webzseb₪égbolt

Amszterdam is belerúgott az Airbnb-be

Amszterdam megfelezte az Airbnb-n kiadható éjszakák számát. 

Az amszterdami városi tanács úgy döntött, hogy 2019-től évi hatvanról harmincra csökkenti a kiadható éjszakák számát az Airbnb-n szállást kínáló helyiek számára, írja a DutchNews.nl nyomán az Index.

A döntést szorgalmazó Laurens Ivens elismerte, hogy a korlátozás nem fog megoldani minden problémát, ugyanakkor hozzátette, hogy a szabályozás jelentősen tehermentesítheti majd a város turistákkal tömött negyedeit. A jelenleg érvényben lévő szabályozás szerint az otthonaikat szállásra kínáló amszterdamiak évente hatvan éjszakára adhatják ki ingatlanjaikat, egyszerre legfeljebb négy fő számára.

2017 végén a Trouw nevű lap arról cikkezett, hogy Amszterdamban közel ötezer ingatlant – lakást, házat és lakóhajót – és további mintegy ezer ingatlan tulajdonosa sérti meg valamelyik szabályt. Az Airbnb cáfolta az adatokat, szerintük a turisták számára kínált amszterdami otthonok mindössze 5 százaléka sérti meg a városi szabályozást.

Az Airbnb közleményben reagált a korlátozásra, amelyben azt írják, hogy csalódottak az amszterdami döntés miatt, amely a helyi családokkal szemben a nagyobb szállodáknak kedvez.

(Index, 2018. január 10.)

 

Barcelona megregulázza a szállásmegosztókat

Hamarosan eltűnhet a barcelonai szálláshirdetések jelentős része a szállásmegosztó oldaláról.

Meghajolt a barcelonai vezetés akarata előtt az Airbnb: a közösségi szállásmegosztó mögött álló cég beleegyezett abba, hogy leveszi oldaláról azokat az ingatlanokat, amelyeknek a kiadását nem engedélyezte a város. Az Airbnb ellenkező esetben 600 ezer eurós bírságot kockáztatott, írja a HVG.

2016-ban 1,3 millió látogató vette igénybe a szállásmegosztó által kínált szobákat és lakásokat, ez 167 millió eurós bevételt hozott a vendéglátóknak és becslések szerint 860 milliót a helyi üzleteknek. A város azonban megelégelte a turistaáradatot és Ada Colau katalán város polgármestere intézkedéseket helyezett kilátásba az idegenforgalom korlátozására. A barcelonaiaknak olyan dolgokból lett elegük, amik a budapestieknek is ismerősek lehetnek: a belvárost éjjel-nappal feldúló részeg turistahordák, ami még nem feltétlenül köthető az Airbnb-hez. A lakáskiadásnál uralkodó áldatlan állapotok azonban igen.

Az Airbnb egy másik problémát is hordoz magában: a hirdetett ingatlanok több mint fele nem magánszemélyek szabad lakása vagy szobája, hanem valójában kereskedelmi szálláshelyek – írja a Les Echos Javier Gil helyi szociológus kutatásait idézve. Az illegális hirdetések száma 6-8 ezer körül mozog, ezek miatt az elmúlt időszakban kétezer eljárást indított a városvezetés.

(HVG, 2017 július 17.)

 

Nyomja a szállodákat az Airbnb

A turisták egyre több alvóhelyet foglalnak le az Airbnb-n. Erzsébetváros nagyot nyomult. A szállodásoknak ez nagyon nem tetszik, de még nem tüntetnek.

A budapesti vendégforgalom egyre nagyobb hányadát érik el a bérbe adott magánlakások, amelyek legtöbbjét az Airbnb-n foglalják le a külföldi turisták, összegzi a friss adatokat a Világgazdaság.

2016 szeptemberében sem lankadt a külföldi - főleg brit - turisták forgalma a Király utca és a Gozsdu udvar környékén, a budapesti bulinegyed központjában. A fapados légitársaságok terjedését is kihasználva lázasan növekvő, zömmel fiatalokból álló turistaréteg nemcsak az éttermeket és bárokat gazdagítja, hanem azokat a magánembereket is, akik kiadják lakásukat az Airbnb-n, vagy más szállásközvetítő portálon keresztül, vagy épen a személyes kapcsolatokat, ismertséget kihasználva. Ez a turistaréteg ugyanis jellemzően kerüli a szállodákat: a KSH adatai szerint a „buliturizmusban” élen járó briteknek tavaly csak körülbelül hatoda, 351 ezer fő szállt meg kereskedelmi szálláshelyeken, vagyis hotelekben, panziókban.

A magánlakásokat kereső külföldiek körében egyre népszerűbb Budapest, amit jól mutat, hogy a Skift.com utazási portál májusi elemzése szerint az Airbnb-n a VII. kerület volt 2015-ben a 13. „legtrendibb” úti cél. A szakportál azokat a feltörekvő területeket szedte össze, ahol a legnagyobb volt a forgalom növekedése: Erzsébetváros 145 százalékos bővüléssel szerepelt a listán.

A trend jól látszik a KSH adataiból is: 2015-ben 618 ezer külföldi turista közel 2,2 millió vendégéjszakát töltött el az üzleti céllal bérbe adott magánlakásokban, zömmel Budapesten, ez az egy évvel korábbihoz képest 26 százalékkal nagyobb forgalmat jelez. 2010-hez képest még nagyobb a növekedés, hiszen akkor még csak 236 ezer külföldi egymillió vendégéjszakát töltött el országosan magánlakásokban. A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) szerint ugyanebben az ötéves időszakban a fővárosi szállodák száma csupán 5,2 százalékkal, a külföldi vendégéjszakák száma pedig 45 százalékkal emelkedett. Míg 2010-ben a szállodákban regisztrált külföldi vendégéjszakáknak 2,7 százalékát érte el a magánlakásokban elért forgalom, addig 2015-ben már 15,5 százalékára rúgott.

A magánlakások bérbeadása az évtized eleje óta terjed gyorsan Budapesten, miközben vidéken némileg csökkent az üzleti céllal kiadott ingatlanok száma. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2010. és 2015. között 1.492-ről 4.047-re, vagyis jóval több mint a duplájára nőtt a bérbeadásra hivatalosan regisztrált magánlakások száma. A kiadott szobák száma pedig több mint a négyszeresére, csaknem 9 ezerre emelkedett 2015-re. (Ezek a számok ráadásul csak a hivatalosan bejelentkező bérbeadókat tartalmazzák, mert bár Magyarországon a lakások rövid távú kiadása engedélyhez kötött, de ennek a kötelezettségnek sokan nem tesznek eleget.) 2016. nyarán az Airbnb kínálatában közel hétezer, a Booking.com portálon pedig több mint kétezer fővárosi lakás szerepelt.

Jönnek a lakáshotelek

A szállodaszövetség egy ideje - egyelőre sikertelenül - lobbizik a kormánynál, hogy az újraszabályozza újra a rövid távú lakáskiadás piacát. Az MSZÉSZ legfrissebb piacelemzésében azt azonban elismeri, hogy az Airbnb és társai olyan vendégkört vonzanak Budapestre, amely a fővárosi kisvállalkozások - például éttermek, bárok, fürdők, taxik - számára számottevő forgalmat jelent. A szállodások azonban több ponton szigorítanának a szabályozáson, a többi közt korlátoznák a bérbeadási napok számát, és a társasházakban a többi lakó engedélyéhez kötnék a lakás kiadhatóságát. A szállodásoknak leginkább a budapesti „bulinegyedben” megszaporodott úgynevezett „lakáshotelek” szúrnak szemet, amelyek esetében a vállalkozók lakástulajdonosoktól hosszú távra bérbe vesznek akár 50-100 lakást, és szállodaszerűen üzemeltetik őket, de jóval alacsonyabb költségekkel.

(Világgazdaság, 2016. október 5.)

 

Kíméletlen törtető az Airbnb

Az Uber-utánzat a bérlakáspiacon nyomul. Az Airbnb értéke 25 milliárd dollár.

Újabb tőkeemelési kör zárult le a lakáspiacon egyre nagyobb tempót diktáló Airbnb-nél. A társaság több mint 100 millió dollárt vont be a működésbe. A korábbi, a nyári tőkeemelés időszakához hasonlóan jelenleg is 25 milliárd dollár a cég értéke.

A Airbnb San Francisco-i központú cég, közösségi megosztáson alapuló üzleti vállalkozás. A társaság 2015. harmadik negyedévében 340 millió dollár árbevételt ért el, 2,2 milliárd dollár értékű lakásfoglalás mellett. Mindkét érték nagyjából kétszerese egy évvel korábbi azonos időszakárbevételének és foglalásának.

A cég az előzetesen kitűzött tervek felett teljesít, a 2015 évi teljes árbevétel pedig megközelítheti az 1 milliárd dollárt. A nettó eredmény mintegy 150 millió dolláros veszteség lehet 2015-ben.

Az Airbnb legutóbb 2015. júniusban hajtott végre tőkeemelést, akkor a társaság 1,5 milliárd dollár forrást vont be, ami minden idők egyik legnagyobb zárt körben végrehajtott tőkeemelésének számít.

A cég internetes oldalán több mint 1,7 millió szoba, lakás és lakóház hirdetés található már. A cég bevétele abból származik, hogy minden egyes internetes foglalásnál 3 százalék a jutaléka. Emellett még a vendégektől 6-12 százalék közti szerviz díjat is kapnak.

(Portfolio, 2015. november 22.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.