kirakatles₪plázarítus

Eladták a Mammutot

A bevásárlóközpontot. Dél-Afrikai lett. 

Az Arena Plaza után a Mammut bevásárlóközpontot is megvette a dél-afrikai NEPI Rockcastle, írja az Index a Portfolionyomán. A cég a Mammut-1 81 százalékát, és a Mammut-2 100 százalékát vette meg.

Az 56,5 ezer négyzetméteres budai bevásárlóközpontért 254 millió eurót (82,6 milliárd forint) fizetett az új tulajdonosa. Tavaly a 66 ezer négyzetméteres Arena Plazáért is 275 millió eurót adott a cég, ami az akkori árfolyamon is épp 82,5 milliárd forintba került.

A hivatalos információk szerint a Mammutokban mintegy 22,1 euró/m2/ az átlagos bérleti díj havonta. A vásárlással a NEPI a legnagyobb plázatulajdonossá lépett elő Budapesten. A NEPI egy dél-afrikai befektetési alap, mely retail és iroda ingatlanokat vásárol, fejleszt illetve üzemeltet a közép-kelet-európai régióban.

 

Az OTP lenyúlja a MOM Parkot

Szőröstül-bőröstül megvenné.

Új kézbe kerülhet a MOM Park – derül ki a GVH előtt lévő összefonódási kérelemből, írja a Napi.hu. A kérelem szerint az OTP Ingatlanbefektetési Alap meg kívánja vásárolni a MOM-Park MFC Ingatlanforgalmazó és Beruházó Korlátolt Felelősségű Társaságtól a MOM PARK MULTIFUNKCIONÁLIS CENTRUM ingatlan együttest, amely magában foglalja a MOM PARK Bevásárlóközpontot, 17.718 m2 kiadható irodaterülettel, 30.338 m2 kiadható üzlethelyiségekkel, 475 db parkolóhellyel, bérbeadottsága pedig kimagasló, szúrta ki a hivatalhoz benyújtott összefonódási kérelmet a G7.hu.

Ha meglesz a GVH jóváhagyás, akkor mintegy 18 ezer négyzetméternyi irodaterület, több mint 30 ezer négyzetméternyi üzlethelyiség és 475 parkolóhely cserél gazdát.

A bevásárlóközpont eddig közvetve egy holland és egy osztrák székhelyű cég mellett az egyik leggazdagabb magyar üzletemberhez, a Wallis-csoportot is kézben tartó Veres Tiborhoz volt köthető tulajdonilag.

A bevásárlóközpontot eddig üzemeltető cég 2017 végén - a beszámolója szerint - 19,3 milliárd forintnyi ingatlanvagyonnal rendelkezett. A társaság tavaly mintegy 4,7 milliárd forint árbevétel mellett 1,1 milliárd forint adózás előtti nyereséget termelt - mindkét érték hasonló volt 2016-ban.

(Napi.hu, 2018. július 20.)

 

Közben megindult az Etele Pláza építése

40 ezer vásárlót várnak naponta és mindenhonnan. 200 üzlet lesz benne.

Elindult a 155 ezer négyzetméteres Etele Pláza építése a Kelenföldi pályaudvar mellett. A Futureal-csoport legújabb kereskedelmi fejlesztése a főváros harmadik legnagyobb bérbe adható területű bevásárló- és szórakoztatóközpontja, egyben a budai oldal legnagyobb plázája lesz - írja az Index.

Az Etele Plazában 54 ezer négyzetméter bérbe adható terület lesz, várhatóan 2020-ban nyitják meg. A Kelenföldi pályaudvar, a 4-es metró, illetve az M1–M7 autópályák fővárosi bevezető szakaszának találkozásánál megvalósuló pláza rövid idő alatt elérhető lesz a belvárosból.

A fejlesztők optimisták, a belvárosból nézve eléggé kieső helyszín ellenére azt várják, hogy naponta 40 ezer vásárlót vonz majd a fővárosból, az agglomerációból és a közlekedési csomópontból könnyen elérhető vidéki városokból. Az optimizmust persze megtámogatja, hogy a 4-es metró végállomását, a Kelenföldi vasútállomást, valamint a buszpályaudvart naponta mintegy 165 ezren veszik igénybe már ma is. Ráadásul a leendő központ elsődleges vonzáskörzete Budapest egyik legsűrűbben lakott területe, ahol mintegy 235 ezren élnek, a környék lakói az országos átlagos vásárlóerő 125 százalékával gazdálkodnak viszonylag alacsony kiskereskedelmi ellátottság mellett. 

Az Etele Plazaban 200 üzlet kap majd helyet, ahol a tervek szerint minden eddiginél nagyobb számban és nagyobb alapterületen képviseltetik magukat a legnagyobb divatmárkák. A divatüzletek mellett élelmiszer-áruház, éttermek, kávézók, multiplex mozi, fitneszterem, gyermekjátszóház és egyéb szolgáltatások széles köre, valamint közel 1.300 parkolóhely várja majd a látogatókat.

Az épületben helymeghatározó és navigációs rendszer könnyíti meg a parkolást az üres férőhelyek feltüntetésével, a plázában pedig a vásárlóknak segít megtalálni a kiválasztott üzletet, vagy szolgáltatást egy mobilalkalmazáson keresztül. A bevásárlóközpont szolgáltatóközpontjában lehetőség lesz az interneten rendelt áruk átvételére, valamint visszaküldésére, valamint a megvásárolt termékek házhoz szállításának megrendelésére is.

A bevásárlóközpont főbejárati homlokzatára külön szerkezeti megtámasztás nélküli, 30 méter magas és 30 méter széles függönyfal szerkezet, valamint a homlokzaton térben kiugró és visszahúzott dobozszerkezetek lesznek. A belső térben egy közel 200 négyzetméteres interaktív LED kijelzős médiafelület kap helyet. Lesz belső rendezvénytér, valamint az éttermi szinthez közvetlenül kapcsolódó terasz.

Az új pláza közelében épül a Futureal-csoport eddigi legnagyobb, ikonikus irodafejlesztési projektje, a Budapest ONE irodapark, Őrmezőn. Az összesen több mint 65 ezer négyzetméteres irodaház első üteme közel 25 ezer négyzetméter bérirodát, valamint 2.600 négyzetméter kereskedelmi és szolgáltatóegységet, zöld területeket és 480 férőhelyes mélygarázst is kínál majd a központ több ezer dolgozójának.

(Index, 2018. május 16.)

 

Óbudai pláza: úgy azért nem

A tervezett óbudai plázának nincs érvényes építési engedélye.

Az óbudai plázaberuházás a jelenlegi formájában biztosan nem fog megvalósulni, mivel nincs érvényes építési engedélye – mondta Szatmáry Kristóf kereskedelempolitikáért felelős miniszteri biztos, arra a bejelentésre reagálva, hogy új bevásárlóközpont épülhet Budapest III. kerületében, írja az Origo.

A Szentendrei út és Bogdáni út kereszteződéséhez tervezett, 52 ezer négyzetméter bérbe adható területű plázáról a szakpolitikus közölte a Világgazdasággal, hogy a fejlesztő egy 2013-as építési engedélyt tud felmutatni, 2015 elejétől viszont új szabályozás van érvényben, amely felülírja azt. Eszerint a projektet bejelentő német ECE cégnek nincs érvényes építési engedélye.

A teljes engedélyezési eljárást újra kell kezdeni, vagyis a 2019-re ígért építkezésből, és a 2021-re kitűzött átadásból jó eséllyel így semmi nem lesz.

A kereskedelmi biztos kiemelte: ha a cég megkezdte volna a 2013-as jóváhagyás alapján a munkálatokat, akkor hivatkozhatna érvényes engedélyezésre, de mivel ez nem történt meg, a 2015-ös szabályozás érvényteleníti a plázastop alól való felmentést.

(Origo, 2018. május 10.)

 

Jön új pláza, most éppen Óbudán

Bevásárlóközpontot épít a német ECE Óbudán.

Az óbudai Szentendrei út és Bogdáni út kereszteződésénél, az 52 ezer négyzetméter bérbe adható területű, 170 üzletnek helyet adó plázát a tervek szerint 2021 végén nyitják meg, írja a Magyar Idők.

A társaság 200 millió eurós beruházási költséggel számol – mondta el Christoph Augustin, az ECE Projektmanagement Budapest Kft. ügyvezetője a beruházást bejelentő szerdai sajtótájékoztatón. Hozzátette: a bevásárlóközpontokat fejlesztő és üzemeltető ECE a beruházások megkezdéséig általában saját tőkéből finanszírozza az előkészítést, majd saját forrásból, vagy banki hitelből folytatja.

A Szentendrei úti rozsdaövezet megújításában fontos szerepet játszó bevásárlóközpont megépítését már a gazdasági válság előtt is tervezte az ECE, de családi vállalkozásként a társaság óvatos az új fejlesztésekkel. Most látják idejét a befektetésnek, mert Magyarországon javulnak a gazdasági mutatók, nő a GDP, a fogyasztás és csökken munkanélküliség – fejtette ki az ügyvezető.

Az üzletközpont még 2013-ban felmentést kapott a plázastop alól, más engedélyekkel együtt ezt is frissíteni kell. A tervek szerint az engedélyeztetések után 2019-ben megkezdődhet az építkezés, amit 2021-ben fejeznek be.

A bevásárlóközpontban három szinten kapnak majd helyet az üzletek, éttermek, kialakítanak 1.800 parkolóhelyet, lesz 4D technológiával működő mozi és tetőkert is – ismertette Christoph Augustin.

Az ügyvezető kiemelte: az új üzletközpont optimális közlekedési kapcsolatokkal rendelkezik, jól megközelíthető lesz kocsival, busszal és HÉV-vel is, valamint fontos szempont volt az is, hogy a vonzáskörzetben nincs sok versenytárs, a vásárlóerő pedig kedvező.

Bús Balázs, a III. kerület polgármestere elmondta: régóta tervezik a terület fejlesztését, a Szentendrei úti rozsdaövezet megújítását. A bevásárlóközpont felépítése mintegy ezer új munkahelyet hoz létre, rehabilitálja a kerületnek ezt az értékes részét, és javítja a térség infrastruktúráját – emelte ki.

Az ECE tájékoztatása szerint az anyavállalatot 1965-ben alapította Werner Otto, a csomagküldés úttörője. Mintegy 200 bevásárlóközpontot üzemeltetnek 12 országban. A magyarországi leányvállalat 1996-os megalapítása óta az ECE partnereivel közösen több mint 600 millió eurót fektetett be az országban. A társaság jelenleg öt bevásárlóközpontot üzemeltet Magyarországon, Budapesten, Pécsen, Győrben és Szegeden az Árkádokat, valamint Debrecenben a Fórumot.

(Magyar Idők, 2018. május 9.)

 

Plázát vett a Wing

Az óbudai Eurocenter, a szombathelyi Family Center és a Praktiker a vásárfia.

A WING Zrt. kiskereskedelmi portfóliót vásárolt, melynek során a tulajdonába került az EuroCenter Óbuda Üzletközpont, valamint két szombathelyi kiskereskedelmi ingatlan, írja a Portfolio.

Megvette az EuroCenter Óbuda Üzletközpontot a WING Zrt. A mintegy 23 ezer négyzetméter alapterületű bevásárlóközpont 2000-ben nyitotta meg kapuit, melyet az átvételt követően fejlesztésekkel és felújítással tesz majd vonzóbbá a cég.

Az EuroCenter Óbuda megvásárlása mellett a tranzakció része volt Szombathelyen a Family Center bevásárlóközpont és a Praktiker barkácsáruház megvétele. Az ügyletet a Gazdasági Versenyhivatal 2018 januárban jóváhagyta, a tranzakciót a Sberbank Magyarország Zrt. finanszírozza.

(Portfolio, 2018. február 5.)

 

Boltok: menő utcák keringője

A kiemelt fővárosi utcai kiskereskedelmi helyszínek közül a körúton a vendéglátás lett a helyi gazdaság motorja. Az Andrássy nehezebben adható el a Váci utcánál és a körútnál.

Az ECRS Magyarország  2017 szeptemberi felméréséből látható, hogy az egyes kiskereskedelmi ágak, a bolthelyiségek üresedése nem változott, ugyanakkor a Váci utca és a Körút üzlethelyiségei jobban bérbe adhatók, mint az Andrássy úton. A grafikon az elmúlt évek tendenciáját mutatja, a négy vizsgált helyszín üresedési rátája 2014-et követően gyakorlatilag állandónak mondható. 

Szenved az Andrássy, szárnyal a Nagykörút

Üresedési ráta alakulása a kiskereskedelmi egységek állományában, Forrás: ECRS Magyarország

Az elemzésből az is látszik, hogy kiadhatóság szempontjából a négy kiemelt helyszín csoportja kettévált. A Váci utca és a Teréz körút az elmúlt évek során folyamatosan jól vitte az üzlethelyiség piacot, az egyes üzletek profilváltása, megújulása mellett is az üres üzletek aránya 10 százalék alatt maradt. Az Erzsébet körút kiskereskedelmi szereplői hektikusabban reagáltak a külső gazdasági környezet változásaira az elmúlt évtizedben. Míg 2004-ben 2 százalék alatti volt az üres üzletek aránya, addig 2009-ben 16 százalékot is meghaladta, idén ősszel viszont az Erzsébet körúton rekord alacsony 1,6 százalékot mértek, Írja a Portfolio.hu.

Az Andrássy úton a korábbi, több mint 20%-os szintről csökkent az elmúlt években az üres üzletek aránya 11-13 százalékos szintre, mely a helyi bérleti piac bizonyos mértékű konszolidációját mutatja. Ugyanakkor az üresedés magasabb szintje állandósult, ami azt is mutatja, hogy a bérbeadói és a bérlői oldal elvárásai gyakran nem találkoznak.

Az Andrássy úton továbbra is a magas minőségű divatmárkák és a vendéglátó egységek dominálnak, az Erzsébet tér és Oktogon közötti szakaszon főleg felső kategóriás divatcégek (Pinco, Marina Rinaldi, Rinascimento, Max&Co) jelentek meg, vagy költöztek ki. A pénzügyi szektor zsugorodása is megfigyelhető két bankfiók bezárásával. A Váci utcában tovább folytatódott a női divat, kozmetikai valamint a kiegészítő szaküzletek terjeszkedése, de a korábbi trendek folytatásaként hét új vendéglátó egység nyílt meg vagy alakult át az utcában. 

Szenved az Andrássy, szárnyal a Nagykörút

Vendéglátó és napi kiskereskedelmi bevásárlást lebonyolító üzletek aránya az Erzsébet és a Teréz körúton, Forrás: ECRS Magyarország

Jelentős profilváltozást lehetett ugyanakkor megfigyelni az utóbbi években az Erzsébet és a Teréz körút vizsgált szakaszain. 2010-ben a vendéglátó profillal (étterem, gyorsétterem, kávézó, cukrászda, söröző, nagyobb pékség) rendelkező üzletek aránya még mindkét helyszínen 13 százalék körül mozgott, addig 2014 óta ez az arány a Teréz körúton 24 százalékra, míg az Erzsébet körúton 34 százalékra nőtt. Így mindkét esetben ez a szektor mutatta a legnagyobb növekedést és mára a helyi üzlethelyiség piac motorja lett. Ezzel egyidőben a napi bevásárlási lehetőséget nyújtó üzletek (szupermarket, éjjel-nappali bolt, zöldséges, pékség, dohánybolt, drogéria, olcsó áruk boltja) aránya el kezdett csökkenni és 10 százalék alá esett.

(Portfolio, 2017. október 5.)

 

Pláza kótya-vetye: az Arena Plázán a sor

Dél-Afrikai befektető vette meg az Arena Pázát.

Új tulajdonoshoz jutott az Arena Plaza, írja a Portfolio. A bevásárlóközpontot a NEPI Rockcastle 275 millió eurós vételárért (több mint 80 milliárd forintért) szerezte meg az Arena Property Kft. nevet viselő leányvállalatán keresztül, a cég bejelentése szerint.

A NEPI Rockcastle 2017. szeptember 15-én vásárolta meg az Arena Property Kft nevet viselő leányvállalatán keresztül az Arena Plazát tulajdonló Symmetry Arena Ingatlankezelő Kft-t. 

A Budapest második legnagyobb, 66 ezer négyzetméteres plázája 2007-ben nyitotta meg kapuit, és az utóbbi években meglehetősen jó eredményeket produkált. A közlemény szerint az utóbbi két évben az éves forgalom-növekedés meghaladta a 7 százalékot. A bevásárlóközpont jelenleg teljes bérbeadottság mellett működik.

A NEPI egy dél-afrikai befektetési alap, mely kiskereskedelmi és iroda ingatlanokat vásárol, fejleszt és üzemeltet a Közép-Kelet-Európai régióban. Az elmúlt években már komoly portfóliót épített fel a térségben.

(Portfolio, 2017. szeptember 19.)

 

Dobták a Pólust és a Camponát is

Megkeverte a plázákat a CPI és a CBRE. Két nagy Spart is passzoltak.

A plázákat ugyanúgy adják, vagy éppen veszik, mint bármi mást. A legnagyobb bevásárlóközpontokat nagy ingatlanos cégek tulajdonolják és kezelik, közéjük tartoznak a CPI Property Group, valamint a CBRE Global Investors.

Az egyik legfrissebb fejlemény a plázapiacon, hogy magyar, cseh, lengyel és romániai bevásárlóközpontokat, összesen 11 kereskedelmi ingatlant vásárol meg a CPI Property Group a CBRE Global Investorstól, számol be a Napi.hu. A CPI luxemburgi székhelyű, főként hosszú távú ingatlanbefektetésekkel és bérbeadással foglalkozik.

Ez az ingatlanüzlet csaknem 265 ezer négyzetméter bérbe adható területből áll, a magyar ingatlanok közül pedig része a budapesti Pólus és Campona bevásárlóközpont, egy Andrássy úti ingatlan, valamint egy zalaegerszegi és egy nyíregyházi Interspar áruház.

Az eladás nem lesz egyszerű, mivel azt a magyar és a cseh versenyhatóságok is megvizsgálják, jóváhagyásuk is kell az üzlethez.

A plázapiacon ez az adás-vétel a kelet-európai térség 2017. évi legjelentősebb ingatlanpiaci üzlete lehet, lezárása már az első negyedévben megtörténhet.

A vásárló CPI előreláthatóan több mint kétszeresére növeli a kezelésében álló bevásárlóközpontok bérbe adható területét, egyúttal a hozzá tartozó bevásárlóközpontok száma húszra nő.

A CPI Hungary honlapján található tájékoztatás szerint a CPI Property Group egyébként a cseh CPI Csoport és a német GSG Csoport egyesítéséből jött létre. A CPI cég kezelésében 3,8 millió négyzetméter ingatlanvagyon van, mely összértéke meghaladja a 4,1 milliárd eurót. A CPI Property Group főként Németországban és Kelet-Közép Európában tevékenykedik. A csoportnak Európa tíz országában vannak ingatlanbefektetései, valamint leányvállalatai.

A CPI Hungary a CPI Property Group tagja, annak csaknem 202 ezer négyzetméter alapterületű, 316 millió euró összértékű magyar ingatlanvagyonának kezelését látja el. A társaság az irodai, szállodai, kereskedelmi, valamint az ipari-logisztikai területen is jelen van.

(Napi.hu, 2017. január 17.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.