mérlegen

A Tesco a Lidl-t majmolja

Már a Tesconál is van kétórás munkaidő. Hétvégén. Hiába, drága a vasárnapi pótlék is. 

Lujza és Jenő beszélget. - Jenő, hol kódorogtál? Azt mondtad két órával ezelőtt, hogy leugrasz a a Lidl-be! - Hát csak hoztam zsemlét, hol is van, itt a nyugta. - Jenő! Ez nem nyugta, hanem bérszámfejtés! Te titokban pénzt keresel?

A Lidl robbantott először a boltos világban a kétórás részmunkaidő bevezetésével. A részmunkaidő egyébként roppant hasznos, hiszen különösen a kereskedelemben jellemző a forgalom, ezen keresztül egyes munkafolyamatok napon belüli hullámzása. A boltokban a 145 ezer eladó, árufeltöltő, pénztáros közel negyede, 34 ezer fő részmunkaidős. Ez ésszerű is, hiszen amikor sok a vásárló, akkor több eladókézre, amikor kevés, akkor kevesebbre van szükség. Már az sem dívik a boltban, hogy a pénztáros csak a pénztárban ül, hanem ha nincs annyi vásárló, akkor megy árut feltölteni, vagy éppen takarítani, még a szupermarketben is.

A legtarkább részmunkaidős palettát a Lild kínálja, ahol 2-3 órás műszak már huzamosabb ideje van, hétvégére hirdetve a munkalehetőséget. De van 5,6,7 és természetesen 8 órás műszak is. Persze, a bér is ehhez igazodik, ugyanakkor nyilván sokan vannak, akiknek ragyogó alkalom a részmunkaidős munkavállalás. Ez még egy másik munkahely mellett is elmegy.

Hát igen, lépett a Tesco is. Balatoni boltjaiban kínál kétórás részmunkaidős foglalkoztatási lehetőséget. De van olyan munkakör, amit azzal hirdet, hogy másodállásban is végezhető, és akkor is, ha csak néhány szabad órája van egy héten. Nos, a néhány szabad óra egy héten az egy nagyon rugalmas foglalkoztatási lehetőség is lehet, a műszakbeosztást tekintve.

Egyébként máshol is van kétórás munkalehetőség, például online, csomagküldő áruház is keres raktári kisegítő munkára diákokat, reggel fél hat és fél nyolc között. De ilyen a takarítás is.

De mit is lehet csinálni két óra alatt

A bolti munkavégzésnek vannak olyan elemei, melyek rövidebb időszakra összpontosulnak. Ilyen lehet például a nyitás előtti árufeltöltés, takarítás, a zárás utáni rendcsinálás, vagy a nyitvatartási időszak bármely szakaszára ütemezett nagyobb árubeszállításnál az áruátvétel. De lehetnek rövidebb, kiemelkedően zsúfolt értékesítési időszakok is, például a késő délutáni, kora esti órákban.

Ilyen a boltos kereskedelem, ehhez alkalmazkodni pedig ésszerű munkaszervezési megoldás, különösen akkor, ha nincs elég munkáskéz a boltban sem. Az viszont már másik kérdés, hogy az eladó, ha sok pénzt akar keresni, nem a részmunkaidős állást keresi, hanem a teljes munkaidőst. Összességében csökkent a részmunkaidős foglalkoztatottak száma az elmúlt években néhány ezer fővel.

Jócskán megdrágult a vasárnapi munkavégzés is

Bizonyára egyre inkább halványodik a 2015 márciusa és 2016 áprilisa közötti vasárnapi boltzár emléke. A vasárnapi boltzárnak és az újranyitásnak volt egy ága, a vasárnapi pótlék mértékének kérdése, ami sok vitát kavart. A boltzár időszakában vegyes rend volt, a szabály szerint akkor is szabadon nyitva tartó benzinkutaknak, virágboltoknak, édességboltoknak például maradt a régi 50%-os vasárnapi pótlék, de a más boltosnak, akik legfeljebb öt vasárnap nyithattak ki, ott már 100%-ot kellett fizetni.

Az újranyitást követően egységesen 50% lett a boltokban a vasárnapi pótlék, ma is annyi. De hát ennek összege nagyot nőtt, hiszen a pótlékot az alapbér után kell kiszámolni, az pedig sokat emelkedett.

A bolti dolgozók, eladók, pénztárosok, árufeltöltők havi bruttó átlagkeresete 2016 áprilisában, a vasárnapi újranyitást követően 150 ezer forint felett mozgott (pontosan 156 ezer forint volt ebben a hónapban, de hát az átlagkeresetek hónapról-hónapra változnak). 2018 elejére a bolti dolgozós keresetek már 200 ezer forint felett jártak, tehát két esztendő távlatában jócskán megemelkedtek. Így ugyanilyen arányban nőtt a vasárnapi pótlék is. Ez azt jelenti, hogy a korábbi átlagos 4-5 ezer forintos vasárnapi pótlék ma már 6-7 ezer forint körül mozog. Ha így emelkednek tovább a boltos bérek, belátható időn belül meglesz a 100%-os pótlékmérték, a régihez képest. Egy biztos ma is, mégpedig az, hogy sokkal drágább a vasárnapi nyitvatartás.

Nincs összesített kimutatás egyébként arról, hogy vasárnap hány bolt tart nyitva. A bevásárlóközpontok 10 ezer üzlete igen, a nagyobb élelmiszeres és iparcikkes láncok (bútor, barkács, sportszer, műszaki) több ezer áruháza úgyszintén, de számos kisbolt is felhúzza a redőnyt vasárnap, az üzletek nagyobb része azonban zárva tart. Megfigyelhető azonban, hogy egyes boltok, áruházak már megkurtították a vasárnapi nyitvatartás hosszát és feltehetően a kisboltok közül is kevesebben nyitnak ki a hét utolsó napján: se elég pénz, se elég munkáskéz nincs hozzá.

(blokkk.com, 2018. május 13.)

 

Hiába a sok hosszú hétvége, lesz nyitvatartás

A boltok nyitvatartása alig változik. Az ezüst hétvégébe azért belelóg egy kis pihenőnap-munkanap csere-bere. De miért is lehet népszavazás a bulinegyed nyitvatartásáról. ₪₪₪

Két kérdés tartja izgalomban már év elején a családokat. Az egyik a rekordszámú hosszú hétvége, ahol bizony már előre kell tervezni, főleg annak, aki elutazna valahová és szállást is kellene foglalnia. Az elmúlt évek egyik legvaskosabb változása a családi költekezés világában, hogy egyre többen mennek el a hosszú hétvégéket kihasználva távolabbi tájakra, határon belülre és kívülre egyaránt. A Szép Kártya még rá is segít erre, meg persze a több fizetés.

A másik, de már kevesebbeket érintő, de azért az érintettek körében így, vagy úgy megrázó kérdés, hogy bezárják-e a bulinegyed szórakozóhelyeit éjszakára, a kiírt népszavazás nyomán.

Munkaszüneti napok: semmi változás, de azért nem árt az ismétlés

Két törvény, a munka törvénykönyve és a kereskedelemről szóló törvény foglalkozik a boltok nyitvatartásával.

A Munka Törvénykönyve a kereskedelemben munkaszüneti napokon tiltja az alkalmazottak foglalkoztatását, ezen keresztül a boltok nyitvatartását. Pontosan rögzíti is a munkaszüneti napokat, melyek a következők: január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25–26. Ez összesen 11 olyan nap, amikor kevés kivételtől eltekintve az alkalmazottaknak nem kell dolgozniuk (egyébként egy szakportál összeállításában a január 1. pihenőnapként lett feltüntetve, de az a munkajogban mást jelent, a lényeg viszont hasonló: a többségnek a heti pihenőnapokon sem kell dolgoznia).

És hogy ne legyen olyan egyszerű, a húsvét, valamint a pünkösd vasárnapok ugyan hivatalosan nem munkaszüneti napok, de ekkor a munkaszüneti napok beosztási szabályait kell alkalmazni (a jelzett összeállítás nem tért ki arra, hogy ez a két vasárnap munkaszüneti napként viselkedik). Így 2018-ban összesen 13 olyan munkaszüneti nappal kell számolni, amikor a boltok többsége változatlanul nem nyit ki.

A kereskedelemről szóló törvény is foglalkozik a nyitvatartással, annak egyik iránya a december 24, a karácsonyi ajándékosztás napja. Kimondja, hogy december 24-én - a vendéglátó üzletek, szálláshelyek, a virág-, az édességüzletek és az üzemanyagtöltő állomások, továbbá a közforgalmú vasúti és buszpályaudvaron, repülőtéren, valamint az üzemanyagtöltő állomáson belül működő üzletek kivételével - az boltok 14 óráig tarthatnak nyitva. December 24 2018-ban hétfőre esik, ami egyébként is pihenőnap lenne (most kétszeresen lesz az, mivel egy nap választja el a hétvégét és a hétfőt követő munkaszüneti napokat), de a boltok változatlan rendben tarthatnak majd nyitva.

A kereskedelmi törvényben az előbbiekben meghatározott kivételek azért fontosak, mert a kialakult gyakorlatnak megfelelően ezek a munkaszüneti napi kivételek is, de hozzájönnek még azok a nonstop kisboltok, amikor a tulajdonos vállalkozó, vagy segítő családtagja áll a pult mögött (tehát nem alkalmazott).

A 2018-as pihenőnapi csere-bere tekervények: belelóg az ezüst hétvégébe

A naptár jóvoltából 2018-ban március 15 (csütörtök), május 1 (kedd), október 23 (kedd), november 1 (csütörtök) esik olyan napokra, amikor a munkaszüneti napot - ilyen, vagy olyan irányból - egy munkanap választja el a hétvégétől, így jöhet a közbülső munkanap-pihenőnap csere-bere. Ehhez jön még a már említett december 24 is (ez egyébként ötnapos hosszú hétvége lesz így), valamint a 2019 január 1 (kedd) is, ami miatt december 31, az év utolsó napja is pihenőnap lesz, de ezt is viszont előtte, még 2018-ban le kell dolgozni.

Nos, a hosszú hétvégéken a munkaszüneti napokat leszámítva változatlan rendben fogadják a boltok a vásárlókat, tehát lesz alkalom a pénztárcák nyitogatására a boltokban. (A hétfői augusztus 20 is megnyújtja a hétvégét, de  ennek sincs semmi befolyása előtte a nyitvatartásra).

A munkanap-pihenőnap csere-beréket persze le kell dolgozni, szombati napokon (március 10-én, április 21, október 13, november 10, december 1 és 15). Ezeken a szombati napokon az egyébként korábban (13, vagy 14 órakor) záró élelmiszerboltok, élelmiszerpiacok tovább tarthatnak nyitva, egyes iparcikk boltok is igazodhatnak a megváltozott munkarendhez (erről minden boltos maga dönt, nyilván ismerve vásárlói szokásait).

A december 15-i szombati munkanap azonban ezüst hétvégére esik, így ekkor bizonyára kevesebben tudnak majd vásárolni a szokásosnál.

A hosszabb utazós hétvégéknek lehet némi hatásuk a boltos forgalomra, hiszen akik utazásra adják a fejüket, otthon már nem vásárolnak távollétük alatt, legfeljebb előtte többet, ha úgy utaznak, a pihenés helyén viszont betérhetnek vendéglőbe is, boltba is.

És a bulinegyed nyitvatartása

Tiltották már meg élelmiszeres bolt éjszakai nyitvatartását, mert az alkoholt vásárlók nagy zajt csaptak és az zavarta a lakók nyugalmát. De tiltották már meg alkoholféleségek éjszakai árusítását is a nonstop boltban, hasonló okok miatt. Hát igen, a bulinegyedben nehéz lenne elképzelni az üdítőt szürcsölgető szórakozni vágyókat, így nem ez a kérdés, hanem vendéglátóhelyek, boltok bezárása, a kiírt népszavazás nyomán.

Az önkormányzat egyébként - a népszavazástól függetlenül - a kereskedelmi törvény felhatalmazása alapján azt csinál, amit akar. A kereskedelmi törvény ugyanis kimondja, hogy a települések önkormányzat képviselőtestülete - a helyi sajátosságok figyelembevételével - rendeletben szabályozhatja az üzletek éjszakai (22 és 6 óra közötti) nyitvatartási rendjét. A kereskedelmi hatóság bejelentés alapján vagy hivatalból - a lakók egészséges életkörülményeinek és pihenéshez való jogának biztosítása érdekében - pedig a külön jogszabályban meghatározott veszélyes mértékű zaj esetén az üzlet éjszakai (22 óra és 6 óra közötti) nyitva tartását korlátozhatja. A korlátozás keretében a kereskedelmi hatóság a jogsértő állapot megszüntetéséig kötelező éjszakai zárva tartási időszakot rendelhet el.

Az már csak hab lehet a tortán, hogy az önkormányzat az éjszakai nyitvatartóktól felügyeleti díjat szedhet, de hát ha ez esetleg ugrik, akkor a vele járó meló is, hiszen azt a díjat a rendcsinálásra kell fordítani. De nyilván nem ez a fő probléma, ez már csak egy halovány gyógyír.

(blokkk.com, 2018. január 3.)

 

Lengyel vasárnapi boltzár: felesben

Lengyelországban felesben jöhet a vasárnapi zárva tartás, csak minden második hétvégére. A másikon viszont szombaton lenne a boltzár a szakszervezet követelése szerint.

Ez lehet a teljes boltzárat követelő szakszervezetek és az óvatos kormány kompromisszuma, írja a Napi.hu. Lengyelországban ugyanis hosszú hónapok óta vitáznak a Szolidaritás szakszervezet törvénytervezetéről, amely javasolja a kiskereskedelem teljes vasárnapi szüneteltetését. Az ügyben illetékes parlamenti bizottság elnöke, Janusz Sniadek azt nyilatkozta, hogy megszületett a kormány álláspontja, amely szerint csak minden második vasárnap lehetnének nyitva a boltok.

A kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) pártja hosszú ideje gondolkodik a javaslaton, annál is inkább, mert a Szolidaritás a párt legfontosabb támogatói közé tartozik, és az ügy mellé állt az egyház is. A politikai döntés meghozatalát követően az új szabály 2018. január 1-jétől léphet hatályba.

Egy 2017 márciusában végzett közvélemény-kutatás szerint ugyanakkor a lengyelek 59 százaléka ellene van a vasárnapi boltzárnak. A PiS tehát nehéz helyzetbe került: a vasárnapi boltzár ügyében kitalált kompromisszummal egyszerre ronthatja népszerűségét és gyengítheti viszonyát támogatójával, a teljes boltzárat akaró Szolidaritással.

Az utóbbi nem maradt adós a válasszal: a szakszervezet azt akarja, hogy a dolgozós vasárnapok előtti szombaton, azaz minden második szombaton zárva legyenek a boltok. Ők így képzelik a kompromisszumot, és azzal fenyegetőznek, hogy demonstrációkat szerveznek, ha a kormány nem teszi magáévá álláspontjukat.

(Napi.hu, 2017. szeptember 30.)

 

Rányomták a szlovák boltosokra

Ünnepnapokon zárva kell tartaniuk.

Minden ünnepnapon zárva tartanak az üzletek 2017 májusától Szlovákiában, az MTI tudósítása szerint. Jóváhagyta a pozsonyi törvényhozás március 28-án a munka törvénykönyvének azt a módosítását, amely az összes állami ünnepre és a munkaszüneti napokra is kiterjeszti az üzletek nyitva tartásának tilalmát. A beterjesztett módosítás 2017 májusától lép hatályba.

A boltok nyitva tartásának tilalma Szlovákiában eddig az év négy napjára vonatkozott, az újév napjára, amely egyidejűleg az 1993-ban önállósodott Szlovák Köztársaság megalakulásának a napja, húsvét vasárnapra, valamint karácsonyra, konkrétan december 24-re déli 12 órától és 25-re, az egész nap. Az új jogszabály ezeknek a napoknak a számát bővíti ki az összes államünnepre és az úgynevezett munkaszüneti napokra, amelyekből együttvéve 16 van évente.

A változás alapján például már 2018 húsvétjának pénteki, vasárnapi és hétfői napján, de már a 2017-es karácsony második napján is zárva tartanak a boltok Szlovákiában. Az üzletek kötelező zárva tartása alól néhány kiskereskedelmi egység kivételt kapott, ilyenek például a benzinkutak, a gyógyszertárak vagy a szuvenír boltok. Ezen felül a tilalom bizonyos ünnepnapokon - május nyolcadikán, szeptember elsején az alkotmány napján, valamint a november elsejei halottak napján - nem vonatkozik majd a virág- és kegyeleti tárgyak árusaira.
(MTI, 2017. március 28.)

 

A cseh boltosok ünnepnapon sem akarnak bezárni

Pedig mindössze nyolc napon kell lehúzniuk a redőnyt, de többen kekeckednek. A tilalom persze csak a nagyáruházakra vonatkozik.

A nemrég meghozott új törvény szerint a nagyobb üzleteknek az év nyolc közösségi ünnepnapján zárva kell tartaniuk a Cseh Köztársaságban. A legnagyobb cseh internetes áruházra, az Alza.cz-re egy millió koronás büntetés vár, mert egy közösségi ünnepnapon a tilalom ellenére árusított (1 korona = 11,44 Ft), tudósít a friss fejleményekről a Figyelő.

Az új törvény szerint, amely éles vitákhoz vezetett a Parlamentben és évekig tartott, mire átverték, a nagyobb üzleteknek az év nyolc közösségi ünnepén zárva kell tartaniuk, többek között október 28-án, karácsonykor, húsvét hétfőn és május 8-án.

Az egyik ünnepnapon, a Csehszlovák Függetlenség Napján, október 28-án vizsgálatot folytattak a felügyelők, akik a nemrég hatályba lépett tilalom betartását ellenőrizték. Az ellenőrzések során azt tapasztalták, hogy 12 áruház megsértette a törvényt, mások pedig kísérletet tettek arra, hogy kibújjanak az előírásai alól. A cseh vásárlók a rendszerváltásuk óta első alkalommal szembesültek azzal, hogy vásárlási szándékukat a 200 négyzetméternél nagyobb boltokban az új eladási tilalom akadályozza.

Október 28-án a felügyelők több mint 400 ellenőrzés végeztek az országban. Bírságot róttak ki 12 üzletben és számos használtcikk-kereskedésben, amelyeknek méretüktől függetlenül zárva kellett volna tartaniuk. A legtöbb nagy áruház engedelmeskedett a tilalomnak, néhány azonban megpróbálta azt kicselezni, mivel nem akarták elveszíteni vevőiket az év egyik legjobb forgalmú napjain, amikor az embereknek rengeteg idejük van nézelődni és vásárolgatni.

Néhány üzlet, így az újonnan létesült Hamleys játékáruház marketingrendezvényt tartott, árusítás nélkül. Ez rendben lévőnek tűnt, mások azonban túllépték a határt. Egy könyváruház árkedvezményt adott azoknak, akik az ünnepnapon lefoglaltak néhány kötetet és hétköznap jöttek el értük.

Az Alza - az ország legnagyobb elektronikai cikkeket árusító internetes áruháza megnyitotta boltjait, ahol a megrendelt termékek átvehetőek voltak és új megrendeléseket is fel lehetett adni. A vevőként fellépő felügyelők feladtak egy rendelést, kifizették az áru árát és néhány percen belül, amint megkapták az adott terméket, ki is róttak az internetes áruházra egy egy millió koronást büntetést.

A megbüntetett áruházak egyelőre még keresik a védekezés lehetőségét, a Cseh Kereskedelmi Kamara és a Kereskedelmi és Turisztikai Szövetség azonban már arra készül, hogy a nagy üzletek hátrányos megkülönböztetésére hivatkozva alkotmányos panaszt tegyenek a törvény ellen.

(Figyelő, 2016. november 1.)

 

Most a lengyelek akarnak vasárnapi boltbezárást

De lehet, hogy csak lassan vezetik be, nehogy nagy legyen az elbocsátás a boltokban.

A lengyel Szolidaritás szakszervezet törvényjavaslatot nyújt be az üzletek vasárnapi nyitva tartásának korlátozására, miután összegyűjtötték az ehhez szükséges aláírásokat. A tervezetet szeptember elején adják át a lengyel házelnöknek. A szakszervezet a szabad vasárnap híve, a vasárnapi kereskedés korlátozásának.

A szakszervezet három hónap alatt 350 ezer aláírást gyűjtött össze a törvényjavaslat támogatására, de a törvény jóváhagyásáig folytatják a gyűjtést. A lengyel jog szerint a parlamenti előterjesztéshez a polgári törvénykezdeményezések esetében legalább 100 ezer aláírás szükséges. A tervezet alapján a vasárnapi nyitva tartás tilalma nem vonatkozna a benzinkutakra, a virágboltokra, a kis pékségekre és a kis élelmiszerboltokra, ahol maga a tulajdonos dolgozik, ami sok tekintetben hasonlít a magyar megoldásra, amit végül feloldott a kormány áprilisban.

Az év hét vasárnapján - többek között karácsony és húsvét előtt, valamint a kiárusítási szezonban - a boltok továbbra is nyitva lehetnének. A jelenleg érvényes, 2007-ben elfogadott törvény értelmében Lengyelországban 12 ünnepnapon tartanak zárva a boltok. A javaslatot egy májusi felmérés szerint a lengyel társadalom 43 százaléka ellenzi, 41 százalék támogatja, a többiek nem mondtak véleményt róla.

A kormányzó Jog és Igazságosság politikusai többször igenlően nyilatkoztak a kezdeményezésről, amelyet a katolikus egyház is támogat. Egyes lengyel szakértők szerint a tervezet a munkapiac civilizáltabbá tételét eredményezheti, a munkaidő-módosítással járó elbocsátásokat pedig úgy lehetne korlátozni, hogy a tilalmat csak fokozatosan, több év alatt vezetik be.

(Index, 2016. augusztus 31.)

 

Az angolok is nyújtanák a vasárnapi nyitva tartást

Követik a franciákat, mert akkor nő a forgalom és a foglalkoztatás is, legalábbis szerintük.

Nagy-Britannia kormánya szakmai konzultációt kezd a vasárnapi nyitva tartás meghosszabbításáról. A kormány tervei szerint az angol és a walesi önkormányzatok maguk szabhatnák meg, meddig lehet nyitva egy-egy üzlet, számol be a kezdeményezésről az Investor.hu.

A boltokat, bevásárlóközpontokat üzemeltető cégeket és a vásárlókat is megkérdezi a brit kormány arról, hogy szeretnék-e, ha a boltok vasárnap tovább tartanának nyitva. Angliában és Walesben a jelenleg hatályos törvények szerint a nagyobb üzletek csak hat órán keresztül fogadhatnak vásárlókat a hét utolsó napján, a kis méretű boltok akár egész nap nyitva tarthatnak.

A kormány egyik célja, hogy a helyi hatóságok nagyobb beleszólást kapjanak a gazdasági ügyekbe. A kabinet ezért azt tervezi, hogy a vasárnapi nyitva tartás szabályozásának jogát átadja a polgármestereknek. Ha engedélyeznék a nagyobb üzletek számára a hosszabb vasárnapi nyitva tartást, a kormány szakértőinek számításai szerint 1,4 milliárd fonttal, azaz körülbelül 620 milliárd forintnak megfelelő összeggel bővülne a kereskedelem.

(Investor.hu, 2015. augusztus 5.)

 

Máshol: a franciák éppen kinyitnak vasárnap

Most éppen a franciák nyújtják meg a vasárnapi nyitva tartást. Horvátok, szlovákok, osztrákok, törökök.

Magyar szempontból is érdekes vita zajlott a napokban Franciaországban a vasárnapi boltbezárásról. A francia gazdasági miniszter ugyanis felvetette és meg is szavaztatta, hogy jobban pörögne a gazdaság, ha az eddigi öt helyett 12 vasárnap nyitva lehetnének a boltok, Párizs nagy részén pedig minden vasárnap vásárolhatnának az emberek. Így március 14-re virradó éjjel fontos döntést hozott a francia nemzetgyűlés a vasárnapi boltbezárás ügyében. A többség hatalmas vita után ugyanis elfogadta a vasárnapi nyitva tartás bővítéséről szóló javaslatot, amely a gazdaság beindítására összeállított reformcsomag egyik legvitatottabb pontja.

A törvény lényege az, hogy a gazdaság fellendítése érdekében lazítanak a vasárnapi boltbezárás szabályain a franciák. Az eddigi öt helyett ezentúl évi 12 vasárnapon tarthatnak nyitva az üzletek. Az engedélyezett napokat az önkormányzat jelöli ki. A szakszervezeteket azzal nyugtatgatják, hogy az alkalmazottak önkéntes alapon és 100 százalékos pótlékkal foglalkoztathatók vasárnap.

A franciák ugyanakkor most úgy érvelnek, hogy egész egyszerűen többen vásárolnak, jobban pörög a gazdaság, ha többet vannak nyitva a boltok vasárnaponként. A hatalmas vita nem is amiatt robbant ki, hogy érdemes-e több vasárnapra engedélyezni a nyitva tartást, hanem amiatt, hogy ki dönthet a kérdésről az egyes övezetekben, a törvény ugyanis a kereskedelmi övezeteket is átszabja.

Franciaországban eddig csak az úgynevezett turisztikai övezetekben engedélyezték a boltoknak, hogy minden vasárnap nyitva tartsanak. Az új törvény viszont különbséget tesz turisztikai övezetek, kereskedelmi övezetek és nemzetközi turisztikai övezetek között. Valamennyit kormányrendeletben jelölhetik ki. A nemzetközi turisztikai övezeteket elsősorban Párizsban hoznák létre, például a Champs-Elysées sugárút és az azt keresztező avenue Montaigne környékén, a luxusboltokkal teli Vendome téren, a Saint-Honoré utcában, a belvárosi Saint-Germain negyedben, és a boulevard Haussmannon, ahol a nagy áruházak találhatók. Emellett a kormány a francia Riviérián és az Atlanti-óceán partján található Deauville-ban is tervez ilyen zónákat létrehozni. Ezekben az övezetekben minden vasárnap nyitva lehetnek a boltok, és esténként éjfélig engedélyezik a nyitva tartást.

Párizs főpolgármestere az önkormányzatok szempontjából demokratikus visszalépésként értékelte, hogy a fővárosban a már meglévő turisztikai övezeteken kívül a kormány új nemzetközi turisztikai övezeteket fog kijelölni. Főpolgármesterként semmi beleszólása nem lesz, hogy tartsanak nyitva a boltok fél Párizsban.

A francia munkavállalók védelme érdekében a törvény kompenzációs szabályokat tartalmaz, így az önkéntesség szabályát.

(Index, 2015. február 15.)

 

A törökök sem adják alább

Kell neki a vasárnapi nyitva tartás, de legyen imahely is.

Egyelőre nincs végleges döntés Törökországban a kiskereskedelem új szabályozásáról  A javaslat legkritikusabb eleme a vasárnapi zárva tartás kérdése.

A török országgyűlés egyik képviselője néhány társával együtt még az elmúlt parlamenti ciklusban nyújtotta be a törvényhozásnak a kiskereskedelem szabályozásáról szóló törvényjavaslatát. A tervezet lényegesen megváltoztatná a bevásárlóközpontok és az áruházláncok működési módját.

Az első rendelkezés a nyitvatartási időt szabályozná: az üzletek hétfőtől szombatig délelőtt fél 11-tól este fél kilencig fogadhatnák a vásárlókat, vasárnap és a hivatalos ünnepnapokon pedig zárva kellene lenniük. Az intézkedés egyértelmű célja a benyújtók szándéka szerint, hogy a nagy egységek visszaszorításával segítséget nyújtson a tradicionális arab kis, bazári boltosoknak.

Sajátos további rendelkezése a törvényjavaslatnak, hogy kötelezné a nagy kereskedelmi egységeket külön imahelyek, gyermekfoglalkoztatók, nagy női és férfivécék kialakítására. Azt is meghatározná, hogy a 2500-5000 négyzetméteres egységeknek összesen 100 négyzetméteres, az ennél nagyobbaknak pedig sávosan egyre nagyobb teret kellene biztosítaniuk ezekre a célokra. Végül előírnák azt is, hogy a több mint 400 egységgel rendelkező áruházláncoknak értékesítésük egy százalékát regionális, helyi termékek eladásából kellene elérniük.

A kezdeményezés nem előzmény nélküli. Parlamenti képviselők szintén a bazári kereskedők védelme érdekében már 2013-ban beterjesztettek egy fogyasztóvédelmi törvényjavaslatot, amely kiűzte volna a városokból a bevásárlóközpontokat és szintén megtiltotta volna a vasárnapi nyitva tartást. Ebből a kezdeményezésből azonban végül nem lett jogszabály.

Az új törvényjavaslat elfogadása esetén a bevásárlóközpontok és az áruházláncok összesen évi 24 milliárd török líra (8,8 milliárd euró) veszteséget szenvednének el, állította a bevásárlóközpontok szakmai szervezete. Ezek a létesítmények bevételük harminc százalékát érik el a vasárnapokon, és éves forgalmuk 74 milliárd líra. A szakmai szervezet azt sem támogatja, hogy a hivatalos szabadnapokon is zárva tartsanak.

A török kis boltosok képviselői tapsoltak a javaslatnak, rájuk ugyanis súlyos csapást mért, hogy az elmúlt években gomba módra szaporodtak a nagy bevásárlóhelyek Isztambulban és más nagyvárosi körzetekben. A kézműves, iparművészeti vállalkozások száma az elmúlt évtizedben hárommillióról másfél millióra csökkent. A kézműveseket és az iparművészeket inkorrekt versenyre kényszerítették, méltánytalan helyzetbe hozták, szerintük. Az új törvény megnyitná az utat a korrekt verseny előtt. A vásárlók rájöhetnének, hogy a kis boltokban is vannak akciók, ezek is adnak kedvezményeket, kínálnak olcsón jó termékeket és szolgáltatásokat, a kisboltok állásfoglalása szerint.

Törökországban 2006. és 2013. között évente átlag 30 új bevásárlóközpontot adtak át. Csak a fővárosban, Isztambulban több mint száz ilyen hely várja a vevőket, 2016-ra 450 körül lesz számuk az országban. Tény, hogy elcsábítják a kis boltok vásárlóit, ugyanakkor sokat segítenek az ország gazdaságának is, mert vonzzák a külföldi turistákat.

A török kormány nem támogatja a vasárnapi zárva tartás ötletét. Egy ilyen intézkedés kárt okozna a gazdaságnak, álláspontja szerint.

(Napi.hu, 2015. január 18.)

 

A horvátok bebukták a vasárnapi boltzárat

Esett jócskán a piac, úgyhogy inkább visszacsinálták az egészet.

Nagyot buktak a horvátok, amikor úgy döntöttek, hogy zárva maradjanak az áruházak az országban a hét utolsó napján: fél év után máris meggondolták magukat, mert belátták, a vásárlók, a kereskedők és a munkavállalók is csak pórul jártak a vasárnapi boltzárral, foglalja össze a Napi.hu.

A katolikus egyház nyomására a horvát parlament 2008-ban elfogadta azt a törvényjavaslatot, amelynek érelmében az üzleteket zárva kell tartani vasárnaponként. Az egyház éveken át kampányolt azért, hogy a vasárnapok a családoké legyenek. Horvátországban a lakosság kilenctizede római katolikus, ám az emberek az ezredforduló után egyre lelkesebben vetették bele magukat a hét végi vásárolgatási hullámba. Az ország egyre több kereskedője döntött úgy, hogy érdemes nyitva tartania áruházait, üzleteit a hét minden napján. A 2008-ban elfogadott törvény kivételeket tett: az üzemanyagtöltő állomásokon, a vasúti és autóbusz-pályaudvarokon, kórházakban lévő boltok, továbbá a pékségek, az újságosok és a virágárusok vasárnap is kiszolgálhatták a vásárlókat.

A horvát jogszabály 2009. január 1-jétől lépett érvénybe. Sok kiskereskedő először nem is tudta, nyitva tarthatja-e üzletét vasárnaponként vagy sem.  2009 januárjában Zágrábban például a Tresnjevka szabad téri piacon csak a piac belső részével szemben lévő boltok lehettek nyitva, míg a Dolac piacon csak a belül lévőknek tették ezt lehetővé. A hotelekben lévő üzletek többsége nyitva volt a hét utolsó napján, ám a Mercatorban nem engedték meg ezt a boltosoknak. A Zágráb melletti vasútállomások és buszpályaudvarok környékén lévő üzletek nyitva voltak, míg mások nem.

A kormány végül kénytelen volt engedélyezni a vasárnapi nyitva tartást bizonyos korlátokkal, így 2009. májusában sok kereskedő azért bosszankodott, mert vasárnap csak délután két óráig tarthatta nyitva áruházait és üzleteit. Ilyen rövid nyitvatartási idővel viszont szerintük nem térülhetnek meg a vasárnapi költségeik. Emellett a bevásárlóközpontok bútor- és háztartásieszköz-részlegei semmi hasznát nem látták a változtatásnak, mivel ezek vásárlói jellemzően délután indultak volna vásárolni. A turisták szintén délután keresik az áruházakat. A könnyítés június 1-jétől október 1-jéig volt érvényben, mert ez az időszak a főszezon az idegenforgalomban. A lazítás utáni első vasárnapon részben az előbbiek miatt fél házzal működtek a bevásárlóközpontok. A kereskedők alkalmazottai szintén elégedetlenek voltak az új helyzettel, mert az nem garantálta állásukat, miközben előzőleg 2800 embert bocsátottak el a januártól bevezetett korlátozás miatt.

A fél évig érvényben tartott törvényt az alkotmánybíróság ütötte ki végleg. A testület megállapítása szerint a vasárnapi bevásárlási tilalom nem legális, valamint szükségtelen szabály egy demokratikus társadalomban. Nem védi meg a munkavállalókat, a kivételképpen nyitva tartó boltokban ugyanis vasárnap is dolgozniuk kell. Emellett korlátozza az üzleti vállalkozás szabadságát és - megint csak a kivételek miatt - a piaci versenyt. Az alkotmánybíróság a horvát bevásárlóközpontok és áruházláncok beadványa alapján hozta meg döntését. Az októberben megjelent statisztikai adatokból azután az is kiderült, mennyit bukott a kereskedelmi ágazat és közvetve a horvát gazdaság a vasárnapi zárva tartáson. A kiskereskedelmi forgalom 2009. első félévében 15 százalékkal zuhant 2008. azonos időszakához képest.

(Napi.hu, 2014. december 20.)

 

A bécsi boltosok kinyitnának vasárnap

Legalábbis a gazdasági kamara tagjai, de a szakszervezet ott is pöpeckedik.

 

A tagok egyértelműen letették a voksukat a nagyobb vállalkozói szabadság és az önrendelkezés mellett, a Bécsi Gazdasági Kamara (Wirtschaftskammer Wien) felmérésének eredménye szerint, ami évtizedek óta a legnagyobb méretű volt a kamara történetében. Az elmúlt hetekben összesen 100 ezer bécsi céget kértek fel, hogy vegyenek részt a közvélemény-kutatásban, amelynek keretében a vasárnapi nyitva tartásról, a kerthelyiségek nyitva tartásáról és a szociális járulék csökkentéséről kérdezték meg tagjaikat.

A több mint 14 ezer válaszadó (hát, ne szépítsük, ami 14%-os részvételt jelent a válaszadásban) 73 százaléka egyértelműen a vasárnapi nyitva tartás mellett tette le a voksát a belvárosban tervezett turisztikai zónában, 81 százalékuk pedig azt szeretné, hogy a kerthelyiségek egész évben nyitva tarthassanak, ne csak március eleje és november vége között. A tagok 60 százaléka a szociális hozzájárulás csökkentésének is örülne.

A Gazdasági Kamara azért döntött a felmérés mellett, mert Bécsben időről-időre fellángol a vita a vasárnapi nyitva tartásról, amelyet a kereskedelmi dolgozók szakszervezete a közelmúltban persze ismét elutasított. A gazdasági kamara szerint körülbelül 800 új munkahelyet és 140 millió euró többletbevételt jelentene, ha a hét utolsó napján is nyitva tarthatnának a bécsi üzletek.

(Origo, 2014. december 9.)

 

A szlovákok nem estek a fejükre

Szlovákiában nem lesz vasárnapi boltzár.

A szlovák parlament november elején elutasította azt a törvénymódosító javaslatot, amely az üzletek vasárnapi és ünnepnapi zárva tartását szorgalmazta, a Napi.hu tudósítása szerint. A boltok vasárnapi és ünnepnapi zárva tartására vonatkozó beterjesztés a kereszténydemokratáktól érkezett. A KDH állásfoglalásában úgy fogalmazott, elsősorban a gyerekes családoknak kívánnak segíteni. A javaslatot azonban a pozsonyi parlament elutasította.

A szlovák Polis közvéleménykutató-intézet legutóbbi felmérése szerint Szlovákia lakosainak több mint a fele ellenzi, hogy az üzletek vasárnap és ünnepnapokon nyitva tartsanak. A válaszadóknak arra a kérdésre kellett felelniük: "Beleegyezne-e a Munka Törvénykönyvének esetleges megváltoztatásába, amely értelmében vasárnap és ünnepnapokon betiltanák a kiskereskedelmi árusítást?"

A megkérdezettek 58,1 százaléka igenlő választ adott. Csupán 18,9 százalék vélekedik úgy, hogy mindenképpen nyitva kellene tartaniuk az üzleteknek ezeken a napokon, további 16,9 százalék azt vallja, hogy inkább tartsanak nyitva. A megkérdezett több mint 6 százaléka pedig nem tudott választ adnia kérdésre.

Szlovákiában az emberek nagy része ugyanakkor előszeretettel vásárol vasárnap. Az üzletközpontok általában tele vannak. Az egyik kereskedelmi bank szintén a közelmúltban közzétett felmérése alapján a 2013-as bankkártyás fizetések vizsgálatából kimutatható, hogy az élelmiszerbolti bevásárlások közül havonta egyet vasárnap intéznek az emberek. Szlovákiában a megyék többségében az vásárlók több mint 30 százaléka megy vasárnap boltba.

A munkáltatók viszont arra figyelmeztetnek, hogy a zárva tartásra vonatkozó rendelkezés elbocsátásokat eredményezne. Egyes kimutatások szerint az üzletek vasárnapi és ünnepnapi zárva tartásával 3500 munkahely szűnhetne meg Szlovákiában, elsősorban olyan pozíciók, amelyeket nők töltenek be.

(Napi.hu, 2014. november 9.)

 

Jó bolt volt a vasárnapi boltzár

A kereskedőknek. Nem fér hozzá kétség, kevesebbe kerül az áruházaknak a vasárnapi boltzár, mint a nyitvatartás. A Magyar Időknek nyilatkozó szakértők azonban elképesztően pontatlanul számoltak: a boltzár feloldását követően nem csökkent, hanem nőtt a vasárnapi pótlék terhe.

A Magyar Idők értesülései szerint önkéntes vasárnapi boltzár jöhet, mivel - tesszük hozzá a blokkk.com részéről - nem mindenkinek éri meg a vasárnapi nyitvatartás, főleg akkor nem, ha szigorítanak rajta egy sort. A lap azt is írja, hogy a nyilvános üzleti jelentésekből kiszámolható: a boltzár visszavonása óta eltelt időszakban a Tesco, az Auchan, a Spar, a Lidl, az Aldi és a Penny Market áruházláncok - mintegy 34 és fél ezer érintett dolgozóval kalkulálva - több mint ötmilliárd forintot spóroltak a vasárnapi pótlékokon.

Hát ez így biztosan nem igaz: pontosan fordítva van

Nos, a vasárnapi boltzár 2015 március 15-én indult, majd eltörlését követően első alkalommal 2016 április 17-én lehetett újra kinyitni a hét utolsó napján. A 2016-os üzleti jelentések még nem jelentek meg, így az újranyitás - a 2016 április közepét követő időszak - hatásairól csak később lehet a majd megjelenő beszámolókból bármiféle következtetést levonni.

Nem érthető az újranyitás után elért megtakarítás 5 milliárdos összege sem. A boltzár időszakában öt szabadon választható vasárnap lehetett kinyitniuk a nagyáruházaknak, vagy éppen bárkinek, a kevés kivételt nem számítva. Ebben az öt esetben valóban több, 100% volt a vasárnapi pótlék (a boltzár előtti mérték és jelenlegi is 50%). Éves szinten számolva azonban az öt vasárnap 100%-os pótléka egy teljes esztendő 50%-os vasárnapi pótlékösszegének csak 20%-a. Tehát öt vasárnap 100%-os pótlékkal sokkal kevesebbe kerül, mint 50 vasárnap 50%-os pótléka. Ebből az következik, hogy az újranyitás nem megtakarítást hozott a vasárnapi pótlékban, hanem többletköltséget.

A korábbi üzleti jelentésekből azért kiolvasható ez-az

A megelőző időszak mérlegadatai azonban azért egy keveset elárulnak a vasárnapi boltzár hatásairól. Az eddig megjelent beszámolókból a boltzár bevezetése előtti 2014-es esztendő adatait célszerű összevetni a 2015 évivel, egyszer volt, egyszer nem volt alapon. A legfontosabb mutatók, melyek a boltzár hatásait mutathatják, az árbevétel, vajon volt-e forgalomkiesés, továbbá érthető okok miatt a létszám és a bérköltség. Figyelembe kell venni persze azt is, hogyan változott egy-egy áruházlánc üzlethálózata, hiszen boltbezárásra, vagy éppen boltnyitásra mindegyik időszakban akadt példa.

A beszámolókból kiolvasható változások nem írhatók kizárólag a boltzár bevezetésének a számlájára, hiszen a 2015-ös esztendő indításakor, ráadásul a boltzár bevezetésének időpontjában is ezeknek az áruházláncoknak számolniuk kellett a nem kevés költséget jelentő élelmiszerlánc felügyeleti díjjal is, amit csak az év közepén lőtt ki az uniós eljárás. Év közben persze voltak béremelések is 2015-ben, ami felfelé nyomta a bérköltségeket. A vasárnapi pótléknak pedig végül csak hozzávetőleg 60%-át takaríthatták meg az áruházak 2015-ben 2014-hez képest (hiszen csak március közepétől indult a boltzár, előtte nyitva voltak az áruházak vasárnap teljes gőzzel, ami 20%-os pótlékarányt jelent, a későbbi öt szabadon választható vasárnap pedig az éves szinthez viszonyítva újabb 20%-os pótlékarány). Egyes áruházak meghosszabbították a hétköznapi nyitvatartást, ami ugyancsak felfelé tolta a létszámigényt és a bérköltséget.

Ami kiolvasható a beszámolókból: a boltzár 2015-ös időszakában valamennyi nagyáruház forgalma nőtt. Három áruházlánc, az Auchan, a Spar és a Tesco létszámot csökkentett, de utóbbi kettő üzleteket is bezárt. A bérköltség minden láncnál nőtt, tehát a megtakarított vasárnapi pótlékot benntartották a bérköltségben, amire tettek is egy lapáttal (hiszen a munkaerőhiány miatt emelni kellett a béreket).

Természetesen becsülni lehet. Nos, a blokkk.com becslése szerint a hét legnagyobb áruházlánc a vasárnapi pótlékokban a vasárnapi boltzár egyéves időszakában a kevesebb vasárnapi pótlék nyomán - minden szabályt figyelembe véve - 8-9 milliárd forintot megtakarítottak (beleértve a béreket, így a pótlékokat terhelő járulékokat is). Ezt az összeget, vagy még többet persze 2016 április közepét, az újranyitást követően újra a régi célra kellett fordítani.

A cégadatok egyébként a következők:

 
árbevétel
létszám
bérköltség
boltszám
2014
2015
2014
2015
2014
2015
2014
2015
Aldi
(január-december)
90
108
1.909
2.044
5,9
6,8
100
107
Auchan
(2014. január-december, 2015.04.01-2016.03.31.)
277
282
6.421
6.294
14,3
14,5
19
19
Lidl
(2014. 03.31-2015.02.28., 2015.04.01-2016.03.31.)
262
282
3.601
3.543
10,9
11,4
163
164
Penny
(január-december)
168
178
3.002
3.027
7,6
7,9
197
200
Spar
(január-december)
401
414
14.015
13.276
28,3
29,4
395
381
Tesco
(március-február)
610
614
18.611
18.082
40,3
39,8
222
209

Elektronikus Beszámoló Portál, árbevétel: nettó, milliárd forint

A hat legnagyobb áruházlánc összes alkalmazottainak száma 48 ezer fő, együttes bérköltségük 110 milliárd forint volt 2015-ben. A létszámadatokban a diák, kölcsönzött munkaerő nincs benne.

A KSH azért árulkodóbb

A boltokban, áruházakban foglalkoztatottak számát nézve 2015 első negyedévében még 374 ezer fő ügyködött (alkalmazottak, vállalkozók, segítő családtagok, tehát mindenkit beleszámítva), de ez a létszám 2016. első negyedévére - a boltzár teljes időszakában - 15 ezer fővel csökkent, 359 ezer főre. Tehát a bolti kiskereskedelem egészében volt létszámcsökkenés a boltzár időszakában. Csökkent a boltok száma is, ebben az időszakban körülbelül ötezerrel.

A havi bruttó átlagkeresetek 10%-kal nőttek a boltzár időszakában. Ehhez nyilván hozzájárult az is, hogy kevesebb vasárnapi pótlékot kellett kifizetni.

Drága buli a vasárnapi nyitvatartás. A beszámolókból - mivel azok éves adatok - nem derül ki, kinek éri meg, kinek nem. De reklámnak nagyon kell. Így is csak a boltok harmada tart nyitva vasárnap, ami körülbelül negyvenezernél valamivel több értékesítőhelyet jelent. Ma még.

(blokkk.com, 2017. április 6.)

 

Nem akar mindenki vasárnap vásárolni

Pedig szabad a vásár. A kártyahasználók inkább hétköznap nagybevásárolnak.

Alaposan átrendezte a kártyahasználók vásárlási szokásait a vasárnapi boltzár, amit jelez, hogy fél évvel a vasárnapi bolttilalom feloldása után is jóval kevesebben fizetnek kártyával a hét utolsó napján, mint a bezárás előtt. A Mastercard legfrissebb adatai arra is utalnak, hogy a vasárnapi bezáráson-kinyitáson túlmutató változás zajlik le a kiskereskedelemben: a hétvégi nagybevásárlások jelentősége valamelyest csökken, ennek a forgalomnak egy része pedig lassan áthelyeződik a munkanapokra, összegzi a tapasztalatokat a Trademagazin.

2015 márciusa, a boltzár bevezetése előtt még a heti kártyás költések értékének átlagosan 11 százaléka esett vasárnapra. A vasárnapi üzletzár idején azonban a heti kártyás forgalomnak már csak 4 százaléka jutott a hét utolsó napjára, összértékben pedig 65 százalékkal csökkent a vasárnapi kártyás fizetések értéke. A jókora zuhanás magyarázata az volt, hogy a nagy kártyaelfogadó hiper- és szupermarketek, diszkontok kényszerűen zárva voltak, a nyitva tartani engedett kisboltoknak pedig csak kis része rendelkezett kártyaelfogadó POS-terminállal. A vásárlók arra kényszerültek, hogy átütemezzék a bevásárlásokat a hét más napjaira.

Bár a boltzárt 2016 áprilisában feloldotta a kormány, azonban a fogyasztói szokások megváltoztak egy éve alatt. A Mastercard adatai szerint fél évvel a nagy üzletek vasárnapi újranyitása után is mindössze a heti átlagos költések 9 százaléka jut a hét utolsó napjára, míg a boltzár előtt a heti kártyás költések 11 százaléka esett erre a napra.

A kiskereskedelmi forgalom eközben tovább erősödött, a bankkártya-használat népszerűsége pedig jelentősen nőtt. A növekvő piacon pedig rohamléptekben nőtt a bankkártyás költések súlya. A Magyar Nemzeti Bank adataiból kiderül, hogy a 2016. június 30-át megelőző egy évben a bankkártyás vásárlások száma 23 százalékkal, összértéke pedig 28 százalékkal növekedett Magyarországon. 2016. második negyedévének áttörése pedig az, hogy az egyérintéses bankkártyákkal immáron több - összesen 58 millió darab - vásárlást végeztek a negyedév során, mint a hagyományos társaikkal.

A növekvő kiskereskedelmi forgalom és kártyahasználat, valamint a vasárnapi költések arányának csökkenése közötti ellentmondásra nem csak a vasárnapi bezárás egy éven át érvényesült hatása a magyarázat. A Mastercard szerint az utóbbi években nem csak a vasárnapi boltzár, majd az újranyitás bolygatta fel a magyar fogyasztók vásárlási szokásait, hanem több hasonló jelentőségű irányzat is fontos változásokat okozott a piacon. Az egyre jobban terjedő diszkontok, az önkiszolgáló kasszák, vagy a webkereskedelem megugrása átformálta a vásárlási szokásokat.

A Mastercard adataiból kiolvasható egy hosszabb távú irányváltás is: a nagyobb, hétvégi élménybevásárlások súlyának fokozatos csökkenése és a hét közbeni vásárlás felértékelődése. A vasárnapi boltzár előtt a hét első három napjának a heti kártyás költésből való részesedése még 12-13 százalék volt, míg a péntek és a szombat volt a csúcsüzem a maga 18 százalékos részarányával. A boltzár eltörlése után azonban nemcsak a vasárnapi kártyás költés részaránya nem állt vissza a korábbi szintre, hanem a szombati kártyás költések részaránya is 4 százalékponttal csökkent a boltzár alatti adatokhoz képest a Mastercard adatai szerint. Ugyanakkor a mindössze 12 százalékos részarányt képviselő hétfői nap mára már 15 százalékosra nőtt és vele együtt a keddi, szerdai kártyás forgalom is jelentősen erősödött.

A kiskereskedelemben ugyan továbbra is a péntek a legfontosabb nap, jelenleg is ezen a napon történik a kártyás vásárlások közel ötöde, 18 százaléka, a hétvégi bevásárlások jelentősége csökkent, a kiskereskedelmi forgalom egy része pedig szétterült a hét munkanapjain. Így a korábban erős csütörtökön és pénteken sem sietnek már úgy az emberek az üzletekbe, mint a boltzár alatt – ezeken a napokon 7-7 százalék a kártyás fizetések heti költésen belüli arányának csökkenése.

(Trade Magazin, 2016. december 13.)

 

Vasárnapi boltzár 2.0

Szabad péntek, szabad szombat, szabad szappanozni: lubickol a szabad napokban Szatmáry Kristóf, meg mosakszik is egy picit. Szerencsére még csak dolgoznak rajta, de baki, kérdés már most is akad bőven. De hát ha nincs több munkaerő, akkor hiába a maszatolás, bolt sem lesz nyitva annyi vasárnap, de könnyen lehet, hogy szombaton sem.

2015 március 15. után bezártak, 2016. április 16. után kinyitottak vasárnap a boltok, nemsokára pedig jön 2017., így rögvest felvetődik, az újabb esztendő vajon mit hoz az áruházaknak. Könnyen lehet, hogy lesz változás a vasárnapi nyitva, vagy zárva tartásban, kinek melyik tetszik: a hét utolsó napján a 140 ezer boltból mintegy 40 ezer van nyitva, a többiek - önként, de nyilván számot vetve - a lehúzott redőnyt választották. Eddig.

Boltzár nincs, baki azért akad már most is

A legfrissebb hír, hogy öt pontból álló javaslatcsomagot dolgoz ki a Fidesz-frakció a kiskereskedelemben alkalmazott munkavállalók helyzetének javítására, ebben szó sincs a vállalkozások nyitva tartásának korlátozásáról, jelentette ki a Magyar Időknek Szatmáry Kristóf fideszes országgyűlési képviselő. A Vállalkozásfejlesztési Kabinet vezetőjeként elmondta: még az idén szabályozzák az ünnepnapok, a pihenőidő, a műszakrend és a bérpótlékok kérdését is, de azt is hozzátette, hogy ezek közül azonban egy sem szól arról, hogy a jövőben ismét törvény korlátozza majd az üzletek nyitvatartási idejét. Szó sincs újabb vasárnapi boltzárról, tette hozzá.

Nyitvatartás munkaszüneti napokon: ma is tilos

A Vállalkozásfejlesztési Kabinet vezetője szerint jogszabályi rés, hogy a kiskereskedelemről szóló törvény most is lehetővé teszi, hogy ünnepnapokon, így például december 25-én vagy 26-án is nyitva legyenek az áruházak.

Igaz, a kereskedelemről (és nem csak a kiskereskedelemről) szóló törvény kizárólag december 24-én szab korlátot a nyitva tartásnak (december 24-én - a vendéglátó üzletek, szálláshelyek, a virág-, az édességüzletek és az üzemanyagtöltő állomások, továbbá a közforgalmú vasúti és buszpályaudvaron, repülőtéren, illetve az üzemanyagtöltő állomáson belül működő üzletek kivételével - az üzletek 14 óráig tarthatnak nyitva.).

A munka törvénykönyve jelenleg azonban egyértelműen tiltja az alkalmazottak foglalkoztatását munkaszüneti napokon, valamint Pünkösd és Húsvét vasárnapján. Nem is nyitnak ki a nagyáruházak, hiszen számukra tilos. Azok a kis boltok, ahol a vállalkozó maga, vagy segítő családtagja áll a pult mögé, azok kinyithatnak bármikor, hiszen nem foglalkoztatnak alkalmazottat. Így ennek a javaslatnak érdemi hatása nincs, nyugodtan ki lehet egészíteni a kereskedelmi törvényt a munkaszüneti napi tilalommal (a munka törvénykönyvében nyilván marad a passzus, hiszen az, kevés kivételt nem számítva, a nemzetgazdaság egészére vonatkozik).

Kérdés ugyanakkor, hogy a munka törvénykönyve alapján kivételezett kisboltokkal mi lesz, milyen kivételek lesznek.

Nagypéntek után újabb bomba: december 24 is legyen munkaszüneti nap

A miniszterelnök már bejelentette szándékát, hogy Nagypéntek legyen munkaszüneti nap. Szatmáry Kristóf erre tett rá egy lapáttal. Mindkettő ugyanakkor azt is jelentené, hogy ezeken a napokon nem lehetnének nyitva a boltok, hiszen munkaszüneti napokon az tilos ma is és a jövőbeni szándék is erre irányul.

A bökkenő csak az, hogy a Nagypéntek és a Húsvét vasárnap, valamint hétfő között akadna egy szombat, amikor lehetne bevásárolni, bár nyilván csütörtökön is nagy tömeg lenne a boltokban. A december 24. nehezebb kérdés, mivel az utána következő két ünnepnappal együtt az ünnepi bevásárlásban három napra kellene mindent megvenni, és akkor még az ajándékvásárlási lázról nem is esett szó.

Jön a szabad szombat, kettő is a vasárnapok mellé: csak nincs hozzá ember

Legyen két szabad vasárnap a jelenlegi egy helyett, ilyen kezdeményezés már született több is. Az újdonság a szabad vasárnapok mellé rendelhető szabad szombat: így egyidejűleg a teljes hétvége a pihenést szolgálhatná. Az alkalmazottaknak nyilván tetszeni fog az ötlet, a szándék célja szerint nem is vitatható.

A bökkenő csak az, hogy ez a jelenleginél több embert kíván, de 2016-ban hiába emelkedtek a boltokban a bérek 10%-kal, a létszám év elejéhez képest nem nőtt, álláshirdetés pedig akad bőven, tehát kellene a több eladó így is. A 300 ezer forintos keresetet kínáló nagyáruházak sem tudják teljes egészében feltölteni a létszámot, miközben az átlagkereset ennek a fele körül mozog a boltokban. A vasárnap nyitva tartó kisebb boltok így sokkal nagyobb bajba juthatnak, feltehetően megritkul a vasárnap nyitva tartók tábora: így is lehet boltzárt csinálni.

Kérdéses, vajon igaz-e a vasárnap egyébként zárva tartó boltokra is a két szabad szombat előírása az eladóknak, akik túlnyomó többsége viszont szombaton nyitva tart. Ebben az esetben itt is létszámot kellene emelni, ami már nem biztos, hogy mindenkinek megéri, így szombaton is lehet majd lehúzott redőny a boltbejáratban.

Bérpótlékok: csak számolás kérdése

Az óvatos fogalmazás - a kormány továbbra sem kívánja ösztönözni a vasárnapi munkát - arra utal, hogy lehet vasárnapi pótlékemelés, de nem túl nagy. Feltehetően az ugyancsak a készülő javaslatok között megemlített éjszakai pótlékkal együtt emelkedne a vasárnapi pótlék. A kereskedők nyilván összeadják a két emelést, így könnyen akár egy nagyobb summa is kijöhet. Az éjszakai pótlékkal az a bökkenő, hogy a nagyáruházakban valóban éjszaka is dolgoznak, árut töltenek fel, bár kevés van csak nyitva ekkor, de a non-stop kis üzletek is benne vannak a körben,márpedig mindkettőre szükség van.

Célszerű lenne azt is mérlegelni, hogy a nagyáruházakban eleve sokkal nagyobb a bér, amit fizetnek. Könnyen lehet, hogy az egyes bérelemeket fogják másként súlyozni, ha a pótlékokat emelni kell, de a dolgozó összességében nem fog többet keresni egy puszta pótlékemeléstől (majd legfeljebb kevesebb cafeteriát kap). A béreket a munkaerőhiány húzza jócskán felfelé, kár lenne ebbe belepiszkálni.

Az élelmiszerboltok csak délelőtt, vagy csak délután lesznek nyitva

A sajtóhírből nem olvasható ki, hogy az egyműszakos munkarend bevezetése csak vasárnapra, vagy hétvégére, vagy a hét minden napjára kiterjedne, önmagában pedig a boltok hagyományos működési rendjével ellentétes. Szélsőséges esetben bevezetése a nyitva tartást is alaposan megváltoztatná, akár hétköznap is, de jelenleg csak annyi állapítható meg, hogy felvetése önmagában kezelhetetlen. Természetes, hogy egy dolgozó egy napon csak egy műszakot dolgozik (túlórával megtoldva sok helyen, ez igaz), ennek tükrében viszont nehezen értelmezhető a javaslatfoszlány.

Egy iparcikkbolt 10-től 18 óráig tart nyitva, számukra ez nem okozna nagyobb zűrzavart, némi túlórával megtoldva, a nyitás előtti és a zárás utáni tennivalók miatt. A nagyáruházak, bevásárlóközpontok már egy műszaknál hosszabb ideig tartanak nyitva, így ott nagy zűrzavar lenne, hiszen jellemző a több műszakos foglalkoztatás. A legkisebb élelmiszerboltok is két műszakban dolgoznak ráadásul, bárhol is vannak, hiszen a vásárlók a kora reggeli nyitva tartást ugyanúgy igénylik, mint az estébe nyúlót.

Az egyműszakos rendre vonatkozó javaslat azért is kezelhetetlen, mivel a kereskedők nem öt napot dolgoznak egy héten, hanem hatot (szombaton is, hiszen a vásárlók egy része főként ekkor ér rá vásárolni). Éppen ezért létezik az úgynevezett munkaidő keret a munkaügyi szabályokban, amikor nem egy napra, hanem hosszabb időszakra határozzák meg a kötelező óraszámot és ezt a keretet osztják fel. De másként nem is lehetne, persze a heti két szabadnap így is kötelező.

A családi kisboltok nagyival a pult mögött egyszer már elbuktak a vasárnapi nyitva tartás megváltásában, hiszen a vásárlók nem nagyon díjazták őket, kevés volt. Ebben a munkaerőhiányos időszakban nem lenne célszerű beavatkozni a boltok működésébe (persze a jogszabályokat be kell tartani), mert előfordulhat, hogy a vásárló jár rosszul.

(blokkk.com, 2016. október 27.)
 

 

Megfojtja a boltokban a vasárnapot is a munkaerőhiány

Vasárnapra sem kapnak embert a boltok. Májusban nem tudtak több eladót felvenni. Külföldön olyan sokat keresnek a magyar eladók, hogy azt itthon puszta béremeléssel lehetetlen követni. Ősszel jön a nagy gáz, mivel a nyáron dolgozó diákok iskolába mennek.

A vészes munkaerőhiány miatt nem biztos, hogy minden boltos örült áprilisban a vasárnapi újranyitásnak, sőt... Ezt jelzi a Központi Statisztikai Hivatal friss adatsora a boltok, áruházak munkaerő helyzetéről. Korábban, az áprilisi bejelentéskor azzal lehetett számolni, hogy májusban a vasárnap kinyitó boltokba néhány ezer ember felvételével el lehet indítani a hét utolsó napján a kereskedést, egyébként pedig tízezer ember jelzett a hiánymutató. A 140 ezer kiskereskedelmi értékesítőhelyből egyébként mintegy 40 ezerre becsülhető a vasárnap is nyitva tartó boltok száma, a vasárnap a pultok, pénztárgépek mögött állók száma pedig 80-100 ezerre.

A KSH adatai azonban semmiféle létszámnövekedést nem mutatnak 2016 májusában. Nyilvánvaló, hogy a vasárnapi újranyitás miatt azt kell vizsgálni, vajon hogyan változott az alkalmazottak száma májusban áprilishoz képest. Növekedésnek azonban semmiféle nyoma nincs a KSH adataiban, melyek a 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozásokra terjednek ki (a kisebbek, vagy az egyéni vállalkozók már nincsenek benne ezekben az adatokban):

kiskereskedelem január február március április május
létszám összesen 193 192 192 192 192
összes létszámból fizikaiak 140 139 139 139 139
összes létszámból részmunkaidős 42 42 41 41 41

KSH, létszám: ezer fő, kiskereskedelem, 4 főnél nagyobb boltok, áruházak

 

A 2015 évi vasárnapi boltzár indítását követően 2-3 ezer fővel csökkent az alkalmazottak száma, a részmunkaidősöké pedig ennél is nagyobb mértékben.

Sok túlóra és diák: nem csak a kifli ára bánhatja, sok kisbolt is bedőlhet

Áprilishoz hasonlóan félmillió óra felett volt májusban is a kiskereskedelem túlóraszáma, ami a korábbi, év eleji hónapokhoz képest egyharmados növekedést takar. Bérben is többe került a vasárnapi nyitás, hiszen az 50% pótlék, a túlórapénzek a bruttó alapbéren kívüli egyéb kereseteket negyedével dobták meg.

A nyári hónapokban a diákmunkaerővel húzhatja ki a kereskedelem, de ősszel új időszámítás kezdődik. A diákok (aki számáról a pult mögött jelenleg nincs nyilvános statisztika) legkésőbb iskolakezdéskor otthagyják a boltokat, helyükre pedig a jelen állás szerint nem jön senki.

Tapasztalatok szerint a boltokat otthagyó kereskedelmi alkalmazottak jelentős része az elmúlt években külföldre ment (vagy éppen jár naponta) dolgozni. A bérkülönbség olyan nagy, amihez egy egyszeri béremelést egyik pillanatról a másikra szinte lehetetlen kitermelni, minél kisebb egy vállalkozás, annál kevésbé (tavaly is 3 ezer kisbolt zárt be végleg, aminek persze több oka is volt).

A béremelés egy határon túl kockázatos, hiszen ahhoz árat is kell emelni: mint minden költséget, valamilyen bevételből ki kell fizetni. A kereskedelemben nincsenek "egyenárak" és "egyenbérek", verseny viszont van. Ezért is - finoman szólva - óvatosan kell bánni azokkal az ötletekkel, hogy emelni kell kétszeresére a vasárnapi pótlékot, vagy legyen egy helyett két szabad vasárnap: mindkettő brutális költségemelkedés lenne. Egyébként pedig az alapbérrel van a gond, eleve az nagyon kevés a külhoni keresetekhez képest. A vendégmunkás sem ide vágyik emiatt. Figyelemmel arra, hogy a munkaerőhiány ma már nemzetgazdasági szintű probléma, mindenkinek a zsebébe kell nyúlnia, ha megoldást keresünk. A versenyképesség azonban nagy úr, mindenhova elér a keze.

(blokkk.com, 2016. július 22.)

 

Túlórával indult a vasárnapi boltnyitás

2016 áprilisában még nem nőtt az alkalmazottak száma, de több bért és pótlékot kellett fizetni.

2016 április 17-én vasárnap ismét kinyithattak a boltok, a bő egy éves tilalmat követően. Ehhez persze ember is kellett, hiszen azért a 2015. március 15-ét követő hónapokban volt létszámcsökkenés a bolti, áruházi kiskereskedelemben. A Központi Statisztikai Hivatal friss kimutatása szerint a vasárnapi boltnyitásban érintett kiskereskedelemben az alkalmazottak száma még nem nőtt áprilisban az előző hónapokhoz képest (hiszen a boltnyitás hatása ebben a viszonylatban mérhető).

Megugrott ugyanakkor a túlórák száma áprilisban, nem is véletlenül. A vasárnapi boltnyitást április 11-én jelentette be a kormány és az Országgyűlés döntését követően 17-én lehetett első alkalommal felhúzni a redőnyöket a hét utolsó napján. Ennyi idő alatt nyilván lehetetlen volt a megfelelő számú munkaerő felvétele ebben a munkaerő hiányos időszakban.

A KSH kimutatása szerint alaposan megugrott a túlórák száma a boltokban, áruházakban. A túlórák száma félmillió volt 2016 áprilisában a kiskereskedelemben, az előző hónapokban viszont 100 ezerrel kevesebb. 2015. első hónapjaihoz képest is hasonló arányban volt nagyobb a túlóraszám a kiskereskedelemben ez év áprilisában. A korábbi években (nyolc évre lehet visszamenni a KSH adataiban) április hónapban ennyit nem túlóráztak a kiskereskedelemben.

A több túlóráért több bér is jutott a borítékba, hiszen a márciusi egy milliárd forint bértömeg 1,2 milliárdra ugrott áprilisban, nyilván az első alkalommal az 50%-os vasárnapi pótlékot felsrófolt rendkívüli juttatások miatt is.

Létszám

Az április vasárnapi nyitás ebben a hónapban még nem húzta fel a létszámot:

kiskereskedelem január február március április
létszám összesen 193 192 192 192
összes létszámból fizikaiak 140 139 139 139
összes létszámból részmunkaidős 42 42 41 41

KSH, létszám: ezer fő, kiskereskedelem, 4 főnél nagyobb boltok, áruházak

 

2016 áprilisában egyébként 2015. azonos időszakához képest 7-8 ezer fővel nagyobb volt a kiskereskedelmi alkalmazottak létszáma, de ez csak a nagyobb boltokat jelenti, ahol általában nőtt is az előző évhez képest a forgalom és néhány üzletláncnál az áruházak száma is.

A bérek persze nőttek áprilisban

A munkaerőhiány folyamatosan pumpálja felfelé a béreket a kereskedelemben, ezért sem tudná sok kereskedő kifizetni a 100% vasárnapi pótlékot, ami igazából kiszúrás lenne elsősorban a kisebb vállalkozásoknak. Az éves szintű növekedés 11 ezer forint volt, ami a fizikai munkát végzők körében 8%-os emelkedést jelent:

kiskereskedelem 2016 április 2015 április változás
teljes létszám 196 185 + 11
fizikaiak 156 145 + 11

KSH, havi bruttó átlagkereset, érték: ezer forint, 4 főnél nagyobb vállalkozások

Kereskedelem együtt

A kereskedelem egészében 2016. áprilisában 355 ezer fő volt az alkalmazottak száma a 4 főnél többet foglalkoztató kereskedőknél, tehát a nagyobbaknál. Ez januárhoz képest kétezres, az előző évhez viszonyítva 16 ezer fős létszámemelkedés. A kisebbekről jelenleg még nincs friss adat. (A kereskedelem egésze magában foglalja a nagykereskedelmet, a kiskereskedelmet és a járműkereskedelmet is.)

A teljes kereskedelemben a betöltetlen álláshelyek száma 2016. első negyedévének végén 3.819 volt, ennyit az elmúlt években még egyszer sem nem számolt a KSH.

(blokkk.com, 2016. június 21.)

 

Adj király 10 ezer eladót!

A boltnyitás nagyja átcsúszik a jövő hétre. A KSH besegít: 2015-ben az első negyedévhez képest 12 ezer fővel csökkent a foglalkoztatottak száma a negyedik negyedévre. Diákoknak, nyugdíjasoknak, anyukáknak áll a vasárnap.

A Magyar Közlönyben legkorábban április 15-én, pénteken jelenhet meg a boltnyitási törvény. Ennek alapján egy nappal később, 16-án, szombaton léphetne hatályba, ami az áprilisi vasárnapi nyitásban szorgoskodókat kapkodásra ítélné. Bejelentés az önkormányzatoknak a nyitva tartás változásáról, csak a hatálybalépés napjától jogszerű (hiszen csak hatályos jogszabály alapján fogadhat az önkormányzat bejelentést), de hát elektronikus postán is megtehető és lehet ügyesen fogalmazni. Nehezebb falat a dolgozók mozgósítása, hiszen a szakszervezetek árgus szemekkel figyelik a jogszerűségét az újranyitásnak. Nem is fog mindenki kinyitni azonnal.

Mennyi ember is kell vasárnapra? Hát akiket elküldtek egy éve, az jöhet is vissza, mert bizony volt leépítés

Hiába mondogatja a kormány, hogy a vasárnapi boltzár miatt nem volt leépítés, a KSH adatai éppen ennek az ellenkezőjét bizonyítják. A KSH próbál besegíteni a kormánynak és április 11-én, pontosan a boltnyitás bejelentésének napján kiegészítette a munkaerő piaci statisztikáját és a foglalkoztatási adatokat kibővítette a bolti, áruházi kiskereskedelem önálló bemutatásával (korábban csak a kereskedelem egészéről volt adat, ami a gépjármű- és a nagykereskedelmet is magában foglalta).

Igaz, így már az látszik, hogy az alkalmazottak száma mellett (a négy főnél nagyobb vállalkozásoknál) a foglalkoztatottak száma (amiben a vállalkozók is benne vannak) is nőtt 2015-ben 2014-hez képest a bolti, áruházi kiskereskedelemben:

létszám a kiskereskedelemben 2015 2014 változás
foglalkoztatottak 369 361 + 8
ebből alkalmazottak 193 189 + 4

KSH, létszám: ezer fő, alkalmazottak: négy főnél nagyobb vállalkozások, átlagos állományi létszám

 

Igen, de nem az éves mutatók változásai fejezik ki a legpontosabban a vasárnapi boltzár hatásait, hanem azok, amelyek a 2015 március 15. előtti és utáni hónapok közötti különbségeket mutatják be. Az éves szintű mozgásokban több hatás is belép, így például az online kassza a több nyugtaadás révén a munkaerő piacot is tisztítja, a bejelentettek száma emiatt is nőtt. A boltzár közvetlen létszámhatása pedig nyilván rövidebb időszakra összpontosult, jött a törvény és 2015. első felében a leépítés:

létszámváltozás a kiskereskedelemben 2015-ben január április változás
foglalkoztatottak (I-II. negyedév) 374* 368* - 6
ebből alkalmazottak 194 191 - 3
KSH, létszám: ezer fő, alkalmazottak: négy főnél nagyobb vállalkozások, átlagos állományi létszám
*/foglalkoztatottak: negyedéves adatok

 

2015-ben év közben egyébként az első negyedévhez képest 12 ezer fővel, 3%-kal csökkent a foglalkoztatottak száma a negyedik negyedévre (374 ezerről 362 ezer főre) a bolti, áruházi kiskereskedelemben, miközben a kiskereskedelmi forgalom 5,7%-kal nőtt.

Akkor hány ember is kell újranyitni? Ja, és a Tesco jól felnyomta a vasárnapi pótlékot

Az előbbi KSH adatokból az következik, hogy eleve pótolni kell a boltzár miatt leépített létszámot, ami eleve 6 ezer fő. Az NGM adatai szerint 2016. március 20-án hatezer fő felett mozgott az üres álláshelyek száma a kiskereskedelemben. Ehhez azonban hozzátartozik, hogy felgyorsult az elmúlt időszakban a kiskereskedelemben a vállalkozások közötti munkaerő vándorlás (szaknyelven a fluktuáció) az akár csak néhány ezer forinttal több fizetésért, így ez az adat némileg túltupírozza a valóságot, de a tény, a korábbiaknál jóval nagyobb munkaerőhiány az igaz.

Tovább árnyalja ugyanakkor a képet, hogy a munkanélküliek között több mint 30 ezren vannak olyanok, akik utolsó munkahelye a kereskedelem volt, ami azért több, mint a betöltetlen álláshelyek száma.

Mindezek alapján jelenleg azzal lehet számolni, hogy a vasárnapi nyitás legalább 10 ezer új embert igényel a bolti, áruházi kiskereskedelemben. A nagyáruházak, elsősorban azok, akik meghosszabbították a boltzár bevezetése után a hétköznapi nyitva tartást, azok átcsoportosíthatnak vasárnapra alkalmazottakat, de ők sem ússzák meg teljesen létszámbővítés nélkül. A jelenlegi munkaügyi szabályok alapján előnyben lesznek a diákok, nyugdíjasok, hétvégén jobban ráérő anyukák (ilyenkor apuka vigyáz a gyerekre, vagy nagyi, akinek már nem kell a pult mögött állnia segítő családtagként vasárnap), akiket pontosan arra a néhány órára kell csak felvenni, amikor a legégetőbb. Főleg azért, mert a Tesco alaposan felnyomta április 17-re a vasárnapi pótlékot, hiszen háromszoros bérért akad jelentkező hétvégi munkára, de mi lesz utána? Csak 50%?

(blokkk.com, 2016. április 15.)

 

Nem fog itt senki sem kinyitni most vasárnap

Április 17-én. Akkor sem, ha addig megjelenik a boltbezárást eltörlő törvény a Magyar Közlönyben.

A vasárnapi boltzár eltörlését indítványozó törvényjavaslatot április 11-én be is nyújtotta a kormány az Országgyűlésnek, ahol egy nappal később, április 12-én dönthetnek is róla. Ezt követően az Országgyűlés elnökének, majd a köztársasági elnöknek kell aláírnia, utána jöhet kihirdetése a Magyar Közlönyben.

A hatálybalépés időpontja a friss törvény kihirdetését követő nap. Ez nagy sietség esetében eshet az országgyűlési döntés hetére is, akár már csütörtökre, vagy éppen péntekre is. De ez kevés a vasárnapi nyitáshoz.

A nyitvatartás változását előre be kell jelenteni a jegyzőnek

A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény alapján a kereskedő köteles az üzlet nyitvatartási idejének változásait az azt megelőző nyolc napon belül a kereskedelmi hatóságnak bejelenteni. Tehát az a bolt, amelyik a boltzár eltörlését követően vasárnap ki akar nyitni, ezt a szándékát köteles bejelenteni az önkormányzatnak. Ez önmagában gyorsan teljesíthető feladat, de akkor azért okozhat némi galibát, ha a friss törvény pénteken jelenne meg a közlönyben és szombaton lépne hatályba. Az önkormányzatok ugyanis csak a hatályos jogszabályoknak megfelelő bejelentést fogadhatják el, így nekik is meg kell várniuk a boltzár törlését elrendelő törvény hatálybalépését.

A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. számú kormányrendelet a kereskedelmi törvénnyel azonos módon rendelkezik a nyitva tartás változásainak bejelentéséről.

Az önkormányzatoknak is fel kell készülniük egyébként a feladatra, de feltehetően első pillanattól kezdve kezelni tudják a nyitva tartás változásával kapcsolatos bejelentéseket. A boltzár eltörlését előíró törvény hatálybalépésétől kezdve.

Az alkalmazottal előre kell közölni munkarendje változását

Előfordulhat, hogy a boltos a vasárnapi nyitáshoz a már nála dolgozók közül csoportosít át munkaerőt. Ez nem ígérkezik egyszerű feladatnak, mivel a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 97.§ (4) bekezdése szerint a munkaidő-beosztást legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölni a munkavállalóval. Az április 17-i vasárnapi beosztáshoz már közölni kellett volna az új munkarendet, de hát ehhez is hatályos jogszabályi háttér kell.

A törvény szerint a munkáltató ugyan az adott napra vonatkozó munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, legalább négy nappal korábban módosíthatja, bár ez a lehetőség nem a vasárnapi munkavégzéssel összefüggésben született. De ehhez nyúlni is négy nap.

A törvény azt is kimondja, hogy a munkaidőt heti öt napra, hétfőtől péntekig kell beosztani (ez az általános munkarend). Munkaidőkeret, vagy elszámolási időszak alkalmazása esetén a munkaidő a hét minden napjára, vagy az egyes munkanapokra egyenlőtlenül is beosztható (ez az egyenlőtlen munkaidő-beosztás). Tehát a munkaszerződésekre is figyelemmel kell lenni a vasárnapi nyitásnál.

A munkáltató az adott napra vonatkozó munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, legalább négy nappal korábban módosíthatja.

Frissítés: jöhet rendkívüli munkavégzés is

Rendkívüli munkaidő is elrendelhető, ami a munkaidő-beosztástól eltérő, a munkaidőkereten felüli, vagy az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó munkaidő,.

A munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén száz százalék bérpótlék jár. Ez persze drágább. A bérpótlék mértéke ötven százalék, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít. Ez viszont már három pihenőnapot jelentene az adott héten.

Nagyiról megfelejtkezett a kormány

A kereskedelemben kötelező szakképesítésekről szóló 21/2010. számú NFGM rendelet úgy szól, hogy zárva tartási időszakban a meghatározott termékek esetében nem kell szakképesítéssel rendelkeznie a 200 négyzetméternél kisebb boltban dolgozó tulajdonosnak, vagy segítő családtagjának (élelmiszer, kivéve húst, hentesárut, halat, tehát a húsárunál kell a szakképesítés, kozmetika, háztartási vegyicikk, kertészeti cikk, óra, ékszer, fotócikk, állat, állateledel).

Nos, mivel előreláthatóan a zárvatartási időszak fogalma megszűnik, ennek a rendeletrésznek nem lesz értelme.

(blokkk.com, 2016. április 12.)

 

Sokba fájhat a vasárnapi boltnyitás: 60 milliárd is lehetne

Nagyi viszont otthon maradhat. Vagy mégsem? Drága buli az eladó bére, ráadásul a kutya sem akar a boltban dolgozni. És mennyi lesz a vasárnapi pótlék, hiszen ma kettő is van belőle: 50% , vagy 100%? De van már 200%-os javaslat is.

A Kúria 2016. április 6-i döntésével átengedte azt a népszavazási kezdeményezést, mely arra irányul, hogy megfelelő számú aláírás összegyűjtése, majd pedig elégséges támogató szavazat nyomán el lehessen érni a jelenlegi vasárnapi boltzár eltörlését. Talán lehet, talán nem.

Kérdés persze az is, vajon mibe kerülne a boltoknak, áruházaknak az újrakezdés. Egyrészt gondoskodni kell friss munkaerőről a vasárnapi műszakokban, bért is kell nekik adni, többet, mint korábban, ráadásul ott van a vasárnapi pótlék is, ami jelenleg - bármilyen furcsa is - a vasárnap nyitva tartó boltok, áruházak egy részénél 50%, más esetekben 100%. Természetesen további költségek is felmerülnek, így egy már biztos, mégpedig az, hogy nem lenne olcsó mulatság újra kinyitni.

A Központi Statisztikai Hivatal legutolsó adatai szerint 142 ezer kiskereskedelmi egység működik Magyarországon (a járműkereskedelemmel együtt számolva). Nincs adat arról, hogy pontosan hány bolt tartott nyitva 2015. március 15., a vasárnapi boltzár bevezetése előtt. Kiindulva abból, hogy a bevásárlóközpontok mintegy 10 ezer boltja, továbbá a nagy üzletláncok nagyobb alapterületű egységeinek döntő többsége (a külföldi tulajdonú üzletláncok boltjainak száma is közel tízezer), valamint számos kisbolt nyitva tartott régen vasárnap, számuk hozzávetőleg 30 ezerre becsülhető. Ez persze év közben hullámzott, mivel a nyári idegenforgalmi szezonban ennél többen, decemberben pedig szinte mindenki nyitva tartott. A boltok számszerű többsége azonban nem nyitott ki vasárnap 2015. március 15. előtt. Más kérdés viszont, hogy a nagy áruházláncok és a bevásárlóközpontok mind kinyitottak, ezek piaci, forgalmi súlya viszont bőségesen meghaladta a zárva tartókét. Fontos apróság: nem volt kötelező kinyitni 2015. március 15. előtt.

Jelenleg az online kasszarendszerben ki lehetne szűrni, hányan adnak nyugtát vasárnap a boltokban, áruházakban, tehát hány bolt is van nyitva, de erről nincs nyilvános - vagy semmilyen - információ.

Ki fog itt vasárnap dolgozni?

A kérdés mindössze azért megalapozott, ráadásul a legfontosabb, mivel munkaerőhiány van a kereskedelemben. Is. De hát egyenlőre munkaerőhiány miatt nem zárt be bolt, vagy áruház, viszont többet kell fizetni a néhány ezressel jobban fizető munkahelyek után futkosó alkalmazottaknak, a más ágazatban, vagy éppen külföldön szerencsét próbáló eladók pedig tetemes űrt hagytak a pultok, pénztárak mögött.

A bolti, áruházi kiskereskedelemben dolgozó alkalmazottak száma a KSH adatai alapján a következők szerint változott az elmúlt időszakban a nagyobb vállalkozásoknál:

Bolti, áruházi kiskereskedelem létszáma

  2015 január 2015 december 2016 január

teljes létszám

188.255 188.845 192.786
ebből fizikaiak 137.013 138.130 139.853
KSH, alkalmazottak létszáma 4 főnél nagyobb vállalkozások, fő
(a kisebb vállalkozások alkalmazottairól kiskereskedelmi bontásban nincs adat)

 

2015 legfontosabb változása a munka világában a munkaerő hiányának megugrása volt. A KSH legutóbbi adatai szerint 2015-ben 2-3 ezer fő között hullámzott az üres álláshelyek száma a teljes kereskedelemben, ami önmagában feltehetően legalább némileg eltér a valóságtól, de az már nem, hogy ez legalább kétszerese a 2-3 évvel ezelőtti mutatóknak.

A pontos statisztika hiányában azért megbecsülhető, hányan is dolgozhattak a boltzár bevezetése előtti időszakban. Egy-egy átlagos vasárnap hozzávetőleg 80 ezer alkalmazott ácsoroghatott a pénztárak, polcok, pultok előtt, raktárakban, döntő részben fizikai dolgozók. A becslés kiterjed az öt főnél kevesebbet foglalkoztató kisboltokra is.

A statisztika egyébként több tekintetben is csalóka, hiszen a kiskereskedelmi egységek számát és a fizikai alkalmazottak létszámát egybe vetve az kerekedik ki, hogy egy boltra átlagosan egy fizikai dolgozó jut, ami első pillantásra kevéskének tűnik. De a boltok számszerű többsége kisbolt (az átlagos alapterület az élelmiszer és iparcikk üzletek esetében mindössze 112 négyzetméter), ráadásul 45 ezer boltot egyéni vállalkozó üzemeltet, akik ugyan dolgozhatnak alkalmazottal is, de hát ők is általában a pult mögött állnak, az alkalmazottak számában pedig értelemszerűen nincsenek benne.

A vasárnapi nyitva tartás visszaállítása esetén mindenképpen kell majd új dolgozókat felvenni. A boltzár bevezetését követően a hétköznapi nyitva tartásukat meghosszabbító és vasárnapról a hét többi napjára létszámot átcsoportosító áruházak feltehetően visszaállítják a régi nyitvatartási időt, de hát köztudott szakmai berkekben, hogy volt létszámstop is, volt részmunkaidős főmunkaidőssé minősítése és volt azért elbocsájtás is.

Drága buli az eladó bére, hát még vasárnap

Meg is ugrott 2015-ben a bolti, áruházi kiskereskedelem teljes bérköltsége, ami túllépte a 380 milliárd forintot, miközben 2014-ben ez 20 milliárd forinttal kevesebb volt. 2016. januárjában pedig 34 milliárd forint volt a kiskereskedők összes bérköltsége, egy évvel korábban pedig 31 milliárd forint, ami közel 10%-os bértömeg növekedés. A költségekben. Mindez jól látszik a KSH béradataiban is, melyek szerint a fizetések szépen gyarapodtak:

Bolti, áruházi alkalmazottak keresete a nagyobb vállalkozásoknál

  2015 január 2015 december 2016 január
teljes létszám keresete 182.430 197.810 192.022
ebből fizikaiak keresete 144.857 157.069 153.797

KSH, havi bruttó átlagkereset, forint, 4 főnél nagyobb vállalkozások

 

Mindez azt jelenti, hogy ha eltörlik a vasárnapi boltzárat, akkor a vasárnapi pótlék mellett a megnövekedett bérterhek is többletköltséget jelentenek a korábbiakhoz képest.

Az a fránya vasárnapi pótlék, no meg az éjszaka

A boltzár bevezetése előtt a vasárnapi pótlék vasárnaponként átlagosan 4-5 ezer forint volt, ami bruttó átlagot jelent, a levonások miatt nyilván már kevesebb jutott a borítékba. (Egy hónapban legfeljebb három alkalommal lehetett az alkalmazottakat beosztani vasárnapi munkavégzésre, így egy fizikai munkát végző dolgozó egyébként akár közel 10%-kal is megdobhatta a havi illetményét ezzel).

A bolti, áruházi kiskereskedelemben az előbbi adatsor alapján 20 milliárd forintra becsülhető az elszámolt vasárnapi pótlék együttes összege (a bruttó keresetek szintjén). A bért terhelő adókkal, járulékokkal együtt, amit a kereskedők fizettek, ez a költség megközelíthette a 30 milliárd forintot.

Jelenleg a kevés kivételtől eltekintve a boltok, áruházak öt vasárnap lehetnek nyitva. A szabályozás pikáns oldala, hogy azok az értékesítőhelyek, melyekre nem is terjed ki a boltzár törvény hatálya (például a benzinkutakra), ott megmaradt az 50% vasárnapi pótlék, de az öt szabad vasárnapot kihasználó boltoknak már 100% vasárnapi pótlékot kell fizetniük. Mindezzel együtt jelenleg az ágazat egésze megússza hozzávetőleg 5-6 milliárd forintból a vasárnapi nyitva tartást.

Kevés szó esik az éjszakai nyitva-, vagy éppen zárva tartásról, hiszen a boltzár törvénnyel együtt az is tilos (kivéve, ha a tulajdonos, vagy a segítő családtag áll a pult mögött). A boltzár tilalom feloldása itt is szabaddá tenné a nyitva tartást, de hát ez is pénzbe kerülne, hiszen eladó is kellene hozzá.

Figyelemmel sok-sok tényezőre, így egyebek mellett az időközben megnövekedett bérekre is, a boltzár tilalom feloldása legalább 30 milliárd forintjukba kerülne a boltoknak, áruházaknak, amit egy 50%-os vasárnapi pótlék esetében kellene kitermelni, pusztán a bérköltségeket nézve (vasárnapi pótlékkal, éjszakai pótlékkal, új emberek bérével együtt). A villanyszámla és a többi járulékos költség csak tovább növeli a terheket.

Ja igen, és ha 100% lesz a vasárnapi pótlék?

Nagyi szerepe akár fel is értékelődhet. Bár a KSH adataiban nincs nyoma a segítő családtagoknak a kereskedelemben, olyan keveset találtak felmérésükben, mindössze néhány ezret, de lehet, hogy maradniuk kell a pult mögött, mert az sokkal olcsóbb (a hipermarketeken nagyi már nyilván nem tud segíteni vasárnaponként).

A 100%-os vasárnapi pótlék akár 50-60 milliárd forint bérköltséget jelentene. Nem semmi, de nem is lenne feltétlenül ennyi, hiszen emellett már többeknek egyáltalán nem érné meg 50 vasárnapot nyitva tartani. Ráadásul nyilván nehéz lenne majd úgy különbséget tenni bolt és bolt között, mint a jelenlegi boltzár törvény alapján, tehát szerencsés lesz majd eldönteni, mennyi is legyen a vasárnapi pótlék. Ez azt is jelentené, hogy aki kinyitna újólag vasárnap, annak több bevétel kell, mint eddig. Lenne is verseny ezért. Egyáltalán nem biztos, hogy a régen nyitva tartók kapkodnának az újranyitással.

A 200% az már teljesen más történet, amit a Liga szakszervezet javasol (meg az MSZP-nek is fut egy hasonló ötlete). Kis bolt már 100% vasárnapi pótlékot sem tud kifizetni, még akkor sem, ha talál alkalmazottat vasárnapra.

Hab a tortán persze: a boltokon, áruházakon kívül máshol is legyen 200% a vasárnapi pótlék, például a vendéglátásban is? Csak a sportszerűség okán. A 200%-os vasárnapi bérpótlék javaslatnál hasznosabb lenne igazi lufit eregetni, mert az legalább szép látvány.

Persze, azt kár tagadni, hogy a kereskedelemben a vásárló a legfontosabb. De fizetni neki kell végül.

(blokkk.com, 2016. április 6.)

 

A visszafordított vasárnapi boltzár szabályai és történései

Az Országgyűlés 2014 decemberében megszavazta, 2015 március 15-én hatályba léptek, 2016 áprilisában megszüntette.

A kiskereskedelmi üzletek nyitva tartásának szabályait döntő részben három törvény, továbbá egy kormány-, valamint egy miniszteri szintű rendelet szabályozta a boltzár időszakában:

 - 2014. évi CII. a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról,

- 2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről,

- 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről,

- 53/2015. számú kormányrendelet a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzési tilalomtól eltérő nyitva tartás engedélyezésének feltételeiről,

- 21/2010. számú NFGM rendelet a kereskedelemben kötelező szakképesítésekről.

A korlátozások a kiskereskedelmi tevékenységet végzőkre vonatkoznak, azokra a vállalkozásokra, amelyek termékeket értékesítenek és ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatásokat nyújtanak a végső felhasználó részére. A végső felhasználó nem csak magánszemély lehet.

A legfontosabb szabályok a következők.

A kiskereskedelmi üzletek nyitva lehetnek a következő időszakokban

- kiskereskedelmi napokon (hétfőtől - szombatig) 4 óra 30 perc - 22 óra között

- adventi vasárnapokon 4 óra óra perc - 22 óra között

- december 24-én és december 31-én 4 óra 30 perc - 12 óra között

- egy tetszőleges vasárnap 4 óra 30 perc - 22 óra között

- ha a vásárló nyitva tartási időben tér be, akkor legkésőbb 22 óra 30 percig

Zárva tartási időszakok:

- hétfőtől szombatig éjszaka 22 óra és 4 óra 30 perc között

- vasárnap,

- munkaszüneti napok

- húsvét vasárnap, valamint pünkösd vasárnap, továbbá ha a munkaszüneti nap vasárnapra esik

A 2014. évi CII. törvényben meghatározott kivételek, melyek nem tartoznak a jogszabály hatálya alá

- a gyógyszertárak
- az üzemanyagtöltő-állomások
- a piacon, továbbá helyi termelői piacon folytatott kereskedelmi tevékenység
- a vásárokon folytatott kereskedelmi tevékenység
- a közforgalmú vasúti és autóbusz pályaudvarok területén, a nemzetközi közforgalmú repülőtéren kialakított üzletek
- a kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenység
- a szálláshelyen végzett kereskedelmi tevékenység
- a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató tevékenység
- a vendéglátás
- a kulturális tevékenységet és a fürdő szolgáltatást kiszolgáló kereskedelmi tevékenység
- egészségügyi intézmények, a katonai objektumokon belül, a büntetés-végrehajtási intézetek területén történő kereskedelmi tevékenység
- automatából történő árusítás

Ezek az értékesítőhelyek változatlanul bármikor nyitva lehetnek és foglalkoztathatnak alkalmazottat.

A 2014. évi CII. törvényben meghatározott egyes kivételek

Korlátozott időszakban lehetnek nyitva alkalmazottat foglalkoztatva vasárnap és munkaszüneti napon:
- kizárólag pékárut, továbbá kizárólag tejterméket értékesítő üzlet 4 óra 30 perc és 12 óra között
- újságot árusító üzlet 4 óra 30 perc és 12 óra között (50 négyzetmétert meg nem haladó árusítótérrel rendelkező üzlet, amelyben a keletkező árbevétel legalább kétharmada újság értékesítéséből származik)
- virágot árusító üzlet 4 óra 30 perc és 12 óra között (150 négyzetmétert meg nem haladó árusítótérrel rendelkező üzlet, amelyben a keletkező árbevétel legalább kétharmada virág, dísznövény értékesítéséből származik)
- sportlétesítményekben üzemelő üzletek a sportrendezvények ideje alatt.

Kis alapterületű üzletek

A zárva tartási időszakban nyitva lehet a 200 négyzetméternél kisebb alapterületű üzlet, ha a tulajdonos (legalább egyötöd tulajdonrésszel), vagy a kereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozó, továbbá segítő családtagjaik állnak a pult mögött. Ezek az üzletek a zárva tartási időszakban alkalmazottat nem foglalkoztathatnak.

Segítő családtag a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1.§ (1) bekezdés 1. pontja szerint a közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér.

További korlátozások

- Az az üzlet, amely kis- és nagykereskedelmi tevékenységet azonos helyen és időben folytat, kiskereskedelmi tevékenységet folytató üzletnek minősül a 2014. évi CII. törvény tekintetében, így zárva tartási időszakban nem nyithat ki.
- Az az üzemanyagtöltő állomáson belül működő üzlet, amely nem értékesít üzemanyagot, a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvény rendelkezéseinek alkalmazása során kiskereskedelmi tevékenységet folytató üzletnek minősül, így zárva tartási időszakban nem nyithat ki.

Vasárnapi pótlék

Vasárnapi munkavégzés esetén száz százalék bérpótlék jár az alkalmazottaknak az adventi vasárnapokon, valamint a szabadon választható ötödik vasárnapon. Minden más vasárnapi munkavégzés esetében a jelenlegivel egyező 50% mértékű pótlék jár.

Kötelező szakképesítés

Meghatározott termékek értékesítése esetében az előírt szakképesítés szükséges. Élelmiszerek és kozmetikum árusítása esetén külön feltételek alapján egészségügyi alkalmassági vizsgálat is kötelező.

A 21/2010. számú NFGM rendelet alapján zárva tartási időszakban a következő termékek esetében nem kell szakképesítéssel rendelkeznie a 200 négyzetméternél kisebb boltban dolgozó tulajdonosnak, vagy segítő családtagjának:

- élelmiszer (kivéve húst, hentesárut, halat, tehát a húsárunál kell a szakképesítés),

- kozmetika, háztartási vegyicikk,

- kertészeti cikk,

- óra, ékszer

- fotócikk,

- állat, állateledel.

Leltározni szabad, házhoz szállítani tilos vasárnap

A 2014. évi CII. törvény szerint kiskereskedelmi tevékenységet zárva tartási időszakban végezni tilos. A Nemzetgazdasági Minisztérium álláspontja alapján ugyanakkor egyes munkafeladatok elvégezhetők a zárva tartási időszakban is, így egyebek mellett az árufeltöltés, javítás, karbantartás, leltározás.

A kormány eddigi állásfoglalása alapján bármilyen házhozszállítás tilos a zárva tartási időszakban a 2014. évi CII. törvény hatálya alá tartozó területeken.

Nyitva tartás változásának bejelentése, ellenőrzés

A kereskedő a nyitva tartás minden változását köteles a kereskedelmi hatóságnak (a jegyzőnek) bejelenteni.

A 2014. évi CII. törvény alapján az adventi vasárnapok, továbbá a szabadon választható egy vasárnap esetében legalább 15 nappal előbb kell bejelenteni a nyitva tartást a jegyzőnek. Minden más esetben a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény alapján ugyancsak a jegyzőnek kell bejelenteni bármely változást legalább 8 nappal előbb.

A 2014. évi CII. törvényben foglaltakat a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi. Az előírtak megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság köteles az első jogsértés esetén legalább 5, legfeljebb 15 napra az üzletet bezárni.

A fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzésekor a segítő családtag kilétéről a kereskedő köteles teljes bizonyító erejű magánokirati formában nyilatkozni, amelyet – kétség esetén – a fogyasztóvédelmi hatóság felhívására köteles hitelt érdemlően – de legalább közokiratba foglalt nyilatkozattal – igazolni.

Az 53/2015. számú kormányrendeletben a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzési tilalomtól eltérő nyitva tartás engedélyezésének feltételeiről meghatározott rendben kizárólag akkor lehet majd a jegyzőnél mentességet kérni, ha a kormány dönt a kivételek további feltételeiről, e jogszabály hatáskörébe utalva azokat.

(blokkk.com, 2015. március 14., folyamatosan frissítve)

 

Boltzár számtan

Beszéljenek a számok a boltok, áruházak egy évéről. Újranyitás: kinek lenne rá pénze? A kisboltosnak aligha.

A vasárnapi boltzár 2015. március 15-i bevezetését követően sok változás volt a bolti, áruházi kiskereskedelemben. Ezek egy része kötődött a vasárnapi boltzárhoz, egy része pedig nem. Az egyes egyidejű hatások ugyanakkor nem választhatók szét oly módon, hogy külön-külön melyik honnan és mennyit hozott a konyhára, vagy vett el a zsebekből. Ezzel együtt a számok a következőket mutatják.

Vásárlók: kétharmad menne vasárnap vásárolni

A közvéleménykutatások szerint mind a vasárnapi boltzár bevezetése előtt, mind utána a vásárlók kétharmada nem értett egyet a vasárnapi boltzárral. Szó sincs arról, hogy megszokták, csupán átálltak rá, mivel más választásuk nem volt. A vasárnap nyitva tartó kis üzletek nem váltották ki a nagyáruházakat, nyilván esélyük sem volt erre.

Piac, bevétel: nincs veszteség, átrendeződésnek pedig semmi nyoma

Van már online kassza adat, 2015-ben a bolti, áruházi kiskereskedelem, a vendéglátás és a szálláshelyszolgáltatás együttes bevétele 8.464 milliárd forint volt (a Népszabadság 2016. április 4-i közlése szerint). A januári 600 milliárd körüli online adat már korábbról ismert. Külön a boltzárral érintett kiskereskedelemről nincs nyilvános online adat. Ennek alapján csak annyi állapítható meg, hogy az együttes éves online kasszás bevétel a januári tizennégyszerese.

Nos, a néha azért kritizált KSH adatsora az elmúlt években kísértetiesen hasonló növekedést mutat, mely szerint az online kasszás területek éves árbevétele az elmúlt négy évben tizenötszöröse volt a januárinak. A növekedési ütemben így alig van némi különbség az online kasszás és a KSH adatsorai között:

 
kiskereskedelem
szálláshely
vendéglátás
együttesen
hányszorosa az éves bevétel a januárinak
január
éves
január
éves
január
éves
2015. 626 9.272 11 213 58 918 15x
2014. 598 8.949 9 190 52 806 15x
2013. 562 8.514 8 167 52 754 15x
2012. 561 8.249 8 152 51 730 15x

KSH, milliárd forint, online: Népszabadság, 2016. április 4.

 

Belső átrendeződésnek akár a kicsik, akár a nagyok javára semmi nyoma az eddig megismert nyilvános adatokban.

Nagyvállalkozások alkalmazottainak létszáma: nem volt változás

A KSH adatai szerint a négy főnél többet foglalkoztató bolti, áruházi kiskereskedelemben 2015-ben az alkalmazottak létszáma 187 ezer fő volt, számuk 2014-hez képest 4 ezerrel nőtt. Ebben jelentős szerepe volt az online pénztárgép rendszernek is, ami a munkaerő piacot is tisztította. Év közben, ami legjobban kifejezheti a boltzár hatását, ebben a körben nem volt érdemi elmozdulás:

Bolti, áruházi kiskereskedelem teljes létszáma a nagyobbaknál:

2015. január december változás

létszám

188.255 188.845 + 590

KSH, alkalmazottak létszáma 4 főnél nagyobb cégek, (teljes és részmunkaidős, továbbá szellemi és fizikai dolgozók együtt), fő, változás: január/december

A teljes kereskedelem foglalkoztatottjainak létszáma: közel 10 ezres mínusz

A foglalkoztatottak száma magában foglalja az alkalmazottak előbbi mutatója mellett az öt főnél kisebb vállalkozások alkalmazottainak a számát is, emellett az egyéni vállalkozókét, a tulajdonosokat, segítő családtagokat, bárkit, aki bármilyen minőségben tevékenykedik a kereskedelemben. Nos, itt nagyot esett a foglalkoztatottak száma:

 

teljes kereskedelem 2012 2013 2014 2015 változás 5015/2014.
foglalkoztatottak száma 539 529 548 539 - 9

KSH, kis- és nagy-, valamint gépjárműkereskedelem együtt, ezer fő, éves adatok

Boltok, áruházak: rogyadoznak a kisboltok

2015-ben csökkent a vállalkozások és az értékesítőhelyek száma is a bolti, áruházi kiskereskedelemben, döntő részben a kisboltok térvesztése miatt:

kiskereskedelem 2015. június 30. 2014. december 31. változás 2015/2014.
vállalkozások száma 97.081 98.655 - 1.574
boltok, áruházak száma 141.863 144.190  - 2.327

KSH

Bérek: felnyomta a munkaerőhiány

Az üres álláshelyek száma megkétszereződött a boltokban, áruházakban, kicsiknél-nagyoknál egyaránt. Ez fel is nyomta a béreket:

bolti, áruházi alkalmazottak keresete a nagyobb vállalkozásoknál

  2015 január 2015 december 2016 január
teljes létszám keresete 182.430 197.810 192.022
ebből fizikaiak keresete 144.857 157.069 153.797

KSH, havi bruttó átlagkereset, forint, 4 főnél nagyobb vállalkozások

Az újranyitás költsége: ezt fizesd ki, ha tudod

A blokkk.com számítása szerint a vasárnapi pótlék mértékétől függően 30 milliárd forintnál kezdődik a számla, amikor 50% lenne a vasárnapi pótlék. 100%-os vasárnapi pótlék esetében 50-60 milliárd forint lenne a számla. Nem az árak emelkednének, hanem kisebb lenne a további alapbér emelés, bár ma sem lehet elég eladót találni, vagy más költségeket kényszerülnének lefaragni az áruházak. A kisboltosok nem tudnának 50 vasárnapra 100%-os vasárnapi pótlékot fizetni a dolgozóiknak.

(blokkk.com, 2016. április 11.)

 

Vasárnapi boltzár egy éve: 2300 bolttal és 9 ezer foglalkoztatottal kevesebb

Bizony, bizony, volt létszámleépítés és semmi sem bizonyítja, hogy a kisboltok forgalma nőtt volna a boltzár nyomán. Az átlagokra butított online adatok semmit sem mutatnak. Népszavazás: a boltokban is volt lökdösődés. Boldog ember is van vasárnap: nagyi a pult mögött.

Nem vitatható, hogy a kormány jól időzítette a vasárnapi boltzár bevezetését, hiszen 2015-ben tarolt az online kassza, sokkal több nyugtát adtak az ügyeskedők, nőtt is a piac. De sok-sok homokszem is hullott a boltzár gépezetébe. Csak sorjában.

A kiskereskedelemről nincs nyilvános online adat

A kereskedelem szabályozásáért felelős miniszteri biztos alaposan lebutított átlagokat közölt az online pénztárgépekből az adóhatósághoz beküldött adatok alapján. Nem volt hajlandó még arra sem, hogy elárulja, mennyi volt az online kasszás bevétel 2015. eleje és vége között. Titok maradt az is ráadásul, hogy a  bolti, áruházi kiskereskedelem, a vendéglátás és a szállodaipar együttes online adataiból mennyi volt külön a kiskereskedelem bevétele, hiszen vasárnapi boltzár a három szakterületből csak itt volt. Egyébként a KSH mérése és a közreadott online adatok alapján ez a kép rajzolható ki 2015-ről, jókora eltéréssel:

  kiskereskedelem szálláshely vendéglátás együttesen
KSH online
2015. 9.257 368 918 10.543 8.450

KSH, milliárd forint, online: kormányzati közlésből becsült

 

A KSH egyébként becsült adatokat ad közre, egy unióban elfogadott módszertan alapján, így önmagában egy eltérésért nem hibáztatható. De azért jó lenne, ha lenne pontosabb adat.

Létszám: nagyot zuhant a foglalkoztatottak száma és bizony rúgtak ki alkalmazottat is

A KSH kétféle létszámmutatót mér. Az egyik a foglalkoztatottak száma a teljes kereskedelemben (a kis- és nagykereskedelemben együtt), ami 2015-ben 2014-hez képest 9 ezer fővel csökkent. 2015-ben év elejéhez képest év végére is csökkenés volt a foglalkoztatottak számában, 8 ezer fővel visszaesett a létszám. A foglalkoztatottak száma 2015. végén 539 ezer fő volt a kereskedelemben. Foglalkoztatott az, aki bármilyen módon dolgozik (a kereskedelemben tehát lehet alkalmazott, egyéni vállalkozó, tulajdonos, vagy éppen segítő családtag is).

A KSH másik mutatója a négy főnél többet foglalkoztató vállalkozások alkalmazottainak száma (ez is része egyébként a foglalkoztatottaknak, tehát azoknak egy szelete). Itt van külön adatsor a bolti, áruházi kiskereskedelemről, amiből világosan kiolvasható, hogy év elejéhez, januárhoz mérve bizony már februárban, majd márciusban és áprilisban is csökkent ez a létszám, több mint három ezer fővel. Ezt nagyon nehéz lenne létszámcsökkenés helyet valami másnak nevezni.

Bolti, áruházi kiskereskedelem teljes létszáma

2015
január
május
december
létszám
188.255
184.615
188.845

KSH, fő alkalmazottak létszáma 4 főnél nagyobb cégek, (teljes és részmunkaidős dolgozók együtt)

 

A KSH persze azért statisztikus, hogy sokat számolhasson. Az előbbi adatsor "létszám" megnevezés alatt fut, de létezik például "átlagos állományi létszám" is, az irányzat azonban természetesen hasonló.

A statisztika gyönyöre, hogy persze lehet másként is számolni. A Nemzetgazdasági Minisztérium 2015. áprilisát nevezte meg kiinduló pontnak saját elemzésében, ehhez képest viszont már valóban nőtt ez a létszám 2015-ben, de hát év végére is csak az év eleji szintet érte el. Hozzátartozik a képhez, hogy 2015-ben 2014-hez képest nőtt a kiskereskedelmi alkalmazottak létszáma, de hát ebben a döntő szerepe nem a boltzárnak, hanem más piaci hatásoknak, így az online pénztárgépnek is volt jelentős szerepük (több nyugta mellé több alkalmazott is dukál).

Rogyadoznak a kisboltok

A KSH adatai szerint 2015. első félévében, tehát a vasárnapi boltzár bevezetésének táján kétezer-háromszázzal csökkent a kiskereskedelmi értékesítőhelyek száma 2014. végéhez képest. Így érthető az is, hogy a boltos kiskereskedelmi vállalkozások száma is csökkent másfél ezerrel ugyanebben az időszakban, amikor a vasárnapi boltzárat bevezették.

Nem lehet nehéz kikövetkeztetni, hogy ez a boltszám csökkenés döntő részben a kisboltokat érintette.

250 milliárdot nyertek volna a kicsik? Szemüveget a bírónak!

A miniszteri biztos közlése szerint nagyjából 200-250 milliárd forint többletbevételük keletkezett 2015-ben a vasárnap is nyitva tartó kisvállalkozásoknak. Nos, ez becslés lehet, de a kisvállalkozások többletbevétele a nyilvánosságra hozott online adatokból nem állapítható meg. Ennek egyszerűen az az oka, hogy hiányoznak az összehasonlítás alapját jelenthető teljes körű 2014. évi online adatok, mivel az online kasszarendszer kiépítése 2014. januárja és augusztusa között zajlott. Így az összehasonlításhoz szükséges 2014. évi kasszaadatok a kisvállalkozások tekintetében többé-kevésbé hiányosak, hiszen különböző időpontokban kötötték be a kasszájukat az adóhatósághoz. Természetesen a kisvállalkozások 2014. évi adóbevallásai lekérhetők és összegezhetők lehetnek elvileg.

Az is lehet egyébként, hogy azért nőtt a kisvállalkozások bevétele, mert az ügyeskedők több nyugtát adtak, nem pedig azért, mert a vásárlók a nagyáruházból a kisboltba mentek

Népszavazás: egyedül nagyi boldog a pult mögött vasárnap

A boltokban is volt lökdösődés 2015-ben. Vasárnap hiányában a vásárlók pénteken, szombaton lökdösődtek az áruházakban, van is ilyenkor hosszú sorállás a pénztáraknál, amiből úgy tűnik, a nagyáruházat kedvelők kitartanak kedvenc bevásárlóhelyük mellett. Nincs olyan felmérés, mely azt mutatná, hogy a vásárlók többsége elfogadná a vasárnapi boltzárat.

Némileg meglódult egyébként a bevásárlóturizmus, de ennek súlya csekély. Az online kereskedelem nagyot nőtt 2015-ben, de ez így volt a korábbi években is. A Balatonon nyaralók nyilván többet izzadtak nyáron, mint régebben, hiszen nehéz volt vasárnap üdítőhöz jutni a boltban.

És a vasárnapi boltzár boldog nyertese

Nagyi viszont boldogan áll az élelmiszerbolt pultja mögött, mert nem kell szakképzettséget igazoló papíros, de csak vasárnap. Ja, a kínai boltos sem izgatja magát, hiszen az ő papírjai igencsak nehezen bogarászhatók, ki is ő tulajdonképpen.

(blokkk.com, 2016. március 10.)

 

Megszerették a vásárlók a vasárnapi boltzárat

Igen? Te elhiszed? Na, nem is...

Az Ipsos Zrt. a vasárnapi boltzár törvény bevezetése előtt, tavasszal, majd fél évvel később, ősszel is országos reprezentatív kutatást végzett, amiből kiderült, hogy a magyarok nagy többsége utálja a vasárnapi zárva tartást. Megnehezíti a bevásárlást a zárva tartás, bár igaz, más napokon kell vásárolni, viszont kevesen választják a kisebb boltokat, vagy a piacokat a törvény miatt.

A megkérdezettek többsége úgy érzi, hogy a boltok nem alkalmazkodtak az új szabályhoz, ugyanannyi lehetőség van vasárnaponként vásárolni, mint közvetlenül a bevezetés után. A kutatás szerint bár kicsit többet járunk múzeumba, koncertre, színházba, kirándulni, fürdőbe, és többet utazunk el, a javulás valószínűleg inkább az elmúlt nyári időszak szezonális hatásának, mint a vasárnapi zárva tartásnak tudható be.

A törvény bevezetése után fél évvel a felnőtt lakosság több mint kétharmada, 68 százaléka inkább nem, vagy egyáltalán nem ért egyet a kötelező vasárnapi zárva tartással, ami pontosan megegyezik a szabályozás életbe lépése előtti, márciusi aránnyal. 41 százalékról viszont 33 százalékra csökkent azok aránya, akik egyáltalán nem értenek egyet a törvénnyel. Némileg tehát mérséklődtek az álláspontok, annak ellenére, hogy utólag nagyobb változásnak és nehézségnek értékelik a boltok vasárnapi zárva tartását, mint ahogy azt korábban feltételezték.

Mielőtt a vasárnapi zárva tartást bevezették volna, a lakosság valamivel több, mint fele (53 százalék) gondolta úgy, hogy az új törvény valamennyire megnehezíti majd vásárlásai intézését. A gyakorlatban is látva, hogy ez mit jelent, már 63 százalék értékeli nehezebbnek a helyzetet, az aktív keresőknek pedig a 70 százaléka.

Jelenleg a lakosság többsége az esetleges vasárnapi bevásárlásait inkább valamelyik másik napon végzi (71 százalék) és csupán egynegyedük választ kisebb boltokat (18 százalék) vagy piacot megoldásként (6 százalék). A törvény lehetőséget ad arra, hogy az üzletek – az adventi időszakon felül – naptári évenként egy választott vasárnapon mégis nyitva tartsanak, de csak a megkérdezettek 13 százaléka mondta azt, hogy követi is, hogy mikor vannak a nagyobb boltok nyitva vasárnap is.

(Világgazdaság, 2015. december 5.)

 

Nyúlfarknyi aprót hoz a vasárnapi boltzár

Ennyiért - 62 ezer forintért - semmi értelme az egésznek. A miniszteri biztos szerint 100 milliárdot kasszírozhatnak éves szinten a kisvállalkozások a vasárnapi boltzár nyomán.

Szatmáry miniszteri biztos szerint "látszik, hogy a vasárnapi bezárásnak nem volt káros hatása sem a belső fogyasztásra, sem a kiskereskedelem egészére, sokkal inkább komoly gazdasági, piacátrendeződési folyamatokat figyelhetünk meg. A változó fogyasztási szokások miatt éves szinten százmilliárdos nagyságrendű lehet az az összeg, amely átvándorol a hazai kkv-k felé, miközben a nemzetközi láncok is eladásaik bővüléséről adnak számot" (Napi Gazdaság, 2015. augusztus 7.).

Ő bizonyára tudja, hiszen már korábban is úgy nyilatkozott, hogy "...az online pénztárgépek naprakészen mutatják a kiskereskedelem adatait..." (2015. április 9.). Igaz, utána a kormány cáfolta, hogy rendelkezésre állnának a kiskereskedelem adatai, hanem csak a valamennyi online pénztárgép használatra kötelezett kör (kiskereskedők, vendéglátók, szálláshely szolgáltatók) együttes adatsora van meg, ágazati bontás nélkül.

A 100 milliárd forint önmagában nagy összeg, ráadásul nem vitatható, hogy a mai világban minden fillér számít. Egy gazdaságpolitikai döntésnél azonban más viszonylatokban kell számolni. Ma már ráadásul köztudott, hogy az alkalmazottak pihenése, a család vasárnapja mellett azért más ok is szerepet játszott a vasárnapi boltzár bevezetésében, sőt, könnyen lehet, hogy a döntő mozgatórugó a multi áruházak megtépázása volt. Ennek tükrében érdemes kutakodni az eredményeket tekintve.

Az annyi, mint 1%: édeskevés

A bolti, áruházi kiskereskedelem egészéhez mérve 100 milliárd forint csekély hányadot jelent. 2014-ben a kiskereskedelem értéke 8.934 milliárd forint volt, 2015-ben 9.300-9.400 milliárd forint várható (4-5% éves növekedést feltételezve). Hát bizony ennek mindössze 1%-a a vasárnapi boltzár nyomán várható átrendeződés, miközben a kiskereskedelmi piac valóban nő (a félreértések elkerülése érdekében tegyük hozzá, nem a vasárnapi boltbezárás miatt).

A nemzetközi láncok eddig semmiről sem adtak számot 2015-ről (leszámítva némelyik mérlegbeszámolóját, ahol a fordulónap nem év vége, de hát ezek sem nagyon árulkodóak), így nem tudni, mi húzódik meg a miniszteri biztos nyilatkozatának hátterében.

De ennél sokkal rosszabb a helyzet, mivel egy növekvő piacon az még nyomon követhető, hogy az egyes vállalkozások bevétele hogyan változik, de ha minden vállalkozó csoport gyarapodik (márpedig a nyilatkozat ezt vetíti előre), akkor átrendeződés eredménye már nem lesz látható. Veszteséget elkönyvelők persze mindenütt lesznek, elég csak a bevásárlóközpontok tízezer üzletére gondolni, ahol nagyon panaszkodnak a boltosok a kieső bevételre, de nem csak ők, hanem mások is. Természetesen lesznek nyertesek is, de ezzel együtt csak annyi következtetés vonható le, hogy a kép vegyes.

Még rosszabb a helyzet, ha a miniszteri biztos nem a kiskereskedelemre, hanem a teljes online pénztárgép használatra kötelezett vállalkozói körről beszélt, hiszen éppen ekkor pontosított a kormány, miszerint csak ilyen adat létezett mindeddig. Ebben az esetben az az egy százalék valamelyest kisebb lesz, hiszen a viszonyítás alapjához hozzá kellene csapni a vendéglátás és a szálláshely szolgáltatók mintegy ezer milliárdos piacát. De nem célszerű csapkodni.

Boltonként  62 ezer forint havonta: hát ez bizony csak aprópénz

Tételezzük fel a legjobbat, hogy a kormány szándékai szerint a multi üzletek buknak, a hazai kisboltosok pedig nyernek 100 milliárd forintot. Megtehetjük, mivel így is sanyarú eredmény kerekedik ki, e nélkül pedig még rosszabb lesz a kép, hiszen ma már mindenki csipeget mindenki piacából, ha teheti.

A KSH szerint 136 ezer kiskereskedelmi bolt, áruház ügyködik a kiskereskedelemben (2014. december végéről van a legutolsó adat, gépjármű kereskedelem nélkül számolva). Ebből közel tízezer külföldi tulajdonú értékesítőhely. Ennek alapján kiszámítható, hogy egy hazai boltra átlagosan közel 735 ezer forint többletforgalom esne a vasárnapi boltzár említett piacrendező hatása nyomán. Ez 62 ezer forint havonta.

Jelenleg a piacon annyi már látszik, hogy a vasárnap is nyitva tartó családi kisvállalkozások egy része lehet nyertes (számuk nem nyilvános, bár az adóhatóságnak nem eshet nehezére megnézni az online adatokból egyszerűen azt, kik, hányan adnak a boltok közül nyugtát vasárnap), de ők csak kisebb töredékét jelenthetik a kisvállalkozói körnek. Elég körbesétálni vasárnap, látszik, hogy azért az üzletek többsége zárva van. A kisboltosok egy jelentős része ugyanúgy zárva tart vasárnap, mint régen, ők valószínűleg nem nyertek semmit és ott van a bevásárlóközpontok 10 ezer üzlete, akikről tudott a már említettek szerint, hogy nagyot buktak a vasárnapi boltzárral. De mások is.

Kérdés, ennyiért érdemes volt-e bezárni az üzleteket vasárnap? Az online adatokból egy biztosan látszik: a boltzár bevezetését megelőző februárhoz képest a későbbi hónapokban fele akkora a piac növekedése, mint a korábbi években, akár a kiskereskedelmet, akár a teljes online pénztárgép használatra kötelezett kört tekintve. Az is veszteség, ha lehetett volna több.

(blokkk.com, 2015. augusztus 23.)

 

Csak zsörtölődés, hogy nem piacozhat az élelmiszerbolt?

Balatonakali FÉK abc-je vidáman nyitva tart vasárnap, miközben a balatonfenyvesi ZSO-LI időközben visszavonult. A gond csak annyi, hogy a FÉK termelői piaca, ha igazi is, nem ad felmentést a boltzár alól az élelmiszerboltnak. A Coop piacai köszönik szépen, egyenlőre jól vannak.

A Népszabadság számolt be arról július 26-i híradásában, hogy a CBA Akali vidáman nyitva tart vasárnap, mivel termelői piacot létesített. A Balatonakali FÉK Üzletház (mert hivatalosan így hívják), ha csinált is termelői piacot, az az önkormányzat nyilvántartásában továbbra sem szerepel. Ez csak azért apró gondocska, mivel a jogszabály szerint a jegyző az engedély megadásával egyidejűleg a vásárt, a piacot és annak fenntartóját nyilvántartásba veszi. A jegyző a nyilvántartást az erre vonatkozó kormányrendelet szerint az önkormányzat honlapján – amennyiben azzal az önkormányzat rendelkezik – közzéteszi. Márpedig Balatonakali önkormányzatának van honlapja, azon a FÉK Üzletház fel is van tüntetve, de termelői piacnak nincs nyoma.

Az igazi probléma viszont az, hogy a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény alapján élelmiszerbolt nem lehet a termelői piac része, így nyitva sem lehetne ezen a címen. A helyi termelői piac a kereskedelmi törvény szerint az, ahol a kistermelő a saját gazdaságából származó mezőgazdasági, élelmiszeripari termékét értékesíti. Ez egyértelmű szövegezés, mint arra korábban is rámutattunk, ami két feltételt is támaszt: a helyi termelői piacon a kistermelő csak saját maga árusíthat és csak a saját termékeit. Ebből az következik, hogy egy ilyen piacon nincs helye annak a boltosnak, aki nem kistermelő és nem a saját megtermelt termékét árusítja, ráadásul annak élelmiszerbolt nem lehet a része. Így élelmiszerbolt termelői piac szervezőjeként, bárhogyan is ügyeskedik annak elhelyezésével, nem lehet nyitva vasárnap. Természetesen akár a bolt elkülönített területén, vagy szomszédságában, vagy éppen a hozzátartozó külső területen szervezhető helyi termelői piac, ezzel nincs is probléma, de annak el kell különülnie a többi árustól, így a boltostól is, akik nem kistermelők. Még az sem fogadható el, hogy a boltos a piac részeként a kistermelő termékeit árulja, hiszen a helyi termelői piacon, mint idéztük a törvényt, csak a kistermelő értékesítheti a saját termékeit.

Nem véletlen, hogy a kereskedelmi jog a helyi termelői piac fogalma mellett meghatározza a másik törvényes piacformát - az egyszerűség kedvéért és a törvény szövegezése szerint -, ami a "piac". A kereskedelmi törvény szerint a piac olyan épület, épületegyüttes, vagy terület, ahol állandó, vagy rendszeres jelleggel többen általában napi, esetenként heti rendszerességgel folytatnak kiskereskedelmi tevékenységet. Nos, a piac már lehet a kísérletezés terepe, hiszen az épület, épületegyüttes, terület fogalmába bőven belefér a bolt, csak akkor egy sor egyéb feltételt is teljesíteni kell, így élelmiszerbiztonsági és közegészségügyi előírásokat egyaránt.

Az Index is piacot keresett a napokban, igaz, ők ezt az északi parton tették, Coop boltban. Úgy tűnik, rejtélyes játszma folyik a háttérben, hiszen vannak jó és vannak rossz piacok, függetlenül attól, hogy megfelelnek-e az előírásoknak. A kérdés csak az, ki és milyen alapon osztja a lapot, vagy bárki húzhat belőle, csak szerencséje legyen?

(blokkk.com, 2015. július 26.)

 

WC nélkül nincs piac és vasárnapi nyitvatartás

A vizeldét még meg lehet úszni, de a wc azért más. A cégér átmázolása és a boltbejárat fölé odafirkantani a piac szót kevés a vasárnapi boltzár megkerüléséhez. De az sem mindegy, hogy milyen piac az, amit a bolt köré körítenek a vasárnapi nyitásért. Előfordulhat, hogy a CBA és a Coop piacai csak műpiacok.

Érthető módon minden kereskedő próbál rést ütni a vasárnapi boltzáron: van, aki meghosszabbítja a hétköznapi nyitva tartást, van, aki új időpontban hirdeti a leárazásokat, van aki a benzinkúton próbálkozik, van aki tulajdonossá fokozza az alkalmazottját és van aki piacot fabrikál a boltja köré. A mérce minden esetben azonos, hiszen van, amit enged a törvény, ezzel szemben pedig van, amit nem. A legújabb módi piacot csinálni a bolt köré és így kinyitni vasárnap. Egyáltalán nem biztos, hogy ez olyan könnyen megy, mivel piacot csinálni nem is olyan egyszerű.

Termelői piac, vagy piac?

A vasárnapi boltzár törvény (2014. évi CII. törvény a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról) egyértelműen fogalmaz, amikor kimondja, hogy hatálya nem terjed ki egyebek mellett a piacon, továbbá helyi termelői piacon folytatott kereskedelmi tevékenységre. Ennek alapján aki  piacon, vagy helyi termelői piacon kereskedik, akkor tart nyitva, amikor akar.

A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény kétféle piacot határoz meg (a boltzár törvény ezeket veszi át), így eleve kizárólag ezek lehetnek szabályszerűek. Az egyik a helyi termelői piac, ahol a kistermelő a saját gazdaságából származó mezőgazdasági, élelmiszeripari termékét értékesíti. Nyilván egy ilyen piacon nincs helye a boltosnak, aki már nem a saját megtermelt termékét árusítja. Természetesen a bolt szomszédságában, vagy éppen a hozzátartozó területen szervezhető helyi termelői piac, de a törvény világosan kimondja, hogy mivel ezeken a piacokon csak kistermelő árusíthat, más tehát nem, így a bolt, hiába adja területének egy részét oda, már nem lehet része a piacnak. Így hiábavaló kísérletezés lenne helyi termelői piacot rittyenteni a bolt köré a vasárnapi nyitva tartás érdekében, az ütközik a kereskedelmi törvénnyel.

A másik törvényes piacforma - az egyszerűség kedvéért - a piac. A kereskedelmi törvény szerint a piac olyan épület, épületegyüttes, vagy terület, ahol állandó, vagy rendszeres jelleggel többen általában napi, esetenként heti rendszerességgel folytatnak kiskereskedelmi tevékenységet. Nos, a piac már lehet a kísérletezés terepe, hiszen az épület, épületegyüttes fogalmába bőven belefér a bolt, a "többen" pedig a kettőnél kezdődik, így csak arra kell ügyelni, hogy ne lógjon ki a lóláb. Ez viszont nem is olyan egyszerű. Egy vagányabb bevásárlóközpont is egyébként piaccá tudná pofozni magát a kereskedelmi törvény fogalom meghatározásai alapján, de feltehetően ez lenne az az eset, ami a jog puszta szövegezésével esetleg nem, de a jogalkotói szándékkal már élesen ütközne. Ez is azért számít valamit.

Piaccsinálás: van piacrendelet is, az ellenőrző hatóságoknak pedig ingyen egy helyiséget kell adni

A piachoz piacüzemeltetési engedély kell, amit az önkormányzat jegyzője ad ki. Az önkormányzat nyilvántartást vezet az engedélyezett piacokról, ami nyilvános (a honlapján elérhető). Az 55/2009. számú kormányrendelet a vásárokat, a piacokat és a bevásárlóközpontokat szabályozza további részkérdésekben. Így azt is kimondja, hogy vásár és piac olyan területen rendezhető, tartható, amelyen a településrendezési terv a vásárrendezést, piactartást lehetővé teszi, ráadásul meg kell felelni egy sor előírásnak, egyebek mellett építészeti, közegészségügyi, tűzvédelmi, hulladékkezelési szabályoknak is. Nagyobb piac esetében, amikor egyidejűleg 300 főnél többen lehetnek a piacon, még biztonsági tervet is kell készíteni.

A neheze azonban csak most kezdődik a papírmunkákat követően: élelmiszer felhasználása, forgalmazása esetén a kérelmezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a piac területén az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi, továbbá növény- és talajvédelmi feladatkörében eljáró kormányhivatal részére állandó jelleggel ingyenes helyiséghasználatot biztosít. Ez nyilván nem azt jelenti, hogy amikor jön az ellenőrző hatóság, az öltözőt, vagy a boltvezető irodáját átengedik részére és a kávéért nem kell fizetni.

Az előírások része, hogy a piac működési rendjéről hirdetményben tájékoztatást kell adni a vásárlók és az ott árusító kereskedők részére,  az árusítóhelyeket pedig sorszámmal kell ellátni, nyilván látható módon.

És akkor a WC-kérdés a piacokon: a vizelde a vásárlónak kell

A Nemzeti Jogszabálytárban az illemhely kifejezést 97, a vizelde szót 2, a WC szöveget 278 jogszabály tartalmazza, igaz, számos esetben WC-papírról is szó esik. Létezik közöttük és hatályos az 59/1999. számú EüM rendelet, a vásári, piaci és vásárcsarnoki árusítás közegészségügyi szabályairól. Ez jó néhány követelményt meghatároz, egyebek mellett a következőket:

-  a napi élelmiszerpiac és az élelmiszer-nagypiac területét szilárd, könnyen tisztítható burkolattal kell ellátni, tehát füves, földes talajon nem menő a piac,

- a piac területét körül kell keríteni,

- a piac ivóvíz minőségű, megfelelő mennyiségű vízellátásáról gondoskodni kell (az árusítóhelyek, az árusok részére).

Ez a jogszabály tartalmazza azt is, hogy a vásár, piac területén - ha attól 50 méter távolságon belül kellő számú nyilvános WC nem áll rendelkezésre - az OTÉK előírásának megfelelő számú és kialakítású, nemek szerint elkülönített, vízöblítésű WC-t és vizeldét kell létesíteni. E jogszabály szerint tehát valamennyi illemhely létesítése kötelező, mégpedig a vásárlók részére (természetesen az árusok számára is meg kell oldani, de az másik kérdés).

Előbbiek alapján a 253/1997. számú, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet (OTÉK) szabja meg, hány darab nyilvános WC kell a piacokon.

A rendelet szerint

- az építményeket és a szabadtéri tartózkodásra, munkavégzésre szolgáló területeket a rendeltetésüknek megfelelő illemhely-használati és tisztálkodási lehetőséggel kell tervezni, megvalósítani és fenntartani: nyilván a piac ide tartozik,

- az illemhelyek és a tisztálkodó helyiségek berendezéseinek számát az építmény, az önálló rendeltetési egység, a terület egyidejű használóinak tervezett (becsült) lehetséges legnagyobb létszáma és nemek szerinti megoszlása alapján kell tervezni, megvalósítani, (tehát mikor várható a legnagyobb tömeg a piacon),

- az illemhelyekhez biztosítani kell a kézmosás lehetőségét (így teljes kör).

A létszámhatárok közül pedig a legkisebb a következő:

- az építményekhez és a szabadtéri tartózkodásra, munkavégzésre szolgáló területekhez az illemhelyek számát az egyidejű használóinak a tervezett, becsült összlétszám alapján a következők szerint kell megállapítani:
a) 200 főig 10 fő részére legalább egy közös, 10 fő létszám felett nemek szerint külön illemhelyet kell létesíteni, minden megkezdett
aa) 15 fő női létszám részére legalább 1 WC-fülke, illetőleg
ab) 40 fő férfi létszám részére legalább 1 WC-fülke és 1 vizelde vagy 2 WC-fülke létesítése szükséges.

Nehéz elképzelni olyan piacot, ahol ki lehet zárni, hogy egyidejűleg 10 főnél kevesebben forduljanak meg, így ráadásul ha jól menő piaccal számol az üzemeltetője, nemek szerint is el kell különítenie az illemhelyeket. A vizelde WC-csészével kiváltható.

Tehát piac nincs WC nélkül.

Balatonakali, Balatonfenyves és a többiek

A Balatonakali önkormányzat honlapján a kötelező nyilvántartásokban piac, helyi termelői piac jelenleg nincs feltüntetve. A településen van CBA bolt (FÉK ABC) és Coop üzlet is a láncok boltkeresője szerint, de az önkormányzat kötelező nyilvántartásában csak a CBA címe szerepel.

A balatonfenyvesi önkormányzat honlapján két piac szerepel, egyik, a Balaton Park Vásár és Piac, amely alkalmi piac, csak egyes napokon működik a nyári időszakban, a másik a Zsoli Piac. Ez utóbbi pontosan azon a címen van, ahol egy élelmiszer áruház is található. A piac alapterülete 1.400 négyzetméter, 7 árusítóhellyel. Kérdés, van-e nyilvános WC a piacon. A Zsoli Piac és a Zsoli Szupermarket egyaránt a Vörösmarty utca 10. szám alatt található meg. A Zsoli Szupermarket is tagja a CBA láncnak.

Révfülöp piacokban gazdag, de óvatosabb

Révfülöp önkormányzata összesen 4 piacot tart nyilván, közülük egy kirakódó vásár már megszűnt. A további három piac esetében a szakhatósági hozzájárulás kikötéseket tartalmaz, egyebek mellett éppen a vízellátást, vagy éppen az illemhelyeket előírva. A piacok üzemeltetői között van a Pólus-Coop és a Tapolca-Coop, így nem véletlen, hogy a Káli úti piac és az egyik coopos ABC címe egybeesik. A Kacsajtósi utca 16. alatt a Tóth Élelmiszer üzlet található. Az árusító helyek száma a coopos piacoknál 7-7, a Kacsajtósi útinál 4 darab.

Ja, igen, WC-papírról is a piacnak kell gondoskodnia.

(blokkk.com, 2015. július 6.)

 

 

Nagyi vasárnap a boltban: lehet hülye, sőt, a tulaj is

Mármint szakmailag. Az NGM megváltoztatta a kereskedelemben kötelező szakképesítések rendjét. Így egyes élelmiszerek, iparcikkek eladásakor zárva tartási időszakban nem szükséges szakképzettség a pult mögé álló segítő családtagnak, vagy a tulajdonosnak. Ez a kivételezés kizárólag a zárva tartási időszakban, vasárnap, munkaszüneti nap és éjszaka igaz, amikor csak a tulajdonos, vagy a segítő családtag állhat a pult mögé, június 17-től. A nyitva tartási időszakban viszont ezeknél a termékeknél az eladást végző bármely személy szakképesítési előírása megmaradt. Pedig a hasmenés nem válogatós.

Úgy látszik, a vásárló egészsége, biztonsága vasárnap nem számít, pedig az egész szakképesítési követelményrendszer éppen azért van, hogy egyetlen pillanatban se sérüljön meg a boltban pénzét költő fogyasztó azért, mert az eladó esetleg hibázott.

A Magyar Közlöny június 9-i számában ugyanis megjelent a nemzetgazdasági miniszter 17/2015. számú rendelete, mely módosítja az egyes kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges szakképesítések rendjét szabályzó előírást, a 21/2010. NFGM rendeletet. A kötelezettségek lényege, hogy egyes termékek esetében az eladást végző személynek szakképesítéssel kell rendelkeznie, ezt a kereskedelmi törvény világosan kimondja. A termékek felsorolását, ahol a szakképesítés kötelező, az említett nemzetgazdasági miniszteri rendelet tartalmazza.

A friss NGM rendelet - elképesztő felelőtlenségről árulkodva - kimondja, hogy szemben az általános előírással, ezek a követelmények egyes termékek esetében nem terjednek ki az üzletben kereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozóra, egyéni cég tagjára, gazdasági társaság legalább 1/5 tulajdoni résszel bíró természetes személy tagjára, valamint a segítő családtagokra, zárva tartási időszakban, amikor a 200 négyzetméternél kisebb üzlet kinyithat, ha akar és képes rá, de ilyenkor alkalmazott nem foglalkoztatható, csak kevés kivétellel. (Az már csak hab a tortán, hogy az egyéni vállalkozótól, ha tevékenységi körében a kiskereskedelem szerepel, a vállalkozói igazolvány kiváltásakor számon kérik a megfelelő szakképzettséget, tehát ő nem lehet kivétel).

Némi öröm az ürömben, hogy a módosítások, így a kivételezés is a kihirdetést (június 9-ét) követő nyolcadik napon, június 17-én lépnek hatályba, így a most következő hőségriadóval tarkított hétvégét még a régi szabályok szerint kell a boltosoknak túlélniük. A vásárlók legalább csipetnyi szerencséjére, ha egyáltalán valamelyik hatóság ellenőrzi a zárva tartási időszakban ügyködő boltosokat.

Csak egy példát kiragadva, mennyire zavaros az új jogszabály: aki jár vásárolni, az tudja, hogy a kisebb boltokban ugyanannál a pultnál és általában ugyanattól a személytől kérheti a vásárló a húsfélét, vagy éppen a párizsit, trappistát. Nos, itt lesz majd némi zavar, hiszen a segítő családtag nagyi szakképzettség hiányában a csirkemellet már nem adhatja oda, de a kolbászt sem, sőt párizsit sem szeletelhet, míg az ementálit, mivel az tejtermék, vidáman darabolhatja. Vasárnap. Szakmai berkekben köztudott, hogy minden hús, hentesáru, húskészítmény, felvágott, kolbász, ugyanolyan kényes előírásoknak megfelelő termékkör, mint a tejtermékek árusítása.

Nos, a kivételek a következők, ahol tehát zárva tartási időszakban nem kell szakképesítés, máskor pedig igen:

- élelmiszer (kivéve húst, hentesárut, halat),

- kozmetika, háztartási vegyicikk,

- kertészeti cikk,

- óra, ékszer

- fotócikk,

- állat, állateledel.

Az élelmiszerek esetében a zöldség, gyümölcs árusításához jelenleg sem kell szakképesítés.

És némi pontosítás: a hús- hentesáru eladó fogalmi meghatározása a magyar joganyagban pontosan nem található meg. A foglalkozások besorolásában (FEOR) az 5113 szám alatt megtalálható, de itt külön szerepel a bolti hentes-, eladó is. Ebből az következik, hogy a hús- és hentesáru fogalmába a különböző húskészítmények is beletartoznak. Így a tulajdonos, vagy segítő családtagja párizsit sem adhat el, de az említettek szerint tejterméket már igen, persze, ez csak a zárva tartási időszakra vonatkozik.

Nyugi, az élelmiszer kereskedelemben bármely tevékenységet végző személyekre, így a segítő családtagokra is vonatkozó egészségügyi alkalmassági előírásokat nem törölték el. Eddig.

A jövőben, június 17-től egyébként a következő termékek eladásakor kötelező a kiskereskedelemben a szakképesítés az új előírások szerint:

1) Élelmiszerértékesítés zöldség és gyümölcs kivételével

2) Hús- és hentesáru, hal értékesítése

3) Étrendkiegészítők, gyógynövények értékesítése

4) Kozmetikai termék, háztartásivegyi cikk értékesítése

5) Jármű, járműalkatrész értékesítése

6) Kertészeti cikk értékesítése

7) Gépek, gépi berendezések, épületgépészeti berendezések, villamossági cikkek értékesítése

8) Építőanyagok értékesítése

9) Üzemanyag, gázpalack értékesítése

10) Sportszer, játék értékesítése

11) Óra, ékszer értékesítése

12) Fotócikk értékesítése

13) Optikai cikkek értékesítése, szemüveg készítése és javítása

14) Kedvtelésből tartott állatok, és állateledel értékesítése

15) Zálogházi, aukciós tevékenység, régiségek, műtárgyak értékesítése

16) Hulladékkereskedelem

(blokkk.com, 2015. június 11.)

 

Nyesegeti a kormány a kivételeket meg a vasárnapi pótlékot

Újabb barkácsolás: lehet majd hajnalban, 6 óra előtt nyitni.

Újabb módosítók az Országgyűlés előtt: a világörökség területe sem lesz kivétel, reggel 6 óra előtt is ki lehet majd nyitni, egy kicsit homályos megfogalmazás mellett a pékáru és tej szaküzletek üdítőt, valamint süteményt is árulhatnak. Döntés rövidesen. Végül is a világörökségi javaslat csak a versenysemlegességet erősíti, ha már boltzár, akkor legyen boltzár. A hajnali nyitásra valóban van igény a vásárlók részéről (persze a vasárnapi bevásárlásra is), a termékkör bővítés pedig egy kis lépés a rideg valóság felé (kizárólag pékárut, vagy kizárólag tejterméket árusító üzlet kevés van).

Az Országgyűlés már döntött három kérdésben, így a kis- és a nagykereskedelmi tevékenység egyidejű végzésének vasárnapi tilalmáról. Némi csavar a jogalkotásban, hogy a kereskedelmi törvényt módosítja a jogalkotó, egy új fogalom meghatározásával korlátozva a vasárnapi nyitva tartást: az az üzlet, amely kis- és nagykereskedelmi tevékenységet azonos helyen és időben folytat, a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvény rendelkezéseinek alkalmazása során kiskereskedelmi tevékenységet folytató üzletnek minősül. Ez egyébként messze nem csak a Metro ügye (bár a cél egyértelműnek tűnik), mivel Magyarországon 15 ezer nagykereskedelmi raktár tevékenykedik, szép számmal persze a Józsefvárosi piacon is. Nos, a törvénymódosítás után megteheti egy nagykereskedelmi raktár, hogy kiskereskedelmi tevékenységet nem végez vasárnap (tehát végső felhasználót, bárki is legyen az, nem szolgál ki), de mégis kinyit, feltehetően lesz ilyen is. Az adminisztrációra persze ügyelni kell, nyugtát pedig nem szerencsés adni ilyenkor (a nyugta a természetes személy vásárlónak jár, a számla az adószámmal rendelkező vállalkozónak). A Metronál vásárlók feltehetően majd más napokon szerzik be, amit eddig vasárnap, de nyilván lesz némi vesztesége is a C+C áruháznak, ugyanúgy, mint a kereskedelem egészének is.

Vigyázat, azért a 200 négyzetméteres szabály itt is belép. Egy 200 négyzetméternél kisebb nagykereskedés folytathat vasárnap is egyidejűleg kiskereskedelmi tevékenységet, ha a tulajdonos, vagy segítő családtagja áll a raktárban a targonca mögött.

A kereskedelmi törvény módosításával igyekszik korlátozni a benzinkutak területén a shoppok vasárnapi tevékenységét is a kormány. E szerint az az üzemanyagtöltő állomás területén működő üzlet, amely nem értékesít üzemanyagot, a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvény rendelkezéseinek alkalmazása során kiskereskedelmi tevékenységet folytató üzletnek minősül. A cél az, hogy a benzinkút területén ne nyíljanak új üzletek, de hát rögvest felmerül kérdés, hogy akkor a többi kivétel esetében ezt miért nem korlátozzák, így - a közlekedésnél maradva - a repülőtereken, busz-, vasúti pályaudvaron. Nyilván azért, mert semmi értelme nem lenne. Egyébként ennek a tilalomnak sincs túl sok haszna, hiszen a benzinkutak shopjainak többségét egy független vállalkozó működteti, akinél kifizetheti a vásárló ugyanannál a pénztárnál (és persze ugyanaz alatt a tető alatt, téglafalak között) a benzint is és az üdítőt, vagy éppen tejet, kenyeret, ha éppen annak árusításához szottyan kedve a kutasnak. A Spar shoppok is így működnek a benzinkutaknál (legalább is az a néhány, amit sikerült megtekinteni), így ezek nem fognak bezárni vasárnap. Ezek az üzletek csak szerződéses, franchise kapcsolatban állnak az áruházlánccal, ugyanúgy mint a CBA üzletlánc üzletei egymással. Nyilván olyan üzletet építeni nem érdemes a benzinkút területén, amelyikben benzint nem lehet venni (kifizetni), mert arra már kiterjed az új tilalom.

Ebben a kérdésben is szükséges megjegyezni, hogy elvileg a 200 négyzetméteres szabály itt is belép. A törvénymódosítás csak annyit mond, hogy a meghatározott esetben a benzinkút területén elhelyezkedő üzlet tevékenysége kiskereskedelmi tevékenységnek minősül. Így ha a tulajdonos, vagy segítő családtagja áll egy shop pultja mögött, amelyik nem árul benzint, és a teljes benzinkút területe (az eladótere az összes shoppal együtt) nem nagyobb 200 négyzetméternél, a benzint nem áruló shop nyugodtan kinyithatna vasárnap is. De ez nem életszerű, hiszen ehhez a 200 négyzetméter alapterület kevés.

Se híre, se hamva a világörökség területén ügyködő üzletek vasárnapi nyitva tartásának korlátozásáról. Ehhez törvénymódosítás szükséges, kormányrendelet kevés (a boltzár törvény csak arra ad felhatalmazást, hogy további kivételeknek nyithat utat a kormány).

A vasárnapi pótlék ügye is lezárult. Ezt sem kapkodták el a jogalkotók, hiszen a Munka törvénykönyvének módosítására irányuló javaslatot már 2014. december 16-án benyújtották az Országgyűlésnek, ami három hónap huza-vonát jelent. Sokan elmondták, hogy a vasárnapi munkát meg kell fizetni a kereskedelemben, jobban, mint eddig (jelenleg a vasárnapi pótlék 50%). A VOSZ is felvetette, hogy meg kell emelni a pótlékot (persze ő úgy gondolta, hogy akkor cserében maradjon meg a vasárnapi nyitva tartás, de hát miután már korábban elsütötte a népszavazás fegyverét, nyilván nem számított fajsúlyosnak a jobbító szándéka politikusi körökben). Ez csak azért kínos, mivel a jelenlegi gazdálkodási körülmények és jövedelmezőségi viszonyok között az 50% vasárnapi pótlék is tetemes tehernek számít, természetesen kizárólag a kereskedelmi költségek világában, és nem az alkalmazottak körében. Nyilván ezt felismerte a kormány is, hiszen csak szűk körben emeli meg a vasárnapi pótlékot 100%-ra. Ez azt fogja jelenteni, hogy a kivételek egyik csoportjában, amikor az alkalmazott is dolgozhat vasárnap, marad az 50% bérpótlék (így egyebek mellett a benzinkút, gyógyszertár, újságos, virágbolt, pékárut, tejterméket árusító üzletek esetében). Az adventi vasárnapokon és a szabadon választható ötödik vasárnapon viszont 100% lesz a bérpótlék.

Ez valóban kétféle vasárnapi bérpótlékot jelent, ami minősülhet igazságtalannak az alkalmazottak számára, kigazdálkodhatatlan tehernek a vállalkozások számára, de alkotmányellenesnek nehezen (amit a VOSZ ugyancsak felvetett). Természetesen ezzel azt már sikerült elérni, hogy a szakszervezetek megkezdték ostromukat a 100% vasárnapi pótlék ágazattól független teljessé tétele érdekében.

(blokkk.com, 2015. március 17., frissítve: március 22., április 12.)

 

Nőtt a forgalom a vasárnapi zárva tartás miatt?

Ezt írja a Napi Gazdaság. Eddig mindenki, aki ellenezte a vasárnapi boltzárat, az ellenkezőjét feltételezte. De hát egy kérdés elsikkadt: a márciust mindig felhúzza a húsvéti költekezés, így a növekedést nem a boltzár okozta. Lehet, hogy mégiscsak baj van, hiszen a korábbi években közel 20%-kal nőtt a márciusi forgalom a februárihoz képest.

Elöljáróban le kell szögezni, az adóhatóság online pénztárgép adatai hajszál pontosak, ezen kár is vitatkozni. A rideg piaci tényekkel, már amennyi eddig az újságcikk alapján kiderült, önmagukban nincs is baj, sőt, érdekes is akad közöttük. A következtetés ugyanakkor, mely szerint a vasárnapi zárva tartás miatt nőtt a forgalom a március közepét követő hetekben, már kérdéseket vet fel és kételyeket támaszt. A tényekre van is magyarázat, csak éppen annak nem sok köze van a vasárnaphoz, így az adóhatóság információiból levont következtetések vitathatók.

A bizonyítvány magyarázatában a legfontosabb kérdés a legizgalmasabb híre a beszámolónak, mégpedig az, hogy a március 15-ét megelőző kilenc hét (január 5. és március 8. közti időszak) forgalmi átlagát meghaladja a hatályba lépéssel érintett három hét átlagos kereskedelmi forgalma. Ebben önmagában nem is lehet vita, bármilyen furcsán is hangzik. Az információ súlyos hiányossága viszont, hogy mértékről, arányról nem esik szó, ezért csak egy másik megjegyzésre lehet hagyatkozni, mely szerint a vasárnapi zárva tartás gazdasági hatásai minimálisak. Ez viszont azt feltételezi, hogy ez a növekedés nem lehetett olyan sok. Ez viszont nagyon nagy baj is lehet, a következők miatt:

- A kereskedelemben mindig is a január és a február a két leggyengébb, legkisebb forgalmú időszaka az évnek. A családi költekezés általában márciusban, áprilisban lódul meg, döntő részben a húsvéti nagybevásárlások révén.

- 2015-ben a húsvéti ünnepek éppen április első hetének végére estek. Az adóhatóság pontosan arról a három hétről szolgáltatott információt, a vasárnapi boltzár első időszakáról, mely éppen a húsvéti családi nagybevásárlások legnagyobb hulláma szokott lenni, legalábbis az elmúlt években így volt. Az adóhatóságnak tehát sikerült a családi vásárlásokban az év általában leggyengébb, év eleji időszakát összehasonlítania az első nagyobb költekezési hullámmal. Tegyük hozzá azért, hogy a naptári beosztásról nem tehet az adóhatóság, most kapott kérdést, most válaszolt.

Nézzük akkor meg, hogyan is volt ez korábban. Ez most csak a KSH adatai alapján vizsgálható, ami azért remélhetőleg ad némi támpontot. Nos, a KSH adatai szerint 2011-2014. között a kiskereskedelem folyóáras értékesítése az egyes márciusi hónapokban a megelőző februárhoz képest 17-19% közötti mértékekben ugrott meg (2011-ben 17%-kal, 2012-ben is 17%-kal, 2013-ban 19%-kal, 2014-ben pedig 18%-kal).

Nos, ez a közel 20%-os növekedés, ez bizony hiányozhat, ha nem volt annyi.

Célszerű néhány további kérdést is mérlegelni, sorjában a következőket:

- Korábban a pontosan fogalmazó elemzők azt állították, hogy a vasárnapi boltzár következtében lesz forgalomvesztés, kiesés. Tehát nőhet is akár a kiskereskedelmi forgalom egyik időszakról a másikra, a kérdés csak az, hogy annak üteme milyen mértékű és milyen gazdasági folyamat okozza.

- A vasárnapi zárva tartás gazdasági hatásai minimálisak, ez olvasható a híradásban. Semmiféle számszerűség nem vált ismertté erről a minimális mértékről, mekkora is volt pontosan a forgalom nagysága a március 15. előtti és utáni hetekben, így a változás, a kismértékű forgalomnövekedés ugyanúgy lehet 5 forint, mint 5 milliárd forint.

- A forgalom héten belüli, napok közötti átrendeződése várható volt, ebben nincs vita, bár a bevásárlóközpontokban sok boltos panaszkodott, hogy hét közben egyáltalán nem nőtt a forgalma, szombaton sem, a vasárnapi viszont egyszerűen elveszett. Az adóhatóság állítását erősíti viszont, hogy a nagy hipermarketekben, áruházakban karácsonyi méretű tömeg hömpölyög szombatonként.

- Érdekes adat, hogy korábban átlagosan 9-10% volt a vasárnapi forgalom részesedése. Ez éves viszonylatban azt jelenti, hogy az élelmiszereket, a különféle iparcikkeket és az üzemanyagot együttvéve a 2014. évi KSH adatok alapján (mely becsült adat, így nem olyan pontos, mint az adóhatósági online kasszás információ) a vasárnapi költekezés nagyságrendje megközelíthette a 900 milliárd forintot. Ezen belül az élelmiszerekből több mint 410 milliárd forint, iparcikkekből több mint 310 milliárd forint, üzemanyagból 160 milliárd forint körül mozoghatott a vasárnapi bevásárlás értéke.

- A vasárnapi bevásárlás nagyságrendje a vasárnapi boltzárat követően - az adóhatóság forgalmi arányra vonatkozó arányszámát - elfogadva már csak fele a korábbinak. Ez viszont azt is jelenti, hogy szép számmal ügyködnek vasárnaponként továbbra is a kereskedelemben, tulajdonosok és alkalmazottak egyaránt, ami azért felveti, hogy vajon hányan is jutottak a vasárnapi pihenőnaphoz. Az érem másik oldala viszont, hogy ezek szerint nem szűnt meg teljesen a vasárnapi shoppingolás, sőt, az a 4-5% nem is kevés, így a családok egy része továbbra sem otthon sziesztázik, hanem vásárol.

A Napi Gazdaság április 8-i tudósítását azért teljes terjedelmében is  közreadjuk, ne kelljen már lapozgatni:

"Az első negyedévi online pénztárgépi adatok azt bizonyítják, hogy nem csökkent a hazai kereskedők forgalma a vasárnapi pihenőnapról szóló jogszabály március 15-i hatályba lépését követően – közölte a Napi Gazdaság megkeresésére a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. Hozzátették: a korábbi várakozásoknak megfelelően az üzletek vasárnapi zárva tartásának gazdasági hatásai minimálisnak tekinthetők. A forgalom napok közötti átrendeződése a fogyasztói szokások gyors alkalmazkodására utal. A legfrissebb adatok szerint a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmát elrendelő törvény 2015. március 15-i hatályba lépését követően nem csökkent, sőt kismértékben nőtt a kereskedelmi ágazat forgalma a megelőző hetekhez képest. A március 15-ét megelőző kilenc hét (január 5. és március 8 közti időszak) forgalmi átlagát meghaladja a hatályba lépéssel érintett három hét átlagos kereskedelmi forgalma.
A számok azt mutatják, hogy a forgalom áttevődött a hét többi napjára: a korábbi átlagosan 9-10 százalék körüli szintről 4-5 százalékra csökkent a vasárnapi forgalom, és átlagosan 15-16 százalék körüli lett a hét közbeni egy napra eső forgalom aránya."

(blokkk.com, 2015. április 9.)

 

Vasárnapi shopüldözés: a kormány mellényúlt, a kutak még ellenállnak

A kormány nem tudja, hogyan működnek a benzinkutak shopjai, de még megtanulhatja.

Mindenesetre üzent a kutasoknak, ami alapján a tégla is vállalkozhat, de benzinkúton ne tegye, ha multi áruház a neve. Az elmúlt napokban az autósok meglepetésére egyes benzinkutakon közölték velük, hogy éjszaka, vagy éppen vasárnap az üzemanyagon kívül mást (üdítőt, rágcsálnivalót, édességet) már nem értékesíthetnek. Ez jókora vihart kavart, vásárlók és benzinkutasok körében egyaránt. Mi is történt?

Sokszor elmondták a kormány részéről, hogy a vasárnapi boltzár célja teret adni a hazai kereskedőknek. Néha persze az is felmerül, hogy a bolti alkalmazottak is pihenhessenek vasárnap, a családok pedig shoppingolás helyett legyenek együtt. Nos, az igazi cél még mindig nem világos, ezért csak annyi kockáztatható meg, hogy némi erőfitogtatás is belecsúszott a levesbe. Módosítgatják is sorozatosan a joganyagot, hol ezt, hol azt a multi áruházcsoportot célozgatva. A benzinkutak Spar és Tesco felirattal virító shopjai is célkeresztbe verekedték magukat, hiszen milyen dolog az, hogy pont ők nyitva lehessenek vasárnap, ilyen nevekkel. A Spar Expresszek az OMV, a Tesco Expresszek pedig a Shell kútjain találhatók meg. Most azonban melléfogott a kormány, hiszen teljesen feleslegesen módosított törvényt legutóbb, azzal nem ért el semmit azon kívül, hogy félelmet keltett a benzinkutasok körében. A legfélelmetesebb üzenete azonban a kormány lépéseinek az, hogy a vásárló csak az utolsó a sorban. De hát célszerű a legelején kezdeni.

A vasárnapi boltzárról szóló 2014. évi CII. törvény (aminek pontos címe: a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról) 1.§-a világosan kimondja, hogy nem terjed ki a jogszabály hatálya  az üzemanyagtöltő-állomások nyitva tartására. Így indult a törvény március 15-én. Ez egyértelmű, tehát ennek alapján a benzinkutak shopjai akkor tartanak nyitva és azt árusítanak, amikor és amit akarnak. Időközben feltehetően valamelyik döntéshozó politikus tankolt valamelyik benzinkútnál, vagy egyszerűen csak valaki szólt neki, hogy egyes multi nagyáruházi cégérek alatt mégiscsak nyitva vannak egyes shoppok a zárva tartási időszakban (zárva tartási időszakok este 22 óra és reggel 6 óra között, a vasárnap és a munkaszüneti nap). Így természetesen jött a csavar, de dupla.

Módosult is a kereskedelmi törvény nemrégiben, természetesen március közepét, a boltzár törvény hatálybalépését követően. Ez a jogszabályváltozás azt mondja ki, hogy az üzemanyagtöltő állomás területén működő üzlet, amely nem értékesít üzemanyagot, a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvény rendelkezéseinek alkalmazása során kiskereskedelmi tevékenységet folytató üzletnek minősül (a 6.§ kiegészítésével). Magyarul ő már nem olyan kivétel, mely nem tartozik a boltzár törvény hatálya alá.

Ezzel sem lenne önmagában baj, hiszen csak annyit jelent, hogy a benzinkút területén, ha valamelyik shopban kifizeti a vásárló a benzint, ott nyugodtan vehet mást is, üdítőt, csokoládét a zárva tartási időszakban, de ha létezne olyan shop, ahol a benzint nem lehet kifizetni, akkor ott mást sem. A jogalkotók feltehetően arra gondoltak, hogy amikor a vásárló üzemanyagot vesz a multi áruházas néven futó shoppokban, azt máshol fizeti ki, mint a többi enni-innivalót, vagy arra, ne jusson eszébe senkinek az üzemanyagtöltő állomás területén még egy shoppot építeni, ami már benzint nem is árul. Kérdés persze, hogy a repülőtér, a busz-, vagy vasúti pályaudvar miért nem jutott eszükbe a jogfabrikálóknak, hiszen az is beépíthető lenne, már ha akad ott hely. Természetesen ez a törvénymódosítás semmit sem változtatott a Spar, vagy Tesco shoppok helyzetén, hiszen - ez a lényeg - ezekben az üzletekben ugyanúgy kell fizetni a benzinért, mint az üdítőért, ugyanannál a kasszánál, mint bármely más benzinkút esetében.

A törvénymódosítást követően időközben bizonyára valaki megint rátenyerelt a vészcsengőre, mivel rájöttek valahol ott, jogalkotási berkekben, hogy a friss módosítás semmit sem ér. Megüzenték ezért a benzinkutasoknak a kormány részéről, hogy a jogszabályokban meghatározott üzlet fogalma alatt nem csak a téglából épült helyiséget kell érteni, hanem a kereskedelmi vállalkozást is. Apróság, hogy ez az értelmezés egyáltalán nem vezethető le a kereskedelmi jogszabályokból, de hát tudni lehet az online házhozszállítás vasárnapi tiltásából, hogy ez nem nagyon zavarja a kormányt (nem következik a jogból, hogy vasárnap tilos lenne házhoz szállítani az online megrendelt árut), éppen ezért a riadalom tetőfokára hágott a kutasok körében.

Így fontos kérdéssé vált az üzlet fogalmának meghatározása a különböző jogszabályokban. A kereskedelmi törvény (2.§-a) szerint üzlet a kereskedelmi tevékenység folytatása céljából létesített, vagy használt épület, valamint önálló rendeltetési egységet képező épületrész, helyiség,  ideértve az elsődlegesen raktározás, tárolás célját szolgáló olyan épületet, vagy épületrészt is, amelyben kereskedelmi tevékenységet folytatnak. A boltzár törvény sem tér el ettől sokban, hiszen szó szerint ugyanúgy fogalmaz (2.§-ában), mint a kereskedelmi törvény, csak éppen hozzábiggyeszti, hogy továbbá bármely olyan állandó, vagy ideiglenes értékesítési hely, ahol kereskedelmi tevékenységet folytatnak, ideértve a mozgóboltot is.

Nos, akárhogyan is forgatjuk a szavakat, az üzlet fogalma az egy fizikai valóságában létező épület, vagy éppen hely lehet. Mozogni, gondolkodni, beszélni, vagy éppen kereskedni nem tud, ezeket benne csak benne lehet csinálni, ha valakinek van elég sütnivalója meg pénze hozzá. A kormány ennek ellenére küldte meg tartalmát tekintve sutára sikeredett, de mégiscsak fenyegető üzenetét.

Mindezek alapján két táborra szakadtak a legnagyobb üzemanyag forgalmazók (Lukoil, AGIP, MOL, OMV, SHELL) benzinkútjai. A Lukoil helyzete egyszerű, mert a benzinkutak shopjait a cég maga üzemelteti (75 benzinkútja van Magyarországon), a shoppokban dolgozók az ő alkalmazottjai, így rá a korlátozás és a kormány sajátos értelmezése nem vonatkozik, a shopban bármikor bármit árusíthat az üzemanyagon kívül.

Más a helyzete a többieknek. Mind a négy nagy forgalmazó benzinkútjait tőlük független vállalkozók üzemeltetik, egy üzleti szerződés keretében. A benzinkutakon minden értékesítési tevékenységet ezek a vállalkozások végeznek, természetesen a saját alkalmazottaikkal. (Az alkalmazottak tehát a kutat üzemeltető vállalkozások alkalmazottai, semmi közük az üzemanyag forgalmazókhoz.) A benzint a shopban kell kifizetni, minden mással, üdítővel, rágcsálnivalóval együtt.

A szakmai köznyelv ez utóbbi benzinkutakat többvállalkozósnak nevezi, kiindulva abból, hogy a benzin az üzemanyag forgalmazó terméke, a többi, főleg élelmiszerféleség a shoppot működtető vállalkozásé. Ez igaz, de a benzinkúton  kizárólag egy, azaz egy vállalkozás, más szóval kereskedő ügyködik a maga fizikai valóságában. A kormány állásfoglalása éppen ezért eleve téves.

A kormány, vagy a politikusok zakójának csücskét rángató súgógépek feltehetően azt nézték, hogy ezeken az üzemanyagtöltő állomásokon az értékesítés elszámolásának belső rendje (tehát nem a kereskedés, hanem csak az elszámolás) valóban kettős.

A MOL 365 üzemanyagtöltő állomásán a nyugtán csak egy vállalkozás neve van feltüntetve, mint eladóé, a kutat üzemeltető vállalkozásé. Ebben az esetben egy benzinkúton egy kereskedő ügyködik, az üzemanyag árusítója és a shop más termékeinek, élelmiszerféleségeinek eladója nevében is csak egy vállalkozás, a nyugtán is csak az ő neve szerepel (más kérdés, hogy egymás között természetesen elszámolják a bevételeket, a benzin a MOL-é, a többi a shoppot üzemeltető vállalkozóé).

Némileg más a többi nagy üzemanyag forgalmazó hálózat kútjainak a helyzete. Az AGIP, több mint 180 töltőállomással, az OMV, több mint 170 benzinkúttal és a SHELL 200-nál több kúttal ugyanolyan vállalkozós rendszerben üzemeltetik a benzinkutakat, mint a MOL. Ezek a vállalkozók szerződést kötnek az üzemanyag forgalmazókkal a shoppok üzemeltetésére, ugyanúgy, mint a MOL esetében, eddig nincs is különbség. Lényeges eltérés azonban már az, hogy vásárláskor a nyugtán mind az üzemanyag forgalmazó, mind a shoppot üzemeltető vállalkozás neve ott szerepelhet. Ezért is nevezik egyébként ezeknek a benzinkutaknak az online pénztárgépét úgynevezett kétvállalkozós kasszának: a vásárló egy nyugtát kap, de azon két vállalkozás neve van feltüntetve, így azt két vállalkozás közösen adja, de természetesen a bevétel elkülönül közöttük. Ez a jog talaján azt jelenti, hogy ezek a shoppok, az üzemeltető vállalkozók egyidejűleg két kereskedő tulajdonában álló termékeket értékesítenek a shoppokban, de tegyük hozzá rögtön, kereskedő csak egy van a benzinkúton.

A Spar és a Tesco shoppok esetében az üzleti kapcsolat mindössze annyi a kutasok és az áruházláncok között, hogy az ezeket a benzinkutakat üzemeltető vállalkozó az üzemanyag forgalmazójával és egyidejűleg az áruházláncokkal is szerződéses kapcsolatban áll. Ennek része a Spar Expressz, valamint a Tesco Expressz felirat a benzinkutak shoppjain. De csak ennyi.

Nos, ezt a kétvállalkozós helyzetet ragadta meg a kormány, miután rájött, hogy a kereskedelmi törvény módosításával melléfogott, így a módosított jogszabályok alapján az OMV Spar, valamint a SHELL Tesco üzletei nyugodtan ügyködhetnének tovább. Lehet okkal kötözködni, hogy az érintett benzinkutakon a maga fizikai valóságában csak egy vállalkozó ügyködik, mindössze egy számviteli elszámolás miatt adhat olyan nyugtát, amin még az üzemanyag forgalmazó neve is szerepel. Ebből következik, hogy a kormány üzenete nem áll meg a lábán a jog alapján.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az üzemanyagtöltő állomások száma kétezer felett mozog, a piacon az említetteken kívül tevékenykednek kisebb vállalkozások is. A benzinkutak shopjainak szinte számba vehetetlenül csekély része az a néhány benzinkút, ahol a shoppok multinacionális áruházláncok nevét viselik, de ezek működési modellje ugyanaz, mint a többi nagy forgalmazóé. Ezért finoman fogalmazva is szűklátókörű szemlélettel esett neki a kormány a benzinkutak kitakarításának, ami elvileg ráadásul meg is kerülhető, így leutánozható a MOL vállalkozói modellje is (igaz, ez pénzbe kerül, mivel az online pénztárgéprendszert is át kellene alakítani). Nyilvánvaló azonban a kormány eltökéltsége, hiszen a világörökségi területeken is nagytakarítást végez, ott sem lehet nyitva multi nagyáruház a jövőben.

A bökkenő csak az, hogy nyáron nagyon meleg lesz, télen nagyon hideg lesz és az autós bizony megéhezik, megszomjazik időnként. A benzinen kívül mást is vásárol a benzinkúton, amit szívesen magával vinne az útra, főleg ha sietős a dolga. A kormány igencsak egyedi jogértelmezése viszont a kutak széles körét érinti.

Hozzátartozik a képhez, hogy a helyben fogyasztás, tehát a vendéglátás nem tilos a benzinkúton, ami újabb kiskaput jelenthet, hiszen ki tudja ellenőrizni, hogy a megvásárolt öt liter üdítőt helyben itta-e meg a kedves autós, vagy magával vitte. Ehhez nem kell több, csak néhány szék asztallal, egy mosogató legalább a látszat kedvéért, néhány pohár, kés, villa, kiskanál és már kész is.

A célba vett benzinkutak többsége egyenlőre ellenáll. Megteheti, mivel a jogszabály nem tiltja ügyködésüket, bármennyire is szeretné a kormány, az üzenet pedig pontatlanra sikeredett a jog oldaláról. Kérdés persze, hogy mikor esik neki a fogyasztóvédelmi hatóság a benzinkutak ellenőrzésének, ugyanis ha az ellenőrök a kormány üzenetét követik, öt nap bezárás a tét, legalábbis a jogszabályok szerint. Lenne persze sok más ellenőrizni valója a fogyasztóvédelmi hatóságnak, így egyebek mellett az is, vajon a 200 négyzetméternél kisebb üzletekben a zárva tartási időszakban dolgozó segítő családtagnak a jogszabályban előírt termékek értékesítésekor van-e kötelező szakképesítése, mint az már korábban felvetődött.

Ki fog előbb visszavonulót fújni?

(blokkk.com, 2015. április 7.)

 

Vasárnapi boltzár kivételek: rendelet van, kivétel nincs

Megjelent a boltzár törvény végrehajtási rendelete. Sokan várták izgatottan a semmit, de ez azért egy kicsit több annál: ravasz. Sőt!

A boltzár törvény március 15-től él (hivatalos címe: 2014. évi CII. törvény a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról). Sokak álma foszlott szerte azzal, hogy a Magyar Közlöny március 17-i számában megjelent a kormány 53/2015. (III. 17.) számú rendelete, igencsak ínycsiklandó címmel: a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzési tilalomtól eltérő nyitva tartás engedélyezésének feltételeiről.

A kormányrendelet címe első olvasatban azt sejteti, hogy lesznek itt még kivételek a törvényben foglaltakon túl is. Nos, rögtön térjünk a lényegre: most, e rendelet nyomán nem lesz egyetlen egy további árva kivétel sem (csak az, amit a törvény rögzít). A kormányrendelet mindössze azt szabályozza, hogy ha egyszer majd lesznek kivételek, akkor azokat az önkormányzatok jegyzőjénél kell bejelenteni és a jegyző a feltételeknek megfelelő árusítóhelyeket honlapján majd nyilvántartja.

Az elmúlt évek gazdaságszabályozásának tengerében igazi gyöngyszem, hogy a kivételre ácsingózó vállalkozásnak egyszerűen csak be kell jelentenie a jegyzőnek a törvényben foglalt tilalmas időszakra irányuló nyitva tartási szándékát (megismételjük: csak be kell jelentenie, bár a kormányrendelet engedélyezésről beszél) és ha a jegyző nem emel kifogást valamely hiányosság okán, már bele is vághat az áruház. Tehát nincs egyedi engedélyezgetés, meg egyebek, hanem csak be kell jelenteni és utána csak egyszerűen ki kell nyitni. Ez nagyon egyszerű, eddig.

A jegyző nyilvántartása nyilvános lesz, honlapon kell közzétenni a zárva tartási időszakban mégis csak nyitva tartó üzleteket. Ez sem túl bonyolult, még akkor sem, ha évente meg kell újítani a kérelmet (egyszerűbben szólva a bejelentést).

A hátteret egyébként a boltzár törvény adja. A törvény 5.§-ának (4) bekezdése úgy fogalmaz, hogy kormányrendelet az adott település (településrész) sajátosságaira - különösen az idegenforgalom kiszolgálásának igényére, a vásárlási szokásokra, a foglalkoztatottak számára és a lakókörnyezet érdekeire - tekintettel az üzletek nyitva tartására az e törvénytől eltérő szabályokat is megállapíthat. A 8.§ szerint pedig felhatalmazást kap a kormány, hogy az adott település (településrész) sajátosságaira - különösen az idegenforgalom kiszolgálásának igényére, a vásárlási szokásokra, a foglalkoztatottak számára és a lakókörnyezet érdekeire - tekintettel az üzletek eltérő nyitva tartása engedélyezésének részletes feltételrendszerét és a mérlegelés szempontjait, továbbá az eljárás részletes szabályait rendeletben megállapítsa. Nos, e felhatalmazásnak tesz eleget a friss kormányrendelet.

Mindez önmagában túl szép lenne, de hát azért vannak a törvényekben a záró rendelkezések, hogy legyen mit kerülgetni. Semmi gond nincs azzal, hogy a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. A lényeg azonban ezután következik: ez a rendelet akkor alkalmazható, ha a kormány - a boltzár törvény 8. §-ában kapott felhatalmazás alapján - az üzleteknek a törvény. 3.§-ától eltérő nyitva tartására vonatkozó mentességi feltételeket határoz meg.

Csak a rend kedvéért, a 3.§ azt mondja ki, hogy az üzletek - törvényben vagy az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott kivételekkel - kiskereskedelmi napokon 6 óra és 22 óra között tarthatnak nyitva, vasárnap és munkaszüneti napokon pedig zárva kell tartani.

Mindez azt jelenti, hogy a kormány tervei szerint, ha lesznek valamikor is a törvényben foglaltakon túl kivételek, azok engedélyezését, bejelentését az önkormányzatok végzik. A kormány ezek szerint majd csak bizonyos keretfeltételeket határoz meg és amelyik üzlet ezeknek megfelel, annak nyitva tartását engedélyezheti az önkormányzat. Ezek a keretfeltételek viszont bármilyenek lehetnek, így könnyen lehet, hogy a csillogó gyöngyszem kopottassá csiszolódik, de hát ezt még nem tudni.

Tehát nincs még vége a sorozatnak. A kormány feldobta a magas labdát - saját magának. Az ajtót pedig olyan szélesre tárja majd, amilyenre csak akarja. Mindez a boltbezárás oldaláról nagyon is ravasz húzás, meghúzni a nadrágszíjat az elején, kivárni a kezdeti időszak tapasztalatait, közben pedig rátenni a kezet az ajtózárra. Tudott dolog, hogy az ajtórésen csak az fér át, aki annál soványabb: vajon milyen szélesre lesz kitárva?

(blokkk.com, 2015. március 17.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.