butikpórázon₪vásárlóktere

Ünnepi nyitvatartás: akad homály

Pedig egyszerű, de felröppenek pontatlan információk is. Például a hosszú hétvégén hétfőn nincs szombati nyitvatartás. Vagy például a vállalkozó boltos ünnepi nyitvatartása nem kötött 200 négyzetméter alatti alapterülethez.

Az augusztus 20-hoz kapcsolódó hosszú hétvégén a boltok nyitvatartásáról sok információ látott napvilágot, egyes helyeken azonban némi pontatlansággal körítve. A főszabály, hogy a bolt nyitvatartásáról a boltos maga dönthet, de munkaszüneti napokon, így augusztus 20-án zárva kell tartani, azonban kivétel egy kevés marad.

A legfontosabbak a nyitvatartásról

A hétvégén, így vasárnap is minden bolt a szokásos rendjében működik, így van aki kinyit, és van aki nem, ebben nincs változás a hosszú hétvégeken sem.

Hétfőn többségében hétfői nyitvatartással várják a vásárlókat a boltok (és nem szombatival).

Előfordul ugyanakkor, egyes kisebb iparcikkes boltok, akik szombaton csak délelőtt vannak nyitva, vasárnap pedig zárva vannak, hétfőn arra az egy napra nem nyitnak ki. És akad olyan bolt is, aki a szokásosnál ugyan korábban zár be, de mindezek száma kevés, de ez nem szombati nyitvatartás.

Kulcs: alkalmazott áll-e a pult mögött

Az ünnepnapokon a nyitvatartásban a kulcskérdés az alkalmazottak foglalkoztatása, amit úgy egyébként a munka törvénykönyve szabályoz és általában tilt (kivéve egyes közszolgáltatókat). Ennek alapján augusztus 20-án majdnem minden bolt köteles bezárni, a kivételek viszont alkalmazottal a pult mögött dolgozhatnak. Ezek a következők: a virág-, az édességüzletek, az üzemanyagtöltő állomások, továbbá a közforgalmú vasúti és buszpályaudvaron, repülőtéren, továbbá az üzemanyagtöltő állomáson belül működő üzletek.

De nyitva lehetnek a strandokon működő boltok is. Az pedig úgyszintén elfogadott, hogy az ünnepi rendezvényeken is megjelenhetnek az árusok, akár alkalmazottal is. Mindez a munka törvénykönyvének arra az előírására vezethető vissza, hogy a rendeltetése folytán, vagy társadalmi közszükségletet ellátó szolgáltatók körébe a boltok szűk köre is benne van (amin persze lehet vitatkozni, hogy sok, vagy kevés, de jelenleg ez az elfogadott rend).

Mindebből levezethető az is, hogy a vállalkozó - függetlenül a boltja alapterületétől, tehát nincs 200 négyzetméteres felső határ -, ha maga áll a pult mögé, vagy segítő családtagja, akkor kinyithat munkaszüneti napokon is. Ezek általában a kis nonstop boltok.

 

Törvényrend a nyitvatartásban

A kereskedelmi törvény kimondja, hogy az üzlet nyitvatartási idejét a vásárlási szokások, a foglalkoztatottak és a lakókörnyezet érdekeinek figyelembevételével a kereskedő állapítja meg. Tehát a boltos szabadon dönthet, persze az előbbiek miatt csak majdnem.

A kereskedő köteles nyolc nappal korábban a jegyzőnek bejelenteni a bolt nyitvatartásának bármilyen változását.

És a boltos köteles a vásárlókat tájékoztatni a nyitvatartásról, annak minden rezdüléséről.

Úgy egyébként a kereskedelmi törvény három korlátozást ír elő a boltok nyitvatartásáról.

Az egyik, hogy december 24-én – a vendéglátó üzletek, szálláshelyek, a virág-, az édességüzletek és az üzemanyagtöltő állomások, továbbá a közforgalmú vasúti és buszpályaudvaron, repülőtéren, és az üzemanyagtöltő állomáson belül működő üzletek kivételével – az üzletek 14 óráig tarthatnak nyitva. Ebből vezethető le egyébként a munkaszüneti napi zárvatartás kivételezett köre.

A másik korlátozás, ami ugyan csak egy lehetőség, hogy a települési (Budapesten a kerületi) önkormányzat – a helyi sajátosságok figyelembevételével – rendeletben szabályozhatja az üzletek éjszakai (22 és 6 óra közötti) nyitvatartási rendjét. 

A jegyző pedig bejelentés alapján vagy hivatalból – a lakók egészséges életkörülményeinek és pihenéshez való jogának biztosítása érdekében – a külön jogszabályban meghatározott veszélyes mértékű zaj esetén az üzlet éjszakai (22 óra és 6 óra közötti) nyitva tartását korlátozhatja. A korlátozás keretében a kereskedelmi hatóság a jogsértő állapot megszüntetéséig kötelező éjszakai zárva tartási időszakot rendelhet el.

A ráadás pedig, hogy a világörökségi területen működő, szeszes italt kimérő, árusító kereskedelmi, vendéglátó üzlet 24 és 6 óra közötti nyitva tartásához a jegyző engedélye szükséges, ami módosítható, vagy visszavonható.

(blokkk.com, 2019. augusztus 18.)

 

Bolt vasárnap: ezen lehet rugózni

Szabad a vasárnapi vásár, van aki kinyit, van aki nem. Utóbbiak vannak szám szerint többségben, mivel a kisboltok zöme nem nyit ki a hét utolsó napján. De a piac nagyját a nagyáruházak viszik, akik kinyitnak. De hogyan. A nyitvatartásnak pedig van egy reklámértéke is, van miért felhúzni a redőnyt. Főleg, ha a szomszéd is felhúzza. De hát pénzbe is kerül. Nem véletlen, hogy egy-egy órás eltérések is vannak, nyilván az is sokat számít. ₪₪₪

Két vásárló beszélget- Hallod-e, megint bezárják vasárnap a boltokat. Mi lesz velünk akkor? - Miért zárnák be? - Hát azt mondták. - Azt azért nem. És ne aggódj.

Ha egy boltos pontatlanul tünteti fel a boltjának a vasárnapi nyitva-, vagy éppen zárva tartását, az vessen magára. Mi ugyanis onnan vettük, hogyan is tartanak nyitva a hét utolsó napján. Természetesen vetettünk egy pillantást a balatoni nyitvatartásra is, amit úgy egyébként senki sem akar piszkálni, de hát legyen teljesebb a körkép. Nem soroltuk fel mind mind a 130 ezer boltot, mert ahhoz kevés lenne a papír meg a tinta, csak válogattunk belőlük.

Szabad a vásár vasárnap, aki akar kinyit, aki nem akar nem, de csak majdnem. Ha egy boltos ugyanis bevásárlóközpontba megy boltot bérelni, ott akár tetszik neki, akár nem, kötelező vasárnap kinyitnia, olyan a boltbérleti feltétel. De hát ha semmiképpen sem akar kinyitni, akkor nem megy oda. És ha a versenytárs is kinyit, akivel könnyű összetéveszteni a boltot, akkor is nagy a kényszer. Így nem csak a piac, a vásárló dolgozik a vasárnapi nyitvatartásban, hanem van azért nyomás más irányból is.

Színes is lehet a kép egy-egy nagyobb láncon belül is, egy-két órát itt hozzáadnak, ott lecsípnek. és a számszerű többség nem nyit ki, nekik nem éri meg, mivel nem megy be annyi vásárló. De hogy kinek is éri meg igazán pusztán a vasárnapi üzletmenetet nézve a pénz oldaláról, azt elfedi az üzleti titok homálya. És az egyedi lépés a vasárnapi nyitvatartásban kockázatos is lehet, mivel vagy pénz és ember nincs rá elég, vagy a vásárlónak nem tetszik az, ami éppen ki van írva a boltbejáratnál.

A legtöbbet a hipermarketek vannak nyitva vasárnap

A Balatont most békén hagyjuk. A hipermarketeknek vannak a legnagyobb alapterületű, akár 10-20 ezer négyzetméteres áruházaik, hát nyilván egyik fegyverük a vásárló lehengerlésében a széles áruválaszték mellett a terjedelmes nyitvatartási idő. Tegyük azért ehhez hozzá, hogy közben ahol lehet, karcsúsítják is magukat az árukínálatban, alapterületben, a polcok is kisebbek lettek, hiszen a túl széles áruválaszték nagyobb költség is, de a nyitvatartásban erősen kapaszkodnak továbbra is hagyományaikhoz.

Nem meglepetés, hogy a legtarkább nyitvatartást a Tesco vonultatja fel, néhány hipermarketjében pedig 24 órán keresztül lehet turkálni, ami azt jelzi, hogy versenyelőnyben is akar lenni a többiekkel szemben. De hát neki is van a legtöbb boltja, ezek után pedig nehéz ráfogni, hogy nem alkalmazkodik a vásárlók igényeihez.

És nyilván le is akarja pipálni a versenytársait. Ezzel a szándékkal persze nincs egyedül a piacon. Az Auchannál sincs "egyen-nyitvatartás", és rögvest látszik az is, hogy egy-egy órának is van jelentősége, ha nem így lenne, nem lennének ilyen léptékű eltérések a nyitvatartásokban.

A Spar se tud nagyon válogatni, de nála is tarka a nyitvatartás képe, hiába, a nagyság átka a nyitvatartásban is dolgozik.

A diszkontoknál, mint sok mást, a nagy üzletszám ellenére sem cifrázzák a nyitvatartást, az azonos, kivéve természetesen a Balatont. Ott most nyáron hosszabb. és feltehetően figyelik is egymást, ki mikor nyit, nagy eltérést nem engednek meg a másikkal szemben.

A CBA-nál a Prímákat néztük. Tartják is a tempót nyitvatartásban is, hiszen néhány Príma jó hosszú, hipermarketnyi ideig van nyitva vasárnap, tovább, mint a diszkontok például. De hát akad közöttük olyan is, aki rövidebbre fogja, például a vasárnapi boltzár idején piacoskodó FÉK - több más Prímával együtt - vasárnap 11-kor lehúzza a redőnyt. És akad Príma, amelyik nem nyit ki vasárnap.

A Coop első pillantásra mintha feladta volna, hiszen a közös honlapon nem találtunk nyitvatartásra vonatkozó információt (ha ügyetlenek voltunk, elnézést). De a tömörülés tagjainál márt azért ott volt a nyitvatartás ideje a honlapokon. A többség vasárnap zárva tart, vagy még délelőtt bezár. Hiába, kistelepüléseken ilyen az élet.

A 130 ezer bolt közül 90 ezer körül mozog a különféle iparcikkes boltok száma. Ebben a körben kisebb a szórás nyitvatartásban is. A bevásárlóközpontokban nekik is ki kell nyitniuk, a nagyobb szakáruházak sem kerülhetik meg a vasárnapi nyitvatartást. A kisebbek zöme azonban nem húzza fel a redőnyt vasárnap.

Egy megjegyzés. A Media Markt a tescos boltjaiban alkalmazkodni kényszerül a hipermarketek hosszabb nyitvatartási idejéhez a, ez például a Pesti úti Tescoban 2 óra ráadást jelent a többi áruházához képest.

Auchan Budaörs 7-21 Aldi Budapest 8-18
Sopron Pláza 8-20 Siófok 7-20
Óbuda 8-21 Pécs 8-18
Miskolc 7-22 Lidl Budapest 7-17
Kecskemét 6-22 Békés 7-17
Tesco Aréna Pláza 7-21 Zamárdi 7-20
Csepel 7-20 Penny Budapest 7-18
Kecskemét 7-20 Tatabánya 7-18
Budaörs, Győr, Keszthely, Siófok, Balatonboglár 0-24
Siófok,
Gárdony
7-20
Kalocsa 8-18 Ikea 9-19
Tisza Center 7-18 Praktiker 9-17
Veszprém 6-23 Media Markt Mammut 10-19
Budapest, Express 8-16, 8-18, 8-22, 7-18 Pesti út 9-20
Siófok Express 7-22 Premier Outlet 10-19
C@A Budapest Campona 10-19 Regio Játék Budakalász 9-18
H&M Budapest Árkád 10-19 Libri Nyugati tér 10-17  
Forrás: céges honlapok

(blokkk.com, 2019. június 23.)

 

A vasárnapi nyitvatartás diszkrét bájai

Valóban szabad a vásár vasárnap, hiszen nem kötelező sem bezárni, sem kinyitni. Eredmény: a boltok többsége zárva tart. Bibi csak annyi, hogy olyan is rákényszerül a nyitvatartásra, aki szíve - pénze - szerint nem tenné, mivel a versenykényszer felülírja a boltos költségvetést. De hát olyan sincs, hogy ha öt percig nincs vásárló, akkor arra az öt percre bezárok. Ezért nem írható az uborkaszezon számlájára az a kérdés, meddig is akar a vásárló vásárolni vasárnap esténként. De a válasszal még várni kell.

A 130 ezer boltból tízezer tart nyitva a bevásárlóközpontokban, további néhány ezer a hét utolsó napján nyitva tartó benzinkutak, nagyobb szakáruházak, hipermarketek, szupermarketek, diszkontok száma. A vasárnap is kinyitó nonstop kisboltok, idegenforgalmi térségek, sétálóutcák, pályaudvarok boltjainak, édességboltok, virágboltok száma csak becsülhető, összességében 40-45 ezerre tehető a vásárlókat fogadó boltok száma.

Hamis képet fest a vasárnapi nyitvatartásról az, aki azt a látszatot kelti, hogy kivétel nélkül minden boltosnak tetszik, akik pedig kinyitnak, azok mindannyian elégedetten dörzsölgetik a tenyerüket a hét utolsó napjainak estéin. De hát a vásárló mindent felülír és ez így is van rendjén.

Ráadásul nem csak a boltban van munkaerőhiány, máshol is, a határokon túl is, ha pedig olyan egyszerű lenne ezt megoldani béroldalról és technológiai fejlesztéssel, bizonyára már megoldották volna a vállalkozások.

És sok mindent felülír a munkaerőhiány is. Persze, emelni kell a béreket, de hát ez sem egyszerű feladvány. A bér is költség a boltos számára, boltos pedig sokféle akad, legfőképpen kicsi és nagy. A kicsik pedig így is tetemes hátrányban vannak, többségük még egy fránya vasárnapi nyitvatartást sem engedhet magának, hiszen az - ez azért fajsúlyos kérdés - több embert és nagyobb bérköltséget kíván. Ha pedig jobban emelik a bért, jobban kell emelni az áraikat is, viszont az árcédulákban is hátrányban vannak. És a vásárló minden boltban, kicsiben és nagyban is megmustrálja az árcédulát, ahol a nagyobb számokat nem csak a munkaerőhiány, hanem más költség is tolja felfelé.

A vasárnapi nyitvatartásban a boltosok megosztottak voltak régebben is, ma is azok és azok is maradnak még egy jó ideig. Ilyen az üzlet, a piac, nincs ezzel önmagában semmi baj.

A vasárnapi nyitvatartás visszafogásáról pedig lehet véleményt mondani, a megosztottság nyilván megmarad ebben a kérdésben is. De az is hozzátartozik a kérdéshez, hogy akadhat boltos, aki szívesen megkurtítaná a vasárnapi nyitvatartását, ha a vásárló nem berzenkedik sokat - és a versenytársa is megteszi ugyanezt. És persze nem a nyári kánikulában a Balaton partján.

Ezt fizesd ki vasárnap, ha tudod

Ha magasabb a bér egy boltban, annál drágább a vasárnapi nyitvatartás. A boltos bérolló 2019 elején 100 ezer forintos nagyságrend környékén mozgott, több viszonylatban is, tehát van boltos, akinek jobban kell kapaszkodnia vasárnap is.

És több eladó is kell a hét minden napján kinyitó boltban, ráadásul kötelező az 50% vasárnapi pótlék is. Az átlagot tekintve a vasárnapi pótlék mértéke egy vasárnapra számítva a 2016-os 3.800 forintról 2019-ben 5.600 forintra nőtt. Például egy nagyobb lánc esetében 7-8 ezer forint között lehet, vagy egy minimálbéres kisboltosnál 3.500 forint, egy szakmai bérminimumos eladónál pedig 4.600 forint (kerekített adatok).

A vasárnapi pótlék pedig 2016-hoz képest a keresetekkel együtt közel másfélszeresére ugrott 2016-2019 között:

2016 2017 2018 2019
kereset vasárnapi pótlék kereset vasárnapi pótlék kereset vasárnapi pótlék kereset vasárnapi pótlék
161 ezer forint
3.800
forint
191 ezer forint
4.500 
forint
215 ezer forint
5.100 
forint
246 ezer
 forint
5.600 
forint
KSH, négy főnél nagyobb boltos vállalkozások, havi bruttó átlagkeresetek, 2019: kereset március, bérpótlék: 10%-os bérnövekedés mellett, vasárnapi pótlék: egy vasárnapra jutó becsült átlag, bruttó összeg

blokkk.com, 2018. június 18.)

 

Ha kell egy doboz gyufa, azért van nyitva bolt

Ünnepnapon is. 20 ezer bolt engedhetné meg magának a munkaszüneti napokon a nyitvatartást, ha akarná. Ennyi persze nem akarja, de azért akad így is, aki felhúzza redőnyt. A webáruház viszont működik, de házhozszállítás nincs munkaszüneti napon.

Két vásárló beszélget. - Jenő, hová kódorognál már megint azzal a kosárral? Ma minden zárva van! - Hát csak elfelejtettem tejfölt hozni, leszaladok a sarki kisboltba, az nyitva van. - Te, Jenő! Te ennyire nem szoktál segíteni magadtól, nem inkább a sör fogyott el a tegnap esti meccs alatt? A tejfölhöz nem kell ilyen nagy kosár!

A szabályok szerint munkaszüneti napon a boltok nem nyithatnak ki. De azért vannak kivételek is, így a benzinkút, a területén elhelyezett shopjaival, virágbolt, édességbolt, pályaudvarok boltjai, és azok a kis üzletek, ahol a vállalkozó maga, vagy segítő családtagja áll a pult mögött.

Van lehetőség arra is, hogy az ünnephez kapcsolódó alkalmi vásárokon megjelenjenek a boltos árusok, akár alkalmazottal a standjuk mögött.

Másik műfaja az ünnepi nyitvatartásnak a szórakozóhelyek, idegenforgalmi létesítmények világa, de hát ott nincs semmiféle korlátozás.

A szabályok célja, hogy munkaszüneti napokon a boltokban az alkalmazottaknak ne kelljen munkába állniuk. A vállalkozó persze dolgozhat, amennyit akar. A szabályokban meghatározott kivételek viszont úgy kivételek, hogy ott munkaszüneti napokon is dolgozhat az alkalmazott.

Ha kell egy doboz gyufa

A zárvatartási tilalom kivételei arra irányulnak, hogy azért az ünnepekhez kapcsolódó boltok - virágbolt, édességbolt - nyitva legyenek, ha pedig valaki utazni akar, azért tudjon például legalább tankolni.

A dohánybolt sem kivétel, egyes híradások félreérthetően jelezték, csak akkor, ha a vállalkozó dolgozik benne, alkalmazott ott sem állhat a pult mögött.

De hát a kivételek köre jó néhány boltot foglal magában. Ez persze nem azt jelenti, hogy mind nyitva is van a munkaszüneti napokon, hiszen nyitva tartani nem kötelező, csak egy lehetőség. De azért összeszámoltuk, hány ilyen bolt is lehet. Fontos ugyanakkor, hogy arról nincs statisztika, vajon közülük hányan is élnek a boltosok közül a nyitvatartás lehetőségével.

Természetesen szűrtünk is, hiszen például az egyéni vállalkozók körében csak az élelmiszerboltokkal számoltunk, egy kisboltos iparcikkes általában nem nyit ki munkaszüneti napon, hiszen a kutya be nem menne hozzá. Kivétel persze néhány itt is akadhat, hiszen például egy sétálóutcában az ajándékbolt, főleg ha sok a turista arrafelé, kinyit ilyenkor is. De ezek súlya csekély, és a statisztikában nem is szűrhető, így marad a többi.

A statisztika szerint nagyjából ennyi bolt engedhetné meg magának, hogy kinyisson:

bolttípus akik kinyithatnak
önálló vállalkozók élelmiszerboltjai 7.610
élelmiszer szaküzlet (zöldség, pékáru, ital)  4.390
benzinkút 2.044
édességbolt 624
virágbolt 5.620
összesen 20.288
KSH, boltok száma

És összesen 130 ezer bolt van Magyarországon.

A weboldalak sem tartanak szünnapot, rendelni lehet, a kuponokat le lehet tölteni, akciók vannak munkaszüneti napokon is. Kiszállítás viszont nincs.

És lehet kóricálni bevásárlóturizmusban is, hiszen ha a határ másik oldalán nyitva a bolt, át lehet kerekezni is akár.

(blokkk.com, 2019. április 19.)

 

Piszok drága az a fránya vasárnapi nyitvatartás

Ha nő a bér, akkor nő a vasárnapi pótlék is. Ami 50%. Nem véletlen, hogy a boltok többsége ki sem nyit vasárnap. És azért óvatosan faricsgálják a vasárnapot a nagyobb boltok is. De a vásárlók. Az Aldinál 7.400 forint, egy minimálbéres kisboltnál 3.500 forint a bruttó vasárnapi pótlék 2019-ben.

A vasárnapi boltzár 2015 márciusának közepétől 2016 áprilisának második feléig tartott. A vásárlók belekóstolhattak abba, milyen az, ha a hét utolsó napján nem tudnak vásárolni menni. Az akkori szabályok szerint öt vasárnap lehetett nyitva tartani, egy szabadon választott hétvégén, valamint decemberben négyszer. És a vasárnapi pótlék erre az öt napra 100% volt. De ezen az öt vasárnapon kinyitni 100% vasárnapi pótlék mellett még mindig sokkal olcsóbb volt, mint a folyamatos vasárnapi nyitvatartás egész évben 50% pótlék mellett. Volt is olyan boltos, aki szívta a fogát a boltzár megszüntetése miatt, hiszen ha mindenki zárva van, nincs versenykülönbség, de neki éppen a versenykényszer miatt ki kellett nyitnia. 

De hát a vásárlók többsége nyitvatartás párti.

Na és most? Egyre drágább buli a vasárnapi nyitvatartás

Nincs nyilvános statisztika arról, hogy a 130 ezer kiskereskedelmi boltból mennyi van nyitva vasárnap. A számszerű többség zárva tart, hiszen a kisboltosok nagyobb része eleve nem nyit ki a hét utolsó napján. A 10 boltos, vagy annál kisebb kisboltos kiskereskedelmi vállalkozások száma 118 ezer, ez meg is határozza az arányokat. A nagyláncok, a bevásárlóközpontok boltjai és a kisboltok közül a nonstop üzletek vannak nyitva vasárnap, valamint egyes sajátos szakterületek boltjai, például a benzinkút. A sétáló utcák, a kiemelt idegenforgalmi helyek, vagy például az üdülőhelyek boltjai a szezonban is nyitva tartanak vasárnap.

De a bérek emelkedésével együtt egyre drágább, költségesebb a vasárnapi nyitvatartás. Nem véletlen, hogy óvatosan, de egyes nagyláncok is faricsgálják a vasárnapi nyitvatartást. Van, aki csak egy-két órával, óvatosan, nehogy nagyon feltűnjön a vásárlónak, de van olyan élelmiszeres nagyobb bolt is, aki 13-14 óra tájékán bezár vasárnap.

Az Ikea nemrégiben jelentette be, hogy kísérleti jelleggel lerövidíti a vasárnapi nyitvatartást néhány órával. Például a Spar, vagy a dm csak a nagyobb boltjait nyitja ki vasárnap.

És nem véletlen a 2-3 órás részmunkaidő a Lidl, vagy a Tesco esetében, melyet éppen hétvégére vezettek be, hiszen így sokkal olcsóbb a vasárnapi foglalkoztatás.

Persze minél magasabb a bér egy boltban, annál drágább a vasárnapi nyitvatartás. Az átlagot tekintve a vasárnapi pótlék mértéke egy vasárnapra számítva a 2016-os 3.800 forintról 2019-re előreláthatóan 5.500 forintra nő. Ami például az Aldi esetében (8 órás foglalkoztatásra vetítve) 7.400 forint lehet, vagy egy minimálbéres kisboltosnál 3.500 forint, egy szakmai bérminimumos eladónál pedig 4.600 forint 2019-ben (kerekített adatok).

A vasárnapi pótlék pedig 2016-hoz képest a keresetekkel együtt közel másfélszeresére ugrott 2016-2019 között:

2016 2017 2018 2019
kereset vasárnapi pótlék kereset vasárnapi pótlék kereset vasárnapi pótlék kereset vasárnapi pótlék
161 ezer forint
3.800
forint
191 ezer forint
4.500 forint
216 ezer forint
5.100
forint
233 ezer 
forint
5.500
forint
KSH, négy főnél nagyobb boltos vállalkozások, havi bruttó átlagkeresetek, 2018: szeptember, 2019: előrejelzés, 8%-os bérnövekedés mellett, vasárnapi pótlék: egy vasárnapra jutó becsült átlag, bruttó összeg

(blokkk.com, 2019. január 13.)

 

 

Boltzár: szakszervezeti versenyfutás, vagy megvolt

sikeresen a nők kétéves gyorstalpalója. Egyik sem, mert a kormány gyorsan cáfolt. A boltos világban egyébként a vásárló a legfontosabb, de itt az éremnek három oldala van. A vásárló, az alkalmazott és a boltos vállalkozás. És korábban mindenki megosztott volt, ilyen, vagy olyan arányban.

Frissítés: a Napi.hu írása szerint "A vasárnapi munkavégzés tilalma lezárt ügy, a kormány nem kívánja újra megnyitni ezt a kérdést." - ezt a rövid tájékoztatást küldte el szerkesztőségüknek a Kormányzati Tájékoztatási Központ, október 30-án.

Mégis napirendre kerül a kiskereskedelmet és a foglalkoztatáspolitikát felügyelő minisztériumoknál a több mint két évvel ezelőtt eltörölt vasárnapi nyitvatartás szabályozásának kérdésköre – tudta meg a Magyar Idők. Az Orbán Viktor miniszterelnöknél szeptember elején több százezer munkavállaló képviseletében meghallgatást kezdeményező szakszervezet képviselőit tárgyalóasztalhoz hívták két szaktárca illetékesei, írja a lap.

Néhány nappal ezelőtt egyébként a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete kezdeményezte a december 24-i nyitvatartás megkurtítását két órával, annak előírását, hogy 14 óra helyett 12 órakor kötelező legyen bezárniuk a boltoknak. Nem először tette ezt a két szakszervezet. A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete viszont most nagyobbat csapott a lecsóba, hiszen a vasárnapi boltzár legalább részleges visszaállítását kezdeményezte. Ráadásul a korábbi gyors kormányzati nemleges választ követően fellazult a döntéshozók ellenállása, hiszen röpke két hónap után jöhet a tárgyalóasztal, a szakszervezettel.

A legfontosabb a vásárló lenne

Kezdjük a vásárlóval. Egyszer már végigcsinálták a boltzárat, van tehát tapasztalatuk bőven. És ők is megosztottak voltak, volt akit nem izgatott a vasárnapi lehúzott redőny, de azért a többség ment volna shoppingolni a hét utolsó napján is.

2016. április 11-én a kormány képviselői úgy fogalmaztak, amikor bejelentették a vasárnapi boltzár megszüntetését, hogy "fontosak az elemzések, fontosak a vélemények, de a legfontosabb mégiscsak az, hogyan gondolkodnak erről (blokkk.com: mármint a vasárnapi boltzárról) az emberek". Hozzátették még akkor: "hat évvel ezelőtt arra kaptunk mandátumot, hogy az emberekkel együtt kormányozzunk. ... nem sikerült meggyőzni a nőket, hogy ez az intézkedés az ő szempontjukból is sikeres". 

A kérdés csak az a vásárló oldaláról, történt-e valami az elmúlt bő két esztendőben a háziasszonyok körében. Ez lenne egy vélemény, az érem legcsillogóbb oldala.

Az eladó is számít, de mennyire

Mennyire számít az eladó véleménye? Vagy: számít nagyon is az eladó véleménye.

Elöljáróban ismét meg kell jegyezni, hogy a szakszervezetnek természetesen pusztán a boltos dolgozók érdekeit nézve igaza van megint, az is a dolga, hogy több bért, kisebb munkaterhelést és jobb munkaidőbeosztást követeljen, amikor csak lehet. (Csak úgy mellékesként, a munkaerőhiány, ha fel tudná tenni a kezét, most kitüntetett szakszervezeti dolgozó lehetne, hiszen azért a tetemes béremelések elsősorban az ő számlájára írhatók, a kormány minimálbér emelési döntései pedig alulról tolták meg a béreket.)

A KDFSZ arra hivatkozik, egy ilyen döntéssel enyhülne a munkaerőhiány. Két év alatt átlagosan 50-60 ezer forinttal nőtt az áruházi alkalmazottak bruttó keresete, a mindennapokban mégis számtalan visszás helyzet fordul elő a nem kellő számban rendelkezésre álló állomány hátrányára. És persze ez a szakszervezet is támogatja a december 24-i 12 órás kötelező redőnylehúzást.

Nyilván a boltos dolgozók csaknem mindegyike örülne annak, ha vasárnap nem kellene dolgoznia, persze kevesebbet keresni emiatt nem szeretnének. Kérdés persze az is, hogy egy eladónak mennyire számít a hozzá betérő vásárló véleménye is.

Boltos világ: megosztott volt mindig, hiszen van, aki ki sem nyit vasárnap

A boltosoknak a piac, a vásárló diktál. Nem is akárhogyan, hiszen nyakra-főre csak válogat. És sok bolt ki sem nyit vasárnap, mert nem megy be hozzá a vásárló. De van sok olyan is, ahová bemegy.

A boltos kiskereskedelemben összesen 132 ezer bolt van (élelmiszer, iparcikk, benzinkút, jármű). Ez a 132 ezer bolt 90 ezer vállalkozáshoz tartozik. A 132 ezer bolt túlnyomó többsége kisvállalkozás. Ezen belül eleve 71 ezer olyan boltos vállalkozás, vállalkozó van, amelyiknek csak egy boltja van. Az 1-10 boltos vállalkozások száma közel 90 ezer, a boltjaik száma megközelíti a 120 ezret ebben a körben. Tehát számuk alapján a boltok túlnyomó többsége kisvállalkozás.

Az előbbieknél nagyobb (10 bolt feletti) láncokhoz tartozó boltok száma 13 ezer.

Hát igen, a 132 ezer bolt többsége zárva tart vasárnap.

De hát a piaci részesedés, mint szerte a világban, már más. A nagyobb hazai (többen is vannak, nem csak élelmiszeresek, hanem iparcikkesek is) és multi láncok viszik a piac felét. Ez is része a képnek. 

Nyitva vannak a bevásárlóközpontok üzletei, körülbelül 10 ezer, a nagyobb üzletláncok kisebb-nagyobb áruházai, ez további 10 ezer bolt, továbbá a kisebbek közül is azért jó néhányan, számuk 15-20 ezerre becsülhető. Ez a boltoknak a harmada.

A bolti fizikai dolgozók létszáma a négy főnél nagyobb vállalkozások körében 140 ezer felett mozog, ennek a létszámnak hozzávetőleg fele lehet érintett a vasárnapi nyitvatartásban (mivel a nagyobbak mind nyitva vannak, de azért kisebbek is). Ennél azért többen dolgoznak a boltok vasárnapi nyitvatartása miatt, hiszen más munkakörökben is talpon kell lenni a hét utolsó napján, ráadásul egyes nagykereskedések is nyitva lehetnek, így összesen 80 ezer fő körül mozoghat a vasárnap is munkát végzők tábora a kereskedelemben (ne feledjük közben, a teljes alkalmazotti létszám a legkisebb boltokkal együtt 320 ezer fő).

A boltosok mindig is megosztottak voltak a vasárnapi boltzár kérdésében, üzleti érdekeik alapján, amiben ugyanúgy nincs kivetni való, mint a szakszervezeteknek az alkalmazottak érdekeire épülő állásfoglalásában. Ez ma is így van.

Jó drága lett a vasárnapi pótlék is

Persze, mert a bérek alaposan megugrottak a boltban is. A boltokban a vasárnapi munka után 50% vasárnapi pótlékot kell fizetni. És természetesen a heti két pihenőnap jár, csak aki vasárnap dolgozik, annak a hét másik napján.

A vasárnapi boltzár 2015 márciusának közepétől 2016 áprilisának második feléig tartott. Jelenleg a boltos fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete 218 ezer forint (ők dolgoznak nagy számban vasárnap). 2016 áprilisában ez 156 ezer forint volt, a különbség 62 ezer forint.

2016-ban a vasárnapi pótlék átlagos mértéke három és félezer forint lehetett, bruttóban számolva. Ez most ötezer forint körül mozoghat.

Az átlagok persze becsapósak, vasárnapi pótlékban is, hiszen ahol nagyobb a bér, ott nagyobb a pótlék is, márpedig köztudott, hogy éppen a vasárnap is nyitva tartó, főleg nagyobb boltoknál nagyobb a bér is.

És hogy a létszámhiányon enyhítene egy vasárnapi, legalább részleges boltzár? Rövid távon valamennyit feltehetően igen, de hosszabb távon már kétséges az eredmény. Ezt azért sem látni előre pontosan, mivel az alkalmazottaknak ma is van lehetőségük olyan boltba menni dolgozni, amelyik nem nyit ki vasárnap, hiszen - nem sok túlzással - minden boltos keres eladót. Nagy az eladók mozgása minden irányban, a jobban fizető ágazatok és a külföld felé is.

És ne feledjük a statisztikát. Az eladók nagyobb része olyan boltban dolgozik, amelyik vasárnap zárva van.

Mit is hozott a régi boltzár

Három kérdés körül pörögtek a vélemények.

Végül, ezt be kell látniuk a a boltzár ellen fanyalgóknak is, forgalmi veszteséget nem okozott a vasárnapi boltzár, Szatmáry Kristófnak lett igaza, átrendeződött a forgalom vasárnapról más napokra. Persze ehhez az is hozzájárult, hogy a nagyáruházak hétköznap megnyújtották a nyitvatartásukat.

A foglalkoztatottak száma viszont a negyedéves adatokat nézve 2015 első negyedévéhez képest csökkent 2016 első negyedévére. A nagyáruházak mérlegeiből is kiolvasható némi létszámcsökkentés, pedig álláshirdetések akkor is pörögtek.

A kisvállalkozások irányában várt átrendeződésnek nincs a statisztikából kiolvasható nyoma, de mivel a nagyáruházaknál átrendeződött hétköznapra a forgalom, így más irányú változás nem volt feltételezhető.

És akkor megint vásárló

A vasárnapi boltzár nem csak a vasárnapi, hanem a hétköznapi (éjszakai) nyitvatartást is korlátozta. Kevés kivétel volt, például nyáron üdülőhelyeken sem lehetett kinyitni, csak elvétve. (Emlékeztetőül: a karácsonyi időszak négy vasárnapja mellett még egyet lehetett szabadon választani, 100% vasárnapi pótlék mellett.)

Hát, lehet pörgetni a háromoldalú érmét, a háziasszonyok pedig cinkelhetnek, ha akarnak és tudnak.

(blokkk.com, 2018. október 30.)

 

Dec'24 hétfő, boltosok, tessék délben bezárni!

A hétfői napra hivatkozva, amikor előtte ott a hétvége, bedobta a KASZ, zárjanak be a boltok délben. Kár, hogy nem lapoztak előre a naptárban, ha valóban arra gondoltak, hogy hétvégén amúgy is bevásárolnak a családok, mivel legközelebb 2029-ben esik hétfőre december 24. És akkor addig mi lesz? Két óra nem nagy idő. Vagy igen? Na, kedves vásárló, mi legyen?

A KASZ (a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete) már megszámlálhatatlanul sok alkalommal bedobta az elmúlt években, hogy december 24-én zárjanak be korábban a boltok, hiszen az eladóknak is jár az ünnepi este, előtte a készülődés ideje. Ez most sem maradt el, hiszen az MTI is közreadta a hírt, mely szerint az üzletek december 24-i, 14 órás nyitva tartásának módosítását javasolja a KASZ, déli 12 órára. És ezt megírták a kormánynak is természetesen.

A szakszervezetnek természetesen pusztán a boltos dolgozók érdekeit nézve igaza van, az is a dolga, hogy több bért, kisebb munkaterhelést és jobb munkaidőbeosztást követeljen, amikor csak lehet.

Lépett is már fel sikerrel nyitvatartás ügyben a szakszervezet, hiszen például sok-sok évvel ezelőtt semmiféle korlátozás nem volt a boltok nyitvatartásában, még munkaszüneti napokon sem. Ennek persze már rég vége, hiszen azt mindenki belátta, hogy az ünnep az legyen ünnep.

De hát az éremnek is legalább két oldala van. Nézzük a többit.

A naptárban van előre is

A KASZ arra hivatkozik, hogy most, 2018-ban december 24 hétfőre esik, így előtte hétvégén van idejük a családoknak bevásárolni, így ekkor már csak az megy boltba, aki elfelejtett valamit megvenni. Lehet.

De leragadva annál az érvnél, hogy december 24 hétfőre esik, nem ártott volna a naptárban előre is lapozni. Például 2019-ben december 24 kedden lesz, 2020-ban pedig csütörtökön. És legközelebb 2029-ben esik december 24 hétfőre, tehát olyan sűrűn azért nem fordul elő, hogy december 24 előtt legyen egy teljes hétvége bevásárolni. Egyébként legutóbb 2012-ben esett december 24 hétfőre, ha jól számoltunk, de akkor emiatt nem változott a boltok nyitvatartása. 

De hát nem is kötelező 14 óráig nyitva tartani, van, aki ki sem nyit

A december 24 némileg elüt a többi ünnepnaptól, hiszen ünnepnap. A jog szerint nem munkaszüneti nap, bár előre le kell dolgozni, így a vásárlók többsége számára heti pihenőnapként viselkedik. Amikor a boltok úgy egyébként is nyitva lehetnek.

Voltak próbálkozások, hogy december 24 legyen munkaszüneti nap, de gyaníthatóan nem csak a munkaidőalap egynapos megkurtítása okozhatott fejtörést, hanem az is, hogy azért három napra bezárni a boltokat (hiszen 25-én és 26-án zárva vannak) elég húzós lenne sok háziasszony számára a bevásárlás terén. (Munkaszüneti napon nagyon kevés kivételt nem számítva zárva kell lenni.)

Persze a döntéshozók azért érzékelték, hogy kiszúrás a boltos eladókat engedni túl sokáig dolgozni december 24-én, ezért belépett a boltok nyitvatartásának a korlátozása, régebben 16 óráig, majd később újabb határt szabva 14 óráig. Így volt ez a vasárnapi boltzár bevezetéséig, akkor viszont ezt a korlátot lenyomták déli 12 órára. Feltehetően ezt sem kedvelhették túlzottan a háziasszonyok, hiszen a kormány rájuk hivatkozva törölte el az egész boltzárat. A vasárnapi boltzár megszüntetésekor, 2016 áprilisában viszont a december 24-i nyitvatartás korlátozását is visszarendezték, így újólag 14 óra lett, amit a kereskedelmi törvény rögzít.

Ma is annyi. Talán nem véletlenül. De nem kötelező eddig nyitva tartani a boltot. 

A vásárló szeret lustálkodni és mindent az utolsó pillanatra hagyni

Jó, nem mindegyik. Olyannyira nem, hogy egyes boltok már ki sem nyitnak december 24-én, főleg iparcikk árusok (bútoráruház, barkácsáruház, vagy éppen kisebb üzletek). Más a nyitvatartás egy kisebb és egy nagyobb településen is. Ennek egyszerű oka van, megtapasztalva és felmérve a vásárlóik igényét, a boltosok feleslegesen nem tartanak üresjáratot. Persze az ott dolgozó eladók ennek nyilván örülnek. Nincs statisztika arról egyébként, hány ilyen bolt van.

És akad olyan boltos is, aki 13, vagy éppen 12 órakor bezár.

Az élelmiszerboltokba, bevásárlóközpontokba és azért jó néhány további más boltba viszont be-betéved a vásárló december 24-én és bizony akad olyan is, aki az utolsó pillanatban. Persze, erről sincs statisztika, bár maguk a boltosok ezt pontosan tudják (sőt, az online pénztárgép adatokból is ki lehetne olvasni a december 24-i vásárlási szokásokat).

Nem lehet elhallgatni ugyanakkor azt sem, hogy a hosszabb nyitvatartás reklám is, a verseny egyik eszköze. A boltosok a nyitvatartás tervezésekor ezzel is számolnak, de éppen emiatt a hasonló típusú boltok nehezen engedhetik meg maguknak, hogy a szomszédnál korábban zárjanak be. De hát a piac már csak ilyen.

És akkor a vásárló

Ebben is ő a legfontosabb. És ha ő nem akar vásárolni december 24-én 12 és 14 óra között, akkor nem is fog. De hát lehet, hogy erre még várni kell egy kicsit. A vasárnapi boltzár idején egyébként az előzetes nyitvatartás párti vélekedésekkel szemben a vásárlási idő korlátozása nem okozott kimutatható veszteséget a boltosok táborának, mivel átrendeződött a forgalom vasárnapról a többi napra. Igaz, hétköznap tovább tartottak nyitva a nagyáruházak. Mégis visszacsinálta a kormány.

Ha pedig változás lenne, törvényt kellene módosítani (ami pusztán technikai kérdés). A boltosok nyilván ehhez igazítanák dolgaikat, más választásuk amúgy sem lenne.

Két óra. Nem nagy idő? Vagy igen? Önmagában éves viszonylatban szinte semmi, de pusztán a december 24 napját nézve már lehet több is. Na, kedves vásárló, mi legyen?

(blokkk.com, 2018. október 28.)

 

Vasárnapi boltzár: csak két ember vitatkozik

Bubenkó és Dávid urak a vasárnapi boltzárról vitáznak, miközben ez a kérdés ebben a menetben eldőlt. Egyébként a boltosok közül is sokan zárvatartás pártiak, zárva is vannak vasárnap. Nagyobb a gond ennél és máshol kell keresgélni. A web is forgathatja a vasárnapot.

Bubenkó elnök felvetette, hogy be kellene zárni a boltokat vasárnap, ezzel is oldva a munkaerőhiány miatti feszültséget. A kormány gyorsan válaszolt, állásfoglalásuk szerint ez most nem időszerű. A vita viszont kirobbant, de igazából csak két ember, a szakszervezet elnöke és a Vosz főtitkára között (aki leköszönőfélben van ugyan, de a Vosz kereskedelmi szekciójának friss sajtónyilatkozata szerint a szervezet továbbra is a vasárnapi nyitvatartás híve).

A boltok többsége vasárnap amúgy is zárva van: ez az igazság, a boltosok nagyon is megosztottak voltak mindig is

A szakszervezetek - mert kettő is van az ágazatban - korábban már megszámlálhatatlan alkalommal felvetették a vasárnapi boltzár szükségességét, évtizedes távlatban lehetne számolgatni, hányszor. Ezen semmi csodálkozni való nincs, hiszen egy alkalmazott nyilván nem szívesen dolgozik vasárnap, ha pedig választhat, akkor feltehetően a nem gombot nyomja tövig. Ez az ő egyéni érdeke, tehát el kell fogadni, hogy kiáll mellette, persze azt azért elismerik, hogy jól jön a vasárnapi pótlék és azért kevesebbet nem szeretnének keresni.

A boltosok erősen megoszlanak ebben a kérdésben. Nem szerencsés azt sugallni, hogy minden boltos nyitvatartás párti. A bevásárlóközpontokban, ahol tízezer bolt van, itt kötelező a bérlőknek vasárnap nyitva tartani. Hozzávetőleg ugyancsak tízezer körüli a külföldi tulajdonú boltok száma, akiknek egy része a bevásárlóközpontokban van. Az előbbi átfedés mellett viszont ott vannak azok a nagy szakáruházak (például építőanyag, bútor, barkács, műszaki, hipermarketek, nagy élelmiszer diszkontok), melyek a bevásárlóközpontokon kívül ügyködnek. Így annyi összegezhető, hogy húszezer körül mozoghat a vasárnap nyitva tartó bevásárlóközpontos és külföldi tulajdonú, továbbá a nagyobb áruházak száma.

És nyitva vannak kisboltok is, de olyan nyilvános statisztika nem ismert, mely a vasárnapi nyitvatartás szerint összegezné őket. Marad a becslés, ami annyiból nem nehéz, hogy vasárnap végigsétálva egy nagyváros főutcáján, például a fővárosban a nagykörúton, egyértelmű, hogy a boltok többsége zárva tart vasárnap. Így könnyen megkockáztatható, hogy a sajátos elhelyezkedésű boltokat is figyelembe véve (például sétálóutcákban, vagy üdülőhelyeken nyáron, vagy a nem túl nagyszámú nonstop élelmiszerboltokat) a 130 ezer kiskereskedelmi és jármű kereskedelmi értékesítőhely vasárnap zárva tart. Ez az ő véleményük, persze csak a boltszám alapján, hiszen a vasárnap is nyitva tartó nagyáruházak, bevásárlóközpontokban ügyködő boltok piaci súlya a teljes boltos kiskereskedelmet nézve valahol az 50% környékén jár.

És akkor ott vannak a vásárlók, akiknél pedig fordított a helyzet az alkalmazottakkal szemben, hiszen többségük nyitvatartás párti. A kormány 2016 áprilisában ezt tette az első helyre, és végül bármilyen érvek is voltak még a mérleg serpenyőjében, a tényeket nézve sportszerűen visszacsinálta az egész boltzárat.

Munkaerőhiány: gyors recept nincs, de a béremelés önmagában kevés

A munkaerőhiány európai szintű súlyos gond. Határokon és ágazatokon keresztül is mozog a munkaerő a több bérért, ezért nyilvánvaló, hogy ebben a viszonylatban is meg kell közelíteni a megoldási, feszültségenyhítési lehetőségeket. Az első a béremelés, de ennek korlátai vannak.

A járulékcsökkentés sokat segített a béremelésekben, de nem pótolja a teljes többletköltséget. A munkaerőhiány azonban olyan mértékben nyomja felfelé a béreket, mely arány - 10% felett - jóval nagyobb a teljesítménynövekedésnél, így a gyengébb tőkeerejű, elsősorban kisvállalkozásoknál elvonja a pénzt a fejlesztési lehetőségektől és versenyképességben, hatékonyságban nő az elmaradásuk. A béremeléseknek fejlesztésekkel kellene párosulniuk minél szélesebb körben. Erre azonban nincs minden vállalkozásnak pénze és ez a boltban is számít, nem csak az iparban.

Jelenleg annyi biztosnak tűnik, hogy a digitalizációs, a technológiai fejlesztések nélkül a munkaerőhiány nem enyhíthető csak béremeléssel. De aki csak bért emel, az egyre nagyobb kockázatot vállal a vállalkozásának a versenyképességében, könnyen lemaradhat. A boltoknál maradva, például az önkiszolgáló pénztár, vagy az elektronikus polccímke munkaerőt vált ki.

A munkavállaló nagyon is jól látja, merre érdemes továbblépnie, ha több pénzt akar keresni. Részben ezért is nő a betöltetlen álláshelyek száma (részben pedig azért, mert a nagyobb teljesítményhez, mert közben azért nő a gazdaság, több munkáskéz is kell).

Boltos világ: a web a vasárnapot is forgathatja

A magyar webkereskedelemben ma még csekély az élelmiszer vásárlások súlya, de ez a jövőben gyorsan fog bővülni. A G'Roby és a CBA mellé már korábban belépett az Auchan és a Tesco, rövidesen pedig indít a Spar. Részben az erős plázastop miatt a diszkontok is elmerenghetnek azon, érdemes-e a webre nyitniuk. Az erősödő webpiac pedig azért elgondolkoztathatja a vásárlót, aki mindig a kényelmét keresi.

Jó az a vásárlónak, ha nyitva vannak vasárnap a boltok, de azért a hét utolsó napján is az élelmiszervásárlás húzhat a legnagyobbat. De hát ha a weben is lehet ennivalót venni, egyre többen kínálják, akkor miért ne próbálkozna? Van nemzetközi példa arra, hogy a webvásárlások növekedése miatt esett a bevásárlóközpontok forgalma.

Mindez persze nem megy egyik napról a másikra, de már 4-5 éves távlatban változhatnak az arányok, akár jelentősebb mértékben is.

Sokaknak persze nincs sok választásuk, például a kisboltosoknak. Akik vasárnap zárva vannak, mert se több pénzük, se több emberük. A pénzügyminiszter nyilván jelképesen értette, hogy sok kisvállalkozásnak még egy honlapja sincs. Teljesen igaza volt, mindegy is, hol mondta, de ahhoz, hogy többet tudjanak fejleszteni a kisvállalkozások, ahhoz azért neki is a zsebébe kell nyúlnia, mint ahogyan a járulékcsökkentésnél tette.

(blokkk.com, 2018. szeptember 9.) 

 

A Tesco a Lidl-t majmolja

Már a Tesconál is van kétórás munkaidő. Hétvégén. Hiába, drága a vasárnapi pótlék is.

Lujza és Jenő beszélget. - Jenő, hol kódorogtál? Azt mondtad két órával ezelőtt, hogy leugrasz a a Lidl-be! - Hát csak hoztam zsemlét, hol is van, itt a nyugta. - Jenő! Ez nem nyugta, hanem bérszámfejtés! Te titokban pénzt keresel?

A Lidl robbantott először a boltos világban a kétórás részmunkaidő bevezetésével. A részmunkaidő egyébként roppant hasznos, hiszen különösen a kereskedelemben jellemző a forgalom, ezen keresztül egyes munkafolyamatok napon belüli hullámzása. A boltokban a 145 ezer eladó, árufeltöltő, pénztáros közel negyede, 34 ezer fő részmunkaidős. Ez ésszerű is, hiszen amikor sok a vásárló, akkor több eladókézre, amikor kevés, akkor kevesebbre van szükség. Már az sem dívik a boltban, hogy a pénztáros csak a pénztárban ül, hanem ha nincs annyi vásárló, akkor megy árut feltölteni, vagy éppen takarítani, még a szupermarketben is.

A legtarkább részmunkaidős palettát a Lild kínálja, ahol 2-3 órás műszak már huzamosabb ideje van, hétvégére hirdetve a munkalehetőséget. De van 5,6,7 és természetesen 8 órás műszak is. Persze, a bér is ehhez igazodik, ugyanakkor nyilván sokan vannak, akiknek ragyogó alkalom a részmunkaidős munkavállalás. Ez még egy másik munkahely mellett is elmegy.

Hát igen, lépett a Tesco is. Balatoni boltjaiban kínál kétórás részmunkaidős foglalkoztatási lehetőséget. De van olyan munkakör, amit azzal hirdet, hogy másodállásban is végezhető, és akkor is, ha csak néhány szabad órája van egy héten. Nos, a néhány szabad óra egy héten az egy nagyon rugalmas foglalkoztatási lehetőség is lehet, a műszakbeosztást tekintve.

Egyébként máshol is van kétórás munkalehetőség, például online, csomagküldő áruház is keres raktári kisegítő munkára diákokat, reggel fél hat és fél nyolc között. De ilyen a takarítás is.

De mit is lehet csinálni két óra alatt

A bolti munkavégzésnek vannak olyan elemei, melyek rövidebb időszakra összpontosulnak. Ilyen lehet például a nyitás előtti árufeltöltés, takarítás, a zárás utáni rendcsinálás, vagy a nyitvatartási időszak bármely szakaszára ütemezett nagyobb árubeszállításnál az áruátvétel. De lehetnek rövidebb, kiemelkedően zsúfolt értékesítési időszakok is, például a késő délutáni, kora esti órákban.

Ilyen a boltos kereskedelem, ehhez alkalmazkodni pedig ésszerű munkaszervezési megoldás, különösen akkor, ha nincs elég munkáskéz a boltban sem. Az viszont már másik kérdés, hogy az eladó, ha sok pénzt akar keresni, nem a részmunkaidős állást keresi, hanem a teljes munkaidőst. Összességében csökkent a részmunkaidős foglalkoztatottak száma az elmúlt években néhány ezer fővel.

Jócskán megdrágult a vasárnapi munkavégzés is

Bizonyára egyre inkább halványodik a 2015 márciusa és 2016 áprilisa közötti vasárnapi boltzár emléke. A vasárnapi boltzárnak és az újranyitásnak volt egy ága, a vasárnapi pótlék mértékének kérdése, ami sok vitát kavart. A boltzár időszakában vegyes rend volt, a szabály szerint akkor is szabadon nyitva tartó benzinkutaknak, virágboltoknak, édességboltoknak például maradt a régi 50%-os vasárnapi pótlék, de a más boltosnak, akik legfeljebb öt vasárnap nyithattak ki, ott már 100%-ot kellett fizetni.

Az újranyitást követően egységesen 50% lett a boltokban a vasárnapi pótlék, ma is annyi. De hát ennek összege nagyot nőtt, hiszen a pótlékot az alapbér után kell kiszámolni, az pedig sokat emelkedett.

A bolti dolgozók, eladók, pénztárosok, árufeltöltők havi bruttó átlagkeresete 2016 áprilisában, a vasárnapi újranyitást követően 150 ezer forint felett mozgott (pontosan 156 ezer forint volt ebben a hónapban, de hát az átlagkeresetek hónapról-hónapra változnak). 2018 elejére a bolti dolgozós keresetek már 200 ezer forint felett jártak, tehát két esztendő távlatában jócskán megemelkedtek. Így ugyanilyen arányban nőtt a vasárnapi pótlék is. Ez azt jelenti, hogy a korábbi átlagos 4-5 ezer forintos vasárnapi pótlék ma már 6-7 ezer forint körül mozog. Ha így emelkednek tovább a boltos bérek, belátható időn belül meglesz a 100%-os pótlékmérték, a régihez képest. Egy biztos ma is, mégpedig az, hogy sokkal drágább a vasárnapi nyitvatartás.

Nincs összesített kimutatás egyébként arról, hogy vasárnap hány bolt tart nyitva. A bevásárlóközpontok 10 ezer üzlete igen, a nagyobb élelmiszeres és iparcikkes láncok (bútor, barkács, sportszer, műszaki) több ezer áruháza úgyszintén, de számos kisbolt is felhúzza a redőnyt vasárnap, az üzletek nagyobb része azonban zárva tart. Megfigyelhető azonban, hogy egyes boltok, áruházak már megkurtították a vasárnapi nyitvatartás hosszát és feltehetően a kisboltok közül is kevesebben nyitnak ki a hét utolsó napján: se elég pénz, se elég munkáskéz nincs hozzá.

(blokkk.com, 2018. május 13.)

 

Hiába a sok hosszú hétvége, lesz nyitvatartás

A boltok nyitvatartása alig változik. Az ezüst hétvégébe azért belelóg egy kis pihenőnap-munkanap csere-bere. De miért is lehet népszavazás a bulinegyed nyitvatartásáról. ₪₪₪

Két kérdés tartja izgalomban már év elején a családokat. Az egyik a rekordszámú hosszú hétvége, ahol bizony már előre kell tervezni, főleg annak, aki elutazna valahová és szállást is kellene foglalnia. Az elmúlt évek egyik legvaskosabb változása a családi költekezés világában, hogy egyre többen mennek el a hosszú hétvégéket kihasználva távolabbi tájakra, határon belülre és kívülre egyaránt. A Szép Kártya még rá is segít erre, meg persze a több fizetés.

A másik, de már kevesebbeket érintő, de azért az érintettek körében így, vagy úgy megrázó kérdés, hogy bezárják-e a bulinegyed szórakozóhelyeit éjszakára, a kiírt népszavazás nyomán.

Munkaszüneti napok: semmi változás, de azért nem árt az ismétlés

Két törvény, a munka törvénykönyve és a kereskedelemről szóló törvény foglalkozik a boltok nyitvatartásával.

A Munka Törvénykönyve a kereskedelemben munkaszüneti napokon tiltja az alkalmazottak foglalkoztatását, ezen keresztül a boltok nyitvatartását. Pontosan rögzíti is a munkaszüneti napokat, melyek a következők: január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25–26. Ez összesen 11 olyan nap, amikor kevés kivételtől eltekintve az alkalmazottaknak nem kell dolgozniuk (egyébként egy szakportál összeállításában a január 1. pihenőnapként lett feltüntetve, de az a munkajogban mást jelent, a lényeg viszont hasonló: a többségnek a heti pihenőnapokon sem kell dolgoznia).

És hogy ne legyen olyan egyszerű, a húsvét, valamint a pünkösd vasárnapok ugyan hivatalosan nem munkaszüneti napok, de ekkor a munkaszüneti napok beosztási szabályait kell alkalmazni (a jelzett összeállítás nem tért ki arra, hogy ez a két vasárnap munkaszüneti napként viselkedik). Így 2018-ban összesen 13 olyan munkaszüneti nappal kell számolni, amikor a boltok többsége változatlanul nem nyit ki.

A kereskedelemről szóló törvény is foglalkozik a nyitvatartással, annak egyik iránya a december 24, a karácsonyi ajándékosztás napja. Kimondja, hogy december 24-én - a vendéglátó üzletek, szálláshelyek, a virág-, az édességüzletek és az üzemanyagtöltő állomások, továbbá a közforgalmú vasúti és buszpályaudvaron, repülőtéren, valamint az üzemanyagtöltő állomáson belül működő üzletek kivételével - az boltok 14 óráig tarthatnak nyitva. December 24 2018-ban hétfőre esik, ami egyébként is pihenőnap lenne (most kétszeresen lesz az, mivel egy nap választja el a hétvégét és a hétfőt követő munkaszüneti napokat), de a boltok változatlan rendben tarthatnak majd nyitva.

A kereskedelmi törvényben az előbbiekben meghatározott kivételek azért fontosak, mert a kialakult gyakorlatnak megfelelően ezek a munkaszüneti napi kivételek is, de hozzájönnek még azok a nonstop kisboltok, amikor a tulajdonos vállalkozó, vagy segítő családtagja áll a pult mögött (tehát nem alkalmazott).

A 2018-as pihenőnapi csere-bere tekervények: belelóg az ezüst hétvégébe

A naptár jóvoltából 2018-ban március 15 (csütörtök), május 1 (kedd), október 23 (kedd), november 1 (csütörtök) esik olyan napokra, amikor a munkaszüneti napot - ilyen, vagy olyan irányból - egy munkanap választja el a hétvégétől, így jöhet a közbülső munkanap-pihenőnap csere-bere. Ehhez jön még a már említett december 24 is (ez egyébként ötnapos hosszú hétvége lesz így), valamint a 2019 január 1 (kedd) is, ami miatt december 31, az év utolsó napja is pihenőnap lesz, de ezt is viszont előtte, még 2018-ban le kell dolgozni.

Nos, a hosszú hétvégéken a munkaszüneti napokat leszámítva változatlan rendben fogadják a boltok a vásárlókat, tehát lesz alkalom a pénztárcák nyitogatására a boltokban. (A hétfői augusztus 20 is megnyújtja a hétvégét, de  ennek sincs semmi befolyása előtte a nyitvatartásra).

A munkanap-pihenőnap csere-beréket persze le kell dolgozni, szombati napokon (március 10-én, április 21, október 13, november 10, december 1 és 15). Ezeken a szombati napokon az egyébként korábban (13, vagy 14 órakor) záró élelmiszerboltok, élelmiszerpiacok tovább tarthatnak nyitva, egyes iparcikk boltok is igazodhatnak a megváltozott munkarendhez (erről minden boltos maga dönt, nyilván ismerve vásárlói szokásait).

A december 15-i szombati munkanap azonban ezüst hétvégére esik, így ekkor bizonyára kevesebben tudnak majd vásárolni a szokásosnál.

A hosszabb utazós hétvégéknek lehet némi hatásuk a boltos forgalomra, hiszen akik utazásra adják a fejüket, otthon már nem vásárolnak távollétük alatt, legfeljebb előtte többet, ha úgy utaznak, a pihenés helyén viszont betérhetnek vendéglőbe is, boltba is.

És a bulinegyed nyitvatartása

Tiltották már meg élelmiszeres bolt éjszakai nyitvatartását, mert az alkoholt vásárlók nagy zajt csaptak és az zavarta a lakók nyugalmát. De tiltották már meg alkoholféleségek éjszakai árusítását is a nonstop boltban, hasonló okok miatt. Hát igen, a bulinegyedben nehéz lenne elképzelni az üdítőt szürcsölgető szórakozni vágyókat, így nem ez a kérdés, hanem vendéglátóhelyek, boltok bezárása, a kiírt népszavazás nyomán.

Az önkormányzat egyébként - a népszavazástól függetlenül - a kereskedelmi törvény felhatalmazása alapján azt csinál, amit akar. A kereskedelmi törvény ugyanis kimondja, hogy a települések önkormányzat képviselőtestülete - a helyi sajátosságok figyelembevételével - rendeletben szabályozhatja az üzletek éjszakai (22 és 6 óra közötti) nyitvatartási rendjét. A kereskedelmi hatóság bejelentés alapján vagy hivatalból - a lakók egészséges életkörülményeinek és pihenéshez való jogának biztosítása érdekében - pedig a külön jogszabályban meghatározott veszélyes mértékű zaj esetén az üzlet éjszakai (22 óra és 6 óra közötti) nyitva tartását korlátozhatja. A korlátozás keretében a kereskedelmi hatóság a jogsértő állapot megszüntetéséig kötelező éjszakai zárva tartási időszakot rendelhet el.

Az már csak hab lehet a tortán, hogy az önkormányzat az éjszakai nyitvatartóktól felügyeleti díjat szedhet, de hát ha ez esetleg ugrik, akkor a vele járó meló is, hiszen azt a díjat a rendcsinálásra kell fordítani. De nyilván nem ez a fő probléma, ez már csak egy halovány gyógyír.

(blokkk.com, 2018. január 3.)

 

Jó bolt volt a vasárnapi boltzár

A kereskedőknek. Nem fér hozzá kétség, kevesebbe kerül az áruházaknak a vasárnapi boltzár, mint a nyitvatartás. A Magyar Időknek nyilatkozó szakértők azonban elképesztően pontatlanul számoltak: a boltzár feloldását követően nem csökkent, hanem nőtt a vasárnapi pótlék terhe.

A Magyar Idők értesülései szerint önkéntes vasárnapi boltzár jöhet, mivel - tesszük hozzá a blokkk.com részéről - nem mindenkinek éri meg a vasárnapi nyitvatartás, főleg akkor nem, ha szigorítanak rajta egy sort. A lap azt is írja, hogy a nyilvános üzleti jelentésekből kiszámolható: a boltzár visszavonása óta eltelt időszakban a Tesco, az Auchan, a Spar, a Lidl, az Aldi és a Penny Market áruházláncok - mintegy 34 és fél ezer érintett dolgozóval kalkulálva - több mint ötmilliárd forintot spóroltak a vasárnapi pótlékokon.

Hát ez így biztosan nem igaz: pontosan fordítva van

Nos, a vasárnapi boltzár 2015 március 15-én indult, majd eltörlését követően első alkalommal 2016 április 17-én lehetett újra kinyitni a hét utolsó napján. A 2016-os üzleti jelentések még nem jelentek meg, így az újranyitás - a 2016 április közepét követő időszak - hatásairól csak később lehet a majd megjelenő beszámolókból bármiféle következtetést levonni.

Nem érthető az újranyitás után elért megtakarítás 5 milliárdos összege sem. A boltzár időszakában öt szabadon választható vasárnap lehetett kinyitniuk a nagyáruházaknak, vagy éppen bárkinek, a kevés kivételt nem számítva. Ebben az öt esetben valóban több, 100% volt a vasárnapi pótlék (a boltzár előtti mérték és jelenlegi is 50%). Éves szinten számolva azonban az öt vasárnap 100%-os pótléka egy teljes esztendő 50%-os vasárnapi pótlékösszegének csak 20%-a. Tehát öt vasárnap 100%-os pótlékkal sokkal kevesebbe kerül, mint 50 vasárnap 50%-os pótléka. Ebből az következik, hogy az újranyitás nem megtakarítást hozott a vasárnapi pótlékban, hanem többletköltséget.

A korábbi üzleti jelentésekből azért kiolvasható ez-az

A megelőző időszak mérlegadatai azonban azért egy keveset elárulnak a vasárnapi boltzár hatásairól. Az eddig megjelent beszámolókból a boltzár bevezetése előtti 2014-es esztendő adatait célszerű összevetni a 2015 évivel, egyszer volt, egyszer nem volt alapon. A legfontosabb mutatók, melyek a boltzár hatásait mutathatják, az árbevétel, vajon volt-e forgalomkiesés, továbbá érthető okok miatt a létszám és a bérköltség. Figyelembe kell venni persze azt is, hogyan változott egy-egy áruházlánc üzlethálózata, hiszen boltbezárásra, vagy éppen boltnyitásra mindegyik időszakban akadt példa.

A beszámolókból kiolvasható változások nem írhatók kizárólag a boltzár bevezetésének a számlájára, hiszen a 2015-ös esztendő indításakor, ráadásul a boltzár bevezetésének időpontjában is ezeknek az áruházláncoknak számolniuk kellett a nem kevés költséget jelentő élelmiszerlánc felügyeleti díjjal is, amit csak az év közepén lőtt ki az uniós eljárás. Év közben persze voltak béremelések is 2015-ben, ami felfelé nyomta a bérköltségeket. A vasárnapi pótléknak pedig végül csak hozzávetőleg 60%-át takaríthatták meg az áruházak 2015-ben 2014-hez képest (hiszen csak március közepétől indult a boltzár, előtte nyitva voltak az áruházak vasárnap teljes gőzzel, ami 20%-os pótlékarányt jelent, a későbbi öt szabadon választható vasárnap pedig az éves szinthez viszonyítva újabb 20%-os pótlékarány). Egyes áruházak meghosszabbították a hétköznapi nyitvatartást, ami ugyancsak felfelé tolta a létszámigényt és a bérköltséget.

Ami kiolvasható a beszámolókból: a boltzár 2015-ös időszakában valamennyi nagyáruház forgalma nőtt. Három áruházlánc, az Auchan, a Spar és a Tesco létszámot csökkentett, de utóbbi kettő üzleteket is bezárt. A bérköltség minden láncnál nőtt, tehát a megtakarított vasárnapi pótlékot benntartották a bérköltségben, amire tettek is egy lapáttal (hiszen a munkaerőhiány miatt emelni kellett a béreket).

Természetesen becsülni lehet. Nos, a blokkk.com becslése szerint a hét legnagyobb áruházlánc a vasárnapi pótlékokban a vasárnapi boltzár egyéves időszakában a kevesebb vasárnapi pótlék nyomán - minden szabályt figyelembe véve - 8-9 milliárd forintot megtakarítottak (beleértve a béreket, így a pótlékokat terhelő járulékokat is). Ezt az összeget, vagy még többet persze 2016 április közepét, az újranyitást követően újra a régi célra kellett fordítani.

A cégadatok egyébként a következők:

  árbevétel létszám bérköltség boltszám
2014 2015 2014 2015 2014 2015 2014 2015
Aldi(január-december) 90 108 1.909 2.044 5,9 6,8 100 107
Auchan(2014. január-december, 2015.04.01-2016.03.31.) 277 282 6.421 6.294 14,3 14,5 19 19
Lidl(2014. 03.31-2015.02.28., 2015.04.01-2016.03.31.) 262 282 3.601 3.543 10,9 11,4 163 164
Penny(január-december) 168 178 3.002 3.027 7,6 7,9 197 200
Spar(január-december) 401 414 14.015 13.276 28,3 29,4 395 381
Tesco(március-február) 610 614 18.611 18.082 40,3 39,8 222 209

Elektronikus Beszámoló Portál, árbevétel: nettó, milliárd forint

A hat legnagyobb áruházlánc összes alkalmazottainak száma 48 ezer fő, együttes bérköltségük 110 milliárd forint volt 2015-ben. A létszámadatokban a diák, kölcsönzött munkaerő nincs benne.

A KSH azért árulkodóbb

A boltokban, áruházakban foglalkoztatottak számát nézve 2015 első negyedévében még 374 ezer fő ügyködött (alkalmazottak, vállalkozók, segítő családtagok, tehát mindenkit beleszámítva), de ez a létszám 2016. első negyedévére - a boltzár teljes időszakában - 15 ezer fővel csökkent, 359 ezer főre. Tehát a bolti kiskereskedelem egészében volt létszámcsökkenés a boltzár időszakában. Csökkent a boltok száma is, ebben az időszakban körülbelül ötezerrel.

A havi bruttó átlagkeresetek 10%-kal nőttek a boltzár időszakában. Ehhez nyilván hozzájárult az is, hogy kevesebb vasárnapi pótlékot kellett kifizetni.

Drága buli a vasárnapi nyitvatartás. A beszámolókból - mivel azok éves adatok - nem derül ki, kinek éri meg, kinek nem. De reklámnak nagyon kell. Így is csak a boltok harmada tart nyitva vasárnap, ami körülbelül negyvenezernél valamivel több értékesítőhelyet jelent. Ma még.

(blokkk.com, 2017. április 6.)

 

Nem akar mindenki vasárnap vásárolni

Pedig szabad a vásár. A kártyahasználók inkább hétköznap nagybevásárolnak.

Alaposan átrendezte a kártyahasználók vásárlási szokásait a vasárnapi boltzár, amit jelez, hogy fél évvel a vasárnapi bolttilalom feloldása után is jóval kevesebben fizetnek kártyával a hét utolsó napján, mint a bezárás előtt. A Mastercard legfrissebb adatai arra is utalnak, hogy a vasárnapi bezáráson-kinyitáson túlmutató változás zajlik le a kiskereskedelemben: a hétvégi nagybevásárlások jelentősége valamelyest csökken, ennek a forgalomnak egy része pedig lassan áthelyeződik a munkanapokra, összegzi a tapasztalatokat a Trademagazin.

2015 márciusa, a boltzár bevezetése előtt még a heti kártyás költések értékének átlagosan 11 százaléka esett vasárnapra. A vasárnapi üzletzár idején azonban a heti kártyás forgalomnak már csak 4 százaléka jutott a hét utolsó napjára, összértékben pedig 65 százalékkal csökkent a vasárnapi kártyás fizetések értéke. A jókora zuhanás magyarázata az volt, hogy a nagy kártyaelfogadó hiper- és szupermarketek, diszkontok kényszerűen zárva voltak, a nyitva tartani engedett kisboltoknak pedig csak kis része rendelkezett kártyaelfogadó POS-terminállal. A vásárlók arra kényszerültek, hogy átütemezzék a bevásárlásokat a hét más napjaira.

Bár a boltzárt 2016 áprilisában feloldotta a kormány, azonban a fogyasztói szokások megváltoztak egy éve alatt. A Mastercard adatai szerint fél évvel a nagy üzletek vasárnapi újranyitása után is mindössze a heti átlagos költések 9 százaléka jut a hét utolsó napjára, míg a boltzár előtt a heti kártyás költések 11 százaléka esett erre a napra.

A kiskereskedelmi forgalom eközben tovább erősödött, a bankkártya-használat népszerűsége pedig jelentősen nőtt. A növekvő piacon pedig rohamléptekben nőtt a bankkártyás költések súlya. A Magyar Nemzeti Bank adataiból kiderül, hogy a 2016. június 30-át megelőző egy évben a bankkártyás vásárlások száma 23 százalékkal, összértéke pedig 28 százalékkal növekedett Magyarországon. 2016. második negyedévének áttörése pedig az, hogy az egyérintéses bankkártyákkal immáron több - összesen 58 millió darab - vásárlást végeztek a negyedév során, mint a hagyományos társaikkal.

A növekvő kiskereskedelmi forgalom és kártyahasználat, valamint a vasárnapi költések arányának csökkenése közötti ellentmondásra nem csak a vasárnapi bezárás egy éven át érvényesült hatása a magyarázat. A Mastercard szerint az utóbbi években nem csak a vasárnapi boltzár, majd az újranyitás bolygatta fel a magyar fogyasztók vásárlási szokásait, hanem több hasonló jelentőségű irányzat is fontos változásokat okozott a piacon. Az egyre jobban terjedő diszkontok, az önkiszolgáló kasszák, vagy a webkereskedelem megugrása átformálta a vásárlási szokásokat.

A Mastercard adataiból kiolvasható egy hosszabb távú irányváltás is: a nagyobb, hétvégi élménybevásárlások súlyának fokozatos csökkenése és a hét közbeni vásárlás felértékelődése. A vasárnapi boltzár előtt a hét első három napjának a heti kártyás költésből való részesedése még 12-13 százalék volt, míg a péntek és a szombat volt a csúcsüzem a maga 18 százalékos részarányával. A boltzár eltörlése után azonban nemcsak a vasárnapi kártyás költés részaránya nem állt vissza a korábbi szintre, hanem a szombati kártyás költések részaránya is 4 százalékponttal csökkent a boltzár alatti adatokhoz képest a Mastercard adatai szerint. Ugyanakkor a mindössze 12 százalékos részarányt képviselő hétfői nap mára már 15 százalékosra nőtt és vele együtt a keddi, szerdai kártyás forgalom is jelentősen erősödött.

A kiskereskedelemben ugyan továbbra is a péntek a legfontosabb nap, jelenleg is ezen a napon történik a kártyás vásárlások közel ötöde, 18 százaléka, a hétvégi bevásárlások jelentősége csökkent, a kiskereskedelmi forgalom egy része pedig szétterült a hét munkanapjain. Így a korábban erős csütörtökön és pénteken sem sietnek már úgy az emberek az üzletekbe, mint a boltzár alatt – ezeken a napokon 7-7 százalék a kártyás fizetések heti költésen belüli arányának csökkenése.

(Trade Magazin, 2016. december 13.)

 

Vasárnapi boltzár 2.0

Szabad péntek, szabad szombat, szabad szappanozni: lubickolni lehet a szabad napokban. Szerencsére még csak dolgoznak rajta, de baki, kérdés már most is akad bőven. De hát ha nincs több munkaerő, akkor hiába a maszatolás, bolt sem lesz nyitva annyi vasárnap, de könnyen lehet, hogy szombaton sem.

2015 március 15. után bezártak, 2016. április 16. után kinyitottak vasárnap a boltok, nemsokára pedig jön 2017., így rögvest felvetődik, az újabb esztendő vajon mit hoz az áruházaknak. Könnyen lehet, hogy lesz változás a vasárnapi nyitva, vagy zárva tartásban, kinek melyik tetszik: a hét utolsó napján a 140 ezer boltból mintegy 40 ezer van nyitva, a többiek - önként, de nyilván számot vetve - a lehúzott redőnyt választották. Eddig.

Boltzár nincs, baki azért akad már most is

A legfrissebb hír, hogy öt pontból álló javaslatcsomagot dolgoz ki a Fidesz-frakció a kiskereskedelemben alkalmazott munkavállalók helyzetének javítására, ebben szó sincs a vállalkozások nyitva tartásának korlátozásáról, jelentette ki a Magyar Időknek a Vállalkozásfejlesztési Kabinet vezetője. Elmondta: még az idén szabályozzák az ünnepnapok, a pihenőidő, a műszakrend és a bérpótlékok kérdését is, de azt is hozzátette, hogy ezek közül azonban egy sem szól arról, hogy a jövőben ismét törvény korlátozza majd az üzletek nyitvatartási idejét. Szó sincs újabb vasárnapi boltzárról, tette hozzá.

Nyitvatartás munkaszüneti napokon: ma is tilos

A Vállalkozásfejlesztési Kabinet vezetője szerint jogszabályi rés, hogy a kiskereskedelemről szóló törvény most is lehetővé teszi, hogy ünnepnapokon, így például december 25-én vagy 26-án is nyitva legyenek az áruházak.

Igaz, a kereskedelemről (és nem csak a kiskereskedelemről) szóló törvény kizárólag december 24-én szab korlátot a nyitva tartásnak (december 24-én - a vendéglátó üzletek, szálláshelyek, a virág-, az édességüzletek és az üzemanyagtöltő állomások, továbbá a közforgalmú vasúti és buszpályaudvaron, repülőtéren, illetve az üzemanyagtöltő állomáson belül működő üzletek kivételével - az üzletek 14 óráig tarthatnak nyitva.).

A munka törvénykönyve jelenleg azonban egyértelműen tiltja az alkalmazottak foglalkoztatását munkaszüneti napokon, valamint Pünkösd és Húsvét vasárnapján. Nem is nyitnak ki a nagyáruházak, hiszen számukra tilos. Azok a kis boltok, ahol a vállalkozó maga, vagy segítő családtagja áll a pult mögé, azok kinyithatnak bármikor, hiszen nem foglalkoztatnak alkalmazottat. Így ennek a javaslatnak érdemi hatása nincs, nyugodtan ki lehet egészíteni a kereskedelmi törvényt a munkaszüneti napi tilalommal (a munka törvénykönyvében nyilván marad a passzus, hiszen az, kevés kivételt nem számítva, a nemzetgazdaság egészére vonatkozik).

Kérdés ugyanakkor, hogy a munka törvénykönyve alapján kivételezett kisboltokkal mi lesz, milyen kivételek lesznek.

Nagypéntek után újabb bomba: december 24 is legyen munkaszüneti nap

A miniszterelnök már bejelentette szándékát, hogy Nagypéntek legyen munkaszüneti nap. Mindez ugyanakkor azt is jelentené, hogy ezeken a napokon nem lehetnének nyitva a boltok, hiszen munkaszüneti napokon az tilos ma is és a jövőbeni szándék is erre irányul.

A bökkenő csak az, hogy a Nagypéntek és a Húsvét vasárnap, valamint hétfő között akadna egy szombat, amikor lehetne bevásárolni, bár nyilván csütörtökön is nagy tömeg lenne a boltokban. A december 24. nehezebb kérdés, mivel az utána következő két ünnepnappal együtt az ünnepi bevásárlásban három napra kellene mindent megvenni, és akkor még az ajándékvásárlási lázról nem is esett szó.

Jön a szabad szombat, kettő is a vasárnapok mellé: csak nincs hozzá ember

Legyen két szabad vasárnap a jelenlegi egy helyett, ilyen kezdeményezés már született több is. Az újdonság a szabad vasárnapok mellé rendelhető szabad szombat: így egyidejűleg a teljes hétvége a pihenést szolgálhatná. Az alkalmazottaknak nyilván tetszeni fog az ötlet, a szándék célja szerint nem is vitatható.

A bökkenő csak az, hogy ez a jelenleginél több embert kíván, de 2016-ban hiába emelkedtek a boltokban a bérek 10%-kal, a létszám év elejéhez képest nem nőtt, álláshirdetés pedig akad bőven, tehát kellene a több eladó így is. A 300 ezer forintos keresetet kínáló nagyáruházak sem tudják teljes egészében feltölteni a létszámot, miközben az átlagkereset ennek a fele körül mozog a boltokban. A vasárnap nyitva tartó kisebb boltok így sokkal nagyobb bajba juthatnak, feltehetően megritkul a vasárnap nyitva tartók tábora: így is lehet boltzárt csinálni.

Kérdéses, vajon igaz-e a vasárnap egyébként zárva tartó boltokra is a két szabad szombat előírása az eladóknak, akik túlnyomó többsége viszont szombaton nyitva tart. Ebben az esetben itt is létszámot kellene emelni, ami már nem biztos, hogy mindenkinek megéri, így szombaton is lehet majd lehúzott redőny a boltbejáratban.

Bérpótlékok: csak számolás kérdése

Az óvatos fogalmazás - a kormány továbbra sem kívánja ösztönözni a vasárnapi munkát - arra utal, hogy lehet vasárnapi pótlékemelés, de nem túl nagy. Feltehetően az ugyancsak a készülő javaslatok között megemlített éjszakai pótlékkal együtt emelkedne a vasárnapi pótlék. A kereskedők nyilván összeadják a két emelést, így könnyen akár egy nagyobb summa is kijöhet. Az éjszakai pótlékkal az a bökkenő, hogy a nagyáruházakban valóban éjszaka is dolgoznak, árut töltenek fel, bár kevés van csak nyitva ekkor, de a non-stop kis üzletek is benne vannak a körben,márpedig mindkettőre szükség van.

Célszerű lenne azt is mérlegelni, hogy a nagyáruházakban eleve sokkal nagyobb a bér, amit fizetnek. Könnyen lehet, hogy az egyes bérelemeket fogják másként súlyozni, ha a pótlékokat emelni kell, de a dolgozó összességében nem fog többet keresni egy puszta pótlékemeléstől (majd legfeljebb kevesebb cafeteriát kap). A béreket a munkaerőhiány húzza jócskán felfelé, kár lenne ebbe belepiszkálni.

Az élelmiszerboltok csak délelőtt, vagy csak délután lesznek nyitva

A sajtóhírből nem olvasható ki, hogy az egyműszakos munkarend bevezetése csak vasárnapra, vagy hétvégére, vagy a hét minden napjára kiterjedne, önmagában pedig a boltok hagyományos működési rendjével ellentétes. Szélsőséges esetben bevezetése a nyitva tartást is alaposan megváltoztatná, akár hétköznap is, de jelenleg csak annyi állapítható meg, hogy felvetése önmagában kezelhetetlen. Természetes, hogy egy dolgozó egy napon csak egy műszakot dolgozik (túlórával megtoldva sok helyen, ez igaz), ennek tükrében viszont nehezen értelmezhető a javaslatfoszlány.

Egy iparcikkbolt 10-től 18 óráig tart nyitva, számukra ez nem okozna nagyobb zűrzavart, némi túlórával megtoldva, a nyitás előtti és a zárás utáni tennivalók miatt. A nagyáruházak, bevásárlóközpontok már egy műszaknál hosszabb ideig tartanak nyitva, így ott nagy zűrzavar lenne, hiszen jellemző a több műszakos foglalkoztatás. A legkisebb élelmiszerboltok is két műszakban dolgoznak ráadásul, bárhol is vannak, hiszen a vásárlók a kora reggeli nyitva tartást ugyanúgy igénylik, mint az estébe nyúlót.

Az egyműszakos rendre vonatkozó javaslat azért is kezelhetetlen, mivel a kereskedők nem öt napot dolgoznak egy héten, hanem hatot (szombaton is, hiszen a vásárlók egy része főként ekkor ér rá vásárolni). Éppen ezért létezik az úgynevezett munkaidő keret a munkaügyi szabályokban, amikor nem egy napra, hanem hosszabb időszakra határozzák meg a kötelező óraszámot és ezt a keretet osztják fel. De másként nem is lehetne, persze a heti két szabadnap így is kötelező.

A családi kisboltok nagyival a pult mögött egyszer már elbuktak a vasárnapi nyitva tartás megváltásában, hiszen a vásárlók nem nagyon díjazták őket, kevés volt. Ebben a munkaerőhiányos időszakban nem lenne célszerű beavatkozni a boltok működésébe (persze a jogszabályokat be kell tartani), mert előfordulhat, hogy a vásárló jár rosszul.

(blokkk.com, 2016. október 27.)
 

Megfojtja a boltokban a vasárnapot is a munkaerőhiány

Vasárnapra sem kapnak embert a boltok. Májusban nem tudtak több eladót felvenni. Külföldön olyan sokat keresnek a magyar eladók, hogy azt itthon puszta béremeléssel lehetetlen követni. Ősszel jön a nagy gáz, mivel a nyáron dolgozó diákok iskolába mennek.

A vészes munkaerőhiány miatt nem biztos, hogy minden boltos örült áprilisban a vasárnapi újranyitásnak, sőt... Ezt jelzi a Központi Statisztikai Hivatal friss adatsora a boltok, áruházak munkaerő helyzetéről. Korábban, az áprilisi bejelentéskor azzal lehetett számolni, hogy májusban a vasárnap kinyitó boltokba néhány ezer ember felvételével el lehet indítani a hét utolsó napján a kereskedést, egyébként pedig tízezer ember jelzett a hiánymutató. A 140 ezer kiskereskedelmi értékesítőhelyből egyébként mintegy 40 ezerre becsülhető a vasárnap is nyitva tartó boltok száma, a vasárnap a pultok, pénztárgépek mögött állók száma pedig 80-100 ezerre.

A KSH adatai azonban semmiféle létszámnövekedést nem mutatnak 2016 májusában. Nyilvánvaló, hogy a vasárnapi újranyitás miatt azt kell vizsgálni, vajon hogyan változott az alkalmazottak száma májusban áprilishoz képest. Növekedésnek azonban semmiféle nyoma nincs a KSH adataiban, melyek a 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozásokra terjednek ki (a kisebbek, vagy az egyéni vállalkozók már nincsenek benne ezekben az adatokban):

kiskereskedelem január február március április május
létszám összesen 193 192 192 192 192
összes létszámból fizikaiak 140 139 139 139 139
összes létszámból részmunkaidős 42 42 41 41 41

KSH, létszám: ezer fő, kiskereskedelem, 4 főnél nagyobb boltok, áruházak

 

A 2015 évi vasárnapi boltzár indítását követően 2-3 ezer fővel csökkent az alkalmazottak száma, a részmunkaidősöké pedig ennél is nagyobb mértékben.

Sok túlóra és diák: nem csak a kifli ára bánhatja, sok kisbolt is bedőlhet

Áprilishoz hasonlóan félmillió óra felett volt májusban is a kiskereskedelem túlóraszáma, ami a korábbi, év eleji hónapokhoz képest egyharmados növekedést takar. Bérben is többe került a vasárnapi nyitás, hiszen az 50% pótlék, a túlórapénzek a bruttó alapbéren kívüli egyéb kereseteket negyedével dobták meg.

A nyári hónapokban a diákmunkaerővel húzhatja ki a kereskedelem, de ősszel új időszámítás kezdődik. A diákok (aki számáról a pult mögött jelenleg nincs nyilvános statisztika) legkésőbb iskolakezdéskor otthagyják a boltokat, helyükre pedig a jelen állás szerint nem jön senki.

Tapasztalatok szerint a boltokat otthagyó kereskedelmi alkalmazottak jelentős része az elmúlt években külföldre ment (vagy éppen jár naponta) dolgozni. A bérkülönbség olyan nagy, amihez egy egyszeri béremelést egyik pillanatról a másikra szinte lehetetlen kitermelni, minél kisebb egy vállalkozás, annál kevésbé (tavaly is 3 ezer kisbolt zárt be végleg, aminek persze több oka is volt).

A béremelés egy határon túl kockázatos, hiszen ahhoz árat is kell emelni: mint minden költséget, valamilyen bevételből ki kell fizetni. A kereskedelemben nincsenek "egyenárak" és "egyenbérek", verseny viszont van. Ezért is - finoman szólva - óvatosan kell bánni azokkal az ötletekkel, hogy emelni kell kétszeresére a vasárnapi pótlékot, vagy legyen egy helyett két szabad vasárnap: mindkettő brutális költségemelkedés lenne. Egyébként pedig az alapbérrel van a gond, eleve az nagyon kevés a külhoni keresetekhez képest. A vendégmunkás sem ide vágyik emiatt. Figyelemmel arra, hogy a munkaerőhiány ma már nemzetgazdasági szintű probléma, mindenkinek a zsebébe kell nyúlnia, ha megoldást keresünk. A versenyképesség azonban nagy úr, mindenhova elér a keze.

(blokkk.com, 2016. július 22.)

 

Túlórával indult a vasárnapi boltnyitás

2016 áprilisában még nem nőtt az alkalmazottak száma, de több bért és pótlékot kellett fizetni.

2016 április 17-én vasárnap ismét kinyithattak a boltok, a bő egy éves tilalmat követően. Ehhez persze ember is kellett, hiszen azért a 2015. március 15-ét követő hónapokban volt létszámcsökkenés a bolti, áruházi kiskereskedelemben. A Központi Statisztikai Hivatal friss kimutatása szerint a vasárnapi boltnyitásban érintett kiskereskedelemben az alkalmazottak száma még nem nőtt áprilisban az előző hónapokhoz képest (hiszen a boltnyitás hatása ebben a viszonylatban mérhető).

Megugrott ugyanakkor a túlórák száma áprilisban, nem is véletlenül. A vasárnapi boltnyitást április 11-én jelentette be a kormány és az Országgyűlés döntését követően 17-én lehetett első alkalommal felhúzni a redőnyöket a hét utolsó napján. Ennyi idő alatt nyilván lehetetlen volt a megfelelő számú munkaerő felvétele ebben a munkaerő hiányos időszakban.

A KSH kimutatása szerint alaposan megugrott a túlórák száma a boltokban, áruházakban. A túlórák száma félmillió volt 2016 áprilisában a kiskereskedelemben, az előző hónapokban viszont 100 ezerrel kevesebb. 2015. első hónapjaihoz képest is hasonló arányban volt nagyobb a túlóraszám a kiskereskedelemben ez év áprilisában. A korábbi években (nyolc évre lehet visszamenni a KSH adataiban) április hónapban ennyit nem túlóráztak a kiskereskedelemben.

A több túlóráért több bér is jutott a borítékba, hiszen a márciusi egy milliárd forint bértömeg 1,2 milliárdra ugrott áprilisban, nyilván az első alkalommal az 50%-os vasárnapi pótlékot felsrófolt rendkívüli juttatások miatt is.

Létszám

Az április vasárnapi nyitás ebben a hónapban még nem húzta fel a létszámot:

kiskereskedelem január február március április
létszám összesen 193 192 192 192
összes létszámból fizikaiak 140 139 139 139
összes létszámból részmunkaidős 42 42 41 41
KSH, létszám: ezer fő, kiskereskedelem, 4 főnél nagyobb boltok, áruházak

2016 áprilisában egyébként 2015. azonos időszakához képest 7-8 ezer fővel nagyobb volt a kiskereskedelmi alkalmazottak létszáma, de ez csak a nagyobb boltokat jelenti, ahol általában nőtt is az előző évhez képest a forgalom és néhány üzletláncnál az áruházak száma is.

A bérek persze nőttek áprilisban

A munkaerőhiány folyamatosan pumpálja felfelé a béreket a kereskedelemben, ezért sem tudná sok kereskedő kifizetni a 100% vasárnapi pótlékot, ami igazából kiszúrás lenne elsősorban a kisebb vállalkozásoknak. Az éves szintű növekedés 11 ezer forint volt, ami a fizikai munkát végzők körében 8%-os emelkedést jelent:

kiskereskedelem 2016 április 2015 április változás
teljes létszám 196 185 + 11
fizikaiak 156 145 + 11

KSH, havi bruttó átlagkereset, érték: ezer forint, 4 főnél nagyobb vállalkozások

Kereskedelem együtt

A kereskedelem egészében 2016. áprilisában 355 ezer fő volt az alkalmazottak száma a 4 főnél többet foglalkoztató kereskedőknél, tehát a nagyobbaknál. Ez januárhoz képest kétezres, az előző évhez viszonyítva 16 ezer fős létszámemelkedés. A kisebbekről jelenleg még nincs friss adat. (A kereskedelem egésze magában foglalja a nagykereskedelmet, a kiskereskedelmet és a járműkereskedelmet is.)

A teljes kereskedelemben a betöltetlen álláshelyek száma 2016. első negyedévének végén 3.819 volt, ennyit az elmúlt években még egyszer sem nem számolt a KSH.

(blokkk.com, 2016. június 21.)

 

Adj király 10 ezer eladót!

A boltnyitás nagyja átcsúszik a jövő hétre. A KSH besegít: 2015-ben az első negyedévhez képest 12 ezer fővel csökkent a foglalkoztatottak száma a negyedik negyedévre. Diákoknak, nyugdíjasoknak, anyukáknak áll a vasárnap.

A Magyar Közlönyben legkorábban április 15-én, pénteken jelenhet meg a boltnyitási törvény. Ennek alapján egy nappal később, 16-án, szombaton léphetne hatályba, ami az áprilisi vasárnapi nyitásban szorgoskodókat kapkodásra ítélné. Bejelentés az önkormányzatoknak a nyitva tartás változásáról, csak a hatálybalépés napjától jogszerű (hiszen csak hatályos jogszabály alapján fogadhat az önkormányzat bejelentést), de hát elektronikus postán is megtehető és lehet ügyesen fogalmazni. Nehezebb falat a dolgozók mozgósítása, hiszen a szakszervezetek árgus szemekkel figyelik a jogszerűségét az újranyitásnak. Nem is fog mindenki kinyitni azonnal.

Mennyi ember is kell vasárnapra? Hát akiket elküldtek egy éve, az jöhet is vissza, mert bizony volt leépítés

Hiába mondogatja a kormány, hogy a vasárnapi boltzár miatt nem volt leépítés, a KSH adatai éppen ennek az ellenkezőjét bizonyítják. A KSH próbál besegíteni a kormánynak és április 11-én, pontosan a boltnyitás bejelentésének napján kiegészítette a munkaerő piaci statisztikáját és a foglalkoztatási adatokat kibővítette a bolti, áruházi kiskereskedelem önálló bemutatásával (korábban csak a kereskedelem egészéről volt adat, ami a gépjármű- és a nagykereskedelmet is magában foglalta).

Igaz, így már az látszik, hogy az alkalmazottak száma mellett (a négy főnél nagyobb vállalkozásoknál) a foglalkoztatottak száma (amiben a vállalkozók is benne vannak) is nőtt 2015-ben 2014-hez képest a bolti, áruházi kiskereskedelemben:

létszám a kiskereskedelemben 2015 2014 változás
foglalkoztatottak 369 361 + 8
ebből alkalmazottak 193 189 + 4

KSH, létszám: ezer fő, alkalmazottak: négy főnél nagyobb vállalkozások, átlagos állományi létszám

 

Igen, de nem az éves mutatók változásai fejezik ki a legpontosabban a vasárnapi boltzár hatásait, hanem azok, amelyek a 2015 március 15. előtti és utáni hónapok közötti különbségeket mutatják be. Az éves szintű mozgásokban több hatás is belép, így például az online kassza a több nyugtaadás révén a munkaerő piacot is tisztítja, a bejelentettek száma emiatt is nőtt. A boltzár közvetlen létszámhatása pedig nyilván rövidebb időszakra összpontosult, jött a törvény és 2015. első felében a leépítés:

létszámváltozás a kiskereskedelemben 2015-ben január április változás
foglalkoztatottak (I-II. negyedév) 374* 368* - 6
ebből alkalmazottak 194 191 - 3

KSH, létszám: ezer fő, alkalmazottak: négy főnél nagyobb vállalkozások, átlagos állományi létszám

*/foglalkoztatottak: negyedéves adatok

 

2015-ben év közben egyébként az első negyedévhez képest 12 ezer fővel, 3%-kal csökkent a foglalkoztatottak száma a negyedik negyedévre (374 ezerről 362 ezer főre) a bolti, áruházi kiskereskedelemben, miközben a kiskereskedelmi forgalom 5,7%-kal nőtt.

Akkor hány ember is kell újranyitni? Ja, és a Tesco jól felnyomta a vasárnapi pótlékot

Az előbbi KSH adatokból az következik, hogy eleve pótolni kell a boltzár miatt leépített létszámot, ami eleve 6 ezer fő. Az NGM adatai szerint 2016. március 20-án hatezer fő felett mozgott az üres álláshelyek száma a kiskereskedelemben. Ehhez azonban hozzátartozik, hogy felgyorsult az elmúlt időszakban a kiskereskedelemben a vállalkozások közötti munkaerő vándorlás (szaknyelven a fluktuáció) az akár csak néhány ezer forinttal több fizetésért, így ez az adat némileg túltupírozza a valóságot, de a tény, a korábbiaknál jóval nagyobb munkaerőhiány az igaz.

Tovább árnyalja ugyanakkor a képet, hogy a munkanélküliek között több mint 30 ezren vannak olyanok, akik utolsó munkahelye a kereskedelem volt, ami azért több, mint a betöltetlen álláshelyek száma.

Mindezek alapján jelenleg azzal lehet számolni, hogy a vasárnapi nyitás legalább 10 ezer új embert igényel a bolti, áruházi kiskereskedelemben. A nagyáruházak, elsősorban azok, akik meghosszabbították a boltzár bevezetése után a hétköznapi nyitva tartást, azok átcsoportosíthatnak vasárnapra alkalmazottakat, de ők sem ússzák meg teljesen létszámbővítés nélkül. A jelenlegi munkaügyi szabályok alapján előnyben lesznek a diákok, nyugdíjasok, hétvégén jobban ráérő anyukák (ilyenkor apuka vigyáz a gyerekre, vagy nagyi, akinek már nem kell a pult mögött állnia segítő családtagként vasárnap), akiket pontosan arra a néhány órára kell csak felvenni, amikor a legégetőbb. Főleg azért, mert a Tesco alaposan felnyomta április 17-re a vasárnapi pótlékot, hiszen háromszoros bérért akad jelentkező hétvégi munkára, de mi lesz utána? Csak 50%?

(blokkk.com, 2016. április 15.)

 

Nem fog itt senki sem kinyitni most vasárnap

Április 17-én. Akkor sem, ha addig megjelenik a boltbezárást eltörlő törvény a Magyar Közlönyben.

A vasárnapi boltzár eltörlését indítványozó törvényjavaslatot április 11-én be is nyújtotta a kormány az Országgyűlésnek, ahol egy nappal később, április 12-én dönthetnek is róla. Ezt követően az Országgyűlés elnökének, majd a köztársasági elnöknek kell aláírnia, utána jöhet kihirdetése a Magyar Közlönyben.

A hatálybalépés időpontja a friss törvény kihirdetését követő nap. Ez nagy sietség esetében eshet az országgyűlési döntés hetére is, akár már csütörtökre, vagy éppen péntekre is. De ez kevés a vasárnapi nyitáshoz.

A nyitvatartás változását előre be kell jelenteni a jegyzőnek

A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény alapján a kereskedő köteles az üzlet nyitvatartási idejének változásait az azt megelőző nyolc napon belül a kereskedelmi hatóságnak bejelenteni. Tehát az a bolt, amelyik a boltzár eltörlését követően vasárnap ki akar nyitni, ezt a szándékát köteles bejelenteni az önkormányzatnak. Ez önmagában gyorsan teljesíthető feladat, de akkor azért okozhat némi galibát, ha a friss törvény pénteken jelenne meg a közlönyben és szombaton lépne hatályba. Az önkormányzatok ugyanis csak a hatályos jogszabályoknak megfelelő bejelentést fogadhatják el, így nekik is meg kell várniuk a boltzár törlését elrendelő törvény hatálybalépését.

A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. számú kormányrendelet a kereskedelmi törvénnyel azonos módon rendelkezik a nyitva tartás változásainak bejelentéséről.

Az önkormányzatoknak is fel kell készülniük egyébként a feladatra, de feltehetően első pillanattól kezdve kezelni tudják a nyitva tartás változásával kapcsolatos bejelentéseket. A boltzár eltörlését előíró törvény hatálybalépésétől kezdve.

Az alkalmazottal előre kell közölni munkarendje változását

Előfordulhat, hogy a boltos a vasárnapi nyitáshoz a már nála dolgozók közül csoportosít át munkaerőt. Ez nem ígérkezik egyszerű feladatnak, mivel a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 97.§ (4) bekezdése szerint a munkaidő-beosztást legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölni a munkavállalóval. Az április 17-i vasárnapi beosztáshoz már közölni kellett volna az új munkarendet, de hát ehhez is hatályos jogszabályi háttér kell.

A törvény szerint a munkáltató ugyan az adott napra vonatkozó munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, legalább négy nappal korábban módosíthatja, bár ez a lehetőség nem a vasárnapi munkavégzéssel összefüggésben született. De ehhez nyúlni is négy nap.

A törvény azt is kimondja, hogy a munkaidőt heti öt napra, hétfőtől péntekig kell beosztani (ez az általános munkarend). Munkaidőkeret, vagy elszámolási időszak alkalmazása esetén a munkaidő a hét minden napjára, vagy az egyes munkanapokra egyenlőtlenül is beosztható (ez az egyenlőtlen munkaidő-beosztás). Tehát a munkaszerződésekre is figyelemmel kell lenni a vasárnapi nyitásnál.

A munkáltató az adott napra vonatkozó munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, legalább négy nappal korábban módosíthatja.

Frissítés: jöhet rendkívüli munkavégzés is

Rendkívüli munkaidő is elrendelhető, ami a munkaidő-beosztástól eltérő, a munkaidőkereten felüli, vagy az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó munkaidő,.

A munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén száz százalék bérpótlék jár. Ez persze drágább. A bérpótlék mértéke ötven százalék, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít. Ez viszont már három pihenőnapot jelentene az adott héten.

Nagyiról megfelejtkezett a kormány

A kereskedelemben kötelező szakképesítésekről szóló 21/2010. számú NFGM rendelet úgy szól, hogy zárva tartási időszakban a meghatározott termékek esetében nem kell szakképesítéssel rendelkeznie a 200 négyzetméternél kisebb boltban dolgozó tulajdonosnak, vagy segítő családtagjának (élelmiszer, kivéve húst, hentesárut, halat, tehát a húsárunál kell a szakképesítés, kozmetika, háztartási vegyicikk, kertészeti cikk, óra, ékszer, fotócikk, állat, állateledel).

Nos, mivel előreláthatóan a zárvatartási időszak fogalma megszűnik, ennek a rendeletrésznek nem lesz értelme.

(blokkk.com, 2016. április 12.)

 

Sokba fájhat a vasárnapi boltnyitás: 60 milliárd is lehetne

Nagyi viszont otthon maradhat. Vagy mégsem? Drága buli az eladó bére, ráadásul a kutya sem akar a boltban dolgozni. És mennyi lesz a vasárnapi pótlék, hiszen ma kettő is van belőle: 50% , vagy 100%? De van már 200%-os javaslat is.

A Kúria 2016. április 6-i döntésével átengedte azt a népszavazási kezdeményezést, mely arra irányul, hogy megfelelő számú aláírás összegyűjtése, majd pedig elégséges támogató szavazat nyomán el lehessen érni a jelenlegi vasárnapi boltzár eltörlését. Talán lehet, talán nem.

Kérdés persze az is, vajon mibe kerülne a boltoknak, áruházaknak az újrakezdés. Egyrészt gondoskodni kell friss munkaerőről a vasárnapi műszakokban, bért is kell nekik adni, többet, mint korábban, ráadásul ott van a vasárnapi pótlék is, ami jelenleg - bármilyen furcsa is - a vasárnap nyitva tartó boltok, áruházak egy részénél 50%, más esetekben 100%. Természetesen további költségek is felmerülnek, így egy már biztos, mégpedig az, hogy nem lenne olcsó mulatság újra kinyitni.

A Központi Statisztikai Hivatal legutolsó adatai szerint 142 ezer kiskereskedelmi egység működik Magyarországon (a járműkereskedelemmel együtt számolva). Nincs adat arról, hogy pontosan hány bolt tartott nyitva 2015. március 15., a vasárnapi boltzár bevezetése előtt. Kiindulva abból, hogy a bevásárlóközpontok mintegy 10 ezer boltja, továbbá a nagy üzletláncok nagyobb alapterületű egységeinek döntő többsége (a külföldi tulajdonú üzletláncok boltjainak száma is közel tízezer), valamint számos kisbolt nyitva tartott régen vasárnap, számuk hozzávetőleg 30 ezerre becsülhető. Ez persze év közben hullámzott, mivel a nyári idegenforgalmi szezonban ennél többen, decemberben pedig szinte mindenki nyitva tartott. A boltok számszerű többsége azonban nem nyitott ki vasárnap 2015. március 15. előtt. Más kérdés viszont, hogy a nagy áruházláncok és a bevásárlóközpontok mind kinyitottak, ezek piaci, forgalmi súlya viszont bőségesen meghaladta a zárva tartókét. Fontos apróság: nem volt kötelező kinyitni 2015. március 15. előtt.

Jelenleg az online kasszarendszerben ki lehetne szűrni, hányan adnak nyugtát vasárnap a boltokban, áruházakban, tehát hány bolt is van nyitva, de erről nincs nyilvános - vagy semmilyen - információ.

Ki fog itt vasárnap dolgozni?

A kérdés mindössze azért megalapozott, ráadásul a legfontosabb, mivel munkaerőhiány van a kereskedelemben. Is. De hát egyenlőre munkaerőhiány miatt nem zárt be bolt, vagy áruház, viszont többet kell fizetni a néhány ezressel jobban fizető munkahelyek után futkosó alkalmazottaknak, a más ágazatban, vagy éppen külföldön szerencsét próbáló eladók pedig tetemes űrt hagytak a pultok, pénztárak mögött.

A bolti, áruházi kiskereskedelemben dolgozó alkalmazottak száma a KSH adatai alapján a következők szerint változott az elmúlt időszakban a nagyobb vállalkozásoknál:

Bolti, áruházi kiskereskedelem létszáma

  2015 január 2015 december 2016 január

teljes létszám

188.255 188.845 192.786
ebből fizikaiak 137.013 138.130 139.853

KSH, alkalmazottak létszáma 4 főnél nagyobb vállalkozások, fő

(a kisebb vállalkozások alkalmazottairól kiskereskedelmi bontásban nincs adat)

 

2015 legfontosabb változása a munka világában a munkaerő hiányának megugrása volt. A KSH legutóbbi adatai szerint 2015-ben 2-3 ezer fő között hullámzott az üres álláshelyek száma a teljes kereskedelemben, ami önmagában feltehetően legalább némileg eltér a valóságtól, de az már nem, hogy ez legalább kétszerese a 2-3 évvel ezelőtti mutatóknak.

A pontos statisztika hiányában azért megbecsülhető, hányan is dolgozhattak a boltzár bevezetése előtti időszakban. Egy-egy átlagos vasárnap hozzávetőleg 80 ezer alkalmazott ácsoroghatott a pénztárak, polcok, pultok előtt, raktárakban, döntő részben fizikai dolgozók. A becslés kiterjed az öt főnél kevesebbet foglalkoztató kisboltokra is.

A statisztika egyébként több tekintetben is csalóka, hiszen a kiskereskedelmi egységek számát és a fizikai alkalmazottak létszámát egybe vetve az kerekedik ki, hogy egy boltra átlagosan egy fizikai dolgozó jut, ami első pillantásra kevéskének tűnik. De a boltok számszerű többsége kisbolt (az átlagos alapterület az élelmiszer és iparcikk üzletek esetében mindössze 112 négyzetméter), ráadásul 45 ezer boltot egyéni vállalkozó üzemeltet, akik ugyan dolgozhatnak alkalmazottal is, de hát ők is általában a pult mögött állnak, az alkalmazottak számában pedig értelemszerűen nincsenek benne.

A vasárnapi nyitva tartás visszaállítása esetén mindenképpen kell majd új dolgozókat felvenni. A boltzár bevezetését követően a hétköznapi nyitva tartásukat meghosszabbító és vasárnapról a hét többi napjára létszámot átcsoportosító áruházak feltehetően visszaállítják a régi nyitvatartási időt, de hát köztudott szakmai berkekben, hogy volt létszámstop is, volt részmunkaidős főmunkaidőssé minősítése és volt azért elbocsájtás is.

Drága buli az eladó bére, hát még vasárnap

Meg is ugrott 2015-ben a bolti, áruházi kiskereskedelem teljes bérköltsége, ami túllépte a 380 milliárd forintot, miközben 2014-ben ez 20 milliárd forinttal kevesebb volt. 2016. januárjában pedig 34 milliárd forint volt a kiskereskedők összes bérköltsége, egy évvel korábban pedig 31 milliárd forint, ami közel 10%-os bértömeg növekedés. A költségekben. Mindez jól látszik a KSH béradataiban is, melyek szerint a fizetések szépen gyarapodtak:

Bolti, áruházi alkalmazottak keresete a nagyobb vállalkozásoknál

  2015 január 2015 december 2016 január
teljes létszám keresete 182.430 197.810 192.022
ebből fizikaiak keresete 144.857 157.069 153.797

KSH, havi bruttó átlagkereset, forint, 4 főnél nagyobb vállalkozások

 

Mindez azt jelenti, hogy ha eltörlik a vasárnapi boltzárat, akkor a vasárnapi pótlék mellett a megnövekedett bérterhek is többletköltséget jelentenek a korábbiakhoz képest.

Az a fránya vasárnapi pótlék, no meg az éjszaka

A boltzár bevezetése előtt a vasárnapi pótlék vasárnaponként átlagosan 4-5 ezer forint volt, ami bruttó átlagot jelent, a levonások miatt nyilván már kevesebb jutott a borítékba. (Egy hónapban legfeljebb három alkalommal lehetett az alkalmazottakat beosztani vasárnapi munkavégzésre, így egy fizikai munkát végző dolgozó egyébként akár közel 10%-kal is megdobhatta a havi illetményét ezzel).

A bolti, áruházi kiskereskedelemben az előbbi adatsor alapján 20 milliárd forintra becsülhető az elszámolt vasárnapi pótlék együttes összege (a bruttó keresetek szintjén). A bért terhelő adókkal, járulékokkal együtt, amit a kereskedők fizettek, ez a költség megközelíthette a 30 milliárd forintot.

Jelenleg a kevés kivételtől eltekintve a boltok, áruházak öt vasárnap lehetnek nyitva. A szabályozás pikáns oldala, hogy azok az értékesítőhelyek, melyekre nem is terjed ki a boltzár törvény hatálya (például a benzinkutakra), ott megmaradt az 50% vasárnapi pótlék, de az öt szabad vasárnapot kihasználó boltoknak már 100% vasárnapi pótlékot kell fizetniük. Mindezzel együtt jelenleg az ágazat egésze megússza hozzávetőleg 5-6 milliárd forintból a vasárnapi nyitva tartást.

Kevés szó esik az éjszakai nyitva-, vagy éppen zárva tartásról, hiszen a boltzár törvénnyel együtt az is tilos (kivéve, ha a tulajdonos, vagy a segítő családtag áll a pult mögött). A boltzár tilalom feloldása itt is szabaddá tenné a nyitva tartást, de hát ez is pénzbe kerülne, hiszen eladó is kellene hozzá.

Figyelemmel sok-sok tényezőre, így egyebek mellett az időközben megnövekedett bérekre is, a boltzár tilalom feloldása legalább 30 milliárd forintjukba kerülne a boltoknak, áruházaknak, amit egy 50%-os vasárnapi pótlék esetében kellene kitermelni, pusztán a bérköltségeket nézve (vasárnapi pótlékkal, éjszakai pótlékkal, új emberek bérével együtt). A villanyszámla és a többi járulékos költség csak tovább növeli a terheket.

Ja igen, és ha 100% lesz a vasárnapi pótlék?

Nagyi szerepe akár fel is értékelődhet. Bár a KSH adataiban nincs nyoma a segítő családtagoknak a kereskedelemben, olyan keveset találtak felmérésükben, mindössze néhány ezret, de lehet, hogy maradniuk kell a pult mögött, mert az sokkal olcsóbb (a hipermarketeken nagyi már nyilván nem tud segíteni vasárnaponként).

A 100%-os vasárnapi pótlék akár 50-60 milliárd forint bérköltséget jelentene. Nem semmi, de nem is lenne feltétlenül ennyi, hiszen emellett már többeknek egyáltalán nem érné meg 50 vasárnapot nyitva tartani. Ráadásul nyilván nehéz lenne majd úgy különbséget tenni bolt és bolt között, mint a jelenlegi boltzár törvény alapján, tehát szerencsés lesz majd eldönteni, mennyi is legyen a vasárnapi pótlék. Ez azt is jelentené, hogy aki kinyitna újólag vasárnap, annak több bevétel kell, mint eddig. Lenne is verseny ezért. Egyáltalán nem biztos, hogy a régen nyitva tartók kapkodnának az újranyitással.

A 200% az már teljesen más történet, amit a Liga szakszervezet javasol (meg az MSZP-nek is fut egy hasonló ötlete). Kis bolt már 100% vasárnapi pótlékot sem tud kifizetni, még akkor sem, ha talál alkalmazottat vasárnapra.

Hab a tortán persze: a boltokon, áruházakon kívül máshol is legyen 200% a vasárnapi pótlék, például a vendéglátásban is? Csak a sportszerűség okán. A 200%-os vasárnapi bérpótlék javaslatnál hasznosabb lenne igazi lufit eregetni, mert az legalább szép látvány.

Persze, azt kár tagadni, hogy a kereskedelemben a vásárló a legfontosabb. De fizetni neki kell végül.

(blokkk.com, 2016. április 6.)

 

A visszafordított vasárnapi boltzár szabályai és történései

Az Országgyűlés 2014 decemberében megszavazta, 2015 március 15-én hatályba léptek, 2016 áprilisában megszüntette.

A kiskereskedelmi üzletek nyitva tartásának szabályait döntő részben három törvény, továbbá egy kormány-, valamint egy miniszteri szintű rendelet szabályozta a boltzár időszakában:

 - 2014. évi CII. a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról,

- 2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről,

- 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről,

- 53/2015. számú kormányrendelet a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzési tilalomtól eltérő nyitva tartás engedélyezésének feltételeiről,

- 21/2010. számú NFGM rendelet a kereskedelemben kötelező szakképesítésekről.

A korlátozások a kiskereskedelmi tevékenységet végzőkre vonatkoznak, azokra a vállalkozásokra, amelyek termékeket értékesítenek és ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatásokat nyújtanak a végső felhasználó részére. A végső felhasználó nem csak magánszemély lehet.

A legfontosabb szabályok a következők.

A kiskereskedelmi üzletek nyitva lehetnek a következő időszakokban

- kiskereskedelmi napokon (hétfőtől - szombatig) 4 óra 30 perc - 22 óra között

- adventi vasárnapokon 4 óra óra perc - 22 óra között

- december 24-én és december 31-én 4 óra 30 perc - 12 óra között

- egy tetszőleges vasárnap 4 óra 30 perc - 22 óra között

- ha a vásárló nyitva tartási időben tér be, akkor legkésőbb 22 óra 30 percig

Zárva tartási időszakok:

- hétfőtől szombatig éjszaka 22 óra és 4 óra 30 perc között

- vasárnap,

- munkaszüneti napok

- húsvét vasárnap, valamint pünkösd vasárnap, továbbá ha a munkaszüneti nap vasárnapra esik

A 2014. évi CII. törvényben meghatározott kivételek, melyek nem tartoznak a jogszabály hatálya alá

- a gyógyszertárak
- az üzemanyagtöltő-állomások
- a piacon, továbbá helyi termelői piacon folytatott kereskedelmi tevékenység
- a vásárokon folytatott kereskedelmi tevékenység
- a közforgalmú vasúti és autóbusz pályaudvarok területén, a nemzetközi közforgalmú repülőtéren kialakított üzletek
- a kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenység
- a szálláshelyen végzett kereskedelmi tevékenység
- a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató tevékenység
- a vendéglátás
- a kulturális tevékenységet és a fürdő szolgáltatást kiszolgáló kereskedelmi tevékenység
- egészségügyi intézmények, a katonai objektumokon belül, a büntetés-végrehajtási intézetek területén történő kereskedelmi tevékenység
- automatából történő árusítás

Ezek az értékesítőhelyek változatlanul bármikor nyitva lehetnek és foglalkoztathatnak alkalmazottat.

A 2014. évi CII. törvényben meghatározott egyes kivételek

Korlátozott időszakban lehetnek nyitva alkalmazottat foglalkoztatva vasárnap és munkaszüneti napon:
- kizárólag pékárut, továbbá kizárólag tejterméket értékesítő üzlet 4 óra 30 perc és 12 óra között
- újságot árusító üzlet 4 óra 30 perc és 12 óra között (50 négyzetmétert meg nem haladó árusítótérrel rendelkező üzlet, amelyben a keletkező árbevétel legalább kétharmada újság értékesítéséből származik)
- virágot árusító üzlet 4 óra 30 perc és 12 óra között (150 négyzetmétert meg nem haladó árusítótérrel rendelkező üzlet, amelyben a keletkező árbevétel legalább kétharmada virág, dísznövény értékesítéséből származik)
- sportlétesítményekben üzemelő üzletek a sportrendezvények ideje alatt.

Kis alapterületű üzletek

A zárva tartási időszakban nyitva lehet a 200 négyzetméternél kisebb alapterületű üzlet, ha a tulajdonos (legalább egyötöd tulajdonrésszel), vagy a kereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozó, továbbá segítő családtagjaik állnak a pult mögött. Ezek az üzletek a zárva tartási időszakban alkalmazottat nem foglalkoztathatnak.

Segítő családtag a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1.§ (1) bekezdés 1. pontja szerint a közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér.

További korlátozások

- Az az üzlet, amely kis- és nagykereskedelmi tevékenységet azonos helyen és időben folytat, kiskereskedelmi tevékenységet folytató üzletnek minősül a 2014. évi CII. törvény tekintetében, így zárva tartási időszakban nem nyithat ki.
- Az az üzemanyagtöltő állomáson belül működő üzlet, amely nem értékesít üzemanyagot, a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvény rendelkezéseinek alkalmazása során kiskereskedelmi tevékenységet folytató üzletnek minősül, így zárva tartási időszakban nem nyithat ki.

Vasárnapi pótlék

Vasárnapi munkavégzés esetén száz százalék bérpótlék jár az alkalmazottaknak az adventi vasárnapokon, valamint a szabadon választható ötödik vasárnapon. Minden más vasárnapi munkavégzés esetében a jelenlegivel egyező 50% mértékű pótlék jár.

Kötelező szakképesítés

Meghatározott termékek értékesítése esetében az előírt szakképesítés szükséges. Élelmiszerek és kozmetikum árusítása esetén külön feltételek alapján egészségügyi alkalmassági vizsgálat is kötelező.

A 21/2010. számú NFGM rendelet alapján zárva tartási időszakban a következő termékek esetében nem kell szakképesítéssel rendelkeznie a 200 négyzetméternél kisebb boltban dolgozó tulajdonosnak, vagy segítő családtagjának:

- élelmiszer (kivéve húst, hentesárut, halat, tehát a húsárunál kell a szakképesítés),

- kozmetika, háztartási vegyicikk,

- kertészeti cikk,

- óra, ékszer

- fotócikk,

- állat, állateledel.

Leltározni szabad, házhoz szállítani tilos vasárnap

A 2014. évi CII. törvény szerint kiskereskedelmi tevékenységet zárva tartási időszakban végezni tilos. A Nemzetgazdasági Minisztérium álláspontja alapján ugyanakkor egyes munkafeladatok elvégezhetők a zárva tartási időszakban is, így egyebek mellett az árufeltöltés, javítás, karbantartás, leltározás.

A kormány eddigi állásfoglalása alapján bármilyen házhozszállítás tilos a zárva tartási időszakban a 2014. évi CII. törvény hatálya alá tartozó területeken.

Nyitva tartás változásának bejelentése, ellenőrzés

A kereskedő a nyitva tartás minden változását köteles a kereskedelmi hatóságnak (a jegyzőnek) bejelenteni.

A 2014. évi CII. törvény alapján az adventi vasárnapok, továbbá a szabadon választható egy vasárnap esetében legalább 15 nappal előbb kell bejelenteni a nyitva tartást a jegyzőnek. Minden más esetben a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény alapján ugyancsak a jegyzőnek kell bejelenteni bármely változást legalább 8 nappal előbb.

A 2014. évi CII. törvényben foglaltakat a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi. Az előírtak megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság köteles az első jogsértés esetén legalább 5, legfeljebb 15 napra az üzletet bezárni.

A fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzésekor a segítő családtag kilétéről a kereskedő köteles teljes bizonyító erejű magánokirati formában nyilatkozni, amelyet – kétség esetén – a fogyasztóvédelmi hatóság felhívására köteles hitelt érdemlően – de legalább közokiratba foglalt nyilatkozattal – igazolni.

Az 53/2015. számú kormányrendeletben a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzési tilalomtól eltérő nyitva tartás engedélyezésének feltételeiről meghatározott rendben kizárólag akkor lehet majd a jegyzőnél mentességet kérni, ha a kormány dönt a kivételek további feltételeiről, e jogszabály hatáskörébe utalva azokat.

(blokkk.com, 2015. március 14., folyamatosan frissítve)

 

Boltzár számtan

Beszéljenek a számok a boltok, áruházak egy évéről. Újranyitás: kinek lenne rá pénze? A kisboltosnak aligha.

A vasárnapi boltzár 2015. március 15-i bevezetését követően sok változás volt a bolti, áruházi kiskereskedelemben. Ezek egy része kötődött a vasárnapi boltzárhoz, egy része pedig nem. Az egyes egyidejű hatások ugyanakkor nem választhatók szét oly módon, hogy külön-külön melyik honnan és mennyit hozott a konyhára, vagy vett el a zsebekből. Ezzel együtt a számok a következőket mutatják.

Vásárlók: kétharmad menne vasárnap vásárolni

A közvéleménykutatások szerint mind a vasárnapi boltzár bevezetése előtt, mind utána a vásárlók kétharmada nem értett egyet a vasárnapi boltzárral. Szó sincs arról, hogy megszokták, csupán átálltak rá, mivel más választásuk nem volt. A vasárnap nyitva tartó kis üzletek nem váltották ki a nagyáruházakat, nyilván esélyük sem volt erre.

Piac, bevétel: nincs veszteség, átrendeződésnek pedig semmi nyoma

Van már online kassza adat, 2015-ben a bolti, áruházi kiskereskedelem, a vendéglátás és a szálláshelyszolgáltatás együttes bevétele 8.464 milliárd forint volt (a Népszabadság 2016. április 4-i közlése szerint). A januári 600 milliárd körüli online adat már korábbról ismert. Külön a boltzárral érintett kiskereskedelemről nincs nyilvános online adat. Ennek alapján csak annyi állapítható meg, hogy az együttes éves online kasszás bevétel a januári tizennégyszerese.

Nos, a néha azért kritizált KSH adatsora az elmúlt években kísértetiesen hasonló növekedést mutat, mely szerint az online kasszás területek éves árbevétele az elmúlt négy évben tizenötszöröse volt a januárinak. A növekedési ütemben így alig van némi különbség az online kasszás és a KSH adatsorai között:

  kiskereskedelem szálláshely vendéglátás együttesenhányszorosa az éves bevétel a januárinak
január éves január éves január éves
2015. 626 9.272 11 213 58 918 15x
2014. 598 8.949 9 190 52 806 15x
2013. 562 8.514 8 167 52 754 15x
2012. 561 8.249 8 152 51 730 15x

KSH, milliárd forint, online: Népszabadság, 2016. április 4.

 

Belső átrendeződésnek akár a kicsik, akár a nagyok javára semmi nyoma az eddig megismert nyilvános adatokban.

Nagyvállalkozások alkalmazottainak létszáma: nem volt változás

A KSH adatai szerint a négy főnél többet foglalkoztató bolti, áruházi kiskereskedelemben 2015-ben az alkalmazottak létszáma 187 ezer fő volt, számuk 2014-hez képest 4 ezerrel nőtt. Ebben jelentős szerepe volt az online pénztárgép rendszernek is, ami a munkaerő piacot is tisztította. Év közben, ami legjobban kifejezheti a boltzár hatását, ebben a körben nem volt érdemi elmozdulás:

Bolti, áruházi kiskereskedelem teljes létszáma a nagyobbaknál:

2015. január december változás

létszám

188.255 188.845 + 590

KSH, alkalmazottak létszáma 4 főnél nagyobb cégek, (teljes és részmunkaidős, továbbá szellemi és fizikai dolgozók együtt), fő, változás: január/december

A teljes kereskedelem foglalkoztatottjainak létszáma: közel 10 ezres mínusz

A foglalkoztatottak száma magában foglalja az alkalmazottak előbbi mutatója mellett az öt főnél kisebb vállalkozások alkalmazottainak a számát is, emellett az egyéni vállalkozókét, a tulajdonosokat, segítő családtagokat, bárkit, aki bármilyen minőségben tevékenykedik a kereskedelemben. Nos, itt nagyot esett a foglalkoztatottak száma:

teljes kereskedelem 2012 2013 2014 2015 változás 5015/2014.
foglalkoztatottak száma 539 529 548 539 - 9

KSH, kis- és nagy-, valamint gépjárműkereskedelem együtt, ezer fő, éves adatok

Boltok, áruházak: rogyadoznak a kisboltok

2015-ben csökkent a vállalkozások és az értékesítőhelyek száma is a bolti, áruházi kiskereskedelemben, döntő részben a kisboltok térvesztése miatt:

kiskereskedelem 2015. június 30. 2014. december 31. változás 2015/2014.
vállalkozások száma 97.081 98.655 - 1.574
boltok, áruházak száma 141.863 144.190  - 2.327

KSH

Bérek: felnyomta a munkaerőhiány

Az üres álláshelyek száma megkétszereződött a boltokban, áruházakban, kicsiknél-nagyoknál egyaránt. Ez fel is nyomta a béreket:

bolti, áruházi alkalmazottak keresete a nagyobb vállalkozásoknál

  2015 január 2015 december 2016 január
teljes létszám keresete 182.430 197.810 192.022
ebből fizikaiak keresete 144.857 157.069 153.797

KSH, havi bruttó átlagkereset, forint, 4 főnél nagyobb vállalkozások

Az újranyitás költsége: ezt fizesd ki, ha tudod

A blokkk.com számítása szerint a vasárnapi pótlék mértékétől függően 30 milliárd forintnál kezdődik a számla, amikor 50% lenne a vasárnapi pótlék. 100%-os vasárnapi pótlék esetében 50-60 milliárd forint lenne a számla. Nem az árak emelkednének, hanem kisebb lenne a további alapbér emelés, bár ma sem lehet elég eladót találni, vagy más költségeket kényszerülnének lefaragni az áruházak. A kisboltosok nem tudnának 50 vasárnapra 100%-os vasárnapi pótlékot fizetni a dolgozóiknak.

(blokkk.com, 2016. április 11.)

 

Vasárnapi boltzár egy éve: 2300 bolttal és 9 ezer foglalkoztatottal kevesebb

Bizony, bizony, volt létszámleépítés és semmi sem bizonyítja, hogy a kisboltok forgalma nőtt volna a boltzár nyomán. Az átlagokra butított online adatok semmit sem mutatnak. Népszavazás: a boltokban is volt lökdösődés. Boldog ember is van vasárnap: nagyi a pult mögött.

Nem vitatható, hogy a kormány jól időzítette a vasárnapi boltzár bevezetését, hiszen 2015-ben tarolt az online kassza, sokkal több nyugtát adtak az ügyeskedők, nőtt is a piac. De sok-sok homokszem is hullott a boltzár gépezetébe. Csak sorjában.

A kiskereskedelemről nincs nyilvános online adat

A kereskedelem szabályozásáért felelős miniszteri biztos alaposan lebutított átlagokat közölt az online pénztárgépekből az adóhatósághoz beküldött adatok alapján. Nem volt hajlandó még arra sem, hogy elárulja, mennyi volt az online kasszás bevétel 2015. eleje és vége között. Titok maradt az is ráadásul, hogy a  bolti, áruházi kiskereskedelem, a vendéglátás és a szállodaipar együttes online adataiból mennyi volt külön a kiskereskedelem bevétele, hiszen vasárnapi boltzár a három szakterületből csak itt volt. Egyébként a KSH mérése és a közreadott online adatok alapján ez a kép rajzolható ki 2015-ről, jókora eltéréssel:

  kiskereskedelem szálláshely vendéglátás együttesen
KSH online
2015. 9.257 368 918 10.543 8.450

KSH, milliárd forint, online: kormányzati közlésből becsült

 

A KSH egyébként becsült adatokat ad közre, egy unióban elfogadott módszertan alapján, így önmagában egy eltérésért nem hibáztatható. De azért jó lenne, ha lenne pontosabb adat.

Létszám: nagyot zuhant a foglalkoztatottak száma és bizony rúgtak ki alkalmazottat is

A KSH kétféle létszámmutatót mér. Az egyik a foglalkoztatottak száma a teljes kereskedelemben (a kis- és nagykereskedelemben együtt), ami 2015-ben 2014-hez képest 9 ezer fővel csökkent. 2015-ben év elejéhez képest év végére is csökkenés volt a foglalkoztatottak számában, 8 ezer fővel visszaesett a létszám. A foglalkoztatottak száma 2015. végén 539 ezer fő volt a kereskedelemben. Foglalkoztatott az, aki bármilyen módon dolgozik (a kereskedelemben tehát lehet alkalmazott, egyéni vállalkozó, tulajdonos, vagy éppen segítő családtag is).

A KSH másik mutatója a négy főnél többet foglalkoztató vállalkozások alkalmazottainak száma (ez is része egyébként a foglalkoztatottaknak, tehát azoknak egy szelete). Itt van külön adatsor a bolti, áruházi kiskereskedelemről, amiből világosan kiolvasható, hogy év elejéhez, januárhoz mérve bizony már februárban, majd márciusban és áprilisban is csökkent ez a létszám, több mint három ezer fővel. Ezt nagyon nehéz lenne létszámcsökkenés helyet valami másnak nevezni.

Bolti, áruházi kiskereskedelem teljes létszáma

2015 január május december
létszám 188.255 184.615 188.845

KSH, fő alkalmazottak létszáma 4 főnél nagyobb cégek, (teljes és részmunkaidős dolgozók együtt)

 

A KSH persze azért statisztikus, hogy sokat számolhasson. Az előbbi adatsor "létszám" megnevezés alatt fut, de létezik például "átlagos állományi létszám" is, az irányzat azonban természetesen hasonló.

A statisztika gyönyöre, hogy persze lehet másként is számolni. A Nemzetgazdasági Minisztérium 2015. áprilisát nevezte meg kiinduló pontnak saját elemzésében, ehhez képest viszont már valóban nőtt ez a létszám 2015-ben, de hát év végére is csak az év eleji szintet érte el. Hozzátartozik a képhez, hogy 2015-ben 2014-hez képest nőtt a kiskereskedelmi alkalmazottak létszáma, de hát ebben a döntő szerepe nem a boltzárnak, hanem más piaci hatásoknak, így az online pénztárgépnek is volt jelentős szerepük (több nyugta mellé több alkalmazott is dukál).

Rogyadoznak a kisboltok

A KSH adatai szerint 2015. első félévében, tehát a vasárnapi boltzár bevezetésének táján kétezer-háromszázzal csökkent a kiskereskedelmi értékesítőhelyek száma 2014. végéhez képest. Így érthető az is, hogy a boltos kiskereskedelmi vállalkozások száma is csökkent másfél ezerrel ugyanebben az időszakban, amikor a vasárnapi boltzárat bevezették.

Nem lehet nehéz kikövetkeztetni, hogy ez a boltszám csökkenés döntő részben a kisboltokat érintette.

250 milliárdot nyertek volna a kicsik? Szemüveget a bírónak!

A miniszteri biztos közlése szerint nagyjából 200-250 milliárd forint többletbevételük keletkezett 2015-ben a vasárnap is nyitva tartó kisvállalkozásoknak. Nos, ez becslés lehet, de a kisvállalkozások többletbevétele a nyilvánosságra hozott online adatokból nem állapítható meg. Ennek egyszerűen az az oka, hogy hiányoznak az összehasonlítás alapját jelenthető teljes körű 2014. évi online adatok, mivel az online kasszarendszer kiépítése 2014. januárja és augusztusa között zajlott. Így az összehasonlításhoz szükséges 2014. évi kasszaadatok a kisvállalkozások tekintetében többé-kevésbé hiányosak, hiszen különböző időpontokban kötötték be a kasszájukat az adóhatósághoz. Természetesen a kisvállalkozások 2014. évi adóbevallásai lekérhetők és összegezhetők lehetnek elvileg.

Az is lehet egyébként, hogy azért nőtt a kisvállalkozások bevétele, mert az ügyeskedők több nyugtát adtak, nem pedig azért, mert a vásárlók a nagyáruházból a kisboltba mentek

Népszavazás: egyedül nagyi boldog a pult mögött vasárnap

A boltokban is volt lökdösődés 2015-ben. Vasárnap hiányában a vásárlók pénteken, szombaton lökdösődtek az áruházakban, van is ilyenkor hosszú sorállás a pénztáraknál, amiből úgy tűnik, a nagyáruházat kedvelők kitartanak kedvenc bevásárlóhelyük mellett. Nincs olyan felmérés, mely azt mutatná, hogy a vásárlók többsége elfogadná a vasárnapi boltzárat.

Némileg meglódult egyébként a bevásárlóturizmus, de ennek súlya csekély. Az online kereskedelem nagyot nőtt 2015-ben, de ez így volt a korábbi években is. A Balatonon nyaralók nyilván többet izzadtak nyáron, mint régebben, hiszen nehéz volt vasárnap üdítőhöz jutni a boltban.

És a vasárnapi boltzár boldog nyertese

Nagyi viszont boldogan áll az élelmiszerbolt pultja mögött, mert nem kell szakképzettséget igazoló papíros, de csak vasárnap. Ja, a kínai boltos sem izgatja magát, hiszen az ő papírjai igencsak nehezen bogarászhatók, ki is ő tulajdonképpen.

(blokkk.com, 2016. március 10.)

 

Megszerették a vásárlók a vasárnapi boltzárat

Igen? Te elhiszed? Na, nem is...

Az Ipsos Zrt. a vasárnapi boltzár törvény bevezetése előtt, tavasszal, majd fél évvel később, ősszel is országos reprezentatív kutatást végzett, amiből kiderült, hogy a magyarok nagy többsége utálja a vasárnapi zárva tartást. Megnehezíti a bevásárlást a zárva tartás, bár igaz, más napokon kell vásárolni, viszont kevesen választják a kisebb boltokat, vagy a piacokat a törvény miatt.

A megkérdezettek többsége úgy érzi, hogy a boltok nem alkalmazkodtak az új szabályhoz, ugyanannyi lehetőség van vasárnaponként vásárolni, mint közvetlenül a bevezetés után. A kutatás szerint bár kicsit többet járunk múzeumba, koncertre, színházba, kirándulni, fürdőbe, és többet utazunk el, a javulás valószínűleg inkább az elmúlt nyári időszak szezonális hatásának, mint a vasárnapi zárva tartásnak tudható be.

A törvény bevezetése után fél évvel a felnőtt lakosság több mint kétharmada, 68 százaléka inkább nem, vagy egyáltalán nem ért egyet a kötelező vasárnapi zárva tartással, ami pontosan megegyezik a szabályozás életbe lépése előtti, márciusi aránnyal. 41 százalékról viszont 33 százalékra csökkent azok aránya, akik egyáltalán nem értenek egyet a törvénnyel. Némileg tehát mérséklődtek az álláspontok, annak ellenére, hogy utólag nagyobb változásnak és nehézségnek értékelik a boltok vasárnapi zárva tartását, mint ahogy azt korábban feltételezték.

Mielőtt a vasárnapi zárva tartást bevezették volna, a lakosság valamivel több, mint fele (53 százalék) gondolta úgy, hogy az új törvény valamennyire megnehezíti majd vásárlásai intézését. A gyakorlatban is látva, hogy ez mit jelent, már 63 százalék értékeli nehezebbnek a helyzetet, az aktív keresőknek pedig a 70 százaléka.

Jelenleg a lakosság többsége az esetleges vasárnapi bevásárlásait inkább valamelyik másik napon végzi (71 százalék) és csupán egynegyedük választ kisebb boltokat (18 százalék) vagy piacot megoldásként (6 százalék). A törvény lehetőséget ad arra, hogy az üzletek – az adventi időszakon felül – naptári évenként egy választott vasárnapon mégis nyitva tartsanak, de csak a megkérdezettek 13 százaléka mondta azt, hogy követi is, hogy mikor vannak a nagyobb boltok nyitva vasárnap is.

(Világgazdaság, 2015. december 5.)

 

Nyúlfarknyi aprót hoz a vasárnapi boltzár

Ennyiért - 62 ezer forintért - semmi értelme az egésznek. A miniszteri biztos szerint 100 milliárdot kasszírozhatnak éves szinten a kisvállalkozások a vasárnapi boltzár nyomán.

A miniszteri biztos szerint "látszik, hogy a vasárnapi bezárásnak nem volt káros hatása sem a belső fogyasztásra, sem a kiskereskedelem egészére, sokkal inkább komoly gazdasági, piacátrendeződési folyamatokat figyelhetünk meg. A változó fogyasztási szokások miatt éves szinten százmilliárdos nagyságrendű lehet az az összeg, amely átvándorol a hazai kkv-k felé, miközben a nemzetközi láncok is eladásaik bővüléséről adnak számot" (Napi Gazdaság, 2015. augusztus 7.).

Ő bizonyára tudja, hiszen már korábban is úgy nyilatkozott, hogy "...az online pénztárgépek naprakészen mutatják a kiskereskedelem adatait..." (2015. április 9.). Igaz, utána a kormány cáfolta, hogy rendelkezésre állnának a kiskereskedelem adatai, hanem csak a valamennyi online pénztárgép használatra kötelezett kör (kiskereskedők, vendéglátók, szálláshely szolgáltatók) együttes adatsora van meg, ágazati bontás nélkül.

A 100 milliárd forint önmagában nagy összeg, ráadásul nem vitatható, hogy a mai világban minden fillér számít. Egy gazdaságpolitikai döntésnél azonban más viszonylatokban kell számolni. Ma már ráadásul köztudott, hogy az alkalmazottak pihenése, a család vasárnapja mellett azért más ok is szerepet játszott a vasárnapi boltzár bevezetésében, sőt, könnyen lehet, hogy a döntő mozgatórugó a multi áruházak megtépázása volt. Ennek tükrében érdemes kutakodni az eredményeket tekintve.

Az annyi, mint 1%: édeskevés

A bolti, áruházi kiskereskedelem egészéhez mérve 100 milliárd forint csekély hányadot jelent. 2014-ben a kiskereskedelem értéke 8.934 milliárd forint volt, 2015-ben 9.300-9.400 milliárd forint várható (4-5% éves növekedést feltételezve). Hát bizony ennek mindössze 1%-a a vasárnapi boltzár nyomán várható átrendeződés, miközben a kiskereskedelmi piac valóban nő (a félreértések elkerülése érdekében tegyük hozzá, nem a vasárnapi boltbezárás miatt).

A nemzetközi láncok eddig semmiről sem adtak számot 2015-ről (leszámítva némelyik mérlegbeszámolóját, ahol a fordulónap nem év vége, de hát ezek sem nagyon árulkodóak), így nem tudni, mi húzódik meg a miniszteri biztos nyilatkozatának hátterében.

De ennél sokkal rosszabb a helyzet, mivel egy növekvő piacon az még nyomon követhető, hogy az egyes vállalkozások bevétele hogyan változik, de ha minden vállalkozó csoport gyarapodik (márpedig a nyilatkozat ezt vetíti előre), akkor átrendeződés eredménye már nem lesz látható. Veszteséget elkönyvelők persze mindenütt lesznek, elég csak a bevásárlóközpontok tízezer üzletére gondolni, ahol nagyon panaszkodnak a boltosok a kieső bevételre, de nem csak ők, hanem mások is. Természetesen lesznek nyertesek is, de ezzel együtt csak annyi következtetés vonható le, hogy a kép vegyes.

Még rosszabb a helyzet, ha a miniszteri biztos nem a kiskereskedelemre, hanem a teljes online pénztárgép használatra kötelezett vállalkozói körről beszélt, hiszen éppen ekkor pontosított a kormány, miszerint csak ilyen adat létezett mindeddig. Ebben az esetben az az egy százalék valamelyest kisebb lesz, hiszen a viszonyítás alapjához hozzá kellene csapni a vendéglátás és a szálláshely szolgáltatók mintegy ezer milliárdos piacát. De nem célszerű csapkodni.

Boltonként  62 ezer forint havonta: hát ez bizony csak aprópénz

Tételezzük fel a legjobbat, hogy a kormány szándékai szerint a multi üzletek buknak, a hazai kisboltosok pedig nyernek 100 milliárd forintot. Megtehetjük, mivel így is sanyarú eredmény kerekedik ki, e nélkül pedig még rosszabb lesz a kép, hiszen ma már mindenki csipeget mindenki piacából, ha teheti.

A KSH szerint 136 ezer kiskereskedelmi bolt, áruház ügyködik a kiskereskedelemben (2014. december végéről van a legutolsó adat, gépjármű kereskedelem nélkül számolva). Ebből közel tízezer külföldi tulajdonú értékesítőhely. Ennek alapján kiszámítható, hogy egy hazai boltra átlagosan közel 735 ezer forint többletforgalom esne a vasárnapi boltzár említett piacrendező hatása nyomán. Ez 62 ezer forint havonta.

Jelenleg a piacon annyi már látszik, hogy a vasárnap is nyitva tartó családi kisvállalkozások egy része lehet nyertes (számuk nem nyilvános, bár az adóhatóságnak nem eshet nehezére megnézni az online adatokból egyszerűen azt, kik, hányan adnak a boltok közül nyugtát vasárnap), de ők csak kisebb töredékét jelenthetik a kisvállalkozói körnek. Elég körbesétálni vasárnap, látszik, hogy azért az üzletek többsége zárva van. A kisboltosok egy jelentős része ugyanúgy zárva tart vasárnap, mint régen, ők valószínűleg nem nyertek semmit és ott van a bevásárlóközpontok 10 ezer üzlete, akikről tudott a már említettek szerint, hogy nagyot buktak a vasárnapi boltzárral. De mások is.

Kérdés, ennyiért érdemes volt-e bezárni az üzleteket vasárnap? Az online adatokból egy biztosan látszik: a boltzár bevezetését megelőző februárhoz képest a későbbi hónapokban fele akkora a piac növekedése, mint a korábbi években, akár a kiskereskedelmet, akár a teljes online pénztárgép használatra kötelezett kört tekintve. Az is veszteség, ha lehetett volna több.

(blokkk.com, 2015. augusztus 23.)

 

Csak zsörtölődés, hogy nem piacozhat az élelmiszerbolt?

Balatonakali FÉK abc-je vidáman nyitva tart vasárnap, miközben a balatonfenyvesi ZSO-LI időközben visszavonult. A gond csak annyi, hogy a FÉK termelői piaca, ha igazi is, nem ad felmentést a boltzár alól az élelmiszerboltnak. A Coop piacai köszönik szépen, egyenlőre jól vannak.

A Népszabadság számolt be arról július 26-i híradásában, hogy a CBA Akali vidáman nyitva tart vasárnap, mivel termelői piacot létesített. A Balatonakali FÉK Üzletház (mert hivatalosan így hívják), ha csinált is termelői piacot, az az önkormányzat nyilvántartásában továbbra sem szerepel. Ez csak azért apró gondocska, mivel a jogszabály szerint a jegyző az engedély megadásával egyidejűleg a vásárt, a piacot és annak fenntartóját nyilvántartásba veszi. A jegyző a nyilvántartást az erre vonatkozó kormányrendelet szerint az önkormányzat honlapján – amennyiben azzal az önkormányzat rendelkezik – közzéteszi. Márpedig Balatonakali önkormányzatának van honlapja, azon a FÉK Üzletház fel is van tüntetve, de termelői piacnak nincs nyoma.

Az igazi probléma viszont az, hogy a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény alapján élelmiszerbolt nem lehet a termelői piac része, így nyitva sem lehetne ezen a címen. A helyi termelői piac a kereskedelmi törvény szerint az, ahol a kistermelő a saját gazdaságából származó mezőgazdasági, élelmiszeripari termékét értékesíti. Ez egyértelmű szövegezés, mint arra korábban is rámutattunk, ami két feltételt is támaszt: a helyi termelői piacon a kistermelő csak saját maga árusíthat és csak a saját termékeit. Ebből az következik, hogy egy ilyen piacon nincs helye annak a boltosnak, aki nem kistermelő és nem a saját megtermelt termékét árusítja, ráadásul annak élelmiszerbolt nem lehet a része. Így élelmiszerbolt termelői piac szervezőjeként, bárhogyan is ügyeskedik annak elhelyezésével, nem lehet nyitva vasárnap. Természetesen akár a bolt elkülönített területén, vagy szomszédságában, vagy éppen a hozzátartozó külső területen szervezhető helyi termelői piac, ezzel nincs is probléma, de annak el kell különülnie a többi árustól, így a boltostól is, akik nem kistermelők. Még az sem fogadható el, hogy a boltos a piac részeként a kistermelő termékeit árulja, hiszen a helyi termelői piacon, mint idéztük a törvényt, csak a kistermelő értékesítheti a saját termékeit.

Nem véletlen, hogy a kereskedelmi jog a helyi termelői piac fogalma mellett meghatározza a másik törvényes piacformát - az egyszerűség kedvéért és a törvény szövegezése szerint -, ami a "piac". A kereskedelmi törvény szerint a piac olyan épület, épületegyüttes, vagy terület, ahol állandó, vagy rendszeres jelleggel többen általában napi, esetenként heti rendszerességgel folytatnak kiskereskedelmi tevékenységet. Nos, a piac már lehet a kísérletezés terepe, hiszen az épület, épületegyüttes, terület fogalmába bőven belefér a bolt, csak akkor egy sor egyéb feltételt is teljesíteni kell, így élelmiszerbiztonsági és közegészségügyi előírásokat egyaránt.

Az Index is piacot keresett a napokban, igaz, ők ezt az északi parton tették, Coop boltban. Úgy tűnik, rejtélyes játszma folyik a háttérben, hiszen vannak jó és vannak rossz piacok, függetlenül attól, hogy megfelelnek-e az előírásoknak. A kérdés csak az, ki és milyen alapon osztja a lapot, vagy bárki húzhat belőle, csak szerencséje legyen?

(blokkk.com, 2015. július 26.)

 

WC nélkül nincs piac és vasárnapi nyitvatartás

A vizeldét még meg lehet úszni, de a wc azért más. A cégér átmázolása és a boltbejárat fölé odafirkantani a piac szót kevés a vasárnapi boltzár megkerüléséhez. De az sem mindegy, hogy milyen piac az, amit a bolt köré körítenek a vasárnapi nyitásért. Előfordulhat, hogy a CBA és a Coop piacai csak műpiacok.

Érthető módon minden kereskedő próbál rést ütni a vasárnapi boltzáron: van, aki meghosszabbítja a hétköznapi nyitva tartást, van, aki új időpontban hirdeti a leárazásokat, van aki a benzinkúton próbálkozik, van aki tulajdonossá fokozza az alkalmazottját és van aki piacot fabrikál a boltja köré. A mérce minden esetben azonos, hiszen van, amit enged a törvény, ezzel szemben pedig van, amit nem. A legújabb módi piacot csinálni a bolt köré és így kinyitni vasárnap. Egyáltalán nem biztos, hogy ez olyan könnyen megy, mivel piacot csinálni nem is olyan egyszerű.

Termelői piac, vagy piac?

A vasárnapi boltzár törvény (2014. évi CII. törvény a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról) egyértelműen fogalmaz, amikor kimondja, hogy hatálya nem terjed ki egyebek mellett a piacon, továbbá helyi termelői piacon folytatott kereskedelmi tevékenységre. Ennek alapján aki  piacon, vagy helyi termelői piacon kereskedik, akkor tart nyitva, amikor akar.

A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény kétféle piacot határoz meg (a boltzár törvény ezeket veszi át), így eleve kizárólag ezek lehetnek szabályszerűek. Az egyik a helyi termelői piac, ahol a kistermelő a saját gazdaságából származó mezőgazdasági, élelmiszeripari termékét értékesíti. Nyilván egy ilyen piacon nincs helye a boltosnak, aki már nem a saját megtermelt termékét árusítja. Természetesen a bolt szomszédságában, vagy éppen a hozzátartozó területen szervezhető helyi termelői piac, de a törvény világosan kimondja, hogy mivel ezeken a piacokon csak kistermelő árusíthat, más tehát nem, így a bolt, hiába adja területének egy részét oda, már nem lehet része a piacnak. Így hiábavaló kísérletezés lenne helyi termelői piacot rittyenteni a bolt köré a vasárnapi nyitva tartás érdekében, az ütközik a kereskedelmi törvénnyel.

A másik törvényes piacforma - az egyszerűség kedvéért - a piac. A kereskedelmi törvény szerint a piac olyan épület, épületegyüttes, vagy terület, ahol állandó, vagy rendszeres jelleggel többen általában napi, esetenként heti rendszerességgel folytatnak kiskereskedelmi tevékenységet. Nos, a piac már lehet a kísérletezés terepe, hiszen az épület, épületegyüttes fogalmába bőven belefér a bolt, a "többen" pedig a kettőnél kezdődik, így csak arra kell ügyelni, hogy ne lógjon ki a lóláb. Ez viszont nem is olyan egyszerű. Egy vagányabb bevásárlóközpont is egyébként piaccá tudná pofozni magát a kereskedelmi törvény fogalom meghatározásai alapján, de feltehetően ez lenne az az eset, ami a jog puszta szövegezésével esetleg nem, de a jogalkotói szándékkal már élesen ütközne. Ez is azért számít valamit.

Piaccsinálás: van piacrendelet is, az ellenőrző hatóságoknak pedig ingyen egy helyiséget kell adni

A piachoz piacüzemeltetési engedély kell, amit az önkormányzat jegyzője ad ki. Az önkormányzat nyilvántartást vezet az engedélyezett piacokról, ami nyilvános (a honlapján elérhető). Az 55/2009. számú kormányrendelet a vásárokat, a piacokat és a bevásárlóközpontokat szabályozza további részkérdésekben. Így azt is kimondja, hogy vásár és piac olyan területen rendezhető, tartható, amelyen a településrendezési terv a vásárrendezést, piactartást lehetővé teszi, ráadásul meg kell felelni egy sor előírásnak, egyebek mellett építészeti, közegészségügyi, tűzvédelmi, hulladékkezelési szabályoknak is. Nagyobb piac esetében, amikor egyidejűleg 300 főnél többen lehetnek a piacon, még biztonsági tervet is kell készíteni.

A neheze azonban csak most kezdődik a papírmunkákat követően: élelmiszer felhasználása, forgalmazása esetén a kérelmezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a piac területén az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi, továbbá növény- és talajvédelmi feladatkörében eljáró kormányhivatal részére állandó jelleggel ingyenes helyiséghasználatot biztosít. Ez nyilván nem azt jelenti, hogy amikor jön az ellenőrző hatóság, az öltözőt, vagy a boltvezető irodáját átengedik részére és a kávéért nem kell fizetni.

Az előírások része, hogy a piac működési rendjéről hirdetményben tájékoztatást kell adni a vásárlók és az ott árusító kereskedők részére,  az árusítóhelyeket pedig sorszámmal kell ellátni, nyilván látható módon.

És akkor a WC-kérdés a piacokon: a vizelde a vásárlónak kell

A Nemzeti Jogszabálytárban az illemhely kifejezést 97, a vizelde szót 2, a WC szöveget 278 jogszabály tartalmazza, igaz, számos esetben WC-papírról is szó esik. Létezik közöttük és hatályos az 59/1999. számú EüM rendelet, a vásári, piaci és vásárcsarnoki árusítás közegészségügyi szabályairól. Ez jó néhány követelményt meghatároz, egyebek mellett a következőket:

-  a napi élelmiszerpiac és az élelmiszer-nagypiac területét szilárd, könnyen tisztítható burkolattal kell ellátni, tehát füves, földes talajon nem menő a piac,

- a piac területét körül kell keríteni,

- a piac ivóvíz minőségű, megfelelő mennyiségű vízellátásáról gondoskodni kell (az árusítóhelyek, az árusok részére).

Ez a jogszabály tartalmazza azt is, hogy a vásár, piac területén - ha attól 50 méter távolságon belül kellő számú nyilvános WC nem áll rendelkezésre - az OTÉK előírásának megfelelő számú és kialakítású, nemek szerint elkülönített, vízöblítésű WC-t és vizeldét kell létesíteni. E jogszabály szerint tehát valamennyi illemhely létesítése kötelező, mégpedig a vásárlók részére (természetesen az árusok számára is meg kell oldani, de az másik kérdés).

Előbbiek alapján a 253/1997. számú, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet (OTÉK) szabja meg, hány darab nyilvános WC kell a piacokon.

A rendelet szerint

- az építményeket és a szabadtéri tartózkodásra, munkavégzésre szolgáló területeket a rendeltetésüknek megfelelő illemhely-használati és tisztálkodási lehetőséggel kell tervezni, megvalósítani és fenntartani: nyilván a piac ide tartozik,

- az illemhelyek és a tisztálkodó helyiségek berendezéseinek számát az építmény, az önálló rendeltetési egység, a terület egyidejű használóinak tervezett (becsült) lehetséges legnagyobb létszáma és nemek szerinti megoszlása alapján kell tervezni, megvalósítani, (tehát mikor várható a legnagyobb tömeg a piacon),

- az illemhelyekhez biztosítani kell a kézmosás lehetőségét (így teljes kör).

A létszámhatárok közül pedig a legkisebb a következő:

- az építményekhez és a szabadtéri tartózkodásra, munkavégzésre szolgáló területekhez az illemhelyek számát az egyidejű használóinak a tervezett, becsült összlétszám alapján a következők szerint kell megállapítani:
a) 200 főig 10 fő részére legalább egy közös, 10 fő létszám felett nemek szerint külön illemhelyet kell létesíteni, minden megkezdett
aa) 15 fő női létszám részére legalább 1 WC-fülke, illetőleg
ab) 40 fő férfi létszám részére legalább 1 WC-fülke és 1 vizelde vagy 2 WC-fülke létesítése szükséges.

Nehéz elképzelni olyan piacot, ahol ki lehet zárni, hogy egyidejűleg 10 főnél kevesebben forduljanak meg, így ráadásul ha jól menő piaccal számol az üzemeltetője, nemek szerint is el kell különítenie az illemhelyeket. A vizelde WC-csészével kiváltható.

Tehát piac nincs WC nélkül.

Balatonakali, Balatonfenyves és a többiek

A Balatonakali önkormányzat honlapján a kötelező nyilvántartásokban piac, helyi termelői piac jelenleg nincs feltüntetve. A településen van CBA bolt (FÉK ABC) és Coop üzlet is a láncok boltkeresője szerint, de az önkormányzat kötelező nyilvántartásában csak a CBA címe szerepel.

A balatonfenyvesi önkormányzat honlapján két piac szerepel, egyik, a Balaton Park Vásár és Piac, amely alkalmi piac, csak egyes napokon működik a nyári időszakban, a másik a Zsoli Piac. Ez utóbbi pontosan azon a címen van, ahol egy élelmiszer áruház is található. A piac alapterülete 1.400 négyzetméter, 7 árusítóhellyel. Kérdés, van-e nyilvános WC a piacon. A Zsoli Piac és a Zsoli Szupermarket egyaránt a Vörösmarty utca 10. szám alatt található meg. A Zsoli Szupermarket is tagja a CBA láncnak.

Révfülöp piacokban gazdag, de óvatosabb

Révfülöp önkormányzata összesen 4 piacot tart nyilván, közülük egy kirakódó vásár már megszűnt. A további három piac esetében a szakhatósági hozzájárulás kikötéseket tartalmaz, egyebek mellett éppen a vízellátást, vagy éppen az illemhelyeket előírva. A piacok üzemeltetői között van a Pólus-Coop és a Tapolca-Coop, így nem véletlen, hogy a Káli úti piac és az egyik coopos ABC címe egybeesik. A Kacsajtósi utca 16. alatt a Tóth Élelmiszer üzlet található. Az árusító helyek száma a coopos piacoknál 7-7, a Kacsajtósi útinál 4 darab.

Ja, igen, WC-papírról is a piacnak kell gondoskodnia.

(blokkk.com, 2015. július 6.)

 

Nagyi vasárnap a boltban: lehet hülye, sőt, a tulaj is

Mármint szakmailag. Az NGM megváltoztatta a kereskedelemben kötelező szakképesítések rendjét. Így egyes élelmiszerek, iparcikkek eladásakor zárva tartási időszakban nem szükséges szakképzettség a pult mögé álló segítő családtagnak, vagy a tulajdonosnak. Ez a kivételezés kizárólag a zárva tartási időszakban, vasárnap, munkaszüneti nap és éjszaka igaz, amikor csak a tulajdonos, vagy a segítő családtag állhat a pult mögé, június 17-től. A nyitva tartási időszakban viszont ezeknél a termékeknél az eladást végző bármely személy szakképesítési előírása megmaradt. Pedig a hasmenés nem válogatós.

Úgy látszik, a vásárló egészsége, biztonsága vasárnap nem számít, pedig az egész szakképesítési követelményrendszer éppen azért van, hogy egyetlen pillanatban se sérüljön meg a boltban pénzét költő fogyasztó azért, mert az eladó esetleg hibázott.

A Magyar Közlöny június 9-i számában ugyanis megjelent a nemzetgazdasági miniszter 17/2015. számú rendelete, mely módosítja az egyes kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges szakképesítések rendjét szabályzó előírást, a 21/2010. NFGM rendeletet. A kötelezettségek lényege, hogy egyes termékek esetében az eladást végző személynek szakképesítéssel kell rendelkeznie, ezt a kereskedelmi törvény világosan kimondja. A termékek felsorolását, ahol a szakképesítés kötelező, az említett nemzetgazdasági miniszteri rendelet tartalmazza.

A friss NGM rendelet - elképesztő felelőtlenségről árulkodva - kimondja, hogy szemben az általános előírással, ezek a követelmények egyes termékek esetében nem terjednek ki az üzletben kereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozóra, egyéni cég tagjára, gazdasági társaság legalább 1/5 tulajdoni résszel bíró természetes személy tagjára, valamint a segítő családtagokra, zárva tartási időszakban, amikor a 200 négyzetméternél kisebb üzlet kinyithat, ha akar és képes rá, de ilyenkor alkalmazott nem foglalkoztatható, csak kevés kivétellel. (Az már csak hab a tortán, hogy az egyéni vállalkozótól, ha tevékenységi körében a kiskereskedelem szerepel, a vállalkozói igazolvány kiváltásakor számon kérik a megfelelő szakképzettséget, tehát ő nem lehet kivétel).

Némi öröm az ürömben, hogy a módosítások, így a kivételezés is a kihirdetést (június 9-ét) követő nyolcadik napon, június 17-én lépnek hatályba, így a most következő hőségriadóval tarkított hétvégét még a régi szabályok szerint kell a boltosoknak túlélniük. A vásárlók legalább csipetnyi szerencséjére, ha egyáltalán valamelyik hatóság ellenőrzi a zárva tartási időszakban ügyködő boltosokat.

Csak egy példát kiragadva, mennyire zavaros az új jogszabály: aki jár vásárolni, az tudja, hogy a kisebb boltokban ugyanannál a pultnál és általában ugyanattól a személytől kérheti a vásárló a húsfélét, vagy éppen a párizsit, trappistát. Nos, itt lesz majd némi zavar, hiszen a segítő családtag nagyi szakképzettség hiányában a csirkemellet már nem adhatja oda, de a kolbászt sem, sőt párizsit sem szeletelhet, míg az ementálit, mivel az tejtermék, vidáman darabolhatja. Vasárnap. Szakmai berkekben köztudott, hogy minden hús, hentesáru, húskészítmény, felvágott, kolbász, ugyanolyan kényes előírásoknak megfelelő termékkör, mint a tejtermékek árusítása.

Nos, a kivételek a következők, ahol tehát zárva tartási időszakban nem kell szakképesítés, máskor pedig igen:

- élelmiszer (kivéve húst, hentesárut, halat),

- kozmetika, háztartási vegyicikk,

- kertészeti cikk,

- óra, ékszer

- fotócikk,

- állat, állateledel.

Az élelmiszerek esetében a zöldség, gyümölcs árusításához jelenleg sem kell szakképesítés.

És némi pontosítás: a hús- hentesáru eladó fogalmi meghatározása a magyar joganyagban pontosan nem található meg. A foglalkozások besorolásában (FEOR) az 5113 szám alatt megtalálható, de itt külön szerepel a bolti hentes-, eladó is. Ebből az következik, hogy a hús- és hentesáru fogalmába a különböző húskészítmények is beletartoznak. Így a tulajdonos, vagy segítő családtagja párizsit sem adhat el, de az említettek szerint tejterméket már igen, persze, ez csak a zárva tartási időszakra vonatkozik.

Nyugi, az élelmiszer kereskedelemben bármely tevékenységet végző személyekre, így a segítő családtagokra is vonatkozó egészségügyi alkalmassági előírásokat nem törölték el. Eddig.

A jövőben, június 17-től egyébként a következő termékek eladásakor kötelező a kiskereskedelemben a szakképesítés az új előírások szerint:

1) Élelmiszerértékesítés zöldség és gyümölcs kivételével

2) Hús- és hentesáru, hal értékesítése

3) Étrendkiegészítők, gyógynövények értékesítése

4) Kozmetikai termék, háztartásivegyi cikk értékesítése

5) Jármű, járműalkatrész értékesítése

6) Kertészeti cikk értékesítése

7) Gépek, gépi berendezések, épületgépészeti berendezések, villamossági cikkek értékesítése

8) Építőanyagok értékesítése

9) Üzemanyag, gázpalack értékesítése

10) Sportszer, játék értékesítése

11) Óra, ékszer értékesítése

12) Fotócikk értékesítése

13) Optikai cikkek értékesítése, szemüveg készítése és javítása

14) Kedvtelésből tartott állatok, és állateledel értékesítése

15) Zálogházi, aukciós tevékenység, régiségek, műtárgyak értékesítése

16) Hulladékkereskedelem

(blokkk.com, 2015. június 11.)

 

Nyesegeti a kormány a kivételeket meg a vasárnapi pótlékot

Újabb barkácsolás: lehet majd hajnalban, 6 óra előtt nyitni.

Újabb módosítók az Országgyűlés előtt: a világörökség területe sem lesz kivétel, reggel 6 óra előtt is ki lehet majd nyitni, egy kicsit homályos megfogalmazás mellett a pékáru és tej szaküzletek üdítőt, valamint süteményt is árulhatnak. Döntés rövidesen. Végül is a világörökségi javaslat csak a versenysemlegességet erősíti, ha már boltzár, akkor legyen boltzár. A hajnali nyitásra valóban van igény a vásárlók részéről (persze a vasárnapi bevásárlásra is), a termékkör bővítés pedig egy kis lépés a rideg valóság felé (kizárólag pékárut, vagy kizárólag tejterméket árusító üzlet kevés van).

Az Országgyűlés már döntött három kérdésben, így a kis- és a nagykereskedelmi tevékenység egyidejű végzésének vasárnapi tilalmáról. Némi csavar a jogalkotásban, hogy a kereskedelmi törvényt módosítja a jogalkotó, egy új fogalom meghatározásával korlátozva a vasárnapi nyitva tartást: az az üzlet, amely kis- és nagykereskedelmi tevékenységet azonos helyen és időben folytat, a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvény rendelkezéseinek alkalmazása során kiskereskedelmi tevékenységet folytató üzletnek minősül. Ez egyébként messze nem csak a Metro ügye (bár a cél egyértelműnek tűnik), mivel Magyarországon 15 ezer nagykereskedelmi raktár tevékenykedik, szép számmal persze a Józsefvárosi piacon is. Nos, a törvénymódosítás után megteheti egy nagykereskedelmi raktár, hogy kiskereskedelmi tevékenységet nem végez vasárnap (tehát végső felhasználót, bárki is legyen az, nem szolgál ki), de mégis kinyit, feltehetően lesz ilyen is. Az adminisztrációra persze ügyelni kell, nyugtát pedig nem szerencsés adni ilyenkor (a nyugta a természetes személy vásárlónak jár, a számla az adószámmal rendelkező vállalkozónak). A Metronál vásárlók feltehetően majd más napokon szerzik be, amit eddig vasárnap, de nyilván lesz némi vesztesége is a C+C áruháznak, ugyanúgy, mint a kereskedelem egészének is.

Vigyázat, azért a 200 négyzetméteres szabály itt is belép. Egy 200 négyzetméternél kisebb nagykereskedés folytathat vasárnap is egyidejűleg kiskereskedelmi tevékenységet, ha a tulajdonos, vagy segítő családtagja áll a raktárban a targonca mögött.

A kereskedelmi törvény módosításával igyekszik korlátozni a benzinkutak területén a shoppok vasárnapi tevékenységét is a kormány. E szerint az az üzemanyagtöltő állomás területén működő üzlet, amely nem értékesít üzemanyagot, a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvény rendelkezéseinek alkalmazása során kiskereskedelmi tevékenységet folytató üzletnek minősül. A cél az, hogy a benzinkút területén ne nyíljanak új üzletek, de hát rögvest felmerül kérdés, hogy akkor a többi kivétel esetében ezt miért nem korlátozzák, így - a közlekedésnél maradva - a repülőtereken, busz-, vasúti pályaudvaron. Nyilván azért, mert semmi értelme nem lenne. Egyébként ennek a tilalomnak sincs túl sok haszna, hiszen a benzinkutak shopjainak többségét egy független vállalkozó működteti, akinél kifizetheti a vásárló ugyanannál a pénztárnál (és persze ugyanaz alatt a tető alatt, téglafalak között) a benzint is és az üdítőt, vagy éppen tejet, kenyeret, ha éppen annak árusításához szottyan kedve a kutasnak. A Spar shoppok is így működnek a benzinkutaknál (legalább is az a néhány, amit sikerült megtekinteni), így ezek nem fognak bezárni vasárnap. Ezek az üzletek csak szerződéses, franchise kapcsolatban állnak az áruházlánccal, ugyanúgy mint a CBA üzletlánc üzletei egymással. Nyilván olyan üzletet építeni nem érdemes a benzinkút területén, amelyikben benzint nem lehet venni (kifizetni), mert arra már kiterjed az új tilalom.

Ebben a kérdésben is szükséges megjegyezni, hogy elvileg a 200 négyzetméteres szabály itt is belép. A törvénymódosítás csak annyit mond, hogy a meghatározott esetben a benzinkút területén elhelyezkedő üzlet tevékenysége kiskereskedelmi tevékenységnek minősül. Így ha a tulajdonos, vagy segítő családtagja áll egy shop pultja mögött, amelyik nem árul benzint, és a teljes benzinkút területe (az eladótere az összes shoppal együtt) nem nagyobb 200 négyzetméternél, a benzint nem áruló shop nyugodtan kinyithatna vasárnap is. De ez nem életszerű, hiszen ehhez a 200 négyzetméter alapterület kevés.

Se híre, se hamva a világörökség területén ügyködő üzletek vasárnapi nyitva tartásának korlátozásáról. Ehhez törvénymódosítás szükséges, kormányrendelet kevés (a boltzár törvény csak arra ad felhatalmazást, hogy további kivételeknek nyithat utat a kormány).

A vasárnapi pótlék ügye is lezárult. Ezt sem kapkodták el a jogalkotók, hiszen a Munka törvénykönyvének módosítására irányuló javaslatot már 2014. december 16-án benyújtották az Országgyűlésnek, ami három hónap huza-vonát jelent. Sokan elmondták, hogy a vasárnapi munkát meg kell fizetni a kereskedelemben, jobban, mint eddig (jelenleg a vasárnapi pótlék 50%). A VOSZ is felvetette, hogy meg kell emelni a pótlékot (persze ő úgy gondolta, hogy akkor cserében maradjon meg a vasárnapi nyitva tartás, de hát miután már korábban elsütötte a népszavazás fegyverét, nyilván nem számított fajsúlyosnak a jobbító szándéka politikusi körökben). Ez csak azért kínos, mivel a jelenlegi gazdálkodási körülmények és jövedelmezőségi viszonyok között az 50% vasárnapi pótlék is tetemes tehernek számít, természetesen kizárólag a kereskedelmi költségek világában, és nem az alkalmazottak körében. Nyilván ezt felismerte a kormány is, hiszen csak szűk körben emeli meg a vasárnapi pótlékot 100%-ra. Ez azt fogja jelenteni, hogy a kivételek egyik csoportjában, amikor az alkalmazott is dolgozhat vasárnap, marad az 50% bérpótlék (így egyebek mellett a benzinkút, gyógyszertár, újságos, virágbolt, pékárut, tejterméket árusító üzletek esetében). Az adventi vasárnapokon és a szabadon választható ötödik vasárnapon viszont 100% lesz a bérpótlék.

Ez valóban kétféle vasárnapi bérpótlékot jelent, ami minősülhet igazságtalannak az alkalmazottak számára, kigazdálkodhatatlan tehernek a vállalkozások számára, de alkotmányellenesnek nehezen (amit a VOSZ ugyancsak felvetett). Természetesen ezzel azt már sikerült elérni, hogy a szakszervezetek megkezdték ostromukat a 100% vasárnapi pótlék ágazattól független teljessé tétele érdekében.

(blokkk.com, 2015. március 17., frissítve: március 22., április 12.)

 

Nőtt a forgalom a vasárnapi zárva tartás miatt?

Ezt írja a Napi Gazdaság. Eddig mindenki, aki ellenezte a vasárnapi boltzárat, az ellenkezőjét feltételezte. De hát egy kérdés elsikkadt: a márciust mindig felhúzza a húsvéti költekezés, így a növekedést nem a boltzár okozta. Lehet, hogy mégiscsak baj van, hiszen a korábbi években közel 20%-kal nőtt a márciusi forgalom a februárihoz képest.

Elöljáróban le kell szögezni, az adóhatóság online pénztárgép adatai hajszál pontosak, ezen kár is vitatkozni. A rideg piaci tényekkel, már amennyi eddig az újságcikk alapján kiderült, önmagukban nincs is baj, sőt, érdekes is akad közöttük. A következtetés ugyanakkor, mely szerint a vasárnapi zárva tartás miatt nőtt a forgalom a március közepét követő hetekben, már kérdéseket vet fel és kételyeket támaszt. A tényekre van is magyarázat, csak éppen annak nem sok köze van a vasárnaphoz, így az adóhatóság információiból levont következtetések vitathatók.

A bizonyítvány magyarázatában a legfontosabb kérdés a legizgalmasabb híre a beszámolónak, mégpedig az, hogy a március 15-ét megelőző kilenc hét (január 5. és március 8. közti időszak) forgalmi átlagát meghaladja a hatályba lépéssel érintett három hét átlagos kereskedelmi forgalma. Ebben önmagában nem is lehet vita, bármilyen furcsán is hangzik. Az információ súlyos hiányossága viszont, hogy mértékről, arányról nem esik szó, ezért csak egy másik megjegyzésre lehet hagyatkozni, mely szerint a vasárnapi zárva tartás gazdasági hatásai minimálisak. Ez viszont azt feltételezi, hogy ez a növekedés nem lehetett olyan sok. Ez viszont nagyon nagy baj is lehet, a következők miatt:

- A kereskedelemben mindig is a január és a február a két leggyengébb, legkisebb forgalmú időszaka az évnek. A családi költekezés általában márciusban, áprilisban lódul meg, döntő részben a húsvéti nagybevásárlások révén.

- 2015-ben a húsvéti ünnepek éppen április első hetének végére estek. Az adóhatóság pontosan arról a három hétről szolgáltatott információt, a vasárnapi boltzár első időszakáról, mely éppen a húsvéti családi nagybevásárlások legnagyobb hulláma szokott lenni, legalábbis az elmúlt években így volt. Az adóhatóságnak tehát sikerült a családi vásárlásokban az év általában leggyengébb, év eleji időszakát összehasonlítania az első nagyobb költekezési hullámmal. Tegyük hozzá azért, hogy a naptári beosztásról nem tehet az adóhatóság, most kapott kérdést, most válaszolt.

Nézzük akkor meg, hogyan is volt ez korábban. Ez most csak a KSH adatai alapján vizsgálható, ami azért remélhetőleg ad némi támpontot. Nos, a KSH adatai szerint 2011-2014. között a kiskereskedelem folyóáras értékesítése az egyes márciusi hónapokban a megelőző februárhoz képest 17-19% közötti mértékekben ugrott meg (2011-ben 17%-kal, 2012-ben is 17%-kal, 2013-ban 19%-kal, 2014-ben pedig 18%-kal).

Nos, ez a közel 20%-os növekedés, ez bizony hiányozhat, ha nem volt annyi.

Célszerű néhány további kérdést is mérlegelni, sorjában a következőket:

- Korábban a pontosan fogalmazó elemzők azt állították, hogy a vasárnapi boltzár következtében lesz forgalomvesztés, kiesés. Tehát nőhet is akár a kiskereskedelmi forgalom egyik időszakról a másikra, a kérdés csak az, hogy annak üteme milyen mértékű és milyen gazdasági folyamat okozza.

- A vasárnapi zárva tartás gazdasági hatásai minimálisak, ez olvasható a híradásban. Semmiféle számszerűség nem vált ismertté erről a minimális mértékről, mekkora is volt pontosan a forgalom nagysága a március 15. előtti és utáni hetekben, így a változás, a kismértékű forgalomnövekedés ugyanúgy lehet 5 forint, mint 5 milliárd forint.

- A forgalom héten belüli, napok közötti átrendeződése várható volt, ebben nincs vita, bár a bevásárlóközpontokban sok boltos panaszkodott, hogy hét közben egyáltalán nem nőtt a forgalma, szombaton sem, a vasárnapi viszont egyszerűen elveszett. Az adóhatóság állítását erősíti viszont, hogy a nagy hipermarketekben, áruházakban karácsonyi méretű tömeg hömpölyög szombatonként.

- Érdekes adat, hogy korábban átlagosan 9-10% volt a vasárnapi forgalom részesedése. Ez éves viszonylatban azt jelenti, hogy az élelmiszereket, a különféle iparcikkeket és az üzemanyagot együttvéve a 2014. évi KSH adatok alapján (mely becsült adat, így nem olyan pontos, mint az adóhatósági online kasszás információ) a vasárnapi költekezés nagyságrendje megközelíthette a 900 milliárd forintot. Ezen belül az élelmiszerekből több mint 410 milliárd forint, iparcikkekből több mint 310 milliárd forint, üzemanyagból 160 milliárd forint körül mozoghatott a vasárnapi bevásárlás értéke.

- A vasárnapi bevásárlás nagyságrendje a vasárnapi boltzárat követően - az adóhatóság forgalmi arányra vonatkozó arányszámát - elfogadva már csak fele a korábbinak. Ez viszont azt is jelenti, hogy szép számmal ügyködnek vasárnaponként továbbra is a kereskedelemben, tulajdonosok és alkalmazottak egyaránt, ami azért felveti, hogy vajon hányan is jutottak a vasárnapi pihenőnaphoz. Az érem másik oldala viszont, hogy ezek szerint nem szűnt meg teljesen a vasárnapi shoppingolás, sőt, az a 4-5% nem is kevés, így a családok egy része továbbra sem otthon sziesztázik, hanem vásárol.

A Napi Gazdaság április 8-i tudósítását azért teljes terjedelmében is  közreadjuk, ne kelljen már lapozgatni:

"Az első negyedévi online pénztárgépi adatok azt bizonyítják, hogy nem csökkent a hazai kereskedők forgalma a vasárnapi pihenőnapról szóló jogszabály március 15-i hatályba lépését követően – közölte a Napi Gazdaság megkeresésére a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. Hozzátették: a korábbi várakozásoknak megfelelően az üzletek vasárnapi zárva tartásának gazdasági hatásai minimálisnak tekinthetők. A forgalom napok közötti átrendeződése a fogyasztói szokások gyors alkalmazkodására utal. A legfrissebb adatok szerint a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmát elrendelő törvény 2015. március 15-i hatályba lépését követően nem csökkent, sőt kismértékben nőtt a kereskedelmi ágazat forgalma a megelőző hetekhez képest. A március 15-ét megelőző kilenc hét (január 5. és március 8 közti időszak) forgalmi átlagát meghaladja a hatályba lépéssel érintett három hét átlagos kereskedelmi forgalma.
A számok azt mutatják, hogy a forgalom áttevődött a hét többi napjára: a korábbi átlagosan 9-10 százalék körüli szintről 4-5 százalékra csökkent a vasárnapi forgalom, és átlagosan 15-16 százalék körüli lett a hét közbeni egy napra eső forgalom aránya."

(blokkk.com, 2015. április 9.)

 

Vasárnapi shopüldözés: a kormány mellényúlt, a kutak még ellenállnak

A kormány nem tudja, hogyan működnek a benzinkutak shopjai, de még megtanulhatja.

Mindenesetre üzent a kutasoknak, ami alapján a tégla is vállalkozhat, de benzinkúton ne tegye, ha multi áruház a neve. Az elmúlt napokban az autósok meglepetésére egyes benzinkutakon közölték velük, hogy éjszaka, vagy éppen vasárnap az üzemanyagon kívül mást (üdítőt, rágcsálnivalót, édességet) már nem értékesíthetnek. Ez jókora vihart kavart, vásárlók és benzinkutasok körében egyaránt. Mi is történt?

Sokszor elmondták a kormány részéről, hogy a vasárnapi boltzár célja teret adni a hazai kereskedőknek. Néha persze az is felmerül, hogy a bolti alkalmazottak is pihenhessenek vasárnap, a családok pedig shoppingolás helyett legyenek együtt. Nos, az igazi cél még mindig nem világos, ezért csak annyi kockáztatható meg, hogy némi erőfitogtatás is belecsúszott a levesbe. Módosítgatják is sorozatosan a joganyagot, hol ezt, hol azt a multi áruházcsoportot célozgatva. A benzinkutak Spar és Tesco felirattal virító shopjai is célkeresztbe verekedték magukat, hiszen milyen dolog az, hogy pont ők nyitva lehessenek vasárnap, ilyen nevekkel. A Spar Expresszek az OMV, a Tesco Expresszek pedig a Shell kútjain találhatók meg. Most azonban melléfogott a kormány, hiszen teljesen feleslegesen módosított törvényt legutóbb, azzal nem ért el semmit azon kívül, hogy félelmet keltett a benzinkutasok körében. A legfélelmetesebb üzenete azonban a kormány lépéseinek az, hogy a vásárló csak az utolsó a sorban. De hát célszerű a legelején kezdeni.

A vasárnapi boltzárról szóló 2014. évi CII. törvény (aminek pontos címe: a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról) 1.§-a világosan kimondja, hogy nem terjed ki a jogszabály hatálya  az üzemanyagtöltő-állomások nyitva tartására. Így indult a törvény március 15-én. Ez egyértelmű, tehát ennek alapján a benzinkutak shopjai akkor tartanak nyitva és azt árusítanak, amikor és amit akarnak. Időközben feltehetően valamelyik döntéshozó politikus tankolt valamelyik benzinkútnál, vagy egyszerűen csak valaki szólt neki, hogy egyes multi nagyáruházi cégérek alatt mégiscsak nyitva vannak egyes shoppok a zárva tartási időszakban (zárva tartási időszakok este 22 óra és reggel 6 óra között, a vasárnap és a munkaszüneti nap). Így természetesen jött a csavar, de dupla.

Módosult is a kereskedelmi törvény nemrégiben, természetesen március közepét, a boltzár törvény hatálybalépését követően. Ez a jogszabályváltozás azt mondja ki, hogy az üzemanyagtöltő állomás területén működő üzlet, amely nem értékesít üzemanyagot, a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvény rendelkezéseinek alkalmazása során kiskereskedelmi tevékenységet folytató üzletnek minősül (a 6.§ kiegészítésével). Magyarul ő már nem olyan kivétel, mely nem tartozik a boltzár törvény hatálya alá.

Ezzel sem lenne önmagában baj, hiszen csak annyit jelent, hogy a benzinkút területén, ha valamelyik shopban kifizeti a vásárló a benzint, ott nyugodtan vehet mást is, üdítőt, csokoládét a zárva tartási időszakban, de ha létezne olyan shop, ahol a benzint nem lehet kifizetni, akkor ott mást sem. A jogalkotók feltehetően arra gondoltak, hogy amikor a vásárló üzemanyagot vesz a multi áruházas néven futó shoppokban, azt máshol fizeti ki, mint a többi enni-innivalót, vagy arra, ne jusson eszébe senkinek az üzemanyagtöltő állomás területén még egy shoppot építeni, ami már benzint nem is árul. Kérdés persze, hogy a repülőtér, a busz-, vagy vasúti pályaudvar miért nem jutott eszükbe a jogfabrikálóknak, hiszen az is beépíthető lenne, már ha akad ott hely. Természetesen ez a törvénymódosítás semmit sem változtatott a Spar, vagy Tesco shoppok helyzetén, hiszen - ez a lényeg - ezekben az üzletekben ugyanúgy kell fizetni a benzinért, mint az üdítőért, ugyanannál a kasszánál, mint bármely más benzinkút esetében.

A törvénymódosítást követően időközben bizonyára valaki megint rátenyerelt a vészcsengőre, mivel rájöttek valahol ott, jogalkotási berkekben, hogy a friss módosítás semmit sem ér. Megüzenték ezért a benzinkutasoknak a kormány részéről, hogy a jogszabályokban meghatározott üzlet fogalma alatt nem csak a téglából épült helyiséget kell érteni, hanem a kereskedelmi vállalkozást is. Apróság, hogy ez az értelmezés egyáltalán nem vezethető le a kereskedelmi jogszabályokból, de hát tudni lehet az online házhozszállítás vasárnapi tiltásából, hogy ez nem nagyon zavarja a kormányt (nem következik a jogból, hogy vasárnap tilos lenne házhoz szállítani az online megrendelt árut), éppen ezért a riadalom tetőfokára hágott a kutasok körében.

Így fontos kérdéssé vált az üzlet fogalmának meghatározása a különböző jogszabályokban. A kereskedelmi törvény (2.§-a) szerint üzlet a kereskedelmi tevékenység folytatása céljából létesített, vagy használt épület, valamint önálló rendeltetési egységet képező épületrész, helyiség,  ideértve az elsődlegesen raktározás, tárolás célját szolgáló olyan épületet, vagy épületrészt is, amelyben kereskedelmi tevékenységet folytatnak. A boltzár törvény sem tér el ettől sokban, hiszen szó szerint ugyanúgy fogalmaz (2.§-ában), mint a kereskedelmi törvény, csak éppen hozzábiggyeszti, hogy továbbá bármely olyan állandó, vagy ideiglenes értékesítési hely, ahol kereskedelmi tevékenységet folytatnak, ideértve a mozgóboltot is.

Nos, akárhogyan is forgatjuk a szavakat, az üzlet fogalma az egy fizikai valóságában létező épület, vagy éppen hely lehet. Mozogni, gondolkodni, beszélni, vagy éppen kereskedni nem tud, ezeket benne csak benne lehet csinálni, ha valakinek van elég sütnivalója meg pénze hozzá. A kormány ennek ellenére küldte meg tartalmát tekintve sutára sikeredett, de mégiscsak fenyegető üzenetét.

Mindezek alapján két táborra szakadtak a legnagyobb üzemanyag forgalmazók (Lukoil, AGIP, MOL, OMV, SHELL) benzinkútjai. A Lukoil helyzete egyszerű, mert a benzinkutak shopjait a cég maga üzemelteti (75 benzinkútja van Magyarországon), a shoppokban dolgozók az ő alkalmazottjai, így rá a korlátozás és a kormány sajátos értelmezése nem vonatkozik, a shopban bármikor bármit árusíthat az üzemanyagon kívül.

Más a helyzete a többieknek. Mind a négy nagy forgalmazó benzinkútjait tőlük független vállalkozók üzemeltetik, egy üzleti szerződés keretében. A benzinkutakon minden értékesítési tevékenységet ezek a vállalkozások végeznek, természetesen a saját alkalmazottaikkal. (Az alkalmazottak tehát a kutat üzemeltető vállalkozások alkalmazottai, semmi közük az üzemanyag forgalmazókhoz.) A benzint a shopban kell kifizetni, minden mással, üdítővel, rágcsálnivalóval együtt.

A szakmai köznyelv ez utóbbi benzinkutakat többvállalkozósnak nevezi, kiindulva abból, hogy a benzin az üzemanyag forgalmazó terméke, a többi, főleg élelmiszerféleség a shoppot működtető vállalkozásé. Ez igaz, de a benzinkúton  kizárólag egy, azaz egy vállalkozás, más szóval kereskedő ügyködik a maga fizikai valóságában. A kormány állásfoglalása éppen ezért eleve téves.

A kormány, vagy a politikusok zakójának csücskét rángató súgógépek feltehetően azt nézték, hogy ezeken az üzemanyagtöltő állomásokon az értékesítés elszámolásának belső rendje (tehát nem a kereskedés, hanem csak az elszámolás) valóban kettős.

A MOL 365 üzemanyagtöltő állomásán a nyugtán csak egy vállalkozás neve van feltüntetve, mint eladóé, a kutat üzemeltető vállalkozásé. Ebben az esetben egy benzinkúton egy kereskedő ügyködik, az üzemanyag árusítója és a shop más termékeinek, élelmiszerféleségeinek eladója nevében is csak egy vállalkozás, a nyugtán is csak az ő neve szerepel (más kérdés, hogy egymás között természetesen elszámolják a bevételeket, a benzin a MOL-é, a többi a shoppot üzemeltető vállalkozóé).

Némileg más a többi nagy üzemanyag forgalmazó hálózat kútjainak a helyzete. Az AGIP, több mint 180 töltőállomással, az OMV, több mint 170 benzinkúttal és a SHELL 200-nál több kúttal ugyanolyan vállalkozós rendszerben üzemeltetik a benzinkutakat, mint a MOL. Ezek a vállalkozók szerződést kötnek az üzemanyag forgalmazókkal a shoppok üzemeltetésére, ugyanúgy, mint a MOL esetében, eddig nincs is különbség. Lényeges eltérés azonban már az, hogy vásárláskor a nyugtán mind az üzemanyag forgalmazó, mind a shoppot üzemeltető vállalkozás neve ott szerepelhet. Ezért is nevezik egyébként ezeknek a benzinkutaknak az online pénztárgépét úgynevezett kétvállalkozós kasszának: a vásárló egy nyugtát kap, de azon két vállalkozás neve van feltüntetve, így azt két vállalkozás közösen adja, de természetesen a bevétel elkülönül közöttük. Ez a jog talaján azt jelenti, hogy ezek a shoppok, az üzemeltető vállalkozók egyidejűleg két kereskedő tulajdonában álló termékeket értékesítenek a shoppokban, de tegyük hozzá rögtön, kereskedő csak egy van a benzinkúton.

A Spar és a Tesco shoppok esetében az üzleti kapcsolat mindössze annyi a kutasok és az áruházláncok között, hogy az ezeket a benzinkutakat üzemeltető vállalkozó az üzemanyag forgalmazójával és egyidejűleg az áruházláncokkal is szerződéses kapcsolatban áll. Ennek része a Spar Expressz, valamint a Tesco Expressz felirat a benzinkutak shoppjain. De csak ennyi.

Nos, ezt a kétvállalkozós helyzetet ragadta meg a kormány, miután rájött, hogy a kereskedelmi törvény módosításával melléfogott, így a módosított jogszabályok alapján az OMV Spar, valamint a SHELL Tesco üzletei nyugodtan ügyködhetnének tovább. Lehet okkal kötözködni, hogy az érintett benzinkutakon a maga fizikai valóságában csak egy vállalkozó ügyködik, mindössze egy számviteli elszámolás miatt adhat olyan nyugtát, amin még az üzemanyag forgalmazó neve is szerepel. Ebből következik, hogy a kormány üzenete nem áll meg a lábán a jog alapján.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az üzemanyagtöltő állomások száma kétezer felett mozog, a piacon az említetteken kívül tevékenykednek kisebb vállalkozások is. A benzinkutak shopjainak szinte számba vehetetlenül csekély része az a néhány benzinkút, ahol a shoppok multinacionális áruházláncok nevét viselik, de ezek működési modellje ugyanaz, mint a többi nagy forgalmazóé. Ezért finoman fogalmazva is szűklátókörű szemlélettel esett neki a kormány a benzinkutak kitakarításának, ami elvileg ráadásul meg is kerülhető, így leutánozható a MOL vállalkozói modellje is (igaz, ez pénzbe kerül, mivel az online pénztárgéprendszert is át kellene alakítani). Nyilvánvaló azonban a kormány eltökéltsége, hiszen a világörökségi területeken is nagytakarítást végez, ott sem lehet nyitva multi nagyáruház a jövőben.

A bökkenő csak az, hogy nyáron nagyon meleg lesz, télen nagyon hideg lesz és az autós bizony megéhezik, megszomjazik időnként. A benzinen kívül mást is vásárol a benzinkúton, amit szívesen magával vinne az útra, főleg ha sietős a dolga. A kormány igencsak egyedi jogértelmezése viszont a kutak széles körét érinti.

Hozzátartozik a képhez, hogy a helyben fogyasztás, tehát a vendéglátás nem tilos a benzinkúton, ami újabb kiskaput jelenthet, hiszen ki tudja ellenőrizni, hogy a megvásárolt öt liter üdítőt helyben itta-e meg a kedves autós, vagy magával vitte. Ehhez nem kell több, csak néhány szék asztallal, egy mosogató legalább a látszat kedvéért, néhány pohár, kés, villa, kiskanál és már kész is.

A célba vett benzinkutak többsége egyenlőre ellenáll. Megteheti, mivel a jogszabály nem tiltja ügyködésüket, bármennyire is szeretné a kormány, az üzenet pedig pontatlanra sikeredett a jog oldaláról. Kérdés persze, hogy mikor esik neki a fogyasztóvédelmi hatóság a benzinkutak ellenőrzésének, ugyanis ha az ellenőrök a kormány üzenetét követik, öt nap bezárás a tét, legalábbis a jogszabályok szerint. Lenne persze sok más ellenőrizni valója a fogyasztóvédelmi hatóságnak, így egyebek mellett az is, vajon a 200 négyzetméternél kisebb üzletekben a zárva tartási időszakban dolgozó segítő családtagnak a jogszabályban előírt termékek értékesítésekor van-e kötelező szakképesítése, mint az már korábban felvetődött.

Ki fog előbb visszavonulót fújni?

(blokkk.com, 2015. április 7.)

 

Vasárnapi boltzár kivételek: rendelet van, kivétel nincs

Megjelent a boltzár törvény végrehajtási rendelete. Sokan várták izgatottan a semmit, de ez azért egy kicsit több annál: ravasz. Sőt!

A boltzár törvény március 15-től él (hivatalos címe: 2014. évi CII. törvény a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról). Sokak álma foszlott szerte azzal, hogy a Magyar Közlöny március 17-i számában megjelent a kormány 53/2015. (III. 17.) számú rendelete, igencsak ínycsiklandó címmel: a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzési tilalomtól eltérő nyitva tartás engedélyezésének feltételeiről.

A kormányrendelet címe első olvasatban azt sejteti, hogy lesznek itt még kivételek a törvényben foglaltakon túl is. Nos, rögtön térjünk a lényegre: most, e rendelet nyomán nem lesz egyetlen egy további árva kivétel sem (csak az, amit a törvény rögzít). A kormányrendelet mindössze azt szabályozza, hogy ha egyszer majd lesznek kivételek, akkor azokat az önkormányzatok jegyzőjénél kell bejelenteni és a jegyző a feltételeknek megfelelő árusítóhelyeket honlapján majd nyilvántartja.

Az elmúlt évek gazdaságszabályozásának tengerében igazi gyöngyszem, hogy a kivételre ácsingózó vállalkozásnak egyszerűen csak be kell jelentenie a jegyzőnek a törvényben foglalt tilalmas időszakra irányuló nyitva tartási szándékát (megismételjük: csak be kell jelentenie, bár a kormányrendelet engedélyezésről beszél) és ha a jegyző nem emel kifogást valamely hiányosság okán, már bele is vághat az áruház. Tehát nincs egyedi engedélyezgetés, meg egyebek, hanem csak be kell jelenteni és utána csak egyszerűen ki kell nyitni. Ez nagyon egyszerű, eddig.

A jegyző nyilvántartása nyilvános lesz, honlapon kell közzétenni a zárva tartási időszakban mégis csak nyitva tartó üzleteket. Ez sem túl bonyolult, még akkor sem, ha évente meg kell újítani a kérelmet (egyszerűbben szólva a bejelentést).

A hátteret egyébként a boltzár törvény adja. A törvény 5.§-ának (4) bekezdése úgy fogalmaz, hogy kormányrendelet az adott település (településrész) sajátosságaira - különösen az idegenforgalom kiszolgálásának igényére, a vásárlási szokásokra, a foglalkoztatottak számára és a lakókörnyezet érdekeire - tekintettel az üzletek nyitva tartására az e törvénytől eltérő szabályokat is megállapíthat. A 8.§ szerint pedig felhatalmazást kap a kormány, hogy az adott település (településrész) sajátosságaira - különösen az idegenforgalom kiszolgálásának igényére, a vásárlási szokásokra, a foglalkoztatottak számára és a lakókörnyezet érdekeire - tekintettel az üzletek eltérő nyitva tartása engedélyezésének részletes feltételrendszerét és a mérlegelés szempontjait, továbbá az eljárás részletes szabályait rendeletben megállapítsa. Nos, e felhatalmazásnak tesz eleget a friss kormányrendelet.

Mindez önmagában túl szép lenne, de hát azért vannak a törvényekben a záró rendelkezések, hogy legyen mit kerülgetni. Semmi gond nincs azzal, hogy a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. A lényeg azonban ezután következik: ez a rendelet akkor alkalmazható, ha a kormány - a boltzár törvény 8. §-ában kapott felhatalmazás alapján - az üzleteknek a törvény. 3.§-ától eltérő nyitva tartására vonatkozó mentességi feltételeket határoz meg.

Csak a rend kedvéért, a 3.§ azt mondja ki, hogy az üzletek - törvényben vagy az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott kivételekkel - kiskereskedelmi napokon 6 óra és 22 óra között tarthatnak nyitva, vasárnap és munkaszüneti napokon pedig zárva kell tartani.

Mindez azt jelenti, hogy a kormány tervei szerint, ha lesznek valamikor is a törvényben foglaltakon túl kivételek, azok engedélyezését, bejelentését az önkormányzatok végzik. A kormány ezek szerint majd csak bizonyos keretfeltételeket határoz meg és amelyik üzlet ezeknek megfelel, annak nyitva tartását engedélyezheti az önkormányzat. Ezek a keretfeltételek viszont bármilyenek lehetnek, így könnyen lehet, hogy a csillogó gyöngyszem kopottassá csiszolódik, de hát ezt még nem tudni.

Tehát nincs még vége a sorozatnak. A kormány feldobta a magas labdát - saját magának. Az ajtót pedig olyan szélesre tárja majd, amilyenre csak akarja. Mindez a boltbezárás oldaláról nagyon is ravasz húzás, meghúzni a nadrágszíjat az elején, kivárni a kezdeti időszak tapasztalatait, közben pedig rátenni a kezet az ajtózárra. Tudott dolog, hogy az ajtórésen csak az fér át, aki annál soványabb: vajon milyen szélesre lesz kitárva?

(blokkk.com, 2015. március 17.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.