kirakatles₪plázarítus

A nyári akció és a gyenge forint háborúja

A vásárló nem hagyja magát. A nyár meglepetése: akciókkal fogytak a televíziók a foci vb előtt. És júniusban nem volt feltűnő nyoma a forintgyengülésnek az árcédulákon. A döntő az alapanyagok, termelői árak nemzetközi mozgása. 

Az euró-forint árfolyam már április vége felé gyanúsan kezdett mozogni, óvatosan kúszott a 312-313 forintos szint környékére.  Május 14-én átlépte a 315 forintos határt, utána is folyamatosan gyengült. Június 11-én következett a 320 forint, 21-től pedig a 325 forint környéke. Az MNB napi jegyzése szerint július 2-án volt a leggyengébb a forint, 330 forintos árfolyamával, ezt követően visszaerősödött a 320-325 forintos sávba. Mindez úgy történt, hogy 2018 korábbi hónapjaiban, és 2014-17 között az éves átlagot nézve 310 forint körül szóródott az euró-forint árfolyama.

Az eddigi árfolyammozgás forintban számolva egy vastag tízessel drágította az eurót, egyébként 3% körüli gyengülést jelent. Az import fogyasztási cikkek, a gyártáshoz szükséges alapanyagok, gépek ennyivel drágulhatnak, ami persze felfelé nyomhatja az inflációt. De a júniusi inflációs adatokban ennek szinte alig van nyoma. És a vásárló, aki mindig a legolcsóbb beszerzési lehetőséget keresi, a boltok között pedig verseny van, nincsenek is "egyenárak", sohasem hagyja magát. Ezért nem is lehet egy az egyben drágítani, sakkozni kell a beszerzésben és az árcédulák között is a boltosoknak.

A forint gyengülési hulláma éppen arra a nagyon kényes időszakra esett, amikor a boltosok készülődnek és a legbátrabbak bele is vágnak a nagy nyári leárazásba. És mivel a nagy nyári leárazások elsősorban a ruházati cikkekre, őket követően pedig a nyári sportszerekre, játékokra és a szinte örökké akciózó műszaki termékekre terjednek ki, a forint gyengülése alaposan megtornáztatta a kereskedőket, hiszen a hagyományos akciós termékek döntő része import. Ezért pedig valahol valakinek valamilyen devizában kell elszámolnia.

Júniusi árcédula mustra

Kérdés persze, hogy a gyenge forint beszerzést drágító hatása mikor látszik a bolti árcédulákon. Nos, a beszerzésekről korábban döntenek a boltosok, a szerződéseket előbb kötik, de a megvásárolt árucikkek kifizetése csak később következik. Az árfolyamkockázat lehetőségét pedig figyelembe veszik az üzleti tárgyalásokon, a gyengébb forint árát pedig valahol valaki megfizeti, a legvégén pedig, ha sikerül felszámolni, a vásárló állja a számlát.

Most a legfontosabb kérdés pedig az, hogy mi látszik ebből a júniusi inflációs adatokban. Itt persze nem az előző évhez kell viszonyítani a boltos árak változását, hiszen abban több ok is szerepet játszhat, például a termelői árak változása, főleg az élelmiszereknél, hanem azt célszerű mustrálni, vajon a júniusi árak a májusihoz képest hogyan módosultak.

Az előbbiek nyomán a boltos világ és a vásárló számára az árfolyamhatások viszonylatában a legfontosabb, hogy 2018 júniusában májushoz képest 0,3% volt a drágulás. Ez látszatra nem sok, de itt a tizedeknek is súlya van, a vásárlónak pedig minden fillér számít. Az élelmiszerek, élvezeti cikkek áremelkedése 0,1% volt májusban az előző hónaphoz képest, de nem ez a nyári leárazások terepe.

Ruházat: nincs nyom

A legnagyobb akciós ruházati cikkeknél májushoz képest júniusban 0,2%-kal csökkent az átlagos árszint. Ezen belül persze volt némi mozgolódás az átlag körül, például a férfi lábbelik ára 0,6%-kal emelkedett, de ezzel szemben a női felsőruházat 0,5%-kal csökkent.

És ami nagyon fontos, hogy a korábbi években ennél - persze tizedekben számolva - rosszabb volt a helyzet, hiszen 2017-ben júniusában májushoz képest semmit sem változott a ruházati termékek átlagos árszintje. Sőt, 2014-ig visszatekintve 2018 májusa volt a legjobb hónap ebben a viszonylatban, mivel a korábbi években "ekkora" árszint csökkenés - 0,2% - nem volt (legfeljebb 0,1%).

Tartós fogyasztási cikkek, sportszer, játék: semmi, de a tv akciósan ment

A tartós fogyasztási cikkeknél sem rosszabb a helyzet, mivel 2018 júniusában 0,1%-kal csökkent az árszint májushoz képest, ami hasonló a korábbi évek mozgásához (ezen az áruterületen volt ugyan 0,2%-os árszint csökkenés is régebben, de volt olyan esztendő is, amikor nem változott, tehát 2018 összességében nem volt rosszabb a korábbi átlagnál).

Klíma, új autó, kerékpár, ezek drágultak júniusban a legjobban májushoz képest. A klíma sok magyarázatot nem igényel, nyilván a vásárlók nagy nyári hőségre számítottak, ilyenkor megrohanják a klímásokat. A jármű árfolyamérzékeny, kicentizett az ára. A kerékpárnak pedig szezonja van, ilyenkor azért felfelé mozoghat az ár. Majd ősszel olcsóbb lesz. Az áremelkedés azonban ezekben a termékkörökben is visszafogottabbnak tűnik, hiszen 0,4-0,5% volt (ami azért nem semmi, hiszen egy 5 milliós autónál 250 ezer forint, egy 25 ezer forintos kerékpárnál pedig egy ezres).

És akkor tessék megkapaszkodni, foci vb ide, foci vb oda, a televíziók árszintje csökkent a tartós cikkek körében a legnagyobb mértékben, 2,9%-kal 2018 júniusában májushoz képest. Úgy tűnik, a foci vb tv vásárlási lázát alaposan felnyomhatták az akciók, hiszen júniusban már rúgták a bőrt Oroszországban. És a korábbi években ugyan folyamatos volt a televíziók árszintjének a csúszása lefelé, de régebben  júniusban ekkorát azért nem csökkentek az árak.

A sportszer-, játék árak is estek júniusban májushoz képest, nem is kicsit, 3,3%-kal. Ez is rekord, bár 2014 júniusában hasonló kép rajzolódott ki, 3,1%-os árszint csúszással.

A KSH adatai szerint egyébként a júniusi infláció 3,1% volt, de ez az egy évvel korábbi árakhoz mért változás. Az első félévi árindex 2,3% volt, a júniusi éves viszonylatú drágulásban pedig az üzemanyagok és a dohányáruk áremelkedése volt a ludas a KSH értékelése szerint. Az MNB éves inflációs célja 3%.

Mit tehet a boltos a nagy akciózásért

Akció nélkül nem bolt a bolt, még ha kicsi is. Így megindult a nagy ársakkozás.

Elsősorban a beszállítóval alkudozik a boltos, neki se mindegy, miként fogy a portékája. Keres más beszállítót is, hátha az olcsóbban szállít.

Megpróbálja szűkíteni az akciós termékek körét, persze csak óvatosan. Az akciós tábla mérete nem változhat, de a vásárló jó ha tudja, az "-ig", az "akár" szócskák súlya növekedhet a jövőben.

Később is indítható az akció, de ez a versenytársak ütemezésétől és a tipikus nyári holmik esetében az időjárástól is függ.

És az sem közömbös a boltosnak, hogy a magyar vásárlónak kevésbé éri meg külföldre rándulni pusztán bevásárolni, a külföldiek számára viszont jobban megéri a magyar boltban vásárolni. Még szerencse, hogy a nagy turistaszezon indulásakor gyengült ekkorát a forint.

A készletkisöprés egyébként futhatna ugyanúgy, mint régen, hiszen azokat a portékákat, amelyek nem mennek, korábban vette és fizette ki a boltos. De hát az akcióban lemond a bevétel egy részéről és be is kell szereznie az új árut, így még erre is ügyelnie kell, jobban, mint máskor.

Egy biztos, többet kell számolgatni, hegyezni a ceruzát a boltban. Nem könnyű feladvány a nyári akciózás sem.

Banán, kávé

És ami nagyon fontos, akciózástól függetlenül. A boltos legnagyobb költsége a beszerzési ár, ami a teljes bevételének átlagosan 75%-a (a teljes boltos árukört, élelmiszereket, iparcikkeket együtt nézve). Ez a döntő az árakban, az élelmiszerek esetében az alapanyagok világpiaci ármozgása. Ehhez képest csekély a súlya egy 3%-os árfolyam gyengülésnek. Persze, itt is minden fillér számít.

(blokkk.com, 2018. július 10.)

 

Brutális: egy forinttal drágább a kifli

Elkezdődött a nagy ársakkozás, de a nyári vásár elindult. Várható eredmény: erősödik a forint. Nagyok a boltok közötti árkülönbségek, emiatt is nehéz árat emelni: a Spar egy forinttal drágábban adta a korábban 16 forintos kiflijét, zsemléjét. A vásárló egyből kiszúrta.

Egy olvasónk írta meg, hogy legnagyobb meglepetésére a Mammutban szupermarketjében a Spar egy forinttal drágábban adta a korábban még 16 forintos szendvics kiflijét, zsemléjét (úgynevezett szendvics kifli, zsemle, amit egyébként valószínűleg helyben sütnek, mint olvasónk írta). Ez is csak arra világít rá, hogy az árakkal sokféleképpen lehet és kell sakkoznia a boltosnak, de a vásárlót kikerülni nagyon nehéz.

Ha kimegyünk egy piacra, ott például azt látjuk, hogy a gyümölcs-zöldség félék javát szinte fillérre azonos áron adják az árusok, ott, egymás mellett. Hiába, a versenynek van egy árkiegyenlítő hatása is, de az egyes bolttípusok (szupermarket, hagyományos sarki fűszeres, diszkont, hipermarket) árai már merőben mások. A beszerzési áraik és a költségeik is.

A forint gyengülésénél sokkal fontosabb a termelői árak mozgása

Az import élelmiszerek körében a bolti árak változásában a döntő a nemzetközi ármozgás, az agrár termékek, termelői árak, felvásárlási árak változása. Példa erre a tej, cukor, étolaj, burgonya elmúlt években látott ármozgása. Az árfolyam ingadozása, most éppen emelkedése, csak ezután következik, és kisebb súllyal. A bolti ár háromnegyede a beszerzési ár, amit az élelmiszerfeldolgozó elkér a kereskedőtől. Mögötte pedig ott mozog az agrárium, a felvásárlási áraival. Nos, ez szokott nagyokat ugrani, vagy éppen esni és az alapanyagigénytől függően lökdösni az átadási árakon keresztül a boltos árcímkéket.

Megnéztük az elmúlt évek boltos árainak változásait. Már korábban rámutattunk arra, hogy az árfolyam ingadozás, amire év közben volt példa az elmúlt esztendőkben, végül befolyásolta ugyan valamennyire a boltos árakat, de összességében az infláció mérséklődött. A jelenlegi forintgyengülés sem rengetheti meg alapjaiban az árszintet, ha belátható távon valamelyest visszaerősödik a forint. (2010-ben 275 forint volt egy euró, 2017-ben 309 forint, az éves átlagot nézve, most 320 környékén várható véleményünk szerint, persze ehhez kedvező nemzetközi hullám is kell, aminek egyik láncszeme a német kormányválság megoldása.) Némileg persze felfelé tolja, de ennek inflációs hatása a jelenlegi helyzet alapján tizedszázalékokban mérhető.

Éles különbség rajzolódott ki az elmúlt években az élelmiszerek és a fogyasztási iparcikkek bolti ármozgásában. Az élelmiszereknél ugyanis jelentősebb kilengések voltak, de hát ezek oka a mezőgazdasági termelői árak nemzetközi szintű meglódulása, vagy éppen esése volt. Az iparcikkeknél ilyen mozgás nem volt megfigyelhető. Ott egyébként is az a jellemző, hogy a kifutó termékeket  (mindegy, hogy ruha, vagy mobil telefon) leárazzák valamilyen módon, az újdonság meg drágábban lép piacra (sok új technológiával megtoldva persze, különben nehéz eladni). Így a kettős árhatás mellett ugyan az újdonságok drágábbak, de hát a régi készletet ki kell söpörni, az meg csak olcsóbban megy. És folyamatosak az akciózások (persze, az élelmiszerboltban is). A végeredmény (ahol az sertéshúsnál és a baromfinál látszik az áfakulcs csökkentés is):

  2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
élelmiszer 103,2 106,6 105,9 102,8 99,6 100,9 100,7 102,8
legtöbbet drágult burgonya 133,5 cukor 147,7 tojás 135,9 burgonya 156,9 tej 106,5 zöldség 113 sertéshús 85,8 sertéshús 110
olcsóbb lett cukor 93 friss zöldség 92 burgonya 81,4 tojás 91,1 cukor 83,6 cukor 90,2 burgonya 125,8 baromfihús 85,2
ruházat 99,6 102,9 102,6 99,6 99,3 100 100,4 100,5
tartós cikkek 100,2 98,6 99,8 99,1 99,5 100,8 100,5 99,7
KSH, változás: előző évhez képest

A ruhaféleségeknél legfeljebb 5%-os kilengés volt megfigyelhető, de az is csak kevés esetben. És az akciózás szemfényvesztése, hogy emiatt az átlagos árszint alig mozdul el lefelé 1-2%-kal. De hát itt is az új fazon drágább, a régebbi meg olcsóbb.

A műszaki cikkek piacán sem volt jelentős kilengés, kivéve a televízió, számítógép, telefon, fényképezőgép piacát. Itt folyamatos az árszint esése, egy 5-10%-os sávban. Ez összefügg a vásárlási szokások változásával is, mivel például sokan már okos telefonon "televízióznak". Jó példa erre a tabletpiac jelenlegi vesszőfutása is, ami néhány évvel ezelőtt menő cuccnak számított. Az új személygépkocsik piacán volt még  3-4%-os áremelkedés 2014-15-ben, egyébként nem.

Ki mit mennyiért

Két gyorsforrás, az online áruházak és az akciós újságok mutatják a pillanatnyi helyzetet, a bolti árcédulák mellett.  Néhány olyan élelmiszert néztünk meg, ahol akad azért import (például UHT tej), vagy a legalapvetőbb élelmiszerek egyike (például a liszt). A banán és a citrom sok magyarázatot nem igényel. Hát igen, vannak árkülönbségek is, és van, amikor fillérre pontosan követik egymást a webáruházak (igyekeztünk az összehasonlíthatóság szempontjait figyelembe venni, például az UHT tejek 1,5%-osak, de például az Auchan görögdinnyéje a fénykép szerint sötétzöld, nem csíkos, míg a többieké az):

  banán citrom UHT tej  félkemény sajt 300 g görögdinnye finomliszt BL55 sertés comb  csirkemell filé
Auchan 275 (419) 799 (999) 169 679 189 145 1.299 1.359
CBA Príma 399 799 179 679 159 129 1.290 1.690
G'Roby 519 999 159 - - 179 - 1.738
Tesco 379 (449) 799 179 679 159 98 1.049 (1.199) 1.489
Online áruház, érték: forint, 2018. július 3., zárójel: akciós ár eredetije, mennyiség: értelemszerűen kiló, liter

Az akciós újságok még csak a foci vb-nél tartanak, ott az akciók tervezése (amiben a gyártóknak is van pénzük) és a nyomdai átfutás miatt nyilván semmi nyoma még a forint gyengülésnek. Van még nyaralás. Érdekes, hogy a CBA akciós újság nem akart bejönni ("Jelenleg nincs aktuális promóciónk."). A Prímánál borkatalógus ugrik be a  bolti akciós újság gombra kattintva. 

A ruházati boltokban fennakadás nélkül futnak a nyári leárazások, az iparcikkes áruházaknál is legfeljebb a foci vb hozott változást.

És bejegyzésünk szerkesztésekor hirtelen elkezdett erősödni a forint.

(blokkk.com, 2018. július 3.)

 

330: drágulás és receptek a boltban

Izgett-mozgott már máskor is a forint, 2010-ig visszatekintve pedig gyengült. A boltos árakat sem fogja kímélni a forint újabb gyengülési hulláma, de azért vannak boltos praktikák is a drágulás fékezésére. Igaz, csak kevés.

Az utóbbi hetek eseményeit nézve a forint-euró árfolyam 2018 május 14-én lépte át a 315 forintos határt, azóta folyamatosan gyengül. Június 11-én következett a 320 forint, 21-én pedig a 325 forint fölé csúszott, miközben 2018 korábbi hónapjaiban 310 forint körül szóródott. Június 29-én pedig járt már 330 forint felett is az árfolyam. Ez egy 20 forintos nagyságrendű sávot jelent, amiben a forint eddig mozgott és legyengült.

2010-ig visszatekintve is gyengült a forint, 2017-ig az éves átlagokat nézve 34 forinttal. 2012-2014 között évente 10-10 forint volt a gyengülés átlagos mértéke, megközelítve a 310 forintos árfolyamszintet, ami 2017 végéig nagyságrendjét nézve nem is változott. Ezen belül nagyobb árfolyammozgások is voltak, hiszen például 2011-ben 50 forint felett volt az évközi leggyengébb és legerősebb árfolyamok közötti különbség. 2015-ben is a forint-euró árfolyam mozgás sávja 24 forint körüli volt. Az alapkamat és az infláció közben egyre kisebb lett, csak 2017-ben volt némi lendület, a 3%-os jegybanki célt közelítve.

Összességében végül az látszik, hogy miközben hosszabb időtávon gyengült a forint, a jegybank letornázta az alapkamatot, az infláció pedig lefékeződött, a 3%-os jegybanki középtávú cél mellett (ami 2017-ben az egy százalékos toleranciasávban azért teljesült):

  legerősebb leggyengébb kilengés éves átlag alapkamat infláció
2017 303-304 313-314 11 309  0,9% 102,4
2016 304-305 317-318 14 311 0,9-1,2% 100,4
2015 298-299 321-322 24 310 1,35-1,95% 99,9
2014 298-299 316-317 19 309 2,1-2,85 99,8
2013 290-291 307-308 18 297 3-5,5% 101,7
2012 276-284 319-320 36 289 5,75-6,75% 105,7
2011 263-264 315-316 53 279 6-7% 103,9
2010 261-262 290-291 30 275 5,25-6% 104,9
MNB, forint-euró árfolyammozgás, kerekített adatok, jegybanki alapkamat: adott év legkisebb és legnagyobb értékei, infláció: éves átlag

A jelenlegi kép alapján: lesz drágulás, de mérsékelt, visszafogott ütemben

Sokféle elemzés látott napvilágot, mi várható forint árfolyamfronton a jövőben. Egyben az elemzők többsége egyetért, ez pedig az, hogy gyengébb szinte stabilizálódhat a forint. Így könnyen lehet, hogy a jövőben 320 forint feletti forint-euró árfolyamhoz kell hozzászokni. De hát a korábbi években is volt már ilyen, és mint rámutattunk, mérséklődő infláció mellett. Most azonban úgy tűnik, lesz drágulás is a forint gyengülés következtében, döntő részben az import és a magas importhányadú termékek körében.

A várható, jelenleg még visszafogottabb mértékűre becsülhető bolti drágulás oka, hogy más költségek is emelkedtek már, így a beszállítók és a boltosok mozgástere az árképzésben szűkülhet. Az egyik költségtényező, hogy 2016-től a gazdaság növekedésénél nagyobb a bérek, keresetek emelkedésének üteme, 2017-ben 10% feletti volt és 2018-ban is megközelítheti ezt az ütemszintet. És ez a beszállítóknál is, rajtuk keresztül pedig az átadási árban súlyos feszültség forrása. A másik költség, ami emelkedett, a szállítás díja, az üzemanyag ára. Ráadásul egyes mezőgazdasági termékek, alapanyagok világpiaci ára is elmozdulhat felfelé, ami további bizonytalansághoz vezethet az árakban. A gabonások, tejesek már jeleztek áremelkedést.

Boltos árkörkép: kevés a drágulás elleni recept

A boltos piacon verseny van és nincsenek "egyenárak", az egyes boltok, boltos csatornák árcédulái többségében mást-mást mutatnak. Ezért észnél kell lennie a boltosnak, amikor előveszi a ceruzáját, hogy átírja az árcédulát a kirakatban, amit még mindig nagyon néz a vásárló. Sőt.

A boltosok árképzésében a döntő tényező a beszerzési ár. A saját pénze nagyon kevés ehhez képest. A blokkk.com már korábban kiszámolta a KSH adataiból, hogy a bolti árak alapján a tízezer milliárdos éves árbevételből annak mindössze a negyede a boltosé, a többi a beszállítóé és az adó. Tehát csak az árrésével (a beszerzési és az eladási ár különbségével) tud esetleg sakkozni, hogy melyik költség növekedéséből tud lefaragni. De ez is egy szűk mozgásteret jelent, ha nagyobb a drágulási hullám és csillapítani kényszerül.

Mérlegelheti például a boltos az akciózás visszafogását is, bár a versenytárs ennek nyilván csak előnyét látná, tehát csak óvatosan lehet ehhez is nyúlni. De csökkenthető az akciós termékek köre és a leárazások mértéke, azzal, hogy a csáberő már nem, hiszen akkor nehezebb helyzetbe lavíroza magát a boltos. Akció nélkül nincs boltos világ, még akkor sem, ha baj van. Csak emlékeztetőül, a válság éveiben nem a decemberi forgalom, hanem a karácsony előtti leárazások döntöttek rekordot, annyira küzdöttek a boltosok a vásárlók kegyeiért. 

Egyes fejlesztések is átütemezhetők, elnyújthatók. De az egyre drágább munkaerő költségnövekedését ellensúlyozó beruházásoknál viszont éppen gyorsításra lenne szükség (például önkiszolgáló pénztárak beállítása). A technológiafejlesztés, innováció csak szűk mezsgyén halogatható.

A bevásárlóközpontokban folyamatos a bérlők mozgása, nem csak jönnek-mennek, hanem egyik helyiségből a másikba költöznek. Lehet, hogy a kisebb boltok kapósabbak lesznek, ha esetleg nagy a baj.

És mindenki keresni fogja az olcsóbb beszerzést. Egy nagyobb forintgyengülésnél az élelmiszerpiacon előnyhöz jutnak a hazai termékek, ha csak nem exportálnak annyit, hogy kevés marad itthonra, mert a kivitelnek nagyon is jó a gyenge forint. Volt már rá példa.

A láncok erősíthetik a saját márkás kínálatukat, hiszen a drágább import márkák kereslete megtorpanhat. És erősödhet a diszkont minta is, mint egyébként eddig: kisebb készletekkel, szűkebb választékelemekkel kell dolgozni.

De hát a boltos a legtöbbször tehetetlen, ha a beszerzési árat a szállító megemeli. Az import iparcikkeknél a közeljövőben, az élelmiszerpiacon legkorábban a késő őszi, tél eleji hónapokban indulhat drágulásnak a külföldről behozott portéka. Egy 320-325 forint közötti euró árfolyam mellett pedig még visszafogott, mérsékelt és az egyes boltok, továbbá termékcsoportok között eltérő nagyságú lesz a drágulás.

És hogy mennyi lesz a banán, a citrom ára decemberben, azt ma még csak találgatni lehet.

(blokkk.com, 2018. június 30.)

 

Megrázza a boltokat a gyenge forint és a drága olaj

Drágulás várható, ami falja a vásárlók pénzét. Gyenge a forint, drága a benzin. A benzin már most is sokba kerül, ez pedig lassítja a boltos forgalmat. Fékeződhet a családi költekezés üteme. ₪₪₪

Az erős első negyedév nem példa nélküli és korábban a végén lett belőle 5-6%. 2018-ban sem lesz több, ha pedig elhúzódik a gyenge forint, 5% alá is csúszhat a boltos piac növekedése. 

2018 első negyedévében 7,7%-kal nőtt a kiskereskedelmi forgalom, az eladott árumennyiséget, a volument nézve. 2015 első negyedévében ennél hajszálnyival nagyobb volt a növekedés, 7,8%. Év végére lett belőle 5,8%, ami persze ragyogó eredmény. Mind a magasabb ütemű élelmiszer, mind pedig a nagyobb léptékű iparcikkes vásárlásokra volt példa az elmúlt években, de végül 5-6% közötti éves mérleggel zártak a boltok. Tehát az erős első negyedéves kezdés, bár nyilván ez jó, önmagában még nem elégséges ok ahhoz, hogy a korábbi éveknél nagyobb ütemű forgalomemelkedés lenne várható, egyes elemzői vélekedésekkel szemben.

Jön a drágulás, drágább lesz a banán, a ruha, a műszaki ketyere

A vásárlók ma is elsősorban az árat nézik a boltban, amikor költekeznek, hiába vaskosabb a pénztárcájuk. Az üzemanyagok máris drágábbak, 400 forint körül mozog az ár, ami viszont azzal a következménnyel járhat, ha elhúzódik a magasabb árszint, márpedig erre van esély, hogy fékeződik a vásárlás belőlük és máshonnan, másra szánt kiadásokból is pénzt vesznek el a tankolók. Ez látszott már a korábbi üzemanyag drágulásoknál, amikor meglódult a kőolaj világpiaci ára. Kevesebb üzemanyag fogyott.

A szinte napok alatt meggyengült forint esetében a döntő kérdés, milyen hosszú távon marad drágább az euró, vagy a dollár a magyar fizetőeszközhöz képest. Az elemzők szerint ez az irányzat el is húzódhat, ami viszont már megviseli az import fogyasztási cikkek és a nagyobb import tartalmú hazai termékek költségeit. Így legalább egy átmeneti drágulás várható például az import élelmiszereknél, illatszerféleségeknél,  ruháknál és a műszaki cikkeknél is, ahol nagyobb arányú, vagy teljes a behozatal a boltokba. Ez is megviseli a pénztárcákat, a vásárlók hiába keresnek többet a munkahelyükön, a bérnövekmény egy részét - vagy ki tudja mennyit - megzabálja a gyengébb forint.

Az immár harmadik éve jelentős, a gazdaság teljesítményénél jóval nagyobb ütemben növekvő bérek is egyre erősebb nyomást gyakorolnak az árakra, a termelők, feldolgozók átadási áraitól kezdve, amit egyre nehezebb lenyelni.

A fogyasztás más területein is költségnövekedés várható, így például a jármű kereskedelemben, vagy például a vendéglátásban is. És drágább lesz a nyaralás is, itthon is, és persze külföldön is.

Így előreláthatóan fékeződhet a családi költekezés üteme, egy elhúzódó gyengébb forintárfolyam mellett akár számottevő mértékben is.

Az idelátogató külföldi turisták persze nem fognak sokat panaszkodni, hiszen a saját nemzeti valutájukért több forintot kapnak és az export is jobban csúszhat.

(blokkk.com, 2018. május 24.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.