mérlegen

240 ezer forint kötelező minimálbér: ágrólszakadtak viaskodása

Egyenlőre senki sem írt alá semmit. 240 ezer forint kötelező bér mellett 10-15 ezer bolt, vendéglátóhely tönkremehet. Azonnal. Legalább. Egyébként aki többet akar fizetni, nyugodtan megteheti ma is. Ezért is vannak a hatalmas bérkülönbségek.

A vendéglátás az egyik legrosszabbul fizető területe a nemzetgazdaságnak. A boltosok is átlag alatt vannak. De csak azért, mert most nem futja többre.

Az idegenforgalmi, vendéglátós szakemberek szerint óriási a munkaerőhiány, ez igaz. Óriási a feketézés, ügyeskedés a munkaerőpiacon, ez is igaz. De egy 240 ezer forintos kötelező szakmai bérminimum bevezetése, ami azoknak járna, akik szakképesítéshez kötött munkát végeznek, óriási bajt is okozhat. Most már ráadásul nem csak az idegenforgalomban, vendéglátásban, hanem a kereskedelemben is bedobták a javaslatot. De hát már eddig is, például 2012-2016 között több mint 15 ezer kisbolt ment tönkre, ennyivel csökkent az értékesítőhelyek száma, miközben nőtt a piac. A vendéglátóhelyek száma is négyezerrel kevesebb lett. A szálláshelyek száma ugyan nőtt, de hát összesen a négyezret sem érik el. (A boltok száma Magyarországon 136 ezer, a vendéglátóhelyek száma pedig 50 ezer felett mozog). Tehát ha egy boltnak baja van, végső soron bezár.

Csak ezt ne, mert akkor végállomás

Sok magyarázatot nem igényel, de hát egyértelmű, hogy a nagy munkaerőhiány miatt minden vállalkozás a lehető legtöbbet fizeti az alkalmazottaknak, de csak annyit, amennyi a bevételéből futja. Más választása nincs, legfeljebb feketézik még egy sort. De így is a béremelkedés üteme általában sokkal nagyobb a bevételek bővülésénél.

A turizmusban, vendéglátásban 2018-tól javasolt 240 ezer forintos szakmai bérminimum a kötelezőként meghatározott 180 ezer forintnál 30%-kal nagyobb. Illúzió azt hinni, hogy ezt mindenki ki tudja fizetni, még akkor sem, ha az eddig zsebbe dugott pénzt tisztára mossa. Egyébként a játékszabály úgy szól, hogy ha egy ágazatban a munkaadók és a munkavállalók meg tudnak állapodni a jogszabályokban rögzítetteknél a munkavállalók számára kedvezőbb feltételekben, az mehet. De ez kötelező csak akkor lesz, ha egy ilyen megállapodást az ágazatot felügyelő miniszter jóváhagy. Ebben reménykednek a vendéglátósok, szállodások képviselői ezekben az ágazati párbeszéd bizottságokban. De közben sok vendéglátós azt mondja, csak ezt ne, mert akkor vége.

Két ágrólszakadt bérfizető: van különbség bőven a bérekben ma is

A kereskedelmi szakszervezet azt üzeni, ha a vendéglátásban 240 ezer forint lesz a legkisebb bér, akkor a kereskedelemből odamennek majd a dolgozók. Hát ez csak azért nem igaz, mert ma is nagyok a bér különbségek, tehát ez új helyzetet nem jelentene semmiképpen.

A fizikai dolgozók hó végi borítékjait nézve szembetűnő, hogy alapos a lemaradás a nemzetgazdaság átlagától a nagyobb kötelező bérért nyújtózkodó ágazatokban.  A boltosok bére 20 ezer forinttal, a vendéglősöké 52 ezer forinttal, a szállodásoké 29 ezer forinttal. Azért az az 52 ezer forint nagyon sok. Fel is vetődik a kérdés, hogy eddig akkor hogy is volt? A képhez hozzátartozik, hogy az átlagkeresetek minden fizikai dolgozó bérét takarják, akár sima, akár szakmai bérminimumot kap, de hát így is nagyok a különbözőségek:

bolt vendéglő  szálláshely nemzetgazdaság
 2016  2017 változás  2016  2017 változás  2016  2017 változás 2016 2017 változás
 158 189  + 31  137  157  + 20 159  180  + 21  180 209 + 29 
KSH, május hó, fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete, ezer forint

Természetesen egy-egy szakterületen belül is akad eltérés jócskán. A bolti kiskereskedelemben is 43 ezer forint a különbség a legrosszabbul fizetett közé tartozó hentes és a legvaskosabb hó végi borítékot markolászó illatszerboltos dolgozó fizetése között. Akkor most mindenki illatszerboltba megy dolgozni? A szakma- és munkahely megválasztásában sok minden szerepet játszik, de korlátot szab, hogy mit hajlandó a vásárló megfizetni. A napi betevőnél például jobban fogához üti a garast, mint a puccosabb bevásárlásnál. A dolgozók pedig sok tekintetben kiszolgáltatott helyzetben vannak, a választások mezsgyéje nem végtelenül széles:

hentes ruházat élelmiszerbolt bútor illatszer
2016 2017 2016 2017 2016 2017 2016 2017 2016 2017
137 164 156 180 162 199 172 205 192 207
KSH, május hó, fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete, ezer forint

A kereskedelmi szakszervezet gondolatmenete alapján egyébként addig kellene a béreket emelni, ameddig a bérkülönbségek el nem tűnnek. Suta módon akár meg is lehetne tiltani. De hát tudhatnák a derék szakszervezetis kollégák, hogy pénz csak addig van, ameddig el nem fogy. És nem a multik bérével van gond. A Palócker sem tudta a végén kifizetni az embereit.

Az azért továbbra is kérdés marad, hogy egy 240 ezres szakmai bérminimumhoz kinek mennyit kell majd nyújtóznia, hiszen a vendéglátásban, szálláshely szolgáltatásban sem egyformák a bérek az egyes szakterületeket nézve. Fellelhető jelenleg is közel 30 ezres különbség is, nem számítva persze azt, ami zsebbe megy, borravaló, vagy akármi, ráadásul étterem és étterem, szálloda és szálloda között is akad különbség, nem is kevés, amit a statisztika rideg átlaga eltakar:

italszolgáltatás egyéb vendéglátás étterem kemping szálloda
2016 2017 2016 2017 2016 2017 2016 2017 2016 2017
137 152 132 154 139 160 134 162 161 181
KSH, május hó, fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete, ezer forint

És akkor még nem esett szó a multik és a hazai kisvállalkozások bérkülönbségeiről. Az Aldi, Lidl számára nem nagyon okozna gondot egy 240 ezres szakmai bérminimum, az ő szekerük ugyanúgy döcöghetne tovább, mint eddig.

A vidéki kisboltos, kisvendéglős dögöljön meg?

Sok-sok alkalommal felvetődött már, hogy a falu boltja, vagy a kocsmárosa már a jelenlegi minimálbértől is tönkremegy. Nem véletlen az sem, hogy a legnagyobb béreket Budapesten adják, hiszen ott van a legtöbb vásárló a legtöbb pénzzel a zsebében (a fővárosban jóval magasabbak a bérek, mint máshol). A megyei szintű adatokból is jókora különbségek kerekednek ki, a boltokban ez 30 ezer forint felett jár, de ez csak egy átlag. A vendéglősöknél kisebb ez a különbség, 12 ezer forint, érdekes módon pedig Pest megyében a fizetnek a legrosszabbul a vendéglősök az alkalmazottaiknak a kiválasztott megyék közül. A szálláshelyeknél 25 ezer forint a földrajzi bérkülönbség, ami nem csekély:

  bolt vendéglő  szálláshely
 2016  2017  2016  2017  2016  2017
Budapest 169 195  144 163  170 189
Pest  162 194 130 151 149 175
Győr-Sopron 145 173 133  157  151 176
Somogy 141 168 131  157 144 165
Tolna 143 167 131 152  139 177
Hajdú-Bihar 137 165  129  153  145 168
Békés 139 166 129 154  140 164
Nógrád 140 164 129 152 139 172
KSH, május hó, fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete, ezer forint

Nem lehet présbe zárni mindenkit

A vendéglősök, szállodások 240 ezer forintos minimálbéren ügyködő szakemberei kockázatos vállalkozásba fogtak. Nem vitatható, hogy még magasabb bérek kellenek, de ahhoz több bevételt is kellene elkönyvelni. De hát árat emelni nem lehet a végtelenségig, sőt. Arra pedig a blokkk.com már rávilágított, hogy az áfacsökkentés révén 100 milliárd forint üti a vendéglátósok markát, mivel úgy tűnik, eszük ágában sincs az étlapon feltüntetett árakat csökkenteni. Így az ő helyzetük sajátos e tekintetben, hiszen van fedezetük béremelésre. Kérdés persze, hogy a kormány rajtuk miért nem kéri számon az árcsökkentést az áfacsökkentés után.

De abban igazuk van az idegenforgalmisták, vendéglősök képviselőinek, hogy manapság azoknak a cégeknek, akik feketén foglalkoztatnak, attól lesz hatékony a vállalkozásuk, hogy nem fizetnek közterheket, ezzel versenyelőnyben vannak azokkal szemben, akik adóznak. És ezen az áfacsökkentés zsebben maradt pénze után semmi sem változott. Miért változna akkor bármi is egy nagyobb kötelező bér esetében?

Érdekes módon egyébként pontosan azon a három területen vezették be először az online kasszát, ahol a magasabb kötelezőért kiáltottak, vendéglőben, szállodában és a boltban. Ezek szerint ez kevés volt. De annak kicsi a valószínűsége, hogy egy még nagyobb kötelező bér kipucolná a feketézést, pedig valóban azzal kellene kezdeni bármilyen előrelépést a munkaerőhiány oldásában is. A bulinegyed adóellenőrzése is azt jelzi, hogy ebben igazuk van a szakembereknek, hiszen egy kis ellenőrzést jelző harangszó hallatán alaposan megugrott a nyugtaadás. Lehetett látni online. Talán az online számlázás hozhat még valamit?

(blokkk.com, 2017. július 20.)

 

Bérek a bevásárlókocsiban: vannak különbségek

Tüntetést hirdettek a szakszervezetek a bolti dolgozók a magasabb béréért. Közben minden boltos eladót, pénztárost, árufeltöltőt hajkurász, mert munkaerőhiány van. Mennek is fel a bérek. Maguktól. 

A bér ugyanúgy alku tárgya, mint bármely más költség, piaci áru, így egyáltalán nem kifogásolható, ha több pénzért állnak ki az eladók, pénztárosok, árufeltöltők. Ráadásul közülük is jó néhányan már a határokon túl keresik a kenyérre valót. Már elhangzott a szakszervezet részéről a szokásos intelem, mégpedig az, hogy ez nem pártpolitikai fellépés, így kérik az ezzel kapcsolatos jelzések mellőzését. És persze bárkit szívesen látnak a megmozduláson. A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete és a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete összeállt.

Lehet persze nyomást gyakorolni a magasabb bérek kipréselésére, a kereskedelem szabályozásáért felelős miniszteri biztos - úgy tűnik, felsorakozva a szakszervezetek mellé - tett is erre utalást, persze csak a multi áruházak irányában. Félő is persze enélkül is, hogy a multik magasabb bére majd elszívja a munkaerő egy részét a hazai élelmiszeres boltokból.

Van-e még pénz a zsebekben béremelésre?

De hát lehet-e még több bért kicsikarni az áruházaktól, hiszen a 2017-re előírt minimálbérek okoztak némi felfordulást. 

Ők még csak vásárolnak. Máshol.

És a minimálbér tárgyalásokon nem a szakszervezeteké volt a legnagyobb összegű javaslat, hanem a kormányé. Az is ide tartozik, hogy a munkaerőhiány már 2016-ban év közben alaposan felnyomta a béreket, szakszervezetek nélkül.

A bolti kiskereskedelemben is szépen emelkedtek 2016-ban év közben a keresetek, de ezekre, a decemberi bérekre azért rá kellett tenni még egy lapáttal  a minimálbér emelése miatt év elején. Ez azonban a kisebbik fele volt az éves bérnövekménynek:

 
2016 április
2017 január
2017 április
kiskereskedelem 156 183 187
élelmiszer vegyes 160 189 194
KSH, érték ezer forint, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete,
legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások

A legélesebb bérhelyzet az élelmiszerkereskedelemben alakult ki, nem véletlenül, itt mindenki nagyon is érzékeny az árakra, a költségekre. Itt a legnehezebb a bért megemelni.

Áll a bál az élelmiszerboltokban

Nem sok olyan élelmiszerboltos lehet, aki ne keresne eladót, pénztárost, vagy éppen árufeltöltőt. Az álláshirdetések mindent elárulnak a munkaerő piacról, van belőlük bőven. A legtöbb bért fizetők sem ússzák meg a keresést.

Az élelmiszeres áruházláncok többsége szemérmesen hallgat arról, hogy a nagy létszámhiány közepette mégis mennyiért keres eladót, mindegy, hogy az Auchan, vagy a CBA honlapját nézzük. A legjobban fizetők közzéteszik bárki számára elérhető módon bérajánlatukat, a többiek pedig kulloghatnak utánuk.

A blokkk.com megkísérelte mustrálgatni az élelmiszerboltosok álláshirdetéseit. A végére jutni lehetetlen, de egy vázlatos kép azért felrajzolható. A hirdetések egy része a szokásos sablonokat hozza, némelyik pedig színesebb az átlagnál. A számuk nem kevesebb, mint korábban. Néhány apróság: a Lidl már nem hirdet főpénztárosi állást, egy CBA bolt kéthetente fizet "igényeid szerint" (tehát a légkör már ismerkedés előtt baráti), egy coopos bolt "okos" bolti eladót keres (nem derül ki, hogy ez a munkáltatói igény mit takar). Egy másik CBA üzlet sokat ad a megbízhatóságra, nyilván okulva korábbi tapasztalatokból, így  olyanok jelentkezését várják "akik megbízhatóak, meg is jelennek a megbeszélt időpontban". De akadt olyan Coop boltos is, aki egyebek mellett azt kérte, hogy "légy ápolt", tehát a közvetlen hangnem úgy tűnik, itt is sokat számít.

Néhány véletlenszerűen kiragadott hirdetés és az állásait nyíltan hirdető láncok munkaerő keresései alapján azért megfigyelhető annyi, hogy a legtöbb bért az élelmiszerkereskedelemben a bolti dolgozóknak a diszkont multi áruházak kínálják, de a minimálbér emelések nyomán a hazai boltosoknak is feljebb kellett nyomniuk a bérajánlataikat (no meg a munkaerőhiány miatt is):

Aldi  raktári takarító: 227  árufeltöltő: 227  eladó: 311  üzletvezető: 680
Lidl bolti dolgozó: 268  2. boltvezető helyettes: 358  boltvezető helyettes: 396  boltvezető: 613
Tesco bolti eladó: 228  Az induló kereseti lehetősége fél évig 177 ezer forint, valamint a pótlékok   
Manna  nettó 150      
Reál  nettó 155      
CBA Törökbálint  160      
CBA Zamárdi  nettó 150-180      
Coop Budapest 166      
Érték: ezer forint

Természetesen az előbbi kereseti lehetőségek nyolcórás munkaidőt takarnak, ahol kellett, átszámolva. Homályos pontok is akadnak, természetesen. A vasárnapi pótlék a nagyáruházaknál nincs benne a megjelölt összegben.

Különbséget jelent a gyakorlatban nyilván az is, hogy a munkakör szakképzettséget igényel-e (az élelmiszeres eladónak kell, a pénztárosnak, árufeltöltőnek nem a jogszabályok szerint), de a részmunkaidő aránya, a vége azonban ugyanaz: mennyi is van a borítékban.

A bérkülönbségek eddig nagyon nagyok voltak

A legmegbízhatóbb képet a bérekről a cégek beszámolói adják. Ezek persze csak a múltat mutatják, de előre is vetítenek. Az eltérő beszámolási időpontok miatt ráadásul csak részben ismertek a 2016 évi bérviszonyok, de azért így is megfigyelhetők a legjellemzőbb különbözőségek, a legutóbbi beszámolókból:

  árbevétel létszám bérköltség havi átlagkereset
Aldi 133  2.144 
 8,2
317 
Auchan*  282 6.294 
 14,5
192
Lidl*  283 3.543  11,4  268
Penny 190  3.142   9,2 244 
Spar 438  12.705  32  210
Tesco*  614 18.082   39,8 184
Vörösvár CBA  14  611 1,2  162 
COOP Szolnok 25 1.411   2,8  167
Alaszka (REÁL)  19  686  1,4  166
 G'Roby Buda 49   0,1  137
 Manna ABC (Mázsa Wien)  .  11  . 100 
Elektronikus Beszámoló Portál, 2016. évi beszámolók, árbevétel: nettó, árbevétel és bérköltség érték: milliárd forint, létszám: átlagos állományi, havi átlagkereset: ezer forint,
*/: eltérő fordulónapok, Auchan, Lidl március, Tesco: február vége

Versenyképesség: üres lózung?

A szakszervezet azt mondja, a munkaerő hiányára a béremelés a megoldás. Arról már nem beszél, hogy évente több ezer kisbolt megy tönkre, mert nem bírja a versenyt. Mert drágábban tudnak csak dolgozni, tehát rosszabb a versenyképességük, és azt sem engedhetnék meg, hogy a bérversenyben nagyon lemaradjanak. De lemaradnak ebben is.

Nem is tartható fenn a bevételeknél sokkal nagyobb arányú béremelés - egy év alatt az élelmiszerboltokban és a kiskereskedelem egészében 20%-kal nőtt a fizikai dolgozók bére, a bevételek pedig csak 3-5%-kal -, mert azt is valamiből ki kell fizetni. Tehát a versenyképesség, a termelékenység javítása a másik kulcs, amire nagy szükség van, ez ugyanolyan fontos, mint a magasabb bér. A kettőt - a bért és a versenyképességet - együtt kell javítani, különben még több bolt fog tönkremenni.

(blokkk.com, 2017. július 6.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.