is.

(Világgazdaság, 2017. szeptember 28., fotó: AFP)

 

Odavágott Kína a luxusjárgányoknak

2016 decemberétől 10% adót kell fizetni a luxusautók után. ₪₪₪

A politikai és gazdasági elit költekezésének megfékezése, valamint a károsanyag-kibocsátás csökkentése érdekében 10 százalékos különadót vetettek ki a Kínában értékesített luxusautókra, jelentette be a kínai pénzügyminisztérium.

A luxusautó adó december 1-jétől él és a 177 ezer eurónál drágább járművek vásárlásánál kötelező megfizetni. Hszi Csin-ping kínai államfő nagyszabású korrupcióellenes kampányt indított az elmúlt években azzal a céllal, hogy megtisztítsa az országot irányító kommunista pártot a bűnösöktől. Az utóbbi időben célkeresztbe vette a fényűző életmódot folytató politikusokat és üzletembereket, miközben az államapparátust a becsület, az áldozat és a puritánság imázsával próbálja meg felruházni.

Kínában azonban egyre jobban növekednek a vagyoni különbségek. A közösségi portálokon rendszeresen kritikus, vagy éppen sértő bejegyzések látnak napvilágot annak nyomán, hogy a politikai káderek és gyermekeik szinte fitogtatják vagyonukat méregdrága öltözetükkel, ékszereikkel, vagy autójukkal. A jelenség visszaszorítására a kormány több intézkedést hozott, egyebek között megtiltotta tisztviselőinek a költséges utazásokat és luxusautók birtoklását.

A legújabb szabály olyan márkákat sújt, mint például a Ferrari, a Rolls-Royce vagy a Lamborghini, amelyeket pedig különösen kedvelnek a leggazdagabbak. De a luxusautókat gyártó német cégek, köztük a kínai prémium autómárka piacot uraló BMW, Audi és Daimler is érintettek az új adóban.

Az autógyárak és elemzők szerint a magasabb adónak csak korlátozott hatása lesz. Egyfelől az üzletmenetben a nagyon drága luxusautók eladása nagyon kis hányadot tesz ki, az Audinál például az értékesített autók kevesebb mint 1 százalékát. Másfelől Kínában folyamatosan csökken a luxusautók ára, nem utolsó sorban a fogyasztók panaszára is, azzal, hogy túlárazottak ezek a járművek a világ más országaihoz képest.

Kínában egyébként 25 százalékos adó sújtja a külföldről importált autókat. A kínai autópiac mindezzel együtt az utóbbi hónapokban erősen fellendült. 2016. októberében éves összevetésben 19 százalékkal emelkedtek a személyautó-eladások, és ebből a luxusautó-gyártók is hasznot húztak.
(2016. december 1.)

 

Kína lenyomta az áfát

Ezzel pedig felnyomta az autópiacát. 

A jelek szerint célba talált a kínai kormány intézkedése, amelynek keretében csökkentették az 1600 köbcentinél kisebb motorral szerelt járművek adóját, az eladások ugyanis megugrottak - írja a Portfolio. A lépésre nagy szükség volt, mivel a világ legnagyobb autópiaca a lassulás egyértelmű jeleit mutatta az elmúlt hónapokban.

A kínai kormány 10 százalékról 5 százalékra csökkentette az 1600 köbcentinél kisebb motorral szerelt járművek áfáját annak érdekében, hogy segítse az eladásokat. Az adócsökkentések nyomán a jelek szerint októberben több mint 1,9 millió autót adtak el az országban, ami 13 százalékos növekedést jelentett. Ráadásul ez volt idén a legnagyobb mértékű növekedés is.

Az értékesített járművek között a kedvezményben részesített autók 70 százalékos súllyal szerepeltek. A kormány beavatkozására nagy szükség volt, ugyanis az év eleje óta tapasztalható kedvezőtlen gazdasági folyamatok hatására a Kínai Autógyártók Szövetsége (CAAM) kénytelen volt 7 százalékról 3 százalékra visszavágni a helyi autópiac növekedésére irányuló várakozásait.
(Portfolio, 2015. november 11.)

 

Remeg az autógyártók lába Kínában

Egyre több a visszaesést elkönyvelő autógyártó a világ legnagyobb autópiacán.

A kínai autópiac az ezredforduló óta a nyolcszorosára nőtt, 2009-ben pedig már lekörözte az amerikait, az Investor.hu beszámolója szerint. Az elmúlt időszakban több nagy autógyár is üzemet épített Kínában, így többek között a Ford Motor és a Volkswagen is. Igen ám, de a kínai gazdaság lassulása a nemzetközi autógyártók eladási lehetőségeit is visszahúzza. Az amerikai Ford 17 évnyi felfutás után 2015-ben először érzi meg a kínai válság kedvezőtlen hatását az eladási mutatóin. A Volkswagen kínai értékesítései is estek 2015. első felében, egy évtizednyi növekedés után.

A BMW a visszaeső kínai autó eladási ütem miatt az idei profitcélokat csökkentette. A június óta tart kínai részvénypiaci esés ráadásul elég sok megtakarítást értékelt le, ami miatt az emberek autóvásárlásra szánt pénze is csökkent. Így a német cég eddigi kétszámjegyű növekedési tervét lefaragja, ráadásul az autógyár 2015-re mindössze 8,4 százalékos haszonkulcsot tervez, amivel elmarad az Audi és a Mercedes-Benz számaitól. 2015. júniusában 0,1 százalékkal csökkent a BMW kínai autóértékesítése, ezzel együtt 2015-ben 16 ezerrel kevesebb gépjármű fog kigördülni a kínai gyáraiból. 

Mindezek ellenére az elemzők szerint Kína még mindig egy növekvő piac, a luxusautó-gyártók előtt pedig összességében jók a kilátások. 

A Toyota a növekvő értékesítési költségeken és a csökkenő eladási árakon keresztül érzi meg a kínai gazdaság lassulását, ennek ellenére a márka ezen a piacon tudta legnagyobb ütemben növelni piacát, mivel 12 százalékkal több autót értékesített. A japán autócég tervei között szerepel a tianjini gyárának bővítése, amivel 2018. közepétől további 100 ezer autóval tudna többet legyártani. Félő, hogy a beruházás már nem fogja beváltani a hozzáfűzött reményeket. jelenleg a Toyota kétszámjegyű növekedés helyett már csak 5-8 százalék körüli növekedéssel számol Kínában.
(Investor.hu, 2015. augusztus 5.)
 

Rángat a kínai autópiac

Nő majd, de nem annyival, közben pedig a hatóságok piszkálják a külföldi gyártókat.

A világ vezető autógyártóit a helyi hatóság sorozatos vizsgálatokat követően elmarasztalta erőfölénnyel visszaélés miatt, ennek következtében pedig arra kényszerültek, hogy csökkentsék alkatrészeik és járműveik árát.  Most ráadásként beütött a rossz hír, mely szerint a kínai autópiac növekedése kisebb lesz a vártnál.

A korábban jelzethez képest nem fog olyan gyors ütemben bővülni a kínai autópiac, hiszen korábban azzal számoltak, hogy  10 százalékkal több új autó találhat gazdára 2014-ben, miközben a legfrissebb novemberi statisztikák szerint csupán 2,3 százalékkal nőtt a piac. A Kínai Autógyártók Szövetsége (CAAM) azt prognosztizálja, hogy 2014-ben 7 százalékkal nőhetnek az autóeladások. Ez kínai viszonylatban jelentősnek számító lemaradás a korábban várt 10 százalékos növekedési ütemtől.

Az autóipari stratégiák célpontja Kína ezért a visszaesés érzékenyen érinti a világ legnagyobb autógyártóit. A Volkswagen legnagyobb piaca ma már Kína, az összes értékesítésének több mint a 40 százalékát teszi ki. A General Motors szintén Kínában adja el a legtöbb járművét, de a Daimler és a BMW is, akik egyre nagyobb szerepet szánnak ennek a piacnak.

Igencsak jelentős beruházásokba fogtak a nagy autógyártók az elmúlt években Kínában, nagyobb növekedési hullámra számítva hosszabb távon. A gyártókapacitások bővítése érdekében a Volkswagen például 18 milliárd eurót fog elkölteni Kínában az elkövetkezendő öt évben. A Daimler tervei keretében 2,7 milliárd dollárt fektetne be a távol-keleti országban, annak érdekében, hogy utolérje a BMW-t és az Audit. Továbbá 12 százalékos részesedést vásárolt a Daimler Kína egyik legnagyobb járműgyártójának személyautó részlegében (BAIC Motor). A Daimler az első olyan nagy külföldi társaság, mely beszállhatott egy állami autógyártóba. A BMW a legfrissebb hírek szerint kínai partnerével (Brilliace China Automotive Holdings) új gyár építését tervezi annak érdekében, hogy megduplázzák jelenlegi gyártókapacitásukat a világ legnagyobb autópiacán.
(Portfólio.hu, 2014. december 10.)
 
 
Megugrott a kínai autópiac

Ismét kétszámjegyű ütemben emelkedett az új autók eladása Kínában.

2014 júniusában tovább nőttek az új autók eladásai Kínában a legfrissebb statisztikák szerint. A személyautókból 1,5 millió fogyott a hatodik hónapban, ami 14 százalékkal több az egy évvel korábbi eladásoknál. Az első hat hónapban a kínai autóértékesítések 9,1 millió darabra ugrottak fel, ami 11 százalékos éves növekedést jelent.

A júniusi eladásokkal már bőven 20 millió darab fölött mozog az elmúlt 12 hónapban Kínában eladott autók száma, ami újabb rekord. Ezzel a kínai autópiac továbbra is a világ legnagyobb autópiacának számít, megelőzve a második helyezett USA-t és a dobogó harmadik fokát elfoglaló euró zónát.

A külföldi autógyártók közül a Volkswagen bejelentette be, hogy 2 milliárd euróért további két gyárat létesít az ázsiai országban, azért, hogy lépést tudjon tartani az autói iránti egyre növekvő kereslettel. A német cég 1,1 millió autót adott el az első öt hónapban Kínában, 18 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A Volkswagen számára mára Kína lett a legnagyobb piacuk, az eladásaik 2014-ben 10 százalékkal ugorhatnak meg 2013-hoz képest.

A General Motors eladásai a sorozatos amerikai botrányok ellenére 9,1 százalékkal nőttek júniusban éves alapon. A Buic és Cadillac modellek értékesítése 14, valamint 46 százalékkal emelkedett.

A prémiumautó-gyártók közül a Daimler arra számít, hogy a Mercedeseinek értékesítése idén már meg fogja haladni a rivális BMW-k és Audik eladásait. A kínai eladások nagyobb ütemű felpörgetésére szüksége is lenne a Daimlernek, ugyanis a Mercedesek értékesítése a növekedés ellenére is messze elmarad a BMW-k, vagy Audik értékesítésétől.(Investor.hu, 2014. július 7.)

 

Az autógyártók turkálója a kínai autópiac

A kínai autópiac termeli a profit számottevő részét a világ legnagyobb autógyártói számára.

Az amerikai és európai autógyártók közül a GM és a Volskwagen a profitjának már közel felét Kínában szerzi, ennek alapján a legnagyobb piacuk a hatalmas ázsiai ország.

Kína fontos a világ legnagyobb autógyártói számára, hatalmas fejlesztések, beruházások kötődnek többek között a Ford, a Volkswagen, a Peugeot, a Daimler vagy a BMW márkákhoz..

A General Motorsnak a nettó profitja közel 50 százalékban Kínából származik. A GM 2013-ban 3,8 milliárd dolláros nettó profitot ért el, míg a kínai vállalkozásai összesen 3,7 milliárd dolláros nyereséget termeltek. Ezen túl a vállalat az autóinak több mint harmadát már Kínában adja el, az ottani értékesítések már 2012 óta nagyobbak a korábban fő területnek számító Egyesült Államokbeli eladásoknál.

A General Motorson mellett a Volkswagen eladásainak 31 százalékát már Kínában bonyolította le 2013-ban, 11,7 milliárd eurós operatív profitja mellett 9,6 milliárd eurós operatív profitot ért el kínai befektetésein keresztül.

A Ford kínai eladásai folyamatosan kétszámjegyű ütemben növekednek, 2014-ben  nem volt ritka a 60 százalékos növekedési ütem sem. Ennek köszönhetően pedig már Kína lett a Ford második legfontosabb piaca az USA mögött, a harmadik helyre szorítva Európát.

Az autógyártók a hatalmas kínai autópiacban látják növekedésük fő zálogát. Mára Kínáé lett a világ legnagyobb autópiaca, az eladások szinte hónapról hónapra rekordokat döntenek, a 2014. az áprilissal záruló elmúlt 12 hónapban az értékesítések már megközelítették a 20 millió darabos szintet.

A növekedés egy jó darabig nem fullad ki a várakozások szerint, mivel Kína országútjain még mindig csak az ország népességének alig 7-8 százalékára rúgó gépkocsi fut, így bőven van még növekedési lehetőség az ottani autópiacban. A kínai kormány környezetbarát politikája miatt pedig az elektromos autók is előretörhetnek.

Szabályozzák a Kínában elért profitot, mivel azt a külföldi autógyártók nem mutathatják ki pénzügyi beszámolóikban, hanem ahelyett tőkejövedelemként kell elszámolni. Az autógyártók erre válaszul a kínai nyereség egy részét elkezdték osztalékként kifizetni, és így viszik haza Amerikába és Európába. A Volkswagen például 2,7 milliárd eurónyi osztalékot kapott kínai leányától 2013-ban, 2014-ben is hasonló összegű osztalékra számít onnan.

(Investor.hu, 2014. június 12.)

 

2013-ban is pörgött a kínai autópiac

Júliusban a várakozásoknál húszezerrel több, 1 millió 240 ezer darab személyautó és kishaszonjármű talált gazdára a Kínai Autógyártók Szövetségének friss statisztikája szerint.

A kiárusítások miatt a raktárkészletek alakulását követő index a júniusi 56,1 pontról 53,2 pontra csökkent, de még így az ésszerű szintet jelző 50 pont felett tartózkodik. Az erős kínálati piacon a forgalom további dinamikus növekedésével lehet számolni, ebben az évben húszmillió, az évtized végére pedig harmincmillió darab autó eladását várják éves szinten a szakértők.

2013 első hét hónapja után együttesen számolva 12 millió jármű eladásánál tartanak a kínaiak, igaz, ebben gyakorlatilag minden olyan közlekedési eszköz benne van, aminek kettőnél több kereke van.

A kilátásokat legfeljebb az adminisztratív korlátozások ronthatják, ugyanis a levegőszennyezésre és a folyamatossá váló közlekedési dugókra való hivatkozással egyre több város követi Peking és Sanghaj példáját, és a korlátozza az autóvásárlásokat.

A júliusi statisztikából kiderül, hogy a kínaiak kicsire nem adnak, hiszen a legdinamikusabban, 45 százalékkal a drága városi terepjárók forgalma nőtt ebben a hónapban. Összesen 235 ezret adtak el belőlük, azaz minden ötödik új autó ebből a kategóriából került ki. Azt azért a vásárlók javára kell írni, hogy hazait vittek leginkább: a Great Wall cég Haval nevű – japán versenytársaihoz megtévesztésig hasonlító – terepjárójából kelt el a legtöbb. A limuzinok között 840 ezres volt a forgalom. A Ford Focus volt a legnépszerűbb modell. A gyártók versenyében továbbra is a General Motors vezet, eladásait 11 százalékkal 221 ezer fölé tudta tornászni, főleg a Buick iránti érdeklődésnek köszönhetően.

(Népszabadság, 2013. augusztus 10.)

Most éppen ők a legmegbízhatóbb autók

Suzuki, Lexus, Toyota a sorrend. Elölről. A legrosszabbak: Jeep, Land Rover, Tesla. 

Suzuki, Lexus, Toyota a sorrend. Elölről. A legrosszabbak: Jeep, Land Rover, Tesla. ₪₪₪

A brit What Car? autós magazin rangsorában csak a Toyota Yaris és a magyar gyártású Suzuki SX4 S-cross ért el 100 százalékos eredményt, a legmegbízhatatlanabb autó a Tesla Model S lett, írja az Origo.

Pontosan 18 284 autótulajdonos, 31 márka és 159 különböző modell: a brit What Car? autós szakfolyóirat idén is megkérte olvasóit, hogy értékeljék autójuk megbízhatóságát. A felmérésben legalább egy, de legfeljebb négyéves autók vehettek részt.A tulajdonosok az előző 12 hónap tapasztalatairól számoltak be;az értékelésben azt is figyelembe vették a szerkesztők, hogy mennyibe került, és mennyi időbe telt megjavítani a hibákat.

Az így nyert eredményeket kategóriánkénti bontásban közölték:

  Legjobb Legrosszabb
Kisautók Toyota Yaris (100%) Peugeot 208 (81,4%)
Kompakt autók Hyundai i30 (98,9%) Peugeot 308 (81,5%)
Középkategóriás autók Volvo V60 (99,3%) Mercedes C (83,1%)
Nagy- és luxusautók Mercedes E előző gen. (92,4%) Jaguar XF (81,9%)
Kis SUV-ok Suzuki SX4 S-Cross (100%) Citroën C4 Cactus (82,5%)
Kompakt SUV-ok Kia Sportage (97,8%) Nissan Qashqai (79,9%)
Közepes és nagy SUV-ok Toyota RAV4 (99,6%) Range Rover (67,3%)
Egyterűk Mercedes B (95,9%) Citroën C4 Picasso (86,2%)
Sportautók BMW 2 (97,0%) Mercedes C kupé/kabrió (86,2%)
Elektromos autók Nissan Leaf (99,7%) Tesla Model S (50,9%)

 A városi kisautók között a Toyota Yaris végzett az első helyen, nem is akárhogyan: százszázalékos megbízhatósága azt jelenti, hogy élete első négy évében statisztikailag egyáltalán semmi nem romlik el benne.

 
Toyota Yaris, a másik hibátlan FORRÁS: TOYOTA

Szintén hibátlan, 100 százalékos eredményt ért el a Suzuki SX4 S-Cross a kis szabadidő-autók mezőnyében, de az elektromos Nissan Leaf is büszke lehet a 97,3 százalékára, ami az abszolút rangsorban a harmadik helyet jelentette.

A legmegbízhatóbb nagy SUV, a Toyota RAV4 (pontszám: 99,6%) lett az abszolút negyedik, száz tulajdonosból mindössze négyen jelentettek problémát az autóval.

Az egész felmérésen mindössze két márka: a Toyota és a Mercedes (B-osztály és az előző generációs E-osztály) tudott duplázni, és csupán két modell: a Toyota Yaris és a Suzuki SX-4 S-Cross ért el százszázalékos pontszámot.

Tesla Model S FORRÁS: TESLA

Összesítésben mindkét japán márka a dobogón végzett, egy harmadikkal (Lexus) karöltve, mely ugyancsak a Toyota-csoport tagja: az első helyezett Suzuki átlagos pontszáma 97,7%, ezüstérmes lett a Lexus 97,5%-kal, még a harmadik helyezett a Toyota 96,8%-os eredménnyel.

FORRÁS: WHAT CAR?

A harmincegy minősített márka közül a Tesla teljesített a legrosszabban, az amerikai márka eredménye csupán 57,3 százalék.Az egész felmérés abszolút legalacsonyabb pontszámát, 50,9 százalékot ugyancsak egy Tesla-típus, a Model S érte el.Az utolsó előtti típus a Range Rover lett (67,3 %), a dízel Ford Edge pedig csak egy hellyel végzett előrébb (70,7 %).

(Origo, 2018. szeptember 7.)

 

Olcsó járgánynak nem híg a leve

A legmegbízhatóbb autók nem a legdrágábbak, hanem inkább fordítva. Vezet a Hyundai és a Suzuki.

Több, mint tízezer autótulajdonos tapasztalatain alapuló friss kutatásból az derült ki, hogy a drágább autók esetében sokkal nagyobb valószínűséggel lép fel probléma, mint az olcsóbbaknál, írja a Pénzcentrum.

A J.D. Power legújabb megbízhatósági tesztje szerint, minél magas felszereltségű a prémium kategóriás autó, annál több baja van vele a tulajdonosának. Így a legmegbízhatóbb autó felkutatásakor egészen meglepő eredmény született.

Az elemző cég az alapján rangsorolta a járgányokat, hogy 100 ugyanolyan típus esetében pontosan hány alkalommal volt velük probléma: tehát minél alacsonyabb ez a szám, annál jobb az elért eredménye. Az első 13 helyen nem szerepel drága márka, csak tömeggyártók voltak az élmezőnyben.

A lista első helyén a Hyundai végzett, 78-as értékkel, tehát 100 megvásárolt autóból 78-cal volt valamilyen kisebb-nagyobb problémája a használónak. A Suzuki lett a második 87, a Kia a harmadik 94-es értékkel. A prémium kategóriák közül a Mercedes jutott a legmagasabbra ebben a felmérésben, egészen a 14. helyig, 124-es értékkel (Ezen a speciális értékelésen akkor jöhet ki 100-nál nagyobb szám, amennyniben egy autóval több probléma is volt). A Jaguár két hellyel lemaradva a 16. lett, őt követi közvetlenül a Volvo, alatta a Land Rover, és a lista legutolsó helyén a BMW áll.

A 78-tól 192-ig terjedő skálán végül a következő sorrend alakult ki, azaz a legmegbízhatóbb márkák rangsora a következő:

Hyundai, Suzuki, Kia, Skoda, Nissan, SEAT, Dacia, Peugeot, Toyota, Vauxhall, Honda, Ford, Volkswagen, Mercedes-Benz, Mazda, Jaguar, Volvo, Renault, MINI, Citroen, Land, Rover, Audi, Fiat, BMW.

A drága luxusmárkák leszerepelésének az lehet a legfőbb oka, hogy a bennük lévő rengeteg extra funkció komoly technikai hátteret igényel, melyek miatt megsokszorozódik a meghibásodások számának lehetősége - legalábbis Josh Halliburton, a kutatást végző cég vezetője szerint.

"Az automata rendszerek ma már sokkal komplexebbek, így drágábbak is, de nagyobb az esélye, hogy idővel valami gond lesz velük. A felmérésből kiderült, hogy a hat leggyakoribb probléma közül kettő a telefon és a az autó párosítása, valamint a hangfelismerő rendszer működésében volt."

A sokszor lesajnált márkák tehát egyáltalán nem jelentenek rossz befektetést, sőt ahogy azt a kutatás is mutatja, hosszabb távon kevesebb eséllyel kell szervizbe rohangálnunk velük, így időt és további pénzt takarítunk meg. Éppen ezért, akik manapság gondolkodnak használt, vagy saját újautó-vásárlásban, azok bátran megengedhetik maguknak, hogy az olcsóbb árkategóriák járgányai közül válogassanak.

(Pénzcentrum, 2018. július 14.)

 

Használtból a legjobbat

Most éppen ezek a legmegbízhatóbb használt autók.

Egy új autó megvásárlása bizony nem olcsó mulatság, éppen ezért a többség nem is engedheti meg magának, hogy túl sokszor cserélgesse gépkocsiját. Ugyancsak jelentős kiadásokkal járhat az is, ha a meglévő autóban megy tönkre valami. Így aztán semmi meglepő nincs abban, hogy a vásárló a pénzéért cserébe elvárja, hogy a kiválasztott autó a lehető legmegbízhatóbb legyen. Egy friss tanulmány pontosan ebből a megbízhatósági szempontból vizsgálta és csoportosította a különböző autómárkákat, írja a Pénzcentrum.

Egy vadonatúj autó megvásárlása bizony több millió forintos kiadást is jelenthet, nyilván nem véletlen, hogy Magyarországon sokan inkább használt gépkocsit vásárolnak. Természetesen az autó megvásárlását követően is lehetnek további, akár igen magas költségek, amennyiben valami meghibásodik a gépjárműben.

Éppen ezért a megfelelő autó kiválasztásánál kiemelkedő szempont, hogy az adott márka mennyire számít megbízhatónak. Nincsen ez másképp a tengerentúlon sem: az amerikai J.D. Power cégt évről évre megvizsgálja, hogy melyek a legmegbízhatóbb (és a legkevésbé megbízható) autómárkák.

Legutóbbi tanulmányukban 3 éves gépkocsikat vizsgáltak meg, azok megbízhatóságát nézve. A tanulmányhoz 37 ezer autótulajdonos válaszait használtak fel, akik mindannyian a kocsik eredeti tulajdonosai. A Tesla nem szerepel a tanulmányban, mivel nem volt elegendő válasz erről a márkáról.

A tanulmány szerint az autók megbízhatósága összességében sokat javult az utóbbi években. Érdekesség, hogy korábban a luxusmárkák uralták ezt a listát, mostanra azonban felzárkóztak a tömegmárkák is.

A J.D. Power azt számolta, hogy a 2015-ös autók esetében 100 kocsira hány probléma jutott az elmúlt 12 hónapban. Az ipari átlag 142 probléma 100 autóra. A tanulmány lefed 177 különleges problémát is, melyeket hét nagy kategóriába csoportosít: külső, vezérlők, kijelzők, ülések, belső tér, vezetési élmény, audio, kommunikációs eszközök, szórakozás, navigációs rendszerek, klíma, motor.

A fejlődés ellenére azért még van min javítani. Különösen gyakran van probléma a beépített hangfelismeréssel és a beépített bluetooth-szal. Ennek ellenére Dave Sargent, a J.D. Power globális autóipari részlegének alelnöke úgy véli, hogy a járművek megbízhatósága minden bizonnyal jobb, mint korábban.

Íme, ezek a legmegbízhatóbb autók:

Kisautó
Kia Rio
Chevrolet Sonic
Nissan Versa
 
Prémium kisautó
Lexus CT
BMW 2 Series
 
Kicsi SUV:
Hyundai Tucson
Chevrolet Trax
Volkswagen Tiguan
 
Kicsi prémium SUV
Audi Q3
BMW X1
Mercedes-Benz GLA
 
Kompakt SUV:
Chevrolet Equinox
GMC Terrain
Ford Escape
 
Kompakt prémium SUV
Mercedes GLX Class
Porsche Macan
Lexus NX
 
Kompakt autó:
Toyota Pruis
Buick Verano
Nissan Leaf
 
Kompakt prémium autó:
Lexus ES
Infiniti Q40
BMW 4 Series
 
Közepes autó:
Chevrolet Malibu
Toyota Camry
Buick Regal
 
Prémium közepes autó
Lexus GS
BMW 5 Series
 
Közepes pickup 
Toyota Tacoma
Nissan Frontier
 
Közepes SUV
Chevrolet Traverse
Buick Enclave
Hyundai Santa Fe
Toyota Venza

Prémium közepes SUV
Lexus RX
Lincoln MKX
Lexus GX
 
Nagy autó
Buick LaCrosse
Chevy Impala
Ford Taurus
 
Nagy SUV:
Ford Expedition
Chevy Tahoe

Nagy pickup
Ford Super Duty
Chevrolet Silverado HD

(Pénzcentrum, 2018. február 18.)

 

A legmegbízhatóbb top'10

Európának nem nagyon megy ez, legalábbis a csúcshoz képest.

A világ egyik legnagyobb fogyasztóvédelmi szervezete, a Consumer Reports 2017-ben is összeállította a megbízhatósági listáját. A Top 10-be csak egy európai autógyártó fért be.

Ha új autó, akkor ez is számít. A vásárló számos szempontot igyekszik figyelembe venni, mielőtt meghozná a végső döntést. Összességében a lényeg, hogy a kocsi kellőképpen megbízható legyen, nézve a fogyasztást, a kényelmet, vagy épp a balesetek elkerülését.

A világ egyik legnagyobb fogyasztóvédelmi szervezte, a Consumer Reporst éppen ezért minden évben elkészíti azt a kiadványát, melyben az adott évben megjelent, vagy még megjelenő autókat rangsorolja megbízhatóságuk szerint. A szervezet 2017-ben mintegy 640 ezer autóból gyűjtötte össze az adatokat, majd ezeket összesítve végül elkészítették a legmegbízhatóbb modellek TOP 10-es listáját.

A listába egyetlen európai autógyártóként az Audi került be, míg a Lexus három különböző modellel is befért a TOP 10-be. És egy apróság egyébként: Consumer Reports és a Tesla épp a napokban szólalkoztak össze, miután a szervezet leszólta a Tesla Model 3-at.

1. Infiniti Q70, 2. Toyota Prius C, 3. Toyota Prius V, 4. Lexus IS, 5. Toyota RAV4, 6. Audi Q3, 7. Lexus GS, 8. Lexus ES, 9. Toyota 86-Subaru BRZ, 10. Kia Niro

(HVG, 2017. október 23.)

 
Ők a legbiztonságosabb autók Európában

Az EuroNCAP szerint a VW Arteon az élen, két Volvóval a nyomában.

Rengeteg autó töréstesztjét végezte el 2017-ben eddig a független európai szervezet, azaz az EuroNCAP, hogy kiderüljön, melyik új autók most a legbiztonságosabbak Európában. A Volvót le is taszították a trónról.

2017 októberének elején tette közzé eddigi legutolsó jelentését az EuroNCAP, melyben a Range Rover Velar strapabíróságát tesztelték. Bár a kocsit alapfelszereltséggel tesztelték, így is 5 csillagot zsebelt be a törészteszten. Az eredmények szerint a felnőtt utasok védelme 93, a gyerekeké 85 százalékpontot kapott, míg a gyalogosok életének megóvására 74, a kocsi biztonsági asszisztenseinek működésére pedig 72 százalékpontot adtak. Mindez kiváló eredmény, az idei rangsorban azoban "csak" a hatodik helyig volt elég az összesített teljesítmény.

A szervezet 2017 októberéig 22 modellnek adott 5 csillagot. Ezek közül csak kettő – a Nissan Micra és a Kia Rio – jutott be ebbe a listába úgy, hogy a plusz biztonsági felszerelés is dolgozott az autóban. Az összes többi esetében az alapfelszereltséggel hajtották végre a töréstesztet.

Bár az év elején még a Volvo S90 és a Volvo V90 kapta a legjobb értékelést, a nyáron bemutatott Volkswagen Arteon lenyomta őket a sorban.

© EuroNCAP
© EuroNCAP
 (HVG, 2017. október 22.)

Halálos gázolás fékezi az önvezető autók fejlesztését

Az Uber önvezető autója halálra gázolt egy kerékpárost, aki lehet, hogy hibás volt, de így is jön kérdőjelek sokasága. Fék benyomva. 

Az Uber önvezető autója halálra gázolt egy kerékpárost, aki lehet, hogy hibás volt, de így is jön kérdőjelek sokasága. Fék benyomva. ₪₪₪

A Volvo gyári beszállítója azt állítja, hogy az Uber kikapcsolta az autó gyárilag beépített biztonsági rendszerét, hogy a saját szoftverét tesztelhesse, írja az Origo az eset körülményeit latolgatva.

Az ominózus autó így nézett ki a baleset után FORRÁS: NTSB

2018. március 18-a úgy vonul majd be az autózás történelemkönyvébe, mint az első nap, amikor egy önvezető autó halálos gázolást követett el. Mint ismeretes, az Egyesült Államok Arizona államában, a Phoenix külvárosában, Tempében bekövetkezett balesetben a 49 éves Elaine Herzberg épp tolta át a kerékpárját egy négysávos úton a sötétben, amikor az Uber speciálisan átalakított Volvo XC90 önvezető prototípusa fékezés nélkül ütötte el. A nő a kórházba szállítás után vesztette életét.

Nagy valószínűséggel akkor sem lehetett volna elkerülni a balesetet, ha ember vezette volna az autót, de a videofelvételek alapján az is tény, hogy a vezetőülésben ülő Uber alkalmazott nem figyelt az útra, és a kocsi biztonsági rendszerei sem jeleztek veszélyt.

A Volvo gyári beszállítója azt mondja, hogy

A Volvo beszállítójának, az Aptivnak a szóvivője bejelentette, hogy az ütközéskor nem volt aktív a kocsi gyári ütközésmegelőző rendszere, ami a becsapódást mérsékli és – bizonyos esetekben – meg is akadályozza, és ami a gyalogosokat, kerékpárosokat és a nagyobb testű állatokat is képes észlelni. A Delphi leányvállalataként működő Aptiv azért tartotta fontosnak ezt közölni, mert ők a beszállítói az XC90-es típus radarjainak és a szélvédőbe épített kameráinak is. 

Az Uber a saját szenzoraival szerelte fel a Volvót FORRÁS: VOLVO

Az Uber nem kommentálta a bejelentést, és a Volvo is kivár addig, amíg a nyomozás kétséget kizáró módon meg nem állapítja a baleset valódi okát. Mindenesetre a tempei rendőrség már úgy nyilatkozott, hogy nagy valószínűséggel a gyalogos lehet a hibás, mert a sötétből lépett elő, és nem gyalogátkelőn haladt.

Az Intelhez tartozó Mobileye cég is érintett az ügyben, ugyanis ők szállítják be a szenzorokat és a chipkészleteket a Volvo gyári ütközésmegelőző rendszereihez. Azt állítja a cég, hogy az arizonai rendőrség videofelvétele alapján a saját technológiájuk egy másodperccel az ütközés előtt képes lett volna felismerni a gyalogost, pedig a videó minősége nem volt túl jó. Ennyi idő alatt természetesen nem tudott volna megállni az autó, de a sebességét tudta volna csökkenteni, így nagyobb eséllyel élte volna túl a balesetet az asszony.

A tesztelésnek most annyi

Doug Dacey, Arizona kormányzója a baleset után levélben megkereste Dara Khosrowshahit, az Uber vezérigazgatóját, amelyben azt írta, hogy felzaklatta az esetről készült videofelvétel, amely számos kérdést vet fel az önvezető autók arizonai tesztelésének folytatásával kapcsolatban.

A baleset helyszíneFORRÁS: NTSB

„Együtt érzünk az áldozat családjával, és együttműködünk a helyi hatósággal, hogy kiderüljön, mi történt” – reagált a Twitteren Khosrowshahi, Uber első embere. Pénteken adták hírül, hogya vállalat már meg is egyezett az áldozat családjával,így nem lesz per, ugyanakkor az egyezség részletei titkosak.

A baleset után a cég egyébként magától is felfüggesztette a tesztelést nem csak Arizonában, hanem Pittsburgh-ben, San Franciscóban és Torontóban is. Sőt, az Uber rendszerébe a chipeket szállító Nvidia is felfüggesztette az egész világon az önvezető autók közúti tesztjeit. Tempében, ahol a baleset történt, már 13 hónapja futottak önvezető Uber-autók az utakon, nem csak Volvók, hanem Fordok is. Eddig egyetlen komolyabb baleset történt, de abban nem sérült meg senki, és ott egyértelműen a másik autó sofőrje volt a hibás, mert nem állt meg egy kereszteződésnél.

A Volvo lassított

A Volvo tulajdonosának (és március óta a Daimler legnagyobb részvényesének), a kínai Zhejiang Geely Holdingnak az elnöke, Li Shafu is megszólalt az ügyben. Véleménye szerint a baleset rávilágított arra, hogy az önvezető rendszereket fejlesztő iparágnak óvatosan kell megtennie a következő lépéseket ezek után. Szerinte ez az eset akár egy évvel is visszavetheti az automatizált vezetéssel kapcsolatos fejlesztéseket a világon.

Li Shufu (jobbra), a Volvo és a Geely elnöke a kínai miniszterelnökkel, Li Keqianggal 
FORRÁS: VOLVO

Hakan Samuelsson, a Volvo vezérigazgatója szerint nem az a megoldás, hogy nemet mondunk a technológiára, mert a legtöbb balesetben az emberi tényező nagyobb szerepet játszik.

Egyébként a kínai kormányt nem nagyon hatotta meg az arizonai halálos gázolás, ugyanis épp pár nappal utána adtak engedélyt a Baidu nevű tech-óriásnak arra, hogy önvezető autóit kínai nagyvárosok utcáin tesztelhesse. Nyilván nem akarnak lemaradni a fejlesztési versenyben, amit az olyan Szilícium-völgyi tech-cégek vezetnek, mint a Tesla, az Uber, és a Google-höz tartozó, az Uberrel folyamatosan pereskedő Waymo.

Utóbbi vezérigazgatója, John Krafcik egyébként úgy nyilatkozott a halálos baleset után, hogy az ő önvezető autójuk jó eséllyel kezelni tudta volna a veszélyes helyzetet. A Waymo egyébként már működtet egy autonóm taxiflottát Phoenix külvárosában, Chrysler mikrobuszokat használnak.

Az Uber már bevásárolt

Az Uber és a Volvo tavaly novemberben jelentette be, hogy több tízezer Volvo XC90-est vásárol a személyszállító cég, hogy tesztelhesse önvezető rendszerét. Akkor mégszó sem volt arról, hogy a Volvo gyári biztonsági rendszereit ki fogják kapcsolni.

A svéd autógyártó sajtóközleménye novemberben a következőket írta: „az alap járművek minden biztonsági rendszert, redundanciát és alapvető autonóm vezetési technológiát tartalmaznak, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az Uber a saját önvezető technológiáját hozzáadhassa."

Egy ilyen autó volt a gázoló FORRÁS: VOLVO

Jogosan vetődik fel az a kérdés is, hogy egy kiforratlan önvezető technológiát miért egy hatalmas, két tonnás terepjáróval kell tesztelni, ami, ha gázol, a gyalogosoknak kevés esélyt ad a túlélésre. Két éve, amikor bevezették, az XC90 remek eredménnyel zárta az európai töréstesztet, csak a gyalogosgázoláskor elért eredménye volt viszonylag gyenge,72 százalékos. A másik három területre, utasvédelemre 97, gyerekvédelemre 87, a biztonsági rendszereire 100 százalékot kapott, ami kimagaslóan jó.

Egyébként a Volvo 2021-re ígéri az önvezető autók sorozatgyártását a saját rendszerrel, de azt is hangsúlyozták, hogy amíg bárminemű kétség merül fel az autók biztonságosságát illetően, addig nem fogják őket kiengedni az utakra. Igencsak kellemetlen lehet tehát a cégnek, hogy mégis egy Volvo XC90 lett az első önvezető autó, ami halálra gázolt egy gyalogost, még akkor is, ha nem a gyári önvezető rendszer dolgozott benne.

(Origo, 2018. március 30., Gulyás Péter írása)

Nő az orosz autópiac

Kétszámjegyű ütemben bővül az orosz autópiac. 

Kétszámjegyű ütemben bővül az orosz autópiac. ₪₪₪
Oroszországban az autóeladások 2018-ban valamivel kisebb ütemben nőnek, mint 2016-ban, de a bővülés így is kétszámjegyű lesz - vélte a brit PricewaterhouseCoopers (PwC).

A könyvvizsgáló és tanácsadó cég adatai szerint 2017-ben 1,5 millió új autót adtak el Oroszországban, ami 12,5 százalék növekedés a megelőző évhez képest. 2016-ban az eladások még 11 százalékkal csökkentek.

A PwC szerint tavaly a tömegesen gyártott autók iránt nőtt, a prémiumkategóriák iránt ugyanakkor csökkent a kereslet Oroszországban.

A cég azzal számol, hogy 2018-ban a korábbinál kisebb mértékben, 11 százalékkal bővül az új autók értékesítése. 

Hivatalos adat szerint Oroszországban 33 ezer új autót adtak el februárban, ami 25 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Januárban 31 százalékkal, decemberben 14 százalékkal, novemberben 15 százalékkal nőtt az értékesített új autók száma éves összevetésben.

(Napi.hu, 2018. március 11., kép forrása: Lada)

 

Ágaskodik az orosz autópiac

Több új autót vettek az oroszok, mint 2016-ban.

Oroszországban 148 ezer új autót adtak el 2017 szeptemberében, ami 18 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, írja a Világgazdaság. 

A több mint hatszáz, Oroszországban tevékenykedő európai céget tömörítő AEB adatai szerint 2017 első kilenc hónapjában értékesített új autók száma 11 százalékkal 1,1 millióra emelkedett.

Szakértők rámutattak arra, hogy Oroszországban hetedik hónapja tart az új autók eladásának a növekedése. Az értékesített új autók száma 2017 végéig elérheti az 1,6 milliót, ami 11 százalékos növekedés lenne a korábbihoz képest, azonban még így is igen messze áll a 2012-ben beállított, 2,9 milliós rekordtól.

2017 szeptemberében is a Lada volt a legkeresettebb márka, 28 ezret adtak el belőle, 24 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. A dobogó második helyén a Kia állt, éves összevetésben 40 százalékos eladásnövekedéssel, a bronzérmes pedig a Hyundai lett az eladások 12 százalékos bővülésével 2016 szeptemberével összevetve.

Szeptemberben az eladott autómodellek alapján az első helyre a Kia Rio került, 10 ezret adtak el belőle. A második legkeresettebb modell a Lada Granta, a harmadik a Lada Vesta, a negyedik a Hyundai Solaris, az ötödik pedig a Hyundai Creta volt.

Oroszországban 2016-ban közel 1,4 millió autót értékesítettek, ami 11 százalék csökkenés 2015-höz képest. 2015-ben pedig ennél jóval nagyobb mértékben, 36 százalékkal zuhant az eladás.

(Világgazdaság, 2017. október 9.)

 

Tápászkodott egyet az orosz autópiac

Gyenge kezdés után végül kapaszkodni kezdett az orosz autópiac 2017 első félévében. ₪₪₪

2017 januárjától júniusig közel hét százalékkal több autót értékesítettek, mint egy évvel korábban Oroszországban, írja a Világgazdaság.  

2017 első hat hónapjában 720 ezer új autót adtak el Oroszországban, 7 százalékkal többet, mint 2016 első félévében, közölte az Oroszországban működő európai vállalkozások képviseleti szervezete, az AEB.

Az autópiaci forgalom a félév végén vett lendületet, 2017 júniusában 15 százalékkal több autót adtak el, mint egy évvel korábban.

Az oroszországi piacvezető Lada mellett elsősorban a német autógyárak, a BMW és a Volkswagen húztak hasznot a kereslet fellendüléséből. A Daimler viszont hét százalékkal kevesebb autót értékesített a 2017-ben, mint egy évvel korábban.

A Daimler 2017 júniusában kezdte meg saját üzemének építését Oroszországban, a BMW-hez és a Volkswagenhez hasonlóan 2019-től pedig már helyben fogja gyártani autóit.

Az oroszországi autópiaci forgalom 2012 és 2016 között ötven százalékkal esett vissza.

(Világgazdaság, 2017. július 7.)

 

Szellős az orosz autópiac

Gyártók jönnek-mennek, most éppen a Mercedes építkezne.

Az Association of European Business (AEB) előrejelzése szerint az orosz autópiac négy százalékos növekedése várható 2017-ben. A szankciók nem tiltották meg az autóipari beruházásokat, a fagyossá vált politikai légkörben azonban gyakorlatilag ellehetetlenítették ezeket. A romló üzleti környezetben a General Motors két évvel ezelőtt számolta fel oroszországi érdekeltségét, számol be a Portfolio.

A Ford kitartott az orosz piacon, és az autógyártók között elsőként tavaly már növelni tudta eladásait. Az orosz autópiaci forgalom azonban a 2012-ben elért közel hárommilliós csúcsnak mintegy a felére csökkent.

Üzemet létesít Moszkva közelében Mercedes-Benz személygépkocsik gyártására a Daimler. A Mercedes üzem a Daimler első személygépkocsi-gyártó beruházása lesz Oroszországban, és az első új beruházás egy nyugati autógyártó cég részéről az Oroszország ellen három éve bevezetett szankciók óta.

A Daimler jelenleg tehergépkocsikat gyárt Oroszországban a Kamaz gyárral együttműködésben. A 250 millió eurós beruházással épülő üzem 2019-ben kezdi meg a termelést évi 20 ezres személygépkocsi-gyártó kapacitással. Az AEB kimutatása szerint a Mercedes tavaly 37 ezer autót adott el Oroszországban, 11 százalékkal kevesebbet, mint az előző évben.
(Portfolio, 2017. február 21.)

 

Megdőlt az orosz autópiac

Nincs pénzük az oroszoknak autót vásárolni.

Oroszországban 11 százalékkal csökkent az új autók eladása szeptemberben éves összevetésben, olvasható a több mint hatszáz, Oroszországban tevékenykedő európai vállalatot tömörítő Association of European Businesses (AEB) üzleti érdekképviseleti szervezet honlapján.

Az AEB adatai szerint szeptemberben több mint 125 ezer autót értékesítettek Oroszországban. Az idei első kilenc hónapban eladott autók száma ugyan 1 millió felett volt, de ez mintegy 100 ezerrel kevesebb az egy évvel korábbinál.Korábban csaknem egy évtizeden át évi bő tíz százalékkal nőtt az új autók eladása, így az orosz autógyártó ipar az egyik legnagyobb vesztese lett a gazdasági válságnak, amit a legfőbb bevételi forrás, a kőolaj árzuhanása okozott, továbbá az oroszok ellen életbe léptetett nemzetközi szankciók idéztek elő, írja a Világgazdaság.

2015-ben a forgalomba helyezett új autók száma 36 százalékkal 1,6 millióra esett.
(Világgazdaság, 2016. október 16.)

 

Orosz roncsprémium

Nyomják az autópiacot.

Oroszország 50 milliárd rubelt (181 milliárd forintot) irányoz elő az autóipar számára, különböző ösztönzők formájában. Ennek az összegnek a fele a régi autójukat lecserélő vásárlókat segíti majd. Az orosz autópiac 36 százalékkal esett vissza 2015-ben, 2016-ra is 5 százalékos csökkenéssel számolnak.
(Napi.hu, 2016. január 22.)

 

A Lada sem a régi

Oroszországban. Az autópiac zuhanásban.

Oroszországban 2016-ban 36 százalékkal, 1,6 millióra zuhant az új autók eladása. 2016-ban további 5 százalékos zsugorodást vár az Oroszországban tevékenykedő európai vállalatokat tömörítő Association of European Businesses (AEB) üzleti érdekképviseleti szervezete.

Az orosz autóeladások két éve jelentősen csökkennek, ahogy az orosz gazdaság gyengülni kezdett az olajárak zuhanásának és a Moszkva elleni nyugati szankciók bevezetésének következményeként. A rubel árfolyama meredeken esett, ami a fogyasztókat arra kényszerítette, hogy halasszák el a nagy értékű termékek megvásárlását.

És a Lada

Oroszországban 2015-ben 269 ezer Lada személygépkocsit értékesítettek, ami 30 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál, a 2014. évinél. 2014-ben ráadásul 15 százalékos volt a csökkenés 2013-hoz viszonyítva.

A Lada-gyártó AvtoVaz piaci részesedése az orosz piacon mintegy 18 százalék volt 2015-ben, ami 1,5 százalékkal múlta felül a 2014. évit. Az AvtoVaz a legnagyobb orosz járműgyártó. Az értékesítés zsugorodása miatt az AvtoVaz február közepétől - fél évre - négynapos munkahét bevezetésére kényszerül. A cégnél dolgozók bére emiatt csaknem 20 százalékkal csökken, csoportos létszámleépítés viszont nem lesz, mert az orosz törvények ezt tiltják arra az időszakra, amikor rövidített munkahetet vezet be a munkáltató.
(Világgazdaság, 2016. január 17.)

 

Csúszik lefelé az orosz autópiac

2014. nyarán tovább csökkent az értékesítés.

Az orosz autópiaci forgalom a korábbi hónapokhoz képest nagyobb ütemben csökkent júliusban, az ukrajnai válság következtében romló fogyasztói bizalom, valamint a lassuló gazdasági növekedés, valamint a nyugati szankciók miatt. 

A több mint 600 Oroszországban tevékenykedő európai vállalatot tömörítő Association of European Businesses (AEB) üzleti érdekképviseleti szervezet adatai szerint júliusban 180 ezer személygépkocsit és kis-haszongépjárművet értékesítettek az országban, 23 százalékkal, 53 ezerrel kevesebbet, mint egy évvel korábban. Júniusban 17,3 százalékos volt a csökkenés.

Júliusban az AvtoVAZ eladásai 25 százalékkal 28 ezerre estek, míg a Hyundai Motor 2 százalékkal, a Renault 16 százalékkal, a Nissan pedig 21 százalékkal kevesebb autót adott el. A trend aggasztó, belátható időn belül nem is fog javulni az AEB autógyártókat tömörítő bizottságának véleménye szerint. Az emberek óvakodnak új autót venni, mivel bizonytalanok a jövővel kapcsolatban, a bankok és a biztosítók pedig emelik díjaikat, hogy megvédjék magukat a kockázatoktól, vélekednek az autókereskedők.
(Napi Gazdaság, 2014. augusztus 8.)

 

Az orosz autópiacot az ukrán ág is húzza

Az elmúlt hónapokban csökkent az orosz autóértékesítés, ráadásul további visszaesés is várható.

Egyre nagyobb bajban az orosz autópiac az orosz-ukrán konfliktus miatt, mivel zuhannak az új autó eladások Oroszországban. Az elmúlt hónapokban látott visszaesést követően az év második felében nagyobb zuhanás is várható az eladások területén.

A 2008-as válság hatására az orosz autópiac drasztikus visszaesést szenvedett el, 2010-től kezdve viszont nőtt 2012-ig. Ezt követően viszont váratlan fordulat következett, mivel 2013-ban több mint 5 százalékkal estek vissza az eladások. A vezető autógyártók ekkor még úgy vélték, hogy az európai autópiacon kirajzolódó kedvező folyamatok az oroszországi értékesítésekre is hatással lehetnek.

Az orosz-ukrán konfliktus kirobbanása óta az orosz autópiac tovább csökkent az elmúlt hónapokban, 2014. eleje óta 6 százalékos volt a visszaesés, míg májusban 12 százalékkal zuhantak az eladások.

Az orosz autópiacon ugyanakkor egyes márkák, a Nissan, a Mazda és a Mercedes is két számjegyű növekedést ért el év eleje óta, ezekkel szemben a legnagyobb vesztesek között van a Ford, a Chevrolet, az Opel és a Volkswagen. Az orosz-ukrán konfliktus leginkább az Opelt érinti hátrányosan, aki Oroszországot az egyik fő piacának tekinti. Az Opel vezére 2014-ben eddig eddig 10 százalékkal kevesebb autót értékesített, mint egy évvel korábban. A BMW a legnagyobb kockázati tényezőnek a rubel gyengülését tartja. A Volkswagen 2014. eleje óta 12 százalékkal kevesebb autót adott el, mint tavaly. A Volkswagen az elmúlt 8 évben mintegy egymilliárd eurót fektetett be Oroszországban és további 840 millió eurós beruházást tervez 2015 végéig.

A vezető autógyártók az Oroszországba telepített gyártással el tudják kerülni a jelentős behozatali vámokat és meg tudják spórolni azt az egyszeri díjat, amelyet az országba behozott gépjárművekre vetettek ki. Az orosz-ukrán konfliktus két legnagyobb kockázata az értékesítések visszaesése és az orosz deviza, a rubel gyengülése lehet. 2013-ban a Renault, a Hyundai és a KIA értékesítették a legtöbb járművet (a külföldi gyártók közül) az országban.

A másik meghatározó kockázati tényező, a rubel gyengülése azoknak a márkáknak okozza majd a legkisebb veszteséget, amelyek az elmúlt években jelentős beruházásokat vittek Oroszországba, így működési költségeik jelentős hányadát a rubel teszi ki. A legjobb helyzetben a legnagyobb piaci részesedéssel bíró külföldi szereplő, a Renault van, a cég működési költségeinek közel 90 százaléka orosz devizában keletkezik. A második helyen a Hyundai-KIA csoport áll (68 százalék), míg a harmadik helyen a Ford található (66 százalék).

A Renault-csoportot az is segítheti, hogy többségi részesedéssel rendelkezik a legkelendőbb oroszországi márka, a Lada tulajdonosában, az AvtoVAZ vállalatban. Az egyes márkák között a legrosszabb helyzetben azok vannak, akik védtelenek a rubel gyengülésével szemben.
(Portfolio.hu, 2014. június 18.)

A dízelnek Németországban annyi

Ki lehet tiltani az öregebb dízelt a városokból Németországban. 

Ki lehet tiltani az öregebb dízelt a városokból Németországban. ₪₪₪

Ki lehet tiltani az Euro 6-osnál régebbi, korszerűtlenebb dízelmotorral működő járműveket a szennyezett levegőjű városokból Németországban, írja az MTI.

A szövetségi közigazgatási bíróság így döntött 2018. február 27-én. A szövetségi kormány arra törekszik ugyan, hogy a dízelüzemű járművek használatának tilalma nélkül javítsanak a levegőminőségen, azonban az egyik legnagyobb német városban, Hamburgban már be is jelentették, hogy két útszakaszon várhatóan április végétől kitiltják a dízelautókat, valamint a dízelmotoros teherautókat az átmenő forgalomból.

A bíróság döntése szerint az önkormányzatok a hatályos jogszabályok alapján megtilthatják a dízelüzemű járművek használatát azzal a céllal, hogy a település levegőjének minősége megfeleljen az európai uniós előírásoknak, de ügyelniük kell az arányosság elvének betartására, és csak végső megoldásként rendelhetik el a tiltást. Az intézkedéshez nem kell új, szövetségi szintű szabályokat kidolgozni.

A döntés több millió tulajdonost érinthet Németországban, járműveik értéke a használat korlátozásának lehetősége miatt csökkenhet, és ebbe Andreas Korbmacher tanácsvezető bíró szavai szerint bele kell törődniük, kártérítést nem követelhetnek. A motor átalakítása a gyártókat terhelheti meg milliárd eurós nagyságrendű költségekkel.

A bíróság két város, Stuttgart és Düsseldorf ügyében döntött, de az ítélet irányadó a többi 17 nagyvárosnak is, ahol a stuttgarti és düsseldorfi ügyet elindító Deutsche Umwelthilfe (DUH) környezetvédő civil szervezet a tiltás intézményének bevezetését sürgeti, arra hivatkozva, hogy a főleg a dízelmotorok üzemelése révén keletkező nitrogén-oxid-szennyezés meghaladja a levegőminőségi előírásokban rögzített határértéket.

A bíróság arra kötelezte az önkormányzatokat, hogy vegyék fel a dízelüzemű járművek kitiltásának lehetőségét a levegőminőség javítását célzó intézkedési tervükbe. Stuttgart esetében kikötötték, hogy első lépésként a régebbi - például az Euro-4 környezetvédelmi besorolású - motorral működő járművek kitiltását kell mérlegelni, és az Euro-5 besorolású motorral szerelt járművek használatát legkorábban 2019 szeptember 1-jétől korlátozhatják.

Azt is meghagyták, hogy bizonyos foglalkozási csoportokra és az érintett területek lakosságára kivételeket kell meg megállapítani.

Németországban nagyjából 15 millió dízelautót tartanak forgalomban, többségük hazai gyártmány. Az esetleges tiltások nem érintenék a nagyjából hatmillió Euro-6 besorolású járművet, így mintegy kilencmillió autó használatát lehet korlátozni. Azonban több millió dízelüzemű kisbusz, autóbusz, teherautó és kamion is közlekedik a német utakon.

A szövetségi környezetvédelmi hivatal (UBA) becslése szerint a nitrogén-dioxid-szennyezés több mint 60 százalékban a dízelmotoroknak tulajdonítható, és a nitrogén-dioxid egészségkárosító hatása miatt évente legalább hatezren halnak meg Németországban. Azonban a települések levegőminősége az utóbbi években rendre javult, főleg azért, mert az újgenerációs dízelmotorok károsanyag-kibocsátása alacsonyabb, mint a régebbi motoroké. A Volkswagen-csoport körüli dízelbotrány nyomán elvégzett szoftverfrissítések pedig több millió jármű kibocsátását csökkentették. Emellett a dízelbotrány révén az újonnan forgalomba állított járművek között csökken a dízelek aránya. 

A levegő minősége azonban nem mindenütt javult eléggé. Végleges adatok 2017-ről még nincsenek, de a német sajtóban ismertetett szakértői becslések szerint valamennyi településtípust együttvéve nagyjából 70 kis- és nagyvárosban lehet határérték feletti a nitrogén-oxid-szennyezés, 50-ben csupán kismértékben. Így számos helyen lehet alternatíva a dízelek kitiltása a legszennyezettebb, vagy legsűrűbben lakott településrészekről. A hamburgi szenátus - a tartományi rangú nagyváros kormánya - rögtön a bírósági döntés után be is jelentette, hogy egy 580 méteres útszakaszról kitiltják az átmenő forgalomból valamennyi dízelüzemű járművet, egy 1.600 méteres útszakaszról pedig a dízelmotorral működő teherautókat. Az intézkedést várhatóan április végén vezetik be.

A szövetségi kormány szerint a dízelüzemű járművek kitiltása nélkül kell javítani a levegőminőségen. Ezt hangsúlyozta Barbara Hendricks környezetvédelmi és Christian Schmidt közlekedési miniszter közösen tett nyilatkozatában, kiemelve, hogy elindítottak egy egymilliárd eurós (310 milliárd forint) programot, amelynek révén a helyi önkormányzatok a többi között elektromos meghajtású autóbuszokat vásárolhatnak vagy új közlekedés-irányítási rendszereket fejleszthetnek. 

Barbara Hendricks kiemelte, hogy az autógyártóknak is nagyobb részt kell vállalniuk a gond megoldásából, a dízelbotrányban érintett járműveken nemcsak szoftverfrissítést, hanem hardvermódosítást is végre kell hajtaniuk, vagyis át kell alakítaniuk a motort.

A német autóipari cégek érdekképviselete (VDA) ismét elutasította a szoftverfrissítésnél jóval drágább - becslések szerint gyártmányonként átlagosan 1.300 euróba kerülő - átalakítást. Közleményük szerint a szoftverfrissítés sokkal gyorsabban elvégezhető, és 25-30 százalékkal csökkenti a jármű nitrogén-oxid-kibocsátását. Hangsúlyozták, hogy "okos" megoldásokkal, például a közlekedésirányítás digitalizációjával és az elektromobilitás támogatásával elkerülhető a dízelautók használatának tiltása.

A tiltás ellen foglalt állást a városi és települési önkormányzatok szövetsége (DStGB) is, amelynek vezetője, Gerd Landsberg kiemelte, hogy aránytalanul nagy terhet helyezne az önkormányzatokra a tiltott övezetek kijelölése és felügyelete. Münchenben például 130 ezer utcatáblát kellene kihelyezni, az adminisztráció elvégzésére pedig száznál is több embert kellene felvenni.

(MTI, 2018. február 27.)


A németek már nem csípik annyira a dízelt

A vásárlók kezdik kerülni a dízelautókat Németországban. Teslából kétszer többet vettek.

A szövetségi járműnyilvántartó hivatal adatai szerint a 2017 júliusában forgalomba helyezett dízelautók száma 13 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, írja a Világgazdaság. Benzin üzemű autóból viszont 11 százalékkal többet helyeztek forgalomba, részarányuk ezzel 56 százalék, a dízelautóké pedig 40 százalék lett. Az előző hónapban, júniusban forgalomba helyezett személygépkocsik 56 százaléka volt benzines és 41 százaléka volt dízel. A dízelbotrány előtt még fordított volt az arány a dízel autók javára.

A német márkák közül a legnagyobb mértékben, 18 százalékkal a forgalomba helyezett Mercedes autók száma növekedett. A Smart 18 százalék, a BMW pedig 7 százalék növekedést ért el. A VW márka modelljeiből 13 százalékkal kevesebbet helyeztek forgalomba júliusban, 17 százalékos részarányával azonban változatlanul a wolfsburgi modellek vezetik a népszerűségi listát. Júliusban összesen 283 ezer személygépkocsit helyeztek forgalomba Németországban, 1,5 százalékkal többet, mint 2016 júliusában, de 14 százalékkal kevesebbet, mint júniusban. 2017 eleje óta 3 százalékkal 2 millióra nőtt az forgalomba helyezett személygépkocsik száma.

Az import márkák közül a legnagyobb növekedést a Tesla érte el 102 százalékkal. Az Alfa Romeo 76 százalékkal, a Mitsubishi 54 százalékkal növelte eladásait. A legnépszerűbb importmárka a Skoda 5 százalékos részaránnyal, bár eladásai 1 százalékkal csökkentek.

(Világgazdaság, 2017. augusztus 2.)

Jót gurult a cseh autópiac

Csehországban 2017-ben rekordszámú 272 ezer darab új személygépkocsit adtak el. Az autópark azért öreg.

Csehországban 2017-ben rekordszámú 272 ezer darab új személygépkocsit adtak el. Az autópark azért öreg. ₪₪₪

A cseh autópiac közel 5 százalékkal nőtt 2017-ben az előző évhez képest, írja a Világgazdaság. 

A cseh autóipari szövetség adatai szerint az új autók 75 százalékát a vállalkozói szféra vette meg.

A legkeresettebbnek a családi SUV kocsi számított, amelynek részesedése az eladásokban mintegy 25 százalékos. A második helyen az alsó közép-kategória volt, 21 százalékos részesedéssel.

Piaci szakértők 2018-ban az eladások további 3-8 százalékos növekedésére számítanak, ami 280-293 ezer új személyautót jelent. Általános vélemény, hogy a növekvő eladás az erősödő gazdaság és a jó piaci környezet eredménye.

Fortó: AFP

2017-ben a legtöbb új személygépkocsit a cseh Skoda Auto adta el: a 84 ezer új autó éves szinten kétszázalékos növekedést jelent. A második helyen a német Volkswagen áll 27 ezer eladott autóval, ami egyszázalékos növekedés. A harmadik helyen álló dél-koreai Hyundai 21 ezer autót adott el, két százalékkal többet, mint 2016-ban. A negyedik helyen az amerikai Ford, az ötödiken a román Dacia, a hatodikon pedig a francia Renault van.

A legkeresettebb modelleket a Skoda Octavia (27 ezer eladott kocsi), a Skoda Fabia (21 ezer) és a Skoda Rapid (12 ezer) alkották.

Az eladott új személygépkocsik 58 százaléka benzinmotoros volt, ez négyszázalékos növekedés. A gázolajos autók részaránya 38 százalékra esett vissza, ami ötszázalékos csökkenés.

Külföldről 2017-ben több mint 170 ezer használt kocsit hoztak be Csehországba. A cseh utakon futó személygépkocsik 53 százaléka több mint tíz éves.

(Világgazdaság, 2018. január 5.)

 

Szépen gyarapodik a cseh autógyártás

Csehországban 940 ezer személygépkocsit gyártottak 2017 januárja-augusztusa között.

Az előző évhez képest közel 6 százalékkal nőtt a piac, írja a Világgazdaság, a cseh autóipari szövetség adatai alapján.

A legtöbb autót a Skoda Auto gyártotta, 567 ezret, 14 százalékkal többet, mint 2016 azonos időszakában. A közép-csehországi Kolínban működő TPCA ugyanakkor 21 autóval kevesebbet gyártott, mint egy éve. A gyár termelése az első nyolc hónapban 137 ezer személyautó volt.

Az Észak-Morvaországi Nosovicében működő Hyundai termelése az első nyolc hónapban 236 ezer személyautó volt, ami alig több, mint 2016-ban.

Tehergépkocsikat a Tatra Koprivnice gyárt. Az első nyolc hónapban ezer darab teherautót állítottak elő, ami 40 százalékkal több, mint a korábbi év azonos időszakában. A gyár közölte: több külföldi megrendelése van, így a termelés a második fél évben is növekedni fog.

Autóbuszokból közel háromezer darab készült el, ami éves szinten 16 százalékos növekedés. A legtöbb autóbuszt az Iveco Bus állította elő, húsz százalékkal többet, mint egy évvel korábban, ez adja a buszgyártás javát. A másik autóbuszgyár, az SOR Libchava termelése 263 darab busz volt, hét százalékos visszaeséssel. Az egyetlen cseh motorkerékpár-gyártónál, a Jawa Motonál 15 százalékkal, 974-re csökkent a termelés.

(Világgazdaság, 2017, szeptember 26.)

 

Sok autót vesznek a csehek

2016 májusában harmadával nőtt a piac.

2016. első öt hónapjában 16 százalékkal nőtt az új személygépkocsik eladása Csehországban, a cseh autóipari szövetség adatai szerint.

2016. január-május között a cseh piacon 107 ezer új személyautót adtak el. A legjobb hónap a május volt, amikor 24 ezer új autó talált gazdára. Éves összehasonlításban májusban az eladás 34 százalékkal emelkedett.

A legkeresettebb személygépkocsi továbbra is a hazai Skoda, amelyből az első öt hónapban több mint 35 ezer darab kelt el, a piac egyharmadát ez a márka tette ki. A második helyen a német Volkswagen áll 10 ezer eladott autóval, míg a harmadikon a Hyundai 8 ezer értékesített személygépkocsival. A további helyeket a Ford, a Dacia és a Peugeot foglalja el.

A modellek közül a legnépszerűbb változatlanul a Skoda Octavia, amelyből az öt hónap alatt 12 ezer darabot adtak el. A második helyet a Skoda Fabia kiskocsi foglalja el 9 ezer személyautóval, míg a harmadikat a prémium kategóriájú Skoda Superb közel ötezer autóval. A további sorrend: Skoda Rapid, Hyundai i30, Skoda Yeti.

A hazai gyártmányú Skoda gépkocsik eladása két és fél éve töretlenül emelkedik. A Skoda esetében is rekord volt a májusi 7.768 darab eladott autó. Az értékesített személygépkocsik 54 százaléka benzinmotoros, 43 százaléka gázolajmotoros volt. A cégek vásárolták meg az eladott autók 74 százalékát.

A motorkerékpárok eladása az első öt hónapban 6 százalékkal hét és félezer darabra emelkedett, a haszonjárműveké pedig 12 százalékkal nőtt, ugyancsak hét és félezer darabra.
(Világgazdaság, 2016. június 4.)
 

Nagyot dobott a cseh autópiac

Nem rossz eredmény, közel 200 ezer autót adtak el.

Csehország fennállása óta 2014-ben adták el a legtöbb új gépkocsit, 192 ezer darabot, 17 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A Skoda piaci részesedése harminc százalékra nőtt, a legnagyobb előrelépést azonban a Dacia érte el, amely a két évvel ezelőtti kilencedikről 2014. végére az ötödik helyre jutott. Az új járművek 65 százalékát cégek vásárolták meg.
(Népszabadság, 2015. január 6.)
 

Nem áll csehül a cseh autópiac

Több autót vásárolnak a csehek is.

2014. első kilenc hónapjában 18 százalékkal emelkedett az új személygépkocsik eladása Csehországban. Január-szeptember között összesen 140 ezer személygépkocsit adtak el a cseh vásárlóknak. Szeptemberben éves szinten 19 százalékos a növekedés.

A legnagyobb a kereslet a hazai gyártmányú Skoda iránt. A Skoda márkából 43 ezer darab kocsi kelt el, ami a piaci részesedés 30 százaléka. A második helyre ezúttal a Hyundai került 14 ezer autóval, míg a Volkswagen visszaesett a harmadik helyre 13 ezer eladott kocsival. Piaci elemzők szerint az eddigi eredmények azt mutatják, hogy az egész évi eladás 15 százalékkal lehetne magasabb a 2013. évinél.

Az idei év részleges eredményei jobbak, mint korábban. Jelentősen megnőtt a lakosság, a cégek és az állami szektor kereslete egyaránt az új személyautók iránt. Az új személygépkocsik 64 százalékát a cégek vették meg. A legnagyobb érdeklődés a középkategóriás kocsik iránt nyilvánult meg, ezek tették ki a céges beszerzések 27 százalékát. Az adatokból az is kitűnik, hogy az autóeladás Csehországban kétszer olyan gyorsan növekszik, mint Európában. A legkeresettebb modell továbbra is a Skoda Octavia.
(Figyelő, 2014. október 6.)

márka₪gála

Opel Corsa: teszt

Germán mítosz: Astra méretűre nőtt új Opel Corsa. HVG teszt. 

Germán mítosz: Astra méretűre nőtt új Opel Corsa. HVG teszt. ₪₪₪

Nagymértékben francia technikára épül az új Corsa, amiről ennek ellenére azt sulykolják, hogy nagyon német és nagyon Opel. Ennél azonban fontosabb, hogy elképesztően könnyű és igen jó vezetni, írja a HVG. László Ferenc tesztje, írása.

"Nagyon német és nagyon Opel" – kezdte a nemzetközi menetpróbán tartott formai elemzést Kurt Beyer, az új Corsa főtervezője. "Német precízió és minőség" – szerepelt egy slide-on nem sokkal később, az autó részletes bemutatóján. Arra a kérdésre pedig, hogy mi teszi az új Corsát egyedivé, miért érdemes ezt a kisautót és nem másikat választani, az az egyszerű gyári válasz hangzott el az esti vacsoránál, hogy "mert német".

A totális germán-fókusz nem véletlen, hiszen 2017-ben a francia PSA-konszern felvásárolta az Opelt, és a német márka most kézzel-lábbal kapálózva igyekszik bizonyítani, hogy ő bizony ettől még nem lett gall. Más kérdés, hogy két évvel ezelőttig sem volt echte német, hiszen a PSA-korszak előtt az amerikai General Motorsé volt a márka.

Lényeg a lényeg, hogy most itt az elsőtől az utolsó csavarig teljesen új Opel Corsa. 

 Opel

© László Ferenc

Ami német

Az Opelnél 2017 elejére lényegében már teljesen elkészült a - 2006-os Corsa D erős ráncfelvarrásának tekinthető - 2014-es Corsa E utódja. A Corsa F-et azonban a tulajdonosváltás miatt gyorsan kukázták, hiszen a PSA-nak minden egyes eladott példány után komoly licencdíjat kellett volna fizetnie a GM-nek. A helyét így átvette az alig 2,5 év alatt rohamtempóban kifejlesztett, PSA-féle Corsa F.

Vagyis egy olyan, elsősorban városi használatra szánt kisautó, amely nem titkoltan nagymértékben a Peugeot 208 technikájára épül. Érdekesség, hogy a 2020-es Év Autója-díjra első körben az Opel Corsa és a Peugeot 208 is esélyes volt, a hét finalista közé azonban végül csak az utóbbi került be. És nem feltétlenül azért mert jobb, hanem talán mert kicsit merészebb.

Opel

© László Ferenc

Az előző Corsa külseje keveseket hozott lázba, az új modell dizájnja azonban igen izgalmas lett. A frontrészt a méretes fényszórók és a villámos embléma uralja, az oldalnézetet a hosszúra vett első szekció határozza meg, hátul pedig divatos lámpatestekre és sportosságot sugalló felső légterelőre lehetünk figyelmesek.

Nem kérdés, hogy a formaterv németesre sikeredett, de ha nem nézzük a márkajelzést ,és leszámítjuk a kisebb stilisztikai különbségeket, akkor a karosszériába nagyon könnyen bele lehet látni a 208-as Peugeot-t.

Az elődhöz képest 2,8 centiméterrel nőtt a hosszúság, így az immár 4,06 méteres új Corsa hajszálnyival nagyobb a 90-es években gyártott Astra F-nél. A magasság viszont 4,8 centiméterrel csökkent, ami nemcsak a formatervnek tesz jót, hanem a tömegeloszlásnak is.

Nem egy nehéz darab

Rögtön az első néhány kanyar megtételét követően érezni lehet, mennyire könnyed a Corsa. Végre egy olyan autó, amelybe nem kell erőtől túltengő és persze sokat fogyasztó motor a dinamikus haladáshoz, és amely a szerpentineken is kiválóan érzi magát.

Nem csoda, hiszen a fejlesztők 108 kilogrammot faragtak le a tömegből. Így fordulhat elő, hogy az alapmodell tömege nem éri el az 1 tonnát. Nem bizony, konkrétan 980 kilogrammos tömegről beszélhetünk, és az új Corsa még akkor is könnyebb 1,1 tonnánál, ha az erősebb benzinmotorral szerelik.

Amúgy az 1982-ben debütált első Corsa mindössze 750 kilogrammot nyomott a mérlegen, de a műszaki megoldásai nyilván össze sem vethetők a hatodik generációi hipermodern fejlesztéseivel. És hát nem mehetünk el szó nélkül a mellett sem, hogy az új Corsából is készül nehézsúlyú versenyző, ami nem más, mint az 50 kWh-s akkumulátorral szerelt, tisztán elektromos hajtásláncú 1,5 tonnás Corsa-e.

Fontos, hogy a vezető 2,8 centiméterrel alacsonyabban ül, mint eddig, vagyis az új Corsa inkább a vezetési élményt keresők, semmint a divatterepjárósan magasan ülni szándékozók autója.

Opel

© László Ferenc

Belülről

A korrekt áttételezésű kormány mögött alaphelyzetben analóg műszerek találhatók, a jobban felszerelt példányok digitális műszeregysége pedig 7 colos képátlójú. Utóbbi egyrészt lehetne nagyobb, mert a két oldalán rengeteg a kihasználatlan hely, másrészt lehetne ízlésesebb grafikájú, illetve informatívabb. A Peugeot 208-féle 3D-s műszerfal ehhez képest űrtechnika, ami persze nem feltétlenül jön be mindenkinek.

Az összeszerelési minőség nem teljesen hibátlan, a felhasznált műanyagok is sok helyen kopogósak. A műszerfal közepén a legmagasabb felszereltség esetén egy 10 colos érintőkijelző trónol, és természetesen nem hiányozhat az Android Auto és Apple Carplay támogatás. Azért viszont nagy kár, hogy a tolatókamera bántóan alacsonyan felbontású.

Elöl teljesen rendben van a helykínálat, hátul viszont az 1,8 méternél magasabbak már nem feltétlenül érzik kényelemben magukat, főleg akkor, ha esetleg nem négy, hanem öt utas tartózkodik a fedélzeten. Az ülések közepes oldaltartást biztosítanak, és ha megfizetjük, akár elektromos ülésállítást, illetve masszírozást is kapunk. A klíma alapáron manuális, egyzónás automata légkondicionálót felár ellenében a jobban felszerelt Elegance és GS Line modellekhez lehet rendelni.

A csomagtartó 7,4 centiméterrel szélesebb és 24 literrel öblösebb lett, így már 309 liternyi pakkot képes magába fogadni. Ettől függetlenül nagynak semmiképp sem mondható. Sovány vigasz, hogy a 208-as Peugeot csomagtartója csak 265 literes, ha tudjuk, hogy a hozzá hasonlóan Év Autója 2020 finalista Renault Clio hátsója akár 391 liternyi csomagot is el tud nyelni.

Opel

© László Ferenc

Kis autó, kis motor

Benzines fronton egyetlen 1,2 literes 3 hengeres egységet kínál a gyártó háromféle változatban. A turbó nélküli alapmodell 75 lóereje olyan szerény produkciót adhat elő, hogy ezt inkább el sem hozták a horvátországi menetpróbára. A turbós 100 lovas egység egyfajta arany középutat jelent, nem túl gyenge, nem túl erős, de a hangja erősen 3 hengeres.

Érdekes módon a 130 lóerős csúcsváltozat hangja valahogy kicsit kellemesebbre sikeredett, bár Sport módban túlságosan szintetikus a dinamikusnak mondott hangzás. A 230 Nm-es csúcsnyomaték már 1750-es percenkénti fordulatszámtól rendelkezésre áll, és a józan ész mentén haladva azt kell mondjuk, hogy nincs is szükség ennél erősebb motorra.Ami persze nem zárja ki, hogy a jelenlegi GS Line fölé a közeljövőben ne érkezne egy 150-180 lóerős hamisítatlan GSi sportmodell is. Utóbbiról a gyáriak egyelőre nem nyilatkoztak, mint ahogy a plugin hibrid hajtással kapcsolatos kérdéseink elől is kitértek.

Ha sokalljuk a benzines modellek 6 liter körüli fogyasztását, a 102 lóerős 1,5 literes 4 hengeres dízelmotorral akár bőven 5 liter alatt is el lehet gurulni. 0 literes fogyasztásra is képes a Corsa, de persze csak az elektromos változat. Ennek 136 lóereje elég ahhoz, hogy 8,1 másodperc alatt le lehessen tudni a 0-100-at, vagyis 6 tizeddel rövidebb idő alatt, mint a csúcs benzines Corsával.

A villany-Corsát mintegy 330 kilométerenként kell töltőre dugni, a belsőégésű motoros változatok 40-44 literes tankja pedig 650-800 kilométeres hatótávolságot vetít előre. A leggyengébb motorhoz társított ötfokozatú kéziváltót nem volt módunkban kipróbálni, a hatfokozatú manuális egységben nem sok kivetnivalót találtunk, a nyolcfokozatú automata viszont válthatna kicsit fürgébben. Az inkább sportosra, mint kényelmesre hangolt futómű tökéletesen passzol a kis tömegű és pörgős motorú kisautóhoz, de egyelőre csak kiváló minőségű utakon tudtuk próbára tenni a technikát.

Lássál is a sötétben

A kategóriában elsőként a Corsa kínál mátrix LED-es fényszórót. A természetesen felár ellenében kapható okoslámpa automatikusan úgy állítja a fénynyalábot, hogy éjszaka a sofőr a lehető legnagyobb területet jól láthassa és a szembejövők meg utolértek látása károsodna. És ezt bizony nem tudja a Peugeot 208, ami csak normál LED-es lámpával készül.

A táblafelismerés, az adaptív tempomat és az automata vészfékező az alapfelszereltség részét képezi. 2020 közepétől már hagyományos kulcs nélkül, egyszerűen okostelefonnal is nyitható, zárható és indítható lesz a Corsa, ami elsősorban azoknak jó hír, akik egy kisebb közösségben gyakran osztanak meg egymást közt egy autót. Ugyancsak a jövő év közepén érkezik a sávpozicionálós asszisztens, illetve az egy gombnyomásos teljesen automatikus parkolás.

Ez van, ennyiért

Az új Opel Corsa sokkal felnőttesebb autó, mint az elődje volt, nem mellesleg pedig végre jól esik ránézni, és a komoly mértékben csökkentett tömeg miatt vezetési élmény, fogyasztás terén is brillírozik a kis német. Ami persze a platform, a hajtáslánc és megannyi műszaki fejlesztés vonatkozásában értelemszerűen francia. És a spanyolországi Zaragozában készül.

Az új Corsa olyan, mint egy német fűszerezésű francia étel, ami a manapság oly divatos gasztronómiai újragondolás jegyében nemhogy veszített az ízletességéből, hanem éppen ellenkezőleg.Az akciós alapár a Peugeot 208-hoz hasonlóan 3,99 millió forint, és bár a 75 lovas alapmodellt még nem tudtuk kipróbálni, mi inkább egy 100 lóerős és jobban felszerelt változatnak szavaznánk bizalmat, ami minimum 4,92 millió forint ellenében vezethető haza. A 130 lovas benzines Corsa 6,74 milliótól indul sportos GS Line kivitelben, dízel Corsánk pedig 5,44 millió forinttól lehet.

A tisztán elektromos Corsa 9,9 millió forintba kerül az 1,5 millió forintos állami támogatás levonását követően.

(HVG, 2019. november 30., László Ferenc írása)

 

A PSA nem találja a gázpedált

Nagy visszaesés a francia járműgyártónál.

A PSA francia járműgyártó konszern 12,8 százalékkal kevesebb autót adott el a 2019-es első fél évben 2018 azonos időszakához képest, írja a Napi.hu.

A PSA-csoport - amelynek öt brandje a Peugeot, a Citroen, a DS Automobiles, az Opel és a Vauxhall - 1,9 millió járművet értékesített a június végével záródott első hat hónapban az egy évvel korábbi 2,2 millió után.

A cégcsoport értékesítése Európában, amely messze a legnagyobb piaca, 0,3 százalékkal nőtt. Mindenütt másutt ugyanakkor jelentősen csökkent az eladása, így például Kínában 61 százalékkal, Latin-Amerikába pedig 29 százalékkal zuhant.

A PSA 2018-ban 3,9 millió járművet adott el, ami 6,8 százalékos bővülés volt a megelőző évvel összevetve, amikor az eladások jelentősebben, 15,4 százalékkal bővültek.

(Napi.hu, 2019. július 15.)

 

Ment a PSA most már az Opellel

Felpörgött a PSA-csoport autóértékesítése.

A PSA francia járműgyártó konszern 38 százalékkal, rekordszintre növelte autóeladásait 2018 első fél évében, írja a Világgazdaság.

A PSA-csoport – amelynek öt brandje a Peugeot, a Citroen, a DS Automobiles, az Opel és a Vauxhall – 2 millió 182 ezer járművet értékesített a június végével záródott első hat hónapban.

A cégcsoport értékesítése Európában 62 százalékkal, 1,7 millió járműre ugrott. A hat hónapban különösen az Opel és a Vauxhall eladásai nőttek, a két márkából 551 ezer kelt el.

A PSA-csoport értékesítése Kínában és Délkelet-Ázsiában 7 százalékkal 163 ezerre, Latin-Amerikában 1,7 százalékkal, 98 ezerre, Indiában és a csendes-óceáni térségben 25 százalékkal 13 ezerre, az eurázsiai térségben pedig 18 százalékkal 8 ezer járműre emelkedett.

Alexander Pohl / NurPhoto

A Közel-Keleten és Afrikában eladott járművek száma éves szinten 19 százalékkal, 226 ezerre csökkent a 2018-as első fél évben. A PSA 2017-ben 3,6 millió járművet adott el, ami 15 százalékos bővülés a megelőző évvel összevetve.

(Világgazdaság, 2018. július 13.)

 

Most francia lett az Opel

A General Motors eladta, francia PSA csoport megvette.

A Peugeot és a Citroën márkákat felölelő francia PSA-csoport megvette az amerikai General Motorstól az Opel és Vauxhall autómárkákat.

A franciák 2,2 milliárd eurót fizettek az Opel-Vauxhallért, és azt azt remélik, hogy a mostani felvásárlással a beszerzésben, gyártásban és kutatás-fejlesztésben rejlő lehetőségek összehangolása révén 2026-ig 1,7 milliárd eurót faraghatnak működési költségeiken, számol be az Index a fejleményekről. Az Opel gyártóbázisáért 1,3 milliárd eurót fizet a PSA, további 900 milliót pedig a GM európai pénzügyi szolgáltatási üzletágáért adnak ki, a BNP Paribas francia bankkal közösen.

A brit sajtó máris úgy értékelt, hogy elbocsátások jöhetnek a cégcsoportnál, így a jobb kormányos Opeleket gyártó Vauxhallnál is. A PSA ennek kapcsán azt közölte, hogy a korábbi tulajdonos minden, a dolgozók felé vállalt kötelezettségnek eleget tesz.

Az Opelnek tíz gyára van Európában, köztük egy Szentgotthárdon, ahol motorokat gyártanak. Az Opel Szentgotthárd Kft. a 2015-ös beszámolója alapján 1.200 embert foglalkoztatott teljes munkaidőben.

A felvásárlással a PSA a Volkswagen után, a Renault-t megelőzve a második legnagyobb európai autógyártóvá vált. 2016-ban a PSA és az Opel együtt 4,3 millió autót adott el. A General ezzel az eladással kivonult Európából.
(Index, 2017. március 6.)
 

Többet adott el az Opel

2016-ban több autót adott el az Opel, de veszteséges volt.

Az Opel 2011. óta nem adott el annyi autót Európában, mint 2016-ban. Az Opel és brit leányvállalata, a Vauxhall 2016-ban 1,2 millió autót értékesített, 46 ezerrel, négy százalékkal többet, mint 2015-ben, számolt be az MTI  a márka előzetes értékesítési adatairól.

Az Opel 2016-ban is az előző évivel megegyező 5,7 százalékos piaci részesedésre tett szert Európában.

Az előzetes adatok alapján az Opelnek 2016-ban nem sikerült teljesítenie tervét gazdálkodásának nyereségessé tételére. A harmadik negyedévet veszteséggel zárta a General Motors (GM) európai leányvállalata és valószínűleg az éves eredménye sem lesz jó, mert a font-sterling Brexit miatt gyengülő árfolyama csökkentette árbevételét Nagy-Britanniában.
(MTI, 2017. január 10.)

 

Jót húzott az Opel 2015-ben

Minden kereke jól gurult. Opelben Mokka volt a legmenőbb.

Az elmúlt négy évben a legtöbb autót értékesítette, valamint a legnagyobb piaci részesedést érte el Európában az Opel 2015-ben. Nem számított, hogy az orosz piacot elhagyta, ennek ellenére is növelte forgalmát.

Az Opel 2015-ben 1,1 millió autót értékesített, 3%-kal többet, mint az előző évben. A növekedés meghaladta az európai autópiaci átlagot, ráadásul 2011. óta a legnagyobb, közel 6%-os piaci részesedést és értékesítési számot érte el.

Az Opel és brit testvérmárkája, a Vauxhall tavaly 20 európai országban növelte eladásait, többek között olyan nagy volumenű piacokon is, mint Németország, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, vagy Spanyolország. A legnagyobb növekedéssel - 16%-kal - az Opel Mokka számolhatott el a modellportfólióban, míg az Opel Corsa eladásai 7%-kal nőttek.

Kishaszon járműből több mint 100 ezret értékesítettek az Opel jelvénnyel, ez 24%-kal több, mint 2014-ben. A márka ebben a kategóriában is felülmúlta a piac átlagos bővülését, ami 2014-ben 9% volt.

(Portfolio, 2016. január 8.)

Kínában gyárt majd BMW

 Új elektromos autógyárat épít a BMW. 

 Új elektromos autógyárat épít a BMW. ₪₪₪

A BMW Group a kínai Great Wall Motorral közösen teljesen elektromos Miniket gyárt majd Kínában, írja a Portfplio. 2020-ban kezdik el építeni az új gyárat, melyet a tervek szerint 2022-re fejeznek be.

A két autógyártó egy vegyesvállalatot hozott létre Spotlight Automotive néven, mely 650 millió euróból húzza fel a gyárat. Az üzem gyártósoráról évente 160 ezer autó gurul majd le. Mindezen túl a vegyesvállalat közös elektromos autó fejlesztéseket is tervez.

Elektromos Miniket már most is gyártanak Oxfordban, Angliában, az új autók 2020 márciusában kerülhetnek a szalonokba, és 27.900 eurós kezdő áron válnak megvásárolhatóvá.

2018-ban 1,98 millió elektromos autót adtak el szerte a világon, ezzel az üzemben lévő autók száma elérte az 5,1 millió darabot az IEA adatai szerint. A kínai a legnagyobb elektromos autó piac a világon, 2018-ban itt 1 millió elektromos autót adtak el.

(Portfolio, 2019. november 30.)

 

Kaptatón a BMW

Több autót adott el a BMW.

Növelte eladásait 2019 júliusában és az év első hét hónapjában a BMW Group, írja Napi.hu az MTI nyomán.

Júliusban 183 ezer autót értékesített világszerte a BMW Group összes márkájából, a BMW, MINI és Rolls-Royce márkákból, 1,3 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A 2019-es júliusi volt az adott hónapra vonatkozó legnagyobb eladási szám az autógyár történetében. Az év eleje óta júliust is beleértve 1,4 millió autót értékesített a konszern, 0,9 százalékkal többet mint 2018-ban.

A globális értékesítések növekedése elsősorban a németországi és kínai eladásoknak volt köszönhető. Németországban júliusban 26,5 százalékkal 28 ezerre, január-júliusban pedig 7,0 százalékkal 192 ezerre növelte eladásait a konszern. Kínában 53,9 ezer autót adott el a konszern júliusban, 15,6 százalékkal többet, az év eleje óta pedig 16,6 százalékkal többet, 404 ezret.

Európában júliusban 75,5 ezer autót értékesített a konszern, 1,9 százalékkal kevesebbet mint egy évvel korábban, az év elejétől pedig 2,1 százalékkal kevesebbet, 625 ezret.

BMW márkából 157 ezret értékesített a konszern júliusban, 1,6 százalékkal többet az egy évvel korábbinál, január-júliusban pedig 1,233 milliót, 1,6 százalékkal többet. A BMW márka esetében a júliusi és az első hét havi eladás is rekordnak számít. A MINI eladásai júliusban 0,8 százalékkal 26 ezerre csökkentek, az év elejétől pedig 2,3 százalékkal 200 ezerre.

Elektromos autót júliusban 10 ezret értékesített a BMW konszern, 5,4 százalékkal kevesebbet, az év eleje óta pedig 69,6 ezret, 2,3 százalékkal kevesebbet. A hat éve piacra vitt BMW i3 elektromos autó modellből júliusban 2691-et értékesített világszerte a konszern, 12,6 százalékkal többet mint egy évvel korábban. Az elektromos autók összesített értékesítését a BMW 330e plug-in-hibrid küszöbön álló bemutatását megelőző kivárás csökkentette júliusban. A BMW és MINI márkájú plug-in-hibrid modellek értékesítése 5,4 százalékkal csökkent júliusban.

A BMW konszern tavaly 2,5 millió autót értékesített, 97,5 milliárd euró bevételre tett szert és 9,8 milliárd euró adó előtti eredményt ért el. 2019-ben a BMW Group eladásainak kismértékű növekedését várja.

(Napi.hu, 2019. augusztus 14.)

 

BMW: visszakapcsolt

Visszafogta 2018-as éves eredmény-előrejelzését a BMW autógyár.

Az új WLTP károsanyag-kibocsátási teszt bevezetése és az éleződő világkereskedelmi ellentétek forgalomcsökkentő hatása miatt újra kellett számolni, írja Napi.hu az MTI nyomán.

A BMW AG szeptember 25-én Münchenben tett bejelentése szerint értékesítési árbevétele 2018-ban a korábban várt csekély növekedés helyett kissé elmarad majd a 2017-estől. Bevételarányos jövedelmezősége pedig a jelzett 8-10 százalék helyett "legalább 7" százalék lesz. A változatlanra várt működési eredmény is kissé alacsonyabb lesz a 2017 évinél, a BMW legfrissebb kalkulációi szerint.

A bejelentésre BMW részvénye közel négy százalékkal gyengült a frankfurti tőzsdén.

Szeptember elsejétől már csak a valós üzemi terhelést a korábbi eljárásnál pontosabban modellező WLTP (Worldwide Harmonized Light Vehicles Test Procedure) károsanyag-kibocsátási teszten áteső új gépjárműveket lehet forgalomba helyezni az EU-ban. Az engedélyezés az új rendszerben már nem a jármű gyártójánál történik, hanem a feladat elvégzésére jogosult intézeteknél. Az új járművek forgalomba helyezésénél késedelmek alakultak ki Európában, ugyanis a mérőállomások már hosszú időre előre le vannak foglalva.

Az új szabály hatályba lépése előtt több vállalat is igyekezett felfrissíteni járműflottáját, mivel az autógyártók több új modellje még nem esett át a típusengedély megszerzéséhez szükséges méréseken. Mindez augusztusban az eladások felfutása mellett a gyártás visszaesésében is megmutatkozott Németországban.

Augusztusban a német autógyárakban a német autóipar szakmai képviselte, a Verband der Automobilindustrie (VDA) kimutatása alapján 310 ezer autó gördült le a szalagokról, 31 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban.

A német szövetségi gépjármű-nyilvántartási hivatal, a Kraftfahrt-Bundesamt (KBA) jelentése szerint pedig augusztusban 316 ezer, az egy évvel korábbinál 24,7 százalékkal több új autót helyeztek forgalomba Németországban, kétharmad részét vállalati üzemeltetőknél. 

(Napi.hu, 2018. szeptember 25.)

 

BMW: most kevesebb volt, de majd több lesz

Egy kicsit kisebb lett a BMW nyeresége. De lett, később pedig növekedésre számít.

Enyhén csökkent a BMW AG nyeresége 2017 harmadik negyedévében, a beruházások és a kutatás-fejlesztési költségek növekedése miatt, – ez derül ki a német autóipari konszern honlapján közzétett eredmény beszámolóból, írja a Világgazdaság.

A müncheni székhelyű BMW értékesítési árbevétele a harmadik negyedévben az egy évvel korábbihoz képest 0,3 százalékkal 23 milliárd 424 millió euróra emelkedett. Az adózás előtti eredmény viszont 5,9 százalékkal 2,4 milliárd euróra, nettó nyeresége pedig 1,8 százalékkal 1,8 milliárd euróra csökkent.

A BMW az autóértékesítésből származó bevétel növekedésének 2017 évi ütemét 1-5 százalékra mérsékelte az eddig várt 5-10 százalékról a devizaárfolyamok kedvezőtlen változása és a politikai helyzet bizonytalanságai miatt. Ugyanakkor az új modellek erős keresletére és a technológiai költségek csökkenésére hivatkozva javította a 2017-es évre vonatkozó profit-előrejelzését, így a korábban várt 1-5 százalék helyett immár arra számít, hogy 5-10 százalékkal növekedhet adózás előtti eredménye.Július-szeptemberben a világ második legnagyobb luxusautó-gyártója több mint 590 ezer BMW, Mini és Rolls-Royce típusú autót értékesített, 1,2 százalékkal többet mint egy évvel korábban.

(Világgazdaság, 2017. november 7.)

 

Nem akarja abbahagyni a BMW

a növekedést. A kínai BMW vásárlók belehúztak. ₪₪₪

A német BMW autókonszern a 2017 első fél évében újabb csúcsot döntött értékesítésében, írja a Napi.hu, a cég honlapján közzétett adatok alapján.

A BMW értékesítési volumene 2017 első hat hónapjában mintegy 1,2 millió darab jármű volt, 5 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. Ez az eladási adat a BMW eddigi legerősebb első féléves eredményét jelenti.

Ugyanakkor júniusban Németországban éves szinten 17 százalékkal kevesebbet, 27 ezer autót tudott értékesíteni a BMW.

Az eladáscsökkenés arra vezethető vissza, hogy május végén az autókonszern több napra a gyártás szüneteltetésére kényszerült több üzemében, mert beszállítója, a Bosch egy bizonyos alkatrészt nem tudott megfelelő mennyiségben szállítani egyes modellekhez, emiatt 8 ezer jármű gyártásával nem végeztek a tervezett időre.

 

Tervek azok vannak

Ian Robertson, a BMW üzemvezetője szerint a BMW hibrid és tisztán elektromos modelljeinek kereslete az év első felében csaknem megduplázódott a tavalyihoz képest, elérte a 43 ezret.

A BMW 2017-re 100 ezer elektromos és hibrid jármű értékesítését tűzte ki célul. A német konkurens Daimler az első fél évben éves szinten 14 százalékkal emelve eladási volumenét, mintegy 1,1 millió Mercedes járművet értékesített. A kedvező adat nála is elsősorban a kínai piac teljesítményének köszönhető.

A BMW és a Daimler volt a világon a két legnyereségesebb ágazati cég 2016-ban az Ernst & Young (EY) vállalati tanácsadó cég adatai szerint.

Harald Krüger cégvezető korábban elmondta: növelni akarják a különösen nagy nyereséget termelő sportmodellek gyártását, az így befolyó összegeket részben arra fordítják, hogy fejlesszék a teljesen elektromos autók gyártását.

A BMW rekordra számít 2017-ben az eladott járművek számában, a bevételben és a profitban egyaránt.

(Napi.hu, 2017. július 12., fotó: Napi.hu)

 

BMW: nagyon, de nagyon

ment 2016-ban. Darabszámban viszont a Merci beelőzte. 2017-ben az új 5-ös BMW lesz a menő. ₪₪₪

Több rekordot is elért a BMW 2016-ban: soha nem adott még el annyi autót és nem ért el olyan magas árbevételt, valamint profitot a német autógyártó, mint ekkor. A részvényesek 10 százalékkal magasabb osztalékot, az alkalmazottak több ezer eurós prémiumot kapnak, a Portfolio tudósítása szerint.

A BMW Csoport értékesítése folyamatosan, hetedik éve nőtt. A BMW 2016-ban 2,4 millió autót adott el, ami 5 százalékkal több, mint 2015-ben. A növekedéshez minden márka hozzájárult, BMW-ből 2 millió darabot (+5%), Miniből 360 ezer darabot (+6%), Rolls-Royce-ból pedig 4 ezer darabot (+6%) adtak el, ami a BMW-nél és a Mininél új rekordot jelent, a Rolls-Royce-nál csak egy erősebb év volt (2014), mint a 2016-os. 62 ezer elektromos és hibrid autót adott el a BMW 2016-ban, ez is új csúcs, azonban ez még mindig csak 2,6 százaléka a teljes értékesítésnek. 2004 óta a BMW és a Mini eladásai is közel megduplázódtak.

2016 volt az első év, amikor több mint 2 millió BMW-t adtak el, az értékesítést növekedése többek között az X-modellek húzták, amelyekből 22 százalékkal többet, összesen 645 ezer darabot adtak el, ezek adták az összes eladott BMW közel harmadát, 2-es BMW-ből 25 százalékkal többet, 196 ezer darabot adtak el, de az új 7-es BMW is jól húzott (+69%), abból 61 ezer darabot értékesítettek.

2017-ben a növekedés motorja az új 5-ös BMW lesz, azt februárban kezdték értékesíteni. A Mininél az eladások növekedésében a Clubman és a Cabrio játszotta a legnagyobb szerepet, a Rolls-Royce-nál különösen az év vége volt erős, a tavaly nyáron bevezetett Dawn jól szerepelt.

Európában (+9%) és Ázsiában (+9%), azon belül Kínában (+11) jól mentek az eladások, Amerikában viszont 7 százalékkal kevesebb autót adott el a csoport, az Egyesült Államokban pedig 9 százalékkal zuhantak az eladások.

2016-ban a csoport 5 százalékkal több autót és 6 százalékkal több motorkerékpárt adott el 2015-höz képest, eközben az árbevétel csak 2 százalékkal emelkedett, így az év egészében 94 milliárd euró bevételt ért el az autógyártó. Az erős árverseny és a termékmix kedvezőtlen alakulása hatott negatívan az árbevételre. A 94 milliárd euró így is új csúcs, 2005 óta megduplázódott, 1997 óta pedig közel háromszorosára emelkedett a csoport árbevétele.

A BMW Csoport operatív eredménye 9,4 milliárd euró lett, így valamelyest elmaradt a 2015-ös rekordtól, az adózott eredmény azonban 7 milliárd euróra, új csúcsra emelkedett 2016-ban, amelyben nagy szerepe volt a pénzügyi szolgáltatásoknak is, ami a csoport profitjának több mint ötödét adta. 2016-ban egyébként világszerte több Mercedest adtak el, mint BMW-t.

A BMW 2017-től, két év alatt 40 új modellt dob piacra, egyébként soha nem volt még ilyen rövid időn belül ilyen sok új modell a BMW Csoportnál.

Az Egyesült Államok új elnöke a mexikói importtermékekre extra vámot vetne ki, ami érzékenyen érintené azokat az autógyártókat, amelyek Mexikóból exportálnak autókat az USA-ba. A történetben a BMW is érintett, a cég ugyanis éppen gyárat épít Mexikóban, Donald Trump terve azonban nem tántorította el a BMW-t, a német autógyártó a terveknek megfelelően folytatja San Luis Potosíban az üzem építését. A gyár 2019-ben kezdheti meg a 3-as BMW-k gyártását, innen a világ minden tájára exportálhatnak autókat. Az új üzemre azért van szükség, mert a dél-afrikai üzemben a 3-as helyett az X3-as BMW-ket gyártják majd. Ezzel párhuzamosan az X-modelleket gyártó amerikai üzemet is bővíti a BMW, a spartanburgi üzem éves kapacitása 410-ről 450 ezer járműre nő. A BMW egyébként az USA legnagyobb autóexportőre, az ott gyártott autók 70 százalékát az Egyesült Államokon kívül adják el.

A dízel motorok hajtják a vállalatcsoport autóinak többségét, így a BMW számára kiemelten fontosak a dízeles modellek az európai autóeladásokban.

A BMW még technológiai szempontból sem tartja piacérettnek az önvezető rendszerek bevezetését, így azok 2021-es piacra dobása is nagy kihívás, mert egyrészt legalább két generációra van a fejlesztés azoktól a chipektől, amelyek a megfelelő számítási kapacitással rendelkeznek, másrészt azok a lézeres szenzorok sem állnak rendelkezésre, amelyek megbízhatóan térképezik fel az autók környezetét. A BMW-nél legalább 50 millió, önvezető autókkal megtett kilométert kellene felmutatni ahhoz, hogy nagy biztonsággal piacra vihessék az új technológiát.

A jövő a BMW-nél is a konnektorból jön
2017-ben többek között az új 5-ös BMW és a Mini Countryman dobhatja meg az eladásokat, az értékesítés új csúcsra emelkehet 2017-ben. A távolabbi kilátásokban szerepel, hogy érkeznek a teljesen elektromos hajtású modellek, 2019-ben az elektromos Mini, 2020-ban az X3 elektromos változata, 2021-ben pedig egy önálló új elektromos modell. 2017-ben 100 ezer elektromos és hibrid autó eladása a cél, 2025-ben ezek a kategóriák már az értékesítés 15-25 százalékát adhatják. A lítium-ion akkumulátorral hajtott autókkal párhuzamosan a BMW a Toyotával együtt az üzemanyagcellás autók fejlesztésén is dolgozik, ez a meghajtás alkalmasabb arra, hogy nagyobb volumenben gyártsák, az ezzel szerelt autók hatótávja pedig nagyobb. 2021-ben egy kisebb szériát már legyárt belőle a BMW, 2025-től pedig már a kínálat részei lesznek az üzemanyagcellás autók. Végső soron a vásárlók döntik el, hogyan néz majd ki a BMW hajtáslánc-mixe, de a cég abból indul ki, hogy az elektromobilitás iránti kereslet a következő évtizedben folyamatosan nő, egyes piacokon pedig azon múlik az elektromos autók elterjedése, hogy a szabályozói környezet hogyan változik.

A BMW ügyfélbázisa jelenleg nagyjából 30 milliós, 2025-re ezt a bázist több mint 100 milliósra bővítené az autógyártó. A cél az, hogy a termékpaletta folyamatos átalakításával párhuzamosan a cég pénzügyi helyzete ne romoljon.

Olyan jól megy a BMW-nek, hogy a szalagmunkások is milliós prémiumot kapnak

Olyan jól megy a BMW-nek, hogy a szalagmunkások is milliós prémiumot kapnak

(Portfolio, 2017. március 21.)

 

A BMW is nyomul elektromos autóban

Összes modelljét megfuttatná elektromosan is.

A BMW teljesen új elektromos autó stratégián dolgozik. A BMW az összes sorozat összes modelljéből tervezne tisztán elektromos változatot, írja a Portfolio.

A BMW részben, vagy teljesen elektromos járművei eddig az "i" almárka alatt futottak, a BMW i3-ast már 2013. óta árulják. A hírek szerint viszont a német luxusautó-gyártó most elhatározta, hogy nemcsak egy almárkát szentel az elektromos hajtásnak, hanem a teljes modellpalettájánál elérhetővé akarja tenni azt. A források szerint a BMW, a MINI-ből, a 3-as sorozatból és az X4-es SUV-ból kínálna teljesen elektromos változatot első körben.

A BMW lépését több tényező is indokolná. Amerikában a Tesla kemény versenyt diktál az elektromos járművek piacán, a már meglévő modelljeihez egyre több típusú, kapacitású akkumulátort kínál, ráadásul hamarosan piacra dobhatja a szélesebb tömegek számára is elérhető, kedvezőbb árú járművét, a Model 3-at.

A Volkswagen a dízelbotrányt követően rukkolt elő új stratégiával, amelynek jegyében a cégcsoport 30 elektromos járművet fog piacra dobni 2025-ig. A modellpaletta átalakítása nyomán a cég előrejelzései szerint 2025-re már éves szinten 2-3 millió darab tisztán elektromos autót értékesíthetnek éves szinten.

Úgy tűnik, hogy a nagy rivális, a Mercedes is lépéseket tesz a tisztán elektromos meghajtású járművek részarányénak növelésére. A legfrissebb piaci hírek ugyanis arról szólnak, hogy megalapítja saját elektromos járműveit tömörítő almárkáját. A tervek szerint a közeljövőben hat új elektromos járművet, köztük két-két SUV-t és szedánt készül piacra dobni a német autógyártó. Ezek közül az első SUV-modellt a Párizsi Autószalonon fogják bemutatni, amely a hírek szerint 500 kilométer megtételére lesz képes egyetlen feltöltéssel.

(Portfolio, 2016. szeptember 12.)

 

Begyorsult júliusban a BMW

Rekordot hozott 2016. júliusa. Az elektromos BMW még csak döcög.

Korábban nem adtak még el annyi BMW-t júliusban, mint 2016-ban, amikor 153 ezer autó talált gazdára. Ez 4 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az év első hét hónapjában 5,5 százalékkal 1,3 millió darabra nőtt a BMW-csoport eladása.

2016-ban nagyon jól fogy az X1-es (112 ezer darab, +70%), 2-es (113 ezer darab, +44%), az X3-as (88 ezer darab, +16%) és az X4-es (34 ezer darab, +7%). Az igazán nagy dobás az, hogy a magas profitot szállító 7-es BMW-ből 40 százalékkal többet, összesen több mint 30 ezer darabot adtak el. A BMW-nek olyan jól megy, hogy a 2016-ban legyártani tervezett hibrid 7-es, 3-as és 2-es BMW-ket már mind megrendelték a vásárlók.

A részben, vagy teljes egészében alternatív meghajtású autók sikerét jól mutatja, hogy Nyugat-Európában az összes eladott autó 4 százaléka már, hibrid vagy elektromos autó volt. Skandináviában az eladott 3-as BMW-k 45 százaléka, a 2-eseknek pedig az 55 százaléka már hibrid, Hollandiában ez a két érték 43, valamint 26 százalék. Az 50 százalékkal megnövel hatótávú új i3-as BMW-ből már több mint 7 ezer darabot rendeltek, júliusban az i3-asból 34 százalékkal többet, 2.358 darabot adtak el.

Az elektromos autók piacán azonban még nem tud nagyot dobni a BMW sem: míg a BMW elektromos autójából 7 ezer darabot rendeltek, a Tesla új modelljéből, a 3-asból már közel 370 ezret. A BMW most havonta közel 2400 elektromos autót ad el, a Tesla ugyanakkor ennek közel kétszeresét.

(Portfolio, 2016. augusztus 10.)

 

A BMW száz éve

A BMW 2015-ben rekord számú járművet értékesített.

A BMW-csoport 2016. március 7-én százéves. Pontosan 100 évvel ezelőtt jegyeztették be a Gustav Otto Repülőgépgyárat, a BMW jogelődjét.  Az első években a cég fő profilja a repülőgépmotorok gyártása volt, majd 1923-tól az R32-es kifejlesztését követően beindult a motorkerékpár üzletág. Az autógyártás 1929-ben indult, azt követően, hogy egy évvel korábban megvásárolták a Dixi kisautó gyártóját. 1933-tól ismét a repülőgépmotor gyártása lett a fő profil. Ennek ellenére a következő években olyan meghatározó modelleket dobtak piacra a németek, mint a 326-os, a 327-es és a 328-as roadster. A második világháborúban tovább erősödött a repülőgépmotor-gyártás, míg a motorkerékpár üzletágat a hadsereg számára gyártott oldalmotorok, az autóüzletágat pedig az 1937. és 1942. között gyártott 325-ös modell húzta előre. A háború utáni időszakot motorkerékpárok, fékbetétek és vasedények gyártásával vészelte át a BMW, a járműgyártást pedig Münchenben szervezték ujjá. Az első háború utáni modell az 501-es luxusautó volt, aminek minden egyes eladott darabján négyezer márkát veszített a vállalat.

A cég pénzügyi helyzete sokáig bizonytalan volt, de megjelent tőkebefektetőként a Quandt-csoport. A friss pénzek és az átszervezések nyomán a BMW pénzügyi helyzete gyorsan megszilárdult, amit az érkező új modellek (1500-as, 1800-as, 2000-es majd az 1966-ban bemutatott 02-es sorozat) népszerűsége is segített. Az igazi felemelkedés 1970-ben kezdődött, bő két évtizedig a BMW árbevétele, autó- és motorkerékpár értékesítése és alkalmazottainak a száma sokszorosára emelkedett, új gyártókapacitások létesültek Németországban, Ausztriában, Dél-Afrikában és az Egyesült Államokban.

A BMW árbevétele a kilencvenes évek elején megugrott, ami részben a brit Rover-csoport 1994-es felvásárlásának volt köszönhető. A Rover-csoport azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ezért 1999-ben elkezdték az egyes márkák értékesítését. A Rover, az MG és a Land Rover is új befektetőre talált, a MINI márkát viszont megtartották a németek. A BMW bevétele 2014-ben már elérte a 80 milliárd eurót, ami hatalmas ugrás az 1993-as 15 milliárd eurós szinthez képest. 2018. végére a cégcsoport árbevétele megközelítheti a 100 milliárd eurós szintet.

A BMW legnagyobb tulajdonosa még mindig a Quandt-család, a részvények 47 százalékát birtokolják. A részvények fennmaradó 53 százalékát pedig intézményi- és magánbefektetők birtokolják. A befektetőknek nem lehet okuk a panaszra, a BMW árfolyama ugyanis 1993. vége óta közel hatszorozódott, az akkori 14 euróról mostanra 83 euróra erősödött.
(Portfolio, 2016. március 7.)

 

Luxuscsúcson a BMW

2015-ben a BMW lehagyta az Audit és a Mercedest.

A BMW 2015-ben közel 2,3 millió darab autót adott el csoportszinten, ami 6 százalékos növekedést jelentett. Az egyes márkákon belül a BMW eladásai több mint 1,9 millió darabra (+5,1%), a MINI eladásai több mint 338 ezer darabra (+12%) nőttek, míg Rolls-Royce-ból csupán 3 785 darab (-6,8 százalék) fogyott.

A meghatározó autópiacok közül Európában nőttek az eladások a legdinamikusabban, közel 1 millió darab BMW és MINI talált új gazdára, ami 9,4 százalékos növekedést jelentett. Modellszinten az "X-széria", az új 2-es- és 4-es széria kiugróan jól teljesített. A BMW i, vagyis a cégcsoport részben vagy teljes egészében elektromos meghajtású modelljeit tömörítő nagyon erős évet zárt, tavaly 29 ezer darab járművet adtak el, ami közel 66 százalékos növekedést jelentett.

A Mercedes eladásai 2015-ben 13 százalékkal 1,9 millió darabra emelkedtek, miközben az Audi értékesítése 3,6 százalékkal 1,8millió darabra nőtt. A Mercedes eladásainak megugrása elsősorban annak volt köszönhető, hogy Kínában felpörgött az értékesítés, de nagyon jól fogyott a C-osztály, ezekből a modellekből 40 százalékkal többet, 444 ezer darabot adott el a német gyártó. Az Audi eladásai viszont 1,4 százalékkal estek 2015-ben  Kínában.
(Portfolio.hu, 2016. január 11.)

 

Nagy a lökdösődés a csúcsmárkák között

A német csúcsgyártók a markukban tartják a luxus autópiacot.

Hatalmas a verseny az autópiacon a világ három legnagyobb luxusautó-gyártója között. A szeptemberi értékesítési statisztikák szerint is a BMW, az Audi és a Mercedes vannak a csúcson, de nem is a darabszám, hanem a csúcsminőség okán.

2014. szeptemberében is a BMW vezett a luxusautó piacot, legalábbis az értékesítési adatokat tekintve. A BMW 167 ezer új autót tudott eladni a hónap során, amivel éppen megelőzte versenytársait, az Audit és a Mercedest. A különbség kicsi a topluxus márkák értékesítési adatai között, a Daimler Mercedeséből közel 163 ezer darab, a Volkswagen Audijaiból pedig közel 160 ezer fogyott szeptemberben. A korábbiakhoz képest változás, hogy a sokáig harmadik Mercedes már a második helyre kapaszkodott fel, leszorítva onnan az Audit.

Mindegyik luxusmárka, így a BMW és az Audi is gyors ütemben fejlesztenek, e nélkül levegőt sem tudnának venni, nem hogy autót gyártani és eladni. Emiatt persze folyamatosan nőnek a német luxusautó-gyártók eladásai.
 

Nem nagyok végül is a különbségek, a piacvezető BMW előnye 21 ezer darab volt az AUdi előtt 2014. első kilenc hónapjában. A Mercedes hátránya 125 ezer darab a BMW mögött, de a számok hónapról hónapra változnak. Egy évvel korábban még 147 ezer volt a Mercedes lemaradása a BMW mögött 2013. első kilenc hónap eladásait nézve.

A luxus autógyártók is elsősorban Kínának köszönhetik gyors növekedésüket. A hatalmas ázsiai ország mára a világ legnagyobb autópiacává vált, ahol a luxusautók eladásai kétszámjegyű ütemben emelkednek.
(Investor.hu, 2014. október 12.)

Leépít a Merci is

Több ezer embert küld el a Daimler. 

Több ezer embert küld el a Daimler. ₪₪₪

Több ezer munkahelyet számol fel az elkövetkező három évben világszerte a Daimler AG - jelentette be konkrét létszám megadása nélkül november 29-én a német járműipari konszern, írja a Napi.hu.

Költségcsökkentési programja keretében az autógyártó elsősorban a megüresedő munkahelyek be nem töltésével tervezi végrehajtani a leépítést. Emellett részmunkaidős foglalkoztatást kínálnak majd a nyugdíjhoz közeledő munkatársaknak, valamint a munkavállalóval kötött megállapodással csökkentik az adminisztratív létszámot a németországi telephelyeken. Németországban 2029 végéig üzemgazdasági indokkal nem lesznek elbocsátások - írta az MTI.

A konszern vezérigazgatója, Ola Källenius november hónapban már korábban bejelentette 1,4 milliárd eurós megtakarítási tervét a bérköltségnél, ezen belül minden tizedik adminisztratív munkahely felszámolására. Konkrét számok azonban akkor sem hangzottak el.

Az üzemi tanáccsal a karcsúsításról megkötött keretegyezménnyel 2022 végéig el tudjuk érni a kitűzött célt - fogalmazott Wilfried Porth személyzeti igazgató a Daimler közleményében. A megállapodás sarokpontjai teljesítésének a részleteit az elkövetkező hetekben dolgozzák majd ki.

A bejelentés szerint a határozott idejű munkaszerződéseket csak "nagyon korlátozott számban" fogják lejáratkor meghosszabbítani. Az új heti 40 órás munkaszerződésekkel pedig "szűkmarkúan" fognak bánni, emellett ösztönzőkkel igyekeznek majd rávenni meglévő alkalmazottaikat munkaidejük önkéntes csökkentésére.

(Napi.hu, 2019. novembre 29.)

 

Daimler: egyre hevesebb a vonzalom

A kínai befektetők és a német autógyár között.

A kínaiak lassanként beveszik a Daimlert is. A kínai BAIC bejelentette, hogy 5 százalékos részesedést vásárolt a Daimlerben – írja az Index több sajtóforrás alapján.

A német autógyártó részvényei nagyot emelkedtek a bejelentés után. A BAIC július 23-án jelentette be, hogy 5 százalékos részesedést vásárolt a Daimlerben, de hogy mennyiért, azt nem közölték. A két cég nem most kezd ismerkedni egymással, a Daimler konszern és a BAIC vegyesvállalata, a Beijing Benz Automotive Co., Ltd. (BBAC) évek óta közösen gyárt autókat az ázsiai országban, jelenleg pedig egy akkumulátorüzemet is épít Pekingben.

A BAIC vezérigazgatója kiemelte, hogy a lépés megerősíti a cég a Daimler menedzsmentje és stratégiája iránti támogatását, a német autógyártó pedig üdvözölte a kínai cég befektetését. 

A Daimler legnagyobb tulajdonosa egyébként a szintén kínai Geely autógyár. A Geely vezetője tavaly a német szabályozási kiskapukat kihasználva gyakorlatilag teljesen észrevétlenül szerzett 9,7 százalékos részesedést a Daimlerben a Tenaciou3 Prospect Investment Ltd.-n keresztül.

(Index, 2019. július 23.)

 

A kínaiak bedugták a lábukat a Merci papucsába

A kínai Geely 10%-os tulajdonrészt szerzett a Daimlerben. Most fáj a Mercisek feje.

Egy botrányhős bankár kínai kézre játszotta a német autóipar büszkeségének egy részét. A Geely tulajdonosa fű alatt tíz százalékot szerzett a Daimlerben, és ezzel a konszern legnagyobb részvényese lett. Berlin szigorítana a törvényeken, írja a Világgazdaság, a Manager Magazin írását idézve. 

Li Sufu, a Geely autógyártó tulaja és vezére cingár férfi, mégis duzzad az önbizalomtól. A kínai üzletember már régóta szeretne partnerségre lépni kedvenc német autógyártójával, a Daimlerrel. Kezdetben tőkeemelést javasolt a stuttgartiaknak, hogy bevásárolhassa magát a cégbe.

Elutasították Linek azt az ajánlatát is, hogy átengedi nekik a tulajdonában lévő Volvót, ha cserébe tulajdonrészt szerezhet a konszernben.A Daimler-vezetőknek azonban nem tetszett az ötlet: miért kellene olcsón beengedniük a kínait, ha nincs is szükségük friss tőkére?

Jött a mutyizás csendben

A sikertelen próbálkozások után Li új eszközökhöz folyamodott, és szerződtetett három befektetési bankárt, köztük a Morgan Stanley korábbi németországi vezérét.

Dirk Notheis rögtön aktivizálta magát, és november óta többször is járt a Daimler pénzügyi igazgatójánál, Bodo Uebbernél. Az új taktika bevált: a február végi Daimler-közgyűlésen kiderült, hogy Li már a szavazati jogok tíz százalékát birtokolja.

Fokozatosan és titokban növelte részesedését, számos nagyrészvényestől szerzett szavazati jogokat, a jelentési kötelezettségeket pedig ügyesen, de törvényesen kikerülte. A német ipar büszkeségének tehát hirtelen lett egy új nagyrészvényese, aki bármikor növelheti hatalmát a cégen belül. Az üzlet ugyanakkor Peking szempontjából vissza is üthet, mivel fokozhatja a félelmet Európában a kínai terjeszkedés miatt. Berlinben és Brüsszelben már olyan törvényeken dolgoznak, amelyek megnehezítenék a mostanihoz hasonló befolyásszerzést.

Következményekkel kell számolnia a közvetítő szerepet betöltő Dirk Notheisnek is, aki az üzlettel több partnerét is magára haragította. Nem először járt így: a befektetési bankárok Olümposzáról például akkor zuhant le, amikor tollba mondta BadenWürttemberg miniszterelnökének, Stefan Mappusnak, hogyan és milyen feltételekkel vásárolja vissza az EnBW áramszolgáltató részvényeit. A tartomány végül túl sokat fizetett, amikor pedig az is kiderült, hogy Notheis leveleiben politikailag irányítható anyucinak nevezte Angela Merkel kancellárt, betelt a pohár, ügyfele, Mappus pedig politikailag megsemmisült.

Notheis elképesztően becsvágyó. Kritikusai (és irigyei) szerint befektetési bankárként szemfényvesztő és önző volt. Üzleteit nagyrészt kapcsolati hálójának köszönheti, egy tranzakció hosszú távú értékteremtése számára mellékes. Igaz, e tekintetben nem sokban különbözik a kollégáitól. De más baj is van vele. Anno hatalmas felhajtás közepette vitte tőzsdére az Air Berlint, amely végül csődbe ment. A TUI turisztikai konszernnél többéves viszályt okozott, hogy leválasztotta a brit TUI Travelt. A Deutsche Bahnt szintén mindenáron tőzsdére akarta vinni akkori vezérével, Hartmut Mehdornnal, ez azonban végül nem sikerült.

Notheis most befektetőként feszegeti a határokat: a Rantum és a Cederlake Capitallel közösen fű alatt kínai befektetők kezére játszik német technológiai cégeket, hogy hatalmas pénzeket keressen.

Ebben segíti őt Joachim Hunold, az Air Berlin csődjének egyik előidézője, Hans-Joachim Körber, a légitársaság évekig regnáló elnöke, valamint Lothar Steinebach, a cég korábbi kontrollőrje. Együtt alapították meg a Rantum Capitalt. A klikk kapcsolatai révén eddig 125 millió eurót hajtott fel, a hozam jóval meghaladja a tíz százalékot. Eközben már fel is állítottak egy újabb alapot, amely további 300 millió euróból nyújt majd alárendelt kölcsönöket. A rendelkezésre álló összeg később 400 millióra is emelkedhet.

De hát sikerült valami

A Rantum Capitalnél tehát beindult az üzlet, ami a külsőségeken is látszik. A cég központja a frankfurti Maintor-torony legfelső emeletén található, a tetőteraszról pazar kilátás nyílik a Majnára. Az irodák falait gigantikus futballposzterek és egy világbajnok focimez díszíti, rajta a 2014ben vb-győztes német csapat tagjainak szignójával. Hát igen, ez a győztesek birodalma.

Notheis persze nem éri be ennyivel. Mindig többre vágyik, hogy bizonyítsa tehetségét. Két évvel ezelőtt szövetkezett egy másik kínaival, Yi Baóval, aki korábban szintén a Morgan Stanley-nél dolgozott vezető pozícióban. Yi Bao kapcsolatba hozta őt Li Sufuval, most pedig a Daimler elleni kínai támadást segíti. Ketten együtt kidolgoztak egy tervet, melyre még a legdörzsöltebb magántőke-befektetési guruk is csettintenének. A Cedarlake Capital olyan német nyelvterületen működő technológiai cégeket vásárol fel, amelyek stratégiai szempontból érdekesek Kína számára, ott azonban nem vagy csak alig van üzleti érdekeltségük. Yi Bao a kapcsolataival segíti a piacra lépésüket, és összehozza őket helyi cégekkel. Ha sikeres az együttműködés, öt-hat éven belül tőzsdére viszik őket Sanghajban vagy Hongkongban.

A kínai üzletembernek ebben is van tapasztalata, hiszen már több mint száz IPO-ban vett részt. Kínai és más ázsiai befektetők eddig 300 millió eurót helyeztek készenlétbe, további 300 milliót pedig közvetlenül a társult vállalatoknál ruháznak be. Utóbbi üzleteken tehát a befektetési alap nem keres. A Rantum-üzlet tár saknak maguknak is közvetlen érdekeltségük van az alapban, amely eddig két társaságban szerzett többségi tulajdont: az egyik a fekete-erdei Montratec, amely intelligens szállítási rendszereket fejleszt gyárak számára, a másik a drótkötélpályákat építő Bartholet. A svájci cég közös vállalatot alapított egy kínai állami konszernnel, és már a 2022-es pekingi téli olimpiára is kapott megbízásokat.

Ha igazán beindul az üzlet, az gigantikus nyereséget hozhat a Rantumnak és a Cederlake-nek. Ráadásul a kínai tőzsdéken sokkal többre taksálják a cégeket, mint a nyugatiakon: Zhou Hongyi (Csou Hung-ji) kínai üzletember nemrég legkevesebb tízmilliárd dollárt keresett azzal, hogy szoftvercégét kivezette a New York-i tőzsdéről, majd nem sokkal később kis változtatásokkal bevezette a sanghaji parkettre. Habár az üzleteket teljes diszkréció övezi, Notheisnek a Daimler-deal még így is kellemetlenné vált. Partnerei nem értik, miért ment bele olyasmibe, aminek semmi köze a Rantum célkitűzéseihez. Az üzletember a rá jellemző módon próbálta hűteni a kedélyeket: ez a tanácsadás egy privát szívesség volt, amiért még honoráriumot sem kapott. Kritikusai azért kételkednek ebben.

A Geely márciusban e-mailben megköszönte Notheis munkáját. Mint írták: büszkék arra, hogy gyorsan megvalósították a projektet, az együttműködést pedig befejezettnek tekintik. A levél azonban nemcsak dicséretként, hanem az elégedetlenség udvarias kifejezéseként is értelmezhető. Li szerint Notheis túl gyors tempóra ösztönözte azzal, hogy figyelmeztette: a német kormány hamarosan szigoríthatja a befektetések szabályait. Bár a gazdasági minisztérium valóban fontolgatta, hogy 25-ről 10 százalékra viszi le az engedélyezési küszöböt – a német állam jelenleg csak akkor vizsgálja EU-n kívüli befektetők németországi cégvásárlását, ha azok a szavazati jogok legalább 25 százalékát megszerzik –, a tervből mostanáig nem lett semmi.

A Mercedes lehet az ékkő A Geely offenzíváját nemcsak Németországban nézik rossz szemmel – állítólag még a kancellári hivatal is bekapcsolódott az ügybe –, hanem Pekingben is.

A kínai vezetés ugyanis az „óvatos megközelítés” híve, és ha teheti, kerüli a konfliktust a kiszemelt céggel. Li most próbálja menteni a menthetőt: nemrég kínai képviselők előtt bejelentette, hogy együttműködik majd ugyan a Daimlerrel, ha a menedzsment ezt szeretné, de nincs semmilyen kényszer. A Geely addig is örül az osztaléknak. Németországban viszont már azt hangsúlyozza, hogy a tulajdonszerzés stratégiai jelentőségű, s kooperálni szeretne a németekkel. Az az álma, hogy felépítsen egy második Volkswagent, egy autókonszernt sok globális márkával: holdingját az önjáró villanyautók korszakának meghatározó gyártójává fejlesztené. Ehhez pedig szüksége van egy olyan jó nevű, csillogó márkára, mint a Mercedes.

A Geely a legsikeresebb kínai autógyártó nemzetközi szinten, és Kínában is csak a VW, a Honda és a GM ad el több gépkocsit. Már bekebelezte a Volvo Carst, a London Taxit, a Protont, valamint bevásárolta magát a Volvo Trucksba és most a Daimlerbe, ami összesen jóval több mint tízmilliárd euróba került. A nagy ívű hadjárat a kínai vezetés jóindulata nélkül aligha lett volna lehetséges. Li amúgy is kiváló kapcsolatokat ápol a nómenklatúrával, különösen Hszi Csin-ping kínai elnökkel. Bár a Daimlerüzletben állítólag nincs állami pénz, ezt lehetetlen ellenőrizni, a holding ugyanis számos fontos üzleti mutatót nem közöl.

A Daimler vezére, Dieter Zetsche és társai mindenesetre nem repesnek az örömtől a kiismerhetetlen kínai láttán, aki bármikor kész lecserélni tulajdonait: a Volvót például beváltotta volna Daimler-részesedésre. Először egyenesen sokkolta őket az érkezése – a tulajdonszerzés módját sem tartották szerencsésnek –, lassan azonban napirendre térnek az ügy felett. Zetsche már fogadta is Li Sufut, és a pénzügyi igazgató is tárgyalt a kínaiakkal, sőt, nemrég mindketten ellátogattak a távol-keleti országba. Alighanem abban reménykednek, hogy hűséges nagyrészvényesük, Kuvait tovább növeli tulajdonrészét a konszernben, és így ellensúlyt képez majd a kínaiakkal szemben.

A konszern vezetése már kijelölte a határokat, amelyeket az új tulajdonos nem léphet át.

Ha a Geely használni akarja a technológiánkat, akkor ugyanúgy fizetnie kell érte, mint a kínai joint venture partnereinknek – mondja a Daimler egyik menedzsere.

Azt sem fogják engedni, hogy Li vagy egyik megbízottja bekerüljön a felügyelőbizottságba. Ott ugyanis semmi keresnivalója a konkurenciának, márpedig Li nemcsak a Volvo Carst birtokolja, hanem részben a Volvo AB tehergépjármű-gyártót is, amely a második legnagyobb szereplő a piacon a Mercedes után. Egy ilyen húzás a kartelljogot is sértené, hiszen a Geely bármikor növelheti részesedését a teherautó-gyártóban. Li a tizedik leggazdagabb kínai, vagyonát 16,5 milliárd dollárra becsülik, a Daimlernek azonban nincs rá szüksége, hiszen már korábban szövetséget kötött két kínai állami konszernnel, a Beijing Automotive Industry Holdinggal (BAIC) és az elektromos autókra specializálódott BYD-del. Ráadásul a BAIC, amelyben tízszázalékos részesedése van a németeknek, enyhén szólva sem örült a Geely nyomulásának, mivel maga is szeretett volna beszállni a Daimlerbe. Vezérük, Xu Heyi (Hszü Hoji) kétszázalékos részesedést akart szerezni, de nem kapott rá pénzt. Li Sufu gyorsabb volt.

De mit adhat a kínai milliárdos a német ipar büszkeségének? Az akkumulátorgyártásban nem akar közösködni a Daimler, az viszont elképzelhető, hogy használja majd a Geely elektromos autókra kifejlesztett nyílt forráskódú platformját, melyet más gyártók számára is felkínálnak. Li Sufu együttműködne a carsharing szolgáltatásban is: cégének, a Cao Caónak jól jönnének a Mercedes limuzinjai. Ezek persze csak tervek. A Daimler előbb munkacsoportokat állítana fel, valamint – ha van rá igény – motorokat és más alkatrészeket szállítana a Volvo Carsnak. Együttműködési készségének bizonyítására pedig kisebb részesedést vásárolna a svéd–kínai autógyártóban, ahogy tette ezt korábban a Tesla és az Aston Martin esetében. Összességében azonban nem vinné túlzásba a közösködést.

Berlin a körmét rágja:  mérgében odavághat

Li Sufu a svédeket meg tudta győzni a vízióiról. Ott szeretik őt – mondja egy megfigyelő. Ha ez Németországban is sikerül, az a hazájában is jól jöhet neki. Ha viszont nem sikerül, akkor bajba kerülhet, már csak azért is, mert a Daimler-ügylet opciós, a vételárat még nem fizette ki. Két éven belül több milliárd eurót kell majd leperkálnia. A politikai ár ennél jóval nagyobb lehet: a németek szigoríthatják a cégeik megkörnyékezésének szabályait, hogy ne lehessen derivátumok révén észrevétlenül tulajdont szerezni bennük. Ez a gyakorlatban például a jelentési kötelezettség erősítését jelentheti.

A német gazdasági minisztérium emellett szeretné, ha Brüsszel mihamarabb elfogadná a külföldi befektetések uniós kontrollját célzó rendelettervét.

Örülünk a külföldi tőkének, de „nem vagyunk naivak” – jelentette ki nemrég Kínára célozva Karl Wendling, a minisztérium egyik magas rangú képviselője. Egy uniós felügyelőszervet is felállíthatnak, amely az Európai Bizottsághoz tartozna, s többek között azt vizsgálná, hogy kontrollálja vagy támogatja-e EU-n kívüli állam a Geelyhez hasonló külföldi invesztorokat. Mintaként szolgálhat az Egyesült Államok külföldi befektetéseket felügyelő szervezete, a CFIUS. Ha az EU-rendelet nem lesz elég szigorú, akkor Berlin saját hatáskörében emelheti a befektetési korlátokat. Ennek előkészítése már javában zajlik.

(Világgazdaság, 2018. szeptember 16., borítókép: Li Sufu a kínai elnöknek Hszi Csin-pingnek mutatja a régi és új Volvókat Gentben, AFP)

 

Nagyot kaphat a Daimler

Bírságot. Majdnem 4 milliárd eurónyit.

Közel 4 milliárd eurós bírságot kaphat a Daimler, írja a Portfolio, a Reuters nyomán. A német közlekedési miniszter ugyanis 3,75 milliárd eurós bírsággal fenyegette meg a Daimlert. Lapértesülések szerint Andreas Scheuer a Daimler vezérigazgatójával folytatott korábbi megbeszélésén amiatt aggódott, hogy akár 750 ezer dízelmotorral szerelt Mercedest is érinthet a kipufogógáz tisztító szoftverrel kapcsolatos probléma, amely autóként ötezer eurós bírságot jelenthet a német autógyártónak. 

A német közlekedési miniszter aggodalmai szerint ilyen mértékben is érintett lehet a dízelbotrányban a Mercedes. A német szövetségi közúti közlekedési hatóság (KBA) szerint az 1.6 literes, Euro 6 környezetvédelmi besorolású dízelmotorral szerelt Mercedes-Benz Vito kisbuszoknál nem felel meg az előírásoknak két programbeállítás a kipufogógáz tisztítását végző berendezés vezérlésében.

A Spiegel szerint bizonyíték van rá, hogy a probléma a Mercedes C-osztály dízelmotorjait is érinti, és a lap szerint a Daimler képviselőit is beidézték a német közlekedési minisztériumba, az autógyártó vezérigazgatójával tervezett újabb megbeszélés előtt. A Spiegel beszámolója alapján akár újabb 80 ezer Mercedes visszahívására is számítani lehet majd ennek következtében.

(Portfolio, 2018. június 1.)

 

Kínai lett a Mercedes legnagyobb tulaja

Li Sufu szerzett közel 10% részvényt. Övé a Gelly, a Volvo, a London Taxi, vagy a malajziai Proton.

A Geely kínai autógyártó anyacége, a Zhejiang Geely Holding Group tulajdonosa, Li Sufu mintegy 9 milliárd dollárért megszerezte a német Daimler járműgyártó 9,69 százalékát – jelentette be közleményben Li Sufu, írja a Világgazdaság.
A hírt kezdetben nem kívánta kommentálni sem a kínai, sem pedig a német cég, és a német gazdasági minisztérium is hallgatott.

Később ugyanakkor közölték, hogy a Geely autógyártó képviselői megbeszélést folytatnak a Daimler vezetőségével és kínai remények szerint esetleg német kormányzati illetékesekkel is tárgyalnak Berlinen március elején. A Geely pedig közleményben szögezte le, hogy egyelőre nincs napirenden a részesedés további növelése. 

Li Sufu a csaknem 10 százalékos részesedéssel a Daimler legnagyobb egyéni részvényesévé vált. A Daimler november végén még elutasította a Geely autógyártó közeledését, és jelezte, hogy elégedett jelenlegi részvényesi struktúrájával.

A Zhejiang Geely Holding Group akkor azt ajánlotta fel, hogy diszkontáron kibocsátott új részvények útján akár 5 százalékos tulajdoni hányadot vásárolna a stuttgarti székhelyű autógyártóban. Egy ilyen részvénypakett piaci ára 4,5 milliárd dollár körüli lett volna.

A visszautasított ajánlat után Li Sufu taktikát változtatott és szép csendesen elkezdte felvásárolni a Daimler részvényeket a piacon.

A Kínában Geely márkanév alatt személygépkocsikat forgalmazó Zhejiang Geely Holding a tíz legnagyobb kínai autógyártó egyike. A Geely tulajdonában van egyebek között a svéd Volvo Car Corp. autógyár és a London Taxi Co., de tulajdonosa a legnagyobb malajziai autógyártónak, a Protonnak, és hozzá tartozik még például a brit Lotus Cars 51 százaléka is.

A Daimlerben eddig a legnagyobb tulajdonos a kuvaiti állami vagyonalap (KIA) volt 6,8 százalékkal, valamint a BlackRock amerikai vagyonkezelő, 6 százalékkal.

(Világgazdaság, 2018. február 25.)

 

Nagyon húzza a kínai piacát a Mercedes

2017-ben 27%-kal nőtt a Mercedes piaca Kínában. Nekilendül a Daimler is az elektromos autók fejlesztésének.

A 2017-es jó eredmények után a kínai piacon az elektromos autókra összpontosítja fejlesztéseit a Daimler, jelentette ki a kantoni autószalonon Hubertus Troska, a német autóipari konszern kínai érdekeltségének az igazgatója.

2017 elejétől októberig az előző évihez képest 27 százalékkal közel félmillióra nőttek a Daimler eladásai Kínában és ezzel az Audit és a BMW-t is megelőzve a prémium kategóriában az ország legnagyobb gyártójává lépett előre. A Daimler azonban a megszerzett piacvezető rang megőrzése helyett inkább olyan hosszú távú céloknak ad elsőbbséget fejlesztési terveiben, mint az elektromos mobilitási üzletág kiépítése Kínában - írta az MTI nyomán a Napi.hu.

Ha van a világon egy ország, ahol érdemes elektromos autót fejleszteni, akkor az Kína. Ellentétben Németországgal, ahol az autósok inkább nagyobb távokat tesznek meg autóikkal, a kínai sofőrök többsége elsősorban nagyvárosokban használja autóját. Az elektromos mobilitást gyorsítja Kínában a robbanómotoros autóknak a részleges, vagy teljes kitiltása a belvárosi forgalomból (a rendszám szerinti részleges kitiltás), valamint az autógyártókra bevezetett elektromos jármű kvóta is.

A kínai autógyáraknak már vannak tisztán elektromos modelljeik, de a Daimler ügyfeleinek még várniuk kell az első elektromos modellre: a német autógyár 2019-ben kezdi meg első tisztán elektromos városi szabadidő autó modellje, az EQC gyártását Kínában.

Hubertus Troska a kantoni autószalonon jelentette be, hogy a Daimler megjelenik egy teljesen elektromos kompakt modellel is a kínai piacon.

(Napi.hu, 2017. november 17.)

 

Laposabb a Merci nyeresége

A károsanyag kibocsájtás lelapította a Daimler nyereségét.

Emelkedő árbevétel mellett csökkent a Daimler nyeresége 2017 harmadik negyedévében, miután a károsanyag kibocsátási botrányban érintett járművei javítási költségei és más egyéb egyszeri tételek több száz millió euróval rontották eredményét, írja az MTI.

A német autóipari konszern bevételei éves összevetésben 6 százalékkal 40,8 milliárd euróra emelkedtek. A negyedéves profit 17 százalékkal 2,3 milliárd euróra csökkent. Az adófizetés előtti eredmény (EBIT) 14 százalékkal, 3,5 milliárd euróra süllyedt. Elemzők valamivel kisebb EBIT-re számítottak.

A Daimler 223 millió eurót költött arra a harmadik negyedévben, hogy javítsa az európai utakon futó hárommillió Mercedes károsanyag-kibocsátási mutatóit. A Takata légzsákok miatti visszahívások további 230 millió euróba kerültek.

A Daimler 9 százalékkal több járművet, szám szerint 824 ezer darabot értékesített július-szeptemberben. Ezen belül a Mercedes-Benz személyautóiból 6 százalékkal, furgonjaiból pedig 9 százalékkal több kelt el, de a tehergépkocsikból 30 százalékkal, a buszokból pedig 17 százalékkal fogyott több.

A legtöbb bevételt, 23,4 milliárd eurót (+1 százalék) a Mercedes-Benz személyautóinak értékesítése hozta, a furgonoké viszont 1, százalékkal 3,1 milliárd euróra csökkent. A Daimler teherautó ágazata 17 százalékkal 9,2 milliárd euróra, a buszoké pedig 8 százalékkal 1 milliárd euróra nőtt. A konszern pénzügyi szolgáltatási ágazata 14 százalékkal 5,8 milliárd euróra növelte bevételét.

Az év első kilenc hónapjában a Daimler bevétele 8 százalékkal, több mint 120 milliárd euróra, a nyeresége 15 százalékkal 7,6 milliárd euróra, a kamat és adófizetés előtt eredménye pedig 19 százalékkal 11,2 milliárd euróra nőtt.

(MTI, 2017. október 20.)

 

Mindene megy a Mercedesnek

Jól megy a Daimlernek, a járműeladások új csúcsra emelkedtek. Sikeres az E-osztály, de a SUV-ok is jól fogynak.

A Daimlernek sok a pénze is, nettó likviditása 18,4 milliárd euró, amire még szüksége is lehet a Daimlernek, például a kartellezés miatt várható esetleges bírságok miatt, írja a Portfolio.

Kifejezetten jól ment a Daimlernek 2017 második negyedévében, a német autógyártó 8 százalékkal több, összesen 822 ezer darab járművet adott el. A Mercedes személyautók eladása 9 százalékkal 595 ezerre nőtt, teherautókból 116 ezret adtak el (+9%), kisteherautóból 103 ezer talált gazdára (+4%), buszból pedig 8 százalékkal többet adtak el (7 és félezer darabot).

Az árbevétel 7 százalékkal 41 milliárd euróra nőtt, az üzemi eredmény 15 százalékkal 3,8 milliárd euróra bővült, miközben az adózott eredmény 2 százalékkal 2,5 milliárd euróra emelkedett. A bevételek és az eredmény megugrásában a személyautó részlegnek volt kiemelkedő szerepe, elsősorban az E-osztály és a SUV-ok értékesítése ugrott meg, ezeken pedig jellemzően több a haszon is.

Bár a cég nettó likviditása 19,7-ről 18,4 milliárd euróra csökkent, továbbra is magas a vállalat készpénzállománya, amire még szüksége lehet, mert egyrészt a vállalat átalakításával, a belső égésű motorokról az elektromos hajtásra való áttérésben magas költségek merülnek fel, ráadásul ha igazak a vádak, és a Daimler is kartellezett, akkor komoly bírságokra számíthat a cég. Az európai hatóságok egyébként akár az előző évi bevételek 10 százalékának megfelelő összeget is kiszabhatnak bírságként, ami a Daimlernél 15 milliárd euró lenne, vagyis csak az uniós bírság elvihetné a nettó készpénzállomány nagy részét, és akkor a beszállítói, vásárlói perekről nem is esett szó.

A Daimler azzal számol, hogy az autókereslet továbbra is erős, 2017-ben 1-2 százalékkal nőhet az előző évi, magas szinthez képest is, ezzel 2017 már zsinórban a nyolcadik olyan év lehet, amelyben nőnek az autóeladások. A Daimler Kínában, Európában és Japánban mérsékelt növekedésre számít, Indiában és az alacsony bázis miatt Oroszországban nagyobb lehet a bővülés, az amerikai autópiacon viszont kisebb visszaesésre számít a német autógyártó.

2017 egészében jelentősen emelkedhetnek a Daimler eladásai (az év első felében 9 százalékos volt a bővülés), a személyautóknál a bővülés motorja az E-osztály, az S-osztály és az új GLC lehet. A teherautóknál mérsékelt lesz az eladások növekedése, a kisteherautóknál és a buszoknál viszont jelentős bővülésre számít a cég. A beruházási költségek is növekednek a 2016-os 7,6 milliárd euróhoz képest, részben azért, mert a cég többet költ alternatív hajtásra és önvezető autók fejlesztésére.

(Portfolio, 2017. július 26.)

 

Jó a Mercedes

Vitték az új E-osztályú szedánokat és a sportkocsikat.

Emelkedett a Daimler árbevétele és nyeresége is 2016. harmadik negyedévében. Bár a teherjárművek iránti kereslet gyengült, de ezt ellensúlyozta a személygépkocsi-eladások növekedése, összegzi az eredményeket a Figyelő.

A német autóipari konszern bevételei éves összevetésben 4 százalékkal 38 milliárd euró fölé emelkedtek. A negyedéves profit 13 százalékkal 2,7 milliárd euróra ugrott, míg eredménye 10 százalékkal, 4 milliárd euróra növekedett.

A Daimler 5 százalékkal több járművet, szám szerint 754 ezret értékesített a július-szeptemberi időszakban. A Mercedes-Benz személyautóiból 11 százalékkal, furgonjaiból pedig 13 százalékkal több kelt el, de a tehergépkocsikból 24 százalékkal, a buszokból pedig 17 százalékkal fogyott kevesebb. A személyautók közül főleg az új E-osztályú szedánok és a sportkocsik kereslete nőtt.

2016. első kilenc hónapjában a tavalyihoz képest az eladott járművek száma 6 százalékkal, közel 2,2 millióra emelkedett, a bevételek pedig 3 százalékkal nőttek, több mint 112 milliárd euróra. A nyereség viszont 4 százalékkal 6,5 milliárd euróra süllyedt. Az egy részvényre jutó nyereség a harmadik negyedévben 9 százalékkal 2,4 euróra emelkedett, de az év első kilenc hónapjában csökkent, 4 százalékkal 6 euróra.

Kedvezőtlen hír, hogy a stuttgarti székhelyű cég rontott 2016. évi előrejelzésén, így a korábban várt enyhe növekedés helyett immár bevételeinek szinten maradásával számol.

(Figyelő, 2016. október 21.)

 

Nyomul a Mercedes

Rekord volt 2016 második negyedéve is.

Értékesítési rekorddal zárta 2016 második negyedévét a Mercedes-Benz anyacége, a Daimler, amely világszerte 761 ezer járművet adott el, ami 7 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Ebből 546 ezer volt a személyautó, ami 9 százalékos növekedés. A cég luxusautóinak legnagyobb felvevőpiacán, Kínában 29 százalékos, Európában 13 százalékos forgalombővülést mértek, miközben az észak-amerikai eladások enyhén visszaestek.

A második negyedévben az árbevétel 38,6 milliárd euró volt, ami 3 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit. A kamat és adófizetés előtti eredmény (Ebit) azonban a félmilliárd euróval 3,3 milliárdra esett vissza, ebben a Miskolcon gyárat építő japán Takata selejtes légzsákjainak kicserélése mellett az új modellek kifejlesztésének pluszköltsége játszott szerepet.

A Mercedes személyautó eladásaival szemben a kamionüzletág szenved: az egy évvel korábbi 125 ezerrel összevetve csak 108 ezret tudtak eladni a második negyedévben. Nagy volt a visszaesés a recesszióban lévő Brazíliában, de a többi feltörekvő országban sem volt sokkal jobb a helyzet, ráadásul Észak-Amerika sem hozta a várt eredményt. Kivételt képeznek a kisáruszállítók, ezek iránt erős volt a kereslet. A buszeladások viszont mínuszban zártak. 

(Világgazdaság, 2016. július 22.)

 

Nagyot kapcsolt a Mercedes

Rekordot lépett 2016 áprilisában.

Áprilisi értékesítési rekorddal indította 2016 második negyedévét a Daimler konszern Mercedes-Benz márkája.

Áprilisban 164 ezer autót értékesített világszerte a Mercedes-Benz, 11 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A prémium kategóriában a Mercedes volt a piacvezető márka áprilisban az Egyesült Államokban, Németországban, Japánban, Kanadában, Ausztráliában és Tajvanon.

Európában 73 ezer autót értékesített a Mercedes áprilisban, 14 százalékkal többet a 2015. évi áprilisinál. Németországban 11 százalékkal 25 ezerre, az ázsiai-csendes-óceáni térségben 17 százalékkal 52 ezerre, ezen belül Kínában 32 százalékkal 35 ezerre nőttek az eladásai. Az Egyesült Államokban 29 ezer autót adott el a Mercedes, 0,2 százalékkal többet az egy évvel korábbinál.

Az év első négy hónapjában a Mercedes-Benz éves bázison 12,1 százalékkal több, összesen 647 ezer autót értékesített, ami szintén rekord.

(MTI, 2016. május 9.)

 

Megy a Merci jól

Az eredmény már nem annyira.

A Daimler csoport 2015 negyedik negyedévében rekordszámú, közel 777 ezer járművet értékesített, ami az egy évvel korábbi időszakhoz képest 9 százalékos növekedés. A cég árbevétele 13 százalékkal 40 milliárd euró fölé emelkedett.

A Daimler 2015 egészében 12 százalékkal több, összesen 3 millió járművet értékesített. A növekedés motorja a személyautógyártó részleg volt, mivel most először több mint 2 millió személyautót adott el a konszern, igy a növekedés 16 százalék volt 2014-hez képest. Az értékesítés megugrásában fontos szerepe volt a C-osztálynak, de az SUV kategóriában is meredeken emelkedett az értékesítés. A teherautóeladások 1 százalékkal 502 ezerre, a kisbuszeladások 9 százalékkal 321 ezerre emelkedtek, a buszeladások viszont 15 százalékkal 28 ezerre csökkentek. Az egy részvényre jutó eredmény elmaradt a várttól.

A Daimler autógyártó részlegének pénzállománya (likviditása) a 2014. év végi 17-ről tavaly év végére 18 milliárd euró fölé emelkedett, miközben 1,2 milliárd euró nyugdíj jellegű kifizetés, és a HERE térképszolgáltatás megvételére költött 0,7 milliárd euró is terhelte az évet. A cég részvényenként 3,25 eurós osztalékfizetésre (ami összesen 3,5 milliárd euró) tesz majd javaslatot, míg az előző évben csak 2,45 eurót fizetett.

A cég arra számít, hogy 2016. is erős év lesz, ismét nagymértékben emelkednek majd a Daimler eladásai, de a növekedés üteme valószínűleg a 2015-ös 12 százalék alatt marad. A legnagyobb növekedés Ázsiában és Nyugat-Európában lehet, Kínában pedig nem csak az értékesítés, de a helyi gyártás aránya is tovább emelkedik.

Az eladások növekedésével párhuzamosan az árbevétel is jelentősen emelkedhet 2016-ban, ez pedig a profitra is pozitívan hat, igaz, a devizahatások már nem lesznek olyan kedvezőek, mint 2015-ben, így az üzemi eredmény csupán mérsékelten emelkedhet. Az üzemi eredmény a személyautó részlegnél, a kisbusz részlegnél, a buszgyártó részlegnél és a pénzügyi szolgáltatások szegmensben kissé a tavalyi felett alakulhat, a teherautógyártó részlegnél pedig a 2015-ös szinten lehet 2016-ban. A marzs (haszonkulcs) az iparági részlegnél a 2015-össel megegyező, 9 százalék lehet, ezen belül a személyautó szegmensben 10, a teherautógyártó részlegnél 8, a buszgyártó részlegnél 6 százalékot érhet el 2016-ban.

A Daimler a következő években felpörgeti a fejlesztéseket, K+F-re éves szinten átlagosan 7 milliárd eurót költ a cég.

(Portfolio, 2016. február 4.)

 

Nagyot lőtt a Mercedes

Csillagos évet zárt a német autógyártó 2014-ben.

A Daimler célja, hogy 2020-ig a világ első számú luxusautó gyártója legyen, amihez nem volt rossz lépés 2014. A csoportszintű árbevétel 11 százalékkal emelkedett 2014. utolsó negyedévében. A Mercedes üzemi eredménye 2,8 milliárd euró lett, ami az egy évvel korábbi 2,6 milliárdnál eurónál több.

Az S osztály eladásai majdnem megkétszereződtek, a kompakt autókból 25 százalékkal többet adtak el 2014-ben. A Mercedes márka éves szintű értékesítése 13 százalékot emelkedett, összesen 1,6 millió darabot adott el. A jelenlegi luxusrangsorban a Mercedes az Audi mögött van 91 ezer darabbal darabbal, a BMW-től pedig még nagyobb, 162 ezer darab a lemaradás.

A Daimler egyébként a világ legnagyobb kamiongyártója is. A kamion eladások 45 százalékkal nőttek 2014. negyedik negyedévében, amikor 173 ezer darab teherautót adtak el.

(Investor.hu, 2015. február 5.)

 

Turbózzák a Mercit

A Daimlernek a 2014 decembere már csak a ráadás.

2014 első 11 hónapjában éves alapon 12 százalékkal nőttek a német Daimler AG százszázalékos tulajdonában levő Mercedes-Benz autógyártó eladásai. A Mercedes-Benz november végéig 1,5 millió járművet adott el. A csillagos autógyártónak 2014. novemberére már sikerült elérnie a teljes 2013-as év eladásait. A Mercedes-Benz jelentése szerint 2014-ben így rekordot dönthetnek az értékesített járművek számában.

Az autógyártó Európában 655 ezer járművet adott el november végéig, éves szinten ez 8 százalékos növekedés. Az európai piacon belül a németországi eladások elérték a 238 ezret.

Észak-Amerikában 6 százalékos növekedéssel 335 ezer autót értékesített a Mercedes-Benz, Ázsiában és a csendes-óceáni térségben 440 ezret, kiugróan magas 26 százalékos növekedés után. Ezeken a régiókon belül az Egyesült Államokban 296 ezer, Japánban 53 ezer, Kínában 252 ezer volt az idén eddig eladott járművek száma.
(Index, 2014. november 5.)

 

Jó most a Mercedes

A Daimler sok Mercedest adott el 2014 első negyedévében, a profit megkétszereződött.

A Mercedeseket is gyártó Daimler profitja 2014. első három hónapjában megduplázódott, ami elsősorban a Mercedesek megnövekedett eladásaira vezethető vissza. A német társaság üzemi- és nettó eredménye közel megkétszereződött egy év alatt, előbbi az első negyedévben 1,8 milliárd euróra ugrott. A Daimler árbevétele is a vártnál jobban, 13 százalékkal bővült egy év alatt.

Az eredmények a cég új modelljei iránti növekvő keresletnek köszönhetőek. Az európai autópiac élénkül, a kereslet különösen a prémiumszegmensben erősödik. A Mercedesekből 374 ezer darabot tudott eladni a gyártó az első negyedév során, ami 15 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest. Ez ráadásul negyedéves rekordot is hozott a Daimlernek. Legnagyobb mértékben az új S-osztályú szedánok értékesítése ugrott meg, melyből 71 százalékkal többet értékesítettek, mint egy évvel korábban. Az idei első három hónapban összesen 566 ezer autót adott el a Daimler, aminél többet korábban még nem sikerült értékesíteni bármelyik első negyedévben.

A Daimler a Mercedesek eladásaival megelőzte a nagy rivális BMW-t és Audit, mivel a két versenytársnak csak 12 százalékkal nőttek az értékesítései a negyedév során, szemben a Mercedes 15 százalékos növekedésével. Az európai prémiumgyártók között egyre élesebb a verseny, mindhárom társaság rekordszintű eladások elérését tűzte ki célul erre az évre. A Daimler - a BMW-vel és a Volkswagennel együtt - óriási beruházásokba, hatékonyságnövelő programokba kezdett az elmúlt hónapokban. Ennek keretében a Daimler összesen 30 új Mercedes modellt fog piacra dobni az évtized végéig.

A Daimler arra számít, hogy a 2014. évi üzemi eredmény meg fogja haladni a 2013. évi 7,9 milliárd eurós profitot. Ezen túl az árbevétel is nőni fog. A Mercedesek eladása tovább bővül előreláthatóan. Egyébként 2014. márciusában 158 ezer darab fogyott a Mercikből, emellett 9 és félezer Smart autó. Ez 13 százalékkal több, mint amennyit 2013. márciusában sikerült eladni.

(Investor.hu, 2014. április 4., 30.)

 

Szaladt a Mercedes 2013 végén

2013 utolsó negyedévében 7%-kal nőtt a Mercedes árbevétele.

Jó utolsó negyedévet zárt 3013 végén a Daimler. A Mercedes gépkocsik gyártója szinte minden soron meglepte az elemzőket.

A negyedik negyedéves beszámoló szerint az utolsó három hónapban az árbevétel 32,9 milliárd euró volt, ami 7 százalékos növekedés a bázishoz képest. Az elemzők 32 milliárdot vártak. A nettó eredmény 34 százalékkal esett ugyan az előző év azonos időszakához képes, az 1,6 milliárd euró így is meghaladta ez elemzők várakozását. Az egy részvényre jutó eredmény 1,53 euró, szemben a szakértők előzetes 1,44 eurós becslésével. 

A negyedik negyedévben 9 százalékkal több gépjárművet értékesítettek az egy évvel korábbinál, ami összesen mintegy 650 ezer darab eladott autót jelentett. A nagy kategóriás autók sikerének köszönhetően jelentősen javult az eladott autókon elért eredmény, így a 2,37 milliárdos EBIT-várakozást is sikerült 160 millió euróval túlszárnyalni. A Daimler a személyautók, a kamionok, a kisteherautók és a buszok értékesítését egyaránt növelni tudta, ezáltal több országban is megszerezte az első helyet a luxusautó-gyártók versenyében.

(Napi Gazdaság, 2014. február 7.)

Csökkent a termelés, leépít az Audi

Készül a jövőre. 9.500 állást szüntet meg a német Audi. 

Készül a jövőre. 9.500 állást szüntet meg a német Audi. ₪₪₪

Az Audi német autógyártó társaság 9.500 állás felszámolására készül a hazai üzemeiben, Ingolstadtban és Neckarsulmban – írja az Index a Handelsblatt nyomán.

Az MTI szemléje szerint a német üzleti lap értesülése úgy tudja, az állások megszüntetéséről szóló terv a menedzsment és az üzemi tanács tárgyalásainak eredménye. Az is szerepel benne, hogy nemcsak leépítés, hanem létszámfejlesztés is indul, a társaság jövője szempontjából fontos területeken 2000 új munkahelyet hoznak létre.

A leépítést a munkavállalói érdekképviseletek számára elfogadható módon és az aktuális üzletmenettől függetlenül, egy átfogó átalakítás részeként hajtják végre. A társaságnál maradó 50 ezer munkatárs foglalkoztatási garanciát kap 2029-ig. A Handelsblatt hozzátette, hogy az ingolstadti és neckarsulmi dolgozókat tájékoztatják a tervekről.

Dolgozók az Audi ingolstadti gyárában 2013-ban.
Dolgozók az Audi ingolstadti gyárában 2013-ban. Fotó: Alexander Hassenstein / Getty Images Hungary

Az Audi nem kommentálta a lap értesülését, de a Volkswagen csoporthoz tartozó társaság vezetősége már többször jelezte, hogy megszűnhetnek munkahelyek. A Frankfurter Allgemeine Zeitung című lap egy októberi összeállításában azt írta, hogy Ingolstadtban már törölték is az egyik éjszakai műszakot, Neckarsulmban pedig "végzetes" a helyzet, a 17 ezer embert foglalkoztató baden-württembergi gyár évi 300 ezer autó összeszerelésére alkalmas, de folyamatosan csökken a termelés. Tavaly már a 200 ezres határt sem érték el, csupán 186 ezer kocsi készült. Az alacsony kihasználtság oka, hogy főleg limuzinokat gyártanak, és a leginkább kelendő városi terepjáró modellek máshol készülnek.

A Győrben autógyárat és a világ legnagyobb autómotor-gyárát működtető társaság 2019 első fél évében 906 ezer autót adott át vásárlóinak világszerte, 4,5 százalékkal kevesebbet az előző évinél. Az értékesítési bevétel 28,8 milliárd euró (9.650 milliárd forint) volt, az egy évvel korábbi 31,2 milliárd után. A működési eredmény 2,3 milliárd euróra csökkent az egy évvel korábbi 2,8 milliárdról, a bevételarányos jövedelmezősége pedig 8,9 százalékról 8 százalékra csökkent.

A magyar Audinál is jelentkezett tehát némi visszaesés a termelésben, egész évben lehetett is hallani olyan pletykákat, hogy leépítések vannak a cégnél, de az Audi szerint a törzsállományból nem rúgtak ki embereket, csak kevesebb kölcsönzött munkaerőt vettek igénybe.

A magyar autóiparban is nagy a bizonytalanság a német helyzet miatt, sok helyen a bértárgyalásokat sem tudták emiatt időben megkezdeni, ugyanakkor pánikra egyelőre semmi ok: mivel a magyar munkaerő még mindig jóval olcsóbb, mint a nyugat-európai, az esetlegesen csökkenő kereslet miatti nagyszabású visszavágások első körben biztosan nem Magyarországot érintik. Készülni kell ugyanakkor arra, hogy az elektromotorokra átállás még változatlan kibocsátás mellett is kevesebb munkaerőt igényel, mint a hagyományos motorok gyártása, ez pedig minden autógyártót érint.

(Index, 2019. november 26.)

 

Spórolásba gurul az Audi

15 milliárd eurós költségcsökkentésbe kezd az Audi. ₪₪₪

Az Audi 15 milliárd eurós (5.025 milliárd forint) költségcsökkentési programot hajt végre 2022-ig - ezt mondta a német autógyártó társaság vezetője a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak (FAZ) az MTI összefoglalója szerint. A megszorítások főleg a vállalat két hazai gyárát érinthetik, írja az előbbiek nyomán a Napi.hu.

Bram Schot elmondta, hogy eddig 10,5 milliárd eurónyi "megtakarítási potenciált" azonosítottak, és a program felét már teljesítették. Hangsúlyozta, hogy a "Következetesen Audi" elnevezésű átalakítási terv révén sikerül "finanszírozni az Audi jövőjét".

A FAZ hírportálján közölt összeállítás szerint a Volkswagen csoporthoz tartozó társaságnál azt mondják, hogy ELKERÜLHETETLEN A GYÁRTÓKAPACITÁS CSÖKKENTÉSE, ÉS EZ LEGFŐKÉPPEN A KÉT NÉMETORSZÁGI ÜZEMET, A INGOLSTADTI KÖZPONTBAN ÉS A NECKARSULMBAN MŰKÖDŐ GYÁRAT ÉRINTI MAJD.

Ingolstadtban már törölték is az egyik éjszakai műszakot, Neckarsulmban pedig "végzetes" a helyzet - írta a FAZ, kiemelve, hogy a 17 ezer embert foglalkoztató baden-württembergi gyár évi 300 ezer autó összeszerelésére alkalmas, de folyamatosan csökken a termelés. Tavaly már a 200 ezres határt sem érték el, csupán 186 ezer kocsi készült. Az alacsony kihasználtság oka, hogy főleg limuzinokat gyártanak, és a leginkább kelendő városi terepjáró modellek máshol készülnek.

Bram Schot - akit az év elején neveztek ki a Audi AG igazgatótanácsának elnöki tisztségébe - elmondta: világos elképzeléseik vannak arról, hogy miként lehet biztosítani a foglalkoztatottságot a két üzemben, és konstruktív megbeszéléseket folytatnak a munkavállalói érdekképviseletekkel, de konkrétumokról még korai lenne beszélni.

Az átalakítási terv egyéb részleteiről elmondta, hogy túlságosan sok modellvariációt gyártottak, a következő években pedig csak azokra az autókra összepontosítanak, amelyek megfelelnek a vásárlói igényeknek és "értéket teremtenek az Audinak".

A piaci stratégián is változtatnak - mondta a holland autóipari menedzser, kiemelve: nem ért egyet azzal, hogy az Audinak a világon mindenütt jelen kell lennie. Ezért megvizsgálják, hogy mely régiókban és mely piaci szegmensekben lehet biztosítani a gazdaságos működést.

A Győrben autógyárat működtető társaság az idei első fél évben 906 ezer autót adott át vásárlóinak világszerte, 4,5 százalékkal kevesebbet az előző évinél. Az értékesítési bevétel 28,8 milliárd euró volt, az egy évvel korábbi 31,2 milliárd után. A működési eredmény 2,3 milliárd euróra csökkent az egy évvel korábbi 2,8 milliárdról, a bevételarányos jövedelmezősége pedig 8,9 százalékról 8 százalékra csökkent.

(Index, 2019. október 22.)

 

Audi: kevesebb is elég

Leépítéseket jelentett be az Audi.

Szigorú megtakarítási programmal, létszámcsökkentéssel és a fejlesztés súlypontjának az elektromos autókra áthelyezésével kívánja a tavalyi nehéz év után ismét növekedési pályára állítani az Audi autógyárat Bram Schot vezérigazgató - írja a Napi.hu az MTI nyomán.

Átmeneti év lesz a 2019-es, az eladási darabszám és az értékesítési árbevétel kismértékben fog csak ezért növekedni - közölte a vezérigazgató a 2018-as éves eredménybeszámoló alkalmából.

Az átszervezés senki számára nem lesz valami kényelmes - tette hozzá Alexander Seitz pénzügyi igazgató, "de a kényelmünknél sokkal fontosabbnak tartjuk a nyereségességet". Bram Schot vezérigazgató már korábban is "túl soknak" nevezte az Audi 90 ezres alkalmazotti létszámát, a csökkentés mértékéről azonban nem bocsátkozott részletekbe. A leépítésekről az elkövetkező hetekben kezdik meg az egyeztetést az üzemi tanáccsal. "Itt-ott felszedtünk magunkra egy kis zsírt" - fogalmazott a vezérigazgató.

Az Audi 61 ezer ingolstadti és neckarsulmi alkalmazottja 2025-ig elbocsátási védelem alatt áll. Ezzel kapcsolatban Alexander Seitz megjegyezte: "a nyugdíjba vonuló kollégák esetében megvizsgáljuk majd a megüresedő munkahely betöltésének a szükségességét".

Az Audi AG 2018-ban 1,8 millió autót értékesített, 3,5 százalékkal kevesebbet a 2017-es 1,9 milliónál. Értékesítési árbevétele 0,9 százalékkal 59,2 milliárd euróra csökkent a 2017-es 59,8 milliárd euróról. A működési eredmény 3,5 milliárd euró lett, 24,4 százalékkal kisebb a 2017-es 4,7 milliárd eurónál. A bevételarányos jövedelmezőség 7,9 százalékra romlott 8,5 százalékról. A nyereség 0,9 százalékkal 3,5 milliárd euróra emelkedett az előző évi 3,4 milliárd euróról. Az alkalmazotti létszám 2018-ban 91 ezerre nőtt az előző évi 90 ezerről.

(Napi.hu, 2019. március 14.)

 

Megszaladt az Audinak

Nőtt mindene az ötkarikásnak. De ez egy kivételes augusztus volt a német autópiacon.

Kiugró mértékben, éves szinten 11 százalékkal 154 ezerre növelte eladásait az Audi augusztusban, az új emissziós tesztelési eljárás bevezetése előtti utolsó hónapban - jelentette be Volkswagen konszern leánycége 2018 szeptember 10-én Ingolstadtban, írja a Napi.hu.

Európában az autógyár értékesítése 21,5 százalékkal 60 ezerre, Kínában 6 százalékkal 57,5 ezerre, az Egyesült Államokban pedig 5,5 százalékkal 21 ezerre nőtt.

2018 január-augusztusban az Audi 5,5 százalékkal értékesített több autót világszerte, mint 2017 azonos időszakában.

Az eladások augusztusi nagymértékű növekedése egyszeri hatásnak tulajdonítható. Szeptember elsejétől ugyanis már csak a valós üzemi terhelést a korábbi eljárásnál pontosabban modellező WLTP (Worldwide Harmonized Light Vehicles Test Procedure) károsanyag-kibocsátási teszten áteső új gépjárműveket lehet forgalomba helyezni az EU-ban.

Emiatt minden autógyár eladásai nőttek augusztusban Németországban. A német szövetségi gépjármű-nyilvántartási hivatal, a Kraftfahrt-Bundesamt (KBA) jelentése szerint augusztusban 316 ezer, az egy évvel korábbinál 25 százalékkal több új autót helyeztek forgalomba Németországban, kétharmad részben céges üzemeltetőknél.

(Napi.hu, 2018. szeptember 10.)

Gyárat lép a Tesla

Berlinben. Bejelentették a Tesla első európai gyárának helyszínét. 

Berlinben. Bejelentették a Tesla első európai gyárának helyszínét. ₪₪₪

Elon Musk a Tesla képviselőjeként, a Das Goldene Lenkrad nevű díj átadójának gálaünnepségén bejelentette, hogy a készülő új berlin-brandenburgi nemzetközi repülőtér (BER)  közelében építik fel első európai - és a sanghaji üzem után második Amerikán kívüli - gyárukat, írja az Origo.

Éveken át tervezte a Tesla, hogy Európában is gyárat építenek, most pedig Elon Musk, a cég vezetője el is mondta, hogy hol lesz a helyszín. A Berlinhez közeli üzemben akkumulátorok és meghajtási rendszerek gyártása mellett kocsikat is összeszerelnek majd, az első ott készített autó pedig a Model Y lesz.

A kezdetekben Elon Musk inkább arról beszélt, hogy az új gigagyár a francia határhoz közel épül majd fel Németországban, azonban ez a terv, úgy tűnik, idővel változott.

A Der Tagesspiegel című lap szerint a vállalat képviselői hónapok óta tárgyaltak a Berlin körül elterülő Brandenburg tartomány kormányával a beruházásról, és Elon Musk most írt alá hivatalos megállapodást Jörg Steinbach gazdasági miniszterrel.

Az üzemet a Grünheide nevű településnél építik fel, amely a berlini városhatártól nagyjából 10 kilométerre délkeletre fekszik, és korábban a BMW egy végül meg nem valósított beruházásának helyszíneként is szóba került.

illusztráció FORRÁS: AFP/NURPHOTO/MANUEL ROMANO

A Gigafactory 4 nevű Tesla-gyár 10 ezer új munkahelyet jelent a térségnek. Az üzemmel együtt egy mérnöki és egy formatervezési központot is kialakítanak.

A termelés megkezdésére még nincs hivatalos időpont, valószínűleg 2021 végét célozzák meg.

Az üzem a sanghaji Gigafactory 3 példáját követheti. A kínai nagyvárosnál egy évnél rövidebb idő alatt építettek Tesla-gyárat, amely nemrégiben kapta meg a működési engedélyt, és évi 150 ezer darabos kapacitással kezdi meg a termelést - írta a Der Tagesspiegel.

A Teslánál évek óta tervezik egy európai gyár felépítését. Németországból több autóipari fellegvár, például Bajorország és Alsó-Szászország, az Audi és a BMW, és a Volkswagen hazája igyekezett megszerezni a beruházást, és ágazati elemzői körökben nemigen számoltak azzal, hogy befutó lehet a számottevő járműiparral nem rendelkező Berlin-Brandenburg régió.

A Tesla 2 2019 harmadik negyedévében rekordszámú, 97 ezer autót szállított le megrendelőinek, 2 százalékkal többet, mint az előző negyedévben. A Tesla kínálatában szereplő három modellből a két drágább típus, a Model S és a Model X értékesítése 1,4 százalékkal csökkent, a "tömegterméknek" szánt Model 3 eladásai pedig 2,6 százalékkal nőttek.

A társaság a 2019 szeptemberrel véget ért negyedévben 6,3 milliárd dollár (1915 milliárd forint) bevételre tett szert, ami 8 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál.Nyeresége 342 millió dollárt tett, ami ugyan 34 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbi 516 millió dollárnál, de így is meglepetés, mert elemzők veszteségere számítottak.

A Tesla kilencéves tőzsdei történetében ez volt az ötödik nyereséges negyedév, az összes többi veszteséges volt.

(Origo, 2019. november 13.)

 

Közelebb jön a Tesla

A Tesla megostromolja Európát. Model 3.

A Tesla zöld lámpát kapott az illetékes holland szabályozó hatóságtól a Model 3 európai debütálására. Az engedély alapján februárban szállíthatják az első megrendeléseket, írja az Origo.

A holland szabályozó hatóság, amely az EU-ban történő engedélyeztetésért felelős, megállapította, hogy a Model 3 megfelel az európai elvárásoknak. A Tesla számított a pozitív döntésre, ugyanis már idén januárban lehetővé tették az online rendelést európaiak számára is.

Lassan három éve annak, hogy a Tesla leleplezte a nagy és drága Model S "megfizethető" kistestvérének szánt elektromos autót, a Model 3-at, amely hamarosan kontinensünkön is bemutatkozik.

Elon Musk szerint Európa stratégiailag fontos hely a cég számára, ezért Németországban felépülhet egy lítium-ionos akkumulátorokat gyártó gigalétesítmény.

(Origo, 2019. január 25.)

 

Musk hozta a Tesla formáját

2018 harmadik negyedévben 80 ezer autót állított elő a Tesla, amelyből 53 ezer darab volt a vállalat új modellje. 2018-ban több mint 100 ezer darab Model S és Model X típst gyárthatnak.

Elon Musk nem véletlenül írta azt a hétvégén a Tesla dolgozóinak egy belső kör-e-mailben, hogy ha mindent megtesznek annak érdekében, hogy a negyedév utolsó napján is a lehető legtöbb Model 3 gördüljön le a gyártószalagról, akkor nagy győzelmet arathatnak, adja hírül a Portfolio.

A Tesla ugyanis közzétette hivatalos harmadik negyedéves gyártási számait, amelyből kiderült, hogy 80.142 autót állítottak elő, amelyből 53.239 darab volt a vállalat új modellje. Ez pedig azt jelenti, hogy a Tesla teljesítette a saját maga korábban adott előrejelzését és felülmúlta a legtöbb várakozást is. A kiszállítással viszont akadtak gondok, ráadásul Kínában jelentős importvámokkal kell szembenéznie a vállalatnak.

Egy évvel korábban kicsivel több, mint 25 ezer autót készítettek el 2017 harmadik negyedévében, vagyis jól halad a gyártás felpörgetése a vállalatnál.
Musknak igaza lett végül: ilyen számokra nem számítottak a Teslától

Érdemes a gyártási adatokat egy kicsit tovább boncolgatni, a Tesla ugyanis elmondta azt is, hogy a harmadik negyedév során összesen 53.239 darab Model 3, valamint 26.903 darab Model S és Model X futott le tőlük.

A Model 3 esetében ez több dolgot is jelentett:

A Teslának egyrészt sikerült teljesítenie korábbi vállalását, amely szerint a harmadik negyedév végére 50-55 ezer Model 3 készülhet el,
Másrészt viszont a harmadik negyedév utolsó hetében csupán 5.300 darab Model 3 legyártása történt meg, amely elmaradt a korábbi 6.000 darabos ígérettől.

A két másik, drágább modell gyártási számaival kapcsolatban pedig szint két dolgot kell kiemelni:

A Teslának sikerült belőlük többet gyártania, mint az előző negyedév során,
Jó úton halad a vállalat, az eddigi gyártási számok alapján úgy tűnik, hogy sikerül majd teljesíteni korábbi célját, amely szerint 2018-ban több mint 100 ezer darab Model S és Model X típust gyárthatnak.

A Tesla nem csak a gyártási, hanem a szállításai számait is közzé teszi minden negyedévben, így kiderült az is, hogy az amerikai elektromosautó-gyártó közel 83.500 járművet szállított le a harmadik negyedév során.

Ez több, mint amit vártak

A Model 3 harmadik negyedéves gyártási és szállítási számainak ismeretében kijelenthető, hogy a Teslának egy kivételével sikerült minden várakozást felülmúlnia a gyártás területén, míg a szállítás tekintetében az összes előrejelzésnél jobban teljesítettek.

Musknak igaza lett végül: ilyen számokra nem számítottak a Teslától

Kínában fel kell pörgetni az új gyár építését

A Tesla egyben jelezte azt is, hogy az egyre nagyobb méreteket öltő globális kereskedelmi háború hatására Kínában 40 százalékos importvámmal kell szembenézniük. A helyzet megoldása érdekében a vállalat menedzsmentje ígéretet tett arra, hogy felpörgetik majd a Sanghajba tervezett üzem építését.

A Teslának a gyártás felpörgetése után azonban a szállítási és logisztikai feladatok megoldásával gyűlt meg a baja. Ez a harmadik negyedéves számoknál is tetten érhető volt, hiszen a vállalat elmondta, hogy 8.048 darab Model 3 és 3.776 darab Model S és Model X szállítása kezdődött meg a harmadik negyedév végén, így ezek a járművek a negyedik negyedév elején jutnak majd szállításra. A Tesla ugyanakkor jelezte, hogy a helyzet rendezése, megoldása érdekében növelni fogják a közvetlen kiszállításokat a vásárlók otthonához vagy munkahelyéhez.

Nagy várakozás előzte meg a piacon a Tesla negyedéves gyártási számainak közzétételét, Elon Musk ugyanis korábban állította, ha sikerül a gyártást kellő mértékben felpörgetniük és a marzsok is érdemben emelkednek a Model 3 esetében, akkor a vállalat a harmadik negyedévben már nyereséges lehet. Néhány napja Musk elárulta, hogy nagyon közel állnak ahhoz, hogy végre nyereséges vállalat legyen a Tesla.

(Portfolio, 2018. október 2.)

 

Elon Musk három évig nem lehet a Tesla elnöke

Musk vehette az elnöki kalapját.

Alkut kötött az amerikai tőzsdefelügyelettel (SEC) Elon Mus és a Tesla. Musk és a cég is 20-20 millió dollár büntetést fizet, és Musk lemond a cég elnöki posztjáról - cserébe maradhat vezérigazgató. Ha nem állapodnak meg, és az SEC lefolytatta volna az eljárást, Musk a vezérigazgatóságot is bukhatta volna, írja a 444.hu.

Az SEC Musk egyik meggondolatlan tweetje miatt indított vizsgálatot bennfentes kereskedelem gyanújával. Musk augusztus 7-én posztolta, hogy "fontolgatom a Tesla kivonását 420 dolláros árfolyamon. A források biztosítottak". Vagyis azt, hogy visszavásárolná cége közkézen forgó részvényeit, hogy újra teljesen magántulajdonba vegye azt.

A megállapodás elég hirtelen fordulat a történetben, eddig úgy tűnt, hogy Musk harcolni fog az SEC vádjai ellen. A New York Times rálátó forrásai szerint Musk ügyvédei pénteken győzhették meg őt és a céget arról, hogy talán mégis érdemesebb lenne kiegyezni az SEC-vel.

A Times szerint az egész történet mögött Musk hiúsága állhat, aki a szívére vette, hogy a tőzsdén sokan a cég bukására játszottak, shortolták a részvényeket. Erre amúgy van ok játszani, a Tesla eléggé szenved azzal, hogy teljesíteni tudja hangzatos céljait, de egyelőre nem sikerült eléggé felfuttatnia a termelését, hogy teljesíteni tudja az igényeket. Emiatt kezdi elveszíteni korábbi előnyét is az elektromos autók gyorsan fejlődő és bővülő piacán, ahova 2018-ra gyakorlatilag minden nagy, hagyományos autógyártó is megérkezett a maga kifinomult, tökéletesre hangolt és optimalizált gyártókapacitásával, amivel a Teslával szemben képesek is termelési céljaik elérésére.

A Musk tweetjei után indult vizsgálat hatására amúgy a Tesla árfolyama zuhanni kezdett, pénteken például 14 százalékot esett - igazolva ezzel mindazokat, akik shortra játszottak a tőzsdén.

A mostani megállapodás értelmében a Tesla kvázi gyámokat nevez ki Musk mellé. Két független igazgatót is kineveznek a céghez, és a jövőben monitorozni fogják Musk kommunikációját a befektetőkkel. Az átláthatóság érdekében egy bizottságot is felállítanak, amely ellenőrizni fogja, hogy mikor mit hoznak nyilvánosságra a cégről, és azt is, hogy milyen érdekütközések lehetnek.

(444.hu, 2018. szeptember 30.)

 

Sanghajban épít üzemet a Tesla

Trump örülhet neki. 500 ezer darabos lesz.

Autógyárat épít Kínában a Tesla, a Reuters beszámolója szerint a Sanghajba tervezett üzemben évente 500 ezer darab gépjárművet készíthet majd az elektromos autógyártó, írja a Portfolio.

A Tesla a kínai hatóságokkal kötött megállapodása alapján szabad kezet kapott a gyár nyitásával összefüggésben, a tervezett üzem pedig a kutatás-fejlesztés és a gyártás mellett az értékesítési tevékenységet is elvégzi majd.

Az elektromos autógyártó hosszú tárgyalásokat folytatott a saját kínai autógyártó-üzeme felállítása érdekékben, amely lépéssel a cég megerősíthetné a piaci pozícióját a gyorsan növekvő kínai elektromosautók piacán és el tudná kerülni a Kínában az USA-ból importált gépjárművekre kivetett vámokat is. Az USA kínai termékekre kivetett importvámjaira válaszul, a kínai fél is szigorította az Amerikából importált gépjárművek importvámjait. A kínai importvámok emelése után pedig a Tesla is áremelésre kényszerült a kínai Model X és Model S típusai esetében.

A Reuters a gyárépítésre rálátó forrásokat idézve arról ír, hogy az üzem a Lingang-körzetben épülhet majd fel, a sanghaji Yangshan kikötő közelében. A Caijing magazin információi szerint a Tesla gyár pontos helyszínére vonatkozó döntés egyelőre nem született meg, és az üzem építési munkálatai a 2019 elején kezdődhetnek meg.

(Portfolio, 2018. július 10.) 

 

Luxusban tülekedik a Tesla

A Tesla Model S a luxuskategóriában lenyomta a Mercedest, és a BMW-t is. Európában.

Nagy gyomrost kaptak a Teslától a német prémiumgyártók, írja a Világgazdaság. A Tesla Model S a legfelső kategóriában megelőzte a Mercedes S-osztályú járműveit és a BMW 7-es sorozatát. Ez felér egy jól irányzott gyomrossal a német autógyártók számára – értékel az Automotive News Europe szaklap.

2017-ben a Tesla elektromosautó-gyártó Európában több darabot tudott eladni csúcsmodelljéből, mint a Mercedes, vagy a BMW. Ezt jelentette be az Automotive News Europe szaklap a Jato piackutató intézet adatai alapján.

A német prémium autógyártók számára az amerikai Tesla kihívása már régóta több mint kellemetlen. A középkategóriás autók piacán ugyan a kaliforniaiak még nem tudják megszorongatni a németeket, de a legjobban jövedelmező luxuskategóriában már simán elhódítják a német gyártók vagyonos vevőit.

A Tesla Model S autókból 2017-ben Európában 16 ezer darabot értékesítették, ami komoly, 30 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A német csúcsmodellek azonban sokkal nehezebben boldogultak – a Mercedes-Benz még növelni tudta az S-osztály értékesítését (3 százalékkal), összesen 13 ezer darabot adtak el belőle, a BMW 7-es sorozatának eladása viszont 13 százalékkal esett vissza 12 ezer darabra.

A kaliforniaiak a gyorsan növekvő SUV-piacon is támadnak, a Tesla Model X autóiból 12 ezret adtak el 2017-ben, amivel utolérték a Porsche Cayenne-t. És habár például a BMW X6-ot még nem hagyták maguk mögött, már elég riasztó a német autógyárak számára, hogy a kicsi, de „okos” márkák a hazai piacon legyőzhetik őket – jegyezte meg Filipe Munoz, a Jató piackutatója.

(Világgazdaság, 2018. február 20.)

 

Botladozik a Tesla gyártása

Az utóbbi időben rosszabb hírek is érkeznek a Teslától, főleg a Model 3 gyártásának akadályairól.

A Tesla eddigi fennállásának legrosszabb negyedévét jelentette 2017 harmadik negyedévéről. Az utolsó három hónapban a részvényesek 619 millió dollárt buktak az elektromos autókat gyártó cégen, írja az  Origo.

Egy évvel korábban az amerikai cég még 22 millió dolláros profittal zárt. A rekord veszteség hátterében az állhat, hogy a Tesla folyamatosan próbálta felgyorsítani a Model 3 gyártását, eddig sikertelenül. Még rosszabb hír a vevőknek és a cég támogatóinak, hogy az eddig 2017 decemberére ígért 5.000 jármű gyártása minden bizonnyal átcsúszik 2018-ra.

A Tesla saját bevallása szerint eddig 260 autót gyártott le a tervezett 1.500 helyett.

A Model 3 sikeressége kulcsfontosságú lehet a cég számára, mivel ez az autó jelentené a belépőjüket egy nagyobb, szélesebb körű piacra. A Model S - a Tesla csúcsautója - főleg a tehetősebb rétegeket célozza meg 70.000 dolláros árával, viszont a Model 3 fele ennyibe kerül, ezért hatalmas tömegeket is képes lehet vásárlásra ösztönözni.

Eddig pusztán Musk neve hallatán a befektetők képesek voltak komoly összegekkel támogatni minden ötletét. Azóta viszont a Tesla elérkezett abba a ciklusba, amikor a puszta ígéretekre már nem fognak vakon fejest ugrani a befektetők. A gyárnak ideje felmutatnia valami előrelépést a szép szavak mellé. Az első komolyabb teszten viszont, úgy tűnik, megbukhattak. A piac egyből reagált a negyedéves beszámolóra, és hamar 5 százalékot estek a Tesla részvényei.

Musk konferenciahívásban beszélt néhány elemzővel, akik arról faggatták, hogy mikor lesz képes az autógyára heti 10 ezer Model 3 leszállítására. Musk erre a kérdésre nem tudott válaszolni, ami nem csoda, hiszen jelenleg az 500 autó gyártásának sem érnek a közelébe. Az automatizált gyártási folyamat és az összeszerelés bonyolultságára hivatkozott, amikor arról kellett beszélnie, hogy miért késik ennyit a már idei évre beígért Model 3 sorozatgyártása.

Még meglepőbb, hogy Musk szerint a Teslának mérlegelnie kell, egyáltalán megéri-e ennyi pénzt befektetni a Model 3-ba, vagy inkább másra kellene összpontosítani.

Toni Sacconaghi,a Bernstein Research elemzője szerint a Tesla kezd kifogyni a tőkéből és lehetséges, hogy túl hamar vágták nagy fába a fejszéjüket.

Hozzátette, hogy ez volt az első alkalom amikor Musk nyíltan bevallotta, hogy a Teslanak fontos stratégia lépések között kell döntenie és választani a növekedés és a tőke között.

A Model 3-nak köszönheti a Tesla az egész 2017-es növekedését. Az "olcsó" elektromos luxusautó 50 százalékkal tornázta fel a cég részvényeit. Pedig már akkor sem tűnt kihívásmentes vállalkozásnak a tömeggyártás, hiszen a cég még sohasem gyártott le több mint 84 ezer autót egy év alatt. Még 2016-ban Musk arról beszélt, hogy a Tesla 200 ezer Model 3-ast fog legyártani a 2017-es év második felében. Idén márciusban már mutatkoztak az első jelei annak, hogy erre képtelenek lesznek, ezért csökkentették a számot 500 ezer egységre és a határidőt áttolták 2018-ra.

Az 500 ezer legyártott autó viszont nem kizárólag Model 3-as lesz, hanem ebbe a számba beletartozik a cég összes többi modellje is.

Az igazán nagy gyomros egy hónapja érkezett, amikor Musk elmondta, hogy hatalmas gondok vannak a gyártással és csak 260 autót sikerült elkészíteni. Az előző héten tovább tisztult a kép a Model 3 körül, de egyáltalán nem lett jobb. A saját méréseik alapján a gyáraik valahol heti 500 és 1.000 autó legyártására képesek, ez pedig jócskán elmarad az ígért 10 ezertől.

A Teslának már nem csak a Model 3-sal, hanem az önvezető autókkal is komoly gondjai vannak

A többfrontos háború egy másik harcterén is vesztésre áll a Tesla. Az önvezető autók piacán folytatott hadjáratukat is komoly csapás sújtotta.Több sajtóinformáció szerint is elvesztették az önvezető autók harvderéjért felelős gyártót: az Nvidiat. 

Elon Musk nemrégiben célzott arra, hogy a cég más utat választ az önvezető autókat működtető hardverek terén. Eddig az Nvidia szuperszámítógépeit szerelték be a járműveik nagy részébe, de kiderült, hogy azok a rendszerek nem bizonyultak elég erősnek ahhoz, hogy átmenjenek a szigorú vizsgákon. Bár a robotpilóta szoftverét a Tesla gyártja, de az Nvidia kulcsfontosságú partnere volt.

Korábbanl több hír is bejárta a külföldi sajtót, miszerint a Tesla Jim Keller vezetése alatt, teljesen önhálóan szeretné legyártani a robotpilóta működéséhez szükséges elemeket. A Tesla előző évben kezdte el használni az Nvidia hardverét, miután szakítottak a korábbi beszállítóval, a Mobileye-val.

A Tesla már most úgy árulja az autóit, hogy azokba be van építve a robotpilóta. Musk elmondta, hogy amint a rendszer legális lesz és átesik minden vizsgálaton, a tulajdonosok képesek lesznek némi pénzért cserébe aktiválni a funkciót autójukban. Legutóbb viszont már arról beszélt, hogy a jelenlegi hardver valószínűleg nem fog megfelelni az előírásoknak, ezért gyakorlatilag használhatatlan.

A Market Watch megemlíti, hogy hivatalos közleményt sem a Tesla sem pedig az Nvidia nem adott ki az ügyről, viszont nagyon úgy tűnik, hogy a két cég külön utakon folytatja a jövőben.

Irány Kína

Ha mindez nem lenne elég, Musk további nyomást helyez a cégre azzal, hogy három éven belül Kínában is szeretné megkezdeni az autók gyártását. A cég pénztárcáját viszont komolyan leterheli a Model 3, ezért nem biztos, hogy jó ötlet további tőkét fektetni egy teljesen kiaknázatlan területbe addig, amíg nem rendeződnek a gyár már meglévő gondjai.

A Tesla a tervek szerint évente néhány 100 ezer autót szeretne legyártani az ázsiai országban, arról azonban nem esett szó, hogy mindezt hogyan tervezik, hiszen jelenleg ezt a mércét még egyszer sem sikerült megugraniuk. A szakértők szerint a Tesla túl hamar és túl nagy összegeket költ el annak érdekében, hogy felzárkózzon a világmárkák közé, és ennek hatására csúszik bele egyre több homokszem a gépezetbe.

(Origo, 2017. november 3., Balogh Tamás Márk írása)

 

Betörte a kirakatot a Tesla Model 3

Kell rá várni másfél évet. 355 kilométeres hatótávval. 400 ezer előrendelés: csak győzzék gyártani.

Elon Musk elektromos autós cége, a Tesla 2017 júliusának végén mutatta be új autóját, a nagyon várt Model 3-at. A technikai részletek lényege, hogy a 355 kilométeres hatótávú és 210 kilométer per órás maximum sebességre képes alapmodell 35 ezer dollárba (9 millió forintba) kerül, írja az Index. Ez olyan ár, ami várhatóan áttöri azt az árérzékenységi küszöböt, amikor már a egyre több vásárló elkezdhet egy Tesla vásárlásán gondolkodni. (Később jön majd egy nagyobb akkus, 44 ezer dolláros változat is, az egy töltéssel 500 kilométert fog tudni megtenni, maximum 225 kilométer per órával.)

A Model S kistestvérének egyik fő újdonsága, hogy minden eddiginél letisztultabb, minimalista irányítófelületet kapott: a kormány és az arra rakott pár gomb mellett egyetlen 15 hüvelykes kijelzőn vezérelhető minden. Bevallottan azért, mert úgy készülnek a cégnél, hogy az autó úgyis egyre önállóbb lesz, és egyre kevesebbet kell majd vezetés közben nézegetni a kijelzőt. Bár hardveresen készen áll az önvezető üzemmódra az új modell, a Model S-sel ellentétben nem kapta meg alapfelszerelésként a cég már gyakorlatban is használt, Autopilot nevű, részben önvezető szoftverét, ez még külön 5 ezer dollárba (1,3 millió forint) kerül.

A Model 3-tól mindenesetre nagyon sokat várnak az elemzők, sokan egyenesen az autózás forradalmának katalizátorát látják benne, egyebek mellett az új autó technológiai újításai és üzleti modellje miatt. E szerint a Model 3 lehet a Tesla “iPhone-pillanata“, a termék, amellyel a cég tömegeket ér el, és közben az egész termékkategóriát egy csapásra megújítja és felrázza.

Az autózás iPhone-ja

Az iPhone-párhuzam lényege, hogy a Model 3 úgy segíthet elterjeszteni az elektromos és később az önvezető autókat, miként az első iPhone az okostelefonokat: fontos szerepet játszott abban, hogy a mobilok egyre inkább átveszik a számítógépek szerepét az életünkben.

A Tesla és a (tíz évvel ezelőtti) Apple közötti hasonlóságok már a felszínen is jelentkeznek. Mindkét cég a maga területe emblematikus szereplője, és mindkettőt egy karizmatikus vezető emelte ebbe a kitüntetett státuszba – még ha Steve Jobs és Elon Musk stílusa nehezen is állhatna távolabb egymástól. És ha tényleg sikerülne “az autós világ iPhone-jává“ válnia, a Teslát is végeláthatatlan sorban követhetik majd az imitátorok. Az érdekesebb párhuzamok viszont azért túlmutatnak ezen.

Ahogy az iPhone se a világ első okostelefonja volt, a Model 3 se az első megfizethető elektromos tömegautó (a Chevrolet Bolt vagy Opel Ampera-e például már 2016-ban megjelent, még ha nem is mindenhol fogy túl jól). A Tesla viszont nem csak autót, hanem egyben teljes ökoszisztémát is kínál, egyelőre persze főleg az Egyesült Államokban: a saját Supercharger töltőállomás-hálózatát, az autóval összeköthető, Powerwall nevű napenergiát tároló fali akkut, vagy az annak töltésére is alkalmas napelemeket. Ezzel válik a mindig is Musk-közeli SolarCity napelemgyártó felvásárlása a stratégia szerves részévé.

A legérdekesebb párhuzam talán a két cég technológiai paradigmaváltása közé vonható. Az autók napjainkban zajló fejlődése a mobilok elmúlt évtizedbeli átalakulására emlékeztetnek. Ma ott járunk az autóiparban, ahol a kétezres évek elején a mobiltelefonok gyártói tartottak: a hagyományos interfészt próbálták különféle módokon összeházasítani az új lehetőségekkel. Ebből születettek akkoriban az olyan fura hibridek, mint a gombos-kihajtható képernyős Nokia 9500.

Most az autókból kezdenek eltűnni a gombok, és a Model 3-mal a Tesla lépte meg azt, amit a mobiloknál az Apple éppen tíz éve, az első iPhone-nal: teljesen érintőképernyőre állt át, és a kezdeti vadhajtásokat levagdosva radikálisan leegyszerűsítette a kezelőfelületet, egyetlen kijelzőre. Na meg a gombok mellett nem mellékesen a hagyományos kocsikulcsnak is annyi, a Model 3-ban az ajtónyitástól az indításig mindent a telefon intéz. 

További hasonlóság, hogy a mobilokon az Apple terjesztette el a ma már megszokottnak számító rendszeres szoftverfrissítéseket, ma pedig a Tesla az egyik úttörője annak a trendnek, hogy az autók fedélzeti szoftvere is folyamatosan és automatikusan frissül a netkapcsolaton keresztül. Ez egyrészt azért fontos lépés, mert így gyorsabban elterjesztheti a legfrissebb megoldásokat. Az Apple alkalmazásboltja se volt rajta induláskor a mobilokon, aztán egyszer csak egy frissítéssel megérkezett, és teljesen új világot nyitott ki a már használatban lévő iPhone-okon is – ahogy korábban az Autopilotot is utólag kapcsolta be a Tesla az előző modellnél. Ha a jövőben a ma még csak félautomata Autopilot teljes értékű önvezető megoldássá válik, ezt a korábban vásárolt autók is megkaphatják egy egyszerű szoftverfrissítéssel. Másrészt biztonsági szempontból se jön rosszul, ha minél gyorsabban be lehet foltozni egy-egy sebezhetőséget.

Musk mestertervének pedig része az is, hogy az önvezető autóikat a tulajdonosok bedobhassák a közösbe, hogy ha napokig nem használják, akkor a holtidőben pénzt kereshessenek azzal, hogy fuvarokat teljesít, amíg ők alszanak, nyaralnak vagy épp dolgoznak.

Az iPhone-párhuzamot olvasva joggal lehet az az első gondolat, hogy azért elég vicces egy állítólagos népautót egy luxustelefonhoz hasonlítgatni. Az Apple-Tesla párhuzam propagálói szerint viszont úgy érdemes nézni a dolgot, hogy az iPhone-nal az Apple gyakorlatilag egy számjeggyel olcsóbban adott egy Apple-számítógépet, mint amennyibe addig egy MacBook került. Önmagában a Model 3 se kifejezetten olcsó, de a Tesla úttörő technológiáját viheti el a korábbinál sokkal több embernek, egyúttal általában az elektromos okosautók terjedésének is lökést adva.

Fog ez menni, csak győzze a gyár

Az elemzők szerint a Model 3 az eddigi évi egymilliósról négymilliósra bővíti a Tesla elérhető piacát. A Loup Ventures befektetőcég elemzője viszont jóval bátrabb becslést adott, az ő számításaik szerint csak Észak-Amerikában évi 11 millió autót is eladhat a cég. Már ha bírja gyártási kapacitással.

Egyértelműnek tűnik ugyanis, hogy a gyártási kapacitás lesz a szűk keresztmetszet. A Tesla korábban is futott már bele gyártási nehézségekbe, a Model 3-ból pedig már a megjelenése előtt több mint 400 ezren rendeltek elő, közülük sokan jövő nyáron kerülhetnek csak sorra. A már gyártásban lévő Model S és X a megrendelés után már egy-két hónappal átvehető, de Musk szerint ha valaki most rendel az új Model 3-ból, jövő év vége felé juthat majd hozzá.

2016-ban beindult a Panasonic-kal közös óriási akkugyár, a nevadai Gigafactory, de még mindig nem érte el a csúcskapacitását, vagyis az évi egymillió akkut. Musk szerint még további két-három hasonló óriásgyárra lesz szükségük a közeljövőben. A Model 3 bemutatóján azt mondta, a kezdeti cél elérni a heti ötezer autós gyártási tempót, 2018 év végére pedig ezt is megdupláznák. Bár 2016 összesen csak 84 ezer autót adtak el, 2018-ban már fél-, 2020-ra pedig egymilliót gyártanának, és ehhez jön még a Powerwall, és az olyan beruházások, mint a nagy figyelmet kapó ausztráliai akkutelep.

(Index, 2017. augusztus 6.)

 

A Tesla egyre erősebb

Folyamatosan hízik a Tesla piaca.

Úgy vitték a Teslákat, mint a cukrot, írja a Portfolio. A Tesla 25 ezer járművet értékesített 2017 első negyedévében, amely új rekord volt. A Tesla Model S-ből 13.450 darab, míg a Model X-ből 11.500 darab fogyott.

A gyártás is rekordszintre emelkedett, az első negyedévben 25 ezernél is több Tesla készült. Az eladási adatokat látva jó esély van arra, hogy teljesüljön Elon Musk, a Tesla vezérének 2017 első félévére előrevetített célja, vagyis 47-50 ezer autó értékesítése.

(Portfolio, 2017. április 3.)

Dacia: mint a Merkur-nál

4-6 hónapot kell várni az új Daciára. És negyedével nőhet a piaca nálunk.

4-6 hónapot kell várni az új Daciára. És negyedével nőhet a piaca nálunk. ₪₪₪

A magánszemélyek körében népszerű Dacia az 2019-ben 25 százalékos növekedést tervez, írja a Napi.hu. A magyar piacon eladott autók többsége benzines. Az elektromos Dacia pedig rövid távon lesz elérhető Magyarországon.

Az egyik legnépszerűbb autómárka a magyar piacon a Dacia, részben a relatív alacsony árak miatt. Különösen jól áll a márka a magánszemélyek piacán. A július végéig eladott 5.655 Daciának a 70 százaléka - összesen 3.961 darab - jutott magánszemélyekhez.

Ezzel az eredménnyel a Dacia a második a magánszemélyek vásárlásait nézve, előtte áll a Suzuki 5.894 darabbal, mögötte pedig az Opel, amelyből 3.749 darabot vettek a magánszemélyek a Datahouse statisztikái szerint. A Daciák közül a terepjáró (vagy SUV) kategóriába tartozó Duster a legkedveltebb, ebből több mint 1.700 darabot vettek a magánszemélyek.

Megkérdeztük a Dacia importőrét, hogy a nagy kereslet nyomán mennyit kell várni egy-egy új autóra, a cég egyúttal ismertette az idei terveit is. A megrendelt gépjárművek szállítási ideje modelltől függetlenül körülbelül 4-6 hónap, de amennyiben vannak készleten is autók, a legnépszerűbb extra csomagokkal, ezek azonnal elvihetőek. A magyar piacon eladott Daciák 20 százaléka dízelmotoros, a négykerék-meghajtású Dusterekhez jellemzően ezt választják.

A Dacia az idén összesen 10 ezer új autó eladásával számol, ami 25 százalékos növekedésnek felelne meg éves szinten. Az importőr elárulta azt is, hogy bár a gyártónak lesz tisztán elektromos autója, de a villanyautó bevezetése, értékesítése hazánkban nem szerepel a cég rövid távú tervei között.

(Napi.hu, 2019. augusztus 14.)

 

Talán a Clio és a Zoe

Rosszabbul megy 2019-ben a Renault-nak.

Csökkent a Renault járműeladása 2019 első hat hónapjában részben a globális autóeladások visszaesése miatt, azonban a cég azzal számol, hogy a hamarosan megjelenő új termékeivel sikerül mérsékelni a veszteségeit a főbb piacain - írja a Napi.hu az MTI nyomán.

A Renault 1,94 millió járművet adott el a június végével záródott idei fél évben, ami 6,7 százalék csökkenés a korábbi 2,08 millióhoz képest. Az idei első hat hónapban a globális járműeladás nagyobb mértékben, 7,1 százalékkal zsugorodott.

A Renault márkából az eladás 11,5 százalékkal esett az első fél évben, amikor viszont a cégcsoporthoz tartozó olcsóbb kategóriájú Dacia eladása 4,5 százalékkal nőtt, az orosz Ladáé pedig 6,8 százalékkal bővült.

A cégcsoport értékesítése nem változott az első hat hónapban az amúgy zsugorodó európai piacon. Az Afrikát, a Közel-Keletet és Indiát magába foglaló térségben 27,7 százalékkal esett az értékesítés elsősorban azért, mert az amerikai szankciók miatt kényszerűségből el kellett hagyni az iráni piacot 2018-ban. Az eurázsiai övezetben, benne Oroszországgal az eladás 5,2 százalékkal esett, az amerikai kontinensen pedig 3,9 százalékkal zsugorodott.

A Renault a helyzet javulását várja a második fél évben az új Clio és a Zoe elektromos autók frissített változatának értékesítésétől.

(Napi.hu, 2019. július 16.)

 

Jön az új Clio

Itt van Európa kedvenc kisautójának új változata, a Renault Clio.

A Renault Clio külseje alig, az utastere annál többet változott, és már hibrid is lesz belőle, írja az Origo, Gulyás Péter összeállítása.

FORRÁS: RENAULT

A Renault Clio előző, negyedik szériája nagy sikert hozott a Renault-nak: már az első évében, 2013-ban sikerült 275 ezret értékesíteni belőle, aztán később ez a szám tovább nőtt, tavaly például már 365 ezer fogyott,Európában csak a Volkswagen Golfból adtak el többet.

Nem csoda, hogy fokozott várakozás kíséri a márciusi Genfi Autószalonon bemutatkozó utódot, amelyről több mint egy hónappal a világpremier előtt hivatalos képeket és információkat adott ki a Renault. Az új Clio hossza 4.048 mm, ami 14-gyel kevesebb a régiénél, a magasság 30 mm-t csökkent, a tömegéből 22 kilót adott le.

Azért hasonlít

A feltűnő hasonlóság miatt az ötödik generációcsak ráncfelvarrásnak tűnik, pedig vadonatúj konstrukció,egyetlen karosszériaelem sem egyezik a régiekkel. Azért nem változtattak jelentősen a dizájnon, mert a Renault-nál úgy vélik, az előd sikerében nagy szerepet játszott a tetszetős forma. Laurens van den Acker, a Renault dizájnigazgatójának az volt az első munkája a cégnél, ezért érthető, ha ragaszkodik a bevált vonalvezetéshez.

Van den Acker bevallotta, hogy az új Clióval töltött idejének 70 százalékát nem a külső, hanem az utastér megújításával töltötte, amire szükség is volt, mertaz előző Cliót sok kritika érte a gyenge minőségű anyagok és a kusza formák miatt.Ezúttal a jól látható és könnyen elérhető helyekre végre puha anyagokat tettek, a keményeket ügyes tervezéssel a lehető legjobban eldugták.

Az érintőképernyő már nem a műszerfal része, hanem különálló elem, ami jobban néz ki, és illeszkedik a mai trendekhez FORRÁS: RENAULT

Az áttervezett, jobb oldaltartású ülések háttámlája karcsúbb lett, ígya hátul ülők lábtere 26 mm-rel nőtt mega 6 mm-rel csökkentett tengelytáv ellenére is. A 26 literrel megnövelt csomagtartó mérete a hátsó ülések helyzetétől függően 330-391 liter között változhat, utóbbi a kiskategória legjobb értéke.

Megtolták a technológiát

Szerencsére a túldizájnolt, nehezen leolvasható műszeregység már a múlté, ezúttal egy 10 colos digitális műszerfal helyettesíti az analóg órákat, a jó felbontású képernyő megjelenítési stílusa többféle lehet.

FORRÁS: RENAULT

Mivel öt régi Clióból négy a feláras, nagyobb érintőképernyővel talált gazdára, ezúttala kategória legnagyobb, 9,3 colos érintőképernyőjét építik beközépre, továbbra is függőleges pozícióban. Nemcsak a fényerőn, a felbontáson és a kontraszton javítottak, hanem tükröződésgátló bevonattal is ellátták az óriáskijelzőt.

Végre rájöttek a Renault-nál, hogy a klímát egy mozgó autóban vezetés közben nem szerencsés az érintőképernyőről vezérelni, ezért ehhez újra fizikai kapcsolókat kapott a Clio: az új Dacia Dusterből ismerős, kijelzőket tartalmazó tekerőgombok az érintőképernyő alatt kaptak helyet. Megjelentek a 2-es szintű önvezető rendszerek,a Clio képes lesz önállóan tartani a sávot és a távolságot, de parkolni is tud majd.

Benzines: csak egyliteres

A motorkínálatban az egyliteres, 65 és 75 lóerős háromhengeres szívó alapmotor mellett az ugyanekkora turbós is megjelenik 100 és 130 lóerővel, de a Daimlerrel fejlesztett 1,3-ast hiába keressük. Dízelből a továbbfejlesztett 1,5 literes dCi-t lehet majd választani 85 és 115 lóerővel.

A vadonatúj hibrid hajtáslánc érkezése 2020-ra várható, ebben egy 90 lóerős benzines és egy 40 lóerős villanymotor dolgozik majd, városban főleg az utóbbi kap szerepet. Tisztán elektromos Clio nem lesz, mert az vevőket venne el a Zoétól.

A hibrid Clio 1,3 kWh-s akkumulátorát az ősszel érkező új Capturban állítólag egy 9,8 kilowattórásra cserélik, így az a modell lesz az első konnektoros plugin hibrid a kis SUV-ok között.

Az új Clio értékesítése 2019 szeptemberében indul.

(Origo, 2019. január 29., Gulyás Péter írása)

 

Dacia: ilyen még nem volt

Csúcson zárt 2018-ban a Dacia.

Eddigi legjobb évét zárta 2018-ban a Renault csoporthoz tartozó román Dacia autógyár, amely az előző évinél 7 százalékkal több, összesen 701 ezer darab gépkocsit értékesített 2018-ban, írja a Napi.hu az MTI nyomán.

A cég közleménye szerint az export 5,5 százalékkal nőtt. A legyártott gépkocsik közül 511 ezret Európában értékesítettek, ezzel a Dacia a 14. helyre jött fel az európai autógyártók rangsorában, és jelenleg 2,9 százalékos részesedése van az európai autópiacon, ami 0,27 százalékpontos növekedés a 2017-es eredményhez képest.

Rekord számú Daciát értékesítettek 2018-ban Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban, Lengyelországban és Belgiumban, Németországban pedig a cég megközelítette a 2009-ben elért eladási rekordját.

A román piacon közel 55 ezer Dacia márkájú gépkocsit értékesítettek, 26 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. 

A Dacia valamennyi modelljéből többet adtak el 2018-ban, mint 2017-ben, de a legnagyobb mértékben a megújult Duster hobbiterepjáró járult hozzá a növekedéshez: ebből 13 ezer darabbal többet értékesítettek mint elődjéből.

A Daciát 1999-ben vette át a Renault-csoport és 2004-ben dobta piacra első modelljét, a Logant, megalapozva a román autómárka fejlődését az európai piacon.

(Napi.hu, 2018. janár 18.)

 

Megtorpant a Renault

A Renault 2018 harmadik negyedéves eladásai a vártnál nagyobb mértékben csökkentek.

A feltörekvő piacokon esett nagyobbat a francia márka. Emellett több ország valutájának leértékelődése is rontotta a francia autógyártó eredményeit, írja az Origo. 

A cég autói iránt visszaesett a kereslet olyan nagy piacokon, mint Törökország, Argentína és India, Iránban pedig a perzsa állammal szemben életbe léptetett szankciók miatt felfüggesztették a tevékenységüket. A Bloomberg elemzése kiemeli, hogy mindezeken túl a helyi valuták gyengülése szintén betett a Renaultnak, ilyen volt a brazil, vagy az orosz nemzeti valuta gyengülése, valamint a török líra mélyrepülése is.

Emellett a hatalmas kínai piacon is kénytelenek voltak lefelé módosítani az előrejelzéseiket. A világ legnagyobb piacán a korábbi 5-tel szemben már csak 2 százalékos bővülést prognosztizálnak 2018 egészére. Az új emissziós szabályok bevezetése pedig bizonytalanságot idéz elő az európai kereslet alakulásában az év hátralévő részére.

A társaság árbevétele a harmadik negyedévben összességében 6 százalékkal, 11,5 milliárd euróra csökkent. Kiszűrve az egyes fejlődő piacokon az adott nemzeti valuták leértékelődéséből keletkezett veszteséget, akkor a kép valamennyivel kedvezőbb: ebben az esetben 1,4 százalékos volt a visszaesés.

(Origo, 2018. október 24.)

 

Mercis kurblit kap a Dacia Duster

Kurblit? Á, dehogy! Motort, igaz, kicsit gyengébbet. ₪₪₪

A Mercedes és a Renault közösen fejlesztett turbós benzinmotorja néhány hónapon belül kiszorítja a korábbi turbómotorokat a teljes Renault, Nissan és Dacia palettán. Ám azt azért igyekeztek elkerülni, hogy teljesen ugyanazt a motort kapjuk mondjuk egy Nissan Qashqaihoz, egy A osztályú Mercedeshez és egy Dacia Dusterhez.

Alighanem ezért kap a Dacia tíz lóerővel gyengébb változatokat az új motorból, mint a többi márka. A Dusterbe legalábbis egy 130 lóerős és 240 Nm csúcsnyomatékú, valamint egy 150 lovas és 250 Nm maximális nyomatékú változat érkezik, de ezek is erősebbek, mint bármely utcai Dacia bármely motorja volt eddig. Első körben a Daciánál 1.3 Tce-nek nevezett négyhengeres csak fronthajtással lesz kombinálható, az összkerék-hajtású kivitel csak a jövő év közepére várható.

A Duster az új motorokon kívül most korszerűbb fedélzeti számítógépet kap, más frissítések azonban nem lesznek – jó indok sem lenne rá, hisz a Dacia terepjáró amúgy egész friss modell, tavaly ilyenkor tartották a világpremierjét.

 (Totalcar, 2018. október 5.)

 

Megtolnák a Daciát

Nagyobb gyárat akar a tulaj Renault. Romániában hátrány az autópálya hiánya. ₪₪₪

A francia Renault egymillióra növelné az évente gyártott Dacia gépkocsik számát, ami azt jelenti, hogy mintegy 300 ezerrel bővítené a mostani kapacitását - írja a Napi.hu a román Ziarul Financiar nyomán.

A gazdasági újság elektronikus kiadása szerint a francia gyártó vezetői először helyezték kilátásba az elmúlt években, hogy bővíthetik a dél-romániai Mioveni-ben működő Dacia üzem gyártási kapacitását. Legutóbb 2010-ben volt hasonló fejlesztés - szemlézi a lap cikkét az MTI.

A romániai üzem mellett azonban versenyben vannak a francia vállalat marokkói telephelyei is, hiszen Dacia járműveket Tangerben és Casablancában is gyártanak.

Az újság Marc Susst, a Renault csoport alelnökét idézte, aki elmondta: még nincs eldöntve, hogy melyik telephelyen lesz kapacitásbővítés, amit a "következő évekre" terveznek. Az alelnök szerint nagyon fontos szempont lesz a versenyképesség.

A lap emlékeztetett, hogy a francia járműipari vállalat a romániai és a tangeri üzemében jelenleg 350-350 ezer Daciát gyárt évente, a casablancaiban pedig 60 ezret szerelnek össze.

A romániai üzem versenyképességét csökkenti, hogy jelenleg nincs autópálya összeköttetés a Déli-Kárpátokon keresztül, ami növeli az exportálási költséget, a romániai üzem ugyanis 90 százalékban kivitelre dolgozik. A Dacia fő piacai Nyugat-Európában vannak.

A román hatóságok már többször megígérték a Pitesti-Nagyszeben autópálya megépítését, de a lap szerint várhatóan 2020-ig sem fog elkezdődni a kivitelezés, ami csökkenti a romániai üzem versenyképességét és kihatással lehet a francia gyártó kapacitásbővítési döntésére. A lap egymilliárd euróra becsülte a Renault tervezett fejlesztését.

(Napi.hu, 2018. október 3.)

 

Csúszik a Dacia

Tovább csökkent a román autógyártás, csúszik hátrafelé a Dacia.

2017 első három negyedévében 3 százalékkal kevesebb, 232 ezer járművet gyártott a francia Renault tulajdonában levő Dacia, amely a legnagyobb gépkocsigyártó Romániában, írja a Napi.hu az MTI nyomán.

A dél-romániai mioveni üzemben a Dacia Duster modellből gyártottak a legtöbbet, 143 ezer darabot, második helyen a Sandero áll 33 ezer darab járművel.

A Dacia 2016 az első három negyedévében 239 ezer darab járművet szerelt össze, hét és félezerrel többet. 2016-ban egész évben 320 ezer darab járművet állítottak elő.

Romániában az amerikai Ford és a brassói Roman tehergépkocsi üzem gyárt még járműveket. Az amerikai cég craiovai üzemében 2017 első nyolc hónapjában 40 százalékkal több, 41 ezer darab járművet szereltek össze az előző év azonos időszakhoz mérten, amikor 29 ezer járművet állítottak elő. A brassói Roman tíz tehergépkocsival járult hozzá a román gépkocsigyártáshoz.

2016-ban - egész évben - 7 százalékkal, 359 ezer darab autóra csökkent a román járműgyártás.

(Napi.hu, 2017. október 9.)

 

A Duster megy, a Dacia kevésbé

Nagyot esett a Sandero és a Logan.

2017 első fél évében 170 ezer darab járművet gyártott a Dacia Romániában, ami 4 százalékkal kevesebb az előző év hasonló időszakához képest, amikor 178 ezer autót állított elő, a román autógyártók szövetségének (ACAROM) adatai szerint, számol be a Világgazdaság.

Egyedül a Duster modellnél jegyeztek növekedést, amely a Dacia legkeresettebb autója. Ebből 106 ezer darabot gyártottak, ami 2,5 százalékos növekedés tavalyhoz mérten. A Sandero modell gyártása 18 százalékkal, a Logané 21 százalékkal esett vissza.

2017-ben a Dacia kivált a román autógyártók és -importőrök egyesületétből (APIA), amelyhez tartozik az amerikai Ford és a brassói Roman tehergépkocsi gyár. Az APIA június második felében közölte, hogy az első öt hónapban a Ford és a brassói Roman 12 százalékkal több, 23-24 ezer darab járművet gyártott.

2016-ban 7 százalékkal csökkent a román járműgyártás 2015-höz képest, így összesen 359 ezer darab járművet gyártottak, ebből a Dacia 320 ezret, az amerikai Ford közel 39 ezret.

(Világgazdaság, 2017. július 7.)

 

Húzott a Dacia Duster

Vitték rendesen 2016-ban is, 190 ezer darab fogyott belőle, de nem Romániában.

Az Automobile Dacia 2016-ban 5,3 milliárd euróra növelte kereskedelmi forgalmát, ezzel megerősítette vezető helyét a romániai cégek rangsorában, írja a Világgazdaság, a Renault-Nissan csoporthoz tartozó cég közleménye nyomán.

A Daciának úgy sikerült 2016-ban az előző évinél 8 százalékkal nagyobb forgalmat és (kétszázalékos növekedést jelentő) 101 millió eurós nettó nyereséget elérnie, hogy valójában kevesebb autót gyártott, mint 2015-ben. Minden eddiginél jobban fogyott ugyanis a márka legdrágább modellje, a Duster hobbiterepjáró, amiből mintegy 190 ezret értékesítettek, 20 ezerrel többet, mint 2015-ben.

A 2010 óta gyártott SUV karrierje a végéhez közelít (az idén év végén ugyanis újabb Duster-modelleket dobnak piacra), 2016-ban azonban a romániai autógyár kapuján kigördült több mint 320 ezer jármű csaknem 60 százaléka Duster volt. A cég kereskedelmi forgalmának 90 százalékát az export adja: a Dacia 2016-ban az előző évinél 8 százalékkal több (109 ezer) autót értékesített az EU-ban, közel 3 százalékos piaci részesedést érve el, de afrikai és ázsiai piacokon is nőtt a kereslete a román márkának.

Romániában viszont feleannyi autót sem tud eladni a Dacia, mint a 2008-as válság előtt. Az új autók román piaca csak töredéke a nyugatról behozott használt járművekének, amelyeket semmilyen adó nem terhel.

A francia csoport 2016-ban újabb csaknem 200 millió eurót fektetett be Romániában, ebből 175 milliót a Dacia-üzemek korszerűsítésére, az új Logan, Logan MCV és Sandero modellek gyártósorainak kialakítására. A Renault romániai beruházásai 2000 óta mintegy 2,5 milliárd euróra rúgnak. A romániai autógyár 2016-ban 14 ezer alkalmazottat foglalkoztatott. A Dacia 2013-ban jutott az élre a legnagyobb romániai cégek rangsorában, megelőzve az OMV-Petrom olajvállalatot, amely 2016-ra 3,6 milliárd eurós kereskedelmi forgalmat jelentett.

(Világgazdaság, 2017. április 26.)

 

Jól tolja a Renault

Vitték a Dustert és a Kwidet.

Kifejezetten erős volt 2016 a Renaultnál, mivel a francia autógyártó minden fontosabb autóipari térségben növelte piaci részesedését. Ebben nagy szerepe volt az új, továbbá az alacsonyabb árkategóriában versenyző modelleknek, mint a Duster és a Kwid, összegzi a Portfolio.

A francia autógyártó tavaly összesen 3,2 millió járművet adott el, ami 13 százalékkal több, mint 2015-ben. A növekedés motorja az Afrika, Közel-Kelet, India régiók és Ázsia volt, de jól mentek az európai eladások is.

A Renault rekord árbevételt és profitot ért el 2016-ban, elsősorban a megújult modellpaletta révén. Az árbevétel 13 százalékkal 51 milliárd euróra, az adózott eredmény pedig 21 százalékkal 3,4 milliárd euróra emelkedett. Az eredmények jobbak lettek, mint amire az elemzők számítottak, mind az az árbevételnél, mind a pénzügyi eredménynél.

A francia autógyártó arra számít, hogy 2017-ben 1,5-2 százalékkal nőnek a gépjármű eladások világszerte, ezen belül Kínában 5, Indiában pedig 8 százalékkal bővülhet, miközben Brazíliában és Oroszországban stabilizálódhat az autópiac.

A Renault terveiben az szerepel, hogy 2017-ben tovább nő a cég árbevétele és pénzügyi eredménye. A középtávú tervben az szerepel, hogy az árbevétel 70 milliárd euróra emelkedik.

(Portfolio, 2017. február 10.)

 

Dagad a Renault bukszája

Az új modellek hozták a nyereséget.

Másfélszeresére, 2,8 milliárd euróra nőtt a Renault–csoport nyeresége 2015-ben, elsősorban új modelljei kedvező fogadtatása nyomán. A francia autógyártó forgalma eközben 10 százalékkal 45 milliárd euróra bővült. A jó eredmények közepette ugyanakkor az AvtoVAZ vesszőfutása 620 millió eurós veszteséget okozott, az abban 37 százalékos tulajdonrésszel rendelkező franciáknak. A Ladákat gyártó vegyescég pedig az orosz piac megroppanása miatt további tőkeinjekcióra szorul, erről a Renault tárgyalásokat folytat a többi tulajdonossal.

A Renault 225 millió eurós értékleírást hajtott végre az AvtoVAZ pakettnél, így az már csak 96 millióval szerepel a könyveiben. A Renault semmilyen jó hírt nem vár 2016-ban Oroszországból, ahogy másik nagy piacáról, Brazíliából sem, ahol újabb 6 százalékos forgalomcsökkenést hozhat számukra a recesszió. A két nehéz piac ellenére a Renault 2016-ban mind forgalmát, mint profitját növelni szándékozik.

A Renault sikerében nagy szerepet játszott az új Captur és Kadjar városi terepjárók (SUV) mellett a felfrissített Trafic kisáruszállító, valamint a Dacia Logan. A modellváltásnak azonban ára is volt: 379 millió eurós kedvezménnyel tudták csak kisöpörni meglévő raktárkészleteiket a franciák, de az Euro6-os motorszabvány is magas költséggel járt. A dízelbotrány, ami januárban a Renault Captur modelljét is elérte, az idei teljesítményen ejthet foltot.
(Világgazdaság, 2016. február 12.)
 

Megtömte zsebét a Renault 2014-ben

Az üzemi eredménye 30%-kal nőtt, az árbevétel viszont nem mozdult.

2014-ben a Renault árbevétele nem nőtt az előző évhez képest, hiszen a kimutatott 0,3 százalék forgalomemelkedés nem nevezhető piacbővülésnek. Ez a bevétel egyébként 41,1 milliárd euró volt, ami az elemzők előrejelzésétől valamelyest elmaradt (ez 41,25 milliárd euró volt). Sokat vettek az alacsonyabb árkategóriájú Dacia modellekből, miközben az orosz, valamint a latin-amerikai piacokon visszaesett a kereslet a francia gyártó autói iránt.

Alaposan, 30 százalékkal nőtt ugyanakkor a harmadik legnagyobb európai autógyártó nyeresége 2014-ben. Az 1,6 milliárd eurós üzemi eredmény jóval több mind az egy évvel korábbi 1,2 milliárdnál, mind pedig a várt 1,4 milliárd eurónál.

Tervezi a Renault az osztalék emelését is, erről a soron következő közgyűlésen döntenek a részvényesek. A Renault tervei szerint az előző évi 1,7 euróról 1,9 euróra emelkedne az egy részvényre jutó osztalék, ami így 2,5 százalékos osztalékhozamnak felel meg. A soron következő években tovább nőhet a szakértők szerint az osztalék, 2016-ban 2,3, míg 2017-ben 2,7 eurót fizethet ki részvényenként a Renault.

A Renault tervei szerint 2015-ben tovább javulhat a profitabilitása, miután 2014-ben már 3,9 százalékos üzemi eredményhányadot mutatott fel az egy évvel korábbi 3 százalékos marzsot követően. 2016-ban már 5 százalék feletti eredményhányadot tervez a francia autógyártó, amiben komoly segítséget jelenthet, hogy a szakszervezetekkel kötött megállapodás nyomán sikerült is befagyasztaniuk a béreket. 

(Investor.hu, 2015. február 12.)

 

Száguldó Dacia

2013-ban az előző évinél 19,3 százalékkal több Dacia gépkocsit értékesítettek a világon. 2013-ban az eladott Dacia járművek száma 429,5 ezer volt.

A Dacia a Sandero járműből adott el a legtöbbet, több mint 150 ezret, így ez a típus volt a legnépszerűbb. A legtöbb járművet Románián kívül értékesítette a francia gyártó, összesen 404 ezret. Ebből 290 ezret Európában adtak el, ami 2,11 százalékos piaci részesedésnek felel meg.

Továbbra is Franciaországban a legnagyobb a Dacia népszerűsége, ott 94 ezret értékesítettek, ami 4,3 százalékos piaci részesedésnek felel meg, Németországban 47 ezret (1,5 százalékos részesedés), majd Algéria, Törökország, Spanyolország és Marokkó következik több mint 30 ezer eladott járművel. 2013-ban Nagy-Britanniában is elkezdték forgalmazni a Dacia két típusát, a Dustert és a Sanderot, amelyekből 17 ezret adtak el.

Romániában a gyártó több mint 12 százalékkal növelte eladásait 2012-hez képest, összesen csaknem 25 ezer gépkocsit értékesítettek, amivel a Dacia mintegy 32 százalékos szeletet hasított ki magának a román autópiacból.

Az európai gépkocsigyártók egyesülete adatai szerint tavaly a Dacia növelte legnagyobb mértékben eladását az Európai Unióban.

(Napi Gazdaság, 2014. január 21.)

Kisebb lett a Skoda

Rossz hír érkezett a Skoda háza tájáról. A kínaiaknak nem kell.

Rossz hír érkezett a Skoda háza tájáról. A kínaiaknak nem kell. ₪₪₪

Visszaesett az első fél évben a legnagyobb cseh autógyár, a Skoda Auto új kocsijainak eladása - írja Napi.hu a Právo című cseh napilap nyomán, az autógyár közleményére hivatkozva.

A Skoda 2019 első hat hónapban 621 ezer személygépkocsit értékesített, ami éves összehasonlításban 4,9 százalékos csökkenést jelent. A csökkenés legfőbb oka a kínai piac, ahol a Skoda eladásai 23,9 százalékkal estek vissza. A világ többi piacain együttvéve 1,6 százalékkal emelkedett az értékesített Skoda személyautók száma.

Kínában a Skoda az első fél évben 126 ezer autót adott el. A csökkenés tempója júniusban viszont 13 százalékos volt - idézi az MTI a lapot.

Nyugat-Európában az első hat hónapban 276 ezer Skoda márkájú autó vettek meg, ami éves összehasonlításban 3 százalékos növekedés. 

A legkeresettebb modell továbbra is az Octavia, amelyből 186 ezer darab kelt el. Ez éves szinten 11,9 százalékkal kevesebb.

A Skoda Auto menedzsmentje 2019 második felében az eladások növekedésére számít, elsősorban a Scala és a Kamiq nevű új modellek piacra lépése következtében. Piacra jut a modernizált Superb luxuskocsi és Superb Scout nevű új változata is.

(Napi.hu, 2019. július 13.)

 

Egy millió közelében a Skoda

2018-ban több mint 939 ezer Skoda kelt el a világon.

Ez 8 százalékos pluszt jelent, írja a Napi.hu.

Világszerte növekednek a Volkswagen-csoporthoz tartozó Skoda eladásai a gyengébb szeptemberi eredmény ellenére. Szeptemberben közel 95 ezer autót adott el a cseh cég, ami 16 százalékkal elmarad a 2017 szeptemberi szinttől, de a 2018-as év első kilenc hónapjában eladott 939 ezer autó már 8 százalékos növekedést jelent.

A szeptemberi visszaesés a cég tájékoztatása szerint a jelenleg zajló és a márka minden típuscsaládját érintő európai WLTP fogyasztásmérési ciklusra történő átállással magyarázható. Ha októberben sikerül legalább a szeptemberi szintet hozni, akkor a tízhavi eladások átlépik az 1 millió darabot.

A különböző modellek közül egyébként a magyar cégautó-piacon első helyen álló Octavia a legkelendőbb a globális eladások szerint.

(Napi.hu, 2018. október 16.)

 

Ment a Skoda megint

Az Octavia ment a legjobban, a Fabia adhat új lendületet a Skoda piacának.

Rekordszámú, 99.700 személygépkocsit szállított 2018 júliusában ügyfeleinek a cseh Skoda autógyár, ami 14,6 százalékkal több, mint 2017 júliusában – írja a Napi.hu a legnagyobb cseh autógyártó közleménye nyomán.

Európában kétszámjegyű növekedést könyvelt el a Skoda, hasonlóképpen Oroszországban, Kínában és Indiában - írja az MTI. Nyugat-Európában júliusban 40.600 kocsit adtak el, éves szinten 17 százalékkal többet. Kelet-Európában 4.100 Skoda kelt el, ami 27 százalékos növekedés. Oroszországban az eladott 6.600 autó 25 százalékkal több, míg Kínában 25.100 autó kelt el, 14 százalékkal több, mint egy évvel korábban júliusban.

"A júliusi eredmény megerősítette, hogy az első fél év rekordja nem volt véletlen. A következő hónapokban ennek a trendnek a folytatását várjuk, egyebek között a nagymértékben korszerűsített Fabia modell piacra dobásával" - nyilatkozta Alain Favey, a cég marketing igazgatója.

A cég rekordszámú, 652.700 személygépkocsit adott el az első fél évben, ami 11,6 százalékkal több a 2017-es első hat havinál. Júliusban is az Octavia modell volt a legkelendőbb, összesen 30.700-at adtak el belőle.

A Skoda Auto 2017-ben 1,2 millió személygépkocsit értékesített és várható, hogy a 2018-as év újabb rekordot hoz. A Skoda 2017-es adózott nyeresége 32 milliárd koronát tett ki 407 milliárd korona bevétel mellett.

A cég mintegy 35 ezer embert foglalkoztat, és a világ több mint 100 országában van jelen.

(Napi.hu, 2018. augusztus 14.)

 

Megint nőtt egyet a Skoda

2018 első félévében 12%-kal hízott a Skoda piaca.

A Skoda Auto rekordszámú, 653 ezer darab személygépkocsit adott el az első fél évben, ami 11,6 százalékkal több a 2017-es első hat havinál, írja a Világgazdaság.

A legkeresettebb modell a közép-kategóriás Octavia, amelyből 211 ezer, éves szinten 2,6 százalékkal több kelt el. A két SUV közül a Kodiaq egy év alatt a Skoda negyedik legkeresettebb modelljévé vált, és az első fél évben 78 ezret adtak el belőle – olvasható a német Volkswagen csoporthoz tartozó cseh autógyártó közleményéből.

Nyugat-Európában a Skoda eladásai 5,9 százalékkal, 267 ezer autóra emelkedtek. Ebből 93 ezer Németországban talált vevőre, ami 5,6 százalékos emelkedés. Közép-Európában 115 ezer Skodát vásároltak az emberek, 4,8 százalékkal többet, mint 2017 első felében.

Nagy volt a növekedés Oroszországban és Kínában, 9, valamint 16,9 százalékos, 36 ezer, továbbá 28 ezer autóval. A Skoda Auto 2017-ben 1,2 millió személygépkocsit adott el. Várható, hogy a 2018-as év újabb rekordot hoz. A Skoda 2017-es adózott nyeresége 31,8 milliárd koronát tett ki 407 milliárd korona bevétel mellett. A cég mintegy 35 ezer embert foglalkoztat, és a világ több mint 100 országában van jelen.

(Világgazdaság, 2018. július 20.)

 

A Skoda is villanydrótra vált

2020-tól indul az elektromos autógyártás a Skodánál.

A Volkswagen német konszernhez tartozó Skoda Auto 2020-tól megkezdi az elektromos autók gyártását – jelentette be a cseh autógyártó a Világgazdaság tudósítása szerint.

Első lépésben a Skoda egyik kisebb csehországi gyárában, Kvasinyban 2019-től beindul a hibrid Skoda Superb gyártása. Ugyanebben az évben a Skoda egy másik csehországi gyárában, Mlada Boleslavban a VW hibrid autóinak motorjához kezdenek alkatrészeket készíteni. 

A teljesen elektromos Skodák 2020-tól Mlada Boleslavban készülnek majd. A cég úgy tervezi, hogy 2025-ben különböző kategóriákban öt, teljesen elektromos modellt gyárt már.

A Skoda Auto csaknem 30 ezer embernek ad munkát Csehországban. Októberben összesen 107 ezer darab személygépkocsit adott el világszerte, 10 százalékkal többet az egy évvel korábbinál.

(Világgazdaság, 2017. november 20.)

 

Skoda egymillió felett: nagyon megy a Kodiaq

Az eddigi legsikeresebb félévet tudja maga mögött a Skoda Auto cseh autógyár.

A német Volkswagen konszernhez tartozó cég a 2017 január-júniusi időszakban összesen 585 ezer személygépkocsit adott el, ami 15.600 kocsival több, mint korábban és 2,8 százalékos növekedést jelent, számol be a Világgazdaság a Skoda Auto  közleményéről.

A havi eladási rekordot június tartja, amikor 105 ezer autót adtak el, 6,5 százalékkal többet, mint egy éve. A legnagyobb érdeklődés az Octavia középkategóriás modellek iránt mutatkozott, ebből 205 ezer darabot adtak el. Éves szinten azonban ez, a legnagyobb Skoda-szelet ellenére - 6,5 százalékos csökkenés.

A második helyen a Fabia kiskocsi áll, amelyből 111 ezer darabot vettek meg, ez 6 százalékos növekedés.Az új SUV modellből, a Kodiaqból 27 ezer darab kelt el az 2017 első hat hónapjában. A kocsi iránt hatalmas az érdeklődés.Nyugat-Európában a legerősebb piac Németország, ahol 1,8 százalékkal 88 ezerre nőtt az eladott Skoda kocsik száma. Közép-Európában 110 ezer darab Skoda autó kelt el, ami éves szinten 14 százalékos növekedés.Csehországban az eladott Skoda autók száma 11 százalékkal 51 ezerre emelkedett. A Skoda Auto 2016-ban 1,1 millió személyautót adott el. Az eladások már harmadik éve túlléptek az évi egymillió darabot.(Világgazdaság, 2017. július 19.)

 

Az Octavia tolja a Skodát

Megy a Fabia is, de nagyon nyomul a Kodiaq. 

Továbbra is jól megy a cseh Skoda Auto gyárnak, amely 2017 első negyedévében rekordszámú, 283 ezer darab személygépkocsit adott el, ez 2,5 százalékos növekedés, írja a Világgazdaság.

Nagyot ugrott a Skodák kereslete Európában. Nyugat-Európában a 2017. január-márciusi időszakban 123 ezer Skoda kocsit adtak el, ami éves összehasonlításban 7 százalékos növekedés. A Skoda legerősebb nyugat-európai piacán, Németországban 41 ezer kocsi kelt el, 5 százalékkal több, mint 2016 első negyedében. Olaszországban 21 százalékkal, Ausztriában pedig 19 százalékkal nőttek a Skoda eladásai.

Közép-Európában 53 ezer Skoda talált új gazdára, ami 15 százalékos növekedés. Éves összehasonlításban Lengyelországban 18 százalékkal, Magyarországon 16 százalékkal, Szlovákiában 14 százalékkal, Csehországban pedig 10 százalékkal több Skodát adtak el az év első negyedévében.

A legkeresettebb modell továbbra is az Octavia, amelyből 2017 első három hónapja alatt 103 ezer darab kelt el. A 2016-os év hasonló időszakához viszonyítva ez viszont 6 százalékos csökkenést jelent. A második helyen a Fabia kiskocsi van, amelynek eladása éves szinten 10 százalékkal 55 ezer darabra emelkedett. Első alkalommal jutott a piacra a Kodiaq városi terepjáró (SUV), amelyből eddig 4.700 darabot adtak el. A Kodiaq iránt hatalmas az érdeklődés, Csehországban több hónapot kell várni az új kocsira. A Skoda tervei szerint rövidesen megújul a kisebb városi terepjáró, a Skoda Yeti, amelynek az eladása az utóbbi időben csökkent. 2017-ben a Skoda világszerte 1,1 millió darab személygépkocsit adott el, immár harmadik éve átlépve az évi egymilliós küszöböt.
(Világgazdaság, 2017. április 13.)
 

Megy a Skoda

A Superb eladások 2016-ben 70% felett növekedtek.

A német Volkswagen csoportba tartozó Skoda Auto bevételei 2016-ban rekordnagyságúra, 14 millió euróra emelkedtek. 2016-ban a Skoda összesen 1,1 millió személygépkocsit szállított megrendelőinek, ami éves szinten 6,7 százalékos növekedés.

A cseh autógyár legnagyobb piaca Kína, ahol 2016-ban 317 ezer kocsit adtak el, ami éves összehasonlításban 13 százalékos emelkedés. Nyugat-Európában 454 ezer autó kelt el, ami 5 százalékos növekedés. A szintén jelentős orosz piac egy százalékkal nőtt 2016-ban.

A Skoda Auto 2017-ben tovább akarja növelni az eladott autói számát. A 2016-os év eredményei túllépték a várakozásokat. Már harmadik éve döntötte meg a Skoda az előző évi rekordokat, ami a 2025-ig kidolgozott növekedési stratégia helyességét bizonyítja a Skoda vezetése szerint.

2017-ban a legnagyobb mértékben, 73 százalékkal, a luxuskocsinak számító Superb eladása növekedett, mégpedig 138 ezerre. A Rapid modell eladása kilenc százalékkal (23 ezer), a Fabiáé öt százalékkal (202 ezer), míg az Octaviáé 0,8 százalékkal (436 ezer) emelkedett. A Yeti eladása viszont öt százalékkal (95 ezer) visszaesett. A legkisebb Skoda modell, a Citigo eladása egy százalékkal 41 ezer darabra emelkedett.

A Skoda Auto jelenleg hét személygépkocsi modellt forgalmaz 40 változatban. Az idei év legnagyobb eseményének a Kodiaq városi terepjáró piacra dobása ígérkezik.

A legnagyobb cseh autógyár már 30 ezer embernek ad munkát, ami 10%-kal nőtt. A munkások havi átlagkeresete a gyárban 36 ezer korona, mintegy tízezerrel nagyobb a cseh átlagnál.
(Világgazdaság, 2017. március 22.)
 
Középen nyomja a gázt a Skoda

A legkeresettebb az Octavia. Nagyon meghúzta a Skoda a közép-európai piacot.

A legkeresettebb Skoda modell továbbra is az Octavia, amelyből januárban 37 ezer darabot adtak el, éves szinten azonban ez négy százalékos csökkenést mutat. A második legnépszerűbb modell a Rapid, amelyből 18 ezer darabot adtak el, 6 százalékkal többet, mint egy éve. A luxuskocsinak számító Superbből 13 ezer darab kelt el, ami 37 százalékos emelkedés.

2017 januárjában 2,4 százalékkal több autót adott el a cseh Skoda Auto. A cég januárban világszerte 94 ezer Skoda személygépkocsit adott el, a legnagyobb mértékben - 18 százalékkal - a közép-európai piac emelkedett, tudósít a Világgazdaság..

Közép-Európában 2017 januárjában 17 ezer Skoda személyautót adtak el, míg 2016 első hónapjában 14 ezer0 darabot. A legtöbb Skoda, 7.700 autó, Csehországban kelt el, ami 20 százalékos növekedés. Magyarországon a Skodák eladása 14 százalékkal, Lengyelországban 20 százalékkal, Horvátországban pedig 43 százalékkal emelkedett.

Kelet-Európában 23 százalékkal nőtt az eladott Skodák száma, a legnagyobb mértékben Ukrajnában és a Balti-államokban.

Nyugat-Európában 34 ezer Skoda kelt el, ami éves szinten négy százalékos emelkedés. Németországban, amely a Skoda legerősebb nyugat-európai piaca, januárban 11 ezer kocsit adtak el, 60 százalékkal többet, mint 2016 első hónapjában. Svédországban 22 százalékkal, Olaszországban 20 százalékkal, Franciaországban pedig 17 százalékkal több cseh személygépkocsi kelt el.

A Skoda Auto a német Volkswagen csoport tagja, 2016-ban 11 millió darab személygépkocsit gyártott. Csehországban mintegy 27 ezer alkalmazottja van. Leányvállalatai működnek Kínában, Oroszországban és Szlovákiában.

(Világgazdaság, 2017. február 14.)

 

Nagyot szakított a Skoda

Kétszeresére nőtt a cseh autógyár nyeresége 2014-ben.

2014-ben 46 százalékkal, 18 milliárd koronára, 665 millió euróra emelkedett a Skoda Auto cseh autógyár adózott nyeresége az egy évvel korábbihoz képest. A Skoda bevétele 320 milliárd koronát, 12 milliárd eurót ért el, ami 2013-mal összehasonlítva 14 százalékos növekedés.

A legnagyobb csehországi autógyár 2014-ben több mint 1 millió darab személygépkocsit adott el, ami éves szinten 13 százalékos emelkedést jelent. Az eladott Skoda gépkocsik száma 2014-ben átlépte az egymilliós határt.

A Skoda részesedése 2014-ben a világ gépkocsi piacán 0,1 százalékkal, 1,4 százalékra emelkedett. A legnagyobb piaccá Kína vált, ahol 2014-ben 281 ezer Skoda kelt el, 24 százalékkal több, mint 2013-ban. A Skoda eladásai Nyugat- és Közép-Európában is emelkedtek, míg Kelet-Európában csökkentek.

A német Volskwagen csoportba tartozó Skoda 2015-ben további növekedésre számít. Januárban és februárban 8 százalékkal növekedtek az eladások, összesen 163 ezer Skoda autót vásároltak meg ebben a két hónapban.

A Skoda tovább bővíti termelési kapacitásait Csehországban és külföldön egyaránt. 2014-ben a beruházások értéke megközelítette a 700 millió eurót. A Skoda Auto hét modellt gyárt 40 változatban. A cég 26 ezer embernek ad munkát Csehországban.
(Világgazdaság, 2015. március 16.)
 

Gyorsítósávban a Skoda

Lépeget előre a piacokon a cseh gyártó.

A Volkswagen Csoporthoz tartozó Skoda Auto Csehországban három helyszínen, valamint Kínában, Oroszországban, Szlovákiában és Indiában is gyártja típusait, jelenleg mintegy 25 800 dolgozót foglalkoztat. Világszerte több mint 100 ország piacán árusít a Skoda, 2013-ban mintegy 920 ezer autót szállított ki vevőinek, 2014-ben pedig a gyártás átlépte az egymillió darabot.

A Skoda 2015-ben a kisebb típusok között tervez mintegy 40 százalékos bővülést kisautója ötödik generációjának bevezetésével. A Fabiából és elődeiből 1999. óta 3,3 millió darabot adott el a cseh gyártó, Magyarországon 2000. és 2014. között 75 ezer Fabia talált vevőre.

Tovább erősödött a Skoda piaci pozíciója Magyarországon 2014-ben, amikor több mint 8500 személyautót és kishaszonjárművet adott el a 2013. évi 7300 darab után. Ez 8 százalékos részesedést jelent számára a márkák között, többet, mint egy évvel korábban.

2014-ben Magyarországon összesen 67 ezer személyautót értékesítettek, ebből minden tizedik volt Skoda-gyártmány, így a cseh márka továbbra is a három legkeresettebb között van. Az alsó-középkategóriás Skoda Octavia már negyedik éve a legkeresettebb modell a magyar piacon (2014-ben közel 4 ezer darabot adtak el belőle).
(Figyelő, 2015. január 8.)

 

 

2013-ban nőtt a Skoda bevétele

De a nyeresége meg esett, nem is kicsit.

A Skoda Auto 268,5 milliárd cseh korona, az előző évinél 2,2 százalékkal nagyobb értékesítési árbevétel mellett 11,8 milliárd korona (431,4 millió euró) nyereséget ért el 2013-ban, 23 százalékkal kisebbet a 2012-esnél. A Skoda Auto 2013-ban ugyanakkor összesen 921 ezer járművet értékesített, 2 százalékkal kevesebbet, mint 2012-ben.

A 2013. évi eredmény a cég történetében a második legjobbnak bizonyult. A nyereség az új modellek fejlesztésébe és gyártásuk megkezdésébe fektetett nagy összegek miatt, valamint néhány piacon az értékesítés csökkenése miatt lett alacsonyabb tavaly az egy évvel korábbinál.
A Skoda legnagyobb piaca 2013-ban is Kína volt, ahol 227 ezer autót értékesített, 9 ezerrel kevesebbet az egy évvel korábbinál. Nyugat-Európában a Skoda 369 ezer autót adott el, három százalékkal többet, mint 2012-ben.
(Figyelő, 2014. március 17.)

Volkswagen: de azért annyira nem

Nőttek a Volkswagen eladásai 2019 júniusában. Kína nagyon, Európa nem ment.

Nőttek a Volkswagen eladásai 2019 júniusában. Kína nagyon, Európa nem ment. ₪₪₪

A Volkswagen közzétette a 2019 júniusi eladási statisztikáit, írja a Portfolio. Az autógyártó világszerte 1,6 százalékkal több, 974 ezer járművet értékesített, a társaság értékesítései nagyot nőttek Kínában, miután az új kibocsátási normákra átállva a fogyasztók előre hozták az autóvásárlásaikat.

A társaság júniusi eladásaival kapcsolatban a Volkswagen értékesítési igazgatója elmondta, hogy cég különösen jól teljesített Kínában. Christan Dahlheim szerint a társaság összességében a kihívást jelentő piaci környezetben is fenntartotta pozícióját és globálisan növelni tudta a piaci részesedését.

A Volkswagen Európában 4,8 százalékkal kevesebb, 435 ezer darab autót adott el júniusban, a korábbi év hasonló időszakával összehasonlítva, Nyugat-Európában a társaság 4,7 százalékkal kevesebb, 364 ezer járművet értékesített, míg a Volkswagen németországi, 131 ezer darabos járműeladásai csupán minimális elmozdulást jelentettek 2018 júniusához képest.

Észak-Amerikában a Volkswagen eladásai 0,5 százalékkal 81 ezerre nőttek, míg az autógyártó eladásai az Egyesült Államokban 5,9 százalékkal 57 ezerre emelkedtek júniusban. A társaság dél-amerikai eladásai azonban 0,1 százalékkal 49 ezer darabra csökkentek júniusban.

Ázsiában a Volkswagen 11,3 százalékkal több, 381 ezer autót értékesített júniusban a korábbi év hasonló időszakával összehasonlítva. Kínában 15 százalékos volt a növekedés júniusban, miután az új kibocsátási normákra való átállás következtében a fogyasztók előre hozták az autóvásárlásaikat.

A Volkswagen bejelentette, hogy a jövőben több területen is együttműködik majd a Forddal. 

(Portfolio, 2019. július 12.)

 

Az elektromos autóhoz a VW-nek sem kell annyi ember

Létszámleépítést is hoz az elektromos autók gyártása a VW-nél.

Kisebb alkalmazotti létszámmal, de nagyobb hatékonysággal termelnek majd a Volkswagen elektromos autókat gyártó üzemei - mondta el Gunnar Kilian, a konszern személyzeti igazgatója a dpa hírügynökségnek adott interjúban. A Volkswagen Németországban összpontosítja majd az elektromos autók gyártását, írja a Napi.hu, az MTI nyomán.

Közölte, hogy nem lesz a Volkswagennél második "Zukunftspakt" megtakarítási program, de a mostaninak a kifutása után is a hatékonyság és a termelékenység javítására kell hogy összpontosítsa minden figyelmét a konszern, mivel "már nem csak a többi autógyárral, hanem az informatikai és szoftverfejlesztő ágazattal is versenyben áll" - írja az MTI.

A néhány amerikai gyárának bezárására és alkalmazottak elbocsátására kényszerülő General Motors (GM) példáját idézve a személyzeti igazgató az interjúban rámutatott: mivel az elektromos autók gyártása a hagyományos hajtásláncokénál rövidebb időt igénylő egyszerűbb összeszerelési folyamat, ezért a Volkswagen is hasonló döntésekkel kell hogy szembenézzen, mint a GM. "Szerencsére az elkövetkező években nagy számban éri el a nyugdíjkorhatárt a nagy születésszámú generáció, ezért lehetőségünk nyílik arra, hogy ne töltsük be az így megüresedő munkahelyeket" - mondta.

A Volkswagen nemrégiben hozta nyilvánosságra, hogy nem csak a zwickaui, hanem a hannoveri és az emdeni üzemeit is elektromos autók gyártására állítja át, ahol a konszern vezetése és üzemi tanácsa között 2016-ban megkötött "Zukunftspakt" megállapodás 2028-ig biztosítja a foglalkoztatást. A paktum ugyanakkor a konszern szintjén 30 ezres létszámcsökkentést is engedélyez, ebből 23 ezret Németországban. A létszámcsökkentéssel párhuzamosan ugyanakkor a szoftverfejlesztési és akkumulátor üzletágban 9 ezres létszámnövelést is előirányoz a megállapodás.

Németországban gyártják majd a javát

A Volkswagen elektromos autói gyártását egyértelműen Németországban kívánja összpontosítani, amitől egyúttal termelékenységének 20-25 százalékos növekedését is várja - mondta el a személyzeti igazgató, hozzátéve, hogy "arról azonban korai lenne még elmélkedni, hogy ez mennyi alkalmazottat jelentene úgy egy évtized múlva".

A Volkswagen motorokat és más részegységeket gyártó üzemeire még az elektromos autók növekvő részaránya mellett is hosszú ideig szükség lesz - hangsúlyozta Gunnar Kilian, mivel "még hosszú évekig az új autók nagy része hagyományos hajtással készül majd".

A gyári munka jövőjéről szólva a Volkswagen személyzeti igazgatója rámutatott, hogy "a technológiai átállás természetesen a munka világát is átalakítja". Valószínűleg gyári munkásokra akkora számban nem lesz már szükség, mint korábban, de "azon vagyunk, hogy alkalmazottainkat felkészítsük a jövő munkahelyeire".

Elmondta, hogy Zwickauban már megkezdődött az alkalmazottak átképzése az elektromos mobilitás szakmai követelményeinek megfelelően. A járműipari digitalizációra való tekintettel pedig Volkswagen hamarosan megkezdi a szoftverfejlesztők képzését is. A jövő év elején indul az első kétéves kurzus Wolfsburgban 100 résztvevővel. "A száz helyre kiírt felvételi hirdetményre egyébként 1500-an jelentkeztek" - jegyezte meg Gunnar Kilian.

(Napi.hu, 2018. december 2.)

 

Konnektorra kapcsol a VW

A Volkswagen csoport nekimegy az elektromobilitásnak, de nagyon. Két év alatt 15 új elektromos modellel jönnek. És nem állnak meg utána.

Története legnagyobb szabású átszervezéséről döntött a Volkswagen csoport (VW), a német járműipari társaság a következő öt évben 44 milliárd eurót (14.300 milliárd forint) fordít az elektromobilitásra, az autonóm - önjáró - vezetési technológiákra, a mobilitási szolgáltatásokra és a gyártmányok, valamint a gyártási technológia digitalizációjára - írta a Napi.hu az MTI nyomán.

A fejlesztésekre szánt összeg legnagyobb részét, 30 milliárd eurót az elektromobilitás területére fordítják. Európában 2020 végéig 15 tisztán elektromos meghajtású modellel állnak elő, 2025-ig pedig 50 ilyen modellt vezetnek be.

Három németországi üzemet - Zwickau, Emden, Hannover - átállítanak az elektromos autók gyártására. Emdenben gyártanak majd egy rendkívül olcsónak számító, 20 ezer eurónál alacsonyabb árú elektromos modellt. A zwickaui gyár fejlesztésére kiemelt figyelmet fordítanak, mind a 770 dolgozót átképzik az I.D. elnevezésű elektromos meghajtású modellcsalád gyártására, és egymilliárd euróból átépítik az üzemet.

A névadó Volkswagen márka Passat modelljeinek gyártását Emdenből áthelyezik a csehországi Kvasinyba, a Skoda üzemébe, ahol a Passatok a Skoda Superb és Kodiaq modellekkel együtt készülnek majd 2023-tól. A Skoda Karoq és a Seat Ateca gyártását áthelyezik egy új gyárba, amelyhez helyszínt keresnek Kelet-Európában - közölte a VW.

Két kínai üzemben - Sanghaj, Fosan - is áttérnek az elektromos autók gyártására, és az ázsiai országban felépítenek további három üzemet, amelyekben kizárólag elektromos meghajtású autókat gyártanak majd. A kínai piacon bevezetnek egy új márkát Sol néven, és egyedül 2019-ben 4 milliárd eurót fordítanak fejlesztésekre.

A társaság a költségek csökkentése érdekében együttműködést tervez egy amerikai versenytárssal, a Forddal. A könnyű haszonjárművek közös fejlesztéséről és gyártásáról szóló tervekről kezdett tárgyalások "jól haladnak" - közölte a VW. Új üzemet az Egyesült Államokban is építenek, a helyszínt még nem jelölték ki.

A VW a világ legnagyobb gépjárműgyártója, tavaly 10,74 millió gépjárművet értékesített, ami 4,3 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest. A csoporthoz tartozik a névadó Volkswagen és a Skoda mellett az Audi, a Seat, a Bentley, a Bugatti, a Lamborghini és a Porsche autómárka, valamint a Ducati sportmotorkerékpár, és saját márkájú haszonjárművei mellett a Scania és a MAN tehergépjárműveket is a VW gyártja.

(Napi.hu, 2018. november 16.)

 

VW: bogár Beetle helyett SUV

Beszünteti a bogár gyártását a Volkswagen.

A Volkswagen 2019 nyarán leállítja a kultikus "Käfer" (Bogár) utódjának, a kilencvenes évek óta forgalmazott VW Beetle gyártását, hogy minden meglévő kapacitását a SUV-modellek gyártására összpontosíthassa - jelentette be a Volkswagen amerikai érdekeltsége az Egyesült Államokban, írja az Index az MTI nyomán.

Mielőtt azonban 2019 júliusában a VW Beetle utolsó példányai legördülnének a mexikói Puebla üzem szerelőszalagjairól, 2017-ben még két speciális modellszériát bocsát ki belőle a Volkswagen.

A vásárlói preferenciákhoz jobban igazodva a Volkswagen a jövőben a SUV-modellek előállítására kívánja fókuszálni meglévő gyártási kapacitását. Az Egyesült Államokban pedig elsősorban családi autókból és elektromos modellekből állítja össze termékpalettáját a Volkswagen. Az amerikai piacon Bug-nak becézett modell pedig ebbe már nem igazán illik bele.

2017-ben 15 ezer VW Bogár készült el Mexikóban. A Bogár gyártásának befejezése három modellgeneráció után és hét évtized elteltével minden bizonnyal mély nyomot hagy a modell rajongói táborában - mondta Hinrich Woebcken, a Volkswagen észak-amerikai érdekeltségének az igazgatója.

A bogárhátú nagyon sikeres volt Európában és az USA-ban is, de 1979 után az Egyesült Államokban már nem árulták, csak Latin-Amerikában forgalmazták továbbra is, írja a Reuters.

(Index, 2018. szeptember 14.)

 

Megtolta a Daimler a VW-t

A Daimler beszáll a Volkswagen használtautó-forgalmazó online üzletébe.

A Daimler pénzügyi szolgáltató üzletága beszáll a Volkswagen pénzügyi szolgáltató Heycar használtautó-forgalmazó portált üzemeltető társaságába, írja a Világgazdaság az MTI nyomán.

A Heycar portállal a Volkswagen a németországi piacot uraló mobile.de és autoscout24.de kereskedelmi portálok forgalmából kíván részesedést kihasítani magának.

A Daimler 20 százalékos részesedést vásárol a Mobility Trader Holding GmbH leányvállalatában, a Heycar platformot üzemeltető Mobility Trader GmbH vállalatban.

A befektetés összegét a felek nem hozták nyilvánosságra. A befektetés még versenyhatósági jóváhagyásra vár.

A Heycar online használtautó-börzét 2017 októberében hozta létre a Volkswagen Financial Services AG. A portálon azóta már több mint háromezer telephellyel rendelkező, mintegy ezer használtató kereskedő képviselteti magát és kínálatuk már több mint 300 ezer autót foglal magában.

A használtautó-forgalmazás és finanszírozás egyre inkább online felületre helyeződik át – mutatott rá Daimler Financial Services AG. európai igazgatója, a Mercedes-Benz-Bank vezérigazgatója.

A Daimler „stratégiai befektetése” a Heycar platformba nagyban hozzájárul egy jelentős forgalmat bonyolító márkafüggetlen internetes börze létrejöttéhez. „Az már a Heycar alapításakor is egyértelmű volt, hogy a platformnak nemcsak a Volkswagen konszern, de minden Németországban forgalmazott márka előtt nyitva kell állnia” – fogalmazott az igazgató.

(Világgazdaság, 2018. szeptember 13.)

 

Villant a Volkswagen

2018 első félév: 3 millió felett.

2018 első félévében történetében első alkalommal értékesített hárommillió autónál többet a Volkswagen konszern VW márkája, írja a Világgazdaság.

A konszern bejelentése szerint 2018 első hat hónapjában a VW a 2017 évinél 6,3 százalékkal több, 3,12 millió autót adott el. Júniusban a VW az egy évvel korábbinál 4,2 százalékkal több, 534 ezer autót értékesített.

Kínában, ahol eladásainak 48 százalékát bonyolítja a VW, júniusban mindössze 1,7 százalékkal növelte eladásait. Ez a július elsejétől egyes modelleknél 25 százalékról 15 százalékra csökkenő importvámokra vezethető vissza, ami vásárlásaik elhalasztására késztette a kínai vevőket. 2018 eleje óta viszont több mint hat százalékkal növelte eladásait a VW Kínában.

A VW márka értékesítési igazgatója, Jürgen Stackmann az értékesítési adatokat kommentálva megjegyezte, hogy az év második fele jóval nagyobb kihívást fog jelenteni mint az első. Elmondta: az átállás a WLTP (Worldwide Harmonised Light Vehicle Test Procedure) emissziós követelmények teljesítésére késedelmeket okozhat Európában egyes modellek értékesítésénél. A VW emiatt a harmadik negyedévben néhány napra kénytelen is lesz leállítani a szerelőszalagokat wolfsburgi üzemében.

(Világgazdaság, 2018. július 6.)

 

Egymilliárd euró a VW-nek

Büntetés a dízelbalhé miatt. Nem felebeznek.

Egymilliárd eurós  (nagyjából 320 milliárd forintos) büntetést szabott ki a német ügyészség a helyi piacvezető autóipari óriásra, a Volkswagenre a közelmúltbeli dízelbotrányuk miatt, írja a BBC.

Ez a valaha volt legnagyobb vállalati bírság a helyi ügyészség szerint. A cég 2007-2015 közt nagyjából tízmillió eladott dízelautójánál csalt szándékosan és összetett módon, hogy csak a méréseknél tartsa be az autó a környezetvédelmi előírásokat. Most elfogadták a büntetés összegét. 

Az egymilliárd euró egyébként csak elsőre hangzik igen nagy összegnek, a Volkswagen-csoport 2017-es működési profitja például 17 milliárd euró volt, 230 milliárd eurós árbevétel mellett. Tavaly az USA-val egyébként 3,4 milliárd dolláros egyezett ki az autógyártó. Mellé viszont a Volkswagen szerint tavaly 30 milliárd dollárt tett ki az, hogy az érintett autók motorját is átalakítsák megfelelőre.

(Index, 2018. június 3.)

 

Dagad a Volkswagen pénztárcája

A VW a világ legnagyobb járműgyártója. Kétszeres nyereség, több bevétel. Mennyit is keres a VW vezér?

A Volkswagen konszern 2017-es eladásai és bevétele növekedése mellett megduplázta nyereségét az előző évihez képest, sőt, a dízelbotrány előtti évinél, a 2014-esnél is nagyobb nyereséget ért el, írja az MTI nyomán a Világgazdaság. 

A konszern 2017-ben 11,4 milliárd euró nyereséget ért el, több mint a dupláját az előző évinek, forgalma pedig 6,2 százalékkal 231 milliárd euróra emelkedett. A világszerte értékesített 10,7 millió, az előző évinél négy százalékkal több személygépkocsival és haszongépjárművel pedig megerősítette pozícióját a világ legnagyobb járműgyártójaként.

Ezt hozta a VW és az Audi

A konszern alapmárkája, a VW esetében a működési eredmény a dízelbotrány költségei nélkül 3,3 milliárd euróra emelkedett az előző évi 1,9 milliárd euróról. A dízelbotrány költségei pedig 2,8 milliárd euróra csökkentek az előző évi 5,2 milliárd euróról.

A márka értékesítési árbevétele 24 százalékkal 80 milliárd euróra csökkent. A bevétel azonban nem igazán vethető össze az egy évvel korábbival, mert változott a márkához tartozó külföldi képviseletek száma.

A konszern prémium márkája, az Audi működési eredménye a dízelbotrány egyszeri tételei nélkül 5 milliárd euróra emelkedett, 4,8 milliárd euróról. A dízelbotrány miatt az Audinak 400 millió euró költsége lett 2017-ben az előző évi 1,8 milliárddal szemben.

A márka értékesítési árbevétele 800 millió euróval 60 milliárd euróra emelkedett.

Jöhetnek az aksis Volkswagenek

A Volkswagen konszern egyre inkább az elektromobilitásra és a digitalizációra összpontosítja fejlesztéseit. A konszern jelenleg három üzemében gyárt elektromos járműveket, 2022-re pedig 16-ra növeli az üzemek számát, ahol elektromos autók is készülnek. Tervei szerint 2025-re már évi hárommillió elektromos autót gyártanak majd és nyolcvan elektromos modell lesz a kínálatban.

Az elektromobilitás fejlesztése mellett a Volkswagen nem hagy fel a belsőégésű motorok gyártásával sem, sőt, kulcsszerepet szán a dízelmotornak az emissziós előírások teljesítésében – közölte Matthias Müller, a konszern vezérigazgatója, megjegyezve, hogy tekintettel a szigorodó környezetvédelmi előírásokra, „a dízelmotor nem a problémát, hanem a megoldást jelenti”. Csak 2018-ban közel 20 milliárd eurót fordítunk a hagyományos modellek és hajtásláncok fejlesztésére, a következő öt évben pedig 90 milliárdot – hangsúlyozta. Az elektromobilitás, a digitalizáció, az autonóm navigáció és mobilitási szolgáltatások fejlesztésére ugyanebben időszakban 34 milliárd eurót fordít a konszern.

2018-ban a konszern értékesítési árbevételét öt százalékkal tervezi növelni és eladásai is magasabbak lesznek valamivel a korábbinál.

A jó eredmény negyven százalékkal 10 millió euróra növelte a konszern vezérigazgatójának, Matthias Mueller keresetét. Ehhez képest a Daimler vezérigazgatója Dieter Zetsche 8,6 millió eurót keresett tavaly, holott a Mercedes-Benz márka a prémium kategóriában már a második évben előzte meg az Audi és a BMW eladásait.

(Világgazdaság, 2018.március 13.)

 

Kinézte magának a dobogó tetejét a VW

A Volkswagen már azt számolgatja, hogy a világ legnagyobb autógyártója lett 2017-ben eredményei alapján. Ment a Skoda és a Seat. És a kínai piac.

Továbbra is a Volkswagen csoport lehet a világ legnagyobb autógyártója, tudósít róla az MTI. A német társaság 2017-ben minden korábbinál több gépjárművet adott el, és rekordnagyságú bevételre tett szert, ezt írta a Bild am Sonntag német lap a VW belső, előzetes adataira hivatkozva.

A VW nem nyilvános számításai alapján nagyjából 10,7 milliót gyártmányt értékesítettek 2017-ben, ami történelmi csúcs és nagymértékű növekedés az egy évvel korábbi 10,3 millióhoz képest. A VW így második éve a világ legnagyobb autógyártója. A Toyota ismét a második, a japán társaság 10,4 millió autót adott el 2017-ben.

A VW az árbevételben is új csúcsot állított be tavaly, első alkalommal érte el a 220 milliárd eurós (68 milliárd forint) határt. Egy évvel korábban 217 milliárd eurós bevételre tett szert.

Az adózás utáni nyereségről még nincsenek adatok, de az első becslések szerint a profit bőven meghaladhatja a 10 milliárd eurót.

A kiugró eredmények mindenekelőtt a robbanásszerűen fejlődő kínai piacon elért növekedésre vezethetők vissza. A csoport egyes márkáit tekintve nagyon jól ment a Skoda és a Seat, a dízelbotrány miatt válságba jutott Volkswagen eredménye pedig javult. Az Audi eredménye nem érte el a várakozásokat.

A VW a névadó Volkswagen, az Audi, a Skoda és a Seat típusú személyautók mellett olyan luxusmárkák gyártója, mint a Bentley, a Bugatti, a Lamborghini, a Porsche, és a Ducati sportmotorkerékpár. Saját márkájú haszonjárművei mellett a Scania és a MAN tehergépjárműveket is a VW gyártja.

(MTI, 2018. január 4.)

 

Nekifut a VW

34 milliárd euró fejlesztésre, 50 milliárd euró aksira.

Több mint 34 milliárd eurós (10,6 ezer milliárd forint) fejlesztési programot indít a Volkswagen AG, hogy lépést tartson az autóipar átalakulásával - adta hírül az MTI, a német gépjárműgyártó csoport közleménye alapján.

A társaság közleményében Matthias Müller vezérigazgató a felügyelőbizottság ülésén hangsúlyozta, hogy "éppen most találják fel újra az autót", ezért a 2018-2022-es időszakban több mint 34 milliárd eurót fordítanak az elektromobilitás, az autonóm vezetési technológiák, az új típusú közlekedési szolgáltatások és a digitalizáció területére.

A fejlesztéseket az "aktuális technológiák" elhanyagolása nélkül kell végrehajtani, "mert a belátható időben még ezekkel keresünk pénzt" - tette hozzá Matthias Müller. Kiemelte, hogy a következő években az egész autóipar alapvetően átalakul, ami "nagy lehetőségeket kínál, de hatalmas erőfeszítéseket is követel".

A VW átfogó offenzívát indít. Ennek révén 2025-re nagyjából minden negyedik gyártmánya elektromos meghajtású lesz, és 2030-ig eléri, hogy a csoport valamennyi - nagyjából 300 - modelljének legyen legalább egy elektromos változata. Ezt a cél szolgálja a társaság történetének egyik legnagyobb szabású beszerzési programja is, amely több mint 50 milliárd eurót irányoz elő akkumulátorok vásárlására.

A VW a legnagyobb európai gépjárműgyártó. A névadó Volkswagen, az Audi, a Seat és a Skoda típusú személyautók mellett olyan luxusmárkák gyártója, mint a Bentley, a Bugatti, a Lamborghini, a Porsche, valamint a Ducati motorkerékpár. Saját márkájú haszonjárművei mellett a Scania és a MAN tehergépjárműveket is a VW gyártja.

(MTI, 2017. november 17.)

 

Nőtt a VW, közben rágja a dízelt

A Volkswagen árbevétele és nyeresége is nőtt, a dízelbotrány ellenére. Eddig 25 milliárdjába került dízelbalhé.

A d