butikpórázon₪vásárlóktere

Nagyban csomagolnak át a nagybanin

Átvernek minket az eperrel, hatszoros áron vesszük a kamumagyart. 

Elmondása szerint a spanyol import epret az orra előtt „magyarították” egy másik standon. Kiszedték az eredeti spanyol rekeszekből a kis átlátszó műanyag dobozkákat, és abból átöntötték az epret a magyar felségjelű faládákba. Az epertermelő azért volt felháborodva az átcsomagolási akción, mert mint tapasztalta, a magyar gazdák áruját ilyen ellenszélben nem nagyon akarták megvenni a Nagybanin. Az import epret ugyanis behozhatták kilónként úgy 300 forintért, és még ha dupla-, vagy triplaáron is kínálták, akkor is olcsóbban adták, mint a magyar termelő, aki szeretett volna 1.000-1.200 forintot kapni kilónként a hidegfóliás termésért.

Ezen keresnek a kereskedők a legtöbbet. A 300 forintos import eperből simán lesz 1.000, de akár 1.800 forintos is kilónként, mire a fogyasztóhoz kerül, magyarként.

A vásárlót tehát átverik, jó drágán megvetetik vele az olcsón beszerzett import epret, magyarként. A magyar termelőket pedig lejáratják az átcímkézéssel, hiszen a vevő azt hiszi, a magyar eper volt íztelen.

A termelő szerint nem igazságos ez. Hiszen sokat dolgoznak a gyümölccsel, ha kell, fűtik a fóliasátrat, hogy minél hamarabb meg tudjanak jelenni a magyar eperrel, és szét tudják húzni a szezont. Aztán meg kigolyózzák őket, nem az ő munkájuk friss gyümölcsét veszik meg a kereskedők, hanem azt, amit átutaztattak fél Európán. Ha bejön három kamion olcsó import eper, esélye sincs a magyar termelőnek, hogy eladja a maga tíz-húsz rekesznyi friss termését, és azzal, hogy a kamumagyart tolják, a vásárlók által elköltött pénz egy része sem marad helyben, hanem kimegy külföldre – sorolta az ellenérveket.

Nem gond

Azt is elmondta, hogy a Nagybanin szabadon megy az átcsomagolás, legfeljebb aki szégyenlősebb, az nem az asztalon csinálja, hogy mindenki lássa, hanem a kocsijában.

A nyilatkozó termelő nem tapasztalta még, hogy bárki is ellenőrizné, mi folyik. De erre az esetre is megy a trükközés: a kereskedő a raklapnyi import mellé vesz egy-két láda magyar epret, és ha ellenőrzést kap, azt mondja, éppen a számlával lefedett magyar epret árulja.

A FruitVeb volt alelnöke, Csizmadia György szerint amit az epertermelő látott, évről-évre visszatérő probléma, és nemcsak a Nagybanin fordul elő, hanem a kisebb piacokon is.

Nem az a baj, hogy import epret árulnak a piacon. De az nagyon nem korrekt, hogy magyarként árulják. Ha import, akkor azt kell kiírni. A fogyasztó majd úgyis az ár, a küllem és a minőség alapján dönt.

Az epertermelő azt sérelmezi, hogy hiába dolgoznak egy évig, az ilyen húzások miatt részben értelmetlenné válik a munkájuk, csak mert a kereskedő megteheti, hogy megvegye, átcsomagolja az importot és busás hasznot zsebeljen be. A vevőt simán hülyére veszik, és ez nemcsak az eperrel fordul elő, hanem például a málnával és az áfonyával is.

Az eset kapcsán megkérdezte a 24.hu a Nébihet és a Nagybani piacot is, ellenőrzik-e, ne legyen átcsomagolás, és mit tapasztalnak.

(24.hu, 2019. május 6.)

 

Az őstermelők 4 tonna zöldséget elbuktak

Csaknem 4 tonna zöldség és gyümölcs értékesítését tiltotta meg a NÉBIH az őstermelők ellenőrzésekor.

Elsősorban a szamócaárusító őstermelők körében végzett fokozott ellenőrzést Magyarország nagybani piacain a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH). A 2017 tavaszán folytatott háromhetes vizsgálat 135 őstermelőt érintett. Az ellenőrzések során összesen 2.692 kg szamóca, továbbá 1.085 kg más zöldség és gyümölcs értékesítését tiltotta meg a hatóság.

2017 tavaszán csaknem három héten keresztül ellenőrizte a NÉBIH a budapesti, a turai, a kiskundorozsmai, a miskolci és a nyíregyházi nagybani piacokon árusító őstermelőket. A 135 őstermelő tevékenységére kiterjedő vizsgálat során a hatóság az esetek 9 százalékában tapasztalt kisebb-nagyobb szabálytalanságot. Összesen 2.692 kg szamócát, 300 kg paradicsomot, 160 kg uborkát, 100 kg cseresznyét, 380 kg káposztafélét, 65 kg karfiolt, 80 kg karalábét és 7 láda palántát vontak ki a forgalomból a szakemberek, azaz mindösszesen 3.777 kg zöldség és gyümölcs értékesítését tiltották meg az ellenőrök.

Helyszíni intézkedésre összesen 12 alkalommal volt szükség, amely legtöbbször a forgalmazás azonnali beszüntetését, egy esetben pedig az őstermelői igazolvány helyszíni visszatartását vonta maga után.

A hatósági ellenőrök igen sokféle szabálytalanságot tapasztaltak. Néhány kirívóan súlyos esetben olyan személy értékesített őstermelőként, aki nem rendelkezik őstermelői igazolvánnyal, így az értékesített termények bizonytalan eredete mellett a vásárlók szándékos megtévesztésének alapos gyanúja is felmerült, ezért a NÉBIH eljárást kezdeményez a rendőrhatóságnál.

Szintén gyakori szabályszegés az őstermelői igazolványon nem szereplő termékek értékesítése, vagy más termelő, kereskedő árucikkének forgalmazása. Sőt, akadt példa az okirattal történő visszaélésre is, amikor más személy értékesített az egyébként át nem ruházható őstermelői igazolvánnyal. Szinte valamennyi piacon tipikus hiányosság volt, hogy az árusok – a kötelező előírásokat figyelmen kívül hagyva – elmulasztották az őstermelői igazolványszámuk feltüntetését.

A NÉBIH a szabálytalanul értékesítő őstermelőkkel szemben közigazgatási hatósági eljárást indít, melynek következményeként – a jogsértés súlyától függően – 2 hónaptól 2 évig terjedő időtartamra bevonható a jogsértő személy mezőgazdasági őstermelői igazolványa.

A hatóság tapasztalatai szerint az őstermelők nincsenek kellő mértékig tisztában a rájuk vonatkozó szabályokkal és kötelezettségekkel, különösen az egy-két éve bevezetett új előírásokat nem ismerik, nem tartják be.

Az őstermelői tevékenységgel kapcsolatos visszaélések egyébként bejelenthetők a NÉBIH zöldszámán (06-80/263-244).

(NÉBIH, 2017. július 11.)

 

20 tonna méz bánja

Cukrot tettek a mézbe. A NÉBIH két cég ellenőrzéséről és 20 tonna méz forgalmazásának megtiltásáról beszél, a jogsértők listáján azonban csak egy vállalkozás és csak 12 tonna lett feltüntetve.

Az élelmiszer törvény alapján a jogsértést elkövető cégek listáján szerepel a székesfehérvári BioNectar Kft, aki cukor hozzáadásával követett el élelmiszerhamisítást. A lista szerint 12 tonna vegyes virágmézet vontak ki a forgalomból a cég termékeiből. A NÉBIH sajtóközleménye azonban már bőbeszédűbb, mivel 20 tonna méz kivonásáról beszél, igaz, hogy két ellenőrzött vállalkozást említ, egy nagykereskedést és egy mézkiszerelőt.

Több hónapos előzetes adatgyűjtés után tartott vizsgálatot egy nagykereskedésben, majd annak nyomán egy mézkiszerelő üzemben a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH). Az ellenőrzés-sorozat eredményeként csaknem 20 tonna idegen cukrot tartalmazó mézet foglaltak le az ellenőrök.

A szakemberek a nagykereskedő cég révén forgalmazott 4 kg-os vegyes virágmézek különböző kiszerelésű tételeiből vettek hatósági mintát. Az akkreditált laboratóriumi vizsgálatok kimutatták, hogy a megmintázott termékek több mint 30%-ban olyan cukrot tartalmaznak, ami a méhek által gyűjtött mézben csak kismértékben található meg. Ez az úgynevezett 4 szénatomos cukor csak bizonyos növények nektárjában fordul elő, maximum 7% mennyiségben.

Az ellenőrzést a hatóság a forgalmazó cégnek beszállító mézkiszerelő üzemben folytatta. Itt a megvizsgált és megmintázott tételek között szintén találtak a szakemberek - a laboratóriumi vizsgálatok eredménye alapján - hasonló okból kifogásolt készterméket.

Az érintett tételeket - összesen csaknem 20 tonna mézet - a forgalmazó a hatóság felszólítására visszagyűjtötte. Az idegen cukrot tartalmazó termékek közvetlenül kiskereskedelmi forgalomba nem jutottak, mivel azokat elsősorban élelmiszer-előállító üzemeknek értékesítették.

Az ügyben a NÉBIH további nyomon követési vizsgálatokat végez.

(NÉBIH, 2016. október 27.)

 

Zöldséget fogott az adóhatóság

El is adtak nyomban 45 tonna gyümölcsöt a Nagybanin.

251 milliós adóhiányt tárt fel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egy zöldség-gyümölcs nagykereskedőnél, akinél a be nem fizetett köztartozás biztosítására 45 tonna gyümölcsöt foglaltak le. Az árut azonnal értékesítették 6 millió forintért.

A NAV a Budapesti Nagybani Piacon vizsgált egy nagykereskedőt, amely főként külföldről importált zöldség és gyümölcs szállítmányok értékesítésével foglakozik. A gazdasági társaság nevében havonta többször érkezett bejelentés az Elektronikus Közútiáruforgalom-ellenőrző Rendszerbe (EKÁER) több százmillió forint összértékben, azonban a gazdálkodó az áfa bevallásában sem értékesítési adatokat, sem Unión belüli beszerzéseket nem tüntetett fel.

Az alaposabb vizsgálat kiderítette, hogy a társaság egy olyan számlázási láncolat tagja, amely az uniós beszerzés és a belföldi forgalomba hozatal nyomán keletkező áfafizetési-kötelezettség tudatos és szervezett elkerülésére hoztak létre.

Az adóhatóság az ügyben 251 millió forintig ideiglenes pénzkövetelés biztosítást rendelt el. A NAV végrehajtói a nagykereskedő telephelyén lefoglaltak 45 tonna gyümölcsöt, hogy az abból származó bevétel fedezhesse a jelentős adótartozás legalább egy részét. Az árukészletet – tekintettel annak romlandó jellegére – azonnal értékesítették, így 6 millió forintot sikerült bevételezni a központi költségvetésbe.

(NAV, 2016. október 19.)

 

Ötmillió liter pancs volt a boltokban

Cukrozott, hamisított, olasz bor, de már zárolták.

Olasz import borok zárolását rendelte el a földművelésügyi miniszter. A gyanú szerint 50 ezer hektoliter, vagyis ötmillió liter olasz bor cukrozott, hamisított. A bor már a boltokban volt, ezért zárolni kellett, le is vették az üzletek polcairól.

A hamisított borokat az olasz és a magyar hatóságok is vizsgálják. A zárolási döntés előtt a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa július elején felhívta tagjai figyelmét arra, hogy zárolják olasz eredetű készleteiket, egyes esetekben pedig a már kiszállított olasz borokat vonják vissza a polcokról, az Olaszországban felderített jövedéki visszaélés miatt.

Az információk szerint az olasz Cantine Brusa borászat - az egyik legnagyobb olasz borászat, amely több hazai importőr beszállítója - készleteit az olasz hatóságok zárolták és jövedéki törvénysértés miatt eljárást indítottak a cég ellen.

(Origo, 2015. július 18.)