étek₪áruda

Jó a kenyere a Jókenyérnek

Kirobbanó formában a Jókenyér. 

Évente átlagosan négy százalékkal több pékárut adott el a Jókenyér márka termékeit gyártó Ludwig és Mentes Kft. az utóbbi 5 évben, írja a Világgazdaság az MTI nyomán. A növekedéssel párhuzamosan 96-ról 170-re növelték a munkavállalói létszámot – közölte a társaság.

A bővülést a cég részben az eladási pontok, valamint a tudatos vásárlók számának növekedésével magyarázta.

Ezt alátámasztja a társaság és a Pulzus októberben ezer fő megkérdezésével készült felmérése is, miszerint az egészségesebb életmód iránti igény egyre nő a lakosság körében, ami kihatással van a pékáruk vásárlására is. A megkérdezettek 64 százalékának fontos, hogy a pékáru természetes anyagokból – például kovászból – és eljárással készüljön.

A vállalat várakozásai szerint a következő 5-8 éven belül 10-12 százalékkal többen vásárolnak majd élettanilag kedvezőbb – teljes kiőrlésű, kevesebb zsírt és szénhidrátot, valamint több ásványi anyagot, rostot tartalmazó – péktermékeket.

Fotó: Pixabay

A kft. évről évre árbevételének közel 10 százalékát költi technológia- és termékfejlesztésre, utóbbira az eddigieknél is nagyobb hangsúlyt fektet a következő időszakban. Ennek eredményeként például egyre több teljes kiőrlésű termék jelenik majd meg a kínálatban.

A Ludwig és Mentes Kft. a 2018-as évhez hasonlóan 2019-ben is mintegy 3 milliárd forintos árbevételre számít, a péktermékek ára az inflációhoz igazodva változott az utóbbi 3 évben. Adózott eredménye 2018-ban 428 millió forint volt, az azt megelőző évben 386 millió forintot tett ki.

Tájékoztatásuk szerint a kft. stabilan tartja piaci pozícióit.

(Világgazdaság, 2019. december 27.)

 

Nem lesz pénzük sütni a pékeknek

A pékek veszteséggel adják tovább a fehér kenyeret, a félbarna kenyeret és a vizes zsemlét.

Komoly gondban a sütőipar, írja a Világgazdaság. Független, állami kutatóintézet készített felmérést a magyar sütőipar helyzetéről. A kutatás eredményeiből kiderült, hogy a pékek országos átlagban veszteséggel adják tovább a három legnagyobb mennyiségben forgalmazott terméket: a fehér kenyeret, a félbarna kenyeret és a vizes zsemlét. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet jelentése konkrétan kijelenti: a fenti termékek átvételi ára alacsonyabb az önköltségnél, a nevezett termékfajtákból származó haszon kizárólag a kiskereskedelemben, az eladóknál jelentkezik.

Megvizsgálta a sütőipar legfontosabb pékáruinak önköltségét és jövedelmezőségét az Agrárgazdasági Kutatóintézet.

A hazai sütőipari vállalkozásokra reprezentatív vizsgálatban a vizes zsemléről, a félbarna és fehér kenyérről bizonyosodott be, hogy átvételi áruk – tehát az ár, amennyiért a kereskedő átveszi a péktől – alacsonyabb, mint amennyibe az előállításuk kerül, míg a tanulmányban szintén szereplő tejes kiflin minimális haszon mutatkozik.

A 2017-es adatok alapján végzett kutatás kimutatta:

a fehér kenyér kilóján 6,04 forint,
a félbarna kenyér kilóján 23,58 forint,
a vizes zsemle kilóján 0,64 forint vesztesége

keletkezik a sütőipari vállalkozásoknak országos átlagban. Fontos, hogy ezek a termékek adják az összes kenyér- és pékáru értékesítésének mintegy 60-65 százalékát.

A fehér kenyér és a félbarna kenyér esetében a veszteség nehezen kompenzálható, míg a vizes zsemlét nevezhetjük országos átlagban nullszaldósnak – tette hozzá a számokhoz Septe József, a Magyar Pékszövetség elnöke. Mindez hangsúlyosan a nettó átadási árakra vonatkozik, tehát arra, amennyit a (többnyire) élelmiszer-kereskedelmi láncok a pékeknek, kenyérgyáraknak adnak a termékekért. A fogyasztói ár egy másik kérdés, azt a kutatás nem vizsgálta, most kifejezetten a sütőipar eredményessége volt fókuszban.

Ha ehhez hozzátesszük, hogy a felmérés a tavalyi gazdasági környezettel számol, és azóta nőttek a bérek, a liszt ára, az energia, és minden egyéb, a helyzet csak romlott.

A kenyeret készítő vállalkozások nincsenek abban a helyzetben, hogy érvényesítsék megnövekedett költségeiket, mivel azt a multinacionális láncok nem fogadják el. Emiatt a pékek más termékeken próbálnak némi hasznot realizálni, ki több, ki kevesebb sikerrel – mutatott rá a vezető. Ez a jelenség annyira leszorítja a szakágazat jövedelmezőségét, hogy nemcsak a versenyképesség alakulásáról, de a túlélésről sem mondhatunk biztosat.

A pékek már nem tudják finanszírozni a veszteséget, ami azt eredményezheti, hogy az országban helyenként akár ellátási gondok is keletkezhetnek.

A helyzet régóta ilyen, évente rengeteg pékség húzza le a rolót, de most először tudjuk független és számokkal is alátámasztott kutatással bizonyítani, milyen súlyos a helyzet – zárta szavait a Magyar Pékszövetség vezetője.

A teljes élelmiszerellátási láncot lefedő köztestület kiemelt hangsúlyt fektet a tagjai számára fontos témák képviseletére, így a láncban előforduló, bárminemű tisztességtelen gyakorlat visszaszorítására. A sütőipar közel 20 ezer főt foglalkoztató, alapvető élelmiszereket termelő szakágazat, amelynek fennmaradása nemzetbiztonsági kérdés is, hiszen egy esetleges ágazati krízis esetén alapvető élelmiszerek belföldi forrású biztosítása kerülhet veszélybe – mondta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke.

A köztestület vezetője aláhúzta: a fennálló helyzet kivizsgálását és az elítélendő piaci magatartás megváltoztatását a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is kiemelt fontosságúnak tartja, így az ágazati szereplők pozíciójának javítása érdekében támogatta a Pékszövetség kezdeményezését és átvállalta az Agrárgazdasági Kutatóintézet által végzett felmérés költségének felét.

A szakágazat jövője szempontjából kulcsfontosságú, hogy a sütőipari vállalkozások az átadási árakban érvényesíteni tudják a reális költségeiket, ennélfogva a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a Pékszövetséggel együttműködve a jövőben is támogatja és képviselni fogja a sütőipar helyzetének helyreállítását célzó törekvéseket – tette hozzá Győrffy Balázs.

(Világgazdaság, 2018. október 2.)

 

Pékségfutam

Budapesten feltűnő mértékben szaporodtak el az utóbbi években az utcai pékségek. Kérdés persze, mit szólnak ehhez a vásárlók.

Aluljárókban, nagyobb tömegközlekedési csomópontok környékén szinte lehetetlen úgy elhajítani egy követ, hogy az ne egy pékség ablakát törje be, írja a Pénzcentrum.

Ezek a pékségek ahogy sok más üzlet is, legnagyobbrészt franchise rendszerben működnek, mely sok előnnyel, de komoly korlátokkal, megkötésekkel, felelősségvállalással is együtt jár. Ugyanakkor franchise egységet nyitni sokkal kisebb kockázatot jelent, mint teljesen önálló vállalkozást indítani, bár bizonyos hátrányokkal is számolni kell. Amellett, hogy a vállalkozónak viszonylag kicsi a mozgástere, nem valósíthatja meg saját elképzeléseit, ki van szolgáltatva az átadónak. Nem csupán a rendszergazda hibás döntései, hanem a többi egység működése is hat forgalomra. Például, ha egymás hegyén-hátán nyitnak az egyforma üzletek, az átvevő tehetetlen. Egyszerűen megfojtják egymást.

A nagyágyúk

A Lipóti Pékség jelenleg a piac egyik legmeghatározóbb szereplője, Budapesten vidéki nagyvárosokban sétálva lépten-nyomon a fekete cégtáblás pékszaküzletbe botlunk. Náluk már csak három fontos piaci szereplő nagyobb, a 2015 óta külföldi magyar tulajdonban lévő Fornetti, a maga körülbelül 3.000 egységével, a Pek Snack, aki összesen 1.500 sütőt terített szét az országban, plusz 350-et Horvátországban. A harmadik pedig a Flamand Pékség, akinek honlapja szerint 358 egysége van, bár ezek nem minden esetben önálló üzletek.

Az 1992-ben alapított Lipóti egy apró szigetközi faluból induló sikertörténet, azóta is hatalmas ütemben bővülnek. 2006-ban indult meg a terjeszkedés, akkor még mindössze három mintabolttal. Az Opten céginformációs adatbázis adatai szerint a cég 2013-tól kezdve folyamatosan növekszik, 1,5 milliárdról 2,2-re emelkedett a nettó árbevétele.

Az adózott eredménye azonban már nem ilyen töretlen, 2016-ról 2017-re csaknem felére esett vissza a haszon. 2016. áprilisában hosszú és gyümölcsöző kapcsolat szakadt meg a Lipóti Pékség és a Cserpes Sajtműhely Kft. között. Sajtóinformációk szerint ennek a válásnak köszönhető az eredmények látványos visszaesése, valamint annak, hogy a Cserpes termékek helyett már a saját, frissen vásárolt debreceni üzemében gyártja tejtermékeit. Hiába pótolták tehát szinte azonnal a kisesett termékek széles körét, a bevételen ez meglátszik.

Az alkalmazotti létszámban is volt egy törés 2017. júliusa és októbere között. A korábban huzamosabb ideig stabilan 180 fő feletti létszámot ebben a három hónapos időszakban csökkentették 12 százalékkal.

Országszerte jelenleg a honlapjuk szerint 212 mintabolt működik, ebből 62 van a fővárosban. Szinte az összes kerületben megtalálható legalább egy egység, legsűrűbben a II., a VII., a VIII. és a XIII. kerületekben. Nem ritka, hogy egymástól egészségtelen távolságban.

A területi képviselő a helyiség kiválasztásától kezdve az egész folyamat alatt segíti a partnereket, majd az üzlet megnyitása után is napi kapcsolatban áll velük."- mondta korábban Lencsés Sándor, a Fornetti junior magyarországi franchise és concept üzletág-vezetője. Ha valaki franchise egységet szeretne nyitni, bizonyos felmerülő költségekkel számolnia kell. Egy korábbi cikkből a hasonló profilú Fornetti pékségekről az derült ki, hogy bár ötféle különböző konstrukcióban lehet velük franchise partneri szerződést kötni, egy üzlet indításához szükséges összköltséget 500-600 ezer forinttól akár 2-3 millió forintig terjedhet.

Iparági információink szerint, ha valaki Lipóti Pékséget szeretne nyitni, az ennek az összegnek csupán a töredékéért teheti ezt meg. Szinte ingyen.

A pékség ingoványos, kényes terület, hiszen az új belépő olcsó termékek lévén csak kis árréssel tud dolgozni, és amennyiben vállalja, hogy kizárólag az adott sütőipari cég friss termékeit árulja, minden egyes hajnalban ki van szolgáltatva a szállítónak

(Pénzcentrum, 2018. június 27.)
 

Szövögeti hálóját a Fornetti

Tovább terjeszkedik a Fornetti, most éppen Cipruson mutatkozott be. ₪₪₪

A tizenöt országban aktív Fornetti betört a lengyel, a ciprusi és a horvát piacra is, 2018-ban pedig befejezné teljes romániai franchise hálózatának rebrandingjét. Az utóbbi projekt Bulgáriában is kiemelt fontosságú. A megfelelő időzítés, a priorizálás és a munkaszervezés kulcsfontosságú Kelemen Szilárd, a Fornetti nemzetközi franchise és concept üzletágának igazgatója szerint, írja a Világgazdaság. Kotroczó Melitta beszélgetett vele.
- Az elmúlt években több új piacot is meghódítottak. Mi kell ahhoz, hogy sikeresen induljon a cég egy számára új országban?

Nagyon összetett a piacra lépést megelőző folyamat. Birtokában kell lenni olyan alapvető helyi információknak, mint a népesség, az infrastruktúra, a vásárlóerő, a vevőtípusok, a lehetséges partnerek köre. Fel kell mérni a piaci szegmens szerkezetét, azaz meg kell vizsgálni a konkurenciát, az árszintet, a piaci réseket. A megfelelő mennyiségű és minőségű információk birtokában kialakítható az elvi stratégia, de a „hódítás” indításának legfontosabb eleme az ütőképes, kompetens és helyismerettel rendelkező csapat felállítása.

- Nagyjából mennyibe kerül a cégnek a belépés egy új piacra? 

Ez elsősorban azon múlik, hogy milyen formában kezdjük meg az üzleti tevékenységet. Ez történhet termelőegység létesítésével, saját üzemeltetéssel vagy termelőegység létesítésével master franchise partner bevonásával, esetleg saját üzemeltetéssel, de anyaországi gyártóbázissal, továbbá névhasználó partner révén is, amely egyfajta franchise-átadói szerepet tölt be, de a brand tulajdonjogával nem rendelkezik. Az ebből a szempontból legdrágább projekt nyilvánvalóan Románia volt, mert ott egy nagyobb gyártókapacitású üzemet építettünk, amely ma is a Fornetti csoporté, és jókora hányadot tesz ki a cég teljes gyártókapacitásából.

- Az új tulajdonos hogyan segíti a nemzetközi terjeszkedést?

Az új tulajdonos mint nemzetközi szakmai cégcsoport nyilvánvalóan mindig is országhatárokat átívelően gondolkodott, így a külföldi terjeszkedés az üzletpolitikájának egyik meghatározó alapelve. A Fornetti munkáját természetesen nagyban segíti a csoport nemzetközi jelenléte, országspecifikus tapasztalatai. Gyakorlati segítség például a lengyelországi terjeszkedésünk kapcsán, hogy a csoporthoz tartozó lengyelországi leányvállalat révén már kiépített disztribúciós hálózat állt rendelkezésünkre az In-Store-Bakery üzletág kiépítéséhez.

- Nehezebb ma új piacra lépni, mint néhány éve?

Tizenöt országban vagyunk jelen, ebből hat országban kizárólag nemzetközi kiskereskedelmi hálózatok révén. A 2000-es évek eleji terjeszkedés abból a szempontból könnyebb volt – országtól függetlenül –, hogy a régióban új volt a koncepció, és robbanásszerűen nőtt a Fornetti sikere, mindazonáltal természetesen még így is rengeteg munkát, szakértelmet és elkötelezettséget igényelt. Ma, a megváltozott piaci körülmények között Lengyelország a legnagyobb kihívás, főként, mert le kell rombolnunk a Fornettiről az elmúlt évek alatt kialakult képet, és megújítva, a megfelelő színvonalra emelve újra meg kell ismertetnünk a piaccal – így ez inkább egy nehéz újrabelépés.

- 2017-es terveik szerint 2018 augusztusáig megnyitják az első németországi üzletüket Berlinben. Hol tartanak az előkészületek?

Ez még várat magára. Már tettünk előkészítő lépéseket, de amíg nem teremtjük meg az induláshoz szükséges feltételeket a megfelelő partnerekkel, nem kezdjük meg a projektet. Most más régiókban erősítünk, főként a környező országokban.

- Felmerült a ciprusi terjeszkedés is. Ez hol tart?

Ciprus kapcsán abszolút pozitív eredményekről számolhatok be. Terveinknek megfelelően megnyitottuk az első öt Fornetti látványpékséget ciprusi partnerünkkel, aki az eddigi eredmények tükrében további öt üzletet nyitna a következő évben.

(Világgazdaság, 2018. június 19.)

 

Franchise-ban jöhet az okoscipó

Franchise-rendszert dolgozott ki "okos" termékei, az egészséget védő Vitajó cipók értékesítésére a Hajdúsági Sütödék-csoport.

Sajátos termelői-piaci franchise-rendszert dolgozott ki "okos" termékei, az egészséget védő Vitajó cipók országos elterjesztésére a Hajdúsági Sütödék-csoport, írja az MTI.

Szakács Tamás vezérigazgató elmondta: "üzleti koalíciót" kínálnak más sütőipari cégeknek, hogy a kifejlesztett technológiai és marketing megoldások alapján gyárthassák és forgalmazhassák ezeket az élelmiszereket.

A Hajdúsági Sütödék-csoport az elmúlt időszakban az Okos élelmiszer (Smart Food) kutatási program keretében az egészséget védő alapvető élelmiszereket fejlesztett ki. Az első ilyen termékek az egyedi vitamin- és ásványianyag-kombinációt tartalmazó Vitajó cipók voltak. Most iskolák bevonásával az egészségesebb és tudatosabb étkezést népszerűsítő programok szervezését támogatják.

A vezérigazgató közlése szerint speciális termékpalettájuk tovább bővül: a koleszterinszintet "kordában tartó" cipóval, valamint a funkcionális emésztési rendellenesség tüneteit enyhítő kenyérrel, valamint keksz-családdal jelennek meg a piacon. 

Várakozásaik szerint évi több milliárd forint forgalmú piaca épülhet ki belföldön az egészséget támogató, "okos" élelmiszereknek, elsősorban a sütő- és édesipar területén - mondta Szakács Tamás.

A száz százalékban magyar tulajdonban lévő cégcsoport 450 dolgozót foglalkoztat, évente több mint 20 ezer tonna készterméket gyárt. A csoport 2017. évi árbevétele a korábbi évhez hasonlóan 6 milliárd forint körül, eredménye 67 millió forint körül várható.

(MTI, 2018. január 18.)

 

 

Sütőipar: se pék, se pénz

A magyar sütőipari vállalkozások nagyobb része veszteséges. Az albán pékségek lenyomják a magyart.

A sütőipari ágazat tartalékai kimerültek, a költségcsökkentési lehetőségek elfogytak, tudósít az MTI. Az ágazatból 6 ezer munkavállaló, közülük mintegy 3 ezer pék hiányzik. Emellett a költségek, például a munkabérek, logisztikai kiadások folyamatosan nőnek – mondta Septe József, a Magyar Pékszövetség elnöke a Nemzeti Agrárkamara szeptember 12-i rendezvényén. Hozzátette: a költségek emelkedését ugyanakkor a nagy áruházláncokkal nem lehet elismertetni, noha most például a liszt ára nő majd előreláthatólag 5-10 százalékkal.

– Az ezer magyar, működő sütőipari vállalkozás mintegy 60 százaléka veszteséges – jegyezte meg.

Septe József elmondta, hogy a magyar sütőipari cégek versenyhelyzetét a belföldi piacon rendkívüli mértékben rontják az albán pékségek, mintegy 500 ilyen működik Magyarországon. Az albán pékségek ugyanis szerinte nem tartják be a Magyar Élelmiszerkönyv előírásait, így költségeik, ebből következően áraik is alacsonyabbak, mint a magyar vállalkozásoké. 

– A nyereség- és a munkaerőhiány miatt pedig nem jut pénz a fejlesztésre, pedig például az automatizálás létkérdés lenne a pékségekben. A technológiai megújulás elmaradása rontja a költséghatékonyságot, a többletköltséget pedig a kereskedők, a multik nem hajlandók megfizetni, a legtöbbször még akkor sem, ha az indokolt. Ezért lenne szükség az ágazatot támogató programra, például az általános forgalmi adó csökkentésére a kenyérnél és más sütőipari termékeknél – mondta az elnök, megjegyezve, hogy ezen a területen kicsi a fogadókészség.

A Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnökhelyettese, Petőházi Tamás arról beszélt, hogy az idei termés őszi búzából közepes volt. Vetési gondok voltak a havas tél miatt, az aratás sem volt kedvező a hő- és a csapadékhullámok miatt, így mintegy 5 millió tonna őszi búza került a magtárakba. Már folyik a kukorica betakarítása, mintegy 7 millió tonnás termésre számítanak a termelők az előzetes becslések szerint. Hozzátette: a búzaárak nagyon alacsonyak – azon folyik a vita, hogy a mostani helyzet túltermelési válság-e, vagy csak a piac hullámzása –, így Magyarországról gyakorlatilag nincs búzakivitel. A megfelelő exporthoz túl erős a forint is, a gabonatermesztőknek 313-315 forintos euró-árfolyam lenne a megfelelő. Hozzátette, hogy a búza ára a világpiacon a nyersanyagárakkal mozog együtt, és nyersanyagárak nagyon alacsonyak.

(Nemzeti Agrárkamara, MTI, 2017. szeptember 12.)

 

A pékek tönkremennek

Egyre kevesebb a pék, utánpótlás semmi.

A kötelező béremelések, a rájuk rakódó járulékok, pótlékok alaposan megnövelték a sütőipari vállalkozók költségeit. Különösen a délután, illetve az éjszakai műszak lökte meg a költségeket. Ráadásul az ágazatban jelentős a garantált szakmai bérminimumon foglalkoztatottak aránya. Az átlagbér 2016-ban bruttó 165 ezer forint volt a pékségekben, vagyis a bértorlódás miatt további emeléseket kellett kigazdálkodniuk 2017. elején. Erre pedig nem sok esélyük van az 1-2 százalékos adózás előtti nyereségből. Egyre nagyobb teher a túlóra kifizetése is, hiszen a sütőiparból is folyamatos az elvándorlás. Már nem csak a hagyományosnak nevezhető német nyelvterületre, vagy Nagy-Britanniába utaznak hosszabb-rövidebb időre a hazai szakemberek, de Dániában is felbukkantak a magyar pékek. Emellett a Gabonaszövetség bejelentése szerint a liszt ára is emelkedik 5 százalékkal, ami úgyszintén a pékeket sújtja, összegzi a Népszava. 

Az utóbbi 4-5 évben alig mozdultak a bolti kenyérárak, miközben a minimálbér és a garantált bérminimum évente emelkedett, ha nem is a mostani brutális mértékben. A hazai pékségek helyzetét tovább rontotta az utóbbi évtizedben Magyarországon megtelepedő 500-600 albán versenytárs. A szakember szerint ezeknek a vállalkozásoknak egy jelentős részének nem kifejezetten erőssége az adófegyelem.

A Népszavának nyilatkozó sütőipari szakértő szerint szó sincs arról, hogy a pékek lenyelték volna a lefelé araszoló gabonaárakból adódó "nyereséget". A nagy láncok, a pékségek legjelentősebb partnerei ugyanis az átvételi árakkal többnyire követték a mérséklődő felvásárlási árakat. Ráadásul egyre több láncnak, közöttük magyar tulajdonúnak is van saját péksége, amivel erősítheti ártárgyalási pozícióit.

Az egykor 1.400-1.500 pékségből megmaradt ezernél is kevesebb vállalkozásból újabb cégek húzhatják le a redőnyt. A sütőipart sújtja az is, hogy 2-3 éve megszüntették a pék-cukrász szakképzést. Ezzel nagyjából az utánpótlás is megszűnt, azaz évente 450-500 kezdő szakmunkástól fosztották meg a sütőipart. Ígéretet ugyan kaptak a szakoktatás vissza állítására, de eddig semmi nem történt.

2016-ban egy sütőipari-malomipari szakmai napon a gazdasági tárca egyik képviselőjétől ígéretet kaptak, hogy a kormányzat két éven keresztül támogatást ad a béremelés miatti költségnövekedés mérséklésére. Ezt az ígéretet később visszavonták.

A gazdálkodás körülményei miatt a 750-800 kis- és közepes pékség közül akár 200 is bedőlhet.

(Népszava, 2017. február 9.)

 

Rátenyereltek a malmok és a pékek az olcsó búzára

A boltosok a 30%-os búzaáresésből semmit sem kaptak, mivel a malmok és a pékek lenyelték ezt az árcsökkenést. Na és a pékeknek egy 25%-os béremeléshez elég lenne 5-6%-kal emelni a saját átadási áraikat. Ehhez képest kellene szerintük a 30%-os kenyéráremelés a boltban. Nekik.

Péknek lenni nehéz, ehhez semmi kétség nem fér. De hát a kereskedőnek sem könnyebb, hiszen kenyeret mindenki eszik, ezért érthető, ha a legalapvetőbb élelmiszer árát minden vásárló árgus szemekkel figyeli, így nagyon nem mindegy, mi áll az árcédulán a boltban.

Az elmúlt hónapokban többször felvetették a pékek, hogy emelni kell a kenyér árát, hiszen munkaerőhiány van náluk is, ráadásul - amikor már eldőlt - hangoztatták azt is, hogy a minimálbéremelés is irtózatos terheket rak rájuk. A bajaik igazak. A pékek egyébként már a korábbi években is több alkalommal mondták, hogy jelentős mértékben emelni kellene a kenyér árát, így a bedobott 30%-os áremelési mérték nem is újdonság.

A kenyérpiac sokszereplős, hiszen a búzatermelő, a malmok, a pékek és a boltosok együtt alkotják a kört. De hát mi is történt eddig az árakkal? Kézenfekvő végigkövetni a búza útját a boltig, amire kenyér lesz belőle, persze csak az árakat méricskélve.

A gazda gabonaárai jó nagyot hasaltak

A búzaárakat az elmúlt tizenöt esztendőben nézve kitűnik, hogy 2012-ben volt a legdrágább a felvásárlási ár, a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint ekkor 60 forint volt kilógrammja. Ezt követően 50 forint alá csúszott a búza felvásárlási ára, 2016-ban pedig ezen túl is nagyot esett. Ismeretes, hogy a mezőgazdasági alapanyagok ára általában a nemzetközi ármozgásokhoz igazodva hullámzik, miközben egy-egy időszak rekordtermése - így volt ez 2016-ban is - alaposan lenyomhatja az árakat (ami fordítva is igaz).

Az elmúlt öt esztendő búza felvásárlási árai a következők voltak:

  2012 2013 2014 2015 2016* 2016/2012
felvásárlási ár 60,4 47,8 48,4 48,7 39,9 - 20,5 ft
változás 100 79 101 101 82 66%
KSH, ár: forint/kilogramm, */: 2016. január-november átlaga
változás: százalék, előző évhez képest (blokkk.com számítás),

Tehát a gazdák sokkal olcsóbban kényszerültek a búzát eladni a felvásárlóknak, ami így nyilván kisebb árakon jutott el a malmokhoz is.

A malomipar beleturkált a lisztbe

Az előbbiek azt jelentik, hogy a malmok 2016-ban sokkal olcsóbban tudtak búzát vásárolni, mint korábban. 2016-ban a búza felvásárlási ára átlagosan 18%-kal csökkent az előző évhez képest, a csúcsárat jelentő 2012-höz mérve pedig harmadával. Természetesen a liszt átadási árának csak egy része az alapanyag, de végül is legnagyobb hévvel ez mozgatta az árakat.

De hát a malomipar is továbbadja a termékét. A malomipar átadási árai (mely árakat a tőle vásárló pékeknek is kínál) az elmúlt ötéves időszakban 10%-kal csökkentek. Ez azért kevesebb a búza felvásárlási árának visszaesésénél, de a mérlegelésben el kell fogadni azt is, hogy a malomipar költségei között már kisebb a súlya az alapanyagnak, hiszen ott vannak a termelésének más költségei is (például a gépek, energia, szállítás és persze a munkaerő is).

Az elmúlt öt esztendőben a malomipar belföldi termelői árváltozásai a következők voltak:

  2012 2013 2014 2015 2016 2016/2012
változás 100 101 92 99 98 90%
KSH, változás: százalék, előző évhez képest (blokkk.com számítás),

Sütőipar: a pékek is tettek rá egy lapáttal

Eddig tehát a malmosok olcsóbban vették a búzát, de olcsóbban is adták tovább a malomipari termékeiket, így a pékeknek is. A sütőipar viszont úgy tűnik, valamennyit maga is fogott az olcsóbban kapott alapanyagárakon, olyannyira, hogy nem is csökkentette átadási árait, tehát a boltosok nem kapták olcsóbban a kenyeret, friss pékárut az alapanyag áresés mellett.

Különösen a 2016. évi termelői árváltozások mutatják, hogy a malomipar és a sütőipar rátenyerelt az olcsó gabonaárakra és a kereskedők ebből az árelőnyből semmit sem kaptak, sőt, öt esztendő átlagában drágábban jutottak pékáruhoz.

A kenyér, friss pékáru gyártás belföldi termelői árváltozásai a következők voltak:

  2012 2013 2014 2015 2016* 2016/2012
változás 100 103 99 99 101 102
KSH, változás: százalék, előző évhez képest (blokkk.com számítás),
 
És a kenyérárak a boltban: ha a malom és a pék drágán adja, akkor a boltos tehetetlen, de mégis...

És akkor következik a sorban a bolt. Egyértelmű, hogy hiába nem adták a pékek olcsóbban a kenyeret, a boltban mégis csökkent az ára. A liszté is egyébként:

  2012 2013 2014 2015 2016 2016/2012
fehérkenyér ára 286 282 271 270 269 94%
félbarna kenyér ára 255 243 230 227 227 89%
liszt ára 165 167 140 135 138 84%
KSH, érték: forint/kilogramm

De ez még nem minden. Kenyér ugyanis sokféle létezik, a pékáruk seregéről nem is beszélve. Tágabb körben is azonban hasonló árkép rajzolódik ki, amiben persze számos sajátos tényező játszik szerepet, de hát a végeredmény ez:

  2012 2013 2014 2015 2016 2016/2012
kenyér árváltozás 100 99 98 99 100 96
péksütemény árváltozás 100 98 96 98 101 93
KSH, változás, előző év: 100%

És a bérek: minek ide 30%-os áremelés?

A munkaerőhiány és a minimálbér szinte minden vállalkozást nyom, minél kisebb, annál inkább. De hát célszerű megnézni, mit is jelent ez pontosan. Az egyszerűség kedvéért a blokkk.com megtekintette egy pékipari vállalkozás beszámolóját, amiből kiderülhet, vajon milyen a viszonya az árbevételnek és a bérköltségnek és egy esetleges béremelés milyen átadási árnövelésre kényszerítheti a péket. Jelenleg még csak a 2015. évi beszámolók érhetők el, de bizonyára az arányok tekintetében durva változásokat nem nagyon hozhatott a 2016-os esztendő.

Nos, a választás az Európa Pék Kft-re esett. A sütőipari vállalkozás 2015. évi árbevétele 1,2 milliárd forint volt (ez nettó és kerekített érték). Ehhez képest a bérköltség (az össze személyi jellegű ráfordítás) 0,3 milliárd forint, a pontosabb számok alapján 26%-a a nettó árbevételnek.

25%-os pékbéremelés egyik pillanatról a másikra (amiben minden alkalmazott benne lehet) ennél a pékségnél 76 millió forintba kerülne, éves szinten. Ez azt jelentené, hogy a cégnek - kizárólag a bértömeg megugrása miatt - ennyivel kellene emelnie a bevételét, hogy ne bukjon emiatt. Ez az éves árbevételének 6,5%-a. Ennyivel kellene emelnie az átadási árait. Ez azért messze van a 25-30%-tól.

Természetesen lehetnek a pékeknek más költségigényeik is, például elmaradt fejlesztések pótlása miatt, de ez már másik alku kérdése.

(blokkk.com, 2017. február 8.)

 

Lipóti és Cserpes: a maga útján

A Lipóti csak saját magának, a Cserpes csak másoknak termel.

Csaknem fél évvel ezelőtt különvált a Lipóti Pékség és a Cserpes Sajtművek. A Lipóti Pékség saját tejüzemében és alvállalkozókkal gyárt magas minőségű tejtermékeket, amelyeket kizárólag saját bolthálózatában forgalmaz. A Cserpes másoknak szállít termékeiből, foglalja össze a fejleményeket a Napi.hu.

A Lipóti egy debreceni tejüzemet vásárolt és korszerűsített, mivel a franchise-lánc forgalmából évente egymilliárd forintot a tejtermékek tesznek ki. Így már a saját tejüzemében készül a joghurt, a túró és a tejföl, ezek számítanak a vezértermékeknek. Az ivójoghurtokat és ízesített tejeket viszont alvállalkozók szállítják be. A saját és a kihelyezett gyártás aránya 60:40 százalék, tudta meg a Napi.hu.

A válást követően a Lipótinál a tejtermékek forgalma ugyan 15-20 százalékkal csökkent, ám a tervek szerint az év végére, 2017. elejére viszont ismét elérhetik a korábbi forgalmat. A Lipóti üzletfilozófiája szerint a tej és a kenyér eladása "kéz a kézben" jár, ezért fontos nekik a tej minősége. Ennek szellemében 60 millió forintos beruházással korszerűsítették a debreceni tejüzem, ahol napi 7 ezer liter tejet dolgoznak fel.

A Lipóti országos franchise-hálózata továbbra is 220 mintaboltból áll, 2017-ben pedig az eddig számukra fehér foltnak számító Kelet-Magyarországon próbálnak terjeszkedni. A debreceni ipari parkban vásároltak egy 1.500 négyzetméteres csarnokot, a helyi új péküzemnek. A Lipóti Pékséghez tartozó cégek 2015. évi árbevétele egyébként meghaladta a 10 milliárd forintot.

A Cserpest cégcsoport, amely 2015-ben 10 milliárdos forgalom mellett 600 milliós eredményt tudott elkönyvelni, mintegy kétezer boltban teríti termékeit, ebből 170-et tett ki a Lipóti hálózata. Saját hálózattal, néhány tejivón kívül, nem rendelkeznek. A minőségi pékáruk beszerzése a saját boltokba viszont egyelőre megoldatlannak látszik, mivel a "tej-kenyér" árupárosba egyelőre egy pécsi pékségből szállítanak, a Lipótitól ugyanis már nem szereznek be árut. A cég - piaci információk szerint - idén 300 új eladási pont belépésével számol - ezek jelentős része külföldi tulajdonban lévő áruházlánc, ahol közismerten nagy az árverseny, főleg a tejtermékek körében.

A Cserpes Sajtműhely Kft. 2015-ben 4,2 milliárdos árbevételt ért el. Az üzleti eredményt 777 millió forint volt, amelyből 700 milliót osztalékként fizettek ki - hasonló nagyságú osztalékot vettek ki a tulajdonosok a 2014-es év után is.

(Napi.hu, 2016. október 6.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.