iparospiac₪próbafülke

Lapozgatás a könyvpiacon

A Líra kivásárolta Janikovszky Jánost közös kiskereskedelmi cégükből.

2018 február közepén átalakult a 2017 tavaszán 24 egykori Alexandra könyvesbolt üzemeltetését és raktárkészletét átvett Janikovszky és Kolosi Kft. A Líra-Móra Könyváruház néven boltokat működtető céget 2016 novemberében alapította 50-50 százalékos részesedéssel a Móra Kiadó Zrt. tulajdonosa, Janikovszky János, valamint a Líra-hálózatot működtető Líra Könyv Zrt. 2018 februárjában azonban Janikovszky kiszállt a 103 millió forint törzstőkéjű cégből, amely azóta Líra Kiskereskedelmi Kft. néven folytatja tevékenységét - derül ki a Céginfo.hu adataiból, írja a Napi.hu.

Az átalakulás a két tulajdonos döntése volt, az üzletek továbbra is Líra-Móra néven üzemelnek tovább - tudta meg a Napi.hu Kolosi Beátától, a Líra Könyv Zrt. vezérigazgatójától. A cégvezető szerint az üzleteket eddig is a Líra látta el áruval, a Móra Kiadó pedig továbbra is kiemelt partnere marad a Lírának.

A Líra-Móra könyvesbolti hálózathoz jelenleg 25 üzlet tartozik országszerte (ezek főként bevásárlóközpontokban és Tesco üzletsoron működő egységek, Balatonbogláron, Balatonfüreden, Bonyhádon, Budapest III., IX. és X. kerületében, Dombóváron, Dunaújvárosban, Érden, Esztergomban, Gyulán, Hatvanban, Hódmezővásárhelyen, Keszthelyen, Miskolcon, Pakson, Pécsen, Siófokon, Sopronban, Szegeden, Debrecenben, Nagykanizsán, Tatabányán, valamint Békéscsabán).

A 2017-ben átvett üzletek a vártnak megfelelően teljesítettek, növekedést 2018-tól várunk - mondta Kolosi Beáta. A Líra korábbi üzleteiből származó kiskereskedelmi árbevétel több mint 10 százalékot nőtt 2017-ben.

(Napi.hu, 2018. március 7.)

 

Kínában nagyon nyomják a könyvesboltot

Kínában virulnak könyvesboltok. Persze úgy, hogy az állam is pénzeli őket.

A távol-keleti országban a Xinhua Bookstore az egyik legnagyobb brand a könyvkereskedésben. A kiadói tevékenységet végző, állami tulajdonú cég az egyetlen, amely jelen van az ország teljes területén, írja az Origo.

A 2018-ban fennállásának 80. évfordulóját ünneplő cég hálózata fénykorában 17 ezer egységet számlált.

Noha mostanra az egységek száma a felére csökkent, a cég még mindig a piac meghatározó szereplője. Ez annak ellenére így van, hogy Kína nagyvárosait az utóbbi időben ellepték az állami kiadótól független kereskedések, outlet-jellegű könyváruházak. Ezt elősegítette az is, hogy a kormány jelentős támogatást nyújtott az ágazat számára.

Jelentések szerint 2013 óta a könyvkereskedést évente mintegy 200 milliárd forintnak megfelelő, 5 milliárd jüannal támogatta a pekingi vezetés. A Pénzügyminisztérium pedig ezen felül, további jelentős összegeket áldozott arra, hogy a könyvesboltok talpon maradhassanak, új egységek nyíljanak, az online kereskedelem erősödésének idején.

A Kínai Kiadók Szövetségének adatai szerint, 2017-ben 14 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi értékesítés volumene az előző évhez képest, és meghaladta a 12 milliárd dollárnak megfelelő jüant.

Ez több mint 3.000 milliárd forint.

A "Space of light"-ban a fény és árnyék kölcsönhatása a koncepció alapja
Fotó: AFP/ImagineChina/Wang Yadong

Az értékelések szerint Kínában a gyarapodó középosztálynak köszönhető a könyvek reneszánsza. Egyesek nem is túlélésről, hanem teljes újjászületésről beszélnek a kínaiak növekvő könyvolvasási kedve kapcsán.

Szuper a könyvmolyok szentélye

A 2018-ban jelentős évfordulóhoz érkező Xinhua egyik új könyvesboltja nem kisebb helyen, mint Sanghaj egyik óriási bevásárló központjában nyílt meg. A könyvesbolt része annak a 4.000 négyzetméteres, kétszintes komplexumnak, melyet alkotója „Space of light" névre keresztelt. A második szinten egy múzeum kapott otthont.

A koncepció különlegességét az adja, hogy a két szint szerves egészet alkot.

Fotó: AFP/ImagineChina/Wang Yadong

A tervezéssel nem kisebb nevet, mint a Japán jelenleg legnagyobb tervezősztárjának számító, 76 éves Tadao Ando-t bízták meg. A hazájában és az Egyesült Államokban is számos épületet jegyző Ando előszeretettel építi munkáit a fény és az árnyék kölcsönhatására, viszonyára, amelyet ez alkalommal ovális, tojásdad formával egészített ki. Ez kölcsönzi azt a benyomást, hogy a két szint egybe tartozik.

Az építész elmondta: számára a tér nyitottsága egy sajátos végső határt képvisel, és örül annak, hogy tervezői munkájának legfontosabb gondolatiságában a kínai boltlánc is fantáziát látott – és a hírek szerint nem is csak egy egység megnyitásának erejéig. Véleménye szerint, így sikerül az olvasók számára életre kelteni az irodalom szépségét és elősegíteni a művészetek összekapcsolódását, amihez a koncepció adja a keretet.

A japán tervező szerint a kínai könyvvilágnak ki kell lépnie a szigorú értelemben vett irodalmi ernyő alól. Felolvasóesetek, művészeti rendezvények, előadások, közönségtalálkozók: az elmúlt évek számos sikertörténetről szóltak, melyek azt igazolják, a könyvesboltok és a könyvek világa újjászületését éli Kínában.

(Origo, 2018. február 2., fotó: AFP/ImagineChina/Wang Yadong)

 

Felszámolják az alexandra.hu-t, de azért marad

Felszámolják az alexandra.hu-t, de a név megmarad a könyvpiacon, azt a Bookangel használja. 

Felszámolás sorsára jutott az alexandra.hu Kft., Matyi Dezső könyves kereskedő online, írja a 24.hu. A felszámolást még 2017 áprilisában kérték, de a bíróság csak november végén mondta ki a fizetésképtelenséget. Az alexandra.hu-t ugyanaz a Washington D.C.-ben bejegyzett Rainbow Publishing LLC. alapította, amelyik az egykori könyves birodalom központi cégét, a már lassan két éve felszámolás alá jutott Pécsi Direkt Kft.-t. 

Az online kereskedő felszámolásával nem tűnt el a név a piacról, a www.alexandra.hu honlap a könyvkereskedelemben a legforgalmasabb karácsony előtti időszakban teljes gőzzel üzemelt, és most is aktív. A site ugyanis már nem a Matyi-féle csoport érdekeltsége, mivel annak a tulajdonosa és üzemeltetője a Bookangel Kft. A szegedi székhelyű cég még tavaly közölte, hogy Alexandra Online webáruházat ők viszik tovább, miután megállapodtak az alexandra.hu névhasználatról.

A Bookangel a Könyvmolyképző Kiadó Kft. testvércége, mindkettő Katona Ildikó érdekeltsége. Akkor vált ismertté, amikor az Alexandra terjesztői hálózatának összeomlásakor több egykori Alexandra bolt működtetését átvette. Ezek azóta Alexandra Könyvszalon néven futnak, Matyi Dezsőék több mint húsz éve alapított könyvkiadója pedig továbbra is az Alexandra Kiadó nevet viseli.

Katona Ildikótól azt tudakoltuk, a felszámolás okoz-e bármilyen fennakadást az Alexandra webáruház működésében, de megkeresésünkre nem reagált. Így azt sem tudhattuk meg, hogy az elmúlt hónapokban milyen sikerrel működtették a webáruházat,  az átvvalamintett Alexandra-boltokat.

Az egykori Alexandra-birodalomhoz tartozó két másik cég is felszámolás alá jutott nemrég: a Pécsi Direkt révén alapított Alexandra Editio Zeneműkiadó Kft., valamint az Alexandra Antikvár Könyvkereskedelmi Kft. is. Utóbbi ellen korábban végrehajtást kért az adóhatóság, 2017 elején az OTP Nyrt. és a HUNGART. Ezek szerint a szerzői jogokat érintő  követelés is keletkezett a Matyi-céggel szemben. A HUNGART ugyanis a képző-, ipar- és fotóművészek szerzői jogainak kezelésére létrejött szervezet.

Mind a zeneműkiadó, mind az antikvár cég esetében a jogutód nélküli megszüntetésről határoztak korábban, végelszámolásuk 2017 októberben meg is indult, de most felszámolásba fordult az eljárás.

(24.hu, 2018. január 8.)

 

Legnagyobb könyvesboltos a Líra

Új kiadóval bővült a Líra-csoport, a Partvonal Könyvkiadó Kft.-vel.

Az új kiadót a Partvonal könyveket korábban gondozó Melotrade Kft. és a Líra Könyv Zrt. hozott létre 50-50 százalékos tulajdonrésszel 2017 július 1-jén, számol be a Világgazdaság. Az új taggal a cégcsoport kiadói márkáinak száma kilencre nőtt: Athenaeum, Corvina, General Press, Magvető, Manó Könyvek, Menő Könyvek, Rózsavölgyi és társa, Partvonal, Szépmíves Könyvek.

A Partvonal Könyvkiadó – a cégcsoport többi kiadójához hasonlóan – a jövőben is szakmailag önállóan, de a Líra-csoport logisztikai, kereskedelmi és marketing lehetőségeire építve végzi munkáját.

A kiadó révén gondozott könyvek kizárólagos terjesztője a Líra Könyv Zrt. lesz. Az újonnan létrehozott társaság ügyvezető igazgatója a Melotrade Kft. korábbi tulajdonosa és ügyvezető igazgatója, Baranyi Vivien.

A Partvonal kiadói márka 2005-ben jött létre, fő profilja az igényes szórakoztató és ismeretterjesztő irodalom, jelenleg 235 különböző kiadványa kapható a kereskedelmi forgalomban.

A Líra-csoport konszolidált árbevétele 2016-ban 6,6 milliárd forint volt, 2015-ben pedig 6,2 milliárd forintra tett szert. Az idei cégfelvásárlások nyomán köszönhetően 2017-ben 10 milliárd forintot megközelítő árbevételt terveznek. A cégcsoport adózott eredménye 2016-ban 304 millió forintra csökkent a megelőző évi 366 millió forint után. A cégcsoport 2016-ban 347 embert alkalmazott, az azt megelőző évben pedig 330-at.

A Líra-csoport 2017 tavaszán 25 – az egykori Alexandra-könyvesboltok helyén megnyitott – üzlettel bővítette kereskedelmi hálózatát. Ezzel a cégcsoport – összesen 92 üzlettel – az ország legtöbb könyvesboltját üzemeltető hálózatát hozta létre. A növekedés most a kiadói tevékenység bővítésével folytatódik , a cégcsoport szándékai szerint.

(Világgazdaság, 2017. július 3.)

 

Az Ulpius-ház könyvkiadót még felszámolni is nehéz

Még a szerzői jog sem tiszta a könyvek felénél. Olcsóbban kínálják, ami tiszta. Egymilliárd az adósság.

Újra megpróbálja eladni a Kepets András érdekeltségébe tartozó, felszámolás alá jutott Ulpius-ház Könyvkiadó Kft. könyvkészletét az Absolventum Kft., írja a Világgazdaság. A készlet szerzői jogi szempontból tiszta részét, 112 ezer darab könyvet hirdetett meg a felszámoló. A csomag egyben eladó, a kikiáltási ára 93 millió forint. Ez több mint 100 millióval kevesebb, mint az első próbálkozáskor megadott 195 milliós irányár volt.

Közvetlenül a 2016-os karácsonyi vásár előtt dobta először piacra a könyveket az Absolventum, de akkor nem akadt jelentkező. 2017 áprilisa elején eredménytelenül zárult a következő kísérlet is, a mostanival egyező kikiáltási árral. Ezúttal ugyan több érdeklődő is volt, de végül csak egy ajánlat érkezett, az pedig érvénytelen volt. A jelzáloggal rendelkező bankkal való egyeztetés után hirdették meg újra a jogtiszta könyveket, mert esélyt látnak az eladásra, indokolta az újabb pályázat gyors kiírását Gulyik Zsolt felszámolóbiztos.

A 2013-ban még másfél milliárd, de egy évvel később is bőven egymilliárd forint feletti forgalmat produkáló kiskereskedő-könyvkiadó cég váratlanul menekült csődbe, felszámolása 2016 február óta tart. A fizetésképtelenség bejelentésekor még 400 millió forint körülire becsülték a készletek kiárusításából elérhető bevételeket, és 550 ezer hátrahagyott kötetről beszéltek. Ennek a vagyonnak az eladásából számíthatnak pénzre a hitelezők, mindenekelőtt a jelzáloggal biztosított K&H Bank.

Az Ulpius-ház mintegy 230 ezer darabos raktárkészletéről tudott véglegeset mondani a felszámolóbiztos: ebből 112 ezer darab rendelkezik szerzői joggal, ezt kínálják most eladásra. A többi jogilag nem tiszta, azt papírhulladékként kell értékesíteni, ugyanis ha könyvként adná el, szerzőijog-bitorlást követne el a felszámoló. A bevételeket befolyásolja, hogy a 230 ezer darabos készlethez fogható mennyiségű, bizományosoknál lévő könyvből mennyit adnak el. Gulyik Zsolt tájékoztatása szerint a 24-25 bizományossal az elszámolás még folyik, így nem tudta megbecsülni, mennyi pénz várható ezen tételekből. Az eladott könyvekből bevétel lesz, a megmaradt és visszaszállított könyveket pedig átvizsgálják, hogy jogtiszták-e, vagyis, licitre vagy a MÉH-telepre kerülnek-e.

Vérmes reményeket nem alapoz meg a 2016 február végén lezárt mérleg, amely szerint az Ulpius-ház durván egymilliárd forint adósságot hagyott hátra. Ebből 178 millió a rövid lejáratú bankhitel – amelyből 80 millió a növekedési hitelprogramban kapott kölcsön –, és több mint 650 millió forint a szállítók követelése. Ha kikiáltási áron elkelne a most meghirdetett százezres könyvcsomag, az még a biztosítékkal rendelkező, mintegy 180 millió forintnyi hitelezői követelést sem fedezné teljes egészében.

(Világgazdaság, 2017. május 8.)

 

Líra lesz az Alexandrából

A Líra veszi át az Alexandra könyvesboltjait, pontosabban 24 darabot. A legnagyobb könyves lehet.

Líra-Móra néven nyit majd könyvesboltot a 24 Alexandra könyváruház helyén április végéig, a Líra Zrt. A cég közleménye szerint húsz Líra-Móra üzlet már meg is nyílt, négyet pedig még a következő hetekben nyitnak meg.

A Líra Zrt. szerint a 2017 januárjában bezárt Alexandra könyvesboltok kiesését az egész magyar könyvpiac megérezte, a Móra Könyvkiadó és a Líra-csoport tulajdonosai ezért elhatározták, hogy ajánlatot tesznek az Alexandra ingatlan-tulajdonosoknak a stratégiai szempontból fontosnak ítélt könyvesboltok átvételére. A két cég létrehozta a Janikovszky és Kolosi Kft.-t, amely végül 24 üzlethelyiség bérleti jogát szerezte meg szerte az országban.

A szerződések aláírása után a legtöbb helyen lezajlott a leltár is, a Líra Könyv Zrt. - mint nagykereskedő - pedig ajánlatot tett a korábban az Alexandra-csoporttal szerződésben álló kiadóknak az árukészlet bizományos átvételére. A kiadók éltek a lehetőséggel, így nem zárt be huzamosabb ideig egyik könyvesbolt sem.

A Líra a saját franchise hálózatát is növelte, így április végéig 92, a Líra-csoporthoz tartozó könyvesbolt lesz az országban. Ezzel a Líra az ország vezető könyvkereskedő cége lesz.

(Index, 2017. április 11.)

 

Alexandra: kérdőjelek a könyvespolcon

A felszámoló az Alexandra vagyonát perelné vissza: a pénzhiányba jutott Pécsi Direkt 2014-ben ingyen elpasszolta, most pedig ismét nagy baj van.

102 hitelező, köztük könyvkiadók, önkormányzatok, bankok és az adóhatóság több mint 9 milliárd forintot követel az Alexandra-bolthálózatot korábban üzemeltető Pécsi Direkt Kft-n. A hitelezők érdekeinek figyelembe vétele nélkül azonban sem a készletekről, sem az üzletekről nem lehet jogszerűen sem tárgyalni, sem megállapodást kötni, hívja fel a figyelmet a felszámoló Kvantál Kft. a Világgazdaság beszámolója szerint.

Az elmúlt hetekben számos hír jelent meg a sajtóban az Alexandra-bolthálózatot is üzemeltető, Matyi Dezsőhöz köthető cégbirodalom problémáiról, állítólagos fizetésképtelenségéről. A könyvszakma és egyes politikai szereplők részéről is felmerült, hogy a kormányzatnak aktívan közbe kell lépnie a helyzet rendezése érdekében. Ugyanakkor a most kialakult válsághelyzetnek volt egy fontos előzménye, amelyben mások mellett önkormányzatok, könyvkiadók és az adóhatóság - vagyis az adófizetők - is várnak még a pénzükre.

A múlt: elpasszolták a vagyont

Az ügy kiindulópontja, hogy az Alexandra-könyvesboltokat 2014-ig üzemeltető Pécsi Direkt Kft. - a maihoz kísértetiesen hasonló - csődközeli állapotba jutott. A cég ellen 2015. március 24-i kezdőnappal felszámolási eljárást rendelt el a Fővárosi Törvényszék, amely jelenleg is zajlik.

A másfél éve indult felszámolási eljárást megelőzően a Pécsi Direkt Kft. értékesítette a készleteit, beleértve a közel 5 milliárd forint értékben vásárolt könyveket, hanghordozókat, és az eredetileg több mint egy milliárd forintért kiépített könyvesbolti berendezéseket is.

A vagyontárgyak bizományosi, bérleti, vagy egyéb szerződésekkel, de végső soron pénzfizetés nélkül a mostani hírekben reflektorfénybe került Rainbow Üzletlánc Kft. és a Könyvbazár Kft. birtokába jutottak. Ezek az átruházások érintették a teljes Alexandra-bolthálózatot. Emellett a Pécsi Direkt Kft. vagyona a felszámoló szerint indokolatlanul befogadott számlák kifizetésével, indokolatlan költségek elszámolásával is csökkent.

Most akkor mi lesz: a felszámoló szerint jogellenes volt a vagyonátruházás

A Pécsi Direkt Kft. felszámolója, a Kvantál Kft. jelenleg 102 hitelezőt tart nyilván, a hitelezői igények összege több mint 9 milliárd forint. A hitelezők között található több mint egy tucat könyvkiadó és könyvkereskedő, helyi önkormányzatok, bankok, de a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is. A felszámoló megállapítása szerint a kialakult vitás helyzetet az okozta, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet miatt a Pécsi Direkt Kft. menedzsmentje a vállalat vagyonát jogellenes módon, a hitelezők kárára, a kiadókat, önkormányzatokat és az adóhatóságot kijátszva, átruházta más cégekre, akik nem fizették ki pénzben a vagyon ellenértékét.

A felszámoló számos pert indított az eltűnt vagyon visszakövetelésére azok ellen, ahová a Pécsi Direkt Kft, vagyis az Alexandra-hálózat vagyonának egy jelentős része átjutott. Ilyen például a Wolf-CRS Kft., a Könyvbazár Kft., a Matias-Borászat Kft., és a Rainbow Üzletlánc Kft. De kezdeményezték a Pécsi Direkt Kft. volt vezetőjének felelősségre vonását is, valamint büntető feljelentést is tettek csődbűncselekmény, sikkasztás, csalás, költségvetési csalás, hűtlen kezelés és tartozás fedezetének elvonása gyanúja miatt. Az ügyben a NAV jelenleg is nyomozást folytat.

Felszámoló: hitelezőknél az előny

„Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy az ingóságok jogos tulajdonosa a Pécsi Direkt, így a Kvantál Kft., mint felszámoló, az általa képviselt 102 hitelező - köztük önkormányzatok és az adóhatóság - érdekeit védi. Ez különösen lényeges szempont amennyiben az állam részt vesz a kialakult válság jogszerű rendezésében. A hitelezők érdekei figyelembe vétele nélkül sem a készletekről, sem az üzletekről nem lehet jogszerűen sem tárgyalni, sem megállapodást kötni”, hangsúlyozta Máhrné dr. Kazareczki Éva, a felszámoló cég ügyvezetője, a Világgazdaság tudósítása szerint.

A mostani válság tehát nem újkeletű. Ehhez kísértetiesen hasonló helyzet már 2014-ben és 2015-ben is kialakult. Akkor még az érintett cégek, egymással együttműködve, törvénytelen módon kimenekítették a vagyont a csődközelbe jutott könyvesbolti és könyvkereskedelmi hálózatból, úgy, hogy a beragadt hitelezők kielégítésére semmilyen érdemi eszköz nem maradt. Mostanra - a sajtóhírekből úgy tűnik - már egymással vitatkoznak, és fizetésképtelenség közelébe jutottak azok a cégek is, ahová annak idején átjátszották a vagyont.

(Világgazdaság, 2017. február 9.)

 

Kevés pénzt kapnak a könyvesek

Felnyomják a magyar kormányt Strasbourgban az iparűzési adójuk miatt.

A magyar könyvkiadók sorra indítják a nemzetközi pereket az ágazatra kivetett iparűzési adó miatt Strasbourgban. A magyar könyvpiacot ugyan 2016-ban megmentette a karácsonyi vásárlási láz, aminek eredménye, hogy a többéves recesszió után már nem lett veszteséges a könyvpiac, miközben 1-2 százalékos növekedést is elkönyvelhettek el 2016-ban, tudósít a Világgazdaság (2015-ben 45 milliárd forintnyi volt a magyar könvypiac).

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének a vezetősége tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy a négy nagy hazai írószövetség 110 millió forintos támogatásával szemben a kormány 600 millió forintot szán Borovszky Samu Magyarország vármegyéi és városai című 26 kötetes sorozatának kiadására, továbbá 400 milliót a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Kft. íróakadémiájára. Mindezt úgy, hogy közben ellehetetlenülnek az irodalmi tehetséggondozás legfontosabb műhelyei, az irodalmi folyóiratok, emellett mindössze 25 millió forint jut a magyar művek külföldi piacra jutását segítő fordítások támogatására.

Nagyon komoly probléma a magyar szakkönyvkiadás támogatásának lenullázása, amire korábban 600 millió forint jutott, a mostani támogatás megvonás pedig azzal a következménnyel is jár majd, hogy nem éri meg lefordítani az új könyveket. Az állami támogatások aránytalanságával elveszni látszik a könyvpiac kiegyensúlyozottságának esélye is. A könyves szakma az év utolsó két hónapjából kénytelen megélni, ebben a helyzetben pedig a piacidegen beavatkozásokat már aligha bírja el.

Nagyon fontos lenne, hogy a kormány támogassa a legjobb és legolcsóbb országreklámot jelentő, világszintű kortárs magyar irodalom külföldre jutását, de éppen a világ egyik legfontosabb rendezvényére, a Frankfurti Könyvvásárra alig jut pénz.

A magyar könyvpiac egyébként a könnyed irodalom felé tolódott el, ma már a két-háromezer példányban eladott könyvek sikeresnek számítanak. 2016-ban 12 ezer cím jelent meg, a csúcsidőszak egyébként a válság előtt, 2007-2008-ban volt, amikor évente 13 ezer könyvet dobtak piacra a kiadók. A magyar gyerekkönyvek igazi sikerterületnek számítanak, a gazdag termés minőségi műveket is jelent, azokkal folyamatosan nyerik el a külföldi díjakat is az alkotók és a kiadók. A könyves szakma közben egyre koncentráltabb, a kis kiadók egyre kisebbek, a nagyok meg egyre nagyobbak.

(Világgazdaság, 2017. január 10.)

 

Papírhalmaz lett az Ulpiusból

Könyvárverés lesz a maradékból, de a szerzői jogoknak utána kell járni.

A bedőlt könyves cég, az Ulpius-ház hagyatékának az ötöde, több mint 111 ezer kötet zúdulhat a piacra az árverés nyomán. A felszámoló most hirdette meg a csomagot, amely csak egyben eladó, és december 19-ig lehet benyújtani a pályázatokat, adta hírül a Világgazdaság.

A kikiáltási ár nettó 195 millió forint, vagyis darabonként 1.747 forintos átlagáráron vihetők a könyvek. A 2015. áprilisában váratlanul csődbe menekült, 2016. februárjában pedig felszámolás alá jutott Ulpius-ház 550 ezer könyvet hagyott hátra. Lényegében ez az a vagyon, amelynek eladásától függ a hitelezők kifizetése. A több mint 130 hitelező összes követelése meghaladja a 900 millió forintot. Nem tudni, hogy az ezzel szemben álló vagyon mennyit ér, annak megbecslésére nem is vállalkozott a felszámolóbiztos. Még nem fejeződött be ugyanis a szerzői jogok tisztázása, valamint az elszámolás a bizományosokkal.
Első körben az Ulpius-ház mintegy 230 ezer darabos raktárkészletét vizsgálták át. Ebből hirdették meg most a 111 ezer könyvet, csak azokat, amelyek szerzői joggal rendelkeznek. További 220-230 ezer könyv van a bizományosoknál, akikkel még el kell számolni. Az eladott könyvek után pénz folyik be, a megmaradt könyvek közül a szerzői jogot tekintve rendezetteket majd meg lehet hirdetni. A szerzői jog nélküli könyvek törvényesen csak papírként adhatók majd el.

(Világgazdaság, 2016. november 18.)

 

Pénzt kapott a Könyvbazár Kft.

Az Alexandra csoport nyolcszázmilliót kapott, ki tudja, honnan.

Matyi Dezső pécsi könyves cégcsoportjában tőkeinjekciót kapott a Könyvbazár Kft. A tőkeemelés forrása eddig homályban maradt.

Nyolcszázmillió forinttal emelték meg a Könyvbazár Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. eddigi, mindössze 15 millió forintos törzstőkéjét, a cégbejegyzés szerint két hete. Ez a Matyi Dezső milliárdos vállalkozó könyvbirodalmába tartozó társaság vette át az Alexandra-csoport egykori központi cégétől, a Pécsi Direkt Kft.-től a nagykereskedelmi tevékenységet még 2013. novemberében. A korabeli közlések szerint a Könyvbazár ugyanakkor a kiadókkal szembeni adósságokat is átvállalta. Az akció a megroppant könyves csoport, konkrétan a Pécsi Direktben felhalmozott több mint 9 milliárd forint adósság rendezésére szóló terv egyik eleme. A Pécsi Direkt felszámolása tavaly március óta folyik, a csúcsévekben 15 milliárd forintnál is többet forgalmazó cég vagyonából eddig mindössze egy 92 millió forintra becsült ipari ingatlan került kalapács alá.

A Könyvbazár tőkeemelésével egyidejűleg új tulajdonosok is megjelentek a színen. Az eddigi tagok, a Pécsi Direkt és a szintén Matyi-érdekeltség, a Matias-Borászat Kft. mellé csatlakozott a Nebuló Könyvház Kft., valamint a Cartaphilus Könyvkiadó Kft.

A Nebuló valaha a csoportban a tankönyvforgalmazással foglalkozó tag volt, a tankönyvellátást azonban lényegében államosították, így 2013-tól új profil után kellett néznie. Ez az egyéb háztartási cikk nagykereskedelme lett, ami valójában a Párisi Galéria megnyitásával függ össze, itt antik és modern porcelán, festmény, szőnyeg, ékszer és egyéb tárgyak értékesítése folyik, de a mérlegbeszámoló szerint a könyvforgalma is meglódult. Adatokat csak 2014-ről adott le a cég, e szerint 431 millió forgalmat és 50 millió forint veszteséget könyveltek el. A Nebuló jegyzett tőkéje 1,1 milliárd forint, aminek zömét a Szabó Tünde - Matyi volt felesége - érdekeltségében álló Európa Könyvkiadó Kft. szolgáltatta apport formájában.

A Cartaphilus Könyvkiadó Matyi Dezső érdekeltsége, ez adott le tavalyi mérleget, de abból sem látszik a 800 milliós tőkeemelés forrása: 2015-ben 9 ezer forint bevételt és 64 millió mínuszt könyvelt el. A bedőlt Pécsi Direktet és a többnyire veszteséges Matias-Borászatot elnézve a könyvpiacon csak találgatják a tőkeemelés forrását. Két lehetőség forog: az egyik szerint Matyi befektetőt talált, a másik pedig külföldi csatornákon keresztül csepegtetett pénzeket rejt a háttérben, arra alapozva, hogy a Pécsi Direkt tulajdonosa a washingtoni bejegyzésű Rainbow Publishing LLC.

A Világgazdaság megkérdezett könyves vállalkozásokat, akik eddig nem észleltek változást az adósságrendezés menetében, a törlesztési hajlandóságában: azóta, hogy átszerződtek a Könyvbazárhoz és elfogadták, hogy három év alatt jutnak hozzá a követelésükhöz - lemondva a tartozás kamatairól -, a cég csepegtetve fizet, a lejárt tartozásokat egyenlítgeti ki kisebb-nagyobb csúszással. A megkérdezettek egyike se jutott el odáig ugyanakkor, hogy felszámolást kérjen a Könyvbazár ellen, mivel mindig sikerült előbb dűlőre jutniuk.

(Világgazdaság, 2016. augusztus 22.)

 

Nagyokat lapoz a Libri

Vezeti a magyar könyvpiacot. Az Alexandra titkolózik.

A könyvpiac átlaga felett bővült mind a Libri, mind a Líra forgalma. Az Alexandra-csoport kereskedőcége, a Könyvbazár eddig csak a 2014-es évről adott számot.2015-ban tankönyvek nélkül 46 milliárd forint volt a teljes könyvforgalom a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének összesítése alapján, ami 3,2 százalékkal több az előző évinél. Jelenleg úgy tűnik, hogy az e-könyv-forgalom nem temette maga alá a printet, hiszen fellendülés mutatkozik a nyomtatott piacon.

2014-ben és 2015-ben átlagosan 15 százalékkal nőtt a Líra Könyv Zrt. forgalma, és 2016-ra is 10 százalék körüli mértéket valószínűsít a könyvescég. Ez sokkal gyorsabb, mint a könyvpiac átlagos bővülése. Az elsősorban kereskedelemmel foglalkozó Líra forgalma közel 6 milliárdra nőtt 2015-ben, miközben a nyeresége 20 millióval, 167 millióra emelkedett. A Lírát 83 százalékban tulajdonló és a csoporthoz tartozó könyvkiadókban is részes Kolosi és Társa Befektető Kft. mérlegéből pedig 6,2 milliárdos konszolidált forgalom és 400 milliós nyereség olvasható ki.

A könyvpiac növekedése 2016-ban is folytatódik, ez igaz az igényes szépirodalomra specializálódott Magvető, valamint a szórakoztató és ismeretterjesztő irodalmat kiadó Athenaeumra is. Ezen a fronton erősít a Líra is: az Athenaeumon belül önálló márkaként létrejön a Szépmíves Könyvek műhelye, amelynek fő profilja a 19–20. századi emlékiratok, naplók, kultúrtörténeti munkák kiadása lesz. Ráadásul a Líra profitált a legtöbbet a pécsi könyvbirodalom, az Alexandra válságából.

Az Alexandra-csoportról friss adatok nem lelhetők fel a nyilvántartásban. A csoport egykori központi cége, a Pécsi Direkt Kft. a fénykorában 15 milliárd forint feletti éves forgalmat hozott össze, de még 2013-ban is 13,5 milliárdot rögzített a mérlegében. Igaz, a vesztesége ekkor már 900 millió fölött volt, a könyvvizsgáló pedig visszautasította a véleménynyilvánítást, mivel megfelelő dokumentumok hiányában nem tudott meggyőződni például a kötelezettségek, a cégérték, vagy a készletek nagyságáról. A Pécsi Direkt felszámolása folyamatban van, a nagykereskedelmet novemberben átvette tőle kapcsolt vállalkozása, az ugyancsak Matyi Dezső érdekkörébe tartozó Könyvbazár Kft. Utóbbi azonban eddig csak a 2014-es évről adott számot, akkor 8,6 milliárd forint árbevételt mutatott ki, adózott eredménye pedig 606 millió forint volt.

A könyvpiac szereplői úgy számolnak, hogy már átvette a vezetést az SQ Invest Kft. többségi tulajdonában álló Libri-Bookline-csoport. 2015-ben egy sor bevásárlóközpont üzletét vette át a Libri, olyanokat, amelyekben korábban az Alexandra forgalmazott. A Libri amúgy a Shopline bekebelezése után is offenzívában maradt, két kiadóban, a Jaffában és a Scolarban is érdekeltséget szerzett. A konszolidált beszámoló szerint a kereskedői és kiadói üzletág együtt 16 milliárd forint forgalmat könyvelhetett el, az adózott eredménye pedig 700 millió forint felett volt.

(Világgazdaság, 2016. június 21.)

 

Nyomul a Libri

Újabb értékesítőhelyeken jelenik meg a könyves kereskedő.

További tucatnyi bolt megnyitásáról írt alá bérleti szerződést a Libri-Shopline leányvállalata, a Libri Kereskedelmi Kft. a magyarországi plázákat üzemeltető Klepierre Management Magyarország Kft-vel.

A cég megállapodással a Libri jelenlegi, 36 boltból álló hálózata 2015. második félévétől bővül. A Klepierre-hez tartozik három fővárosi, valamint egy-egy szegedi, nyíregyházi, debreceni, miskolci, fehérvári, győri, kaposvári, szolnoki és nagykanizsai bevásárlóközpont.

A Libri-Shopline Nyrt. új üzleteinek többsége pár száz négyzetméteres lesz, de ezer négyzetméteres boltot is nyitnak. Az ingatlanok többségét nyáron veszik birtokba. Stratégiai céljuk leginkább a nyugat-magyarországi fehér foltok eltüntetése, így a győri megjelenés jelenthet sokat. Áprilisban egy utcai boltot is nyitnak Szombathelyen.

A Duna Plázában és a Csepel Plázában a jelenlegi üzletekben változtathatnak azok méretén. Legutóbb a Mammutban költözködött a Libri, így októbertől a korábbinál kisebb, 924 négyzetméteres alapterületen várják a vásárlókat.

A cég tavaly 2014. első félévben 5,5 milliárd forint nettó árbevétellel zárt, az adózott eredménye azonban 215 millió forintos veszteséget mutatott. A hagyományosan erős 2014. negyedik negyedév után a Libri megítélése szerint  a kereskedelmi üzletág eredménye javulhat a jövőben, amit erősíthet a kiadói üzletág.

A Libri feltehetően azzal is számol, hogy a  versenytárs Alexandra könyvesbolt hálózat körüli bizonytalanságok, melyeket most csend övez, azért rést üthetnek a piacon a terjeszkedéshez.

(Világgazdaság, 2015. március 5.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.