butikpórázon₪vásárlóktere

Elúszhat a ponty áfacsökkentésének hatása

Kevés a ponty, már 2017 decemberében is drágább lesz. Viszik a magyar pontyot kifelé is, de van import is. A legkevesebb halat a magyarok eszik Európában.

Némileg többet kell fizetniük a vásárlóknak a karácsonyi pontyért 2017 decemberében az európai hiány miatt, amelynek igazi hatását 2018 tavaszán érezhetik majd meg a vásárlók, írja a Világgazdaság. Az emelkedő termelői árak dacára a halászat keveset jövedelmez, a szakmai érdekképviselet és az agrártárca ezért új rendszerű uniós támogatásért lobbizik Brüsszelben.

Jól sikerült a 2017-es év a halászoknak, a haltermés jónak mondható, csupán ragadozó halakból, elsősorban süllőből van kevesebb – mondta a Világgazdaságnak Németh István, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (Mahal) elnöke. Pontyból többet halásznak le. Magyarországon a karácsonyi időszakban fogy el az éves halmennyiség 30, míg a ponty 60 százaléka. Bár divat lett a pulyka is a karácsonyi asztalon, de nem tapasztalható, hogy emiatt kevesebb ponty fogyna.

Újdonság a 2017-es szezonban, hogy egy – a magyar állományt csak kismértékben érintő – halbetegség miatt a nagy pontytermelő országok vevőként jelentek meg a magyar piacon is, és viszik a halat, elsősorban Lengyelországba, Romániába és Ausztriába. Ez azonban nem okoz gondot a hazai ellátásban – mondta az elnök. Becslése szerint néhány tíz forinttal lehet drágább a ponty 2017 végén.

A tóparti ár körülbelül 70-80 forinttal emelkedett a tavalyihoz képest – osztotta meg tapasztalatait a Világgazdasággal Radóczi János, a Szabolcsi Halászati Kft. ügyvezetője. A 2016 évi 530 forintos nettó ár után 2017-ben 600 forinttal indult a felvásárlás 2017-ben a körülbelül 550 tonna pontyot értékesítő cégnél. Ennek a mennyiségnek mintegy 80 százaléka már el is kelt, elsősorban a román vevők vittek többet belőle.

Az európai pontyhiány következtében tavasszal és nyáron a magyarországi kínálat is jelentősen csökkenni fog 2018-ban. A megkérdezett szakemberek szerint ez – legalábbis 2018 őszéig – elviheti a januártól 5 százalékra csökkenő haláfa fogyasztói árat mérséklő hatását.

Mindettől függetlenül a Mahal arra számít, hogy az áfacsökkenés hosszabb távon jótékonyan hat, és akár 15 százalékkal is növeli a hazai fogyasztást. A fejenkénti éves átlag most 6,5 kilogramm. Ennek a mennyiségnek körülbelül a fele import. Ezzel Magyarország az utolsó az Európai Unió halfogyasztási rangsorában. A rendszerváltáskor még 3 kilogrammos fogyasztás növekedési üteme így is figyelemre méltó, de továbbra is eltörpül az EU 24 kilós éves átlagfogyasztásához képest. Igaz, utóbbiban a tengeri halak és az egyéb tengeri állatok, kagylók, rákok is benne vannak.

A fogyasztás növelése a 2014–20-as időszakra szóló Halgazdálkodási operatív program egyik célkitűzése is. Ezért a 16,5 milliárd forintos büdzséből, amelyből elsősorban beruházási, gépesítési és új fajták bevezetésére szóló pályázatokat írtak ki 50%-os önerővel, marketingre is jelentős összeget különítettek el – mondta Németh István. A halászat nem része az uniós közös agrárpolitikának, de a Mahal szeretné elérni, hogy a növénytermesztőkhöz hasonlóan a tógazdaságokat üzemeltetők is kapjanak normatív támogatást. Ez ügyben az agrártárca képviselőivel közösen Brüsszelben tárgyalnak majd. Az évente 15 milliárd forint árbevételt elérő ágazat jövedelmezősége csupán 4 százalék, lényegesen gyengébb más agrárágazatokénál – magyarázta támogatási igényüket Németh István.

(Világgazdaság, 2017. november 28.)

 

Az ESL tej nem friss tej

A tejüzemek pedig annak nevezik, de helytelenül. A vásárló pedig kapkodja a fejét, hogy annak akkor, ha friss, miért nem csökkent az áfája. Minden tejet hőkezelnek a tejüzemek, a pasztörizálás is hőkezelés, de az áfájuk nem egyforma.

Az alapvető élelmiszerek áfacsökkentéséről szóló híradások rendre úgy fogalmaznak, hogy a friss tej áfakulcsa lett kisebb. A bökkenő csak az, hogy az úgynevezett ESL tejekre is azt írják a tejfeldolgozók, hogy friss tej, miközben ezek áfája nem csökkent. A vásárló pedig ideges, mert amikor ESL tejet vásárol, azt hiszi a feliratot olvasva, hogy ez is olyan friss tej, aminek olcsóbbnak kellene lennie. A boltos meg magyarázkodhat a vásárlónak.

Mit mondanak a jogszabályok

Az áfakulcs csökkentéséről szóló előírás és az adóhatóság állásfoglalása egyértelmű (még ha nem is tetszik mindenkinek). Az áfatörvény és az adóhatóság is csak tejről beszél, a friss kifejezés hiányzik a szótárukból, de nincs is rá szükségük.

Az Áfa törvény szerint az 5%-os adómérték alá tartozó tejtermékek köre a következőket tartalmazza: tej (kivéve az anyatejet, az ultramagas hőmérsékleten hőkezelt tejet és az ESL tejet). Hozzáteszik a két vámtarifaszámot is (az adókulcsokhoz tartozó termékeket a nemzetközi gyakorlattal egyezően vámtarifaszámok szerint sorolják be), de ezek csak a tej zsírtartalmában tesznek különbséget (vtsz. 0401 10-ből, valamint vtsz. 0401 20-ból, az előbbi a legfeljebb 1%, az utóbbi az 1-6% közötti zsírtartalmat jelöli). A tej zsírtartalma az áfakulcs mértékét nem befolyásolja.

Az élelmiszerekre vonatkozó előírásokat a Magyar Élelmiszerkönyv tartalmazza (a 152/2009. számú FVM rendelet), ami egy jogszabály, tehát kötelező. Az Élelmiszerkönyv pontosan meghatározza, milyen követelményeknek kell megfelelniük az egyes élelmiszereknek és ezek alapján mi lehet az elnevezésük. Nos, az Élelmiszerkönyv a tejet egyszerűen csak tejnek nevezi, de azt azért előírja, mikor használható a friss minősítés.

Szabad friss tejnek nevezni a tejet, de nem mindegyiket: az ESL tej nem friss

A termelők, az élelmiszer feldolgozó tejüzemek és a boltosok természetesen arra törekszenek, hogy a reklámokkal, az előnyösebb tulajdonságok feltüntetésével is kelendőbbé tegyék termékeiket. A reklám ugyanakkor nem lehet megtévesztő. A friss minősítés az élelmiszerek esetében egy rendkívül vonzó minőséget jelent.

Eddig nem sokaknak tűnt fel, hogy az ESL tejet is friss tejnek nevezik a feldolgozók, a csomagolásra rendre ráírják. Az áfakulcs csökkentés viszont tartogatott egy meglepetést, hiszen mindenki a friss tej áfájának mérsékléséről beszélt, miközben az ESL tej ebből kimaradt (az UHT tejjel együtt).

Az Élelmiszerkönyv megengedi a friss minősítés használatát, de csak akkor, ha kizárólag 72 °C hőmérsékleten 15 másodpercig, vagy ezzel egyenértékű módon hőkezelik, pasztörizálják a tejet. Pasztőrözésnek tekinthető a magas hőmérsékleten végzett pillanathevítés is, 100 °C alatti hőmérsékleten.

Az ESL hőkezelés azonban az Élelmiszerkönyv előírásai szerint 100 °C felett történik, legfeljebb 134 °C hőmérsékleten, legalább 0,1 másodpercig. Tehát az ESL tej nem nevezhető friss tejnek, mivel a megengedettnél magasabb hőmérsékleten hőkezelik. Az UHT tej hőkezelése 134 °C felett történik, nyilván az sem friss tej.

A pasztörizált, az ESL és az UHT tejek kézzelfogható különbsége a fogyaszthatóság, minőségmegőrzés ideje, ami a pasztörizált tejnél napokban, az ESL tejnél hetekben, az UHT tejnél pedig hónapokban mérhető.

Az anyatej értékesítése egyébként azért kivétel, mivel 2017. január 1-jét megelőzően és azt követően is adómentes.

(blokkk.com, 2017. január 5.)

 

A románoknál már csak 19% az áfa

Az élelmiszerek áfája már 2015 közepe óta 9%.

Romániában újabb egy százalékponttal, 20-ról 19 százalékra csökkent 2017. január 1-től az általános forgalmi adó, eltörölték az ipari létesítmények egyszázalékos különadóját, továbbá az üzemanyagra három éve kivetett pótlólagos jövedéki adót.

Romániában 2010-ben a gazdasági válság miatt emelték 19-ről 24 százalékra az áfát. 2015-ben arról döntött a bukaresti parlament, hogy két lépcsőben térnek vissza az eredeti szintre: ennek nyomán 2016-tól 20 százalékra, 2017. január elsejétől pedig 19 százalékra csökkent az áfa Romániában.

Az áfacsökkentésre vonatkozó döntést még a korábbi kormány hozta meg, a jelenlegi szakértői kormány pedig végül - némi vita után - nem kezdeményezte módosítani az új adótörvényt.

Az economica.net gazdasági portál számítása szerint az 1 százalékpontos áfacsökkentés 1,8 milliárd lejes (123 milliárd forint) bevételkiesést jelent a román költségvetésnek. Az ipari létesítmények különadójából 1,6 milliárd lej, az üzemanyagra kivetett literenként hét eurócentes pótlólagos jövedéki adóból pedig 30 millió lej folyt be az utolsó költségvetési évben.

A kieső adóbevételek a 2017-ben várható román GDP 0,4 százalékára rúgnak, olyan körülmények között, amikor - a 2016-ban életbe léptetett 4 százalékpontos áfacsökkentés és a közalkalmazotti béremelések miatt - már a tavalyi költségvetést is 2,9 százalékos GDP-arányos hiánnyal tervezték meg Romániában. A legutóbbi álasztások nyomán megalakult új kormány a 2017-es költségvetést várhatóan január végén fogadtathatja el a parlamenttel.

(Világgazdaság, 2017. január 1., fotó: Reviczky Zsolt)

 

Áfaesés: jó lesz majd minimálbér emelésre is egy kicsit?

Azért megnyomták a kilós tojás árát az árcédulákon, nagyobb számok kellenek majd. A tojás az madártojás. Az étteremben szék és asztal is kell a kisebb áfához, de ha elviszik az ebédet, az már nem lesz olcsóbb.

2017 új esztendő, új árakkal. A szilveszteri bódulatot követő első út általában a boltba vezet, ha nem is január első napján, amikor minden zárva - ami egyébként is most vasárnapra esik, így nem lesz olyan nehéz kibírni bevásárlás nélkül ezt a napot - a cél pedig megnézni, minek hogyan változott az ára. Ez már régi hagyomány honunkban, hogy január első boltos napja az árváltozások rajtja. A vásárlót minden ármozgás  izgatja, aminek eredményeként ami olcsóbb, annak örül, ami drágább, ott legfeljebb akkor, ha az előző év végén már bekészletezett a régi árakon.

Élelmiszer áfaesés: elvesz belőle a minimálbér emelése?

A friss áfaváltozások nyomán csökken majd a baromfi, a tojás, a friss tej, a vendéglátás egy részének és az internet szolgáltatás áfája. A Michelin-csillagos éttermek árai feltehetően nem nagyon izgatják a nagyérdeműt, a munkahelyi étkezdék viszont kimaradtak a szórásból, tehát ott most nincs keresgélni való (lehet, hogy fordítva kellett volna). Az internet új áfája lehet, hogy gyógyír a már a feledés homályába veszett adóemelési kísérletre, bizonyára könnyen kipipálják a netezők.

A bolti élelmiszerek áfája bizonyára a vásárlók többségét előreláthatóan nagyon is izgatja. De az izgalom nem fogja kímélni a boltosokat sem.

Az élelmiszer boltosoknak ugyanis nem csak az áfakulcs csökkentésével kell megbirkózniuk, hanem a kötelező minimálbér emelésekkel is, ráadásul nem téved nagyot, aki azt állítja, az utóbbi a nehezebb, mert nincs rá elég pénz, hiába az egyébként nagyon is helyes járulékcsökkentés. És mielőtt bárki is a boltosokra kezdene mutogatni, a minimálbérek emelése a beszállítókat és mások mellett a vendéglátást is megrázza majd, így nyomni fogja felfelé a költségeket és végső soron valamelyest az infláció egészét is.

A kormány azzal számol, hogy  friss tej esetében mintegy 5 milliárd forint, a tojásnál 10,5 milliárd, a baromfihús esetében 19 milliárd forint marad a családoknál, ami közel 35 milliárd forint. Bizonytalan azonban, hogy ez az összeg teljes egészében vastagítja-e majd a családok pénztárcáját, hiszen a kötelező minimálbéremelés az eddigi elemzések szerint akár boltbezárással is járhat. A boltosoknak valahonnan elő kell venniük a minimálbéremeléshez kellő pénzt, így bizony előfordulhat, hogy aki szorult helyzetben van - minél kisebb, annál inkább -, az bizony belekanalaz az áfapénzbe. Ezt a feltételezést alátámasztja, hogy a kiskereskedelemben a havi bruttó átlagkereset 164 ezer forint, a legalacsonyabb béreket pedig az élelmiszerboltosok adják. Az úgynevezett élelmiszer-vegyes boltok bérátlagát a multik húzzák fel, ők ide tartoznak, de a húsárusok már a sor végén kullognak. A bolti kiskereskedelem bértérképe a következő volt 2016. szeptemberében:

bolttípus
2016 szeptember
1
sportszer
208.405
...
 
 
6
élelmiszer-vegyes
172.696
...
 
 
14
zöldséges
139.924
15
hal
139.222
16
pékárus
138.969
17
élelmiszerpiac
138.529
18
húsáru
137.288
KSH, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete,
legalább öt főt foglalkoztatók
 

Az élelmiszer boltokban ráadásul aki eladó (tehát nem árufeltöltő, vagy nem pénztáros, takarító), annak kötelező a szakképesítés is, tehát a magasabb szakmai bérminimum, ahol sokkal nagyobb a kötelező legkisebb bér megugrása:

  2016 2017 2018
minimálbér 111.000 127.500 138.000
szakmai bérminimum 129.000 161.000 180.500

Mi lehet olcsóbb? Csak, ami friss, a tojás kilós ára pedig nagyobb lesz. Méretben.

Az általános forgalmi adóról szóló törvény vámtarifaszámok alapján határozza meg azokat a termékeket, ahol az áfakulcs a 27%-nál kisebb. Bizonyára emlékezetes, hogy a 2016-tól kisebb sertés áfakulcs nem minden sertéshús félére terjedt ki, ezért az adóhatóság pontos eligazítást adott közre, mi az, aminek 5% lett, és mi az, aminek változatlanul 27% maradt az áfája. Nos, ez most is így történt, az adóhatóság már közreadta tájékoztatóját.

Elöljáróban meg kell jegyezni, hogy jelenleg a baromfihús és a tojás áfája 27%, a friss tejé viszont csak 18%, tehát az árváltozásokat az új 5%-os áfakulcs mellett ennek figyelembevételével kell számolni. A vendéglátás és az internet áfa is 27%-ról csökken 18%-ra. Ez azt jelenti, hogy ahol 27-ről 5%-ra csökken az áfa, ott a régi fogyasztói árhoz képest 22% lehet az árcsökkenés. A friss tej esetében 11% árcsökkenés után kell kutakodni. A vendéglátás és az internet szolgáltatás van a legkevesebb keresnivaló, 7%.

És az év eleji árak változhatnak is év közben, nem csak a minimálbér miatt. A nyers tej, mint alapanyag felvásárlási ára tovább emelkedhet, a húsvéti ünnepek a tojás árát húzzák fel.

A baromfihús - csirke, pulyka, kacsa, liba - áfacsökkentése egyszerűbben ígérkezik a sertéshúsénál, mivel húsa, vágási mellékterméke és belsősége is, frissen, hűtve, vagy fagyasztva egyaránt 5%-kal adózik 2017-től (csak emlékeztetőül, például a sertés belsőség már kimaradt az áfacsökkentésből egy évvel ezelőtt). A bolti értékesítést segítő darabolás még megengedett, de más feldolgozás már nem, így a pácolás sem. A feldolgozott baromfikészítmények áfája marad 27% (például a felvágottaké).

A tojás az hivatalosan madártojás (tehát nem krokodil, vagy teknős, vagy éppen strucc), de főzve, tartósítva már nem csökken az áfája. A tojásnak azonban mérete is van (s, m, l, xl), ennek megfelelően már eleve különböző árakkal találkozni a polcon, ráadásul nem csak a darab árat kell feltüntetni, hanem a kilós árat is. Nem tudni, hogy a vásárlók mennyire figyelnek oda a tojás kilós árára, mindenesetre a legfrissebb árfeltüntetési szabály, hogy március közepe tájékát követően a kilós egységárat ugyanolyan betűmérettel kell a polcon feltüntetni, mint a többit (eddig elég volt a többi betűmérethez képest a 80%-os nagyság). Lehet újraírni az árcédulákat emiatt is.

A friss tej igen, az UHT, vagy az ESL tej (mindkettő valamilyen módon hőkezelt) nem esik majd az 5%-os áfakulcs alá. Természetesen a friss tej zsírtartalma is megosztja az árakat.

A vendéglátás esete sem egyszerű. Helyben kell készülnie az ételnek, ez természetese, de helyben is kell elfogyasztani, nem is akárhogyan, felszolgálva, ülve, asztalnál. Az önkiszolgáló étterem megúszta, ott is 18%-os lesz az áfa, de ha valaki el akarja vinni a vendéglátóhelyen rendelt ételt (vagy megrendeli neten), már 27% az áfakulcs. Asztal, szék és kiszolgálás hiányában az állóbüfében nem változik az áfa, a pecsenyesütőnél sem. A munkahelyi vendéglátás 27%-os áfakulcsa nem csökken.

Ezek után lehet tájékozódni a neten is az árakról, ami persze szintén olcsóbb lesz.

(blokkk.com, 2016. december 27.)

 

Sertés-áfa térkép

A NAV tájékoztatója: a sertés melyik része adózik 5%-kal és 27%-kal. Biztos, ami biztos, a NAV rajzolt is egy malacot (pontosabban: sertést), de hát a menő húsboltokban is látni ilyet. Ez a január 18-i, pontosított lista. Egyértelmű.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal összeállította a sertés-áfa térképet, így állásfoglalása alapján eligazodnia annak, aki bizonytalan a sertéshús áfakulcs besorolásában. De nem kell megijedni, nem kell mindenkinek a NAV honlapját, vagy éppen a jogszabályokat böngésznie, akár hentes, akár vásárló. A vásárlónak csak egy dolga van, válogasson, nem is kell őt félteni.

Akkor mit is mond a NAV: minek is 5% az áfája

Az adóhatóság alapos munkát végzett, még azt is elmagyarázzák, mettől-meddig terjed a különböző sertéshúsféleség: vigyázat, a pontos vágás a húsüzemben, vagy a hentespulton nagyon fontos, hiszen ettől függ első körben az áfa-kulcs besorolás. Így például a tarja és karaj a félsertés felső részét jelenti, amely az első nyakcsigolyától a farok csigolyákig terjed, de ennél sokkal részletesebb a tarja és a karaj leírása. Megnyugtatásul pedig: ezek az uniós termékbesorolás előírásai, ilyen részletességgel, tehát nem a magyar adóhatóság találta ki, ő csupán ügyesen összefoglalta és ismertette ezeket.

Az adóhatóság olyannyira pontos volt, hogy a teljes felsorolásból - 5%-os és 27%-os sertéshús féleségekből - összerakható egy teljes sertés (aki talál valamilyen kihagyott részt esetleg, az szóljon).

5%

Az áfa-kulcs oldaláról a sertéshús lehet friss, hűtött, vagy fagyasztott is, de a meghatározó az, hogy - friss, hűtött, vagy fagyasztott állapotban - a sertés melyik darabját látjuk a pulton. Az áfatörvény kimondja, hogy a 0203 uniós vámtarifa szám alá tartozó sertéshús féleségek áfája 5%. Nos, a NAV tájékoztatója alapján ezek felsorolásszerűen a következők:

comb, csontos lábszárhús, csülök, dagadó, dió (comb része), elülső rész (fej nélkül), karaj csonttal és csont nélkül, felsál, frikandó, köröm és láb csülökkel, lapocka csonttal és csont nélkül, oldalas, szűzpecsenye, tarja csonttal és csont nélkül, fej elülső részének kicsontozott húsa (amely tartalmazza a tokát), sertésszalonna sovány húsréteggel, húsos csont (amely főként csontot tartalmaz), darált sertéshús, egész vagy félsertés (már 2014-től).

A darált sertéshús áfája 5% ugyan, de ha keverik marhahússal, akkor a sertéshús súlyának többnek kell lennie, ellenkező esetben (ha a marhahús súlya nagyobb), akkor már 27% az áfa.

Az emberi fogyasztásra alkalmas sertéshúsból készült állateledel áfakulcsa is lehet 5%, persze nem mindegy, hogy milyen sertéshúsból készült. A csont önmagában a 27%-os áfakulcs alá tartozik.

A vaddisznó is a 0203 vámtarifaszám alá tartozik, de az áfatörvény szövege miatt ez a húsféleség változatlanul 27%-os áfakulccsal adózik.

27%

Egy sor sertéshúsféleség vámtarifa száma nem a 0203 besorolás része, így ezek áfája változatlanul 27%, ezek a következők:

élelmezési célra alkalmas vágási melléktermék és belsőség: fej és annak részei (például fül, orr, kivéve a fej elülső részének kicsontozott húsa), köröm és láb, mely a csülköt nem tartalmazza, farok, szív, nyelv, rekeszizom, nagy cseplesz, nyak, csecsemőmirigy, máj, vese, tüdő, velő, húsos csont (amely főként csontot tartalmaz).

A feldolgozott sertéshús féleségek áfája is 27% maradt:

fűszerezett hús, sózott hús, pácolt hús, füstölt hús, főtt hús, sózott hús, hús sós lében tartósítva, töpörtyű, sertészsír, darált sertéshús fűszerezve, kolbász, májas hurka, véres hurka, felvágott, sonka.

Tépelődés helyett: van ám nyomonkövetés is

A sertéshús több kézen is keresztülmegy a termékpályán, mire eljut a vásárlóhoz. Nem szükséges azonban a termékpálya összes szereplőjének bíbelődnie az áfabesorolással, csak annak, aki valamilyen feldolgozásnak minősülő műveletet is végez vele. Így a sarki hentesnek elég egy pillantást vetnie a számlára és a fuvarlevélre, mit is kapott a beszállítójától. Természetesen, ha a számlán az áll, hogy sertéscomb, akkor azért kell egy pillantást vetni a húsra is, valóban sertéscomb-e.  Persze, ha nekiáll a hentes a boltjában egy félsertést feldarabolni, akkor már más a helyzet, ügyelnie kell, mit is kínál ebből majd a vásárlónak, mert ebben az esetben neki kell az egyes darabokat besorolnia a megfelelő áfa-kulcsba. A döntő az, hogy aki a termékpálya bármely pontján elad egy sertéshús darabot, azután kell az áfát fizetnie, előtte pedig csak figyelnie kell, mit is kapott (hivatalosan ez a nyomonkövetés: a termékpálya egyes szereplőinek nem csak a terméket kell továbbadniuk, hanem minden szükséges információt is, amit a legkülönbözőbb jogszabályok előírnak).

A KSH pedig

Van már mérce, mivel a KSH közzétette egyes sertésféleségek decemberi átlagos átlagárát. A rövidkaraj kilója (csont nélkül) 1.610 forint volt, a sertéscomb kilója pedig 1.280 forint. Lehet majd januárt követően ismét megnézni.

(blokkk.com, frissítve 2016. február 9., forrás: NAV, 2016. január 18.)

 

Más: a szűzpecsenye áfája is 5%

A válasz: a szabályosan vágott comb, lapocka, karaj, vagy éppen tarja áfája egyaránt 5%, akár csonttal, akár csont nélkül adja a hentes. Kutyabajok azért vannak: a belsőség, a feldolgozott hús, vagy a hústól megszabadított csont áfája már 27%. Darálni, szeletelni szabad.

Az alaposabb vizsgálódás nyomán egyértelmű, hogy mely feldarabolt sertéshúsféleségek áfája 5%, valamint mikor kell változatlanul 27%-os áfakulcsot számolni. A kiindulópont természetesen az általános forgalmi adóról szóló törvény, ahol az 5%-os kivételek köre az uniós termékbesorolás "0203" tarifaszáma alá tartozó sertéshúsféleségek. Ez a fél, egész, valamint a különböző darabolt sertéshús féleségeket tartalmazza, frissen, hűtve, vagy éppen fagyasztott besorolással, de a belsőségek és az úgynevezett vágási melléktermékek nélkül.

Az értelmezési kérdések egyik sarkalatos pontja, hogy az adózás rendje alapján az uniós besorolást kell alkalmazni, mégpedig a 2002. július 31-i rendszert, tehát nem a 2016-os közösségi vámkódexet kell bogarászni.

"Más"

A besorolások értelmezésében zavart éppen az okozott, hogy az Unió hivatalos honlapján szereplő legfrissebb kereskedelmi vámtarifa besorolási tételei több helyen már nem részletezik teljes mélységben a termékek meghatározását, hanem a "Más" megjelölést alkalmazzák. Nos, a "Más" is termékbesorolást jelent és létezik ezeknek is a részletes bontása. Csak éppen utána kell járni.

Az uniós termékbesorolás egyrészt a különböző sertéshúsféleségeket a "csonttal" megjelöléssel tünteti fel. Így például a "karaj csonttal" besorolás könnyen megtalálható, ennek tarifaszáma"0203 19 13". A galibát az okozta néhány nappal ezelőtt, vajon a csont nélküli karajnak mennyi az áfakulcsa. Nos, ez is kideríthető.

A csont nélküli részek ugyanis nemes egyszerűséggel egy "Más" besorolási tételként meghatározott sor részletei között rejtőznek. A "Más" a "0203 19" tarifaszámmal ott árválkodik a termékfelsorolásban, de némi kutakodás után természetesen kideríthető, hogy mi is tartozik ide. Így például ezen belül még könnyen megtalálható a "0203 19 13" tételszám alatt a "Tarja, karaj és részei, csonttal" besorolás, ami ugyebár csonttal együtt jelenti a megadott húsféleséget.

De az előbbiek után következik a "0203 19 55" tarifaszám, mégpedig a "Csont nélkül" megjelöléssel, ennek részletesebb bontásai pedig már tartalmazzák egyebek mellett a karajt, tarját, vagy éppen a szűzpecsenyét. Tehát mindegy, hogy csonttal, vagy csont nélkül kérjük az egyébként pontosan meghatározott húsféleséget.

Kutyabajok azért vannak

Ügyelni kell a pontos vágásra is, hiszen az uniós termékbesorolás pontosan meghatározza az egyes húsrészeket: ha a hentes mellévág, akkor már 27% az áfa.

A hústól megszabadított csont áfája már 27%, hiszen ami nem szerepel a "0203" termékbesorolásban, ott már minden esetben magasabb az áfakulcs.

Létezik ráadásul vágási melléktermék is (a 0206 tarifaszám alatt), tehát azok a húsrészek, melyek nem részei a "0203" besorolásoknak, egyértelműen a 27%-os áfakulcs alá tartoznak. A belsőség is ebbe a csoportba tartozik. A szalonna (vékony húsréteg nélkül) és a sertészsiradék is 27%-kal adózik ("0209" a tájolási pont).

A feldolgozás, így a pácolás, füstölés, sózás a 27%-os áfakulcs alá nyomja a sertéshúst (a szalámiról, kolbászról, sonkáról nem is beszélve, hiszen azok áfája sem változott).

Darált hús: 5% az is

Nyitott kérdés volt a darálthús esete is. Egyes szakvélemények szerint a darálás már feldolgozás, így 27% az áfakulcs, más állásfoglalás szerint viszont nem az, tehát 5%.

A megoldást az Európai Unió 852/2004. EK rendelete adja. Ennek második cikkelye (m pont) meghatározza az élelmiszerfeldolgozás fogalmát: az eredeti terméket lényegesen megváltoztató bármely tevékenység, beleértve a melegítést, füstölést, pácolást, érlelést, szárítást, marinírozást, kivonást, extrudálást vagy e folyamatok valamely kombinációját. Igen ám, de egy következő pontja az EK rendeletnek kimondja, mi is az a feldolgozatlan termék: olyan élelmiszerek, amelyeken még nem végeztek feldolgozást, és ide tartoznak a szétválasztott, részekre osztott, elvágott, szeletelt, kicsontozott, darált, megnyúzott, őrölt, vágott, tisztított, darabolt, kifejtett, tört, hűtött, fagyasztott, mélyfagyasztott, vagy kiolvasztott élelmiszerek.

Így tehát a boltban árusított, eleve az 5%-os áfakulcs alá tartozó húsféleséget nyugodtan lehet darálni is, vagy éppen kockákra vágni, szeletelni, de kicsontozni is. A csontra azonban, ha külön árulják, már vigyázni kell, a korábbiak alapján.

A megoldás? A kutyások csonttal együtt vegyék a húst, azután osztozzanak a kedvenc ölebbel, ha szereti a csontot.

(blokkk.com, 2016. január 14.)

 

Mennyit is hoz a konyhára az 5%-os sertéshús áfa?

Csökken a fogyasztói ár, de csökken a feketézés is: a háziasszonyok és az adóhatóság egyaránt számolhatnak.

Az általános forgalmi adó elszámolását az adóhatóság ellenőrzi majd, hiszen ez az ő feladata. A jogszabály egyértelmű, az egyes sertéshúsfajták besorolását pedig az uniós rend szerint kell végezni, ennek pontosságát pedig majd az adóellenőrök méricskélik ellenőrzéskor. Egyes sertéshúsféleségek besorolásában, vajon mikor 5%-os az áfája, akad némi zavar a hentesek körében, de ezek a kérdések feltehetően előbb-utóbb tisztázódnak majd.

A kezdeti tapasztalatok szerint a nagyáruházak azonnal csökkentették a fogyasztói árakat, a kisebb húsosok egy része még kivár, megkísérelve kitapogatni, mit bír el a saját kis piacuk. Számukra az sem közömbös tétel, hogy a tavalyi év után januárban még a régi 27%-os adókulcs alapján kell áfát fizetniük, így érthető a toporgás. Közben persze az olcsóbb húst kereső vásárló el is pártolhat tőlük, de hát a piac minden pillanatában kockázatokat rejt magában.

Ki mennyit dughat zsebre?

Elöljáróban le kell szögezni, hogy a jelenlegi nyilvános adatokból csak megbecsülni lehet a sertéshús áfacsökkentés pénzügyi hatásait. A Központi Statisztikai Hivatal kiskereskedelmi adataiból annyira lehet következtetni, hogy élelmiszerekre 2016-ban 2.500 milliárd forintot költhetnek a családok a boltokban, áruházakban (2014-ben, az utolsó teljes éves adat szerint ez 2.309 milliárd forint  volt, italféleségek, kávé, dohányáru és a különféle más napicikkek nélkül).

A KSH eddigi adatai szerint a bolti élelmiszervásárláson belül a sertéshús vásárlás aránya eddig 8-10% körül mozgott (amiben a belsőség, feldolgozott szalámi, sonka, kolbász, zsír, vagy a szalonna nincs benne), a 27%-os áfakulcs mellett. Ez azt jelentheti, hogy a bolti sertéshús vásárlás értéke elérheti a 200 milliárd forintos nagyságrendet éves szinten (ez fogyasztói áras adat).

Az 5%-os áfakulcs mellett három fontos kérdés vetődik fel, melyekre nincs is pontos válasz, persze becsülni mindent lehet:

- mi is tartozik bele az 5%-os áfakulcsos körbe a nyers sertéshús féleségek közül, mivel az uniós besorolás szerint nem mindegyik (csak példaként: a boltban kicsontozott, darált, vagy éppen darabolt, kockázott sertéshúsnak vajon 5%, vagy 27% az áfája),

- mennyire nő a sertéshús vásárlás az olcsóbb fogyasztói ár nyomán (a teljes fogyasztói árra vetítve 17% az áfakulcs csökkentés mértéke),

- mennyit tisztul a fekete piac, hiszen a KSH a tiszta forgalmat méri, ma ezeket az adatokat látni.

A feltételezett válaszok:

- a 200 milliárdos nyers sertéshús piac hozzávetőleg negyedének bizonytalan a besorolása a húsárusok előtt (az egyes uniós besorolások szerinti tételes húsvásárlásokról nincs adat, így csak szakemberek becslésére lehet hagyatkozni),

- az árcsökkenés nyomán 20-25%-kal is megugorhat a nyers sertéshús vásárlás, más húsféleségek és egyéb élelmiszerek rovására,

- a legnagyobb fogás vélhetően a feketézés visszaszorulása lesz, amit a korábbi években 30-50%-ra lehetett becsülni a számlás, nyugtás forgalomhoz mérve (és azon túl természetesen), ami rövid időn belül legalább felerészben megszűnik (a nagyobb arányú tisztulás, egy-két éves, hosszabb távon várható).

Az előbbieket mérlegre téve a 200 milliárdos húspiacon pusztán az áfakulcs, majd az árak csökkenése nyomán legalább 25 milliárd forint körüli árbevétel kiesés várható (ennyivel kevesebbet kap a költségvetés és ennyi marad a háziasszonyok zsebében). Az 5%-os áfakulcs nyomán megugró forgalom hozadéka már a költségvetés bevételeit gyarapíthatja, de ennek eredménye rövidebb távon csekély, hiszen közben más, drágább élelmiszerféleségekből meg fékeződhet is a fogyasztás.

A legnagyobb haszna a feketézés visszaszorulásának lesz. Az eddigi 60-100 milliárdos sertés feketéző piac áfát fog fizetni, ami más közterhekkel együtt 5-10 milliárdos nagyságrendű többletet is hozhat a költségvetésnek, így a sertéshús áfacsökentés néhány év alatt be is hozhatja az árát.

(blokkk.com, 2016. január 12.)

 

Csonttal tetszik kérni? Úgy olcsóbb!

... mert lehet, hogy a sertés áfakulcs egyes csontos húsokra 5%, de ha kiszedik belőle a csontot a boltban, akkor már 27% lesz. A kutyusok mindenesetre jól is járhatnak. Lesz dolguk a hatóságoknak értelmezni, hogy mi mennyi is akkor.

Az általános forgalmi adóról szóló törvény meghatározza, hogy mely termékek esetében 5% az adókulcs (a 82.§ (2) bekezdése alapján a törvény 3. számú melléklete tételesen felsorolja ezeket). A jogszabály a közösségi vámtarifaszámokat alkalmazza az egyes termékek besorolásában (hivatalos nevén: vám és statisztikai nómenklatúra). Ennek oka, hogy az uniós határokon belül szabadon mozognak az áruk, szolgáltatások, az áfa-kulcsok azonban nem egyformák, így fontos az egységes beazonosítása a különböző portékáknak, a pontos vám- és adófizetés érdekében.

Az utóbbi napokban sokat emlegetett sertéshúsféleségek közül van, ami beletartozik a kedvezményes áfakulcsba, van, ami pedig nem. Így, aki olcsóbb húst keres, nem mindegy, mit kér a hentestől. Többen is kiszámolták már, hogy a régi fogyasztói árhoz képest 17% lehet az árcsökkenés, tehát érdemes keresgélni. Egyes kérdésekben azonban a hentesek is bizonytalanok.

Az áfatörvény szerint 5% az adója annak a sertéshús féleségnek 2016. január 1-től, mely a következő vámtarifa besorolásnak megfelel:

házi sertéshús frissen, hűtve vagy fagyasztva

0203-ból (kivéve: 0203 1110, 0203 2110)

A 0203 besorolás kezelése egyszerű, hiszen ez a sertéshúst jelenti, frissen, hűtve, vagy fagyasztva. A zárójeles kivételek a friss, hűtött és fagyasztott egész, valamint félsertést jelentik, melyeknek egyébként úgyszintén 5% az áfakulcsa, csak éppen egy korábbi döntés nyomán már huzamosabb ideje (ezek külön sorokon szerepelnek).

Csonttal, vagy csont nélkül?

A bonyodalmak ezután kezdődhetnek. Az uniós sertéshús besorolás (a bizottság 2015/1754 végrehajtási rendelete a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a közös vámtarifáról) második tétele a "0203 12 – –" szám alatt a "comb, lapocka és részei csonttal" szövegezést tartalmazza. Hasonló a "0203 19 13 – – – – tarja, karaj és részei, csonttal" besorolás is.

Az egyes termékfélékhez fűzött uniós magyarázat szerint a csont része a következő sertéshúsféleségeknek: comb, elülső részek (van ilyen is, a fej tájéka), tarja, karaj. A lapocka, oldalas, dagadó már létezhet csonttal, vagy éppen csont nélkül is. Ez végül így azt a kérdést veti fel, vajon hány százalék az áfa, ha a comb, vagy a karaj nem tartalmaz csontot, mert a hentes már kiszedte belőle.

Nos, az uniós besorolás szerint a comb, elülső részek, a tarja és a karaj esetében csonttal együtt 5%, csont nélkül viszont már 27% az áfa, ha szigorúan, betű szerint nézzük ezt a besorolást.

A sertéshúst a boltban vásárláskor persze kell darabolni, hiszen ha egy kilót kér a vásárló, akkor azt addig kell vágni, míg egy kiló nem lesz, ez nem befolyásolja az áfakulcs mértékét. De a csont kivágása, könnyen lehet, hogy igen.

És a darálás?

Könnyen előfordulhat az is, hogy a csontozás mellett a darálás is kétesélyes kérdés az áfa tekintetében, hiszen ez már egy élelmiszeripari  feldolgozás (bármilyen furcsán is hangzik). Ráadásul a kombinált nomenklatúra a darált sertéshús meghatározást nem ismeri. Természetesen meg is fordítható a gondolatmenet, hogy ha ledarálnak egy kiló húst, az darálás után is ugyanaz a húsféle marad, mint előtte. Csak csontról ne kelljen leszedni, tehát nem mindegy, milyen húst darál a hentes.

Az már egyébként tisztázódott, a besorolásokból is egyértelmű, hogy a különböző belsőségek (máj, sertészsír), valamint a feldolgozott sertéshúsféleségek adókulcsa változatlanul 27% (felvágott, kolbász, sonka).

(blokkk.com, 2016. január 6.)

 

Áfacsökkentés: románok után a szlovákok is

A szlovákok megfelezik egyes alapvető élelmiszerek általános forgalmi adókulcsát.

2016 januárjától az eddigi 20 százalékról 10 százalékra csökken több alapélelmiszer áfája Szlovákiában, az erre vonatkozó törvényt már jóvá is hagyta a pozsonyi törvényhozás. Az adócsökkentés az alapélelmiszerek meghatározott körére, kizárólag a friss élelmiszerekre vonatkozik, így egyelőre a pékáruk, a tej-, valamint a hústermékek egy részének áfája lesz kisebb.

Az intézkedéstől a kormány az alapélelmiszerek kiskereskedelmi árának csökkentését reméli, de azt is, hogy ennek következményeként az érintett áruk elérhetőbbé válnak. Az élelmiszeráfa-csökkentést a kormányzat saját indoklása szerint azért korlátozta kizárólag a friss élelmiszerekre, hogy azzal elsődlegesen a hazai termelőknek segítsen.

A 10 százalékos áfa bevezetésének részleteit, pontosan azt, hogy mely termékekre vonatkozik majd, rendeletekkel szabályozták. Ez azt is jelenti, hogy az érintett áruk körét bármikor bővíthetik, vagy szűkíthetik a törvényszabta kereteken belül. Az alacsonyabb adókulcs egyelőre a tej- és pékipari termékek közül csupán a kenyérre, a tejre és a vajra vonatkozik, a húsfélék közül pedig a friss és a hűtött szarvasmarha-, a sertés-, a kecske- és juh-, a nyúl- és baromfihúsra, valamint az élő és hűtött édesvízi halakra.

(Magyar Nemzet, 2015. október 1.)

 

Na, a románok áfában beelőztek

2015 június 1-től 9% az élelmiszerek általános forgalmi adója, vasárnap máris érdemes átrándulni.

Hatályba lépett Romániában június 1-én a csökkentett áfakulcs kiterjesztéséről szóló kormányrendelet, így már nem csak a kenyér, hanem valamennyi élelmiszer esetében 9 százalékos áfakulcsot kell alkalmazniuk a gyártó és forgalmazó cégeknek.

A többi termék - iparcikkek - általános forgalmi adóját 2016. január elsejétől tervezi a mostani 24-ről 20 százalékra csökkenteni a román kormány, ehhez azonban a parlamentnek még júniusban, fél évvel a hatályba lépése előtt el kell fogadnia az előírást tartalmazó új adótörvénykönyvet.

A csökkentett áfakulcs kiterjesztésétől 12 százalék körüli árcsökkenést várnak az élelmiszerpiacon. A 9 százalékos áfakulcsot alkalmazzák Romániában június 1-től az alkoholmentes italokra és minden olyan élő állatra, valamint növényre, amelyet az élelmiszeripar hasznosít.

A határmentén élő magyaroknak érdemes lesz körülnézni a szomszéd ország élelmiszer áruházaiban, hiszen a tetemes áfa-kulcs különbség miatt sok minden olcsóbb lehet odaát, nem csak vasárnap, hanem minden nap.

(Népszabadság, 2015. június 1.)

 

Egyenlőre csak turkálni tud a sertéskommandó

Aki eddig elcsalta az áfát, és ezért tudott olcsó lenni, az vajon mennyiért adja majd nyugtaadás mellett a sertéshúst?

A kormány bejelentette, hogy 2016-tól 5% lesz a sertéshús általános forgalmi adója a jelenlegi 27% helyett. Ez az új és a régi áfa-kulcsot nézve 22% különbség, ugyanakkor az árcédulán lévő fogyasztói árban, ha ezt teljes egészében megkapja a vásárló, csak 17%-os árcsökkenés lehet, a puszta számok alapján. Megkapja-e vajon? Az áfa-kulcs csökkentés egyébként úttörő vállalkozás, de hát jókora feketézés mellett, az online pénztárgép és az EKAER árnyékában nem is olyan kockázatos vállalkozás. A termelők szerint a húspiac 40-50%-a fekete. Az élő és félsertés forgalmi adókulcsának 2014-ben bevezetett 5%-os mértéke nem nagyon piszkálta meg ezeket az arányokat.

A kormány már nyomja a piacot, az adóügyekért felelős helyettes államtitkár be is jelentette, hogy figyelni fogják az árakat (ez önmagában helyes is, hiszen egy döntés után elemi kötelesség a hatások felmérése). A bökkenő csak az, hogy ehhez hozzátette, a kormánynak megvannak az eszközei rávenni a kereskedőket a fogyasztói ár csökkentésére a kisebb áfa-kulcs bevezetése után.

Tény, hogy vizsgálódhat az adóhatóság, a fogyasztóvédelmi hatóság, az élelmiszerbiztonsági hatóság, de hát ilyen jogosítványa egyiknek sincs. Természetesen vannak jogi keretek, amikor egy hatóság kifogásolhatja az árcímkére vésett árat, de ezeknek az eseteknek semmi közük az áfa-kulcs csökkentéséhez. 

Nos, ez nagyon érdekes kijelentés, mivel ilyen jogi eszköz jelenleg nincs a kormány kezében. Nem létezik olyan jogszabály, mely lehetőséget adna arra, hogy bármely hatóság utasítsa a kereskedőt a fogyasztói ár változtatására csak azért, mert csökkent az általános forgalmi adó.

Magyarországon egyébként két alkalommal csökkent az általános forgalmi adó, 2006-ban az iparcikkek esetében vitték le a kulcsot 25%-ról 20%-ra, de ezt vissza is tornázták 2009-ben az eredeti szintre. 2009-ben viszont 20%-ról 18%-ra csökkentették a pékáruk és a tejtermékek forgalmi adókulcsát (miközben minden más termék esetében 20%-ról 25%-ra emelték az általános kulcsot). Ezeknek a csökkentéseknek a mértéke eleve csekély volt, így ezek hatása nem olvasható ki a statisztikákból, semmilyen irányban.

Mekkora pénzről van is szó?

Az élelmiszer piac értéke túllépte a 2.000 milliárd forint értéket a KSH adatai szerint 2014-ben (ital, kávé, dohány nélkül). Ennek egyharmada a különféle húsok, húskészítmények piaca, több mint 700 milliárd forint értékben. Részletesebben - a nagyságrendjét tekintve az egyes húsféleségeknek - a következők jellemzik a húspiacot (a KSH adatokból becsült számok alapján):

sertéshús 200
marhahús 15
baromfihús 150
hal 25
egyéb hús, belsőségek 30
felvágottak, kolbász 280
hús-, halkonzerv 20
együttesen 720
érték: milliárd forint

Az előbbiek alapján kizárólag a sertés tőkehús általános forgalmi adójának csökkentése hozzávetőleg 30 milliárd forint adóteher mérséklését jelenti, ennyi maradhat a zsebekben. Az NGM 25 milliárd forintról tett említést eddig.

Vágta a feldobott pénzért: bizony, a termelő is belenyúlhat

A kereskedelem legnagyobb költsége a beszerzési ár, így döntő részben annak esetleges változása befolyásolhatja a fogyasztói árat. Így első körben a hústermelőkön, húsfeldolgozókon múlik, mennyi pénz marad a kereskedő, majd a vásárló zsebében, hiszen ők is lenyúlhatnak belőle, főleg, ha a piaci helyzet ezt megengedi. Meg a kormány, aki ha odafigyel, a fejlesztési támogatásokat pofozgathatja azok irányába, akik tartják a régi áraikat. Nem szép, de hasznos.

Az áfa-kulcs csökkentése nyomán libegő-lebegő pénzért persze ugranak majd a kereskedők is. Kár szépíteni, a piaci verseny ugyan arra ösztönzi őket, hogy odaadják a vásárlónak ezt a pénzt, de ha valamilyen költsége esetleg megugrik a boltosnak, bármely ok miatt, bizony azt le fogja nyelni, főleg akkor, ha a gyártó megemeli az átadási árat. Az 5%-os áfa-kulcs mellett ugyanis már nem nagyon éri meg csalni, viszont akkor számlát kell kérni a beszállítótól és nyugtát is kell adni a vásárlónak, aki pedig eddig feketézett, annak nem csak a tiszta bevételt kell mérlegre dobnia, hanem némely költségeket is be kell építenie az árba (amit eddig zsebből fizetett).

A legizgalmasabb kérdés az, hogy aki eddig feketézett és ezért tudta olcsón adni a sertéshúst, az vajon hogyan csökkenti termelőként az átadási árat, vagy a boltban 17%-kal a fogyasztói árat?

Mit néz majd a sertéskommandó?

Természetesen az árakat a boltokban. A húsárak azonban különbözőek, a kicsi boltok kicsit drágábbak, a nagyobb áruházak kicsit olcsóbbak, ráadásul - némi túlzással - ahány bolt, csaknem annyi ár. Kevés persze csak az árcédulát nézni, azt is meg kell vizsgálni, mennyi volt az áfa-kulcs emelése előtt a fogyasztói ár.

Na és akkor mi lesz?

Ráadásul a többi húsféle szenvedésre lesz ítélve, az olcsóbb sertésből több fog fogyni, a többi húsféléből kevesebb. Nem kizárt az sem, hogy papíron még több lesz a sertéshús fogyasztás, mint a valóságban, mivel a 27%-kal terhelt többi húsféle eladásakor az bizony lekönyvelhető sertéshúsként is. Élő-, félsertésből is több fogy, mióta csak 5% az áfa-kulcsa, mint amennyit egyben hazavisz a vásárló. Csak arra kell vigyázni, hogy a darabolás baráti segítségként nyugtaadás után történjen. Ha adnak egyáltalán nyugtát.

(blokkk.com, 2015. május 12.)

 

 

Megrázó élmény Japánban: 5%-ról 8%-ra emelték az áfát

Vissza is esett a szupermarketek forgalma, úgy látszik, a japán vásárló nem szereti az áremelkedést. De mi lesz akkor, amikor októberben már 10% lesz az áfa?

Japánban még 2014. áprilisában 5-ról 8%-ra emelték az általános forgalmi adót. Az adóemelésnek ugyanakkor még nincs vége, mivel 2015. októberétől már 10% áfát kell kipengetniük a japán vásárlóknak, minderről még 2012-ben döntöttek.

A 2015. márciusi adatok jó nagy visszaesést mutatnak a vásárlásokban, mivel közel 9%-kal százalékkal esett vissza egy év alatt a szupermarketek értékesítése a világ harmadik legnagyobb gazdaságában, Japánban, az egy évvel korábbihoz képest. A márciusi adat még pont az áfaemelés előtti időszakra vonatkozó bázishoz viszonyít.

A 2014. áprilisi áfaemelés még a gazdaságnak egy nagyon törékeny állapotában lett bevezetve. Úgy tűnik, hogy ez a 3 százalékpontnyi emelés arányaiban sok volt a japán vásárlóknak, mivel a fogyasztás látványosan visszaesett ezt követően, így a távol-keleti ország megsínylette ezt a gazdaságpolitikai húzást.

A szupermarketek értékesítési volumene egyébként a 8%-os áfa-kulcs bevezetése előtti időszakban, 2014 márciusában 9%-kal nőtt, tehát ehhez képest nagyot fordult a kocka.

Japánban ráadásul a gazdaság egésze is bukott egyet, 2014. utolsó negyedévében is mindössze 0,4 százalékkal tudott csak bővülni.

(Forrás: Portfolio.hu, 2015. április 21.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.