butikpórázon₪vásárlóktere

Bemázolt egyet az EU a Heinekennek

Kiszavazhatja az Országgyűlés a a vörös csillagot a kereskedelemből. És nyomulhatnak a sörfőzdék, mert lesz majd szabályozás a javukra. 

 

Szeptember végére megszavazhatja a parlament a lex Heinekenként elhíresült törvénytervezetet, miután az Európai Bizottság elfogadta az önkényuralmi jelképek kereskedelmi célú hasznosításának tilalmát, így elhárultak a jogi akadályok, írja a Magyar Idők. Szatmáry Kristóf, a Miniszterelnökség kereskedelempolitikáért felelős miniszteri biztosa szerint az ősszel érkezhetnek olyan piaci intézkedések is, amelyek a multinacionális gyártók erőfölényét korlátoznák a magyar kisüzemi sörfőzdék javára. (A blokkk.com rögtön hozzáteszi: volt már ilyen szándék, például az élelmiszerlánc felügyeleti díjjal, de hát ismert, hogy azt el is kaszálta az EU.)

A lex Heineken néven ismertté vált márciusi törvényjavaslat az emberi méltóság védelmében az önkényuralmi jelképek kereskedelmi célú hasznosítását tiltaná meg Magyarországon. Ezzel pont kerülhet a korábban külföldön is nagy vissz­hangot, itthon pedig számos vitát kiváltó „vöröscsillag-ügyre”. – Óriási eredmény, hogy az Európai Bizottság (EB) nem emelt kifogást a magyar szabályozás ellen. Sokan eleve halálra ítélték a törekvést, miszerint a tiltott jelképek mögött álló eszmék idehaza ne képviseltessék magukat haszonszerzés céljából, azok ne sértsék senki meggyőződését a kereskedelemben, legyen szó a nemzetiszocialista vagy a kommunista diktatúra szimbólumairól – jegyezte meg a miniszteri biztos.

Megerősítette: már csak az Országgyűlés döntésén múlik, és az összes tipikus önkényuralmi jelkép, így a vörös csillag is hamarosan eltűnhet a boltok polcairól, a vendéglátó- és szórakozóhelyekről, valamennyi érintett termékről, a reklámhordozókról és a szolgáltatásokból. – Károgók ide, károgók oda, Brüsszel ebben mégsem talál kivetnivalót – fogalmazott a miniszteri biztos.

Lowri Evans, az uniós testület főigazgatója hazánknak küldött állásfoglalásában kifejti: az EB tudatában van például a vörös csillag és a magyar történelem közötti összefüggésnek, az önkényuralmi rendszerek által okozott fájdalomnak és szenvedésnek. Elkötelezettek aziránt, hogy a diktatórikus rendszerek Európában elkövetett bűncselekményei soha ne merülhessenek feledésbe, hiszen a kontinens történelmének közös emlékezete táplálja az unió elhivatottságát a fundamentális értékeink iránt. A vitatott tervezet kapcsán azt írták, a bizottság üdvözli azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a tagállamok ennek az érzékeny kérdéskörnek a kezelése érdekében tesznek, különösen az „Európa a polgárokért” program keretében.

– Ezzel csak a multinacionális Heineken-csoport anyaországának kormánya nem azonosul: a hollandok a törvényjavaslat uniós vizsgálata során számtalan észrevételt tettek, ami hónapokkal húzta el a magyar parlamenti döntést. A jogi akadály azonban megszűnt, bármikor életbe léphet a lex Heineken – mondta Szatmáry Kristóf. Az EB ezzel együtt elvárja, hogy a gyakorlatban nem lehet megkülönböztető a szabályozás egyetlen cég hátrányára sem, ez azonban nem merült fel: bármely gazdasági szereplő, amelyik megsérti a szabályokat, börtönnel vagy milliárdos nagyságrendű fogyasztóvédelmi bírsággal számolhat.

A kormány megítélése szerint a címkéin ötágú vörös csillagot viselő Heineken sörök gyártója Székelyföldön egy 2016. évi védjegyvitában lényegében ellehetetlenítette az Igazi Csíki söröket gyártó helyi manufaktúrát, ami a nemzeti érdekek súlyos sérelme. A cégek utóbb kiegyeztek a jogvitában, azonban ahogy azt Lázár János az eredeti tervezet kapcsán kifejtette, a Heineken-csoport 1951 és a 90-es évek között nem használta a vörös csillagot, mondván, az a Szovjetunió jelképe, így a termékét fehér csillag díszítette évtizedeken át. – Tulajdonképpen a multicég gyakorlatából szeretnénk törvényt csinálni Magyarországon – mondta akkor a miniszter.

 A nagy vitát kiváltó tervezet apropóján átfogó szakmai vizsgálatot folytattak a hazai sörpiacon, amelynek során a Gazdasági Versenyhivatal – 2015-ös hasonló vizsgálata után – 2017-ben még több, nemzetközi gyártókhoz köthető piactorzító jelenséget tárt fel. Mivel a korábbi versenyhatósági felszólításra nem javultak az erőviszonyok, ezért indokolt lehet központi intézkedésekkel kezelni, hogy a magyar tulajdonú kézművessör-gyártó vállalkozások előnyösebb helyzetbe kerüljenek – tudta meg a Magyar Idők iparági körökből. Szatmáry Kristóf ennek kapcsán annyit mondott: az ősszel lehetnek a lex Heineken mellett ilyen jellegű parlamenti indítványok is.

Úgy tudni, ezek olyan intézkedéseket tartalmazhatnak, amelyek évek óta bevált eszközöktől fosztanák meg a multicégeket, ezek miatt ugyanis a kicsik kiszorulnak a kereskedelem nagy részéből. Az egyik legjellemzőbb a hazai sörpiacon, hogy a gyártók kizárólagos, utóbb nehezen felbontható értékesítési szerződésekkel kötik le a vendéglátóhelyeket, emiatt a kisüzemek nem jutnak el fontos értékesítési csatornákhoz. Az is jellemző, hogy a nagy márkák képviselői különféle kedvezményekkel, korlátozó megállapodásokkal lehetetlenítik el a magyar sörpiacból egy százaléknál is kisebb részesedéssel bíró hazai főzdéket, amelyek a multikhoz képest nem rendelkeznek akkora forrással a kereskedők támogatására. A kormány szándéka az lehet, hogy a szabályozással egészségesebb versenyhelyzetet teremtsen a nemzeti vállalkozások támogatásával.

Emellett az is napirendre kerülhet a parlamentben, hogy átvizsgálják a sörkínálatot az élelmiszer-minőség szempontjából is. Mára a V4-országokban több esetben bebizonyosodott, hogy a keleti és nyugati piacokon kínált élelmiszerek, fogyasztási cikkek között kimutatható minőségbeli különbségek vannak, ezért a szigorúbb fogyasztóvédelmi fellépés jegyében az itthon kapható valamennyi söripari terméket górcső alá vehetik a tartósítószerek, az adalékanyagok, a beltartalmi értékek szempontjából. A jelölések elvárható pontosítása a tudatosabb fogyasztói magatartást ösztönző kormányprogramba is illeszkedne, és a minőségibb termékek felé mozdíthatná el az alkoholfogyasztókat, a kormány szándéka szerint.

A blokkk.com kérdése: mit szólnak majd mindehhez a sörivók?

(Magyar Idők, 2017. szeptember 11., fotó: Reuters, MTI/EPA)

 

Összeborult a Csíki Sör és a Heineken

Az Igazi Csiki Sör csak Csiki Sör lesz. A magyar kormány azonban a vörös csillagot tiltó törvényjavaslatát azért sem vonja vissza, megvárja Brüsszelt. ₪₪₪

A két cég magyar és angol nyelvű közös közleményét a Csíki Sör Manufaktúra tette közzé hétfőn a közösségi oldalán, tudósít a legfrissebb fejleményekről az MTI. Ebben közölték, hogy az elmúlt időszakban folytatott tárgyalások után mindkét fél érdekévé vált, hogy a Csíki Sör márkanév körüli vita barátságos úton rendeződjék.

Eközben a magyar kormány

Lázár János az atv.hu kérdésére tudatta, hogy már megküldték Brüsszelnek a lex Heinekent notifikációs eljárásra (előzetes engedélyeztetésre), így nem vonják azt vissza. Ha lesz törvény, a Heinekennel „kivételezni” fognak, büntetés nélkül használhatja a vörös csillagot, árulta el egy másik kormányzati forrás az atv.hu-nak.Sok-sok hónap eltelhet az eljárás során. Az Országgyűlés jóváhagyása esetében a 2 milliárdos bírsággal és börtönbüntetéssel is fenyegető törvény keretében a Heinekennel egyértelműen „kivételezni” fognak. A holland cégóriás használhatja majd a sörös dobozokon a vörös csillagot, mert a jelenleg hatályos törvényi rendelkezés lesz érvényes: csak azokra a cégekre vonatkoznak majd a szigorú szankciók, melyek politikai propaganda céllal a társadalmat, a közönséget politikailag izgatva használják a vörös csillagot. Így nyilván a Milky Way-re, az olasz ásványvízre és a Converse vörös csillagára sem lesz érvényes a tiltás.

(MTI, 2017. március 27.)


A Heineken bíróságon is nyomul

A holland sörgyártó az EU Törvényszékén keresetet nyújtott be a Csíki Sör védjegyének visszavonására.

Egy román bíróság néhány hónappal ezelőtt a holland sörgyártónak adott igazat a Csíki sörről folyó jogvitában. Az Európai Bíróság ugyanakkor arról számol be, hogy a Heineken a közelmúltban megtámadta az EU Törvényszékén a Csíki Sörnek nyújtott európai uniós védjegyet.

A holland cég az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának azt a határozatát támadja, amellyel e hivatal az Igazi Csíki Sört gyártó vállalkozás egyik tulajdonosának javára európai uniós védjegyként bejegyezte a „Csíki Sör” védjegyet.

A Heineken arra hivatkozik, hogy neki már van egy korábban bejegyzett uniós védjegye és egy korábban bejegyzett román nemzeti védjegye a “CIUC PREMIUM” szómegjelölésre, valamint több korábban bejegyzett román nemzeti védjegye a “CIUC” szómegjelölésre. Ez utóbbi védjegyek ügyében járt el nemrég egy román bíróság. A “CIUC” szó magyar megfelelője a Csík vagy Csíki, és a Heineken szerint a “Csíki Sör” és a “CIUC” szót tartalmazó említett sörvédjegyek közötti hasonlóság olyan nagymértékű, amely a fogyasztók védelme érdekében kizárja a később keletkezett szómegjelölések uniós védjegyként való bejegyzését.

(Bruxinfo.eu, 2017. március 17.)

  

Vörös csillag a boltban: azt ne

Az önkényuralmi jelképeket tiltanák, így vörös csillaggal díszítve ne lehessen sört árulni.

Az önkényuralmi jelképek kereskedelmi célú hasznosításának tilalmáról, valamint ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról törvényjavaslatot nyújtott be Lázár János és Semjén Zsolt a parlamentben.

Az indoklás szerint az önkényuralmi jelképeknek kereskedelmi célból történő felhasználhatósága nem olyan jog, amely - a véleménynyilvánítás szabadságával ellentétben - magasabb rendű lenne az önkényuralmi jelképek tiltásához fűződő közérdeknél, a törvényjavaslat szerint. Tilos lesz ezután Magyarországon horogkeresztet, SS-jelvényt, nyilaskeresztet, sarló-kalapácsot, ötágú vöröscsillagot vagy ezeket ábrázoló jelképet üzleti céllal felhasználni, megjeleníteni vagy önkényuralmi jelképpel ellátott árut, vagy szolgáltatást értékesíteni.

Az önkényuralmi jelképet haszonszerzés céljából - az ismeretterjesztő, oktatási, tudományos, az önkényuralmi jelképekhez kötődő történelmi eseményeket ábrázoló művészeti célból vagy a történelem, illetve a jelenkor eseményeiről szóló tájékoztatás céljából történő felhasználás esetét kivéve - aki felhasználja, megjeleníti, vagy ilyen jelképpel ellátott árut, vagy szolgáltatást értékesít, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel lenne büntethető.

A Heineken és az Igazi Csíki Sör romániai vitájában a magyar kormány az utóbbi mellé állt, Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a támogatásáról biztosította azt a hódmezővásárhelyi kezdeményezést, amely bojkottra szólított fel a Heineken ellen. Így felvetődik a lehetőség, hogy a most benyújtott törvényjavaslat ennek az ügynek a következménye.

A törvényjavaslat szerint ha egy kérelmező bizonyítani tudja, hogy az önkényuralmi jelkép használatához olyan magánérdek fűződik, amely nem sérti társadalmi csoportok érzékenységét, akkor - a kormány egyedi határozata alapján - továbbra is használhatná a jelképet, tehát kivétel azért lenne.

A törvény a kihirdetés után 30 nappal lépne hatályba, ugyanakkor 2018. január 1-ig nem minősülne bűncselekménynek a tiltott jelképek használata a kereskedelemben.

(Napi.hu, 2017. március 13.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.