kirakatles₪plázarítus

A nyári hőség az árakat is felfelé tolta

Szeptemberi infláció: 3,6%. A zöldségfélék felhúzták az élelmiszerek árát. 

2018 szeptemberben a fogyasztói árak átlagosan 3,6%-kal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Az elmúlt egy évben a jármű üzemanyagok és a dohányáruk ára nőtt jelentős mértékben.

Egy év alatt, 2017 szeptemberhez viszonyítva az élelmiszerek ára 4,6%-kal emelkedett, ezen belül az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 21,2, a liszté 7,8, a tojásé 7,0%-kal magasabb, a cukoré 22,7%-kal alacsonyabb lett. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 5,1, a szolgáltatásoké 1,8%-kal nőtt. A háztartási energia 1,5%-kal drágult, ezen belül a tűzifa 12,1, a palackos gáz 11,2%-kal. A jármű üzemanyagokért 14,9%-kal kellett többet fizetni.

E hónap alatt, 2018 augusztushoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,3%-kal nőttek. Az élelmiszerek ára 0,5%-kal emelkedett, ezen belül a liszt 3,9, az idényáras élelmiszerek 1,6, a tej 0,8, a baromfihús 0,7, a sertéshús 0,6%-kal drágult, miközben a csokoládé, kakaó 1,8%-kal olcsóbb lett. A szezonváltás következtében a ruházkodási cikkek 2,1%-kal többe kerültek. A szeszes italok, dohányáruk ára 0,7%-kal nőtt, meghatározóan a dohánytermékek jövedéki adóemelése miatt. A háztartási energia 0,3%-kal drágult, ezen belül a tűzifa 2,7, a palackos gáz 1,4%-kal. A jármű üzemanyagokért 1,3%-kal kellett többet fizetni. A szolgáltatások ára 0,4%-kal mérséklődött, ezen belül – a nyári főszezon zárását követően – az üdülési szolgáltatásoké 4,7%-kal.

2018 január–szeptemberben az előző év azonos időszakához képest a fogyasztói árak átlagosan 2,7%-kal nőttek.

(KSH, 2018. október 9.)

 

Az aszály a tojásárakat is felnyomja

Az aszály miatt dráguló takarmányok hajthatják felfelé a tojás árát a hazai piacon.

Az ágazati szereplőket összefogó szervezet szerint a termelőknek a megnövekedett költségeik miatt emelniük kell az átadási árakon, a fogyasztók ugyanakkor ennél kisebb mértékű drágulással találkozhatnak majd a boltokban, írja a Magyar Idők.

A megnövekedett takarmányárak miatt áremelésre kényszerülhetnek a hazai tojástermelők. 2018-ban a vártnál gyengébb lett a búzatermés, és az előrejelzések szerint a nyári szárazság miatt kukoricából is kevesebb kerülhet a magtárakba. A szűkösebb termés a termények drágulását indokolja, ami az állattenyésztéshez, köztük a baromfitartáshoz szükséges takarmányárakat is emelheti.

Pákozd Gergely, a Tojásszövetség elnöke lapunknak elmondta: míg az év elején korábban soha nem látott magasságokban járt a tojás ára a hazai és a nemzetközi piacon egyaránt, a nyár jelentős árcsökkenést hozott.

Fotó: Mirkó István

A termelői ár ugyanakkor nagyobb mértékben csökkent, mint amekkorával a fogyasztók találkozhatnak a boltokban. A szakember szerint a két árszint között egyre nagyobb a szakadék, ezért a jövőben elsősorban a termelői árak emelkedése indokolt.

Jelezte: a növekvő költségeket, így például az egyre dráguló takarmány árát a gazdáknak be kell építeniük az átadási áraikba, ha azt szeretnék, hogy a tevékenységük továbbra is nyereséges legyen. A tojástermelőket összefogó szervezet elnöke úgy látja, hogy van tér a termelői árak emelésére, amit a fogyasztóknak sokkal kisebb mértékben kell megérezniük.

– Ha azt mondjuk, hogy tíz százalékkal emelni kell a termelői árakat, az a valóságban tojásonként két forint drágulást jelent, szemben a négy forinttal, amit a fogyasztói árak tízszázalékos emelése jelentene – fogalmazott Pákozd Gergely.

Bár az elmúlt években gyakorta a nagy mennyiségű importtojás okozott zavarokat a magyar piacon, mára enyhülni látszik a behozatali nyomás.
A szakember szerint az elmúlt évek fejlesztései jelentős termelésnövekedést eredményeztek az ágazatban.

Ez egyrészt a pályázatoknak köszönhető, másrészt az előző évi stabil árszínvonal lehetőséget adott a gazdálkodóknak a tervezett beruházásaik megvalósítására. Azt ugyanakkor a statisztikák sem tudják pontosan megmutatni, hogy a fogyasztói piac mellett az ipari felhasználásra szánt tojásból mennyi érkezik külföldről, és mennyi az, amit a hazai termelés biztosít.

– Az ágazat célja sosem lehet kevesebb, mint hogy a teljes hazai piacot ellássuk. Sőt hosszú távon akár exportra is juthat a magyar tojásból. Ehhez azonban az kell, hogy a következő időszakban mindkét piaci szegmensben pontosan lássuk a tendenciákat és a tojásimport ciklikusságát – jegyezte meg.

Hozzátette: az elsődleges, rövid távú cél az, hogy a hazai fogyasztásban minél nagyobb mértékben a magyar termékek jelenjenek meg, a fogyasztó keresse a magyar tojást, szeresse, megbízzon benne és tudatosan válassza a hazai termelőktől származó árut. A szakember szerint ehhez a termelők és a kereskedők pozitív hozzáállása mellett a vásárlók tudatosságára is szükség van.

A magyar piacot jellemzően kis méretű gazdaságok látják el, így a helyi termékek a regionális termelőktől, rövid ellátási láncon keresztül juthatnak el a fogyasztókhoz. Ez egy alapvető élelmiszer esetében nagyon fontos szempont lehet a választás során.

(Magyar Idők, 2018. szeptember 17.)

 

Kúszik felfelé az infláció

Augusztusban 3,4%-kal nőttek az árak.

2018 augusztusában a fogyasztói árak átlagosan 3,4%-kal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Az elmúlt egy évben a járműüzemanyagok és a dohányáruk ára nőtt jelentős mértékben.

Egy év alatt, 2017 augusztusához viszonyítva, az élelmiszerek ára 4,1%-kal emelkedett, ezen belül az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 14,5, a száraztésztáé 9,5, a vaj, vajkrémé 8,4, a tojásé 7,5, a tejtermékeké 6, a liszté 5,1%-kal magasabb, a cukoré 23,6%-kal alacsonyabb lett.

A legnagyobb mértékben, átlagosan 7,1%-kal az egyéb cikkek (gyógyszerek, járműüzemanyagok, valamint a lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint kulturális cikkek) drágultak, ezen belül a járműüzemanyagokért 16,3%-kal kellett többet fizetni. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 4,6, ezen belül a dohányáruké 6,2%-kal nőtt.

A szolgáltatások ára 1,7%-kal emelkedett. A háztartási energia 1,6%-kal drágult, ezen belül a tűzifa ára 13,5, a palackos gázé 10,3%-kal nőtt, az elektromos energia, vezetékes gáz és távfűtés ára nem változott. A ruházkodási cikkek ára ugyancsak változatlan maradt. A tartós fogyasztási cikkekért 0,2%-kal kevesebbet kellett fizetni.

Egy hónap alatt, 2018 júliusához viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,1%-kal nőttek. Az élelmiszerek ára összességében nem változott, ezen belül a vaj, vajkrém 2,1, a szalámi, szárazkolbász, sonka 1,1, a sertéshús 0,7%-kal drágult, miközben a párizsi, kolbász 2,2, a liszt 2,0, a cukor 1,1%-kal olcsóbb lett.

A fogyasztási főcsoportok közül a legnagyobb mértékben, 0,3%-kal a szolgáltatások ára emelkedett, ezen belül a nyári főszezonból adódóan az üdülési szolgáltatások ára 1,1%-kal nőtt. Az egyéb cikkek ára 0,2, a háztartási energiáé 0,1%-kal lett nagyobb. A szeszes italok, dohányáruk és a tartós fogyasztási cikkek ára átlagosan nem változott. A nyári kiárusítások következtében a ruházkodási cikkekért 1,9%-kal kevesebbet kellett fizetni.

2018 január–augusztusban az előző év azonos időszakához képest a fogyasztói árak átlagosan 2,6%-kal nőttek.

(KSH, 2018. szeptember 11.)

 

Drágább lesz a liszt

Kevés lesz a malmi minőségű búza, drágább is lesz. A pékek is készülődnek.

2018-ban több lesz a takarmánybúza, mint a malmi minőségű – tapasztalják az aratás végéhez közeledve a szakemberek. A búza ára folyamatosan növekszik, a malmok és a pékségek is áremelésre készülnek, de nem csak az alapanyagköltségek emelkedése miatt, írja a Világgazdaság.

A búzaterület csupán néhány százalékán nem fejeződött még be az aratás, és a szakértők nyilatkozatai szerint öt tonna körüli hektáronkénti átlagtermésre lehet számítani, vagyis kisebbre, mint az elmúlt három évben. A kérdés az, hogy az összes termés eléri-e majd az ötmillió tonnát, mint az elmúlt öt évben, amikor mindig meg is haladta. Többek szerint 2018-ban is meglesz az ötmillió tonna, de például a Világgazdaságnak nyilatkozó Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója 960 ezer hektáros betakarított területtel kalkulálva 4,8 millió tonna búzára számít.

Az aratást sok tényező nehezítette, egyes térségekben például napokig kellett várni arra, hogy a magas páratartalom miatt nedves szalma aratható állapotig száradjon. Sok más helyen az esők és a viharok miatt megdőlések hátráltatták a betakarítást.

Mennyiségre még ezt is jó közepes termésnek nevezik a szakmabeliek, de arra számítanak, hogy a termés fele sem éri el a malmi minőséget. Sőt a magyarországi malmi követelményeknek ennél is kisebb hányad, 25-30 százalék felel meg, miközben a hazai őrlési igény évi 1,1-1,2 millió tonna. A francia hibridbúzák elterjedése miatt vegyes a kép: ezek ugyanis nagyobb hozambiztonságúak, de a vastagabb héjuk és a fehérjeszerkezetük miatt a hazai malmoknak nem felelnek meg. Exportra viszont kiválóan alkalmasak, az olasz malmok keresik is őket.

A búza piaci kilátásai jobbak, mint egy éve, az exportra szánt tételekért könnyebben megfizetik a 2017-esnél minimum 10 százalékkal magasabb árat.

Például a lengyel piacra is nagyobb mennyiségben keresik a magyar búzát. Lakatos Zoltán tapasztalatai szerint a Dunához közelebbi régiókban a tonnánkénti 50 ezer forintot is meghaladja a búzaár, az Alföldön ennél valamivel alacsonyabb. A gabonatermesztők korábban éppen ezt az 50 ezer forintos árat célozták meg, mondván, hogy – átlagos hozam mellett – ezen már nyereséget érnek el.

A liszt árának emeléséről Lakatos Zoltán elmondta, hogy a Hajdú Gabona augusztus 21-től emeli árait, de az emelés pontos mértékét csak néhány nap múlva, a beérkező búzák paramétereinek ismeretében közlik a sütőipari cégekkel.

Mivel azonban a búza áremelkedése az elmúlt hetekben is folyamatos volt, szerinte iparági szinten a korábban vélelmezett kilónkénti ötforintos áremelés – amiről néhány hete még azt lehetett gondolni, hogy megoldja a malomipar gondjait – kevés lesz, legalább ennek a duplája kell majd.

(Világgazdaság, 2018. július 26.)

 

Brutális: egy forinttal drágább a kifli

Elkezdődött a nagy ársakkozás, de a nyári vásár elindult. Várható eredmény: erősödik a forint. Nagyok a boltok közötti árkülönbségek, emiatt is nehéz árat emelni: a Spar egy forinttal drágábban adta a korábban 16 forintos kiflijét, zsemléjét. A vásárló egyből kiszúrta.

Egy olvasónk írta meg, hogy legnagyobb meglepetésére a Mammutban szupermarketjében a Spar egy forinttal drágábban adta a korábban még 16 forintos szendvics kiflijét, zsemléjét (úgynevezett szendvics kifli, zsemle, amit egyébként valószínűleg helyben sütnek, mint olvasónk írta). Ez is csak arra világít rá, hogy az árakkal sokféleképpen lehet és kell sakkoznia a boltosnak, de a vásárlót kikerülni nagyon nehéz.

Ha kimegyünk egy piacra, ott például azt látjuk, hogy a gyümölcs-zöldség félék javát szinte fillérre azonos áron adják az árusok, ott, egymás mellett. Hiába, a versenynek van egy árkiegyenlítő hatása is, de az egyes bolttípusok (szupermarket, hagyományos sarki fűszeres, diszkont, hipermarket) árai már merőben mások. A beszerzési áraik és a költségeik is.

A forint gyengülésénél sokkal fontosabb a termelői árak mozgása

Az import élelmiszerek körében a bolti árak változásában a döntő a nemzetközi ármozgás, az agrár termékek, termelői árak, felvásárlási árak változása. Példa erre a tej, cukor, étolaj, burgonya elmúlt években látott ármozgása. Az árfolyam ingadozása, most éppen emelkedése, csak ezután következik, és kisebb súllyal. A bolti ár háromnegyede a beszerzési ár, amit az élelmiszerfeldolgozó elkér a kereskedőtől. Mögötte pedig ott mozog az agrárium, a felvásárlási áraival. Nos, ez szokott nagyokat ugrani, vagy éppen esni és az alapanyagigénytől függően lökdösni az átadási árakon keresztül a boltos árcímkéket.

Megnéztük az elmúlt évek boltos árainak változásait. Már korábban rámutattunk arra, hogy az árfolyam ingadozás, amire év közben volt példa az elmúlt esztendőkben, végül befolyásolta ugyan valamennyire a boltos árakat, de összességében az infláció mérséklődött. A jelenlegi forintgyengülés sem rengetheti meg alapjaiban az árszintet, ha belátható távon valamelyest visszaerősödik a forint. (2010-ben 275 forint volt egy euró, 2017-ben 309 forint, az éves átlagot nézve, most 320 környékén várható véleményünk szerint, persze ehhez kedvező nemzetközi hullám is kell, aminek egyik láncszeme a német kormányválság megoldása.) Némileg persze felfelé tolja, de ennek inflációs hatása a jelenlegi helyzet alapján tizedszázalékokban mérhető.

Éles különbség rajzolódott ki az elmúlt években az élelmiszerek és a fogyasztási iparcikkek bolti ármozgásában. Az élelmiszereknél ugyanis jelentősebb kilengések voltak, de hát ezek oka a mezőgazdasági termelői árak nemzetközi szintű meglódulása, vagy éppen esése volt. Az iparcikkeknél ilyen mozgás nem volt megfigyelhető. Ott egyébként is az a jellemző, hogy a kifutó termékeket  (mindegy, hogy ruha, vagy mobil telefon) leárazzák valamilyen módon, az újdonság meg drágábban lép piacra (sok új technológiával megtoldva persze, különben nehéz eladni). Így a kettős árhatás mellett ugyan az újdonságok drágábbak, de hát a régi készletet ki kell söpörni, az meg csak olcsóbban megy. És folyamatosak az akciózások (persze, az élelmiszerboltban is). A végeredmény (ahol az sertéshúsnál és a baromfinál látszik az áfakulcs csökkentés is):

  2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
élelmiszer 103,2 106,6 105,9 102,8 99,6 100,9 100,7 102,8
legtöbbet drágult burgonya 133,5 cukor 147,7 tojás 135,9 burgonya 156,9 tej 106,5 zöldség 113 sertéshús 85,8 sertéshús 110
olcsóbb lett cukor 93 friss zöldség 92 burgonya 81,4 tojás 91,1 cukor 83,6 cukor 90,2 burgonya 125,8 baromfihús 85,2
ruházat 99,6 102,9 102,6 99,6 99,3 100 100,4 100,5
tartós cikkek 100,2 98,6 99,8 99,1 99,5 100,8 100,5 99,7
KSH, változás: előző évhez képest

A ruhaféleségeknél legfeljebb 5%-os kilengés volt megfigyelhető, de az is csak kevés esetben. És az akciózás szemfényvesztése, hogy emiatt az átlagos árszint alig mozdul el lefelé 1-2%-kal. De hát itt is az új fazon drágább, a régebbi meg olcsóbb.

A műszaki cikkek piacán sem volt jelentős kilengés, kivéve a televízió, számítógép, telefon, fényképezőgép piacát. Itt folyamatos az árszint esése, egy 5-10%-os sávban. Ez összefügg a vásárlási szokások változásával is, mivel például sokan már okos telefonon "televízióznak". Jó példa erre a tabletpiac jelenlegi vesszőfutása is, ami néhány évvel ezelőtt menő cuccnak számított. Az új személygépkocsik piacán volt még  3-4%-os áremelkedés 2014-15-ben, egyébként nem.

Ki mit mennyiért

Két gyorsforrás, az online áruházak és az akciós újságok mutatják a pillanatnyi helyzetet, a bolti árcédulák mellett.  Néhány olyan élelmiszert néztünk meg, ahol akad azért import (például UHT tej), vagy a legalapvetőbb élelmiszerek egyike (például a liszt). A banán és a citrom sok magyarázatot nem igényel. Hát igen, vannak árkülönbségek is, és van, amikor fillérre pontosan követik egymást a webáruházak (igyekeztünk az összehasonlíthatóság szempontjait figyelembe venni, például az UHT tejek 1,5%-osak, de például az Auchan görögdinnyéje a fénykép szerint sötétzöld, nem csíkos, míg a többieké az):

  banán citrom UHT tej  félkemény sajt 300 g görögdinnye finomliszt BL55 sertés comb  csirkemell filé
Auchan 275 (419) 799 (999) 169 679 189 145 1.299 1.359
CBA Príma 399 799 179 679 159 129 1.290 1.690
G'Roby 519 999 159 - - 179 - 1.738
Tesco 379 (449) 799 179 679 159 98 1.049 (1.199) 1.489
Online áruház, érték: forint, 2018. július 3., zárójel: akciós ár eredetije, mennyiség: értelemszerűen kiló, liter

Az akciós újságok még csak a foci vb-nél tartanak, ott az akciók tervezése (amiben a gyártóknak is van pénzük) és a nyomdai átfutás miatt nyilván semmi nyoma még a forint gyengülésnek. Van még nyaralás. Érdekes, hogy a CBA akciós újság nem akart bejönni ("Jelenleg nincs aktuális promóciónk."). A Prímánál borkatalógus ugrik be a  bolti akciós újság gombra kattintva. 

A ruházati boltokban fennakadás nélkül futnak a nyári leárazások, az iparcikkes áruházaknál is legfeljebb a foci vb hozott változást.

És bejegyzésünk szerkesztésekor hirtelen elkezdett erősödni a forint.

(blokkk.com, 2018. július 3.)

 

330: drágulás és receptek a boltban

Izgett-mozgott már máskor is a forint, 2010-ig visszatekintve pedig gyengült. A boltos árakat sem fogja kímélni a forint újabb gyengülési hulláma, de azért vannak boltos praktikák is a drágulás fékezésére. Igaz, csak kevés.

Az utóbbi hetek eseményeit nézve a forint-euró árfolyam 2018 május 14-én lépte át a 315 forintos határt, azóta folyamatosan gyengül. Június 11-én következett a 320 forint, 21-én pedig a 325 forint fölé csúszott, miközben 2018 korábbi hónapjaiban 310 forint körül szóródott. Június 29-én pedig járt már 330 forint felett is az árfolyam. Ez egy 20 forintos nagyságrendű sávot jelent, amiben a forint eddig mozgott és legyengült.

2010-ig visszatekintve is gyengült a forint, 2017-ig az éves átlagokat nézve 34 forinttal. 2012-2014 között évente 10-10 forint volt a gyengülés átlagos mértéke, megközelítve a 310 forintos árfolyamszintet, ami 2017 végéig nagyságrendjét nézve nem is változott. Ezen belül nagyobb árfolyammozgások is voltak, hiszen például 2011-ben 50 forint felett volt az évközi leggyengébb és legerősebb árfolyamok közötti különbség. 2015-ben is a forint-euró árfolyam mozgás sávja 24 forint körüli volt. Az alapkamat és az infláció közben egyre kisebb lett, csak 2017-ben volt némi lendület, a 3%-os jegybanki célt közelítve.

Összességében végül az látszik, hogy miközben hosszabb időtávon gyengült a forint, a jegybank letornázta az alapkamatot, az infláció pedig lefékeződött, a 3%-os jegybanki középtávú cél mellett (ami 2017-ben az egy százalékos toleranciasávban azért teljesült):

  legerősebb leggyengébb kilengés éves átlag alapkamat infláció
2017 303-304 313-314 11 309  0,9% 102,4
2016 304-305 317-318 14 311 0,9-1,2% 100,4
2015 298-299 321-322 24 310 1,35-1,95% 99,9
2014 298-299 316-317 19 309 2,1-2,85 99,8
2013 290-291 307-308 18 297 3-5,5% 101,7
2012 276-284 319-320 36 289 5,75-6,75% 105,7
2011 263-264 315-316 53 279 6-7% 103,9
2010 261-262 290-291 30 275 5,25-6% 104,9
MNB, forint-euró árfolyammozgás, kerekített adatok, jegybanki alapkamat: adott év legkisebb és legnagyobb értékei, infláció: éves átlag

A jelenlegi kép alapján: lesz drágulás, de mérsékelt, visszafogott ütemben

Sokféle elemzés látott napvilágot, mi várható forint árfolyamfronton a jövőben. Egyben az elemzők többsége egyetért, ez pedig az, hogy gyengébb szinte stabilizálódhat a forint. Így könnyen lehet, hogy a jövőben 320 forint feletti forint-euró árfolyamhoz kell hozzászokni. De hát a korábbi években is volt már ilyen, és mint rámutattunk, mérséklődő infláció mellett. Most azonban úgy tűnik, lesz drágulás is a forint gyengülés következtében, döntő részben az import és a magas importhányadú termékek körében.

A várható, jelenleg még visszafogottabb mértékűre becsülhető bolti drágulás oka, hogy más költségek is emelkedtek már, így a beszállítók és a boltosok mozgástere az árképzésben szűkülhet. Az egyik költségtényező, hogy 2016-től a gazdaság növekedésénél nagyobb a bérek, keresetek emelkedésének üteme, 2017-ben 10% feletti volt és 2018-ban is megközelítheti ezt az ütemszintet. És ez a beszállítóknál is, rajtuk keresztül pedig az átadási árban súlyos feszültség forrása. A másik költség, ami emelkedett, a szállítás díja, az üzemanyag ára. Ráadásul egyes mezőgazdasági termékek, alapanyagok világpiaci ára is elmozdulhat felfelé, ami további bizonytalansághoz vezethet az árakban. A gabonások, tejesek már jeleztek áremelkedést.

Boltos árkörkép: kevés a drágulás elleni recept

A boltos piacon verseny van és nincsenek "egyenárak", az egyes boltok, boltos csatornák árcédulái többségében mást-mást mutatnak. Ezért észnél kell lennie a boltosnak, amikor előveszi a ceruzáját, hogy átírja az árcédulát a kirakatban, amit még mindig nagyon néz a vásárló. Sőt.

A boltosok árképzésében a döntő tényező a beszerzési ár. A saját pénze nagyon kevés ehhez képest. A blokkk.com már korábban kiszámolta a KSH adataiból, hogy a bolti árak alapján a tízezer milliárdos éves árbevételből annak mindössze a negyede a boltosé, a többi a beszállítóé és az adó. Tehát csak az árrésével (a beszerzési és az eladási ár különbségével) tud esetleg sakkozni, hogy melyik költség növekedéséből tud lefaragni. De ez is egy szűk mozgásteret jelent, ha nagyobb a drágulási hullám és csillapítani kényszerül.

Mérlegelheti például a boltos az akciózás visszafogását is, bár a versenytárs ennek nyilván csak előnyét látná, tehát csak óvatosan lehet ehhez is nyúlni. De csökkenthető az akciós termékek köre és a leárazások mértéke, azzal, hogy a csáberő már nem, hiszen akkor nehezebb helyzetbe lavíroza magát a boltos. Akció nélkül nincs boltos világ, még akkor sem, ha baj van. Csak emlékeztetőül, a válság éveiben nem a decemberi forgalom, hanem a karácsony előtti leárazások döntöttek rekordot, annyira küzdöttek a boltosok a vásárlók kegyeiért. 

Egyes fejlesztések is átütemezhetők, elnyújthatók. De az egyre drágább munkaerő költségnövekedését ellensúlyozó beruházásoknál viszont éppen gyorsításra lenne szükség (például önkiszolgáló pénztárak beállítása). A technológiafejlesztés, innováció csak szűk mezsgyén halogatható.

A bevásárlóközpontokban folyamatos a bérlők mozgása, nem csak jönnek-mennek, hanem egyik helyiségből a másikba költöznek. Lehet, hogy a kisebb boltok kapósabbak lesznek, ha esetleg nagy a baj.

És mindenki keresni fogja az olcsóbb beszerzést. Egy nagyobb forintgyengülésnél az élelmiszerpiacon előnyhöz jutnak a hazai termékek, ha csak nem exportálnak annyit, hogy kevés marad itthonra, mert a kivitelnek nagyon is jó a gyenge forint. Volt már rá példa.

A láncok erősíthetik a saját márkás kínálatukat, hiszen a drágább import márkák kereslete megtorpanhat. És erősödhet a diszkont minta is, mint egyébként eddig: kisebb készletekkel, szűkebb választékelemekkel kell dolgozni.

De hát a boltos a legtöbbször tehetetlen, ha a beszerzési árat a szállító megemeli. Az import iparcikkeknél a közeljövőben, az élelmiszerpiacon legkorábban a késő őszi, tél eleji hónapokban indulhat drágulásnak a külföldről behozott portéka. Egy 320-325 forint közötti euró árfolyam mellett pedig még visszafogott, mérsékelt és az egyes boltok, továbbá termékcsoportok között eltérő nagyságú lesz a drágulás.

És hogy mennyi lesz a banán, a citrom ára decemberben, azt ma még csak találgatni lehet.

(blokkk.com, 2018. június 30.)

 

Drágább a benzin és az lesz a lángos is

A benzin ára a 400 forintot közelíti, a lángosé 500 felett lesz nyáron a Balatonon.

Május 15-től a 95-ös benzin árát bruttó 7 forinttal, a gázolaj árát bruttó 8 forinttal emelte a Mol Nyrt, írja az Origo. Az emeléssel a benzin literenkénti átlagára 388 forintra nőtt, a gázolajé pedig 397 forintra emelkedett. Az üzemanyagok ára legutóbb egy hete változott, akkor a 95-ös benzin bruttó 3 forinttal, a gázolaj bruttó 2 forinttal drágult, a benzin literenkénti átlagára 381 forintra, a gázolajé pedig 389 forintra nőtt.

Az autósok 50 forintos különbséget is tapasztalhatnak a töltőállomások árai között.

A benzin ára 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint.

Balatoni nyár jó drága lángossal és pocsék fagyival

Jelentős áremelkedéssel számolhatnak az idén a Balatonnál nyaralók - írja az Origo a Magyar Idők nyomán. A lapnak nyilatkozó szakértő szerint a megugró költségek és a munkaerőhiány okoz gondot, de a szezonális termékek minőségére is nagyobb figyelmet kellene fordítani.

Hagyományosan pünkösdkor kezdődik a fürdőzési szezon a Balatonnál, de a vendéglátósok már beépítették áraikba a munkaerőhiány okozta hatásokat és megemelkedett költségeiket. Makkos Péter, a Kereskedelmi és Vendéglátó Vállalkozók Országos Érdekképviseleti Szövetségének (Kisosz) fonyódi elnöke elmondta, jelentősen nőttek a szezonális büfések kiadásai a szakmunkás bérminimum emelkedése, valamint a magas közterhek miatt, ami az idei árakon is meglátszik.

A minőségre a korábbi évekhez hasonlóan az idén is kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a strandolóknak – figyelmeztetett a Kisosz fonyódi elnöke. Gondot okoz egyebek mellett, hogy egyre több olyan fagylaltárusító hely jelenik meg a Balaton környékén, amely a helyiek beszámolója szerint több szempontból is kifogásolható minőségű édességet kínál.

Makkos Péter elmondta, az egyik balkáni országból hazánkba települt cukrászati lánc fagylaltjaival kapcsolatban valóban sok a minőségi kifogás. A nagy adagban mért, hamisított fagylalt állítólag ártalmas az egészségre, sok benne a növényi zsiradék, és allergén anyagokat is tartalmaz. A szakértő szerint kötelezni kellene az ilyen gyakorlatot folytató cégeket arra, hogy ugyanúgy tüntessék fel a fagylaltjukban lévő egészségkárosító és allergén anyagokat, ahogyan az a vendéglők számára kötelező.

A szezonális termékek ára jelentősen felszökött, a lángosért a korábbi években jellemző 300-400 forint helyett 2018-ban akár 500 forintot is elkérhetnek, a pluszfeltét pedig további 200-300 forinttal is megdrágítja.

Az olcsóbb sörök 400 forint alatt már kevés helyen szerezhetők be a tóparton, a félliteres ásványvízért pedig a legtöbb vendéglátós legalább 200 forintot elkérhet.

A kereskedők is jelentős árréssel dolgoznak: a városi piacokénál jóval többet, akár kétszer akkora összeget is elkérnek a zöldségekért, gyümölcsökért.

(Origo, 2018. május 15., 16.)

 

2% felett nyújtózik az infláció

2018 áprilisában a szeszesital, a dohányáru és az élelmiszer, így a tojás drágább volt, mint egy éve. A cukor olcsóbb.

Egy év alatt a fogyasztói árak átlagosan 2,3%-kal emelkedtek. A legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk, valamint az élelmiszerek ára nőtt.

Az élelmiszerek ára 4,2%-kal emelkedett, ezen belül a tojás 20,5, a száraztészta 12,4, a vaj, vajkrém 11,8, a tejtermékek 7,6, a liszt 7,0%-kal drágult. A cukor 18,7%-kal olcsóbb lett. A legnagyobb mértékben, átlagosan 6,3%-kal a szeszes italok, dohányáruk ára nőtt. Az egyéb cikkekért (gyógyszerek, jármű üzemanyagok, valamint a lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint kulturális cikkek) 1,4, ezen belül a jármű üzemanyagokért 2,1%-kal kellett többet fizetni. A ruházkodási cikkek és a háztartási energia egyaránt 1,3%-kal drágult, utóbbin belül a tűzifa ára 13,2, a palackos gázé 3,9%-kal nőtt, az elektromos energia, vezetékes gáz és távfűtés ára nem változott. A szolgáltatások ára átlagosan 1,0%-kal emelkedett. A tartós fogyasztási cikkekért 1%-kal kevesebbet kellett fizetni.

Egy hónap alatt, 2018 márciushoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,7%-kal nőttek. Az élelmiszerek ára szintén 0,7%-kal emelkedett, ezen belül az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 3,9, a gyümölcs-, zöldséglé 2,9, a csokoládé, kakaó 1,2%-kal többe, a tojás 5,5, a vaj, vajkrém 1,3%-kal kevesebbe került. A ruházkodási cikkek ára 2,8, az egyéb cikkeké 1,3%-kal nőtt, utóbbin belül a jármű üzemanyagok ára 2,7%-kal emelkedett. A szolgáltatások 0,6, a szeszes italok, dohányáruk 0,2%-kal drágultak. A háztartási energia ára nem változott. A tartós fogyasztási cikkek ára 0,1%-kal mérséklődött.

2018 január–áprilisban az előző év azonos időszakához képest a fogyasztói árak átlagosan 2,1%-kal nőttek.

(KSH, 2018. május 9.)

 

Na, ez az év is jól kezdődik: 2,1% infláció

2018 januárjában 2,1%-kal nőttek az árak. A tojás ára majdnem 50%-ot ugrott. Még jó, hogy a cukor olcsóbb lett.

2018 januárban a fogyasztói árak átlagosan 2,1%-kal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál, közölte a KSH. Legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk, valamint az élelmiszerek ára nőtt.

Egy év alatt, 2017 januárhoz viszonyítva az élelmiszerek ára 4,4%-kal emelkedett, ezen belül a tojás 48, a vaj, vajkrém 13,6, a száraztészta 8,7, a tejtermékek 7,9, a kenyér 7,1, a tej 5,8, a kávé 5,1%-kal drágult. A cukor 11,3%-kal olcsóbb lett.

A legnagyobb mértékben, átlagosan 6,5%-kal a szeszes italok, dohányáruk ára nőtt. A háztartási energia 1,6, ezen belül a tűzifa 13,7, a palackos gáz 10,4%-kal drágult, az elektromos energia, vezetékes gáz és távfűtés ára nem változott.

A szolgáltatások ára átlagosan 0,8, a ruházkodási cikkeké 0,2%-kal emelkedett. Az egyéb cikkekért (gyógyszerek, jármű üzemanyagok, lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint kulturális cikkek) 0,1, ezen belül a jármű üzemanyagokért 1,3, a tartós fogyasztási cikkekért 0,5%-kal kevesebbet kellett fizetni.

Egy hónap alatt, 2017. decemberhez viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,3%-kal nőttek. Az élelmiszerek ára 1,5%-kal emelkedett, ezen belül a friss zöldség 14,6, a liszt 5,4, a száraztészta 5%-kal többe, a hal 5,4, a párizsi, kolbász 2,9%-kal kevesebbe került. Az egyéb cikkek ára 0,8, a szeszes italok, dohányáruké 0,6, a háztartási energiáé 0,1%-kal nőtt.

A tartós fogyasztási cikkek ára nem változott egy hónap alatt. A szezon végi kiárusítások következtében a ruházkodási cikkek 2,9%-kal kevesebbe kerültek. A szolgáltatások ára 0,5, ezen belül a telefon- és internetszolgáltatások díjai 3,7%-kal mérséklődtek az internetszolgáltatás áfakulcsának csökkentése eredményeként.

(KSH, 2018. február 13.)

 

Árak? Csak tojás ne lett volna a boltban

Mert 40%-kal drágább lett. A vaj csak 15%-kal. 2017-ben 2,4% volt a drágulás mértéke, decemberben 2,1%.

2017-ben az előző évhez képest a fogyasztói árak átlagosan 2,4%-kal emelkedtek, ezen belül az élelmiszerekért 2,8%-kal többet kellett fizetni. A legnagyobb mértékben, 4,8%-kal a szeszes italok, dohányáruk drágultak. Az egyéb cikkek ára átlagosan 3,6, a szolgáltatásoké 1,5, a háztartási energiáé 0,8, a ruházkodási cikkeké 0,5%-kal emelkedett. A tartós fogyasztási cikkekért 0,3%-kal kevesebbet kellett fizetni.

Decemberben

2017 decemberében a fogyasztói árak átlagosan 2,1%-kal magasabbak voltak, mint egy évvel korábban. Ez időszak alatt a legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk, valamint az élelmiszerek ára nőtt.

Egy év alatt, 2016 decemberéhez viszonyítva az élelmiszerek ára 3,5%-kal emelkedett, ezen belül a tojás 39,4, a vaj, vajkrém 15,1, a tejtermékek 7,9, a kenyér 7,7, a kávé 5,6, a párizsi, kolbász 5,1, a sertéshús 5,0%-kal drágult. A cukor ára 12,5, a baromfihúsé 11,8%-kal csökkent. A legnagyobb mértékben, átlagosan 6,8%-kal a szeszes italok, dohányáruk drágultak.

A háztartási energia ára 1,6, ezen belül a tűzifáé 13,3, a palackos gázé 11,3%-kal magasabb lett, míg az elektromos energia, vezetékes gáz és távfűtés ára nem változott. A szolgáltatások ára átlagosan 1,1, az egyéb cikkeké (gyógyszerek, jármű üzemanyagok, valamint a lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint kulturális cikkek) 0,8, ezen belül a jármű üzemanyagoké 0,5%-kal emelkedett. A ruházkodási cikkekért 0,5%-kal többet, a tartós fogyasztási cikkekért 0,4%-kal kevesebbet kellett fizetni.

Egy hónap alatt, 2017 novemberéhez viszonyítva

Egy hónap alatt az élelmiszerek ára 0,1%-kal emelkedett, ezen belül a tojás 19,3, a friss zöldség 6,0, a tej 2,0%-kal drágult, míg a friss hazai és déligyümölcs 6,4, a cukor 4,8, a liszt 2,8%-kal kevesebbe került. A fogyasztási főcsoportok közül a legnagyobb mértékben, 0,3%-kal a szolgáltatások ára nőtt.

A háztartási energia 0,2%-kal drágult, ezen belül a tűzifa 1,3%-kal. A tartós fogyasztási cikkek és a szeszes italok, dohányáruk ára egyaránt 0,1, a ruházkodási cikkeké 0,2%-kal mérséklődött. Az egyéb cikkek ára 0,4%-kal csökkent, ezen belül a jármű üzemanyagoké 1,2%-kal.

(KSH, 2018. január 12.)

 

Taposóaknán a dinnyepiac: a Penny 89 forintos dinnyeárral jön

Most éppen egy CBA a legolcsóbb, 119 forinttal. A Lidl sem adja sokkal alább: 99 forinttal próbálkozik. 2016-ban is néhány nap alatt bezuhant a dinnyeár. Egyébként ma is százforintos különbségek vannak a dinnyeárakban: a kisbolt drága, a nagybolt olcsó. Ki fizeti meg a dinnyét? Dinnyeár körkép július 10-én. 

A Nemzeti Agrárkamara jó dinnyeterméssel számolt előzetesen, hozzávetőleg 200 ezer tonnával. Egészen pontosan 5 ezer hektár területen 200 ezer tonna dinnye várható, ebből 130-140 ezer tonna hazai fogyasztásra megy, 60-80 ezer tonna pedig exportra. Ha. Az előbbi mellett 600 hektáron 18 ezer tonna sárgadinnye is várható, mind a hazai piacra juthat.

Tesco után sorállás az akciózásban

Az időjárás a dinnyetermelők kedvében járt eddig, hiszen pazar meleggel kápráztatta el a dinnyekedvelőket is, a nagy kánikulában jobban fogy a finomság. Bár éppen csütörtöktől, július 13-án, az akciós váltónapon jön némi lehűlés az időjárásban, de úgy tűnik, a dinnyepiacon is: jönnek az új dinnyeárak, 100 forint alatt adják majd többen is a csíkos görögdinnyét.

Pócs János, a heves-jászsági dinnyetermelői körzet képviselője, aki egyébként országgyűlési képviselő is, már korábban, a Tesco július 6-9. közötti négynapos dinnyeakciója nyomán felháborodásának adott hangot: számításai szerint egy hektárnyi területen kétmillió forint a gyümölcs előállítási költsége – Heves-Jászságban 420 hektáron termelnek dinnyét –, és ennek megfelelően a kilónkénti termelői ár minimum 140-160 forint. Nyilván nem véletlen, tesszük hozzá a blokkk.com részéről, hogy a görögdinnye területe 20%-kal kisebb 2017-ben. A Budapesti Nagybani Piacon a június legvégi adatok szerint 120-170 forint között jelölték meg a hazai első osztályú görögdinnye bruttó átadási árát, amit ajánlott kínálati árnak neveznek.

2016-ban 200-205 ezer tonna volt a magyar görögdinnye termés az Agrárkamara szerint, de előzetesen 235-240 ezer tonnát vártak. A rossz időjárás azonban nem adott esélyt a jobb termésre, ráadásul - ki tudja, melyik volt előbb - egy hét után jócskán 100 forint alá zuhant a görögdinnye bolti ára a nagyáruházakban. A dinnye exportja is visszaesett 2016-ban.

A Tesco egyébként július 6-9 közötti napokra (négy napra) hirdette meg 99 forintos dinnyeakcióját. A Nemzeti Agrárkamara arra szólította fel, hogy július 10-től ne adja 100 forint alatti áron a dinnyét: ez most sikerült, hiszen visszaállt a 129 forintos ár. A Kamara szerint ez radikális árletörő akció. Ezt egyébként minden évben elmondják a dinnyetermelők, hogy a szezon elején nagyon rossz nekik a dinnye akciózás.

Kóstoltatás, az igen

2016-ban július 19-én indította az Agrárkamara a dinnyeszezont.  Az ALDI, az Auchan, a CBA, a Lidl, a METRO és a SPAR kínálgatta 46 üzletben a dinnyéjét. 2017-ben július 6-án indította az Agrárkamara az akcióját, most a Tesco is beszállt a vásárlócsalogatásba, de hát nem biztos, hogy mindenki örömére.

Ha már a vásárló: a görögdinnye lehet első, vagy másodosztályú, amit nem minden boltos tüntet fel az árcéduláján. A származási hely, már csak az illendőség kedvéért is, Magyarország, amit persze az élelmiszerbiztonsági hatóság ellenőrizni fog.

És az árak: nagyok a különbségek

A blokkk.com nekiveselkedett és július 10-én körbejárt fővárosi élelmiszeres nagyáruházakat, megnézett egy-két piacot és kisboltost is, ki mennyiért méri a dinnyéjét.

A legolcsóbb dinnyét a Fény utcai piac CBA Príma áruházában láttuk, 119 forintért, igaz, ez másodosztályú volt (ők legalább odaírták).

A Lidl és a Tesco 129 forintért kínálta a dinnyéjét, az Aldi és a Penny 149 forintért, a Spar pedig rátett erre még egy tízest, első osztályba sorolt dinnyeként kínálva.

Hát igen, a piaci dinnyeárusok ceruzája már vastagabban fogott, az utcai árusok és a kisboltosok is drágábban adták a görögdinnyét. Ehhez persze hozzátartozik, hogy utóbbiak drágábban is veszik, nem közvetlenül a termelőtől, hanem sokszor nagykereskedőtől, például a nagybani piacokon. 

CBA
Lidl
Tesco
Auchan
Aldi
Penny Market
CBA online.prima
Spar Mammut, Eurocenter
utcai árus
III. kerület
Újpesti piac, utcai árus
Fény utcai piac
zöldséges bolt XIII. kerület
119.-
129.-
129.-
139.-
149.-
149.-
149.-
159.-
168.-
168.-, 180.-, 198.-,
280.-
240.-, 198.-
220.-
görögdinnye árak, forint, 2017. július 10.,

Nemsokára heves dinnyeár eső jön

Ez nem a reklám helye, de hát ide tartozik. A nagyáruházaknál július 13-án indulnak a szokásos heti akciók, amiből bizony a görögdinnye nem marad ki.

A Penny a 149 forintos dinnyeárat 89 forintra nyomja le, pontosan egy héttel a dinnyeszezon indító után. Az Aldi 95 forintért adja, de a Lidl sem tétlenkedik majd a maga 99 forintos árával. Az Auchan és a Tesco még nem rukkolt elő újabb árakkal, de valószínűleg nagyon nem fognak lemaradni.

A végére már csak egy kérdés marad: ki fizeti meg az olcsó dinnye árát?

(blokkk.com, 2017. július 10.)

 

99 forintos árral nyitotta a Tesco a magyar dinnye szezonját

Alig néhány napja kapni a boltokban magyar dinnyét, máris a termelők szerint elfogadhatatlan alacsony árak borzolják a termelők kedélyét. 

Úgy tűnik, hogy a június közepére szervezett egyeztetés sem segített abban, hogy közeledjenek az álláspontok a kereskedők és a gazdák között, írja a Magyar Idők. A Tesco ugyanis a szezon első hetében máris száz forint alatti áron hirdetett akciót a gyümölcsre. A termelők attól tartanak, hogy a túl olcsón kínált áruval nemcsak az idei szezont teszi tönkre az áruház, hanem a lépésük a következő évekre is hatással lehet.

Bár a termelők hetekkel a betakarítás előtt tárgyalóasztalhoz ültek az áruházláncok képviselőivel annak érdekében, hogy idén zökkenőmentesen, mindkét fél számára elfogadható feltételek mellett találjon gazdára a magyar dinnye, így sem sikerült elkerülni a botrányt. A Tesco ugyanis a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az Agrármarketing Centrum fogyasztásösztönző kampányának partnereként minden eddiginél korábban, már a magyar dinnyeszezon indulásának hetében 100 forint alatti áron hirdetett akciót a termékre. Erre csütörtökön Pócs János országgyűlési képviselő a hevesi és jászsági dinnyetermelők nevében hívta fel a figyelmet egy sajtótájékoztatón.

A dinnyetermeléssel is foglalkozó politikus szerint ezzel a lépéssel az áruház nemcsak az idei szezont veszélyezteti, hanem a következő évek termelését is befolyásolja. – Ez irreálisan alacsony árszint, ami a felvásárlók és más kiskereskedelmi egységek figyelmét is felkelti. Ha a gazdák úgy ítélik meg, hogy ilyen árak mellett nem érdemes a termeléssel foglalkozni, elképzelhető, hogy jövőre már nem lesz jó magyar dinnye a kínálatban – jegyezte meg. Rámutatott arra, hogy az ár és a minőség mindig kéz a kézben járnak: az első osztályú dinnye egy hektárra jutó termelési költsége eléri a kétmillió forintot, ezért 99 forintért jó minőséget biztosan nem kaphat a fogyasztó.

Az alacsony árak a következő évek termelését is befolyásolják

– Egy áruházlánc csak akkor hirdethet ilyen akciót, ha nagyon olcsón harmadosztályú dinnyéhez jutott a piacról – emelte ki. A politikus szerint ugyanis a termelők az igazán kiváló minőségű árut a nagybani piacra viszik, vagy maguk adják el, a harmadosztályú, silány gyümölcsöt pedig harmadáron eladják a Tescónak, ahol a minőség nem számít, csakis az ár. Pócs János a Magyar Időknek elmondta: a dinnyetermelők kényszerhelyzetben vannak, az áru visszatartásával nem bojkottálhatják a piacot, hiszen csak a veszteségeiket növelik, ha a megérett dinnyét nem adják el. Ugyanakkor készek arra, hogy az érdekeiket tiltakozó akciókon keresztül érvényesítsék. Nem példátlan ez, tavaly például egy kamionnyi dinnyét borítottak le a Tesco budaörsi áruházának parkolójában, mivel az áruházlánc a szezon közepén jelentős akcióval törte le az árakat.

Az áruházlánc mostani akciójától elhatárolódtak a versenytársak. Győrffy Balázs, az agrárkamara elnöke pedig a köztestület támogatásáról biztosította a dinnyetermelőket. Jelezte: a mostani kampány is az együttműködést szolgálja, és arra buzdította a piaci szereplőket, hogy a rövid távú haszon helyett a hosszú távú érdekeket tartsák szem előtt.

A fogyasztásösztönző kampányban részt vevő boltok akciós kiadványai alapján elkészült körképből kiderül: a CBA Príma boltjaiban 129, a Lidlben 149, az Auchanban pedig 139 forintért kapni ezen a héten magyar görögdinnyét. A Spar katalógusában nem szerepelt a termék, és bár a Metro és az Aldi aktuális akciói között sem találtunk görögdinnyét, az előző heti kiadvány szerint előbbiben bruttó 159, míg az Aldiban 149 forintért kínálták néhány napja a gyümölcsöt.

A terméssel egyébként nincs baj, az időjárásnak köszönhetően a minőség és a mennyiség is kiváló, az ötezer hektárról mintegy 200 ezer tonnát takaríthatnak be a gazdálkodók. Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár szerint az elmúlt években folyamatosan modernizálták a termelést a gazdák, ami a görög mellett a sárgadinnyére is igaz. Utóbbit 600 hektáron termelték, 18 ezer tonna juthat 2017-ben piacra. Daróczi László, az Agrármarketing Centrum vezérigazgatója elmondta: idén az áruházak mellett a Bátor Táborokban és az Erzsébet-táborokban is kóstoltatással népszerűsítik majd a gyümölcsöt.

(Magyar Idők, 2017. július 7.)

 

A hideg az egekbe tornázta a zöldségárakat

Két-háromszorosára ugrottak az árak a piacokon. Meg a boltban. Máshol is hideg van: a padlizsán és a cukkini árcédulája mehet az ékszerboltba.

Elképesztő ütemben drágulnak a zöldségek: a dél-európai importból származó termékek lassan a megfizethetetlen kategóriába kerülnek. A drasztikus áremelkedésért a szokatlanul hideg tél a felelős, írja a Magyar Idők.

Drasztikus árakkal találkozhatnak a zöldségesnél a vásárlók, az importból származó termékek ugyanis alaposan megdrágultak az utóbbi hetekben. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) piaci árinformációs statisztikája szerint az Olaszországból és Spanyolországból származó paradicsom ára csaknem a kétszeresére emelkedett az elmúlt évhez viszonyítva.

Egy kiló fürtös paradicsom február elején 770 forintba került a budapesti nagybani piacon, míg egy évvel korábban csupán 374 forintért kínálták a kereskedők. A koktélparadicsom is sokat drágult: a tavalyi 775 forint után idén 1.600 forint körül alakulnak az árak. A Spanyolországból származó kaliforniai paprikáért is többet kell fizetni, a nagybani árak 600 forintról 1.000 forint közelébe emelkedtek egy év alatt.

Arányaiban a legnagyobb áremelkedést a cukkini esetében mutatott a statisztika: az elmúlt évhez képest több mint a háromszorosára drágult a termék, 515 forintról 1.600 forint fölé emelkedtek az árak. A padlizsán esetében is hasonló a helyzet, míg egy éve 535 forintot kértek a zöldségféléért, ma nem kevesebb, mint 1.545 forintért kínálják a nagybanin. A jégsaláta darabja 200-ról 580 forintra nőtt, ahogy a kelkáposzta, a karfiol és a brokkoli is sokkolóan drágább lett.

A hihetetlen áremelkedés a szokatlanul hideg január számlájára írható, a fagyos időjárás az olasz, a spanyol és a marokkói termelők dolgát is megnehezítette. A mediterrán országok gazdáit felkészületlenül érte a rideg tél, a növényeik jó része megfagyott. Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, a Fruitveb elnöke a Magyar Időknek elmondta: a hideg időjárás a hazai paprikatermesztést is visszahúzta, a kisebb termésmennyiség miatt a hazai zöldség kilójáért 150 forinttal kapnak többet a gazdálkodók.

A Terméktanács szerint még egy-két hónapig a szokásosnál jóval borsosabb árakra kell felkészülniük a fogyasztóknak, az árak  március környékén csökkenhetnek, addig viszont további 30-40 százalékos áremelkedésre lehet számítani egyes zöldségfélék esetében.

Készlethiányra viszont nem kell számítani, az áremelkedés ugyanis minden bizonnyal visszafogja a keresletet, a drága zöldségből mindig is kevesebb fogy, így a kisebb mennyiség is fedezni tudja a vásárlók igényeit.

(Magyar Idők, 2017. február 8.)

 

2016: keresni kellett az inflációt

Év vége felé indultak meg az árak felfelé, persze, csak óvatosan.

2016 decemberében 1,8%-kal, a 2016-os évben pedig átlagosan 0,4%-kal nőttek az árak. Decemberben a legnagyobb mértékben a fogyasztási főcsoportok közül a járműüzemanyagokat is tartalmazó egyéb cikkek és a szeszes italok, dohányáruk drágultak.

Egy év alatt, 2015. decemberhez viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 1,8%-kal nőttek. Az élelmiszerek ára 1,3%-kal emelkedett, ezen belül a cukor ára 16, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 3,6, a sajt és a péksütemények ára 2,7, a tej ára 2,6%-kal nőtt, a sertéshúsé 8,5, a baromfihúsé 3,6%-kal csökkent. Átlag felett, 3,5%-kal drágultak az egyéb cikkek (gyógyszerek, járműüzemanyagok, lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint kulturális cikkek), ezen belül a járműüzemanyagokért 7%-kal kellett többet fizetni. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 2,5, a szolgáltatások 1,9, a ruházkodási cikkek 0,5%-kal drágultak. A háztartási energia ára nem változott. A tartós fogyasztási cikkekért 0,5%-kal kevesebbet kellett fizetni.

Egy hónap alatt, 2016. novemberhez viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,4%-kal nőttek. Az élelmiszerekért 0,1%-kal többet kellett fizetni, ezen belül a tojásért 5, az idényáras élelmiszerekért 1,5, a tejért 1,2, a sajtért 0,8%-kal. A sertéshús ára 1,3, a baromfihúsé 1,4, az étolajé 0,8%-kal csökkent. A legnagyobb mértékben az egyéb cikkek drágultak (1,7%-kal), ezen belül a járműüzemanyagok 4%-kal. A szeszes italok, dohányáruk ára 0,2, a szolgáltatásoké 0,1%-kal nőtt. A háztartási energia és a tartós fogyasztási cikkek ára átlagosan nem változott. A ruházkodási cikkekért 0,2%-kal kevesebbet kellett fizetni. 

2016. évben az előző évhez képest a fogyasztói árak átlagosan 0,4%-kal nőttek, ezen belül az élelmiszerek ára 0,7%-kal. A legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk drágultak (2,3%-kal). A szolgáltatások ára átlagosan 1,5, a tartós fogyasztási cikkeké 0,5, a ruházkodási cikkeké 0,4%-kal emelkedett. Az egyéb cikkekért 2,2%-kal kevesebbet kellett fizetni, a háztartási energia ára 0,1%-kal mérséklődött.

A nyugdíjas fogyasztói árindex előző hónaphoz képest 0,3%-kal, az  előző év azonos hónapjához képest pedig 1,7%-kal nőtt, a  2016 éves  áremelkedés 0,6% volt.

(KSH, 2017. január 12.)

 

Dinnye: kedden kóstoltatás, csütörtökön áresés

Hamar leestek a dinnyeárak a nagyáruházakban. Nyár, dinnye, szeletem: a kormány helyett az Agrárkamara ostorozza a dinnyepiacot. A 88 forintos bolti dinnyeár régen kevés volt a dinnyetermelőknek a szezon első szakaszában.

A július 19-én tartott sajtóeseményen arról érkezett a híradás, hogy példás együttműködéssel a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kezdeményezése mellé állt hat kiskereskedelmi lánc, támogatva a hazai, kiváló minőségű görög- és sárgadinnye eljuttatását a fogyasztókhoz, ezzel is piacot teremtve a magyar termelőknek. Az Aldi, Auchan, CBA, Lidl, Metro és Spar üzletekben a szezonban több alkalommal fognak magyar dinnyét kóstoltatni. Ez történt kedden.

A nagyáruházak honlapjait, akciós újságait böngészve ugyanakkor rövid időn belül kiderült, hogy a kereskedők igyekeznek biztosra menni. Jó a termés, van dinnye bőven, ilyenkor természetes is az alacsonyabb ár. A mezőgazdasági termékek piaca így működik: ha sok, akkor olcsó, ha kevés, akkor drága.

Az áruházak többsége a csütörtököt választotta akciós indítási napnak, persze más napokon is rajtoltatnak árengedményeket, de a hétvégi nagybevásárlás előtt ez a legcélszerűbb időpont. Nos, az akciós újságokat csütörtökön bogarászva rögvest kiderül, hogy többen alaposan belehúznak a dinnyeakciózásba. Nem csekély mértékű engedményeket kínálnak (30-40%-ost is), lenyomva ezzel a dinnyeárakat a 100 forintos lélektani határ alá. A legolcsóbbak ráadásul 88-89 forintért kínálják a csíkos héjú görögdinnyét, ami napfényes, jó időben, a szezon első szakaszában kiváló ár, legalábbis a vásárlóknak.

A 88 forintos fogyasztói ár 70 forintnál néhány fillérrel kisebb áfa nélküli árat jelent, ezen kell osztozniuk a dinnyetermelőnek és a kereskedőknek. A korábbi években a dinnyeszezon első szakaszában ez az árszint bizony éles viták forrása volt, mivel a kelleténél alacsonyabb termelői árakat jelentett a dinnyetermelők számára már induláskor. Kérdés, hogy ebben az esztendőben ez elégséges-e.

Az áruházak honlapjain a következő dinnyeárakat találtuk július 21-én:

áruház dinnye fogyasztói ára engedmény mértéke
Lidl 88 129 helyett
Penny 88 149 helyett
Aldi 89 nem jelöli
Spar 89 nem jelöli
Tesco 99 nem jelöli
Metro 95 nem jelöli
ár: csíkos dinnye kilója, természetesen forintban

Az Auchan csak az egyébként is drágább magszegény dinnyéjét hirdeti 159 forintért akciós újságjában. A magyar láncok honlapjain nincs nyoma dinnyeakciózásnak.

A kisebb boltokban drágább a dinnye, amit jelez az is, hogy az Agroinform híre szerint a Budapesti Nagybani Piacon a kínálati árak 120-150 forint közötti áfával együtt számolt ársávot adnak meg. Ennél persze bizonyára olcsóbb is lehet a dinnye.

(blokkk.com, 2016. július 21.)

 

A krumpli felnyomta az inflációt 2015-ben

2015 decemberben már közzel 1%-kal nőttek az árak. A burgonya ára közel 50%-kal nőtt.  2015-öt megúsztuk egy tized csökkenéssel. Olcsó volt a benzin.

2015 decemberében a fogyasztói árak átlagosan 0,9%-kal magasabbak voltak, mint egy évvel korábban. Ebben a hónapban a legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk drágultak, miközben az üzemanyagok ára jelentősen csökkent.

Összességében 2015-ben a fogyasztói árak átlagosan 0,1%-kal mérséklődtek az előző évhez képest.
2015. decemberében,12 hónap alatt (2014. decemberhez viszonyítva) a fogyasztói árak átlagosan 0,9%-kal nőttek. Az élelmiszerek ára 2,2%-kal emelkedett, ezen belül az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 23, de ezen belül a burgonyáé közel 50%-kal, az étolajé 12,7, a cukoré 9,2%-kal nőtt, míg a tejé 9,5, a sajté 6,9%-kal csökkent. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 3,8, a tartós fogyasztási cikkek 1,7, a szolgáltatások 1,5%-kal drágultak. Az egyéb cikkekért (gyógyszerek, járműüzemanyagok, illetve lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint kulturális cikkek) 2,8, ezen belül a járműüzemanyagokért 8,9%-kal kellett kevesebbet fizetni. A háztartási energia ára átlagosan 0,2%-kal csökkent, ezen belül a palackos gázé 13,0%-kal. A ruházkodási cikkek ára 0,1%-kal mérséklődött.

Egy hónap alatt, 2015. novemberhez viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,3%-kal csökkentek. Az élelmiszerek ára 0,5, ezen belül az idényáras élelmiszereké 1,9, a sertéshúsé 0,9, a kenyéré 0,8%-kal mérséklődött. Nőtt többek között az étolaj (1,6%) és a tojás (0,6%) ára. A háztartási energia és a szolgáltatások ára átlagosan nem változott. Az egyéb cikkek ára átlagosan 0,8%-kal csökkent, ezen belül a jármű üzemanyagoké 1,9%-kal. A tartós fogyasztási cikkek ára 0,3, a szeszes italok, dohányáruké 0,2, a ruházkodási cikkeké 0,1%-kal mérséklődött.

2015. év egészében az előző évhez képest a fogyasztói árak átlagosan 0,1%-kal mérséklődtek. Az élelmiszerek ára átlagosan 0,9%-kal nőtt. A legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk drágultak (3,1%-kal). A szolgáltatások ára átlagosan 1,9, a tartós fogyasztási cikkeké 0,8%-kal emelkedett. A ruházkodási cikkek ára átlagosan nem változott. A legnagyobb mértékben az egyéb cikkek ára csökkent (4,6%), a háztartási energia ára 2,9%-kal mérséklődött.

(KSH, 2016. január 14.)

 

Dinnyéskedés: szolid lökdösődés volt csak

A legolcsóbb és a legdrágább dinnye között 84 forint volt a különbség, így indult a magyar dinnyeszezon 2015-ben. Kóstoltunk is.

A vásárlók a görögdinnyében a kóstoltatást imádják a legjobban, mellette pedig az ár izgatja őket leginkább, ezért a blokkk.com azt vizslatta az áruházakban, mennyiért is adták a szezon legelején a görögdinnyét.

Két dinnyés hétvégét is górcső alá vett a blokkk.com, így július 3-án és 4-én, pénteken és szombaton, majd egy hét múlva, 10-én és 11-én is körülnézett néhány budapesti áruházban. Természetesen csak pénteken és szombaton, vasárnap már nem, pedig milyen jó lett volna, de hát ekkor az üzletek többsége zárva van, a kivételezett nyitva tartók meg esetleg drágábbak, mint hétköznap. Az első júliusi hétvégén még kevés magyar dinnye volt az áruházak polcain, egy héttel később már sokkal több.

Finom volt, de lehetett volna édesebb is

Kóstoltunk is természetesen, de vigyázat, a meglékelt dinnyét ha nem viszi el a vásárló, másnak eladni már nem lehet, mert tilos. És lékelni is csak ott lehet, ahol a dinnye is, a vágóeszközök is tisztíthatók, így az útszéli árusoknál erre kevés az esély. Természetesen a kóstoltatásnak is megvannak a maga szabályai, nem véletlen, hogy a dinnyét kínáló lányok ilyenkor gumikesztyűt is húznak.

Ha már a budaörsi Auchanban lehetett kóstolni, megtettük ott. A kóstoltatás helyén folyamatos volt a nyüzsgés, szépen gyűltek a hulladékgyűjtőben a fogpiszkáló pálcikák, amelyekre rátűzték a dinnyefalatkákat, de nem mindenki szaladt utána a dinnyésládákhoz megkopogtatni és utána a mérleghez mérlegelni.

Benyomásaink nyilván nem egyeznek minden vásárló véleményével, feltehetően a termelőkével és az áruházéval sem, azt nem is tagadjuk, hogy finom volt, de hát lehetett volna édesebb is a megkóstolt dinnyedarabka.

Kezdjük a mustra végén - július 10-én és 11-én

Nos, a dinnyetermelők réme, a rettegett árverseny azért megindult, még ha csak csak visszafogottabbnak tűnő keretek között is. Igyekeztünk több boltot is megkeresni, de a piacvezetőket, a dinnyepiac korábbi lékelőit nem lett volna szakszerű kihagyni. Bizonyára kitalálható, hogy a legolcsóbbak az Auchan és a Tesco voltak, a többség pedig a 139-149 forintos árakat választotta.

Az Auchan és a Lidl azonnal akcióval indította a magyar dinnyeszezont, legalábbis a találomra felkeresett áruházakban. Az Auchan 54 forintot, a Lidl 30 forintot engedett az árból, de az némileg homályos, miképpen számolták ki mindezt. Igaz, a dinnye főszezonja előtt drágább az import dinnye, tehát elvileg van miből engedni, de az Auchannál 10 forint hibádzik az előző hétvégi árhoz képest (persze lehet, hogy hét közben emeltek egy picit).

A legolcsóbb és a legdrágább görögdinnye között 84 forint volt a különbség.

Végül a legeleje - július 3-án és 4-én

Nézzük akkor az első dinnyés hétvégét néhány boltban (ötöt választottunk ki, ami éppen útba esett), hiszen a magyar görögdinnye szezonját csak későbbre ígérték, de nem árt előtte is tájékozódni, hiszen dinnye azért akad korábban is.

A legolcsóbb a budaörsi Tesco volt, 99 forintért mérte kilóját, természetesen csak azért ilyen olcsón, hogy ezen a hétvégén kiszórja gyorsan az importot és helyet csináljon a hazainak (legalábbis régen ezzel magyarázták a 99 forintos szezonnyitó árat, de tegyük hozzá, ez most csak néhány napos akció volt). A kihelyezett ládák feliratán is látszik egyébként, hogy ez igazi görög görögdinnye ( ha már az árcédulán nincs ott a származási hely). A második legjobb árat a Mammaut Spar boltjában lehetett találni a megkeresett áruházak közül, de hát itt már 50 forinttal drágább volt a dinnye, mint a Tescoban. Görög görögdinnyét kínált a budaörsi Auchan is, de 159 forintért. A CBA úgy látszik vigyázott a formájára, hiszen ugyanannyiért adta, mint az Auchan. A Fény utcai piacon kérték a legtöbbet, 198 forintot a görögdinnyéért.

Kormányhírverés: ismételve a tavalyi

A Földművelésügyi Minisztérium június végén, egy héttel a remélt rajt előtt harangozta be a görögdinnye július elején indult szezonját. Sok újat nem lehetett hallani a korábbi évekhez képest, de ez senkit sem zavar, ha a dinnye édes és olcsó, no meg hazai, legalábbis a vásárlókat biztosan nem. A dinnyetermelők, a Magyar Zöldség-gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) fürgébb volt a, ők már egy kicsit korábban nekiláttak a magyar dinnye népszerűsítésének. A FruitVeB azzal számolt, hogy július elején legalább 120 forintnak kell lennie a görögdinnye kilójának, ami majd a szezon végére lemegy 70-80 forintra. Hát igen, öt forintot már elbuktak.

Kérdés persze az is, hogy mennyi dinnye lesz külföldön, hiszen az agráriumban ez döntő az árfaragásban, vajon jön-e nagyobb mennyiség a határokon túlról, lesz-e a piacokon esetleg a magyar mellett görög görögdinnye is és mit szól mindehhez a vásárló. No, meg az időjárás, mert a dinnyetermés igencsak függ tőle.

(blokkk.com, 2015. július 13.)

 

Megette a piac az inflációt 2014-ben

2014-ben csökkent az átlagtermék és szolgáltatás ára, ami már nem infláció, hanem defláció.

A Központi Statisztikai Hivatal árjelentése azt mutatja, hogy 2014. decemberében és az év egészében is csökkentek a fogyasztói árak az átlagot tekintve. Az egyes árucsoportokat nézve az élelmiszerek, ruházati cikkek, különféle iparcikkek átlagára egyaránt mérséklődött az előző év azonos időszakához képest, a jövedéki termékek kivételével, ahol az adóemelések drágulást okoztak. Döntő volt ebben, hogy az élelmiszerek piacán az orosz embargo okozta túlkínálat lefelé nyomta az árakat, a nemzetközi környezet sem diktált áremelkedést, a visszafogott európai gazdaság is összességében fékezte a vásárlási kedvet, az üzemanyag áresés viszont jót tett a pénztárcáknak. Feltehetően az árviszonyok kedvező alakulásának hátterében az is meghúzódik, hogy nem volt olyan erős a kereslet a vásárlók részéről, hogy lehetett volna árat emelni, viszi - nem viszi, nem kap mást alapon. Ebből is úgy tűnik, hogy a fogyasztás legfőbb hajtóereje az online pénztárgép és az üzemanyag áresés volt.

Az állam költségvetés számolt inflációval, úgyhogy jó kérdés, vajon a defláció milyen hatással volt a költségvetés bevételeire (ahol az áfa-bevételek jócskán nőttek a már említett online kassza hatása miatt).

Nézzük akkor a KSH jelentését. A kedves vásárló, ha esetleg mást tapasztalt az áruházakban, az azért van, mert verseny van a piacon és vannak drágább és olcsóbb áruházak is.

Decemberben a fogyasztói árak átlagosan 0,9%-kal voltak alacsonyabbak, mint egy évvel korábban. Ezen időszak alatt a háztartási energia, az egyéb cikkek, üzemanyagok, az élelmiszerek, a ruházkodási cikkek, valamint a tartós fogyasztási cikkek ára csökkent, a szolgáltatások és a szeszes italok, dohányáruk drágultak.

Összességében, 2014-ben a fogyasztói árak átlagosan 0,2%-kal csökkentek az előző évhez viszonyítva.

Egy hónap alatt – 2014. novemberhez viszonyítva – a fogyasztói árak átlagosan 0,7%-kal csökkentek. Az élelmiszerekért átlagosan 0,7%-kal kellett kevesebbet fizetni, ezen belül csökkent a cukor (4,9%), az idényáras élelmiszerek, azaz a burgonya, friss zöldség, gyümölcs (3,1%) és a sajt (1,1%) ára. Nőtt a tojás (2,9%), valamint az étolaj (1,8%) ára. A ruházkodási cikkek átlagosan 0,4%-kal drágultak egy hónap alatt. A szolgáltatások ára nem változott. Az átlagnál nagyobb mértékben, 2,4%-kal csökkent az egyéb cikkek (lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos cikkek, gyógyszerek, járműüzemanyagok, valamint kulturális cikkek) ára, ezen belül a járműüzemanyagokért 5,9%-kal kellett kevesebbet fizetni. A szeszes italok, dohányáruk ára 0,3%-kal csökkent. A tartós fogyasztási cikkekért és a háztartási energiáért 0,1%-kal kellett kevesebbet fizetni.

Tizenkét hónap alatt, 2013. decemberhez viszonyítva, az élelmiszerek ára 0,6%-kal csökkent. Ezen belül csökkent a cukor (19,6%), az étolaj (5,2%), az idényáras élelmiszerek (4,5%), valamint a liszt (3,9%) ára. Drágult többek között a tojás (3,9%), a csokoládé, kakaó (1,7%) és a tej (1,2%). A szolgáltatások átlagosan 1,5, a szeszes italok, dohányáruk 1,2%-kal drágultak. A szolgáltatásokon belül a kulturális, oktatási és szabadidős szolgáltatások ára 2,3%-kal nőtt, a helyi tömegközlekedésé 6,8%-kal csökkent. Az egyéb cikkekért 4,1%-kal kellett kevesebbet fizetni, ezen belül a járműüzemanyagok ára 10,4%-kal csökkent. A ruházkodási cikkek ára átlagosan 0,2, a tartós fogyasztási cikkeké 0,1%-kal mérséklődött. A háztartási energia ára csökkent a legnagyobb mértékben, ami 5,4%. Ezen belül a vezetékes gázért 6,5, az elektromos energiáért 5,7, a távfűtésért 5,3%-kal kellett kevesebbet fizetni 2013. decemberhez
viszonyítva.

2014-ben a fogyasztói árak átlagosan 0,2%-kal csökkentek az előző évhez viszonyítva. A legnagyobb mértékben a háztartási energia ára csökkent, 11,7%-kal. Árcsökkenés következett be a ruházkodási cikkek (0,7%), a tartós fogyasztási cikkek (0,5%), az egyéb cikkek (0,5%), valamint az élelmiszerek (0,4%) esetében. A szeszes italok, dohányárukért átlagosan 6,2, a szolgáltatásokért 1,8%-kal kellett többet fizetni, mint egy évvel korábban.

Az EU 28 tagországában 2014. novemberben a fogyasztói árak (a harmonizált előzetes adatok szerint) átlagosan 0,4%-kal voltak magasabbak, mint 2013. novemberben. Bulgáriában és Görögországban csökkentek leginkább az árak (1,9 és 1,2%-kal), míg a legnagyobb drágulás Romániában, valamint Ausztriában (1,5-1,5%) következett be novemberben.

(KSH, 2015. január 14.)

 

2013. évi infláció itthon: lehúzva

2013-ban 1,7%, az év utolsó hónapjában 0,4% volt az infláció Magyarországon.

Decemberben a fogyasztói árak 0,4 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. A háztartási energia, valamint a tartós fogyasztási cikkek és a ruházkodási cikkek ára csökkent, mialatt a szeszes italok, dohányáruk és a szolgáltatások átlag felett drágultak – jelentette a KSH. Vagyis a novemberi 0,9 százalék után tovább esett az infláció, ami részben az újabb rezsicsökkentéssel függ össze. Ez azt is jelenti, hogy az 1974 óta vezetett statisztika szerint nem volt még soha olyan hónap, hogy ilyen alacsony (0,4 százalék) legyen a fogyasztói árak emelkedési üteme. 1974 elején mértek egyszer 0,6 százalékos inflációt. Összességében, 2013-ban a fogyasztói árak átlagosan 1,7 százalékkal emelkedtek az előző évhez viszonyítva.

2013-ban a fogyasztói árak átlagosan 1,7 százalékkal emelkedtek az előző évhez viszonyítva. A legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk drágultak, 10,9 százalékkal. Átlag felett növekedtek továbbá a szolgáltatások (3,6 százalék) és az élelmiszerek (2,8 százalék) árai. Az átlagnál kisebb mértékű áremelkedés következett be az egyéb cikkek (0,5 százalék) körében. A ruházkodási cikkekért átlagosan 0,4, a tartós fogyasztási cikkekért 1,9, a háztartási energiáért 8,5 százalékkal kellett kevesebb fizetni, mint egy évvel korábban. Az alacsony inflációt elsősorban a rezsicsökkentések okozták, vagyis a központi árszabályozás nyomta le az árakat. Ugyanakkor ellentétes hatást is kifejtettek egyes kormányzati intézkedések. A trafikrendszer nyomán átalakuló dohánypiacon meredek áremelkedést tapasztalhattunk.

A 2 százalék alatti infláció az év egészére egyben azt is jelenti, hogy a Magyar Nemzeti Bank nem érte el a 3 százalékos inflációs célját a sorozatos kamatvágások mellett sem. Ezt ugyanakkor a kormányzati intézkedések okozták, csak most éppen ellentétes irányban. Ezt támasztja alá, hogy a maginfláció, ami jobban tükrözi a piaci folyamatokat, az MNB célja körül alakult. Korábban általában éppen magasabban alakult az infláció, mint az MNB célja, az adóemelések miatt. Az év egészében 3,3 százalékos maginflációt mért a KSH – ami jobban tükrözi a piaci folyamatokat, mint a főindex –, decemberben pedig 3,5 százalékkal nőtt a szezonálisan kiigazított inflációt ütem.

Az elemzők várakozása szerint még nincs itt az infláció alja, a bázishatás miatt januárban 0,2 százalékra süllyedhet a fogyasztói árindex, ami függ azonban a forint árfolyam alakulásától és az üzemanyag áraktól is. 2013. év folyamán jelentős dezinfláció zajlott le hazánkban, mivel 2012 decemberében az éves fogyasztói árindex még 5 százalékon állt. Az áremelkedés mérséklődését elsősorban a rezsicsökkentés, vagyis a hatósági árak mérséklődése vezette. Ez több mint 2 százalékpontot magyaráz a 4,6 százalékpontos éves mérséklődésből.

Egy év alatt, 2012. decemberhez viszonyítva, az élelmiszerárak az átlagosnál kisebb mértékben, 0,1 százalékkal emelkedtek. Ezen belül nőtt a sajt (8,5 százalék), a tej (6,3 százalék) és a száraztészta (3,0 százalék) ára - közölte a KSH. Árcsökkenés következett be többek között a liszt (18,8 százalék), a tojás (14,2 százalék), az étolaj (13,2 százalék) valamint a cukor (11,3 százalék) esetében. Az átlagosnál nagyobb mértékben, 12,0 százalékkal emelkedett a szeszes italok, dohányáruk ára. A szolgáltatások esetében szintén átlag feletti volt az árnövekedés (3,7 százalék), ezen belül azonban a víz-, a csatorna- és a szemétszállítás díja átlagosan mintegy 11 százalékkal csökkent, mialatt a helyi tömegközlekedés 4,9 százalékkal került többe. Az egyéb cikkek is átlag felett drágultak (0,9 százalék), ezen belül a járműüzemanyagok ára 0,7 százalékkal nőtt. A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 1,6, a ruházkodási cikkekért 1,1 százalékkal kellett kevesebbet fizetni. A háztartási energia ára csökkent a legnagyobb mértékben (17,7 százalék). Ezen belül az elektromos energiáért 20,1, a vezetékes gázért 20,0, a távfűtésért 18,7 százalékkal kellett kevesebbet fizetni 2012. decemberhez viszonyítva.

Egy hónap alatt – 2013. novemberhez viszonyítva – a fogyasztói árak átlagosan 0,5 százalékkal csökkentek. Ezen belül az élelmiszerek ára szintén csökkent, 0,3 százalékkal. Árcsökkenés volt megfigyelhető a csokoládé, kakaó (4,0 százalék), a liszt (3,4 százalék), a cukor (1,8 százalék) és a sertéshús (1,3 százalék) esetében. Nőtt azonban a tojás (1,0 százalék) és a párizsi, kolbász (0,4 százalék) ára. A legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk drágultak 1,2 százalékkal. Szintén áremelkedés (1,0 százalék) következett be az egyéb cikkek körében (ide tartoznak: a lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos cikkek, gyógyszerek, járműüzemanyagok, valamint kulturális cikkek), ezen belül a járműüzemanyagokért 2,5 százalékkal kellett többet fizetni. A szolgáltatások kismértékben drágultak (0,1 százalék). A ruházkodási cikkek ára nem változott. A tartós fogyasztási cikkek körében kisebb árcsökkenés volt megfigyelhető (0,1 százalék). Az átlagnál nagyobb mértékben, 8,1 százalékkal csökkent a háztartási energia ára, ezen belül az elektromos energia és a vezetékes gáz esetében az összességében mintegy 11 százalékos árcsökkentés teljes egészében megjelent az árindexben.

(Világgazdaság, 2014. január 15.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.