butikpórázon₪vásárlóktere

Adócsalás nagyüzemben

Nagy pénz, semmi adó. Van, akiknek ez nagyon megy.

Felfoghatatlan összegeket utalnak az adóelkerülést támogató államocskákba a sokak által misztifikált futballisták és egyéb „üzletemberek”. Számukra ismeretlen fogalom az adózás, így milliárdokkal csapolják meg az államkasszákat. Sokszor maguk a bankok is cinkosok, írja a Magyar Idők, Bódy Géza írása.

Minden idők egyik legnagyobb adócsalására derült fény a minap: jelentős méretű kereskedelmi bankok egyes nemzeti államkincstárakból több mint 18 ezer milliárd forintnak megfelelő eurót csatornáztak magukhoz Európában. Egyszersmind ennyi pénzzel rövidítve meg az érintett államkasszákat. Az Euronews beszámolója szerint az ügyben – amelyet 12 ország oknyomozó újságírói derítettek fel – érintettek lehetnek a Deutsche Bank, a Banco Santander, a Commerzbank, a HypoVereinsbank, német tartományi bankok, a Warburg Bank, a Barclays, a BNP Paribas, a JP Morgan, a Bank of America Merrill Lynch, a Morgan Stanley és az UBS is.

Adócsalás: van itt minden

A csalók módszere, a „cum-ex” az anonim kereskedéshez kapcsolódik: ez a megoldás ugyanis lehetőséget ad az ügyfélazonosság elrejtésére, a kliensek pedig így hamis, dupla vagy többszörös adó-visszatérítést is igénybe vehetnek. A másik – legális, ám sokak szerint ez is tisztességtelen – adóelkerülési gyakorlat az úgynevezett „cum-cum” ügylet, amellyel a bankok azt a lehetőséget igyekeznek trükkösen kihasználni, hogy a külföldi befektetőknek ne kelljen az osztalékuk után adót fizetniük az adott országban.

Az adócsalás-sorozatot felgöngyölítő újságírók szerint a szóban forgó bankok 2001 óta alkalmazhatják tisztességtelen módszereiket. Úgy számolnak, hogy a csalók bő másfél évtized alatt a német büdzsét megközelítőleg 31,8, Franciaországot 17, Olaszországot 4,5, Dániát 1,7 milliárd euróval rövidítették meg.

Az ügyleteket vizsgálók csapata eddig 180 ezer oldalnyi bizonyítékot nézett át, többek között német ügyészségi iratokat. A bankok egyelőre tagadják, hogy bűncselekményt vagy szabálytalanságot követtek volna el, közülük néhány mindössze annyit jelzett, hogy együttműködnek a hatóságokkal az ügy felderítésében.

Szintén bankhoz, mégpedig Nagy-Britannia legnagyobb pénzintézetéhez kapcsolódik az a botrány, amelyről ugyan már régóta lehetett tudni, mégis sok-sok éven át sikerült eltussolni az ügyet. A HSBC Bank éveken keresztül segítette a tehetősebb ügyfeleket az adóelkerülésben, ugyancsak felfoghatatlan kárt okozva a sziget gazdaságának. A banktitok mögé bújva néhány ügyfélnek lehetősége nyílt olyan „titkos” számla nyitására, amelyről a felügyelet sem tudhatott, így a számlavezetéssel járó adófizetés alól is mentesültek.

Az érintett számlákon mintegy 104 milliárd euró, azaz hozzávetőleg 34 ezer milliárd forint parkolhatott pár évvel ezelőtt. Az offshore számlák nem tiltottak, az adóelkerülés érdekében nyitott, rejtett kontó viszont az.

A The Guardian az ügyfelek listájáról is szemezgetett: akadt köztük gyémántkereskedő, afrikai klinikaigazgató, divatmogul, politikus, sportoló, valamint világhírű színész is. Habár a brit vámhivatalhoz már 2010-ben eljutottak a bűncselekmény-sorozatot bizonyító iratok, napjainkig mindössze egyetlen embert vettek őrizetbe.

Igaz, pozitív példa is akad: az ezredforduló utáni első évtized közepén 33 ezer amerikai adócsaló bukott le, akik a svájci UBS bankban rejtegették vagyonukat az amerikai adóhatóság elől. Az információk napvilágra kerülése Bradley Birkenfeldnek köszönhető, aki a bank alkalmazottjaként maga is aktív szereplője volt az adóelkerülő manővereknek. Majd amikor az amerikai adóhatóság harcot hirdetett a bűnözők ellen, Birkenfeld átállt a másik oldalra, és segített a nyomozásban.

A bíróság Birkenfeldet is elítélte: harminc hónapot töltött börtönben, ám a nyomozás során nyújtott szolgálataiért 104 millió dollárral jutalmazták. Alighanem ő ma a világ legnagyobb spiclije is. Jelenleg Máltán a milliárdosok életét éli. Mint egy interjúban fogalmazott, az ügyfeleiben egy közös volt: mindannyian Svájcban akarták tartani mérhetetlen vagyonukat. Birkenfeld, akit előszeretettel hívnak Lucifer bankárjának, magát Robin Hoodhoz hasonlítja, s úgy vallja: „Elvettem a gazdagoktól a vagyonukat, és odaadtam a szegényeknek, azaz az adófizetőknek.”

A pénzügyi stiklikhez azonban nem kell feltétlenül bankárnak lenni. Hiába sokak példaképei a világ legnagyobb focistái, ma már nyílt titok, hogy ők is rendre több milliárd forintnak megfelelő adót síbolnak el. Az elmúlt évek legnagyobb botrányai közé tartozott Cristiano Ronaldo ügye.

Focisuli adóban

A Real Madrid játékosa 2011 és 2014 között 4,6 milliárd forintnyi jövedelmet titkolt el, amelynek jelentős része a személyiségi jogaihoz fűződő kereskedelmi jogok értékesítéséből származott. Ezért nemrég „csupán” két év felfüggesztett börtön-, valamint milliárdos pénzbüntetést kapott. Szintén adócsalónak nyilvánította a világ egyik legjobb, ötszörös aranylabdás futballistáját a spanyol legfelsőbb bíróság, amely Messit három rendbeli csalásban is bűnösnek találta. Az argentin sztár jogerősen végül 21 hónap felfüggesztettet és 615 millió forintnyi pénzbírságot kapott, amiért belize-i és uruguayi offshore cégeken keresztül 1,3 milliárd forintot nem fizetett be a hatóságnak 2007 és 2009 között.

Ahogyan Neymar da Silva Santost sem csak sztárfocistaként ismeri hazájában, Brazíliában a rendőrség: a klasszis egyszer már fizetett megközelítőleg 15 milliárd forintnyi bírságot. Spanyolországban pedig most két év börtön és legalább hárommilliárd forintnyi büntetés vár rá, amennyiben bebizonyosodik, hogy a Barcelona a bevallottnál többet fizetett érte a Santosnak, és „elfelejtettek” adózni utána.

Közös a focistákban, hogy szinte valamennyinek a brit virgin-szigeteki adóparadicsomban pihen a pénze, és a tárgyalásokon arra hivatkoznak, hogy fogalmuk sincs, mi lesz a megkeresett vagyonukkal, miután azt a tanácsadóik, befektetőik kezelik. Ám hogy mennyire „alaptalanok” a vádak, azt jól példázza Luka Modrić, a horvát labdarúgó-válogatott csapatkapitányának, a Real focistájának esete. A klasszis a börtönbüntetés elkerülése érdekében még a bírósági tárgyalás előtt akcióba lendült, és átutalt kamatokkal együtt csaknem hárommilliárd forintot a spanyol adóhivatalnak.

Apropó adóparadicsom: nem szabad elfeledkezni az egyik legnagyobbról, Luxemburgról sem. A gazdasági botrányok nyomozati szálai gyakran vezetnek ide. Az adómentességet feltehetően – még a nagyhercegség miniszterelnökeként – Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is kihasználta. Ő maga ismerte el, hogy miniszterelnöksége idején „kissé hanyag módon kezelték” a tisztességes adóversenyt. Ennek előzménye, hogy egykor a nagyhercegség adóhivatala gyakorlatilag ipari léptékben tette lehetővé a megavállalatok számára, hogy a máshol keletkezett bevételeik után, ténylegesen más országokban fizetendő adójuknak Luxemburgban csak a töredékét róják le.

A hatóságok később főként a multinacionális cégek esetében tapasztaltak rendszerszerű visszaéléseket, amelyek mintegy 23 ezer milliárd forintnak megfelelő euró bevételkiesést okoztak azon országok államkasszájában, ahol a vállalatok ténylegesen működtek. A sajátos esetek pár éve kezdtek kirajzolódni, miután a sajtóban információk jelentek meg több mint 214 ezer eltitkolt vagyonú cégről és tulajdonosaikról.

Az információk abból a Mossack Fonseca nevű panamai ügyvédi irodából szivárogtak ki 11,5 millió dokumentum alapján, amely rejtett tulajdonosi hátterű offshore vállalatok ügyeit intézte a világ számos részén. Az iratokban jelenlegi vagy korábbi ügyfélként szerepelnek politikai vezetők is, és a nyilvánosságra hozott oldalakon több mint 210 ezer offshore céget sorolnak fel.

Az adóelkerülést támogató államocskák, speciális jogállású szigetecskék jelentős része az angolszász világhoz tartozik, így a Csatorna-szigetek, a Brit Virgin-szigetek, a Bahamák vagy éppen a Kajmán-szigetek. A világon az adóelkerülés és adócsalás radikális csökkentésének eszköze tehát az amerikai és az angol kormány kezében van, ám azt nem igazán látni, hogy mit is tesznek a gazdasági-pénzügyi bűncselekmények visszaszorítása érdekében. Valószínűleg nem is olyan sürgős e lépések megkezdése. Az offshore cégekkel a tulajdonosok feltehetően el tudják titkolni üzleti tevékenységüket, vagyonukat.

Sőt még kapóra is jöhet bizonyos esetekben a rendőrség számára is a gazdasági-pénzügyi bűnözés. Minden idők legnagyobb maffiafőnöke, Al Capone is adócsaláson bukott meg: a rendőri szerveknek ugyanis ötletük sem volt, hogyan kapcsolhatnák le Chicago elhíresült keresztapáját. A szövetségi ügynökök lefoglalták Capone pénztári főkönyveit, és az ellene kezdeményezett eljárásban sikerült rábizonyítaniuk az illegális jövedelemeltitkolást. A főgengsztert 1931 októberében adócsalás miatt szabadságvesztésre ítélték, ám nyolc évvel később megromlott egészségi állapotára való tekintettel kiengedték.

(Magyar Idők, 2018. november 4., Bódy Géza írása)

 

Bankok: cum-ex, cum-cum

55 milliárd eurónyi adót ügyeskedhettek el európai bankok. 

Több mint 55 milliárd eurót csatornázhattak magukhoz Európában nemzeti államkincstárakból egyes bankok – írja az Index a Euronews nyomán. Az adóügyeskedési sémákat egy Correctiv nevű projekt keretében 12 ország oknyomozó újságíró derítették fel, becsléseik szerint összesen akár 55 milliárd euróval rövidíthették meg a bankok az érintett országok költségvetését.

Christoph Spengel, a mannheimi egyetem adószakértője szerint az európai történelem legnagyobb adókerüléséről lehet szó. A módszer a "cum-ex"-nek nevezett az anonim ügyfélkereskedéhez kapcsolódik: ez lehetőséget ad az ügyfélazonosság elrejtésére, az ügyfelek pedig hamis, dupla vagy többszörös adó-visszatérítést is igénybe vehetnek. A másik - legális, ám sokak szerint tisztességtelen - adóelkerülési gyakorlat az úgynevezett cum-cum ügylet, amellyel a bankok azt trükközik ki, hogy a külföldi befektetőknek ne kelljen az osztalékuk után adót fizetniük az adott országban. 

A hírek szerint érintett lehet a Deutsche Bank, a Banco Sandander, a Commerzbank, a Hypovereinsbank, német tartományi bankok, a Warburg Bank, a Barclay, a BNP Parbias, a JP Morgan, a Bank of America Meryll Lynch, a Morgan Stanley és a UBS is.

Az újságírók szerint 2001 óta űzhetik a bankok ezt a tevékenységet, és először 2012-ben bukott le a sémával a Deutsche Bank. Úgy számolnak, a német költségvetést 15 év alatt között 31,8 milliárd euróval, Franciaországot 17 milliárd euróval, Olaszországot 4,5 milliárd euróval, Dániát 1,7 milliárd euróval rövidíthették meg a trükkök. 

(Index, 2018. október 19.)

 

Adócsaló focisták: most éppen Ronaldo

Elfogadta Christiano Ronaldo a kétéves börtönbüntetését és némi készpénz befizetését, így ülnie azért nem kell.

Elfogadta a kétéves börtönbüntetést és 18,8 millió euró (6 milliárd forint) befizetését Cristiano Ronaldo, a Real Madrid labdarúgója az El Mundo című lap értesülése szerint, írja a Portfolio.

Az ötszörös aranylabdás portugál támadó ellen tavaly júniusban indított pert adócsalás miatt a spanyol ügyészség, mivel a vád szerint 2011 és 2014 között 14,76 millió euró (4,5 milliárd forint) adót nem fizetett be az államkasszába, ráadásul mindezt tudatosan tette: egy üzleti vállalkozás segítségével szándékosan rejtette el a személyéhez fűződő kereskedelmi jogok értékesítéséből származó jövedelmét.

A 33 éves Ronaldónak vélhetően nem kell börtönbe vonulnia, s pénzbírsággal kiválthatja ezt, mivel Spanyolországban az első bűncselekmény esetében a kétéves vagy annál rövidebb időtartamra szóló börtönbüntetést általában felfüggesztik.

Ronaldo az elmúlt idényben Bajnokok Ligáját nyert a Real Madriddal, és megkezdi szereplését az Európa-bajnok portugál válogatottal az oroszországi világbajnokságon a spanyol együttes ellen Szocsiban. 
Elfogadta Christiano Ronaldo a kétéves börtönbüntetését
A rivális FC Barcelona sztárja, Lionel Messi adócsalási ügye tavaly júliusban zárult: a szintén ötszörös aranylabdás argentin támadó a 2007 és 2009 közötti időszakra vonatkozóan rossz adóbevallást adott le, s a spanyol adóhatóság szerint 4,1 millió eurót nem fizetett be. Így először 21 hónapos börtönbüntetést kapott, ám ezt végül 252 ezer euróval kiválthatta.

Korábban a spanyol élvonal nagycsapataiban szereplő több labdarúgó, így Xabi Alonso, Luka Modric, Marcelo, Alexis Sánchez, Ricardo Carvalho, Ángel Di María, Javier Mascherano, Radamel Falcao és Fábio Coentrao ellen is hasonló eljárás indult. A Manchester United vezetőedzője, José Mourinho Real Madridnál töltött időszakát jelenleg is vizsgálják.

(Portfolio, 2018. június 15.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.