autórengeteg₪márkazuhatag

A kínai vásárlók habzsolják az elektromos autót

A kínai gyártmányokat. Hónapról hónapra rekordot döntenek az elektromos autók a kínai újautó-piacon. 

Az irányzat szinte megállíthatatlannak látszik. 2017 szeptemberében 59 ezer új elektromos autót regisztráltak Kínában, ami 80 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi számot, írja a Portfolio.

2017-ben eddig összesen 338 ezer új elektromos autó állt forgalomban az ázsiai országban, ami 48 százalékkal magasabb a korábbi hasonló időszakban elért állománynál.

Az elektromos járművek piaci aránya így jelenleg 1,8 százalék körül alakul Kínában, 2017 végére pedig várhatóan átlépi majd a 2 százalékot.

Az elektromos autók piacán Kína erőteljesen igyekszik védeni a hazai modelleket, ennek révén 94 százalékban belföldi márkák dominálják az eladási listát. A Tesla mindössze 4, a BMW pedig 1 százalék körüli részesedéssel rendelkezik, míg a fennmaradó 1 százalékon osztozik az összes többi külföldi szereplő.

Szinte felfoghatatlan számok érkeznek a kínai elektromosautó-piacról

(Portfolio, 2017. október 18.) 

 

A norvégok nagyon nyomják az elektromos autót

Norvégiában az új autók fele már elektromos vagy hibrid.

Elektromos vagy hibrid hajtású volt minden második, 2017 januárjában Norvégiában regisztrált új autó. A norvégok célja, hogy 2025 után már nem állítanának forgalomba kizárólag benzin, vagy dízel üzemanyaggal működő járműveket az országban.

A 2017 januárjában Norvégiában forgalomba állított új autók 18 százaléka (2.077 darab) volt teljesen elektromos hajtású, számol be az Index, míg a hibridek aránya elérte a 34 százalékot (3.988), összesített részarányuk pedig 51 százalékra rúgott a norvég újautó-piacon. A legnépszerűbb új autó Norvégiában a Mitsubishi Outlander hibridje volt, amely a Toyota Rav4 hibridet és az elektromos Volkswagen e-Golfot előzte meg. Februárban ugyan kis mértékben csökkentek ezek az arányok (16, valamint 32 százalékra), azonban továbbra is olyan rendkívül magas szinteket jelentenek, amelyek után a legtöbb országban csak sóvárognak a megújuló energiaforrások és az e-autózás támogatói.

Vidar Helgesen klíma- és környezetvédelmi miniszter szerint ez a szám mérföldkövet jelent az ország számára. Miután a klímaváltozás elleni küzdelemben a szállítási szektor jelenti a legnagyobb kihívást, 2030-ig legkevesebb 40 százalékkal szükséges mérsékelni a szektor szén-dioxid kibocsátását, ez pedig szükségessé teszi a flotta elektrifikációját. A politikai szándék 2016-ban megfogalmazódott arra is, hogy 2025 után már nem értékesíthetnek kizárólag fosszilis üzemanyaggal működő járműveket az országban. Helgesen szerint fontos demonstrálni, hogy lehetséges megvalósítani a technológiai és piaci átmenetet a szállítás-közlekedési ágazatban. Ebben szerinte Norvégia egyfajta laboratóriumként működik, ahol a megfelelő ösztönző mechanizmusokkal lehetséges gyors változást elérni.

Norvégia számos eszközzel igyekszik támogatni az alternatív hajtásmódok elterjedését. Míg a belső égésű motorokra jókora adóterhek rakódnak, addig az elektromos autók szinte az összes adó alól mentesülnek. Emellett számos további kedvezmény biztosít számukra az állam: díjmentesen használhatják a fizetős útszakaszokat, kompokat, parkolókat, valamint a buszsávokban is közlekedhetnek. Miután azonban elterjedésüket továbbra is akadályozza a nagyobb modellek magas ára, valamint a még mindig korlátozott hatótávolság, az elektromos autóknak a hibridek jelentette versennyel is meg kell küzdeniük. A megfelelő sűrűségű töltőponthálózat kiépítése terén is vannak még tennivalói a skandináv államnak. Az elektromos hajtást a belsőégésű technológiával kombináló hibrideket nem csak a viszonylag érett technológia, hanem a norvég adórendszer átalakítása is támogatja, így már inkább a légszennyezési adatok, mintsem a teljesítmény alapján adóztatják őket.

Az alternatív hajtású autók eladása máshol is szárnyal. Igaz, a 2017 összeurópai adatok még nem olyan impozánsak: a 2016-ban Nyugat-Európában forgalomba helyezett új autók 50 százaléka dízel-, 46 százaléka benzin-, 2 százaléka hibrid-üzemű volt, mindössze közel 2 százalékuk volt elektromos, csekély részük pedig egyéb (például LPG) hajtású volt. 2017 januárjában viszont az új elektromos autók piaca összességében 31 százalékkal 19 ezerre bővült. A toplistát itt a Renault ZOE vezeti, a BMW i3 és a Nissan LEAF előtt. Az Egyesült Államokban 2017 februárjában 74 százalékkal értékesítettek több elektromos autót, mint egy évvel korábban, míg az új hibridek száma 61 százalékkal bővült. Az első három helyen a Tesla Model S, a Tesla Model X és a Chevy Volt álltak, az összesen több mint 13 ezer elektromos és hibrid autó azonban az ottani óriási piacnak csak 2-3 százalékát képviseli.
(Index, 2017. március 9.)

 

Meghúzzák a németek az elektromos autózást

Árkedvezményt adnak az elektromos meghajtású autók megvásárlásához. Persze, a legdrágábbakra már nem.

Támogatási programot indít a német kormány elektromos meghajtású autók vásárlására. Az elektromos autókra 4 ezer eurós, a plug-in hibridekre 3 ezer eurós árkedvezmény jár. Nettó 60 ezer eurós listaár felett viszont nincs kedvezmény.

Az állam és a gyártók fele-fele arányban finanszírozzák majd a programot, mely révén az elektromos autók aránya elérheti az 500 ezer autót jelentő 1 százalékos kritikus tömeget. Ezt követően már állami segítség nélkül folytatódhat az elektromobilitás terjedése.

A 600 millió eurós program mellett állami pénzből 300 millió eurót fordítanak a töltőinfrastruktúra fejlesztésére, ez várhatóan 15 ezer töltőállomás, köztük 5 ezer gyorstöltő berendezés telepítésére lesz elég. További 100 millió eurós ráfordítással legkevesebb 20 százalékra emelik az elektromos autók arányát az állami autóflottában. 

A nagyjából egymilliárd eurós program a német ipar erősítését is szolgálja, célja a hazai kutatás-fejlesztés és gyártás ösztönzése, de versenysemleges, külföldi gyártók is részt vehetnek benne Eddig a német gyártók, a BMW, a Daimler és a Volkswagen jelezte, hogy csatlakozik. 

Németországnak az elektromobilitásban nemcsak a gyártást, hanem a piacot tekintve is vezető szerepre kell törnie. A támogatási program hozzásegít ahhoz, hogy tömegcikk" váljék az elektromos autó, a német cégek az élre kerüljenek a harmadik és negyedik generációs akkumulátorok fejlesztésében és visszahozzák a Távol-Keletre áttelepített termelést Németország.

Az autóipar az elektromobilitás és digitalizáció révén forradalmi átalakuláson megy keresztül, és egyáltalán nem biztos, hogy tíz év múlva is azok lesznek az ágazat meghatározó szereplői, akik most. Németországban a 0,5 százalékot sem éri el az elektromos vagy hibrid meghajtású kocsik száma. Tavaly mintegy 25 ezer tisztán elektromos meghajtású és 130 ezer hibrid autót tartottak üzemben. A kormány 2009-ben elfogadott elektromobilitási fejlesztési stratégiájában azt a célt tűzte ki, hogy 2020-ra egymillióra emelkedjék a részben vagy teljesen elektromos meghajtású autók száma.
(Figyelő, 2016. április 27.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.