kirakat₪láz

Csapol és koktélt kever

Kocsmáros robot állt munkába Japánban. 

Japán első csaposrobotja már munkába is állt Tokió egyik kocsmájában, írja az Origo. Ha a teszt sikeres lesz, akkor az automatizálási hullámot indíthat el az olyan országokban, ahol munkaerőhiánnyal küzdenek az egyre idősödő társadalom miatt.

Egy átalakított ipari robot kínál italokat a japán Yoronotaki étteremlánc egyik kocsmájában. A robothoz csatolt tableten az arca mosolyog, amikor a megrendelés teljesítése közben kedélyesen elcseveg a vendéggel az időjárásról.

A robot, amelyet a QBIT Robotics cég készített, 40 másodperc alatt csapolja a sört, és egy perc alatt kever össze egy koktélt.Négy kamerát is használ a vendégek arckifejezésének figyelésére, amelyet mesterséges intelligencia szoftverrel dolgoz fel.

„Tetszik a robot, mert a pultossal való kapcsolat problémás lehet, ha a vendég részeg" - mondta Satoshi Harada, egy felszolgáló, majd hozzátette, hogy ha kissé gyorsabb lenne a robot, az még jobb lenne.

A munkavállalói pozíciók betöltése, különösen a japán szolgáltató szektorban, egyre nehezebbé válik. A japán kormány enyhítette ugyan a vízumkorlátozásokat, hogy minél több külföldi munkavállalót csábítson a szigetországba,de a vállalatok továbbra is munkaerőhiánnyal szembesülnek, mivel a népesség fogy és a 65 év felettiek száma a teljes lakosság több mint egyharmadára nőtt.

FORRÁS: PIXABAY.COM

Azok a szolgáltató cégek, amelyek nem tudnak külföldre települni, vagy kihasználni az automatizálás előnyeit, sebezhetőbbé válnak, mint az ipari vállalatok. Egyedül az egészségügyi ellátás terén Japánban 2025-re 380 ezer munkavállalóra lenne szükség.

Japán a 2020-as Tokiói Olimpiát szeretné felhasználni a szolgáltató robottechnika bemutatására.A szervezők a Toyota Motor és a Panasonic által épített robotok bevetését tervezik a látogatók, a munkavállalók és a sportolók kiszolgálásánál.

A mintegy 30 embert foglalkoztató kocsmában végzett robotcsapos próba két hónapig tart majd, ami után a Yoronotaki értékeli az eredményeket.

„Reméljük, hogy ez lesz a megoldás" - mondta Yoshio Momiya, a Yoronotaki menedzsere. - "De még számos olyan kérdés van, amelyen finomítani kell, ilyen például a megfelelő hely megtalálása."

A körülbelül 9 millió jenbe (mintegy 25 millió forintba) kerülő robot egy csapos alkalmazott hároméves munkabérével ér fel.

(Origo, 2020. február 7.)

 

Régi hajlékok mai éttermekkel

Ezekben a több száz éves éttermekben ma is nyugodtan ebédelhet. ₪₪₪

Az új éttermek úgy bukkannak fel manapság, mint a gomba, majd sokszor ugyanolyan gyorsan el is tűnnek. Vannak azonban olyan helyek, amelyek kiállják az idő próbáját és akár ezer évig is oltják a vendégek szomját vagy csillapítják éhségét, írja az Origo, a lengyel Haps.pl gasztrooldal nyomán. ahol összegyűjtötték ezeket a világ minden tájáról.

14. Rules (Egyesült Királyság)

A Rules a legrégebbi londoni étterem, melyet 1789-ben alapított Thomas Rule. Kezdetben csak egy bár volt, amely a tenger gyümölcseit, elsősorban a kagylót szolgálta fel, mely egykor népszerű étel volt a szegényebb londoniak számára. Idővel azonban a tradicionális brit finomságokat is felvették a kínálatba.

Az évek során az étterem számos műalkotást, újságkivágást vagy képregényt halmozott fel, amelyek még mindig díszítik a belső teret.A kiváló vendégek között szerepel Sir Henry Irving vagy a színész Laurence Olivier.

A Rules ma is elsősorban a hagyományos brit ételeket kínálja. Az étterem konyhája a marhahúsra, osztrigákra, süteményekre és pudingokra is specializálódott.

13. Tavares (Portugália)

A Tavares éttermet 1784-ben alapították Lisszabonban és a mai napig folyamatosan működött. A hely a XIX. században az értelmiség szentélyévé vált. Gyakran látogatott ide a híres portugál író, José Maria de Eça de Queirós.

Létrehozásától kezdve a hely felejthetetlen ízélményt nyújt vendégeinek. Gyönyörűen stilizált belső terekben mindenekelőtt halat és tenger gyümölcseit, valamint válogatott húsételeket fogyaszthatunk, Ibérico sertésekből.

Az árak mintegy 20 eurótól kezdődnek, a főételek ára 30-40 euró közt alakul.

12. The Griswold Inn (Egyesült Államok)

A Connecticutban, Essexben található Griswold Inn (vagy röviden 'Gris') az egyik legrégebbi amerikai étterem, amelyet valószínűleg 1776-ban alapítottak. 1812-ben, a háború alatt, ez a brit hadsereg katonáinak kezébe került, akik ott szervezték meg a parancsnokságot.

A 'Gris' jelenleg is virágzik, és a helyi sajtó szerint Connecticutban a legjobb villásreggelit itt lehet enni. Kipróbálhatjuk az "új-angliai" konyhára jellemző finomságokat, a friss tenger gyümölcseit marhahússal és kiváló minőségű baromfival.

Az árak 3-7 dollártól indulnak, egy főétel (például grillezett töltött marhahúsborda) 30 dollárba kerül.

The Griswold Inn (1776-ban nyílt meg) FORRÁS: SHUTTERSTOCK

11. Sobrino de Botin (Spanyolország)

A madridi Sobrino de Botin-ot 1725-ben alapította Jean Botin francia tulajdonos és felesége.A Guinness Rekordok könyve szerint ez a világ legrégebbi folyamatosan működő étterme.

A hely kezdetben Casa Botin névre hallgatott. Valószínűleg akkor változott meg, amikor a tulajdonos unokaöccse megörökölte, (a sobrino spanyol szó magyarul unokaöccsöt jelent). A 20. század elején az étterem a González család kezébe került, amely ma is a tulajdonosa.

Az étterem küszöbét számos ismert embert átlépte. Francisco Goya fiatalkorában a konyhai mosogatóban dolgozott. Sok híres író megemlíti a helyet könyveiben, köztük Ernest Hemingway vagy Frederick Forsyth. Az étterem évek óta sült malacokra (amelyekről Hemingway írt a „Felkel a nap is" című regényben), valamint különleges ízű fokhagymás levesre specializálódott.

Egy főétel ára körülbelül 25-30 euró között mozog.

A Sobrino de Botin étterem Madridban (1725-ben nyílt meg)FORRÁS: SHUTTERSTOCK

10. Café Procope (Franciaország)

Az 1686-ban alapított Café Procope a párizsi intelligencia, valamint a közeli Comédie-Française - a Francia Nemzeti Színház - szerelmeseinek és színészeinek találkozóhelye volt, létezésének kezdete óta.

Többek között a Café Procope vendégei voltak Jean-Jacques Rousseau, Voltaire, Thomas Jefferson és Benjamin Franklin.Egy időben a francia forradalom vezetőinek, köztük Robespierre-nek és Dantonnak otthonául is szolgált. A német természettudós, Alexander von Humboldt szintén tiszteletét tette a Café Procope-ban, valamint George Sand és Alfred Musset írók is.

1988-89 között az éttermet felújították, dekorációja a tizennyolcadik század stílusának megfelelő lett. Az étteremben a francia konyha különlegességeit szolgálják fel, ideértve a francia hagymalevest, a libamájat vagy creme brulée-t (francia desszertspecialitás).

Az árak 20 eurótól indulnak, egy főétel általában 40 euró környékén mozog, de egy fél kiló homár 80 euróba kerül.

Le Procope étterem (1686-ban nyílt meg) FORRÁS: AFP/PHOTO12/GILLES TARGAT

9. A La Petite Chaise (Franciaország)

Az A La Petite Chaise valószínűleg Párizs legrégebbi étterme, amelyet 1680-ban nyitottak meg. Kívülről nem sokat változott 1900 óta.

Az étterem illusztris vendégeket is vonzott, köztük II. Lajos Fülöp herceget és tanácsadóját, Dubois bíborost. De itt étkeztek Alfred de Musset, George Sand és François-René de Chateaubriand írók is.

Ma A La Petite Chaise-ben főleg klasszikus francia ételekből válogathatunk. Állítólag különösen érdemes megkóstolni a francia hagymalevest és a burgundi csigákat.

Az árak egy teljes étkezésre nézve mintegy 30 eurót tesznek ki, beleértve az előételt, a főételt és a desszertet is.

A la petite chaise étterem Párizsban (1681-ben nyílt meg) FORRÁS: AFP

8. White Horse Tavern (Egyesült Államok)

A Rhode Island Newportban található White Horse Tavern kocsmát 1673-ban alapították. Maga az épület, amelyben a helyiségek találhatók, 1652-ben épült. Keletkezésekor a White Horse Tavern olyan hely volt, ahol gyarmatosítók, brit katonák és tengerészek szálltak meg.

Ma elsősorban friss tenger gyümölcseit és a helyi beszállítóktól származó válogatott húsokat ehetünk. A közelben található sörfőzdék kézműves sörei is megrendelhetők a bárban. Ha hűvös van, akkor a téglából épített kandalló mellett melegedhetünk fel. Az induló árak 20 dollár körül vannak, míg a főételek 30-40 dollárt kóstálnak.

The White Horse Tavern étterem (1673 óta működik) FORRÁS: AFP/ROBERTHARDING/ROBERT FRANCIS

7. Zur letzten Instanz (Németország)

A berlini Zur letzten Instanz éttermet 1621-ben alapították.A vendégek között volt állítólag Napóleon Bonaparte, Charlie Chaplin, Jacques Chirac és Gerhard Shroeder is.

Az éttermet 1920-ban felújították, jelenlegi berendezéseinek nagy része abból időszakból származik. De vannak még olyan bútorok is a vendéglőben, amelyeket az étterem megnyitása óta őriznek.

A sertéssültek mellett a hely specialitása a helyi kézműves sör is.

Az előételek ára néhány eurótól indul, a a főételek 20-30 euróba kerülnek.

6. Honke Owariya (Japán)

A Honke Owariya Restaurant Kiotóban található. Valószínűleg 1465-ben alapították. Kezdetben ez csak egy kis vendéglátó egység volt, ám az idő múlásával a város egyik legismertebb étterme és fő turisztikai látványossága lett.

A Honke Owariya specialitása soba tésztával - hajdina lisztből - készült. A leves vagy desszert ára körülbelül 500 jen (kb. 1400 forint), egy főételért kb. 700-1000 jent (kb. 2000-2800 forintot) kell fizetni.

5. Zum Franziskaner (Svédország)

A Zum Franziskaner Stockholm legrégebbi étterme és 1421 óta működik. Szecessziós stílusú, gyönyörű bútorokat találhatunk az étteremben, ahol elsősorban hagyományos svéd ételekből rendelhetünk, köztük a gravlaxot (pácolt lazac) vagy a köttbullart (svéd húsgombóc).

Ebben az étteremben az árak magasabbak, mintegy 110-130 koronát (kb. 3500-4100 forintot) kell fizetni egy előételért, egy főételért pedig 288 koronát (kb. 9.000 forintot).

4. Bianyifang (Kína)

A Pekingben található Bianyifang vendéglő az egyik legrégebbi kínai étterem. Valószínűleg 1416-ban alapították. Xianfeng császár uralkodása óta szolgálja az éhes vendégeket.

Egy fél kacsáért körülbelül 100 jüant (kb. 4300 forintot) kell fizetni.

3. Piwnica Świdnicka (Lengyelország)

Az első három helyezett közé kerülhetett a wrocławi Piwnica Świdnicka étterem, mely a régi wrocławi városháza alagsorában nyílt meg 1275 körül. Kezdetben csak ez az egy városi vendéglő volt, ahol a közeli sörfőzde sörét szolgálták fel.

A II. világháború alatt és azt követő 15 évben a Piwnica Świdnicka zárva volt. Bár a katonai hadműveletek során nem szenvedett túl nagy kárt, minden meglévő berendezése eltűnt. 1960-ban felújították és működő ifjúsági klubnak szánták, ahol lesz kávézó, étterem, moziterem és játékterem. A 20. század végén azonban újabb átalakuláson ment keresztül, amelynek köszönhetően helyreállították a korábbi városi vendéglő funkcióját.

Az árak 12-30 zlotyttól (950-2300 forint) indulnak, míg a főételekért 34-70 zlotyt (2700-5500 forintot) kérnek el.

2. Wurstkuchl (Németország)

Regensburgban található a Wurstkuchl étterem, amelyet 1135-ben építettek és tulajdonképpen a helyi hídépítést felügyelő irodájaként szolgált 1146-ig. Amikor a híd elkészült, a kis épületből étterem lelt, amely egyszerű ételeket kínált a környéken élő munkások számára.

A kolbászokat - az étterem jelenlegi specialitását - valószínűleg a 18. században kezdték felszolgálni a vendéglőben. A tizenkilencedik században a Wurstkuchl családi tulajdonba került és maradt is a mai napig.

Egy adag kolbászért (6–12 darab) 9–18 eurót (3-6 ezer forintot) kell fizetni.

1. Stiftskeller St. Peter (Ausztria)

Végül pedig íme a legrégebbi, ma is üzemelő étterem, melyet megtalált a Haps.pl gasztrooldal. A Szent Stiftskeller Péter étterem a kolostor falain belül található Salzburgban.Első említése Alkuin tudóstól származik, akinek a 803-as nyilvántartásában már szerepelt az étterem.

A étterem vendége volt többek közt Haydn osztrák zeneszerző, de egyes források szerint Mozart családja is szerzett kulináris élvezeteket a vendéglőben.

Mozart zenéje egyébként ma is hallható itt, a heti Mozart vacsorák alatt, melyeket hagyományosan, gyertyafénynél tartanak meg.

Az árak mintegy 50 eurótól (17 ezer forinttól) indulnak.

(Origo, 2020. február 4.

 

Adófüggő a pubkultúra

Megtört az átok, újra nő a kocsmák száma Angliában. Meg kisebb az adója.

A brit kocsmakultúra hanyatlása vélhetően ezzel még nem ért véget, de némi bizakodásra adhat okot, hogy egy évtized után, újra nő a pubok száma az angoloknál, írja az Origo.

Ahogy arról az Origo beszámolt, ugyan a brit pub-ok piacán néha köttetnek egészen nagy volumenű üzletek is - gazdát cserél több ezer vendéglátóegység -, de a szektor egésze a válság jeleit mutatja. Az Origo több alkalommal is cikkezett arról, hogy drámai mértéket öltött az angol kocsmák bezárása. Ennek nagyon is kézzelfogható gazdasági okai vannak, a kocsmák bezárása ugyanis egyrészt tünete a fogyasztói szokások megváltozásának, másrészt a bezárások üres üzlethelyiségeket és adott esetben munkanélküli dolgozókat hagynak maguk után. Ám főként a vidéki közösségek szempontjából, nagy jelentősége van a kulturális és társadalmi vonatkozásoknak is, hiszen a kocsmák a közösségi élet terei egyben.

IllusztrációFORRÁS: HEMIS.FR/MATTES RENÉ / HEMIS.FR/MATTES RENÉ

A Guardian most közölt beszámolója szerint a Nemzeti Statisztikai hivatal adatai alapján, azEgyesült Királyság kocsmáinak száma 2019 március végén 39.135 volt, 320-szal több mint korábban.

Egyúttal ez első számbeli növekedés 2010 óta.

Ennél többet közölt 2018 végére a brit kocsmaszövetség. A szervezet adatai szerinti 47.600 egység működött országszerte, ami csökkenés a korábbi 48.350-hez képest (a két közlésből fakadó eltérésnek az oka az eltérő módszertan, amelynek akkor van jelentősége, hogy ha egy vállalkozás több, különböző lokációkban található egységekkel van jelen a piacon).

A statisztikai hivatali adatok viszont azt mutatják, éles váltás zajlott le az elmúlt évtized bezuhanásához, amikor is évente átlagosan 732 egységet zártak be. A váltás részben valószínűleg annak is köszönhető, hogy egyes kormányzati intézkedések nyomán a kocsmák üzemeltetői kedvezőbben adóznak mint korábban. A bezárási hullám egyik kiváltó oka egyébként épp az adószabályok szigorítása volt, valamint az élőmunkát jelentő terhek növekedése, amit sok üzemeltető nem tudott kigazdálkodni.

Bár trendfordulóról még talán korai lenne beszélni, a Wetherspoon nevű vállalat bejelentette, hogya következő négy évben 200 millió fontot (ez közel 80 milliárd forint) fektetnek új pub-ok nyitásába, amivel 10 ezer új munkahelyet teremtenek.

A Wetherspoon az egyik legnagyobb franchise a piacon, 875 pub-bal. Terveik szerint forgalmas helyeken, az ételkínálatra is odafigyelve nyitnak egységeket, elsősorban vidéken, ahol a kocsmák bezárási hulláma sokkal érzékenyebben érinti a helyi lakosságot.

Tavaly év végére egyébként Walesben 25-tel csökkent a kocsmák száma, Skóciában öt egységgel, míg Észak-Írországban és Angliában egyaránt nagyjából 350 új egységet nyitottak, ráadásul nagyobb alapterületűeket.

(Origo, 2019. december 12.)

 

Ennél? Csak amennyi beléd fér

Véget érhet a korlátlan ételfogyasztás a hotelekben. Ingyen kenyér? Azt már nem.

Annak érdekében, hogy csökkentsék az ételpazarlást, az amerikai Kimpton Hotel Monaco Portlandban (Oregon állam) a Red Star Tavern nevű éttermében megszüntette az ingyenes kenyeret, írja az Origo. A négy hónapos kísérlet után a szálloda azt észlelte, hogy hetente 10 kilogrammal kevesebb tésztát és havonta 30 kilogrammal kevesebb vajat használ fel. A kenyeret még mindig kis díj ellenében kínálták, de ha a vendégek megsütik, ingyen is megkaphatják. Eddig még nem szaporodtak meg a panaszok a változtatás miatt.

"A vendégek nem érzékelték, hogy romlott volna a szolgáltatás minősége vagy elégedetlenek lennének" - mondta Monica McBride, a World Wildlife Fund (WWF) élelmezési hulladékkezelője, aki arra ösztönözte a szállodát, hogy kísérletezzen saját kenyér előállításával és annak fogyasztás-szabályozásával. "Ez részben felszabadította a sütőt, ami alatt más olyan feladatokat tudnak elvégezni, melyek több értéket jelentenek számukra, mint a kenyér elkészítése.

Néhány kiló kenyér és vaj kivonása a forgalomból persze nem oldja meg a világ környezeti problémáját. A vendéglátóipar azonban az egyik fő élelmiszerfogyasztónak számít, és sok ételmaradék végzi a hulladéklerakókban, amelyek megsemmisítéséhez üvegházhatású gázokat bocsátanak ki. Az élelmiszer előállításához felhasznált munkaerő, víz és energia szintén veszteséggel jár.

A környezetkímélő megoldások az utazási iparág egyik nagy célpontja lett, különösen a szállodák fokozzák az erőfeszítéseiket, leginkább a műanyag szívószálak és a kis samponos, egyszer használatos flakonok megszüntetésével. De ide tartozik az is, hogy csak annyi élelmiszert állítsanak elő, amennyire szükségük van a vendégeiknek, vagy ha mégsem, akkor környezetkímélő módon ártalmatlanítsák azt.

FORRÁS: HTTPS://PHYS.ORG/NEWS/2018-03-FOOD-SAFE-DECISION.HTML

Az amerikai Élelmezési és Gyógyszerügynökségének becslése szerint a nemzet élelmiszer-ellátásának 30–40 százalékát elpazarolják. Ez súlyban körülbelül 60 milliárd kilogramm, értékben pedig mintegy 161 milliárd dollár értékű élelmet jelent a legfrissebb adatok alapján.

Számos nagy szálloda bevételének legnagyobb része hagyományos vendéglátásból származik, ami azt jelenti, hogy több száz, vagy akár több ezer ember számára kell élelmet biztosítani naponta.Számos vendéglátóhely svédasztalos büféket kínál, különösen reggelire, ami azt jelenti, hogy a sok ételt ízlésesen feltálalják, de nem feltétlenül fogy el minden.

A világ legnagyobb civil természetvédelmi szervezete, a World Wildlife Fund (WWF) együttműködésre lépett az amerikai szállodaipart képviselő csoporttal, az American Hotel and Lodging Associationnel, hogy 2017-ben létrehozzák a HotelKitchen.org-ot, amely tanácsokat ad az iparágnak az élelmiszer-pazarlás csökkentése érdekében. A Rockefeller Alapítvány finanszírozásával a WWF 10 szállodát kapott, köztük a Kimpton Hotel Monaco Portlandot, hogy kísérleti projekteket indítson az élelmiszerek takarékosabb felhasználása és az ételhulladék fenntartható módon történő megsemmisítése érdekében.

A Hilton, a Marriott International, a Hyatt Hotels, az InterContinental Hotels Group és az AccorHotels szintén részt vettek a programban.

"Korábban az energiafogyasztásra és a megtakarításra figyeltünk, s noha mindig is szó volt az újrahasznosításról, de most már tényleg az élelmiszer-pazarlásra koncentrálunk" - mondta Diana Bulger, az Accor család részét képező szálloda szóvivője.

Az elpazarolt étel mennyiségének mérése az egyik leghatékonyabb, ugyanakkor egyik legnehezebb módszer annak kiderítésére, hogy a szállodák mennyire csökkentik a fogyasztásukat. A szakácsok által felhasznált alapanyagok és elkészítési módok megváltoztatása szintén komoly kihívást jelent.

A szállodák LED-es lámpákat telepíthetnek, energiagazdálkodási rendszereket helyezhetnek üzembe, kicserélhetik a vízvezeték-szerelvényeket. Az élelmiszer-pazarlás kapcsán azonban meg kell változtatni az emberek viselkedését is, méghozzá napi szinten.- mondta Matt Erickson, az SH Group étel és italellátásért felelős vezetője.

A legtöbb szálloda nem fogja nyilvánosságra hozni, hogy mennyi ételt pazarol el. Azt mondják, ezt nem is tudják megmérni, bár néhányan, például a Hilton és a Marriott, számszerűsített célokat tűztek ki a hulladék csökkentésére.

A Hilton, amelynek világszerte 6.000 szállodája van, egy új technológiát tesztel az élelmiszer-pazarlása meghatározására. Célul tűzte ki, hogy 2030-ig 50 százalékkal mérsékli az élelmiszer-pazarlást egyrészt a csökkentés, másrészt az adományozás, vagy egyéb átirányítási modellek révén. Számos szállodája olyan technológiákat alkalmaz, mint például a Winnow és a Leanpath, amelyek segítenek a szakácsoknak mérni és ellenőrizni az általuk használt összetevőket. A Leanpath például beépített skálát és kamerás támogatást biztosít a séf által felhasznált étel mennyiségének nyomon követésére.

"Ezzel tulajdonképpen létrejön egy adatbank, amely már képes információt adni a szakácsok beszerzési döntéseiről és étlapjaik megtervezéséről" - mondta Catherine Dolton, az IHG társadalmi felelősségvállalással foglalkozó alelnöke.

A Marriott, a világ legnagyobb szállodavállalata, szintén kipróbálja ezt a technológiát. A szállodák üzemi területén és online is elérhető egy poszter, amely bemutatja, hogyan kell kezelni az élelmiszer-pazarlást.

FORRÁS: SHUTTERSTOCK

Nem csak az elpazarolt élelmiszer komposztálására akarunk fókuszálni. Ez csak egy megoldás, de nem az elsődleges- mondta Denise Naguib, a Marriott fenntarthatósággal és beszállítói divíziójának igazgatója.

A javaslatuk szerint a szakácsoknak először meg kell vizsgálniuk, mennyit fogyasztottak korábban a vendégek, ez alapján meg kell ismerni az igényeiket. A keletkező felesleget előbb adományozniuk kell a rászoruló embereknek, majd állati takarmányként a gazdaságoknak, és csak legvégül jöhet a komposztálás.

A szállodák, különösen Las Vegasban, nem csökkentik a fogyasztást, ám mégis stratégiai jelentőségűvé válhat az étel felszolgálása. Az emberek hajlamosak telepakolni a tányérokat, még akkor is, ha tudják, hogy nem tudják az összeset megenni. A kisebb tányérok felszolgálása például azt jelenti, hogy az emberek nem tehetnek rá többet, mint amennyit el is tudnak fogyasztani. A szállodák tehát továbbra is azt szeretnék, hogy az ételkínálat vonzónak tűnjön.

A Hyatt prioritássá tette az élelmiszer-pazarlás kezelését, útmutatót adva világszerte működő 875 szállodájának. Minden szállodának rendelkeznie kell élelmiszer-hulladékkezelési tervvel. A társaság célja, hogy jövőre 40 százalékkal csökkentse az élelmiszer-pazarlást.

Az élelmiszerek adományozása a rászorulók számára az egyik megoldás a fel nem használt élelmiszerek kezelésére. De ez nem olyan egyszerű, mint amilyennek hangzik. A szállodák vonakodnak ettől, mert meg kell felelniük a szigorú élelmiszer-biztonsági előírásoknak.

(Origo, 2019. december 3.)

 

Jamie Oliver: kifutott a leves

Összeomlott Jamie Oliver brit étterembirodalma. Nálunk még nem.

Csődeljárás elé néz az egyik legnépszerűbb, televíziós műsorairól világszerte is ismert brit sztárséf, Jamie Oliver az étteremhálózatánál, írja az Origo. A cégnél nem kis részben a brit EU-tagság megszűnésével járó bizonytalanságokat tartják felelősnek a pénzügyi nehézségekért.

Jamie Oliver személyesen jelentette be, hogy kénytelen csődgondnokság alá helyezni vállalatát, amelynek pillére a kéttucatnyi éttermet működtető Jamie's Italian étteremhálózat. A csődeljárást várhatóan a KPMG könyvvizsgáló cég irányítja.

A Jamie's Italian 2008-ban indult, de már tavaly augusztusban majdnem csődbe ment, és csak az mentette meg, hogy Oliver személyes vagyonából fordított csaknem 14 millió fontot (4,9 milliárd forintot) az akkor még 37 étteremből álló hálózat életben tartására.

Csődbe ment a Jamie Oliver étteremhálózatát üzemeltető brit vállalat FORRÁS: PIXABAY

A cég azóta bezárt 13 éttermet bezárt és 600 alkalmazottat elbocsátott, de az újabb csődhelyzet további 1.300 (brit források szerint legalább 1.000) állást veszélyeztet.

A Jamie's Italian forgalma 2018-ban 11 százalékkal 101 millió fontra csökkent. Jamie Oliver a hálózat pénzügyi gondjait az ádáz piaci versennyel és a brexit folyamatát övező, a fogyasztói hangulatot is megterhelő bizonytalansággal magyarázta.

A cég adósságállománya 2018-ban meghaladta a 71 millió fontot (26,5 milliárd forint).

A The Guardian már közzé is tette a bezáró 22 étterem listáját, ezek mind az Egyesült Királyság területén találhatóak. Külföldön összesen 25 egység tartozik az étteremlánchoz.

A magyar Forbes értesülései szerint a Budapesten működő két éttermet, és a bécsi belvárosban nyitott egységet nem érinti a csőd, mivel ezek üzemeltetését külön cég látja el, a brand tulajdonosával kötött megállapodás értelmében. A nemzetközi terjeszkedés érdekében ugyanis az étteremlánc külön vállalatot hozott létre még korábban, a külföldi partnercégek pedig ezzel szerződve nyitották meg otthoni egységeiket.

(Origo, 2019. május 22.)

 

Olasz étterem: robot a pincérnő

Robotok jelentek meg Hemingway kedvenc olasz éttermében.

Munkába állnak májusban Olaszország első, kínai gyártmányú robotpincérnői egy liguriai étteremben, amelyet hajdanán két irodalmi Nobel-díjas alkotó, Ernest Hemingway amerikai regényíró és Eugenio Montale olasz költő is gyakran felkeresett, írja a Világgazdaság. 

Az életnagyságú robotok az észak-olaszországi Rapallo tengerparti város egyik éttermében fogják felvenni a rendeléseket és kiszolgálni a vendégeket, de most még csak tesztüzemmódban vannak.

A La Stampa című olasz lap szerint a robotok a múlt héten érkeztek Kínából és a Gran Caffe Rapallo tulajdonosa, Gabriele Hu maga szerelte össze és helyezte üzembe őket.

A robotok női hangon beszélnek, szenzoraik segítségével navigálnak az emberek és a tárgyak között, és kérésre énekkel köszöntik a szülinaposokat. Egy robot természetesen nem helyettesíti az emberi munkaerőt, de megkönnyíthet bizonyos dolgokat és segíthet a kollégáknak – mondta a 30 éves Hu, hozzátéve, hogy a robotok hivatalosan szerdán kezdik meg a munkát az étteremben.

A tulajdonos hozzátette, hogy a két „új pincérnőnek” még nincsen neve és reményei szerint a vendégek segítenek majd a névválasztásban. 

(Világgazdaság, 2019. május 6.)

 

A tányér nagysága is számít

Meg persze az ár is. Hozhatnak pénzt a korlátlan fogyasztást kínáló éttermek.

Az „all you can eat", vagyis az előre meghatározott, „egyél annyit, amennyi beléd fér!" típusú éttermi étkezésekben vendégként nehéz meglátni a profitot, írja az Origo a Forbes magazin nyomán. Szerinte nem feltétlenül kell mindig bevételt hoznia, de valójában nem mindenki képes annyit enni, mint amennyiért ténylegesen fizetett.

A koncepciónál az egyik legfontosabb dolog az árképzés: ha túl alacsony az ár, akkor veszteséget okoz, ha túl magas, akkor pedig senki sem választja az étterem szolgáltatását – így az éttermeknek számos dolgot figyelembe kell venni a helyes árképzéshez.

Az all you can eat típusú éttermek például rengeteget spórolnak azon, hogy nincs szükség pincérre, vagy nem kell figyelniük az étel feldíszítésére, hiszen mindenki maga viszi asztalához az ételt, olyan módon, ahogy neki megfelelő.Ráadásul az, hogy a menü állandó, megkönnyíti a szakács dolgát is, az előre elkészített ételeknek köszönhetően pedig még kevesebb munkatársra van szükség az üzemeltetéshez.

Az élelmiszerköltség a legnagyobb kiadás az éttermek számára. Jonas Mikka Luster szakács azt nyilatkozta a The Independentnek, hogy az alapanyagköltség a felszolgált étel mintegy harminc százalékát teszi ki. Ez alapján 10 dollárnyi (kb. 2.800 forint) alapanyagot tartalmazó étel felszolgálása 30 dollárba (kb. 8.500 forint) kerül, ez magában foglalja a teljes profitot is.

Az Ovation Brands étteremhálózat több mint 330 all you can eatbüfét üzemeltet az Egyesült Államokban, a cég pedig pontos számításokat végez nemcsak az alapanyagok tekintetében, hanem a kidobott élelmiszermennyiségnél is, és az adatok alapján állítják össze a választható ételeket, így minimálisra csökkentve a kidobott ételhulladékot.

A felkínált ételek összetétele is fontos, ezért számos étterem kínál olyan ételeket, amik olcsó és gyorsan elkészíthető alapanyagból állnak,és amivel a vendégek gyorsan megtölthetik a hasukat – például az olyan zöldségek, mint a répa vagy a burgonya. Ráadásul ezek egy része még egészséges is. Ezenfelül, szezonális és helyi alapanyagokkal nemcsak a kínálatot tudja feldobni egy étterem, hanem az alapanyagköltségeit is mérsékelheti.

A Mashed.com ugyanakkor arra is rávilágított, hogy az all you can eat ételek mellé a vendégek természetesen italokat is fogyasztanak, ám ezeken a haszon akár 90 százalékos is lehet.De legalább ilyen fontos az étkészlet is, vagyis leginkább a tányérok nagysága - a kisméretű tányérokra ugyanis kevesebb ételt szednek a vendégek.Ugyanilyen fontos az ételek stratégiai elrendezése is, ahol a legolcsóbb összetevőket tartalmazó ételeket helyezik előtérbe, maximalizálva ezzel az éttermek nyereségét.

Az Egyesült Államokban a Las Vegas egyél, amíg beléd fér! büfék a leghíresebbek: olcsóak és rengeteg ételt kínálnak. Bár korábban akár kétdolláros (kb. 570 forint) áron is lehetett étkezni egy kaszinóban – ezzel csalogatták be a vendégeket, akik a nyerőgépeken és szerencsejátékokon sokkal több pénzt vesztettek, mint az étterem az alacsony áron –, ma már jellemzőbb a húszdolláros (kb. 5.700 dorint) all you can eat büfé.

(Origo, 2018. október 31.)

 

Robot szakácsot fogadott a Michelin csillagos séf

Robotok főznek a Michelin-csillagos séf éttermében. Bostonban a Spyce.

A Flippy, a hamburgerforgató robot után egy Michelin-csillagos séf nagyon messze merészkedett: az MIT mérnökeinek segítségével minden embert kiváltott újonnan megnyílt éttermének konyhájában. Úgy tűnik, hogy a dolog működik, a vendégek pedig élvezik a látványt, összegez az Origoban Vaffler Dávid.

Előbb Flippyről 

Kaliforniában, Pasadenában található Caliburger gyorsétterembe már korábban megérkezett Flippy, a robot. Azaz egészen pontosan egy földhöz erősített robotikus kar, akinek a feladata az lett volna, hogy a grillre helyezett hamburgerhúst forgassa. Ehhez a karon a spatuláján kívül hagyományos és hőkamerás megfigyelést alkalmazott,  így pontosan tudta, hogy az adott hamburgerhús mikor készült el. Mellé odatettek azért egy időzítőt is, hogy az emberi alkalmazottak tudják, mikor kell rátenni a húsra a sajtot, hogy az megolvadjon, és mikor kezdjék el összekészíteni a többi alapanyagot.

Flippy egészen okosan tudott működni: képes volt spatulát váltani a nyers és a kész hús között, hogy elkerülje a fertőzésveszélyt, le tudta kaparni a grillre ragadt maradványokat, sőt az általa használt eszközöket még el is tudta mosogatni, miközben sült a hús. Mindezek ellenére egy nap után fel kellett függeszteni szegényke tevékenységét, méghozzá egyszerű indok miatt: hiába tudott óránként 150 hamburgerhúst megsütni, ez közel sem volt elég akkor, amikor a robotnak híre ment és a kíváncsi vásárlók megrohamozták az éttermet.

Az étterem tulajdonosának gyorsan vissza kellett állítani az embereit munkába, holott ugyebár Flippy eleve pont a hatékonysága miatt került oda. Na, meg persze azért, mert neki nem kell fizetést adni, sem adózni utána, és még munkahelyi sérülések sem nagyon érhetik, az például nem nagyon hatja meg, ha megégeti magát a grillnél. De persze nem égeti meg, mert egy robot és pontosan tudja, mit csinál.

Jó kaja, csak ember ne nyúljon hozzá

Az igény ezzel együtt nyilvánvaló: az egyszerű, mechanikus feladatok esetében az emberi munkaerőt lecserélni robotokra, és úgy tűnik, ebben lépett most egy nagyot előre a Spyce néven megnyitott étterem. A Michelin-csillagos séf, Daniel Boulud Boston belvárosában hozta létre azt a  vendéglátó egységet, aminek konyháján ugyanis kizárólag robotok készítik el az ételt.

Az ötlet a Massachusetts Institute of Technology (MIT) húsz robotikus mérnökétől ered, akik hamar partnerre találtak Boulud személyében. Mint mérnökök, alapvetően nem úgy jár az agyuk, mint egy szakácsnak: szerintük egy igazán jó étel alapvetően előállítható tudományos alapon, hiszen minden összetevő optimális mennyisége meghatározható.

Ha pedig így van, és onnantól kezdve már „csak” össze kell rakni a kaját, akkor tulajdonképpen miért ne végezhetnék el ez a folyamatot gépek?Persze, ekkor már jóval többről van szó, mint Flippy esetében, aki csak egy rendkívül egyszerű részfeladatot végzett el. Itt ténylegesen teljes ételek elkészítéséről beszélhetünk, igaz, nem feltétlenül egy Michelin-csillagos séftől elvárható formátumban: a Spyce inkább a gyorsan megfőzhető, ízletes egytálételekre szakosodott.

A folyamat úgy néz ki, hogy a konyhán emberi szakácsok helyett alapvetően hét darab gépesített wok áll egymás mellett. Amikor a vásárló leadja a rendelését, egy automatizált rendszer kihozza a szükséges alapanyagokat a hűtőből, összerakja a kívánt méretű porciókat, majd a megfelelő sorrendben és megfelelő időben elkezdi beadagolni azokat a wokba, ahol pedig ugyebár megsül az étel. Ha elkészült, akkor a wok előredönti magát, beletöltve ezzel a táplálékot a tányérba. Az automatika ezután forró vízzel kiöblíti az edényt, és jöhet a következő rendelés.

Az étteremben nagy hangsúlyt fektettek az élményre és az újszerűségre, úgyhogy ezt az egészet nem rejtik el valahova hátra, a konyhába, hanem a folyamat a vendégek szeme előtt zajlik, akik az első beszámolók alapján nagyon élvezik a dolgot. Ráadásul már maga a rendelés folyamata sem hagyományos: tableteken állíthatjuk össze a kívánt ételünket az elérhető alapanyagokból különböző témák (például thai, vagy mediterrán) köré építkezve, ami mellett rögtön az is láthatóvá válik, hogy mennyi kalória bevitelét fogja jelenteni. Ezt követően a vendég neve megjelenik egy kijelzőn egy wok felett, amelyikben az étele készül.

Kajáldába is jöhet a robot

Ma már egyértelmű, hogy a közeli jövőben számos munkahelyet szüntethet meg a robotika, és a Spyce-hoz hasonlóan tisztán látható az is, hogy ebben a vendéglátóipar is komolyan érintett lesz. Különböző elemzések szerint egy étteremben körülbelül a munkák 73%-a lenne hatékonyan kiváltható automatizációval, vagyis nagyjából az összes előre tervezhető, ismétlődő munka: az ételek elkészítése, a koszos tányérok összegyűjtése, a takarítás, vagy az italok kitöltése.

Alapvetően azért terjedhet majd lassabban a robotizáció a vendéglátásban, mert ebben az iparágban a munkákat végző munkavállalók bére már eleve elég alacsony, így jelenleg még nem feltétlenül éri meg őket kiváltani technológiával. Ez azonban az automatizáció és a robotizáció terjedésével, olcsóbbá válásával minden bizonnyal meg fog változni.

Ezzel együtt azt Boulud séf is hangsúlyozza, hogy még a Spyce esetében sem volt céljuk, hogy teljesen kiváltsanak minden embert. Alkalmaznak embereket pincérszerű pozícióban, aki segít a rendelések összeállításánál, és persze beszélget a betérőkkel. A gépekkel elkészített ételeken is egy ember végzi el az utolsó simításokat (például a díszítést), és magukat az alapanyagokat is emberek készítik elő éjszakánként a robotok számára.

Végső soron a Spyce tulajdonosai szerint az éttermük azért nagyon hatékony, mert a gépek is és az emberek is azt a feladatot végzik, amiben a legjobbak. Arról viszont már nem voltak hajlandóak nyilatkozni, hogy kemény dollárokban ez a hatékonyság pontosan hogyan jelentkezik.

(Origo, 2018. május 21., Vaffler Dániel írása)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.